-1-
TÉKA -1-
TÉMA Beszámoló a József Attila Megyei Könyvtár 2005 és 2010 között végzett munkájáról Tisztelt Megyei Közgyűlés! Tisztelt Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság! Igazgatói működésem utolsó ciklusának szakmai értékelését a forgalmi statisztika mutatóinak idézésével kezdem. (A forgalmi adatokat mellékletként csatoltam.) Ezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a megyei könyvtár szakmai teljesítménye – melynek legfőbb mutatói ezek az adatok – az utóbbi időszakban növekedett. Csak néhány példát ragadok ki. A személyes látogatások száma 2009-ben újra a 2005-ös, 2006-os csúcsra jutott (mintegy 117 ezer); az internetes távkönyvtár-használat pedig 30 ezerről 68 ezerre nőtt. Az összes látogatások száma a 2005-ös 148 ezerről 2009-ben 185 ezerre emelkedett. (A rendezvények látogatottsága mintegy negyedével nőtt.) Jóllehet a beiratkozott olvasók száma jelentősen (mintegy negyedével) csökkent (ma már egy családból leginkább csak egy fő iratkozik be, s ő látja el dokumentumokkal a családot), a kölcsönzések száma növekedett (43 ezerről 47 ezerre); a ténylegesen kölcsönzött (elvitt) dokumentumok száma dinamikusan nőtt (156 ezerről 174 ezerre). A könyvtárközi kölcsönzések száma mintegy 50 %-kal emelkedett. (Kb. 2000 esetről mintegy 3000-re.) Általános alapelvként rögzíthető, hogy a modern közkönyvtári felfogás – és gyakorlat – szerint nem elegendő csak várni a könyvtárhasználókra: hátha bejönnek; elébük kell menni, követve szokásaikat, megváltozott igényeiket: meg kell tehát szólítani a legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez és korosztályokhoz tartozó embereket. Mindezen fejlődési pálya mögött évről évre megtervezett szakmai és gazdasági koncepciók álltak, melyeknek legalább négy elemét ki kell emelnünk.
1. A legfontosabb a „humán erőforrás”, azaz az itt dolgozó jól képzett kollégák gyakorlatilag folyamatos teljesítménymaximalizálása s a gondoskodás arról, hogy minél jobb körülmények között dolgozhassanak. 2. A második fő elvünk a könyvtár dokumentumállományának sorsát kiemelt szempontként kezelő kínálati marketingünk. Hiszen a könyvtárlátogatók a kínálatra kíváncsiak elsősorban. (E területen – országos összevetésben is – jól teljesítettünk: 2006 óta számla szerinti nettó értékben évente mintegy 20 millió forintot fordítunk állománygyarapításra.) 3. A harmadik fő szakmai szempontunk a szóban forgó ciklusban az volt, hogy „a könyvtár nem csak a könyvek tára” szlogent valódi tartalommal töltsük meg, ezért az egyik főszerepbe a számítástechnikát és ennek segítségével az elektronikus kultúrát helyeztük. A gyakorlatban sikerült megvalósítanunk a hagyományos (papíralapú) és az elektronikus kultúra egymás mellett élését, valamint párhuzamos fejlesztését. (A könyvtárlátogatók mindezt aktívan honorálják.) Így azután a megyei könyvtár – hasonlóan a többi megyei könyvtárhoz – ma már információs központ, oktatási háttérintézmény, valamint közművelődési színtér is. (Számos újítást, illetve új szolgáltatást vezettünk be, amelyek új és új látogatói rétegeket vonzottak. Digitalizálási programunk például a helytörténeti gyűjteményünk jó részének a világhálóra kerülését eredményezi.) A gyakorlatban is érvényessé vált az a fölismerés, hogy a társadalom és az egyes ember innovatív tevékenysége a mindennapokban már nem képzelhető el modernizált, új szerepeit is magabiztosan betöltő könyvtár nélkül. 4. Fejlődési, modernizálási folyamatunkban a negyedik kiemelt szakmai elem a megyei és a megyeszékhelyi jelenlét hangsúlyos megfogalma-
-2zása (és gyakorlata). Folyamatos és sokirányú szálak fűzik össze az egész megye könyvtári hálózatát (nemcsak számítástechnikailag, hanem szakmai és emberi vonatkozásokban is), mely gyakorlat egyik látványos fejleménye a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás kilenc kistelepülése könyvtári szolgáltatásainak a megyei könyvtár részéről történő ellátása. A megyei könyvtár számos egyéb területen (szakfelügyelet, statisztikai adatszolgáltatás, szakmai továbbképzés, programmenedzselés, közvetlen könyvtári ügyek intézése, összigazgatói értekezletek, országos pályázatok koordinálása, szakmai információcsere stb.) központi szerepet tölt be a megyében. A fenti szakmai „főcsapások” kijelölése és működtetése határozta meg a megyei könyvtár összes többi tevékenységét. Itt elsősorban személyi, gazdasági, szervezeti, fenntartói és infrastrukturális kérdésekről van szó. Igazgatóként mindvégig megköveteltem, hogy az intézmény összes dolgozója komolyan vegye önmagát, munkáját és az intézmény érdekeit. Vezető munkatársaimmal jó volt az együttműködés. Sokat tanultam tőlük. Jelenleg megnyugtató szakmai, szervezeti és emberi kohézió jellemzi az intézményt. Gazdasági helyzetünk a szóban forgó ciklusban kiegyensúlyozott volt. A fenntartói támogatás nominálisan évről évre nőtt (igaz: az infláció is), s a hozzászerzett tízmilliók minden évben lehetővé tettek bizonyos szerény infrastrukturális fejlesztést. (Új raktár berendezése a Március 15. utcában, folyamatos számítástechnikai korszerűsítések, jelentős polcfolyóméter-bővülés az olvasóteremben, külön video-dévédé-cédé részleg kialakítása, a volt nyomda, ill. a volt kötészet helyén dolgozószobák berendezése stb.) Új vizesblokkok, új hőközpont, fűtéskorszerűsítés, tetőjavítások, külső falfelújítások jelzik a munkakörülmények és a fogadókészség színvonalának tartását. Szervezeti megújulásunk úgyszintén feltétele volt minőségi szakmai szolgáltatásaink folyamatosságának. Belső összevonások, a középvezetők szerepének előtérbe helyezése, a pontos, hierarchikus szervezeti struktúra megerősítése, a munkahelyi kultúra színvonalasabbá tétele jelzi ezt a trendet. Mindezzel párhuzamosan nagyot léptünk előre a minőségbiztosítás különböző területein: megtettük az előkészületeket minőségbiztosítási kódexünk összeállításához. Számos racionálisabb, takarékosabb működési elemet vezettünk be. A könyvkötészet, a nyomdai munkák, a takarítás „kiszervezése” nemcsak gazdaságos, hanem egyet jelent a megyei könyvtár szakmai arculatának modernizációjával, azzal, hogy a fő szolgáltatási
szakterületeinkre nagyobb energiát és több szakmai figyelmet tudunk fordítani. Minőségi változást (áttörést?) fog jelenteni 2010ben és 2011–12-ben a már megnyert két pályázati projektünk: az összesen mintegy 53 milliós számítás- és oktatástechnikai fejlesztés, valamint az élethosszig tartó tanulás komplex programja. (Konzorciumi társaink voltak: a Főszékesegyházi Könyvtár, a Hittudományi Főiskola könyvtára, valamint a megyei múzeumi igazgatóság két szakkönyvtára. Az ő részesedésük további mintegy 17,5 milliót jelent.) A felsorolt eredmények csak úgy realizálódhattak, hogy a megyei könyvtár vezetése mindvégig jó és hasznos együttműködést folytatott a fenntartó megyei önkormányzat illetékes vezetőivel, bizottságaival, szakembereivel. A kapcsolat jellege a fenntartó részéről hasonló volt. Számos jelentős modernizációs változtatást támogattak anyagi és szakértői vonatkozásokban egyaránt. Megyei könyvtárunk pozíciói országos összevetésben elfogadhatóak. Ennek fő bizonyítéka, hogy ma már valamennyi szolgáltatási forma, amely általában jellemző a megyei könyvtárakra (a zenei részleg kivételével) a rendelkezésünkre áll. Egyben-másban (pl. az állomány minősége, a szakembergárda felkészültsége, kiadványaink rangja, rendezvényeink népszerűsége, az Új Forrás megjelentetése, sajtókapcsolataink) az országos élvonalba tartozunk. Azt mondhatjuk, hogy az utóbbi öt évben lépést tudtunk tartani a modern könyvtári szolgáltatások követelményeivel. Befejezésül szólnom kell arról, hogy ez a sikerekben valóban gazdag öt esztendő korántsem volt felhőtlen, problémamentes. A legnagyobb akadálya a további szakmai fejlődésnek a megyei könyvtár épülete. Ez az épület már az átadása (1964) idején sem felelt meg egy megyei könyvtár funkcióinak (nincs zenei részleg, nincs kutatószoba, nincs tanácsterem, nincs megfelelő szellőztetés, s fájóan kicsi az alapterület stb.); az azóta eltelt közel fél évszázad alatt pedig súlyos amortizációs zavarok léptek fel az épület állagát tekintve. Sokáig (2003 óta) reménykedni lehetett abban, hogy kormányzati címzett támogatásból új megyei könyvtár építhető, 2007 óta azonban tudjuk, hogy efféle támogatások nem léteznek. A legnagyobb feladat, „projekt” tehát még hátra van: ugyanis, ha a megyei könyvtár épülete valamilyen formában nem újul meg, egy idő után el fogja veszíteni azt a komfortfokozatot, amellyel (ma még) viszonylag vonzó a nagyközönség számára. Példák sokasága igazolja, hogy ha romlik a tárgyi környezet, előbbutóbb csökken a látogatottság is.
-3Legvégül egy személyes megjegyzés. A megyei könyvtár jelenleg még igazgatója nemcsak az elmúlt öt évet hagyta maga mögött az intézmény élén, hanem az elmúlt húszat. Úgy érzi, úgy tudja (hiszen 1990-től állnak rendelkezésünkre ezzel kapcsolatos statisztikai adatsorok), hogy ez a korszak fontos fejezete a könyvtár történetének. Elsősorban amiatt, hogy a közös akarat döntő kérdésekben egy irányba mutatott: a fenntartó és az intézmény vezetése stratégiai kérdésekben meg tu-
Méltó helyére került a kisbéri honismereti múzeum Kisbéren, a helyi honismereti kör 2000. március 15-én nyitotta meg a város múltját bemutató állandó kiállítását. Tíz évig kellett várni a bővítésre. Idén június 18-án a felújított Kiskastélyban ünnepélyesen megnyitották a jelentősen kibővített helytörténeti gyűjteményt. Az eddig két szobában látható, a város múltját reprezentáló kiállítás darabjai ezentúl az épület egészében, hét helyiségben tekinthetők meg: az országos jelentőségű lótenyésztés emlékei, egyház-, iskola- és művelődéstörténeti anyaggal bővült relikviák. Városvédő szakemberek körében is kevéssé voltak ismertek a hajdani uradalmi központ épületei. A város központjában álló Kiskastély 1853tól a Kisbéri Magyar Királyi Ménes parancsnokának lakása volt. Mai formáját 1904-ben nyerte el. Küllemét a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, közel százmillió forintos beruházás eredményeként nyerte vissza. Felújításától s az ott elhelyezett gazdag gyűjteménytől az idegenforgalom fellendülését is remélik. Nem utolsó sorban ezért került sor a „Turisztikai desztináció létrehozása a Bakonyalja felzárkózásáért” projekt keretében az értékmentésre. Hegedűs Pál (1932), a „tősgyökeres kisbéri” Pro Urbe díjas helytörténész és az általa vezetett Kisbéri Honismereti Kör már több évtizede folytat értékmentést. A legfontosabb eredmények közül ki kell emelni Gergely Lívia A kisbéri ménesbirtok fennmaradt épületeinek és parkjának rehabilitációja című tanulmányát (1998), az Örökségünk című városmonográfiát (2001) vagy leg-
dott egyezni, a kollégák vállalták mindezt, aránylag jó állapotban vészelték át a nehézségeket, s – főleg – mindvégig jól teljesítettek. Így aztán a leés elköszönő igazgató már csak egyet tehet: köszönetet mond az egyetértő támogatásokért. Házon kívül és házon belül egyaránt. Tatabánya, 2010. április 15. Dr. Monostori Imre, JAMK (Tatabánya)
utóbb az Üdvözlet Kisbérről (2008) című fotóalbum megjelentetését. Ezek is – az összegyűjtött gazdag tárgyi emlékekkel –, mint minden igazán nagyszerű és szép dolog, több évtizedes kitartó munka eredményét tükrözik. A most kibővített formájában megnyílt helytörténeti, néprajzi és lovas gyűjtemény termeit járva láthatjuk Kincsem és Imperiál festményét, a híres Buccaner mén csontvázát vagy pl. egy 1763-ból származó templomi harangot. Az egyházi gyűjteményben helyi plébánosok fotói és kegytárgyak mutatják be Kisbér lelki életének történetét. A kiállított tárgyak közül talán a legértékesebb, igen ritka 18. századi dokumentum egy Anton Brenner nevű mérnök kéziratos térképe. Segítségével több mint két és fél évszázadra visszamenően megállapítató, hogyan alakult Kisbér településszerkezete s a terület mely részén éltek egykoron az elődök. Még nincs egészen kész, de már látható az a terepasztal, amely modellezi a Batthyányműemlék épületegyüttest. Tervezik továbbá egy Sisi-emlékszobával kiegészíteni a múzeumot, hogy a köztudottan kitűnő lovas hírében állt Erzsébet (1837–1898) császár- és királyné itteni kötődését bemutassák. Az épület udvarán kovács, szíjgyártó, kötélverő és egyéb szakmák néprajzi relikviái láthatók majd. Mint elhangzott a megnyitón: turisztikai célokon túl nagyobb jelentősége lesz a múzeumnak az oktatásban, hidat képezve múlt és jövő között. A benyomások alapján is példaértékű az a törődés, amellyel a város és vidékének települései múltjuk őrzéséhez viszonyulnak. A most felújított emblematikus épület és múzeum – átvitt értelemben is – méltó helyére került. A kiváló helytörténeti gyűjtemény nem csak Kisbér, hanem az ország gazdagodását is szolgálja. Dr. Horváth Géza, JAMK (Tatabánya)
-4-
Turczi István Tatán Turczi István írót, költőt idén márciusban tüntették ki a Magyar Köztársaság Babérkoszorú díjjal. Ő volt a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár költészet napi vendége. Hogy miért ebben a rovatban számolunk be róla? Mert vendégnek titulálni valójában túlzás. Bár fővárosunk egy csendes „zugában” él, „tatai” maradt mindvégig. Gyakran hangoztatja, hogy hazajár Tatára: egyrészt édesapjához, másrészt a könyvtárba, a gimnáziumba és ahova meghívják. Tatán született 1957. október 17-én. Iskoláit szülővárosában végezte, 1976-ban érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban. Tanárait és osztályfőnökét, Karakas Jánost, a mai napig szeretettel és tisztelettel emlegeti. Az ELTE magyar–finnugor szakán bölcsészdoktori fokozatot szerzett. Rövid ideig az akkori művelődési minisztériumban dolgozott irodalmi és művészettájékoztatási munkatársként, majd szabadfoglalkozású íróként, újságíróként működött. Szerkesztő–műsorvezetője volt a Kilátó című világirodalmi rádiós magazinnak. 1995-ben a Parnasszus című televíziós költészeti vetélkedő műsorvezetője lett. Ugyanebben az évben megalapította az azonos című költészeti folyóiratot és könyvkiadót, melynek máig alapító főszerkesztője. Rendszeresen és aktívan dolgozik több helyen: ír, fordít, szervez, dramaturgként segíti a művészeket, rendezőket. Turczi István a megye, és így a város első Babérkoszorúval kitüntetett költője. Szülővárosában barátai, ismerősei körében április 14-én köszöntöttük. A találkozóra – szokásunkhoz híven – vendéget is hívtunk Kovács István színművész személyében. Michl József polgármester köszöntője után a beszélgetés nem is kezdődhetett mással, mint a kezdetekről kérdezni a költőt. A „kezdetek” persze most nem arra vonatkozott, hogy már gimnazista korában kezdett-e írogatni. (Tanárainak későbbi visszaemlékezései szerint rendkívüli érzékenységgel oldotta meg az elemzéseket vagy egyéb írásos feladatokat a magyar órán.) A találkozó során többször említésre került, hogy egyik legmeghatározóbb és a város szeretetét bemutató könyve a Deodatus. A tatai barátaival közösen, segítségükkel, ötleteikkel együtt megírt mű 2001-ben jelent meg, az országos irodalmi életben is nagy jelentőséggel bír. Műfaji meghatározása nem egyértelmű. Miért? Egy legenda szerint Tata Deodatusról kapta nevét, aki István királyunk tanítómestere volt, és akit ked-
vességből Tatának becézett. A történészek azóta kiderítették, hogy ez a személy nem létezett, a legenda viszont tovább él. Turczi István könyvében az ő személyén keresztül, egy sajátos nézőpontból ismerhetjük meg a város történetének jelentősebb eseményeit, személyeit. A műfajiság meghatározását az is nehézzé teszi, hogy versek, naplók, történeti dokumentumok keverednek Lévai Ádám rajzainak kíséretében. Elhangzott, hogy célszerű lenne Tatán újra kiadni a könyvet, hiszen a mai magyar irodalmi életben annak jelentős szereplői folytonosan elemzik és dicsérik. Ehhez a polgármester támogatását kérte a szerző. A beszélgetést időközönként Kovács István felolvasásai szakították meg a Turczi István legszebb verseiből kiválasztott és felolvasott versekkel, melyekhez a szerző és az előadó is kommentárt fűzött. Szó esett a fiatalok pártolásáról, táborok szervezéséről, de a legnagyobb munka Turczi számára a Parnasszus c. folyóirat szerkesztése, a fiatalok megjelentetése, felkarolása. Hozzátette: csak a tehetséges emberekkel lehet és kell foglalkozni. A Parnasszus idén tizenöt éves. Az évforduló alkalmából szeptember utolsó hetében a költő ismét Tatára és könyvtárunkba látogat, hogy a város, a megye fiatal íróival, költőivel találkozhasson és bemutathassa a folyóiratot. Az írások beküldésére addig is folyamatosan van lehetőség akár e-mailben, postai úton vagy a szerkesztőség címére. A nyári táborok szintén jó alkalmat adnak majd az ismerkedésre, fejlődésre. A találkozó végén az irodalmi életről is esett némi szó, majd az utolsó verset maga a szerző olvasta fel. A közönségtalálkozó után még hosszasan beszélgetett tatai barátaival, ismerőseivel, illetve a magával hozott könyveket dedikálta. ifj. Gyüszi László, MZSVK (Tata)
-5-
Jókai „unokája”, Feszty Masa a Jókai Mór Városi Könyvtárban A 2010. évi komáromi napok (április 26.–május 2.) rendezvényei között három könyvtári program szerepelt: a már hagyományos „határtalan” vetélkedő, a levéltáros konferencia és a Feszty Masa kiállítás. Jókai Mór és Feszty Masa születésének évfordulójára emlékezve született a kiállítás ötlete azzal a céllal, hogy egyszerre hívja fel a figyelmet könyvtárunk Jókai-gyűjteményének értékes dokumentumaira, valamint Feszty Masa festőművész munkásságára. A kiállítás címében lévő idézőjel láttán szinte mindenki rákérdezett az író és a későbbi festőnő családi kapcsolatára. Feszty (Mária) Masa, Feszty Árpád és Jókai Róza leánya, 1895. január 31-én született Budapesten. Gyermekkorát a Bajza utcai villában töltötte (innen adódik a nagyapa–unoka viszony), ahol az ún. Jókai–Feszty szalonban az 1890-es években pezsgő társasági, kulturális élet folyt. A kiállítás erre utaló része a Jókay–Jókai–Feszty családfa szemléletes bemutatásával, képekkel, korabeli újságcikkekkel, a szalon falát vizionáló családi fotókkal csábítja a látogatókat. A kiállítás másik témája: válogatás Feszty Masa műveiből. Láthatjuk kiváló portréit Jókai Mórról, Alapy Gáspárról, Klebelsberg Kunóról, édesanyjáról érdekes önarcképei társaságában. Külön kategóriát alkotnak szakrális képei. Egyik jezsuita méltatója szerint Feszty Masa a 20. század legnagyobb magyar egyházi festője volt. Egy másik, római kritikusával én is egyetértek: ő festette legszebben az emberi szemeket. A könyvtári szervezés indokolttá tette a források bemutatását is. Egy tárlóban láthatók a „felhasznált irodalom” kötetei, de felhívjuk a figyelmet a kiállított dokumentumok webes hozzáférésére (MEK EPA, a Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar életrajzi indexe). A megnyitó ünnepségen Feszty Zsuzsa, a festőnő unokahúga, egykori modellje mesélt róla nagy szeretettel. Az akkor és az azóta – naponta – érdeklődők nagy száma bizonyítja, hogy célunkat elértük, a figyelmet sikerült felkelteni. György Károlyné Rabi Lenke, Jókai Mór Városi Könyvtár (Komárom)
Megújult az ácsteszéri könyvtár Elkészült az új falukönyvtár Ácsteszéren, amelynek ismét a kultúrház ad otthont márciustól. A fűtési problémák miatt az utolsó hét évben már kétszer kényszerültünk költözni, mégis „hidegben” voltunk. 2009 végén sikerült anyagi forrásokat találni az eredeti könyvtárhelyiség korszerűsítésére. Tél elején megkezdődtek a felújítási munkák: kicserélték az ablakokat, járólapot raktak le, meszeltek, megújultak a villanyvezetékek, új fénycsöveket, decemberben gázkonvektorokat szereltek be. Az új függönytartó a szép függönyökkel még barátságosabbá tették a helyiséget. Az átköltözésben, a pakolásban-rakodásban sok segítséget kaptam a falu lakosságától és az önkormányzat dolgozóitól. Közben beüzemelték a két számítógépet, és működőképessé vált az internet. Véleményem szerint az új könyvtár öregbíti a falu hírnevét, megérdemelten vehetik birtokba, akik a mostoha körülmények között is rendszeresen jöttek, kölcsönöztek, interneteztek vagy tanulmányaikhoz könyvet, cikkeket kerestek. Bízom benne, hogy kedvet kapnak a könyvtárlátogatásra az író–olvasó találkozón vagy a másnapi nemzeti ünnepélyen résztvevők is. Köszönöm valamennyi segítőmnek a munkát, a bíztatást és a türelmet, az önkormányzatnak a szervezőmunkát és az anyagi ráfordítást, a kistérség költséghozzájárulását! Remélem, sokáig élvezzük ezt az „otthont”! Véber Gáborné, Községi Könyvtár (Ácsteszér)
-6-
Tájékoztató a Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár nyertes pályázatairól A kisbéri városi könyvtár mindig nagy hangsúlyt fektetett a pályázati lehetőségek kihasználására. Így volt ez a TIOP és TÁMOP útján megnyílt uniós források esetében is. Igaz második körben, és nem az eredeti összegben, de mindkét pályázati konstrukcióban nyertünk, a könyvtár hosszú távú szakmai fejlesztésének alapjait biztosítottnak érezzük. A TIOP 1.2.3. pályázat a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárral és a nyergesújfalui Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtárral közös konzorciumban valósul meg. Lehetővé teszi, hogy a kisbéri városi könyvtár elavult számítógépparkja teljesen megújuljon: szervergépet (szünetmentes táppal), az olvasószolgálat ellátásához konfigurációkat, laptopot, WiFit, switchet, a folyóiratcikkek digitalizálásához könyvszkennert vásárolunk. Emellett a TextLibszolgáltatás bővítéséhez szoftverek kerülnek beszerzésre (közös könyvkereső, előjegyzés, hosszabbítás, egyszerű érkeztetés). A teljes beruházás értéke 2 066 625 forint. Az így beszerzett eszközök biztosítják a TÁMOP 3.2.4. pályázati konstrukcióban megfogalmazott szakmai programok, feladatok megvalósításának lehetőségét. Ez a pályázat is konzorciumban – Komárom, Ács, Almásfüzitő, Oroszlány, Nagyigmánd könyvtáraival – valósul meg 2010. április és 2011. december 31. között. A vállalt feladatok sokrétűek: 1. Szakmai továbbképzések a könyvtári minőségbiztosítással kapcsolatosan három alkalommal. 2. Használóképzés a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján munkanélkülieknek: digitális kompetenciák fejlesztése, álláskereső technikák elsajátítása, önéletrajz írása szerepel a programban; célja az esélyegyenlőség, a munka világába való visszajutáshoz segítséget nyújtani az élethosszig tartó tanulás támogatásával. 3. Nyári olvasótábor általános iskolások részére: tartalmas időtöltés a könyvtári szolgáltatások és az olvasás népszerűsítésével; olvasmányélmé-
nyek feldolgozása kézműves tevékenységekkel elősegítve. 4. Gyermekszínházak szervezése: szintén az olvasmányélmények, de más módon feldolgozása. 5. Olvasáskultúrát népszerűsítő író–olvasó találkozók felnőtteknek, gyerekeknek. 6. Az általános iskola és a gimnázium könyvtári állományának feldolgozása közös elektronikus katalógusban. A TextLib integrált könyvtári rendszer szolgáltatásainak bevezetése segíti a pedagógusok és a diákok információs igényeinek kielégítését. 7. Interaktív könyvtári honlap (megvalósítása már folyamatban van). Küllemében az egyszerűség és a tartalom fontossága elsődleges szempont: egyszerű, jól átlátható menürendszer, a kezdőlapon a legfontosabbak (katalógus, szolgáltatások, kiemelt könyvtári hírek) megjelenítése. Külön linket tervezünk a térségi könyvtáraknak, a mozgókönyvtári ellátásnak. A megváltozott használói igényekhez alkalmazkodva a honlap elsődleges célja a nap 24 órájában hozzáférést biztosítani a különböző könyvtári szolgáltatásokhoz. Az opacon keresni, böngészni, a megtalált dokumentumot előjegyezni, kölcsönzést hosszabbítani már a kistérség (tizenhatból) tizenöt településén megtehetik, hiszen állományuk teljesen feldolgozott, az interneten elérhető. A honlap többnyelvű (angol, német) lesz, a vakok és gyengén látók részére vakbarát felületet biztosít majd annak érdekében, hogy mindszélesebb hozzáférést biztosítsunk a használók számára. A könyvtár hosszú távú stratégiájának megvalósításán túl a minősített könyvtári cím elnyeréséhez szükséges feltételek is teljesülhetnek majd. A pályázat mindehhez 5 425 143 forinttámogatást jelent. A két forrás olyan fejlesztéseket tesz lehetővé, ami saját erőből elképzelhetetlen, arányait tekintve a könyvtár egész évi dologi kiadásaival egyenlő. A szolgáltatások modernizálásával alapvető célunk, hogy minél több ember vegye igénybe azokat, növekedjen a használók száma, így biztosítva és beteljesítve a könyvtárak több ezeréves hivatását: „hagyományt örökíteni és a jövőt szolgálni”. Puskás Teréz, Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár (Kisbér)
-7-
Indul a TIOP Oroszlányban Az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtárral közös konzorciumban az elsők között szerepelt a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése – „Tudásdepó Expressz” című pályázat nyerteseinek listáján. Az együttműködésben 7 900 000 forintot nyertünk. A kiírásnak megfelelően számítógépeket, szervert, az online könyvtári szolgáltatások kialakításához szükséges eszközöket, szoftvereket, a fogyatékkal élők könyvtárhasználatát segítő informatikai eszközöket vásárolunk. 2010. április 26-án Oroszlányban került sor a projektnyitó rendezvényre. Mészáros Éva, a művelődési központ igazgatója és Rajnai Gábor polgármester köszöntő szavai után Sörény Edina, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztályának vezető tanácsosa tartott előadást az uniós forrású könyvtári fejlesztések jelentőségéről és a stratégiai célokról. Kiemelte, hogy a könyvtárak célja az otthonról és a napi 24 órán keresztül elérhető könyvtári szolgáltatások kialakítása, biztosítása. A hivatalos rendezvény a könyvtárban folytatódott, ahol az olvasók átvehették a piros szalaggal átkötött hat új számítógépet. Külön öröm volt számunkra, hogy a kollégák ilyen nagy számban megjelentek a projektnyitón, és megmutathattuk „magunkat” azoknak is, akik még nem, vagy évek óta nem jártak az oroszlányi könyvtárban. Szűcs Imréné, Művelődési Központ és Könyvtár (Oroszlány)
A gépi feldolgozás kezdetei a tatabányai kistérség mozgókönyvtáraiban A József Attila Megyei Könyvtár és a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás a kistérségi községek mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatok ellátására 2006-tól évről évre megújítja együttműködését. 2009-ben a megyei könyvtár kistérségi közös katalógus működtetését tűzte ki célul és megtette a kezdő lépéseket: kistérségi szoftvert vásárolt, a térség önkormányzataitól pedig az eléréshez szükséges TextLibvégpontok és vonalkód-leolvasók beszerzését kérte a normatív támogatás felhasználásával. Nem kérdés, hogy a községi könyvtárak mennyit nyernének a fejlesztéssel, hiszen sok helyen a megbízott könyvtáros maga sincs tisztában állományával, katalógus hellyel-közzel épül, van ahol „füzetes” kölcsönzéssel bonyolódik az olvasószolgálat. Az állomány gépi feldolgozásával kiküszöbölhető az olvasó pontatlan tájékoztatása, felgyorsul a leltározás, a törlés, az állomány- és forgalomstatisztika készítése, a kölcsönzés menete, ezzel időt megtakarítva könyvtárosnak és olvasónak egyaránt. Nem utolsó szempont az sem, hogy a könyvtárhasználók számára – akár „önkiszolgáló” módon – több szempontú keresés válik lehetségessé, nem a könyvtáros emlékezetére és gyakorlatára hagyatkozva kell információkkal ellátni. Az előnyökről azonban soha nem a szolgálatot teljesítőket kell meggyőzni – még hiányos informatikai tudás és könyvtári végzettség híján sem –, hanem a fenntartókat. Nyilvánvaló, hogy léteznek „könyvtárpártoló” és azokat kevésbé támogató önkormányzatok. Ez minden esetben megmutatkozik a szolgáltatató hely küllemén, a biztosított feltételeken, az állományán, az infrastruktúráján és a könyvtáros megbecsülésén (anélkül, hogy minősítenék). A tatabányai kistérség kilenc községe közül hat vásárolta meg a TextLib-modult és a vonalkódleolvasókat. Elsőként – már májusban – a Héregi Községi és Iskolai Könyvtár mintegy 4500 kötetes állományának felülvizsgálatára kerül sor. A selejtezés után megmaradt dokumentumokat – a pedagógiai gyűjtemény kivételével – beszállítjuk a megyei könyvtárba, és itt történik majd a retrospektív feldolgozás. A honosítás során felmerülő helyzetekből, problémákból leszűrt tapasztalatok alapján vélhetőleg reális ütemtervet tudunk kidolgozni a csatlakozott könyvtárak gépesítésének munkafolyamataihoz. Kissné Anda Klára, JAMK (Tatabánya)
-8-
„Örömkör” Dorogon Tapasztalataim szerint az utóbbi években megnőtt a három éven aluli babák és könyvtárlátogató szüleik száma a gyermekkönyvtárban. Ez köszönhető annak, hogy az utóbbi évek könyvpiacán hihetetlen mennyiségű gyerekkönyv jelent meg; a magas könyvárak egyre több anyukát csábítottak a könyvtárba; és 2007-ben a könyvtári hét keretében mi is a babaolvasókat kezdtük hívogatni. Elkezdődött valami… Ám az állományunk nem volt kielégítő a korosztály fogadására. A könyvtár iránt hirtelen felfokozódott érdeklődés miatt azonban lépni kellett és nem csak az Anna, Peti és Gergő-, a Bogyó és Babóca- vagy a Boribonkönyvek beszerzésében gondolkodtunk. Az anyukák visszajelzései alapján nyilvánvalóvá vált, hogy egy olyan közösségi helyre vágynak, ahol fontos a babák együttléte saját korosztályukkal, legyőzhetik félénkségüket, s ahol a szülők is tapasztalatot cserélhetnek a gyereknevelés kérdéseiről. A hely adott volt, szükség volt tehát egy vonzó témára és megfelelő szakemberre: a helyi védőnők méltó partnernek bizonyultak a szervezésben és a propagandában is, osztogatták a rendezvényről szóló saját készítésű szórólapjainkat a kismamák között. Első alkalommal a gyermekorvost hívtuk meg, aki a védőoltások szerepéről beszélt. Amíg az anyukák az előadást hallgatták, a picik a szőnyegen játszottak a védőnőktől kapott játékokkal. A tájékoztató után zenés gyermek-
tornára invitáltuk az apróságokat. Mindegyikük kapott babaolvasó naplót (összeáll. és ill. Marék Veronika) is, amelynek segítségével szemléletesen követhető a gyermek olvasási szokásainak alakulása. Az állomány anyagából válogatott könyvkiállítással igyekeztünk fokozni a tájékozódást. Darabjait az anyukák szabadon forgathatták, lapozgathatták vagy kikölcsönözhették. (A továbbiakban hagyománnyá vált a módszer.) Látva az igényt az efféle programra, valamint annak sikere ösztönzőleg hatott rám, arról nem is beszélve, hogy mind tudjuk, milyen fontos a gyerekeknek minél korábban könyvtári élményekhez jutniuk. Elhatároztuk a védőnőkkel, hogy havi rendszerességgel szervezzük összejöveteleinket „Örömkör” néven. A programok összeállításánál figyelembe vettük az anyukák témajavaslatait: helyes fogápolás, étkezési szokások, egészséges életmód, gyermeknevelés, testvérféltékenység, környezetbarát eszközök használata a háztartásban, környezettudatos vásárlói szokások. Az előadók és szakemberek önzetlen támogatóink: gyermekorvos, fogorvos, pszichológus, életmód-tanácsadó, a környezetkultúra egyesület vezetője. Mindegyikük hasznos tartalommal töltötte meg a foglakozásokat. Az érdeklődés nem lankad, egyre többen szeretik meg a könyvtárunkat, jönnek el egyéb rendezvényeinkre, iratkoznak be, kölcsönöznek könyvet vagy „csak úgy” betérnek. Valami elkezdődött… Utánpótlás babából és mamából van és mindig lesz. Gurinné Pintér Gabriella, Arany János Városi Könyvtár (Dorog)
Szélfútta túra A tatai városi könyvtár gyermekkönyvtára érdekes barangolásra hívta a természetkedvelőket április 21-én. Kora délután „terülj asztalkám” segített erőt gyűjteni a várudvarbeli programhoz. A várkapuhoz érve az első mese Ábrándos törpről szólt, aki egy barátságtalan ösvényre tévedt, de visszatalált a „törpiekhez”. Következő megállónk a hattyúpihenő szikla volt, ahol a gyerekek ügyesen megmondták, hogy Keresztelő Szent János szobrát látjuk rajta. Itt Dományi Zsuzsa a bánatos pitypangról mesélt, amelyet egy tündér örvendeztetett meg. Utunk folytatódott, ahogy a mesék is: ezúttal az álmodozó katicabogárról szólt a mese és ének, aki mindig más szeretett volna lenni. Odébb, a virágokkal tarkított réten az érdeklődők a tónál élő madarakról tudhattak meg érdekességeket. Részletes leírást, szép színes képeket persze akkor olvashatnak, láthatnak róluk, ha ellátogatnak a gyermekkönyvtárba. Megfogalmazódott a gyerekekben, hogy a természet efféle rendhagyó hívásának bármikor szívesen tesznek eleget. Mi több, ezt az eseményt – igazoltan – az olyan nem kívánatos látogató sem ronthatja el, mint a szél. Goldschmidt Éva, MZSVK (Tata)
-9-
Internet a könyvtárban: korhatár nélkül Komárom-Esztergom megyében 2010. március 22–31. között a József Attila Megyei Könyvtár minden korosztályt és potenciális érdeklődőt megszólítva tíz programmal vett részt a 11. hazai internet fiestán. A középiskolásoknak az internetes bűncselekményekről, az internet veszélyeiről tartottak tájékoztatót a rendőrkapitányság szakemberei „Veszélyes net?” címmel, amely rendkívül sikeresnek bizonyult. A könyvtár „net tanfolyamosai” a rendezvénysorozat alatt a Google internetes keresőrendszer lehetőségeivel ismerkedhettek: blogokat, térképeket, híreket, útvonalterveket tanulmányoztak, örömmel pillantottak be webkamerán keresztül Párizs és New York hétköznapjaiba és rádiót hallgathattak a világháló segítségével. Tizennégy kérdésből álló totónkat is kitöltötték. Sajnos a „Mesélő internet: varázslatos mesevilág a neten” című előadáson alig volt érdeklődő, holott a legkisebbek fejlődését is (nem kis mértékben) befolyásolja a számítógép, az internet, az elérhetővé tett játékos, mesés diafilmeket tartalmazó honlapok dömpingje. Bár nem szerencsés, ha óvodáskorú gyermekeink a számítógép előtt ülnek, mégis az újdonság erejével ragadják meg őket a kifestős oldalak, a – picit feledésbe merült – diafilmek. Bemutató előadásunk az óvónők és a szülők érdeklődését célozta volna meg azzal a szándékkal, hogy ötleteket adjunk a kisgyerekek újszerű foglalkoztatásához. Sok érdeklődőt vonzott viszont a British Council „Családi angol” programja azoknak a szülőknek, angol nyelvet oktató pedagógusoknak, akik 3–9 éves kisgyermekek angol nyelvtudásának fejlődését szeretnék elősegíteni. A mókás mondókák, dalok segítségével elsajátított módszereket a résztvevők – nagy valószínűséggel – haszonnal próbálják ki vagy adják át a maguk környezetében, gyakorlatában is.
A gyermekkönyvtár a fiesta alatt több előadást és rajzpályázatot hirdetett. A „CD-v@rázs” kézműves foglalkozások keretében a kreativitást fejlesztő honlapokat mutatatta be, majd ezt követően selejt CD-lemezekből dekupázstechnikával készültek húsvéti alátétek és ablakdíszek. Amíg a munkák száradtak, a gyerekek diafilmeket néztek a netről. Március 22-étől a gyermekkönyvtár „Én és az internet” címmel rajzpályázatot hirdetett honlapján (www.jamk.hu/gyerek). Két kategóriában 7–10 és 11–14 évesek nevezhettek. A felsős korosztály kevésbé képviseltette magát, a kicsik viszont annál többen. Nagy örömünkre több mint félszáz alkotás érkezett. A rajzok az egyik tatabányai honlapon is láthatóak voltak, biztosítva az online szavazás lehetőségét. A legügyesebbek tárgyjutalomban részesültek. A 7–10 évesek között első helyen Pordán Kata végzett, a második Pálfy Márk, a harmadik pedig Majtán Réka lett. A 11–14 éveseknél Tóth Máté vehette át jól megérdemelt jutalmát. A városi honlap szavazatai alapján Szalai Erik, Tóth Máté és Barna Zsófia munkái részesültek elismerésben. Április 9-én az „internet totó” eredményhirdetésén holtversenyben három jászárokszállási gyermek (a Surányi testvérek) első helyezettként kaptak jutalmat (nyereményüket postán kapták meg). A megyeszékhely programjain túl idén csak a tarjáni ÁMK könyvtára szervezett programokat. Március 23-án és 25-én a „Világháló lehetőségei: hasznos weboldalak gyerekeknek és felnőtteknek” címmel előbb az idősebb korosztályt célozták meg a hasznos oldalak látogatásával (Ügyfélkapu, menetrend, Tarján honlapjának képújságja, receptek), majd az iskoláskorú gyerekeknek kerestek az interneten fejlesztő játékokat a szabadidő hasznos eltöltésére. Bár az idei rendezvénysorozat lezárult, jövőre újult erővel bíztatok mindenkit a folytatásra vagy az új feladatok megvalósítására! Addig is a könyvtárak nyitva állnak az érdeklődők számára. Sutáné Csulik Andrea, JAMK (Tatabánya) és Bula Imréné, Tarjáni ÁMK könyvtára (Tarján)
Tatabánya Múzeum Könyvtára: A városi múzeum és könyvtára a tervek szerint egy évig kényszerül ideiglenes helyen működni. A költözésre azért került sor, mert A Közművelődés Háza – amely számára eddig otthont adott – a város nyertes Agóra-projektje keretében „átalakul”. Sajnos méltatlan körülmények között a Népház utca végéről nyíló iparterület egyik épületében helyezték el a felújítási munkálatok alatt.
- 10 Szocilógiai Gyűjtemény: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szociológiai gyűjteménye digitális formában folyamatosan adja közre a Magyar Szociológiai Irodalom bibliográfiájának a magyar szociológiatörténet feldolgozásához nélkülözhetetlen forrásértékű köteteit. Jelenleg az 1900–1919-es és az 1920–1929-es periódusból érhetők el kötetek teljes szöveggel, melyekben a tematikus fejezeteken kívül név- és tárgymutató alapján is lehet keresni. A FSZEK által kiadott Magyar szociológiatörténeti füzetek sorozat keretében megjelent bibliográfiák és repertóriumok teljes szövegű kiadását is közreadja (Szende Pál, Polányi Károly életrajzi bibliográfiája, a Társadalomtudomány és a Magyar Szemle repertóriuma). Előkészületben vannak a magyar szociológiatörténet kiemelkedő korszakában, a 20. század elején kiadott könyvsorozatok, a Szociológiai könyvtár és a Társadalomtudományi könyvtár sorozat egyes köteteinek digitális változatai. (Elérhető: www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/szociologiai _gyujtemeny/szociologiatorteneti_digitalis_archivum.) Összeáll. Sutáné Csulik Andrea, József Attila Megyei Könyvtár (Tatabánya)
Könyvtári kommunikáció az interneten „Könyvtári kommunikáció az interneten” címmel 2010. április 22–24. között újabb jó hangulatú, közvetlen stílusú tanfolyamot rendezett Somorján az OSZK Könyvtári Intézet, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete. Payer Barbara segítségével átfogó képet kaptunk a világháló működéséről, lehetőségeiről, szolgáltatásairól, és foglalkoztunk az információk hatékony felkutatásának a lehetőségeivel. Olyan ismeretekkel gyarapodott tudásunk, amelyet a gyakorlatban mindennap felhasználhatunk (például a Google Gmail levelezési rendszere). A könyvtárosok legfőbb feladata az olvasó kíváncsiságának kielégítése és a minőségi szolgáltatásnyújtás. Ehhez új ismeretekre, a régi ismeretek bővítésére van szükség annak érdekében, hogy minden esetben helyt tudjunk állni a kor újszerű kihívásaival szemben. Reviczky Gyula szavaival élve: „Egy bűn van, tudd meg: lent maradni, szegényes ismeretlenül. Erény is egy van: folyvást haladni, s nem állni meg, csak legfelül.“ Éppen ezért nagyon fontos a minél több (ilyen) színvonalas tanfolyam. Köszönet az előadó alaposságáért és Bereck Zsuzsának, a somorjai Zalabai Zsigmond Városi Könyvtár vezetőjének, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete alelnökének a szervezésért, nem utolsó sorban pedig a Fórum Intézet vezetésének, hogy újfent otthont adott a tanfolyamnak. Mgr. Jávorka Margaréta könyvtáros (Fűr, Érsekújvári régió)
2010. évi rendezvények az udvardi községi könyvtárban A március mindig különlegesebb hónap a többinél: több szó esik a könyvekről, az olvasás szeretetéről, mert a könyv hónapját ünnepeljük. Ilyenkor az óvodásokat, az alapiskolás tanulókat kellemes légkörben, élménydús foglalkozásokkal fogadjuk. Most sem volt másként. Az óvodások a szebbnél szebb könyvek megtekintése után mesét hallgattak, majd tavaszi verset tanultunk. Zsapka Attila vidám gyermekdalaira még táncra is perdültünk. A kisiskolások az írókról, költőkről informálódtak és – mint az óvodások is – ügyességi, valamint szórakoztató játékokban vettek részt: betűkkel, szavakkal játszó feladatlapokat oldottak meg. A felső tagozatosoknak „Hogy olvasókká legyünk” címmel olvastunk fel beszámolót. A foglalkozások mindenkinek nagy örömet okoztak, mi pedig reméljük, hogy a könyvtár lehetőségeit ily módon is bemutatva hozzá tudunk járulni a művelt fiatalok neveléséhez.
- 11 Március 19-én Gergely Juliannát, volt udvardi könyvtárost vártuk nagy szeretettel a Majthényi Adolf Alapiskola napközis tanulói közé. Juci néni a harmincas évekről, szülőfaluja hajdani arculatáról, az akkori életvitelről mesélt. Hangsúlyozta: kell, hogy elmondjuk a fiatalabb generációnak, akkor sem volt könnyű az élet. A gyerekek nagy érdeklődéssel figyeltek, és sok kérdéssel halmozták el. 2010. március 22-én Bokor Klára újságírónőt ismerhettük meg Szőgyénből. Az Elrabolt évek címmel megjelent könyve átfogó betekintést nyújt a hadifogolytáborok életébe. Az összegyűjtött dokumentumok alapján mesélt fiatal és idős érdeklődőknek egyaránt. Ezt az indiai körútjáról (kultúráról, vallásról, életstílusról) tartott érdekes beszámolója követte, amelyet kivetített felvételek színesítettek. Szlama Edit és Vadkerti Éva, Községi Könyvtár (Udvard)
A mi Jókaink A révkomáromi Szinnyei József Könyvtár a dél-komáromi Jókai Mór Városi Könyvtárral közösen április 29-én harmadik ízben rendezte meg az általános iskolák felső tagozatos diákjainak közös találkozóját. A 19. komáromi napok keretében idén „A mi Jókaink“ címmel játékos vetélkedőn vettek részt a két Komárom és Balatonfüred gyermekolvasói. A rendezvényre az Eötvös utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola médiatermében – nagy érdeklődés közepette – került sor. A három városból verbuválódott hét vegyes csapat a nagy mesemondó életéről, munkásságáról élvezetes módon adott számot. A rendezvény nívóját emelte a látványos díszlet, amely a regénybeli Senki szigetét varázsolta elénk. Nehéz dolga volt a négytagú nemzetközi zsűrinek, a versenyzők alapos felkészültségről adtak tanúbizonyságot. A tanulók értékes könyvjutalomban részesültek. Jövőre újra, a dél-komáromi partner intézményben rendezik meg a közös találkozót. Jenei Gabriella gyermekkönyvtáros, Szinnyei József Könyvtár (Komárno)
Ácsteszér – Stancsics Erzsébet és Szántai Sándor, író–költő házaspár rendszeresen „hazalátogat” Táncsics Mihály szülőfalujába. Március 14-én könyvtáravatás és Szántai Sándor A vers türelme címmel megjelent verseskötete kínált lehetőséget az eddig nélkülözött kötetlen, közvetlen beszélgetésre. Stancsics Erzsébet nem csak pályájáról, hanem arról is mesélt, hogyan lett érettségi tétel Jó veled című verse. Szántai Sándort új életműkötetéből ismerhették meg. A kötet kiemelt darabjait maga a költő tolmácsolta. A találkozót a könyvtár ünnepélyes megnyitása és a szerzők dedikációja követte. (Az író–olvasó találkozóról Értékmentés másként címmel Borbély Ilona, ácsteszéri pedagógus számolt be az Arany Trombita V. évf. 3. [2010. március] számában – a szerk.) (Véber Gáborné)
Esztergom, Helischer József Városi Könyvtár – Április 23-án a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében megrendezésre került „A hazai közgyűjtemények adatbázisai az interneten” című konferencia. Várady Eszter igazgatónő a helyi lapok, kiemelten az Esztergom és Vidéke (1881–1901) digitalizálásának tapasztalatairól beszélt. Az előadásból különösen azok a városi könyvtárak okulhattak, akik tervezik a digitalizálást: hogyan, mit és merre érdemes lépni. (Flórián Mária) Héreg, Iskolai és Községi Könyvtár – Április 8-án a költészet napjáról a Bonito trió (Boda Zsolt, Nieszner József, Tóvárosi Szilveszter) megzenésített verseivel emlékeztek meg, amit az olvasók saját előadásában elhangzott, legkedvesebb verseik követtek. (Véghné Szalai Katalin) Tarján, ÁMK Könyvtára – A március 27-én tartott húsvéti játszóházat és kézműves foglalkozást Szegvári Ildikó műsora tette élvezetesebbé
- 12 Kurdi Gábor közreműködésével. Játékok, dalok, táncok és mesék kíséretében Kurdi Gábor a dudáról tartott hangszerbemutatót. Április 7-én író–olvasó találkozó volt dr. Jáki Rezsőné (Rosalie J. Moon) Újrakezdés címmel megjelent önéletrajzi regénye kapcsán. Az Angliában élő tanár–írónő azoknak nyújt segítséget könyvében, akik életük megváltoztatásáról gondolkodnak. Beszámolt tapasztalatairól, megélt élethelyzeteiről, megvilágította a mű keletkezésének hátterét mintegy fogódzót kínálva életünk átalakításához. Április 12-én Kazi Mária, nyugdíjas magyar– történelem szakos tanár, az „ifjú színjátszók” lelkes csapatának szervezője segítségével emlékeztek meg József Attiláról. Prech Mária és Árendás Katinka kedvenc verseinek bemutatása után Horváth Zoltán Pilinszky-verseket olvasott fel, amit kötetlen beszélgetés követett a költészetről, költőkről és versekről. (Bula Imréné) Tát, Kultúrház és Könyvtár – Április 12-én a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész látogatott el a táti olvasókhoz. A decemberben megjelent monografikus albuma létrejöttének történetét az est háziasszonya, Szervátiusz Klára ismertette. A könyvet s a szobrászművész munkásságát Duray Miklós felvidéki író és Bakay Kornél, Szervátiusz Jenő-díjas történész professzor méltatta. Fábián Éva székely népdalokkal színesítette a programot, amelyet dedikálás és baráti beszélgetés követett. (Részletes beszámoló: Könyvbemutató Táton: Szervátiusz monográfia a táti Ister-párral / Hámos. In.: Táti Walzer. 21. évf. 1. sz. 2010. április, p. 3. – a szerk.) (Hámos László) Tatabánya, MÜTF Könyvtár – Ajándékutalványokat sorsoltak április 21-én – immár második alkalommal – a MÜTF könyvtárában. Azokat az olvasókat jutalmazták, akik az április 6–16. között rendezett kiárusításon könyvet vásároltak és nyugtáikat leadták. A játék időtartama alatt
hetvenen feleltek meg a játékszabály követelményeinek. A kiírás alapján az árusításból befolyt összeg feléből (13 000 forintértékben) kerültek könyvutalványok kisorsolásra egy tanárokból és diákokból álló bizottság előtt. A nyertesek az egyenként ezer forintos utalványok mellé egyegy ajándékkönyvet is kaptak. A könyvtári nyereményhúzás előfutára volt a hagyományos „főiskolai napok”-nak, amely másnap kezdődött a MÜTF-ön. (Vitéz Éva) Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár – Március 8-án Sári László Kelet-kutatóval beszélgetett Jász Attila. A magát sokszor Tibetbe álmodó tudós, tanár, író, fordító, a Magyar Rádió főszerkesztője Kőrösi Csoma Sándorhoz fűződő kapcsolatáról, kutatásairól, a Kőrösi Csoma-életművet feldolgozó, díjat nyert filmjéről beszélt. Elkerülhetetlen volt a keleti és nyugati filozófia közti különbség feltárása, Lin-csi apát zen-mondatai József Attiláig vezettek. A Félfal-galéria ezúttal Szamódy Zsolt fotóiból kínált válogatást. Április 12-én a Kosbor trió költészet napi Pilinszky-műsorára került sor. Egy váratlan esemény miatt az együttes két tagja tudott csak fellépni, emiatt rendhagyó, csak az adott alkalomra szóló összeállítást „kapott” a közönség. A vetítővásznon feltűnő Pilinszky-soroknak a lantgitár, gadulka, kavola és ütőhangszerek jellegzetes zenei aláfestése különös hangulatot kölcsönzött. A Félfal-galéria áprilisi kiállítása Kárpáti Tamás festményeiből adott ízelítőt. (–kAnda–) Vértesszőlős, Községi Könyvtár – Április 7én a versünnep jegyében minden könyvtárlátogató egy verset „kapott”. Az érdeklődők a gyermekirodalom, a szerelmi líra és a filozofikus gondolatokat megörökítő remekekből találomra választhattak, amit kérésre a könyvtáros felolvasott, hogy ily módon is közelebb kerüljenek az olvasókhoz a verseskötetek. (Feketsné Kisvarga Anita)
Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár – 2010. április 2-ától az informatikai csoport új munkatársa Vitéz Veronika. Felelős szerkesztő Kissné Anda Klára Rovatvezetők: dr. Horváth Géza, Kissné Anda Klára, Lehrreichné Dürgő Brigitta, Sutáné Csulik Andrea Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2. Felelős kiadó dr. Monostori Imre igazgató ISSN 1218 9278 A nyomtatásért felel a Vértes Copy Plusz Kft.
