Tatabánya környezeti elemeinek adatbázis elérései és azok elemzése

Széchenyi István Egyetem Audi Hungária Járműmérnöki Kar Környezetmérnök szak

Környezetállapot- értékelés I. beadandó

Tatabánya környezeti elemeinek adatbázis elérései és azok elemzése

Készítette: Weisz Hajnalka Horváth Cintia Juhász Adrián Győr, 2015. november

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

3

Levegőadatok

3- 10

III.

Hulladékadatok

10- 12

IV.

Felszíni vizek adatai

12- 18

Szennyvízadatok

18- 22

Felszín alatti vizek adatai

22- 25

VII.

Ivóvízadatok

25

VIII.

Talajadatok

25- 27

Élővilágadatok

28- 30

Befejezés

30

Irodalomjegyzék

31- 32

I. II.

V. VI.

IX. X. XI.

2

I.

Bevezetés

Tatabánya Komárom-Esztergom megye déli részén, a Dunántúli-középhegység részei, a Vértes és a Gerecse közötti törésvonalban fekszik. A térség a II. Világháború után jelentős centruma lett a nehéziparnak és a szénbányászatnak. Tatabánya néven 1947-ben egyesült várossá környező falvakból: - Bánhida - Alsógalla - Felsőgalla - Tatabánya 1950-ben Komárom megye székhelye lett. 1987-re a szénvagyon kimerült, a bányaüzemek megszűntek. Gazdasági szerkezetváltás következett be a város történelmében, egyre több vállalat és gyár telepedett le, a város szélén ipari park is épült. 1991-ben megyei jogú városi jogot kapott, ez újabb lökést adott a város fejlődésének (további iparosítás, növekvő számú lakónépesség). Ez jelentősen befolyásolja a környék levegőminőségét és hulladéktermelését. Az utóbbi 25 évben az ipari parkba települt vállaltok többek között: - Samsung Chemical (műanyag alapanyaggyártás) - Bridgestone Tatabánya Kft. (gumiabroncsgyártás) - Henkel (ragasztógyártás) - ALPLA Műanyag Csomagolóipari Kft. (műanyag flakonok gyártása) Helyzeténél fogva fontos csomópontnak számít: - M1 (E60, E75) Bécs-Budapest autópálya érinti - Budapest- Hegyeshalom- Rajka vasútvonal szeli át a várost - a környék minden településével és az ország nagyobb városaival autóbuszjáratok kötik össze Jelentős a személygépjármű, tehergépjármű forgalom városon belül, ingázások, illetve a fentiekben említett közlekedési útvonalak forgalma negatívan befolyásolják a levegő minőségét. Valamint a régi városi szellőzőjáratokat (szélcsatornákat) már beépítették, így a természetes szellőzés kevésbé megoldott. [1., 2., 3.]

II.

Levegőadatok

Internetes adatbázisok OKIR: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer  Főoldal  Levegőtisztaság-védelem (LAIR)  Adatok lekérdezése (baloldalon)  Tovább a lekérdezésekhez:  Kibocsátási adatok éves összesítése (baloldalon)

3



Szűrési paraméterek (jobb oldalon) - tárgyév: 2014 - régió: Közép-Dunántúl - megye: Komárom-Esztergom - település: Tatabánya

 Lekérdezés indítása Ezen belül keresés szűrők segítségével: - évszám - LAL-kód - Szennyezőanyag - CAS szám alapján. A szűrésben beállított településen többek között a szilárd anyag, szén-monoxid, széndioxid, nitrogén-oxidok, kén-oxidok, toxikus anyagok és vegyületeik, valamint a szerves anyagok és a hozzájuk tartotó kibocsátások (kg/év) tekinthetők meg (az illetékes szervezet jelen esetben mindnél az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség). Az OKIR adatgyűjtése a területi környezetvédelmi szervek saját mérései, és a környezethasználók jogszabályi előírások alapján tett adatszolgáltatásaiból tevődik össze. A szűrés beállításával egyszerűen juthatunk hozzá az éves adatokhoz. További nagy előnye, hogy a lekérdezés indítása után az adatokat egy kattintással exportálhatjuk egy Excel táblázatba, amely nagy segítség lehet, amikor több adatra egyszerre van szükségünk. Fontosabb szennyezőanyagok konkrét értékei Tatabányán 2014-ben a következő táblázatban láthatók (1. ábra): [4]

Mért Paraméter (2014) Kén-dioxid Szén-dioxid összes szerves anyag C-ként (kivéve metán) összes szerves anyag C-ként (TOC) Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 összes szén-hidrogén -kivéve CH4- C-ben kifejezve szén-monoxid szilárd anyag Ózon PM10 szálló por Benzol Ólom és szervetlen vegyületei Pb-ként Összes szénhidrogén -kivéve CH4- C-ban kifejezve Ón és vegyületei Sn-ként Fluor vegyületek összesen HF-ként megadva (SPECIFIKUS)

Értéke (kg/év) - OKIR emisszió 7 874 267 080 665 2 675 1 855 336 911 19 338 187 814 8 721 1 3 19 338 5 150

4

1.

ábra: Fontosabb szennyezőanyagok konkrét értékei Tatabányán 2014-ben

OLM: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat  Főoldal  Automata mérőhálózat  Manuális mérőhálózat  Értékelések Automata mérőhálózat: folyamatos működésű mérőállomások. Adataik a megyei kormányhivatalokban működő alközpontokba, onnan pedig az országos adatközpontba jutnak on-line módon. 2 mérőhely található Tatabányán: - Erdész utcában - Ságvári utcában Ezen mérőhelyeken folyamatos mért adatok lekérhetőek egyszerűen. Adatok részletes megadása a keresőben: - illetékességi terület - város - mérőállomás - mért komponensek (SO2, NO2, CO, O3, NOx, NO, benzol, toluol, etilbenzol, mp xilol, o xilol, PM10, PM2,5…) - kezdő és záró időpontok A keresett komponensek adatai mellett (sajnos több kivétellel) megadják az adott komponens egészségügyi határértékét is, az esetleges túllépést jelzi. Tatabányára beállítottuk az időintervallumokat 2014 téli és 2015 nyári hónapjaira, ezeknél egyik komponens sem haladta meg a határértékeket, csupán a PM10 (többi honlapon is ez a komponens az legjelentősebb szennyező a városban). Nagyon részletesen, óráról órára megtekinthetők az adatok, a máshol lekérdezett éves és havi átlagértékekkel szemben, néhány esetben ez a részletes keresés fontosabb lehet. Manuális mérőhálózat: az minták elemzését a szakaszos (24 órás) mintavételt követően a megyei kormányhivatalokban akkreditált vizsgáló laboratóriumban végzik. Adatok részletes megadása a keresőben: - település - kezdő és záró időpontok - típus (havi, fűtési év, nem fűtési félév, teljes év) Átlagokat Excel táblázatban jelenítik meg, nem minden anyagra és időszakra kapunk értéket, kevésbé egyértelmű és követhető, mint az Automata mérőhálózat honlapja. Értékelések: átlátható, egyszerű és összefoglalt értékelések általánosan és táblázatokban összefoglalva egyes településekre - települések levegőjének (2004-2014) évi szennyezettsége az automata, illetve a manuális mérőhálózat alapján – itt vannak külön adatok Tatabánya, Ságvári utcai mérőállomásról a táblázatokban - egyes települések levegőjének (2008-2013) évi szálló por PM10 mintavételből meghatározott szennyezettsége – itt nincsenek Tatabányáról adatok külön

5

-

Települések levegőjének 2014. évi szennyezettsége az automata mérőhálózat alapján (2. ábra):

2.

ábra Légszennyezettségi index 2014

Légszennyezettségi index: Tatabánya, Ságvári u. mérőállomás (3. ábra) Légszennyezettségi index a legmagasabb indexű komponens SO2

NO2 Nox PM10 PM2,5 BENZOL CO

kiváló jó

jó

(1)

(2)

(2)

O3

alapján

kiváló jó jó (2) 3.

-

-

(1)

(2)

jó (2)

ábra: Légszennyezettségi index: Tatabánya, Ságvári u. mérőállomás

Az itt található táblázatok részletesen összefoglalják a települések légszennyezettségi adatait: • • • • •

Szennyezőanyag kibocsátás éves átlagát (µg/m3) Maximumát (µg/m3) Mérések darabszámát Adatrendelkezésre állást (%) Határérték túllépések darabszámát

6

• Határérték túllépés százalékos értékét Ezen táblázatokban az figyelhető meg, hogy Tatabányán ebben az évben a szálló por éves átlaga a többi településhez képest igen magas: 24 µg/m3. Az egész országhoz nézve Tatabánya PM10 határértékének a túllépése átlagos. Ebben a dokumentumban összesítve megnézhetjük a határértékek túllépéseket, melyek Tatabányán (4. ábra): határérték túllépésének a száma (db) 8 h napi max. (>120 µg/m3) Ózon

4 határérték túllépésének a száma (db) 24 órás (>50 µg/m3)

szálló

por

PM10

10 4.

ábra: Határérték- túllépések Tatabányán

2014. évi tájékoztatási és riasztási küszöb átlépések száma: Tatabányán nem volt. Fontosabb szennyezőanyagok konkrét értékei Tatabányán a 2014-ben (5. ábra): [5] Éves (1 órás) átlag (µg/m3) – OLM / Értékelések Mért Paraméter (2014)

immisszió

Kén-dioxid

3,6

Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2

32,8

szén-monoxid

550

szilárd anyag Ózon

40,7

PM10 szálló por

24

5.

ábra: Fontosabb szennyezők konkrét értékei Tatabányán (2014)

7

OMSZ: Országos Meteorológiai Szolgálat  Levegőkörnyezet  Városi légszennyezettség: órás átlagokat nézhetünk. Egészségügyi határértékek, tájékoztatási küszöbértékeket, riasztási küszöbértékeket, illetve az ország háttérszennyezettség adatait itt megtalálhatjuk.  Háttérszennyezettség Adatokat itt csupán Budapestről találtunk.  Éghajlat  Magyarország éghajlata  Meteorológiai jellemzők keresése: nagyobb városok éghajlati jellemzői kereshetünk rá, de Tatabányáról itt sincsenek adatok: - Budapest - Szolnok - Győr - Miskolc - Pécs - Siófok - Szeged - Szolnok - Szombathely Tatabánya levegőminőségére jelentős hatást gyakorol a szélirány, csapadékmennyiség a meteorológiai jellemzők közül, ezeket részletesen a Meteoblue honlapján találtuk meg. [6] METEOBLUE  Város, irányítószám, koordináta alapján lehet rákeresni egyes helyekre, Tatabányára  ’Időjárás ezen a helyen’-re kattintva meglátjuk az adott település hőmérséklet, szél és csapadék adatait, valamint előrejelzések, térképek megtekintésére is lehetőség van, itt a szélirányt Magyarország térképén animáció formájában nézhetjük meg. [7]

OKI: Országos Környezetegészségügyi Intézet  Levegőminőség (bal menüpont): Tatabánya: az adott napon aktuális információval lát el, hogy milyen az adott település levegőjének a minősége egészségügyi szempontból:  2015. 11. 05. Levegőminőség: KIFOGÁSOLT Domináns légszennyező anyag: kisméretű részecske  2015. 11. 14. Levegőminőség: ELFOGADHATÓ

8

Domináns légszennyező anyag: nincs. Továbblépve a részletekhez több információhoz jutunk, például, hogy meddig volt kifogásolt a levegő minősége a településen (11. 08.) vagy milyen levegőhigénés indexhez, osztályhoz tartozik az adott érték és ez mit jelent, milyen egészségügyi kockázatok léphetnek fel bizonyos szennyezőanyagok jelenlétében. Valamint hogy melyek a légszennyezettségi határértékek (4/2001. (I.14.) VM rendelet alapján). [8] KSH: Központi Statisztikai Hivatal  Területi Statisztika (bal oldalon)  Területi statisztika/ Tájékoztatási adatbázis  STATINFO/ Éves települési statisztikai adatok  Terület/ elem kiválasztása: Tatabánya  mutatók szűrése a jobb oldalon A „Kommunális ellátás” megjelenítésekor többek között a gázfogyasztással kapcsolatos adatokat, a „Posta, távközlés, gépjárműállomány, internet” megjelenítésekor a közlekedési járművekre vonatkozó adatokat találhatjuk meg. Az éghető gáz és az égést tápláló levegő alkotói reakcióba lépnek egymással. Az éghető gázok legnagyobb részben szénhidrogéneket – földgáz esetében döntően metánt -, esetleg ként tartalmaznak, valamint több-kevesebb inert, égésben részt nem vevő gázt, pl. széndioxidot, esetleg nitrogént. Ezek az alkotók lépnek reakcióba a zömében nitrogént és oxigént tartalmazó levegővel, ezért jelentős a gázfogyasztók száma, gáz mennyisége, járművek száma. Központi Statisztikai Hivatal levegővel kapcsolatos mutatói 2013-ban (6. ábra): Mutató (2013) Tatabányán háztartási gázfogyasztók száma 4972 db összes szolgáltatott vezetékes gáz 78787 000 m3 személygépkocsik száma az üzemeltető 21095 db lakhelye szerint növekszik) Motorkerékpárok 910 db Autóbuszok 365 db teherszállító gépjárművek 2632 db áruszállító tehergépkocsik 2330 db Vonatok 200 db benzinüzemű személygépkocsik 16618 db gázolajüzemű személygépkocsik 4338 db 6.

(egyre

ábra: Központi Statisztikai Hivatal levegővel kapcsolatos mutatói 2013-ban

 Adatok (fent)  Tájékoztatási adatbázis  Környezet/Levegő Itt a Nemzetgazdasági ágazatok légszennyező anyag kibocsátása tekinthető meg évszám, tevékenység és a légszennyező anyag alapján. Sajnos konkrét városra itt nem lehet szűrni az adatokat.

9

 -

-

Interaktív grafikonok/ Magyarországi térképek/ Társadalomstatisztika/ Kommunális ellátás (https://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/komm.html ) vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában 2013: a térképen településre állítva a keresést rákereshető, hogy Tatabányán: 16,2%, ami a többi településhez képest nem magas, a térkép segítségével ez könnyen észrevehető egy háztartási fogyasztóra jutó éves gázfogyasztás 2013-ban, szintén a településekre állítva a keresőt: Tatabányán 1461,6 m3, ami az átlagnál kissé magasabb. [9]

Internetes adatbázisok értékelése Összesítő táblázat néhány fontosabb szennyezőanyag adatainak fellelhetőségéről (7. ábra): Mért Paraméter

Adat lekérdezése OKIR, OLM (automata Kén-oxidok mérőhálózat) OKIR, OLM (automata Szén-dioxid mérőhálózat) Korom OKIR összes szerves anyag C-ként (kivéve metán) OKIR összes szerves anyag C-ként (TOC) OKIR OKIR, OLM (automata Nitrogén-oxidok (NO és NO2) mint NO2 mérőhálózat) összes szén-hidrogén -kivéve CH4- C-ben OKIR, OLM (automata kifejezve mérőhálózat) OKIR, OLM (automata szén-monoxid mérőhálózat) OKIR, OLM (automata szilárd anyag mérőhálózat) OLM (automata Ózon mérőhálózat) OLM (automata PM10 szálló por mérőhálózat) 7.

ábra: Összesítő táblázat néhány fontosabb szennyezőanyag adatainak fellelhetőségéről

III. Hulladék adatok OKIR: Környezetvédelmi Információs Rendszer  Főoldal  Hulladékgazdálkodás (EHIR – Elektronikus Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer)  Adatok lekérdezése (baloldalon)  Tovább a lekérdezéshez:

10

könnyen elérhetők az adatok régiók, hulladéktípusok, eredet, kezelési kód szerint (baloldalon), de kimondottan egy bizonyos településre történő rákeresés nincs. Cégekre, engedélyekre lehet rákeresni ezen az oldalon. Továbbá meg lehet tekinteni a 100 legnagyobb hulladéktermelőt és a 100 legnagyobb hulladékkezelőt Magyarországon. Ezek alapján a második legnagyobb hulladéktermelő 2013-ban a Vértesi Erőmű Zrt. volt, 568 171 896 kg keletkezett hulladékkal, amely Tatabányától néhány kilométerre található. 10. helyen pedig az Édv Zrt. 149 470 632 kg hulladék termelésével, amelynek köpontja Tatabányán található. A 77. helyen áll a listán az AGC GLASS HUNGARY KFT. 26 476 807 kg éves hulladéktermeléssel, amelynek gyártócsarnokai Tatabánya Ipari Parkjában vannak. Illetve 69. helyen áll a Tesco-Globál Áruházak Zrt. (összesen 31 277 242 kg hulladék), egy Tesco áruház szintén található Tatabányán. Szintén 2013-ban, az Édv. Zrt. a 26. legnagyobb hulladékkezelő 146 894 290 kg kezelt éves hulladékkal. A Vértesi Erőmű az 55. helyen áll 550 265 910 kg-mal. A 17. helyen áll a Tatabányához közeli Tatai Környezetvédelmi Zrt. 185 293 131 kg kezelt hulladékkal, az Ipari Parkból több cég is velük kezeltet, valamint az Éltex Kft.-vel (Kistarcsa), ami a 97. helyen van 40 984 422 kg-mal. Az összesített hulladékkeletkezési adatokat megnézve régiók szerint Tatabánya KözépDunántúli régióba tartozik. Ennek megfelelően 2013-ban az észak-magyarországi régió után a második helyen áll: - keletkezett másodlagos hulladék: 385 809 791 kg - keletkezett elsődleges hulladék: 2 020 481 650 kg [4] ÁNTSZ: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat  Közegészségügy o Hulladék Konkrét adatok nincsenek, tájékoztatók tekinthetők meg az illegális hulladékégetés humán- és környezet-egészségügyi kockázatairól, valamint a kórházi hulladékok közúti szállításáról. [10]

KSH: Központi Statisztikai Hivatal  Területi Statisztika (baloldalon)  Területi statisztika/ Tájékoztatási adatbázis  STATINFO/ Éves települési statisztikai adatok  Terület/ elem kiválasztása: Tatabánya  mutatók szűrése a jobb oldalon Kommunális ellátás megjelenítésekor többek között megtekinthető 2000 és 2013 között: - összes elszállított települési szilárd hulladék: 18217 tonna (2013) - lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék: 15625 tonna (2013) - rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma: 29249 db (2012) a 30 639 darab lakásból

11

 Interaktív grafikonok/ Magyarországi térképek/ Környezet - a lakosságtól elszállított települési szilárd hulladékból a szelektív hulladék aránya, 2013: a térképen településre állítva a keresést rákereshető, hogy Tatabányán: 0% - a lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mennyisége 2013-ban, szintén településekre állítva a keresést látható, hogy ez Tatabányán: 15625 tonna - a lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék Tatabányán 2013-ban: 0 tonna - a településről közvetlenül a szennyvíztisztító telepre szállított folyékony hulladék 2013ban, Tatabányán: 5,3 ezer m3 A lakossági szelektív hulladékelszállítás 2015-ben kezd megoldott és rendszeres lenni Tatabányán. Az interaktív térképek a hulladékról könnyen megtalálhatók, ilyen térképek sajnos nem sok adatról készülnek a környezetről (erdőgazdálkodás, szennyvíz, ivóvíz és a hulladékok), pedig az országos összehasonlítások egyszerű és gyors megtekintését teszik lehetővé. [9] Központi Statisztikai Hivatal hulladékkal kapcsolatos mutatói 2013-ban (8. ábra): Mutató (2013) összes elszállított települési szilárd hulladék lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 8.

Tatabányán 18217 tonna 15625 tonna 29249 db (2012-ben)

ábra: Központi Statisztikai Hivatal hulladékkal kapcsolatos mutatói 2013-ban

Internetes adatbázisok értékelése A levegőminőségre vonatkozó adatok többsége is egyértelműen az OKIR honlapján találhatunk. Egyszerűen, konkrét adatokat lehet lekérdezni. Az OLM automata mérőhálózatának adatai is könnyen elérhetőek, de főleg az OLM honlapján található Értékelések nyújtanak nagy segítséget, ahol külön városok adatait, összesítő táblázatokat találhatunk az egyes szennyezőkről, határértékekről. Más honlapokon csak nagyobb városok, vagy országos adatok érhetők el. A hulladékokra vonatkozó konkrét települési adatokat a KSH honlapján tekinthetők meg. Máshol csupán vállalatok, régiók, vagy országos adatokhoz lehet hozzáférni.

IV. Felszíni vizekről gyűjtött adatok Felszíni víztestek A Tatabánya területén lévő felszíni vizek vizsgálata során két kisebb vízfolyás, az Általér és ennek egy mellékága a Galla- patak adatai után kutattam. Az Által- ér: Által-ér a Duna egyik jobb parti mellékfolyója Komárom-Esztergom megyében.

12

Földrajzi elhelyezkedése: Az Által-ér a Kisalföld keleti peremének vízfolyása, a Vértes hegység ÉNY-i oldalának vizeit gyűjti össze, Császár községtől délre, Pusztavámtól nyugatra ered, mintegy 140 méteres tengerszint feletti magasságban, majd Pusztavámot megkerülve északkeletnek veszi útját (1. ábra). A vízfolyás áthalad a Bokodi-hűtő tavon, Tatabányánál a Tatai-árok törésvonalánál ÉNY felé fordul. A tatai Öreg-tó közepén halad keresztül és öt lefolyón, széles völgyben ér a Dunáig Dunaalmásnál. Az Által- ér Szövetség: 1994. január 17-én 20 szervezet alakította meg az Által-ér Szövetséget. Az egyik első, vízgyűjtő köré szerveződő magyarországi társulásban ma már 23 önkormányzat, 20 gazdasági társaság és 12 nonprofit szervezet dolgozik az Öreg-tó vízminőségének javításán. A jelentősebb gyalogosforgalmú területeken a névtáblák mellett 5 ponton ismeretterjesztő táblákat is állítottak. A kihelyezett információs táblák a patak völgyének természeti értékeiről, a vízfolyásokról, tavakról, madár- és állatvilágról, a Natura 2000-es területekről, illetve az élőhelyekről és madárvédelmi irányelvek jelentőségéről tájékoztatnak.[11]

9.

ábra: Az Által- ér földrajzi elhelyezkedése

A Galla- patak: Vízrajza: A Galla- patak vízfolyás Tatabányán, az Által-ér legnagyobb mellékvize. A patak teljes hossza az időszakos szakaszokkal együttvéve 15 km. Vízgyűjtő területe 97 km2, amin az átlagos csapadékmennyiség 600 mm évente. A Galla- patak átlagos vízhozama 0,4 m3/s körüli, áradás idején elérheti a 35 m3/s-ot is. A legmagasabb vízválasztó maga a Nagy-Csákány, 487 m-es magasságával egyben a Vértes legmagasabb csúcsát is alkotja. A Galla- patak felső részén és annak mellékvízfolyásain a felszíni vízkivételek tekintetében elsősorban horgásztavak rendelkeznek engedélyezett vízigénnyel. A 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet 7. számú melléklete szerint a Galla- patak pisztrángos víz. Felsőszakasz: Felső szakaszának nevezzük a felsőgallai, illetve rövid erdei szakaszát. Itt szinte inni lehet a vizéből, halak nem élnek benne, gyors folyású. Erre a részre gyakran szerveznek vadvízi gyalogtúrát, mert ezen a pár száz méteres szakaszon rengeteg zúgó, vízesés

13

található rajta, valamint kisebb természetes tavak. Közel a vízműhöz egészen vasrozsdás a meder. Vannak részei, ahol egy méternél mélyebb a patak. A vízmű felett csak egy kisebb, időszakos forrás van. Alsó szakasz: Alsó szakasza kevésbé látványos, itt már eléggé sok szennyeződés éri el a vízfolyást. Számos egyéb patak táplálja a belvárosban, amik a külvárosban, külterületen erednek. Legnagyobbak a Tarján- és Csákány-patak. A patakon 0.115-ös fkm-nél, Dózsa kertben a VITUKI Rt vízmérő állomást üzemeltet. Aktuális vízállás adatok: A Galla- patak vízminősége a 2000-es évek elejéig nagyrészt romlott. Bakteriológiai jellemzői miatt az erősen szennyezett osztályba tartozik. Ez annak is tulajdonítható, hogy a megszűnt bányaművelés miatt már nem jelentkezik a kiemelt 100-150 köbméter/perc mennyiségű karsztvíz a patakba, nincs hígító hatás. A tápláló Csákány-patak vízminősége tűrhető besorolású a viszonylag magas nitrát és nitrit koncentráció miatt, ez emberi eredetű szennyezésre utal, ami a szennyvízhálózat teljes térségi kiépülésével csökkenhet. A Galla- patak vízminősége 2005. évben az oxigén háztartás tekintetében IV., a tápanyag háztartás tekintetében V., a szerves és a szervetlen mikroszennyező alcsoportok mindegyike esetében III., az egyéb paramétereknél pedig az IV. osztályú volt. Ezek a minősítések az előző évivel megegyeztek, kivéve a szerves mikroszennyezők alcsoportját, ahol a kőolaj és termékei révén romlás következett be. [12]

Internetes adatbázisok OKIR: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Az OKIR- on megtalálható adatok egyrészt a területi szervek méréseiből, másrészt pedig a környezethasználók által jogszabályi előírások alapján tett adatszolgáltatásaiból tevődnek össze. Ennek köszönhetően az itt található információk naprakészek, hitelesek, valamint minden környezeti elemre találhatók adatok.

Felszíni vízvédelmi adatok (FEVISZ): Az itt lekérdezhető adatok három fő csoportra vannak osztva:  Felszíni vízminőség monitoring pontok és mérési eredmények  Szennyvízkibocsátások éves összesítései a benyújtott éves bejelentő lapok alapján  Szennyvíziszap adatok a benyújtott éves bejelentés alapján Ebben a pontban csak az első csoportot elemeztem, mert a másik kettőt külön, a szennyvízkezelésnél fejtettem ki bővebben. Által- ér alsó szakaszának legkorábbi felmérése 1989-ben rögzítették, ám a legfrissebb adatok 2015-ben kerültek be a nyilvántartásba (a felső szakasz mintavételi pontja már nem a vizsgálandó területhez tartozik). Vizsgált komponensek pl.:  ortofoszfát [g/l]  ásványi nitrogén [g/l]  magnézium egyenérték [(mg egyenértéktömeggel osztva)/l]  kálium egyenérték [(mg egyenértéktömeggel osztva)/l]  klorid egyenérték [(mg egyenértéktömeggel osztva)/l]  kalcium egyenérték [(mg egyenértéktömeggel osztva)/l]

14

    

vízhőmérséklet [°C] összes foszfor [g/l] nitrit [g/l] vízállás a mintavételi ponton [m] összes oldott anyag

A vizsgálatokat a Győr- Moson- Sopron megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és az Észak- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság végezte el. Galla- patakhoz szintén tartozik egy alsó és egy felső szakaszi mérési pont, de az OKIRban a lekérdezést követően a feltűntetett monitoring pont az alsó szakasz, és az ahhoz tartozó adatok jelennek meg. Az itt található információk már 2007-től elérhetők, és a legfrissebbeket szintén 2015-ben vitték fel a rendszerbe. A vizsgált paraméterek és a mérést végző szervek a Galla- patak esetében megegyezik az Által- érnél említettekkel. Az OKIR-on megtalálható adatokról általában elmondható, hogy naprakészek, jól rendszerezettek, átláthatóak a felhasználók számára. Több szűrési lehetőség is van, valamint a kiválasztott szempontok alapján az adatok Excel adatokként is letölthetők. Az adatok jellegét tekintve adatbázisban tárolt információk, melyeket térképi formában is meg lehet jeleníteni, sajnos a dolgozat írása közben nem volt megjeleníthető. Az adatbázisban fizikai és kémiai paraméterek és egyéb jellemzők pl.: EOV koordináták, járáskód, illetékes hatóság van feltüntetve. [4]

ÉDUVIZIG: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Sajnos magán az oldalon jelenleg még kevés az adat, a legtöbb menüpont még feltöltés alatt van. A Jellemzően főbb elérhető információk az árvízvédekezésre vonatkozóak, mely a mi területünket nem érinti. [13]

Vízügyi honlap: A vízügyi honlap az operatív vízállásokról, árvízvédelmi és belvízvédelmi készültségekről, vízhozamokról ad aktuális és folyamatos jelentést térképi megjelenítéssel (10. ábra). Ezen kívül projektekről, a szervezet működéséről és egyéb vízgazdálkodási adatokról is informálódhatunk az oldalon, de a legtöbb esetben átirányítással. [14]

15

10. ábra: vízügyi honlap vízállás jelentése

OVF: Országos Vízügyi Főigazgatóság Az OVF honlapján is döntően tájékoztató jellegű adatok találhatók, mint pl.: vízállások, vízgyűjtő gazdálkodás és tervezés fogalmai, szervezeti felelősei, projektek, ivóvízellátás története, tehát inkább általános jellegű leíró adatokkal találkozhatunk. Adatbázis jellegű adatot nem találunk az oldalon. Lehetőségünk van azonban arra, hogy a Központi- Vízrajzi Adattárból igényeljünk információkat. Valamint elérhetők különböző vízrajzi adatok is, melyek az OVF által végrehajtott projektben lettek felmérve 2012-ben, az adatok nem elérhetők. [15] HIDROMET: hidrometeorológiai szolgálat A hidrometeorológiai hálózat fejlesztése a vízügyi szempontból az alábbi célkitűzések tehetők:  Vízkár-elhárítási és vízkészlet-gazdálkodási feladatok megoldásához elegendően sűrű és megbízható adatok előállítása a rendelkezésre állási és a megbízhatósági követelmények figyelembe vételével.  Gazdaságilag, méréstechnikailag ehhez mintegy 250-300 automata távjelző állomás folyamatos információjára támaszkodó és a közbenső adatokat radarmérés alapján interpoláló rendszer elégséges. Az előzetes lefolyási és vízháztartási vizsgálatok szerint így a csapadék és a párolgás (léghőmérséklet) meghatározása 1x1 km-es területi felbontású csapadékmezőn belül 95%-ot meghaladó biztonsággal elvégezhető.  A mért és számított adatok eljuttatása a Vízügyi Adatbázisba (VA), az erre épülő megfelelő osztott paraméterű modell alkalmazásával a lefolyás számítása. A hidrometeorológiai szolgálat oldalán különböző időjárási tényezők közül választhatunk, attól függően, hogy melyekről szeretnék információkat megtudni. A következőkből válogathatunk:  csapadék  léghőmérséklet  relatív páratartalom  széladatok  talajadatok

16

 valamint térképes adatok Ezeken belül további kategóriákat van lehetőségünk vizsgálni, én a vízhez kapcsolódóan a csapadékhoz tartozó információkat néztem meg Tatabányára vonatkozóan. A csapadék adatokat a következő alkategóriák szerint csoportosították:  csapadékösszegek idősora  csapadék területi átlagok  csapadék területi eloszlása  csapadék havi eltérése A fent említettek közül csak az elsőre található település szerinti adatsor. A többi nagyobb kiterjedésű területre vonatkozik, míg a legutolsó pont jelenleg feltöltés alatt áll. A csapadékösszeg idősor menüben azonban könnyen beállíthatók a szűrések pl.: dátum, település vagy az adat sűrűsége szerint, valamint időszak is beállítható. A lekérdezett adat diagramos formában jelenik meg, mely képként lementhető (11. ábra). Az adatok aktuálisak és folyamatosan frissíthetők, azonban visszanézni csak az elmúlt hetet, 10 napot vagy az elmúlt hónapot lehet, ami így visszamenőleg egy múlt időszak értékelését nem tesz lehetővé.[16]

11. ábra: Tatabánya csapadékösszeg idősora

TÉRPORT/ TEIR/ KSH/ OKF Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság  Árvíz által érintett települések 2010  Belvíz által érintett települések 2010 Az itt található adatok számszerűsítve jeleníthetők meg, de nem letölthetőek. [9]

Internetes adatbázisok értékelése Véleményem szerint a fent említett adatbázisok közül az OKIR volt több szempont alapján is a legjobb. Egyrészt felhasználóbarát, más felől pedig szinte kivétel nélkül naprakész adatokkal találkozhatunk. Könnyű a keresés, és a találatok Excel formátumban letölthetők. Bár sok pozitív tulajdonsága van, hátránya, hogy a térképi megjelenítést nem sikerült betölteni, így a jelenleg hozzáférhető adatok csak a szöveges adatbázisra korlátozódtak.

17

A HIDROMET weboldala is érdekes és használható, de a területre jellemzően csak kevés adattal szolgált grafikonos megjelenítésben. A KSH oldalán felszíni vizekhez kapcsolódóan kevés adatot találtam. A többi oldal adatai között sok átfedés volt, és a legtöbb menüpont adatai nem voltak elérhetők a nyilvánosság számára vagy éppen adatfeltöltés miatt nem lehetett hozzáférni az adatokhoz. A harmadik kiemelendő oldal a Vízügy weblapja volt, ahol több térképes megjelenítésű adat is elérhető volt, valamint azok mindig naprakészek voltak. Értékelésem a következő ábrán látható a talált adatok eloszlási aránya szerint (12. ábra).

ÉRTÉKELÉS OKIR

HIDROMET

ÉDUVIZIG

VÍZÜGY

OVF

TEIR

12. ábra: felszíni vizek adatainak internetes elérései

V.

Szennyvizekről gyűjtött adatok

Internetes adatbázisok TÉRPORT/ TEIR/ KSH Területi statisztikai adatok rendszere/2000/Kommunális ellátás, környezet A KSH oldalán található adatok különböző tulajdonságaikat tekintve eltérőek. A legtöbb elérhető adat évszám vagy egyéb szempont szerint van besorolva. A nyitóoldalon van lehetőségünk kiválasztani, hogy milyen témához kapcsolódóan szeretnénk adatokat keresni. Ezután ha kiválasztjuk a környezethez kapcsolódó települési adatokat, akkor a különböző szempontok szerint csoportosított adatok értékét is lekérdezhetjük (5. ábra) A TEIR oldalán található adatok Tatabányára vonatkozóan:  Közcsatornában elvezetett összes szolgáltatott víz mennyisége [1000 m3]  Közcsatornában tisztítottan elvezetett összes szolgáltatott víz mennyisége [1000 m3]  Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza [km]  Az év folyamán újonnan fektetett közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza [km]  Felszín alatti zárt csapadék csatorna hossza [km]  Közcsatornahálózat hosszából elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna hossza [km]

18

     

Közcsatornahálózat hosszából egyesített rendszerű csatorna hossza [km] Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma [db] Az év folyamán a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma [db] Közműves szennyvíztisztító berendezések kapacitása [m3/nap] Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége [1000 m3] Közcsatornán elvezetett, csak mechanikailag tisztított szennyvíz mennyisége 1000 m3]  Közcsatornán elvezetett, biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége [1000 m3]  Közcsatornán elvezetett, III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvíz mennyisége [1000 m3]  Közcsatornán tisztítás nélkül elvezetett szennyvíz mennyisége [1000 m3] Ezek az adatok 2000-től 2013-ig elérhetők. De lekérhetők a 2000 év előtti adatok is. Tatabányáról 1990-es adatok a legkorábbiak. Jelenleg azonban nem megjeleníthetők. [9]

13. ábra: KSH környezeti adatok

OKIR: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Az OKIR oldalán található szennyvízzel kapcsolatos adatok a következők (FEVISZ):  Szennyvízkibocsátások éves összesítései a benyújtott éves bejelentő lapok alapján  Szennyvíziszap adatok a benyújtott éves bejelentés alapján Szennyvízkibocsátások éves összesítései a benyújtott éves bejelentő lapok alapján Az itt megtalálható mérési eredmények legkorábbi dátuma 2005, míg a legfrissebbeket 2014-ben vitték fel a rendszerbe. A vizsgált komponensek pl.:  összes nitrogén  BOI 5  ammónium  nitrát

19

 KOI k További adatként megjelenik a befogadó, a befogadó típusa, a bejelentő ügyfél és adatai, a telephely, tevékenység és jellemzői, további adatai stb.…

Szennyvíziszap adatok a benyújtott éves bejelentés alapján Az itt megtalálható mérési eredmények legkorábbi dátuma 2005, míg a legfrissebbeket 2014-ben vitték fel a rendszerbe. A mérések az alábbi adatokat tartalmazzák pl.:  a tevékenységből származó szennyvíz jellege (veszélyes, nem veszélyes)  KTJ  KÜJ  nitrogén tartalom  foszfor tartalom Az OKIR-on talált a szennyvizekre vonatkozó adatokról a már korábban említett tapasztalataim most is érvényesültek. [4]

Vízügyi honlap A vízügyi honlapon megtalálhatók a Vízmű üzemeltetők Csatornamű üzemeltetők Víz és csatornamű üzemeltetők adatai, köztük Tatabánya adatai is. Itt felsorolták az adatszolgáltatás típusát, mely a mi esetünkben online módon történik, az üzemeltetőt: Észak- dunántúli Vízmű Zrt. és természetes a települést. További általános leíró jellegű adatok is megtalálhatók a szennyvízkezeléssel kapcsolatosan, de ezek nem a településekre vannak vonatkoztatva. Az oldalon lehetőség van két további adatbázis megnyitására melyek:  Viziközmű- online  Viziközmű- online portál de ezek jelenleg nem elérhetők. [14]

TESZIR: Települési Szennyvíz Információs Rendszer A TESZIR weboldalán több fő csoportot és azon belül több alcsoportot különböztethetünk meg, melyek a következők:  Objektum listák:  Agglomerációs településrész  Szennyvízelvezetési agglomeráció  Szennyvíztisztító telep  Kibocsátási pont A fentebb felsoroltak közül mindegyiknél található Tatabányára vonatkozó adat.  Térképek  2004 állapot  Nemzeti Megvalósítási Program - 2004  Jelentési Anyag térképi adatbázisa – 2007

20

Az első és az utolsó térképi adat nem elérhető viszont a Nemzeti Megvalósítási Program – 2004ban nagyon sok féle adattal szolgáló térképi információkat találhatunk, azonban ezek nem aktualizáltak 2004-es évi méréseket ábrázolnak (14. ábra). [17]

14. ábra: szennyvíztisztító telepek

 Adatszolgáltatók Adatszolgáltatók különböző adatai.  OSAP 1376 Adatszolgáltatás Csak regisztrált felhasználók számára érhetők el az információk

Internetes adatbázisok értékelése A fent említett adatbázisok közül szintén az OKIR-t találtam a legjobbnak, legalábbis abban a tekintetben, ha valaki részletes, aktuális, letölthető adatokkal szeretne dolgozni. A TESZIR szintén nagyon barátságos felületű, nagyon jó térképekkel, de ezek nem pontosan leolvashatók vagy nem konkrét adatokat közöl így ezek nem túl jól kezelhetők, valamint mindegyik 2004-es felmérés alapján készült, így már nem tekinthető aktuálisnak. A KSH adatok aktuálisak, viszont nem egyszerű eljutni a TEIR oldaláról egészen a környezeti adatokig, valamint térképi adatbázis nincs és az adatok sem letölthetők. Értékelésem a következő ábrán látható a talált adatok eloszlási aránya szerint (15. ábra):

21

ÉRTÉKELÉS TEIR

OKIR

TESZIR

vízügy

15. ábra: szennyvízadatok internetes elérési aránya

VI. Felszín alatti vizekről gyűjtött adatok OKIR: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Felszín alatti víz és kármentesítési adatok (FAV) Az OKIR weboldalán található felszín alatti vizekre vonatkozó adatok hat csoportba vannak besorolva, ezek a következők:  MIT-T területi monitoring pontok és adataik Az adatbázisban található méréseket 2001 és 2011 között végezték el. Olyan a felszín alatti vizekre vonatkozó fontos adatokkal találkozhatunk, mint: talp- mélység, vízadó típusa. A mérésben illetékes hatóságok az ÉDUVIZIG és a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.  Adott paraméter éves átlaga az összes (MIR-T) területi monitoring alapjánországos Tatabányára vonatkozóan ebben a pontban nem található adat.  Adott paraméter éves átlaga az összes (MIR-T) területi monitoring alapjántelepülésekre Az itt megtalálható adatok felmérése 1970-től 2011-ig tartott. Az itt megjelenő információk közé tartozik pl.: anyag, koncentráció, határérték, határérték- túllépés stb.…  Adott paraméter éves átlaga az összes (MIR-T) területi monitoring alapjánhatóságokra

22

A méréseket az illetékes hatóság az ÉDUVIZIG végezte el 1995 és 2012 között. Megtalálhatók a mérések számaira, szennyező anyagokra, határértékekre és többek között a hatósági kódra vonatkozó adatok is.  Adott paraméter éves átlaga az összes (MIR-T) területi monitoring alapjánvíztestekre Az előzőekhez hasonló információkat tudhatunk meg a víztestre vonatkozóan 1956-tól 2012es évig.  Adott paraméter éves átlaga az összes (MIR-T) területi monitoring alapjánvízadó típusokra Ennél a pontnál sajnos területi vonatkozású lekérdezés nem lehetséges. [4] KSH: Központi Statisztikai Hivatal A felszín alatti vizekre vonatkozóan az ivóvíz-szolgáltatással kapcsolatos adatokat tartalmaz, mint pl.: összes szolgáltatott ivóvíz mennyisége [1000 m3]. Az adatok ebben az esetben sem letölthetőek, csak az adott csoporton és éven belüli megjelenítésre van lehetőség. [9] MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet A földtani kutatások mellet a vízföldtani kérdésekkel is foglalkozó szervezet. Az MFGI hatáskörébe tartozik a  Vízföldtani Naplók készítése  Vízföldtani Adattár működtetése és  Kútnyilvántartás elvégzése. Az oldalról letölthetők a szükséges nyilvántartási, bejelentési, díjszabási formanyomtatványok, valamint a jogszabályi hivatkozások, ismertetők is elérhetők. A szervezet oldalán térképes adatbázis is elérhető, melyek mind földtani, mind vízföldtani kategóriában elérhetők és sokfélék. A felszín alatti vizekhez kapcsolódóan két térkép található, melyek Magyarország talajvízszint mélységét ábrázolják. Az egyik térkép a 0- 20m-es mélységig, míg a másik a 0- 8m-es mélységig ábrázolja a talajok vízszintjét (16., 17. ábra). Mindkét térkép méretaránya 1: 100 000, a felmérések pedig 2006-ban készültek. [18]

23

16. ábra: Tatabánya talajvízszint mélysége 0- 20m-ig

17. ábra: Tatabánya talajvízszint mélysége 0- 8m-ig

24

Internetes adatbázisok értékelése A felszín alatti vizek esetében elmondható, hogy a három adatbázis hasonlóan hasznosnak bizonyult.

Értékelés

OKIR

MFGI

KSH

18. ábra: felszín alatti vizek adatainak elérései

VII. Ivóvízadatok KSH Adatbázis A KSH-val kapcsolatban a már korábban a szennyvíznél említett megállapítások érvényesülnek. Az oldalon a felszín alatti vizekre vonatkozó adatsorok találhatók meg. [9]

VIII. TALAJ Tatabánya a Dunántúli-középhegység, azon belül is a Vértes- Velencei-hegyvidékhez tartozik és az Által- ér-völgyben található. A kistáj Fejér és Komárom-Esztergom megye területén helyezkedik el. Terülte 120km2. Domborzata: Az Által- ér-völgy a Dunántúli-középhegység csapásán, ÉK-i szerkezeti vonalak mentén formálódott eróziós völgyrendszer, amely laza üledékből épült hegységelőtér és a merev, triász dolomitból és mészkőből épült Vértes sasbércsorozatának határán alakult ki. Földtani adottságai: A felszínépítő kőzetei jó minőségű építési nyersanyagok. Ezen túlmenően a medencealjzat több tízmillió tonna barnakőszenet rejt, amelyeket bányásznak is. Főbb hasznosítható nyersanyagok: cementipari mészkő, cementipari márga, márga, betonkavics, mészkő, dolomit. Talajok: Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok a kistáj területének 42%-át borítják. Perilaciális üledékben képződött, homok mechanikai összetételű, azon belül löszös alapkőzeten

25

kialakult, homokos vályog mechanikai összetételű talajok. Termékenységi besorolásuk VIII. vagy VI. talajminőségi kategória. Erdőségük kisméretű, főként szántó, de előfordulnak a szőlők és a legelők is. [19]

A talajtípusok területi megoszlása (%) (19. ábra): Talajtípus kód 01 07 09 26

Területi részesedés 1 42 43 14

19. ábra: A talajtípusok területi megoszlása (%)

A talajtípusok területi elterjedése a domborzati adottságok függvényében (%) (20. ábra): Talajtípus Lejtőkategória kód 0-5 5-17 17-25 >25 Erdő 01 50 50 ---07 70 10 --20 09 65 15 5 -15 26 100 -----20. ábra: A talajtípusok területi elterjedése a domborzati adottságok függvényében

Területhasznosítási módok területi eloszlása a talajtípusok függvényében (%) (21. ábra): Talajtípus kód 01 07 09 26

rét, legelő -5 10 80

szántó 60 60 45 20

Területhasznosítási mód szőlő gyü,ölcsös --10 ------

erdő 40 20 15 --

település -5 30 --

21. ábra: Területhasznosítási módok területi eloszlása a talajtípusok függvényében

Térképi adatszolgáltatás 

Az Agrotopográfiai adatbázisról

A magyar talajtani tudomány és talajvizsgálati gyakorlat több mint 150 éves tevékenységének eredményeképpen a Magyarország talajaira vonatkozó térkép- és adatanyag igen gazdag; tartalmában, részletességében, feldolgozottságában, és korszerűségében egyaránt. Az Agrotopográfiai térképsorozat megszerkesztését a Magyarország Agroökológiai Potenciáljának Felmérése c. Akadémiai program indukálta, amely program a magyar mezőgazdaság lehetőségeinek és korlátainak feltárásával az ország agroökológiai potenciálját mérte fel. Tatabánya talajadatai:

26

      



Agyagásvány összetétele: főként illit, klorit Termőréteg vastagsága: nagyobb mit 100cm Talaj fizikai tulajdonságok: homokos vályog Talajértékelés: 41-60, amely szám a talajok természetes termőképességét fejezi ki egy 100-as skálán A talaj szerves anyag készlete: 50-100 tonna/hektár Talaj kémhatása és mészállapota: Főként gyengén savanyú talajok. Talaj vízgazdálkodási tulajdonságai: A terület egy része nagy víznyelésű és vízvezető képességű, közepes vízraktározó képességű, jó víztartó talajok. A másik része pedig közepes víznyelésű és vízvezető képességű. Genetikus talajtípusok (22. ábra): Alföldi mészlepedékes csernozjomok és Ramann-féle barna erdőtalajok. [20]

22. ábra: Magyarország genetikus talajtípus térképe



Talaj degradációs adatbázis         

Degradációs értéke viszonylag alacsony Tömörödés: közel nulla Sekély termőréteg sűrűség: ez is közel nulla Szikesedés: közel nulla Savanyodás: körülbelül 2 (a négyes skálán) Nitrát-bemosódás: közel nulla Erózió: 2-3 (a hármas skálán) Defláció: 2 és 3 (a négyes skálán) Belvíz veszély: 0,1 és 2 (a négyes skálán)

A Magyar Talajtani és Geofizikai Intézet és a Magyar Bányászati és Földhivatal honlapjain csak kevés információt találtam. Sokszor nem létező oldalakra akart továbbítani, vagy a keresett információ megismerése regisztrációhoz kötött. [18]

27

A 23. ábrán látható tatabányai medence DK-i részének sematikus sztatigráfiai és fáciesrekonstrukciója. A kétdimenziós szerkezeti és fácieseloszlási modellt a hozzá tartozó jelmagyarázatot 24. ábra mutatja (23., 24. ábra):

23. ábra: A tatabányai medence DK-i részének sematikus metszete

24. ábra: A tatabányai medence DK-i részének sematikus metszetének jelmagyarázata

IX. Élővilág A Bakony-Vértesi flórajárásba sorolódó kistáj potenciális erőtársulásai között a cserszömörcés karsztbokorerdők, a karszttölgyek, az elegyes karszterők és a gyertyános kocsánytalan tölgyek az elterjedtebbek. Gyakrabban előforduló lágyszárú fajok a sásfélék, a füles kankalin, a sziklai üröm, a vértesi imola, a tollas szálkaperje stb.

28

Az erdészetileg kezelt területeken zömmel fiatalkorú, lágy és keménylombos erdők díszelegnek. A mezőgazdasági haszonnövények közül fontosabb a búza, az őszi árpa, a kukorica, a cukorrépa és a silókukorica. Tatabánya védett természeti területei: Béke park, Béke út melletti kiserdő, Dózsa György úti selyemakác, három tölgyfa, Jegenye utcai jegenyesor (9 db faegyed), Komáromi úti platánsor (76 db faegyed), Midlothian park, Platán téri platánfa. [21] Ahogyan az a 25. ábrán is látható, Tatabánya az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik, és a Gerecse természetvédelmi körzet mellett helyezkedik el. UNESCO Világörökség része nincs a település közvetlen közelében Natura 2000-es területek közül sok található a környéken, melyek közül a legnagyobbak a Dél-Gerecse, Vértes és a Gerecse - ez látható a 26. ábrán. A településhez legközelebb elhelyezkedő nemzeti park a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

25. ábra: Tatabánya körüli elhelyezkedő természetvédelmi körzetek

26. ábra: A Tatabánya környéki Natura 2000-es területek

29

Tatabánya területén több védett láp és forrás is található, melyek listáját az alábbi kép ábrázolja (27. ábra):

27. ábra: Tatabánya védett területeinek listája

A Natura 2000-es területek pontos listája az alábbi táblázatban látható (28. ábra): NATURA_NEV Déli-Gerecse Gerecse Gerecse Tatai Öreg-tó

SITE_CODE HUDI20015 HUDI10003 HUDI20020 HUDI10006

TERULET 4815,13 29597,89 2437,1 2623,98

Vértes

HUDI30001

25553,63

TIPUS Különleges természetmegőrzési terület Különleges madárvédelmi terület Különleges természetmegőrzési terület Különleges madárvédelmi terület Különleges madárvédelmi terület és egyben különleges természetmegőrzési terület

28. ábra: Natura 2000-es területek

X.

Befejezés

A Környezetállapot- értékelés beadandó készítése során megtapasztalhattuk, hogy a jövőben környezetmérnökként, hol és milyen adatokhoz juthatunk. Mint ahogyan azt fentebb leírtuk, az információk jellege szerint sokféle jellegű adatbázissal dolgoztunk. Később így már könnyebben eldönthető lesz számunkra, hogy mely weboldalakon kezdjük el a szükséges adatok keresését és gyűjtését. Továbbá fontos az is, hogy a feladat keretein belül, az adatok feldolgozásának menetét gyakorolhattuk. A fent említettek alapján elmondhatjuk, hogy mind a tárgy, mind pedig a hozzá kapcsolódó beadandó hasznukra válik a jövőben.

30

IRODALOMJEGYZÉK 

   

             

[1, 2, 3]: http://tatabanya.hu/fooldal/felso_menu/varosunk, https://hu.wikipedia.org/wiki/Tatab%C3%A1nya, http://www.iph.axelero.net/betelepultcegek.html [4]: www.web.okir.hu [5]: http://www.levegominoseg.hu [6]: http://www.met.hu [7]: https://www.meteoblue.com/hu/id%C5%91j%C3%A1r%C3%A1s/el%C5%91rejelz% C3%A9s/h%C3%A9t/budapest_magyark%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_3054643 [8]: http://oki.wesper.hu/ [9]: http://www.ksh.hu/ [10]: www.antsz.hu [11]: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81ltal-%C3%A9r [12]: https://hu.wikipedia.org/wiki/Galla-patak [13]: http://www.eduvizig.hu/ [14]: http://www.vizugy.hu/ [15]: http://www.ovf.hu/ [16]: http://hidromet.vizugy.hu/csap/csap_idosor.aspx [17]: http://www.teszir.hu/?module=objektum [18]: https://www.mfgi.hu/ [19]: Magyarország Kistájainak Katasztere I, Bp., 1990. 667. oldal. [20]: http://mta-taki.hu/hu/osztalyok/kornyezetinformatikai-osztaly/agrotopo [21]: Magyarország Kistájainak Katasztere I, Bp., 1990.

ÁBRÁK:             

1. ábra: www.web.okir.hu alapján 2., 3., 4., 5., ábra: http://www.levegominoseg.hu alapján 6. ábra: http://www.ksh.hu/ 7. ábra: a feldolgozott adatok alapján 8. ábra: http://www.ksh.hu/ 9. ábra: http://magyaryterv.etata.hu/projektek/oreg-to/oregto_emt_elemei/vizgyujto.jpg 10. ábra: http://www.vizugy.hu/ 11. ábra: http://hidromet.vizugy.hu/csap/csap_idosor.aspx 12. ábra: a feldolgozott adatok alapján 13. ábra: http://www.ksh.hu/ 14. ábra: http://www.teszir.hu/images/content/Teszir_map_5.jpg 15. ábra: a feldolgozott adatok alapján 16. ábra: http://map.mfgi.hu/

31

          

17. ábra: http://map.mfgi.hu/ 18. ábra: Magyarország Kistájainak Katasztere I, Bp., 1990. 667. oldal 19. ábra: Magyarország Kistájainak Katasztere I, Bp., 1990. 667. oldal 20. ábra: Magyarország Kistájainak Katasztere I, Bp., 1990. 667. oldal 21. ábra: http://maps.rissac.hu/agrotopo/ 22. ábra: Kercsmár Zsolt: Középső-eocén karbonátos üledéklépődési környezetek, 232. oldal. 23. ábra: Kercsmár Zsolt: Középső-eocén karbonátos üledéklépődési környezetek, 232. oldal. 24. ábra: http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm 25. ábra: http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm 26. ábra: http://web.okir.hu/sse/?group=FAVI 27. ábra: http://web.okir.hu/sse/?group=FAVI

32