Települési Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzés
Etyek
Tartalomjegyzék
I. BEVEZETŐ ............................................................................................................. 3 II. TÖRVÉNYI HÁTTÉR .............................................................................................. 4 III. ÁLTALÁNOS CÉLOK, ETIKAI ELVEK ................................................................ 4 IV. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................. 8 IV.1. DEMOGRÁFIAI ADATOK ................................................................................. 8 IV.2. FOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉP ............................................................. 16 IV.3. OKTATÁS ÉS KÉPZÉS ................................................................................... 34 IV.4. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG ÉS EGÉSZSÉGÜGY .............................................. 53 IV.5. LAKHATÁS ..................................................................................................... 62 IV.6. ÁRUK FORGALMA ÉS SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE ................. 63 V. HELYZETELEMZÉS ÖSSZEGZÉSE:.................................................................. 64 ZÁRADÉK: ............................................................................................................... 67
2
I. Bevezető 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai Éve A szegénység 78 millió embert, köztük 19 millió gyermeket érint az Európai Unióban – hangsúlyozza „A szociális védelemről és társadalmi befogadásról” szóló 2008. évi Közös Jelentés. Az Európai Parlament és a Tanács ugyanezen év októberében elfogadott 1098/2008/EK Határozatában döntött arról, hogy 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve lesz. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a szegénység és a társadalmi kirekesztés súlyosságára az EU tagállamaiban, megnyerje az állampolgárokat a társadalmi összetartozás ügyének, hiszen a szegénység és kirekesztés nemcsak a kormányok és a szegények problémája, hanem mindannyiunk ügye, mert aláássa a társadalmi kohéziót. 2010ben az EU szintjén és az egyes tagállamokban, így Magyarországon is figyelemfelhívó programok indulnak.
Az Európai Unió tagállamaiban 2001 óta egységes szegénységi mutatószámok alapján évrőlévre áttekintik, kik a szegények és hogyan változik az arányuk. A legfrissebb adatok szerint az Unió népességének 16%-a, mintegy 80 millió ember él szegénységben, a gyermekek esetében ez az arány 19%. A szegénységben élők aránya az elmúlt évtizedben sajnos nem csökkent, bár egyes tagállamok képesek voltak javulást elérni. Magyarország a szegénység mértékének és mélységének mutatói alapján az Európai Unió tagországai között a középmezőnyben foglal helyet 12%-os szegénységi rátával. Egyes társadalmi csoportok körében ennél magasabb a szegénységi arány: a gyermekek esetében 20%, a munkanélküli emberek körében 48%, a 3 vagy többgyermekes háztartások esetében 29% (Laeken-i indikátorok, 2008). Hazai vizsgálatok a romák körében a szegénység mértékét 50%-ra becsülik. A szegénységi küszöb értéke hazánkban az EU-s átlagnál lényegesen alacsonyabb. „(27) Biztosítani kell az európai év más közösségi fellépésekkel való összeegyeztethetőségét és kiegészítő jellegét, különösen … a megkülönböztetés elleni küzdelemhez, a nemek közti egyenlőség és az alapvető jogok elősegítéséhez kapcsolódó fellépésekhez, illetve az
3
oktatáshoz, a képzéshez, a kultúrához és a kultúrák közti párbeszédhez, az ifjúsághoz, a polgársághoz,…” „(28) Az európai évnek folytatnia kell a korábbi európai évek - az esélyegyenlőség mindenki számára európai év (2007) - a kultúrák közötti párbeszéd európai éve (2008) - során kidolgozott módszereket.” (1098/2008/EK határozat) Az esélyegyenlőség évének fő témái: a jogok megerősítése, a társadalom peremére szorult csoportok képviseletének fokozása, a sokszínűség előnyeinek bemutatása, és az esetleg még élő, helytelen negatív kép eloszlatása, továbbá a kisebbségek tiszteletben tartásának előmozdítása. II. Törvényi háttér 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. (1949.XX.tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya)
„…elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség,l…” „Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.” ( 2003. CXXV. Tv. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról)
III. Általános célok, etikai elvek A céloknak arra kell irányulniuk, hogy a szociális védelemre és társadalmi befogadásra vonatkozó nyitott koordinációs módszer számára egyértelmű hozzáadott értéket biztosítsanak, hatékony kiegészítői legyenek. A következő témákra kell összpontosítani: — a szegénység, különösen a súlyos szegénység megelőzését és visszaszorítását célzó többdimenziós integrált stratégiák és olyan megközelítések ösztönzése, amelyek érvényesülnek, — küzdelem a gyermekszegénység, beleértve a szegénység generációk közti átörökítése, valamint a családokon belüli szegénység ellen, külön figyelmet fordítva a nagycsaládokra, az
4
egyszülős családokra és az eltartottakat családokra, valamint az intézetekben élő gyermekeket érintő szegénységre, — a befogadó munkaerőpiacok előmozdítása, a foglalkoztatottak szegénységének és a munka kifizetődővé válásának megoldása, — az oktatásban és a képzésben tapasztalható hátrányok megszüntetése, beleértve a számítógép-felhasználói képzéseket is, valamint az információs és kommunikációs technológiákhoz történő, mindenki számára egyenlő hozzáférés ösztönzése, külön figyelemmel, a fogyatékossággal élők különleges igényeire, — a szegénység nemek közötti egyenlőségre és életkorra vonatkozó dimenzióinak kezelése, — egyenlő hozzáférés biztosítása a megfelelő forrásokhoz és szolgáltatásokhoz, beleértve a tisztességes lakhatási körülményeket, valamint az egészségügyi és szociális védelmet, — a kulturális és szabadidős lehetőségekhez való hozzáférés elősegítése, — a megkülönböztetés megszüntetése és a bevándorlók és etnikai kisebbségek társadalmi befogadásának elősegítése — a fogyatékossággal élők és családjuk, a hajléktalanok, valamint más veszélyeztetett csoportok és egyének igényeinek figyelembe vétele Az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében olyan célokat és elvárt eredményeket kell megfogalmazni, amelyek hozzájárulnak az alábbi társadalmi rétegek és csoportok helyzetének javításához: - nők - a roma kisebbséghez tartozók - a fogyatékos személyek. Az egyenlőtlenségek megszüntetése Magyarország számára is alapvető jelentőségű. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettség- és képességbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének javítása csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Az a fontos, hogy minden állampolgár, a nők, a fogyatékos személyek, a roma emberek számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Diszkrimináció tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. Különleges státusa van a diszkrimináció tilalmának, ez a jog ugyanis a jogrendszer egészére kihat. Az emberi jogok ugyanis valóságos értékükben csak akkor érvényesülhetnek teljesen, ha minden ember minden megkülönböztetés nélkül részesülhet e jogokból. A diszkrimináció
5
tilalma önmagában nem, hanem kizárólag csak az egyes jogok tényleges érvényesülésével kapcsolatban merül fel. Diszkriminálni embereket, annyit tesz, mint nem alkalmazni a jogegyenlőség előírásait ott, ahol kell. Nem mindenfajta megkülönböztetés minősíthető diszkriminációnak, hanem a jogilag erőfölényben lévő fél által alkalmazott, alkotmányos alapok nélküli, alkotmányosan nem indokolható, intézményesült megkülönböztetés, az azonos helyzetben lévő magánszemélyek, illetve azok csoportja ellen. III.1. Céljaink: • Hasonló/azonos munkakörben dolgozó munkatársak azonos bérezése Cél: az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének gyakorlati megvalósítása A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni. • Akadálymentesített épületek számának növelése Cél minél több akadálymentes környezet kialakítása. Napi szinten jelent problémát a mozgásukban akadályozottak, idősek, betegek, kisgyermekkel közlekedők számára az akadályokkal teli környezet. Akadálymentesnek tekinthető az épület, ha bárki számára a lehető legönállóbban használható, az épületben nyújtott szolgáltatások, az ott lévő munkahelyek külső segítség és korlátozás nélkül, biztonságosan, kényelmesen és integráltan vehetők igénybe. • Infokommunikációs akadálymentesítés Cél: az elektronikus akadálymentesítés (nagykontrasztú és vakbarát honlap tartalmak, felolvasó funkció) mellett ide tartozik: a jeltolmács alkalmazása, a jól hallható vagy könnyen látható feliratozás, jelzés, és bármilyen más fogyatékos-barát, és igényeikre válaszoló kommunikációs intézkedés. Az informatikai szoftverek, a honlapok fejlesztése esetében is biztosítani kell a kommunikációs akadálymentességet. •
50 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma Cél: a hazai munkaerőpiacról gyakran kiszoruló, 50 év feletti munkavállalók határozatlan idejű szerződéssel történő alkalmazásának támogatása. Hosszú távú cél a határozatlan idejű munkaszerződések 5%-os növekedése. • Munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez Cél: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 115.§ megfogalmazott kötelezettségek felett, a munkáltatók által saját hatáskörben szervezett munkahelyi és munkahelyen kívüli képzések, támogatott munkavállalói képzési kezdeményezések lehetővé tétele. Családbarát megoldások esetében a munkáltató anyagilag és munkaidő-kedvezménnyel is támogatja a tanulást.
6
•
GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett, dokumentált kapcsolattartás Cél, hogy a GYES, GYED, illetve GYET folyamán a kisgyermekes szülő ne essen ki teljesen az információáramlásból, szakmai és emberi kapcsolatait megtartsa munkahelyével és kollégáival. Formái lehetnek: a vállalati újság, tájékoztatók eljuttatása, a céges rendezvényekre való meghívás, személyes kapcsolattartás, belső képzéseken, tréningeken való részvétel biztosítása, tanulmányok anyagi támogatása. • A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van A közhasznú foglalkoztatás egy olyan általános esélyegyenlőségi és foglalkoztatási intézkedés, amely minden hátrányos helyzetű, de munkát vállalni kész és képes embert önálló jövedelemhez segít. A közhasznú foglalkoztatás a területi munkaügyi központtal kötött megállapodás és önkormányzati költségvetési határozat/rendelet valamint a közmunkásokkal kötött dokumentumok alapján.
7
IV. Helyzetelemzés IV.1. Demográfiai adatok Lakónépesség száma 2009.12.31. Állandó népesség száma 2009.12.31. Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességből a 19-39 évesek száma Állandó népességből a 40-59 évesek száma Állandó népességből a 60 év felettiek száma Állandó népességszám változása 1990-2010 (- / +)
4198 4190 135 184 453 187 1368 1160 703 +
Állandó népesség
2009
02
év es 35 év es 614 év 15 es -1 8 év 19 es -3 9 év 40 es -5 9 év 60 es év fe le tti
1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
8
Összehasonlító adatok:
Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességből a 19-39 évesek száma Állandó népességből a 40-59 évesek száma Állandó népességből a 60 év felettiek száma Állandó népességszám változása (-,+)
Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességből a 19-39 évesek száma Állandó népességből a 40-59 évesek száma Állandó népességből a 60 év felettiek száma Állandó népességszám változása (-,+)
2004 1906 1906 87 75
Férfi 2005 1947 1947 96 87
2006 1952 1952 78 96
2004 2055 2055 89 69
Nő 2005 2098 2098 90 86
2006 2104 2104 97 84
188
184
186
201
209
208
88
92
90
96
93
95
695
688
693
685
700
676
533
548
547
513
517
546
240
252
262
402
403
398
+
+
+
+
+
+
2007 2022 2021 79 94
Férfi 2008 2035 2032 67 97
2009 2049 2058 77 85
2007 2120 2109 72 96
Nő 2008 2125 2122 69 94
2009 2155 2132 58 99
194
205
220
215
221
233
100
93
94
92
93
93
722
721
714
682
671
654
562
582
597
535
544
563
270
267
271
417
430
432
+
+
+
+
+
+
9
2007. év adata:
2009. év adata:
Állandó népesség 4056 fő 0-2 éves 175 3-5 éves 180 6-14 384 éves 15-18 185 éves 19-39 1369 éves 40-59 1093 éves 60 év 660 feletti
Állandó népesség 4190 fő 0-2 éves 135 3-5 éves 184 6-14 453 éves 15-18 187 éves 19-39 1368 éves 40-59 1160 éves 60 év 703 feletti
Állnadó népesség kor szerinti megoszlása
1400 1200 1000
0-2 éves
800 600
6-14 éves
400 200
19-39 éves
0
60 év feletti
3-5 éves 15-18 éves 40-59 éves 2007
2009
A lakosság korösszetétele kedvező, a legmagasabb a 19 és 40 éves korosztály aránya, az állandó népesség 32%-a. Magas a keresőképes korúak aránya. A 60 év felettiek az összlakosság 16,77 %-a. A lakónépesség kismértékű folyamatos növekedése látható minden korosztály vonatkozásában. A kedvező demográfiai, népesedési mutatók, a bevándorlás miatt növekvő népesség – jellemző a községben. A bicskei kistérség népességének változása mutatja, hogy a népességszám növekedett. A 2000. évi mérsékelt visszaesést követően, 2005-től a népességszám viszonylagosan stabil. A 12 év alatt a népesség növekedése meghaladja a 3 %-ot. Kiugróan magas a növekedés Etyek községben (24,1 %).
10
A község neve eredetileg az Ete személynévből származik (Az Ete magyar eredetű férfinév, jelentése: a hetedik gyermek). Német neve: Edeck. Időszámításunk előtt 9000-től az I. század kezdetéig a Magyar-kút feletti Kakukk-hegyen és a Kálváriadombon jött létre ősemberi település. Időszámításunk után 10-től 379-ig egy római kolónia található e helyen. 379-től a Honfoglalásig (896-ig) hunok, avarok, élnek itt. 896 és 1326 között a falu a Csák nemzetség Fejér megyei birtokainak a része. 1326-ban királyi birtok lesz, a XIV. század közepétől 1543-ig a székesfehérvári káptalan tulajdonába kerül. 1543 és 1686 között török hódoltsági területként a budai szandzsákhoz csatolják. 1637ben a jezsuiták komáromi rendházának adományozzák a falut, akik 1720 és 1770 között 112 német családot telepítenek a községbe, majd a XIX. század közepéig több száz német család települ ide, zömmel a Fekete-erdő, a Rajna-Pfalz, és Baden-Württenberg környékéről. A németek betelepítése lényeges fordulatot jelentett a község fejlődésében, ennek köszönhető a ma is világhírű etyeki szőlőkultúra létrehozása. Évszázados szőlőkultúra eredményeként a falu néhány éve már a történelmi borvidék táborához tartozik. A több mint 800 hektáron termelt szőlő egyrészt a budafoki Törley pezsgő alapanyagát adja, másrészt az egyre kedveltebb etyeki borok készülnek belőle. Kedvezőek a természetföldrajzi adottságok. Gazdag az építészeti, történelmi, kulturális és vallási örökség. A kistérségben a turisztikai, idegenforgalmi fellendüléshez a településen élő vállalkozók, önkormányzat igyekeznek hozzájárulni Etyek testvérvárosa - Remshalden 1994-től Etyek és a németországi Remshalden város között testvérvárosi kapcsolat működik, mely áthidalja a köztük lévő mintegy 900 km-nyi távolságot. Írásos együttműködés megállapodás 1995. óta létezik a két település között.
11
Az együttműködés főbb területei a közigazgatás, a gazdaság, a kultúra és a sport. A testvérvárosi kapcsolaton belül, 1999 óta a remshaldeni Ernst-Heinkel-Realschule és a „Magyar-kút” ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskola is együttműködik. Kapcsolatukat 2004-ben, szerződésben is megerősítette a két iskola akkori intézményvezetője. Az együttműködés keretében évente diákcsere programot szerveznek: általában hat fős csoportok utaznak Remshaldenbe egy hetes tanulmányútra, s ugyanekkora létszámú vendégdiákot látnak vendégül Etyeken. A gyerekek elszállásolása előzetesen kiválasztott családoknál történik. A tanulók iskolába járnak, részt vesznek a családok által szervezett programokon, így a nyelvtanuláson túl alkalmuk nyílik a másik nemzet kultúrájának, életmódjának megismerésére is. A diákok kiválasztása az iskolában német nyelvi házi verseny keretében zajlik.
12
IV.1.1. Lakosság nemek szerinti megoszlása
Állandó népesség Nők Férfiak
2007 4130 2109 2021
2008 4154 2122 2032
2009 4190 2132 2058
Nemek aránya 2150 2100 Nők
2050
Férfiak 2000 1950
2007
2008
2009
IV.1.2. Népességvándorlás Mennyire jellemzők az alábbi típusú bevándorlások a településen? (1=Egyáltalán nem jellemző, 5=Nagymértékben jellemző) Közeli településekről Közeli városból Távolabbi településekről Távolabbi városokból Megyeszékhelyről Budapestről Külföldről
2 2 1 1 1 4 2
A település természeti adottságai kedvezően hatnak a bevándorlásra, növekedett a környező városokból, elsősorban a fővárosból a csendes, nyugodt kistelepülésre történő letelepedési kedv.
13
Mennyire jellemzők az alábbi típusú elvándorlások a településről? Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre
2 2 2 2 2 3 2
Az elvándorlás többnyire a fővárosba történik. IV.1.3. Családszerkezet Házasságkötések száma Válások száma
2007
2008
2009
19
27
16
8
10
8
Lényeges változások következtek be a népesség családi állapot szerinti összetételében. A házasságkötések számának változása látható. Az első házasságkötési-kor kitolódásával a házasságban élők aránya mindkét nemnél jelentősen csökkent. Ezzel párhuzamosan az elváltak, a nőtlenek, illetve hajadonok arányának erőteljes növekedése tapasztalható. A válások, valamint az egyszülős családok száma emelkedett. IV.1.4. A népesség nemzeti, etnikai összetétel A településen Német Kisebbségi Önkormányzat és Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik. A Német Kisebbségi Önkormányzat több éve működik a községben. Munkájukat az 1993-ban alakult Etyeki Németek Egyesület tagjai segítik. Az Egyesület tevékenységének célja a sváb kultúra még fellelhető elemeinek összegyűjtése, hagyományápolás, továbbörökítés községben A Német Kisebbségi Önkormányzat tevékenységükkel a hagyományőrzésen kívül a település lakosságának közösséggé formálását is végzik. • Gyermekek támogatása – biztosítják hagyományőrző táborban való részvételüket • Óvodapedagógusok német nyelv oktatásának támogatása • Iskolában német tánccsoport beindítása, működtetése • Énekkar, fúvós zenekar szervezése • Egyházzal a kapcsolatépítés – szobor állítás szponzorálása • Testvérvárossal a kapcsolattartás, kiutazások finanszírozása • Évenként hagyományőrző „Sváb-bál” rendezése
14
• •
Falumúzeum fenntartása – a tájházban a régi mindennapos paraszti élethez tartozó berendezési és használati tárgyak és eszközök találhatóak Kapcsolattartás a kitelepített német őslakossággal, évente több németországi csoport vendégül látása
A községben harmincöt roma család él. Döntésük alapján évek óta működik a Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A testület 5 fős. A családok gyermekei jó tanulmányi eredményű, közel 40 %-a, egyre növekvő számban tanulnak tovább felsőoktatási intézményekben. A Kisebbségi Önkormányzatok jó kapcsolatokat építettek ki és tartanak fenn a Községi Önkormányzattal, az oktatási intézményekkel, Családsegítő és Gyerekjóléti Szolgálattal, a település intézményeivel, civil szervezeteivel. Tevékenységük folyamatos, bekapcsolódnak a községi programokba, rendezvényekbe. A településen nincsenek szegregált lakókörnyezetek. Mindkét Kisebbségi Önkormányzat következőképpen használnak fel:
azonos
összegből
gazdálkodik,
melyet
a
Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2009. évben, 2010-ben: • jó tanulók jutalmazása évzáró alkalmával • ballagás • beiskolázás során a füzetcsomagok megvétele • Mikulás és karácsonyi ünnepségen ajándékcsomag Etyeki Német Kisebbségi Önkormányzat: 2009. és 2010-ben: • Gyermekek Remshaldenbe (testvérváros) utazásának támogatása • Tánctanár költségeihez hozzájárulás Német Egyesület kérelme alapján • Kereszt felújítás • Svábbál költségeihez hozzájárulás • Márton-nap költségeihez hozzájárulás iskola és óvoda részére • Iskolai kirándulások támogatása • Kőkereszt felújítása • Zenekar támogatás Etyeki Esték programsorozat keretében.
15
A lakosság vallási hovatartozása –történelmi egyházak híveinek- összetétele arányaiban közel azonosak.
IV.2. Foglalkoztatási helyzetkép „A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. E jogok gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása …” (1991. évi IV.tv. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról)
Az egyenlő bánásmód követelménye sérül a foglalkoztatás során, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz: • Munkához való hozzájutásban, nyilvános álláshirdetésben, munkára való felvételnél, alkalmazási feltételekben • Munkavégzést megelőző vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatban • Foglalkoztatási jogviszony létesítésében, megszüntetésében • Munkafeltételek megállapításában és biztosításában • Juttatások, munkabér megállapításában • Előmeneteli rendszerben • Kártérítési, fegyelmi felelősség érvényesítése során Esélyegyenlőség a munka világában A munka világában a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok különösen: a) a nők, b) a negyven évnél idősebb munkavállalók, c) a romák,
16
d) a fogyatékos személyek, valamint e) a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók Természetesen az esélyegyenlőségi tervben más tulajdonságok alapján besorolt munkavállalói csoportokat is hátrányos helyzetűnek lehet tekinteni (pl. pályakezdők, öregségi nyugdíj előtt állók), akikre vonatkozóan szintén ki lehet terjeszteni az esélyegyenlőségi tervben foglaltakat. A törvényben néhány példa van felsorolva azokról a tárgykörökről, amelyek elemzése alapján lehet az adott munkáltatóra vonatkozó egyedi sajátosságokhoz igazítottan meghatározni az esélyegyenlőségi program célját, és az ennek eléréséhez szükséges eszközöket. Tekintettel arra, hogy az esélyegyenlőségi terv alapján támogatott munkavállalói csoportok egyes tagjairól, az érintett munkavállalókról (pl. kora, származása, családi körülményei miatt) a munkáltató, szakszervezet tagjai olyan információk birtokába juthatnak, amelyek különleges személyes adatoknak minősülnek, azok kezelhetőségéről a törvény külön rendelkezik. Az adatvédelmi előírások betartására az intézményeknek az esélyegyenlőségi terveik elkészítésekor figyelemmel kell lenniük. Az esélyegyenlőségi tervekben elemzésre kerülnek e csoportok foglalkoztatási helyzete – így különösen bérek, munkakörülmények, szakmai előmenetel, képzések, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények –, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljai és az azok eléréséhez szükséges eszközei, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programok. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény határozza meg a foglalkoztatás területére vonatkozóan is, hogy mely munkáltatói intézkedések, magatartások, megkülönböztetések sértik az egyenlő bánásmód követelményét, illetve melyek nem. Általánosságban nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét azon az Esélytv. 8. §-ban felsorolt tulajdonságon (pl. neme, kora, egészségi állapota) alapuló intézkedés, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. A foglalkoztatással összefüggésben ez utóbbiak közé tartoznak például azok a lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetések, amelyek a munka jellege vagy természete alapján indokoltak. Egyes hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok számára éppen az esélyegyenlőségük megteremtése érdekében szükséges bizonyos munkáltatói intézkedéseket megtenni. Az intézmények esélyegyenlőségi terveiben lehet megfogalmazni azokat a programokat, amelyek e hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét előmozdítják, biztosítják az adott szervezeten belül.
17
IV.2. 1. A főbb munkaerő-piaci adatok alakulása Fejér megye térségeiben 1 •
• • • • •
A KSH 2009. IV. negyedéves munkaerő-felmérése szerint a 15-74 éves, gazdaságilag aktív népesség száma országos szinten 4224,9 ezer fő, az előző negyedévinél 5200 fővel (0,1%-kal) több. A Közép-dunántúli régióban számuk 1900 fővel 478,5 ezer főre emelkedett. Fejér megyében a gazdaságilag aktív népesség száma a IV. negyedévben 182,5 ezer fő, ami 1400 fővel kevesebb a III. negyedévinél. A foglalkoztatási arány országos szinten nem változott, a IV. negyedévben is 49,2%-ot tett ki, régiós szinten 0,1%-ponttal 50,5%-ra nőtt, Fejér megyében 49,7% volt a foglalkoztatottak aránya. Az aktivitási arány országos szinten 55,0%. A régió mutatója ennél kedvezőbb, 56,3%. A Fejér megye mutatója: 55,6%. A KSH munkaerő-felmérésén alapuló országos munkanélküliségi ráta 10,5%, a régiós 10,2%. A régión belül Fejér megye rátája a legmagasabb: 10,6%, A megye mutatói az előző negyedévhez hasonlóak. A munkanélküliségi ráta magasabb mind az országos, mind a régiós átlagnál, ugyanakkor az aktivitási és a foglalkoztatási ráta jobb az országosnál, de alatta marad a régiós átlagnak. 2010. első három hónapjában a nyilvántartott álláskeresők száma folyamatosan emelkedett, ami a válság elhúzódását jelzi. Emellett azonban kedvező jelek is tapasztalhatók. A növekedés mértéke a negyedév folyamán mérséklődött.
A belépők számának alakulása, fő 2010. I. negyedév 1600 1400 1200
fő
1000
1514
1438 1103
1092
951
800 600 400
1140
718 604 518 393
597 461
Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Szellemi
200 0 Január
1
Február
Március
•
A belépők közül március hónapban 335 főt először vettek nyilvántartásba. Ez a februárinál 22,5%-kal, a 2009. márciusinál 22,1%-kal kevesebb. Közülük minden negyedik pályakezdő fiatal.
•
Az új belépők közel hattizede férfi, arányuk az előző hónaphoz képest 2,0%-kal nőtt. A fizikai állománycsoporthoz tartozók aránya 65,1%, a februárinál 2,5%-ponttal kevesebb. Az állománycsoportok közül a szakmunkások és a betanított munkások
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
18
aránya néhány %-ponttal mérséklődött, a segédmunkásoké és a szellemi foglalkozásúaké viszont emelkedett. Ez utóbbiak aránya márciusban elérte a 34,9%-ot.
IV.2.2. A nyilvántartott álláskeresők összetétele • •
•
• •
• •
•
A tartósan munkanélküliek között a nők vannak többségben, számuk 3002 fő, arányuk 54,1%. Az előző hónaphoz képest a nők aránya 0,4%-ponttal mérséklődött A tartósan munkanélküliek több mint négyötöde a fizikai állománycsoportba tartozik, csakúgy, mint februárban. Életkor szerinti megoszlásuk sem tér el lényegesen az egy hónappal korábbitól. A tartósan munka nélkül levők 17,7%-a a 30 éves és annál fiatalabb korcsoportba tartozik, fele 31-50 év közötti, az 50 évesnél idősebbek részaránya meghaladja az egyharmadot. A tartósan munkanélküliek legnagyobb hányada (46,1%) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, szakmunkásképzőt, szakiskolát háromtizedük, szakközépiskolát, technikumot valamivel több mint egytizedük végzett. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya mindössze 3,3%. 2010. I. negyedévében a tartósan munkanélküliek száma 5255 fő, az előző év azonos időszakánál 36,8%-kal több. Az álláskeresőkhöz viszonyított arányuk 0,7%-ponttal 19,7%-ra nőtt. A tartósan munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele a magasabb képzettségűek felé tolódott el. 2010. I. negyedévében az egy évvel korábbihoz képest a legfeljebb általános iskolát végzettel aránya 8,0%-ponttal csökkent, miközben a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzetteké 4,3%-ponttal, a szakközépiskolát, technikumot végzetteké 2,7%-ponttal, a gimnáziumot végzetteké 0,4%-ponttal, a főiskolát, egyetemet végzetteké 0,6%-ponttal emelkedett. Ennek oka a válság következtében munkanélkülivé váló, és elhelyezkedni azóta sem tudó álláskeresők beáramlása. Mindkét negyedévben a nők voltak túlsúlyban, akiknek részesedése 2010. I. negyedévében 54,4%, az egy évvel korábbival közel azonos 2010 márciusában csoportos létszámleépítést nem jeleztek a megye területéről. Az I. negyedévben összesen négy munkáltató hozott 212 főt érintő döntést. A leépítéssel érintett munkaadók közül kettő feldolgozóipari tevékenységet, egy szállítási és további egy humán-egészségügyi tevékenységet lát el. Mind a négy munkaadó belföldi tulajdonú, korlátolt felelősségű társaságként működik, közülük kettő 20-50 főt foglalkoztat, a másik kettő pedig 50-250 fő közötti létszámmal gazdálkodó szervezet. Az érintett dolgozók mindegyikének rendes felmondással szűnik meg a munkaviszonya. Többségük, 174 fő fizikai foglalkozású, azon belül is száz főt ér el a szakmunkások, 69 főt a betanított munkások és öt főt a segédmunkások száma. Létszámbővítésre a negyedév során nem került sor
19
A nyilvántartott álláskeresők összetételének alakulása2 2010. március 20. Tárgyhavi Megnevezés
Előző havi
Előző év azonos havi
létszám* megoszlás létszám* megoszlás létszám* megoszlás fő % fő % fő %
Nemek szerint: férfi nő
14 389 12 923
Összesen
27 312
Állománycsoport szerint: szakmunkás betanított munkás segédmunkás fizikai együtt szellemi
10 266 8 327 4 200 22 793 4 519
Összesen
27 312
Életkor szerint: 25 éves és fiatalabb 26-35 éves 36-45 éves 46-50 éves 50 évesnél idősebb
4 725 7 010 6 327 3 201 6 049
Összesen
27 312
Iskolai végzettség szerint: 8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola, egyetem
789 9 463 9 404 4 337 2 082 1 237
Összesen
27 312
52,7 47,3 100,0
14 333 12 663
53,1 46,9
11 113 10 512
51,4 48,6
26 996
100,0
21 625
100,0
37,6 30,5 15,4 83,5 16,5 100,0
10 316 8 192 4 055 22 563 4 433
38,2 30,3 15,0 83,6 16,4
7 893 6 794 3 467 18 154 3 471
36,5 31,4 16,0 83,9 16,1
26 996
100,0
21 625
100,0
17,3 25,7 23,2 11,7 22,1 100,0
4 613 7 009 6 278 3 126 5 970
17,1 26,0 23,3 11,6 22,1
3 928 5 535 4 875 2 624 4 663
18,2 25,6 22,5 12,1 21,6
26 996
100,0
21 625
100,0
779 9 247 9 446 4 286 2 019 1 219
2,9 34,3 35,0 15,9 7,5 4,5
768 8 006 7 157 3 317 1 562 815
3,6 37,0 33,1 15,3 7,2 3,8
26 996
100,0
21 625
100,0
21 722 5 274
80,5 19,5
17 659 3 966
81,7 18,3
26 996
100,0
21 625
100,0
2,9 34,6 34,4 15,9 7,6 4,5 100,0
A munkanélküliség időtartama szerint:** <=12 havi >12 havi Összesen
2
21 768 5 544 27 312
79,7 20,3 100,0
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
20
IV.2.3. Települési adatok
Fejér megye Bicskei kirendeltség
Etyek
Lakónépesség
Álláskeresők
428572
23448
> 365 nap 4425
31631
1266
4211
116
Belépő álláskeresők száma Fizikai összesen: Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Szellemi összesen: Felső vezető Vezető Irányító Ügyintéző Ügyviteli alkalmazott
Ebből Munkavállalói Járadék Segély RÁT+RSZS korú népesség 7943
2819
3400
293403
188
505
206
164
21690
10
60
24
5
2803
2074 1681 792 797 92 393 1 51 26 231 84
Az álláskeresők legnagyobb csoportját továbbra is a szakmunkások adják, részesedésük megközelíti a kétötödöt, ami 2,1%-ponttal több az előző év azonos időszakánál. Ez egyben a legnagyobb változás az állománycsoportokat tekintve. Az álláskeresők háromtizede betanított munkás, részesedésük 2009. I. negyedévéhez képest 1,0%-ponttal mérséklődött. Hasonló folyamat ment végbe a segédmunkásoknál, akiknek aránya 15,3%, és 1,3%-ponttal kevesebb az egy évvel korábbinál. A szellemi foglalkozásúak aránya minimálisan – 0,3%-ponttal – nőtt a tavalyihoz képest és 16,4%-ot tett ki. Az iskolai végzettséget tekintve csak a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya csökkent (3,6%-ponttal), a többi iskolatípusé nőtt. A növekedés mértéke a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzetteknél a legnagyobb, 1,6%-pont, a többi iskolatípusnál egy százalék alatti. Belépő álláskeresők száma Iskolai végzettség 8. általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző Szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium Főiskola Egyetem
2074 61 714 643 62 226 70 210 61 27 21
Az életkor szerinti megoszlás közel azonos az egy évvel korábbival. Az álláskeresők háromötöde 25-49 év közötti, negyede 50 éves vagy annál idősebb, míg a 25 év alattiak aránya 14,7%. Belépő álláskeresők száma Korcsoportok szerint <= 17 éves 17-20 éves 20-25 éves 25-30 éves 30-35 éves 35-40 éves 40-45 éves 45-50 éves 50-55 éves 55-60 éves > 60 éves Ellátásra jogosult Álláskeresési járadék Vállalkozási járadék Álláskeresési + vállalkozási járadék Munkanélküli járadék Álláskeresési segély I. Álláskeresési segély II. Álláskeresési segély III. Nyugdíj előtti segély Álláskeresés ösztönző juttatás
2074 1 125 364 285 310 225 208 212 238 104 2
478 2 0 0 6 76 3 0 1
Az ágazatok közül elsősorban az ipar és a szolgáltatások területén érzékelhető javulás. Az iparból először jelentkezők száma több mint kétötödével kevesebb az előző év azonos időszakánál, az anyagi szolgáltatások területéről belépőké kétötödével, a nem anyagi szolgáltatások területéről belépőké több mint egyharmadával kevesebb. Ágazat Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamos energia, gáz, gőz, vízellátás Építőipar Kereskedelem Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, posta, távközlés
31 0 220 2 209 238 25 153 22
Gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Alkalmazottat foglalkoztató magánházt. Területen kívüli szervezetek
124 13 11 8 781 0 59
2010. I. negyedévében az álláskereső férfiak aránya 52,9%, a nőké 47,1%. Az egy évvel korábbihoz képest a férfiak aránya 1,5%-ponttal emelkedett. Nemek szerint Férfi Nő
1134 940
IV.2.4. A nők helyzete „(2) A nők és férfiak esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének és elismerésének hiányára, b) a nők gazdasági függésére, kiszolgáltatottságára, c) a nőket érő erőszakra, d) arra, hogy a reprodukciós jogok sérülésének elkerülése érdekében van-e megfelelő tájékoztatás és hatékony segítségnyújtás a településen a családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén, e) a nők közéletben, gazdasági életben való aránytalan részvételére.” (120/2010. (IV.16.) Korm.r.)
Az Európai Parlament 50 éve támogatja a nemek közötti esélyegyenlőséget, a nemek közötti esélyegyenlőség elvét először a Római Szerződés 141. cikke rögzítette az egyenlő bérezéshez való jogként. Mi történik, ha diszkrimináció éri őket? Felmérés szerint a nők egészen addig használják a hagyományos női szerepeiket a saját céljaik elérése érdekében, amíg valamilyen hátrányos megkülönböztetés nem éri őket. Ha valamilyen hátrány éri őket, akkor vagy belenyugodnak a méltánytalanságba, vagy gyorsan „továbbállnak” - de egyik esetben sem élnek az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód adta jogi eszközökkel. Erőteljesen megosztottak a válaszadók azzal kapcsolatban, hogy mernének-e jogi úton érvényt szerezni érdekeiknek – ha súlyos méltánytalanság érné őket a munkahelyen. 26 %-uk tartja elképzelhetőnek, hogy ezt az utat választaná, míg több mint 70 % nem tartja reálisnak, hogy ilyen eszközhöz folyamodjon. Nagyobb részük inkább belenyugodnak az őt ért méltánytalanságba, vagy inkább elmenekülnek a helyzetből, minthogy ügyvédhez forduljanak. A diszkrimináció egyik súlyos példája, hogy az állásinterjún még mindig felteszik a nőknek a gyermekei számát és családalapítási terveit firtató kérdéseket. Ilyenkor bevett szokás, hogy a nők a kérdés hallatán inkább füllentenek, csak hogy megkapják az állást.
23
Kizárólag abban az esetben jogsértő a felvételi interjún ilyen kérdést feltenni, ha tényleg csak a válasz miatt nem vették fel. Ha az egyenlő bánásmód elvét megsérti egy munkáltató, akkor bírság megfizetésére kötelezhető. Bizonyítási kötelezettsége a munkáltatónak van. Ha felmerül, hogy mitől családbarát egy munkahely, akkor a nők számára a legfontosabb szempontok, hogy • a beteg gyerek ápolásához sikerül-e szabadságot kivenni • a szülés után vissza térhet-e munkahelyére Ha ez a két faktor teljesül, akkor a nők szerint az a munkahely már családbarát. Fontos még: • szülés után, támogatják-e a fokozatos munkába állást • biztosítja-e a munka/magánélet egyensúlyát, ne kötelezze akarata ellenére túlórára az alkalmazottat A rendszerváltás óta megfigyelhető tendencia, hogy a munkanélküliek egyik „kemény magját” a 40 év feletti életkorú, középfokú végzettségű, nyelv- és számítógépes ismerettel nem, vagy csekély szinten rendelkező nők alkotják. A 40 év feletti nők elhelyezkedését hátráltatja, hogy egyes „hagyományosan” női munkakörök a szolgáltatás, kereskedelem területén találhatók, ahol a munkaadók a fiatalabb korcsoportba tartozó női munkavállalókat veszik fel. Egy potenciális munkaadó (elsősorban a vállalkozói szférában), ha a munkára jelentkező nő egyébként minden feltételnek megfelel, két okból is ellenérdekelt a GYES-ről, GYED-ről illetve GYET-ről a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó nők alkalmazásában. Egyrészt: a munkát vállalni készülő nő kisgyermekes anyuka, ami a terhelhetőségét csökkenti. Másrészt: viszonylag hosszú ideig távol volt a munkaerőpiactól, így előfordulhat, hogy számos készsége annyira megkopott, hogy a munkavállalásban hátráltatja. A helyzet javításához elengedhetetlen az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása, a nem megfelelő kvalifikációjú, vagy a munkaerő-piacról tartósan távol levő női munkavállalók részére. A munkahelyi esélyegyenlőség érvényesülése érdekében a képzési lehetőségek minél szélesebb tárházát kell hozzáférhetővé tenni Etyek községben az alkalmazott nők számára is, „leszakadásuk” elkerülése érdekében.
Állandó népesség Nők
2007
2008
2009
4130 2109
4154 2122
4190 2132
24
Nők aránya a településen 2140 2130 2120 Nők
2110 2100 2090
2007
2008
2009
IV.2.5. A 40 (50) év felettiek A munkavállalás szempontjából létezik egy ún. „legjobb életkor”, amelyben a személy karrierépítési lehetőségei, elhelyezkedési esélyei a legjobbnak mondhatók. Hagyományosan a fiatalkor a tanulás, felkészülés időszaka, az idősebb kor a gyakorlati tapasztalatok megszerzéséé. A 40 (50) év felettieknek nem könnyű új állást találniuk az iskolarendszerből frissen kikerült pályázókkal szemben, akik nyelvvizsgával, számítástechnikai ismeretekkel, a legújabb szakismeretekkel rendelkeznek, könnyebben, rugalmasabban betaníthatóak, alacsonyabb a bérigényük. A több éves munkatapasztalat sok esetben nem elegendő, több kell, sőt sok esetben egy meg szokott munkastílussal rendelkező munkavállalót nehezebb a cég saját képére formálni, mint egy pályakezdő fiatalt. Az egész európai munkaerő-piacon jellemző az a tendencia, hogy a folyamatos technológiai megújulás, az új módszerek bevezetése, az idősebb munkavállalóktól is megköveteli az ismeretek folyamatos gyarapítását. Hiába lehetne az életkorhoz kötődő optimális karrierponton a munkavállaló, ha nem rendelkezik a munkahelyszerzéshez szükséges ismeretanyaggal.
Állandó népesség
2007 4130
2008 4154
2009 4190
50 év felettiek
1196
1220
1231
25
50 év felettiek
1196
1231
2007 2008 2009
1220
40 év felettiek
1753
1863
2007 2008 2009
1863
IV.2.6. Pályakezdők helyzete Cél: „… a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése, az oktatás és a munka világa közötti átmenet elősegítése …” (2004.évi CXXIII.tv)
Ki a pályakezdő? : • aki a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be és rendelkezik a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel • rendelkezik érvényes START-kártyával „ START-kártya kiváltására az jogosult, aki a) a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, és b) tanulmányait befejezte vagy megszakította, és c) a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.” (2003. évi XCII.tv.)
26
Az iskolából kikerült pályakezdő fiatalok az elhelyezkedésüket illetően tanácstalanok, az álláskeresés területén tapasztalatlanok, nem tudják felmérni a továbbtanulásuk előnyeit, nem ismerik a továbbképzési lehetőségeket. A mai pályakezdőknek fel kell készülni arra, hogy akár hosszú hónapokig sem találnak a végzettségüknek megfelelő állást. Aggodalomra ad okot, hogy az összes munkanélküli több mint ötöde 24 évesnél fiatalabb és arányuk növekszik. Ez azt jelenti, mintegy 50 ezer fiatal mondja magáról azt, hogy hiába keres állást. A pályakezdő diplomások közül, pedig évente átlagosan 4-5 ezren regisztráltatják magukat a munkaügyi központokban. A fiatalok, ezen belül a diplomások elhelyezkedését a gazdasági folyamatokon túl alapvetően két tényező nehezíti: a nyugdíjkorhatár megnövelésével kevesebb álláshely üresedik meg, illetve folyamatosan nő a diplomát szerzők száma. Az állásajánlatok mennyisége ugyan nem csökken, de tartalma átalakult. Gazdasági végzettséggel ma nehezebb elhelyezkedni, mint korábban. A rendszerváltás óta viharosan kialakuló, átalakuló piacgazdaság, igen változó munkaerőpiacot gerjeszt. Elmúlt az az időszak, amikor minden iskola egy-egy vállalattal tanüzemet működtetett. A privatizáció és a munkáltatói szféra sokszereplőssé válásával, egyre nehezebb meghatározni a munkáltatók igényeit. Különösen igaz ez Magyarország azon térségeire, ahol erős a gazdasági aktivitás, így Közép-Magyarországi Régióban is gyorsan változó munkaerő-piaci igényekhez kell alkalmazkodnia a szakiskoláknak. A fenti körülmények eredményeként a KSH egyre növekvő számú munkanélküli fiatalról számol be, míg egyre több munkaadó nem talál szakmunkást, szakképzett dolgozót (pl. szabóvarró, hegesztő, forgácsoló, szakápoló, szoftverfejlesztő stb.) munkakörökben. A tendencia megállítása mind gazdasági, mind, pedig társadalmi szempontból elengedhetetlen. Halmozottan kiszolgáltatott helyzetben vannak a családi háttérrel nem rendelkező és a fogyatékkal élő fiatalok. Szocializációs deficitük, vagy egészségbeli korlátjaik kompenzálására a szakképzési rendszer nincs kellően felkészülve. Pedig meglévő és fejleszthető munkaképességeik kiaknázatlansága társadalmi veszteség, melyet tetéz a marginalizálódás, kriminalizálódás veszélye is. A szakmák mai és prognosztizálható munkaerő-piaci keresletét és kínálatát vizsgáló, feldolgozó információs rendszer nem tesz lehetővé megalapozott döntéseket a pályaválasztás, pályakorrekció, valamint a képzési szerkezet és az igények összehangolásához. A szakiskolák igen nehéz helyzetben vannak, ha olyan képzési struktúrát akarnak összeállítani, mely rugalmasan alkalmazkodik a munkaerő-piaciváltozásokhoz. A foglalkoztatók legnagyobb számban szakképzett, középfokú végzettségű fizikai foglalkozású dolgozókat keresnek Bár a jövő munkaerő-piaci igényeinek felmérése nehéz feladat, de a térség gazdaságának, vállalkozói szférájának átfogó ismerete elősegíti azt. •
• •
2010 márciusában a pályakezdő álláskeresők száma 1915 fő, az előző havinál 42 fővel (2,2%-kal), az egy évvel korábbinál 637 fővel (49,8%-kal) több. A pályakezdők az álláskeresők 7,0%-át adják, ami az előző hónaphoz képest 0,1%-pontos, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,1%-pontos növekedést jelent. A fiatalok helyzete tehát romlott. A pályakezdő álláskeresők 52,2%-a (1000 fő) nő, arányuk 0,7%-ponttal több a februárinál. A szakmunkások és a betanított munkások aránya közel azonos: 28,2% illetve 27,4%, a segédmunkásoké 12,5%. Az előző hónaphoz képest a szakmunkások aránya 1,3%-ponttal, a betanított munkásoké 0,1%-ponttal mérséklődött, a segédmunkásoké 0,5%-ponttal nőtt. 27
•
A szellemi foglalkozásúak aránya szintén emelkedett, 0,9%-ponttal 31,9%-ra. Az iskolai végzettséget tekintve figyelemre méltó, hogy a legfeljebb általános iskolát végzettek és a szakközépiskolát, technikumot végzettek aránya közel azonos: 29,3%, illetve 28,4%. A 2010. februárihoz viszonyítva a szakközépiskolai, technikumi végzettséggel rendelkezők aránya 0,8%-ponttal mérséklődött. A szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek aránya 1,0%-ponttal kevesebb az előző havinál és 18,8%. A munkáltatók tehát a szakmával rendelkezőket részesítik előnyben. A diplomás pályakezdők részaránya 9,2%, a februárinál 1,0%-ponttal több. A regisztrációban szereplő fiatalok háromötöde 21-25 év közötti, több mint egyharmada 20 éves, vagy annál fiatalabb. A 26-30 év közöttiek aránya mindössze 3,3%. A pályakezdők esetében a tartósan munkanélküliek aránya lényegesen alacsonyabb, mint az álláskeresőknél. A fiatalok 13,1%-a tartósan munkanélküli, szemben az álláskeresők 20,3%-ával.
A települési adatok: A Munkaügyi Központ regisztrációja alapján jelenleg a településen 139 fő van pályakezdő fiatalként munka nélkül. Nemek szerint Férfi Nő
74 65
Ágazat Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamos energia, gáz, gőz, vízellátás Építőipar Kereskedelem Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, posta, távközlés Gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Alkalmazottat foglalkoztató magánházt. Területen kívüli szervezetek Kitöltetlen
1 1 2 2 1 7 30 95
Iskolai végzettség 8. általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző Szakiskola Szakközépiskola
1 35 13 7 34
28
Technikum Gimnázium Főiskola Egyetem
7 38 4 0
Fizikai összesen: Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Szellemi összesen: Felső vezető Vezető Irányító Ügyintéző Ügyviteli alkalmazott
95 29 64 2 44 0 2 3 28 11
Korcsoportok szerint <= 19 éves 19-24 éves 24-29 éves 29-34 éves
39 98 2 0
A folyamatos fejlesztésekhez, új képzési formák, kezdeményezések megvalósításához az önkormányzat is partner. Fontos, hogy az önkormányzat folyamatosan nyomon kövesse a munkáltatói szándékokat, munkáltatói gyakorlatot, trendek vizsgálatát, munkáltatók viszonyulását a pályakezdőkhöz. Fontos kérdés továbbá a pályaorientáció. E téren is ösztönözni és támogatni kell az iskolákat, a minél magasabb szintű, aktuális szolgáltatás nyújtására. IV.2.7. Fogyatékkal élők helyzete Cél: . „A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása” „…fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.” (1998.évi XXVI.tv.) „(4) A fogyatékos személyek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a közszférában és a versenypiacon a fogyatékos személyek teljes lakossághoz viszonyított arányuknak megfelelő mértékű foglalkoztatására, b) az egészségügyi ellátások elérhetőségére, c) az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlásra és együttműködésre, d) a szociális szolgáltatások szerepére a fogyatékos személyek rehabilitációjában, e) a közoktatási intézmények elérhetőségére, hozzáférhetőségére, f) az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében fa) az önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítésére,
29
fb) az önkormányzati közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítésére, fc) az építésügyi hatóságok felkészültségére az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatában, fd) a helyi tömegközlekedés akadálymentesítésére” (120/2010. (IV.16.)Korm.r.)
A fogyatékkal élők európai éve 2003-ban volt. „A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. „
Fogyatékkal, testi, értelmi vagy olyan érzékszervi hátránnyal, amely véglegesen, egész további életén át gátolja a megszokott, hagyományosan elvárható életvitel szabad gyakorlását, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Magyarországon a népesség 5,7 %-a élt. Legtöbb közülük mozgássérült vagy testi fogyatékos (44 %), 14 %-uk látási problémákkal küzd, 11 %-uk nagyothalló, siket vagy beszédhibás, 10 %-uk értelmi fogyatékos. A fogyatékkal élők között minden hetediknek többféle rendellenessége is van. A fogyatékos embereknek 80 %-a elmúlt 40 éves, a férfiak aránya nagyobb, mint a népesség egészében. A mozgássérültek száma az idősebb korcsoportokban évről évre emelkedik. A testi vagy szellemi fogyatékkal élők magasabb arányban élnek a községekben, mint a városokban. 2006-ban jelentés készült, mely legfőbb problémaként említi, hogy „a fogyatékkal élők körében elfogadhatatlanul magas a munkanélküliség aránya”. Az iskolázottság szintje a fogyatékosság tekintetében is súlyos differenciáló tényező. Bár a népesség többségéhez hasonlóan a fogyatékos emberek körében is emelkedett az iskolai végzettségi szint, de még így is felmérések szerint a fogyatékos emberek iskolai végzettségének színvonala jóval alacsonyabb volt az összes népesség szintjénél. Magyarországon csak minden tízedik fogyatékos ember tud elhelyezkedni. A fogyatékkal élők véleménye szerint a munkaadók tele vannak előítélettel. Megnehezíti az elhelyezkedést az is, hogy a fogyatékkal élő emberek képzettsége az átlagosnál jóval alacsonyabb. A fogyatékkal élőknek mindössze 30 %-uk vesz részt a középfokú oktatásban, 5 %-uk a felsőfokú oktatásban és a munkaerő-piacon való elhelyezkedésüket ez nagyban befolyásolja A fogyatékosság különbözőségei más és másképpen determinálják a fiatalok elhelyezkedési esélyeit. A megváltozott munkaképesség miértje szempontjából mozgásszervi fogyatékos, hallás- és látássérült és értelmi fogyatékos személyek különböző meglévő, és elmaradó munkaképességekkel rendelkeznek. Ennek alapján számukra különböző esélyek és korlátok, továbbá különböző kompenzációk szükségesek. „Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.”
Akadálymentesség jele:
30
Akadálymentesítés: Alapvető értelmezése szerint a fizikai, szellemi és érzékszervi fogyatékkal élők számára olyan környezet kialakítását jelenti, mely segíti korlátok nélküli közlekedésüket, tájékozódásukat, és általában minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben fogyatékosságuk miatt akadályoztatva vannak. Kiszélesítve a kört, ugyanez a segítség hasznára lehet az idősebbeknek is, de akár minden településen lakónak is. A fogyatékosság megnyilvánulása és mértéke igen sokféle lehet. Más segítségre van szüksége egy gyengén látó, vagy akár teljesen vak embertársunknak, ismét más segítséget vár el egy rosszul halló ember. Súlyos, halmozott fogyatékosság esetén már segítőre is szükség van. A komplex akadálymentesítés célja, a különféle fogyatékosságban szenvedők egyszerre történő "kisegítése".
Nincsenek adatok a településen élő fogyatékosok számarányáról. A településen az intézmények akadálymentesítése az előző helyzetelemzés óta kis mértékben javult. Megvalósult a Polgármesteri Hivatal intézményi, infó-kommunikációs akadálymentesítése. A „Magyar Kút” ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskola épületének földszintje akadálymentesített. Egy intézmény akadálymentesítése folyamatban van:”Segítő-kéz” Szociális Intézményfenntartó Társulás az épületének felújítása és bővítése során ez megvalósul. A „Nefelejcs” Német Nemzetiségi Óvoda pályázaton indul, ennek része az akadálymentesítés is. Az egészségügyi ellátáshoz való akadálymentes hozzáférés nincs biztosítva.
IV.2.8. Roma identitásúak helyzete 2003. június 29.-július 1. között Budapesten került megrendezésre "Romák a bővülő Európában. A jövő kihívásai." címmel az a Regionális Roma Konferencia, amelynek vendéglátója a magyar kormány volt
31
A konferencián részvett nyolc ország (Horvátország, Bulgária, Románia, Macedónia, Csehország, Szerbia-Montenegró, Szlovákia, Magyarország) kormányfői kifejezték politikai elkötelezettségüket aziránt, hogy csökkentik a roma és nem roma lakosság szociális és általános életkörülményei között meglévő szakadékot. A Világbank és a Nyílt Társadalom Intézet képviselőivel közösen megállapodtak abban, hogy a 2005-2015 közötti időszakot a Roma Integráció Évtizedévé nyilvánítják. „2005-2015 közötti időszakot a Roma Integráció Évtizedének nyilvánítjuk, és kötelezettséget vállalunk arra, hogy támogatjuk a Roma közösségek valódi részvételét és bevonását az Évtized Program céljainak megvalósításába, továbbá, hogy kimutatjuk az elért fejlődést az Évtized Cselekvési Terveinek megvalósítása során szerezett tapasztalatok értékelése, és az eredmények mérése alapján.” ("Évtized Nyilatkozat"szövege) A 1105/2007 Korm. határozat alapján készült el a Stratégiai Terv. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. A Stratégiai Tervben meghatározott feladatok elsősorban területi (hátrányos helyzetű térségek, települések) és szociális szempontok (pl. hátrányos helyzet, tartós munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, stb.) - illetve ezek metszete - alapján határozzák meg a legfontosabb intézkedéseket, amelyek hosszú távon biztosíthatják a legszegényebbek - köztük nagy arányban romák - valós társadalmi és gazdasági integrációját. A négy prioritási területen elsősorban a szociális és területi szempontok alapján indokolt a feladatokat megfogalmazni. Az antidiszkrimináció és a kultúra (roma kultúra, hagyományok megőrzése) területén van lehetőség arra, hogy az egyes intézkedésekben a romák, mint önálló célcsoport kerüljenek meghatározásra. A feladatokban és az intézkedésekben mindenhol meg kell jeleníteni az esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés elvét, mely segíthet a romák érdekeinek hatékonyabb érvényesítésében. A fejlesztések tervezésekor és megvalósításakor elengedhetetlen, hogy az érintettek (különös tekintettel az önkormányzatokra) kiemelt figyelmet szenteljenek az alábbi szempontoknak: •
a fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok ne növeljék a lakhatási és iskolai szegregációt;
„(3) A mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a foglalkoztatási, egészségügyi, szociális helyzet tekintetében aa) a saját fenntartású intézményekben való foglalkoztatottság növelésére, ab) a szűrőprogramokon történő részvételi arány növelésére, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítására, valamint a gyermekek alultápláltságának csökkentésére, b) a lakhatási szegregáció tekintetében ba) a területi szegregáció mértékére, bb) a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására, bc) a lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programokra, bd) a tervezett beavatkozások és a településfejlesztési dokumentumok összhangjára, c) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közoktatási esélyegyenlősége tekintetében
32
ca) az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció mértékére, cb) az intézmények között az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekre, cc) a tanulók iskolai eredményességében mutatkozó eltérésekre, cd) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátására” (120/2010.(IV.16.)Korm.r.)
Magyarországon alacsony a foglalkoztatás színvonala, messze elmarad az európai országok többségétől. Ez korlátozza a gazdaság növekedését, alkalmazkodóképességét, szűk korlátok között tartja az államháztartás bevételeit, miközben növeli a terheit (mindenekelőtt a társadalombiztosítási és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat), korlátozza az adóterhek tartós mérséklésének lehetőségét és fokozza a társadalmi kirekesztődés kockázatát. A gazdasági növekedés gyorsulásával egyre nagyobb követelmény a versenyképesség javulását segítő, megfelelő minőségű képzettséggel rendelkező munkaerő-kínálat biztosítása. Ezért már nem „csupán” szociális, hanem gazdasági indítékok alapján is aktivizálni kell azokat a rétegeket, amelyek foglalkoztathatósága jelenleg nem felel meg a keresleti, munkáltatói körülményeknek: hosszú ideje munkanélkülieket, inaktívakat, munkavégző képességüket elvesztetteket, megfelelő képzettséggel nem rendelkező fiatalokat. Sajnos a nevezett célcsoportokban igen magas a roma identitásúak aránya. Az országos foglalkoztatási helyzetkép és a változás várható irányai mind azt erősítik, hogy ösztönözni, támogatni kell a roma népesség munkaerő-piaci integrációját. Ennek a feladatnak az elvégzése gazdasági, népesedési, szociális szempontokból egyaránt sürgős. Országosan jellemző a roma népességre, hogy a férfiaknak nagyobb részaránya rendelkezik munkával, mint a nőknek. Ezzel párhuzamosan a roma férfiaknak vidéken sehol sem tapasztalható olyan jelentős mértékű foglalkoztatottsága. A fentiekből következően, a cigány népesség foglalkoztatási helyzetének javítása összefügg a foglalkoztatottak munkaerő-piaci pozíciójának javításával, azzal az eltéréssel, hogy esetükben több foglalkoztatáspolitikai és szociálpolitikai eszköz együttes használata szükséges. A romák iskolázottsága szorosan összefügg azzal, hogy közülük mennyien dolgoznak legálisan főállásban, tehát hogy körükben a foglalkoztatottak mekkora arányának „rendezett”, stabil a foglalkoztatása. Az iskolázottak körében jóval többen vannak olyanok, akik bejelentett főállású munkahelyen dolgoznak, mint az iskolázatlanok között. Az iskolázatlanok körében az alkalmi munkavállalás, segédmunka a jellemzőbb. A munkavállalás előnyeinek növelése érdekében nagyon fontos a roma népesség körében az általános–, közép– és felsőfokú végzettségűek részarányának növelése, mert az oktatásra fókuszáló foglalkoztatáspolitika eredményeként képzettebb, jobb munkaerő-piaci pozícióval bíró munkavállalókként jelenhetnek meg a térség munkaerőpiacán. Körükben nőhet a főállásban szabályos munkaszerződéssel foglalkoztatottak részaránya. Ami megnöveli az egészségügyi-, munkaügyi- és nyugdíjbiztosítások előnyeit élvező népesség számát is. IV.2.9. Kettő vagy több 10 év alatti gyermeket nevelő munkavállalók helyzete A nő (feleség) nagyon fontos családi szerepet tölt be. A huszadik század második felében a nők egyre nagyobb szeletet „szakítottak” maguknak a munkaerőpiacon. Idővel kiderült az is, hogy a nagy ugrás a munka világába nem vezet automatikusan az egyenrangú férfi–női kapcsolatok és az igazságos otthoni munkamegosztás kialakulásához. A női munkavállalás nem szabadította meg a nőket az otthoni és a háztartási teendők sokaságától, a munka és a családi élet összeegyeztetése reménytelen feladatnak látszott, az otthoni, nem fizetett munka túlnyomó többsége továbbra is a nőkre hárult. Valamennyi ország időmérleg–felmérései
33
igazolják, hogy az európai nők még a kilencvenes évek végén is átlagosan napi 2–3 órával több háztartási munkát végeztek, mint a férfiak. Magyarországon ez a különbség még nagyobb, 4-5 órát is elérhet. A férfiaknak, bár munkaerő-piaci aktivitásuk nagyobb, több a szabadidejük, a gyermek nevelés nagyobb terhe is általában a nőket érinti. A családi élet és a szakmai karrier harmonizálása évtizedek óta olyan probléma, amely szinte kizárólag a nők esetében merül fel, ennek következtében azokat a szakmákat tekintik női szakmáknak, amelyekben ez kezelhető, vagyis ahol a harmonizálás többé–kevésbé sikeres. A valóság azonban itt is ellentmond a sztereotípiának. Az úgynevezett női szakmák ugyanis az esetek többségében éppen hogy nem teremtik meg a két létszféra összeegyeztetésének feltételeit, mert sem a munkafeltételek, sem az időbeosztás nem alkalmasak erre. A gyermekgondozási szabadság lejárta után a munkaerőpiacra visszatérni kívánó nők aránya növekszik, már csaknem 70%-uk szeretne (újból) dolgozni. A nagy többség számára, különösen a munkaerőpiactól tartósan távol lévő (tipikusan 2 v. több gyermeket vállaló nők), a GYES-t és a GYET-et igénybe vevők esetében, a korábbi munkahelyre való visszatérés egyre könnyebb, hiszen újabb támogatási lehetőséget nyújt az APEH a start programot kiegészítő start plusszal. Igénybe vehetik a GYES-ről, GYED-ről, GYET-ről, ápolási díjról a munkaerő-piacra visszatérő női, illetve férfi munkavállalók a GYES mellett munkát vállalók, valamint a legalább 12 hónapja regisztrált álláskeresők. A program a munkaadó számára biztosít járulékkedvezményt, ugyanazokkal a paraméterekkel bír, mint a start program, vagyis az első évben mindössze 15 %, a második évben, pedig 25 % járulékot kell fizetnie a munkáltatónak, aki alkalmazza a kártya tulajdonosát. A törvény lehetővé teszi, hogy a szülő GYES mellet akár teljes munkaidőben visszatérjen a munkaerő-piacra. Az etyeki munkáltatók többségénél folyamatos a gyermekük születése után visszatérő nők újbóli foglalkoztatása. Hiszen gyermekük vállalása idején is kapcsolatot tartanak korábbi munkahelyükkel, így visszatérésük zökkenőmentes. IV.3. Oktatás és képzés IV.3.1. Esélyegyenlőség a közoktatásban Az oktatás területén kialakult esélyegyenlőtlenség veszélye, hogy tovább gyűrűzhet, s általában tovább is gyűrűzik a munka világába, végigkísérve a hátrányos helyzetben lévő egyén egész életét. A törvény szabályozza azokat a magatartásokat is, amelyek az egyenlő bánásmód követelményeit súlyosan megsértik az oktatás területén. Ilyenek különösen: • valamely csoport vagy személy jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve azon belül létrehozott tagozaton, osztályban, csoportban (szegregált oktatás), • valamely csoport vagy személy olyan nevelésre, oktatásra korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat,
34
szakmai szabályokat, és ennek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Tiltja a törvény olyan szakkörök, diákkörök egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek működést az oktatási intézményekben, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 4/A §-a építette be alapelvként az egyenlő bánásmód követelményét. A 4/A § (1):”a közoktatás szervezésében, irányításában, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményeit kötelesek megtartani.” A (2) bekezdés: „minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben lévő, más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú oktatásban.” A közoktatásban tilos tehát a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, azaz nem lehet az összehasonlítható helyzetben lévő a gyerekek, tanulók (csoportjaik) között bármilyen tulajdonság (pl.: származás, identitás) indokolatlan különbséget tenni. A közoktatásban az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása mellett törekedni kell az esélyegyenlőség előmozdítására is, mely aktív, cselekvő magatartást feltételez a nevelésioktatási intézmények fenntartói, a közoktatási intézmények vezetői, illetve valamennyi közoktatási szereplő részéről. Az esélyegyenlőség előmozdítását különösen az alábbi csoportokra célszerű fókuszálni: - hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók - sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók. A hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók alatt a közoktatási törvény azoknak a családoknak a gyermekeit érti, akik után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, illetve azokat a gyermekeket, akiket a jegyző védelembe vett családi körülményei miatt. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. A közoktatási törvény 121. § (1) 29. pontja határozza meg a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fogalmát. A törvény két csoportot különít el: a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók csoportját, illetve a pszichés fejlődési zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar.) gyermekek, tanulók csoportját. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok az értelmi fogyatékosság kérdéskörében illetékesek, míg a testi-, érzékszervi -, és beszédfogyatékosság vizsgálata országos szakértői és rehabilitációs bizottságok keretében történik.
35
A beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanuló szakértői felmérése a nevelési tanácsadó feladata. Az egyenlő oktatás elve annak a célnak a megvalósítását szolgálja, hogy minden gyermek, induljon bármilyen hátránnyal is társaihoz képest, egyenlő eséllyel kapja meg a nevelésioktatási rendszeren belül a számára szükséges nevelést, oktatást. A modern európai oktatáspolitika egyik legfontosabb alapelve, hogy a tudást minden tanuló számára biztosítani kell. Az oktatás kulcsfontosságú eszköz a társadalmi kirekesztődés megelőzéséhez, és a leghátrányosabb helyzetű emberek munkaerő-piaci integrációjához. Az oktatási hátrányokat jelentős mértékben az iskolák szelektív és szegregációs gyakorlata okozza, amely már az alapfokú oktatásban is jelentkezik, és átgyűrűzik a középiskolákba is. Az oktatási hátrányok kezeléséhez, az esélyegyenlőség biztosításához mechanizmusokat kell beépíteni, amelyek biztosítják, hogy az megfeleljen a hátrányos helyzetű gyermekek szükségleteinek, és lehetővé teszik a fiatalok iskolarendszerből való lemorzsolódásának megelőzést. A hátrányok leküzdése, akkor lehet hatékony, ha már a korai életkorban megkezdődik, azaz már az alapfokú oktatás időszakában. A természeti kincsek mellett a település nagy értékei közé tartozik az itt nevelődő fiatal nemzedék, az ő kezükben van a további fejlődés kulcsa, nevelésük befektetés a település jövőjébe. Épp ezért Etyek Község Önkormányzatának egyik fontos tevékenysége oktatási intézményeinek fenntartása. A működési feltételek mellett az önkormányzat segíti a közoktatási intézmények pedagógiai munkáját is. Támogatja az intézményeket pedagógiai programjuk megvalósításában. Erősíti a szakmai kapcsolatot a fenntartásában működő közoktatási, gyermekjóléti és kulturális intézmények között, valamint a kistérségi és a régió más közoktatási és pedagógiai intézményei között. Az önkormányzat célja, hogy minden egyes óvodás és tanköteles korú gyerek és fiatal a településen azonos, a mai kor követelményeinek megfelelő, színvonalú oktatásban részesüljön, külön figyelmet fordítva a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű óvodásokra és tanulókra. IV.3.2. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A településén igénybe vehető közszolgáltatások esetében ezekben a szervezeti-intézményi formákban történik a feladatellátás Feladatellátás fenntartói háttere Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai nevelés Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás
Önkormányzat saját fenntartású intézménye X X X X
Egyéb
X kistérségi 36
Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás
X
Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás
X
X kistérségi X kistérségi X X társulás
Bölcsöde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona
X Civil szervezet X X X Megyei önkormányzat
IV.3.3. Település közoktatási intézményei IV:3.3.1. Óvoda Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
1 180 178 ( 182BT M) 0 12 0 0 6
IV.3.3.2. Általános Iskola Általános iskolai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
3 19
37
Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)
16 318
Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) +tanulószoba
0 7 0 2 40 32 132 + 21
IV.3.3.3. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek
ebből
183
1
ebből
133 2
1
ebből
ebből ebből
ebből
ebből
A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Óvodába jár más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val)
Halmozottan hátrányos helyzetű: 494 2 178 0
Összesen :
2
38
IV.3.3.4. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma Összesen:
ebből ebből
ebből
2 0 0
183
1
133 133
1 1 -
települések nevei:
Felső tagozatos (5-8.) helyben más településre eljáró ebből
494 178 178
települések nevei:
Alsó tagozatos (1-4.) helyben más településre eljáró
ebből
ebből
ebből
Településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár helyben más településre eljáró
Halmozottan hátrányos helyzetű:
települések nevei:
39
IV.3.3.5. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben
OM azonosító
029980 200438
200438
Gyermek-, tanulólétszám az intézményben
Intézmény neve
Nefelejcs Német Nemzetiségi Napközi Otthonos Óvoda „Magyar kút” ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskola „Magyar kút” ÁMK Nemzetiségi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Összesen
HHH
SNI
178
0
0
316
2
7
159
0
1
Normál (általános) tanterv
Összesen
HHH
SNI
316
2
7
IV:3.3.6. A település szakember-ellátottsága
Feladatok
Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás Szociális alapellátás Szociális intézményi ellátás Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szakellátás
Az előírt képesítés feltételeket a személyzet hiánytalanul Teljesít Nem i teljesíti X X X X X
Hiányok megnevezése
X X -
40
IV.3.3.7.. Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben OM azonosít ó
029980
200438
200438
intézmény neve Nefelejcs Német Nemzetiségi Napközi Otthonos Óvoda „Magyar kút” ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskola „Magyar kút” ÁMK Nemzetiségi Alapfokú Művészeti Iskola
Önkormányzati /társulási hozzájárulás (ezer Ft) 2007 2008 2009
1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2007 2008 2009
IV.3.3.8. Óvoda adatai A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig- megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kis gyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése, a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van.
41
Az óvodai nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő helyi nevelési program alapján folyik, melyet az intézmény a helyi sajátosságok, a gyermekek szocializációja figyelembevételével alakított ki. Az óvodai ellátás alapvetően 3 éves kortól kezdődik Az óvodai nevelés alapelve a gyermekközpontúság, játékba integrált nevelés, biztonságot nyújtó szeretetteljes, érzelmekben gazdag óvodai élet megteremtése. A cél, hogy a gyermekek már 3 éves koruktól bekerüljenek az óvodai nevelésbe. A gyermekek mindenekfelett álló érdeke, hogy minden segítséget megkapjanak képességük, tehetségük kibontakoztatásához, személyiségük sokoldalú fejlesztéséhez. A gyermek joga, hogy képességének, adottságának megfelelő nevelésben részesüljön, a családi helyzetéből, eltérő fejlődési üteméből adódó mindennemű hátrány megszüntetése, csökkentése, felszámolásának igénye feladatokat ró a családra és az intézményre egyaránt. Legfontosabb feladat, hogy a gyermekek sokrétű óvodai tevékenység során játékba integráltan sajátítsák el mindazokat a szabályokat, normákat, amelyek segítik őket a társaikhoz, a felnőttekhez való viszony kialakításában, személyiségük kibontakoztatásában, s amelyek életkori sajátosságaikhoz igazodnak. IV.3.3.8. a) Alapadatok az intézményben OM azonosító:
029980
Intézmény neve:
Nefelejcs Német Nemzetiségi Óvoda
Fenntartó neve:
Etyek Község Önkormányzata
Főállású pedagógusok száma: 14 Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma
ebből
Sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek száma Integráltan gyógypedagógiai csoportban
Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) óvodás gyermekek száma:
178 (182 – BTM) 0 0 0 0
BTM – beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdőkkel együtt értendő a létszám. Etyek községben 1898-ban alapították az óvodát. 1978-tól német nyelvi nevelés is van az intézményben. 2002. október 5-én adták át az új 150 férőhelyes 6 csoportos óvodát a hozzá tartozó 300 adagos konyhával és 100 férőhelyes ebédlővel. A Nefelejcs Német Nemzetiségi Óvoda jelenleg 6 csoporttal működik. Az intézményben a már évek óta bevált módszert alkalmazzák az új kiscsoportosok fogadásakor. Az „anyás” beszoktatás során a szülők személyes tapasztalatokat gyűjthetnek az
intézményben alkalmazott nevelési módszerekről, miközben jelenlétükkel elősegítik gyermekeik számára az új környezet gyorsabb elfogadását. Nevelési Programban a gyermekek iránti elkötelezettség, a tartalmas programok szervezése, változatos tevékenységek kerültek megfogalmazásra, mindezek a rendszeres egyéni fejlesztés, egyéni bánásmód érvényesítése mellett. Nevelési Programjuk sajátossága – valamennyi óvodai csoportban, ugyanazon időszakban, azonos témakörökről szóló ismeretátadás történik, a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően egyre bővülő ismerettartalmakat közvetítve. A gyermekcsoportok szervezett tevékenysége a gyermeket körülvevő világ megismerését szolgálja. Mindezek a következő tevékenységformákban nyilvánulnak meg: • a környezet tevékeny megismerése • vers, mese, dramatikus játék • vizuális nevelés, rajz, mintázás, kézimunka • ének, énekes játékok, zenehallgatás • anyanyelvi nevelés Az óvoda iránt nagy az érdeklődés. A nevelési évben 178 óvodáskorú gyermek napközbeni ellátásáról gondoskodtak, amely az év során 182 főre emelkedett. Az adatokból kitűnik, hogy az év során a létszám nőtt. Ennek oka, hogy a körzetbe költöző nagycsoportos gyermekeket el kell helyezni, valamint az év közben munkába álló szülők részéről is jogos igény merül fel az óvodai elhelyezéssel kapcsolatban. A csoportokba járó gyermekek számát OKÉV engedéllyel a közoktatási törvényben engedélyezett létszám (25) fölé emelték. Ennek ellenére helyhiány miatt 20 gyermeket kellett elutasítani jelentkezésükkor. Az intézmény jelenlegi kihasználtsága 120-130 %-os. A lakókörzetbe költöző családok, a folyamatosan növekvő gyermeklétszám szükségessé teszi a csoport szobák bővítését. A korábban készített (2007) helyzetelemzésben is már kiemelésre került, hogy a férőhelyek számát növelni kell: „Mindenképpen két új csoportszoba kialakítása a megoldás az emelkedő igények (létszám) megoldására. „
Óvodai csoport
kiscsoport kis-középső
Gyermeklétszám a csoportban
Összesen
HHH
30 30
0 0
SNI 0 0
43
nagy-középső nagy-középső nagy csoport nagy csoport
30 30 28 30
0 0 0 0
0 0 0 0
IV.3.3.8. b) Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben
eszköz/létesítmény
darab
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebből internet hozzáféréssel: tornaterem
gyermekek, tanulók száma
HH gyermekek, tanulók száma
HHH gyermekek, tanulók száma
sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma
3
178
18
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3
0
0
0
0
2
0
0
0
0
1
178
18
0
0
Az intézmény tárgyi feltételei nagyon jók, magas színvonalat biztosítanak az óvodáskorú gyermekek számára. A gyerekek mozgásigényét a szabadban tudják biztosítani, ahol új, szabványos, balesetmentes játékeszközökkel, játékokkal felszerelt játszóudvar nyújt lehetőséget sok mozgásra.
44
Módszertani terület
Résztvevő főállású Óvodapedagógus
Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés
0
Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés
0
Kooperativ tanulás
0
Projektpedagógia
0
Drámapedagógia
0
Egyéb „csak tiszta forrásból” program alkalmazói végzettség Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Gyermekfantázia – aerobic oktató Tanulási nehézségek felismerése és mérése az óvodában „Énünk alapjai” pszichotréning, óvodás gyermek képességeinek vizsgáló módszerei Gordon tréning Német gyermekjáték-, és táncoktató Egyéni képességfejlesztés
14
Az óvoda összes pedagógusa szakképzett: főiskolai diplomával rendelkezik Szakképzettségek: óvodapedagógus, német nemzetiségi óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus Egyéb szakvégzettségek: óvodai menedzser, általános szociális munkás, általános iskolai tanító és hittantanár, közoktatási vezető, pszichopedagógus. Szakvizsgázott pedagógusok száma: 4 fő Az óvodában dolgozó dajkák száma: 6 fő Az intézményben dolgozó pedagógusok száma 14 fő, ebből 13 fő óvodapedagógus, 1 fő fejlesztőpedagógus. A nevelőtestület munkáját az igényesség jellemzi. Önművelésre, önképzésre, az új befogadására készek, képzéseken való részvételük kimagasló. Valamennyien főiskolai végzettségük mellé, több, a munkájuk során remekül hasznosítható szakképzéseken is részt vesznek rendszeresen. Többüknek másoddiplomája, pedagógiai szakvizsgája segíti a minden napi munka szakmai hátterét. Az óvodában dajkaként dolgozók egy kivételével mindannyian szakképzettek. Az óvoda speciális szolgáltatásai: - logopédia - speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére - fejlesztő pedagógia - gyógy-testnevelés - rendszeres egészségügyi felügyelet - hallásvizsgálat - évente orvosi vizsgálat minden csoportban - tanköteles korú gyermekek alkalmassági vizsgálata - hittan
45
IV.3.3.8. c) Intézményi és szervezeti együttműködések
Szervezetek, intézmények
Együttműködés jellege Rendszeres kapcsolat (gyakoriság)
Cigány kisebbségi önkormányzat
Alkalmi találkozók (jelölje X-szel)
Nincs kapcsolat (jelölje X-szel)
x x
Német kisebbségi önkormányzat x Családsegítő x Gyermekjóléti szolgálat x Védőnők
Civil szervezetek (felsorolás) Etyeki Németek Egyesülete; Etyeki Hosszúlépés Táncegyesület; Signum Egyesület (kórusok); Rosmarin hagyományos német népdalkör; Kis Rosmarin Táncegyüttes; etyeki Versmondók köre, Etyek Sportjáért Alapítvány; Etyeki Sportkör; Nagycsaládosok Etyeki Társasága; Kulturált Egészséges Etyekért Közalapítvány; Református Egyház; Római Katolikus Egyház; Erdei Varázsló Családi Napközi
Az intézmény kapcsolatrendszere: • Iskola – sokrétű, rendszeres szakmai megbeszélések, nyílt napok szervezése, leendő elsősök felmérése • Egészségügyi szolgálat – védőnő, gyermekorvos az egészségügyi okok, problémák feltárása, megoldása • • • •
Gyermekjóléti Szolgálat – a gyermekvédelmi felelős részt vesz az esetmegbeszéléseken, a gyermekek életkörülményeinek felderítésében, javításában Pedagógiai Szakszolgálat – kapcsolatfelvétel az iskolába induló nagycsoportosok felkészültségének vizsgálata, továbbképzések, tanfolyamok Művészeti iskola – szakmai tevékenység gyerekekkel történő megismertetése Civil szervezetek – jó partneri kapcsolat az Etyeki Németek Egyesületével, támogatást kapnak a Német Kisebbségi Önkormányzattól
A település közétkeztetése, a munkahelyi vendéglátás az óvoda épületében található. A konyha látja el a gyermekek étkeztetését, valamint a település intézményeiben dolgozók étkeztetését. Az igényesen kialakított, kulturált környezet, a tágas ebédlő a községi rendezvényeknek is megfelelő teret biztosít. 46
Nyitvatartási idő: 6-1730 –ig, 11,5 óra
47
IV.3.3.9. Általános iskola adatai Európai Parlament-nyilatkozat a diszlexiás, beszédzavaros, figyelemhiányos gyerekekért – 2007. október 11-én a képviselők többsége aláírta azt az írásbeli nyilatkozatot, amely a „dys”típusú gondokkal küszködő gyerekek diszkriminációja elleni, valamint a problémák kezelését célzó intézkedéseket kér az Európai Uniótól és a tagállamoktól. A „dys”kriminációról és a dys-problémákkal küzdő gyermekek társadalmi kirekesztéséről”: ez a címe az EP-képviselők többsége által aláírt – s így a parlament hivatalos álláspontjának tekintendő - írásbeli nyilatkozatnak. A becslések szerint évente a gyermekek több mint 10 százalékát érintik a dys-problémák (beszédzavarok, dyspraxia, dyslexia, dyscalculia, figyelemhiányos zavarok, stb.). Úgy vélik, hogy a gyermekek „dys”kriminációjának megelőzése csak a korai, intenzív és pluridiszciplináris megfelelő struktúrában (megfelelő szakemberekkel rendelkező iskolai környezetben vagy speciális környezetben) történő kezeléssel valósítható meg. ETYEK községben „Magyar-kút” Általános Művelődési Központ közoktatási és közművelődési intézmény keretei között látják el az oktatás-nevelés feladatait. Önkormányzati fenntartású. Többcélú intézmény típusai: általános iskola, alakfokú művészetoktatási intézmény, könyvtár és közművelődés. Általános Művelődési Központ egy integrált, oktatási, nevelési, közművelődési intézmény. Arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa Etyek község lakosságának az oktatáshoz, a művelődéshez, kulturált szórakozáshoz kapcsolódó alkotmányos jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket.
Az intézmény fő céljai: - korszerű, európai színvonalú nevelési-oktatási szolgáltatás nyújtása a település lakosságának - igény szerint a nevelési-oktatási környezet kialakítása - a sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a kiemelkedően tehetséges tanulók fejlesztése - az eredményes művészeti nevelés feltételeinek és lehetőségeinek megteremtése - nyelvoktató kisebbségi oktatás biztosítása során a nyelv tanítása, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátítása
48
IV.3.3.9. a) Intézményi alapadatok OM azonosító:
200438
Intézmény neve:
„Magyar-kút” Általános Művelődési Központ, Etyek
Intézményegység neve és címe:
Székhely: 2091 Etyek, Magyar utca 2. „Magyar-kút” ÁMK, Etyek Nemzetiségi Alapfokú Művészetoktatási Intézménye 2091 Etyek, Magyar utca 2. Telephely: Kossuth Lajos u. 1. Kossuth Lajos u. 5.
Intézményegység neve és címe:
„Magyar-kút” ÁMK, Etyek Könyvtár-közművelődés Telephely: 2091 Etyek, Alcsúti út 1. Kossuth Lajos u. 1.
OM azonosító:
200438
Intézmény neve:
„Magyar-kút” Általános Művelődési Központ Német Nemzetiségi Általános Iskolája
Fenntartó neve:
Etyek Község Önkormányzata
Főállású pedagógusok száma: 30 Tanulók száma az intézmény körzetében ebből
311 Halmozottan hátrányos helyzetűek 2
Az intézménybe járó tanulók száma: 318 Magántanulók száma: 0
49
ebből
Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképesség zavarok is):
7
Integráltan
7
gyógypedagógiai tagozaton
0
Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók száma:
2
Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma:
7
ebből
Halmozottan hátrányos helyzetűek 0
IV.3.3.9. b) Feladat ellátási helyek száma, funkciója és a tanulók létszáma
Feladat ellátási hely
2091 Etyek, Magyar u. 2.
SNI és részképesség zavaros tanulók száma
30
318
2
7
9
147
1
2
Főállású pedagógusok létszáma
Intézményegység
(neve és címe) „Magyar-kút” ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskolája
Tanulók száma
HHH tanulók száma
Funkció
(általános iskolai oktatás, nemzetiségi nyelvoktató)
2091 Etyek, Kossuth Lajos u. 5.
„Magyar-kút” ÁMK Nemzetiségi Alapfokú Művészetoktatási Intézménye
Intézményegység (alapfokú művészetoktatás)
2091 Etyek, Kossuth Lajos u. 5.
- Zeneművészeti ág
7
46
1
2
2091 Etyek, Kossuth Lajos u. 1.
- Képzőművészeti ág
1
55
-
-
2091 Etyek,
- Táncművészeti ág
1
42
-
-
Kossuth Lajos u. 1.
50
IV.3.3.9. c) Tanulók száma évfolyamonként
Tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Évfolyam Tanulólétszám Emelt szintű oktatás foka az évfolyamon Normál (általános) tanterv és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Összesen
HHH
SNI
40 52 45 47 32 34 36 32
1 1 -
1 4 1 -
Általános Iskola 1. 40 2. 52 3. 45 4. 47 5. 32 6. 34 7. 36 8. 32
Összesen
HHH
SNI
Gyógypedagógiai tagozat Összesen
HHH
Osztályszervezés módja
Osztály
Zeneművészeti ág Képzőművészeti ág Táncművészeti ág
Tanulólétszám az osztályban
Összesen
HHH
SNI
76
1
2
55
-
-
42
-
-
Emelt szintű oktatás Normál és/vagy Gyógypedagógiai (általános) két tagozat tanterv tanítási nyelvű iskolai oktatás
51
IV.3.3.9. d) Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben
eszköz/létesítmény
darab
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
1
nyelvi labor
gyermekek, tanulók száma
HH gyermekek, tanulók száma
HHH gyermekek, tanulók száma
sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma
1
szükségtanterem
4
számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebből internet hozzáféréssel:
1 56 ÁMK szinten 56 ÁMK szinten
tornaszoba
2
IV.3.3.9. e) Intézményi és szervezeti együttműködések Szervezetek, intézmények
Együttműködés jellege Rendszeres kapcsolat (gyakoriság)
Alkalmi találkozók (jelölje X-szel)
Cigány kisebbségi önkormányzat
x
Német kisebbségi önkormányzat
x
Családsegítő
Gyermekjóléti szolgálat
Védőnők
Nincs kapcsolat (jelölje X-szel)
X Heti rendszerességgel Szükség esetén többször X Heti rendszerességgel Rendszeres kötelező orvosi/védőnői vizsgálatok
x
52
Civil szervezetek (felsorolás) Etyeki Németek Egyesülete; Etyeki Hosszúlépés Kulturális Egyesület; Etyeki Versmondók Köre, Fülemüle Művészetoktatási Alapítvány; Etyeki Sport Egyesület; Nagycsaládosok Etyeki Társasága; Faluszépítők Köre, Ifjúsági Klub
IV.4. Szociális biztonság és egészségügy Az Esélytv. 24.§:”Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során.” Az elvet érvényesíteni kell mind az állami és magán, mind, pedig a kötelező illetve önkéntes szociális ellátórendszerekben és eljárásokban. IV.4.1. Szociális helyzet a településen
ebből
Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak összesen 85
halmozottan hátrányos helyzetűek
2 0
2 0
13
13
ebből
Külterületen élők száma: 3-5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár általános iskolás tanulók száma
25 147 3 144
A külterület a Dávid major néven ismert zárt kerti szőlők. Az ott lévő présházakat megvásárolták, lakóházakká alakították, többnyire a fővárosból kiköltözők. Ezen a település részen élők a fővárosba járnak dolgozni. Közigazgatásilag Etyek községhez tartozik a 4 km-es távolságra levő területrész, azonban Herceghalom községhez csak 1 km távolságra van. Így alakult ki, hogy az ott élők gyermekeiket a herceghalmi iskolába járatják.
ebből
Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma: 3-5 éves gyermekek száma
összesen 0
halmozottan hátrányos helyzetűek
0
0
53
ebbő l óvodába jár általános iskolás tanulók száma
0
0
0
0
IV.4.2. Szociális mutatók IV.4.2.a). Pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka Rendszeres szociális segélyben részesülők Ápolási díjban részesülők száma Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma Átmeneti segélyben részesülők száma Temetési segélyben részesülők száma Közgyógyellátásban részesülők száma Adósságkezelési szolgáltatást igénybe vevők száma Mozgáskorlátozottak száma Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Gyermektartásdíj megelőlegzése Otthonteremtési támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Gyermekszületési támogatás Krízistámogatás (helyi):
2007 -
2008 -
2009 -
16
20
23
16
14
16
21
41
50
221 20
171 22
311 22
102
107
132
-
-
-
28
24
17
-
-
45
62
85
62
100
64
-
-
-
98
122
142
0
16
17
-
2007: 2008: 2009: 300.000,- Ft
A támogatások egy része jelentős változásokon ment keresztül 2006-2007-ben. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépült a családi pótlékba, helyére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került. A munkanélküliek rendszeres szociális segélye családi jellegű támogatássá változott, ami azzal a kedvezőtlen változással járt, hogy a segély összege az esetek többségében nem ösztönzi a munkaerőpiacra való visszatérést. A településen a 9/2007.(VI.27.) sz. rendelet rögzíti a szociális ellátás körébe tartozó, Etyek Község Önkormányzata által biztosított formákat, kifizetéseket: 54
• • • • • • • •
lakásfenntartási támogatás ápolási díj átmeneti segély krízis segély születési támogatás temetési segély közgyógyellátás rendszeres szociális segély
A Etyek Község Képviselő-testülete a 2/2008. (I. 30.) számú rendeletében határozza meg a gyermekvédelmi, a gyermekek pénzbeli és természetbeli ellátásával kapcsolatos feladatokat. E rendelet tartalmazza: - gyermekjóléti alapellátások körét - pénzbeli és természetbeni ellátások igénybe vételének módját. - pénzbeli és természetben ellátások körét: • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • tanulók iskolaévet kezdő támogatása • tanulók utazási bérlet támogatása • ösztönző támogatás - személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat: • gyermekjóléti szolgáltatás • gyermekek napközbeni ellátása - étkezéstérítési díjkedvezményeket: • normatív kedvezmény • önkormányzati kedvezmény Az adatokból kitűnik, hogy az átmeneti segély összeg iránti igény megduplázódott.
IV.4.3. Családsegítő-, Gyermekjóléti Szolgálat Etyek Községben a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményi társulás formájában működik, a szolgáltatásokat Segítő Kéz Szociális Intézményi Társulás biztosítja. Segítő Kéz Szociális Intézményi Társulás a társult települések – Alcsútdoboz, Mány, Vértesacsa, Szár, Etyek - képviselő-testületeinek megállapodása értelmében a szakmai segítségnyújtást, valamint a speciális szolgáltatásokat a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Társulás biztosítja, a családgondozói munkát főállású családgondozók végzik. A Szolgálatot fokozatosan ismeri meg a lakosság, az ügyfelek tapasztalataikat átadják környezetüknek. Ennek okán egyre többen keresik fel a szolgálatot gyermeknevelési és életvezetési problémákkal, hivatalos ügyek intézésében tanácsadás céljából (pl. árvajáradék, családi pótlék, gyes, stb.) A településen jelzőrendszer működik, melynek célja, hogy a veszélyeztetett gyermekek és családjuk szakszerű segítséget kapjanak a veszélyeztető tényezők felszámolásához.
55
A jelzőrendszer tagjaival: az óvodával, iskolával, védőnővel, orvossal, szükség esetén rendőrrel és más szervezetekkel való munkakapcsolat, az előző évekhez képest jóval intenzívebben működik. A családgondozó a védőnővel, az iskolai gyermekvédelmi felelőssel, gyámi ügyintézővel rendszeresen végeznek közösen családlátogatást, környezettanulmányt. A felmerülő problémákat haladék nélkül megbeszélik, szükség szerint azonnal intézkednek. Segítő Kéz Szociális Intézményi Társulás a társult települések – Alcsútdoboz, Mány, Vértesacsa, Szár, Etyek– képviselő-testületeinek megállapodása értelmében két szakmai egységből áll: - Családsegítő és gyermekjóléti szakmai egység - Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást biztosító szakmai egység Feladatai: • családsegítés • házi segítségnyújtás • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás • nappali ellátás • gyermekjóléti szolgáltatás
=Alapszolgáltatások 2007 Falugondnoki és tanyagondnoki szolgálat Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés
Jelzőrendszeres segítségnyújtás
Etyek Csabdi,Alcsút, Vértesacsa, Etyek Csabdi,Alcsút, Vértesacsa, Etyek Vál, Mány, Csabdi,Alcsút, Vértesacsa, Etyek
2008
2009
Etyek Csabdi,Alcsút, Vértesacsa, Etyek Csabdi,Alcsút, Vértesacsa, Etyek Vál, Mány, Csabdi,Alcsút, Vértesacsa, Etyek
Etyek Alcsút,Vértesacsa,Etyek, 2009 .01.-tól-Mány, Szár Etyek,Vértesacsa, Mány,Alcsútdoboz Alcsút,Vértesacsa,Etyek, 2009.01.-tól-Mány, Szár
Közösségi ellátások Támogató szolgálat Utcai szociális munka Nappali ellátás =Szakosított ellátás 2007
2008
2009
Ápolást, gondozást nyújtó
56
intézmény Rehabilitációs intézmény Lakóotthon Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény Egyéb speciális szociális intézmény Nincs szakosított ellátás a településen. IV.4.3. a) Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti =Alapellátások Gyermekjóléti szolgáltatás
2007 Csabdi,Alcsút, Vértesacsa, Etyek,Vál,Mány,
2008 Csabdi,Alcsút, Vértesacsa, Etyek,Vál,Mány
2009 Alcsút, Vértesacsa, Etyek,Mány
Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekek átmeneti gondozása =Szakellátások 2007
2008
2009
Otthont nyújtó ellátás Utógondozói ellátás Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás =Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések Védelembe vétel Családba fogadás Ideiglenes hatályú elhelyezés Átmeneti nevelésbe vétel Tartós nevelésbe vétel Nevelési felügyelet elrendelése Utógondozói ellátás elrendelése
2007 42
2008 24
2009 35
0
1
4
57
2009 évre vonatkozó kimutatás: OKOK Környezeti Magatartási Anyagi Alkoholizmus Bántalmazás Lakáskörülmények Lelki- érzelmi elhanyagolás
2007. évi adatok:
FŐ 33 43 62 5 62 11
OKOK Környezeti Magatartási Anyagi Alkoholizmus Bántalmazás Lakáskörülmények Lelki- érzelmi elhanyagolás
FŐ 14 8 7 15 4 4 12
A korábbi évekhez viszonyítva négy területen van jelentős változás: • környezeti • magatartási • anyagi • lakáskörülmények Etyek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Közösségi Bűnmegelőzési Bizottságot hozott létre, melynek tagjai a védőnő, a háziorvos, a körzeti megbízott, az iskolai gyermekvédelmi felelős, a polgárőrség vezetője, a gyermekjóléti szolgálat vezetője. A Bizottság hatékony munkájának köszönhetően többen kerültek a szolgálat védelmi körébe, a jól működő jelzőrendszer által. Feladatuk még a drogprevenció, melynek keretében rendszeres iskolai tájékoztatókat szerveznek. A településen jól szervezett polgárőrség működik. A gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevők korcsoportonkénti megoszlása:
0-5 év
6-13 év
30
35
14-17 év 35
A gyermekjóléti szolgáltatás kapcsolatfelvétel módja szerint: Önkéntes (gyermek kezdeményezte) Szülővel közösen Szolgálat által kezdeményezett Jelzőrendszer által kezdeményezett Hatóság által kezdeményezett
5 14 13 64 45
Kezelt problémák megoszlása Anyagi Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való
62 46 8
58
beilleszkedés Családi konfliktus Család életvitele Szülői elhanyagolás Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek
28 5 11 5
A kezelt problémák típusai nagyon változóak, a bizalom növekedésével egyre többen fordultak szolgálat felé. Segítséget adtak gyermeknevelési problémák megoldásában, magatartászavar kezelésében. Ezekben az esetekben szükség szerint közreműködött a pszichológus is, ill. továbbirányítás után a megfelelő szakintézmény. A tapasztalat, hogy szülői életvitel miatt kell a legtöbb esetben gondozni a családok gyermekeit. Az ilyen eseteket nagyon nehéz felderíteni, ezek nagy része lakossági bejelentés alapján válik ismertté, a kezelésük nagy körültekintést igényel. Szolgálatot felkeresők megoszlása: 1. gazdasági aktivitás szerinti Aktív kereső Álláskereső
427
Inaktív kereső (Ebből nyugdíjas ) Eltartott (Ebből gyermek-, és fiatalkorú
2. hozott problémák szerint Családi, kapcsolati,
51 eset
Életviteli
94 eset
Lelki-mentális
11 eset
Anyagi
62 eset
Foglalkoztatással kapcsolatos
427 eset
Egészségkárosodás következménye Ügyintézéshez segítségkérés Mindezekből több probléma együttes előfordulása
52 eset 191 eset 686
59
A leírt esetszámok azt mutatják, hogy az előző évekhez képest magasabb a szolgáltatást igénybe vevők száma, azonban így is sok a még felderítetlen probléma. Természetesen az adatok nem tükrözik megfelelően a községben felmerülő problémák szerkezetét, ennek ellenére elgondolkoztató, hogy a hozott problémák közül az anyagi jelentős számban mutatkozik. Az anyagi természetű esetek elemzésénél változatlanul nagy súllyal jelentkezik a munkanélküliség problematikája, és az ennek következtében kialakuló szegénység. Jó néhány esetben ezek a problémák együttesen is jelentkeznek, emiatt a családok nagyon sokszor válsághelyzetbe kerülnek, akár fel is bomlanak.
IV.4.4. Egészségügyi ellátás 25.§(1) Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül a) a betegségmegelőző programokban és szűrővizsgálatokon való részvétel, b) a gyógyító-megelőző ellátás, c) a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, d) az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. A település lakosságának egészségi állapota a magyar lakosságra jellemző módon évtizedek óta folyamatosan romlik. Az okok hátterében éppúgy jelen van meghatározóan az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra és a környezetszennyezés, mint az ország gazdasági fejlettségének, teljesítőképességének hiányosságai, a társadalmon belüli egyenlőtlenségek, valamint az egészségügyi ellátás – némely területen – kifogásolható színvonala. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők
19%
11% egészségügyi ellátás életmód genetikai, biológiai tényezők környezeti hatás
27%
43%
60
Az országos jellemzők településre is érvényesek, a leggyakrabban betegségcsoportok, mind az azok hátterében álló okok tekintetében.
előforduló
Etyek településen háziorvos, fogorvos rendel, működik a védőnői szolgálat is. A községben gyógyszertár a hét hat napján tart nyitva.
IV.4.4.1. Háziorvosi ellátás A háziorvosi ellátás legfontosabb célja az, hogy személyes és folyamatos ellátást nyújtson az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása érdekében. Olyan egészségügyi szolgáltatás, amelyet a települési önkormányzat biztosít. A háziorvos tevékenysége az alábbi feladatokból áll: - Háziorvosi rendelés, fekvőbeteg ellátás. - Gyermekorvosi tevékenység - Csecsemőgondozás, és terhes tanácsadás. - Iskolaorvosi tevékenység: óvoda, iskola. Az ellátást két házi orvos végzi. IV.4.4.2. Fogászat A fogászati rendelésen havonta átlagosan 200-250 páciens fordul meg, ez naponta kb. 15 „beteget”, ellátást jelent. Fiatalok és idősek egyaránt jelentkeznek. A fogaszati státusz átlagosnak mondható. Munka során főleg a prevencióra és a fogmegtartó kezelésekre (tömések, gyökérkezelések) helyezik a hangsúlyt, illetőleg a már elveszített fogak pótlására, melyre igen magas az igény. A fogászat területi ellátási kötelezettséggel működik. IV.4.4.3. Védőnői Szolgálat Önálló szakmai egységként látja el prevenciós feladatait, az önkormányzat számára kötelező egészségügyi alapellátás körében három fő védőnővel. A területen dolgozó védőnők munkája igen összetett, naprakész tudást igénylő feladat. Beletartozik a megelőzés, a felvilágosítás, a védőoltások szervezése és lebonyolítása, az egyénre szabott tanácsadás. A védőnők feladata a családok egészségének védelme, megőrzésére irányuló preventív tevékenység, valamint a betegség kialakulásának, az egészségromlásnak a megelőzése érdekében végzett egészségnevelés. A védőnő gondozási tevékenységét azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyas anya, illetve 0 – 6 éves korú gyermek él. Tevékenységük során együttműködnek és kapcsolatot tartanak az egészségügyi alap- és szakellátás, a közoktatás, a gyermekjóléti, a szociális és a családsegítést végző intézmények szakembereivel. Figyelemmel kísérik a kisgyermekek testi és lelki fejlődését az óvodán át egészen a középiskolás korig. A védőnői szolgálat két körzettel működik. IV.4.4.4.Gyermekorvosi szolgálat A tevékenységet egy doktornő végzi.
61
Az egészségügyi ellátásokat vállalkozási formában végzik az orvosok a településen. IV.4.4.5. Központi orvosi ügyelet Az orvosi ügyelet Biatorbágyon működik.
IV.5. Lakhatás A lakhatás nem csak a fizikai értelemben vett épületekről szól, hanem azokról a területekről és közösségekről is, ahol élünk. A lakhatás ügyének kezelése azt jelenti, hogy olyan biztonságosabb, tisztább és zöldebb területekért dolgoznak a községekben, városokban, régiókban, ahol az emberek élhetik az életüket, fenntarthatják kapcsolataikat egymással. A lakhatás témája a munkához, közlekedéshez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a jó minőségű környezet kialakítását is érinti. A lakhatás a társadalmi kirekesztés és a munkanélküliség elleni küzdelem egyik kulcstényezője. Az olyan területek esetében, ahol rosszak a lakáskörülmények, gazdasági hanyatlás, szociális infrastruktúrában (oktatás, egészségügy, közösségi kapcsolatok) bekövetkezett romlás is társul. A polgárok lakásválasztásai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy bizonyos etnikai csoportok bizonyos környékeken tömörülnek. Ez akkor probléma, ha a kisebbségi etnikai közösségek a rosszabb minőségű magánlakásokban, a nem etnikai közösség szegény tagjai, pedig a szociális bérlakásokban tömörülnek. A fizikai elkülönülés félelemhez, bizalmatlansághoz vezethet, melyet növel az, hogy az elkülönült lakhatás elkülönült beiskolázást, szabadidős tevékenységet is jelent. Mindenki számára egyenlő bánásmódot kell biztosítani a lakhatási lehetőségek kihasználása, illetve a lakáshoz jutás terén. Ezt a követelményt meg kell tartani a lakhatás segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények, kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, valamint az állami, önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása, a használatba vételi és egyéb építési hatósági engedélyek kiadása során. A településen vannak önkormányzati bérlakások, nem szociális bérlakások. A szolgálati lakások egy része piaci alapon kerül bérbeadásra. A gazdasági helyzet romlása a községben is lelassította az ingatlanok értékesítésének ütemét. Az elmúlt évben egyre több beadvány érkezett az önkormányzathoz, melyben a lakástulajdonosok felajánlották megvételre az ingatlanjaikat. Ennek oka, hogy a felhalmozódott közüzemi, hiteltartozásokat nem tudják kiegyenlíteni. Megnövekedett az eladó ingatlanok, telkek száma.
62
Az Önkormányzat rendeletében lehetőséget nyújt lakásfenntartási támogatás igénybevételére. Az önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást biztosít azon személyek részére, akik az Sztv 38.§ (2)-(4) és (6)-(8) bekezdéseiben meghatározott feltételeknek megfelelnek. 14/2009. (VI. 25.) rendeletében „ A lakások és helyiségek elidegenítéséről és bérletéről” rögzítette: • •
a településen nincs szociális bérlakás piaci alapon bérbe adható az a lakás, amelyet a Képviselő-testület nem ad ki meghatározott munkakört betöltött személyeknek (Pl. közalkalmazott, köztisztviselő, rendőrség hivatásos állományú tagjai).
Lakásfenntartási támogatást igénylők száma 50 40 30 fő 20 10 0
2007
2008
2009
IV.6. Áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele 5.§. Az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani, a)aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre, felhív, b)aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatás nyújt vagy árut, forgalmaz,… Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint művelődés és a szórakozás céljára létrehozott intézményekben az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, ha a törvényben meghatározott tulajdonságok alapján: • megtagadja vagy mellőzi szolgáltatások nyújtását, vagy áru forgalmazását • az adott helyen rendelkezésre álló szolgáltatásoktól, áruktól eltérő minőségű szolgáltatást nyújt, illetve forgalmaz
63
• •
olyan feliratot vagy jelzést helyez el, amelyből azt a következtetést lehet levonni, hogy az ott nyújtott szolgáltatásból vagy áruforgalmazásból valakit vagy valakiket kizártak. a terhességgel és az anyasággal kapcsolatos költségekre tekintettel tett különbségtétel sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
A településen elérhető szolgáltatások köre bővült, új, több üzlethelyiséget magába foglaló bevásárló központ épült. A község területén található valamennyi fentebb felsorolt helyiség megfelel az egyenlő bánásmód követelményeinek.
V. Helyzetelemzés összegzése: Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? Foglalkoztatás
Kevés a munkahely a településen.
Magas az ingázó munkavállalók száma, az előző évhez viszonyítottan csökkent a munkanélküliek, álláskeresők száma.
A munkáltatók egy része még nem ismeri, illetve nem alkalmazza az esélyegyenlőségből adódó feladatokat.
Előre lépés – közmunkások foglalkoztatása települési szinten
Néhány munkáltató pozitív intézkedése, hogy visszavette gyermeke születése után a korábbi munkavállalóját.
A település intézményeiben megfelelő a női foglalkoztatottak számaránya.
Nincs a munkavállalók között hátrányos megkülönböztetés.
Oktatás, képzés
A településen a regisztrált halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számaránya jóval kevesebb, mint azt a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma előrevetítené.
A szülők nagy része nem tesz nyilatkozatot a hátrányos helyzetre vonatkozóan.
A HHH-gyermekek - lehetőség szerinti minél pontosabb számának meghatározása igen fontos. Minden további – a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében tett – intézkedés alapfeltétele.
64
A településen alacsony a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya az oktatási intézményekben. Fontosak a rendszeres felülvizsgálatok, az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek –a szakértői bizottság véleményének figyelembevétele mellett- az SNI csoport folyamatos felülvizsgálatát az esélyegyenlőségi program rövid- és hosszú távú cselekvési ütemezésében prioritásként kell kezelni.
A településen biztosítottak és elérhetőek helyben az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások.
Az intézményeken belül, a rendelkezésre álló adatok alapján, nem folytatnak szegregáló gyakorlatot.
A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátás feltételei biztosítottak. Mindkét intézményben a feladatellátáshoz (a növekvő gyermeklétszám miatt) szükséges helyiségek hiányoznak.
A logopédus és gyermekpszichológus szakemberek elérhetőek a településen. Logopédiai és gyógy-testnevelői feladatokat a Pedagógiai Szakszolgálat látja el.
Óvoda
Jelenleg, az életkorukat tekintve nem minden gyermek jár óvodába. 42 gyermeket hely hiány miatt nem tudnak felvenni.
A folyamatosan növekvő gyermeklétszám az épület bővítését teszi szükségessé.
Az épület, a berendezési tárgyak, valamint az eszközök nagyon korszerűek, igényesen vannak kialakítva a csoportszobák.
A pedagógusok módszertani továbbképzése kimagasló. Többféle, a mindennapi szakmai munkát segítő képzéseken vettek, vesznek részt. Ezt követően is élni kell a képzési lehetőségekkel.
Iskola
A településen alacsony a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya az iskolában. Ennek ellenére szükségesek a rendszeres felülvizsgálatok.
Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy az országos átlaghoz képest minimális százalékban fordul elő évfolyamismétlés a tanulók, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében.
A tanórán kívüli tevékenység igénybe vétele- szakkör és napközis foglalkozásoknagyon népszerűek a tanulók körében. A hatékony tanulásszervezés, az időbeosztás 65
megtervezése és a szabadidő megszervezésének képessége már az általános iskolás korban kialakítható.
Folyamatosan emelkedik a művészetoktatásban résztvevők száma.
A pedagógusok módszertani továbbképzése megfelelő. A lehetőségekhez mérten ezt követően is vállalni kell a képzéseket.
Az intézmény továbbtanulási mutatói igen változatos képet mutatnak. Az országos átlagtól kismértékben eltérnek, a gimnáziumban (42%), a szakközépiskolában (30,5 %) és a szakiskolában (27,5 %) a továbbtanulók aránya. Összehasonlítva az országos átlaggal: magasabb a gimnáziumban tanulók aránya, közel 10 %-kal alacsonyabb a szakközépiskolában, míg több mint 10 %-kal nagyobb a szakiskolába jelentkezők aránya. Az okokat elemezni kell.
Az országos kompetencia-méréseken a település adatai az országos átlagnak megfelelőek, mérésre a korábbi tanévekben is sor került. Mivel nincsenek kellően regisztrálva a HHH-s tanulók száma, így a rájuk vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.
A település önkormányzata anyagi lehetőségei függvényében tesz azért, hogy a településen az intézmények jó színvonalon működhessenek.
Az iskola épülete felújítást igényel. Nincs kellő mennyiségű tanterem, az emeleti rész akadálymentesítése hiányzik.
Szociális biztonság, egészségügy
A településen biztosítottak a szociális és egészségügyi alapellátások
Az egészségügyi ellátás helyiségeinél biztosítani kell az akadálymentes hozzáférést.
A településen élő fogyatékossággal élő emberek számaránya nem ismert, a szociális és egészségügyi ellátást végző intézmények készítsenek erre vonatkozó felmérést.
Lakhatás
A községben vannak önkormányzati bérlakások. A Képviselő-testület a tulajdonában levő lakásokat bérbeadás útján hasznosítja, a pályázati felhívást a 14/2009. (VI.25.) számú határozat tartalmazza.
A település lakói a 14/2009. (VI.25.) számú önkormányzati rendelet alapján lakásfenntartási támogatást igényelhetnek
Mindenki számára az egyenlő bánásmód biztosított a lakhatási lehetőségek kihasználása, illetve a lakáshoz jutás terén. 66
Áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele
Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint művelődés és a szórakozás céljára létrehozott intézményekben az egyenlő bánásmód követelményei érvényesülnek.
Bővült a településen elérhető szolgáltatások köre. Új, több üzlethelyiséget magába foglaló bevásárlóközpont épült.
Záradék:
A Települési Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzését Etyek Község Önkormányzata ….………………………………………………. megvitatta és elfogadta.3
3
Képviselő-testület döntéséről szóló határozat a dokumentum melléklete
67
