Tátra Téri Általános Iskola, új helyre, felújított épületbe költözött a Lajtha László Zene-, és Művészeti Iskola. Az iskolai számítógépes rendszerek fejlődésében is jelentős pozitív változások következtek be. Információs és számítógépes nagyvállalattal kötött megállapodás alapján Pesterzsébet felnőtt polgárai részére térítés ellenében képzést folytatnak, melyhez az iskolák adják térítésmentesen a szükséges helyiséget. Ennek ellentételezéseként a vállalat térítésmentes képzésben részesíti az adott iskola tanulóit és dolgozóit. Emellett következetesen élnek a pályázati lehetőségekkel is. Mindezek alapján Pesterzsébeten uniós szintű képzés és vizsgáztatás folyik. Az intézményekben a közétkeztetés az EU norma szerinti közétkeztetés HACCP rendszerben folyik. A kulturális élet javítása érdekében hosszú évekig tartó tárgyalások után a minisztériumok és a szakszervezet segítségével megvásárolta az Önkormányzat a Csili Művelődési Központot, melynek teljes felújítása várhatóan 2004-ben fejeződik be. Az első lépcsőben a színházterem felújítása készült el, így azt már Pesterzsébet lakossága birtokba vehette. A Kulturális élet fejlődését az is elősegítheti, hogy a közművelődési intézmények számára biztosított továbbképzési keret lehetőséget ad a szakirányú másoddiploma megszerzésére. A közalkalmazotti bérek rendezése megkezdődött. A közalkalmazotti bértáblát 50 %kal megemelték. Az Oktatási Minisztérium rendeletben csökkentette az óraszámokat, amely kedvezően hat a tanulók leterheltségének mérséklésére. A pesterzsébeti kulturális élet fontos szereplői a Pesterzsébeti Múzeum és a Gaál Imre Galéria, valamint a Csili Művelődési Központ, amelyek folyamatosan szervezik programjaikat, állandó és időszaki kiállításaikat a lakosság részére. Ezt a munkát kiegészítik az iskolai és civil szervezetek rendezvényei is. Ezek között érdemes megemlíteni - többek között - a kialakított szobor-parkot, a Szecsődi hagyatékot, és a Lajtha László Zene- és Művészeti Iskolában rendezett Morvay kiállítást. Pesterzsébet Önkormányzata elfogadta a 2008-ig szóló kulturális koncepciót. -
a 2003-as felülvizsgálat javaslatai
Oktatás és kultúra: Az 1998-ban elfogadott Stratégiai Terv (ST) fontosnak tartotta, hogy a kerület oktatási rendszere – az egyes intézmények fenntartójától függetlenül – szerkezetében egységet képezzen. A célok változatlanul helyesek és jól szolgálják az oktatás és kulturális feladatok ellátását. Új feladatként jelentkezik, hogy olyan szakmai továbbképzés kidolgozása és megvalósítása, amelyik biztosítja a pedagógusok egzisztenciáját és hatékony oktató, nevelő munkáját. Célszerű lenne, az oktatásban dolgozók elismerési rendszerének, a kitüntetések fajtáinak felülvizsgálata, de ez csak részben önkormányzati feladat.
Ki kell dolgozni a korszerű követelményeknek megfelelő eszköz-ellátási rendszert, amely folyamatosan igazodik a változó körülményekhez és a növekedő elvárásoknak. Ugyancsak sürgető feladat az oktatási és nevelési intézmények karbantartási rendszerének kidolgozása és annak következetes végrehajtása, melyhez kiemelt erőforrásokat kell biztosítani. A növekvő elvárások megkövetelik, hogy minden intézmény rendelkezzen megfelelő internetes hálózattal, s azok oktatására álljanak rendelkezésére megfelelő, szélessávú eszközök és szakemberek. Legyen lehetőség az oktatás során folyamatosan igénybe venni valamennyi tantárgy esetében. Az általános kulturális feltételek fejlesztése ugyanakkor megköveteli, hogy a kerületi Kábel TV hálózaton is rá lehessen kapcsolódni az Internetre. Az elmúlt négy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a szakmunkásképzést újra át kell gondolni, s azt hozzá kell igazítani a meglévő követelményekhez. Olyan oktatási rendszert kell kidolgozni, amely folyamatosan figyelembe veszi a fejlődő ipar szakmunkás igényét, s képes az kielégíteni. -
a 2008-as felülvizsgálat javaslatai 2008-2013-ig
Helyzetelemzés Oktatás, nevelés Pesterzsébet Önkormányzata közoktatási feladatait tervszerűen látja el. Az 1995-ben készült Oktatási Koncepció, az erre épülő Fejlesztési terv, végül a 2006-ban elfogadott „Budapest, Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának közoktatási, feladat-ellátási és intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv 2007-2011” című dokumentum a középtávú terveket tartalmazza. A rövid távú koncepciót az éves Feladatterv rögzíti. Pesterzsébet Önkormányzata fenntartásában jelenleg 11 óvoda, 10 általános és 2 szakképző iskola, valamint oktatást/nevelést segítő és kulturális intézmények működnek. Így helyet kaptak a dokumentumban a sajátos nevelési igényű, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált ellátásának megvalósításával kapcsolatos feladatok is. Az önkormányzati intézmények mellett 2 alapítványi és 7 fővárosi fenntartású iskola, valamint egy magánóvoda működik. Az intézményrendszerben a szükségessé vált átszervezések megtörténtek. A jogszabályváltozások és a létszámcsökkenés miatt indokolt volt két, alacsony kihasználtságú tagóvoda más funkcióban történő hasznosítása. Az egyik épület visszakapta eredeti bölcsődei funkcióját, a másikban a Kincsesház Általános Iskola működött, majd annak megszűnését követően 2008. augusztus 1-jétől a Nevelési Tanácsadó költözik az épületbe. Folyamatban van az általános iskola kiszervezése a két szakképző iskolából. A hatékonyabb működés érdekében elkerülhetetlen néhány intézkedés a továbbiakban is. A Gyermekkert Óvodában a csoportok számának csökkenése várható, a tervek szerint helyükön bölcsődei férőhelyek kerülnek kialakításra.
A 2000-től működő Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet megfelelő hátteret biztosít a szakmai szolgáltatásokhoz, míg a Nevelési Tanácsadó a szakszolgálati feladatok jelentős részét ellátja. A fejlesztő pedagógusok számának növelése lehetőséget teremtett arra, hogy valamennyi óvodában és iskolában szakember végezze a szükséges fejlesztéseket. Az új épület megfelelő körülményeket biztosít majd a megnövekedett létszámú munkatársnak, és jobban megközelíthető lesz a szolgáltatást igénybe vevő családok számára. Számos intézményi és fenntartói pályázat biztosította a közoktatási intézmények jogszerű, hatékony és minőségi működésének lehetőségét, valamint lehetővé tették tárgyi felszereltségük bővítését. A legnagyobb lehetőség a HEFOP 2.1.5/B pályázatban rejlik, melynek közvetlen célkitűzése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésének segítése, a szegregált oktatás-nevelési szervezeti formáinak felszámolása. A projekt keretében elkészült Pesterzsébet Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program alapján elkészültek, és működnek az intézmények minőségirányítási programjai. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésének lehetősége a HEFOP 3.1.4. pályázattal valósulhat meg. A képzések után az érintett intézményekben a nevelési és pedagógiai programok átdolgozása megtörtént. A német nemzetiségi nevelés és oktatás területén jelentős változást történt, mert az általános iskolai feladatokat a 2007/2008-as tanévtől fokozatosan a József Attila Általános Iskola vette át. Így, a nemzetiség oktatás/nevelés a Városközpontba került, és a jelentkezők számának növekedése máris érzékelhető. 2007. évben lefolytatott minősítési eljárás során a Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény elnyerte a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet öt évre. Az iskola falain túlnövő fővárosi és országos rendezvényekkel segíti a település hírnevének öregbítését. A jogszabályi változások szükségszerűvé tették, hogy a szakképzés a jelenleginél hatékonyabb formában legyen megszervezve. Pesterzsébet Önkormányzata keresi a lehetőségeket, hogy részt vállaljon olyan tárgyú pályázatokban, amelyek egy Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozását eredményezik. Előrelépés történt az intézmények felújítása területén is, hiszen a Stromfeld Aurél Általános Iskola épülete már megfelel a XXI. század elvárásainak. Folyamatban van a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet felújítása, és pályázatot nyújtott be az Önkormányzat az Ady Endre Általános Iskola felújítására. Több óvodában megkezdődött az akadálymentesítés, és a nyílászárók cseréje. Az óvodák játszószereinek szabványosítás felmérése megtörtént, az eszközök pótlása folyamatos. Az iskolák számítógépes rendszere az informatikai normatíva segítségével fejlődik, de még így sem tud lépést tartani a kor igényeivel. Intézményeink továbbra is helyet biztosítanak számítógépes tanfolyamoknak, így a pedagógusok továbbképzésére is kedvezményes lehetőség nyílik.
A környezettudatos magatartás megalapozása érdekében számos pályázaton nyertek az intézmények. A természetvédelemhez kapcsolódó jeles napok megünneplése elterjedt. Kultúra, szabadidő, sport Pesterzsébeten a kulturális élet a Csili Művelődési Központ és a Pesterzsébeti Múzeum és galériái tevékenységével valósul meg. A Gaál Imre Galéria mellett a 2006-ban megnyílt Rátkay-Átlók Galéria újabb teret biztosít a kulturális és közművelődési tevékenység megvalósításához. A Csili Művelődési Központ teljes felújításával lehetőség nyílt arra, hogy napi közel ezer ember vegyen részt a különböző programokon. A Pesterzsébeti Múzeumban 2006 óta nem kell belépőt fizetni, ez, valamint a változatos programok eredményezték, hogy a 2007-ben jelentősen emelkedett a látogatók száma. Az óvodás és iskolás korosztály sportolási lehetőségeinek biztosításában minőségi változást jelentett a Jégcsarnok megnyitása, hiszen napi hat órában ingyen vehetnek részt a korcsolyaoktatáson az érdeklődők. Hasonló elvárások fogalmazódnak meg a már épülő uszodával kapcsolatban. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet felismerte a két jelentős sportlétesítmény közelségéből adódó lehetőséget, és megkezdte a közoktatási típusú sportosztály szervezését. A diáksport a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet irányításával működik. A gyógytestnevelés szakfeladatot a középiskolai korosztály számára is a kerületi gyógytestnevelők látják el. Az óvodai prevenció továbbra is működik. További feladatok: •
•
•
Az önkormányzati esélyegyenlőségi program megvalósítása és folyamatos felülvizsgálata. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált ellátásának továbbfejlesztése, a szegregált oktatás-nevelési szervezési formák teljes felszámolása. A szociális és gazdasági háttér eltéréseiből adódó esélykülönbségek csökkentése az oktatásban, a továbbtanulási esélyek kiegyenlítése, valamint minden tanuló képességének maximális kibontakoztatása a személyiségközpontú oktatás-nevelés által. Az integrált nevelés/oktatás a személyi és tárgyi feltételek folyamatos biztosítása a halmozottan hátrányos helyzetű és a a sajátos nevelési igényű gyermekek vonatkozásában. A nevelőtestületek továbbképzése folyamatosan, a körzethatárok felülvizsgálata évenként szükséges. A pedagógusok egzisztenciáját, erkölcsi elismerését javító módszerek bevezetése, felélesztése: címek adományozása, országos szintű kitüntetésre javaslat, helyi kitüntetések bővítése. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program, és az Intézményi Minőségirányítási Programok alapján a pedagógusok ösztönzési rendszerének működtetése. A Baross Gábor Általános Iskola és Szakiskolában és a Gróf Széchenyi István Általános Iskola Szakiskola és Gimnáziumban az általános iskola kimenő rendszerű megszüntetését követően a középfokú oktatási intézmények Térségi Integrált Szakképző Központ-ban (TISZK) lévő szerepének megerősítése,
•
• • • • • • • •
•
• •
ennek alapján új, piacképes képzési formák bevezetése. Az érettségi megszerzése lehetőségének biztosítása nappali és esti tagozaton. A Pesterzsébeten működő szak-, és szakmai szolgáltatások szorosabb összehangolása. A szakmai szolgáltatás térítésmentes biztosítása a kerület intézményei számára. Az ÖMIP-ben meghatározott szakmai ellenőrzések színvonalának javítása pl. a mérések feldolgozásának területén. A Nevelési Tanácsadó új székhelyre költözésével munkájának hatékonyabbá tétele a szakhálózat bővítésével, a további szakszolgálati feladatok átvétele lehetőségének vizsgálata. A kerületi német nemzetiségi oktatás továbbfejlesztése, az óvoda, általános iskola és gimnázium, valamint a Dél-pesti régió együttműködési szerződése alapján. Az angol és német nyelv területén az emelt szintű nyelvoktatás lehetőségének biztosítása valamennyi általános iskolában. A környezettudatos magatartás megalapozása az óvodában, fejlesztése az általános és középiskolában. A közvetlen környezet védelmére, ápolására nevelés helyi és kerületi programokon keresztül. Informatikai fejlesztés terén az intézményi Internet hálózat bővítése és a honlapok működtetéséhez szakember biztosítása. Szabadidő-szervezők biztosítása hosszú távon valamennyi iskolában. Élvezzenek prioritást azok az iskolák, ahol a hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya magas. Az intézményi eszköz-, és felszerelési jegyzék folyamatos felülvizsgálata a kor igényeinek és követelményeinek megfelelően. Az SNI-s gyermekek ellátásához szükséges eszközök biztosítása. Intézményi felújítási terv konkrét, ütemezett kidolgozása, az energiatakarékosságot szolgáló berendezések kiépítésével (központi fűtés, nyílászárók, közös intézmények leválasztása). Az intézmények otthonossá tétele, pl. „pihenősarkok” kialakítása lehetőségének vizsgálata. Az udvari játszóterek kialakítása a szabvány értelmében, az elhasználódást figyelembevevő tervezés a korszerűsítés és a baleset-veszélymentessé tétel tekintetében. Udvari szelektív szeméttárolók kialakítása a HACCP előírásainak megfelelően. Az oktatási-nevelési intézmények akadály-mentesítésének folyamatos megvalósítása. A hiányzó óvodai tornatermek megépítése. Az épülő sportlétesítmények hasznosítása a diáksport minőségének javítása érdekében. A Jégcsarnok ingyenes használatának további biztosítása mellett, az úszásoktatás lehetőségének kiszélesítése a felépülő uszodában. A közoktatási típusú sportosztály működési feltételeinek biztosítása, ezzel a szinkronúszás, a jégkorong és a vízipóló sportok népszerűsítése. Az atlétika lehetőségeinek fejlesztése. A kerületi napközis tábor működéséhez új színtér felkutatása. Pesterzsébet tömegközlekedési helyzetének felülvizsgálata a közoktatási intézmények és a Zodony utcai Sportcentrum kialakításának vonatkozásában. Kerületi iskolabusz működési lehetőségének vizsgálata. Kiemelt feladat valamennyi pályázati lehetőség kihasználása az intézmények további fejlesztése érdekében.
Kulturális terület • • •
•
• •
Dél-Pest kulturális életében való aktív részvétel a Csili Művelődési Központ, a Pesterzsébeti Múzeum és Galériái, a Gaál Imre Galéria és a Rátkay-Átlók Galéria és a művészeti iskolák programjain keresztül. A Csili Művelődési Központ és a Pesterzsébeti Múzeum technikai feltételeinek további korszerűsítése, az épületek állagmegóvása, akadálymentesítése. Aktívabb részvételre ösztönzés a fővárosi kulturális eseményeken, kiemelve a Művészetek Palotája által kínált rendezvényeket. A Tavaszi Művészeti Napok programjainak bekapcsolása a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényeibe. A múzeumok éjszakája és a Kulturális Örökség Napjai programok továbbfejlesztése. Helytörténeti Klub és a Pesterzsébeti Városvédő Egyesület és a Budapesti Városvédők munkájának összehangolása. A Csili Művelődési Központ színházi tevékenységének kibővítése. A Civil Szervezetek Háza és a Csili Művelődési Központ együttműködési lehetőségeinek megteremtése. A Csili Művelődési Központ által befogadott szakkörök működési feltételeinek javítása. A közművelődési tevékenységek szervezésébe a lakossági igények felmérése és hangsúlyosabb kielégítése. A Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézményben továbbra is valamennyi tehetséges gyermek számára a zenetanulás lehetőségének biztosítása. A múzeumpedagógiai munka továbbfejlesztése a Pesterzsébeti Múzeum, a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet és a Csili Művelődési Központ együttműködésével. A helytörténeti témájú könyvek, kiadványok számának növelése.
Az 1998-ban elfogadott városfejlesztési stratégia javaslatai. Az egészségügyi alapellátás és bölcsődei ellátás Pesterzsébet kábeltévé műsorrendszerében és a Pesterzsébet újságban folyamatossá kell tenni az egészséges életmódra nevelést. Olyan iskolaorvos hálózatot kell létrehozni, amely részt tud venni az egészséges életmódra való nevelés rendszerében. Ehhez további három iskolaorvosi – védőnői egység létrehozása szükséges. Az egyéni és családgondozás hatékonyabbá tétele érdekében újabb nyolc védőnői szolgálat felállítása indokolt. Tekintettel arra, hogy a háziorvosi rendszerben egy-egy orvos esetében csak mintegy 1500-1600 lakos látható el megfelelően, szükséges 3-4 új háziorvosi szolgálat beindítása. Biztosítani kell a 14-18 éves ifjúsági korosztály fogászati ellátásának megszervezését. Az elkövetkező években jelentősen fokozni kell az egészségügyi ellátás tárgyi és infrastrukturális ellátását. Egy nagyobb, városközponti rendelő kialakításával a fővárosi tulajdonú szakrendelőben működő, alapellátást végző szolgálatokat kerületi tulajdonú rendelőkben kell elhelyezni. Figyelembe véve a társadalmi változásokat, a bölcsődei ellátás férőhelyeit 60-100 fővel szükséges bővíteni.
Szociális intézményrendszer Tovább kell fejleszteni a közhasznú munkások aktív támogatásának rendszerét, segítve ezzel a tartós munkába való visszajutást. Célszerű a közhasznú foglalkoztatottak státuszainak folyamatos növelése. Létre kell hozni a közhasznú foglalkoztatás önálló intézményét, megfelelő elhelyezéssel, apparátussal, számítógép-hálózattal, amely szoros kapcsolatot tarthat a Fővárosi Közhasznú Társasággal. Létre kell hozni az idősek otthonát, megfelelő képzettségű ápolók és orvosi ellátással. Az intézményeknél meg kell valósítani a mozgássérültek bejutásának lehetőségét. Ki kell dolgozni a roma kisebbség felemelkedését és esélyegyenlőségét megteremtő feladattervet. Gondoskodni kell a feladatterv végrehajtásáról. Lakossági szolgáltatás A családsegítő önállóvá tétele. Gyermekjóléti szolgálat működésének beindítása. Átmeneti gyermekszálló megépítése és megnyitása. A családok veszélyeztetettségét észlelő és hatékony információs rendszer felállítása. Gyermekpszichológus és jogász alkalmazása a gyermek-problémák feltárására és megoldására. Gyermek veszélyeztetettséget jelző telefonos segélyszolgálat megszervezése. Házi gyermekgondozás kialakítása, a helyettes-szülői rendszer kialakítása. Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda felállítása. Család- és Gyermekvédelmi Központ létrehozása.
- a 2003-as felülvizsgálat megállapításai Egészségügyi alapellátás és bölcsődei ellátás Az egészséges életmódra nevelés már a magzati életben elkezdődik. Védőnőink a terhes tanácsadáson a szülők részére csoportos, illetve egyéni foglalkozások során életmódi tanácsokat adnak. E nevelés folytatódik a gyermek otthonában a védőnői látogatások során. Az óvodás, általános és középiskolás gyermekek, illetve fiatalok egészséges életmódra nevelését az oktatásban dolgozók segítségével iskola-egészségügyi orvosaink és iskola-egészségügyi védőnőink végzik csoportos, illetve egyéni foglalkozások keretén belül. A védőnői szolgálat tárgyi feltételei viszont jelentősen javultak. Az újonnan kialakított és felszerelt tanácsadókban védőnőink kultúrált körülmények és megfelelő tárgyi feltételek mellett láthatják el a várandós anyákat és az egészséges gyermekeket. A felnőtt háziorvosi praxisok száma 2002-ben 1 praxissal növekedett. Jelenleg 35 praxis látja el a felnőtt lakosságot, az egy praxisra eső lakosságszám átlagosan 1550-1600 fő.
Az ifjúsági fogászat 1998-ban kezdte el működését a 14-18 éves lakosság ellátása mellett a kerületben működő (kerületi, illetve fővárosi) fenntartású tanulóinak iskolafogászati ellátását. Az ifjúsági fogászatunk és a többi gyermek- és felnőtt fogászatnak is gondot jelent a fogászati röntgen készítése. Fogászati röntgengépünk elavult. Szakdolgozóink rendszeres továbbképzéseken vesznek részt. Minden évben 1-2 fő bölcsődei gondozónő felsőfokú szakgondozói képesítést szerez. A tárgyi feltételekben is jelentős javulást tudtunk elérni az elmúlt években: Az intézmény által elnyert pályázati összegből felújítottuk a fogászati gépeket a gyermek és felnőtt fogászaton, a hiányzó, illetve amortizálódott tárgyi eszközöket, műszereket szereztünk be. Az Önkormányzat pályázatok segítségével új gyermek háziorvosi rendelőt alakított ki a Budapest, XX. Vas Gereben u. 1. szám alatt, ahol 9 gyermek háziorvosi praxis, illetve 18 védőnő került elhelyezésre. A kerületi gyermek lakosság közel 80 %-a jár a rendelőbe, bővítette és felújította, felszerelte a Budapest XX. Ady Endre u. 1. szám alatti háziorvosi rendelőket. A 8 háziorvosi praxis betegei vehették birtokukba a felújított rendelőt 2002-ben, folyamatban van a Budapest, XX. Vörösmarty u. 5. szám alatti háziorvosi rendelő felújítása, mely az idei évben készül el. 5 felnőtt háziorvosi praxis és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatunk kerül itt elhelyezésre. Bölcsődékben 2002-ben részleges felújításra kerültek a játszóudvarok, az udvari játékok az előírásoknak (szabványoknak) megfelelően kicserélésre került. Bölcsődei férőhely számunk változatlan. 5 bölcsődénkben 315 férőhely van. A férőhelyek kihasználtsága a Fővárosi átlag felett van, 110-115 %-os, egy-egy bölcsődénkben több hónapig várakozik a gyerek, mire felvételre kerül. Legkevésbé kihasznált (átlag80-87 %-ban) bölcsődénk a Budapest, XX. Vörösmarty u. 89. szám alatti volt az idei évig, melynek oka, hogy tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető. Az idei évtől új bölcsődei ellátási formát az un. bölcsődei játszócsoportot vezettük be, melynek következtében a kihasználtság jelentősem megemelkedett. Szociális intézményrendszer Általános tapasztalat, hogy Pesterzsébeten évente egyre kevesebb gyermek születik. Ez azt jelenti, hogy a kerület lakossága folyamatosan öregszik, s ezen belül is nő az egyedül élő idős emberek száma. Azaz, évről-évre nő a munkaképes, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők száma. Ugyancsak tapasztalat, hogy a lakosság fizikai, egészségi, képzettségi állapota sem növekszik, sőt, pozitív elmozdulás a közeljövőben nem is várható. Pénzbeli és természetbeni ellátások: A többször módosított 1993. évi III. törvény mellett több mint 30 törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet szabályozza a szociális terület munkáját.
Az Önkormányzat az adott évi költségvetésében gondoskodik a pénzbeli és természetbeni ellátások pénzügyi hátteréről. Az erre a célra fordított összegek évrőlévre növekszik. A segélyezésre fordított pénzösszegek az Önkormányzat éves költségvetésének mintegy 4-5 %-át teszik ki. Legeredményesebb a díjhátralékra fordított támogatás, amelyik a teljes hátralék kifizetése után „tiszta lappal” indítja a segélyezettet. A köz-gyógy ellátási igazolványokkal ellátott személyek száma is folyamatos növekedést mutat. Mára már meghaladta a 700 db-ot. Az aktív korú lakosság körében az alanyi jogú ápolási díjat igénylők mellett a méltányossági ápolási díjat igénylők száma is nőtt. Kiegészítő családi pótlékban (korábban rendszeres nevelési segély, illetve rendszeres gyermekvédelmi támogatás) kerületünk lakosságának mintegy 4-5 %-a részesült. Azoknak a családoknak, vagy személyeknek, akik az önkormányzat területén elismert minimális lakás-nagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban, vagy nem lakás szolgáló helyiségben laknak és a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkeznek, lakásfenntartási támogatás nyújtható. Az e segélyben részesülők száma az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent, melynek elsődleges oka a családok rossz anyagi helyzete, hiszen a támogatás feltétele hat havi kifizetett számla. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, családok részére átmeneti segély (rendkívüli segély) adható. Az Önkormányzat pályázati kiírásokkal lehetővé teszi szociális tanulmányi ösztöndíj elnyerését, melyben évente átlag 180-220 fő részesül. Személyes gondoskodás: A vonatkozó törvények a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások megszervezését a helyi önkormányzatok részére kötelező feladatként határozza meg. Az Önkormányzat, mint intézményfenntartó részére alapvető követelménnyé vált a differenciáltabb szolgáltatások kialakítása, a személyre szabott egyéni gondozási módszerek megvalósítása, a jelentkező igényekhez jobban alkalmazkodó ellátási struktúra létrehozása. Pesterzsébeten az alapellátás biztosítása megvalósult. Az alapellátási feladatok körébe tartozó szakellátási feladatok nagymértékben megoldottak. Az intézményi költségvetések tervezésénél az évről-évre jogszabályi előírások alapján történő ütemezett fejlesztésekre az Önkormányzat nem minden esetben tudja biztosítani a szükséges költségvetési fedezetet. Ezért elengedhetetlen feltétel, hogy a szakmai osztály és az intézmények is felderítenek mindenféle pályázati lehetőséget, amelyekkel élnek is. Évente átlag 9-12 pályázatot nyújtanak be, melyekkel jelentős összegeket nyernek el feladataik megvalósításához. A szociálisan rászorultak részére biztosított napi egyszeri étkeztetésben részesülők száma átlagosan 550 és 650 fő között mozog. Ez a tendencia az utóbbi években csökkenő. 2000-től bevezetésre került a diétás étkezés biztosításának lehetősége is.
Házi segítségnyújtás keretében – akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, s róluk nem gondoskodnak, vagy azokról a gyermekekről, akik bentlakásos intézményekben kaptak elhelyezést, vagy a szülők a napközbeni ellátását nem tudják megoldani – évente átlagban 115-130 fő veszi igénybe annak ellenére, hogy a férőhelyek száma 105 fő. Pesterzsébeten egy Idősek Átmeneti Gondozóháza üzemel azon időskorúak, valamint 18. életévüket betöltött beteg személyek számára, akik önmagukról időlegesen nem képesek gondoskodni. E szolgáltatást évente 18-25 fő veszi igénybe. A kerületben élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízis helyzetbe került személyek és családok megsegítésére, a krízis helyzet megszüntetésének segítésére működik a Pesterzsébeti Család- és Gyermekvédelmi Központ, ahol mintegy 18-20 témakörben segítenek a nehéz helyzetbe került személyek és családok sorsának alakításában. A segítséget évente megközelítőleg 3000 személy veszi igénybe. Ugyanitt működik a Családi Napközi is, melyben 5 fő 314 éves gyermek részére biztosítanak nappali felügyeletet. A Központ kereteiben működik a Gyermekjóléti Szolgálat is. Ez a szolgálat a kerület oktatási-nevelési intézményei veszélyeztetettségi listáján szereplő gyermekek részére nyújt prevenciós szolgáltatást. E szolgálat keretében oldják meg a Házi Gyermekfelügyelet szolgálatot is. A Pesterzsébeti Család- és Gyermekvédelmi Központ keretében működik továbbá a Helyettes Szülői Hálózat (családban élő gyermek átmeneti gondozása), a Gyermekek Átmeneti Otthona (családban élő ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek ideiglenes elhelyezése). A Keresztény Adventi Közösség nappali melegedőt működtet hajléktalan személyek nappali tartózkodásra, mely naponta 30-40 főt tud fogadni. Az Önkormányzat feladata a foglalkoztatás területén: Bár a központi statisztikák egyre szépülnek, a munkanélküliségből adódó problémák jelentősen terhelik a kerület lakosságát. A látható munkanélküliség aránya csökken, de a statisztika számára láthatatlan munkanélküli emberek léteznek. Leginkább a pályakezdőket, a hosszú ideje munka nélkül lévőket, valamint a megváltozott munkaképességűeket sújtja. Sokan már egyenesen az iskolából kilépve munkanélkülivé válnak. A fogyatékos személyek hátrányos helyzetben vannak a munkaerő piacon, hiszen egészségi állapotuk, alulképzettségük nagymértékben akadályozza, vagy lehetetlenné teszi elhelyezkedésüket. Az ő támogatásukkal, élethelyzetük javításával is elsősorban az önkormányzat foglalkozik. Pesterzsébeten a munkanélküliség aránya kisebb ingadozásokkal 2 % körül mozog. A több éves tapasztalatok azt mutatják, hogy a tartós munkanélküliek többségénél a kialakult helyzetet a segélyezés önmagában nem tudja megoldani, mivel a probléma sokkal mélyebb, összetettebb. Kezelésükhöz aktív szociálpolitikai eszközre van szükség, amelyekkel elérhető az érintettek ismételt munkába állítása. A Szociális Foglalkoztató 1969 óta látja el a kerületünkben élő rokkantnyugdíjasok, csökkent munkaképességűek, kisnyugdíjasok foglalkoztatását, ezzel mintegy lehetőséget biztosítva életkörülményeik javítására. Dolgozói létszáma 120-135 fő.
A kerületben évről-évre igen hasznos munkát végez a Közhasznú foglalkoztató állományában dolgozó mintegy 125 fő. E foglalkoztatási státusz létszámát minden évben az Önkormányzat igényére, a Munkaügyi Központ hagyja jóvá. A Foglalkoztató dolgozói végzik el a kerületi kiemelt parkok gondozását, a gépi munkát igénylő fűnyírást, a permetezés és faápolás kivételével. Ugyancsak az ő feladatuk a kijelölt közterületek takarítása, az illegálisan kihelyezett hulladékok elszállítása. Az utóbbi években már parképítési munkákat is végeztek. A megújult városközpontban és a különböző parkokban megépítésre került virágágyások is az ő munkájukat dicsérik. A Pesterzsébeten működő civil szervezetek két fogyatékosokat foglalkoztató intézményt – Szociális Foglalkoztató, Közhasznú Foglalkoztató - működtet, melyeket az Önkormányzat az ingatlanok térítésmentes biztosításával segít. - A 2003-as felülvizsgálat javaslatai : Egészségügyi alapellátás és bölcsődei ellátás: Az elfogadott ST megfelelően rögzíti az e terület fejlesztési követelményit és céljait, módosításokra a jelenlegi időszakban és a közeljövőben sincs szükség. Szociális intézményrendszer: Változatlanul a legfontosabb feladat a pesterzsébeti lakosok jövedelemcsökkenésének megállítása, számukra megfelelő munka és életkörülmények biztosítása, mely meghaladja az önkormányzat lehetőségeit. Az elmúlt négy év tapasztalatai az eredetileg megfogalmazott célokat és feladatokat megerősítette és kiemelten határozta meg az új munkahelyek létesítésének elengedhetetlen feltételeit. Változatlanul fő cél, hogy a lakosság megélhetését a munkából szerzett legális jövedelem biztosítsa, s csak a saját hibájukon kívüli okok miatt hátrányos helyzetbe kerültek részére biztosítson a szociális ellátásban fenntartható életet. Kisebbségi politika: Változatlanul fontos cél, hogy Pesterzsébeten biztosítva legyen a különböző kisebbségek megélhetésének biztosítása. Elengedhetetlen cél, hogy népük, nemzetük identitását megőrizzék. Kultúrájukat, nyelvüket és életmódjukat a mai kor követelményeinek megfelelően gyakorolják. Pesterzsébeten is a legnagyobb létszámú kisebbség a roma kisebbség. A kerület folyamatos életébe történő beilleszkedésük, Magyarország más településeihez hasonlóan, sok gondot és problémát okoz. Éppen ezért szükséges a lehetséges körülmények mindegyikének felhasználásával elősegíteni lakossági beilleszkedésüket, hogy megtalálják helyüket és szerepüket a mindennapi életben. A roma fiatalok részére biztosítható kedvezmények megteremtésével el kell érni, hogy egy idő után ugyanolyan esélyekkel induljanak az élet területén, mint a nem roma származású társaik. A hajléktalanok számának sajnálatos növekedése felveti átmeneti szállás kialakítása lehetőségének megvizsgálását.
-
a 2008-as felülvizsgálat megállapításai
Egészségügyi alapellátás Az iskola-egészségügyi ellátásban 2004. évben iskola védőnői állásbővítésre volt szükség, mivel a 49/2004. ESZCSM rendelet mind a területi, mind az iskolaegészségügyi védőnői ellátásban meghatározza a védőnő által ellátható tanulók, illetve gondozottak létszámát, ezért volt szükség saját hatáskörben történő módosításra. Így 20 területi védőnői állás és 8 iskolavédőnői állás van jelenleg is. Az egyre növekvő lakáskínálat a lakóparkok felépülésével, a családok beköltözésével megnöveli a területi védőnők által ellátható gondozottak létszámát, ami már veszélyezteti a minőségi munkát. Ezért szükséges a védőnői körzetek módosítása, későbbiekben – esetlegesen – védőnői állás bővítése. Jelenleg a felnőtt lakosságot 35 praxis, a gyermek lakosságot 11 praxis látja el. Az egy praxisra eső lakosságszám átlagosan 1550-1600 fő. A körzethatárok módosítása, a praxisok arányosítása 2007 évben megtörtént. Az új lakótelepek építésével, a lakosságszám változásával a körzethatárok módosítására figyelmet fordítunk. A lakosság ügyeleti ellátását az Önkormányzat ellátási szerződés keretében biztosítja, a felnőtt lakosság ügyeleti ellátását a Főnix Kft. végzi, a gyermek lakosság ellátását pedig a Heim Pál Gyermekkórház. Probléma a háziorvosok, házi gyermekorvosok és a gyermekfogászok életkorának emelkedése. Az elkövetkező években e probléma jelentősen súlyosbodni fog. A gyermek és ifjúsági fogászaton az iskolás tanulók ellátása, szűrővizsgálata a tanévnek megfelelően, előre tervezetten történik. A gyermeklakosság fogászati ellátása folyamatos. Az Ady E. u. 60.szám alatt működött gyermekfogászat 2006. május 02. napjával új telephelyre, az Ady E. u. 1. szám alá költözött. A Székelyhíd u. 8. szám alatti gyermekfogászok 20 év feletti géppel dolgoznak, ennek cseréje szükséges lenne. Az épület teljes felújítása is szükséges ( gépészeti, nyílászárók, tető, külső ) Felnőtt fogászaink (1 kivétellel) szintén elavult, gyakori javításra szoruló gépekkel dolgoznak. A kerület lakosait ellátó fogászati röntgen elavult.
Felújítások: Az elmúlt években felújításra került a Pacsirta u. 157. szám alatti gyermek-, és a Vörösmarty u. 5. szám alatti felnőtt háziorvosi rendelő. Az Ady E u. 60. szám alól új rendelőbe költözött 2 gyermekfogászunk ( Ady E. u. 1. szám alá ) és megújult a Zamárdi u. 11. szám alatti felnőtt háziorvosi rendelő. A Bp. XX. ker. Jókai Mór u. 74-76. szám alatti háziorvosi rendelő mindenképpen átalakításra, felújításra szorul. Egyedül itt nem valósul meg az orvos-beteg
négyszemközti kapcsolata. Jelenlegi állapotában nem felel meg az uniós előírásoknak. A Virág B. u. 44. szám alatti rendelőben szintén közel 10.000 lakos ellátása folyik (6 praxis) az épület teljes felújításra szorul. Szintén pályázat segítségével sor kerül a Bp. XX. ker. Virág B. u. 44. szám alatti háziorvosi szolgálat akadálymentesítésére. Szociális és gyermekjóléti intézményrendszer Az Önkormányzat egyre nagyobb összeget fordít a méltányossági közgyógy igazolványok biztosítására. A közgyógyellátás rendszere az elmúlt évben lényeges változáson ment keresztül. Kerületünkben több mint 3.000 fő érintett a közgyógyellátásban. A temetési segély „szerepe” átértékelődött az utóbbi években. A támogatást igénylők száma az utóbbi évben csökkent, de arányaiban magasabb összegű segélyt kaphatták a temetést vállaló családok. Adataink szerint Pesterzsébeten az utóbbi évben emelkedett a köztemetések száma és az erre fordított összeg. Nehezíti helyzetünket, hogy kerületünkben folyamatosan emelkedik a nehéz anyagi körülmények között élő személyek, családok száma is, akik nem tudják hozzátartozójuk, halottjuk temettetését vállalni. Az aktív korú lakosság körében az alanyi jogú ápolási díjat igénylők mellett a méltányossági ápolási díjat igénylők száma is nőtt. Tapasztalataink szerint egyre több aktív korú, a munkaerőpiacról kiszorult személy veszi igénybe ezt a támogatási formát. Kerületünkben - főleg az utolsó évtizedben - megnőtt az időskorú lakosok száma, amely elsősorban a lakosság fokozatos elöregedése, az átlag életkor növekedése illetve a demográfiai ciklikusság következménye. Az idős, nyugdíjas korú lakosok közül jellemzően elsősorban az egyedülállók részesülnek időskorúak járadékában. Adataink szerint az időskorúak járadékában részesülők száma az utóbbi években számottevően nem növekedett, ami azt jelenti, hogy az idősek nagy része rendelkezik más az ellátását biztosító nyugdíjjal vagy nyugdíjszerű jövedelemmel. A munkanélküliségből adódó problémák jelentősen terhelik kerületünk lakosságát is. A tartósan munkanélküli, aktív korú, mégis inaktív személyek gyakorlatilag már a helyzet kialakulásának első évében az önkormányzati szociális ellátórendszerbe kerülnek, részükre az Önkormányzat rendszeres szociális segélyt folyósít. A nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javításában a társadalomból való kirekesztődés megelőzése érdekében kiemelten fontos szerepe van a támogatott foglalkoztatási programoknak. A foglakoztatás ideje alatt az egyének illetve családok anyagi helyzete, mentális állapota érezhetően javul, ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy ezek a munkavállalók az önkormányzatot tekintik munkáltatónak és éppen ezért többé nem tudnak vagy nem akarnak visszatérni a tényleges munkaerő-piacra.
Az egészségkárosodott személyek száma folyamatosan (évi, mintegy 10%-al) nő. Ennek fő oka, hogy munkaképesség csökkenésük időpontjában nem rendelkeztek a rokkant nyugdíj megállapításához szükséges idővel. Pesterzsébet önkormányzatának helyi rendelete alapján a lakhatási költségek enyhítéséhez méltányosságból lakásfenntartási támogatás és fűtési támogatás is nyújtható. Az alacsony jövedelmű családok jelentős része képtelenné vált arra, hogy fedezze lakhatási kiadásait, ugyanakkor a kerületben élő, egyébként rászoruló családok nem minden esetben tudják igénybe venni a normatív lakásfenntartási támogatást, mert az általuk lakott lakás alapterülete olyan kicsi, hogy az elismerhető lakhatási költség nem éri el a család jövedelmének a 25 %-át. Egyre nő azoknak a háztartásoknak a száma, amelyeknek közüzemi tartozásuk van. Az önkormányzat adósságcsökkentési támogatást működtet és saját forrást különített el e támogatás nyújtásához. A legfontosabb feladat a rászorult családokkal elfogadtatni ezt a típusú adósságkezelést. Ennek érdekében erősíteni kell a segélyezett családokkal történő együttműködést, melynek színtere elsősorban az adósságkezelés intézménye a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Családsegítő Szolgálata. A közüzemi hátralékok hatékonyabb kezelése érdekében szerződést kell kötni az érintett nagyobb szolgáltatókkal. A családok lakhatással kapcsolatos adósságterhének enyhítésére, valamint a folyamatos fizetési kötelezettségek teljesítéséhez való hozzásegítés érdekében az adósságcsökkentési támogatást erősíteni kell. Ennek keretében az adósságkezelési tanácsadásba való bevonás a kiemelt cél. Önkormányzatunk díjhátralék kiegyenlítő támogatást nyújt pályázat útján annak a kérelmezőnek, aki megfelel a pályázatban kiírt feltételeknek. Az ESZB az eddigi gyakorlat szerint évente 1-2 alkalommal írja ki a pályázatot, amikor a családok az éves számlaösszesítőt megkapják, így ez igen nagy segítséget jelent nekik. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, családok részére átmeneti segély (rendkívüli segély) adható. Kerületünkben súlyos probléma a város elöregedése, az idősek számának növekedése, ezért érdeke az önkormányzatnak, hogy minél nagyobb számban jöjjenek lakni Pesterzsébetre a fiatal, gyermekes családok. Nekik nyújt segítséget a születési támogatás, amely gyermekenként 10.000.- Ft-os támogatás biztosít az újszülöttek ellátásához. Fontos a védőnők, házi gyermekorvosok és lakosok ismételt tájékoztatása, mert a születési támogatást kérők száma a 2006. évben csökkent, miközben a születések száma nőtt. A Képviselő-testület szociális tanulmányi ösztöndíjra való jogosultságot állapít meg a nehezebb anyagi körülmények között élő, jó tanulmányi eredménnyel rendelkező gyermekek megsegítése érdekében. Beiskolázási támogatás állapítható meg a helyi rendelet szerint tanévenként egy alkalommal az alapfokú vagy 20 éves korig középfokú oktatásban részesülő gyermek, fiatal felnőtt részére. A segély mértéke gyermekenként 5.000.-Ft.
Szociális alapellátások: A szociális és gyermekjóléti alapellátásokat az Önkormányzat –a bölcsőde kivételével a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ telephelyein keresztül biztosítja. A szociálisan rászorultak részére biztosított napi egyszeri étkeztetésben részesülők száma átlagosan 500 és 550 között mozog. Ez a tendencia az utóbbi években csökkenő, mely részben az árak emelkedésével magyarázható. A négy szociális szolgáltató központ hétfőtől szombatig biztosítja a napi egyszeri meleg ételt. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítatni az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Évente átlagban 115-130 fő veszi igénybe az ellátást. A munkatársak feladatuk ellátása során segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, az életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, a meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a szociálisan rászoruló időskorú, illetve egészségkárosodott személyek vehetik igénybe ezt a szolgáltatást, amennyiben a készülék megfelelő használatára képesek. 50 db készülék kihelyezésére van lehetőség, melyből 1-2 készülék tartalékként szerepel, a sürgős segítséget igénylők részére. A diszpécser központot külső szerződő fél üzemelteti. A berendezés alkalmas az események dokumentálására, az önellenőrzésre, valamint a szociális gondozó helyszínre érkezésének nyugtázására. A szakmai központot a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Szociális Szolgáltató Központjaink dolgozói biztosítják. A lakáson történő segítségnyújtást szociális gondozók végzik. A gondozónak a jelzést követően 30 percen belül kell az ellátott lakásán megjelennie. A szolgáltatás 2005. 12. 15-től működik zökkenőmentesen. A bevezetéstől napjainkig 75 fő kérte a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. Eddig minden igényt ki tudott a rendszer elégíteni. A nappali ellátás: idősek klubjai a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Önkormányzatának négy szociális szolgáltató központjában működnek, összesen 125 férőhellyel. Az idősek klubjába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki egészségi állapota miatt szociális és mentális támogatást igényel. Pesterzsébeten egy Idősek Gondozóháza üzemel azon időskorúak, valamint 18. életévüket betöltött beteg személyek számára, akik önmagukról időlegesen nem képesek gondoskodni. A családsegítés feladatait a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Családsegítő Szolgálata biztosítja. A családsegítés egy rendszerszemléletű személyes gondoskodási forma, mely a szociális munka eszközeinek és módszereinek a felhasználásával általános és speciális szolgáltatást nyújt a működési területén élő lakosság részére. Legfontosabb célja a lakosság testi és lelki egészségének megóvása és fenntartása, szerepvállalás a szociális biztonság megteremtésében. Kiemelt szerepe van a családok, egyének működőképességének
megőrzésében, illetve annak helyreállításában, azon képességek fejlesztésében, melyek segítségével megoldják a társadalomban való működésüket. Pince Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda 2005 őszétől működik a kerületben. Az iroda létrehozásával az önkormányzat és a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek egy olyan helyet kívántak létre hozni, ahol a fiatalok barátságos környezetben, anonim módon kérhetnek segítséget. Az iroda 2,5 éves működése során szervezőként számos budapesti rendezvényen vett részt és helyi rendezvényt szervezett vagy kapcsolódott be azok megvalósításába. Folyamatosan együttműködik a kerületi ifjúsági és bűnmegelőzési referenssel. Tagja a Budapest Ifjúsági Irodák Szövetségének (BIIRSZ), 2006-ban felvételt nyert a Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségébe (HAYICO), mely standardjai megfelelnek az ifjúsági irodák nemzetközi előírásainak. Hajléktalanok Nappali Melegedője: A feladatot ellátási szerződés keretében a Keresztény Advent Közösség Hajléktalan Ellátó Szolgálata látja el. A szolgálat tevékenysége az említett években markáns változásokon ment keresztül. Az elmúlt időszakban jelentősen, mintegy 15%-kal bővült az igénybevevők köre. Számos új programot, szolgáltatást biztosítottak az ügyfeleknek. Az utcai szociális munka feladata a hajléktalan személyek felkutatása, részükre információ nyújtás és szükség szerint elhelyezésükhöz való segítségnyújtás. A feladatot ellátási szerződés keretében a Keresztény Advent Közösség látja el. 2005. évtől, a hajléktalanok nappali melegedője mellett, önálló egységként működteti az utcai gondozó szolgálatot. Pesterzsébet közterületein az elmúlt két év során mintegy hatvan hajléktalan emberrel kerültek kapcsolatba. Gyermekjóléti alapellátások A Gyermekjóléti alapellátásokat az Önkormányzat a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Lajtha László utcai telephelyén a Pesterzsébeti Család és Gyermekvédelmi Központban biztosítja. Gyermekjóléti Központ: A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt: utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát, készenléti szolgálatot biztosít. A gyermekjóléti szolgálat 10 éve, a gyermekjóléti központ 2 éve működik a kerületben. A központ működteti a gyermekvédelmi jelzőrendszert, mellyel összefog a kerületben működő minden olyan szervezetet mely gyermekekkel foglalkozik. Családi Napközi: a gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy
tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Az intézményben működő családi napközi 5 gyermek időszakos ellátását végzi, a szükségleteknek megfelelően. Házi Gyermekfelügyelet: a házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. A házi gyermekfelügyelet keretében végzett napközbeni ellátás időtartama a szülő munkarendjéhez igazodik. A házi gyermekfelügyelet során a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet biztosítanak. A szolgáltatást elsősorban 0-10 éves korú gyermekek számára szervezik, általában hétköznaponként 7-20 óra között. A Gyermekek Átmeneti Otthonának alapvető célja, hogy szervesen kapcsolódva a gyermekvédelem intézményrendszerébe, speciális segítséget nyújtson a szociálisan, mentálisan teljesítőképességük határára sodródott szülőknek, gyermekeknek problémáik időben történő felismerésében, kezelésében. A gyermekotthon sajátos eszközeivel, a szülővel, gondviselővel kötött szerződés alapján a gyermek átmeneti elhelyezésével, családi krízismenedzseléssel vállalhat szerepet a családintegráció megőrzésében, a veszélyeztetett gyerekek pályára állításában, esetenként hosszabb idejű gondozásában, illetve a gyermek számára legmegfelelőbb szakirányú társintézmény megkeresésében, ajánlásában. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, iskoláztatásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (teljes körű ellátás) gondoskodik. Az Otthon segítséget nyújt a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve a gyermek családjába történő visszatéréséhez. Férőhelyek száma: 12 fő. Helyettes szülői hálózat: A helyettes szülő családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja. E tevékenységét a Gyermekjóléti Központ szakmai segítségével, sajátos - külön jogszabályban meghatározott- helyettes szülői jogviszonyban végzi. A helyettes szülők munkáját, feladatuk ellátását 1 fő helyettes szülői tanácsadó segíti. Jelenleg 3 fő helyettes szülő rendelkezik működési engedéllyel. Bölcsőde: a 0-3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását az Egészségügyi Intézmény keretein belül működő bölcsődék látják el. Bölcsődéink férőhelyszáma 2003. szeptember 01-től 20 férőhellyel emelkedett. Jelenleg 5 bölcsődénkben 335 férőhely van. A bölcsődék feltöltöttsége 124 %-os. A növekvő gyermeklétszám miatt a bölcsődei férőhelyek bővítésére van szükség, több hónapig várakoznak gyermekek mire felvételre kerülnek. A férőhelyek jelenlegi kihasználtsága 110 – 115 %-os. A Vörösmarty u. 89. szám alatti bölcsődében a Játszóház jelenleg szünetel az újabb férőhely bővítése miatt. A tervek között szerepel a Köztársaság tér 1. szám alatti bölcsőde felújítása és férőhely bővítése is. Nem megoldott a sérült gyermekek
ellátása, mely speciális csoportot igényelne, a csoportokba megfelelő szakemberek is kellenek. (pszichológus, fejlesztő pedagógus, stb.) Szinte mindegyik bölcsődénk (a saját főzőkonyha miatt) képes diétás étkeztetést biztosítani, ennek irányítására dietetikus alkalmazására lenne szükség. A bölcsődék épületei mind jelentős felújításra szorulnak. A bölcsődei udvari játszószerek egy része nem felel meg az érvényben lévő szabványoknak, felújításra szorulnak. A szakdolgozók egy része (20%) nyugdíjas korú. A gondozónő képzés nem megfelelő volta miatt előreláthatóan munka mellett kell majd biztosítanunk a csecsemő és gyermekgondozónői képesítés megszerzését akár érettségizett, akár diplomával rendelkező kollegáink számára. Foglalkoztatás A foglalkoztatáspolitikának támogatott formája a közhasznú, közcélú foglalkoztatás, amelyet 1994-ben indított útjára Pesterzsébet Képviselő-testülete. A foglalkoztatás célja a tartós munkanélküliek részére rövid időintervallumú munkalehetőségek biztosítása, melynek célja az aktív munka világába történő beilleszkedés elősegítése, illetve a dolgozók „visszaforgatása” a különböző támogatási rendszerekbe: álláskeresési segély, -járadék, rendszeres szociális segély, stb. A foglalkoztatás során elsősorban a tartós munkanélküliek, illetve a nehezebben beilleszkedő emberek részére biztosít a Foglalkoztató munkát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állást találó dolgozók minden erővel törekednek munkahelyük megtartására. Amíg a segélyezés bármilyen rendszere önértékelésében rontja az igénybe vevőt, a foglalkoztatás erősíti őt. Az 1998-ban elfogadott városfejlesztési stratégia javaslataiból megvalósult: Egészségügyi alapellátás: 1. Megfelelő iskolaorvosi és iskola védőnői hálózat jött létre, melyek a jelenlegi szükségleteket kielégítik. 2. A védőnői szolgálat létszáma a jelenlegi igényeket kielégíti. A családsegítő szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat létrejöttével, a szolgálatok ismerté válásával, az egyéni és családgondozás hatékonyabbá tételére újabb védőnői körzetek kialakítására nincs szükség. 3. A háziorvosi körzetek újra felosztása a 2007-es évben megtörtént, a háziorvosok jelenlegi száma a kerületi lakosság ellátásához jelenleg elegendő. 4. A 14-18 éves korosztály fogászati ellátása megszervezésre került. 5. Az orvosi rendelők felújítása részben megtörtént, felújításra került a Zamárdi utcai és az Ady Endre utcai rendelő, új rendelő épült a Bácska téren és új gyermekorvosi rendelő épült a Vas Gereben utcában.
6. Minden orvosi rendelőben kiépítésre került az Internet, valamennyi praxis számítógéppel és kiépített hálózattal rendelkezik. Szociális intézményrendszer: 1. A közhasznú foglalkoztatás a kerületben folyamatos, a foglalkoztatottak létszáma a Fővárosi Munkaügyi Központtól függ. Lakossági szolgáltatás: 1. A családsegítő szolgálat a Gondozási Központtól 1998-ban levált, 1998. –ban létrejött a Pesterzsébeti Család és Gyermekvédelmi Központ(továbbiakban: PCSGYVK), melynek a családsegítő Szolgálat önálló szakmai egysége lett. 2. A PCSGYVK keretein belül megalakult a Gyermekjóléti Szolgálat, mely 2005ben Gyermekjóléti Központ lett. 3. A Gyermekek Átmeneti Otthona 1998. június 1-én megnyitotta kapuit, mely azóta is 12 férőhellyel működik. 4. A gyermekek és családok veszélyeztetettségét észlelő jelző rendszert a gyermekjóléti szolgálat működteti. További fejlesztése, szinten tartása szükséges. 5. A Gyermekjóléti Központban megvalósult a gyermekpszichológus és jogász alkalmazása. 6. A gyermekek veszélyeztetését jelző telefonos segélyszolgálat a Gyermekjóléti Központban, illetve éjszaka és ünnepnapokon a Gyermekek Átmeneti Otthonában folyamatosan működik. 7. A PCSGYVK keretein belül 2000-től helyettes szülői hálózat és 2001-től házi gyermekfelügyelet működik. 8. A PCSGYVK intézményén belül 2005-ben létrejött az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda. A 2008-as felülvizsgálat javaslatai : 1. Egészségügyi alapellátás a) A 2005-2008-as évek tapasztalatai alapján a 0-3 éves korú gyermekek száma lassú emelkedést mutat. A születések számának folyamatos figyelemmel kísérése indokolt, a gyermek létszám emelkedésével a védőnői körzetek számának emelése válhat szükségessé. b) A háziorvosi rendelők közül felújításra vár a Szabadka utcai, a Jókai Mór utcai és a Pacsirta utcai rendelő, a fogorvosi rendelők közül a Székelyhíd utcai rendelő. c) Az orvosi rendelők tárgyi eszközeinek folyamatos fejlesztése szükséges. 2. Szociális intézményrendszer:
a) A fogyatékosok, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek részére ki kell építeni a szociális törvényben előírt kötelező alapellátási feladatokat: támogató szolgálat, nappali ellátást és átmeneti elhelyezést biztosító intézmények létrehozása. b) Folyamatosan működtetni kell a közcélú foglalkoztatást. c) A lakásterhek könnyítése érdekében felül kell vizsgálni a lakásfenntartási támogatásokat. 3. Gyermekjóléti intézményrendszer: a) A 0-3- éves kor között gyermekek napközbeni ellátást bővíteni kell, ezért szükséges a bölcsődék további létszám növelése. b) A gyermekek veszélyeztetettségét jelző rendszer működtetése és további fejlesztése szükséges. c) Pesterzsébet területén szükség lenne olyan „közösségi tér” létrehozására, mely méreténél és adottságánál fogva alkalmas arra, hogy nagyobb létszámú csoport rendezvényeinek is otthont adjon. A szakemberek tapasztalatai szerint sok fiatalnak nincs lehetősége közösségi programokon részt venni, illetve nincs megfelelő helyszín az általuk szervezendő programok lebonyolítására. Ezek a fiatalok idejük nagy részét az utcán töltik, többnyire céltalan, olykor kifejezetten rongáló tevékenységet folytatnak. A „közösségi tér” rendszeres (hétvégén is megvalósuló) nyitva tartás mellett alkalmas lenne arra, hogy otthont adjon különböző foglalkozásoknak, szakköröknek, kiállításoknak és egyéb, a fiatalok által és a fiatalok számára szervezett rendezvényeknek. Ilyen módon működtetése a prevenciót és a bűnmegelőzést szolgálná. d) Szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve gyógyítására kerületi összefogással programot kell készíteni. Ki kell építeni a már kialakult szenvedélybetegséggel rendelkező – elsősorban gyermekek és fiatalok – gyógyításával foglakozó hálózatot.
V. Prioritás: Sport és rekreáció -
az 1998-ban jóváhagyott stratégia javaslatai
Kiserdő tulajdonviszonyainak tisztázása, a kialakítandó funkciók meghatározása, rehabilitációja. Az Ady E. utcai sportközpont és a Pöltenberg utcai lőtér funkcióinak pontosítása, rekonstrukció, 25 m-es lőtér kialakítása. A Gubacsi-lakótelep és a Duna-part tulajdonviszonyainak tisztázása, funkcióinak meghatározása, felesleges területek értékesítése. Sportcsarnok építési területének kijelölése, megépítése. Fedett uszoda területének kijelölése és megépítése. A nevelési-oktatási intézmények sporteszköz-, sportfelszerelés- és személyi feltételeinek, a tanórai testnevelés időkeretének biztosítása, az általános iskolák kerületi versenyeinek fejlesztése. Sportegyesületek utánpótlási lehetőségeinek felkutatása, lakossági sportszolgáltatások lehetőségeinek megkeresése, szórakoztató funkciók megteremtése. Széles körű propagandával kell megismertetni a lakossággal a szabadidő- és sportlehetőségeket, a sportra és az egészséges életmódra nevelés eszközeinek biztosítása. Helyi kerékpárutak megépítése, a fővárosi gerincútra való csatlakozás kialakítása. -
a 2003-as felülvizsgálat megállapításai
Az elmúlt négy év bizonyította, hogy a Stratégiai Tervben (ST) kitűzött fő célok a sport, a rekreáció értékei a lakosság minél szélesebb körében érvényesüljenek, járuljanak hozzá a lakosság egészségi állapotának megőrzéséhez, illetve javításához. Továbbá a szabadidő értelmes eltöltéséhez; ugyanakkor a sport és a rekreáció legyen a kerület vonzóbbá, érdekesebbé tételének eszköze, és segítse elő kerület gazdasági alapjainak szélesítését, helyesek voltak és követte a lakosság igényeit. A Kiserdőben a rekreációs övezetek kialakítása nem sokat haladt előre, de a terület továbbra is alkalmas a többfunkciós, spontán is igénybe vehető sportolási lehetőséget biztosító övezet kialakítására. A Vécsey lakótelep mögötti szánkózó domb és környéke a fiatalok kedvelt szabadidő sport tevékenységének helyszíne. A terület rendezése és a különböző szabadidősport szerinti funkciók kialakítása változatlanul szükséges. Az Ady Endre utcai sportközpontban megépült az új lelátó és a pályát övező kerítés. Felújításra került a teljes vizesblokk, illetve – az értékelés készítésének időszakában – a klubház is. A földes pálya műfüves borítása és a klubház fitnes központtá alakítása elmaradt. A Gubacsi lakótelep és a Duna-part környékén jelentős tulajdoni változások mentek és mennek végbe. Ezek során a csónakházak és a hozzákapcsolódó létesítmények – kabinsorok, kiszolgáló egységek stb. -, valamint a volt VOLÁN pálya Pesterzsébet Önkormányzata tulajdonába kerültek. A volt VOLÁN pálya rekonstrukciója
