TEMATIKUS SZAKMAI HÁTTÉRANYAG SPORT TURIZMUS
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS TÉNYEK ÉS ADATOK SWOT ANALÍZIS SPORTRENDEZVÉNYEK TURISZTIKAI HATÁSAI TERMÉKSPECIFIKUS MARKETINGTEVÉKENYSÉG A SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK, JÖVŐ ÖSSZEGZÉS SZAKMAI SZERVEZETEK MT ZRT. ELÉRHETŐSÉGEK
BEVEZETÉS Ma még kevesen tudják, hogy a születéskor kapott egészségünk a saját vagyonunk, mellyel illik jól gazdálkodni. Tudatosult-e bennünk, hogy - egyéb vagyonunkhoz hasonlóan - ezt is óvni, ápolni kell? Miért tartjuk természetesnek az évente felszedett kilókat? A túlsúly nem tesz jót például az ízületeknek, a keringési rendszerünknek, a vércukorszintünknek. 1 A magyar társadalom megítélése szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe. Ugyanakkor a magyar sport jelenleg „féloldalas": míg a versenysportban a legsikeresebb országok közé tartozunk, addig a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat, és részben ennek eredményeként rendkívül rossz az egészségi állapota. A magyarok sportban való aktív részvétele lényegesen alacsonyabb, mint Európa más országaiban, a kelet-középeurópai régióban is csak a középmezőnybe tartozunk. Sajnos figyelmen kívül hagyjuk azt, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003-ban „Health and development through physical activity and sport" címmel kiadott dokumentumában megállapításra került, miszerint minden egyes dollár, melyet a fizikai aktivitásba fektetnek, 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben! A legtöbb civilizációs betegség kialakulása - a helytelen táplálkozáson túl - a mozgásszegény életmódra is visszavezethető. Az életkor, a nem, a genetikai sajátosságok az egyén által nem befolyásolható tényezők, ugyanakkor vannak egyéb - magatartásbeli, biológiai és szociális faktorok, amelyek módosíthatók, sőt módosítandók. Az elhízást felnőtt- és gyermekkori formája mindinkább szélesebb rétegeket érint szerte a világon, ami fokozott egészségügyi kockázatot jelent. Az elhízás elleni harc leghatékonyabb és leginkább költségkímélő eszköze a mindennapos testmozgás. Hazánkban a végzett felmérések szerint a felnőtt népesség csupán 16%-a végez sporttevékenységet, mozog heti rendszerességgel, ami arány hihetetlenül alacsony nemzetközi összehasonításban. A sportolást szűkebb értelemben véve (min. heti 2 alkalom és min. fél óra alkalmanként) ez az arány még inkább elkeserítő képet mutat: így a felnőtt népesség mindössze 9%-a sportol. Egyes kutatási eredmények ennél alacsonyabb részvételi hányadot is mutatnak. Reményteli azonban az a tény, hogy a jelenleg nem sportolók 38%-a szeretne valamilyen formában sportolni. Ez egy minimum 900 ezer fős mozgósítható réteget jelent. Az elérendő cél tehát a minél több résztvevő bevonása a szabadidősportba, ezen túl a szemléletváltást is ösztönözni kell direkt és indirekt kommunikációs eszközökkel.
1
Mozgás, szabadidősport- és életmódmagazin (2007. augusztus)
A sportturizmus fogalma A sportturizmus fogalmi meghatározásánál tudnunk kell, hogy mindenki által elfogadott „hivatalos” verzió még nem létezik: van, ahol szűkebben értelmezik, ebben az esetben csak az a személy számít sportturistának, akinek elsődleges utazási motivációja a sport. Tágabban értelmezve az utazás alatt valamilyen formában sportolókat is besorolhatjuk a sportturizmusban résztvevők közé. Ez alapján azonban a sportturizmusba nem tartoznak azon utazások, amelyek során a turista valamilyen sportrendezvény megtekintése, azaz passzív résztvevője (lévén, hogy azt a rendezvényturizmus résztvevőjeként tartják számon). További definíciók a sportturizmusra vonatkozóan - amelyek esetenként a sportesemény passzív résztvevőit is sportturistaként említik: „Nem kereskedelmi célú utazás, melynek célja sporttevékenység végzése vagy annak szemlélése – mindez az otthoni környezettől különböző helyszínen.” (Hall, C.M., 1992.) „…a sportturizmus azokat az állandó lakóhelytől való elutazásokat tartalmazza, amelyek célja a versenysportban vagy a rekreációs sportban való részvétel vagy azok megtekintése, de lehet célja valamely sporttal kapcsolatos helyi vonzerő megtekintése, mint pl. sportmúzeum, sportstadion, hírességek csarnoka, stb.” (Hudson, S., 2003.) „Olyan szabadság, amely sporttevékenységet tartalmaz – akár annak szemlélését, akár annak űzését.” (Weed, M. – Bull, C., 1997.) A sportturizmus csoportosítása A sportturizmust többféle szempont alapján rendezhetjük: A turista aktivitását tekintve rendező elvként, aktív és passzív sportturizmust különböztetünk meg. Mindkét turizmusfajta lehet hivatásos és szabadidős turizmus is. Az aktív turizmus tovább osztható természeti környezetben sportlétesítményekben (indoor) űzött sporttevékenységekre.
(outdoor)
vagy
A sporttevékenységeket véve rendező elvként pedig szinte annyiféle fajtája lehet a sportturizmusnak, ahányféle sportágat gyakorolhatnak az utazók: kerékpáros turizmus, lovas turizmus, vízi turizmus, stb. Ennek értelmében tehát a sportturizmus elnevezés gyűjtőfogalomként funkcionál, amelybe beletartoznak a különféle sporttevékenységgel kapcsolatos sportutazások. A passzív sportturizmusban résztvevők tovább osztályozhatók utazásuk célját illetően: tartozhatnak a sportoló (szabadidős- vagy élsportoló) kíséretéhez (pl. edző, családtag, orvos, stb.), lehet a céljuk a sporteseményen való szurkolás, de lehet sportlétesítmények látogatása is. Ez által a passzív sportturizmus gyakran nagyobb tömeget mozgat meg, mint az aktív.
TÉNYEK ÉS ADATOK A magyar lakosság utazásainak motivációi 2 Belföldi utazások Egy belföldre utazó háztartás átlagosan 2,59 utazáson vett részt, ami az összes magyar háztartásra vetítve 1,28 utazást jelent háztartásonként a vizsgált időszakban. A belföldi utazáson részt vevők motivációi közül kiemelkedik a rokonok és ismerősök felkeresése (36,9%) és a vízparti üdülés (18,6%). Ez a két cél együttesen az utazások 55,5%-ának volt elsődleges motivációja. A belföldi utazások elsődleges motivációjaként a sportolás, sport jellegű tevékenység végzése a vizsgált minta 1,8%-ánál jelentkezett, sportrendezvények meglátogatásánál ez mindösszesen 0,1%.
Belföldi főutazások A belföldi főutazások résztvevői közül a vizsgált időszakban a legtöbben a Balaton turisztikai régiót keresték fel, a hazai főutazások 39,6%-ának ez volt az úti célja. A második legnépszerűbb úti cél az Észak-Magyarország turisztikai régió (13,5%), a harmadik a Budapest-Közép-Dunavidék (9,4%) volt.
2
A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából: M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság, 2005. december - A magyar lakosság utazási szokásai (1000 fős, a 18 év feletti lakosság megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív minta)
SWOT ANALÍZIS Erősségek -
kedvező földrajzi helyzet táj változatossága és szépsége a magyar „sport” nemzet növekvő érdeklődés sporttevékenységek iránt mind belföldön, mind külföldön növekvő igény a szabadidő természetes környezetben való eltöltésére a szolgáltatás árszínvonala kitűnő ár-minőség arány kisebb hiányosságoktól eltekintve a szakmai személyzet felkészültsége a külföldiekben kialakult Magyarország-kép
Gyengeségek -
idegenforgalmi és marketing szaktudás hiánya nyelvtudás hiánya biztosítások megoldatlansága a szakmában tapasztalható összefogás hiánya kiegészítő programok hiánya nem piacorientált termék és kommunikáció elégtelen kommunikáció külföldön
Lehetőségek -
Magyarországon megrendezendő világversenyek, nemzetközi tornák/ kupák országos rendezésű, külföld-belföld részére egyaránt vonzóerővel rendelkező sportesemények szervezése (pl. futóversenyek) napjainkban egyre erősödő „egészségtudatosság”, amelynek a helyes táplálkozás mellett a mozgás, a sport az alapja belföldi turizmus élénkítése turisztikai szezon nyújtása összekapcsolva más turisztikai termékekkel kínálati csomagokat kialakítva növelhető a tartózkodási idő központi támogatások, pályázatok a vidéki élet megismertetéseinek lehetősége
Veszélyek -
létesítmények és szükséges infrastruktúra hiánya marketing és kommunikációs tevékenység alacsony költségvetés miatti fejletlensége
SPORTRENDEZVÉNYEK TURISZTIKAI HATÁSAI 3 1. Sportrendezvények közvetlen turisztikai hatásai 1. 1. Sportesemények résztvevői 1. 2. Sporteseményre érkező látogatók (szurkolók) 2. Sportrendezvények közvetett turisztikai hatásai 2. 1. Marketing 2. 2. Egyéb hatások 3. Nemzetközi sportesemények kedvező turisztikai hatásának erősítése érdekében kiemelt figyelmet érdemlő tényezők Magyarország időről időre otthont ad különböző nagyságú és jelentőségű európai, illetve világversenyeknek a legkülönfélébb sportágakban. Mindenképpen vitathatatlan ezen rendezvények jelentősége az adott sportág életében: sportolóink, a sportvezetők, illetve a sportágat szeretők számára komoly nemzetközi elismerést jelent, ha Magyarország nyeri el a jogot a rendezésre. A sportesemények turisztikai hatása azonban eltérő nagyságrendű, amely több okra vezethető vissza. 1. Sportrendezvények közvetlen hatásai 1. 1. Sportesemények résztvevői Bizonyos szintű turisztikai hatással valamennyi nemzetközi sportrendezvény bír, hiszen az adott eseményre a világ, vagy a kontinens több országából sportolók, kísérők, szervezők érkeznek Magyarországra, akik turisztikai szolgáltatásokat mindenképpen igénybe vesznek (szálloda, transzferszolgáltatások, étkezés, pénzváltás, ajándékvásárlás, közlekedés). A nemzetközi sportesemény, tehát legyen bármilyen kicsi is, a fogadóterület turizmusa számára mindenképpen addicionális turisztikai forgalmat generál, ami szezon-hosszabbító, bevételnövelő hatása mellett arra is alkalmas – még ha csak egy rendezvény idejére is – hogy kevésbé ismert vidéki helyszíneket kapcsoljon be a turisztikai vérkeringésbe. Természetesen minél nagyobb a sportviadal, annál több résztvevővel lehet kalkulálni, ezzel arányosan nőnek a közvetlen turisztikai bevételek is. 1. 2. Sporteseményre érkező látogatók (szurkolók) A sportesemények közvetlen turisztikai hatásának nagysága szempontjából meghatározó, hogy az adott verseny a sportolókon, illetve kísérőiken kívül – mennyi további vendéget, szurkolót, újságírót vonz a térségbe. Vannak kiugró látogatottságú versenyek (Olimpia, Foci VB, Forma 1), de egy esemény vonzerejét számos tényező befolyásolhatja: • Sportrendezvény rangja, presztízse, kontinensviadal, vagy világbajnokság • Sportág típusa: vannak népszerűbb, látványosabb, élőben élvezetes sportágak (foci, korcsolya, hoki, atlétika). Vannak azonban olyan sportágak, amelyet sokan néznek, de inkább televízión keresztül, ezek nyilván sajnos kevesebb látogatót vonzanak a helyszínre. • Szurkolók aktivitása: mennyire hajlandóak az adott sportág szurkolói akár külföldre is elutazni, csakhogy élőben követhessék a sporteseményt. • Verseny helyszíne: mennyire megközelíthető, a helyszínhez közelebbi országokból mindig többen jöhetnek. 3
ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság
•
Résztvevő nemzetek összetétele: ha egy ország sikeres egy sportágban, a sportszeretők szívesebben utaznak a csapattal a versenyekre (pl. Olaszország, Magyarország: vízilabda) Ezek a szempontok tehát eldönthetik mekkora közvetlen turisztikai bevétel származhat egy sportesemény Magyarországi lebonyolításából. 2. Sportrendezvények közvetett turisztikai hatásai 2. 1. Marketing A turisztikai termékek nemzetközi versenyképességében, piacra vitelében egyre inkább döntő fontosságú tényező lesz az offenzív marketingtevékenység. A jelentős sportrendezvények, amelyek, ha áttételesen is, de a sportolók mellett a magyar vonzerőket is reflektorfénybe állítják, olyan reklámlehetőséget biztosítanak, amely ráerősíthet a nemzeti marketingtevékenység hatékonyságára. Természetesen itt is jelentős különbségek vannak sportesemények és sportesemények között, hiszen vannak olyan nemzetközi versenyek, amelyek óriási publicitást kapnak, míg mások alig jelennek meg a nemzetközi sajtóban. Ezek a különbségek is visszavezethetők a sportág népszerűségére, a verseny színvonalára, gyakoriságára, hatókörére. • Televíziós közvetítések Sportesemények szempontjából a legmeghatározóbb reklámeszközt a televíziós közvetítések jelentik. A napi több bejelentkezés, a bemutatásra kerülő kisfilmek révén több tízmillió, egyes esetekben több százmillió néző ismerheti meg a verseny helyszínét. A nyitó és záróünnepségek lehetőséget adnak arra is, hogy a fogadóország ízelítőt adjon kultúrájából, művészetéből. • Írott sajtó Az írott sajtóban megjelenő tudósítások a versenyek mellett beszámolnak a helyszínről, a körülményekről, a szervezés színvonaláról. Egy-egy jelentősebb sporteseményhez kapcsolódóan megjelennek nagyobb terjedelmű országriportok. A fogadó országról szóló bemutatkozások egyedülálló eszközt jelentenek az egyébként oly nehéz imázs-formálásra, az országkép gazdagítására. 2. 2. Egyéb hatások • •
• •
Egy sikeres verseny-rendezést követően a nemzetközi szervezetek elismerése nemcsak a sportesemények szervezőinek figyelmét fordíthatja Magyarország felé, de a kongresszusszervezők számára is referenciát jelentenek. A fogadó ország lakói számára büszkeséget jelent a verseny megrendezése. A versenyeknek lehet szemléletformáló hatása a fogadóterület lakosainak turizmussal, turistákkal kapcsolatos hozzáállására. Tapasztalatok azt mutatják, hogy nagy rendezvények idején az ottlakók több külföldi vendéggel találkoznak, és ezt követően is barátságosabbak, segítőkészebbek a turistákkal szemben. Sportesemények résztvevői visszatérhetnek a verseny színhelyére – főként, ha sikereket is elértek – magánemberként, turistaként. Sportesemények révén szezonális turizmussal összefüggő munkahelyek keletkezhetnek, hosszabb – rövidebb időre: szervezési, lebonyolítási, vendéglátási feladatokkal kapcsolatban, illetve a helyszín turisztikai kis- és középvállalkozásai is addicionális bevételekhez juthatnak.
3. Nemzetközi sportesemények kedvező turisztikai hatásának erősítése érdekében kiemelt figyelmet érdemlő tényezők/ javaslatok: •
• • •
•
A verseny helyszínén rendelkezésre álló szállodai kapacitás korlátot szabhat a versenyre érkező látogatók számában. Érdemes ügyelni arra, hogy a verseny helyszínén, illetve annak 50 – 80 km-es körzetében a verseny nagyságához indokolt szálláshely-kapacitások rendelkezésre álljanak. Egy-egy sportesemény az egyéb céllal utazókat a verseny ideje alatt visszatarthatja a desztináció meglátogatásától, mert tartanak a zsúfoltságtól, a megemelt szállodai áraktól. Megjelenhetnek negatív sajtóhírek, még abban az esetben is, ha tökéletes volt a szervezés. A rendezvény visszaélésekre adhat lehetőséget egyes szolgáltatók részéről, ami ronthatja az országimázst. A visszaélések csökkentése érdekében fokozni kell az ellenőrzéseket. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FvF) a Forma 1-en az idén az ellenőrzött üzletek 69% talált kifogásolnivalót, míg tavaly ez az arány 41% volt. A vizsgált 48 vendéglátóegység közül 33 üzlet ellen emelt kifogást a felügyelőség jogszabálysértés miatt. Emelkedhet egyes bűncselekmények száma (lopás, autófeltörés, garázdaság, rongálás), ezért érdemes megerősíteni a rendőri jelenlétet a versenyek helyszínén, ami a vendégek biztonságérzetét nagyban növeli.
3. Néhány, 2006-ban hazánkban rendezett, nemzetközi sportesemény turisztikai hatása: Forma 1 Magyar Nagydíj Hungaroring, 2006. augusztus 4-6. A Forma 1 turisztikai és gazdasági hatásait nehéz számszerűsíteni, elsősorban kutatások, kérdőíves megkérdezések segítségével lehet megközelítőleg meghatározni. Jelenleg elsősorban kérdőíves megkérdezések történnek, átfogó hatástanulmány a rendezvényről 2000ben készült legutóbb. A Magyar Turizmus Zrt. 2005-ös rendezvény kérdőíves felmérése alapján született megállapítások: • A külföldi válaszadók aránya 66% volt, ami a nézők összetételére is utal; • a külföldi látogatók 85%-a kizárólag a Formula 1 miatt érkezett hazánkba; • a külföldiek további 15%-a további motivációként a Sziget Fesztiválon való részvételt, üzleti utat, illetve konferencia részvételt és családlátogatást említett; • az átlagos tartózkodási idő 5,7 nap volt; • a látogatók 57%-a szállodai szolgáltatást vett igénybe, akik háromnegyede 3és 4 csillagos, míg 15%-uk 5 csillagos hotelben szállt meg; • a válaszadók Magyarországra jellemzően személygépkocsival (45%) és repülőgéppel (37%) érkeztek; • a külföldiek átlagos napi költése 40 ezer forint volt, amely a belépőjegy árát és az ittartózkodás minden költségét tartalmazza; • a válaszadások alapján, a Magyar Nagydíjra érkező külföldiek legnagyobb része Németországból érkezik, ezt követi Ausztria és az Egyesült Királyság, jelentősebb még a Skandináv országból érkezők aránya; • a megkérdezettek 75%-a tervezi, hogy három éven belül ismét megtekinti hazánkban a futamot, de sokan más motiváció miatt is ellátogatnának hazánkba. A 2006-os futamra a három nap alatt összesen 184 ezren látogattak ki, ami 25 ezerrel kevesebb az elmúlt évinél. Nőttek ugyanakkor a jegybevételek, és a budapesti szállodák kihasználtsága meghaladta a 90%-ot, ami 15% ponttal magasabb az egy évvel korábban mérthez képest.
A Magyar Nagydíj 20 éves történetében az első 14 évben a fizető nézők közel 90%-a külföldi volt, de köszönhetően a hazai vendégkör megnyerése érdekében tett akcióknak (Forma 1 Baráti kör, kedvezményes jegyek, munkáltatókon keresztül kapott belépők) folyamatosan nő a belföldi látogatók aránya. Idén az üdülési csekket már forma 1-es jegyvásárlásra is fel lehetett használni, ami tovább segíti a belföldi kereslet erősödését. Öttusa Európa Bajnokság Budakalász 2006. július 13 – 18. Rendelkezésre álló adatok: 225 külföldi versenyző, edző, szakvezető 20 fő további külföldi vendég a nemzetközi szövetségek részéről (Európai szövetség elnöke, technikai bizottság elnöke stb.) Közvetlen hatás: A külföldi vendégek valamennyien ugyanabban a budapesti szállodában szálltak meg, 7 éjszakát maradtak, ami összességében 1715 vendégéjszakát jelentett. További közvetlen hatás elsősorban a belföldi turizmusban jelentkezett, a versenyre kilátogató magyar szurkolók, akik ugyan valószínűsíthetően a versenyek után hazautaztak, de időközben igénybe vették a település éttermeinek szolgáltatásait. Közvetett hatás: Marketing: Magyarországon élő közvetítés, sajtóban magazin különszám, 45 hazai újságíró. Az esemény számos elismerést kapott. Mivel az öttusa nemzetközi szinten sajnos kevés publicitást kap, ezért turizmus marketing szempontból az esemény hatása mérsékelt. Úszó EB Budapest, július 27 – augusztus 6. A Magyar Úszószövetség jelenleg összegzi az esemény eredményeit, egyenlőre néhány előzetes adatot lehet tudni a világverseny turisztikai hatásairól. Az EB-n 3000 külföldi akkreditált vett részt, amelybe beletartoznak a versenyzők mellett a kísérők, szakvezetők, a nemzetközi szövetség képviselői, illetve a külföldi újságírók is. A résztvevők tartózkodási ideje változó volt, de egyes csapatok már a verseny előtt 1 héttel megérkeztek. Összességében mintegy 20 ezer vendégéjszakára tehető az eltöltött vendégéjszakák száma. A külföldi jegyeladások összesítése is most zajlik, de egyes becslések szerint mintegy 3000 ember érkezett hazánkba kimondottan az esemény kedvéért, ez újabb 20 ezer vendégéjszakát jelenthet jórészt a budapesti szállodákban. Marketing: az Úszó EB más sporteseményekhez képest is kimagasló publicitást hozott Magyarországnak. 18 országban közvetítették élőben az eseményeket, de az Eurosport révén mintegy 38 országban követhették a margitszigeti eseményeket a sport szerelmesei. A közvetítések előtt egy külön erre az alkalomra készült Magyarország film került bemutatásra. Kajak-kenu világbajnokság, Szeged 2006. augusztus 17 - 20. Rendelkezésre álló adatok: 1200 fő külföldi versenyző, kísérő, szakvezető, nemzetközi szövetség képviselője, újságíró Közvetlen hatás: A külföldi versenyzők szegedi szállodákban, míg a többi külföldi vendég egy része Szeged környéki szálláshelyeken lakik. Átlagosan 6 éjszakát maradnak, ami összesen mintegy 7200 vendégéjszakát jelent a térségnek.
A kajak-kenu Magyarországon – köszönhetően a magyar versenyzők sikerének is – rendkívül népszerű. Az esemény a belföldi turizmus szempontjából nagy jelentőséggel bírhat, ugyanakkor gátat szab a keresletnek, hogy az augusztusi nemzeti ünnep hétvégéjén egy időben lesznek Szegeden a világbajnokság versenyei és a Szabadtéri Játékok Bánk bán előadásai. Ennek köszönhetően nemcsak Szegeden, hanem a környező településeken sem találnak szállást, sem a vb-szurkolók, sem az opera nézői. Közvetett hatás: Marketing: 4 külföldi TV csatorna, köztük a Eurosport is közvetíti a versenyeket, ezen kívül az írott sajtó képviselői is akkreditálták magukat a rendezvényre. Triatlon Világkupa 2006 Tiszaújváros, 2006. augusztus 13. 2006. augusztus 13-i Világkupa a Nemzetközi Triatlon Szövetség versenynaptárában kiemelkedő olimpiai kvalifikációjú versenyként szerepel, amit bizonyít, hogy 32 országból 152 sportoló indul. A várólistán az esetleges sérülések, vagy lemondások miatt 58 sportoló van. Augusztus elejére Tiszaújvárosban az összes szálláshely lefoglalásra került. Létszámadatok: - Nemzetközi Triatlon Szövetségtől 15 fő külföldi működik közre a verseny rendezésében, - Külföldi versenyzők: 153 fő - Versenyzőket kísérők külföldiek: 46 fő Átlagosan 4 éjszakát töltenek el a külföldiek. A Triatlon Világkupa tiszaújváros és az Észak-magyarországi régió kiemelkedő eseménye, amelyre már jó előre elkel a városban lévő összes szálláshely (kb. 750 szálláshely), de a város 30 km-es vonzáskörzetében is a világkupát megelőző napokban már nincsen szabad szálláshely (kb. 1100 szálláshely). A Triatlon Világkupa rendezvényen 2005-ben a nézők száma a rendezvény napján megközelítette a 15.000 főt. Marketing: mivel triatlon kevésbé szerepel a nemzetközi médiában, ezért turizmus marketing szempontból az esemény hatása mérsékelt. Balatonátúszás Révfülöp – Balatonboglás, 2006. július 22. Öböl-átúszás Balatonfüred – Tihany, 2006. augusztus 19. A belföldi turizmus szempontjából speciális sporteseménynek számít a Balaton-átúszás, illetve az Öböl-átúszás. Az eseményre az ország minden részéből érkeznek versenyzők, akik teljesíteni akarják az 5,2 illetve a 3,6 km-es távot. A két rendezvény a Balaton-parton nyaraló külföldiek között is egyre népszerűbb, a szálláshelyek, utazási irodák is népszerűsítik a programot, kihívást kereső vendégeknek. A Balaton-átúszáson idén 8200 fő vett részt, ami kimagasló szám, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly a rossz időjárás miatti többszöri halasztás után végül elmaradt, de az azt megelőző években 4000 fő körüli volt az átlagos részvételi szám. Az Öböl-átúszás esetén a résztvevők száma 3000 – 5800 között mozgott, idén az eredeti időpont helyett, (amikor a rossz idő miatt el kellet halasztani) augusztus 19-én kerül megrendezésre.
TERMÉKSPECIFIKUS MARKETINGTEVÉKENYSÉG 1. A Magyar Turizmus Zrt. sportturizmust érintő marketing kampánya, 2005. „Talent for entertaining” A Magyar Turizmus Zrt. 2005. májusától új turisztikai imázskampányt indított el Európában és a tengerentúlon Magyarország népszerűsítéséért, amelyben 11 világhírű magyar adja nevét és arcát a 9 európai nagyváros - London, Párizs, Berlin, Amszterdam, Koppenhága, Frankfurt, Madrid, Milánó, Brüsszel - 12 repülőterén látható világító poszterekhez, úgynevezett ’city light’ plakátokhoz, és a világ 21 országában megjelenő sajtóhirdetésekhez. A kampány négy társszervezet a Magyar Turizmus Zrt., a Malév Zrt., a BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht., és a Budapest Airport Zrt. - összefogásával valósult meg. A „Talent for entertaining” kampány a hazai kiemelkedő tehetségekre épült, a plakátokon, napilapokban, magazinokban világhírű honfitársaink az ország kiemelkedő értékeit népszerűsítették, többek közt Magyarországot, Budapestet, Balatont, a golfturizmust, a konferenciaturizmust, a lovas turizmust, a magyar gasztronómiát, magyar bort. A magyar sport fontosságát érzékelteti az a tény, hogy a Magyar Turizmus Zrt. e kampánysorozatának 10 arcából 4 a sport területén kiemelkedő eredményeket elért személy: a hazai lovas turizmusra a fogathajtó világbajnok, Lázár Vilmos hívta fel a külföld figyelmét, a golfturizmust Dr. Hegedűs Gábor képviselte, Magyarország arca a magyar sakk-élet kiemelkedő neve, Polgár Judit, a Balatont pedig Margatics Botond magyar-bajnok vitorlázónk népszerűsítette.
2. Az MT Zrt. sporttal kapcsolatos 2006-2007. évi marketingtevékenysége A Magyar Turizmus Zrt. 2007-2008-as évre készített marketingkoncepciójának fő irányvonalai (a kutatásokon alapuló döntések, a turisztikai országkép fejlesztése, a márkaépítés, az arculatunk aktualizálása, a forrásaink koncentrálása, a marketingkommunikációs eszközrendszer hangsúlyainak áthelyezése és a hatékonyságmérés) között megtalálható a szakmai partnerségi viszonyok hatékonyabbá tétele, amelyet a vizsgált sportturizmus területén is igyekszünk maximálisan szem előtt tartani és előnyeit munkánkban kamatoztatni. A belföldi kommunikáció egyik súlypontjaként az eseményturizmus jelenik meg, amely magába foglalja a kiemelt események megrendezésében való együttműködést, az események népszerűsítését az MT Zrt. marketingkommunikációs eszközein keresztül (internet, kiadvány, tanulmányút, stb.) továbbá szerepvállalást az ország sportturizmusának fellendítésében. A Magyar Turizmus Zrt. a 2006-os év folyamán az alábbi sportesemények megrendezésében és lebonyolításában működött együtt, amelyek kapcsán a promóciós együttműködés a helyszíni- és műsorfüzetekben való megjelenéstől kezdve (molinó, hirdetés, információs pult, spot vetítés, stb.) az egyes versenyek sajtótájékoztatójának megszervezésére és lebonyolítására is kiterjedt. Sportesemény Karate Eb Budapest Marathon Forma 1 Úszó Eb. Kajak- Kenu Vb. Magyar Tenisz Szövetség - Magyarország-Egyiptom Davis Kupa mérkőzés - Nemzetközi felnőtt női verseny - Nemzetközi korosztályos verseny - Nemzetközi korosztályos verseny - Nemzetközi korosztályos verseny - Nemzetközi korosztályos verseny - Korosztályos Magyar Bajnokság - Felnőtt Magyar Bajnokság - Nemzetközi korosztályos verseny Squash Európa Bajnokság Tour d’Hongrie Magyar Vitorlás Szövetség Red Bull Air Race
A Magyar Turizmus Zrt. 2007-ben az alábbi sporteseményekkel működött együtt: Rendező szervezet neve Magyar Kajak-Kenu Szövetség
Esemény neve Felnőtt Síkvízi Kajak-Kenu Világkupa
Esemény időpontja 2007.05.182007.05.20.
Magyar Úszó Szövetség Rövidpályás Európa-bajnokság december 13-16. 2007.06.02.2007.06.09.
Esemény helyszíne
Szeged Debrecen
Magyar Vitorlás Szövetség
FD Európa-bajnokság
Magyar Nemzeti Autósport Szövetség
2 verseny, egyeztetés alatt
Magyar Tenisz Szövetség
Nemzetközi versenyek, szövetségi évforduló
Római Teniszakadémia
Budapest GP WTA Tour Nemzetközi Női Teniszverseny
Magyar Lovas Szövetség
Díjugrató Világkupa forduló
2007. 08.02 - 05.
Kiskunhalas
Kaposvári Egyetem Pannon Lovasakadémia Lovasakadémia Sport Club
Nyílt lovastorna EB
2007. augusztus 7-12.
Kaposvár
MATUR Lovas Tagozata
Régiók a Kincsem Parkban
Magyar Vitorlás Szövetség
Balaton Kékszalag
2007. július 6-8.
Balatonfüred
Magyar Vitorlás Szövetség
Nemzetközi Balatoni Vitorláshét
2007. július 18-23.
Balatonfüred
Pest Megyei Atlétikai Szövetség
17. Samsung Bécs-PozsonyBudapest Szupermaraton
2007. október 19-23.
Bécs-PozsonyBudapest
Budapest Sport Iroda
2. Plus Budapest Nemzetközi Maraton
2007. szeptember 30.
Budapest
Somogy Megyei Kerékpáros Szövetség Siófoki Kerékpáros Sportclub
Tour de Pelso 2007 Balatoni Kerékpáros Tókerülő Teljesítménytúrák és Verseny
2007. május 26.
Siófok, Somogy, Zala, Veszprém megye a Balaton körül
Magyar Jégkorong Szövetség
Magyarország - Svédország barátságos jégkorong mérkőzés
Magyar Triatlon Szövetség Nagyatádi Triatlon és Szabadidő sportegyesület
XVII. ExtremeMan Triatlon OB - nyílt nemzetközi verseny
2007. aug. 24-26.
Nagyatád és környéke
Balatonföldvár
Budapest
Budapest
SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA 4 A 2007. júniusában elfogadott Nemzeti Sportstratégia olyan rövid és hosszú távú célokat fogalmaz meg, amelyek a sport valamennyi területének feladatát rögzítik. A stratégia alapvetően új szemléletet vezet be: a sportot elsősorban eszköznek tekinti a legfontosabb társadalmi célok - egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció - elérése érdekében. A korábbi, versenysport-centrikus szemlélet helyett a mindenki által végezhető sportolást, az egészséges életmód megvalósítását szorgalmazza, melyet elsősorban a gyermekek testi-lelki fejlődésében tart kulcsfontosságúnak. Az állam a sport feltételrendszerének megteremtését és kialakítását tekinti legfőbb feladatának, elsősorban a sportlétesítmények fejlesztését, továbbá a jogi és intézményi háttér korszerűsítését, a képzés folyamatos fejlesztését, a civil szféra megerősítését. A Nemzeti Sportstratégia célja és vezérelve, hogy a versenysportban elért eredményeink, kialakult hagyományaink megtartása mellett az emberek életének része legyen a rendszeres testmozgás. A stratégiában megfogalmazott jövőkép lényeges gondolata, hogy Magyarország - sportnemzet státuszának megőrzése mellett a társadalom jóval szélesebb rétegeit bevonva belátható időn belül sportoló nemzetté is váljon. Cél tehát, hogy a sportos életmód érdekében aktivizálja az embereket és ezáltal: o javítsa a magyar polgárok életminőségét; javulást érjen el a népegészség terén; o életvezetési és problémamegoldása képességek fejlesztésével a felgyorsult világ kihívásaira segítsen felkészíteni az ifjúságot; o hozzájáruljon a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez; o növelje a foglalkoztatottak és a társadalom produktivitását; o csökkentse az egyenlőtlenségeket, ezzel hozzájáruljon a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához. „MINDENKI SPORTJA” Az ÖTM Sport Szakállamtitkárság „Mindenki sportja” elnevezésű programjai keretében döntően nagy költséghatékonyságú, tömegesíthető és szabadban űzhető mozgásformák fejlesztését célozza meg, továbbá a népesség sporttal szembeni attitűdjét, inaktivitását kívánja befolyásolni szemléletformálással, a szabadidős mozgásformák kínálatának bővítésével. Az említetteken túl fontos szempont az is, hogy a már működő, bevált és hatékony programokat megőrizze, ill. tovább fejlessze.
4
ÖTM Sport Szakállamtitkárság
A szabadidősport nagy programjaiban résztvettek adatai (regisztrált sportolás/ 2006. év) Mozdulj Magyarország (ÖTM) Pl. Mozdulj Balaton! Pl. Kihívás Napja Pl. BSI futóversenyek Tárt Kapus Létesítmények (ÖTM) Tízezer Lépés (ÖTM) Diákolimpia (MDSZ) Felsőoktatás bajnokságai (MEFS) Természetjárás (MTSZ) Olimpiai Ötpróba (2003-4) Fogyatékosok szabadidős rendezvényei Hátrányos helyzetűek sportja Összesen: Potenciális résztvevők! Részt venne, ha..
320 000 27 500 154 000 40 000 200 000 12 500 330 000 20 000 150 000 100 000 5 000 20 000 1 157 5000 fő min. + 900 000 fő
FEJLESZTÉSI PROGRAMOK, JÖVŐ 1. Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program Magyarország egyik legnagyobb és legátfogóbb sportlétesítmény-fejlesztési programjának, a Sport XXI Létesítményfejlesztési Programnak elindítási lehetőségét a 1055/2004. (VI. 8.) Kormány határozat teremtette meg, amely az egységes sportszakmai koncepció mellett az alábbi hat programot foglalja magában: 1. Sport a kistelepüléseken program 2. Olimpiai központok fejlesztése program 3. Stadion-korszerűsítési program 4. "Sporttal a közösségekért" program 5. "Tanuszodát minden kistérségben" program 6. "Korszerű tornatermet mindenhol" program 1. "Sport a kistelepüléseken" program A "Sport a kistelepüléseken" program a 2.500 fő alatti lakosú település sportlétesítményeinek 1-5 millió forint értékű felújítási, korszerűsítési és fejlesztési programjait támogatja. A program célja, hogy javítsa a helyi sportpályák és kiszolgáló létesítményeik állapotát, ezzel biztosítva a vidéki sportlétesítményi háttét érdemi fejlesztését. 2. Stadion-korszerűsítési program A 2002-ben megkezdett Stadion-rekonstrukciós Program a magyar labdarúgás infrastruktúrájának fejlesztését, a sportlétesítmény ellátottság javítását célul kitűző beruházási program, amelynek során a labdarúgó stadionok által nyújtott alap és kiegészítő szolgáltatások minőségét érdemben javító beruházások (ülőhely lefedés; világítás és hangosítás kiépítés; nézőtér és kiszolgáló létesítmény rekonstrukció) megvalósítására kerül sor. A Stadion-rekonstrukciós Programban érintett 19 labdarúgó stadion közül 15 esetében a beruházás befejeződött, míg négy létesítmény (Békéscsaba, Miskolc, Győr és Pécs) rekonstrukciója folyamatban van. A beruházási program végrehajtásával - a Puskás Ferenc Stadion mellett - Székesfehérvár, Zalaegerszeg és a budapesti UTE stadion esetében az UEFA elvárásoknak megfelelő labdarúgó stadion valósul meg. 3. Olimpiai központok fejlesztése program A program keretében folytatódik az olimpiai központok korszerűsítése. Az olimpiai központok létesítményei változó mértékben szorulnak fejlesztésre, néhány edzőtábor már ma szinte minden alapvető szolgáltatást biztosít, míg más központoknál jelentős átalakítás, bővítés szükséges. 4. Sporttal a közösségekért program A program keretein belül 2006-ig minden megyében legalább egy megyei szintű sportlétesítmény (többcélú sportcsarnok, fedett uszoda vagy jégcsarnok) valósulhat meg, amelyek révén a települések közösségei bekapcsolódhatnak a hazai és nemzetközi sport vérkeringésébe.
További információ: www.sportolonemzet.hu
ÖSSZEGZÉS Minden nemzetközi sportesemény esetén megállapítható turisztikai hatás, de nem egyforma mértékű. A legnagyobb, megasport-eseményeket óriási nemzetközi érdeklődés övezi, turisztikai hatásuk közvetlen és közvetett formában is jelentős, míg a kisebb rendezvények turisztikai hatása elsősorban a belföldi forgalomban érvényesül. Jelenleg nagyon kevés pontos adat, információ áll rendelkezésre a sportesemények turisztikai kapcsolódásáról, ezért fontos olyan kutatásokat, kérdőíves megkérdezéseket végezni, amelyek képet adhatnak ezen összefüggésekről is. A legjobb megoldás az lenne, ha magukról a sporteseményekről készülnének olyan átfogó hatástanulmányok, amelyek a turisztikai hatást is bemutatnák.
SZAKMAI SZERVEZETEK Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Sport Szakállamtitkárság Nemzeti Sporthivatal E-mail:
[email protected] Web: www.sportolonemzet.hu, www.nsh.hu Magyar Vitorlás Szövetség E-mail:
[email protected] Web: www.hunsail.hu Magyar Tenisz Szövetség E-mail:
[email protected] Web: mtsztenisz.hu Magyar Lovas Turisztikai Szövetség E-mail:
[email protected] Honlap: www.equi.hu Magyar Golf Szövetség E-mail:
[email protected] Honlap: www.hungolf.hu Magyar Úszó Szövetség E-mail:
[email protected] Honlap: www.musz.hu Magyar Kajak-kenu Szövetség E-mail:
[email protected] Web: www.mkksz.hu Nemzeti Szabadidő Szövetség E-mail: Web: www.nszsz.hu
MT ZRT. ELÉRHETŐSÉGEK Sztojanovits Kristóf termék-csoportvezető Marketing Igazgatóság, Termék Csoport Tel.: 488 8662 E-mail:
[email protected] Tomka Emese marketingmenedzser Marketing Igazgatóság, Termék Csoport Tel.: 488 8768 E-mail:
[email protected]
