II. évfolyam 10. szám, 2002. október
www.misszio.hu
Misszió Világ regionális
egészségvédelmi
havilap
Telefonon jön a segítség Vasárnap 24 órás ügyeleti szolgálatban voltam a Misszió Egészségügyi Központban. Tudnivaló, hogy a központ munkanapokon éjszaka, valamint hétvégéken és ünnepnapokon egész nap ellátja Veresegyház város és a környezõ három település orvosi ügyeleti teendõit – így tehermentesíti e községek háziorvosait. A vasárnapi ügyelet végeztével rövid mérleget vontam – kényelmes, viszonylag nyugodt napot zártunk: orvoskollégámmal együtt 19 beteget láttunk el a 24 óra alatt a Misszióban és további 8 betegnél jártunk a lakásán és láttuk el õket a helyszínen. Ehhez számítható az a 10 telefonhívás, amikor a hívó csak tanácsot kért, illetve a kikérdezése után a problémája, panaszai megoldására telefonon is tudtunk tanácsot adni. Viszont joggal merül fel a kérdés: vajon valóban elláttuk-e a nálunk jelentkezõket? Ha részletesen átgondolom, be kell vallanom, a betegek kb. 20 százalékának nem én segítettem: csupán rövid vizsgálat után a szerintem megfelelõ kórházba kellett küldenem, a baleseti sebészeti, a sebészeti, a belgyógyászati, vagy az urológiai osztályra. A betegek egy másik részével – ez is úgy 20 százalékra tehetõ – pedig nem is kellett komolyan foglalkoznom, ugyanis semmilyen sürgõs ellátást igénylõ problémája nem volt. Õk teljesen feleslegesen jöttek el a Misszióba, vagy hívták ki lakásukra az ügyeletes orvost. Azok, akiket kórházba kellett küldeni, indulhattak volna eleve a kórházba is (megtakarítva azt a 10-50 percet, amit az ügyeleten sokszor várni kell), míg azok, akiknek komoly panaszuk nem volt, szintén megtakaríthatták volna ezt az idõt – és az orvosi vizsgálattal járó izgalmakat, autóutat, egyebeket. Ne higgyük, hogy sajátos magyar jelenséggel állunk szemben – szinte valamennyi fejlett egészségüggyel rendelkezõ állam a fentiekhez kísértetiesen hasonló jelenségekkel küzd. Angliában „hagyományosan” hosszú sorokban várakoznak a betegek, mire az ellátásukra sor kerülhet – nem ritka, hogy egy epekõ mûtétre (az epehólyag eltávolítására) éveket kell várni. Nem csoda, hogy az 1990-es évek közepére óriási volt az elégedetlenség az ország egészségügyét szervezõ NHS (National Health Service – Nemzeti Egészségügy Szolgálat, nagyjából a mi Országos Egészségbiztosítási Pénztárunk angol megfelelõje) munkájával szemben. Tenni kellett valamit, de sürgõsen. Az NHS felmérte a betegek szokásait: mikor, milyen panaszokkal fordultak orvoshoz, hol kaptak megfelelõ ellátást, és addig milyen utat jártak be, hol, milyen rendeléseken fordultak meg. Szembesültek a magyar példában említett adatokkal: a betegek jelentõs hányada, 20-40 százaléka rossz helyre fordul a segítségért, ezzel feleslegesen terhelve a rendeléseket, zsúfoltságot és komoly többletköltséget okozva. Az NHS felmérései nyomán fény derült ennek a valódi okaira is: a betegek nem Folytatás a 8. oldalon
Gyermekõr szolgálat Egy, a gyermekeink biztonságát szolgáló önkéntes-mozgalom indítását tervezzük térségünkben. A BOSZ (Bûnmegelõzõk Országos Szövetsége) támogatásával szeretnénk a régióban létrehozni egy – a világ számos országában már sikeresen mûködõ – gyermekõr szolgálatot. A „Segítõ kezek” elnevezésû mozgalmat 1968ban indították Kanadában egy kisfiú eltûnésekor. E mozgalom keretében egy-egy település felnõttjei a 3-16 éves gyermekek védelmére szövetkeznek. A gyerekek által sûrûbben látogatott utcákban, a mozgalom táblájával megjelölt házakban olyan felnõttek laknak, akik szükség esetén fogadni tudják a bajba jutottakat. A gyerekek ismerik ezeket a házakat és tudják, hogy ott menedékre találhatnak, ha bármilyen segítségre van szükségük. Akár azért mert egy ismeretlen követi õket, vagy nagyobb gyerekek fenyegetik, esetleg elestek, balesetet szenvedtek, eltévedtek, vagy szomjasak, s szükségük van egy pohár vízre... Kérjük, ha szeretne többet tudni e mozgalomról, vagy önkéntesként szívesen részt venne benne, akkor jelentkezzen levélben vagy telefonon a következõ címen: Kör-Tér Klubház, Szamosi Anna, 2112 Veresegyház, Gyermekliget B/3-mas épület. Tel.: 06 (28) 589-771 Keresse a kérdõívet! Õsszel is folytatódnak a Miszszió kérdõíves betegségmegelõzõ programjai. A szív- és érrendszeri, illetve az egyes daganatos kockázatokat felmérõ kérdõívek kitöltése a magukat egészségesnek érzõ felnõtteknek javasolt. Az értékelésbõl az derül ki, hogy kinek érdemes további vizsgálatokon is résztvennie. Ha még nem találkozott e kérdõívekkel, akkor kérje el azokat a háziorvosától. Így egy kicsi erõfeszítéssel is sokat tehet az egészsége megõrzéséért.
2
Misszió Világ
Õszi ütközet: harc az influenza ellen Az õsz beköszöntével megkezdõdik az óvoda, az iskola, s sok szülõnek a rettegés, hogy gyermeke mikor betegszik meg. A kis óvodásokkal táppénzen kell maradni, kiesik a szülõ a munkából, s bizony a munkahelyek sem alkalmazzák szívesen a sokat hiányzókat. Az iskolásoknál a gyermeknek is gondot okoz a hiányzás, kiesik a tanulásból, sokszor csak nehezen pótolható a kiesett tananyag. Milyen gondokkal küszködünk ebben az évszakban? Sajnos még a nyári örömök közül itt maradt egy életünket megkeserítõ betegség – az allergia. Addig míg be nem köszöntenek az éjszakai fagyok, folyamatosan van utánpótlása az allergiát kiváltó gyomnövények pollenjének. Nehéz megkülönböztetni a tüneteket, hisz köhög, tüsszög a beteg, piros a szeme, folyik a könnye, az orra. A szénanátha pontosan olyan tüneteket produkál, mint a megfázás okozta nátha. Észre sem vesszük, amikor a szénanáthánk átfordul egy alapos megfázás okozta náthába. A megszokott, ismerõs gyógyszertárunkban általában ilyenkor is kérhetünk segítséget, de allergia esetén sajnos nem elegendõek önmagukban a vény nélkül beszerezhetõ (OTC) gyógyszerek, homeopátiás készítmények, orvoshoz kell fordulnunk. Ma már léteznek olyan antiallergicumok melyek nem álmosítanak, így azokat a magasban dolgozók és az autóvezetõk is használhatják. Természetesen egyik sem csodaszer, még a tüneteinket sem minden esetben gyógyítják meg, s ilyenkor csak a fagyra várhatunk. Ha biztosak vagyunk abban hogy meghûlés okozta a megbetegedésünket, akkor különbözõ gyógyteák (meghûlés elleni teakeverék, hársfa tea stb.) és gyógyhatású készítmények között válogathatunk. Bátran hagyatkozhatunk gyógyszerészünk tanácsára, aki úgy az allopátiás vény nélküli gyógyszerek közül, mint a homeopátiás készítmények közül tud ajánlani számunkra megfelelõt. Igyekeznünk kell megelõzni a betegséget, s ehhez erõsítenünk kell az immunrendszerünket. Ennek egyik ma már elfogadott homeopátiás gyógyszere az Oscillococcinum. A dobozban kis fiolácskában sok apró golyócska van, melyeket egyszerre a nyelv alá öntve kell elszopogatni. Prevencióként hetente egy fiolát kell bevenni ahhoz, hogy megelõzzük a megfázásos tünetek kialakulását. Abban az esetben, ha már megfertõzõdtünk – a betegség kezdeti szakaszában, amikor már orrfolyás, tüsszögés, borzongás jellemzi közérzetünket – emelt adagban kell szedni, így nagy valószínûséggel nem alakul ki a betegség, vagy legalább is enyhébb lefolyású lesz. A megfázásos tüneteket mutató beteg környezetében élõknek célszerû megelõzésként adagolni a gyógyszert.
Nagyon fontos a megfelelõ mennyiségû és öszszetételû vitaminok kiválasztása. Kérjük ki gyógyszerészünk tanácsát, hisz a gyógyszertárakban sokféle kombinált vitaminkészítmény szerezhetõ be, de saját magunk is összeállíthatjuk a számunkra leginkább megfelelõ vitamin-kombinációt. Figyeljünk arra, hogy az ún. zsírban oldódó vitaminokat (A, D, E, K) – ezek ugyan többségükben vénykötelesek – a házi patikánkból felhasználva, csak az orvos utasítása szerint szedjük. A lázzal járó tüneteket mutató betegségnél célszerû a háziorvoshoz fordulni, az õ feladata eldönteni, hogy bakteriális eredetû vagy vírus okozta megbetegedésrõl van-e szó? A gyógyszeres terápiája is ennek megfelelõ lesz. A láz csillapítása mérlegelést igényel, mert bár nagyon jól jelzi az ember állapotát, 38 °C felett mindenképpen csillapítani kell. Elsõ lépésként a régi – népi – módszert a priznicet (hûtõ borogatás) célszerû alkalmazni. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a teljes testfelület hûtése szükséges, mely lehet vizes borogatás, vagy hûtõ fürdõ (langyos vízbe tesszük a beteget és folyamatosan hûtjük le a fürdõvizét!). Amikor 38 °C alá süllyedt a hõmérséklet, akkor lehet a lázcsillapító tabletták közül választani. Nagyon fontos megjegyeznünk, hogy „maradék” antibiotikummal ne kezdjük önhatalmúlag gyógyítani a megfázásos tüneteket produkáló beteget. Az õsz sok gondot okoz a gyermekeknek a megfázásos megbetegedéseken túl is. Megkezdõdik az iskola, vele a stressz, a szorongás. Sok gyermek fél az iskola elvárásaitól, a képességeit meghaladó követelményektõl. A szorongása álmatlansághoz vezet. A szülõk azt veszik észre, hogy a kisgyermek nehezen alszik el, nyugtalanul, hánykolódva alszik, nehezen és fáradtan ébred reggel. Az elalvás megsegítésére, a nyugodt alvás biztosítására érdemes homeopátiás szerekhez nyúlni. A Sedatif PC gyermekeknek is adható homeopátiás gyógyszer. Vannak nagyon félénk diákok, akik rettegnek a másnapi megmérettetéstõl, a feleléstõl, ezért felriadnak álmukból. Érdemes kikérni a gyógyszerészek véleményét, hogy megfelelõ homeopátiás monokomponensû gyógyszereket ajánljanak (Gelsemium, Coffea tosta, Argentum nitricum) gyermekünk részére. A homeopátiás gyógyszereket bizonyos esetekben sikerrel alkalmazhatjuk, de vannak olyan esetek, amikor hagyományos gyógyszerrel is ki kell egészíteni a terápiát, ilyenkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A gyógyteák, gyógytermékek, gyógyszerek mellett nem szabad elfeledkeznünk azonban a természetrõl. Az õszi bajok ellen a legjobb prevenció a természetes életmód, a szabadlevegõn történõ sok mozgás.
2002. október
3
Életmentés – avagy mi a teendõ vészhelyzetekben? Bárhol, bármikor, bárkivel – így összegezhetjük, kivel, mikor és hol történhet baleset, ki mikor és hol lehet rosszul, kerülhet olyan helyzetbe, hogy élete másokon múlik. Azon, hogy milyen hamar érkezik segítség és az mennyire felkészült. Ilyenkor – és ez nem túlzás – sokszor perceken múlik egy élet, ezért tartjuk fontosnak, hogy lehetõleg minden felnõtt képes legyen az elsõsegélynyújtásra, azaz felismerje a baj jellegét és okát, és helyesen cselekedjen a mentõk megérkezéséig. Az elsõsegélynyújtás során az elsõ és legfontosabb tevékenység: meg kell gyõzõdnünk arról, hogy a bajba jutott él-e, mutat-e életjelenségeket. Az életjelenségek felmérésekor a szívmûködést és a légzést vizsgáljuk: a nyak egyik oldalán kitapintjuk a nyaki verõér pulzusát, s a légzést a mellkas megfigyelésével ellenõrizzük. Ha emelkedik és süllyed, akkor a légzés mûködik. Miért fontos ez? Ha a keringés és a légzés leáll, a szervek és szövetek nem jutnak oxigénhez, amit azok eltérõ módon viselnek el: izmaink akár 80100 perces oxigén-hiányt is kibírnak, de az agyunk mindössze négy (4!) percet. Ha a keringés és a légzés leáll, az még nem jelenti törvényszerûen a beteg halálát: szakszerû és gyors életmentõ beavatkozással a betegek egy része még visszahozható ebbõl, a klinikai halálnak nevezett állapotból. Pontosan 4 percünk van arra, hogy megkezdjük a beteg újraélesztését, mesterséges lélegeztetését. (Ennek fogásait külön tanfolyamokon lehet elsajátítani.) Feltétlenül és azonnal – ha egyedül vagyunk, még az újraélesztés megkezdése elõtt – hívjunk mentõt! A mentõk hívószáma országosan: 104. ESZMÉLETVESZTÉS
Nem ennyire súlyos, de legalább ennyire ijesztõ és fenyegetõ az az állapot, amikor ugyan a betegnek van keringése és légzése, de öntudatlan. Az eszméletlenségnek több fokozatát is megkülönböztetjük. A beteget akkor is eszméletlennek tartjuk, ha ébreszthetõ ugyan, de aluszékony, tüstént ébresztés után visszaalszik, vagy a teljes ébredés nem is érhetõ el nála. Az öntudatlan, eszméletlen betegekre jellemzõ, hogy az ingerekre – beszéd, enyhe fájdalom (pl. csípés, karmolás) – egyáltalán nem, vagy csak nagyon enyhén reagálnak. Az eszméletlenség nagy veszélyét is ez rejti magában: az eszméletlen beteg magára hagyva könnyen lehûl, megfullad saját nyelvétõl, nyálától, vagy hányadékától. Ilyenkor az elsõ teendõ a beteg biztonságos helyzetbe hozatala, ezzel megelõzhetjük további károsodások bekövetkezését. A beteget le kell fektetni ott, ahol találjuk. Ilyen esetekben nem fontos az, hogy feltétlenül ágyra kerüljön, sõt bizonyos esetekben szerencsésebb is, ha a földre tesszük. A szorító ruhadarabokat meglazítjuk, különös tekintettel a nyakon, mellkason található ruhákra (fejkendõ, nyakkendõ, ing). Ezt követõen a beteg fejét kis fokban hátrahajtjuk, és a száját kinyitva belenézünk a torkába. Ha látunk benne valamit,
ami nem odavaló – kimozdult fogprotézis, rágógumi, cigarettacsikk, ételmaradék, stb. – és annak eltávolítása két ujjal lehetséges, akkor azt haladéktalanul vegyük ki. Ha a szájüregben, torokban folyadék – nyál, vér, hányadék – látható, akkor a szájüreget nem kitöröljük, hanem a fejet nyitott szájjal oldalra fordítjuk. (Ekkor a folyadék kifolyik.) A folyadék vagy az idegen test eltávolítását után a fejet újra középállásba hozzuk, s kissé hátrahajtjuk. Ezzel szabaddá tettük a beteg légútjait, s akadálytalanná vált a légzése. VÉRZÉSEK, SÉRÜLÉSEK
A vérzéseket több csoportba sorolhatjuk. Megkülönböztetünk ütõeres, visszeres és hajszáleres vérzést. Az elsõ kettõ esetén komoly vérvesztésre lehet számítani, míg a hajszáleres vérzés ritkán vezet életveszélyhez. Sérülések esetén a vérzések leginkább együtt jelentkeznek: egyszerre következik be visszér, ütõér és hajszálér sérülése. A vérzések ellátásakor a legfontosabb szabály: a vérzést meg kell szüntetni. Erõsen vérzõ sérülés esetén a sérültet le kell fektetni, lehetõség szerint a vérzõ testrészt fel kell emelni. Ismertek különbözõ nyomókötések (ütõeres, visszeres), melyek alkalmazása gyakorlott kézben nagyon hasznos, de a legtöbbször elegendõ, ha steril kötszert, tiszta ruhát nyomunk bele a sebbe, és addig csillapítjuk így a vérzést, amíg a segítség (mentõ) meg nem érkezik. TÖRÉSEK, FICAMOK
Rándulások, ficamok, törések esetén fontos a nyugalom biztosítása, a sérült testrész mozdulatlanságának megõrzése. Rögzítésre akkor van szükség, ha a sérültet a talált helyzetébõl el kell mozdítani, illetõleg nem megoldható a sérült testrész nyugalomba helyezése. Gerincsérülés gyanúja esetén (a sérült furcsa pózban fekszik, hátát fájlalja) a testet nem mozgatjuk, nem vizsgáljuk, azonnal mentõt hívunk! Mindenkit gerincsérültnek tekintünk, akinél ez a baleset körülményeibõl következhet (pl.: gázolás, motoros bukás, magasból leesés, nehéz tárgy ráesik a hátára stb.) Ilyenkor a beteget tilos mozgatnunk! ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK
Az égésrõl tudni kell, hogy nem csupán azon a testrészen okoz sérülést, amit a nagy hõmérséklet ér, hanem az egész szervezetet károsítja. Égés
4
Misszió Világ
során a nagy hõhatás károsítja a bõrt, a bõr alatti rétegeket, súlyosabb esetben izmokat és egyéb, mélyen elhelyezkedõ szöveteket is. Ilyenkor nem is egyszerûen égési sérülésrõl, hanem égésbetegségrõl beszélünk. Ennek súlyossága több tényezõn múlik: nagyon fontos, hogy a hõhatás (tûz, erõs napsütés, stb.) mennyi ideig éri a szervezetet, milyen nagy testfelület károsodik, és különösen sok függ az elsõsegélynyújtó tevékenységétõl is. Égés esetén a legtöbb, amit tehetünk, – de ezt meg kell tenni! – az az égett testrész hûtése folyó hideg vízzel legalább húsz percig attól függetlenül, hogy mekkora testtájék szenvedett károsodást. Fontos, hogy ne veszítsük türelmünket hûtés közben, hiszen az nemcsak jó fájdalomcsillapító, hanem csökkenti a késõbbi szövetkárosodást is, ezzel jelentõsen javítja a gyógyulás esélyét. Az égett sebet mindig steril kötszerrel kell borítani. Tilos az égett sebfelületre bármilyen, a népi gyógyászatból ismert szert, anyagot (tojásfehérje, tejföl, füvek, gyökerek, stb.) tenni, mert azzal súlyos károsodást, az égési seb elfertõzõdését is okozhatjuk! A sérüléseket lezárva olyan tüneteket veszünk sorra, amelyek komoly vészhelyzetek elõhírnökei – ha idejekorán nem avatkozunk be, a beteg élete is veszélybe kerülhet. FULLADÁS, NEHÉZLÉGZÉS
Az allergia, tüdõ- és szívbetegségek gyakori tünete a fulladás, illetve a nehézlégzés. Súlyosabb esetben a nehézlégzést általunk is hallható zörejek kísérik: sípolás, szörtyögés. Ezek a rosszullétek gyakran életveszélyes állapotot jeleznek. Az elsõsegélynyújtó feladata a beteg légutainak szabaddá tétele, a még eszméleténél lévõ beteg leültetése – lefektetni fulladó beteget nem szabad! – és a mentõk azonnali értesítése! Szükség esetén mesterséges lélegeztetést kell kezdenünk –, de ehhez csak a megfelelõ képzés birtokában fogjunk hozzá! Ha a beteg csak enyhe fulladásról panaszkodik, elegendõ a háziorvos, vagy az éjszakai háziorvosi ügyelet értesítése, kihívása. MELLKASI FÁJDALOM
A mellkasban több olyan szerv, szövet található, aminek bántalma mellkasi fájdalmat okoz. Mellkasi fájdalom jelentkezése esetén mégis a legtöbb ember komoly betegséget feltételez, ami helyénvaló. Mellkasi panaszok esetén – nyomásérzés, égetõ, szúró fájdalom – a beteget nyugalomba kell helyezni, leültetni vagy fektetni úgy, ahogy az neki kényelmesebb. Ha van saját gyógyszere, azt szabad neki adni, és mielõbb orvosi segítséget (háziorvos, ügyeletes orvos) kell kérni.
EPILEPSZIA, GÖRCSROHAM
A teljes testre kiterjedõ, görcsrohammal járó állapotok különbözõ okokból alakulhatnak ki. Ha a beteg eszméletlen(!), s felsõ-alsó végtagjai rángatóznak vagy görcsben megfeszülnek, az gyakran sérüléssel jár, mivel így nem képes magát óvni. A roham ideje alatt fontos, hogy sérülésektõl védjük a beteget, a fejét fogjuk a kezünkbe, hogy ne üthesse be sehova, de a beteg többi rángatózó testrészét nem szabad lefogni. A beteg nyelvét könnyen elharaphatja, ennek ellenére nem szabad semmit tenni a fogai közé, mert ezzel a nyelvét hátra, a torkába tolva, fulladást idézhetünk elõ. Az epilepsziás görcsroham alatt a beteg eszméletlen, így ebben az esetben is gondot kell fordítani a szabad légutak biztosítására. ÁJULÁS
A tartós állás, éhezés, kimerültség, vagy a különleges szagok és látványingerek ájuláshoz vezethetnek. Ilyenkor az agyban átmeneti keringésromlás következik be, ami miatt az eszmélet elvész. A betegek sokszor elõre megérzik: szédülés, látászavar jelezheti elõre a bajt. Fekvés hatására magától rendezõdik/het az állapot, a beteg magához térhet. Az elsõsegély szempontjából arra kell figyelni, hogy hagyjuk a beteget vízszintes helyzetbe kerülni. A szabad légút biztosításának természetesen ez esetben is meg kell történnie. SZÉLÜTÉS
Szélütésen az agy valamilyen okból létrejövõ (agyérgörcs, agyi érelzáródás, agyvérzés) mûködési zavarát értjük. Ez a zavar tarthat néhány percig, néhány óráig, néhány napig – legsúlyosabb esetben viszont maradandó, élethosszig tartó károsodás is felléphet. A betegség tünetei – a kiváltó októl függõen – nagyon sokfélék lehetnek, ezeket mind felsorolni is nehéz lenne. A leggyakoribbakat említeném: hirtelen kialakuló eszméletlen – öntudatlan állapot, féloldali bénulás, végtaggyengeség, erõtlenség. Ezeken kívül érzészavar, szédülés, fejfájás, a beszéd érthetetlenné válása, beszédképtelenség, a nyelés nehezítetté válása jelentkezik, a száj sarka félrehúzódik. A maradandó tünetek súlyossága azon múlik, hogy a beteg milyen hamar kerül kórházba. Ilyen esetben tehát feltétlenül hívjunk mentõt! Öntudatlan betegnél a már említettek szerint kell eljárnunk: oldalra kell fordítani a beteg fejét, a száját kitisztítani. Ha a beteg tudatánál van, csak helyezzük nyugalomba (fektessük le, felsõ testét kicsit felpolcolva) – gyógyszereket ne adjunk! ÁRAMÜTÉS
Az áram a szervezetet többféle módon károsíthatja. Okozhat helyi égési sérülést (ezt áramjegynek hívjuk, de nem mindig látható), míg testszerte izom,
2002. október
5
szívizom, és idegrendszeri károsodásokat is. Ellátásnál az elsõ és legfontosabb teendõ a beteg kiszabadítása az áram alól, ami a biztosíték lekapcsolásával történik! Ezt megelõzõen soha ne nyúljunk áramütött beteghez, különben magunk is áldozattá válhatunk! Szívmegállás esetén az újraélesztést a helyszínen haladéktalanul meg kell kezdenünk – ehhez viszont képzettségre van szükség. Az áramütés okozta égési sérülést hûtjük, és sterilen bekötjük. Minden áramütött beteget kórházba kell szállítani, mert az izomkárosodások a balesetet követõ néhány órában is okozhatnak gondot, ezért minél hamarabb hívjunk mentõt! HASI FÁJDALOM
A hasban számos nemes szerv található, ezek egy része az emésztõ szervrendszerhez (gyomor, máj, belek, hasnyálmirigy), más része a vizeletképzõkiválasztó szervrendszerhez (vese, húgyhólyag, húgyutak), vagy nemi szervekhez (méh, petefészek, méhkürt) tartozik. A leggyakoribb hasi panasz a gyomorrontás, ami a kellemetlenségen kívül ritkán hordoz komoly veszélyt magában. Ilyenkor gyomortájéki görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, esetleg hasmenés jelentkezik. Sok folyadék fogyasztása, s legalább egy napos diéta feltétlenül javasolt, amivel a gyomor nyugalmát biztosíthatjuk. Szintén gyakoriak, hasi fájdalommal, görcsökkel jelentkeznek az epeköves, veseköves panaszok is. A tünetek enyhítésére fájdalomcsillapító és görcsoldó gyógyszerek szedése javasolt, ezen felül vesegörcs esetén sok folyadék fogyasztása is szükséges. A nõknél a havi menstruáció jelentkezése alhasi görcsökkel járhat. Amennyiben nem okoz a szokásostól eltérõ panaszokat, kezelésére elég lehet görcsoldó, fájdalomcsillapító gyógyszer bevétele. Ellenkezõ esetben mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni. Egyéb hasi panaszok esetén háziorvosi vizsgálat javasolt. Annak eldöntése, hogy szükség van-e kórházi megfigyelésre, ellátásra, már az orvos feladata. VÉRHÁNYÁS
Ijesztõ tünet és panasz, ha valaki vért, vagy véreset hány. Májbetegségben, fekélyes panaszok esetén fordul elõ leggyakrabban. Sokszor megtévesztõ, ha vörösbort, paradicsomlevet, kávét fogyaszt a beteg, és ezt követõen hány – ekkor a gyomortartalom a gyakorlatlan ember számára megtévesztésig hasonlít a vérre. A vérhányás otthon nem kezelhetõ, feltétlenül kórházi megfigyelésre, kezelésre van szükség! Fontos: a beteg nem ehet és nem ihat, amíg kórházba nem kerül, mert ha a gyomor kilyukadása okozza a vérhányást (ezt otthon nem
tudjuk eldönteni), az elfogyasztott étel és ital a hasüregbe juthat és életveszélyes fertõzést, gyulladást okoz! CUKORBETEGSÉG
Cukorbetegségben két jelenség okozhat hirtelen jelentkezõ, súlyos, életveszélyes állapotot: az alacsony és a tartósan nagyon magas vércukorszint. Napjainkban az inzulinkezelésnek köszönhetõen a cukorbetegek körében az alacsony vércukorszint okozza a legtöbb hirtelen rosszullétet. A beteg zavarttá, agresszívvé válhat, részeg ember benyomását keltheti, izzad, a tünetek súlyosbodása esetén a tudatát is elvesztheti. A beteggel minél hamarabb tömény cukros vizet kell itatni, vagy cukrot etetni akkor, ha eszméleténél van, azaz ha lehet vele beszélni. Az eszméletlen beteget oldalára fordítjuk és minél hamarabb orvost hívunk hozzá. Eszméletlen beteg szájába Tilos folyadékot tölteni, vagy vele bármit is megetetni, mert könnyen megfulladhat! MÉRGEZÉSEK
A mérgezések leggyakrabban öngyilkossági szándékkal történnek – jóval ritkább az ipari vagy háztartási balesetek miatt bekövetkezett mérgezés. A vegyszerekkel, mérgekkel történõ öngyilkosságnak koronként divatos formái voltak: a szegényebb szolgálók lúgot ittak, késõbb a permetezõszerek fogyasztása vált elterjedtté, manapság a gyógyszerekkel (altatókkal, nyugtatókkal, szívgyógyszerekkel) kísérelnek meg a legtöbben öngyilkosságot. Ha nagyobb mennyiségû gyógyszert vett be, a beteget hánytatni kell, és minden esetben mentõt hívni! Gombamérgezés gyanúja esetén feltétlenül orvost kell hívni! Sav, lúg, ismeretlen kémiai anyag, vegyszer fogyasztása után Tilos a beteget hánytatni. Ha tud nyelni nagy mennyiségû vizet lehet vele itatni, mert az hígítja az elfogyasztott mérgezõ anyagot, s így enyhítheti a mérgezés lefolyását. Kelemen Péter
MÉDIAAJÁNLAT A Misszió Világ minden hónap elején 40 ezer családhoz, 150 ezer emberhez jut el Pest és Heves megye 34 településén. Hirdetési árak: 1/8 (81 x 61 mm) 36.000,1/4 (81 x 122 mm) 65.000,1/2 (168 x 122 mm) 120.000,1/1 (168 x 244 mm) 220.000,(az árak forintban és áfa nélkül értendõk) A hirdetések megrendelése ügyében Ivicsics Viktort, Varga Teréziát vagy Kárpáti Gyulát keressék, tel.: (06-28) 389-618, fax: (06-28) 386-795.
6
Misszió Világ A szert a megvonási tünetek enyhítésére, vagy megszüntetésére kell újra használni. Mit tegyen az, aki valamilyen „szerfüggõ” és meg akar szabadulni tõle? Ha már voltak sikertelen próbálkozásai, mindenképpen keressen fel egy szakembert, és vegyen részt egy kezelési programban. Az elvonó kezelés elsõ fázisa a „méregtelenítés”, amikor teljes absztinencia mellett gyógyszerek segítségével enyhítik a súlyos elvonási tüneteket, és teljes kivizsgálást végeznek a szövõdmények, károsodások kiszûrése miatt. Ez történhet ambuláns formában, de súlyos esetekben kórházi kezelés is szükségessé válhat. A szer fokozatos csökkentése a tapasztalat szerint nem vezet eredményre. A továbbiakban egyénre szabottan lehet tartós szermentességet elérni például pszichoterápiával. Fontos a szerfüggõség helyettesítése olyan tevékenységgel, amelyet a pácienssel szorosabb kapcsolatban levõk erõsen támogatnak, és ami növeli a páciens önbecsülését. Az önsegítõ csoportok sok támogatást adhatnak a valahová tartozás és a megértettség érzésének a táplálásával, az egyedüllét feloldásával, a visszaesés esetén a csoportos megbocsátással, az önbizalom, az önbecsülés növelésével. Néhány általános szabály: Egyszerre csak egy szenvedélytõl szabaduljunk meg. Figyeljük meg pontosan, hogy mikor, miért és hogyan nyúlunk a szer használatához és igyekezzünk a berögzült automatizmusokat valamivel megszakítani, más feszültségoldó szert alkalmazni (pl. cigaretta helyett rágógumi, ivás esetén más útvonal hazafelé, esti sörivás helyett séta, kocogás). Az elvonási tünetek 1-2 hét alatt teljesen megszûnnek, de a beidegzõdések, automatizmusok megszûnéséhez, más szokások kialakításához legalább egy év szükséges. Csak akkor lesz az erõfeszítés eredményes, ha elég nagy a motiváció a változásra, ha sikerül megtalálni a szerhasználat okát, ha lehetõség van az önkifejezés megtalálására. Dr. Szalay Marietta pszichiáter
Ki számít alkoholistának? A szenvedélybetegségek között a legnagyobb problémát az alkoholizmus jelenti. Bár az Egészségügyi Világszervezet már l948-ban felvette a betegségek sorába, de még sokáig törvénnyel büntették a túlzott alkoholfogyasztást. A mai napig megoszlik a közvélemény, hogy mennyire erkölcsi, morális probléma, s mennyire egészségügyi kérdés az alkoholizmus? Azért az mára már bebizonyosodott, hogy a hatósági intézkedések, a büntetés, a kötelezõ elvonókezelések nem hoztak eredményt. Ahhoz, hogy az alkoholizmust valóban vissza lehessen szorítani, szükség van arra is, hogy a betegek elfogadják a diagnózist, s erõs késztetésük legyen a gyógyulásra. Valamely pszichoaktív anyagtól – például az alkoholtól – való függõséget jelzi, ha valakinél az alábbi kilenc tünetbõl legalább három megtalálható. 1 Ha a szerbõl hosszabban, vagy nagyobb menynyiséget használ, mint azt szándékai diktálnák. 2 Szeretné abbahagyni vagy ellenõrzése alatt tartani a szer szedését, vagy voltak ilyen sikertelen kísérletei. 3 Sok idõt tölt a szer beszerzésével (pl. kölcsön kér, lop stb.), használatával (egyik cigarettáról a másikra gyújt). 4 Gyakori hiányzás munkahelyrõl „kiakadás” miatt, vagy feldobottan megy iskolába, munkahelyre, mámoros állapotban vigyáz gyerekeire, vagy a szer bevételével fizikai veszélynek teszi ki magát, vagy másokat (pl. részegen vezet). 5 Élettere beszûkül a szer használata miatt. 6 A szer szedését folytatja a visszatérõ társadalmi, lelki, fizikai problémák ellenére (pl. ivás súlyos gyomorfekélye ellenére, vagy cigarettázás az érszûkülete rosszabbodása ellenére). 7 Ha hozzászokás alakul ki, tehát egyre több szert kell használni ugyanolyan hatás eléréséhez. 8 Jellegzetes megvonási tünetek alakulnak ki (pl. alkohol esetén fejfájás, hányinger, hányás, görcsök, remegés, szorongás).
9
ALKOHOL ÖNTESZT (Módosított Michigeni Alkoholszûrõ teszt)
Válaszoljon az alábbi kérdésekre igennel, vagy nemmel, majd adja össze a válaszai mellett (zárójelben) látható pontszámokat. • Úgy érzi, hogy a szokásosnál nem iszik többet? igen (0) nem (2) • A barátok és a rokonok is így gondolják? igen (0) nem (2) • Látogatta-e valaha a Névtelen Alkoholisták Szervezetének rendezvényeit? igen (5) nem (0) • Elõfordult-e, hogy az ivás miatt vesztett el barátot vagy barátnõt? igen (2) nem (0) • Voltak-e munkahelyi problémái az italozás miatt? igen (2) nem (0) • Elõfordult-e, hogy egyhuzamban legalább két napig elhanyagolta kötelességeit, családját vagy munkáját az italozás miatt? igen (2) nem (0) • Erõs ivás után hallott-e olyan hangokat és látott-e olyan dolgokat, amelyek a valóságban nem léteztek, illetõleg volt-e delírium tremense, rázta-e remegés? igen (2) nem (0) • Fordult-e valakihez segítségért az ivás miatt? igen (5) nem (0) • Állt-e kórházi kezelés alatt az italozás miatt? igen (5) nem (0) • Tartóztatták-e le ittas vezetésért, vagy mert kimutatták, hogy alkoholt fogyasztott? igen (2) nem (0) Ha összesített pontszáma eléri az 5-öt, az már alkoholizmusra utal.
2002. október
Várakozunk, várakozunk… A Misszió Egészségügyi Központban a kezdetektõl elõjegyzési rendszer mûködik, ennek az a célja, hogy a betegek ne várakozzanak fölöslegesen a szakrendelésekre. Sajnos a rendszerünk nem tökéletes, mert nem tudjuk megvalósítani e kitûzött célt. Sok esetben az elõjegyzett betegnek is várakoznia kell, aminek több oka is lehet. A egyik az, hogy minden szakrendelésen elõfordul, hogy sürgõs esetet látnak el a kollégák, ami eleve nem tervezhetõ csúszást okoz. Olyan is van, hogy a behívott beteg ellátása több idõt kíván az elõre kalkuláltnál. Ezek az elkerülhetetlen okok gyakran felborítják egyegy rendelési nap idõbeosztását. Vannak olyan szakrendelések, ahol az elõjegyzési idõ már eredetileg is nagyon hosszú, bár szerencsére nem éri el a budapesti átlagot, ami persze nem vigasz a betegek számára. Például a reumatológián 3 hónappal, a kardiológián 4 hónappal késõbbre lehet idõpontot kapni. Arra nincs módunk, hogy a rendelési idõt növeljük, mivel az Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerzõdés csak a jelenlegi szakorvosi óraszámra nyújt fedezetet. Arra azonban van mód, hogy ezt az idõt jobban kihasználjuk. A Misszió vezetõsége eldöntötte, hogy feltérképezi, hogyan lehet az elõjegyzési idõt lecsökkenteni. Végigelemeztük az elõjegyzési rendszert, a betegforgalmi adatokat és legnagyobb meglepetésünkre azt tapasztaltuk, hogy az elõjegyzett betegek átlag 30 százaléka nem jön el az elõjegyzett idõpontban (például a belgyógyászatra 21 százalék, az ortopédiára 14 százalék, a reumatológiára pedig 28 százalék) és nagyon kevesen mondják le a idõpontjukat. Ebbõl adódóan azok foglaltnak látszanak, s a recepció nem tud más beteget sem behívni, viszont a jelzett idõszakokban üresen áll a szakrendelés. Átalakítottuk a fizioterápiás elõjegyzés mechanizmusát, ezzel elértük, hogy ott egy héten belül tudnak kezelési idõpontot adni a kollégák. Minden rendelésen megpróbáltuk az elõjegyzési idõt újragondolni, elkülöníteni a kontrollos és kötözési idõpontokat, hogy ezek se terheljék az elõjegyzést. Célunk az elõjegyzési idõ egyharmaddal való csökkentése, de ehhez a lakosság segítségére is szükségünk van. Ezt pedig úgy kaphatjuk meg, ha a recepción idõben jelzik, hogy nem tudnak eljönni. Ekkor a felszabadult idõpontot ki tudjuk adni más betegnek, egyúttal a lemondó pácienssel is azonnal tudunk egyeztetni egy új idõpontot. Így a rendelés sem állna feleslegesen, s a betegeknek sem kellene értelmetlenül várakozniuk. Jobban Eszter Misszió-igazgató
7 TIPPELJEN ÉS NYERJEN! Minek következtében áll elõ a kancsalság? 1 a sok bandzsítás következtében 2 a szemizmok rendellenessége miatt X a retina rendellenessége miatt Kb. hányszor vesz lélegzetet percenként egy felnõtt ember? 1 átlagban 40-60-szor 2 átlagban 10-szer X átlagban 16-20-szor Hol helyezkedik el az ember egyensúlyszerve? 1 a belsõfülben 2 a kisagyban X a gerincvelõben Hány izmot használunk a nevetéshez? 1 tizennyolc 2 huszonnégy X negyvenhárom Minek a betegsége okoz sárgaságot? 1 vese 2 máj X gyomor Ha energiaszegény habarást akar készíteni, mit használ? 1 tejszínt 2 hagyományos tejfölt X kefirt, joghurtot, zsírszegény tejfölt Vágja ki a kitöltött tippszelvényt, s – neve, címe feltüntetésével – október 31-ig küldje el a Misszió címére. A hibátlan válaszokat beküldõk között „Missziós”-pólókat sorsolunk ki. Az elõzõ havi helyes válaszok: az alkoholémia kifejezés azt jelenti, hogy alkohol található a vérben; a sószegény diétát elsõsorban a szív- és keringési zavarokkal küzdõknek, valamint a vesebetegeknek kell követniük; az atkák azért veszélyesek, mert allergiás reakciókat válthatnak ki; idült kimerültségrõl beszélünk, amikor olyan tünetegyüttes jelentkezik, amely több mint hat hónapig áll fenn és megmagyarázhatatlan fáradtságérzéssel, valamint egyéb testi tünetekkel jár; a Lymekór elõidézõje lehet a kullancs; azonos menynyiségek esetén a fehérje, a zsír és a szénhidrát közül a zsír tartalmazza a legtöbb energiát (kalóriát). Augusztusi kvízünk nyertese: Pintérné Pap Mária (Eger). Nyereményét postán küldjük el.
8
Misszió Világ
Telefonon jön a segítség Folytatás az 1. oldalról
rendelkeztek elegendõ és megfelelõ információval, tapasztalattal, nem voltak képesek maguk felmérni a helyzetük, panaszaik súlyosságát vagy jelentéktelenségét. Az NHS szakemberei ezért olyan információs szolgálat felállítása mellett döntöttek, amely mindenki által bármikor, éjjel-nappal elérhetõ, és segítségére lehet a betegeknek. Az NHS Direct (NHS „forró drót”) telefonos betegtájékoztatási és betegirányítási szolgálat 1998. márciusában három központtal kezdte meg mûködését és népszerûségét mi sem jellemzi jobban, mint hogy három év alatt országos hálózattá vált, melyhez hetente átlagban 95 000 (!) hívás érkezik. Az NHS Direct éjjel nappal hívható (helyi tarifával mûködõ) számaira beérkezõ telefonokat szakképzett nõvérek fogadják. A nõvér segítséget nyújt a betegnek abban, hogy panaszainak súlyosságát megítélje, szükség esetén a hívást azonnal a mentõkhöz kapcsolja, vagy a megfelelõ ellátást biztosító kórház, szakrendelés felé irányítja a telefonálót. Azoknak a segítséget kérõknek pedig, akik otthonukban is biztonsággal megoldhatják problémáikat, szakmai tanácsot adnak. Az NHS Direct a statisztikák szerint még a legkedvezõbb várakozásokat is felülmúlta: a hívók 97 százaléka a kapott tanácsokat maradéktalanul megfogadta, 95 százalékuk pedig teljesen elégedett is volt ezzel a segítséggel. Az elsõ öt év igen kedvezõ tapasztalatait látva joggal merül fel a kérdés: itthon miért nem tudunk mi is egy hasonló rendszert kifejleszteni? A Misszió Egészségügyi Központ 2002. márciusa óta az Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtárral (MEDINFO) együttmûködve, az egészségügyi tárca támogatásával megkezdte az NHS Direct rendszer Magyarországon történõ beindításához szükséges felméréseket. Tisztában vagyunk azzal, hogy a rendszer nem ültethetõ át egy az egyben, feltétlenül figyelembe kell venni a hazai viszonyokat, szokásokat. Ennek elsõ lépéseként – a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete munkatársainak részvételével – az ország három településén (a fôvárosban, egy városban és egy kis faluban) kötetlen beszélgetések során különbözõ korú és iskolai végzettségû lakosokat kérdeztünk véleményükrõl és szokásaikról.
Az elhangzottak alapján állítottuk össze azt a kérdõívet, melynek alapján 2002. októberében országos reprezentatív felmérésre kerül sor a TÁRKI közremûködésével. Ennek során 1000 felnõtt magyar polgár válaszait várjuk olyan kérdésekre, mint: jónak tartaná-e egy ilyen rendszer elindítását? Õ maga használná-e? Megfogadná-e a telefonon kapott tanácsokat? Milyen információkat, milyen típusú segítséget várna egy ilyen rendszertõl? Hogyan nevezné el a szolgálatot? A válaszokat elemezzük, és azoknak megfelelõen tervezzük meg a rendszer felépítését, mûködését, készítjük el a szolgálat lelkét: az egészségügyi ismeretekbõl öszszeállított adatbázist. Ha minden a tervek szerint alakul, a jövõ év elején Veresegyházon és környékén megkezdheti kísérleti mûködését az elsõ magyarországi telefonos betegtájékoztatási és betegirányítási szolgálat, melynek adatai, információi az internetrõl is elérhetõek lesznek. dr. Tótth Árpád
PÁLYÁZAT A Misszió Egészségügyi Központ pályázatot hirdet az Angliában mûködõ NHS Direct mintájára a térségben bevezetésre kerülõ telefonos betegtájékoztatási és betegirányítási szolgálat elnevezésére. A név legyen tömör, könynyen megjegyezhetõ, utaljon a tartalomra, a szolgáltatás lényegére (egészségügy, betegtájékoztatás, betegirányítás). A pályázat során elõnyben részesítjük a magyar szóból vagy szavakból álló ötleteket. Beküldési határidõ: 2002. november 15. Cím: Misszió Egészségügyi Központ, 2112 Veresegyház, Gyermekliget út 30. A borítékra kérjük írják rá: „Névpályázat”. A pályamunkákat a Misszió Egészségügyi Központ által felkért öt szakemberbõl álló zsûri bírálja el 2002. november 30-ig. A legjobb ötleteket újságunk hasábjain tesszük közzé, a nyertest levélben értesítjük! A nyertes pályázatot 100 ezer forinttal jutalmazzuk. A pályázók között 3 darab Miszsziós pólót sorsolunk ki. Amennyiben nem érkezik értékelhetõ, a zsûri által támogatásra méltónak talált javaslat, a Misszió fenntartja a jogot arra, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa.
IMPRESSZUM A Misszió Világ havilapot szerkeszti a szerkesztõ bizottság. Kiadja a Misszió Egészségügyi Központ Kht. Felelõs kiadó: Jobban Eszter ügyvezetõ igazgató. Tipográfia és nyomdai elõkészítés: Graphisto Kft. Nyomás: Front Kiadó és Nyomda, felelõs vezetõ: Szalay András igazgató. Hirdetési képviselet: Ivicsics Viktor (telefon: 06-28-389-618, fax: 06-28-386-795). Megjelenés: minden hónap elején. Példányszám: 40 ezer. A szerkesztõség és a kiadó postacíme: Misszió Világ, 2112 Veresegyház, Gyermekliget út 30. Drótposta:
[email protected] Internet: http://www.misszio.hu ISSN: 1587-9186
