Közbiztonsági referensek képzése
Települési védekezés szervezése 1-6 tétel
Polgári védelmi ismeretek
2012.10.02.
Tartalom
Jogszabályi alapok Polgári védelem lényege, pv. kötelezettség Polgári védelmi szervezetek létrehozása, a megalakítás szabályai Polgári védelmi szervezetekbe beosztás, szervezetmegalakítás feladatai Polgári védelmi szervezetek mozgósítása Polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezése Polgári védelmi szolgálat, vagyoni szolgáltatási kötelezettség
Jogszabályok
Alaptörvény 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról BM OKF szabályzók
2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelem NEMZETI ÜGY! Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.
Veszélyhelyzet I.
elemi csapások, természeti eredetű veszélyek árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget, belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit, több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be, földtani veszélyforrások.
Veszélyhelyzet II.
a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti, nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő.
Veszélyhelyzet III.
egyéb eredetű veszélyek tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerű szennyezése, bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja, a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott. (Alaptörvény 53. Cikk)
A polgári védelem fogalma A polgári védelem olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.
Katasztrófavédelem polgári védelmi feladatai I.
a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra, a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása, a tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás, az egyéni védőeszközökkel történő ellátás, védelmi célú építmények fenntartása, a lakosság kimenekítése, kitelepítése és befogadása, gondoskodás a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) és a kritikus infrastruktúrák védelméről,
Katasztrófavédelem polgári védelmi feladatai II.
a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, és az ezekkel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések, a települések kockázatértékelésen alapuló veszélyeztetettségének felmérése, a veszély-elhárítási tervezés, szervezés, közreműködés a kulturális örökség védett elemeinek védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, és a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában.
A lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra
A polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása
Tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás
Egyéni védőeszközökkel történő ellátás
Védelmi célú építmények fenntartása
A lakosság kimenekítése, kitelepítése és befogadása Gondoskodás a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) és a kritikus infrastruktúra védelméről.
A települések kockázatértékelésen alapuló veszélyeztetettségének felmérése A kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, és az ezekkel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések. Veszélyelhárítási tervezés, szervezés.
Közreműködés
a kulturális örökség védett elemeinek védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, a tűzoltásban, és a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában.
Polgári védelmi kötelezettség Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – polgári védelmi kötelezettség írható elő. (Alaptörvény)
A polgári védelmi kötelezettség fogalma
A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon a polgármester jár el.
Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól:
a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy, a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve, a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig, a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig, a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza, aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan.
A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatásának gyakorlásával teljesíti:
az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az állami vezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott, a jegyző, a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja,
A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti:
az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó, az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója, a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja, a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja, a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete, a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi.
Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában.
Adatszolgálat, adatkezelés
Polgármester, hivatásos katasztrófavédelmi szerv kezelheti: Az állampolgár személyes adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, nem, születési hely, idő, anyja születési családi és utóneve, lakóhely vagy tartózkodási hely, munkahely, szervezeti beosztása) Foglalkozására és a szakképzettségére vonatkozó adatait
Adatszolgálat, adatkezelés Megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke, polgármester, hivatásos katasztrófavédelmi szerv kezelheti: technikai eszközök azonosítója, műszaki adatai; szolgáltatásra kötelezett megnevezése, székhelye, telephelyének címe.
Adatszolgálat, adatkezelés
Adatforrások: munkáltató, egyéni vállalkozó által teljesített adatszolgáltatás; hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartása; személyi adat- és lakcímnyilvántartás; közúti közlekedési nyilvántartó szerv által vezetett járműnyilvántartás. Adatszolgáltatást 15 napon belül térítésmentesen teljesíti.
Adatszolgálat, adatkezelés Igazolvány (katasztrófavédelmi igazgatóság): családi- és utónév; születési családi- és utónév; születési idő; tulajdonos fényképe, aláírása; tulajdonos vércsoportja; pv. szervezet megnevezése, beosztás megjelölése; igazolvány kiállításának és lejáratának időpontja; igazolvány száma; kiállító hatóság aláírása.
Bejelentési kötelezettség A polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgár köteles a szakképzettség megszerzését, a foglalkozás gyakorlásának megkezdését, munkahelye és lakcíme megváltozását a polgármesternél bejelenteni. A bejelentést a kötelezettség alapjául szolgáló esemény vagy változás napjától számított 15 napon belül kell teljesíteni.
Megjelenési kötelezettség, polgári védelmi szolgálat A polgári védelmi megjelenési és szolgálatadási kötelezettség teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataira történő beosztást a kötelezett lakóhelye szerint illetékes polgármester határozatban rendeli el.
Polgári védelmi szolgálat elrendelése 1.
Kormány; Belügyminiszter; megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke; főpolgármester, polgármester.
Polgári védelmi szolgálat elrendelése 2.
Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelése írásban, vagy – halasztást nem tűrő esetben – szóbeli közléssel (hangosbemondó, kiértesítő, telefon, rádióvagy televízió-közlemény útján) történhet. Aki a polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles az abban megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni, és a kapott utasítást végrehajtani.
Polgári védelmi szolgálat elrendelése 3.
munkavégzés alóli felmentés, munkajogi védelem, távolléti díj; ha nem áll munkaviszonyban, a kötelező legkisebb munkabér óradíja; költségek az elrendelőt terheli, aki a munkáltatónak téríti meg; ruházat, technikai eszköz, létesítmény – a polgári védelem nemzetközi megkülönböztető jelével el kell látni.
Polgári védelmi szolgálat elrendelése 4.
A kötelezett a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül vehető igénybe rendkívüli állapot és szükségállapot idején. Katasztrófa megelőzése érdekében szükséges beavatkozás céljából, valamint veszélyhelyzetben a polgári védelmi szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el, amelynek időtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem haladhatja meg.
A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség elrendelése Ha a katasztrófavédelem érdeke más módon nem vagy nem megfelelő időben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani a polgári védelmi feladatok ellátását, különösen veszélyhelyzetben a védekezéshez szükséges feltételek megteremtését.
A felkészülés időszakában elrendelhető feladatok
az igénybevételre kijelölt ingatlanok, továbbá ingó dolgok és ezek adataiban történt változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas állapotban tartása, a lakosság alapellátásához szükséges tartalékok és készletek képzése, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a tervezési feladatokat is, a bejelentések valódiságának, a szolgáltatások teljesíthetőségének helyszíni ellenőrzése, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése, a gyakorlatokhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele.
A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség kiterjed
meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére, valamely tevékenységtől való tartózkodásra, az igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre, az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére.
A szolgáltatás igénybevételét elrendelheti a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester, több megyét érintően, illetve az ország egész területére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter.
A szolgáltatás igénybevételének elrendelése A szolgáltatás igénybevételének elrendelése szempontjából a rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, illetve váratlan támadás során végrehajtandó honvédelmi feladatok ellátása érdekében történő igénybevétel megelőzi a katasztrófavédelmi feladatok ellátására történő igénybevételt.
A kötelezettség teljesítése
Az ingóságot, az ingatlant a rendeltetésének megfelelő, használatra alkalmas állapotban, a rendszeresített tartozékokkal együtt kell átadni. A szolgáltatást az igénybevételt elrendelő határozatban megállapított helyen és időpontban, illetve a határozat szóbeli közlésekor haladéktalanul teljesíteni kell. Az igénybevételt elrendelő, vagy az általa megbízott a szolgáltatás tárgyának átadásakor, átvételekor, illetve a szolgáltatás teljesítésekor jegyzőkönyvet vesz fel.
A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség alóli mentes
az országos közhatalmi szervek, a Honvédség és a rendvédelmi szervek, a közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervek, az egyházak, az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok,
A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség alóli mentes
az országos munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetek országos szövetségei, a közforgalmú személyszállító, továbbá árufuvarozó szervezetek, a közszolgáltató vagy közüzemi tevékenységet folytató szervezetek vagy személyek, a lakosság létfenntartása szempontjából nélkülözhetetlen egyéb termelési és szolgáltatási tevékenységet végzők, ha mentesítésben részesültek.
Kártalanítás
A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért kártalanítás jár. A kártalanítást a szolgáltatást teljesítő kérelmére kell megállapítani. A kérelmet a teljesítés helye szerint illetékes polgármesterhez kell benyújtani. A kártalanítási kötelezettség a szolgáltatást elrendelőt terheli.
A polgári védelmi szervezetek létrehozásának általános elvei A Katasztrófavédelmi törvény szerint: A polgári védelmi szervezet az a szervezet, amely önkéntes és köteles személyi állománya útján az e törvényben meghatározott (katasztrófaveszély és veszélyhelyzet), valamint fegyveres összeütközés idején végrehajtandó polgári védelmi feladatokat lát el.
Alapfogalmak a 62/2011. BM rendelet szerint
polgári védelmi szervezet megalakítási helye: az a földrajzilag körülhatárolható hely, ahol a polgári védelmi szolgálat elrendelése esetén a polgári védelmi szervezet tagjainak meg kell jelenniük a feladat végrehajtását megelőző felkészítés érdekében; polgári védelmi szervezet megalakítási terve: a polgári védelmi szervezet személyi és anyagitechnikai felépítését tartalmazó dokumentum; veszélyelhárítási feladatterv: a hivatásos katasztrófavédelmi szervek kivételével, az e rendelet hatálya alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és azok végrehajtásáról szóló okmány.
A polgári védelmi szervezetek létrehozásának szempontjai
az ország településeire lefolytatott kockázatbecslés eredményeként kimutatott veszélyeztető hatások, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása, a veszélyelhárítási tervekben szereplő feladatok.
A polgári védelmi szervezetek létrehozásának alapelve A települési polgári védelmi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok alkalmasak legyenek a helyi veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére és az elsődleges mentési tevékenységgel összefüggő védelmi feladatok elvégzésére.
A központi polgári védelmi szervezetek megalakítása
A központi polgári védelmi szervezet személyi állományát a szervezet létrehozásáról szóló főigazgatói döntést követő 30 napon belül az igazgató jelöli ki a Kat. 71. § szerint gyűjtött adatok alapján. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a lakóhely szerint illetékes polgármester hatósági határozattal osztja be. A főigazgató a központi polgári védelmi szervezetek felépítésének és létszámának indokoltságát legalább háromévente felülvizsgálja és intézkedik a szükséges módosítások átvezetésére.
A területi polgári védelmi szervezetek megalakítása
A területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára az igazgató részletes szakmai indokolás mellett tesz javaslatot a főigazgató részére. A területi polgári védelmi szervezet személyi állományát a szervezet létrehozásáról szóló döntést követő 30 napon belül az igazgató jelöli ki a megyei védelmi bizottság elnökének egyetértésével, Kat. 71. § alapján gyűjtött adatok alapján. A területi polgári védelmi szervezet személyi állományának felépítéséről a szervezet létrehozásának helye szerint illetékes igazgatóság kimutatást készít, és tárolja a területi szervezetek megalakítási tervét, valamint a beosztó határozatok egy példányát. Az igazgató a területi polgári védelmi szervezetek felépítésének és létszámának indokoltságát legalább háromévente felülvizsgálja, és intézkedik a szükséges módosítások átvezetésére.
A települési polgári védelmi szervezetek megalakítása 1.
A veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő lakosságvédelmi és mentésszervezési feladatok irányítására alkalmas települési polgári védelmi parancsnokság szakmai összetételét és létszámát a kirendeltség vezetőjének javaslata alapján a polgármester állapítja meg A katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a település lakosságszámának függvényében határozzák meg a polgári védelmi szervezetek létszámát.
Az I. és II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a szervezetek létszáma:
100 000 lakos felett legalább 750 fő, 50 000–100 000 lakos esetén legalább 500 fő, 10 000–50 000 lakos esetén legalább 300 fő, 5000–10 000 lakos esetén legalább 150 fő, 1000–5000 lakos esetén legalább 50 fő, 300–1000 lakos esetén legalább 20 fő, 300 lakos alatt legalább 6 fő.
A III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a szervezetek létszáma:
Az I. és II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken meghatározott polgári védelmi szervezeti létszám fele.
A települési polgári védelmi szervezetek megalakítási terve
A katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a jegyző, körjegyző a kirendeltségvezető közreműködésével dolgozza ki, és a település polgármestere hagyja jóvá. A települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a kirendeltségvezető háromévente felülvizsgálja, és intézkedik a szükséges módosítások átvezetésére. A települési polgári védelmi szervezet gazdálkodó szervnél történő létrehozására kiadott hatósági határozatban – a kirendeltségvezető egyetértésével – a település polgármestere meghatározza a szervezet felépítését, létszámát.
A települési polgári védelmi szervezetek megalakítási terve
A gazdálkodó szervnél létrehozott települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a gazdálkodó szerv vezetőjének javaslata alapján a jegyző, a körjegyző dolgozza ki és a település polgármestere hagyja jóvá a kirendeltségvezető egyetértésével. A települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervének egy-egy példányát a szervezet megalakítási helye szerint illetékes település polgármesteri hivatalának jegyzőjénél, valamint a kirendeltségnél kell elhelyezni.
A munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítása
A munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozására és feladataira a gazdálkodó szervezet telephelye szerint illetékes kirendeltségvezető tesz javaslatot a polgármesternek, aki határozatban rendeli el a szervezet létrehozását. A megalakítási tervet a gazdálkodó szervezet vezetője a kirendeltségvezetővel együttműködve dolgozza ki, és a gazdálkodó szerv vezetője hagyja jóvá. A jóváhagyás előtt a megalakítási tervről a polgármester véleményt nyilvánít. A jóváhagyott megalakítási terv egy-egy példányát a gazdálkodó szervezet vezetője, a megalakítási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője és a kirendeltség őrzi.
A polgári védelmi szervezetekbe való beosztás szabályai 1.
A polgári védelmi szervezetek a központi, területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek, melyek állományát a polgári védelmi feladatok ellátása érdekében az önként jelentkezett személyekkel ki lehet egészíteni. A polgári védelmi szervezetbe a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a lakóhelye szerint illetékes polgármester osztja be. A területi, valamint települési rendeltetésű polgári védelmi szervezetbe csak a település, fővárosban a fővárosi kerület területén lakó vagy ezek területén munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt lehet beosztani.
A polgári védelmi szervezetekbe való beosztás szabályai 2.
A polgári védelmi kötelezettség teljesítése szempontjából a központi és területi polgári védelmi szervezetbe való beosztás a települési és a munkahelyi szervezetbe való beosztást, a lakóhely szerinti beosztás a munkahelyi beosztást megelőzi. A polgári védelmi szervezetek technikai eszközökkel és anyagokkal való felszerelése központi ellátás és gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése keretében történik. A polgári védelmi szervezetek egymásnak mellérendeltek, tevékenységüket a védekezés irányításáért felelős személy irányítja.
A polgári védelmi szervezetekbe való beosztás szabályai 3. A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy esküt tesz. Az eskü szövege a következő: „Én …………… esküszöm, hogy Magyarország természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezésében legjobb tudásom szerint részt veszek. Magyarország polgárai és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében szolgálati kötelezettségeimet teljesítem. Az emberi életet és méltóságot mindenkor tiszteletben tartom. Esküszöm, hogy minden erőmmel, törekvésemmel, tudásommal Magyarország javát szolgálom.” (Az esküt tevő egyéni meggyőződése szerint) „Isten engem úgy segéljen!”
A polgári védelmi beosztott személy jogosult:
a szolgálat teljesítéséhez szükséges ellátásra, norma szerinti ruházattal és felszereléssel való ellátásra, egyenruha viselésére, feladatának ellátásához szükséges felkészítésre,
A polgári védelmi beosztott személy jogosult:
feladatának ellátásához szükséges védőfelszereléssel, munkaeszközökkel történő ellátásra, a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok megismerésére, távolléti díjra, utazási költségtérítésre, az ellátása igazolt költségeinek megtérítésére. A polgári védelmi szervezetbe beosztott mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.
A polgári védelmi szervezetbe történő önkéntes jelentkezés
Polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személy külön jogszabály szerinti nyilatkozatot tesz, melyben kinyilvánítja a rendelkezésre állás tartalmát és az alkalmazás feltételeit. A meghatározott nyilatkozat alapján az önkéntesen jelentkező személyt a polgármester polgári védelmi szervezetbe osztja be. A polgári védelmi feladatot önkéntes jelentkezés alapján teljesítő személy jogai és kötelezettségei a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy jogaival és kötelezettségeivel azonosak.
A polgári védelmi kötelezettség teljesítése alóli mentesség igazolható 1.
terhesség esetén a terhesgondozási könyvvel, a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig, a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig, a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza, aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el, okokat a kötelezett lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének – környezettanulmány alapján kiállított – igazolásával,
A polgári védelmi kötelezettség teljesítése alóli mentesség igazolható 2.
a munkaképesség 67%-os elvesztése az azt megállapító határozattal, a betegség három hónapnál nem régebbi, szakrendelő intézet vagy kórház szakorvosa által kiállított igazolással. ha az érintett a környezettanulmány elkészítéséhez nem járul hozzá, a jegyző az igazolás kiadását megtagadja.
A polgári védelmi kötelezettség munkakör vagy közmegbízatás ellátásával történő teljesítése igazolható:
országgyűlési képviselő az erről kiállított megbízólevéllel, illetve képviselői igazolványával, a munkaviszony fennállása a munkáltató által kiállított igazolással, készenléti szolgálat a készenlétet elrendelő okmánnyal, közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja a munkáltató által kiállított igazolással.
A polgári védelmi szervezetek egységeinek megalakítása
A polgári védelmi egység: a területi, a települési és a munkahelyi polgári védelmi szervezet eleme. A polgári védelmi egységek megalakítása során, a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára meghatározott alapelveken túl a terület, település lakosságának számát és népsűrűségét is figyelembe kell venni.
A polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott egységek típusai
infokommunikációs egység, lakosságvédelmi egység, egészségügyi egység, logisztikai egység, műszaki egység.
Az infokommunikációs egység feladatai:
a lakosság helyi riasztása és tájékoztatása, a polgári védelmi szervezetek állományának riasztása, a riasztásra szolgáló technikai eszközök és berendezések működtetése, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a polgári védelmi szervezetek, az irányító és együttműködő szervek, szervezetek közötti kommunikáció biztosítása, az informatikai és kommunikációs eszközök üzemeltetése, a vezetés infokommunikációs feltételeinek biztosítása,
A lakosságvédelmi egység feladatai:
a veszélyeztetett területről a lakosság kitelepítése, kimenekítése, valamint a kitelepítéssel, befogadással összefüggő feladatok ellátásának megszervezése és végrehajtása.
Az egészségügyi egység feladatai:
a járványos növény- és állatbetegségek megelőzésében, terjedésének megakadályozásában, felszámolásában való közreműködés, a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan feladatok végrehajtásában való közreműködés, a járványos megbetegedések, fertőzések által veszélyeztetett lakosság védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések és a fertőtlenítő munkák elvégzése, a sérült személyek felkutatása, elsősegélynyújtásban való részesítése, a sérültek gyűjtőhelyre, kórházba való szállítása, a polgári védelmi szervezetek egészségügyi biztosítása, a vegyi és radiológiai mentesítési feladatatok ellátása.
A logisztikai egység feladatai:
a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi-technikai feltételek biztosítása, a polgári védelmi szervezetek és az ideiglenesen ellátatlanná vált lakosság ellátása, a szállítási feladatok végrehajtása, a védelmi célú építmények és a kettős rendeltetésű építmények rendeltetésszerű használatának, valamint a tartózkodási szabályok betartatásának biztosítása, a fővárosi metró élet- és vagyonvédelmi létesítményként alkalmazható szakaszaiban a védelem feltételeinek biztosítása, valamint szükséggyógyintézetek logisztikai támogatása.
A műszaki egység feladatai:
a rendkívüli időjárási viszonyok következményeinek felszámolása, a romosodott épületekben lévő személyek felkutatása, mentése, közreműködés az épületekben, kritikus infrastruktúrában keletkezett és egyéb műszaki károk felmérése, csökkentése, felszámolása, szükség szerinti helyreállítása, közreműködés a lakosság és az anyagi javak megelőző műszaki védelmének végrehajtásában, közreműködés a kulturális örökség védett elemei védelmében, közreműködés védelmi célú építmények létesítésében, építésében, közreműködés a vizek kártételei elleni védekezésben.
A települési polgári védelmi szervezetek mozgósítása A polgári védelmi szervezetek alkalmazására a polgári védelmi szolgálat elrendelésére jogosult személy döntése alapján akkor kerülhet sor, ha más szervek erői, eszközei nem elegendőek a kialakult helyzet felszámolásához, illetve, ha a lakosság, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme ezt egyébként indokolttá teszi.
A polgári védelmi szervezetek mozgósításának célja A reagáló képes önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek létrehozása, felszerelése és begyakoroltatása a katasztrófavédelem veszélyhelyzeti szintet el nem érő feladataiba is.
A polgári védelmi szervezetek mozgósítását elrendelheti
a Kormány, a Belügyminiszter útján, az Országgyűlés és a Köztársasági Elnök egyidejű tájékoztatása mellett, a Belügyminiszter, a Belügyminisztérium OKF Főigazgatója kezdeményezése alapján, a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett,
A polgári védelmi szervezetek mozgósítását elrendelheti
a főpolgármester, a megyei védelmi bizottság elnöke a Belügyminiszter egyetértésével, a BM OKF Főigazgatójának egyidejű tájékoztatása mellett, a polgármester, a főpolgármester, a megyei védelmi bizottság elnöke egyetértésével, a BM OKF Főigazgatójának egyidejű tájékoztatása mellett, a munkahelyi polgári védelmi szervezetet létrehozó vezető a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv egyidejű tájékoztatása mellett.
A polgári védelmi szervezetek mozgósításának szabályai
A polgári védelmi szervezetek riasztását, berendelését úgy kell megszervezni és gyakoroltatni, hogy az minden helyzetben biztosítsa munkaidő alatt és munkaidőn túl akár magasabb mozgósítási fokozat elrendelése nélkül is a részükre meghatározott normaidőn belül a megalakítási helyre történő beérkezést. A polgári védelmi szervezetek mozgósítása történhet egyidejűleg, vagy részenként.
Egyidejűleg történő mozgósítás A katasztrófaveszély, veszélyhelyzet bevezetésekor, ha az adott területen olyan mértékű katasztrófa következik be, vagy annak közvetlen veszélye fenyeget, mely egyidejűleg szükségessé teszi minden polgári védelmi szervezet készenlétbe helyezését.
Részenként történő készenlétbe helyezés A polgári védelmi szervezetek az elrendelést követően, időben tagoltan, a beavatkozás szükségességének sorrendjében kerülhetnek készenlétbe helyezésre.
A polgári védelmi szervezetek mozgósításának szabályai
Az alkalmazásra tervezett, különböző normaidejű szervezetek létszámát és összetételét az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv javaslatának figyelembe vételével a mozgósítást elrendelő személy határozza meg. A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy a mozgósítás végrehajtása érdekében kapott utasításokat köteles végrehajtani. Az utasításadás jogát az egység állománya tekintetében a polgári védelmi egység vezetője, a polgári védelmi szervezet teljes állománya tekintetében, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv irányítással megbízott tagja gyakorolja.
A polgári védelmi szervezetek mozgósításának szabályai
A polgári védelmi szervezet tagját alkalmazásának idejére igazolvánnyal kell ellátni, amelyet a beosztás helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv készít elő, tárol, és oszt ki az alkalmazás idejére. A polgári védelmi szervezetek egységekből és komponensekből állnak. A komponensek fajtái: - speciális csoport, - különleges felszereltségű és kiképzésű csoport.
Az egységek létszámuk alapján
polgári védelmi részleg: őrs, állomás, járőr, figyelőszolgálat (általában 5-10 fő), polgári védelmi raj: kettő, vagy több részleg erejű szervezet, mely speciális rendeltetésű és önálló tevékenységre alkalmas (10-20 fő) polgári védelmi csoport: maximum három raj, vagy azzal azonos létszámú különböző rendeltetésű részleg, mely a polgári védelmi feladatok végrehajtásának alap szervezeti eleme, kárhelyszínen feladat végrehajtásra és a csoportba be nem osztott egységek tevékenységének összehangolására képes (30-60 fő), területi komplex csoport: nagy kiterjedésű kárhelyszínen, kárhelyeken jelentkező feladatok kezelésére alkalmas több speciális részleg, raj bevonásával kialakított területi rendeltetésű szervezet (40-100 fő).
A polgári védelmi szervezetek mozgósítási készenléti idejük szerint
gyors reagálású (12 órán belül), rövid reagálású (24 órán belül). Gyors reagálású szervezetek elsősorban az irányítást végző szervek és szervezetek, valamint a katasztrófák elhárításában való részvétel érdekében megalakított polgári védelmi szervezetek. Rövid reagálású szervezetek elsősorban azok a teljes állománnyal megalakított részlegek, rajok, csoportok, melyek a gyors reagálású szervezeteken kívül a katasztrófavédelmi feladatok végzésébe rövid előkészítés után bevonhatók.
Mozgósítás okmányrendszere
Mozgósítási utasítást tartalmazó irat Mozgósítási Terv Mozgósítási Szabályzat
MOZGÓSÍTÁS ELRENDELÉSE a) b) c) d) e) f) g)
CÍMZETT MOZGÓSÍTÁS FELADAT IDŐ ELRENDELŐ ADTA VETTE
A címzett aláírása
Az elrendelésre jogosult aláírása
A mozgósítás vétele
Az utasítást kézhez vevő személy ellenőrizze, hogy: az utasítás MOZGÓSÍTÁS azonosító jelzéssel van ellátva, vonatkozik a saját, illetve a riasztásilag utalt polgári védelmi szervezetre, az elrendelő személy (ELRENDELŐ) az elrendelésre jogosultak közé tartozik, (amennyiben szükséges, visszahívással).
A mozgósítás vétele
Egyezése esetén: ha az utasítás saját vagy utalt polgári védelmi szervezetre vonatkozik, akkor a szakmai feladatok felsorolása alapján azonosítani kell az elrendelt feladatokat (rendszabályokat), majd meg kell kezdeni a végrehajtást (továbbítást), ha az utasítás a riasztásilag utalt polgári védelmi szervezetre vonatkozik, akkor azonnal továbbítani kell az érintett polgári védelmi vezetőnek, vagy ügyeleti szolgálatnak.
Mozgósítási terv kidolgozása
a Fővárosban és a megyékben a fővárosi, megyei védelmi bizottság a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével; településeken a helyi védelmi bizottság és az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv; a gazdálkodó szervezeteknél a szerv vezetője felelős az elkészítésért. A tervet a polgári védelmi szervezetet létrehozó gazdálkodó szerveknél, a települési polgári védelmi parancsnokságoknál egy példányban kell készíteni.
A Mozgósítási tervben rögzíteni és szerepeltetni kell
az elrendelésre jogosultak neveit, az elrendelés jogosultságát, a települési parancsnokságok állományának kiértesítési rendjét, a 24 órás szolgálat feladatait, az elrendelés, lejuttatás módját, a magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés feladatait fokozatonként. A tervet a szervezetet létrehozó vezető hagyja jóvá, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetőjének egyetértésével.
A tervben szereplő adatokat módosítani kell:
ha a szervezetekben, az állományban változás következett be, ha az igénybe vehető technikai eszközökben változás állt be, ha a nyilvántartott anyagok típusában vagy mennyiségében változás történt, ha a megalakítási-, működési helyek, körletek megváltoztak. A terv karbantartását félévenként el kell végezni. A végrehajtásért a tervet készítő szerv vezetője a felelős.
Mozgósítási Szabályzat
-
-
Tartalmazza a mozgósítás esetén végrehajtandó feladatokat: fajta és azonosítási szám szerint összesítve; egyenként, listázva (a feladat előtt álló szám a feladat azonosító száma).
Feladatok fajta és azonosítási szám szerinti összesítése Feladat
Szám
Az általánosan végrehajtandó feladatok
101.-180.
Vezetésbiztosítási feladatok
201.-212.
Kitelepítési és elhelyezési feladatok
301.-314.
Egészségügyi feladatok
401.-419.
Műszaki-mentő és közműhelyreállítási feladatok
501.-512.
Radiológiai, biológiai és vegyivédelmi feladatok
601.-649.
Ellátási és biztosítási feladatok
701.-723.
Nukleárisbaleset-elhárítási feladatok
801.-812.
Feladatok listája (részlet) Szám
Feladat
101.
Hajtsa végre a katasztrófa-elhárítási feladatokat
102.
Pontosítsa a katasztrófa-elhárítási operatív csoportba, munkacsoportba beosztottak meglétét, riaszthatóságát.
103.
Ellenőrizze a katasztrófa-elhárítási operatív csoport, munka-csoport riasztási tervének naprakészségét, végrehajthatóságát.
104.
Pontosítsa a területén található veszélyforrások adatait.
Megjegyzés
A települési polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezése fokozatai
A polgári védelmi szervezetek részére a feladataikra történő felkészítésük és mozgósításuk érdekében a készenléti fokozatokat kell elrendelni. Készenlétbe helyezési fokozatok: alapállapot, katasztrófavédelmi készenlét, katasztrófaveszély készenlét, teljes bevetési készenlét.
Alapállapot A polgári védelmi szervezetek normál működése. Alapállapotban a polgári védelmi szervezetek célirányos szakmai felkészítésével és a logisztikai biztosítással, az anyagitechnikai eszközök fejlesztésével megteremthető és folyamatosan biztosítható a katasztrófa-elhárítási feladatokban történő részvétel, valamint a magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés feltételrendszere
Alapállapot célja Létrehozni és biztosítani mindazon feltételeket, melyek lehetővé teszik a gyors és a rövid reagálású polgári védelmi szervezetek riasztását, megalakítását, katasztrófavédelemben való részvételét, valamint bármely magasabb készenléti fokozat feladatainak normaidőn belüli végrehajtását.
Alapállapot tartalma
biztosítani a polgári védelmi szervezetek Mozgósítási terveinek naprakészségét, biztosítani a feladatok ismeretét és begyakorlását, biztosítani a polgári védelmi szervezetek mozgósításának meghatározott időn belüli feltételeit, biztosítani a magasabb készenlétbe helyezés, a vezetés, az összeköttetés és az együttműködés feltételeit.
Alapállapot feladatai 1.
a polgári védelmi szervezetek felkészítését, rendszeres továbbképzését, a polgári védelmi szervezetek működését szabályozó okmányok kidolgozását, naprakészségük biztosítását. a polgári védelmi szervezetek állományának gyakoroltatását és ellenőrzését, a mozgósítás biztosítása céljából kijelölt polgári védelmi szervezetek vezető szerveinél a magasabb mozgósítási készenlét időszakában megalakítandó riasztó-értesítő szolgálat okmányrendszerének kidolgozását és működési feltételeik megteremtését,
Alapállapot feladatai 2.
a polgári védelmi szervezetek megalakítási terveiben szereplő állomány folyamatos biztosítását, az állománytáblákban és egyéb normákban előírt anyagi-technikai eszközök, objektumok és szolgáltatási igények meghatározását és lebiztosítását, a raktári készletek felhasználhatóságának biztosítását, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek működéséhez a feltételek folyamatos biztosítását, a polgári védelmi szervezetek tervezett működési és megalakítási helyei kijelölését, lebiztosítását, a vezetéshez a feltételek megteremtését,
Alapállapot feladatai 3.
a megalakításra kerülő polgári védelmi szervezetek személyi állományának pontosítását, a polgári védelmi feladatokra igénybe vehető állampolgárok, technikai eszközök fogadási feltételeinek megteremtését, a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt polgári védelmi szolgálatra kötelező határozatok kiadásának előkészítését, a megalakított szervezetek parancsnoki állományának, a speciális eszközök kezelőinek gyorsított ütemű felkészítését.
Katasztrófavédelmi készenlét A megalakításra került polgári védelmi szervezetek olyan állapota, amikor az előrejelzések szerint katasztrófahelyzet kialakulása várható és az erők igénybevételére lehet számítani, vagy a már bekövetkezett katasztrófa hatásai elleni védekezés során sor kerülhet erők igénybevételére, valamint amikor az alapállapot feladatai végrehajtására alapozva további rendszabályok bevezetésével megteremtik a teljes bevetési készenlétbe helyezés feltételeit.
Katasztrófavédelmi készenlét célja Mindazon további rendszabályok bevezetése, amelyek biztosítják a gyors és a rövid készenlétű polgári védelmi szervezetek megalakítását, a vezetés folyamatosságát, illetve elősegítik a teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors elérését.
Katasztrófavédelmi készenlét tartalma
ügyeleti szolgálatok bevezetése, a polgári védelmi szervezetek vezetési feltételeinek megteremtése, az alkalmazáshoz a logisztikai biztosítás megteremtése, mindazon feladatok végrehajtása, amelyek biztosítják a teljes bevetési készenléti fokozatba való áttérést.
Katasztrófavédelmi készenlét feladatai 1.
a meglévő tervek, tervrendszerek soron kívüli pontosítása, a különböző körletek és helyhez kötött polgári védelmi célú létesítmények szemrevételezése és rendeltetésszerű használatra való előkészítése, a riasztó-értesítő ügyeleti szolgálatok bevezetése, a meghatározott hírrendszerek aktivizálása, a katasztrófariasztás elrendelésének vétele és továbbításának megszervezése és biztosítása, a rövid készenlétű polgári védelmi szervezetek megalakítása, annak személyi, anyagi-technikai feltételeinek megteremtése,
Katasztrófavédelmi készenlét feladatai 2.
egyéni védőeszközök és felszerelések tervek szerinti kiadása, hiányok pótlása, a rövid készenlétű polgári védelmi szervezetek készenlétének elérése a meghatározott normaidőn belül. A személyi állomány felszerelése, eligazítása, gyorsított ütemű felkészítése, a lakosság riasztására szolgáló eszközök üzempróbájának végrehajtása, hiányok pótlása, mindazon intézkedések végrehajtása, amelyek biztosítják a teljes mozgósítási készenlétbe helyezés gyors bevezetését.
Katasztrófaveszély készenlét A reagálási idő további rövidítése érdekében kerül bevezetésre a veszélyhelyzet felszámolásához, illetve, ha azt a lakosság, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme egyébként indokolttá teszi.
Katasztrófaveszély készenlét célja Mindazon rendszabályok bevezetése, amelyek biztosítják a polgári védelmi szervezetek megalakítását, a vezetés folyamatosságát, illetve elősegítik a teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors elérését
Katasztrófaveszély készenlét tartalma
a katasztrófavédelmi készenlét fokozat feladatai végrehajtásának ellenőrzése, a készenlétbe helyezettek berendelése szolgálati, illetve szolgálatteljesítési helyükre, az anyagok, eszközök átvétele, málházás végrehajtása, a besorolás megszervezése, az állomány tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható feladatról, a készenlét jelentése.
Teljes bevetési készenlét
A polgári védelmi szervezetek legmagasabb készenléti fokozata. Akkor kerül elrendelésre, amikor indokolt a legrövidebb reakcióidő biztosítása. A teljes bevetési készenlét a megalakításra került polgári védelmi szervezetek olyan állapota, amikor a kijelölt megalakítási, gyülekezési helyeiken készen állnak az alkalmazásra.
Teljes bevetési készenlét célja A teljes bevetési készenlét fokozat elrendelését követően mindazon feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a különböző tervekben foglalt, illetve a kialakult helyzetben jelentkező feladatok végrehajtását.
Teljes bevetési készenlét tartalma Azon rendszabályok foganatosítása, amelyek biztosítják a vezetés folyamatosságát, a polgári védelmi szervezetek alkalmazásának és a logisztikai biztosítás feltételeinek megteremtését, mindazon feladatok végrehajtása, amelyek biztosítják az előírások szerinti alkalmazást
Teljes bevetési készenlét feladatai 1.
felkészülés az alkalmazási időszakra kidolgozott tervek aktivizálására és az előkészített intézkedések végrehajtására. A vezetés és együttműködés folyamatos biztosítása, a kijelölt polgári védelmi szervezetek gyülekezési körleteinek elfoglalása és berendezése, a kijelölt vezetési-irányítási helyek teljes személyi és anyagi feltöltése, működőképességük folyamatos fenntartása,
Teljes bevetési készenlét feladatai 2.
a meteorológiai adatok folyamatos nyilvántartása, alárendeltekhez történő eljuttatása, a helyhez kötött polgári védelmi célú – arra kijelölt – létesítmények berendezése és igénybevételre történő előkészítése, amennyiben a teljes bevetési készenlét elrendelését nem előzte meg a katasztrófavédelmi készenlét bevezetése, értelemszerűen végre kell hajtani annak rendszabályait is,
Teljes bevetési készenlét feladatai 3.
a teljes bevetési készenlét fenntartása az elrendelés visszavonásáig (az életmentési és kárelhárítási feladatok befejezéséig) tart. A meghatározott feladatok végrehajtása után a polgári védelmi erők kivonásra kerülnek és megkezdik a személyi állomány és felszerelés kiegészítését, pótlását, a technikai eszközök feltöltését, amennyiben a helyzet nem igényli a teljes bevetési készenlét fenntartását, a polgári védelmi szervezeteket alacsonyabb készenléti fokozatba kell helyezni, a további működés – újbóli alkalmazás – feltételeinek biztosítása mellett.
A magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés eszközei
híradó eszközök (vezetékes és mobil távbeszélő készülék, telefax, elektronikus eszközök, EDR rádió stb); futár igénybevétele.
A magasabb mogósításba helyezés módszerei
a BM OKF és alárendeltjei ügyeleti rendszerén keresztül; a polgári védelmi igazgatás riasztási rendszerén; személyesen (vagy a jogosultak által aláírt megbízólevéllel ellátott személyek útján) szóban, illetve írásban; a médiaszolgáltatókon keresztül.
A magasabb mozgósításba helyezés időnormái készenlét (óra)
Polgári védelmi szervezetek
12 órás reagálású (GYORS)
24 órás reagálású (RÖVID)
kataszt rófavédelm i
kataszt rófa veszély
teljes beveté si
A készenlét (működési készség) elérésének helye
Megalakítási, illetve kijelölt 8
10
12
gyülekezési helyeken. Megalakítási, illetve kijelölt
16
20
24
gyülekezési helyeken.
Alacsonyabb mozgósítási készenlétbe történő helyezés A polgári védelmi szervezetek magasabb mozgósítási készenléti fokozatból alacsonyabb mozgósítási készenlétbe történő helyezésére a készenlétbe helyezést elrendelő személy jogosult.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
