TDK-dolgozat
Kiss Gergely BA
2011.
Térségi foglalkoztatási különbségek elemzése, különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerőpiacára The regional employment change in the county of Borsod-Abaúj-Zemplén
Kézirat lezárása: 2011. november 11.
REZÜMÉ Térségi foglalkoztatási különbségek elemzése, különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerőpiacára
Dolgozatom a Borsod-Abaúj Zemplén megyei munkaerőpiaci folyamatok bemutatásával foglalkozik különös tekintettel a regionális különbségek által kialakított helyzettel. A regionális magyar foglalkoztatás változása, a munkapiac szerkezete és jellege vizsgálódásával mutatom be a térségben végbe menő változásokat. A rendszerváltozást követően konzerválódtak a területi különbséget kiváltó okok, újabb és újabb tényezők erősítették és árnyalták a magyar munkaerőpiac területi heterogenitását. A régiót sújtó kedvezőtlen döntések a mai társadalmi, gazdasági életünkre is hatással vannak. Ezért szeretném bemutatni a kor gazdasági viszonyait egyes statisztikai kutatások segítségével, mindezt kiegészítve a saját vizsgálataimmal is. A munkaerőforrás változása, a törvények módosulása, a pénzügyi lehetőségek mind változással szolgálnak a terület fejlődésére. Dolgozatom szerves részét képezi a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei aktuális munkaerő megoszlása a demográfiai folyamatok elemzése. Például a fiatalok helyzete a 15-35 éves korosztályban, a választási lehetőségeik vizsgálata alapján. Ezen összehasonlító vizsgálatok mellett a különböző gazdaságpolitikai kérdések és irányzatok bemutatásával is szeretném színesíteni a munkámat. Kutatásom lezárásaként nagy hangsúlyt fektetek a gazdasági nehézségek megoldását célzó javaslatokra, illetve azokra az alkalmazkodási folyamatokra, amelyek segíthetik a régió gazdaságának talpra állását.
RÉSUMÉ The regional employment change in the county of Borsod-Abaúj-Zemplén
My work is about labour market processes in Borsod-Abaúj-Zemplén county especially outlines the situations of the regional differences. I introduce the changes going on in fields of changing regional Hungarian employment, the structure and feature of labour force. The reasons leading to territorial differences stayed unremained after the co mmunist era, newer and newer factors strengthened and characterised the Hungarian labour force territorial heterogeneity. Unpleasant decisions have influences on our current social and economic life. I would like to show the economic situation through statistical research to add my own investigation. Labour resource change, modified laws, financial possibilities indicate the changes in territorial develo pment.
The main part of my work are the actual decision of labour force and analyse of demographical processes in Borsod-Abaúj-Zemplén county. The youngsters situation between 15-35 via their opportunities in alternatives. A part from comparative examinations I would like to do my work more interesting by the introduction of different economic political issues and alternatives. As a closing part I would stress for suggestions economic difficulties and those adjusting processes which help to start the development in the economy.
T ARTALOMJE GYZÉK
I.
A MAGYAR MUNKAERŐPIACI FOLYAMATOK
BEMUTATÁSAKÜLÖNÖS TEKINTETTEL A REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEKKIALAKÍTÁSÁRA ............................................................................ 1 1.1.
Munkaerőpiac a XX. század elején ................................................................... 1
1.2.
A változás éve után ............................................................................................ 2
1.3.
A rendszerváltás korában................................................................................... 3
1.4.
Munkaerő helyzet a’90-es évektől ..................................................................... 5
1.5.
Régiók fejlettségének változása – régiók összehasonlítása ............................... 7
1.6.
Kistérségi összehasonlítás ............................................................................... 15
1.7.
Bodrogköz........................................................................................................ 19
II. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE AKTUÁLIS MUNKAERŐ MEGOSZLÁSA A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK TÜKRÉBEN ....................... 26
III.
2.1.
A magyar oktatási rendszer ............................................................................. 26
2.2.
Pályaválasztás megyénkben............................................................................. 31
ÖSSZEFOGLALALÁS ........................................................................................ 36
IRODALOMJEGYZÉK.................................................................................................. 37 MELLÉKLETEK ............................................................................................................ 39
ÁBRAJE GYZ ÉK 1. ábra Bankók az utcán ....................................................................................................... 1 2. ábra: A foglalkoztatottak száma nemek szerint Észak-Magyarországon......................... 2 3. ábra: Helyzetkép a privatizációról ................................................................................... 4 4. ábra: Magyarország régiói ............................................................................................... 7 5. ábra: Régiók közötti GDP megoszlás .............................................................................. 8 6. ábra: A magyar egy főre jutó GDP megoszlása régiónként........................................... 14 7. ábra: Magyarország kistérségei...................................................................................... 16 8. ábra: A magyar kistérségek fejlettségi szintjei .............................................................. 17 9. ábra: Magyarország legelmaradottabb kistérségei ......................................................... 18 10. ábra: Bodrogköz elhelyezkedése.................................................................................. 19 11. ábra: Bodrogköz népességének alakulása .................................................................... 20 12. ábra: Bodrogköz munkanélküliségi aránya.................................................................. 22 13. ábra: A magyar oktatási rendszer felépítése ................................................................ 27 14. ábra: Képzési struktúra................................................................................................. 29 15. ábra: Tanulmányi átlagok megoszlása ......................................................................... 32
T ÁBLÁZATJE GYZÉK 1. táblázat: A gazdasági fejlettség néhány mutatója 1968-ban
9
2. táblázat: A gazdasági fejlettség néhány mutatója 2007-ben
12
3. táblázat: SWOT – analízis a Bodrogközi kistérség értékelésére
24
I.
A MAGYAR MUNKAERŐPIACI FOLYAMATOK BEMUTATÁSAKÜLÖNÖS TEKINTETTEL A REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEKKIALAKÍTÁSÁRA
1.1.
Munkaerőpiac a XX. század elején
A II. világháborút követően a klasszikus szocializmus és a teljes foglalkoztatottság jellemző fogalmak voltak. Az újjáépítésekből eredően nagy, állami beruházások jöttek létre. A XX. század első felében a magyar lakosság túlnyomó része eltartott volt. Az 1949. évre, a gazdasági passzívak száma elérte az 53%-os értéket. Az 1960-as évek elejéig létre jöttek a nagy, állami vállalatok, melyekben a munkanélküliség helyzete átalakult. 1946. január 1-jétől az államosítási hullámnak köszönhetően állami tulajdonba kerültek a bányák; az év végén pedig a négy legjelentősebb nehézipari vállalat (Rimamurányi Vasmű, Weiss Manfréd Művek, Ganz Vállalatok, Magyar Vagon- és Gépgyár). Az államosítást segítette az államosítási törvények, melyek rendelkeztek a villamosművek, távvezetékek, bankok, egyházi iskolák, bérházak és a száz munkásnál többet foglalkoztató ipari vállalatok állami kézbe való integrálásáról. Így jött létre az önálló magyar ipar.
1. ábra Bankók az utcán Forrás:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0e/Inflaci%C3%B3_utan_194 6.jpg (2011. november 11-én) 1
Megemlítendő az 1945-46. évi hiperinfláció is, melynek hatására az eddig fizetőeszközt a pengőt felváltotta a forint. 1960-ban a magántulajdon erőszakos elkobzásával létre hozták a termelőszövetkezeteket, közismertebb nevén a TSZ-eket és az állami gazdaságokat.
1.2.
A változás éve után
1968 a változás éve. Új politikai vezető kerül a Szovjetunió élére: Sztálin helyett Hruscsov lett az első számú vezető. Emellett, ekkor volt a Mexikóban a XIX. nyári olimpiai játékok, ahol hazánk is képviseltette magát 167 fő személyében 15 sportágban. Erre az évre jellemzőek a diákmegmozdulások az egész világon. Az állami nagyvállalatok működésük során nem a vállalati nyereség maximalizálására törekedtek hatékony gazdálkodással, hanem a számukra legkedvezőbb alkupozícióra igyekeztek jutni az állammal szemben. Ez a helyzet nem volt sokáig tartható. Megjelentek a közgazdasági gondolkodást képviselő szakemberek és a nyereség utáni igény is felütötte fejét. Elkezdett kialakulni a jövedelempolitika. Megfigyelhető, hogy a nyugati országokban a munkanélküliség fenyegetett, míg Magyarországon az alacsony bérszínvonal volt jellemző. A keresők hányada elérte a történelmi csúcsot hazánk történelmében: közel 70%-os volt a foglalkoztatási ráta, mely köszönhető a nők munkába állásának. Összehasonlításként 1949-ben 1,2 millió nő dolgozott, ami az 1970-es évek közepére 2,2 millió volt.
2. ábra: A foglalkoztatottak száma nemek szerint És zak-Magyarors zágon Forrás: KSH MI [2006.] 2
Az ábráról kiderül, hogy a Észak-Magyarországi régióban is megfigyelhető az országos növekedési tendencia a vizsgált (1968-87) időszakban. A gazdaság is változásokon ment keresztül. Megjelent a jövedelem kiegészítés legális formája a kettős gazdaságban. Az 1980-as években a fő munkatevékenységek mellett az emberek szabadidejükben melléktevékenységeket folyathattak. Például: háztáji és kiegészítő mezőgazdálkodási feladatok lelátásában.
1.3.
A rendszerváltás korában
Az 1987-1990 között időszakban végbe ment a rendszerváltozás folyamata, melynek következtében a gazdasági liberalizáció is megtörtént. A privatizációk folyamata lekezdődött, amelynek első jele a radikális tulajdonviszonyok megváltozása szinte minden téren, ahol állami tulajdon volt. A nem hatékonyan működő, elavult technológiával dolgozó, összességében veszteséges szervezetek felszámolásra voltak ítélve.
3
3. ábra: Helyzetkép a privatizációról Forrás: Tardos [1998.] Az ábrából kiderül, hogy az 1990. évi döntésnek megfelelően 1859 állami szervezetből, ami közel 1670 milliárd Ft értéket képviselt, 392 társaság az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasághoz (rövidítve: ÁPV Rt.) tulajdonába került. 1299 társaság átalakuláson ment keresztül, melyek közül 175 darab felszámolás sorsára jutott. Megfigyelhető, hogy közel fele az állami szervezeteknek eladásra került, tehát 915 vállalatnál 100%-os privatizációról beszélhetünk.
4
Ebben az időben alakultak ki a munkaközvetítő hálózatok, melyek kiépítése gyorsan megtörtént az új igényekhez mérten. Elkezdődtek a regisztrált állást keresők feltérképezése. Az 1980-as évek második felében még nincs hivatalos munkanélküliség Magyarországon, így a szakirodalmakban a kapun belüli munkanélküliség fogalmával szükséges megismerkednünk. Eszerint az állományban lévők bizonyos része alacsony hatékonyságú munkát végeznek. A politikai fordulatok változását eredményezte, hogy jelentősen lecsökkentek a munkahelyek számai. Az állami intézmények tulajdonváltásából eredően megváltozo ttak a tulajdonosi szerkezetek és a társasági formák is. Az életbemaradásért végzett átalakítások és az átszervezések mellett nagy szerepet játszottak a költségek csökkentése is. Ezen változások összességében leginkább a munkaerő csökkenésére hatottak. A munkaerőpiaci változások során több korábbi munkavállalót kiszorulást kapott a fehérgazdaságból. Megjelentek a szürke- és feketegazdaságok. Feketegazdaságnak azon gazdasági tevekénységeket nevezhetjük, melyek a jólétet nem növelik, főleg illegális üzleteket kötődnek és bűnözés jellegű, haszonszerző tevékenysé gnek minősülnek. Ezzel szemben a szürkegazdaság olyan gazdasági cselekvések, melyek nem kifejezetten titkosak, viszont a személyi jövedelemadó (SZJA) bejelentési kötelezettsége miatt nem legálisak. Értéket termel, de a társadalom tagja inak jólétét nem növeli.
1.4.
Munkaerő helyzet a’90-es évektől
Az 1990-es évektől negatív tendenciát figyelhetünk meg a munkaerőpiacon. Több mint 1 millió munkahely szűnt meg és tömeges munkanélküliségről beszélhetünk. A magyar munkaerőpiaci helyzetet jellemzi ebben az időben, a munkanélküliség ugrásszerű növekedése, a foglalkoztatási és a gazdasági aktív tagjainak drasztikus csökkenése. Az állástalanok száma 126 ezerről 484 ezer főre növekedett. A gazdaságilag aktívak száma 4 millió 653 ezer főről 3 millió 969 ezer főre csökkent. Ez a szám közel 25 %-os csökkenést jelentett a magyar foglalkoztatásban. 1993-ra összesen 1,4 millió munkahely szűnt meg, ezáltal a munkanélküliség 12 %-ra nőtt. 600 000 ember nem talált munkát ebben az időszakban. 1996-ban 3,5 millió fő folyatott kereső tevékenységet hazánkban. Másfél-két évtizedes összehasonlításban 1,6 milliós, a 6 évvel korábbi állapothoz képest 1 millió fős fogyás vehető észre. Sok munkanélküli sorsra jutó ember a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét és a rokkant nyugdíjazást választotta. Ezen alacsony dolgozói létszám együttesen kevesebb volt az 1949. évi átlagtól és az 1930-as évek szintjét sem érte el. 5
Átrendeződésnek indult a munkaerő eloszlása a gazdasági szektorok és a vállalati szinten történő átrendeződés végett. A mezőgazdaságban 1997-ben az 1990-es létszám 40 %-a dolgozott, míg a nehézipar, textil- és élelmiszeripar és az építőipar a foglalkoztatottai mértékének 65 %-ára zuhant vissza. A szolgáltatási területben a pénzügyi szektor viszont növekedett a korábbi 47 %-ról 59 %-ra a mezőgazdaság és az ipar hátrányára. A kezdeti strukturális munkanélküliséget felváltotta a globális munkanélküliség. Megjelent a nyílt munkanélküliség és a területi egyenlőtlenségek nagyobb mértékben növekedni kezdtek. A szociál- és családpolitikai irányú intézkedések miatt a családoknak nehéz anyagi helyzettel kellett számolniuk. Ennek a hatására több nő a gyermekgondozási díj (gyed) eltörlése után választották az azonnali, hamarabbi munkába állást. Ekkortájt nőttek a felsőoktatási intézményekben a felvételi férőhelyek száma, így lassú fejlődés következhetett a 2000-es években. Csökkenő munkanélküliségről és lassan növekvő foglalkoztatási mutatókról számolhatok be. Egyszerre jelentkezik a munkaerőpiacon a szakmákból a hiány és a felesleg. A nagyszabású befektetések és építkezések következtében új munkahelyek létesültek. A gazdasági aktivitás szintje megállt, nem romlott tovább, így 1997-2003 közötti időszakban 1,3 %-kal dinamikuson növekedett. Míg 1993-as munkanélküliségi arány 12,1 % -os és 519 ezer fős volt, addig a 2001-es évi arány 5,7 %-ot és 234 ezer főt jelentett. Ez szép szám sajnálatosan a 2004. évre már növekedett ismételten, viszont nem jellemzően drámaian 350 ezer főre, ami a foglalkoztatottak 8,1 %-a volt. A hátrányos helyzetű térségek munkaerőpiaci viszonya nem állt meg. Az Észak- magyarországi és az Észak-Alföldön aggasztó jelenség figyelhető meg. Az inaktív keresők aránya magasabb volt, mint a foglalkoztatottak arány. Ebből következtethető a régiók kedvezőtlen munkaerőpiaci besorolása és a munkahely lehetőségek kevés száma. A 2004-2008 közötti időszakban a gazdasági konjunktúra az Európai Unióhoz való csa tlakozás új lendületet adott a magyar gazdaságnak, melynek köszö nhetően a foglalkozatási ráta 60,5 %-os volt. Elemezve ezt a számot elmondhatjuk, hogy az uniós átlagot még mindig nem éri el, viszont a hazai számokkal összehasonlítva elmondhatjuk, hogy lassú javulás vehető észre. Növekedni kezdett a magyar mobilitási hajlandóság, mely az erősödő kettős egyensúlytalansághoz vezetett. Az egyensúlytalanság kialakulása a szakmahiányok és az „egészségtelen szerkezetű munkanélküliségből” eredne. A munkanélküliség 6
növekedése folyamatossá vált. Észrevehető, hogy növekedni kezdett a központiasodás a főváros és a közép- magyarországi régióban. A csatalakozáskor a foglalkoztatottsági politika lényege az új munkahelyek létesítése és a meglévő álláshelyek fenntartása, bővítése.
1.5.
Régiók fejlettségének változása – régiók összehasonlítása
Ahhoz, hogy megfelelő összehasonlítást tudjak prezentálni, szeretném bemutatni a régiós felbontását Magyarországnak, melynek alapján vizsgálódok.
4. ábra: Magyarország régiói Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/40/HU_NUTS_2.png/400px HU_NUTS_2.png (letöltve: 2011. november 11-én)
Magyarországot hét tervezési-statisztikai régióra sorolhatjuk az 1999. évi XCII. törvény alapján. A besorolásnak fontos szerepe van az Európai Uniós tá mogatási rendszer működéséhez. A régiók nagyságát különböző ismérvek alapján állapíthatjuk meg: például területi, lélekszám, népsűrűség és GDP nagyság alapján.
7
Területi szempontból legnagyobbnak számít a Dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy, Tolna megye), legkisebbnek Közép-magyarországi régió (Pest megye és Budapest). Bruttó hazai termék (GDP) nagyságát elmondhatjuk, hogy az országos átlagot magasan felülmúlja az Észak-alföldi régió nagysága 68,2 %-kal, míg a legkisebb bruttó hazai össztermékkel rendelkező régió, Közép-Dunántúl az országos átlagát nem éri el.
5. ábra: Régiók közötti GDP megoszlás
Forrás: saját szerkesztés
8
A gazdasági fejlettség néhány mutatója 1968-ban
Mutató
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
NyugatMagyarország
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Észak-Alföld
Dél-Alföld
1. táblázat
Szocialista iparban foglalkoztattak 10000 lakosra (fő)
2 531
1 729
1 554
1 148
1 612
844
1 170
Szocialista iparban havi átlagkereset (Ft)
1 754
2 022
1 637
1 827
1 921
1 557
1 509
Tsz-ben egy hold föld termelési értéke (Ft) 1
79832
6 920
5 981
6 045
5 074
6 007
7 141
Tsz-tagok évi jövedelme (Ft) 1
177902 21 510 17 469 16 974
15 475 18 074
19 292
Iparcikkforgalom egy lakosra
6 552
4 871
5 186
5 346
4 555
4 698
5 519
Lakásépítés 1000 lakosra (Ft)
6
7
7
7
6
7
6
Vízvezeték 100 lakosra (m)
˙
209
122
208
138
125
205
Csatorna 100 lakosra (m)
˙
58
50
47
61
28
27
63
39
41
38
44
38
42
25
21
26
19
209
21
20
1 045
323
382
376
277
307
383
22
32
44
52
54
58
46
Kórházi ágyak 10 000 lakosra (m) Középiskolások 1000 lakosra (fő) Színházi látogatók 1000 lakosra (fő) Összegezve
Forrás: Stark [2009.]
1 2
megyék átlaga csak Pest megye
9
A táblázatból nyert elemzési mutatók alapján szeretném bemutatni a régiók közötti különbségeket az 1968. évi mutatók összehasonlítása segítségével. A szocialista iparban foglalkoztattak számát tekintve láthatjuk, hogy a Középmagyarországi régió áll kimagasló helyen, míg az utolsó helyen az Észak-alföldi régió tartózkodik. Az országos összehasonlítást nézve az első helyzet a rangsorban 78%-os nagysággal áll elöl, amíg az utolsó a rangsorban 17%-kal kevesebb foglalkoztatottal rendelkezik. A foglalkoztatottak számához szorosan kapcsolódik a bérezés is, amely nagy meglepetésre nem a fővárosban a legmagasabb, hanem a Közép-dunántúli régióban, ahol átlagosan 2 022 Ft-ot vitt haza a dolgozó. Legkevesebbet a Dél-alföldi megyében kerestek az itt élő emberek. A termelőszövetkezetekben megmunkálásra kerülő földek termelési értékét tekintve e lmondható, hogy Pest megyében a legmagasabb ez a mutató is, a közép mezőnyt erősíti a Dél-dunántúli régió, ahol az országos átlaghoz viszonyított értékét 4 %-kal múlja alul. A rangsort utolsóként az Észak- magyarországi régió zárja 5 074 Ft-tal. A tsz-tagok által haza vitt fizetés a Közép-dunántúli régióban a legnagyobb, a legkevesebb ÉszakMagyarországon. Iparcikkforgalmat tekintve elmondhatjuk, hogy a fővárosban az országos átlagot körülbelül 20%-kal többen vásárolhatnak, mint az északi régióban, ahol a lakosok 4 555 Ft-ot költhetnek. 1000 lakosra jutó lakásépítésre a Nyugat- magyarországi régióban futotta ebben az évben. Legkevesebbet az Észak- magyarországi régióban költöttek új lakások építésére. A vízvezeték és csatorna arányokat összehasonlítva elmondhatjuk, ho gy a Közép-dunántúli régióban az újvízvezetékek száma előkelő helyen szerepel, míg csatornázási munkálatok kevesebb valósult meg. A nyugati régióban használhatták ebben az évben a legkevesebben új vízvezetéküket, míg csatorna állományt a Dél-alföldi régióban építettek. Kórházi lefedettséget mutató számokból kiderül, hogy a főváros és környékén a legjobb az ellátási lefedettség, míg a Dél-Dunántúlon a legrosszabb. Az oktatási szintet reprezentáló mutató szerint a nyugati régióban a középiskolás korú tanulók száma magasabb, mint a DélDunántúlon. Műveltséget és szórakoztatást célzó ismérv alapján elmondható, hogy az ország központjában a legkedveltebb az ilyen fajta időtöltés, ami mutatja, hogy az országos átlagnak több mint a duplája jár színházba, viszont drasztikus, hogy az Északi régióban szintet nagyon alul múlja a mutató, ami körülbelül 50%-os színházba járási hajlandóságot mutat.
10
Összegzésül elmondható, hogy a legfejeltebbnek számító Közép-magyarországi régióban a földrajzi fekvés, és az infrastruktúra magas színvonala eredményezi a többszörös első helyezést a rangsorképzésben. A másodiknak számító Közép-dunántúli régióban a tsz-tagok jövedelme, a lakás és vízvezeték-hálózat kiépítése eredményezte a dobogó második helyezését. A harmadik helyet a nyugati megyék együttese alkotják, ahol a gazdasági és jövedelemmutatók nem a legnagyobbak, viszont a lakásépítések szép számát észre lehet venni. Továbbá az oktatási színvonalat diktáló régiók közé sorolhatjuk ezt az övezetet. Negyedik helyezést ért el a Dél-Alföldön elhelyezkedő régió, amit főleg a középmezőnybe tudok besorolni. Az övezet előnye a mezőgazdaság fejlettsége és a kedvező földterületek kihasználhatósága. Ezzel szemben az egészségügyi helyzet kedvezőtlenül alakul a megyékben. Ötödik az összesített rangsorban a Dél-Dunántúl régiója, ahol a szocialista foglalkoztatottak bérszintje és a vele járó iparcikkforgalma elég magas. Negatív mutatóként értelmezhető a középiskolások létszáma és a kórházi ellátottság aránya. Az utolsó előtti helyen az Észak- magyarországi régió áll, ahol kedvezőek az iparban munkát vállalók száma és a viszonylagosan kedvező kórházi ellátás színvonala. Az infrastruktúra fejlettsége kedvezőtlen pozíciót eredményez a régiónak az országos viszonyításban. A legelmaradottabb régióként értelmezhető Észak-Alföldön, a tsz-tagok magas jövedelmezése mellett nem találok más „pozitívumot”. A kedvezőtlenül alakult mutatók háttérbe szorítják a fejleszthető területeket. Összehasonlítva elmondható, hogy a régiók közötti GDP- mutatószámok és az 1968. évi mutatók által képzett rangsor világosan tükrözi a régiók közötti különbségeket. Az régiók közötti viszonyok elemzéséhez felhasználtam a 2007-es adatokat, ahol a főmutatók: a foglalkoztatottak száma, keresetük, infrastrukturális tényezők megtalálhatóak. A rendszerváltozást követően a munkanélküliség megjelent, így ennek a mutatónak fontos szerepe van a 2007. évi adatokban is. A munkanélküliek jövedelmét a segélyezés nagyságával is prezentálni tudom.
11
A gazdasági fejlettség néhány mutatója 2007-ben
3 712 3 908
Alkalmazottak havi keresete (Ft)
219,0
166,0 162,9 154,7
155,5
146,3
147,2 179,9
Országos
3 446
Dél-Alföld
Észak-Alföld
3 431
Dél-Dunántúl
4 224 4 347 3 492
NyugatMagyarország
4 311
Közép-Dunántúl
Foglalkoztattak 10000 lakosra (fő)
Mutató
KözépMagyarország
Észak-Magyarország
2. táblázat
Munkanélküliségi ráta (%)
4,7
5,0
5,0
10,0
12,3
10,8
Segélyezettek száma 10000 lakosra (fő)
43,1
77,6
77,1 295,4
436,1
374,2
197,4 193,6
Szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások (%)
86,3
75,1
73,8
64,7
61,7
57,2
50,2
69,8
Színházi látogatók 1000 lakosra (fő)
801
180
374
258
210
201
255
402
7,9
7,4
Bűnelkövetők száma 10000 lakosra (fő)
113,0
112,2 109,9 129,5
106,9
169,5
125,8 134,2
Összegezve
10,0
21,5
41,0
44,0
33,0
14,5
32,0
-
Forrás: Stark [2009.] A táblázatból kiderül, hogy a foglalkoztatási mutató alapján a Nyugat- magyarországi régióban dolgoztak a legtöbben legálisan. A gazdaságban a legkevesebb munkavállaló Észak-Magyarországon volt. A jövedelmeket összehasonlítva elmondhatjuk, hogy a kö zponti régióban kerestek a dolgozók a legjobban és a legkevesebb fizetést az Észak-alföldi régióban szeretek munkájuk után az alkalmazottak. A munkanélküliségi ráta bemutatja, hogy a legnagyobb a munkanélküliség állománnyal rendelkező régió Észak-Magyarországon élt és a legkevesebbet pedig a főváros és Pest
12
megye tudott felmutatni. Észak-Magyarországon az ország lakosságának (10 045 401 fő) 12,3 %-a nem dolgozott, összesen 1 235 585 fő. Ki szükséges emelnem, hogy lett két ugyanolyan érték, mely szerint a Közép-Dunántúlon és Nyugat-Magyarországon a munkanélküliség száma egyenlő. Megyei összehasonlításban elmondható, hogy a Nyugat-magyarországi régió megyéiben élő ember létszáma öszszesen 997 939 fő volt, így valójában a lakosságból 49 897 fő nem vállalat munkát. A Közép-dunántúli régióban a lakosság (1 104 841 fő) szintén 5 %-a nem volt foglalkoztatva, vagyis 55 242 fő. A segélyezettek számát elemezve tulajdonképpen az előző mutató arányait kapjuk. A főváros régiójában a legkisebb a mutatóértéke, míg az északi régióban a legmagasabb az 1 000 főre jutó segélyt kapók száma. Az infrastrukturális mutatók elemezését felhasználva elmondható, hogy a szennyvízhálózat és a színházi látogatások száma mindkét esetben dobogósként üdvözölhető a Középmagyarországi régióban. A szennyvíz hálózatának fejlesztésére a 2007. évben a Délalföldi régióban futotta legkevésbé, míg a színház- látogatottsági mutató során a KözépDunántúlon volt a legkevesebb olyan ember, aki eljutott egy színházi műsorszám megtekintésére. A bűnelkövetések száma lényegében kifejezi a megyében folyó közbiztonság rövid ele mzését. Ennek értelmében, a nyugati megyékben a legmagasabb. Lehetséges, hogy a 2007. évben életbe lépő határmódosítások is közre játszottak a bűncselekmények alakulásának, hiszen ettől az évtől kezdve hazánk is tagja lett a Schengeni-egyezménynek, melynek értelmében az Európai Unió tagállamai közül elfogadott országokban a szabad határátkelés könnyen és gyorsan megtörténhet. Legkevesebb bűnesettel az Észak-Alföldön találkozhatunk. Következtetéseimmel szeretnék utalni a régió népsűrűségére, ami a 2007. évben 86 fő/km2 volt. Az országos népsűrűség 2 863 fő/km2 volt. A táblázat összefoglalásaként kijelenthető, hogy a Közép- magyarországi régió jár elöl az elemzést segítő mutatók alapján, viszont a foglalkoztatottak száma és a bűncselekményt elkövetők számában van még mit javítani. A második helyzet az összehasonlításban a Nyugati-Dunántúlt képviselő megyék összessége szerezte meg, ahol a munkavállalók száma és a segélyt felvevők száma alacsony. Lehetséges, az ausztriai munkavállalás miatt alacsonyabb ez a szám.
13
A rangsorképzésben a harmadik helyet a Közép-Dunántúli régió lett, ahol a munkavállalók keresete és a szennyvízhálózat mellett a bűnelkövetések száma is alacsony volt. A színházi látogatások számán van még mit javítani. Az összesítésben a negyedik helyre került a Dél- Dunántúli régió, ahol az összehasonlítások alapján átlagosan az ötödik-hatodik helyre került. A hatodik helyet az északi megyéket képviselő régió került, ahol a különösen kedvezőtlen foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi mutatók mellett a segélyben részesülők száma is elég magas. Utolsó helyen az Észak-Alföldet képviselő régió került, ahol a műveltséget reprezentáló mutató közepesnek minősíthető, míg a többi mutató a rangsorok hátsó részében találhatóak.
A régiók közötti elemzést folytatva a regionális GDP mértékével lehetséges.
6. ábra: A magyar egy főre jutó GDP megoszlása régiónként Forrás: Stark [2009.] Ennek értélmében is látszik az a kialakult sorrend, amelyet az előző összehasonlításban is felállítottam a forrás segítségével. Legnagyobb bruttó hazai terméket az oszágos átlaghoz megfelelően a Közép-Magyarországon állítottak elő, míg legkevesebbet az ÉszakAlföldön tettek hozzá. 14
A régiók fejlettségi szintjének különbségét az autópályák építése, a települések gyorsabb megközelítése segíti. A negatív tendenciát a szakszerű gazdaság- és társadalompolitikák segítségével lehetséges, melynek feladata a vidékfejlesztés rohamléptékű, tudatos ösztönzése.
1.6.
Kistérségi összehasonlítás
A következő részben beszeretném azon települések együttműködését mutatni, amely szoros és együttes munka alapján valósulhat meg. Jelenleg Magyarország kétharmad része vidéki térségnek felel meg, amelyben a lakosság több mint a fele él. 2011. január 1-jétől hatályos szabályok alapján 175 kistérségről beszélhetünk, amelyek a megyei csoportosítás utáni közigazgatási egységek. Hasonlítható az egykori járásokhoz is. Az országgyűlés 2007. szeptember 10-én fogadta el az önkormányzatok többsélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítását, ennek eredményeként jöttek létre azon társulások, amelyek hosszabb távon egységes szabályozó és támogató rendszerrel működnek az önkormányzatok segítségével. Legtöbbször 30-40 település található egy adott kistérségben, ahol a leghatékonyabb közszolgáltatási feladatok ellátásában működnek együtt. A következő térképen láthatjuk a 175 kistérséget, központjaikkal.
15
7. ábra: Magyarország kistérségei Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/thumb/c/cb/Mo_kig_2011.png/500px-Mo_kig_2011.png
(letöltve: 2011. november 11-én) A képen látható piros árnyalattal rendelkező pontok sűrűségéből láthatjuk, hogy a főváros környékén a legsűrűbb kistérségi központok száma. Feltűnik, hogy Szabolcs-SzatmárBereg megyében is fokozaton több térségi központ található, mint például Tolna megyében. A fejlettségnek megfelelően öt térségtípus alakult ki. Az első a dinamikusan fejlődő térségek övezete, ahol a gazdasági mutatók zöme több mint 10-kal meghaladja az átlagértékeket. A második a fejlődést prezentáló térségek mutatószámai, amelyek a vidéki átlag felett jelentkeznek, de az eltérés nagysága nem haladja meg a 10 %-ot. A középső részbe tartoznak azok a felzárkózást sugalló térségek, amelyek a gazdasági-társadalmi mutatók értékeinek többségében közelítik a vidéki átlagokat és ezáltal is növekedés jegyeit mutatják. A stagnáló térségek az utolsóelőtti helyet foglalják el, amelyek a vidéki áltagtól való eltérésében a jelzőszámok zömét érik el, illetve közelítik a 10 %-ot. A legelmaradottabb térségek a jelzőszámok zöménél a vidéki áltagoktól való elmaradás minimum 15%-át képviselik. 16
8. ábra: A magyar kistérségek fejlettségi szintjei Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/teratlas/i/fejlettseg.gif (letöltve: 2011. november 11-én) Az öt térségi besorolásba a lakosság a következő megoszlásban él: a dinamikusan fejlődő területen Magyarország népességének 59%-a él. A felzárkózó övezetekben a lakosság 21%-a él. A reménytelen helyzettel bíró területeken a mutatók összehasonlítása során a stagnáló és a lemaradó térségeken élő 12, illetve 8-%-nyi lakos él. „Az
egyes
kistérségek
közötti
fejlettlenségbeli
különbségeket
gengerációkról
generációkra öröklődő társadalmi igazságtalanságot szülnek. A kistérségben általános gond a szegénység, a munkanélküliség, a vállalkozások és a közszolgálatatások alacsony szintű szolgáltatása. A felsorolt problémák jelenleg 33 térséget érintenek, amelyek a következő képen helyezkednek el.” [http://www.nfu.hu/lhh]
17
9. ábra: Magyarország legelmaradottabb kistérségei Forrás: http://www.nfu.hu/thumbnail/11668/0x0fill/hatranyos_title2.jpg (letöltve: 2011. november 11-én) Az illusztráción kirajzolódik, hogy az Észak-Magyarországi régióban található az elmaradott kistérségek nagy része. Ahogy a dolgozat előző részeiben is taglaltam nem új keletű dologgal állunk szemben. Ezért szeretném felhívni a figyelmet a gondok minél hamarabbi megoldására, illetve csillapítására. A következő lépések sorozatában szeretném bemutatni Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található elmaradott kistérségek elemzése segítségvel a kiakalult nehézségeket, amelyeket szükséges minél hamarabb rendezni.
18
1.7.
Bodrogköz
A hiteles bemutatáshoz szeretném Magyarország négy legelmaradottabb kistérségének az egyikét, a bodrogközi kistérséget kívánom megismeretetni. A nehéz földrajzi viszonyokkal rendelkező térség a következő képen helyezkedik el.
10. ábra: Bodrogköz elhelyezkedése Forrás: http://www.logsped.hu/ktu.gif (letöltve: 2011. november 11-én) A Bodrogköz Magyarország északkeleti részén található, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legkeletibb sarkában terül el. Három folyó által közrefogott táj: a Tisza, a Bodrog és a Latorca vize határolja, a Felső-Tiszavidék középtájegység részeként. E földrajzi meghatározás szerint délnyugati határa Tokaj, északkeleti széle pedig Nagykapos. Az első vilá gháború utáni határrendezést követően a vidék Magyarország és Csehszlovákia részévé vált. Teljes területe 945 km², ennek csaknem kétharmad része a határ magyar oldalán található. A szlovák oldalon is többségében magyarok lakják. Megközelíthetősége három oldalról lehetséges: Sárospatak, Sátoraljaújhely és Cigánd felől. Szórtságát tekintve a kis lakossági létszámmal rendelkező és a folyók miatt is az elzártság figyelhető meg, ami hátra veti a gazdasági fejlődést és a szinten tartást is. 19
Különleges domborzati elrendezését a térség az Északi-középhegység és az Alföld, illetve az évszázados felszínalakító munkáját végző Tiszának köszönheti. Páratlanságát türközi a területnek, hogy hazánk egyik legváltozatosabb területe: növényi- és állatvilága egyedi és példátlanul sokszínű. A terület két részre tagolódik: Alsó- és Felső-Bodrogközre. Megoszlását tekintve 33 település található a felső részen, míg Alsó-Bodrogközben 22 település lehető fel. A jobb működés miatt több kistérségről is beszélhetünk, melyet az egyetlen városi ranggal bíró Cigánd település vezet. Fontos szerepet lát el a kistérséget nem alkotó Kisvárda, továbbá Sárospatak és Sátoraljaújhely. Ezen városok gondoskodnak a helyi emberek ellátásáról, például kórházi, igazságszolgáltatási feladatokról. A lakosság számát nézve elmondható, hogy az országos áltagot követve itt is kevesebb ember él. A természetes fogyás mellett többen elköltöztek, így a következő képet kaphatjuk.
Népesség alakulása (fő) 1990-2008 4 000
3 500
3 000
2 500 1990 2000 2008
2 000
1 500
1 000
500
ád
én ag ár d
ar Ze
m pl
el y
Ti sz ak
se rm
Ti sz ac
ic se
r
Se m jé n
R
le án yv á
gy
Pá ci n
R év
N
ag
yr oz vá
e
y
cs ék
zv ág
Lá ca
Ka ro s
Ki sr o
ki
Ka rc sa
óc
be re c
ám Fe
ls ő
D
ig á
m C
ha lo
er ec ki
ro g Bo d
Al só b
nd
0
11. ábra: Bodrogköz népességének alakulása
Forrás: Saját szerkesztés 20
Az ábráról könnyedén leolvasható, hogy Cigánd város lakossága a legmagasabb lélekszámmal bír, míg Kisrozvágy településen a legkevesebben. Stagnálást vehetünk észre Alsóberecki, Bodroghalom, alsó-bodrogközi települések lélekszámában. Növekedést egyedül Karos településen találhatunk.
1.7.1. A Bodrogköz lakossága
A lakosság iskolai végzettsége alacsony. A fiatalok az elvándorlást választják az itt maradás helyett, mivel nem találnak munkahelyeket. Az idősebbek elköltözése és oktatási szintje is hasonló. Az idősebb emberek rokonaikhoz vagy szociális intézményekbe, go ndozóközpontokba költöznek, hogy ellátásukról gondoskodjanak. A munkaerő összetétele alapján a műszaki végzettségűek kevesen vannak a területen, míg a humán irányultsággal rendelkező diplomások száma magasabb. Etnikai összetételét nézve a térségnek elmondhatjuk, hogy főként magyar lakta terület. 2001-ben a magyar lakosság aránya 91,3 % volt. Az utóbbi években a cigány kisebbség aránya növekedett, ezt a tényt bizonyítja, hogy a kitértségekben a 17 településből 10 helyen működik roma (cigány) kisebbségi önkormányzat.
1.7.2. .Bodrogköz gazdasága A kistérség jellemzően homogén, területi különbségek nem mérvadóak. Az elmaradottságot a foglalkoztatási helyzetből és a munkanélküliség nagyságának tulajdonítom. A kistérségi településeken szinte mindenhol a negatív munkaerőmérleggel találkozhatunk. Legsúlyosabb helyzettel Lácacséken rendelkezik, ahol 1996 óta folyamatosan több a munkanélküliek száma, mint az adóköteles jövedelemmel rendelkező. A következő ábráról leolvashatjuk, hogy a munkanélküliség aránya hogyan változott 1989-2009 között.
21
12. ábra: Bodrogköz munkanélküliségi aránya Forrás: Saját szerkesztés – http://www.eroforrasterkep.hu alapján A rendszerváltást követően megnövekedett a munkanélküliség aránya, amikor a nagyobb állami vállalatok privatizációja történt meg. Az ezredfordulón a gazdaságpolitikai inté zkedéseknek követően csökkent a munkanélküliségi ráta. 2001-től folyamatos növekedés jellemző a térség munkanélküliségére. Az rendszerváltás előtt a mezőgazdasági nagyüzemek töltötték ki a főtevékenységét a kistérségnek, amikor az üzemek bezártak, a mezőgazdaság összeomlásához vezetett, hiszen a termelőszövetkezetek szerepe szűntek. Az agrárszektor eltartó képessége rohamosan csökken, kevesebb emberre van szükség és idényjellegű munkaerőt alkalmaz. A te xtilipar kisgyár egységei voltak régebben megtalálhatóak a térségben, amelyet mára szinte teljes egészében eltűnt. A vállalkozások ágaztában az idegenforgalomra épülő cégek a falusi turizmusra építkeznek. Jelentős turisztikai előnyökkel bíró kistérségben kevés színvonalas kiszolgálóhelységet találunk: kevés a vendéglátóhelyek száma és a kereskedelmi szálláshelyek. A kistérségi összefogásnak köszönhetően próbálják az itt lakók vonzónak feltüntetni lakhelyüket, így több kiránduló és kikapcsolódni vágyó jut el a Bodrogközbe. Ennek eredménye képen jöttek létre különböző fesztiválok, hagyományőrző napok, horgász rendezvények. Az iskoláskorú gyermekeknek erdei iskolában vehetnek részt.
22
A mezőgazdaságban főként növények termesztésével és állattenyésztéssel foglalkoznak a helyi gazdák. Új ágazatként a gyógynövények megjelenése ad munkahelyet például Ricsén, Tiszacsermelyen és Tiszakarádon. Kereskedelmi jellegű társaságok elsősorban ruházati cikkek és élelmiszerek kereskedelmével foglalkoznak helyi és régiós szinten is. 1.7.3. Bodrogközi foglalkoztatási politika
Nemcsak országos szinten, hanem az elmaradott térségekben, mint például az elemzett bodrogközi kistérségben az életszínvonal javítása az egyik legfontosabb feladat. Emellett az ilyenfajta területeken élő munkanélküliek számának csökkentése és a jöved elmek növekedése a cél. A munkaerőpiaci kereslet és kínálat oldalainak találkozására kell törekednünk, hogy minél hatékonyabban lehessen a kialakult problémákat orvosolni. Ennek eszközei lehetnek azok a programok, juttatási rendszerek, amelyeket a legális eszközök segítségével a foglalkoztatást növelik. Ilyen fajta összefogásra van szükség, hogy a helyi kisebbségek és segítséggel élők is jövedelemhez jussanak munka által és ne a jelenlegi segélyezési rendszer alapján. Jelenleg a mélyszegénységben élő munkanélküliek. A foglalkoztatást a következő tényezők hátráltatják: Fejlesztési intézmények együttműködésének hiánya Kistérségen belüli fejlettségi különbségek Gyenge társadalmi- gazdasági összefogás Nem versenyképes a munkaerő-piac szereplőinek tudása Ellátatlanok, szociális segélyben részesülők magas aránya Alacsony iskolázottsági szint Motiváció hiánya – alacsony munkavállalási hajlandóság A megoldási kísérletek az utóbbi években a negatív tényezőkre irányultak és azok me gszűntetésére törekednek. Ennek eredménye képen növekedtek a vállalkozások száma is, amely a 2007-ről 2008-ra nagy lépésben, 313 %-kal való növekedést jelent. Az Európai Uniós pályázatokat választva több vállalatnál is részmunkaidős foglalkoztatással próbá lják csökkenteni a szegénységet. 23
A rossz közlekedés miatt nehéz a mobilitás megvalósulása, ezért különböző infrastrukt urális pályázatot kívánnak a helyiek igénybe venni. Az iskolázottsági színvonal csökkentése érdekében a munkaügyi központok segítségével munkaerőpiaci képzések és átképzések valósulnak meg, hogy a hiányszakmáknak megfelelő munkavállalók lehessenek a jelenlegi munkanélküliekből. 1.7.4. Kistérségi elemzés Az elemzett kistérség problémáit és fejleszthető területeit összefoglaltam a következő SWOT-analízisben. SWOT – analízis a Bodrogközi kistérség értékelésére 2. táblázat Belső tényezők Erősségek: vonzó, változatos természeti környezet
Gyengeségek:
Természetvédelmi területek, tájvédel-
alulképzett munkaerő magas száma
mi körzetek magas aránya
tőke hiánya
turizmus, falusi turizmus kibontakozá-
alacsony oktatási színvonal
sa
szálláshelyek és vendéglátóegységek
közösségi összefogás
hiányosságai Külső tényezők
Lehetőségek:
Veszélyek:
hosszútávon bővülő piacok felkutatása
új törvények következményei
terjeszkedési lehetőség külföldi pia-
szigorítások bevezetése
cokra
elvándorlás magas száma
gyógynövény termesztése nagyobb
az élővilág nagymértékű károsodása
mértékben kézműipar fejlesztése Forrás: Saját szerkesztés
24
Az ábra készítésekor törekedtem lényegre törő gondolatokat tenni a jelenlegi és a jövőbeli feladatokhoz. Az új irányt képviselő programok a megújulást hirdetnek. Ennek következtében valósult meg, hogy a térségi önkormányzatok felismerték az összefogás és a feladatok megosztásának gyakorlatát. Törekszenek közmunkaprogramok elindításában, amelyekre folyamatosan pályáznak. Összegezve a leírtakat remélem, hogy az a tendencia, amely 2008-tól jellemzően bontakozik ki a Bodrogközben nem áll meg és az a gazdasági körforgás, melynek keretén belül javulni tud az itt élők életszínvonala.
25
II.
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE AKTUÁLIS MUNKAERŐ MEGOSZLÁSA A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK TÜKRÉBEN
A dolgozatom következő részében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő fiatalok munkaerőpiaci vizsgálatát és értékelését kívánom elemezni. Az alapállításom az lenne, hogy a fiatalok kevés munkaerőpiaci tudás birtokában divatszakmákat választanak, pé ldául: gazdálkodási, kommunikációs ismereteket, kiemelt figyelmet szentelnek a turizmusra és sokan választják az informatikát. A választás során nem mérik fel a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalait, nagy számban választanak a népszerű szakokból és elhanyagolják a hiányszakmákat. Többen már előre tudják, hogy a jövőben a tanulmányaik befejezése után külföldön szeretnének dolgozni és letelepedni. Nagy szerepet szánnak a fizetéseknek és kevesebbet a morális megbecsüléseknek.
2.1.
A magyar oktatási rends zer
Magyarországon az oktatás, valamint az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolata jelentős változásokon ment keresztül a rendszerváltás óta. Ahogy a munkanélküliség megjelenése új fogalomként jelentkezett úgy a magasabb végzettséggel rendelkező emberek számára is megnőtt a kereslet. A szükséglet kielégítésre a munkaerőpiac kínálata fáziskéséssel válaszolva próbált alkalmazkodni. Az alkalmazkodás olyan „jól” sikeredett, mely során túlképzések, alulképzések és hiányszakmák alakultak ki.
A magyar oktatási rendszer ismertetése céljából a következő ábrát szeretném bemutatni.
26
13. ábra: A magyar oktatási rendszer felépítése Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/migrans/a_magyar_oktatasi_rendszer_felepitese.pdf (letöltve: 2011. november 11-én) Az ábra segítségével „könnyen” átláthatjuk a magyar oktatási rendszert, amely az óvodai képzéssel kezdődik, majd az alapozó általános iskolai képzés segíti a pályaválasztást. Előszöri döntéshelyzetbe a családok a 8. tanévben találkozhatnak, amikor a gyermek szakosodott oktatásáról kell döntést hozni. Ennek értelmében lehetőség nyílik rá, hogy a gyermekek gimnáziumba, szakközépiskolába és szakképző iskolákba járjon. A gimnáziumban különböző tagozatok közül lehet választani, például általános képzés, emelt óraszámú érettségi tantárgyakat (magyar, matematika, történelem) megcélzó vagy közismereti tárgyak (fizika, kémia, biológia) osztályok közül. Külön megemlítem azokat a képzéseket, amelyek két tanítási nyelvvel rendelkeznek. A gimnázium évei során az érettségi vizsga és továbbtanulás fontos szerepe az iskolába járásnak. A szakközépiskolai választás mellett szólhatnak azon szakok, amelyeket a fiatal diák választási lehetőségét növelik. A választását a különböző szakismereten alapuló képzések egyikéből választhatja, például: közgazdasági, építőipari, közlekedési. A szakismereti képzésbe bekapcsolódtak a gimnáziumokhoz hasonló kéttannyelvű osztályok munkái is, ahol a nyelvi képzés mellett az oktatási intézmény főprofilja is nagy hangsúlyt kap. A tanulmányokat itt is az érettségi vizsga letétele jelenti, ami a kötelező tantárgyakon kívül a szakismereten alapuló képzés sajátosságaival kiegészül a képzési ágnak megfelelő vizs27
gával. Lehetőség szerint lehet választani olyan tárgyakat, amelybe n a tanuló számot tud adni az elsajátított tudásáról. Mindkét oktatási egységben lehetőség van több nyelv elsajátítására, amelyet világunk „előír”. Számos versenyen és egyéb iskolai rendezvényeken bővíthetik a tanulók a tudásukat a pedagógusok és az őket segítő tanácsadók, pszichológusok segítségével. A szakmunkásképző oktatást felváltó szakiskolák, szakképző iskolák elterjedése, átalak ulása fontos eleme társadalmunknak véleményem szerint. Ezért is fontos, hogy ezen oktatási szektorban is legyen magas képzési színvonal, ahol minőségi szakok, szakképzések működnek főként ügyelve a gyakorlatorientált ismeretek elsajátítására. Számottevően népszerűsíthetők az iskolákban a különböző szakmák, hiányszakmák, illetve az általuk nyert ösztöndíj lehetőségek is. A szakiskolai tanulmányok során szakképesítésre tesznek szert a tanulók, amit követhet választásuk szerint az érettségi vizsga letétele is. Az oktatási rendszerben nagy hangsúlyt fektetünk az érettségi vizsgára, hiszen a mai napra életünk egyik olyan időszaka, amely meghatározza a jövőnket. Számot kell eddig tudásunkról adunk és egy új, nagyobb és komolyabb élet felé kísér el kék fedeles kiskönyvünk. Az új felsőoktatási felvételi rendszerben az érettségi vizsga felváltotta a régebbi felvételi rendet, ami leegyszerűsítette, viszont megnehezítette a jelentkezők sorsát. Beszélhetünk közép- és emeltszintű vizsgákról. A mai tendenciát nézve, ha valaki egyetemi vagy főiskolai képzésre szeretne járni előirányzott emeltszinttel rendelkező érettségi vizsgával kell rendelkezni, hogy felvételt nyerjen a kiszemelt szakra. Így valósulha t meg, hogy az orvostudományi képzésekre a két emeltszintű vizsga letétele kötelező. Visszakanyarodva az érettségi vizsga utáni állapotba a diák több alternatíva közül választhat, hogy hogyan is szeretné fiatal éveit eltölteni. Lehetősége van tanulni vagy pedig a nagybetűs életben kipróbálnia magát és munkavállalásra adni fejét. Ha tovább kíván tanulni akkor is több opciót kínálnak számára a képzőintézmények. Elkezdheti az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) nyilvántartott képzések egyikét és így szerez szakképesítést, vagy felsőfokú szakkép zést. Az utóbbi képzést megteheti középiskolai és felsőoktatási intézmények keretén belül is. Harmadik lehetősége az „érett” fiatalnak, hogy felsőoktatási intézménybe jelentkezzen.
28
Az említett felsőfokú intézményekbe választhat különböző tudományágak közül. Az érvényes jelentkezéshez mindösszesen sikeres és teljes érettségi bizonyítvánnyal kell re ndelkeznie. Az 1999-ben Magyarország által is ratifikált bolognai szerződés az osztott képzési rendszert honosították meg. Ennek következtében a Bachelor (BA, Bsc) képzések váltották fel a főiskolai végzettséget és alapdiplomát adnak a 6, illetve 7 félévet végig tanuló hallgatók számára. Ha a hallgató az alapoklevél után nem akar továbbtanulni akkor kiléphet a munkaerőpiac világára, mint frissdiplomás. Ha viszont még szeretné magát tanulni, akkor megteheti a Master (MA, Msc) képzések egyikén, ami 2 évet vesz igénybe és a hagyományos képzési rendszernek megfelelően egye temi oklevéllel ruházza fel a hallgatót. Rugalmasságát tekintve a bolognai rendszernek köszönhetően számos párosítási variáció történhet meg. Előfordulhat, hogy szociológus alapdiplomával közgazdász mestervégzettségű diplomások leszünk. A mesterdiploma megszerzését követően ismét válaszút elé kerülünk: mit csináljunk körülbelül 24-25 éves korunkban? Dolgozzunk, vagy pedig még tanuljunk? Lehetőség van mindkettőre. Tudományos tevékenységet folytathatunk, és doktori iskolába, PhDképzésre jelentkezhetünk, ahol doktoranduszként szolgálhatjuk a tudomány fejlődését. Amennyiben nem ezt választjuk akkor a szakirányú képzésre is jelentkezhetünk. Népszerűek a posztgraduális képzési lehetőségek is.
14. ábra: Képzési struktúra Forrás: http://felveteli.elte.hu/file/image002.gif (letöltve: 2011. november 11-én) 29
A fenti ábra szeretné prezentálni a leírtakat, hogy milyen lehetőségekben lehet gondolkozni jelenleg. Az ábrán is látható, hogy a képzések egyre specializálód nak és kevesebben jutnak el a piramis csúcsára a tudományos doktori fokozat megszerzéséhez. Az osztott képzések után az osztatlan szakokról is szót szükséges ejtenem, amelyek az orvosi és jogász szakokat jelentik. A dr. végződést megszerző, osztatlan képzésben tanuló általános orvosi, állatorvosi, fogorvosi és jogászképzésben tanuló hallgató a hagyományokhoz híven nem jelentkezik kétszer felsőoktatási intézménybe, ha egyetemi diplomát szeretne. Az aktuális oktatási viszonyok között az osztatlan képzésekhez kívánja a jelenlegi törvényalkotók a tanári képzést is bevonni. Tudni szükséges, hogy a Bolognai rendszernek köszönhetően, azon a hallgatók, akik valamilyen tanári képzést elkezdenek, az alapdiploma után el kell végezniük a mesterképzést is, hiszen akkor lesznek jogosultak, hogy tanítsák az elkövetkezendő generációkat. Ahogy a modell elemzéséből is láthatjuk elég összetett és szerteágazó választási csokorral találja szembe magát a tanulni vágyó ember. Annak hogy a megfelelő kompetenciáinknak és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő ismereteket sajátítsunk, elkérhetünk segítséget, pályaválasztási tanácsadóktól. Az oktatási rendszer lezárása képen szeretnék néhány szót szólni a képzések intézményi hátteréről. A gyermekkorban lévőket a nem kötelező, viszont választható bölcsődei felügyelet, majd az óvodák alkalmazottai várják. Az idősebb korosztályt az általános iskolák várják, amely utána középiskolák csoportja következik. Három nagyobb típust különböztet meg a rendszer: gimnáziumot, ami lehet 4, 6, 8 és 12 osztályos; szakközépiskolát, ami 4, illetve 5 évfolyamos képzésből álló osztályokkal rendelkezik. Ezen felül a szakképesítő osztályok, mint ötödévek jelennek meg. Harmadik típus a szakképző iskolák, ahol a tanulók 3 éves képzésben vesznek részt. Az oktatási intézmények között még találunk alapfokú művészetoktatási intézményt és zeneiskolákat. Speciális igényű gyermekek tanításával foglalkozó neve lőintézmények szolgáltatásainak igénybevételére is lehetőség van. Összességében a középoktatás így 30
épül fel. Felsőoktatási intézmények közé tartoznak az egyetemek, tudományegyetemek és a főiskolai intézmények. Az iskolák pedagógusai és nevelői mellett isko lapszichológusok, ifjúságvédelmi felelősök, szabadidő-szervező munkatársak és az említett pályaválasztási tanácsadók segítik az iskolákban a mindennapos munkát. Az oktatási intézményeket tovább bonthatjuk tulajdonosi, finanszírozási sajátosságok alapján. Így beszélhetünk önkormányzati, állami és egyházi fenntartású nevelési, oktatási intézményekről.
2.2.
Pályaválasztás megyénkben
Kutatásom célja, hogy megismerjem és elemzem a környezetemben élő fiatalok döntéseit. Ennek segítségére kérdőívet szerkesztettem és felkeresetem két oktatási intézményt. Szeretném megköszönni a Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola és a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium végzős tanulóinak segítségét, akik kitöltötték a kérdőívemet. A megkérdezés során primer kutatást végeztem, papír alapú kérdőívek segítségével. A mellékletben (2. és 3. számú mellékletek) megtalálhatóak az általános iskolai és a középiskolai tanulók részére készített kérdőívek. A kérdőívek 30 kérdést tartalmaznak. Tartalmilag hasonlóak: a megfelelő korosztályi kérdések aktualizálásra kerültek. A kérdőív kérdései zárt, nyitott, feleletválasztós és skálás kérdéseket tartalmaznak. Létszámát tekintve a két csoport 25-25 főt tesz ki, tehát 50 fő a kitöltők száma. 2.2.1. A kérdőívek elemzése A demográfiai kérdések a következők voltak. A nemek szerinti arány alakulása a következő volt. Az általános iskolai kérdőív kitöltői közül 12 fiú és 13 leány töltötte ki, míg középiskolában 5 fiú és 20 leány írta meg a kérdőívet. Összegezve 17 fiú és 33 lány tö ltötte ki a kérdéssort. A korosztályok átlagosan 14 és 18 éves korra tehetők. Az általános iskolai tanulók nem tagozatosak, általános képzésben vesznek részt, míg a gimnazisták nyelvi osztályba járnak. Az angol és német nyelvet tanulók száma 15:10 arányban írható 31
le. A kitöltők többsége miskolci lakos, az általános iskolai kitöltők 16 %-a, a középiskolai tanulók 52 %-a nem miskolci, vidéki lakos. A tanulmányi kérdések csoportjában először az előző tanévben megszerzett tanulmányi átlagok alakulásáról kérdezetem a kitöltőket, amelyet a következő ábra szemléltet.
15. ábra: Tanulmányi átlagok megoszlása Forrás: Saját szerkesztés
Az ábráról könnyen leolvasható, hogy a az osztályok minősítése szerint az átlagnál jobbak. A középiskolai tanulók eredményeik az előző félévben nem voltak rosszabbak hármastól, míg az általános iskolában 2 főnek volt rosszabb tanulmányi átlaga. Két esetben is fej-fej mellett van a két csoport: a 3,1-3,5 áltaggal rendelkezők száma és a 4,14,5 közötti általános iskolai létszám megfelel a középiskolás 4,51 feletti átlaggal rendelkezők számának. Próbáltam olyan kérdéseket feltenni, melyek az iskolai elégedettséget is mérik. Így tudtam meg, hogy az általános iskolában többen vettek részt iskolai-táradalmi célúmunkában, ami lehetett a diákönkormányzatban való részvéte l, vagy tanulmányi versenyek. Középiskolában már a tanulók kisebb aktivitást mutatnak. Az általános iskolában a diákok teljesmértékben egyetértenek, hogy megvannak elégedve a tanáraikkal, míg a középiskolában 20-an megvannak elégedve, viszont 20 % nincs megelégedve a pedagógusokkal. A sikeres vizsgák letételéről kérdeztem a kitöltőket. 32
Milyen segítséget kapnak az iskolától a sikeres felvételi és érettségi vizsgák eléréséhez? Az általános iskolások főként különórákat vehet igénybe az egyes tárgyakból, míg a középiskolások fakultációs alkalmakon mélyíti tudását. Nyelvtanulás szintjén mindkét helyen az angol vezet. Emelett a tanulók németül, görögül. olaszul tanulnak. A középiskolában az megkérdezettek 32 %-ának van középfokú nyelvvizsgája. A jövőre vonatkozólag kérdezetem a diákokat, hogy milyen oktatási intézményt választanak. A fiatalabb iskolások a következő rangsort állították fel: gimnázium, szakközépiskola és szakképző iskola. A középiskolában a diákok háromnegyede választotta az egyetem és főiskola választási lehetőséget. Képzési területnek az általános iskolában az általános és nyelvi osztályokat jelölték meg szép számban, majd a kötelező érettségi tárgyakat tanító osztályok és a közismereti tantárgyak tagozatait választják a tanulók. Válaszuk indoklása során többen, azért választják ezeket a képzéseket, mert ez érdekli őket, vagy ezekből a tárgyakból erősebbek. A gimnazisták változátos szakterület kínálatból válaszhattak többet is. Ennek következtében kerültek a népszerűbb ágazatok közé az egészségügy, a gépészet, a gazdasági, a vendéglátás-idegenforgalom és az egyéb szolgáltatások ágai. Indoklásuk alapján hasonlóságot vélhetünk felfedezni az általános iskolai véleményekkel, amelyek a következőekkel egészültek ki: szülők tanácsára és többen nem tudják, hogy mit választanak, illetve miért választanak. Megkérdeztem a válaszadókat, hogy hol fognak dolgozni 10, illetve 15 év múlva. Az középiskolások, mivel ők idősebbek kisebb intervallummal rendelkező kérdést kaptak. Mindkét csoport a külfödi munkavállalást jelezte nagyobb számban. Meglepő eredmények, hogy többen összhangban vannak véleményükkel és tudatosan a szaknak megfelelő válaszokat írtak ki. Az egyik kitöltő például egészségügyi területen szeretne tanulni és egy vidéki rendelőben szeretne háziorvosi szolgálatot ellátani. Szakmaelemzésekre kértem a következő kérdések során a diákokat. Ennek alapján alakultak ki a következő álláspontok. Többen úgy látják, hogy a hiányszakmákat kellene erősíteni például: villanyszerelő, asztalos, mentős alkalmazott. Többe n a mérnöki, gazdasági pályán diplomát szerzőknek mondanak több lehetőséget a jövőben. A rendőri szakág megjelenése sok helyen feltűnt. Azzal indokolták válaszukat, hogy mindig kell majd rendőr, hogy biztosítsa a rendet és ez egy biztos, állami feladat. 33
Erősen érezhető az érettség jele, hogy a középiskolások nagyobb számban tudták elmondani, hogy mivel is szeretnének foglalkozni a jövőben. Ennek megfelelően ismerik is, hogy milyen végzettségre van szükségük. Az általános iskolások nagyobb része még nem tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni. Érezhető a döntőképesség mérése során jellemző a család, a barátok és az ismerősök gyakrolonak nagyobb hatást a pályaválasztások során a diákokra. Az általános iskolásoknál ez a szám magasabb, mint a középiskolásoknál. Itt meg is jelent a saját vélemény és a saját döntés lehetősége, mint fiatal felnőtteknél. A következőkben rákérdeztem, hogy milyen tényezők befolyásolják a korosztályok választási lehetőségeit. Az általános iskolákban kitöltők között a tapasztalatok és a saját benyomás által keltett érzések mellett az oktatási intézmények hírnevei is mérvadóak. A középiskolások válaszánál szintén a saját benyomás és a tapasztalatok mellett a felvételi ponthatárok meghatározóak. Érvényesülnek a távolsági ismérvek és a finanszírozási formák is. Skálamérési technikát alkalmazva ugyanazokat a kérdéseket tettem fel a csoportoknak. Ennek következtében mértem, hogy hogyan is érzik a regionális különbségeket az egyes korosztályok. Az általános iskolások véleménye alapján 2,24-es besorolásban, tehát nem annyira jellemző, hogy segítséget vegyenek igénybe pályaválasztási szakemberektől, míg középiskolások is hasonló állásponton vannak. Arra az állításra, hogy a kiválasztott foglalkozásokban dolgozók emberek munkáját ismerik közepes, 3-as erejű választ kaptam. A régió különbségekből eredő okok miatt több állás lehetőséget kínáló Nyugat- magyarországi régióban több munka lehetőség van, mint az északi vidéken. Erre az állításra 3-as körüli értékeket kaptam, ami a jellemző kategóriának felel meg. A kompetenciák és képességek mérése során a tanulók kitartását mértem, ahol a tanulók elhivatottsága volt a mérvadó. Ennek a lehetőségnek az értéke a hármas érték felett helyezkedik el mindkét esetben, így jellemzően tudják. Arra az állításra, hogy a Miskolci Egyetemet átalában a helyiek választják és anyagi megfontolásból jellemzően 2,5-ös átlag alaklult ki, ami a jellemzőség határát jelenti. Munkaerőpiaci kérdéseim során a jövedelem helyzetet és azokat a tényezőket vizsgáltam, amelyet a családi helyzettel magyarázhatunk. Az általános iskolások többsége nem kap zsebpénzt és a középiskolások rendszeresen nem vállalnak diákmunkát. Jövedelmeiket, megtakarításukat főleg szórakozási lehetőségeknek szentelik a fiatalok. A válaszadók 34
között voltak olyanok, aki ruházati cikkek és ajándékok vásárlására költik pénzüket. Az ötven megkérdezett tanuló közül összesen 4 %, azaz két fő vallotta magát valamilyen káros szenvedély áldozatának, ami a dohányzás vagy a drogok egyike lehet. Arra a kérdésre, hogy a szüleik dolgoznak-e mindenki válaszolt és ennek eredménye képen kiderül, hogy a tanulók közül 4 gyermek szülei nem rendelkeznek munkával. Azon szülők, akik dolgoznak jellemzően beoszottak valamilyen munkáltatónál. 2.2.2. Választási lehetőségek
Az eredmények értélése után a következő következtettéseket tudom levonni. A vizsgált csoportok a kitöltések során együttműködést tapasztaltam és örülök, hogy a válaszaikkal a kitöltők megtiszteltek. Reményeim szerint a válaszok a kérésemnek megfelelőek és nincs benne torzítás. A válaszadáskor tapasztaltam bizonytalanságot és önbizalomhiányt. Többen megfelelő kommunikációs képességekkel rednelkeztek, akik megtiszteltek a kitöltéssel. Véleményem szerint jól tükrözi a kezdeti álláspontomat, hogy a jelen generáció főleg divatszakmákat választ munkaerőpiaci ismeretek nélkül. Támogatásra és segítségre szükség van ezért erősíteném a végzős osztályokban a fejlesztő órák tartását szakemberek által. A téma további elemzéséhez a mellékletben található kutatási tervet csatolom (1. számú melléklet), melyben az állítás mélyülését lehetőség szerint meg lehet valósítani. Állításom alapján a borsodi régióban kevesebben maradnak és elvándorolnak, mint a nyugatabbra lévő megyékben, régiókban. A trendnek, a barátok igényeinek megfelelően választanak a mai fiatalok szakmákat, igaz még a szülői ráhatás mindig jellemző. A mai miskolci oktatási reformokból, átszereződésekkel teli időszakban a diákok választásának stratégiája változó. Vannak akik a biztosra mennek és vannak, akik a kockázatos, extravagáns szakmákkal szeretnének teret hódítani. Az elemzésből kimaradt, viszont érdekes lehet a jövőből egy visszatekintési vizsgálatot egy osztálytalálkozó keretén belül lefolytatni, hogy mire is jutottak a válaszadók. Mennyire tetszett és nyerte meg őket a kiválasztott szakok.
35
III.
ÖSSZEFOGLALALÁS
A rendszerváltás után végbemenő gazdasági folyamatok, a privatizáció és az új politikai irányzatok nagy mértékben hatottak a társadalomra és a magyar munkaerőpiacra. Megjelent a munkanélküliek és az ellátásra szoruló személyek nagy hányada, akik a mamut állami vállalatokban „háttérszereplőként” éltek évtiezedeken keresztül. Az ország lemaradását gyorsan kellett behozni, amelyet a fejlődésnek köszönhetően részben sikerült megvalósítani. Azon regionális különbségek, amelyek kialakultak a ’90-es évek előtt még mindig hatást gyakorolnank ránk. Ilyen például a borsodi foglalkoztatási helyzetben a kohászatok, amelyek nagy létszámmal foglalkoztattak, nagy árbevétel mellett, viszont ma már egyetlen munkavállalóval sem rendelkeznek. A jövő feladata, hogy változtassunk azokon a stratégiákon, programokon, amelyek vakvágányokra vezetnek bennünket. Célszerű lenne egy új oktatási koncepcióval sarkalni tudatosan a munkaerőpiac új szereplőit, hogy igen is a hiányszakmáknak megfelelő hivatást válasszák maguknak. Hatásos lenne, hogyha a kutatás-fejlesztés nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki nagyvárosokban is megvalósulhatna, ezzel munkahelyeket teremthetnénk. A környezetvédelembe csoportosítható közmunkaprogramok segítsgével kitakaríthatnánk a koszosnak tűnő városainkat, településeinket. Az összefogás és az „életen át tartó tanulás” fontossága az elsődleges céljának kell lennie minden magyar embernek, illetve azoknak a személyeknek is, akik itt tervezik a jövőt. Közös ügyünk, hogy a gazdasági problémák megoldódjanak és magasabb életszínvonalon éljük. Ennek elengedhetetlen része a tanulás és a becsületes munkavállalás.
36
IRODALOMJEGYZÉK 1. Bodrogköz honlapja http://www.bodrogkoz.com/ (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én) 2. Dr. Dabasi Halász Zs uzsanna [2011]: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 173-196. o. 3. Foglalkoztatás és munkanélküliség című KSH kötet elérhető: http://konyvtar.ksh.hu/kiadvanyok/Foglalkoztatottsag_es_munkanelkuliseg/ofa1/ main.html (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11.) 4. Dr. Kapros Tiborné [2006.]: A foglalkoztatás és a munkanélülsiég területi különbségei az elmúlt 55 évben, KSH Házinyomda, Miskolc, 4-25. o. elérhető: http://mek.niif.hu/06200/06259/06259.pdf (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én) 5. Karácsony Péter-Varga Mária: Regionális különbségek a hazai munkaerőpiacon, Munkaügyi Szemle, 2010. IV. szám, 86-90. o. 6. Központi Statis ztikai Hivatal honlapja és adattáblái http://www.ksh.hu (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én) 7. Magyar Regionális Fe jlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. honlapja http://www.vati.hu (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én) 8. MTA Közgazdaságtudományi Inté zetének honlapja és erőforrás térképei http://econ.core.hu/ és http://www.eroforrasterkep.hu/ (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én) 9. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja http://www.nfu.hu/lhh (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én) 37
10. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapja http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_statisztika_kistersegi (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én) 11. NORDA - Észak-Magyarországi Regionális Fe jlesztési Ügynökség honlapja http://www.norda.hu/emop/regionalis-operativ-program/eszak- magyarorszagioperativ-program/63/ (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én) 12. Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja és statisztikai kimutatásai www.felvi.hu (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én) 13. Siskáné Dr. Szilasi B. – Molnár J. – Tiner T.- Kulla M. – Dická J. [2008.]: A Bodrogköz társadalma, Településhálózat, Élet és folyó között, Miskolc 109-120. o. elérhető: http://www.uni- miskolc.hu/~ecomojud/publika/infrastrukt_interreg07.pdf (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én) 14. Stark Antal [2009.]: Rögös úton – Nemzetgazdaságunk rensze rváltás előtti és utáni két évtizede, Akadémiai Kiadó, Budapest, 82-96. o. 15. Tardos Márton [1998.]: Sikeres-e a privatizáció? – Magyarországi tapas ztalatok (1990-1997), Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. április (317— 332. o.), Gazdaságunk félmúltjából
38
IV.
MELLÉKLETEK
1. számú mellélet
KUTATÁSI TERV Kérdőíves primer kutatás a pályaválasztással kapcsolatban
A kutatás helyszíne: Miskolc oktatási intézményei (általános és középiskolák) A kutatás időtartama: 2011. november – 2011. augusztus Kutatás célja: A kutatás célja, hogy felmérjük a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő fiatalok pályaválasztási szokásai, választásai és stratégiáinak elemzése alapján. Hipotézis: Megítélésem szerint a fiatalok kevés munkaerőpiaci tudás birtokában divatszakmákat választanak, például: gazdálkodási, kommunikációs ismereteket, kiemelt figyelmet sze ntelnek a turizmusra és sokan választják az informatikát.
A kutatási terv megvalósítása: - alkalmazott módszerek: résztvevő megfigyelés kérdőíves lekérdezés félig strukturált interjú
- a kutatás egységei: miskolci oktatási intézmények tanulói 39
A munkavégzés fázisai:
- 1 hónap: előkészítés, részvétel, szakirodalom olvasása, kérdőívek készítése és próbamérés - 4 hónap: résztvevő megfigyelés interjúk készítése kérdőívek lekérdezése - 1 hónap: adatok feldolgozása
- 2 hónap: eredmények ellenőrzése a helyszínen - 2 hónap: tanulmány megírása
A kutatás várható eredményei:
Szinte minden iskolában van valamilyen kiemelkedő sajátosság, amire építve elérhetővé válna kisebb-nagyobb mértékű fejlődés. Általánosságban azonban az mondható el, hogy az iskolákban nem megfelelően használják ki meglévő lehetőségeiket a tanulók. Nincsenek tisztában a munkaerőpiaci lehetőségekkel, hiányosak az ismereteik. Az esetek nagy 40
részében még a mindennapi problémák orvoslása is meghaladja a képességeiket, és ha mégis adódik valamilyen lehetőség, a lehetséges kockázatoktól tartva inkább nem próbá lkoznak változtatással, nehogy tovább rontsák a már így sem túlkedvező helyzetet. További problémát jelent az egyre növekvő létszámú - főleg roma (cigány) nemzetiségű – szakképzetlen lakosság. A kutatási terv indoklása: A rendszerváltást követően a regionális különbségeken alapuló területi különbséget kivá ltó okok nem szűntek meg, hanem újabb és újabb tényezők erősítették és árnyalták a magyar munkaerőpiac területi heterogenitását. Az ország egyik legelmaradottabb részévé vált megyénk, s ha tovább folytatódik az elnéptelenedés, a térség perifériára szor ulása, drasztikus szintre csökkenhet a térség népességmegtartó ereje, eltűnhetnek a vidékre je llemző kulturális sajátosságok. A cél, hogy a térséget fel lehessen zárkóztatni az ország fejlettebb régióihoz.
41
2. számú melléklet
K É R D Ő Í V Á L T A L ÁN O S IS KO L Á S O K S Z Á M ÁR A Térségi foglalkoztatási különbségek elemzése, különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerőpiacára című TDK-dolgozat kutatásához Demográfiai kérdések 1. Nem: a.) férfi 2. Életkor: ….……. 3. Milyen tagozaton tanulsz?
b.) nő
……………………..…………………………………………. 4. Hol laksz? ……………………………………………………………..……………………… ……. Tanulmányi kérdések 5. Hány évig jártál óvodába?............................. 6. Mekkora volt az előző tanévben a tanulmányi átlagod?
a.) 3,0 alatt b.) 3,1 és 3,5 között c.) 3,51 és 4,0 között d.) 4,1 és 4,5 között d.) 4,51 felett 7. Vettél már részt iskolai- társadalmi célú munkában? a.) igen b.) nem Ha igen, milyenben? ……………………………………………………………………….…… 8. Meg vagy elégedve intézményed pedagógusaival? a.) igen b.) nem 9. Milyen segítséget kapsz a sikeres felvételi letételéhez? a.) fakultáció b.) szakkör c.) különóra d.) egyéb: ………………………………………………………………………….. 10. Milyen nyelve(ke)t tanulsz? a.) angol b.) német c.) francia d.) latin e.) egyéb: ……………………………..……. Jövőre vonatkozó ké rdések 11. Milyen oktatási intézménybe szeretnél továbbtanulni?
a.) gimnázium c.) szakképző iskola
b.) szakközépiskola 42
12. Milyen szakterületen fogod megtenni?
(Többet is megjelölhetsz) a.) általános
b.) emelt szintű nyelvi
c.) emelt szintű kötelező érettségi tárgyi (magyar, matematika, történelem) d.) informatikai nyelvi előkészítő osztály e.) szakmai alapozó képzés
f.) szakismereti
13. Miért ezt a terület(ek)et választottad?
14.
15.
16.
17.
……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………….………………………..… …………………………………………….. 15 év múlva hol szeretnél dolgozni? ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………….………………………..… ………………………………………………. Milyen okokból választottad ezt a szakterületet? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………….………………………..…… ……………………………………………… Véleményed szerint mely szakmáknak van jövője? Miért? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………….………………………..…… ……………………………………………… Mi szeretnél lenni? Miért? ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………….………………………..… ……………………………………………….
18. Milyen iskolát kell elvégezned a fenti pálya megvalósításához?
……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………….………………………..… ……………………………………………… 19. Kik segítik döntésedet a pályaválasztás során? (Többet is megjelölhetsz) a.) család b.) barátaim, ismerőseim c.) tanáraim d.) senki, egyedül döntök 20. Mely okokat veszed figyelembe az iskola megválasztásakor? (Többet is megjelölhetsz) a.) távolság b.) tapasztalatok c.) saját benyomás d.) az iskola hírneve e.) felvételi rangsor f.) aktuális ponthatárok g.) egyéb:..…………………………………………….
43
A következő állítások közül jelöld, hogy melyik jellemző s zerinted! 1 – nem jellemző, 4 – nagyon jellemző Állítás 21. A pályaválasztás során segítséget kérek szakember(ek)től. 22. Ismerem a választott pályán dolgozó emberek munkáját. 23. Nyugat-Magyarországon több munkalehetőség van, mint Észak-Magyarországon. 24. A kiválasztott szak elvégzéséhez megvannak bennem az adott foglalkozás eredményes elvégzéséhez szükséges képességek. 25. A miskolci középiskolákat sokan választják, mert többen anyagilag nem engedhetik meg, hogy máshova járjanak.
Jellemző 1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
Munkaerőpiaci kérdések 26. Szoktál zsebpénzt kapni?
a.) rendszeresen b.) csak ajándékba (születésnap, névnap karácsony) c.) alkalmanként d.) nem 27. Megszerzett jövedelmedet mire használod fel? (Többet is megjelölhetsz) a.) ruházkodás b.) szórakozási lehetőségek c.) élelmiszervásárlás d.) egyéb:……………………………................ 28. Van káros szenvedélyed? (dohányzás, alkohol, kábítószer) a.) igen b.) nem 29. Jelenleg a szüleid dolgoznak? a.) igen b.) nem 30. Ha dolgoznak, milyen beosztásban? a.) beosztott b.) vezető c.) egyéni vállalkozó/őstermelő
KÖS ZÖN ÖM S ZÉPEN S EGÍ T S ÉGED ET!
44
3. számú melléklet K É R D Ő Í V K Ö ZÉ P I S K O L Á S O K S ZÁ M Á R A Térségi foglalkoztatási különbségek elemzése, különös tekintettel Borsod-Abaúj- Zemplén megye munkaerőpiacára című TDK-dolgozat kutatásához Demográfiai kérdések 1. Nem: a.) férfi b.) nő 2. Életkor:….……. 3. Milyen tagozaton tanulsz? ……………………..…………………………………………. 4. Hol laksz? ……………………………………………………………..……………………… ……. Tanulmányi kérdések 5. Mekkora volt az előző tanévben a tanulmányi átlagod? a. a.) 3,0 alatt b.) 3,1 és 3,5 között c.) 3,51 és 4,0 között d.) 4,1 és 4,5 között d.) 4,51 felett 6. Vettél már részt iskolai- társadalmi célú munkában? a.) igen b.) nem Ha igen, milyenben? ……………………………………………………………………….…… 7. Meg vagy elégedve intézményed pedagógusaival? a.)igen b.) nem 8. Milyen segítséget kapsz a sikeres érettségi vizsga eléréséhez? a.) fakultáció b.) szakkör c.) különóra d.) egyéb: ………………………………………………………………………….. 9. Milyen nyelve(ke)t tanulsz? a.) angol b.) német c.) francia d.) latin e.) egyéb: ……………………………..……. 10. Rendelkezel nyelvvizsgával? a.) igen b.) nem Ha igen, melyik nyelvből, milyen szintű és típusú? ………………………………………………………………………………… Jövőre vonatkozó ké rdések 11. Érettségi vizsga után mit szeretnél csinálni? a.) dolgozni b.) szakmát tanulni c.) OKJ-s képzésen részt venni d.) főiskola vagy egyetem hallgatni 45
12. Ha tovább tanulsz, milyen szakterületen fogod megtenni? (Többet is megjelölhetsz) a.) egészségügy b.) oktatás c.) gépészet d.) informatika e.) építészet
f.) könnyűipar
h.) gazdaság i.) ügyvitel
g.) környezetvédelem- vízgazdálkodás j.) vendéglátás- idegenforgalom
k.) mezőgazdaág l.) egyéb szolgáltatások
m.) nem tudom még
13. Miért ezen a terület(ek)et választottad? ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………….………………………..… …………………………………………….. 14. 10 év múlva hol szeretnél dolgozni? ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………….………………………..… ………………………………………………. 15. Milyen okokból választottad ezt a szakterületet? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………….………………………..…… ……………………………………………… 16. Véleményed szerint mely szakmáknak van jövője? Miért? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………….………………………..…… ……………………………………………… 17. Mi szeretnél lenni? Miért? ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………….………………………..… ………………………………………………. 18. Milyen iskolát kell elvégezned a fenti pálya megvalósításához? ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………….………………………..… ……………………………………………… 19. Kik segítik döntésedet a pályaválasztás során? (Többet is megjelölhetsz) a.)család b.) barátaim, ismerőseim c.)tanáraim d.) senki, egyedül döntök 20. Mely okokat veszel figyelembe az iskola megválasztásakor? (Többet is megjelölhetsz) a.) távolság b.) tapasztalatok c.) saját benyomás d.) az iskola hírneve e.) felvételi rangsor f.) aktuális ponthatárok g.) finanszírozási formák f.) egyéb:..…………………………………………….
46
A következő állítások közül kérlek jelöld, hogy melyik jellemző rád! 1 – nem jellemző, 4 – nagyon jellemző Állítás 21. A pályaválasztás során segítséget kérek szakember(ek)től. 22. Ismerem a választott pályán dolgozó emberek munkáját? 23. Nyugat-Magyarországon több munkalehetőség van, mint ÉszakMagyarországon. 24. A kiválasztott szak elvégzéséhez megvannak bennem az adott foglalkozás eredményes elvégzéséhez szükséges képességek? 25. A Miskolci Egyetemet sokan választják, mert többen anyagilag nem engedhetik meg, hogy máshova járjanak.
Jellemző 1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
Munkaerőpiaci kérdések 26. Iskolai tanulmányaid mellett dolgozol-e valahol? a.) rendszeresen b.) csak szünidőben .) alkalmanként d.) nem 27. Megszerzett jövedelmedet mire használod fel? (Többet is megjelölhetsz) a. a.) ruházkodás b.) szórakozási lehetőségek b. c.) élelmiszervásárlás d.) egyéb:……………………………................ 28. Van káros szenvedélyed? (dohányzás, alkohol, kábítószer) a.) igen b.) nem 29. Jelenleg dolgoznak szüleid? a.) igen b.) nem 30. Ha dolgoznak, milyen beosztásban? a.) beosztott b.) vezető c.) egyéni vállalkozó/őstermelő
KÖS ZÖN ÖM S ZÉPEN S EGÍ TS ÉGED ET!
47