településtervezõ, okl. építészmérnök okl. építészmérnök TNJ szám: TT TNJ szám: É

Gyõr, Buszpályaudvar – Frigyes laktanya szabályozási tervének módosítása-véleményezési dokumentáció

1

Gyõr Megyei Jogú Város 1/2006 (01.25.) Ök. rendelettel elfogadott szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának 068/2009 SZTM számú módosítása a Buszpályaudvar – Frigyes laktanya területére

Tervezõk:

KÁLMÁN KINGA településtervezõ, okl. építészmérnök TNJ szám: TT1-13-0776-01

BOGÁR ZSOLT közlekedéstervezõ TNJ szám: K1d-1/08-0102

Gyõr, 2011. 06.10.

T. CZIRJÁK ÉVA okl. építészmérnök TNJ szám: É 08-0113


2

Tartalomjegyzék 1. TERVEZÉSI FELADAT 1.1. ELÕZMÉNY 1.1.1. A tervezési feladat meghatározása 1.1.2. Az elõzetes településfejlesztési döntés 1.1.3. Elõzetes véleményezési eljárás 2. SZABÁLYOZÁSI TERVMÓDOSÍTÁS 2.1. LEÍRÁS 2.1.1. A módosítás szükségességének indoklása 2.1.2. A módosítás várható hatásainak bemutatása 2.2. SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT 2.3. KÖTELEZÕ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZ 2.3.1. Tájrendezés, zöldfelületek 2.3.2. Környezetalakítás 2.3.3. Közlekedés 2.3.4. Közmûvesítés 2.3.5. Hírközlés 2.3.6. Értékvédelem 2.4. EGYÉB ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZ 2.4.1. Buszpályaudvar (City Point) fejlesztés ismertetése 2.4.2. Frigyes laktanya (Leier City Center) fejlesztés 3. TERVEK 3.1. TERVJEGYZÉK Szabályozási terv 068/2009 sz. módosítási javaslat SZTM 068/2009 Közlekedésépítési helyszínrajz U-1 Minta-keresztszelvények U-2; U-3; U-4; U-5; U-6; U-7 3.2. KÖTELEZÕ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZ 3.2.1. Közlekedés 3.3. VIZSGÁLATOK Buszpályaudvar (City Point) területkimutatás V1/1 Buszpályaudvar (City Point) tervezett fejlesztések beépítési terve V2/1 Frigyes laktanya (Leier City Center) területkimutatás V1/2 Frigyes laktanya (Leier City Center)) tervezett fejlesztések beépítési terve V2/2/a Frigyes laktanya (Leier City Center)) tervezett fejlesztések beépítési terve – tervezett parkolók V2/2/b Tervezett fejlesztések kapcsolata a Belvárossal V-3 Tervezett fejlesztések utcaképe, tömb metszete V-4 4. MELLÉKLETEK 4.1. Elõzetes véleményezés tájékoztató anyaga 4.2. Beérkezett elõzetes vélemények


3

4.3. Mûemlékvédelmi szakvélemény (Gyõr, Eszperantó u. 12. és Zrínyi u. 1-7.)


4

1. TERVEZÉSI FELADAT: 1.1. ELÕZMÉNY 1.1.1. A tervezési feladat meghatározása Gyõr, Eszperantó utca – Baross G. utca – Wesselényi utca – Zrínyi utca által határolt terület a tervezési területünk; az 1/2006 (01.25.) Ök. rendelettel jóváhagyott szabályozási terven 01006, 04457, 04458, 04459 és 04493 sorszámú övezetek. A Buszpályaudvar (City Point) és Frigyes laktanya (Leier City Center) fejlesztõi kérelmezték 2009 év elején a két fejlesztés területére vonatkozó szabályozási terv felülvizsgálatát és módosítását. A szabályozási terv módosítás elindításának indokai a következõk voltak: • Az 1/2006 (01.25.) Ök. rendelettel jóváhagyott Gyõr közigazgatási területére vonatkozó szabályozási terv a két fejlesztési területen a környezõ utcákra vonatkozó közlekedési fejlesztések miatt a közterületek nagymértékû szélesítését irányozza elõ, ezek felülvizsgálatát kérik a fejlesztõk tekintettel a két tömb adottságaira, közlekedési környezetére, sajátosságaira. Ezen túl új megközelítési lehetõségek vizsgálatát is szükségesnek tartják a tervezési területen. • Mindkét fejlesztés esetében változások történtek az elmúlt években a fejlesztési elképzelésekben, ami miatt a 2006-ban leszabályozott elemek több vonatkozásban akadályozzák a mai fejlesztési elképzeléseket. • Szintén mindkét fejlesztés esetében kérték az övezetekre vonatkozó részletes elõírások felülvizsgálatát. • Mindkét tömb esetében szükséges megvizsgálnunk, hogy a településen belüli elhelyezkedésük, tömegközlekedési ellátottságuk, a terület (fejlesztésekkel együtt) vizsgált forgalmi terheltsége lehetõvé teszi-e a helyi önkormányzati parkolási rendelet módosítását az OTÉK-ban meghatározott személygépkocsi elhelyezési kötelezettségtõl való eltérésre.

1.1.2. Az elõzetes településfejlesztési döntés


5

A város közgyûlése 2009. március 19-i közgyûlésén tárgyalta a városi fõépítész elõterjesztése alapján az elõzetes településfejlesztési döntést. Gyõr Város Önkormányzata elõzetes településfejlesztési döntéssel támogatta a településrendezési eszközök módosításának elindítását.

„75/2009. (III. 19.) Kgy. sz. HATÁROZAT A Gyõr, Eszperantó utca – Baross G. utca – Wesselényi utca – Zrínyi utca által határolt terület, valamint az 1/2006. (01. 25.) Ök. rendelettel jóváhagyott szabályozási terven 01006 (buszpályaudvar), valamint 04457 04458 04459 04493 (Frigyes laktanya) sorszámú övezetek fejlesztéseinek megvalósítása érdekében a területre a településrendezési eszközök módosításának elõkészítése megkezdhetõ. A módosítási eljárások elõkészítésével és azok lefolytatásával Gyõr Megyei Jogú Város Közgyûlése a városi fõépítészt bízza meg.” 1.1.3. Az elõzetes véleményezési eljárás Elõzetes véleménykéréshez tájékoztató anyag került elküldésre térképmelléklettel (1. sz. melléklet) 2009. tavaszán. A beérkezett véleményeket a 2. sz. mellékletben csatoltuk. A lényegi véleményeket az alábbiakban foglaljuk össze: • Állami Fõépítész: a szabályozási vonal áthelyezését önmagukban mûemlékvédelmi szempontok nem indokolják; további vizsgálatot igényel, megengedhetõ-e a közlekedési területek és zöldfelületek csökkentése az építési terület javára. • Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség: felhívja a figyelmet a Baross G. utca – Wesselényi utca keresztezõdésében tervezett körforgalom közlekedési zaj és levegõterhelési vonzataira. • Örökségvédelmi Hivatal: a szabályozási vonal módosítását örökségvédelmi szempontból elfogadhatónak tartja; a villa körül a homlokzatmagasság kétszeresével megegyezõ távolság tartását javasolja; a Buszpályaudvar tömbjében a mûemlék villa épület telkének összevonását a tömb többi telkével nem javasolja; a Frigyes laktanya telkére vonatkozóan rögzíti, hogy a területen az 1/2001. (I. 19.) NKÖM rendeket 3.§. és a rendelet melléklete szerint összesen hat épület védett, amibe eredetileg is beletartozott a tömlöc és a lõporraktár épülete is.


• A Frigyes laktanya környezetében élõ Zrínyi utcai, Wesselényi utcai és Baross G. utcai lakók: kérik, hogy a Zrínyi utcai és Wesselényi utcai szabályozási vonalak ne módosuljanak; a körforgalom épüljön meg; a laktanya területébe benyúló zöldterület kivételéért a beépíthetõség paraméterei csökkenjenek a 04458 jelû övezet esetében (javaslatuk 1,5 szintterületmutató, 45% beépíthetõség, minimum 25% zöldfelület, valamint maximum 4 szint épülhessen 13,5m építménymagassággal). • MÁV: a terv vasútfejlesztési érdekeket nem sért; a vasúti 50m-es védõtávolságra és annak a tervezett fejlesztésekre gyakorolt hatásokra, következményekre felhívja a figyelmet. • GYÕRHÕ: a Buszpályaudvar területén áthaladó forróvíz gerincvezetékre felhívja a figyelmet, valamint arra, hogy a terület hõellátását távhõellátással, vagy a távhõvel az energiafelhasználás helyszínének levegõ tisztasága szempontjából egyenértékû mûszaki megoldás alkalmazásával kell majd biztosítani. Tervezõk a beérkezett elõzetes vélemények figyelembevételével készítették el a véleményezési anyagot.

2.1. LEÍRÁS 2.1.1. A módosítás szükségességének indoklása:

Buszpályaudvar (City Point): Szabályozási vonalak módosítása a határoló utcák felé: A jelenleg érvényben lévõ szabályozási terv az Eszperantó utca, a Zrínyi utca és a Baross híd felõli közlekedési terület szélességét növelte. Ezen szélesítések mértékének közlekedési szempontú felülvizsgálata szükséges fejlesztõi kérésre, valamint örökségvédelmi szempontok miatt.

Övezeti elõírások módosítása a megengedett legnagyobb szintszám és a telek megengedett legkisebb területe vonatkozásában:

6


7

A fejlesztõi elképzelés egy multifunkcionális épület megépítése, melyben nem kizárólag kereskedelmi funkció létesülne. Emiatt megvizsgáljuk, fontos-e megkötni a megengedett legnagyobb szintszámot háromban.

A jelenlegi beépítési terv engedélyezhetõségét megvizsgálva szükségesnek tartjuk a minimálisan kialakítható telekterület növelését.

Ezen kívül az építési övezet részletes szabályainak kiegészítését is javasoljuk: A területre készült eddigi valamennyi fejlesztõi elképzelés azt tartalmazta, hogy a ma is a területen mûködõ buszpályaudvar a fejlesztés után is a területen fog maradni, a földszinten elhelyezve fedett, nyitott térben. Az összes hasznos nettó szintterület kiszámítása során figyelmen kívül lehet hagyni a buszpályaudvar fedett, nyitott terét. A mûemléki védelem alatt álló Schlichter-villa és az örökségvédelem által megmaradónak elfogadott melléképületi épületrészek számára önálló telek kialakítását fogalmazta meg elvárásként az örökségvédelmi hatóság. A beépítési terv ismeretében meghatároztuk a javasolt telekhatárokat, melyek cca. 1390m2-es telek kialakítását teszik lehetõvé. A védett villa épület és a megmaradó védett épületrészek, valamint a tervezett multifunkcionális épület örökségvédelmi szempontból is kívánatos „kapcsolódása” érdekében vizsgáljuk, milyen beépítési elõírások esetében tud ez megvalósulni.

Frigyes laktanya (Leier City Center)):

Szabályozási vonalak módosítása a határoló utcák felé: A jelenleg érvényben lévõ szabályozási terv a Zrínyi utca, a Wesselényi utca, és a Baross Gábor utca felõli közlekedési terület szélességét növelte. Ezen szélesítések mértékének közlekedési szempontú felülvizsgálata szükséges fejlesztõi kérésre. Ezen kívül meg kell vizsgálnunk a Baross Gábor utca – Wesselényi utca keresztezõdésében elhelyezhetõ körforgalmi csomópont lehetõségét, mely önálló bejáratot biztosíthatna a Frigyes laktanya felé. Mindezen túl fejlesztõi igényként megfogalmazódott útcsatlakozás biztosítása a Zrínyi utcából, a Wesselényi utcából, valamint annak megvizsgálása, lehetséges-e egy közvetlen behajtást biztosítani a Baross Gábor utca felõl a ma már itt mûködõ Leier Központ épülete mellett.


8

Építési övezetet elválasztó zöldterület felülvizsgálata: A jelenleg érvényes szabályozási terv a Frigyes laktanya területére két építési övezetet határozott meg, és a két építési övezet között zöldterületi sávot szabályozott le. Ezen zöldterületi sáv megszüntetését kérte a fejlesztõ tekintettel arra, hogy túl nagy kötöttséget jelentett számára a mûemlék épületek hasznosíthatósága szempontjából: a volt lõporraktár és a volt legénységi „B” épület olyan közel helyezkednek el egymáshoz, hogy szinte kínálja azt a lehetõséget, hogy a két épületben elhelyezett funkciók össze tudjanak kapcsolódni; viszont a zöldterület leszabályozása nem teszi ezt lehetõvé.

A két építési övezet részletes szabályainak felülvizsgálata szükséges több ponton fejlesztõ kérésére: Fejlesztõ kéri annak felülvizsgálatát, lehet-e kerítést létesíteni a ma egy helyrajzi számon lévõ telken belül. Ezen kívül kéri annak a kötöttségnek a feloldását, hogy új épület használatbavétele a területen lévõ mûemléki védelem alatt álló épületek teljes felújítása és használatbavétele után történhet csak meg.

2.1.2. A módosítás várható hatásainak bemutatása:

Buszpályaudvar (City Point): A szabályozási vonalak felülvizsgálata lehetõséget biztosít arra, hogy egyrészt csak a szükséges mértékûre növekedjenek a környezõ utcák közterületi szélességei, másrészt a fejlesztési elképzelések alapján készült, örökségvédelmi és központi tervtanácson egyeztetett beépítési terv alapján való korrigálása a szabályozási vonalaknak segíti a fejlesztés megvalósulását. A szükséges közterületi szélesség felülvizsgálata azért is fontos, mert a mûemléki védettségû Schlichter-villához kapcsolódó Zrínyi utcai földszintes épületszárnyak kiépültek a Zrínyi utcai telekhatárra, ezen épületszárnyak teljes bontásához az örökségvédelem nem járult hozzá. A tervezett City Point Multifunkcionális Centrum terveit a tervezõ folyamatosan egyeztette az örökségvédelemmel, 2009-ben állást foglalt a tervvel kapcsolatban a Mûemléki Tanácsadó Testület, 2008-ban és 2010ben a Központi Tervtanácson bemutatásra került a terv. A megfogalmazott észrevételek, javaslatok beépítésre kerültek a tervbe és ennek eredményeképpen


9

2010. novemberében az örökségvédelem hozzájárult a tervezés folytatásához. Sarkalatos kérdése volt valamennyi fórumon az új épülettömegnek a Schlichtervillához és melléképületeihez való viszonya, a lépték, a tömegformálás problematikájának megoldása. A 2010. novemberi tervváltozatban a mûemléki védettségû Schlitter-villa hangsúlyos pozicióban, saját mikrokörnyezettel jelenik meg, a melléképületekkel kapcsolatban részleges bontást javasol a terv, (amihez az örökségvédelem elõzetesen hozzájárult). Ez a 2010. novemberi terv képezi a tömb beépítési tervét, ebbõl kiindulva tesszük meg javaslatainkat a szabályozási terv és építési szabályzat módosítása tekintetében. A szabályozási terv módosításával megvalósulhat egy olyan fejlesztés a területen, mely az épített örökség elemeinek megóvását és méltó megjelenését fogja eredményezni és emellett a fejlesztõi elképzelések is meg tudnak valósulni.

Frigyes laktanya (Leier City Center): A Frigyes laktanya esetében ma már arról beszélhetünk, hogy a területen lévõ 6 mûemlék épület közül 4 mûemlék épület felújítása, átalakítása befejezõdött, az új funkciókkal az épületek mûködnek, rendezett, kulturált környezetben. A fejlesztõ 2005 óta tulajdonosa a területnek, az eltelt több mint öt évben a terület nagyobbik része megújult, végre a város frekventált területén olyan környezettel találkozhatunk, amelyre két évtizede várt a város lakossága. A fejlesztõi szándék a folytatás: a két további mûemlék épület felújítása és új épülettel, épületrészekkel való kiegészítése a fejlesztésnek. A szabályozási terv módosításával ez a fejlesztõi szándék erõsödhet, befejezõdhet a teljes tömb felújítása és egy új városrész-központ fog kialakulni a város frekventált helyén.

2.2. SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Buszpályaudvar (City Point): A jelenleg érvényben lévõ szabályozási terv és Gyõr építési szabályzata a Buszpályaudvar tömbjét Vt18/Z/80/10-/140/03-//010 településközpont vegyes építési övezetbe sorolja (1,8 telekkihasználtsági mutató, zártsorú beépítési mód, legfeljebb 80%-os beépítettség, legalább 10% zöldfelület, legfeljebb 14m építménymagasság, megengedett szintszám 3, kialakítható minimális telekterület 1.000m2). A GYÉSZ V.


10

fejezete a Buszpályaudvar 01006 számú övezetére a következõ részletes szabályozási elõírást tartalmazza: „A terület csak megfelelõ mélységû és részletességû hatásvizsgálattal megalapozott településrendezési szerzõdés szerint építhetõ be. Mûemlék telke az építési övezetben meghatározott telekalakítási paraméterektõl eltérõen is kialakítható.” A tervmódosítás értelmében a javasolt szabályozás a területre: Vt18/Z/80/10/140/04-//013 településközpont vegyes övezet, 1,8 telekkihasználtsági mutató, zártsorú beépítési mód, legfeljebb 80%-os beépítettség, legalább 10% zöldfelület, legfeljebb 14m építménymagasság, megengedett szintszám 4, a kialakítható minimális telekterület 1.300m2. Vagyis a beépítési paraméterek közül csak két paraméter változna javaslatunk szerint: egyrészt a megengedett szintszám növekedne 3-ról 4-re, másrészt a minimális telekterület növekedne 1.000m2-rõl 1.300m2-re. Ezen kívül az építési övezet részletes szabályainak kiegészítését is javasoljuk az alábbiak szerint: GYÉSZ V. fejezet 01006 sz. övezet: „A terület csak megfelelõ mélységû és részletességû hatásvizsgálattal megalapozott településrendezési szerzõdés szerint építhetõ be. A tervezett új beépítést a Baross híd melletti 20m széles sávban nem építhetõ be 126mBf magasság felett. A tervezett új épületen keresztül biztosítani kell a gyalogos átjárást, valamint a 126mBf tetõterasz-szint köztérként való használhatóságát. A területen megvalósuló buszpályaudvar fedett, nyitott alapterülete az összes, hasznos, nettó szintterület kiszámítása során figyelmen kívül hagyható. Mûemlék telke az építési övezetben meghatározott telekalakítási paraméterektõl eltérõen is kialakítható. A Schlichter.villa és a tervezett új épület távolsága legalább építménymagasság (14m) legyen. A megmaradó mûemléki épületrészek és a tervezett új épület fedett elõtetõvel összekapcsolható.”

A jelenleg érvényben lévõ szabályozási terv a Zrínyi utca szabályozási szélességének megnövelését határozta el az Eszperantó utca – Wesselényi utca


11

közötti szakaszon (22 m szélességben). A Zrínyi utca ezen szakaszának közlekedési felülvizsgálata után kijelenthetjük, hogy nem szükséges olyan mértékû utcaszélesítés a tervezett fejlesztések miatt, mint amit az érvényben lévõ szabályozási terv elõírt, elegendõ a lokálisan rendelkezésre álló 15,63m szélesség a Schlichter–villa melléképületei elõtt. Az Eszperantó utca szélesítését 24m-re irányozza elõ a jelenlegi szabályozási terv, mostani javaslatunkban 21m-re javasoljuk a szélesítést. Itt is fontos megjegyeznünk, hogy a Schlichter-villa elõtt lokális szûkület alakul ki, hiszen a villa épülete kiépült az Eszperantó utcai telekhatárra. A Baross híd sávbõvítése ellenére is elegendõ a 19m-es (változó) közterületi szélesség kialakítása. A szabályozási terv módosításával párhuzamosan javasoljuk az önkormányzat parkolási rendeletének módosítását a tömb területére vonatkozóan. A korábban elkészült közlekedési vizsgálat a tömb területére is tesz megállapításokat, javaslatokat, melyeket a gyõri parkolási rendeletbe javasolunk beemelni.

Frigyes laktanya (Leier City Center)): A jelenleg érvényben lévõ szabályozási terv és Gyõr építési szabályzata a Frigyes laktanya területén két építési övezetet állapított meg: 04457 (északi) övezet: Vt15/Z/45/25-/165/05-//020 településközpont vegyes építési övezetbe sorolja (1,5 telekkihasználtsági mutató, zártsorú beépítési mód, legfeljebb 45%-os beépítettség, legalább 25% zöldfelület, legfeljebb 16,5m építménymagasság, megengedett szintszám 5, a kialakítható minimális telekterület 2.000m2). 04458 (déli) övezet: Vt23/Z/65/15-/165/05-//020 településközpont vegyes építési övezetbe sorolja (2,3 telekkihasználtsági mutató, zártsorú beépítési mód, legfeljebb 65%-os beépítettség, legalább 15% zöldfelület, legfeljebb 16,5m építménymagasság, megengedett szintszám 5, a kialakítható minimális telekterület 2.000m2).

A GYÉSZ V. fejezete a Frigyes laktanya 04457 és 04458 számú övezeteire a következõ részletes szabályozási elõírást tartalmazza: „A telken belül kerítést nem szabad építeni akkor sem, ha az eredeti ingatlant több telekre osztják. A meglévõ beépítésen felül új épület használatbavételének feltételei:


12

a) A Frigyes laktanya mûemléki védelem alatt lévõ épületeinek teljes felújítása és használatbavétele. b) A tömb körüli, az építési engedélyezési helyszínrajzon szereplõ közterület fejlesztések (utak szükséges átépítése, járda és parkoló burkolatok kiépítése, növénytelepítés) elkészülte és használatbavétele. c) A város közönsége számára a Hunyadi utcától a Wesselényi utcáig 6m széles gyalogos átjárási szolgalom biztosítása. d) Térszinten parkoló legfeljebb 15%-os arányban helyezhetõ el az elõírások szerinti mértéken belül.”

A tervmódosítás értelmében a javasolt szabályozás a területre: 04457 (északi) övezet esetében változatlan: Vt15/Z/45/25-/165/05-//020 településközpont vegyes építési övezet. 04458 (déli) övezet: Vt23/Z/65/25-/165/05-//020 településközpont vegyes építési övezet (2,3 telekkihasználtsági mutató, zártsorú beépítési mód, legfeljebb 65%-os beépítettség, legalább 25% zöldfelület, legfeljebb 16,5m építménymagasság, megengedett szintszám 5, a kialakítható minimális telekterület 2.000m2). Vagyis a beépítési paraméterek közül csak a minimális zöldfelület mértéke növekedne javaslatunk szerint 15%-ról 25%-ra. Ezen kívül a két építési övezet részletes szabályainak módosítását és kiegészítését is javasoljuk az alábbiak szerint: GYÉSZ V. fejezet a 04457 és 04458 számú övezetek: „A telken belül kerítést nem szabad építeni akkor sem, ha az eredeti ingatlant több telekre osztják. A parkolási mérleget elegendõ a tömbön belül biztosítani. A térszín alatti parkolók a tömbön belül átjárhatóak legyenek. Térszinten parkoló legfeljebb 25%-os arányban helyezhetõ el az elõírások szerinti mértéken belül. A meglévõ beépítésen felül új épület használatbavételének feltételei: a) A Frigyes laktanya mûemléki védelem alatt lévõ, még nem felújított épületén az állagmegóvás befejezése. b) A tömb körüli, az építési engedélyezési helyszínrajzon szereplõ közterület fejlesztések (utak szükséges átépítése, járda és parkoló burkolatok kiépítése, növénytelepítés) elkészülte és használatbavétele.


13

c) A város közönsége számára a Hunyadi utcától a Wesselényi utcáig 6m széles gyalogos átjárási szolgalom biztosítása.”

A jelenleg érvényben lévõ szabályozási terv a Zrínyi utca szabályozási szélességének megnövelését határozta el az Eszperantó utca – Wesselényi utca közötti szakaszon, 22 m szélességben. A Zrínyi utca ezen szakaszának közlekedési felülvizsgálata szerint nem szükséges ilyen mértékû utcaszélesítés a tervezett fejlesztések miatt, elegendõ 18m szélességre való növelés. A Baross Gábor utca szélesítését 24m-re ill. 20m-re irányozza elõ a jelenlegi szabályozási terv, mostani javaslatunkban 19m-re javasoljuk a szélesítést, két helyen 17m-es szûkülettel. A Wesselényi utca szélesítését 20m-re irányozza elõ a jelenlegi szabályozási terv, de elegendõ a 16m-es közterületi szélesség kialakítása. A szabályozási terv módosításával párhuzamosan javasoljuk az önkormányzat parkolási rendeletének módosítását a tömb területére vonatkozóan. A korábban elkészült közlekedési vizsgálat a tömb területére is tesz megállapításokat, javaslatokat, melyeket a gyõri parkolási rendeletbe javasolunk beemelni.

2.3. KÖTELEZÕ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZ 2.3.1. Tájrendezés, zöldfelületek A Buszpályaudvar tömbje esetében a szabályozási terv módosítás nem javasol változást a zöldfelületek tekintetében. A Frigyes laktanya területén a szabályozási terv módosítás javasolja a két zöldterület megszüntetését (04459 és 04493 sz. övezet), de ezzel együtt a 04458 (déli) övezet területére vonatkozóan a minimális zöldfelület arányát olyan mértékben javasolja megemelni, ami a tömb egészére a zöldfelületek kismértékû emelkedését fogja biztosítani. Ezért javasoljuk a 04458 (déli) övezet területére a zöldfelületi elõírás növelését 15%-ról 25%-ra. Ezzel a módosítással a zöldfelületek mértéke nem fog romlani, a klimatikus viszonyok sem fognak kedvezõtlenül változni. 2.3.2. Környezetalakítás


14

Az országos szintû jogszabályokban és a GYÉSZ-ben elõírt környezeti feltételek betartása esetén nem várható, hogy a környezeti elemek terhelése meghaladja a vonatkozó határértékeket. A tervezés során nem merült fel olyan várható környezeti hatás, amelynek megakadályozása, kiküszöbölése a GYÉSZ elõírásainak módosítását tenné szükségessé.

2.3.3. Közlekedés

A módosítás miatt a tervezési terület forgalom sûrûsége nem változik oly mértékben, hogy szükséges lenne az érvényes terv szerinti úthálózat módosítása. A közlekedéssel kapcsolatos részletes leírás a 3.2.1. pont alatt található, továbbá készült U-1 tervszámmal Közlekedési helyszínrajz, valamint Minta-keresztszelvények alátámasztó szakági munkarészként.

2.3.4. Közmûvesítés

A tervezési terület kapacitása, beépíthetõsége a tervezett módosítás következtében nem változik oly mértékben, hogy szükség lenne a korábban tervezett közmûellátások módosítására. 2.3.5. Hírközlés

A tervezett módosítás miatt nincs szükség a korábban tervezett hírközlési hálózatok módosítására.

2.3.6. Értékvédelem

Buszpályaudvar (City Point):

A területen ma is álló Schlichter-villa és melléképületei a 19. század végén épültek. Az építtetõ Hlatky-Schlichter Lajos építõmester volt, aki a területet korábban sikeres építési vállalkozása telephelyeként használta, laza rendszerben barakkok, raktárak, felvonulási épületek álltak itt. 1894-ben épült itt fel a villa-épület, melyet saját


15

használatra építettek. 1897-ben kocsiszínnel és tüzelõtárolóval bõvítették, 1900-ban a meglévõ barakkokat átalakítják és a Zrínyi utca felõl oromfalas, alápincézett, elõudvaros keresztszárnyakat építenek fel. A villaépületet a Hlatky-Schlichter család 1939-ig lakta, ekkor bérbe adták a Posta Takarékpénztárnak (aki átalakította zálogházzá az épületet). 1948-ban államosították az épületet, a benne mûködõ zálogházat a Bizományi Áruház Vállalat üzemeltette. 1965-ben távolsági buszpályaudvar épült a területen a tömb nagyobbik részének elfoglalásával. A tömbbelsõben álló épületeket elbontották, csak a tömböt keretezõ épületek maradtak fenn. 1990 után az épületet a BÁV bérelte az önkormányzattól, a zálogház jellegû használat nem ártott különösebben az épületnek, bár az emeleti mennyezetfestményt villanyszerelés, polcszerelés alkalmával több helyen átfúrták. Az épület ma is az önkormányzat tulajdona. Az épületegyüttest, a telken lévõ minden épületével együtt 1991. májusában a mûemlékvédelem 3245/91. számú határozatában mûemlék jellegû építménnyé nyilvánította, majd az új mûemléki törvény alapján az együttes „mûemlék” besorolást kapott. Az épület revitalizálására 1988 óta több tervsorozat is készült, de a megvalósításuk nem történt meg. 1990 körül elindultak állagmegóvási munkák a villaépületen, megújították a tetõhéjalást, de teljes helyreállításra végül nem került sor. Az épületek a 2000-es évek eleje óta használaton kívül, üresen állnak, állapotuk romlik. 2008-ban a terület fejlesztõje Mûemlékvédelmi szakvéleményt készíttetett Winkler Gáborral (fenti összefoglaló ezen szakvélemény építéstörténeti kivonata). A szakvélemény tárgya annak vizsgálata volt, hogyan lehet a mûemléki védelem alatt álló épületegyüttest a területen kialakítandó multifunkcionális központba olyan módon beilleszteni, hogy a mûemlék városképi, építészeti, helytörténeti és mûvészeti értékei ne sérüljenek. Hasznosítási javaslatában a tanulmány a következõket tartalmazza: • Az emeletes sarokvillát helytörténeti, építészettörténeti és városképi fontossága miatt a mûemlékeknél elvárható legnagyobb gondossággal javasolja helyreállítani. Az épület egyetlen, utolsó lehetõségét kínálja a 19. század végi gyõri nagypolgári enteriõrök bemutatásának. Az épület homlokzatát, belsõ tereit, képzõ és iparmûvészeti alkotásait a leggondosabb munkával, restaurátor szakértõk bevonásával javasolja helyreállítani.


16

• Az együttes Zrínyi utcai beépítése a villával együtt harmonikus építészetivárosképi együttest alkot, az oromfalas épülethármas önmagában is értéket képvisel. Jelentõségét növeli beépítésének helyi hagyományokban gyökerezõ megoldása. Az épületrész „E” alaprajzú utcai szakaszát megtartandónak javasolja, helyreállításukat mûemlékvédelmi elõírásoknak megfelelõen kell elvégezni. A gondosan helyreállított ”E” alaprajzú, oromfalas földszintes szárnyak, kiegészítve az új beépítéssel a tervezett épületegyüttes karakteres kapuépületeként szolgálhatnának a javaslat szerint.

A tömb beépítési koncepcióját Gyõr városközpontjának rekonstrukciós elképzelésébe integrálva a multifunkcionális centrum tervezõje Központi Tervtanácson ismertette az elképzelést 2008. októberében. Az akkori beépítési terv a Schlichter-villa melléképületeinek megtartásával számolt. A Tervtanács alapvetõen támogatta a nagyszabású fejlesztési elképzeléseket, de felhívta tervezõ figyelmét a védett villa épület környezetének érzékenyebb kialakítására. Majd készült egy tanulmányterv, mely a melléképületek bontását preferálta, egyben a villaépület szoborszerû, önálló telken álló megmaradását javasolta. Ezt a tanulmánytervet tárgyalta 2009. júliusában a Gyõri tervtanács, állásfoglalása szerint a melléképületek megtartása nem szükséges és nem célszerû, a részleges bontás engedélyeztetését javasolja. 2009. júliusában a Mûemléki Tanácsadó Testület is tárgyalta ezt a tanulmánytervet, állásfoglalásuk szerint „a Testület tagjai tisztában vannak azzal, hogy a védettség a melléképületekre is kiterjed, esetleges bontásuk több jelenlévõ részérõl mégis felvetõdött, hiszen megtartásuk az egész koncepcióba való túlzott és fölös áldozatnak tûnik építészeti értékükhöz képest”. Ezek után 2010. januárjában a multifunkcionális centrum elvi engedélyezési tervét a Központi Tervtanács újra tárgyalta. A tervtanácsi vélemény szerint tervezõ a korábbi észrevételeket, javaslatokat figyelembe véve fejlesztette tovább a tervet; jól kezeli a a hangsúlyos pozicióban lévõ villaépületet a terv, az új épület megjelenésének további egyszerûsítését, nagyvonalúbbá tételét javasolja. A bemutatott tervet továbbtervezés után elvi engedélyezésre ajánlja. Folytatva a továbbtervezést és egyeztetve az örökségvédelemmel, tervezõ 2010. novemberében olyan kompromisszumos változatot készített, melyet az örökségvédelem is el tudott fogadni, a tervezést folytathatónak tartotta. Ez a változat a villaépületet hangsúlyos épületként kezeli, tömegével arányos távolságot tartva


17

alakította ki az új épületet. A melléképületek közül két épületrészt megtartott, a hozzájuk tartozó teraszokkal-elõtetõvel a Schlichter-villával együtt átjárható egységet képez, valamint az új épület építménymagasságát lelépcsõzi a villa irányába. A 2010. novemberi beépítési tervbõl és tervváltozatból kiindulva lehetõség nyílik arra, hogy a fejlesztés megvalósuljon: az örökségvédelmi, építészeti szempontok érvényesülésével olyan megoldás alakult ki, amely az érintettek számára elfogadható kompromisszumot jelent. Ez végre oda vezethet, hogy megújulhat az egész tömb a védett épített örökségi elemekkel együtt.

Frigyes laktanya (Leier City Center)):

A Frigyes laktanya 1897-ben épült, Riegler Ervin tervei szerint, a monarchia tipustervei alapján, historizáló stílusban. A laktanya névadója Frigyes fõherceg, pozsonyi fõhadparancsnok volt. A laktanya eredetileg 8 épületbõl és egy központi, szabályos alakulótérbõl állt. A központi szabályos alakuló teret az altiszti és a kétemeletes legénységi épületek zárták közre és valamivel távolabb a háromszintes tiszti épület zárta le a teret. A laktanya épületeinek pavilonos, szabadonálló elrendezése a fákkal teli parkban a kor sajátos építészeti megoldása volt. Az épületegyüttest Zechmeister Károly polgármestersége idején építették fel a Városháza épületével és a Zrínyi utcai kórházzal egy idõben. Ezekkel a fejlesztésekkel Nádorváros fejlõdése gyors ütemben indult el. A laktanya egészen 1989-ig katonai használatban volt. A II. világháború után a szovjet hadsereg vette használatba, elõször csak 1948 nyaráig. Ez után magyar cégek és egy kollégium költözött az épületekbe, majd 1949. júniusában a Honvédelmi Minisztérium kapta meg a tulajdonjogot – karbantartásért cserébe. 1957 és 1988 között ismét a szovjet csapatok állomásoztak az épületegyüttesben, amelynek állaga ezalatt a 31 év alatt folyamatosan romlott. A laktanya a szovjet csapatok kivonulását követõen Gyõr város tulajdonába került. Abban mindenki egyetértett, hogy a Frigyes laktanya a város frekventált helyén jobb sorsra érdemes, de nem sok változás történt éveken keresztül. 1995-ben a város az Universitas-Gyõr Alapítványnak adományozta az épületegyüttest, de az alapítvány pár hónapon belül eladta az ingatlant egy vállalkozásnak. Majd jött egy magánbefektetõ, aki óriási tervekkel vette át a projektet, anélkül, hogy az ingatlant megvette volna.


18

Az épületegyüttes 2001-ben került mûemléki védelem alá: az együttes nem csupán az egyes épületek egyedi értéke, hanem az épületek együttesének példás harmóniája alapján kapott védettséget. A laktanya területén 6 épület mûemlék: az alakuló teret körülvevõ altiszti épület, a két legénységi épület („A” és „B”), a tiszti épület, valamint a fogda és a lõporraktár épületei. Az ingatlan jelenlegi tulajdonosa, a Leier csoport 2005-ben vette meg az ingatlant. A társaság saját erõbõl fogott hozzá az épületegyüttes felújításához mintegy hat évvel ezelõtt. Elsõként az egykori tiszti épületet újították fel 2006-ban; az épület a Leier Cégcsoport központi irodaházaként funkcionál. Második lépésben az egykori altiszti épület felújítása következett, amelyen rekonstrukciót és átépítést követõen bérlakásokat alakítottak ki. Harmadik épület a legénységi „A” épület felújítása volt: ebben az épületben bérelhetõ irodákat, és üzlethelyiségeket alakított ki a fejlesztõ. 2010-ben az egykori alakuló téren parkot adott át a fejlesztõ, a tér alatt létesített mélygarázzsal együtt. Negyedik épületként a volt fogda épülete újult meg: a felújított épület falai között ma egy bank mûködik. A területen már csak két mûemlék épület felújítása van hátra, valamint az épületegyüttest kiegészítõ új épületek tervezése és megépítése. „ A világon mindenki egyetért abban, hogy a múlt emlékeit csak fejlesztéssel lehet életben tartani. Ugyanakkor a múlt emlékeinek megsemmisítése a települések, városrészek arculatának elvesztéséhez vezet. A Frigyes laktanya építészeti értékének megõrzését úgy kell biztosítani, hogy ez lehetõséget adjon a mûemléki együttes léptékéhez, rendszeréhez alkalmazkodó fejlesztésre, a Frigyes laktanya építészeti értékeinek megõrzése mellett.” – idézet a nemzetközi mûemlékvédõ szervezet, az ICOMOS magyar nemzeti bizottságának állásfoglalásából, mely pontosan megfogalmazza, milyen elveket követve kell az épületegyüttes további épületeivel kapcsolatban gondolkodni.

2.4. EGYÉB ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

2.4.1. Buszpályaudvar (City Point) fejlesztés ismertetése A Buszpályaudvar fejlesztõje 12 éve kezdte a terveztetést, a jelenlegi tervezõ is már 7 éve foglalkozik a tervezéssel. Az eltelt évek alatt a fejlesztés volumene sokat


19

csökkent (a hasznos nettó szintterület 30%-al lett kevesebb), ami mindenképpen a fejlesztés javára válik. A ma elképzelt fejlesztéssel épülne egy korszerû autóbuszpályaudvar a területen, ezen kívül üzletek, irodák, szabadidõ eltöltési lehetõségeket biztosító funkciók kapnának helyet a központban. Megteremtõdik a feltétele egy intermodiális csomópont létrehozásának, az elképzelt tömegformálás lehetõséget biztosít egy újabb köztér létrehozására az épület 2. emeletén. Az elképzelt új épület tömege egy mesterséges domb, a középkori várak analógiájára – zárt tömeg, súlyos falakkal, a fontos gyalogos tengelyek mentén felhasogatva üvegezett közlekedési tengelyekkel.

A tömb beépítésének sarkalatos pontja a mûemléki védelem alatt álló Schlichter-villa és melléképületei, az új épület és a védett épített örökségi elemek kapcsolata, viszonya. A jelenlegi tervezõi elképzelés olyan megoldást javasol, melyet az örökségvédelem, központi tervtanács, fejlesztõ el tudnak fogadni, így megvalósulhat a jövõben a fejlesztés. A fejlesztõ kérésére felülvizsgáltuk a környezõ közterületi szélesítéseket közlekedési szempontok alapján, a vizsgálat eredményeképpen olyan közterületi szélességeket javasolunk, melyek alkalmasak lesznek a környezõ utcák közlekedés fejlesztéseit befogadni. A szabályozási vonalak javasolt módosításával mintegy 1.320m2-rel növekedne a tömb területe. A beépítési terv alapján meghatároztuk a mûemlék villa épület és védelemre javasolt épületrészek körül kialakítható minimális telek nagyságát (1.300m2). A tömb jelenlegi beépítési módja zártsorú, ez nem fog módosulni, így a védett épületrészek csatlakozhatnak majd az új épülettömeghez a beépítési tervben elképzelteknek megfelelõen egy elõtetõvel. Az építési övezet jelenlegi elõírása szerint legfeljebb 3 szintes épülettel építhetõ be a terület, 14m-es építménymagassággal. Tekintettel arra, hogy a tervezett épület földszintje és elsõ emelete felett olyan funkciókat szeretnének elhelyezni, amelyek nem igénylenek a kereskedelmi funkciónál szokásos (5,70m) szintmagasságot, nem tartjuk fontosnak megkötni ilyen mértékben a beépíthetõséget és javaslatunk azt tartalmazza, hogy 4 szintet be lehessen építeni. Az építménymagasság és a szintterület egyébként is már jelent kötöttséget, ezeket nem lehet túllépni a javasolt módosítás után sem. Az elképzelt épületben a 2. emeleten kialakított köztér fölé iroda, vendéglátás és szabadidõs funkciók kerülnek elhelyezésre, amelyek „szalagként” futnak le a


20

kialakuló mesterséges dombra. A tömegformálás gondolatkörébõl fakadóan ezek a „szalagok” nem érnek ki a mesterséges domb széléig és ezt a szabályozásban is javasoljuk megjeleníteni: a Baross híd és a Hunyadi utca felé ezért javasolunk egy olyan területsávot meghatározni, amely nem lehet magasabb a tervezett köztér szintjénél.

2.4.2. Frigyes laktanya (Leier City Center) fejlesztés ismertetése A Frigyes laktanya fejlesztõje 2005 óta tulajdonosa a területnek. Öt évvel azután, hogy a cégcsoport megvásárolta a 2,5ha-os területet, hivatalosan is átadták a felújított 4 mûemlék épületbõl álló együttest, az egykori alakuló tér helyén kialakított parkkal együtt. Az új városrész-központ neve Leier City Center lett. A fejlesztõ célja az északi területrész felújítását követõen a déli területrész rendezése: az alakuló tér körüli keretes beépítés lezárása egy új épülettel, a legénységi „B” épület felújítása és a lõporraktár felújítása-bõvítése új épületszárnyakkal. A beépítési terv alapján megállapíthatjuk, a fejlesztõ nem törekszik a terület beépíthetõségének teljes kihasználására, de törekszik arra, hogy a laktanya területe minél kisebb mértékben csökkenjen. Ezért kéri a közterületek szélesítésének felülvizsgálatát. Felülvizsgáltuk a környezõ közterületi szélesítéseket közlekedési szempontok alapján, a vizsgálat eredményeképpen olyan közterületi szélességeket javasolunk, melyek alkalmasak lesznek a környezõ utcák közlekedés fejlesztéseit befogadni, a Wesselényi –Baross G. utca keresztezõdésében pedig a körforgalmi csomópontnak biztosítottunk helyet. Ennek a körforgalomnak az ötödik ága közvetlen bejáratot biztosít majd a fejlesztéshez. A szabályozási vonalak javasolt módosításával mintegy 1.355m2-rel növekedne a tömb területe. Fejlesztõ a két zöldterület megszüntetését kérte arra hivatkozva, hogy a tervezett beépítés megvalósítását akadályozza a szabályozási terven meghatározott két zöldterület. Megvizsgáltuk, hogy a jelenleg érvényes szabályozási terv elõírásai alapján mekkora zöldfelületet kellett volna biztosítani és ehhez képest határoztuk meg a déli terület minimális zöldfelületét úgy, hogy a tömb összes zöldfelülete ne csökkenhessen a két zöldterület megszûnése esetén sem. Javaslatunk azt tartalmazza, hogy a zöldfelület növekedjen a déli területen 15%-ról 25%-ra. A beépítési paraméterek egyebekben nem változnak.


21

Fejlesztõ kérésére megvizsgáltuk a részletes övezetre vonatkozó elõírásoktól való eltérést lehetõségét. Elsõként azt vizsgáltuk, fel lehet-e oldani azt a tömbre vonatkozó kötöttséget, hogy a telken belül nem szabad kerítést építeni akkor sem, ha az eredeti ingatlant több telekre osztják. Úgy gondoljuk, az épületegyüttes építészeti karaktere, a terület átjárhatóságának biztosítása nem teszi lehetõvé ezen megkötés feloldását. A következõ elõírás felülvizsgálatát is kérte fejlesztõ. Ez arról rendelkezik, hogy új épület használatbavételének feltétele (többek között) a Frigyes laktanya mûemléki védelem alatt lévõ épületeinek teljes felújítása és használatbavétele. Ennek az elõírásnak a jelenlegi szabályozási terv elfogadása idején az volt az értelme, hogy megakadályozza az akkor még lepusztult állapotban lévõ Frigyes laktanya területén, hogy egy befektetõ megépíthessen és használatba vehessen a területen új épületeket anélkül, hogy a védett épületek felújítását megkezdte volna. Ugyanakkor az elmúlt 6 év felújításai után azt tapasztalhatjuk, hogy a fejlesztõnek is érdeke a még nem felújított két épület rendbehozatala. Javasoljuk a két mûemlék épület állagmegóvásának befejezéséhez kötni új épület használatbavételét. Javasoljuk annak az elõírásnak az enyhítését is, mely szerint térszini parkoló csak a teljes parkolószükséglet 15%-a lehet. A jelenlegi beépítési terv alapján azt tapasztaljuk, hogy a zöldfelület biztosítható ezen arány növelése esetén is. A másik problémának pedig azt tartjuk, hogy hiába tesszük kötelezõvé a telken belül 85% arányban mélygarázs építését, a mélygarázsban lévõ parkolóhelyeket az építtetõ megépíti, majd pedig nem veszik meg az új lakás és iroda tulajdonosok és nagyon kis arányban használják. Amennyiben ezen arányon változtatunk, több személygépkocsi fog tudni a tömb területén belül parkolni. A Zrínyi és Wesselényi utcában lakók az elõzetes véleményezési eljárásban azt kérték, ne módosuljanak a szabályozási vonalak a tömb körül, mert ezzel a tömbben elhelyezésre kerülõ épületek közelebb kerülnek majd a meglévõ társasházakhoz. Módosításunkban az építési határvonalak megállapításával megakadályozzuk, hogy közelebb kerüljenek az épületek a meglévõ társasházakhoz. Vagyis a közterületi szélességek csökkentése nyomán az épületek távolságai nem csökkennek majd. A lakók által javasolt beépítési paraméterek nagymértékû csökkentését aránytalannak tartjuk: a javasolt paramétercsökkentések azt eredményeznék, hogy a telektömbben


22

kisebb beépítés lenne csak lehetséges. A beépíthetõség 660m2-rel, a beépíthetõ nettó szintterület 3.150 m2-rel csökkenne a jelenleg megengedetthez képest, vagyis az építési jogok csökkennének.


23

3.2. KÖTELEZÕ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZ

3.2.1. Közlekedési munkarész A vizsgált különálló tervezési, fejlesztési területeket, az összefüggõ közlekedési és belvárosi területi kapcsolatrendszerük miatt csak egységes közlekedési szemlélettel és csak a tágabb területi összefüggésekkel együtt lehet vizsgálni. Tárgyi közlekedési vizsgálatok már évekkel ezelõtt elkezdõdtek. A szabályozási tervmódosításhoz tartozó közlekedési munkarészt a korábban elkészített közlekedési hatásvizsgálatok összefoglalásával kell kezdeni. I. A Belváros és a tervezési területek forgalomkeltõ hatásvizsgálata 2009. június 11.-én a Gyõr Város Úrkezelõ Szervezet megrendelésére, a Bauconsult Mérnökiroda Kft. gondozásában elkészült „A Sziget – Révfalu híd üzembe helyezésének hatásai a gyõri Belváros forgalmi viszonyaira” tárgyú munkaanyaga. A vizsgált közúthálózat magába foglalta a konkrét projektek tervezési területét. A hivatkozott munkaanyag 2013. évi befejezéssel figyelembe vette az „autóbusz pályaudvar területén kialakuló City Center forgalomvonzását és a munkaanyag számolt a Leier városközpont teljes kiépítésével is. „A Sziget – Révfalu híd üzembe helyezésének hatásai a gyõri Belváros forgalmi viszonyaira” tárgyú forgalmi hatáselemzés szerint az új híd forgalomba helyezése után a bõvített Belváros forgalmi terhelése jelentõsen átrendezõdik. Ez azt jelenti, hogy a Gyõr, City Point projekt és a Leier városközpont vele és nélküle állapotát csak a teljes Belváros és a Sziget – Révfalu új híddal együtt lehet értékelni. Kivonat a hatásvizsgálatból: Nélküle állapot 2010. év (Sziget – Révfalu híd a City Point projekt és Leier városközpont nélkül): Eszperantó utca: 8807 ÁNF2010 jármû db/nap – 775 E/óra Zrínyi utca: 5015 ÁNF2010 jármû db/nap – 441 E/óra Baross híd: 20401 ÁNF2010 jármû db/nap – 1795 E/óra Vele állapot 2013. év (Sziget – Révfalu híd a City Point projekttel és a Leier városközponttal): Eszperantó utca: 9734 ÁNF2013 jármû db/nap – 856 E/óra Zrínyi utca: 4549 ÁNF2013 jármû db/nap – 400 E/óra Baross híd: 18159 ÁNF2013 jármû db/nap – 1598 E/óra A teljes vizsgálati anyagból, de a kiemelt konkrét közterületi útszakaszok vizsgálatából is jól látszik a város, a Belváros forgalmi átrendezõdésének az eredménye. Az is látszik, hogy a forgalmi átrendezõdés miatt a projektekhez elméletileg számolt forgalomnövekedés hatása sem mutatható ki a vizsgált területen. A lehetséges forgalomnövekedés többlet értékeit nagyrészt a forgalmi átrendezõdés kompenzálja. Tehát kijelenthetõ, hogy a tárgyalt projektek megvalósítása a közterületi környezet forgalmi terhelését alapvetõen nem változtatja meg.


24

II., Tervezési területek parkolási szükséglete A vizsgált létesítmények forgalomkeltõ hatásának további elemzéséhez meg kell határozni a tervezési területek tervezett parkolási kapacitását. Ebben a tárgyban is találunk korábban készített vizsgálati anyagot. 2009. évben a Mérnöki Kamara Nonprofit Kft. gondozásában elkészült „gyõri parkolási rendelet módosításához szükséges közlekedési vizsgálat„. Gyõr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal megrendelésére készült részletes közlekedési vizsgálat tárgya a Gyõr MJV Önkormányzata Közgyûlésének 66/2004.(XII.20.) ÖK. rendelete a parkolásról (Gyõri parkolási rendelet) módosítása volt. A részletes vizsgálat feladat meghatározása: Az OTÉK 2008 szeptemberétõl hatályos módosítás 42. § (10) a következõt tartalmazza: „A (2) bekezdés szerint számított személygépkocsi elhelyezési kötelezettségtõl a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján megállapított települési önkormányzati parkolási rendelet - a 4. számú melléklet 1. pontja alattiak esetében legfeljebb + 50 % - os, a többi pont alattiak esetében legfeljebb ± 50 % - os eltéréssel - eltérõ értékeket is megállapíthat. A közlekedési vizsgálatnak ki kell terjednie a szabályozott terület településen belüli elhelyezkedésére, a használati sajátosságaira, a tömegközlekedési ellátottságára és a terület forgalmi terheltségére.” A szakanyag elemzése szerint a Belváros területén belül a tömegközlekedési kiszolgálás kiváló és jelentõs a gyalogos közlekedés aránya. Ez az átlagosnál kisebb arányú gépjármûhasználatot feltételezve lehetõvé teszi a forgalmat vonzó létesítmények megközelítését. Így lehetõség van bizonyos funkciók esetében a parkolási normáktól való eltérésre. A tárgyi közlekedési vizsgálat nem javasolt eltérést a meglévõ szabályozástól a lakás funkció esetén, a jelenleg érvényes rendelet ezeket kellõen differenciáltan kezeli. Nem javasolt eltérést a meglévõ szabályozástól az 1000 m2-nél nagyobb alapterületû kereskedelmi funkció esetén, mivel ezek megközelítése döntõen személygépkocsival történik. Az 1. ábrán feltüntettük a bõvített Belváros jelenlegi tömegközlekedési megállóit, azok vonzáskörzetét és színekkel jelöltük a különbözõ járatsûrûségeket


25

2 számú ábra a bõvített Belváros területe A vizsgált területen kiváló (A, D) a közepes (C) és a rossz (B) tömegközlekedési ellátottságú területrésze

A hivatkozott teljes körû vizsgálati anyag ajánlásokat és javaslatokat fogalmazott meg a tervezési területtel kapcsolatban, ami alapja a szabályozási tervmódosítás elõkészítésének és a dokumentált közlekedési vizsgálatnak. „A területen belül az A-val jelölt területrész (a szûkebb értelemben vett Belváros, lásd a mellékelt 2. sz. ábrát) tömegközlekedési kiszolgálása kiváló és itt jelentõs a gyalogos közlekedés aránya.” A többi funkció esetén az alábbi, a teljes anyagból kiemelt 2. táblázat szerinti csökkentést javasolja a hivatkozott közlekedési vizsgálat.


26

III., A vizsgált létesítmények parkolási igénye III.1., A vizsgált Leier Városközpont parkolási mérlege a meglévõ és tervezett épületek parkoló igénye OTÉK szerint Módosít Szüksége Épület parkoló ó s parkoló szükségle tényezõ szám (db t (db) "A" legénységi épület (irodaház) iroda (ügyfélforgalommal ) 2430 1 db / 20 m2 122 0,5 61 21 db / 10 m üzlet 527 1002-ig 10 0,5 5 21 db / 20 m 1002-felett 22 0,5 11


154

összesen Fogda épület (Irodaház) iroda + ügyféltér 252 összesen Altiszti épület (lakások) lakások 19 lakások plusz parkoló összesen Tiszti épület /Leier központ/ iroda (ügyfélforgalommal ) 221 iroda (ügyfélforgalom nélkül) 664 összesen "B" legénységi épület (Irodaház) iroda (ügyfélforgalommal ) 875 iroda (ügyfélforgalom nélkül) 2625 összesen Kocka épület (üzletek és irodák) iroda (ügyfélforgalommal ) 220 iroda (ügyfélforgalom nélkül) 660 üzlet

450

27

77

1 db / 10 m2

26 26

1 db / lakás

19

19

3 22

3 22

0,5

13 13

1 db / 10 m2

22

0,5

11

1 db / 20 m2

33 55

0,5

17 28

1 db / 10 m2

88

0,5

44

1 db / 20 m2

131 219

0,5

66 110

1 db / 10 m2

22

0,5

11

1 db / 20 m2 1 db / 10 m2 1002-ig 1 db / 20 m2 1002-felett

33

0,5

17

10

0,5

5

18 83

0,5

9 42

95

0,5

48

62

0,5

31

7 10

0,5 0,5

4 5

összesen: Lõporraktár (konferenciaközpont, irodák és lakások) étterem 475 1 db / 5 m2 310 fõ konferencia 1 db / 5 fõ iroda (ügyfélforgalommal ) 65 1 db / 10 m2 iroda 195 1 db / 20 m2


28

(ügyfélforgalom nélkül) 17 db

lakás 1 db / lakás lakás plussz parkolók összesen: Lõporraktár Déli bõvítés (üzletek + lakások 1 db / 10 m2 1002-ig üzlet 297 1 db / 20 m2 1002-felett lakások 14 1 db / lakás lakások plusz parkoló összesen ÖSSZES PARKOLÓIGÉNY: JELENLEGI ÉS TERVEZETT PARKOLÓSZÁM ÖSSZESEN:

17

17

2 193

2 107

10

0,5

5

10 14

0,5

5 14

2 36

2 26

788

425

428

III.2., A vizsgált City Point projekt parkolási mérlege a meglévõ és tervezett épületek parkoló igénye m2 / OTÉK mód OTÉK szükséges beszámítan szerint osító épület funkcó szerint parkolószám dó m2 parkolószük tény szabvány (db) (40%) séglet (db) ezõ City Point 1 db / 10 m2 1002-ig üzlet 4092 / 1637 10 0 10 2 1 db / 20 m 1002-felett 77 0 77 2 1 db / 10 m 1002-ig üzlet 7888 / 3155 10 0,5 5 2 1 db / 20 m 1002-felett 153 0,5 77 iroda (ügyfélforg. nélkül) 2525 / 1260 1 db / 20 m2 63 0,5 32 vendéglátás 1896 / 758 1 db / 5 m2 152 0,5 76 fittnesz 973 / 486 1 db / 5 fõ 10 0,5 5 buszpályau 1 db / 2500 dvar lakos 48 0,5 24 523 306 összesen JELENLEGI ÉS TERVEZETT PARKOLÓ SZÁM ÖSSZESEN: 286 Schlichter villa

29


vendéglátás 238 / 95 üzlet 238 / 95 összesen

1 db / 5 m2 1 db / 10 m2

19 10 29

0,5 0,5

10 5 15

üzlet 140,1 / 56 6 6 összesen meglévõ, megmaradó épületek jelenlegi funkciók alapján számolt szerzett jogú parkoló szám: 20

0,5

3 3

Szolgálati lakások 1 db / 10 m2

15+3=18

IV., A vizsgált létesítmények forgalomkeltõ hatása IV.1., Leier városközpont, mint önálló létesítmény forgalomkeltõ hatása A Gyõr, „Leier városközpont” területéhez és létesítményeihez kapcsolódóan, illetve a tervezett létesítmények bruttó területét figyelembe véve 428 db parkolót tervez a beruházó megépíteni. A tervezési területen lakások és irodák, illetve egyéb funkciók találhatók. Ebbõl 14 %, 60 db a lakás funkcióhoz kapcsolódik, 86 %, 368 db pedig a kereskedelem, vendéglátás, igazgatás, szolgáltatás, iroda funkciókhoz. A., FORGALOM KELTÕ HATÁS A LAKÁS FUNKCIÓHOZ RENDELT 14 % –OS PARKOLÓ SZÁMHOZ: A funkcióhoz rendelt 60 db parkoló által keltett többletforgalom számításához a következõket vettük figyelembe. A városban az átlagos napi utazásszám 2,51 a lakásbázisú utazások aránya kb. 80 %, a 50 db lakásra jutó lakók száma 125 fõ. Ezért a tervezett 50 lakást lakó 125 lakos naponta mintegy 251 lakásbázisú utazást tesz. Az egyéni közlekedés arányát ebben a környezetben 70 % - ra becsüljük a személygépkocsi foglaltságot 1,5 fõ/személygépkocsira vettük. A napi személygépkocsi utazások száma ezek alapján 117 jármûdb/nap/2irány. (60 db parkolóhely) Így a 14 % - os 60 db-os parkoló számhoz rendelt forgalom kerekítve: 120 ÁNF jármû/nap b., Forgalom keltõ hatás a kereskedelem, vendéglátás, igazgatás, szolgáltatás, iroda funkcióhoz szükséges 86 % -os parkoló számhoz. A funkciókhoz rendelt 368 db parkoló által keltett többletforgalom számításához a napi 5-szörös forgást vettük figyelembe, ami 1840 jmûdb/nap/2 irányt jelenthet. Így a 86 % - os 368 db-os parkoló számához tartozó forgalom a két irányban együtt 1840 ÁNF - jármû/nap. A „Leier városközpont” fejlesztési területének (a; b részterületek) közlekedési kiszolgálása három irányból történik közel azonos arányban megosztva: Zrínyi utca, Hunyadi utca, Baross G. úti irányokból. A tervezett létesítmények közlekedési feltárása, maximális kihasználtság esetén 1960 ÁNF - jármû/nap Ez a korábban hivatkozott közlekedési vizsgálat szerint 0,088 % os MOF értékkel számolva 172 E/óra többlet forgalmat jelent. IV.2., A Gyõr, City Point projekt, mint önálló létesítmény forgalomkeltõ hatása A Gyõr, City Point projekt kereskedelmi tevékenységéhez kapcsolódóan, illetve a tervezett létesítmény bruttó területéhez 286 db parkolót tervez a beruházó


30

megépíteni. Tekintettel arra, hogy buszpályaudvar funkció ma is mûködik a területen, többlet forgalomként csak a tervezett 286 db parkolóval számolunk. Az áruház a következõ személygépjármû forgalmat generálja: A hasonló típusú kereskedelmi központoknál megfigyelt 1 és fél óra tartózkodási idõt figyelembe véve a keresztmetszeti forgalom a két irányban 381 E/ó-ra adódik valamint 2 órát alapul véve a keresztmetszeti forgalom két irányban 286 E/ó. A fenti számításokat átlagaként 334 E/ó adódik, melyet a biztonság irányában felfelé 350 E/ó értékre kerekítünk. A korábban hivatkozott munkaanyag szerint ezen a területen 0,088 csúcsóra (MOF) tényezõvel számoltunk. Így a létesítmény személygépkocsi forgalomkeltõ hatása a két irányban együtt: 3977 ÁNF jármû db/nap A kereskedelmi központok eddigi vizsgálati eredményei alapján azt feltételezhetjük, hogy a tervezett áruház forgalom vonzó hatása a várható forgalomnak a 60 % - a, a többi 40 % pedig a környezõ utakon közlekedik, így többlet forgalmat nem jelent. Ebben a beépítési környezetben, ahol a vásárló forgalom nagyrészt az autóbusz pályaudvar forgalmához kapcsolódik, a többlet forgalom vonzást 50 % -ra lehet csökkenteni. A Gyõr, City Point projekt forgalomvonzó hatása ennek alapján a két irányban együtt 1988 ÁNF - jármû/nap - 175 E/óra A következõ tehergépjármû forgalom (ÁNF; jármû/nap) várható a létesítményhez a két irányban együtt. Megnevezés Könnyû tgk. Nehéz tgk.

2013 27 7

A létesítmény kiszolgálása, a Zrínyi utcáról történik az Eszperantó és a Hunyadi utcák közötti szakaszon. IV.3., A beruházások forgalomkeltõ hatásának összefoglalása

Az együttesen vizsgált fejlesztési területek teljes kapacitású mûködésük esetén összesen 347 E/óra többlet forgalmat generálnak a tervezési hatásterületen. Hivatkozva az I.-es pont elemzésére, ez a többlet forgalom a fejlesztési területeket határoló utakon, utcákon egyenletesen eloszlik. Ismét hivatkozunk a Bauconsult Mérnökiroda Kft. gondozásában elkészült „A Sziget – Révfalu híd üzembe helyezésének hatásai a gyõri Belváros forgalmi viszonyaira” tárgyú részletes közlekedési hatásvizsgálatra a Forgalom adatok 2013. évben a City Point projek és a Leier városközpont teljes kiépítése után: Eszperantó utca: 9734 ÁNF2013 jármû db/nap – 856 E/óra Zrínyi utca: 4549 ÁNF2013 jármû db/nap – 400 E/óra Baross híd: 18159 ÁNF2013 jármû db/nap – 1598 E/óra V., A projektekhez kapcsolódó közlekedésfejlesztések A fejlesztési területeket határoló utca szakaszok osztályba sorolása: Eszperantó utca, gyûjtõ út: B.V.c.B. tervezési sebesség 50 km/h Zrinyi utca, gyûjtõ út: B.V.c.D. tervezési sebesség 30 km/h Hunyadi utca kiszolgáló út: B.VI.d.C. tervezési sebesség 30 km/h Baross Gábor út II. rendû fõút: B.IV.b.B. tervezési sebesség 60 km/h


Wesselényi utca, kiszolgáló út:

31

B.VI.d.B. tervezési sebesség 40 km/h

A fejlesztési területhez kapcsolódó közutakon a megfelelõ és az eltûrhetõ forgalom nagyságok a KTSZ szerint. Szolgáltatási szinthez tartozó Belterületi közutak

Egy irányban két sávos utak forgalmi sávonként

megengedett forgalomnagyság E/óra Megfelelõ

Eltûrhetõ

1200 E/óra/sáv

1600 E/óra/sáv

1500 E/óra

2000 E/óra

Két forgalmi sávos utak, kétirányú forgalommal összesen A forgalmi adatok elemzése (lásd I. - IV. fejezetek) és a KTSZ táblázata alapján az egyértelmûen levezethetõ, hogy a City Point projekt és a Leier városközpont teljes körû megvalósítása miatt a hatásterületen kapacitásnövelõ közlekedési beruházások megvalósítására nincs szükség. A környezõ utak, utcák meglévõ és tervezett (nélküle és vele) forgalmi kapacitásai megfelelõek. A tervezett közlekedési beruházások mindegyike az új létesítmények közlekedési kiszolgálásának kiépítését szolgálják és egyben javítják a meglévõ közlekedési környezet szolgáltatási színvonalát. A közlekedés fejlesztési elemek felsorolása: - Eszperantó utca átépítése a Bartók Béla út és a Zrínyi utca között: Balra forduló sáv épül az autóbusz pályaudvar irányába. A Baross híd alatt három forgalmi sáv kerül átvezetésre úgy, hogy a tervezett pályaszintcsökkentéssel a meglévõ magassági korlátozás megszûnik. A közterületi keresztmetszetben parkoló leállósáv (taxiknak) és öbölben elhelyezett autóbusz megállóhelyek kerülnek telepítésre. A ma meglévõ 24 m - re kiszabályozott közterületi utcaszélességet a terv 21,00 m szélességre szûkíti. A tervezett 21 m-es szélesség bõségesen alkalmas a bõvített közlekedési funkciók megépítésére. Ezen a szakaszon a közlekedési helyszínrajz a jövõben lehetséges maximális keresztmetszeti paramétereket használta. A Baross híd alatt mûszakilag, illetve a forgalmi adatok alapján is indokolatlan 4 sávos útban gondolkodni. A dokumentált terv az Eszperantó út és a Zrínyi út csomópontjában forgalomtechnikai korlátozást tartalmaz, amit a geometriai kialakítás is hangsúlyoz. A Zrínyi utca irányából a balra fordulás lehetõsége tiltásra kerül. Közlekedés hálózati szempontból ez a haladási irány nem hiányzik. A Lahner Gy. utca alkalmas az ezirányú célforgalom levezetésére. A tervezett forgalomtechnikai korlátozás nagy jelentõségû a csomóponti forgalomáramlás biztonságának fokozásában. (lásd a VI; és a VII. számú utcametszeteket) - Zrínyi utca átépítése a Hunyadi utca és az Eszperantó utcák között:


32

Balra forduló többlet sáv épül a City Point projekt mélygarázsának kiszolgálására. Balra forduló többlet sáv épül az autóbusz forgalom Hunyadi utca felé fordítására. Az elõzõekben leírtak szerint megszûnik a balra fordulási lehetõség a Zrínyi utca irányából az Eszperantó út felé. A ma meglévõ 22 m - re kiszabályozott közterületi utcaszélességet a terv a lokálisan rendelkezésre álló 15,63 m szélességre szûkíti. A tervezési szakasz elején az új szabályozási szélesség változik. Ennek oka, hogy a Schlichter villához tarozó szolgálati lakások külsõ falsíkja és a Zrinyi utca nyugati oldalán meglévõ épületek külsõ falsíkja között csak a leszûkült közterületi szélesség áll rendelkezésre a tervezett közúti keresztmetszet kialakításához. Ebben a szûkületben csak a keleti oldali gyalogjárda szélesség szûkül 1,63 m – re, de ez a szélesség is szabványos a gyalogos forgalom levezetésére. A lokálisan rendelkezésre álló szélesség elégséges a három sávos közlekedési nyomvonal, gyalogos burkolatok és egyoldali kialakítására. (lásd az I; és a II. számú utcametszeteket) - Zrínyi utca átépítése a Hunyadi utca és a Wesselényi utca között: Balra forduló többlet sáv épül a Leier projekt mélygarázsainak kiszolgálására. Az utca szakasz felújítása keresztmetszeti átrendezése biztosítja a közterületen elhelyezhetõ maximális közterületi parkoló számot. A ma meglévõ 22 m - re kiszabályozott közterületi utcaszélességet a terv 18,00 m szélességre szûkíti. Az új tervezett 18 m – es szabályozási szélesség elég a balra forduló többlet sávokkal kiszabályozott három sávos közlekedési nyomvonal, gyalogos burkolatok, zöldterület, esetleg parkoló leálló sávok kiépítésére. A szabályozási terv többlet szolgáltatása, hogy a 18 m – es közterületen túl az utca keleti oldalán, már magánterületen belül 2 m széles kötelezõen fásított zöldterület került kijelölésre. Ez a szabályozás biztosítja az utca kétoldali fásításának a lehetõségét. (lásd a III; és a IV. számú utcametszeteket) - Hunyadi utca átépítése és felújítása a Zrínyi utca és a Baross utca között: Az utcaszakasz burkolat felújításával együtt az északi oldalon az új City Point épülethez kapcsolódó szükséges keresztmetszeti korrekciók is megépülnek úgy, hogy az utca déli oldalának burkolatszéle a helyén marad. Az utca Baross utcai csomópontját, mind geometriájában, mind a forgalomtechnikai szabályozásában át kell alakítani. Az utca ma meglévõ 16 m – es közterületi szélessége nem változik. (lásd a X; és a XI. számú utcametszeteket) - Baross híd sávbõvítése: A tervezett hídfelújítástól függetlenül, ha mûszakilag lehetséges azzal összekapcsolva, kiépítésre kerül egy jobbra forduló sáv a Hunyadi utca irányába. Lehetõség nyílik a Baross út – Hunyadi út csomópontjában a hiányzó gyalogos és kerékpáros átvezetés kijelölésére. A ma meglévõ 23,65 (változó) m - re kiszabályozott közterületi utcaszélességet a terv 19,00 (változó) m szélességre szûkíti. A Baross híd Nádorvárosi hídfõjében a keresztmetszeti adottságokat a meglévõ híd paraméterei határozzák meg. Itt a tervezett többlet jobbra forduló sáv és a mellé helyezett gyalogos és kerékpáros létesítmények maximális


33

helyigénye miatt elég a 19 m – es közterületi szélesség biztosítása (lásd a XIII. számú utcametszetet) - Baross utca keresztmetszeti átalakítása, körforgalmú csomópont építése a Wesselényi utcai csomópontban: A fejlesztés lényeges új eleme a Baross G. út tengelyére telepített körforgalmú csomópont. Az állami, illetve a városi útkezelõkkel történt elõzetes egyeztetéseken támogatott új javaslat az ötágú körforgalmú csomópont kialakítása, ahol a csomópont ötödik, teljes értékû ága, direkt módon a fõút irányából, illetve ellentétes irányba biztosítja a Leier beépítési, fejlesztési területének új közúti kapcsolatát. A fejlesztési elemek között fontos a kerékpáros és a gyalogos forgalom biztonságos kialakítása, a csomóponti átvezetések szabványos kiépítése. Opcionális fejlesztési elem, amit az állami közútkezelõ ma még nem támogat, de szabályozás tervi távlatban szakmailag lehetségesnek ítélünk egy a fejlesztési terület súlypontjában nyitott új ingatlan bejáratot, amit a közlekedési közterületrõl egy jobbra forduló többlet sávval lehetne kiszolgálni. A ma meglévõ 20 m - re kiszabályozott közterületi utcaszélességet a terv 19,00 m szélességre, lokálisan 17, 00 m szélességre szûkíti. A tervezett lokálisan 17 m – es közterületi szélesség kialakítására a régi fogda ma irodaház épület beépítési adottsága miatt van szükség. Ebben a szûkületben csak két sávos útépítés foglalja el a közterületet, amit kétoldali gyalogos és egyirányú kerékpárút építés egészít ki. A második lokális szûkületi pont a tervezett körforgalom elõtti útszakasz, ahol megint mûszakilag bõven elégséges a rendelkezésre álló közterületi szélesség. Itt a szûkítés oka a Leier városközponton belüli beépítési terv helyigénye. Az általánosan tervezett 19,00 m széles új közterület a két szûkületi pont között érvényes. Itt ebben a szélességben lehetõség látszik egy távlati többlet jobbra forduló sáv kialakítására (lásd a IX. számú utcametszetet). Az új szabályozási terv foglakozik még a Baross Gábor út – Wesselényi utca új körforgalmú csomópontjának helybiztosításával. A tervezett Rk = 15 m; Rb = 8 m paraméterû körforgalmú csomópont építési területét a csomópont ÉK-i oldalán található 4011 hrsz.-ú idegen terület részleges igénybevételével lehet biztosítani. A csomópont kiépítésének a Leier városközpont feltárásán túl jelentõs szerepe lesz a meglévõ gyõri közlekedési hálózat egy kiemelten balesetveszélyes csomópontjának biztonságosabbá tételében. - Wesselényi utca keresztmetszeti átalakítása: A Wesselényi utca keresztmetszeti átalakításának lényege a kerékpáros közlekedés biztonságos kiépítésének az igénye. Ezt az utca északi oldalán kell kialakítani a Leier városközpont új ingatlan kiszolgálásának a megnyitásával együtt. A tervezett kerékpáros létesítmény végpontjaiban szervesen kapcsolódik a város tervezett kerékpáros hálózatához. A Wesselényi utca tervezett körforgalmú csomópontja a kerékpáros hálózatnak is kiemelt jelentõségû gócpontja lesz. A ma indokolatlanul meglévõ 20 m - re kiszabályozott közterületi utcaszélességet a terv 16,00 m szélességre szûkíti. A meglévõ szabályozással ellentétes tényleges utcahasználat, az utca jövõbeni hálózati szerepe nem indokolja a szabályozási szélesség megtartását. 16 m – es szélességben minden tervezett funkció és tervezett keresztmetszeti elem elfér (lásd az V. számú utcametszetet).


34

VI., Összefoglalás A Gyõr, City Point projekt és a Leier városközpont teljes körû megvalósításának nincs olyan hatása a közterületekre, illetve a közlekedési környezetre, ami miatt akár környezetvédelmi, akár közlekedési szempontból megkérdõjelezhetõ lenne a telepítések helye. A korábbi közlekedési vizsgálatok egyértelmûen alátámasztották a projektek megvalósíthatóságát. A hivatkozott legutóbbi forgalmi vizsgálati munkaanyag már nagyobb városi összefüggések alapján vizsgálta a telepítéseket. Ezek alapján kijelenthetõ, hogy a: - City Point projekt és a Leier városközpont megvalósítása a közterületi környezet forgalmi terhelést alapvetõen nem változtatja - A környezõ utak, utcák meglévõ és tervezett (nélküle és vele) forgalmi kapacitásai megfelelõek. A szabályozási terv módosításával párhuzamosan javasoljuk az önkormányzat parkolási rendeletének módosítását a két tömb területére vonatkozóan. A korábban elkészült és többször hivatkozott közlekedési vizsgálat e két tömb területére is tesz megállapításokat, javaslatokat, melyeket a gyõri parkolási rendeletbe javasolunk beemelni. A beruházások szervezésével kapcsolatban meg kell jegyezzük, hogy mûszakilag szükséges lenne a két szomszédos projekt (Gyõr, City Point projekt és a Leier városközpont projekt) közlekedési létesítményeinek összehangolt, közel azonos ütemû fejlesztése.

településtervezõ, okl. építészmérnök okl. építészmérnök TNJ szám: TT TNJ szám: É

Recommend Documents