Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése

Miskolc és térsége hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése eszközbeszerzésekkel

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.1.1/C/13 érvényes: 2013. június 21-től

2013. augusztus

TARTALOMJEGYZÉK 1. Összefoglaló...........................................................................................................2

2. Háttér, környezet...................................................................................................10 2.1 Érintett földrajzi terület bemutatása.....................................................10 2.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása........................................................10 2.1.2 A terület természeti környezete..............................................................10 2.1.3 Jellemző településszerkezet...................................................................10 2.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása.........................................10 2.2.1 Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők...............................................10 2.2.2 Gazdasági jellemzők.............................................................................10 3. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése..........................................................10 3.1 Helyzetértékelés, kereslet és kínálat elemzése, tervezési alapadatok meghatározása..................................................................................10 3.1.2 A keletkező hulladék előrejelzése...........................................................15 3.1.3 A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete.................................................18 3.1.3.1 A hulladékgazdálkodás folyamatának áttekintése.......................18 3.1.3.2 A hulladékgazdálkodási feladatok ellátásának intézményi kérdései ..............................................................................................19 3.1.3.3 A hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése...................................................29 3.1.3.4 A hulladék begyűjtése............................................................29 3.1.3.5 A hulladék kezelése................................................................33 3.1.3.5 A hulladék begyűjtésének és kezelésének előrejelzése................40 3.1.5 Közszolgáltatási díjak helyzete és előrejelzése..........................................42 3.1.6 A begyűjtés és hulladékkezelés során képződő anyagok és energia piacának helyzete és előrejelzése.......................................................................43 3.2 A probléma meghatározása.................................................................44 3.3 Célkitűzések......................................................................................46 3.3.1 A célkitűzések meghatározása................................................................46 3.3.2 Indikátorok.....................................................................................49 4. Változatelemzés....................................................................................................50 4.2 A változatelemzés módszer.................................................................50 4.3 A projekt nélküli eset .........................................................................50 4.3.1 A projekt nélküli eset leírása .................................................................50 4.3.2 Költségek, bevételek és hasznok becslése...............................................50 4.3.3 Egyéb releváns szempontok...................................................................51 5. A kiválasztott változat részletes ismertetése.............................................................52 5.1 A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése.............................52 5.1.1 A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése................................52 5.1.2 Output indikátorok................................................................................60 5.1.3 Beszerzendő eszközök főbb műszaki paramétereinek bemutatása...............60 5.2 Intézményi elemzés............................................................................67 5.2.1 A beruházás tulajdonjogi kérdései..........................................................67 5.2.2 Üzemeltetési koncepció.........................................................................67 5.2.2.1 A hulladékgazdálkodási rendszer működtetésének bemutatása....67 5.2.2.2 A közszolgáltató(k), üzemeltető(k) kiválasztása.........................69 5.2.2.3 Díjpolitika ............................................................................69 5.2.2.4 A közszolgáltatók, üzemeltetők bevonása a fejlesztés finanszírozásába.......................................................................69 5.2.3 ÁFA fizetése és visszaigényelhetősége a beruházás és a működtetés során. .70

5.3 A projekt hatásai................................................................................71 5.3.1 A projekt jelentős hatásai......................................................................71 5.3.2 A projekt hatásai a fenntartható fejlődésre..............................................71 5.3.2.1 A projekt környezeti fenntarthatósága a pályázó szervezetre vonatkozóan.............................................................................71 5.3.2.2 A projekt környezeti fenntarthatósága a megvalósítandó változatra (a projektre) vonatkozóan..........................................................71 5.3.2.3 A környezettudatos beszerzés alkalmazása...............................71 5.3.2.4 A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményei környezettudatosságának biztosítása...........................................71 5.3.2.5 Másodlagos alapanyag felhasználás biztosítása .........................71 5.3.3 A projekt esélyegyenlőségi hatásai.........................................................71 5.3.3.1 Az esélyegyenlőségre tett, a pályázó szervezetre vonatkozó vállalások megvalósításának bemutatása.....................................71 5.3.3.2 Az esélyegyenlőségre tett megvalósítandó változatra (a projektre) vonatkozó vállalások bemutatása................................................71 5.3.3.3 A projekt honlapjának infokommunikációs akadálymentesítésének bemutatása..............................................................................71 5.3.3.4 A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és a kommunikációban esélytudatosságot az esélytudatosság közvetítésének bemutatása........................................................72 5.3.3.5 Nemek közti esélyegyenlőség a közbeszerzésekben...................72 6. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése...................73 6.1 A költség-haszon elemzés általános feltételezései..................................73 6.2 Pénzügyi elemzés...............................................................................73 6.2.1 Pénzügyi költségek becslése..................................................................74 6.2.1.1 Beruházási költségek becslése.................................................74 6.2.1.2 Működési költségek becslése...................................................78 6.2.1.3 Maradványérték becslése........................................................78 6.2.1.4 Pénzügyi költségek összegzése................................................79 6.2.2 Pénzügyi bevételek becslése..................................................................79 6.2.2.1 A díjak meghatározása...........................................................80 6.2.2.2 Fizetőképességi vizsgálatok (affordability)................................82 6.2.2.3 A pénzügyi bevételek becslése.................................................82 6.2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói...................................................82 6.2.4 A megítélhető támogatási összeg meghatározása.....................................83 6.2.4.1 A támogathatósági feltételek vizsgálata....................................83 6.2.4.2 A támogatási összeg meghatározása........................................83 6.2.5 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata.......................................................85 6.2.5.1 A beruházás finanszírozása.....................................................85 6.2.5.2 A működés fenntarthatósága...................................................85 6.2.5.3 A projekt összevont pénzáram kimutatása................................85 6.3 Közgazdasági költség-haszon elemzés..................................................85 6.3.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése..........................................86 6.3.2 A projekt hasznainak becslése................................................................86 6.3.2.1 Használónál jelentkező hasznok becslése..................................87 6.3.2.2 Az externális hasznok becslése................................................87 6.3.2.3 A hasznok összegzése............................................................88 6.3.3 Közgazdasági teljesítménymutatók.........................................................88 6.4 Érzékenység és kockázatelemzés.........................................................88

6.4.1 Érzékenységvizsgálat............................................................................88 6.4.2 Kockázatelemzés..................................................................................89 7. A projekt lebonyolítás részletei................................................................................91 7.1 A projekt irányítási struktúrája............................................................91 7.1.1 A projektgazda bemutatása...................................................................91 7.1.2 A projektmenedzsment szervezet bemutatása..........................................95 7.2 Megvalósíthatóság..............................................................................97 7.2.1 Megvalósíthatóság értékelése a tulajdonviszonyok és az egyéb jogviszonyok alapján .............................................................................................97 7.2.2 Megvalósíthatóság értékelése az előkészítettség alapján............................97 7.2.3 Kockázatok bemutatása és kockázatkezelési stratégia (a megvalósítás időszakára)........................................................................................97 7.3 Megvalósításhoz kapcsolódó lebonyolítási tervek..................................111 7.3.1 Lebonyolítási ütemterv .......................................................................111 7.3.2 Kommunikációs terv............................................................................112 7.3.3 Közbeszerzési/beszerzési terv..............................................................113 7.3.4 Kifizetési ütemterv..............................................................................114 Rövidítések.............................................................................................................116 A tanulmány mellékletei...........................................................................................117 1. sz. melléklet........................................................................................................118

1. Összefoglaló 1. táblázat: Főbb adatok A projekt címe: Projektgazda neve: Projektgazda székhelye: A projektgazda ÁFA visszaigénylési jogosultsága Érintett települések száma (db) Érintett lakosság (ezer fő) A projekt megvalósítás tervezett kezdete (év, hó) A projekt megvalósítás tervezett befejezése (év, hó) Várható támogatás (Ft) Várható teljes beruházási költség (Ft)*

Miskolc és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszerének fejlesztése eszközbeszerzésekkel Miskolc Térségi Konzorcium 3527 Miskolc, Városház tér 8. Igen 37 238,487 2013.08.01 2014.06.01 2 316 197 275 2 499 000 000

* Csak a pályázat keretében elszámolandó költségek, beleértve az önrészt is. Jelen pályázat a Miskolc Térség Konzorcium (Gesztor Önkormányzat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata) területén található 37 db településen kerül megvalósításra. A projektterületen ISPA program keretében épült ki a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszer, fejlesztése folyamatban van KEOP-1.1.1/B/10-11-2011-0001 projekt keretén belül, így pályázó szervezet a KEOP-1.1.1/C konstrukción belül „A” típusú pályázónak minősül. 1) A megoldandó probléma rövid leírása A projektterületen hosszú ideig biztosított volt a hulladékgazdálkodás kor színvonalának megfelelő működése, mely döntően az ISPA/KA finanszírozású Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Program megvalósításának köszönhető. A hulladékgazdálkodási rendszer egységes üzemeltetését az AVE Miskolc Kft. végzi 2013.12.31-ig, azonban a 2012. évi CLXXXV Tv. és a 2013. évi CXXV Tv. előírásainak a szolgáltató nem tud megfelelni (tulajdonosi szerkezete miatt), így közszolgáltatóként történő további működése nem várható. A Miskolc Térségi Konzorcium a problémát felismerve saját, 100%-os tulajdonú üzemeltető cég létrehozása mellett döntött, a közszolgáltatás hosszú távú, kiszámítható és biztonságos ellátása érdekében. Az új 2014.01.01-től a Konzorcium részére a települési szilárdhulladékok egységes közszolgáltatását ellátó cég a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. röviden MiReHuKöz Nkft. A hulladékgazdálkodási rendszeren belül a begyűjtést-szállítást végző eszközök az ISPA projektben beszerzett 3 db gyűjtő jármű, illetve Miskolc MJV tulajdonában lévő 1 db szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas multiliftes gyűjtőgépjárművet leszámítva nem állnak rendelkezésre a Konzorcium számára. 2014.01.01-től a jelenlegi közszolgáltató (AVE Miskolc Kft.) a szolgáltatást nem láthatja el, ezért a közszolgáltatás ellátásához szükséges begyűjtőszállító eszközök ((járművek és edényzet, ill. a hulladékkezelő művek üzemeltetéséhez szükséges további eszközök) ettől az időponttól nem állnak rendelkezésre. A referenciaévben rendelkezésre álló nem Konzorciumi tulajdonú eszközök és létesítmények listája a 20. és 21. táblázatban kerül bemutatásra, a KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül beszerzésre kerülő eszközökkel együtt.

Jelen pályázat keretén belül a Konzorcium célja azon hulladékgyűjtő eszközök beszerzése, mellyel a közszolgáltatás ellátása biztosítható, kiemelt figyelemmel a kevert települési hulladékok begyűjtésére, a kétütemű szállítás biztosítására (átrakóállomás) és a meglévő szelektív hulladékgyűjtő rendszerek (gyűjtőszigetek és hulladékudvarok) kiszolgálása. A projekt részeként a lakosság részére gyűjtőedények beszerzése tervezett, továbbá a pályázati felhívással összhangban jelentős informatikai fejlesztés elvégzésére is sor kerül RFID és vállalatirányítási rendszer kiépítésével. A projektterületre vonatkozóan folyamatban van a KEOP-1.1.1/B/10-11-2011-0001 azonosító számú projekt, mely a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítését (gyűjtőjárművek beszerzése), a házi komposztálás bevezetését, a meglévő hulladékudvarok újrahasználati központtá bővítését, a maradék hulladékok mechanikai-optikai előkezelését (lásd KEOP-1.1.1/B projekt Támogatási Szerződésének módosítása keretén belül elfogadott műszaki tartalom) és a maradék hulladékok hatékonyabb lerakótéri kezelését (dózer beszerzése) foglalja magába. A folyamatban lévő KEOP-1.1.1/B/10-11-2011-0001 projektre tekintettel a Miskolc Térségi Konzorcium a Pályázati Felhívás alapján „A” típusú pályázónak minősül. 2) A változatelemzés főbb következtetései (4. pont alapján) Mivel a projekt célja a 2014.01.01-től előálló a kapacitáshiányok megszüntetése, ezért a KEOP-1.1.1/C/13 pályázati konstrukció Megvalósíthatósági Tanulmány Útmutató alapján jelen pályázat műszaki tartalmát is figyelembe véve, változatelemzés elvégzése nem szükséges. Bővebben lásd a 4. fejezetet. 3) Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása A megvalósítandó változatra vonatkozó célokat a 2. táblázatban mutatjuk be. 2. táblázat: A projekt hulladékkezelési célkitűzései 2016-ban Hulladékáram

Projekt célkitűzése

Támogatási stratégia célkitűzése

Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest

26%

22%

Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a keletkező hulladékhoz képest

23%

38%

Elsődlegesen lerakott

0%

38%

Másodlagosan lerakott

51%

21%

Lerakott hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest

* - teljesítése kapcsán lásd MT útmutató 3.3.2 pont A megvalósítandó projektre vonatkozó beszerzéseket a 3. táblázatban mutatjuk be. 3. táblázat: A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök Létesítmény, eszköz

Kapacitá s

Darab

Kapacitás mértékegysége

Telepítés helyszíne

Egységár (Ft/db)

Gyűjtő járművek Multilfites kocsi

2

min 15.

Multiliftes kocsi daruval szerelve

2

min 15.

tonna gém emelőerő tonna gém

Konzorcium területe Konzorcium

4 0 000 000 4

Létesítmény, eszköz

Kapacitá s

Kapacitás mértékegysége emelőerő

Telepítés helyszíne területe

Egységár (Ft/db) 5 000 000

6

22

m3

Konzorcium területe

0 000 000

2

22

m3


3 000 000

4

16

m3


2 000 000

2

16

m3


6 000 000

4

16

m3


6 000 000

Darab

Kommunális gyűjtőjármű háromtengelyes 22 m3 60 liter - 1,1 m3 ürítőszerkezettel Kommunális gyűjtőjármű háromtengelyes 22 m3 60 liter - 5 m3 ürítőszerkezettel Kommunális gyűjtőjármű kéttengelyes 16 m3, 60 liter 1,1 m3 ürítőszerkezettel 4x2 Kommunális gyűjtőjármű kéttengelyes 16 m3, 60 liter 1,1 m3 ürítőszerkezettel 4x2 + daru Kommunális gyűjtőjármű kéttengelyes 16 m3, 60 liter 1,1 m3 ürítőszerkezettel 4x4 Kompakt kommunális gyűjtőjármű min. 3 m3 - (4x4)

2

5

2

7

tonna emelőerő

Konténeres gépjármű 4x4

4

7

tonna emelőerő

2

NR

NR

3

NR

NR

Pótkocsi gépjárműhöz

láncos

konténeres

Pótkocsi multiliftes gépjárműhöz Kommunális gyűjtőjármű háromtengelyes min. 18 m3 60 liter 1,1 m3 ürítőszerkezettel és edénymosó rendszerrel Acél konténerek Konténerek átrakóállomáshoz

Kommunális gyűjtőedények 60 literes Kommunális gyűjtőedények 120 literes Kommunális gyűjtőedények 240 literes Kommunális gyűjtőedények 770 literes Kommunális gyűjtőedények 1,1 m3-es Kommunális gyűjtőkonténer 5 m3-es Szelektív gyűjtőszigetek 4 frakciós

RFID chip

4

7 000 000 Konzorcium területe Konzorcium területe Konzorcium területe Konzorcium területe

3 3 000 000 3 7 000 000 1 0 000 000 9 000 000

8 000 000

30

m3


500 000

3

30

m3

Hulladékudvarok

3

24

m3

Hulladékudvarok

3

10

m3

Hulladékudvarok

6

7

m3

Hulladékudvarok

7

m3

Hulladékudvarok

5

m3

Hulladékudvarok

5

m3

Hulladékudvarok

60

liter

120

liter

240

liter

770

liter

1,1

m3

5

m3

min. 1,5

m3

Miskolc

min 10

m3

Hejőpapi 073/6 hrsz.

NR

NR


1

1 1 1

1 0600 3 6000 1 400 8 50 2 200 2 00 4 0 1 8 5000

4


6

Lerakó kihasználtság növelés Nyerges kocsi és félpótkocsi csurgalékvíz szállításhoz vontatóval Informatika

4

m3

1 min 18.

30 m3-es görgős acéllemez nyitott konténer 24 m3-es görgős acéllemez, nyitott konténer 10 m3-es görgős, acéllemez, nyitott konténer 7 m3-es zárt, acéllemez, szimmetrikus kiskonténer 7 m3-es acéllemez, nyitott, szimmetrikus kiskonténer 2 5 m3-es acéllemez, nyitott, szimmetrikus kiskonténer 0 5 m3-es acéllemez, zárt, szimmetrikus kiskonténer 0 Edények

5

2

m3


5

Konzorcium területe Konzorcium területe Konzorcium területe Konzorcium területe Konzorcium területe Konzorcium területe

5

1 1 800 000 1 700 000 9 50 000 6 50 000 6 50 000 4 50 000 4 50 000 8 000 8 000 1 3 000 5 5 000 7 2 000 4 20 000 8 00 000 6 5 000 000 1 000

Létesítmény, eszköz Autókra szerelt információtechnológia Vállalatirányítási rendszer

Darab 3 0 1

Kapacitá s

Kapacitás mértékegysége

NR

NR

NR

NR

Telepítés helyszíne Konzorcium területe Miskolc

Egységár (Ft/db) 3 000 000 5 0 000 000

3) A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása (6. pont alapján) A projekt jogosult támogatásra, mert teljesülnek a támogathatósági követelmények: • a közgazdasági költség-haszon elemzés alapján a társadalmi hasznosság igazolható (ENPV: 145 MFt); • a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túl-támogatás nem történik (FNPV/K: -315 MFt, FRR/K: -6,3%). • a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható, mert a halmozott működési pénzáram egyik vizsgált évben sem negatív. A projekt pénzügyi nettó jelenértéke negatív, mind EU támogatás nélkül, mind EU támogatás mellett. A projekt pénzügyileg fenntartható, halmozott pénzáram egyik évben sem negatív. A projekt finanszírozási hiánya, egyben támogatás intenzitása 92,684965%, ami 2.316.197.275 Ft támogatás igénylését jelenti, 182.802.725 Ft önerő megfizetése mellett. A beruházás pénzügyileg fenntartható, mert a szükséges források támogatásokból és saját forrásból (a Társulás tagönkormányzatai által biztosítottan) rendelkezésre fognak állni. A projektnek nem elszámolható költségei nincsenek. A beruházási költség finanszírozásának forrásait az alábbi táblázat foglalja össze. 1-1. táblázat: Finanszírozási források – elszámolható költségek (egyben összes költség) A projekt bevétele hulladék közszolgáltatási díjbevételből, melybe 2015-től beépítésre kerül a lerakási járulék fedezete, és értékesítési bevételből áll. Egyéb bevételek nincsenek. A projekt megvalósítása esetén szükséges közszolgáltatási díjak meghatározása során azt a szükséges díjtöbbletet, ill. díjat határoztuk meg, ami a projekt többletköltségeinek és a hulladékgazdálkodási rendszer költségeinek fedezéséhez szükséges, a díjpolitika alapján, figyelembe véve a díjak megfizethetőségét és a fokozatos díjemelés elvét is. A majdani díjat mindazonáltal, a 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően – a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által készített javaslat alapján – a miniszter rendeletben állapítja meg. A projekt működtetéséhez – azaz a működési költségek fedezéséhez – nem szükséges díjemelés, mert a projekt működési költség megtakarítást eredményez. Nem igényel díjemelést a később esedékes pótlások finanszírozási szükséglete sem. A hulladék közszolgáltatási díj lerakási járulék nélkül számított összege várhatóan 2015-ben nettó 17 374 Ft/háztartás/év lesz. A lerakási járulékot fedező díjrésszel együtt (amennyiben az a későbbiekben a díjakba beépíthető lesz) a vizsgált működési időszakban a hulladék közszolgáltatási díj összege várhatóan nettó 19.993-22.511 Ft/háztartás/év között alakul. A teherviselőképességi vizsgálat eredménye a következő: A hulladék kiadások és az átlagos nettó jövedelmek aránya a projekt és a lerakási járulék hatására a projekt működésének kezdetén (2015-ben) az egyes kistérségekben 0,9-1,29% között alakul. Ennek oka a díjak jelenlegi magas szintje, valamint a lerakási járulék bevezetése, mivel a projekt miatt nem szükséges díjemelés. A kiadások és jövedelmek aránya a projekt nélküli eset részét képező KEOP-111/B projekt hatására szakaszosan emelkedik 2041-ig, 1,01-1,45% közé, azután stagnál.

A tervezett projekt, mint jellemzően az infrastrukturális fejlesztések, nagy számú közvetett gazdasági, társadalmi hatással jár. A hatások közül az útfelújítási költségek csökkenésének számszerűsítése volt lehetséges. A vonatkozó útmutatók követelményei szerint a többi hatás kvalitatív jellemzése történik meg. A projekt teljes költség-haszon elemzésében a költségek között a beruházási és pótlási költségek, valamint a működési és fenntartási költségek, a hasznok között az értékesítési bevételek, a projekt maradványértéke és a külső hasznok szerepelnek. A számítások során fiskális kiigazítások nem voltak szükségesek, mert a pénzügyi adatok sem tartalmaztak ÁFA-t. Árkorrekciók nem kerültek alkalmazásra, mert a piaci torzulások csekély volta miatt a piaci árak megfelelően mutatják a társadalmi költséget. A projekt külső gazdasági hasznainak egy része a rendelkezésre álló információk alapján nem számszerűsíthető. Az externális hasznok egyenlegének figyelembe vételével azonban még így is lényeges változások történnek a vizsgált gazdasági mutatóknál. A projekt gazdasági nettó jelenértéke (ENPV) kb. 145 millió HUF, gazdasági megtérülési rátája (ERR) 6,3%. A hasznok és költségek aránya (EBCR) 1,07. A hatások számbavétele alapján kijelenthető, hogy a projekt megvalósításra érdemes, ezért támogatásra jogosult. A projekt esetében érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés készült az MT útmutató és a KHE Útmutató 5. fejezete alapján.

5) A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve (7. pont alapján) 4. táblázat: A megvalósítás ütemezése Projektelem*

1. Immateriális javak

Elszámolható költség, Ft 50 000 000

Kezdete 2014. január

Vége 2014. május

2. Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások

2 449 000 000

Eszköz beszerzések

2 403 200 000

2014. január

2014. június

Projektmenedzsment

7 900 000

2013. október

2014. június

Közbeszerzés

15 000 000

2013. szeptember

2013. december

Tanulmányok, vizsgálatok

3 000 000

2013. július

2013. szeptember

Tájékoztatás, nyilvánosság

19 900 000

2013. október

2014. június

Egyéb projektelem

3. Anyagjellegű ráfordítás

0

Projektmenedzsment PR, ismeretterjesztés Tájékoztatás és nyilvánosság Összes nettó költség

2 499 000 000

Nem visszaigényelhető ÁFA

0

Teljes beruházási költség

2 499 000 000

2. Háttér, környezet Mivel a Miskolc Térségi Konzorciumon belül a KEOP-1.1.1/B/10-11-2011-0001 projektben bemutatott tagönkormányzati körön belül nem következett be változás, ezért az MT Útmutató alapján a 2. fejezet bemutatásától eltekintünk a részletes adatokat a KEOP1.1.1/B projekt Megvalósíthatósági Tanulmánya tartalmazza.

2.1 Érintett földrajzi terület bemutatása 2.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása 2.1.2 A terület természeti környezete 2.1.3 Jellemző településszerkezet

2.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása 2.2.1 Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők 2.2.2 Gazdasági jellemzők

3. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése 3.1

Helyzetértékelés, kereslet alapadatok meghatározása

és

kínálat

elemzése,

tervezési

A projekt szükségszerűségének általános indoklása: A Miskolc Térségi Konzorcium a Miskolc Regionális Hulladékgazdálkodás ISPA Projekt során kiépíthette a térségben a hulladékgazdálkodás alapjául szolgáló létesítményeket és beszerezhette az üzemeltetéshez szükséges gépeket. 2008-ban a már elkészült létesítmények és eszközök, a teljes ISPA hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetésére nyílt közbeszerzési eljárás keretén belül az AVE Miskolc Kft. közszolgáltató került kiválasztásra. A Konzorcium 2012-ben közbeszerzési eljárást folytatott le a tagönkormányzatok települési szilárdhulladékainak közszolgáltatás keretén belül történő begyűjtésére és szállítására. A tendert az AVE Miskolc Kft. nyerte el, azonban a 2012. évi CLXXXV Tv. és a 2013. évi CXXV. Tv. előírásai alapján (tulajdonosi szerkezet) a társaság nem szerezhet OHÜ minősítést, így 2014.01.01-től az érintett településeken a hulladékkezelési közszolgáltatást meg kell szervezni. Az AVE Miskolc Kft. jelenleg 44 db jármű felhasználásával biztosítja a hulladékkezelési közszolgáltatási feladatok ellátását, ezen eszközöket 2014.01.01-től nem vehetők figyelembe, kiváltásuk elengedhetetlen. (Megjegyzés: 2014.01.01-től a Tagönkormányzatok esetében várhatóan 6 hónapos időtartamig a jelenlegi közszolgáltató által a 292/2013. (VII. 26.) Korm. rendelete szerinti ideiglenes ellátására, vagy a Katasztrófavédelem által biztosított szükségellátásra kerül sor.) A Konzorcium a közszolgáltatási feladatok egységes ellátása érdekében 2013.07.17-én megalapította a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft.-t (MiReHuKö NKFt.), melyet az illetékes cégbíróság 2013.08.01-én jegyzett be. A Tagönkormányzatok 100%-os tulajdonában álló szolgáltató eszközparkkal nem rendelkezik, a begyűjtési-szállítási feladatok ellátása nem lehetséges, egyértelmű és jól azonosítható kapacitáshiány mutatkozik mely nem csak a hulladékok begyűjtésére, de a hulladékok ingatlanon történő gyűjtésére (gyűjtőedények) is kiterjed. Az új közszolgáltató cég eszközparjaként – a Kbt. és a Ht. szabályainak megfelelő kijelölési eljárás sikeres lefolytatását követően – csak az ISPA és KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül beszerzett vagy beszerzésre kerülő eszközök vehetők figyelembe (lásd 20. és 21. táblázat), ezek azonban nem elegendőek a közszolgáltatás ellátásához A hulladékgazdálkodási rendszer általános bemutatása Az ISPA Projekt keretében megépült hulladékgazdálkodási létesítmények és eszközök rövid áttekintése: Hejőpapi Hulladékkezelési Központ − hulladéklerakó − bálázó − komposztáló − gépszín − veszélyes hulladék átmeneti tároló Miskolci hulladékgazdálkodási alközpont − átrakóállomás − hulladékudvar (József A. út) − szelektív hulladék válogató és bálázó − 2 db hulladékudvar (Miskolc, Lórántffy Zs. út és Bogáncs út) Eszközök

− − − − − −

3 db gyűjtő jármű (háromtengelyes 22m3-es) kompaktor komposztálás eszközei (aprító, dobrosta, komposztforgató) homlokrakodó konténerek multifunkcionális vontatógép

KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül kiépítendő hulladékgazdálkodási rendszer elemei: − 7+1 db gyűjtő jármű a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés ellátására − mechanikai-optikai előkezelő mű Hejőpapi és kiszolgálásához szükséges rakodógépek − bálatároló színek (Hejőpapi és Miskolc) − 35000 db gyűjtőedény házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéshez − 5000 db házi komposztáló − dózer A létesítmények és eszközök részletes bemutatását a 3. fejezet megfelelő alfejezeteiben kerül sor. A tervezési alapadatokként jelen projekt kapcsán a 2012. évi hulladékbevallási adatok szolgálnak. A számítások során az eredeti KEOP-1.1.1/B MT szerinti becsült szelektív hulladék eltérítési arányokat alkalmaztuk és figyelembe vettük a KEOP-1.1.1/B projekt módosított mechanikai-optikai előkezelőjének anyagáramokra gyakorolt hatását (lásd még KEOP-1.1.1/B támogatási szerződés módosítás). A KEOP-1.1.1/C projekt az új alapadatokkal átszámolva teljesíti a pályázatra vonatkozó előírásokat, a KEOP-1.1.1/C projekt szerinti indikátorok nem maradnak el a KEOP-1.1.1/B projektben számolt indikátoroktól.

Az ISPA és KEOP-1.1.1/B projektek keretében kiépült vagy kiépítés alatt álló rendszerek kapacitásait és elvárásait figyelembe véve kerülnek tervezésre a KEOP-1.1.1/C pályázati konstrukcióból támogatandó fejlesztések, így a három pályázat egymástól elkülöníthető és nem áll fenn kettős finanszírozás lehetősége sem. A táblázatot- az olvashatóság megkönnyítése érdekében - lásd az MT CD mellékletén. Egyebekben lásd részletesen az 5.1.1 fejezetet.

3.1 - 1. táblázat: ISPA, KEOP-1.1.1/B és KEOP-1.1.1/C eszközök áttekintése

Jelen projekt keretén belül az ISPA projektet kiegészítő begyűjtési-szállítási kapacitások kiépítésére kerülne sor, mivel az ISPA projekt a begyűjtő eszközök vonatkozásában csak minimális mértékű beszerzést tartalmazott (3 db gyűjtő jármű és 2280 db műanyag gyűjtőedény és 51 db acél konténer) A 37 érintett településen az MT írásakor azonos Közszolgáltató (AVE Miskolc Kft.) látja el a hulladék begyűjtését és ártalmatlanítását 2013.12.31-ig, kivéve Sajólád esetében, ahol a Cirkont Zrt. szolgáltat, mivel az AVE Miskolc Kft. új szerződése még nem lépett hatályba. A vegyesen gyűjtött hulladék településsoros adatait a 10. táblázatban foglaljuk össze. A hulladékbegyűjtési adatok a 2012. évi hulladékbevallási adatok feldolgozásával kerültek meghatározásra. (Megjegyzés: az AVE Miskolc Kft. a kijelölt közszolgáltató mind a 37 település esetében, azonban Sajólád esetében az új, AVE Miskolc Kft.-re vonatkozó közszolgáltatási szerződés csak 2014 után lépett volna hatályba a korábbi közszolgáltató (Cirkont Zrt.) szerződésének időbeli hatálya miatt. Mivel a 2013. évi CXXV. Tv. alapján az AVE Miskolc Kft. nem lehet közszolgáltató 2014.01.01-től, ezért Sajólád esetében sem léphet hatályba az új közszolgáltatási szerződése.) A jelenlegi Közszolgáltató a Konzorciumban résztvevő települések mellett külső településekről is gyűjt be hulladékot és azokat az általa üzemeltetett létesítményekben kezeli, mely az érvényes Hulladékkezelési Közszolgáltatási és Üzemeltetési Szerződés alapján korlátozott formában engedélyezett. A pályázat kidolgozása és a számítások során az ezen településekről érkező hulladékot nem vesszük figyelembe, a pályázat során pótlandó begyűjtő-szállító kapacitás hiányok csak a Konzorcium településeire vonatkoznak. 10. táblázat: A vegyesen gyűjtött (maradék) hulladék mennyisége településsoros bontásban referencia évre vonatkozóan Település

Alsózsolca Aszaló Boldva Borsodgeszt Borsodszirák Bükkaranyos Bükkszentker eszt Csincse Emőd Felsőzsolca Gelej Harsány Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőpapi Hejőszalonta Hernádnémeti Igrici Kisgyőr Kistokaj Mezőcsát Miskolc Nemesbikk Ónod Oszlár

Közszolgáltatás A A A ba bevont közszolgáltat közszolgáltat közszolgáltat lakosok száma ás keretében ás keretében ás keretében (fő) a településen a településen az a lakosságtól a lakosságtól intézmények begyűjtött begyűjtött től hulladék hulladék begyűjtött mennyisége mennyisége hulladék (t) (t) mennyisége (t) 5 937 872,22 863,81 71,15 1 879 349,06 346,39 21,98 2 331 431,94 428,64 32,69 246 39,48 39,13 5,92 1 199 205,35 203,65 31,55 1 467 232,28 230,20 7,48 1 212 210,96 209,25 30,77 562 4 895 6 750 588 2 014 1 927 948 1 119 836 3 417 1 219 1 648 2 121 5 891 166 823 995 2 595 392

64,39 793,30 1 205,04 125,83 317,41 289,73 168,07 256,05 100,81 536,06 187,43 250,66 383,72 1 025,81 33 381,03 169,45 369,75 90,43

63,60 786,36 1 195,47 125,00 314,55 287,00 166,72 254,71 99,63 531,22 185,70 248,32 380,72 1 017,46 32 371,88 168,04 366,07 89,88

4,31 75,56 126,02 13,30 33,26 79,41 13,93 11,90 2,44 55,29 11,80 15,49 30,97 149,57 10 872,24 15,69 42,35 4,31

Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/é v)

A közszolgáltató által üzemeltetett létesítményekb en kezelt nem települési hulladék mennyisége (t)

158,90 197,47 199,33 184,56 197,58 163,44 199,44

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

122,25 177,50 197,19 236,62 174,11 191,56 191,98 239,46 123,51 173,06 163,43 161,50 195,52 199,52 265,27 186,07 158,81 241,69

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Település

Répáshuta Sajólád Sajóörös Sajópálfala Sajópetri Sajósenye Sajószöged Szakáld Szirmabeseny ő Tiszakeszi Tiszapalkonya Vatta Összesen egész projektterületre

Közszolgáltatás A A A ba bevont közszolgáltat közszolgáltat közszolgáltat lakosok száma ás keretében ás keretében ás keretében (fő) a településen a településen az a lakosságtól a lakosságtól intézmények begyűjtött begyűjtött től hulladék hulladék begyűjtött mennyisége mennyisége hulladék (t) (t) mennyisége (t) 464 76,91 76,26 13,93 3 095 880,80 370,24 0,00 1 343 214,30 212,40 14,14 727 155,02 153,99 1,20 1 515 210,87 208,73 21,98 446 71,67 71,04 9,25 2 265 443,83 440,62 53,42 519 80,24 79,50 6,44 4 344 858,47 852,31 84,66

Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/é v)

A közszolgáltató által üzemeltetett létesítményekb en kezelt nem települési hulladék mennyisége (t)

195,78 284,59 170,10 214,87 153,70 181,44 219,54 167,01 217,11

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

2 487 1 407 864

459,20 272,33 159,40

455,68 270,33 158,17

64,96 34,56 11,69

210,76 218,11 198,02

238 487

45 939,26

44 322,66

12 075,62

243,26

A 10. és 11. táblázatokban a vegyesen gyűjtött hulladék, illetve a begyűjtött lomhulladék mennyisége került beszámításra, a két táblázat nem tartalmazza a szelektív gyűjtés során (szelektív hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvarok) kezelt hulladék mennyiségét. A vegyesen begyűjtött hulladék mennyisége és a közszolgáltatásba bevont lakosok száma alapján kiszámítható az egy főre jutó hulladék mennyisége. Ez a fajlagos mennyiség az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2012-ben, a referenciaévben a fajlagosan keletkező hulladék mennyisége (lakosságtól begyűjtött és intézményektől begyűjtött mennyiség összege alapján) közel 305 kg/fő/év. Ez több mint 30%-kal kevesebb, mint az országos átlag, amely az RMT útmutató és az OHT II. alapján 450 kg/fő/év. Ez az eltérés a fogyasztói szokásokban keresendő, illetve, hogy a projektterület az ország szegényebb, fejlesztésre váró területén található. 11. táblázat: A vegyesen gyűjtött (maradék) hulladék mennyisége a referenciaévben és az azt megelőző 4 évben

Település

Közszolgáltatásb a bevont lakosok száma (fő)

A A közszolgáltatá közszolgáltatá s keretében a s keretében az településen a intézményektől lakosságtól begyűjtött begyűjtött hulladék hulladék mennyisége (t) mennyisége (t)

Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év)

A közszolgáltató által üzemeltetett létesítményekben kezelt nem települési hulladék mennyisége (t)

2012

238 487

45 939

12 076

243

n.a.

2011

244 370

52 819

11 800

263

n.a.

2010

245 753

50 641

10 737

251

n.a.

2009

244 370

47 390

14 160

252

n.a.

2008

245 753

52 819

11 800

263

n.a.

A vegyesen gyűjtött hulladékok mellett a 12. és 13. táblázatban mutatjuk be a projektterületen szelektíven begyűjtött hulladékok mennyiségét. A referenciaévre

településsorosan, illetve összesítve az elmúlt évekre is. A szelektíven gyűjtött hulladékba a szelektív szigetekről és hulladékudvarokból begyűjtött hulladékok értendők. A projektterületen jelenleg még nincs házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, ennek kiépítését a KEOP-1.1.1/B projekt tartalmazza, mely az MT írásának időpontjában a megvalósítás szakaszában tart. 12. táblázat: Az elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladék mennyisége településsoros bontásban referencia évre vonatkozóan

Település

Alsózsolca Aszaló Boldva Borsodgeszt Borsodszirák Bükkaranyos Bükkszentkeresz t Csincse Emőd Felsőzsolca Gelej Harsány Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőpapi Hejőszalonta Hernádnémeti Igrici Kisgyőr Kistokaj Mezőcsát Miskolc Nemesbikk Ónod Oszlár Répáshuta Sajólád Sajóörös Sajópálfala Sajópetri Sajósenye Sajószöged Szakáld Szirmabesenyő Tiszakeszi Tiszapalkonya Vatta Összesen egész projekt-területre

A A közszolgáltatás közszolgáltatá keretében a Egyéb szervezetek s keretében az Közszolgáltatásba településen a által elkülönítetten intézményektől bevont lakosok lakosságtól begyűjtött elkülönítetten száma (fő) elkülönítetten hulladékmennyiség begyűjtött begyűjtött (t) hulladék hulladék mennyisége (t) mennyisége (t) 5 937 1 879 2 331 246 1 199 1 467

36,38 11,52 14,28 5,04 7,35 8,99

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

1 212

7,43

0,00

562 4 895 6 750 588 2 014 1 927 948 1 119 836 3 417 1 219 1 648 2 121 5 891 166 823 995 2 595 392 464 3 095 1 343 727 1 515 446 2 265 519 4 344 2 487 1 407 864

3,44 30,00 41,36 3,60 12,34 11,81 5,81 6,86 5,12 20,94 7,47 10,10 43,94 36,10 2004,91 6,10 15,90 2,40 2,84 0,00 8,23 4,46 9,28 2,73 13,88 3,18 26,62 15,24 8,62 3,83

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 3 775,58 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

238487

2458,09

3775,58

NA

0,00

13. táblázat: A elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladék mennyisége a referenciaévben és az azt megelőző 4 évben Település

Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő)

A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól elkülönítetten begyűjtött hulladék mennyisége (t)

A közszolgáltatás keretében az intézményektől elkülönítetten begyűjtött hulladék mennyisége (t)

Egyéb szervezetek által elkülönítetten begyűjtött hulladékmennyiség (t)

2012

238 487

2 458,09

3 775,58

0,00

2011

244 370

3 075,16

2 055,33

5 812,85

2010

245 753

3 692,24

335,08

11 625,70

2009

244 370

2 533,63

4 835,58

10 735,98

2008

245 753

3 692,24

335,08

11 625,70

A Közszolgáltató adatszolgáltatásának köszönhetően 2009 elejétől a referenciaév (2012) végéig rendelkezésre állnak negyedéves hulladékanalízisek (összesen 16 db mérés). A negyedéves adatok átlagából megkaptuk a projektterület vegyes gyűjtésű hulladékára vonatkozó hulladékeloszlást, melyet a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségek segítségével korrigáltunk az összes keletkező hulladékmennyiségre (Tervezési összetétel adatok). 14. táblázat: Hulladék összetételi adatok referencia évre vonatkozóan Szabvány szerinti mérések eredményei Papír (80%)

5,86%

Karton (5%)

0,09%

Papír (20%)

1,46%

Karton (95%)

1,76%

Műanyag (10%) Műanyag (90%) Üveg (25%)

Szabvány szerinti mérések eredményei

Tervezési összetétel adatok

Papír

5,95% Papír

Csomagolási papír

3,22% Csomagolási papír

1,38% Műanyag Csomagolási 12,38% műanyag 0,77% Üveg

1,38% Műanyag Csomagolási 12,38% műanyag 0,77% Üveg

6,63% 6,28% 1,68% 13,13% 0,80%

Üveg (75%)

2,30% Csomagolási üveg

2,30% Csomagolási üveg

2,71%

Fém (40%)

0,94% Fém

0,94% Fém

0,93%

Fém (60%)

1,42% Csomagolási fém

1,42% Csomagolási fém

1,28%

Szerves (100%)

23,81%

Kompozitok

1,03%

Textíliák

2,11%

Higiéniai hulladékok Nem osztályozott éghető hulladék Nem osztályozott éghetetlen hulladék Veszélyes hulladékok Finom frakció

3,00% 2,21% 7,29% 0,82% 31,38%

Biológiailag lebomló

Biológiailag lebomló

23,81%

Egyéb

47,84% Egyéb

23,19%

43,36%

3.1.2 A keletkező hulladék előrejelzése A keletkező hulladék előrejelzés a demográfiai adatok alapján, valamint az OHT II. és a jelen pályázat MT útmutatójában leírtak alapján került meghatározásra. A demográfiai adatok alapján a lakónépesség száma tovább csökken a projektterületen. 2016-ig évi átlag 0,3%-os lakosságszám csökkenéssel számolunk. A lakosságszám csökkenésből adódó keletkező hulladékmennyiség csökkenés mellett 2016ig várhatóan (MT útmutató és Szolgáltatói tapasztalat alapján) további csökkenéssel is számolni kell a gazdasági folyamatok következtében. 2012 és 2016 között az összes keletkező hulladékmennyiség kismértékű növekedésével, míg 2016 után a keletkező hulladék mennyiségének stagnálásával számolunk. A hulladék összetételét tekintve várható a papír és műanyag hulladékok részarányának növekedése, ezen belül is elsősorban a csomagolási hulladékok mennyiségében várható növekedés, míg az üveg, fém és zöldhulladékok hulladékok keletkező mennyiségének stagnálásával számolunk. A biohulladékok keletkezését tekintve 2016-ig folyamatos csökkenéssel számolunk, elsősorban a konyhai és egyéb hulladékok terén, mivel a zöldterületek aránya változatlan marad, így a keletkező zöldhulladék mennyiségét is változatlannak feltételeztük. További hulladékcsökkenés az egyéb hulladékok területén fog jelentkezni, mivel az összes keletkező hulladék mennyisége csökken, de egyes hulladékok mennyisége növekedni fog, mint a papír és műanyag, azon belül elsősorban a csomagolási hulladékok aránya. Az egyes hulladékfrakciók éves változását százalékosan a 3.1.2.-1.sz. táblázatban foglaljuk össze. 3.1.2.-1.sz. táblázat 2013 lakosság csökkenésből adódó -0,30% hulladék csökkenés: keletkező hulladék mennyiség -1,20% változása évente: Hulladékfrakció biohulladék ebből a zöldhulladék papír papír csomagolási műanyag műanyag csomagolási üveg és fém, illetve csomagolási hulladékai

-1,00% 0,00% +0,50% +0,60% +0,40% +0,50% ezek 0,00%

2014

2015-2016

-0,30%

-0,30%

-0,20%

+0,50%

-1,00% 0,00% +0,50% +0,60% +0,40% +0,50% 0,00%

-1,00% 0,00% +0,50% +0,60% +0,40% +0,50% 0,00%

15. táblázat: Keletkező hulladékmennyiségek előrejelzése hulladékfrakciónként fejlesztés nélkül, tonna 2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

1. papír

8 089,00

8 129,44

8 170,09

8 210,94

8 252,00

8 252,00

8 252,00

8 252,00

8 252,00

1.1. ebből csomagolási papír

3 933,61

3 957,21

3 980,95

4 004,84

4 028,87

4 028,87

4 028,87

4 028,87

4 028,87

2. műanyag

9 277,07

9 314,18

9 351,44

9 388,85

9 426,40

9 426,40

9 426,40

9 426,40

9 426,40

2.1. ebből csomagolási műanyag

8 226,39

8 267,52

8 308,86

8 350,40

8 392,16

8 392,16

8 392,16

8 392,16

8 392,16

3. üveg

2 196,33

2 196,33

2 196,33

2 196,33

2 196,33

2 196,33

2 196,33

2 196,33

2 196,33

3.1. ebből csomagolási üveg

1 694,96

1 694,96

1 694,96

1 694,96

1 694,96

1 694,96

1 694,96

1 694,96

1 694,96

4. fém

1 385,95

1 385,95

1 385,95

1 385,95

1 385,95

1 385,95

1 385,95

1 385,95

1 385,95

800,82

800,82

800,82

800,82

800,82

800,82

800,82

800,82

800,82

14 526,89

14 381,62

14 237,80

14 095,42

13 954,47

13 954,47

13 954,47

13 954,47

2 033,76

2 033,76

2 033,76

2 033,76

2 033,76

2 033,76

2 033,76

13 954,47 2 033,76

3 776,99

3 776,99

3 776,99

3 776,99

3 776,99

3 776,99

3 776,99

3 776,99

3 776,99

8 716,13

8 570,86

8 427,05

8 284,67

8 143,72

8 143,72

8 143,72

8 143,72

8 143,72

4.1. ebből csomagolási fém 5. biohulladék

2019

2020

5.1. ebből a lakosságnál keletkező zöldhulladék 5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék 5.3. lakosságnál keletkező egyéb, biológiailag lebomló hulladék 6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 7. egyéb

896,30

896,30

896,30

896,30

896,30

896,30

896,30

896,30

896,30

26 260,41

25 388,65

25 146,10

25 332,99

25 518,34

25 518,34

25 518,34

25 518,34

8. Összesen (1+2+3+4+5+6+7)

62 631,95

61 692,47

61 384,00

61 506,77

61 629,79

61 629,79

61 629,79

25 518,34 61 629,79

* A teljes táblázat az MT CD mellékletén található meg.

2 033,76

61 629,79

3.1.3 A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete 3.1.3.1 A hulladékgazdálkodás folyamatának áttekintése Megelőzés A projektterület lakosságának 70%-át Miskolc városa teszi ki. A többi település kisebb városokból (4 db 5000-7000 fő, 9 db 2000-5000 fő) és kisközségekből tevődik össze. A hulladék keletkezés megelőzésére a KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül került kidolgozásra koncepció, melynek részeként a hulladékudvarok újrahasználati központokkal bővülnek, illetve bevezetésre kerül a házi komposztálás is 5.000 db edény beszerzésével. A tevékenységeket szemléletformálási kampány egészíti ki. Hulladékok begyűjtése 1) Elkülönítetten gyűjtött hulladék A projektterületen az ISPA Projektnek és a korábbi BM pályázatoknak köszönhetően megindulhatott a szelektív hulladékgyűjtés hulladékudvarok (3 db Miskolcon) és szelektív hulladékgyűjtő szigetek kihelyezésével elsősorban Miskolcon, de a referenciaévig legtöbb településen szintén megjelennek a szigetek. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek nem képezték az ISPA projekt részét, már az előtt elkezdődött a szigetek telepítése. A szigetek részben önkormányzati tulajdonban vannak, Miskolc esetében a közszolgáltató kivonulásával 40 db 4 frakciós gyűjtősziget pótlására kell felkészülni. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek jellemzően a papír, műanyag és üveg hulladékok szelektív gyűjtésére alkalmasak. A szelektív gyűjtőszigetekről a hulladékot menetrendszerűen gyűjtik, a begyűjtött hulladék a Miskolci válogatóban, illetve a Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központban kerül válogatásra, bálázásra majd kerül a hasznosító szervezetekhez. Az üveghulladékokat közvetlenül szállítják az Alsózsolcai Avermann-Holvex Kft.-hez, mely az üveghulladékok előkezelését és hasznosítását végzi. Gyűjtőszigetek: kétféle edény van használatban a projektterületen műanyag kétkampós gyűjtőedény, illetve fém gyártmányú kétkampós gyűjtőedény. Műanyag edények: 1-1,5 m3-es kivitel. Nem égő, műanyag kivitel, rendszerrel üríthető. MSZ EN 13071:2002 szabványt kielégítő edényzet.

kétkampós

Fém edények − a szelektíven gyűjtött hulladékok tárolására alkalmas fém edények üveg hulladék esetén 1,5 m3, papír és műanyag palack hulladék esetén 2,5 m3 befogadóképességűek; − méretei: hossza:700 / 1400 mm, szélessége: 1200 mm, magassága: 1650 mm, súlya: 230 kg (1,5 m3 / 2,5 m3-es edények); − anyaga horganyzott acéllemez, mely így ellenáll a korróziónak és az időjárás viszontagságainak; − tűzállóság; − hosszú élettartam; − zárt, guberálást kizáró kivitel, a felső rész közepén bedobó nyílással: az üveg, a PET – palack frakció esetén a bedobó nyílás kör alakú, átmérője 200 mm, papírfrakció esetén téglalap alakú a nyílás, mérete 600 x 100 mm, − vágott gumis, illetve papírfrakció esetén ingacsapóajtós megoldású bedobó nyílás kialakítás a szagterhelés megakadályozására; − teljes felületében nyitható csapóajtó az edény alján a hulladék ürítésére; − zajcsökkentő megoldások (pl. gumírozás) alkalmazása; − 2 kampós ürítési rendszer;

− −

karbantartást nem igénylő, könnyen kezelhető konstrukció;az edények a megfelelő hulladék elhelyezés érdekében matricázással ellátottak.

A projektterületen összesen 180 db szelektív hulladékgyűjtő sziget található, melyből 116 Miskolc városában helyezkedik el. A szelektív gyűjtőszigetek elhelyezkedését településenként a 3.1.3.4.-1.sz. táblázatban mutatjuk be. A kihelyezett szelektív tulajdonában vannak.

szigetek,

azok

edényzetei

részben

az

önkormányzatok

Zöldhulladékgyűjtés a közterületekről és a hulladékudvarokon keresztül a lakossági beszállításokból történik, a referenciévben begyűjtött közel 1211 tonna zöldhulladék a Hejőpapi Hulladékkezelő Központ komposztálóján kerül hasznosításra. A szelektív hulladékgyűjtés másik módja az ISPA projekt keretében megépült 3 db hulladékudvar, melyek nagy népszerűségnek örvendenek a lakosság körében. Mindhárom létesítmény Miskolcon helyezkedik el, az alábbi helyszíneken: − − −

Miskolci hulladékgazdálkodási alközpont (3527 Miskolc, József Attila 65 – 4752/3 hrsz.) Miskolc, Bogáncs úti hulladékudvar (3508 Miskolc, Bogáncs út 0156/22 hrsz.) Lórántffy Zsuzsanna úti hulladékudvar (3533 Miskolc, Lórántffy Zsuzsanna út, 33783/3 hrsz.)

A 3 hulladékudvarban közel 2100 tonna hulladék kerül begyűjtésre évente jelenleg. A beérkező hulladék csaknem fele építési-bontási hulladék. Jelentős részt képvisel még a begyűjtött lom hulladék, illetve a lakosságtól beérkező zöldhulladék és egyéb szelektíven gyűjtendő hulladék (gumiabroncs, elektronikai hulladék). A hulladékudvarokról bővebb leírás a 3.1.3.4. fejezetben található. A KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül a házhoz menő csomagolási hulladékok begyűjtése tervezett 35.000 db edény kihelyezésével és 8 db gyűjtő jármű beszerzésével. A gyűjtő járművek és edények a Megvalósíthatósági Tanulmány írásakor még beszerzés alatt állnak. 2) Vegyes gyűjtésű hulladék A projektterületen jelenleg két szolgáltató látja el a hulladékok begyűjtését (AVE Miskolc Kft. és Cirkont Zrt.). A begyűjtés jellemzően heti rendszerességgel történik. A Közszolgáltató a 3.1.3.4. fejezetben bemutatott járművekkel gyűjti a hulladékot. A projektterületen egy átrakó állomást is üzemeltet (Miskolc területén), ide érkezik a begyűjtött hulladék kb. 85%-a majd a Miskolci átrakóállomásról a Hejőpapi Hulladékkezelő Központba átszállítva a lerakón kerül ártalmatlanításra. (kétütemű szállítás) A begyűjtést követő hulladékkezelési közszolgáltatást az AVE Miskolc Kft. látja el a 37 településen. A vegyes hulladék kezelését teljesítő létesítmények (átrakó, hulladéklerakó) részletesen a 3.1.3.5. fejezetben mutatjuk be. Szelektíven gyűjtött hulladék kezelése A szelektíven begyűjtött hulladékok utóválogatását a lerakó telephelyén, illetve a Miskolci alközpontban kialakított válogató csarnokban végzik. Az előkezelés és zöldhulladékok vonatkozásában a hasznosítás létesítményei az ISPA program keretében kerültek kiépítésre.

A szelektíven gyűjtött hulladék kezelésére az alábbi létesítmények szolgálnak: − Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ (3594 Hejőpapi, külterület 073/6 hrsz.) − Komposztáló (Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ): engedélyezett kapacitása 9.900 tonna. Névleges kapacitása 16.000 tonna/év. A komposztálón kismennyiségű lakossági gyűjtésből érkező zöldhulladék (ld. hulladékudvarokon begyűjtött zöldhulladék), illetve kommunális szennyvíziszap és egyéb zöldhulladékok kerülnek komposztálásra. − Bálázó és bálatároló szín: (feladószalag, perforátor, bálázógép): névleges kapacitása 15.000 tonna/év. − Miskolci hulladékgazdálkodási alközpont (3527 Miskolc, József Attila 65 – 4752/3 hrsz.) − Bálázócsarnok (zsákfeltépő, feladószalag, dobrosta, válogatósor, feladószalag, perforátor, bálázógép) A válogatómű, a komposztáló és a kezeléshez használt gépek listája és bemutatása részletesen a 3.1.3.4. fejezetben található. Kezelés (MBH, égetés) A KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül mechanikai-optikai előkezelő mű létesítésére kerül sor, az új hulladékkezelő mű átadására várhatóan 2014. második felében kerül sor. Ártalmatlanítás A szelektíven gyűjtött hulladékon kívül (~16%-a az összes keletkező hulladéknak) minden begyűjtött hulladék az ISPA program keretében épült Hejőpapi Regionális Hulladéklerakón kerül ártalmatlanításra. A beszállított hulladék mennyiségét hídmérleggel mérik. A hulladék összetételét negyedévente vizsgálják a 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendeletben előírtak szerint. A hulladéklerakót építését 2005-ben kezdték meg és 2006-ban került átadásra, műszaki kialakítása megfelel a hatályos jogszabályban (20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet) előírt műszaki kialakításnak. A beérkező hulladékot a szállító járművek a depóniára ürítik, a hulladékot ezután kompaktorral tömörítik, egyengetik el a depónián. A hulladéklerakó üzemelése megfelelő, a négy kazettára osztott depóniatér minden kazettája művelés alatt áll. A hulladéklerakó tervezésekor egyetlen jelentős tervezői mulasztásra került sor, mely a keletkező csurgalékvíz gyűjtéséhez / kezeléséhez kötődik. A 9,95 ha-os depónián keletkező csurgalékvizek gyűjtésére 2500 m3-es osztott, szigetelt vasbeton medence szolgál. A medencéből a szennyezett vizek a mezőcsáti szennyvíztisztító telepre továbbíthatók nyomóvezetéken keresztül, azonban a csurgalékvíz minősége miatt a szennyvíztisztító telep nem képes fogadni a szennyezett vizeket, legfeljebb 1-2 m3/nap kapacitással. Mivel a depóniatérre évente átlagosan legalább 500 mm csapadék érkezik, 10 ha felület mellett, megállapítható, hogy a gyűjtő medence még a csurgalékvíz visszaforgatása miatt sem elegendő a szennyezett vizek átmeneti tárolására. A telephelyen a csurgalékvíz gyűjtő medence szigetelésének korábbi sérülése és rendkívül csapadékos időjárás miatt kváz haváriahelyzet alakult ki 20102011-ben, ekkor a két déli kazetta tározta be a keletkező csurgalékvizeket. A kialakult helyzetet csak úgy lehetett kezelni, hogy a keletkező vizeket tengelyen szállították el (kb 15.000 – 20.000 m3) a 25 km-re lévő Miskolci Vízművek szennyvíztisztító telephelyére (MIVÍZ Kft), ahol a szükséges tisztítási technológia és üzemi méret is rendelkezésre állt. A telephely 30 éves időtávot is figyelembe vevő biztonságos üzemeltetése érdekében a KEOP-1.1.1/C projekt keretén belül ezért javasolt egy db nyertes vontató és 1 db tartállyal szerelt pótkocsi beszerzése. A hulladéklerakó és az ártalmatlanítás során használt gépek bemutatása a 3.1.3.5. fejezetben található.

3.1.3.2 A hulladékgazdálkodási feladatok ellátásának intézményi kérdései A hulladékgazdálkodási rendszer egységes üzemeltetését az AVE Miskolc Kft. végzi azonban a 2012. évi CLXXXV Tv. és a 2013. évi CXXV Tv. előírásainak a szolgáltató nem tud megfelelni (tulajdonosi szerkezete miatt), így közszolgáltatóként történő további működése nem várható 2013.12.31. után. A Miskolc Térségi Konzorcium a problémát felismerve saját, 100%-os tulajdonú üzemeltető cég létrehozása mellett döntött, a közszolgáltatás hosszú távú, kiszámítható és biztonságos ellátása érdekében. Az új, 2014.01.01-től a Konzorcium részére a települési szilárdhulladékok egységes közszolgáltatását ellátó cég a MiReHuKöz Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. röviden MiReHuKöz Nkft. Az alábbi táblázat ismerteti a pályázat benyújtásakor hatályos, az adott közszolgáltatás ellátására és ármegállapítására vonatkozó helyi önkormányzati rendeletek főbb azonosító adatait, illetve a KEOP-1.1.1/B pályázathoz képest módosított, a pályázat benyújtásakor érvényes üzemeltetési koncepció alapján az új közszolgáltatót. 16. táblázat: Önkormányzati rendeletek a települési hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozóan A közszolgálta tó által ellátott település megnevezés e

Helyi önkormány zat PIRtörzsszáma

Sorszá m

A közszolgáltató megnevezése*

1

Miskolci Regionális Hulladékgazdálko dási Közszolgáltató Nonprofit Kft. (MiReHuKöz NKft.)

Alsózsolca

725910

2

MiReHuKöz NKft.

Aszaló

725668

3

MiReHuKöz NKft.

Boldva

348023

4

MiReHuKöz NKft.

Borsodgeszt

736008

5

MiReHuKöz NKft.

Borsodszirák

735892

6

MiReHuKöz NKft.

Bükkaranyos

725943

7

MiReHuKöz NKft.

Bükkszentker eszt

348957

Helyi önkormányzati rendelet megnevezése A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési hulladékkezelési közszolgáltatási igénybevételéről A települési szilárd hulladék gyűjtéséről és elhelyezéséről A szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről

Helyi Letölthetős önkormányz ég (web-lap ati rendelet címe, ha száma van)

31/2002. (XII. 28.)

7/2003. (VII. 10.)

16/2002. (VIII. 15.)

3/2003. (II. 20.)

15/2001. (X. 24.)

7/2009. (III. 19.)

2/1998. (I. 29.)

Nem releván, a rendeleteket a megvalósítha tósági tanulmány mellékleteké nt csatoljuk

A közszolgálta tó által ellátott település megnevezés e


Sorszá m


8

MiReHuKöz NKft.

Csincse

736075

9

MiReHuKöz NKft.

Emőd

725745

10

MiReHuKöz NKft.

Felsőzsolca

725954

11

MiReHuKöz NKft.

Gelej

546571

12

MiReHuKöz NKft.

Harsány

725976

13

MiReHuKöz NKft.

Hejőbába

725756

14

MiReHuKöz NKft.

Hejőkeresztúr

348584

15

MiReHuKöz NKft.

Hejőpapi

735913

16

MiReHuKöz NKft.

Hejőszalonta

545596

Helyi önkormányzati rendelet megnevezése A települési szilárd és folyékony hulladékkezelésről A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A köztisztaságról, a települési szilárdhulladékkal összefüggő tevékenységről, a szervezett köztisztasági szolgáltatás kötelező igénybevételéről A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladék kezeléséről A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról A köztisztaságról és a települési hulladék gyűjtéséről Az ingatlantulajdonos knál keletkező települési szilárdhulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról A köztisztaságról és a települési szilárd hulladék gyűjtéséről


12/2002. (XII. 11.)

13/2002. (XII. 17.)

1/2002. (I 25.)

7/2002. (VII. 26.)

7/1997. (VII. 01.)

11/2001. (V. 30.)

10/2002. (XII. 12.)

13/2002. (XII. 31.)

12/2002. (XII. 18.)

Sorszá m




17

MiReHuKöz NKft.

Hernádnémeti

725987

18

MiReHuKöz NKft.

Igrici

736064

19

MiReHuKöz NKft.

Kisgyőr

725998

20

MiReHuKöz NKft.

Kistokaj

726005

21

MiReHuKöz NKft.

Mezőcsát

725767

22

MiReHuKöz NKft.

Miskolc

735605

23

MiReHuKöz NKft.

Nemesbikk

439721

24

MiReHuKöz NKft.

Ónod

726049

25

MiReHuKöz NKft.

Oszlár

546229

26

MiReHuKöz NKft.

Répáshuta

349107

27

MiReHuKöz NKft.

Sajólád

726072

Helyi önkormányzati rendelet megnevezése A települési szilárd hulladék közszolgáltatás keretén belül történő gyűjtéséről és elszállításáról, a közszolgáltatás díjának megállapításáról és a településtisztaság egyes kérdéseiről A helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás szabályainak és díjának meghatározásáról A köztisztaság fenntartásáról A köztisztasággal és települési szilárdhulladékkal összefüggő tevékenységekről A települési szilád hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő tevékenységről A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A házi szemét gyűjtéséről a köztisztaság fenntartásáról Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról


21/2004. (XI. 30.)

14/2002. (IX. 18.)

19/2004 (XII. 07.)

8/1996. (IV. 1.) 11/1999. (IV. 30.)

56/2001 (XII, 12.)

4/2003. (III. 06.)

1/2004. (I. 13.)

2/1996. (III. 05.)

15/1995. (XII. 18.) 8/2009 (IV.1)

Sorszá m




28

MiReHuKöz NKft.

Sajóörös

735980

29

MiReHuKöz NKft.

Sajópálfala

545080

30

MiReHuKöz NKft.

Sajópetri

735979

31

MiReHuKöz NKft.

Sajósenye

546119

32

MiReHuKöz NKft.

Sajószöged

725778

33

MiReHuKöz NKft.

Szakáld

735935

34

MiReHuKöz NKft.

Szirmabeseny ő

726094

35

MiReHuKöz NKft.

Tiszakeszi

725789

36

MiReHuKöz NKft.

Tiszapalkonya

348649

37

MiReHuKöz NKft.

Vatta

725899

Helyi önkormányzati rendelet megnevezése A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, valamint a település tisztaságáról A települési szilárdhulladék elszállításának kötelező igénybevételéről és a szolgáltatásért fizetendő díjról A települési hulladék kezeléséről A köztisztaság fenntartásáról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A köztisztaság fenntartásáról A köztisztaságról, a települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő tevékenységről, a szervezett köztisztasági szolgáltatási kötelező igénybevételéről A köztisztaságról, a települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő tevékenységéről, szervezett köztisztasági szolgáltatás kötelező igénybevételéről A települési szilárd hulladék helyi közszolgáltatás ellátásáról és a köztisztaság fenntartásáról


12/2004. (XI. 15.)

3/2001. (II. 20.)

12/2002. (XII 16.)

14/2003. (XII 18.) 17/2002. (XII 28.)

4/1991. (V. 3.)

5/2002. (V. 21.)

14/2002. (XII 14.)

2/2003. (II 17.)

Az alábbi táblázat ismerteti a hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási szerződések tartalmát.

17. táblázat: Települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések tartalma A szerződés hatálya kiterjed-e? (I/N)

Sorszám

A közszolgáltató megnevezése

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

1

MiReHuKöz NKft.

Alsózsolca

2

MiReHuKöz NKft.

Aszaló

3

MiReHuKöz NKft.

Boldva

4

MiReHuKöz NKft.

Borsodgeszt

5

MiReHuKöz NKft.

Borsodszirák

6

MiReHuKöz NKft.

Bükkaranyos

7

MiReHuKöz NKft.

Bükkszentkereszt

8

MiReHuKöz NKft.

Csincse

a települési hulladékártalmatlanít ó létesítmény működtetésére (Hgt. 21.§ (3) bek.c) pont)**

a begyűjtőhelyek, a települési előkezelő és szilárd hasznosító, hulladék válogató, szelektív komposztáló gyűjtésére telep (Hgt. 21.§ (5) működtetésére bek.**** (Hgt. 21.§ (4.) bek.***

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

a települési az önkormányzat szilárd tulajdonába kerülő, hulladék jövőben megvalósuló gyűjtésére és hulladékkezelő szállítására eszközök (Hgt. 21.§ működtetésére (3) bek.a) pont) (I/N)* Az ISPA finanszírozással megvalósult kezelőlétesítmények tulajdonjoga a Miskolc Térségi Konzorciumé. A jövőbeli fejlesztésekre vonatkozóan a Közszolgáltatási Szerződés 2.16-os pontja tartalmaz előírásokat

9

MiReHuKöz NKft.

Emőd

Igen

Igen

Igen

Igen

10

MiReHuKöz NKft.

Felsőzsolca

Igen

Igen

Igen

Igen

11

MiReHuKöz NKft.

Gelej

Igen

Igen

Igen

Igen

12

MiReHuKöz NKft.

Harsány

Igen

Igen

Igen

Igen

13

MiReHuKöz NKft.

Hejőbába

Igen

Igen

Igen

Igen

14

MiReHuKöz NKft.

Hejőkeresztúr

Igen

Igen

Igen

Igen

15

MiReHuKöz NKft.

Hejőpapi

Igen

Igen

Igen

Igen

16

MiReHuKöz NKft.

Hejőszalonta

Igen

Igen

Igen

Igen

17

MiReHuKöz NKft.

Hernádnémeti

Igen

Igen

Igen

Igen

18

MiReHuKöz NKft.

Igrici

Igen

Igen

Igen

Igen

19

MiReHuKöz NKft.

Kisgyőr

Igen

Igen

Igen

Igen

20

MiReHuKöz NKft.

Kistokaj

Igen

Igen

Igen

Igen

A szerződés hatálya kiterjed-e? (I/N)

Sorszám

A közszolgáltató megnevezése

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

a települési az önkormányzat szilárd tulajdonába kerülő, hulladék jövőben megvalósuló gyűjtésére és hulladékkezelő szállítására eszközök (Hgt. 21.§ működtetésére (3) bek.a) pont) (I/N)*

a települési hulladékártalmatlanít ó létesítmény működtetésére (Hgt. 21.§ (3) bek.c) pont)**

a begyűjtőhelyek, a települési előkezelő és szilárd hasznosító, hulladék válogató, szelektív komposztáló gyűjtésére telep (Hgt. 21.§ (5) működtetésére bek.**** (Hgt. 21.§ (4.) bek.***

21

MiReHuKöz NKft.

Mezőcsát

Igen

Igen

Igen

Igen

22

MiReHuKöz NKft.

Miskolc

Igen

Igen

Igen

Igen

23

MiReHuKöz NKft.

Nemesbikk

Igen

Igen

Igen

Igen

24

MiReHuKöz NKft.

Ónod

Igen

Igen

Igen

Igen

25

MiReHuKöz NKft.

Oszlár

Igen

Igen

Igen

Igen

26

MiReHuKöz NKft.

Répáshuta

Igen

Igen

Igen

Igen

27

MiReHuKöz NKft.

Sajóörös

Igen

Igen

Igen

Igen

28

MiReHuKöz NKft.

Sajópálfala

Igen

Igen

Igen

Igen

29

MiReHuKöz NKft.

Sajópetri

Igen

Igen

Igen

Igen

30

MiReHuKöz NKft.

Sajósenye

Igen

Igen

Igen

Igen

31

MiReHuKöz NKft.

Sajószöged

Igen

Igen

Igen

Igen

32

MiReHuKöz NKft.

Szakáld

Igen

Igen

Igen

Igen

33

MiReHuKöz NKft.

Szirmabesenyő

Igen

Igen

Igen

Igen

34

MiReHuKöz NKft.

Tiszakeszi

Igen

Igen

Igen

Igen

35

MiReHuKöz NKft.

Tiszapalkonya

Igen

Igen

Igen

Igen

36

MiReHuKöz NKft.

Vatta

Igen

Igen

Igen

Igen

37

MiReHuKöz NKft.

Sajólád

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

* 2012. évi CLXXXV Tv. A hulladékról - 42.§ (1) a)- b) ** 2012. évi CLXXXV Tv. A hulladékról - 42.§ (1) e) - f) *** 2012. évi CLXXXV Tv. A hulladékról - 42.§ (1) e) - f) (kezelőművek) és 42.§ (1) c) **** 2012. évi CLXXXV Tv. A hulladékról - 42.§ (1) a)

Az alábbi táblázat ismerteti a projekttel érintett települések vonatkozásában a hatályos üzemeltetési koncepció szerint a 2014.01.01től közszolgáltatóként működő társaságokat. 18. táblázat: Települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatók Sorszá m

Közszolgáltató megnevezése

1

MiReHuKöz Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. (MiReHuKöz NKft.)

Képviselő

Székhely

Majoros Róbert

3518 Miskolc, Erenyő utca 1.

Cégjegyzékszám

05-09-026023

Fő tevékenységi kör megnevezése, TEÁOR-száma

3821

Tulajdonosok

Miskolc Térségi Konzorcium Tagönkormány zatai

A társaságb Anyavállalat, vagy an a mögöttes tulajdonos Tulajdoni arány tulajdono megnevezése st képviseli Tagönkor mányzato Miskolc Térségi 100% k Konzorcium polgárme Tagönkormányzatai sterei

3.1.3.3 A hulladék keletkezésének veszélyességének csökkentése

megelőzése,

mennyiségének

és

A projektterületen belül Miskolcon található 3 db hulladékudvar, melyeken a lakosság leadhatja veszélyes hulladékait. Valamint az ISPA program keretein belül a Hejőpapi Hulladékkezelő Központban kiépítésre került veszélyes hulladék üzemi tároló 155 m2 alapterületen, speciális szigeteléssel kialakítva. Az üzemi tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgál. A tárolócsarnok ettől függetlenül alkalmas lakossági eredetű veszélyes hulladékok begyűjtésére és egységrakomány képzésig történő átmeneti tárolásra. A Zöld Kapcsolat Egyesület az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával megvalósított KEOP-6.2.0/A kódszámú „Házi és közösségi komposztálást népszerűsítő mintaprojekt” keretében komposztálási programot hirdet Boldván, Szirmabesenyőben, Emődön 2010-ben. A projekt kapcsán Miskolc Város Hulladékgazdálkodási Programjának támogatása révén 2007 és 2008, 2009-ben 400-400 komposztkeret 2010-ben 250 keret kiosztására került sor, folyamatos a komposztálási tanácsadás. A KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül 5.000 db házi komposztáló beszerzésére kerül sor, továbbá a már említett három hulladékudvar kibővítésre kerül újrahasználati konténerekkel, biztosítandó a még használható tárgyak, cikkek továbbadását, a hulladékkeletkezés megelőzése érdekében. A KEOP-1.1.1/B projekt részeként szemléletformálási kampány lefolytatására kerül sor, a helyes hulladékgazdálkodási gyakorlat elterjesztése érdekében.

3.1.3.4 A hulladék begyűjtése A referenciaév adatai alapján a termelt hulladékok kb. 85 tömeg%-a vegyes gyűjtésű hulladékokból tevődik össze. Szelektíven kerül gyűjtésre Miskolcon a közterületi zöldhulladék, illetve szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, (összesen 180 db), a papír, műanyag és üveg hulladékok. Miskolcon továbbá az ISPA projekt keretében 3 db hulladékgyűjtő udvar került kialakításra, melyek nagy népszerűségnek örvendenek. Szelektív hulladékgyűjtés A projektterületen a 37 db településből 37 településen található szelektív hulladékgyűjtő sziget, összesen 180 db, melyből 116 Miskolcon és 64 db a többi településen található. A szelektív szigeteken kizárólag papír, műanyag és üveg hulladékok kerülnek begyűjtésre, fém leadására csak a hulladékudvarokon van lehetőség. A szigetekről a begyűjtést a Közszolgáltató saját járműveivel végzi előre tervezett program szerint. A hulladékgyűjtő szigetek számát településenként a 3.1.3.4.-1.sz. táblázatban kerül bemutatásra. 3.1.3.4.-1.sz. táblázat Település Alsózsolca Aszaló Boldva Borsodgeszt Borsodszirák Bükkaranyos Bükkszentkereszt Csincse Emőd

Közszolgáltatásba A településen elhelyezett bevont lakosok száma szelektív hulladékgyűjtő szigetek (fő) száma (db) 5 937 4 1 879 2 2 331 2 246 1 1 199 1 1 467 1 1 212 2 562 1 4 895 4

Település

Közszolgáltatásba A településen elhelyezett bevont lakosok száma szelektív hulladékgyűjtő szigetek (fő) száma (db) Felsőzsolca 6 750 4 Gelej 588 1 Harsány 2 014 2 Hejőbába 1 927 2 Hejőkeresztúr 948 1 Hejőpapi 1 119 1 Hejőszalonta 836 1 Hernádnémeti 3 417 3 Igrici 1 219 1 Kisgyőr 1 648 1 Kistokaj 2 121 2 Mezőcsát 5 891 5 Miskolc 166 823 116 Nemesbikk 995 1 Ónod 2 595 2 Oszlár 392 1 Répáshuta 464 1 Sajólád 3 095 3 Sajóörös 1 343 1 Sajópálfala 727 1 Sajópetri 1 515 1 Sajósenye 446 1 Sajószöged 2 265 2 Szakáld 519 1 Szirmabesenyő 4 344 3 Tiszakeszi 2 487 2 Tiszapalkonya 1 407 1 Vatta 864 1 Összesen egész 238 487 180 projekt-területre

A szelektíven gyűjtött hulladékok a Miskolc József Attila úti hulladékgazdálkodási alközpontban, vagy Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő központban kerülnek válogatásra és bálázásra. A vegyes gyűjtésű hulladék pedig további előkezelés nélkül a Hejőpapi hulladéklerakón kerül ártalmatlanításra. Vegyes gyűjtés A vegyes gyűjtést előre rögzített program szerint végzi a szolgáltató, a hulladék begyűjtésére hetente, a háztartásoknál általánosan használt edényzet a 60 és 120 literes EN 840 szerinti gyűjtőedény, társasházi övezetekben a heti átlagosan 90 liter névleges mennyiségnek megfelelően ürített 770 literes vagy 1,1 m3-es edényzet. Lomtalanítás A településeken évente kétszer lomtalanítást végez a szolgáltató, amennyiben erre igény jelentkezik. A projektterületen nagy számban vannak törpe- és aprófalvak, melyek nem minden esetben igénylik a lomtalanítást. Az össze hulladék körülbelül 0,5-1%-a kerül ilyen módon begyűjtésre, hasonlóan a vegyes gyűjtéssel begyűjtött hulladékhoz ez is kezelés nélkül kerül a lerakón ártalmatlanításra.

19. táblázat: A keletkező hulladék begyűjtése a referencia évben, tonna vegyes gyűjtéssel gyűjtött* 1. 1.1. 2. 2.1. 3. 3.1. 4.

papír ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém

4.1. ebből csomagolási fém

lakosságtól szelektíven gyűjtött

intézményektő l szelektíven gyűjtött**

lomtalanítás során gyűjtött ***

összes keletkező

4 945,27

1 027,69

1 950,13

165,91

8 089,00

1 601,51

411,08

1 755,11

165,91

3 933,61

7 632,79

272,16

1 261,52

110,60

9 277,07

6 861,63

244,95

1 009,21

110,60

8 226,39

1 663,26

407,27

70,50

55,30

2 196,33

1 232,39

407,27

0,00

55,30

1 694,96

1 222,77

52,57

0,00

110,60

1 385,95

690,22

0,00

0,00

110,60

800,82

13 438,39

595,06

493,44

0,00

14 526,89

5.1. ebből a lakosságnál keletkező zöldhulladék

1 438,70

595,06

0,00

0,00

2 033,76

5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék

3 283,55

0,00

493,44

0,00

3 776,99

461,15

103,34

0,00

331,81

896,30

5.

biohulladék

6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 7.

egyéb

25 928,60

0,00

0,00

331,81

26 260,41

8.

Összesen (1+2+3+4+5+6+7)

55 292,24

2 458,09

3 775,58

1 106,04

62 631,95

*** lomtalanítási hulladék összetétel mérési adatok hiányában a következő becslés alkalmazható: csomagolási papír 15%, műanyag 10%, üveg 5%, fém 10%, egyéb 60% A lomtalanítás során begyűjtött hulladék nem kerül szelektív válogatásra. A lakosságtól szelektíven gyűjtött oszlopban szereplő szelektív mennyiségek a szigetes gyűjtésből, illetve a hulladékudvarokon gyűjtött szelektív hulladékmennyiségekből tevődik össze. A 7. egyéb soron szereplő tétel pedig a hulladékudvarokon összegyűlt lomhulladékot takarja. Nem került szerepeltetésre a hulladékudvarokon gyűjtött kb. 1100 tonna építésibontási hulladék. A fém hulladék szintén csak a hulladékudvarokon kerül gyűjtésre, ezek jellemzően nem csomagolási, hanem egyéb fémhulladékok. Csomagolás fémhulladékok gyűjtésére a hulladékudvarok és a műanyag frakciókat is magukba foglaló szelektív gyűjtőedények szolgálnak, illetve a hulladékudvarokon a háztartásokban keletkező egyéb nem csomagolási fémhulladékok leadására is lehetőség van.

20. táblázat: Hulladékbegyűjtő létesítmények, eszközök a referencia évben

Hulladék átrakóállomás bemutatása A hulladék átrakóállomás Miskolc településen, a József Attila úti hulladékgazdálkodási alközpontban került kialakításra az ISPA projekt keretein belül. Az átrakó névleges kapacitása 100.000 tonna/év és Miskolc Város, valamint a környező települések hulladéka kerül ide beszállításra. Az átrakóállomás egy Husmann MP 3000 TS (22 kW) átrakóprésből és egy 3 db konténer keresztirányú mozgatására alkalmas szerkezetből áll, automata rácsatlakozású, ajtósíberes és tömörítősíberes préskialakítással. Az átrakóállomás üzemeltetése hétköznaponként (ünnepnapoktól függetlenül) két nappali műszakban, szombaton egy nappali műszakban történik (igény szerint). A hulladékot a prés segítségével konténerekbe adagolják, majd elszállításra kerül a Hejőpapi hulladéklerakóra ártalmatlanítás céljából. Az átrakóállomásra napi átlagban 260 munkanappal számolva megközelítőleg 240 tonna/nap hulladék érkezik, mely napi szinten legalább 12 pótkocsis fordulót jelent Hejőpapi. Hangsúlyozandó, hogy mindez éves átlagból átszámolt napi átlagot jelent, a napi terhelés – pl. a Miskolci gyűjtőjáratok szerinti napokon – a 350 tonnát is meghaladhatja. Az átrakóállomás a hulladékgazdálkodási rendszer logisztijkájában kulcsfontosságú szerepet lát el, az átrakó terhelése az ISPA projektben Közreműködő Szervezeti feladatok ellátó fél jóváhagyásával megkötött üzemeltetési szerződésben nevesített további 24 „külső” települést is figyelembe véve az itt megadottnál is magasabb. Az átrakó országos szinten is az egyik legjobb kihasználtsággal és legmagasabb terheléssel rendelkező átrakóállomás. Hulladékudvarok A projektterületen 3 db hulladékudvar épült Miskolcon. Az első két hulladékudvar 2007. szeptember 19-én nyílt meg a Lórántffy Zsuzsanna úton, illetve a József Attila út 65. szám alatt (hulladékkezelési alközpont részeként). A rekultivált Bogáncs úti hulladéklerakó szomszédságában (külön helyrajzi számon) került kialakításra Miskolc Város harmadik hulladékudvara, ami 2008 április 25-én került megnyitásra. Ide elsősorban Szirma, Tapolca, Hejőcsaba és az Avas városrészek területéről szállítanak be. A beérkező hulladék 200 kg-os méréshatárú hitelesített mérleggel történik. A hulladékudvarok körülkerítettek, portaépülettel, kezelőszemélyzettel ellátottak. A hulladékokat a térburkolattal ellátott udvaron a hulladékok fajtája szerint elkülönítésre alkalmas, a kihasználtságtól függően megfelelően megválasztott méretű gyűjtőedényzetben gyűjtik be. A veszélyes hulladék begyűjtésére zárt konténer szolgál, melyben a hulladék tulajdonságainak megfelelően kialakított gyűjtőedények találhatók. Informatikai rendszer bemutatása A jelenlegi szolgáltató (AVE Miskolc Kft.) SAP R3 vállalatirányítási rendszert alkalmaz a szolgáltatással összefüggő feladatok ellátására. Az SAP rendszer keretén belül rendelkezésre álló modulok: − FI – könyvelés és számlázás − SD – Értékesítés − Waste – A hulladékgazdálkodási feladatokkal összefüggő külön a cég számára kifejlesztett modul − MM – Anyaggazdálkodás – másodnyersanyagok kezelése − Logisztikai modul − CO – Controlling modul Az SAP rendszer minden modulja az egyes adatokhoz, rekordokhoz rendelt egyedi azonosítókon keresztül átvihetők más modulokba, a modulok közötti adatáramlás biztosított, így egységes rendszer üzemeltethető. A hulladékgazdálkodási nyilvántartási feladatok ellátását a 440/2012. Korm. rendelet szerinti adatokkal a Metrisoft Kft. által szállított programmal biztosítják. A programot az érintett telephelyekre 2006-ban állították üzembe. A szofvert képes teljes körű

beszállításonkénti tételes nyilvántartást biztosítani, SQL adatkapcsolattal pedig MS Access vagy egyéb felületen a nyilvántartást megjeleníthetővé tenni. A logisztikával kapcsolatos nyilvántartásokat SAP felületen keresztül biztosítják, ezek egy része automatikusan kerül átvételre a konténeres és multilftes gépjárművek esetében alkalmazott Boardcomputerek segítségével, az egyéb járművek esetén az SAP rendszerbe manuálisan viszik fel az adatokat. A tankolási adatok automatikusan átvételre kerülnek központi vállalatirányítási rendszerbe. A GPS nyomkövető rendszerek a járatok szervezéséhez szintén integrálásra kerültek az SAP részeként, illetve a Waste modul segítségével a hulladékgazdálkodási adatok is átvételre kerülnek SAP-be. A rendszer kiépítésére 2008-ban került sor. A Miskolc Térségi Konzorcium nem rendelkezik saját vállalatirányítási rendszerrel a hulladékgazdálkodási feladatok ellátására, így a szolgáltató kivonulását követően az informatikai rendszer kiépítése szükséges. 3.1.3.5 A hulladék kezelése Hulladéklerakó Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ – Hejőpapi 073/6 hrsz. A lerakó dombépítéses típusú, 2004 és 2006 között létesült az ISPA Projektnek köszönhetően. A lerakó alapterülete 99 500 m2-es, térfogata kb. 2 000 000 m3, és kb. 20 évre elegendő üzemeltetést tesz lehetővé a lerakásra szánt hulladékok mennyiségét figyelembe véve. A lerakó szigetelését az alábbiak szerint alakították ki (depóniatükör kiemelve a max. talajvízszint fölött, min. 1 m-re): − 3x20 m természetes anyagú ásványi szigetelés, k≤1,10x10-9 m/s − mechanikai monitoringréteg (geodrén + ellenörző akna) − 2x2,0 mm vastag HDPE-geomembrán − georács és geotextília ellenőrző szivárgó, dréncsővel és ellenőrző aknával − min. 1200 g/m2 geotextília (polipropilén, nem szőtt, tűnemezelt geotextília) − 30 cm OK 16/32 felületi szivárgó, a rézsűkön használt gumiabroncs OK 16/32 kaviccsal töltve − 250 g/m2 geotextília A csurgalékvízgyűjtő- és kezelőrendszer elemei (visszacsatolással történő visszaforgatás technológiájával, illetve közcsatornába kötve): felületi kavicsszivárgó réteg OK 16/32 gömbölyű szemű, mosott, osztályozott kavicsból − csurgalékvíz gyűjtő drén − csurgalékvíz aknák − csurgalékvíz főgyűjtő csatorna − csurgalékvíz átemelő aknák − georács és geotextília ellenőrző szivárgó, dréncsővel és ellenőrző aknával − csurgalékvízgyűjtő medence (2400 m3 térfogatú) A depóniagázgyűjtő- és kezelőrendszer depóniagázt, mely elfáklyázásra kerül.

segítségével

49

kút

gyűjti

a

keletkező

Kiépített monitoring rendszerek: talajvíz-minőségvédelmi monitoring. 6 db, 10 m-es talpmélységű megfigyelő kút létesült: 4 db a depónia sarokpontjainak közelében, 1 db az üzemviteli területen és 1 db a terület északnyugati sarkában meteorológiai állomás

geofizikai monitoring rendszer: a csurgalékvíz medence szigetelésének meghibásodását követően az új szigetelés alá elhelyezett érzékelők. A depónia létesítésekor a lerakó szigetelés alá még nem volt kötelező geofizikai rendszer kiépítése) A kettős membrán szietelés ellenőrzése manuálisan történhet az ellenőrző aknákon keresztül, mely az felső membrán esetleges sérülésekor átszivárgó csurgalékvizet gyűjti. A hulladéklerakó kialakítása megfelel a hatályos jogszabályokba, a 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott műszaki feltételeknek. A létesítményben a hatályos környezetvédelmi engedélyek alapján: − kezelhető hulladékmennyiség: 155 000 t/év − összesen kezelhető hulladékmennyiség: 2 400 000 t − ebből összesen kezelhető települési szilárdhulladék mennyisége: max. 2 160 000 t − ártalmatlanítható biológiailag lebomló hulladék összes mennyisége: 756 000 t (az engedély szerint ez a kezelhető települési szilárdhulladék 35%-a) Komposztáló – Hejőpapi Hulladékkezelő Központ Az Üzemeltető részére kiadott engedély alapján a Hejőpapi Hulladékkezelési Központban kialakított komposztálón nem veszélyes hulladékok hasznosítása (komposztálása) végezhető. Az összes kezelhető hulladék mennyisége 9.900 tonna/év, ebből a szennyvíziszap mennyisége max. 4.000 tonna/év. (Az ISPA Projekt keretén belül megkötött szerződés nem tiltja a Konzorcium területéről származó szennyvíziszapok fogadását) A szelektíven begyűjtött, az engedélyben megnevezett nem veszélyes hulladékok a burkolt, szigetelt három részre (előkezelő, utóérlelő, komposztálófelület) osztott komposzttérre kerülnek az alkalmazott segédanyagokkal (aprított fa, szalma stb.) együtt. Ott aprítják, keverik és prizmákba rakják, majd GORE-Cover rendszerű membrántakaróval takarják le a szabályozott fokozott gyorsérlelési folyamat lejátszódása érdekében. A komposzttér egyidejűleg négy, egyenként 600-700 m3-es prizma érlelésére (építésére) alkalmas. Az érési idő négyhetes, így a prizmaépítés, -bontás időigénye miatt évente tíz ciklussal lehet számolni (elméleti kapacitása így összesen: 24.000-28.000 m3/év, azaz 14.400-16.800 tonna/év). A szagmentes érési idő alatt szondák segítségével mérik a prizma hőmérsékletét és az oxigéntartalmat. A mért értékektől függően a rendszer automatikusan működteti a levegőztető rendszert. Az érési folyamat alatt a prizma térfogata – elsősorban a lebomlási folyamatokból származó csurgalékvíz vesztésével – kb. 30%-kal csökken. A csurgalékvíz rácsos folyókán keresztül átemelő aknába kerül, onnan a lerakó csurgalékvíztároló medencéjébe emelik. Az érett prizmákat elbontják, a prizma anyagát átrostálják (20, ill. 50 mm-es rostán), a kész komposztot a lerakón használják fel technológiai céllal – a lerakó rekultivációra vonatkozó terveivel összhangban (a külső rézsű takarására) – vagy az a minősítést követően értékesíthető. A komposztáló technológiai egységei, munkagépei: − aprítógép (Komptech Terminator 3400 egytengelyes shredder) − homlokrakodó (Hyundai HL 770A − forgatógép (Komptech Topturn X53) − rosta (Doppstadt SM 414 profi) − 2 db szemipermeábilis membrántakaró (GORE-rendszerű), berendezéssel − levegőztető egység − irányítástechnika − hőmérséklet és oxigén mérő szondák

fix

csévélő

Hulladékválogató – Hejőpapi Hulladékkezelő Központ A válogatóban csak kézi válogatást végeznek az erre a célra kialakított válogató csarnokban, válogató szalag nem létesült a telepen. A válogatott hulladékok gépi bálázásra kerülnek. A csarnokban elhelyezett bálázó berendezés elemei: − gyűjtő- és felhordószalagok − csatornás bálázógép (PAAL PGP 5140) − perforátor (PER-800) − bálatároló Válogatómű, bálázó – Miskolci Hulladékgazdálkodási Alközpont A válogatásra és bálázásra a 40x42 m alapterületű csarnok szolgál. A csarnokban elhelyezett válogatást szolgáló berendezés elemei az alábbiak: − zsákfeltépő berendezés − gyűjtő- és felhordószalagok − dobrosta (a 80 mm alatti frakció leválasztására) − válogatószalag − mágneses leválasztó − válogatókabin 12 munkaállással − porelszívó rendszer − csatornás bálázógép (PAAL PGP 5140) − perforátor (PER-800) − bálatároló (csarnokon belül, mérete elégtelen, a KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül új, különálló bálatároló szín épül) A válogatás gépi munkával történik a szemrevételezéssel el nem különíthető hulladékok – főként a fémek -, illetve kézi munkával (akár anyagra és színre) a többi összetevő esetében, a kiépített válogatósorral. A 20 03 01 EWC kódú kezelendő hulladék a hulladékkezelési engedély alapján kizárólag elkülönítetten, de együtt (egy gyűjtőeszközben, pl. edényben, zsákban) gyűjtött hasznosítható hulladékfrakciók együttesét jelölheti. A műszakilag magasabb felszereltséggel rendelkező válogatómű a miskolci hulladékkezelő alközpontban került kiépítésre, hiszen a projektterület lakosságának 70%a él a településen, a szállítás és kezelés így költséghatékonyabb. KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül létesítendő mechanikai-optikai előkezelő mű: A tervezett technológia célja a beszállításra kerülő kevert települési hulladékok mechanikai-optikai előkezelése az anyagában hasznosítható hulladékalkotók leválasztása és az anyagában nem de energetikailag még hasznosítható alkotók (RDF) leválasztása és megfelelő méretű aprítása. Ajánlattevő feladata a Megrendelő által közölt adatok alapján a feladásra kerülő hulladékáramból az alábbi hasznosítható végtermékek előállítása / leválasztása:

ferromágneses fémek színes fémek (pl. Al), kompozitok papír, csomagolási papír, karton műanyagok, ezen belül: o PE fólia

o PET o PP / HDPE könnyű frakció maradéka, (továbbiakban RDF) egyéb hasznosítható frakciók Vállalkozó ajánlatának megfelelően

A tervezett csarnok acél tartószerkezetű, egyhajós, trapézlemez borítással ellátott 6 méteres raszterekkel tervezett (90 x 42 méteres névleges alapterületű) csarnok. A csarnok három részre osztott, amely egy tűztérnek felel meg az OTSZ szerint. A csarnok 24 db felülvilágítóval tervezett, melyek hő és füstelvezető funkciót is betöltenek. A csarnok tartószerkezet HEA 500 oszlopokkal kerül kialakításra. A csarnok fontosabb szerkezeti elemeit, azok rétegrendjeit a következők: A kezelőmű létesítésére FIDIC Sárga könyv szerint kerül sor, az alábbi leírást az indikatív tervdokumentációt ismerteti a vonatkozó tender 3. kötete alapján. (Az MT írásakor a tendereztetési eljárás még folyamatban van) Ipari

padló: 20 cm vb. ipari padló C25-16/KK acélhaj: 25 kg/m3 2 rtg. fólia terítés Változó magasságú kavicsfeltöltés Talajteherbírás értéke: E2 100 MPa Termett talaj

Tetőszerkezet: LINDAB LTP 45 trapézlemez héjazat RAL 9006 LINDAB Z - 150 szelemen Acél szerkezetű rácsostartó Légtér Iroda

födém: LINDAB LTP 45 trapézlemez burkolat RAL 9006 LINDAB Z - 150 szelemen között 15 cm hőszigetelés 1 rtg. párazáró fólia 40 mm CD profil váz 1 rtg. gipszkarton lemez

Határoló fal: LINDAB LVP 45 trapézlemez burkolat RAL 9006 LINDAB Z - 150 szelemen HEA - 500, HEA - 200 acél váz Belső légtér Határoló fal irodánál: LINDAB LVP 45 trapézlemez burkolat RAL 9006 LINDAB Z - 150 szelemen 12,5mm gipszkarton lemez 10cm hőszigetelés 1 rtg. Párazáró fólia 12,5mm gipszkarton lemez Belső légtér A határoló falat tűzgátló festéssel kell ellátni a Tűzoltósággal egyeztetett minőségben.

Lábazati fal irodánál: 20 cm monolit vb. lábazati fal 10cm hőszigetelés 1 rtg. Párazáró fólia 12,5mm gipszkarton lemez Belső légtér Válaszfalak: LINDAB LVP 45 trapézlemez burkolat RAL 9006 150x150x5 mm acél váz oszlopok 6 méterenként, 80x150x4 mm vízszintes összekötők 4 méterenként LINDAB LVP 25 trapézlemez burkolat RAL 9006 Fedett szín tetőszerkezete: LINDAB LTP 45 trapézlemez héjazat RAL 9006 LINDAB Z - 150 szelemen HEA - 240 acél tartógerenda A telepítésre kerülő technológiai gépek alá a tömegüknek és az általuk okozott dinamikus terhelésnek (vibráció) ellenálló vasbeton alapot kell építeni. A csarnok oldalfalain a terv szerint megadott formában 100x100x5mm zártszelvény nyíláskiváltó keret építendő be ablakokkal. Az ablakok nyithatóságát a területileg illetékes Tűzoltósággal kell legyeztetni. A csarnokba 10 db elektromosan nyitható szekcionált ipari kaput kell kialakítani 600/500 méretben, nyomógombos vezérléssel. A csarnokon belül kialakításra kerül 18,00 m2 hasznos alapterülettel egy vezérlő iroda és melegedő, illetve 30 m2-es kapcsolótér. A kezelő irodába kötelező az ivóvíz bevezetése az ÁNTSZ előírásai értelmében és kézmosó kialakítása. A két helyiség fűtését, klimatiálását és páramentesítését biztosítani kell, mindkét szakasz esetében a munkavédelmi előírásoknak megfelelő hangvédelem és szigetelés biztosítandó. A három csarnok szakasz az „E1 földszinti alaprajz.pdf” (továbbiakban alaprajz) alapján a következő: Csarnok 1. szakasz: az építészeti alaprajzon 2. alapanyag tároló megnevezésű 1106,34 m2 hasznos alapterületű szakasz. Csarnok 2. szakasz: az építészeti alaprajzon 3. technológiai tér megnevezésű 1591,30 m2 hasznos alapterületű szakasz Csarnok 3. szakasz: az építészeti alaprajzon 1. alapanyag tároló 1018,23 m2 hasznos alapterületű szakasz. Az engedélyes tervek szerinti szükséges tiszta belmagasság – melybe a belső megvilágítást biztosító lámpák sem nyúlhatnak be – 11 méter, azonban Vállalkozónak saját felelősségére – a teljesítési véhatáridőre is figyelemmel - lehetősége van a csarnok magasságának módosítására legfeljebb 8,5 m tiszta belmagasságig, garantálandó a beszállítást végző gépjárművek munkavégzés közbeni legmagasabb pontjainak sértetlenségét (konténerek ürítése, tehergépjárművek tömörítő felépítményének ürítése stb.). Lehetőség van továbbá a csarnokot három szakaszra osztó nem teherhordó válaszfalak pozíciójának változtatására, a változtatások jóváhagyása előtt a A csarnok 1. szakasza biztosítja a hulladékok fogadásához szükséges tárolóterületet, illetve itt kerül sor a kevert települési szilárd hulladékok feladására. A csarnokszakaszhoz 2 db min. 6 m magas és 5 méter széles ipari ajtó kerüljön kialakításra, mely a szállító és rakodógépek közlekedését biztosítja. A csarnokon belül gumikerekes homlokrakodó illetve teleszkópos rakodógép működtetésére kerül sor, a beszállítást végző

tehergépjárművek multiliftes és hagyományos tömörítős (két- vagy háromtengelyes) gyűjtő gépjárművek. A csarnokon belül legalább 5 méter magas beton támfalat kell kiépíteni az alaprajz szerinti 8-11 és D-G raszterek által lehatárolt csarnokszakaszon az elválasztó falak vonalában (összesen tehát 2 x 18,0 m szakaszon). A beton támfalas szakasz az előkezelésre váró hulladék átmeneti tárolását biztosítja. A válaszfalak pozíciójának Vállalkozói módosítása esetén sem hagyható el a beton támfal. A csarnok 3. szakaszában kerülnek kialakításra a feladást és elsődleges feltárást követő technológiai elemek, egészen az utódarálóhoz csatlakozó végső kihordószalagokkal bezárólag. Ebben a szakaszban tervezett a villamos berendezések kapcsolótere illetve a technológiai sor digitális kezelőfelületét biztosító kezelőszoba. A kezelőszobába az építési engedély előírásai alapján ivóvíz bekötése szükséges. Az ivóvíz bekötésére javasolt a jelenlegi vízgépházból történő rácsatlakozás (lásd jelenlegi helyszínrajz 03. melléklet szerinti 18-as számú létesítmény) Megrendelő tájékoztatja Vállalkozókat, hogy amennyiben vízjogi létesítési engedélyezési eljárást követően új kutat kívánnak létesíteni, úgy az ivóvíz minőség biztosításához szükséges tisztító technológiát (jelenlegi tisztítás ammónium, vas, mangán és gáztartalom) is telepíteni kell. A csarnok 2. szakaszában telepíthető a végtermékek kitárolását végző elemek, további hasznosításig, illetve a Vállalkozói ajánlat szerint javasolt egyéb technológiai elemek. A leválogatott, anyagában hasznosítható hulladékokat a csarnokon kívül kialakított felülről, és oldal irányból zárt rekeszekben is lehet gyűjteni, illetve a kiszállításig (bálázásig, csomagolásig) átmenetileg tárolni. Hulladékok feladása – Jel 1. A hulladékok feladására a technológiai csarnok 2. szakaszában kerül sor. A feladás csatornában futó bordázott láncos felhordószalaggal történjen. A hulladékok feladásához tolólapos munkagép kerül alkalmazásra, összhangban a projekt keretén belül beszerezni kíván munkagépekkel. (teleszkópos rakodógép és homlokrakodó) A beszállított kevert települési szilárd hulladékot gumikerekes rakodógépek, a hulladék csatornába tolásával adják fel a technológiai sorra. A feladószalag (pl. lánc-hevederes szállítószalag) csatornában fut. A feladószalag hosszát a tervezett hulladékkezelő csarnok méretei, a megajánlásra kerülő technológiai sor telepítési adottságai határozzák meg. A csarnoképület engedélyezési terveiben kialakított csatorna hossza és szélessége határozza meg a feladószalag méreteit, mely a tervek szerint kb. 12 m x 2,0 m. A csatornában keletkező, a hulladékból származó szennyezett vizek – csurgalékvíz – gyűjtését vízzáró, kb. 2%-os lejtéssel kialakított gravitációs elvezetés biztosítja külön gyűjtőaknába. A vízzáró beton/acél/műanyag gyűjtőakna mérete a tervek szerint 10 m 3, szippantásáról célgépjárművel és a szükséges engedélyekkel rendelkező vállalkozó gondoskodhat. A telephelyen 2.500 m3-es osztott vasbeton szerkezetű csurgalékvíz medence áll rendelkezésre az átmeneti tárolásra. A szennyezett vizek a depónián porlekötésre használhatók, illetve a hulladéklerakó részét képező szennyvíz nyomóvezetéken keresztül a szennyvíztisztító telepre továbbíthatók (lásd: 21923-7/2005 ÉMI-KTVF vízjogi üzemeltetési engedély). Előaprító – 1 db – Jel 2. Feladata a kezelendő kevert települési hulladék elsődleges feltárása, zsákok kibontása a további kezelési műveletek érdekében. Teljesítmény: min 25 tonna/h. Mágneses szeparátor – 1 db – Jel 3. Feladata a zsákfeltépőt követően a mágnesezhető fémek leválasztása. A felhordó szalag és a leadó és feladó garatok nem mágnesezhető fémből kell, hogy készüljenek. A szeparátorral leválasztásra kerülő vashulladékot DIN 30720 típusú min. 7 m3-es konténerbe kell leválasztani. A konténer porfestett RAL 9010 színű legyen.

Dobrosta – 1 db – Jel 4. Feladata a szemcseméret szerinti elválasztás. A dobrosta kivehető rostával rendelkezzen, a technológiához két db rosta szállítandó 60 és 80 mm-es perforációval. Mágneses szeparátor – 1 db – Jel 5. Feladata a dobrosta alsó termékből (x < 60 mm vagy x < 80 mm) a mágnesezhető fémek leválasztása. A felhordó szalag mágnes alatti része és a leadó-, feladó garatok nem mágnesezhető fémből kell, hogy készüljenek. A szeparátorral leválasztásra kerülő hulladékot DIN 30720 szabvány szerinti nyitott konténerbe kell leválasztani, mérete min. 7 m3 legyen. A konténer porfestett RAL 9010 színű legyen. Kihordószalag dobrostáról csarnokon kívüli kitároláshoz – Jel 6. A dobrostán leválasztásra kerülő alsó terméket szállítószalagokkal ki kell tárolni a csarnok területén kívülre. Az alsó terméket 2 db 30 m3-es nyitott, DIN 30722 szabványt kielégítő, RAL 9010 porfestett konténerbe kell kitárolni. A konténerek töltése, és az anyag elosztása automatizáltan, a konténer töltöttségi szintjének függvényében történjen. A méretezésnél biztosítani kell a szállítást végző gépjárművek közlekedését is. A konténerek a csarnok alaprajz szerint fedett szín területen kell elhelyezni, a szín oldalsó burkolatai a kiszállítási iránynak megfelelően módosíthatók. A technológiai elemhez 6 db 30 m3-es nyitott DIN 30722 konténert kell leszállítani. Szétválasztás – 1 db – Jel 7. A dobrosta felső terméke légszeparátorral, vagy ballisztikus szeparátorral választható szét. Légszeparátor esetében minimálisan két frakciókra történő szétválasztást kell biztosítani (könnyű és nehéz) ballisztikus szeparátor esetében pedig sík és gördülő hulladékokra kell szétválasztani a hulladékáramot. Ballisztikus szeparátor esetében lehetőség van perforált felülettel ellátott ballisztikus szeparátor alkalmazására is, az így leválogatásra kerülő finom frakciók kitárolásáról gondoskodni kell. A nehéz vagy finom frakciók leválasztása DIN 30720 min. 7 m3-es konténerbe történjen. A konténer porfestett, színe RAL 9010 legyen. A szeparátorral az elválasztási határ (sűrűség / dőlésszög) szabályozható legyen. Örvényáramú szeparátor – 1 db – Jel 8 Feladata a hasznosítható hulladékáramból a nem mágnesezhető fémek és az alumíniumot is tartalmazó kompozit italoskarton (Tetrapak vagy hasonló anyagszerkezetű hulladékok) leválasztása. Tartószerkezete nem mágnesezhető fémből készüljön. A szeparátorral leválasztásra kerülő hulladékot DIN 30720 szabványt kielégítő nyitott konténerbe kell leválasztani, mérete min. 7 m3 legyen. A konténer porfestett RAL 9010 színű legyen. A válogatási maradékokat min 7 m3-es konténerbe gyűjtsék. A konténer elhelyezésére a csarnok területén kívül is engedélyezett. Optikai szeparátorok és 2x3 állásos kézi válogató – Jel 9. A technológiába beépítendő min. 2 db NIR szeparátor. Az optikai szeparátorok gyorsítószalaggal, közel-infravörös tartományú analizátorral, és pneumatikus leválasztó rendszerrel szerelt szeparátorok, melyek az anyagában hasznosításra alkalmas frakciókat választják le a hasznosítható hulladékáramból. A leszállított min. két optikai szeparátorral Vállalkozónak min. két hulladéktípust kell leválogatnia, méretezésnél a két legnagyobb tömegárammal jelentkező frakciót kell figyelembe vennie. A projektben megvalósításra kerülő létesítmények élettartamát és a másodnyersanyag piac változékonyságát is figyelembe véve a megajánlásra kerülő optikai szeparátoroknak alkalmasnak kell lenniük egyéb anyagok leválasztására átprogramozással (pl. a gépek szoftverének frissítésével), vagy egyéb módszerrel. A leválasztandó anyagok módosításáért további költséget az egyösszegű ajánlati áron felül nem lehet elszámolni. A kézi válogatósorral és optikai szeparátorokkal a következő haszonanyagok leválasztását kell biztosítani: Papír / Karton műanyagok, ezen belül:

o PET o PE o HDPE / PP o magas klór tartalmú PVC italoskarton Az optikai szeparátoroknál biztosítani kell az üzemeltetés rugalmassága érdekében, hogy a szeparátorok kikapcsolása esetén a szállítószalagok a teljes könnyű frakciót tovább szállítsák a kézi válogatósor felé.. Az optikai szeparátorok üzemeléséhez szükséges kompresszor a szállítási kapacitás méretezése a Vállalkozó feladata. 2x3 állásos kézi válogató: Vállalkozónak ki kell építenie egy 2x3 állásos kézi válogatóművet. A kézi válogatómű segítségével leválasztásra kerülő hulladékokat 3 db min. 20 m3 DIN 30722 konténerekbe kell kitárolni, a konténerek tehergépjárművel történő megközelíthetőségét és a konténerek mozgatását biztosítani kell. A konténerek mozgatásához esetlegesen szükséges kapuk kialakítása Vállalkozó feladata ajánlatának megfelelően. A kapuk minden esetben elektromos meghajtásúak legyenek, kézi vezérlésüket a kapu mellett kell kialakítani. A kézi válogatósor működtetéséhez szükséges 3 db konténert Vállalkozónak kell leszállítania. A konténer porfestett RAL9010 színű legyen. Vállalkozónak lehetősége van a kézi válogatósort az optikai szeparátorokat megelőzően telepíteni. Útválasztó – Jel 11. Feladata az utóaprítás vagy bálázás irányának megválasztása. Az útvonal választó a kezelő irodából állítható legyen. Vállalkozónak ajánlatában be kell mutatnia az ömlesztett tárolás esetén a tárolási kapacitás maximalizálásának módszerét. Utóaprító – 1 db Jel – 12. Cserélhető alsó rostával ellátott, kényszeradagolású nagy teljesítmény Minimális kapacitása 5 tonna/h. Rosta méretek: 30 mm és 50 mm.

utóaprító.

Bálázógép – 1 db – Jel 13. Feladata az előállított RDF bálázása. A bálázógép minimális présereje 50 tonna legyen. A bálázógép kapacitását a maximális RDF mennyiség + 15%-ra kell méretezni. A bálázógépre történő feladást biztosító felhordó szalagot úgy kell kialakítani, hogy igény esetén az átmenetileg ömlesztve tárolt anyag feladható legyen bálázásra homlokrakodóval vagy teleszkópos rakodóval. A bálázógépet bálaszámlálóval kell szerelni, a bálázógéppel együtt szállítandó 1 db bálamérleg. Feladószalag utóaprítóra - 1 db – Jel 16. Feladata a bálázott RDF utólagos feladásának biztosítása az utóaprítóra. Kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a bálákat feladás előtt kézzel bontják, a feladásra rakodógéppel (homlokrakodó vagy teleszkópos rakodó) kerül sor. Szabályozás A teljes technológiai sornak szabályozhatónak kell lennie a kezelő irodából. (gépek indítása, leállítása, vészleállítás, útvonalválasztás, optikai szeparátorok által leválasztandó hulladékfrakció) A szabályozás PLC alapú legyen.

Bálatároló színek: A KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül a Miskolc, József Attila úti hulladékgazdálkodási központban és Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központban új bálatároló színek kialkaítására kerül sor. A bálatároló színek könnyűszerkezetű, trapézlemezzel burkolt, egy oldalról nyitott létesítmények, melyek a bálák megfelelő tárolását biztosítják.

1. ábra: tervezett mechanikai-optikai kezelőmű indikatív folyamatábra

21. táblázat: Hulladékkezelő létesítmények, eszközök a referencia évben

3.1.3.5 A hulladék begyűjtésének és kezelésének előrejelzése A 22. táblázatban szereplő adatok a KEOP-1.1.1/B projekt megvalósulásával elérni kívánt hulladékáramokat tartalmazza. (átszámolva a 2012. évi referencia adatok alapján) 22. táblázat: Hulladékok begyűjtésének és kezelésének előrejelzése hulladékfrakciónként fejlesztés nélkül, tonna 1. Házi komposztálás 2. Szelektíven begyűjtött hulladék 2.1. papír 2.1.1. ebből csomagolási papír 2.2. műanyag 2.2.1. ebből csomagolási műanyag 2.3. üveg 2.3.1. ebből csomagolási üveg 2.4. fém 2.4.1. ebből csomagolási fém 2.5. biohulladék 2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék 2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék

2012 0,00

2013 0,00

2014 0,00

6 233,67

6 248,74

6 263,85

2 2 1 1

2 2 1 1

2 2 1 1

977,82 166,19 533,68 254,16 477,76 407,27 52,57 0,00 1 088,50

995,71 179,21 545,97 264,21 477,76 407,27 52,57 0,00 1 088,50

1 000,00

2017 1 000,00

2018 1 000,00

2019 1 000,00

2020 1 000,00

16 247,42

16 247,42

16 247,42

16 247,42

16 247,42

4 2 3 2 1 1

291,04 095,01 110,71 769,41 317,80 016,97 831,57 480,49 5 800,00

4 2 3 2 1 1

291,04 095,01 110,71 769,41 317,80 016,97 831,57 480,49 5 800,00

4 2 3 2 1 1

291,04 095,01 110,71 769,41 317,80 016,97 831,57 480,49 5 800,00

4 2 3 2 1 1

291,04 095,01 110,71 769,41 317,80 016,97 831,57 480,49 5 800,00

4 2 3 2 1 1

291,04 095,01 110,71 769,41 317,80 016,97 831,57 480,49 5 800,00

595,06

595,06

595,06

1 300,00

1 300,00

1 300,00

1 300,00

1 300,00

493,44

493,44

493,44

4 500,00

4 500,00

4 500,00

4 500,00

4 500,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

103,34

103,34

103,34

896,30

896,30

896,30

896,30

896,30

1 088,50 1 088,50

1 088,50 1 088,50

1 088,50 1 088,50

5 800,00 5 800,00

5 800,00 5 800,00

5 800,00 5 800,00

5 800,00 5 800,00

5 800,00 5 800,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

120,15 174,38 805,47 718,57 333,38

45 278,67 3 960,96 6 315,69 878,53 554,38

45 278,67 3 960,96 6 315,69 878,53 554,38

45 278,67 3 960,96 6 315,69 878,53 554,38

45 278,67 3 960,96 6 315,69 878,53 554,38

45 278,67 3 960,96 6 315,69 878,53 554,38

2.5.3. lakosságnál keletkező egyéb biológiailag lebomló hulladék 2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 3. Komposztálás 3.1.1. zöldhulladék komposztálása 3.1.2. egyéb, biohulladék komposztálása 4. Vegyes gyűjtés 4.1. papír 4.2. műanyag 4.3. üveg 4.4. fém

986,75 172,69 539,81 259,18 477,76 407,27 52,57 0,00 1 088,50

2016

56 5 7 1 1

398,28 111,18 743,40 718,57 333,38

55 5 7 1 1

443,73 142,69 774,37 718,57 333,38

55 5 7 1 1

7 154,47 26 414,64 38 331,11

2017 7 154,47 26 414,64 38 331,11

2018 7 154,47 26 414,64 38 331,11

2019 7 154,47 26 414,64 38 331,11

2020 7 154,47 26 414,64 38 331,11

0,00

45 278,67

45 278,67

45 278,67

45 278,67

45 278,67

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

56 398,28

55 443,73

55 120,15

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

14 452,66

14 452,66

14 452,66

14 452,66

14 452,66

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

14 175,47

14 175,47

14 175,47

14 175,47

14 175,47

0,00 228,20 0,00 228,20 68,46 45,64 0,00 114,10 0,00

0,00 228,96 0,00 228,96 68,69 45,79 0,00 114,48 0,00

0,00 229,71 0,00 229,71 68,91 45,94 0,00 114,86 0,00

277,19 31 649,35 0,00 823,33 164,67 82,33 41,17 535,17 0,00

277,19 31 649,35 0,00 823,33 164,67 82,33 41,17 535,17 0,00

277,19 31 649,35 0,00 823,33 164,67 82,33 41,17 535,17 0,00

277,19 31 649,35 0,00 823,33 164,67 82,33 41,17 535,17 0,00

277,19 31 649,35 0,00 823,33 164,67 82,33 41,17 535,17 0,00

0,00

0,00

0,00

30 826,01

30 826,01

30 826,01

30 826,01

30 826,01

56 626,48

55 672,69

55 349,86

31 649,35

31 649,35

31 649,35

31 649,35

31 649,35

9.2. hasznosítható másodnyersanyag (anyagában és energetikailag) 9.2.1. anyagában hasznosítható anyagok

0,0

0,0

0,0

14175,5

14175,5

14175,5

14175,5

14175,5

0,0

0,0

0,0

4252,6

4252,6

4252,6

4252,6

4252,6

9.2.1.1. papír

0,0

0,0

0,0

850,5

850,5

850,5

850,5

850,5

9.2.1.2. PET

0,0

0,0

0,0

1063,2

1063,2

1063,2

1063,2

1063,2

9.2.1.3. PET átlátszó

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

4.5. biohulladék 4.6. egyéb 5. Átrakott vegyes hulladék 6. Előkezelőbe (pl. MBH) kerülő vegyes hulladék 7. Égetett vegyes hulladék 8. Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék 9. Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése 9.1. stabilizált hulladék

9.2. hasznosítható másodnyersanyag (anyagában és energetikailag) 9.3. fém hasznosításra 10. Lerakott kezelési maradékok 10.1. komposztálási maradék 10.2. válogatási maradék 10.2.1. papír 10.2.2. műanyag 10.2.3. fém 10.2.4. egyéb 10.3. égetési maradék 10.4. Előkezelt vegyes hulladék lerakásra 11. Összes lerakás (8+10)

2012 13 438,39 27 053,37 47 744,53

2013 13 293,12 26 181,61 46 936,45

2014 13 149,30 25 939,06 46 662,52

0,00

0,00

0,00

2016

2012

2013

2014

2016

2017

2018

2019

2020

9.2.1.4. PET szines

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

9.2.1.5. PE

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

9.2.1.6. PE film

0,0

0,0

0,0

1913,7

1913,7

1913,7

1913,7

1913,7

9.2.1.7. egyéb műanyag 9.2.2. magasfűtőértékű, energetikailag hasznosítható anyagok (RDF

0,0

0,0

0,0

425,3

425,3

425,3

425,3

425,3

0,0

0,0

0,0

9922,8

9922,8

9922,8

9922,8

9922,8

A teljes táblázat az MT elektronikus mellékleteként kerül bemutatásra

3.1.5 Közszolgáltatási díjak helyzete és előrejelzése Az Útmutató alapján „Az „A” típusú pályázók esetében a KEOP projekteknél a KEOP pályázatban a kiválasztott változat megvalósulásával előálló állapotot kell bemutatni kiinduló állapotként.” A KEOP-111/B projekt megvalósítása esetén szükséges közszolgáltatási díjak meghatározása során az a szükséges díjtöbblet, ill. díj került meghatározásra, ami a projekt többletköltségeinek és a hulladékgazdálkodási rendszer költségeinek fedezéséhez szükséges, a díjpolitika alapján, figyelembe véve a díjak megfizethetőségét és a fokozatos díjemelés elvét is. A majdani díjat mindazonáltal, a 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően – a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által készített javaslat alapján – a miniszter rendeletben állapítja meg. A projekt működtetéséhez – azaz a működési költségek fedezéséhez – szükséges díjemelés, mert a másodnyersanyag értékesítésből származó bevételek nem nyújtanak fedezetet a projekt által okozott költségnövekedésre. A szükséges díjemelés mértéke 2015-ben ~6%, majd 2016-2041 között évi ~0,35%. A projektből adódó díjemelésen túlmenően további kb. 16%-os (2015. évre vonatkozóan, a 2013. évi díjhoz képest), valamint kb. 5%-os (2016. évre vonatkozóan, az előző évi díjhoz képest) infláción felüli díjemeléssel kell fedezni a fizetendő lerakási járulék összegét, amennyiben a jogszabályok ezt lehetővé teszik, ill. a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata szerint, a miniszter vonatkozó rendeletében megállapítja. A lerakási járulékot fedező díjrésszel együtt a vizsgált működési időszakban a hulladék közszolgáltatási díj összege várhatóan az alábbiak szerint alakul, a rezsicsökkentésről szóló jogszabály hatásait is figyelembe véve:

A közszolgáltatási díjak alakulása az előző három évben az alábbi táblázatban látható. 23. táblázat: Hulladékkezelési közszolgáltatási díjak (Ft/háztartás) Település 2011 2012 2013 Alsózsolca 16 005 15 118 14 177 Aszaló 14 928 14 773 13 854 8 665 Borsodgeszt 19 857 18 622 14 331 Bükkaranyos 7 576 7 104 Borsodszirák 14 931 16 586 15 554 Bükkszentkeresz 14 125 t 13 878 13 015 Boldva 14 739 13 895 13 031 Csincse 11 309 10 672 10 009 13 864 Emőd 13 609 12 762 18 138 Felsőzsolca 16 685 15 648 Gelej 11 713 13 565 12 721 Harsány 13 551 12 747 11 954 15 416 Hejőbába 18 623 17 465 12 297 Hejőkeresztúr 15 798 14 815 Hejőszalonta 11 939 16 286 15 273

Település Hejőpapi Hernádnémeti Igrici Kisgyőr Kistokaj Miskolc Mezőcsát Nemesbikk Ónod Oszlár Répáshuta Sajólád Sajóörös Sajópálfala Sajópetri Sajósenye Sajószöged Szakáld Szirmabesenyő Tiszakeszi Tiszapalkonya Vatta

2011 15 913 13 305 14 322 13 332 18 063 17 712 15 914 11 836 15 570 13 765 16 760 14 198 12 233 15 025 14 600 15 217 13 310 12 726 17 668 13 282 12 298 14 621

2012 14 15 13 12 17 13 18 12 14 19 14 15 17 20 14 13 16 11 17 14 17 14

889 047 088 699 081 036 311 070 839 151 199 257 149 190 541 650 379 384 362 401 162 117

2013 13 14 12 11 16 12 17 11 13 17 13 14 16 18 13 12 15 10 16 13 16 13

963 111 274 910 019 225 172 319 916 960 316 308 083 934 637 801 360 676 283 505 095 239

3.1.6 A begyűjtés és hulladékkezelés során képződő anyagok és energia piacának helyzete és előrejelzése

A másodnyersanyagok piacának bemutatása A projektek (KEOP-1.1.1/B és KEOP-1.1.1C) megvalósításának köszönhetően a térségben jelentősen növekedni fog a szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége (anyagában újrahasznosítható anyagok). A meglévő válogatóművekben a szelektíven gyűjtött hulladékokból tiszta frakciók kerülnek elkülönítésre. A szelektíven gyűjtött hulladékok vonatkozásában elsősorban az alábbi hasznosító partnerek jönnek szóba a régióban, illetve országos szinten: 3.1.6.-1.sz. táblázat PET (előkezelt, színre válogatott, bálázott formában) PP HDPE és PE fólia (szín és minőség szerint válogatott formában, bálázva átadva) Vas- és színesfémek

Papír és karton

Zalai Huke Kft., FE Group Zrt., Laplast Kft. Remat Zrt., (Tiszaújváros) Huke csoport (Zalaegerszeg, Sárvár) Lineco Plastic Kft., (Újszentmargita) Thermosoft Kft., (Sajóbábony) Recplast Kft. (Vásárosnamény) Észak-magyarországi MÉH Zrt., Dexiker 97 Kft., Metal-Sun Kft., Ereco Zrt., UD Stahl Zrt., alumínium csomagolás esetén Huke csoport (Zalaegerszeg, Sárvár) Huke csoport (Zalaegerszeg, Sárvár)

Hamburger csoport (Dunaújváros, Csepel) P.M.R Kft. (Debrecen)

Üveghulladékok Zöldhulladékok

Egyéb hulladékok

Külföldi export Fritsche Neuhaus, GWV Avermann-Holvex Kft. Alsózsolca / Csömör Huke csoport (Zalaegerszeg, Sárvár) Hejőpapi komposztáló Felhasználás a hulladéklerakó támasztótöltés külső rézsűjének takarásához, vagy forgalomba hozatali engedély megszerzését követően értékesítés mezőgazdasági célra) A hulladékok mennyiségének és minőségének függvényében egyedi megállapodások

A begyűjtés és hulladékkezelés során képződő anyagok helyzetének elemzése a várható bevételek becslésénél érdemel kiemelt figyelmet. A fajlagos értékesítési bevételeknél meg kell különböztetni az adott hulladék anyagárú értékesítési díját, illetve a termékdíjas rendszer finanszírozásából származó támogatásokat, melyek a szelektív hulladékgyűjtésnek a vegyes gyűjtéshez képest mutatkozó többletköltségeit hivatottak fedezni. (Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által nyújtott támogatás) Az OHÜ által adott támogatásokat kizárólag a szelektív hulladékgyűjtésből származó csomagolási hulladékok esetében vettük figyelembe, az esetlegesen vegyes hulladékból mechanikai, vagy optikai módszerekkel leválasztásra kerülő hasznosítható hulladékok esetében nem. A szelektív gyűjtés, majd megfelelő szintű válogatás, kezelés során keletkező másodnyersanyagok piaca jelenleg nagyon kiszámíthatatlan és gyorsan változó világpiaci folyamatok által vezérelt. A csomagolóanyagok anyagában történő hasznosításának érdekében leginkább biztosan tervezhető bevétel forrása a hazai szabályozásban hangsúlyos termékdíj rendszer, amely a csomagolóanyagok gyártói felelősségén alapul, és a koordináló szervezeteken illetve az azt váltó Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségen (OHÜ) keresztül valamelyest (éves szinten) kiszámítható bevételeket jelenthet az önkormányzatok illetve a szolgáltató számára. Az OHÜ illetve az üzemeltetők minden évben saját adottságaikhoz mérten az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervben foglaltaknak megfelelően, állapodnak meg a következő évben elérendő mennyiségekről, illetve a termékdíjas bevételekből kifizetendő támogatási díjtételekről. Ez a gazdasági szabályozó eszköz enyhíti a másodnyersanyag piac drasztikus ingadozásaiból eredő bizonytalanságot, részben fedezetet nyújt a vegyes és szelektív gyűjtés közötti költségek különbözetére, azonban szigorú szerződéses kötelezettségeket is jelent az előre becsült anyagáramok begyűjtési célszámainak elérésében. A költség-haszon elemzés során figyelembe vett értékesítési és begyűjtési támogatási bevételeknél a 2013. évi OHÜ támogatásokat vettük figyelembe. A másodnyersanyagokra vonatkozó értékesítési egységárakat anyagonként (frakciónként) az alábbi táblázat mutatja:

Az OHÜ által adott támogatásokat kizárólag a szelektív hulladékgyűjtésből származó csomagolási hulladékok esetében vettük figyelembe, a vegyes hulladékból mechanikai, vagy optikai módszerekkel leválasztásra kerülő hasznosítható hulladékok esetében nem.

Az üveghulladékok esetében a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően kezelési díjat határoztunk meg, melyet az OHÜ által nyújtott támogatás ellensúlyoz csomagolási üveg hulladékok esetében. Műanyag hulladékok esetében a PET illetve PE, PP, HDPE hulladékok egymáshoz való arányát 30 – 70%-értéken határoztuk meg. Ennek oka, hogy a hatályos jogszabályok alapján évente egy alkalommal kerül sor részletes, alfrakciókra is kiterjedő hulladékanalízisre az őszi időszak során. Egyetlen időszaki hulladékanalízis – az egész évben kezelt hulladékok mennyiségére és az évszakonként mutatkozó változásokra is figyelemmel – nem adhat pontos, átfogó képet a csomagolási hulladékok összetételére, így az általunk meghatározott arány műszaki becslésként kezelendő. Fontos továbbá kiemelni, hogy a hulladékanalízisek a lerakásra kerülő, nem pedig az elkülönítetten gyűjtött hulladékok összetételét vizsgálják. Az előállításra kerülő RDF vonatkozásában a már bemutatott korlátozott hazai kezelői kapacitás és a várható RDF túlkínálat miatt jelentős kezelési díj megfizetését prognosztizáljuk, melyet 10,- Ft/kg értéken határoztunk meg. Az anyagárak meghatározása során hulladékhasznosító cégek nyilvánosan elérhető árlistáit használtuk, bár egyes hulladékok esetében az értékesítési díjat a biztonság érdekében csökkentettük, mivel a listaárak kizárólag az adott anyagfajtára jellemző elérhető legmagasabb minőség esetén érvényesek, így az esetleges szennyezéseket is figyelembe kellett vennünk, továbbá kalkulálnunk kellett a névlegesen begyűjtésre kerülő hulladékokból leválogatásra kerülő válogatási maradékokkal is. Jelentős probléma, hogy a klasszikus MBH kezelés végtermékeinek hasznosítása nem garantált. Ennek oka, hogy a rendelkezésre álló termikus hasznosítói kapacitások hazánkban még mindig korlátozottak, viszont a már megindított, vagy várhatóan megindításra kerülő fejlesztési projektek befejezését követően túlkínálat alakulhat ki a kiegészítő tüzelőanyagként hasznosítható könnyűfrakciók piacán. Ez magában hordozza, hogy az előállított tüzelőanyagot csak kezelési díj ellenében veszi át a hasznosító (erőmű, cementgyár stb.), mely a pénzügyi fenntarthatóságot kedvezőtlenül befolyásolhatja. A tüzelőanyagok szállítási költsége is jelentős tétel, figyelembe véve, hogy Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő központ a beremendi cementgyártól kb. 410 km-re, a Mátrai Erőműtől 85 km-re, a váci cementgyártól kb. 180 km-re található. A Lábatlani és Hejőcsabai cementgyárak jelenleg nem üzemelnek, a Nyergesújfalui cementgyár építése nem kezdődött meg, illetve ezen három cementgyár is jelentős távolságra található a projektterülettől. Fontos export piacot jelenthet azonban a Szlovákia területén található Turnai (Torna) cementmű. Románia területén számos cementgyár üzemel, a legközelebbi Élesd (Alesd) város területén (Holcim), azonban itt is jelentős szállítási távolságról beszélhetünk (kb. 195 km), bár kiemelendő, hogy Románia EU tagállam, így a hulladék exportja a vonatkozó EK rendeletek alapján a szükséges feltételek betartása mellett végezhető. A jogalkotó jelen sorok írásakor ismert álláspontja, hogy a hulladékok termikus hasznosítására csak végszükség esetén kerülhet sor, ezért új hasznosítói kapacitások kiépítésének engedélyezését sem prognosztizáljuk a közeljövőben.

3.2 A probléma meghatározása A projekt célja a Miskolc Térségi Konzorcium alkotta települések hulladékkezelési közszolgáltatásnak biztonságos ellátásához szükséges eszközök beszerzése. A hulladékkezelési közszolgáltatás a hatályos törvényi szabályozás értelmében 2014.01.01től nem biztosított, mivel a jelenlegi két közszolgáltató társaság (AVE Miskolc Kft. és Cirkont Zrt.) a közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeknek nem fog tudni megfelelni (tulajdonosi szerkezetük miatt). A két közszolgáltató cég rendelkezésére álló begyűjtő-szállító kapacitások (járművek, gyűjtőedények és konténerek) ettől az időponttól kezdődően nem fognak rendelkezésre állni a projektterületen. A Miskolc Térségi Konzorcium rendelkezik a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezésének jogával és kötelezettségével, mivel a Tagönkormányzatok ezt az önkormányzati hatáskört átruházták a Konzorciumra. A Konzorcium ennek megfelelően saját hulladékkezelési közszolgáltató céget alapított, mely a Tagönkormányzatok 100%-os tulajdonában van, azonban a szükséges eszközökkel a Társaság nem rendelkezik.

24. táblázat: A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitások vizsgálata fejlesztések nélkül 2012

2014

2015

2016

201 7

2018

2019

2020

1. Szelektív gyűjtés 1.1 Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő csomagolási hulladék, et

5 276,08

5 322,81

5 346,37

5 370,05

1.1.1 Csomagolási hulladék begyűjtő kapacitás, et

3 827,62

3 850,69

3 862,28

3 873,91

-1 448,46

-1 472,13

-1 484,09

-1 496,13

953,95

953,95

953,95

953,95

103,34

103,34

103,34

103,34

-850,61

-850,61

-850,61

-850,61

22 511,06

22 306,37

22 206,47

22 206,47

16 284,31

15 959,84

11 194,23

11 216,62

2.2 Le nem rakható szerves-anyag, et

6 226,76

6 346,52

11 012,23

10 989,84

2.3 Hasznosított papír, et

2 977,82

2 995,71

3 004,70

3 013,71

0,00

0,00

0,00

0,00

2.5 Komposztált mennyiség, et

1 088,50

1 088,50

1 088,50

1 088,50

Komposztáló kapacitás, et

9 900,00

9 900,00

9 900,00

9 900,00

1.1.2 Csomagolási hulladék begyűjtő kapacitás hiány, et (1.1.1-1.1) 1.2 Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő egyéb hulladék 1.2.1 Egyéb hulladék elkülönített begyűjtést szolgáló kapacitás, et 1.2.2 Egyéb hulladék elkülönített begyűjtést szolgáló kapacitás hiány, et (1.2.1-1.2)

2. Szerves hulladék 2.1 Lerakható szerves-anyag, et

2.4 Házi komposztálás, et

5 370, 05 3 873, 91 -1 496, 13 953, 95 103, 34 850, 61 22 206, 47 11 216, 62 10 989, 84 3 013, 71 0,00 1 088, 50 9 900, 00

5 370,05

5 370,05

5 370,05

3 885,59

3 885,59

3 885,59

-1 484,46

-1 484,46

-1 484,46

953,95

953,95

953,95

103,34

103,34

103,34

-850,61

-850,61

-850,61

22 206,47

22 206,47

22 206,47

11 216,62

11 216,62

11 216,62

10 989,84

10 989,84

10 989,84

3 022,76

3 022,76

3 022,76

0,00

0,00

0,00

1 088,50

1 088,50

1 088,50

9 900,00

9 900,00

9 900,00

2.6 Mechanikai illetve biológiai előkezelés szerves kezelt része, et Mechanikai illetve biológiai előkezelő kapacitás, et

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

2.7 Égetésre kerülő szerves hulladék, et

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

4 066,32

4 084,21

4 093,20

4 102,21

0,00 4 102, 21

4 111,26

4 111,26

4 111,26

-6 887,63

-6 887, 63

-6 878,59

-6 878,59

-6 878,59

2.8 Le nem rakott szerves-anyag, et (2.3+2.4+2.5+2.6+2.7) 2.9 A nem lerakott és a kötelezettség szerint le nem rakható szerves-anyag különbsége (kapacitáshiány), et (2.82.2)

-2 160,44

-2 262,31

-6 919,03

*A teljes táblázat az MT CD mellékletében megtalálható. A 24. táblázat elemeinek bemutatása 1. Szelektív gyűjtés 1.1. Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő csomagolási hulladék: a jogszabályi előírásoknak megfelelően 2012-től a csomagolási hulladékok 60%-ának szelektív begyűjtése kötelező országos szinten, melybe beleértendő a lakossági és a termelői/ipari hulladékok szelektív gyűjtése is. Mivel a 60%-os teljesítésbe nem csak a lakossági települési szilárd hulladék csomagolási hulladéka értendő bele és a termelői, illetve ipari oldalról a szelektív gyűjtés hatékonysága magasabb a lakossági begyűjtés hatékonyságánál, ezért a lakosság részéről történő csomagolási hulladékok begyűjtésének mértékét a jogszabályi 60%-nál alacsonyabb arányban állapítottuk meg. Először a jogszabályban előírt szelektíven begyűjtendő csomagolási hulladék mennyiségét határoztuk meg, ez 2012-ben az összes keletkező csomagolási hulladék (19.881,11 tonna a 15. táblázat alapján) 60%-a, Ezt követően egy alcsonyabb begyűjtési rátát határoztunk meg a termelői-lakossági hulladék keletkezését és a begyűjtési hatékonyságokat figyelembe véve, ezt az arányt is 60%-ban határoztuk meg. A közszolgáltatás keretében begyűjtött települési szilárd hulladék csomagolási hulladékainak begyűjtési rátáját az összes keletkező csomagolási hulladék 60%-nak a 60%-a jelenti. Tehát a szelektíven gyűjtendő összes csomagolási hulladék mennyisége 2012ben: 14.655,78 tonna x 60% x 60% = 5.276,08 tonna Ennek megfelelően kerülnek számításra a kapacitás hiányok . 1.1.1 Csomagolási hulladék begyűjtő kapacitás: a 22. táblázat alapján került meghatározásra, ez a projektterületen a szelektíven gyűjthető csomagolási hulladékok mennyisége. A gyűjtőszigetes gyűjtés és a meglévő hulladékgyűjtő járművek mellett ez a maximum mennyisége a szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékoknak a projekt megvalósítása nélkül. 1.2 Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő egyéb hulladék: lakosságszám arányosan került meghatározásra, minimum 4 kg/fő mennyiséggel. 1.2.1 Egyéb hulladék elkülönített begyűjtést szolgáló kapacitás: a hulladékudvarokon begyűjtött egyéb hulladék mennyisége jelenleg és a 22. táblázat alapján a jövőbeni begyűjtés.

2. Szerves hulladék (biohulladék és papír mennyisége együttesen) 2.1 Lerakható szervesanyag: 2014-ig az 1995-ben keletkezett szerves hulladékmennyiség 50%-a, 2014 után a 35%-a rakható le a lerakón. Az MT útmutató 3.sz. melléklete alapján megadott képlettel számolva (fajlagosan keletkező hulladékmennyiség több, mint 30%-kal eltér az országos átlagtól, ezért a hulladék keletkezéssel arányos képlettel kell számolni) az alábbi mennyiségeket kapjuk: ahol - a szerves hulladék becsült mennyisége a projektterületen 1995-ben; - a projektterületen keletkező hulladékmennyiség egy adott vonatkozási évben (2012 évvégén a keletkezett hulladék mennyisége: 84.752 tonna) - az országban keletkező hulladékmennyiség egy adott vonatkozási évben (4.500.000 tonna 2010. évben);

- a szerves hulladék becsült országos mennyisége 1995-ben (2340 ezer tonna); A fenti képletnek megfelelően a számítás a következő: 62.631,95 tonna / 4.500.000 tonna * 2.340.000 tonna = 32.568,61 tonna A projektterületen tehát az 1995. évre becsült keletkezett szerves hulladék mennyisége: 32.568,61 tonna. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő kapacitás a KEOP-1.1.1/B pályázat megvalósulásával biztosítva lesz, azonban a gyűjtőszigetek ürítéséhez szükséges eszközpark csak a KEOP-1.1.1/C projekt keretén belül lesz biztosított, a Miskolc MJV Önkormányzatának tulajdonában lévő 1 db multiliftes jármű nem elegendő a 180 db sziget ürítésére.

3.3 Célkitűzések 3.3.1 A célkitűzések meghatározása A projekt célja a települési szilárdhulladék begyűjtéséhez-szállításához szükséges eszközpark beszerzése, biztosítandó a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásához a vizsgált időtávon belül szükséges kapacitások biztosítását A projekt részeként, összhangban a pályázati felhívással a begyűjtő-szállító eszközpark beszerzése tervezett, az alábbiak szerint: 1. Kevert települési hulladékok begyűjtése: a konzorciumi tagönkormányzatok ellátásához a jelenlegi közszolgáltatók 24 db gyűjtő járművet használnak a lakossági és konténeres ill. multiliftes gépjárműveket az intézményi gyűjtés ellátására. 2014.01.01-től ezen eszközök nem állnak rendelkezésre, ezért szükséges begyűjtő kapacitások terén jelentkező hiány megszüntetése új gyűjtő járművek beszerzésével 2. Kétütemű szállítás biztosítása: az átrakóállomás a már említettek szerint – lásd 3.1.3.4 fejezet – az egyik legfontosabb létesítménye a hulladékgazdálkodási rendszeren belül. Az átrakóállomás kiszolgálása multiliftes gépjárművek, konténerek és pótkocsik beszerzését teszi szükségessé. Az átrakóállomás terhelése a logisztikai rendszer 2010 – 2011-es átszervezését követően (az együtemű szállítás minimalizálása) jelentősen megnövekedett, mely az átrakóhoz csatlakoztatható görgős konténerek számának növelését igényelte. Az ISPA projekt keretén belül beszerzett átrakóállomás konténerek mellett ezért új konténerek beszerzése szükséges, mivel a szolgáltató kivonulásával a gyűjtési és szállítási kapacitás nem biztosított. 3. Szelektív hulladékgyűjtés: a 44 db említett gépjárműből multiliftes darus gépjárművel biztosítják a gyűjtőszigetek ürítését. 4. Hulladékudvarok kiszolgálása: a 3 db hulladékudvar kiszolgálása szükségessé teszi multiliftes és láncos konténeres tehergépjárművek beszerzését. 5. Edényzetek mosása. A hulladékkezelési közszolgáltatás keretén belül biztosítani kell a gyűjtőedények legalább évi egyszeri mosását. A beszerzendő 1 db gyűjtő járművel a hagyományos gyűjtési feladatok elvégzésén túlmenően lehetséges az edények mosása, tisztítása is.

6. Csurgalékvíz szállítási kapacitás kiépítése: Hejőpapi depónia tervezése során tervezési hibára került sor a csurgalékvíz tározó medence méretezése során. A tervezők abból a feltételezésből indultak ki, hogy a Mezőcsáti szennyvíztisztító telep a keletkező és helyben nem tározható csurgalékvizet a lerakó üzemeltetése során át tudja venni. A csurgalékvíz továbbítására ezért nyomóvezetéket építettek ki, a csurgalékvíz tározó medence kapacitását pedig 2500 m3-ben határozták meg. A tervezői feltételezéssekkel szemben a Mezőcsáti szennyvíztisztító telep a csurgalékvíz összetétele miatt nem, vagy csak korlátozott mértékben képes fogadni a szennyezett vizeket. A depónia összes kazettájának művelésbe vonása (9,95 ha) és a következő 30 évben átlagosan 500 mm/év csapadékmennyiség mellett a csurgalékvíz elszállítási kapacitás biztosítása szükséges. 2010 – 2011 időszakban már sor került haváriára a lerakó üzemeltetése során, mivel a csurgalékvíz medence szigetelésének meghibásodása és a rendkívül csapadékos időjárás miatt több tízezer m3 csurgalékvíznek a depónia déli kazettáin történő átmeneti tárolására került sor. A betárolt csurgalékvíz a Miskolci Vízművek Kft. szennyvíztisztító telepén kerültek átadásra ártalmatlanításra, kb 15.000 – 20.000 m3 csurgalékvíz elszállítására került sor. Mivel a mezőcsáti szennyvíztisztító telep nem képes fogadni a keletkező szennyezett vizeket, ezért a tengelyes történő elszállítás biztosítása a lerakó üzemeltetésének alapvető kérdése. A projekt keretén belül 1 db nyerges vontató és 1 db tartálykocsi beszerzése tervezett. 7. Gyűjtőedények: a projektterületen a gyűjtőedények döntő hányada a jelenlegi szolgáltatók tulajdonában van. A szabványos ürítőszerkezettel rendelkező gyűjtőjárművek begyűjtési kapacitásainak megőrzése, a hulladékok ingatlanon történő megfelelő tárolása, a zsákos gyűjtés jelentős többlet környezeti és pénzügyi terheinek elkerülése érdekében a hiányzó gyűjtőedény kapacitás beszerzése tervezett. 8. Acél konténerek beszerzése: az ISPA projekt keretén belül kiépített hulladékudvarok kihasználtsága igen magas, ezért a jelenlegi szolgáltató többlet konténerek kihelyezésére kényszerült. A válogató és bálázó létesítmények hatékony kihasználása szükségessé teszi új konténerek beszerzését, a szolgáltatási színvonal fenntartása érdekében, figyelemmel a megnövekedő válogatandó anyagáramokra is. 9. Informatikai fejlesztés: A projektterületen a jelenlegi közszolgáltatók saját informatikai rendszerrel rendelkeznek, mely a több, mint 102.000 ingatlanhoz kötődő szerződéses állomány, számlázási rendszer kezelését is biztosítja. 2014.01.01-től szükséges ezen rendszerek kiépítése, a Ht.-ből fakadó nyilvántartási és archiválási rendszerek kiépítésével egyidejűleg. A projekt keretén belül ezért vállalatirányítási rendszer kiépítésére kerülne sor minimálisan nyilvántartási (szerződések), könyvelési-kintlévőség kezelési, controlling, számlázási modulokkal. Szükséges a telephelyek informatikai rendszerének kialakítása (mérlegelő szoftverek és adatbázisok, gyűjtőjáratok menetleveleinek rögzítése, műszaki kontrolling adatok pl. tankolás, km és üzemóraszám stb.) modul kiépítése, a szükséges hardware és software rendszerek beszerzése. A logisztikai rendszer újjászervezésének részeként RFID edényazonosítási rendszer kiépítésére is sor kerül, melyet integrálni kell a kiépítendő vállalatirányítási rendszerben, illetve a jelenlegi logisztikai rendszer hatékonyságának javítása érdekében járatoptimalizálás elvégzése tervezett.

25. táblázat: Hulladékok begyűjtési és kezelési célkitűzései 2015-ben, 2016-ban 2015

Projekt nélkül, t 1.

Szelektív hulladékgyűjtés

6 279,0

1.1. csomagolási hulladék

3 862,3

1.2. biohulladék

1 088,5

1.3. egyéb hulladék 2. Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése 2.1. papír nem csomagolási hulladék szelektív gyűjtése 2.2. papír csomagolási hulladék szelektív gyűjtése

1 328,2 4 093,2

13224,0 5 346,4

11 012,2

18759,6

37,17%

Kötelezettség teljesítése projekt (Az EU irányelv, illetve TS %-ában)

47,48%

122,61%

72,24%

118,50%

21,82% 128,46%

75,41%

819,0 2 185,7

2.3. biohulladék szelektív gyűjtése

1 088,5

2.4. házi komposztálás

0,0

2.5. MBH szerves kezelt része

0,0

2.6. Égetés szerves része

0,0

3.

EU irányelv célkitűzés (t)*

Támogatási Kötelezettség stratégia teljesítése projekt célkitűzés nélkül (Az EU irányelv, (t) ** illetve TS %-ában)

Lerakásra kerülő maradék hulladék 55 458,2

3.1. Elsődleges

55 227,7

3.2. Másodlagos

230,5

4.

0,0

Égetésre kerülő maradék hulladék

31983,5

172,68%

0,00%

7995,9

2,88%

395,01%

2016 - KEOP-1.1.1/C

Projekt nélkül, t 1.

Szelektív hulladékgyűjtés

6 294,2

1.1. csomagolási hulladék

3 873,9

1.2. biohulladék

1 088,5

1.3. egyéb hulladék 2. Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése 2.1. papír nem csomagolási hulladék szelektív gyűjtése 2.2. papír csomagolási hulladék szelektív gyűjtése

1 331,8

2.3. biohulladék szelektív gyűjtése

4 102,2

0,0

2.6. Égetés szerves része

0,0

3.2. Másodlagos 4.

Égetésre kerülő maradék hulladék

10 989,8

23 419,3

37,33%

119,83%

72,14%

118,47%

17,52% 128,97%

60,52%

1 088,5 0,0

3.1. Elsődleges

5 370,0

46,42%

2 192,3

2.5. MBH szerves kezelt része

Lerakásra kerülő maradék hulladék

13 558,6

Kötelezettség teljesítése projekt (Az EU irányelv, illetve TS %-ában)

821,4

2.4. házi komposztálás

3.

EU irányelv célkitűzés (t)*

Támogatási Kötelezettség stratégia teljesítése projekt célkitűzés nélkül (Az EU irányelv, (t) ** illetve TS %-ában)

55 566,8 55 335,5

23 419,3

236,28%

0,00%

231,2

12 942,3

1,79%

244,54%

0,0

* Európai Uniós irányelvekben megfogalmazott országos hulladékgazdálkodási kötelezettségek projektre vetített része ** Támogatási Stratégiában megfogalmazott országos hulladékgazdálkodási kötelezettségek projektre vetített része

3.3.2 Indikátorok Az indikátorok számításánál a 2012. évi hulladékbevallási adatok alapján átszámoltuk a KEOP-1.1.1/B projekt indikátorait a hulladékáramokra vonatkozó azonos feltételezések mellett. Megállapítható, hogy a KEOP-1.1.1/C projekt megvalósulásával a pályázati konstrukció előírásai teljesülnek, az indikátorok nem maradnak el a KEOP-1.1.1/B projekthez képest. 26. táblázat: A mutatók megnevezése (KEOP-1.1.1/C szerint a KEOP-1.1.1/B utolsó hatályos, elfogadott CBA-ban szereplő 2012. évi referencia év adatai alapján) A mutató Kiindulási Mértékegység Dátum Célérték Dátum megnevezése érték Eredménymutatók Lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladék aránya % 90% 2012 51% 2016 az összes keletkező hulladék mennyiségéhez képest Hasznosított, szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék aránya a keletkező % 26% 2012 43% 2016 összes csomagolási hulladék mennyiségéhez képest A lerakásra nem kerülő szerves hulladék aránya az összes 50% 2016 % 9% 2012 keletkező szerves hulladék mennyiségéhez képest

27. táblázat: A KEOP-1.1.1/C projekt indikátorai a KEOP Akciótervében meghatározott struktúra szerint A mutató megnevezése

Kiindulási érték

Célérték 2015

Eredménymutatók: A képződő települési szilárd hulladék mennyisége a kezelés módja szerint [kg/fő/év]: Anyagában hasznosított (komposztáltat is beleértve)

Változás

25,95

82,3

56,4

Energetikailag hasznosított

0,0

41,5

41,5

Égetett

0,0

Lerakott (biológiai előkezelés nélkül)

237,4

0,0 132,4

-105,0

28. táblázat: A hulladékok kezelési célkitűzései 2016-ban (KEOP-1.1.1/C projekt)

Hulladékáram

Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a keletkező hulladékhoz képest (lásd még MT útmutató) Lerakott hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest Elsődlegesen lerakott Másodlagosan lerakott

Projekt célkitűzése

Támogatási stratégia célkitűzése

26%

22%

23%

38 %*

0% 51%

38% 21%

4. Változatelemzés A projektterületen hosszú ideig biztosított volt a hulladékgazdálkodás kor színvonalának megfelelő működése, mely döntően az ISPA/KA finanszírozású Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Program megvalósításának köszönhető. A hulladékgazdálkodási rendszer egységes üzemeltetését az AVE Miskolc Kft. végzi (Sajólád esetében a Cirkont Zrt.) 2013.12.31-ig, azonban a 2012. évi CLXXXV Tv. és a 2013. évi CXXV Tv. előírásainak a szolgáltatók nem tudnak megfelelni (tulajdonosi szerkezetük miatt), így közszolgáltatóként történő további működésük nem várható. A Miskolc Térségi Konzorcium a problémát felismerve saját, 100%-os tulajdonú üzemeltető cég létrehozása mellett döntött, a közszolgáltatás hosszú távú, kiszámítható és biztonságos ellátása érdekében. Az új 2014.01.01-től a Konzorcium részére a települési szilárdhulladékok egységes közszolgáltatását ellátó cég a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. röviden MiReHuKöz Nkft. A hulladékgazdálkodási rendszeren belül a begyűjtést-szállítást végző eszközök az ISPA projektben beszerzett 3 db gyűjtő jármű, illetve Miskolc MJV tulajdonában lévő 1 db szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas multiliftes gyűjtőgépjárművet leszámítva nem állnak rendelkezésre a Konzorcium számára. 2014.01.01-től a jelenlegi közszolgáltatók (AVE Miskolc Kft. és Cirkont Zrt.) a szolgáltatást nem láthatják el, ezért a közszolgáltatás ellátásához szükséges begyűjtő-szállító eszközök ((járművek és edényzet, ill. a hulladékkezelő művek üzemeltetéséhez szükséges további eszközök) ettől az időponttól nem állnak rendelkezésre. A referenciaévben rendelkezésre álló nem Konzorciumi tulajdonú eszközök és létesítmények listája a 20. és 21. táblázatban kerül bemutatásra, a KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül beszerzésre kerülő eszközökkel együtt. Tekintettel arra, hogy jelen projekt célja kizárólag a begyűjtő-szállító kapacitásokhoz szükséges eszközök biztosítása (gyűjtő járművek, konténeres járművek és multiliftes járművek, edényzetek, acél konténerek, informatikai fejlesztés), ezért az MT Útmutató hivatkozott szakasza alapján változatelemzés elvégzése nem előírt. (lásd még részletesen 3.3.1 szakasz) Az MT Útmutatónak megfelelően a begyűjtési körzetek optimalizációját a projekt megvalósítási szakaszában fogják elvégezni járatoptimalizálásra vonatkozó vállalkozási szerződés keretén belül. A projekt nélküli eset a KEOP-1.1.1/C projekt vonatkozásában „A” típusú pályázók esetében az ISPA vagy KEOP fejlesztési projekt kiválasztott változata. A Miskolc Térségi Konzorcium esetében projekt nélküli esetként ezért a KEOP-1.1.1/B/10-11-2011-0001 projekt szerinti kiválasztott változat kerül ismertetésre.

4.2 A változatelemzés módszer Projektünkre nem vonatkozik.

4.3 A projekt nélküli eset

A projekt nélküli esetben a jelenlegi hulladékkezelési gyakorlat marad érvényben, azaz a már meglévő létesítményeket a 3.1. fejezetben bemutatottak szerint üzemeltetik tovább a KEOP-1.1.1/B pályázatban foglaltaknak megfelelően. A projekt nélküli esetben a KEOP-1.1.1/B projekten túl újabb létesítmények építése, vagy a hulladékgazdálkodási szolgáltatások bővítése sem tervezett, mivel ezek megvalósításához a Társulás nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel. Természetesen a KEOP-1.1.1/B projekt üzemeltetéséhez szükséges pótlások megvalósulnak, így a rendszer azonos színvonalon üzemeltethető. A projekt nélküli eset definiálása, egyes pénzügyi adatainak becslése a változatok fejlesztési különbözetének meghatározása érdekében volt szükséges.

4.3.1 A projekt nélküli eset leírása A projekt nélküli esetben a jelenlegi hulladékkezelési gyakorlat marad érvényben, azaz a már meglévő létesítményeket a 3.1. fejezetben bemutatottak szerint üzemeltetik tovább a KEOP-1.1.1/B pályázatban foglalt fejlesztések megvalósításával együttesen. A projekt nélküli esetben a KEOP-1.1.1/B projekten túl újabb létesítmények építése, vagy a hulladékgazdálkodási szolgáltatások bővítése sem tervezett, mivel ezek megvalósításához a Társulás nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel. Természetesen a KEOP-1.1.1/B projekt üzemeltetéséhez szükséges pótlások megvalósulnak, így a rendszer azonos színvonalon üzemeltethető. A projekt nélküli eset definiálása, egyes pénzügyi adatainak becslése fejlesztési különbözet meghatározása érdekében volt szükséges.

4.3.2 Költségek, bevételek és hasznok becslése Beruházási költség A projekt nélküli esetben a KHE Útmutatónak megfelelően beruházási költségeket nem vettünk figyelembe. (Figyelembe vettük ugyanakkor a pályázati szakaszban lévő KEOP1.1.1/B projektben szereplő beruházási költségek pótlási vonatkozásait.) Pótlási költség A projekt nélküli esetben a meglévő eszközökhöz kapcsolódva pótlási költségek merülnek fel. A pótlási költségek meghatározása a szolgáltatók adataira épülő 20. táblázatnak megfelelően, a „Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Program Hulladékgazdálkodási Program” ISPA-KA projekt (2000/HU/16/P/PE/004) ISPA/KA) zárójelentésével, valamint a „A Miskolc és térsége települési szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése” KEOP-1.1.1/B/10-11-2011-0001 azonosító számú projekt pályázatában foglaltakkal összhangban történt. A pótlások 2013. évi árszinten becsült összegét az alábbi táblázat mutatja be. Megjegyzés: A pótlásokat alapvetően a projekt megvalósulása esetén is el kell elvégezni (ld. még 4.4.1.3.2 és 4.4.2.3.2 fejezet), kivételt egyes kiváltásra kerülő járművek képeznek. A projekt nélküli eset pótlásainak részletes ütemterve a Mellékletben látható.

4.3.2.-1. táblázat: A projekt nélküli eset pótlási költségei Költség, Élettartam, eFt év Pályázati Felhívás szerinti elődprojekt ("A" típus)

Megjegyzés:

Eszköz, gép 1

1 215 000

15 Az elődprojekt működése 2015.01.01-én indul.

Eszköz, gép 2

484 500

10 Az elődprojekt működése 2015.01.01-én indul.

Pályázati Felhívás szerinti elődprojekt ("A" típus) megvalósulása mellett megmaradó korábbról meglévő eszközök pótlása ISPA gépészet 489 296 10 A következő pótlás 2016-ban esedékes. ISPA hulladékkezelő központ ISPA hulladékudvar

1 533 182

30 A következő pótlás 2036-ban esedékes.

358 127


ISPA lerakó jövőbeni rekultivációja ISPA lerakó 30 éves utógondozása rekultiváció után Üzemeltető tulajdonában lévő eszközök ISPA lerakó

1 027 060


30 150 985 750 1 252 432

- 2035-től minden évben esedékes költség. 5, 10, 15 A feltüntetett összeg az összes pótlás értékét tartalmazza, a járművek és eszközök életkora eltérő, pótlásuk ütemezetten valósul meg. 27 A következő pótlás 2034-ban esedékes.

Működési költség A projekt nélküli eset nettó működési költségei 2013. évi áron – a KEOP-1.1.1/B projekt költség-haszon elemzése alapján - az alábbi táblázatban láthatók. A költségek fix és változó részre kerültek megbontásra az Üzemeltető adatszolgáltatása alapján. A projekt nélküli eset működési költségei a meglévő hulladék közszolgáltatási rendszer KEOP-1.1.1/B projekttel megvalósuló állapotának költségein alapulnak. A projekt nélküli eset működési költségének részletes ütemterve a Mellékletben látható. A részletes ütemtervben a fix költségek időben változatlanok, a változó költségek az alábbi táblázatban megnevezett releváns mennyiségek alakulásának megfelelően változnak. 4.3.2.-2. táblázat Változó költség Szelektív gyűjtés Vegyes gyűjtés Válogatás Komposztálás Előkezelés Égetésre átadás Lerakás

Releváns mennyiség Szelektíven begyűjtött Vegyesen gyűjtött Szelektíven begyűjtött Komposztálóra kerülő MBH-ra kerülő Könnyű frakció Lerakásra kerülő

4.3.2.-3. táblázat: A projekt nélküli eset működési költségei és a költségek fajlagos mutatói 2013. évi áron (2015-ben) Bevétel A projekt nélküli eset értékesítési bevétele az OHÜ-től kapott támogatásokkal, 2013. évi árszinten az alábbi táblázatban látható. A projekt nélküli eset értékesítési bevételei a meglévő hulladék közszolgáltatási rendszer KEOP-1.1.1/B projekttel megvalósuló állapotának várható bevételein alapulnak. A projekt nélküli eset értékesítési bevételeinek részletes ütemterve a Mellékletben látható.

A részletes ütemtervben a bevételek a releváns mennyiségek alakulásának megfelelően változnak. 4.3.2.-4. táblázat: A projekt nélküli eset értékesítési bevételei (2015-ben) A projekt nélküli eset (KEOP-1.1.1/B) értékesítési bevételeinél figyelembe vettük a szelektíven begyűjtött hulladékok válogatásával csökkenő mennyiségeket, illetve a sablon táblázat (új 22. táblázat, mely a KEOP-1.1.1/B projekt kiválasztott változatának 30. táblázata) csomagolási hulladék kategóriáin belüli arányát és megbecsültük a hazai átlagos adatok alapján. A csomagolási hulladékok kategórián belül megkülönböztetés szükségszerű, mivel az egyes anyagok (pl. PET, PP, HDPE stb.) jelentősen eltérő értékesítési egységárakkal rendelkeznek.) A számítás tehát: É = Értékesítési bevétel A = Begyűjtött mennyiség B = Válogatási veszteség C = Értékesítési egységár a = anyagkategória aránya adott csoporton belül b = Válogatási veszteség az adott anyagkategóriára az összes válogatási veszteségen belül É = (A x a - B x b) x C

A költség-hatékonysági elemzésnek a KHE Útmutató alapján a hulladék közszolgáltatási díjbevétel nem része, ezért a díjak és díjbevételek részletes vizsgálatára nem került sor. A díjak és bevételek részletes vizsgálata a kiválasztott változatra vonatkozó pénzügyi és költség-haszon elemzés keretében (ld. 6. fejezet) történik. Maradványérték Projekt nélküli esetben a KHE Útmutatónak megfelelően maradványértéket nem vettünk figyelembe.

4.3.3 Egyéb releváns szempontok A változatelemzéshez kapcsolódóan egyéb releváns szempontok nincsenek.

5. A kiválasztott változat részletes ismertetése 5.1 A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése 5.1.1 A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése

Az esetleges kettős finanszírozással kapcsolatos kérdések áttekintése Kevert települési hulladékok begyűjtése: Az ISPA projekt keretén belül 3 db gyűjtő jármű beszerzésére került sor, a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerben 44 db jármű látja el a szükséges feladatokat, melyből 24 db tömörítőlapos gyűjtőautó, illetve 6 db multiliftes tehergépjármű továbbá ezt egészíti ki még 4 db multilliftes pótkocsi. A KEOP1.1.1/B projekt részeként nem került beszerzésre kevert települési hulladékok begyűjtésére-szállítására eszköz, a kettős finanszírozás így nem merül fel. A projekt keretén belül 21 db jármű beszerzésére kerülne sor, differenciált méretben, igazodva a logisztikai rendszerhez. Átrakóállomás kiszolgálása: Az ISPA projekt keretén belül nem került beszerzésre gyűjtő jármű vagy pótkocsi, kizárólag az átrakóállomás kiszolgálásához szükséges konténerek. Az átrakóállomás terhelését az ISPA projekt során alulbecsülték, illetve részben a logisztikai rendszer is átalakításra került (a kétütemű szállítás előtérbe helyezése érdekében, mely a projekt súlyponti települései és a lerakó ezen településektől mért távolságával magyarázható), ezért a jelenlegi üzemeltető új konténerek beszerzésére kényszerült a biztonságos üzemeltetés érdekében. A beszerzendő konténerek az üzemeltető tulajdonában lévő konténerek helyettesítését célozzák, az ISPA projekt keretén belül beszerzett eszközök további felhasználása tervezett, így nem merül fel kettős finanszírozás. A projekt keretén belül 2 db multiliftes tehergépjármű, 3 db pótkocsi és 16 db átrakóállomáshoz illeszkedő zárt, görgős konténer beszerzésére kerülne sor. Hulladékudvarok kiszolgálása, telephelyi rakodási feladatok: Az ISPA projekt keretén belül kiépített hulladékudvarok ellátásához az ISPA projekt keretén belül nem került beszerzésre sem kétkaros sem multiliftes tehergépjármű, ezekkel az eszközökkel a jelenlegi üzemeltető rendelkezik. A KEOP-1.1.1/B projekt szintén nem tartalmaz gyűjtőjárműveket a hulladékudvarok kiszolgálására. A KEOP-1.1.1/C projekt keretén belül 6 db láncos konténeres tehergépjármű és 2 db pótkocsi beszerzésére kerülne sor, melyek közül 4 db a három hulladékudvar és részben a válogatómű kiszolgálását

végeznék. (a válogatóműben a dobrosta és a válogatósor végén konténerekbe gyűjtik a maradék hulladékokat, ezek elszállítását a válogatás folyamatossága érdekében biztosítani kell) Mivel az elődprojektekben ezen járművek beszerzése nem szerepelt, ezért kettő finanszírozásra nem kerül sor. Gyűjtőszigetes gyűjtés: Az ISPA projekt keretén belül gyűjtőszigetek beszerzésére nem került sor, ahogyan az ezekhez szükséges daruval ellátott multiliftes gépjárművek beszerzésére sem. A KEOP-1.1.1/B projekt szintén nem tartalmaz ilyen fejlesztési irányt, ezért jelen projekt keretén belül beszerzésre kerülő 2 db multiliftes darus tehergépjármű beszerzése esetében nem merül fel kettő finanszírozás. Gyűjtőedények: az ISPA projekt során beszerzésre került összesen 2280 db műanyag gyűjtőedény (EN 840 szabvány szerinti 60 – 1100 literes edények). A projektterületen található 102.261 db ingatlan esetében döntően a jelenlegi szolgáltató biztosítja a hulladékok ingatlanon belüli gyűjtéséhez szükséges edényzetet, a lakosság az edényeket a szolgáltatótól bérli. A szolgáltató levonulása esetén ezen edények pótlása szükséges a közszolgáltatás ellátása érdekében. Az ISPA projekt keretén belül beszerzett és az ingatlantulajdonosok saját tulajdonú edényeit is figyelembe véve 51.050 db műanyag edény és 200 db 5 m3-es acél konténer beszerzése szükséges. A kettős finanszírozás veszélyes nem merül fel, mivel az ISPA és saját tulajdonú edények számát a szükséges edényszám meghatározása során figyelembe vették. A KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül beszerzésre kerülő edények kizárólag házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésre használhatók fel, így a KEOP-1.1.1/B projekt vonatkozásában sem merül fel kettős finanszírozás. Acél konténerek: A hulladékudvaroknak az ISPA során tervezett nagyobb kihasználtsága miatt többlet konténer kihelyezése szükséges. A projekt részeként 47 db edény beszerzése szükséges a többlet igények kielégítésére, eddig ezen edényeket a szolgáltató biztosította. Az edények egy része továbbá felhasználásra kerül (27 db) a válogatóműben az anyagában hasznosítható hulladékfrakciók egy részének átmeneti tárolásához és a válogatási maradékok ideiglenes tárolásához. Csurgalékvíz gyűjtéssel kapcsolatos beszerzés: A KEOP-1.1.1/C projekt keretén belül 1 db nyerges kocsi és félpótkocsi beszerzésére kerülne sor. Az ISPA és KEOP1.1.1/B projekt keretén belül ilyen eszköz beszerzésére nem kerül(t) sor, így a kettős finanszírozás veszélye nem áll fenn. Informatikai fejlesztés: Az ISPA projekt keretén belül az informatikai fejlesztés kizárólag a telephelyek mérlegeinek működtetéséhez szükséges hardware és software, ill. a membrános komposztálót felügyelő informatikai rendszer kiépítésére szorítkozott. A KEOP-1.1.1/B projekt nem tartalmaz informatikai fejlesztést, így a kettős támogatás veszélyes a tervezett beszerzések vonatkozásában nem merül fel. Válogatómű: Az elmúlt években szerzett üzemeltetési tapasztalatok alapján a válogatómű megfelelő működéséhez a válogatási maradékok (dobrosta alatt és válogatósor végén), illetve a nem válogatósorra feladatott anyagok válogatási maradékaihoz, a válogatott haszonanyagok bálázás előtti átmeneti tárolásához (a nem válogatóboxba leválogatott frakciók esetén) konténerek biztosítása szükséges. A projekt keretén belül összesen 27 db acél konténer beszerzésére kerülne sor ezen feladatok ellátásához. Az alábbi táblázatokban tekintjük át az ISPA, KEOP-1.1.1/B és KEOP-1.1.1/C projekt keretén belül beszerzett ill. beszerzésre kerülő eszközöket. Jelen projektben is szereplő ISPA keretén belül beszerzett

Felhasználás

Megjegyzés

eszközök listája 3 db 22 m3-es gyűjtőjármű 0 - db 60 literes 2000 db - 120 literes 130 db - 240 literes 20 db - 770 literes 130 db - 1,1 m3-es 0 db - 5 m3-es (gyűjtőjárművel üríthető) Szelektív gyűjtőszigetek 51 db acél konténer

Kevert települési hulladékok gyűjtése

A rendszer ellátásához nem elegséges a 3 db jármű

Projektterületen összesen 102.261 db háztartás, nem elegendő a rendszer ellátására


-

-

Hulladékudvarok, válogatómű és depónia kiszolgálására Felhasználás

Megjegyzés

Jelen projektben is szereplő KEOP-1.1.1/B keretén belül beszerzésre kerülőeszközök listája 7 db 16 m3-es gyűjtő jármű

Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés

ISPA-ban nem szerepel

1 db kompakt gyűjtő jármű


ISPA-ban nem szerepel

35000 db gyűjtőedénye


ISPA-ban nem szerepel ilyen felhasználási céllal

KEOP-1.1.1/C eszközök 6 db Kommunális gyűjtőjármű háromtengelyes 22 m3 60 liter - 1,1 m3 ürítőszerkezettel 2 db Kommunális gyűjtőjármű háromtengelyes 22 m3 60 liter - 5 m3 ürítőszerkezettel 4 db Kommunális gyűjtőjármű kéttengelyes 16 m3, 60 liter 1,1 m3 ürítőszerkezettel 4x2 2 db Kommunális gyűjtőjármű kéttengelyes 16 m3, 60 liter 1,1 m3 ürítőszerkezettel 4x2 + daru 1 db Kommunális gyűjtőjármű háromtengelyes min. 18 m3 60 liter - 1,1 m3 ürítőszerkezettel és edénymosó rendszerrel 4 db Kommunális gyűjtőjármű kéttengelyes 16 m3, 60 liter 1,1 m3 ürítőszerkezettel 4x4 2 db Kompakt kommunális gyűjtőjármű min. 3 m3 - (4x4) 2 db Konténeres gépjármű 4x2

Felhasználás

Megjegyzés


KEOP-1.1.1/B-ben nem szerepel. ISPA projekt keretén belül beszerzett eszközök önmagukban nem elegendőek a projektterület ellátásához, beszerzésükre a kapacitáshiány megszüntetése érdekében van szükség. (a szolgáltató 44 db járművet üzemeltet jelenleg a projektterület ellátására, melyet 3 db ISPA jármű egészít ki)

Hulladékudvarok kiszolgálására

ISPA-ban és KEOP-111/B-ben nem szerepel

KEOP-1.1.1/C eszközök

Felhasználás Hulladékudvarok 4 db Konténeres gépjármű 4x4 kiszolgálására 2 db Pótkocsi láncos konténeres Hulladékudvarok gépjárműhöz kiszolgálására 3 db Pótkocsi multiliftes Átrakó kiszolgálása gépjárműhöz 2 db Multilfites kocsi Átrakó kiszolgálása 2 db Multiliftes kocsi daruval Átrakó kiszolgálása és szerelve gyűjtőszigetes gyűjtés 10.600 db - 60 literes 36.000 db - 120 literes 1400 db - 240 literes 850 db - 770 literes 2200 db - 1,1 m3-es Kevert települési 200 db Kommunális hulladékok gyűjtése gyűjtőkonténer 5 m3-es 40 db - szelektív gyűjtőszigetek 4 frakciós

63 db acél konténer

Hulladékudvarok válogatómű, depónia és átrakóállomás kiszolgálására

1 db Nyerges kocsi és félpótkocsi csurgalékvíz szállításhoz vontatóval

Csurgalékvíz szállítására

A következő fejezetben a üzemeltetését mutatjuk be.

projekt

keretén

belül

Megjegyzés

Projektterületen összesen 102.261 db háztartás,az ISPA-ban beszerzett eszközök nem elegendőek a rendszer ellátására. Csak annyi edény beszerzésére kerülne sor, mellyel biztosítható lenne a szolgáltató kivonulása után a szolgáltatói tulajdonú edények pótlása (tehát az ISPA vagy a lakos tulajdonában lévő edények által lefedett ingatlanok számára nem kerülne sor beszerzésre) A hulladékudvarok kihasználtsága meghaladja az ISPA-ban tervezett mértéket ezért több edény kihelyezése szükséges, melyet az üzemeltető szolgáltató biztosított. A szolgáltató kivonulásával ezen edények biztosítása szükséges A lerakó tervezése során tervezési hibára került sor, mivel a Mezőcsáti szennyvíztiszító eléréséhez a depónián kiépített nyomóvezetéken keresztül minőségi okokból - a szennyvíztiszító telep nem fogadj a csurgalékvizet, a Miskolci Vízművekhez kell szállítani. A depónia összes kazettájának művelésbe vonása és a következő 30 évben várható csapadékos időjárás miatt a csurgalékvíz elszállítási kapacitás biztosítása szükséges.

beszerzésre

kerülő

eszközök

Kevert települési hulladékok gyűjtése A projekt részeként beszerzésre kerül: − 6 db 22 m3-es tömörítőlapos, háromtengelyes alvázra szerelt 60 liter – 1100 liter edények ürítésére alkalmas ürítőszerkezettel ellátott gyűjtő jármű − 2 db 22 m3-es tömörítőlapos 60 liter – 1100 literes edények ürítésére és 5 m3-es acél konténerek ürítésére alkalmas gyűjtő jármű − 4 db 4x2 hajtásképletű 16 m3-es tömörítőlapos 60 liter – 1100 literes edényekhez illeszkedő ürítőszerkezettel ellátott gyűjtő jármű − 2 db 4x2 hajtásképletű 16 m3-es tömörítőlapos 60 liter – 1100 literes edényekhez illeszkedő ürítőszerkezettel ellátott gyűjtő jármű daruval ellátva, melyek a

− − −

gyűjtőszigetek ürítését is el tudják végezni a multiliftes tehergépjárművek meghibásodása esetén 4 db 4x4 hajtásképletű 16 m3-es tömörítőlapos 60 liter – 1100 literes edényekhez illeszkedő ürítőszerkezettel ellátott gyűjtő jármű. 1 db mosófelépítménnyel ellátott tömörítőlapos gyűjtő gépjármű 2 db keskeny nyomtávú kompakt gyűjtő gépjármű

A beszerzésre kerülő eszközök a kevert települési hulladékok gyűjtését végeznék. A gyűjtési rendszeren belül a kétütemű szállítás domináns, azonban a Hejőpapi körzethez tartozó települések esetében 4x4 hajtásképlettel rendelkező gyűjtő autók beszerzése tervezett, mivel a lerakón történő közlekedés 4x2 hajtásképletű járművekkel nehézkes, kiemelten a csapadékos ill. téli időszakban. Az intézményi gyűjtés feltételeinek biztosítása érdekében 2 db gyűjtő jármű 5 m3-es konténerek helyben történő ürítésére is alkalmas ürítőszerkezettel kerülne felszerelésre, melyet 200 db 5m3-es konténer egészítene ki. A 16 m3-es daruval is ellátott gyűjtő járművek a gyűjtőszigetek részleges ürítését is képesek ellátni a multiliftes tehergépjárművek esetleges meghibásodása, vagy tervszerű karbantartása esetén. A gyűjtőszigetek gyűjtéséhez szükséges gépjárművek számát úgy terveztük meg, hogy a hagyományos gyűjtő jármű és a multiliftes járművek együttesen biztosítsák az ellátást. Miskolc MJV egyes körzeteiben hagyományos tehergépjárművekkel nem lehetséges a gyűjtés ellátása, mely vagy súlykorlátozási okokra, vagy az adott utcák szélességére vezethető vissza. Ezen területek gyűjtéséhez 2 db keskeny nyomtávú 4x4 hajtásképletű gyűjtő jármű beszerzése tervezett. A kivonuló szolgáltatók tulajdonát képező edények helyett új edények beszerzése tervezett a környezetkímélő, pormentes tárolás biztosítása érdekében. A projekt részeként ezért beszerzésre kerül: − 10600 db 60 literes edény − 36000 db 120 literes edény − 1400 db 240 literes edény − 850 db 770 literes edény − 2200 db 1100 literes edény. Az edények a vonatkozó EN 840 szabvány szerintiek, a beszerezni kívánt gyűjtő járművekhez igazodva. A projekt részeként edényazonosítási rendszer bevezetése tervezett RFID alapú chipek edényekre szerelésével, a gyűjtő járművek megfelelő érzékelővel és kommunikációs rendszerrel történő ellátása mellett. A beszerezni kívánt járműflottával biztosítható a Konzorcium Tagönkormányzatainak területén keletkező kevert települési hulladékok begyűjtése, az informatikai rendszer segítségével pedig biztosítható a nyilvántartások pontos vezetése, hatékonyabb controlling rendszer kiépítése és szükség szerint kéttényezős közszolgáltatás díj bevezetése. Szelektív hulladékgyűjtés gyűjtőszigetekkel A projektben 40 db új gyűjtősziget beszerzése tervezett. A 40 db gyűjtősziget beszerzésével Miskolc MJV területéről a jelenlegi szolgáltató kivonulásával csökkenő gyűjtősziget szám pótlására kerülne sor, így a gyűjtőszigetek számában összességében nem következne be változás. A gyűjtőszigetek EN 13071 szabvány szerinti ürítő szerkezettel rendelkeznek („kétkampós”)

Szelektív házhoz menő hulladékgyűjtés csomagolási hulladékok A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül bemutatott rendszer szerint valósulna meg, a KEOP-1.1.1/C projekt részeként a tevékenység ellátásában nem következne be változás. Szelektív házhoz menő biohulladék gyűjtés A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül bemutatott rendszer szerint valósulna meg, a KEOP-1.1.1/C projekt részeként a tevékenység ellátásában nem következne be változás. Hulladékudvarok üzemeltetése A hulladékudvarok üzemeltetése alapvetően az ISPA keretén belül megvalósult rendszer szerint üzemelne tovább. A KEOP-1.1.1/ projekt részeként beszerzésre kerülő újrahasználati konténerek telepítését követően a hulladékudvarok alkalmasak lesznek újrahasználati központ funkciók betöltésére is. Jelen projekt részeként a 3 db miskolci hulladékudvarra 20 db konténer kihelyezésére kerülne sor, illeszkedve a megnövekedett igénybevételhez. A hulladékudvarok kiszolgálását kétkaros (láncos) konténeres tehergépjárművek és multiliftes tehergépjárművek végzik, a terheléstől függően pótkocsik igénybevétele mellett. A projekt részeként 2 db 4x2, 4 db 4x4 hajtásképletű láncos konténeres tehergépjármű és 2 db pótkocsi beszerzése tervezett. Hulladékok átrakása A hulladékok átrakása – a súlyponti hulladéktermelő települések és a lerakó távolsága miatt – változatlanul prioritást élvezne. Az átrakóállomás üzemeltetéséhez a jelenlegi és jövőbeli terhelések alapján az ISPA-ban beszerzett eszközök (konténerek) beszerzésén túl 16 átrakóállomás konténer beszerzése tervezett. A Miskolc, József Attila út 65. alatti átrakóállomás üzemeltetéséhez 2 db multiliftes tehergépjármű és 3 db pótkocsi beszerzése tervezett. A multiliftes tehergépjárműveket a terhelés változása, váratlan meghibásodás vagy tervszerű karbantartás idején kiegészítik a gyűjtőszigetek ellátásához beszerzésre kerülő multiliftes darus tehergépjárművek is. Hulladékok válogatása A KEOP-1.1.1/C projekt megvalósulásával a válogatómű kiszolgálásához acél konténerek beszerzésére kerülne sor, mely a már válogatott bálázásra váró anyagok illetve a válogatási maradékok tárolását biztosítaná. A beszerezni kívánt konténerek száma: 27 db. Fentieken túlmenően a válogatómű üzemeltetése a KEOP-1.1.1/B projektben bemutatottakkal azonos. Maradék hulladékok lerakás előtti előkezelése A maradék hulladékok lerakás előtti kezelése a KEOP-1.1.1/B projektben bemutatottakkal azonos, a KEOP-1.1.1/C projekt megvalósulásával nem következik be változás. Maradék hulladékok lerakása A maradék hulladékok lerakása a KEOP-1.1.1/B projekttel azonos. A KEOP-1.1.1/C projekt részeként a depónia biztonságos üzemeltetéséhez csurgalékvíz szállítását végző nyerges vontató és tartályos pótkocsi beszerzése tervezett. Lásd még 3.1.3.1 fejezet. Informatikai rendszer kiépítése Edényazonosító rendszer Edényazonosítási rendszer áttekintése A rendszer általánosan a következő elemekből áll:

− −

− − − − −

RFID antenna a gyűjtő autóra szerelve. Ez az antenna érzékeli az edényekre szerelt chipek által kibocsátott jelet RFID chip az edényekre szerelve. Új szabványos edények esetében az edényt chip tartóval ellátva is lehet kérni. Régi edények esetén öntapadó chipet alkalmaznak. (kb. egy nagyobb sebtapaszhoz hasonló) A chip ún. passzív chip, azaz kizárólag egy azonosító jelet tud sugározni. Az RFID érzékelő által felfogott jel alapján (kulcsmezők összekapcsolása) előre definiált adatbázisból azonosítható az ügyfél és annak egyéb adatai. (cím, díj, ürítési gyakoriság, GPS adatok stb.) kiegészítő matrica: az RFID chipen kívül a rendszer kiegészíthető matricával, mely a szolgáltatás igénybevételének jogosultságát jelzi a gyűjtést végző személyzetnek. fedélzeti számítógép: a mérőcella és az RFID azonosító antenna jeleit dolgozza fel és regisztrálja. Az adatokat vagy a saját memóriába tárolja le, vagy GPRS, 3G vagy egyéb szabvány alapján továbbítja vezeték nélküli módszerrel a központba. Központi számítógép: a begyűjtött adatok fogadására alkalmas gép Szoftver: a beérkező adatokat dolgozza fel. A projekt keretén belül szükséges a jelenlegi adatbázisok és számlázási rendszerek összekapcsolása az RFID rendszerrel. kézi jelolvasó (kb. mint egy kézi vonalkód leolvasó gép): csak egyes gyártóknál. Feladata új edények kihelyezése esetén a chip első aktiválása. (pl. lakos elköltözik, edényméret változtatása stb.)

Járatoptimalizálás Járatoptimalizálás A járatok optimalizálásának módszere a térinformatika, a GPS technológiák és a gráfok és mátrixok számításának informatikai modelljeivel jelentős megtakarítási lehetőségeket jelenthet a nagy kiterjedésű gyűjtő rendszerek tekintetében. A változat keretén belül szolgáltatási szerződés megkötése tervezett, melynek keretén belül a szakvállalat a kiállási helyek térinformatikai feldolgozásával (lakos és intézmények címei) ill. az egyéb figyelembe veendő szempontok alapján (pl. egyirányú utca, ürítési nap, depó távolság, szállítható tömeg, műszakrend stb.) elvégzi a járatok optimalizálását a teljes hulladékgazdálkodási rendszerre. A járatoptimalizálás keretén belül új járattervek kialakítására kerül sor, mellyel a gyűjtő járművek által megtett éves futásteljesítmény csökkenése várható, kellően felkészült szakvállalat %-os megtakarítást is garantál. A járatoptimalizálás elvégzésétől a logisztikai költségek csökkenését várjuk, ezáltal a teljes rendszer költséghatékonysága növelhető. A járatoptimalizálás keretén belül a kiállási címek és a peremfeltételek megadását követően a szakvállalat térinformatikai adatbázist készít. A térinformatikai adatbázis felépítését követően matematikai módszerek segítségével optimalizációs eljárásokat végeznek, és új járatterv modellt készítenek. A járatterv átadását követően az optimalizált járatterv tesztelésére kerül sor, melynek eredményeit követően a járatterveket véglegesítik és az új járattervek bevezetésére kerül sor. A legfontosabb adatok a járatoptimalizálás elvégzéséhez: − Szolgáltatási terület (szerződött ügyfelek címei és edényzet mérete) − Gyűjtési időpont − Optimalizálhatóság szabadságfoka: szabadon -, konzultáció alapján -, vagy egyáltalán nem optimalizálható − Gyűjtési gyakoriság − Átvételi végpontok, depóniák haszonanyag feldolgozók, komposztálók, előkezelők − Géppark jellemzői − Területi sajátosságok (jellemzően magasság-, szélesség- és súlykorlátozások) − Egyéb adatok: edényzet átlagos telítettsége (múltbéli adatok)

Egy lehetséges példa a járatterv optimalizálására (kiinduló állapot) Egy lehetséges példa a járatterv optimalizálására (optimalizálást követő állapot) Vállalatirányítási rendszer kiépítése A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok Konzorciumi megszervezése elengedhetetlenné teszi a szükséges informatikai háttér megteremtését is. A projektterületen a jelenlegi közszolgáltatók saját informatikai rendszerrel rendelkeznek, mely a több, mint 102.000 ingatlanhoz kötődő szerződéses állomány, számlázási rendszer kezelését is biztosítja. 2014.01.01-től szükséges ezen rendszerek kiépítésének megkezdése, a Ht.-ből fakadó nyilvántartási és archiválási rendszerek kiépítésével egyidejűleg. A projekt keretén belül ezért vállalatirányítási rendszer kiépítésére kerülne sor minimálisan nyilvántartási (szerződések), könyvelési-kintlévőség kezelési, controlling, számlázási modulokkal. Szükséges a telephelyek informatikai rendszerének kialakítása (mérlegelő szoftverek és adatbázisok, gyűjtőjáratok menetleveleinek rögzítése, műszaki kontrolling adatok pl. tankolás, km és üzemóraszám stb.) modul kiépítése, a szükséges hardware és software rendszerek beszerzése.

30. táblázat: a fejlesztés eredményei 2012 1. Házi komposztálás

2013

2014

0,0

0,0

2. Szelektíven begyűjtött hulladék

6 233,7

2.1. papír

2 977,8

2015 0,0

2016

1 000,0

2017

6 248,7

6 263,9 16 213,7 16 247,4 16 247,4 16 247,4 16 247,4

16 247,4

2 986,8

2 995,7

4 291,0

1 000,0

2020 1 000,0

4 291,0

1 000,0

2019 1 000,0

4 269,7

1 000,0

2018

4 291,0

4 291,0

4 291,0

2.1.1. ebből csomagolási papír

2 166,2

2 172,7

2 179,2

2 082,5

2 095,0

2 095,0

2 095,0

2 095,0

2 095,0

2.2. műanyag

1 533,7

1 539,8

1 546,0

3 098,3

3 110,7

3 110,7

3 110,7

3 110,7

3 110,7

2.2.1. ebből csomagolási műanyag

1 254,2

1 259,2

1 264,2

2 755,6

2 769,4

2 769,4

2 769,4

2 769,4

2 769,4

2.3. üveg

477,8

477,8

477,8

1 317,8

1 317,8

1 317,8

1 317,8

1 317,8

1 317,8

2.3.1. ebből csomagolási üveg

407,3

407,3

407,3

1 017,0

1 017,0

1 017,0

1 017,0

1 017,0

1 017,0

52,6

52,6

52,6

831,6

831,6

831,6

831,6

831,6

831,6

0,0

0,0

0,0

480,5

480,5

480,5

480,5

480,5

480,5

1 088,5

1 088,5

1 088,5

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék

595,1

595,1

595,1

1 300,0

1 300,0

1 300,0

1 300,0

1 300,0

1 300,0

2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék

493,4

493,4

493,4

4 500,0

4 500,0

4 500,0

4 500,0

4 500,0

4 500,0

0,0

0,0

0,0

103,3

103,3

103,3

896,3

896,3

896,3

896,3

896,3

896,3

3. Komposztálás

1 088,5

1 088,5

1 088,5

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

3.1.1. zöldhulladék komposztálása

1 088,5

1 088,5

1 088,5

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

56 398,3 55 443,7 55 120,1 45 189,4 45 278,7 45 278,7 45 278,7 45 278,7

45 278,7

2.4. fém 2.4.1. ebből csomagolási fém 2.5. biohulladék

2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

3.1.2. egyéb, biohulladék komposztálása 4. Vegyes gyűjtés 4.1. papír

5 111,2

5 142,7

5 174,4

3 941,3

3 961,0

3 961,0

3 961,0

3 961,0

3 961,0

4.2. műanyag

7 743,4

7 774,4

7 805,5

6 290,5

6 315,7

6 315,7

6 315,7

6 315,7

6 315,7

4.3. üveg

1 718,6

1 718,6

1 718,6

878,5

878,5

878,5

878,5

878,5

878,5

4.4. fém

1 333,4

1 333,4

1 333,4

554,4

554,4

554,4

554,4

554,4

554,4

4.5. biohulladék

13 438,4 13 293,1 13 149,3

7 295,4

7 154,5

7 154,5

7 154,5

7 154,5

7 154,5

4.6. egyéb

27 053,4 26 181,6 25 939,1 26 229,3 26 414,6 26 414,6 26 414,6 26 414,6

26 414,6

5. Átrakott vegyes hulladék

47 744,5 46 936,4 46 662,5 38 255,5 38 331,1 38 331,1 38 331,1 38 331,1

38 331,1

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

6. Előkezelőbe (pl. MBH) kerülő vegyes hulladék

0,0

0,0

0,0 45 189,4 45 278,7 45 278,7 45 278,7 45 278,7

7. Égetett vegyes hulladék

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

56 398,3 55 443,7 55 120,1

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0 14 452,7

8. Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék 9. Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése

0,0

0,0

0,0 14 424,5 14 452,7 14 452,7 14 452,7 14 452,7

9.1. stabilizált hulladék

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0 14 147,3 14 175,5 14 175,5 14 175,5 14 175,5

14 175,5

0,0

0,0

9.2. nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra (anyagában és energetikailag)

0,0

9.3. fém hasznosításra

0,0 228,2

229,0

0,0

0,0

0,0

10. Lerakott kezelési maradékok 10.1.

komposztálási maradék

10.2.

válogatási maradék

0,0

277,2

0,0

277,2

229,7 31 584,8 31 649,3 31 649,3 31 649,3 31 649,3

31 649,3

0,0

277,2

0,0

277,2

0,0

277,2

0,0

45 278,7

0,0

277,2 0,0

0,0

0,0

228,2

229,0

229,7

820,0

823,3

823,3

823,3

823,3

823,3

10.2.1. papír

68,5

68,7

68,9

164,0

164,7

164,7

164,7

164,7

164,7

10.2.2. műanyag

45,6

45,8

45,9

82,0

82,3

82,3

82,3

82,3

82,3

0,0

0,0

0,0

41,0

41,2

41,2

41,2

41,2

41,2

10.2.3. fém

114,1

114,5

114,9

533,0

535,2

535,2

535,2

535,2

535,2

10.3.

10.2.4. egyéb égetési maradék

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

10.4.

előkezelt vegyes hulladék lerakásra

0,0

0,0

0,0 30 764,9 30 826,0 30 826,0 30 826,0 30 826,0

30 826,0

56 626,5 55 672,7 55 349,9 31 584,8 31 649,3 31 649,3 31 649,3 31 649,3

31 649,3

11. Összes lerakás (8+10) 9.2. nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra (anyagában és energetikailag)

0,0

0,0

0,0

14147,3

14175,5

14175,5

14175,5

14175,5

14175,5

9.2.1. anyagában hasznosítható anyagok

0,0

0,0

0,0

4244,2

4252,6

4252,6

4252,6

4252,6

4252,6

9.2.1.1. papír

0,0

0,0

0,0

848,8

850,5

850,5

850,5

850,5

850,5

9.2.1.2. PET

0,0

0,0

0,0

1061,1

1063,2

1063,2

1063,2

1063,2

1063,2

9.2.1.3. PET átlátszó 9.2.1.4. PET szines 9.2.1.5. PE

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

9.2.1.6. PE film

0,0

0,0

0,0

1909,9

1913,7

1913,7

1913,7

1913,7

1913,7

9.2.1.7. egyéb műanyag 9.2.2. magasfűtőértékű, energetikailag hasznosítható anyagok (RDF

0,0

0,0

0,0

424,4

425,3

425,3

425,3

425,3

425,3

0,0

0,0

0,0

9903,1

9922,8

9922,8

9922,8

9922,8

9922,8

31. táblázat: Szelektív gyűjtési rendszerben begyűjtött mennyiség részletezése, tonna 2012

2013

2015

2017

2018

1 655,18

1 659,21

2 032,72

2 032,72

2 032,72

1.1 papír

979,05

981,99

643,66

643,66

643,66

1.1.1 ebből csomagolási papír

391,24

392,41

314,25

314,25

314,25

1.2 műanyag

271,54

272,63

466,61

466,61

466,61

1.2.1 ebből csomagolási műanyag

244,33

245,30

415,41

415,41

415,41

1.3 üveg

404,59

404,59

922,46

922,46

922,46

1.3.1 ebből csomagolási üveg

711,88

1. Gyűjtősziget, konténer

201 2020 9 2 032 ,72 2 032,72 643, 66 643,66 314, 25 314,25 466, 61 466,61 415, 41 415,41 922, 46 922,46 711, 88 711,88

404,59

404,59

711,88

711,88

1.4 fém

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00 0,00

0,00

1.4.1 ebből csomagolási fém

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00 0,00

0,00

1.5 biohulladék 1.6 egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00 0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

2. Házhoz menő gyűjtés

0,00

0,00

6 254,45

6 687,67

2.1 papír

0,00

0,00

2 644,01

2 660,44


0,00

0,00

1 289,29

1 298,91

2.2 műanyag 2.2.1 ebből csomagolási műanyag

0,00 0,00

0,00 0,00

2 228,93 1 981,99

2 239,71 1 993,98

0,00 0,00 6 6 687 687,67 ,67 2 660, 44 2 660,44 1 298, 1 298,91 91 2 239, 2 239,71 71 1 993,98 1

6 687,67

2 660,44

1 298,91

2 239,71 1 993,98

2012

2013

2015

2017

2018

201 2020 9 993, 98

2.3 üveg

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00 0,00

0,00


0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

2.4 fém

0,00

0,00

777,52

777,52


0,00

0,00

468,02

467,02


0,00

0,00

604,00

1 010,00

0,00 0,00 777, 777,52 52 465, 466,02 02 1 010, 1 010,00 00

0,00

0,00

0,00

0,00

802,91

803,05

1 683,51

1 278,52

3.1 papír

48,64

48,79

128,09

128,73


19,84

19,90

62,48

62,85

3.2 műanyag

0,62

0,62

92,95

93,32


0,62

0,62

82,67

83,08

3.3 üveg

2,68

2,68

276,74

276,74


2,68

2,68

186,49

186,49

52,57

52,57

41,58

41,58

0,00

0,00

0,00

1,00

595,06

595,06

696,00

290,00

103,34

103,34

448,15

448,15

3 775,58

3 786,47

6 242,99

6 248,50

4.1 papír

1 950,13

1 955,98

853,94

858,21


1 755,11

1 760,38

416,50

419,00

3. Hulladékudvaron gyűjtött

3.4 fém 3.4.1 ebből csomagolási fém 3.5 biohulladék 3.6 egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

4. Intézményi gyűjtés

0,00 0,00 1 1 278 278,52 ,52 128, 128,73 73 62,8 62,85 5 93,3 93,32 2 83,0 83,08 8 276, 276,74 74 186, 186,49 49 41,5 41,58 8 2,00 3,00 290, 290,00 00 448, 448,15 15 6 6 248 248,50 ,50 858, 858,21 21 419, 419,00 00

777,52 464,02

1 010,00 0,00

1 278,52 128,73 62,85 93,32 83,08 276,74 186,49 41,58 4,00 290,00 448,15

6 248,50 858,21 419,00

2012

2013

2015

2017

2018

4.2 műanyag

1 261,52

1 266,56

309,83

311,07

311,07


1 009,21

1 013,25

275,56

276,94

276,94

70,50

70,50

118,60

118,60

118,60


0,00

0,00

118,60

118,60

118,60

4.4 fém

0,00

0,00

12,47

12,47

12,47


0,00

0,00

12,47

12,47

12,47

493,44

493,44

4 500,00

4 500,00

4 500,00

0,00

0,00

448,15

448,15

448,15

4.3 üveg


A 30. és 31. táblázat az MT mellékleteként a vizsgált időszakra bemutatásra kerül elektronikusan.

201 2020 9 311, 07 311,07 276, 94 276,94 118, 60 118,60 118, 60 118,60 12,4 7 12,47 12,4 7 12,47 4 500, 00 4 500,00 448, 15 448,15

34. táblázat: A tervezett létesítmények bemutatása Létesítmény

Létesítmény helye

Beruházás utolsó éve

Összesen

Házi komposztáló edényzet Újrahasználati központ Hulladékudvar Gyűjtősziget Válogató* Komposztáló* Pellet-előállító* Előkezelő (mechanikai, vagy MBH)* Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök (edényzet, speciális járművek)**

NR NR NR Miskolc MJV NR NR NR NR

0 0 0 40 0 0 0 0

0 0 0 40 0 0 0 0

Multiliftes kocsi daruval szerelve

Konzorcium tagönkormányzatai

2

2

Hejőpapi

1

1


2

2


6

6


2

2


4

4


2

2


4

4

Kompakt kommunális gyűjtőjármű min. 3 m3 - (4x4)


2

2



2

2



4

4

Lerakó kapacitás kihasználtságának növelését szolgáló eszközök Nyerges kocsi és félpótkocsi csurgalékvíz szállításhoz vontatóval Egyéb*** Multilfites kocsi Kommunális gyűjtőjármű háromtengelyes ürítőszerkezettel Kommunális gyűjtőjármű háromtengelyes ürítőszerkezettel Kommunális gyűjtőjármű kéttengelyes 16 ürítőszerkezettel 4x2 Kommunális gyűjtőjármű kéttengelyes 16 ürítőszerkezettel 4x2 + daru Kommunális gyűjtőjármű kéttengelyes 16 ürítőszerkezettel 4x4

22 m3 60 liter - 1,1 m3 22 m3 60 liter - 5 m3 m3, 60 liter - 1,1 m3 m3, 60 liter - 1,1 m3 m3, 60 liter - 1,1 m3

Létesítmény



Összesen

Pótkocsi láncos konténeres gépjárműhöz


2

2

Pótkocsi multiliftes gépjárműhöz


3

3

Kommunális gyűjtőjármű háromtengelyes min. 18 m3 60 liter - 1,1 m3 ürítőszerkezettel és edénymosó rendszerrel


1

1

Konténerek átrakóállomáshoz


16

16

30 m3-es görgős acéllemez nyitott konténer


3

3

24 m3-es görgős acéllemez, nyitott konténer


3

3

10 m3-es görgős, acéllemez, nyitott konténer


3

3

7 m3-es zárt, acéllemez, szimmetrikus kiskonténer


6

6

7 m3-es acéllemez, nyitott, szimmetrikus kiskonténer


12

12

5 m3-es acéllemez, nyitott, szimmetrikus kiskonténer


10

10

5 m3-es acéllemez, zárt, szimmetrikus kiskonténer


10

10

Kommunális gyűjtőedények 60 literes


10600

10600



36000

36000



1400

1400



850

850

Kommunális gyűjtőedények 1,1 m3-es


2200

2200

Kommunális gyűjtőkonténer 5 m3-es


200

200

RFID chip


85000

85000

Létesítmény



Összesen

Autókra szerelt információtechnológia


30

30

Vállalatirányítási rendszer


1

1

* a bővülő szelektív hulladékgyűjtés részeként a válogatóművek mellett új tároló csarnokok építése indokolt a * a tervezett létesítményeket külön-külön, a telepítés helyének megadásával kell feltüntetni ** típusonként (pl. szelektív gyűjtéshez) *** a pályázati felhívás C1. pontjával összhangban

5.1.2 Output indikátorok 35. táblázat: Output indikátorok Az indikátor megnevezése Output indikátor Házhoz menő Házhoz menő gyűjtéssel hulladékgyűjté begyűjtött szelektív s hulladék mennyisége Házi komposztálók száma Házi Házilag komposztált komposztálás zöldhulladék mennyisége Szelektíven begyűjtött csomagoló anyag Válogatóműben mennyisége az kezelt hulladék összes keletkező csomagoló anyaghoz képest Komposztált biológiailag lebomló hulladék mennyisége Komposztáló az összes keletkező hulladékhoz képest Hulladéklerakótól eltérített szerves hulladék mennyisége az összes keletkező hulladékhoz képest Mechanikai Előkezelt, magas előkezelő fűtőértékű hulladék mennyisége az összes kezelt mennyiséghez képest Elsődlegesen lerakásra kerülő hulladék mennyisége az összesen keletkező hulladékhoz képest Lerakó Másodlagosan lerakásra kerülő hulladék mennyisége az összesen keletkező hulladékhoz képest Létesítmény

Mérték- Kiindulási Dátum Célérték egység érték

Dátum

tonna

0

2012

6 682,59

2016

db

0

2012

5000

2016

tonna

0

2012

1 000

2016

26,12%

2012

42,65%

2016

2012

9,41%

2012

(11,03% házi komposztálással együtt)

%

%

7,49%

2016

%

6,49%

2012

23,00%

2016

%

0,00%

2012

21,92%

2016

%

90,05%

2012

0,00%

2016

%

0,36%

2012

51,35%

2016

5.1.3 Beszerzendő eszközök főbb műszaki paramétereinek bemutatása Multiliftes tehergépjármű – 2 db − Összgördülő tömeg szólóban min. 26.000 kg, szerelvényben 40.000 kg a forgalmi engedélybe bejegyezve − Gépjármű alváz szabad magassága üresen max. 1.150 mm − Kommunális felépítmény felszerelésére, igénybevételére alkalmas alvázszerkezettel rendelkezzen − Dízelüzemű, a motor max. teljesítménye min. 300 KW, forgatónyomatéka az 1.000-1.400 ford./perc fordulatszám tartományban min. 2000 Nm − Növelt hatású motorfék min. 300 KW max. teljesítménnyel − Károsanyag kibocsátás: min. EURO 5 − Kerékképlet 6x2 „C” tengely ellenkormányzott és talajtól emelhető kivitelben − Hátsó tengely: meghajtott ikerkerékkel differenciál zárral, technikai teherbírás: min 13.000 kg, stabilizátor rúddal felszerelt − A legördülő konténerbillentő a DIN 30722 szabvány szerinti min. 32 m3-es konténer felvételére, szállítására, billentésére és lehelyezésére alkalmas legyen, magas szilárdságú acélból, a végállásoknál csillapítással − A konténeremelő kar teleszkópos kivitelű legyen − Mechanikus (súlyzáras) horogbiztosítás − Üzemeltetéshez szükséges létszám: 1 fő − Fogyasztás: max 45 liter/100 km − Alkalmazási terület: hulladékkezelési közszolgáltatás − Napi üzemelési idő: két műszak 2x8 óra − Karbantartási feladatok: olajcsere, emelőszerkezetek ellenőrzése, gumiabroncsok ellenőrzése/cseréje, olajszűrő csere, kopó alkatrészek, hidraulika csövek ellenőrzése szükség szerinti cseréje Multiliftes tehergépjármű daruval – 2 db − Összgördülő tömeg szólóban min. 26000 kg, szerelvényben 40.000 kg a forgalmi engedélybe bejegyezve − Gépjármű alváz szabad magassága üresen max. 1.150 mm − Kommunális felépítmény felszerelésére, igénybevételére alkalmas alvázszerkezettel rendelkezzen − Dízelüzemű, a motor max. teljesítménye min. 300 KW, forgatónyomatéka az 1.000-1.400 ford./perc fordulatszám tartományban min. 2000 Nm − Növelt hatású motorfék min. 300 KW max. teljesítménnyel − Károsanyag kibocsátás: EURO 6 − Kerékképlet 6x2 „C” tengely ellenkormányzott és talajtól emelhető kivitelben − Hátsó tengely: meghajtott ikerkerékkel differenciál zárral, technikai teherbírás: min 13.000 kg, stabilizátor rúddal felszerelt − A legördülő konténerbillentő a DIN 30722 szabvány szerinti min. 32 m3-es konténer felvételére, szállítására, billentésére és lehelyezésére alkalmas legyen, magas szilárdságú acélból, a végállásoknál csillapítással − A konténeremelő kar teleszkópos kivitelű legyen − Mechanikus (súlyzáras) horogbiztosítás − A darunak alkalmasnak kell lennie MSZ EN 13071 szerint kétkampós alul ürítő szelektív edények ürítésére is. − Üzemeltetéshez szükséges létszám: 1 fő − Fogyasztás: max 45 liter/100 km − Alkalmazási terület: hulladékkezelési közszolgáltatás − Napi üzemelési idő: két műszak 2x8 óra − Karbantartási feladatok: olajcsere, emelőszerkezetek ellenőrzése, gumiabroncsok ellenőrzése/cseréje, olajszűrő csere, kopó alkatrészek, hidraulika csövek ellenőrzése szükség szerinti cseréje

Kommunális gyűjtőjármű háromtengelyes 22 m3 60 liter - 1,1 m3 ürítőszerkezettel – 6 db − Vonatkozó szabvány: MSZ EN 1501-1:1998+A2/2012 − háromtengelyes, ikerkerekes meghajtott B tengely, C segédtengely ellenkormányzott − Dízelüzemű, a motor max. teljesítménye min. 230 KW teljesítményű melyhez tartozó max. forgatónyomaték az 1.050-1.500 ford./perc fordulatszám tartományban min. 1.150 Nm − Környezetvédelmi minősítés: EURO 6 − Tartály hasznos térfogat töltővályú nélkül: min.21 m3. − Alaktartó kivitelű, min. 4 mm vastag oldalfallal, tetőlemez vastagsága min. 4 mm, fenéklemez vastagsága min. 5 mm − Anyaga: Acél, a tartály homlokfala elől, alul min. 200 mm magasan zárt. − Ürítés: Automatikus ki- és bereteszelés nyitásnál és zárásnál, fogadószekrény felemelt állapotában a tömörítő szerkezet működtetése előre programozott tisztítási ciklusokat (min. 2) tudjon megvalósítani, tömörítő lap ürítés utáni automatikus gyűjtési pozícióba állítása (min. 500 mm-es elmozdulással) − Töltővályú űrtartalma: min. 1,6 m3. Központi zsírozó a tömörítő és edényürítő szerkezeteknél. − Elektromos működtetésű, programozható, − min. 24 zsírzóponttal, Kiürítési idő max. 160 másodperc − Üzemeltetéshez szükséges létszám: 1 fő + rakodók − Fogyasztás: max 50 liter/100 km − Alkalmazási terület: hulladékkezelési közszolgáltatás − Napi üzemelési idő: két műszak 2x8 óra − Karbantartási feladatok: olajcsere, emelőszerkezetek ellenőrzése, gumiabroncsok ellenőrzése/cseréje, olajszűrő csere, kopó alkatrészek, hidraulika csövek ellenőrzése szükség szerinti cseréje Kommunális gyűjtőjármű háromtengelyes 22 m3 60 liter - 5 m3 ürítőszerkezettel – 2 db − Vonatkozó szabvány: MSZ EN 1501-1:1998+A2/2012 − háromtengelyes, ikerkerekes meghajtott B tengely, C segédtengely ellenkormányzott − Dízelüzemű, a motor max. teljesítménye min. 230 KW teljesítményű melyhez tartozó max. forgatónyomaték az 1.050-1.500 ford./perc fordulatszám tartományban min. 1.150 Nm − Környezetvédelmi minősítés: EURO 6 − Tartály hasznos térfogat töltővályú nélkül: min.21 m3. − Alaktartó kivitelű, min. 4 mm vastag oldalfallal, tetőlemez vastagsága min. 4 mm, fenéklemez vastagsága min. 5 mm − Anyaga: Acél, a tartály homlokfala elől, alul min. 200 mm magasan zárt. − Ürítés: Automatikus ki- és bereteszelés nyitásnál és zárásnál, fogadószekrény felemelt állapotában a tömörítő szerkezet működtetése előre programozott tisztítási ciklusokat (min. 2) tudjon megvalósítani, tömörítő lap ürítés utáni automatikus gyűjtési pozícióba állítása (min. 500 mm-es elmozdulással) − Alkalmas legyen 5 m3-es DIN 30720 szabvány szerinti edények ürítésére is. − Töltővályú űrtartalma: min. 1,6 m3. Központi zsírozó a tömörítő és edényürítő szerkezeteknél. − Elektromos működtetésű, programozható, − min. 24 zsírzóponttal, Kiürítési idő max. 160 másodperc − Üzemeltetéshez szükséges létszám: 1 fő + rakodók − Fogyasztás: max 50 liter/100 km − Alkalmazási terület: hulladékkezelési közszolgáltatás − Napi üzemelési idő: két műszak 2x8 óra

−

Karbantartási feladatok: olajcsere, emelőszerkezetek ellenőrzése, gumiabroncsok ellenőrzése/cseréje, olajszűrő csere

Kommunális gyűjtőjármű kéttengelyes 16 m3, 60 liter - 1,1 m3 ürítőszerkezettel 4x2 – 4 db − Összgördülő tömeg min. 19.000 kg a forgalmi engedélybe bejegyezve − kéttengelyes egy meghajtott tengely, hátul ikerkerékkel − Dízelüzemű, a motor max. teljesítménye min. 200 KW, forgatónyomatéka az 1.050-1.500 ford./perc fordulatszám tartományban min. 1000 Nm − Környezetvédelmi minősítés: EURO 6 − Tartály hasznos térfogat töltővályú nélkül: min.16 m3. − Alaktartó kivitelű, min. 4 mm vastag oldalfallal, tetőlemez vastagsága min. 4 mm, fenéklemez vastagsága min. 5 mm − Automatikus ki- és bereteszelés nyitásnál és zárásnál, fogadószekrény felemelt állapotában a tömörítő szerkezet működtetése előre programozott tisztítási ciklusokat (min. 2) tudjon megvalósítani, tömörítő lap ürítés utáni automatikus gyűjtési pozícióba állítása (min. 500 mm-es elmozdulással) − Töltővályú űrtartalma: min. 1,6 m3 − Üzemeltetéshez szükséges létszám: 1 fő + rakodók − Fogyasztás: max 40 liter/100 km − Alkalmazási terület: hulladékkezelési közszolgáltatás − Napi üzemelési idő: két műszak 2x8 óra − Karbantartási feladatok: olajcsere, emelőszerkezetek ellenőrzése, gumiabroncsok ellenőrzése/cseréje, olajszűrő csere, kopó alkatrészek, hidraulika csövek ellenőrzése szükség szerinti cseréje

Kommunális gyűjtőjármű kéttengelyes 16 m3, 60 liter - 1,1 m3 ürítőszerkezettel 4x2 + daru – 22 db − kéttengelyes egy meghajtott tengely, hátul ikerkerékkel − Dízelüzemű, a motor max. teljesítménye min. 200 KW, forgatónyomatéka az 1.050-1.500 ford./perc fordulatszám tartományban min. 1000 Nm − Környezetvédelmi minősítés: EURO 6 − Tartály hasznos térfogat töltővályú nélkül: min.16 m3. − Alaktartó kivitelű, min. 4 mm vastag oldalfallal, tetőlemez vastagsága min. 4 mm, fenéklemez vastagsága min. 5 mm − Automatikus ki- és bereteszelés nyitásnál és zárásnál, fogadószekrény felemelt állapotában a tömörítő szerkezet működtetése előre programozott tisztítási ciklusokat (min. 2) tudjon megvalósítani, tömörítő lap ürítés utáni automatikus gyűjtési pozícióba állítása (min. 500 mm-es elmozdulással) − Töltővályú űrtartalma: min. 1,6 m3 − Üzemeltetéshez szükséges létszám: 1 fő + rakodók − Daruval szerelt. A darunak alkalmasnak kell lennie MSZ EN 13071 szerint kétkampós alul ürítő szelektív edények ürítésére is. − Fogyasztás: max 40 liter/100 km − Alkalmazási terület: hulladékkezelési közszolgáltatás − Napi üzemelési idő: két műszak 2x8 óra − Karbantartási feladatok: olajcsere, emelőszerkezetek ellenőrzése, gumiabroncsok ellenőrzése/cseréje, olajszűrő csere, kopó alkatrészek, hidraulika csövek ellenőrzése szükség szerinti cseréje

Kommunális gyűjtőjármű kéttengelyes 16 m3, 60 liter - 1,1 m3 ürítőszerkezettel 4x4 – 4 db − Összgördülő tömeg min. 17.000 kg a forgalmi engedélybe bejegyezve − kéttengelyes egy meghajtott tengely, hátul ikerkerékkel − Dízelüzemű, a motor max. teljesítménye min. 200 KW, forgatónyomatéka az 1.050-1.500 ford./perc fordulatszám tartományban min. 1000 Nm − Hajtásképlet: 4x4 − Környezetvédelmi minősítés: EURO 6 − Tartály hasznos térfogat töltővályú nélkül: min.16 m3. − Alaktartó kivitelű, min. 4 mm vastag oldalfallal, tetőlemez vastagsága min. 4 mm, fenéklemez vastagsága min. 5 mm − Automatikus ki- és bereteszelés nyitásnál és zárásnál, fogadószekrény felemelt állapotában a tömörítő szerkezet működtetése előre programozott tisztítási ciklusokat (min. 2) tudjon megvalósítani, tömörítő lap ürítés utáni automatikus gyűjtési pozícióba állítása (min. 500 mm-es elmozdulással) − Töltővályú űrtartalma: min. 1,6 m3 − Üzemeltetéshez szükséges létszám: 1 fő + rakodók − Daruval szerelt. A darunak alkalmasnak kell lennie MSZ EN 13071 szerint kétkampós alul ürítő szelektív edények ürítésére is. − Fogyasztás: max 40 liter/100 km − Alkalmazási terület: hulladékkezelési közszolgáltatás − Napi üzemelési idő: két műszak 2x8 óra − Karbantartási feladatok: olajcsere, emelőszerkezetek ellenőrzése, gumiabroncsok ellenőrzése/cseréje, olajszűrő csere, kopó alkatrészek, hidraulika csövek ellenőrzése szükség szerinti cseréje

Kompakt kommunális gyűjtőjármű min. 7 m3 - (4x4) – 2 db − MSZ EN 1501-1:1998+A2:2012 − Dízelüzemű, min. 120 kW, min. forgatónyomaték 420 Nm − Összgördülő súly: min. 6.500 kg − Meghajtás: kéttengelyes mindkét tengely hajtott hátsó tengely ikerkerékkel − Maximális hasznos terhelése a járóképes alváznak min. 3700 kg − Környezetvédelmi minősítés: minimálisan EURO 5 − min. 5 sebesség előre 1 sebesség hátra − Térfogat: min. 7 m3 /töltővályú nélküli hasznos térfogat/ − Tömörítő berendezés: lapátos, hidraulikus hengerekkel − Töltővályú űrtartalma: min. 1 m3 − Központi zsírozó − Alkalmas a nemzetközi szabványoknak megfelelő 60 l-től 1100 l-es edények ürítésére − Ciklusidők: 120-240 l edény max. 12 másodperc, 1100 l edény: max. 16 másodperc − Üzemeltetéshez szükséges létszám: 1 fő + 1 fő rakodó − Fogyasztás: max 20 liter/100 km − Alkalmazási terület: hulladékkezelési közszolgáltatás − Napi üzemelési idő: max. két műszak 2x8 óra − Karbantartási feladatok: olajcsere, emelőszerkezetek ellenőrzése, gumiabroncsok ellenőrzése/cseréje, olajszűrő csere, kopó alkatrészek, hidraulika csövek ellenőrzése szükség szerinti cseréje

Konténeres gépjármű 4x2 – 2 db

− − − − − − − − − − − − − −

Vonatkozó szabvány: DIN 30723 Összgördülő tömeg min. 19.000 kg a forgalmi engedélybe bejegyezve Kommunális felépítmény felszerelésére, igénybevételére alkalmas alvázszerkezettel rendelkezzen Dízelüzemű, a motor max. teljesítménye min. 225 KW, melyhez tartozó max. forgatónyomatéka az 1.050-1.500 ford./perc fordulatszám tartományban min. 1.100 Nm Hajtásképlet: 4x4 Károsanyag kibocsátás: EURO 6 Konténeremelő a DIN 30720 szabvány szerinti min 5-12 m3-es konténer felvételére, szállítására, billentésére és lehelyezésére alkalmas legyen Rendelkezzen min. 12.000 kg emelőerővel a talajszinttől Teleszkópkar lökethossza min. 800 mm Üzemeltetéshez szükséges létszám: 1 fő Fogyasztás: max 40 liter/100 km Alkalmazási terület: hulladékkezelési közszolgáltatás Napi üzemelési idő: két műszak 2x8 óra Karbantartási feladatok: olajcsere, emelőszerkezetek ellenőrzése, gumiabroncsok ellenőrzése/cseréje, olajszűrő csere, kopó alkatrészek, hidraulika csövek ellenőrzése szükség szerinti cseréje

Konténeres gépjármű 4x4 – 4 db − Vonatkozó szabvány: DIN 30723 − Összgördülő tömeg min. 19.000 kg a forgalmi engedélybe bejegyezve − Hajtásképlet: 4x4 − Kommunális felépítmény felszerelésére, igénybevételére alkalmas alvázszerkezettel rendelkezzen − Dízelüzemű, a motor max. teljesítménye min. 225 KW, melyhez tartozó max. forgatónyomatéka az 1.050-1.500 ford./perc fordulatszám tartományban min. 1.100 Nm − Hajtásképlet: 4x4 − Károsanyag kibocsátás: EURO 6 − Konténeremelő a DIN 30720 szabvány szerinti min 5-12 m3-es konténer felvételére, szállítására, billentésére és lehelyezésére alkalmas legyen − Rendelkezzen min. 12.000 kg emelőerővel a talajszinttől − Teleszkópkar lökethossza min. 800 mm − Üzemeltetéshez szükséges létszám: 1 fő − Fogyasztás: max 40 liter/100 km − Alkalmazási terület: hulladékkezelési közszolgáltatás − Napi üzemelési idő: két műszak 2x8 óra − Karbantartási feladatok: olajcsere, emelőszerkezetek ellenőrzése, gumiabroncsok ellenőrzése/cseréje, olajszűrő csere, kopó alkatrészek, hidraulika csövek ellenőrzése szükség szerinti cseréje Pótkocsi láncos konténeres gépjárműhöz – 2 db − Össztömeg a forgalmi engedélybe bejegyezve: min. 9.000 kg − Kéttengelyes, meghajtás nélküli jármű, mindkét tengelyen ikerkerékkel, légrugós kivitelben, 9 tonna teherbírású tárcsafékes tengelyekkel − Rakfelület hossza: min. 4.500 mm, 4.500 – 6.000 mm hosszú konténerekhez − Rakfelület szélessége: min. 2.100 mm − A pótkocsi olyan műszaki megoldással rendelkezzen, hogy a konténer a pótkocsi mindkét végén (elől és hátul) fel- és lerakható legyen, segítve a rakodási idő minimalizálását − A pótkocsi A-B kerékközeiben végigfutó min. 300 mm magas, egybefüggő felületű aláfutásgátlóval szerelve. − Üzemeltetéshez szükséges létszám: 0 fő vontató sofőr kezeli

− − − −

Fogyasztás: 0 liter Alkalmazási terület: hulladékkezelési közszolgáltatás Napi üzemelési idő: két műszak 2x8 óra Karbantartási feladatok: olajcsere, emelőszerkezetek ellenőrzése, gumiabroncsok ellenőrzése/cseréje, olajszűrő csere, kopó alkatrészek, hidraulika csövek ellenőrzése szükség szerinti cseréje, légfék ellenőrzése

Pótkocsi multiliftes gépjárműhöz – 3 db − Össztömeg a forgalmi engedélybe bejegyezve: 18.000 kg − Kéttengelyes, meghajtás nélküli jármű, mindkét tengelyen ikerkerékkel, légrugós kivitelben, 9 tonna teherbírású tárcsafékes tengelyekkel − Rakfelület hossza: min. 6.500 mm, 6.500 – 7.000 mm hosszú konténerekhez − Rakfelület szélessége: min. 2.100 mm − A pótkocsi olyan műszaki megoldással rendelkezzen, hogy a konténer a pótkocsi mindkét végén (elől és hátul) fel- és lerakható legyen, segítve a rakodási idő minimalizálását − A pótkocsi A-B kerékközeiben végigfutó min. 300 mm magas, egybefüggő felületű aláfutásgátlóval szerelve. − Üzemeltetéshez szükséges létszám: 0 fő vontató sofőr kezeli − Fogyasztás: 0 liter − Alkalmazási terület: hulladékkezelési közszolgáltatás − Napi üzemelési idő: két műszak 2x8 óra − Karbantartási feladatok: olajcsere, emelőszerkezetek ellenőrzése, gumiabroncsok ellenőrzése/cseréje, olajszűrő csere, kopó alkatrészek, hidraulika csövek ellenőrzése szükség szerinti cseréje, légfék ellenőrzése

Kommunális gyűjtőjármű háromtengelyes min. 16 m3 60 liter - 1,1 m3 ürítőszerkezettel és edénymosó rendszerrel – 1 db − Vonatkozó szabvány: MSZ EN 1501-1:1998+A2/2012 − Összgördülő tömeg forgalmi engedélybe bejegyezve min. 26.000 kg − Meghajtás: háromtengelyes, ikerkerekes meghajtott B tengely, C segédtengely ellenkormányzott − Dízelüzemű, a motor max. teljesítménye min. 230 KW teljesítményű melyhez tartozó max. forgatónyomaték az 1.050-1.500 ford./perc fordulatszám tartományban min. 1.150 Nm − Környezetvédelmi minősítés: EURO 6 − Mechanikus min. 9 előremeneti és min. 1 hátrameneti fokozattal − C segédtengely ellenkormányzott, emelhető kivitel vagy képes legyen a C tengely időleges tehermentesítésére, technikai teherbírás: min. 7.500 kg, stabilizátor rúddal felszerelt − Tengelytáv: A-B min. 3.800 max. 4.500 mm; B-C max. 1.400mm − Térfogat töltővályú nélkül: min. 16 m3 − A szabványnak megfelelően alkalmas 110, 120, 240 és 1100 l-es edények (MSZ EN 840-1-4) ürítésére − ürítési idő: 110-240 l-es edényeknél max. 12 másodperc, 1100 l-es edényeknél max. 16 másodperc − Legyen alkalmas 110 l – 1100 l szemetes edények mosására − A berendezés közvetlen a szemétszállító járműben kerüljön elhelyezésre − A mosó melegvízzel, illetve mosószer hozzáadásával is működhessen − A berendezés vezérlése, kezelése ne igényeljen külön kezelőszemélyzetet − A vezetőfülke mögé legyen felszerelve a min. 1900 literes rozsdamentes tisztavíz tartály, és min. 1900 literes rozsdamentes szennyvíztartály − A szemetes edény kiürítése után azt edény belsejébe hidraulikus úton bejutó forgó mosófej, illetve mosófejek végezzék el a mosást a nagynyomású víz visszaható ereje révén.

− − − − − − −

A mosás után keletkezett szennyvíz először egy szennyvízteknőbe kerüljön, majd onnan kerüljön a szennyvíztartályba Szállított vízmennyiség min. 100 l/perc Üzemeltetéshez szükséges létszám: 1 fő + rakodók Fogyasztás: max 50 liter/100 km Alkalmazási terület: hulladékkezelési közszolgáltatás Napi üzemelési idő: két műszak 2x8 óra Karbantartási feladatok: olajcsere, emelőszerkezetek ellenőrzése, gumiabroncsok ellenőrzése/cseréje, olajszűrő csere, kopó alkatrészek, hidraulika csövek ellenőrzése szükség szerinti cseréje

Acél konténerek kétkaros láncos − − − − − −

Vonatkozó szabványok: DIN 30 720 Térfogat: változó (7 m3 zárt 6 db, 7 m3 nyitott 12 db, 5 m3 nyitott 10 db, 5 m3 zárt 10 db) Fenéklemez min. 4 mm Oldalfal min. 3 mm Oldalmerevítők: hidegen hajlított U profilok A konténer egyéb méretei és kivitele alapján legyen alkalmas láncos felépítményű konténerszállító járművel való mozgatásra, szállításra és ürítésre.

Acél konténerek multiliftes − Vonatkozó szabványok:: DIN 30 722 − Térfogat: változó (16 db átrakóállomás zárt, 30 m3 nyitott 3 db, 24 m3 nyitott 3 db, 10 m3 nyitott 3 db) − Oldallemez vastagság: 3 mm − Oldallemez vastagság: 3 mm − Fenéklemez vastagság: 4 mm − Bordázott oldalfalak, oldallemez 750 mm-enként 4mm-es hidegen hajlított „U” profillal (80x60x4) van merevítve − Kétszárnyas hátsó ajtó, a konténer hátsó ajtaja nyíljon kétfelé középen − Görgők legalább 250 mm szélesek legyenek

Műanyag gyűjtőedények 60 literes műanyag gyűjtőedény – 10.600 db − Hasznos térfogat: 60 liter − Szabvány: MSZ EN 840-1 − Újra feldolgozható, UV stabilizált HPDE, vegyi- és biológiai behatásoknak, alacsony és magas hőmérsékleteknek ellenálló − 2 kerekes, a kerekek átmérője min. 200 mm, anyaga tömörgumi, 120 literes műanyag gyűjtőedény – 36.000 db − Hasznos térfogat: 120 liter − Szabvány: MSZ EN 840-1 − Újra feldolgozható, UV stabilizált HPDE, vegyi- és biológiai behatásoknak, alacsony és magas hőmérsékleteknek ellenálló − 2 kerekes, a kerek átmérője min. 200 mm, anyaga tömörgumi, − Alul harmadik fogantyúval ellátva,

240 literes műanyag gyűjtőedény – 1400 db − Hasznos térfogat: 240 liter − Szabvány: MSZ EN 840 − Újra feldolgozható, UV stabilizált HPDE, vegyi- és biológiai behatásoknak, alacsony és magas hőmérsékleteknek ellenálló

− −

2 kerekes, a kerek átmérője min. 200 mm, anyaga tömörgumi, Alul harmadik fogantyúval ellátva,

770 literes műanyag gyűjtőedény – 850 db Hasznos térfogat: 770 liter − szabvány: MSZ EN 840-3 − újra feldolgozható, UV stabilizált HPDE, vegyi- és biológiai behatásoknak, alacsony és magas hőmérsékleteknek ellenálló − 4 kerekes, melyből kettő rögzítőfékes, másik kettő „kitérőkerék” rendszerű − a kerekek átmérője min. 200 mm − a konténerek fedele zárható − oldalsó felvevő csapokkal legyen szerelve és ezen csapok feltámaszkodása a tartály felső oldalperemén kisebb legyen, mint a tartály teljes szélességének a fele 1100 − − − − − − −

literes műanyag gyűjtőedény – 2200 db hasznos térfogat: 1100 liter szabvány: MSZ EN 840-3 újra feldolgozható, UV stabilizált HPDE, vegyi- és biológiai behatásoknak, alacsony és magas hőmérsékleteknek ellenálló 4 kerekes, melyből kettő rögzítőfékes, másik kettő „kitérőkerék” rendszerű a kerekek átmérője min. 200 mm a konténerek fedele zárható oldalsó felvevő csapokkal legyen szerelve és ezen csapok feltámaszkodása a tartály felső oldalperemén kisebb legyen, mint a tartály teljes szélességének a fele

Szelektív gyűjtőszigetek 4 frakciós – 40 db min 1,5 m3/edény − Szabvány: EN 13071 − Alkalmas legyen települési hulladék szelektív gyűjtésére − Alapanyag: rugalmas UV stabil, újrahasznosítható, anyagában színezett PE műanyag, mely vegyi- és biológiai behatásoknak, valamint az alacsonyabb és magasabb légköri hőmérsékleteknek ellenáll − Az ajtó külső, min. 4 ponton rögzített zsanéros, középről kétfelé nyíló kialakítású; − Bedobó panel színek a vonatkozó rendeletnek megfelelően − Kizárólag gyűrűs emelő-szerkezettel mozgatható és üríthető kivitel;

Nyerges kocsi és félpótkocsi csurgalékvíz szállításhoz vontatóval − Vonatkozó szabványok: DIN 70723 − Diesel üzemű, a motor max. teljesítménye min. 290 KW, forgatónyomatéka az 1000-1300 ford./perc fordulatszám tartományban min. 2100 Nm. − Növelt hatású motorfék min. 260 KW max. fékteljesítménnyel. − Első tengely: technikai teherbírás min. 7.500 kg, stabilizátor rúddal felszerelt. − Hátsó tengely: technikai teherbírás: min 11.500 kg. − A jármű üzemanyagtartálya min. 300 liter, zárható kivitel. − Digitális tachográf Min. 1 nap/2 vezető. − Tengelytáv: max. 3.900 mm − Kerékképlet 4x2. − Min. 12 sebességes váltó. Tartályos pótkocsi − Össztömeg a forgalmi engedélybe bejegyezve: 16 000 kg − Kéttengelyes, meghajtás nélküli jármű, mindkét tengelyen ikerkerékkel, légrugós kivitelben, 9 tonna teherbírású tárcsafékes tengelyekkel − Tartály hossza: min. 6.500 mm − Tartály átmérője: min. 1.500 mm

− − −

A pótkocsi olyan műszaki megoldással rendelkezzen, hogy a szivattyúzásra alkalmas csővezeték a hátulján helyezkedjen el, hogy mind tolatás, mind oldalállás esetén képes legyen szivattyúzni ADR 3., 6., 9 osztálya alá eső, olyan anyagok, melyeknél a számítási nyomás nem több mint 4 bar szállítására alkalmas A megengedettnél nagyobb tartálynyomás kialakulását megakadályozó védelem

RFID rendszer – chipek és járművekhez − A kiépítésre kerülő rendszer semmilyen új, vagy többlet munkafolyamatot nem generálhat az ürítést végző személyzetnek − A kiépítésre kerülő rendszer mindenfajta hulladékgyűjtő felépítményre felszerelhető, vagy kiépíthető legyen − A lakossági edényzetekre felszerelt címke adatait olvassa a gépjármű RFID egysége minkét ürítési esetben: o az emelőszerkezet fésűs tartójára felhelyezve o kézzel ürítve − Rendszerhez kapcsolódó technikai elvárások: − UHF Sávszélesség: 865.7 – 867.5 MHz − Higgs4 EPC Gen2 szabványnak megfelelő címke − A chipet tartalmazó kemény borítású címkének rendelkezni kell öregedési vizsgálati teszteredményekkel − A tokozott címkének meg kell felelnie az IP68-as nemzetközi védettségi szabványnak − Min. rendszerelemek: o Hardvereket kezelő szoftver rendszer (működtető, diagnosztizáló, tesztelő rendszer) o RFID adatgyűjtő-, feldolgozó- és szűrő rendszer (koncentrátor rendszer) o GPS kommunikációkezelő-, adatfeldolgozó- és előkészítő rendszer o GSM adattovábbító kommunikációs szoftverrendszer o Kommunális hulladékot gyűjtő gépkocsira RFID rendszer (érzékelő) Az informatikai illesztő szoftverrel kapcsolatos igények jelenleg még nem határozhatók meg kellő pontossággal, de alapvető követelmény az SQL adatbázishoz illeszthetőség.

5.2 Intézményi elemzés 5.2.1 A beruházás tulajdonjogi kérdései A beszerzésre kerülő eszközök a Miskolc Térségi Konzorcium tulajdonába kerülnek, aktiválásukra és használatukra a projekt zárójelentésének elfogadását követően kerülhet sor.

5.2.2 Üzemeltetési koncepció 5.2.2.1 A hulladékgazdálkodási rendszer működtetésének bemutatása Az érintett 37 Önkormányzat alkotta Miskolc Térségi Konzorcium (továbbiakban Konzorcium), Miskolc Megyei Jogú Város Gesztor Önkormányzatának vezetésével megvalósította a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Programot a 2000/HU/16/P/PE/004 ISPA/KA projekt keretén belül. A kiépített hulladékkezelő létesítmények üzemeltetőjét nyílt közbeszerzési eljárás keretén belül választották ki. (Lásd KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ 16607/2008 számú hirdetmény 2008. október hó 17.) A közbeszerzési eljárás során a Konzorciumot Felsőzsolca Város Önkormányzata képviselte. A nyílt közbeszerzési eljárás lezárásaként 2008. december 22-én Felsőzsolca Város Önkormányzata és az AVE Miskolc Kft. megkötötte a Miskolc Térségi Konzorcium tulajdonában álló hulladékkezelő létesítmények és eszközök üzemeltetésére vonatkozó Hulladékkezelési Közszolgáltatási és Üzemeltetési Szerződést. A szerződés a MT mellékleteként becsatolásra került. A megkötött szerződés értelmében a Közszolgáltató feladata az alábbi létesítmények üzemeltetése: − 3594 Hejőpapi, Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ (regionális hulladéklerakó, bálázó, komposztáló, kiszolgáló infrastruktúra üzemeltetése) (073/6 hrsz.) − 3527 Miskolc, József Attila úti hulladékgazdálkodási alközpont üzemeltetése (átrakóállomás, válogató és bálázó, hulladékudvar) (4752/3 hrsz.) − 3534 Miskolc, Lorántffy Zsuzsanna úti hulladékudvar (33783/3 hrsz.) − 3508 Miskolc, Bogáncs úti hulladékudvar (0156/22 hrsz.) − Multi funkciós gépjármű – Mercedes Unimog U400 − 3db Renault alváz + MUT Variopress hulladékgyűjtő gépjármű − Fél-mobil építési bontási hulladék feldolgozó sor (törő és osztályozó) − Kompaktor (BOMAG 772 SC), homlokrakodó (HYUNDAI 770) és targonca (STILL RX 70-25) − Acél konténerek a létesítmények üzemeltetéséhez, műanyag edényzetek a kevert települési hulladék gyűjtéséhez (szabványos edényzetek) A megkötött Hulladékkezelési Közszolgáltatási és Üzemeltetési Szerződés értelmében a Miskolc Térségi Konzorcium területén egységesen, egy közszolgáltató látja el a hulladékok végső kezelésére vonatkozó feladatokat. A 2012. február 24-én aláírt és a Konzorciumi Tanács ülésén elfogadott, jelenleg hatályos Konzorciumi szerződés VI/13 pontjában a Konzorciumot alkotó tagönkormányzatok a begyűjtés-szállítással kapcsolatos közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos jogosultságukat átruházták a Konzorcium képviseletében eljáró Gesztor Önkormányzatra. A hatáskör átruházására a KEOP 1.1.1/B támogatási szerződés aláírásához kapcsolódóan a 4/2011.(I.28.) Kormányrendelet 117.§ (2) bekezdése alapján került sor, figyelembe véve a Támogató Szervezet K-2011-KEOP-1.1.1/B/10-11.-0051275/173.számú levelét. A

hatáskör átruházásnak megfelelően Miskolc Térségi Konzorcium tagönkormányzatainak gyűjtés-szállítási közszolgáltatási feladatai ellátására közbeszerzési eljárást folytatott le Emőd Város Önkormányzata, mely alapján 2012. December 18-án az AVE Miskolc Kft-vel közszolgáltatási szerződést kötött a Konzorcium nevében Emőd Város Önkormányzata. A szerződés szakaszosan lép életbe, azon önkormányzatok tekintetében, ahol a szerződés megkötésének időpontjában érvényes közszolgáltatási szerződések állnak fenn, csak ezen szerződések megszűnését követően lép hatályba a fentiek szerinti közszolgáltatási szerződés. A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos feladatok - közfeladatként - a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó alapfeladatai közé tartoznak. 2013. január 1-én hatályba lépett a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.), illetőleg több a hulladékgazdálkodást érintő kormányrendelet, egyéb jogszabály, törvény született, amelyek többször módosították a Ht-t. A jelenleg ismert releváns jogszabályok, illetve jogszabálytervezetek: • A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény • 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről • 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről • 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről • 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól • 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról • 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól • A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény • A szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXIV. törvény • A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV törvény (kihirdetve 2013. Július 4. – hatályba lép: 2013. Július 12. Továbbiakban minősítési törvény) A Ht. alapjaiban alakította át a hulladékgazdálkodási rendszert, és ezen belül jelentősen átstrukturálta a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, melyet még inkább átalakított a minősítési törvény. A jelenleg ismert és a Konzorcium által működtetett hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó rendszert lényegesen érintő feltételeket a jelen dokumentum mellékletét képező releváns jogszabályi rendelkezések elnevezésű jegyzék I. Fejezete tartalmazza. A jogszabályi előírásokra tekintettel a Konzorcium felhatalmazásával (a konzorciumi megállapodásban és a közszolgáltatási szerződésekben átruházott hatáskörre tekintettel a települési önkormányzatok nevében eljárva) a Gesztor Önkormányzat 2013. július 1-én felmondta az AVE Miskolc Kft-vel fennálló mindkét közszolgáltatási szerződést 6 hónapos felmondási idővel. Erre tekintettel mind a gyűjtés-szállítás, mind pedig a lerakó üzemeltetése és a kezelési, ártalmatlanítási közfeladatok tekintetében létrejött, fent ismertetett szerződések 2013. december 31-én megszűnnek. A fentiekben ismertetett, a gyűjtés-szállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződés a felmondás idején az alábbi önkormányzatok tekintetében még nem lépett életbe, tekintettel arra, hogy ezen önkormányzatok a jelen szerződés megkötésekor hatályban lévő korábbi közszolgáltatási szerződései még nem jártak le.

A szerződések 2013. December 31-i megszűnéséig a települési önkormányzatoknak és a konzorciumnak a jogszabályi előírásokra, valamint a konzorciumi megállapodásban foglaltakra és a Támogatási Szerződésekben vállalt kötelezettségekre tekintettel a közszolgáltatást újra kell szervezni. E tekintetben a jelen koncepció mellékletét képező releváns jogszabályi rendelkezések II. pontjában hivatkozott rendelkezéseket szükséges kiemelni, és a koncepciót azokra alapítottan elkészíteni. A Konzorciumi Szerződés egyértelműen rendezi, hogy az ISPA projekt és a KEOP 1.1.1.B projekt tekintetében az önkormányzatok az egységes rendszer felépítésére és üzemeltetésére vállaltak kötelezettséget, mely kötelezettség egyben az adott létesítmények üzemeltetése és az általuk megvalósítandó közfeladat tekintetében hulladékgazdálkodási közfeladat megszervezésére vonatkozó hatáskör átruházásnak is minősül, természetesen a rendeletalkotás kivételével, amelyet nem lehet átruházni. Az egységes rendszer fenntartására vonatkozó kötelezettséget a KEOP 1.1.1.B pályázat fenntartási idejének végéig kötötték ki a tagönkormányzatok, azzal, hogy ezt követően is mindent megtesznek az egységes rendszer fenntartásáért és egységes üzemeltetéséért. A projektek során létrejövő vagyon az önkormányzatok osztatlan közös tulajdona, amelynek hasznosítása és üzemeltetése, valamint ezzel kapcsolatos közszolgáltatási szerződés megkötését a Konzorciumi Társulás hatáskörébe helyezték, tekintettel a Támogatási Szerződés és a KEOP pályázat egységes rendszer fenntartására vonatkozó előírásaira is. E körben kiemelendő, hogy a depóniaüzemeltetési, bérleti szerződés megkötéséhez a Konzorciumi Tanács minősített (80%-os) többségének döntése, jóváhagyása szükséges, a többi létesítmény tekintetében ilyen előírást a konzorciumi szerződés nem tartalmaz. Mindezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ISPA projektben és a KEOP 1.1.1.B projektben létrejövő vagyon (eszközök, létesítmények, stb.) és az ahhoz kapcsolódó közfeladat ellátás – e körben a közszolgáltatás megszervezése - kizárólag a konzorcium hatáskörébe került, a képviselő testületek e hatáskörüket a konzorciumra ruházták, melyre a korábbi és a jelenlegi jogszabályok (Ötv., TTv, Hgt. - Mötv, Ht) is megfelelő módon lehetőséget biztosítanak. A Ht. 34.§ (2) bekezdése szerint egy önkormányzat csak egy közszolgáltatási szerződést köthet. Az ISPA vagyon üzemeltetése, valamint a KEOP 1.1.1.B projektben létrejövő vagyon üzemeltetése kizárólag közszolgáltatás körében végezhető, tekintettel arra, hogy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok gyűjtésére, szállítására, kezelésére, ártalmatlanítására vonatkozóan valósult, valósul meg a projekt és az önkormányzatok osztatlan közös tulajdonába kerülnek a létesítmények, eszközök, berendezések, ezért a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásai szerint az önkormányzat, konzorcium köteles a közszolgáltatás körébe vonni és a közszolgáltatás ellátásához használni az adott létesítményeket, eszközöket, a közszolgáltató pedig a közszolgáltatás körében köteles ezen létesítményeket, eszközöket, berendezéseket üzemeltetni (Ht. 42.§ (1) bekezdés f) pont). Tekintettel az egységes rendszer fenntartásának kötelezettségére, továbbá arra, hogy kizárólag egy közszolgáltatási szerződés jöhet létre az önkormányzatok tekintetében, ezért törvényen alapuló kötelezettsége a tagönkormányzatoknak, hogy egységesen kerüljön sor a teljes hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezésére, tekintettel arra, hogy a tagönkormányzatok a lerakó tulajdonosai, ha a lerakó üzemeltetésére szerződés jön létre, az már közszolgáltatási szerződésnek minősül, így a Ht. 33.§ szerinti előírásra tekintettel kizárólag ez a közszolgáltató láthatja el az adott önkormányzatnál az összes többi közszolgáltatási feladatot, így a gyűjtés-szállítási közszolgáltatást is. A fentiekre tekintettel csak egyetlen szerződés jöhet létre a Miskolc Térségi Konzorcium tekintetében, amely a térség valamennyi önkormányzata valamennyi közszolgáltatási feladatának ellátására vonatkozik.

Mindezek alapján, továbbá figyelemmel arra, hogy a „depóüzemeltetési-bérleti szerződés” kizárólag a konzorciumi tanács 80%-os többségi döntésével köthető meg, ezért a konzorcium valamennyi tagönkormányzatának valamennyi hulladékgazdálkodási közfeladatára kiterjedő egyetlen közszolgáltatási szerződésre is ezt az előírást kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy csak egy szerződés köthető összességében, amelynek része a „depóüzemeltetésbérbeadás” is. A fentiek alapján tehát (figyelemmel ara is, hogy a gyűjtés-szállítással kapcsolatos közszolgáltatási szerződésre vonatkozó jogot is átruházták a konzorciumra, és a Gesztort felhatalmazták az ehhez szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatására) a Konzorcium a tagönkormányzatai nevében jogosult és köteles az egységes hulladékgazdálkodási rendszer fenntartásáról és üzemeltetéséről gondoskodni a konzorcium tagönkormányzatainak közigazgatási területét illetően valamennyi közszolgáltatási feladatrészre kiterjedően. E kötelezettségének a Konzorcium kétféle módon tud jogszerűen eleget tenni: 1.) Közbeszerzési eljárást ír ki a 37 tagönkormányzat területét érintő közszolgáltatás legfeljebb 10 éves időtartamra történő ellátására, amelynek keretében az ISPA projekt és a KEOP 1.1.1.B. projekt (továbbá, ha pályázni kívánnak, úgy a KEOP 1.1.1.C/13. Projekt) keretében megvalósításra, beszerzésre kerülő eszközöket, berendezéseket, létesítményeket bérbe adja. Jelen megoldás azonban igen kockázatos, tekintettel arra, hogy a közhiteles nyilvántartás szerint jelenleg egyetlen gazdasági szervezet rendelkezik közszolgáltatási engedéllyel, így valószínűsíthetően időbe telik, amíg több szervezet is ilyen engedélyt kaphat. A közszolgáltatási szerződés teljesítéséhez előírt további feltétel: OHÜ minősítés csak közszolgáltatási engedély birtokában kérelmezhető, mely közigazgatási hatósági eljárás ideje 90 nap. Mindezek alapján optimális esetben októberben, de inkább novemberben lesz lehetősége a közbeszerzési eljárás kiírására a Konzorcium nevében eljáró Gesztornak, illetőleg eseti megbízott önkormányzatnak, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljáráson csak engedéllyel és OHÜ minősítéssel rendelkező gazdasági szereplők vehetnek részt. A közbeszerzési eljárás felhívásában az ajánlatkérőnek (valamennyi tagönkormányzat) elő kell írnia, hogy a minősítési törvény szerinti mely minősítési osztályba tartozó gazdasági szereplő vehet részt a közbeszerzési eljárásban. A minősítési törvény melléklete A,B és C kategóriát alakított ki, és ezen belül A/I, A/2, A/3, B/I, B/2, B3 továbbá C/1, C/2, C/3 kategóriákat alakított ki, attól függően, hogy a közszolgáltatási engedéllyel rendelkező szervezet milyen eszközökkel, létesítményekkel rendelkezik (akár tulajdon, akár bérlet, akár lízing formájában), illetőleg rendelkezik-e ISO minőségügyi dokumentumokkal, illetve különböző környezetvédelmi programokkal. A közbeszerzés során a közszolgáltatási szerződés keretében azonban a Konzorciumnak át kell adnia az ISPA és KEOP projektekben létrejött vagyont üzemeltetésre bérlet formájában (vagy vagyonkezelés keretében), így elméletileg az lenne az érdeke, hogy olyan cég induljon az eljáráson, amelynek a minősítése olyan osztály szerinti, amely alapján a létrejövő rendszerből hiányzó eszközökkel, felszereléssel, berendezéssel rendelkezik, hiszen minden mást a Konzorcium fog átadni részére. Fontos továbbá, hogy közszolgáltatási engedély kérelme során meg kell jelölni azt a közszolgáltatási területet a kérelmező gazdasági szereplőnek ,ahol a közszolgáltatást el kívánja látni, amit azonban csak eredményes közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés alapján tud, hiszen addig nem tud egy adott területre vonatkozóan közszolgáltatást teljesíteni, amíg arra nincs szerződése, a közbeszerzési eljáráson való indulás feltétele azonban a minősítési osztályba sorolás, amelynek előfeltétele a közszolgáltatási engedély. Azaz csak olyan szervezet tud elindulni a közbeszerzésen, amely (más közszolgáltatási területre vonatkozó)

közszolgáltatási engedéllyel és minősítéssel rendelkezik, és az engedélyét csak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés alapján lesz jogosult a kiírással érintett területre is megkérni, kiterjeszteni, melyhez az adott területre vonatkozó közszolgáltatási tervet is el kell készítenie, be kell nyújtania. Tekintettel arra, hogy az engedély kiadására a közigazgatási eljárás szabályai szerinti hatósági eljárás keretében 2 hónapos ügyintézési határidőt ír elő a törvény, megállapítható, hogy az októberben megindításra kerülő közbeszerzési eljárás esetén legoptimálisabb esetben (nincs jogorvoslati eljárás, nincs szükség kiegészítő tájékoztatások miatti határidő hosszabbításra, az értékelés ideje nem húzódik el a hiánypótlások, tisztázó kérdések szükségessége miatt) november végére várható szerződéskötés, ezt követően lenne szükség a közszolgáltatási terv elkészítésére, hatósághoz történő benyújtására, és a közszolgáltatási engedély adott közszolgáltatási területre történő kiterjesztésére, mely a decemberi ünnepnapokra is tekintettel vélhetően 2014. Január 1-ig nem valósítható meg, azaz 2014. Január 1-én nem lenne biztosított a közszolgáltatás jogszabályok szerinti feltételeknek megfelelő módon történő megkezdése. 2.) Valamennyi tagönkormányzat részvételével megalapításra kerül egy kizárólag önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet. Amennyiben kizárólag önkormányzati (vagy állami és önkormányzati) tulajdonban álló olyan gazdálkodó szervezet jön létre, amelyben valamennyi konzorciumi tagönkormányzat tulajdonos, úgy a Kbt. 9.§ kb) pontja alapján kivételnek minősülő szerződés keretében a Kbt. szerinti egyszerű kijelöléssel a Konzorciumi Társulás minősített többséggel (80%-os többség) jogosult kijelölni közszolgáltatónak 2014. január 1-től a létrehozott céget, mellyel a Ht. minősítési törvénnyel módosított szövege alapján jogosult a szerződést megkötni abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet engedéllyel, illetve minősítéssel még nem rendelkezik (Ht. 34.§ (4) bekezdés 2013.07.12-től hatályos rendelkezése). A kijelölés alapján létrejövő közszolgáltatási szerződésben két hatályba léptető rendelkezést kell tenni, egyrészt 2014.01.10től kell a közszolgáltatást ellátnia az adott szervezetnek, másrészt attól az időponttól kezdve, amikortól a szükséges engedélyek és minősítések a rendelkezésre állnak. A kijelölt szervezetnek először hulladékgazdálkodási alapengedélyt kell szereznie (amely alap esetben két hónap, de a lerakó üzemeltetése tekintetében a lerakóra vonatkozó jelen IPPC engedély átírásával viszonylag rövid idő alatt tud teljesíteni, tekintettel arra, hogy előzetes informálódás alapján a hatóság lehetőséget lát arra, hogy 2013. Júliusában úgy adja ki az IPPC engedély módosítását, hogy az 2014.01.01-től vonatkozzon a kijelölt szervezetre, és addig a jelenlegi közszolgáltatóra vonatkozzon), ezt követően igényelheti a közszolgáltatási engedélyt (eljárási határidő maximális hossza 2 hónap, Ket. előírásai szerint számolva a határidőket), majd pedig ennek birtokában az OHÜ minősítést (eljárási idő 90 nap, szintén Ket. szerint számolva). Tekintettel arra, hogy már megkötött szerződése lesz az adott települések vonatkozásában a kijelölt szervezetnek, ezért mind a közszolgáltatási engedély, mind pedig a minősítés eleve az ellátandó közfeladatra kerülhet kiadásra. A fentiekre tekintettel a Konzorcium a 2.) pont szerinti megoldást kívánja elsődlegesen megvalósítani, annak esetleges akadályba ütközése esetén, másodlagos, kisegítő megoldásként kívánja csak az 1. Pont szerinti lehetőséget alkalmazni. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést a Konzorcium 8 gépjárműből álló flottával kívánja ellátni a bemutatott projektkoncepció alapján (KEOP-1.1.1/B). A beszerzett gépjárműveket szintén az egységes Közszolgáltató fogja üzemeltetni az aláírt Közszolgáltatási Szerződésben meghatározottak alapján. A gépjárművek pótlását

biztosító bérleti díj egységesen a Közszolgáltatási Szerződésben rögzített bérleti díj részeként kerül meghatározásra. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés esetén a hulladékok begyűjtésére a bevezetést követő próbaüzemi időszakban (három hónap) hetente kerülne sor, azonban az ürítések gyakoriságát a megbízott Közszolgáltató a lakossági szokásokhoz igazítja a próbaüzemi tapasztalatok alapján. A projektben megvalósuló létesítmények, eszközök tekintetében a pályázati feltételek szerinti fenntarthatóság biztosítása érdekében a Konzorcium bérleti díjat kíván előírni a közszolgáltató számára, mely bérleti díj fedezetül szolgálna a közszolgáltatás során keletkező amortizáció, illetve a felmerülő pótlások tekintetében és jelen pályázathoz biztosított önerő visszapótlása tekintetében is. A Konzorcium tagönkormányzatai a Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ (3594 Hejőpapi 073/6 hrsz.) lerakót jelölik meg ártalmatlanító helyként, továbbá követelményként kerül előírásra, hogy a közszolgáltató kizárólag a Hejőpapi I 073/6 hrsz-ú lerakóba, mint ártalmatlanító helyre köteles szállítani a települési szilárd hulladék azon részét, melyet más módon nem lehet hasznosítani, előkezelni, illetőleg ártalmatlanítani. Az előkezelhető kevert hulladékokat a Hejőpapi 073/6 hrsz-on megépítésre kerülő mechanikai kezelőműbe kell beszállítania a mindenkori Közszolgáltatóknak.

5.2.2.2 A közszolgáltató(k), üzemeltető(k) kiválasztása 36. táblázat: A projekt keretében megvalósuló fejlesztések tervezett működési formái Sorszám

(tervezett) Szerződés címe

Tárgya

Szerződő felek

Szerződés jellege

Szerződő fél kiválasztás módja

Szerződés időtartama

1

Hulladékkezelési Közszolgáltatási és Üzemeltetési Szerződés, valamint gyűjtésszállításra vonatkozó egységes közszolgáltatási szerződés a konzorcium teljes területére vonatkozóan

Miskolci Regionális Hulladékgazdálkod ási Program (2000/HU/16/P/PE /004) ISPA/KA projekt keretében megvalósult létesítmények, illetve beszerzett eszközök kizárólagos üzemeltetése és a gyűjtés, szállítás, kezelés, ártalmatlanítás megvalósítása egységes rendszer keretében

MiReHuKöz NKft.; Miskolci Térségi Konzorciumot képviselő Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

A konzorcium teljes területére vonatkozó közszolgáltatási szerződés

Kbt. 9.§ (1) bekezdés kb) pontja szerinti kivétel alapján kijelölés

2014.01.012018.12.31.

Kapcsolódás jelenlegi szerződéshez lásd üzemeltetési koncepció

5.2.2.3 Díjpolitika A meglévő hulladékgazdálkodási rendszerben alkalmazott díjpolitika részletesen a 3.1.3.2 fejezetben látható. A projekt megvalósulása esetén tervezett díjpolitika részletesen a 6.2.2.1 fejezetben látható. A meglévő és a tervezett díjpolitika egyaránt megfelel a 64/2008. (III. 28.) Korm. rendeletben lefektetett elveknek, követelményeknek, közöttük lényegi eltérés nincs. A majdani díjat mindazonáltal, a 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően – a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által készített javaslat alapján – a miniszter rendeletben állapítja meg.

5.2.2.4 A közszolgáltatók, üzemeltetők bevonása a fejlesztés finanszírozásába 37. táblázat: A jövőbeli üzemeltetők bevonása az önerő finanszírozásába Sor- Megnevezés Nem szá m 1 A projekt megvalósításához szükséges önerő x finanszírozásába az üzemeltető/közszolgáltató/vagyonkezelő bevonásra kerül 2 Az 1. kérdésre adott „Igen” válasz esetén az üzemeltetőtől, közszolgáltatótól, vagyonkezelőtől elvárt finanszírozási forrás összege (e Ft) 3 Az 1. kérdésre adott „Igen” válasz esetén az üzemeltető/közszolgáltató/vagyonkezelő a finanszírozást a) a közszolgáltatási jog ellenértékének megfizetésével aa) nyílt közbeszerzési eljárás nyerteseként biztosítja ab) a Kbt.2/A.§-a alapján kijelölt egy, vagy több közszolgáltató hitelből biztosítja ab) a 4/2011. (I.28) Korm. rendelet 117.§ (5) bekezdése alapján a jelenlegi egy, vagy több közszolgáltató hitelből biztosítja ac) a Kbt.2/A.§-a alapján kijelölt egy, vagy több közszolgáltató a megtakarításaiból biztosítja ad) a 4/2011. (I.28) Korm. rendelet 117.§ (5) bekezdése alapján a jelenlegi egy, vagy több közszolgáltató a megtakarításaiból biztosítja b) vagyonkezelői jog ellenértékeként ba) nyílt pályázat útján kiválasztott nyertes egy, vagy több vagyonkezelő biztosítja

A Miskolc Térségi Konzorcium az önerőt az Üzemeltető által a Hulladékkezelési Közszolgáltatási és Üzemeltetési Szerződés keretén belül megfizetett és megfizetésre kerülő bérleti díjból fedezi (Fejlesztési Alap I.). A bérleti díj önerőként történő felhasználását az Energiaközpont Nonprofit Kft. jogelődje a FI/1820/10/2011 iktatószámú 2011. május 19. keltezésű levelével jóváhagyta. Az önerő felhasználásra vonatkozó Konzorciumi határozatot CD-n mellékeljük az önerő mértékét elérő pénzösszeg bankszámla igazolásával együtt.

38. táblázat: A csatolt képviselő-testületi határozatok az üzemeltetési koncepció elfogadásáról Önkormányzat megnevezése

Határozat száma*

Határozat kelte (év, hó, nap)*

1 Alsózsolca 2 Aszaló 3 Boldva

64/2013.(VIII.15)

2013. augusztus 15.

58/2013.(VII.19.)

2013. július 19.

43/2013.(07.23)

2013. július 23.

13 Hejőbába

60/2013.(VII.10.)

2013. július 10.

14 Hejőkeresztúr

38/2013.(VII.23.)

2013. július 23.

37/2013.(VII.17.)

2013. július 17.

173/2013.(VII.24.)

2013. július 24.

42.2013(VII.18.)

2013. július 18.

57/2013.(VII.11.)

2013. július 11.

39/2013.(VII.18.)

2013. július 18.

4 Borsodgeszt 5 Borsodszirák 6 Bükkaranyos 7 Bükkszentkereszt 8 Csincse 9 Emőd 10 Felsőzsolca 11 Gelej 12 Harsány

15 Hejőpapi 16 Hejőszalonta 17 Hernádnémeti 18 Igrici 19 Kisgyőr 20 Kistokaj 21 Mezőcsát 22 Miskolc 23 Nemesbikk 24 Ónod 25 Oszlár 26 Répáshuta 27 Sajólád 28 Sajóörös 29 Sajópálfala 30 Sajópetri 31 Sajósenye 32 Sajószöged

53/2013.(VII.16.)

2013. július 16.

33 Szakáld 34 Szirmabesenyő 35 Tiszakeszi

82/2013.(VII.18.)

2013. július 18.

36 Tiszapalkonya

61/2013.(VII.17.)

2013. július 17.

37 Vatta 38 Miskolc Térségi Konzorcium

5.2.3

ÁFA fizetése és működtetés során

visszaigényelhetősége

a

beruházás

és

a

A projektet megvalósító Projektgazda az ÁFA-t visszaigényelheti, ezért a beruházási költség ÁFA-ja visszaigénylésre kerül, minden költségtétel esetében. A projekt költségvetésében benyújtott elszámolható költség nettó költség, ÁFA-t nem tartalmaz.

Az üzemeltetési koncepció alapján a projekt megvalósulása után a közszolgáltatást végző Üzemeltető szintén ÁFA alany, így az ÁFA a működtetés során is visszaigénylésre kerül.

5.3 A projekt hatásai 5.3.1 A projekt jelentős hatásai A projekt legjelentősebb hatása, hogy egy átmeneti időszakot leszámítva (előzetes felmérések alapján ideiglenes vagy kényszerellátás a közszolgáltatásban 2014.01.01 – 2014.06.30) a hulladékkezelési közszolgáltatás az érintett 37 településen biztosítottá válik. A hulladékkezelési közszolgáltatás biztosításával garantálható, hogy az érintett települések környezeti állapota legalább a jelenlegi szintet elérje, a települések területén ne legyen elszórt települési hulladék, a közegészségügyi feltételek a jelenlegi szintet elérjék, ne alakuljanak ki járványok a bomló hulladékban elszaporodó mikroorganizmusok miatt.

5.3.2 A projekt hatásai a fenntartható fejlődésre 5.3.2.1 A projekt vonatkozóan

környezeti

fenntarthatósága

a

pályázó

szervezetre

A szervezet az adatlapon a szervezetre vonatkozó környezeti fenntarthatósági szempontok közül a Fenntarthatósági program (Local Agenda 21) elkészítését vállalja. A fenntarthatósági szempontok és megfontolások szervezeti tevékenységébe történő integrálhatóságának érdekében a Konzorcium vállalja fenntarthatósági program (Local Agenda 21) elkészítését, melyben a szervezet saját maga számára határoz meg erőfeszítéséket a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére. Az ebben foglaltak fő célja az, hogy a Konzorcium a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövő orientált alakítását. Konzorcium vállalja, hogy Local Agenda 21 programokat a támogatási szerződés aláírását követő 6 hónapon belül előterjesztésként a települések számára előkészíti. Az előkészítés során a lakossági és gazdasági részvételt - a LA21 tervezési metódusának megfelelően közösségi tervezés révén törekszik elérni. 5.3.2.2 A projekt környezeti fenntarthatósága a megvalósítandó változatra (a projektre) vonatkozóan A szervezet az adatlapon a projektre vonatkozó környezeti fenntarthatósági szempontok közül a következőket vállalja: Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során: szervezet vállalja, hogy az érintettek bevonásával határozza meg a célokat, a megoldandó problémákat, és a célközönséget folyamatosan bevonja a projekt tervezésébe, monitoringjába, értékelésébe.

5.3.2.3 A környezettudatos beszerzés alkalmazása A környezettudatos közbeszerzés érvényesítését a közbeszerzési tanácsadóval kötött szerződésben előírja.

A környezettudatos beszerzés megvalósítása érdekében a Konzorcium a következő szempontokat kívánja érvényesíteni: − a vállalkozók kiválasztása során előnyben részesítik azokat, akik Környezetközpontú Irányítási Rendszerrel, ISO 14001 vagy EMAS tanúsítvánnyal rendelkeznek − a projekt kivitelezéséhez szükséges anyagokat lehetőség szerint helyi termelőktől és gyártóktól kívánják beszerezni − a vállalkozó kiválasztásakor előnyben részesítik azt, aki magasabb kategóriájú EURO szabványoknak megfelelő járműveket biztosít a szállítás során 5.3.2.4 A rendezvények, egyeztetések, környezettudatosságának biztosítása

megbeszélések

stb.

körülményei

A kötelező tájékoztatást végző szervezet közbeszereztetése során kiemelt fontosságot kap a környezettudatos rendezvények, események stb. szervezése, valamint a kommunikációs tervben bemutatásra kerülnek a rendezvények, egyeztetések stb. körülményeinek környezettudatossági szempontjai. A Konzorcium a rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményeinek környezettudatosságát az alábbiakkal kívánja biztosítani: − − − − −

amennyiben lehetséges az egyeztetéseket nem személyesen hajtják végre, hogy csökkentsék az utazások számát egyeztetések, megbeszélések elektronikus úton a papír felhasználás csökkentésének érdekében tájékoztató anyagokhoz újrahasznosított papír használata, lehetőség szerint két oldalas nyomtatással rendezvények stb. során a szelektív hulladékgyűjtés biztosítása jegyzetek készítéséhez, fax küldéséhez/fogadásához egyoldalas nyomtatványok felhasználása

5.3.2.5 Másodlagos alapanyag felhasználás biztosítása A projekt alapvető célja a másodnyersanyagok előállítása a lakossági hulladék szelektív gyűjtésével, illetve a begyűjtött hulladék előkezelésével. A projekt során a válogatáson átesett szelektív hulladékból tiszta frakciókat hoznak létre, melyek már hasznosíthatók nyersanyagként. A komposztálás során keletkező komposztot a mezőgazdaságban lehet felhasználni, vagy a hulladéklerakón takaróanyagnak, illetve a betelt hulladéklerakó rekultiválására szintén felhasználható. Pályázó szervezet vállalja, hogy a projekt során keletkező dokumentumokat – amennyiben azok nyomtatása elkerülhetetlen - újrahasznosított papírra nyomtatja, legalább 25 kg mennyiségig, amennyiben a papírfelhasználás mértéke eléri ezt a szintet.

5.3.3 A projekt esélyegyenlőségi hatásai 5.3.3.1 Az esélyegyenlőségre tett, a pályázó szervezetre vonatkozó vállalások megvalósításának bemutatása Esélyegyenlőségi terv: Pályázó szervezet vállalja, hogy a projekt során történő beszerzések során beszállítóitól elvárja esélyegyenlőségi terv meglétét, elkészítését. Esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazása: Pályázó szervezet vállalja, hogy a projekt megvalósítása során Pályázó szervezetnél esélyegyenlőségért felelős munkatársat alkalmaz a fenntartási időszak végéig. 5.3.3.2 Az esélyegyenlőségre tett megvalósítandó változatra (a projektre) vonatkozó vállalások bemutatása

A szervezet az adatlapon a projektre vonatkozó esélyegyenlőségi szempontok közül a megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem tervezését vállalja a kivitelezés.

5.3.3.3 A projekt honlapjának infokommunikációs akadálymentesítésének bemutatása A Konzorcium a projekt honlapjának kialakítása során az alábbi szempontokat kívánja érvényesíteni az akadálymentesítés érdekében: Észlelhetőség: Szöveges alternatívát kell biztosítani bármilyen nem-szöveges formátumú tartalomhoz; Alternatívákat kell biztosítani az idő-alapú médiához; Az előtér és háttér megkülönböztethető kontrasztú kell, hogy legyen; A szöveg és a képként reprezentált szöveg vizuális megjelenítése esetében a kontrasztarány minimum 4,5:1 kell legyen; A szöveg és a képként reprezentált szöveg vizuális megjelenítése során kontrasztarány legalább 7:1 kell legyen. Működtethetőség: Minden funkciónak elérhetőnek kell lennie a billentyűzetről; Időzítést kikapcsolhatóvá kell tenni; Biztosítani kell, hogy nem jelenítenek meg olyan tartalmat, ami három alkalomnál többször villan fel egy másodperc alatt. Érthetőség: Elérhetővé kell tenni a szokatlan vagy szűk értelemben használt szavak és mondatok, illetve rövidítések konkrét definícióját; Biztosítani kell a hibamegelőzést és a támogatott javítást a bevitelben (ha van). 5.3.3.4 A fejlesztéshez kapcsolódó kommunikációban esélytudatosságot az bemutatása

nyilvános eseményeken és a esélytudatosság közvetítésének

A Konzorcium a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és a kommunikációban esélytudatosságot kíván megvalósítani. Ennek érdekében az alábbi feltételeket biztosítják: − − − −

a rendezvényekre és egyeztetésekre civil szervezetek (beleértve a kisebbségi civil szervezeteket is) meghívása és számukra véleménynyilvánítási lehetőség megteremtése mozgássérültek számára nyilvános események megközelíthetőségének biztosítása (például: parkolóhelyek biztosítása, megfelelő nagyságú mozgásterület szabadon hagyása) igény esetén nyelv- és/vagy jeltolmács biztosítása gyengénlátók számára is jól olvasható tájékoztató anyagok terjesztése

5.3.3.5 Nemek közti esélyegyenlőség a közbeszerzésekben A 20011. évi CVIII. Tv. a közbeszerzésekről előírásai alapján az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.

6. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése A számítások részletesen a mellékelt CBA_háttérszámítások_Miskolc-KEOP_111C.xlsm MS Excel fájlban követhetők nyomon. A csatolt fájl fontosabb munkalapjai és azok tartalma a következő: 6.-1. táblázat Munkalap megnevezése Beruházás_PNE Beruházás_Projekt

Működés_PNE Működés_Projekt

Pénzügyi Gazdasági Támogatás Fenntarthatóság_fejl.különbözet Fenntarthatóság_teljes

40. és stb. (számozott sablon és egyéb táblázatok)

Munkalap tartalma A fájl külön munkalapokon tartalmazza a projekt nélküli eset és a megvalósítandó változat • beruházási költség és • pótlási költség adatait, • számított amortizációját és • maradványértékét. A fájl külön munkalapokon tartalmazza a projekt nélküli eset és a megvalósítandó változat • működési költség számításának megalapozó adatait, • az értékesítési bevétel számításokat • a szolgáltatási díjbevétel számításokat • a fizetőképességi számításokat (csak a megvalósítandó változat esetében) A fájl külön munkalapokon tartalmazza a megelőző munkalapokra való hivatkozással a • pénzügyi mutatók és a • közgazdasági mutatók kiszámítását • támogatási arány kiszámítását • fenntarthatósági számításokat a o fejlesztési különbözetre és a o teljes költségre. A fájl külön munkalapokon tartalmazza az RMT Sablonnak megfelelő táblázatokat és az RMT-ben megjelenő több egyéb táblázatot, a megelőző munkalapokra való hivatkozással.

6.1 A költség-haszon elemzés általános feltételezései

A költség-haszon elemzés során alkalmazott általános feltételezések a következők: Általános elemzési módszer Az értékelés során alkalmazott általános elemzési módszer: a diszkontált cash-flow-n alapuló módszer a fejlesztési különbözet alapján. A fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásához meghatároztuk a projekt nélküli változatot. Mivel jelen projekt „A” típusú pályázatként kerül benyújtásra (jelenleg megvalósítás alatt álló KEOP-1.1.1./B projekttel rendelkezik), így a projekt nélküli változat az MT útmutató 4.3. fejezete alapján a KEOP1.1.1./B projekt kiválasztott, megvalósítandó változata. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva állapítottuk meg, a teljes vizsgált referencia időszakra.

A projekt nélküli eset lényegében az elemzési időtávra vonatkozóan megadott olyan részletes helyzetleírás, amely a projekt elmaradása esetén következne be. Mivel a költség-haszon elemzés kizárólag a pályázatban szereplő projekt hatásait vizsgálja, el kell különíteni azon hatásokat, amelyek a projekt elmaradása esetén is bekövetkeztek volna. Ezeket mutatja be a projekt nélküli eset. A pályázati projekt beruházási költségéből, működési költségéből, valamint bevételéből az elemzés során levontuk azon összegeket, amelyek várhatóan a projekt nélküli forgatókönyv esetén is jelentkeznének. Árfolyam Az elemzés adatai forintban szerepelnek. Referencia időszak A hulladékgazdálkodási projektek esetében előírt 30 éves vizsgálati időtáv került alkalmazásra (mely tartalmazza a beruházási időszakot is, a pályázat benyújtásától). Tervezési árszint, infláció Az elemzés reálértéken – 2013. évi árszinten – történt. Az elemzés során relatív árváltozásokat nem feltételeztünk. Pénzügyi diszkontráta A vonatkozó EU és hazai útmutatók által javasolt 5%-os reál pénzügyi diszkontráta került alkalmazásra. Közgazdasági diszkontráta A vonatkozó EU és hazai útmutatók által javasolt 5,5%-os reál gazdasági diszkontráta került alkalmazásra. Az ÁFA kezelésének kérdése Mivel az ÁFA csupán transzferjellegű fizetés, az ÁFA a közgazdasági elemzésnek – beleértve a változatelemzést – nem része. Ennek megfelelően a közgazdasági elemzésben a költségeket és bevételeket nettó módon (ÁFA nélkül) szerepeltettük. A pénzügyi elemzésben azonban szerepeltetni kell az ÁFA-t attól függően, hogy a vizsgált szereplő jogosult-e az ÁFA visszaigénylésére. A projektet megvalósító Társulás az ÁFA-t visszaigényelheti, ezért a beruházási költség ÁFA-ja nem szerepel a pénzügyi elemzésben, és nem tartalmazzák az ÁFA-t a pénzügyi elemzésben szereplő egyéb költség és bevétel adatok sem. Az ÁFA egyedül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak megfizethetőségi vizsgálata során került figyelembe vételre. Az amortizáció kezelése A diszkontált cash-flow alapú pénzügyi megtérülési számításoknak az amortizációs költség közvetlenül nem része, mivel az amortizációs költség nem jelent közvetlen készpénzkiadást. A saját forrás finanszírozásának módja A saját forrás finanszírozását a Társulás tagönkormányzatai önerőből biztosítják. Intézményi kérdések A projekt megvalósítója a projektben résztvevő települések által létrehozott jogi személyiségű Társulás lesz. A projekt keretében beszerzett eszközök a jogi személyiségű Társulás tulajdonába kerülnek. Be nem hajtható követelések A témában folytatott egyeztetések (CBA munkacsoport, KvVM 2010. február), valamint az egyeztetések írásos összefoglalója (Költség-haszon elemzés útmutató (KHE) kapcsán tartott egyeztető megbeszélés eredményei - összefoglaló) alapján a nemfizetési ráta az üzemeltető kockázata, nem a projekté, a potyautasok költségét az EU és a Magyar Állam

nem finanszírozza, tehát a bevételek meghatározása során a be nem hajtható követelések arányára nem lehet tekintettel lenni, a projektek finanszírozási hiány számítása során a teljes bevételt kell szerepeltetni. További EU elvárás, hogy az elemzésekben nem használható többféle bevétel, tehát a fenntarthatóság vizsgálata során is a teljes bevételt kell szerepeltetni.

6.2 Pénzügyi elemzés

A pénzügyi elemzés általános célja, a projekt cash-flow előrejelzésének segítségével a megfelelő megtérülési mutatók – a pénzügyi nettó jelenérték (FNPV) és a pénzügyi megtérülési ráta (FRR) – kiszámítása, valamint a projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata. A pénzügyi elemzés gyakorlatilag a beruházás pénzáramait bemutató táblázatok összeállításából áll, beleértve a beruházási költségeket, a működési költségeket (üzemeltetés, fenntartás, pótlás), a bevételeket, a finanszírozás forrásait és a halmozott nettó pénzáramot. A beruházás pénzáramaira épülve történik a projekt pénzügyi mutatóinak meghatározása és a projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata. Az elemzés keretében változatlan árakkal és a működtetés éveire. A pénzügyi módszerét alkalmaztuk. A projekt fejlesztési különbözeten túlmenően a megtörtént.

dolgozó pénzügyi modell készült a beruházás elemzés során a fejlesztési különbözet pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata a projekt teljes költsége vonatkozásában is

A pénzügyi modell tartalmazza: • a számítások során alkalmazott feltételezéseket; • a fejlesztések elszámolható és nem elszámolható (a projekt esetében nincsenek), időben ütemezett beruházási költségeit változatlan áron forintban; • a fejlesztések zavartalan működtetéséhez szükséges pótlások/felújítások ütemtervét; • a fejlesztések prognosztizált működési és fenntartási költségeit; • a fejlesztések finanszírozási költségeit; • a fejlesztések finanszírozási tervét (önkormányzati/társulási, állami és EU szerepvállalás, stb.).

6.2.1 Pénzügyi költségek becslése

A költségeket 2013. évi árakon, reálértéken becsültük a 2013-2042. közötti projekt időszakra vonatkozóan. A projekt költségeinek kezelése: A projekt pénzügyi költségei között a pénzügyi mutatók kiszámítása során a fejlesztési különbözet módszerét alkalmazva csak a többletköltségeket szerepeltettük. A projekt fenntarthatóságának vizsgálata a projekt fejlesztési különbözetére és a projekt teljes költségére is elkészült. 6.2.1.1 Beruházási költségek becslése

A projekt beruházási költsége az RMT Sablonnak megfelelő bontásban az alábbi táblázatban látható. A teljes beruházási költség elszámolható, a projektnek nincsenek nem elszámolható beruházási költségei. 39. táblázat: Pénzügyi beruházási költségek 1. Immateriális javak vagyoni értékű jogok szellemi termékek megszerzése 2. Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Eszköz beszerzések műszaki, egyéb berendezés gépek járművek kisértékű tárgyi eszköz Projektmenedzsment általános menedzsment pénzügyi tanácsadó jogi szakértő műszaki szakértő informatikai szakértő (informatikai fejlesztés esetén) Közbeszerzés közbeszerzési tanácsadó közbeszerzési dokumentáció Tanulmányok, vizsgálatok RMT CBA/KHE informatikai fejlesztés előkészítését megalapozó műszaki terv egyéb tanulmány Tájékoztatás, nyilvánosság Egyéb projektelem egyéb hatósági díj 3. Anyagjellegű ráfordítás Projektmenedzsment általános menedzsment pénzügyi tanácsadó jogi szakértő műszaki szakértő informatikai szakértő PR, ismeretterjesztés ismeretterjesztés előadás, tanácsadás (ismeretterjesztés) Tájékoztatás és nyilvánosság Összes nettó költség Nem visszaigényelhető ÁFA Teljes beruházási költség

1. év 0 0 0

2. év 59 900 000 0 59 900 000

Összesen 59 900 000 0 59 900 000

24 160 000

2 414 940 000

2 439 100 000

0 0 0 0

2 403 200 000 945 200 000 0 1 458 000 000

2 403 200 000 945 200 000 0 1 458 000 000

3 160 000 3 160 000

4 740 000 4 740 000

7 900 000 7 900 000

15 000 000 12 000 000 3 000 000 3 000 000 3 000 000

0 0 0 0 0

15 000 000 12 000 000 3 000 000 3 000 000 3 000 000

3 000 000 0

7 000 000 0

10 000 000 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

24 160 000 0 24 160 000

2 474 840 000 0 2 474 840 000

0 2 499 000 000 0 2 499 000 000

A projekt tervezői szemléletű beruházási költsége az alábbi táblázatban látható. 6.2.1.1.-1. táblázat: A projekt beruházási költségeinek tervezői szemléletű bontása

6.2.1.2 Működési költségek becslése A projekt működési költségének fejlesztési különbözete a 40. táblázatban látható. A részletes – minden év adatát tartalmazó – táblázat a mellékletben látható. Az üzemeltetési és karbantartási költségek értéke negatív, mivel a projekt nélküli esethez képest megtakarítás jelentkezik. A működési költségek 2016. után már nem változnak, mert a mennyiségek is állandók. A projektben tervezett eszközök alapján becsült működési költség tervezési szemléletű bontása az alábbi táblázatban látható. A működési és fenntartási többletköltségek részletesen, tevékenységek szerint kerültek megtervezésre, fix és változó költség bontásban. A költségek hosszú távú idősorának megtervezése érdekében a költségeket fix és változó részre bontottuk. Fix költségnek tekintettük az edényazonosító chip, a járatoptimalizálás és a karbantartás költségeit, és változó költségnek az energia költséget. A részletes ütemtervben a fix költségek időben változatlanok, a változó költségek a releváns mennyiségek alakulásának megfelelően változnak 6.2.1.2-1. táblázat: A kiválasztott változat működési költségei és a költségek fajlagos mutatói, 2015. év A működési költség fejlesztési különbözete az alábbi táblázatokban látható. 6.2.1.2-2. táblázat: A különbözete, 2015. év

kiválasztott

változat

működési

költségeinek

fejlesztési

40. táblázat: Pénzügyi működési költségek hulladékgazdálkodási folyamat szerint A hulladékgazdálkodási rendszer projekt megvalósulása esetén várható teljes működési költsége az alábbi táblázatban látható. A részletes – minden év adatát tartalmazó – táblázat a mellékletben látható. 6.2.1.2.-3. táblázat: Pénzügyi működési költségek hulladékgazdálkodási folyamat szerint, teljes költség

6.2.1.3 Maradványérték becslése Maradványérték a beruházási és pótlási költségek vonatkozásában került meghatározásra. A maradványérték számításának módja: a beruházási/pótlási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenés vizsgált időtávon belüli összegével. A projekt maradványértékének fejlesztési különbözete: 333.986 eFt. A projekt maradványértéke az RMT Sablonnak megfelelő bontásban az alábbi táblázatban látható.

41. táblázat: Pénzügyi maradványérték Jelenérték 30. év

1. Megelőzés költségei 1.1. Házi komposztálás 2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 2.1. Hulladékudvar 2.2. Gyűjtősziget 2.3. Járművek 2.4. Edényzet 3. Kezelési költségek létesítmények szerint 3.1. Válogató 3.2. Komposztáló 3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 3.4. Átrakó 3.5. Lerakó 3.6. Egyéb kezelést végző létesítmények 4. Összesen

77 277

333 986

6.2.1.4 Pénzügyi költségek összegzése A projekt pénzügyi költségeinek (fejlesztési különbözet) összegzése az RMT Sablonnak megfelelő bontásban az alábbi táblázatban látható. (Megjegyzés: az üzemeltetési költség a lerakási járulék összegével kapcsolatos változásokat is tartalmazza.) A részletes – minden év adatát tartalmazó – táblázat a mellékletben látható. 42. táblázat: A költségek becslésének eredményei

6.2.2 Pénzügyi bevételek becslése A teljes hulladékgazdálkodási rendszer bevétele a projekt megvalósulása után hulladék közszolgáltatási díjbevételből és értékesítési bevételből áll. Egyéb bevételek nincsenek. A díjbevétel alakulása három tényezőtől függ: • A projekt nélküli eset finanszírozásához szükséges bevétel A projekt nélküli eset, vagyis a KEOP-111/B projekt működtetésének fedezéséhez szükséges díjemelés a vizsgált időszakban: 2015-ben 6%-os, 2016-2041 között évi 0,35%-os díjemelés szükséges • A projekttel létrehozott eszközök működtetésének fedezéséhez szükséges bevétel A működési bevételeknek fedezniük kell a projekttel létrehozott eszközök üzemeltetési és fenntartási költségeit, valamint pótlási költségeit, továbbá a projekt megvalósításának finanszírozási költségeit. Jelen projekt működési költség megtakarítást eredményez, míg a projekt megvalósításnak finanszírozási költségei nincsenek, így ezek fedezéséhez nem szükséges díjemelés. A pótlások fedezéséhez szükséges bevételt – amennyiben szükséges - fokozatosan növekvő díjakkal lehet generálni. • Fizetendő lerakási járulék fedezetéhez szükséges bevétel A fizetendő lerakási járulékot a felmerülés évében teljes mértékben be kell építeni a díjakba a fenntarthatóság megőrzése érdekében, tekintetbe véve a hatályos jogszabályokat (melyek alapján 2013-2014-ben nem lehetséges a lerakási járulék beépítése).

Az értékesítési bevételek az értékesített hulladék mennyiségének alakulása szerint változnak a vizsgált időszakban. Az elemzésben feltüntetett bevételek támogatásokat nem tartalmaznak.

6.2.2.1 A díjak meghatározása A projekt működtetéséhez nem szükséges a hulladék közszolgáltatási díjak emelése. A projekt megvalósulása után alkalmazott díjpolitika megfelel a 2012. évi CLXXXV. törvényben és a 64/2008. (III. 28.) Korm. rendeletben lefektetett elveknek, követelményeknek. Díjpolitika Alapelv A díjpolitika alapelve a „szennyező fizet” elve. Általános szabályok 1. A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatási díj (továbbiakban: közszolgáltatási díj) a Társulás ellátott településein egységesen és egyforma összegben kerül meghatározásra. 2. A közszolgáltatási díj legalább egyéves díjfizetési időszakra kerül meghatározásra. 3. A közszolgáltatási díj egytényezős (távlatilag kéttényezős is lehet). 4. A közszolgáltatási díj – a vegyes hulladék mennyiségével arányosan – úgy kerül meghatározásra, hogy 4.1. A közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos költségek és ráfordítások megtérülésének, valamint a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek és ráfordítások fedezetének biztosítására alkalmas legyen, azaz fedezze: a) a 2012. évi CLXXXV. törvény szerinti céltartalék összegét. b) a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeit a)b.i.1. a hulladékbegyűjtés, -szállítás, -ártalmatlanítás, -hasznosítás gyakorlásához szükséges, a hulladékkezelő létesítménynek, eszköznek a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költségét és ráfordítását, ideértve a fenntartással és karbantartással felmerülő költségeket és ráfordításokat is; a)b.i.2. a számlázás és díjbeszedés költségét; c) a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit (azaz a környezetvédelmi kiadás és ráfordítás, különösen a környezetvédelmi hatósági eljárásért fizetett illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj, a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében végzett beruházások, illetve mérések és vizsgálatok költségét); d) a közszolgáltatás tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges indokolt költségeket (azaz az a)1. pont szerinti létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadásokat és ráfordításokat); e) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és monitoringjának indokolt költségeit. 4.2. Ösztönözzön a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, a közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére. 5. Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kerül figyelembe vételre a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek

hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevétel. 6. Közszolgáltatási díjat csökkentő költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatások nincsenek, illetve nem kerülnek figyelembe vételre. 7. A szelektív gyűjtésben részt vevőnek - a hulladéknak a begyűjtőhelyen (pl. hulladékgyűjtő udvar, gyűjtősziget) történő átadásáért - díj nem kerül felszámításra. 8. A közszolgáltatási díj az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kerül meghatározásra. 9. Az egységnyi díjtételek - elkülönítve – tartalmazzák a hulladék begyűjtésének, szállításának, szelektív gyűjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő ártalmatlanításának költségeit. 10. A közszolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében díjkalkulációt készíteni. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységet is végző közszolgáltató az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent. 11. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. 12. A közszolgáltató a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A közszolgáltató a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. A közszolgáltatási díj meghatározásának részletes szabályai 13. Az egytényezős közszolgáltatási díj esetében az egységnyi díjtétel a 4.1 pontban meghatározott költségek és ráfordítások, valamint a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kerül megállapításra. 14. A 13. pont szerint várható szolgáltatási mennyiség a településeken szolgáltatást igénybe vevők számának és a fajlagos hulladékmennyiségnek a szorzata. A fajlagos hulladékmennyiség meghatározása a 11. pont szerinti díjkalkuláció része, amelyet az előző évi tényleges szolgáltatási mennyiség alapján kell számítani. 15. A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési időszakban ürített hulladékmennyiség szorzata. 16. Az ürített hulladékmennyiség az edényszám, az ürítési szám és a térfogatban meghatározott hulladékmennyiség szorzata. A projekt megvalósítása esetén szükséges közszolgáltatási díjak meghatározása során azt a szükséges díjtöbbletet, ill. díjat határoztuk meg, ami a projekt többletköltségeinek és a hulladékgazdálkodási rendszer költségeinek fedezéséhez szükséges, az értékesítési bevételek levonása után, a díjpolitika 13-16. pontjai alapján, figyelembe véve a díjak megfizethetőségét és a fokozatos díjemelés elvét is. A majdani díjat mindazonáltal, a 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően – a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által készített javaslat alapján – a miniszter rendeletben állapítja meg. A projekt működtetéséhez – azaz a működési költségek fedezéséhez – nem szükséges díjemelés, mert a projekt működési költség megtakarítást eredményez. Nem igényel díjemelést a később esedékes pótlások finanszírozási szükséglete sem.

A projekt nélküli eset, vagyis a KEOP-111/B projekt működtetésének fedezéséhez szükséges díjemelés a vizsgált időszakban: 2015-ben ~6%-os, 2016-2041 között évi 0,35%-os díjemelés szükséges. Ebből adódóan a hulladék közszolgáltatási díj lerakási járulék nélkül számított összege várhatóan 2015-ben nettó 17.374 Ft/háztartás/év lesz, mely 2041-ig folyamatosan emelkedik 19.012 Ft/háztartás/év értékre. A lerakási járulékot fedező díjrésszel együtt (amennyiben az a későbbiekben a díjakba beépíthető lesz) a vizsgált működési időszakban a hulladék közszolgáltatási díj összege 2015-2041 között várhatóan nettó 19.993-22.511 Ft/háztartás/év között alakul. A projektterületre vonatkozó becsült átlagos díj alakulása az alábbi táblázatban látható. A részletes – minden év adatát tartalmazó – táblázat a mellékletben látható. 6.2.2.1.-1. táblázat: A projektterületre vonatkozó becsült átlagos lakossági díj alakulása 2013. évi árszinten A díjak meghatározása során a fentiek alapján tehát elsősorban a pénzügyi fenntarthatóságot tartottuk szem előtt, és olyan mértékű díjemeléseket alkalmaztunk, melyekkel a fenntarthatóság biztosítható (ld. 6.2.5.3 fejezet). A projekt esetében ez nem igényelt díjemelést. A díjak meghatározásakor tekintettel kellett lenni arra is, hogy az átlagos díj ne haladja meg a KHE Útmutatóban lefektetett megfizethetőségi felső határt (1,3% a hulladék kiadások és az átlagos nettó jövedelmek aránya viszonylatában) (ld. 6.2.2.2 fejezet). Az RMT Sablon szerint a hulladék közszolgáltatási díj meghatározásának bemutatására a 43. táblázat szolgál (43. Táblázat: Közszolgáltatási díj meghatározása). Megítélésünk szerint a 43 táblázat több okból sem alkalmas a közszolgáltatási díj meghatározására: • A projekt szempontjából a díjak meghatározásának követendő módszere véleményünk szerint, összhangban a KHE Útmutatóval az alábbi: Díjak (ezzel bevételek) meghatározása, figyelemmel a projekt fenntarthatóságára és a díjak megfizethetőségére. Az így meghatározott díjak az amortizáció valamilyen szintű beépítését eredményezik. Ezzel szemben a táblázat a költségekből és ráfordításokból, melynek része az amortizáció, vezeti le a díjat. • A táblázat gyakorlati szempontból téves következtetések levonását eredményezheti, mivel a díjakat a begyűjtött hulladék mennyiségére vetíti, miközben a lakossági díjak kivetése a gyakorlatban a hulladékgyűjtő edényzet mérete alapján történik, tehát a ténylegesen gyűjtött hulladék mennyiségétől függetlenítve. • A díjtömeg táblázat alapján történő meghatározása nem tudja figyelembe venni a díjak megfizethetőségét és a fokozatos díjemelés elvét. • A táblázat a rendszertelenül jelentkező pótlási költségeket mint indokolt éves összegű fejlesztést (3.1.-es sor) építteti be a díjtömeg meghatározásába. Ennek során nem kezelhető, ha a nagyobb összegű pótlások miatt a pénzügyi fenntarthatóság rövid lejáratú hitelek felvételével biztosítható. A fentiek ellenére a táblázat kitölthető volt a tervezett költségek és bevételek alapján (bár a 8. és 11. sor a meglévő eszközökre vonatkozó olyan információkat is kér (amortizáció és annak meglévő díjba történő beépítettsége), melyek még a projekt nélküli eset meghatározásakor sem szükségesek, és a teljes CBA vonatkozásában irrelevánsak, mivel az elemzés a projekt fejlesztési különbözetének vizsgálatára épül), de tervezési alapként nem használható, csak ellenőrzési segédletként. A táblázat egyes részeinek kitöltése különböző szemlélettel történt: • A „Díjtömeg számítás” és a „Fajlagos díjak számítása” a projekt teljes költsége és értékesítése bevétele alapján került meghatározásra. • Az „Értékcsökkenés beépítésének ellenőrzése” a projekt fejlesztési különbözete és teljes költsége alapján is kitöltésre került.

A részletes – minden év adatát tartalmazó – táblázat a mellékletben látható. 43. táblázat: Közszolgáltatási díj meghatározása

6.2.2.2 Fizetőképességi vizsgálatok (affordability) Az infrastrukturális projektek bevételeinek tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a háztartások teherviselő képessége általában behatárolt. Mivel a háztartások rendelkezésére álló jövedelmek között jelentős szóródás van, külön vizsgálni kell az alsó jövedelemkategóriába tartozó háztartások terheinek alakulását. Az egy háztartás által fizetendő éves hulladék közszolgáltatási díj (kiadás) átlagosan a háztartás rendelkezésére álló éves nettó jövedelem 0,7-1,3%-ig terjedhet a releváns Útmutatók alapján. A hulladék kiadások és nettó jövedelmek arányának meghatározásához a következő adatokra van szükség: • Egy háztartás éves hulladék közszolgáltatási kiadása (Ft/háztartás/év) ÁFA-val növelten – a nettó kiadás meghatározását ld. a 6.2.2.1. fejezetben. • Egy háztartásra jutó átlagos nettó jövedelem Az egy háztartás jutó átlagos nettó jövedelem vonatkozásában nincsenek rendelkezésre álló adatok. A háztartási jövedelmet számítani lehet különböző egy főre vonatkozó adatokból: o SZJA alapot képező jövedelem – a rendelkezésre álló adat 2011. évi, többféle bontásban – akár településsorosan – elérhető (forrás: KSH) o SZJA – a rendelkezésre álló adat 2011. évi, többféle bontásban – akár településsorosan – elérhető (forrás: KSH) o Társadalmi jövedelem – a rendelkezésre álló adat 2011. évi, a 7 statisztikai régióra vonatkozó adatoknál részletesebben nem érhető el (forrás: KSH) o Egyéb jövedelem – a rendelkezésre álló adat 2011. évi, a 7 statisztikai régióra vonatkozó adatoknál részletesebben nem érhető el (forrás: KSH) A jövedelem számítását a hat érintett kistérség (Szegedi, Mezőcsáti, stb.) vonatkozásában végeztük el. Az egy főre eső jövedelem számítása során a személyi adó jövedelem alapot képező jövedelemből levontuk a személyi adót. Mivel nem minden jövedelem SZJA köteles, ezért a jövedelem további korrekcióra szorult, hozzá kellett adni a társadalmi jövedelmeket (országos átlag), valamint az egyéb jövedelmekből az SZJA hatálya alá nem tartozó jövedelmeket (országos átlag). A háztartási jövedelem meghatározásához az egy főre jutó jövedelmeket megszoroztuk a háztartások átlagos lélekszámával. Végezetül a jövedelmet 2013. évi árszintre hoztuk a 2011-2013. között tény, ill. becsült inflációval és reáljövedelem változással. A vizsgált referencia időszakban a nettó jövedelem esetében reálnövekedést nem vettünk figyelembe. 6.2.2.2.-1. táblázat: A háztartási jövedelem számítása A teherviselőképességi vizsgálat eredménye az alábbi táblázatban látható. (Megjegyzés: Az alábbi táblázatban a hulladék kiadás 2015-től a lerakási járulék lakosságra terhelésével együtt szerepel, míg 2013-2014-ben a hatályos jogszabályok alapján nem történik meg a lerakási járulék fogyasztókra terhelése, mivel a vonatkozó jogszabályok 2013-ra összesen 4,2%-os, tehát kb. inflációnak megfelelő, díjemelést engedélyeztek, amit tovább módosított 2013.július 1-től a rezsicsökkentés. A lerakási járulék jövőbeni fogyasztókra terhelhetősége, ill. ennek szabályozása, jelenleg nem látható előre.) A hulladék kiadások és az átlagos nettó jövedelmek aránya a projekt és a lerakási járulék hatására a projekt működésének kezdetén (2015-ben) az egyes kistérségekben 0,91,29 % között alakul. A kiadások és jövedelmek aránya a projekt nélküli eset részét képező KEOP-111/B projekt hatására fokozatosan emelkedik 2042-ig 1,01-1,45% közé. Jelen projekt hatására díjnövekedés nem szükséges.

Az alsó jövedelmi tizedbe tartozó népesség jövedelme kb. 37%-a az átlagos nettó jövedelemnek az országos átlag adatok alapján (KSH, 2007.). Ezt az arányt alapul véve, a hulladék kiadások és a nettó jövedelmek aránya az alsó jövedelmi tizedbe tartozók esetében eléri a 2,7-3,9 %-ot a vizsgált időszak végére. A KHE Útmutató alapján a hulladék kiadások és az átlagos nettó jövedelmek aránya 0,71,3% között lehet. A projekt megvalósulásával a hulladék kiadások és a jövedelmek aránya 3 kistérségben (Edelényi, Mezőcsáti és Szikszói) kismértékben meghaladja az útmutatók által meghatározott felső korlátot. Ennek oka elsősorban a lerakási járulék által a jövőben okozott díjterhelésben keresendő. 6.2.2.2.-2. táblázat: A teherviselőképességi vizsgálat eredménye (a teljes táblázat a mellékletben található) 6.2.2.3 A pénzügyi bevételek becslése A szolgáltatási díjbevételek számítását a 2015. évre vonatkozó számítások alapján mutatjuk be. 6.2.2.3.-1. táblázat: A szolgáltatási díjbevételek számítása A projekt értékesítési bevételeinek számítása (anyagfajtánkénti egységárak, 2015. évi mennyiségek és bevételek) az alábbi táblázatban láthatók. A részletes ütemtervben a bevételek a releváns mennyiségek alakulásának megfelelően változnak. 6.2.2.3.-2. táblázat: Az értékesítési bevételek számítása A projekt pénzügyi bevételeinek (fejlesztési különbözet) összegzése az RMT Sablonnak megfelelő bontásban az alábbi táblázatban látható. Mivel sem a szolgáltatási-, sem az értékesítési bevétel értékében nem történik változás a projekt hatására, így az összes pénzügyi bevétel fejlesztési különbözete a vizsgált időtáv minden évében zéró. (A részletes – minden év adatát tartalmazó – tartalmazó táblázat a mellékletben látható.) 44. táblázat: Pénzügyi bevételek

6.2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói

A projekt pénzügyi teljesítménymutatóinak számítása EU támogatás nélküli esetben és a befektetett – hazai – tőkére vetítve az RMT Sablonnak megfelelő bontásban az alábbi táblázatokban látható. A részletes – minden év adatát tartalmazó – táblázat a mellékletben látható. A projekt pénzügyi nettó jelenértéke negatív, mind EU támogatás nélkül, mind EU támogatás mellett. 45. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben (a teljes táblázat a mellékletben található)

46. táblázat: A megtérülési mutatók a projektgazda által befektetett tőkemegtérülésére (a teljes táblázat a mellékletben található)

6.2.4 A megítélhető támogatási összeg meghatározása 6.2.4.1 A támogathatósági feltételek vizsgálata A projekt jogosult támogatásra, mert teljesülnek a támogathatósági követelmények. A projekt mutatóinak értékét zárójelben közöljük:

• o

•

a közgazdasági költség-haszon elemzés (6.3. fejezet) alapján a társadalmi hasznosság igazolható o társadalmi nettó jelenérték (ENPV: 145 MFt) pozitív, o társadalmi megtérülési ráta (ERR: 6,3%) magasabb, mint az alkalmazott társadalmi diszkontráta, o haszon-költség arány (EBCR: 1,07) nagyobb, mint 1.

•

a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túl-támogatás nem történik. o a pénzügyi nettó jelenérték (FNPV/K: -315 MFt) negatív, o a pénzügyi belső megtérülési arány (FRR/K: -6,3%) alacsonyabb, mint az alkalmazott 5%-os pénzügyi diszkontráta;

a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. a halmozott működési pénzáram egyik vizsgált évben sem negatív.

6.2.4.2 A támogatási összeg meghatározása A támogatási összeg számítása az RMT Sablon vonatkozó táblázatának megfelelően a következő: 47. táblázat: A támogatás számítása jövedelemtermelő nem nagyprojektnél Megnevezés

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

%

Ft 2 267 762 358 0 -234 903 337 146 292 575 77 276 845 165 887 608 2 101 874 751

Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) Diszkontált pénzügyi bevétel (a) Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) Diszkontált pótlási költség (c) Diszkontált maradványérték (d) Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR)

8. Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC)

92,684965 %

9. Elszámolható költség (EC) 9.1. A PF C1. Támogatható tevékenységek 1-5. pontja összesen 10. A támogatható tevékenységre vonatkozó maximális támogatási arány (Rmax) 10.1. A PF C1. Támogatható tevékenységek 1-5. pontja

2 499 000 000 2 499 000 000

95%

11. Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de R nem lehet magasabb az adott támogatható tevékenységre vonatkozó maximális támogatási aránynál, Rmax-nál) 11.1. A PF C1. Támogatható tevékenységek 1-5. pontja összesen 12. Projekt elszámolható költségére vonatkozó átlagos támogatási arány (DA/EC=11. sor/9. sor) 13. Nem elszámolható pénzügyi beruházási költség (NEC) 13.1. A PF C1. Támogatható tevékenységek 1-5. pontja összesen A PF C2 pontja alapján nem támogatható tevékenységek 14. Önerő összesen (ICT-EC*R=EC-EC*R+NEC) 14.1. A PF C1. Támogatható tevékenységek 1-5. pontja összesen 14.2. A PF C2 pontja alapján nem támogatható tevékenységek

2 316 197 275 2 316 197 275 92,684965 % 0 0 182 802 725 182 802 725 0

48. táblázat: A támogatás számítása nem jövedelemtermelő nem nagyprojektnél és 1 millió EUR alatti projektnél Nem releváns, a projekt jövedelemtermelő és 1 millió EUR feletti.

6.2.5 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata 6.2.5.1 A beruházás finanszírozása A beruházás pénzügyileg fenntartható, mert a szükséges források támogatásokból és saját forrásból (a Társulás tagönkormányzatai által biztosítottan) rendelkezésre fognak állni. A projekt finanszírozási hiánya, egyben támogatás intenzitása 92,684965 %, ami 2.316.197.275 Ft támogatás igénylését jelenti, 182.802.725 Ft önerő megfizetése mellett. A beruházási költség finanszírozásának forrásait a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet szerint az alábbi táblázat foglalja össze. A projektnek nem elszámolható költségei nincsenek. 6.2.5.1.-1. táblázat: Finanszírozási források – elszámolható költségek (egyben összes költség)

6.2.5.2 A működés fenntarthatósága A működés pénzügyileg fenntartható, mert a működési bevételek fedezik a felmerülő összes működési költséget a vizsgált teljes időszakban. A referencia időszakon túlnyúló élettartamú eszközök pótlási költsége fedezetének időarányos része megteremtődik a vizsgált időszak végére, tehát a projekt hosszú távú működése biztosított. A működtetés üzemeltetési koncepciója az 5.2.2 fejezetben, az üzemeltetési/fenntartási időszakra készített kockázatkezelési stratégia pedig a 7.2.3 fejezetben kerül bemutatásra.

6.2.5.3 A projekt összevont pénzáram kimutatása A számításban a projekt fejlesztési különbözetét vettük figyelembe. A számítások szerint a projekt pénzügyileg fenntartható, mivel a halmozott pénzáram egyik évben sem negatív. A fenntarthatóság biztosításához áthidaló hitel felvétele szükséges egyes nagy értékű pótlásokat tartalmazó években (2024., 2034.) a pótlás részbeni finanszírozásához, ill. a 2034-es hitelfelvétel adósságszolgálatának finanszírozásához 2035-ben. A szükséges hitelek összege 355 MFt, ill. 1.061 MFt ill. 102 MFt. Az áthidaló hitelek adósságszolgálata a projekt bevételeiből biztosítható. Az áthidaló hitelek esetében a következő feltételezéseket alkalmaztuk: 6.2.5.3.-1. táblázat: Az áthidaló hitelek kondíciói Futamidő, év Türelmi idő, év Éves reálkamat Törlesztési gyakoriság Első törlesztés időpontja

8, ill. 5 nincs 1,41%* éves felvétel évét követő év

* Az alkalmazott feltételezés megfelel több hasonló – a KSZ által elfogadott – hulladékgazdálkodási KEOP projektben használt reálkamatláb számítási módszernek. Az alkalmazott reálkamatláb 1% +4%, azaz összesen 5% nominális kamatláb alapján került meghatározásra. Az 1% az EURIBOR feltételezett értéke a 2012. évi adatok alapján, a 4% a figyelembe vett kamatrés.

Az alkalmazott feltételezés szerint a rövid lejáratú hitelek felvétele az adott év végén történik, emiatt az adósságszolgálat a következő éveket terheli. A tőketörlesztés és a kamatfizetés fenti kondíciók alapján történő meghatározásához az MS Excel beépített pénzügyi függvényeit alkalmaztuk: • Tőketörlesztés: PRÉSZLET • Kamatfizetés: RRÉSZLET A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosításának másik módja lehet, ha a több eszköz egy időben tervezett nagy összegű pótlása nem egyszerre, egy év alatt, hanem több éven keresztül kerül megvalósításra. A gyakorlatban erre valószínűleg lehetőség lesz, de a konkrét ütemezhetőség csak az eszközök jövőbeni tényleges elhasználódása függvényében alakítható ki. 49. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága (a teljes táblázat a mellékletben található) Mivel áthidaló hitel felvétele nélkül a projekt pénzügyi fenntarthatósága a fejlesztési különbözet alapján nem lenne biztosítható (a nettó halmozott pénzáram több évben negatív lenne), a pénzügyi fenntarthatóságot a teljes rendszerre is megvizsgáltuk. A számítások alapján a teljes rendszer pénzügyi fenntarthatósága biztosított, mert a nettó halmozott pénzáram egyik évben sem negatív. A pótlások megvalósításához nincs szükség áthidaló hitelek felvételére sem. 6.2.5.3.-2. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága be nem hajtható követelések esetén – teljes rendszer (a teljes táblázat a mellékletben található)

6.3 Közgazdasági költség-haszon elemzés

A költség-haszon elemzés – túllépve a pénzügyi elemzés keretein – a projekt hozzájárulását vizsgálja a régió vagy az ország jólétéhez. Célja annak megállapítása, hogy a projektet érdemes-e megvalósítani a társadalom szempontjából. Ennek érdekében a projektek pénzügyi költségeit és hasznait társadalmi értékükön kell figyelembe venni, és számításba kell venni az összes olyan költséget/kárt, illetve haszon elemet, melyek a pénzügyi elemzésben nem szerepeltek, de a társadalmat érintik. A költség-haszon elemzés során a pénzügyi költségeken és hasznokon a következő korrekciókat kell elvégezni: •

Fiskális korrekciók kiigazításai).

(adók/támogatások

és

egyéb

transzferek

E fázis célja a pénzügyi költségek és bevételek megtisztítása a transzferektől, azon elemektől, melyek nem jelentenek valós társadalmi költséget, vagy hasznot, csak a társadalom egyes csoportjai közti pénzmozgást.

•

Piaci árak átalakítása elszámolási árakká, hogy a társadalmi költségeket és hasznokat is tartalmazzák. Tökéletlen piacok esetén a piaci árak nem értékelik megfelelően az erőforrásokat, nem fejezik ki azok társadalmi költségét, vagy hasznát. Egyes erőforrásoknak nincs is piaca. E fázis célja meghatározni a projekt valós társadalmi költségeit és hasznait, a piaci árról elszámolási árra való átalakítással.

•

Külső-gazdasági hatások kiigazításai (externális korrekciók). E fázis a célja, meghatározni azokat a külső hasznokat vagy külső költségeket, melyeket a pénzügyi elemzés nem vesz figyelembe (pl. a környezeti hatásokból származó költségek és hasznok). Számos nagy projekt, különösen az infrastruktúra területén lévők, előnyösek lehetnek olyanok részére is, akik a projekt által generált társadalmi bevétel közvetlen ráfordítását végzők körén kívül állnak. Lehetőség szerint a külső gazdasági hatásokhoz pénzügyi értéket kell társítani. Ha ez nem lehetséges azokat nem pénzügyi mutatókkal kell mennyiségileg meghatározni. Bizonyos esetekben a külső költségek és hasznok felmérése nehézségekbe ütközik annak ellenére, hogy azok egyszerűen azonosíthatók. Ökológiai károk származhatnak egy projektből, melynek hatásai más tényezőkkel együtt hosszú távon fejtik ki hatásukat és ezért mennyiségileg nehezen határozhatók meg és értékelhetők. Minimum követelmény a mennyiségileg nem meghatározható külső gazdasági hatások felsorolása, hogy a döntéshozó több elem alapján hozhassa meg a döntését, mérlegelve a mennyiségileg meghatározható elemeket, melyeket a gazdasági megtérülés fejez ki, a mennyiségileg nem meghatározhatókkal szemben.

Az elemzés keretében a pénzügyi modellel összekapcsolt gazdasági modell készül a beruházás és a működtetés éveire. A modellszámítások változatlan áron történnek. A modellben kerülnek elvégzésre a szükséges korrekciók, és nagy hangsúlyt kell fektetni az externális hatások pénzben történő számszerűsítésére. A modellben kiszámításra kerülnek a tervezett beavatkozások gazdasági mutatói (gazdasági nettó jelenérték – ENPV, gazdasági megtérülési ráta – ERR, gazdasági haszon-költség arány – EBCR). A számítások során 5,5% diszkontrátát alkalmaztunk. A számított gazdasági mutatókra (ENPV, ERR) érzékenység vizsgálat is készül. A tervezett beavatkozások jellegéből adódóan elképzelhető, hogy egyes esetekben nagyon nehéz, vagy lehetetlen a beavatkozások externális hatásainak pénzben való kifejezése, ezért a projekt(ek) gazdasági nettó jelenértéke (ENPV) negatív lesz, vagy a költség-haszon elemzés elvégzése nehézségekbe ütközhet, esetleg nem is lesz kivitelezhető. Amennyiben a pénzben kifejezett hasznok mellett az adott beavatkozás gazdasági nettó jelenértéke negatív, de vannak olyan hasznok, melyeket nem lehetett pénzben kifejezni, akkor a projekt megvalósításra érdemességének alátámasztása érdekében a pénzben nem kifejezhető hasznokat fizikai jellemzőkkel mennyiségileg kell kifejezni. Amennyiben a tervezett beavatkozás(ok) hatásai pénzben nem fejezhetők ki, tehát költség-haszon elemzéssel nem értékelhető(k), a beavatkozás(ok) más projektekkel

történő összevethetősége érdekében a hatásokat fizikai jellemzőkkel mennyiségileg kell kifejezni, a mennyiségileg kifejezett hatások és a diszkontált gazdasági költségek hányadosaként pedig költséghatékonysági mutatókat kell képezni. A mennyiségileg sem kifejezhető hatásokat részletesen ismertetni kell.

6.3.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése

Költségvetési (fiskális) kiigazítások A projekt esetében fiskálisan kiigazítandó pénzügyi költségek és bevételek nincsenek, mert a pénzügyi adatok nem tartalmaznak ÁFA-t. A projekt esetében fiskálisan kiigazítandó támogatások nincsenek. Piaci árról való áttérés elszámoló árra Ár korrekciók nem kerültek alkalmazásra. Magyarország az EU tagállama, és külkereskedelme fő részét a tagállamokkal folytatja. Az alkalmazott feltételezés szerint a piaci torzulások nem jelentősek az országban, ezért a piaci árak megfelelően jó becslései a gazdasági áraknak. Közgazdasági költségek összegzése A projekt fejlesztési különbözete közgazdasági költségeinek összegzését az alábbi táblázat tartalmazza. 50. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei (a teljes táblázat a mellékletben található)

6.3.2 A projekt hasznainak becslése

A tervezett projekt, mint jellemzően az infrastrukturális fejlesztések, nagy számú közvetett gazdasági, társadalmi hatással jár. Az ilyen beruházások esetében gyakran ezek a hatások tekinthetők a fejlesztés szempontjából döntőnek, ezért a hatások részletes számbavétele kiemelt fontosságú. Előfordulhat, hogy egyes hatások értéke nem, vagy csak nagy nehézségek árán fejezhető ki pénzben, azaz a hatás nem számszerűsíthető. Ezt az elemzésben meg kell indokolni, és a hatást legalább kvalitatív módon jellemezni kell. 6.3.2.1 Használónál jelentkező hasznok becslése A használónál jelentkező számszerűsíthető hasznok nincsenek. ilyen hasznok beépítését a hazai és az EU útmutatók a hulladékgazdálkodási projektek esetében alapvetően nem támogatják.

6.3.2.2 Az externális hasznok becslése A projekt megvalósításával járó legfontosabb externális hatások a következők: Haszonnal járó, kedvező környezeti hatások:

a) Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése. b) Útfelújítási költségek csökkenése c) Gazdaság és területfejlesztési hatások. Területhasználat csökkenés, nyersanyag megtakarítás a hulladék hasznosításával ill. komposzt előállítás, felhasználás hasznai nem jelentkeznek, mivel a kezelt hulladékmennyiségben nem történik változás a projekt hatására. Megjegyzés: A KHE Útmutató alapján az alábbi hatások is felmerülhetnek: élővilágra gyakorolt hatás, tájképre gyakorolt hatás, közegészségügyi hatás. Ezek azonban a projekt esetében nem jellemzők, mivel a projektterületen már jelenleg is rendezett hulladékkezelés (lerakás) folyik, valamint a projektnek nem része hulladéklerakók rekultivációja. Kedvezőtlen hatások: a) Az építési időszak alatt bizonyos lakott területeket érintő útszakaszokon megnő a teherjármű forgalom, és ez károsíthatja az épületeket, az út állapotát, valamint levegőszennyezéssel és zajterheléssel érintheti a lakosságot is. Megbízható naturális alapadatok hiányában fenti hatások közül csak az útfelújítási költségek csökkenésének számszerűsítése volt lehetséges. A vonatkozó útmutatók követelményei szerint a többi hatás kvalitatív jellemzése történik meg. Kedvező hatások, hasznok a)

Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése

Üvegházhatású gáz kibocsátás csökkenés a projekt eredményeképpen a gyűjtőjárat optimalizációból kifolyólag adódik. A projektben megvalósított útvonaloptimalizáció eredményeképpen csökken a gyűjtőjárművek által megtett kilométerek száma és ezáltal a fogyasztott üzemanyag mennyisége. A haszon számszerűsítését megbízható alapadat hiányában nem végeztük el. d)

Útfelújítás költségeinek csökkenése

A projektben megvalósított útvonaloptimalizáció eredményeképpen a gyűjtőjárművek által megtett kilométerek száma és ezáltal az útburkolat terhelése valamint annak felújítási költségei csökkenek. A hasznot Miskolc város belső úthálózatára vonatkoztatva számszerűsítettük. A haszon számszerűsítésének alapadatai a következők voltak: 6.3.2.2.-5. táblázat Önkormányzati kezelésű belterületi utak hossza Ebből pormentes burkolatú utak aránya Burkolat nélküli utak aránya Pormentes burkolatú utak hossza Útfelújítás 3,5 m szélességben teljes pályaszerkezetben Útfelújíás költsége Útfelújítás esedékessége projekt nélküli esetben Útfelújítás esedékessége projekt megvalósulásával

422 km 97% 3% 411 90000 36 990 000 20 22

km Ft/m eFt év év

Mivel a csökkenő útterhelés hatására az útfelújítás várhatóan 2 évvel kitolódik, így az egy évre eső útfelújítás költsége csökken. A vizsgált időszak alatt az összes számított jelenértékű haszon kb. 2.209 MFt. f)

Gazdaság és területfejlesztési hatások

A projekt megvalósítása kedvező gazdaság és területfejlesztési rendelkezik/rendelkezhet. A hatások értéke nem számszerűsíthető.

hatásokkal

6.3.2.3 A hasznok összegzése A fenti haszonelemenkénti számítások részeredményeit az alábbi táblázat összegzi. 51. táblázat: A hasznok összegzése (Ft) (a teljes táblázat a mellékletben található)

6.3.3 Közgazdasági teljesítménymutatók

A projekt teljes költség haszon elemzésében a költségek között a beruházási és pótlási költségek, valamint a működési és fenntartási költségek, a hasznok között az értékesítési bevételek, a projekt maradványértéke és a külső hasznok szerepelnek. A számítások során fiskális kiigazítások nem voltak szükségesek, mert a pénzügyi adatok sem tartalmaztak ÁFA-t. Árkorrekciók nem kerültek alkalmazásra, mert a piaci torzulások csekély volta miatt a piaci árak megfelelően mutatják a társadalmi költséget. A projekt külső gazdasági hasznainak egy része a rendelkezésre álló információk alapján nem számszerűsíthető. A lerakási járulék területén elért költségcsökkenésnek, valamint az externális hasznok egyenlegének figyelembe vételével azonban még így is lényeges változások történnek a vizsgált gazdasági mutatóknál. A projekt gazdasági nettó jelenértéke (ENPV) az externális kiigazítások után pozitív, kb. 145 millió HUF értékkel, gazdasági megtérülési rátája (ERR) 6,3%. A hasznok és költségek aránya (EBCR) 1,07. A hatások számbavétele alapján kijelenthető, hogy a projekt megvalósításra érdemes, ezért támogatásra jogosult. A projekt közgazdasági teljesítménymutatói a következők: Belső megtérülési ráta (ERR) Nettó jelenérték (ENPV) Haszon/Költség arány (EBCR)

6,3% 145 MFt 1,07

A közgazdasági költségek és hasznok egyenlegéből származó pénzáramot, amely a teljesítménymutatók (ENPV, ERR) számításának alapjául szolgált, az alábbi táblázatban látható. 6.3.3.-1. táblázat: A közgazdasági mutatók számítása (a teljes táblázat a mellékletben található)

6.4 Érzékenység és kockázatelemzés

Az érzékenység és kockázatelemzést az MT útmutató és a KHE Útmutató 5. fejezete alapján végezzük el. Az érzékenységi vizsgálat és a kockázatelemzés során arra keresünk választ, hogy az alapesetben eszközölt legjobb becsléstől való eltérés, illetve az eltérések bekövetkezésének valószínűsége milyen hatással van a teljesítménymutatók alakulására.

6.4.1 Érzékenységvizsgálat

Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása, amelyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alapesetben kiszámított teljesítmény mutatókra. A változók egy időben változhatnak úgy, hogy más paraméterek nem módosulnak. A KHE Útmutató szerint „kritikus” minden olyan változó, melynek 1% mértékű megváltozása (pozitív vagy negatív értelemben) a teljesítménymutatók 1%, vagy annál nagyobb mértékű változását okozza. A pénzügyi és közgazdasági elemzés során használt adatok számbavétele, csoportosítása Az elemzés keretében az alábbi változók vizsgálatát végeztük el: • beruházási költség, • pótlási költség, • működési költség, • szolgáltatási díjbevétel, • értékesítési bevétel, • útfelújítási költségek csökkenése Az egymástól függő változók azonosítása, kizárása A vizsgált változók egymástól függetlenek. A változók hatásának elemzése Az elemzés eredményei az alábbi táblázatban láthatók: 6.4.1.-1. táblázat: Változók rugalmasságának (+1%-os változásának hatása) vizsgálata ENPV változása Beruházási költség Pótlási költség 0Működési költség Szolgáltatási díjbevétel Értékesítési bevétel Útfelújítási költségek csökkenése

15,46% 0,72% 1,52% nem releváns 0,00% 35,56%

ERR változása 2,16% 0,04% 0,20% nem releváns 0,00% 13,74%

FNPV/C változása 1,08% 0,07% 0,11% 0,00% 0,00% nem releváns

FRR/C változása 0,23% 0,41% 0,22% 0,00% 0,00% nem releváns

A projekt kritikus változóinak azonosítása Az érzékenységvizsgálat alapján az ENPV szempontjából a pótlási költségek és az értékesítési bevétel kivételével mindegyik változó kritikus, az ERR szempontjából pedig csak a beruházási költség és az útfelújítási költség csökkenése kritikus. A pénzügyi mutatók szempontjából az FNPV vonatkozásában a beruházási költség, az FRR vonatkozásában egyik változó sem kritikus, azonban ennek nincs lényeges jelentősége, mert a FNPV alapértéke negatív, az FRR alapértéke pedig diszkontráta alatti.

A küszöbértékek számítása A küszöbértékek alapján megállapítható, hogy az FNPV és az FRR szempontjából a kritikus változók közül egyik sem veszélyezteti lényegesen a projekt mutatóit. Az ENPV és az ERR szempontjából a küszöbértékek alapján a beruházási költség és az útfelújítási költség csökkenéséből származó haszon változása okozhat legkönnyebben kedvezőtlen mutatókat (negatív ENPV). 6.4.1.-2. táblázat: Kritikus változók küszöbértékeinek vizsgálata Beruházási költség Pótlási költség Működési költség Szolgáltatási díjbevétel Értékesítési bevételek Nyersanyag megtakarítás Üvegházhatású gázok csökkentése Útfelújítási költségek csökkenése

ENPV, ERR 106% 238% 34% nem releváns 0% 0% 0%

FNPV, FRR 0,05% <0% 995% 0% 0% nem releváns nem releváns

94%

nem releváns

6.4.2 Kockázatelemzés

A projekt esetében mennyiségi kockázatelemzés készült. A kockázatelemzés során normál valószínűségi eloszlást rendeltünk az érzékenységvizsgálatban vizsgált változókhoz, hogy meghatározzuk a legjobb becslés köré az értékek pontos intervallumát. A végzett kvantitatív elemzés során Monte Carlo szimulációt alkalmaztunk. A módszer alkalmazása során a vizsgált változókhoz ismételten véletlenszerűen értékeket rendelünk előre meghatározott intervallumokon belül, majd a projektre kiszámítjuk a teljesítménymutatókat (jelen esetben ENPV-t), melyeket a kinyert értékek egyes csoportjaiból származtatunk. Elegendő számú mintával megismételve a folyamatot a számítások előre meghatározott konvergenciáját kapjuk, ami a vizsgált teljesítménymutató valószínűségi eloszlásaként értelmezhető. A beruházások/pótlások és a működési költségek esetében alapvetően a költségnövekedés veszélyét vizsgáltuk (az alapesettől való eltérés határát felfelé nagyobbnak vettük), míg a hasznok esetében a haszoncsökkenés veszélyét (az alapesettől való eltérés határát lefelé nagyobbnak vettük). A vizsgált változók esetében meghatározott intervallumok a következők voltak: 6.4.2.-1. táblázat: Vizsgált változók szélsőértékei Változó

Az alapesettől való eltérés határa Lefelé Felfelé -2,50% 5,00% -2,50% 5,00% -5,00% 2,50%

Beruházási és pótlási költség Működési költség Hasznok

A Monte Carlo szimulációval végzett kockázatelemzés eredményei a következők: 6.4.2.-2. táblázat: Kockázatelemzés eredménye Várható érték Normális szórás

ENPV, eFt 92 093 39 935

Az ENPV várható értéke tehát jelentősen alacsonyabb, mint a költség-haszon elemzés során meghatározott érték, de még mindig jelentősen pozitív: 77 MFt (191 MFt helyett).

7. A projekt lebonyolítás részletei 7.1 A projekt irányítási struktúrája 7.1.1 A projektgazda bemutatása A pályázó szervezet a Miskolc Térségi Konzorcium, mely 35 alapító tagönkormányzat együttműködéséből alakult a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Program (Projekt) megvalósítására irányuló tevékenységek kizárólagos kezelésére és megoldására. A Konzorcium a 35 alapító tag mellett a későbbiekben további két település (Borsodgeszt, Borsodszirák) önkormányzata csatlakozott a Konzorciumhoz. A Konzorcium működése során az EU tagsággal elérhetővé váló Kohéziós Alap forrásaira is sikeresen pályázott (KEOP-1.1.1/B/10-11-2011-0001). A Konzorcium jelenleg még nem jogi személyiségű társulás, azonban átalakítása jogi személyiségű társulássá előkészítés alatt van. A Konzorcium neve: Miskolc Térségi Konzorcium A Konzorcium székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8. A Konzorcium működési területe: a társult Tagok (önkormányzatok) közigazgatási területe Konzorciumi együttműködés időtartama: határozatlan időtartam. Tagok szándéknyilatkozatai −

− −

−

− −

Jelen Konzorciumi Szerződés aláírásával a Tagok, mint önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy közös környezeti és gazdasági érdekeiknek megfelelően, jelen megállapodás keretei között az alábbi feladatokat valósítják meg: Tagok kijelentik, hogy a közigazgatási területükön keletkező szilárd hulladék kezelésére és elhelyezésére, a Projektek megvalósításával kialakított rendszert kívánják igénybe venni, a jelen szerződésben foglalt feltételek mellett. Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Projektek megvalósítása érdekében kölcsönösen együttműködhetnek egymással, ennek keretében tájékoztatják egymást a jelen szerződés teljesítését és a beruházás megvalósítását érintő minden lényeges körülményről. Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az érintett térség környezetvédelmi érdekeit, egységes fejlődését szem előtt tartva, a szerződésben foglalt elveket betartják, annak érvényesülését nem akadályozzák, a rendszer működését aktív tevékenységgel szolgálják, közreműködnek a megvalósításban. Tagok megismerték, átgondolták és értékelték a regionális rendszer szerepét, a jelen Konzorciumi Szerződésben megfogalmazott jogokat és kötelezettségeket, a kialakított felelősségi rendszert elfogadják. Tagok tudomásul veszik, hogy konzorciumi tagsági viszonyuk esetleges megszűntetése a Konzorcium számára jelentős hátránnyal is járhat, melyért felelősséggel tartoznak, és az általános jogelveknek megfelelően jótállni kötelesek.

−

− −

−

Tagok kötelezettséget vállalnak, hogy a Projektek megvalósítása a során a magyarországi hatályos jogszabályi rendelkezések, valamint a vonatkozó Európai Uniós előírások szerint járnak el, így különösen figyelemmel lesznek a közbeszerzési törvény, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, és a hatósági árszabályozás rendelkezéseire. A Projektek megvalósulása során Tagok a közbeszerzési törvényre is figyelemmel – azonos feltételek esetén – a helyi munkavállalókat, illetve a helyi telephelyű társaságokat részesítik előnyben. A Tagok átvállalják a Projektek fejlesztéséből, közös megvalósításából kiváló Tagok saját forrás részének finanszírozását azzal, hogy a kiváló Taggal szemben fenntartják a kiválással általa okozott károkért való kártérítési igényüket. Ezen szerződés elfogadása és aláírása a Tagok részéről egyben kötelezettségvállaló elfogadó nyilatkozat is. A Tagok tudomásul veszik, hogy jelen megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséért, a támogatást folyósító szervezetek felé, egyetemleges és korlátlan felelősséggel tartoznak. Ezen szándéknyilatkozat elfogadása, és aláírása a Tagok részéről egyben kötelezettségvállaló elfogadó nyilatkozat is, mely önállóan is felhasználható.

Tagönkormányzatok feladatai: A Projektek (ISPA, KEOP-1.1.1/B és KEOP-1.1.1/C) működéséhez szükséges munkafeladatok ellátásához Tagok a kialakított gesztori szervezeten belül a III. pont szerint vállalják az alábbi feladatok teljesítését: Szervezeti, gazdasági területen: -

gyűjtési, szállítási költségek tervezése; feldolgozó létesítmények költségkalkulációja; költségfelosztás a települések között; lakossági fórumok szervezése, a közösség tájékoztatás (PR) dokumentálása; ipari, szolgáltatási hulladéktermelők együttműködésének szervezése; pályázati részvételek szervezése, koordinálása; tervezési, szolgáltatási feladatok pályáztatásának kidolgozása; beszerzési feladatok (gépek, eszközök) pályáztatásának kidolgozása;

Műszaki területen: -

a szilárdhulladék mennyiségi jövőbeli alakulásának felmérése; a meglévő felmérések aktualizálása; gyűjtési és szállítási útvonalak optimalizálása; egységes hulladék ártalmatlanítási, hasznosítási rendszer kialakítása és üzemeltetése; szelektív hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás rendszerének kiépítése és fenntartása, gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, kialakítása és fenntartása;

Átruházott hatáskörök A Tagok kijelentik, hogy a települési szilárd hulladék begyűjtésével és szállításával kapcsolatban fennálló, a közszolgáltató kiválasztására vonatkozó jogosultságukat átadják a Konzorcium számára, melynek képviseletében az eljárás lefolytatására kijelölt Gesztor Önkormányzat jár el. A Konzorcium a begyűjtés és szállítás tekintetében, a tevékenységre irányadó Közbeszerzési törvényi előírások betartásával közbeszerzést folytat le a teljes Konzorcium területére a begyűjtés és szállítás tekintetében a Tagok képviseletében. A Konzorcium képviseletében eljáró Gesztor Önkormányzat az eljárás győztesével Közszolgáltatási szerződést (továbbiakban Begyűjtési és Szállítási Közszolgáltatási Szerződés) ír alá a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe

vételével, amelynek eredményeként a Konzorcium teljes területén a kiválasztott Közszolgáltató végzi el a begyűjtési és szállítási feladatokat. A Közszolgáltatóval megkötésre kerülő Begyűjtési és Szállítási Közszolgáltatási Szerződés hatályba lépése eltérő módon fog megtörténni, oly módon, hogy a szerződés rendelkezéseit minden egyes Konzorciumi Tag tekintetében a szerződés külön-külön határozza meg akként, hogy a hatálybalépés a jelenleg érvényes – begyűjtésre és szállításra vonatkozó – szerződés lejártát követően lép hatályba az adott Tag és a Közszolgáltató tekintetében. A Gesztor A Projekt megvalósítása, a folyamatos ügyvitel biztosítása érdekében Tagok újólag megerősítik a közöttük 2001. december 3. napján létrejött „Megállapodás”-ban foglaltakat. Tagok kinyilatkozzák, hogy Projektek végrehajtásával mint Gesztort Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatát bízzák meg. A Gesztor székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8. szám A Tagok rögzítik, hogy a Gesztornál döntéshozó jogkörrel Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében eljáró mindenkori polgármester rendelkezik. Tagok általánosságban felhatalmazzák a Gesztort, hogy a Konzorcium minden tagjának nevében jogszerűen eljárjon, képviseletüket ellássa, az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket gyakorolja, nyilatkozatokat tegyen, utasításokat vegyen át vagy adjon ki. A képviselet többek között kiterjed a Támogatási Szerződés aláírására, a Projektek megvalósításához szükséges közbeszerzések lebonyolításához kapcsolódó feladatok és az azok eredményeképp megkötendő szerződések aláírására is. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a Gesztori feladatok ellátására kötelezettséget vállal. A Gesztor minden, a Projektek megvalósulását érintő kérdésben döntési jogkörrel rendelkezik, így különösen: -

meghatározza a szerződési célok megvalósításának ütemezését és irányítja a Projektek megvalósítását; dönt a megvalósulási feladatok szakaszokon belüli felosztásáról, ütemezéséről, valamint irányítja meglévő, vagy létrehozott szervezet által a kivitelezés teljes menetét; megköti a Projektek végrehajtásához szükséges szerződéseket, megállapodásokat; gondoskodik a Projektek megvalósítása során szükséges adatszolgáltatás biztosításáról; kezeli a Projektek megvalósításához szükséges pénzügyi alapokat és irányítja, felügyeli a szakmai munkát; bármely kérdésben észrevétellel élhet a Tagok, illetve képviselőik felé, azok közigazgatási szervei, a hatóságok, továbbá a szakmai munkában, kivitelezésben közreműködő szervek, személyek felé; beszámoltathatja a Projektekben közreműködő bármely érdekeltet.

A Gesztor, vagy megbízottja köteles az alább meghatározott tárgykörök beállása esetén a konzorciumi tagokat írásban tájékoztatni, illetve álláspontjuk közlését igényelni (konzultációs jog).

-

-

-

Minden olyan a finanszírozási dokumentumban említett, vagy a jogerős építési engedély szereplő műszaki tartalmat megvalósító beruházással kapcsolatos szerződés megkötése, amelynek ügyleti értéke az 50MFt-ot meghaladja, Minden olyan a finanszírozási dokumentumban vagy a jogerős építési engedélyben szereplő műszaki tartalmat meghaladó (pótmunka) és a konzorciumi tagokra közvetlen, a költségvetésük terhére vállalt anyagi kötelezettséget eredményező beruházással kapcsolatos szerződés megkötése, A beruházással kapcsolatosan már megkötött szerződések módosítása, amely a beruházás alanyára, tárgyára, műszaki tartalmára vonatkozik, feltéve, hogy a szerződés módosulásával az ellenérték 5%-ot meghaladó mértékben változna, Minden olyan hiányosság megállapításáról, vagy mulasztás beállásáról, tájékozatni, amely a beruházás megvalósulását érdemben veszélyeztetné, vagy amelyet a Projektekre vonatkozó támogatási szerződésben felhatalmazott ellenőrző szervek az ellenőrzési tevékenységük során írásban megállapítanak és közölnek, illetve amely hiányosság vagy mulasztás a támogatási szerződés megszegését eredményezi.

A Gesztor a fenti tárgykörökre vonatkozó tájékoztatást írásban köteles teljesíteni, azzal, hogy a konzorciumi tagok a tájékoztatás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül jogosultak észrevételeiket, esetleges kifogásaikat megtenni. A Gesztor az ún. rendkívüli közbeavatkozást, vagy döntést igénylő helyzetekben – feltéve hogy az nyilvánvalóan indokolt és a konzorciumi tagokat terhelő esetleges kár elhárítását célozza – jogosult azonnali döntést hozni, azzal, hogy ebben az esetben a tájékoztatási kötelezettség ki kell, hogy terjedjen a kárelhárítás keretében alkalmazott döntés tartalmára illetve annak indokaira. A Gesztor köteles naptári negyedévenként a Konzorciumi Tanács mellett működő Felügyelő Bizottság tagjainak a beruházással kapcsolatos történésekről hitelt érdemlő és indokolt részletezettségű beszámolót készíteni, és a beszámolót illetve annak kiegészítését a Felügyelő Bizottság ülése elé tárni. A Gesztor köteles legalább naptári évenként két alkalommal a Konzorciumi Tanácsot a tanácsülésen a beruházás állásáról tájékoztatni. Konzorciumi Tanács Tagok megállapodnak abban, hogy a jelen Konzorciumi Szerződés alapján a Konzorcium legfőbb szerveként a Konzorciumi Tanácsot (továbbiakban: Tanács) hoznak létre. A Konzorciumi Tagokat a Tanácsban az érintett Tagönkormányzatok polgármesterei képviselik. Minden önkormányzat egy képviselőt jogosult a Tanácsba küldeni. Az egyes Tagokat képviselő polgármestereket megillető szavazati jog mértéke az általuk képviselt település – e szerződésben rögzített – részesedési arányához igazodik. A tagok részvételi arányát a települések lélekszámának arányában ezrelékben kell meghatározni, azzal, hogy minden tag a Konzorciumi Tanácsban annyi szavazattal rendelkezik, amennyi a részvételi arányuk ezrelékben kifejezve. A törtarányú részvételi arány esetén a szavazatszám megállapításakor az általánosan alkalmazott kerekítési szabályok az irányadók. A Tanács tagjainak feladata a szerződéses kötelezettségvállalások és az együttműködés ellenőrzése, a feladatok teljesítésének elősegítése, így különösen: -

áttekinti a szerződésben foglalt célok megvalósítását, az alapszerződésekben meghatározza a stratégiai célokat;

-

ellenőrzi és elemzi a Projektek szerinti célkitűzések megvalósulásának időarányos állapotát; ülésein meghallgatja és elfogadja, jóváhagyja a Gesztor beszámolóját a Projektek működésével kapcsolatban, észrevétellel, javaslattal élhet a Projektek megvalósításával összefüggésben a Gesztor, illetve a megvalósulásban közreműködő bármely szerv, hatóság, vagy személy felé; megtárgyalja és állást foglal a Tagok között felmerülő esetleges vitás kérdésekben, illetve végrehajtás során adódó, a tagi megállapodások körét érintő esetlegesen felmerült problémák körében, kizárólagos jogkörrel rendelkezik a megkötött Konzorciumi Szerződés módosítása, estleges kizárás (Tag kizárás) és új tag felvétele kérdésében.

A Konzorciumi Tanács az üléseit évente legalább két alkalommal tartja. Rendkívüli Konzorciumi tanács összehívását kezdeményezheti a Felügyelő Bizottság, a Gesztor, valamint a szavazatok egy tizedével rendelkező tagok. A Konzorciumi Tanács munkájában közös megegyezés alapján, további szekértő személyeket vonhat be megbízás útján, illetve az egyes vonzáskörzetek képviselői tanácskozási joggal szakértőt hívhatnak meg az ülésekre.

A Konzorciumi Tanács ügyrendje: A Tanács elő ülésén saját tagjai sorából elnököt választ és alelnököt jelöl. Az Elnök feladata a Tanács, illetve a meghatározott szervek, személyek kezdeményezése alapján az ülések összehívása, és levezetése, és a Konzorciumi Tanács képviselete. Az elnök akadályoztatása estén az alelnök, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Konzorciumi Tanács korelnöke jár el. A Konzorciumi Tanács alelnökének kiemelt feladata, hogy a Felügyelő Bizottsággal kapcsolatot tartson, a Felügyelő Bizottság vonatkozásában a Konzorciumi Tanácsot képviselje. Az elnök megbízatása határozott ideig, mégpedig a Projekt megvalósításának az időtartamáig, illetve az önkormányzati tisztségének betöltéséig tart. A Tanács üléseit az elnök minimum 15 napos határidővel írásban jogosult összehívni. Az ülés akkor határozatképes, amennyiben szabályszerűen hívták össze és azon az összesített szavazatok több mint háromnegyedét kitevő tag jelen van, személyesen, vagy meghatalmazottja útján képviselteti magát. Határozatképtelenség esetén egy hónapon belüli időpontra újabb ülést kell összehívni, A megismételt ülés – ha az eredeti meghívóban előírtak szerint és az abban megjelölt feltételekkel hívtak össze – változatlan napirend tekintetében a jelenlévő szavazati arány mértékére tekintet nélkül határozatképes. Az ülésen a szavazás nyílt, kézfeltartásos formában történik. A Tagok, a Konzorciumi Tanács ülésén jelenlevő tagok háromnegyedes szavazattöbbséggel hozott határozatával döntenek általában, az alább felsorolt minősített kérdéseket ide nem értve. Minősített - a jelenlévő tagok által képviselt szavazatok – 80%-os többségével döntenek a Tagok, illetve a Konzorciumi Tanács az alábbi kérdésekben:

-

Konzorciumi Szerződés módosítása, Depóüzemeltetési-bérleti szerződés megkötése, Konzorciumi Tanács elnökének, a Konzorciumi Tanács mellett működő Felügyelő Bizottsági tagjainak visszahívása, választása, Új tag felvétele, Tag kizárása, A megszűnő konzorciumi taggal történő elszámolás jóváhagyása, A Felügyelő Bizottság ügyrendjének az elfogadása, A Konzorciumi Tanács elnökének a megválasztása.

Az ülésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre az önkormányzati képviselőtestületek üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a Konzorciumi Tanács által felhatalmazott személyek (2 fő) írják alá. A Tagok évente legalább egy alkalommal kötelesek képviselőtestületeiknek beszámolni a Konzorcium működéséről, szakmai tevékenységéről. Jelen Konzorciumi Szerződés vonatkozásában meghatalmazás: A Konzorciumi Tanács tagjai eseti képviseletükre közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást adhatnak az érintett település bármely önkormányzati képviselőjének. A Felügyelő Bizottság A Tagok megállapodnak abban, hogy a Konzorciumi Tanács első ülésén a Projektek ellenőrző-felügyelő szervként 5-8 főből álló Felügyelő Bizottságot hoznak létre. A Felügyelő Bizottságba tagként a Gesztor képviselője nem választható. A Felügyelő Bizottság az első ülésén saját tagjai közül elnököt választ. A Felügyelő Bizottsági tagokat határozott időtartamra, egy évre választja a Konzorciumi Tanács. A Felügyelő Bizottság feladata és ügyrendje: A Felügyelő Bizottság kiemelt feladata a működési, pénzügy ellenőrzése. A Felügyelő Bizottság évente legalább két alkalommal, de szükség szerint többször is ülésezik. A Felügyelő Bizottság ülését az elnök az ülés napját legalább 15 nappal megelőzően írásban hívja össze. A Felügyelő Bizottság ülésére a Gesztor képviselőjét kötelező meghívni. A Felügyelő Bizottság ülését bármely két tag, írásban összehívhatja az ok és a cél egyidejű megjelölésével, ha a bizottság összehívására irányuló kérelmüket az elnök 15 napon belül nem teljesíti. A Felügyelő Bizottságot negyedévente tájékoztatni kell a Projektek állásáról. A tájékoztatást a Gesztor köteles megtenni minden negyedévet követő 15. napjáig. A Felügyelő Bizottság jogszabályba, a jelen szerződésbe ütköző, vagy a Konzorcium érdekeit sértő intézkedés, mulasztás tapasztalása estén észrevételt tehet, illetve jelzéssel élhet. Ajánlásait, észrevételeit tagjainak többségi döntése alapján terjeszti a Konzorciumi Tanács tagjai elé. A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá.

A Felügyelő Bizottság részletes ügyrendjét maga határozza meg, melyet a Konzorciumi Tanács hagy jóvá. A Felügyelő Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, testületként jár el. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott ülésen legalább három tag megjelent. A Konzorcium képviselete A Konzorciumot, illetve annak tagjait általános képviseleti jogkörrel felruházva a Gesztor, azaz Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében eljáró mindenkori polgármester képviseli. A polgármester ezen képviseleti jogkörét – a hatályos belső előírások keretei között, eseti meghatalmazással – az alpolgármester ruházhatja át.

7.1.1.-1.sz. ábra

Az 52. táblázat jelen projekt esetében nem releváns. A projekthez szükséges önerőt a Projektgazda biztosítja a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (2000/HU/16/P/PE/004) ISPA/KA projektben 2012. december 31-ig megfizetett bérleti díjakból (ld. az erre vonatkozó KSZ állásfoglalást (FI/1829/10/2011)), az önerő települési szintű megbontása nélkül.

52. táblázat: Az önerő finanszírozásának bemutatása

7.1.2 A projektmenedzsment szervezet bemutatása A projektmenedzsmentet a Konzorcium pályáztatással választja ki (Kbt. értékhatár szerinti eljárás). A projektmenedzsment feladata a projektmenedzseri, pénzügyi és műszaki feladatok ellátása. A projektmenedzsment legalább 3 főből áll, egy fő az 53. táblázatban megadott funkciók közül többet is elláthat. Ezen kívül a projektet segítő szolgáltatásokat végző többi külső vállalkozókkal/cégekkel való kapcsolattartás (jogi-, tervezői-, közbeszerzési- és PR feladatokat ellátókkal).

53. táblázat: Projektmenedzsment szervezet A projektmenedzsment szervezet neve

Menedzsment szervezet vezetője

Műszaki szakértő

Pénzügyi szakértő

Költség Fő feladatok A projekt előkészítésének, megvalósításának zökkenőmentes levezényelése, koordinálása. Segíti és koordinálja a műszaki és pénzügyi ügyintéző munkáját, ezeket összehangolja a menedzseri munkálatokkal. A műszaki munkatárssal együtt felelős a kapcsolattartásért a közreműködő szervezettel, a kedvezményezett egyidejű tájékoztatásával. A jelentéstételi kötelezettség elvégzésének segítése, koordinálása, elküldésének ellenőrzése. A projekt előkészületi és megvalósítási munkáinak teljeskörű felügyelete. Feladata a projekt előkészítéséhez kapcsolódó jogi szolgáltatásokra, közbeszerzési eljárásokra, PR tevékenységekre szerződések megkötése, és a szerződő felekkel való kapcsolattartás. (ezen tevékenységek vállalkozásba lesznek kiadva szerződéssel) Kapcsolattartás, egyeztetés az Önkormányzattal és a támogatóval, egyéb részvevőkkel, Mérnökkel A technológiai javaslatok véleményezése, átadás-átvételi eljárásokban a Megrendelő képviselete, műszaki tanácsadás. A projektmenedzserrel együtt kapcsolattartás a közreműködő szervezettel. Mérnökkel való kapcsolattartás. A jelentéstételi kötelezettség elvégzésének segítése. A projektmenedzser munkájának segítése, együttműködés vele. Dokumentálás, a dokumentumok kezelése.Kapcsolattartás a pénzügyi ügyintézővel, munkájának segítése. Önkormányzatokkal való eseti kapcsolattartás. Pénzügyi feladatok elvégzése, könyvelése. Szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, alkalmazása. KEOP / EMIR nyilvántartási rendszerek ismerete, alkalmazása.Pénzügyi elszámolások elkészítése, és továbbítása a támogató felé. Források összehangolása. Jelentéstétel készítése. A projektmenedzser munkájának

Felelősségi kör

Képzettség

Tapasztalat

(Nettó eFt) 7 900 000

Külső szerződéssel. 1 fő esetenként teljes munkaidőben, döntően részmunkaidőben, a leterheltségtől függően.

külső, szerződéssel. A megvalósítás során további szakemberek bevonása indokolt, a tervezőnek kell biztosítania az előkészítés, illetve a mérnöknek a megvalósítás során az előrehaladáshoz igazított munkaintenzitással (részmunkaidőben, eseti alapon vesznek részt a munkában).

Műszaki, közgazdasági, vagy jogi felsőfokú (egyetemi) képesítéssel

műszaki beruházásokban legalább 5 év tapasztalat, közbeszerzési és FIDIC szerződéses rendszerek ismerete

Egyetemi, vagy főiskolai műszaki végzettség

legalább 5 év hulladékgazdálkodási beruházások területén szerzett lebonyolítási, beruházási, előkészítési, tervezési vagy üzemeltetési tapasztalat

Külső szerződéssel. Legalább 1 fő Egyetemi, vagy legalább 3 éves beruházás részmunkaidőben. főiskolai lebonyolítási tapasztalat közgazdász diploma

A projektmenedzsment szervezet neve

Jogi szakértő

Informatikai szakértő (informatikai fejlesztés esetén)

Fő feladatok

Felelősségi kör

Képzettség

Tapasztalat

segítése, együttműködés vele. Kapcsolattartás a műszaki ügyintézővel, munkájának segítése. Feladata a projektre vonatkozó speciális jogi telezettségek ellátása, Támogatási és beszállítói szerződések előkészítése, megkötése, módosítása, a projekt előkészítése és megvalósítása során kialakuló jogi jellegű konfliktusok kezelése.

Többnyire elegendő az eseti munkavégzés. Általában nem indokolt, hogy külön ezen a területen állandó, teljes munkaidőben foglalkoztatott jogász legyen.

Jogi végzettség, legalább 3 éves beruházás ügyvédi lebonyolítási tapasztalat szakvizsga

Nem releváns, nem kerül előírásra informatikai szakértő alkalmazása

Költség (Nettó eFt)

7.2 Megvalósíthatóság 7.2.1 Megvalósíthatóság értékelése a tulajdonviszonyok és az egyéb jogviszonyok alapján A projekt keretén belül beszerésre kerülő eszközök a Miskolc Térségi Konzorcium tulajdonába kerülnek, tulajdonviszonnyal kapcsolatos problémák nem merülnek fel.

7.2.2 Megvalósíthatóság értékelése az előkészítettség alapján Az eszközök beszerzésére mellékleteként csatoljuk.

7.2.3

vonatkozó

Kockázatok bemutatása megvalósítás időszakára)

közbeszerzési

és

dokumentációkat

kockázatkezelési

az

MT

26.

stratégia

(a

A projekt általános kockázatait alapvetően két szempont szerint lehet osztályozni, a kockázatnak a projekt végrehajtására gyakorolt fontossága és a bekövetkezési valószínűsége alapján. A kockázat projektre gyakorolt hatását tekintve lehet: − − −

nagyon fontos; fontos; nem fontos.

A kockázat bekövetkezési valószínűségét tekintve lehet: − − −

nagyon magas valószínűségű; közepes valószínűségű; nem valószínű.

A projekt munkaszakaszai, melyek során a kockázatokat vizsgáltuk: -

projekt előkészítés megvalósítás működtetés

Vizsgált szempontrendszer: − − − − −

Műszaki kockázatok Jogi szempont Társadalmi szempont Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont Intézményi szempont

A fontosnak és nagyon fontosnak értékelt események kezelését kell elsődlegesen kezelni a projekt megvalósítása szempontjából, ezért ezek kezelésére kell intézkedési tervet kidolgozni. A kockázatok kezelését az alábbi tervekben kell biztosítani:

− − − − − − −

projekt minőségbiztosítási terv; projekt menedzsment terv; projekt monitoring terv; közbeszerzési terv; műszaki ellenőri terv; PR terv; belső ellenőrzési terv.

Az egyes eseményekhez kapcsolódó kockázati hatásokat és azok kezelési stratégiáját az alábbi táblázatok mutatják be:

54 a és 54.b táblázat: Kockázatok értékelése és kezelése a megvalósítás során Kockázatok

Hatás mértéke

Bekövetkezés valószínűsége

Kockázatkezelési stratégia

Felelős

Határidők

A. Előkészítési fázis Műszaki kockázatok

tervezői, kivitelezői mulasztás

tervezői, kivitelezői határidőcsúszás

pályázatírói mulasztás

Nagyon fontos

Nagyon fontos

Nagyon fontos

Közepes

A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás, vagy kezességvállalás útján.

Tervezők, Társulási Szerződéskor, Előre nem (számonkérés), KSz látható eseménynél 15 napon (ellenőrzés, jóváhagyás) belül

Közepes


Tervezők, Társulás Szerződéskor, Előre nem (számonkérés), KSz látható eseménynél 15 napon (ellenőrzés, jóváhagyás) belül

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján, tartalékképzés a határidőkre és a költségekre.

Pályázatkészítők, Társulás Szerződéskor, Előre nem (számonkérés), KSz látható eseménynél 15 napon (ellenőrzés, jóváhagyás) belül

Előre nem Pályázatkészítők, Társulás Szerződéskor, (számonkérés), KSz látható eseménynél 15 napon (ellenőrzés, jóváhagyás) belül

Pályázatkészítők, (számonkérés)

pályázatírói határidőcsúszás

Nagyon fontos

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján, tartalékképzés a határidőkre és a költségekre.

nem megfelelő tartalmú dokumentációk összeállítása

Nagyon fontos

Nem valószínű

Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre

Jogi szempont

Társulás

5 napon belül

Kockázatok

Közbeszerzési folyamatok elhúzódása

hatósági engedélyezési folyamatok elhúzódása

Hatás mértéke

Fontos

Fontos



Felelős

Határidők

Közepes

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján

Társulás,Külső körülmények (Kbt. változás) KSz 10 napon belül (ellenőrzés, jóváhagyás)

Közepes


Hatóságok, Tervezők, 15 napon belül Társulás (számonkérés)

jogi szabályozás változása

Nagyon fontos

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a Minden résztvevő 15 napon belül bizonytalanság befolyásolási (jogszabályok figyelése) képessége alapján

tulajdoni viszonyok rendezetlensége

Nagyon fontos

Közepes


Társulás, önkormányzatok

Tag

Társulási viták

Fontos

Nem valószínű



Tag

Közepes


Tervezők, (számonkérés)

Társulás

Nem valószínű



Társulás

tervezői, kivitelezői csődhelyzet

jogszabályoknak való nem megfelelés

Társadalmi szempont

Fontos

Nagyon fontos

30 napon belül

60 napon belül

30 napon belül

30 napon belül

Kockázatok

Hatás mértéke

lakossági ellenállás



Felelős

Határidők

Nagyon fontos

Nem valószínű


Nagyon fontos

Közepes

Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre.


Társulás Támogatási szerződés megkötéséig


Társulás Támogatási szerződés megkötéséig

30 napon belül Előre nem Társulás,Tag önkormányzatok látható eseménynél 3 napon belül

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont a projekt előkészítésére tervezett költségek alulbecslése

nem megfelelő erőforrás allokálás

Fontos

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

saját erő meglétének hiánya

Nagyon fontos

Közepes


Társulás,Tag önkormányzatok

Támogatási szerződés megkötéséig

Nem valószínű



KEOP pályázat benyújtásáig

Közepes

A kockázat megosztása az érdekeltek között a Társulás bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

Intézményi szempont konfliktushelyzet az érintettek között

nem projektmenedzsment működés B. Megvalósítási fázis Műszaki kockázatok

Fontos

megfelelő szervezeti Nagyon fontos

Tag

30 napon belül

Kockázatok

tervezői, kivitelezői mulasztás

Hatás mértéke

Nagyon fontos


Közepes

Kockázatkezelési stratégia A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás, vagy kezességvállalás útján, tartalékképzés a határidőkre és a költségekre.

Felelős

Kivitelezők, szállítók

FIDIC Mérnök PIU számonkérés)

tervezői, kivitelezői határidőcsúszás

Fontos

nem megfelelő tartalmú dokumentációk összeállítása

Nagyon fontos

Határidők

Szerződéskor,

(ellenőrzés) Előre nem látható eseménynél (szervezés, 15 napon belül

Közepes


Kivitelezők, szállítók FIDIC Szerződéskor, Előre nem Mérnök (ellenőrzés) PIU látható eseménynél 15 napon (szervezés, számonkérés) belül

Nem valószínű



Közepes


HKT szakértők, PIU (szervezés, ellenőrzés) 15 napon belül Társulás (számonkérés)

Közepes


Hatóságok, kivitelezők (számonkérés)

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a Minden résztvevő 15 napon belül bizonytalanság befolyásolási (jogszabályok figyelése) képessége alapján.

Társulás

15 napon belül

Jogi szempont Közbeszerzési folyamatok elhúzódása

hatósági engedélyezési folyamatok elhúzódása


Fontos

Fontos

Nagyon fontos

Tervezők, Szerződéskor, Előre nem Társulás látható eseménynél 15 napon belül

Kockázatok

tulajdoni viszonyok rendezetlensége

Társulási viták

Hatás mértéke

Nagyon fontos

Fontos



Felelős

Közepes


PIU, Társulás, önkormányzatok

Nem valószínű


PIU, Társulás,

Határidők

Tag

60 napon belül

60 napon belül

Tag önkormányzatok kivitelezői csődhelyzet

jogszabályoknak való nem megfelelés

Fontos

Nagyon fontos

Közepes


Kivitelezők, PIU (számonkérés)

Társulás

Nem valószínű

Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre, a kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

Kivitelezők, FIDIC Mérnök, 30 napon belül PIU, Társulás (számonkérés)

Nem valószínű



Közepes

Tartalékképzés a határidőkre PIU, Társulás, tervezők és a költségekre. A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

30 napon belül


lakossági ellenállás

Nagyon fontos

Tag Azonnali intézkedés, 5 napon belül rendezés

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont a projekt kivitelezésére tervezett Nagyon fontos költségek alulbecslése

nem megfelelő erőforrás allokálás

Fontos

Nem valószínű

saját erő meglétének hiánya

Nagyon fontos

Közepes

30 napon belül


Tag


Tag

Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 30 napon belül 30 napon belül

Kockázatok

Hatás mértéke



Felelős

Határidők

Intézményi szempont konfliktushelyzet az érintettek között megfelelő projektmenedzsment szervezeti működés

nem megfelelő erőforrás allokáció

nem megfelelő kommunikáció

nem megfelelő feladat-hatáskör megosztás

a jelentések nem megfelelő elkészítése

Nem valószínű




Nem valószínű



Tag

Nem valószínű


PIU, Társulás

Nem valószínű



Nagyon fontos

Közepes


PIU, Társulás

Nagyon fontos

Közepes


Kivitelezők, Üzemeltető

Szállítók Azonnali intézkedés, 30 napon belül rendezés

Közepes


Kivitelezők, Üzemeltető

Szállítók Azonnali intézkedés, 30 napon belül rendezés

Fontos

Fontos

Nagyon fontos

Fontos

Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 15 napon belül


Tag



C. Működési fázis (fenntartás) Műszaki kockázatok Létesítmények, eszközök meghibásodása

Üzemeltetési költségek változása a tervezetthez képest

Nagyon fontos

Kockázatok

Hatás mértéke



Felelős

Határidők

Nagyon fontos

Nem valószínű

A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, Társulás, PIU biztosítás, vagy kezességvállalás útján.


Nagyon fontos

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a Minden résztvevő 30 napon belül bizonytalanság befolyásolási (jogszabályok figyelése) képessége alapján.

az elidegenítési korlátozás, illetve bevételszerzés tilalmának megszegése

Nagyon fontos

Nem valószínű



Tag

Fontos

Nem valószínű




Nagyon fontos

Nem valószínű


Társulás, Tag Azonnali intézkedés, 15 napon önkormányzatok, Üzemeltető belül rendezés

Nagyon fontos

Közepes

Megfelelő díjpolitika alkalmazása

Társulás, Üzemeltető

a szükséges jelentések el készítése

nem

30 napon belül

Jogi szempont

Társulási viták



Lakossági ellenállás

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont a projekt működésére tervezett költségek alulbecslése


Kockázatok

Díjfizetés elmaradása, kintlevőségek

Hatás mértéke



Felelős

Határidők

Nagyon fontos

Közepes

A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás, vagy kezességvállalás útján. Társulás Üzemeltetési szerződésben rögzítendő kölcsönös biztosítékok az Üzemeltető és a Társulás, ill. tagönkormányzatok között

Fontos

Nem valószínű


Társulás, Tag 30 napon belül önkormányzatok, Üzemeltető

Nem valószínű




Szerződéskor, Előre nem Társulás, Tag látható eseménynél 30 napon önkormányzatok Üzemeltető belül

15 napon belül

Intézményi szempont konfliktushelyzet az érintettek között

Társulási viták

Fontos

nem megfelelő projektmenedzsment szervezeti működés

Tag

30 napon belül

nem megfelelő erőforrás allokáció

Fontos

Nem valószínű



nem megfelelő kommunikáció

Nagyon fontos

Nem valószínű



Kockázatok

nem megfelelő feladat-hatáskör megosztás

a jelentések nem megfelelő elkészítése

Hatás mértéke

Fontos

Nagyon fontos



Felelős

Határidők

Nem valószínű



Közepes


Szerződéskor, Előre nem Társulás, Tag látható eseménynél 30 napon önkormányzatok, Üzemeltető belül

7.3 Megvalósításhoz kapcsolódó lebonyolítási tervek 7.3.1 Lebonyolítási ütemterv

1

1

2

3

KE OP pál yáz at elk észí tés e KE OP pál yáz atki vál asz tási foly am ata, tám oga tási sze rző dés me gkö tés e Köz bes zer

Tevékenység megnevezése és sorszáma 2 3 4 5 6 7 8 9

2014 10

11

12

1

T

SZ

T

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

4

5

6

7

zési sza kér tő, dok um ent áci ó elk észí tés e Proj ekt me ned zs me nt Köt elez ő tájé koz tatá s Inf or mat ika Esz köz bes zer zés Mé rföl dk ő (Sz : sze rző

Sz

T

Sz

T

Sz

Sz

T

T

dés köt és, T: telj esí tés , TD: Tá mo gat ási dö nté s, TSz : Tá mo gat ási sze rző dés ) Kö zbe sze rzé s va gy bes zer zés Me gv aló sít ás, tev ék en ysé g

A projekt lebonyolítási ütemtevét a következő gantt diagram mutatja be:

55. táblázat: A megvalósítás feladatai, intézkedései Projektel em

1

2 3 4 5

Elszámolni kívánt költségtétel

Feladat

Megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés elkészítése Közbeszerzési dokumentációk Közbeszerzés elkészítése, közbeszerzések lefolytatása Projekt management feladatok PIU ellátása (általános és műszaki) Kötelező Mindenkori kötelező tájékoztatás tájékoztatási feladatok ellátása Járművek, konténerek, Eszközbeszerz edények, informatikai és rendszerek beszerzések RMT + CBA

6

Informatika

Vállalatirányítási rendszer

7

Járatoptimaliz álás

Járatoptimalizálási feladatok elvégzése

Feladat vége

Elszámolh ató költség [Ft]

2013. július

2013. szeptemb er

3 000 000

2013. július

2013. december

15 000 000

2013. október 2013. október

2014. június 2014. június

2014. január

2014. június

2014. január 2014. január

2014. május 2014. május

Feladat kezdete

7 900 000 10 000 000 2 403 200 000 50 000 000 9 900 000

7.3.2 Kommunikációs terv A projektgazda a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (www.nfu.hu) honlapjáról letölthető „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” tartalmazza. A projektgazda a projekt megvalósítása során a fentiekben hivatkozott „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentumban szereplő I. számú kommunikációs tervet köteles megvalósítani. A Kötelező tájékoztatási feladatok kidolgozására és megvalósítására összesen 10.000.000 Ft+ÁFA áll rendelkezésre, mely összeg az 56. táblázatban bemutatott kommunikációs vállalások teljesítésére szolgál. A kommunikációs terv részletes kidolgozásával és megvalósításával közbeszerzés keretében kiválasztott PR szervezet kerül megbízásra. A projekt megvalósítása a legfontosabb tájékoztatási cél a lakosság tájékoztatása a projektről, annak céljairól, a létrejövő infrastruktúra használatáról és a lakosságot érintő változásokról. Ennek leghatékonyabb módja a sajtóban való megjelenés, médián keresztül, nyomtatott sajtóban, internetes elérhetőség biztosításával. Ezen felül a projektterületen található háztartások részére tájékoztató anyagok készülnek és kerülnek eljuttatásra. A projektről a megvalósítás során a megvalósítási helyszíneken elhelyezett táblák adnak tájékoztatást. Összesen 4 helyszínen történik beruházás, melyek közül a legfrekventáltabb a Miskolci átrakóállomás területe, itt a „Kedvezményezettek tájékoztatási útmutatójának” megfelelően „A” típusú tábla kerül kihelyezésre, míg a többi megvalósítási helyszínen „B” típusú táblák. A projekt megvalósítását követően minden helyszínen „D” típusú táblák kerülnek kihelyezésre.

A projekthez létrehozandó honlapnak a W3C szabvány szerint infokommunikációsan akadálymentesnek kell lennie. A projektgazda vállalja, hogy a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki, azaz nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. Továbbá a KEOP rendezvények szervezésének és körülményeinek környezettudatosságot kell tükrözniük. 56. táblázat: Kommunikációs vállalások A projekt előkészítés során használt kommunikációs eszközök Kommunikációs (cselekvési) terv készítése

Célérték (darab)

Ár (Nettó Ft)

x

1

250 000

Sajtóesemények szervezése, sajtómegjelenések összegyűjtése; igény esetén projektlátogatás szervezése újságírók számára

x

folyamatos

400 000

Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági terjesztése

x

40 000

2 400 000

Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése

x

folyamatos

500 000

Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése

x

3

300 000

A projekt megvalósítása során használt kommunikációs eszközök Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése

Igen

Igen x

Nem

Nem

Célérték (darab) folyamatos

Ár (Nettó Ft) 350 000

Sajtó nyilvános események szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése, átadások, képzés zárása, stb.)

x

4

800 000

A beruházás helyszínén „A” típusú tábla elkészítése és elhelyezése

x

4

1 000 000

Fotódokumentáció készítése

x

5 Célérték Nem (darab)

A projekt megvalósítását követően használt kommunikációs eszközök Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal A beruházás helyszínén „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése

Igen

950 000 Ár Nettó Ft)

x

1

300 000

x

folyamatos

200 000

x

40 000

2 000 000

x

1

50 000

x

4

500 000

7.3.3 Közbeszerzési/beszerzési terv 57. táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv

Zöld beszerzés érdekében az alkalmazni tervezett legfontosabb környezetvédelmi szempontok, beszerzésenként (értékhatártól függetlenül):

7.3.4 Kifizetési ütemterv 58. táblázat: Kifizetési ütemterv – beszállító (nettó, eFt)

161

59. táblázat: Kifizetési ütemterv - támogatás

162

Rövidítések KEOP KvVM MT TSZH MBH MiReHuKö AVE Ht. Mt. ISPA KEOP-1.1.1/B projekt

Környezet és Energia Operatív Program Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Megvalósíthatósági Tanulmány Települési szilárdhulladék Mechanikai-biológiai hulladékkezelés Miskolci Regonális Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. – 2014.01.01-ig közszolgáltató társaság AVE Miskolc Kft. 2013.12.31-ig közszolgáltató Társaság 2012. évi CLXXXV. Tv. a hulladékról 2013. évi CXXV. Tv. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Program (2000/HU/16/P/PE/004) ISPA/KA projekt A Miskolc Térségi Konzorcium megvalósítási szakaszban járó KEOP-1.1.1/B/10-11-2011-0001 azonosító számú projektje.

Dátum: 2013. augusztus 27.

Dr. Kriza Ákos Miskolc Térségi Konzorcium Konzorciumi Tanács Elnöke

163

A tanulmány mellékletei Mellékletek I. Általános mellékletek 1. Közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány a pályázat benyújtására, valamint a támogatási szerződés aláírására és ellenjegyzésére jogosult személyektől. 2. A meglévő hulladékgazdálkodási rendszerre vonatkozó önkormányzati társulási/konzorciumi megállapodás másolati példánya. Amennyiben csak a meglévő rendszer társulási megállapodása került módosításra, akkor annak a pályázat benyújtása érdekében készült módosítás előtti utolsó hatályos verzióját kell becsatolni. 3. Jelen pályázat kapcsán érvényes társulási/konzorciumi megállapodás másolati példánya, amennyiben releváns. 4. 1 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósítandó beruházás esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti nyilatkozata. 5. Befogadó nyilatkozatok, melyek igazolják, hogy a hulladékkezelési mód végtermékéről, illetve az egyes technológiai lépcsők (pl. szelektív gyűjtés, MBH) végtermékéről pályázó gondoskodik (hasznosítja, értékesíti vagy ártalmatlanítja). Minimális feltétel a befogadó nyilatkozat megléte termikus hasznosítás és ártalmatlanítás tekintetében. 6. Amennyiben a projekt területéről olyan hulladékártalmatlanító létesítménybe kívánják a hulladékot szállítani, amely EU támogatás felhasználásával létesült, a befogadó létesítmény tulajdonosának nyilatkozata arról, hogy a beszállított többlet hulladék mennyiség alapján szükség szerint átszámolja a finanszírozási hiányt, a támogatási arányt és a támogatási összeget, és ez alapján vállalja az esetleges támogatás visszafizetési kötelezettséget. 7. Amennyiben a projektmenedzsment feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket a projektben el kívánják számolni, a szerződés másolati példánya. 8. MT sablon táblázatait tartalmazó Excel tábla (elektronikusan). 9. Költségvetési tábla (Excel formátumban). II. Pályázói nyilatkozatok 10. Pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az intézkedésen kívül részt vesz-e más pályázatban, támogatási konstrukcióban az adott projekthez, illetve projektelemhez kapcsolódóan (önkormányzati társulások esetén az egyes tagönkormányzatok kapcsán is nyilatkozni szükséges). 11. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy kizárólag a pályázati csomagban definiált települési szilárd hulladék kezeléséhez igényel támogatást. 12. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a projekt tartalma összhangban van az aktuális, a projektet érintő hulladékgazdálkodási tervekkel. ISPA/KA és KEOP forrásból korábban fejlesztett hulladékgazdálkodási rendszerek esetén a nyilatkozatot a korábbi fejlesztés vonatkozásában is meg kell tenni. 13. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 2016 után, a 2016-os évhez képest, a szelektív gyűjtés és a szerves hulladéklerakótól történő eltérítésének aránya a képződő hulladékhoz képest nem romlik. 14. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy vállalja legalább a szelektív gyűjtési rendszerre vonatkozó, a Támogatási Stratégiában, illetve a vonatkozó jogszabályokban foglalt célkitűzések/előírások teljesítését. 15. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy vállalja legalább a szerves hulladék eltérítésére vonatkozó jogszabályi célkitűzés teljesítését. 16. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a Támogatható tevékenységek 5. pontjában meghatározott tevékenységek költsége nem haladja meg a projekt elszámolható költségének 25%-át. 17. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a megelőzési tevékenységek a beruházási költség 5%-ával megegyező összegben betervezésre kerültek.(csak a

164

Pályázati Felhívás B1. pontja szerinti „B” típusú pályázóknál) 18. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a projekt egyes hulladékgazdálkodási célkitűzésekre vonatkozó költség-hatékonysági mutatói elérik az útmutatóban meghatározott értékeket. 19. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a projekt egyes hulladékgazdálkodási célkitűzésekre vonatkozó költség-hatékonysági mutatói nem maradnak el a projekt nélküli eset útmutató szerint számított költség-hatékonysági mutatóitól. III. Finanszírozáshoz kapcsolódó dokumentumok 20. Pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén a projekt megvalósítására kötelezettséget vállal, valamint a megvalósításhoz szükséges önerőt milyen módon kívánja rendelkezésre bocsátani. 21. Önrész rendelkezésre állását bizonyító dokumentum az általános pályázati útmutató D1. pontjának megfelelően. 22. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a támogatással létrejött létesítmény működtetésének fedezetét önerőből és/vagy a fenntartó biztosítja: − Települési önkormányzati pályázó esetén jóváhagyó képviselőtestületi határozat. − Önkormányzati társulások esetén társulási tanács által hozott határozat, illetve azzal egyenértékű dokumentum. IV. Üzemeltetőre vonatkozó dokumentumok 23. Már működő infrastruktúrához szorosan kapcsolódó fejlesztések esetén az üzemeltetővel/közszolgáltatóval (vagy üzemeltetőkkel/közszolgáltatókkal) kötött üzemeltetési, közszolgáltatási és/vagy vagyonkezelési szerződés(ek), továbbá a hasznosítási szerződések másolati példánya (csak elektronikusan). 24. A társulás, továbbá a projektben érintett valamennyi települési önkormányzat képviselő-testületének határozata arról, hogy az általuk az üzemeltetési koncepció alátámasztásához nyújtott, és az MT-ben feltüntetett adatok, információk a valóságnak megfelelnek továbbá az MT-ben bemutatott üzemeltetési koncepciót ismerik. 25. Az üzemeltetővel kötött megállapodás, amely ha szükséges tartalmazza a saját forrás biztosításának feltételeit. V. Egyebek 26. Az eszközbeszerzések teljes közbeszerzési dokumentációja: a 2011. évi CVIII. törvény szerint kidolgozott ajánlati felhívás és ajánlati dokumentáció (Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a pályázó az eszközbeszerzések közbeszerzési dokumentációjának tervezetét a hiánypótlás során sem nyújtja be a KSz részére, úgy a pályázatot a Támogató tartalmi értékelés nélkül bírálja el. Mivel ezen dokumentum hiányában az E. fejezetben található szakmai támogathatósági feltételek nem megítélhetőek, ezért a pályázat elutasítására kerül sor.) 27. Megvalósulás tervezett földrajzi helyét bemutató térképvázlat, mely tartalmazza a projektterület határait, a tervezett, illetve a meglévő létesítmények helyszíneit 28. CBA háttérszámítási táblázatok (szerkeszthető, képletezett Excel formátumban) 29. Tervezői költségbecslés (szerkeszthető Excel formátumban) 30. A projektmenedzsment szervezet szervezeti ábrája 31. Cselekvési ütemterv (Gantt diagram) 32. ISPA/KA vagy KEOP támogatási szerződés (amennyiben releváns)

165

1. sz. melléklet

CBA háttérszámítási táblázatok (képletezett Excel formátumban csak elektronikus)

166

A változatelemzés részletes táblázatai

Projekt nélküli eset ütemezett adatai

167

Megvalósítandó változat ütemezett adatai

A pénzügyi elemzés részletes táblázatai 40. táblázat: Pénzügyi működési költségek hulladékgazdálkodási folyamat szerint – fejlesztési különbözet (Megjegyzés: A projekt működése 2014.év júliusával indul, a 2013. év nem tartalmaz adatot.)

168

6.2.1.2.-3. táblázat: Pénzügyi működési költségek hulladékgazdálkodási folyamat szerint – teljes költség (Megjegyzés: A projekt működése 2014.év júliusával indul, a 2013. év nem tartalmaz adatot.)

169

42. táblázat: A költségek becslésének eredményei, eFt

170

6.2.2.1.-1. táblázat: A projektterületre vonatkozó becsült átlagos lakossági díj alakulása 2013. évi árszinten

43. Táblázat: Közszolgáltatási díj meghatározása (Megjegyzés: A projekt működése 2014.év júliusával indul, a 2013. év nem tartalmaz adatot.)

171

6.2.2.2.-2. táblázat: A teherviselőképességi vizsgálat eredménye

172

44. táblázat: Pénzügyi bevételek (Megjegyzés: A projekt működése 2014.év júliusával indul, a 2013. év nem tartalmaz adatot.)

173

45. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben

174

46. táblázat: A megtérülési mutatók a projektgazda által befektetett tőke megtérülésére

175

49. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága – fejlesztési különbözet

176

6.2.5.3.-2. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága be nem hajtható követelések esetén – teljes költség

177

A közgazdasági költség-haszon elemzés részletes táblázatai

50. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei

51. táblázat: A hasznok összegzése (Ft)

178

6.3.3.-1. táblázat: A közgazdasági mutatók számítása

179

1. melléklet Közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány

180

2. melléklet A meglévő hulladékgazdálkodási rendszerre vonatkozó önkormányzati társulási/konzorciumi megállapodás másolati példánya

181

3. melléklet Jelen pályázat kapcsán érvényes konzorciumi megállapodás másolati példánya Azonos a 2. mellékletben szereplő Konzorciumi megállapodással

182

4. melléklet 1 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósítandó beruházás esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti nyilatkozata. Nem releváns

183

5. melléklet Befogadó nyilatkozatok, melyek igazolják, hogy a hulladékkezelési mód végtermékéről, illetve az egyes technológiai lépcsők (pl. szelektív gyűjtés, MBH) végtermékéről pályázó gondoskodik (hasznosítja, értékesíti vagy ártalmatlanítja). Minimális feltétel a befogadó nyilatkozat megléte termikus hasznosítás és ártalmatlanítás tekintetében. „A” típusú pályázók esetében nem releváns, így pályázatunkra nem vonatkozik

184

6. melléklet EU támogatás felhasználásával létesült ártalamatlanító létesítményre vonatkozó nyilatkozat, az esetleges többlet hulladék vonatkozásában Projektünkre nem vonatkozik, nem keletkezik többlet hulladék, egyebekben lásd Konzorciumi Elnök nyilatkozatát.

185

7. melléklet Projektmenedzsment szerződés másolati példánya. Nem releváns a PIU a megvalósítási szakaszban kerül kiválasztásra

186

8. melléklet MT sablon táblázatait tartalmazó Excel tábla (elektronikusan). Lásd csatolt CD

187

9. melléklet Költségvetési tábla (Excel formátumban). Lásd csatolt CD

188

10. – 20. melléklet és 22. melléklet Pályázó nyilatkozatai

189

21. melléklet Önrész rendelkezésre állását bizonyító dokumentum az általános pályázati útmutató D1. pontjának megfelelően .

190

23. melléklet Már működő infrastruktúrához szorosan kapcsolódó fejlesztések esetén az üzemeltetővel/közszolgáltatóval (vagy üzemeltetőkkel/közszolgáltatókkal) kötött üzemeltetési, közszolgáltatási és/vagy vagyonkezelési szerződés(ek), továbbá a hasznosítási szerződések másolati példánya (csak elektronikusan).

191

24. melléklet A társulás, továbbá a projektben érintett valamennyi települési önkormányzat képviselő-testületének határozata arról, hogy az általuk az üzemeltetési koncepció alátámasztásához nyújtott, és az MTben feltüntetett adatok, információk a valóságnak megfelelnek továbbá az MT-ben bemutatott üzemeltetési koncepciót ismerik.

192

25. melléklet Az üzemeltetővel kötött megállapodás, amely ha szükséges tartalmazza a saját forrás biztosításának feltételeit.

Nem releváns

193

26. melléklet Az eszközbeszerzések teljes közbeszerzési dokumentációja: a 2011. évi CVIII. törvény szerint kidolgozott ajánlati felhívás és ajánlati dokumentáció

194

27. melléklet Megvalósulás tervezett földrajzi helyét bemutató térképvázlat, mely tartalmazza a projektterület határait, a tervezett, illetve a meglévő létesítmények helyszíneit

195

28. melléklet CBA háttérszámítási táblázatok (szerkeszthető, képletezett Excel formátumban) Lásd csatolt CD

196

29. melléklet Tervezői költségbecslés (szerkeszthető Excel formátumban )

Nem releváns

197

30. melléklet A projektmenedzsment szervezet szervezeti ábrája

31. melléklet Cselekvési ütemterv (Gantt diagram) Lásd RMT 7.3.1 fejezet

198

32. melléklet ISPA/KA vagy KEOP támogatási szerződés (amennyiben releváns) Lásd csatolt CD

199

33. melléklet Hulladékgazdálkodási rendszer áttekintő folyamatábrája MT Útmutató szerint PNE Lásd csatolt CD

200

34 melléklet Hulladékgazdálkodási rendszer áttekintő folyamatábrája MT Útmutató szerint KEOP-1.1.1/C szerint Lásd csatolt CD

201

35 melléklet Konzorcium Elnöke által adott felhatalmazás képviseletre Lásd csatolt CD

202

36 melléklet Együttműködési megállapodás partnerségre Lásd csatolt CD

203

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése

Recommend Documents