TELEPÜLÉSMENEDZSMENT PROGRAM

PILISCSABA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselőtestület részére 2081 Piliscsaba, Kinizsi Pál u. 1-3.

T ELEPÜLÉSMENEDZSMENT P ROGRAM

KONCEPCIÓVÁZLAT FEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAMVÁZLAT 2002. JÚNIUS 17.

Quo Vadis Consulting Kft. az Ecorys csoport tagja 1052. Budapest, Városház u. 3-5. T: (1) 317-23-93 F.: (1) 266-24-82 [email protected]


Quo Vadis Consulting

P I L I S C S A B A

2002. június

KONCEPCIÓKÉSZÍTÉSI ALPROGRAM

A.) M EGBÍZÓ

Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata

Megbízó Program koordinátor

Hársvölgyi Albert Kollár László

Polgármester Községfejlesztési Tanácsnok

B.) T ANULMÁNY KÉSZÍTŐI Felelős tervező Projekt menedzser Gazdasági elemzések Struktúra vázlat, rajzok, fotók Szerkesztés, lektorálás

Gauder Péter Bitskey Kata Karácsony Krisztián Lelkes Nóra Bitskey Kata

Quo Vadis Consulting Kft. Quo Vadis Consulting Kft. Kolpron Kft Quo Vadis Consulting Kft. Quo Vadis Consulting Kft.

 Copyright 2002 Quo Vadis Consulting Kft. az ECORYS csoport tagja.

Minden jog fenntartva. A Tanulmány a Quo Vadis Consulting Kft. szellemi terméke. Jelen dokumentációt sem egészében sem részeiben, semmilyen formában és semmilyen szándékkal nem lehet reprodukálni, továbbadni, publikálni vagy reprezentálni, csak a Quo Vadis Consulting előzetes engedélyével.

C:\Documents and Settings\Administrator\Desktop\Piliscs_1 (2).doc

1



P I L I S C S A B A

2002. június

TARTALOM V.)

SZAKÉRTŐI ELEMZÉS

V.1.) REGIONÁLIS ILLESZKEDÉS, VONZÁSTEREK Beillesztés: Városkörnyéki szegély és Natúrpark metszéspontjában Piliscsaba fejlődésének külső hajtóerői

V.2.) KERETFELTÉTELEK, KIINDULÓ ÁLLAPOT Önkormányzati Gazdálkodás

3

3 3 4

7

18

V.3.) STRUKTÚRAVÁZLAT V.4.) DIAGNÓZIS

24 25

VI.1.) AZ ADÓPOLITIKA ÁTFORMÁLÁSÁNAK ALAPELVEI

27

Következtetések, Prognózisok Lehetőségek az Önkormányzat számára VI.) SZAKÉRTŐI JAVASLAT ‘Belterület - (urbanizált terület) politika’ Lehetséges önkormányzati politikák

VI.2.) STRUKTÚRATERV / HELYSZÍNEK ÚJRA POZÍCIONÁLÁSA VI.3.) MENEDZSELÉSI LEHETŐSÉG / A SZERVEZET MEGÚJÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

25 26 27 29 30

31 32

VII.)

HATÁROZATI JAVASLAT

34

VIII.)

MELLÉKLETEK

35


2



P I L I S C S A B A

V.)

2002. június

SZAKÉRTŐI ELEMZÉS V.1.) REGIONÁLIS ILLESZKEDÉS, VONZÁSTEREK

BEILLESZTÉS: VÁROSKÖRNYÉKI SZEGÉLY ÉS NATÚRPARK METSZÉSPONTJÁBAN A tíz évvel ezelőtt bekövetkezett társadalmi, gazdasági liberalizáció következtében megváltoztak azok a tényezők, amelyek korábban meghatározták az ország településeinek, így a Budapesti Metropolis településeinek a fejlődési pályáját. Piliscsaba, sőt az őt magába foglaló kisrégió (sőt a régió) sem tudott időben és megfelelő módon reagálni azokra a keresletváltozásokra, amelyek az átalakulás következtében a térségben megjelentek. Elsősorban a külső körülmények változásainak következtében Piliscsaba korábban „bevált” működési módja, lakóinak életelvárásai, illetve a településsel, térséggel szembeni „kereslet” átalakulóban van. A Pilis térsége és Piliscsaba korábbi korban kialakult „termékszerkezete” elöregedett, adottságai, képességei, és erre alapozott település-kínálata már nem felel meg a kereslet megváltozott igényeinek. Piliscsaba ráadásul speciális helyzetben van, mivel az átalakulás hajtóerői - a budapesti nagytérségben elfoglalt helyzete, fekvése következtében csak részben érintik. Ugyanakkor a nagyobb átalakulási dinamikát felmutató szuburbán zónán (agglomeráció) kívül, annak szegélyében elhelyezkedő település olyan vonzó környezetbe ágyazódik, amely iránt, elsősorban környezeti értékei és olcsó ingatlankínálata okán a kereslet agglomerációs / szuburbán jellemzőkkel bír. A KERETEKBE ILLESZTÉS: REGIONÁLIS KONTEXTUS, VERSENYPOZÍCIÓK, KIHÍVÁSOK EU HATÁS Gazdasági / politikai szövegkörnyezet 5

METROPOLIS szövegkörnyezet Konurbanizációs szegély „Budapest plusz”

PILISI MEDENCE Natúrpark

Település-Fejlődés A szerepek változása, település-hierarchia

Piliscsaba Életciklusa

Versenypozíció

STRATÉGIAI CÉLOK

Piliscsaba kiegyensúlyozott, „óvatos” - azaz értékeit és potenciáljait magasabb minőségben újratermelő - fejlesztése érdekében, illetve annak érdekében, hogy kihasználhatóak, kiaknázhatóak legyenek a település és az őt befoglaló „szövegkörnyezet” képességei (értékei, adottságai, potenciáljai), célszerű röviden áttekinteni a település és az őt befoglaló környezet fejlődésének „láthatatlan” hajtóerőit, a települési akarattól független kihívásokat, és a településnek ezzel összevethető képességeit, lehetőségeit. 5 Kontextus


3



P I L I S C S A B A

2002. június

PILISCSABA FEJLŐDÉSÉNEK KÜLSŐ HAJTÓERŐI Budapest lehetőségeit és ambícióit egy prosperáló Kárpát-medencében való stratégiai központtá válásért, fel lehet használni Piliscsaba, illetve a Pilisi-medence fejlődése érdekében. Budapest versenypozícióit a Kárpát-medencében gazdasági, kulturális és stratégiai irányító központ szerepért Béccsel vívott versenyében erősíti gravitációs terének növekedése, a nagyvárosi körzet életminőségének és környezetértékének javulása, javítása. A korszellem által igényelt egészséges környezetre, rekreációra, az emberek fizikai, pszichikai „újratermelésére” alkalmas térrészek kitüntetett szerepet kapnak egy attraktív és hatékony Metropolisz térség kialakulásában, létrejöttében. Piliscsaba, illetve mikrokörnyezete (Pilis plusz) versenypozícióit Budapestnek a liberalizációval megindult gazdasági / társadalmi átalakulással és az európai integrációval összefüggésben lehetővé vált „eurovárosi” szerep megszerzése irányuló ambíciói, törekvései, lehetőségei és versenypozícióinak alakulása kölcsönösen befolyásolják. A térség minőségét ma már nem csupán az agglomerálódás, a szuburbanizáció, illetve a metropolisszá érés határozzák meg, hanem egy európai térben való helytállás, eurovárossá válás igénye, illetve az ezzel együtt megjelent kihívás. A Metropolisz-térben szereppel rendelkező a Pilis térségi körzet, illetve az ebben önálló szereppel rendelkező és ezekhez csatlakozó térrészek mind jelentősen hozzájárulhatnak egy prosperáló nagytérség működőképességéhez és vonzerejének növeléséhez. Ezért ebben a térben, az egymásra utalt térrészek munkamegosztása meghatározó az egész és a részek sikeressége szempontjából. Függetlenül attól, hogy ma nem folyik ilyen átfogó fejlesztés-tervezés, nyilvánvalóan Piliscsaba és az általa kontrolált térszegmens csak egy „Budapest plusz" kontextusba illesztve lehet eredményes. Tekintve, hogy ezt más ma helyette nem végzi el, ezt a településnek magának, vagy a vele együttműködő, azonos érdekek mentén fejleszthető térrésznek kell megtennie (kistérségi / kistáji fejlesztési koncepció). Piliscsaba fejlődésének / növekedésének és átalakulásának életciklusát egyrészt az őt közvetlenül befogadó (mikro)körzet fejlődése, másrészt magának Piliscsabának a „kora” határozza meg. A Pilis térsége képezi a településfejlődés „táptalaját”, azt a környezetet, amelyben az egyes települések fejlődése kibontakozhat. A Pilis térsége korábbi időszakban kifejlődött struktúrái, a rekreáció, szabadidő terei még nem tudtak - a társadalmi / gazdasági változásokhoz alkalmazkodva - megújulni, átalakulni. Annak ellenére, hogy immár jól kirajzolódnak / láthatóak az átalakulás lehetséges „nyomai”, sem a makro régió, azaz a Pilis térsége és rászervezhető térrészek sem pedig a szerves idegenforgalmi kistérség nem rendelkezik olyan stratégiával, amely a körzet jövőjét dinamikusan tudná alakítani. A körzet egyáltalán nem rendelkezik azzal a fajta stratégiával, amelyik országos legitimációval bíró (vagy ha lehet még magasabb, EU szinten jelentős) idegenforgalmi körzetté lenne képes fejleszteni.


4

T ELEPÜLÉSMENEDZSMENT P ROGRAM P I L I S C S A B A

Quo Vadis Consulting 2002. június

Piliscsaba település maga is átalakulóban van. Fejlődési pályáját, életciklusát a környezetében folyó (külső) átalakulások befolyásolják. A kívülről érkező hajtóerők ugyanakkor a településen belül is átalakulást eredményeznek, megváltoztatják a belső társadalmi, területi egyensúlyt. Természetesen ahhoz, hogy élhető, fenntartható települést hozhassunk létre, jól meg kell értenünk azt a folyamatban lévő (és ezért nehezebben „felfedezhető”) társadalmi / gazdasági paradigmaváltozást, amellyel a számos térbeli változás is összefüggésbe hozható (ok-okozat). Annak ellenére, hogy Budapest „kompakt város” vezérlogika szerint kívánná fejleszteni maga-magát, a realitás – aminek egyébként kevés figyelmet szentelnek – az, hogy a város „terjed”, a lakosság kb. évente 65 ezer fővel szétköltözik a szuburbiába, sőt azon túl is. A lakosok és a gazdaság egyaránt preferálja a szuburbiában való letelepülést. (Annak ellenére, hogy sok környezetvédő szakember ostorozza őket ezért, ez a realitás.) Ennek egy sor következménye van, nem utolsó sorban a házak, lakások típusának megoszlásában. Milyen lesz az új egyensúly a piaci lakások és a szociális (állam/önkormányzat által biztosított) lakások, illetve a piaci lakások között a modern, illetve exkluzív lakások között? Mennyiben lesznek képesek a települések – közöttük Piliscsaba – ellenállni ezeknek a kíméletlen igényeknek? Milyen igények jelennek meg a szegélyen, mi az az abszolút határ, amelyet meg lehet húzni, hogy határt szabjon annak „amit az emberek kívánnak”? A szétterüléssel egyidejűleg megjelenő másik – egyre fontosabbá váló - szempont az egyensúly a privátterületek és a közösségi területek, valamint a „kvázi” közterületek (közintézmények, közlekedési területek, parkok) között. Éppen a nagyváros szuburbanizálódó / konurbanizálódó terében, illetve a vonzó rekreációs zónákban jelenik meg fokozott igény a „térséghasználók” által is használható közös terek és a helyi lakosok közösségi életének terei iránt. Az utóbbi években egyre több településben „átjáró”, avagy „kapu-jelenség” tapasztalható, ami azonban nem igazán járul hozzá a települések fenntarthatóságához, közösségének fejlődéséhez. Az ilyen „átjáró”, vagy „kapu települések” annak ellenére, hogy nagyon népszerűek, kedveltek lehetnek, nem építik a közösséget, sőt sok esetben éppen lerombolják azt, ha eddig volt is. A kulcsváltozás (megatrend), amely a nagyvárosi térség fejlődését és a települések átalakulását meghatározza a migráció, azaz a bejárás / ingázás változó mintája, és ennek konzekvenciái a települések (és egyben a nagyváros) demográfiai struktúrájára. A háztartások átalakulása, a korfa átalakulása, „felnyurgulása”, karcsúsodása, a laksűrűség változásai mind új hajtóerők a településeken, agglomeráció, sőt Európa-szerte. Mindezek következtében fontos kérdések merülnek fel: pl. a település társadalmi csoportjai, egyedei miként tartanak kapcsolatot, milyen kölcsönhatásban vannak egymással, hol nyílik erre alkalmuk? Egy másik demográfiai és társadalmi téma: a politikai és gazdasági elit(ek) és a lakosság nagyobbik része közötti kapcsolat átalakulása, amely számos (megoldatlan) kérdést vet fel. Különösen az új társadalmi rend kialakulásában a civil közösség(ek), a politikai közösség(ek), és a gazdasági közösség(ek) közötti kapcsolatok változása van meghatározó hatással a települési formák átalakulásában. Ezek a kapcsolatok gazdasági és környezeti konzekvenciákkal is rendelkeznek, amelyeket analizálni, és főleg megérteni szükséges a települése(ke)n, tekintve hogy hatással lehetnek a településtervezésre, struktúrafejlesztésre, menedzselésre és arculat-formálásra / design-re.


5



P I L I S C S A B A

2002. június

A települések élhetőségét erősen meghatározza az az identitás, amely iránt a lakóknak és a településhasználóknak egyaránt nagy affinitásuk, jó érzékük van. A hellyel, kultúrával, társadalmi csoporttal való szimbolikus és praktikus kapcsolat egyaránt az élhetőség egyik fontos komponense. Éppen a gazdasági globalizáció és az Európai Unióban, mint szuperállamban való feloldódás ellenhatásaként, az identitás és a valahová tartozás nagy jelentőségűvé válik. Olyan témák, mint a kultúra, örökség, tradíció, történelem és történetek egyre fontosabbá válnak. Csoportok – egy-egy települési közösségben is -, amelyek a változások, az „átjáróház”-zá válás által veszélyeztetettnek1 érzik magukat, jobban kapcsolódnak a történelmi identitásukhoz (őslakosok), és ezen identitásuk manifesztálódása fogja tudni karakterizálni a települést. Az új kultúráknak és kulturális normáknak a „beérkezése” a településre direkt és indirekt hatásokkal rendelkezik, alakíthatja a tradíciókat, identitást és karaktert, amennyiben alkotó, kreatív viszonya hozható a korábbi identitáselemekkel. A települési kultúra és örökség – különösen ezek épített formáinak - újraélesztése előnyösen járulhat hozzá a sokkal általánosabb települési regenerációhoz. Viselkedésmódbeli szempontból, a valahová tartozás érzése, az egyes emberek számára e hovatartozás létrehozása, felfogása hatékony eszközévé válhat egy fenntartható települési környezet kialakításának is. Amennyiben a hely iránt gyenge a „valahova tartozás” érzése, az „élhetőség” is aláaknázott. Piliscsaba életciklusában ma éppen ott tart, hogy felfogja a jeleket, jelzéseket, amelyek a településben a külső változások által generálódnak, azonban még az előzőekben vázolt kihívásokra nem tudott adekvát válaszokat, megoldó képletet találni.

1 veszélyeztetett (védett) faj az ökológiában eddig csak a flórára és faunára volt használatos, mi itt „felfedeztük”, hogy ugyanolyan módon értelmezhető és igaz, a települések őslakosságára illetve egyes csoportjaira (üdülők, „jöttmentek”; romák, tótok, németek, stb.)


6



P I L I S C S A B A

2002. június

V.2.) KERETFELTÉTELEK, KIINDULÓ ÁLLAPOT NÉPESSÉG, NÉPESSÉGVÁLTOZÁS, MIGRÁCIÓ A település lakosságszáma a 90-es években ingadozóan alakult. Az össznépesség létszámának pontos alakulását Piliscsaba esetében több tényező együttes hatásai befolyásolták és befolyásolják ma is. Ezen elemek a születési- és halálozási számok valamint a vándorlási egyenleg mutatója. Piliscsaba lakónépességének számát és időbeli alakulását láthatjuk a következő táblázatban és ábrán. PILISCSABA LAKÓNÉPESSÉGE 1990-2000 Év

A lakónépesség száma 4128 4427 4547 4688 4915 5044 5039 5202 5352 5416 5480

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Forrás: KSH

PILISCSABA LAKÓNÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés


7



P I L I S C S A B A

2002. június

A település népességszámát befolyásoló természetes szaporodás, tehát a születési és halálozási számok egymáshoz viszonyított aránya kis ingadozásokkal nagyjából hasonló képet mutatott az elmúlt években. Folyamatos tendenciaként értelmezhető, hogy az élveszületések és halálozások aránya az utóbbi öt évben kedvezőbb az országos átlagnál: a születési arányok továbbra is 11 ezrelék feletti étéket mutatnak, míg az országos érték 9,6 ezrelék és folyamatosan csökken. A halálozási mutatók esetében az 1000 lakosra számított halálozási arány 4 ezrelékkel, míg a 60 évnél idősebb lakosság aránya 6 százalékkal alacsonyabb az országos értékektől AZ ÉLVESZÜLETÉSEK ÉS HALÁLOZÁSOK ALAKULÁSA PILISCSABÁN 90 80 70 60 50

élveszületés

40

halálozás

30 20 10 0 1996

1997

1998

1999

2000

Forrás: KSH

A település lakónépessége számának meghatározásában – és kifejezetten az agglomerációs településeken – nagy szerepet játszik a vándorlási egyenleg alakulása. Piliscsaba már régóta nevezhető vándorlási célterületnek, köszönhetően a földrajzi és természeti adottságainak és a 90-es évek eleje óta tartó telekkiosztási programnak. Piliscsabára mint a szuburbanizáció egyik frekventált településére, többek között ide költöztek ki Budapestről a nyugodtabb és tisztább környezetre vágyók. Ezt tehát a település zöldövezeti jellege és Budapesthez viszonyított közelsége eredményezte. Összességében az el- és odavándorlások egyenlege folyamatosan pozitív volt, más szóval huzamosabb ideje több a településbe beköltözők száma, mint azoké, akik Piliscsabáról elköltöztek. Az effajta vándorlási tendenciáknak erőteljes hatásaik vannak a település összlakosságszámának végleges kialakulásában. Piliscsaba esetében is igaznak bizonyul, hogy a vándorlási pozitívum oly nagy mértékű, mely még a születési és halálozási számok különbségéből adódó népességfogyást is ellensúlyozza, sőt túl is szárnyalja. Ezzel Piliscsaba az ország települései között ritka kivételt képez, hiszen legtöbb helyen csökkenő lakosságszámmal számolnak a statisztikusok.


8



P I L I S C S A B A

2002. június

VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET ALAKULÁSA PILISCSABÁN 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1996

1997

1998

1999

2000

Forrás: KSH, szerkesztés Ecorys

Az agglomerációs térségben azonban a Piliscsabára jellemző folyamatok nem egyedi jelenségek, a nyugati szektor több településén találunk hasonló képet. A természetes szaporodás mindenütt negatív (csak egy-egy kisebb település egy-egy évben éri el a zérus értéket). A vándorlási különbözet a nyugati szektorban szintén csak egy-egy kivételes évben és településen nem pozitív, ezek a települések a fővárostól inkább távolabb (a napi kapcsolatokhoz viszonyítva valószínűleg már túl távol) találhatóak. A Piliscsaba életét meghatározó demográfiai folyamatok közül feltétlenül ki kell térni a migráció ideiglenes megnyilvánulására, a napi ingázásra is, amely tehát nem jár tartós helyváltozatással, mint az el- és odavándorlás, kisebb, napi időtávon azonban jelentős hatásokat von maga után. A napi ingázás legfőbb befolyásoló tényezője Piliscsaba esetében a főváros közelsége. Az ingázás a település esetében nagyobb mértékben a Budapestre történő beingázást jelenti, s csak kisebb arányú a fővárosból Piliscsabára járók aránya. Agglomerációs település lévén természetes jelenség, hogy sokan inkább a kellemes lakókörnyezet és kevésbé a munkalehetőségek miatt választják Piliscsabát, ebből kifolyólag legjelentősebb a településről kifelé irányuló munka jellegű ingázás. Jelentős ezen kívül az intézményi típusú ingázás is, azaz olyan intézmények látogatása, amelyek nem találhatóak a településen (pl. egyetem, klinika, színház) vagy minőségükben mást tudnak nyújtani (bár van a településnek középiskolája, mégis jelentős azoknak a száma, akik a fővárosba járnak tanulni). A napi ingázás a településre különféle hatásokkal van: jelentős a nappali, az éjszakai valamint a hétvégi népességszám közötti különbség, bizonyos funkciók (pl. közlekedés) stratégiai szerepűek, az intézményi struktúra kiépítésénél figyelembe kell venni az ingázásból adódó eltéréseket, akár új munkahely, akár új lakóhely létesül a városban érdemes megvizsgálni, hogy milyen lakó- illetve munkahely vonzattal jár a létrehozásuk az ingázásra vetítve. Összességében megfigyelhető, hogy Piliscsaba népessége 1990 és 2000 között 30 százalékkal nőtt. Ezzel az értékkel a környék települései között a középmezőnyben helyezkedik el. Népességnövekedés tekintetében a Budapesttel határos települések (Nagykovácsi, Pilisborosjenő és Solymár) illetve két kistelepülés előzi meg, melyeknél erőteljes lakóterület-fejlesztés tapasztalható (Budajenő, Telki).


9



P I L I S C S A B A

2002. június

TELEPÜLÉSEK NÉPESSÉGE 2000-BEN AZ 1990. ÉVI SZÁZALÉKÁBAN

Piliscsaba .

. Pilisvörösvár

120 alatt

.Nagykovácsi

120-140 140-160 160-180 180 felett


Korösszetételét tekintve Piliscsaba kedvező helyzetben van, mind a térséget, mind az országos átlagot tekintve. Évekre visszamenőleg folyamatosan magasabb a 14 év alattiak részaránya a 60 év felettiekénél, ami azt mutatja, hogy az újonnan beköltözők a fiatalabb korosztály arányát növelik. A település öregségi indexe (60 év felettiek/14év alattiak aránya) folyamatosan egy fiatal település képét mutatja, ami egyben a fiatalabb, utánpótlást jelentő korosztály számarányának növekedését is jelenti. A népesség 21,9 százaléka 14 éven aluli, 59,8 százaléka 15 és 59 év közötti, 18,1%-a pedig már elmúlt 60 éves. A közeljövőt tekintve (2005-2010 között) a település korstruktúrájában továbbra is meghatározó elem marad az fiatalkorúaknak a idősekhez viszonyított magas aránya, ami maga után vonja a gyermekellátással, oktatással és neveléssel kapcsolatos intézmények jelentőségét. Az agglomeráció nyugati szektorának települései közül mindössze három esetben mutat elöregedést a számérték (Biatorbágy, Budakeszi és Törökbálint esetében), a többinél vagy közel egyensúlyban van a fiatalok és az idősek népességen belüli aránya, vagy jóval több a fiatalok száma. Kimondottan fiatalos településnek mondható még Telki, mely települést főleg az utóbbi évtizedben ismertek fel a fővárosból kiköltözni vágyók (vagy az agglomerációba beköltözni szándékozók). A kis népességű településen a fiatalok kétszeresen meghaladják az időskorúak létszámát.


10



P I L I S C S A B A

2002. június

LAKÁSÁLLOMÁNY A fentiekből kitűnik, hogy a városra nehezedő szuburbanizációs nyomás elsősorban Piliscsaba lakóterületi adottságai miatt alakult ki. A városban a lakások száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az utóbbi évtizedben 16 százalékkal növekedett a lakások száma, ami több mint 250 lakást jelent. A jelentős új lakásépítések főleg az újonnan beköltöző rétegek kiszolgálására támaszkodnak. A LAKÁSÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA PILISCSABÁN 1990-2000 Év

A lakások száma 1834 1889 1923 1942 1964 1727 1746 1769 1800 1816 2280

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Forrás: KSH (1995-ig Pilisjászfaluval)

A LAKÁSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA PILISCSABÁN 1840 1820 1800 1780 1760 1740 1720 1700 1680 1995

1996

1997

1998

1999


Az újonnan belterületbe vont és kiparcellázott lakótelkekre – a magas telekárak mellett - általában véve a betelepülők építkeznek, magasabb igényű vásárlóknak készülnek.


11



P I L I S C S A B A

2002. június

LAKÁSÁLLOMÁNY SZÁMA 2000-BEN AZ 1990. ÉVI SZÁZALÉKÁBAN

. Pilisvörösvár

Piliscsaba .

. Nagykovácsi

115 alatt 115-120 120-125 125-130 130 felett


Összességében elmondható, hogy a térségben Piliscsaba a lakásállomány növekedését tekintve a középmezőnyben helyezkedik el. A legnagyobb növekedés természetesen Telki községben tapasztalható (228%), de a Budapesthez közel eső települések is nagyobb növeledést mutattak, illetve jelenleg is jelentősebb fejlesztések folynak. LAKÓ- ÉS IPARI INGATLAN FEJLESZTÉSEK A TÉRSÉGBEN 2002 I. NEGYEDÉV Pilisszentkeresz Pilisszántó Csobánka Pilisjászfalu Piliscsaba

Pilisvörösvá Üröm Solymár Nagykovácsi

Telki

Páty

Lakóingatlan fejlesztés


Budakeszi

Ipari ingatlan fejlesztés

12



P I L I S C S A B A

2002. június

LAKÁSÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE SZOBASZÁM SZERINT PILISCSABÁN 2001-BEN

13%

23%

34% 30%

1 szobás

2 szobás

3 szobás

4 vagy több szobás


A jelenlegi lakásszám (1816 db.) figyelembevételével átlagosan 2,98 fős háztartásokkal számolhatunk. Ez a szám a vizsgált térségben viszonylag alacsony értéknek számít, ami részben a település urbanizáltabb jellegére is utal. A szektorban Nagykovácsi esetében ez a számérték 3,28, Budajenőn pedig 3,27 fő, ugyanakkor összehasonlításképpen Budapest 2,2-es számértékkel rendelkezik. HÁZTARTÁSOK LÉTSZÁMA 2000-BEN TELEPÜLÉSENKÉNT

Piliscsaba .

. Pilisvörösvár

. Nagykovácsi

2,5 alatt 2,5-2,75 2,75-3 3-3,25 3 25 felett



13



P I L I S C S A B A

2002. június

HUMÁN ERŐFORRÁS A település oktatási intézmény-hálózata sokban eltér a vizsgált térség többi településétől. Ennek három alapvető oka van. Egyrészt az általános iskolai szinten jelentősen érzékelhető a település korszerkezetéből adódó demográfiai nyomás: a térségen belül csak a két városi jogú település (Budakeszi és Pilisvörösvár) rendelkezik több tanulóval. Másrészt térségben Pilisvörösvár és Budakeszi mellett csak Piliscsaba rendelkezik középiskolával, ami megerősíti a helyi középfokú oktatás térségi szintre kiterjedő jelentőségét. Ezen kívül a vizsgált települések közül kizárólag Piliscsabán működik felsőoktatási intézmény. Piliscsabán összesen négy általános iskola található 35 osztályteremmel és 569 diákkal. Osztálytermek és tanulószámot tekintetében Budakeszi és Pilisvörösvár után a harmadik. Az általános iskolai férőhelyek száma 658, melynek kihasználtsága 86 százalékos. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KIHASZNÁLTSÁGA PILISCSABÁN 700 600 500 400 300 200 100 0 Általános iskola férőhely

Óvoda tanulólétszám

Forrás: Piliscsaba Polgármesteri Hivatal

Az óvodák száma alapján homogénebb kép rajzolódik ki a térségben, bár Budakeszi és Pilisvörösvár – magasabb lakosságszámaiknak is köszönhetően – némileg nagyobb óvodai kapacitással rendelkezik. Piliscsabát az említett két településen kívül Solymár előzi meg az óvodai férőhelyek tekintetében. A településen összesen 5 óvoda működik 270 férőhellyel. Az óvodába beírt gyermekek száma 279 fő, ami magas érték, a helyi kapacitást meghaladó szám (104 százalék). Összességében nézve Piliscsabán az óvodai férőhelyek további bővítésre szorulnak. A humán erőforrások, a települési kultúra magas színvonalának biztosítása érdekében közösségi, kulturális és művelődési intézmények is szükségesek. Ezen a téren Piliscsaba érzékelhető lemaradást mutat. A település nem rendelkezik művelődési házzal vagy könyvtárral, vagy más közösségi épülettel.


14



P I L I S C S A B A

2002. június

INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG Piliscsaba infrastrukturális ellátottságának jellemzésére a közművek és egyéb rendszerek kiépítettségét és kihasználtságát szükséges áttekinteni. A közüzemi ivóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma 1471 darab volt 2000-ban (81%), a közcsatorna-hálózatba pedig 531 lakás csatlakozott (29%). A település szennyvízgondjait a helyi, 1200m3/nap kapacitású szennyvíztisztító teljes mértékben kielégíti: a csatornahálózat kiépítetlensége miatt csak hozzávetőleg 40%-os kihasználtsággal működik. A gázzal fűtött lakások száma 1524 db (84%). Térségi összehasonlításban Piliscsabán a gázellátottság területén kedvező a helyzet, az ivóvíz- és a csatornázottsági ellátottság további fejlesztésre szorul. KÖZÜZEMI VÍZHÁLÓZATBA BEKÖTÖTT LAKÁSOK ARÁNYA 2000-BEN (%)

. Pilisvörösvár Piliscsaba .

. Nagykovácsi

80 alatt 80-85 85-90 90-95 95 felett


Piliscsaba telefonvonalakkal megfelelően ellátottnak nevezhető. Az 1000 főre jutó távbeszélő fővonalak száma 292 db, ami azt jelenti, hogy majdnem minden harmadik lakos rendelkezik telefonnal (az összegbe nemcsak a háztartásoknál regisztrált vonalak, de a közületiek is beleszámítanak). A térségben azonban Piliscsaba, Pilisjászfalu és Tinnye mutatóit tekintve az alsó mezőnybe tartozik. A település összes távbeszélő fővonalainak száma 1880.


15



P I L I S C S A B A

2002. június

KÖZÜZEMI SZENNYVÍZHÁLÓZATBA BEKÖTÖTT LAKÁSOK ARÁNYA 2000-BEN (%)

Piliscsaba .

. Pilisvörösvár

. Nagykovácsi

20 alatt 20-40 40-60 60-80 80 felett



16



P I L I S C S A B A

2002. június

GÁZHÁLÓZATRA KAPCSOLT LAKÁSOK SZÁMA 2000-BEN (%)

Piliscsaba .

. Pilisvörösvár

. Nagykovácsi

60 alatt 60-70 70-80 80-90 90 felett


Az infrastrukturális ellátottság állapotfelmérésének lényeges fejezete a közlekedési helyzet, hálózatok és adottságok vizsgálata. Piliscsaba közúton könnyen megközelíthető akár a fővárosból, akár közvetetten az ország más pontjairól. Közlekedési kapcsolatai a főváros irányába (jelen pillanatban) azonban egyik sarkalatos problémáját jelentik a településnek. A kis kapacitású áteresztő rendszerek, melyek Budapesten belül is gondokat okoznak, esetenként nehézségeket jelenthetnek az ingázó népesség mindennapjaiban. A mai tömegközlekedési kapcsolatok további bővítésére van szükség, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a település belső része (Fő utca) tovább már nem terhelhető. A helyzet enyhítéséhez hozzájárulna, ha a helyi lakosságnak több lehetősége lenne a helyi munkavállalásra, ezzel csökkentve az ingázó-forgalmat. A távlati tervek között szerepel egy, a településeket elkerülő új 10-es főútvonal létesítése, mely távlatilag M10-es autóútként az országos gyorsforgalmi úthálózat részét képezi majd. Ez az útszakasz azonban Piliscsaba közigazgatási területét nem érinti, megvalósulása azonban jelentősen befolyásolja a település közlekedési helyzetét. Egyrészt gyors elérhetőséget biztosít Budapest és Esztergom felé, másrészt részben átalakítja a település jelenlegi forgalmi viszonyait. Amíg azonban a mentesítő útvonalak nem állnak rendelkezésre, a fővárosba induló lakosság és az átutazók zöme csak a ma is adott lehetőségeket használhatja. Piliscsabára ma a környező településekre továbbhaladó Volánbusz járatokkal lehet eljutni, naponta átlagosan 60 autóbuszjárat köti össze a fővárossal. A község rendelkezik vasúti kapcsolatokkal is: négy állomás és megállóhely szolgálja ki az utasokat, naponta átlagosan 26 menetrendszerinti járat közlekedik a település és Budapest között. Mindazonáltal a közúti közlekedés jelenlegi szűk keresztmetszete miatt Piliscsabának célszerű a kevésbé nyersanyagigényes, technológia-intenzív és környezetkímélő iparágakat és tevékenységeket magához vonzani. Bár az új elkerülő út idővel történő megépülése már lehetővé tenné közúton a gyors, kényelmes és nagyarányú áruszállítást, a település környezetének, arcképének, jó hírének és imázsának fenntartása érdekében a jövőben sem célszerű település- és környezetterhelő gazdasági egységeket létesíteni.


17



P I L I S C S A B A

2002. június

ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS Az Önkormányzat gazdálkodása esetén a költségvetés helyzetét, az egyes tételek trendjét, illetve az önkormányzati vagyon és az önkormányzatra háruló beruházások alakulását lehet vizsgálni. Az elmúlt 4 évben a települési önkormányzat költségvetési mérlege pozitív volt. A bevételi és kiadási oldal szerkezetében azonban változások történtek. A bevételi oldalon drasztikusan megnőtt a vagyonértékesítés és az egyéb források szerepe: míg 1998-ban 2,1 százalékot (8 811 millió Ft) tett ki a két tétel aránya, addig 2001-ben már 20 százalékot (115 932 millió Ft), a tervezett 2002-es költségvetés bevételi oldalának pedig 25 százalékát (140 752 millió Ft) teszi ki. A bevételek között – a lakónépesség számának növekedése ellenére - visszaszorult a normatív támogatások és a működési díjbevételek aránya. Az egyes típusok abszolút értékének változása is eltérő. A legnagyobb tételt ma is a működési és díjbevételek jelentik, értékük hullámzó tendenciát mutat, az utóbbi két évben 160-170 millió forintos szinten állt be. A normatív bevételek és a TB finanszírozás értéke stagnált, míg az SZJA visszatérítés 50 százalékkal (66 288-ról 99 552 millió forintra), a helyi adók összege 100 százalékkal (35 775-ről 72 568 millió forintra) nőtt az elmúlt négy évben. Legnagyobb növekedést azonban a vagyonértékesítés (8-ról 74 millióra, ez 9-szeres növekedés) és az egyéb források (0,7-ről 41 millióra, ez 58-szoros emelkedés) mutattak. ÖNKORMÁNYZATI BEVÉTELEK MEGOSZLÁSA TÍPUSONKÉNT 100%

E g y é b fo rrá s o k

90%

M ű k ö d é s i é s d íjb e v é te le k

80%

E gyé b adó

70%

Ip a rű z é s i a d ó

60%

É p ítm é n y é s te le k a d ó

50%

B é rle ti jo g o k , g a zd a s á g i tá rs a s á g

40%

V a g y o n é rté k e s íté s

30%

S Z JA

20%

T B fin a n s z íro z á s

10%

C é l- é s c ím z e tt tá m o g a tá s

0% 1998

1999

2000

2001

N o rm a tív k ö lts é g v e té s i tá m o g a tá s



18



P I L I S C S A B A

2002. június

ÖNKORMÁNYZATI BEVÉTELEK ALAKULÁSA TÍPUSONKÉNT (EZER FORINT) Normatív költségvetési támogatás

250000

TB finanszírozás 200000

SZJA 150000

Vagyonértékesítés 100000

Bérleti jogok, gazdasági társaság

Mű ködési és díjbevételek

50000

0 1998

Egyéb források 1999

2000

2001

Helyi adók


A kiadási oldal összetételében is változások történtek. Összességében csökkent az egészségügyi és szociális kiadások, a gazdasági szolgáltatásokra illetve a kultúra és sport területére fordított összegek aránya. Az igazgatásra és az oktatásra – kisebb hullámzásokkal – az elmúlt négy évben közel azonos arányú kiadás jutott. Ezzel szemben a településüzemeltetésre kiadott összegek aránya jelentősen (2ről 16 százalékra) növekedett, ami 8 819-ről 82 980 millió forintra való emelkedést jelent. ÖNKORMÁNYZATI KIADÁSOK MEGOSZLÁSA TÍPUSONKÉNT


19



P I L I S C S A B A

2002. június

100% 90%

Eg y é b

80%

G a z d a s á g i s z o lg á lta tá s

70%

K u ltú r a , s p o r t

60%

Te le p ü lé s ü z e me lte té s

50% 40%

Ig a z g a tá s

30%

Eg é s z s é g ü g y i é s s z o c iá lis e llá tá s

20%

O kta tá s

10% 0% 1998

1999

2000

2001



20



P I L I S C S A B A

2002. június

ÖNKORMÁNYZATI KIADÁSOK ALAKULÁSA TÍPUSONKÉNT ( EZER FORINT) 250000 Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás

200000

Igazgatás 150000 Település üzemeltetés 100000

Kultúra, sport Gazdasági szolgáltatás

50000

Egyéb 0 1998

1999

2000

2001


A kiadások abszolút értékét tekintve három kiadási típusnak nőtt meg jelentősen az értéke az elmúlt négy évben: az igazgatás (145-ről 196 millióra – ez 35 százalékos növekedés), az oktatásra (76-ról 147 millióra – ez 93 százalékos emelkedés) és a településüzemeltetés (8-ról 83 millióra – ez több mint tízszeres növekedés). ÖNKORMÁNYZATI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK ALAKULÁSA (EZER FORINT) 600000 500000 400000 300000 200000 1998

1999 Bevételek

2000

2001

Kiadások



21



P I L I S C S A B A

2002. június

A település költségvetésének bruttó mérlegét tekintve, az elmúlt négy évben a bevételek összege mindig meghaladta a kiadásokét. A többletbevétel értéke 2000-ben elérte a 49 millió forintot. Ha azonban a vagyoneladás és az egyéb (eseti) bevételektől eltekintünk – ezt nevezzük nettó mérlegnek - más képet kapunk. Így a bevételek 2001-ben már nem fedezték a kiadásokat és így jelentős negatívum alakult ki (79 millió forint), melyet csak a vagyon érétkesítések fedeztek. ÖNKORMÁNYZATI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK ALAKULÁSA (EZER FORINT) 600000 500000 400000 300000 200000 1998

1999 Bevételek

2000

2001

Kiadások

Bevételeknél a vagyonértékesítés és az egyéb bevételeket nem vettük figyelembe Forrás: Piliscsaba Polgármesteri Hivatal


22



P I L I S C S A B A

2002. június

ÖNKORMÁNYZATI BRUTTÓ ÉS NETTÓ MÉRLEGEK ALAKULÁSA 60000 40000 20000 0 -20000 -40000 -60000 -80000 -100000 1998

1999 Bruttó mérleg

2000

2001

Nettó mérleg



23



V.3.) STRUKTÚRAVÁZLAT Piliscsaba szerkezetének vizsgálatakor, illetve a strukturáló elemek meghatározásánál mindenekelőtt figyelembe kellett venni: a település tagoltságát, azt, hogy Piliscsaba elkülönült, egymással nem szervesülő szomszédsági egységekből áll, amely „történeti örökség” is részben. A meghatározható, jól elkülöníthető egységek: ófalu Klotild-liget egyetemi campus újonnan beépülő Lakóparkok A település szomszédsági egységei önálló életet, életformát mutató részekként jelennek meg a település életében ezek, mind társadalmi, mind szerkezeti kapcsolatukat tekintve hangsúlyosan elkülönülnek. (Az elkülönülő egységes egyben a társadalmi megosztottságot is mutatják) Ezen kívül a települést strukturáló (fő)elemek: vasút főútvonal A Budai hegységet és a Pilist összekötő ökofolyosó A környezet rekreációs, szabadidő eltöltésre alkalmas területei (Garancsi-tó) Ahhoz, hogy Piliscsaba a jövőképében meghatározottak szerint kihasználhassa a Metropolis vonzásából, gravitációs erőből adódó „fekvési energiá”-ját, valamint az egyes célterületeknek megfelelhessen a következő szempontokat és a vonatkozó strukturális megoldási lehetőségeket kell mérlegelnie: 1.) ahhoz, hogy a Metropolis térben tapasztalat kiköltözési trend második gyűrűjében (konurbanizációs tér) elhelyezkedő település megőrizhesse vonzó, falusias jellegét, ugyanakkor a biztosíthassa az itt élők változó életkörülményeikből fakadó egyre magasabb igényeit, illetve az ehhez szükséges minőségi szolgáltatási infrastruktúrákat egyrészt az önálló egységek közötti kapcsolat megteremtése érdekében funkcionális alközpontokat kell meghatározni, illetve az alközpontok közötti közlekedési (elérhetőség: gyalogosan, ill. kerékpárral) lehetőségeket bővíteni, minőségi szempontból megújítani másrészt a település növekedését olyan mértékben ütemezni, hogy az egyes újonnan megjelenő egységek szervesülhessenek a településsel (kismértékben és ütemezetten) – ill. központi területekre koncentráltan harmadrészt a fejlesztések során a specialitást (funkcionális kínálati, kialakítási) kell erősítenie 2.) ahhoz, hogy Piliscsaba betölthesse a megcélzott szellemi-, nevelési, kulturális és rekreációs központ szerepet a térségben, illetve, hogy kellőképpen és a falu érdekében tudja „kihasználni” az Egyetem jelenlétéből adódó egyedülálló helyzetét egyrészt a sokszínű kultúrára, a természeti környezetre, a még meglévő (rehabilitálható) falukép, épített és kulturális karakter elemek felhasználásával identitáserősítő, közösségteremtő, építő akciókon keresztül létrehozható a heterogén de valódi közösségé formálódó faluközösség másrészt ennek eszközeként létre kell hozni a közösségi együttlét helyszíneit: közösségi terek, kulturális intézményi központ(ok) harmadrészt létre kell hozni az intézmények közötti kapcsolattartást, (elsődlegesen az Egyetemmel) a közösségi programok, akciók során meg kell határozni a szerep-, és munkamegosztást, mind helyszínek, mind funkciók tekintetében. 3.) a helyben-foglalkoztatás növelése érdekében a munkahelyteremtés előkészítésénél egyrészt a meghatározott településszerepbe illeszkedő funkciókra telepíthető vállalkozások számára kell előnyösebb feltételeket teremteni (joghelyzet, stb.)


24



V.4.) DIAGNÓZIS KÖVETKEZTETÉSEK, PROGNÓZISOK 1.) A település össznépességéről és egyéb demográfiai mutatóiról 2015-ig az alábbi következtetések vonhatók le: a lényeges meghatározó elemek közül a korösszetétel változása és az élveszületések száma előreláthatólag a 90-es évek második felének tendenciáját fogja követni. Az élveszületések és a halálozások aránya továbbra is kedvezőbb lesz az országos értékeknél. a pozitív vándorlási egyenleg 2015-ig tartósnak látszik, de erre befolyással van a Budapestről való kiáramlás lassulása, illetve a visszaáramlás növekvő mértéke. Mindezt figyelembe véve tartósan évi 100-120 új lakossal számolva összességében 2015-re a település lakosságszáma 7.000 - 7.200 főre becsülhető. A fenti demográfiai mutatók az önkormányzat tevékenységére jelentős befolyással vannak és lesznek. A népességszám alakulásán kívül fontos szem előtt tartani a tartós és az ideiglenes migráció településre gyakorolt erőteljes hatását. A Piliscsabára költöző újabb lakosság infrastruktúrát és kiegészítő szolgáltatásokat igényel, amelyeket a spontán szerveződés mellett főként az önkormányzat kell, hogy létrehozzon. Fontos tehát az önkormányzat ilyen típusú további döntései előtt a demográfiai hatások illetve az ezáltal gerjesztett humán és fizikai infrastruktúra igények előrebecslése. 2.) Piliscsaba új településszerkezeti tervét figyelembe véve a településen potenciálisan kb. 1200 új lakásépítésre alkalmas és kijelölt telekkel számolhatunk. (Ebbe beletartoznak a Magdolnavölgy és a Garancs-tető még beépítetlen részei, a terv alapján kijelölt új lakóterületek – Szállás II ütem, Garancslejtő, Vár utca - és tartalék-lakóterületek: Álomvölgy). A telkek teljes beépülése esetén a település népessége több mint 4000 fővel emelkedne. Ennek a népességnek az eléréséhez (átlagosan és évente 250 betelepülő lakost figyelembe véve) minimum 1517 illetve (átlagosan és évente 100 betelepülő lakost figyelembe véve) akár 40 évre is szükséges lehet. A jelenlegi tendenciák szerint: legfeljebb 500 telek betelepülésével lehet számolni az elkövetkező 8-10 évben. Jelentős lakóterület fejlesztések indultak a Piliscsaba és a főváros között fekvő településeken (Üröm, Solymár, Nagykovácsi) illetve nagyobb ipari befektetések valósultak meg a Piliscsabától északra fekvő területeken (Dorog, Esztergom, Pilisjászfalu). Ez azt jelenti, hogy a piliscsabai fejlesztéseknek egyre nagyobb konkurenciával kell számolniuk. 3.) A népességi adatok szerint a jövőben 80-100 élveszületéssel számolhatunk évente, illetve a beköltözők nagyobb hányada fiatal, gyermekes család lesz - ennek megfelelően 10-12 éves lefutásban 150-300 fős tanulószám növekményt jelent majd. A tanulószám fokozatos emelkedés után 850-900 fő körül éri el csúcspontját. Ezek alapján az elkövetkezendő 5-6 évben szükségesnek tűnik egy újabb általános iskola létesítése is, elkerülendő, hogy már gyermekkorban „megismerkedjenek” a helyi lakosok az ingázás okozta kellemetlenségekkel. Az óvodai ellátás esetében a férőhelyek fejlesztése még sürgetőbb, hiszen már ma is kapacitáshiány tapasztalható. 4.) Az Önkormányzat költségvetésében negatív tendenciák alakultak ki. A kiadások közel 30 százalékkal emelkedtek az elmúlt négy évben, míg a bevételek állandó tételei csak 9 százalékkal. Ezt a különbséget az eseti bevételekből (vagyonértékesítés, egyéb források) ellensúlyozta az Önkormányzat, melyek összege ugyanebben az időszakban a 13-szorosára nőtt.


25



MINDEZEK ALAPJÁN A KÖVETKEZŐ PROGNÓZIST LEHET FELÁLLÍTANI. 1.) A jelenleg Piliscsabára költözők száma várhatóan stagnálni fog, évi 100-120 fős szinten. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztés alatt álló lakóterületek rövidtávon nem, vagy nem a mostani rétegből fog feltöltődni. Hiszen a fejlesztő az elmaradó érdeklődés miatt vagy nem tudja értékesíteni a mai árszinten a telkeket, és valamilyen formában kivonul a településről (felszámolás stb) vagy az árszintet alacsonyabb szintre viszi, és ekkor a településre már a kevésbé tehetős rétegek fognak kiköltözni, akik eddig inkább Pest megye déli, vagy keleti részét választották. 2.) A befektetők kivonulásának következményeit nehéz felmérni, várhatóan az eddig átvállalt üzemeltetési közfeladatok az Önkormányzatra fognak hárulni. Amennyiben a fejlesztő az árszint csökkentését választja, akkor ez viszont rossz hatással lehet a település költségvetésére, hiszen a kevésbé tehetős rétegek beköltözésével az SZJA és a helyi adók aránya kevésbé fog növekedni, viszont a kiadások ugyanúgy nőni fognak (oktatás, igazgatás) vagy nagyobb ütemben (szociális kiadások). 3.) Másrészt a településnek mindenképpen fejlesztenie kell intézmény- és infrastrukturális hálózatát, melyre már tervek is születtek (oktatási-közművelődési központ). Ezekhez megfelelő forrást kell biztosítani, melyet a jelenlegi költségvetési tendenciák mellett egyre nehezebben lehet teljesíteni, hiszen az Önkormányzat a növekvő kiadások okozta hiányt jelenleg vagyonértékesítésből fedezi - az önkormányzati vagyon viszont véges! LEHETŐSÉGEK AZ ÖNKORMÁNYZAT SZÁMÁRA Egyrészt az üres lakótelkek számát egy reálisan feltölthető szintre kell redukálnia (redukáltatnia!). Ekkor a jelenlegi viszonylag magas árszint megmarad és a jelenlegi középosztálybeliek fogják továbbra is betelepíteni a fejlesztési területeket, igaz a jelenleg tervezettnél kisebb számban. Az Önkormányzat költségvetése így viszonylag egyensúlyban marad, hiszen az SZJA és a helyi adók várhatóan nagyobb ütemben fognak nőni, mint a kiadási oldal és a fejlesztők továbbra is teljesíteni fogják az átvállalt üzemeltetési feladatokat. ennek eszközei a földeladási technikák megváltoztatásához: (i)Földalap létrehozása, (ii)az önkormányzati adópolitika átformálása mindamellett, hogy az Önkormányzatnak a lakóterület-fejlesztések és a lakosság növekedésének káros hatásait ki kell védeni; a tervezett önkormányzati fejlesztések finanszírozásához a jelenlegi költségvetési rendszert is meg kell reformálnia. Ez elsősorban a helyi adórendszert érinti. a műszaki és városfejlesztési feltételrendszer megteremtése érdekében, a jelenlegi szerkezeti program átgondolásához egy olyan Struktúraterv készítése szükséges, amely alkalmas: a fejlesztések térbeli és időbeli ütemezésének meghatározására a beköltözések irányítására, minőségi és intenzitási alapszámok kalkulációjára, a beépítések intenzitásának kialakításához, a telekosztás, a közterületek arányának, a beépítési kötelezettség, az optimális telekszám tervezésére a beépítések karakterének, valamint a Kínálat specializációjának megalapozására szolgáltatási igények felmérése és tervezésén keresztül költségbecslésre Végeredményben a kiajánlás egyik eszközévé válhat Az Önkormányzat intézkedési politikáinak eredményes és következetes képviseletéhez szükséges, hogy a menedzselési technikákat elsajátítsa, ezzel helyzetbe hozza magát és így az önkormányzat képes legyen a tárgyalási pozíciók előkészítésére és képviseletére ennek egyik lehetséges módja az önkormányzat menedzsmentjének felfejlesztése, a műszaki osztály mellett gazdasági szempontból is felkészült szakember gárda kiépítésével másik lehetséges módja egy külső szakértői menedzsment, illetve tanácsadói hálózat működtetése; folyamatos rendelkezésre állási keretszerződéssel a szükséges problémák kezelésére alkalmas szakember(ek) igénybevételével. C:\Documents and Settings\Administrator\Desktop\Piliscs_1 (2).doc

26



VI.) SZAKÉRTŐI JAVASLAT VI.1.) AZ ADÓPOLITIKA ÁTFORMÁLÁSÁNAK ALAPELVEI A település külterületi részeinek folyamatos és a jövőben is tervezett belterületbe vonása és lakóterületté nyilvánítása kihatással van az önkormányzati költségvetésre is. A rendelkezésre álló adataink és ismereteink alapján a következő szcenáriót tudjuk felállítani. A BEVÉTELI OLDALT KÉT RÉSZRE LEHET OSZTANI egyrészt a helyi adók, központi visszatérítések és támogatások (TB, SZJA, normatív támogatások) és díjbevételek másrészt a belterületbe vonásból és egyéb vagyonértékesítésből származó bevételek Megállapítható, hogy az első kategóriába tartozó bevételek a népesség növekedésével emelkednek, bár lassabb ütemben. Ennek oka, hogy az állami normatívák nem követik a kiadások emelkedésének ütemét, másrészt az új betelepülők jelentős része meglévő vállalkozását továbbra is Budapesten üzemelteti és jövedelme nagy részét is ezen keresztül szerzi („veszi ki”), így a személyi jövedelem adó visszatérítés alacsonyabb szinten marad. Az önkormányzat egyszeri bevételei (vagyonértékesítés illetve a belterületbe vonásból származó bevétel), illetve ezek arányai a költségvetésben rövid távon nőni fognak, azonban mind az értékesíthető vagyon, mind a belterületbe vonható terület közép távon el fog fogyni, és így ennek a viszonylag jelentős bevételi forrásnak az elapadása előre jelezhető. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSÉNEK KIADÁSI OLDALA IS HASONLÓAN KÉT RÉSZRE OSZTHATÓ: egyrészt az állandó jellegű kiadások (működési költségek, személyi kiadások, intézmények és szolgáltatások fenntartása) másrészt az egyszeri kiadások, melyek a lakosság és a helyi gazdasági élet időről időre jelentkező intézményi, infrastrukturális és szolgáltatási igényeit kell hogy kielégítse (oktatási intézmények bővítése, építése, közművek és egyéb ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, közösségi létesítmények – művelődési ház, sport területek, közparkok, temető - bővítése kialakítása, illetve kereskedelmi, ipari és szolgáltató területek kijelölése) Az önkormányzat állandó kiadásai a népesség növekedésével azonos mértékben nőnek. Melynek oka egyrészt, hogy a betelepülő családoknál magasabb a gyermekszám, ami jelentősen növeli az új férőhelyek iránti igényt az óvodákban és az iskolákban. Az úgynevezett egyszeri beruházások kiadásai a növekvő népességszám mellett rövidtávon nem nőnek, középtávon azonban (egy bizonyos kritikus tömeget elérve) ugrásszerűen megnő. Ennek oka, hogy a település oktatási intézményei már napjainkban is túlterheltek, és további gyerekszám növekedés esetén ezen intézmények bővítése illetve új intézmények létesítése elengedhetetlen lesz. Az önkormányzat költségvetésének egyenlegéről ezek alapján megállapítható, hogy rövidtávon a bevételi oldal összességében növekszik, míg a kiadások nem követik a népességnövekedés mértékét. Középtávon azonban változik a helyzet és a bevételi oldalon csökkenés tapasztalható, míg a kiadási oldal megnő és ez a trend hosszú távon erősödik. Ez alapján megállapítható, hogy a település költségvetési egyenlege középtávon csökkenő növekedési ütemet mutat, illetve hosszútávon az egyenleg valószínűleg csökkenő trendet vesz fel.


27



Piliscsaba Önkormányzata a 15/1999. (XII. 22.) számú rendelete alapján szabályozta helyi adórendszerét. Ezek alapján az Önkormányzat kivet idegenforgalmi, telek-, építmény- és iparűzési adót, illetve gépjárműadót szed be. Az adópolitikával az Önkormányzat hármas célt tud elérni: előteremti a költségvetési kiadások fedezetét, bizonyos folyamatokat ösztönözhet, és bizonyos folyamatokat gátolhat. A település jelenlegi – már bemutatott – helyzetében az Önkormányzatnak ösztönöznie kell a tehetősebb középréteg letelepedését, vállalkozások alapítását. Másrészt a helyi fejlesztőket kell arra ösztönöznie, hogy lakótelkeiket redukálják egy olyan szintre, melyet középtávon (10 éven belül) fel tudnak tölteni. Mindezek mellett pedig gondolnia kell a már most negatív irányba mozduló költségvetési mérlegre és a szükségszerűen jelentkező fejlesztési kiadásokra. Ezek alapján javasoljuk, hogy a vállalkozások ösztönzése céljából az idegenforgalmi és a helyi iparűzési adó változatlanul hagyását, mind az adó, mind az adókedvezmény mértéke tekintetében. Az eddigi négyzetméterben számított hasznos alapterület alapján meghatározott építményadót javasoljuk építményérték alapú adóra változtatni. Így azok járulnának hozzá nagyobb mértékben az Önkormányzat kiadásaihoz, akik jelentősebb ingatlanvagyonnal rendelkeznek. A telekadó mértékének megállapítása egy hosszabb előkészítő munka eredménye lehet, melyet az Önkormányzat, a lakossággal és nem utolsó sorban a leginkább érintettekkel, a fejlesztőkkel folytat. Egy kiegyensúlyozott állapotot kell megtalálni a beépítetlen telkekre kivetett plusz adók, illetve az üres telkek számának redukálása között. Hiszen az Önkormányzat érdeke a folyamat kézben tartása, míg a fejlesztő a minél alacsonyabb (kevésbé magas) adókban érdekelt.


28



P I L I S C S A B A

2002. június

‘BELTERÜLET - (URBANIZÁLT TERÜLET) POLITIKA’2

- ingatlan

Szabadkereskede lem (14)

- Közterületnek Rendelkezésre boc sátása (25) - földeladás (16) - földalap/társulás (38) - földbérletezés (39) - föld-bank (37) - földtulajdon csere (15) - földnyilvántartás (41)

- fejlesztési megállapodás/opció

- földértékelés (42)

(40)

- előközművesített telek (18) - kölcsön akviráláshoz (20) - kölcsönök/ támogatások akvizíciója(19)

-

finanszírozás önk.-i alapból (22)

- magán/ közösségi fejlesztési társ aságok (17)

- akvizíciós jogok korlátozása (27)

- fejlesztési terhelés/

díj (12)

- föld érték növekedési adó (5) - kötelező újratelkesítés (32) - ingatlan árral szabályozás

- ingatlan/ tulajdon adó (3) (28)

- éves helyszín- érték adó (4)

- speciális területek szabályozása (36)

- föld-megosztási eszközök (33)

- speciális adó mentességek(10)

- államosítás (30) - kiürítési jog (31)

- nem igénybevett terület vissz aigénylése (26)

- telekár-kondiciók lakáskölcsönhöz

(21)

- föld-bevételi adó (6) - kereskedelmi értékesítési adó (7)

- építés- szabályozás/tilalom

(2)

- építési engedély adó (8) - építési

folyamodvány nem beépített telekre (34)

- föld transzfer kötelesség (11) - önkormányzati tervezési monopólium (1) - közműfejlesztés/ minőségjavítási/

- akvizíciós jog

- üres telkek büntetőadója (9) korlátozása (27)

terhelési díj (13)

2 IFHP East-West Seminar on Urban Land Policy 18-23 april 1991


29



P I L I S C S A B A

2002. június

LEHETSÉGES ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁK

ÉRTÉKVÁLASZTÁS AZ ALAPCÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉS - KÖZÖSSÉGI BEAVATKOZÁS Erős önkormányzati politika. Az önkormányzati politika eszközeinek kiterjedt alkalmazása az ingatlanpiac ellenőrzése érdekében. (optimális piaci beavatkozás)

A

B

MAGÁN KEZDEMÉNYEZÉS - KÖZÖSSÉGI BEAVATKOZÁS Gyenge önkormányzati beavatkozás Az Önkormányzat megalkotja a szükséges kereteket, feltételeket. A piacot a magánkezdeményezések irányítják. Az önkormányzati eszközök korlátozott használata MAGÁN KEZDEMÉNYEZÉS - PIACI BEAVATKOZÁS

C

D

Az Önkormányzat megalkotja a szükséges keretet, feltételeket. A piacot a magánkezdeményezések irányítják. A piaci törvények általános alkalmazása (piaccal való együttműködés) KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉS - PIACI BEAVATKOZÁS A piaci politika eszközeinek kiterjedt alkalmazása az ingatlanpiac ellenőrzése érdekében (a piac dominál)

tervezési eszközök

adó és pénzügyi piaci eszközök támogatási eszközök


adminisztratív eszközök

30



VI.2.) STRUKTÚRATERV / HELYSZÍNEK ÚJRA POZÍCIONÁLÁSA A gazdasági-társadalmi liberalizációval, a döntési rendszerben és a végrehajtásban történt változások kezelésére, illetve a társadalmi / közösségi tervezés megvalósítása érdekében, a piac szereplőinek megszólításához, a jelen problémák megoldása érdekében, ahhoz, hogy a települési és térségi kormányzás / irányítás megújulhasson, szükségesnek tartjuk egy a település strukturális adottságait vizsgáló terv elkészítését. A műszaki és városfejlesztési feltételrendszer megteremtése érdekében, a jelenlegi szerkezeti program átgondolásához készítendő Struktúraterv alkalmas:

a fejlesztések térbeli és időbeli ütemezésének meghatározására a beköltözések irányítására, minőségi és intenzitási alapszámok kalkulációjára, a beépítések intenzitásának kialakításához, a telekosztás, a közterületek arányának, a beépítési kötelezettség, az optimális telekszám tervezésére a beépítések karakterének, valamint a Kínálat specializációjának megalapozására szolgáltatási igények felmérése és tervezésén keresztül költségbecslésre végeredményben a kiajánlás egyik eszközévé válhat

Azok a tervezési / döntés-előkészítési és döntéshozási eszközök, amelyekkel a település irányítói jelenleg rendelkeznek, nem alkalmasak a Társadalmi Menedzselés mai körülményei között. Különösen nem működik, illetve hiányzik a tervezésben - a nem fizikai tervezéshez tartozó,- a megvalósításprogramozást lehetővé tevő, allokációs vagy operatív tervezés-eszközrendszere. A probléma kettős természete, azaz a gazdaság nagyobb döntési sebessége, amely ezzel átveszi az irányítás, tervezés szerepét a közhatalomtól, illetve a szakma irányítóinak lemaradása a tervezés / kutatás megújításával egy hatékony és jó kormányzás / irányítás létrehozásában rákényszeríti a döntéshozókat egyaránt – hogy maguk nekilássanak egy új működőképes társadalomirányítási, térgazdaság-szervezési eszközrendszer kifejlesztésére, „szerszámosládájuk” feltöltésére. A „DÖRZSKAPCSOLÓ”, A STRUKTÚRATERV A MEGOLDÁS Világos, hogy a társadalom-, a térgazdaság-menedzselés tervezés nem különíthető el a diszciplínák mentén, ahogy egy épület tervezésénél sem merül fel senkiben a „fejlesztési program” és a „fizikai program” szétválasztása. A Struktúraterv lesz/lehet az, ami mint egy kuplung összekapcsolja, vagy mint egy fordítókorong áttolja, az egyik térfélről a másikra az elképzeléseket, szándékokat, érdekeket. A jelen helyzetben is a településre készülő fejlesztési Koncepciót, felvázolt Jövőképet, az eddigi beszélgetések eredményeit, verbális kommunikációt szükséges grafikai logika mentén térbeli rendszerré transzformálni, átalakítani. A fejlesztés megvalósítása során az elkészülő grafikai vázlat lesz/lehet a párbeszéd eszköze, a terv alakításának érlelésének terepe. Ez ad struktúrát az addigi amorf széttartó igényeknek, ez integrálja egyezteti a térben és időben elkülönülő igény-kielégítés lehetőségeit. A verbálisból grafikai kommunikációba fordulás áldott pillanata ez, amelyet az építész generál. Csak egy ilyen eszköz tudja a tértervezés során összekapcsolni a tér összetett szereplőinek verbálisan megfogalmazott összetett igényeit is. A tértervezésnél is szükség van arra az egyszerű eszközre és transzformációs pillanatra, amikor a lineáris gondolatsorok átalakulhatnak komplex összetett és integrált térbeli rendszerekké. Ez az eszköz, ezek az egyszerűsített vázlatok egyidejűleg két dolgot tudnak: egyrészt a tervezők számára „lefordítják” térben elhelyezik, allokálják, összekapcsolják a fejlesztési igényeket, másrészt a tér használói számára lehetővé teszik a kommunikációt, a vázlatokon történő térbeli kommunikációt, az összetett problémák összefüggéseinek megértését, a szükséges alkukat, azaz a konstruktív párbeszédet. A struktúraterv és a hozzákapcsolódó tervezési folyamat egy alkalmas eszköz lehet a ma szétválasztott tervezés összekapcsolására.


31



P I L I S C S A B A

2002. június

VI.3.) MENEDZSELÉSI LEHETŐSÉG / A SZERVEZET MEGÚJÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Egy ilyen összetett összefüggésrendszerrel rendelkező problématérben nem lehetett a településfejlesztési stratégiájának meghatározását és menedzselési programjának kidolgozását hagyományos mérnöki szemléletű tervezési módszerekkel sikeresen elvégezni. Ugyancsak nem lehet a változásokat a korábban járatos módon - a tervezést és a végrehajtást egymástól elkülönítve menedzselni. A megoldandó konfliktusok, problémák olyan átfogóak és olyan dinamikusak, hogy ezek között a körülmények között a korszerű tervezés inkább egy folyamatirányítási tevékenység, mintsem egy tervkészítési és egy ettől elszakadt végrehajtási munka. Ezt a tervezés és a megvalósítás összekapcsolásával történő problémamegoldó eljárást a vezetési szakirodalom stratégiai menedzselésnek vagy akciókutatásnak nevezte el. Az Irányítók munkája azáltal válik hatékonnyá, hogy az észlelt és megértett “jelzéseket”, szükségleteket és érdekeket figyelembe véve kidolgozott rövidtávú megoldások esetében is szem előtt tudják tartani a stratégiakészítés során a megvalósítás résztvevőivel közösen kitűzésre kerülő hosszú távú stratégiai célokat.3 A menedzselési program elkészítésével párhuzamosan el kell határozni a megvalósítás módszerét, az irányvonalat: Hogyan akarunk Tervezni? Milyen célt akarunk elérni? “WITH THE PEOPLE OR FOR THE PEOPLE ?”, azaz a térség lakóival, használóival együtt folyamatosan kommunikálva párbeszédet folytatva akarjuk megvalósítani a tervezés során meghatározott jövőképet, tehát A Z E M B E R E K K E L , avagy irányítói és szakértői gyakorlatunk biztonságában “messziről és egyedül” akarjuk a megálmodott jövőképet a térségre vetíteni, tehát A Z E M B E R EK N EK akarunk-e tervezni, akciókat megvalósítani. Úgy gondoljuk egy ilyen nagyon összetett, gazdag összefüggésrendszerrel rendelkező problématérben nem lehet a fejlesztési stratégia meghatározását és menedzselését hagyományos mérnöki szemléletű tervezési módszerekkel (for the people) sikeresen elvégezni. Ugyancsak nem lehet a változásokat a korábban járatos módon - a tervezést és a végrehajtást egymástól elkülönítve - menedzselni. A jelen munka során választott módszer (with the people), a megvalósítás összekapcsolásával történő problémamegoldó eljárást a szakirodalom stratégiai menedzselésnek vagy akciókutatásnak nevezte el. A térség Irányítóinak munkája azáltal válik hatékonnyá, hogy az észlelt és megértett “jelzéseket”, szükségleteket és érdekeket figyelembe veszik. A kidolgozott rövidtávú megoldások esetében is szem előtt tartják a stratégiakészítés során a megvalósítás résztvevőivel közösen kitűzésre került hosszú távú stratégiai célokat. Így a közép és rövidtávú feladatok meghatározásában is könnyebb a megegyezés, mivel konfliktus esetén a hosszútávba történő illeszkedés a döntő. A település fejlődése, pénzügyi stabilitása és egyben jövőbeni versenypozícióinak erősödése, így sikere is elsősorban a t ő k e a l l o k á c i ó s d ö n t é s e k h e l y e s s é g é n múlik, vagyis azon, hogy a befektetések (az állami, önkormányzati és a privát ) a megfelelő helyen és a megfelelő időben történjenek!

3 Így a közép és rövidtávú feladatok meghatározásában is könnyebb a megegyezés, mivel konfliktus esetén a hosszú távba történõ illeszkedés a döntõ.


32



A programalakítást követő operatív lépések célja a településen a helyes döntések meghozatalához szükséges integráció megalapozása és cselekvési programtervként rögzítése. Az egybeötvöződés érdekében az ajánlott munka célja kettős: • e g y r é s z t szükséges a számos egymással össze nem függő, szétforgácsolt koncepció, stratégia, terv, cselekvés egységes rendszerré történő összeszervezése, minden együttműködő számára átlátható, egymásra épülő, egymást segítő rendszerré rendezése, strukturálása; illetve a célok, stratégiák és tervek átültetése a mindennapokra, a végrehajtáshoz szükséges műszaki fejlesztési, térség-marketing, gazdaság-megerősítési, ingatlangazdálkodási stb. részcélokká, közhatalmi és befektetési feladatokká, programokká és végül akciókká, projektekké formálása. Vagyis a közhatalmi akaratnak először a közös térségi jövőképet - mint hosszútávon elérendő fő célt – volt szükséges meghatároznia, illetve ennek alapján a településen meg kellett határoznia a sikerrel kecsegtető fejlesztési pólusokat, helyszíneket amelyek vonzhatják a fejlesztőket, befektetőket, majd ki kellett jelölnie a közös prioritásokat és közös funkcionális részcélokat, illetve az ezekhez vezető utakat, stratégiákat kellett meghatároznia;

El kell érni, hogy a munkát követő további tervezési és menedzselési lépések során: - e g y r é s z t az Önkormányzat forrásaival ezeknek a részcéloknak, fejlesztési programoknak és helyszíneknek a megvalósulását eredményesen támogathassa - m á s r é s z t a fejlesztés pólusainak, a sikerrel kecsegtető befektetési helyszíneknek előkészítésére, vonzerejének megteremtésére, ezek megvalósítására történő kiajánlására programokat, jövőépítő, gazdaságot gerjesztő, befektetőket “elbűvölő”, vonzó akciókat dolgozhasson a ki a település irányítása, Csak így biztosítható, hogy az egyébként szétforgácsolt erőforrások (állami ágazatok, települések és a gazdaság szereplői, lakosok) egy KÖZÖS CÉL érdekében egymást erősítve egybekapcsolódjanak, eredményessé téve a térséget és ezzel az “őt” alkotó településeket. •

m á s r é s z t a területi irányításnak ki kell alakítania a programok és projektek összehangolásának (koordinálásának) és a térségi szintű együttműködésnek, együttszervezésnek (kooperáció) a mechanizmusait, eszközrendszerét, hogy szervezni lehessen a térség közhatalmi és piaci szereplőinek összefogását, hogy el lehessen hárítani a célokba illeszkedő projektek útjából az akadályokat, hogy összhangba lehessen hozni a térség gazdasági pozíciónövekedését és a környezetvédelem szempontjait.

Ki kell alakítani, “honosítani” kell - az Európai Unióhoz való csatlakozásra is tekintettel - az újszerű területi irányítás-menedzselés, folyamat-tervezés módszereit, eszközrendszerét, hogy azonos legyen az EU kommunális irányítási módszereivel. Ennek technikai megvalósítási lehetőségei kétféleképpen képzelhetők el: az önkormányzat menedzsmentjének felfejlesztése, a műszaki osztály mellett gazdasági szempontból is felkészült szakember gárda kiépítésével egy külső szakértői menedzsment, illetve tanácsadói hálózat működtetése; folyamatos rendelkezésre állási keretszerződéssel a szükséges problémák kezelésére alkalmas szakember(ek) igénybevételével


33



VII.) HATÁROZATI JAVASLAT PILISCSABA NAGYKÖZSÉG KÖZGYŰLÉSE ELÉ TERJESZTENDŐ HATÁROZATI JAVASLAT Piliscsaba Nagyközség Közgyűlése a 2002. június 20-án a Testület ülésén, a Quo Vadis Consulting Kft. vezetésével működő szakértői munkacsoport által készített „Piliscsaba Nagyközség Településmenedzsment Programja” című koncepció vázlat dokumentációt elfogadja és a következő programpontokban külön döntést hoz: 1.)

A Koncepcióvázlatban kidolgozott Szakértői Javaslat alapján az Önkormányzat Adópolitikájának átdolgozásáról dönt figyelembe véve a programban felvázolt megközelítéseket. A lehetséges Önkormányzati politikák közül az ……. (A., B., C., D.) változatot fogadta el annak megvitatását követően (a következő észrevételekkel:…………………………………………………………..) 2.)

A Koncepcióvázlatban meghatározott strukturális elemek elmélyítése és a községfejlesztés operatív lépéseinek meghatározása érdekében Struktúraterv elkészítését határozza el, melynek eredményeit beépíti a település szerkezeti és szabályozási tervébe. 3.)

A Koncepcióvázlatban meghatározott Stratégiai feladatok szervezésével és kontroljával a Közgyűlés megbízza a menedzsment program készítésének koordinációs feladatait ellátó Kollár László községfejlesztési tanácsnokot, akinek feladata az operatív programok kidolgozásához és irányításához szükséges szervezeti átalakítás irányítsa és felügyelete. Ezzel kapcsolatban a Közgyűlés a Koncepcióvázlat javaslatát megvitatva a: A.) az önkormányzat szervezetén belül a műszaki osztály mellett gazdaságfejlesztési menedzsment felállítását határozza el. vagy B.) az önkormányzat gazdasági és műszaki döntéseinek előkészítése és szakmai felügyelete érdekében külső szakértők igénybevételét határozza el. Piliscsaba , 2002.06.20. AZ ELŐTERJESZTETT HATÁROZAT ELFOGADÁSÁT KÖVETŐEN A JAVASOLT OPERATÍV LÉPÉSEK: A Közgyűlés a Településmenedzsment program végső dokumentációjában a tervezőkkel történő konzultációt követően, a következő fejezetek kidolgozását kéri: Az Adópolitika átformálásával kapcsolatban az elfogadott változat bevezetése érdekében operatív lépés, illetve cselekvési program kidolgozása, a politikai döntéshozók részére A Struktúra vázlat elmélyítése érdekében a készítendő Struktúraterv alapköveinek meghatározása, azaz a lényeges probléma gócok feltárása, fejlesztési alternatívák vázlatos kidolgozása Az önkormányzat menedzsmentjének átformálására elfogadott javaslat szervezeti, illetve személyi és pénzügyi feltételeinek kidolgozása


34


VIII.) 1.) 2.) 3.) 4.) 5.)


MELLÉKLETEK

A Civil Fórumok, találkozók jelenléti ívei A beérkezett Stratégiai Kérdőívek összefoglaló értékelése Településszerkezeti program Kulturális koncepció javaslat összefoglalás A kétoldalú kommunikáció folytatásához Akcióprogramok részletesen: Belváros fejlesztési program / Fő utca program Kultúr-park program, közösségépítő akciók Karakterfüzet


35

TELEPÜLÉSMENEDZSMENT PROGRAM

Recommend Documents