Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Levelező tagozat
Technische Anforderungen der Verarbeiter an Rohstoffsteller A feldolgozók műszaki követelményei az alapanyag szállítókkal szemben
Bizonylati rend Belegordnung
Készítette:
Budapest, 2011
Nyirádi Mariann
Tartalomjegyzék
I.
Bevezetés ................................................................................................... 3
II. Német forrásnyelvi szöveg ......................................................................... 5 III. Német szöveg magyar nyelvű fordítása .................................................... 12 IV. Magyar forrásnyelvi szöveg ...................................................................... 19 V. Magyar szöveg német nyelvű fordítása .................................................... 23 VI. Összegzés ................................................................................................. 27 VII. Terminusjegyzék....................................................................................... 30 VIII. Irodalomjegyzék...................................................................................... 32
2
I. Bevezetés
A dolgozatom témái jelentősen eltérnek egymástól. Az első fordítást az érdeklődési körömnek megfelelően választottam, a második fordítás mellett elsősorban a téma jelentősége és fontossága miatt döntöttem.
Szakdolgozatom első részének témája a jelenlegi munkámhoz kapcsolódik. Közel 3 éve dolgozom a Kaloplasztik Műanyag-, és Gumiipari Kft.-nél, a marketing osztályon. A cég fő profilja a műanyag-, és gumiipari termékek gyártása, illetve különböző összetételű gumikeverékek előállítása. Többek között feladataim közé tartozik az ajánlatok indítása is, ezért elkerülhetetlen, hogy alaposan ismerjem a termékeinket, előállítási folyamatainkat. A vevői igény változásának következtében manapság elsősorban gumiipari termékeket értékesítünk, de egyre nagyobb a kereslet
a
gumikeverékek
iránt,
melynek
alapja
a
kaucsuk.
A
válság
következtében a magyarországi eladásaink száma jelentősen visszaesett, így szükségét éreztük a külföldi piacok felkeresésének. A magas szállítási költségekre való tekintettel, a viszonylag közeli országokkal vettük fel a kapcsolatot, így került sor Németországra is. Mivel Németországban jóval magasabbak a bérek, és egyéb költségek, így áraink versenyképesek voltak. Ennek köszönhetően vált a BPT Befestigungstechnik vállalat partnerünkké, és rajtuk keresztül jutottam a cikkhez, melyet szakdolgozatom egyik témájaként választottam.
Szakdolgozatom második témája – a bizonylati rend – gazdasági jellegű. Célja, hogy rögzítse azokat, a számvitelről szóló -többször módosított - 2000. évi C. törvény, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló - többször módosított - 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet végrehajtására vonatkozó előírásokat, módszereket, amelyek
biztosítják
szervezetünk
sajátosságainak,
feladatainak
leginkább
megfelelő, a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódó bizonylatok kiállításának, ellenőrzésének, továbbításának, felhasználásának, kezelésének rendjét. A Bizonylati rend fordítását választottam, melynek kialakítása és az abban foglaltak maradéktalan betartása biztosítja, hogy a vállalkozás vagyoni, jövedelmi helyzetéről megbízható valós összképet kaphassunk. Azon vállalkozásoknál, ahol 3
nem megfelelően lett kialakítva a bizonylati rend vagy nem tartják be, nehezen hozható felelősségteljes döntés olyan kiemelkedő és a társaság létét alapjaiban befolyásoló kérdésekben, mint például a hitelfelvétel vagy a beruházás. A bizonylati rend alapvetően felöleli a vállalkozás egészét, nem csupán egyetlen funkcionális
területre
(pénzügy/
számvitel)
koncentrál,
így
jelentősége
vitathatatlanul meghatározó. Kiemelkedő szerepe nem a csak a gazdasági társaságok esetében mutatkozik meg, hanem az államháztartás szervezeteinek esetében
is.
Ezeknek
a
szervezeteknek
az
elszámolási
kötelezettsége
napjainkban, a váltság és az államadósság folyamatos növekedése miatt felértékelődött és még inkább a figyelem középpontjába került.
Kalocsán jelenleg a munkám mellett jogi szövegek fordításával foglalkozom, azonban a jövőben szeretném a gazdasági szövegek fordítását is elvállalni. Mivel a szövegben több szakszó is előfordult, nem volt elegendő az általános, illetve online szótár használata, ezért több szót az interneten szakszövegekből, valamint szakszótár (Számviteli szótár) segítségével fordítottam.
A téma szempontjából a magyarról németre való fordítás okozott nagyobb gondot, mert ezen a téren kevesebb ismerettel rendelkezem, viszont a szöveg szempontjából mégis a németről magyarra való fordítás jelentett nagyobb fejtörést.
4
II.
Német forrásnyelvi szöveg
Technische Anforderungen der Verarbeiter an Rohstoffhersteller WERKSTOFFE – Die Verwendung von Einzelstoffen und deren Verarbeitung zu Werkstoffen hat Vor- und Nachteile. Auf der einen Seite erhöht sie die Flexibilität bei der Entwicklung von Werkstoffen, auf der anderen Seite müssen die Lasten der Entwicklung – technisch wie ökonomisch – vom Verarbeiter getragen werden. Durch verbesserte Informationen, die die chemische Natur, den Aufbau und die Eigenschaften des Stoffes detaillierter beschreiben, als es heute der Fall ist, würden die Verarbeiter wesentlich entlastet. Nicht zuletzt wird durch den offeneren Umgang und die vertrauensvollere Zusammenarbeit
miteinander auch die
Bindung zueinander gestärkt. Die gummiverarbeitende Industrie ist, im Gegensatz zu den ThermoplastVerarbeitern, vorwiegend durch den Bezug von Einzelstoffen geprägt, die in einem Folgeschritt in einen Werkstoff umgewandelt werden. Wechselwirkungen der Einzelstoffe mit dem zweiten Prozessschritt „Mischen und Erzeugung eines Werkstoffes“ und dem dritten Prozessschritt „Umformen bzw. Herstellen eines Erzeugnisses“ können vom Lieferant des Einzelstoffes nicht überschaut werden. Andererseits kann der Hersteller von Gummierzeugnissen seine Prozesse nur dann beherrschen, wenn vertiefte Stoffkenntnis vorhanden ist. Dazu werden vor allem Informationen über die eingesetzten Stoffe benötigt. Diese müssen vom Lieferanten zur Verfügung gestellt werden oder mit dem Verarbeiter erarbeitet werden. Diese Stoffkenntnisse dienen dem Abschätzen von chemischen und/oder physikalischen
Wechselwirkungen.
Sie
erlauben,
die
Auswirkungen
der
Konstitution und der Veränderungen (Variation) des Einzelstoffes auf die Verarbeitung und die Lebensdauer des Erzeugnisses zu erkennen und – falls erforderlich – erfolgreich zu bearbeiten. Zulieferer sollen durch Informationen helfen, dass der Anwender seiner Verantwortung für das Erzeugnis gegenüber den OEM (Kunden) nachkommen kann. Es besteht jedoch der Eindruck, dass der Zulieferer oft wichtige Informationen vom Anwender abfragt, um sie zur Beratung (auch anderer 5
Anwender) nutzen zu können, auf Fragen aber oft ausweichend mit „geheim“, „könnte an Wettbewerber weitergegeben werden“, „darf ich nicht sagen“ usw. antwortet. Hinter diesem Verhalten verbergen sich vermutlich juristische Überlegungen (z.B. Angst vor Reklamation). Der Anwender bleibt mit guten Ratschlägen und seinen Problemen allein und ist dazu mit aufwändigen, vermeidbaren
Untersuchungen
konfrontiert.
Zusammengefasst
sind
die
Anforderungen an Rohstoffhersteller: •
Informationen über die Materialeigenschaften im Detail,
•
Informationen über die Struktur, den Aufbau und die Zusammensetzung des Stoffes,
•
Konstanz bzw. Spezifizierung in akzeptablen Toleranzgrenzen dieser Eigenschaften über den Lebenszyklus des Stoffes,
•
Zusicherung, die Produktion zeitlich über den Lebenszyklus hinaus aufrecht zu erhalten,
bzw.
im
Falle
der
Produktionseinstellung
rechtzeitig
einen
geeigneten Ersatzstoff anzubieten.
Grundsätzliche Stoffeigenschaften Durch
das
Mischen
von
Stoffen
entsteht
ein
Werkstoff,
z.B.
eine
Kautschukmischung. Die Eigenschaften der Stoffe ändern sich infolge dieser Bearbeitung. Zusätzlich erhält der Werkstoff andere Eigenschaften, als aus der Summe der Einzeleigenschaften zu erwarten wäre. Die Eigenschaften des Werksoffs werden von denen des Polymers maßgeblich bestimmt. Es lassen sich Eigenschaftsebenen
bzw.
Anforderungsebenen
für
einen
Werkstoff
(der
Kautschukmischung) ableiten: •
Die erste Ebene bilden die thermischen Anforderungen mit Informationen über die thermische Beständigkeit. Das Wissen um die thermische Beständigkeit liegt beim Anwender vor. Es entsteht durch Beobachtung der Artikel im Einsatz.
•
Die zweite Ebene wird durch die Anforderungen an die chemische Beständigkeit gebildet. Das Wissen um die chemische oder MedienBeständigkeit hat der Anwender. Auch dies gewinnt er durch Beobachtung der Artikel im Einsatz. 6
•
Eine
dritte
Ebene
wird
durch die mechanischen und dynamischen
Anforderungen gebildet. Informationen darüber werden weniger durch Laborversuche sondern eher durch Versuche mit den Bauteilen erhalten und sind auch als Domäne der Erzeuger von Gummiartikeln anzusehen. •
Die vierte Ebene bilden die „speziellen“ Bauteilanforderungen. Die sind ebenfalls Sache des Erzeugers.
•
Die fünfte Ebene sind die Anforderungen des Werkstoffs an die Verarbeitung bzw. die Eigenschaften, der für den Werkstoff eingesetzten Stoffe.
Inwieweit Schlussfolgerungen aus Versuchsergebnissen von Bauteilen gezogen werden können, hängt wesentlich von der Qualität der Kenntnisse über die Einzelstoffe und deren Auswirkung auf die erforderlichen Eigenschaften ab, welche
insbesondere
Umgebungseinflüssen)
die
Lebensdauer
einschränken
können.
des So
Bauteils wird
die
(unter
den
thermische
Beständigkeit eines Polymers bis 200 C in Heißluft angegeben. Aber was heißt das wirklich? Wie lange behält das Polymer seine Eigenschaften bei dieser Temperatur? Wünschenswert wäre die Angabe einer Temperatur und einer Zeit, bei welcher die Eigenschaft – z.B. Spannungs- oder Dehnungsabfall – z.B. 20% beträgt oder die Eigenschaft auf einen Mindestwert abgefallen ist. Dieser Vorschlag existiert schon länger. Derartige Messungen lassen sich sicherlich an einem Standardwerkstoff durchführen. Ein Vergleich von polymeren Stoffen wäre durch solche Vergleichsuntersuchungen wesentlich erleichtert.
Verarbeitungsverhalten von Stoffen Die für den Produktionsprozess wichtigen Informationen über den Stoff werden dem Verarbeiter nur sehr begrenzt oder überhaupt nicht zur Verfügung gestellt. Die Ursache liegt in der Arbeitsteilung in der Gummiverarbeitung. In der Lieferkette nimmt der Mischbetrieb als interner oder externer Betrieb, die Rolle des Werkstofflieferanten ein. Die Kommunikation vom Artikelproduzenten zum Hersteller des Stoffes ist durch diese Zwischenstation erschwert. Werkstoffdaten, die der Produktionsbetrieb benötigt, werden höchstens in Ausnahmefällen vom Werkstoffhersteller erzeugt. Das hat zur Folge, dass die zur Verarbeitung wichtigen Werkstoffdaten und –informationen hauptsächlich vom Verarbeiter 7
erzeugt werden müssen. Das macht jedes Unternehmen so gut es seine Ressourcen zulassen. Man kann auch unterstellen, dass Werkstoffdaten ständig neu geschaffen werden, weil zum einen Wissen wiederholt erfunden wird, zum anderen die Kenntnisse über die Verarbeitungsprozesse ständig wachsen. Eine Folge der fortgeschrittenen Arbeitsteilung ist, dass die Wirkung der Einzelstoffe auf die Verarbeitung beim Hersteller der Stoffe nicht mehr ausreichend
erforscht
werden
kann, da diesem die dazu notwendigen
Technikumsanlagen nicht mehr zur Verfügung stehen. Ohnehin lässt sich auf derartigen Anlagen eine Produktion nur ungenügend abbilden, falls sie nicht – wie früher vorgekommen – auch zur Kleinmengenproduktion eingesetzt wird. Die Anmerkung ist erlaubt, dass in der Thermoplast verarbeitenden Industrie die Trennung Stoff- und Werkstoffhersteller so nicht existiert. Detaillierte Stoffdaten werden jedoch benötigt, um auftretende Probleme in der Fertigung und/oder Lebensdauerabweichungen eines Produkts im täglichen Gebrauch sofort richtig bearbeiten zu können. Unter den geschilderten Umständen sollte der Verarbeiter an viel tiefer gehende Informationen gelangen können, als sie in den Produktdatenblättern und –spezifikationen angeboten werden.
Verarbeitungsverhalten im Mischer und beim Umformen Es können z.B. von verschiedenen Lieferanten gleiche Spezifikationen für Polymere bezüglich Viskosität und Monomerzusammensetzung vorliegen, die Eigenschaften können dennoch voneinander abweichen, da die Molekülarchitektur variiert. So beeinflussen z.B. Unterschiede in Molekulargewichtsverteilung, Art und Anzahl der Verzweigung erheblich die Verarbeitung und die Produkteigenschaften, z.B. die Pulsation im Extruder oder den Druckbedarf beim Spritzgießen. Messmethoden
für
das
MW
(Molekulargewicht)
und
die
MWD
(Molekulargewichtsverteilung) sind seit langem etabliert, also warum stehen die Werte in keinem Datenblatt? Vielmehr wird weiter die oft kritisierte MooneyViskosität als einziger Wert angegeben. Selbst Werte wie Mooney Relaxation, DSC-Kristallit-Schmelzbereiche
(als
Beispiel
zur
Charakterisierung
der
Sequenzlängenverteilung bei EPDM) sind offensichtlich für Datenblätter tabuisiert. Als Kompromiss könnte eine für das Produkt typische Daten- oder Messkurve angegeben werden. 8
Fließkurven Hilfreich für die Werkzeugauslegung sind Fließkurven, wie sie seit Langem in der Thermoplast-Vereinbarung zur Auslegung von Werkzeugen benutzt werden. Für die Charakterisierung von Polymeren, zu deren Vergleich, sowie für die Werkzeugauslegung können diese auch für den Kautschuk-Verarbeiter wertvoll sein. Mit Hilfe eines Spiral- oder ähnliche Werkzeugs können Fließkurven erstellt werden. 3. Die Abhängigkeit der Fließweglänge vom spezifischen Druck hilft bei der Auslegung von Werkzeugen, insbesondere bei der Dimensionierung der Fließpfadlänge. Da liegt es nahe, sich die Informationswerkzeuge der Thermoplast verarbeitenden Industrie anzusehen. Die stellt den Verarbeitern neben dem Datenblättern Werkstoffdaten in Datenbanken zur Verfügung, die teils kommerziell (MC-Base, MATPRO, Polymat,…) teils nicht kommerziell (CAMPUS) sind. Die Basis für eine solche Datenbank in der Gummiindustrie können Prüfwerte bilden, die anhand von Modellmischungen ermittelt wurden (wie bei dem thermoplastischen Werkstoffen auch). Diese Informationen würden für die Verarbeiter zu erheblichen Einsparungen führen. Voraussetzung wäre, dass Verarbeiter
und
Rohstoffhersteller
sich
zu
Modellmischungen
bekennen.
Modellmischungen hat es immer gegeben. Sie werden auch gern als eine (für einen Artikel) „typische“ Mischung bezeichnet. Es gibt genügend veröffentlichte Rezeptsammlungen, aus denen Modellmischungen entnommen werden könnten (NR-Formular, Index, Vistation Compund Handbook etc..). Die benötigten Prüfwerte könnten an den Modellmischungen erarbeitet werden. Weitere Werkstoffdaten wie thermische Leitfähigkeit, Wärmekapazität, wie sie auch von Simulationsprogrammen verlangt werden, ließen sich so ebenfalls erzeugen und in Datenbanken ablegen, - eventuell unter Federführung der DKG mit dem DIK?
Werkzeugstandzeiten – Verschmutzung Durch die häufige Reinigung von Werkzeugen in kurzen Zeitintervallen entstehen dem
Verarbeiter
hohe
Kosten.
Oxidierbare
Gruppen
regieren
mit
der
Metalloberfläche, färben diese braun, verändern die Artikeloberfläche, führen zu erhöhten Entformkräften und machen eine Reinigung notwendig. Sie verkürzen daher die Werkzeugstandzeit deutlich, verursachen Reinigungsaufwand und eine
9
entsprechende
Produktionsunterbrechung.
Die
dafür verantwortlichen
OH-
Gruppen finden sich z.B. bei: •
Polymeren und ggf. bei Hilfsstoffen für die Polymerisation,
•
Beschleunigerzubereitungen, z.B. als Fettalkohole,
•
Harzen, die nicht kondensierte phenolische OH-Gruppen enthalten,
•
synthetischen Weichmachern auf Esterbasis (Grad der Veresterung oder KOH-Titrationszahl ergibt den Gehalt an OH-Gruppen).
Konsequenterweise muss gefordert werden, oxidierbare funktionelle Gruppen aus den Stoffen und Zubereitungen zu eliminieren, z.B. mittels Reaktion mit geeigneten Schutzgruppen.
Kleinchemikalien Chemische Grundstoffe, wie Beschleuniger, Alterungsschutzmittel oder deren Zubereitungen sowie Verarbeitungshilfsmittel, sind einfacher zu charakterisieren als Polymere. Schmelzpunkt (=Reinheit), IR—Spektrum und Partikelgrößen-Verteilung bei hoch schmelzenden Substanzen sind im Allgemeinen ausreichend. Informationsbedarf besteht über die Einflüsse der Nebenprodukte auf der Aktivität und auf der Stabilität. Darüber gibt es keine Angaben in den Datenblättern. Da diese Substanzen bei Medienkontakt des Artikels extrahiert werden können, spielen Fragen der Auswirkung des Extrakts auf das Medium eine immer größere Rolle. So werden bei Wasser Untersuchungen zu Migration und zur Toxikologie der Migrate
zunehmen.
Das
gilt
sinngemäß auch
für die
Auswirkung der
Kontamination auf Maschinen oder Getriebeöl etc.
Allgemeine Informationen Für die Eingabe eines Stoffes in Informationssysteme (IMDS) benötigt man in jedem Fall die Ange der CAS-Nummer. Es werden sehr viel Recherchezeit und Telefonate verschwendet, bis diese Information erhalten wird. Man wird mit Antworten wie: „CAS-Nummer ist geheim“ bis „keine Angaben“ konfrontiert. Ein Produktdatenblatt sollte, wie auch das Sicherheitsdatenblatt, die CAS-Nummer enthalten. 10
Als wichtige Punkte sei noch auf wirtschaftliche und rechtliche Aspekte hingewiesen. Wenn ein Stoff in den Markt gebracht wird, die OEM die entsprechenden Werkstoff- und Artikelfreigaben erteilt haben, dann benötigen die Verarbeiter zur Abwicklung des Geschäfts über den Zeitraum des Produktlebens die Zusage, den Stoff möglichst langfristig im Produktsortiment zu halten. Die Verarbeiter müssen heute, in Anbetracht der möglichen Registrierungskosten unter
REACH
einerseits
und
bei
strategischen
und/oder
kommerziellen
Änderungen andererseits, befürchten, dass sich das Stoffangebot verringert. Schlagworte vor diesem Hintergrund sind: Portfoliostraffung, Neuentwicklung und auch Unrentabilität. Eine Forderung ist, dass die Lieferanten sehr früh über Risiken informieren und mit dem Verarbeiter Alternativlösungen ausarbeiten (und wenn es nur für die Schublade ist). Die Bedenken, das damit der Absatz des Rohstoffs für die Restlaufzeit gefährdet und sein Produktlebenszyklus zusätzlich verkürzt wird, sollten beiseite gestellt werden. Allein für die Entwicklung der Alternativlösung und Umstellung benötigen die Verarbeiter mehrere Jahre, sofern die Kunden keine Konzessionen bei Prüfung und Freigabe machen. Unterstellt, die Verarbeiter wüssten, welche Stoffe sich besonders problemlos herstellen
lassen,
kann
die
stärkere
Bevorzugung
dieser
Stoffe
vor
„problematischer zu fertigenden Stoffen“ eine Konsolidierung zu beiderseitigem Vorteil bewirken.
11
III.
Német szöveg magyar nyelvű fordítása
A feldolgozók műszaki követelményei az alapanyag szállítókkal szemben NYERSANYAGOK – Az egyes anyagok felhasználásának, és azok nyersanyaggá való feldolgozásának előnye és hátránya is van. A nyersanyagok fejlesztésénél egyik oldalon a rugalmasság növekedése áll, a másik oldalon pedig a fejlesztési terheket, - mind műszaki, mind gazdasági - a feldolgozónak kell viselni. A jobb információkon keresztül, melyek az anyagok kémiai természetét, felépítését és tulajdonságait részletesebben leírják, mint az ma megszokott, a feldolgozókat jelentősen mentesítenék. Nem utolsósorban, a nyíltabb megbeszélés, az őszinte kapcsolat és a bizalomteljes együttműködés szintén az egymáshoz való kötődést erősíti. A gumit feldolgozó iparra, a hőre lágyuló műanyagot feldolgozó iparral ellentétben, elsősorban az egyes összetevők beszerzése nyomja rá a bélyeget, melyek egy következő lépésben, az anyagban megváltoznak. Az összetevők kölcsönhatása a második folyamatlépéssel „nyersanyag keverése és létrehozása” és a harmadik lépéssel „egy termék átalakítása, illetve előállítása” az alapanyag szállító számára nem áttekinthető. Másrészről a gumigyártó a saját folyamatait csak akkor fogja uralni, ha alapos anyagismerettel rendelkezik. Ehhez mindenekelőtt információra van szükség a felhasznált anyagokról. Ezeket a beszállítónak rendelkezésre kell bocsátania, vagy a feldolgozóval együtt kell kidolgoznia. Ezek az anyagismeretek szolgálják a kémiai és/vagy fizikai kölcsönhatások becslését. Lehetővé teszik, hogy megismerjék az alapszabályok és a változtatások hatásait, az anyagok feldolgozásra gyakorolt változásait, és a termék élettartamát, illetve ha szükséges, sikeresen feldolgozzák. A beszállítóknak információkkal kell segíteniük, hogy a felhasználó teljesíteni tudja a felelősségét az OEM vevők felé. Mégis az a benyomás, hogy a beszállító gyakran fontos információkat kérdez a felhasználótól, azért, hogy másoknak tanácsot tudjon adni (akár más felhasználónak is), de a kérdésekre gyakran kitérő válaszokat adnak, mint például „titok”, „továbbadhatják a konkurenciának”, „nem 12
mondhatom meg”, stb. Az ilyen viselkedés mögött feltehetően jogi megfontolás rejtőzik (pl. félelem a reklamációtól). A felhasználó a jó tanácsokkal, és a problémáival magára marad, majd drága, és elkerülhető vizsgálatokkal kerül szembe. Összefoglalva az alábbi követelések állnak fenn az alapanyaggyártókkal szemben: •
információ az anyag tulajdonságairól részletekben
•
információ az anyag szerkezetéről, felépítéséről és összetételéről
•
állandó, illetve specifikált elfogadható tűréshatárokon belüli eltarthatósága az anyagnak
•
termelés biztosítása a termék kifutása után, illetve a termelés leállása esetén egy megfelelő kiváltó anyag időben való ajánlása
Alapvető anyagtulajdonságok Az alapanyagok összekeverésével egy további feldolgozásra kerülő anyag keletkezik, pl. egy gumikeverék. Az anyagok tulajdonságai megváltoznak a feldolgozás következményeként. Továbbá, az anyag más tulajdonságokat is szerez, mint ami az egyes tulajdonságok összegétől várható lenne. Az anyag tulajdonságait főképp a polimer határozza meg. Egy anyagra (kaucsukkeverék) tulajdonsági-, illetve követelményi szintek vezethetők be: •
Az első szintet a termikus követelmények képezik, a hőállóságról való információval. A hőállóság ismerete a felhasználónál rendelkezésre áll. Ez a termék használat közbeni megfigyelésével jön létre.
•
A második szintet kémiai ellenállóság követelményei képezik. A kémiai vagy egyéb ellenálló képesség ismerete a felhasználó kezében van. Ezt is a termék használat közbeni megfigyelésével éri el.
•
A harmadik szintet a mechanikai és dinamikai követelmények képezik. Az erről szóló információkat kevésbé lehet laborvizsgálatokkal megszerezni, sokkal inkább az alkatrészeken végzett kísérletekkel, és ezeket a gumiterméket előállító szakterületeként tekinthetjük.
•
A negyedik szintet a „speciális” alkatrész-követelmények képezik. Ez szintén az előállító felelőssége.
13
•
Az ötödik szint az anyag feldolgozásával, illetve tulajdonságaival kapcsolatos követelmények,
melyek
a
feldolgozásra
kerülő
anyagnál
alkalmazott
alapanyagok.
Messzemenő
végkövetkeztetések
vonhatók
le
az
alkatrészek
kísérleti
eredményeiből, amik elsősorban az összetevők ismeretének minőségétől, és a megkövetelt tulajdonságok kihatásától függenek, melyek különösen az alkatrész élettartamát (környezeti befolyás alatt) tudják korlátozni. Ezért a polimerek hőállóságát forró levegőben 200 C-ig adják meg. De mit jelent ez valójában? Meddig tartja meg a polimer a tulajdonságait ilyen hőmérsékletnél? Kívánatos lenne egy hőmérsékletet, és időt megadni, amelynél a tulajdonság pl. Modulus esésnél vagy szakadási-nyúlás csökkenésnél 20%-ot kitesz, vagy a tulajdonság egy minimum értékre esik. Ez a javaslat már régóta létezik. Az effajta mérések biztos végrehajthatók egy általános anyagnál. Egy összehasonlítás a polimer anyagoknál az ilyen összehasonlító vizsgálatokkal jelentősen egyszerűbb lenne.
Az anyagok viselkedése feldolgozás közben A gyártási folyamathoz szükséges információkat az anyagról a felhasználónak csak nagyon korlátozottan vagy egyáltalán nem bocsátják rendelkezésére. Ennek oka a gumifeldolgozás munkamegosztása. A szállítói láncban a keverőüzem belső vagy külső üzemként foglalja el az alapanyag szállító szerepét. A kommunikációt a termék előállítóktól az alap anyagellátóig nehezíti ez a köztes állomás. Az alapanyagadatok, amelyekre a gyártóüzemnek szüksége van, legfeljebb kivételes esetekben származnak az alapanyag előállítótól. Ennek az a következménye, hogy a feldolgozáshoz szükséges alapanyagadatok és –információk elsősorban a felhasználótól kell, hogy származzanak. Ezt minden vállalat olyan jól csinálja, amennyire
a
forrásaik
megengedik.
Azt
is
feltételezhetjük,
hogy
az
alapanyagadatokat folyamatosan megújulnak, mivel egyrészt új ismeretekre tesznek szert, másrészt a feldolgozási folyamatok ismeretei állandóan bővülnek. Az előrehaladott munkamegosztás egyik következménye, hogy az egyes anyagok alapanyagelőállítónál történő feldolgozásra gyakorolt hatásait többé már nem lehet kielégítően fejleszteni, mivel az ehhez szükséges kísérleti berendezések nem állnak rendelkezésre. Különben is az efajta berendezések egy gyártást csak 14
elégtelenül modelleznek, amennyiben ezeket nem kis mennyiségek legyártására használják, ahogy ez korábban előfordult. Megengedett az a megjegyzés, hogy a hőre lágyuló műanyagot feldolgozó iparban az anyag- és alapanyagelőállítók megkülönböztetése ilyen formában nem létezik. Részletezett anyagadatokra azonban szükség van, hogy a gyártás közben felmerülő problémákat, és/vagy egy termék élettartameltéréseit a napi használat során azonnal jól orvosolni tudják. Az ábrázolt körülmények alapján a felhasználó sokkal részletesebb információkat követelhetne, mint amelyeket a termék adatlapjain illetve –specifikációkon feltüntetnek.
Feldolgozási tulajdonságok a keverésnél és az átformálásnál Különböző szállítók például ugyanolyan specifikációt adnak a polimerekre a viszkozitással és monomer összetétellel kapcsolatban, azonban a tulajdonságok ennek ellenére egymástól eltérőek lehetnek, mivel a molekula szerkezete módosul. Így befolyásolja például a molekulasúlyeloszlás, az elágazás módja és száma nagymértékben a feldolgozást és a termék tulajdonásait, például a pulzálást az extruderben vagy a nyomásigényt a fröccsöntésnél. A molekula súlyára és súlyeloszlásra vonatkozó mérési módszereket már régóta kitalálták, tehát miért nem szerepelnek az értékek egyik adatlapon sem? Sokkal inkább a gyakran kritizált Mooney-viszkozitást adják meg egyelten értékként. Olyan értékek, mint Mooney relaxáció, DSC kristályolvadási intervallum (mint példák az EPDM szekvenciális hosszeloszlás jellemzésére) egyértelműen tabuk az adatlapok számára. Kompromisszumként megadhatóak lennének a tipikus, termékkel kapcsolatos adat és mérési görbék.
Folyási görbék (diagram) A folyási görbék hasznosak a szerszám tervezéséhez, ahogy azt már régóta a műanyagfeldolgozásban a szerszámok definiálásánál használják. A polimerek jellemzése, ezek összehasonlítása, úgy, mint a szerszám paramétereinek meghatározása, még a kaucsuk feldolgozók részére is értékesek lehetnek. Egy spirális vagy hasonló szerszám segítségével folyási görbék állíthatók elő.
A
folyási hossz specifikus nyomástól való függősége segít a szerszámok 15
tervezésénél, különösen a beömlő csatorna dimenzionálásánál. Kézenfekvő lenne a műanyag feldolgozóipar információs szerszámainak vizsgálata, melyek a feldolgozónak az adatlapok mellett az adatbankokban szereplő anyag adatokat rendelkezésre bocsátják, melyek részben kereskedelmiek (MC-Base, MATPRO, Polymat...) részben pedig nem kereskedelmiek (CAMPUS). Egy ilyen adatbázis alapját a gumiiparban a vizsgálati adatokat képezhetnének, amelyet a mintakeverékek alapján határoztak meg (ugyanúgy, mint a hőre lágyuló anyagoknál).
Ezek
az
információk
a
feldolgozók
számára
jelentős
megtakarításhoz vezethetnének. A feltétel az lenne, hogy a feldolgozó és a nyersanyag előállító a mintakeverékeket elismerjék. Mintakeverékek mindig is léteztek. Ezeket előszeretettel (egy cikk kedvéért) „tipikus” keveréknek neveznek. Elegendő,
nyilvánosságra
mintakeverékeket
lehetne
hozott
receptgyűjtemény
meríteni (NR- recept
létezik,
amelyből
Index, Vistalon Keverék
Kézikönyv, stb). A szükséges vizsgálati értékeket a mintakeverék alapján lehetne kidolgozni. További alapanyagadatok, mint a hővezetés, hőkapacitás, melyeket a szimulációs programoktól is követelnek, ugyanúgy létrehozhatók és adatbankban tárolhatók – esetleg a DKG (Német Kaucsuk Egyesület) vezetése alatt a DIK-kel (Német Kaucsuktechnológiai Intézet) közreműködve?
Szerszámélettartam – szennyeződés A szerszámok rövid idő alatt bekövetkezett gyakori tisztítása miatt a feldolgozónak magas költségei keletkeznek. Az oxidálódó csoportok reakcióba lépnek a fémfelületekkel, barnára színezik őket, megváltoztatják az áru felületét, nagyobb szerszámból való eltávolítási erő igényéhez vezetnek, és szükségessé teszik a tisztítást. Ezáltal megrövidítik jelentősen a munkaeszköz élettartamát, tisztítást tesznek szükségessé és ennek megfelelően a gyártás megszakítását okozzák. Az ezért felelős OH (hidroxil)-csoportok megtalálhatóak például: •
polimereknél, adott esetben a polimerizáció segédanyagainál
•
gyorsítóelkészítéseknél, pl., mint zsíralkohol
•
gyantáknál, amelyek nem kondenzált fenolos OH-csoportokat tartalmaznak
•
észterbázisú szintetikus lágyítóknál (észterezés foka vagy KOH (szén, oxigén, hidrogén)-titrálásszám megadja a tartalmat az OH-csoportban) 16
Következésképpen meg kell követelni, hogy megszüntessék az anyagokból és elkészítésből számrazó oxidálódó funckionális csoportokat, például reakciók útján megfelelő védőcsoportokkal.
Kis mennyiségben használt vegyszerek Kémiai összetevők, mint például gyorsító, öregedést gátló anyagok vagy ezek elkészítését elősegítő feldolgozási segédanyagok, amelyeket polimerekként jellemezhetünk. Olvadási pont (=tisztaság), IR-spektrum és részecske nagyság eloszlása a magas hőmérsékleten olvadó anyagoknál általában kielégítőek. Az információszükséglet fennáll a melléktermékek aktivitásra és stabilitásra tett hatásairól. Ezekről nem léteznek adatok az adatlapokban. Mivel ezek az összetevők a termékekkel érintkezve kivonhatók, a kérdések a kivonatok hatásáról a közvetítőre egyre fontosabb szerepet játszanak. Ilyen módon növekszik a víz vizsgálatok száma a migrációhoz és a toxikológiához kapcsolódóan. Értelemszerűen ez ugyanúgy érvényes a gépek, hajtóműolaj, stb. szennyeződés hatására.
Általános információk Egy anyag információs rendszerbe (IMDS) történő felvételéhez minden esetben szükség van a CAS-szám megadására. Nagyon hosszú kutatási időbe és telefonálásba kerül, amíg ezt az információt megkapjuk. Olyan válaszokat kapunk, mint a „CAS regisztrációs szám titkos” vagy „nincs adat”. Egy termék adatlapnak, ugyanúgy, mint a biztonsági adatlapnak is, tartalmaznia kell a CAS-számot. Mint fontos pontokra utalnak még a gazdasági és jogi szempontokra. Ha egy anyag a piacra kerül, az OEM a megfelelő alapanyag- és árucikkjóváhagyásokat megadja, akkor a felhasználónak szüksége van beleegyezésre az üzlet lebonyolításához a termékélet időtartama alatt ahhoz, hogy az anyagot lehető legtovább a termékválasztékban tartsa. A felhasználónak tartania kell manapság egyrészről a REACH-be való lehetséges regisztrálási költségtől, és másrészről a stratégiai illetve kereskedelmi módosításoktól, hogy csökken az anyagelérhetőség. Címszavak: portfóliószigorítás, új fejlesztés, jövedelmezőtlenség. Egy követelés, hogy a szállítók nagyon korán értesüljenek a veszélyekről és a felhasználóval alternatív megoldásokat dolgozzanak ki (még akkor is, ha ez a 17
fiókba kerül). A kételyeket, hogy ezzel a nyersanyagok forgalma a maradék időre veszélybe kerül és a gyártási élettartam ráadásul rövidül, félre kell tenni. Egyedül az alternatív megoldás kifejlesztéséhez és az átálláshoz a felhasználónak több évre van szüksége, hacsak a vevők a vizsgálatnál és jóváhagyásnál nem tesznek engedményeket. Feltételezve, hogy a felhasználók tudhatnák, melyik anyagokat lehet különösen problémamentesen gyártatni, ezen anyagok előnyben részesítése a „problémásan elkészíthető
anyagokkal”
szemben
kölcsönösen
vezethet.
18
előnyös
stabilizálódáshoz
IV.
Magyar forrásnyelvi szöveg
Délalföldi Regionális Szakképzés-szervezési Nonprofit Zrt. 6300 Kalocsa, Bátyai u. 2.
Adószám: 14234046-1-03 Cégjegyzékszám: 03-10-100386 KSH: 14234046853211403
Bizonylati rend Bizonylati elv és bizonylati fegyelem Bizonylatkészítési és rögzítési követelmények: 1. Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásának állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. 2. A gazdasági műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. 3. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.
Szabályszerű bizonylat: Az, amely az adott gazdasági műveletre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.
Bizonylatok feldolgozási rendjére vonatkozó előírások A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb
19
pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó végéig a könyvekben rögzíteni kell. Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként kell a könyvekben rögzíteni. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.
Számviteli bizonylatok Számviteli bizonylat fogalma A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. Szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtének, illetve az intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában magyar nyelven kell kiállítani. Külföldi megrendelőnek küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a külföldi megrendelő nyelvén is feltüntethetők. Ezzel szemben, ha külföldről idegen nyelvű számla vagy bármilyen bizonylat érkezik, akkor annak adatait a könyvelés előtt magyarul is rá kell írni.
A
könyvviteli
elszámolást
alátámasztó
bizonylat
alaki
és
tartalmi
követelményei -
megnevezés, sorszám, vagy egyéb azonosító
-
kiállító gazdálkodó – ezek belül a szervezeti egység – megjelölése
-
elrendelő személy, utalványozó és végrehajtást igazoló személy, ellenőr aláírása, készletmozgások és pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása
-
kiállítás időpontja, illetve annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az adatai vonatkoznak
-
gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a változások mennyiségi, minőségi és értékbeli adatai
-
külső bizonylat esetében a kiállító neve
20
-
adatok összesítése esetében az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint az időszaknak a megjelölése
-
minden kifizetési bizonylaton szükséges az utalványozás
-
a bizonylathoz kapcsolódó időszak megjelölése (pl. bérleti díj milyen időszakra vonatkozik, stb.)
-
továbbá minden olyan adat, amelyet más jogszabály még előír
-
könyvelés módja
-
számlaszámok kijelölése (kontírozás)
-
rögzítés dátuma
-
rögzítés igazolása
A számla aláírása A számla, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmányt a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személynek aláírásával hitelesíteni kell (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is).
Szigorú számadási kötelezettség A törvény szigorú számadási kötelezettség alá sorolja a más jogszabály előírás alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat, ideértve a számlát is. A szigorú számadási kötelezettség a kibocsátót terheli. Az ide tartozó bizonylatokról, nyomtatványokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásra jogosult személyek elszámoltatását. Szigorú számadás alá vont bizonylatok a következők: -
számla nyomtatvány
-
nyugta
-
bevételi és kiadási pénztárbizonylat
-
raktár be-ki- visszavételezési bizonylat
-
banki csekkfüzet
-
bankkártya nyilvántartás
-
szállítólevél
-
kiküldetési rendelvény 21
A bizonylatok megőrzése A bizonylatokat olvasható formában, visszakereshető módon kell az előírt időtartamig megőrizni, még akkor is, ha közben szervezeti változás következett be. A beszámolót az azt alátámasztó leltárt, értékelését, főkönyvi kivonatot olvasható formában, valamint az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot legalább 10 évig köteles a vállalkozó megőrizni. A könyvviteli elszámolásokat alátámasztó számviteli bizonylatot, a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat, pedig legalább 8 évig kell
olvasható
formában,
a
könyvelési
feljegyzések
hivatkozása
alapján
visszakereshető módon megőrizni. A folyószámláknál az elévüli idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. A vállalkozás képviseletére a cégvezető a jogosult. A cégvezető az alábbiakért felelős: -
számviteli politika elkészítéséért, módosításáért
-
a
számlarend
összeállításáért,
annak
naprakész könyvvezetés helyességéért -
a beszámoló minden részének aláírásáért
22
folyamatos
karbantartásáért,
a
V.
Magyar szöveg német nyelvű fordítása
Regionale Nonprofit AG für Fachausbildung Organisation von Süd-Tiefland 6300 Kalocsa, Bátyai Str. 2.
Steuernummer: 14234046-1-03 Firmenregisternummer: 03-10-100386
BELEGORDNUNG Belegprinzip und Belegdisziplin Anforderungen an Belegerzeugung und Erfassung
1. Über alle Wirtschaftsoperationen, Ereignisse, die den Bestand oder die Zusammensetzung der Anlagen oder deren Quelle verändern, muss ein Beleg ausgestellt werden. 2. Die Daten allen Belegs, die den Prozess der Wirtschaftsoperation verraten, müssen ins Buchhaltungsregister eingetragen werden. 3. In die Rechnungslegungen dürfen die Daten nur nach dem ordnungsgemäß ausgestellten Beleg registriert werden.
Ordnungsgemäße Belege Ein Beleg entspricht den formalen und inhaltlichen Anforderungen eines ordnungsgemäßen Beleges, wenn er die im Bezug auf die Wirtschaftsoperation in der
Buchhaltung
einzutragenden
und
in
anderen
Rechtsvorschriften
vorgeschriebenen Daten wahrheitsgemäß und mängelfrei enthält und im Fall eines Fehlers vorschriftsmäßig korrigiert wird.
Vorschriften im Bezug auf die Verarbeitungsordnung der Belege Die
Belegdaten
der
Geldmittel
betreffenden
Wirtschaftsoperationen
und
Ereignisse, müssen ohne Verzug, im Falle von Bargeldumsatz gleichzeitig mit der Geldbewegung und im Falle von Kontoumsatz bei der Ankunft der Mitteilung des 23
Kreditinstitutes in die Bücher eingetragen werden, die anderen Geldmittel betreffenden Posten spätestens bis Ende des Berichtsmonates.
Die Belegsdaten der anderen Wirtschaftsoperationen, Ereignisse müssen nach dem Geschehen der Wirtschaftsoperationen, Ereignisse mindestens vierteljährlich in die Bücher eingetragen werden. Die Möglichkeit des Vergleiches und der Kontrolle zwischen den Daten der Hauptbuchhaltung, des analytischen Registers und der Belege muss mit einem logisch geschlossenen System gesichert werden.
Rechnungsbelege Begriff des Rechnungsbelegs Die Daten des Rechnungsbelegs sollen formell und inhaltlich authentisch, zuverlässig und stichhaltig sein. Bei deren Verfassung muss man den Grundsatz der Deutlichkeit vor Augen halten. Der Beleg muss im Zeitpunkt des Geschehens des Wirtschaftsereignisses beziehungsweise
der Verrichtung oder Durchführung der Maßnahme in
ungarischer Sprache ausgestellt werden. Die Daten auf der Rechnung, die dem ausländischen Auftraggeber zugeschickt und in ungarischer Sprache ausgestellt sind, können auch in der Sprache des ausländischen Auftraggebers dargestellt werden. Dagegen, wenn man vom Ausland eine fremdsprachige Rechnung oder irgendwelchen Beleg bekommt, müssen dessen Daten vor der Buchhaltung ungarisch draufgeschrieben werden.
Formelle
und
inhaltliche
Forderungen
des
Beleges,
die
die
Buchhaltungsverrechnung unterstützen -
Benennung, Ordnungszahl oder andere Identifizierung
-
Anweisung des ausstellenden Landwirtes – darin der organisatorischen Einheit
-
Die Unterschrift des Anordners, des Anweisungsgebenders und der die Durchführung beweisende Person, des Kontrollers, des Empfängers auf den
24
Belegen der Bestandsveränderungen und Geldverwaltungen, des Einzahlers auf der Gegenquittung -
Zeitpunkt der Ausstellung, bzw. die Bezeichnung des Zeitraumes, auf den sich die Daten beziehen
-
Die Beschreibung oder Bezeichnung des Wirtschaftsoperationsinhaltes, Daten, die sich auf Quantität, Qualität und Wert beziehen
-
Name des Ausstellers im Fall von Außenbelegen
-
Bezeichnung der Ebene und Zeitraumes des Beleges, die dem Grund der Aufstellung dienen im Falle von Datenaufstellung
-
Anweisen ist an jeden Auszahlungsbeleg notwendig
-
Bezeichnung des Zeitraumes in Zusammenhang mit dem Beleg (z.B. Mietbetrag bezieht sich auf welchen Zeitraum, usw.)
-
weiterhin alle solchen Daten, die von anderen Rechtsvorschriften geordnet sind
-
Buchungsart
-
Zuteilung der Kontonummern (Kontierung)
-
Datum der Eintragung
-
Nachweis der Eintragung
Unterschrift der Rechnung Die Rechnung, die verkürzte Rechnung, das Rechnung ersetzte Dokument muss mit der Unterschrift der den Landwirt vertretenden Berechtigten oder der durch ihn für die Unterschrift des Belegs Berechtigten bestätigt werden (einschließlich die angenommene Vertretung gemäß dem Bürgerlichen Gesetzbuch)
Strikte Rechenschaftspflicht Das Gesetz rechnet die Belege, die sich anhand von anderen Rechtsvorschriften an bestimmte Wirtschaftsereignisse knüpfen, einschließlich auch der Rechnung zu strikter Rechenschaftspflicht. Für die Einhaltung der strikten Rechenschaftspflicht haftet der Aussteller. Ein solches Register muss von den dazuhörenden Belegen und Dokumente geführt werden, das gewährleistet, die Verwaltungs-, und Ausgabenberechtigte in Rechnung zu ziehen. 25
Belege unter der strikten Rechenschaftspflicht: -
Rechnungsdokument
-
Quittung
-
Kassenbeleg für Einnahme und Ausgabe
-
Beleg für Ein-, Aus- und Wiedereinnahme ins Lager
-
Bankscheckbuch
-
Register der Kreditkarten
-
Lieferschein
-
Entsendungsverordnung
Aufbewahrung der Belege Die Belege müssen in einer Form bis zum vorgeschriebenen Zeitpunkt aufbewahrt werden, in der sie gelesen und wieder gesucht werden können, auch wenn Veränderungen in der Organisation eingeführt wurden. Der
Bericht,
das
unterstützende
Inventar,
die
Bewertung,
der
Hauptabschlussübersicht müssen in lesbarer Form, sowie die funktionsfähig gespeicherte Software, die bei der Datenverarbeitung benutzt wurde, muss vom Unternehmer mindestens für 10 Jahre aufbewahrt werden. Der
Rechnungsbeleg,
der
die
Buchhaltungsverrechnung
unterstützt,
die
Hauptkonten, die analytische und detaillierte Register müssen aber mindestens für 8
Jahre
in
lesbarer
Form,
in
aufgrund
der
Bezugnahme
auf
die
Buchhaltungsnotizen abrufbarer Art aufbewahrt werden. Die Verjährungszeit bei Konten beginnt mit dem Zeitpunkt des Wegfalles des Kontokorrentkontos. Die Aufbewahrungspflicht bezieht sich auch auf die falsch ausgestellte Ausfertigung der rigorosen Rechnungsbelege. Der Prokurist ist für die Unternehmensvertretung berechtigt. Der Prokurist ist für die Folgenden verantwortlich: -
Für Zusammenstellung und Änderung der Rechnungspolitik
-
Für
Zusammenstellung
der
Rechnungsordnung,
deren
fortlaufende
Instandhaltung, Korrektheit der Buchhaltung auf dem neusten Stand -
Für Unterschreiben von allen Teilen des Berichtes
26
VI.
Összegzés
Mindkét fordítás során előfordultak kifejezések, melyek fordítása gondot okozott. Több szónak több megoldását találtam a szótárban, ezért alaposabban utána kellett néznem, hogy melyik lehet a megfelelő megoldás. A németről magyarra fordításnál a legnagyobb kihívást a „Werkstoff”, a „Rohstoff”, valamint az „Einzelstoff” helyes fordítása okozta. A „Rohstoff” leírásánál azt találtam, hogy egy állati, növényi, vagy ásványi eredetű anyag, melyek egy új termék előállításának alapjául szolgálnak, pl. szén, földgáz, fa, só, kaucsuk. Így ezt a szövegben elsősorban alapanyagnak fordítottam. Az „Einzelstoff” megfejtésénél a legnagyobb segítséget az angol-német szótár nyújtotta, és arra a következtetésre jutottam, hogy az „Einzelstoff” a „Rohstoff” szinonimája. A szinonim szótárban a „Werkstoff”-ot a „Rohstoff” szinonimájaként tűntették fel, de egy leírásban azt találtam, hogy a „Werkstoff” egy további feldolgozásra kerülő anyag, ezért ezt nyersanyagként használtam.
Fordítási nehézségként szeretném a „Spannungs- oder Dehnungsabfall” kifejezést megemlíteni, melyet végül egy szakkönyv segítségével sikerült lefordítanom, és megoldásként a Modulus-esés vagy szakadási-nyúlás csökkenésre jutottam.
Utánajárást igényelt, a „Fließweglänge” helyes fordítása is, mert ez szó szerint folyási járathosszt jelent, de kiderült, hogy ez csak a műanyag fröccsöntésnél használatos kifejezés. A gumiiparban erre a beömlő csatorna a megfelelő szó.
További problémát jelentett az egyes német, valamint angol rövidítések helyes kibontása: A DKG rövidítés megfejtése hosszasabb keresést igényelt, mert elsősorban az alábbi megoldásokat adta az Internet: „DKG Internet Service”, „Deutsche Keramische Gesellschaft”. „Delta Kappa Gamma Society International”, Végül megtaláltam a szöveghez illő legmegfelelőbb megoldást, vagyis a „Deutsche Kautschuk Gesellschaft” elnevezést, melyet Német Kaucsuk Egyesületnek 27
fordítottam. Ezek után a DIK (Deutsches Institut für Kautschuktechnologie) fordítása nem okozott gondot. Az IMDS (International Material Data System) a német szövegben információs rendszerként („Informationssystem“) van feltűntetve, de magyar fordításban az Autóipar anyag-nyilvántartási rendszereként találtam meg, míg a cégünknél „Nemzetközi autóipari adatbázis az anyagokról” emlegetjük. Az IMDS lényege, hogy egyszerű fa-struktúrában mutatja be az alkatrészek felépítését egészen az alkotóelemekig.
Az IMDS-sel kapcsolatos azonosítók közül én eddig csak az ELINCS-el és az EINECS-sel találkoztam, a CAS (Chemical Abstracts Service)-szám ismeretlen volt számomra. Kiderült, hogy az első kettő európai anyagazonosító, és az ELINCS-et az 1981. előtti anyagoknál használják, az EINECS-et pedig az 1981. utáni anyagoknál. A CAS regisztrációs szám pedig az amerikai anyagazonosító. Valószínű ezt azért nem ismertem, mert a Kaloplasztik Kft. csak európai beszerzésű anyagokat használ.
A REACH (Registration, Evaluation, Authorization and restriction, Chemicals) jelentésével sem voltam teljesen tisztában, de az interneten való keresés után világossá vált, hogy ez egy rendelet, amely az EU tagállamait érinti, és a veszélyes
anyagokra
vonatkozik.
A
jogszabály
szerint
kötelezett
ipari
szereplőknek eleget kell tenni a rendelet előírásainak. Ez az összes iparágra vonatkozik, amelyik tevékenységük során vegyi anyagnak minősülő anyagot gyártanak, importálnak vagy használnak fel.
A magyarról németre fordításnál elsősorban a nyelvezet jelentette a problémát, és talán az is közrejátszott, hogy ez a téma nem áll még hozzám túl közel. Mint azt már a bevezetőben megemlítettem, ennek a szövegnek a fordításánál a számviteli szótár nagy segítségemre volt, de nem találtam meg benne az összes számomra idegen kifejezést. Mivel kötött szövegről van szó, törekednem kellett az eredeti verzió megtartására. A legbonyolultabbnak a többsoros mondatok legmegfelelőbb 28
fordítását találtam. Pl. „A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak
adatait
késedelem
nélkül,
készpénzforgalom
esetén
a
pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó végég a könyvekben rögzíteni kell.” Próbáltam a mondatokat szétszedni, de mivel csak egy állítmány volt, nem akartam azt ismételni, valamint a felsorolást sem szerettem volna alkalmazni, mert a szövegben több felsorolás is szerepel.
A fordítási nehézségek ellenére mindkét fordítási munkával szívesen foglalkoztam, mert az első szöveg a jelenlegi munkámhoz kapcsolódik, és hozzájárult az ismereteim bővítéséhez, a gazdasági szöveg fordítása pedig még inkább megerősített abban, hogy ezen a területen is szeretnék a jövőben fordításokat elvállalni, de ehhez még bővítenem kell a tudásomat.
29
VII.
Terminusjegyzék
Német-magyar das Thermoplast
-
hőre lágyuló műanyag
der Einzelstoff
-
alapanyag
die Konstitution
-
alapszabály
die Toleranzgrenze
-
tűréshatár
die Produktionseinstellung
-
termelés megszüntetése
der Ersatzstoff
-
helyettesítő anyag
die thermische Beständigkeit
-
hőállóság
der Dehnungsabfall
-
szakadási-nyúlás csökkenés
der Spannungsabfall
-
Modulus-esés
die Monomerzusammen-
-
monomer összetétel
die Molekülarchitektur
-
molekula szerkezet
die Molekulargewichts-
-
molekulasúlyeloszlás
die Pulsation
-
pulzálás (extrudernél)
der Druckbedarf
-
nyomásszükséglet
die Mooney-Viskosität
-
Mooney-viszkozitás
die Mooney-Relaxation
-
Mooney-relaxáció
der Schmelzbereich
-
olvadási intervallum
die Sequenzenlängenverteilung
-
szekvenciális hosszeloszlás
die Fließkurve
-
folyási görbe
die Fließweglänge
-
folyási járathossz
die Fließpfadlänge
-
beömlő csatorna
die thermische Leitfähigkeit
-
hővezetés
Deutsche Kautschuk Gesellschaft
-
Német Kaucsuk Egyesület
-
Német Kaucsuktechnológiai
setzung
verteilung
(DKG) Deutsches Institut für Kautschuktechnologie (DIK) die Entformkraft
Intézet -
eltávolítási erőszükséglet 30
OH-Gruppen
-
hidroxil csoportok
die Kleinchemikalien
-
kis mennyiségben használt vegyszerek
die Partikelgröße
-
részecske nagyság
die Recherche
-
kutatás
bizonylati rend
-
der Rechnungbeleg
bizonylati elv
-
das Belegprinzip
bizonylati fegyelem
-
die Belegdisziplin
gazdasági művelet
-
die Wirtschaftsoperation
nyilvántartás
-
das Register
pénzeszköz
-
das Geldmittel
készpénzforgalom
-
der Bargeldumsatz
hitelintézet
-
das Kreditinstitut
tárgyhó
-
der Berichtsmonat
főkönyvi könyvelés
-
die Hauptbuchhaltung
helytálló
-
stichhaltig
elrendelő személy
-
der Anordner
készletmozgás
-
die Bestandsveränderung
szigorú számadási kötelezettség
-
die strikte Rechenschaftspflicht
pénztárbizonylat
-
der Kassenbeleg
kiküldetési rendelvény
-
die Entsendungsverordnung
számlarend
-
die Rechnungspolitik
Magyarról németre
31
VIII. Irodalomjegyzék Gumiipari Kézikönyv I. Kötet Roh- und Hilfsstoffe in der Gummiindustrie Die Beständigkeit von Kunststoffen und Gummi http://www.umweltdatenbank.de/lexikon/rohstoff.htm http://www.linguee.de/deutsch-englisch/search?query=einzelstoffe http://de.wikipedia.org/wiki/Werkstoff http://www.okbi.hu/index.php/hu/reach
http://www.kszk.gov.hu/data/cms41886/Bizonylati_szabalyzat_081218.doc Számviteli szótár Grimm Kiadó Halász Előd Magyar- Német Nagyszótár Üzleti gazdaságtan I. Expert-Lexikon Bilanzierung – Ernst Hache, Heinz Sander
32
