TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM

Határon Túli Magyarok Hivatala Szülőföld Alap Regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumának támogatásával

DOROSZLÓ KÖZSÉG

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM Készítette: EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

Doroszló, 2006

Doroszló

Településfejlesztési program

Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló ........................................................................................................... 3 Előzmények és módszertan .............................................................................................. 5 1. A település általános jellemzése.............................................................................. 15 1.1 Földrajzi és demográfiai helyzet .................................................................. 16 1.1.1. A település elhelyezkedése és területe................................................. 16 1.1.2. Természeti adottságok .............................................................................. 16 1.1.3. Népességi adatok ........................................................................................ 17 1.1.4. Népmozgalom.............................................................................................. 20 1.1.5. Foglalkoztatási helyzet ............................................................................. 21 1.2. Gazdasági helyzet bemutatása ...................................................................... 25 1.2.1. Ipar .................................................................................................................. 25 1.2.2. Mezőgazdaság ............................................................................................. 25 1.2.3. Tercier szektor ............................................................................................. 26 1.2.4. Vállalkozások helyzete.............................................................................. 27 1.2.5. Idegenforgalom, turizmus ....................................................................... 28 1.3. Műszaki infrastruktúra ................................................................................... 30 1.4. Humán infrastruktúra ...................................................................................... 32 1.4.1. Oktatás ........................................................................................................... 32 1.4.2. Orvos‐ellátottság......................................................................................... 32 1.4.3. Közművelődés ............................................................................................. 32 1.4.4. Szociális ellátórendszer ............................................................................ 33 1.4.5. Civil társadalom.......................................................................................... 33 1.5. Környezet állapota ............................................................................................ 34 1.5.1. Légszennyezés, a levegő minősége ....................................................... 34 1.5.2. Felszín alatti és feletti vizek állapota ................................................... 34 1.5.3. Talaj minősége ............................................................................................. 34 1.5.4. Kiemelt problémák ..................................................................................... 35 2. Korábbi fejlesztési tervek bemutatása............................................................... 36 3. SWOT elemzés ............................................................................................................ 37 4. Problémafa ................................................................................................................... 38 5. A település összefoglaló elemzése ...................................................................... 39 6. Jövőkép.......................................................................................................................... 41 7. Fejlesztési ötletek, integrált projektek .............................................................. 42 Mellékletek .......................................................................................................................... 48

EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006

2

Doroszló


Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum Doroszló község gazdaságfejlesztési programja, amely a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFÓ) megbízásából, a Magyar Köztársaság Szülőföld Alap támogatásával készült. A VIFÓ által benyújtott pályázat célja volt, hogy a településszintű gazdaságfejlesztési programhoz – mely Nyugat Bácska három településének, Doroszló, Kupuszina, Szilágyi fejlesztési lehetőségeit tartalmazza – támogatást nyerjen. A pályázati tevékenységek indoklása szerint: „Nyugat – Bácska egy sajátos kistérség, amelyben a mezőgazdaságnak és az iparnak jelentős hagyománya van, valamint Jugoszlávia szétesése előtt földrajzi helyzete is előnyös volt. A térség gazdasága az elmúlt 15 évben visszafejlődött, a munkanélküliség aránya Vajdaság más területeihez viszonyítva is magas. Ezért lenne szükséges egy gazdasági fejlesztési tervre, amely külön figyelembe venné a környéken élő kb. 25 ezres lélekszámú magyar közösség helyzetét, lehetőségeit valamint gazdasági felzárkózását.” A program célja, hogy a Nyugat Bácskai régió, valamint azon belül az adott település helyzetének, problémáinak ismeretében, annak adottságaira alapozva kijelölje fejlesztésének közép távú fő irányait és átfogó céljait. A helyzetfeltárásra építve került kidolgozásra a település fejlesztési programja, melyek a jelenlegi helyzet ismeretében kijelölt fejlesztési irányok, célok és prioritások alapján már konkrét intézkedéseket is megfogalmaznak. A sikeres felzárkózáshoz és a harmonikus fejlődéshez elengedhetetlen egy olyan terv megléte, amely számba veszi a település lehetőségeit, a fejlesztési potenciálokat és strukturált formában fogalmazza meg a fejlesztési igényeket és a várható intézkedéseket, amely ezeket koordinálja és egységes keretbe foglalva, sikeresen párosítja a lehetőségekkel.


3

Doroszló


A program kidolgozását az EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda végezte. Mindvégig törekedtünk arra, hogy a program a térség lakosságának, civil szervezeteinek hozzájárulásával készüljön el. Különösen igaz ez a települések helyi közösségeinek vezetőire (polgármestereire) nézve, így növelve a program megvalósítása iránt érzett felelősségüket. Fontosnak tartottuk, hogy az elkészült anyag gyakorlat‐ és megvalósításorientált legyen, ezért nagy hangsúlyt fektettünk a megvalósításhoz kötődő részek pontos, konkrétumokat tartalmazó kimunkálására. A helyzetfeltárás 2006. február közepén kezdődött, és március végén helyszíni egyeztetéssel fejeződött be. A program 2006. április elejére készült el. A településfejlesztési program elkészült, azonban az igazi munka csak most kezdődik. Reméljük, cégünk nem csak a program kidolgozásában vehetett részt, hanem módunk lesz a megvalósítási folyamatot is elősegíteni, katalizálni, hiszen ez a munka legizgalmasabb szakasza. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a térség valamennyi helyi közösségi vezetőjének,

jegyzőjének,

szakembereinek,

civil

szervezetek

képviselőinek,

pedagógusoknak, vállalkozóknak és gazdáknak, akik aktív együttműködésükkel, ötleteikkel,

elképzeléseikkel

mindvégig

segítették,

és

nagymértékben

megkönnyítették munkánkat. Köszönet illeti továbbá Pelt Ilonát, Komáromi Irént Balla Tibort, Péter Istvánt, Hodovány Attilát aki segítségünkre voltak, s ötleteikkel, értékes gondolataikkal is előre vitték munkánkat. Külön köszönet illeti Diósi Violát, akiben egy a térség fejlesztéséért elkötelezett szakembert ismerhettünk meg és aki a munka valamennyi fázisában részt vett, helyismeretét, valamint értékes tapasztalatait bocsátotta rendelkezésünkre. Marsalkó Pál ügyvezető


4

Doroszló


Előzmények és módszertan A helyzetfeltáró munkafázisban a feladat a település fejlesztési programját megalapozó információk beszerzése volt. Sajnos a munka folyamán nem tudtunk sem biztos statisztikai felmérésekre, sem már meglévő tervdokumentumokra támaszkodni. Mivel hatékony, a település adottságaira ténylegesen építő, a problémáira reagáló fejlesztési program csak a település tényleges helyzetének alapos ismerete alapján készíthető, igyekeztünk minden releváns adatot személyesen beszerezni. Jelen esetben az adatok megszerzésében illetve pontosításában a települések körében elvégzett kérdőíves felmérésre és a Statisztikai Hivatal adataira tudtunk támaszkodni. A helyzetelemzés legfőbb célja, hogy megalapozza a kistérség problémáira (vagy legalábbis azok egy részére)a válaszokat, megoldásokat kínáló gazdaságfejlesztési program kidolgozását, ezért lényegesnek tartottuk, hogy az elemzés mindenképpen stratégiai szemléletű legyen. Ez azt jelenti, hogy túl kell mennie a statisztikai adatok egyszerű felsorolásán és elemzésén, rá kell mutatnia a kistérség legfontosabb problémáira, illetve szükségleteire, mivel véleményünk szerint csak ilyen jellegű információkra támaszkodhat egy hiteles fejlesztési program. Éppen ezért az anyagban hangsúlyos szerepet kap a kistérség stratégiai erősségeinek és gyengeségeinek, a környezeti lehetőségeknek és a kistérség fejlődését esetlegesen gátló tényezőknek a felmérése, amelyből származó információkat összefoglalóan tartalmazza a SWOT analízis. Kiemelkedően fontosnak tartottuk a partnerség elvének teljes megvalósulását is. Egy stratégiai program, egy településre vagy egy egész régióra vonatkozóan nem lehet alapos és sikeres a helyi szereplők, a társadalom és a gazdaság aktív résztvevőinek konszenzusa nélkül. Ezért arra törekedtünk, hogy minden érintettet (önkormányzati,

intézményi

dolgozók,

vállalkozók,

non‐profit

szervezetek

képviselői, és minden egyéb releváns szereplőt) bevonjuk a munkálatokba és


5

Doroszló


lehetőséget biztosítsunk a véleményük kifejezésére, annak beépítésére a tervdokumentumba. A partnerség és a konszenzus nem csak azért fontos, hogy megismerjük a helyben élő és működő szereplők, csoportok igényeit és szükségleteit, hanem azért is, hogy a dokumentumban tükröződjenek a helyi emberek elvárásai, konkrét javaslatai és igényei. Tekintettel a rendelkezésre álló idő rövidségére a helyzetelemzés készítése során az érintettek bevonásának leghatékonyabb módjának a munkamegbeszéléseket tartottuk. A munka során a településeken két munkamegbeszélés került megszervezésre: az egyik keretében a térségbe tartozó települések polgármesterei mondták el elvárásaikat, véleményüket, javaslataikat, míg a másik – általunk lakossági fórumnak nevezett megbeszélésen a vállalkozók, intézmények vezetői, gazdák és civil szervezetek vettek részt és nyilváníthattak véleményt. Szerbia és Montenegróban ma a programozás feltételrendszere, környezete, információs háttere sajnos még meglehetősen kezdetleges. Ez már a helyzetfeltárási szakaszban is okozott nehézségeket, azonban a dokumentum jellege miatt a problémák legélesebben a program kidolgozásakor merültek fel. Az alábbiakban röviden áttekintjük a programozást leginkább nehezítő tényezők legfontosabb csoportjait:

A finanszírozás, a forrásoldal tisztázatlansága Az egyik legnagyobb nehézséget az okozta, hogy már rövid távon – 1‐2 éves távlatban – sem lehet egyértelműen meghatározni a program megvalósítására potenciálisan rendelkezésre álló forrásokat. Ez alapvető különbség az Európai Unióban készülő programozási dokumentumokkal szemben, amelyek esetében a dokumentumok kidolgozásának az egyik meghatározó kiindulópontja a felhasználható források nagyságának, valamint a felhasználás általános feltételrendszerének ismerete.


6

Doroszló


A finanszírozási források rendkívüli korlátossága

A jelenlegi helyzetben a regionális szintre történő decentralizáció gyakorlatilag nem létezik: a régiók szintjére decentralizált források nagysága csak töredéke annak, ami fejlesztési célokra rendelkezésre áll és messze nincs összhangban az EU források hatékony felhasználásához szükséges regionalizációs elvekkel sem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár komplex – a település társadalmi‐ gazdasági fejlesztését – célzó program került kidolgozásra, ennek megvalósítása a tervezhető finanszírozási források jelenlegi nagyságrendje mellett nem tekinthető reálisnak. A források jelenlegi szintje leginkább csak előkészítő jellegű feladatok végrehajtására és demonstratív jellegű projektek megvalósítására elegendő.

Az EU csatlakozás nyomán várható változások A munkamódszert meghatározó alapelvek egyike az, hogy olyan anyag készüljön, amely EU‐konform és a csatlakozást követően is alkalmas a fejlesztések megalapozására. Ugyanakkor jelenleg csak nagyon kevés konkrét információ áll rendelkezésre abban a tekintetben, hogy pontosan milyen feltételekkel, milyen nagyságrendben juthat Szerbia és Montenegró forrásokhoz a csatlakozási tárgyalások elindulását, majd a csatlakozást követően. Egyenlőre forrás csak a HUROSCG/05/01 Magyarország – Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program keretében érhető el a CARDS társfinanszírozásával. Részletesebben ld. 1. sz. Melléklet.

Monitoring indikátorok alkalmazása, adathiány További nehézséget jelentett a programozás során, hogy számos – a települések fejlesztése szempontjából fontos – területen nagyon kevés adat áll rendelkezésre, ami megnehezíti a monitoring mutatók rendszerének kialakítását.

A források rendkívüli korlátossága miatt – és a porlasztás elkerülése érdekében – minden egyes prioritás esetében arra törekedtünk, hogy azon intézkedések, illetve az egyes intézkedéseken belüli operatív tevékenységek kerüljenek megvalósításra, amelyek

reálisan

megvalósíthatóak

és

viszonylag

kis

forrásigényűek;


7

Doroszló


megvalósulásuk alapfeltétele annak, hogy az adott prioritás többi eleme is megvalósítható legyen. A program megvalósulásának nyomon követhetősége érdekében kialakításra került a monitoring indikátorok rendszere. Minden egyes prioritáshoz kapcsolódóan meghatároztuk a javasolt eredmény és hatásmutatók körét, az intézkedések szintjén pedig output, eredmény és hatásmutatók kerültek kijelölésre. Az eredmény és hatásmutatók jelentős része jól mérhető, számszerűsíthető, egy részük azonban speciális felmérést igényel, illetve vannak olyan mutatók, amelyek kvalitatív jellegűek, nem számszerűsíthetők. A célértékek meghatározásánál nehézséget jelentett, hogy a program tervezési periódusában a várható források nagyságrendje nem éri el azt a kritikus tömeget, amely az eredménymutatók, de különösen a hatásmutatók egy jelentős részének értékében mérhető változást eredményezne, még a lehető leghatékonyabb felhasználás mellett sem. Éppen ezért az intézkedések szintjén az output mutatóknak van kiemelt jelentősége. Meg kell jegyezni végül azt is, hogy a program élettartama során leginkább az output mutatók, valamint az eredmény mutatók egy részének alakulása vizsgálható reálisan, az eredmény mutatók és a hatásmutatók többségének változása a programperiódus végét követően várható és mérhető utólagos értékelés keretében. Ennek megfelelően az eredmény‐

és

a

hatásmutatók

hosszútávon,

a

prioritások

teljesülésének

értékelésében meghatározóak. Doroszló fejlesztésének kiindulópontját a pozitív jövőkép – vízió – meghatározása jelenti. Ez jelöli ki, hogy a település a fejlesztések eredményeként hova szeretne eljutni. A település víziója az alábbi mondatban összegezhető: Szerbia és Montenegrón belül Doroszló stratégiai elhelyezkedéséből származó előnyökre építő versenyképes gazdaság a tradicionális értékek megőrzésével biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára.

Ahhoz, hogy kijelölhető legyen a pozitív jövőhöz vezető út, meghatározható legyen a település fejlesztési stratégiája, feltétlenül szükséges a Nyugat‐Bácskai régió


8

Doroszló


helyzetének stratégiai szemléletű vizsgálata, a fő problémák és adottságok feltárása, valamint a környezet által kínált lehetőségek megismerése. Sajnos a Nyugat‐Bácskai régiót vizsgálva meglehetősen kedvezőtlen kép tárul elénk. Jelenleg Szerbia és Montenegró számos tekintetben legelmaradottabb régiója: a fejlettségi színvonal legalapvetőbb mutatószáma, az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) az ország régiói közül itt a legalacsonyabb (az országos átlag 2.500 USD, itt kb. 1.200 USD ami az EU átlagának alig 5% sem teszi ki). A súlyos elmaradottság ugyanakkor jelentős térségi különbségeket takar: egyik oldalról pontszerűen találunk a Régióban dinamikusabban fejlődő térségeket – elsősorban a jelentősebb városokat, kiemelten a járási központokat a másik oldalról pedig vannak olyan falusias területek, ahol gyakorlatilag nincs gazdasági tevékenység, egyáltalán nincsenek munkalehetőségek. Az elmaradottság okai között első helyen áll a Nyugat‐Bácskai régió gazdaságának korlátozott versenyképessége: a szerkezetátalakítás mindeddig nem valósult meg maradéktalanul,

a

Régió

gazdaságában

–

részben

az

adottságokkal

is

összefüggésben – a szerbiai átlagot jóval meghaladó mértékű szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés, amelynek azonban jelentős része komoly problémákkal küzd, nem megfelelően piacorientált. A mezőgazdaság túlsúlyával párhuzamosan az ipar és a szolgáltatások kisebb szerepet töltenek be a gazdaságban. Ráadásul a térségben az ipari üzemek közül csak kevés rendelkezik a legkorszerűbb technológiai háttérrel, ami jelentős mértékben annak köszönhető, hogy a Nyugat Bácskai régióba jóval kevesebb külföldi tőke érkezett, mint az ország más régióiba (ahol a külső tőke a technológiai váltás motorjaként a legjelentősebb gazdaságdinamizáló tényező volt). A beruházási szint jelenleg is nagyon alacsony, messze elmarad a fejlett régiók szintjétől, s a tőkeszegénység a hátrány kumulálódásához, az elmaradottság konzerválódásához vezethet.


9

Doroszló


A tőkeszegénység egyébként jellemzi a Régió kis‐ és közepes vállalkozásait (KKV) is; ezek a vállalkozások mind számukat, mind pedig gazdasági teljesítményüket tekintve elmaradnak az országos átlagtól. A térség gazdasági esélyeit tovább rontja, hogy bár az utak állapota kedvező képet mutat, mindmáig nem épült ki a Régió és a fejlett európai gazdasági centrumok kapcsolatát biztosító korszerű közlekedési infrastruktúra. A humán erőforrás bázis sem elsősorban erősségként értékelhető: bár rendelkezésre áll nagy számú szabad munkaerő és a fiatalok aránya is magasabb, mint az országos átlag, a képzettségi színvonal elmarad az országos átlagtól, s a magasan kvalifikált szakemberek jelentős része elhagyja a Régiót. Az

elmaradottság

következményei

meglehetősen

riasztóak.

Magas

a

munkanélküliek száma és közülük is a tartós munkanélkülieké, akiknek gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra. A jövedelmi színvonal is jóval az országos átlag alatti. Kiemelkedően magas az eltartottak aránya, ami a Régióra súlyos szociális terheket ró. A környezetvédelmi infrastruktúra nem megfelelően kiépült: a közműolló szélesre nyílt és sajnos számos területen szinte teljesen hiányoznak a szilárdhulladék lerakók. Persze nemcsak súlyos problémák vannak, hanem kedvező adottságok is. Bár az adottságok, az erősségek önmagukban nem képesek ellensúlyozni a gyengeségeket, azonban az erősségeket a környezet által kínált lehetőségekkel kombinálva reális esély van arra, hogy a Régió kitörjön elmaradott helyzetéből. A Régió egyik kiemelkedő, meghatározó adottságának stratégiai elhelyezkedése tekinthető, mely a jövőbeni EU csatlakozás fényében jelentősen felértékelődhet. Fontos érték az is, hogy a Régió átlagon felüli adottságokkal rendelkezik bizonyos mezőgazdasági termékek termeléséhez, melyekre versenyképes agrárszektor építhető. Mindezeken túlmenően a Nyugat‐Bácskai régióban találhatók országos, illetve kisebb számban nemzetközi jelentőségű turisztikai vonzerők, melyek jelenleg


10

Doroszló


gyakorlatilag kihasználatlanok, de alapot jelenthetnek egy minőségi turisztikai ipar kiépítéséhez. A Régió helyzetének, valamint a környezeti feltételeknek, lehetséges fejlődési forgatókönyveknek az ismeretében eddig három lehetséges fejlesztési irány, stratégiai alternatíva került kialakításra: 1. sz. stratégiai alternatíva: A jelenlegi gazdasági szerkezet megőrzése – tradicionális fejlesztés. 2. sz. stratégiai alternatíva: Kismértékű gazdasági szerkezetátalakítás – egyensúlyi fejlesztés. 3. sz. stratégiai alternatíva: Erőteljes gazdasági szerkezetátalakítás – progresszív fejlesztés.

A szakértői javaslat alapján a Nyugat Bácskai Települések Területfejlesztési Szövetsége a 3. sz. stratégiai alternatíva mellett foglalt állást, ezt tekintve a fejlesztési stratégia alapjának. Ez az alternatíva elsődleges prioritásként jelöli meg a gazdasági szerkezet diverzifikálását, melynek érdekében az élelmiszergazdaság struktúraváltása mellett a Régió fentebb már bemutatott adottságaira támaszkodva fejleszteni szükséges a turizmust és az ipart, valamint a logisztikai tevékenységet; ezekkel összefüggésben ugyanakkor elengedhetetlenné válik az aktív befektetés‐ösztönzési tevékenység is. A jelentős mértékben külső forrásokra is támaszkodó gazdasági szerkezetátalakítás már középtávon lehetővé teszi, hogy a település gazdasága versenyképessé váljék. A kiindulópontot jelentő pozitív jövőkép alapján és a kiválasztott stratégiai alternatívára támaszkodva az alábbiak szerint fogalmazódott meg a fejlesztés alapcélja: A környezet által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a Régió sajátos előnyeire építve az önfenntartó társadalmi‐gazdasági fejlődés feltételeinek a megteremtése, egyenlő esélyeket biztosítva a Régió teljes területén.


11

Doroszló

Az

alapcél

központjában

az


önfenntartó

társadalmi‐gazdasági

fejlődés

feltételeinek megteremtése áll, ami azt jelenti, hogy a Régió a strukturális támogatások jelentős részét a lehető leghatékonyabban egy olyan versenyképes gazdaság kialakítására tudja fordítani, amely hosszú távon külső támogatás nélkül is képes biztosítani a minőségi élet feltételeit. A fejlesztés során a már említett adottságokra támaszkodik, a kedvező környezeti feltételek kihasználásával, ugyanakkor el akarja kerülni, hogy a fejlesztés nyertesei mellett vesztesek is legyenek és tovább mélyüljenek a Régión belüli térségi különbségek. A cél, mint fejlesztési alapcél továbbgondolásával kerültek meghatározásra a stratégiai célok, mint konkrétabb, a fejlesztési prioritások kialakítását megalapozó célkitűzések: Diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése a Régió stratégiai elhelyezkedésére alapozva. A térségi különbségek mérséklése, színvonalas életfeltételek biztosítása Nyugat‐Bácska teljes területén. Aktív bekapcsolódás az európai uniós csatlakozási folyamatba, a tagságból származó potenciális előnyök kihasználása.

A stratégiai célok elérése érdekében öt fejlesztési prioritás került kialakításra, melyek támaszkodnak a Régió feltárt adottságaira, törekszenek a környezet által kínált lehetőségek kiaknázására és stratégiai választ jelentenek a feltárt problémák jelentős részére. A javasolt fejlesztési prioritások az alábbiak: Ö Gazdaságfejlesztés (I. Prioritás)

A gazdaságfejlesztési prioritás általános célkitűzése a gazdasági szerkezetátalakítás, jelentősen alapozva a Régió jelentősebb vállalkozásai és a helyi KKV‐k közötti együttműködés erősítésére. A prioritás


12

Doroszló


keretében cél a magas hozzáadott értéket előállító beszállítói hálózatok létrehozása az iparban, a minőségi turisztikai kínálat megteremtése a településeken, a külső befektetések növelése, valamint a kis‐ és közepes vállalkozások megerősítése. Ö Mezőgazdaság‐ és vidékfejlesztés (II. Prioritás) A prioritás keretében az általános cél a versenyképes agrárgazdaság megteremtése a vidéken élők életminőségének javításával együtt. Ennek érdekében cél a mezőgazdasági ágazatok piacképességének növelése, valamint ezzel párhuzamosan a rurális térségek elmaradottságának csökkentése. Ö A műszaki infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem (III. Prioritás) Az általános cél a Régió elérhetőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, melynek érdekében szükséges a minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése és a Régió logisztikai szerepkörének erősítése, fejlett környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése, valamint a vízkárelhárítás és a vízi közművek korszerű infrastruktúrájának fejlesztése. Ö Humán erőforrás fejlesztés (IV. Prioritás) Ezen prioritás keretében az általános cél a Régió humán erőforrás bázisának megerősítése és innovációs képességének javítása. Ehhez feltétlenül szükséges az oktatási rendszer korszerűsítése, kiemelt figyelemmel a munkaerőpiaci igényekre, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása, valamint az innovációs központok és a K+F tevékenységek feltételeinek javítása. Ö Szektorsemleges területek fejlesztése (V. Prioritás)

Az általános célkitűzés Nyugat‐Bácska fejlesztését elősegítő egyéb stratégiai

jelentőségű

költséghatékony

és

területek

megerősítése,

tevékenységorientált

konkrétan

a

intézményfejlesztés,

a


13

Doroszló


határmenti együttműködések fejlesztése, valamint az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának elterjesztése. A konkrét prioritások mellett vannak olyan horizontálisnak tekinthető általános elvek, amelyeknek általánosan kell érvényesülniük valamennyi fejlesztés megvalósítása során. Ezek közül a legfontosabb a környezeti szempontból fenntartható fejlődés elve, valamint a különböző társadalmi csoportok esélyegyenlőségének – kiemelten a nők és férfiak esélyegyenlősége – elve. A stratégiai program oly módon kerül kialakításra, hogy az intézkedések megvalósítása során ezek az elvek ténylegesen érvényre jussanak és kifejtsék hatásukat.


14

Doroszló


1. A település általános jellemzése Doroszló a Bácska délnyugati csücskében, Zombortól délre, 20 kilométernyi távolságra, a Duna‐ Tisza‐ Duna csatorna partján meghúzódó, zömmel (55%) magyar lakta település. Határa északon Sztapárral, keleten Bácsbresztováccal, délen Szerbmileticcsel, délnyugaton Gombossal, nyugaton pedig Szonddal érintkezik. Közéleti működés szempontjából a zombori járás egyik kiemelt települése. Az első írásos feljegyzések 1313‐tól tesznek említést róla, de régészeti szempontból, s a talált archeológiai leletek alapján megállapítható, hogy ezen a területen 2700 évvel ezelőtt is éltek. A Királyi Kamarának 1752 tavaszán hozott rendelete, hogy Új‐ Doroszlót létesítsenek, arra utal, hogy egy régebbi Doroszló is létezett. Ó‐Doroszló a régi Mosztonga folyó jobb oldalán volt található, de a gyakori árvizek miatt átköltözött a mai helyére, amikor is Redl kamarás magyar szerződést írt alá Új‐ Doroszlónak legalább 150 római katolikus magyar vagy tót családdal való betelepítésére. Gazdasági helyzete és infrastrukturális ellátottsága szempontjából közepesen fejlett település, helyzete a népesség fogyása miatt egyre romlik.


15

Doroszló


1.1 Földrajzi és demográfiai helyzet 1.1.1. A település elhelyezkedése és területe Doroszló a Duna–Tisza–Duna csatorna bal partján fekszik a Vajdaságban a Nyugat‐ Bácskai régióban. A Duna délnyugat irányú légvonalban tizenegy kilométerre van a falutól .

Közigazgatási székhelye Zombor, melytől délkelet irányban húsz

kilométernyi távolságra van. Doroszló határának legmagasabb pontja 94 méter, maga a település 91 méter tengerszint feletti magasságon három kilométer hosszúságban terül el. A falu határának összterülete 41,26 négyzetkilométer. Éghajlata kontinentális, forró nyarakkal (absz. max. 40°C) hideg telekkel (absz. min. 35°C) és viszonylag elég csapadékkal, ami 650‐690 mm átlagot tesz ki évente. 1.1.2. Természeti adottságok A település adottságai között két tény érdemel említést, az egyik a kimagasló minőségű termőföld, amely európai összehasonlításban is igen magas színvonalat képvisel. A másik tényező a Mosztonga folyó, amely mérhetetlenül gazdag volt halban és csíkhalban. A csík‐halászatot a Mosztonga medrében ásott DTD csatorna szüntette meg, s így a Csíkászó teljesen kiszáradt. A visszaállításra, rehabilitációra már nincsen mód, a hajdani területen azonban egy kb. 27‐28 hektáros halastó kialakítására lenne lehetőség.


16

Doroszló


1.1.3. Népességi adatok Mivel a vizsgált terület kiterjedése kicsi, egyetlen településre korlátozódik, nem lehetséges demográfiai trendeket és tendenciákat felállítani, illetve pontos demográfiai prognózist készíteni, hiszen a kisebb területi egységek vizsgálatánál exponenciálisan nőnek a hibalehetőségek. Ennek megfelelően a kész adatsorok bemutatására korlátoztuk a munkát, illetve olyan valószínű tendenciákat rajzoltunk fel, amely a kistérséget, sőt az egész megyét jellemzik, mivel a népességi folyamatok szempontjából a vizsgált település nem alkot egy különálló egészet. Általánosságban elmondható a térségről, hogy a gazdasági lemaradás tükröződik a népesedési folyamatokon is: a foglalkoztatási arány alacsony, a munkaerőbázis alacsony képzettségi színvonalú, a települések esetében megindult egy erőteljes elnéptelenedési, elöregedési folyamat. 1. sz. táblázat 1. sz. táblázat A települési lakosok létszáma

Lakosok száma

2000

2001

2002

2003

2004

2005

1800

1735

1660

1580

1510

1451

2006 március 1454

forrás: EuroRaptor Kft. Doroszló Helyi Közösségnél végzett adatgyűjtése alapján

A településen pontosan megfigyelhető az a csökkenő tendencia, amely az elmúlt években az országos és európai szinten is érvényesül. A csökkenés átlagos mértéke 2000‐től számítva 3,48%. Ha az eddig irányokat vesszük alapul és ezt kivetítjük a 2010‐ig terjedő időszakra, akkor látható, hogy az elnéptelenedés veszélye reális.


17

Doroszló


Az 1.sz. diagram egy olyan hipotézis adatait mutatja be, amely szerint a jelenlegi demográfiai trendek folytatódnak 2010‐ig; nem vesz tehát figyelembe semmilyen külső beavatkozást, a népesedési politika irányváltoztatásait, vagy egyéb társadalompolitikai tényezőt. A diagram jól szemlélteti az elnéptelenedés fenyegető veszélyét, a felhívja a figyelmet a beavatkozás szükségességére. 1. sz. diagram

Népesség alakulása 2000‐2010 2000

Fő

1500 1000 500 0 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 Év

forrás: EuroRaptor Kft. saját számításai Doroszló Helyi Közösségnél végzett adatgyűjtése alapján

Az ilyen falvak esetében, a gazdasági helyzet javítására és a kedvezőbb népesedési folyamatok eléréséhez szükséges a vezetés elkötelezettsége, valamint hathatós külső segítség is befektetések, támogatások, pályázati források formájában. A vezetői attitűd, a nyitott gondolkodás, a vállalkozói készségek fejlesztése valamint a kezdeményezőkészség mind a lehetséges fejlődés zálogai. A település etnikai szempontból meglehetősen összetett képet mutat. A lakosság mindössze 31,5%‐a vallja magát szerbnek, a település többségében magyarlakta (56,2%). A nemzeti kisebbségek aránya állandónak mondható, fogyásuk mértéke is


18

Doroszló


a népesedési viszonyokat tükrözi. Egyedül a roma kisebbség száma mutat növekvő tendenciát, amelynek oka az eltérő családmodellben és gyermekszámban keresendő. 2. sz. táblázat Nemzetiség

2006

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Magyar

981

943

893

862

845

815

818

Szerb

628

615

597

545

490

458

458

Horvát

98

91

83

80

75

76

76

Roma

25

30

35

41

49

51

51

Jugoszlávok

43

38

35

35

34

34

34

Egyéb

25

18

17

17

17

17

17

megnevezése

március


A nemzetiségek viszonyára elmondható, hogy kapcsolatfelvétel vagy integráció alig történik. A két legnagyobb népességű nemzetiség szinte egymás mellett él a faluban. A szerb lakosok nem vesznek részt a település irányításában sem, a helyi közösség tanácsában sincs képviselőjük. A gyermekek az iskolában szegregáltan tanulnak, sem kulturális sem gazdasági kapcsolatok nincsenek jelen. Vegyes házasságok szintén nem léteznek. Az egyedüli tér, ahol szerb és magyar (illetve egyéb nemzetiségű) gyermekek találkoznak az az iskola‐előkészítő egy – másfél éves periódusa. A távolságtartásnak történelmi, nyelvi és nemzetpolitikai okai vannak, a szegregáció azonban a település integrált és hatékony fejlesztésének egyik komoly gátja lehet.


19

Doroszló


1.1.4. Népmozgalom A település helyzetét nehezíti, hogy a negatív népesedési folyamatok közül nem csak a fogyás, hanem az elöregedés is jellemző. Az elmúlt évek adatait figyelembe véve a 0‐14 éves korosztály aránya a népességen belül folyamatosan és monoton módon csökken. 2000 óta 5 százalékponttal csökkent a fiatal népesség aránya. Ezzel egy időben az idősebb korosztály társadalmon belüli aránya folyamatosan növekszik. Ennek mértéke nem éri el a fiatalok fogyását, de a 60 éven felüliek száma majdnem két százalékponttal növekedett az elmúlt évek folyamán. Hosszútávú tendenciák számítására nincsen lehetőség, az itt felvázolt társadalmi szerkezet azonban elöregedő, egészségtelen korstruktúrájú települést mutat. A település (nyers) élveszületési arányszáma az „egészségesnek tartott” 10‰‐ről (2000‐ben) 2005‐re 8,27‰‐re esett vissza. Ezzel szemben a halálozási arányszám növekvő tendenciát mutat, bár változása nem egyenletes. Kiemelkedő csúcsot jelentett a 2002‐es év, amikor a mutató értéke elérte a 27,11‰‐et. A vizsgált periódusban a halálozási arányszám mértéke átlagosan 17,86‰, amely kiemelkedően magasnak mondható. Ezeknek az adatoknak megfelelően a természetes szaporodás átlagos mértéke a vizsgált

periódusban

(2000‐2005)

‐9,10‰

(vagyis

természetes

fogyásról

beszélhetünk), a csúcs értéket pedig 2003‐ban érte el a település (‐19,88‰). Ennek alapján megállapítható, hogy az általános európai népességfogyási trendektől sokkal nagyobb ütemben fogy a település lakossága, a fogyás mértéke kiemelkedő és az elöregedés komoly veszélyeztető tényező. A település népességét érintő el‐ és bevándorlás mértékéről pontos adatokkal nem rendelkezünk. A rendelkezésre bocsátott információk alapján az elmúlt években a vándorlás szórványos volt, és 2002‐t kivéve (amikor 150 személy költözött el a településről) mértéke sem volt jelentős.


20

Doroszló


A betelepülők száma az elmúlt 6 évben 21 fő volt, a környező falvakból főként roma nemzetiségű családok, távolabbi városokból (Vajdaság) elenyésző mértékben. A bevándorlás oka, nem a vonzó vidéki élettér, vagy a biztos munkahely ígérete, hanem sajnos a település elöregedéséből adódóan sok az üres eladó ház, az ingatlan árak pedig alacsonyak. Az elvándorlás mértéke sem tekinthető kiemelkedően magasnak, az elmúlt években egyedül 2002‐ben mutatott kiugró értéket (150 fő). Jellemzően a helyi identitástudattal és kötődéssel nem rendelkező, szerb fiatalabb családok (főként a korábbi menekültek, akik Horvátországból és Boszniából érkeztek, de már szerbiai állampolgárok) hagyják el a települést, ők Belgrádot és Újvidéket célozzák meg munkahelyteremtés miatt. Az erősebb kötődéssel rendelkező magyar nemzetiségűek nem vándorolnak el. Jellemző tendencia még a képzettséggel, egyetemi végzettséggel rendelkező fiatalok elvándorlása, főleg Magyarországra. 1.1.5. Foglalkoztatási helyzet A foglalkoztatási helyzet Doroszlón meglehetősen egyedi képet mutat. Klasszikus értelemben a munkaerőpiacon alig pár személy van jelen. Ennek az elsődleges oka, hogy a legtöbb család mezőgazdasági tevékenységekből látja el magát, együttesen gazdálkodnak, a terményeket maguk adják el és így kiesnek a szociális hálóból, illetve a munkaügyi hivatalok regisztrációiban sem jelennek meg. Ennek alapján az elemzések is más képet mutatnak, mint egy jól működő piacgazdaságban illetve jóléti államban. Ennek eredményeképpen jelen esetben nem a foglalkoztatottak megoszlását és a munkanélküliek helyzetét kell vizsgálni, hanem a teljes munkaképes korú lakosságot. Klasszikus értelemben vett munkanélküli szinte alig létezik, hiszen a szociális háló gyengesége mindenkit valamilyen munkavégzésre, önellátásra kényszerít.


21

Doroszló


A „foglalkoztatottak” vagyis az aktív személyek szektoronkénti megoszlása 2.sz. diagram

A foglalkoztatottak megoszlása szektoronként 2006

Mező – és erdőgazdaság

2; 1% 12; 4%

Ipar

60; 18%

Kereskedelem, vendéglátás 45; 14%

188; 57%

Szolgáltatás Közigazgatás

19; 6% Egyéb

forrás: EuroRaptor Kft.saját számításai Doroszló Helyi Közösségnél végzett adatgyűjtése alapján

A 2. sz. diagram adatai is bizonyítják, hogy a munkaképes korú népesség legnagyobb része a mezőgazdaságból szerzi jövedelmét. Az ipari és szolgáltatás‐ jellegű tevékenységekkel foglalkozó személyek aránya igen alacsony. A munkaerőpiacon is megjelenő, foglalkoztatott személyek aránya szintén alacsony. Ők a közigazgatásban illetve helyi vállalkozók alkalmazásában dolgoznak. Jelentős az ingázók száma is, a környező településekre, jellemzően Zomborba járnak dolgozni. Összesen 52 személy ingázik naponta, akik a kórházban, különféle hivatalokban és ipari termelésben vállalnak munkát. A munkaképes korú népesség képzettségi szintje meglehetősen alacsony, leginkább az általános iskolai végzettség a jellemző. A magasabb képzettségi szintet


22

Doroszló


elérő személyek lehetőségek hiányában gyakran elhagyják a falut és külföldre vándorolnak. A munkaképes korú személyek (azok közül is akik nem jelennek meg a munkaerőpiacon) képzettség szerinti megoszlása 3. sz. táblázat Megnevezés

Fő

8 általános Szakmunkás Érettségizett Felsőfokú végzettségű

157 49 19 4


Sajnálatos módon a település nem tud biztosítani elegendő munkahelyet képzett szakembereknek, ebben a tekintetben komoly hiányokkal küzd a helyi közösség tanácsa is. A tudás és az innovatív, kreatív kapacitások megtartása nem jellemző a településen. Összességében jellemző az elaprózott településszerkezet, a technikai és gazdasági központoktól lévő nagy távolság és a helyi erőforrások gyakori kihasználatlansága, a helyi gazdaság gyengesége, valamint az elöregedéssel és elnéptelenedéssel fenyegető korstruktúra. A településen a foglalkoztatási helyzet a gazdaságilag periférikus területnek számító, elöregedő struktúrájú falvakra illő jellemzőket mutatja. A magas munkanélküliség, az eltartottak aránya, a munkanélküliek képzettségi mutatói, a foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlásai mind egy elöregedő, gazdaságilag nem versenyképes település képeit vetítik elénk. Nincsenek dinamikus húzó ágazatok, fejlődő területek, a térségben a működő tőke alig van jelen. A közösségi kezdeményezések is hiányosak, a szociális vállalkozásokban és az alternatív


23

Doroszló


foglalkoztatási megoldásokban rejlő lehetőségeket a település nem használja ki. Ennek okai: Ö a kapacitások hiánya, Ö a gyenge civil szféra, Ö a legjobb gyakorlatok ismeretének hiánya is. Ehhez hozzájárul hogy, Ö nincsenek képzési lehetőségek, Ö a szociális ellátórendszer is kiépítetlen (a település méretéből adódóan is). Ö nincsenek vállalkozások sem, amelyek a főleg képzetlen munkaerőt felszívnák, Ö a képzettebb munkanélküliek sem tudnak elhelyezkedni, mert a szolgáltatói szektor is igen gyengén fejlett. Meg kell továbbá említeni, hogy a szolgáltatások hiányából adódóan a családi és a munkahelyi, képzési kötelezettségek összeegyeztetéséhez sem tud a település támogatást nyújtani (elsősorban nők részére): nincsenek ellátó szolgálatok, családi napközik, időseket ápoló szolgálat, valamint a fogyatékosok nappali, nem állandó ellátása, foglalkoztatása sem megoldott.


24

Doroszló


1.2. Gazdasági helyzet bemutatása 1.2.1. Ipar A településen az ipari tevékenység minimális. Az összes ipari foglalkoztatott 16 személy, amely mutatja, hogy a vállalkozások nem kifejezetten tőkeerősek. Mindet kisvállalkozásnak tekinthetjük. Az ipari tevékenységek nagyobbrészt a mindennapi szükségletek kielégítését célozzák meg (pékség, kőfaragó… stb), feldolgozó üzemnek szinte a fafeldolgozó üzemet tekinthetjük egyedül. A többi megtermelt termény vagy állati termék feldolgozására semmilyen ipar nem települt. Nincsen sem nyersanyag, sem olyan munkaerő, amelyre ipari tevékenység sikeresen építhetne. 1.2.2. Mezőgazdaság

Az összes termőföldterület 4126 ha‐t tesz ki, amelynek nagyobb része az egyéni termelők tulajdonában van. A gazdálkodók igen nagy hányada 55 év feletti (36,54%), amely szintén az elöregedésre utal, valamint előrevetíti a fiatal gazdálkodók támogatásának szükségét is. Termelők nagy része búzát, kukoricát, cukorrépát, szóját, ipari paprikát termeszt. Mezőgazdasági termések éves mennyisége (tonnában) 4. sz táblázat Búza Kukorica Napraforgó Cukorrépa Szója Ipari paprika Tej (l)

2320 4320 385 17750 935 738 360331



25

Doroszló


A termelt növények köre nem kiemelten széles, a szántóföldi termelés jelenti a legnagyobb százalékot, gyümölcs, illetve zöldség‐termelés nagyobb méretekben nem jellemző. Meg kell említeni, hogy régebben hatalmas földterületeken termesztettek kendert. A két világháború között a falu körül öt kendergyár épült, elsősorban a helyi nyersanyagra támaszkodva. Manapság egyáltalán senki sem termeszt, habár a bácskai kender híres a jó minőségéről. A földművelés fejlődésével párhuzamosan fejlődik az állattenyésztés is, de nem olyan mértékben. Legtöbben disznót (2400 db), szarvasmarhát (150 db), kecskét(kb 3‐400 db.) és bárányt (50 db) tenyésztenek. Régebben a Mosztonga hatalmas árterülete miatt sokan halászattal foglalkoztak. A Mosztonga mérhetetlenül gazdag volt halban és csíkhalban. A csík‐halászatot a Mosztonga medrében ásott DTD csatorna szüntette meg, s így a Csíkászó teljesen kiszáradt. Doroszló területén a mezőgazdasági szövetkezet az egyedüli, amely társadalmi tulajdonban van, amely évekig kényszerigazgatás alatt működött s a mai napig is harcol a fennmaradásáért. A gépparkja elavult, a termőföldjét bérbe adta. Ezen kívül egyéni mezőgazdasági szövetkezet is létezik, akik sikeres együttműködést építettek ki a falu földműveseivel. A szövetkezetnek 20 gazda a tagja. Az induláshoz az Amerikai Fejlesztési Alapból kaptak támogatást. A szövetkezet helyzetét a tárolókapacitások jelentős növelése oldhatná meg. 1.2.3. Tercier szektor A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere alapján a szolgáltató szektorhoz sorolható a mezőgazdaság és az ipar, építőipar gazdasági ágakon kívüli valamennyi nemzetgazdasági ág. Közös vonásuk, hogy a termelési folyamat valamennyi fázisában jelen vannak, és növelik a termékek hozzáadott értékét.


26

Doroszló


A településen a szolgáltató szektor szerepe nem kimondottan meghatározó. A nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy a XXI. században az ipar helyett a szolgáltatás válik a fejlődés motorjává, ezért elengedhetetlen e szektor gyorsütemű fejlesztése. E szektoron belül a fő hangsúlyt az üzleti szolgáltatásokra, a kereskedelemre és az info‐kommunikációs szektorra lehet helyezni. Kisebb települések esetében azonban elengedhetetlen olyan szolgáltatások megléte, amelyek a vidéki életet kényelmesebbé teszik, a munkavégzést könnyítik, valamint olyanoké, amelyek a település fejlesztéséhez kapcsolódnak (területfejlesztés, vállalkozói tanácsadás, kapcsolatok fejlesztése ..stb). A településen szinte egyedül a kiskereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások vannak jelen, egyéb területeken alig találhatóak vállalkozások. Még a mindennapi igények kielégítése sem megoldott, vagy ezeket nem bejelentett tevékenységképpen űzik. A szolgáltatóknak általában nincsen versenytársa, vagy a piacon megosztva működnek, a bővülés lehetősége mellett, tehát igazi verseny nem alakul ki. 1.2.4. Vállalkozások helyzete

A vállalkozásoknak mind a száma mind a minőségi mutatói igen alacsonyak a településen, ahogyan az előző fejezetekből is világosan kitűnt. A foglalkoztatottak száma szerint zömében kisvállalkozások, és igen korlátolt számú területet valamint gazdasági ágazatot érintenek. A vállalkozások helyzetére elmondható a tőkegyengeség, ez mind pénzügyi, mind innovativitás szempontjából jellemző. Szinte minden vállalkozó tudná kapacitásait bővíteni, de a befektetéshez elegendő tőke nem áll a rendelkezésére. A fejlesztési elképzelések nem valósulnak meg a legtöbb esetben, ezért a gazdasági élet is nagyobbrészt stagnál.


27

Doroszló


A fejlesztési hitelekkel és kölcsönökkel szemben még mindig a bizalmatlanság a jellemző hozzáállás, kevés a jó példa és a pozitív tapasztalat. A hitelek felvételének gátat szabnak adminisztratív nehézségek is, valamint a garancia kérdése, hiszen a bankok gyakran az igényelt összeg 200%‐a értékében kérnek jelzálogot. A vállalkozásokat támogató szolgáltatások még nem elterjedtek. Ilyen támogató tevékenység Zomborban áll rendelkezésre, amelyet a helyi kamara biztosít, különféle vállalkozással kapcsolatos képzésekkel együtt. A gondot itt is a nyelvi nehézségek jelentik, amely megjelenik a pályázatok esetében is, hiszen mind a kiírások, mind a benyújtás nyelve a szerb, amely a magyar vállalkozóknak gyakran gondot okoz. A nem megfelelő infrastruktúra, az alacsony számú népesség, a zömében képzetlen munkaerő, valamint egyéb erőforrások és szolgáltatások hiányában a település a külföldi befektetéseknek sem jelent potenciálisan nagy vonzerőt. 1.2.5. Idegenforgalom, turizmus Doroszló, egy hagyományőrző közösség, ennek eredményeként 2002‐ben megnyílt a doroszlói Tájház. Az 1850 táján épült ház a falu legrégebbi utcájában, csaknem 1000 négyszögölnyi telken áll. A vert falú lakóház az I930‐as évek házbelsőjét mutatja be, valamint

egy

gazdasági

udvar

tartozik

hozzá.

A

tájház

tulajdonosai

magánszemélyek, de fenntartásában és szépítésében önkéntes munkával az ittlakók is tevékenyen részt vesznek. A faluban található meg Bácska leglátogatottabb búcsújáróhelye is, a Szentkút. Az egyházmegye feljegyzése szerint a szentkúti kápolna több mint 100 éves. A szentkúti helynek sokan a mai napig csodás gyógyító erőt tulajdonítanak, illetve számos alkalommal jelent meg Szűz Mária e helyen. A doroszlói lelkészek több mint


28

Doroszló


80 gyógyulást jegyeztek fel a kegyhelyen, az utolsót 1988‐ban. Mindezeknek köszönhetően folyamatosan nő az idevándorló zarándokok száma. A nacionalizáció a kegyhelyet sem kímélte. A mellette levő csárdát és a hozzá tartozó udvart, kertet, 326 négyszögöl területet, nacionalizálták. Ez a csárda szolgálta ki a zarándokokat és a búcsú ideje alatt az itt tartózkodó vidéki papokat. Így akkor az egész terület 1343 négyszögöl maradt. Napjainkban a kegyhely összterülete 2 katasztrális hold. A kegyhely mellett jelenleg is egy csárda üzemel, amely alacsony színvonalú, turista fokozatú szállást és ellátást tud biztosítani az idelátogatóknak. A csárda állami tulajdon, amelyet jelenleg az Egyház vissza kíván szerezni. A Szentkút a doroszlói plébániahivatal felügyelete alá tartozik, pénzügyi gazdálkodása is az egyház forrásaiból történik. A település közelében található DTD csatorna, az erdők, a nyugodt környezet és a gazdag népművészeti örökség számtalan üdülési lehetőséget kínálnak. A település idegenforgalmi értékét növeli kedvező elhelyezkedése is. A térség látnivalói és a szép természeti környezet alkalmasak túraprogramok szervezéséhez. A ligetes, erdős területek a vadászturizmus számára kínálnak lehetőséget. A látogatók száma igen alacsony, a látogatottság szórványosnak mondható. Ebben részben az játszik szerepet, hogy a potenciális lehetőségek ellenére az idegenforgalom infrastruktúrája nem épült ki megfelelően. A település igen korlátozott számban kínál kereskedelemi szálláslehetőséget: kevés a falusi szálláshely, illetve gyakorlatilag legálisan nincs is ilyen. Gondot jelent, hogy a marketing munka nem megfelelő, nincsenek igazán kiajánlható programcsomagok. A településen működik a belgrádi székhelyű «Királyi fürj» turisztikai vállalat, amely olasz befektetőként a vadász‐ és a faluturizmust kívánja fellendíteni. A befektető számos házat vásárolt már fel, tervei a konferenciaturizmusra és a falusi turizmusra terjednek ki. A vállalkozás elszigetelten működik, a helyi közösséggel


29

Doroszló


nincsen igazán gazdasági kapcsolatban. A vendégek is elszeparáltan tartózkodnak a településen, annak megismerése vagy a helyi szolgáltatások kihasználása nem része programjuknak. Összességében elmondható, hogy a vállalkozás és a falu idegenforgalmi kezdeményezései között semmilyen kapcsolat nem áll fenn. A helyi közösségnek semmilyen jogi vagy bármilyen más eszköz nem áll a rendelkezésére a vállalkozó tevékenységének korlátozására vagy együttműködés (foglalkoztatás, közös turisztikai programok, szolgáltatások kialakítása a vendégeknek stb.) kialakítására. A vállalkozás helyzete a tulajdonos halála vagy a településről való kivonulása után bizonytalan. Egyedüli előny az, hogy a megvásárolt ingatlanokat felújítja, rendben tartja ezáltal a faluképet is javítja.

1.3. Műszaki infrastruktúra A település közlekedési útvonala közepesen fejlett. A falun keresztül halad az M‐18 magisztrális aszfaltút, amely által Vajdaság és az ország lakott területeivel érintkezik. A Duna‐ Tisza‐Duna csatorna közvetlen közelsége vízi úton összeköti az összes Duna menti országokkal a Fekete tengerig. Vasútja Zombor‐Apatin‐Szond‐ Hódság útirányban haladt, a kilencvenes évek elején sajnos felszedték. A településen minden belterületi út burkolt, jó minőségű. A zombori község területén levő összes falvak közül Doroszló épített először vízvezetéket 1966‐ban, amelynek hossza 27 km. A faluban hét hidrofor van, hét vízpumpával és külön felszereléssel. Sem az egész rendszer, sem a 755 fogyasztó nincs ellátva vízórákkal, ezért negyedévenként általányban történik a vízdíj befizetése. A vízdíjat a tanács határozza meg a községi előírások alapján. A bevételből fedezik a kiadásaikat, a klórozást, a villanyáramot és a karbantartást. Jelentős kiadásaik voltak a mély pumpák cseréjével és javításával


30

Doroszló


kapcsolatban. Eddig sikerült biztosítani a folyamatos vízellátást, de továbbra is ez jelenti a legnagyobb problémát a lakosság számára. A zombori egészségügyi intézet havi ellenőrzései kimutatják, hogy szükség lenne a teljes vízhálózat kimosására, s fertőtlenítésére, de erre nincs mód a rossz vezeték miatt. A csővezetékrendszer elöregedett, szükség lenne a vízhálózat felújítására és egy központi kút furására, amely sajnos pénzügyi hiányok miatt nem valósítható meg. A helyi közösség vízvezeték fejlesztési programjának első pontját a vízhálózat tervezetének kidolgozása és annak finanszírozása képezné, s a későbbiek során a teljes hálózat kiépítésére kerülne sor, s így folyamatosan megoldódna ez a probléma is. A településen gázhálózat nincs kiépítve, a vezetékek előreláthatólag három éven belül érik el a falu határát. A gázszolgáltatás bevezetésére azonban előreláthatólag csekély igény fog mutatkozni, a lakosság előnyben részesíti az egyéb fűtési eljárásokat. A telefonellátottság igen magas, szinte minden háztartást a hálózatba kötöttek. Az Internet is telefonvonalon érhető el, illetve a település rendelkezik rádiós kapcsolattal is, ennek kiépítettsége és használata azonban még nem teljes. A csatornázás és szennyvízkezelés nem megoldott. Minden háztartás saját emésztőgödörrel rendelkezik. Innen tartálykocsikkal szállítják el a szennyvizet a helyi közösség által kijelölt helyre, a régi kendergyár területére. A kezelés nem megoldott, biológiai lebomlás történik.


31

Doroszló


1.4. Humán infrastruktúra 1.4.1. Oktatás Doroszlón már az újratelepítéssel megkezdődött a tanítás. 1963‐ban a falu új iskolát kapott, amely a tavalyi év folyamán központi fűtéssel gazdagodott. Ma az iskolában szerb és magyar nyelven folyik az oktatás 16 osztályban. Az iskola épületén belül működik a helyi óvoda, külön épületrészben. Az iskola ellátottsága megfelelő, a tantermek elegendőek és felszerelt tornateremmel is rendelkezik. A számítógépekkel való ellátottság is jó, a gépek hálózatba is vannak kötve. A településen középfokú oktatásban vagy egyéb szervezett tanfolyamon való részvétel nem megoldott. 1.4.2. Orvos‐ellátottság A falu egy általános orvossal rendelkezik, aki Zormborról jár ki a településre. A szakorvosok közül csak a fogorvos elérhető, minden egyéb vizsgálatra vagy kezelésre Zomborba kell utazni. 1.4.3. Közművelődés A faluban könyvtár és művelődési ház is működik, a kulturális élet igen színes. Ennek legfőbb eleme a hagyományőrzés, ezen belül is a néptánc, az irodalom, a színjátszás. A tevékenységek leginkább a fiatal generációkat vonzzák. Az oktatás, szervezés és minden egyéb ezzel kapcsolatos tevékenység önkéntes munkán alapszik.


32

Doroszló


1.4.4. Szociális ellátórendszer A szociális ellátórendszer igen gyenge, amelynek oka az is, hogy a tradicionális családmodell, az önálló családi gazdálkodás miatt erre igény sem mutatkozik. Helyi kezdeményzésképpen egy alapítványi bölcsőde alakult, amely 3‐5 éves gyermekeket fogad heti 4 alkalommal 9‐12 óráig. A bölcsőde pályázati forrásokból valamint szülői adományokból tartja fenn magát. Az idősgondozás eddig semmilyen formában nem volt jelen a településen. Jelenleg igény lenne egy idősek otthonának a kialakítására, amelyre a helyi közösségnek kész elképzelése van. Az otthon kezdetben nappali ellátóként működne, hiszen számos elöregedett háztartásban élnek idősek, akiknek a családja a településről elvándorolt és ápolásukat, támogatásukat nem tudják másként megoldani. A fogyatékosok ellátása nem megoldott a településen, bár számuk igen alacsony. A fogyatékos személyek ellátása a családjukra hárul, illetve Zomborban bentlakásos intézetben történhet az elhelyezésük. 1.4.5. Civil társadalom

A településen több egyesület is létezik ezek: ♦ «Móricz Zsigmond» Magyar Művelődési Egyesület, 1938‐ban alakult, azzal a céllal, hogy összegyűjtse azokat a lakosokat, akik felelősséget éreznek, hogy megőrizzék a magyarság kultúráját és hagyományát, ♦ «Nikole Tesle» Művelődési Egyesület, 1995‐ben alakult, azzal a céllal, hogy megőrizzék Likai és Bánijai őseik hagyományait,


33

Doroszló


♦ Önkéntes Tűzoltó Egyesület, ♦ Nyugdíjas egyesület ♦ «Kuckó» gyermeksarok ♦ «Mosztonga» Vadászegyesület

1.5. Környezet állapota

1.5.1. Légszennyezés, a levegő minősége A levegő állapotára semmilyen ipari vagy egyéb káros szennyezés nincsen hatással, sem a településen, sem a környékbeli falvakban. 1.5.2. Felszín alatti és feletti vizek állapota A település környezetében a belvíz nem okoz problémát, egyrészt a falu fekvéséből adódóan, másrészt pedig a DTD csatorna miatt, amely minden felesleges vizet összegyűjt a talaj alatti rétegekből. A belvíz károk a mezőgazdasági termelést nem veszélyeztetik. 1.5.3. Talaj minősége A talaj minősége európai tekintetben is kitűnő, művelésre alkalmas. Itt feltétlen meg kell említeni a talajtani adottságokban rejlő lehetőségeket is. Az Európai Unióban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csaknem egynegyede a közlekedésnek tulajdonítható. Ezért alapvetően fontos megoldást találni a közlekedésből származó szennyezőanyag‐kibocsátás csökkentésére. A közlekedésben felhasznált energia csaknem teljes egészében a kőolajból származik, ami azzal jár, hogy ebben a tekintetben az EU erőteljesen függ az importtól. A biomasszából, tehát megújuló erőforrásból előállított bioüzemanyagok közvetlenül helyettesíthetik a fosszilis tüzelőanyagokat a közlekedésben, és egyszerűen bevezethetők az üzemanyag‐ellátási rendszerekbe. A bioüzemanyag‐ágazat támogatása egyúttal új jövedelmi lehetőségeket is jelenthet a vidéki területek


34

Doroszló


számára, és a fosszilis tüzelőanyagok hosszú távú kiváltásával hozzájárul a lisszaboni célkitűzések megvalósításához. A bioüzemanyag‐gyártás számos fejlődő országban gazdasági és környezeti haszonnal járhat, új munkahelyeket teremthet, csökkentheti az energiaimportra fordított kiadásokat, és új exportlehetőségeket nyithat meg. A bioetanol előállítása például lehetséges alternatívát kínál az európai uniós cukorágazat közelmúltban bevezetett reformja által közvetlenül érintett cukortermelő országoknak. 1.5.4. Kiemelt problémák Kiemelt problémát jelent a szennyvízkezelés megoldatlansága, illetve a hulladékkezelés. A helyi lakosok mindenféle hulladékot a falu határában kb. 2 hektáron elterülő szemétlerakóba szállíthatnak ki, válogatás nélkül. A telep nincsen bekerítve, előzetesen sem történt semmilyen előkészítés. A szemetet egy ott ásott gödörbe túrják időről‐időre.


35

Doroszló

2.


Korábbi fejlesztési tervek bemutatása

A településnek eddig semmilyen programozás jellegű dokumentuma nem készült. Sem átfogó helyzetelemzéssel, sem az arra épülő stratégiával nem rendelkeznek. Ez kis mértékben le is lassította a munkát, hiszen nem volt olyan bázisdokumentum, amelyre támaszkodva, és amelyet aktualizálva a jelenlegi programozás haladhatott volna. Sem ágazati, sem egyéb tervezési dokumentumot nem tudtunk felhasználni, ezért rövid, bemutató jellegű leírásokra támaszkodtunk, illetve a kérdőívek eredményeire, a partnerektől kapott visszajelzésekre.


36

Doroszló


3. SWOT elemzés Gyengeségek ‐ tőkehiányos vállalkozások ‐ szegregált nemzetiségi helyzet ‐ innovatív kapacitások hiánya ‐ helyi közösségnek nem állnak rendelkezésére önálló források, bevételek ‐ a szerb nyelv ismeretének hiánya ‐ elszigeteltség, lehetőségek ismeretének hiánya ‐ elöregedett korstruktúra ‐ számos személy nincs jelen a munkaerőpiacon ‐ gyenge szociális ellátórendszer ‐ kedvezőtlen országos politikai környezet Lehetőségek ‐ idegenforgalmi vonzerő növelése ‐ kendertermelés (újra) beindítása ‐ tároló és feldolgozó kapacitások növelése ‐ halastó kialakítás a Mosztonga régi árterületén ‐ viszonylag nagy tömegben rendelkezésre álló munkaerő

Erősségek ‐ jó termőföld ‐ termelési tapasztalat ‐ a földek tagosítása megtörtént ‐ kiváló természeti adottságok ‐ érintetlen természeti környezet ‐ gazdag hagyományok, amelyeket folyamatosan ápolnak ‐ működő és aktív civil szervezetek ‐ internet hozzáférés ‐ nemzeti öntudat Veszélyek ‐ a település elnéptelenedése ‐ a képzett személyek további elvándorlása ‐ további centralizáció Zombor község részéről ‐ vállalkozások további stagnálása vagy megszűnése ‐ országos politika radikalizálódása ‐ EU integrációs kapcsolatok romlása


37

4. Problémafa Jövedelemszerzési lehetőségek hiánya

Vállalkozások gyengesége

Forráshiány (tőke, szellemi kapacitás, helyi források)

Szegregált nemzetiségi helyzet

Innovatív kapacitások hiánya

Helyi erőforrások kihasználatlansága

Elvándorlás

Kapacitáshiány (fejlesztési, marketing, területfejlesztési)

Lehetőségek ismeretének hiánya

Elöregedett korstruktúra, egészségtelen települési szerkezet, elszigeteltség

5. A település összefoglaló elemzése Doroszló község alapvetően gazdaságilag elmaradott, a környezetéhez képest elszigetelt, kedvezőtlen korstruktúrájú település. A településen a legnagyobb problémát a jövedelemszerzési lehetőségek hiánya jelenti. Számos család önellátó módon a mezőgazdaságból él, nincsen jelen a munkaerőpiacon. Ipari üzemek nem települtek be, a foglalkoztatást a kevés számú helyi vállalkozó és a korlátozott munkahelyet kínáló állami szektor, illetve kis számban az ingázás jelenti. A helyi vállalkozók nem az innovatív, tudásintenzív ágazatokat képviselik, helyi és környékbeli igényeket elégítenek ki csupán, tágabb piacokat ritkán érnek el. A település lakosai jellemzően a mezőgazdaságból élnek, ám a terményeket nem dolgozzák fel, hanem a helyi és a környékbeli piacokon értékesítik, szinte önellátásra rendezkedtek be. A mezőgazdaság számos potenciállal rendelkezik, a kiváló adottságú termelési feltételeknek és az évtizedek során felgyülemlett tapasztalatnak köszönhetően. A termelést

azonban

mindenképpen

korszerűsíteni

kell,

a

szövetkezet

megerősítésével, modernizációval, tároló kapacitások fejlesztésével. A település minden szintjére jellemző a tőkeszegénység: ez főleg financiális és szellemi tőkét jelent. A tájékozottság, a modern gazdálkodási, terület‐ és településfejlesztési ismeretek hiánya, a nyelvi nehézségek mind visszavetik a település fejlődését, gazdagodását. Mindenképpen jelen kell lennie valamilyen szinten a piacképes tudásnak, a kapcsolati tőkének, mert a falu kitörését csak ennek segítségével érheti el. Ennek érdekében a magasabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok, szakemberek elvándorlását meg kell akadályozni, legalább egy részüket támogatni kell, maradásukat ösztönözni.

Doroszló


A településen reális a veszélye a népesség elöregedésének és a folyamatos, nagy mértékű csökkenésnek, az elnéptelenedésnek. A folyamat megállítására a következő lépések, illetve az ezek által indukált szinergia adhat választ: Ö funkciók és feladatkörök, valamint források decentralizációja községi szintről, Ö kitörési lehetőségek kihasználása (mezőgazdaság, idegenforgalom), Ö elvándorlás csökkentése, korszerkezet kedvezőbbé tétele. Meg kell említeni, hogy a településen a nemzetiségi helyzet igen kedvezőtlen, a betelepült családok integrációja egyáltalán nem valósult meg, a két legnagyobb kisebbség egymás mellett él. A sikeres együttéléshez elengedhetetlen valamilyen szintű kapcsolatfelvétel és együttgondolkodás is.


40

Doroszló


6. Jövőkép A doroszlói fejlesztési program jövőképe szerint a település saját, helyi forrásainak hatékonyabb kihasználásával és modernizációval érheti el egy versenyképesebb gazdaság kialakítását, amely a helyi tradicionális értékek megőrzése mellett biztosíthat jólétet a település lakóinak. Mindenképpen érdemes a jövőkép minden egyes elemét külön megvizsgálni: Ö a helyi források kihasználása a humán potenciál és a termőföld hatékonyabb felhasználását jelenti, a kitörési lehetőségek felismerését és azok kiaknázását, Ö a modernizáció a szellemi tőke, az innováció bevezetését jelenti, amely nem csak a piacképes tudást foglalja magában, hanem szervezési készségeket, sikeres érdekérvényesítést és kapcsolatteremtést is, Ö a tradicionális értékek megőrzése, a helyi identitás védelme szintén a falu érdeke, cél, hogy a fejlesztés az eredeti értékek megtartása, azok védelme és ápolása mellett valósuljon meg, ne azok rovására, Ö a helyi jólét pedig a társadalmi, gazdasági, közösségi és környezeti jólétet jelenti. Cél, hogy a falu továbbra is betöltse tradicionális szerepét a társadalomban és a gazdaságban, biztosítson megélhetést az itt élőknek, fejlődési lehetőséget, nyugodt, tiszta környezetet, a városi élet egy alternatívája legyen és ne kényszerpálya.


41

Doroszló


7. Fejlesztési ötletek, integrált projektek Jelen fejezet célja az esetleges kitörési pontok, fejlesztési lehetőségek bemutatása. A projektötletek legnagyobb hányada a gazdasági partnerek kezdeményezésére alakult ki, illetve a megbeszélések alkalmával körvonalazódott. A célunk olyan projektötletek megfogalmazása volt, amelyek megvalósítására reális esély van és minél nagyobb mértékben, fenntartható módon és hosszú távon járulnak hozzá a település fejlesztéséhez. Igyekeztünk a praktikum szempontjait érvényesíteni és általános stratégiai megfogalmazások helyett a konkrétumokra koncentrálni. Olyan fejlesztési elképzeléseket fogalmaztunk meg, amelyek további fejlődést indukálnak, kapcsolódó

szolgáltatások

megindulását

feltételezik

és

növelik

a

foglalkoztatottságot.


42

Doroszló


C ÍM :

P ROJEKT CÉLJAI

MEGVALÓSÍTÁS INDOKLÁSA

T ERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK

M EGVALÓSÍTÁS IDŐTARTAMA L EHETSÉGES FORRÁSOK A MEGVALÓSÍTÁS FELELŐSE

MONITORING INDIKÁTOROK

E GYÉB MEGJEGYZÉSEK

Kendertermelés beindítása Ö a termelés elindítás minél nagyobb termőterületen, Ö a tapasztalatok felelevenítése, Ö regionális, majd országos piacokra való kilépés, Ö a kender feldolgozása a falu vonzáskörzetében. távlati célok: Ö a termeléssel a foglalkoztatás növelése, Ö gazdasági fejlődés indukálása, Ö kapcsolódó szolgáltató ágazatok kialakítása, Ö jövedelemszerzési lehetőségek körének bővítése. A kender termelésére kiválóak a termőföldi és éghajlati viszonyok, az itt termelt kender minősége kimagasló, valamint ennek felelevenítésére a tapasztalat is rendelkezésre áll. Összefogással képzelhető el, nagy tételben termelni. Kitörési pontot jelenthet a település részére. A projektnek előzetes felmérésen kell alapulnia, amely tartalmazza a piaci lehetőségek vizsgálatát is, illetve a potenciális befektetők körét is felméri. A tevékenységek körét, a termelés volumenét ezek után kell pontosan meghatározni, a lehetőségek ismeretében. A termelők bevonásának pontos és alapos tájékoztatáson kell alapulnia, a részesedési, tulajdoni viszonyokat előre tisztázni szükséges. Mindenképpen szükséges egy tájékozott, tapasztalattal rendelkező vezető kiválasztása, akinél előny ha a helyi gazdák bizalmát is bírja. A felmérés elvégzése és a potenciális befektetők megkeresése előreláthatólag 5‐6 hónap alatt készül el. A termelés beindítása és a volumen növelése az igények tükrében történhet. A feldolgozókapacitások kialakítása és bővítése szintén a befektetők igényeinek megfelelően készülhet illetve bővülhet. Külföldi befektetések, a helyi gazdák minimális hozzájárulása. Hosszútávon: EU‐s források, Előcsatlakozási Alapok Helyi szinten is szükséges egy vezető kiválasztása, aki a külső szakemberrel együttműködve a helyi igényeket képviseli Ö Termelésbe bevont gazdák száma Ö Termelésbe vont termőterület nagysága Ö Évente termelt mennyiség Ö Évente feldolgozott mennyiség Ö A piacon elhelyezett/felvásárolt mennyiség Ö A kendertermeléssel foglalkozó személyek száma Ö A foglalkoztatottak számának növekedése a településen Ö A támogató szolgáltatások megalakulása ‐


43

Doroszló


C ÍM :

Bio‐üzemanyagok alapanyagtermesztése

P ROJEKT CÉLJAI

Ö a termelés elindítás minél nagyobb termőterületen, Ö innovatív eljárások bevezetése, modernizáció, Ö regionális, majd országos, nemzetközi piacokra való kilépés, Ö esetleges feldolgozás a falu vonzáskörzetében. távlati célok: Ö a termeléssel a foglalkoztatás növelése, Ö gazdasági fejlődés indukálása, Ö kapcsolódó szolgáltató ágazatok kialakítása, Ö jövedelemszerzési lehetőségek körének bővítése.






A termőföldi adottságok kihasználása bioetanol előállításához, a növekvő követelmények a megújuló energiaforrások kihasználására és az üzemanyagok természetes összetevőinek növelésére vonatkozóan jó lehetőséget kínálnak. A projektnek előzetes felmérésen kell alapulnia, amely tartalmazza a piaci lehetőségek vizsgálatát is, illetve a potenciális befektetők körét is felméri. A tevékenységek körét, a termelt növények körét és elvárt mennyiségét, a termelés volumenét ezek után kell pontosan meghatározni, a lehetőségek ismeretében. A termelők bevonásának pontos és alapos tájékoztatáson kell alapulnia, a részesedési, tulajdoni viszonyokat előre tisztázni szükséges. Mindenképpen szükséges egy tájékozott, tapasztalattal rendelkező vezető kiválasztása, akinek előny, ha van tapasztalata és a helyi gazdák bizalmát is bírja. A felmérés elvégzése és a potenciális befektetők megkeresése előreláthatólag 5‐6 hónap alatt készül el. A termelés beindítása és a volumen növelése az igények tükrében történhet. A feldolgozókapacitások kialakítása és bővítése szintén a befektetők igényeinek megfelelően készülhet illetve bővülhet. Külföldi befektetések, a helyi gazdák minimális hozzájárulása Helyi szinten is szükséges egy vezető kiválasztása, aki a külső szakemberrel együttműködve a helyi igényeket képviseli Ö Termelésbe bevont gazdák száma Ö Termelésbe vont termőterület nagysága Ö Évente termelt mennyiség Ö Évente feldolgozott mennyiség Ö A piacon elhelyezett/felvásárolt mennyiség Ö Az alapanyag előállítással foglalkozó személyek száma Ö A foglalkoztatottak számának növekedése a településen Ö A támogató szolgáltatások megalakulása A termelés kialakításánál mindenképpen mérlegelni kell az egyéb projekteket, a termelés koordinálása szükséges, hogy a leginkább jövedelmező és versenyképes megoldást válasszák a termelők.


44

Doroszló

C ÍM :

Idegenforgalmi vonzerő növelése

P ROJEKT CÉLJAI

Ö Ö Ö







érintetlen természeti környezet vonzerejének kihasználása, A Duna közelségének kihasználása, A falu kulturális örökségének bemutatása, az egyedi vonzerő kihasználása, Ö A falusiturizmus kereteinek kialakítása. A település vonzereje tagadhatatlan, nemzetközi viszonylatban is vonzerőt jelenthet a pihenésre, kulturális és természeti értékek megismerésére vágyó, viszonylag olcsó kikapcsolódást kereső turistáknak. A fogadó kapacitások kialakítása és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtása azonban elengedhetetlen feltétele az idegenforgalmi potenciál növelésének. Ö fogadóhelyek, falusi szálláshelyek kialakítása, Ö konkrét turisztikai csomagok összeállítása, Ö kapcsolódó szolgáltatások kialakítása (túravezetés, vendéglátóipari kapacitások növelése, kismesterségek bemutatása, turistaösvények kijelölése..stb) Ö erőteljes marketing tevékenység országos illetve nemzetközi szinten, Ö tapasztalatok átvétele hazai vagy külföldi partnerektől. A tevékenységek kialakítása a rendelkezésre álló források nagyságától is függ. A kapacitások kialakítása és azok teljes kihasználtságának elérése minimum három év függvénye. Pályázatok, civil összefogás, önkéntes munka, befektetők, bankhitelek. Valamint ezek kombinációja. Szerencsés, ha a projektnek egy szervezet vagy személy kezében van az irányítása. Ezt akár egy helyi civil szervezet is felvállalhatja. Ö vendégfogadó kapacitások, Ö kiajánlott turisztikai csomagok, Ö kialakított szolgáltatások száma, Ö marketing tevékenységgel elért személyek száma, Ö az idegenforgalomból jövedelmet szerző személyek száma, Ö idelátogató turisták száma. A turisztikai csomagok kialakításánál érdemes összefogni a környékbeli településekkel, közös programokat szervezni, illetve kiegészítő tevékenységeket felajánlani. Mivel számos ilyen sikeres kezdeményezés alakult ki Európában is, érdemes megvizsgálni a legjobb gyakorlatot és átvenni a sikeres technikákat.


45

Doroszló

C ÍM :


Idős személyek ellátásának megszervezése Ö

P ROJEKT CÉLJAI



M EGVALÓSÍTÁS IDŐTARTAMA L EHETSÉGES FORRÁSOK A MEGVALÓSÍTÁS FELELŐSE MONITORING INDIKÁTOROK


olyan idős személyek nappali ellátásának megszervezése, akik egyedül élnek, mert a gyermekeik elvándoroltak a térségből, Ö munkahelyteremtés Számos idős személy magára utalva él a településen, a szociális háló pedig nem tudja ellátásukat biztosítani, szükséges ezt valamilyen szervezett formában megoldani. Ö megfelelő helyiség kialakítása, Ö szervező tevékenységek, Ö programok kialakítása (idős személyek részvétele a falu kulturális, közösségi életében), Ö gazdasági háttér megalapozás. A tevékenység beindítása nem kifejezetten időigényes feladat, a keretek meghatározása és az infrastruktúra kialakítása maximum 3 hónapot vesz igénybe. A tervek szerint az idősek otthona 50%‐ban közösségi tulajdonban lenne, 50%‐ban pedig a részvényeseké. A fenntartás tagdíjakból, pályázati pénzekből, községi támogatással valósítható meg. Az idősgondozás feladatait valamelyik témában érintett (vagy újonnan alapított) civil szervezet tudja legsikeresebben megvalósítani, szorosan együttműködve a helyi közösséggel. Ö fogadókapacitások nagysága Ö ellátott idős személyek száma Ö az idősek otthonában munkát vállaló személyek száma ‐


46

Doroszló


C ÍM :

Nucleus sertés tenyészet kialakítás

P ROJEKT CÉLJAI

Ö munkahelyteremtés Számos idős személy magára utalva él a településen, a szociális háló pedig nem tudja ellátásukat biztosítani, szükséges ezt valamilyen szervezett formában megoldani. Ö megfelelő helyiség kialakítása, Ö szervező tevékenységek, Ö programok kialakítása (idős személyek részvétele a falu kulturális, közösségi életében), Ö gazdasági háttér megalapozás. A tevékenység beindítása nem kifejezetten időigényes feladat, a keretek meghatározása és az infrastruktúra kialakítása maximum 3 hónapot vesz igénybe.




Ö Ö Ö



fogadókapacitások nagysága ellátott idős személyek száma az idősek otthonában munkát vállaló személyek száma


47

Doroszló


Mellékletek Magyarország – Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program 1 Az adatok és irányszámok csak tájékoztató jellegűek.

Jelen dokumentum az HUROSCG/05/01 Interreg IIIA program első körének összefoglalója. Az anyag lezárásakor program második köre még nincs meghirdetve, arról pontos információ nem áll rendelkezésre. Előreláthatólag 2006 második negyedévében jelenik meg.

A támogatásra jogosult terület A Magyarország – Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program keretében megvalósuló projekteket kizárólag az alábbi NUTS III szinthez tartozó területi egységeken belül lehet végrehajtani:

Magyarországon az alábbi megyékben: Bács‐Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú‐Bihar, Szabolcs‐Szatmár‐Bereg (30 486 km2 – t lefedő, 2,5 millió főt meghaladó népességű terület). Szerbiában az alábbi körzetekben: Zapadno‐backi, Severno ‐backi, Severno ‐ banatski, Južno‐backi, Srednje‐banatski, Sremski, Južno‐banatski, és Belgrád (24 758 km² ‐ t lefedő, 3,6 millió fő népességű terület).

A Magyarország – Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program 2004‐2006 keretében kiírt pályázati felhívás nyitva áll minden olyan pályázó elott, aki megfelel az alábbi feltételeknek: 1. A támogatásra jogosultság általános feltételei: (a) Azok a köz‐ vagy magánjog által meghatározott, közhasznú vagy meghatározott közfeladatok ellátására létrehozott, non‐profit jogi személyek, melyek az alábbi csoportok valamelyikébe tartoznak: Ö országos, regionális vagy helyi közigazgatási szerv Ö közintézmény Ö önkormányzat, vagy annak jogi személyiséggel rendelkező szervezete Ö non‐profit szervezet (egyház, alapítvány, közalapítvány, egyesület, közhasznú társaság) 1

Pályázati útmutató - Magyarország – Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program 2004-2006


48

Doroszló


(b) amelyeknek a program által megjelölt célterületen van a székhelyük vagy bejegyzett regionális/helyi fiókjuk; Országos/regionális szintű szervezetek – a támogatásra jogosult határtérségben létrehozott – regionális/helyi képviseletei a következők szerint nyújthatnak be pályázatot: Ö Amennyiben az országos/regionális szintű szervezet nem a jogosult határrégióban van bejegyezve, valamint a regionális/helyi képviselete jogi személyiséggel rendelkezik, a regionális szervezetnek kell a támogatásért folyamodnia, és a támogatás elnyerése esetén a képviselet lesz a szerződő fél (kedvezményezett); vagy Ö Amennyiben az országos/regionális szintű szervezet nem a jogosult határrégióban van bejegyezve, valamint a regionális/helyi képviselete jogi személyiséggel nem rendelkezik, az országos/regionális szintű szervezetnek kell a támogatásért folyamodnia, és a támogatás elnyerése esetén ezen szervezet lesz a szerződő fél. Ebben az esetben a pályázónak a következokkel kell bizonyítania, hogy a projekt előnyeit élvező képviselete révén meghatározott szerepet játszik a régióban: A pályázati formanyomtatványhoz csatolt alátámasztó dokumentumokkal, amelyek igazolják, hogy a pályázónak legalább egy éve működik helyi szervezeti egysége a térségben. Amennyiben a kötelezően beadandó mellékletekből ez nem derül ki egyértelműen (pl. Alapító Okirat), egyéb hivatalos okirattal igazolandó, hogy a pályázó megfelel a szóban forgó feltételnek. Ö A pályázati formanyomtatványhoz csatolt alátámasztó dokumentummal, amely igazolja, hogy a szervezeti egység vezetője, az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Ö A pályázó a helyi képviseletének munkatársait köteles bevonni a projekt megvalósításába. (c) amelyek közvetlenül felelősek a projekt előkészítéséért és irányításáért, és nem közvetítőként működnek; (d) amelyek stabil és megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a projekt időtartama alatt biztosítsák szervezetük folyamatos mukö dését, és amennyiben szükséges, részt vegyenek a projekt finanszírozásában; (e) amelyek tapasztalatokkal rendelkeznek és bizonyítani tudják, hogy képesek egy akkora nagyságrendű projekt megvalósítására, amekkorára támogatási igényt nyújtottak; (f) valamint azok, amelyek rendelkeznek határon túli partnerrel (közös projekt esetében “szomszédos országbeli pályázó”), akinek meg kell felelnie az általános, valamint az adott országra érvényes jogosultsági kritériumoknak; EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda 2006

49

Doroszló


A Magyarország – Románia és Magyarország – Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program indikatív finanszírozási tervét az alábbi táblázat mutatja be. A pénzügyi terv a Közös pályázati útmutatóban ismertetett programterület egészére vonatkozik. A teljes költségvetés 69%‐át az 1. prioritásra, 24%‐át a 2. prioritásra illetve 5+2%‐át a 3. prioritásra (a technikai segítségnyújtásra) különítették el. Noha az 1. prioritás csak 2 intézkedést tartalmaz, míg a 2. prioritáson belül 4 intézkedés került meghatározásra, az 1. prioritás céljára elkülönített nagyobb hányadot a kérdéses prioritás keretében megvalósítandó intézkedések jellege (a határ menti infrastruktúra fejlesztése valamint a környezetvédelem és az árvízmegelőzés terén tapasztalható kihívások kezelése – jelentős pénzügyi erőforrásokat igénylő feladatok) teszi indokolttá.


50

Doroszló


A Magyarország – Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program 2004‐2006 társfinanszírozásával megvalósítandó projektekre vonatkozó pályázati felhívás az alábbi, támogatásra jogosult prioritásokat és intézkedéseket tartalmazta:


51

Doroszló



52

Doroszló



53

Doroszló



54

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM

Recommend Documents