Településföldrajz 2. Elıadás Településhierarchia, vonzáskörzetek
Vázlat • Településhierarchia, falu és város, a központi funkciók. • Vonzáskörzetek lehatárolásának módszerei: – Beluszky modellje, agglomerációs övezet, hegemón, domináns, átmeneti vonzásövek. – Christaller modellje, – Lösch modellje, – Vance modellje, – Rangsor-nagyság modell.
1
Településhierarchia •
A települések egymással szoros kapcsolatban fejlıdnek, közöttük alá/fölérendeltség alakul ki (településhierarchia) • Egy település rangját, a településhálózatban elfoglalt helyzetét központi funkciói határozzák meg Települési funkciók • Alapfunkciók – a helyi lakosság ellátása – – – –
•
Központi funkciók – a környezı települések lakosságának ellátása is – – – – – – –
•
Házi orvos Ált. iskola Élelmiszerbolt Jegyzı Kórház Gimnázium Hipermarket Gyámhatóság, építésügyi hivatal, tőzoltóság, mentıállomás
A központi funkciók vonzást gyakorolnak a környék lakosságára, általuk jönnek létre a vonzáskörzetek
A központi funkciók típusai • Nagy munkaadók (munkaerı vonzásközpont) • Kereskedelem (kereskedelmi vk.) • Gazdasági szolgáltatások (pl. bank, biztosítás, szervizek, patyolat, fotó) • Közigazgatás • Egészségügy • Oktatás, kultúra (pl. iskola, múzeum, színház) • Szervezés-irányítás (pl. MÁV Igazgatóság, vízügy)
2
A városi vonzáskörzetek belsı övei (Beluszky P. nyomán) • Agglomerációs övezet: ahol az adott központ vonzása abszolút, más központok “átvonzása” nem mutatható ki; • Hegemón vonzásöv: ahol egy adott központ vonzása az uralkodó, de esetenként (pl. kiskereskedelem) már más központok vonzóhatása is kimutatható; • Domináns vonzásöv: ahol egy adott központ mellett más központ(ok) erıteljes vonzóhatása is érvényesül, az egyes központi funkciók esetében más-más mértékben, de a kapcsolatteremtések relatív többsége még az adott központra esik; • Átmeneti vonzásöv: ahol egyszerre több egyenrangú központ vonzása érvényesül, a terület "szétvonzódik". • A vonzáskörzet nagysága függ – – – –
A központ méretétıl A közlekedéshálózat fejlettségétıl A környék településhálózatától A jövedelemszinttıl
3
UMFT, Pólusprogram
A Christaller-modell A vizsgálatok háttere • Dél-Németország kontinentális helyzető részei • Alulról építkezı, a feudális mezıgazdaság által formált településhálózat • Zárt rendszer!! • Telefonellátottság mint indikátor A jelölések: z: a központ indexe g. A környék indexe T: a telefonok száma E: a népesség száma Z: a vizsgált település „centralitásának” mértéke
Az egyes városokat Zérték szerint összekötötte: Hatszöges rendszer!
4
A Christallerféle térfelosztás
K3 –as rendszer: az ellátott települések a hatszög csúcsán (3 központ felé ikapcs.) K4-es: az ellátott települések a hatszög oldalain (2 központ felé kapcs.) K7-es: a települések a hatszögön belül, csak egy központhoz kapcs.
Magyarországi példák
5
A Lösch-modell : August Lösch (1906-1945) • • •
gazdasági ellátókörzetek Indianapolis és Toledo (USA) körzetében 10 különbözı nagyságú hatszöglető piackörzet A körzetek nagysága a fogyasztási cikk értéke és a szállítási költség arányától függ Megfigyelése: Egy központ körül • 6 központ-gazdag és • 6 központ-szegény folyosó alakul ki. Ok: sugaras közlekedési hálózat
A Vance-modell J. E. Vance (1970) amerikai geográfus • Észak-Amerika településfejlıdését vizsgálta (nyílt rendszer!!) • Tézise: térség településhierarchiája az anyaország és a gyarmatok között zajló kereskedelmi kapcsolatok révén jött létre (merkantil modell) • 5 lépcsıfokot különböztet meg
6
1.
szakasz: a gyarmatosítók bejárják a meghódítandó földrészt, információt győjtenek az ott rendelkezésre álló természeti kincsekrıl, a helyi lakosságról. 2. szakasz: létrehozzák az elsı állandó településeket (kereskedıtelepek, egyben jó kikötıhelyek). Megindul a könnyen elérhetı nyersanyagok (fa, hal, prém stb.) kiaknázása, amit az anyaországba szállítanak, s cserébe ipari késztermékek érkeznek. 3. szakasz: megindul a népesség kirajzása, apróbb falvakat és farmokat hoznak létre (rendszeres mezıgazdasági termeléssel). A kikötıkbıl dinamikusan fejlıdı kereskedelmi központok válnak. Az anyaország és gyarmata közötti kapcsolatok megszilárdulnak, a gyarmatok mezıgazdasági termelése egyre sokszínőbb. 4. szakasz: kialakulnak az elsı jelentısebb centrumok a partoktól távolabb esı területeken is. Megindul a helyi ipar kialakulása, az importált áruk szerepe egyre csökken, s létrejön az anyaországtól független belsı kereskedelmi hálózat. 5. szakasz: megerısödnek a kontinens belsejében fekvı regionális centrumok, közöttük sőrő kisvárosi rendszer alakul ki. A városok ipari és kereskedelmi funkciója a szolgáltatások széles skálájával bıvül, fokozatosan létrejön a napjainkat is jellemzı településhierarchia.
A „rang-nagyság” szabály Auerbach (1913) • Egy harmonikus fejlıdésen átment városhálózatban egy tetszılegesen kiválasztott, a városok rangsorában r-dik helyen álló város lakosságszáma megegyezik a legnagyobb város lakosságának r-ed részével. • Kapcsolat: Pr = P1 / r (Pr, P1 népesség, r rangsor) • Kiegyensúlyozott városhálózat (Pl. Szlovákia, Csehország, Szlovénia) példája: Lakosság száma (log skála)
r x Pr = P1 Log r + log Pr = log P1 Log Pr = Log P1 – log r Rangsor a városok közt (log skála)
7
Példák: • •
Logaritmikus skálán, több ország (C), v. egy ország eltéró idıpontban (D)
Empirikus vizsgálatok
8
