TELEPHELYEK MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK SZABÁLYZATA TERVEZET
2013
1
Jelen szabályzat a Debreceni Intézményműködtető Központ telephelyein az önkormányzati és állami tulajdon megóvása, a személyi tulajdon védelmének elősegítése, a rend biztosítása érdekében az ezzel összefüggő tevékenységet a következők szerint szabályozza. A szabályzat jogszabályi alapja −1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, - 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről A szabályzat végrehajtásában és végrehajtatásában a Debreceni Intézményműködtető Központ és a Központ telephelyein működő intézmények vezetői együttműködnek, annak érdekében, hogy az Önkormányzat és a Klébelsberg Intézményfenntartó Központ között létrejött Térítésmentes használatba adásról szóló szerződések 12. és 15. pontjaiban foglaltakat maradéktalanul betartsák és betartassák, az önkormányzati és állami vagyont a legjobb tudásuk szerint megőrizzék. A Központ telephelyein működő oktatási intézmények jelen szabályzatot aláírásukkal elfogadják (4.sz.melléklet), és azt magukra, illetve a hozzájuk tartozó alkalmazottakra és tanulókra nézve kötelezőnek ismerik el.
A szabályzatban alkalmazott fogalmak értelmezése: intézmény: a Központ telephelyein működő oktatási, nevelési intézmények intézményvezető: a Központ telephelyein működő oktatási, nevelési intézmények vezetője. telephelyi felelős/megbízott: a telephelyeken kapcsolattartói feladatot ellátó, a Központ alkalmazásában álló munkavállalók. igazgató: a Debreceni Intézményműködtető Központ vezetője
1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA A szabályzat területi és személyi hatálya kiterjed: a Központ valamennyi létesítményére, helyiségére, telephelyeire, a Központ közalkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló dolgozóira, más gazdálkodó egység dolgozójára, amennyiben a Központ létesítményeiben, területén megbízás, vállalkozás vagy egyéb szerződés alapján munkát vagy azzal összefüggő tevékenységet végez, illetve az adott telephely szakmai szolgáltatását és egyéb szolgáltatását (pl. bérbeadás) igénybevevők, a Központ telephelyein lévő összes tanulóra, szülőre, ellátottra, a telephelyen oktatási tevékenységet végző munkavállalókra,
2
A működési rend biztosításának célja, alapvető feladata A telephely rendeltetésszerű működésének biztosítása A telephelyeken lévő vagyont károsító cselekmények megelőzése, az ilyen cselekmények folytatásának megakadályozása, illetve azok felderítése. A Központ működési területein a személyi tulajdon védelmének elősegítése. Veszélyes anyagok (tűz, robbanásveszélyes, sugárzó, mérgező) biztonságos szállításának, tárolásának, felhasználásának ellenőrzése. A Központ létesítményei, anyagai, eszközei felügyeletének, őrzésének megszervezése, épületek és egyéb tároló helyiségek biztonságának elősegítése. A pénzszállításra, a pénzőrzés, pénzkezelésre vonatkozó előírások érvényre juttatása, a szállítások és az őrzések megszervezése. A Központ működési területén a személy-, és egyéb forgalom szabályainak kialakítása, betartásának ellenőrzése. Az állam és szolgálati titok védelmére, a hírközlő berendezések, a sokszorosító gépek, a számítógépek, és az iratok kezelésére - védelmére vonatkozó szabályok érvényesítésének elősegítése és ellenőrzése. Esemény-, rendkívüli esemény esetén azonnali intézkedések megtétele, a helyszín és a rend biztosítása. A munkafegyelem érvényesítésének elősegítése. A bekövetkezett káresetek, események okainak kivizsgálása, a megelőzés érdekében a szükséges intézkedések megtétele. Az önkormányzat tulajdonát képező és feleslegessé vált anyagok, eszközök értékesítésének, megsemmisítésének ellenőrzése. 2. A MŰKÖDÉSI REND BIZTOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS IGAZGATÓI FELADAT, HATÁSKÖR Az igazgató vagyonvédelemmel kapcsolatos feladatai körében gondoskodik: a vagyonvédelemmel kapcsolatos szabályok betartásáról, a Központ és telephelyei rendjének biztosításával kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állásáról, rendelkezések, intézkedések meghozataláról a rend biztosítása érdekében, az intézkedések végrehajtására vonatkozó beszámoltatásról, az önkormányzati és/vagy állami vagyont szándékosan vagy gondatlanságból károsítókkal szembeni kártérítési kötelezettség érvényesítéséről, a rend biztosítására irányuló tevékenység irányításáról és ellenőrzéséről, a vagyon védelmének megszervezéséről, a vagyonvédelmet biztosító jogszabályok betartásáról, betartatásáról, az ezekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátásáról, a rend biztosításához és a vagyonvédelemhez szükséges anyagi kiadások fedezetéről, 3. A MŰKÖDÉSI REND BIZTOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az intézményvezetők az általuk irányított intézmény működési telephelyén, a munkaterületeken kötelesek: 3
a vagyonvédelemmel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, a belső szabályzatok előírásait, az e tárgykörbe tartozó utasításokat megtartani és megtartatni, a hivatkozott rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni, a telephelyek rendjének és biztonságának megteremtésében, a munkafegyelem megszilárdításában közreműködni, ennek keretében a kulcskiadás rendjéről, az 1.sz.mellékletben foglalt módon információt szolgáltatni. az önkormányzati és/vagy állami tulajdont szándékosan vagy gondatlanul károsítókkal szemben – a cselekmény jellegétől és súlyától függően – büntető, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési eljárást lefolytatni az oktatási tevékenységet ellátó munkavállalókkal, valamint a tanulókkal szemben. a titokvédelemre, a számítógépes adatvédelemre, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokat megtartani és megtartatni, illetve az előírások megtartását rendszeres ellenőrizni, az irányításuk alatt dolgozók munkaköri leírásában vagyonvédelemmel kapcsolatos konkrét munkaköri feladatokat is meghatározni, információt szolgáltatni a tanulók épületből történő távozásának rendjéről, az ésszerű és takarékos gazdálkodás feltételeit megteremteni, a telephelyi önkortmányzati és/vagy állami tulajdont, fenyegető veszélyt, kárt elhárítani, enyhíteni, illetve hatáskörüket meghaladó esetben közvetlen felettesüket haladéktalanul értesíteni, rendkívüli esemény észlelésekor kárenyhítő, életmentő intézkedéseket tenni, az eseményről közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, alkoholos befolyásoltságra, illetve kábítószer fogyasztására utaló gyanú esetén köteles a Szabályzat rendelkezései szerint eljárni. A működési rend biztosításáért felelős/megbízott az általuk felügyelt telephelyen, munkaterületen kötelesek: a vagyonvédelemmel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, a belső szabályzatok előírásait, az e tárgykörbe tartozó utasításokat megtartani és megtartatni, a hivatkozott rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni, a telephelyek rendjének és biztonságának megteremtésében, a munkafegyelem megszilárdításában közreműködni, az önkormányzati és/vagy állami tulajdont szándékosan vagy gondatlanul károsítókkal szemben – a cselekmény jellegétől és súlyától függően – büntető, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kezdeményezni, a személyi tulajdon védelmét elősegíteni, - a nyílászáró szerkezetek, zárszerkezetek, a betörésvédelmi célokat szolgáló mechanikus vagy elektromos eszközök működőképességét folyamatosan ellenőrizni, illetve ellenőriztetni, a titokvédelemre, a számítógépes adatvédelemre, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokat megtartani és megtartatni, illetve az előírások megtartását rendszeres ellenőrizni, az ésszerű és takarékos gazdálkodás feltételeit megteremteni, az önkormányzati és/vagy állami tulajdont, fenyegető veszélyt, kárt elhárítani, enyhíteni, illetve hatáskörüket meghaladó esetben közvetlen felettesüket haladéktalanul értesíteni, rendkívüli esemény észlelésekor kárenyhítő, életmentő intézkedéseket tenni, az eseményről hivatali felettesét haladéktalanul tájékoztatni, alkoholos befolyásoltságra, illetve kábítószer fogyasztására utaló gyanú esetén köteles a Szabályzat rendelkezései szerint eljárni. 4
A dolgozók kötelezettségei A telephelyen dolgozó, a Központ és az intézmény valamennyi alkalmazott köteles: a Szabályzatban foglaltakat megismerni és betartani, az anyagi és szellemi erőforrások hatékony felhasználását tevékenységével elősegíteni, a munka szervezettségét javítani, a munka és gazdálkodási fegyelmet betartani, valamint a biztonságos és egészséges munkakörülmények megteremtésében részt venni, és annak szabályait megtartani, rendkívüli esemény, vagy kár esetén az élet és balesetveszély elhárításában, a kár megelőzésében, illetve enyhítésében részt venni, a dolgozó köteles közvetlen felettesét tájékoztatni, ha hitelt érdemlően tudomására jut, hogy az intézményi, vagy személyi tulajdont veszély fenyegeti, illetve azt bűn-, vagy más egyéb cselekmény következtében kár érte. 4. KONKRÉT FELADATOK
A portszolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok A portaszolgálatokat írásos utasítással kell ellátni. Az utasításnak részletesen tartalmaznia kell: - a szolgálati feladatokat és előírásokat, - a rendelkezésre bocsátott dokumentumok, szabályzatok, utasítások jegyzékét, - a kezelésére bízott eszközök listáját, és használatuk módját, - a használt technikai biztonságtechnikai és távközlési eszközöket és használatuk módját, - a szolgálat által rendes vagy rendkívüli esetben kezelt közműelzárók helyét (víz, villany, gáz, fűtéslezárók) és nyitás zárásuk módját - a karbantartó szerelők/ takarítók elérhetőségét - a rendkívüli esetben intézkedésre jogosult és értesítendő személyek és hatósági szervek pontos megjelölését és elérhetőségüket, - tűzrendészeti, vagyonvédelmi, munkavédelmi feladataikat, - az ellenőrzésre jogosultak és azonosításuk módjának adatait. A portaszolgálatok rendészeti feladatai, kötelezettségei Közreműködik a vagyonvédelmi feladatok szabályzatszerű végrehajtásában, a tulajdon elleni bűncselekmények vagy szabálysértések megakadályozásában. Gondoskodik a rábízott kulcsok kiadásáról, visszavételéről, megőrzéséről, erről a Központ által kiadott nyilvántartást vezeti (kulcsot kiadni csak az 1.sz.mellékletben leadott névjegyzékben szereplő személyeknek lehet). Figyelemmel kíséri a személyforgalmat, eligazítási, felvilágosítási segítséget nyújt, (gyanús, ittas személyt nem engedhet be az intézmény területére). az intézményvezetők által az intézmény Házirendjében szabályozott módon a tanulók épületet történő elhagyását ellenőrzi. Részt vesz az épületek, helyiségek őrzésbiztonsági feladatai megoldásában. Ellenőrzi a helyiségek zártságát, a villanyok lekapcsolását. 5
Munkanapokon, munkakezdéskor köteles tájékoztatni a telephely kapcsolattartóját a megtörtént eseményekről (csőrepedés, elektromos zárlat, kulcselvesztés, stb.). Rendkívüli esemény (tűz, robbanás, bombariadó) esetén értesítési, kárenyhítési kötelességét teljesíti. A portán csak a beosztott dolgozók tartózkodhatnak munkatevékenységük végzésével összefüggésben. A rendszeresített távközlési eszközöket kizárólag csak riasztási célból használhatják, magán-és egyéb beszélgetést nem folyathatnak. A portások feladatát és jogait a munkaköri leírásuk tartalmazza. Minden, a portaszolgálat teljesítésével összefüggő tényt, eseményt a Központ által kiadott Eseménynaplóban köteles rögzíteni. Az eseménynaplóban azt is köteles rögzíteni, ha semmilyen rendkívüli esemény nem történt. Kulcskezelés rendje A telephelyek helyiségeit munkaidő befejezése után be kell zárni. Minden kulcsból a szükséges példányszámon felül egy plusz példányt kell tartani, melyet a portán zárható dobozban (ún. tűzszekrényben) kell elhelyezni. A tűzszekrényre vonatkozó előírások a Tűzvédelmi Szabályzatban találhatók. Telephelyenként névjegyzéket kell összeállítani arról, hogy az adott telephelyhez tartozó helyiségek kulcsait ki veheti át (1.sz.melléklet), a kulcskezelési rendben foglaltakat, pedig folyamatosan ellenőrizni kell. A névjegyzéket a portán kell elhelyezni. A személycseréből adódó változásokat a névjegyzékben azonnal át kell vezetni. A telephelyeken a portaszolgálat kulcsnyilvántartást vezet, melyben a kulcs átvevőjének neve, a ki és visszaadás időpontja és aláírása szerepel. A névjegyzékben szereplőkön kívül kulcs másnak nem adható ki. A tartalék kulcs csak rendkívüli esetben használható (tűz, robbanás, stb.). Az irodákhoz, közös helyiségekhez saját kulccsal csak az intézményvezetők és a kapcsolattartók által meghatározott munkavállalók rendelkezhetnek. Kulcsmásolás, zárcsere Az intézmény telephelyein a zárcserét karbantartók végzik. Kulcscsere esetén a tűzszekrényben elhelyezett kulcsot is ki kell cserélni az újjal. Elveszett kulcs, illetve elveszett kulcs miatti zárcsere esetén a zárcsere és a kulcs másolási költsége a kulcs elvesztéséért felelős személyt terheli. Káresetekkel kapcsolatos eljárás A telephelyek vonatkozásában kárnak minősül a lopás, sikkasztás, csalás, gépkocsi kár, tűz, villámcsapás, viharkár, bármely berendezési tárgy illetve eszköz megrongálódása. Valamennyi dolgozó kötelessége, hogy azonnal jelentse a felelős vezetőjének az előbb meghatározott károk bekövetkezését, vagy erre irányuló elkövetést, illetve, ha a károkozás előkészülete hitelt érdemlően tudomására jut. Káresemény bekövetkezését követően az intézményvezetőnek valamint a kapcsolattartónak haladéktalanul tisztáznia kell a káresetre vonatkozó tényállást, az elkövetők személyét, az elkövetés körülményeit. Amennyiben tanulói károkozás történt, a jegyzőkönyvet fel kell
6
venni, a kártérítés érvényesítése érdekében. Szükség esetén biztosítani kell a helyszínt, a különböző nyomozati cselekmények elvégzése céljából. Amennyiben a kárt okozó cselekményt ismeretlen személy követte el és feljelentési kötelezettség áll fenn, vagy annak megtétele egyébként indokolt, a rendőrségi szervet az eljáró kapcsolattartónak, illetve a károsult intézmény vezetőjének kell értesíteni. A szükséges belső vizsgálatot úgy kell lefolytatni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy az önkormányzati és/vagy állami, illetve személyi tulajdon megsértése tárgyában eljáró felelősségre vonási jogkört gyakorló a szükséges határozatot meghozhassa. Rendőrségi írásos feljelentést kell tenni az önkormányzati és/vagy állami tulajdon kárára elkövetett vagyon elleni bűncselekmények (lopás, szándékos rongálás) esetén. A rendőrségi feljelentés megtételére a Központ igazgatója jogosult. A dolgozók, tanulók, személyi tulajdonában keletkező károk esetén a károsult illetve képviselője jogosult a feljelentés megtételére. Feljelentési kötelezettség Feljelentést kell tenni az alábbiak esetén elsősorban: - Vagyon elleni bűncselekmények, (lopás, rablás, sikkasztás, rongálás, hanyag kezelés, hűtlen kezelés). - Életelleni bűncselekmények, (emberölés, testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, nemi erkölcs elleni bűncselekmények). - Garázdaság, rendbontás, vesztegetés, közokirat hamisítás. - Közveszéllyel fenyegetés (bombariadó) esetén. Amennyiben bármely vezető vagy munkavállaló a tulajdont károsító rendkívüli eseményről, vagy más bűncselekményről tudomást szerez, azt a Központ igazgatójának jeleznie kell. Az eseményről, cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell: - az elkövető nevét, személyi adatait, - az esemény, cselekmény leírását, - az okozott kár nagyságát, - a bizonyítékokat, a tanúk nevét, adatait. Kisebb jelentőségű, a tulajdont károsító kár esetén, ha az feljelentést nem igényel, illetve ha a törvény az elkövetést nem rendeli büntetni, valamint a bűncselekmény/szabálysértés jellegére tekintettel a felelős vezetők felelősségre vonást kezdeményezhetnek az intézmény vezetőjénél vagy a Központ igazgatójánál. Anyag, eszköz, áru és személyforgalom Az intézmények területén a kifelé irányuló anyag, eszköz és áruforgalom lebonyolításának céljára a portát kell igénybe venni.
7
Az érkező, illetve a távozó járművek vezetői és a kézikocsis, vagy kézben szállítók a rakományról kötelesek bizonylatot, szállítólevelet, rakomány listát bemutatni a portaszolgálat részére. A bemutatott bizonylat alapján a rakományt ellenőrizni kell. Az ellenőrzés alkalmával felmerült gyanús körülmény esetén az intézményvezetőt vagy a Központ felelős munkatársát a helyszínre kell hívni, aki jogosult a rakományt visszatartani a teljes átvizsgálása céljából. A személyforgalom lebonyolítására csak az arra kijelölt bejárat vehető igénybe. A portai szolgálat dolgozója, vagy az azzal megbízott személy egyes esetekben jogosult a személyazonossági igazolvány alapján ellenőrzést végezni. A személyazonosság nem kellő igazolása esetén a belépés megakadályozható. A telephelyeken való tartózkodás rendje A telephelyeken munkanapokon, hétvégén, vagy munkaszüneti napokon meghatározott nyitvatartási idő alatt lehet benn tartózkodni. A telephelyek nyitvatartásának meghatározása a Központ feladata. Az egyes telephelyek nyitvatartását a 2.sz.melléklet tartalmazza. A nyitvatartást úgy kell meghatározni, hogy az a telephelyen folyó oktatási tevékenységet ne gátolja, valamint a szabad kapacitás kihasználására vonatkozó bérbeadási tevékenységet biztosítsa. A meghatározott nyitva tartás módosítása írásban történt. Erről a portaszolgálatot értesíteni kell. Az intézmények vezetői, a helyettesek, a Központ vezetői , valamint az ellenőrzésre jogosultak a telephelyekre bármikor beléphetnek. A telephelyekre a tűzvédelmi, munkavédelmi felelősök és megbízottak ellenőrzés céljából bármikor beléphetnek. Külön engedély nélkül, az intézmények területére az épületekben munkaidőn kívül munkavégzés céljából az intézményi karbantartási csoport dolgozói beléphetnek. Ennek érdekében a teljes műszakbeosztást naprakész állapotban a portaszolgálat rendelkezésére kell bocsátani, csak aki ezen szerepel, az léphet be az épületbe. Személyek és csomagok ellenőrzése Az intézményvezető és helyettesei, a Központ felelős vezetője elrendelheti a személyek és csomagok soron kívüli ellenőrzését, de azt csak a felszólított személy együttműködésével valósíthatja meg, az ellenőrzés nem sértheti az illető személyiségi jogait. Az együttműködés megtagadása esetén értesíteni kell a Rendőrséget. Abban az esetben, ha olyan tárgyat találnak a távozni szándékozó személynél, melynek eredete hitelt érdemlően nem bizonyítható, azt vissza kell tartani és szakszerű – biztonságos megőrzéséről gondoskodni kell. Amennyiben önkormányzati és/vagy állami tulajdont képező vagyontárgyat vagy anyagot találnak a távozónál, haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vezetőt. Gépjárműforgalom, parkolási rend
8
Az intézményekben, ha biztosított a lehetőség gépjárművek parkolására, az csak engedély alapján vehető igénybe, munkaidőben. Az engedély kiadására a Központ jogosult. A kiadott engedélyeken fel kell tüntetni, hogy a Központ a parkoló gépjárművekben keletkezett kárért nem vállal felelősséget. Az intézmények területén belül megengedett maximális sebesség 10 km/óra. A parkolóhelyek kialakítása során az alábbiakra kell különösen figyelmet fordítani: - a tűzoltósági felvonulási területek, - veszélyességi övezetek, - földalatti és föld feletti tűzcsapok, egyéb főelzárók gáz, víz, elektromos kapcsolószekrények szabadon hagyása, - vészkijáratok, illetve kapuk eltorlaszolásának, menekülési útvonal leszűkítésének tilalma, - az épületek, építmények és a parkoló gépkocsik között betartandó biztonsági távolságok megtartása, - a parkolási terület helyi sajátosságai. A gépjárműforgalom általános esetben csak az adott terület főbejáratain keresztül – portaszolgálat ellenőrzése, illetve felügyelete mellett – történhet. A ki és beszállítások jogosultságát a szállítólevelek, vagy más bizonylatok alapján ellenőrizni kell. A telephelyekre azon gépjárművek hajthatnak be, melyek állandó vagy ideiglenes behajtási engedéllyel rendelkeznek. A telephelyek területén parkolni csak a parkolási engedély birtokában lehet. A parkolási engedélyeket a gépkocsikban jól látható helyen kell elhelyezni. Azon gépjárművek, melyek ezen engedéllyel nem rendelkeznek, nem hajthatnak be a telephelyek területére, és ott nem tartózkodhatnak. A gépkocsik parkolása csak a kijelölt helyeken engedélyezett. Azon gépjárműveket, melyek többszöri, ismételt figyelmeztetések ellenére is tilos helyen parkolnak – a tulajdonos költségére – a rendőrséggel kell elszállítatni. A behajtásra és parkolásra vonatkozó engedélyeket a portaszolgálat ellenőrzi, amennyiben lehetőség van rá, behajtáskor, egyéb esetekben a szolgálat időtartama alatt. Lezárt helyiség felnyitása Lezárt helyiség felnyitására csak az intézményvezető vagy a Központ felelős vezetője, indoklás megjelölésével adhat utasítást. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor, halaszthatatlan esetben az intézményvezető, felelős Központi alkalmazott, vagy a rendkívüli esemény elhárítására érkezett hatóság (tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédelem) képviselője adhat utasítást. A lezárt helyiség nyitása történhet a portaszolgálatnál leadott pótkulcs használatával, vagy roncsolásos módon. Roncsolásos ajtónyitás esetén a helyreállításról illetve helyreállításig a helyiség őrzéséről/felügyeletéről gondoskodni szükséges. Erről az utasítás kiadóját tájékoztatni kell. Lezárt helyiség régi vagy cserélt kulcsát zárt borítékban két személy által aláírva kell a tároló helyen elhelyezni.
9
A lezárt helyiség felnyitása – rendkívüli esetet kivéve – csak bizottság jelenlétében lehetséges. A bizottság tagjai: az illetekes vezető és két tanú. Amennyiben a helyiség nyitásakor erőszakos behatolás nyomát észlelik, a helyszín érintetlenül hagyása mellett jelenteni kell a Központ felelős munkatársának. A felnyitás indokáról, tapasztalatairól, a nyitás és zárás időpontjáról, módjáról, a helyiségből kivett vagy betett anyagokról és eszközökről 3 példányos jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a bizottság tagjainak alá kell írni. A jegyzőkönyv egy példányát a Központ felelős munkatársa, másikat az érintett intézmény vezetője, harmadikat a helyiség használója vagy felelőse kapja. Rendkívüli esetben bizottság összehívása nem szükséges. A helyiséget a karbantartó nyitja fel egy tanú jelenlétében. A felnyitásról az illetékes vezetőt értesíteni kell. Az intézményvezető és helyettesei irodáját, pénztárat, a térítési díj befizetésre használt helyiséget, az adat, és titokvédelmi szempontból fontos helyiségeket csak rendkívüli esetben szabad felnyitni. Hirdetmények elhelyezése Az intézményi épületek állagának megóvása érdekében tilos az épületek falaira, üvegfalaira a lépcsőházak oszlopaira, ablakokra bármilyen hirdetmény felragasztása és más módon való rögzítése. A hirdetmények elhelyezésére az épületekben falitáblák, paravánok állnak rendelkezésre. A tilalom ellenére elhelyezett hirdetményeket el kell távolítani, és elhelyezőjüket kártérítésre kell kötelezni, amennyiben a jogtalan kihelyezéssel, illetve az eltávolítással kárt okoz. A telephelyeken folyó oktatási tevékenységgel nem összefüggő hirdetményeket, reklámokat, plakátokat csak a Központ jogosult elhelyezni. Pénzellátás pénzszállítás A telephelyeken a térítési díj szedésénél keletkezett készpénzre vonatkozó előírásokat a hatályos Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. A térítési díj szedésén kívűl más készpénzt a telephelyeken kezelni tilos, az ennek ellenére a telephelyeken kezelt pénzeszközökért a Központ felelősséget nem vállal. Talált tárgyak kezelése Az a dolgozó, aki az intézmények területén értéket talál (irattárca, pénz, ruházati, vagy bármilyen értékes, illetve annak látszó tárgy, csomag) azt a portaszolgálatnak köteles leadni. Az átadó részére az átvételről átvételi elismervényt kell kiadni. (Név, lakcím, személyi igazolvány szám, feltalálás helye, időpontja, megtalált tárgy(ak) leírása, azonosító adatok. A portaszolgálat az Eseménynaplóban rögzíti a megtalálás körülményeit (ki, hol, mikor adta le a tárgyat). A leadott tárgy(ak)at a portán, illetve amennyiben ott nincs lehetőség, az őrzésre alkalmas helyen kell őrizni 6 hónapig, ezt követően a Központ felelős munkatársa intézkedik a tárgyak további sorsáról. 10
Amennyiben a talált tárgy tulajdonosa, vagy címe a tárgy alapján megállapítható, a tulajdonost értesíteni kell. Az értékért, tárgyért jelentkezőnek közölni kell azonosítási adatait (név, lakcím, személyi igazolvány száma, telefon) majd igazolni a tulajdonjogát – leírja a tárgyat, annak súlyát, nagyságát, stb. – ha ez megfelel visszaadható részére a tárgy. Az átvevő sajátkezű aláírásával igazolja tulajdonviszonyát. Ha kétség merül fel, (nem pontos leírás, vagy más ok merül fel) az érték, tárgy nem adható vissza. Rendezvények biztosítása A telephelyeken az intézmények pedagógiai programjából, a tanév rendjéből adódó, a kapcsolattartás rendjében (3.sz.melléklet) meghatározott időben és módon bejelentett rendezvényeken, eseményeken a Központ a helyszín berendezését biztosítja. A rendezvényről megfelelő információszolgáltatás céljából tájékoztatni kell a portásokat. A rendezvények zavartalanságának biztosításáért és minden szempontból zökkenőmentes lebonyolításért a szervező intézmény a felelős. Személyi tulajdon védelmének az elősegítése, külső szervezetek tulajdonának védelmével kapcsolatos szabályok. A munkáltatót az Mt.166-168.§-ai szerinti felelősség terheli a munkavállalók munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. Kármegelőzési szempontból az intézmények vezetői jogosultak megtiltani, korlátozni, vagy feltételhez kötni a munkához, a tanuláshoz nem szükséges dolgok telephelyre történő bevitelét. A dolgozókat, tanulókat tájékoztatni kell, hogy az intézmény, illetve a Központ értékeikért felelősséget nem vállal, az értékek a tantermekben, irodákban, öltözőkben történő tárolása, az oktatási tevékenység nyitottságából adódóan alapvetően kockázatos. Eljárás ittas és bódult személlyel szemben A telephelyeken a dolgozóknak munkavégzésre alkalmas állapotban kell megjelenni, munkát végezni. Amennyiben a munkavállaló vezetője úgy ítéli meg, hogy a munkavállaló ittassága miatt nincs biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavégzéstől el kell tiltania, és a munkavállaló munkanapját igazolatlan távollétnek kell minősíteni. A munkavállaló a döntés ellen jogorvoslattal élhet, ha haladéktalanul felkeresi a foglalkozás egészségügyi szolgálatot és önmagával szemben ittasság vizsgálatot kezdeményez. A telephelyeken alkohol, vagy bódultságot okozó szer fogyasztása, illetve tárolása tilos. A telephelyek területére ittas, bódult személy nem léphet be. Amennyiben az ittasságot/bódultságot a munkahelyen állapítják meg, a dolgozót a telephely területéről haladéktalanul el kell távolítani.
11
Kábítószeres befolyásoltság gyanúja esetén vagy más egyéb okok miatti rosszullét, kábultság észlelése esetén a bódult személyt biztonságba kell helyezni, hogy se önmagában, se másban kárt ne okozzon, az elsősegélynyújtás szabályai szerint kell ellátni, és a mentőket értesíteni. Az ittasság vagy bódultság miatt be nem engedett, vagy eltávolított dolgozó ellen intézkedést kell kezdeményezni a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, erre a közvetlen felettese az illetékes. Az alkoholszondás ellenőrzés szabályai Ittasság alapos gyanúja esetén a munkavállalónál a közvetlen felettese kérheti az alkoholszondás ellenőrzést. A vizsgálatnál jelen kell lenni az alábbi személyeknek: a./ aki a vizsgálatot kérte , b./ a vizsgálatot végző , c./ a vizsgálandó személy. A vizsgálat lebonyolításának módjáról tájékoztatni kell a vizsgálandó személyt, arról, hogy alkoholos vizsgálat következik, amit megtagadhat, de ezzel az ellene felmerült gyanút támasztja alá. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni (Munkahelyi Ittasságvizsgálati Napló és Jegyzőkönyv- B.Váll.348 rsz.), amelyben rögzíteni kell a szondázás eredményét, vagy azt, hogy a vizsgálandó személy megtagadta a vizsgálatot. A jegyzőkönyvet a megtett intézkedéssel, illetve felelősségre vonási javaslattal együtt kell elküldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A vizsgált személy pozitív szondázási eredmény esetén kérheti, hogy végezzenek el véralkohol vizsgálatot is, erről őt tájékoztatni kell. Ilyen esetben a vérvétel elvégzéséről intézkedni kell. Munkabaleset vagy bűncselekmény esetén alkoholszondás vizsgálatot a hatóság végzi el. Alkoholszondás ellenőrzés végezhető rendszeresen és szúrópróbaszerűen, illetve kérelemre. Teendők kábítószer (drog) használatára utaló jelek esetén Kábítószer használatára, fogyasztására utaló jelekkel, anyagmaradványokkal bárki találkozhat. A kábítószer felismerhetőségének jellemzői elsősorban a színe ( fehér, fekete vagy barna szín valamilyen árnyalata) és az állaga (púderszerű por, kristályos zúzalék, kátrányos ragadós massza, keksz-szerű anyag, dohány vagy teafűhöz hasonló anyag). Felhasználási módjukból fakadóan a kábítószer használatára utaló jelek a következők lehetnek: tabletták vagy kapszulák elszórva, injekciós fecskendő, üres ampulla, vályúformába összehajtott alufólia, füstszűrő nélküli cigarettacsikk, illetve a fent említett színű és állagú anyagok maradványai. Külön meg kell említeni az „LSD”-t, melynek megjelenési formái bélyeg, matrica, nyalóka vagy zacskós cukorka, illetve az amfetamin származékokat, amelyek, az un. gyorsító tabletták (SPEED, EXTASY, stb.). Kábítószer fogyasztására utaló körülményekről az illetékes vezetőt kell haladéktalanul tájékoztatni.
12
Kábítószert értékesítő vagy osztogató személy észlelése esetén az intézményvezetőt és a kapcsolattartót, halasztást nem tűrő esetben pedig a rendőrséget kell értesíteni. Az értesítés lehetőleg úgy történjen, hogy a terjesztő ne vegye észre azt, és a helyszínről ne tudjon elmenekülni.
Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatok Rendkívüli eseménynek kell tekinteni a telephelyek működését súlyosan akadályozó, vagy megbénító magatartásokat, illetve személyek életének, testi épségének veszélyeztetését, súlyos anyagi kár bekövetkezésének lehetőségét, vagy ezek tényleges bekövetkezését. Rendkívüli eseménynek minősül: - Minden olyan károkozás, amelynél a kárérték nagy értékű, jelentős kulturális érték esetén a kár nagyságától függetlenül minden károkozás. - A telephelyeken történt fegyverhasználat. - A telephelyeken kiépített elektronikai vagyonvédelmi rendszerek megrongálása. - A telephelyeken tartózkodó személyek életének, testi épségének veszélyeztetése (személyre irányuló támadás, rablás, garázdaság, bombariadó, túszejtés). Rendkívüli esemény bekövetkezésekor haladéktalanul meg kell tenni a szükséges bejelentéseket. Értesíteni kell a következőket: -az intézmények vezetőit, a Központ ügyeletét, -az illetékes szerve(ke)t (rendőrség, tűzoltóság, mentők, ÁNTSZ, stb.). Minden portaszolgálatot el kell látni olyan címjegyzékkel (telefon), amely tartalmazza azokat a személyeket, akiket rendkívüli eset, tűz, katasztrófa esetén értesíteni kell (a névjegyzék fontossági sorrendben jelölje meg a kiértesítendők nevét és telefonszámát). Eljárás bombariadó esetén Alapvető követelmény: a telephelyen tartózkodó valamennyi dolgozó, tanuló és a telephelyen tartózkodó személyek vészhelyzetben is őrizzék meg nyugalmukat segítsék elő a vészhelyzet ellátásában résztvevők munkáját. A fenyegető értesítés kezelése A fenyegető tartalmú értesítés érkezhet telefonon, faxon, levélben vagy számítógépen. A fenyegető értesítést annak észlelője (átvevője) köteles azonnal telefonon, házi vonalon, vagy mobilvonalon bejelenteni a Központ ügyeleti telefonszámára, az intézményvezetőnek, a Központ felelős munkatársának. A bejelentés során az észlelőnek közölnie kell: -a nevét, és telefonszámát, -a fenyegetés időpontját, -a fenyegetés tartalmát, -az egyéb benyomásokat, telefonáló esetén (hangja, kiejtése, stb.). Intézkedés 13
A Központ felelős munkatársa, illetve távollétében a portás a fenyegető észlelésről szóló bejelentés vétele után a következők szerint jár el: - a fenyegető bejelentést közli az illetékes hatósággal, - az ügyről és a hatósági intézkedésről tájékoztatja a kapcsolattartót, aki erről jelentést tesz a Központ felelős vezetőjének, - a Központ felelőse az előzőekben felsorolt személyek tájékoztatása után, illetve az illetékes hatóság intézkedése szerint elrendeli a bombariadót, intézkedik az épület(ek) biztosításáról, szükség esetén intézkedik az épület(ek) kiürítéséről. A bombariadó elrendelése és az épület(ek) kiürítése A bombariadó elrendelése A bombariadót a rendőrség rendeli el. A riadót - hangosbemondón -, illetve az intézmény területén levő csengő folyamatos hangjelzésével kell közölni. A riadó közlésével egyidejűleg a következőkről kell intézkedni: -az érintett szervezeti egység közalkalmazottai és az oktatásban az adott időpontban résztvevő tanulók azonnal hagyják el az épületet és környékét, -a helyiségeket (az előadó és tantermek kivételével) be kell zárni, és a kulcsokat le kell adni arra a portára, ahol ezeket különben is őrzik. A fenti intézkedéssel egyidejűleg a használaton kívüli, és minden addig lezárt kijáratot is meg kell nyitni, melyet egy-egy fővel biztosítani kell(portással, takarítóval, karbantartóval stb.). A bombariadó alatti hatósági ellenőrzés lebonyolítása, a bombariadó leállítása. A bombariadó elrendelése és az épület kiürítése után, illetve az illetékes hatósági kiküldöttek megérkezésekor a Központ felelős munkatársa a portással elkísérik a rendőröket (tűzszerészeket) az épület(ek) helyiségeinek átvizsgálására. Az egyes helyiségeket a portás nyitja ki, majd ellenőrzés után lezárja. Amennyiben az ellenőrzés befejezése után a hatóság erre engedélyt ad, a bombariadót meg kell szüntetni. Munkaidő után a portás köteles ellenőrizni, hogy valamennyi helyiség zárva van e. Munkaidő alatt értesítik az érintetteket arról, hogy folytathatják a munkájukat, illetve az oktatást. A helyiségek kulcsát ilyen esetben azon a portán vehetik fel az alkalmazottak, ahol leadták. A nagy értékű kulturális javak, kutatási, tanulmányi dokumentációk, veszélyhelyzetben való biztonságba helyezése Számba kell venni azokat a kulturális javakat (festmények, kisplasztikák, értékes könyvek, levéltári anyagok), tanulmányi dokumentumokat, amelyeket minősített időszakban, katasztrófa, tűzvész esetén haladéktalanul egy előre kijelölt, előkészített helyen biztonságba kell helyezni. Ez lehet az épületben, például egy védett pincehelyiségben, vagy az épület közelében a helyi védelmi bizottság által kijelölt helyen. A feladat eredményes végrehajtása érdekében célszerű címjegyzéket készíteni a menekítésre kerülő anyagokról, tárgyakról, gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű ládákról, csomagoló eszközökről és a szállításhoz igénybe vehető eszközökről (például: gépkocsik), továbbá meg kell határozni a menekítést irányító, végző személyeket.
14
5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szabályzat egy-egy példányával valamennyi telephelyet el kell látni, ahol az intézményvezetők, illetve a kapcsolattartók kötelesek azt a hozzájuk beosztott dolgozókkal, tanulókkal a számukra szükséges mértében ismertetni. Az intézményvezetők a Házirendben szabályozzák azokat a helyi sajátosságokat, amelyek az oktatási tevékenységhez kapcsolódóan szabályozzák a dolgozók, tanulók magatartási normáit és egyéb, az oktató-nevelő munka során alkalmazandó szabályokat. A Házirend 1 példányát a Központ kapcsolattartójának rendelkezésére kell bocsátani, annak érdekében, hogy azt a Központ telephelyi alkalmazottai is megismerhessék, a számukra szükséges mértékben. A szabályzat egy példányát telephelyenként a portán el kell helyezni, melyet az intézmény bármely dolgozója, tanulója megtekinthet, illetve elolvashat. A jelen szabályzatban foglalt rendelkezések megszegőivel szemben a cselekmény súlyától és jellegétől függően a vonatkozó rendelkezések szerint – büntető, szabálysértési, illetve kártérítési eljárás indítására kerül sor. Jelen szabályzat 2013. szeptember 1-től lép hatályba. A szabályzat megismerésére vonatkozó záradékot az 5.sz.melléklet tartalmazza
Debrecen, 2013.augusztus 29.
Hajnal János igazgató
15
