A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola

A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Egyetért………………….P.H. fenntartó

1

Iktató szám:………./2016

1. Általános rendelkezések ............................................................................................................................... 3 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ................................................................ 3 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .......................................... 3 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ............................................................. 3 2. Az intézmény feladat ellátási rendje ........................................................................................................... 4 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ................................................................................................... 5 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ................................................................................... 5 4. Az intézmény szervezeti felépítése .............................................................................................................. 5 4.1 Az intézmény vezetője .............................................................................................................................. 5 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai ............................................................................................. 6 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése ........................................................................................................... 6 Szervezeti ábra ................................................................................................................................................ 6 4.4 Az intézmény vezetősége .......................................................................................................................... 7 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése ............................................................................................................... 7 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ................................................................ 8 5.1 Az intézmény működési rendjét meghatározó alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ................... 8 5.2 A tankönyvellátás rendje ......................................................................................................................... 10 5.3 Az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ............................................................. 10 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ................................................................ 11 6. Az intézmény munkarendje........................................................................................................................ 12 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ............................................................................. 12 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ................................................................................. 12 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .............................................................................. 14 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ............................................................. 15 6.5 Munkaköri leírás-minták ......................................................................................................................... 16 6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ............................................................................... 17 6.7 Az osztályozó vizsga rendje .................................................................................................................... 18 6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ................................................................ 18 6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ........................................................ 18 6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások .................................................................................................. 19 6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ...................................................................... 19 6.12 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások .......................................................................................... 20 Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak, tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények ................................................................................................................................................ 20 Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere látogatások ............................................................. 21 7. Az intézmény nevelőtestülete ...................................................................................................................... 21 7.2 A nevelőtestület értekezletei .................................................................................................................. 24 7.3 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai ............................................................ 25 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ............................................................... 26 8.1 Az iskolaközösség ................................................................................................................................... 26 8.2 A munkavállalói közösség ...................................................................................................................... 26 8.3 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ......................................................................... 27 8.4 A külső kapcsolatok rendszere és formája .............................................................................................. 28 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok............................................................................ 28 9.1 A tanulói hiányzás igazolása ................................................................................................................... 28 9.2 Tájékoztatás, a szülő értesítése ................................................................................................................ 29 9.4 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ........................................................................................ 30 9.5 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai .................................................... 30 9.6 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ........................................................ 31 10 Az intézményi hagyományok ápolása ....................................................................................................... 32 10.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai ........................................................................................... 32 10.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei ........................................................... 32 11. Az iskolai könyvtár működési szabályzata.............................................................................................. 33 12. Záró rendelkezések ................................................................................................................................... 33 13. 1. számú melléklet Adatkezelési szabályzat .................................................................................... 34 14. 2. számú melléklet Ifjúságvédelmi szabályzat ................................................................................. 35 15. 3. számú melléklet Szoftvervédelmi Szabályzat .............................................................................. 36 16. 4.számú melléklet Közzétételi Szabályzat ........................................................................................ 37 17. 5.számú melléklet Térítési és tandíj szabályzat ............................................................................... 38

2

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:          

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelés végrehajtásáról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelete az államháztartási törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2012 évi CXXV. törvény a 2001 évi XXXVII.törvény módosítása a tankönyvpiac rendjéről 17/2014. (III.12) EMMI rendelet a tankönyvellátás rendjéről 2013.éviCCXXXII.törvény A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 68/2013 (XII.29) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzathoz a fenntartó Lajtha László Non-profit Kft egyetértése szükséges többletköltség esetén (Nkt.25.§ (4) Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzat, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó egyetértésével illetve a nevelőtestület döntésével, elfogadásának időpontjával lép hatályba (70 § (2) b) és határozatlan időre szól.

3

2. Az intézmény feladat ellátási rendje Intézmény típusa: Alapfokú művészeti iskola OM azonosító száma: 039465

091240 091240 091250

Alapfeladat Alapfokú művészetoktatás Ellátott feladatok Alapfokú művészetoktatás Az alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok

Feladat ellátási helyek: székhelye: 6440 Jánoshalma, Kossuth u. 3. telephelyek: 6440 Jánoshalma, Béke tér 11. 6445 Borota, Szent István u.. 31-33. Az intézmény működési területe: Bács-Kiskun megye. Jánoshalma, Borota. 11. Művészeti ágak, tanszakok:

Zeneművészeti ág,

Fafúvós

Rézfúvós

Billentyűs

Vokális

klasszikus tanszak:

tanszak:

Tanszak:

tanszak:

Trombita

Szintetizátor-

Magánének

zene:

Furulya Fuvola

Keybord

Klarinét

Szintetizátor

Szaxofon Zeneismereti tanszak: Kötelező szolfézs Zenei előképző Képző-és

Környezet-és

Táncművészet

Szín-és

iparművészeti

kézműves

tanszak:

bábművészet

ág:

kultúra tanszak: Kézműves

tanszak: Néptánc

Színjáték

4

12. Felvehető maximális tanulólétszám: 400 fő 13. Évfolyamok száma:

12 év, ebből: - előképző 2 év - alapfok 6 év - továbbképző 4 év

Oktatás munkarendje: A nappali képzés munkarendje szerint, heti 5 napból álló tanítási hét keretében munkanapokon. Hétfőtől- péntekig 12 órától 20 óráig.

Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. .

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Részben önállóan gazdálkodó. Saját gazdasági szervezettel nem rendelkezik, pénzügyi, gazdálkodási feladatait a fenntartó Lajtha László Non-profit Kft. látja el. Az iskola önálló éves költségvetéssel nem rendelkezik, éves pénzügyi tervet a fenntartó készíti el az iskola igazgatójával egyetértésben, az intézmény jogi és szakmai önállóságát megtartva. Jánoshalma Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 240/2011 (V.26.) kt. sz. határozat alapján Jánoshalma, Béke tér 11. szám alatt, mint telephely, Jánoshalma,Kossuth u. 3., mint székhely épületét bocsájtja rendelkezésre. A Lajtha László Non-profit Kft., mint fenntartó a székhelyet az alapfokú művészetoktatási tevékenység működtetéséhez szükséges helyiségeket térítésmentesen biztosítja. A Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek önálló vagyona nincs. Forgalomképes tulajdon: a Lajtha László Non-profit Kft. mint fenntartó tulajdonában lévő gép, berendezés, felszerelés, jármű, melyet az iskola a célnak megfelelően szabadon használhat, de nem idegenítheti el.

3.2 Az intézmény vállalkozási feladatot nem végez. Az intézmény oktatást kiegészítő szolgáltatást nem végez.

4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért és dönt az 5

intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató minden ügyben, és az iskolatitkár a munkaköri leírásában, szereplő ügyekben, a szaktanár az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében a legrégebben itt dolgozó pedagógus helyettesíti. Hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik. 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársa közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársa  az iskolatitkár. Munkáját munkaköri leírása, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az intézményvezető közvetlen munkatársa az igazgatónak tartozik közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

4.3 Az intézmény szervezeti felépítése Szervezeti ábra Iskolatitkár

Igazgató

6

Pedagógusok

4.4 Az intézmény vezetősége 4.4.1 Az intézmény vezetőjének munkája irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenység. Az intézmény vezetőségének tagja:  az iskolatitkár, 4.4.2 Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. 4.4.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőjének és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezető és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: 

a szaktanár,

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató)  tanulói létszámok ellenőrzése 7

        

fő-és kötelező tárgyi naplók folyamatos ellenőrzése törzslapok kitöltése órabeosztások elkészítése tanmenetek elkészítése térítési díj fizetése alóli érvényes mentesség leadása az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, vizsgajegyzőkönyvek leadása az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése a tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 Az intézmény működési rendjét meghatározó alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:    

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 5.1.1

Az alapító okirat

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát az intézmény vezetője készíti el illetve – szükség esetén – módosítja a fenntartó jóváhagyásával. 5.1.2

A pedagógiai program

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: 

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.

8

  

   

Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat. a pedagógusok helyi intézményi feladatait. a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét. a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetője munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgál a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Házirend

A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat, b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, c) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, d) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, e) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, f) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét. g) a tanítási órák, foglalkozások közötti szüneteket b) az iskolai, tanulói munkarendet, h) a tanórai és egyéb foglalkozások rendjét, i) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, j) az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei használatának rendjét, k) az iskola, rendezvényeken elvárt tanulói magatartást.

9

5.1.4 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét az igazgató készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján is el kell helyezni. 5.2 A tankönyvellátás rendje A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő alkalmazott saját hatáskörben intézkedik arról, hogy az oktatási miniszter által évente kiadott tankönyvjegyzék, zenei bibliográfia, kottakiadvány az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a pedagógusoknak. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzéket és a zenei bibliográfiát a szülők is megismerjék. A tankönyvrendelést a pedagógusok tankönyvválasztását követően lehet összeállítani. A pedagógus az intézmény helyi tantervének előírásai véleményének figyelembevételével választja ki az általa alkalmazni kívánt tankönyvet, kottakiadványt, majd egyeztet a szakjába, csoportjába tartozó tanulók szülői közösségével. A tankönyvrendelés, kottakiadvány-rendelés elkészítésében közreműködőknek figyelemmel kell lenniük a jogszabályi határidők betartására, ezért az ütemezés szerinti feladatokat határidőben el kell végezni. Az alapfokú művészetoktatáshoz szükséges tankönyvekről, jegyzetekről, kottákról, hang - és képhordozókról az iskolatitkár jegyzéket készít, feltüntetve azokat a taneszközöket, amelyek a tankönyvjegyzék, illetve zenei bibliográfia alapján nem szerezhetők be, vagy kellő példányszámban nem szerezhetők be. Javaslatot készít arra vonatkozóan, hogy milyen helyi segítséggel lehet ezeket biztosítani a tanulók számára. 5.3 Az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítására vonatkozó adatbejelentést  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentéseket  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentéseket  az október 1-jei pedagógus és tanulói listát  állami normatív támogatás igényléséhez szükséges adatlapok  elszámoláshoz szükséges adatlapok 10

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személy (az iskolatitkár) férhet hozzá. 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 5.4.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola vezetőjének vagy az iskolatitkárnak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 5.4.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan történik. 5.4.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – művelődési házzal szemközti parkoló. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek a növendékeket sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 5.4.4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 5.4.5 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 5.4.6 A bombariadó lefújása szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

11

6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetőjének az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű foglalkozások vannak. Ezért az igazgató hétfőtől péntekig 8.30 és 17.30 óra között, az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény főállású pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. Részmunkaidős, ill. megbízási szerződéssel alkalmazott kollégák munkaideje a munkaszerződésben és a munkaköri leírásban kerül rögzítésre. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés lehetséges, ha növendékeink rendezvényeken, versenyeken vagy egyéb iskolai elfoglaltságon vesznek részt. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza főállásúaknál legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában délelőtt tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Május végén június elején tanszakaink nyílt záró vizsgája van, melyen szülők, hozzátartozók is részt vehetnek. Félévkor pedig zárt vizsgák, ahol a szaktanárok és az intézményvezető vesz csak részt. Június 3. hetében van kézműves tanszakunk „nagy” kiállítása, valamint zeneművészeti tagozatunk záró hangversenye. Ebben az esetben sem éri el pedagógusaink napi munkaidő-beosztása a 12 órát. 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése

12

A főállású pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) „osztályfőnöki” feladatok ellátása, c) versenyre, szereplésre való felkészítés A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, c) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, d) félévi, év végi vizsgák lebonyolítása, e) előadási darabok, kiállítási munkák összeállítása és értékelése, f) hangversenyek lebonyolítása, g) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, h) felügyelet versenyeken, bemutatókon, i) iskolai kulturális programok szervezése, j) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki feladatok) ellátása, k) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, l) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, m) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, n) iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, o) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, p) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, q) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, r) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, s) szaktantermek rendben tartása, dekorációja. 6.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

13

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:  

a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az m, h, pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok:  a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az m, h, pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, az igazgató állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 6.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási órák előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 10.00 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhoz eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a pénztáros irodájában 6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi. 6.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni. 6.3.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. 6.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 14

6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, egyes iskolai programok időpontját és időtartamát az iskolai dokumentumokban rögzítésre kerül. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. Ebben az esetben a munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők: 6.3.7.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével – az igazgató készíti el. 6.3.7.2 Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidőnyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat az iskolatitkárhoz köteles eljuttatni. 6.3.7.3 A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 40 óra, ennek túlteljesítésére és alulteljesítésére sincs lehetőség. 6.3.7.4 A hatályos belső rendelkezések szerint munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél 40 órának kell kijönnie. 6.3.7.5 A munkáltatói szabályozás szerint a napi 20 perc ebédidő nem része a munkaidőnek! A Mt. szerint biztosítanunk kell 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki munkakezdésétől legalább 6 órát munkában tölt. Ebben az esetben a napi 20 perc munkaszünet (általában ebédidő) kiadása és igénybe vétele (bejegyzése) kötelező. 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetője tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus 15

munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.5 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 6.5.1 Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár/ zenepedagógus Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak a művészeti alap-és záró vizsgára való sikeres felkészítése. 1. Nevelői tevékenysége és életvitele       

kollégáiról, munkatársairól a tanulók előtt tisztelettel és megbecsüléssel beszél családközpontú szemléletet képvisel, azt kifejezésre juttatja munkájában és szavaiban együtt halad az úton a nevelőközösséggel, osztályával, tanítványaival felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az iskolával kapcsolatos információkat, az iskolával és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi szükség esetén plusz meghallgatással segíti a lemaradó diákokat részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra építő kapcsolatok, a családias és otthonos légkör megteremtésében közreműködik a Lajtha iskola céljainak megvalósításában, hogy az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hozzájáruljon a kultúra szerinti formálásához

2. A főbb tevékenységek összefoglalása      

megtartja a tanítási órákat, tudatosan tervezi a megfelelő stratégiákat,módszereket,eszközöket,többféle módszertani megoldásban gondolkodik feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, a pedagógiai folyamatokat komplex módon kezeli megírja a tanmeneteket, óratervet készít, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, óráit logikusan építi föl,a tanulási folyamatot tartja szem előtt,használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket 16

  

                  

a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, erre változatos módszereket használ ,tanulóit tudatosan motiválja,aktiválja, visszajelzései egyértelműek, érthetőek, világosak,tárgyszerűek a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba,törekszik a folyamatos visszajelzésre ezzel a tanulók fejlődését és önértékelési képességét segíti tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai,érzelmi állapotát,szükség esetén módosítja terveit javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, mérési és értékelési módszereket eszközöket készít( teszt,kérdőív) részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,terveit az eredményesség függvényében felülvizsgálja és módosítja megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, ezeket célszerűen használja az igazgató részt vesz felvételi, félévi és év végi vizsgákon, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai eszközök, könyvek,kották stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, elkíséri az iskola tanulóit hangversenyre, fellépésre stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, időben lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre az értekezlet előtt felhívja a szaktanár figyelmét, az eltérés okát az értekezleten megindokolja, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.

3. Különleges felelőssége  felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,  bizalmasan kezeli a kollégákkal és az iskolával kapcsolatos információkat,  a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatónak. 6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6.6.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt termekben. 6.6.2 A tanítási órák időtartama csoportos foglalkozások esetében 45 perc, egyéni hangszeres órák esetében 30 perc. Az első tanítási óra a pedagógus órarendje által meghatározott időben 17

kezdődik. A kötelező tanítási órák délután vannak, azokat legkésőbb általában 19.00 óráig be kell fejezni. 6.6.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. 6.6.4 Az órák közötti szünet mértéke minimum 5 perc, melyet a pedagógus köteles felügyelni. 6.7 Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, b) egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák egyharmadát meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 9.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 20.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 9.00 – 16.00-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – indokolt esetben – nyitva tartjuk. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselői) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a portán jelezniük kell céljukat. A beléptető rendszerben történő regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve. 6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.9.1 Az iskolaépületet címtáblával kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért, .

18

6.9.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola termeit, szaktantermeit, felszereléseit a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A tantermek használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. 6.9.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.9.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott tantermeket zárni kell. A tantermek bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. 6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján a szaktanár tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl.kirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a

19

kormányhivatalnak történő megküldését a munkavédelmi felelős végzi digitális rendszer alkalmazásával. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart a munkavédelmi felelős. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 6.12 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak, tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények Az alapfokú művészeti iskolába tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, a hangversenyeken és az operaelőadásokon való részvétel, a művészeti, közművelődési intézmények, kiállításokon való részvétel, a művészeti, közművelődési intézmények, kiállítások szervezett látogatásai. A tanulmányi kirándulások a nevelő-oktató munka szerves részei, azokat munkatervben rögzíteni kell. Tanítási napokon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az általános és középiskola, ill. az alapfokú művészeti iskolák igazgatójának hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább 1 főt. A kísérőtanárok felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért. Ha a tanuló szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell szaktanára részvételét. Önként jelentkező szülők kísérőként bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik. A kirándulások költségeit – a szülők meghallgatásával – úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék. Törekedni kell arra, hogy hátrányos helyzetű tanulók anyagi okból ne maradjanak távol a kirándulásokról, és a többgyermekes szülők anyagi megterhelése is minél kevesebb legyen. Iskolai szünetben (nyári, téli, tavaszi) az intézmény önállóan vagy más szervezetekkel közösen zenei, művészeti alkotó, felkészítő táborokat is szervezhet. A költségeket az iskola, a rendező szervek, ill. a résztvevők közösen viselik. A táborozáshoz szakmai tervet, költségvetést kell készíteni. A tanulók a kirándulásokon és a táborokban önkéntesen vesznek részt. A tanulmányi, szakmai versenyek része a tanév helyi rendjének, ill. az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, megyei, kistérségi, helyi vagy házi versenyeken győztes, ill. helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. 20

A tanulmányi kirándulásokon, a szakmai versenyeken, táborozásokban és a továbbképzéseken résztvevő tanárok (kísérő tanárok) költségeiről az iskolának kell gondoskodnia. Ugyancsak, az iskola köteles gondoskodni a tanulmányi versenyeken, szakmai rendezvényeken, fesztiválokon résztvevő tanulók költségeiről (útiköltség, részvételi díj). A művészeti csoportok esetében az intézmény anyagi lehetőségeinek arányában járul hozzá a költségekhez. Országos versenyeken, pályázatokon való előkelő helyezés elérése esetén díjátadáskor a növendék és felkészítő tanárának utazási költségeit az intézmény biztosítja. Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere látogatások Az iskola igazgatója engedélyével az iskolai munkaterv alapján az iskola tanárai és tanulói tapasztalatcsere és közös művészeti tevékenység céljából cserelátogatásokat, hangversenyeket, közös fellépéseket szervezhetnek. Ennek költségeit a meghívó felek kölcsönös megállapodásainak alapján határozzák meg. Amennyiben a belföldi és külföldi utazásra az irányító szerv vagy impresszárió megbízás alapján kerül sor.

7. Az intézmény nevelőtestülete 7.1A pedagógus kötelességei és jogai (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, 21

h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. (2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. (3) A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a Pedagógus IV. (a továbbiakban: Kutatótanár) fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az a pedagógus, aki a fokozatba lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét. (4) A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal látja el. (5) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógusmunkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelésoktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. 22

(8) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka, óvodapedagógusok esetében hatvanöt százaléka lehet (9) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálat vezetője a heti teljes munkaidőnek az 5. melléklet vagy a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó miniszteri rendelet szerint tanórákkal vagy foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a magasabb vezetői, vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. A nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak számát az 5. melléklet határozza meg. Az iskolában foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak száma az általa az intézményben tanított tantárgynak - az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerinti heti óraszámával azonos, amennyiben olyan tantárgyat tanít, amelynek a helyi tanterv szerinti óraszáma magasabb, mint az 5. mellékletben az adott intézményre és vezetőre meghatározott heti tanórák, foglalkozások száma. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény tantermeiben meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, k) az oktatási jogok biztosához forduljon. (2) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott jog megilleti azt is, akit pedagógusmunkakörből helyeztek nyugállományba. (3) A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a szabadidő-szervező munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, a központi 23

adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, a KIR adatkezelőjénél. Annak részére, akit az első mondatban meghatározott munkakörből helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. (4)A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban a munkáltató - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel, elektronikus úton terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A munkáltató az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A pedagógusigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg. A KIR adatkezelője a pedagógusigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője és a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők a pedagógusigazolvány elkészítése körében tudomásukra jutott személyes adatot a pedagógusigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik. A nevelési oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb 10 szakmai munkaközösség hozható lézre. A munkaközösség gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. Intézmények közötti munkaközösség is létrehozható a pedagógusok kezdeményezésére. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg 5 évre. 7.1.1/a A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 7.1.3 Az intézmény pedagógusai kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges szakkönyveket, kottákat, szakirodalmat és egyéb kiadványokat. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. 7.2 A nevelőtestület értekezletei 7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: 

tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró értekezlet, 24

  

tájékoztató és munkaértekezletek, nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 7.2.3 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 7.2.5 Augusztus végén tanévnyitó, januárban félévzáró, júniusban tanévzáró értekezletre kerül sor, melynek időpontját az igazgató jelöli ki és rögzíti munkatervében. Az értekezletet az igazgató vezeti. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. 7.3 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét az iskola igazgatója készíti el. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év júniusában osztja szét az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést – a pedagógusnap alkalmából – azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: 7.3.1 Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,  órai munkáját magas színvonalon végzi,  eredményesen készíti föl diákjait versenyekre, fellépésekre,  aktívan részt vesz a közösség szakmai munkájában,  kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, 7.3.2 Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:  részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,  részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,

25

7.3.3 Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:  hatékonyan bekapcsolódik a versenyek, felkészítésében,  befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják, 7.3.4 Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,  adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi, A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:  akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,  akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója,  ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:  az illető pedagógus fizetési besorolása,  címpótlékban való részesülése,  illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki),  állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 8.2 A munkavállalói közösség

Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív dolgozókból áll. 26

8.3 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.3.1 Szülői értekezletek A szülői értekezletet a szaktanár vagy az iskola igazgatója tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. 8.3.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. 8.3.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetője, a szaktanárok a napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy írásban történhet. 8.3.4 A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követően azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából havonta minden tárgyból legalább egy osztályzatot adunk. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon szaktanárától vagy a döntés hozójától. Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy a bejárat falán elhelyezett gyűjtőládába aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait elhelyezze, ezekre 30 napon belül választ kapjon arra illetékes személytől. A ládába dobott kérdést, felvetést, észrevételt, stb. alá kell írni. Az e bekezdésben szabályozott eljárást az igazgató elektronikus postafiókjának igénybe vételével is le lehet bonyolítani. 8.3.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:  alapító okirat,  pedagógiai program,  minőségirányítási program,  szervezeti és működési szabályzat,  házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.oktatas.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról –

27

munkaidőben – az igazgató ad tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. 8.4 A külső kapcsolatok rendszere és formája 8.4.1 Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgató tart kapcsolatot a külső szervezetekkel, szervekkel, telephellyel. Az országos hatáskörrel, illetékességgel rendelkező pedagógiai – szakmai szolgáltató intézmény vezetőjével az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat lehet a pedagógusok között is. A művészeti szakközépiskolákkal való kapcsolattartás az igazgató feladata, a kapcsolattartásban részt vesznek a tanárok is. A település közművelődési intézményeivel, társintézményeivel, általános iskoláival, középiskoláival, óvodáival az intézmény közvetlen és szoros kapcsolatot épít ki és gondoz mind a székhelyen, mind a többi telephelyen. Képviseleti jog Az intézményt az önkormányzati szervnél, hatóságoknál és minden külső szervnél az igazgató képviseli. Pénzügyi és gazdasági témákban az intézmény képviseletét az ügyvezető igazgató és az igazgató látja el.

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 9.1.1 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat a szaktanár a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indoka miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: 

bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, 28



rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

9.1.2 A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként egy alkalommal a szaktanár, ezen túl az igazgató dönt a szaktanár véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását a szaktanár végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében a szaktanár az igazgatóval együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tanulói jogviszony megszüntetését. 9.2 Tájékoztatás, a szülő értesítése

A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást. 10 igazolatlan mulasztás esetén a növendéket töröljük a tanulók névsorából. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a szülő vagy kiskorú esetén a gondviselő a térítési díj vagy tandíj fizetését elmulasztja, postai úton felszólítjuk tartozásának megfizetésére. 9.3 Térítési díj, tandíj fizetési kötelezettség

1. A művészetoktatás térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatás. A térítési díj összegét a tanulmányi eredmény is befolyásolja. Térítési díj összege:18 év alatt Egyéni foglalkozás: Csoportos foglalkozás: Régi növendék: Régi növendék - 5-ös:14.500,-Ft/tanév - 5-ös: 14.500,-Ft/tanév - 4-es: 14.750,-Ft/tanév - 4-es: 14.750,-Ft/tanév - 3-as : 15.000,-Ft/tanév - 3-as: 15.000,-Ft/tanév - más tanszakról v. művészeti ágról - más tanszakról v. művészeti ágról átjelentkezett: 14.500,-Ft/tanév átjelentkezett: 14.500,-Ft/tanév 2005. előtt beiratkozó növendék: 6.000,-Ft/tanév Új növendék:15.000,-Ft/tanév Új növendék:15.000,-Ft/tanév A térítési díjat tanévenként két alkalommal kell befizetni. Írásos kérelem esetén azonban egyéni elbírálás alapján több részletben is fizethető. - 1. alkalom: szeptember 01 – december 31-ig. Fizetési határidő: szeptember 15. - 2. alkalom: január 01 – június 30-ig. Fizetési határidő: február 15. Térítési díj ellenében a 6-22 év kor közötti tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók foglalkoztathatók. Térítési díj a hátrányos helyzetű tanulóktól nem szedhető. A térítési díj kedvezményeket az iskola térítési díj határozata tartalmazza. Maximálisan 50% adható. 30% a nyugdíjminimum kétszeres jövedelem esetén, 50% a nyugdíj minimum 1,5 x esetén. 18 éves kortól a térítési díj magasabb 23.000Ft. Tandíjat kell fizetnie: - a 22. életév betöltésétől - kettő vagy több művészeti iskola, zeneiskola növendékeként 29

- egynél több művészeti ág tanulójaként - 6. életévét nem töltötte be. - heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás esetén - a tanulmányi követelmények nem teljesítése az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése miatt A tandíj összege: 90.000,-Ft/tanév 2. Iskolánk főtárgyi szakára minden tanévben – június 2. hetéig – újra be kell iratkozni az igazgatóság által rendszeresített beiratkozási lap kitöltésével, melyet a főtárgy tanárától lehet igényelni vagy a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola titkárságán Jánoshalma, Kossuth u. 3. sz. alatt. Ha a tanuló több alapfokú művészeti iskolával létesít tanulói jogviszonyt, vagy egy alapfokú művészeti iskolában több művészeti ág képzésében vesz részt, a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában, melyik művészeti ágban vesz részt térítési díj fizetési kötelezettség mellett a képzésben. Az intézmény vezetője köteles a szülőtől a nyilatkozatot beszerezni 9.4 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

A tanulók által előállított alkotásokból évente kétszer kiállítást szervezünk (ünnepkörökhöz kapcsolódóan és tanévzáró alkalmából). Ezt követően minden egyes munkájukat megkapják, hazavihetik. A kiállításról fényképeket készítünk, arhíválás érdekében. 9.5 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 

 

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. 30







  

A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

9.6 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei 31



     

 

az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

10 Az intézményi hagyományok ápolása 10.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. 10.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei    

A legjelentősebb történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23., március 15.) minden esztendőben megtörténik. Ezekre az évfordulókra a szaktanárok segítségével az órán, foglalkozásokon emlékeznek meg a növendékek. Az iskolaközösség megemlékezik az iskola alapításának 20. stb. éves évfordulójáról. A „végzős” növendékek műsora, munkái színesebbé teszik év végi záró hangversenyünket, kiállításunkat. Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévzárót.

32



Sok éves hagyományra tekint vissza iskolánk életében az, hogy városunk és környező települések kulturális életébe kapcsolódhatunk be.

10.3 Az intézmény logója

Ünnepi viselet: Lányoknak: sötét szoknya vagy nadrág Fiúknak: öltöny, fehér ing, nyakkendő

11. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 2009. szeptember 01-jétől a városi könyvtárral történt megállapodás alapján az intézmény gyűjti és szerzi be a művészetoktatáshoz szükséges könyveket. A könyvtár és kölcsönzési szabályzat alapján lehet kikölcsönözni a könyveket. (ikt. sz. 8-7/2009.) 1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása 

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot nyilvántartásba kell venni A tanári kézikönyvtár, kotta Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a zene és szolfézs teremben egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat az iskolatitkár látja el.

12. Záró rendelkezések 12.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja és fogadja el (Nkt.25 § (4).Miután az iskolaszék megalakítását egyik partner sem kezdeményezte, így ilyen egyeztetés nem lehetséges. A módosított SZMSZ-t a köznevelési törvény 25§ (4) nyilvánosságra kell hozni. 12.2

Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók. 33

A módosított SzMSz-t a nevelőtestület a tanévzáró értekezleten 100% arányban elfogadta. A választott jegyzőkönyv hitelesítők és az igazgató aláírásával hitelesítette. Hitelesítők………………………………

……………………………………….

Jánoshalma, 2015. június 24.

13.

Ph. ……………………………………. Igazgató

1. számú melléklet Adatkezelési szabályzat

34

14.

2. számú melléklet Ifjúságvédelmi szabályzat

35

15.

3. számú melléklet Szoftvervédelmi Szabályzat

36

16.

4.számú melléklet Közzétételi Szabályzat

37

17.

5.számú melléklet Térítési és tandíj szabályzat

38