TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉSZÍTETTE: HÁROM KÖR DELTA KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KFT

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÉSZÍTETTE: HÁROM KÖR DELTA KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KFT. MISKOLC 2011

MUNKASZÁM: 58-2011. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ALÁÍRÓLAP Tervtípus

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

Megrendelő

SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 3572 Sajólád, Ady Endre u. 2.

Munkaszám

58/2011.

Vonatkozó jogszabályok

       



       

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 123/1997. (VII.18.) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályiról 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

MUNKASZÁM: 58-2011. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM


 

98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről

Készítették Kis Tünde Koscsó János Mihics Dalma Radeczky János Trauer Norbert Vitéz Gábor Miklós

Dátum

2011. november

Aláírás ………………………………………….. Radeczky János ügyvezető igazgató Jóváhagyta …………………………………………… Pozbai Zoltán polgármester Sajólád Község Önkormányzata

1 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ........................................................................................................................3 1.1 1.2 2

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE .......................................8 A PROGRAMKÉSZÍTÉS MÓDJA.................................................................................. 10

KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA.................................................. 11 2.1 A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA ......................................................................... 11 2.1.1 Levegő............................................................................................................... 11 2.1.1.1 Elhelyezkedés ............................................................................................ 11 2.1.1.2 A számításhoz és becsléshez felhasznált adatok ......................................... 12 2.1.1.3 Emissziós adatok ....................................................................................... 13 2.1.1.4 Meteorológiai adatok ................................................................................. 14 2.1.1.5 Légszennyezettségi adatok......................................................................... 14 2.1.1.6 Környezeti elemek minősítése ................................................................... 16 2.1.2 Víz ..................................................................................................................... 18 2.1.3 Föld .................................................................................................................. 26 2.2 A TELEPÜLÉSI ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA .............................................. 27 2.2.1 Települési környezet .......................................................................................... 27 2.2.1.1 Vízellátás................................................................................................... 27 2.2.1.2 Kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás .................... 28 2.2.1.3 Csapadékvíz elvezetés ............................................................................... 31 2.2.1.4 A települési környezet tisztasága ............................................................... 31 2.2.1.5 Kommunális hulladékkezelés..................................................................... 31 2.2.1.6 A lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem .................... 32 2.2.1.7 Zöldterület-gazdálkodás............................................................................. 33 2.2.1.8 Helyi közlekedésszervezés ......................................................................... 33 2.2.1.9 Energiagazdálkodás ................................................................................... 34 2.2.1.10 Rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladatai és előírásai ....... 35 2.2.1.11 Lakossági környezeti tudat- és szemléletformálás .................................. 35 2.2.2 Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései................................ 37 2.2.3 Épített környezet ................................................................................................ 38 2.3 A TERMÉSZET ÁLLAPOTA........................................................................................ 46 2.4 ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK ...................................................................... 60 2.4.1 Hulladék............................................................................................................ 60 2.4.2 Zaj és rezgés...................................................................................................... 63 Közlekedési eredetű zajok ......................................................................................... 64 Ipari eredetű zajok .................................................................................................... 69 Kereskedelmi, szolgáltató, szórakoztató létesítmények zajemissziója ........................ 69 2.4.3 Környezetbiztonság ........................................................................................... 70

3

AZ ELÉRNI KÍVÁNT CÉLOK, CÉLÁLLAPOTOK............................................... 71 A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM CÉLKITŰZÉSEI ÉS FELADATAI A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN .......................................................................................... 72 3.1.1 Levegőtisztaság-védelem ................................................................................... 72 3.1.2 A vízvédelem feladatai ....................................................................................... 72 3.1.3 Földvédelem ...................................................................................................... 73 3.2 A TELEPÜLÉSI ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ................................................ 74 3.1



3.2.1 A települési környezet védelme .......................................................................... 74 3.2.1.1 Ivóvízellátás területén jelentkező feladatok ................................................ 74 3.2.1.2 Kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás feladatai ...... 74 3.2.1.3 Csapadékvíz elvezetés feladatai ................................................................. 75 3.2.1.4 A települési környezet tisztaságának védelme ............................................ 75 3.2.1.5 Kommunális hulladékkezelés feladatai ...................................................... 75 3.2.1.6 A lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgésvédelem és légszennyezés elleni védelem feladatai 75 3.2.1.7 Zöldterület-gazdálkodás feladatai .............................................................. 76 3.2.1.8 A helyi közlekedésszervezés feladatai........................................................ 76 3.2.1.9 Az energiagazdálkodás feladatai ................................................................ 76 3.2.1.10 Rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének települési feladatai ............................................ 77 3.2.1.11 Lakossági környezeti tudat- és szemléletformálás feladatai .................... 77 3.2.2 Az emberi egészség védelmének környezeti vonatkozásai ................................... 77 3.2.3 Az épített környezet védelme .............................................................................. 78 3.3 A TERMÉSZET ÉS A TÁJ VÉDELME ............................................................................ 78 3.3.1 Természetvédelem ............................................................................................. 78 3.3.2 Tájvédelem ........................................................................................................ 79 3.4 ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK ...................................................................... 79 3.4.1 Hulladékgazdálkodás ........................................................................................ 79 3.4.2 Zaj és rezgés elleni védelem .............................................................................. 80 3.4.3 Környezetbiztonság ........................................................................................... 81 4

A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI ............................................. 82 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9

5

A PROGRAM STRATÉGIAI ALAPELVEI ....................................................................... 82 A TERVEZÉS – SZABÁLYOZÁS - FINANSZÍROZÁS ALAPKÉRDÉSEI ............................... 83 KUTATÁS, MŰSZAKI FEJLESZTÉS ............................................................................. 83 A KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER .................................................... 84 INTÉZMÉNYI RENDSZER .......................................................................................... 85 A LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL ÉS TUDATOSSÁG ERŐSÍTÉSE............................................. 87 NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ............................................................................. 93 A PROGRAM PÉNZÜGYI IGÉNYEI .............................................................................. 94 KÖRNYEZETI JÖVŐKÉP KIALAKÍTÁSA ...................................................................... 94

ÖSSZEGZÉS .............................................................................................................. 95



BEVEZETÉS A Község Képviselő Testülete összhangban a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szellemével és előírásaival, a térségi környezetminőség romlásának megállítása és későbbi javítása érdekében Sajólád Község jelen dokumentumban összefoglalta környezetvédelmi programját. 1.1. A helyi önkormányzatok környezet- és természetvédelmi feladatai Az 1995. évi LIII. törvény (kihirdetve 1995. VI. 22-én), hatályba lépett a kihirdetéstől számított 180. napon) IV. fejezete határozza meg a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait az alábbiak szerint: 46. § /1/ A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében a./ biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b./ önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. § - ban foglaltak szerint, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; 

48/B. § (2) Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza: a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével.

 48/E. § (1) A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel, c) a zöldfelület-gazdálkodással, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, g) a kommunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkodással, i) az energiagazdálkodással, j) a közlekedés- és szállításszervezéssel, SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat.

és

a

(2) Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza: a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - tartalmazhatja a) a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen: aa) a területhasználattal, ab) a földtani képződmények védelmével, ac) a talaj, illetve termőföld védelmével, ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, ae) a rekultivációval és rehabilitációval, af) a természet- és tájvédelemmel, ag) az épített környezet védelmével, ah) az ár- és belvízgazdálkodással, ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat. c./ a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d./ együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e./ elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f./ a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. /2/ A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében a./ a települési önkormányzatokkal egyeztetett környezetvédelmi programot készít a 48/D. §ban foglaltak szerint, amelyet a megyei közgyűlés hagy jóvá; b./ előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását;



c./ állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmét érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban; d./ elősegíti az 58. § /7/ bekezdése szerinti egyezség létrehozását; e./ javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására. /3/ A megyei jogú város tekintetében a /2/ bekezdés a./ és b./ pontja szerinti feladatokat az egyeztető bizottság (ÖT. 61/A. §) keretében kell ellátni. 48. § /1/ A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. /2/ A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg. /3/ A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot (46. § /1/ bek. b./ pont) a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak, valamint a területi környezetvédelmi hatóságnak (65. § /1/ bek. a./ pont) megküldi. A területi környezetvédelmi hatóság szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (kihirdetve 1996. július 3-án, hatályba lépett 1997. január 1-jén) 62. és 63. §-a az alábbi feladatokat határozza meg az önkormányzatok részére: 62. § /1/ Törvényben meghatározott esetekben természetvédelmi feladatokat települési önkormányzatok is ellátnak. /2/ A helyi jelentőségű védett természeti területi fenntartásáról, természet állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni. /3/ A települési önkormányzat a természet védelmének helyi-területi feladati ellátására az önkormányzat környezetvédelmi alapjában (Kt. 58. §) természetvédelmi célokat, szolgáló részt hozhat létre. 63. § /1/ A települési - fővárosban a fővárosi - önkormányzat képviselő testülete önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot működtethet. /2/ Az önkormányzati természetvédelmi őr feladata a helyi jelentőségű védett természeti terület védelme érdekében a külön törvényben és az 59. §-ban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése. /3/ Az /1/ - /2/ bekezdésekben foglalt keretek között az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tagjaira vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg. SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Az 59. § /4/ bekezdésében meghatározott szolgálati szabályzat hatálya az ön kormányzati természetvédelmi őrre is kiterjed. A települési környezetvédelmi programnak a Nemzeti Környezetvédelmi Programra kell épülnie, összhangban kell lennie az országos, térségi és helyi településrendezési, fejlesztési tervekkel. Sajólád területét is érintő országos szintű szabályozás a 2003. évi XXVI. törvényben rögzített Országos Területrendezési Terv. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Az Országos Területrendezési Terv magában foglalja az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és ezekre vonatkozó szabályokat határoz meg. Az Ország Szerkezeti Terve Sajóládot erdő - és mezőgazdasági terület-felhasználású térségbe sorolja. Az erdőgazdálkodási térségbe olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges, vagy indokolt. A

mezőgazdálkodási térségbe elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek tartoznak.

1. ábra

A törvény Sajólád közigazgatási területére a környezet védelmében a következő országos övezetek határait és működési szabályait határozza meg:



A vizsgált terület az országos ökológiai hálózat övezetébe tartozik. Ez az övezet országos jelentőségű természetes, ill. természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere, amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek:

2. ábra

Sajólád kíváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe tartozik, amelyben az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak:

3. ábra



A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területi övezetbe Sajólád külterületének Északi részek esik bele:

4. ábra

Sajólád területe nem érinti az OTrT-ben kijelölt -

kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület, országos jelentőségű tájképvédelmi terület, kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe, együtt tervezhető térségek, kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület

övezeteket.

1.1

Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenysége

Az önkormányzat ügyeinek intézését a képviselő-testület hivatala által Sajólád Község Polgármesteri Hivatalán keresztül végzi. A polgármesteri hivatal munkáját Kissné Klusóczki Katalin Sajólád község jegyzője irányítja. Az elmúlt időszak jelentősebb környezetvédelemmel kapcsolatos programjai: - Sajólád illegális hulladéklerakóinak felmérése Előkészítés alatt álló a környezetvédelemmel kapcsolatos programok -

Településrendezési terv környezetvédelmi munkarésze Zöldterület növelése Kerékpárút hálózat kiépítése



Az elmúlt időszak legjelentősebb környezetvédelemmel kapcsolatos projektjei: -

A települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtése, ártalmatlanítása és kezelése helyi közszolgáltatás útján A település szennyvízcsatorna hálózatának teljes kiépítése (jelenleg ~ 65%-os rácsatlakozás) A település területén lévő szilárd kommunális hulladéklerakó rekultiválása befejeződött Szelektív hulladékgyűjtés megvalósulása (négy darab hulladékgyűjtő sziget)

Sajólád Község Önkormányzata Képviselőtestületének érvényben lévő környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletei: -

A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról a hulladékgazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, a hulladékkezelés helyi közszolgáltatásról, a díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 18/2003. (XI. 12.) sz. rendelet

-

a talajterhelési díj bevezetéséről, valamint az azzal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról 15/2004. (XII.8.) számú rendelet

-

Környezetvédelmi Alap létrehozása 2/2004. (II. 13.) sz. rendelet

-

Sajólád Község Hulladékgazdálkodási Tervének elfogadása 3/2005. (II.16.) sz. rendelet

-

Az állattartás szabályairól szóló, módosított 17/2003. (X.15.) sz. rendelet 4/2005. (III. 24.) sz. rendelet

-

A magánszemélyek kommunális adójáról szóló, módosított 21/2003. (XI. 12.) sz. rendelet 15/2007. (XII.19.) sz. rendelet

-

Az állattartás helyi szabályairól 6/2009. (III.11.) sz. rendelet

-

A helyi környezet védelméről, a köztisztasággal összefüggő tevékenységről 9/2009. (IV.1.) sz. rendelet

-

A hulladékgazdálkodással összefüggő közszolgáltatás díjának megállapításáról 15/2009. (XII.16.) számú rendelet SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


- A víziközműből szolgáltatott 2011. évi szennyvíz csatornadíjra 14/2010. (XII.22.) számú rendelet E rendeletek fontos területeken határozzák meg a helyi környezetvédelem kereteit, azonban nem fedik le a környezetvédelmi törvényben előírt települési környezetvédelmi program teljes területét (pl.: levegő védelme, zaj – és rezgés elleni védelem.)

1.2 A programkészítés módja Sajólád község környezetvédelmi tevékenységére vonatkozó program elkészítésének első fázisában a község környezeti állapotának vizsgálatára került sor. Az állapotvizsgálat elvégzésével körvonalazódnak a különböző, megoldásra váró környezeti problémák. A vizsgálat alapján elkészített állapotjelentésben ismertetjük és elemezzük a természeti és épített környezet elemeinek, valamint az önállóan ható környezeti tényezőknek helyzetét, állapotát. Az elkészített program a rendelkezésre álló adatok, információk figyelembevételével keret jellegű feladat-meghatározásokat ad. A célok, valamint a feladatok meghatározásánál tekintettel kell lenni a község anyagi és „természetbeni” lehetőségeire és adottságaira.



2 2.1

KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA A környezeti elemek állapota

2.1.1 Levegő A környezeti levegő - a légkör egésze- rendkívül fontos környezeti elem. A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása, az emberi egészség védelme és a környezet állapotának megőrzése érdekében fokozott figyelmet igényel. A község légszennyezettségi helyzetének jellemzői 2.1.1.1 Elhelyezkedés Sajólád mai neve 1904-ben vált hivatalossá, korábban Lád néven szerepelt. Sajólád területéhez Gyömrőpuszta elnevezésű településrész tartozik, mely Sajólád belterületétől keletre, ÉK-re helyezkedik el. A település a Sajó völgyében helyezkedik el. A község közigazgatási területének határát nyugatról a Sajó folyó adja. A 3. számú főút felől Kistokajon keresztül, valamint a 37. számú főközlekedési útról Felsőzsolca, Alsózsolca településeken átvezető útról közelíthető meg.

5. ábra



ÉNy-i, majd DNy-i irányban halad keresztül a településen a Felsőzsolcát Muhival összekötő 3606. számú közút, Ny-K-i irányban pedig a 3609. számú közút, mely Sajóládot Bőccsel köti össze. Sajóládot vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás Felsőzsolcán van. A vasútvonal a községtől északra húzódik. 2.1.1.2

A számításhoz és becsléshez felhasznált adatok

A Központi Statisztikai Hivatal 2010-es adatai alapján Sajólád közigazgatási területe 12,68 km2, lakosság száma 3110 fő. Lakások száma 1012 db. Vezetékes földgázt fogyasztó háztartás 796. A lakosság tulajdonában lévő személygépkocsik száma 641 db. A működő vállalkozások száma (KSH 2009-es adatai) 143, ebből egyéni vállalkozás 100. A vállalkozások: - ipari jellegű - mezőgazdasági - kereskedelem, javítás - szállítás - vendéglátás Helyben van: helyközi autóbusz megálló, piac, üzlet és áruház. A település közigazgatási területén lévő kommunális hulladéklerakó megszűnt. A lerakó területét rekultiválták. 2002 és 2009 között a 3606-os számú (Felsőzsolca – Muhi) összekötőúton a személygépkocsi forgalom kivételével csökkent az átkelő járművek száma. A 3609-es (Sajólád – Bőcs) összekötő úton valamennyi járműtípus forgalma csökkent. A visszaesés elsősorban a teherforgalom vonatkozásában jelentős, kb. 30%-os. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. (www.kozut.hu) adatai szerint a két érintett útszakasz mért, illetve számított forgalma: A járműkategóriák szerinti összesítés a 2002. évi forgalomszámlálás alapján: 1. táblázat Járműkategória (jármű/nap) Közút megnevezése

szgk

busz

tgk

3606 sz. út

1559

102

309

3609 sz. út

1357

29

316

A járműkategóriák szerinti összesítés a 2009. évi forgalomszámlálás alapján: 2. táblázat Járműkategória (jármű/nap) Közút megnevezése

szgk

busz

tgk

3606 sz. út

1740

40

190

3609 sz. út

1328

24

201



2.1.1.3 Emissziós adatok A település szennyezőanyag kibocsátását leginkább a lakossági gáz és hagyományos fűtésből származó emisszió, valamint a közlekedési emisszió adja. A községben az ipari kibocsátás nem számottevő. A lakossági fűtésből származó légszennyezettségnek jelentősebb részét a hagyományos tüzelőanyagot (fa, szén) felhasználó háztartások eredményezik. A gázfűtéses háztartások aránya csak 72 %. A hagyományos fűtésből származó füstgáz kén-dioxid tartalma 98%-kal, a szilárd anyag /korom/ közel 100 %-kal több mint gázfűtés esetén. A szén-monoxid kibocsátásban nincs lényeges különbség, nitrogén-oxidok kibocsátása azonban földgáztüzelés esetén valamivel magasabb. A település szennyező anyag kibocsátását részben bevallás alapján nyilvántartott adatok, illetve segédadatok lapján végzett számítások alapján tudjuk bemutatni. A táblázat az alábbi bontásban tartalmazza az éves összesített szennyező anyag emissziót: - lakossági kibocsátás, gáz és hagyományos fűtésre számított emissziós faktorok alapján számolva – a 2004-es állapothoz képest nem történt számottevő változás -

közlekedési emisszió, a Közlekedéstudományi Intézet emissziós faktorai és Magyar Közút Nonprofit Zrt. forgalmi adatai alapján számolva

Közlekedés főutak: 3. táblázat

Kód 1 2 3 7

Szennyező anyag kén-dioxid szén-monoxid nitrogén-oxidok /mint no2/ szilárd /nem toxikus/ por

Közlekedés kg/év 16,5 14.076 2.897 458

szgk

busz

tgk

5 12.526 2.028 156

2,5 275 138 48

9 1.279 731 256

A fent kapott összegzett értéket (közlekedés kg/év) szorozzuk még 1,2-vel, mivel az egyéb belterületi utaknak is van forgalma, a kapott értékeket az alábbi táblázatban közöljük. Közlekedés összesen: 4. táblázat

Kód 1 2 3 7

Szennyező anyag kén-dioxid szén-monoxid nitrogén-oxidok /mint no2/ szilárd /nem toxikus/ por

Közlekedés kg/év 20 1.700 3.500 550



2.1.1.4 Meteorológiai adatok Az országos adatok alapján az alacsony szélsebesség dominál, a stabilitási kategóriák közül a mérsékelten stabil és stabil légállapotok előfordulása a legvalószínűbb. A szennyező komponensek esetleges terjedésmeghatározó szélviszonyokat az alábbi ábrák szemléltetik („Sajó project”):

Átlagos érték [m/s]

Irány [%] ÉÉNy ÉNy NyÉNy

25

É

ÉÉNy 4,0

ÉÉK

20

ÉNy

ÉK

15 10

KÉK

5 Ny

0

K

NyDNy

KDK

DNy

ÉÉK

3,0

ÉK

2,0

NyÉNy

KÉK

1,0 Ny

K

0,0

NyDNy

DK

DDNy

É

KDK

DNy

DDK D

DK

DDNy

DDK D

6. ábra Szélsebesség irányonként

A térségben uralkodó északi légáramlás mellett a dél-délnyugati szelek aránya éves szinten 5% körül alakul. Az éves átlagban 1-2 m/s közötti mértékadó szélerősség a vizsgált terület meteorológiai viszonyainak szokványos jellegét erősíti. 2.1.1.5 Légszennyezettségi adatok Háttérszennyezettség A vizsgált külterületre is jellemző háttérszennyezettségi mérési adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásain rögzítették. A legfontosabb mért légszennyező anyagok koncentrációváltozása és éves átlagértékei:



1. diagram

2. diagram

3. diagram



A mérőállomások adatai alapján a hosszú távú trendek azt mutatják, hogy a kén-dioxid és nitrogén-

dioxid jelentősen csökken. Ezek az értékek a településeken kívüli területekre érvényesek. 2.1.1.6

Környezeti elemek minősítése

Levegőminőség A legfontosabb jogszabályok felsorolása:  1995. évi LIII. törvény a környezet védelméről  10/2001. KöM rendelet egyes tevékenységek illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról  23/2001. KöM rendelet a 140kWth és az 50MWth közötti teljesítményű tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékéről  306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről  4/2011. (I.14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről  6/2011. (I.14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról Sajólád levegőminősége jó, tisztának minősíthető. A levegőminőség alakulását döntően a lakossági és a közlekedési emisszió befolyásolja, az ipari kibocsátás nem domináns. A nagyobb ipari agglomerátumok távolsága és a kedvező meteorológiai paraméterek miatt a külterület háttérszennyezése is igen alacsony. Potenciális veszélyforrás, hogy a környezetben intenzív mezőgazdasági termelés, valamint a belterülettől ÉK-re állattartás folyik. A felhasznált vegyszerek /növényvédő szerek, műtrágyák, csávázó szerek, stb./ jelentős nehézfémtartalommal rendelkezhetnek, és ezek is okozhatnak talajfelszíni szennyezettséget, illetve az állattartásból származó bűzhatás is terheli a környezetet. Levegőtisztaság-védelmi feladatok A minősítés alapján két levegőtisztaság-védelmi feladat jöhet számításba: -

a jelenlegi kedvező, tiszta levegőminőség megőrzése a lehetőségek szerint a levegőminőség javítása

Megőrzés 1./ A tiszta levegőminőség megőrzése érdekében az önkormányzatnak a rendelkezésre álló jogi és egyéb eszközöket minden esetben célirányosan kell alkalmazni. Új létesítmények, illetve új tevékenység engedélyezése során az elsőfokú környezetvédelmi hatóság általános és részletes levegővédelmi követelményeket írhat elő határozat formájában, melynek végrehajtását ellenőrzi. Az általános előírásokat a 306/2010. Kormányrendelet, a kibocsátási határértékeket a 4/2011. KöM-EüM-FVM közös rendelet, a 10/2001. és a 23/2001. KöM rendeletek tartalmazzák.



2./ A telephely engedélyezés során meg kell követelni a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóságok által előírt követelmények maximális betartását. A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni. Ennek érdekében az üzemeltetőnek meg kell tenni a következő intézkedéseket: a) a tevékenység folytatásához szükséges, levegőterhelést okozó anyagok felhasználásának minimalizálását, b) az eljáráshoz szükséges anyagok és az energia hatékony felhasználását, c) a kibocsátások megelőzését, vagy ezek kockázatának minimumra csökkentését, d) a balesetek megelőzését és ezek környezeti következményeinek minimalizálását A fentiek figyelembevételével létesített üzemnek, vagy technológiának levegővédelmi szempontból két feltételnek kell egyszerre megfelelnie: - nem léphető túl az engedélyező hatóság határozatában előírt kibocsátási határérték / emisszió / - határérték alatti kibocsátás esetén sem következhet be a forrás környezetében egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezés / immisszió / Javítás Az adatok elemzéséből arra a következtetésre jutottunk, hogy a jelenlegi kedvező állapot tovább javítható. 1./ Az önkormányzatnak támogatni és ösztönözni kellene a lakosságot a földgáztüzelésre történő áttérésre. Fel kell hívni a figyelmet egy kedvezőtlen körülményre. Léteznek úgynevezett vegyes tüzelésű kazánok, melyekben alkalomadtán más tüzelőanyagot is lehet használni. Sok esetben „takarékossági” megfontolásból a ház körüli szeméttel, hulladékkal /esetenként veszélyes hulladékkal/ tüzelnek és ezzel igen súlyos levegőszennyezést okoznak. A vegyes tüzelésű kazánok engedélyezését lehetőség szerint kerülni kell. 2./ A közlekedési légszennyezés, az országos tapasztalatoknak megfelelően, okozza a legnagyobb terhelést. A szállító gépjárművek esetében a kipufogó gázok légszennyező hatását vettük figyelembe. A gépkocsik átlagos életkorának csökkenésével közvetve a relatív füstgáz kibocsátása is csökken, és ez önmagában javítja a levegőminőséget. Törekedni kell a kerékpárutak kijelölésére és kiépítésére. Az utak melletti zöldterület, védősövény kialakítására. Feladatként jelentkezik, ahol jelenleg földút van, portalanított utak építése, és a meglévő utak rendszeres portalanítása. 3./ Az utóbbi években az allergiás panaszok és megbetegedések miatt az országos pollencsökkentési akciónak megfelelően a parlagterületeket minimalizálni kell, és kellően hatékony módszereket kell alkalmazni a parlagfű irtására. Belterületi zöldfelületek karbantartása, növelése nem allergizáló növények telepítésével, fatelepítési program kezdeményezése jelentősen javítana a levegőminőségen. 4./ A jogszabályi tiltásnak érvényt kell szerezni, és hatékony szankciókkal meg kell akadályozni a ház körüli és kiskertekben keletkező növényi hulladék és egyéb szemét elégetését. Az engedély nélküli hulladékégetés szabálysértés, súlyosabb esetben környezetkárosítás, mely büntetőeljárást von maga után.



2.1.2 Víz A víz életünk egyik legfontosabb környezeti eleme. Feladatunk a felszíni -a föld felszínén lévő minden állóvíz, vízfolyás vize, valamint a térszínen lefolyó minden víz-, valamint a felszín alatti víz–talajvíz, rétegvíz, stb.- minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása az emberi egészség és környezeti állapot megőrzése érdekében. Ezért a szennyezések, különösen a veszélyes anyagok kibocsátásának megelőzése és csökkentése, a szennyezőanyag kibocsátással járó tevékenységek, létesítmények korszerűsítésének elősegítése elsődleges cél. Élő vizek állapota Sajólád község közigazgatási területe az I/2. Sajó-Hernádvölgy kiemelt felszín alatti vízminőség-védelmi területén helyezkedik el. A község vonatkozásában felszíni vízfolyások: - Sajó-folyó - Hernád-folyó - Bársonyos-patak A jelentősebb felszíni vizek állapotát, minőségét illetően az alábbiak rögzíthetők: Sajó-folyó: A Sajó a szlovák Érchegységben ered. A folyó középszakasz jelleggel kanyarog, a Hernádfolyó torkolatáig viszonylag nagy, 50-70 cm/km eséssel. A vízgyűjtőterület felépítésére jellemző, hogy a Sajónak az országhatár feletti szakszán csak a jobbparton vannak mellékvizei. Az országhatártól lefelé mindkét parton találhatók vízfolyások. A lefolyási viszonyokat meghatározó természeti, éghajlati tényezők a kontinentális hatás miatt a Sajó völgyében viszonylag kedvezőtlenek. A Sajó, mint felszíni vízfolyás átlagos vízszintje alacsonyabb a terület átlagos talajvízszintjénél ezen a szakaszon, ezért az árvizes időszakban megtáplálja, egyéb időszakban megcsapolja a talajvíztartó vizét. A Sajó vízállása, leginkább a hóolvadásnak és az esőzésnek köszönhetően, kora tavasszal és nyár végén magasabb, bár erre rácáfolt a 2010. évi, nyár eleji hatalmas árvíz. A Sajó Szinva és a Hernád közötti vízfolyásszakaszánál /kommunális, ipari, halastavi/ vízkivétel nem történik. A folyóba kommunális és ipari eredetű szennyvizeket, vagy bányavizet nem vezetnek be sem közvetlenül, sem közvetve. A folyóba kizárólag a szennyvízszikkasztókból származó kommunális szennyvizek kerülhetnek be a felszín alatti vízvezetőkön keresztül. A Sajó-folyó völgyére jellemző, hogy vízgyűjtő területén az ipari üzemek és városok koncentráltan települtek. A legjelentősebb nagyipari üzemek ipari vízigényüket a folyóból biztosítják, szennyvizeiket ugyanide vezetik vissza. A Sajó a ’60-as évek közepére, végére olyannyira elszennyeződött, hogy Európa egyik legszennyezettebb vízfolyásává vált. Az élővilág szinte teljesen kipusztult belőle. A hazai és külföldi vízminőségi beavatkozások (szennyvíztisztítók építése, ipari technológiák korszerűsítése, stb.) hatására a Sajó vízminőségében lassan javuló tendencia volt kimutatható. A ’80-as években megjelentek, elszaporodtak a magasabb rendű élő szervezetek, a halak. A ’90-es évektől részben a Sajó-folyó öntisztulási képességének köszönhetően, részben a Sajó-völgyi ipari üzemek termelés- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkenésének következtében a hazai szakaszon a folyó minősége nem romlik számottevően. A Sajó vízminősége ma már a Tisza vízminőségéhez hasonlítható. SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


A 2001. évi törzshálózati vizsgálatok alapján a határszelvényt átlépő víz az oxigénháztartási mutatók (KOI, oldott oxigén) alapján I-II. osztályú, a tápanyag-háztartási mutatók alapján (nitrogén, foszfor) II-III. osztályú, mikrobiológiai paraméterek (coliform) szerint IV. osztályú. A szerves- és szervetlen mikroszennyezők többsége I-II. osztályú, míg egy-egy komponens, mint az alumínium III. osztályú, vagy mint például a cink, amely IV. osztályú. Egyéb komponensek tekintetében I-II. osztályú. Miskolc térségében az ipari terhelések és a városi szennyvíztisztító tisztított szennyvizének hatására főleg a tápanyag-háztartási mutatók emelkednek. Sajóládnál, ahol már valamennyi miskolci hatás érvényesül, a nitrát, az ortofoszfát és az összes foszfát tekintetében III. osztályról IV. osztályra, szennyezetté romlik. 1 - A Sajó-folyó vízminőségének megismerésére az elmúlt években vízminőségi vizsgálatokat végeztek.2 A vizsgálati eredményekből megállapították, hogy az évek során a folyón egy tisztulási folyamat indult be. Ez részben néhány gyár bezárásának, termelés csökkenésének, tisztítórendszer építésének köszönhető. A legnagyobb változás a szerves eredetű szennyezés esetében történt, amely tendenciáját tekintve csökkenő. A tisztulás következtében a folyó halfaunája gazdagodott, egyre közkedveltebb horgászterületté vált. Nagyon sokan fognak halat a folyóból, amit elfogyasztanak, vagy értékesítenek. Az elvégzett vízminőség vizsgálat során azt elemezték, hogy milyen a folyóban élő halak nehézfémek általi terheltségének mértéke, illetve ez milyen hatással van a halak egészségi állapotára. A nehézfém vizsgálathoz a kifogott halakból vettek mintát. A kifogott halak között sok volt a beteg, fekélyes, sérült, parazitákkal fertőződött egyed. A folyó szennyezettségének következtében a halak ellenálló képessége gyengül a kórokozókkal szemben, így fogékonnyá válnak a fertőződésekre. A fémanalízist a Debreceni Agrártudományi Egyetem Műszerközpontjában végezték. A vizsgálat a Cd, As, Hg, Co, Cu, Ni, Pb, Zn -fémkomponensekre terjedt ki. A vizsgálat eredménye szerint a minták nehézfémekkel erősen terheltek. A legtöbb mintában bizonyos nehézfém komponensek (Cd, Hg, Pb) koncentrációja meghaladta az előírt egészségügyi határértéket3 is. [Cd: Az izomszövet és májszövet kadmium-tartalma meghaladta az előírt egészségügyi határértéket. Ilyen határértéket meghaladó koncentrációt mértek Felsőzsolcánál is, mely Sajólád községtől alig 6 km-re található. A szövetek magas kadmium-tartalma mindenképpen jelzi az expozíció jelenlétét. Hg: Az izomszövetek higanytartalma a legtöbb esetben meghaladta az egészségügyi határértéket. A határértéket meghaladó higanytartalom egészségügyi kockázatot jelent, mely aggodalomra ad okot. Pb: Az izomszövet és a májszövet ólomtartalma szinte minden folyószakaszon meghaladt az egészségügyi határértéket.] Az izomszövetekben tapasztalt határértéket meghaladó koncentráció jelentős fémexpozíciót jelzett, mely egészségügyi szempontból is aggodalomra ad okot, mivel elsősorban ez a szerv kerül emberi fogyasztásra.

1

Forrás: Sallai Ferenc- Új Kör-Kép (az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség lapja), 2002. XIV. évfolyam 2. szám 2 Forrás: sajo.freeweb.hu (frissítve 2003. 10. 17.) 3 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Jelenleg -a korábbi időszakhoz képest- jóval kisebb mennyiségű nehézfém-szennyezés jut a folyóba. A vizsgálat során mért expozíció fő forrása valószínűleg az üledék, mely még őrzi az elmúlt évtizedek szennyeződéseit. A Sajó-folyó vizének tisztulásával párhuzamosan tapasztalható a halfauna gazdagodása, ami a fajszám, mind az egyedszám növekedésében nyilvánul meg. A víz tisztulásával azonban nem mozog szinkronban az üledék megtisztulása, amely a folyóvízi tápláléklánc egyik alapeleme. A folyóvízi élővilág aktivitásának növekedésével gyorsul az üledék nehézfémtartalmának mobilizálódása. A fémek bekerülve az élő rendszerekbe koncentrálódnak, akkumulálódnak, ami jelentős veszélyt jelent az emberre. A községből és a környező településekről többen halásszák és fogyasztják a folyó halait, ezért jelentős egészségügyi kockázatot jelent a kifogott halak határértéket meghaladó nehézfémtartalma. Éppen ezért az önkormányzat részéről a község lakosságának teljes körű felvilágosítása, tájékoztatása szükséges a Sajó aktuális vízminőségére, valamint a Sajóból kifogott halak fogyasztására, esetenként értékesítésére vonatkozóan. - A Sajó vízminőségére vonatkozóan a 2003. január hónaptól 2003. december hónapig tartó vízminőség vizsgálat adatai szolgálnak információval. A sajóládi közúti hídnál vett vízminták alapján a víz az oxigénháztartási mutatók szerint II-III. osztályú; a tápanyag háztartási mutatók többsége III-IV. osztályú, a nitrát-N alapján II. osztályú, az ortofoszfát-P (µg/l) tekintetében azonban V. osztályú, ami feltehetőleg a miskolci ipari terheléseket, illetve a miskolci szennyvíztisztító szennyvizének terhelő hatását jelzi; a mikrobiológiai paraméterek (coliform) szerint IV. osztályú. A szerves- és szervetlen mikroszennyezők többsége I-II. osztályú, míg egy-egy komponens, mint a kőolaj és termékei, valamint a cink III. osztályú. Egyéb komponensek (pH, oldott vas, oldott mangán) tekintetében I-II., azonban a vezetőképesség tekintetében III. osztályú. A vizsgálati eredmények és minősítésük a Függelékben található. Hernád-folyó: A Hernád az Alacsony-Tátra (Király-hg.) ÉK-i részén, 1000 méter magasságban ered, viszonylag gyors folyású. A folyó 5.436 km2 vízgyűjtő területének kevesebb, mint 1/5-e, azaz 1.013 km2 esik hazai területre. A Hernád a teljes magyarországi szakaszon ivóvíz ellátási célokat szolgál, így védelméhez fokozott érdek fűződik. A Hernádnak a vízbázissal érintkező szakasza három részre osztható. A legfelső, északi szakaszon még érvényesülnek a folyó természetes vízjárásából adódó hatások, vízszintváltozások. A Bőcsi Duzzasztómű a folyó vizének nagy részét a Kesznyéteni Erőmű üzemvíz csatornájába tereli. A duzzasztó feletti szakaszon, ameddig a duzzasztás hatása kiterjed, kevéssé változó, mesterségesen is meghatározott folyószint a jellemző, amely csak komolyabb árhullámok (lásd 2010. év) vagy a duzzasztó zsiliptábláinak megnyitása esetén (uszadék leeresztés) változik számottevően. A harmadik szakasz a duzzasztó alatti mederszakasz, amelybe a Hernád alsó és felső szakasz között a duzzasztónál 3-3,5 m. A hazai szakaszon néhány szennyvíztisztító (Encs, Gönc, Szikszó, Halmaj, Hernádszentandrás, Bőcs) tisztított szennyvize terheli a Hernádot közvetlenül, vagy mellékvizein keresztül, ezek azonban együttesen sem jelentenek komoly szennyezést. A folyó vízkészlete mind mennyiségi, mind minőségi szempontból döntően a szomszédos Szlovákiában tett beavatkozásoktól, vízelvonásoktól és szennyezőanyag terhelésektől függ. Jellemzően nagy vize a március-április hónapokban megérkező „zöldár” SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Bársonyos-patak: A csatorna Hernádvécsénél ágazik ki a Hernádból és Bőcsnél vezették vissza a Hernádba. Teljes hossza 60,62 km. A jellemző lokális fenékesés 0,60 ‰ körül van. Kavicsbánya tavak: A terület jellegzetes foltjai a kavicsbánya tavak. A Sajó-Hernád-sík kistájat tekintve főleg Miskolc, Nyékládháza, Hernádnémeti között találhatók, a közlekedési útvonalak és a vékony fedőrétegek mentén. A bányatavak átlagosan 5-10 méter mélységűek, víztározó kapacitásuk jelentős. Árvizek: A település a Sajó-folyó balpartján fekszik, a Sajó és a Hernád között. Egy része közvetlenül a Sajó mellett, de a nagyobb része is a folyó közelében (~500 – 1.000 m). A község a Hernádfolyótól ~2,5 – 3,5 km-re terül el. Ezek következtében a folyók áradásai veszélyt jelenthetnek a községre, mint azt a 2010. évi, nyár eleji áradások, két periódusban (2010. május 12-31 és 2010. június 1-29 között) világosan megmutatták. Ebben az időszakban a Sajón levonuló árhullám közben-után, váratlan módon, a Hernádon levonuló árhullám, ill. árvíz érte el a községet K-i irányból, az öntötte el a települést. Ez az áradás a Gesztely térségében a Hernádon bekövetkezett gátszakadás miatt történt. A terület elöntését mutatják az alábbi fényképeken.

1. kép Sajólád elöntése



2. kép Sajólád elöntése

Az árvíz komoly problémákat okozott a településen, megmutatkozott, hogy az eddigi gyakorlat, ill. az eddig biztonságosnak vélt gátak, stb. nem látják el maradéktalanul feladatukat. A jövőbeli áradások káros hatásainak kivédésére az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság elkészítette Sajólád község (és az országban további 97 másik település) Vízkárelhárítási Tervét. E dokumentumokat az érintett települések meg fogják kapni, azonban ezek jelenleg még jóváhagyásra várnak. Magyarország közüzemi vízellátásának közel 90 %-át felszín alatti vízbázisok vízkészletét termelő vízművek biztosítják. Ezek mintegy kétharmada sérülékeny földtani környezetben működik.

7. ábra Felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek

A térképről átható, hogy Sajólád település (kül-, és belterület) jelentős része fokozottan érzékeny, másik része érzékeny terület besorolású.



Sajólád község ivóvízellátását a Sajóládi Vízmű biztosítja. Az ÉRV Zrt. Sajóládi Vízmű (Bőcs X/B vízbázis) a Sajó-Hernád kavicsteraszában tárolt talajrézegvízkészletre települt. A vízmű területe az Alföld északi peremén, a Sajó- és a Hernád-folyók összefolyásától északra található. A két folyó közti völgyet a folyók által a pleisztocénban lerakott kavicsösszlet tölti ki. Döntően ez a kavicsréteg tekinthető a térség vízadó rétegének. A Bőcs X/B vízbázis biztonságba helyezésének diagnosztikai fázisát a VITUKI Innosystem Kft. végezte el és dokumentálta le (2000. december). A diagnosztikai munka keretében elvégezték a terület állapotértékelését. A területet jellemző regionális áramlási irány É-ÉNy – D-DK –i. Ezt a regionális áramlási irányt a kisebb vízkitermelések, a tavak párolgásából eredő megcsapolások, illetve a folyók kismértékű megcsapoló, rátápláló hatása gyakorlatilag nem befolyásolja. A vízadó feküjének pannon korú agyagos márgás, féligáteresztő képződmények tekinthetők. A pannon összletbe homokos rétegek ágyazódtak, amelyekben a nyomás magasabb, mint a negyedkori rétegekben. A pleisztocén és a pannon vízvezető rétegek közötti agyagos-márgás rétegen keresztüli feláramlás jelenti a hidraulikai kapcsolatot. Sajólád térsége homokos fedővel jellemezhető. A Sajóládi Vízmű környezetében és attól délre általában homokosabb, míg északra agyagosabb fedőrétegek találhatók. A Sajó kavicsterasza alapvetően feláramlási terület, a pannon rétegekben uralkodó nyomásszint mindenütt magasabb, mint a pleisztocén homokos kavicsos rétegekben uralkodó piezometrikus szint. A talajvíz szempontjából beszivárgási területeken azonban a pleisztocén egy részét friss csapadékvíz tölti ki. A Vízmű északi részén a pannon felső agyagos rétegek szivárgással szembeni ellenállása jelentősebb, így az itteni beszivárgási területek csapadékvize szinte teljes egészében képes átmosni a kb. 20 m vastag pleisztocén üledéket. A déli részen a csapadékból származó friss víz csak a réteg felső részét tölti ki, és egy kevert zóna után, az alsó részben pannon eredetű vizek találhatók. A mértékadónak tekintett termelési állapotra meghatározott 50 éves utánpótlódási terület ÉÉNy – D-DK hossztengelyű, elnyújtott szabálytalan alakzat, melynek kiterjedése hosszirányban 9,25 km, legnagyobb szélessége 4,37 km. Északi határa a 37-es főút Felsőzsolca-Gesztely közötti szakaszától 600 m-re északra, a Bársonyos bal partján helyezkedik el. Délen Berzék település ÉNy-i széléig terjed. Legkeletibb része a FelsőzsolcaBőcs vasútvonal Hernád hídjától északra lévő Hernád parton húzódik, mintegy 500 m hosszúságban. Nyugati széle Alsózsolcán belül található, a Hunyadi és az Árpád utcák kereszteződésénél.



VÉDŐTERÜLETEK külső – fél év „A” – 5 év „B” – 50 év

8. ábra Bőcs X/B vízbázis hidrogeológiai védőterületei

Sajólád község a Vízműtől nyugatra helyezkedik el, belterületi ingatlanjai az 50 éves elérési időhöz tartozó védőterületen kívülre esnek. A község ÉK-i külterületi ingatlanjai a „B” hidrogeológiai védőövezeten belül találhatók. A vonatkozó korlátozások a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet 5. számú mellékletében találhatók. Vízminőség A Bőcs X/B vízbázis területe fokozott szennyeződés érzékenysége és az emberi fogyasztásra szánt víztermelés miatt a C1 határérték alkalmazása szükséges. A sekélyebb és mélyebb kutak között vízminőségbeli különbségek mutatkoznak. 50 m-nél mélyebb kutak csak a Sajóládi Vízmű térségében, illetve attól délre találhatók. A mélyebb kutak alacsonyabb klorid-tartalma és magasabb keménysége mutatja, hogy ebben a mélységben található vizek utánpótlódása nagyobb arányban származik a pannon rétegből, míg ezeknek a kutaknak a sekélyebb párjai friss víz jelleget mutatnak. A kutak trícium tartalma is a víz eredetében lévő különbségekre utal. A kutakban található trícium annak a bizonyítéka, hogy bizonyos mértékű felszíni eredetű víz mindenütt előfordul, azonban a keveredési arányok igen különbözőek. Sajólád településen végzett vízminőség vizsgálatok szerint a Ládi-erdőben magas ammóniaés alacsony nitrát-koncentráció, a településen belül alacsony ammónia- és magas nitrát érték a jellemző. Gyömrőpuszta területén évtizedek óta nagyüzemi állattartás folyik. Talajvizsgálat során a telep északi részén, az almos trágya tárolásának következtében magas ammónia koncentrációt mértek. A pontszerűen bejutó szerves és szervetlen nitrogénformák a felszín alatti vízben áramolva mintegy 1,2-1,5 km megtétele után gyakorlatilag teljes mértékben nitráttá alakulnak, a nitrogénformák mennyisége a hígulás és a talajban lezajló fizikai-kémiai-biológiai folyamatok következtében 1-2 %-ra csökken.



Potenciális szennyezőforrások Sajólád területén háztartási szennyvízszikkasztásból, háztáji állattartásból, illetve egyéb települési hatásokból származó szennyeződések fordulhatnak elő. A településen található kutakból vett minták alapján végzett vízminőségi vizsgálatok viszonylag magas nitrát-, illetve ammóniatartalmat mutattak ki. A vízbázis védelme érdekében legfontosabb feladat a folyókba (a talajvíztartón keresztül) kerülő tisztítatlan szennyvíz hányad és a diffúz kommunális szennyezés mértékének csökkentése, amit a települések csatornázásával, ill. a csatornahálózatra való csatlakozások arányának növelésével és ezzel párhuzamosan a szennyvízszikkasztások felszámolásával lehet elérni. Sajólád területén intenzív mezőgazdasági termelés folyik. A felhasznált vegyszerek (növényvédő szerek, műtrágyák, csávázó szerek, stb.) jelentős klórozott szénhidrogén származékokkal, triazin származékokkal, nehézfémtartalommal rendelkezhetnek, melyek talajba történő bemosódása során elérhetik a talajvizet, illetve a közeli Sajót (Kapás tanya). Potenciális szennyező forrás a Gyömrőpuszta településrészen folytatott állattartás (baromfi, szarvasmarha). Gyömrőpuszta a vízbázis védőterületének határán található. Ezen a településrészen a szennyvízelvezetés, -kezelés nincs megoldva. A keletkező almos trágya, hígtrágya veszélyforrás lehet. Feltételezhető, hogy ez a telep területén elszikkad. Sajólád község közigazgatási területe nitrátérzékeny terület. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet 1. számú melléklete értelmében a mezőgazdasági területre éves szinten szerves trágyával kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által közvetlenül kijuttatott, továbbá a szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is. A közúti közlekedésnél potenciális veszélyt jelent a téli csúszás-mentesítésnél használt anyag, és a véletlenszerűen bekövetkező baleseteknél kiömlő szennyező anyag bejutása a talajvízkészletbe. A téli időszakban síkosság-mentesítésre használt sóból származó klorid ion igen mozgékony, jól oldódik, a talajban gyakorlatilag nem kötődik meg, csapadékot képez, így rövid idő alatt megjelenik a talajvízben. A község belterületén lévő autójavító, - bontóműhelyben, lakatos-, karosszérialakatos műhelyben végzett tevékenység során, az árufuvarozó vállalkozó földmunkagépeinél felhasznált szénhidrogén származékok, keletkező veszélyes hulladékok (olajos rongy, fáradt olaj, stb.) miatt potenciális szennyező forrás. Potenciális szennyező forrás a település felhagyott, rekultivált hulladéklerakója, mely a Sajó árterében helyezkedik el. A község területén lévő kisebb-nagyobb illegális hulladéklerakók, építésitörmelék - lerkók, melyek megtalálhatók a település bel- és külterületén egyaránt, jelentős többletterhelést jelentenek a környezet számára. A szennyezések megszüntetése érdekében teendő hatósági intézkedések kezdeményezése megtörtént, a szükséges eljárások lefolytatása folyamatosan történik. (Például hulladékkezelési előírások betartása, betartatása; a feltérképezett illegális hulladéklerakók folyamatos felszámolása; csatornahálózatra történő rákötés kötelezése.)



Csatornázottság Sajólád községben a szennyvízcsatorna-hálózat teljesen kiépített, a rákötések aránya ~ 65 %os (2011. július 1-i adat, forrás: GW-Borsodvíz Kft.), a fennmaradt százalék esetében szippantásos módszert alkalmaznak. A község 1.009 lakásából 630 db van rákötve a csatornahálózatra, valamint 17 db közületi fogyasztóhely. A szippantott szennyvíz begyűjtésére és elszállítására az Önkormányzat közbeszerzési pályázatot fog kiírni. Talajterhelési díj kötelezettség 440 ingatlant érinthet, de a hiányos, rendezetlen ingatlantulajdonosi adatok miatt ezek elérése nehézkes, így 2010-ben csupán 289 adózó részére állapították meg, írták elő. A község belterületén a csapadékvíz elvezetésének megoldására nyílt földárkos csapadékvíz elvezető rendszer működik. Nagy esőzések során problémát okoz az árkok eltömődése, elhanyagoltsága, lefolyástalansága. Sok utcánál egyáltalán nincs vízelvezető árok, vagy csak egyoldalúan kialakított rendszer található. 2.1.3 Föld A föld -a föld felszíne és felszín alatti rétegei, a talaj, a kőzetek és ásványok, ezek természetes és átmeneti formái és folyamatai- védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét. Feladatunk a föld szennyezésének, károsításának megelőzése; igénybevételének korlátozása; igénybevételt követően a terület helyreállítása, rendezése, újrahasznosításra alkalmassá tenni. A község föld- és talajvédelmi helyzete A területen a talajok jelentős része a folyók öntésanyagain képződött hidromorf és szikes talajokból, valamint a magasabb térszínek löszös anyagain kialakult csernozjomokból tevődik össze. A környező hegyvidékekről lezúduló nagy energiájú szelek száraz időben elszállítják, áthalmozzák a gyengén kötött talajt, a felszínen lévő iszapot, homokot és jellegzetes formákat (szélbarázda, homokfodrok, stb.) alakítanak ki. A homokos-iszapos-agyagos üledékeken főleg réti és réti öntéstalajok fejlődtek ki, amelyeket szikes foltok tagolnak. Hasznosításuk főleg szántóföld (az öntés réti talajon gyakorlatilag minden a megyében előforduló növény termeszthető), de –különösen a szikes talajokon- sok a rét és a legelő is, valamint a folyók mentén az ártéri ligeterdők tölgyes-nyáras-fűzes állománya. A Sajó és a Hernád közötti völgyet a folyók által a pleisztocén lerakott kavicsösszlet tölti ki. A kavicsterasz vastagsága Sajóládnál 50-60 méterrel jellemezhető. A község környezetében jelentős kavicskészlet található, melynek kitermelése jelenleg is történik (pl.: Alsózsolca, Sajópetri, stb). A tágabb környezetben már hosszú évtizedek óta folytatnak kavicsbányászatot. Kezdetben inkább csak a talajvízig, majd a 60-as évektől talajvíz alatti, sekélyebb kotrással. Anyagnyerő gödrök maradtak vissza a MÁV, illetve ipari vasút építések, felújítások, felüljáró építések nyomán is. Az így keletkezett száraz, illetve víz alatti gödrök egy részét később betöltötték földes meddővel, építési törmelékkel. A község területén jelentős a mezőgazdasági művelés alatt álló területek száma, azonban rendkívül hiányosak a földvédelemmel, talajállapottal, termőképességgel kapcsolatos információk. SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


A lejtős területek szántásánál, a teraszok kialakításánál különös figyelmet kell fordítani az esésvonalra merőleges irány tartására, hogy ez által a talajlemosódásokat megakadályozzák. A község területén a legjelentősebb talaj-degradációs folyamatok a következők: sófelhalmozódás, szikesedés, tömörödés, a talaj puffer-képességének csökkenése, nehézfémfelhalmozódás, biológiai degradáció, szerves anyag-készlet csökkenése; szélerózió – elsősorban a nagytáblás szántóföldi művelésű területeket sújtja, mely a kora tavaszi, őszi száraz időszakra jellemző. Csökkenti a talajok termőképességét, a településeken légszennyezést okoz, a talajrészecskékkel kifújt műtrágya- és vegyszermaradványok egészségügyi kockázatot jelentenek. Gyömrőpusztán az 1960-as évek közepétől folyik állattartás (szarvasmarha, baromfi). A trágyakezelés és elhelyezés többféle módját alkalmazták a telep működése során, figyelmen kívül hagyva annak szennyező hatását. A telep északi részén, az istállók körül éveken keresztül tárolták a friss almos trágyát, ami a talajban és a talajvízben igen magas ammónia koncentrációt eredményezett. A talajt szennyezőkkel kapcsolatos hatósági intézkedések folyamatosan történnek (talajterhelési díj kiszabása: a vízbázis védőidomának közelsége miatt fokozottan érzékeny területeken talajterhelési díj fizetése kötelező.) A szabálytalan, illegális hulladéktárolás, illetve -lerakás megszüntetése érdekében folyamatosan intézkednek. Az illegális lerakók felmérése, feltérképezése, a felhalmozódott hulladékok elszállítása folyamatosan történik. 2.2

A települési és az épített környezet állapota

2.2.1 Települési környezet A települési környezet egyik meghatározó alakító tényezője a település infrastrukturális ellátottsága. A lakosság mindennapi életének zavartalan működéséhez elengedhetetlen feltétel az alapvető infrastruktúra (ivóvízellátás, elektromos energia) biztosítása, a szennyvízelhelyezés, a csapadékvíz elvezetés, a hulladék elhelyezés megoldása. A településen lévő lakó és intézményi épületek, közterületek, utak, járdák szintén részei a települési környezetnek, ezért azok tisztán tartása lényeges feladat. A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni. 2.2.1.1 Vízellátás A település a sajóládi vízmű hálózatra van bekapcsolva. Az ivóvíz bekötések aránya több, mint 80 %-os. Sajólád község ivóvíz ellátását a Bőcs-Sajólád ÉRV Rt. Kelet-Borsodi Regionális Vízmű Üzem biztosítja. A vízmű telep kapacitása: 20.000 m3/d. Víztisztítás technológiai sora: levegőztetés, vegyszeres adagolás (KMnO4), szűrés, fertőtlenítés. Vízkivételi kutak: 6 db SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Kutak vízhozama: 100 l/s Kutak mélysége: 60 m Vízellátási adatok: - Háztartásoknak szolgáltatott vízmennyiség: - Közterületi kifolyók száma: - Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma: - Közüzemi ivóvíz hálózat hossza:

57.423 41 821 19,62

m3 db db km

A településen az ivóvízellátás megfelelő. Az elmúlt időszakban jelentősebb mértékű vízhiány nem volt, korlátozások alkalmazására nem volt szükség, kivéve a 2010. évi rendkívüli árvizet és az azt követő időszakot. A mezőgazdaság jelenlegi helyzetében nem kell többlet vízfelhasználással számolni, hiszen nincsen locsolásos termesztési technológia kialakítva. A jelentkező többlet vízfogyasztást az üzemeltető nyilatkozata alapján a vízmű biztosítani tudja. (Az utánpótlódásból az a vízmennyiség tekinthető hasznosíthatónak, ami hosszú távon, megfelelő biztonsággal rendelkezésre áll, minősége megfelelő, és hasznosítása nem okoz környezeti károkat.) Az időközben jelentkező – növénytermesztéshez szükséges – vízigény biztosítása környezetvédelmi szempontok figyelembevételével megoldható. Környezetvédelmi követelmények: -

A vízhasználat mértéke tartósan nem haladhatja meg a megújuló készlet értékét. A hasznosítás mértéke nem ronthatja „számottevően” az egyéb hasznosítási formák lehetőségeit. A hasznosítás nem okozhat ökológiai és vízminőségi problémákat.

Feltétel: A megújuló készletnek csak a környezetvédelmi célokat szolgáló igények feletti része hasznosítható. A „környezetvédelmi vízigény” (a mederben hagyandó vízhozammal analóg fogalom) magában foglalja a talajvízből történő párolgás és a vízfolyásokba jutó alaphozam környezetvédelmi szempontból fenntartható részét. Amennyiben a továbbiakban a gazdaságos növénytermesztést csak öntözéssel lehet majd folytatni, a vízminőség védelme érdekében figyelembe kell venni, hogy Sajólád község területe – a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet mellékletének A) része értelmébennitrátérzékeny területre esik. 2.2.1.2 Kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás Sajólád község belterületén a szennyvízcsatorna hálózat teljesen kiépített. A rákötések aránya jelenleg 61,2 % (2011. július 1-i adat). A csatornahálózaton el nem vezetett szennyvíz begyűjtése esetében szippantásos módszert alkalmaznak. Szennyvíz csatornázási adatok: - Sajólád településen keletkező szennyvízmennyiség: ~ 64.700 m3/év - Keletkező napi szennyvízmennyiség: ~177,2 m3



Szennyvíz befogadó: - a településen keletkező szennyvizek befogadója a Köröm községi szennyvíztisztító telep. - a tisztító telep kapacitása 2000 m3/nap. Szennyvízcsatorna hálózat: A község szennyvízcsatorna rendszere átemelő telepek kiépítésével csatlakozik a XIII. sz. regionális szennyvíz főátemelő telepre, ami biztosítja a szennyvíz zavartalan elvezetését a körömi szennyvíztisztító telepre. Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma: ~630, közületi ingatlan: ~17. A szennyvízcsatorna hálózat részben gravitációs, részben nyomott rendszerű, amelyben négy szennyvíz átemelő műtárgy van elhelyezve. 1. 2. 3. 4.

sz. szennyvízátemelő: Rákóczi Ferenc utca 2. sz. 346/2 hrsz. sz. szennyvízátemelő: Fráter György u. 28. sz. 876/1 hrsz. sz. szennyvízátemelő: Zrínyi utca 835 hrsz. sz. szennyvízátemelő: Sport utca 32/a 600 hrsz.  gravitációs szennyvízcsatorna hossza: 14.042 m  nyomott szennyvízvezeték hossza: 3.473 m  bekötő vezeték hossza: 8.542 m

Szennyvíztisztítás Az összegyűjtött kommunális szennyvíz tisztítása a Köröm községi szennyvíztelepen történik. A Köröm községi szennyvíztisztító telepre 10 település (Berzék, Gesztely, Hernádkak, Hernádnémeti, Köröm, Onga, Ónod, Sajóhídvég, Sajólád, Sajópetri) csatlakozik. A telep víztisztító kapacitása 2000 m3/nap. A körömi szennyvíztisztító telepen az összegyűjtött szennyvízmennyiséget fizikai, majd több lépcsős biológiai tisztítási technológiával (a szerves nitrogén és foszfor részleges eltávolításával) kezelik. A szennyvíz tisztítása a nem oldott szennyezők mechanikus elválasztásából, illetve az oldott, vagy finoman elosztott szennyezők, mikroorganizmusok által lebontható szerves anyagok lebontásából áll. Fizikai szennyvíztisztítás: A tisztítandó szennyvíz első lépésként mechanikai tisztításon megy át. A mechanikai tisztítás célja a nagyobb méretű, illetve a gépészeti berendezésekre ártalmas szilárd szennyezőanyagok eltávolítása. A csatornahálózatból érkező szennyvízből gépi (vagy egy esetleges meghibásodás, áramszünet esetén kézi) rács segítségével kifogják a rácsszemetet, mely tömörítés és víztelenítés után egy zárt csővezetéken a rácsgépház alatt elhelyezkedő gyűjtőkonténerbe jut. Ezután egy homokfogó a nehéz, szemcsés ülepedő anyagokat választja le. A homokfogóban történik a kémiai foszforeltávolításhoz szükséges Fe2SO4 hatóanyagú vegyszer (flokkuláló szer) beadagolása. A csatornahálózaton érkező szennyvízmennyiségen túl a telep 50 m3/nap mennyiségű települési folyékony hulladékot tud fogadni. A szippantott szennyvizet a fogadó műtárgyba SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


telepített kézi tisztítású rácson kell keresztülvezetni. A szivattyúk lehetővé teszik a mészhidrát por adagolását követően a szennyvíz átforgatását, majd az anaerob medencébe történő feladását. Biológiai szennyvíztisztítás: A mechanikai tisztításon átesett szennyvíz egy tömbösített műtárgyba jut, mely 8 medencéből áll: 1db közös előszelektorból, 1 db közös anaerob medencéből és 3-3 db a medence alján összenyitott anoxikus és levegőztető medencéből. A tisztítási technológia az anaerob és előszelektor medencék után három párhuzamos blokkra válik, melyek egymástól függetlenül üzemeltethetőek. Tolózárakkal szabályozható, hogy a szennyvíz melyik technológiai sorra kerüljön. A medencékben a szennyvíz állandó áramlását beépített keverők biztosítják. Az anaerob és aerob szennyvíztisztítást mikroorganizmusok végzik: a szennyvízben található szerves anyagokat használják fel energiatermelésre, lebontási termékeik pedig kis molekulájú stabil vegyületek, mint például szén-dioxid, metán, kén-hidrogén, ammónia, stb. A sejtekbe beépült szerves anyagok ülepítéssel eltávolíthatók a rendszerből, mielőtt a megtisztított szennyvíz a befogadó vízfolyásba kerülne. A még ülepítetlen szennyvíz mind három levegőztető medencéről a Dorr típusú utóülepítőre, majd iszapsűrítőre folyik. Itt történik a szennyvíz-eleveniszap elegy szétválasztása. Az iszap szükség esetén recirkulálható a biológiai tisztítási fázis medencéibe. A fölös iszaphoz mészhidrátot adagolnak, melynek dehidratáló hatásán kívül pH szabályzó (növelő), szagcsökkentő és fertőtlenítő hatása is van. A sűrített iszap végül a gépi iszapvíztelenítőre kerül, ahonnan a víztelenített iszap közvetlenül a zárható gyűjtőkonténerekbe jut. A szennyvíz utolsó technológiai lépésként a fertőtlenítő medencébe kerül, ahol klórozással történik a fertőző mikroorganizmusok elpusztítása. A szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének befogadója a Sajó folyó. A körömi szennyvíztisztító telep nyers és tisztított szennyvizének átlagos minősége: 5. táblázat

Vizsgált összetevők KOICr BOI5 NH4-N összes N összes P összes lebegő anyag

Nyers szennyvíz [mg/l] 972 423 93,8 121,5 10,4 342

Tisztított szennyvíz [mg/l] 351 135 47,1 66,4 6,3 85

Jelenleg a településről szippantásos rendszerben összegyűjtött szennyvizeket szakszerű és a jogszabályi követelményeknek megfelelő elhelyezése a Köröm községi szennyvíztelepen lehetséges. Szennyvíziszap elhelyezés A körömi szennyvíztisztító telepen keletkező sűrített, víztelenített fölös szennyvíziszap teljes mennyiségét a SZATEV Zrt-hez (3800 Szikszó, Külterület, Pf: 44.) szállítják, ahol komposztálással hasznosítják. Hulladéklerakón nem helyeznek el szennyvíziszapot. SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


A fennmaradt víztelenített iszapot komposztálással lehet hasznosítás számára kedvezőbbé tenni. A komposztálás olyan biológiai folyamat, amely a szennyező anyagok, hulladékok, melléktermékek szerves anyagait stabil, továbbá könnyen már nem bomló, humuszszerű termékké alakítja át. A mezőgazdaságban, különösen a kertészetekben régóta ismert és alkalmazott módszer. A szennyvíziszap-komposzt a komposztálási folyamat humuszhoz hasonló végterméke, amit egyes esetekben kiegészítő folyamatok (pl.: levegőztetés, rostálás), valamint kiegészítő anyagok hozzákeverése (pl.: más szerves hulladék, tőzeg, fahulladék) segítségével nyernek. A tipikus szennyvíziszap-komposzt átlagos nitrogéntartalma kb. 1 %, de ez az iszaptól és a komposztálási folyamattól, illetve az adalékanyagoktól függően változhat. A szennyvíziszap komposztálási folyamata rendszerint aerob, mezofil, illetve termofil szakaszban zajlik le. Az aerob körülmények fenntartása azért szükséges, mert így viszonylag magasabb hőmérséklet érhető el és a szagképződés minimalizálható az anaerob komposztálási folyamathoz képest. A legtöbb szennyvíziszap komposztálási eljárás szabadtéri jellegű, és a folyamatot részint a széljárás felhasználásával, részint mesterséges levegőztetéssel szabályozzák. Legelterjedtebb eljárási módszer a prizmás komposztálás. A víztelenített iszapot általában előbb összekeverik valamely más adalékanyaggal, amelyre részint a megkívánt C:N arány, részint az anyag szerkezetének lazítása, jobb levegőellátása miatt van szükség. Ezután a műszakilag és technológiailag szükséges mértékben előkezelt területen prizmákba rakják a keveréket, és mintegy 3 hétig levegőztetik. Ez történhet a prizma rendszeres időszakonként való átforgatásával, vagy az állandó helyre lerakott prizmán levegőátszívással, légszivattyú segítségével. Ez után már többnyire csak utóérlelés és szárítás szükséges, majd a kész komposzt hasznosítására elszállítható, vagy átmeneti depóniába rakható. A szennyvíziszap-komposzt ugyanúgy hasznosítható, mint a más anyagokból készült komposzt vagy a szerves trágya fölhasználása.

2.2.1.3 Csapadékvíz elvezetés A községben nyílt árkos rendszerben történik a csapadékvíz elvezetése. A település domborzat morfológiai szempontból síkvidéki jellegűnek tekinthető. A település egyes részein a topográfiai gravitációs viszonyok nem biztosítottak, így a terület lefolyástalanná válik. Az árkok vonalvezetését az úthálózatok magassági vonatkozása határozza meg. Az árkok vizeinek bevezetése a Sajóba történik. 2.2.1.4 A települési környezet tisztasága Sajólád község területén a közterületek, utak, járdák tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai gondoskodnak. Az esőtől, hótól síkossá vált járdákat, szerves anyagot nem tartalmazó anyaggal (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell felszórni. 2.2.1.5 Kommunális hulladékkezelés A Sajólád községben keletkezett települési szilárd hulladék elszállítását és ártalmatlanítását a Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt. (3527 Miskolc, Zsigmondy út 34.) végzi. A begyűjtött települési szilárd hulladék (~930 t/év) ártalmatlanítása az AVE Miskolc Kft. (3527 Miskolc, József Attila u. 65.) által üzemeltetett, Hejőpapi mellett található regionális hulladéklerakón történik.



A hulladékkezelési helyi közszolgáltatást – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 12. §-a alapján – mindenki köteles igénybe venni. A kommunális hulladék begyűjtéséért, szállításáért az igénybevevők az aktuális önkormányzati rendeletben előírt mértékű szolgáltatási díjat kötelesek fizetni. Sajóládon a szilárd kommunális hulladékok gyűjtése a lakosságnál egyedi, esetenként maximum 2 db 110 literes szabványméretű kukában történik. Az önkormányzati fenntartású intézményeknél szintén 110 literes edényzetekben gyűjtik a kommunális hulladékot, az edényzetek darabszáma az egyes intézmények igényeitől függ. Kivételt képez az általános iskola, ahol egy 4 m3-es gyűjtőkonténert használnak. A keletkező hulladék mennyiségének megfelelő számú gyűjtőedényzet beszerzéséről, pótlásáról, javításáról, tisztántartásáról, fertőtlenítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását az önkormányzattal kötött megállapodás szerint heti gyakorisággal végzi. A 4 m3-es edényzet ürítése szükség szerint, telefonbejelentés alapján történik. A szolgáltató a gyűjtőedények ürítését, ürítés céljából történő elszállítását az előírt követelményeknek megfelelő, zárt rendszerű, tömörítős hulladékszállító gépjárművekkel és konténerszállító gépjárművekkel végzi. Lomtalanításra évi két alkalommal (tavasszal és ősszel), a polgármesteri hivatal és a szolgáltatást végző szervezet által egyeztetett időpontban kerül sor, melyről a lakosságot előzetesen tájékoztatni kell. A vegyes összetételű települési szilárd hulladék a Hejőpapi határában található, 500 000 m3 kapacitású regionális kommunálishulladék-lerakón kerül deponálásra. A Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központban működő hulladékgazdálkodási rendszer fő részei: - központi regionális hulladéklerakó műszaki védelemmel, biogáz rendszerrel, - szelektíven begyűjtött, hasznosítható anyagok elkülönítése, válogatása, tárolása, feldolgozásra történő előkészítése, - zöldhulladék, szerves hulladék komposztálása, - elkülönítetten beszállított építési, bontási törmelék tárolása, előkezelése. 2.2.1.6 A lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem Ilyen típusú zajok alapvetően a község vendéglátó, szolgáltató létesítményeihez kötődnek. A létesítmény fenntartásával, működtetésével, vendégek, vásárlók mozgásával közvetlenül vagy közvetve kapcsolatos zajeseményekből tevődnek össze. A báli szezon idején a zenés programok, valamint a nyaranta megrendezésre kerülő esküvők, lakodalmak zajhatása zavaró a központban élő lakosság számára, mivel az ilyen és ehhez hasonló rendezvények lebonyolítására többnyire csak a község központjában található helyi iskola épülete alkalmas. Három jellemző zajkibocsátási forrás emelhető ki:  Áruszállítás, rakodás: különösen zavaró, ha a tevékenység a hajnali órákban folyik (pl.: élelmiszer, tej, kenyér, stb. terítése). SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


 Rendezvények, szórakoztató-, vendéglátóhelyek műsorai, zeneszolgáltatás (22 óra után is nyitva tartó zenés szórakozóhelyek kiemelt figyelmet követelnek!)  Szórakoztató, kulturális és vendéglátóhelyeket látogató közönség, vendégek üzleten kívüli, közterületen történő mozgása, tevékenysége, viselkedése (főként az éjszakai időszakban keletkező zajhatások zavaróak). 2.2.1.7 Zöldterület-gazdálkodás A Sajólád közigazgatási területére eső zöldfelületeket két részre, bel- és külterületen elhelyezkedő zöldterületekre lehet felosztani. Különválasztásukat az indokolja, hogy a belterületi zöldfelületek (közpark, magán- és kiskertek, intézmények parkosított részei stb.) valamilyen humán cél által vezérelve jöttek létre, többnyire tehát nem természetes eredetűek, így fennmaradásuk alapvetően az emberi gondoskodás meglététől, annak gyakoriságától függ. Ezzel szemben a külterületeken még fellelhető zöldfelületek bár az emberi tevékenység hatásai által szintén befolyásoltak, sőt, fennmaradásukat is alapvetően befolyásolhatja a kezelések megléte vagy hiánya (például kaszálók, legelők) azonban alapvetően természetes eredetűek (Ládi-erdő). Kivétel a korábbi vagy ma is használatban lévő temetőkertek lehetnek, ahol egykor erdők létezhettek, ám azok kivágása után, az azóta eltelt évtizedekben (évszázadokban) gyepes részek alakultak ki és maradtak fenn. A térségben fellelhető többi temetővel közös vonásuk, hogy alapvetően árvízmentes térszíneken alakították ki őket, fennmaradásukat pedig régebben és jelenleg is a kezelő beavatkozások megléte biztosította. Természetvédelmi vonatkozásukról a 2.3 fejezetben külön szólunk. A belterületen fekvő zöldfelületek rendszeres gondozásáról, karbantartásáról tehát az Önkormányzat gondoskodik. Ide tartozik a sportpálya, a közpark, a kegyeleti park, a temető illetve további közterületi zöldfelületek (mezsgyék, járdaszegélyek) karbantartása is. A település közigazgatási területére eső zöldfelületek közül külön említést érdemel a település K-i szélétől kifelé terjeszkedő egykori Sajóládi-erdő (Ládi-erdő néven is ismerik). A 90-es évek elején kiterjedése még megközelítette a 180 hektárt, majd a fokozatos – elsősorban illegális – letermelést követően a 2007-2009 közötti időszakra területének 1 %-ra zsugorodott. Az erdő a nemzetközi védettségű (Natura 2000) státusza mellett egyben gazdasági erdőterület is volt, amelynek kezelője, fenntartója az Északerdő ZRt. A 2000-es évek vége óta eltelt időszakban az erdészet nagyobb számú csemete ültetésével próbálkozott, az erdőtelepítési munkáknak azonban nem kedvezett a 2010. évi szélsőségesen esős és hideg időjárás, valamint az általa kialakult árvízi helyzet. Jelenleg a község közigazgatási területén inkább a telepített faültetvények (elsősorban nyarasok) jelenléte dominál. Az Önkormányzat a község belterületén korábban több zöldterület és egy játszótér kialakítását, valamint a Sajó-híd mellett nyugati irányba, a folyó és a belterület között fekvő rész zöldterületi felhasználás céljából történő belterületbe vonását is eltervezte, ezek egy része az utóbbi időben meg is valósult. 2.2.1.8

Helyi közlekedésszervezés

Környezetvédelmi szempontból fontos tényező a helyi közlekedésszervezés. Sajólád község levegőminőségét nagymértékben határozza meg a közlekedésből származó légszennyezés. Úthálózat A település három irányból közelíthető meg közúton, Alsózsolca, Ónod és Bőcs irányából. SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Alsózsolca és Bőcs felé a 37. számú főközlekedési utat, Ónod irányába a 35. számú főközlekedési utat, Sajópetri felé a 3. számú főközlekedési utat lehet elérni. A 3-as főút Sajóládtól nyugatra, a községtől kb. 6 km-re húzódik. A település fő közlekedési tengelyét az É-D-i irányú 3606. számú közút és a Ny-K-i irányú 3609. számú közút alkotja, melyek a településmag közepén keresztezik egymást. A helyi belterületi utak hossza 13,7 km. A külterületi utak hossza 8,5 km. Közúti csomópontok A község jelentős közúti csomópontja a Dózsa György u. – Jókai u. – Fráter György utcák csatlakozása, valamint a Sajó híd mellett a Sajópetri forgalmi út és az Ónod felé vezető forgalmi út kereszteződése. Kerékpárút A település kerékpárút-hálózatának fejlesztését Miskolc irányából tervezik. A tervezett kerékpárutak a közutak mellett, illetve a mellettük lévő zöldterületi sávon kerülhetnek kiépítésre. Járdák Az utak mellett járdák találhatók a gyalogos közlekedés segítése érdekében. A településen járda ellátottsága jónak mondható. Parkolók A községben négy parkoló lett kialakítva a polgármesteri hivatalnál, a temető mellett, az egészségháznál és a gyógyszertárnál. Közútfejlesztések A község külterületének Ny-i részén keresztül halad az M 30-as autópálya, a Hosszúdűlő, a Rövid dűlő ingatlanjain, valamint érinti a Jakabi-dűlő ingatlanjainak egy részét. A településen új belterületi utat terveznek kialakítani, ezzel a község nyugati részén lévő területek megközelítése könnyebbé válik. Vasút hálózat A községnek nincs vasútállomása. A Miskolc-Szerencs vasútvonal a községet nem érinti, Felsőzsolcánál lehet leghamarabb elérni. A Miskolc-Budapest fővonal Miskolcon, illetve Nyékládházán érhető el. Autóbusz közlekedés A községben helyközi autóbusz megálló található. A helyi autóbusz hálózat fő feladata a környező települések között rendszeres tömegközlekedési kapcsolat biztosítása. 2.2.1.9 Energiagazdálkodás A szükséges energia túlnyomó részét környezeti elemeinkből nyerjük. Az energiafelhasználás során keletkező „maradékanyag” visszakerül a környezetbe. Feladatunk az energia hatékony és gazdaságos felhasználása, valamint a környezetbe történő kibocsátás megelőzése, minimálisra csökkentése.



Gázfogyasztás A gázfogadó állomás a település északi részén található. Ez a gázfogadó állomás biztosítja az ellátást Sajólád község részére. A község gázszolgáltatója a TIGÁZ Zrt.. A településen összesen 796 (forrás: TIGÁZ Zrt./2011-es adat) vezetékes gázt fogyasztó háztartás regisztrált. A vezetékes gázellátó-hálózat kiépülésével a palackos gázok aránya folyamatosan csökken. Elektromos energiafogyasztás A községben az elektromos energiaszolgáltató az ÉMÁSZ. A villamosenergia-termelés jelenleg Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legjelentősebb környezetterhelő szektora. Az energiarendszer alapjai több évtizede, az energiatakarékosság és a környezetvédelmi szempontok mellőzésével épültek ki. A hatékonyság és fejlesztés területén előrelépést hozott az ágazat privatizációja, ez viszont maga után vonta a költségek és tarifák jelentős növekedését. A szolgáltatók monopóliuma miatt a fogyasztó kiszolgáltatott helyzetben van. Ebből adódóan a szolgáltatói oldalról nincs késztetés az energiatakarékosság megvalósítására, míg a fogyasztók jelentős része önmagában ezt csak jelentős költségek révén tudja elérni. Az energiafelhasználásnál lényeges szempont az energia előállítás, -átalakítás, -szállítás hatékonysága, illetőleg annak hiánya. A víz, gáz, elektromos energia vonatkozásában azonban a hatékony és takarékos felhasználás nagyobb mértékben a fogyasztókon múlik. 2.2.1.10 Rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a csökkentésének településre vonatkozó feladatai és előírásai

környezetkárosodás

A szennyezések elsősorban megelőző intézkedésekkel akadályozhatók meg: 

az illegális hulladéklerakók felszámolása – a szükséges anyagi források pályázati úton kiegészíthetők.  szennyvízderítők felmérése  az állattartással kapcsolatos koncentrált talajszennyeződés megszüntetése (állattartó telep vizsgálata). Az egyéb rendkívüli környezetszennyezés elhárítása érdekében az illetékes megyei szervezetekkel történő szoros együttműködés szükséges:  BAZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 3525 Miskolc, Dózsa Gy. út 15. http://baz.katasztrofavedelem.hu/  Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3530 Miskolc, Mindszent tér 4. http://emiktvf.zoldhatosag.hu/  Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, 3527 Miskolc, Vörösmarty út 77. http://www.evizig.hu/ 2.2.1.11 Lakossági környezeti tudat- és szemléletformálás A környezetvédelmi tudat- és szemléletformálást már igen kicsi korban el kell kezdeni, hogy a felnövekvő nemzedék környezettudatos magatartásával, életvitelének alakításával képes legyen a környezeti problémák feloldására, a környezeti válság elmélyülésének SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását, az emberi társadalom fenntarthatóságát. A környezetvédelemmel kapcsolatos nevelés és oktatás területén nagyon fontos az egymásra épülő életszakaszoknak megfelelő célrendszerek kialakítása és azok alapján való tervszerű munkavégzés, melynek célja, hogy a tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt életvitelük meghatározó erkölcsi alapelve legyen. A községben 1 óvoda és 2 általános iskola működik. Mind az óvodában, mind az iskolában meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy a gyerekek közvetlen kapcsolatba kerüljenek a természettel és felismerjék a természetvédelem, illetőleg a környezetvédelem szükségességét. Az általános iskolában szervezett erdei programok keretében a tanulók a tantervhez illeszkedő, előre kialakított program alapján fedezhetik fel a felkeresett hely adottságait, ismerkednek meg annak földrajzi viszonyaival, növény- és állatvilágával, a helyi történelemmel, kultúrával, az ott élő emberek szokásaival, az épített környezettel. Az eddig már hagyománynak számító erdei iskolai táborok helyszínei: Pácin, Sáta, Szilvásvárad, Bogács, Tiszalúc. Az általános iskola pedagógusai aktívan részt vesznek ezen programok folyamatos szervezésében és lebonyolításában. Az óvodai és iskolai oktatás folyamatában lehetőséget kell teremteni arra, hogy a gyerekek a tantárgyi követelmények mellett olyan ismeretekre tegyenek szert, melyek a tiszta, egészséges környezet eléréséhez, megóvásához, fenntartásához elengedhetetlen.  Az óvodában és az iskolában egyaránt megszervezett „Zöld nap”-i programok segítséget nyújthatnak a gyerekek számára a természetvédelem és a környezetvédelem fontosságának felismeréséhez, valamint felhívják a figyelmüket az intenzíven igénybevett /megújuló, nem-megújuló/ természeti erőforrások (víz, ásványi nyersanyag, stb.) védelmének szükségességére. Ilyen „Zöld napok” például: február 1. A Tisza Élővilágának Emléknapja február 2. A Vizes Élőhelyek Világnapja március 22. A Víz Világnapja március 23. Meteorológiai Világnap április 22. A Föld Napja május 10. Madarak és Fák Napja május 22. Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja június 5. Környezetvédelmi Világnap június 17. a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja szeptember 16. Az Ózon Világnapja szeptember 3. szombatja Takarítási Világnap október 1. Habitat Világnap október 5. Az Állatok Világnapja október 21. Földünkért Világnap SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


 Környezeti, környezetvédelmi versenyeken való részvétellel a tanulók a megszerzett környezetismereti, természetismereti és környezetvédelmi tudásukat tovább bővíthetik, fejleszthetik. Az ilyen és ehhez hasonló versenyeken a tanulók érdekes és hasznos ismeretekre tehetnek szert. A környezetvédelmi versenyeknek jelentős szerepe van az ismeretek közvetítésében, valamint a tanulók környezettudatos viselkedésének fejlesztésében.  A község általános iskolájában el kell érni, hogy a tanulók rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a hulladék keletkezése, kezelése és újrahasznosítása területén, ismerjék meg az ezzel kapcsolatos /kör/folyamatokat, és értsék az alapvető ökológiai és társadalmi összefüggéseket. Az iskola alakítsa ki saját környezettudatos „hulladékgazdálkodási” rendszerét, a tanulók tevékeny részvételével, melynek segítségével a hulladék keletkezésének megelőzése, a tanulók által megtapasztalhatóan újrahasznosítható hulladék szelektív gyűjtése, újrahasznosítási folyamat nyomon követése hozzájárul a tanulók környezettudatos fogyasztási szokásainak kialakulásához. A szelektív hulladékgyűjtési program elsősorban az iskolában keletkező hulladékokra kell, hogy koncentrálódjon. Fontos, hogy az önkormányzat vegyen részt a programban, mivel számára a hulladékkezelés kötelező feladat. Nevelési szempontból a gyűjtés mellett hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy a programban résztvevő valamennyi szereplő lássa a teljes „életutat” a hulladék keletkezésétől az ártalmatlanításig, a környezeti károkat és az ennek csökkentésére irányuló egyéni és közösségi cselekvési lehetőségeket (szóróanyagok, plakátok). Ez a program a fenntartható fogyasztásra nevelés részeként a hulladék keletkezésének megelőzésére kell, hogy irányuljon. Az iskolában keletkező hulladékok esetében végig kell gondolni -a megelőzés elve alapján-, hogy melyek azok a hulladékfajták, melyeknek keletkezése megelőzhető. Fontos, hogy a szelektív gyűjtési program szerves része legyen a hulladékkal kapcsolatos szemléletformálási, nevelési, oktatási tevékenységnek.  A község általános iskolája a tanulók tevékeny részvételével alakítsa ki saját energiatakarékos „háztartását”, mely hozzájárulhat a tanulók környezettudatos magatartásának kialakulásához. El kell érni, hogy a tanulók – esetleg mérési tapasztalatok útján – megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek az energiaforrásokról, felhasználásáról, helyettesíthetőségéről. Az iskolai energiatakarékossági program lehetőséget nyújt a tanulóknak az iskola energia felhasználásának felméréséhez és monitorozásához, támogatja a fogyasztás csökkentésének egyéni és önálló módjait, takarékossági ötletbörze szerepe van. Mindezt többféle tevékenységi formában valósíthatja meg, pl. feladatok, számítások, rajzverseny. 2.2.2 Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései Az ember és környezete szoros kölcsönhatásban van egymással. A környezet minőségének romlása az emberi egészségére is kihat. SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


A 2010-es statisztikai adatok alapján Sajólád község lakossága 3110 fő. 6. táblázat

Megnevezés Sajólád

Élve születés 42

Halálozás 34

Forrás: www.teir.vati.hu, 2010.

Sajóládon az egészségügyi ellátást 1gyermekorvos, 1 felnőtt orvos és 1 védőnő végzi, valamint a község fizikoterápiás szakrendelővel rendelkezik (https://teir.vati.hu/2009) Sajólád 1 gyógyszertárral rendelkezik. A községben Egészségház működik. A helyi lakosság sportolási igényei az iskola tornatermében, valamint a sportpályáján elégíthetők ki. 2.2.3 Épített környezet A Sajó bal partján épült község határában megtelepedett már az őskor embere is. Mivel azonban tervszerű régészeti kutatásra, nagyobb szabású ásatásokra eddig nem került sor, a magyar középkort megelőző időszak településtörténete mindez idáig felderítetlen. Sajólád mai nevét az országos községi törzskönyvbizottság tette hivatalossá 1904-ben. Korábban egyszerűen Lád néven szerepelt. Azért, hogy az országban előforduló többi "Lád" nevű településtől megkülönböztessék, kapta nevéhez a "Sajó" előtagot, amely a község határában futó folyóra utal. A megkülönböztető jelző azért is szükséges volt, hiszen Borsod megyén belül is két "Lád" volt. Az északi kapta a Szendrőlád nevet. Maga a Lád elnevezés személynévi illetve nemzetségnévi eredetű. A "Lad" vagy "Lád" a szláv Vlad ill. Vlagyimír névből eredeztethető. Téves az az elterjedt magyarázat, amely Szt. László latinosított névalakjából (Ladislaus) eredezteti. A Sajó fontos átkelőhelyénél a mai Sajólád határában már a honfoglaló magyarok megtelepedtek (szórványos régészeti leletek tanúbizonysága szerint). A középkori falu minden bizonnyal már a XI. században létezett. Az első, kétségtelenül a mai Sajólád elődjére vonatkozó adat egy 1349-ben keltezett oklevélben maradt ránk, amelyből kiderül, hogy Ládi Domokos fia Donch és Domokos fia János fia Jakab birtoka. A középkorban forgalmas településnek számíthatott a Sajó menti Lád is, mert itt volt a Pestről Szikszón át Kassára vezető út egyik átkelő helye a Sajón. A vízen való átkelést feltehetően kezdetben rév, aztán híd segítette. Ebből következőleg vámhely is lehetett Lád. A Ládi család kihalta után 138l-ben Czudar Péter kapta Nagy Lajos királytól Lád birtokát. A birtokosváltozás a későbbiekben sorsdöntőnek bizonyult a falu életének alakulásában. A pálosok ládi megtelepítéséről tudósító első ránk maradt oklevél 1387. április 25-én kelt: Zsigmond király utasította az egri káptalant, hogy küldje ki hiteles emberét, akinek jelenlétében a királyi emberek járják be Lád határait és szükség szerint új határjeleket állítsanak. Ládot Czudar Péter bán ugyanis a pálosoknak adta. A kolostorépítésre vonatkozó ünnepélyes alapítólevél 1387. szeptember 25-én íródott: Czudar Péter bán Szűz Mária és Remete Szent Pál iránti tiszteletből és meggondolva a halál elkerülhetetlenségét, üdvözülése érdekében a Borsod megyében fekvő Lád nevű földjét a Sajó folyó közelében az odatelepült pálosoknak adja állandó lakóhelyül és remeteségül rokonai hozzájárulásával. Megígérte, hogy Ládon kolostort: építtet a pálosok számára Szűz Mária tiszteletére. Bár a Czudar család 1470-ben kihalt, a pálosok addig annyira meggyökereztek a tájban s olyan kedveltté váltak, hogy különböző földesúri családok adományai továbbra is gazdagították. SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


A nyugodt, békés fejlődés közel másfél századon keresztül tartott s jellemző módon nem a törökök, hanem Serédy Gáspár rabló zsoldos hadai vetettek véget a kolostor virágzásának. A végzet 1537-ben érte el Ládot: Serédy Gáspár csapatai elfoglalták, feldúlták, kirabolták a kolostort. Nem kevesebb, mint negyven szekérrel szállították el az értékes zsákmányt. A pálosok az égbekiáltó törvénysértés ellen hiába tiltakoztak. Ezzel Sajólád történetének lezárult a békés korszaka és kezdetét vette a másfél évszázados hányattatás. A kolostor birtokai, s maga Lád falu is a XVI-XVII. században viszonylag gyakran változó bérlők kezére került, akik. számára csa,k az volt a fontos, hogy minél több jövedelemre, tegyenek szert a jobbágyok adójából és egyéb szolgáltatásaiból. A sajóládi pálos kolostor újjáépítését a 17-18. század fordulóján több rendi kormányzó is szorgalmazta: Rácz István (1693), Székely András (1706), Csuzy Zsigmond (1708-1711), Huszár István (1712). 1716-ban kezdték meg a jelenleg is álló templom felépítését a régi alapokon - barokk stílusban. Az egyházi anyakönyvezés 1734-ben kezdődött Ládon, a ma is meglévő anyakönyvek tanúsága szerint. Ettől kezdve folyamatosan figyelemmel kísérhető a népmozgalom kialakulása. A templom és kolostorépület 1949-ben kapott külső felújítást, majd 1968-ban a templombelső festésére került sor. 2011 évben a pálos kolostor 624 éves. A településszerkezet gerincét a községen áthaladó Alsózsolca-Ónodi forgalmi út képezi. A település ősi magja a pálos kolostor és a templom volt, hiszen az épületet várként is használták, mivel a Sajó átkelő miatt stratégiai fontosságú volt. Ehhez kapcsolódhatott az Ady Endre utca, valamint az ebből nyíló Kossuth, Szabadság és Rákóczi utca. A telekstruktúra arra utal, hogy a község legrégebbi része a Dózsa György utca és Ady Endre utca közötti lakótömb, valamint az Ady Endre utca és Rákóczi utca közötti településrész. A község többi része tervezőasztalon készült.



9. ábra



10. ábra SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


2. Sajólád kultúrtörténeti értékei Sajólád község kultúrtörténeti értékekben, műemlékekben, hagyományokban igen gazdag. A község műemlékei: 1.

Római katolikus templom és a volt pálos kolostor épületegyüttese

3. kép

2.

Nepomuki Szent János szobor

4. kép



3.

Háromszög alaprajzú temetőkápolna

5. kép

Régi épületek védelme: Sajóládon rendkívül sok régi épületet figyelhetünk meg. Elszórtan találunk más-más stílusban épült parasztházakat, közülük is kiemelkedő értékeket képviselnek a különböző módon megdíszített hosszú tornácos parasztházak. Közülük néhány helyi védelemre javasolt. Ezen tornácos parasztházak legtöbbje melléképületekkel is rendelkezik, s néhol ezeket még eredeti céljaira használják (pl. csűr, kamra, szín, istálló, stb). Sajóládon kilenc helyi védelemre javasolt épület található.

6. kép



Tájérték megnevezése: Római katolikus templom és a volt pálos kolostor Típuscsoport: településsel kapcsolatos emlék Típus: építészeti emlék Pontos helyszín: 3572. Sajólád, Dózsa György 76. Tájérték főbb jellemzői: A templom barokk stílusban épült. Az épület érdekessége, hogy a bejárat fölött a pálosok címere található: két kőoroszlán tekint egy pálmafára. A templom jelenlegi főoltára múlt századbeli alkotás, Mária és Erzsébet találkozásának jelenetével. A hajdani gazdag XVIII. századi berendezésből ma már csak két intarziás stallum és a faragott padsorok maradtak meg. A templom a mennyezetfreskókkal egységes, impozáns látványt nyújt. Kor, keletkezés időpontja: Az 1387-ben alapított pálos kolostort 1537-ben lerombolták, majd középkori helyén 1716-1720 között újjáépítették. Az új torony 1769-ben készült el. Az épületegyüttes 2006 évben 619 éves. Állapot minősítése, veszélyeztetettsége: Az épületegyüttes jó állapotban van. A templom főhomlokzatát 2005. nyarán újrafestették. A templom freskói épek, jó állapotban vannak. A templomtorony vörösrézzel borított barokk toronysisakja 2004-ben toronyórát is kapott Szabó József bélapátfalvi apát jóvoltából, mely mind a négy irányba mutatja a „ládiaknak” a pillanatnyi időt. Tájvédelmi szempontú értékelés: műemlék Tájérték megnevezése: Nepomuki Szent János szobor Típuscsoport: településsel kapcsolatos emlék Típus: szobor Pontos helyszín: A szobor a Polgármesteri Hivatal előtti téren áll. Tájérték főbb jellemzői: A folyók menti helységekben szokás volt Nepomuki Szent János tisztelete. A szent szobra lépcsős alépítményen, rokokódíszes alapzaton áll, két oldalán egyegy angyalszoborral. Kor, keletkezés időpontja: A pálosok az új templomban 1724-ben állították fel Nepomuki Szent János- szobrát. Az Sajó híd mellett is elhelyezték a szent szobrát 1774. május 11-én. Állapot minősítése, veszélyeztetettsége: A neves műemléknek a stílusához illő tető és kerítés készítését jónak látnám, hiszen az időjárás viszontagságai sajnos megviselik. Állapota jó, 2005-ben restaurálták. Tájvédelmi szempontú értékelés: műemlék



Tájérték megnevezése: Háromszög alaprajzú temetőkápolna Típuscsoport: településsel kapcsolatos emlék Pontos helyszín: A temetőkápolna. Sajóládról Ónod felé haladva az országút mellett jobb oldalon fekvő temető közepén helyezkedik el. Tájérték főbb jellemzői: A hazai barokk építészet ritka emlékei közé tartozik, mivel csak öt háromszögbe szerkesztett barokk épület van Magyarországon, s ezek közül az egyik a sajóládi temetőkápolna. Alaprajza egyenlő szárú háromszög, egy-egy oldalfala kb. 6 méter hosszúságú. Két oldalán barokk faragású kő ajtókeret, egyike ablakként használatos. Mindkettőt díszes, kovácsolt vasrács ékesíti. Belsejét teknőboltozat zárja. A falak belül egyszerűen fehérre meszeltek. A kápolna belseje ma is eredeti állapotában van. Kor, keletkezés időpontja: Az Egri Érseki Levéltárban őrzött 1769. június 8-án kelt Canonica visitatio részletes leírása szerint a temetőben 1754-ben Barkóczy Franciska emlékére, a "Fájdalmas Szűz" tiszteletére épült kápolna van. A pálosok felkarolták ezt a gondolatot, és a temetőkápolnát a hívek fájdalmát enyhítő Szűz Mária tiszteletére építették. de Állapot minősítése, veszélyeztetettsége: A kápolna jó kívül-belül jó állapotban van. A tetőzetét 1984-ben kijavították. Külső festése is szép, melyet a hagyományos szeptemberi búcsúra mindig újrafestenek. Tájvédelmi szempontú értékelés: műemlék

Régészeti lelőhelyek Sajóládon és környezetében: Volt pálos kolostor, belterület Gyömrőpuszta, díszített bronz csákány került itt elő (Herman Ottó Múzeum Adattára, 1483-81) Kemej, elpusztult középkori falu. Sajólád határában az Alsózsolcáról Sajóládra vezető út bal oldalán. Az út és a vasúti sín közötti „Kis Kemely” területén, kb. 1500 méterre a falut jelző táblától. Területe kb. 500 x 200 m. A területen régészeti feltárás folyt 1982-83-ban (Herman Ottó Múzeum Adattára, 1630-82). 4. Az Erdődy vadászkastély története A kastélyépítészet egyfajta gyűjtőhelye a különböző művészeti ágaknak, ezáltal úgy vélem egy adott kastélyépület szinte jelképe is lehetne a nemzeti kulturális örökségünknek. Magyarországon rengeteg régi, több százéves, különböző stílusokban épült főúri kastély és kúria van. Ezek közül sajnos a legtöbb romos állapotban tengődik, csakúgy, mint a gyömrőpusztai Erdődy vadászkastély. Az egykoron fénykorát élt kastély a lelkesen mesélő idős emberek színes történeteiben gyakran életre kel még napjainkban is. De mi a mai helyzet? Ma a műemlék épület lakatlan, a nyílászárók kitörve, leszaggatva, vakolat jórészt leverve, az ablakokat betörték, a tetőtéri födém egy kis részen beszakadt, minden mozdíthatót elvittek belőle, még a padlót is felszedték. A vállalkozói tulajdonban lévő kastélynak még a környezete is teljesen elhanyagolt. A kastély történetét FARKAS FERENC írta meg 2003-ban. A „T” alaprajzú egyenletes kastélyt 1872-ben építette gróf Erdődy István, eklektikus stílusban. A „T” szárainak csatlakozásánál kiugró falszakaszok, a keleti-nyugati SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


keresztszárny homlokzatán nagyméretű, a földszinten egyenes, az emeleten szegmentíves nyílások találhatók. Az épület teteje kontyolt másik végén oromzatos nyeregtetős bádogborítású, gerincén fából készült karcsú huszártornyocska büszkélkedik, ami a kastély jellegzetes része. A mesébe illő környezetben épült impozáns épület vadászkastélyként üzemelt, hiszen akkoriban óriási erdőségek húzódtak a területen. A 19. század végén a zsidó családból származó Munk Sámuel bérelte, majd később a tulajdonába is került. Munk Sámuelnek három gyermeke volt, István, András és Bertalan. 1944-ig Munk András élt a kastélyban családjával. 1919 előtt a család áttért a református hitre, bár a zsidó törvények után kutatták származásukat. A 2. világháború alatt németek laktak az épületben 1944 novemberéig, majd az oroszok foglalták el és kifosztották, széthordták értékeit. Még 2. világháború előtt András kimenekült családjával és miután átvészelték a kritikus időszakot, visszatértek, de András egykori birtokából csak 100 hektárt tarthatott meg. Az államosítás után a Nagy Miskolci Állami Gazdaság székhelye lett (a ’70-es ’80-as években Sándor Miron üzemegység vezető irányításával). 1985. március 29-én még díszebédnek adott otthont a kastély, a Sajóládi Általános Iskola átadásának ünnepe alkalmából. Később a rendszerváltás és privatizáció után rohamos pusztulásnak indult. Ma már rettenetes állapotban van. A kastély egykori szépségét az azt körülvevő idős tölgyek alkotta őspark csak fokozta. 2.3

A természet állapota

Sajólád Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sajó-Hernád-sík kistáj területén helyezkedik el. A két folyó különálló völgye Miskolctól DK-re egyesül. A kiszélesedő völgyet nyugatról a Bükk-hegység, északról a Cserehát dombvidéke, keletről pedig a Harangod lösszel fedett síkja illetve a Szerencsi-dombság határolja, déli irányban az Alföld felé nyitott. A Sajó-Hernád-sík 90-160 m tengerszint feletti magasságú hordalékkúp síkság. Dél felé lejtő felszínének északi része környezeténél alacsonyabban fekszik, míg középső és déli része szigetszerűen 8-10 m magasra kiemelkedik. A területet a Sajó és a Hernád hordalékkúpja építi fel. A három oldalról terepemelkedésekkel határolt síkság jellegű völgy felszínét a rajta futó két folyó és a szél munkája alakította. Az egykori felszín a folyók eróziójának hatására alacsony völgyközi hátakkal tagolt 5 m/km2 átlagos relatív reliefű domblábi hátak, lejtők orográfiai domborzattípusába sorolható területté vált. A medervándorlás során kialakult egyenetlen felszíneken felismerhetők az elhagyott és feltöltődött folyómedrek nyomai. Mielőtt rátérnénk a természet jelenlegi állapotának bemutatására, szeretnénk megköszönni egy Sajóládon lakó fiatal biológus Vitéz Gábor Miklós segítségét, aki mind az általános természetföldrajzi, mind a florisztikai illetve faunisztikai viszonyok bemutatásában korábbi kutatásai eredményeinek közreadásával jelentősen hozzájárult e fejezet elkészültéhez! Adatainak felhasználását értékes információtartalma mellett az is indokolja, hogy alapvetően a település első környezetvédelmi programjának (2004) benyújtását követő időszakból származik az adatok jelentős hányada. A terület potenciális növénytakarójának kialakításában jelentős szerepe volt a talajképző kőzeteknek és a rajtuk kialakult genetikai talajtípusoknak. A vizsgált területet és annak tágabb környezetét alkotó talajképző kőzetek negyedidőszaki folyóvízi és alluviális üledéksorozatnak tekinthetők, amelyen – a település közigazgatási területén és tágabb környezetében is – elsősorban réti öntéstalajok az uralkodó talajtípusok, de előfordulnak még – már a közigazgatási területen kívül – réti talajok, réti csernozjomok, valamint alföldi mészlepedékes csernozjomok is. A fizikai talajféleség tekintetében túlnyomórészt az agyagos vályog jellemző, SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


előfordulnak azonban még homokos vályog (közigazgatási terület keleti és nyugati szélén) illetve vályogos térszínek (Berzék-Sajóhídvég irányába) is. Vízgazdálkodási szempontból a közigazgatási terület legnagyobb részén (beleértve magát a települést is) közepes víznyelésű és vízvezető-képességű, nagy vízraktározó képességű, jó víztartó talajok az uralkodók. A településnek helyet biztosító Sajó–Hernád-sík kistáj felszínét a Sajó és ősi vízrendszere, valamint a szél munkája alakította ki, s így egy az Alföld belsejébe mélyen benyomuló, széles folyóvízi hordalékkúp-síkság jött létre. A pliocénban a mai Sajó-Hernád medencét csaknem teljesen elborította a délről előrenyomuló Pannon-tenger. Ebbe a tengerbe félszigetek gyanánt nyúltak be a mai középhegység egyes rögei (Bükk hegység, Zempléni-hegység). Egyes területek ugyanakkor alacsony szigetek formájában éppen csak kiemelkedtek a tenger vízéből. A területről a Pannon-tenger fokozatosan húzódott vissza a pliocén végén és átadta helyét az Ős-Sajó és ŐsHernád vízrendszer felszínalakító tevékenységének és egy kiterjedt folyóvízi hordalékkúp képződésének. A folyók egykori (pleisztocén) futásirányát elsődlegesen a Sajótorkolati-, a Hevesi- és a Dél-Jászsági süllyedék határozta meg. Az Ős-Sajó és Ős-Hernád elsődleges erózióbázisa a Sajótorkolati süllyedék volt. A würm közepén az Ős-Sajó-Hernád folyásiránya kissé megváltozott: Muhi-pusztánál kelet felé fordult és erőteljesen bevágódott saját hordalékkúpjába. Így jelentős árvízmentes térszínek jöttek létre, utat engedve az eolikus felszínfejlődésnek. Az egykori felszín a folyók eróziójának hatására alacsony völgyközi hátakkal tagolt 5 m/km2-es átlagos relatív reliefű domblábi hátak, lejtők orográfiai domborzattípusába sorolható területté vált. A medervándorlás következtében kialakult egyenetlen felszínen felismerhetők az elhagyott és feltöltődött folyómedrek nyomai. Az egyesült Sajó-Hernád völgye alatt húzódó, D felé egyre vastagodó pleisztocén hordalékkúp vastagsága Sajóhídvégnél 90 m, míg a Tisza közelében már eléri a 300 m-es vastagságot (FRANYÓ F. 1966). A hordalék a Gömör-Szepesi-érchegységből mosódott le. Az elszállított hordalék a Sajó sajóládi szakaszán helyenként nagy rétegvastagsággal fordul elő, átlagosan 6-8 m vastag. Az üledék lerakódása a holocénban is folytatódott, majd megindult a Sajó széles árterének kialakítása. A nagy készletekkel rendelkező kavics előfordulása miatt a Sajó mindkét oldalán - így Sajólád határában is - kavicsbányák létesültek, melyek üzemeltetése során kisebb-nagyobb kiterjedésű bányatavak alakultak ki. A bányatavak környezetében geológiai értékek lelhetők fel, amelyeket bemutató szelvényként (geológiai tanösvény) lehetne hasznosítani. A község geomorfológiai értékei Sajólád felszíni formáit, változatos fluviális formakincseit a Sajó pusztító és építő munkája alakította ki. A Sajó mindkét partját széles (1-2 km) árterek szegélyezik. Ezen az alluviumon húzódik Sajólád község. A kutatott területen belül ez a legalacsonyabban fekvő (102-104 m) térszín. Sajóládtól K-re és DK-re 1-2 méterrel emelkedik ki a terület (103-104 m), ahol a holtágmaradvány-rendszerek, medermaradványok, ártéri laposok, és az övzátonyok a jellegzetes formakincsek. Tél idején megfigyelhető a jégzajlás lefolyása. A községtől K-re a Sajóládi-erdő területe magasabb térszín (105 m), úgynevezett folyóvízi terasz. A mederhez viszonyított relatív magassága 2 m. A közigazgatási területen belül a legmagasabb pontok Sajólád központi és É-i részein és a közigazgatási terület legkeletibb csücskében találhatók.



11. ábra

Élővilág és táj A tágabb térségre – Sajó-völgy – jellemző, hogy emberi beavatkozással már régóta jelentős mértékben átalakított. A régió hajdani természetes élőhelyeit a folyószabályozás, illetve az ártéri területek (magasabb teraszok) mezőgazdasági művelésbe vonása túlnyomórészt átalakította. A völgytalpi ártéri erdők nagy részét kiirtották, helyükön gyepgazdálkodás (legeltetés, rétgazdálkodás), illetve szántóföldi termelés folyt, illetve folyik. A hajdani kiterjedt „féltermészetes” ártéri gyepek jelentős részét az elmúlt évtizedekben feltörték. Az utóbbi évek változásai miatt a szántók egy része parlaggá vált, másodlagosan visszagyepesedik. A Sajó és a Hernád által lerakott hordalékkúp eredményeként jelentős mennyiségű folyóvízi kavics található a területen, melyhez gyakran homok és murva is kapcsolódik. A nagy készletekkel rendelkező kavics-előfordulásra a Sajó mindkét oldalán kavicsbányák települtek, melyek üzemelése nyomán kisebb-nagyobb kiterjedésű bányatavak alakultak ki. Az említett átalakítások sajnos elszegényítették a régió élővilágát. A Sajó mellett az ártéri erdők kis maradványai, a vizes élőhelyek, holt-medrek, üde-mezofil gyepek őrzik még azt a keveset, ami az eredeti élőhelyekből, élővilágból még megmaradt. SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Természetvédelmi szempontból Sajólád község közigazgatási területén helyi és/vagy országos jelentőségű védett természeti területek nem találhatók, azonban 2004. évi uniós csatlakozásunkat követően a község közigazgatási területe két, az Élőhely-direktíva alapján hazánkban kijelölt – azóta már jóváhagyott – kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek – Hernád-völgy és Sajóládi-erdő (területkód: HUAN20004), Sajó-völgy (területkód: HUAN20006) – is része lett. Ezek elhelyezkedését a 12. ábra szemlélteti. (Forrás: a KvVM - jelenleg már a VM - által fenntartott Természetvédelmi Információs Rendszer Közönségszolgálati Modul tájékoztató térképe) A már jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területeket a legutoljára 2010. februárban módosított (23/2010. (II. 11.) Kormányrendelettel) Natura 2000 rendelet – 275/2004 (X. 8.) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló Kormányrendelet – 12. számú melléklete tartalmazza. Az egyes Natura 2000 területek pontos földrészleteinek kihirdetését a 14/2010. (V.11.) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló KvVM rendelet tartalmazza, amely 2010. május 26-án lép hatályba. E két jogszabály – 23/2010. (II. 11.) módosítás és 14/2010. (V. 11.) – kihirdetésével úgy tűnik, hogy befejeződött a Natura 2000 területkijelölések folyamata, és a továbbiakban a Natura 2000 hálózat szakszerű, jogszerű és fenntartható fejlődéssel összeegyeztethető működésére kell a figyelmet fordítani.

Sajólád HUAN20006 Sajó-völgy

HUAN20004 Hernád-völgy és a Sajóládi-erdő

12. ábra Natura 2000 területek elhelyezkedése Sajólád és tágabb környezetében

Természetvédelmi szempontból még egy kategóriát érdemes megemlíteni, mégpedig a Nemzeti Ökológiai Hálózatot, ebben a Sajó és Hernád folyók környezete – tulajdonképpen a folyó parti részei és a jelenlegi ártéri területek – folytonos ökológiai folyosóként szerepel.



A 13. ábra kékeslila részei jelölik ezeket az ökológiai folyosókat, rendeletben történő helyrajzi számos lehatárolásuk még nem történt meg. (Forrás: a KvVM - jelenleg már a VM által fenntartott Természetvédelmi Információs Rendszer Közönségszolgálati Modul tájékoztató térképe)

Sajólád

Folytonos ökológiai folyosó

13. ábra Az Ökológiai Hálózat folytonos ökológiai folyosó kategóriájának elhelyezkedése Sajólád és tágabb környezetében

A Sajó-völgy tehát jelenleg is ökológiai folyosóként működik pozitív (fajok közötti génkicserélődés lehetősége) és negatív (invazív fajok terjedése) hatásaival együtt. A terület növényföldrajzilag a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum), Alföld flóravidékén (Eupannonicum) belül a Tiszántúli (Crisicum) és a Bükki (Borsodense) flórajárásokhoz tartozik. A Sajólád közigazgatási területéhez tartozó társulások közül a különleges természetmegőrzési terület részét képező sajóládi tölgy-kőris-szil ligeterdő (QuercoUlmetum) természetvédelmi szempontból a legértékesebb, amely az ártéri szukcessziósor klimaxtársulását képezi. Többnyire laza alapkőzetű (kavics, homok, lösz), hordalékok öntés erdőtalajain jönnek létre. Vízgazdálkodásukat a vízfolyások vízjárása, ezzel kapcsolatban a talajvízszint magassága, valamint az ártéri hordalék minősége határozza meg. Az erdő kivágásának köszönhetően napjainkra csak nagyon kis foltokban, sokszor csak 1-1 szórványos faegyed képében maradt fenn ez az egykor nagy kiterjedésű, értékes élőhely. Sajólád teljes területe a Sajó árterén fekszik. Cönológiai szempontból az alábbi növénytársulások figyelhetők meg a területen: 1. Bokorfüzesek (Salicetum triandrae) 2. Fűz-nyár ligetek (Salicetum albae-fragilis) 3. Tölgy-kőris-szil keményfás ligeterdő (Querco-Ulmetum)



A szukcessziósor klimaxtársulását képező keményfa ligeterdő (Querco-Ulmetum) idős állományai az utóbbi évek folyamatos vágásai eredményeképpen mára már szinte teljesen eltűntek. Sajólád közigazgatási területén belül a legnagyobb egybefüggő természetes élőhely a Sajóládi erdő volt. Az erdő az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén a legnagyobb kiterjedésű idős, keményfás tölgy-kőris-szil ligeterdő (Querco-Ulmetum, Fraxino-pannonicae-Ulmetum) volt, éppen ezért rendkívül értékes. A Hernád-völgyi Tájvédelmi Körzet részeként védelemre tervezett terület, illetve elsősorban gerinctelen zoológiai értékei miatt lett a Natura 2000 először jelölt, majd jóváhagyott területe. Idős faállománya túlnyomórészt őshonos fafajokból állt (Quercus robur, Q. cerris, Fraxinus excelsior, Ulmus minor). Ezen növénytani értékek mellett tájidegen fafajok (Acer negundo, Aesculus hippocastanum, Fraxinus pennsylvanica) is „gazdagították” a faállományt. A lágyszárúak tekintetében mindenképp megemlítendő az erdő tavaszi aspektusa a tömegesen megjelenő tavaszi növényekkel (Corydalis cava, Corydalis solida, Ficaria verna, Galanthus nivalis, Polygonatum odoratum). A Corydalis fajok nagy egyedszámának köszönhetően tavasszal az erdő a lila és a fehér színek harmóniájában pompázott, bizonyítva ezzel az emberi szemeknek a tavasz beköszöntét. Szóbeli közlés alapján 2011-ben a tavaszi geofitonok közül néhány faj bár lecsökkent egyedszámban, de az erdő kivágását követően is jelen van/volt a területen. Az erdő védett növényei a réti iszalag (Clematis integrifolia) és a macskahere (Phlomis tuberosa) voltak. Az utóbbi évek intenzív erdőpusztításai után sok értékes fajt – amit még Ujvárosi Miklós (1941) közölt Budai József gyűjtéséből – már nem lehetett fellelni (VITÉZ G. M. 2007, 2008, 2009). Ilyen fajok voltak az orchideák családjába tartozó védett madárfészek (Neottia nidus-avis) és a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine) fajok. A Sajót kisebb-nagyobb megszakításokkal bokorfüzesek és fűz-, nyárligetek szegélyezik, amelyek elsősorban sík vidékek erdőtársulásai. Ezek a növénytársulások különböző vízfolyásokat (pl. folyók, patakok) kísérő növénypopulációk. Sajnos a puhafás ligetek sajóládi állományai jelentősen megfogyatkoztak elsősorban a fatolvajoknak, másrészt pedig a területen folyó kavicsbányászati tevékenységnek köszönhetően. A tény az, hogy napjainkra már igencsak elszegényedett a régió természetközeli növényvilága. A bokorfüzesek a Sajó által lerakott hordalékon fejlődnek – közvetlenül a Sajó partján – amely a vizsgált területen legtöbbször kavics, durva vagy finom homok, illetve ezek az üledékek különböző arányú keveréke. Termőhelyeik évente több hónapon keresztül víz alá kerülnek, bár előfordult már olyan aszályos év is, amikor az elárasztás lényegesen rövidebb ideig tartott. Vízgazdálkodási viszonyait az árhullámok gyakorisága mellett a folyami hordalék minősége (kavics, durva homok, finom homok, iszap) is meghatározza. A gyakori vízzel való elöntések miatt a térszín talajainak fejlődése elhanyagolható. A bokorfüzesek alkotó falai többnyire fűzfajok (Salix alba, Salix triandra, Salix viminalis). A fűz-nyár ligetek állományai a bokorfüzesek feletti területeken találhatók. Évente átlagosan 2-4 hónapig víz alá kerülhetnek, de alacsony vízjárású években az elárasztás elmaradhat. Fiatal öntéstalajokon kifejlődött növénytársulás, amelyben a gyakori elárasztások miatt csak nyers humusz képződik. Ezt az időszakos árhullámok vagy lemossák, vagy pedig újabb és újabb hordalékkal terítik be. Az utóbbi esetben rétegzett öntéstalaj jön létre. A fűz- és nyárligetek lombkoronaszintje közepesen, vagy viszonylag jól zárt (50-70%), magasságuk 10-15 m. Túlnyomórészt fűz (Salix alba, Salix fragilis) és nyárfajok (Populus SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


alba, Populus nigra) alkotják őket. A cserjeszint fejlettsége változó (0-80%), helyenként teljesen hiányzik.

14. ábra Sajólád község közigazgatási területén előforduló – jellemző – növénytársulások

A természetvédelmi kategóriákat (TVK értékeket) figyelembe véve a 2008. évet megelőzően a vegetáció 1% unikális, 1% védett, 5% társulásalkotó és 40% kísérő növényfajokból állt. Ez a természetes állapotokra utalt. A zavart, degradált helyzetet mutatta a 30%- os megoszlású gyomok és a 19%- os megoszlású zavarástűrő fajok jelenléte, amely érték az erdő kivágása óta jelentősen megnövekedhetett. A 2.2.1.7. fejezetben már említésre került a temetők természetvédelmi jelentősége. A temetőkertek, amelyek egykori erdős részek kivágása után létrejött és az ember által fenntartott, gyep földhasznosítású területeken jöttek létre, szerencsés esetben érdekes, az agrár jellegű környezetben sokszor már elő nem forduló növény- és hozzá kötődő állatfajok populációit, mint az egykori élővilág fennmaradt hírnökeit őrizhetik. Bár Sajólád területén mindkét temető igencsak bolygatott állapotban van, a térségben több olyan temető is SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


előfordul, ahol olyan védett növényfajok élnek, mint a macskahere (Phlomis tuberosa) vagy a réti iszalag (Clematis integrifolia), nem beszélve egy európai közösségi jelentőségű Natura 2000 jelölőfajról, amely a Sajó-Hernád-sík vidékén több helyen tenyészik. Ez a növény a Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), mely pannon bennszülött növénynek tekinthető és a Kárpátmedencén kívül máshol nem is fordul elő. Hazánkban is törvényes védelem alatt áll. Ezek a fajok az úgynevezett erdőssztyepp zóna növényei, amely zóna az északra fekvő hegyek lábáig húzódik. A Sajó-Hernád-síkon a mindenkor ármentes térszínek – általában itt jöttek létre a települések, egyben a temetők is – biztosították az erdősszytepp növényeinek fennmaradását. Napjainkban a Janka-tarsóka sajóládi területen tudomásunk szerint nem él, de a 20. század elején egy Miskolcon élő tanár és egyben botanikus Budai József, aki többször járt errefelé, még találkozott vele az úgynevezett „Nádpataki tanyánál”. A másik két erdőssztyepp faj (réti szalag, macskahere) még szórványosan előfordul a község közigazgatási területén, biztosan az Alsózsolcát Bőccsel összekötő út irányába, szántók között húzódó mezsgyéken. Hozzájuk társul még egy, a térségben már ritka faj a kék atracél (Anchusa barrelieri). Ezért is fontos többek között megőrizni e mezőgazdasági területek közé ékelődő, az élővilágnak még menedéket nyújtó, hosszan elnyúló mezsgyéket!

15. ábra Sajólád község közigazgatási területének élőhelytérképe (Forrás: Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc)



16. ábra Sajólád község közigazgatási területének természetességi érték térképe (Forrás: Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc)

Végül nem árt szót ejtenünk egy, a lakosság körében is ismert „átok” a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) sajóládi helyzetéről, hiszen e növény számos család mindennapjait keseríti meg, elsősorban a nyár végi, kora őszi időszakban. A Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság támogatásával, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talajés Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság koordinálásával, a megyei igazgatóságok gyombiológus szakembereinek bevonásával, valamint több herbológus és gyomcönológus kutatóval közösen együttműködve megvalósuló Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés (2007-2008) eredményei szerint Sajólád közigazgatási területe a borítási százalék tekintetében a 0,5-0,99 % kategóriába esik. A borítási értékek a kalászos és kapás kultúrákban tapasztalt parlagfű-borítási értékek együttes eredménye alapján lettek kiszámolva és ezek alapján történt meg a települések SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


besorolása még 2005-ben. Ekkor Sajólád az előfordul (0-1%) besorolást kapta. E kategória alatt a nem fertőzött, felette a gyenge (2-10%), közepes (11-25%) végül az erős (25% felett) kategóriák szerint lett az ország összes települése besorolva. Sajnos a Sajólád körüli települések már akkoriban közepesen fertőzött területeknek számítottak, kivéve Sajópetrit, amely gyenge besorolást kapott. A növény terjedési stratégiáját és nagymértékű pollentermelését ismerve bizonyosnak látszik, hogy 2011-ben Sajólád már akár a közepes (11-25%) parlagfűborítással rendelkező települések között is szerepelhet, erre majd a következő felvételezés eredményei deríthetnek fényt. Sajólád közigazgatási területének zoológiai értékei A terület állatföldrajzi besorolás tekintetében az Alföld faunakörzet (Pannonicum) és a NagyAlföld faunajárás (Eupannonicum) területébe tartoznak. A terület állatvilágára mezőgazdasági területek agrár élőhelyein előforduló fajok a jellemzőek. Csak helyenként – elsősorban a vizes biotópokhoz kötődően – fordulnak elő értékesebb fajok, de ezek is zömében közönséges euriök fajoknak tekinthetők. Természetvédelmi szempontból az állattani értékeket tekintve a legértékesebb terület a község közigazgatási határain belül az összefüggő erdőterület („Ládi erdő”) és a Sajót szegélyező ártéri ligeterdő társulás. Főleg a rovarok (Insecta) taxonából a bogarak (Coleoptera) és a lepkék (Lepidoptera) rendjének néhány családjából kerülnek ki védettséget élvező igazán ritka és értékes fajok. A keményfás tölgy-kőris-szil ligeterdő (Querco-Ulmetum) az ártéri szukcessziósor klimaxtársulását képezik, s az ártér legmagasabb pontján figyelhető meg (BORHIDI A. 1999). Az erdő 1960 és 1970 között a jelenleginél lényegesen jobb állapotban volt. Sajnos napjainkra az Európai Parlament Eljárásjogi Szabályzatának 191. cikke alapján az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló, a 92/43/EGK Élőhely-irányelvet a magyar jogrendbe átültető 275/2004 (X.8.) Kormányrendelettel az EGK Natura 2000 hálózatába HUAN20004 kódszámon, „Hernádvölgy és Sajóládi erdő’ elnevezéssel kijelölésre került különleges természetmegőrzési terület részét képező Sajóládi erdőt csaknem teljesen kivágták. Az eddigi kutatások mindenekelőtt arra hívták fel a figyelmet, hogy három kiemelkedő fontosságú, a hazai törvény és a Berni Konvenció által is védett Vörös Könyves lepkefajnak nagy egyedszámú populációja tenyészik (tenyészett?) a Sajóládi erdőben. Egyes években kifejezetten tömeges volt a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna), amely Európa leginkább veszélyeztetett lepkefajainak egyike. Aztán ugyancsak magas egyedszámmal fordul itt elő a nálunk kifejezetten hegyvidéki fajnak minősülő, európai viszonylatban pedig sebezhető kis apollólepke (Parnassius mnemosyne). Él még a területen a döntően délkeleteurópai elterjedésű, európai szinten szintén védett farkasalmalepke (Zerynthia polyxena). Ezek az Élőhely-direktíva illetve a Natura 2000 Annex II-es és a Berni Konvenció által is védett fajok. A Vörös Könyvben szereplő, a területen korábban előforduló lepkefaj még a törpeszender (Proserpinus proserpina).



A nemzetközi egyezmények és az Európai Közösség Természetvédelmi Irányelvei alapján is védett gerinctelen fajok listája a Sajóládi erdőben (VITÉZ G. M. 2006, 2007, 2009): 7. táblázat MAGYAR NÉV

TUDOMÁNYOS NÉV

Gerinctelenek

Invertebrata

Puhatestűek

Mullusca

Csigák

Gastropoda

Éti csiga

Helix pomatia Ízeltlábúak

Arthropoda

Rovarok

Insecta

Bogarak

Coleoptera

Szarvasbogárfélék

Lucanidae

Szarvasbogár Cincérfélék Nagy hőscincér

Lucanus cervus

BD HD

Eszmei érték (Ft.)

III.

V.

V-2000

III.

II.

V-2000

II.

II. IV.

V-10000

BE

BO

CITES

Cerambycidae Cerambyx cerdo

Lepkék

Lepidoptera

Pillangófélék

Papilionidae

Farkasalmalepke

Zerynthia polyxena

II.

IV.

V-10000

Kis apollólepke

Parnassius mnemosyne

II.

IV.

V-10000

II.

II. IV.

V-50000

II.

II. IV.

V-50000

II.

II. IV.

V-2000

Boglárkalepke-félék Nagy tűzlepke Tarkalepkefélék családja Díszes tarkalepke Szenderfélék Törpeszender

Lycaenidae Lycaena dispar Nymphaildae Euphydryas maturna Sphingidae Proserpinus proserpina

A természetvédelmi szempontból családszinten értékes nappali lepke fajok: Lycaena dispar (nagy tűzlepke) (Lycaenidae), Iphiclides podalirius (kardoslepke) - Papilio machaon (fecskefarkú lepke) - Zerynthia polyxena (farkasalmalepke) - Parnassius mnemosyne (Kis apollólepke) (Papilionidae), Nymphalis antopia (gyászlepke) - Venessa atalanta (atalantalepke) - Inachis io (nappali pávaszem) - Euphyadryas maturna (68, díszes tarkalepke) - Aglais urticae (kis rókalepke) - Nymphalis polychloros (nagy rókalepke) Limenitis camilla (kis nyárfalepke), Apatura ilia (kis színjátszólepke) (Nymphalidae). A természetvédelmi szempontból családszinten értékes védett bogarak: Copris lunearis (holdszarvú ganajtúró) - Cetonischema aeruginosa (aranyos rózsabogár) Oryctes nasicornis (orrszarvúbogár) (Scarabaeide), Cerambyx cerdo (nagy hőscincér) - C. scolpulii (kis hőscincér) - Megopis scabricornis (diófacincér) - Oberea oculata (vörösnyakú füzfacincér) - Aromia moshata (pézsmacincér) (Cerambycidae), Lucanus cervus (szarvasbogár) - Dorcus paralellepipedus (kis szarvasbogár) (Lucanidae), Carabus violaceus (kék futrinka) - C. intricatus (lapos kék futrinka) - C. cancellatus (ragyás futrinka) - C. ullrichi (rezes futrinka) – C. nemoralis (Ligeti futrinka) - C. granulatus (mezei futrinka) - C. coriaceus (bőrfutrinka) - Calosoma sycophanta (aranyos bábrabló) – C. inquisitor (kis bábrabló)(Carabidae).



A vizsgált területen regisztrált gerinces fajok listája (VITÉZ G. M. 2006, 2008) 8. táblázat MAGYAR NÉV KÉTÉLTŰEK

TUDOMÁNYOS NÉV

BE

BO

CITES

BD

Eszmei érték

HD

(Ft.)

AMPHIBIA

Zöld levelibéka

Hyla arborea Linneaus, 1758

II

IV

V-2000

Zöld varangy

Bufo viridis Laurenti, 1768

II

IV

V-2000

Barna varangy

Bufo bufo Laurenti, 1768

III

Kis tavibéka

Rana lessonae Camerano, 1882

III

IV

V-2000

Kacagó béka

Rana ridibunda Pallas, 1771

III

V

V-2000

Kecskebéka

Rana esculenta Linneaus, 1758

III

V

V-2000

Gyepi béka

Rana temporaria Linneaus, 1758

III

V

V-10000

Vöröshasú unka

Bombina bombina Linneaus, 1758

II

II,IV

V-2000

Erdei béka

Rana dalmatina Bonaparte, 1840

II

IV

V-2000

HÜLLŐK

REPTILIA

Vízisikló

Natrix natrix Linneaus, 1758

III

Fürge gyík

Lacerta agilis Linneaus, 1758

II

MADARAK

V-2000

V-10000 IV

V-10000

I

FV-500000

I

V-50000

AVES

Szalakóta

Coracias garrulus Linneaus, 1758

II

Jégmadár

Alcedo atthis Linneaus, 1758

II

Kerti poszáta

Sylvia borin Boddaert, 1783

II

II

V-10000

Szürke légykapó

Muscicapa striata Pallas, 1764

II

II

V-10000

Füsti fecske

Hirundo rustica Linneaus, 1758

II

V-10000

Molnár fecske

Delichon urbica Linneaus, 1758

II

V-10000

Sisegő füzike

Phylloscopus sibilatrix Bechstein, 1793

II

Zöld küllő

Picus viridis Linneaus, 1758

II

Hamvas küllő

Picus canus Linneaus, 1758

Széncinege

Parus major Linneaus, 1758

II

V-10000

Kék cinege

Parus caeruleus Linneaus, 1758

II

V-10000

Fekete harkály

Dryocopus martius Linneaus, 1758

II

Nagy fakopáncs

Dendrocopus major Linneaus, 1758

II

V-10000

Őszapó

Aegithalos caudatus Linneaus, 1758

II

V-10000

Csuszka

Sitta europea Linneaus, 1758

II

V-10000

Sárgarigó

Oriolus oriolus Linneaus, 1758

II

V-10000

Feketerigó

Turdus merula Linneaus, 1758

III

II

Házi rozsdafarkú

Phoenicurus ochrurus Gmelin, 1789

II

II

Barázdabillegető

Motacilla alba Linneaus, 1758

II

V-10000

Mezei veréb

Passer montanus Linneaus, 1758

III

V-10000

Zöldike

Carduelis chloris Linneaus, 1758

II

V-10000

II

II

V-50000 II


V-10000

I

I

II/2

V-50000

V-50000

V-10000 V-10000

58 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM Tengelic

Carduelis carduelis Linneaus, 1758

II

Fülemüle

Luscinia megarhyhos Linneaus, 1758

II

Erdei pinty

Fringilla coelebs Linneaus, 1758

III

V-10000

Citromsármány

Emberiza citrinella Linneaus, 1758

II

V-10000

Erdei pacsirta

Lullula arborea Linneaus, 1758

III

Fehér gólya

Ciconia ciconia Linneaus, 1758

II

Holló

Corvus corax Linneaus, 1758

Vetési varjú

Corvus frugilegus Linneaus, 1758

Erdei fülesbagoly

Asio otus Linneaus, 1758

II

II

V-50000

Macskabagoly

Strix aluco Linneaus, 1758

II

II

V-50000

Gyöngybagoly

Tyto alba Linneaus, 1758

II

II

FV-100000

Kuvik

Athene noctua Linneaus, 1758

II

II

FV-100000

Vörös vércse

Falco tinnunculus Linneaus, 1758

II

II

II

V-50000

Kabasólyom

Falco subbuteo Linneaus, 1758

II

II

II

V-50000

Egerészölyv

Buteo buteo Linneaus, 1758

II

II

II

V-10000

Meggyvágó

Coccothraustes coccothraustes Linnaeus, 1758

II

Süvöltő

Pyrrhula pyrrhula Linnaeus, 1758

Tövisszúró gébics

Lanius collurio Linnaeus, 1758

II

Kakukk

Cuculus canorus Linnaeus, 1758

III

Seregély

Sturnus vulgaris Linnaeus, 1758

Házi veréb

Passer domesticus Linneaus, 1758

Bütykös hattyú

Cygnus olor Linneaus, 1758

Erdei szalonka

Scopolax rusticola Linneaus, 1758

Fácán

Phasianus colchicus Linneaus, 1758

Balkáni gerle

Streptopelia decaocto Frivaldszky, 1838

Tőkés réce

Anas platyrhynchos Linneaus, 1758

EMLŐSÖK

V-10000 II

V-10000

II

I

V-50000

I

FV-100000

III

V-50000 II/2

V-10000

V-10000 III

V-10000 I

V-10000 V-10000

II/2

V-1000 V-1000

III

II

V-1000

MAMMALIA

Keleti sün

Erinaceus concolor Linneaus, 1758

Mókus

Sciurus vulgaris Linneaus, 1758

III

Késői denevér

Eptesicus serotinus Schreber, 1774

II

II

IV

V-10000

Korai denevér

Nyctalus noctula Schreber, 1774

II

II

IV

V-10000

Közönséges denevér Myotis myotis Schreber, 1774

II

II

II,IV

V - 50000

Erdei cickány

Sorex araneus Linneaus, 1758

III

Vakondok

Talpa e. europea Linneaus, 1758

Borz

Meles meles Linneaus, 1758

Erdei egér

Apodemus sylvaticus Linneaus, 1758

Házi egér

Mus musculus Linneaus, 1758

Patkány

Ratus ratus Linneaus, 1758

Mezei nyúl

Lepus europeus Pallas, 1778

V-10000


V-10000

V-2000 V-2000

59 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM Nyest

Martes foina Erxleben, 1777

Görény

Putorius putorius Cuvier, 1817

Őz

Capreolus capreulus Linneaus, 1758

Róka

Vulpes vulpes Linneaus, 1758

Felhasznált irodalom BORHIDI A. (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól II. kötet, Természetbúvár Kiadó, Budapest, pp. 150-155 BORSY Z. (1961): A Nyírség természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 13-18 FRANYÓ F. (1966): A Sajó-Hernád hordalékkúpja a negyedkori földtani események tükrében, Földr. Ért. 2., pp. 153-176 GYULAI P. (2001): Gerinctelen zoológiai felvételezések a Sajó-Hernád torok területén, lepkék (Lepidoptera) - kutatási jelentés UJVÁROSI M. (1941): A Sajóládi-erdő vegetációja, Acta Geobotanica Hungarica (Tomus IV. - Fasc. I.), Kolozsvár, pp. 109-118 RAKONCZAY Z. (szerk.) (1989): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok, Akadémia Kiadó, Budapest, 360 pp. VARGA Z. (2001): Javaslat a sajóládi keményfás ligeterdő-maradvány védetté nyilvánítására, Budapest, 6 pp. VARGA Z. (2001): NATURA 2000 élőhelyek Magyarországon – II. rész, A Nemzeti Park Igazgatóságok javaslatainak értékelése, Javaslat Annex II-es rovarfajok NATURA 2000 élőhelyeinek kijelölésére, pp. 16-20 VITÉZ G. M. (2005): Sajólád természeti és kultúrtörténeti értékei és környezetvédelmi problémái (szakdolgozat), Eszeterházy Károly Főiskola, Eger, 181 pp. VITÉZ G. M. (2005): Sajólád természeti kincsei és kultúrtörténeti értékei, XI. Nemzetközi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Diákkonferencia, Mezőtúr, 1. szekció, pp. 15 VITÉZ G. M. (2006): Sajólád természeti kincsei és kultúrtörténeti értékei, X. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia, Eger, pp. 53 VITÉZ G. M. (2006): Sajólád geológiai és geomorfológiai viszonyai és zoológiai kincsei, XII. Nemzetközi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Diákkonferencia, Mezőtúr, 2. szekció, pp. 26 VITÉZ G. M. & DOBOS A. & VARGA J. (2006): Sajólád természeti értékei, Acta Acad. Paed. Agriensis Sech. Biologiae, pp. 91-103 VITÉZ G. M. (2007): A Sajóládi tölgy-kőris-szil ligeterdő (Querco-Ulmetum) vegetációjának vizsgálata, XIII. Nemzetközi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Diákkonferencia, Mezőtúr, 1. szekció, pp. 25 VITÉZ G. M. (2008): Újabb cönológiai, florisztikai adaok az „egykori” sajóládi erdőről (Querco-Ulmetum), XIV. Nemzetközi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Diákkonferencia, Mezőtúr, 1. szekció, pp. 24 VITÉZ G. M. (2008): Az elpusztított különleges természetmegőrtési terület részét képező sajóládi erdő ornitológiai értékei, XIV. Nemzetközi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Diákkonferencia, Mezőtúr, 1. szekció, pp. 23 VITÉZ G. M. (2008): A Sajóládi erdő életének fénykora és halála. A Sajóládi erdő botanikai és zoológiai komplex vizsgálata. Diplomamunka (kézirat), Debreceni Egyetem Természettudományi Kar, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Debrecen VITÉZ G. M. (2009): Makrolepidopterológiai kutatások eredményei a Sajóládi tölgy-kőrisszil ligeterdőből (Querco-Ulmetum), XV. Nemzetközi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Diákkonferencia, Mezőtúr, 1. szekció, pp. 20 SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


VITÉZ G. M. (2009): A sajóládi keményfás ligeterdő (Sajóládi erdő) botanikai felmérése, Acta Academiae paedagogicae Agriensis, Sectio Biologiae, nova series tom. XXXVI (pp. 103-119), Eger VITÉZ G. M. & VARGA J. (2009): A sajóládi erdő zoológiai értékei, Acta Academiae paedagogicae Agriensis, Sectio Biologiae, nova series tom. XXXVI (pp. 85-102), Eger WAHLBERG N. (1998): The life history and ecology of Euphydryas maturna (Nymphalidae: Melitaeini) in Finland. Nota Lepidopterologica 20 (3): 154-169. WAHLBERG N. (2001): The phylogenetics and biochemistry of host-plant specialisation in Melitaeainae butterflies (Lepidoptera: Nymphalidae). Evolution 55: 522-537. WEIDEMANN H. J. (1986): Tagfalter, Band 1. Entwicklung-Lebensweise. Verlag J. Neumann-Neudamm, Melsungen, 282 pp. Eeir, B. S. (1990): Genetic Data Analysis. Sinauer Associates, Inc., Sunderland, 377 pp. 2.4

Önállóan kezelt hatótényezők

2.4.1 Hulladék Az ember mindennapi élete során keletkeznek olyan tárgyak vagy anyagok, melyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve hasznosítani. A keletkező hulladékok jellegük, jellemzőik alapján lehetnek veszélyes, nem veszélyes vagy inert hulladékok. Napjaink egyik legfontosabb környezetvédelmi problémája a különböző összetételű hulladékok környezetre gyakorolt káros hatásai ellen való megfelelő védelem biztosítása. A hulladékgazdálkodás helyzete A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásai szerint –összhangban az Európai Közösség hulladékra vonatkozó irányelveivel- a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv készült, melyet az Országgyűlés 110/2002. (XII. 12.) OGY határozatával fogadott el. Az Észak-magyarországi Régióra (Borsod-Abaúj-Zemplén-, Nógrád- és Heves megye) területi hulladékgazdálkodási terv készült az OHT figyelembevételével a Hulladékgazdálkodási törvény 34. §-a alapján. A területi hulladékgazdálkodási terv elemzi a statisztikai régióban a hulladékképződés és kezelés helyzetét, meghatározza a 2003-2008. között elérendő célokat, valamint a célok elérését biztosító intézkedéseket és programokat. 2008-at követően még nem készült új országos, illetve regionális hulladékgazdálkodási terv. A hulladékgazdálkodás a településen, de a régióban is szinte kizárólag a hulladék begyűjtésére és lerakására korlátozódik. Hiányzik a hulladékképződés megelőzésének és a szelektív hulladékgazdálkodásnak a stratégiája, ösztönző rendszere. A községben keletkezett szilárd települési hulladék kezelésének meghatározó módja a hulladék deponálása. Sajólád egykori (már több, mint egy évtizede bezárt és lefedéssel rekultivált) kommunális hulladéklerakójának felszámolása az elmúlt tervidőszak során megtörtént, a felhalmozott, kb. ~10 em3 szilárd hulladékot az egykori, azóta már bezárt és rekultivált Miskolc városi (Bogáncs utcai) hulladéklerakóra szállították. A felszámolt települési lerakó helyszínén tereprendezést követően humuszterítés és növényesítés történt.



Az önkormányzat az illegális hulladéklerakók pontos számának megismerése érdekében rendszeresen felmérést végeztet. A feltérképezett területekről a hulladékok elszállítása folyamatosan történik. A Cirkont Zrt. segítségével a felhalmozódó, többnyire kommunális eredetű szilárd hulladékokat 5 m3-es konténerekben összegyűjtik, majd a regionális kommunális hulladéklerakó telephelyre szállítják. Az önkormányzatnak az illegális lerakások megelőzésére felvilágosító, tudatformáló intézkedéseket kell bevezetnie. A község orvosi rendelőjében összegyűjtött egészségügyi eredetű hulladékok havonta történő elszállítását a Meditrade Bt. (Miskolc, 3508 Fogarasi u. 1/a) végzi. A keletkező hulladékok mennyiségéről, összetételéről folyamatosan nyilvántartást vezetnek. Az elszállított hulladékok ártalmatlanítása a tiszaújvárosi EcoMissio égetőműben történik. Hulladékok összetétele: A települési szilárd hulladék részben a hagyományos háztartási hulladék, részben a háztartási hulladékhoz hasonló összetételű ipari, kereskedelmi hulladékokból (csomagolóanyag) tevődik össze. A település kertes, falusias jellegű területein a vegyes tüzelésű fűtési mód az uralkodó, itt domináns a szervetlen, nem éghető frakció (salak, törmelék). A szerves hulladékok aránya itt a legkisebb, hiszen komposztként, állati eledelként kerülnek felhasználásra. A csomagolóanyagok éghető részét eltüzelik, de a nem éghető frakció egy része is, új funkciót kapva, használatban marad. Felmérések alapján, a lakosságnál keletkező építési bontási hulladék becsült összetétele 50-60 % tégla, beton és cserép, 25 % fa, 5 % üveg, 5 % műanyag és 5-10 % egyéb hulladék, melyek jelentős része megfelelő válogatás és feldolgozási technológia bevezetésével újrahasznosítható lenne. A régió egész területén – így a község területén – is a hulladékgazdálkodásnak jelenleg két eleme, a hulladékgyűjtés és a lerakás dominál. Megfelelő műszaki technológia és eszközrendszer hiányában a hulladékok hasznosítható összetevői jelenleg azonban csak igen kis részben kerülnek kinyerésre és hasznosításra a hulladékkezelő telepeken. Ezért a vegyes összetételű hulladék feldolgozása, a hasznosítható komponensek utólagos szétválasztása, hasznosítása még nem megoldott. Pedig a hulladék hasznosítása nem csak környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági is. A hulladékban előforduló hasznosítható anyagok szekunder nyersanyagforrások, a hasznosítással a primer nyersanyag előfordulások kímélése is elérhető. Az igazi hulladékgazdálkodást - a hulladék keletkezésének megelőzése - a hulladék hasznosítása - a hulladékmaradványok lerakása jelentené. A szilárd települési hulladék hasznosítható összetevőinek a kinyerése és újrahasznosítása a kor követelménye: - visszanyerési arány 35-40 % - újrahasznosítási arány 25-45 %



A települési hulladékgazdálkodás fejlesztésének illeszkednie kell a térségi elképzelésekhez, összhangban az EU direktívákkal. Ennek megvalósítása érdekében a deponálást preferáló megoldások helyett a fejlesztéseknek a hulladék mennyiségének a csökkentésére, a hulladék, mint alapanyag hasznosítására és a maradványanyagok égetésére vagy korszerű regionális depóniákon történő elhelyezésére kell irányulnia. A szilárd települési hulladékban lévő hasznos alkotók, üveg, papír, fém, műanyag, textil, fa hasznosításának elősegítésére szolgál a szelektív hulladékgyűjtés, mely a településen részben megoldott. Települési folyékony hulladék: Sajólád településen keletkező szennyvízmennyiség ~64 700 m3/év. A keletkező szennyvíz elvezetése a Köröm községi szennyvíztisztító telepre történik. A tisztított szennyvíz befogadója a Sajó folyó. A kommunális hulladék begyűjtésért, szállításáért az igénybevevők szolgáltatási díjat kötelesek fizetni. Ezt a szolgáltatást – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 12. §-a alapján – mindenki köteles igénybe venni. Kommunális szilárd hulladék begyűjtő és kezelő szervezet: Sajólád községen a CIRKONT Zrt. végzi a települési szilárd hulladékok begyűjtését, szállítását. A hulladék ártalmatlanítása deponálással történik a Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ lerakóján. Veszélyes hulladék: A hulladékgazdálkodásban speciális helyet foglalnak el a községben keletkező veszélyes hulladékok. Ezek mennyisége elhanyagolható. A veszélyes hulladékok egy része ipari eredetű, más része a szolgáltatói szféra, valamint a lakosság által "termelt" mennyiség. Leggyakoribb veszélyes hulladéknak minősülő komponensek: elemek, festék-, olaj- és vegyszermaradványok, göngyölegek, akkumulátorok, gyógyszerek, orvosi rendelőben keletkező egészségügyi hulladékok, stb. A háztartásokban keletkező csomagolási hulladékok (papír, üveg, fém, műanyag) hasznosításának elősegítésére a lakossági szelektív hulladékgyűjtés bevezetése szolgál. Jelenleg 4 db hulladékgyűjtő sziget került működik a településen. Az Önkormányzat céljai között szerepel: - a keletkező hulladékmennyiség csökkentése - a hulladékok újrahasznosításának ösztönzése - a keletkező kommunális és veszélyes hulladékok megfelelő biztonságos elhelyezése, illetve ártalmatlanítása - a következetes jogalkalmazás, hatósági tevékenység - környezettudatos oktatási, felvilágosítási tevékenység Jelenleg felmerülő problémák: - A hulladék újrahasznosítás technikai, illetve jogszabályi keretei nem megfelelően létezők és meghatározottak. - A keletkező hulladékmennyiség csökkenését eredményező magatartásformák kialakulását elősegítő ösztönző, tudatformáló tevékenység színvonala elmarad a kívánatostól. SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


A fennálló helyzet javítása érdekében a fejlesztési-beruházási, valamint a jogi szabályozás és a hatósági eszközrendszer alkalmazása is szükséges. 2.4.2

Zaj és rezgés

A zajvédelem a környezetvédelem speciális területe, a további szakterülettől eltérő szemléletet igényel. A zajhatás nem olyan látványos környezeti hatás, mint az egyéb környezeti elemek – például a hulladék, vagy a légszennyezés – esetében megfigyelhető, ezért a szakterület általában nem kapja meg az őt megillető figyelmet, annak ellenére, hogy a zajnak jelentős élettani hatásai vannak. Tudományos vizsgálatok alapján megállapították, hogy mar egészen kis hangnyomásszintek is reakciókat váltanak ki az emberi szervezetben. Zajos környezetben élők vagy dolgozók körében, gyakori a magas vérnyomás, tartósan ható 60 dB-es zajszint vegetatív idegrendszeri, esetenként keringési rendellenességet okozhat. Azonban ennél kisebb – 40 dB körüli – zajszintek is zavarjak mar a nyugalmat, ami különösen az éjszakai pihenőidőszakban kellemetlen, megszokhatatlan, és ezért igényel odafigyelést. Ma már a zaj hazánkban a lakosságot terhelő környezeti ártalmak közül a levegőszennyezés után a második helyre került. A legjelentősebb környezeti zajforrásoknak általában a közlekedési és az üzemi tevékenységeket tekintjük, de a szórakoztató tevékenységek, az épületgépészeti berendezések, a háztartásokban használt gépek és berendezések, valamint az egyéb –indokolt vagy indokolatlan- emberi tevékenységek részaránya is számottevő tényező. Átfogóan, a zajvédelmet az alábbi rendeletek hivatottak szabályozni:  29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről  140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról  280/2004. (X.20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékéről és kezeléséről  284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályiról  27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról Feladatunk a források zajkibocsátásának, rezgésgerjesztésének csökkentése; a terhelés növekedésének mérséklése, megakadályozása; gondoskodni kell a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelméről. Sajólád község zajvédelmi helyzete A zaj vizsgálatánál külön kell foglalkozni a közlekedési eredetű, valamint az ipari és kereskedelmi, szolgáltató tevékenységek által keltett zajokkal.



Közlekedési eredetű zajok A zajterhelés nagy része a közlekedésből származik. Alapvetően a közúti közlekedés terhelő hatása vehető figyelembe. Sajólád község környezeti zajviszonyait alapvetően a közúti közlekedés-, ezen belül is a település áthaladó 3606 sz. és 3609 sz. összekötő út forgalma határozza meg.

9. táblázat A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Határérték (LTh) az LAM'kö megítélési szintre (dB)

Sorszám

Zajtól védendő terület

az országos közúthálózatba tartozó az országos közúthálózatba gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a kiszolgáló úttól, tartozó mellékutaktól, a települési települési önkormányzat tulajdonában lakóúttól származó önkormányzat tulajdonában lévő lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, zajra gyűjtőutaktól és külterületi belterületi elsőrendű főutaktól és közutaktól …… származó zajra belterületi másodrendű főutaktól, …….. származó zajra nappal 06-22 óra

éjjel 22-06 óra

nappal 06-22 óra

éjjel 22-06 óra

nappal 06-22 óra

éjjel 22-06 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület

50

40

55

45

60

50

2.

Lakóterület (….. beépítésű…..

55

45

60

50

65

55

3.

Lakóterület beépítésű),

60

50

65

55

65

55

4.

Gazdasági terület

65

55

65

55

65

55

falusias,

(nagyvárosias

Esetünkben a zajterhelési határérték a 3606 és 3609 sz. összekötő utak mentén: LTHnappal = 60 dB/A LTHéjjel = 50 dB/A A 3606. számú közlekedési út keleti irányban, a 3609. számú közlekedési út É-D irányban szeli át a települést. Az itt folyó személy- és teherforgalom által keltett zaj csak az úthoz közeli lakóházakat terheli. A hatásterületen a közúti közlekedésből származó környezeti zajterhelés számítás útján történő meghatározásához a stratégiai zajtérkép, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének előírásait alkalmaztuk.



17. ábra

A jelenleg elérhető legfrissebb adatok a 2009. évi országos keresztmetszeti forgalomszámlálásból származnak (www.kozut.hu), ennek eredményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A 3606. sz. összekötő út számlálóállomásának kódja: 4518., a 3609 sz. összekötő út számlálóállomásának kódja: 7818. 10. táblázat Közút megnevezése 3606 sz. út 3609 sz. út

szgk. 1451 1097

kisteher 289 231

szóló 8 23

busz csuklós 32 1

közepes 46 32

nehéz 71 40

tehergépkocsi pótk. szerelv. 25 44 27 90

spec. 0 0

mkp. 86 23

Az akusztikai járműkategóriák szerinti összesítés a következő: 11. táblázat Járműkategória (jármű/nap) Közút megnevezése

I.

II.

III.

3606 sz. út

1740

140

176

3609 sz. út

1328

78

170

A nappali megítélési idő alatt minden órában azonos forgalomnagyságot tételeztünk fel (u=1). A terjedés során csak a távolságtól függő korrekciót vettük figyelembe. Az aktuális számítási útszakaszon a forgalmi jellemzőket, az útburkolatot, az emelkedési viszonyokat, a terjedést befolyásoló tényezőket egyaránt állandónak tekintettük. A fenti feltételezések miatt a rendelet 2. mellékletének 3.4. pontja szerint az indexeket elhagyhatjuk. A terhelési paramétert is zérusnak vettük. Az adott útszakaszon egyenletes forgalmat tételeztünk fel. Az úttest viszonylag jó minőségű, az útburkolat miatti korrekció értéke K = SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

lassú 4 12


0,49. A többszörös hangvisszaverődés hatását kifejező korrekció Kr,több = 0,5. Átlagsebesség lakott területen belül vI = 50 km/h, vII = 40 km/h, vIII = 40 km/h. Az út kis éjszakai forgalmú. Az útszakaszra jellemző, az útpálya akusztikai középvonalától 7,5 m-re fellépő zajkibocsátás lakott területen belül: 12. táblázat Közút megnevezése 3606 sz. út 3609 sz. út

LAeq (7,5)nappal dB/A 64 63

LAeq (7,5)éjjel dB/A 56 55

A jelenlegi forgalomból származó zaj mértéke meghaladja a 9. táblázatban szereplő határértékeket nappal és éjszaka is. A zajviszonyokat a legszemléletesebben zajtérképen mutatjuk be. A zajkibocsátást a német Wölfel Meβsysteme Software GmbH & Co. társaság IMMI 6.02 típusú zajtérkép készítő szoftverével határoztuk meg, mely a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium állásfoglalása alapján a 280/2004 (X.20.) Korm. rendelet, illetve a 25/2004 (XII.22) KvVM rendelet szerinti számítási módszereket alkalmazza. A következő ábrákon a településen áthaladó forgalom zajkibocsátásának mutatjuk be. A 18. ábra a nappali kibocsátást, a 19. ábra az éjszaki kibocsátást szemlélteti.



18. ábra Közlekedés zajkibocsátása Sajólád belterületén (nappal)



19. ábra Közlekedés zajkibocsátása Sajólád belterületén (éjszaka) SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Az összekötő úton zajló forgalom következtében fellépő zajszint a legközelebbi védendő épület homlokzata előtt nappal ~ 62 dB/A, éjszaka ~ 55 dB/A. Ipari eredetű zajok A hazai zajvédelem gyakorlatában üzemi zajforrásnak nevezünk minden, zajt előidéző termelő, szolgáltató tevékenységet, telephelyet, gépet, berendezést, közlekedési zajnak nem minősülő, adott telephely telekhatárán belüli járműmozgást, továbbá a szabadidős, sport és hobby tevékenységek, illetve létesítmények zajforrásait. Az ipari eredetű zajokkal kapcsolatban Sajólád községben megjelentek a nemegyszer családi házak melléképületeiben, garázsokban kialakított helyiségekben működő vállalkozások főként a szolgáltatás terén. Ennek következtében olyan területrészeken is megjelentek az adott területi funkcióval össze nem egyeztethető tevékenységek (pl.: autójavító műhely, asztalos műhely, karosszérialakatos műhely, árufuvarozó), ahol addig ipari eredetű zaj nem volt észlelhető. Bár ezek a zajok legtöbbször csak viszonylag kis területeket –esetleg csak egy-egy közvetlen szomszédot- érintenek, azonban zavaró hatásuk miatt a lakókörnyezetet irritálják. E jelenségek fokozatos visszaszorítását célozza meg többek között a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló jogszabály {358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet}, amely gyakorlatilag arra hivatott, hogy jogerős, szakhatósági hozzájárulások alapján kiadott telepengedély nélkül ne lehessen bizonyos tevékenységeket megkezdeni, folytatni, illetve módosítani. Jelentősebb, területileg is kiterjedtebb üzemi létesítmények nincsenek a település területén. Az ipari jellegű zajforrások között kell megemlíteni az épületgépészeti berendezések által keltett zajokat. Ezek a berendezések általánosan elterjedt forráscsoportok. Intézményekben, üzletekben egyaránt előfordulhatnak. Legtöbbször tetőre, homlokzatra szerelt ventilátorok, légcserélők kültéri egységei felelősek a zajemisszióért. Folyamatosan ható, monoton zajt keltenek, gyakran éjszakai időszakban is működnek. Információink szerint ilyen típusú zajra vonatkozóan még nem fordult elő panasz a község területén, azonban a berendezések mind gyakoribb előfordulására tekintettel az engedélyezéseknél ezekre fokozott figyelmet kell fordítani. Sajólád környezetében számos kavicsbánya működik, melyektől megfelelő védőtávolság megtartása esetén nincs számottevő zajterhelés a kotrás, illetve rakodás során. Azonban a szállítójárművek elhaladása jelentős többletterhelést jelent a község számára, a 3606. számú közlekedési út igénybevételével. Kereskedelmi, szolgáltató, szórakoztató létesítmények zajemissziója Ilyen típusú zajok alapvetően a község vendéglátó, szolgáltató létesítményeihez kötődnek. A létesítmény fenntartásával, működtetésével, vendégek, vásárlók mozgásával közvetlenül vagy közvetve kapcsolatos zajeseményekből tevődnek össze. A báli szezon idején a zenés programok, valamint a nyaranta megrendezésre kerülő esküvők, lakodalmak zajhatása zavaró a központban élő lakosság számára, mivel az ilyen és ehhez hasonló rendezvények lebonyolítására többnyire csak a község központjában található helyi iskola épülete alkalmas. Három jellemző zajkibocsátási forrás emelhető ki:  Áruszállítás, rakodás: különösen zavaró, ha a tevékenység a hajnali órákban folyik (pl.: élelmiszer, tej, kenyér, stb. terítése). SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


 Rendezvények, szórakoztató-, vendéglátóhelyek műsorai, zeneszolgáltatás (22 óra után is nyitva tartó zenés szórakozóhelyek kiemelt figyelmet követelnek!) szórakozóhely, diszkó, kocsma önkormányzati engedély  Szórakoztató, kulturális és vendéglátóhelyeket látogató közönség, vendégek üzleten kívüli, közterületen történő mozgása, tevékenysége, viselkedése (főként az éjszakai időszakban keletkező zajhatások zavaróak). A fenti kategóriába tartozó létesítmények esetében az elsőfokú zajvédelmi hatósági jogkört a helyi önkormányzat látja el. 2.4.3 Környezetbiztonság A környezetbiztonság nemzetközi szinten kiemelten kezelt biztonsági kérdés. A környezetbiztonság jogi szabályozása, a megelőzés és kríziskezelés feltételrendszerének biztosítása tekintetében Magyarországon alapvető hiányosságok vannak. Sajólád község területén nincs olyan -a környezetbiztonságra alapvető befolyást gyakorlóipari, vegyipari létesítmény, amely (jelentős) kockázatot jelentene az élet- és vagyonbiztonságra. A bekövetkező balesetek, haváriák esetén a lakosság tájékoztatása a helyi média segítségével megoldható.



3 AZ ELÉRNI KÍVÁNT CÉLOK, CÉLÁLLAPOTOK A települési környezetvédelmi program hosszú távú célja a fenntartható fejlődés biztosítása. A környezetvédelmi feladatok meghatározása, valamint a feladatok megoldásához szükséges eszközrendszer biztosítása. A program főbb célkitűzései 

  

Sajólád község területén az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget veszélyeztető, károsító hatások megelőzése, csökkentése, megszüntetése, a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapotok megőrzése, javítása, és ahol szükséges helyreállítása. Az élő és élettelen környezet természet-közeli állapotának megőrzése, a természetes rendszerek megtartása, a természeti folyamatok feltételeinek biztosítása. A természeti erőforrásokkal (levegő, víz, föld) való takarékos, értékvédő gazdálkodás biztosítása. Az ember és a környezet harmonikus kapcsolatának megvalósítása a gazdasági fejlődés és a környezeti követelmények összehangolásával.

A célkitűzések megvalósíthatósága érdekében szükséges intézkedések  Szemléletváltozás megalapozása A társadalom szemléletének változásával komplex látás- és gondolkodásmódot kell elérni, hogy a gazdasági, társadalmi feladatok, valamint a környezetvédelmi feladatok azonos szinten történő, együttes kezelésével a fenntartható fejlődés biztosítható legyen.  A szükséges intézmény- és eszközrendszer megteremtése, illetve megfelelő átalakítása Az integrált feladatok megoldására szükséges, hogy a meglévő intézmények tevékenységébe beépüljenek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tervezési, igazgatási feladatok. (EMAS)  A szükséges információk, ismeretek megszervezése, a megfelelő információáramlás biztosítása A helyi társadalom résztvevői nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a közvetlen és tágabb környezetükről. Egy egységes, komplex információs rendszer (adatbázis) létrehozása szükséges, mely segítségével a lakosság számára megismerhetővé válik a környezet állapota, helyzete, a természeti erőforrások kihasználtsága. Mindezeknek megfelelően a hatóságokönkormányzat- intézmények- lakosság közötti információáramlás javítása szükséges.  A feladatok megoldásához szükséges anyagi források megalapozása A környezeti problémák, feladatok megoldása helyi, valamint külső források felhasználásával lehetséges, ezért folyamatosan gondoskodni kell a helyi eszközök biztosításáról, mely egyébként a külső források igénybevételének is feltétele.  Természeti és kulturális értékek megőrzése Sajólád területéhez tartozó kulturális értékeinek megőrzése, fejlesztése kiemelt feladat kell, hogy legyen, hiszen csak így érhető el ezen erőforrások átörökítése a jövő nemzedék számára.



3.1

A környezetvédelmi program célkitűzései és feladatai a környezeti elemek védelme érdekében

3.1.1 Levegőtisztaság-védelem Cél: A község környezeti levegőminőségének javítása (különösen az NOx, SO2, a szálló- és ülepedő por) valamint a jó levegőminőség fenntartása. A cél elérése érdekében szükséges intézkedések: LEVEGŐ 1.: A levegő ülepedő- és szállópor tartalmának, illetve annak toxikus vagy rákkeltő komponensei által okozott környezetszennyezés csökkentése, határérték alatt való tartása.  Diffúz légszennyező források emissziójának csökkentése, fokozatos felszámolása  Pontforrásokból kibocsátott szennyező anyagok koncentrációjának mérséklése.  A település meglévő zöldfelületeinek védelme, és területük kiterjedésének növelése.  A közterek fokozottabb tisztántartása, téli időszakban a szóróanyagok kellő idejű és gondos eltávolítása.  Nagytáblás szántóföldek tagolása, mezővédő erdősávok telepítése.  Az utak mentén kombinált fa- és bokorsorok telepítése. LEVEGŐ 2.: A kommunális fűtésből eredő káros kibocsátások és a fűtési energiaigény csökkentése. LEVEGŐ 3.: A közlekedési eredetű emissziók csökkentése  Kerékpárút-hálózat fejlesztése településen belül és a települések között.  A települést elkerülő utak építésének lehetőség szerinti elősegítése. LEVEGŐ 4.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása. LEVEGŐ 5.: A környezeti levegő allergén növényi pollentartalmának csökkentésére parlagfűmentesítés megszervezése. LEVEGŐ 6.: A megelőzés elvét figyelembe véve csak a korszerű, kisebb energiaigényű, kisebb környezeti terhelést eredményező technológiák telepítését, megvalósítását kell előnyben részesíteni, illetve engedélyezni. LEVEGŐ 7.: Helyi rendelet megalkotásának előkészítése Sajólád község levegőminőségvédelméről.

3.1.2 A vízvédelem feladatai Cél: A község vízkészletének –mint természeti erőforrásnak- megőrzése, gazdaságos felhasználása.



A cél elérése érdekében szükséges intézkedések: VÍZ 1.: A felszíni és a felszín alatti vizek terhelésének csökkentése.  Szennyvízcsatorna-hálózatnál a rákötések számának további növelése; az ellátott területeken a közműpótlók felszámolása.  Az illegális szennyvízelhelyezések felderítése, megszüntetése. Tisztítatlan kommunális és állattartási szennyvizek (Gyömrőpuszta) bevezetésének, illetve az illegális hulladéklerakás megszüntetése.  A felszíni tápanyag- és hordalék bemosódás lehetőségének csökkentése.  Gondoskodni kell a közeli vízbázis védelméről.  Fokozott figyelmet kell fordítani az árvizek elleni védekezésre (Vízkárelhárítási Terv megismerése, alkalmazása), hogy a sérülékeny vízbázisokat lehetőség szerint minél kisebb terhelés érhesse. VÍZ 2.: A szippantott szennyvizek rendszerének kidolgozása és megvalósítása.

minőségi-mennyiségi

ellenőrző-nyilvántartási

VÍZ 3.: Törekedni kell a Sajó vízminőségének javítására, valamint a jó vízminőségi állapotok megtartására.  A vízfolyás medrét és környezetét a hulladékoktól mentesíteni szükséges.  Gondoskodni kell az árterek tisztántartásáról, karbantartásáról.  A Sajó vízminőségének nyomon követésére egy korszerű ellenőrző-monitoring rendszer kiépítése szükséges.  A Sajó vízminőségére vonatkozóan a lakosság folyamatos tájékoztatás szükséges. VÍZ 4.: A felszín alatti vizek utánpótlással arányos igénybevétele és az általánosan jó vízminőség megőrzése. VÍZ 5.: A felszín alatti vizeket szennyező források fokozatos felderítése, a veszélyeztetések megszüntetése és a károsodások felszámolása. VÍZ 6.: Minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének ösztönzése a víztermelésben, szolgáltatásban. VÍZ 7.: Felszíni eredetű diffúz terhelések (szerves, szervetlen mikro-szennyeződések) csökkentésének elősegítése. VÍZ 8.: A közműhálózatok állapotának folyamatos ellenőrzése és karbantartása a szennyezés megakadályozása érdekében.

3.1.3 Földvédelem Cél: A talaj termőképességét, állapotát megóvó területhasználat. A cél elérése érdekében szükséges intézkedések: FÖLD 1.: A potenciális talajszennyezéseket okozó tevékenységek megszüntetése, korlátozása (állattartás); létesítmények (illegális hulladéklerakók) folyamatos felszámolása. SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


FÖLD 2.: A károsodott területek rehabilitációjának kezdeményezése, elősegítése. FÖLD 3.: A környezeti kockázatot jelentő talajszennyezések vizsgálata, különös tekintettel a veszélyeztetett területekre (vízbázis védőterülete). FÖLD 4.: A gazdálkodók tevékenységének segítése, szakszerűség érdekében szakmai segítő és szaktanácsadó hálózat kialakítása (talajvédelem, mezőgazdasági kemikáliák alkalmazása, biogazdálkodás). FÖLD 5.: Helyi föld- és talajvédelmi előírások megfogalmazása. 3.2

A települési és az épített környezet védelme

3.2.1 A települési környezet védelme Cél: Jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező, kevesebb környezeti eredetű stresszhatást közvetítő települési környezet kialakítása és fenntartása. A cél elérése érdekében szükséges intézkedések: 3.2.1.1 Ivóvízellátás területén jelentkező feladatok IVÓVÍZ 1.: A vízkészletek gazdaságos felhasználása; a színvonalas szolgáltatás-, valamint a biztonságos vízellátás biztosítása.  Az ivóvízhálózat műszaki állapotának felmérése, szükséges felújítások elvégzése.  A vezetékekben lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok monitorozása, a vízminőség biztosítása érdekében a szükséges intézkedések megtétele. 3.2.1.2 Kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás feladatai KOMVÍZ 1.: A települési folyékony hulladékokra vonatkozó helyi közszolgáltatás korszerű feltételeinek megteremtése, biztosítása. (Közbeszerzési pályázat útján közszolgáltató megbízása.) KOMVÍZ 2.: A szennyvízelvezető rendszerre történő rákötések arányának növelése. (Az ivóvízhálózat bekötési aránya 70 %-os, a szennyvízelvezető rendszerre való rákötések aránya 61,2 %-os.) KOMVÍZ 3.: Sajólád község külterületén lévő Gyömrőpusztán a keletkező szennyvíz gyűjtésének, elvezetésének megfelelő biztosítása. KOMVÍZ 4.: Regisztrációs rendszer kiépítése a szippantásos rendszerű szállítójárművek munkájához. KOMVÍZ 5.: A települési folyékony hulladékokra vonatkozó rendeletek hatékony betartása, betartatása. SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


KOMVÍZ 6.: A közműpótló műtárgyak számának felmérése, nyilvántartása. 3.2.1.3 Csapadékvíz elvezetés feladatai CSAPADÉK 1.: A csapadékvíz elvezető rendszerek folyamatos /legalább évente egyszer történő/ karbantartása, működőképességének biztosítása. CSAPADÉK 2.: A csapadékcsatorna hálózat és elvezető rendszer bővítése. CSAPADÉK 3.: A csapadékvíz elvezetéséhez szükséges átereszek megépítése. 3.2.1.4 A települési környezet tisztaságának védelme TISZTV 1.: A község köztisztasági helyzetének folyamatos javítása, elsősorban a lakossági szemléletformálás eszközeivel, a településtisztasági feladatok ellátási színvonalának fejlesztésével. TISZTV 2.: A köztisztasági szabályok hatékony betartása, betartatása, különös tekintettel a települési szilárd hulladékokra, valamint az állattartásra vonatkozó előírásokra. 3.2.1.5 Kommunális hulladékkezelés feladatai KOMHULL 1.: Hulladékgazdálkodási terv készítése a vonatkozó 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően. KOMHULL 2.: A község bel- és külterületén keletkező szilárd kommunális hulladékok mennyiségének és összetételének pontos felmérése, nyilvántartása. KOMHULL 3.: A keletkező települési hulladék mennyiségének csökkentése érdekében felvilágosító, tudatformáló tevékenységek kezdeményezése a lakosság körében. KOMHULL 4.: A már bevezetett szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése a lakossági veszélyes hulladékok, textil, fém, valamint egyéb szervetlen hulladékok körére vonatkozóan, pályázati források bevonásával. KOMHULL 5.: A településen megtalálható illegális hulladéklerakókfelszámolása. KOMHULL 6.: Szabálytalan hulladéklerakások megelőzése felvilágosító, tudatformáló intézkedésekkel, amennyiben szükséges több hulladékgyűjtő edényzet kihelyezésével.

3.2.1.6 A lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgésvédelem és légszennyezés elleni védelem feladatai LAKZAJLÉG 1.: Helyi rendeletek meghozatala, betartatása (például: zajrendelet /különös tekintettel a rendezvények zajkibocsátására/; háztartási tevékenységekkel okozott légszennyezésre vonatkozó rendelet). SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


LAKZAJLÉG 2.: Az új és a már működő, zaj- és légszennyező forrással rendelkező létesítményeknél a vonatkozó határértékek betartatása hatósági intézkedésekkel. LAKZAJLÉG 3.: A zajforrások és a légszennyezés nyilvántartása. 3.2.1.7 Zöldterület-gazdálkodás feladatai ZÖLDTER 1.: Zöldterület-gazdálkodási terv készítése; a zöldterületek felmérése, erdősíthető területek számbevétele. ZÖLDTER 2.: A települési zöldfelületek védelme, fejlesztése minőségi és mennyiségi vonatkozásban. (Az egyházi temető bővítése.) ZÖLDTER 3.: A virágos területek növelése lehetőség szerint a lakosság és az intézmények bevonásával. 3.2.1.8

A helyi közlekedésszervezés feladatai

KÖZLEKEDÉS 1.: A meglévő útpályák karbantartása. KÖZLEKEDÉS 2.: A kerékpárút-hálózat kiépítése, fejlesztése a környező településekkel történő egyeztetéseket követően. KÖZLEKEDÉS 3.: A közlekedés feltételeinek javítása, korszerűsítése; megállóhelyek felülvizsgálata. KÖZLEKEDÉS 4.: Az útpályák mentén zöldfolyosók (fa, gyep, cserjesorok) kialakítása az élővilág migrációjának biztosítására. 3.2.1.9 Az energiagazdálkodás feladatai ENERGIA 1.: Az energiafelhasználás hatékonyságának elemzése a mezőgazdasági, szolgáltatási és lakossági szférában. ENERGIA 2.: Energia megtakarítást eredményező beruházások támogatása. ENERGIA 3.: Alternatív energiaforrások alkalmazásának ösztönzése. ENERGIA 4.: demonstrálása.

Az

energiahatékonysággal

kapcsolatos

ismeretek

népszerűsítése,

ENERGIA 5.: Az önkormányzati kezelésben lévő épületek energetikai szempontú felülvizsgálata (fűtés, melegvíz használat, világítás, hőszigetelés hatékonysága). ENERGIA 6.: Nyílászárók revíziója, a község tulajdonában lévő épületeken. Energetikailag javasolt a jelenlegi rossz hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező nyílászárókat lecserélni korszerűbbekre. SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


ENERGIA 7.: Meg kell vizsgálni az önkormányzati intézmények alternatív fűtési lehetőségét. (Tömbfűtőmű kiépítésének lehetősége szalmatüzelésű és faapríték tüzelésű kazán segítségével.) Megvalósítása esetén a keletkező zöldhulladék hasznosítása is jelentős javulást mutatna. 3.2.1.10 Rendkívüli környezetveszélyeztetés csökkentésének települési feladatai

elhárításának

és

a

környezetkárosodás

KÖRNYKÁR 1.: Településvédelmi tervek, valamint üzemi kárelhárítási tervek, haváriatervek elkészítésének ösztönzése, elősegítése (az EU követelményekkel összhangban). KÖRNYKÁR 2.: A potenciális veszélyforrások feltárása. A környezetbiztonság egységes információs rendszerének kidolgozása. 3.2.1.11 Lakossági környezeti tudat- és szemléletformálás feladatai TUDAT 1.: Környezetismereti programok szervezése az óvodában. (Például: növényültetés, gondozás; növények és állatok megfigyelése.) TUDAT 2.: A természeti környezet tiszteletének megtanítása az iskolában környezetvédelmi szakkörök, környezetvédelmi vetélkedők szervezésével. TUDAT 3.: A község általános iskolájában az újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésének megszervezése. TUDAT 4.: Az általános iskolai tanulók energiatakarékossági programban való részvételének kezdeményezése. TUDAT 5.: Az eddig már hagyománynak számító erdei iskolai táborok folyamatos szervezése. Erdei túrák szervezése. TUDAT 6.: A program végrehajtásához valamint további célok kitűzéséhez a lakosság véleményének kikérése /például kérdőív formájában/ szükséges. TUDAT 7.: A lakosság hiteles tájékoztatása környezetünk állapotáról és annak változásairól. A község lakosságának széleskörű bevonása a környezetvédelmi tevékenységekbe. TUDAT 8.: A helyi sajtóban (Ládi Körkép- 2 havonta) környezetvédelmi jellegű ismeretterjesztő anyagok közreadása, a környezetvédelem során elért eredmények közhírré tétele.

3.2.2 Az emberi egészség védelmének környezeti vonatkozásai Cél: Kedvező környezeti körülmények biztosítása; a negatív hatások elkerülése; a lakosság jó egészségi állapotának biztosítása.



A cél elérése érdekében szükséges intézkedések: EGÉSZSÉG 1.: A környezeti állapot javítása a szállópor mennyiségének csökkentésével. EGÉSZSÉG 2.: Az ülepedő és a szálló por toxikus nehézfémtartalmának (As, Ba, Hg, Cd, Pb, Ni, Cr, Cu, Zn) csökkentése. EGÉSZSÉG 3.: Az allergén gyomnövények visszaszorítása (parlagfű írtással kapcsolatos intézkedések). Ezekkel a növényekkel kapcsolatos tudnivalókról a lakosság részletes tájékoztatása. 3.2.3 Az épített környezet védelme Cél: Az emberi igényeket megfelelően kielégítő, esztétikus, kultúra- és hagyományőrző épített környezet biztosítása. A cél elérése érdekében szükséges intézkedések: ÉPÍTETT 1.: A károsodott településrészek, épületek felmérése, rendbetétele. ÉPÍTETT 2.: A kultúra - és hagyományőrző értékek hatékony védelméhez szükséges eszközrendszer biztosítása. ÉPÍTETT 3.: A településkép fokozott védelme az engedélyezési eljárások során. A településkép javítása érdekében – környezeti, esztétikai, történeti szempontokat figyelembevevő- tervezési módszerek kialakításának ösztönzése. 3.3

A természet és a táj védelme

3.3.1 Természetvédelem Cél: A község közigazgatási területéhez tartozó védett értékek állagainak megóvása; a védendő értékek felderítése, valamint ismertségük és elismertségük elérése a lakosság körében. A természetvédelem érdekeinek és igényeinek szem előtt tartása a különböző fejlesztési programok kidolgozása során. A cél elérése érdekében szükséges intézkedések: TERMÉSZET 1.: Az élő és élettelen, tájképi, illetve természethez kapcsolódó kultúrtörténeti értékekre hatást gyakorló, esetlegesen károsító tevékenységek számbavétele. TERMÉSZET 2.: A község környezetében ideiglenesen életfeltételt kereső fajok élet- és táplálkozási lehetőségét támogató zöldterület-fejlesztési tervek kidolgozása.



3.3.2 Tájvédelem Cél: A település tájsebeinek felmérése, felszámolása. A táj esztétikai értékének javítása, illetve megőrzése. A cél elérése érdekében szükséges intézkedések: TÁJ 1.: A tájvédelmi szempontok figyelembevétele, valamint érvényesítése az építési- és rendezési tervekben. TÁJ 2.: A tájsebek, roncsolt felszínű területek felmérése, valamint rekultivációjuk, rehabilitációjuk kezdeményezése, elősegítése. 3.4

Önállóan kezelt hatótényezők

3.4.1 Hulladékgazdálkodás Cél: Komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása. A gazdálkodók és a fogyasztók hulladéktermelésének minimális mértékűre való visszaszorítása. A cél elérése érdekében szükséges intézkedések: HULLADÉK 1.: Hulladékgazdálkodási terv kidolgozása.  Hulladék keletkezésének megelőzése; keletkező hulladék mennyiségének csökkentése  Hulladékok szelektív gyűjtése  Újrahasznosítás (újrafelhasználás, értékesítés, továbbhasznosítás) feltételeinek biztosítása  A hulladék szerves komponenseinek biológiai és energetikai hasznosítása (komposzt, biogáz, stb.)  Hulladék ártalmatlanítása  Maradékanyagok lerakása HULLADÉK 2.: Az Országos Hulladékgazdálkodási tervvel összhangban az alábbi célok határozhatók meg: - a csomagolási hulladékok hasznosításái arányát tovább kell növelni; - a lerakott települési hulladékok biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát 2014-ig az 1995-ben képződött mennyiség 35 %-ára kell csökkenteni. Települési szilárd hulladékok esetében HULLADÉK 3.: A hasznosítható és veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése, valamint a szükséges infrastruktúrák megteremtése, hulladékudvar kialakítása. HULLADÉK 4.: A lakosság érdekeltségének és lehetőségeinek megteremtése a keletkező hulladékmennyiség csökkentésében és a szelektív gyűjtésben.



HULLADÉK 5.: Szabályozó és ösztönző rendszer kidolgozásával gondoskodni arról, hogy minél kevesebb veszélyes hulladék kerüljön a kommunális hulladékok közé. HULLADÉK 6.: A szerves anyag tartalom csökkentése érdekében egyedi komposztáló berendezések pályázati úton történő beszerzése. Termelési nem veszélyes, veszélyes hulladékok esetében HULLADÉK 7.: A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos feladatok végrehajtása. A településen keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének felmérése, nyilvántartása. HULLADÉK 8.: A keletkező termelési nem veszélyes hulladékok mennyiségének felmérése, csökkentése. Környezetbarát, hulladékszegény, „tiszta” technológiák bevezetésének ösztönzése a helyi vállalkozások körében. HULLADÉK 9.: A veszélyes hulladékok keletkezésének csökkentésére, szelektíven történő gyűjtésére való ösztönzés a községben működő vállalkozások körében. A lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok esetében HULLADÉK 10.: A keletkező veszélyes hulladékfajták meghatározása és mennyiségük pontos felmérése. HULLADÉK 11.: A keletkezett veszélyes hulladékok ártalmatlanításának szelektív hulladékgyűjtéssel történő biztosításának előkészítése.

3.4.2 Zaj és rezgés elleni védelem Cél: A lakosság egészségének védelme érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre történő mérséklése és szinten tartása. A jelenlegi, kedvezőnek tekinthető környezeti állapotok megtartása, esetlegesen egy jobb célállapot elérése érdekében - az első fokú zajvédelmi hatósági tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések maradéktalan betartásán túlmenően - az alábbi zajvédelmi intézkedések megtétele javasolt: ZAJ 1.: Jogszabályokban előírt határértékek betartása, betartatása. ZAJ 2.: A meglévő zajforrások feltárása, feltérképezése, nyilvántartása; zajkibocsátási határértékek megállapítása. A problémát okozó zajforrások kibocsátásának korlátozása. ZAJ 3.: Új létesítmények építése, használatbavétele, üzembe helyezése során műszeres mérésekkel kell ellenőrizni a megengedett zajterhelési határértékek teljesülését. ZAJ 4.: A közlekedési eredetű zajterhelések csökkentése érdekében forgalomszervezési intézkedések kezdeményezése.



ZAJ 5.: A községet elkerülő, tehermentesítő utak megvalósításának kezdeményezése, lehetőség szerinti elősegítése. 3.4.3 Környezetbiztonság Cél: A lakosság és a környezet biztonságának elérése. A cél elérése érdekében szükséges intézkedések: KÖRNYBIZT 1.: Haváriaterv kidolgozása az 1999. évi LXXIV. törvény vonatkozó előírásaival összhangban. KÖRNYBIZT 2.: Füstköd riadóterv kidolgozása.



4 4.1

A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI A program stratégiai alapelvei

Fenntartható fejlődés elve A társadalmi-gazdasági szükségletek kielégítése és a környezeti értékek megőrzése között egyensúlyt kell biztosítani. Az emberi élet minőségét úgy kell javítani, hogy közben a természeti erőforrások és az életfenntartó ökológiai rendszerek teherviselő és megújulni tudó képességének határain belül maradjunk. Elővigyázatosság elve A rohamosan fejlődő, bonyolult termelési technológiák, eszközrendszerek alkalmazásával nő a környezeti hatásokra vonatkozó bizonytalansági tényezők száma is. A környezeti kockázatok mérséklésével, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzésével, csökkentésével kapcsolatban úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. A környezeti kockázatok csökkentése érdekében az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyek során súlyos vagy visszafordíthatatlan környezeti károk következhetnek be a jövőben. Megelőzés elve A megelőzés a legtöbb esetben lényegesen gazdaságosabb megoldás az utólagos beavatkozásoknál, továbbá vannak olyan esetek, leginkább a természeti értékek területén, ahol az eredeti érték semmilyen ráfordítással sem állítható helyre. Az ilyen értékek csak a káros hatások megelőzésével óvhatók meg. A környezethasználat káros környezeti hatásainak elkerülése érdekében a leghatékonyabb megoldások felderítése, alkalmazása szükséges. Ilyenek például az elérhető legjobb technológiák, „tiszta” technológiák alkalmazása; környezettudatos irányítási módszerek bevezetése stb. Együttműködés elve Törekedni kell a nyílt és eredményes kapcsolatok megteremtésére az önkéntes állampolgári csoportokkal, civil szervezetekkel, oktatással, egészségüggyel, a „szennyező” vállalatokkal, szomszédos önkormányzatokkal. Meg kell teremteni az egyes közigazgatási szintek között a hatékony és folyamatos együttműködés feltételeit. Gazdaszemlélet elve Célként kell kitűzni az önkormányzati környezetvédelmi példamutatást, mert e nélkül nem várható el a lakosságtól és a vállalkozóktól a környezetvédelem érdekében történő cselekvés. Mindezek eléréséhez „gazda” típusú szemlélet és ennek megfelelő felelősségtudat kialakítása, valamint a megalkotott szabályok betartása szükséges.



A tervezés – szabályozás - finanszírozás alapkérdései

4.2

A tervezés alkalmas az állandóan változó külső környezet új kihívásaihoz történő alkalmazkodás elősegítésére, a környezetvédelem eszköztárát gazdagító új megoldások folyamatos elsajátítására. Lehetőséget nyújt a különböző környezeti kockázatok csökkentésére, illetve megelőzésére, a szükséges pénzügyi források, költségvetési igények pontos megfogalmazására, az erőforrások pontos hasznosítására. 

Össze kell hangolni a térségben készülő különböző terveket, hogy azok végrehajtása ne sértse a környezeti érdekeket.



A program készítésekor figyelembe vettük azokat a koncepciókat, programokat és terveket, amelyek meghatározóak a települési program összeállításánál. (Például: Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozó Megyei Környezetvédelmi Program; Észak-magyarországi Régióra kidolgozott Területi Hulladékgazdálkodási Terv)

A környezetvédelmi (jogi, közgazdasági, műszaki) szabályozásnak a fenntartható fejlődés céljainak a megvalósulását kell elősegítenie. Szükséges a környezetvédelmi finanszírozási rendszer meghatározása, a meghatározott környezetvédelmi feladatokhoz igazított költségvetési keret meghatározása. A környezetvédelmet önálló szakfeladatként kell elismerni, és számára az éves költségvetésben önálló keretet kell biztosítani. Alap: Az Önkormányzat a környezetvédelmi feladatok megoldásának elősegítésére környezetvédelmi alapot hozhat létre. {1991. évi XX. törvény 85.§ (1) i)} Forrás: -

Szolgáltatási díj Költségvetés Bírság

Az 1995. évi LIII. törvény létrehozta a környezetterhelési díj és igénybevételi járulék intézményét, melyet gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozóknak kell megfizetniük. Ezekből a forrásokból az önkormányzat többletbevételre tesz szert, ezt a községi környezetvédelmi alapon keresztül környezetvédelmi célokra kell fordítani. 4.3 Kutatás, műszaki fejlesztés A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 53. § (2) pontja szerint, egyrészt fokozni kell a környezetvédelmi kutatási és fejlesztési tevékenységet, másrészt biztosítani kell a különböző szervezetekben folyó munkák összehangolását. A megyei K+F programot is figyelembe véve a községben a következő kutatási és fejlesztési programokat látjuk időszerűnek:  Naprakész ismeretek szerzése a környezet állapotával, terhelhetőségével kapcsolatos kutatások révén. Az információk birtokában tervezhetők és fejleszthetők a megelőző, károsodást csökkentő beavatkozások, illetve javítható azok hatékonysága.



     4.4

A fenntartható területhasználati módok kutatása, az extenzív tájhasználat hagyományainak hasznosítása, valamint a felhagyott mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének és szukcessziójának vizsgálata. A fenntartható termelői és fogyasztói mintázatok kutatása a hagyományos paraszti gazdálkodásban és életvitelben, és az extenzív és intenzív gazdálkodás költség-haszon elemzésének és externális hatásainak vizsgálata és összehasonlítása. A fenntartható vízkészlet-gazdálkodást megalapozó vizsgálatok a község vízbázisainak területén. Kiemelten veszélyesnek mondható helyek kutatása A község természeti erőforrásainak mennyiségi és minőségi kutatása. A környezetvédelmi információs rendszer

A Megyei Környezetvédelmi Program célkitűzéseit figyelembe véve helyi szinten is szükséges környezetvédelmi információs rendszer kialakítása, mely kapcsolódik a regionális és végső soron az országos rendszerekhez. A létrehozandó környezetvédelmi információs- és adatrendszert úgy kell kialakítani, hogy az egyszerű, érthető, könnyen hozzáférhető és felhasználható legyen. Az egységes, komplex információs rendszerben megvalósítható az adatok helyi szintű megbízható gyűjtése, ellenőrzése, térinformatikai alapokon nyugvó rendszerezése, feldolgozása és továbbítása. Meg kell találni, hogy melyek azok az információk, amiket rendszeresen kell gyűjteni, valamint ki kell választani az információgyűjtés lehető legjobb módját. Egy jól működő környezetvédelmi információs rendszer támogatja a tervezőket a szükséges információkkal, tájékoztatja a döntéshozókat és a közvéleményt a helyes döntések meghozása érdekében. A következő környezetvédelemre vonatkozó információknak kell nyilvánosságot kapni: - a környezeti elemeink állapotát és a közöttük levő kölcsönhatásokat érintő információk, - információk a környezet elemeit befolyásoló környezeti tényezőkről, - az emberi egészséget és biztonságot, életminőséget, kulturális helyszíneket és épített környezetet érintő információk, - a környezetről szóló vagy azzal kapcsolatos jogszabályok szövege. Biztosítani kell a meglévő információkhoz való hozzáférést: - ismertetni kell a lakossággal, hogy milyen hatóság milyen információval rendelkezik, - a hatóságoknál lakossági kapcsolattartó személyt kell kinevezni, - információs listákat, nyilvántartásokat kell készíteni, - törekedni kell az elektronikus formában, térítés nélküli adatszolgáltatásra, hogy honlapokon hozzá lehessen férni az információkhoz, - a helyi sajtó (2 havonta megjelenő Ládi Körkép) környezetvédelmi információs rendszer eszközeként biztosíthatja a lakosság számára a szükséges információkhoz való hozzáférést, - törvény által előírt kötelezettség évente tájékoztatni a lakosságot.



Biztosítani kell a nyilvánosság részvételét az egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban: - a nyilvánosságot meg kell ismertetni a várható környezeti hatásokkal és azok csökkentésére tett javaslatokkal, intézkedésekkel, - be kell mutatni a rendelkezésre álló alternatívákat, - a nyilvánosságot közzététel, hirdetmény formájában tájékoztatni kell a javasolt tevékenységekről a döntéshozás legkorábbi fázisában, - lehetővé kell tenni a nyilvánosság számára a közmeghallgatást, vagy írásos formában a véleménynyilvánítást, - a nyilvánossággal meg kell ismertetni a döntést és annak szövegét, a fő okokat és megfontolásokat, - tájékoztatni kell a szükséges környezeti információk rendelkezésre állásáról, a betekintés módjáról, - meg kell ismertetni a közvéleményt a biztosított részvételi formákról 4.5

Intézményi rendszer

A program megvalósítása szempontjából alapvető a környezetvédelem intézményrendszerének helyi szinten történő megvalósítása, erősítése. Szükséges bővíteni, és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elősegíteni annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. Az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátására legalább egy személy kijelölése szükséges, aki egyben kapcsolatot tart fenn és együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel, esetleg külföldi szakemberekkel; figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, pályázati lehetőségeket. A Program megvalósítása szükségessé teszi a környezetvédelmi szervezet fokozatos megerősítését, az ágazat anyagi lehetőségeinek bővítését. Törekedni kell a társhatóságokkal, vállalatokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel és a lakossággal való együttműködésre. A 2001. március 19-i 761/2001. számú Európai Parlament és Tanácsi rendelet lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség öko-irányítási és auditálási rendszerében. Ez a Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (The Eco-Management and Audit Scheme, EMAS). Önkéntes részvételen alapuló környezetvédelmi vezetési rendszer az Európai Unióban működő szervezetek számára. 2009-ben az EMAS rendelet felülvizsgálatra került, és másodszor is módosították. Az Európai Parlament és Tasnács 2009. november 25-én elfogadta a 1221/2009/EK számú EMAS (III.) rendeletet, amely 2010. január 11-én lépett hatályba. Az EMAS célja, hogy támogassa a környezeti teljesítmény értékelését és fejlesztését, valamint tájékoztassa a nyilvánosságot a szervezetről. Lehetővé teszi, hogy szervezet felmérje, irányítsa, ellenőrizze tevékenységének környezeti tényezőit, jelentést készítsen a környezeti teljesítményről hitelt érdemlő módon.



Az EMAS rendszer előnyei Minőségi környezetvédelmi vezetés       

Garantálja a teljes jogi megfelelést a környezetvédelmi törvényeknek, jogszabályoknak és előírásoknak Külső, független fél által hitelesített környezetvédelmi információ Kedvező erőforrás felhasználás, alacsonyabb költségek Növekvő üzleti lehetőségek a piacon, "zöld fogyasztók" Javuló munkahelyi morál, csapatépítés Jobb kapcsolat a fogyasztókkal, a helyi közösséggel és a hatósággal - javuló image és növekvő bizalom EMAS védjegy használata marketing eszközként

Az EMAS bevezetésének lépései:

20. ábra (forrás: www.emas.hu)



4.6

A lakossági részvétel és tudatosság erősítése

A Környezetvédelmi Program felülvizsgálata során biztosítani kell a helyi lakosság, a különböző szervezetek számára, hogy elmondhassák véleményüket, hiszen ők azok, akik nap mint nap találkoznak a települést érintő problémákkal, így az ő véleményük figyelembevételével hatékonyabb megoldásokat lehet kieszközölni a környezeti problémák megelőzése, csökkentése, kiiktatása érdekében. A környezetvédelmi, természetvédelmi és területfejlesztési törvénnyel, valamint a Nemzeti és Megyei Környezetvédelmi Programmal összhangban a lakosság környezettudatos gondolkodásának, viselkedésének elősegítése vonatkozásában sajátos feladatai vannak az Önkormányzatnak. A környezetvédelmi ismeretek, az ökológiai szemlélet és a környezettudatos magatartásforma kialakítása minden állampolgár és minden szakma számára elengedhetetlen a fenntartható fejlődés elérése érdekében. A képzés, oktatás, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások módozatait. Az Önkormányzatnak ebben tevékeny részt kell vállalnia. A helyi lakosság környezethez való viszonyában a helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntő szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elősegíteni, a színvonal egyidejű növelésével. A helyi társadalom szempontjából is alapvető elvárás az információhoz való jog biztosítása. Tudatosítani kell a helyi társadalomban, hogy a környezeti feltételek, értékek a megfelelő életminőség lényeges összetevői. A társadalmi részvétel és a tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A megvalósítás érdekében a megfogalmazott és elfogadott Programot széles körben szükséges nyilvánosságra hozni. Szükséges a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatást helyi szinten továbbfejleszteni. A környezeti nevelést már egészen kis korban el kell kezdeni. Ehhez nyújtanak segítséget a közös rendezvények, akcióprogramok, környezetvédelmi klubok. Hasznosak lehetnek az ismeretterjesztő kiadványok, előadássorozatok. Legfontosabb feladat a közösségi szemléletformálás, hogy az egészséges, tiszta környezet a lakosság belső igényévé váljon. E szemléletformálás felé vezető út első lépéseként Sajólád Község Önkormányzata a településrendezési terv módosításával összhangban úgy döntött, hogy felülvizsgálja a település 2004. évben elkészült környezetvédelmi programját. Az önkormányzat ebbe a munkába kívánja bevonni a terv érintett célcsoportját, azaz a település lakosságát, mégpedig egy, az önkormányzat által összeállított kérdőív kitöltése formájában. A kérdőív célja, hogy a lakossági észrevételek, javaslatok alapján az önkormányzat tudatosabban tudjon dönteni Sajólád környezeti állapotának megőrzését, annak javítását elősegítő intézkedésekről, valamint hogy a település vezetői képet kapjanak a lakosok lakókörnyezetükhöz fűződő viszonyáról. Az Önkormányzat közel 800 kérdőívet kézbesített, a megjelölt határidőre (2011.09.30.) azonban a lakosság csak kevesebb, mint 10 %-a fejtette ki lakóhelyének környezeti állapotával kapcsolatos véleményét. A kitöltött 44 db kérdőív alapján mégis úgy gondoljuk, hogy sikerült némileg képet kapnunk a településen élők lakókörnyezetüket érintő gondjairól, gondolatairól. A beérkezett válaszok alapján összegeztük a lakossági észrevételeket:


88 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 13. táblázat

Sajólád település környezeti állapotára jellemző (több válasz is megjelölhető) Beérkezett vélemények száma: 44 Jó levegő 21 Csöndes, nyugodt környezet 17 Tiszta, hulladéktól mentes közterületek 14 A település rendezett, a közművek megfelelőek 19 Jó minőségű ivóvíz 23 Szép táj, értékes természeti környezet jelenléte 9 Egyéb: Szelektív hulladékgyűjtés több módon biztosított

Az aláhúzott részek azt szemléltetik, hogy több választási lehetőség között is az emberek odafigyeltek a kérdésre, és nem mindig értettek egyet annak teljes tartalmával, előfordult, hogy a megadott válaszlehetőség kétféle jellemzővel kifejezett 14. táblázat

Zavaró tényezők (több válasz is megjelölhető) Beérkezett vélemények száma: 44 Légszennyezés (kommunális, közlekedési, stb.) 13 Időszakos vagy állandó zajforrások 25 Közterületi szemét, illegális hulladéklerakók 13 A település összképe, egyes részeinek rendezetlensége, 19 a közművek állapota Az ivóvíz minősége 8 A táj, a természeti környezet állapota 14 Egyéb:  lopások elleni védelem (fák, kerítések, fémtartalmú anyagok)  környezet állapota nem megfelelő (erdő kiirtása és/vagy sok a szemét)  csapadékvíz elvezetés  éjszakai nyugalom zavarása (pl. kutyák ugatása, kocsmák nyitva tartása 11 óra után) az önkormányzat szabályozza a kocsmai nyitvatartást  erdőirtás egy bizonyos társadalmi csoport által  zöldhulladék égetés  Gyömrő-pusztán található kastély állapota (tulajdonos felelősségre vonása)  árvízi helyzet a jövőben (gátak építése - ki a felelős, hogy nincs?)  település egyes részeinek rendezetlensége (pl. temető kerítése, ravatalozó)  sok a parlagfű, gyakoribb kaszálása lenne szükséges  emlékpark szemetes és a fiatalok esténként (10 óra után is) túl nagy zajt csapnak, szükség lenne egy uniós előírásoknak megfelelő játszótérre  Alsózsolcai kavicsbánya mederkotró és homlokrakodó járművek zajhatása  szennyvíz elvezető rendszer néha eldugul – felszíni elöntés?  szelektív hulladékgyűjtő edények környéke szemetes, több hónapja nincs eltakarítva  iskolások szemetelése az Ady Endre utcán  szennyvíztisztítók bűzhatása



1. Zavaró tényezők (több válasz is megjelölhető) a) légszennyezés (kommunális, közlekedési, stb.): 13 b) időszakos vagy állandó zajforrások: 25 c) közterületi szemét, illegális hulladéklerakók: 13 d) a település összképe, egyes részeinek rendezetlensége, a közművek állapota: 19 e) az ivóvíz minősége: 8 f) a táj, a természeti környezet állapota: 14 g) egyéb: 2. Ismeri-e Sajólád Község Önkormányzata környezetvédelmi rendeletét? igen: 10

nem: 28

3. Van-e saját kútja? igen: 32 nem: 12 Ha van, használja-e saját (emberi) fogyasztásra?

igen: 5

nem: 27

4. Komposztál-e konyhai/kerti hulladékokat? igen: 15

nem: 29

5. Elégedett-e a hulladékgyűjtési közszolgáltatással? igen: 30 nem: 1 (nem komposztál, nem gyűjt szelektíven) még lehet rajta javítani: 12 zöldhulladék összegyűjtésével biogáz előállítás 6. Használja-e a szelektívhulladék-gyűjtő szigeteket? rendszeresen: 15

alkalmanként: 19

nem: 9

7. Elégedett-e a házhoz menő szelektívhulladék-gyűjtéssel? igen: 33 nem: 1 egyéb: még nem vette igénybe

még lehet rajta javítani: 9



8. Megjegyzések, észrevételek, javaslatok: A TELEPÜLÉSI ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA, VÉDELME (Levegőtisztaság-, víz- és földvédelem, a zaj és rezgés elleni védelem)  Árvízvédelmi gát építése miért nem valósult meg az elmúlt év viszontagságai után.  A Hunyadi utcán található közkutakat a lakosság egy része nem rendeltetésszerűen használja (gyerekek fürdésre, egyesek mosásra, mások autó- és biciklimosásra, halszezonban a hal, disznóöléskor a belsőségek mosására használják). Alapvetően nem a víz felhasználására irányul a panasz, hanem a tevékenységek után hátrahagyott szemét, a bűzhatás zavarja az embereket. Ha már egyesek ilyen módon használják fel a vízkészletet, akkor helyezzék át a kutat az ő ingatlanjaik „Fityuska elé?” közelébe, így mindenki „jobban” járna.  Csapadékvíz elvezetés hatékonyabb működtetése (ahol nincs ott meg kell oldani, ahol van ott rendben tartani). Összegyűlő csapadék nem tud elfolyni a Sajó irányába a Sport és a József Attila utak találkozásánál, ahova a Móricz Zsigmond utca felől is érkezik „betáplálás”. A Hunyadi és a Kinizsi utak környékén az árkok magasabban helyezkednek el mint maga az út, ezért a víz nem talál utat a vízelvezető árkok irányába. Fontolóra lehetne venni vízelvezető árokrendszer kialakítását a Sajó utcán is, ahol egy-egy zivatar után hatalmas tócsák formájában gyűlik össze a víz. A Dózsa György utcán sem lettek megfelelően kialakítva a vízelvezető árkok, ahol nincsen ott a víz az úton folydogál, ahol ki lettek ásva ott az a probléma állhat fenn, hogy az árkokból a víz utat talál az udvarra (például 44. és 46. szám). Általánosságban szükség lenne a szennyvízcsatornák gyakoribb karbantartására!  A Fráter György úton a járda évek óta elhanyagolt állapotban van, nem lehet rajta közlekedni, jó lenne ez ellen tenni valamit. Az utcák útburkolatának állapotát egyes lakók általánosságban nem tartják megfelelőnek.  A település Alsózsolca felé eső végén jó lenne egy forgalmat lassító járdasziget kialakítása, mivel az átmenő forgalom túl nagy sebességgel érkezik a község területére és ezzel veszélyeztetik az itt lakók, elsősorban a gyerekek biztonságát. Hasonló helyzet az általános iskolánál is kialakulhat, ahol esetenként a megnövekedett közúti (elsősorban a tehergépjármű) forgalom fokozottabb lég- és zajszennyeződéssel járhat, ezáltal valamint a lehetséges balesetek szempontjából a helyszín kiemelt, magas kockázatú helyszínnek minősíthető. Jó lenne, ha a tehergépjárművek ezt a szakaszt valahogy el(ki)kerülnék.  Az átmenő teherforgalom jelentősen hozzájárul a levegő szennyezettségéhez, korlátozásokra lenne szükség. A Sajópetri felé eső Sajó-híd környékén sebességkorlátozás lenne kívánatos.  A sírkő-készítő kihelyezett „oszlopaival” jelentősen leszűkítette (az úttest szélessége maximum 4m) a gépkocsival történő közlekedést az egyik utcán?! SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


 Az alkalmi égetések által keletkező füst nagyon zavaró, miatta nem lehet szellőztetni, ami főleg a nyári nagy melegben és ősszel nehezen elviselhető. Jellemzőek a délutáni és esti égetések, munka után nem lehet kinyitni az ablakokat. A rendszeresen égetőkre/füstölőkre önkormányzati rendeletben meghatározott bírságot lehetne – kellene – kiszabni, ami bevételt is jelenthetne az Önkormányzat számára. Minden embernek joga van a tiszta levegőhöz! Hétvégén, ünnepnapokon egyáltalán, hétköznapokon pedig maximum 17 óráig lehessen égetni és tudatosítani kell az emberekben, hogy hagyjanak fel a gumi és a műanyag hulladékok égetésével. Hivatkoznak arra, hogy Edelényben már létezik égetés-korlátozással kapcsolatos szabályozás (mikor, milyen időjárási feltételek mellett lehet égetni stb.), jó lenne, ha Sajólád is fontolóra venné ennek bevezetését.  Az elhanyagolt porták tulajdonosai részére szankciókat, a kert rendbetételére felszólító kötelezést kellene foganatosítani, többek között a parlagfű elleni védekezés céljából, amely nagyon sok ember életét megkeseríti a településen. A belterületen (például a sportpálya környékén) található nyárfák tavaszi virágzása szintén sok gondot okoz azáltal, hogy a magok mindenhova berepülnek, nem lehet szellőztetni és sokan (főleg a gyerekek) érzékenyek a levegővel beszippantott szaporító képletekre. Fentebbi okokból kifolyólag más típusú fák ültetése lenne javasolt. Az elhanyagolt területeknek valamilyen funkciót kellene adni (például gyümölcsfák ültetése).  Az előzőekkel összhangban hétvégén, ünnepnapokon ne lehessen nagy zajkibocsátással, illetve fokozott bűzhatással járó tevékenységeket folytatni! A szemét- és törmeléklerakó környékét rendbe kellene tenni, földdel feltölteni. Egyeseket éjszakai pihenését zavarja a kutyaugatás, mások tűrőképességét a szomszéd házból egész nap áthallatszó ordítozás és/vagy zenélés kezdi ki. Egyesekre zavarólag hat az alsózsolcai kavicsbányából kiszűrödő munkagépek (pl. mederkotró) hangja is.  Néhány helyen (a belső utcák végén elhelyezett szeméttárolónál??) a szétszórtan jelenlévő szemét esztétikai és levegőtisztasági szempontból (bűzhatás) zavarja a lakosok közérzetét. A Rákóczi utcán található szelektív hulladékgyűjtő mellett hónapok óta ott hever a szemét (elsősorban ruhanemű), ideje lenne eltüntetni őket.  Egyes lakosok gyerekei iskolába menet, más portája előtt szemetelnek, tavasszal a virágokat tépik le, dobálják szét az úton, máskor a gyümölcsöket, vagy gesztenyével dobálják meg a kutyákat. Osztályfőnöki óra keretében fel kellene hívni a tanulók figyelmét arra, hogy ez nem megfelelő viselkedés, ha már a szülők nem szólnak ilyen dolgok miatt a gyerekeikre.  A Zrínyi út elején a beton híd állapota nem megfelelő, sok benne a kavics és a szemét.  Évente több alkalommal lehetne lomtalanítási akciót rendezni és ennek időpontját megfelelő módon (Ládi Körkép, szórólap) és időben közölni kellene a lakossággal.  A maszek boltokban a cigaretta vásárlására vonatkozó ellenőrzés nem megoldott, sokszor az iskolás gyerekeket is kiszolgálják. SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


 Több figyelmet kellene fordítani a település helyi, regionális (országos?!) jelentőségű építészeti értékeire (pálos kolostor, háromszög alapú temetőkápolna, templom stb.), főleg, hogy ezek többségében a fő közlekedési út mentén helyezkednek el, így a község arculatának is meghatározói. Sajólád fejlődésének alapja - többek között - az építészeti örökség tisztelete, azok megóvása a jövő generációi számára. Az egyházzal, a műemlékvédelemmel, akár az állam segítségét is kérve közösen kell tenni fennmaradásuk érdekében, mert e valódi értékek jelenléte nélkül bárminemű fejlesztés nem érheti el a kívánt eredményt, nem beszélve a helyi közösség összetartozását kifejező lokálpatrióta szemlélet kialakulása terén kifejtett hatásáról!  A gyömrőpusztai kúria környezete katasztrófa, jó lenne megoldást találni hasznosítására. A jelenlegi tulajdonos hozzáállása a látottak alapján elégtelen. Nem lenne szabad hagyni, hogy ez a szép épületegyüttes lassan az enyészet áldozatává válik! Meg kell tudni állapodni a terület gazdájával, új funkciót kaphatna az épület (lehetne Öregek Otthona vagy művelődési ház), a lényeg a hasznosítás! A jelenlegi helyzetnél talán még az is jobb, ha veszélyes állapotára hivatkozva, lehetőségek hiányában lebontanák, de ez csak a legvégső „megoldás” lehet.  Településrendezési tervvel kapcsolatosan annak egyértelmű megállapítása (szabályozása), hogy a szomszéd telkéhez/kerítéséhez milyen közel lehet építési tevékenységet, illetve kerti munkákat (pl. faültetés) végezni. Lehetőség szerint a Ládi Körkép című helyi információs és kulturális lapban közölni!  A feladatukra alkalmatlan képviselőknek ideje lenne felelniük felelőtlen döntéseikért (pl. Gyömrőpuszta privatizációja, szennyvíztársulás, a piac megépítése, a 2010. évi árvízi helyzetben tapasztalt nem megfelelő intézkedések). Falugyűlések gyakoribb összehívásával az emberek jobban kifejthetnék gondolataikat, véleményeiket.  Többen is felvetették, hogy Vasas Imre az Egyházzal kötött temetőbérleti szerződését jó lenne nyilvánosságra hozni, ugyanis a fák kivágása mellett foglalkozhatna a lassan életveszélyessé váló kerítéssel is. Az Önkormányzat legyen szíves utánanézni, hogy meddig és milyen feltételekkel történt a szerződés megkötése, milyen tevékenységre végzésére van engedélye és amennyiben úgy látják, hogy a vállalkozó nem megfelelően látja el a feladatát, a temető üzemeltetését vegye át az önkormányzat. Zavaró továbbá az említett vállalkozó fő út mellett elhelyezkedő lerakatának látványa, valamint sérelmezik, hogy a ravatalozó megépítése óta semmilyen felújítási munka nem történt az épület állagának megóvása terén.  Hozzák nyilvánosságra, hogy a Fráter György Baráti Kör mire költötte a nem kis összegnek mondható pályázati pénzeket.  A Polgármesteri Hivatal dolgozói negyedévente tartsanak nyilvános, tehát a lakosság bevonásával egybekötött pénzügyi beszámolót.  Több munkalehetőség biztosítása a helyben lakók számára.  Több egybehangzó vélemény szerint jó lenne közös összefogással tenni a településért! SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


A TERMÉSZET ÉS A TÁJ ÁLLAPOTA, VÉDELME  Szemléletformáló előadásokra, környezeti nevelésre lenne szükség a helyi természeti környezet megismerése érdekében (nem csak gyerekeknek), ezáltal tudatosulhatna, hogy a természetnek értéke van. A tapasztalatokat a turistáknak is át lehetne adni. Sétáló utakat, kiránduló helyeket, igény esetén tanösvényt lehetne kialakítani, amelynek része lehetne egy Sajó parti kerékpárút, a parton kihelyezett padokkal, pihenőhelyekkel. Kerékpárút hálózat egyébként is jó lenne, figyelemfelkeltő táblák kihelyezésével.  Fontos lenne ártéri erdő ültetése a Sajó-parton, elsősorban a híd és a kavicsbánya szelvényében. KÖRNYEZETBIZTONSÁG  Közbiztonság nem megfelelő (hétvégi disco környékének fokozottabb figyelemmel tartása, betörések elleni határozottabb fellépés), akár önálló rendőrörs létrehozásán is érdemes lenne elgondolkodni.  A polgárőrök több figyelmet fordíthatnának a ?közpark? területére, mert nem megfelelőek a körülmények a gyerekkel történő ott tartózkodásra. Felháborító az a viselkedés ami esténként ott tapasztalható, nem beszélve a szemétről és annak összetételéről (pl. használt óvszerek). Igény volna a park melletti zárt ingatlanon egy, az uniós szabványoknak megfelelő játszótér kialakítására is. A polgárőrség ne csak hétvégén, hanem lehetőség szerint hét közben is teljesítsen szolgálatot.  Szabályozni kellene a kutyasétáltatást, fel kellene lépni a kóbor kutyák ellen. 4.7

Nemzetközi együttműködés

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás környezetvédelmi feltételeinek való megfelelés kulcskérdés. Az EU környezetvédelmi feltételeinek teljesítéséhez meg kell találni azt az ésszerű alkalmazkodási szintet és ütemet, amely Sajólád községnek is megfelel. A községi stratégia célja, hogy az EU környezetvédelmi előírásainak való megfelelés, Sajólád érdekének és teherbíró képességének megfelelően, rendes ütemben történjen. Az EU csatlakozáshoz kapcsolódó feladatok elsősorban a jogszabályokhoz illeszkedő helyi szabályozások bevezetését és érvényesítését, és azt az integrációs törekvést jelentik, amelyet a stratégia a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban már megfogalmazott. Fontos követelmény a község számára is a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése. Elengedhetetlen, hogy a környező és az EU tagsággal rendelkező országokkal a környezetvédelem terén is hatékony kapcsolatot alakítsanak ki. Fontos a nemzetközi pályázatokon való részvétel.



Különösen fontos a hasonló környezetvédelmi problémákkal küzdő, vagy azokkal már sikeresen megoldott országokkal és településekkel a hatékony tapasztalatcsere és együttműködés kialakítása. A program pénzügyi igényei

4.8

A települési környezetvédelmi program esetében, helyi szinten, évente meg kell határozni az éves költségvetés közvetlen környezetvédelmi célokra szánt hányadát. A belső környezetvédelmi fejlesztési forrásokat pályázatok útján megnyert forrásokkal egészíthetik ki. A környezetvédelmi költségek fedezésére különböző forrásokat szükséges elkülöníteni:   

 

4.9

A környezetvédelmi dologi kiadásokra /informatikai háttér biztosítása, szakfeladatokra (tanulmánytervek, állapotfelmérések készítése, stb.) évente külön költségvetési keretet kell meghatározni. Önkormányzati Környezetvédelmi Alap létrehozása, működtetése, a szükséges források kibővítése. A környezetvédelmi célú fejlesztésekre évente külön fejlesztési keretet kell biztosítani. A környezetvédelemre szánt pénzügyi keretek biztosításáról, valamint a feladatok és környezetvédelmi fejlesztések ütemezéséről minden évben környezetvédelmi intézkedési tervvel kell gondoskodni. Pénzügyi forrásként megfontolandó egy környezetvédelmi alapítvány létrehozása, melyhez magánszemélyek a személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával járulhatnak hozzá. Fontos a hazai és a nemzetközi környezetvédelmi célú pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése. A pályázati támogatások igénybevételéhez a szükséges önrészt biztosítani kell. Környezeti jövőkép kialakítása

A környezeti jövőkép kialakításához - a környezetvédelem terén- elengedhetetlen a lakossággal, vállalatokkal és a hatóságokkal való szoros együttműködés megvalósítása. Végső cél, hogy Sajólád község lakosságának életminősége és komfortérzete jelentősen javuljon, és a község tiszta és környezeti értékeire igényes településként legyen ismert. A környezeti jövőkép kialakítása szorosan összefügg a lakosság környezeti szemléletformálásával és a környezettudatos magatartásforma kialakításával.



5 ÖSSZEGZÉS A térségi környezetvédelmi programban foglaltakat a területfejlesztési-és rendezési tervekben érvényesítetteken túl, helyi önkormányzati határozatokkal kell megerősíteni, illetve a célok elérését helyi rendeletek megalkotásával lehet végrehajtani. E rendeletek nyílván összességében a térségi program elemeire kell, hogy épüljenek, a mindenkori települési sajátosságok, adottságok figyelembevételével. A megkívánt, és közös érdekeket megfogalmazó környezetvédelmi cél sikeres eléréséhez e program alapján elkészült a település környezetvédelmi programjába illeszkedő, az aktuális tartalommal kiegészített helyi rendeletek tervezete, mely szerves része a települési környezetvédelmi programnak. Környezetvédelmi programunkban olyan tevékenységek és intézkedések összességét jelenítettük meg, melyeknek célja a környezet veszélyeztetettségének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, illetve a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.


TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉSZÍTETTE: HÁROM KÖR DELTA KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KFT

Recommend Documents