TDK-dolgozat
Kiss Gergely Gazdálkodás és menedzsment BA képzés
2010
1
A trianoni békeszerződés gazdasági következményei Magyarországon
The Economic consequences of the Trianon Peace Treaty in Hungary
Kézirat lezárása: 2010. november 15. 2
Rezümé Kiss Gergely I. évfolyam Gazdálkodás és menedzsment szak Miskolci Egyetem Konzulens: Papp Adrienn egyetemi tanársegéd Cím: A trianoni békeszerződés gazdasági következményei Magyarországon Angolul cím: The Economic consequences of the Trianon Peace Treaty in Hungary Dolgozatom a trianoni békeszerződés gazdasági következményeivel foglalkozik. A tárgyalások, ahol képviselőink csak protokolláris szerepet töltöttek be, Magyarország számára nem tartogatottak mást, mint szigorú határozatokat, vasfegyelemmel meghúzott határokat. A hazánkat sújtó negatív döntések a mai társadalmi, gazdasági életünkre is hatással vannak. Ezért szeretném bemutatni a kor gazdasági viszonyait egyes gazdaságtörténészek szemszögéből, mindezt kiegészítve a saját vizsgálataimmal is. A terület elvonások, a hadsereg korlátozása, a pénzügyi követelések mind súlyosabb terhet raktak nemzetünk vállára. A megállapodásban a területi elcsatolások mérték gazdaságunkra a legnagyobb, csapást, hiszen gyáraink, városaink és infrastruktúránk jelentős része külföldre került. A magyar gazdaság ellehetetlenült. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával megszűnt az egységes piac is, amelyhez súlyos inflációs válság is társult. Dolgozatom szerves részét fogja képezni a gazdasági következmények elemzése. Például a közlekedés válsága, a fejlődésképtelen határ menti városok helyzete, a nyersanyag és az egyes iparágak helyzete, különös tekintettel az élelmiszer-, a kézmű- és a nehéziparra. Ezen összehasonlító vizsgálatok mellett a különböző gazdaságpolitikai kérdések és irányzatok bemutatásával is szeretném színesíteni a munkámat. Kutatásom lezárásaként nagy hangsúlyt fektetek a gazdasági nehézségek megoldását célzó javaslatokra, illetve azokra az alkalmazkodási folyamatokra, amelyek segítették országunk talpra állását.
3
I. AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA
1.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia helyzetképe Az Osztrák Magyar Monarchia az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság 1867-es államszövetsége révén jött létre Európa közepén. A kiegyezéshez vezető út hosszadalmas volt. Közvetlen előzményekként említhetjük, hogy az osztrákokat államcsőd fenyeget és 1866-ban a porosz-osztrák háborúban súlyos katonai vereséget szenvedtek el. A magyar passzív ellenállástól való félelem további nehézséget okozott nyugati szomszédunkat. is. Továbbá jelentkezni látszott az a szláv veszély is, amelyet Herder német filozófus is jelzett már. 1865-ban Ferenc József osztrák császár megszűntette a provizóriumot, ami a katonai diktatúra felszámolását jelentette. Elkezdődtek azok a tárgyalások, amelyek a közös egyességről szóltak, hogy létrejöhessen egy olyan kölcsönösen megfelelő álláspont, hogy a két ország „egyesülni” tudjon. 1865 év vége felé megrekedtek a tárgyalások, az osztrák vereség miatt. 1867 januárjától a tárgyalások folyatódtak és már februártól
gróf
Andrássy
Gyulát
nevezte
ki
Ferenc
József
Magyarország
miniszterelnökének. Megalakult 1867. februárjában a magyar országgyűlés, amely elfogadta a kiegyezési törvényt. I. Ferenc József osztrák császár lett Magyarország király 1867. március 20-tól. Ő szentesítette a kiegyezési törvényt 1867. július 27-én, így született meg az alkotmányos monarchia. A kiegyezési törvénybe rögzítették, hogy a miniszterelnököt a király nevezi ki. Magyarország önállóságot kapott minden téren, kivéve a közös külügy, hadügy és ezek fedezésére létrehozott pénzügyi kérdésekben. Az újonc megajánlási jogot az országgyűlés gyakorolta. A hadsereg parancsnoka a király lett. Megalapítottak ellenőrző bizottságokat, amely 60-60 főből álltak. Bécsben és Budán székeltek, hogy így tudják ellenőrzésük alatt tartani a megszületett közös minisztériumokat. A közös uralkodó jogait lerögzítették: a király hívhatta össze a parlamentet, joga volt a törvényeket előszentesíteni.
4
A közös kiadásokról megállapodtak, hogy Magyarországnak 30%-át kell teljesíteni, míg Ausztriának 70%-ot. A gazdasági kiegyezés keretében vezettek be közös súly- és mértékrendszert, közös fizetőeszköz lett a korona. Szinkronizálták a posta- és távírda ügyét. Kereskedelmi és vámszerződéseket kötött a két fél egymással, hogy így is szorgalmazzák a gazdasági fejlődést. Ezeket, a szerződéseket tízévente megújították. Kialakításra került egy egységes piac, ami lehetővé tette a munkaerő és a tőkeáramlás szabaddá vált. Közös címert is alkotott a királyi udvar, amely a mellékletben tekinthető meg. A kiegyezést az adott körülmények közötti reális kompromisszumnak tekinthetjük. A belpolitikában nyugalmat, a gazdaságban fejlődést jelentett. Az osztrák-magyar kiegyezés után megtörtént a magyar-horvát kiegyezés is. Így rendeződhettek a nemzetiségi kérdések. A kiegyezés után még Magyarország gazdasága feudális volt. A tőkés termelés kezdetleges volt, míg Európában szabad versenyes kapitalizmus volt. 1867-től kibontakozásnak indult a kapitalizmus, megjelent a polgárság és a munkás osztály. A fejlődésnek gátat szabott, hogy fejletlen volt a bank- és hitelrendszer, tőkehiány lépett fel. Féltek az emberek, hogy az ország a külföldi tőke gyarmatává fog válni. 1867 után a fejlődés Magyarországon külföldi tőkével valósult meg.
1.2. A kiegyezés utáni gazdaság
1.2.1. A magyar mezőgazdaság a XIX. században Megjelentek a mezőgazdasági gépek: cséplő-, arató- és vetőgépek. Bérmunkásokat kezdtek foglalkoztatni. Az extenzív földművelés helyett az intenzív gazdálkodást vezették be. Az állatoknál fajtaváltás történt: új állatokat tenyésztenek, áttértek az istállózó állattartásara. Vetésforgó jelent meg. Ipari kapásnövényeket termesztettek az emberek, például: kukoricát és burgonyát. Nőtt a termőföld területe: mocsár lecsapolási munkálatok valósulnak meg a kubikusok segítségével.
5
Művelési ágak területének változása1 1. számú táblázat Művelési ág Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Nádas Terméketlen Összterület Forrás: Száray [2007]
1895 42,8 1,3 10,2 1,0 13,0 26,6 0,3 4,8 20,9
1913 45,5 1,3 9,2 1,1 11,8 25,8 0,2 5,1 22,3
A táblázatból kiderül, hogy megnőtt a szántó területek nagysága, csökkent a legelők befogadási képessége. Az összterület 1,4 millió hold földdel gyarapodott. Ennek köszönhetően Európa legnagyobb gátrendszere jött létre Magyarországon. A tőkés termelés a nagybirtokokon és a gazdag paraszti birtokokon jelent meg. Javult a hitelellátás. Bővült a búzatermelés exportja.
A búza kivitelének alakulása 2. számú táblázat
Év 1887-1891 1892-1896 1897-1901 1902-1906 1907-1911 Forrás: Száray [2007]
Összesen (Bázis=1882)
Ausztriába exportált
127,4 105,5 78,6 97,7 79,5
73,9 81,8 98,0 98,2 99,3
További országokba exportált 26,1 8,2 2,0 1,8 0,7
A táblázatból kiderül, hogy 1882 bázisévhez képest csökkenés figyelhető meg a termelésben, viszont ez a csökkenő tendencia nem jelenik meg a búzatermelés 1
A táblázat adatai millió hold értékben értendők
6
kivitelében. Csökkenő tendenciát mutat a táblázat utolsó oszlopa. A magyar mezőgazdászok kevesebb búzát értékesítettek külföldre. A táblázathoz a forrás készítője mértékegységet nem párosított, de véleményem szerint mázsa a legoptimálisabb mértékegység. A hetvenes években a világválság és az amerikai búza megjelenése gyengítette az értékesítést. Magyarországot védte a birodalom védvámja: hiszen az osztrákok felvásárolták termékeinket. A belterjes mezőgazdaság terjedt el, így fejlődött a zöldség és a gyümölcstermesztés.
1.2.2. Az ipar helyzete a kiegyezés korában Nem fejlődött olyan mértékben, mint a mezőgazdaság, de modernizálódtak a mezőgazdasághoz kapcsolódó iparágak, például élelmiszer- és malomipar. A gőzgép Magyarországon is tért hódított, ami a széntermelés ugrásszerű fejlődéséhez vezetett. Sorra nyíltak a bányák a Mecsek, Nógrád, Dorog, Tatabánya, a Borsodi- és a Petrozsényi-medence, valamint a Krassó- és a Szörényi érchegység térségében. Adókedvezményekkel akarta a magyar kormány szorgalmazni, hogy még többen használják az ipari forradalom legújabb vívmányait. A fellendülést a külföldi tőkének köszönhettük, amely francia és osztrák eredettel bírt. A gyáripar is bővült, növekedett a gazdaságban betöltött szerepe. Ekkor jött létre a Ganz-gyár és az Első Magyar Gazdasági Gépgyár is. Új iparágak alakultak ki (vegyipar, elektromos ipar, gépipar) és a feldolgozóipar is növekedni kezdett, így Magyarországra helyeződött a Monarchián belül a termelési súlypont. Fejlődni kezdett a nehézipar is, mivel az osztrák ipar fejletlen volt és a nagybirtokosok érdekeltekké váltak.
7
1.2.3. A közlekedés helyzete a XIX. században Már a reformkorban elkezdődött a közlekedés fejlődése az 1830-as dunai gőzhajózás által, ami többek között Széchenyi István érdeme. A vasút fejlődése gyorsulásnak indult: mivel egyértelművé vált, hogy Magyarországot csak a vasút tudja bekapcsolni a világkereskedelembe.
A
fejlődést
elősegítette,
hogy
a
hazai
és
külföldi
nagybirtokosoknak felismerték ezt a tényt, illetve a kamatbiztosítási törvény is elősegítette az építkezést, amely kimondta, hogy a magántőkén épített vasútvonalak árát az állam a saját kárára is, vissza kell fizetnie a tulajdonosnak. Ezért is vált biztos üzletté a vasútépítés. Ekkor alakult meg a Magyar Államvasutak (MÁV) több kisebb, regionális vasút társaság összevonásával. A fejlődés következménye képen alakult ki az egységes piac, felgyorsult az áruforgalom, csomópontok és ipari központok jöttek létre.
1.2.4. A magyar bankrendszer és a hitelszervezet fejlődése A reformkorban jöttek létre az első hazai pénzintézetek: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Pesti Hazai Első Takarékpénztár. Ezen bankok mellett számos nagybank jött létre külföldi tőke közreműködésével, mint például a Magyar Földhitelintézet és a Magyar Általános Hitelbank. A nagybankok tulajdont szereztek az iparban is. A külföldi tőke beáramlása segítette elő a magyar tőke folyamatos növekedését. A táblázat adatsorából kitűnik, hogy a gépiparágba és a nehéziparba fektettek be legtöbb tőkét az osztrák emberek.
8
A külföldi tőke a magyarországi ipari részvénytársságokban az I. világháború előtt2 3. számú táblázat Iparág Vas- és fémipar Gépipar Kő-, agyag- és üvegipar Fa- és csontipar Bőripar Fonó-szövőipar Ruházati ipar Papíripar Élelmiszeripar Vegyipar Építőipar Sokszorosítóipar Forrás: Honvári [2003]
Ausztria 32 37 8 8 5 21 3 4 50 29 1 1
A hitelrendszer fejlődése (1890-1913) 4. számú táblázat Megnevezés A hitelintézetek száma Magyarországon A hitelintézetek tőkeállománya (millió koronában) Egy főre jutó hitelintézeti tőke Magyarországon (koronában) Forrás: Száray [2007]
1890 1 243 2 624 172
1900 6 928 5 666 337
1913 9 767 14 407 769
A táblázatból kiderül, hogy a hitelintézetek száma 23 év alatt körülbelül hetedére redukálódtak. Ezzel párhuzamosan nőtt a tőke állomány száma is. Megfigyelhető, hogy a tőkenövekedés következtében nőtt az egy főre jutó hitelintézeti tőke nagysága is. A kiegyezést követően egy fajta béke időszak köszöntött a monarchiára. A gazdasági fellendülés és a technikai fejlődés eredménye képen változott a társadalom struktúrája. A lakosság létszáma robbanásszerűen megnőtt. A XIX. század közepén 13 millió fő, 1869-ben 15,5 millió fő és 1910-ben 21 millió fő lakott Magyarországon. Ez a 30-35 %os lakosság növekedése a jobb életkörülmények és a javuló higiéniás viszonyoknak is köszönhető. A megjelenő tőkés társadalmi csoportok: a munkásság és a polgárság „átszervezték” a magyar társadalmat. A torlódott társadalomban hosszú időn keresztül együtt éltek a feudális és a tőkés társadalom csoportok. 2
A táblázat adatai millió koronaértékben vannak feltüntetve
9
Magyarország népessége az I. világháború előtt3 5. számú táblázat
A népesség száma
Év 1890 1900 1910
15 261,8 16 838,2 18 264,5
Az előző népszámlálás %-ában 110,3 110,3 108,5
Tényleges szaporulat 1 427,9 1 576,4 1 426,3
Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02185/html/171.html (Letöltve: 2010. október 27-én) A táblázatból kiderül, hogy Magyarországon a századfordulón több mint 15 millió lakossal rendelkezett, ami tíz év alatt még három millió fővel gyarapodott. A nagybirtokosok mágnásokká váltak, akik modernizált birtokaikkal irányították a gazdaságot. A nagypolgárság tartották kezükbe a gazdaság csomópontjait: gyárak, bankok tulajdonosai voltak. A középnemesek és a dzsentrik,, hivatalok dolgozói lettek. Az úri középosztály tagjai érettségivel és néhány fős cselédség mellett élt. A kispolgárság a nagy vállalatok alkalmazottai voltak. A parasztság a megerősödő mezőgazdaságban dolgozott
különféle
csoporttagolódás
szerint
(gazdagparaszt,
középparaszt,
szegényparaszt és agrár-proletár). A munkásság erősödése az iparágak fejlődésével együtt jöhetett létre. A gyárakban, üzemekben dolgozó emberek által létre hozott Budapesti Munkásegylet, majd a Magyarországi Általános Munkáspárt, átalakulásával a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szorgalmazta a választójogot és a parlamenti képviseletet. A népesség növekedés során elvándorlásra is került sor, amely a vidéki falukból való beköltözést is jelentette a városokba, illetve külföldre, az Amerikai Egyesült Államokba való átköltözés is alternatívaként szerepelt. A társadalmi változásokban fontos szerepet játszottak a nemzetiségi kérdések. A nemzetiségi politika egyik fő állomása az 1879-es és az 1907-es nemzetiségiek elleni törvények, amelyek célja az asszimilálás volt, nehogy Magyarországon a magyarok ne kisebbségbe kerüljenek.
3
A táblázat adatai 1000 fő értékben szerepelnek
10
Magyarország nemzetiségi megoszlása4 6. számú táblázat Nemzetiség Magyar Német Szlovák Román Ruszin Horvát Szerb Egyéb Összesen
1850 4 812 000 1 349 000 1 739 000 2 240 000 446 000 629 000 378 000 11 593 000
1910 9 944 000 1 903 000 1 946 000 2 948 000 464 000 198 000 545 000 313 000 18 261 000
Forrás: Száray [2007] A táblázat tartalmából kiderül, hogy 60 év alatt több mint felével növekedett Magyarország lakossága. Nőtt a magyar lakosok száma, de csökkent az egyéb nemzetiséglakosok5 száma.
4 5
A táblázat adatai főben értendőek. Az eredményekben Horvátország lakosságát nem tartalmazzák Olyan nemzetiségűek, akik itt telepedtek le különféle okok miatt. Például franciák, olaszok, görögök
11
II. AZ I. VILÁGHÁBORÚ
2.1. Az I. világháború főbb eseménysorozatai 1871-1914-re tehető a boldog béke időszaka, amikor az 5 nagyhatalom tartotta kezében a világpolitikát. Ők gondoskodtak a hatalmi egyensúlyról, a gazdasági fejlődés és a II. ipari forradalom vívmányainak tovább fejlesztéséről. Közben egyre nagyobb feszültség keletkezett a nemzetiségi politika miatt, amelyeket már békés úton nem lehetett megoldani. Szövetségi, katonai tömbök jöttek létre. Így minden félreértés, konfliktus nemzetközi problémává vált. Ekkor történt, hogy 1914. június 28-án Szarajevóban Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét meggyilkolták és ezzel kezdetét vette az I. világháború. A háború kitöréséhez vezető jelek a következők voltak: a Balkánon kialakult helyzet, a marokkói válság, az olasz-török háború, a gyarmati igények megjelenése és az eltérő gazdasági fejlettség a nagyhatalmak között eredményezte egy világméretű háborút. Az antant hatalmakat erősítette az Osztrák-Magyar Monarchia is. 1878-ban Bosznia-Hercegovinát okkupálta a Monarchia, majd 1908-ban be is kebelezte. Szerbia által provokálásnak vélt OMM jegyzék indította el a valóságban az első világháborút.
2.2. Az Osztrák-Magyar Monarchia szerepvállalása a háborúban A századfordulón új szakaszba ért a polgári gazdasági-társadalmi rendszer, ahol az egyenlőtlen fejlődés miatt is felborult a korábban kialakult nagyhatalmi viszony. A Monarchia hadicéljai és haditervei között a területi növekedés nem vagy legfeljebb elhanyagolható stratégiai módosítás formájában szerepelt. A Balkánon való befolyás birtoklása volt az igazi cél. A Monarchia hadereje két mozgósítással érte el célját: a Btervben résztvevő haderő a balkáni akcióról szólt, míg a másik, az R-terv az oroszok ellen vonult. Nem várt fordulatként az oroszok gyorsan mozgósították hadseregeiket, amivel a Monarchia nem számolt, így Galícia irányába vezényeltük seregeinket. 1914. augusztus 12-én megkezdődött a Szerbia elleni hadművelet, de az oroszok betörése Galíciában sok haderőt vont el, így a balkáni sikert többszöri nekifutás ellenére elmaradt. Belgrád elesése után még mindig tartották magukat a szerb ellentámadásban résztvevők, így egyfajta
12
megmerevedés alakult ki. Nagy veszteségek árán az oroszokat meg tudtuk állítani. 1915. márciusában Premysl is elesett, ahol 120 ezer fő került orosz hadifogságban.
Forrás: http://crowland.uw.hu/images/csata/caporetto.html (Letöltve: 2010. november 2án) 1. ábra Az I. világháború elején kialakult katonai tömbök 1914-ben Törökország belépett a háborúba a központi hatalmakhoz. Románia és Olaszország semleges maradt. 1915-ben a Monarchia új stratégiát vetett be. Bulgária és Olaszország belépett a háborúba. Olaszország hadat üzent a Monarchiának, megnyílt az olasz front, ahol több tucatnyi magyar hadosztály esett le. A Monarchia vezetésére egyre nagyobb német befolyás uralkodott. 1916-ban meghalt Ferenc József. Utódja IV. Károly lett, aki nem törekedett a békekompromisszumra. Változás állt be a keleti fronton: Oroszország kilépett a háborúból. Az Amerikai Egyesült Államok és Görögország belépett az antant hatalmak oldalán a háborúba. Megvalósult a korlátlan tengeralattjáró háború. 1918-ban aláírták a Breszt-Litovszki békét, amely a bolsevik Oroszország végleges kilépését jelentette az I. világháborúból.
13
1918-ban az antant túlerejét felismerve a Központi hatalmak fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeményeztek. Magyarországon a háború kezdete után elfogadták a kivételes törvényeket és az üzemeket militarizálták, így átmenetileg biztosítottnak látszott a gazdaság zavartalan működése. Az elhúzódó háború nagyon sok emberáldozattal járt. Nem volt, aki termeljen, gazdálkodjon. Visszaesett az ipari termelés, az ellátás színvonala csökkent. Közben a hadimilliomosok száma növekedni kezdett. Az infláció és az áruhiány szinte minden embert sújtott. 1916ban a válság idején megalakult a Károlyi párt. Tisza István lemondatása valósult meg, mert nem akarta teljesíteni azokat az utasítások, amelyek a választójog reformálásáról szóltak. Kiéleződött egy nemzetiségi helyzet is, amelyet az antant is támogatott, hogy még nagyobb feszültség kerekedjen. A Monarchián belüli nemzetiségi kérdéseket az antant hatalmak a Monarchia feldarabolásával kívánták megoldani. A kitört forradalmak, a tehetetlen intézkedések sora és a proletárdiktatúra vezetett a vereség eléréséhez és Magyarország feldarabolásához.
2.3. Magyarország hadigazdasága az I. világháború idején A háborúk évezredek óta változtatják meg világ országainak vonalát, ezzel emberek életét, gazdaságok működését borítja fel az ember. A háborúk rengeteg költséggel járnak. Nem volt másként az I. világháború gazdasági összetétele. Olyan intézkedések születtek, amelyek a kialakult helyzetnek, a legoptimálisabbnak tűnt, illetve valamilyen érdekszférának. A Monarchia költségvetése is átalakult, a háború során a hadigazdálkodásra helyeződött a hangsúly. Az állam feladatai kibővültek: az eddig kötelességein kívül (egészségügy, oktatás) még gondoskodnia kellett megfelelő védelemről is. A védelmi kiadások ezt fedezték, amely a nemzeti jövedelem 4%-ára tehető. Ezek fedezésére megszorításokat, korlátozásokat vezettek be. A tőkeforrások mellett jelentős súlyt fordítottak az emberiek által képviselt erőre, így mozgósítást is elrendeltek. 1914. július 29-én bezárták a pesti értéktőzsdét, amelyet csak három napra terveztek, de 1916. március 14-ig zárva maradt. Mivel a hivatalos árjegyzést megszűntették, és a magánforgalmat betiltották. Fizetési moratóriumot hirdettek meg 1914. augusztus 1-jével. Ezzel a rendelkezéssel kéthetes
14
várakozási időt engedélyeztek. A fizetési felfüggesztést a háború során ötször hosszabbították meg, majd 1915. július 28-tól fokozatosan megszüntették. Ezen intézkedések
mellett
tőkebeszerzéséről
is.
a
kormányoknak
A
forráshiány
megoldást
enyhítésére
kellett
Bankóprést
találniuk hoztak
további létre
és
hadikötvényeket bocsátottak ki, amelyek hadikölcsön funkciót láttak el. Számuk a Monarchia területén összesen 35 milliárd korona volt, Magyarországon 18 milliárd korona. Az élelmiszerellátottság is nagy gondokkal küzdött: 1915-ben hatósági ármaximalizálás történt, megalakult a Haditermény Rt. Zár alá kerültek különféle termények is, de a kívánt eredményt nem hozta meg ez az intézkedéssor. 1916-ban jegyrendszert vezetek be, amely szerint januárban lisztet és kenyeret, novemberben zsír és decemberben cukrot vásárolhattak az emberek a kiosztott jegyek által. További korlátozásokra még került sor 1917-1918 folyamán is, ekkor valósult meg a fejadagok elrendelése. A gyáriparban más helyzet uralkodott: ármaximalizálásra nem került sor, hatalmas méretű hadimegrendelések működtetek a militarizált üzemeket, gyárakat. Nagy nehézséget okozott az anyaggazdálkodás is. Ezen akadályok felszámolására
bizottságok
érdekképviseletek
közötti
anyagközpontok,
amelyek
jöttek
létre,
harmóniát
mely
akarta
az
adott
megteremteni,
részvénytársaságokként
működtek.
minisztériumok így
jöttek
1916.
és létre
februárjától
bevezették az ipari készletgazdálkodást, így februárban a fémek, márciusban a bőr, gumi és rézgálic, májusban a gyapjú, augusztusban pedig a nyerspamut bejelentési kötelezettségét
és
zárolását
rendelték
el.
A
háború
végére
a
végrehajtott
szükségintézkedések ellenére a termelés visszaesése és az infláció lassú növekedése jelentkezett.
15
Forrás: Dr. Teleszky [1927] 2. ábra Az állami üzemek eredményei a háború évei alatt Az ábrán jól látható az a növekvő tendencia, amit az ország hadianyag előállításra költött, hiszen más termékek gyártására nem volt lehetőség. A forrás hiányosságot mutat: nem dönthető el, hogy milyen eredményt kíván bemutatni. Véleményem szerint üzemi eredményről beszélhetünk, amiből az árbevételek vezethetők le.
16
III. A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS
3.1. Az I. világháborút lezáró béke Az I. világháborút győztesként befejező Szövetséges és Társult Hatalmak képviselő 1919. január 18-án ültek össze Versailles-ban, hogy győzelmüknek kedvező megállapodást hozzanak. A legyőzött államok nem vehettek részt az úgynevezett „béketárgyalásokon”. Többféle érdeket képviseltek az egyes nagyhatalmak. Az antanthatalmak a háború alatt társult kisebb országokat különböző ígéretekkel csábították a háborúlépésbe, ami most gondot okozott. Például Szerbiának ígérték Bosznia-Hercegovinát, Szlovéniát és Horvátországot, Dalmácia egy részét, Fiumét, Bánátot, Bácskát. A románok ígéretként kapták, hogy Bukovinát, Dubrudzsát, Besszarábiát, Erdélyt, a Tiszántúlt Szegeddel együtt Debrecenig kaparinthatják meg. Az új államként létrejött Csehszlovákia fejtörést okozott az antant hatalmaknak, hiszen még pontosan területét sem tudták meghatározni. A tárgyalásokat angol részről Lloyd George, francia részről Clemenceau az olaszokat Vittorio Emanuele Orlando miniszterelnök és az Amerikai Egyesült Államokat képviselte Wilson elnök látta el. A határhúzások során éles ellentét keletkezett Anglia, Franciaország és Olaszország között. Az új magyar határ kialakításánál a különböző, néha egymásnak ellentmondó elvek keveredtek: az etnikai elv használhatatlansága után a történelmi jogot, a gazdasági, biztonsági vagy a jól védhető határ elvét érvényesítették. Olaszország a kompromisszumos elv bevezetését is szorgalmazta. Továbbá a „jogi elv” is megkeserítette a döntés hozatalt, mivel ez a döntéscsokor a háború alatt tett antant ígéreteket tartalmazta. A békediktátumok területi elvonásokat, hadsereg korlátozást és pénzügyi büntetést tartalmaztak. A Német Császárság területét felosztották a Versailles-i békeszerződés értelmében: Franciaország kapta meg Lotaringiát; Lengyelország Nyugat-Poroszországot, Felső-Sziléziát és Pomerániát; a Szudéta-vidék, Danzig szabad királyi város és Schleswig-Holstein Dánia területét gyarapította; a Saar-vidék és a Rajna bal partja nemzetközi felügyeletnek lett alárendelve 15 évre. A Rajna jobb partját demilitarizálták. Jóvátételi díj fizetésére kötelezték Németországot, melynek összege 270 millió márka
17
volt. A német hadsereg létszámát 100 ezer főben maximalizálták, betiltották a sorozásokat és fegyverkorlátozásokat lépettek hatályba. Az Osztrák-Magyar Monarchiát a következő módon büntették a trianoni békeszerződés lapaján: területi változások miatt a 30 milliós birodalomból lett egy 6 millió lélekszámmal bíró ország: Ausztria. A tartományok önálló államok váltak: A Balkánon létre jött Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina. Olaszországhoz került: DélTirol, Karintia, Isztria. Csehszlovákia területét képezte Morvaország és Alsó-Ausztria. Lengyelországhoz Galícia került. A románokhoz Bukovina és a Tiszántúl egy része került. Jóvátételt kellett fizetnie Magyarországnak is. Eredetileg 200 millió arany koronát kellett 30 év alatt kifizetni, majd 189 millió arany koronára mérsékelték a jóvátételt. Problémát okozott a pontos összeg megállapítása, mivel a háború során 1918. november 11-én az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott és nem volt tisztázott, hogy ki mekkora arányban fizesse ki a hadisarcot a győztes államoknak. Végül a magyar kormány 30 millió koronát fizetett ki. A magyar hadsereg létszámát maximalizálták 35 ezer főben, ami csak rendfenntartáshoz volt elegendő. Megtiltották a fegyver- és hadianyagimportot, lőszert, fegyvert csak egyetlen, a győztesek delegáltja révén ellenőrzött állami hadianyaggyárban lehetett előállítani. A Dunai Flottillát és a légierőt le kellett szerelni. Igaz a légiflottánkból már alig maradt valami, hiszen a román megszállás alatt eltűnt 626 repülőgép és 416 repülőgépmotor. A megmaradt 69 db repülőgépet és sárkányt, valamint 50 db repülőgépmotort 1921-ben a Népszövetség légyügyi bizottsága jelenlétében kellett megsemmisíteni. Megtiltották az Anschlusst. Törökországgal az antant hatalmak Sèvres-i békeszerződést kötötték, így területinek ¾-ét vesztette el. A tengerszorosok nemzetközi felügyelet alá kerültek. Bulgáriát is: területi veszteségek érték. A Sèvres-i békeszerződést 1924-ben felváltotta a Lausanne-i békediktátum. A béketárgyalások során új államok jöttek létre: Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia Oroszországból; Lengyelország, Csehország, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság Montenegróval és Albániával bővült ki, így jött létre Jugoszlávia. Az új államok létre jöttének okai között sorolhatjuk az elszigetelődést a kommunista Oroszországtól és a németek elzárását.
18
A békerendszer hibáiként tudom kiemelni, hogy a veszteseket megalázták, revans lehetőséget kínáltak a vesztes országoknak és 1919-ben nagyhatalmi alapon húzták meg az új államhatárokat. Kisebbségi problémák keletkeztek, melyeket a kisebbségvédelmi szerződésekkel a nagyhatalmak hoztak a kisebbségben élő emberek védelmében, hogy így biztosítsák a szabad nyelvhasználatot és az anyanyelvi oktatást. Ezen intézkedések csak papíron valósultak meg. A békerendszer hibájaként még felvethető, hogy kiélezte a győztesek közötti versenyt például Japán és az Amerikai Egyesült Államok között. A nagyhatalmak elősegítették a nagy elszigeteléssel Oroszország és Németország egymásra találását. 1920. június 4-én írták alá a trianoni békét magyar részről Bénárd Ágoston és Drasche Lázár Alfréd, a Simonyi-Semadam Sándor kormányának megbízottjai és így, megpecsételve
a
történelmi
Magyarország
sorsát.
Országunk
területének
72,
lakosságának 62 százalékét veszette el. 1920. november 15-én a magyar országgyűlés törvényerőre emelte az 1921. évi XXXIII. törvénnyel. Az elfogadás oka, hogy Magyarország ne szigetelődjön el a nemzetközi politikából. A Trianon utáni kormányok programjaiban megtalálható a revíziós politika. A tejes megvalósítás mellett állók az összes elvett terület visszaszerzését akarták, míg a részleges revizionisták csak a magyar lakta területeket követelték vissza. A Rothermere-kampány során Rothermere lord kísérletet tett Magyarországnak helyzetének bemutatására. E szerint, ha a győztes hatalmak kerültek volna Magyarország feldarabolt helyére meddig hagyták volna szó és harc nélkül? A Rubicon című folyóirat 1997/1. számának 35-36. oldalain található (Zinner Judit fordítása) cikkében részletezi azon helyzetet, ami a XX. század elején Kelet-Európát jellemezte.
19
3.2.1. A trianoni békeszerződés által megváltozott magyar gazdaság A trianoni békeszerződés mélyen érintette az I. világháború vesztes országait, de főként Magyarországot. A felbomlott Osztrák-Magyar Monarchia után létre jött Magyarország állt szemben a győztes hatalmakkal. Magyarország lakossága megváltozott. Magyarország terület és lakosság vesztése 7. számú táblázat
Terület Csehszlovákiához Romániához SHS államokhoz Ausztriához Fiume Összes elvesztett terület Trianoni Magyarország Történeti Magyarország
Terület km2ben 63 004 102 181 21 031 4 026 21 190 263 92 607 282 870
Népesség (fő) 3 567 575 5 236 305 1 519 013 292 588 49 806 10 665 287 7 599 246 18 264 533
Népsűrűség km2-enként 56,6 51,2 72,2 72,7 2 371,7 56,1 82,1 64,6
Forrás: Honvári [2003] A háborús szükségintézkedéseket Magyarországon 1924-ben számolták fel. Szabályozás alá kerültek a bérek és az árak. Központilag osztották szét a szűkösen rendelkezésekre álló erőforrásokat. A Monarchia megszűnésével az egységes piacot is eltűnt. A magyar kormányok protekcionista politikával próbálták védeni belső piacunkat. Tilalom alá került az áru- és a tőkemozgatást. Nyersanyaglelőhelyeink száma lecsökkent, hiszen a területvesztésben a szomszédos országokhoz kerültek. Exportálás által jutott az ország nyersanyagokhoz. Főleg petróleumot vásárolt az ország világítási célra, de más termékek is népszerűek voltak. Nagybánya, Körmöcbánya és Selmecbánya elcsatolásával megszűnt az arany, az ezüst, a réz, a horgany, az antimon és a mangán bányászata. Körülbelül 70%os csökkenés figyelhető meg a vasérctermelésben. Továbbá a megmaradt bányáinkba termelt ércek nem a legjobb minőséggel bírtak. Rudabányán termelt gyenge minőségű vasércet Csehországba szállították és ott jobb minőségű nyersanyaggal vegyítve olvasztották be. Szlovákiában nem működtek kohászati üzemek, így 1922 őszén a sikeres tárgyalások következtében a felvidéki vasércet Ózdra szállították, hogy itt állítsanak elő
20
vasércet. Ez a megoldás költséghatékonyabb volt, mint a csehországi, mivel kevesebb szállítási díjat kellett kifizetni. Így kijelenthetjük, hogy Magyarország külkereskedelemre utalt országgá vált. A szomszédos államok Magyarországhoz hasonlóan nemzetgazságok kialakításában munkálódtak. A területi változások következtében az új Magyarország iparosodottabb lett. 4241 gyárból 2075 (48,9%) maradt meg, míg a gyári lőerőből több mint 50%. A gyáripar összes termelési értékéből 55,1% maradt az új országhatáron belül.
Forrás: Honvári [2003] 3. ábra: A népesség foglakozási ágak szerint Az elcsatolások következtében a különbönöző iparágak között aránytalanul nagy kapacitás figyelhető meg. A gépgyártás egyik legfejlettebbnek számító ága, a közlekedési eszközök gyártásának kapacitása a történeti Magyarországhoz, illetve a részben a Monarchia igényeihez volt méretezve. A terület elvonások súlyosan érintették a magyar hajózást, hiszen fel kellett számolni a Dunai Flottillát, illetve Fiume elcsatolásával megszűnt a magyar tengerhajózás, amely 549 hajóból álló flottával rendelkezett. A folyószakaszaink 35,4%-ra, 2 128 km-re csökkentek. A vasút hálózat 8364 km-re csökkent. Ez 42,4%-os csökkenés a 19 273 km-es háború előtti állapotokhoz képest. A
21
mozdonyok száma 1 549-re csökkent 4 949 darabról. A vasúti személykocsik száma 8 718-ról 2 284-re 26,2%-kal csökkent. A vasúti teherkocsik száma 17%-kal csökkent 18 010-re. Az új határ menti városok fejlődésképtelenek voltak. Gazdaságunk szerkezet változáson ment keresztül. Új iparágak jöttek létre, amelyekhez a körülmények adottak voltak. Az élelmiszeripar termelése visszaesett. A világhírű magyar malomipart is érintette a trianoni békeszerződés, hiszen a termőterületek száma lecsökkent, ezáltal nem volt mit feldolgozniuk a malmoknak. A mezőgazdaság munkaerőhiánnyal küzdött, továbbá a jobb minőségű délvidéki, csallóközi szántföldek az új határokon kívül maradtak. Kétszeresére emelkedett a szőlő termelés részaránya, közben a rétek és legelők száma csökkenésen ment keresztül. A megmaradó füves területek az éghajlati viszonyok miatt sokkal gyengébb minőségűek voltak, mint a határon kívül elterülő dús hegyi legelők. Az erdőterületek csökkenése egyenesen katasztrofális méretű volt. a tölgyerdők 32,5%-a, a bükk és más lomos erdők 13,5%-a, a fenyőerdőknek pedig mindössze 2,8%-a maradt az új határokon belül. A lakosságot érte legjobban ezen intézkedések hatásai. Az ország lakosságának csökkenése mellett több gonddal kellett szembe nézniük az embereknek. Pénz és munka hiány volt jellemző. A falukban foglalkoztatási gondok éleződtek ki. A háború előtt a faluban élő munkanélküliek az iparban találtak munkalehetőséget. Voltak olyan emberek, akik már nem tudtak tovább hazájukban élni és így vándorlásra adták fejüket. A kivándorlások megakadályozása érdekében például az Amerikai Egyesült Államok bevándorlási kvótát szabott meg. 1920 után az Amerikai Egyesült Államokban 356 995 főben maximalizálták a bevándorlók számát, majd 1924-ben az amerikai kongresszus által elfogadott törvényben 164 557 főben maximalizálták a beengedhetők számát. Sokan ezért is Kanadában leletek otthonra. A következő ábráról leolvasható, hogy kezdetben, 1922-től 1929-ig növekvő tendenciájú kivándorlás volt, majd ez 1929-től 1932-ig folyamatosan csökkent. A bevándorlások száma viszont folyamatosan nőtt az évek előrehaladása során.
22
A kontinentális kivándolás adatai 3000 2548
2500 2000 (fő)
1782 1500
Kivándorolt
1375
Bevándorolt
1000
780 388
500 0
106
92 1922
1929
189
187 1930
1931
119 1932
Forrás: Honvári [2003] 4. ábra A kontinentális kivándorlás adatai A lakosság száma a trianoni területeken 1910-1920 között 373 172 fővel szaporodott. A magyar kormány 1919-1922. évi működéséről szóló jelentés a hősi halottak számát mindegy 250 000 főre, a két népszámlálás közötti kivándorlók számát kb. 60 000 főre teszi, ezrét a tényleges gyarapodás zömét, 300-320 ezer főt nagyobb részt az elszakított területekről áttelepült. Főleg köztisztviselő és szabadfoglalkozású értelmiségiek voltak az áttelepülők, illetve Amerikából visszatérő magyarok. Ezek az emberek nyomorban, hajléktalan emberekként élték meg a mindennapokat. 1921 októberében a fedél nélkül élők száma az államot lakások építésére ösztönözte, ami a háború kitörésétől elmaradt. A 4 387 vagonlakást az állam 1922 novemberéig 3 869 lakásra cserélt le, így a vagonokban élők száma 1 900 főre csökkent. E válságos időszakot összegezve elmondhatjuk, hogy a mind a könnyű-, mind pedig a nehézipar jelentős változásokon ment át. A vas- és gépgyártás visszaszorult, mivel nem volt nyersanyag. Közben a vegyipar, az építőipar, az elektrotechnika fejlődni kezdet. Az emberek nehézségeik ellenére küzdeni kezdtek életükért és így jöhetett le, hogy országunk új gyökerekre építkezve újjáépülhetett.
23
3.2 Magyarország az I. világháború után 1918-ban az I. világháború véget ért. 1918-1920 között általános válság hangulat alakult ki. a gazdaság a háborút követő válságtól szenvedett, infláció nehezítette a kereskedelmet, a megszűnt Osztrák-Magyar Monarchia, és ez által az egységes piac, nyersanyag hiány lépett fel. Megszűnt a munkaerő és a tőkeáramlás szabad vándorlása. A politikai életben is kialakult egy fajta válság. Károlyi Mihály kormánya nehéz napokat élt át. A kommunista hatalom átvételt is túl kellett élnie az országnak. Kormányok váltogatták egymást Magyarországon. A trianoni békeszerződés végre hajtása megviselte az országot. A trianoni Magyarországra menekülő emberek sorsa válságkérdés lett. 1920-ban megkezdődött a konszolidáció, amely célja, hogy a rendet, a törvényességet megteremtse a gazdasági és politikai életben. Gróf Teleki Pál miniszterelnöksége alatt elkészült a Vörös térkép, amellyel a magyar lakta területeket kívánta bemutatni Trianonban, de kevés sikerrel járt. A Vörös térképet a melléklet megtekinthető. 1920-ban elfogadta az országgyűlés a Numerus Clausus nevet viselő törvényt. Az 1920. évi XXV. törvény az egyetemisták létszámát definiálták az országban élő nemzetiségiek között az országos számarányoknak megfelelően. 1920-as földosztási törvényben 1 millió hold föld sorsáról döntöttek. 410 ezer szegény paraszt család kapott körülbelül 1-2 holdas földterületet, amit magántulajdonába vehetett. 1921-ben rendelkeztek az állami és társadalmi rendről törvény szinten is. A kommunisták elítélése volt a fő cél. 1921-ben az ország államformája király nélküli királyság volt. 1920. március 1-jétől az ország vezetője a kormányzó, Horthy Miklós altengernagy volt, aki a válságos időszakban megszilárdította az államhatalmat. Működése során úgymond a „köztársasági elnök” funkcióit látta el. Joga volt miniszterelnök kinevezéséhez, visszaküldhette a törvénytervezeteket, a hadsereggel szabadon rendelkezhetett. Dinasztiát, nemesi címet nem adományozhatott és címeket nem örökíthette tovább.
24
A Bethlen István vezetésével felállított kormány próbálta a háború után kialakult helyzetet normalizálni. Nehézségekbe ütköztek például 1921. augusztusában Pécs és környéke ki akart válni a trianoni Magyarországból és csatlakozni szándékoztak Jugoszláviához, Baranyai-Bajai Szerb Köztársaság néven. Nehezítette a helyzetet IV. Károly második visszatérési kísérlete, amelyet sikeresen felszámolták. Így az utolsó magyar király száműzetésbe tudták küldeni Madeira-szigetére. 1921. november 21-én a Habsburg-házat harmadszorra is megfosztották a magyar király tróntól. 1921. decemberében népszavazást tartottak Sopron és környékén, hogy melyik országhoz akarnak tartozni. A soproni polgárok Magyarország mellett döntöttek. Azóta nevezzük Sopront „Cívis Fidelissima”- a hűség városának. Bethlen felismerte, hogy csak úgy tudja megváltozatni a kialakult rossz gazdasági, politikai helyzetet, ha nem egy négyéves ciklusban gondolkozik. Elhatározásával valósult meg a bethleni konszolidáció. Új választási
törvényt
alkotott,
hogy
biztosítsa
politikai
hatalmát.
A
törvény
antidemokratikusabb volt, szűkítette a választópolgárok számát. Kizárták a nem rájuk szavazókat. Vidéken több helyen is nyílt szavazást tartottak. Rendeletként alkalmazták, mivel parlamenti vitát az idő rövidsége miatt nem tarthattak. 1922-ben 58%-os győzelmet aratott és Egységes párt. Az ábrából kitűnik a fölényes győzelem.
Az 1922-es magyar országgyőlési választás eredményei
17 035
895 482
Kormánypárt Ellenzék Nem jutott be
719 747
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Polg%C3%A1ri_P%C3%A1rt (Letöltve: 2010. november 3-án) 5. ábra Az 1922-es magyar országgyűlési választás eredményei
25
3.3. A trianoni Magyarország A gazdasági élet rendbetétele 1922-ben kezdődött. Magyarország is tagja lett a Népszövetségnek. Hitelt kapott az ország, 250 millió arany forintértékben, amelyet 7%os kamatlábbal 20 év alatt kellett letörleszteni. 1924-ben létre jött a Magyar Nemzeti Bank, a központi bank szerepét töltötte be, így kizárólagos bankjegy kibocsátási jobbal volt felruházva. 1927. január 1-jén az addigi fizetőeszközt, a koronát felváltotta a pengő. Állami nagy beruházások kezdődtek meg. A közlekedést fejleszteni kezdték, a vasút hálózatot villamosítani kezdték. A vidéki településeket villamosítani kezdték. A mezőgazdaság gépesítése ekkor terjedt el. Az 1920-as évek közepére Magyarország közepesen fejlett agrár-ipari országgá vált. A háború alatt az európai országok áttértek a szabad kereskedelemről és a kötött gazdálkodást vezetek be. 1924-ig a szükségintézkedéseket Magyarországon megtartották a háború megkezdésétől, a stabilizációig. A szociális helyzet javítása is tervként szerepelt az új ország politikájában. A szociális intézkedések
Vass
József
népjóléti
minisztert
dicsérik.
1928-ban
javaslatára
kiszélesítették a baleset- és betegbiztosítást. Bevezették az öregségi, az özvegyi, az árvasági és a rokkantsági nyugdíjakat. Megnőtt a táppénz mértéke 75%-ra. Létre hozták az Országos Társadalombiztosítási Intézetet. Változásokon ment a kultúra is. Az irodalmi alkotások mellett a kultúra is szerephez jutott. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez főződik a következő gondolat is: „Eddig a kard által volt nagy Magyarország, Most pedig a kultúra által kell.” Az elcsatolt területeken élő magyarságban a magyar kultúrát akarták ébren tartani. Különféle könyvek, röpiratok, plakátok és egyéb kiadványok kerültek forgalomba. 1926ban a népiskolai törvény által az iskolarendszer fejlődésnek indult. Nagymértékben visszaszorultaz analfabéták száma az ország területén. Párhuzamosan megnőtt a magasabb iskolai végzettségűek száma is.
26
A népesség iskolázottsága 8. számú táblázat Korcsoport, iskolai végzettség A 10 éves és idősebbekből álló 0 osztályt végzett A 15 éves és idősebbekből 8 osztályt végzett A 18 éves és idősebbekből legalább középiskolát végzett A 25 éves és idősebbekből befejezett felsőfokú végzettségű
1920 13 % 11,2 % 4,3 % 2,7 %
Forrás: Száray–Kaposi [2008] A táblázat szemléltetni kívánja Magyarország lakosságának iskolai végzettségét. Az állam iskolák építkezésébe kezdett, így meg lehetet alapozni a kötelező nyolcosztályos általános iskolai képzést. A középfokú oktatásban átalakult a tananyag: korszerűsédese során modern nyelvek és természettudományos tantárgyak is tanulhatóvá váltak. A jól képzett pedagógusokból erős, szigorú, de igazságos tantestületek alakultak országszerte. A felsőoktatás is változásokon ment keresztül. Több egyetem alakult újjá a területvesztések miatt. Így talált otthonra Sopronban a selmecbányai akadémia, ami a Miskolci Egyetem alma matere. Megalakult a pozsonyi egyetem utóda Pécsen és a kolozsvári egyetem is megtalálta magyar helyét Szegeden. A kutatásfejlesztés nagy előrelépést jelentett. Kutatóintézmények jöttek létre, megalakult Tihanyban a biológiai kutatóintézet is. Magyar intézetek jöttek létre Európa több nagy városában, például Berlinben, Rómában és Bécsben. A magyar tehetséges kutatók ösztöndíj támogatása mellett képviselték a tudomány életet világszerte. A nők helyezte Magyarországon is átalakuló félben volt. A nők választójoghoz jutása előre lépés volt. a női szerep megváltozása a munkába állást, a biztos egzisztenciát és az önállóságot jelképezte. Főleg adminisztratív és a könnyűipari munkakörök betöltőjévé váltak a XX. századi női munkások, de ezen beosztások mellett az oktatás és más értelmiségi pályán is jelentős szerephez jutottak a nők. A népesség szám eközben változni kezdett: a halálozásoknál gyorsabban csökkent a születések száma, így lassult a népességnövekedés üteme. Életmódváltáson ment át Magyarország. A technikai fejlődés civilizációs vívmányai egyre több háztartást hódítottak meg. Divattá váltak a sportolási szokások, a nyaralás és kikapcsolódási lehetőségek. A XX. Század elején a középrétegek, a kispolgárság és a
27
szakmunkások számára nyílt meg egyre több lehetőség. Minden napossá vált a mozi és az újságok olvasgatása is. A vidék hangulat még mindig megőrizte érintetlenségét. A változásokon ment keresztül a fejlettnek számított Nyugat-magyarországi országrész a fejletlenebbnek számító keleti régióhoz hasonlítva.
3.4. Etnikai változások A békekötés révén a nemzetiségiek által lakta területekkel csökkent Magyarország. Ezen változás mellett magyar lakta területek is elcsatolásra kerültek. Körülbelül 10 millió magyar ember kapott otthont a trianoni békeszerződés értelmében. A kisebbségbe került magyarok helyzete az új szomszédos országokban elég elkeseríthetőnek mondható. Az atrocitások, a zaklatások és megfélemlítések minden napossá váltak. Eközben a trianoni Magyarország nemzetállammá vált a 92%-os magyarságával. Magyarország etnikai összetétele6 9. számú táblázat Lakosság Német, román, szlovák, szerb, ruszin és egyéb Magyar Forrás: Száray–Kaposi [2008] A
táblázatból
kiderül
Magyarország
etnikai
1914-ben 45,5 54,5
összetétele:
1920-ban 8 92
a világháború
előtt
soknemzetiségű ország volt Magyarország, a háború után nemzetállammá vált. Az etnikai elvek nem kerültek előtérbe a határkiépítések során. A népek közötti feszült hangulat nem csökkent, hanem fokozódni kezdett a XX. század első felében.
6
A táblázat adatai százalékértékben értendőek
28
IV. ÖSSZEFOGLALÁS Magyarország a trianoni békeszerződés következtében megcsonkított országgá vált. Gazdaságilag és politikailag megviselődött: problémák és nehézségek ellenére sikerült lefektetni a megkisebbedett ország új politikai és gazdasági alapjait. Az Osztrák–Magyar Monarchia felszámolása után a külön álló Magyarország területeinek 2/3-át elvesztve, lakosságnak több mint harmadával az I. világháború vesztes országaként kényszerül a mai napig is élni. Ha most felszámolnánk a békeszerződést mekkora felelősséggel járna ismét az emberek életének feldúlása? Legnagyobb probléma a békediktátummal kapcsolatban az volt, hogy családokat, városokat, történelmi helyeket választott el egymástól nagyhatalmi alapon nyugvó elvek alapján. Ha most történne, hogy érvénybe kerülne egy ilyen horderejű rendelkezés, akkor mi lenne a helyes döntés? A kérdésre személy szerint nem tudok helyesen válaszolni. Sajnálom, hogy a történelem velünk, de remélem, hogy magyarságunk nem csak természeti adottságaink miatt vallja magyarnak magát, hanem úgy is érez, amit más országok nem tudhatnak. Ez a „titkos” összetevő jelképezi közös múltunkat, jelenünket és jövőnket. A hazaszeretet, az egymás elfogadása és a becsületesség alapja mindennek. Kutatásom során világossá vált számomra Magyarország gazdasági helyzete a XIX. század vége és a XX. század közepe között. A kiegyezést követő gazdasági fejlődés következtében a Monarchia lakói jobb életkörülmények között laktak, mint az I. világháborút követő utódállamokban otthonra talált emberek. Jövőt a fejlődésben lévő Európai Unióban látok, melynek Magyarország 2004. május 1jétől a tagja. Jelenleg 27 tagország alkotja Európa közös gazdasági és politikai unióját.
29
Irodalomjegyzék
Honvári János [2003]: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig, Aula Kiadó, Budapest 280-306, 315-365 o. Honvári János [2006]: XX. századi magyar gazdaságtörténet, Aula Kiadó 19-32. o. Száray Miklós: Történelem III. [2007]: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 249-278. o Száray Miklós – Kaposi József [2008]: Történelem IV. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 6-98. o.. Dr. Teleszky János [1927]: A magyar állam pénzügyei a háború alatt, A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest 206-214. o. Zeidler Miklós: Trianon, Osiris Kiadó, Budapest 2003. http://mek.niif.hu/02100/02185/html/171.html (Utolsó ellenőrzés: 2010. november 12.) http://crowland.uw.hu/images/csata/caporetto.html (Utolsó ellenőrzés: 2010. november 12.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Polg%C3%A1ri_P%C3%A1rt ( Utolsó ellenőrzés: 2010. november 12.)
30
MELLÉKLETEK
1. ábra: Az Osztrák-Magyar Monarchia címere Forrás: http://crowland.uw.hu/images/csata/caporetto.html (Letöltve: 2010. november 10-én)
2. ábra: Az Osztrák-Magyar Monarchia térképe Forrás: http://monarchia.netlap.net/ (Letöltve: 2010. november 10-én)
31
3. ábra: gróf Teleki Pál Vörös térképe Forrás http://www.nemzetismeret.hu/middle/404ab.jpg (Letöltve: 2010. november 10-én)
32
4. ábra: A Rothermere-kampány szemléltetése Forrás: Zeidler [2003] 461. oldal
33
5. ábra: Trianon utáni Magyarország egy korabeli plakáton Forrás: http://www.sutto.hu/esemenyek.html (Letöltve: 2010. november 10-én)
6. ábra: Az Európai Unió térképe Forrás: http://europaiunio.network.hu/kepek/piroska-7093/eu_bovites_terkepe (Letöltve: 2010. november 10-én)
34
TARTALOMJEGYZÉK
I. AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA.....................................................................4 1.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia helyzetképe............................................................4 1.2. A kiegyezés utáni gazdaság......................................................................................5 1.2.1. A magyar mezőgazdaság a XIX. században......................................................5 1.2.2. Az ipar helyzete a kiegyezés korában................................................................7 1.2.3. A közlekedés helyzete a XIX. században..........................................................8 1.2.4. A magyar bankrendszer és a hitelszervezet fejlődése........................................8 II. AZ I. VILÁGHÁBORÚ................................................................................................12 2.1. Az I. világháború főbb eseménysorozatai...............................................................12 2.2. Az Osztrák-Magyar Monarchia szerepvállalása a háborúban................................12 2.3. Magyarország hadigazdasága az I. világháború idején...........................................14 III. A trianoni békeszerződés.............................................................................................17 3.1. Az I. világháborút lezáró béke................................................................................17 3.2.1. A trianoni békeszerződés által megváltozott magyar gazdaság.......................20 3.2 Magyarország az I. világháború után.......................................................................24 3.3. A trianoni Magyarország........................................................................................26 3.4. Etnikai változások...............................................................................................28 IV. összefoglalás................................................................................................................29 Irodalomjegyzék................................................................................................................30 Mellékletek........................................................................................................................31
35
