Több mint tízezer használtgép a weboldalunkon! augusztus XV. évfolyam 8. szám Egy évre: 3900 Ft, egy lapszám ára: 400 Ft

1991 óta elkötelezve a vidékfejlesztés mellett

2006. augusztus • XV. évfolyam 8. szám Egy évre: 3900 Ft, egy lapszám ára: 400 Ft

Kérdések az agrárgazdaság ezévi lehetôségeirôl Magyar diófajták Nyári ültetéssel elôállított újburgonya Aktuális teendôk a napraforgóban Integrált növényvédelem Arató-cséplôgépek összefoglalója Kiskerti kalendárium

Több mint tízezer használtgép a weboldalunkon!

www.agroinform.com

Tartalom Tartalom XV. ÉVFOLYAM

"

Kérdések az agrárgazdaság ezévi lehetôségeirôl II. 4

AZ EUROFARM SZAKLAPSZÖVETSÉG TAGJA FÔSZERKESZTÔ: DR. KOVÁCS JÁNOS SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: DR. NAGY JÁNOS SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: DR. BENEDEK PÁL DR. CSIZMAZIA ZOLTÁN DR. HODOSSI SÁNDOR DR. KRUPPA JÓZSEF DR. SZÛCS ISTVÁN DR. SZENTEY LÁSZLÓ

"

A lap megrendelhetô: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. Információ: RIGÓ JÁNOSNÉ Tel./fax: 06-1 220-8331 E-mail: [email protected] www.agroinform.com

ALAPÍTÓ FÔSZERKESZTÔ: DR. REISINGER PÉTER

Stúdió munka: AGROINFORM Vizuális Stúdió SÁNDOR ANNA, SOÓS ÉVA Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. Felelôs vezetô: MAHR JÁNOSNÉ ISSN: 1786-6219 A korábbi Mezôgazdasági Tanácsok új névvel és tartalommal

5

Megéri a zöldbabot termeszteni

6

Kurnik Ernô akadémikus bizakodó

7

"

8 10

Növényvédelem A muskátli vírusbetegségei

"

Kurnik Ernô akadémikus bizakodó

Növénytermesztés

Aktuális teendôk a napraforgóban

12 Egyre keresettebb a baby burgonya

Integrált növényvédelem a gyökérgubacs-fonálféreg ellen a paprika-termesztésben

14

Megjelent a keleti cseresznyelégy

15

Kertészet A brokkoli több figyelmet érdemlô zöldségféle

16

A gyümölcsfák zöldmunkája és gyümölcsritkítása 18 Magyar diófajták

19 Új kártevô keleti cseresznyelégy

"

"

Állattenyésztés Javuló húsnyúl termelési pozíciók – csökkenô kisüzemi elôállítás

20

Trágyázással a legelôk jobb fûhozamáért

21

Agrármûszak Arató-cséplôgépek összefoglalója

Felelôs kiadó: BOLYKI ISTVÁN Mûszaki szerkesztô: MAHR JÁNOS

Neologizmus és korhûség

Nagy lehetôségünk – a nyári ültetéssel elôállított újburgonya

A szerkesztôség címe: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. Tel./fax: 220-8331 E-mail: [email protected] HIRDETÉSSZERVEZÉS: AGROINFORM Vizuális Stúdió BOLYKI BENCE Telefon: 06-20-314-5377 és 221-6703

Agrárhírek

"

Több figyelmet a brokkolinak

Víz- és környezetgazdálkodás Augusztus hónap idôjárása

"

22

25

Házunk tája Díszíthetik bambuszok is kertjeinket

26

Fûszernövényeinkkel változatosabban

27

Szerencse, vagy több is kell?

28

Kiskerti kalendárium: 2006. augusztus

29

Jeles napok: augusztus

30

Amit a természet felkínál: Kövér porcsin – Portulaca oleracea L.

30

Kombájnok – a mezôgazdaság csúcsgépei

3

Agrárhírek

Kérdések az agrárgazdaság ezévi lehetôségeirôl II.

4

Az EU 7 éves tervezési idôszakokra bontva kívánja összefognia tagországai gazdasági tevékenységét, ebbôl fakadóan Magyarországnak is célszerû lenne kidolgoznia saját agrárfejlesztési koncepcióját, amit azután meg is valósít. Mint minden sikeres terv, ez is a jelen helyzetbôl, a konkrét idôszak adottságaiból indulhat ki. Ezért fontos megnézni, hogyan is állunk most.

ennek egy része a magyar befizetésekbôl „jön vissza”, azaz nem tiszta külsô forrásról van szó. A hazai kiegészítés sem sima ügy. Az a

Szemmel látható a mezôgazdaság szervezettségének fokozódása az EU-15-ök országaiban. Jellemzôen a termelés, a felvásárlás és az értékesítés 80–100 %-ban szervezetten történik. A mezôgazdasági termékek mintegy 15–20 %-át a termelôk maguk értékesítik, de szervezetten, szövetkezeti kereskedelmi összefogással. Az élelmiszer feldolgozásnak is mintegy felét teszi ki a termelôi-, termelô-szervezeti. Igaz ennek jelentôs részét az elsôdleges feldolgozás, a piacosítás elômûveletei jelentik. Követésre érdemes példa lehetne a dán sertésfeldolgozás. A mintegy 22 millió darab sertés termeltetését, felvásárlását, vágóhídi feldolgozását egyetlen húsipari vállalkozás végzi, amely a termelôk tulajdonát képezi. Megjegyzendô, hogy ez oda sem adományként pottyant, hanem a termelôk hozták létre, alakították így ki – nem nélkülözve a politika- illetve a mindenkori kormányok támogatását. Másik példa lehet Spanyolország, amely jóval késôbb, a nem rövid idejû Frankó féle diktatúra után vált az EU tagjává. Ott sok tízezer gazda foglalkozik sertéstartással, melynek eredményeként összesen évi 19 millió darab sertést állítanak elô. A termeltetés és felvásárlás két termelôi érdekeltségû rendszerhez tartozik. Nálunk maguk a termelôk idegenkednek a szervezett termeléstôl, várva, hogy majd valaki más, de az ô érdekükben szervezi meg országos méretekben a sertéstermelést. Az sem hat eléggé figyelmeztetôleg, hogy a magyar termelôk nehezen élnek meg a sertéstenyésztésbôl, ugyanakkor a dánok már kisebb önköltséggel állítják elô a sertéshúst. Minimum meg kéne nézni, hogy mi a „titkuk”, és átvenni tapasztalataikból. Elsôsorban a mezôgazdasági termelôi mentalitásnak kellene megváltoznia, de az FVM ösztönzô politikája is igen gyenge lábakon áll. Az FVM tájékoztatása szerint az agrárgazdaság 2006. évi támogatásának összege 400,3 milliárd forint. Ebbôl 293,3 milliárd forintot tesznek ki az EU-tól érkezô összegek, amit a magyar éves költségvetés további 161 milliárddal egészít ki. A szám elsô hallásra szép, nagyjából teljesíti az utóbbi évek kívánalmait. Ahogy mondani szokás azonban, az ördög a részletekben bújik meg. Az EU forrással az a gond, hogy le kell tudni hívni, csak egy része automatikus. Külön kérdés, hogy

gond vele, hogy a 2004- és 2005. évben megítélt, de ki nem fizetett támogatások áthúzódnak, és ezek teszik ki a 161 milliárd döntô részét – mintegy 153–154 milliárd forintot. A fennmaradó 7–8 milliárd tekinthetô szabad keretnek. Az FVM mozgástere csak átcsoportosítással lenne növelhetô. Ennek érdekében az agrártárca megpróbálkozott a vidékfejlesztési keretbôl történô átcsoportosítás kérésével Brüsszeltôl, hogy további 10–11 milliárd állhasson rendelkezésére. A kérés is furcsa, mert a vidékfejlesztés is forráshiányos, de az elutasító válasz is kiszámítható volt. A nemzeti vidékfejlesztési keretbôl történô átcsoportosítás fôképpen a halmozottan hátrányos helyzetû térségeket érintette volna hátrányosan, amibôl következne ezen térségek hátrányainak további fokozódása, az elnéptelenedés, illetve az etnikai arányok további eltolódása. Nem érhette meglepetésként az elôterjesztôket a válasz. Minden esetre jó kommunikációs lehetôségként ki lehetett használni, hogy az agrárirányítás jót akart, Brüsszellel van a gond. A termelôk érjék be ennyivel. Így nem kerülhet

sor többek között az állattenyésztés ez évi újforrásos támogatására, ami a 100 lépésben célként szerepelt. Az FVM vezetése számtalanszor hangoztatta az állattenyésztés stratégiai jelentôségét, és hogy az ágazaton belüli arányát 2/3-ra kívánja emelni. A 2004–2006. évekre az AVOPból 106 milliárd forint támogatás áll a gazdák rendelkezésére. Ennek a keretnek a 85 %-ára 2005. december 31-ig pályázatot nyújtottak be. Az elbírálás még folyamatban van, így nem lehet megítélni a pénzfelhasználás 2006. évi mértékét. A fennmaradó 15–16 milliárd hitelvonzatait leszámítva ez tiszta támogatási forrásként 9–10 milliárdra tehetô. Az agrártámogatások 2006. évi kifizetésérôl még nem lehet véleményt mondani, habár már túl vagyunk az év felén. Az elmúlt években a termelôk alapvetôen hitelbôl finanszírozták fejlesztéseiket, a meg nem térített aszálykárokat és egyéb veszteségeiket. A hitelek törlesztésére haladékokat kaptak, most már viszont meg kell kezdeni a visszafizetéseket. A kérdés csupán az, hogy mibôl? Az elemzôk többsége azon a véleményen van, hogy az országos agrárhitel állomány 2006-ban esedékes törlesztési kötelezettsége közel kétszerese az agrárgazdaság 2005. évi számított nyereségének. Jelenleg egyetlen helyrôl tudnak elvenni a törlesztéshez: az amortizációs költségekbôl. Amennyiben ehhez nyúlnak, elmarad a szükséges fejlesztések nagy része, a beruházás zömmel az üzemképes állapot fenntartására szorítkozik. A kiutat a mezôgazdasági termelôk és a hitelintézetek számára is elônyös hitel program jelentené – különben nem marad más hátra, mint a jelzálogjog érvényesítése, vagy a föld eladása. " Dr. Gôsy Sándor

Agrárhírek

N

Neologizmus és korhûség Neologizmus alatt szóújítást értünk, olyan új kifejezések használatba kerülését, amelyekkel megjelenô, eladdig nem számon tartott fogalmakat akarunk kifejezni. Vannak ideiglenesek és állandósulók – függôen a kifejezett fogalom idôtállóságától. Így vagyunk a hungaricummal például. Elôszeretettel használjuk olyan termékekre, amelyeket tipikusan magyaroknak gondolunk, de ha tágabbra nyitjuk látóképünket, kiderül, nem is olyan biztos, hogy csak a miénk. Gyanús lehet, hogy nincs italicum, germanicum, horvaticum, de még japanicum sem, holott minden országnak, nemzetnek vannak sajátos termékei, amelyekbôl elôbb, vagy utóbb üzletet csinálnak. Az olasz pizza, a német sör, a japán szusi stb. világkarriert futottak be, a Coca-cola szintén. Egyiket sem sajátítják ki nemzeti terméknek, de vigyáznak a receptre és a minôségre, hogy az „eredeti” legyen az igazi, a felülmúlhatatlan. A pálinka egész Kárpát-medencében honos, a paprika ma már világfûszer. Számos dolog, vagy mezôgazdasági termék hordoz magyar eredendôséget, de ma már a vásárlók nem ezt nézik, hanem a minôséget, hogy jobb-e, ízesebb-e másokénál, van-e különlegessége. A márkanévhez, mint fogalomhoz, tehát tartozik egy minôség is. A kettô elválaszthatatlan. Mint kisnemzet, a tényleges minôségvédelemrôl, a nemzeti presztízs megôrzésérôl kell gondoskodnunk, mert a világ nem szegedi szalámit, vagy csányi dinnyét vesz, hanem magyar árut. A bizalom tehát általánosul, de ha eljátsszuk a bizalmatlanság szintén. Könnyen túltettük magunkat a tavalyi „soros” paprikabotrányon, ahol pár „ügyeskedô”, nevén nevezve csaló tette kérdésessé a magyar áruk megbízhatóságát. Ráadásul látványosan, a világ odafigyelésével mit sem törôdve. Adódik a kérdés, hol voltak a hatóságok, az állami ellenôrzés, amely akkor „derített fényt” a toxinos határon túli tételek bekeverésére, amikor külföldrôl ultimátumot kapott? Dél-amerikai paprikából is lehet hungaricum? – Mi lett a következmény? A csalók számára szinte semmi. Még a piacon is maradhattak. A hatósági munkában sem találtak senkit hibásnak. Az igazságszolgáltatás is kiválóan teljesítette feladatát. Nem számít hány termelô kesereghet a következô években, esetleg nézhet új termék után, vagy a világban hányan húzzák majd vissza a kezüket az árulkodóan magyar csomagolás láttán. Ezt ugyebár nem is lehet egzakt módon mérni, vagy kimutatni. Volt pozitív példa is. A rendszerváltást követô idôkben a moszkvai piacra óriási tételekben érkeztek a „Bushcsirkék”. A lakosság mégis inkább sorba állt a magyarért, mert arról tudta, hogy jó. Könnyû szívvel mondtunk le errôl az elônyünkrôl is. A mai gazdasági helyzetünk elszomorító. Az államháztartási hiány Európa rekord, és már nem igen akad tartalék, amihez nyúlhatnánk. Az állami ipari vállalatokat eladtuk, a kereskedelem nagyobbik része külföldi érdekeltségû, a bankok 90 %-ban külföldi kézben vannak – az ilyen-olyan kon-

szolidálások ellenére is. Mi még azt is privatizációnak hívtuk, hogy a magyar állami tulajdonból például a francia államéba került át a mûködô üzem. A külhoni vásárlóknak nyereségességi garanciákat adtunk – nehogy kockázatos üzletet kössenek. – A vetkôzési ingerencia következménye, hogy merev korlátai lettek a tôkejövedelmek feletti nemzeti rendelkezésnek. Az állam is, meg a lakosság tekintélyes része is eladósodott. Maradt az egy lakossági bérjellegû jövedelem és a megtakarítások – már akinél vannak. Most ezeken a sor, belôlük csipked le a pénzügyi-bürokrácia. Csökken a minisztériumi apparátus – nô a háttérintézményi létszám. Óriási megtakarítás remélhetô a képviselôk buszbérletének visszatartásától is. Felállt egy kormánybizottság, amelyik két év múlva javaslatokat tesz le, hogy merre menjünk. Általában úgy szokott lenni, hogy a választásokon gyôztes nekilát választási programjának megvalósításához. A fogyasztói árakat a világpiacihoz kell igazítani – halljuk nap mint nap például a gázárak emelése indoklásaként. Rendben, de akkor a fizetéseket is, a szolgáltatások színvonalát is, a megélhetési lehetôségeket is. Baj van az egymás megbecsülésével, a mindennapok tisztességével is. A minap „ôstermelôtôl” vásároltam epret egyik elegánsnak mondott budapesti piacon. Elszomorodva jöttem rá otthon a kereskedôi rutinra, a tükrözésre. A doboz alsó részében a fele romlott volt. A sort mindenki tudná folytatni, saját tapasztalataiból merítve. A lényeg, a társadalmi leépülés. A mûutat hanyagul kátyúzzák? A pék szalonnás kenyeret süt? Az autóbusz vezetôje nem kapcsolja be a légkondicionálót, mert így üzemanyagprémiumot kap? Egymásnak nyújtunk alacsony színvonalú szolgáltatást, és a végén mindenki csak ilyenhez jut. A svájciak örökölték azt a rendszert, amiben élnek, de nekik kell fenntartaniuk. Nem irigykedve kell ôket nézni, vagy legyinteni, hogy nekik könnyû, mert svájciak. A recept nagyon egyszerû: csináljuk mi is úgy – rajtunk múlik. Új jelenségrôl van szó, szocializmus építésébôl a kapitalizmusba – magyar módszerrel. Hogyan nevezzük el ezt az új, eddig nem tapasztalt gazdaság átalakítási folyamatot? A szocialista tábor szétesését követôen egyenesen a „legvidámabb barakból”, a „gulyás-kommunizmusból” érkezvén, elsônek számon tartottból mára sereghajtókká váltunk. Szlovénia máris átállhat az Euróra, Csehország is közeleg efelé. Jó a hátszele a balti köztársaságoknak is. Kétségtelen, hogy a mi megoldásunk sok magyar sajátosságot hordoz. Sajnos már a dél-amerikai modellhez sem hasonlítható. Ilyen mértékû nemzeti vagyonvesztés – ott sem fordul elô, sôt ilyen mértékû közömbösség sem a nemzetsors iránt. Új fogalom, új kifejezést kíván – ez a neologizmus. Gondolkodhatunk rajta, de jobb lenne végre észbe kapnunk. " Dr. Kovács János

5

Agrárhírek

Megéri a zöldbabot termeszteni A zöldbab azon zöldségnövények közé tartozik, amelyet nagyüzemi körülmények között, társas vállalkozásokban célszerû termelni, hiszen nagy területen, nagy tömegû termést, elôre megtervezett idôszakra csak ilyen körülmények között lehet biztosítani. A jövedelmezôség a termésátlag, az értékesítési átlagár és a termelési költség alakulásától függ. A termelésnek a fogyasztói igények adják meg az értelmét és kereteit. Fontos lenne az európai összehasonlításban alacsony hazai fogyasztás növelése, ami segítené a termelés bôvítését. A tanulmány az NKFP-2004/4014-04 OM kutatási feladat keretében készült Magyarországon az egy fôre jutó éves zöldségfogyasztás csupán 5–7%-a (3–4 kg) a zöldbab, amelynek 60%-a frissen, 30%-a konzervként és 10%-a gyorsfagyasztva kerül a fogyasztókhoz. A teljes termés 13.581 tonna, ami az EU-ban megtermelt zöldbabmennyiség 1,7%-a. A világon mintegy 650 ezer, Európában 150 ezer hektáron termesztenek zöldbabot. A termés mennyisége 2003-ban világszinten 5933 ezer, Európában 924 ezer tonna, amelybôl az EU tagországok 815 ezer tonnával részesednek. A legnagyobb európai termelô Spanyolország, ahol a termés mennyisége 251 ezer tonna. Magyarországon 2005-ben 2700 hektáron termesztettük, a termésátlag országos szinten 5,03 t/ha volt. Ez a terméseredmény csak igen alacsony jövedelmezôséget biztosít. Akkor éri meg tehát a termesztés, ha intenzív körülmények között, magas terméseredménnyel történik. A zöldbab termésátlagának, termelési költségének és jövedelmének alakulása nagyüzemi, intenzív körülmények között Megnevezés Termôterület (ha) Termésátlag (t/ha) Értékesítési átlagár (Ft/t)

2003

2004

2005

35

34

50

6,60

8,12

8,56

51 884

50 126

49 988

Termelési érték (Ft/ha)

342 434

407 023

427 897

Termelési költség (Ft/ha)

282 860

307 722

279 960

59 574

99 301

147 937

Jövedelem (Ft/ha) Forrás: saját adatgyûjtés

Hazánkban zöld- és sárgahüvelyû fajtákat egyaránt termesztenek, a zöldhüvelyûeket exportra, a sárgahüvelyûeket többnyire hazai piacon értékesítik. A megtermelt friss termésbôl a feldolgozóipar konzervet, illetve mélyhûtött terméket készít. A zöldbabtermesztés kitettségébôl adódóan a természeti adottságoknak és az idôjárási tényezôknek közvetlen termelést befolyásoló szerepük van, amelyek pozitív és negatív hatásai a gazdasági

6

feltételektôl és a fajták biológiai termôképességétôl részben függetlenül az évenkénti hozamingadozásban érvényre is jutnak. A jelenlegi idôszak is bizonyítja, hogy a zöldbab termesztése csak akkor lehet gazdaságos, ha nagyobb területen, koncentráltan (100–300 ha) termesztik. A sikeres és biztonságos termesztéshez segítséget és szaktanácsot az integráló gazdaságok és a feldolgozóipar nyújtanak. A szaktanácsadás kiterjed a fajtacsoportok, a fajták megválasztására, a termesztéstechnológia minden mozzanatára és az értékesítési lehetôségekre. Hazánkban a gazdálkodó szervezetekben a kézimunka igényes zöldségnövények termesztése jelentôsen lecsökkent, elsôsorban a gépi betakarításra alkalmas zöldségnövények termesztésére koncentrálódik. Zöldbabból az összes termés 52%-át a társas vállalkozások termelték meg. A vizsgált idôszakban (2003–2005) a zöldbab termelési költsége kiegyenlített, kismértékben ingadozott 280.000–300.000 Ft/t között mozgott. Ennek mintegy 40%-át az anyagköltség teszi ki. A korszerûbb technológia alkalmazásával elôtérbe került a nem mezôgazdasági eredetû anyagok és eszközök felhasználása, amelyek árai évrôl-évre emelkedtek. Az öntözési költségek alakulása a természetes csapadék eloszlásának és mennyiségének a függvé-

nye. A jelentôs tételt képviselô egyéb költségek közé tartozik a biztosítás, a szaktanácsadás díja és a minôségvizsgálat. A termelô alapvetô érdeke, hogy olyan nagyságú jövedelemhez jusson, amely biztosítja a fennmaradást és ezen kívül fedezetet nyújt a tevékenységük folytatásához, bôvítéséhez. A vizsgált évek hozamainak, költségeinek és jövedelmeinek alakulását táblázat mutatja be. A táblázat is tükrözi, hogy a jövedelem összege nagymértékben ingadozik, és összefüggésben van a termésátlag, az értékesítési átlagár és a termelési költség alakulásával. A vizsgált idôszakban az értékesítési átlagár 3,65 százalékkal csökkent, azonban a nagyobb termésátlag és a ráfordítások csökkentésének hatására 2005-ben a bázisévhez (2003) viszonyítva a termelési érték 24,95 százalékkal emelkedett. Ebbôl eredôen 100 Ft költségre 2003-ban 21,06 Ft, 2004-ben 32,24 Ft, 2005-ben 52,84 Ft jövedelem képzôdött. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a termésátlagok ingadozása, az ökonómiai feltételrendszer, a termelési költségek folyamatos növekedése okszerûbb gazdálkodást tesz szükségessé. A fajlagos költségek magas termésátlaggal (8,5–9,5 t/ha) csökkenthetôk, ami a termelés intenzitásának növelését vonja maga után. A versenyképesség javításának további módja lehet a jól megválasztott és az adott ökológiai körülmények között alkalmazott termesztéstechnológia és a több csatornás értékesítés bevezetése. " Dr. Marselek Sándor Károly Róbert Fôiskola, Gyöngyös

Agrárhírek

Kurnik Ernô akadémikus bizakodó jutatjuk a gümôképzô baktériumokat a vetéssel egy menetben a talajba, „magközelbe”. Újszerû volt a hüvelyesek, elsôsorban a szója liofilizálása is. – Külön gondot fordítottam a szójából készíthetô ételek propagálására is.

E

lôttem a családi album, mögöttem 93 év. Kezdte a beszélgetést Kurnik Ernô akadémikus, akit méltán tölthet el az elégedettség nem csak az album, hanem ama 93 év tartalma alapján. Egy sikeresnek éppen nem mondható mûtét után nehézkes a mozgása, de annál könnyebben szárnyalnak a gondolatok.

Bizonyára sokat járt külföldön, mit nézett elsôsorban? Igen, mint sokan, én is kíváncsi voltam a világra, számos helyen megfordultam benne. Mint nemesítônek elvem volt, hogy sosem térhetek haza „üres zsebbel”, vagy hasznosítható ötlet nélkül. Aki nem ezzel a szándékkal indul, annak véleményem szerint kár a fáradtságért.

Kibôl lesz akadémikus? Mai körülmények között már nehéz elképzelni, hogy úgy kezdôdött, hogy napi 13 km-es gyaloglás az iskolába és haza. Szerencsés fordulat volt, hogy a József Nádor Mûszaki Egyetemen szerezhettem diplomát 1939-ben, majd ugyanitt doktoráltam 1942-ben. Ezután a Mautner Rt. Iregszemcsei Növénynemesítési telepre kerültem. A háború azután átejtett a ló másik oldalára azzal, hogy innen „távolról jött idegenként” indultam a frontra, ahonnan sérülésekkel több nyugati hadifogoly tábort is megjárva osztályidegenként érkeztem haza. A háború tanított meg tisztelni az emberi nagyságot, legyen az barát vagy ellenség. Mitôl lettem akadémikus? A háborúba indulásomkor „szappanos” ládába rejtettem szaporítóanyagaimból, amit hazaérkezésem után elôvettem. Ebbôl indult meg az elsô nemesítés és felszaporítás. Az akkori zsírszegény világban az egyik fônövény a napraforgó lett, és rövid idô alatt 300.000 hektárra nôtt az általam nemesített napraforgó vetésterülete. Az iregszemcsei kutatómunka kiteljesedett, közel 300 külföldi intézménnyel bonyolítottunk le cserepéldány akciót a 60-as években. Az eredmény sem maradt el. A hatvanas évek elején sikerült elôállítani és felnevelni az elsô haploid napraforgót. A nemzetközi szakirodalom csak közel húsz év múlva számolt be hasonló eredményrôl. Abból lesz akadémikus, akinek szorgalommal párosult tehetsége

Mik a mostani tervei?

van, kitartó és felismeri a pillanat lehetôségét. Mivel foglalkozott, mi vezérelte a kutatómunkájában? Azzal, amivel elôttem még soha senki. Mindig keresni kell az újat, ami még senkinek nem jutott eszébe. És még valami – aminek megfogható gyakorlati haszna van, amivel többet tudunk termelni. Melyik eredményére büszke? Minden elért újra. Pályafutásom alatt 74 növényfajta, illetve hibrid nemesítésében vettem részt, amelyek közül jelenleg is közel 20 van köztermesztésben itthon és külföldön. A klasszikus növénynemesítési gyakorlatban egy új fajta elôállítása 6–8 évet vesz igénybe. Ennek fényében kell nézni a 74 fajtát, és meglátni azt a munkát, ami mögötte van. Amikor a napraforgó nemesítéséhez kezdtem, annak olajtartalma 28–30% volt, az utolsó fajtáimé pedig 53–56%.

A napraforgóban a szuperkorai érésû fajta elôállítása izgat, mert a kései tavasz, vagy a talajvíz elszivárgása után ezzel nagy területek hasznosítása válna lehetôvé. Ugyanígy foglalkoztat a rétegzett trágyázási módszer kifejlesztése, amelyjel a vegetációs idôszak folyamatos tápanyagellátása lenne biztosítható. – A napraforgónál már nem csak az olajtartalom, hanem annak összetétele is fontos lett. Továbbra is foglalkoztat a régi témám, a fotóperiódus. Folytassam? Sok szó esik ma a nyugdíjasokról. Korából fakadóan Ön is az. Igen, nemrég számoltam össze a fajtáimból fakadó közhasznot. Arra az eredményre jutottam, hogy 100 évre elôre megkerestem a nyugdíjamat. Ki többet, ki kevesebbet, de minden nyugdíjas letett annyit az asztalra, hogy méltósággal várhatja a havi átutalásokat. Mit szokott mondogatni régi barátainak? „Ne keresd már az új kihívásokat, gondolj a múltra, hisz annyi szép történt, amelyet legalább emlékezetben érdemes újra megélni.” – mondom, és mit teszek? Fel-alá tipegve arra kérem a sorsot, legyen még egy darabig kegyes hozzám, hogy megvalósíthassam új ötleteimet. " (szerk.)

Csak a napraforgó nemesítésben volt sikeres? Nem, szép eredmények születtek a szójanemesítésben is. Számos szolgálati találmányom közül kiemelném a NITROFIX szója oltóanyagot, amellyel mesterségesen

7

Növénytermesztés

Nagy lehetôségünk – a nyári ültetéssel elôállított újburgonya Világszerte terjed a „baby” zöldség iránti kereslet, ami a maga valóságában még zsenge, fiatalt jelent. Ilyen például az újburgonya, melynek folyamatos elôállítására jó lehetôségekkel bírunk kora tavasztól egészen karácsonyig. Két lehetôség is kínálkozik a tapasztalatszerzésre: átvehetô a nemzetközi tapasztalat, vagy felújítható a korábbi hazai gyakorlat is.

8

A foszlós (nem beparásodott) héjú, végleges méretét még el nem ért „újburgonya” az 1800-as évek közepétôl hajtatásból, elônevelt (elôhajtatott, ill. elôgyökereztetett) gumók kiültetésével indított szabadföldi korai termesztésbôl pedig az 1900-as évek eleje óta áll a hazai fogyasztók rendelkezésére. A gumó elôneveléshez szükséges berendezés (melegágy, üvegház, fólia, stb.) igény, valamint a termesztés intenzív jellege miatt a kezdetektôl zöldség terméknek számított nálunk. A korai burgonya – mint élelmiszer – minden tekintetben megfelel az utóbbi idôben világszerte egyre jobban felértékelôdô „baby” zöldségfélékkel szemben támasztott valamennyi követelménynek. A betakarításra kb. 3 héttel korábban, még „éretlen” állapotban kerül sor, ezért zsenge, jobb ízû, több fehérjét és cukrot tartalmaz. A burgonya esetében speciális tulajdonság a héj „foszlóssága” is, amely azt jelenti, hogy kézzel könnyen ledörzsölhetô. Az „újburgonya” származhat hajtatásból (amikor a növények az ültetéstôl a felszedésig a termesztô berendezésben maradnak), elônevelt gumók szántóföldi kiültetését követô, kb. 1 hónapos, fóliával történô növénytakarásból, ill. elônevelt gumók kiültetésével indított, takarás nélküli szántóföldi termesztésbôl. A hajtatás extra koraiságot, az átmeneti fóliatakarás standard koraiságot, az elônevelt gumók kiültetése pedig tömegkoraiságot eredményez. A korai termesztés meghatározó eleme nem a növénytakarás, hanem a gumók elônevelése (elôhajtatás, elôgyökereztetés, ill. a hajtatásban palántanevelés). A korai burgonya – körülményeink között – hajtatásból legkorábban május elejétôl, átmeneti fóliatakarásból május közepétôl, takarás nélküli szabadföldi korai termesztésbôl június elejétôl áll rendelkezésre. A foszlós héjú „újburgonya” a nálunk általánosan alkalmazott technológiai változatok produktumaként közel két hónapon keresztül – május elejétôl június végéig – jelent piaci kínálatot

A hazai statisztikai nyilvántartások a június 30-ig forgalmazott burgonyát tekintik korainak. E termék ára nálunk a szeptember 1. után betakarított tömegburgonya árának kétszeresében látszik stabilizálódni. .A primôr burgonya elôállítás „különleges módja” a nyári ültetés. Ebben az esetben a gumókat általában június vége és július közepe között ültetik ki. Július végi kiültetésre is sor kerülhet, de ekkor már a vetôgumót célszerû elônevelni és rövid tenyészidejû fajtákat alkalmazni. Az ültetési idôt úgy kell megválasztani, hogy az állomány beállítástól a felszedésig, ill. a vegetációs idôszak végéig legalább 100-120 napos tenyészidô álljon rendelkezésre. Ez alatt az idôszak alatt mintegy 1700–1800 ˚C bruttó (napi középhômérséklet alapján számított), ill. 550–700 ˚C nettó vagy hasznos (csak a 10 ˚C feletti értékek alapján számított) hôösszeg felhalmozódására van szükség, hogy a gumók 80–85%-a elérje az értékesítéshez megkívánt 5–6 cm-es átmérôt – és a héja is foszlós maradjon. A viszonylag rövid tenyészidô miatt sekély ültetésre és csak egy alkalommal elvégzett töltögetésre van szükség. Nagy gondot kell fordítani a növényvédelemre, a lombozat egészséges állapotának megôrzésére, továbbá a víz- és tápanyagellátásra. Amennyiben a gumók a termesztés helyén, téli takarással telelnek át, nagyobb, legalább 100 cm-es sortávolságot kell alkalmazni, hogy a sorközben lévô föld is felhasználható legyen a sorok takarására. A módszert Poroszországban dolgozták ki és az 1800-as évek végén jelent meg Magyarországon. Az eljárás lényege, hogy a nyáron kiültetett gumókból kifejlôdött növények

alól szedik még ôsszel (a komolyabb lehûlések elôtt) az „újburgonyát” – mint zsenge állagú baby terméket tárolják, majd akkor értékesítik, amikor már kereslet mutatkozik iránta. Vagy a termesztés helyén a földben hagyják és az erôsebb lehûlések elôtt takarják a sorokat, hogy a fagytól megvédjék a zsenge gumókat. A felszedésre ebben az esetben akkor kerül sor, amikor már a föld fagymentes és a termék nagyon korai primôr áruként értékesíthetô. A módszert a hazai szakirodalomban elsôként JATTKA ismertette 1891-ben megjelent „Burgonya termesztése a mai okszerû alapokon” c. könyvében. Az 1900-as évek elején már többen kipróbálták ezt az eljárást, de munkaigényessége miatt igazán nem terjedt el nálunk. Az ilyen módon elôállított termék „fojtott burgonya”, ill. „füllesztett krumpli” néven vált ismertté. A nyári ültetésû primôr burgonya elôállítását kezdetben elsôsorban az uradalmi kertészetekben karolták fel, amelyek mindig nagy figyelmet fordítottak az egyes termékek nem megszokott idôpontban történô elôállításának lehetôségére. „A Kert” c. szaklap 1911. évi 4. számában Szabó Gyula uradalmi fôkertész „második újburgonya”ként említve leírta, hogy október végén szedte fel, majd vermelte, és karácsonyra küldte föl a földbirtokos konyhájára – annak nagy megelégedésére – a nyári ültetésbôl származó, foszlós héjú, zsenge burgonyát. A nem klasszikus újburgonya elôállítás lehetôsége késôbb több szakember érdeklôdését is felkeltette az 1920-as és az 1930-as években nálunk. Egyesek úgy ajánlották a termesztôknek, mint a korai termelés „más módját, amely még rendszerint sokkal jobban jö-

Növénytermesztés

Pannónia nyári ültetésû, ôszi szedésû „baby potato”

vedelmez”. Sôt, még azt is hozzátették, hogy „a jó módban élô ínyencek semmiféle árat nem sajnálnak érte”. A nyári ültetésû „újburgonya” elôállítás egészen az 1950-es évekig számon tartott, és korlátozott mértékben alkalmazott eljárás maradt nálunk. Az 1950-es évek elejétôl zavart okozott szakmai körökben és sokat ártott a nyári ültetésû primôr burgonyatermesztésnek, hogy mint Liszenko szovjet akadémikus szellemi termékét

erôltették alkalmazását „tarlóburgonya” megnevezéssel. Szovjet mintára száraz, meleg termôhelyeken elsôsorban a vetôgumó elôállításában, a fiziológiai leromlás elkerülésére ajánlották. A nyári ültetésû burgonyában ettôl kezdve a potenciális termelôi kör nem a primôr elôállítás lehetôségét látta, hanem sok esetben rossz tapasztalatokkal záruló eljárásként emlékezett rá. Azonnal hozzá kell tenni, hogy sajnos, mert a módszerben óriási lehetôségek

rejlenek. Alkalmazásával ugyanis idôben jelentôs mértékben kiterjeszthetô lenne nálunk is a zsenge áru, a baby burgonya kínálata. Úgy, ahogy ezt másutt mások is teszik. Az Egyesült Királyságban pl. nemcsak ismerik a burgonya nyári ültetésének lehetôségét, hanem ilyen módon állítják elô a karácsonyi fogyasztásra szánt újburgonyát, a „christmas potatoes”-t is – július eleji ültetéssel és a sorok szeptember végétôl kezdôdô takarásával. Az egészséges táplálkozásra törekvések jegyében nálunk is sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a foszlós héjú, zsenge állagú „újburgonyára” a lakosság téli „friss” termékekkel történô ellátásában. Célszerû lenne kialakítani az angliai „christmas potatoes” (karácsonyi burgonya) mintájára a karácsony, szilveszter, ill. a pravoszláv karácsony idôszakában a termék iránti érdeklôdést, megalapozni az iránta megnyilvánuló keresletet. Ehhez természetesen célszerû lenne élni a speciális, új kínálatot jelentô ételkészítés lehetôségeivel is – a gasztronómia ezirányú támogatását is feltételezve. A nyári ültetésû burgonyának nemcsak nagyon korai primôrként, de a téli idôszakban megjelenô zsenge, friss termékként is fontos szerepe lehet a lakossági ellátásban, – sôt, jelentôs export termékként is számolni lehet vele. " Dr. Hodossi Sándor Debreceni Egyetem ATC MTK Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék Dr. Kruppa József Debreceni Egyetem ATC MTK Növénytudományi Tanszék

Ha már egyszer felépít valamit, ne hagyja, hogy idô elôtt tönkremenjen. A fa a legszebb építôanyagunk, de ápolásra szorul. Védje meg mindenét, ami fából van!

Faanyagvédôszerek, fanemesítôk, felületkezelô anyagok, égéskésleltetôszerek Ne hagyja, hogy rágcsálók, rovarok keserítsék az életét! Ha Ön élelmiszer elôállítással, forgalmazással, vendéglátással foglalkozik, elvégezzük a HACCP elôírásoknak megfelelô rágcsáló- és rovarirtását, ha szükséges méregmentes technológiákkal, garanciával. Forgalmazunk még rágcsálóirtószereket és rovarirtószereket is, de ne vásároljon vaktában! Ha problémája van, hívjon minket a mindenhonnan helyi beszélgetésnek számító kék számon: 06-40-200-301 A tanácsadás ingyenes.

Anticimex-Hungária Kft. „megelôzés és védelem” 2013 POMÁZ, Hunyadi u. 5. www.anticimex.hu [email protected] Elektronikus postán is kérhet szaktanácsot, másnap válaszolunk.

9

Növénytermesztés

Aktuális teendôk a napraforgóban Napraforgó termesztésünk nemzetközi színvonalon áll. Nincsenek értékesítési gondok, nem kell terület-, vagy terméskorlátozástól tartani. A termesztésnek csak a vetésforgóban való elhelyezhetôség szab korlátot. A jövedelmezôség nagyban függ a termesztô tudásától, odafigyelésétôl is. A napraforgó hazánk növénytermesztési struktúrájában egyre kiemeltebb szerephez jut. Ennek oka elsôsorban abban keresendô, hogy a növény alkalmazkodóképessége kiváló, ezáltal a gyengébb adottságú területeken is eredményesen termeszthetô. Mindemellett termesztése kevés speciális gépet igényel, a termésbiztonság kiszámíthatóbbá és tervezhetôbbé teszi e növényt. Népszerûségét jól jelzi, hogy az elmúlt 4 évben a vetésterület nem csökkent 470.000 ha alá, ugyanakkor a termésátlag országos szinten meghaladta a 2,0 t/ha-t, ezzel az eredménnyel ismét Európa elitjébe kerültünk, az elmúlt két évben a jelentôsebb napraforgó termesztô országok sorában az 1÷2. helyet foglaltuk el a termésátlag tekintetében (1. ábra). Az ábra jól szemlélteti, hogy az utóbbi években mind a termés mennyisége, mind a vetésterület tekintetében dinamikus növekedés mutatkozik. Ennek oka elsôsorban abban keresendô, hogy az említett években a betegségek fellépése kevésbé drasztikus volt (kivétel a 2005. év, amikor a tányérbetegségek nem egy esetben 50 % fölötti termésveszteséget okoztak), elsôsorban a szárbetegségeket okozó gombabetegségek mértéke csökkent jelentôsen. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy ezek a betegségek nem tûnnek el, minimális szinten ebben az idôszakban is jelen vannak az állományokban, robbanásszerû elterjedé-

10

sükhöz szükséges nagymennyiségû fertôzô forrás mennyisége fokozatosan emelkedik, így a kórokozó számára kedvezô idôjárási viszonyok között erôteljes fertôzés kialakulása nem kizárt az elkövetkezendô idôszakban. A napraforgó tavaszi munkáit jelentôsen hátráltatta a tavaszi hûvös és csapadékos idôjárás, emiatt a korai vetés lehetôsége korlátozottá vált. Sok esetben a belvizes területeken is kizárólagos eshetôséggé vált a napraforgó vetése, illetve egyes esetekben a napraforgó kukoricatarlóba történô direktvetése is megjelent néhány gazdaságban az Alföld déli részén. Számos termelônél a kedvezôbb adottságú területeken a kukorica javára döntöttek, így a napraforgó üzemen belül is a kevésbé jó adottságú területekbe került elvetésre, nem egyszer május közepén. A napraforgó talajelôkészítésével kapcsolatban messzemenôen szem elôtt kell tartani a magágy minôségét. A növény kezdeti fejlôdése meghatározó a termés mennyisége szempontjából, ugyanakkor a talajon keresztül ható gyomirtószerek – presowing és preemergens alkalmazásmód esetén egyaránt – hatékonyságát szintén befolyásolja a magágy minôsége. Ezeken a terü-

1. ábra. A napraforgó vetésterületének és termésátlagának alakulása 1960-tól napjainkig (KSH és AKII adatok)

leteken a vetés jó minôségû kivitelezése is nehezebb feladat, ezáltal gyakran egyenlôtlen növényállomány alakult ki. Az egyenlôtlen növényállományban az erôsebben fejlett növények – a napraforgó erôteljes térfoglalása miatt – elnyomják a késôbb kelt növényeket, így a tôállomány ritkul (1. kép), illetve a szártörés mértéke megnô, ami direkt termésveszteségként jelentkezik. Ez azonban nem csak magágy minôségétôl, hanem a vetés kivitelezésétôl is nagymértékben függ, ezért annak gépi hátterére is nagyobb figyelmet kell fordítani. Fontos a megfelelô tôszám megválasztása, ugyanis a sûrû állományban a betegségek kártétele is megnô, erôs szárfoltosság fertôzés (diaporte, fóma) esetén a szártörés mértéke szintén ugrásszerûen megnô. Kardinális kérdés a napraforgó termesztésében a hatékony gyomirtás. Ennek fô problémáját a késôn kelô, melegigényes gyomnövények (szerbtövis, vadkender, csattanó maszlag, selyemmályva) jelentik. Ellenük a preemergens készítmények – fôként, ha a hatáshoz szükséges bemosó csapadék mennyisége is kevés – sok esetben kevésbé hatékonyak. E probléma megoldásában juthatnak jelentôs szerephez azok a technológiák, melyeknél a hibrid toleráns az adott posztemergens gyomirtószerre. Ezeknél a technológiáknál azonban nem szabad elfelejteni, hogy a posztemergens készítmények csak a megfelelô toleranciával rendelkezô hibrideknél használhatók, más esetben a napraforgó is kipusztul. 2006-ban az idôben vetett és preemergensen kezelt állományokban a csapadékos tavasznak köszönhetôen a gyomosság kismértékû volt, egyes készítmények esetében heves esôk után a levélre felverôdött gyomirtószer múló fitotoxikus tüneteket okozhatott. A napraforgó vegetatív fejlôdését kedvezôen befolyásolta a mérsékelten meleg csapadékos nyár-

Növénytermesztés elô, ugyanakkor a június végén beköszöntött száraz meleg pedig a virágzás és megtermékenyülés szempontjából nagyon kedvezô. A napraforgó esetében a gyors, egyöntetû virágzás kedvezô a termés mennyisége szempontjából, míg a magasabb olajtartalom tekintetében kedvezôbb az átlagos vízellátottságú, de melegebb július-augusztus. A június végén beköszöntött nagy meleg hatására erôteljes levéltetû fertôzöttség volt észlelhetô a korábban vetett állományokban. Ellenük a preventíven alkalmazott gombaölôszeres védekezéssel egy menetben kijuttatott felszívódó rovarölô szerekkel eredményesen védekezhetünk. A szívókártevôk közül június végén megjelentek a poloskák is, melyek a csillagbimbós állapottól kezdôdôen a növény legzsengébb részein – így elsôsorban a tányérkezdeményen – szívogathatnak. Amennyiben e két említett kártevô ellen védekezés szükségessé válik már virágzó állományban, a tányérbetegségek elleni védelemmel együtt, a méhkímélô technológia elôírásait szigorúan be kell tartani. A tányérbetegségek jelentôs

kárt okoznak a napraforgó termesztésben, amit a tavalyi év is bizonyított. Kialakulásukban döntô fontosságú az augusztusi idôszak csapadékossága, illetve a hibridek fogékonysága között is jelentôs különbségek vannak. Az ellenük való védekezés alapvetô pillére a vetésváltás, amiben nem csak a napraforgó önmaga utáni legalább 5 éves vetési tilalmát kell betartani, hanem ebben az idôszakban a fehérpenész és szürkepenész egyéb gazdanövényei (pl. repce, burgonya) sem kerülhetnek ugyanarra a táblára. A fertôzött tányér rostjaira esik szét (2. kép), a talajra hull a kórokozó kitartó képleteivel együtt, melyek 5 évig megôrzik fertôzôképességüket. A kórokozó elleni védekezésben a készítményeket úgy kell megválasztani, hogy felszívódóak legyenek, lehetôleg minél hosszabb hatástartamúak és a tányérbetegségek mellett a szárbetegségek ellen is bizonyos mértékû védettséget adjanak. A kijuttatás idôpontjának megválasztásánál fontos szempont, hogy virágzás kezdetétôl kijuttathatók ezek a készítmények, lehetôleg a virágzás elsô felében juttassuk ki. Kijuttatástechnikai szempontból fontos,

1. kép. A helytelenül kivitelezett vetés heterogén növényállomány kialakulásához vezet

2. kép. Erôteljes korai fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) következtében szétroncsolódott tányér

hogy megfelelô lémennyiséggel (300 l/ha) permetezzünk, apró cseppekkel a kedvezô fedettség és a minél hatékonyabb felszívódás érdekében. Az idei év kora tavaszi idôjárása nyomán megkésett vetések következtében a napraforgó termôterület nagy részén desszikálás válik szükségessé. Ezzel a technológiai elemmel nem csak a betakarítási veszteségek csökkenthetôk, hanem erôteljes tányérbetegség-fertôzöttség esetén a kártétel is csökkenthetô a gyors hatású, gyomirtószer típusú desszikánsokkal. Összességében elmondható, hogy 2006 július elején a napraforgó állományok biztató képet mutattak, a betegségek közül az alternáriás levél- és szárfoltosság jelent meg viszonylag korán. A hónap második felében a szárfoltosságok (diaporte, fóma) fellépése elsôsorban az idôjárási viszonyok függvénye, kései, augusztusi fellépésükkel számolni kell. Ez azért is veszélyes, mert a megkésett vetések miatt augusztusban ezek az állományok még az olajbeépülés szakaszában tartanak, így az ekkor fellépô – normál vetésidôben egyébként kései – szárfoltosságok jelentôsebb kárt okozhatnak. " Dr. Zsombik László DE ATC MTK Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszék

11

Növényvédelem

A muskátli vírusbetegségei

A muskátli az egyik legfontosabb termesztett dísznövény Európa és a világ számos országában. Nálunk szintén hozzátartozik a faluképhez. A Pelargonium-ot jellemzôen vegetatív úton, dugványozással szaporítják, ennek következtében a vírusos betegségek fokozott veszélyt jelentenek. Bár a vírusokra nem pusztítják el a megfertôzött növényeket, de a növény minôségének, díszítô értékének csökkentésével jelentôs gazdasági veszteséget okoznak.

12

A muskátlit számos vírus fertôzi, megtalálhatók közöttük az általános és kifejezetten az erre a növényre specializálódottak. A speciális, csak muskátlit fertôzô vírusok a következôk: Pelargonium flower break virus (PFBV), Pelargonium leaf curl virus (PLCV), Pelargonium line pattern virus (PLPV), Pelargonium ringspot virus (PelRSV), Pelargonium vein clearing virus (PelVCV), Pelargonium zonate spot virus (PZSV). A felsoroltakon kívûl még gyakran fertôzhetik a muskátlit sok tápnövényû, úgynevezett polifág vírusok, melyek a következôk: Alfalfa mosaic virus (AMV), Artichoce italian latent virus (AILV), Cherry leaf roll virus (CLRV), Cucumber mosaic virus (CMV), Lilac chlorothic leafspot virus (LCLV), Tobacco mild green mosaic virus (TMGMV), Tobacco necrosis virus (TNV), Tomato spotted wilt virus Komplex vírusfetôzött muskátli (TSWV), Tomato ringspot virus (ToRSV). A vírusfertôzés hatására a muskátBár a felsorolt muskátlit fertôzô li levelein jellegzetes klorotikus, a levelek alapszívírusokra sok terjedési mód nétôl eltérô világosabb vagy sötétebb zöld, néha jellemzô, a dugványról szaporított sárgászöld elmosódott foltok, gyûrûk, érmenti vomuskátlinál elsôsorban a fertôzött nalas rajzolatok fejlôdnek, esetenként a levéllemez dugvánnyal kerül be a termesztési hullámossága, deformációja figyelhetô meg. A tühelyre, s ott mechanikai úton terjed netek gyakran nem feltûnôek, átesô fényben tovább. Vírusok sebzéseken keerôsebben észlelhetôk. Bizonyos vírusok fertôzése resztül jutnak a növénybe, ott esetén a virágok sziromlevelein csíkoltság alakul ki sejtrôl sejtre haladnak, majd a táp– ez az úgynevezett színtörés tünete. A beteg tô vaanyag szállítórendszer segítségélamennyi levelén fellépnek a tünetek, a növény növel az egész növényben szétterjedvekedése gyenge. A tünetek kialakulását döntôen nek, szisztemizálódnak. Ezért van befolyásolják a termesztési körülmények: a jó kondícióban, a növény igényének megfelelô helyen nagy jelentôsége vágóeszközök fonevelt töveken a tünetek enyhék. A téli fényszelyamatos fertôtlenítésének a duggény, alacsonyabb hômérsékletû, valamint a nyári ványszedéskor. A vágóeszköz meleg hónapokban a muskátlin a vírustünetek nem metszlapján a fertôzött növénytôl fejlôdnek ki. A jellegzetes levéltünetek üvegalatti megtapadt vírusokkal a következô vágáskor akaratlanul, de mégis kultúráknál márciustól májusig és szeptembertôl novemberig gyakoriak. „mesterségesen fertôzzük meg” a A tünetmentes növények is lehetnek vírusferkövetkezô növényt. A megfertôzöttek, ez a jelenség a látens fertôzés. Tünetek tôzôdött növény élete végéig beteg alapján a vírusfertôzöttség ebbôl fakadóan tünetek marad, mentesíteni, meggyógyítani alapján nem állapítható meg teljes bizonyossággal gyakorlatilag nem tudjuk. A vírusok – ehhez szükség van laboratóriumi diagnosztikai elleni védekezés alapja a vírusfermódszerek alkalmazására. tôzés megelôzése.

Muskátlivírusok hazai elôfordulása A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Növénykórtani Tanszék 2003–2005. között hazai muskátli állományokban elôforduló vírusbetegségekre vonatkozó felmérést végzett. A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a megfigyelésbe vont állomány közel negyede fertôzött volt. Gyakoriak voltak a komplex vírusfertôzések, azaz kettô vagy három vírus együttes fertôzése. A leggyakrabban kimutatott vírusok: a Pelargonium zonate spot virus, a Pelargonium flower break virus, a Pelargonium leaf curl virus és a Pelargonium line pettern virus. Védekezés A vírusok elleni védelem alapja a megelôzés. Szaporításra csak vírusmentes dugványt használjunk. Saját dugványelôállítás esetén az anyanövények vírusmentességét szaklaboratóriummal vizsgáltassuk meg. Ellenôrizzük, hogy dugvány-vásárláskor a növényt kísérô dokumentáció tartalmazza a vírusmentességet. Az állomány folyamatos ellenôrzésével a vírustüneteket mutató egyedeket észlelés után azonnal távolítsuk el, semmisítsük meg, megelôzve ezzel a vírusátvitel lehetôségét. A vírusátvitelt az eszközök, termesztô berendezések Hypos oldattal történô fertôtlenítésével elôzzük meg. A vágásra használt fém eszközök fertôtlenítése alkoholba mártással és leégetéssel is lehetséges. Az üvegházban élô polifág szívókártevôk (levéltetvek, tripszek) ellen rendszeresen védekezzünk, hogy a vírusátvitelt megakadályozzuk. " Dr. Némethy Zsuzsanna egyetemi adjunktus Somogyi Anna okleveles kertészmérnök Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani Tanszék

Növényvédelem

Integrált növényvédelem

14

Magyarország Európai Uniós tagsága új kihívások elé állítja a hazai zöldségtermesztést. A piacokért folyó versenyben csak azok indulhatnak jó eséllyel, akik a nagy termékmennyiség és a kiváló minôség együttes elérését korszerû termesztéstechnológiai módszerek felhasználásával valósítják meg. A piaci igényeket kielégítô fajták termesztése során elkerülhetetlen a korszerû tápanyagutánpótlás és az integrált növényvédelmi eljárásoknak összehangolása.

a gyökérgubacsfonálféreg ellen a paprikatermesztésben

A hajtatott zöldségfélék közül a paprika kiemelkedô jelentôségû kertészeti növényünk. A termesztésben elsôsorban folytonnövô fajták terjedtek el hazánkban. A termesztés nálunk még továbbra is fôleg talajon történik, ahol a növényházak talaja nagyon gyakran gyökérgubacs-fonálférgekkel (Meloidogyne spp.) fertôzött. Ezért határozza meg alapvetôen a hajtatott paprika növényvédelmét a növényházak talajában elôforduló gyökérgubacs-fonálféreg fajokkal való fertôzôdés. E fajok közül a leggyakoribb, legjelentôsebb a behurcolt, melegigényes kertészeti gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne incognita). Mivel a téli idôszakban is fûtött termesztô berendezésekben áttelelô fonálférgek populációi évrôl évre növekvô kártételi veszéllyel fenyegetnek, védekezés nélkül gazdaságos paprikatermesztés nem lehetséges. A kertészeti gyökérgubacs-fonálféreg melegigényes kártevô, ennek ellenére szabadföldi étkezési és fûszerpaprika állományokban is súlyos termésveszteséget okozhat, amennyiben a palántanevelés fertôzött talajon történik. A palántakorban fertôzôdött, késôbb szabadföldre kiültetett állományokon súlyos kártétel figyelhetô meg. A szabadföldi paprikát igen gyakran egy másik faj, a szabadföldi gyökérgubacs-fonálféreg (M. hapla) is károsíthatja. Amennyiben a szabadföldi gyökérgubacs-fonálféreggel fertôzött területre kiültetett állomány palántakorban már kertészeti gyökérgubacs-fonálféreggel fertôzött volt, a kártétel mértéke rendszerint tovább növekszik, akár teljes termésveszteséget is okozhat. A gyökereken a gyökérgubacs-fonálférgek által okozott tünet függ a gazdanövénytôl és a károsító fonálféreg fajtól is. A két említett faj kárképe alapján nem különíthetô el, meghatározásuk nematológiai szaktudást igényel. A növényt a talajból kiemelve a paprika gyökerén gyöngyfüzérszerûen megvastagodott gubacsok láthatók, melyekben több nôstény található beágyazva. Táplálkozásuk hatására képzôdött gubacsok gátolják a víz- és tápanyagszállítást, melynek következtében a föld feletti részen a tünetek tápanyaghiányra emlékeztetnek, különösen magas hômérsékleten a növények lan-

konysága rendszerint nem kielégítô. Felhasználhatók a dazomet, oxamil, fosztiazat, metám-ammónium hatóanyagú növényvédô szerek, amelyek mind környezetvédelmi mind humántoxikológiai szempontból kifogásolhatók. Egyes közlemények beszámolnak különféle növények fonálférgekre gyakorolt repellens hatásáról (bársonyvirág, facélia). E a növények fonálférgekre gyakorolt hatásának tisztázása további vizsgálatokat indokol. Szabadföldi körülmények között a kukorica, illetve gabona vetésforgó populációcsökkentô hatású lehet, ha a növényállomány gyommentes, mert a gyökérgubacs-fonálférgek a leggyakoribb gyomokon is képesek kifejlôdni és szaporodni. Ma már számos vad, illetve termesztett burgonyafélék családjába tartozó fajnál (pl.: paradicsom) ismertek rezisztencia-gének, amelyek védelmet nyújtanak különbözô gyökérgubacs-fonálféreg fajokkal szemben. Az ellenálló alanyra történô oltás, illetve a rezisztens fajták elôállítása hatékony és környezetbarát alternatívát kínál a paprikahajtatásban is. Amíg termesztésben rezisztens fajta nem áll rendelkezésre, a védekezés környezetbarát és hatékony lehetôségét a kártevôvel szemben rezisztens paprikaalanyfajtára történô oltás kínálja. A Corvinus Egyetem Rovartani Tanszéken végzett kísérleteinkben 74 különféle nemesítési alapanyag, illetve köztermesztésben lévô fajta gyökérgubacs-fonálféreg érzékenységét vizsgáltuk. A ma termesztésben lévô fajták kivétel nélkül fogékonyak voltak a kártevôre, ezzel szemben a nemesítési alapanyagok között több ellenállót lehetett

kadnak, hervadnak. A károsított növény a fejlôdésben visszamarad, virágait elrúgja, rosszul kötôdik, a termésmennyiség csökkenését, illetve súlyos esetben a növények korai öregedését, akár pusztulását eredményezi. A gyökérgubacs-fonálférgek elleni védekezésnek többféle módja ismeretes. Alternatívát jelenthet

a talaj kiváltása mesterséges közeggel (pl. kôzetgyapot). Ez a módszer azonban csak nagy költségráfordítás és technológiai fegyelem esetén ad kielégítô eredményt. Az agrotechnikai módszerek közül a vetésváltás, mint védekezési eljárás e kártevô ellen eredménytelen, mivel valamennyi hajtatott zöldségfélét károsítja. Fontos azonban a palánták fertôzésmentes közegben történô nevelése. Mivel a kertészeti gyökérgubacs-fonálféreg melegigényes faj, populációját csökkenti a növényház talajának téli átfagyasztása, amelynek eredményessége függ a hideghatás mértékétôl és hosszától. A talaj mélyebb rétegeiben lévô gyökereken kialakult tojászsákok azonban továbbra is fertôzési forrást jelentenek. Újabb megfigyelések az ország déli részén a kártevô szabadföldi áttelelését bizonyították. A kémiai védekezés drága és haté-

Növényvédelem felfedezni, így például a Snooker alanyfajta rezisztensnek bizonyult. Ennek megfelelôen a „Snooker”-re történô ráoltás eredményes védekezési módszer lehet, ami igaz ugyan, hogy költséges, de megoldást jelenthet, amíg ellenálló fajták nem kerülnek forgalomba. A kártevô elleni integrált védekezés letéteményesei a jövôben tehát a rezisztens fajták lehetnek. Így további rezisztenciaforrások felkutatása, a növényi rezisztenciában rejlô lehetôségek szélesebb körû kiaknázása elkerülhetetlennek látszik. " Mándoki Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszék

Megjelent a keleti cseresznyelégy

A karantén kártevôk mumusok a növénytermesztôk számára. Megjelenésük részint a védekezési költségek megemelkedését, nagyobb termesztési kockázatot, valószínûleg bekövetkezô termésveszteségeket jelent. Mindezek felett értékesítési nehézségeket, sôt ellehetetlenülést is hozhat számukra, mivel a fertôzött területrôl tilossá válik a kivitel. Ilyen következményekkel fenyeget a keleti cseresznyelégy Fejér megyében történt megjelenésének kimutatása. Az FVM Kommunikációs Önálló Osztálya adta hírül a közelmúltban, hogy a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat a nálunk nem honos, és egyben karantén károsító keleti cseresznyelégy jelenlétét mutatta ki Fejér megyében. Arra való tekintettel, hogy a hazai gyümölcstermesztés szempontjából a meggy és a cseresznye kiemelt jelentôségû, az FVM Növény- és Talajvédelmi Fôosztálya a kártevôre azonnali országos felderítést rendelt el. Ezen túlmenôen a hatóság meghatározta a kötelezôen betartandó növényegészségügyi zárlati intézkedéseket is, ami mindenek elôtt azt jelenti, hogy a zárlat alá helyezett fertôzött körzetbôl tilos a gyümölcs kivitele. A Fejér megyei Növény- és Talajvédelmi szolgálat pedig a fertôzött ültetvényekben kötelezô védekezést rendelt el a károsító rajzásának figyelembevételével, valamint kötelezte a termelôket a termés teljes körû betakarítására (beleértve a lehullott gyümölcsöket is). Feldolgozásmentes fogyasztásra csak a hatóság által elôírt

meggyen igen nagy kártételekre képes rovar eredetileg Észak-Amerika területén volt elterjedt. Az elnevezés is ott alakult ki – a keleti cseresznyelégy (R. cimulata) a keleti oldalon, a cseresznyelégy (R. indiference) pedig a nyugati partokon károsít. Egyébként Európában elôször Svájcban és Észak-Olaszországban regisztrálták megjelenését 1986-ban. Nálunk eddig a cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) volt ismert. A két kártevô között az a különbség alig vehetô észre. A keleti cseresznyelégy valamivel kisebb, és a szárnyán kevesebb sötét folt található. A kártételük is hasonló, a megjelenés idôpontjában van szintén némi eltérés, viszont agresszívabb kártételre kell számítani megjelenésével. Folyik az elterjedtség felmérése, ami bizonyára nem Cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) – igen hasonló hozzá lesz hibamentes, miután igen a keleti cseresznyelégy is kicsi a különbség a hazai és a karantén károsítók között. A védekezéseket is komolyan kell venni, hogy kezeléseket követôen kerülhet legalább késleltethessük a terjedését. sor, ennek elmulasztása esetén A jövôt illetôen annyi bizonyos, hogy megtecsak helyben történô élelmiszerlepedésére és terjedésére kell számítani, mert ipari- vagy szeszipari feldolgoeleddig nincs arra példa, hogy egy már megjezásra kerülhet sor. A hullott, tolent kártevô ne szaporodott volna fel, és terjedt vábbá a gyümölcsválogatás után volna el. visszamaradó tételeket meg kell A burgonyabogár, a kukoricabogár után itt a semmisíteni. következô amerikai jövevény is. Ez is része a A keleti cseresznyelégy (Rhaglobalizációs folyamatnak, ha szívünk szerint goletis cimbulata) a nevével elnem is kérnénk belôle. " lentétben nyugatról tisztelt meg bennünket. A csereszén és a (Kovács János)

15

Kertészet A brokkoli a karfiol közeli rokona és értékesebb, nagyobb tápértékû nyári alternatívája. Hosszú idôn keresztül elôállítható, rendkívül értékes, jó ízû táplálék. Fogyasztásra kerülô része módosult virágzat (rózsa) és a megvastagodott virágzati szár. A hôséget, az erôs fényt, az átmeneti vízhiányt sokkal jobban bírja, mint a karfiol.

16

Nem tartozik a nagy felületen termesztett, ún. világ zöldségfélék közé. Vetésterülete 150–170 ezer ha, ebbôl 90 ezer körüli az USA részesedése, ahol a legnagyobb tápértékû zöldségféleként tartják számon, és már az 1900-as évek elején teljesen visszaszorította a karfiolt. Európában 35–40 ezer hektáron termesztik. A legnagyobb termelô – kb. 15 ezer hektárral – Spanyolország. Rajta kívül még Nagy-Britanniában és Olaszországban haladja meg a termôterület az 5 ezer ha-t. Magyarországi megjelenése az 1700-as évek végére tehetô, azonban máig nem tudott elterjedni – vetésterülete napjainkban sem haladja meg az 500–600 ha-t. A brokkoli a Brassicaceae (káposztafélék) családba tartozó ún. finom káposztaféle. Igényei nagyvonalakban a karfioléval megegyeznek, de attól eltérôen a 25 ˚C feletti hômérséklet sem károsítja, és a mínusz 3–5 ˚C-t is kibírja. Magas, 30–32 ˚C feletti hômérsékleten azonban a rózsák lazább szerkezetûek lesznek, és azokon keresztüli levélátnövésekre is számítani kell. A brokkoli kalóriában szegény zöldségféle. Figyelmet érdemel kiemelkedô A-vitamin I. U. értéke, valamint magas C-vitamin és B3-vitamin tartalma. Ezen kívül jelentôs fehérje-, kalcium- és vasforrás. Jó közepesnek tekinthetô még B1- és B2vitamin-, továbbá olajtartalma is. Ételként minden tekintetben a karfiolhoz hasonlóan készíthetô el. Rövid tenyészidejû fajtái egyévesek, hideghatás nélkül is magszárba mennek. A hosszú tenyészidejûek kétévesek. Szára 60–90 cm magas, a nóduszok (ízközök) között viszonylag nagy a távolság, (módosult) virágkezdeményei hosszabb virágzati száron alakulnak ki. A klasszikus brokkoli fajták jellemzôje, hogy a fôszáron kifejlôdött rózsa levágása után 1–3 héttel a levelek hónaljából elôtörô oldalhajtások végein (kisebb méretû) rózsák alakulnak ki. A brokkolinak vannak fehér és bíbor színû rózsákat fejlesztô változatai is – nálunk azonban gyakorlatilag csak a zöld rózsákat nevelô calabrese típust ismerik. Ezek a tél beköszöntéséig szedhetôk, és jó ízûek. A calabrese típusú fajták tenyészideje 55–135 nap között változik. Az 55–65 napos tenyészidejû fajták koraiak, a 65–75 naposak középérésûek, a 75 napnál hosszabb tenyészidejûek késeiek. A fajták tenyészidejében meglévô különbségek miatt, továbbá azért, mert az idôjárási szélsôségeket viszonylag jól bírja – hosszú idôn keresztül termeszt-

A brokkoli több figyelmet érdemlô zöldségféle

hetô. A különbözô technológiai változatok május végétôl október végéig biztosítják friss piaci elérhetôségét. Korai termesztésben március végén, április elején ültetik ki az 5–6 hetes palántákat 50 cm sor- és 40–50 cm tôtávolságra. Ebben az esetben rövid tenyészidejû, 55–65 napos fajtákat célszerû választani. A szedésre május vége, június vége között kerül sor. Nyári termesztés esetén a palánta kiültetés május második fele és június közepe között van. A 4–5 hetes palántákat 60 cm sor- és 40–50 cm tôtávolságra ültetik. A szedés júliusra, augusztus elejére tervezhetô. Nyári termesztésre elsôsorban a 65–75 napos, középhosszú tenyészidejû fajták alkalmasak. Ôszi termesztésre 4–5 hetes palántákat ültetnek ki május második fele és augusztus eleje között, 60–70 cm sor- és 40–50 cm tôtávolságra. A betakarításra szeptember közepe és október közepe, vége között kerül sor. ôszi termesztésre a 65–80 napos, középhosszú tenyészidejû fajták alkalmasak. Ennél a technológiai változatnál a vízpótló, ill. az állomány klímáját hûtô-párásító öntözésekre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, mint a korai, ill. a nyári termesztésben. Az utóbbi idôben az ôszi termesztést egyre késôbbre ütemezik, hogy az ekkor uralkodó magas hômérséklet által okozott minô-

ségromlást – a rózsa fellazulást és a levélátnövést – elkerüljék. A betakarításra ez esetben október végén, november elején kerül sor. A brokkolit gazdasági érettségben szedik – 15–25 cm-es szárral. Erre az állapotra jellemzô, hogy a rózsák már elérték végleges méretüket, de még kemények és a virágok nyílása nem kezdôdött meg. Tömegük ekkor 100–1.000 g közötti, és a rózsák átmérôje 10–25 cm. Támpont lehet a rózsák fénye és színárnyalata is. A túlérett rózsák fellazulnak, és megkezdôdik rajtuk a virágok felnyílása is. Ezek már értékesíthetetlenek. A közvetlenül a rózsák alatt visszavágott áru „crowns”, – a szétszedett, göngyölegbe csomagolt pedig „florets” néven kerül nemzetközi kereskedelemi forgalomba. Várható, hogy a szabad elvirágzású fajtákat mind inkább felváltják a géppel egy menetben könnyen betakarítható hibridek, mivel a konzervipar egyre több brokkolit igényel, amit szeptemberben, októberben dolgoz fel. A konzervipari nyersanyag betakarítására egyre többen szedôgépeket alkalmaznak, melyhez csak a koncentrált érésûek alkalmasak, és amelyek oldalhajtásaik végein nem fejlesztenek rózsát. A fôszáron ezek a klasszikus fajtákénál sokkal nagyobb méretûeket képeznek. " Dr. Hodossi Sándor DE ATC

Közeleg Magyarország legrégebbi agrárgazdasági seregszemléjének idôpontja, hiszen a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok 2006. szeptember 14–17. között nyitja meg kapuit. A rendezvény házigazdája a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., és kiemelt partnere, az IKR Részvénytársaság a kiállítás elsô két napján számos szakmai konferenciát és szakember-találkozót szervez. Így kerül sor a szántóföld, mint az energia forrása címû szakmai konferenciára, valamint az állattenyésztés agrár-környezetvédelmi kérdéseivel foglalkozó tudományos összejövetelre. A szervezôk e két témakörben igyekeznek neves hazai szakemberek elôadásai mellett külföldi elôadókat is felkérni, hogy a nemzetközi tapasztalatokat is megismerhessék a hazai szakemberek. A kiállítás ideje alatt a Magyar Tudományos Akadémia Agrár Mûszaki Bizottsága itt tartja soron következô összejövetelét, valamint a MEGOSZ Nemzetközi Mezôgépipari szimpóziumot szervez 2006. szeptember 15-én. A Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok ideje alatt kerül sor a hazai agrárgazdaság népszerûsítésére készített filmsorozat ôsbemutatójára. Szinte már hagyománynak számít, hogy a bábolnai kiállítás ideje alatt rendezi vevôtalálkozóját a Bábolna Takarmányipari Kft. Így lesz ez 2006-ban is, amikor szeptember 15-én kerül sor erre a rendezvényre. Folynak az elôkészületek az IKR szántóföldi fajta és gépbemutató összeállítására, ahol a szakemberek a gépeket munka közben is láthatják. A szakmai programok mellett az érdeklôdôk is találnak számos érdekes és látványos mûsort szeptember közepén Bábolnán. A gasztronómiai elôadásokkal, a történelmi borvidékek bemutatásával és borkostóltatással telhet azoknak a napja akik szeptember 16-án, szombaton érkeznek a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokra. Lesz „Nemzetközi Tûzi-és patkolókovács verseny” valamint a két évvel ezelôtt már nagy sikert aratott showmûsor, a „Lovak és lóerôk”. A kiállítás támogatója az OTP Bank Rt., a pénzintézet a Bábolnai Gazdanapokon minden ott megjelenô leendô és potenciális ügyfelét szeretné elérni. Az OTP Bank agrárium finanszírozási kérdéseiben és kapcsolódó EU pályázati lehetôségek feltárásával segít a rendezvényen a látogatók igényeinek kielégítésében, amelyen részt vesznek kapcsolódó bankcsoporttagok is. Az OTP Hungaro-Projekt Kft. munkatársai EU pályázati tanácsadással, az OTP Trade Kft. munkatársai készletfinanszírozással, míg a Merkantil Bank munkatársai mezôgazdasági géplízing szolgáltatással állnak az ügyfelek rendelkezésére. A kiállítás szervezési jogát immár második alkalommal elnyerô Congress Rendezvényszervezô Kft. várja a kiállítók jelentkezését, és a látogatókat Bábolnára. Az eddig eltelt idô alatt már számos cég jelezte részvételi szándékát a kiállításra, folynak a jelentkezések visszaigazolása, és természetesen az új érdeklôdôk regisztrációja. A részvétellel kapcsolatos kérdéseikre a cég munkatársai (Hladics Orsolya, Székely Veronika) állnak rendelkezésükre az alábbi elérhetôségeken: Tel.: 06-1-212-0056, e-mail: [email protected], valamint további információ a www.babolnaigazdanapok.hu honlapon. A Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokra minden kiállító a legjobbat hozza magával ezért a kreativitás és a siker a fôszereplô, gyôzôdjön meg róla személyesen, a találkozás reményében várjuk Bábolnára.

Kertészet

A gyümölcsfák zöldmunkája és gyümölcsritkítása

18

Gyümölcstermesztésünk megújulása a minôség-centrikusság jegyében történik. A 100%-ot közelítô kiváló minôségû áruhányad kizárólag intenzív ültetvényekben, és intenzív termesztéstechnológia alkalmazásával érhetô el. Az ilyen típusú ültetvényekben egyre nagyobb szerepet kap a zöldmetszés és a gyümölcsritkítás.

nem lesz megfelelô a termôrügydifferenciálódás.

Zöldmetszés

Kézi gyümölcsritkítás

A hajtásválogatás során a fák koronájából kizárólag a kedvezôtlen helyzetû és -állású folyó évi növedékeket távolítjuk el. A hajtások különbözô mértékû visszametszése, valamint a hajtáscsúcs (vitorla) eltávolítása kisebb-nagyobb mértékben elôsegíti az oldalrügyek kihajtását, elágazódást, azaz a termôfelület növelését. Ezt a beavatkozást jellemzôen fiatal fákon, a koronaalakítás idôszakában célszerû elvégezni, de egyes években termôkorú fákon is kedvezô hatású. Ennek optimális idôszaka május végétôl-június végéig tart. A késôbbi idôpontban (július) végzett zöldmunka kedvezô hatásai jelentôsen csökkennek. A szüret utáni metszés a csonthéjas gyümölcsfajok egy részénél (cseresznye, meggy, kajszi, korai szilvafajták) alkalmazott, közvetlenül a szüreti idôszak után végzett, a téli metszéshez hasonló erôsségû beavatkozás. A fákon a perifériális részek elsûrûsödése miatt nyár közepére a belsô részek árnyékoltak. A szüret utáni metszéssel még néhány hónapig a fa egészének kedvezôbb megvilágítottságát teremtjük meg. A szüret utáni metszés kedvezô hatású a virágképzôdésre, valamint a belsô koronarészek generatív aktivitásának növelésére. Célszerû a metszést a szüret utáni két héten belül elvégezni, mivel késôbbi idôszakban a metszésnek már a negatív hatásai (asszimiláló lombfelület csökkenés) érvényesülnek. A nyári, nyárvégi metszés elsôsorban az almatermésûeknél alkalmazott eljárás, a jól színezôdött gyümölcs arányának növelését, valamint a következô évi téli-, télvégi metszés mértékének csökkentését szolgálja. Ennek során a folyó évi hajtásokon kívül a két éves korú részek kerülhetnek még eltávolításra. A metszés idôszaka gyümölcsfajtól, és -fajtától függôen augusztus közepe és szeptember közepe között határozható meg úgy, hogy az 3-, esetleg 4 héttel elôzze meg a tervezett szüret idejét. Ennyi idôre van szükség, hogy az addig kevésbé, vagy nem színezôdött gyümölcsök megfelelô fedôszíne kialakuljon. A metszést akkor lehet megkezdeni, amikor a hajtások zöme már csúcsrügyben záródott. A nyári metszés azért nem lehet túl korai és túl nagy mértékû, mert ez a vegetatív növekedés elhúzódását eredményezheti, aminek következtében

Az intenzív ültetvények új, nagy termôképességû fajtáinak az évek többségében a kívántnál nagyobb számban kötôdnek a gyümölcsök, így ritkítással kell biztosítani a folyó évi termés megfelelô méretét, szí-

nét, beltartalmát, és a következô évi termés alapját jelentô termôrügyképzôdést. A ritkítás elhagyása esetén nagy termésû évet, alacsony terméshozamú, illetve kihagyó év követ (szakaszos terméshozás). Alma, körte, kajszi és ôszibarack fajoknál szükséges elvégezni a gyümölcsritkítást a kívántnál nagyobb kötôdés esetén. A ritkítás lehet kézi és vegyszeres. A ritkítás idôpontjának meghatározásánál ki kell emelni, hogy minél korábbi, annál jobban segíti a virágrügyképzôdést. A gyümölcsritkítást azonban csak a természetes gyümölcshullás befejezôdése után célszerû elkezdeni. Almánál a június második felében, míg ôszibaracknál a teljes virágzás utáni 5 héten kell megkezdeni a ritkítást. Kajszi esetén korábban, a sziromhullást követô 3–4 hetes idôszakban célszerû elvégezni a mûveletet. A ritkítás kivitelezése során elôször az apró, deformált, sérült

gyümölcsöket kell eltávolítani. Fontos feladat a különbözô alma és ôszibarack fajtáknál a csokrosan kötôdött gyümölcsök ritkítása, mert az összeérô termések növényvédelmi problémát eredményeznek. A gyümölcsritkítást ideális esetben fára és ágakra, gallyakra is differenciáltan kell végezni. A gyengébb hajtásnövekedésû fákon

kevesebb gyümölcsöt kell hagyni, mint az erôs növekedésûeken. A gallyak terhelésénél pedig, azok teherbírását és stabilitását kell figyelembe venni. Nyilvánvaló, hogy a vastagabb gallyakon több gyümölcsöt lehet hagyni. A legpontosabb a gyümölcsritkítás, ha a felesleges termést kézzel szedik le a fákról. A ritkítás során a legkedvezôbb lomb/gyümölcs arányt kell kialakítani. A jó minôségû gyümölcs kialakulásához almánál például 30–40 db, míg ôszibaracknál 20 db, kajszinál pedig 30 db levél jut egy gyümölcsre. A gyakorlatban az alakult ki, hogy a sorok elején néhány mintafán beállítják az optimális terhelést (a fán hagyott gyümölcs megszámolásával) és ennek a látványa alapján ritkítják a többit. " Dr Gonda István – Szentpéteri Tamás DE-ATC

Kertészet A magyar diótermesztôk többsége telepítéskor a hazai fajtákat részesíti elônyben. Nem alaptalanul, mivel ezek alkalmazkodnak legjobban ökológiai viszonyainkhoz. Az utóbbi években szaporítóanyag hiány lépett fel, amit külföldi behozatallal kívánnak pótolni, ami számos kockázatot rejt magába A dió alkalmazkodó képessége csekély, ezért bír nagy jelentôséggel valamennyi országban a nemzeti diónemesítés. Hazánkban az 1910-es években kezdôdött meg a céltudatos fajtahasználat. A Franciaországból nagy mennyiségben behozott diószemeket elvetették, a kikelt egyedeket az ország különbözô részeire ültették ki. A próbálkozás kudarcba fulladt, szinte valamennyi növény elpusztult. 1950-tôl vett újabb lendületet a hazai diónemesítés a kárpáti rassz hazai populációjának módszeres vizsgálatával. Fôbb nemesítési célok voltak: kései fakadási idô (fagyveszély, termelésbiztonság), nagyobb arányú oldalrügy képzés (termésmennyiség növelés), korábbi termôre fordulás (kedvezôbb tôkemegtérülés), zárt varratú termés (gépi betakarításhoz való megfelelôség), piacosság (világos szín, finom mintázat, kedvezô héjbél arány, világos ízletes magbél), ellenálló képesség az ökológiai tényezôkkel (szárazság, téli fagyok stb.), kórokozókkal (Xanthomonas juglandis, Pseudomonas syringae) és a kártevôkkel (almamoly) SZEMBEN. (piacosság). Az 1970-es évektôl a keresztezéses nemesítés váltotta fel a tájszelekciót. Apai szülôként az Észak-Amerikában elôállított Pedro fajtát használták fel. Elônye a bôséges oldalrügy képzés és a világos szín. A Milotai 10-es és az Alsószentiváni 117 fajtákkal végzett keresztezés eredményeként három fajta került elfogadásra: Milotai bôtermô, Milotai kései és az Alsószentiváni kései, kettô (Milotai 10–37 és Alsószentiváni 17–15 /Bonifác/) minôsítése jelenleg is tart. Az új nemesítéssekkel

Magyar diófajták

kiegészített fajtasor már 5 hetes érési idôszakot ölel fel. Az egyes fajták származása és gyümölcsjellemzôi Alsószentiváni 117: Mezôföldön, Alsószentiván határában szelektálták, hímelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, 11–14 g. tömegû, 33–36 mm. átmérôjû, héja kissé barázdált, félkemény, világosbarna. Magbele sárgásbarna színû, jóízû, béltartalom 48–51%-os. Könnyen törhetô és tisztítható. Bonifác (Alsószentiváni 117–15): Próbatermesztésre engedélyezett fajta. Az Alsószentiváni 117 és a Pedro keresztezésével állították elô, nôelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, 12–14 g. tömegû, 32–34 mm. átmérôjû. Héja az anyafajtához képest dudorosabb, magbelének viszont jobb a színe, ízletes. Magbél aránya 48%.Könnyen törhetô és tisztítható. Milotai 10: Tisza felsô folyásánál, Milota határában szelektálták, hímelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, 13–17 g. tömegû, 33–35 mm. átmérôjû, szabályos gömb alakú. Héja vékony, sima felületû, sárgásbarna színû, magbele világossárga, jóízû. Magbél aránya 47–52%, törhetôsége kiváló. Áruminôsége etalonnak számít.

Milotai 10–37: Próbatermesztésre engedélyezett fajta. A Mioltai 10 és a Pedro keresztezésével állították elô, nôelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, 11–12 g. tömegû, 32–34 mm. átmérôjû. Héja világos színû, sima, un. hálós felületû. Magbele világossárga. Magbél aránya 57%. Áruértéke felülmúlja az anyafajtáét.Könnyen törhetô és tisztítható az anyafajtához képest dudorosabb, magbelének viszont jobb a színe, ízletes. Magbél aránya 48%.Könnyen törhetô és tisztítható. Tiszacsécsei 83: Tiszacsécse határában szelektálták, hímelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, 11–12 g. tömegû, 32–34 mm. átmérôjû. Héja világosbarna, kissé barázdált, kevésbé tetszetôs. Magbele sárgásbarna, jó minôségû és ízû. Magbél aránya 48–52%, könnyen törhetô. Alsószentiváni kései: Az Alsószentiváni 117 és a Pedro keresztezésével állították elô. Hímelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, 11–14 g. tömegû, 32–35 mm. átmérôjû, alakja hosszúkás, oldalról lapított gömb. Héja, magbele világos színû. Magbél aránya 48%. Könnyen törhetô és tisztítható. Milotai bôtermô: A Milotai 10 és a Pedro keresztezésével állították elô, hímelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, 12–15 g. tömegû, 32–34 mm. átmérôjû, héja sima felületû, tetszetôs. Magbél aránya 42–45%. Pedro: Payne és a Conway Mayette keresztezésével állították elô Kaiforniában, nôelôzô virágzású. Gyümölcse középnagy, 10–12 g. tömegû, 30–32 mm. átmérôjû. Gyümölcshéja világos színû, magbele kevésbé telt. " Dr. Szentiványi Péter, Bujdosó Géza Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési KF Kht.

19

Állattenyésztés

Javuló húsnyúl termelési pozíciók – csökkenô kisüzemi elôállítás A 2003-as mélypont után az elmúlt két évben fokozatosan nôtt a húsnyúl termelés, és szerencsésen alakult a nemzetközi piaci helyzet is, ennek következtében nôttek a bevételek, várhatóan tovább fokozódik a termelés üteme. Gondként jelentkezik, hogy a nagyüzemi termelés növekedésével szemben csökken a kistermelôi aktivitás, holott az érintett réteg igencsak rászorul az ebbôl a tevékenységbôl nyerhetô bevételi forrásokra. Tovább kell folytatni a számukra megkezdett akciós termelési programot, hogy visszanyerjék tenyésztési kedvüket.

20

Megtartotta éves rendes közgyûlését a Nyúl Terméktanács. A küldöttek meghallgatták és elfogadták az elnökség beszámolóját az éves szakmai munkáról és elért gazdasági eredményekrôl. Örömmel nyugtázták, hogy emelkedett a hazai összes húsnyúl-felvásárlás. A mélypontnak 2003-at tartják, amikor 3,9 millió darab húsnyulat vásároltak fel a feldolgozóexportáló vállalatok. Némi emelkedés már mutatkozott 2004-ben, ami tovább fokozódott 2005-ben, és a teljes felvásárlás elérte az 5,2 millió darabot. A bevételek nagyságában ez javulást jelentett még annak ellenére is, hogy némi csökkenés volt tapasztalható a felvásárlási árakban. Az árcsökkenést némileg ellensúlyozta az a tény, hogy a nyúltápok ára is csökkent, ami megmutatkozott a termelés önköltségének alakulásában. A nagyüzemi nyúl felvásárlási ára 2005-ben 350–355 Ft között mozgott kilogrammonként, míg a begyûjtött (szedett) kisüzemi nyúlért 280–290 Ft/kg-ot fizettek felvásárláskor. A Nyúl Terméktanács igen pozitívan értékelte azt a tényt, hogy a felvásárlási mennyiség növekedésével nem járt együtt a fagyasztott készletek emelkedése, ami az elmúlt években többször is elôfordult. Az exportôrök szerint ebben szerepe volt annak a ténynek is, hogy a távolabbi országokból nem érkeztek jelentôsebb fagyasztott nyúlhús-tételek ebben az idôszakban. Segítette a feldolgozók helyzetét az a körülmény is, hogy a korábban pangó bôrpiac is megmozdult, és jelentôsen emelkedett a nyúlbôr értékesítési ára is. Most a termelôk abban bíznak, hogy ez a kedvezô tendencia tovább folytatódik. Az ér-

tékesítés mind EU-s, mind azon túli piacokra terjed ki, viszont sajnálatos, hogy nem növekszik az

egyébként alacsony hazai fogyasztás. Hátrányosan érintette viszont a termelôket, hogy az ágazatot segítô támogatási rendszer 2005ben megszûnt, és 2006-os visszaállítására nincs remény, mivel az EU szabályozások erre nem adnak módot. Gondot okoz a hulladék megsemmisítése, illetve annak költsége, ami a feldolgozó üzemekben jelentkezik. A nyúl-ágazat sikeresen szerepelt több rendezvényen, amelyeken a megjelenéshez a Termék-

tanács segítséget nyújtott. Az OMÉK-en való megjelenés, a kölni AUGA kiállításon való szereplés, a budapesti Ízlelô-show-n tartott bemutató, továbbá a kaposvári és a debreceni nyulas kiállításokon való szereplés fokozta az ágazat iránti érdeklôdést. A terméktanács közgyûlésén aggodalommal figyeltek fel arra a nemkívánatos jelenségre, hogy csökkenô tendenciát mutat a kistermelôi aktivitás. A korábban kialakult arányt tartották helyesnek, miszerint a kistermelôk adják a mennyiség 30–35 %-át. A legfrisebb adatok szerint ez az arány 2005-ben már a 20 %-ot is alig-alig éri el. A tendencia aggasztó, habár a pontos számokat nem lehet megmondani, mivel folyamatban vannak szövetkezéseken alapuló akciós termelési programok, ahol a kistermelôk általában 40–50 anya kapacitású újzélandi fajtájú, vagy újzélandi fehér x kaliforniai keresztezett hibrideket, úgynevezett „fehér nyulat” állítanak elô, amelyeket az egyik „nagyüzemnek”, a másik kistermelônek jelent le a terméktanács felé. A visszaesés két szempontból is negatív hatású: részint ezzel csökken az elôállítható árualap, másrészrôl a kistermelôi kör szociális helyzete romlik ezáltal. A nyulászkodás sok munkanélküli, vagy alacsony nyugdíjjal rendelkezô vidéki ember számára nagyon fontos anyagi forrás a létfenntartáshoz, nem csupán kiegészítô bevételi forrás. Mivel ez szociálpolitikai, a vidéki térségek lakosságmegtartó képességét növelô kérdés is és adott esetben összefogás a határozottan mutatkozó tendencia megállítására, sôt visszafordítására, hogy a kistermelôk ismét a teljes mennyiség egyharmadának az elôállítására legyenek képesek. " Dr. Holdas Sándor

Állattenyésztés Általános gyakorlat, hogy a gyengébb termôképességû, a szántóföldi mûvelésre kevésbé alkalmas területeket hasznosítják rétként vagy legelôként. Azt is tudjuk, hogy minden munka hiába való, ha a föld sovány, terméketlen. Éppen ezért van különös jelentôsége ezeken a területeken a tápanyag visszapótlásnak. A trágyázás nyomán annál gyorsabban következnek be változások a gyep növényállományában, minél szegényebb a talaj tápanyagokban, és minél kedvezôbbek a nedvességviszonyok. Nitrogéntrágyázás A gyep fejlôdésének meggyorsulása, ezzel egyidejûleg a termés fokozódása, álltalába véve a nitrogéntrágyázás valamennyi kedvezô hatása mind kaszálókon, mind a legelôkön bekövetkezik. A tavaszi, hektáronként kijuttatott 50 kg nitrogén tartalmú mûtrágya igen jó hozamokhoz segítheti hozzá a gazdálkodót. Kijuttatási eszközként a szántóföldi mûtrágyaszóró gépek használatosak. Foszfáttrágyázás A foszforsav serkenti a fûhozam növekedését. Foszfáttrágyázásra az ôsz javasolható. A foszforról jól tudott, hogy kismértékben mozog a talajban, az esôvíz lassan mossa be a mélyebb rétegekbe, így egyszerre akár több évi szükséglet is kijuttatható, ezzel munkát és költséget takaríthatunk meg. Az állatok behajtása után 300 kg kiszórása hektáronként akár 3 évig is érezteti kedvezô hatását. Káliumtrágyázás Káliumtrágyázásra fôként a 40 %- os kálisót és kénsav káliumot szoktak kijuttatni még az ôsz folyamán hektáronként 200–250 kg mennyiségben. Tápanyag kombináció A gyepek trágyázásánál rendszerint több tápanyag kombiná-

Trágyázással

a legelôk jobb fûhozamáért ciója használatos. A rétek, legelôk trágyázásánál két alapvetô kombináció lehetséges: 1. Együtt elvégzett kálium- foszfáttrágyázás, ahol a nitrogénrôl való gondoskodás a herefélék, pillangósok elvégzik. 2. Tartós és állandó jellegû NPK trágyázás. A mûtrágyák alkalmazásánál a gyepeknél is figyelembe kell venni annak minôségét. Elôfordulhatnak olyan szállítmányok, amelyekben magasabb a nehézfém koncentráció, illetôleg a származási helytôl függôen tartalmaznak egyéb olyan elemeket is, amelyek nem kívánatosak. Meszezés A mélyebb fekvésû helyeken gyakoriak a savanyú talajok a réteken, legelôkön. Meszezéssel csökkenthetjük a talaj savanyúságát, elôsegítjük a hasznos baktériumok elszaporodását. A meszezés csökkenti a talaj kötöttségét és a talaj vízgazdálkodására is kedvezô hatással van. Korábbi tapasztalatok alapján a gazdák szívesen felhasználták a gyepek meszezésére a „cukorgyári mésziszapot”. Kifizetôdô a talaj savanyúságának mértéke szerint

hektáronként 200–300 mázsa kijuttatása az ôsz folyamán. Természetesen a mészkôhegységek, meszes talajokon nem kell tartani az elsavanyodástól, ilyen helyeken nem kell meszezésre gondolni. Fektetéses trágyázás A legelô legtermészetesebb trágyája az a szerves trágya, amit a legelô jószágok a legeltetés során a „deleltetés” és az éjjeli hállatás alkalmával hagynak vissza. Fektetéssel- delelô és hálóhelyek ésszerû változtatásával- a trágyát a legelônek arra a részére rakjuk, ahol az a legjobban szükséges. A fektetése trágyázás ugyanazon a helyen egyhuzamban legalább egy hétig, de legfeljebb három hétig tartson. Ezt követôen azonnal végezzük el a trágya talajba keverését, még annak kiszáradása elôtt. Erre általában tárcsázással szokott sor kerülni. Vigyázni kell azonban, nehogy a legelô túlságos megbolygatásra kerüljön, mert ezzel többet ártunk, mint használunk. Istállótrágyázás Istállótrágya kiszórása a gyepen és legelôn szélsôséges esetéktôl és speciális adottságoktól eltekintve nem gazdaságos és nem célszerû. Kutatók mérései szerint a gyepen minden mázsa istállótrágya után átlag csak 8 kg, szélsôséges esetekben 3–12 kg szénatöbblet mutatkozik. Egyéb trágyázási eljárások közül még elôfordulhat komposzt felhasználása, amely elôsegíti a talajbaktériumok elszaporodását és a gyepek bokrosodását is. Mindezekkel a tulajdonságokkal hozzájárul a gyep- legelô „megfiatalításához” is. " László László

21

Agrármûszak

Arató-cséplôgépek összefoglalója A kalászos gabonák és ezek közül is az ôszi búza betakarításának mindig is sajátos kiemelkedô kultusza volt, mely változatlanul fennáll és ma is (a fogyasztói társadalomban is) kapcsolódik az „új, a mindennapi kenyér” fogalmához. Ennek is köszönhetôen a búza, ill. a gabonafélék betakarításának alapgépei az arató-cséplô gépek a mérnöki tevékenység csúcsát alkotják, mind konstrukciós, mind gyártmányfejlesztési, mind üzemeltetési szempontból.

gazdaságokban, ahol kisebb vándorlási távolságok vannak, az egyszerûbb mechanikus variátoros meghajtású járószerkezetû gépek is megfelelôek.

szemkiválasztás hatékonysága korlátozza. A hagyományos, szalmarázós gépek esetén a szemveszteség- és áteresztôképesség alakulása kölcsösnös összefüg-

A nagyobb vállalkozások részére az 1400–1600 mm cséplôdob szélességû, 5–6 szalmarázóládás, 8–12 kg/s áteresztôképességû, hagyományos építésû gépek mellett a hasonló cséplôszerkezetû, de rotoros magleválasztású, 14–19 kg/s áteresztôképességû arató-cséplô gépek használata javasolható. Természetesen a nagy áteresztôképesség kihasználására ezekbe a gépekbe nagy teljesítményû és nagy nyomatékrugalmasságú motorokat építenek. A járószerkezet hajtása szinte kizárólag háromfokozatú + hátramenettel rendelkezô válton keresztül hidrosztatikusan történik, vagyis a sebességszabályozás az egyes fokozatokon belül folyamatos. A nagyteljesítményû gépek többsége rendelkezik a gép üzemeltetési adatait kijelzô fedélzeti számítógéppel és megrendelhetôk GPS rendszerrel is. Abban az esetben, ha a szalmát nem kívánjuk betakarítani, szinte valamennyi géphez kapható szalmaszecskázó és egyes típusokhoz pelyvaterítô is. Néhány nagyteljesítményû arató-cséplô gép fontosabb jellemzôit a 1. táblázatban foglaltuk össze. Kalászosok betakarításban a gépek áteresztôképességét a szem-szalma keverékbôl történô

gésben van – a veszteség eleinte kis mértékben, majd a szalmarázók tisztítási hatékonyságának határán meredeken emelkedik. A rotoros szalma-leválasztású gépek esetében ez a görbe laposabb, elnyújtottabb lesz. Az axiáldobos gépek esetén is hasonlóan alakul ez a görbe. A forgó szalma-leválasztású gépek azonban kíméletlenebbül bánnak a szalmával, így használatuk ott elônyös, ahol a szalmát nem kívánják betakarítani. Üzemi viszonyok között az arató-cséplô gépeket az említett áteresztôképességgel történô üzemeltetéskor minden esetben be kell állítani. Az arató-cséplô gépek üzemeltetési jellemzôit mindig a betakarítandó növény, jelen esetben a kalászos gabonák terméshozamához kell igazítani. A gépek 1,5 % szemveszteség melletti áteresztôképességének kihasználását a megfelelô munkaszélességû vágóasztalok alkalmazásával és a munkasebesség beállításával tudjuk elérni. A munkasebesség növelésével azonban számolnunk kell a hajtóanyag-felhasználás abszolút és fajlagos értékeinek növekedésével. A 10–15 t összgördülô-tömegû arató-cséplô gépek esetében az önvontatáshoz szükséges hajtóanyag-felhasználás

Az arató-cséplô gépek jól kialakult konstrukciók, nálunk Magyarországon az önjáró és a keresztben elhelyezett tangenciális cséplôszerkezetû és szalmarázó-ládás változatok terjedtek el leginkább. Kisebb számban természetesen megtalálhatók az axiális cséplôszerkezetû és a dobos magleválasztású gépek. Ezek alkalmazási köre egyre nô. Az arató-cséplô gépek konstrukcióit az 1. ábrán szemléltetjük. ARATÓ-CSÉPLÔ GÉPEK

Cséplési mód

Magleválasztás módja

Tangenciális

Szalmarázó-ládás

Axiális

Kombinált

Dobos

Építési mód

Önjáró

Vontatott

Alkalmazási terület

Síkvidéki

Lejtôs terület

1. ábra

22

Az arató-cséplô gépeket különbözô teljesítménykategóriákban család elven gyártják, különösen így van ez a hagyományos építésû arató-cséplô gépek esetében. Ez azt jelenti, hogy az esetek többségében a gépek azonos szerkezeti elemekbôl, fôdarabokból, de a teljesítménykategóriának megfelelôen eltérô geometriai méretekkel készülnek. A kisebb teljesítmény kategóriába tartozó gépekre általában az egyszerûbb szerkezeti kivitel a jellemzô, ami azonban nem csökkenti az arató-cséplô gépek használati értékét, csupán igazodik a kisebb teljesítménybôl adódó kisebb igénybevételhez. Az arató-cséplô gépek kiválasztásánál a termôterület nagyságát, tagoltságát, domborzatát az üzemeltetés körülményeit (pl. bérvállalkozás) fontos szempontként kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy kis termôterülettel rendelkezô vállalkozók elsôsorban a kisebb teljesítményû, illetve áteresztôképességû 4–6 kg/s, valamint 1100–1400 mm dobszélességû gépeket tudják gazdaságosan használni. Ezek a gépek 85–150 kW közötti értékû motorteljesítménnyel rendelkeznek. Azokban a

Agrármûszak 1. táblázat

Nagyteljesítményû arató-cséplô gépek fontosabb jellemzôi Sorszám

Arató-cséplôgép típusa

1

CLAAS MEGA 208

2

CLAAS LEXION 480

3 4

CASE IH 2188 JOHN DEERE 9660 WTS JOHN DEERE 9780i CTS NEW HOLLAND TX 68

5 6 7

NEW HOLLAND TF 78

8

NEW HOLLAND CX 840

9

NEW HOLLAND CX 860

10

NEW HOLLAND CR 960

Cséplôszerkezet

Tisztítószerkezet

Szalmaleválasztás

gyorsító dobdob-utóverô dob gyorsító dobdob-utóverô dob axiális

turbina+zsalus rosta turbina+zsalus rosta turbina+zsalus rosta turboventilátor +zsalus rosta turboventilátor + zsalus rosta radiálventilátor +zsalus rosta radiálventilátor +zsalus rosta radiálventilátor +zsalus rosta

6 ládás, 5 lépcsôs szalmarázó 2 db axiális leválasztó dob dobos leválasztás 6 ládás, 5 lépcsôs szalmarázó 2 db axiális leválasztó 5 lépcsôs 6 ládás, szalmarázó axiális leválasztó dob 6 ládás, 5 lépcsôs szalmarázó 6 ládás, 5 lépcsôs szalmarázó

dob-utóverô dob dob-terelô dob dob-terelô dob dob-forgó szeparátor dob-terelô dob dob-forgó szeparátor dob-terelô dob dob-forgó szeparátor dob-terelô dob- forgó szeparátorszalmaterelô dob

egyenes arányban növekszik. Ehhez viszonyítva a munkaszélesség növelése, vagyis megfelelô munkaszélességû vágóasztalok használata a fajlagos hajtóanyag-felhasználás csökkentését eredményezi. A beállítási értékek jelentôsen függhetnek a konstrukciós kialakítástól is. A beállításnál figyelembe kell venni a gabona fajtáját, a fizikai jellemzôit, szem-szár arányát, magasságát, hozamát, stb. A betakarítandó növények tulajdonságainak figyelembevételével a beállításokat csak a kezelési utasítás elôírásai szerint és üzemi próbákkal tudjuk elvégezni. Az arató-cséplô gépek üzemeltetése során a vágási magasság a csúszótalpak magasságával állítható be. A vágási magasság beállítása mechanikusan, illetve a vezetôfülkébôl automatikus talajkövetô üzemmódban elvégezhetô. Egyes típusok a hosszirányú terepkövetés mellett a keresztirányú talajkövetésre alkalmas vágóasztallal is felszerelhetôk. A motolla helyzetét, magasságát egy típusoknál a kinyúlását is a betakarítandó növény magasságához, a fordulatszámot pedig a munkasebességhez kell igazítani.

2 axiális dob

radiálventilátor +zsalus rosta radiálventilátor +zsalus rosta

A cséplôszerkezet esetében a cséplôdob fordulatszámát és a cséplôdob és dobkosár közötti hézagot kell beállítani. Erre az esetre a kezelési utasítás konkrét elôírásokat tartalmaz, figyelembe kell azonban venni a szem-szalma arányt, a nedvességtartalmat, a fajta jellemzôit (pl. a csépelhetôséget). Száraz, nehezen csépelhetô fajták esetében a dobfordulatszámot magasabb, a cséplôrést pedig kisebb értékre kell állítani. Ez esetben azonban a tisztítószerkezetnek, a rostáknak a terhelése megnô, következésképp a tisztítólevegô mennyiségét növelni kell, vagyis a ventilátor fordulatát magasabbra kell állítani. Az arató-cséplô gépek munkasebességét a hozam figyelembevételével kell megválasztani, hogy a gép áteresztôképességét kihasználjuk. Az áteresztôképesség alatt azt a legnagyobb szem-szalma keverékre vonatkozó tömegteljesítményt értjük, amely 1,5 % szemveszteség mellett érhetô el. A legtöbb típus rendelkezik szemveszteségjelzôvel, amit azonban az üzembe helyezéskor, és az üzemi viszonyok, körülmények, fajta, nedvességtartalom, stb. válto-

rotoros

Áteresztôképesség (kg/s) (1,5 % szemveszteség mellett) Búzában 13,6 19,4 11,2 15,8 18,7 13,8 17,1 13,8 14,8

20,7

zásakor újra kell kalibrálni. A szemveszteségjelzôk csak szántóföldi próbával állíthatók be. A betakarító gépek tömegteljesítménye csak megfelelô kiszolgálás mellett használható ki, vagyis a szem szállítását pontosan meg kell szervezni. Az arató-cséplô gépek tömegteljesítményének megfelelô szállítókapacitást kell biztosítani. A szállítókapacitás biztosítása egyes gépüzemeltetés mellett csere-pótkocsik alkalmazásával az esetek többségében megoldható. A gépcsoportban üzemeltetett arató-cséplô gépek esetében az összesített betakarítási teljesítményeket kell figyelembe venni és ehhez kell a szállítógép darabszámot meghatározni. Erre szolgálnak a betakarítási és szállítási nomogramok. A szállítási munkák szervezésénél figyelemmel kell lenni a szállítóeszközök terepjáró képességére, a szállítási távolságokra. Nagy szállítási távolság esetén, és két-három arató-cséplô gép együttes üzemeltetésekor szóba jöhet a kétfázisú szállítási eljárás is. A betakarító gépektôl a táblán mozgó 20–40 m3-es kiközelítô átrakó kocsi 10–12 perces fordulóidôvel és 330–350 t/h átrakodási teljesítménnyel tud dolgozni. A búza-betakarításban a fordulóra vonatkozott szállítási körfolyamat teljesítménye 35–45 t/h körül alakulhat. A táblán üzemeltetett 20–40 m3 tartálytérfogatú gyûjtô-átrakó pótkocsi két nagy teljesítménykategóriába sorolható arató-cséplô gépet tud biztonságosan és zavarmentesen kiszolgálni. " Dr. Kelemen Zsolt Petô Vilmos MGI –Gödöllô

23

24

• Agrifer 21 Kft.

• GITR Rt.

• Agroker Kereskedelmi és Logisztikai Kft.

• IKR Rt.

• Agro-Porta

• MK. Agro-Hydro Bt. Zetor traktorok

• Agrospic Kft.

• Penda Kft.

• Agro-Szuport Kft.

• Raab Agrártechnik Kft.

• Auditker Kft.

• Raiffeisen Agrárház Kft.

• Axiál Kft.

• Szal-Agro Kft.

• BALLA IMRE

• TEMPEL KFT.

• Bedenek és Társa Bt.

• ZOOTECHNIKA KFT.

• Magtár Kft.

Víz- és környezetgazdálkodás

Augusztus hónap idôjárása A nyár utolsó hónapja, idôjárás szempontjából, számos meglepetéssel szolgálhat. Ez abban nyilvánul meg, hogy gyakran forró és száraz, míg máskor hûvös és csapadékos idôjárás jellemzi. Nem csak a májusi, de az augusztusi idôjárás is szeszélyesnek mondható.

Csapadék (mm)

5,0

Az utóbbi 100 év legmelegebb augusztusi hômérsékletét 2000 augusztus 21-én mérték. Az ország számos pontján 40 °C fölé emelkedtek a hômérôk higanyszálai. Míg a leghidegebb augusztusi hajnal 1980 augusztus 26-án virradt ránk, amikor is 3 °C-ig süllyedt az ország nagy részén hômérséklet. A napi átlaghômérsékletek 17–21 °C-között ingadoznak. Hômérséklet visszaesésre számíthatunk augusztus 5–7, 11–13, 25–27 között. Ezek a hûvösebb periódusok gyakoribbak és hosszabb ideig tartanak, mint a felmelegedések. Augusztus 2–3, 12–16, 27–28 között számíthatunk jelentôsebb forró periódusra, úgynevezett hôségnapok elôfordulására. Ilyenkor a napi maximum hômérsékletek általában meghaladják a 30 °C-ot.

átlaghômérséklet: 1 9,4 °C

25,0

4,0

20,0

3,0

15,0

2,0

10,0

1,0

5,0

Hô mér séklet (°C)

Az idei nyár elsô felének idôjárása meglehetôsen szélsôségesen alakult. Május vége és június eleje aránylag hûvös volt és bôvelkedett csapadékban. Június második felétôl azonban száraz és igen meleg napok következtek a térségben, számos meglepetéssel szolgálva. Európa áramlási mezejére, ebben az idôszakban, a magasnyomás kiépülése illetve stabilizálódása jellemzô. Ennek az lesz az eredménye, olykor 2–3 hétig is alig mozdul a levegô. Azaz az Óceán felôl nem, vagy csak nagyon ritkán érkeznek nedvesebb páradúsabb légtömegek. Szárazabb augusztusban elôfordul, hogy 3 hétig sem hullik csapadék, míg nedvesebb augusztusi idôjárásnál akár minden 3–4 napon kiadós zápor áztathatja a földeket.

csapadékösszeg: 5 2 mm

0,0

0,0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 Napok

Az átlaghômérséklet és csapadék várható alakulása síkvidéki területeken augusztus hónap folyamán átlaghômérséklet: 1 9,4 °C

25,0

4,0

20,0

3,0

15,0

2,0

10,0

1,0

5,0

Hô mér séklet (°C)

Csapadék (mm)

5,0

csapadékösszeg: 5 2 mm

0,0

0,0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 Napok

A csapadékhullás valószínûségénbek alakulása augusztus hónapban a síkvidéki területeken

(a 100 éves átlagok alapján)

A napi maximum hômérsékletek a hónap elején 28 °C körül fordulnak elô, míg a hónap közepétôl egyre ritkábban számíthatunk 25 fok feletti értékekre. Ennek ellenére gyakran emelkedik a hónap során 30 °C fölé a hômérô higanyszála, sôt az országos hôségrekord (41,6°C) is ebben a hónapban következett be. A minimum hômérsékletek 12 és 15 fok között alakulnak. Az eddigi legalacsonyabb napi átlaghômérsékletet, 11 °C-ot, 1993 augusztus 31-én mérték. A minimum hômérsékleteket tekintve az utóbbi 100 év leghidegebb augusztusi napja 1980 augusztus 26-án volt, ekkor a minimum hômérséklet 3,3°C volt. A nappalok rövidülése tovább folytatódik a hónap folyamán. A hónap eleji 15 órás nappal hosszúság a hónap végére 13,5 órára csökken. A napsütés havi mennyisége a síkvidéki területeken 260–280 óra közötti. A napsütéses órák száma 9–10 óráról 7–8 órára csökken. 7–8 órás napfénytartamokra számíthatunk nedvesebb, 10 órás napsütésre szárazabb idôszakokban. A felhôzet elôfordulási gyakorisága átlagosan 40–45%-os. A csapadék mennyisége az Alföldi területeken általában kevesebb mint a júliusi – 50–55 mm között alakul. A havi párolgás általában meghaladja a lehullott csapadék mennyiséget, 110–120 mm-es a párolgás havi összege. A talaj kiszáradása átlagos csapadékú években jelentôsen felgyorsul, 50–60 mm-es vízveszteséggel számolhatunk a hónap során. Száraz években ellenben a nedvesség csökkenés mértéke elérheti a 80–90 mm-t is. Az Alföld nagy részén, a hónap során átlagosan 5 zivataros nap kialakulására van esély. Három alkalommal számíthatunk mezôgazdasági szempontból jelentôs, 5–20 mm közötti, vízkészletet növelô csapadékra a hónap során. 1970-ben 8, míg 1982-ben, 1992-ben egyetlen ilyen csapadékú nap sem fordult elô. A szárazság jelentkezésének valószínûsége, a Kisázsiai térség felôli száraz és igen meleg légáramlat miatt elég gyakori. Maximálisan 12 napig tartó csapadékmentes periódusra számíthatunk a hónap folyamán. A levegô telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán gyakori ingadozásokat mutat. A magas hômérséklet miatt viszonylag alacsony a levegô relatív nedvességtartalma, a vízgôz mennyisége viszont ebben a hónapban a csaknem a legmagasabb az év folyamán. A hûvösebb hajnali órákban ezért gyakori a harmat képzôdése. A relatív nedvességtartalom átlagos értéke síkvidéki területeken 52–57% közötti, összefüggésben a hónap csapadékosabb idôszakaival. " Dr Lakatos László Debreceni Egyetem

25

Házunk tája

Díszíthetik bambuszok is kertjeinket Minden távolról jövó növény egzotikus látványt nyújt a megszokott ismert virágok, cserjék, fák között. Ilyen a bambusz is. A hazai kertekben is egyre több helyen találkozhatunk vele. A honosításával foglalkozók viszont gyakran hagyják figyelmen kívül, hogy az esetek többségében a távoli ázsiai vidékekrôl, hozzánk érkezô növény az európai kertbarátok számára szokatlan módon növekszik, fejlôdik, terjeszkedik. Magyar viszonyok között a Phyllostachis nemzetségbe tartozó fajok váltak be jó fagytûrô képességüknek köszönhetôen. A bambusz monszun esôerdôk zónájának legfontosabb növénye. Dél-kelet ázsiából terjedt el a világban. Napjainkban kilencven bambusz nemzetséget és több mint ezer faját tartják számon. A bambuszok, a pázsitfûfélék (Gramineae) családjába tartozó, örökzöld növények. Tavasszal újítják fel lombjuknak nagy részét. A növényen egy idôben, van zöld, sárga és frissen megjelenô új levél, ami különlegessé is teszi ebben az idôben. Általában az átültetés után egy-két évig a földfeletti részek nem fejlôdnek, mivel ebben az idôszakban nyáron és ôsszel a legtöbb termelt cukrot a növény a rizómáiba továbbítja. Gyökértörzs alakítja a gyökereket, szinte megépíti azokat, majd kiformálódnak az új szárak hajtásai, amelyek 30–50 nap alatt fejlôdnek azután ki. Az év nagy részében nem sok történik a növénnyel, csak a lombjával díszít, majd nyár közepén robbanásszerûen fejlôdésnek indul. A szár, és a rizóma – öt–tíz évig él. A szár, ha már befejezte növekedésének elsô „viharos” szakaszát, megállapodik. Ezért van, hogy a növény öreg részei a legkisebbek. A bambusz szára folyamatosan szilárdabbá, egyre alkalmasabbá válik a kertépítô, vagy egyéb célokra. A növekedési idôszak fajták és nemzetségek szerint különbözôek. Minden egyes bambusz-fajta mérete, megjelenése lényegesen változik az éghajlattól és a környezettétôl függôen. Aki bambuszt akar telepíteni, elôször beszéljen olyan kerttulajdonossal, akinek már sikerült megszelídítenie ezt a

26

törekvô, jellemzôen hatalmasra növô fûfélét. A növény a talajjal szemben nagyfokú igénytelenséget mutat. Kötött agyagon, középkötött vályogos, löszös, meszes és szerves anyagokban gazdag talajon egyaránt jól terem.A bambusz igényli a talaj nitrogén, foszfor ellátottságát, valamint jelentôs mennyiségben vesz fel nyomelemeket is. Termesztési tanácsok Bambuszok telepítéséhez alakítsunk ki a gyümölcsfákéhoz hasonló ültetôgödröt. Az egész területet alaposan megtrágyázzuk, melyhez 5,0 kg/m2 jó minôségû komposztot vagy érett istállótrágyát használunk, természetesen a talajba bedolgozva. Az ültetés során, a növény köré készítsünk jó nagy tányért, hogy a vizet meg tudja ôrizni. Fontos, hogy a kapálást ebben az idôszakban mellôzni kell, mert megsértethetjük a sekélyen elhelyezkedô gyökereket! Késô ôsszi ültetésnél célszerû a töveket takarni, 20–25 cm vastagságban szalmával. A kiültetés utáni második évben továbbra is elengedhetetlen a hasonló módú takarás. A fagy nagy kárt tud tenni az állományban. A magyar telet még a téltûrô fajok többsége is nehezen viseli el, gyakori lehet a lombfa-

gyás, de elôfordulhat szárfagyás is. Téli takarásra bevált a fûrészpor, faforgács, faapríték, kéregôrlemény 25–40 cm vastagságban való alkalmazása. A bambuszok rendkívül tápanyag- és vízigényes növények. A kifejlett „bambusz erdô” néhány hónapos vegetáció alatt 4 –6 méteres magasságúra nô, nagyszámú 3–5 cm átmérôjû szárat adva. Ekkora zöldtömeghez nagyfokú tápanyag mennyiségre van szükség. Célszerû, kétévente megszórni 15–25 kg/ m2 marha-trágyával. A trágyázás helyes idôpontja az ôsz és tél, mert ekkor nem sérülnek a felszínre törô hajtások. A bambuszok nem csak a tápanyagot, hanem a vizet is kedvelik. Minden szervében jelentôs vizet találunk. Bárhol átvágva a szárakat, rizómákat, mindenhol csepegô víz jelenik meg. Az öntözés eredményesebb, ha a kora esti órákban, vagy hajnalban végezzük. A növényt kertünk legnedvesebb helyére ültetni, vagy kerti tó mellé telepíteni. A bambuszt kerti gerillának is nevezik, ami utal terjeszkedési hajlamára, hírtelen megjelenési szokásaira. Ez ellen a megjelenô hajtások folyamatos vágásával védekezhetünk. A kert azon részébe, ahová nem szeretnénk, hogy a bambuszunk rizómái elkússzanak, bátran vágjuk le az elôtörô új hajtásokat (pl. fûnyíráskor). Korlátozhatjuk bambuszunk terjeszkedését, rizóma-akadállyal is, ami általában 30–40 cm mélyen a földbe ásott mûanyag lap. A lemez célszerûen 3–5 cm-re kijöhet a földfelszíne felé. Ennél is egyszerûbb és olcsóbb módszer, amikor a rizómákat 30–40 cm-es árokban, ásóval elvágjuk. A bambusz szárai általában 6–8 évig élnek. Amikor a levél színe kifakul, tudható, hogy a szárak kivágásérettekké váltak. A tisztító vágáskor kitermelt hajtásokat felhasználhatjuk: rózsák felfutatásához karónak, pecabotnak, jelzô karónak, szôlôkarónak, pergola építéséhez stb. " Dr. Berényi Béla

Házunk tája

Fûszernövényeinkkel változatosabban Nagyon kicsi a távolság a fûszerek és gyógynövények között, sôt gyakran egybeesést is tapasztalhatunk. A fûszerként használt növény egyben gyógyító, serkentô- vagy éppen ernyesztô hatással is bír. A korszerû táplálkozás elôszeretettel választja az újat, de meg van benne a természetes anyagokhoz való visszatérési hajlam is. Ennek megfelelôen jól teszi, aki parkosított kertjébe, vagy zöldségágyásai között gyógynövényeket is tart. Nem csak szépek, de hasznosak is.

ÁNIZS (Pimpinella anisum)

Az ánizs a Földközi-tenger mellékérôl származó, Magyarországon is termesztett, egyéves, illatos fûszernövény. Július-augusztusban virágzik. Népies neve: ánizsmag, illatos ánizs, közönséges ánizs, bécsi kömény, édeskömény. Szürkésbarna színû, 3,5–5 mm hosszú termése a fûszer, melyen gyakran a kocsány rész is megtalálható. A köménymagra emlékeztetô, de annál erôsebb és kellemesebb illatú, édesen aromás ízû fûszer, melyet már az ókorban is használtak. Az ánizsmagot általában egészben használják. ôrölhetô, törhetô is, de mindig csak a szükséges mennyiségben, mert gyorsan elveszíti jellegzetes aromáját. Fûszerként az egész világon használják fôzelékek (vöröskáposzta, sárgarépa, tök, cékla stb.), vadas ételek, mártások készítésénél, sôt kenyérsütésnél és sós sütemények készítésénél is elôszeretettel alkalmazzák. Gyümölcskompótok, édes rizs, köhögés elleni cukorkák, pudingok, tészták, sütemények, de különbözô italok: puncsok, szirupok, likôrök, édesborok és tea ízesítôje is. Gyógyhatásai: étvágyjavító, emésztést serkentô, enyhe has-

hajtó, hurutoldó, idegerôsítô, gyomor-, bél- és epebántalmak elleni természetes szer. Gyomorfekélyben és bélhurutban szenvedôknél fogyasztása ellenjavalt! Tejszaporító tulajdonsága miatt a szoptatós anyák segítôje. A gyermekgyógyászatban mint szélhajtó, szinte nélkülözhetetlen. Teaként frissen ajánlatos fogyasztani. Illóolaja a rühatkát tíz perc alatt elpusztítja, a rovarcsípés következményeit csökkenti, szájvízbe, fogkrémbe keverve jó szájfertôtlenítô. A parfümgyártásban is használják. A bôrt érzékenyítô, enyhén irritáló tulajdonsága miatt azonban nem ajánlott az ánizsolaj tartós, több héten keresztüli használata.

IZSÓPFÛ (Hyssopus officialis)

Az izsópfû a Földközi-tenger keleti részén és Ázsiában honos, nálunk is termesztett évelô gyógy- és fûszernövény. Júliusaugusztusban virágzik. Népies neve: izsóp, kerti izsóp. Kissé kámforos, fûszeres illatú, enyhén kesernyés ízû fûszernövény. Fôként levelét, de virágát is használjuk ételeink ízesítésére. Emésztést segítô hatása miatt keserû-mentás ízû levelét kis mennyiségben elsôsorban zsíros, nehéz húsos ételek fûszerezésére, zöldséglevesekbe, burgonyás ételekhez, pástétomokba, pörköl-

tökbe használják. Virágát salátákba, áfonyával együtt gyümölcssalátába teszik. A biokertben az izsópfû káposzta közé ültetve véd a káposztalepkéktôl. Talaj iránt nem igényes. Magról, vagy tôosztással szaporítják március-április hónapban. Nagyon jól mézelô növény. A ható- és illatanyagokat a virágzó, zöld színû, lágy, leveles hajtások képezik. Évente kétszer is aratható. Légzôszervi orvosságként használják – gyermekek részére is. A levelek és virágok fôzete – 1 kiskanál gyógyfûre 1 csésze forró víz – megfázás ellen, a tüdô-orr-torok gyulladásos megbetegedéseiben, asztmás, hurutos panaszok esetén alkalmazható, köhögéscsillapító, gyulladáscsökkentô. Vérnyomást emelô hatásáról is ismert, ezért magas vérnyomás esetén fogyasztása ellenjavallt! Külsôleg zúzódások borogatására, a dagadás és elszínezôdés megakadályozására használják.

KORIANDER (Coriandrum sativum) A koriander a Földközi-tenger mellékérôl származó, nálunk termesztett, konyhakerti fûszernövény. Június-júliusban virágzik. Népies nevei: cigánypetrezselyem, sobrák, kolandrán, zergefû, bolhafû, beléndfû, koriandrom, pakilintsfû, temondádfû. Barnás-sárga színû, kemény, 3–5 cm-es magja ôsidôk óta használt, igen elterjedt fûszer. Sültek, húspácok, káposztaételek, szószok, marinádok, likôrök készítésénél, uborka, paprika eltevésénél egészben vagy porrá törve használhatjuk. A koriander számos teakeverék alkotóeleme. Fôzete – 1 evôkanál mag egy csésze vízzel leforrázva – felfúvódást szüntetô, szélhajtó, görcsoldó, emésztést javító, étvágyserkentô, vértisztító hatású. A népgyógyászatban fôzetét bélféregûzôként is fogyasztják.

LESTYÁN (Levisticum officinale) A lestyán Délnyugat-Ázsiából, Perzsiából származó, nálunk is termesztett konyhakerti fûszernövény. Július-augusztusban virágzik, hajlamos az elvadulásra. Népies nevei: lecsihan, levescsík, levestikom, levestököm, löböstök, lóstya, orvosi lestyán. Jellegzetes, kicsit a zellerre emlékeztetô ízû konyhakerti fûszernövény. Intenzív aromája miatt használatánál legyünk óvatosak. Jól zárható edényben tartsuk, mivel a rovarok könnyen megtámadják. Régebben a falusi kertekbôl nem hiányozhatott a lestyán. Mind friss, mind szárított állapotában egyaránt használták. Levelét és gyökerét levesekbe, salátákba, ecetekbe rakták. Paradi-

27

Házunk tája csomlevesbe, paprikás krumpliba, sajttálakhoz, salátákhoz, rizshez, krumplihoz jó ízesítô, de friss levele csupán vajas kenyérrel is nagyon finom. A likôr- és konzervipar is használja. Teája jó gyomorerôsítô, emésztést serkentô, vizelethajtó. Vesekô-, epekô- és húgykôoldó hatásai miatt levele és gyökere teakeverékek komponense. Jó háziszer nikotin- és alkoholmérgezések esetén is.

MAJORANNA (Origanum majorana) A majoranna Perzsiából került a Földközitenger mellékére. Csaknem egész Európában elterjedt gyógy- és fûszernövény. Hazánk különbözô részein nagy területeken és házi kiskertekben egyaránt termesztik konyhakerti fûszernövényként. A középkorban a hölgyek körében nagy népszerûségnek örvendett: csokrokba, laza szövésû, illatozó vászon zacskókba, kézmosóvízbe rakták. Július augusztusban virágzik. Népies nevei: majorána, majoránna, pecsenyevirág.

A növény szárított, morzsolt levele és virágzata képezi a fûszert. A jól kezelt fûszer szürkészöld színû, egyenletes morzsolású, erôsen aromás, kellemes illatú, kissé mentolos, kesernyés ízû. Levesek, (fôleg burgonya- és gombaleves), fôzelékek, (fôként burgonya- és babfôzelék), paprikás krumpli, mártások és borok ízesítésére is használják. Húséte-

Szerencse, vagy több is kell? Szeretjük a jót, kívánjuk is magunknak, de kérdés, hogy mit teszünk érte? Általában azt akarjuk, hogy csak úgy legyen jó nekünk. Legyen szerencsénk, mint a mesében – majd a jótündér elintézi. Az élet azután megtanít rá, hogy ne szeressünk „nagyon jól járni”, mert a vége általában, hogy becsaptak bennünket. Megint és megint.

28

Általában terveket készítünk a közeli-, távoli jövônkre, elképzeljük, hogyan is lenne jó nekünk. A realitásnál maradók számba veszik lehetôségeiket, esélyeiket, és kissé a biztos fölé terveznek, olyan célokat tûznek ki maguk elé, amit elérhetnek, de küzdelemmel, ésszerû kockázatvállalással. Ami könnyen meglehetne, annál többet akarunk. Így van ez rendjén. Nem mindenki áll azonban meg ezen a ponton. Olyasmit szeretne, amire nincs is esélye, illetôleg úgy megkapni, hogy ne kelljen érte megszenvedni. Honnan jön ilyenkor a segítség? Van aki a mindenhatótól, mások a lottótól várják a megváltó ajándékot. Milyen egyszerû is, csak mély hittel és bizalommal, vagy a tollat a kézbe, öt x és már dôl is a pénz. Van akinek egy élet is kevés ahhoz, hogy belássa, gyakorlatilag 0 az esély, a lottó ára viszont biztos veszteség. Vannak körmönfontabb vámszedôi is a hiszékenységnek. Hol itt, hol ott tûnnek fel ilyen-olyan ötletükkel. Nemrég írországi példára akadtam. Leleményesen kitalálták, az „Ír kívánságkövet”. Számon tartanak Írországban egy olyan kôzetfélét, ami

csak ott fordul elô. Aki tehát ilyet birtokol, annak szerencsésnek kell lennie. Meg is született az ötlet, egy darab követ lecsiszolnak,

olyanra, hogy könnyen a markunkban tarthassuk. Ezután már gyermekjáték az egész. Kell egy csinos dobozocska, ráírva, hogy aki ezt a követ fogja, és igazán, ôszinte szívvel kíván, annak a kô segít a teljesülésben. Mit is kívánhat? Nem kevesebbet, mint „egészséget”, „boldogságot” vagy „igaz szerelmet”. Csak meg kell venni a követ, a markunkban tartani, és hinni a kívánság teljesülésében. Igazán csábító, hogy pár Euroért megszerezhetô amiért más nagy áldozatokra képes. Ott állunk a pult másik oldalán, van is annyi pénzünk, akkor miért

lek készítéséhez szinte nélkülözhetetlen fûszer, mert elveszi a húsok kellemetlen mellékízeit. Sajttálakhoz, salátákhoz is kitûnô. A drogot a növény föld feletti, általában évente kétszer gyûjtött, virágzó hajtásai képezik. Nyugtató hatású fûszer, ezért a gyógyteák elengedhetetlen alkotórésze. Teáját használják még álmatlanság, gondterheltség, migrénes fejfájás, köhögés, légzési zavarok esetén is. Magas vérnyomásban szenvedôk óvatosan használják! Csökkenti a szexuális késztetést, ezért veszélyeztetett áldott állapotban lévôk számára szokták ajánlani. Értágító, fájdalomcsillapító hatása miatt illóolaját reumás testrészek bedörzsölésére használják. " Balogh Júlia

ne próbáljuk ki? Ezen gazdagodnak meg a könnyû út sugallói. A sok turista veszi, mint a Lochness tónál a szörnyfigurákat. Otthon azután szuvenírként mutatják, mert ugye nem hisznek a ráírtakban. Azonban, ha el akarod kérni, nem adják. Kiderül, hogy mégis csábító a csak kívánni kelljen. A kônek Amerikában is volt elôélete. A 70-es években dívott a pet-stone korszak. Kitalálták, hogy egyes köveknek is van lelkük, úgy kell velük bánni, mint a kedvenc állatainkkal. Dédelgetni, gondozni, magunkkal vinni, beszélni hozzá. Viszont nem kell etetni, orvoshoz vinni stb. Szóval a kutya, a macska vagy a hal minden elônye, a nyûg nélkül. Az ôrület addig ment, hogy ezeket a köveket nem lehetett csak úgy eldobni. A kedvenc háziállat temetôben helyezték örök nyugalomra azokat, amikor a gazdi megunta cipelgetésüket. Kifizették a sírhelyet, még fejkövet is csináltattak – felirattal. Az a kô viszont nem érezte a vésés fájdalmát. Kíváncsian várom, mikor bukkan fel nálunk is hasonló zseniális ötlet. Ott van például a balatoni kecskeköröm. Már csak a doboz kell. Vagy van jobb is? "

Házunk tája

Kiskerti kalendárium 2006. augusztus Augusztus a nyár legmelegebb hónapja. Habár a nappalok már kezdenek erôteljesen rövidülni, de a nagy meleg miatt a növényeink még jobban megsínylik a vízhiányt, mint hûvösebb idôben. A fejlôdésben lévô, nedvesség igényes zöldségfélék (pl. paprika, paradicsom, padlizsán és így tovább) ilyenkor még jobban meghálálják az öntözést, mint a hûvösebb hónapokban. VETÉS, ÜLTETÉS A vetési adatok összefoglalása Tenyészterület (sortáv-tôtáv) (cm)

Növény

Vetésmélység (cm)

Magszükséglet (g/m2)

1. Augusztusban még vethetô, ôszi friss fogyasztásra Téli retek Téli sarjadékhagyma

20x15 cm

2 cm

1,0 g

30 cm sortáv

2 cm

0,5 g

Metélôhagyma

20 cm sortáv fészek 30x30 cm

2 cm

2g

Gyöngyhagyma

20x5 cm

5 cm

0,5 g

2. Másodvetése most idôszerû Spenót

30x5 cm

1 cm

1,5 g

3. Vetése szabadföldi termesztésre augusztus elején a legkedvezôbb Kínai kel

30x50 cm

2 cm

0,3 g

4. Vetésük most idôszerû, késô ôszi, tél eleji hajtatásra Petrezselyem (téli hajtásra)

25x5 cm

1 cm

0,5 g

Sárgarépa 9(téli hajtásra)

25x5 cm

1 cm

0,5 g

5. Augusztusi vetésbôl, áttelelés után, kora tavasszal kapunk termést Sóska

40x5 cm

KERTI VIRÁGOK Néhány virág vetése, ültetése most idôszerû. Egynyáriak: Hidegágyba vessék palántaneveléshez a lángvirágot (Phlox), a kúpvirágot (Rudbex), a lisztes zsályát (Salvia), valamint a nefelejcset (Myosotis). Kétnyáriak és évelôk: Végleges helyükre vessék a százszorszép (Bellis perennis) magját, s tavaszi szétültetéshez hidegágyba az árvácskát (Viola). Hagymások: Most ültessék végleges helyükre az áttelelô hagymás virágokat: lila díszhagyma (Allium aflatunenze), óriás hagyma (Allium giganteum), sárga díszhagyma (Allium moly), ôszi kikerics (Colhicum autumnale), korbácsliliom (Erumerus), császárkorona (Fritillaria), török hóvirág (Galanthus elwesii), magyar hóvirág (Galanthus nivalis), sárga törpe írisz (Iris danfordae), fe-

1 cm

1g

hér liliom (Lilium candidum) fürtös gyöngyike (Muscari armeniacum), harangvirág scilla (Scilla campanulata), tulipán (Tulipa). SZAPORÍTÁS A köszméte és ribiszke félig elfásodott hajtásaiból dugványokat készíthetnek. A gyümölcsfák alvószemzésének idôszaka augusztus elsô fele. A szamóca indáin nôtt palántákat augusztus közepéig ültessék át. PALÁNTANEVELÉS ÉS HAJTATÁS Augusztus elején kell magot vetni a szabadföldön áttelelô káposztafajták ôszi kiültetéséhez, az áttelelô saláta magvetése pedig augusztus második felében esedékes A palánták októberben kerülnek a végleges helyükre. A karalábé hideghajtatására is most kell magot vetni a palántaneveléshez.

A saláta, uborka, paradicsom, paprika palántáit azonban fóliasátorban vagy üvegházban hajtathatjuk. Hajtatásra nem minden fajta alkalmas, ezért legyenek körültekintôek a fajta megválasztásában. NÖVÉNYVÉDELEM – Petrezselyem és tökfélék: A lisztharmat tünetei még mindig nagyon terjednek. Kén-tartalmú szerekkel védekezhetnek, mert ezekre nincs elôírva várakozási idô. – Uborka peronoszpóra: Védekezhetnek réztartalmú szerekkel, amelyeknek uborkán különlegesen rövid, 3–5 nap a várakozási ideje, a permetezést 5 naponként ismételni kell. A permetezést mindig szedés után kell elvégezni. A réztartalmú szerek a peronoszpórán kívül a a baktériumos levélfoltosság ellen védenek. – Babzsizsik: A bab pergamen érése idején szintetikus piretroid szerekkel védhetjük ki a fertôzést. – Burgonyabogár: Kiváló hatásúak a vedlésgátló szerek. Bár a bogarakra hatástalanok, de a tojásokat és a lárvákat maradéktananul elpusztítják. Más szerekhez képest korábban, már a tojásrakás kezdetén kell permetezni. A tömeges lárvakelés idején legeredményesebb a permetezés. – Gyümölcsmolyok: Alma, szilva, késôi ôszibarack egyaránt védelmet kíván a gyümölcsmolyok ellen, gyakran elfelejtik, hogy ilyenkor már a birs is veszélynek van kitéve – Körtelevélbolhák: Az idén elszaporodása különlegesen erôteljes. Nehéz a védekezés ellene. Gyérítésre alkalmas a káliszappanos (2 %) lemosó permetezés most, ami a körtefák lombozatára és a gyümölcsre is veszélytelen, ugyanakkor nincs szermaradék probléma és várakozási idô. – Almabetegségek: Jelenleg a lisztharmat okozza a legnagyobb gondot, fôként a Jonathan fajtakörbe tartozó almafajtákon. A varasodás ellen most u. n. kontakt hatású szereket javaslunk. – Köszméte: A lisztharmat most igen súlyos fertôzést okoz. A szüret után már nincs akadálya a védekezésnek. – Szôlô: A borszôlô fajtákon augusztusban idôszerû az un. zárópermetezés. A peronoszpóra ellen réztartalmú, a lisztharmat ellen pedig legcélszerûbb kontakt hatású kén-tartalmú permetszert választani. A botrítisz ellen megelôzésül is szükség van valamilyen alkalmas készítményre. Zárópermetezéskor nem kevésbé fontos a szôlô-levélatkák elleni szert is használni, mert szaporodásuk ilyenkor már lezárul és a szôlôhajtások felsô, fiatal levelein gyülekezve készülnek az áttelelésre, amire a vesszôk rügyeiben, a rügypikkelyek alatt kerül sor. " Dr. Benedek Pál

29

Házunk tája Jeles napok

Augusztus Nyárutó, az Új kenyér hava A régi római naptárban az év hatodik hónapja -sextilis- melyet azonban Augustus császár (jelentése: az ország gyarapítója) a tanács által a maga nevére neveztetett.

AUGUSZTUS 1. Vasas Szent Péter napja – komplikált ünnepnap. A Római Birodalomban Augustus császár ünnepe volt, a róla elnevezett hónap elsô napja, amit az egyház eseményátvitellel próbált meg feledtetni – sikeresen. Heródes király 42-ben Pétert börtönbe zárta, ahol vasban, szigorú ôrizet alatt tartatta. Ám a rákövetkezô éjjelen megjelent a börtönben az Úr angyala. Érintésére leestek Péter láncai, s az apostol az alvó ôrök között észrevétlen távozhatott. Péter szökése húsvétkor esett meg a szentírások tanúsága szerint, vagyis akkor, amikor a Szentföldön aratni kezdenek. Gyaníthatóan az aratás európai idôpontja játszott közre, hogy az egyház Péter szabadulásának ünnepét választotta ki az augustus-i „apropó” kiváltására.

AUGUSZTUS 15. Nagyboldogasszony napja a keresztény világ Mária mennybevitelére emlékszik ezen a napon. Úgy tudjuk, hogy Gellért a „Boldogasszony” jelzôt adta Máriának, hogy kiaknázhassa az ôsvallásunk istenasszonya iránti hódolatot a katolikus egyház számára. A köztudat tévesen tartja, hogy István az égi királynô oltalmába ajánlotta volna az országot – a pápától kapott koronát Szent Péter kegyelmébe ajánlotta, csak amikor a pápaság erre való hivatkozással akarta hûbéresi jogát érvényesíteni, az utódok „igazítottak” a tényeken, és lett Mária a magyarok nagyasszonya, legfôbb oltalmazónk. Számtalan templom, búcsúhely védôszentje is, ezért Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap.

AUGUSZTUS 20. Szent István napja

30

– az egyik legôsibb magyar ünnep, az államalapítás, a magyar állam fenállásának emléknapja. Az államalapítást a magyar nép egyetlen személyhez, I. Istvánhoz köti, aki a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglaló Árpád fejedelem ükunokája volt. 1083-ban ezen a

napon avatták szentté Istvánt, ettôl kezdôdik Augusztus 20. ünnepe. Eladdig augusztus 15-én, István halálának napján tartották. Nagy Lajos egyházi ünneppé tetette, Mária Terézia 1771-ben a nemzeti ünnepek sorába emelte, Ferenc József 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánította. 1945-tôl „Alkotány ünnepe”-ként, a kenyér napjaként kezelte a politika,

majd a rendszerváltáskor nyerte vissza eredeti jelentését. Augusztus 20. a búza aratás befejezésének az ünnepe is. Ekkorra vált ismertté a termésmennyiség, hogy kitart-e a kenyér a következô aratásig – ha igen, akkor volt ok az ünneplésre.

AUGUSZTUS 24. Bertalan napja Ezt a napot a néphagyomány az ôsz kezdônapjának tekinti. Bertalan apostol ünnepe, aki a szûcsök és csizmadiák védôszentje volt.

Amit a természet felkínál

Kövér porcsin – Portulaca oleracea L. A porcsinfélék (Portulacaceae) családjába tartozó kövér porcsin Nyugat-Ázsiából, illetve a Földközi-tenger vidékérôl származik, de mára a Föld szinte minden mérsékelt és meleg égövi országába behurcolták. Mûvelt területek, fôként kapás kultúrák közönséges gyomnövénye. Hazánkban homok- és vályogtalajokon egyaránt elterjedt, de legnagyobb tömegben laza homokon találhatjuk meg. Melegigényes növényfaj, csak a talaj erôsebb felmelegedése után kezd csírázni, de attól Abonyi Zsuzsanna rajza kezdve egész nyáron kel. Szintén a családba tartozik a dél-amerikai eredetû nagyvirágú porcsin (P. grandiflora) vagy népi nevén kukacvirág, mely kedvelt szárazságtûrô kerti dísznövény. A Portulaca oleracea egyéves, heverô szárú, pozsgás növény. Húsos, hengeres szára általában vöröslô, tôbôl ágas, 10–40 cm hosszú. Levelei szintén pozsgásak, 1–2 cm hosszúak, ülôk, ékvállból visszás-tojásdadok vagy lapát alakúak. Virágai aprók, sárga színûek, egyesével vagy kettôhármasával ülnek, és rendszerint csak a kora délelôtti órákban nyílnak. Termése 3–7 mm hosszú, ferde kupakkal nyíló, sokmagvú tok. Egy példány akár kétszázezer magot is hozhat. A porcsin már az ókori Görögországban és Itáliában fontos tápláléknövénynek számított. Nemesített változata a Portulaca oleracea subsp. sativa kevésbé elágazó, de sokkal nagyobb termetû és zsengébb levelekkel rendelkezik. A növény termesztése Közép-Európában a középkortól kezdôdött, de mára sajnos a feledés homályába merült. A növény sokrétûen felhasználható. Levelei és fiatal hajtásai alkalmasak saláták, fôzelékek és levesek készítéséhez. Jelentôs mennyiségû A-, B- és C-vitamint és Ω-3 zsírsavat tartalmaz, ami erôsíti az immunrendszert és véd a szívinfarktustól. Magas zsír- és fehérjetartalmú magvai ôrölten lisztadalékként használhatók. A növény kipréselt leve hatékony népi orvosság a köhögésre, a fülfájásra, valamint a csípések és égési sérülések kezelésére. Fôzete hatásos a fejfájásra, a vérhasra és a különbözô gyomorPál Róbert problémákra. "