Tatabányai Szakképzési Centrum Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskolája

Iktatószáma:

Tatabányai Szakképzési Centrum Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskolája

SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2015.

TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések

4

2. Az intézmény szervezeti felépítése 9 2.1 Az intézmény vezetője .................................................................................... 9 2.2 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök10 2.3 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ......... 11 2.4 Az intézmény szervezeti felépítése ............................................................... 11 2.5 Az intézmény vezetősége .............................................................................. 12 2.6 A pedagógiai munka ellenőrzése................................................................... 13 3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 15 3.1 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje .............. 15 3.2 Az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje .................. 17 3.3 Elektronikus úton előállított dokumentumok tárolása, kezelése ................... 18 4. Az intézmény munkarendje 18 4.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása .................................. 18 4.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ....................................... 19 4.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ................................... 19 4.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ................... 20 4.5 Munkaköri leírás ........................................................................................... 20 4.6 A tanév rendje ............................................................................................... 25 4.7 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama .................................... 26 4.8 A tanműhely rendje ....................................................................................... 27 4.9 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ...................... 29 4.10 A tanműhely munkaideje ............................................................................ 30 4.11 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ........... 30 4.12 Az iskola tanulóitól elvárt fegyelem ........................................................... 32 4.13 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ............................ 33 4.14 A mindennapos testnevelés szervezése ....................................................... 35 4.15 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ................................................. 35 4.16 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .............................. 39 4.17. Intézményi védő, óvó előírások ................................................................. 39 4.18. Teendők rendkívüli esemény esetén .......................................................... 40 4.19 Tájékoztatás kérése a pedagógiai programról ............................................. 41 5. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 41 5.1 Az intézmény nevelőtestülete........................................................................ 41 5.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei.......................................... 43 5.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ................................................. 45 5.4. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében ..................................... 46 5.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai ................. 46 6. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 47 6.1 A szülői munkaközösség ............................................................................... 47 6.2 Az iskolaszék................................................................................................. 47 6.3 A diákönkormányzat ..................................................................................... 49

6.4 Az osztályközösségek ................................................................................... 51 6.5 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ............................... 52 6.6. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ............................................................................................ 53 6.7. A külső kapcsolatok rendszere és formája ................................................... 53 6.8. Az iskola hagyományai és jelképei .............................................................. 55 6.9. Intézményi tanács ......................................................................................... 56 7. A testi nevelés és a gyógy testnevelés rendje

56

8. A tanulók kártérítési felelőssége

57

9. Az iskolai könyvtár működési szabályzata

57

ZÁRADÉKOK

58

1. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű. Hatálya kiterjed az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra, továbbá az intézmény területére. Az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el, az szülői szervezet és a diákönkormányzat (DÖK) véleményének kikérésével. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, minden alkalmazottjának és tanulójának. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és betartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglaltak megszegése esetén: a) az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető, illetve helyettesei, hozhatnak intézkedéseket b) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség c) a szülőt vagy más (nem az iskolában dolgozó, tanuló) személyt az iskola alkalmazottjának tájékoztatnia kell az SZMSZ-ben foglaltakról, figyelmeztetve azok megtartására. Az SZMSZ jogszabályi alapjai 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 3. 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról 4. 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4

5. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet 6. 92/2009. (XII. 19.) Korm. rend.: Az államháztartás működési rendjéről - 368/2011. 8XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára 7. a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 8. 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az intézmény legfontosabb adatai Az intézmény törzskönyvi azonosító száma: 388300 Alapítás időpontja: : 1885. 12. 31. Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Komárom-Esztergom megye Tankerület megnevezése: Tatabányai Szakképzési Centrum OM azonosító:203064 Tatabányai Szakképzési Centrum Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskolája Szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 21. §(3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Iskolája

Tatabányai Szakképzési Centrum Géza Fejedelem Ipari Szakképző

2. Feladat ellátási helyei 2.1. Székhelye

2500 Esztergom, Budai Nagy Antal utca 24.

3. Alapító és fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

3.2. Alapító jogkör gyakorlója:

Nemzetgazdasági Minisztérium

3.4. Fenntartó neve:

Tatabányai Szakképzési Centrum

3.5. Fenntartó székhelye:

2800 Tatabánya Fő tér 4.

4. Típusa:

összetett iskola

5. OM azonosító:

203064

6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 2500 Esztergom, Budai Nagy Antal utca 24. 6.1.1. szakiskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. felsőoktatás – esti

5

6.1.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)

Szakképesítések a 2010/2011. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben A Szakképesítés megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. 6.

hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó járműfényező karosszérialakatos légtechnikai rendszerszerelő szerszámkészítő Villamoshálózat-szerelő, -üzemeltető

B Szakképesítés azonosító száma 33-522-02-0000-0000

C Szakmacsoport

31-525-02-0000-0000 31-525-03-0000-0000 31-522-03-0000-0000 33-521-08-0000-0000 31-522-04-0000-0000

13. Közlekedés 13. Közlekedés 9. Építészet 5. Gépészet 6.Elektrotechnikaelektronika

5. Gépészet

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2 2 2 2 -

Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben A Szakképesítés megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. 6.

B Szakképesítés azonosító száma 31-582-01-0000-0000 31-521-08-0010-3101 33-582-03-0000-0000 31-521-02-0000-0000 31-521-02-0000-0000 31-544-02-0000-0000

C Szakmacsoport

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2 2 -

7.

ács, állványozó autógyártó burkoló CNC forgácsoló csővezeték- építő elektrolakatos és villamossági szerelő elektromechnikai műszerész

8.

Elektromos gép- és készülékszerelő

31-522-01-0000-0000

9. 10.

energiahasznosító berendezés szerelő épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő épületlakatos fémipari megmunkáló gépsor- és berendezés-üzemeltető festő, díszítő, mázoló és tapétázó finommechanikai gépkarbantartó, gépbeállító finommechanikai műszerész gázfogyasztó berendezés szerelő gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő géplakatos háztartási gépgyártó hegesztő kályhás kőműves központfűtés- és csőhálózat szerelő papírgyártó- és feldolgozó szerkezetlakatos színesfém-feldolgozó vas- és acélfeldolgozó vízvezeték- és vízkészülék-szerelő

31-582-09-0010-3101 31-582-09-0000-0000

9. Építészet 5. Gépészet 9. Építészet 5. Gépészet 9. Építészet 6.Elektrotechnikaelektronika 6.Elektrotechnikaelektronika 6.Elektrotechnikaelektronika 5. Gépészet 5. Gépészet

31-582-10-0000-0000 31-521-05-0000-0000

5. Gépészet 5. Gépészet

2 -

33-582-04-1000-0000 31-521-06-0000-0000

9. Építészet 5. Gépészet

2 -

31-521-07-0000-0000 31-582-09-0010-3102 31-521-08-0000-0000 31-521-10-1000-0000 31-521-08-0010-3102 31-521-11-0000-0000 31-582-13-0000-0000 31-582-15-1000-0000 31-582-09-0010-3103 31-543-06-0000-0000 31-521-24-1000-0000 31-521-25-0000-0000 31-521-27-0000-0000 31-582-09-0010-3104

5. Gépészet 5. Gépészet 5. Gépészet 5. Gépészet 5. Gépészet 5. Gépészet 9. Építészet 9. Építészet 5. Gépészet 8. Vegyipar 5. Gépészet 5. Gépészet 5. Gépészet 5. Gépészet

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

33-521-01-1000-0000

6

2 2 2 -

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben A Szakképesítés megnevezése 1. 2. 3. 4. 5.

ács asztalos autógyártó CNC gépkezelő elektromechanikai műszerész

B Szakképesítés azonosító száma 34-582-01 34-543-02 34-521-01 35-521-01 34-522-01

6.

elektromos gép- és készülékszerelő

34-522-02

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

épület- és szerkezetlakatos festő, mázoló, tapétázó finommechanikai műszerész Gépi forgácsoló gyártósori gépbeállító hegesztő hűtő- é légtechnikai rendszer szerelő ipari gépész kályhás karosszérialakatos kőműves és hidegburkoló központfűtés- és gázhálózat rendszerszerelő női szabó szerszámkészítő villanyszerelő

34-582-03 34-582-04 34-521-02 34-521-03 34-521-05 34-521-06 34-582-05 34-521-04 34-582-06 34-525-06 34-582-08 34-582-09

19. 20. 21.

34-542-06 34-521-10 34-522-04

C Szakmacsoport 9. Építészet 11. faipar 5. Gépészet 5. Gépészet 6. Elektrotechnikaelektronika 6. Elektrotechnikaelektronika 5. Gépészet 9. Építészet 5. Gépészet 5. Gépészet 5. Gépészet 5. Gépészet 5. Gépészet 5. Gépészet 9 Építészet 13. Közlekedés 9. Építészet 5. Gépészet

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 3 3 3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

10. Könnyűipar 5. Gépészet 6. Elektrotechnikaelektronika

3 3 3

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben A Szakképesítés megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. 6.

bútorasztalos gépi forgácsoló női szabó szabó szerszámkészítő villanyszerelő

B Szakképesítés azonosító száma 33-543-01-1000-0000 33-521-09-1000-0000 33-542-05-0010-3303 33-542-05-0000-0000 33-521-08-1000-0000 33-522-04-1000-0000

C Szakmacsoport 11. Faipar 5. Gépészet 10. Könnyűipar 10. Könnyűipar 5. Gépészet 6. Elektrotechnikaelektronika

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2 2 2 2

Szakképesítések a 2014/2015. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben A Szakképesítés megnevezése 1.

fodrász

B Szakképesítés azonosító száma 33-515-01-1000-0000

2.

karosszérialakatos

31-525-05-0010-3104

6.1.2. szakközépiskolai nevelés-oktatás 6.1.2.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.2.2. felnőttoktatás – esti

7

C Szakmacsoport 19. Egyéb szolgáltatások 13. Közlekedés

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2

6.1.2.3. évfolyamok: négy 6.1.2.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb fejlődés zavarral küzdők) 6.1.2.5. érettségire felkészítő négy évfolyam 6.1.2.6. kizárólag szakképző évfolyamok

Szakképesítések a 2010/2011. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben

A Szakképesítés megnevezése 1.

B Szakképesítés azonosító száma 52-523-01-0000-0000

Automatikai műszerész

C Szakmacsoport 6. Elektrotechnikaelektronika

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2

Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben

A Szakképesítés megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

autószerelő erőművi kazángépész gépgyártástecnológiai technikus gépipari mérnökasszisztens könnyűipari technikus közlekedésüzemvitel-ellátó közúti közlekedésüzemvitel-ellátó mechatronikai mérnökasszisztens mérnökasszisztens műanyagfeldolgozó szállítmányozási ügyintéző üzemeltető gépésztechnikus

B Szakképesítés azonosító száma 51-525-01-1000-0000 52-522-06-0000-0000 54-521-01-0000-0000 55-810-01-0010-5505 54-542-01-0000-0000 52-841-01-0000-0000 52-481-01-0010-5201 55-810-01-0010-5509 55-810-01-0000-0000 52-521-02-0000-0000 52-481-01-0010-5203 54-521-05-0000-0000

C Szakmacsoport 13. Közlekedés 5. Gépészet 5. Gépészet 5. Gépészet 10. Könnyűipar 13. Közlekedés 13. Közlekedés 5. Gépészet 5. Gépészet 8. Vegyipar 13. Közlekedés 5. Gépészet

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2 2 2 2 1 2 -

Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben

1. 2. 3. 4. 5.

A Szakképesítés megnevezése

B Szakképesítés azonosító száma

C Szakiskolai ágazat

D Szakmacsoport

autóelektronikai műszerész autószerelő gépgyártástecnológiai technikus Közúti közlekedésüzemvitelellátó Szállítmányozási ügyintéző

54-525-01 54-525-02 54-521-03

XXII. Közlekedésgépész XXII. Közlekedésgépész IX. Gépészet

13. Közlekedés 13. Közlekedés 5. Gépészet

E OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2 2

54-841-02

XXI. Közlekedés

13. Közlekedés

2

54-841-04

XXI. Közlekedés

13. Közlekedés

2

8

Szakképesítések a 2032/2014. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben

A Szakképesítés megnevezése 1.

autóelektronikai műszerész

B Szakképesítés azonosító száma 52-525-01-1000-0000

C Szakmacsoport 13. Közlekedés

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2

6.1.3. iskola maximális létszáma: 1000 fő 6.1.4. iskolai tanműhely 6.1.5 iskolai tanműhely maximális létszáma: 200 6.1.6. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1 2500 Esztergom, Budai Nagy Antal utca 24. 7.1.1. Helyrajzi száma:

18194

7.1.3. Intézmény jogköre:

ingyenes használati jog

7.1.4. KLIK jogköre:

vagyonkezelői jog

8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

2. Az intézmény szervezeti felépítése 2.1 Az intézmény vezetője (1) Az intézményvezető kiemelt feladatai: – a nevelőtestület irányítása; – a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; – a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; – a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; – az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; – a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése – a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. (2) Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei:

9

–

gyakorolja a munkáltatói jogokat amelyeket a Klebelsberg Intézményfenntartó központ e feladatokból átruházott (a munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében – a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat (Nkt. 61.§ (6) ). – dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, – egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében – felelős: – pedagógiai munkáért, – a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, – a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, – a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. – rendkívüli szünet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, – képviseli az intézményt. Az intézmény vezetője (intézményvezetője) személyében felelős: – a szakszerű és törvényes működésért, – az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, – a pedagógiai munkáért, – a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, – a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, – a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért.

2.2 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. Az intézményvezető átruházott jogköre Az átruházott jogkör gyakorlója Az órarend készítésével kapcsolatos döntések Általános és műszaki intézményvezető helyettes A tantárgyfelosztás készítésével kapcsolatos Általános és műszaki intézményvezető döntések helyettes Az iskolába felvett tanulók osztályon belüli Szakmai munkaközösségek csoportba való beosztása (informatika, idegen nyelv, szakiskolai gyakorlati oktatás) Az iskolában tartott tanulmányok alatti Általános intézményvezető helyettes vizsgák szervezése (jogszerű előkészítés és Műszaki intézményvezető helyettes zavartalan lebonyolítás feltételeinek 10

biztosítása) Érettségi vizsgák szervezése Szakmai vizsgák szervezése A jegyző, a kormányhivatal és a gyermekjóléti szolgálatok értesítése a tanköteles tanuló adott számú igazolatlan mulasztása esetén Tanulói károkozás kivizsgálása és szankcionálása Az országos mérésekhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása Munkáltatói utasításadási, felügyeleti és ellenőrzési jog

Általános intézményvezető helyettes Műszaki intézményvezető helyettes Osztályfőnök

A területért felelős intézményvezető helyettes Általános intézményvezető helyettes Általános intézményvezető helyettes Műszaki intézményvezető helyettes

2.3 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre (1) Az intézményvezető feladatait az informatikai-, általános intézményvezető helyettesek, közreműködésével látja el. Az intézményvezető helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig, 5 évig érvényes. Az intézmény vezetés tagjainak feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírás határozzák meg. (2) az intézményvezető helyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. (3) A vezető-helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év gyakorlattal rendelkező személy. Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírások határozzák meg.

2.4 Az intézmény szervezeti felépítése (1) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei I. számú egység: Általános intézményvezető helyettes Felelős: a közismeretet tanító tanárok oktatási-nevelési tevékenységéért a szakközépiskolai, szakiskolai, osztályokban valamint az érettségi vizsgák lebonyolításáért. II. Műszaki intézményvezető helyettes

11

Felelős: a műszaki tanárok tevékenységéért a szakközépiskolai, szakiskolai osztályokban. Az OKJ szerinti szakmai elméleti képzésekért és vizsgáztatásért valamint a felsőfokú akkreditált képzésekért. Az eltérő tevékenységű szervezeti egységek munkáját az intézményvezető hangolja össze.

2.5 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetősége konzultatív testület, amely véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az intézményvezető ezt szükségesnek látja.

Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, a műszaki intézményvezető helyettes, az általános intézményvezető helyettes, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.

Az intézmény vezetője és a helyettesek, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. (amely heti rendszerességű) A vezetőség kibővített vezetőségi értekezletet tart a munkatervben rögzített időpontban (havonta). E havi rendszerességű ülésen a szűkebb értelembe vett iskolavezetésen túl a munkaközösségek vezetői, a DÖK diák és tanár vezetői vesznek részt. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.

Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.

Az intézményvezető közvetlen alárendeltségében és irányításával működő alkalmazottak: az iskolatitkár, az adminisztrátor, a rendszergazda, a diákönkormányzatot segítő- pedagógus, a munkavédelmi megbízott. Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az általános helyettese helyettesíti. 12

A vezető-helyettesek helyettesítése:

az általános intézményvezető-helyettest:

műszaki intézményvezető helyettes,

műszaki intézményvezető helyettest: általános intézményvezető helyettes

2.6 A pedagógiai munka ellenőrzése A

folyamatos

belsőellenőrzés

megszervezéséért,

hatékony

működéséért

az

iskola

intézményvezetője felelős. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjai: – jelen SZMSZ tartalma – az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása – az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer Az intézményvezető ellenőrzési tervet készít, amelynek feladatait a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján ütemezi. A pedagógiai ellenőrzési terv elkészítésében részt vesznek az intézményvezető helyettesek, javaslatot tesznek a munkaközösség-vezetők, és véleményez a nevelőtestület. Az ellenőrzési terv tartalma: – Az ellenőrzés területe (pl.: tanmenetek, munkatervek, pályakezdő pedagógusok, az iskola új tanulócsoportjai, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, stb.) – Az ellenőrzés időpontja – Az ellenőrzés végzője Az ellenőrzésről az intézményvezető értesíti az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Az iskolai belső ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények: – Segítse elő a minél hatékonyabb nevelést és oktatást az iskola feladatkörében – A tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. – Segítse elő a belső rendet, a tulajdon védelmét. – Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. – Támogassa a helyes kezdeményezéseket, 13

– Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, – Jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelen intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, hiányosságokat – Legyen törvényes és jogszerű. – Legyen a vezetés szerves része. – Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. – A realitások figyelembevételével történjen, legyen megalapozott. – Legyen segítő szándékú, ne törekedjen a mindenáron való hibakeresésre. Az ellenőrzést végzők: – az intézmény vezetője, – az intézményvezető helyettesek, – gyakorlati oktataás vezető, – a munkaközösség-vezetők, – a munkaközösségek tagjai eseti megbízás szerint, melyet az intézményvezető adhat – az osztályfőnökök saját osztályaikon belül A különféle területek felelős vezetőinek a maguk területén ellenőrzési, jelentési és beszámolási kötelezettségük van a közvetlen felettes vezetőjük felé: – Osztályfőnök az osztályfőnöki munkaközösség vezetője felé – Munkaközösség-vezetők a területük illetékes intézményvezető helyettese felé – Intézményvezető helyettesek az intézményvezető felé Az ellenőrzés kiterjed: – Nevelési feladatokra – Oktatási feladatokra – Szervezési feladatokra – Adminisztratív feladatokra – Tanügy-igazgatási feladatokra Az ellenőrzés történhet: – tanórákon – tanórákon kívüli foglalkozásokon, – megbeszéléseken, – írásos dokumentumok alapján – tanulói produktumok, mérések segítségével. Formái: – óralátogatás – foglalkozások ellenőrzése – beszámoltatás – eredményvizsgálatok, felmérések – helyszíni ellenőrzések Ha az ellenőrzés eredményéről írásos dokumentum (jelentés, beszámoló, jegyzőkönyv) készül, az iratot az ellenőrző és az ellenőrzött dolgozó is aláírja. Az ellenőrzött dolgozónak lehetősége van különvéleményét az adott dokumentumra rávezetni. 14

3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 3.1 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tanulói tankönyvtámogatás rendje Az iskola igazgatójának megbízásából a könyvtáros minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. A felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy várhatóan mely tanulók lesznek jogosultak ingyenes tankönyvellátásra, A felméréssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyvtámogatási kedvezményt. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az a tankönyv-támogatási kedvezményre vonatkozó igényeket a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat vagy az igénylőlapon nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola igazgatója által megbízott alkalmazott rávezeti az igénylőlapra. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt) b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. Az iskola nem kérhet igazolást olyan adatokról, amelyek tekintetében az Ntt. vagy az Nkt. alapján adatkezelőnek minősül, illetve amelyeket a szülő hozzájárulásával kezel. 15

A felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év június 15-éig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet, közösséget (a továbbiakban: szülői szervezet), az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót. Az iskola minden év június 15-éig kezdeményezheti a tankönyvellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál az állami tankönyvtámogatásra nem jogosult tanulók részére, egyidejűleg jelenti a fenntartó részére a támogatásra jogosultak számát.

A tankönyvellátás helyi rendje Az intézmény könyvtárosa köteles gondoskodni tanulóink éves tankönyvszükségletének biztosításáról. Tanulóink számára csak a tankönyvjegyzéken szereplő és az Intézményfenntartó Központ által támogatott tankönyvek közül lehet tankönyvet rendelni, figyelembe véve a gazdaságossági alapelveket. Minden naptári év érvényben lévő rendeletekben megjelölt határidőig (17/2014. (II. 28.) számú EMMI rendeletben meghatározott határidőig) fel kell mérni a következő tanévben ingyenesen biztosított tankönyvekre jogosult tanulók létszámát, nevét. A szülők a jogosultságuk érvényesítése érdekében a megfelelő nyomtatványon jelzik az igényt. A jogosultságot minden tanévben újra kell kérvényezni. Amennyiben a szülő az igénylőlapon meghatározott, megfelelő és érvényes mellékletet benyújtotta, a gyermeke számára szükséges tankönyvekért díjat nem fizet. Számára a normatívában meghatározott összegből biztosítjuk a tankönyveket, amíg arra a tanulónak szüksége van. Ezek a tankönyvek az iskolai könyvtár állományába kerülnek. A tanulónak jogviszonya megszüntetésekor el kell azzal számolnia. A sérült vagy hiányzó tankönyvek árát köteles megtéríteni. Meg kell határozni (az indítható képzések ismeretében) március 30-ig, a tanulócsoportok számára rendelendő tankönyvek listáját, melyet a mindenkori szaktanárok állítanak össze.

16

A tankönyvrendelés a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. honlapján történik. A könyvtáros – a visszaszedhető használt tankönyveket is figyelembe véve – megrendeli a felületen a szaktanárok által megjelölt tankönyveket a megfelelő tanulók számára. Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulói változásokat, jelöli a felületen a tanuló jogosultságát, a visszáruzást és a pótrendelést, ha szükséges. Rögzíti a felületen a tankönyvek teljes vagy részleges átadását. Megrendeli a szaktanárok számára a szükséges könyveket. A könyvtáros a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által meghatározott időpontban jelen van a tankönyvek kiszállításánál, csomagszintű ellenőrzést végez. A tankönyvek kiosztása a tanév első hetében az erre kijelölt napokon történik. Azok a tanulók kaphatják meg kizárólag a tankönyvet, akik igazolni tudják, hogy befizették a tankönyvek árát, és az ingyenességre jogosultak. A jogosultságot tankönyvosztáskor ismételten ellenőrizni kell. A többi tanuló számára a tankönyvek átadása folyamatosan történik. A befizetést igazoló csekkeket le kell másolni.

3.2 Az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az iskolában használt elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok: – beírási napló – e-napló kinyomtatásával készült osztálynapló – tantárgyfelosztás – az iskola és a tanműhely órarendje – jegyzőkönyvek (pl. fegyelmi tárgyalás, nevelőtestületi értekezlet stb.) – értesítések a tanuló igazolatlan mulasztásairól – közlekedési kedvezményhez a tanulói jogviszonyt igazoló lap – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok – a szakmai vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok A fenti dokumentumokat előállító személy, – aki azok kezeléséért munkaköri-leírása alapján felelős – rávezeti a nyomtatványra az alábbi adatokat: – – – –

az iskola nevét, az iskola oktatási azonosító számát az iskola címét a nyomtatás időpontját.

A kinyomtatott dokumentumot az intézményvezető aláírásával és az iskola körpecsétjével hitelesíti. 17

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatvány kizárólag akkor érvényes és hiteles, ha tartalmazza a fenti elemeket.

3.3 Elektronikus úton előállított dokumentumok tárolása, kezelése Az intézményben rögzített, tárolt, továbbított adatok kezelését a 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 41.-43.§- a valamint a belső iratkezelési szabályzat tartalmazza. A Nkt. végrehajtási rendelete (229/2012. Korm. r.) szerint: 1. § (1) A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) országos, elektronikus nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer működtetését rendelte el. 2. § (1) Az adatokat és az okiratokat a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy, a KIR honlapján keresztül, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással küldi meg. Ha a KIR valamelyik alrendszerében az elektronikus hitelesítés nem megoldott, az adatokat a Hivatal által a KIR honlapján meghatározott módon kell rögzíteni és a KIR-ben rögzített adatokból előállított adatlapot postai úton kell megküldeni a KIR részére. Az intézményi adatszolgáltatást – ha a KIR-ben ennek technikai feltételei adottak – akkreditált intézményi adminisztrációs rendszeren keresztül kell megvalósítani. Az iskolában a fenti rendszert csak az intézményvezető, vagy az intézményvezető-helyettes által felhatalmazott személy kezelheti, titoktartási kötelezettség mellett. Az adatokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az adatok csak az erre a célra használt gépeken, jelszóval védve, vagy elektronikus adathordozóra kimentve tárolhatók az iskolavezetés tudtával és engedélyével.

4. Az intézmény munkarendje 4.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni (7 órától, 17 óra 50 percig) Az intézmény vezetője vagy vezető-helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

18

4.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát, 32 órát (a kötött munkaidőt) az intézményvezető által – Nkt. és a Kjt. vhr. keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. 22 – 26 órában (a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben) tanórai és egyéb foglalkozásokat tart. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelésoktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A 32 óra alatti tevékenységről a pedagógus egyéni nyilvántartást vezet, amelyet minden hónap 2. napjáig kinyomtatva és aláírva átad az intézmény vezetőjének. A további 8 órát egyéni felkészüléssel tölti, amelynek színtere nem kötelezően az iskola.

4.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető készíti el. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést a fenntartó által megbízott szakember tartja. A vezetőhelyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására, amelyet az iskola intézményvezetője hagy jóvá. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető helyettesek állapítják meg az iskola tantárgyfelosztásának és órarendjének függvényében. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni.

19

A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 15 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy az intézményvezető helyetteseknek, hogy az a helyettesítésről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a tanítandó tananyagot az illetékes intézményvezető helyetteshez eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár a tantárgyi program szerint taníthasson. A pedagógus a rendkívüli távolmaradás után igazolását azonnal köteles leadni a területileg illetékes intézményvezető helyetteseknek. Mindennemű távolmaradást (betegség, óracsere kivételével) távolléti nyomtatványon kell kérni az intézményvezetőtől. Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt legalább 3 nappal előbb, a tantárgyi programtól eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az illetékes intézményvezető helyettes engedélyezi. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelői-oktatói munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelve a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés.

4.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje a) Az intézmény – tanítási időtől független – hivatalos munkaideje: Hétfőtől péntekig 7 00 órától 15 00 óráig tart. b) A gazdasági és technikai dolgozók munkaideje: Hétfőtől péntekig: 7 00 órától 15 00 óráig tart. c) A portások és takarítók munkabeosztását az intézmény gondnoka készíti

4.5 Munkaköri leírás Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet a közalkalmazotti kinevezéssel együtt kap meg, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

20

4.5.1. Munkaköri leírás minták A pedagógus munkakör leírása A pedagógusok feladata A pedagógus kötelességeit és jogait az Nkt. 62.§ részletezi A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben az alábbi kötelességei vannak: • A pedagógus a tanulók nevelése érdekében felelősséggel és önállóan a végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a nemzeti köznevelési törvény, a pedagógiai program, SZMSZ, házirend, szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. • A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint (nevelő-oktató munkából) az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. • Alkotó módon részt vállal: - az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, - az iskola hagyományainak ápolásából, - tanulók folyamatos felzárkóztatásából, - pályairányítási feladatokból, - a diákönkormányzat kialakításából és működtetéséből, - az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből, - az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezéséből • Tanítási órán és tanítási órán kívüli foglalkozáson minőségi munkát végez. (felkészülés, szervezés, ellenőrzés). • Aktívan vesz részt a továbbképzéseken, a munkaközösségi munkában. • Részt vesz a nevelő–oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken. • Elvégzi azokat az adminisztratív és szervezési feladatokat, melyeket az intézmény nevelő–oktató munkája szükségessé tesz, illetve a jogszabályok előírnak. • A rábízott feladatokat legjobb tudása szerint határidőre elvégzi. • Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, kerettanterv alapján készült helyi tanterv és tanmenet szerint dolgozik. • A szülői értekezleteken, illetve a fogadóórákon részt vesz. • A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti. A tanulók testi épségének megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset észlelésekor a szükséges intézkedéséket megteszi, együttműködik az osztályfőnökkel, az iskolavezetéssel. • A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. • A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad. • Nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtja. • A tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. A köznevelési törvény titoktartási kötelezettsége szerint cselekszik.

21

• Munkahelyén, munkakezdés előtt 10 perccel megjelenik. Betegség esetén hiányzását jelzi az iskolavezetésnek. • Tanítási óráját pontosan kezdi és fejezi be. A megtartott órák sorszámát, anyagát, az óráról hiányzó tanulókat bejegyzi a naplóba. • A tanulók munkáját rendszeresen, érdemjeggyel minősíti, melyet beír az osztálynaplóba. • Következetesen és igazságosan osztályoz. Az osztályzást-értékelést sohasem alkalmazza a fegyelmezés eszközeként. • Az osztályzaton túl néhány soros értékelést is készít a tanuló munkájáról, amennyiben az iskolavezetés vagy a nevelőtestület ilyen feladattal bízza meg. • Kollégáiról, a diákok és kollegái előtt tisztelettel beszél, nem csorbítja munkatársai emberi és szakmai hitelét, etikus viselkedésével példát mutat. • A nevelő-oktató munkával, iskolai döntésekkel, felvételivel kapcsolatos kérdésekben a szolgálati titkot megtartja. • Részt vesz a tanulók felügyeletének megszervezésében az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában. • Az óraközi szünetekben – beosztás szerint – ügyeleti szolgálatot teljesít. • Rendkívüli esetben az iskolavezetés túlórák, helyettesítések ellátását tanév közben elrendelheti, ha az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg (betegség, hivatalos távollét, szabadság, pedagógus év közbeni távozása stb.) heti legfeljebb 6 óra időtartamban. • A pedagógus részvétel kötelező a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségen, a tanítás nélküli munkanapok, ill. a tanórai foglalkozások helyett szervezett programokon, a különböző értekezleteken, a szalagavatón, a ballagáson és minden olyan, az éves munkatervben rögzített rendezvényen, amely esetében azt az igazgató elrendeli. • Köteles részt venni az előírt munkaegészségügyi vizsgálatokon, balesetvédelmi és leltározási feladatokban. • Osztályfőnöki, illetve munkaközösség-vezetői megbízás esetén munkáját az SZMSZben foglaltak szerint látja el. • A pedagógus ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az iskolavezetés megbízza az oktatás-nevelés zavartalan lebonyolítása érdekében, a balesetek megelőzésében, elhárításában. Kötött munkaidejének neveléssel, oktatással le nem kötött idejében (tantárgyfelosztásban nem szereplő tevékenységek) az alábbi tevékenységeket köteles az iskolában végezni (32 óra iskolában való tartózkodás erejéig) A tevékenységek listája: 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 22

8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. különböző feladat-ellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.

Záradék:

A munkaköri leírás csak a rendszeresen visszatérő alapvető feladatokat, kötelezettségeket tartalmazza. A felsoroltakon kívül el kell látnia a munkakörhöz kapcsolódó eseti feladatokat is, továbbá mindazon feladatokat, amelyekkel a munkáltató jogkör gyakorlója valamint a közvetlen vezető megbízzák.

Esztergom,……………………. ……………………………………... Nádasi László intézményvezető

A munkaköri leírást 1 példányban átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem, azt magamra nézve kötelezőnek ismerem el.

Esztergom,……………………. ……………………………………... a közalkalmazott aláírása

23

Az osztályfőnöki munkakör leírása Az osztályfőnöki munkakörben a következő feladatokat köteles ellátni: – az intézmény pedagógiai elvei szerint nevelni osztályának tanulóit, figyelembe venni a személyiségfejlődés tényezőit, – együttműködni az osztály diákbizottságával, segíteni a tanulóközösség kialakulását, – koordinálni és segíteni az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatni óráikat, – aktív pedagógiai kapcsolatot fenntartani az osztály szülői munkaközösségével, tanítványaival foglalkozó tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológussal, logopédussal, gyógy testnevelővel, gyámügyi munkatárssal), – figyelemmel kísérni a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordítani a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, – szülői értekezletet tartani, szükség esetén családot látogatni, – az ellenőrző könyv útján tájékoztatni a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, – ellátni az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló, a törzskönyv, a bizonyítvány precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt). – saját hatáskörében - indokolt esetben - évi három nap távollétet engedélyezni osztálya tanulójának, igazolni a gyerekek hiányzását, – gondoskodni osztálya kötelező orvosi vizsgálaton való részvételéről, – tanulóit rendszeresen tájékoztatni az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítani, közreműködni a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, – az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tenni a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, – részt venni az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíteni a közösség tevékenységének eredményességét, – külön foglalkozni a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával – a szakképző osztályok osztályfőnöke a tanév elején a tanuló munkanaplójába írja be azoknak a külső gyakorló helyen zajló gyakorlati tantárgyakat amelyekből havi bontásban várja az osztályzatokat Záradék: . A munkaköri leírás csak a rendszeresen visszatérő alapvető feladatokat, kötelezettségeket tartalmazza. A felsoroltakon kívül el kell látnia a munkakörhöz kapcsolódó eseti feladatokat is, továbbá mindazon feladatokat, amelyekkel a munkáltató jogkör gyakorlója valamint a közvetlen vezető megbízzák.

Esztergom,……………………. ……………………………………... Nádasi László 24

intézményvezető

A munkaköri leírást 1 példányban átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem, azt magamra nézve kötelezőnek ismerem el.

Esztergom,……………………. ……………………………………... a közalkalmazott aláírása

4.6 A tanév rendje A tanév rendesen szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31-ig tart, amely magában foglalja a tanítási évet: a minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszakot. A köznevelésért felelős miniszter évenként rendelettel szabályozza a tanítási napok és szünetek idejét. A tanév helyi rendjét, az éves munkatervet a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: – – – –

a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-, alap-, érettségi-) rendjét, – a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, – a bemutató órák és foglalkozások rendjét, – a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait, a tűzvédelmi és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitva tartás és a vezetői felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola intézményvezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

25

4.7 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama (1) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: a napi tanítási idő 7 30 -tól 17 50-ig tart, az iskolában minden foglalkozást 21 óráig be kell fejezni, indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el a tanítási órák időtartama: 45 perc, a tanműhely 60 perces órákkal dolgozik. az első tanítási óra reggel 7 30 órakor kezdődik, a tanműhelyi foglalkozások reggel 7 órakor. (2) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai – – – – –

jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető és a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. (3) Az óraközi szünetek időtartama 5, 10 és 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. A szünetben a tanulók a folyosókon az ebédlőben és az iskola belső udvarain tartózkodhatnak és csak írásos engedéllyel hagyhatják el az iskolát és a tanműhelyeket. Ellentétes estben fegyelmileg felelősségre vonhatók. Tanítási órák alatt a következő órákra várakozó tanulók csak az ebédlőben tartózkodhatnak úgy, hogy nem zavarják viselkedésükkel az éppen folyó tanítást. (4) A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a tanulók a folyosón, belső udvaron töltsék, vigyázva önmaguk és társaik testi épségére. (5) Dupla órák a területileg illetékes intézményvezető helyettes engedélyével, az óraközi szünet eltolásával tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. (6) Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el.

26

(7) Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az intézményvezető helyettesek a felelősek. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. (8) Az ügyeleti rend kiterjed az alábbi időszakokra: – reggel 7 25 órától 14 00 óráig, pedagógus – délután 14 00 órától 17 50 óráig pedagógus, – délután 17 50 órától 21 00 óráig kijelölt pedagógus vagy egyéb közalkalmazott látja el a tanulók felügyeletét.

4.8 A tanműhely rendje 1. A tanműhely területén tartózkodó személyeknek kötelező elfogadni a tanműhely rendjét. 2. A tanműhely területén tartózkodó személyeknek (oktatók, tanulók, stb..) kötelező balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatásban kell részesülniük és aláírásukkal igazolniuk kell, hogy tudomásul vették a biztonságos munkavégzés alapvető feltételeit. 3. A házirend ismertetése, valamint az alapvető munka- és balesetvédelmi oktatás az oktató feladata. Az oktató köteles ellenőrizni, hogy a tanulók ténylegesen megismerték és aláírásukkal is igazolják annak tudomásul vételét. 4. A fent említett oktatás a tanulók számára kiterjed: egy év eleji általános, valamint minden egyes tanuló számára új munkafolyamat és gép, eszköz használatára. 5. Minden oktató köteles létrehozni a saját műhelyének szabályzatát és köteles a benne foglaltak betartására és betartatására. A tanműhely egész területén tilos a rádió és magnó és minden szórakoztató elektronikai eszköz használata. 6. A külön műhelyrendek egy-egy példánya kötelezően kifüggesztendőek a műhely bejárati ajtajára; a műhelybe belépő oktatók, - esetlegesen helyettesítő oktatók – tanulók, illetve idegen személyeknek tisztában

kell lenniük az adott műhely

szabályaival és kötelesek elfogadni azt. 7. A műhelyek kulcsait csak a portán elhelyezett szekrényből lehet felvenni. A foglalkozások befejezése után a helyiségeket be kell zárni, és a kulcsokat a portán kell

27

elhelyezni. A kulcsok felvételét és leadását a portán lévő nyilvántartási füzetben kell bejegyezni. 8. A tanműhelyben dolgozó tanulók épségéért elsősorban a szakoktató a felelős, ezért köteles mindig figyelemmel kísérni a tanulók munkáját. 9. Az oktatóknak és tanulóknak is egyaránt kötelező a munkavédelmi eszközök helyes használata; az oktatónak mindig tisztában kell lennie a gépek, eszközök állapotával és esetleges meghibásodás esetén jeleznie kell azt a tanműhely vezetője felé. Az oktató a saját műhelyében anyagilag felelős az ott elhelyezett gépekért, illetve berendezési tárgyakért, eszközökért. (leltár szerint) 10. A foglalkozási szüneteken a műhelyeket szigorúan zárva kell tartani! 11. A munka befejezése után minden oktató köteles a csoportjába tartozó tanulókat ellenőrizni, hogy az öltözőben rendet hagyjanak távozásukkor. 12. A munkavédelmi jelzéseknek mindig kint kell lennie minden műhelyben; hiány esetén pótlandóak. 13. Az egyes műhelyek tisztán tartásáért az ott tartózkodó oktató a felelős. 14. Az új tanulókkal ismertetni kell a tűz, vagy egyéb vészhelyzet esetén igénybe veendő menekülési útvonalat; a tanműhely bejáratát és a menekülési útvonalba eső ajtókat minden esetben tilos eltorlaszolni, a mindenkor ügyeletes feladata az ajtók nyithatóságának biztosítása. 15. Abban az esetben, ha valamelyik gép, eszköz valamilyen alkatrésze cserére szorulna, azt a hozzáértő szakoktató végezheti el. Ezen szabály alól kivétel a köszörűkövek cseréje, amit csak karbantartó szakember végezhet el. Kőlehúzást (szabályzást) minden műhelyben az arra kijelölt személy, vagy a karbantartó szakember végzi. 16. A tanuló a műhelyben csak az előírt munkaruhában tartózkodhat. Munkaruha hiányában a munkavégzés alól el kell tiltani, erre az időre igazolatlan hiányzást kell bejegyezni. 17. A késve érkező tanulók jelezzék késésüket az oktató felé. Ők a munkát nem vehetik fel a már kiadott feladat elvégzéséig az iskola ebédlőjében várakozzanak az első szünetig. Ahonnan az oktatók kísérik át a tanulókat a tanműhelybe.

28

18. A délutáni foglalkozások rendjéért a mindenkori óraadó tanárok, illetve oktatók felelnek. 19. Tanítási idő alatt rendkívüli esetben nyithatja ki az öltözőt a szakoktató (ha a tanuló igazoltan korábban távozik). 20. A tanműhely és mellékhelyiségek rendjéért, tisztaságáért a mindenkori ügyeletes tanulók és az oktatók felelősek. 21. A tanműhelybe érkező idegen személy útbaigazítása az ügyeletes feladata. 22. A tanulók napközbeni tanműhelyes órakezdésénél a tanműhely hátsó átjárójánál várakoznak, míg a szakoktató értük nem megy. 23. Ha a tanulónak napközben a tanműhelyben van órája a tornatermi folyosón várakozik a becsengetésre és az órát tartó szakoktató vezetésével csoportosan érkezhetnek a tanműhely területére a becsengetés után. 24. Baleset esetén közvetlen az oktatót kell értesíteni. (a legkisebb balesetnél is.) 25. Ezt követően az oktató intézkedik. 26. A kijelölt elsősegély hely a tanműhely műszaki irodája. (91-es)

4.9 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 5 00 órától 21 00 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 7 30 órától 17 50 óráig tart, a tanműhelyben 7 -20 óráig zajlanak a foglalkozások. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. Ünnepnapokon, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben, nevelői és tanulói hivatalos ügyekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. 29

Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékoztatása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a vendéglátót és az ügyeletes tanár segítségével az iskola területére kísérteti.

4.10 A tanműhely munkaideje Munkakezdés reggel: 7 óra Délután:

13 óra

Reggeli: 7:40 órától 8:00 (az oktatók 7:40 órától 8:00 –ig engedhetik el a tanulókat büfébe étkezés céljából). A tanulók kötelesek reggeli vásárlásuk után azonnal visszamenni a tanműhely területére. Egészségügyi szünet: 9:50 órától 10:00-ig (nem kötelező, de oktató által adható szünet) Ebéd: 11:30 órától 12:00 –ig. Az iskolai menzát igénybe nem vevő tanulókon túl a többiek a büfében történő bevásárlás után kötelesek visszamenni a tanműhely területére. A 9. évfolyam számára délelőtt a munka befejezése, takarítás és értékelés: 12:45 –től 13 óráig. Délután a munka befejezése: 18:00 óra. A 10. és a 11. évfolyam számára takarítás és értékelés: 13:45 – 14:00 óráig. Öltöző nyitása: 6:40

–kor.

Zárása 7:10 – kor.

4.11 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: – – – – –

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az iskola oktatási és sport létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola intézményvezetője és helyettesei adhatnak felmentést. 30

Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az

alkalmazottak

az

intézmény

helyiségeit,

létesítményeit

nyitvatartási

időben

rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényezni a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A tantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a tanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tanműhelyekben, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: – – – – –

a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása.

További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmaz Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a gondnok engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény berendezését, gépét saját használat céljából csak írásbeli engedély alapján lehet kivinni. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az intézményvezető aláírásával érvényes. 31

Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya a dolgozónál marad. Az iskolából nem lehet rendszeresen kölcsönadni a tárgyat, illetve eszközt térítési díj fizetése nélkül. A kölcsönkérő köteles ugyanolyan állapotban visszahozni a tárgyat, illetve eszközt, mint ahogy azt átvette.

4.12 Az iskola tanulóitól elvárt fegyelem Az órára való becsöngetéskor a büfét el kell hagyni a tanulóknak és a tanterem előtt sorakozva, kell várniuk a tanárt. A tanár megérkezéséig a hetesek feladata a rend fenntartása. Az óráról való késés egyben a házirend megszegése is. Nagymértékben zavarja a tanítást és többszöri, ismételt késés miatt fegyelmi eljárás is indítható a tanuló ellen A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét és azonnal jelentse a felügyelő tanárnak, portásnak, ha saját magát, társait vagy másokat, veszélyeztető állapotot, tevékenységet észlel. Az iskola nem közterület, így mindennemű hang és képfelvétel csak az intézményvezető írásos engedélyével készíthető az iskolában. Ugyancsak intézményvezetői engedéllyel helyezhetők el a hirdetések is. Tanulóról, tanárról képfelvétel, az órán hangfelvétel, az intézményvezetői írásos engedélye mellett csak az érintett személyek írásos beleegyezésével készíthető.

Külön

írásos

engedély kell

az

érintett

személytől

a

felvett

anyag

sokszorosításához, másoknak való elküldéséhez, nyilvánosságra hozatalához. A jelzett események szabálytalan előfordulásakor az iskola azonnal feljelentést tesz a rendőrségen és bírósági kártérítési eljárást kezdeményez az elkövetővel szemben az oktatási, nevelési folyamat értékvesztéséért, az iskola rossz hírének keltéséért. A

büntetőtörvénykönyvről

szóló

törvény

új

törvényi

tényállással

a

„zaklatás”

bűncselekménnyel egészült ki. Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életébe önkényesen beavatkozik, rendszeresen, vagy tartósan háborgat – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Amikor a tanulót a nyomozóhatóság írásos dokumentummal, határozattal elviszi, a tanuló kikerül az iskola felügyelete alól, ettől kezdve az iskolának sem joga, sem kötelezettsége nincs vele kapcsolatban

32

4.13 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok (1) Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: – a dohányzás tilalmát betartani az egész iskola területén és annak 5 méteres körzetében – a közösségi tulajdont védeni, – a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, – az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, – az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, – a tűz– és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, – a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. (2) Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület gazdasági bejáratát a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, helyiségeket. A zárak használhatóságáról a gondnoknak kell gondoskodni.. A folyosó és a tanműhely udvar felőli bejárati ajtajait éjszakára lakattal is be kell zárni. (3) A tantermeket a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a gondnok, az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, az elektromos berendezések áramtalanítósával együtt. (4) Tűzriadó, bombariadó vagy egyéb váratlan esemény esetén az iskolaépületet ki kell üríteni az SZMSZ 11. sz. mellékletében meghatározott tűzriadó terve szerint. (Tűzvédelmi szabályzat 1. sz. melléklete) (5) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A gyakorlati képzés során a tanulói foglalkoztatásnál alkalmazni kell a munkavédelemre vonatkozó szabályokat. (Köznevelési Törvény) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó 33

veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, ismertetni kell: – az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, – a házirend balesetvédelmi előírásait, – a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, – a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. – tanulmányi kirándulások, túrák előtt nemcsak a választott hellyel kapcsolatos veszélyeket de az általános elvárásokat is ismertetni kell. – A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. Az iskola intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. (6) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetekkel kapcsolatban: a) A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: – a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia – a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie – minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelentenie kell az iskola intézményvezetőjének E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi pedagógusnak is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélyben részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost, vagy mentőt kell hívnia, és meg kell várni az orvos, illetve mentő megérkezését. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében. A szükséges módosító intézkedéseket végre kell hajtani. d) Baleset esetén szakszerű segítséget nyújthatnak az iskolában elsősegélynyújtó tanfolyamot végzett tanműhelyi oktatók, testnevelő és biológia szakos tanárok, portások.

34

e) Az orvosi vizsgálatra küldött tanulót pedagógus, vagy egyéb iskolai dolgozó kíséri el. Az intézkedő pedagógus azonnal értesítse az intézményvezetőt (távolléte esetén a helyetteseket) a szülőt, vagy hozzátartozót. A tantermek, szaktantermek, előadók, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a gondnok felel. Az eszközök, berendezések meghibásodását, a terem felelőse köteles a gondnok tudomására hozni.

A hibás eszközöket le kell adni a gondnoknak a hiba megjelölésével. Újbóli

használatbavételről a gondnok tájékoztat.

4.14 A mindennapos testnevelés szervezése A köznevelési tv. által előírt heti 5 testnevelés a 9. osztályosok részére lehetőség van a tanulók számára heti 2 testnevelés óra kiváltására, valamely sportklubban vagy egyesületben történő aktív sporttolás igazolásával. Módot ad az iskola arra, hogy minden tanév szeptember 20-ig, a megadott iskolai nyomtatvány sportklub vagy egyesület által történő kitöltésével és igazolásával, ezt a két órát a tanuló hivatalosan beszámítassa. A nyomtatványokat az intézményvezető által megbízott testnevelő tanár gyűjti és szeptember hónap végéig az intézményvezető határozatban értesíti a tanulót a testnevelő tanárt valamint osztályfőnököt és az irattárt, hogy a tanuló felmentését elfogadta. A felmentés a tanórák látogatása alól az adott tanévre szól, illetve mindaddig, amíg a tanuló a sportklubban, egyesületben sportol.

4.15 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél: – – – –

a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, a szakmai munkaközösségek.

A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 20-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. 35

A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető helyettesek rögzítik az iskola

Szakköri foglalkozások (1) A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az intézményvezető bízza meg. (2) A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. (3) A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában.. Önképzőkörök Az iskola – művelődési, – művészeti, – ismeretterjesztő, – képesség- és készségfejlesztő célokkal önképző köröket szervez. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Fejlesztő pedagógus által tartott órák A sajátos nevelési igényű és egyéb tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára, fejlesztő pedagógus által tartott, felzárkóztató és fejlesztő órákat szervez az iskola. Ezen foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelező. Ezen órák megszervezése, a fejlesztő pedagógussal, a szakszolgálatokkal való kapcsolattartás és a tanulók ellenőrzése az általános intézményvezető-helyettes feladata.

36

Sportköri foglalkozások és edzések A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozások és edzések tartására van lehetőség. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. Sportfoglalkozások tartása önköltséges áron, vállalkozás formájában is biztosítható, azzal a feltétellel, hogy nem veszélyezteti az iskolai sportfoglalkozások megtartását. Korrepetálás Az intézmény – igény esetén - biztosítja a korrepetálási lehetőséget az intézményvezető által megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. A

korrepetálás

differenciált

foglalkoztatással

–

egyes

tanulókra

vagy

kijelölt

tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik. Tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyek Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését a közismereti és általános intézményvezető helyettes irányítja. Tanulmányi kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás részletes tervezetét írásban kell leadni az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének, engedélyezéséről az intézményvezető dönt. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki és szaktanári tanmeneteiben kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: 37

– a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit – költségkímélő megoldást kell választani, – a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni és írásos nyilatkozatot kérni a kirándulás költségeinek vállalásáról, A kiránduláshoz osztályonként legalább 2 fő kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani. A kirándulásnál leírt szabályok érvényesek a sítúrák szervezésére is. A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy: a) tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az intézményvezető engedélye szükséges. b) kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az intézményvezetőnek írásban nyújtja be. c) csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás idő-pontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az intézményvezető engedélye szükséges. Az

iskola

tanulói

közösségei

(osztályközösségek,

diákkörök,

szakkörök)

egyéb

rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit kívánják igénybe venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Igény esetén az iskola – vállalkozási formában – tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért havonként előre térítési díjat kell fizetni.

38

4.16 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje (1) Az intézmény heti 1 alkalommal orvosi ellátást biztosít a tanulók részére az iskola orvosi rendelőjében. (2) Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: – – – – – – (3) A

a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, színlátás és látásélesség vizsgálata, pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, fogászati vizsgálat kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként

megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. (4) Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni Az osztályfőnöki munkaközösség vezető feladata a tanulók orvosi vizsgálatokon való megjelenésének megszervezése.

4.17. Intézményi védő, óvó előírások A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset,munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. Minden tanév szeptember 20-ig az alkalmazottak számára meg kell tartani a tűz- és balesetvédelmi oktatást. Évente egy alkalommal próba tűzriadót kell tartani. Tanév elején minden tanuló tűzrendészeti és balesetvédelmi oktatásban részesül. Tanulóink figyelmét felhívjuk a balesetmentes közlekedésre az iskola egész területén, a tanulói kísérletek során alkalmazandó óvintézkedésekről, illetve a sporteszközök szabályszerű használatáról tájékoztatást adunk. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: számítástechnika és testnevelés. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején a szakmai gyakorlati képzésen a tanműhelyben résztvevő tanulóknak.

39

A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az intézményvezető által megbízott pedagógus végzi. Az iskola épületébe tilos behozni fegyvert, olyan (szúró, vágó) eszközt, amelyek használata veszélyezteti mások és az illető saját testi épségét. Az iskola épületében és területén tilos a dohányzás, és egyéb egészségre ártalmas szerek fogyasztása. Megszegése törvénysértés, intézményvezetői intézkedést, illetve fegyelmi eljárást von maga után. Minden dolgozó és tanuló kötelessége jelenteni az iskolavezetés felé, ha balesetveszélyes helyzetet észlel.

4.18. Teendők rendkívüli esemény esetén A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII. 31.) EMMIrendelet 4. § (1) bekezdés n) szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. Minden rendkívüli esemény észlelésekor (az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség) értesíteni kell az iskola valamelyik vezetőjét (1. intézményvezető; 2. helyettesek). Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: – Rendkívüli esemény (pl: bombariadó) esetén az iskola vezetője értesíti a rendőrséget. – Az épületet a tűzriadónak megfelelő rendben kell kiüríteni. – Az épület kiürítése, a termek elhagyása a folyosón elhelyezett útmutató alapján történik.

40

– A gyülekezésre kijelölt területen a felügyelő tanárok kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezőhelyen tartózkodni. – Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az intézmény vezetője haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről – A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. – A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője köteles pótolni a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

4.19 Tájékoztatás kérése a pedagógiai programról Az iskola alapdokumentumai: SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program. Az alapdokumentumok nyilvánosak. Az alapdokumentumok az iskola nyitvatartási idejében megtekinthetők az iskola könyvtárában. Valamennyi alapdokumentum megtalálható az iskola honlapján, (gfegom.uw.hu). A dokumentumokkal kapcsolatos felvilágosítást kérhetnek a szülők, a diákok az intézményvezetőtől vagy helyetteseitől.

5. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 5.1 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Nevelőtestület fogalmán azon foglalkoztatottak közössége értendő, akik közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében – pedagógus-munkakörben dolgoznak – a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítik, és felsőfokú végzettséggel rendelkeznek A nevelőtestület döntési jogkörrel rendelkezik a következő ügyekben: – – – – –

a köznevelési intézmény SZMSZ-ének elfogadása a nevelési-oktatási intézmény házirendjének elfogadása az iskola pedagógiai programjának elfogadása a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről1 (az óraadó pedagógus is) módosítja az osztályzatot a tanuló javára az évközi érdemjegyek alapján, ha a jogszabályi feltételek teljesülnek (2011. CXC tv. 54. § (6) ) 41

– dönt a tanuló szakmai vizsgára bocsátásáról – fegyelmi büntetést hoz a tanulóval szemben fegyelmi eljárás esetén2 (az óraadó pedagógus is) – a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, – a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, – a továbbképzési program elfogadásáról, – a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, – a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról. – az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, – tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatási módjáról a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, – jóváhagyja a diákönkormányzat SZMSZ-ét, – a nevelési-oktatási intézményvezetői pályázattal összefüggésben háromtagú előkészítő bizottságot választ tagjai közül – a nevelőtestület, a szülők és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselője iskolaszéket alakíthat. – egyetértésével az intézményvezető ismételten megbízható nyilvános pályázat kiírása nélkül, ha az újbóli megbízással a fenntartó is egyetért. – jogszabályban meghatározott más ügyekben. [Az óraadó pedagógus a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - a fenti kettő kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal.] A nevelőtestület véleményező jogkörrel rendelkezik: – – – – –

az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programról a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, az intézményvezető helyettesek megbízása, megbízásnak visszavonása előtt, véleményével értékeli az intézményvezető munkáját a vezetői megbízás második és negyedik évében (Az értékelés személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján történik.) – véleményével segíti a diákönkormányzat működését – külön jogszabályban meghatározott ügyekben A nevelőtestület javaslattevő jogkörrel rendelkezik: – a szülő számára, hogy gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét (A szülő kötelessége ezt megtenni a 2011. évi CXC. tv. 72. § (4) alapján.) – nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezheti a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada – külön jogszabályban meghatározott ügyekben – a nevelési és oktatási kérdésekben – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben

42

A nevelőtestület fenti jogköreiből átruházható: Nevelőtestület jogköre Döntés a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről Osztályzat módosítása a tanuló javára Szakmai vizsgára bocsátás Fegyelmi eljárás A továbbképzési program elfogadása

Az átruházott jogkör gyakorlója Az osztályban tanító pedagógusok

Az osztályban tanító pedagógusok Az osztályban tanító pedagógusok Fegyelmi bizottság Munkaközösség-vezetőkkel kibővített iskolavezetés Tanulói tankönyvek megvásárlási Munkaközösség-vezetőkkel kibővített iskolavezetés támogatásának módja A diákönkormányzat SZMSZ-ének Munkaközösség-vezetőkkel kibővített jóváhagyása iskolavezetés Tantárgyfelosztás javaslata és véleményezése Munkaközösség-vezetők A pedagógiai program helyi tantervének Az érintett szakmai munkaközösségek kidolgozása A taneszközök, tankönyvek kiválasztása Az érintett szakmai munkaközösségek Javaslattétel a nevelőtestület tagjainak Az érintett szakmai munkaközösségek továbbképzésére, átképzésére Javaslattétel jutalmazásra, kitüntetésre, Az érintett szakmai munkaközösségek fizetésemelésre Az érintett szakmai munkaközösségek A határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése Az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A megbízott képviselők féléves szóbeli

beszámoló formájában tájékoztatják a megbízó nevelőtestületet az általuk végzett munkáról a félévet záró nevelőtestületi értekezleten.

5.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei (1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolai intézményvezetőnek, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. (2) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. (3) A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: – – – –

tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi nevelési értekezlet, tavaszi nevelési értekezlet, 43

– félévi és év végi értékelő értekezlet. (4) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a közalkalmazotti tanács és az intézmény intézményvezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. Az iskolaszék, iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat is kezdeményezheti a nevelőtestület összehívását,

ebben

az

esetben

napirendi

javaslatot

kell

benyújtani

az

iskola

intézményvezetője számára. A nevelőtestület döntése akkor érvényes, ha tagjainak legalább 50%-a +1 fő részt vesz a döntés meghozásában (pl. szavazás). A nevelőtestület létszámát az intézményvezető hozza nyilvánosságra

a

tanévnyitó

értekezleten.

A

nevelőtestületi

döntés

tartalmának

meghatározásához az azonos szavazatok egyszerű többsége szükséges. (5) A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésekben: – az intézményvezetői pályázat vezetői programjának, fejlesztési elképzelésének támogatása vagy elutasítása, – a közalkalmazotti tanács tagjainak választása, – abban az esetben, ha a nevelőtestület a titkos szavazást kéri. (6) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén a szavazást meg kell ismételni. (7) A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A kapcsolattartás formái A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. A nevelőtestületi értekezletekről és a teljes alkalmazotti közösség gyűléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 44

5.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei (1) Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. (2) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: 1. 2.

Osztályfőnöki munkaközösség szakterülete: osztályfőnöki tevékenység. Természettudományi és készségtárgyak munkaközösség szakterülete: matematika és fizika oktatás, kémia, informatika, testnevelés, rajz és ének tantárgyak oktatása. 3. Humán munkaközösség szakterülete: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalomismeret és földrajz, biológia oktatása és könyvtári munka. 4. Szakmai elméleti I. munkaközösség 5. Szakmai elmélet II. munkaközösség 6. Szakmai gyakorlat .munkaközösség. 7. Idegen nyelvi munkaközösség l (3) A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. (4) A szakmai munkaközösségek feladatai: – fejlesztik a szakterület módszertanát és az oktató munkát, – javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, – szervezik a pedagógusok továbbképzését, – támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, – összehangolják az egységes intézményi követelményrendszert, – felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, – összeállítják a vizsgák (felvételi-, érettségi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait, – kiírják és lebonyolítják a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket. – végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat – havonta részt vesz a vezetőjük az intézményvezető által kijelölt napon a munkaközösség vezetői értekezleten a diákönkormányzat diákvezetőjével és a DÖK segítő tanárával együtt. (5) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezető feladatai és jogai:

45

– irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez – elbírálja és aláírásával jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, – ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, – összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, – beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, – javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére. – leltári felelősséget vállal a munkaközösség által közösen használt eszközökért – tanévenként legalább egyszer meglátogatja a munkaközösség tagjainak óráját, amelyről óralátogatási lapot tölt ki. Azt a területi vezetőnek adja át, és így vesz részt az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében.

5.4. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében – minden szaktanár egy munkaközösség tagja, de ez nem zárja ki, hogy a közös feladatok során részt vegyenek más munkaközösségek munkájában. A közös feladatok megoldása során legjobb tudásukat adják a problémák megoldásával kapcsolatba. – a munkaközösségek az összetett feladatok megoldása során kérhetik más munkaközösségek tagjainak együttműködését a feladatok sikeres megvalósításának érdekében. Ezeket a feladatmegosztásokat a munkaközösség vezetők, a területi intézményvezető helyettesek és az iskola intézményvezetője kezdeményezheti. A komplex feladat megoldásáért a feladatmegosztásban résztvevő mindegyik munkaközösség vezető felelős. A több munkaközösséget összefogó feladatok összehangolását az intézményvezető vagy az intézményvezető helyettesek végzik. A munkaközösségek munkájáról a havonta összeülő munkaközösség vezetői értekezleten tájékozódhatnak a munkaközösség vezetői és itt fejthetik ki építő és segítő javaslataikat más munkaközösségekben zajló feladatokkal kapcsolatban is.

5.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést az intézményvezető megállapíthat egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A kereset-kiegészítésben részesült dolgozók személyéről az intézményvezető a tantestület által elfogadott szempontok alapján dönt. A döntéskor figyelembe veszi a közalkalmazotti tanács javaslatát. A tantestület által elfogadott szempontok a kereset-kiegészítésben részesíthető személyekre vonatkozóan. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei:

46

– Szakmai munkaközössége és tanítványai által elismert szaktanár, akinek eredményeit a tanítványai érettségi, szakmai, felvételi, nyelvvizsgákon, megyei és országos tanulmányi- és sportversenyeken elért sikerei is igazolják. Munkáját az igényesség jellemzi. – Tudását továbbképzések, tanfolyamok, önképzés formájában állandóan bővíti, korszerűsíti. Nem zárkózik el az új kihívásoktól és feladatoktól. – Szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában. – A diákok tanórán kívüli, szabadidős programjának szervezésében segítséget nyújt, annak aktív résztvevője. – Osztályfőnöki feladatait kifogástalanul ellátja, adminisztratív, szervező és segítő, valamint irányító tevékenységet végez. Aktívan részt vesz az osztályával kapcsolatos valamennyi feladat végrehajtásában. – Kiemelt figyelemmel kíséri a tehetséges, a hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett tanulók munkáját, életét. – Idegen nyelv ismerettel, informatikai-számítástechnikai tudással rendelkezik. – A pályakezdő kollégák bizalommal kérik segítségét, szakmai tanácsaival segíti beilleszkedésüket.

6. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 6.1 A szülői munkaközösség A Nemzeti Köznevelési Törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti

és

működési

rendjéről,

munkatervének

elfogadásáról,

tisztségviselőinek

megválasztásáról és képviseletéről. Ezért az első szülői értekezlet alkalmával megválasztja az osztály szülői munkaközösségének vezetőjét és helyettesét. Akiket delegál a minden tanévben tartandó Iskolai Munkaközösség megválasztására. Az osztályok szülői munkaközösségének tagjai választhatók az iskolai szülői munkaközösség tagjai és vezetői közé. A választásokat az Iskolaszék vezetőjének irányításával kell megszervezni az első szülői értekezlet után. Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a tanulóközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői, illetve az iskolaszékbe delegált tagjai juttatják el az intézmény vezetőségéhez.

6.2 Az iskolaszék (1) Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére, az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik, melybe a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet. Az

47

iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. (2) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési - oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. (3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: (a) jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor; (b) a házirend elfogadásakor; (c) a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. (4) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program elfogadása előtt. (5) Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét érintő kérdésekben. (6) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. (7) Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. (8) Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után való – rendelkezésre bocsátásával. (9) Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább 1 alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként 1 alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet. (10) Az iskolaszék szülő tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére, a szülői közvetlen kapcsolattartás érdekében.

48

Az iskolaszék, írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról.

6.3 A diákönkormányzat (1) A tanulók, a tanulóközösségek, és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a diákság által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani. (2) Diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. (3) A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt: – – – – –

saját működéséről (Szervezeti és működési szabályzatának megállapításáról), a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, – a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének munkatársainak megbízásáról. (4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (5) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével

és

a

tanulókkal

kapcsolatos

valamennyi

kérdésben.

A

diákönkormányzat vezetője vagy helyettese részt vesz a havonta tartandó kibővített vezetőségi értekezleten ahol a segítő tanár irányításával beszámol az eltelt időszak tevékenységéről, képviseli diáktársainak problémáit és tájékoztatást kap az iskolavezetés ügyeiről is. Ezeken az értekezleteken építő javaslatokkal élhet az iskola egészét érintő feladatok megoldásában. 49

(6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. (7) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. (8) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: – jogszabályban meghatározott ügyekben, az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; – a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; – az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; (9) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A diákönkormányzat jogai: (1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni – – – – – – –

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, iskolai, diákönkormányzat véleményét a tanuló fegyelmi eljárása során be kell szerezni, – diákönkormányzat jogainak megsértése esetén, tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. (2) A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanuló nagyobb közösségének. Esetenként ezt a jogát átruházhatja az egy iskolatípusba tartozó osztályok együttesére. (3) Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább 1 alkalommal össze kell hívni Az évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év október hónapja. Ezen a diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható.

50

Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai, diákönkormányzat vezetője vagy az iskola intézményvezetője kezdeményezheti. A diákközgyűlés – az iskolai diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola, képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola, életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

6.4 Az osztályközösségek (1) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. (2) Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén, pedagógus vezetőként, az osztályfőnök áll. (3) Az osztályfőnököt az intézményvezető helyettesek, és az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldása és az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletének összehívása. (4) Bontott tanulócsoportban vehetnek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, amelyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. Ez kiemelten az idegen nyelvi órákra, valamint a szakmai alapozó képzés számítástechnika oktatására vonatkozik (5) Az osztályközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával

–

saját

közösségi

életük

51

tervezésében,

szervezésében,

valamint

tisztségviselőik

megválasztásában,

és

jogosultak

képviseltetni

magukat

a

diákönkormányzatban.

6.5 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái A szülők szóbeli tájékoztatása: (1) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. (2) A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 9. évfolyamon 3, egyéb évfolyamokon 2 számú, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tar. A 9. osztályos tanulók szülei a szeptemberi szülői értekezleten a értesülnek az iskola rendjéről, feladatairól.

Ezt

a

szóbeli

tájékoztatást

az

iskola

vezetősége

tartja

az

iskola

intézményvezetőjének vezetésével összevont formában. Ekkor történik az osztályfőnökök bemutatása is. Ezután az osztályfőnökök tartanak tájékoztatót a szülők számára az osztálytermekben ahol megismertetik a szülőket az iskola házirendjével és elvárásaival. (3) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. (4) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként 2, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatása (1) Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetekben azaz az ellenőrző könyvekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. (2) A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet ellenőrizni, hogy a tanuló beírta-e az ellenőrzőjébe. Ezt a bejegyzést a tanár dátummal és a kézjegyével 52

lássa el. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján kell beírni az ellenőrző könyvbe. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt az ellenőrző könyvet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. (3) Az osztályfőnök 3 havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző könyv érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrző könyvbe hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. (4) Az osztályfőnök indokolt esetben, írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. A szülő joga, hogy az intézmény pedagógiai programját, SZMSZ-t, házirendjét és a minőségirányítási programot megismerje, ezért ezeket a dokumentumokat, valamint az intézményi minőségirányítási programot az iskola nyilvánosságra hozza oly módon, hogy az iskolai könyvtárban, vagy az iskola internetes honlapján bárki megtekintheti. Lényeges tartalmakról a szülői közösség alakuló értekezletén, illetve a tanév első szülői értekezletén az iskola vezetője, illetve az osztályfőnök tájékoztatást ad.

6.6. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör éves munkatervének elkészítésekor a tanév feladatait az iskolai sportkör elnöke (a mindenkori munkaközösség-vezető) egyezteti az iskola vezetőivel, a tanév végén beszámol az elvégzett feladatokról. A sportkör és vezetői szakmailag és pedagógiailag felelősek végzett munkájukért. Tevékenységüket az iskolavezetéssel egyeztetett éves munkaterv alapján végzik, a foglalkozás vezetői a tanév végén beszámolnak az elvégzett munkáról. A különböző szakosztályok munkáját, a szabadidős sporttevékenységet évente szabályozott módon a szervezi. Az iskolai szakosztályok az edzéstervben foglaltaknak megfelelően használják az iskola sportlétesítményeit és udvarát.

6.7. A külső kapcsolatok rendszere és formája (1) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben 53

rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. ( beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval ) A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények alkalmazottaival, – meghívás vagy egyéb értesítés alapján. (2) A kapcsolattartás formái és módjai: – – – – –

közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása, napi szakmai tájékozódás személyesen, írásban vagy telefonon,

(3) Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: – a családsegítő szolgálattal (kapcsolattartó: általános intézményvezető helyettes, osztályfőnökök) – a fenntartóval, (kapcsolattartó:intézményvezető) – a városi önkormányzattal, (kapcsolattartó: intézményvezető,) – a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, (kapcsolattartó: intézményvezető, vezetőség) – a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, (kapcsolattartó: intézményvezető, osztályfőnöki munkaközösség-vezető ) – a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatokkal (kapcsolattartó: intézményvezető, osztályfőnökök) – nevelési tanácsadó szolgálattal, (kapcsolattartó: általános intézményvezető helyettes,) – Az intézményt támogató alapítvánnyal, (kapcsolattartó: a kuratórium és az ellenőrző bizottság iskolai tagjai, és az intézményvezető) – egyházi és más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel, (kapcsolattartó: intézményvezető, vezetőség) – a patronáló cégekkel, (kapcsolattartó: intézményvezető, műszaki intézményvezető helyettes, ) – a sportegyesületekkel, (kapcsolattartó: intézményvezető, testnevelési munkaközösség,) – városi és megyei munkaügyi hivatallal, (kapcsolattartó: intézményvezető – kézműves- és iparkamarával, (kapcsolattartó: intézményvezető, műszaki intézményvezető helyettes) – felnőtt szakképzést folytató intézményekkel, (kapcsolattartó: intézményvezető, műszaki intézményvezető helyettes, ) – gyakorlati képzést folytató szervezetek – a területileg illetékes gazdasági kamara A 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelően:

54

A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles folyamatosan a munkanaplón keresztül értesíteni a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való hiányzásairól. A szakképző iskola a nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről szóló rendelet szerint meghatározott iskolai mulasztásokról -30 óra mulasztás után az intézmény által elfogadott formanyomtatványon- értesíti a tanuló gyakorlati képzését folytató szervezetet. A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. A gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének elősegítése. Ha a gazdasági kamara közreműködése eredményeként nem kerül sor tanulószerződés megkötésére, a gazdasági kamara tájékoztatja erről a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolát. Ebben az esetben a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-ig kell megkötni. A nyilvántartást vezető szerv a tanulószerződést a megküldéstől számított tíz napon belül ellen jegyzi, ha a tanulószerződés megfelel e törvény előírásainak. Az aláírt és ellenjegyzett tanulószerződés egy példányát a nyilvántartást vezető szerv az ellenjegyzéstől számított öt napon belül megküldi a szakképző iskolának.

6.8. Az iskola hagyományai és jelképei Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és tanulói közösség minden tagjának kötelessége. Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek: szeptember 1. október 23. november 1. január március 15. ballagás

tanévnyitó ünnepség nemzeti ünnep megemlékezés Mindenszentek ünnepéről szalagavató nemzeti ünnep iskolai ünnep

Az osztályközösségekben tartott megemlékezések: október 6. karácsony január február 25. április 16. június 04.

aradi vértanuk emléknapja szeretet ünnepe szalagavató a kommunista diktatúrák áldozatainak napja a holokauszt áldoztairól történő megemlékezés Nemzeti Összetartozás Napja.

Az iskola névadójával kapcsolatos rendezvények: Géza napok 55

Az intézmény 5 tanévenként évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az iskolaújság szerkesztésében az intézmény tanulói és pedagógusai vesznek részt. Az iskolarádió műsorát felelős pedagógus vezetésével és a diáktanács közreműködésével a tanulók igényeinek figyelembevételével maguk a tanulók állítják össze. Az iskola zászlója: fehér alapon Géza fejedelem elképzelt arcképe Tatabányai Szakképzési Centrum Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskolája Esztergom felirattal, hátoldalán Árpádsávos. Az intézmény jelvényének szimbólumai és a jelvény leírása: Géza Fejedelem elképzelt arcképe pajzs formán. Az intézmény ünnepségein a pedagógusoknak és a diákoknak ünneplő ruhában kell megjelenni. a) Ünnepi ruha lányok és nők részére fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág b) Ünnepi ruha fiúk és férfiak részére fehér ing és sötétszínű nadrág

6.9. Intézményi tanács Kapcsolattartás az intézményi tanáccsal Az intézményi tanács dönt az iskola működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról a tisztségviselőinek megválasztásáról. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben a heti rendszerességgel tartott vezetőségi értekezleteken, mert annak állandó meghívottja a tanács vezetője iskolánkban. Az iskola vezetősége a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása előtt kikéri a tanács véleményét. Az ehhez szükséges dokumentumokat minden alkalommal eljutatja a tanácshoz a tantestület határozata előtt.

7. A testi nevelés és a gyógy testnevelés rendje (1) A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt. (2) A tanulókat testnevelés órán való részvételről csak az iskolaorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskola orvos könnyített vagy gyógy testnevelési foglalkozást is előírhat erről igazolást állít ki, melyet eljuttat az iskola intézményvezetőjének Az iskola intézményvezetője határozatot hoz a gyermek felmentéséről,

56

testnevelési besorolásáról az orvos javaslata alapján, melyet eljuttat a tanulónak, testnevelő tanárnak, osztályfőnöknek. A határozatot a naplóban rögzíteni kell. (3) A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania. (4) Az iskola orvos gyógy testnevelési foglalkozásokra utalhat. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógy testnevelő vezeti, ahol az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat kell elvégezni. A gyógy testnevelési ellátás és a gyógy úszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére, a foglalkozásokat az önkormányzat szervezi. (5) A testnevelés alól felmentett tanulók az iskola területét nem hagyhatják el, (kivétel, ha testnevelés óra az első, vagy az utolsó óra aznap) kijelölt tartózkodási helyük az iskola ebédlője. (6) A tanuló egy tanítási évben 3 alkalommal kérheti felmentését a testnevelés órán való részvétel alól a felszerelésének hiánya miatt. Az órája nem lesz igazolatlan, a naplóba „F” betű kerül. Minden további felszerelés hiánya igazolatlan órát von maga után. (7) Az ifjúsági orvos a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) – osztályfőnöki órán, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tart.

8. A tanulók kártérítési felelőssége (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét.

9. Az iskolai könyvtár működési szabályzata (1) Az iskolai könyvtár célja, annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. 57

(2) Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el. (3) Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok: a) A könyvtárat használhatja: – az iskola minden könyvtárba beiratkozott tanulója – az iskola könyvtárba beiratkozott dolgozói b) A könyvtárba beiratkozni nyitvatartási időben lehet, ennek időpontja a könyvtár ajtaján ki van függesztve. c) A szolgáltatások igénybevételének feltételei: – a könyvtár használata és a szolgáltatások ingyenesek. d) A könyvtár használatának feltételei: - A könyvtár kifüggesztett használati rendjének előírásait be kell tartani. e) A kölcsönzés ideje: 3 hét f) Tanulói és közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a vissza nem hozott könyvekért térítést kell fizetni az iskola pénztárába. A térítés összege mindenkor azzal az összeggel egyezik meg, amely az adott időpontban a hiányzó könyvek új áron történő beszerzéséhez szükséges. (4) Az iskolai könyvtár működést a részletesen kidolgozott Könyvtári SZMSZ tartalmazza, amely az iskolai SZMSZ mellékletét képezi. Az abban leírtak betartása minden tanulóra és dolgozóra kötelező érvényű.

ZÁRADÉKOK

Záradék I. : Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2015. év január hó . napján elfogadta.

Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselője az alábbiakban hitelesítő aláírásával tanúsítja. .......................................... Vincze Angelika

.......................................... Meszes-Bábszkiné Madarász Csilla

Záradék II.:

58

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak, az Nkt. 25.§ (4) szerint – véleményezési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselője tanúsítja. .......................................... Baranyai Anita a DÖK vezető diákja

Záradék III.: A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az iskolaszék – a jogszabályban meghatározottak, az Nkt. 25.§ (4) szerint – véleményezési jogot gyakorolt, melynek tényét az iskolaszék képviselője tanúsítja. ..........................................

Záradék III.: A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a szülői szervezet – a jogszabályban meghatározottak, az Mr. 4.§ (5) szerint – véleményezési jogot gyakorolt, melynek tényét a szülői szervezet képviselője tanúsítja.

..........................................

Záradék IV.: A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az intézményi tanács – a jogszabályban meghatározottak, az Mr. 121.§ (7) szerint – véleményezési jogot gyakorolt, melynek tényét az intézményi tanács képviselője tanúsítja.

.......................................... Juhász István

59

P.H.

60

…………………………………….. Nádasi László intézményvezető