TÁTRAI ZSUZSANNA
A PÜNKÖSDNEK JELES NAPJÁN…
NÉPRAJZI TANULMÁNYOK
SZERKESZTI
SZEMERKÉNYI ÁGNES
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETE
TÁTRAI ZSUZSANNA
A PÜNKÖSDNEK JELES NAPJÁN… Pünkösd a 19–20. századi magyar néphagyományban
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával
A címlapon: Pünkösdi királynéjárás (Tótszentpál, Somogy vm.) Gönyei Sándor felvétele, 1938 (F 57111)
ISBN 978 963 05 8750 1 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2010 © Tátrai Zsuzsanna, 2010 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary
Tartalomjegyzék
BEVEZETŐ . ..............................................................................................
9
PÜNKÖSDI HAGYOMÁNYOK A MAGYAR SZAKIRODALOMBAN.
13
PÜNKÖSDI KIRÁLY . ............................................................................... Pünkösdi királyválasztás ügyességpróbákkal . ....................................... Pünkösdi királyválasztás vetélkedés nélkül . .......................................... Pünkösdi ügyességpróbák ...................................................................... Legényavatás, legénybíró-választás .......................................................
24 26 29 31 33
PÜNKÖSDÖLÉS ....................................................................................... A pünkösdölés változatainak jellegzetes típusai . ................................... A pünkösdölés szöveg- és szokáscselekmény-struktúrája . .................... A pünkösdölés táji típusai . .....................................................................
37 38 44 56
PÜNKÖSDI KIRÁLYNÉJÁRÁS ............................................................... A pünkösdi királynéjárás változatainak jellegzetes típusai .................... A pünkösdi királynéjárás szöveg- és szokáscselekmény-struktúrája ..... Szent Erzsébet legendája és a pünkösd .................................................. A pünkösdi királynéjárás táji típusai ......................................................
68 70 74 89 92
HESSPÁVÁZÁS, KIRÁLYNÉZÁS . ......................................................... 110 Hesspávázás . .......................................................................................... 110 Siklódi királynézás ................................................................................. 113 A ZÖLD ÁG SZEREPE A MAGYAR PÜNKÖSDI SZOKÁSOKBAN . .. 114 Zöldágazás .............................................................................................. 115 Zöldágjárás ............................................................................................. 123
5
Zöld ágakba bújtatott alakoskodó . ......................................................... Májusfa ................................................................................................... Pünkösdi zöldágazásra vonatkozó adatok összefoglaló táblázata .......... Pünkösdi májusfára vonatkozó adatok összefoglaló táblázata ...............
128 131 143 150
PÜNKÖSDI BÁLOK, TÁNCMULATSÁGOK ÉS SZERELMI AJÁNDÉKOK .................................................................. Pünkösdi bál pünkösdi királlyal és királynéval ...................................... „Vámkerék”, „jádzófa”, „májusfa kitáncolása”, táncmulatság .............. Pünkösdi szerelmi ajándék, mátkatál, pünkösdi ladikázás .....................
161 161 163 169
PÜNKÖSD VALLÁSI HAGYOMÁNYAI . ............................................... Pünkösdi templombúcsú, pünkösdi körmenet ........................................ Pünkösdi búcsú a búcsújáró helyeken .................................................... Pünkösdi népünnep, népszokás egyházi kezdeményezésre . ..................
171 171 173 177
PÜNKÖSDI HIEDELMEK ........................................................................ Gazdálkodásra vonatkozó pünkösdi jóslás és varázslás . ................... Pünkösdi harmat, rituális mosdás . ..................................................... Rituális gesztenyeevés ....................................................................... Pünkösdi gyógyfüvek . ....................................................................... Jóslás, tudakozódás, varázslás . ..........................................................
181 182 184 186 187 188
PÁSZTOROK PÜNKÖSDI MEGAJÁNDÉKOZÁSA .............................. 190 ADALÉKOK A HAZAI NEMZETISÉGEK PÜNKÖSDI HAGYOMÁNYAIHOZ ........................................................ A hazai németek pünkösdi hagyományaiból .......................................... A hazai délszlávok pünkösdi hagyományaiból . ..................................... A hazai románok pünkösdi hagyományaiból ......................................... A hazai szlovákok pünkösdi hagyományaiból .......................................
6
203 203 205 213 215
ÖSSZEGZÉS............................................................................................... 217 A MAGYAR NÉPRAJZI ATLASZ KUTATÓPONTJAIN FELJEGYZETT, PÜNKÖSDI HAGYOMÁNYOKRA VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA ............................................ 223 SZEMELVÉNYEK A PÜNKÖSDI SZOKÁSOK 19. SZÁZADI FORRÁSAIBÓL . ....................................................................................... 1. Jókai Mór: Hogyan mulat a magyar nép piros pünkösd napján? ......... 2. Csáki János: A pünkösdi király választása Ugocsában ........................ 3. Dékány Rafael: Vegyes népköltési gyűjtés 1882–1885 ....................... 4. Váry Gellért: Pünkösdölő és játék, 1982 . ............................................ 5. Istvánffy Gyula: Mátravidéki palóc szokások . .................................... 6. Szelestey László: A pünkösdi királyné Kemenesen ............................. 7. Csáky Elek: Adatok Somogy megye lengyeltóti járásának néprajzához............................................................................................ 8. Réső Ensel Sándor: Májusfa letűzése s története ................................. IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................. I. Nyomtatásban megjelent művek .......................................................... II. Kéziratok, adattári források .................................................................. A Magyar Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárából felhasznált források adatai a gyűjtők ábécérendjében ............................................ A Magyar Néprajzi Atlasz IV. sz. gyűjtőfüzetéből felhasznált források adatai a kutatópontok ábécérendjében ................................... Saját gyűjtések adatai a kutatópontok ábécérendjében ........................ Publikálatlan, kéziratos, nem adattári gyűjtések a kutatópontok ábécérendjében ..................................................................................... III. Pünkösdi szokások a Magyar Népzene Tára II. Jeles napok (Budapest, 1953) kötetéből a kutatópontok ábécérendjében . ..............
255 255 261 262 265 267 268 271 271 273 273 285 285 291 297 297 298
Rövidítések .......................................................................................... 300 Képek jegyzéke .................................................................................. 301
7
BEVEZETŐ
Pünkösd neve a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. A niceai zsinat (i. sz. 325) határozata óta a húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is mozgó ünnep május 10-e és június 13-a között. A zsidó vallásban a pészach utáni ötvenedik napon, sabouthkor az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományozásának az emlékét ülték. A keresztény ünnep kialakulásáról a Bibliában az Újszövetségben, az Apostolok Cselekedetei 2. fejezetében olvashatunk, amikor arról ír, hogy Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok együtt maradtak, és együtt ünnepelték meg a pünkösdöt: „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”1 A középkori egyház az ünnep keresztény jellegének hangsúlyozására templomokban megjelenítette a bibliai eseményt: a szél zúgását, mely a Szentlélek eljövetelét előzte meg, kürtökkel, harsonákkal utánozták; a „tüzes nyelveket” pedig égő kócok dobálásával vagy galambokkal jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek a hívek közé. Számos olyan kereszténység előtti tavaszi, májusi hagyomány és hiedelem őrződött meg a pünkösdi szokásokban, mely legfeljebb csak elnevezésében köthető pünkösdhöz. Az egyházak, különösen a protestáns egyházak gyakran tilalmazták a pünkösdi szokásokat, mint például a királyválasztást, pünkösdi táncot és játékokat, 1
ApCsel 2,1–7.
9
a Gömör megyei evangélikus rendtartásokban, egyház-látogatási jegyzőkönyvekben, az 1591-ből származó csetneki evangélikus zsinat határozatában.2 Az 1692-ből származó csíkkozmási rendelkezés szerint: „Eleitől fogva régi időben is mindenkor tilalma volt a sátoros ünnepeken való táncolásnak, királynéas�szony ültetésnek, mely pogányoktól maradott szokás ezután is tilalmas.”3 1770-ben Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész megtiltotta pünkösdkor a májusi fák bevitelét a templomba, mert ott a gazdák a legszebb gyümölcsfáikat láthatták kivagdosva.4 A tiltások jellegzetes pünkösdi szokásokra vonatkoznak: pünkösdi királyválasztás, pünkösdi királynéjárás, pünkösdi zöldágazás, májusfa, valamint pünkösdi mulatságok, táncok, játékok. A pünkösdi szokások történeti rétegeivel, nemzetközi összefüggéseivel Dömötör Tekla és Bálint Sándor foglalkozott.5 Jelen monográfia a 19–20. században élő pünkösdi hagyományok bemutatására és elemzésére törekszik. A 20. században még lejegyzett legjellegzetesebb élő pünkösdi népszokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a pünkösdölés, a lányok, legények (kisfiúk és kislányok) falufeljáró köszöntése, valamint a pünkösdi királynéjárás, a kislányok agrármágiával egybekötött köszöntése. A különböző eredetű és korú szokások közül a legarchaikusabbnak a pünkösdi királyválasztást tartja a kutatás. Az ország keleti felében az ún. pünkösdölés szokásáról már többnyire csak a 20. század elejéről vannak leírásaink. A pünkösdi királynéjárás a Dunántúlon még a 20. század második felében is élő népszokás volt, ha már nem is eredeti tartalmában és formájában. A rózsának az ünneppel való kapcsolatára a pünkösdi királynéjárás és pünkösdölés dalszövegei is utalnak. A pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszíti, egyes változatokban rózsaszirmot hint maga körül. Az sem elképzelhetetlen, hogy a pünkösdirózsa és a pünkösdi énekekben szereplő Szent Erzsébet kapcsolatban állott Szent Erzsébet tiszteletével és az ún. rózsacsodával.
Dömötör T. 1964. 112. Dömötör T. 1964. 26. 4 Tessedik S. 1938. 152 5 Dömötör T. 1964. 111–138; Bálint S. 1976. 336–345. 2
3
10
Még napjainkban, a 21. században is vannak élő, énekes-táncos, pünkösdi köszöntőhagyományok, mint pl. az ún. „Hesspávázás” és a „Királynézás” az erdélyi Sóvidéken. A zöld ágaknak különböző formában volt és lehet ma is szerepe a magyar nyelvterületen, akár vallási, akár hiedelem magyarázattal. Zöld ágak, virágok a pünkösdi szokások járulékos elemei is lehetnek, például a pünkösdi királyt és a lovát zöld lombokkal, virágokkal díszítik; zöld ágakkal feldíszített csónakon ladikáztak a fiatalok. A zöld ágakkal vonulás tavaszi vasárnapokhoz, húsvéthoz, pünkösdhöz kapcsolódhatott. Ismert az ún. zöldágjárás, amikor a lányok – vagy lányok és legények – feltartott karral kaput formálnak, ez alatt haladnak át a többiek a „Bújj, bújj zöld ág…” szövegkezdetű, ma már gyermekjátékként közismert énekkel. A zöld ágakkal ékesített, gyakran esővarázslással összefüggő alakoskodásra is vannak szórványos adatok (törökbasázás, borzakirály-járás) a magyar néphagyományban. Pünkösdhöz is kapcsolódhat a májusfa állítása vagy a május elsejére virradóra állított májusfa bontása, „kitáncolása”. Miután a pünkösdi szokások szoros kapcsolatban állnak a fiatalsággal, a szerelemmel, párválasztással, az egész magyar nyelvterületen bálokat, táncmulatságokat rendeztek. A szerelmi ajándékozás ideje is lehetett. Pünkösd vallási hagyományai a katolikusoknál a búcsúk, a bérmálás, a protestánsoknál a konfirmálás. Helyi egyházi kezdeményezésre egyéb pünkösdhöz kötődő szokások, népünnepek is kialakulhattak. Különböző hiedelmek is kapcsolódnak pünkösdhöz, akárcsak a környező népeknél. Nálunk azonban a pünkösdnek nincs boszorkányos, rossz előjelű vagy halotti jellege. Általában a pünkösdi hajnali fürdésnek a pünkösdi harmatban való mosdásnak betegséget megelőző, gyógyító, szépségvarázsló erőt tulajdonítottak. Mint minden ünnephez, jeles naphoz, ehhez is kapcsolódtak pl. gazdálkodásra, időjárásra jósló, varázsló eljárások. A kijáró pásztorok pünkösdi ajándékozása étellel, itallal vagy az ún. pünkösdi garassal az egész magyar nyelvterületen elterjedt hagyomány volt az egyházi év nagy ünnepein, így karácsony és húsvét mellett pünkösdkor is. A hazai nemzetiségek (német, délszláv, román, szlovák) pünkösdi hagyományait néhány jellegzetes példa illusztrálja.
11
A kötethez táblázatok, fényképmellékletek, szemelvények kapcsolódnak. A felhasznált és idézett szakirodalmi, adattári és egyéb források, valamint a képek jegyzéke zárja a kötetet. A magyar pünkösdi hagyományok első monografikus néprajzi feldolgozása sok évtizedes tudományos munka eredménye, publikált és publikálatlan, adattári és saját gyűjtésű anyagok rendszerezése nyomán. A források lehetővé tették, hogy a 19. század végétől a 20. század közepéig vizsgálhassuk a pünkösd ünnepéhez kapcsolódó hagyományokat.
12
