Településépítészet Kiss, Gyula

Településépítészet Kiss, Gyula

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Településépítészet Kiss, Gyula Publication date 2011 Szerzői jog © 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva,

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom Bevezetés ........................................................................................................................................... iv 1. A településről általában ................................................................................................................. 1 1. 1.1 A település fogalma ......................................................................................................... 1 2. 1.2. A település mint komplex rendszer ................................................................................ 2 3. 1.3. Fenntarthatóság ............................................................................................................. 7 2. A település és a táj ........................................................................................................................ 10 1. 2.1. A település és a környezet adottságai ........................................................................... 10 2. 2.2. A település és a katasztrófák ....................................................................................... 15 3. 2.3. A település és az ember okozta pusztítás .................................................................... 20 3. A település és tágabb környezete .................................................................................................. 24 1. 3.1. A település és a térség .................................................................................................. 24 2. 3.2 Térségi (regionális) összefüggések ............................................................................... 24 3. 3.3. Térségi (agglomerációs) összefüggések ...................................................................... 29 4. A település szerkezete ................................................................................................................... 33 1. 4.1. Telekhasználat és beépítés ........................................................................................... 33 2. 4.2. A települést alkotó alapelemek ..................................................................................... 45 3. 4.3. Közterület .................................................................................................................... 46 5. A település megjelenése ............................................................................................................... 53 1. 5.1. A morfológia fogalma és értelmezései ......................................................................... 53 2. 5.2. A városmorfológia elemzése ....................................................................................... 53 3. 5.3. A városkép elemzése ................................................................................................... 56 6. A település működtetése ............................................................................................................... 63 1. 6.1. Az önkormányzatok feladatai ....................................................................................... 63 2. 6.2. Értékvédelem .............................................................................................................. 65 3. 6.3. A települési szolgáltatások, infrastruktúra ................................................................... 70 7. A település tervezése .................................................................................................................... 76 1. 7.1. A tervek hierarchiája .................................................................................................... 76 2. 7.2. Példa településrendezési stratégiára ............................................................................. 78 3. 7.3. A SWOT elemzés ......................................................................................................... 88 8. A település rendezése ................................................................................................................... 91 1. 8.1. A településrendezési tervek ......................................................................................... 91 2. 8.2. A települések szabályozása ......................................................................................... 97 3. 8.3. A településrendezési terv kidolgozásának időbeli rendje .......................................... 100 Videó ............................................................................................................................................... ciii Fogalomtár ..................................................................................................................................... civ

iii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Bevezetés A TELEPÜLÉSÉPÍTÉSZET témaköre felöleli az emberi kultúra szinte minden aspektusát, mindent, aminek környezettel kapcsolatos szempontja, következménye van vagy csak az emberi tevékenységek környezetét alkotja. Mindennapjaink környezetének leképezése a maga teljességében és nem csupán építészeti szempontból, hanem az építészet mögött meghúzódó társadalmi – gazdasági – környezeti összefüggések aspektusaiból is, lehetetlen. Ezért ez az összeállítás –nem pusztán terjedelmi okokból, de azért is – csak arra vállalkozhat, hogy néhány fejezetbe sűrítve megpróbálja felvillantani az ember, az emberi közösség, a társadalom mindennapi életét és hosszútávú fennmaradását meghatározó települési környezet alakításának néhány kiragadott összefüggését. Teszi ezt azért, hogy a tisztelt Olvasó átfogó képet kaphasson a rendkívül összetett, komplex témakörről. Ugyanakkor az is cél, hogy a sorokat olvasva – a szerzők szándéka szerint – minden esetben jelenjen meg az egyes témakörök mélyebb megismerése iránti igény. A felvetett témakörök rövid és terjedelmi okokból értelemszerűen korlátozott mélységű elemzése, leírása elsődlegesen azokat a sarokpontokat, kulcsszavakat próbálja körülírni, feltárni, amelyek afféle útjelzőkként alkalmasak az aktuális témakör mélyebb megismeréséhez szükséges utak kijelölésére. Innen az Olvasónak önállóan kell továbbhaladnia a téma megismeréséhez vezető ösvényen. Az összeállítás nyolc főbb témacsoportot tárgyal, a végén ellenőrző kérdésekkel visszaidézve a leglényegesebb tartalmi elemeket: • 1. fejezet: a településsel kapcsolatos általános kérdésekkel foglalkozik, a fogalmaktól a fenntarthatóságig • 2. fejezet: a település és a táj viszonyát mutatja be a természeti adottságoktól a katasztrófákig • 3. fejezet: a település és tágabb környezete összefüggéseit vizsgálja • 4. fejezet: a település szerkezetét mutatja be a funkciók és a közterületek elemein keresztül • 5. fejezet: a település megjelenése a település látványát meghatározó elemekkel foglalkozik • 6. fejezet: a település működtetése az önkormányzati feladatokból indulva jut el a szolgáltatásokig, az infrastruktúra témaköréig • 7. fejezet: a település tervezése a tervek hierarchiáján túl egy településrendezési stratégiai esettanulmányt mutat be • 8. fejezet: a település rendezése a településrendezés eszközeit tárgyalja, végül • fogalomtár rögzíti az alkalmazott fogalmak magyarázatát. A megértéshez adnak némi segítséget a szövegközi ábrák, képek, a hivatkozások, melyek linkekként működnek, továbbá a lábjegyzetek.

iv Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. fejezet - A településről általában 1. 1.1 A település fogalma A környezet és a település fogalma egyidejűleg sok irányból is megközelíthető, illetve – értelmezésünk szerint – csak így közelíthető meg. Egyrészt az egyén, az ember szemszögéből, másrészt az egyetemes lét felől. Az egyik az egyéni lét feltételeiből terjeszti ki a fogalmat a család, a családi lét munkamegosztásán keresztül a kisebb, majd a nagyobb közösség környezeti körülményein át az egyetemes lét felé. A másik az univerzum elméleti létproblémái felől a kultúrák különbségein keresztül a makrorégiókon és a kisebb közösségek települési formációinak elemzésén át közelít a társadalom alapegysége, a család és az egyén felé mindennapi létünket meghatározó (települési) környezeti feltételek felé. Mindkét közelítésre szükség van, mert ugyanannak a tényezőnek és hatásainak más az alul- és felülnézete. A település fogalma nagyon sok oldalról írható le. A legáltalánosabban alkalmazottak a településföldrajzi meghatározások, de a települések megközelíthetők a társadalmi-gazdasági változás folyamatai felől vagy egyszerűen csak a méreteik felől is. A település más a közigazgatás szemszögéből, illetve az Európai Unió területi rendszere szempontjából. http://hu.wikipedia.org/wiki/Település Mendöl Tibor (1905-1966) szerint a település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli együttese (Mendöl Tibor: Általános településföldrajz, MTA. Budapest, 1963. Beluszky Pál (1936-) szerint a település egy embercsoportnak a bővített társadalmi újratermelés céljait szolgáló, ezen embercsoport által igénybevett létesítmények (lakó-, munka- és pihenőhelyek, szolgáltató intézmények) a lakosság mindennapos, rendszeres "mozgástere" által kijelölt funkcionális egysége. Kiss István (1906-1997) elmélete szerint a település a természetes környezet (natur-szféra), mesterséges környezet, a munka tartománya (opusz-szféra), társadalmi környezet (szocio-szféra) és mesterséges környezetfennmaradó része (urbano-szféra) jellemző mutatóinak viszonyai alapján értékelhető, mérhető. (Kiss István: A közigazgatás és az urbanizáció. A Tatai Medence városi tájjá alakulása. ELTE Államigazgatási Jogi Tanszék Bp.,1978) Tóth József (1940-) szerint a település a természeti-szféra, a társadalmi-szféra, a gazdasági-szféra és az infrastrukturális szféra intenzív kölcsönhatásban élő struktúráinak rendszere (dr. Tóth József: Általános Társadalomföldrajz, Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002. Kiss Tamás (1936-) értelmezése szerint a település a természet, ember, művi környezet, tevékenységek, viszonylatok stb. „gyűjtőedénye”. Lényegét tekintve társadalmi kategória; társadalmi produktum és társadalmi folyamatok befogadója, a társadalom (település-társadalom) újratermelésének - kedvező körülmények közt bővített újratermelésének - színtere és feltétele (Kiss Tamás: Gondolatok a településről, fejlődéséről, fejlesztéséről (p.24) - Comitatus, 1955.aug-szept. - HU ISSN 1215 305X). Enyedi György (1930-) a társadalmi-gazdasági átalakulás helyszíneként és eredményeként határozta meg a települést, illetve a népesség és a munkahelyek térbeli mozgása alapján definiálta a települési folyamatokat. Az urbanizációs ciklusokról és a magyar településhálózat átalakulásáról szóló művében összefoglalja e folyamatok lényegét (1984). A városok növekedésének szakaszolása (1988) a globalizációs folyamatokat értékelő elemzéseket (2006). A településeket funkcióik alapján is meg lehet különböztetni, elkülönítve a mezőgazdasági településeket, a bánya-, az ipari- és a kereskedővárosokat, az üdülő-településeket és az iskola- vagy egyetemi városok is önálló csoportot alkothatnak. A német Dieter Partzsch (1964) a település hét társadalmi alapfunkcióját különítette el: 1. lakás, 2. munka, 3. szolgáltatás, 4. kultúra, oktatás, 5. rekreáció, szabadidő, 6. közlekedés és 7. közösségi élet.

1 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A településről általában

Konstantinos Apostolos Doxiadis (1913-1975) ekisztikus (Ekistics) ideálmodellje a Földön elméletileg eltartható legnagyobb népességszámból kiindulva állította fel a települések és népességük eredeti rendszerét (1976), mely az embertől (1 fő) a szobán (2 fő) és a házon (5 fő) és a házcsoporton (40) át jut el a „falusi szomszédság”-ig (250 fő), majd a „szomszédság”-ig (1500 fő). A „kisváros” (town) 10.000, a „város” (city) 75.000, az un. „kis metropolisz” 500.000, a „metropolisz” 4 milliós halmaz, az un. „kis megalopolisz” 25 milliós, az un. „megalopolisz” 150 milliós városfolyamot jelöl, az un. „kis eperopolisz”, a városrégió 750 milliós, az un. „eperopolisz”, az urbanizált kontinens 7,5 milliárdos, míg végül az „Ecumenopolisz” a Földön eltartható legfeljebb 50 milliárd fős népességet jelenti. Közigazgatási szempontból (Közigazgatási Szakvizsga Önkormányzati Közigazgatás (tankönyv) Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ Budapest, 2010.) az önkormányzatok települési és területi szinten szerveződhetnek. • Települési szinten a község (és a több feladatra alkalmas nagyközség), a város és a megyei jogú város különíthető el. A részönkormányzatok általában a településeken belül működnek, rendszerint a településbe vont önálló területeken, településrészeken, nagyobb üdülőterületeken, külterületi egységeken. A főváros és kerületei kétszintű rendszert alkotnak, mely a feladatok megosztására épül. • Területi szinten a megye a szerveződés alapja. Az Európai Unió területi egységei a NUTS (Nomenclature of Territorial Statistical Units), a Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája. NUTS 0 - tagország (nagyságtól függetlenül) NUTS I - tartománycsoport, régiócsoport (Németország: tartomány) NUTS II - tartomány szint, régió (tervezési-statisztikai régió 1998.) NUTS III - megye szint NUTS IV - járás szint (150 statisztikai kistérség volt 1998-ban) NUTS V - község szint (települési önkormányzat) http://www.eutanfolyam.hu/index.php?mod=dinamikus&page=lexikon&b=n A település fogalma egyszerűen is megfogalmazható: a település a „tárgyiasult kultúra”. Ha az emberi civilizáció létét és léte következményeit a tágan értelmezett kultúrával azonosítjuk, akkor kétségkívül közel járunk a fogalom tömör értelmezéséhez.

2. 1.2. A település mint komplex rendszer A település összetett környezeti egység, környezeti részrendszer. A környezet, illetve a település (mint rendszer) a környezettel, a településsel kapcsolatos elemek, összetevők, jelenségek törvényszerűségeket mutató egésze. A település a működése során természeti, társadalmi és gazdasági környezetben lebonyolódó folyamatok végeredményeit testesíti meg. A település térben és időben változik, közben evolúciós utat jár be, mint egy élő organizmus. Ugyanakkor a település egyben a benne élő mindenkori társadalom, gazdaság, politika, szellemiség, műszaki-technikai ismeretanyag és művészeti-kulturális törekvések szintézise: egyszerűbben maga a tárgyiasult kultúra. Átfogóan (absztraktságában megragadott) kultúra abban az értelemben is, hogy a kultúra az ember társadalmi léte és léte következményeinek összessége, lenyomata, önmagában – kiragadva környezetéből – nem értelmezhető sem térben, sem időben. A szerkezet fogalma viszonylag egyszerűen meghatározható, ha azt állítjuk, hogy az alkotó elemek „megfelelő” rendező elv alapján „rend(szer)ezett” halmaza, az alkotó részek közötti összefüggések módja, rendje. Ugyanakkor a „megfelelő” és a „rendszerezett” fogalmának pontos definíciója bonyolultabb. A település szerkezete akkor megfelelően rend(szer)ezett, ha lakóinak életét, a település gazdaságos működését segíti. A szakmában gyakran használatos a szerkezet szinonimájaként a struktúra. Bár a szerkezet szó és a struktúra kifejezés szinonimák, a struktúra árnyalatnyilag mégis eltérő tartalmat hordoz, mint a szerkezet. A szerkezet azonos részletezettségű elemekből álló, míg a struktúra egy absztraktabb értelmezést, eltérő fontosságú elemek „beépítését”, egy több szinten értelmezhető szabályok, törvényszerűségek szerint felépülő (vagy felépített) komplexumot takar. 2 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


Számos tényező együttes hatásaként alakul ki az a környezet, melynek alakításában az ember puszta jelenlétével is részt vesz és akkor is hatást gyakorol rá, ha aktívan semmit sem tesz. És az ember aktívan részt vesz a környezet alakításában pozitív és negatív értelemben egyaránt. Szerepének megértéséhez, tevékenysége következményeinek értékeléséhez meg kell ismerni azokat a folyamatokat, melyek közvetlenül vagy közvetve alakítják a környezetet, a Földet. Ebből a szempontból különösen fontos a tendenciák, trendek felismerése. A globális vagy totális emberi környezet – melynek egyik eleme maga az ember – egységes rendszert alkot, ennek megfelelően csakis holisztikus szemlélettel közelíthető meg. Az eltérő mélységű, léptékű, részletezettségű világok is mindig ugyanannak a környezetnek a részei, legyen szó makroregionális, országos, térségi, kistérségi, települési- vagy településrész-szintű beavatkozásról vagy akár építészeti együttesről, épületről, helyiségről, egyszerű térről vagy részletről. A trendek meghatározó folyamatokról tanúskodnak, de a trendek ha gyakran csak kis mértékben is, de befolyásolhatóak. Doxiadis azt hangsúlyozta, hogy a települési folyamatok törvényszerűségei, öntörvényű mozgásformái érvényesülnek, ezért a településtervezés célja az elkerülhetetlen települési folyamatok következményeinek enyhítése, hosszútávú negatív hatások mérséklése kell, hogy legyen. Többek között ezért kell tudományos módszerekre alapozottan alakítani környezetünket. (C. A. Doxiadis: Ecology and Ekistics, 1986.) A település, az ember élőhelye, szorosan összefügg a települést létrehozó, megalkotó társadalmi csoport belső, viszonyaival, felépítésével, működésével, berendezkedésével. Ugyanilyen szoros kapcsolat áll fenn a település és a benne folyó tevékenységek, a gazdaság között is. A társadalom létéhez szükséges alapvető javak megszerzése, előállítása és azzal összefüggő valamennyi témakör magát a gazdaságot jellemzi. Végül a település nem értelmezhető a fizikai környezete nélkül, attól függetlenül. A társadalom, a gazdaság és a környezet összefüggése a település meghatározó összetevői, melyek részletei, egyedi sajátosságai igen gazdag változatosságot és a települések megismételhetetlenségét, egyediségét eredményezik. A település tudománya az urbanisztika. A szó a latin „urbs, urbis”, azaz város szóból származik. Az urbanisztika az egyik legszélesebb körű interdiszciplináris tudomány, mely kiterjed valamennyi térség, régió, település, településrész életének valamennyi meghatározó összetevőjére, működésére és működtetésére. Az urbanisztika foglalkozik a települések sajátosságainak feltárásával, elemzésével, a fejlesztés és a rendezés mikéntjével a tervezéstől az igazgatásig. A települési folyamatok elemzése nem szűkíthető le a városokra, már csak azért sem, mert nincs város vidék nélkül, de ma már a vidék sem képzelhető el a város nélkül. A vidék biztosítja a városlakók élelmiszerekkel és más termékekkel történő ellátását, míg a város szolgáltatásokat, munkahelyeket kínál. A településtervezés – némi túlzással – a viszonyok művészete. A település összetevőiről, alkotó elemeiről és azok működéséről külön-külön szinte mindent (?) tudunk. A lényeg a viszonyokban, az arányokban rejlik. Nincs két egyforma település, nincs két egyforma településszerkezet, területfelhasználás, mert annak ellenére, hogy az alkotó elemek azonosak vagy nagyon hasonlóak, működésük elve ugyanaz, az arányok, az egyensúlyi állapot mindig más. Ezért minden településben máshogyan kell az egyensúlyt megteremteni. Ez egyben a településtervezés sajátszerűsége is. A településtervezés alapvető feladata, hogy a társadalom számára megteremtse a közösségek fejlődése, működése, szellemi és fizikai gyarapodása érdekében szükséges fizikai környezetet – ma már – a természettel kiegyensúlyozott kapcsolatban, az erőforrásokat, illetve a veszteségeket és a hulladékot minimalizálva. A települések struktúrájának megragadása és átalakítása a tervezés alapvető feladata: a múlt megértésével, az értékek megőrzésével, a fejlődés korlátainak feloldásával, a lehetőségek kereteihez illesztve. Általában nem új település építése, de nem is a meglévő konzerválása. A cél, hogy az értékekre és az adottságokra építve egy perspektivikus, minden pillanatban optimálisan működő, működtethető környezeti rendszer alakuljon ki, mely nem pontszerű, szétszórt, spontán fejlesztések összessége, hanem a jövőkép eléréséhez szükséges tudatos lépések meghatározása és meglépése. A múltban gyökerező, a jövőnek épített, de a mában is kellemes, élvezhető környezet, melyben a gazdaság is dinamikusan fejlődhet a társadalom fejlődése érdekében. A település három legfontosabb, megkerülhetetlen alapeleme, tehát a társadalom, a gazdaság és a környezet. A település és a társadalom



A település egyidős a társadalommal, melynek igényei és elvárásai alakítják, formálják a települést. A település – a közösség – működésének mikéntje szorosan összefügg méretével, összetételével és egyéb jellegzetességeivel. A népesség számának, összetételének és sajátos tulajdonságainak összefüggéseit elemző tág értelemben vett demográfia szoros kapcsolatban áll a statisztikától a közgazdaságtanon át a szociológián, a biológián és a társadalmi-gazdasági elvárásokon keresztül a politika tudományig. A település ideális méreteit sokan próbálták meghatározni. A társadalom mérete, a település optimális mérete nemcsak hatalmi vagy szimbolikus kérdés, hanem nagyon is gyakorlatias gazdasági kérdés. A legkedvezőbb működés, működtetés a fenntarthatóság egyik lényeges szempontja. Sir Ebenezer Howard (1850–1928) kertváros-ideálmodelljének alapegysége a várost hat szektorra tagoló utak között kialakított, a főutca két oldalát kísérő 500-500 méter széles lakóterületsáv, melynek mérete a 32.000 fős város hatoda, azaz körülbelül 5.000 fő.

1. ábra. A Garden City koncepciója (1902.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3d/Garden_City_Concept_by_Howard.jpg )

(forrás:

Clarence Arthur Perry (1872–1944) szerint a szomszédsági egység mintegy 5.000 fős népesség lakóhelye.



Christopher Alexander (1936-) a görög mintára úgy gondolta, hogy 12 család képes fenntartani a kapcsolatait 22 családdal. A 12 ember 12 embert ismer és az további 12-t, akkor 12x12x12 fő = 1728 fő alkot egy közösséget. 3-4 fős családok esetén ~5-7.000 fő adódik. Jó közelítéssel állítható, hogy egy-egy önszerveződő közösség alapegységének mérete ~5-10.000 fő között határozható meg, az optimum ~7.000 fő. Ezekből az alapegységekből épülhet fel a városok társadalma. A korösszetétel a társadalom összetételének egyik legegyszerűbb mutatója. A népesség korösszetétele a fiatalok és az idősek számának függvénye. Jellemző ábrázolási módja a „korfa”, mely szemléletessé teszi a népesség korösszetételét és annak jellegzetességeit. Növekvő népesség korfája: talpán álló háromszöghöz, a stagnáló haranghoz, az öregedő, fogyó alul-felül szűkölő kerekded formához hasonlítható. Az első esetben 40% feletti a fiatalok és néhány százalék az idősek aránya. A viszonylag állandó népességben ez az arány 20-25 és 10-15% közötti, míg fogyó népesség esetén 1015% a fiatalok és az idősek aránya is.

2. ábra. Korfa A munkaerő – az emberi erőforrás (HR = Human Resource) – a társadalom egyik absztrakt eleme. A munkaerő a gazdaság motorja, melynek dinamikusan változó körülmények között is a piac mindenkori igényeinek megfelelően kell „működnie”. A piac a kereslet és a kínálat viszonyai között igen jó alkalmazkodó képességet kíván a piac gazdasági résztvevőitől. Ami ma sikeres, azt holnap már nem is keresik, ennek megfelelően a gyors alkalmazkodáskor megnő a megfelelően képzett munkaerő értéke, de mihelyst visszaesés tapasztalható a sikerek idején megbecsült munkaerő könnyen gazdasági teherré változhat. Ezért fontos a megfelelő képzettség is, a több feladat ellátására alkalmas munkaerő a jó munkaerő. A gazdaság fejlődése, az automatizálás következtében az egyszerű, képzettséget nem igénylő, az ember fizikai erejét felhasználó munka iránti igény csökken és növekszik a képzettebb munkaerő iránti igény. Egy közösség „átlagos” képzettségi színvonala meghatározza a közösség alkalmazkodó képességét, hiszen a tudás az a konverziós kulcs, ami könnyebbé teszi a gazdaság, a piac változásaihoz történő gyorsabb alkalmazkodást. A képzettség szintjének és minőségének emelése általános társadalmi érdek. Elkerülhetetlenné válik az élethosszig tartó tanulás (Life Long Learning) és megnő az alkalmazkodó képesség értéke is. Természetesen a társadalom nem pusztán demográfiai adatok összessége vagy munkaerő. A társadalom belső problémáival tudományágak sora foglalkozik a szociográfiától a szociológiáig, a társadalom térbeli szerkezete (szegregáció)vagy mozgása, vándorlása (migráció) vagy csak az ingázás, mind visszahatnak a társadalom és a település egészére. A település és a gazdaság A település a fizikai környezetet ad a társadalom munkamegosztása alapján specializálódott tevékenységek folytatásához. A település visszatükrözi a benne élő társadalom elhelyezkedésének és tevékenységeinek térbeli



leképeződését, térbeli rendjét. A települési folyamatok azonban nemcsak a háromdimenziós fizikai térben – negyedik dimenzióként kiegészítve az idővel – zajlanak, hanem egy absztrakt gazdasági térben is. A gazdasági tér meghatározó dimenziói a piaci kereslet és kínálat viszonya. A kereslet és a kínálat viszonyai meghatározzák a települési folyamatokat is. A kereslet és a kínálat egyensúlya a rendelkezésre álló termék mennyiségétől és a kínálati áraktól függ. Az egyensúlyi ár a legmagasabb keresleti áron stabilizálódik. Ha a piaci termékek mennyisége csökken, akkor a keresleti ár magasabban alakul. Ha egyedi a termék – például műkincs –, a keresleti ár akkor is csak egy bizonyos szintig emelkedhet, addig, amennyit a kereslet hajlandó megadni a termékért. Ha valami ingyenes, akkor az általában azt jelenti, hogy a termékhez bárki, bármikor hozzáférhet, azaz nem piaci alapon cserél gazdát. Azért általában, mert egyes társadalmi utópiákban az árkorlát eltörlése – azaz az ingyenes szolgáltatás – esetében a ráfordítás ára nem érvényesül, ami közgazdasági értelemben nem lehetséges. (Miklóssy Endre: A regionális tervezés alapjai. Agroinform Kiadóház, Budapest, 2000., 33. o.: „A piaci egyensúly elmélete Léon Walras (1834–1910) svájci közgazdásznak, a »lausanne-i iskola« megalapítójának műve. A mai napig a legfontosabb gazdasági elmélet, a közgazdasági Nobel-díjak nem csekély hányadát ennek továbbfejlesztői kapták. Walras fő műve az »Éléments d’Economie Politique Pure« (1874). »Tisztán«, azaz a gyakorlattól független elméleti modellben az árucserét, a termelést, a beruházást, a megtakarítást és a pénzelméletet egymáshoz kapcsolódó fejezetekben, összefüggő rendszer formájában írja le”) A piacgazdaságban a település szinte minden eleme, értéke egyben piaci szempontból is megjelenik. A telek, az épület, a történeti értékek, a környezet minősége, a közlekedési rendszer, a tömegközlekedés, a közművek mindmind piaci viszonyok szerint – a kereslet-kínálat szabályainak megfelelően – alakulnak, és egyben szabályozzák a folyamatokat. A telek, az épület, a környezet minősége mind-mind lefordíthatók a piac nyelvére. Az élhető környezet drágább „értékesíthető”, mint az elszennyezett, de maga a szennyezés is lehet piaci áru.

3. ábra. A funkciók gazdaságos megélhetéséhez szükséges piacok sematikus arányai Miközben általános értékek is kifejeződnek a piaci vagy közgazdasági érték megfogalmazódása során, gyakran tapasztalható az értékek torzulása is. Például a termőföld közgazdasági értéke azonos azzal a tőkével, amelynek banki kamatos kamata megfelel a termőföld nettó hozamának. Ez az érték igen változó – függ a föld termőképességétől és a termesztett növények értékétől, a terület agroökológiai potenciáljától –, de konkrét 6 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


összegben meghatározható érték. Ugyanakkor a földterület nem bővíthető, korlátozott erőforrás, amelynek értéke felbecsülhetetlen, mert a biomassza előállításának alapvető és mással nem pótolható sajátos eszköze: növény a termőföldön kívül más alapról nem állítható elő. Minden esetben gondosan mérlegelni kell a termőföld minden négyzetméterének beépítését, felhasználását, mert az egyszer műszakilag igénybe vett – beépített – terület hosszú időre, általában véglegesen megszűnik mint természeti vagy természetközeli terület. A település és a fizikai környezet A fejlődés és a növekedés nem szinonimák. Az ökológiai folyamatok elemeinek kölcsönhatásai bonyolult láncolatokat formálnak, melyek gyakran és számtalan ponton találkoznak. A primer kölcsönhatások általában kiszámíthatóak, ugyanakkor a szekunder és további hatások csak ritkán. A fejlődés és a növekedés nem zárják ki egymást, ugyanakkor nem is helyettesíthetőek egymással. A növekedés mennyiségi, míg a fejlődés minőségi bővülést jelent. A környezet korlátos erőforrás, vagyis nem korlátlanul áll az emberiség rendelkezésre. Minthogy az embernek meg kell osztania a környezetet az ökológiai rendszer további résztvevőivel, más földlakókkal is, új megvilágításba kerülnek az olyan fogalmak, mint például a fejlődés. …”Egy rendszert akkor nevezünk fejlettebbnek a másiknál, hogyha több információt képes cserélni a környezetével”. (Náray-Szabó Gábor: „A káosz még elkerülhető”, Élet és Tudomány 2000.08.11. 1000. oldal) A definíció lehetővé teszi, hogy egy rendszert – elméleti megfontolásból akár egyetlen települést is – „zárt”, önfenntartó rendszerként értelmezzünk és a hangsúly növekedésről a minőségre, az élet és a környezet minőségére kerül.

3. 1.3. Fenntarthatóság

4. ábra. A fenntartható környezet sémája A fenntarthatóság fogalma az utóbbi évtizedben vált a közbeszéd elfogadott részévé, bár sokan még most sem értik teljes mélységében, hogy miről is van szó a szlogen mögött. A társadalom, a gazdaság és a környezet szorosan összefüggenek egymással, egymásra épülnek, egymásból táplálkoznak. 7 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


A társadalom a saját maga fenntartása érdekében megosztva a tevékenységeket – működteti a gazdaságot, mely közvetve vagy közvetlenül (általában ez utóbbi) hat a környezetre. Átalakítja, de legalábbis befolyásolja annak folyamatait. Az átalakított, megváltoztatott vagy csak befolyásolt környezet visszahat az emberre és tevékenységein keresztül a gazdaságra. A több összetevő többszörözött kölcsönhatásai között kell megtalálni az egyensúlyt: • a környezet és a társadalom fenntartható kapcsolatát az eltűrhető, elviselhető (bearable) környezet jelenti, • a környezet és a gazdaság közötti kapcsolatot az életképes (viable) környezet jelenti, míg • a társadalom és a gazdaság közötti • kapcsolat a méltányossággal (equitable) jellemezhető. • A társadalom, a gazdaság és a környezet közös tere a fenntartható (sustainable) környezet. A fenntartható fejlődés definíciója: a fenntartható fejlődés biztosítja a környezeti forrástér tartamos használatát, a jelen és jövő nemzedékek tényleges igényeinek kielégítését, nem károsítja a környezetét, nem okoz irreverzibilis változást és megőrzi a természet erőforrásait, a biológiai sokféleséget. A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Alapja a fenntartható társadalom. A fenntartható társadalom definíciója: a fenntartható társadalom tiszteletben tartja az élővilág sokféleségét, állandóan és tudatosan munkálkodik azon, hogy az emberi fogyasztást egyensúlyban tartsa a többi élő igényeivel és az ökoszisztémák regeneratív képességével, megőrzi a természeti tőkét. A fenntartható fejlődés számtalan tanulmányban részletezett és gyakran citált elvei, legfontosabb szemléleti tényezői néhány mondatban összefoglalhatók. A konkrét elemek a szemléleti tényezők alapján kifejthetők, kibonthatók és a konkrét helyzethez illeszthetők. A fenntartható városfejlesztés alapelvek közül legfontosabbak a következő elvek, tényezők (kiemelve az önkormányzatokra is vonatkoztatható elemeket): • a problémák átfogó és interdiszciplináris – holisztikus – megközelítése (az önkormányzati döntés előtt a társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatások vizsgálata) • a kölcsönhatások értékelése az egészbe ágyazottan: az integráció (az önkormányzat az elkülönítve kezelt területeket összevonja és így értékeli a megvalósulás hatásait a környezetre és a társadalomra) • a megelőzés elvének alkalmazása, a prevenció (az önkormányzat döntéseinek meghozatalakor erkölcsileg és anyagilag is érdekelt abban, hogy megelőzze az újabb problémák kialakulását) • a helyi erőforrások hasznosítása (az önkormányzat érdekelt a helyi erőforrások fejlesztésében és használatában) • az érték fogalmának kiterjesztése a nem anyagi értékekre is (az önkormányzat óvja és ápolja azokat a helyi kulturális hagyományokat, amelyek a helyi emberek tradicionális környezeti viszonyát őrzik) • a környezeti erőforrások megőrzése (az önkormányzat környezetvédelmi feladatait olyan módon tervezi, fontolja meg és hajtja végre, amely nem jár átterhelésekkel a különböző környezeti közegek, földrajzi helyek és természeti erőforrások között) • sokféleség megőrzése (diverzifikáltság) (az önkormányzat a természeti, társadalmi- és épített környezet sokféleségének megőrzésére törekszik) • terhelhetőség és használati intenzitás, az eltartó-képesség (az önkormányzat fejlesztései során értékeli a környezet terhelhetőségét és eltartó-képességét) • ökoláncok szervezése, a szinergiára és egyensúlyra építve (az önkormányzat a folyamatok önfenntartó körfolyamatokká szervezésére törekszik, elősegítve, hogy egyensúly alakuljon ki az elemek között)



• a döntések legalacsonyabb szintre helyezése, vagyis a szubszidiaritás elve (az önkormányzat támogatja a helyi közösség fejlesztéseit, tudva, hogy a fenntarthatóság függ a helyi közösség önmeghatározó- és cselekvő képességétől) • az együttélés, az egymás mellett élés és a kölcsönös előnyök mentén szerveződés, a koegzisztencia elve (az önkormányzat tájékoztatja az érintett közösséget, bevonja az előkészítésbe és a döntéshozatalba).

5. ábra. A Kopaszi-gát környezete (Budapest) Önellenőrző kérdések, feladatok 1. Mi jellemzi az alábbiak közül leginkább a település fogalmát? 2. Mi határozza meg egy-egy tevékenység gazdaságosságát? 3. Mi a fenntartható fejlődés alapja? 4. Ha röviden kell jellemeznie a fenntartható társadalmat, mi lenne az? 5. Melyik elem nem része a fenntartható környezet modelljének? Jelölje meg a hamis választ! társadalom, gazdaság, környezet, kommunikáció


2. fejezet - A település és a táj Az emberi tevékenységek eredeti célja a létfenntartásért folytatott küzdelem volt, mint az élőlények esetében általában. Az ember intelligenciája révén képessé vált arra, hogy tanulással mindig újabb és újabb információkat, hatalmas tudást halmozzon fel. Ez a tudás nemcsak az ember túlélési képességeit javította, hanem tapasztalathoz, ezzel további tudáshoz juttatta. A tapasztalat minőségét meghatározza az, hogy milyen körülményekhez kell(ett) alkalmazkodnia, vagyis meghatározza a hely és a hely valamennyi adottsága. Máshogy kell alkalmazkodni a Szahara sivatagi klímájához, máshogy Tibet fennsíkjához, a tajgához vagy éppen az alföldi tájhoz. Más éghajlat, más domborzat, más növények és állatok. Más anyagokból lehet eszközöket készíteni, más a táplálék: máshogy kell élni. A természeti környezet meghatározó szerepét az bizonyítja, hogy a települések kialakulásában, fejlődésében meghatározó szerepet játszik a klíma, a domborzat, a vízrajz, az ásványi kincsek, általában a növényvilág (flóra) és az állatvilág (fauna), a talaj- és termőhelyi adottságok és még néhány más szempont érvényesülése. A települések szempontjából a leglényegesebb kérdés az, hogy ezek a jellegzetes adottságok hogyan érvényesülnek a táj használata során, azaz milyen a táj használatának módja, kultúrája

1. 2.1. A település és a környezet adottságai A helyi viszonyok és az építészet összefüggését példázza a hollókői parasztház és „vándorlása”. A palóc falu a Cserhát hegységben fekszik, ahol a vulkáni eredetű kő és az erdőségek fája kiváló építőanyagot biztosított a falu megépítéséhez. A palócok a kőből épített lábazatra emelték a faoszlopos homloktornácos épületet, amit füstlyukas kontyolt nyeregtetővel koronáztak és cseréppel borítottak. A tót atyafiak Békés megyében megtelepedvén áttelepítették a házépítés tudományát, fejükben hordozva a mintát. Az alföldi táj azonban fukarkodik a kőben és a fában, de tudták, hogy a háznak homlok- vagy előtornáccal és füstlyukas kontyolt nyeregtetővel kell rendelkeznie. A filigrán faoszlopokat testes vályog pillérek helyettesítették. A füstlyukas konty ugyan elmaradt, de az oromfalon megjelenik a párkány határozott vonala. A tótkomlósi vagy békéscsabai szlovák tájház „genetikailag” rokonságot mutat ősével a hollókőivel, bár a helyi adottságok módosították formavilágát.

6. ábra. Palóc ház, Hollókő. (forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/3/3a/Hko_Kossuth_117.jpg)


A település és a táj

7. ábra. Szlovák tájház, 47d1464bdbd1b.jpg)

Békéscsaba.

(forrás:

http://www.hotelfiume.hu/kis_kep/hotel-fiume-galeria-

A település és a domborzat A magas hegyek biztonságos, jól védhető fellegvárak építésének lehetőségét kínálják. A biztonság különösen igaz az olyan esetekben, mint például a perui Machu Picchu. A magasság biztosította védettség nagy előny, de ára van. A javak legalább egy részét fel kell juttatni a magasba, ahol minden nem termelhető meg. A meredek hegyoldalon vezető arasznyi ösvény védelem a támadókkal szemben, de nehéz a szállítás is. A perui Machu Picchu, az Andokban épült királyi város érdekessége, hogy több telep épült a magasban és közöttük horizontális kapcsolatok alakultak ki a völgyek érintése nélkül.



8. ábra. A Machu Picchu (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Machu_Picchu) A hegyvidék lejtője meghatározza az építmények alaprajzi méreteit és alakját, mert az alaprajzi méret bármilyen irányú növelése jelentős nehézségeket támaszt vagy a magassági különbségek kiegyenlítése vagy a hegyről lerohanó vizek elvezetése terén. Ezért alakult ki a hegyvidéki halászfalvak halmazszerű épületegyüttesének jellegzetes karaktere vagy az erdélyi hegyvidéki épületek közel négyzetes alaprajzi formája.



9. ábra. Manarola, Cinque Terre, Olaszország (forrás: http://www.wallpaperweb.org/wallpaper/known_places/1600x1200/Manarola_Cinque_Terre_Italy.jpg)

10. ábra. A lejtős terepen egy közel négyzetes alaprajzú épületet könnyebb elhelyezni. Üdülő az Alpokban („Alps Holiday House”). Sík terepen kevesebb kötöttség alakította az épületek és a települések szerkezetét. A megközelítés nehézségei helyett éppen az átláthatóság, illetve a védtelenség vált a települések kialakítását befolyásoló fő tényezővé. Telepítésüknél az esővíz elvezetése vagy éppen lefolyástalansága is meghatározó szempont volt. A mélyebb 13 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


fekvésű területek vizenyős tájai ugyan sok szempontból biztonságot jelentettek az ellenségekkel szemben, de a víz könnyen tönkretehetett mindent. Nagy gonddal és körültekintéssel kellett kiválasztani a hajlék helyét, azokat a csekély magasságú szárazulatokat, melyeket a víz nem érhet el. Ennek szép példája Győr, „a vizek városa” is, ahol a vizek összefolyásánál kialakult szigetek jelentették a város korai elődjeinek alapjait. A település és a víz A folyó, a tó vagy a tenger ideális terepet biztosított a szegélylakók társadalmának. A folyó vagy a tó biztosította az ivóvizet, az élelem egy részét, az építéshez szükséges homokot, kavicsot. A víz biztos védelmet jelentett a meglepetésszerű támadásokkal szemben, elválasztott. Ugyanakkor össze is kötött, mert már kezdetleges tutajokkal, csónakokkal is el lehetett jutni más vízparti lakott helyekre. Egy-egy folyó gyakran komoly stratégiai szerepet játszott a települések megalapításakor. Például a Római Birodalom határait őrző Aquincum a Limes mentén éppen ott épült meg, ahol a Duna több apró sziget között tartott dél felé. A víz jelenléte az ember létfeltétele. A folyók és tavak léte vagy csak víz ideiglenes léte meghatározta egyes kultúrák alakulását. A Nílus rendszeres áradásának a mezőgazdaságra és a Nílus-völgyi kultúrák fejlődésére gyakorolt hatása közismert. Az áradásokat követően a folyó partjain visszamaradt magas szervesanyag-tartalmú hordalék bőséges terméssel kárpótolta az áradás kárait. A vízrajz megváltoztatása alapjaiban átrendezheti a környezet ökológiai rendjét és ezen keresztül akár a teljes gazdaságot is. A vizek – ha közvetve is – szerepet játszottak a magyar tanyarendszer második hullámának kialakulásában is, mert a gabona-konjunktúra kezdetein az ősztől – tavaszig a településeket övező szinte átjárhatatlan vizenyős területek, sártenger miatt a falu távolabbi területein termesztett gabona védelme megkívánta a gazdálkodók személyes jelenlétet. A korábban elnéptelenedett Alföldön megtelepedő tanyák A Tisza szabályozásával felgyorsult a területeken összegyűlt vizek elvezetése és az árvizek is ritkábbak lettek.

11. ábra. Velence, Dolfin-Manin-palota (forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/21/Venice__Palazzo_Dolfin-Manin.jpg) A település és a klíma Az éghajlat és az időjárás jellemzői lényegében azonosak, mindkettőt a hőmérséklet, a sugárzás, a napsütés mértéke, a páratartalom, a csapadék-viszonyok, a légnyomás, a légmozgás és még számos más tényező írja le.



Mégis jelentős különbség van a két fogalom között, mert az időjárás a pillanatnyi viszonyokat írja le, az éghajlat a tartósabb trendeket, melyek megengednek akár durva eltéréseket is. A világ leghidegebb és legmelegebb lakott helyének legkisebb és legnagyobb mért hőmérséklete között több mint száztíz fok mutatkozik. És ez csak a lakott területek közötti hőmérsékleti különbség! A Földön ennél szélsőségesebb viszonyok is vannak. Ilyen körülmények között is élnek emberek, épültek települések. A szélsőséges hőmérsékleti viszonyok próbára teszik az ilyen települések lakót, a helyi gazdaságot és az épített környezettel szemben is sajátos elvárások fogalmazódnak meg. Az élet alkalmazkodik a körülményekhez, ami a szél és a szél hatásai elleni védekezésben jelenik meg. A korábbiaknál nagyobb széllökések gyakoriságának emelkedése miatt komoly figyelmet kell fordítani az épületek tervezésére, elhelyezésére, klimatikus tervezésére, többek között a nagyobb széllökések elviselésére alkalmas épületszerkezetek kidolgozására. A műszaki előírások, szabványok követik a klimatikus változásokat.

12. ábra. Tornádó pusztítása Kansas államban http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e0/Greensburg_kansas_tornado.jpg)

(USA)

(forrás:

2. 2.2. A település és a katasztrófák A települések fejlődését a természet pusztító és az ember önpusztító ereje egyaránt alakíthatja. A két csoportban annyi a közös, hogy a veszély elmúltával – ha lehetséges – az emberek újra és újra visszaköltöznek e veszélyeztetett térségekbe. (Lásd még: E.T. Hall: Rejtett dimenziók Gondolat, Budapest, 1975 (Katalizátor Iroda, Budapest, 1995) A katasztrófák hosszú időre és akár teljesen átalakíthatják a környezetet, sőt kultúrák pusztulását is okozhatják. A település és a földmozgások (földrengés, szökőár) Egy tűzhányó kitörését kísérő földrengés és az ezt követő szökőár egyes esetekben teljes kultúrák pusztulását is okozta. A legismertebb a Santorini szigetek helyén egykor emelkedő tűzhányó, melynek felrobbanásakor a keletkezett hatalmas szökőár elsöpörte a kor legvirágzóbb kultúráját, a krétai kultúrát. A virágzó minószi kultúra, a krétai civilizáció a Földközi-tengeri hajózáson alapult. A tengeri kereskedelemre épült, ami ösztönözte a korabeli gazdaság innovatív fejlesztését. A szökőár elpusztította a kikötőket. „Navigare necesse est”, így a hajók más kikötőkbe szoktak és a korábbi kikötővárosok szerepüket már sohasem tudták visszaszerezni. A krétai civilizáció regenerálására a kikötők hiányában meggyengült gazdaság képtelen volt: a vég elkerülhetetlenné vált. 15 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


13. ábra. Santorini szigete a felrobbanás után (Landsat) (forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/archive/1/14/20101211194746!Santorini_Landsat.jpg) A település és a járvány A történelem során a járványok brutális pusztításai alapvetően befolyásolták egy-egy térség fejlődésének irányát. Egyes területek elnéptelenedtek, az emberek más területekre menekültek, átrendezve a települések közötti viszonyokat is. A hírhedt pestisjárványok Európa számos országában radikálisan lecsökkentették a népesség számát és átrendezték megoszlását és gazdaságát is. „Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt. Ekkor, például Konstantinápoly 500 000 lakójából kb. 100 000 maradt életben.” (David Keys: Katasztrófa, Vince Kiadó, Budapest, 2002, 41. old.) A járvány a XIV. és a XVII. században is vissza-visszatért és jelentős pusztítást végzett az európai lakosság körében.



14. ábra. A legnagyobb európai pestisjárvány terjedése http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/15/Bubonic_plague-en.svg)

(1347-1351)

(forrás:

A település és az árvíz Az árvizek szörnyű pusztításai sok esetben településtervezési tényezővé váltak, mint például Budapesten, ahol az 1838-as nagy árvíz után alakították ki a Duna mai partfalainak nyomvonalát. A kétszintes rakpartok megvalósításával alakult ki Budapest mai dunaparti beépítése a XX. század elejére.



15. ábra. Az 1838-as pesti árvíz; a jégtorlódásból adódó jeges árvíz szinte a teljes várost elpusztította (Jos. Trentsenszky (József): Der Heumarkt (A Széna piac)) (forrás: http://www.szonyi.hu/pictures11_20/282.jpg) Szeged mai sugaras gyűrűs városszerkezete a hírhedt 1879-es tiszai árvíz pusztítását követően alakult ki 18801883 között. Lechner Lajos kidolgozta és 1880-ban közzétette „A Szeged szab. kir. város újjáalakítására készített terv magyarázatá"-t. Legfontosabbnak a város területének árvíz ellen való lehető biztosítását és a „város megfelelő és helyes beosztását” tekintette, de a kereskedelem és a közlekedés fejlesztése érdekében szükséges építési munkákon túl kitért az egészségügyi építkezésekre, a középületek és közkertek elhelyezésére és az esztétikai szempontokra is.



16. ábra. Szeged városának településszerkezete Palugyay Ignácz és Lukács Ignácz 1853. évi várostérképén (forrás)



17. ábra. Szeged új, sugaras-gyűrűs városszerkezete 1907. (forrás) A lejtős terepszakaszokra épült településekben az időszakosan, hirtelen megjelenő nagy mennyiségű felszíni vizek elvezetése a vízgyűjtő terület egészét magában foglaló vízelvezető-rendszer kiépítést igényli, az árkok méretezett hálózatától a kisebb-nagyobb záportározókig.

3. 2.3. A település és az ember okozta pusztítás A piacok és az erőforrások birtoklásáért folytatott háborúk utáni helyreállítások gyakran nemcsak a települések megjelenésének, hanem működésének teljes átalakításával jártak.



18. ábra. Drezda, a német város bombázás után (1945.) (forrás) Az értelmetlen pusztítás szinonimája, a terrorizmus is települési kockázat forrása. A World Trade Center tornyainak összeomlása (2001) döntő hatást gyakorolt New York-ra, az USA-ra és az egész világra, településtervezési szempontból is. Egy biztos: az ellenőrizhetőbb, a terrortámadás kisebb kockázatát hordozó környezet kora következik, miközben a magasházak piacán nap mint nap újabb rekord aspiráns tervek jelentkeznek.



19. ábra. A World Trade Center 2000. nyarán (forrás) A közlekedési balesetek veszélyesek, de szerencsére általában lokális hatásúak. Az igazán veszélyesek és akár a településfejlődést is befolyásolják azok a katasztrófák másodlagos környezeti hatásai, melyek a környezet egy részét átmenetileg vagy véglegesen tönkre is teszik. Csernobil atomerőművének felrobbanása (1986) halott zónává tett egy hatalmas sugárfertőzött területet, vagy Fukushima (2011) környezete is átalakul a sugárzás miatt. A világ első vörösiszap katasztrófája (2010) több település életét tette tönkre néhány perc alatt. Az Ajkai Timföldgyár vörösiszap tároló medencéjének fala megrepedt és többszázezer köbméter lúgos oldat zúdult elsősorban a szomszédos Kolontárra, Devecserre, Somlóvásárhelyre és környezetükre. Kolontár egy részét le kellett bontani és Devecserben is új városrész születik az elpusztult területek újjáépítése során. A helyi társadalom, gazdaság és környezet teljeskörű regenerálódása, a táj organikus rekultivációja hosszú időt igényel. Az elpusztult, lakhatatlanná vált városrészek újjáépítése, visszapótlása az érintett települések más területein valósulhat meg, míg az elárasztott területek rekultiváció utáni hasznosítása további elemzések alapján határozható meg (emlékpark stb.).



20. ábra. Az átszakadt tározó északnyugati sarka 5 nappal a katasztrófa után (forrás) Önellenőrző kérdések, feladatok 1. Melyik tényező határozza meg egy népi épület kialakítását? 2. Van-e jelentősége a domborzatnak a beépítések során? 3. Volt-e jelentősége a tanyarendszer kialakulásában a belvizeknek? 4. Melyik kultúrát pusztította el egy szökőár a mai ismereteink szerint? 5. Mely település környezete néptelenedett el egy katasztrófa után?


3. fejezet - A település és tágabb környezete 1. 3.1. A település és a térség Egy település – eltekintve extrém fekvésű, elszigetelt települések viszonylag ritka esetétől – általában nem értelmezhető a környezete nélkül. A modern gazdaság és a társadalmi munkamegosztás eredményeként a települések általában nem önellátóak, ezért többé-kevésbé környezetükre utaltak. Az importra szoruló, importra épülő gazdasággal működő települések függnek a környezetüktől, míg az exportáló típusúak inkább nem.

2. 3.2 Térségi (regionális) összefüggések Régió, térség, terület A települések a környezetükkel együtt értelmezhetők. A korai civilizációk önfenntartó közösségei között az árucsere megindulásától kezdve a kapcsolatrendszer és ezzel az összefüggő terület egyre kiterjedtebbé vált. Ebben a vonatkozásban a világ a folyamatos globalizáció világában él. A munkamegosztás bővülése és a technikai feltételek javulása megnövelte a kapcsolatok sebességét, ezzel kitolta az ugyanolyan idő alatt elérhető világ határait. A fizikai kapcsolatok bővülése lassan a teljes bolygóra kiterjedt (még inkább igaz ez a műholdas kapcsolatokon alapuló, „valós idejű” kommunikációra). A települések szerveződései együttműködésüket lassan kiterjesztették a termelési, kereskedelmi, pénzügyi, információs rendszerek összehangolására is. A kialakuló munkamegosztás a térbeli rendszer együttes kezelését igényelte, már a XIX. században. A gazdasági hatékonyság növelésének igénye magával hozta a regionális tervezés igényét. A településcsoport, kistérség, régió, ország, kontinens léptékű egymásra épülő rendszerek együttes tervezése ma már nemcsak valóság, hanem szükségszerűség is.

21. ábra. Boston (USA) műholdas hőkép jól szemlélteti a bostoni (USA) agglomeráció urbánus területeinek kiterjedését (forrás: http://www.urbanheatislands.com/)


A település és tágabb környezete

A regionális tervezés sajátos szakterület, melynek összefüggései szorosan meghatározzák a települések fejlődését, ugyanakkor a településtervezés csak mint inputot használja, akárcsak az építészeti tervezés a településtervezést. A regionális fejlesztés és a regionális rendezés tervezése szorosan összefügg a települések fejlődésével, meghatározva azokat a makroszintű fejlesztési és rendezési elemeket, amelyek a tér fejlődősében meghatározók. Ezek a társadalmi, a gazdasági, a fizikai (természeti és művi) környezet átfogó szabályozásával behatárolják egy-egy kisebb térség vagy település fejlődési irányait. Például egy országos közlekedési hálózati elem megvalósításának nyomvonala alapjaiban meghatározhatja egy térség lehetőségeit. Ha a Dunántúlt és az Alföldet kelet–nyugati irányban összekötő gyorsforgalmi út nyomvonala felfűzi például Szolnokot, Dunaújvárost és Veszprémet, akkor e települések szerepe átalakul, egymás közötti munkamegosztásuk, vonzáskörzetükben betöltött szerepük változása sajátos specializációt igényel. Ha Veszprém helyzetét tekintjük, akkor ez a kapcsolat segíthet a város regionális térszervező szerepének megerősítésében, de nem mindegy, hogy ugyanez a tengely érinti-e Székesfehérvárt, vagy sem. Ha érinti, akkor az M7-es autópálya és a tervezett új út csomóponti helyzetbe hozza a várost, amely ebben az esetben kedvezőbb helyzetbe kerül, és megerősítheti az 1990-es években megszerzett pozícióit (ebben az évtizedben Székesfehérvár vonzó befektetési centrumként a világ legdinamikusabban fejlődő városa is volt). Ha a tervezett útvonal nem érinti Székesfehérvárt, akkor Veszprém versenypozíciói relatíve erősödnek, kiegyensúlyozottabb regionális szerepet tölthet be. Példa: Budapest Európa szerkezetében A Kárpát-medence a Duna völgyében szinte mindig lakott volt. Ennek egyszerű oka van: az ember hamar meglátta, hogy a folyó ellátja vízzel és hallal, megvéd az ellenségek támadásától, egy tutajon viszonylag könnyű eljutni egyik helyről a másikra, a gázlókon mégis kapcsolatot lehet teremteni a túlparttal. A vízpart optimális körülményeket biztosított az ember letelepedéséhez. A Római Birodalom idején fontos elválasztó vonal, a Barbaricum és Pannonia között ugyanakkor a folyó összeköttetést biztosított a határvonal erődítései között. A Limes vonala nemcsak katonai jelentőségű határvonal, de kultúrákat összekötő nemzetközi útvonal is volt. A folyó mindig nemzetek közötti összekötő szerepet töltött be. Gróf Széchenyi Ödön – mikor hajója, a Hableány fedélzetén a Duna-Majna-Rajna-Marne-Szajna útvonalon érkezett az 1867-es párizsi világkiállításra – bebizonyította hogy a Duna egész Európát összeköti az Atlanti óceántól a Fekete tengeren át a Földközi tengerig (Széchenyi megkapta a francia Becsületrendet, a hajó a világkiállítás díját).



22. ábra. A Duna-Majna-Rajna nemzetközi viziút-rendszer átszeli Európát Rotterdamtól Sulináig, több ezer kilométerrel lerövidítve a két pont közötti viziutat. Európán belüli földrajzi helyzete egyedülálló adottságokat biztosít a város makroregionális szerepének megértéséhez, jövőképének kialakításához. Budapest az európai kontinens egyetlen minden irányból jól átjárható keresztezésében helyezkedik el.



23. ábra. Budapesttől 1500 km-en belül fekszik szinte valamennyi európai főváros, Budapest Európa középpontjában fekszik. Budapest és a Kárpát-medence Kis túlzással úgy is mondhatnánk, hogy Budapesten kereszteződik a London – Budapest – Isztambul - Bagdad (M1-M5) autópálya és a Moszkva – Kijev – Budapest – Trieszt (M3-M7) autópálya. Előbbi az Európai Unió tagállamai és a Közel-Kelet több százmilliós népességű piacai között teremt kapcsolatot, míg az utóbbi a volt Szovjetunió utódállamai és az Adriaticum ugyancsak jelentős piacait köti össze és e két hatalmas piac Budapesten kereszteződik, Budapest a csomópont. München, Bécs, Pozsony, Kijev vagy Lvov megállóhelyek, az igazi csomópont, a valódi találkozási pont Budapest. Ez a geográfiai helyzet nem változtatható meg, de egykönnyen még csak nem is gyengíthető.



24. ábra. Budapest sajátos makroregionális pozícióban, egy csaknem egymilliárd fős piac elérésére alkalmas helyen fekszik. A Kárpát-medencét övező hegyeket megkerülve Kelet-Európa és Nyugat-Európa összekapcsolódik a Lengyelsíkságon, de nem alkot csomópontot a Dél-Európai térséggel és a Közel-Kelet felé is erősen korlátozottak a kapcsolatépítés fizikai lehetőségei. Dél felől ugyan létezik egy a medence elkerülésére alkalmas útvonal, Szlovénia – Horvátország – Szerbia érintésével, de ez a kapcsolat nem biztosít közvetlen összeköttetést Oroszország, Ukrajna és a szovjet utódállamok felé. A medence – mint földrajzi fogalom – további szervező szerep betöltésére is teszi alkalmassá Magyarországot és Budapest környezetét. A hegygerincek gyűrűben kialakult síkvidéki térséget kiválóan szervezheti Budapest és térsége. Ezek az adottságok komoly kihívásokat és egyedi fejlesztési lehetőségek feltételeit kínálja a térség számára. Budapest közvetítő szerepre alkalmas pozícióban fekszik. A „közvetítő” szó ebben az összefüggésben funkciót jelent: a résztvevők közötti kapcsolat megteremtését. Lehet egy harmadik elem a két összekötni kívánt rész között, de lehet maga hely is, az a terület, mely megteremti a kapcsolatot a két fél között. Budapest mindkét értelemben alkalmas lehet: kiváló terep a kapcsolatok megteremtésében. A hely adottságaiból következik a találkozás, ami maga kínálja fel a közvetítés lehetőségét. A hely kiválóan alkalmas a magas szintű kulturális tudományos háttér biztosítására. 28 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


Ugyanakkor a város tudatosan is törekedhet arra, hogy közvetítő szerepet töltsön be a régiónban. Ehhez ki kell építeni a megfelelő kapcsolatokat, de meg kell teremteni a kapcsolatok kiszolgálásához szükséges infrastruktúrát is. Mindezt olyan magas színvonalon, ami valóban vonzóvá teszi Budapestet arra, hogy helyet adhasson a nemzetközi rendezvényeknek, tudományos, kulturális, művészeti, sport vagy bármi más eseményeknek. A konferenciaszervezés, a kiállítások megszerzése, a kulturális események rendezése terén Budapest a KeletKözép-Európai régió léptékében bizonyosan versenyképes lehet. Ez a térség jelentős, hiszen Magyarország és a körülötte fekvő országok népessége (Csehország, Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia és Ukrajna egy része) több mint 120.000.000 fős piacot jelent, ami összemérhető azzal a nagyságrenddel, amit Németország és Franciaország együtt alkot.

3. 3.3. Térségi (agglomerációs) összefüggések A települések viszonya A települések viszonya A településfejlődés folyamatai a mumfordi képletet követik. A jellemzően önfenntartásra berendezkedő közösségek kezdeti honfoglalása után a munkamegosztással kialakult a kereskedelem, a kereskedelmi központok jellegzetes földrajzi pontokhoz (útkeresztezések, átkelési pontok, gázlók, hidak, kikötők) kötődő rendszere. Az önálló települések együttműködő rendszerét a hatalmi központok fogták újabb egységbe, egyházi, katonai, igazgatási vagy más hatalmi szempontok alapján. E térségek között a viszonylag gyors helyváltoztatás lehetősége, a vasút és főleg a motorizáció teremtette meg a munkamegosztás, illetve az együttműködés új alapját. A szerveződési forma is követte a feltételek változását: kialakultak a vonzáskörzetek, az agglomerálódó térségek és az agglomerációk. Az agglomerációk egyre dinamikusabb kiterjedése következtében egyes szakaszokon az agglomerációk összeépültek és kiterjedt un. „város-régiót” képeztek. A Ruhr-vidék, Japán vagy az USA keleti partjának kiterjedt települési együttesei közismertek. A városi népesség növekedése egyre dinamikusabb. 1800ban egyedül London népessége érte el az egymilliót. Ebben az időben a világ száz legnagyobb városában összesen 20 millió ember élt, 1900-ban már összesen 540 millió. Egyes elemzések szerint 2025-ben a világ népességének csaknem fele városlakó lesz, többségükben bádogvárosokban…

25. ábra. A városlakók jelentős hányada már ma is bádogvárosokban él (2007.) (forrás) Vonzáskapcsolat: egyirányú kapcsolat két település között. A vonzott település elsősorban a munkaerő letelepítésében játszik szerepet („alvóváros”), ugyanakkor a központi település szociális, munkahelyi és műszaki infrastruktúrájára települ. Agglomerálódó térség: a települések között kölcsönös egymásra-utaltság kezd kialakulni, de jellemző marad a hierarchikus kapcsolat. Az agglomerálódó térség települései továbbra is elsősorban a munkaerő letelepítésében játszanak szerepet, a központi település szociális, munkahelyi és műszaki infrastruktúrájára települnek, de kezd



kibontakozni a központi és a többi település közötti munkamegosztás, a „kifelé irányuló” (munkahely, lakóhely, intézmény stb.) kapcsolatok szerepe növekszik. Agglomeráció: a települések között kölcsönös egymásrautaltság magas színvonalú és intenzív. A központi település magasabb fejlettsége ugyan nyilvánvaló, de a terület működését a munkamegosztásra alapulóan az előnyök kölcsönös kihasználása (munkahely, lakóhely, intézmény, üdülés, rekreáció, vendég-forgalom stb.) és a hátrányok közös csökkentése (infrastruktúra, környezeti állapot, hulladékártalmanítás stb.), az érdekeken alapuló (teljes vagy részleges) együttműködés befolyásolja (ebben az értelemben Budapest és térsége jelenleg az agglomerációs fejlődés kezdeti stádiumában van).

26. ábra. A budapesti agglomeráció települései http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/7/7c/Budapesti_agglomer%C3%A1ci%C3%B3.JPG)

(forrás:

A következő területfejlődési, területszerveződési szakasz alapjait az információszállítás forradalma teremtette meg. A piaci verseny és az azonnali információcsere lehetővé és szükségessé teszi, hogy a viszonylag távoli piacokon jelen lévő vállalkozások egységes piaci követelmények között működhessenek. A globalizáció eredményeként egyre fontosabb a piacok egységesítése, a kiszámíthatóság. Ezt a célt szolgálják a nemzetközi szervezetek, szövetségek, mint amilyen az Európai Közösség is. Az egységes követelményrendszer könnyebb és gyorsabb reakciókat tesz lehetővé, a nemzetközi piac hatékonyabb működését teszi lehetővé. Példa: Budapest és agglomerációja Budapest és Magyarország területének térbeli viszonya, elhelyezkedése a történelem következménye. A trianoni döntés után nemcsak területeinek jelentős részét veszítette el az ország, de a települések közötti kapcsolatokat biztosító vasútvonal összekötő vonalai is az országhatáron kívülre kerültek. A korábbi gazdasági-, egyházi-, közigazgatási- és kulturális központok helyett újaknak kellett kialakulniuk, melyek a leszűkült regionális piacaik és perifériális fekvésük miatt nem képesek olyan mértékben megerősödni, hogy valóban versenyképesek legyenek. Bár Magyarország és a szomszédos államok EU csatlakozása komoly esélyt ad a regionális együttműködésre, ugyanakkor a piacok átfedése konkurenciaharcokat is eredményezhet. Budapest nem önállóan lebeg az európai regionális térben, hanem a környezetével együtt. Ez a környezet egy igen tág környezet, mely az ország fővárosaként, értelemszerűen kiterjed az ország teljes területére, de ezen belül a természetes régióközpontokra, de leszűkíthető arra a térségre is, amellyel mindennapos munkamegosztás alakult ki. Ezt a térséget kell Budapesti agglomerációként kezelni. A kölcsönkapcsolatokon kell legyen a hangsúly, vagyis azokon az összefüggéseken, melyek mindkét fél számára kölcsönös előnyöket biztosítanak.



1990-2010 között az ebben az értelemben vett agglomeráció és a főváros kapcsolata nem öltött tényleges működő kapcsolatot, bár néhány elkerülhetetlen esetben létrejöttek megállapodások (egyes közművek, tömegközlekedés stb.). A jövőbeli kapcsolat a tervezett együttműködés talajára kell, hogy épüljön, a előnyöket kiaknázó egymásrautaltságra. London híres agglomerációja olyan hatékonysággal szervezi az országnyi régió életét, hogy egyre bővült az agglomerációhoz csatolt települések köre. Az együttműködésnek – a közös infrastruktúrától az intézményhálózaton át a turisztikai elemeken át – számtalan előnye lehet és van. Előnyös a társas viszony, mert nem kell minden településnek komplex struktúrát kialakítania és fenntartania, a lehetőségek széles választékát, kínálatát nem egyetlen településnek kell kiépítenie, hanem kölcsönösségi alapon én adok valami értékeset, ha kapok a másiktól valami hasznosat… ez az együttműködés alapja. A természeti és az anyagi erőforrások szűkössége meggondolandóvá teszi még a nélkülözhetetlen, de önmagában gazdaságtalan tevékenységek egy részének egyedi kiépítését is: a munkamegosztás kifizetődőbb. A makroregionális kapcsolatokat biztosító folyosók, korridorok mentén más tevékenységek szervezhetők, mint az elszigeteltebb természetközeli térségekben. Máshol lehet nagy logisztikai központokat kialakítani és más területek alkalmasak a sportolásra és a rekreációra. Más helyi érték, más táji környezet, más adottságok, más lehetőségek. Az együttműködés legkézenfekvőbb territóriuma a közlekedési infrastruktúra (a vasúttól az elővárosi vasúton át a HÉV-ig), a közösségeket szervező intézményi infrastruktúra. A lakások és minden más olyan funkció, amely növeli a közlekedési terhelést, a környezet igénybevételét, további pontosításokat igényel.

27. ábra. Nagy-London térségének térképe (Google ortofotón) personal.umich.edu/~copyrght/image/solstice/win06/arlbat2/GreaterLondon.jpg)

(forrás:

http://www-

A térségi együttműködések államilag előírt kényszerét rögzítette az Országos Település-hálózatfejlesztési Koncepció, az 1971-es OTK. A Budapesti agglomeráció központrendszere a kapcsolatok hierarchikus viszonyait modellezte. Ma együttműködésre, a horizontális kapcsolatok erősítésére van szükség. A racionális,



fenntartható környezethasználat minden település érdeke, ahol a hiányzó és az újonnan kialakuló funkciókhoz minden polgár a legkedvezőbb helyen, módon és áron juthat hozzá, a lehető legmagasabb miségi szinten. Budapest három város – Pest, Buda és Óbuda – „egységes szerkezetbe foglalásával” született. Ez a tény már önmagában is hordozza az önálló településrészek integrációs problematikáját. Nem éleződött ki a helyzet, mert Óbuda és Buda távoli és eltérő városrészek voltak, önállóságuk tudatos elem maradt, Pest pedig a Duna túloldalán van… Az agglomerálódás második periódusa az 1950-es Nagy-Budapest létrejötte volt, amikoris 23 település tényleges agglomerációvá tette a tervezett (un. „kompakt”) várost. Az 1970-es évek lakótelepei alkották a belső agglomeráció újabb fejlődési periódusát. Tovább lazította a várost a bevásárlóközpontok városon kívülre szorítása. Ezek a fejlesztések nem vettek részt a volt szocialista ipar felhagyott területeinek rekultivációjában, az infrastruktúra felújításában, hanem agglomerálódást, olyan kényszermozgásokat generáltak, amelyek az agglomerációkra jellemző gépkocsi-használathoz vezettek, de a városon belül. A város agglomerációs karakterének feloldása összetett, de elkerülhetetlen feladat. Az új struktúra a kölcsönös előnyökre alapozva is kialakítható és működtethető.

28. ábra. Budapest közigazgatási határainak változásai 1873-tól 1950-ig (forrás: http://ingatlan.net/magazin/wpcontent/uploads/2010/05/budapest.jpg) Önellenőrző kérdések, feladatok 1. a település értelmezhető-e környezete nélkül? 2. Mi az oka a települések együttműködésének? 3. Miért kedvező Magyarország és Budapest térségi (makroregionális) elhelyezkedése? 4. Mi az agglomerációs kapcsolat lényege? 5. Budapest „kompakt város”?


4. fejezet - A település szerkezete A településszerkezet kifejezés hallatán mindenkiben kialakul egy képzet, ami e fogalomhoz tapad. Ebben a megközelítésben a településszerkezet jelentheti a táji-domborzati viszonyokat, a közlekedési hálózatok, a funkciók, a terület-felhasználási egységek szerkezetét, a beépítési módok területi viszonyait, az épített környezet elemeinek szintterületi sűrűségét, beépítettségét, a beépítés magassági viszonyai által alkotott vagy a települési funkcionális egységek használati intenzitásával meghatározott településszerkezetet. A területfelhasználás a terület funkcionális besorolásának tekinthető. A területfelhasználás átfogóan írja le az adott terület funkcionális szerepét, felhasználhatóságának jellemző módjait, az elhelyezhető építmények jellemzőit. A településszerkezeti tervek és a helyi építési szabályzatok, illetve a szabályozási tervek a gyakorlatban minden esetben meghatározzák a területfelhasználás besorolását (területfelhasználási egység). A településszerkezetet – a jogszabályok szerint – az egyes területek felhasználásának módja és a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek térbeli elrendezése határozza meg, vagyis a település szerkezetét a táji, természeti adottságok mellett (mint a domborzat, a vízrajz, a klíma stb.) a szerkezetalakító hálózati elemek és a szerkezetalakító területi egységek formálják.

29. ábra. A világ hét nagyvárosának a népsűrűség 3 dimenziós ábrázolásával megjelenített szerkezete (Jakarta, Párizs, Moszkva, Shanghai, Berlin, London, New York) (forrás: http://alainbertaud.com/3D_Mos_Lon_NY_Sh_Par_Jak_ber.jpg)

1. 4.1. Telekhasználat és beépítés A telkek racionális használatának módja szorosan összefügg a funkcióval. Nyilvánvalóan más és más igényt támaszt a telekkel és a beépítéssel szemben egy családi ház, egy irodaház, egy hipermarket, egy üzem vagy egy raktár. Nemcsak a telek és az épület méretei térhetnek el, hanem a kiszolgálás módja is, más és más a személy33 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A település szerkezete

és teherforgalmuk, gyalogoskapcsolataik intenzitása. Ugyanakkor mégis vannak hasonlóságok és azonosságok még a specialitások mellett is. A különböző funkciójú épületek rendeltetésszerű működésének minden esetben feltétele a megfelelő közlekedési kapcsolat és a megfelelő közművesítettség. Figyelembe kell venni a funkciótól és a környezettől függően eltérő zöldfelületi igényeket is.

30. ábra. Területfelhasználási egységek (Gödöllő településszerkezeti tervének részlete, 2008. Mű-Hely Zrt.) Lakóterületek telekhasználata és beépítése A lakóterületek a települések egyik legkiterjedtebb területfelhasználási egységét alkotják. Általában a települések beépített (beépítésre szánt területeinek) harmadát - felét teszik ki. A lakóterületek magukon hordozzák kialakulásuk, történetük jellemző jegyeit a telekméretektől a beépítés módján át a lakóépületek és a gazdasági épületek kialakításának módjáig. Napjainkban gyakran tapasztaljuk, hogy a lakóterületek sematizálódtak, elvesztették területi jellegüket, bár korábban nem így volt, nem lehetett így.



31. ábra. Amerikai kertváros (Levittown, Pennsylvania, http://blog.lib.umn.edu/ande8939/architecture/LevittownPennsylvania.jpg)

USA)

(forrás:

A családi ház alapesete viszonylag egyszerű sémát követ. A néhány száztól néhány ezer négyzetméterig terjedő telken elhelyezett lakóház és a funkcióhoz illeszkedő kiegészítő épületek (garázs, nyári konyha, medence, kerti építmények stb.) körüli dísz- és konyhakert mellett esetenként – csekély arányban és súllyal – megjelenik a kertművelés, a mezőgazdasági tevékenység. A gazdálkodáshoz kiegészítő épületek szükségesek (ól, karám, istálló és más állattartó épület, siló, csűr, szín, mezőgazdasági gépek tárolására szolgáló épület, füstölő, üvegház, fóliasátor és más hasonló építmények). A telek közterület felőli oldalán, a főhomlokzat előtti kert (ha van előkert) díszkertként jelenik meg, míg az oldal- és a hátsó kert – a beépítési módtól függően eltérő módon – a pihenőkert területe. A hátsó telekhatár mentén általában és hagyományosan a konyhakert, a telek amolyan hátsó zónája alakul ki. A mezőgazdasági termelésre is alkalmas falusi lakóház általában szabadon vagy az oldalsó telekhatáron áll. Az egylakásos telkes városi lakóház állhat a telek közepén vagy az oldalsó telekhatáron, de lehet ikerház is, sőt kisvárosias zártsorú épület is. A beépítés jellegét és a telekhasználat módját meghatározza a terület domborzata, magassági viszonyai, a telek lejtése, illetve tájolása.



32. ábra. A ház a kert része és a kert a ház része A többlakásos lakóépületek esetén jelentős eltérések lehetnek a jellegzetes típusok között. A családi ház modelljét követő, de több lakást magában foglaló épület a telek közepén álló többlakásos társasház. A kertjére jellemző, hogy az általában teljes egészében díszkert. A garázsok általában az épület alatt vagy annak földszintjén, esetleg sor- vagy támfalgarázsban vannak. Mivel a társasházi telkek általában a megengedett mértékig beépítettek, általában nem jellemző, hogy kiegészítő épületek alakuljanak ki ezeken a telkeken. Ugyanakkor egyre nagyobb gond a növekvő számú személygépkocsi telken belüli elhelyezése. Az építésük idején gyér gépkocsi-ellátottság miatt az újabb járművek elhelyezése garázsban nem lehetséges. Egyes esetekben – amikor a telekre be lehet hajtani gépkocsival – bizonyos számú önálló garázs a telken is elhelyezhető volt. A többi autó már kiszorult a közterületekre, az utcákba. A XIX. és XX. század első évtizedeiben kiépített zártsorú, városias beépítésű területeken szinte minden autó számára a közterületen, az utcákon van hely. A forgalmasabb utcák mentén és jellemzően a zártsorú beépítésű telkeken a nem lakás funkciójú helyiségek (üzlet, iroda, garázs, egyéb funkció) a földszinten kapnak helyet. A forgalmasabb utcákon a történeti beépítésekben ezért alakult ki a földszinti üzletekhez, szolgáltatásokhoz tartozó irodaszint, a mezzanine szint az utcavonalon álló épületrészben, míg felette a homlokzat hosszát növelő, a főhomlokzat felületét megtörő, „udvarszerű térbővület” (court d’honneur) mentén épültek a teraszra néző lakószintek.



33. ábra. Többlakásos beépítés kerthasználata (Paskal Park, Budapest, Terv Várkert Kft.) (forrás: http://www.varkert-terv.hu/Paskal_Park.jpg) Lakás és lakás, illetve lakóterület és lakóterület között óriási különbség is lehet. A lakás vagy a lakóterület értékét a mindenkori divat mellett elsősorban a lakás, a telek településszerkezeti helye, fekvése határozza meg. Az épületet, a lakást a tulajdonos az igényeinek megfelelően alakíthatja ki vagy változtathatja: a hely azonban



adottság. A hely más módon is differenciál: például más alapokra épült a bérlakás-állomány Budán és másra Pesten. Előbbi a polgári gyökerekből, utóbbi a kertes területek befogadásának hagyományaiból táplálkozott. A hagyományos és a korszerű lakóformák közötti különbségek alapja a gazdaságosság, a racionalitás. A tulajdonos részéről a tervezett, a fejlesztő részéről a fizetőképes kereslet által igényelt lakás-szintterület felől közelíthető meg a telekméret, a lakássűrűség és a beépítés jellege. A település, a köz oldaláról is mutatkozik egyfajta racionalitás. A lakások, illetve a telkek közüzemi ellátása, a közterületek működtetése a települések feladata. A gazdaságosabb anyag- és energiafelhasználás érdekében célszerű bizonyos átlagos lakássűrűséget elérni. A nyugat-európai gyakorlatban hektáronként mintegy 35 lakás az az átlagos sűrűség, amely már elfogadható üzemeltetési költségekkel tartható fenn.

34. ábra. Hagyományos beépítésű városi terület Budapesten Intézményterületek telekhasználata és beépítése Az óvoda és az iskola sémája viszonylag egyszerű és áttekinthető. Az önálló telket, jelentős szabad területet igénylő, viszonylag alacsony beépítettségű (legfeljebb 25%), továbbá szabad területekkel, kerttel, az iskola esetében sportpályával is rendelkező intézmény általában szabadonálló beépítési módú, de természetesen a települések központjában elhelyezett gyermekintézmény kerülhet akár zártsorú beépítésű területre is. Fontos szempont, hogy a gyerekek belső világa és a külvilág közötti ellenőrzött kapcsolat legyen. Ennek megfelelően kell kialakítani a személy- és a gazdasági bejáratokat. Az épületek ritkán magasabbak néhány szintnél, az óvoda legfeljebb két szinten helyezhető el, de akár egy épület legfelső szintjén is lehet. További kiegészítő funkciók is tartoznak és tartozhatnak az iskolákhoz, mint például a tornaterem, étkezésre alkalmas terek, a különböző tantárgyak sajátos igényű terei a laboratóriumoktól a rajztermeken át a zenetermeken keresztül a könyvtárig vagy a tanuszodáig. A gyermekintézmények és a közösségi közlekedési megállók közötti kapcsolatokat, illetve általában az épületek megközelítését lehetőleg a közutak keresztezése nélkül célszerű kialakítani. A gyermekintézményekhez kapcsolódóan célszerű a szülők várakozására alkalmas, illetve játszótérként is működő területeket kialakítani. Az iskola közösségi szerepének rehabilitációja érdekében érdemes biztosítani a 38 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


gyermekközösségek önálló tevékenységeinek tereit, az étkeztetés kiterjesztését a környékbeli lakók ellátására, diákok által működtetett üzlet és kulturális funkciók, felnőtt-képzés, nyelvoktatás és még számos más funkció teheti teljesebbé az oktatási-nevelési funkció működését.

35. ábra. 24 tantermes általános iskola Budaörsön (Dobai János, Szűcsné Horváth Ágnes és Tardos Tibor terve, 2009.) (forrás: http://m.blog.hu/i-/i-deco/image/buda%C3%B6rs%20iskola.jpg) Az irodaház esetében az épület előtt elsősorban az ügyfelek és a vendégek parkolói kapnak helyet, a dolgozóké a telek belsejében, az épület alatt vagy más módon helyezhetők el. A földszinten általában a recepció, az előtér és a közösen használható helyiségek (szolgáltatások, üzemeltetés, működtetés) terei találhatók. Általában ugyancsak az első két szinten vannak a tárgyalók és az irodaház egésze által használt további terek. Az emeleteken az irodák racionálisan szervezett terei helyezkednek el, nagyteres irodákban, vagy 6-7,5 méteres mélységű cellás, egyoldali, középfolyosós, esetleg két oldalfolyosó között kialakított, raktárat és egyéb speciális helyiségeket magában foglaló ún. öttraktusos rendszerben. Ennek megfelelően az irodaház épületének mélysége 8 métertől akár 17 méterig változhat, sőt speciális, 5 traktusos elrendezés esetén ennél több is lehet. Többlet igény csak a nagy ügyfélforgalmú irodaházakban fogalmazódik meg. Itt már az épület városszerkezeti helyének kiválasztása is gondos előkészítést igényel. A bankok, adminisztrációs irodák (pl. önkormányzati hivatalok) jó elérhetőséget, megfelelő közlekedési és tömegközlekedési kapcsolatot igényelnek.



36. ábra. Az irodaház a Belvárosban (a volt Chemolimpex irodaház: Gulyás Zoltán terve, felújítás: Lázár Antal) A hotel – bármilyen különösen is hangzik – városrendezési és környezetterhelési szempontból a lakóház és az irodaház keveréke. Az épület előtt elsősorban az ügyfelek és a vendégek parkolói vannak, a dolgozóké és a kiszolgáló forgalom a telek belsejében, az épület alatt vagy más módon helyezhetők el. A földszinten itt is – akárcsak az irodaházaknál – általában a recepció, az előtér és a közösen használható helyiségek (éttermek, üzletek, kávézók, szolgáltatások, üzemeltetés, működtetés) terei vannak. Általában ugyancsak az első két szinten kapnak helyet a hotel egésze által használt további terek. Az emeleteken a szobák és az apartmanok racionálisan szervezett terei találhatók, általában 6-7,5 méter mélységű cellás, egyoldali, középfolyosós, esetleg átriumos rendszerben. Ennek megfelelően a hotel épületének mélysége általában 8 métertől 17 méterig változhat, hasonlóan az irodaházakhoz. A legfelső szinten gyakran szórakoztató funkciók, étterem, bár, esetleg fitness funkciók terei és teraszai kapnak helyet.



37. ábra. Szállodák a pesti Dunaparton A kereskedelmi épületek közül a dobozszerű szupermarket és a hipermarket („big box”) sémája általában egyszerű: az épület előtt a vásárlók parkolói kapnak helyet, a dolgozókét általában a kiszolgálóudvar és a vásárlók parkolóitól elkülönítve alakítják ki. A nagyszámú parkoló célja, hogy a parkoló jól látható felületén mindig legyen üresen álló parkoló, ami a kényelmes parkolás és vásárlás lehetőségét üzeni a potenciális vásárlóknak. A rakodásra, a hulladékok kezelésére szolgáló, a nagyméretű kamionok mozgására is alkalmas, viszonylag széles udvar végigkíséri az épület hátsó homlokzatát szinte teljes egészében (az udvar hossza akár 100-150 méter is lehet, a mélysége mintegy 30 méter). Az épületek szinte mindig földszintesek, legfeljebb az irodák kerülnek (kerülhetnek) az emeleti szintre. A hipermarket városszerkezeti helyének kiválasztása gondos előkészítést igényel. A kereskedelmi ellátottság, a hatásterületen élő népesség száma mellett a konkurencia lefedettsége és a magas színvonalú közlekedési kapcsolatok (autópályák, főútvonalak) meghatározó szempontok egy hipermarket telepítésekor. A hipermarket telkének beépítettsége a zöldfelületek előírt mértékétől függően változhat, de a kiterjedt parkoló- és rakodófelület miatt általában 35% fölé csak ritkán emelkedik.



38. ábra. A mintegy 69.000 m2 területű „Mall of Albania” A Mall-ban nemcsak egy hipermarket, hanem éttermek, kis üzletek, mozi, bowling pályák, jégpálya, családi szórakoztató központ, szálloda és kaszinó is helyet kap, többek között. (forrás: http://i120.photobucket.com/albums/o179/urbania21/01.jpg) A kereskedelmi épületek másik fő típusa a bevásárlóközpont, melynek sémája jelentősen eltér a hipermarket modelljétől. Lényege – szemben a hipermarkettel, ahol a fő funkciót a kis üzletek sora csak kiegészíti –, hogy az üzletek egy fedett, esetenként többszintes utca mentén sorakoznak. A bejárattal szemben mindenképpen egy vonzó funkció kap helyet. A belső forgalom megfelelő szervezésének feladatát ez a leginkább használt funkció látja el, ami általában az élelmiszer-áruház, mozi vagy más speciális egység. A vevők parkolói nemcsak az épület előtt, hanem akár megosztva előtte és mögötte, az épület alatt, parkolóházban vagy akár a bevásárlóközpont feletti szinteken is elhelyezhetők, együtt a dolgozók parkolóival. A bevásárlóközpont alkalmas arra, hogy a városközpontban legyen (szemben a hipermarkettel). A rakodóudvar itt is jelentős méretű, de zártan is elhelyezhető. A bevásárlóközpont jó elérhetőséget, megfelelő közlekedési és tömegközlekedési kapcsolatot igényel. A telek beépítettsége a zöldfelületek előírt mértékétől függően változhat, és akár 80% fölé is emelkedhet.



39. ábra. Bevásárlóközpontok fedett terei elszigetelődnek a városok köztereitől Gazdasági területek telekhasználata és beépítése Az ipari üzem funkciósémája – hasonlóan minden speciális funkciójú épületegyütteshez – gondos technológiai tervezés eredményeként alakul ki. A telken az épületek általában szabadon állnak. A nyersanyagok, félkész termékek beszállítása és a késztermékek elszállítása a technológiától, a rendeltetéstől függően jelentősen eltérő területet igényelhetnek. Külön szempont a környezeti hatások kezelése, ami védelmi és biztonsági célú területekkel növelheti az üzem területigényét. A településrendezési szempontból meghatározó teherforgalomra méretezett közlekedési rendszer és a megfelelő méretű épületek a kiszolgálóudvarra (rakodóudvarra) szerveződnek. Az ellenőrzött ki- és beszállítás, ki- és beléptetés visszahat a telek kialakítására és belső szervezésére is. A vendégek és az alkalmazottak parkolói az épület előtt vagy mellett, általában elkülönítve helyezkednek el. Gyakori megoldás, hogy a parkolókat telken belül, de kerítésen kívül alakítják ki. Az épületek biztonsága sok esetben szükségessé teheti az épületek körüljárását (tűzoltóút). A telkek beépítettsége a funkciótól és a zöldfelületek előírt mértékétől függően igen szélsőséges értékek között változhat, de általában 40% fölé csak sajátos esetekben emelkedik.



40. ábra. A mai iparterület már nem hasonlít a régi gyárakhoz, a környezetvédelem kiemelt tényező A logisztikai központ (raktározás) funkciósémája sokban hasonlít a termelőüzem vagy a hipermarket sémájára, azzal az eltéréssel, hogy a korszerű technológiák alkalmazásával viszonylag kevés munkaerővel is jelentős raktározási felületek üzemeltethetők. A kamionok mozgásához szükséges ~35 méter széles rakodóudvarok, az iparvágányos kiszolgálás esetén a vágány geometriai kötöttségei, illetve a kétoldali kiszolgálású raktárak („cross-docking”) jelentős szabad burkolatokat igényelnek. A földszintes bérraktárak mélységét a többcélú használat és a bérbeadhatóság határozza meg. A raktárak mélysége egyoldali kiszolgálással általában ~40-65 méter között változik, de egyes speciális igények esetében ennél mélyebb is lehet; kétoldali kiszolgálás esetén akár a ~100-120 métert is elérheti. Az ügyfelek parkolása az előkert felőli sávban, a személyzeté a rakodóudvaron belül is megoldható. Az irodák aránya viszonylag kicsi, általában 10 százalék alatti, és elhelyezése is követi a csarnokok szeletelhetőségét és a rakodóudvar elhelyezkedését. A fejlődés egyik vonulata a pontos időre szállítás, amikor a szállított alkatrész, félkész termék azonnal beépül a végtermékbe. A „just in time” szervezés jelentősen csökkenti a raktározás igényét, illetve a termelés biztonsága gyakran megkívánja egy központi raktár létét, ami a pontos szállítás alapja. A technológia fejlődésével megjelentek az automatizált, számítógéppel vezérelt magasraktárak. A magasraktárak akár 30 méter magas állványrendszere gyakran épület nélkül szolgálja a termékek tárolásának igényeit, más szavakkal maga a tartószerkezet az építmény, igazi épületek nélkül. A telkek beépítettsége a kiszolgálórendszertől és a zöldfelületek előírt mértékétől függően változhat, de általában 40 százalék fölé csak sajátos esetekben emelkedik.



41. ábra. A korszerű logisztikai központ racionálisan szervezett és épületei rugalmasan képesek követni a mindenkori piaci igényeket (foto: Harbor Park).

2. 4.2. A települést alkotó alapelemek A települések területfelhasználását a beépített vagy beépítésre szánt és a be nem épített vagy beépítésre nem szánt területek alkotják. Ebbe a két csoportba lényegében minden területfelhasználási típus besorolható. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A települések beépített vagy beépítésre szánt területeinek legkisebb beépítettsége legalább 10% kell, hogy legyen. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (2010.12.31. állapot szerint)a beépítésre szánt területeket öt fő csoportra tagolja: lakó-, vegyes-, gazdasági-, üdülő- és különleges területekre. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR

42. ábra. Párizs: optimálisan szervezett http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e6/Paris_Night.jpg)


város

(forrás:


A települések be nem épített vagy beépítésre nem szánt területeinek legnagyobb beépítettsége legfeljebb 5% lehet. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (2010.12.31. állapot szerint) a beépítésre nem szánt területeket hét csoportra tagolja, melyeken belül további csoportokat különít el. Ezek: a közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-, a zöld-, az erdő-, a mezőgazdasági-, a vízgazdálkodási-, a természetközeli- és a különleges beépítésre nem szánt területek. (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR)

43. ábra. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határvonala (Budapest)

3. 4.3. Közterület A közterület fogalmát az épített környezet alakításáról és védelméről szól 1997. évi LXXVIII. törvény (építési törvény = Étv., http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV) a 12.§ 13. pontjában a következőkben határozta meg: „Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.” A definícióból következnek a közterület lényegi kritériumai: • közhasználatra szolgál • állami vagy önkormányzati tulajdonban áll • a rendeltetésének megfelelően bárki használhatja • az ingatlan-nyilvántartás közterületként tartja nyilván Az előzőektől eltérő telek egy része is lehet a közterületre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha: 46 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


• közhasználat céljára átadják a területet • erről és a követelményekről külön szerződésben rendelkeznek.

44. ábra. Teresedés a Terézvárosban (Budapest) Közterület funkciója A közterületek funkciója az épületek, illetve a telkek megközelítése mások tulajdonának érintése, használatának zavarása nélkül. A közlekedésre, szállításra vagy az állatok kihajtására szolgáló területeket bárki szabadon használhatta, ezek a közösség területei voltak. Az is gyakran előfordult, hogy maguk az épületek is lényegében közterületen álltak és csak később, a települési területek nyilvántartásba vétele során, utólag alakítottak telkeket az épületekhez. Ez általában szabálytalan geometriájú telkek halmazaként jelenik meg a térképeken (például: Hajdúböszörmény vagy Pilis). Közterület típusai és jellemzői A közutak csoportjába az összvárosi, a nem összvárosi érdekű – állami vagy önkormányzati – közutak és az egyéb közforgalmú utak, valamint a közforgalom számára megnyitott magánutak tartoznak. Az előbbi három közúttípus közterület, míg a magánút olyan közlekedési terület, amely úgy „viselkedik”, mint a közterületek.



45. ábra. Utca Pápán A magánút abban tér el a közterületektől, hogy nem állami vagy önkormányzati tulajdonban, hanem magántulajdonban van. A magánút – természetesen – útként bejegyzett és önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott telek kell legyen. A magánút – lévén telek – további sajátossága, hogy övezeten és építési övezeten belül, telekalakítási eljárás keretében is kialakítható, ezért a magánút követelményeit célszerű a helyi építési szabályzatban is rögzíteni. A terek a települések életének legfontosabb szervező közterületei. A terek típusait a szabálytalan terek végtelen sokasága és a szabályos terek típusai alkotják. A terek formájukat tekintve végtelenül változatos környezeti egységek. A szabályos, geometrikus terektől a szabálytalanokig terjedő változatosságot megsokszorozza terek vertikális tagolása, illetve azok kombinációja (sík, lépcsős, lejtős, kombinált). Településrendezési szempontból többet árul el a terek természetéről a formai csoportosításnál az, hogy hány útvonal érinti a teret és hogy a tér az utcák terének része vagy ahhoz csatlakozó bővület-e. A terek karaktere is ennek megfelelően változhat. Sajátos közterületek A sajátos közterületek az árkád, áthajtó, átjáró, rendeltetése alapján egyéb közcélra szolgáló terület. Az árkád, az áthajtó, az átjáró és a telek közhasználat céljára átadott része, illetve a telek közhasználat elől el nem zárt része olyan közhasználatú területek, amelyek átmenetet képeznek a közterületek, a magánutak és az építési telkek, illetve telkek között. Az árkád olyan terület, amely a telek részeként szolgálja a köz érdekeit, a közlekedés igényeit. Az árkád felett és alatt az épület terei, rendeltetési egységei helyezkednek el, miközben a földszinten fedett, de oldalt nyitott tér alakul ki.



46. ábra. A keskeny közt szélesíti az árkád Az áthajtó az árkáddal szemben nem az épület homlokzatsíkját követve válik a közterületek részévé, hanem az épületen átvezetve teremt kapcsolatot az épület két oldala között. Egyes esetben a telek érintett, átjárásra szolgáló része a telek közhasználat céljára átadott részeként teszi lehetővé az átközlekedést (megállapodás alapján). Ez utóbbi esetben hasonló a helyzet az ún. „telki szolgalom”-hoz, de mégsem szolgalom, mert ez az átjárás mindenki számára megengedett.



47. ábra. Áthajtó alatt, ahol folytatódik az utca Az átjáró, a passzázs olyan tér, amely egy épület, épületegyüttes részeként szolgálja a gyalogosforgalom szervezését, lebonyolítását. A fedett utcaszerű kialakítástól a bevásárlóközpontok belső sétányáig széles a lehetőségek skálája, a „mall”-ok fedett, gyakran légkondícionált, zárt területek.



48. ábra. Elegáns fedett utca, átjáró, passzázs - a Párizsi udvar (Budapest) http://commondatastorage.googleapis.com/static.panoramio.com/photos/original/388635.jpg)

(forrás:

Közhasználat elől el nem zárt magánterület. A telek egy része – az erről szóló külön szerződés keretei között – közhasználat céljára átadott magánterületként is kialakítható. Két alaptípusa terjedt el: • az egyik időbeli korlátozás nélkül, azaz folyamatosan és állandóan biztosítja a közhasználat, általában a gyalogosforgalom lehetőségét, • a másik időbeli korlátozással. Az utóbbi esetben a közhasználat – biztonsági okokból – időben korlátozott (általában reggel 6 és este 10 óra között vagy adott nyitvatartási időben nyitott). Tekintettel arra, hogy a közhasználat céljára átadott magánterület nem közterület, a közhasználat garanciáiról az önkormányzatnak meg kell állapodnia a tulajdonossal. A közparkok és a közkertek is közterületek. A közparkok az egyes településrészeket szolgáló zöldterületek. Ilyenek a településekben kialakított, a település egészét szolgáló, de korlátozott méretű, legfeljebb néhány hektáros zöldterületek. A városi parkok a település egészét is szolgáló jelentős kiterjedésű – általában 10 hektárnál nagyobb – parkok. Budapesten ilyen, többek között, a Városliget, a Népliget, a Margitsziget, a Hajógyári sziget, a Gellérthegy, a Vérmező vagy a Városmajor.

49. ábra. A Margitsziget városi parkként egy nagy közösséget szolgáló zöldterület (Budapest) A közkertek a lakóterületek zöldfelületi rendszerét kiegészítő közösségi célú zöldterületek. A kisebb-nagyobb lakóterületi kertek között alakulnak ki a funkciójuk alapján megkülönböztethető játszó- és pihenőkertek, a közkertek. A lakótelepek úszótelken nyilvántartott, szabadon álló épületei közötti közterület, zöldterület szintén közkert. Önellenőrző kérdések, feladatok 1. Mi a területfelhasználás? 51 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


2. Egy mai városszéli hipermarket beépítettsége elérheti-e az 50%-ot? 3. Közterület-e az önkormányzat ügyfélszolgálati irodájának területe? 4. Lehet-e közterület egy magántulajdonú épület egy része? 5. Közterület-e a közkert?


5. fejezet - A település megjelenése 1. 5.1. A morfológia fogalma és értelmezései A morfológia alaktant jelent. A település-morfológia a települések alaktana. A települések morfológiájának elemzése több mint egyszerű formai vizsgálat, több mint a település megjelenésének elemzése. A morfológia kifejezést számos más tudományág is használja – biológia, geológia, nyelvészet stb. A település-morfológia – nyelvészeti párhuzammal – nemcsak az aktív szókészletet, hanem a szintaxist, a mondattant, tehát nemcsak a beépítés valamennyi elemét, de az összefüggések rendszerét is vizsgálja.

2. 5.2. A városmorfológia elemzése A település-morfológia többféle eszköztárral dolgozik. Ezek közül a legismertebbek a következők: • beépítettség analízis • kapcsolat elmélet • hely elmélet • térszintaxis módszer A beépítettség analízis lényege, hogy két dimenzióban feldolgozza a beépített és be nem épített területeket. Az általában fekete-fehér ábra szemléletesen mutatja be a vizsgált terület beépítési viszonyait, melyeket együtt értékelve a település egyéb sajátosságaival, értékelhető a terület morfológiája. A módszer kiegészülve a terek értelmezésével, segíti a terek, területek hierarchiájának elemzését. A szabad terek és a tömegek alkotta térrendszer és a funkciók együttes kezelésével a város működésével kapcsolatosan ad információkat.


A település megjelenése

50. ábra. Budapest I. kerület beépítettségi vizsgálata Közismert példa Giovanni Battista Nolli Róma térképe, mely tónussal jelöli a közhasználat elől elzárt területeket, tömböket, míg fehérrel a tereket, udvarokat és a templomok, közcélú épületek bejárható részeit, tereit.



51. ábra. Giovanni Battista Nolli Róma térképének részlete a Piazza del Popolo környezetével (1748) (forrás) A kapcsolat elmélet lényege, hogy az utcákat, sétányokat és minden más lineáris szabad teret egy-egy vonallal helyettesítve lehetővé teszi a településszerkezet absztrakt megjelenítését, gráf-szerű értelmezését. A hely elmélet a település jellegzetes helyeiből képez értelmezhető rendszert. A társadalmi-, gazdasági-, kulturális-, természeti- és történeti jelentőségű pontok, helyek rendszere egyfajta virtuális teret képez, mely lehetővé teszi a településszerkezet állapotának értékelését. Kevin Lynch elmélete a város image-ét ragadja meg. Ez a településről alkotott képzet, az image a mai „feeling” szóval ragadható meg legkönnyebben, azzal az érzettel, amit a településben az ember érzékel látványban, használatban, információban, tájékozódásban. (Lynch, Kevin, The Image of the City, MIT Press, Cambridge MA 1960) A város ilyen leírása az emberek tudatában leképezett várostérkép, mely az utak, az élek és határzónák, a csomópontok, a zónák és a jelzőpontok szimbolikus rendszereként fogalmazódik meg. Lynch elméletét Boston lakóinak megkérdezésével alakította ki, a válaszok gyakoriságát alapul véve. Lynch elméletén alapulnak az egyes városrészek érzetét, világát leíró térképek, a „mental-map”-ek is. A térszintaxis módszer lényege, hogy a település úthálózata nem csupán egy egyszerű, homogén vonalhálózatként jelenik meg, hanem érvényesülnek a különböző központok, alközpontok, és egyéb települési sűrűsödési pontok, funkciók hatásai is. A módszer – többek között – alkalmas arra, hogy feltárja a település(rész) szerkezeti ellentmondásait és lehetséges fejlesztésének irányait, a mozgások, a fizikai környezet és az emberi viselkedés terében.



A számítástechnikai módszerek, a térinformatikai eszközök alkalmazásával kidolgozott modellek elősegítik a tömbök, területek fenntartható alakításában rejlő lehetőségek feltárását a közlekedés modellezésétől a kereskedelmi fejlesztések hatásain át a városi bűnözés elemzéséig.

3. 5.3. A városkép elemzése A település vizuális egység is, nemcsak társadalmi-, gazdasági környezetünk egyik alakítója. A vizuális környezet a kulturális összefüggésrendszer gyakran önállóan is értelmezhető része. Az utcák és a terek rendszere, a táj, a domborzat és maga a település nemcsak a tájékozódást segítő, információkat hordozó tornyok, épületek, utak, terek önmagukban megmutatkozó látványelemeinek halmaza, hanem a művészeti elemzés eszközeivel leírható alkotások is. A település művészeti vonatkozásait húzta alá Camillo Sitte, aki számára nem az épület volt fontos, hanem a koherens városi tér. „Tér-tipológiájában” hangsúlyozta a terek zártságának fontosságát, bírálva a széles utcák és terek divatját, a merőlegesség és a szimmetria dogmatikus alkalmazását és azt, hogy a várostervezés elveszítette a harmadik dimenziót. Granasztói Pál a történeti települési példák egymás mellé helyezésével mutatott rá a társadalom és a kultúra eltéréseinek a települések látványában megjelenő különbségeire. Pogány Frigyes számos művében a táj és a település látványában megragadható szintézis összefüggéseit kereste. Ebben a kontextusban értelmezte az épületek és az ember viszonyát. Párizs, Róma, Velence és Firenze történetének ilyen megragadása, „a szép emberi környezet” összetevőinek elemzése feltárta az utat az emberi település történeti fejlődése és az emberi gesztusok, az alkotó lélek között.

52. ábra. Camillo Sitte ábrája a terek kialakításához és az emlékművek elhelyezéséhez A tér és a tömeg egymás kiegészítői, komplementerei. A tömegek értelmezik a teret, miközben a határoló felületek további üzenetet közvetítenek, attól függően, hogy kőből, téglából vagy más anyagból épültek-e, ablaktalan, zárt falak-e vagy nyílásokkal tagolt felületekről van-e szó. A tér, a tömegek közötti tér önálló értelmet kap. A tér maga a használható közeg. A térfalak nem csak a formáját, alakját, méreteit, térbeli



viszonyait határozzák meg; a térhatároló felület üzeneteket hordoz arról a társadalmi közegről is, amely azt megteremtette. A tömegek, természetes és épített térfalak (A külső és belső terek minőségének mérésében dr. Hajnóczi J. Gyula Vallum és intervallum című műve ad eligazodást (Hajnóczi J., 1992).), vagyis a teret életre hívó, látható határoló felületek a természetes téralakulatokhoz hasonlatosan viselkednek. A védettség érzetét keltő térzugok, a taszító éles sarkok, a felület által kiemelt tér (Yoshinobu Ashihara) vagy az oldalt nyitott fedél által meghatározott térérzet meghatározzák a települési terek alakítását is. A természetes és az épített térviszonylatok nemcsak az építészeti alkotások szintjén értelmezhetők, hanem települési értelemben is. Hajnóczi J. Gyula az építészeti tér analitikus elméletének megalkotásával az építészeti alkotásokra dolgozta ki „spaciológiai” elméletét (1992). Települési léptékre kiterjesztve Hajnóczi Péter értelmezte az építészeti térviszonylatok elméletét (1992).



53. ábra. A természetes és mesterséges térviszonylatok – Hajnóczi J. Gyula térelmélete szerint – hatást gyakorolnak az ember térérzetére, a tér intenzitásának érzetére (forrás: http://arch.et.bme.hu/korabbi_folyam/kep/Image96.gif) Az anyaghasználat és a színezés a vizuális környezet egyik jellemző, hangulatilag is meghatározó tulajdonsága. A francia tengerparton fekvő települések egyikén az épületek építészeti kialakítására két fő szabály vonatkozik: a falak csak fehérre festhetők és a tető csak a környéken szokásos kékesszürke természetes pala lehet. A floridai Miamiban az art deco idején épített negyed helyreállítása során csak pasztellszíneket – a halvány rózsaszíntől a halványtürkizig – alkalmaztak, de volt olyan indiai város is, ahol a királyi látogatás alkalmából egyszínűre festették a városka házait. A svéd tájban a vöröses színre kezelt felületű faházak, a skandináv vagy az angol városokban a vöröses tégla hangulata meghatározó, amint a skót városok szürke 58 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


kövekből épített épületei is jellegzetesek. De ugyanilyen karakteres települési környezetet hoztak létre Budapest vakolatarchitektúrával gazdagon díszített zártudvaros épületei vagy a magyar falu fehérre meszelt falú zsupptetős épületei is.

54. ábra. A pasztell színek városa, az art-deco http://image52.webshots.com/152/5/0/37/505350037DRuJIy_fs.jpg)

Miami

(USA)

(forrás:

Utcák és terek: a közlekedés tere az utca, az eseményeké (a rendezvényeké) a tér. Az európai települési kultúra jellegzetessége az ellentéteken alapuló települési struktúra, a szűk sikátorokból a kisebb-nagyobb terekre érkező utcák kettőssége. Az utca lineáris terét vonalvezetése és légtéraránya határozza meg. Az utca tere a sikátortól a sugárútig igen széles skálán mozoghat. Szentendre, Veszprém szűk sikátorai, Budapesten az Andrássy út szépen tagolt tere, egy sugárút vagy a Dózsa György út (volt „felvonulási tér”) keresztmetszete más és más érzetet adnak az utcán sétálónak. A hangulatos utcácska és a hatalmas forgalom elvezetésére kialakított „közlekedési csatorna” tere akkor értelmezhető térként, amíg a légtérarány kisebb mint 1:3. Az 1:1 és 1:2,5 közötti arányú tereket általában még térszerűen érzékeljük, az ennél nagyobb légtérarányú utca térfalai már nem képesek valódi teret alkotni, legfeljebb az utca határainak kijelölésére alkalmas.



55. ábra. Az utca légtéraránya befolyásolja hangulatát Az utca vonalvezetése és ezzel a települések látványa tudatosan tervezhető, mint azt Róma császárai, Párizs megújítói vagy a modern városok alkotói tették. Egy-egy utca vonalvezetése, a látvány tudatos vagy spontán szerveződése tanulságokkal szolgál egy városrész identitásának meghatározásához.

56. ábra. Ívelt utca, ívelt tér, a bécsi Graben A települési tér kiterjedése, a térfalak közötti távolság igen változatos lehet, vannak utcaszerű terek (mint a prágai Vencel tér) vagy széles, térszerű utcák is (mint a bécsi Graben). A terek lehetnek szabályosak, sokszögűek vagy kör alakúak, geometrikusak (mint a párizsi Place de Vosges), de lehetnek szabályos tervezettek is (mint a római Piazza Popolo). A településeket számtalan szabálytalan, amorf tér is tagolja. A terek a település morfológiáját is alakító csomópontok, ahol a különböző irányból érkező utcák csatlakoznak. A több irányból érkező utcák forgalma a tereken összegződik, így a téren egyidejűleg jelen lévők száma kiemelt közösségszervező pont lehet. Régebben a találkozóhely, még régebben az információcsere tere a települési tér volt. Annak ellenére, hogy a ma embere már nem a települési tereken (agora, fórum) tudja meg az aktuális híreket, a terek reneszánsza folytatódik.



57. ábra. A Vencel tér nevében tér, jellegében http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d9/Wenzelsplatz-00.jpg)

széles

utca

(forrás:

Települési karakter és építészeti karakter A városi terek típusait a szabálytalan terek végtelen sokasága és a szabályos terek típusai alkotják. A szabályos tereket osztályozhatjuk geometriai jellegzetességeik szerint, nevezetesen, hogy három-, négy-, öt-, hat-, nyolcszögűek-e vagy esetleg kör alakúak. Településrendezési szempontból többet árul el a terek természetéről, hogy hány útvonal érinti a teret, és hogy a tér az utcák terének része vagy ahhoz csatlakozó bővület-e.



A terek karaktere is ennek megfelelően változhat. A zsáktelepülésbe érkező út végén kialakuló tér vagy az átmenő jellegű útvonalra felfűzött városi tér és az utcák keresztezésénél kialakuló tér más és más funkciók kialakulását segíti elő, így differenciálja a terek image-ét is. Az utca törésében kialakult vagy kialakított terek esetében a védettség, az intimitás jelentősen megnöveli a terek használati értékét, ugyanakkor a reprezentatív városi terek esetében sokkal lényegesebb tényező az elegancia, a nagyvonalúság. A terek és az azokat életre hívó beépítések térfalai hozzák létre azt a konkrét szituációt, amely az adott településrészre jellemző, egyedi és azonosítható. A tereket övező beépítés részletei is jellemzőek az adott beépítésre. A látvány üzenet. A települések látványa és a látvány fejlődése azért lényeges motívum, mert egyfajta üzenetet hordoz, a múlt üzenetét. Egy település életébe történő beavatkozás sikeressége szükségessé teszi a letűnt korok üzenetének megértését, értelmezését, értékelését, legyen az egy aprófalu vagy egy metropolisz. Ellenkező esetben valami olyan tűnik el végérvényesen, ami soha többé nem hozható vissza.

58. ábra. A középkori tér látványa, beépítése a város múltjáról üzen (Siena) Önellenőrző kérdések, feladatok 1. Mi a település-morfológia?2. Nevezzen meg egy példát a beépítettség analízisre? 2. mit hangsúlyozott Camillo Sitte tértipológiájában? 3. Milyen arány esetén érzékelhető még egy tér térfalainak hatása? 4. Szükség van-e városi terekre?


6. fejezet - A település működtetése A település – mint mesterséges alakulat – nem magától működő rendszer, bár a tervezés és szervezés célja ennek megalapozása: a település működéséhez, működtetéséhez szükséges erőforrások minél hatékonyabbá tétele, csökkentése. Azt is figyelembe kell venni, hogy a települések számos nélkülözhetetlen közfeladatot kell, hogy ellássanak, mindezt kötött eszközrendszer és szűkös források birtokában.

1. 6.1. Az önkormányzatok feladatai A települési önkormányzat ellátási feladatai A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000065.TV) meghatározza azokat a feladatokat, melyekről az önkormányzat – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségektől függően – maga döntheti el, hogy milyen mértékben és módon látja el. Ugyanakkor törvény az önkormányzatot egyes közszolgáltatások és közhatalmi helyi feladatok ellátására kötelezheti. Ezek a kötelezettségek eltérőek lehetnek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően. A feladatok sorában első helyeket foglalja el a települési környezetet is meghatározó két alapvető és kizárólag az önkormányzat által irányítható, a közérdeket szolgáló feladat: a településfejlesztés és a településrendezés. E feladatok ellátását szolgálják a településfejlesztési tervek és a települések rendezését megalapozó koncepciók, tervek és szabályozások, az un. „településrendezési eszközök”. A feladatkörök az Ötv. 8. § (1) bekezdése alapján „a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen” az alábbiak: 1. a településfejlesztés, 2. a településrendezés, 3. az épített és természeti környezet védelme, 4. a lakásgazdálkodás, 5. a vízrendezés és vízelvezetés, 6. csatornázás, 7. köztemető fenntartása, 8. a helyi közutak és közterületek fenntartása, 9. a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, 10. helyi tömegközlekedés, 11. a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; 12. gondoskodás a helyi tűzvédelemről, 13. gondoskodás közbiztonság helyi feladatairól; 14. közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, 15. közreműködés a foglalkoztatás megoldásában; 16. gondoskodás az óvodáról, 17. gondoskodás az alapfokú nevelésről, oktatásról, 18. gondoskodás az egészségügyi ellátásról, 19. gondoskodás a szociális ellátásáról, valamint 20. gondoskodás a gyermek és ifjúsági feladatok ellátásáról; 21. a közösségi tér biztosítása; 22. közművelődési tevékenység támogatása, 23. tudományos tevékenység támogatása, 24. művészeti tevékenység támogatása, 25. sport támogatása; 26. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; 27.az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. A feladatkörökön belül – az Ötv. 8. § (4) bekezdése alapján – a települési önkormányzat köteles gondoskodni:


A település működtetése

1. az egészséges ivóvíz ellátásáról, 2. az óvodai nevelésről, 3. az általános iskolai oktatásról és nevelésről, 4. az egészségügyi alapellátásról, 5. a szociális alapellátásról, 6. a közvilágításról, 7. a helyi közutak és 8. a köztemető fenntartásáról, 9. a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról; 10. köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

59. ábra. Amikor egy város nem lát el egy közfeladatot, zavarok keletkeznek (Nápoly) (forrás) Az önkormányzati feladatok és azokon belül a kötelező feladatok jelentős része szorosan összefügg a településfejlesztés és településrendezés témakörével. A törvényben szabályozott feladatok részletes ismertetését terjedelmi okokból nem tartalmazhatja ez az összeállítás. Az egyes témakörök tartalmának és összefüggéseinek megértését elősegítik a korábban közreadott olyan átfogó dokumentumok segédanyagai, mint például az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) kidolgozását segítő Városfejlesztési Kézikönyv (2009). A települési önkormányzat lehetőségei – a település méretei következtében – korlátozottak, de vannak olyan közfeladatok, melyek ellátása nagyobb ellátandó népességet, nagyobb vonzásterületet igényel. Az Ötv. 69. § (1) bekezdése alapján a megyei önkormányzat (vagy területi önkormányzat), köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető. Ezek a feladatok az olyan körzeti jellegű közszolgáltatások, amelyek a megye egész területére vagy nagy részére kiterjednek, illetve olyan körzeti jellegű közszolgáltatás esetében, ahol a szolgáltatást igénybe vevők többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat területén laknak.



60. ábra. Tokaj főtere (forrás) Az önkormányzat feladatai leegyszerűsítve lényegében néhány fontos fogalom köré csoportosíthatók: az emberek testi és szellemi egészségének megőrzése, fejlesztése, azaz az egészség, a tudás és a környezet köré. A szükséges feltételek és követelmények biztosítására szolgálnak a közszolgáltatások. Ebben a holiszikus felfogásban összefügg a települések fejlesztése, rendezése és a környezeti állapot megőrzése, javítása. A környezet védelme kiterjed a fizikai környezet (épített + természeti környezet) állapotának megőrzésére és fejlesztésére. Az ártalmas környezeti hatások elleni védelem (levegő-, talaj- és talajvízszennyezés, zaj, rezgés, sugárzás), beleértve a kulturális örökség védelmét is.

2. 6.2. Értékvédelem Az értékvédelem a fizikai környezet egészére, azaz a természeti és az épített környezetre kiterjesztett, de az értékek védelmére szűkített fogalom. A környezetgazdálkodás részeként kezelt értékvédelem – terjedelmi okokból – nem tér ki környezetvédelem kérdéseire. Helyesebb az integrált tájvédelem fogalmát alkalmazni, hiszen egy falu vagy egy város képe sem vonatkoztatható el a tájtól, melyben kialakult. A települések látványában, panorámájában integráltan érvényesül a természeti és az épített környezet, miközben a víz, a hegyek, a völgyek élővilága és az épített környezeti elemek, az utcák, a terek, az épületek értékei jól elkülöníthetőek. A védelem típusai A természeti környezet védelmére a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásai vonatkoznak (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600053.TV). Az épített környezet védelme több szegmensből rakódik össze: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény címe ellenére nem terjed ki a kulturális örökség védelmére, arról külön törvény rendelkezik: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100064.TV), mely kitér a régészeti értékekre, a műemlékekre, sőt a védett kertekre is. Jogszabályok, illetve szabványok értelmezik a fogalmakat: • általános tájvédelem: a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, fenntartása a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem álló területeken 65 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


• tájjelleg (tájkarakter): a természetes és művi (mesterséges) tájalkotó elemek aránya és térbeli elhelyezkedése • tájjellegvédelem: a táj alkotó elemeinek, a tájszerkezetnek és a tájképnek a megőrzésére irányuló tevékenység

61. ábra Szabadtéri falumúzeum, Szenna A védelem szintjei A védelem nemzetközi, nemzeti, helyi védettségi szintekre tagolódik. Az UNESCO világörökség (http://www.vilagorokseg.hu/menu3.html) részeként nyilvántartott értékek az egyetemes kultúra részeit képezik. 2011-ig a világörökség részévé vált Budapest dunaparti látképe, a Budai Várnegyeddel, az Andrássy út történelmi környezetével (1987), Hollókő ófalu és táji környezete (1987), az Aggteleki-karszt és a Szlovákkarszt barlangjai (1995), az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996), a Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999), a Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000), a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001), valamint a tokaji történelmi borvidék (2002). Az országos védelem részét képezhetik a természetvédelem területén a természeti területek és természeti értékek. A védett természeti területek: • a nemzeti parkok • a tájvédelmi körzetek • a természetvédelmi területek és • a természeti emlékek. A védett természeti értékek (természetvédelmi értékek) a kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő: 66 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


• élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, • az élő szervezetek életközösségei, • barlang, • ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány. Az értékek megőrzése érdekében védeni kell minden: • vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket; • régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat; • természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket; • növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat; • élőállat gyűjteményeket; • földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat; • védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit; • felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét; • álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat; • tipikus és ritka talajszelvényeket; • természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket. (lásd: a természet védelméről szóló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600053.TV)

1996.

Kulturális örökség részét képezik különösen: a régészeti emlékek: • régészeti érdekű területek • régészeti emlékek • régészeti lelőhelyek • ezek védőövezetei • a műemlékvédelem elemei: • a műemlékek • a műemléki értékek • a kulturális javak • továbbá a védelem sajátos tárgyai: • a történeti kertek • a temetők és temetkezési helyek • a műemléki területek


évi

LIII.

törvény,


• a történeti tájak • a műemléki jelentőségű területek és • a műemléki környezetek. (lásd: a kulturális örökség védelméről szóló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100064.TV)

2001.

évi

LXIV.

törvény,

A helyi védelem az előzőekben nem védett minden olyan értékre kiterjedhet, ami az adott helyi társadalom, közösség számára megőrzendő érték. A települések (Budapestet is beleértve) saját helyi rendeletet alkothatnak a helyi védelem sajátos szabályairól. A fővárosi kerületek is védhetik saját lokális értékeiket, de az erről alkotott rendeletet kerületi védelemben részesítheti ezeket az értékeket. Integrált védelem A kulturális örökség védelme jelentős fejlődésen ment át napjainkra. Az ember múlt iránti érdeklődése valószínűleg az emberi kultúrával együtt fejlődött és a fejlődési folyamat jól szemléltethető ívet ír le. A kulturális örökség megőrzésének „modern formái” a XVII. század, a múlt tudományos igényességű kutatása a XIX. század szülöttei. A turizmus gazdasági szerepének növekedésével a kulturális értékek szerepe is megváltozott; a gazdaság „erőforrásává” váltak. A helytől független értékeket terjesztő globalizáció felértékeli a helyi kultúra azon elemeit, melyek méltán tartanak igényt arra, hogy az egyetemes kultúra részeként tartsuk számon. Ezzel párhuzamosan a helyi jelentőségű értékek is felértékelődtek. Egy-egy értékesnek ítélt régiség egyedi védelmétől vezet a fejlődés gyakran töredezett, kitérőktől sem mentes folyamata napjaink felfogásához: az integrált védelemhez. A kulturális örökség integrált védelmének lényege, hogy az értékek a mindennapi életbe integráltan, annak részeként maradjanak fenn. A múzeumokat gyarapító értékek eredeti környezetüktől elszakítva nem segítik elő a helyi kulturális összefüggések megértését. Ugyanígy egy-egy értékes épület megőrzése is egyre nehezebben képzelhető el funkció nélküli kiállítási tárgyként (még akkor is, ha számos érték – például a falumúzeumok épületegyüttesei vagy a zsámbéki templom romja – így maradhat fenn). Az integrált védelem másik értelmezési lehetősége és kiterjesztése, hogy nem csak az értékesnek minősített épületre terjed ki a védelem, hanem annak valamennyi részére, tartozékára (kerítés, kerti építmények, díszítő elemek, szobrok, műalkotások stb.) vagy akár berendezésére is.



62. ábra A zsámbéki templom (1220.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Zs%C3%A1mb%C3%A9k)

romja

önálló

kiállítási

tárgy

(forrás:

Az önkormányzati vagyongazdálkodás A települések – lehetőségeiket is figyelembe véve – egyre több esetben ismerik fel a vagyongazdálkodásban rejlő lehetőségeket, mely a közelmúlt szűkös gazdálkodási körülményei között általában kimerült a vagyoni elemek eladásában. Egyes vagyonelemek eladása önmagában nem baj, de a cél ennél összetettebb kell, hogy legyen. Az önkormányzat célja az önkormányzati vagyon gyarapítása, ugyanakkor a fenntartási költségek arányának mérsékelése. Erősen leegyszerűsítve és sematizálva az lenne a cél, hogy az önkormányzat a kötelező önkormányzati feladatok egy részének ellátása során olyan folyamatok elindítására legyen képes, amelyek piaci folyamatok beindításával képesek a befektetett eszközök, erőforrások megtöbbszörözésére és ezzel a helyi vagyon gyarapítására.



63. ábra. A közterületek és a városi infrastruktúra a város vagyonának jelentős része

3. 6.3. A települési szolgáltatások, infrastruktúra A települések tervezése és a megvalósítás folyamata folyamatos egyeztetést, visszacsatolást igényel. A településtervezés középpontjában egy folyamat, a változás menedzselése áll, szemben az építészettel, amelynek célja egy konkrét alkotás, mű létrehozása. A település dinamikus kategória, az építészeti mű (ebben a vonatkozásban) statikus. A település más szempontból is dinamikus kategória. Az ember-, anyag-, energia- és információszállítás térben és időben rendszeres, illetve folyamatos. Hasonlóan az élő organizmusokhoz – ahol az erek és az idegpályák juttatják el a sejtekhez az oxigént, a tápanyagokat és az információkat, illetve vezetik el a szén-dioxidot és más felesleges, illetve káros anyagokat –, a településekben az utakon, síneken, csőrendszereken és kábeleken bonyolódik le az anyag, az energia szállítása és szélesebb körben, vezeték nélkül is, az információé.



64. ábra. A Fővárosi Csatornázási http://gef.ddkovizig.hu/tartalom/sajtoszoba/238)

Művek

Zrt.

észak-pesti

telep

(forrás:

A települési folyamatok kezelése, ellenőrzése, folyamatos kontrollja egyre kevésbé látható el a hagyományos módszerek alkalmazásával. A világban többször is bekövetkezett a villamosenergia-rendszerek totális összeomlása: A híres-hírhedt New York-i, kanadai és az Egyesült Államok keleti partvidékét érintő 2003-as energetikai összeomlás rámutatott e rendszerek bonyolultságára és a kontroll hiányosságaira, illetve a gazdasági és a társadalmi hatásokra. A települések műszaki infrastruktúra ellátása több – esetenként ellentmondó – szempont érzékeny egyensúlyát veti fel. Az egyik oldalon a civilizáció kényelmi elemei, a másik oldalon a természeti erőforrások felélése és a kibocsátásokkal történő terhelése áll. Ezek a tényezők lényegesek és komoly feladatok elé állítják az önkormányzatokat. Ugyanakkor a fenntarthatóság szempontrendszerében minden beavatkozás kölcsönkapcsolatban áll a társadalommal, a gazdasággal és a környezettel is. A környezet érzékeny a terhelésre, törékeny egyensúlya könnyen felborulhat és ez igaz a társadalmi környezetre is. Ezt illusztrálja a következő esettanulmány, mely rámutat arra a paradox helyzetre, hogy egy település társadalmi-, gazdasági- és környezeti viszonyai hogyan formálódnak egy egyszerűnek és előnyösnek látszó folyamat eredményeként. Hangsúlyozzuk, hogy a következő esettanulmány elsősorban azért tanulságos – az általános tapasztalatok mellett – mert rámutat arra, hogy egyetlen település esetében sem alkalmazhatók sztereotip módon a javaslatok, megoldások. A településfejlődés modellezése Pilis nagyközség példáján Fejlesztési tanulmány-vázlat (Budapest, 2002., Mű-Hely Zrt., Ruzsányi Tivadar) A település jellemzői Pilis nagyközség igazgatási területe 4.733, belterülete 642 ha. Lakosainak száma már meghaladja a tízezret. A település a Gödöllői-Ceglédberceli- dombság és a Duna-Tisza közti homokhátság találkozásánál helyezkedik el. Pilis a 4-es számú út mentén, az M5-t a 4-el összekötő 405 számú út közvetlen közelében, Pest megye középső részén, a fővárostól 46 km-re délre fekszik. A település területének alsó harmadában halad a Budapest-CeglédZáhony villamosított vasúti fővonal. A nagyközség a saját vasútállomással rendelkezik. A jelentős számú Pilisről Budapestre ingázó a vasutat veszik igénybe, hiszen a Kőbánya-Kispest vasútállomáshoz csatlakozó 3-as metró révén optimális az eljutási idő a fővárosi munkahelyekre. Pilis infrastruktúrája is viszonylag jónak mondható, hiszen a kistérségben egyedüliként rendelkezik modern 71 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


szennyvíztisztító berendezéssel. Az önkormányzat a következő évek egyik feladatául tűzte ki a jelenleg mintegy 15 km-es csatornahálózat bővítését, valamint a lakók ösztönzését a szolgáltatás igénybevételére. A nagyközség népességszámát az 1988-ban készült Pilis és környezete Általános Rendezési Tervének Program munkarészei (PESTTERV) 2000-re cca. 10.000 főre prognosztizálta az 1960 és 1980 közötti adatok alapján. Az előrejelzés bevált. A nagyközség népességszáma valóban elérte 2000-re a 10.000 főt – igaz, hogy egy átmeneti visszaesést követő rendkívül dinamikus növekedéssel. Nem egészen ez a helyzet azonban a 4-es út mentén lévő települések között. Ugyanis ha végighaladunk a 4-es út mentén Budapest határától Ceglédig, akkor az egymás után következő településeken (Vecsés, Ülllő, Monor, Pilis, Albertirsa, Ceglédbercel, Cegléd) más és más arányban változott a népesség 1993-tól 2000-ig. Volt, ahol növekedett, volt, ahol csökkent. Figyelemre méltó, hogy a változás egy eloszlás-függvényhez hasonló alakzatot ír le, azaz tükröződik benne valamilyen szabályszerűség. Így felmerül a gondolat, hogy nem véletlenszerűen alakult ki, hanem létezik valamilyen törvényszerűség, ami erőteljesen befolyásolja a népességszám arány változását a 4-es út menti településeken. A mechanikus előrejelzés szerint, ha folytatódik az elmúlt 7 évben tapasztal tendencia Pilisen, és a jelenleg ismert befolyásoló tényezőkön, hatásokon túlmenően semmilyen további nem jelentkezik, illetve e hatások nem változnak, akkor a nagyközség népessége – a trend alapján – 5 év múlva elérheti akár a 11.500 főt is. Egy szintén mechanikus előrejelzés szerint Pilisen az elkövetkező 5-7 év alatt arra számíthatunk, hogy a lakásállomány – szintén a trend alapján – további 200-250 lakással szaporodik. Ennél a számításnál nem vettük figyelembe, hogy ilyen időtávon bekövetkezhet az egy lakásban lakók számának csökkenése is, ami tehát további lakásszám növekedést von maga után. (A számítások szerint a lakásigény kielégítése Pilisen 10 ha nagyságrendű külterület bevonását teszi szükségessé.)

65. ábra. Pilis tömbjeinek halmazos szerkezete A modell építése Pilisnek tehát – megvizsgálva az elmúlt 7 év tendenciáit a 4-es út mentén a Budapesttől Ceglédig elhelyezkedő települések körében – van egy rendkívül lényeges sajátossága. 1993 és 2000 között ugyanis az említett települések közül Pilisen növekedett legjobban a népesség száma. Ez a növekedés – akkor, amikor a népesség száma országosan csökken, habár a Budapesti Agglomerációban növekszik – Pilisen még az agglomerációs átlagot is meghaladja. Pilisen a lakónépesség száma 1993 és 2000 között cca. 14%-kal növekedett.



Megfigyelhető, hogy ahogy a 4-es úton „haladunk” Vecséstől Cegléd felé, úgy erősödik a népességarány növekedésének üteme Pilisig (vannak olyan települések, ahol a növekedés persze csökkenés, ami egyszerűen negatív előjelű növekedés.) Elhagyva Pilis, a továbbiakban már csökken a növekedés, mégpedig egyre erőteljesebben, ahogy közeledünk Cegléd felé. Cegléden már valójában csökken a népesség száma. Kiindulásunk az, hogy mindez nem tekinthető véletlennek. Éppen ezért az említett települések körében megvizsgáltuk a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján • a település elhelyezkedése, a lakások víz- és csatornaellátottságának összefüggését az ingatlanárral (családi ház), • az előbbiek együttesének összefüggését a népesség alakulásával 1993 és 2000 között, valamint • külön az ingatlanárak összefüggését a népesség alakulásával. Az elemzés adattáblája a következő: Az összehasonlító vizsgálat alapadatai. (Forrás: KSH)

Az ingatlanárnál a településekre vonatkozóan kigyűjthető hirdetési árakból képzett átlagos négyzetméter árat vettük figyelembe. Ezt vetettük össze azzal, hogy hány százaléka volt a település népessége 2000-ben az 1993mas népességnek (a települések népességét 1993-ban 100%-nak tekintettük). Az elemzéshez egy ilyenkor „szokásos” modellt alkalmaztunk, mégpedig az aiNet neurális hálót (www.ainetsp.si ), amelyik • „felismeri” az input és az output változók közötti lineáris és persze nem lineáris, „első pillantásra rejtett” összefüggéseket. • grafikusan bemutatja a kapcsolat szorosságát ahhoz viszonyítva, amikor az input és az output között nem mutatható ki összefüggés, azaz az inputra „adott válasz” véletlenszerű. Amikor az aiNet nem talál összefüggést az input és az output közözött, a modell szoftverje által közölt ábrán a kis körök (pöttyök) vízszintesen helyezkednek el. Abban az esetben viszont, ha az input és az output között a modell nagyon szoros korrelációt talál, akkor a pöttyök egy ferde vonalra (átlóra) illeszkednek. Esetünkben meglehetősen erős korrelációt jelez a modell azzal, hogy a település elhelyezkedése, a víz- és csatornaellátottság (mint input változók) elég jelentősen befolyásolják az ingatlanárakat (az egyik output) a 4-es út mentén fekvő településeken. Ez persze érthető. A jobb adottságú helyeken általában magasabbak az ingatlanárak. Ezeken a helyeken drágább anyagokból építkeznek, jobb infrastrukturális ellátottság is, melyek általában árnövelő tényezőként jelentkeznek. Hasonlóan elég erős összefüggést kapunk akkor, amikor a hely és az ellátottság komplex együttese (az input változók), illetve a népességváltozás aránya (a másik output) közötti kapcsolatot szorosságát modellezzük. Ebből arra következtethetünk, hogy a hely és az ellátottság alakítanak ki együttesen olyan helyzetet, ami az adott települést, esetünkben Pilist – a szomszédos, illetve a 4-es út mentén lévő, a vizsgálatba bevont további településekhez viszonyítva – rendkívül vonzóvá teszik a bevándorlás számára. 73 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


Az input és az output változók között erős korreláció mutatkozik. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a 4-es út mentén a Budapesttől Ceglédig elhelyezkedő települések között • a fővároshoz való viszonylagos közelségre (és egyben a viszonylag bőven rendelkezésre álló területre), valamint • az alacsony ellátottság miatt is viszonylag olcsó ingatlanárakra (és természetesen a megélhetést befolyásoló további tényezőkre) vezethető vissza a vizsgált települések között a Pilisen tapasztalható legerősebb vonzó hatás a vándorolni szándékozókra. Modellezés (szimuláció), eredmények Az előbbiekben bemutatott és felépített modellt kiegészítettük még néhány input változóval. Ilyenek a település státusza (város, község), a településen lévő személygépkocsik, távbeszélő fővonalak és korlátolt felelősségű társaságok száma. Ezt azért végeztük el, hogy számításokat készíthessünk arra vonatkozóan, hogy miként is alakul Pilisen a népesség változás aránya (azaz a bevándorlás volumene) és ezzel „szimultán” az ingatlanár akkor, ha Pilisen fokozatosan növeljük a csatornával ellátott lakások arányát 60%-ig. Az adatok együttese alapján a szimulátor Pilis vonatkozásában a népességváltozás arányát tekintve cca. 112%-ot magyaráz. Ezt azt jelenti, hogy a tényként megadott 114%-kot tekintve az eltérés 2 %. Ez durván annyi, mintha a szimulátor 1 év változását már nem tudná követni. Az ingatlanárak tekintetében a szimulátor Pilisen egy kicsit magasabbra „állítaná” a felvett és átlagos 83 ezer forintos családi ház négyzetméter árat, mégpedig cca. 88 ezer forintra. A most említett „hibákat” természetesen figyelembe kell venni vesszük a szimuláció eredményeinek értékelésekor. A szimuláció eredménye alapján megállapíthatjuk, hogy abban az esetben, ha a település - esetünkben Pilis nagyközség - további figyelembe vett paraméterei nem változnak (kivételt képez a népesség szám), azonban a csatornázottság növekszik, akkor az 50%-os csatornázottság elérésekor az átlagos ingatlanár cca. 10%-kal növekszik. Ez azt mutatja, hogy érvényesülhet a családiház tulajdonosok érdeke Pilisen is azzal, hogy a csatornázásra való befektetésük akár tízszeresen is megtérül ingatlanuk árában. Más kérdés, hogy a viszonylag magas vízdíj visszariaszthatja az érintetteket a saját tulajdonba való „befektetéstől”. A már kiépült és a továbbiakban kiépítendő településrész csatornázása ugyanakkor mérsékelheti az új lakóterületek kialakításának igényét. A másik figyelemre méltó fejlemény az, hogy a komplex piaci hatásmechanizmus eredményeként mérséklődik a Pilisre történő bevándorlás. Ez akár az elmúlt 7 év időszakát tekintve akár tizedére is csökkenhet. A népességszám-változás és a csatornázás összefüggései alapján látható, hogy a szimulált összefüggések alapján – a csatornázottság növelése „következtében” – a népességszám változás Pilisen nem az exponenciális trend, hanem egy telítődő görbéhez hasonló módon változik. A népesség e szerint cca. 11.000 fő körül érheti el a csúcsot akkor, ha az elkövetkező években gyors ütemben fejlődik a csatornaellátás a településen. Az észrevehető hatás mintegy 3-4 évvel a csatornázás megkezdése után jelentkezhet. Csupán az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a megfelelő ellátási színvonal elérése esetén a várossá nyilvánítás cca. 2%-os átlagos ingatlanár többletet jelenthet a településen.



66. ábra. Pilis belső magja és szerkezete (Google) Önellenőrző kérdések, feladatok 1. Melyik nem kötelező helyi önkormányzati feladat? 2. Eladható-e egy városi köztér? 3. A helyi adók a helyi önkormányzat bevételei? 4. Mi az önkormányzati gazdálkodás célja? 5. Mi az integrált védelem célja?


7. fejezet - A település tervezése 1. 7.1. A tervek hierarchiája A területi tervek A tervek típusai egymásra épülő – hierarchikus – rendszert alkotnak. Az alacsonyabb szintű tervek tartalmilag kifejtik a magasabb szintűek elhatározásait, miközben válaszokat fogalmaznak meg a maguk szintjén értelmezhető problémákra és további információkat biztosítanak az alacsonyabb szintű tervek számára. A fejlesztési tervek és a rendezési tervek külön-külön csoportokat képeznek, de tartalmilag egymásra épülnek. A települések rendezését megalapozó fejlesztési tervek alapjai a magasabb szintű tervek elhatározásai. A területi tervek lehetnek: • országhatáron átnyúló tervek • az ország egészére • egy vagy több régióra • megyére • kiemelt térségre (agglomerációra, egyéb térségre) vagy • kistérségre (települések csoportjára) kiterjedő tervek.

67. ábra. Budapest hatása nemcsak közvetlen környezetére, agglomerácójának településeire, hanem tágabb térségére is kiterjed (városgyűrű) A településfejlesztés eszközei A településfejlesztési koncepció az építési törvény alapján: • a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és 76 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A település tervezése

• a településrendezést is megalapozó, • a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, • önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, • amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában • a természeti-művi adottságok mellett • a társadalmi, • a gazdasági, • a környezeti szempontoknak és • az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A meghatározásban szereplő önkormányzati településfejlesztési döntést szintén az építési törvény rögzíti: „a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás.” Az Integrált városfejlesztési stratégia (IVS) definíciója: Az IVS egy fejlesztési szemléletű, középtávú (7-8 év) dokumentáció, melynek célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészekre vonatkozó célok kitűzése és annak középtávú megvalósítása. Az IVS meghatározott tartalmi követelmények alapján kidolgozott dokumentum, mely egységesítette a különböző – elsősorban európai uniós – források megszerzése érdekében kidolgozott dokumentumokat és összemérhetővé tette a településfejlesztési célok megalapozottságát. A városrendezési stratégia célja és feladata, hogy meghatározza a településfejlesztés térbeli összefüggéseit kapcsolatait, illetve a feldolgozza a közép- és hosszútávú településfejlesztés területigényes elemeit. A stratégiai dokumentumok kidolgozásának végső célja a fejlesztési prioritások meghatározása és azok követelményeinek térbeli leképezése. A folyamat viszonylag egyszerű és áttekinthető, de a technikák előírásszerű precíz végrehajtása vagy a szükséges elemzések eltérő minőségű elvégzése jelentős különbségeket eredményezhet a stratégiák megalapozottságában. A stratégia kifejezés jelentése: a célok elérésének tervezete. A célok a település jövőképéből bonthatók ki. A következő szakaszban ki kell dolgozni a célok eléréséhez szükséges feladatokat. A feladatokhoz költségek rendelhetők és a költségek összevethetőek a forrásokkal. Általában a források nem elégségesek a költségek fedezeteként, ezért ellenőrizni kell, hogy a források bővíthetőek-e és milyen mértékben. A végső források és a költségek összevetésével sorba kell rendezni a feladatokat. Ehhez meg kell határozni a prioritásokat. Az elsőbbségek meghatározása a későbbiekben is segít a változó körülmények között módosuló stratégia felülvizsgálatában.



68. ábra. Sydney népessége növekvő, az egyes térségek fejlesztéseinek megalapozását szolgálják a struktúratervek (a dél-nyugati térség struktúraterve - Sydney Growth Centres) (forrás: http://www.gcc.nsw.gov.au/media/Image/SW%20Structure%20Plan%20crop.jpg)

2. 7.2. Példa településrendezési stratégiára A településrendezési stratégia kidolgozásának folyamata A Stratégiai Csoport a Megyei Jogú Város általános rendezési tervének megalapozása érdekében meghatározta az NCM értekezlet (Az NCM eredeti rövidítése NGT, Nominal Group Technique. Részletesen: J. M. Bryson: Strategic Planning for Public and Nonprofit Organizations, San Francisco, 1988.) során • azokat a meglévő és új területhasználati elemeket, • ezek esetleges módosításait, a tervezés során figyelembe veendő hatótényezőket, melyek befolyásolják a város jövőjét, illeszkednek, illetve illeszthetők a városfejlesztési koncepcióba (A településfejlesztési koncepció a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum.). A Stratégiai Csoport által meghatározott és előzetesen részletesen feldolgozott témakörök, un. „stratégiai komponensek” – itt még nem fontossági sorrendben – a következők:



69. ábra. Stratégia NCM módszerrel I. A Stratégiai Csoport a stratégiai komponensek sorrendjét a következő táblázatban feltüntetett módon állapította meg:



70. ábra. Stratégia NCM módszerrel II. A Stratégiai Csoport tagjainak egyéni rangsorait a következő táblázat tartalmazza. A táblázat alkalmas arra, hogy segítségével megvizsgáljuk a Stratégiai Csoport tagjainak átfogó értelemben vett egyetértését.



71. ábra. Stratégia NCM módszerrel III. Az ún. egyetértési együttható vizsgálata szerint bizonyítható az átfogó egyetértés a Stratégiai Csoport tagjai között (az adott esetben 7 fő vett részt a stratégiai komponensek rangsorolásában). (Az NCM modell alkalmazásához kapcsolva az egyetértési együttható vizsgálatát a MŰ-HELY Rt.-ben dolgoztuk ki.) Mivel a Stratégiai Csoport reprezentánsnak tekinthető, ezért arra számíthattunk, hogy a rendezési stratégia komponenseinek fontosságát hasonló módon ítélik meg a képviselő testület tagjai éppen úgy, mint a város polgárai.



Mindazonáltal érdemes áttekinteni, hogy melyik stratégiai komponensnél mutatkozik jelentősebb eltérés a Csoport tagjai között, illetve a Csoport egyes tagjainak fontossági megítélése hány stratégiai komponens tekintetében tér el jelentősen az átlagtól.

72. ábra. Stratégia NCM módszerrel IV. A táblán annak megfelelően árnyékoltuk a cellákat, hogy hol jelentős az eltérés a csoportvéleménytől. Látható, hogy van olyan stratégiai komponens, ahol a Csoport tagjainak elég jól megegyezik a véleménye, míg vannak olyan stratégiai komponensek, ahol 2-3 csoporttagnak is jelentősebben eltér a véleménye a 82 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


csoportátlagtól. Mivel azonban a Csoport véleménye a csoporttagok átfogó értelemben vett egyetértésén alapszik, ezért csupán 3 olyan stratégiai komponens van, ahol három csoporttagnak is jelentősen eltér a véleménye a Csoport többi tagjától (ezek a 10., a 17. és a 14. sorszámú komponensek.) Részletesebb és további számítással ugyanakkor kimutatható, hogy a vélemények közötti eltérés a 17., a 20. és a 12. komponensnél a legélesebb. Úgy tűnik tehát, hogy mindenek előtt a hulladékkezelés - (szilárd, folyékony és veszélyes) a városi elkerülő úton kívülre helyezve, két meglévő lerakó rendezése, egy új lerakó helyének kijelölése - kérdéskörét, fontosságát illetően oszlottak meg leginkább a vélemények. Ez annyiban érthető, hiszen az elemzés időszakában fejeződött be jelentős városi ráfordítással a korszerű hulladéklerakó mű kiépítése. A felhagyott hulladéklerakó rekultivációja is jelentős tőkeigénnyel jár és szintén stratégiai jelentőségű kérdés. A régi hulladéklerakó rekultivációjának eredményeként és a 15 éves program nyomán városi erdő lesz a területen. Egyelőre azonban nem megoldott a városban keletkező veszélyes hulladék kezelésének, elszállításának problémája. A következő ábra az adatok alapján azt illusztrálja, hogy a stratégiai komponensek fontosságának vonatkozásában a Stratégiai Csoporton belül kialakult általános - de minden részletre kiterjedő - egyetértés valóban meggyőző és az általános rendezési terv további tervműveletei szempontjából elfogadható. A stratégiai komponensek súlyozása A következőkben azokat a komponenseket tüntetjük fel, ahol jelentősebben eltérnek a Stratégiai Csoport tagjai közötti vélemények:

73. ábra. Stratégia NCM módszerrel V. Előző elemek a rendezési tervet különböző fázisaiban érintik, és a következő módon illeszkednek a településszerkezeti és szabályozási tervbe: • A szociális ellátó hálózat területi elemeinek bővítése, fejlesztése új intézményterület kijelölését jelenheti például lakóterületen. Ennek megfelelően az ellátó hálózat bővítése beépül mind a településszerkezeti, mind a szabályozási tervbe. • A kábelhálózat fejlesztés szabályozási feltételeinek feltárása, ezek elfogadása esetén mindezek a szabályozási feltételek a szabályozási tervbe épülnek be. • A tömegközlekedési hálózat hosszú távú fejlesztése, a lakóterületek és az északi iparterületek összekapcsolása, a P+R kiépítése (autóbusz pályaudvar, vasútállomás) az adott területrészek felhasználási módjának változásán keresztül érintik az adott környezetet, és ennek megfelelően megjelennek, megjelenhetnek már a településszerkezeti tervben is. • A Csendes övezetek kialakítása a lakóterületeken c. stratégiai komponens az adott területek kijelölése és a forgalomtechnikai kérdések megoldása után a szabályozási tervbe épül be.



74. ábra. A stratégiai komponensek összesített értékelése (Nagy Béla: „A település az épített világ”, B+V Kiadó, Budapest, 2005.) Kivonat Szentendre fejlesztésének stratégiai céljai című munkából Szentendre Településrendezési Terve: Mű-Hely Területfejlesztő és Tervező Részvénytársaság, Budapest, 2001. Szentendre értékei és hátrányai – erősen egyszerűsítve – a következőkben foglalhatók össze. A város különleges helyzete abból az ellentmondásból fakad, hogy a várost évente mintegy kétmillió látogató keresi fel. Az általában rövid legfeljebb egynapos kirándulások okozta terhelés a város lakóira nehezedik annak ellenére, hogy csaknem minden ötödik-hatodik szentendrei a vendégforgalomhoz kapcsolódó vállalkozásból él. A szentendreieknek azonban a város több, mint egy szép kirándulás színhelye: Ők itt élnek… A város regionális helyzete és az ebből származó ellentmondások ugyanúgy megjelennek, mint a gazdag történelmi múlt egymásra rakódott rétegeinek egyedisége és a zsúfolt idegenforgalmi célterület ellentmondása. A festők, a művészek csendes kisvárosa egyben zajos kereskedelmi turista centrum. A város felkapott 84 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


ingatlanfejlesztési célterület, melynek befogadására még nem mindenütt készült fel. A táji adottságok csodálatosak (Duna, dombok, völgyek, patakok, védett épített környezet), ugyanakkor sok helyen hiányzik a magas színvonalú infrastruktúra, ami az értékes minőségi környezet kialakításának feltétele. A műszaki infrastruktúra (közlekedés, közmű) mellett a szociális infrastruktúra is fejlesztésre szorul. A legfontosabb fejlesztési feladatok néhány cél köré csoportosíthatók: • Szentendre a kistérségi központ (kistérségi igazgatási-, oktatási-, gazdasági-, kereskedelmi-, vendégforgalmi- és egészségügyi központ) és a kistérségi környezetvédelmi együttműködés központja, amit az infrastruktúra fejlesztések és a közlekedési kapcsolatok fejlesztése erősíthet (M0 autópálya, hidak a Szentendrei-szigetre, tehermentesítő út, stb.); • Szentendre a szentendreiek otthona a lakói számára minőségi környezetet nyújtó város, ahol a kiegyensúlyozott településszerkezet és a szabályozás ezt a célt szolgálja a tudatos ingatlan-gazdálkodástól a rendelkezésre álló és megszerezhető erőforrás mozgósításáig; • Szentendre a kultúra és a művészek városa a vendégváró város, mely a minőségi kínálat fejlesztésében érdekelt (festők, művészek, a múzeumok, a galériák, a fesztiválok, a rendezvények). A fesztiválvárosi rang megszerzése, a minőségi kulturális rendezvények támogatása, a zsúfoltság csökkentése stb. mind a város kulturális életének minőségi fejlesztését szolgálják. • A vállalkozók városa, a gazdagodó város: meghatározó szektor a turizmus, ugyanakkor a városban élő szellemi potenciál kihasználása ennek megfelelő városfejlesztést indokol. A magas színvonalú, környezetet nem, vagy csak alacsony mértékben terhelő tevékenységek megtelepedése elősegíti a gazdaság más szektorainak fejlődését is szinergikus hatásaival, a szolgáltatásoktól az oktatáson keresztül a környezetvédelemig.



75. ábra. Szentendre város fejlesztésének stratégiai céljai és a fejlesztések főbb elemei I.



76. ábra. Szentendre város fejlesztésének stratégiai céljai és a fejlesztések főbb elemei II. A táblázat elemeit áttekintve képet kaphatunk a stratégiai célok, feladatok és eszközök összefüggéseiről.



77. ábra. Kiállítás a Régi Művésztelepen, Szentendrén

3. 7.3. A SWOT elemzés A stratégia előkészítése során az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer az un. SWOT elemzés. Az üzleti marketing eszközeként alkalmazott módszerrel feltárható egy-egy termék piacképessége, illetve segítségével felvázolhatók a leglényegesebb stratégiai feladatok, illetve a megtérülés esélyei és kockázatai. A SWOT négy angol szó kezdűbetűje: S – strengths (erősségek), W – weaknesses (gyengeségek), O – opportunities (lehetőségek) és T – threats (veszélyek).



78. ábra. A 2x2-es mátrix oszlopaiban a célok elérése szempontjából „hasznos” és a „káros” körülmények, soraiban a „belső környezet” és a „külső környezet” jellemzői állnak. Belső adottságok, melyek fejlesztése lehetséges: • erősségek, azok az adottságok, tényezők, melyek jól működnek • gyengeségek, azok a tényezők, melyek nem működnek megfelelően, de fejlesztésükkel javítható a működés. Külső körülmények, melyek adottságként kezelendőek: • lehetőségek, olyan kedvező adottságok, melyek alkalmasak az erősségek kihasználásának támogatására, kihasználására • veszélyek, olyan hátráltató tényezők, amelyek növelik a kockázatot és veszélyeztetik a célok elérését. A SWOT elemzés kidolgozása során össze kell gyűjteni minél több, a stratégiai célokkal összefüggő tényezőt, szempontot, jelenséget. A szempontok rendszerezésének egyik fontos célja, annak a feltárása, hogy a célok eléréséhez, a stratégia megvalósításához, milyen további összetevők, tényezők vizsgálata szükséges. A szempontok, tényezők értékelése, elemzése során a matematikai-, statisztikai módszerek, valószínűségszámítási és egyéb eszközök alkalmazása alapozhatja meg a prioritások – a célok elérése szempontjából fontosabb szempontok rangsorolásának – megállapításának rendjét. Önellenőrző kérdések, feladatok 1. Van-e kapcsolat a különböző területi- és települési tervek között? 2. Milyen hosszú időtávra vonatkozóan kell kidolgozni az Integrált Városfejlesztési Stratégiát 3. Mit határoz meg a városrendezési stratégia? 89 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


4. Miből vezethetők le a településfejlesztési stratégia feladatai?5. Miért célszerű megvizsgálni az un. „egyetértési együtthatót”?


8. fejezet - A település rendezése 1. 8.1. A településrendezési tervek Településszerkezeti Terv (TSZT) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV) alapján a fogalmak meghatározása a következő: Településszerkezeti Terv (TSZT): önkormányzati határozattal elfogadott településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. Az Étv. előírja, hogy a településszerkezeti tervben meg kell határozni: • a bel- és külterületeket, • a beépítésre szánt, illetve • a beépítésre nem szánt területeket, azok tagozódását, • a település szerkezetét meghatározó műszaki infrastruktúra-hálózatokat • főútvonalakat, • gyűjtőutakat, • közüzemi közmű-gerincvezetékeket, • hírközlő hálózat fő elemeit, • a települési szintű és a városrész szintű közparkokat, • a terv léptékében ábrázolható védett, • az e tervvel védelemre tervezett és • védőterületeket. • A településszerkezeti tervben meg kell határozni a rehabilitációra kijelölt, valamint • a funkciójában megváltoztatásra szánt (fejlesztési) területeket. Az egyes területeken belül fel kell tüntetni a terület felhasználását veszélyeztető, illetőleg arra kiható tényezőket, különösen • az alábányászottságot, • a nyilvántartott ásványinyersanyag-vagyont, • a szennyezettséget, • az árvíz-, • a belvíz-, • az erózió- és csúszásveszélyt, • a földrengés-veszélyeztetettséget, • a természetes és mesterséges üregektől veszélyeztetett területeket, 91 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A település rendezése

• a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet, továbbá • minden olyan egyéb tényezőt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja.

79. ábra. Szentendre településszerkezeti terve (részlet) Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) 92 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ): az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. A HÉSZ-nek tartalmaznia kell legalább • a bel- és külterület(ek) lehatárolását, • az építési övezetek, • az övezetek és • a különböző célú közterületek lehatárolását, • felhasználásuk és a rajtuk történő építés feltételeit, szabályait és feltételeit, továbbá • a helyi építészeti értékvédelemmel, • a védett és • a védő területekkel, valamint • a sajátos jogintézmények alkalmazásával kapcsolatos előírásokat.



80. ábra. Budapest I. szabályozási terv részlete Szabályozási Terv (SZT) Szabályozási Terv (SZT): az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével



kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. A HÉSZ mellékletét képező szabályozási tervnek tartalmaznia kell • a bel- és külterületek lehatárolását, • a beépítésre szánt és • nem szánt területek, • az azokon belüli építési övezetek, övezetek lehatárolását, • a közterületek elkülönítését (közút, köztér, közpark stb. bontásban). • Ezeken túlmenően a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírásokat, • a védett és • a védelemre tervezett, valamint • a védő területeket, építményeket, • az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit és • a sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását.





81. ábra. Szentendre szabályozási tervének részlete (Mű-Hely Zrt. 2004.)

2. 8.2. A települések szabályozása A szabályozás – egy élő rendszer szabályozása – az egyik legösszetettebb tevékenység, szinte önálló tudományág. A közvetlen beavatkozástól az igen árnyalt, többszörös áttétellel működő szabályozásig széles az eszközök skálája. A természetes eszközöktől a mesterségesekig.



82. ábra. Város szabályozási tervének tervezett jelmagyarázata, 2010. (Gödöllő város szabályozási tervének tervezett jelmagyarázata 2010., Mű-Hely Tervező és Tanácsadó Zrt.) A szabályozás mint keret A települések szabályozása kifejezés lényegében két folyamatot takar: • az egyik a folyamatszabályozás, azaz a település fejlesztési lépéseinek, folyamatának szabályozása, amit a stratégiai tervezés eredményeit rögzítő önkormányzati dokumentumok tesznek kötelezővé a határozat megalkotói – az önkormányzati képviselő-testület vagy a közgyűlés – számára; • a másik a település rendezése során és az építési ügyekben alkalmazott építésügyi szabályozás. Ez utóbbi lényegében – mindentől lecsupaszítva – az építési munkák megvalósíthatóságának keretek közé kényszerítése, az egyén építési lehetőségeinek korlátozása a köz érdekében. A Magyar Köztársaság Alkotmánya – az 1949. évi XX. törvény (részlet) „9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. 13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.” A jogszabály egyértelműen fogalmaz: kisajátítani csak kivételesen és csak közérdekből lehet. E két feltétel összekapcsolásával erősen beszűkül a mozgástér. A köz érdekének értelmezése szempontjából azonban csak az e kritériumokat kifejtő rendelkezések nyújtanak támaszt. A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (részlet) A kisajátítás „177. § (1) Ingatlant kivételesen, közérdekből – törvényben megállapított esetekben, módon és célokra – lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. (2) A kisajátítás részletes szabályairól külön törvény rendelkezik. Az Alkotmány 13. § (1) bekezdése értelmében az állam csak kivételes esetben, törvény alapján és teljes kártalanítás mellett jogosult magántulajdon tárgyainak állami tulajdonba vételére. A kisajátítás szűkebb értelemben azt jelenti, hogy az állam, közérdekből törvényben megszabott eljárás keretében, magántulajdonban álló ingatlan tulajdonjogát teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett megszerzi.” Az 1976. évi 24. törvényerejű rendelet a kisajátításról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelettel (részlet) Közérdekű célok; a kisajátítás módja ”4. § (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet: a) állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése; b) város- és községrendezés; c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóházépítés; d) bányászat; e) honvédelem; f) közlekedés; g) posta és távközlés; h) közcélú erőmű létesítése, a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható; i) vízgazdálkodás; j) […] k) a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása; l) műemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható; m) véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés; n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése; o) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 17. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás; 98 Created by XMLmind XSL-FO Converter.


p) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 8. §-a alapján a helyben lakók és a családi gazdaságok termőfölddel kapcsolatos igényeinek kielégítése, valamint a spekulációs törekvések visszaszorítása érdekében; q) […] r) hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése; s) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére, ha az másképpen nem biztosítható, és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-, illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta.” Piac – morál – jog A települések építésügyi szabályozása több szinten értelmezett folyamat részeként értelmezhető. A piac – morál – jog hármas alkalmazható a települések szabályozására is. A tapasztalat, a természeti törvények érvényesülésének évszázados tapasztalata a szabályozómechanizmus része. A természetközeli szabályozás mára eltávolodott a természettől, de mint szabály mégis érvényesül. Ehhez igazodik a talaj előkészítése, a szántás, a vetés, a metszés és még számos ház körüli munka. Szociológusok gyakran emlegetik, hogy a kulturális szokások sok esetben az elvárható viselkedési formák fölé emelkednek, kontroll alatt tartva egyes törvényszerűnek tartott folyamatokat. A piac: ma a piac a gazdaság meghatározó szabályozója. A kereslet és a kínálat viszonyára egyszerűsített piac szinte minden élethelyzetben jelen van, akkor is, amikor az emberi dimenziók érvényesítése sokkal eredményesebb lehetne. A kereslet és a kínálat meglehetősen pontosan szabályozhatják a munka - tőke - föld profit négyesen alapuló piaci viszonyokat. A morál: az ember önmaga és a többi ember, illetve a tágan értelmezett környezete közötti viszonyt meghatározó értékrenden alapul. Ez az értékrend minden embernek mást jelent attól függően, hogy mit tanult, mit tapasztalt korábbi élete során. Ez az értékrend lassan formálódó és (általában) nehezen változtatható viszonyt alakít ki a környezet és az ember között. Gyakran idézzük a szabadság egyik amerikai meghatározását: „az öklöd szabadsága az orrom hegyéig ér”, ami a tolerancia, a biztonságérzet, a szabadság egyik közelítése. A kereszténység a tízparancsolatban definiálta az alapvető értékeket: a „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” parancsolata meghatározó általános alapértéket rögzít. Azt, hogy csak olyat tégy, amit magaddal szemben is megengednél. Ha egyszerűen megfordítjuk a szórendet, előáll a környezet használatára vonatkozó alapszabály: „csak olyat tégy a környezetedben, ami másoknak is megengednél” vagy „ne tégy olyat a környezetedben, amivel – ha mások teszik – kárt okozhatnak neked”. Önmagában már ettől is javulna a környezeti állapot, már ettől is csökkenne a hulladékok és a feleslegesen felhasznált természeti erőforrások mennyisége, de ha azzal is tisztában lennénk, hogy egy-egy lépésünk milyen közvetett következményekkel jár, a spektrum tovább szélesedne. Minél szélesebb ismeretanyag áll rendelkezésünkre, a környezet működésének minél több törvényszerűségét ismerjük meg, illetve fel, annál nagyobb az ember túlélésének esélye. A jog: a társadalom életét befolyásoló etikai normák nagy része kikristályosodott elveken alapul. A közmegegyezésen alapuló, normává nemesedett szabályok alkotják a jogi szabályozás alapját. Egyes közösségekben a legáltalánosabban alkalmazott szabályok olyan mélyen beivódtak a társadalom tagjainak kollektív tudatába, hogy azokat nem szükséges írásban rögzíteni. Más közösségekben az alkotmány tartalmazza a társadalom tagjainak jogait és kötelezettségeit, az együttélés legfontosabb alapelveinek gyűjteményét. A jogszabályok hierarchikus rendszert alkotnak, és az emberiség általános erkölcsi értékrendjére épülve haladnak a konkrét helyi társadalom által meghatározott konkrét helyi jogszabályok felé. A nemzetközi normák és a legkisebb falu közösségének jogszabályai így alkotnak egységes rendszert.



83. ábra. Piac – morál – jog egymásra épülése

3. 8.3. A településrendezési terv kidolgozásának időbeli rendje A településrendezési eszközök szabályszerű egyeztetési rendje biztosítja, hogy az érintettek megismerjék az önkormányzat céljait, szándékait, illetve a településrendezési terveket. A lakosság, a közigazgatási szervek, az érintett települési önkormányzati- és az érdekképviseleti szervek, a társadalmi szervezetek megfogalmazhatják véleményüket, észrevételeiket a minél szélesebb körű tájékoztatás keretei között. A folyamat jól szabályozott, de összetettsége miatt gyakran az egyes munkaszakaszok időbeni ütemezése nehezen kiszámítható. A folyamatban integrálódnak az önkormányzati testületek és a hivatalok, ami az eltérő működési modellek miatt gyakran felborítják az ütemtervet. A hivataloknak határidőket, „teljesítési kényszereket” írnak elő a jogszabályok, ugyanakkor az önkormányzatnak csak nagyon ritkán van rendeletalkotási kötelezettsége. Ugyancsak nehezen egységesíthetők a tervezési szakaszok határidői is. A folyamatot az építési törvény szabályozza, de a gyakorlatban az előírt határidők teljesítéséhez további eljárások, további időtartamok tapadnak. Például egy területi egység szabályozási tervének előzetes véleményezését előírja a jogszabály, 15 munkanapot adva a véleményezésre. Ehhez az időtartamhoz – ami általános esetben 21 naptári nap, de további ünnepnapok megnövelhetik – hozzá kell számítani az előzetes véleménykérő levél kézhezvételéig elmúló időt. A levél megírásától az aláírásán, iktatásán, kiküldésén, postázásán keresztül a megérkezésén át a kézhezvételig további értékes napok telnek el az hivatalok működésétől függően. Ugyanígy az előzetes vélemények megérkezésekor is. Hasonló a helyzet a tervekre adott észrevételek egyeztetését előkészítő munkaszakasz esetén is. A beérkezett észrevételekre a polgármester (a fővárosban a főpolgármester) ad választ, melyet az egyeztető tárgyaláson kell véglegesíteni. A meghívásra előírt 8 napos határidő és a folyamat szabályszerű véghezvitele itt is külön figyelmet érdemel, az előzőekben már vázolt körülmények miatt.



84. ábra. a településrendezési tervek kidolgozásának, egyeztetésének és jóváhagyásának időigénye a tervezési folyamat időigénye nélkül, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §-a alapján (2011.05.01.) (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV) A folyamat időigényével kapcsolatosan megállapítható, hogy a legrövidebb egyeztetési eljárás reális lebonyolíthatósága legalább mintegy fél évet, tervezési idővel együtt általában egy évet vesz igénybe.



85. ábra. A szabályozási terv célja, hogy a település megőrizze a múlt történeti értékeit, településszerkezetét, karakterét, ugyanakkor megfelelhessen a jövő kihívásainak is (forrás: http://www.sze.hu/ep/arc/irod/SA2002_KisalfAlfkisvaros+SUMMARY/kep10_Hajduboszormeny1750k.PNG) Önellenőrző kérdések, feladatok 1. Hogyan kell elfogadni a településszerkezeti tervet? 2. Hogyan kell elfogadni a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ)? 3. Mi a települések szabályozásának elvi alapja? 4. Le lehet-e bonyolítani egy HÉSZ módosítását a kidolgozásra vonatkozó önkormányzati döntéstől a jóváhagyásig 3 hónap alatt? 5. Előírható-e az önkormányzatnak egy szabályozási terv jóváhagyása?


Videó Település építészet 1 Település építészet 2

ciii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Fogalomtár A fogalom meghatározását követően zárójelben feltüntetett jogszabályi hivatkozás – bár időszerűségét elveszítheti – a fogalom összefüggéseinek értelmezhetőségét segíti, ennek megfelelően jogi érvényességét, hatályosságát ellenőrizni kell. állandó népesség: az adott területen lakóhellyel rendelkezők száma. árkád: az építményt határoló, az épület(rész) alatt kialakított, síkján oldalt nyitott, de fedett, sajátos közterület. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] áthajtó: építményen átvezető, járműközlekedésre szolgáló tér. [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: OTÉK] átjáró: építményen átvezető, személyi közlekedésre szolgáló tér. [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: OTÉK] beépítési %: az építmények bruttó beépített alapterületének a telek területéhez viszonyított aránya százalékban kifejezve (lásd még: telek beépítettsége). beépítési mód: a telek épületek elhelyezésére szolgáló része (építési hely) és a telek viszonya, amelynek típusai: szabadonálló, oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó, zártsorú. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] beépítési mutatók: a beépítési feltételek meghatározott számszerű jellemzői az ellátási, urbanisztikai kritériumok és más területi követelmények teljesülése érdekében (lásd még: beépítési paraméterek). beépítési paraméterek: a beépítés jogszabályban meghatározott jellemzői (a beépítés rendeltetése, a beépítés módja, építési hely, építési vonal, az építmény méretei, kialakítása stb.). [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] beépítettség: a) az építmény bruttó beépített alapterületének a telek területéhez viszonyított aránya százalékban kifejezve; b) telek beépítettsége: az építési telek beépített területének az építési telek összes – nyúlványos telek esetén a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított aránya százalékban kifejezve; c) telektömb beépítettsége: a már beépített telkek beépítettsége (a beépített telkek összes bruttó beépített területének és e telkek területének az aránya százalékban kifejezve); d) súlyozott beépítettség: a telektömbben a már beépített telkek beépítettsége (a beépített telkek összes bruttó beépített területének és e telkek területének az aránya százalékban kifejezve). belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeit magában foglaló – kijelölt része. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] bevásárlóközpont: több üzletből álló, eltérő profilú kereskedelmi egységeket és egyéb szolgáltató-helyeket magába foglaló bevásárlóhely. biológiai sokféleség: az élővilág változatossága, amely magában foglalja az élő szervezetek genetikai (fajon belüli), valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleséget és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét. BVKSZ: Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet). csarnok jellegű építmény: legalább 9,0 m fesztávolságú pillérvázas vagy közbenső alátámasztás nélküli, általában földszintes (legfeljebb galériával kialakított), többségében egyterű épület. Rendeltetése általában termelés, raktározás, szolgáltatás, kereskedelem, sport.

civ Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Fogalomtár

csatorna: a) egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízi létesítmény; b) szennyvizek elvezetésére szolgáló, általában zárt vezeték (szennyvízcsatorna). demográfia: tágabb értelemben a társadalom változásának jellemző adataival és folyamataival foglalkozó tudomány, mely egyidejűleg vizsgálja a statisztikai, a biológiai, a szociológiai, a közgazdasági és a politikai összefüggéseket. egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá, amely gyógyszert forgalmaz. elhelyezés (épületé): az épület és a telek viszonya, amelyet az építési hely határai, az épületek közötti távolságok, a tájolás, a növényállomány, a terepadottságok, a közlekedési és a közművesítési szempontok együttes alkalmazásával kell meghatározni. élőhely: térbeli egység, ahol adott élő szervezet és állománya (populáció), vagy élőlények életközössége a természeti rendszerben előfordul, és a kialakulásához, fennmaradásához, szaporodásához, tenyésztéséhez szükséges környezeti feltételek adottak. [1996. évi LIII. törvény a természet védelméről] előkert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonala, illetőleg az oldalkerje(i) között fekvő része. [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: OTÉK] elővárosi villamos vasút: a településen, településcsoporton belüli nagyobb távolságú tömegközlekedési igényeket szolgáló kötöttpályás rendszer. építési övezet: a beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: OTÉK] építési szabályzat: a helyi építési előírásokat rögzítő önkormányzati rendelet, jogszabály, azaz olyan műszaki és adminisztratív utasítások együttese, amelyeket a települési önkormányzat rendelettel határoz meg. építészeti arculat: a terület megjelenése, jellegzetességeinek képe, összhangja által keltett összbenyomás, képzet. épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] építmény: a) (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan, helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre; [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] b) olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény. [1990. évi C. törvény a helyi adókról] épület: a) olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés – jellemzően tartózkodás – céljából; [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] b) többszintes épület: a bejárati (földszinti) padlószint feletti építményszinte(ke)t is tartalmazó épület, legfeljebb 13,65 m-es legfelső padlószint-magassággal; c) az épület meghatározása adószempontból: a végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely a talajjal való egybeépítés (az alapozás) vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik; az épülethez tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, fűtési, szellőző-, légfrissítő berendezések és felvonók, amelyek az épület szerkezeteibe beépítve a használhatóságot és ellátást biztosítják; az ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az épülethez tartoznak, ha azok használhatóságának biztosítása, ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak, vagy már meglévő épületbe később kerülnek beépítésre. [1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról] cv Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Fogalomtár

erdő: rendeletben meghatározott fajú fás növényekből és a társult élőlényekből kialakult életközösség (erdei életközösség) annak talajával együtt, függetlenül attól, hogy a faállomány vagy az életközösség valamelyik más eleme átmenetileg hiányzik. [1996. évi LIV. törvény az erdőről] felhőkarcoló: az a magasépület, amelynek legmagasabb pontja a tetőfelépítmények (antenna, villámhárító, liftgépház, gépészeti berendezés, kémény, reklámhordozó és ezek kombinációja) nélkül meghaladja a 90 m-t. fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését. [1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól] főépítész: lásd, önkormányzati főépítész, területi főépítész. funkcióváltás: a) létesítmény eredeti rendeltetésének megváltoztatása; [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] b) részleges funkcióváltás: a szintterület 50%-ánál kisebb területet érintő rendeltetésváltozás. garázs: a) gépkocsitárolás céljára szolgáló épület; b) sorgarázs: kettőnél több, egymás mellett elhelyezett, önálló bejárattal kialakított gépkocsitároló. határérték (környezetterhelési): jogszabályban, illetőleg rendezési tervben a terület rendeltetésszerű használhatósága érdekében meghatározott levegő (por, füst, szag), víz- és talajszennyezettség, továbbá a zaj-, a rezgés-, és a sugárterhelés megengedett felső határértéke. hátsó kert: az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (hátsókerti határvonal), illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része. [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: OTÉK] helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] helyreállítás (újjáépítés): sérült, nem teljes egészében tönkrement építmény, építményrész eredetihez hasonló állapotának visszaállítása érdekében végzett építési munka. [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: OTÉK] holisztikus: a teljességre, az egészre törekvő; az a gyógyítási mód, melynél figyelembe veszik a beteg értelmi, fizikai és szociális állapotát is [Idegen szavak gyűjteménye / http://idegen-szavak.hu/keres/holisztikus] hulladék: a) a természeti erőforrások transzformációjának végterméke; b) kommunális hulladék: a lakossági fogyasztás során nem felhasználható, illetve fel nem használt anyag. idegenforgalom: idegenforgalmi tevékenység az idegenforgalmi értékek feltárása, népszerűsítése, hasznosítása; a turizmust, az üdülést szolgáló bel- és külföldi utazások szervezése és közvetítése; szállás; szállodai, gyógyszállodai és az ezekkel összefüggő egyéb idegenforgalmi, gyógy-idegenforgalmi szolgáltatások végzése. Magánszemélyek – jogszabály által meghatározott keretek között – a lakásukat, az üdülőjüket, illetve az ahhoz tartozó helyiségeket és területeket idegenforgalmi célra hasznosíthatják. [1978. évi I. törvény a belkereskedelemről] ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. [1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról] intézmény: minden közhasználat céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, továbbá a körülhatárolt terület és építményei (pl. állatkert, arborétum, temető, kemping, strand, sporttelep, repülőtér), kivéve a közüzemi, az ipari, a mezőgazdasági és az egyéb rendeltetésű (nem közhasználat céljára szolgáló) telepeket. iroda: jellemzően információk feldolgozásával, közvetítésével, kereskedelmével (hivatal, adminisztráció, kutatás, fejlesztés, tervezés, szolgáltatás stb.) kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló helyiség, épület, létesítmény. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] irodaépület, irodaház: jellemzően irodai funkciók elhelyezésére szolgáló épület. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet]

cvi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Fogalomtár

ivóvíz: a rendszeres emberi fogyasztásra alkalmas, a fizikai, kémiai, bakteriológiai, toxikológiai és radiológiai határértékeknek megfelelő víz. [201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről] ivóvízellátás: a terület, település, építmény egészséges ivóvíz iránti igényének kielégítése (mobiltartállyal, közkifolyós kúttal, csomagolt formában vagy vezetékkel). járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más látható módon elhatárolt – része. kártalanítás: a tulajdonosnak a közérdek érvényesítése során a magántulajdonban, illetve annak használatában, továbbá beépítési lehetőségeinek megváltoztatásával okozott kár megtérítése, vagyis „ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg”. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] kerékpárút: a kerékpáros közlekedés céljára létesített vagy kijelölt közlekedési felület. kert: a) többségében növényzettel fedett terület; b) előkert: az építési teleknek a közterület felöli határvonala (homlokvonala) és az előkerti építési vonala között fekvő része; c) hátsó kert: az építési telek hátsó telekhatára és a hátsókerti építési vonala között fekvő része; d) oldalkert: az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az oldalkerti építési vonala között fekvő, az elő- és a hátsókert közé eső része. kibocsátás: emberi tevékenység hatására kockázatos anyag környezetbe juttatása. kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást. [1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól] kisajátítás: ingatlan közérdekből állami vagy önkormányzati tulajdonba vétele, kártalanítással. kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. korfa: egy olyan közös ordinátatengellyel rendelkező kétdimenziós koordináta-rendszerbeli ábrázolás, amelyen az X tengely pozitív irányban a nők számát, negatív irányban a férfiak számát mutatja, és az Y tengelyen az életkort ábrázolja. korlátozás: (telekalakítási, építési szempontból) az egyébként az övezeti jellemzők és előírások szerint megengedett telekalakítás, beépítés, illetve (rendeltetésszerű) telekhasználat korlátozása. környezet: a) környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; [1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól] b) (az emberi) kultúra színtere, amely magában foglalja az embert magát is, azaz az embert körülvevő körülmények összessége, beleértve a természeti, művi (épített és tárgyi), társadalmi, gazdasági, szellemi, kulturális és politikai környezetet. környezeti egység: a környezet lehatárolható, homogénnek tekinthető része (függetlenül annak kiterjedésétől). környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői. [1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól] környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata. [1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól] környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy eleme természeti erőforrásként való használatának mértéke.[1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól] környezetkárosítás: az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be. [1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól] környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek következtében annak természetes vagy cvii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Fogalomtár

korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti. [1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól] környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás. [1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól] környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. [1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól] környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota. [1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól] környezetterhelés: valamely anyag (tömeg vagy energia) környezetbe bocsátása. [1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól] környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. [1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól] közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. [1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról] közhasználat céljára átadott terület: a magántulajdonú telek – önkormányzati rendeletben meghatározott közérdekből, a tulajdonossal kötött megállapodásban rögzített feltételekkel és módon – közhasználatra átadott része, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem minősül közterületnek. a) időbeli korlátozás nélkül: telek közhasználatra megnyitott, a gyalogosforgalom által igénybe vehető része; b) időbeli korlátozással: telek közhasználatra megnyitott, a gyalogosforgalom által igénybe vehető része (a közhasználat – biztonsági okokból – időben korlátozott, pl. 22:00–06:00 óra között vagy nyitvatartási időben stb.). [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] közigazgatási terület: a település bel- és külterülete együtt. közkert: A több lakóépület elhelyezésére szolgáló telek, illetve a több lakóépületből álló telep zöldfelülete. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] közlekedés: ember, anyag, energia és információ szállítóeszközök segítségével történő rendszeres mozgatása. közlekedési célú közterület: a közlekedési terület bárki által használható része. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] közlekedési és szállítási építmények: a közlekedés és az áruszállítás céljára szolgáló, illetve azokhoz kapcsolódó építmények. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] közlekedési terület: a közterületek (pl. utak és csomópontjaik, keresztezéseik, továbbá a terek) és a rendeltetésük alapján a közlekedéshez kapcsolódó építmények közterületnek nem minősülő területei (pl. buszpályaudvar, vasúti pálya, kikötő, járműtelep stb.). közmű: közüzemi infrastruktúra (villamosenergia-, gáz-, hő-, víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági és a közcélú távbeszélő-szolgáltatás). közművesítettség: a telek, terület közművekkel történt ellátottságának mértéke (teljes, részleges, hiányos és közművesítetlen). közpark: a közcélú zöldterület. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a

cviii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Fogalomtár

közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] közutak: közforgalmú állami és önkormányzati tulajdonú utak. közúthálózat: az országos közutak és a helyi közutak összefüggő rendszere. [1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről…] kulturális örökség: régészeti érdekű területek, régészeti emlékek, régészeti lelőhelyek, ezek védőövezetei, műemlékek, műemléki értékek és műemléki területek, valamint a kulturális javak. [2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről] lakóépület: kizárólag, vagy túlnyomó részben lakásokat magában foglaló épület. lakónépesség: az állandó népesség és a területen tartózkodási hellyel rendelkezők együttes száma. legnagyobb beépítettség: a telek beépített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított, százalékban kifejezett, megengedett mértéke. logisztikai terület: jellemzően az áruk, termékek, javak csomagolásával, szállításával és a szállításszervezésével kapcsolatos tevékenységek céljára kijelölt terület. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] magánút: magántulajdonban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi szám alatt, útként nyilvántartott telek. megújuló energiaforrás: a geotermikus, a nap-, a szél-, a bio- és a vízenergia. [1994. évi XLVIII. törvény a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról] morfológia: a) alaktan; b) a földfelszín formáival foglalkozó tudomány; c) a területek beépítési módján, a beépítés és a telkek méretén alapuló tipológia, illetve annak térbeli szerkezete. műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. [2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről] műemléki érték: minden olyan épített örökségi elem, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó területe, együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék; alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. [2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről] műemléki helyreállítás: a napi jó karban tartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy nagyobb, illetőleg értékesebb részét érintő építészeti – s szükség esetén képző- és iparművészeti – restaurálás, helyreállítás. [2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről] műemléki jelentőségű terület: az épületek, építmények, ingatlanok minden olyan csoportja, illetve olyan ipari vagy közlekedési terület, amely az adott település jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, összképe, a tájjal való kapcsolata, tér- és utcaképei szempontjából védelemre és megtartásra érdemes, akkor is, ha nem minden egyes alkotóeleme egyedileg védett műemlék, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak; a földfelszínnek, illetőleg a településnek az a része, amely alatt valamely elpusztult, de műemléki jelentőséggel bíró épületegyüttes, építmény vagy település összefüggő maradványai rejlenek, amely védelemre, feltárásra és legalább részleges bemutatásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak. műemléki környezet: a műemlék, illetve a műemléki jelentőségű terület közvetlen környezete, amelynek területén minden – e törvényben meghatározott – változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak. nyomvonal: vezeték elméleti tengelyvonalának függőlegesen a terepszintre vetített vetülete, vonala. önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész: a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit előkészítő – felsőfokú szakirányú végzettségű – személy. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről]

cix Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Fogalomtár

önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] övezet: a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: OTÉK] övezeti határvonal: a) a különböző területfelhasználási kategóriákat, illetve azonos területfelhasználási kategórián belül a különböző rendeltetésű (általában építési) övezeteket elválasztó vonal; b) a különböző övezeteket elválasztó (határ)vonal, azaz övezeti határvonal választja el a szabályozási vonalakkal határolt területen belül az eltérő övezetbe sorolt területeket. Az övezeti határvonalat telekhatárként is értelmezni kell. Az övezeti határvonal tömbbelsőben meghatározott vonala telekhatáron kell húzódjon. Ennek megfelelően az övezeti határvonal – kizárólag azon a szakaszon, amely nem értelmezhető szabályozási vonalként – a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között módosítható. Egyéb módosítás csak szabályozási terv keretében megengedett. övezeti jel (kód) értelmezése: az övezeti számjel vagy övezeti grafikai jel jelentése. raktár: javak átmeneti vagy huzamos tárolására szolgáló épület, helyiség; speciális formája az ]n. „kereszttöltésű” raktár (cross-docking), a két – általában – szemközti oldalán egyidejű rakodásra kialakított raktárépítmény. régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlan eleme. [2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről] régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. [2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről] régészeti feltárás: minden olyan tudományos módszerekkel végzett tevékenység (a terepbejárás, az ásatás, a hitelesítő, a próba-, a megelőző és a mentő feltárás, a műszeres lelet- és lelőhely-felderítés), amelynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása. [2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről] régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt – jellegénél fogva – ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek az 1711 előtt keletkezett és bizonyítottan műgyűjteményben fennmaradt kulturális javak. [2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről] régészeti lelőhely: az a földrajzilag egyértelműen meghatározható terület, amelyen a régészeti örökség elemei elsődleges összefüggéseikben találhatók, és amelyet a hivatal nyilvántartásba vett. [2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről] régészeti örökség: az emberi létnek 1711 előtt a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben keletkezett érzékelhető nyoma, ami segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével. [2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről] régészeti védelem: a terepszint alatt fellehető, ismert vagy vélelmezett tárgyi emlék, érték fennmaradása, megőrzése érdekében elrendelt intézkedés. régészetileg védelemmel érintett terület: a terepszint alatt fellehető, ismert vagy vélelmezett tárgyi emlék, érték fennmaradása, megőrzése érdekében elrendelt intézkedéssel védett terület. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] régészeti védőövezet: a védett lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét. [2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről] régió: a) fejlesztési régió: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység; b) tervezési-statisztikai (nagy) régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység.

cx Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Fogalomtár

rehabilitáció: elavult, de értéket képviselő városrész, tömb olyan felújítása, amelynek során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel való pótlásával emelik az érintett terület értékét a kornak megfelelő színvonalra. [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: OTÉK] rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül. [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: OTÉK] struktúra: szabályok, törvényszerűségek szerint felépülő (vagy felépített) komplexum (lásd még: szerkezet). szabályozási elem (jellemző, paraméter): a szabályozás kötelező és irányadó elemei. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] szennyvíz: a szennyvíztisztító művekben, a szennyvíz szennyező anyagainak eltávolítása, illetve lebontása után keletkező, e rendelet előírásainak megfelelő szennyezőanyag-tartalmú víz. [50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól] szerkezet: az egyenértékű, azonos részletezettségű alkotóelemek „megfelelő” rendező elv alapján „rend(szer)ezett” halmaza, az alkotórészek közötti összefüggések módja, rendje. szerkezeti gyalogút: városszerkezeti egységek közötti gyalogoskapcsolatot biztosító gyalogút. szintterület: az épület alapterülete, megnövelve az egy padlószintjéhez tartozó épületszerkezetek által elfoglalt területtel. [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: OTÉK] szintterületi mutató: az összes szintterület és a telekterület hányadosa. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] szintterület-sűrűség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma. [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: OTÉK] táj: A természeti és épített környezet jellegzetes egysége, illetve összessége. tanya: a település külterületén levő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás) céljára létesített lakó-, illetőleg gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese. [1994. évi LV. törvény a termőföldről] telek beépítettsége: az építési telek beépített területének az építési telek teljes – nyúlványos telek esetén a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított aránya százalékban kifejezve (lásd még: beépítési %). telek beépíthető része: az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési vonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen – a védőtávolságok megtartásával – az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épületek elhelyezhetők (építési hely). telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított megengedett mértéke. [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: OTÉK] telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] telekhatár: az önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott területeket (telkeket) elválasztó (határ)vonal. A szabályozási és az övezeti határvonalat telekhatárként is értelmezni kell. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet]

cxi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Fogalomtár

településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] településrendezési eszközök: a településfejlesztési koncepció, amit a települési önkormányzat képviselőtestülete határozattal állapít meg, a településszerkezeti terv, amit az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és határozattal állapít meg, valamint a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amiket a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és rendelettel állapít meg. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] településrendezési terv: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] telki szolgalom: a) telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék b) telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. [1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről] térkép: átnézeti térkép az állami földmérési alaptérképekről az eredeti térkép méretarányánál kisebb méretarányban készített térkép, amely bizonyos tartalmi elemek elhagyásával nagyobb területek jó áttekinthetőségét teszi lehetővé. [1996. évi LXXVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről] térképi adatbázis: földrajzi helyhez kötött térbeli adatok és információk számítógépen kezelhető, rendezett adathalmaza, amelyből képernyőn vagy hagyományos adathordozón térkép állítható elő. [1996. évi LXXVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről] természeti erőforrás: a társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői, kivéve mesterséges környezetet. [1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól] természeti érték: a természeti erőforrások, az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más, törvényben meghatározott, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elemek, beleértve a védett természeti értékeket is. természeti (ökológiai rendszer) rendszer: az élő szervezetek, életközösségeik, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus és természetes egysége. [1996. évi LIII. törvény a természet védelméről] természeti terület: valamennyi olyan földterület, amelyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. [1996. évi LIII. törvény a természet védelméről] termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. [1994. évi LV. törvény a termőföldről] termőföldvédelem: a termőföld mennyiségének védelme (földvédelem) és a termőföld minőségének védelme (talajvédelem). [1994. évi LV. törvény a termőföldről] térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése. területfejlesztés (az országra, valamint térségeire kiterjedő): társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok tudatos tervszerű meghatározása, összehangolása és megvalósítása; a területi folyamatok kiegyensúlyozására irányuló tudatos tevékenység. területfelhasználás: a település területe eltérő rendeltetésű elemeinek tervben lehatárolt összessége.

cxii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Fogalomtár

területfelhasználási egység: a település területének a jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet. [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: OTÉK] területi főépítész: a miniszter egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint építésügyi feladatait az ország meghatározott térségein ellátó, koordináló, véleményező – felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező – köztisztviselő. [1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről] területrendezés: az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása (az erőforrások feltárása, a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése, a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása, a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása, nemzetközi együttműködés és a határ menti területrendezési tevékenység összehangolása), a műszaki-fizikai környezet elemeinek területi érdek-egyeztetésen alapuló optimális térbeli elrendezése. többlakásos lakóépület: kettőnél több lakást magában foglaló épület. tömb: a település területének legalább egy önálló ingatlanként (önálló helyrajzi szám alatt) nyilvántartott és legalább egy hektár kiterjedésű része, amelyet legalább egy oldalán közterület, illetve beépítésre nem szánt terület (belterületi határ) és/vagy az igazgatási terület határvonala (szomszédos település) határol. tömbbelső feltárása: a meglévő közterület mentén már túlnyomórészt beépült telkek beépítetlen – újabb telkek kialakítására alkalmas – részének építési telkekké alakítása új közterület(ek) kialakításával. tömegközlekedés: menetrend alapján közlekedő gépjárművekkel végzett közforgalmú személyszállítás. [1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről…] történeti kert: történeti értékű – önállóan, más műemlékhez kapcsolódóan, illetve történeti településszerkezet részeként megjelenő – kertépítészeti alkotás, zöldfelület, illetőleg park. [2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről] út: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók. [1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről…] út területe: az út határai közötti terület, azaz az útnak – a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló – külső szélei közötti terület. városevolúció: településfejlődés-történet, vagyis a település működési modelljének változásaihoz kötődő korszakok lehatárolása és a szakaszok alakulásának története. városi park: a városrészt vagy a város egészét szolgáló, ennek megfelelően kiépített, illetve felszerelt közpark. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] védett természeti (természetvédelmi) érték: a jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő – élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány. [1996. évi LIII. törvény a természet védelméről] védett természeti terület: jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület. [1996. évi LIII. törvény a természet védelméről] védőövezet(ek): a védőterület, a védőidom részeit alkotó terület(ek), idom(ok), ahol a veszélyeztetés mértékétől függő korlátozások, tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el. [123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről] védőterület: a védőtávolságon belül fekvő terület, ami védőövezet (biztonsági övezet), illetőleg – nyomvonal jellegű építmény esetén- védősáv (biztonsági sáv) lehet. vízellátás: ivó-, ipari, technológiai, öntöző-, tűzoltóvíz stb. biztosítása. cxiii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Fogalomtár

vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás). vízgazdálkodási területek: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás) céljára szolgáló terület. vonzáskörzet: egy központi település körül kialakult olyan övezet, amelynek különböző szolgáltatásokkal, létesítményekkel való ellátását a központi település intézményei biztosítják. zártsorú beépítés: az építési helyet úgy kell megállapítani, hogy annak előkerti építési határvonalához csatlakozó oldalai a telek két oldalhatára álljanak. zöldfelület: többségében növényzettel fedett szabad – nem beépített – terület, területrész. zöldfelületi minimum: a zöldfelület legkisebb mérete. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] zöldfelületi mutató: a zöldfelület területének és a telek területének az aránya %-ban kifejezve. [47/1998 (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet] zöldterület: az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

cxiv Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Településépítészet Kiss, Gyula

Recommend Documents