Tehetségígéret-azonosító program

Tehetségígéret-azonosító program Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola alsó tagozatán „A tehetség is a természet azon értékei közé tartozik, amely gondozást kíván. Nem kapálást, nyírást, permetezést, csak dús termőtalajt, odafigyelést és szabadságot a növekedéshez.” Dr. Gyarmathy Éva

A tehetségfejlesztés lehetséges módjai Lassan vált elfogadottá az a szemlélet, mely szerint a legjobb befektetés azoknak a gyerekeknek a fejlesztése, akik az átlagosnál jobb potenciállal rendelkeznek. A speciális szükségletekkel rendelkező gyerekek speciális fejlesztése törvényszerűen a Gauss-görbe másik végén, az átlagosnál gyengébb képességűeknél kezdődött el (bár korántsem tekinthetjük fejlesztésüket megoldottnak), hiszen ők nem tudnak másképp az elemi követelményeknek sem megfelelni. A pedagógiai gondolkodás számára az már természetes, hogy egy debilis vagy egy dyslexiás gyereket speciális módszerekkel kell írni-olvasni megtanítani. Azt, hogy milyen veszteséggel jár, hogy – a legegyszerűbb példánál maradva – egy írni-olvasni, ezres körben számolni tudó gyerek az iskola első két évét nagyrészt unatkozással tölti, és így nem tanulja meg képességeit belső lehetőségei szerint felhasználni, azt senki nem tudja, az elmaradt hasznot felmérni a legnehezebb. Lassabban vált evidenciává, hogy ugyanilyen gonddal – csak éppen más módszerekkel – kell fejleszteni azokat, akiknek „több adatott”, hogy legjobb lehetőségeiket megvalósítva valamennyiünk hasznára legyenek. Azt sose tudjuk meg, hány potenciális tehetség szürkül el, teljesít képességei alatt, többet tudunk a renitensekről, akik kreativitásukkal együttjáró nonkonformitásukat megfelelő nevelés híján mások vagy önmaguk ellen fordítják. Mostanra elfogadottá vált, hogy a tehetséggondozás a legjobb hatásfokú „befektetés” a humán erő források területén, akár a devianciától védő hatását, akár a felhasznált idő, energia és pénz hasznosulását nézzük. A tehetséggondozás a fellendülését és a nemzetközi méretekben egyre növekvő támogatását annak köszönheti, hogy a döntéshozók egy része már felismerte, a tehetséges gyerekek megfelelő fejlesztésével saját leendő vezetőinket neveljük, azokat, akikre a jövő problémáinak a megoldása vár, így saját elemi érdekünk, hogy lehetőségeikből a maximumot tudják kihozni. …a tehetséges gyerek igazi kihívást jelent a tanároknak. Gyerekeknél – igen ritka kivételektől eltekintve – tehetség-ígéretrő l, tehetségre utaló jegyekrő l beszélhetünk. Az, hogy ez az ígéret valóra válik-e, az iskolától is függ.

Herskovits Mária

A tehetségfeltáró program elmélete 1. Helyzetelemzés 1.1. Részlet az iskola Pedagógiai Programjából. „Az igényes és korszerű pedagógiai munka egyik zálogaként lelkes és elhivatott szakemberekből álló tantestületünk tagjai képesek személyiségük és tudásuk fejlesztésére és az iskolai feltételek külső elvárásokhoz történő változtatásaira. Ennek biztosítékai az alkalmazott tantervek és tanári módszerek szükséges megújítása, és a tanítási eszközök lehetőségek szerinti modernizációja. Valljuk, hogy az oktatás folyamata nemcsak diákjaink ismereteit bővíti, hanem kulturált emberi kapcsolatokra is nevel. Oldott légkörű, nyitott szellemiségű iskolánk ösztönzi tanulóit a sokszínűségre, az önálló és szabad véleménynyilvánításra, a javító szándékú kritikára. Intézményünkben mindenkinek megvan az esélye céljai megvalósítására; a diákok nemcsak következetes elvárásokkal, hanem segítő szándékkal is találkoznak. Mindez megalapozza kiemelt feladataink teljesítését, így a tehetséggondozást, a sokoldalú képességfejlesztést, az átfogó szemléletre nevelést, a felkészítést a további tanulásra. Reményeink szerint olyan fiatalokat bocsátunk szárnyra, akik az egyetemes emberi kultúra értékeinek megbecsülése mellett büszkék magyarságukra, szem előtt tartják az alapvető erkölcsi normákat, olyan életvitelt alakítanak ki, amely alkalmas egészségük és környezetük megóvására, tudásukat gyakorlatban is képesek hasznosítani, s törekednek egyéni életük és közösségük állandó jobbítására.”

1.2. Kiváló Akkreditált Tehetségpont (2011 február,2014 február ) Feladataink: 

Adjunk segítséget a tehetség felismeréséhez, kibontakoztatásához mind információk, mind tehetséggondozó lehetőségek formájában.



Mint regionális tehetségpont legyünk képesek kapcsolatokat kiépíteni más tehetségpontokkal.



Tehetséggondozó tevékenységeink minél több emberi és anyagi erőforrást tudjanak bevonni a tehetségsegítés folyamatába.

2. Célkitűzés Mint Referenciaiskola felvállaljuk, hogy 

megértjük a tehetséget és annak megjelenési formáit



segítünk, hogy maguk is felismerhessék átlagtól eltérő képességeiket



elő segítjük tehetségük kibontakoztatását



ösztönözzük intellektusukat és kreativitásukat



beazonosítjuk a tehetségígéreteket alsó tagozaton.

3. A tehetség definíciója „ A tehetséget roppant nehéz definiálni…Pontos, tömör definíciót adni azért is szinte lehetetlen, mivel a definíciók kontextusa utalhat egy folyamatra, utalhat a tehetség kulcselemeire, a tehetségesek programjaira vagy a tehetségesek oktatására” -állítja Balogh László. „A tehetség lehetőség az egyénben, amely a külső és belső tényezők interakciójában jön létre. A tehetség viselkedés és attitűd, értékrendszer és önértékelés.” (Dr. Gyarmathy Éva )

Az intézmény ebben a programjában a következő tehetségmodellekre építi tehetségígéretazonosító munkáját: 3.1. Renzulli négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek:

Átlag feletti általános képességek        

magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációkészség jó memória és beszédkészség kiváló matematikai logika, térbeli viszonyok átlátása speciális képességek ( zenei, pszichomotoros…) alkalmazkodóképesség, új helyzetben hamar feltalálja magát kritikus, független gondolkodás gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás a lényeges és a lényegtelen dolgok megkülönböztetésének képessége

Átlagot meghaladó speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek.

Kreativitás      

gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás ötletgazdagság, szokatlan feladat - és helyzetmegoldások az új, különös, akár irracionális gondolatok, alkotások, tevékenységek iránti fogékonyság kíváncsiság, merészség, szellemi játékosság, kockázatvállalás nonkonformizmus a bizonytalan helyzetek toleranciája, humorérzék

Feladat iránti elkötelezettség. olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás. A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, a fenti tényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény. A fent részletezett tényezők, tulajdonságok a feltáró munka során megfigyelési szempontként, a gondozó munkában pedig fejlesztési területként szerepelnek majd.

3.2. Gardner hétféle speciális képességcsoport különít el: nyelvi, zenei, matematikailogikai, vizuális-téri, testi-mozgásos(kinesztetikus), szociális-interperszonális, intraperszonális. Ez a felosztás konkretizálja a képességterületeket, s eszerint alakítjuk majd az iskolai fejlesztő foglalkozásokat, szakkoröket, versenyelőkészítőket… 3.3. Piirto-modell még differenciáltabban jelzi a tehetség sokoldalú területeit:

A modell segítségül szolgál majd a tehetségfeltáróó munka során abban, hogy felfigyeljünk a szunnyadó, egy-egy kis mozzanatban megnyilvánuló képességekre. Ennek eredményeként a legoptimálisabb képzésben tudjuk majd részesíteni tanulóinkat.

4. Kik nevezhetők tehetségesnek? Azok a gyermekek, akik kiváló képességeik révén átlagon feletti teljesítményre képesek. Ezeknek a kiemelkedő képességű gyermekeknek a normál iskolai programot maghaladóan differenciált oktatási fejlesztésre és gondozásra van szükségük. Tehetségígéretek azok a gyerekek, akik a következő területek valamelyikén feltűnő, néha meghökkentő teljesítményt mutatnak: 

Általános intellektuális képesség



Specifikus tantárgyi képesség



Kreatív és produktív gondolkodás



Vezetői képességek



Vizuális és előadóművészet



Pszichomotoros képesség

4.1. Dr. Czeizel Endre adta közre A tehetség legrészletesebb kidolgozását. Modelljében a motiváció is szerepet kap, valamint a külső tényezőkben az iskola, mint hatás jelenik meg:

A munkának egyik kritikus pontja, hogy milyen életkorban kezdjük el a speciális fejlesztést. Az is gondot okozhat, ha túl korán kezdjük ezt a munkát, és az is, ha elszalasztjuk a lehetőségeinket. Nehéz választ adni a fenti kérdésre, hiszen függ ez magától a speciális képességtől, annak megjelenési idejétől is: például a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli tehetség …már óvodáskorban megjelenhetnek. Ezek programszerű egyéni fejlesztése tehát már ekkor fontos. Ebben a korban azonban még nem szabad „elkülöníteni” a tehetségesnek látszó gyerekeket, ebből sok probléma adódhat. A kisiskolás korban is alapozó munkát végezhetünk; elsősorban a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit érdemes fejleszteni. Ha felbukkan a tehetségesnek ítélt gyermek konkrét érdeklődési köre, ebben az életkorban csak egyéni programmal lehet megoldani a gondozást.

4.2. A tehetségfejlesztés kritikus pontjai      

a tehetség azonosítása, felismerése, a programok célkitűzései, szervezeti formák, gazdagítás, dúsítás, tantestületi munkamegosztás, speciális funkciók, együttműködés a családdal.

5. Tehetségazonosítás, feltárás Nagy felelősséggel bíró folyamat. Meghatározó jellegű lehet mint „tehetségesnek” mind a „tehetségtelennek” ítélt gyermek számára, mert a válogatás nagy hatással van a csoportba bekerülőre. Akármelyik „bélyeget is sütjük rá”, a gyermek értelmezi ezt, hatást gyakorolva további érdeklődősére, tevékenységére, döntésére. Az azonosítás módszerei nem tökéletesek. Előrejelzés értékűek, melyek folyamatos odafigyelést, visszacsatolást, újratervezést kívánnak a szakembertől. „A tehetségazonosítás akkor nem okoz bajt, ha figyelembe veszi az egyén érdeklődését, attitűdjét, céljait is. A megfelelő módon közvetített vizsgálati eredmények információt jelenthetnek a további fejlődéshez. Olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek lehetőséget adnak minden gyereknek nemcsak képességeik, de fejlődési lehetőségeik megmutatkozására is.”(Gyarmathy)    

Az azonosításhoz a korábban bemutatott Renzulli-féle négy összetevőre figyelnünk kell. A tesztek segítséget nyújthatnak, de önmagukban nem jelenthetnek egyedüli megoldást. A szunnyadó tehetséget nehéz felismerni. A képesség és a teljesítmény nem azonos fogalom, emiatt gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek.

 

A pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb információt és segítséget a tehetség felismeréséhez. Minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat gyerek teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás.

5.1. A korrekt tehetségazonosításhoz figyelembe kell vennünk: 1. Az azonosítás folyamatos: a gyermekek képességeinek megállapítása folyamat, mely évekig is letarthat. 2. Több különböző forrás felhasználásával kell információt gyűjtenünk: a gyerekekről kialakítandó megbízható ítélethez szükséges, hogy több oldalról is megmutatkozhasson az egyén. 3. A nem intellektuális faktorok fontosak: a tehetség elsősorban a személyiség sajátossága, és nem csak kiemelkedő képesség. 5.2. Az azonosítás és feltárás módszerei A tehetségazonosításnak pszichometriai és folyamatmegfigyeléses módszerei vannak. Az előbbi inkább tesztekre épít. Célunk: az átlag felettiek kiszűrése, megtalálása. A tehetséget jellemzőin keresztül azonosítjuk be. A képességeket, a motivációt és a kreativitást tesztek és kérdőívek segítségével mérjük. Az utóbbi is használ teszteket, de nem az azonosításra, hanem a megismerésre. Ennek a módszernek a lényege az, hogy olyan környezetet teremtsen, amely alkalmas a tehetség megjelenésére. A feladatunk tehát adott: olyanná formálni iskolánk oktatási és nevelési színtereit, amelyek biztonságot és lehetőséget nyújtanak a fentiekhez. 5.3. A Renzulli-féle forgóajtó-modell alkalmazása optimálisnak tűnik, miután a környezeti feltételeket (szakkörök) biztosítottuk. A tehetségmezőt a tanulók 20-25%-ra szélesíti ki. Így bőven van lehetőség a gyerekek megfigyelésére, válogatására, miközben ők is szabadon járnak-kelnek a lehetőségek között, míg a kedvükre valót -kreativitásuknak és motiváltságuknak megfelelően- ki nem választják. Ez a módszer kiválóan alkalmas a képességek és személyiségjegyek megmutatkozására. Ebben a modellben a kiválasztott – átlagnál intelligensebb, de nem feltétlenül nagyon magas IQ-jú – tanulók mindannyian sokféle gazdagító programban vesznek részt, érdeklődésük felkeltésére sok lehetőséget ismernek meg, és személyiségfejlesztő csoportokban is részt vesznek. Az előkészítő szakaszok után tanáraik vezetésével saját érési és felkészülési ritmusuknak, belső igényeiknek megfelelően készítenek önálló munkát valamely területen azok, akik erre képesek és ezt kívánják. A szakaszok átjárhatók, vissza lehet lépni, újra lehet kezdeni.

Előnye hogy:    

széles merítésű bázissal dolgozik folyamatos és nem egyszeri méréssel történik a szelekció igen sokféle típusú és erejű tehetség megnyilvánulására ad lehetőséget átjárást biztosít a felkínált tevékenységek egyikéből a másikába

5.4. A fejlesztéssel történő azonosítás a másik lehetséges mód, amelyet alkalmazunk. Főként 2-4 osztályosoknál az aktuálisan mutatott képességeikből (órai megnyilvánulások, felmérők versenyek eredménye, mesterműveik…esetleges deficitjeik, viselkedésük, reakcióik… ) kiindulva figyelünk belső lehetőségeikre. Néhány jellemző megnyilvánulás, amik alapján a tehetségígéret nagy valószínűséggel beazonosítható :          

Szeretné tudni, hogyan működnek a dolgok. Szokatlan kérdéseket tesz fel. Képzelete élénk. Ott is talál összefüggéseket, ahol más nem. Megteszi, amit a fejébe vesz. Az őt érdeklő feladatoknál megragad. Mindent szétszed, mindenbe beleavatkozik Álmodozik, hazudozik, szemtelenkedik. Makacs, önfejű. Csak a saját dolgai érdeklik.

5.5. A tehetség gondozása a legalkalmasabb eljárás a tehetség azonosítására. Itt megfelelő helyzetet kell biztosítani, hogy az átlag feletti képesség meg tudjanak mutatkozni. Helyzetbe kell hozni a tehetségígéretet. A mi intézményünkben elenyésző a szociálisan hátrányos tanuló. Ellenben vannak tanulási nehézséggel küzdő, ígéretes képességűek szinte minden évfolyamon.

6. Tehetséggondozás A kisiskolás kor alapozó időszaknak tekinthető. Ezekben az években elsősorban a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit kell hatékonyan fejleszteni. (zenei, matematikai, mozgásos,….) A speciális osztályok ekkor még koraiak, mert a kiemelkedő teljesítmény alapja magas szintű általános képességrendszer, nem pedig speciális képesség. A kimagaslóan átlag felettiekre személyre szabott programmal lehet haladni.

6.1. A tehetségfejlesztő programok célkitűzései: A képességek mellett a személyiség formálásának is nagyon fontos szerepet kell kapnia a programokban. A tervezésekor a következőkre is figyelnünk kell: 6.1.1.A tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése A tipikusan különleges adottságokra fókuszálva (matematikai, sport, zenei….) biztosítja a gyors, intenzív elmélyülést és előrehaladást. 6.1.2.A tehetséges gyerek a tehetséggel összefüggő gyenge oldalának fejlesztése pszichológiai bázisú rogrammal(Szinte minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását.) A gyenge oldalakat diagnosztizálni kell és egyéni bánásmóddal oldani, megszüntetni. 6.1.3.Megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal , fejlesztő szakemberekkel és a társakkal) Olyan környezeti feltételeket kell biztosítanunk, amelyben nem veszti kedvét, motiváltságát, és aszociális magatartásmódok sem alakulnak ki a tanulóban. 6.1.4.Kiegészítő tevékenységek biztosítása Olyan területek támogatása, amelyek látszólag semmit sem nyújtanak a gyermek tehetségének fejlesztésével kapcsolatban. Szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést.

6.2. A tehetségfejlesztés iskolai szervezeti formái:

Általános szervezeti formák:

tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka ...) fakultáció speciális osztály délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör …) hétvégi programok mentor-program

Általunk alkalmazott szervezeti formák:

tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka ...)

délutáni foglalkozások (szakkör, versenyelőkészítő) hétvégi programok

6.3. Gazdagítás, dúsítás Célja: az ismeretek és az elsajátítási folyamat kötelező tananyagon túllépő kiszélesítése. A minőségi dúsításra kell a hangsúlyt helyezni.   

Mélységben történő gazdagítás: ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges gyerekeknek tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában a tanulóknak. Tempóban történő „gazdagítás”: a tehetséges gyerekek ugyanannyi idő alatt társaiknál többet képesek megtanulni, így gazdagításuk újszerű tartalmak bevonásával is megoldható. A „tartalmi” gazdagítás azt jelenti, hogy a tananyagot a tanulókra érzékenyen kell megszerkeszteni: ki kell használni a tanulók egyedi természetét és szükségleteit, érdeklődését, illetve ezeket fejleszteni is kell.

A módszer abból indul ki, hogy a tehetséges gyerekeknek mást és másképpen kell tanítani, kreativitásuk, személyiségük egészének fejlesztését célozva. Leglényegesebb ismérvei a következők:

a. A gyerekek a normál iskolai oktatásban vesznek részt, annak egy része helyett, vagy azt kiegészítve, az iskolában jutnak hozzá speciális fejlesztéshez.

b. A gyerekek a programban nem egyszerűen ismereteket sajátítanak el, hanem „felfedeznek”, valódi, jövőre orientált problémákat oldanak meg.

c. Nagy hangsúlyt helyeznek a gondolkodás- és kreativitásfejlesztésre, az empátiás készség, a társas- és vezetői készségek, a személyiség fejlesztésére.