Atomerőművi telephelyek létesítése Atomerőművek Boros Ildikó BME NTI
2012.03.08.
Tartalom Telephely létesítés követelményei
NAÜ szabályozás Magyar szabályozás
Példák
2012.03.08.
Paks USA – North Anna ESP EPR – UK
Atomerőművek
2
Atomerőművi telephely (NAÜ def.) Telephely: az a terület, amelyik
tartalmazza az atomerőművet definiálva van a határa az erőmű vezetésének effektív ellenőrzése alatt áll
Telephely-létesítés: megfelelő atomerőművi
telephely kiválasztásának a folyamata, amely tartalmazza a megfelelő értékeléseket és a kapcsolódó tervezési alapok meghatározását 2012.03.08.
Atomerőművek
3
Telephely kiválasztás Általános forgatókönyv:
nagy terület vizsgálata, egy vagy több potenciális telephely kiválasztása Potenciális telephelyek részletes értékelése
Figyelembe kell venni:
2012.03.08.
Telephely környezetének hatását az atomerőműre Atomerőmű hatását a környezetre Lakossággal kapcsolatos tényezőket Atomerőművek
4
Telephely létesítés Biztonsági szempontból az a telephely
minősül alkalmasnak, ahol a telephelyi problémák megoldhatóak műszaki eszközökkel, így biztosítható, hogy az épülő erőmű a környező lakosságra nézve elfogadhatóan kis kockázattal felépíthető és üzemeltethető
2012.03.08.
műszaki eszközök: telephely átalakítása vagy tervezési jellemzők adminisztratív eszközök is lehetségesek, de nem preferált Atomerőművek
5
A nukleáris létesítmény és a környezet Bioszféra -Természeti körny.
L L
L L
K K Geoszféra – Természeti körny. K K
Humán lakókörny. 2012.03.08.
Atomerőművek
Humán tevékenységi 6 körny.
Környezet és létesítmény Alapvető hatásirányok:
Atomerőmű → Környezet (természeti és emberi) Telephelyi jellemzők→ Létesítmény (kialakítás, méretezési alapok, veszélyforrások) Emberi tevékenység a környezetben→ Atomerőmű (veszélyforrások)
L/K – Kibocsátások (normál üzemi, üzemzavari, hő, vegyi, hulladék) L/K – Területhasználat (földhasználat, korlátozások, élőhelyek) L/K – Látkép L/K – Talaj összenyomódás, anyagfelhasználás L/K – Munkahelyteremtés, infrastrukturális fejlesztés K/L – Földrengések, föld-csuszamlás, árvíz, kisvíz, szél- és hóterhelés, savas eső, biológiai „támadás”, villámcsapás, fagy, hőség K/L - Robbanások, tüzek, repülőgép rázuhanás, toxikus gázfelhő, terror- vagy katonai támadás Atomerőművek 2012.03.08.
7
Mellékszál: NAÜ szabályozás
shall statements
should statements
2012.03.08.
Atomerőművek
8
NAÜ követelmények Nukleáris
létesítményekre vonatkozik
2012.03.08.
Atomerőművek
9
Telephely értékelés: NAÜ szabályozás Requirements for site evaluation Safety guides related to external events
Seismic hazard
2012.03.08.
Safety guide related to dispersion and population
Rare meteo events
River and coastal floods
Atomerőművek
Safety guide on geotechnical aspects and foundation safety
Human induced events
10
Telephely értékelés: NAÜ útmutatók Külső események
Szeizmikus veszélyeztetettség Ritka meteorológiai események Folyami és tengerparti áradások Ember okozta események
Szennyeződés terjedése és
lakosság Geotechnikai vonatkozások és alapozás biztonsága 2012.03.08.
Atomerőművek
11
Külső természetes események (NAÜ) Földrengések
Földrengések által generált vízhullámok Lejtő instabilitások (földcsuszamlás, lavina,
sziklagörgeteg) Tornádó Trópusi ciklonok Talajfolyósodás Felszíni vetődés Áradások csapadék és más okok miatt Más jelentős természeti jelenség, extremitás
2012.03.08.
Atomerőművek
12
Külső, ember általi események (NAÜ) Repülőgép rázuhanás – véletlen!
Vegyi robbanás Mérnöki vízművek miatti áradások vagy
hullámok Más jelentős ember által generált események
2012.03.08.
Atomerőművek
13
Meteorológiai / hidrológiai jellemzés Forrás: IAEA Specific Safety Guide SSG-18:
Meteorological and Hydrological Hazards in Site Evluation for Nuclear Installations Korábban is gyorsan fejlődő terület (extrém meteorológiai események, valószínűségi módszerek, pl. cunamira, üzemi tapasztalatok visszacsatolása, klímaváltozás hatásainak figyelembe vétele) Fukushima óta abszolút középpontban 2012.03.08.
Atomerőművek
14
Meteorológiai / hidrológiai jellemzés Külső események egyszerre is felléphetnek
(pl. meteorológiai + hidrológiai, vagy szeizmikus + hidrológiai, vagy alacsony vízszint + magas hőmérséklet), emiatt különös figyelemmel kell elemezni a közös okú meghibásodásokat (pl. veszélyhelyzeti villamosenergia-ellátás), illetve az események egymásra hatását (pl. telephely elérhetetlensége) Több blokkos létesítménynél a blokkok hatását is figyelembe kell venni 2012.03.08.
Atomerőművek
15
Meteorológiai / hidrológiai jellemzés Meteorológiai és hidrológiai hatások: Aszály / alacsony vízszint figyelembevétele: végső hőnyelő kiesését okozza
2012.03.08.
Szárazság mellett kipárolgást, hidegvízcsatorna sérülését, aloldali vízművek sérülését, emberi hatásként a talajvíz kiszivattyúzását is vizsgálni kell Tenger esetén cunami és viharhullám miatti vízszintcsökkenés
Meteorológiai események: met. paraméterek extrémumait és ritkán előforduló eseményeket is vizsgálni kell (max. várható szélsebesség vs. tornádó) Kommunikációs hálózat és szállítási, közlekedési útvonalak meghibásodása -> balesetkezelési eljárásokat és / vagy elhárítási tevékenységet akadályozhatja Atomerőművek
16
Meteorológiai / hidrológiai események értékelése Determinisztikus vagy valószínűségi elemzéssel Bizonytalanságok becslése érzékenységi vizsgálattal Üzem közben gyűjtött mérési adatokkal frissíteni kell Determinisztikus módszerek: Fizikai vagy empirikus modellek alapján Fizikai limitet adhatnak (pl. maximális áradási szint) Statisztikai / valószínűségi módszerek: Adott időtartam mérései alapján (a mért változó determinisztikus és random paraméterektől függ) Adott konfidenciaszint mellett megadja egy adott érték visszatérési idejét Két általánosan használt módszer:
Általános extrémérték közelítés: az éves szélsőérték alapján számít eloszlást küszöb feletti csúcsok (peak over threshold): adott szint feletti értékeket tart meg
Időbeli jelentős változást (pl. klímaváltozás) figyelembe kell venni Eredményét egyszerű determinisztikus modellel is ellenőrizni kell
2012.03.08.
Atomerőművek
17
Meteorológiai paraméterek Meteorológiai paraméterek: Levegő hőmérséklet Szélsebesség Csapadék Hónyomás Ritka meteorológiai
Helyi mérés alapján statisztikai módszerekk el
események:
Villámlás Trópusi ciklon, tájfun, hurrikán Tornádó Víztölcsér
További káros hatások: Homokvihar, porvihar Jégeső Fagyott csapadék, faggyal kapcsolatos jelenségek 2012.03.08.
Atomerőművek
18
©NASA
Meteorológiai mérések Mérések telephelyen Telephely előzetes kijelölésekor meg kell kezdeni a telephelyi méréseket Igazolni kell, hogy a környező állomások adata reprezentatív Korábbi regionális mérések adatai (minél több, azonos
klímájú állomás) Minimálisan: légnyomás, levegő hőmérséklet, páratartalom, szél, csapadék Meghatározott módon Ritka met. eseményekre nincs megfelelő mért adat -> nagyobb térségre vonatkozó adatok, vagy történelmi adatgyűjtés Radar, műholdas megfigyelések
2012.03.08.
Atomerőművek
19
Meteorológiai mérések Történelmi adatok
feldolgozása Pédák:
Biai tornádó (1924) Japán cunamik
2012.03.08.
Atomerőművek
20
Hidrológiai események Adott víztömegekre (óceán, tenger, tározó, tó, folyó, csatorna) ható
események, amik eredménye áradás vagy alacsony vízszint Áradás: biztonsági rendszerek meghibásodhatnak, falak és alapzatok instabillá válnak, talaj / visszatöltés instabillá válik (kimosódik), hasadóanyagok kritikussá válhatnak Áramlás dinamikus változásai is okozhatnak károkat (kimosás, alámosás, erózió) Figyelembe kell venni az áradással kikerülő radioaktivitás környezeti terjedését Fő jelenségek:
2012.03.08.
Vihar miatti hullámok (storm surges) Hullámzás Cunami Tólengés (seiche) Extrém csapadék Hirtelen vízkieresztés természetes vagy mesterséges tározóból
Atomerőművek
21
Hidrológiai események Példa: Blayais NPP 4 db PWR (900 MW-os
Framatome) 1999. dec. 27 Áradás kockázata ismert (történeti adatok) – telephely magassága 4,5 m NGF + 5,2 m magas tengeri védőfalak 200 km/h szélsebesség + dagály 5,3 m magas árhullám, LOOP Blokkok szigetüzemben, de újabb rövidzárlat miatt 2. és 4. leállt, dízelek látják el. 1. blokkon egyik BHV rendszer kiesik 1-2. blokkon LPSI és CSS kiesik INES 2
2012.03.08.
Atomerőművek
22
Hidrológiai események Tólengés (seiche)
légnyomás-anomália, vihar, földrengés okozhatja Periódusideje Pl. Genfi-tó: 73 perc, Balaton 10-12 óra
2012.03.08.
Atomerőművek
23
Hidrológiai események Egyéb hidrológiai jelenségek Vízszintváltozás valamilyen ok miatt (csatorna elzáródás, földcsuszamlás, vagy jég / törmelék / fa miatti „dugulás”) Földcsuszamlás vagy lavina a víztömegbe Víztölcsér Áradás csatornában hirtelen tömegáram-változás miatt (szökőár vagy pl. vízerőmű lezárása) Talajvíz változásai Aláhűtött víz felszín alatti fagyása (frazil ice – kásajég) 2012.03.08.
Atomerőművek
24
Hidrológiai adatok Talajvíz és releváns felszíni vizek adatai Létező és tervezett víz-szabályozó
létesítmények a közelben (mi számít közelnek?) Árapály-jelenségek (és szélsőértékek) Szükséges mérések:
Vízszint-mérés minden releváns víztömegre (időskála!) Hullám karakterisztika Elárasztásos esettanulmányok Történelmi adatok (cunami, áradások, eljegesedések) Folyótorkolatok esetén áradások feltérképezése Hidrogeológiai adatok gyűjthetők geológiai adatokból is (permeabilitás, porozitás) Talajvízszint mérése piezométerrel (időskála pl. viharok miatt) Antropogén hatások talajvízre Hosszú távú változások feltérképezése
2012.03.08.
Atomerőművek
25
Hidrológiai adatok Geofizikai, geológiai,
szeizmológiai adatok felhasználása
telephelyi geológia ill. cunami források a telephelyre Partvonal stabilitása, eróziója Üledék jellemzői
Földcsuszamlás lehetősége Cunami-generáló források
azonosítása (földrengés, földcsuszamlás, vulkáni tevékenység) Topográfia, batimetria 2012.03.08.
Atomerőművek
26
Hidrológiai adatok Emberi tevékenységek
hatásának vizsgálata
partközeli és partmenti létesítmények, kikötők, hullámtörők, falak, vízi kapuk, földhasználat folyómedernél: földhasználat változását és kapcsolódó csatornák változásait nyomon kell követni
2012.03.08.
Atomerőművek
27
Meteorológiai / hidrológiai események értékelése Mérési adatsorok alapján
extrémumok meghatározása: Általános extrémérték-eloszlás ahol − ∞ < μ < ∞ , σ > 0, − ∞ <ξ
< ∞ a hely, a skála és az alak paraméterek Ha a ξ negatív, akkor a Weibull-eloszlást kapjuk, amennyiben ξ zérushoz tart a Gumbel-eloszlás adódik és ha ξ értéke pozitív, akkor a Fréchet-eloszlást kapjuk. Atomerőművek 2012.03.08. Forrás: vedelem.hu
28
Szökőár kialakulása Szökőár keletkezése Japán: történelmi
hagyománya van a szökőár elleni védekezésnek Tapasztalat: az elsodort tárgyak az igazán veszélyesek
Partot éréskor nagyobb
hullámok Atomerőművek
29
2012.03.08.
Szökőár elleni védekezés
Atomerőművek
30
2012.03.08.
Szökőár elleni védekezés (1960, 1962)
Atomerőművek
31
2012.03.08.
Szökőár elleni védekezés Tervezési cunami: a múltban előfordult legnagyobb
cunami, vagy a tektonikai elemzések szerint várható legnagyobb Védelem:
Hardver: műtárgyak (gátak, védőfalak, hullámtörők) építése, cunami-rezisztens várostervezés Szoftver: figyelő-, jelzőszolgálat
Atomerőművek
Kikötő mobil gát, 9,3 m magas, szeizmográf indítja, 5 perc alatt lezár
32
2012.03.08.
Szökőár elleni védekezés Cunami-riasztás: 30 év alatt 15-20 percről 2
percre csökkent a riasztás kiadásához szükséges idő Kijelölt védőépületek
Atomerőművek
33
2012.03.08.
Atomerőművek
34
2012.03.08.
Szökőár-védelem atomerőművekben
2012.03.08.
Atomerőművek
35
Szökőár-védelem atomerőművekben Fukushima
atomerőmű cunami méretezése Közeli és távoli kiváltó földrengések modellezése Validálás 1960-as chilei földrengéssel
Atomerőművek
36
2012.03.08.
Szökőár-védelem atomerőművekben Fukushima atomerőmű cunami méretezése
Atomerőművek
37
2012.03.08.
Szökőár-védelem atomerőművekben Elárasztás negatív hatásai Ha nem is árasztja el a telephelyet: Vízkivételi művek károsodása Topológia megváltozása Fukushima atomerőmű: történelmi cunamik alapján (+
modellezéssel):
Az üzemi szint fölött 5,7 m-es tervezési cunami Épületek földszintje 10-13 m magasan
Atomerőművek
38
2012.03.08.
Szökőár-védelem atomerőművekben
Atomerőművek
39
2012.03.08.
Erőmű hatásának értékelése a régióra (NAÜ) Radioaktív anyagok atmoszférikus
diszperziója Radioaktív anyagok diszperziója felszíni vizekben Radioaktív anyagok diszperziója talajvizekben Föld- és vízhasználat a régióban
2012.03.08.
Atomerőművek
40
Lakossággal kapcsolatos értékelés (NAÜ) Lakosság eloszlása
Népsűrűség
2012.03.08.
Atomerőművek
41
Magyar szabályozás Telephelyengedély és építési, üzemeltetési engedélyek
NBSZ (Nukleáris Biztonsági Szabályzatok) 1. kötet:
Atomerőműre vonatkozó hatósági eljárások 7005/2002 Irányelv: Atomerőmű telephely engedélyezési dokumentációja
Alapvetően a NAÜ irányelvek alapján
2012.03.08.
Atomerőművek
42
Magyar szabályozás Telephelyengedély: kiadástól 5 évig érvényes,
egyszer hosszabbítható Telephely-engedélyezés: három tényező vizsgálata
AE építésére és üzemeltetésére alkalmas telephely kiválasztása és megfelelőségének értékelése A telephellyel kapcsolatos biztonsági követelmények meghatározása Adott konkrét AE szempontjából a telephely elfogadhatóságának értékelése
Cél: lakosság és környezet védelme balesetből
származó radioaktív kibocsátások hatásaival szemben
2012.03.08.
Atomerőművek
43
Hazai szabályozás Telephelyre jellemző tervezési alap: a tervezésnél
figyelembe vett külső hatások összessége
2012.03.08.
Minden olyan hatást figyelembe kell venni, aminek radiológiai kockázata lehet A tervezési alapban figyelembe vett események: CDF részesedése nem lehet nagyobb, mint az egyéb események hozzájárulása (ma ez 10-4 / év körüli) Külső események össz kockázata nem lehet nagyobb, mint a belső eseményeké Nem kell figyelembe venni eseményt, ha az annak következtében fellépő kibocsátás miatti határérték átlépés gyakorisága <10-7 /év Atomerőművek
44
Hazai szabályozás – külső események Csapadék és egyéb ok miatti áradások Meteorológiai és hidrológiai történeti és mért adatok értékelése Régió jellemzőinek változása Modell segítségével mértékadó árvízszintet (+hullámok, tartósság, áramlási viszonyok) kell meghatározni
2012.03.08.
Atomerőművek
45
Hazai szabályozás – külső események Felszíni vetődések Vizsgálni kell a törésvonal aktivitását, elmozdulás lehetőségét Ha esély van a felszíni elmozdulásra, a telephely nem megfelelő Vízi műtárgyak miatti
áradások Felvíz- és alvízoldali műtárgyak értékelése: képes-e elviselni az AE ez(ek) meghibásodását? Atomerőművek 2012.03.08.
46
Hazai szabályozás – külső események Lejtő instabilitás Vizsgálni kell lejtő instabilitás (földcsuszamlás, sziklaomlás) esélyét, bizonytalanságát, földrengés hatását ezekre Felszín süllyedése vagy
emelkedése
Vizsgálni kell természetes (barlang, karszt) képződmények vagy mesterséges objektumok (bánya, olajkút) létezését Ilyenek esetén műszaki megoldások kellenek, vagy 2012.03.08. nem megfelelő a TH Atomerőművek
47
Hazai szabályozás – külső események Földrengések
Vizsgálni kell történelmi és mért adatokat Meg kell határozni méretezési földrengést, az alapján pedig maximális talajgyorsulást, válaszspektrumot, jellemző függvényeket) Determinisztikus vagy valószínűségi módszerekkel Talajfolyósodás Talajmechanikai vizsgálatokkal Egyéb természeti jelenségek Vulkanikus jelenségek, erős szelek, homokviharok, extrém csapadék, hó, jég, jégeső, kásajég
2012.03.08.
Atomerőművek
48
Hazai szabályozás – külső események Repülőgép rázuhanás Légi szerencsétlenségek Jelenlegi és jövőbeni jellemzőket is figyelembe kell venni Magas kockázat esetén műszaki / adminisztratív megoldások, vagy nem megfelelő Vegyi robbanások, toxikus gázfelhők,
hő, füst 2012.03.08.
Környezetben található vegyi anyagok vizsgálata Erdőtűz vizsgálata Atomerőművek
49
Hazai szabályozás – külső események Hosszú távú hűtést befolyásoló
tényezők (végső hőnyelő) Száraz és nedves léghőmérsékletek Minimálisan elégséges hűtővíz forgalom, szint Hosszú távú hűtés üzemképtelenségének lehetősége (folyó lezárás, elterelés, víztározó leürülés, elzáródások, fagyás, hajóütközés, olajkiömlés, tűz) Egyéb, ember által előidézett események Alapozás viselkedése, teherbírás változása földrengés következtében 2012.03.08.
Atomerőművek
50
Hazai szabályozás – AE környezeti hatásai Radioaktív anyagok légköri terjedése Telephely és környezet meteorológiai jellemzői alapján Legalább egy teljes év adatai kellenek (+minden, ami rendelkezésre áll) Légköri rétegződés: Pasquill-kategóriák alapján
2012.03.08.
Atomerőművek
51
Hazai szabályozás – AE környezeti hatásai Radioaktív anyagok terjedése felszíni
vizeken keresztül Vizsgálni kell a régió felszíni hidrológiai jellemzőit, vízkivételi mű jellemzőit, vízhasználat adatait Hidrológiai mérési program (célja: hígulás meghatározása) Felszíni vizek kontaminációjának hatása lakosságra Radioaktív anyagok terjedése talajvízen keresztül Vizsgálni kell talajvíz viszonyokat, víztartó rétegek jellemzőit, kölcsönhatást felszíni vizekkel Hidrogeológiai vizsgálatok (talaj Atomerőművek 2012.03.08. migrációs, visszatartási jellemzői)
52
Hazai szabályozás – AE környezeti hatásai Demográfia, népesség-
eloszlás
Jelenlegi és várható népesség a TH környezetében Különleges figyelmet igényel:
2012.03.08.
Sűrűn lakott területek Speciális intézmények (börtön, kórház)
Atomerőművek
53
Hazai szabályozás – AE környezeti hatásai Föld- és vízhasználat Mezőgazdasági, tejgazdálkodásra szánt föld, mérete, terméshozamok Kereskedelmi, lakhatási, szórakozási célú területek Horgászatra használt és kereskedelmi célú vizek Állatok élőhelye, tápláléklánc Környezeti radioaktivitás Nuklid-specifikusan is! 2012.03.08.
Atomerőművek
54
Atomerőművi telephely létesítése Magyarországon ’80-as évek második fele: két VVER-1000 blokk kellene még 1996-97: kapacitásnövelési tender (MVM)
Paksi Atomerőmű Rt. három pályázattal: kb. 600 MW egységteljesítményű blokkok megvalósíthatósági tanulmánya AECL CANDU-6 Westinghouse AP-600 Atomsztrojexport VVER-640 200 MW feletti kategóriában egyetlen pályázó sem nyert Nem készült el időre az előzetes KHT (+ hatósági elfogadás is kellett volna) 2009: elvi parlamenti jóváhagyás új blokkok építésére a paksi telephelyen
2012.03.08.
Atomerőművek
55
Atomerőművi telephely létesítése Magyarországon 1993-96: nemzetközi projekt a potenciális telephelyek feltárására Szempontok:
3 km sugarú körbe nem eshet település belterülete, 16 km sugarú körben a lakosság nem haladhatja meg az 50 000 főt, nem megengedett a telephely és veszélyes ipari létesítmények vagy védett területek védőzónáinak átfedése.
Földtudományi és környezeti-gazdaságossági szempontok szerint is
rangsorolták Rangsor:
Tiszavasvári-Ny, Hajdúnánás-ÉK, Tiszasüly-DNy, Tiszagyenda-DK.
Érvek a paksi telephely mellett:
már használatban lévő nukleáris telephelyről van szó, az ország egyik leggondosabban feltárt, megkutatott, alkalmas területe, gazdasági előnyök (kiépített infrastruktúra) társadalmi elfogadottság Atomerőművek 2012.03.08.
56
Atomerőművi telephely létesítése Magyarországon
2012.03.08.
Atomerőművek
57
Atomerőművi telephely létesítése Magyarországon
Hálózatfejlesztés költsége (milliárd Ft)
2012.03.08.
Atomerőművek
58
Atomerőművi telephely létesítése Magyarországon
2012.03.08.
Atomerőművek
59
Atomerőművi telephely létesítése Magyarországon
2012.03.08.
Atomerőművek
60
2012.03.08.
Atomerőművek
61
2012.03.08.
Atomerőművek
62
Mértékadó telephely jellemzők (PAE) A létesítmény neve:Paksi Atomerőmű A létesítmény elhelyezkedése:Magyarország, Tolna
megye, Paks város súlyponti koordinátái: 46°34’43,05” É; 18°51’09,56” K. Az igénybevett terület:568,7262 ha (az RHK Kft. 13,7861 ha területével (KKÁT) együtt) A telephely természetes tengerszint feletti magassága:93,2–97,6 mBf A tereprendezéssel kialakított 0,00 szint:97,00 mBf, a létesítmények tervezési alapszintje (±0,000 m) 97,15 mBf A telephely közvetlen környezetének topográfiai jellemzői:síkvidék, folyópart
2012.03.08.
Atomerőművek
63
Mértékadó telephely jellemzők (PAE)
2012.03.08.
Atomerőművek
64
Mértékadó telephely jellemzők (PAE) A telephely demográfiai környezete – az adatfelvétel időpontja: a 2001 évi népszámlálás – népsűrűség: – országos átlag: 110,0 fő/km2 – a közvetlen (8 km-es) környezetben: 136,2 fő/km2 – a tágabb (30 km-es) környezetben: 71,6 fő/km2
– a tágabb környezet teljes lélekszáma: 202406 fő – a legközelebbi lakott helyek
2012.03.08.
– Csámpa, 2 km DNy-i irányban: – Uszód, 4 km K-i irányban: – Dunaszentbenedek, 4,2 km ÉK-i irányban: – Paks, 5 km É-i irányban:
Atomerőművek
65
Mértékadó telephely jellemzők (PAE) A telephely demográfiai környezete – a legközelebbi nagyobb település Szekszárd, 26 km DDNy-i irányban – a legközelebbi nagyváros Budapest, 118 km É-i irányban A régió és a telephely gazdasági, település-szerkezeti és demográfiai viszonyai és ezek fejlődése az atomerőmű biztonsága és a balesetelhárítási intézkedések végrehajtása szempontjából releváns kockázatot nem jelentenek.
2012.03.08.
Atomerőművek
66
Mértékadó telephely jellemzők (PAE) Földhasználat a közvetlen környezetben
– mezőgazdasági: szántó 75%; gyümölcsös, szőlő 2%; rét, legelő 5% – erdő: 16,5 % – egyéb: 1,5 %
Meteorológiai jellemzők: A paksi telephelyen egy 120 m
magas meteorológiai mérőtorony és egy WMO standard felszíni főállomás üzemel.
2012.03.08.
Atomerőművek
67
Mértékadó telephely jellemzők (PAE)
– lokális hőmérsékleti maximum: 37,5 °C (mért, 1983. júliusban és 1992. augusztusban) – lokális hőmérsékleti minimum: –30,3 °C (mért, 1987. januárban) – a Paksi állomás megfigyelési adatai alapján az extrém eloszlásfüggvényből származtatott 10 000 éves visszatérési idejű – hőmérsékleti maximum: 45,6 °C – hőmérsékleti minimum: –38,1 °C CBF: hőmérsékleti extrémumok: +45,3 és -47,9 °C
2012.03.08.
Atomerőművek
68
Havi átlagos közép, maximum- és minimumhőmérséklet alakulása
Paks 30,0
hőmérséklet,°C
25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 -5,0 Jan.
Febr
Márc
Ápr
Máj
Közép
2012.03.08.
Jún
Júl
Átlagos max.
Atomerőművek
Aug
Szept
Okt
Nov
Dec
Átlagos min.
69
Abszolút minimum és maximum hőmérsékletek Pakson
2012.03.08.
Atomerőművek
70
Mértékadó telephely jellemzők (PAE) CBF: 132 mm / 24 óra
– éves átlagos csapadék: 571 mm – napi csapadék extrémuma (10-4/év): 211,8 mm – maximális hóvastagság (10-4/év): 153 cm, (53 cm az eddig mért max.) CBF: 108 cm – maximális szabadfelszíni hóteher (10-4/év): 1,5 kPa – az uralkodó szélirány: ÉNY, ÉÉNY – széllökés maximum(mért): 31,6 m/s(1985.február3.) – 10 000 éves visszatérési idejű maximális széllökés: 43,2 CBF: 41,5 m/s m/s – a leggyakrabban előforduló Pasquill-féle stabilitási kategóriák: D: 30,6%, C: 29,6%, B: 16,6% – villámcsapás: 5,1 lecsapó villám/km2/év CBF: 1,27 villám / km2 / év
2012.03.08.
Atomerőművek
71
Évi csapadék-összegek Paks környezetében
2010: 800 mm körül 2011: 355 mm körül 2012.03.08.
Atomerőművek
72
szélsebesség, m/s
Szél
4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00
január július
1,50 1,00
észlelési időpont, óra 1
4
7
10
13
16
19
22
A szélsebesség napi menete
A széllökés max. várható értéke, m/s ± SD 2012.03.08.
Paks
Baja
Kecskemét
Szeged
Szarvas
50,4±7,4
39,5±3,3
46,1±5,6
50,6±3,5
77,1±10,5
Atomerőművek
73
Maximális 10.000 éves széllökés
Mértékadó telephely jellemzők (PAE) Külső, emberi eredetű veszélyforrások eloszlása – ipari létesítmény: 0-5 km: 1; 5-10 km: 0; 10-20 km: 2; 20-30 km: 4 – katonai létesítmény: 0-5 km: 0; 5-10 km: 0; 10-20 km: 1; 2030 km: 1 – repülőtér: 0-5 km: 0; 5-10 km: 0; 10-20 km: 1; 20-30 km: 1
2012.03.08.
A Paksi Atomerőmű körül 3 km sugarú kör a 463443É, 0185110K középpont körül 5950 m magasságig tiltott légtér, a repülőgép rázuhanás valószínűségi alapon kiszűrhető. A katonai, ipari tevékenységből eredő veszélyforrások valószínűségi és távolsági alapon kiszűrhetőek, beleértve a közúti és folyami szállítás veszélyeit is.
Atomerőművek
74
Mértékadó telephely jellemzők (PAE) Hidrológiai jellemzők
2012.03.08.
– a lefolyás jellege: 3 kis patak és vízfolyás vízgyűjtő területe (Sió, a Duna jobb- és balparti vízgyűjtője) – a vízgyűjtő terület nagysága: kb. 500 km2 – a Duna közepes vízszintje: 88,0 mBf – vízszintingadozás: –3 ÷ +6 m – a legközelebbi jelentősebb vízkivétel: PaksFaddi főcsatorna, 18 km-re délre
Atomerőművek
75
Mértékadó telephely jellemzők (PAE)
– a felszíni vizekből megvalósuló vízhasználatok: öntözés, ipari vízfelhasználás (Paksi Atomerőmű), ivóvízellátás (Kalocsa-Baráka vízbázis, Baja Városi Vízmű vízbázisa, Pécs-Mohács regionális vízbázis)
– a 10 000 éves gyakoriságú számított LNV: 96,36 mBf – mértékadó árvízszint (MÁSZ): 95,30 mBf – az eddig észlelt legmagasabb vízállás: 94,95 mBf – az árvízvédelmi gátak koronaszintje: 96,60 mBf; száraz telephely – a 10 000 éves gyakoriságú számított LKV: 84,06 mBf – az eddig mért legalacsonyabb vízállás: 84,42 mBf (2003. augusztus 30.) CBF: LNV: 96,07 mBf LKV: 84,04 mBf
2012.03.08.
Atomerőművek
76
Mértékadó telephely jellemzők (PAE)
2012.03.08.
Atomerőművek
77
Árvizek statisztikai vizsgálata
1
valószínűség
0,1
jeges
0,01
jégmentes
0,001
0,0001 86
88
90
92
94
96
98
mBf 2012.03.08.
Atomerőművek
78
Kisvizek statisztikai vizsgálata Az adott szintet meghaladó vízállás előfordulási valószínűsége
2012.03.08.
1969-1985 GAMMA GUMBEL eloszlás (mBf)
1979-1988 GUMBEL eloszlás (mBf)
0.5000
85.44
85.43
85.27
0.9000
85.05
85.07
84.78
0.9900
84.83
84.85
84.52
0.9990
84.73
84.74
84.35
0.9999
84.66
84.65
84.23
Atomerőművek
79
Mértékadó telephely jellemzők (PAE)
2012.03.08.
Atomerőművek
80
Mértékadó telephely jellemzők (PAE) Geológiai, tektonikai és
szeizmicitási jellemzők Az alaphegység 1600–1700 m mélységben valószínűsített. Ezt részben törmelékes üledékekből, részben vulkanitokból álló, kb. 1000 m vastagság miocén képződmények fedik. A miocén felett pannóniai képződmények települnek 600–650 m vastagságban, aminek a tetején kb. 30 m folyóvízi üledék helyezkedik el. A telephelyen felszínre kifutó elvetődést okozó törésvonal nincs.
2012.03.08.
Atomerőművek
81
Mértékadó telephely jellemzők (PAE)
A mértékadó földrengésszintek: A 10 000 éves maximális méretezési földrengésre a telephely szeizmicitásának és a felszínközeli talajrétegek módosító hatásának figyelembevételével 0,25 g horizontális és 0,2 g vertikális gyorsulásértékek lettek megállapítva és rögzítve A hatóságilag jóváhagyott szeizmikus kockázatértékelés tartalmazza a telephely-specifikus válaszspektrumokat. A talajfolyósodással a 10 000 éves visszatérési idő (10-4/év szűrési szint) bázisán nem kell számolni. CBF javító intézkedések:
2012.03.08.
„A földrengés miatti épület-süllyedés által okozott meghibásodások kiküszöbölését szolgáló intézkedéseket meg kell határozni. Ezért a tartalékok pontosabb azonosítása céljából tovább kell vizsgálni az épület-süllyedés és a talajfolyósodás jelenségét. A vizsgálat eredményei alapján a veszélyeztetett földalatti vonalas szerkezeteket és csatlakozásaikat újra kell minősíteni, illetve szükség esetén relatív elmozdulásukat lehetővé tevő átalakításukat el kell végezni.” Atomerőművek
82
Villámtevékenység (a lecsapó villámok területi eloszlása)
2012.03.08.
Atomerőművek
83
Villámsűrűség Paks térségében
2012.03.08.
Atomerőművek
84
Emberi eredetű külső hatások
repülőgép rázuhanás robbanások, főépületen kívüli, külső okú (közúti, raktárak, transzformátor, stb. ) veszélyes gázok (toxikus és fulladást okozó) korrozív gázok és folyadékok (telephelyi vagy telephelyen kívüli) telephelyen kívüli tüzek (főleg, mint füst és toxikus gáz források) hajó és más uszadék ütközése a vízkivételi műtárgyakkal elektromágneses interferencia (külső források, telephelyi források) a fentiek kombinációi
2012.03.08.
Atomerőművek
85
Repülőgép rázuhanás terhelési diagramja
90 80 70
erő, MN
60 50 40 30 20 10 0 0
20
40
60
80
100
120
140
t (ms)
2012.03.08.
Atomerőművek
86
Telephelyi veszélyforrások Pakson Forrás
Tartalom
Mennyiség
Távolság a blokkoktól
Nitrogénüzem
Gázhalmazállapotú nitrogén Folyékony nitrogén
60 m3 (9 bar), 60 m3 (140 bar) 16 m3 (2.5 bar), 50 m3 (9 bar)
300 m
Hidrogénüzem
Gázhalmazállapotú hidrogén
300 m3 (9 bar)
300 m
Vegyszerlefejtő
Sósav
>250 m
Salétromsav
Kigőzölgés csak a lefejtés alatt Kigőzölgés csak a lefejtés alatt
Vízlágyító üzem
Salétromsav Sósav Nátriumhidroxid Kénsav
32 m3 (60%) 400 m3 (32%) 300 m3 (40%) 50 m3 (96%)
>200 m
Gázpalacktároló
Gázhalmazállapotú 14400 kg hidrogén (50 kg-os palack) Gázhalmazállapotú 3600 kg acetilén (50 kg-os palack) Atomerőművek Gázhalmazállapotú bután 500 kg (50 kg-os palack)
2012.03.08.
250 m
87
Robbanás terhelési diagramja
120
dp, mbar
100 80 60 40 20 0 0
100
200
300
400
t, ms
2012.03.08.
Atomerőművek
88
A legjelentősebb veszélyes anyagok, az atomerőmű közelében egy jármű-baleset során a környezetbe juthatnak: benzin, gázolaj (megjelenési esély a körzetben:
nagy) palackos PB-gáz (megjelenési esély a körzetben: nagy) ammónia (megjelenési esély a körzetben: közepes) sósavgáz, sósav (megjelenési esély a körzetben: közepes) klór (megjelenési esély a körzetben: kicsi) etilén (megjelenési esély a körzetben: kicsi) aceton (megjelenési esély a körzetben: kicsi) benzol (megjelenési esély a körzetben: kicsi) acetilén (megjelenési esély a körzetben: elhanyagolható)
2012.03.08.
Atomerőművek
89
A legjelentősebb veszélyes anyagok, az atomerőmű közelében egy jármű-baleset során a környezetbe juthatnak:
etilén-oxid (megjelenési esély a körzetben: elhanyagolható) akril-nitril (megjelenési esély a körzetben: elhanyagolható) hidrogén fluorid (megjelenési esély a körzetben: elhanyagolható) salétromsav (megjelenési esély a körzetben: elhanyagolható) szén diszulfid (megjelenési esély a körzetben: elhanyagolható) vinilklorid (megjelenési esély a körzetben: elhanyagolható) foszgén (megjelenési esély a körzetben: gyakorlatilag 0) toluol (megjelenési esély a körzetben: gyakorlatilag 0) kéndioxid (megjelenési esély a körzetben: gyakorlatilag 0)
2012.03.08.
Atomerőművek
90
Balesetszám országos adatok alapján
1. ábra. Veszélyes anyaghoz kötődő balesetek számának alakulása 1992-2001 db
140 120 100 80 60 40 20 0 1992
2012.03.08.
1993
1994
1995
1996
1997
Atomerőművek
1998
1999
2000
2001
91
Balesetek megyék szerint
3. ábra. Veszélyes anyagok szállítása során bekövetkezett balesetek megyék szerinti eloszlása 1992-2001 % 25
20
15
10
2012.03.08.
Atomerőművek
Többi 8 m.
Fejér
Komárom-E.
Győr-M.S.
Somogy
Veszprém
Hajdú-B.
Tolna
Nógrád
Bp. és P est
Borsod-A.Z.
0
Jász-N.Sz.
5
92
Mérgezésveszély értékelése (illusztráció) A mérgezésveszély térbeli kiterjedését a menekülési
küszöbérték koncentráció (IDLH) kiömlési helytől m-ben vett távolságával mérjük. A legkedvezőtlenebb gázfelhőkialakulással a meleg (20 oC) "F" stabil légköri viszonyok esetén kell számolni, amikor a kiömlő mennyiség függvényében a fent említett veszélyes anyagok az IDLH értéknek megfelelő koncentrációban igen nagy távolságról elérhetik az erőmű telephelyét. Jellemző hatótávolságok (IDLH koncentráció-határok): 500 kg klór – 5,27 km, 100 kg foszgén – 6,6 km. Az IDLH távolságot az erőmű és a 6. főútvonal távolságával összevetve, valamint a párolgási idő által megszabott expozíció időtartamát tekintve a foszgén, hidrogén fluorid, klór és akrilnitril expozíciónál kell veszéllyel számolni.
2012.03.08.
Atomerőművek
93
Veszélyes anyagok a közúti szállítmányokban (illusztráció) Foszgén, a teljes szállított mennyiség aránya a
veszélyes anyagok szállításán belül – a gyártási adatok alapján becsülve–, országosan 0,001. Klór, a szállítás lehetséges maximális aránya 0,03, a gyártási adatok alapján. Hidrogén fluorid, a szállítás becsült lehetséges maximális aránya 0,0001. Akril-nitril, a szállítás becsült lehetséges maximális aránya 0,0001. Etilén, a régióra nem jellemző a szállítás lehetséges maximális aránya 0,02, a gyártási adatok alapján.
2012.03.08.
Atomerőművek
94
Mérgezési kockázat becslése A legveszélyesebb lehetséges szállítmány a foszgén.
2012.03.08.
Országos jellemzők alapján a szállítmány aránya 0,001. Egy 100 l-es palack sérülésével számolva, a hatótávolság (IDLH koncentráció kiterjedése) 6,6 km, amiből L=15 km a 6. főút vizsgálandó szakaszának hossza. p=10-6 (a foszgén aránya miatt); L=15 km; ÁNF TGK=1393; n=365151393=7,65106jműkm; p=10-6 pbtgk = 10-6 1,4610-7 kikerülés/évjműkm =1,4610-13 eset/évjműkm; m=7,65106jműkm 1,4610-13 eset/évjműkm =1,1210-6 eset/év; P(k>0)= 1,1210-6 eset/év. Atomerőművek
95
Mérgezési kockázat becslése Itt célszerű figyelembe venni még az időjárás hatását a
terjedésre, illetve a legkedvezőtlenebb F légállapot gyakoriságát, ami a meteorológiai adatokból 22%. A 6. főúton történt balesetektől a DNy, Ny, ÉNy-i szélirányok (és elvben szélcsend) esetén lehet a gázfelhőnek atomerőmű irányában történő terjedésével számolni. Ezek együttes valószínűsége kb. 0,15. Feltételezésünk szerint, a kedvezőtlen terjedési és légköri viszonyok gyakorisága éves átlagban nem nagyobb, mint 0,033. Ezzel módosítva a fenti eredményt kapjuk: P(k>0)= 3,7010-8 eset/év.
2012.03.08.
Atomerőművek
96
Engedélyezés A jelenlegi magyar jog és EUs jog szerint a
környezeti hatásvizsgálat az első lépés Az atomtörvény alapján elvi parlamenti döntés kell a telepítéshez A telephely engedélyt ezt követően lehet kérni az OAH-tól, a létesítményt minimum műszaki terv szinten ismerni kell
2012.03.08.
Atomerőművek
97
Környezeti hatásvizsgálatok A 80-as évek második felében
megjelenik a környezetvédelmi tervfejezet igénye. Első KHV Paksra az 1000 MW-os bővítés terveiben. „Ab esse, ad posse” alapon a hatásfolyamatok elméleti felvázolása (ember központú) A vizsgálati igények beépültek az üzemi és hatósági monitoringba, a felülvizsgálati követelményekbe.
2012.03.08.
Atomerőművek
98
Környezeti hatásvizsgálatok Jogszabályi háttér létrejötte, többszöri módosítása Nagyerőműves kapacitásbővítési tender (CANDU, AP600,
VVER640) A nemzetközi előírásoknak megfelelő tartalmi követelmények (környezeti elemenkénti, hatás-viselőkkénti értékelés) EKT – a rendelkezésre álló adatok alapján? Hatósági, szakhatósági ismeretességi igények
2012.03.08.
Atomerőművek
99
Környezeti monitoring program Az Atomerőmű üzemeltetését részben folyamatosan, részben
időszakos környezeti, radiológiai mérések kísérték. Az EKT-k alapján megfogalmazott hatósági igényeket önálló programmá szerveztük 1998-tól egyes mérések rendszeressé váltak, 1999-től megindult a telephely környezeti jellemzését célzó monitorozási program.
2012.03.08.
Atomerőművek
100
Alprogramok Felszíni vizek állapota és változása Felszín alatti vizek állapota (vízbázis védelem) Hidrometriai mérések (medervizsgálatok) Lokális klíma (klimatikus hatások) A környezetének területhasználati – területszerkezeti jellemzése
Minta értékű biomonitoring vizsgálatok Környezetegészségügyi állapotfelvétel A környezeti sugárzás jelenlegi szintjének meghatározása Az élővilág sugárterhelésének meghatározása
Vizek trícium tartalmának meghatározása Mikroszeizmikus monitoring 2012.03.08.
Atomerőművek
101
Példa: Telephely értékelés az USA-ban Új blokkok létesítése: ESP – Early Site Permit Design certification COL – Combined License application Jelenleg: ESP: 4 kiadva, 2 elbírálás alatt DC: 4 kiadva, 7 elbírálás alatt 1 kiadva! COL: 18 elbírálás alatt
2012.03.08.
Atomerőművek
102
Példa: Telephely értékelés az USA-ban
2012.03.08.
Atomerőművek
103
Példa: Telephely értékelés az USA-ban ESP: 10-20 évre érvényes, egyszer hosszabbítható
ugyanennyivel 10 CFR 100: Reactor Site Criteria Exclusion area – biztonsági védőzóna A reaktor körüli terület, ahol az engedélyes jogosult meghatározni az intézkedéseket. Közút, vasút, vízi út mehet át rajta Betelepülés általában tilos, lakosság felkészítve evakuálásra Erőművet is védi az emberi tevékenységtől Definíciója: határán nem haladja meg a baleset első 2 órájában a 25 rem-et az egésztest-dózis (vagy 300 rem Atomerőművek 104 2012.03.08. pajzsmirigyre)
Példa: Telephely értékelés az USA-ban Low population zone – alacsony
népességű zóna
A biztonsági védőzóna körüli terület A lakosság száma és a népsűrűség korlátozva (súlyos baleset esetén lehessen alkalmaznia védőintézkedéseket) Nincs pontosan meghatározva, sok paraméteről függ Definíció: határán nem haladja meg a 25 rem-et az egésztest-dózis (vagy 300 rem pajzsmirigyre)
LPZ
EA Site
Population center distance – a leg-
közelebbi sűrűn lakott régió (25 000 lakos fölött) határának távolsága a reaktortól Atomerőművek 2012.03.08.
105
Példa: Telephely értékelés az USA-ban Forrástag-becslés: hihető baleset alapján,
zónaolvadást feltételezve Figyelembe kell venni a telephely értékelésekor:
A reaktor típus tervezési és üzemeltetési sajátosságait (típus, teljesítmény, egyedi tulajdonságok, biztonsági rendszerek)
2012.03.08.
Ikerblokkos telephely – hatás EA-ra, LPZ-re
Népsűrűség, lakossági szempontok (EA, LPZ) A telephely fizikai jellemzői (szeizmológia, meteorológia, geológia, hidrológia) Atomerőművek
106
Példa: Telephely értékelés az USA-ban A biztonság szempontjából fontos szerkezeteket,
rendszereket és berendezéseket úgy kell kialakítani (megtervezni), hogy azok a természeti jelenségek, például földrengések, tornádók, hurrikánok, árvizek, tengerrengések (szökőárak) hatásainak ellenálljanak és biztonsági funkcióikat ezek előfordulásakor is képesek legyenek ellátni. Ezen szerkezetek, rendszerek és berendezések tervezési alapjához figyelembe kell venni a legsúlyosabb történelmi természeti jelenségeket adatok pontossága, a múltbeli időszak hossza, biztonsági tartalékok az erőmű normálüzemi és üzemzavari (baleseti) állapota hatásainak és a természeti jelenségek együttes hatását és az ellátandó biztonsági funkció fontosságát, Atomerőművek 2012.03.08.
107
Példa: Telephely értékelés az USA-ban Nem szeizmológiai kritériumok EA és LPZ léte Legközelebbi sűrűn lakott régió legalább 1,33szoros távolságra, mint a LPZ határa Normál üzemi és baleseti kibocsátások megfelelnek az előírásoknak Telephely fizikai paraméterek hatásának vizsgálata Közeli utak, ipari és katonai létesítmények hatásának vizsgálata Sűrűn lakott régiók elkerülése (a nagyon alacsonyan lakottak sem feltétlenül pozitívak) 2012.03.08.
Atomerőművek
108
Példa: Telephely értékelés az USA-ban Szeizmológiai, geológiai kritériumok
Safe Shutdown Earhtquake (SSE)
Operating Basis Earthquake (OBE)
2012.03.08.
Olyan talajmozgásokat okoz, amely eléri a rendszerek, berendezések tervezési értékét Megmarad a nyomáshatároló rendszer integritása, a leállítás és a leállított állapotban tartás funkciói és a telephelyen kívüli kibocsátással járó balesetek következményeinek enyhítési lehetősége Számítani lehet rá az üzemidő alatt, olyan talajrezgéseket produkál, amelyek után az erőmű biztonságosan tovább üzemeltethető Atomerőművek
109
Példa: Telephely értékelés az USA-ban Szeizmológiai, geológiai kritériumok
Meg kell határozni az SSE-nek megfelelő talajmozgást (a szabad talajfelszín vízszintes és függőleges válaszspektruma alapján) + bizonytalanságok Felszíni tektonikai (vetődés) és egyéb deformációk meghatározása
2012.03.08.
Aktív vetődés: legalább egy elmozdulás az elmúlt 35000 évben, vagy ismétlődő jelleggel az elmúlt 500000-ben / kimutatható kapcsolat a szeizmikus tevékenység és a vetődés között
Szeizmikusan indukált áradások és vízhullámok figyelembe vétele Egyéb geológiai feltételek (talaj stabilitás, talajfolyósodás, stb.) Atomerőművek
110
Példa: Telephely értékelés az USA-ban
2012.03.08.
Atomerőművek
111
Példa: North Anna ESP Lousia County, Virginia 2 Westinghouse PWR üzemel (2*900 MW) Tulajdonosa a Dominion (88,4%)
és az Old Dominion (11,6%), üzemeltetője a Dominion Generation ESP kérelem beadása 3. blokkra 2003-ban, 2007-ben az NRC kiadta az engedélyt. Aznap a Dominion be is adta a COL kérelmet (1520 MW-os GE-Hitachi ESBWR-re) 2010-ben a Dominion bejelentette, APWR-re vált (1700 MW, MHI) 2010: a COL megszerzése után döntik majd el, lesz-e projekt (2013?) 2300 oldalas ESP kérelem (utolsóként a 9. verziót adták be: teljesítménynövelés és hűtőtorony) Atomerőművek 2012.03.08.
112
Példa: North Anna ESP
Meteorológia:
2012.03.08.
Max. hőmérséklet (100 éves visszatéréssel): 109 F Min. hőmérséklet (100 éves visszatéréssel): -19 F Max. széllökés (100 éves visszatéréssel): 96 mi/h Max. szélsebesség tornádó esetén (10-7/év valószínűséggel): 260 mi/h Hó nyomása (100 éves visszatéréssel) 1,46 kPa Atomerőművek
113
Példa: North Anna ESP
2012.03.08.
Atomerőművek
114
Példa: North Anna ESP Geológiai jellemzők
2012.03.08.
Aktív vetődés nincs a telephely közelében Talaj: mállott szikla és sziklaágy Eltérő teherbírás és válaszspektrum
Atomerőművek
115
Példa: North Anna ESP Forrástagok becslése
2012.03.08.
Különböző reaktortípusokra (AP1000, ESBWR, ABWR) különböző tervezési baleset típusok (MSLB, különböző méretű LOCA, üzemanyag-kezelési baleset, szab. rúd kilökődés)
Atomerőművek
Példa: kis LOCA miatti kibocsátás ESBWR-re (1 Ci =
116
3,7*1010
Bq)
Példa: brit EPR engedélykérelem Általános
követelmények a telephelyekre Előzetes biztonsági értékelés (PCSR): 2. fejezet: feltételezett telephely jellemzők a PCSE készítésénél (tipikus tengerparti angol vagy skót telephely) Összhangban az EPR specifikációival Atomerőművek 2012.03.08.
117
Példa: brit EPR engedélykérelem Feltételek
Végső hőnyelőre (-0,5 – 26 oC) Hálózatra
2012.03.08.
kétszeres 400 kV-os vezeték csatlakozás LOOP (loss of off-site power): 2 óránál hosszabban 10-3 /év gyakorisággal
Lakosságra – AGR-ek elemzése, PSA Level 3 alapján
Atomerőművek
118
Példa: brit EPR engedélykérelem Feltételek Repülőgép-rázuhanásra 3,7 km sugarú, 610 m magas részben repülési tilalom (egy helyen csak 450 m…) -5 Lezuhanási valószínűségek (utasszállító: 2,46*10 km-2 y-1 Ipari létesítményekre, utakra Robbanás, tűz, vegyi anyag kibocsátás, elektromágneses interferencia, repülő tárgyak más létesítményből Szabotázsra – Design Basis Threat (DBT) Nagy utasszállítót is kibír az EPR Földrengésre (ez külön elemzésben) 2012.03.08.
Atomerőművek
119
Példa: brit EPR engedélykérelem Extrém időjárás 1968-2002: legnagyobb szél: 63 m/s Tornádó (3,3*10-5 / év) Max. hőmérséklet (38,5 oC) Min. hőmérséklet (-27,2 oC) Jégkása, jégeső, extrém csapadék, hó, áradás Biológiai veszélyek Vízkivételi mű eldugulása (alga, vízinövény, medúza, etc.) Légszűrők eldugulása levegő hűtéses rendszereknél (rovarok) Vezetékek rövidzárlata (rágcsálók vs. szigetelés) 2012.03.08.
Atomerőművek
120
Források Bérczy Károly: Atomerőművek telepítése.
A nukleáris és atomerőművi telephelyek jellemzői IAEA Safety Series UK EPR PCSR (Areva) 10 CFR 100
2012.03.08.
Atomerőművek
121
