Agrárkereskedelmi eredmények a tízéves uniós tagság fényében Vásáry Miklós – Vasa László Az uniós tagság révén a visegrádi országok is számos lehetőséghez jutottak: részesei lehettek a közös agrárpolitika (KAP) támogatásainak, piaci intézkedéseinek, vidékfejlesztési politikájának. Általánosságban elmondható, hogy érdemi kereskedelmi forgalombővülésre került sor 2004 után. Így az EU-tagság sok előnnyel járt. A mezőgazdasági termékek külkereskedelmével kapcsolatban megnyílt az út a kiteljesedés előtt, s így új kereskedelmi kapcsolatok kiépítése és stabilizálása vált lehetővé. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan változott az uniós csatlakozás után a visegrádi országok közötti agrár-külkereskedelem, és milyen tendenciák figyelhetők meg. Több mutató alkalmazásával elemeztük az országok közötti áruáramlás értékeit, folyamatait, és vizsgáltuk az egyes piacok versenyképességének a sajátosságait. The Visegrad Countries have been provided several possibilities as a result of the membership in the EU: they could be part of the payment system of the Common Agricultural Policy, its market arrangements and rural development policy as well. In general, it can be concluded that the trade among new member countries has substantially expanded after 2004. So the accession to the European Union has brought a lot of advantages. In the case of foreign trade of agricultural products the possibility of expansion has opened after the integration, and so would be able to build and stabilise new trading relations. Our study details how the agricultural trade among the V4 have been changed after the EU accession and what tendencies can be observed. We analysed with various methods the values and process of intra agri-trade as well as the specialities of the competitiveness of the different markets.
T
***
avaly volt tíz éve annak, hogy a legnagyobb körű bővítés keretében tíz közép- és kelet-európai (KKE) ország csatlakozott az Európai Unióhoz (EU). Mindkét fél számára markáns és meghatározó folyamatokkal, következményekkel járó történelmi, sőt sorsfordító jelentőségű eseményre került 2015. tavasz
akkor sor. Ezen események és következményeik tükrében már számos megállapítás és következtetés vonható le a keleti kibővítési folyamat eredményeiről, hatásairól. Az már a csatlakozás előtt is egyértelmű volt, hogy a KKEországok számos lehetőséghez jutnak az uniós tagság révén. A nagyszámú 117
Vásáry Miklós - Vasa László közös és közösségi politika révén részesei lehettek a közös agrárpolitika (KAP) támogatási, piaci intézkedési és – a második pillér keretében – vidékfejlesztési politikájának. Ezen intézkedések jelentős mértékben javították Magyarország és a többi KKE-ország ágazatainak a pozícióját. A KAP alapelvei sorába tartozó pénzügyi szolidaritás értelmében az uniós szakpolitikai intézkedések keretében megvalósuló közös finanszírozás és az azzal járó jelentős forrásbővülés megkerülhetetlenül befolyásolta az ágazat működését. A hatásokkal kapcsolatban a végbemenő folyamatok értékelése során több megközelítésre is lehetőség nyílik. Több ágazati és általános mezőgazdasági hatást és azok következményét lehet értékelni. Az egyes területeken megjelenő adaptációs folyamatoknak számos ös�szefüggésük és makro-, valamint mikrogazdasági hatásuk van, melyeket a hazai szerzők már több esetben elemeztek és értékeltek. A több hatás- és eredményvizsgálat közül azonban – meglátásunk szerint – az egyik a leginkább meghatározó. A hazai termelők és termelés eredményességét az mutatja, hogy milyen mértékben fejlődött az agrár-külkereskedelem. Miként változott az aránya és jelentősége, milyen transzformációk és módosulások zajlottak le a keretében? A jelen tanulmányban erre kívánunk fókuszálni. Arra keressük a választ, hogy az egyes kereskedelmi kapcsolatok vonatkozásában milyen hatások és következmények mutathatóak ki, illetve agrár-külkereskedelmi tekintetben milyen tanulságokat lehet megfogalmazni. 118
Általános agrárkereskedelmi hatások Az EU-tagsággal járó fontos és nagy hatású következmény, hogy az egységes belső piac adta mozgástér következtében nemcsak a szabályozási környezet vált EU-konformmá és egységessé, hanem a vele kapcsolatban lévő piaci és értékesítési folyamatok is. Az EU fejlődését és gazdasági teljesítményének a bővülését alapjaiban elősegítő, kibővült és fokozatosan fejlődő belső piac az immáron 28 tagúra bővült és egységes versenyfeltételekkel működő közösségen belül több kedvező – illetve egyes relációkban kevéssé pozitív – folyamat okozója. Ebben a tanulmányban nem kívánjuk elemezni a tágabb gazdasági és társadalmi összefüggéseket, noha több esetben is feltárható az agrártermékek kereskedelméhez kapcsolódó direkt vagy indirekt hatás. E folyamatok alaposabb tanulmányozásához – különösen a szomszédos országok vonatkozásában – az egyes hivatalos értelmezések1 mellett a már több szerző által is készített elemzések is kiindulási pontot biztosíthatnak.2 A kereskedelmi hatások mélyebb összefüggéseinek elemzése előtt indokolt rendszerezni a kialakulás egyes szakaszait.3 A KAP keretében az 1960-as évektől kiépült közös piaci szervezetek az erőteljes közösségi preferencia révén megnehezítették a magyar agrárexportnak a közösségen belüli megjelenését. Magyarország – az 1973-ban kezdődött GATTtagság ellenére – állami kereskedelmű országnak minősült, így az EK hátrányos, sőt diszkriminatív feltételekkel Külügyi Szemle
Agrárkereskedelmi eredmények a tízéves uniós tagság fényében korlátozta a kereskedelem folyamatait. E rendszerben Magyarország csak technikai könnyítéseket tudott elérni, és a juhhús tekintetében sikerült – szektorális megállapodás hatására – javítania a piacra jutás feltételeit. A megváltozó nemzetközi politikai folyamatok hatására az 1980-as évek közepétől lehetségessé váltak az átfogó rendezésre törekvő tárgyalások. Az Európai Közösségekkel 1988 szeptemberében megkötött együttműködési megállapodás már a kapcsolatok normalizálásáról és a kereskedelmi diszkriminációk leépítéséről, valamint a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítéséről szólt. Azonban 1989-ig kellett várni arra, hogy a felgyorsuló és történelmi horderejű politikai folyamatok hatására – a nemzeti folyamatokat támogatandó – az EU jelentős agrárkereskedelmi preferenciákat4 nyújtson, ami az általános preferenciarendszer (GSP)5 kiterjesztése révén valósult meg. 1989 őszétől vált lehetővé a társulási szerződés megkötése. Az 1990. júniusi dublini EU-csúcson döntöttek arról, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek Csehszlovákiával, Lengyelországgal és Magyarországgal. Az eredményes egyeztetések után 1991. december 16-án, Brüsszelben írta alá a három ország az európai megállapodást6 mint a társulási kapcsolatok legújabb formájáról szóló egyezményt. E dokumentum a későbbi csatlakozás előkészítését szolgálta. A jogharmonizációs kötelezettségek mellett széles körű kétoldalú, egyúttal konszolidált kereskedelmi kedvezményeket nyújtott Ezek között jelentek meg az agrárkereskedelmi 2015. tavasz
preferenciák. Az ipari termékekre vonatkozó szabad kereskedelemmel szemben az agrárgazdaságban koncessziós, azaz meghatározott, korlátozott és kölcsönös, de aszimmetrikus kereskedelmi kedvezmények rendszere működött. Ezek az engedmények jellemzően vámkvóták keretei között nyújtott vám- és lefölözési kedvezményeket jelentettek. 2000-től a mértékük jelentősen emelkedett, a men�nyiségi korlátok mérséklődtek, s ennek keretében kiteljesedett a kedvezmények mechanizmusa: • a vámmentes kvóták rendszere – „négynullás megoldás”; • a vámmentesség mennyiségi korlátozás nélküli opciója – „kétnullás megoldás”; • a hagyományos vámkvóták eszköze.7 A korlátozások jelentős mértékű leépülésének köszönhetően a preferenciális kereskedelem ezt követően már lényegében egyenrangú része volt a belső piacnak, a piaci versenynek. Ez azt jelentette, hogy lényegében korlátozás nélkül volt lehetőség az agrártermékeket az EU piacára szállítani. Az EU egységes belső piacával kapcsolatos kereskedelmi, minőségi, szállítási elvárások több esetben okoztak adaptációs sokkokat. Ezek a negatív adminisztratív, működési, szabályozási és egyéb hatások mégis elengedhetetlenek voltak a tényleges kereskedelmi integráció kiépítése során. Hiszen az uniós normáknak való megfelelés érdekében megkerülhetetlen volt az EU piaci szokásait, minőségi elvárásait, szállítási és csomagolási sztenderdjeit követő, azokhoz igazodó 119
Vásáry Miklós - Vasa László működési környezet kialakítása. Már a tárgyalási és társulási folyamatok előtt is voltak olyan vállalatok, amelyek képesek voltak az uniós követelményrendszer teljesítésére; a problémát a széles körben megvalósuló alkalmazkodás okozta. Az uniós piaci folyamatokra történt hosszú és fokozatos felkészülésből származó előnyök azonban az egyes KKEországok és az Európai Unió kétoldalú relációjában jelentek meg. A KKEországok egymás közötti áruforgalmában az EU-szinten megtörtént piacnyitásnál jóval később – csak a csatlakozás után – és korlátozottabb módon valósult meg a kereskedelmi akadályok lebontása. A szomszédok adta külkapcsolati lehetőségeket alig figyelembe vevő és lényegében csak az EU-ra összpontosító hozzáállás következtében az új tagállamok (EU10) egymás közötti kereskedelmi folyamataira robbanásszerűen hatott az uniós tagságból következő piacnyitás. Ugyanis az addig erősen védett piacokon a kereskedelmi forgalmat korábban érdemben és jelentős mértékben fékező intézkedések egy csapásra szűntek meg. Az EU elvei szerint megvalósuló – a szabad és korlátozásmentes áruforgalmat biztosító –, egységes belső piaci szabályozó mechanizmusba való bekapcsolódás révén valamennyi tagállamban azonos kereskedelmi és értékesítési feltételrendszer épült ki. Ennek keretében exponenciálisan bővülő külkereskedelmi „felvirágzásnak” lehettünk tanúi a KKEországok esetében. Ezek a változások az egyes országok számára a versenyképességi előnyök felerősödését biztosították. 120
A nemzetközi árumozgások terén8 az egyes tagállamokkal kapcsolatban megállapítható, hogy – legalábbis a külkereskedelem tekintetében – a mezőgazdasági ágazat kedvezőbb eredményeket (exportbővülést) volt képes elérni, mint egyéb, pl. ipari ágazatok. Ez a folyamat döntően a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek piacán volt markáns, hiszen az ágazat a nemzetstratégiai szempontok, a gazdaságossági vagy a piaci, illetve az ágazati sajátosságok (pl. foglalkoztatás, jövedelemtermelő képesség) következtében valamennyi ország esetében a legnagyobb figyelmet kapta, így a legerősebb piacvédelemben részesült. A fenti összefüggések alapján szükségessé válik a magyar agrár-külkereskedelemben megjelent hatásoknak, a tízéves uniós tagág eredményeinek az értékelése. Ennek keretében két fő témakör vizsgálata indokolt. Egyrészt a hazai export és import szerkezetének, az abban bekövetkezett változásoknak és folyamatoknak a bemutatása szükséges. Másrészt, hogy milyen folyamatok zajlottak le a régi tagállamok (EU15) és a 2004–2007 között csatlakozott országok (EU12) között. Mivel a „régiek” és az „újak” közti áruforgalom közel fele (2000 és 2014 között 46–57 százaléka) Csehország, Lengyelország és Szlovákia révén valósul meg, az ottani folyamatok kiemelt vizsgálata indokolt. Az új tagországok kereskedelmi aktivitásának nagysága alapján9 az elemzésünk a visegrádi országokra10 korlátozódik.
Külügyi Szemle
Agrárkereskedelmi eredmények a tízéves uniós tagság fényében Az agrár-külkereskedelmi folyamatok általános vizsgálatát már több szerző, más-más megközelítésben is elvégezte. A hazai szerzők közül – a teljesség igénye nélkül – kiemelendő például Fertő Imre, Lionel I. Hubbard vagy Jámbor Attila,11 akik a Magyarország és az EU15 között megjelenő általános versenyképességi sajátosságokat vizsgálták. Jámbor Attila az ágazaton belüli horizontális és vertikális agrárkereskedelem meghatározó tényezőinek alapos elemzésekor12 azt is igazolta, hogy az agrárágazaton belüli kereskedelem mértéke – az EU-tagság hatására – akkor nagyobb, ha egy új tagország a kelet-közép-európai régióba exportál. Azt is egyértelműsítette, hogy az integráció kereskedelemösztönző hatása révén az EU-csatlakozás pozitívan hatott az ágazaton belüli áruforgalomra. Módszertani megközelítésben szükséges még Poór Judit tanulmányait13 megemlíteni, melyek a külkereskedelmi pozíció statikus és dinamikus vizsgálatára irányultak, illetve a külkereskedelmi folyamatok specializációjának a mélyebb összefüggéseit tárták fel. Koncepcionális megközelítésben tárgyalja a csatlakozást követő időre vonatkozó megállapításokat a tanulmányában Kiss Judit,14 ugyanakkor Hegedüs Zsuzsannával már a teljes időszakot értékeli.15 Több hazai szerző is elemezte a visegrádi reláció szűkebb körre jellemző sajátosságait. Például általánosságban szükséges megemlíteni Jámbor Attila és Török Áron, illetve Vásáry Miklós műveit.16 Néhány olyan megközelítés is volt, amely szűkebb témájú – egyes ágazatokra fókuszáló – elemzésként jelent meg. 2015. tavasz
Többek között érdemes kiemelni például Poór Judit 2010-es17 és Mészáros Kornélia 2013-as tanulmányát,18 melyekben a szarvasmarhahús kereskedelmének lokális összefüggéseit elemezték a szerzők. A nemzetközi szakirodalomban megjelenő tanulmányok készítői jellemzően – érthető módon – a saját országuk szemszögéből elemezték a külkereskedelmi hatásokat. Az utóbbi időben többek között Dasa Bartosova és szerzőtársai, Peter Bielik és Luboš Smutka, illetve szerzőtársaik, Stefan Bojnec és Fertő Imre, Tomáš Doucha, Miroslava Rajcaniova, valamint Lubos Smutka Artan Qinetivel és Miroslav Svatošsal vizsgálták az új tagállamok, illetve konkrétabban a visegrádi országok vagy csak az egyes tagok relációjában megfigyelhető szektorális vagy ágazati külkereskedelmi sajátosságokat.19
Anyag és módszer Meglátásunk szerint annak érdekében, hogy az egyes viszonylatokban megjelenő hatások vizsgálata pontos és azonos megközelítésen nyugvó adatgyűjtés révén kialakuló adatállomány felhasználásával valósuljon meg, az EUROSTAT kereskedelemre vonatkozó statisztikai adatbázisát indokolt alkalmazni. Az EUadatok használata lehetővé teszi, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok egységes elvek és közös iránymutatások szerint megvalósuló adatgyűjtése és adatszolgáltatása révén időben és térben valós, összevethető és összemérhető adatokkal dolgozzunk. 121
Vásáry Miklós - Vasa László A vizsgálatokat az EUROSTAT ComExt adatbázisának a SITC- (Standard International Trade Classification) rendszerben elérhető, 2000 és 2014 közötti időtávra vonatkozó adataira támaszkodva végeztük el. Az adatok kezelhetősége végett éltünk azzal az egyszerűsítéssel, hogy csak az aggregált termékcsoportokkal foglalkoztunk, így a SITC-rendszer két számjegyű bontását alkalmaztuk, és minél részletesebb bontásban keressük az adatokat, annál több számjeggyel jelölt alosztály érhető el. A két számjegyű bontásban megjelenő adatok az egyes mezőgazdasági főcsoportokra utalnak. Így például a 01 az élő állatokat, a 0101 csoport az élő lovakat, viszont a 01011010 már a fajtatiszta tenyészlovakat jelenti. Az egyes országok statisztikai hivatalai által folytatott egységes adatgyűjtési és értékelési eljárás ellenére szükséges, hogy a vizsgálatok előtt egyes külkereskedelmi és gazdasági folyamatokat olyan korlátozó tényezőkként értékeljünk, amelyek képesek érdemben befolyásolni az adattartalom egységességét és megbízhatóságát, valamint ebből fakadóan az abból levonható következtetések minőségét. • Az EU-csatlakozás következtében az import esetében a korábban az Európai Unión kívüli országokból érkezett termékek egy része – az EUba lépés, illetve egy uniós országbeli importőr székhelye alapján – már EU-n belülről származó termékként jelennek meg. Ennek hatására nem a valódi feladó ország szerepel a statisztikában mint exportőr. Többnyire 122
•
•
•
a multinacionális vállalatok kereskedelmi tevékenysége, logisztikai és számlázási folyamata miatt alakul ki ez a helyzet. Példaként a kávét vagy a kakaót lehet megemlíteni. Az export esetében az uniós csatlakozás hatására csak a közösségen kívüli áruforgalomnál szükséges a belépési és kilépési gyűjtő vámárunyilatkozat kitöltése. Így nem lehetséges az EU-n belüli forgalomnak a vámáru-nyilatkozat alapján történő ellenőrzése és nyomon követése. Ez alól csak a jövedéki termékek képeznek kivételt.20 Az országok közötti árumozgás során óhatatlanul megjelenik – jelentős torzító hatást okozva – a forgalmi adóval elkövetett visszaélés. Az áfacsalásnak több tényező is kedvez. Ezek közül ki kell emelni az egyes uniós tagállamok áfakulcsának eltérő mértékét.21 A törvénytelen lépéseket segíti elő az is, hogy az egységes piac eredményeként az áruk szabad, korlátozásoktól mentes áramlása biztosítja az alapvetően ellenőrzések nélküli szállítást. A közösségen belüli fiktív árumozgások hatása az adatgyűjtésnél – és így a statisztika értelmezése esetén is – akár jelentős torzítást is eredményezhet. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar terén zajló folyamatok mélyebb összefüggéseit mutatja be részletesebben Lámfalusi Ibolyáék 22 vagy Tanító Dezsőék 23 tanulmánya.24 Az előbbiekhez hozzáadódhat a fekete- vagy illegális kereskedelem, Külügyi Szemle
Agrárkereskedelmi eredmények a tízéves uniós tagság fényében
•
•
mely egyes speciális árucsoportokra kiemelkedő hatást gyakorol.25 De ugyanitt kell megemlíteni a megkerülő kereskedelmet, mely bár uniós szinten legálisan zajlik, a statisztikai adatszolgáltatás26 során már nem jelenik meg az egyes tagállamoknál. Az adatbázisok harmonizáltsága ellenére, többek között a korábban részletezett hatások következtében is, az egyes relációkban megjelenő export és import értéke nem minden esetben esik egybe. Azaz ugyanazon két ország viszonylatában a megjelenő áruforgalom a rájuk vonatkozó adatbázisokban sem feltétlenül ad megegyező értéket. Szükséges megemlíteni azt is, hogy az újabban tapasztalható vállalatfelvásárlások és a multinacionális cégek térnyerése révén a vállalaton belüli logisztikai folyamat akár több országon keresztül valósulhat meg. A specializáció, valamint a vállalatokon belüli szegmentáció és piacfelosztás miatt a korábbi nemzeti termékek elkészítésének folyamata átkerülhet más országokba, ami az új termelési helyzet következtében növeli a külkereskedelmi forgalmat.27
Tanulmányunkban több módszert, viszonyszámot és indexet is alkalmazunk. Az első ezek közül az export-import egyenleg, amely plasztikusan ábrázolja az ország exportjának és importjának a különbségét.
2015. tavasz
B E / I = x ij − m ij
(1)
BE/I az egyenleg összegét, az xij az adott ország exportértékének, az mij pedig az importértékének az összegét adja meg. Vizsgálataink során a másodikként alkalmazott mutató az export és az import arányát számszerűsíti. Az arány a legegyszerűbb exportspecifikációs mutató, mely az országok exportját és importját viszonyítja egymáshoz.
RE/I =
x ij
m ij
(2)
R E/I az index értékét, az xij az exporttételek – jelen esetben az egyes ország exportértékének – összegét, az mij pedig az import hasonló értékének az összegét adja meg. Az áruforgalom fajlagos értékének a meghatározása során az alábbi metódust követtük.
SE =
Vij Qij
(3)
SE a fajlagos értékét, a Vij az export értékét, a Qij pedig az export mennyiségét adja meg. Az elemzés kiterjed a vizsgált országok Herfindahl–Hirschman-indexének (HHI) a kiszámítására is, mely alapvetően az országok külpiaci termékei piaci részesedésének a mértékét, koncentráltságát adja meg. Az eljárás során az egyes 123
Vásáry Miklós - Vasa László termékcsoportok exportrészesedését négyzetre emeljük, és az így kapott értékeket összegezzük. Az indexet a következő módon képezzük: N
HHI = ∑ Si2
(4) Si az i adott termékcsoport piaci részesedése. A mutató értéke ennek megfelelően 0–1 között mozog. Az egyhez közelebbi, nagyobb érték magas fokú koncentráltságot jelez. i =1
A szakirodalmi források szerint a külkereskedelmi vizsgálatok során az egyik megkerülhetetlen mutató a Balassa Béla által a komparatív előnyök mérésére kifejlesztett formula.28 A B-index képlete a következető: B=
∑
xij / ∑i xij
j
xij / ∑i ∑ j xij
=
xij / ∑ j xij
∑ x /∑ ∑ i
ij
i
j
xij
(5)
Ebben az x az export, az i a termékcsoport, a j a vizsgált ország; ennek megfelelően az xij az adott ország termékszintű, a
∑x i
a
∑x
a
∑∑ x
j
i
ij
ij
az összes exportját,
a világ, esetleg valamely országcsoport termékszintű, j
ij
pedig a teljes exportját jelöli.29
A B-index abból indul ki, hogy az exportszerkezet egyaránt érzékeny a relatív költségekre és a nem ár jellegű tényezőkben meglevő különbségekre. Ezért a komparatív előnyök várhatóan megha-
124
tározzák az export szerkezetét.30 Vizsgálataink során viszonyítási pontként az EU27 országaival folytatott kereskedelem értékét határoztuk meg. Ennek segítségével a komparatív előny vizsgálatára két lehetőség is rendelkezésre áll. Egyrészt vizsgálható, hogy az adott termék vagy termékcsoport exporton belüli részesedése miként viszonyul a referenciapiacon (EU27) belüli exportrészesedéshez. Azaz a relatív értékösszegek területi összehasonlítására nyílik mód. Másrészt, a képlet második fele alapján, vizsgálható az is, hogy a forrásországok (V4) termékkiviteli aránya miként alakul a teljes exporton (EU27) belül. Komparatív előny akkor mutatható ki, ha a termékcsoport exportrészesedése nagyobb, mint az ös�szehasonlítás alapjáé, illetve ha a vizsgált ország részesedése nagyobb, mint a teljes exporton belüli értéke. A Balassa-index számlálója és nevezője is 0 és 1 közé esik.31 Az index értéke ennek megfelelőn a [0;∞] intervallumban helyezkedhet el.32 Amennyiben a B>1, az adott ország a vizsgált termék szempontjából komparatív előnnyel rendelkezik; ha az index értéke 0 és 1 között van, komparatív hátrányról beszélhetünk. A mutató a szerkezeténél fogva aszimmetrikus, hiszen csak alulról korlátos, ezért ez a pozitív tartományban ferde eloszlást eredményez. A problémát a Bent Dalum, Keld Laursen és Gert Villumsen által a megnyilvánuló szimmetrikus előnyökre (revealed symmetric comparative advantage, RSCA) kidolgozott indexnek33 megfelelően kezeljük mi is.
Külügyi Szemle
Agrárkereskedelmi eredmények a tízéves uniós tagság fényében
RSCA =
(B + 1) (6) (B − 1)
Az indexet több tekintetben is kritika érte.34 Ez arra vezethető vissza, hogy széles, nemzetközi környezetben alkalmazzák, és ebből fakadóan nagyon heterogén adottságokkal és piaci szabályozókkal operáló országok összevetését látja el. Megítélésünk szerint az EU27-országok esetében a földrajzi közelség, a hasonló makrogazdasági adottságok és a közel azonos, illetve több országnál egy időben jelentkező kereskedelempolitikai megállapodások hatására a mutató kiszámíthatósága és alkalmazhatósága meglehetősen stabilnak tekinthető. A terjedelmi korlátok és a nagyszámú viszonyítási pont miatt mi is továbbfejlesztettük a mutatót, és országos szinten az egyes termékcsoportoknak az évi exportforgalomban betöltött szerepe alapján súlyozott átlaggal korrigáltuk a B értékét, majd ezeknek vettük az összegét. Az alábbi képlet szerint: x ij B1 = ∑ * Bi ∑ j X ij (7) Ebben a formulában x az export, i a termékcsoport, j a vizsgált ország; ennek megfelelően az xij az adott ország termékszintű, az ∑ix ij az összes exportját,
Eredmények Mint az várható volt, az adatbázis tartalma35 is megerősítette, hogy az EU27 irányába megjelenő áruforgalom egyértelműen erősödött a tagság hatására 36 (l. 1. ábra). Noha már a 2000-es évek elejétől érzékelhető volt mind az export, mind az import területén a bővülés, az igazi kiugrást a tagság jelentette közös piaci hozzáférés biztosította. Valamennyi tagország esetében többszörös forgalombővülés jelent meg. A legjelentősebb exportérték-növekedést (427 százalék) Lengyelország tudta felmutatni már a tagság kezdetétől; 2000 óta viszont közel kilencszeres az emelkedés. Hazánk esetében a teljes időtáv alatt 3,8, a tagság óta pedig 2,6-szeres az exportnövekedés mértéke. Az import esetében is hasonló, de kisebb volumenű folyamat figyelhető meg. Magyarország esetében az ezredforduló óta több mint hatszorosával, a tagság alatt pedig két és félszeresével bővült az import értéke. Az import esetében is nagyobb a lengyel érték: a magyar piacon tapasztaltnál Lengyelországban jelentősebb volt az uniós áruk beáramlása.
a Bi pedig az i termékcsoport Balassa-indexét jelenti.
2015. tavasz
125
Vásáry Miklós - Vasa László 1. ábra A visegrádi országok agrárexport- és agrárimport-forgalmának alakulása az Európai Unióval (2000–2014) (folyó áron, millió euró) Export
Import
Forrás: EUROSTAT 2015 alapján, saját szerkesztés.
Azonban az is érdekes, hogy mennyire voltak eredményesek a 2004. évi bővítés után a csatlakozó országok (EU12). Mivel ezen országok eltérő adottságokkal rendelkeztek a mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepét, színvonalát, a mezőgazdasági támogatások összegét tekintve, valamint az ágazat hatékonyságát és versenyképességét illetően is, óhatatlanul is adódik a lehetőség a csoportosításra. 126
Általánosságban elmondható, hogy az EU12 országai, annak ellenére, hogy az EU15 vonatkozásában már liberalizáltabb kereskedelempolitikai megközelítést alkalmaztak – hiszen a nagy és fizetőképes piac irányába törekedtek –, a korábbi kereskedelempolitikai folyamatok utóhatásaként jelentős korlátozásokat alkalmaztak egymással szemben. Ennek következtében egy sajátos, torz helyzetkép Külügyi Szemle
Agrárkereskedelmi eredmények a tízéves uniós tagság fényében 2. ábra A visegrádi országok agrárkereskedelmi egyenlege és export-import aránya az EU15-tel (2000–2014) (folyó áron, millió euró) Agrár-külkereskedelmi egyenleg
Export-import arány
Forrás: EUROSTAT 2015 alapján, saját szerkesztés.
alakult ki, amely – annak ellenére, hogy bizonyos ellenirányú törekvések látszottak37 – egyértelműen magában hordozta az EU-tagság hatására szinte robbanásszerűen felszínre tört – több esetben – kedvezőtlen külkereskedelmi hatásokat. Először érdemes azt megvizsgálni, hogy a régi tagállamokkal kapcsolatban milyen hatások érvényesültek. Az agrárkereskedelmi egyenleget (1. képlet) te2015. tavasz
kintve markánsan látszódik a visegrádi országok esetében az átrendeződés (l. 2. ábra). Az adott periódusban két nagy csoport is képezhető. Egyszerűen fogalmazva: a külkereskedelmi egyenleg tekintetében nyertes és vesztes országok. Az előbbiek sorába hazánk és Lengyelország tartozik, míg a másik csoportot két északi (közelebbi és távolabbi) szomszédunk alkotja. 127
Vásáry Miklós - Vasa László 3. ábra A visegrádi országok agrárkereskedelmi egyenlege és export-import aránya a V4-gyel (2000–2014) (folyó áron, millió euró) Agrár-külkereskedelmi egyenleg
Export-import arány
Forrás: EUROSTAT 2015 alapján, saját szerkesztés.
Magyarország egyenlege – némi ingadozással – tartósan a pozitív tartományban maradt, noha 2004 után egy erősebb csökkenés volt megfigyelhető. Lengyelországnak viszont a csatlakozás hatására javult a mutató mérlege. Szczepan Figiel, Mariusz Hamulczuk, Cezary Klimkowski és Justyna Kufel a példa128
mutató lengyel folyamatok okaként, a lengyel agrárkereskedelmi bővülés alapjaként lényegében az időszak során megvalósult eredményes gazdasági átalakulást, a nyitott piaci lehetőséget, valamint a nemzetközi (mennyiségi és minőségi) előírásoknak megfelelő lengyel termékek iránti keresletet határozta meg.38 Külügyi Szemle
Agrárkereskedelmi eredmények a tízéves uniós tagság fényében Sajnálatos módon, Csehország és Szlovákia számára a tagság csak elmélyítette a negatív folyamatokat, s egyik ország sem volt képes a régi tagállamok alkotta piacon csökkenti az agrártermékek esetében meglévő külkereskedelmi deficitjét. A kereskedelmi folyamatok alakulása terén érdekes folyamatokat szemléltet az export-import arány39 (2. képlet) alakulása. A vizsgált relációban Magyarország esetén csökkent a kiugróan magas arány – azaz az export és az import értéke közelített egymáshoz –, de a magyar export dominanciája (a hazánkba érkező importhoz viszonyítva) továbbra is megmaradt. Megfigyelhető továbbá az is, hogy a többi ország esetében is nőtt az index értéke, hiszen az új piacok megjelenésének következtében megemelkedett a kivitt termékek ára (2. ábra). Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a kereskedelmi korlátok lebontásának hatására egyik ország sem képes jelentős piacvédelmet és így érzékelhetően magas exportarányt elérni. Ha csak a visegrádi országokat nézzük, már árnyaltabb kép jelenik meg (3. ábra). Egyértelműen látható a kétoldalú kereskedelmi korlátozások lebontásának a hatása, hiszen a 2004. évi „határnyitás” következtében jelentősen nőtt a V4-ek egymás között lebonyolított exportja. Ezzel mind az egyenleg, mind az arány értéke javult. Figyelemreméltó Lengyelország helyzete, amely a 2004-es „rajtnál” jelentősen megugrott, és a többiekhez viszonyítva egyre nagyobb arányban tudta javítani az exportpozícióját a V4-országok piacán. Ezzel együtt Magyarország, illetve Csehország is képes volt a másik 2015. tavasz
három állam piacán jelentősebb javulást elérni. Az előbbi esetében csak 2010 és 2013 között mutatható ki pozitív egyenleg, míg az utóbbi a teljes időszak alatt aktívumot tudott produkálni. Ennek okát vélhetően a kedvező földrajzi (a szomszédos lengyel és szlovák piacok), valamint a történelmileg adott szlovák kapcsolatok irányában kell keresni. Ugyanakkor Szlovákiával kapcsolatban megállapítható, hogy látványosan bennragadt a folyamatban, és érdemben nem tudott javítani a külkereskedelmi helyzetén. Az egyes országokra vonatkozóan a fentieken túl érdemes megfigyelni a külkereskedelmi áruáramlás fajlagos értékeinek alakulását is. Noha ezt az értéket a bekövetkezett makrogazdasági szerkezeti és piaci hatások befolyásolták, és nem egyértelműen tükrözi a külkereskedelemben részt vevő termékkörök esetében megjelenő folyamatokat, közelítő jelleggel mégis szemlélteti a változást, s ennek révén megfigyelhető, hogy az egyes országok milyen értékű árut voltak képesek exportálni.40 Általánosságban megfigyelhető, hogy a fajlagos értékek növekedési trendet mutatnak. Megjelenik az is, hogy a 2008. évi gazdasági válságnak az EU15 és a V4-ek esetében is korrigáló hatása volt: a korábbi, olykor túlértékelt árak korrekciója történt meg az általános gazdasági recesszió következtében. Amennyiben a 2004 és 2014 közötti értékeket vetjük ös�sze, megjelenik, hogy a régi tagállamok piacán a tagság idején kialakult árak a legnagyobb mértékben Lengyelországban nőttek: 14 százalékkal (1. táblázat). 129
Vásáry Miklós - Vasa László 1. táblázat A fajlagos értékek változása az EU15 és a V4-ekkel folytatott áruforgalom esetében 2000 2001 2002
2003
2004
2005
2006
2007 2008 2009
2010 2011
2012
2013 2014
EU15 CZ
246
310
323
306
570
366
470
549
703
418
509
573
594
616
554
HU
392
295
253
327
276
196
199
200
263
194
210
283
283
314
552
PL
817
821
829
970 1 006
889 1 083 1 184 1 292
947 1 099 1 347 1 206 1 136 1 139
SK
388
374
381
391
607
607
476
CZ
427
581
144
124
133
193
HU
454
437
486
565
672
787
PL
756
848
803
718
867
SK
382
503
456
436
680
776
855
534
516
711
751
681
588
191
249
283
218
226
289
311
315
306
676
592
512
545
579
723
733
776
783
V4
1 100 1 062 1 074 1 137 1 044 1 092 1 189 1 130 1 116 1 106 716
528
731
884
779
750
839
849
779
735
Forrás: EUROSTAT 2014 alapján, saját szerkesztés.
Magyarországon lényegében nem változott, Csehországban és Szlovákiában pedig mintegy 3 százalékkal csökkent. Megjegyzendő, hogy a tagság előtt némi korrekcióra került sor, amikor a fajlagos áremelkedés hatására – a magyart leszámítva – mindenütt növekedett a külkereskedelmi termékek fajlagos értéke. Ha csak a V4-ek közötti viszonyokat vizsgáljuk, határozottan jelenik meg az árnövekedés folyamata. E folyamat során a cseh értékek kiemelendőek – amelyekben igen jelentős, több mint kétszeres áremelkedés figyelhető meg a tagság időszaka alatt –, de a többi ország relációjában is 8 (Szlovákia), illetve 28 százalékos (Lengyelország) emelkedés mutatható ki. Hazánk esetében az elmúlt 15 év alatt 39 százalékkal, a tagság során viszont csak 17 százalékkal nőtt a V4-országokba kerülő mezőgazdasági termékek fajlagos értéke. A V4-ek közötti forgalombővülés miatt megjelenő áremelkedés 130
arra vezethető vissza, hogy a magasabb feldolgozottsági szintű, fajlagosan drágább termékek jelentek meg ezen országok piacain. Erre kiváló példaként figyelhető meg Lengyelország. Az egyes országokban lezajlott folyamatok vizsgálata során arra is érdemes kitérni, hogy az export esetében milyen mértékű termékszerkezeti koncentráció és azzal kapcsolatos változás jelent meg. Az EU-tagsággal járó hatások alapján ugyanis előzetesen vélelmezhető volt, hogy csökkenni fog a koncentráció mértéke. Tehát a csatlakozás révén nagyobb termékkör kerül az uniós piacra, mint a korábbi, korlátozottabb körülmények idején. E jelenség mérésére szolgál a termékek külkereskedelmi áruforgalomban betöltött arányát mutató, a piacok koncentráltságát számszerűsítő Herfindahl– Hirschman-index (4. képlet). Az elvégzett vizsgálatokból megállapítható, hogy az export sem a tagság Külügyi Szemle
Agrárkereskedelmi eredmények a tízéves uniós tagság fényében előtt, sem utána nem volt egyik ország esetében sem kifejezetten koncentrált. Az egyes termékkategóriák átlagában sem jelenik meg, hogy a vizsgált piacok kizárólagos szerephez jutottak volna az egyes országok kivitelét illetően (4. ábra). Ha mégis, akkor az időszakos volt (pl. a cseh és lengyel reláció) vagy csökkenő tendenciát rajzolt ki (pl. a szlovák és lengyel áruforgalom). Ez megfelel az előzetes várakozásoknak, hiszen az Európai Unióban az egységes belső piaci verseny hatására – különösen a könnyen helyettesíthető mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében – az erős versenyhatások a piaci koncentráció ellen hatnak, javítva ezzel a fogyasztók érdekeit. Hazánk esetén az erőteljes lengyel reláció tűnik ki, de ez érdemben nem különül el a többi vizsgált kapcsolattól. Az előbbiek esetében ez azonban a csatlakozás előtti – azaz a kereskedelmi egyezményekkel védett és/vagy támogatott – időszakra, az utóbbiaknál az azt követő periódusra vonatkozik. A csatlakozás jelentősen átrendezte a termékek piaci megjelenését, jelezve a kereskedelmi korlátok változását és a kereskedelemteremtés vagy – bizonyos esetekben – a kereskedelemterelés erősödő folyamatát. A trendek utalnak arra is, hogy az integráció hatásaként megjelenő piaci polarizáció valamennyi ország esetében érvényesül, azaz az integrációs folyamat kedvező hatására egyre csökkenő mértékben koncentráltak a piacok. Ebben a folyamatban, ha nem is minden esetben, de megjelenik, hogy az egyes bővítési körök következtében 2007-ben és 20132015. tavasz
ban is tovább „laposodott a görbe”, tehát – a bővülő piac és így a kereskedelmi és adminisztratív könnyítések eredményeként – tovább csökkent a koncentráció mértéke. Magyarország esetében ez utóbbi a horvát bővítés – a földrajzi közelség okán jelentős – hatásával erőteljesen igazolható. A koncentráció vizsgálatán túl az elmúlt időszak folyamatainak az alaposabb megértését szolgálja az egyes termékek és az országok általános versenyképességi értékeinek a bemutatása. A komparatív előnyök számszerűsítésénél több mutató és értékelés is rendelkezésre áll. De jelen esetben a Balassa-index eredeti összefüggéséből kiindulva vizsgáltuk a V4-ek termékforgalmával kapcsolatban megjelenő versenyképességi hatásokat. A Balassa-index aszimmetrikus aránytalanságának a korrekciója után az RSCAmutatók összevethető értékeket adnak, de az országszintű összehasonlítás érdekében aggregált adatokat kellett képezni. Az országok szerinti értékeket az egyes termékcsoportoknak a teljes áruforgalomban betöltött súlya alapján összegzett RSCA-értékek révén kaptuk meg (7. képlet). Az egyes RSCA-indexértékeket már csak az e képlet alapján meghatározott, az országok szintjén korrigált módon mutatjuk be a 2. táblázatban. Az így már egy értékbe sűrítve fejezi ki az egyes országok esetében bemutatni kívánt versenyképességi trendek értékeit. Az értékek vizsgálata alapján elmondható, hogy az uniós tagság előtti időszakban – a hathatósabb piacvédelmi intézkedéseknek betudhatóan – magasabb 131
Vásáry Miklós - Vasa László 4. ábra A V4-országok Herfindahl–Hirschman-indexének alakulása az egyes országok és országcsoportok vonatkozásában megjelenő exportforgalomban* (2000–2013) CZ
HU
PL
132
Külügyi Szemle
Agrárkereskedelmi eredmények a tízéves uniós tagság fényében SK
Forrás: EUROSTAT 2014 alapján, saját szerkesztés. * A V4 keretében az országcsoporton belüli áruforgalmat értjük, amely a többi három partner irányában valósul meg.
értékek jelentek meg.41 Ezzel együtt megállapítható, hogy a fokozatosan életbe lépő kereskedelempolitikai könnyítések, az EU-tagságra való felkészülés és a kereskedelmi kapcsolatok azzal együtt járó átalakulásának a hatására az index értéke valamennyi ország esetében fokozatosan csökkent, és a tagság következtében alacsony szinten stabilizálódott. Azaz a piacok vonatkozásában megjelent versenyképesség értéke – de legalábbis a piaci dominancia – csökkent. Egyértelműen megfigyelhető, hogy a V4-ek egymás közötti áruforgalmában Csehország és Szlovákia esetében közel azonos mértékű és lefolyású értékváltozást lehet kimutatni. Lengyelországban42 és hazánkban nagyobb ütemű volt a csökkenés, de ez a két ország is hasonló trendeket mutat. Az EU27 irányában – az erőteljesebb kapcsolatok, a nagyobb kereskedelmi volumen révén – kisebb mértékű a versenyképességi érték romlása, mint a cseh és a szlovák partnereké. A visegrádi országok körében is jelentős csökkenés, illetve az egész EU relá2015. tavasz
ciójában megjelenő trend figyelhető meg. Jelentős versenyképességi értékcsökkenést Magyarországgal kapcsolatban lehet kimutatni, akár 2000-hez akár 2004-hez viszonyítunk. Sajátos helyzetet ábrázol, hogy Szlovákia az adaptációs folyamat során – a piacokra és egyéb gazdasági hatásokra visszavezethető okok miatt valamennyi országban megfigyelhető ingadozás ellenére – 2014-re jelentősen tudott korrigálni, és némi értékjavulást lehet felfedezni. A nagyobb és homogénebb piacokhoz képest az egyes országok relációjában jelentősebb versenyképességi értékek mutathatók ki. Az egyes vizsgált irányokban érdemi versenyképességi előnyök látszanak. Ezért az egyes országpárok vonatkozásában árnyaltabb kép alakul ki. A legjelentősebb átalakulást és versenyképességi csökkenést Lengyelország és Magyarország kétoldalú forgalmában lehet kimutatni: közel a harmadára csökkent az index értéke. A többi pár vizsgálata alapján általánosságban némi korrekció és értékcsökkenés megfigyelhető, de az országcsoportokhoz 133
Vásáry Miklós - Vasa László 2. táblázat A V4-országok egyes relációban vizsgált RSCA-indexének aggreált értékei* (2000, 2004–2014) 2000
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
átlag
CZ HU
0,243
0,092
0,116
0,119
0,149
PL
0,215
0,186
0,128
0,100
SK
0,140
0,092
0,117
0,090
EU15
0,099
0,043
0,043
V4
0,065
0,044
0,067
2004– 2014
0,167
0,149
0,142
0,145
0,152
0,104
0,109
0,079
0,112
0,096
0,087
0,087
0,104
0,104
0,134
0,087
0,089
0,029
0,037
0,047
0,048
0,038
0,037
0,044
0,053
0,064
0,043
0,131
0,098
0,118
0,129
0,111
0,081
0,081
0,092
0,097
0,046
0,042
0,045
0,044
0,043
0,046
0,043
0,053
0,059
0,050
HU CZ
0,256
0,239
0,251
0,267
0,280
0,270
0,247
0,174
0,132
0,124
0,131
0,149
0,206
PL
0,166
0,201
0,251
0,173
0,102
0,119
0,134
0,118
0,089
0,093
0,083
0,066
0,130
SK
0,135
0,166
0,155
0,206
0,168
0,120
0,140
0,128
0,102
0,098
0,087
0,068
0,131
EU15
0,069
0,026
0,027
0,024
0,028
0,025
0,024
0,022
0,020
0,020
0,015
0,014
0,025
V4
0,155
0,163
0,177
0,165
0,132
0,100
0,104
0,078
0,048
0,051
0,051
0,059
0,102
CZ
0,194
0,099
0,078
0,071
0,051
0,066
0,078
0,065
0,082
0,084
0,084
0,100
0,078
HU
0,295
0,209
0,210
0,184
0,179
0,174
0,174
0,114
0,091
0,098
0,093
0,085
0,147
SK
0,247
0,111
0,094
0,100
0,076
0,076
0,090
0,076
0,087
0,100
0,116
0,113
0,095
EU15
0,088
0,023
0,022
0,024
0,016
0,010
0,008
0,009
0,010
0,012
0,010
0,011
0,018
V4
0,204
0,110
0,095
0,072
0,061
0,066
0,073
0,061
0,066
0,074
0,079
0,086
0,077
CZ
0,080
0,056
0,052
0,054
0,040
0,042
0,093
0,071
0,094
0,064
0,068
0,075
0,064
HU
0,204
0,051
0,067
0,074
0,041
0,076
0,052
0,042
0,044
0,044
0,060
0,067
0,056
PL
0,308
0,226
0,203
0,211
0,197
0,187
0,148
0,119
0,121
0,121
0,104
0,151
0,162
EU15
0,205
0,096
0,058
0,054
0,071
0,088
0,079
0,056
0,057
0,066
0,078
0,087
0,077
V4
0,031
0,024
0,016
0,010
0,013
0,013
0,014
0,009
0,011
0,011
0,017
0,020
0,014
PL
SK
Forrás: EUROSTAT 2015 alapján, saját szerkesztés. * A V4 keretében az országcsoporton belüli áruforgalmat értjük, amely a többi három partner irányában valósul meg.
képest nagyobb arányban sikerült a versenyképesség szintjének a csökkenését mérsékelni. Mindez jelzi, hogy az uniós tagságra való felkészülés folyamata során az új tagállamok nem voltak képesek kellő mértékben alkalmazkodni az EU piaci 134
folyamataihoz, így a tagságot követően is megjelenő versenyképességi hátrány ledolgozása sem valósult meg, sőt az egyes országok a versenyképességi értékeik romlása eredményeképpen tovább távolodtak az ideális szinttől. Külügyi Szemle
Agrárkereskedelmi eredmények a tízéves uniós tagság fényében Az adatok értelmezése során az is kiderül, hogy az egyes országok esetében jobb a versenyképességi helyzet, mint az országcsoportok relációjában, még akkor is, ha ugyanazon országokból képzett csoportról van szó.
Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok A visegrádi országok (V4) esetében az Európai Unióhoz történt 2004. évi csatlakozás több területen is agrárkereskedelmi nehézségeket okozott, és egyúttal kedvezőbb feltételeket is eredményezett. A korábbi vámok és egyéb kereskedelmi korlátok megszűnése egy csapásra növekvő kereskedelmi aktivitást eredményezett. Az integráció eredményeképpen megjelent egységes belső piacon, az áruk szabad áramlása következtében törvényszerűen jelentkezett a kereskedelmi forgalom bővülése. Ez a szomszédos országokkal kapcsolatban markánsan, egyúttal rövid időtáv alatt ment végbe, míg a régi EU-tagállamok irányában – a társulási folyamat keretében – hosszabb, fokozatos forgalombővülésre került sor. Vizsgálataink azt szemléltették, hogy az elmúlt 15 évben bekövetkezett változások hatására jelentős mértékben bővült a V4-országok agrár-külkereskedelmi forgalmának az értéke és mennyisége. Ezen belül meghatározóak az EU15 és a V4-ek piacán elért kedvező folyamatok. A vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy az EU15 esetében a kereskedelmi egyenleg csak Magyarország és Lengyelország 2015. tavasz
számára volt pozitív tendenciájú, míg a V4-közi áruforgalomban csak Szlovákia tudott negatív, ám javuló tendenciájú értékeket felmutatni. A kereskedelmi forgalom bővülésében meghatározó szerepe volt a visegrádi országok egymás közötti áruforgalmának. Szemléltettük azt is, hogy az egységes belső piac működésének hatására, a belső piaci verseny erősödésének eredményeképpen csökkent az országok egyes termékeinek a piaci koncentrációja. Megállapításaink szerint a vizsgált relációkban ez a folyamat párhuzamosan járt a komparatív előnyök csökkenésével és az egyes viszonylatokban kialakult értékek erőteljes konvergálásával. Figyelemre méltó, hogy a csatlakozást megelőző, azaz a közös piaci működésre felkészítő időszak jelentősen befolyásolta az értékek alakulását. Az általánosan növekvő kereskedelmi aktivitás ellenére csupán Szlovákia és Csehország viszonylatában lehetett a teljes időtávon a komparatív értékek javulását kimutatni, a többi relációban a versenyképesség értéke csökkent. Az EU-tagság tehát piacot és számos lehetőséget teremtett, de az országok versenyképességi értékei, vizsgálataink szerint, ennek hatására nem voltak képesek javulni.
Jegyzetek 1 Pl. Európai Bizottság: „Enlargement, Two Years After: an Economic Evaluation”. European Economy Occasional Papers, No. 24. (2006); Európai Bizottság: „Five Years of an Enlarged EU. Economic Achievements and Challenges”. European Economy, No. 1. (2009); Istvan Szekely – Filip Keereman
135
Vásáry Miklós - Vasa László
(szerk.): Five Years of an Enlarged EU – A Positive Sum Game. Berlin–Heidelberg: Springr Verlag, 2010. 2 Ezek sorában kiemelendőek például a következő tanulmányok: David R. Cameron: „The Challenges of EU Accession for PostCommunist Europe”. Central and Eastern European Working Paper Series, No. 60. (2005). http://aei.pitt.edu/9273/1/Cameron. pdf; Martin Čihák – Wim Fonteyne: „Five Years After: European Union Membership and Macro-Financial Stability in the New Member States”. IMF Woking Paper, No. 68. (2009). http://www.imf.org/external/ pubs/ft/wp/2009/wp0968.pdf; Vasa László: „Evaluation of the Hungarian Transition Model of the Agriculture After the Economic and Political Changes”. Annals of Agrarian Science, Vol. 9. No. 3. (2011). 104–112. o.; Benjamin Elsner – Klaus F. Zimmermann: „10 Years After: EU Enlargement, Closed Borders, and Migration to Germany”. Forschungsinstitut zur Zukunft der Arbeit – Institute for the Study of Labor, No. 7130. (2013). http://ftp.iza.org/dp7130.pdf; Marek Belka: „How Poland’s EU Membership Helped Transform Its Economy”. Occasional Paper, No. 88. (2013). Group of Thirty, http:// www.group30.org/images/PDF/OP88.pdf; Csaba László: „A félig tele pohár”. Közgazdasági Szemle, Vol. 61. No. 4. (2014). 439–451. o.; Palánkai Tibor – Miklós Gábor: „Magyarország integrációs profilja. Az európai integráció negyedszázados és a magyar EU-tagság tízéves mérlege”. Közgazdasági Szemle, Vol. 61. No. 4. (2014). 452–485. o. 3 Halmai Péter (szerk.): Az Európai Unió agrárrendszere. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 2007. 402. o. 4 Az agrárkereskedelmi preferenciák (agricultural preferences) az Európai Közösség kereskedelempolitikai rendszeréhez kapcsolódnak. Két alapvető típusuk van: az ún. nem diszkriminatív, valamint a preferenciális rendszerek. Ez utóbbiakat széles körben alakították ki. Megkülönböztetendők: az általános preferenciarendszer és az egyes preferenciális övezetekre vonatkozó engedmények. A kü-
136
5
6
7 8
9
lönbséget az alkalmazott vámtételek jogi státusa indokolja. A preferenciák egyéb formái viszont rendszerint a kereskedelem kölcsönös liberalizálását célzó tárgyalások eredményeként jönnek létre, alkalmazásukra az érintett ország kereskedelmi szerződésben vállal kötelezettséget. Halmai Péter (szerk): Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája – Fogalomtár. Budapest: Agroinform Kiadó, 2003. Az Európai Közösség az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) kezdeményezésére, a fejlődő országok gazdasági fejlődésének elősegítésére vezette be 1971. július 1-jén az Általános Preferenciarendszert. A GSP (Generalised System of Preferences) keretében a fejlődő országokból származó árucikkekre autonóm (az EK részéről egyoldalúan módosítható) módon kedvezményes vámelbánást biztosítanak (agrárkereskedelmi preferenciák). A fejlődő országok termékeinek a piacra jutási feltételeit kívánják javítani az importárak mérséklésével. A GSP csak meghatározott termékekre vonatkozik. Az ipari termékekre – fő szabályként – vámmentességet biztosítanak. Vámkedvezmény vonatkozik közel háromszáz mezőgazdasági termékre is. Halmai (szerk.): Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája. A megállapodás az érintett ország gazdasági átalakulását, adaptációs képességeinek növelését segítő támogatások mellett szabályozta a politikai koordinációt is. Halmai (szerk.): Az Európai Unió agrárrendszere. Iga Magda – Anna Wzia̜ tek-Kubiak: Changes in the Competitive Position of the Czech Republic, Hungary and Poland in the EU Market. Varsó: CASE, 2006. 41. o. Szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy ebben a tanulmányban csak a kereskedelmi folyamatokra koncentrálunk. Ennek eredményeként nem vizsgáljuk azokat a hatásokat, amelyek primer módon, közvetve vagy közvetlenül hatnak az ágazat termelékenységi és hatékonysági folyamataira. Így az EU-csatlakozástól függetlenül megjelenő termelési (Takács István: „Changes of Labour Productivity on Farms in Central
Külügyi Szemle
Agrárkereskedelmi eredmények a tízéves uniós tagság fényében
and Eastern Europe Countries After European Union Accession”. Annals of the Polish Association of Agricultural and Agribusiness Economists, Vol. 15. No. 5. (2013). 318–323. o.), technológiai (Takács-György Katalin, Maria Magdalenab Turek Rahoveanu és Takács István: „Sustainable New Agricultural Technology – Economic Aspects of Precision Crop Protection Procedia”. Economics and Finance, No. 8. (2014). 729–736. o.) hatásokra vagy a termőföld (Naárné Tóth Zsuzsanna: A termőföld közgazdasági értéke és piaci ára. Budapest: Agroinform Kiadó, 2009; Sergey Vinogradov, Baranyai Zsolt és Tóth-Naár Zsuzsanna: „The Relationship Between the Economic Value of Agricultural Land and Market Landprice in Hungary”. Annals of The Polish Association of Agricultural and Agribusiness Economists, Vol. 15. No. 5. (2013). 336–340. o.), a szövetkezetek (Szabó G. Gábor: „The Importance and Role of Trust in Agricultural Marketing Co-operatives”. Studies in Agricultural Economics, No. 112. (2010). 5–22. o.) vagy a mezőgazdasági együttműködések (Baranyai Zsolt – Takács István: „Willingness to Cooperate among Fieldcrop Farms: An Illustration from Hungary”. Food Economics – Acta Agriculturae Scandinavica Section C. Economy, Vol. 7. No. 1. (2010). 11– 24. o.) vonatkozásában megjelent, az elmúlt időszakot jellemző eseményekre nem térünk ki. Ezzel összefüggésben azokat a hatásokat elemezzük, melyek a KAP hazai működésével kapcsolatosak, így a közvetlen támogatásokkal (Vásáry Miklós: „A moduláció magyarországi alkalmazásának várható hatása a közvetlen támogatásokra: Modellszámítások a 2012. támogatási év értékei alapján”. Gazdálkodás, Vol. 57. No. 4. (2013). 344–355. o.), az egyes agrárpolitikai intézkedések hatásaival (Csáki Csaba – Jámbor Attila: „Five Years of Accession: Impacts on Agriculture in the NMS”. Euro Choices, Vol. 9. No. 2. (2010). 10–17. o.; Jámbor Attila: „A horizontális és vertikális ágazaton belüli agrárkereskedelem meghatározó tényezői az új tagországokban”. Közgazdasági Szemle, Vol. 58. No.9. (2011). 775–791. o.; Dunay Anna – Illés B.
2015. tavasz
10
11
12 13
14
15
Csaba: „The Impacts of EU Accession on the Competitiveness of Hungarian Agricultural Enterprises of Different Farm Types”. In: Business Management – Practice and Theroy in the 21st Century – Proceedings (szerk. Elena Horska – Iveta Ubreziova). Nitra: Slovak Agricultural University, 2013. 646–653. o.) függnek össze. A Visegrádi Együttműködés (visegrádi országok vagy V4-ek) Csehország (CZ), Lengyelország (PL), Magyarország (HU) és Szlovákia (SK) regionális szervezete. Az együttműködés célja e közép-európai országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása az EU relációjában, különös tekintettel a közös agrárpolitika, a strukturális alapok, a közös kül- és biztonságpolitika, illetve a schengeni rendszer területén. Fertő Imre: „A komparatív előnyök mérése”. Statisztikai Szemle, Vol. 81. No. 4. (2003). 309–327. o.; Fertő Imre – Lionel I. Hubbard: „Az agrárkereskedelem dinamikája – A csatlakozó országok esete”. Közgazdasági Szemle, Vol. 52. No. 1. (2005). 24–38. o.; Jámbor Attila: „Az agrárkereskedelem változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után”. Közgazdasági Szemle, Vol. 58. No. 9. (2011). 775–791. o. Jámbor Attila: „Tíz évvel a csatlakozás után: az új tagországok agrárteljesítményei”. Gazdálkodás, Vol. 58. No. 6. (2014). 508–518. o. Poór Judit: „A külkereskedelem specializációjában közrejátszó tényezők” Statisztikai Szemle, Vol. 87. No. 12. (2009). 1175–1193. o.; Poór Judit: „Árjellegű mutatók alkalmazása a külkereskedelmi pozíció statikus és dinamikus vizsgálatára”. Statisztikai Szemle, Vol. 91. No. 2. (2013). 185–206. o. Kiss Judit: „Some Impacts of the EU Accession on the New Member States’ Agriculture”. Eastern Journal of European Studies, Vol. 2. No. 2. (2011). 49–60. o. Hegedüs Zsuzsanna – Kiss Judit: „The Impact of Ten Years of European Union Membership on Hungarian Agricultural Trade”. Studies in Agricultural Economics, No. 116. (2014). 87–94. o. http://dx.doi.org/10.7896/j.1407.
137
Vásáry Miklós - Vasa László
16 Jámbor Attila – Török Áron: „Változások az új tagországok agrárkereskedelmében az EU-csatlakozás után”. Statisztikai Szemle, No. 7–8. (2012). 632–651.; Vásáry Miklós, Kránitz Lívia és Baranyai Zsolt: „Versenyképesség a Visegrádi országok agrárkereskedelmében”. Gazdálkodás, Vol. 57. No. 6. (2012). 1–10. o. 17 Poór Judit: Érték- és áralapú módszerek a külkereskedelmi versenyképesség mérésében a magyar hústermékek külkereskedelmének piacán. Doktori (PhD) értekezés. Keszthely: Pannon Egyetem, 2010. 18 Mészáros Kornélia: „A V4-es országok marhahústermelőinek versenyesélyei az Európai Unió piacain”. Gazdálkodás, No. 2. (2013). 128–135. o. 19 Dasa Bartosova, Lubica Bartova, Jarko Fidrmuc: „EU Enlargement Implications on the New Member States Agri-food Trade”. IDEAS, http://ideas.repec.org/p/ ags/ eaae08/44122.html. 2008; Peter Bielik, Luboš Smutka, Elena Horská: „Development of Mutual Agricultural Trade of Visegrad Group Countries”. Visegrad Journal on Bioeconomy and Sustainable Development, No. 1. (2012). 2–11. o.; Peter Bielik, Luboš Smutka, Miroslav Svatoš és Daniela Hupková: „Czech and Slovak Agricultural Foreign Trade – Two Decades after the Dissolution”. Agricultural Economics, Vol. 59. No. 10. (2013). s. 441–453.; Stefan Bojnec – Fertő Imre: „Agro-Food Trade Competitiveness of Central European and Balkan Countries”. Food Policy, Vol. 34. No. 5. (2009). 417–425. o.; Stefan Bojnec – Fertő Imre: „Complementarities of Trade Advantage and Trade Competitiveness Measures”. Applied Economics, Vol. 4. No. 4. (2012). 399–408. o. http://dx.doi.org/10.1080/ 00036846.2010.508725; Stefan Bojnec – Fertő Imre: „Agri-Food Exports from European Union Member States Using Constant Market Share”. Analysis Studies in Agricultural Economics, No. 116. (2014). 82–86. o. http:// dx.doi.org/10.7896/j.1404; Tomáš Doucha, Karina Pohlová: „Czech Agricultural Trade After EU Accession as a Reflexion of the
138
Competitiveness of Czech Agriculture and Food Industry Under the EU Single Market and Changes in WTO Commitments”. AgEcon Search, http://ageconsearch.umn. edu / bitst ream /160380/2/09-Doucha%20 Tomas%20-%20EAAE%20135.pdf. 2013; Miroslava Rajcaniova: „V4 Food Trade and Market Insights: from Economic Theory to Consumer’s Reality”. In: Food Sciences & Business Studies. Nitra: Slovak University of Agriculture, 2012. 25–41. o.; Artan Qineti – Lubos Smutka (2012): „The Agrarian Trade Transformation in the Visegrad Countries”. In: Global Commodity Markets: New Challenges and the Role of Policy. Nitra: Slovenská poľnohospodárska univerzita, 2012. s. 267-280.; Miroslav Svatoš – Luboš Smutka: „Development of Agricultural Foreign Trade in the Countries of Central Europe”. Agric. Econ. – Czech, Vol. 56. No. 5. (2010). 163–175. o.; Miroslav Svatoš – Luboš Smutka: „Comparative Advantages of the Czech Agrarian Foreign Trade in Relation to the EU and Third Countries”. Acta Universitatis Agriculturae et Silviculturae Mendelianae Brunensis, Vol. 60. No. 4. (2013). s. 363–378.; Luboš Smutka, Miroslav Svatoš, Artan Qineti és Richard Selby: „Visegrad Countries’ Agricultural Foreign Trade Development (Transformation Process)”. Scientia Agriculturae Bohemica, Vol. 44. No. 1. (2013). s. 38–46. 20 A jövedéki termékek kereskedelmében a termékkísérő okmány biztosítja a termékmozgás követését. („Az EU-ba történő áruszállításkor elég-e a szállítólevél, vagy kell vámáru nyilatkozat is?”. Euvonal, http://www.euvonal. hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes &kerdes_valasz _id=489, 2012. augusztus 22.) Ezt korábban csak belföldi áruforgalomban használták, de a csatlakozás óta a tagállamközi jövedéki termékmozgásnál – kísérő okmányként – ez teszi lehetővé az árukövetést. Mivel a termékkísérő okmány hitelesen igazolja az árumozgást, ez alapján lehet vis�szaigényelni a megfizetett áfát és jövedéki adót. 21 A vizsgált országok vonatkozásában a periódus végére az áfakulcsok közelítettek
Külügyi Szemle
Agrárkereskedelmi eredmények a tízéves uniós tagság fényében
egymáshoz, így 2014-ben Szlovákia esetében 20 százalékos, Csehországban 21 százalékos, Lengyelországban 23 százalékos, Magyarországon pedig 27 százalékos volt a kulcs mértéke. („VAT Rates Applied in the Member States of the European Union”. European Commission, http://ec.europa.eu/taxation_ customs/resources/documents/taxation/vat/ how_vat_works/rates/vat_rates_en.pdf, 2015. január 1.) A dán és a svéd áfaszínvonallal 2011-ben megegyező, majd azt 2012-ben meghaladó forgalmiadószint mágnesként vonzotta a mezőgazdasági alapanyagok (pl. hús, gabona) vagy a feldolgozott termékek (pl. kávé, cukor, olaj) esetében a visszaélésre hajlókat. A Vidékfejlesztési Minisztérium ennek kezelése érdekében vezette be a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény alapján a fordított adózás rendszerét a gabona-, az olajosmag- és a fehérjenövény-kereskedelemben. („Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról”. NAV, http://nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/ado/ afa080101_hatalyos/fordad_20120614.html, 2012. szeptember 6.) Az eljárást kiterjesztették 2013. április 1-jétől az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény alapján az élő- és félsertésre, valamint a takarmánynövényekre is. 22 Lámfalusi Ibolya, Péter Krisztina, Tóth Kristóf és Tanító Dezső: „A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékekre vonatkozó áfamértékek csökkentésének lehetősége és hatásai”. Gazdálkodás, Vol. 58. No. 4. (2013). 320–330 o. 23 Tanító Dezső, Lámfalusi Ibolya, Felkai Beáta Olga, Péter Krisztina, Tóth Kristóf és Varga Tibor: A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékekre vonatkozó áfarendszer és -mérték változásai és hatásai. Budapest: Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2013. 110. o. 24 Megjegyzendő a hazai folyamatokkal kapcsolatban, hogy a 2015-ben bevezetett Elektronikus Közúti Áruellenőrzési Rendszer
2015. tavasz
25
26
27
28 29
(EKÁER) várhatóan jelentősen fogja mérsékelni a határon átnyúló visszaélések volumenét. Ennek hatását tanulmányunkban nem tudtuk vizsgálni. További kedvező hatással járt, hogy 2014. január 1-jétől az élő- és félsertés áfakulcsa 5 százalékra csökkent, majd 2015. január 1-jétől az élő és a vágott szarvasmarha, juh és kecske követte. 2016. elejétől a sertéstőkehúst lehet a legkisebb forgalmiadóteherrel értékesíteni a magyar piacon. Megjegyzendő, hogy a kezdeti tapasztalatok igazolták a pozitív várakozásokat. Érezhetően tisztult a piac, nőtt az élősertés felvásárlása, visszaesett az élősertés exportja, élénkült a tenyészállatok forgalma, nőtt a sertéstartók száma, valamint ismét emelkedett a sertésállomány. (Czerván György: Az agrárgazdaság aktualitásai. Előadás, 2015. május 5.) A kiváló állategészségügyi adottságokkal rendelkező (a kéknyelv betegségtől mentes) magyar szarvasmarha-állomány jelentős piacot talált 2010 körül Törökországban. Azonban bizonyossá vált, hogy egyes tételeknél néhány kereskedő nem csak Magyarországon született borjakat exportáltak külföldre magyar papírokkal. Ennek hatására Törökország szankciókat léptetett életbe. A tagállami adatgyűjtés során is eltérésként jelenik meg, hogy az egyes országokban más és más áruforgalmi érték felett kell adatot szolgáltatni. Ez Magyarország esetében 100 millió forint éves forgalom. Példaként számos magyar márka jegyezhető fel, amelyek már külföldi tulajdonban vannak (http://magyar-termekek.hu/nemveletlenul. html), és több esetben már külföldön is gyártják őket (pl. Boci csoki, Baba-termékek). Balassa Béla: „Trade Liberalisation and „Revealed” Comparative Advantage”. The Manchester School, Vol. 33. No. 2. (1965). 99–123. o. Uo. Balassa eredeti tanulmányában az i index 74 ipari termék kombinált exportját, az j index pedig 11 fejlett ipari ország együttesét jelezte. A kereskedelem politikai torzítások mérséklése végett korlátozódott a B-index eredetileg csak az ipari termékek vizsgálatára. A B-index abból indul ki. (Fertő: „A komparatív előnyök mérése”.)
139
Vásáry Miklós - Vasa László
30 Fertő: „A komparatív előnyök mérése”. 31 Ha
x ij / ∑ j x ij = 1
, akkor monopóliumról
van szó, azaz a terméket csak a vizsgált ország szállítja a célpiacra. 32 A tényleges felső határ, x / x
∑∑ i
j
ij
∑
i ij
abban az esetben tart a végtelenhez, ha
∑x
i ij
33
34
35 36 37
tart a nullához, azaz az ország gazda-
sági súlya az export tekintetében nem jelentős. (Poór: Érték- és áralapú módszerek.) Bent Dalum, Keld Laursen és Gert Villumsen: „Structural Change in OECD Export Specialisation Patterns: De-Specialisation and »Stickiness«”. International Review of Applied Economics, Vol. 12. (1998). 423–443. o. Lásd például Fertő: „A komparatív előnyök mérése”; Fertő–Hubbard: „Az agrárkereskedelem dinamikája; Jámbor–Török: „Változások az új tagországok…”. Taxation Trends in the European Union, Data for the EU Member States, Iceland and Norway. Brüsszel: EUROSTAT, 2012. 274. o. „International Trade, EU27 Trade Since 1988 by HS2 Database”. EUROSTAT, http://epp. eurostat.ec.europa.eu, 2015. március 11. Az új tagállamok egymás közötti kereskedelmi megállapodásainak köszönhetően közvetlenül a csatlakozás előtt jelentős integráció következett be mind a mezőgazdasági kereskedelem, mind pedig az agrárpiacok tekintetében. A Közép-európai Szabad Kereskedelmi Megállapodást (Central European Free Trade Agreement, CEFTA) 1992. december 12-én, Krakkóban írták alá, és meghatározó célja volt a tagok közötti kereskedelmi forgalom növelése. De ennek érdemi felfutására végül csak csekély mértékben került sor.
140
38 Szczepan Figiel, Mariusz Hamulczuk, Cezary Klimkowski és Justyna Kufel (2014): „Potential Trade Implications of Joining the Euro Zone for the Polish Agro-Food Sector”. AgeCon Search, http://ageconsearch. umn.edu/bitstream/182836/2/14th_EAAE_ Congress_Poster_Paper-828.pdf. Letöltés ideje: 2014. szeptember 13. 6. o. 39 Az arány használatához szükséges megemlíteni, hogy a kereslet és az import visszaesése is torzíthatja a mutató értékét. Jelen esetben nem korrigáltuk ennek esetleges hatását, a nominális értékeket vettük alapul. 40 Módszertani szempontból szükséges megjegyezni, hogy folyóáras adatokat használtunk, amelyek esetében az infláció, valamint a cserearány-változás hatását figyelmen kívül hagytuk. 41 A helyhiány miatt csak a 2000. évi induló értékeket jelenítettük meg. 42 Lengyelország esetében megemlítést igényel, hogy a versenyképességi helyzetére nagy hatással vannak a belső fogyasztás, a stabil makrogazdasági és államháztartási helyzet, a kereskedelmi tekintetben meghatározó és egyre jobban kiteljesedő német és ukrán kapcsolatok. Ezek együttesen is eredményezik, hogy a lengyel gazdaság általános felzárkózási üteme a V4 összehasonlításában kiemelkedő. (Kerner Zsolt: „Így hagynak le minket a lengyelek”. Index, http://index.hu/ gazdasag/vilag/2012/08/23/igy_hagynak_le_ minket_a_lengyelek/, 2012. augusztus 23.) Áttételes hatásuk a kereskedelmi folyamatokban is kedvező hatásokat tudtak eredményezni. Igaz, csökkent a versenyképességi ütem a vizsgált relációban, de ezt ellensúlyozta a bővülő külkereskedelmi volumen és a piacok stabilizálásának és azokon való térnyerésének a folyamata.
Külügyi Szemle
