MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2
Tüdőrák kockázata PVC előállításával foglalkozó munkások körében Tárgyszavak: PVC; por; porexpozíció; tüdőrák; foglalkozási betegség.
A vinil-klorid monomer (VCM) polimerizációjával előállított poli(vinilklorid) (PVC) az egyik leggyakrabban alkalmazott műanyag. Vizsgálták, hogy a gyártás folyamán felszabaduló PVC-por belélegzése és a tüdőrák előfordulási gyakoriságának növekedése összefüggésbe hozható-e. A vizsgálathoz kiválasztott üzemben az előállítást három folyamatra osztották: 1. zárt rendszerű VCM-termelés, korlátozott mértékű káros hatásokkal; 2. PVC-gyanta előállítása, PVC-por zsákolása; 3. PVC kompaundálása, amely magába foglalja a lágyítószerek és más adalékanyagok hozzáadását a polimerizált gyantához a fizikai tulajdonságok megváltoztatása céljából.
Vizsgálati alanyok és módszerek A tanulmányhoz 38 szövettanilag igazolt tüdőrákban szenvedő beteget és 224 daganatos kórtörténettel nem rendelkező kontroll vizsgálati alanyt választottak ki. A dohányzási szokásokat mindkét csoportban vizsgálták. A tüdőrák diagnózisáról szóló információkat a kórházi nyilvántartásokból gyűjtötték össze. Hisztológiai szempontból a rákos megbetegedéseket az alábbi kategóriákba sorolták: adenokarcinóma (rákos mirigydaganat) (n = 11); pikkelyes sejtes karcinóma (n = 15); kevert adeno- és pikkelyes sejtes karcinóma (n = 1); bronchoalveoláris (tüdőszövetre kiterjedő gócos tüdőgyulladásból származó) karcinóma (n = 1); kissejtkarcinóma (n = 4); nagysejtkarcinóma (n = 6). A kontrolleseteknél a kö-
vetkező betegségeket dokumentálták (vizsgálati alanyok száma): májzsugorodás (n = 8); krónikus bronchitis (n = 32); pneumoconiosis (a tüdő porbelégzéses betegsége) (n = 8); Raynaud szindróma (n = 53); acroosteolysis (végtagok csontszövet−oldódása) (n = 6); Dupuytren betegség (n = 2); a vér megbetegedései (n = 1); a fentiek közül néhány betegség együttes megjelenése (n = 16); eltérések a májfunkcióban önmagában (n = 98), ill. egy vagy több betegséggel összefüggésben. A statisztikai értékelés során a munkásokat az alábbi változók szerint kódolták: 0: vizsgálati alanyok, akiket a PVC-por hatása legkevésbé érinti; 1: kompaundáló munkások, akik soha nem zsákolnak; 2: PVC-zsákolók a munkavégzés ismeretlen időtartamával; 3: PVC-zsákolók a munkavégzés ismert időtartamával (a kezdeti és befejezési időpont is elérhető). A kompaundáló- és zsákolómunkások esetén a munkavégzés időtartamának középértéke alapján három alcsoportot állítottak fel: – soha nem érte hatás, – a hatás időtartama a mediánérték alatt, illetve – afölött helyezkedik el. Azoknál a zsákolómunkásoknál, akiknél a munkavégzés időtartama ismert, a következő paramétereket is kiértékelték: naptári év, életkor munkába lépéskor, munkába lépés időpontjától az utánkövetés végéig vagy a haláleset bekövetkezéséig eltelt évek száma. A dohányzási szokásokat a klinikai és/vagy egészségügyi felügyeleti nyilvántartások segítségével állapították meg. A statisztikai értékeléshez átlagot számítottak a dohányzók és azon egyének esetében, akik a dohányzást kevesebb, mint 15 éve hagyták abba. A kódolás a következő változók alapján történt: 0: egész életükben nem dohányoztak, illetve 15 éve vagy hosszabb ideje abbahagyták a dohányzást; 1: dohányzók, akik naponta tíz cigarettánál kevesebbet szívtak el; 2: dohányzók naponta 11−20 cigaretta elszívásával; 3: dohányzók, akik naponta 21 vagy több cigarettát elszívtak. A regressziós analízisben az átlagos cigarettafogyasztást, életkort, kumulatív VCM-értéket, és PVC-zsákolóként vagy kompaundálómunkásként eltöltött évek számát független változóként alkalmazták, függő változóként pedig 1-nek jelölték a megbetegedett, 0-nak a kontrolleseteket.
Vizsgálati eredmények és értékelésük Az 1. táblázat néhány általános jellemzőt mutat be a 38 megbetegedett és 224 kontrollesetről. 1. táblázat Cigaretta/nap (dohányzóknál), életkor a diagnózis felállításának és az alkalmazás kezdetének időpontjában, kumulatív VCM-hatás, PVC-kompaundálással és zsákolással eltöltött évek száma (a munkavégzés ismert időtartamával): átlag és standardtól való eltérés (SD) a beteg és kontrollesetekben, p-értékek Student-próba alapján Eset (n = 38)
Cigaretta/nap Életkor (év) Életkor az alkalmazás kezdetekor (év) Kumulatív VCM-expozíció (ppm×év) PVC-kompaundálás (év) PVC-zsákolás (év)
Kontroll (n = 224)
átlag
SD
átlag
SD
p-érték
22,6 60,5 34,6 1221 4,8 2,8
9,2 6,4 8,5 1492 6,8 4,1
16,7 62,1 29,5 1918 4,9 0,6
7,3 6,4 7,5 2289 7,3 2,3
0,001 0,259 0,001 0,071 0,983 0,001
A táblázat adatai alapján az alkalmazás megkezdésekor betöltött életkor, a PVC-zsákolóként eltöltött munkaidő és a dohányzók cigarettafogyasztása jelentősebb a megbetegedett, mint a kontrollesetekben. A kumulatív VCM-expozícióban, a PVC-kompaundálással eltöltött évek számában és az utánkövetés végének vagy az esetleges halálesetnek az évében nem találtak különbséget. A 2. táblázat az egyváltozós analízis eredményeit mutatja. A táblázat adatai szerint a dohányzzás gyakoribb volt a megbetegedett (95%), mint a kontrollesetekben (54%). A tüdőrák kockázata fokozódik a naponta elszívott cigaretták és a zsákolóként eltöltött évek számával. A naptári időszaktól függetlenül, amelyben a vizsgálati alanyok zsákolóként dolgoztak, mindkét csoportban egyenlően magas volt a tüdőrák esélyaránya (OR-érték). Ez az érték a zsákolók esetében növekszik, ha a munkavégzés megkezdésekor idősebb volt a dolgozó. A 3. táblázat adatai alapján a dohányzás nincs összefüggésben a zsákolóként ledolgozott évek számával.
2. táblázat Az esetek és kontrollok csoportosítása független változók alapján, az esélyarányok (OR), 95%-os pontosságú megbízhatósági intervallumok (CI) Eset
Kontroll
OR
CI
Dohányzási szokások Nemdohányzók 2 103 referenciaérték 1 37 1,39 0,02– 27,4 Dohányzók, 1−10 cigaretta 23 67 17,7 4,10–157,0 Dohányzók, 11−20 cigaretta 12 17 36,4 6,90–347,0 Dohányzók, ≥21 cigaretta Életkor utánkövetés befejezésekor vagy haláleset bekövetkezésekor 11 75 referenciaérték 45−57 év 17 68 1,71 0,69–4,32 58−65 év 10 81 0,84 0,30–2,33 66−82 év VCM kumulatív expozíciója 16 71 referenciaérték ≤392 ppm×év 13 74 0,78 0,32–1,87 393−1650 ppm×év 9 79 0,51 0,18–1,31 ≥1651 ppm×év PVC-por expozíciójának körülményei A következők közül egyik sem 8 87 referenciaérték PVC-kompaundálás 8 49 1,78 0,54–5,78 Zsákoló (ismeretlen időtartamig) 5 55 0,99 0,24–3,63 Zsákoló (ismert időtartamig) 17 33 5,60 2,03–16,3 PVC-kompaundálás 30 175 referenciaérték nem 4 23 1,10 0,24–3,28 ≤8,0 év 4 26 0,90 0,21–2,86 >8,0 év Zsákolás: munkavégzés időtartama nem 21 191 referenciaérték <3,6 év 6 19 2,87 0,84–8,56 11 14 7,15 2,55–19,3 ≥3,6 év Zsákolás: naptári év a munkavégzés megkezdésekor nem 21 191 referenciaérték 1967 előtt 10 19 4,79 1,73–12,5 1967 óta 7 14 4,55 1,38–13,6 Zsákolás: életkor a munkavégzés megkezdésekor nem 21 191 referenciaérték 33 éves korig 6 20 2,73 0,80–8,07 33 éves kor felett 11 13 7,70 2,72–21,1 Zsákolás: eltelt idő a munkavégzés kezdetétől az utánkövetés befejezéséig vagy haláleset bekövetkezéséig nem 21 191 referenciaérték >20 év (régebbi expozíció) 12 29 3,76 1,51–8,99 5 4 11,4 2,21–60,7 ≤20 év (expozíció a közelmúltban)
3. táblázat Dohányzási szokások megoszlása a zsákolóként ledolgozott évek száma szerint (a munkavégzés időtartama ismert)
Dohányzási szokások Nemdohányzók Dohányzók 1−10 cigaretta/nap Dohányzók 11−20 cigaretta/nap Dohányzók ≥21 cigaretta/nap
Zsákolók száma 91 32 69 20
Expozíció időtartama zsákolóként >3,6 év ≤3,6 év 8 4 8 5
6 2 13 4
A regressziós analízis szerint az elszívott cigaretták és a zsákolóként eltöltött évek száma jelentősen befolyásolja a tüdőrák kockázatát. A PVC-kompaundálással eltöltött évek száma, a kumulatív VCM-expozíció és az életkor esetében nem állapítható meg ez az összefüggés. Állandó értéknek tekintve a dohányzás és életkor hatását, a tanulmány vizsgálati eredményei alapján a tüdőrák kockázatának 20%-os fokozódását tapasztalták a PVC-zsákolóként ledolgozott minden egyes újabb év esetén. A munkavégzés 3,5 évnél hosszabb időtartama több, mint kétszeresre növeli a megbetegedés kockázatát. A 5 µm-nél kisebb PVC-porrészecskék évekig a tüdő kötőszövetében maradhatnak, és a lerakódott vinil-klorid monomer fokozatos felszabadításával a hámsejtek daganatos megbetegedését okozhatják. Ezek a porrészecskék a mutált sejtek szétterjedését indukálják, és a mutációk számának növekedésével a sejtek rosszindulatú átalakulását eredményezik. Összeállította: Molnár Kinga Mastrangelo, G.; Fedeli, U. stb.: Lung cancer risk in workers exposed to poly(vinyl chloride) dust: a nested case-referent study. = Occupational and Environmental Medicine, 60. k. 6. sz. 2003. p. 423−428. Mundt, K. A.; Dell, L D. stb.: Historical cohort study of 10109 men in the North American vinyl chloride industry, 1942–72: update of cancer mortality to 31 December 1995. = Occupational and Environmental Medicine, 57. k. 11. sz. 2000. p. 774– 781. Ward, E.; Boffetta, P. stb.: Update of the follow-up of mortality and cancer incidence among European workers employes in the vinyl chloride industry. = Epidemiology, 12. k. 7. sz. 2001. p. 710–718.
