Tavaszi készülődés, szinte a semmiből Meglévő anyagaink kreatív felhasználása
Több éve foglalkozom új vizuális technikákkal és eszközökkel, azok gyermekekre adaptált használatának kidolgozásával, tanításával. Mindig fontos volt számomra, hogy ha ezeket az újdonságokat megvásárolták az óvónőknek, akkor minél sokoldalúbban tudják felhasználni. Vannak mostoha körülmények között dolgozó óvodák, és mint többen leszünk ilyenek, akik egyre fogyó költségvetésünkből a hasznos, jó dolgokat csak néha engedhetjük meg magunknak. Így maradnak a hagyományos eszközök. Továbbképzéseimen ezért szerepeltettem olyan technikákat is, amelynek megvalósítása rendkívüli dolgok nélkül, minden óvodai csoportban megtalálható felszereléssel megoldható. A tavaszi ünnepkörben sok alkalom adódik, ahol meghívókat és gyerekek által készíthető ajándékokat kell kitalálnunk. Az alkotásokkal szembeni fontos elvárás, az egyszerűség, esztétikus kivitelezés, művészi igényesség. Nézzünk egy szerény keretekből gazdálkodó, átlagos óvodai csoportot, hogy meglévő eszközeiből milyen változatos megoldásokat tud kitalálni a kreativitás fejlesztését szem előtt tartó pedagógus! A következő dolgok állnak rendelkezésre: • Színes fénymásoló, vagy kézimunka papír • Krepp papír, különböző színben • Színes kartonpapír darabok • Olló, papír ragasztó • Vágókés • Tű, hímző cérna, dugó • Régről ott lévő fűzőtű • Hurkapálca • Formalyukasztók Milyen technikákat tudunk alkalmazni? • Papírmetszés többféleképpen • Papírvarrás • Hajtogatás mintákkal • Csipkelyukasztások • Fűzések • Formalyukasztásból képalakítás • Krepp papírvirágok • Papírtekert virágfejek • Teremdísz
Lássunk néhány újszerű eljárást, amelyek a hagyományos eszközökkel elkészíthetőek! Többet régről ismerhetünk, de most újszerűen alkalmazzuk. A megvalósításuknál fontos, hogy először az eszközök használatával ismertessük meg a gyerekeknek, amit kiscsoportokban, nagyobb odafigyelés mellett tegyünk. Amikor azután az ajándékot készítjük, ne kelljen a technika lépéseivel foglalkozni, hanem szabadon alkothassunk, és biztos legyen a siker.
Papírmetszés Mindjárt egy veszélyesnek látszó, de mindenhol jelenlévő eszköz: a tapétavágó kés. A gyerekek ügyesen használják, mert kisebb az erejük nyomni a felületre a vágóélet, mint a felnőtteknek. A sikeres vágás titka, hogy a kést egész közel tartva vezessük a felülethez, csak egy él cikket toljunk előre, és hátul biztonsággal rögzítsük a sínben mozgó hegyet. Nem kell erősen nyomni, csak húzni a vonalon! Ha a vágó élek találkozása kissé túlszalad, nekünk jó is, mert a metszett rész magától kiesik. Így lehet segítségünkre a gyengébb koordináció, a renyhébb nyomóerő. Tanítás közben hívjuk fel a gyerekek figyelmét a balesetek elkerülésére, amiben okos óvodások tudnak nekem segíteni. A bizalom és az odafigyelés komollyá és öntudatossá teszi őket, így bátra merem egy általam felügyel asztalnál ezt az eszközt a kezükbe adni. A technikához használunk vágókést, vékony színes papírt, és ceruzát a rajzoláshoz. Formavágás A félbehajtott lapunk egyik felére rárajzoljuk a mintánk felét úgy, hogy mindig maradjanak összekapcsoló részek a hajtásvonal mellett. A bemetszések előtt szétnyitjuk az alaplapot, és az üres részre egy más színű papírt ragasztunk. A metszett párhuzamos részekből minden másodikat áthajtjuk az egész oldalra, és leragasztjuk. A hajtás, mint szimmetriatengely mellett kialakul egy egész forma, ha a kész metszetet egy üres háttérlapra rögzítjük. (sablonrajz, kész minta) Keretvágás Egész más hatást érhetünk el, ha kiemeljük a metszett részeket. A gyerekek egy mintát rajtolnak a papírlapra. Egy vonalzó segítségével keretet készítünk a minta köré úgy, hogy annak egyes része kívül essen ezen a vonalon. Először kimetsszük a keret által jelölt külső formarészeket, majd mintán belül a háttér elemeit távolítjuk el. A két vágásvonal találkozásánál nagyobb ráhagyást hagyunk, mert különben könnyen széteshet a képünk. A kész metszetet egy papírra, mint merev háttérre elragasztjuk. (sablonrajz, metszet két lépcsőben)
Papírvarrás Nagyobb lyukú tű és hímző cérna minden csoportban található. Mindig varrtunk szeg-zugöltést, gombot, keresztszemes anyagot az óvodában. A fonalgrafika térhódításával már a kisebbekkel is tudunk ilyen egyszerű, előszurkált papírra kialakított mintákat készíteni. A sikeres varrás egyik titka, hogy a munka megkezdése előtt a fonalat ragasztószalaggal rögzítsük hátoldalhoz, ugyanezt tegyük meg a munka végén is. Az erősebb szálhúzásnál a lyukon átugró fonalvéget nehezebb visszaügyeskedni, mint megelőzésként rögzíteni. Egy sablont készítünk, amivel a gyerekek is könnyen kiszurkálhatják a varrásminta lyuksorát, egy szivacsos felületen ár segítségével. Bármilyen egyszerűbb gyerekrajz lehet minta, aminek a körvonalát felnőttel együtt, egyenletesen elosztott pöttyökkel körbejelöljük. Sugaras virágok A sok pöttyön könnyebb lesz eligazodni, ha a hátoldalán rárajzoljuk a cérna várható elhelyezkedését, ami lényegében a minta maga. A nagyobb gyerekeknek elég a kezdőpontot megmutatni, és önállóan tudnak dolgozni. Ez a mintaféle a legegyszerűbb, amikor egy középpontból kell csak különböző távolságba vezetni a cérnát, és kész is a virág, a levél. (minta és varrott kép) Fonalgrafikás szív Nagyobb gyerekekkel készíthető sikeresen ez a grafika, mert a minta kilyuggatása után egy szabályokat tartalmazó ritmust kell alkalmazni, követni. Itt az előre meghatározott távolság állandó megtartása mellett vezetjük a szálat a lyuk párok között: a 0-5, 6-1, 2-7, 8-3, és így tovább, előírás alapján folytatjuk a munkát. A lebújtatott szálat eggyel tovahaladva, mindig a következőben vezetünk a felső oldalra. A hímző cérna szálrészek egymást keresztezve egy rajzolatot alakítanak ki, amíg körbe nem ér a varrás. (minta és varrás)
Hajtogatás mintarakással Ezekhez a hajtogatós mintákhoz bármilyen maradék színes papír felhasználható: mintás csomagolók, gyűrt virágpapírok, színes kézimunkalapok. A 8cm hosszú, és 3 cm papírszeleteket kétszer egymásra hajtjuk úgy, hogy 1 cm széles csíkokat kapjunk. Mivel a mintát a színek variálása és a felragasztás
irányának változtatása adja, ezért kell egymással harmonizáló, mintás és egyszínű papírfelületeket ízlésesen összeválogatni. Az alaplapból kimetsszük a kirakni kívánt mintát, és ezt az asztalra leragasztott kirakási segédrajzra rögzítjük. A lyukas forma belsejébe ne kerüljön ragasztó, a hajtogatott csíkokat az alaplap széleihez kell rögzíteni. Kívülről indulunk, innen kezdjük rakni a mintát. Addig haladunk, amíg középre nem érünk, és be nem fedjük a kivágott formát. A középső elemmel zárjuk le a díszítést. Egyszerűbb, sorakoztató díszítés Ez a ragasztási sor lehet csak egymás mellé illesztett, állított, fektetett, vagy 45 fokos szögben döntött variálással készíteni Lásd a szívformát egyenes csíkokkal fedve. (mintaív és sablon) Irisz mintaépítés A másik megoldás a szem íriszére emlékeztető számozott, befelé forduló mintázat, de itt is színre szint rakunk a papírcsíkokból. Óvodásoknak az első sor színmeghatározó felragasztása után csak ezt a szabályt kell követniük, a számokat nem kell figyelni, csak az irányokat kell pontosan betartani. Az elkészült csíkhalmazt mindkét technikánál egy papírral zárjuk le, így rögzítjük, és esztétikusabbá tesszük a kész munkát. Ezek a hajtogatási eljárások a koordinációfejlesztés mellett segít kialakítani a szabálytudatot, a ritmus megértését és folyamatos alkalmazását. (mintaív és írisz ív)
Csipkelyukasztás Ennél az eljárásnál szükségünk van egy barkács árra, és egy szivacs alátétre. Magunk is készíthetünk ilyet, ha egy dugóba beleszúrunk egy vastag tűt, és az jól beleszorítjuk. Alátétnek megfelel a hungarocell lap, vagy egy vastag posztódarab is. Az eljárás lényege, hogy az előrajzolt mintát ráfektetjük a szurkáló alátétre, és a tű hegyével minden lyukba szúrunk egyet. A mintasort megfordítjuk, és a hátulsó oldalát gyönyörű, csipke jellegű díszítést kapunk. Mi is rajzolhatunk elő mintát, de a gyerekek saját formáikat is kilyuggathatják egyenletesen. A sikeres munka feltétele, hogy szurkálás közben a mintapapír ne mozduljon el az alaplapon, ezeket akár az elején össze is ragaszthatjuk. Az elmozdulás miatt szabálytalan, elcsúszott lyukhalmazt kaphatunk. Remek írás-előkészítő, vonalkövető játék, szinte minden ünnepkörhöz alkalmazható. (minta és sablon)
Papírfűzés Méltánytalanul elfelejtett, de szerintem fontos papírdíszítő eljárás a fűzés. Amitől én egykor nem tartottam túl sikeresnek, az a gyenge minőségű fűzőtű, és a vékony papír egymásba húzásának nehézsége. Már kapható igazi acél tű, ez biztonsággal megtartja a belecsíptetett szálat, így nem csúszik ki a folyamat közben. A befűzésen még úgy könnyíthetünk, ha vastagabb műszaki rajzlapra dolgozunk. A gyerekek rajzolnak a lapra, és a mintáik egyes részleteit a felnőttek vágókés segítségével egyenletesen becsíkozzák, bemetszik. Ebbe kell a szálakat, mint egy színezést egyenletesen belefűzni. Az egyik sort alul kezdjük, és le-fel mozdulat váltakozásával végighúzzuk a mintán. A mellette lévő sort felül kezdjük vezetni, és így váltakoztatva akadályozzuk meg a papírcsíkok összecsúszását. A rajznak először kisebb részét készítjük elő fűzésre, hogy mindenképp befejezhető legyen. Aztán a gyerekek igényei szerint több részt is díszíthetünk így, majd színezéssel, festéssel is kiegészíthető a kép. Munka közben a szálakat néhány sor után érdemes a hátsó oldalon ragasztószalaggal rögzíteni, így nem húzódnak ki. (fűzött kép) Formalyukasztás Ha kevés lehetőségünk is van bővíteni vizuális szertárunkat, azért vannak olyan eszközök, amelyeket praktikusságuk miatt mindenhol igyekeznek a kollégák megvásárolni. Ilyenek a papírlyukasztó formák, amelyikből egy-két tavaszi már remélhetőleg mindenhol megkönnyíti a munkát.(virág, levél) Ezek segítségével az egyszerű színes lapból mintás szegélyű keret alakítható, és ha a lyukas minta alá más szín ragasztunk, máris két, vagy többszínű a díszítésünk. A formalyukasztók kieső mintáit összegyűjtjük, mert ezek segítségével egyszerű kollázs képet készíthetünk. Az újdonság a felragasztásban van! A kis virágokat a gyerekek a tenyerükbe fektetik, és egy ceruza hátsó részével különböző erősséggel megnyomják meg a közepüket. Így az egyenesen elfekvőtől a térben összehajlóig készíthetünk fokozatokat. A felragasztásnál a középe egy ponton rögzítve, egymás tetejére ragasztunk több réteget. Még dúsabb hatást érhetünk el, ha kissé elfordítjuk egymáson a szirmokat, vagy egy szín több árnyalatú papírját használjuk. Az így készített térbeli virágok mindennapi rajzukat is gazdagíthatják, de egyszerű ajándékok készíthetőek belőlük. A lyukasztás a kéz csontozatának erősödését, a papír illesztése a szem-kéz koordinációt fejleszti. (forma és minta)
Krepp virágok A krepp papírok szép színekben kaphatóak, nem drágák, és sok mindenre használhatók. Bátran dolgozhatunk vele, megmunkálás közben mindent kibír. Az óvodai barkácsolások nélkülözhetetlen tartozéka. Jól lehet használni a szekrények mélyén lapuló, régi papírtekercseket is, amelyek fakóbb, vagy kissé nedvességtől színátmenetes változatai segítségével különleges, természetes dolgokat barkácsolhatunk. A tavaszi készülődéshez most virágokat fogunk készíteni varrva és sodorva. A varrott virágokhoz egy dupla szállal előkésztett cérnára gyöngyöt kötözünk. A színes papírból 2cm széles és 8cm hosszú csíkokat vágunk. A közepén hosszában haladva, sűrűn le-fel öltögetve végigvarrjuk a csíkot, majd összehúzzuk. Szorosan összefogjuk, és a gyöngynél fogva körbeforgatva kialakítjuk a virágfejet. A tűvel még egyszer átöltjük a formát, hogy ne tekeredjen vissza. Ragasztóval rögzíthetjük a papírképre. (minta és kép) A sodrott virágokhoz a szirmokat kell kiszabni úgy, hogy egy hajtásvonal mellett két-két szirom alakuljon ki. A másik színű kreppből 1 cm széles csíkot vágunk, és az ujjunkkal összesodorjuk hosszan. Ez lesz a virágunk közepe. A sodrott szálból egy összetekert végű hurkot készítünk, és e köré sorakoztatjuk az egymáson kissé elcsúsztatott dupla szirmokat. Annyit használjunk, hogy mutatósan kialakuljon a virágforma, én 3-4 párat szoktam összerakni. A végén két kézzel megfogjuk a leveleket, és a töve mellett csavarással stabilizáljuk. A tövére zöld krepp papírból kis darabot sodrunk rá, ebből alakul ki a szára. Leveleket is rakhatunk mellé, amit egy 2 cm széles és 8 cm hosszú zöld csíkból készítünk: négyrét hajtjuk, és az egyik sarkán megtartva levélformát vágunk ki ollóval. Itt megtekerjük, és szorosan megfogva kinyitogatjuk a 4 levelet. (minta és kép)
Papírtekert virágfejek A qilling technika tartozékai a színes, különböző szélességűre felvágott papírcsíkok csomagja, és a speciális tekerő bot. Ezzel sodorják fel a csíkokat szorosan, és nyomják meg úgy, hogy különböző alakzatot vegyenek föl. Ezekből lehet mintákat kirakni, felületeket díszíteni. Hogy készíthető el ez a meglévő eszközeinkből? Színes papírból 2 cm széles csíkokat vágunk, hosszuk 20 cm lehet. Akkor lesz szép a munkánk, ha vonalzóval kimérjük és berajzoljuk az egyenes vonalakat vágás előtt. Mi egy hurkapálca darabra fogjuk a tekercselést elvégezni, mert
kissé nagyobb középső nyílásra van szükségünk. A papírtekercset lehúzzuk a pálcáról, és a végét megragasztjuk, hogy ne pöndörödjön szét. A középső lyukba egy hegyes ollót teszünk, és körbejárva sűrűn bevagdossuk a tekercset, Így készítjük el a virág szirmait, amit széthúzunk, és egyenletesen elosztunk. A közepébe egy nagyon szorosan felcsavart és összeragasztott csíkot teszünk. Egy ragasztott vázaformába rögzítjük az elkészült csokrot. (minta és kép)
Teremdísz
A maradék kartonok felhasználásával egyszerű teremdíszeket készíthetünk. A vágás, ragasztás mellett a festés, vagy jó zsírkrétával színezés is szín gazdaggá teheti a dekorációnkat. Cserepes ablakdísz A kartonra rajzoljuk a sablon mintáját, és ollóval körbevágjuk. A virágok fejét és levelét egy másik papírra átmásoljuk, és a fent említett technikák segítségével kidíszítjük. A karton virágalapra ragasztjuk a mintás részeket. A hajtásvonalakat egy olló és vonalzó segítségével bejelöljük, és a körmünkkel leélezve meghúzzuk. Így egyszerűen felállítható cserepes virágokat készíthetünk az ablakpárkány dekorálására.
