Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék Előszó Fogalmazási feladatok megoldási vázlatokkal... 5

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................................... 1 Előszó ...................................................................................................................................... 3 Fogalmazási feladatok megoldási vázlatokkal........................................................................... 5 Biztos alap vagy kényszerű ballaszt? Mi a véleménye az antik kultúra és irodalomtörténet oktatásáról, annak hasznáról vagy haszontalanságáról? ......................................................... 6 Miért gondolhatjuk, hogy Janus Pannonius és Balassi Bálint reneszánsz költő? .................... 7 Katona József klasszikus drámája a mai napig viták kereszttüzében áll. Bírálói egyaránt beszélnek tartalmi korszerűtlenségről és művészi kudarcról. Mit gondol a műről? Nemzeti rekvizitum vagy irodalmi alkotás? A Bánk bán korszerűsége ................................................ 8 A művészetben és a közéletben is egyik leggyakrabban emlegetett, így egyik leginkább lejáratott fogalom a hazaszeretet. Hazafias irodalmunk bő félezer éves történetében gyakran foglalkoznak vele irodalmi művek, művészek. Gyakran ellentmondásos módon ábrázolják ezt az eszmét vagy a vele való visszaélést. Ábrázolásuk magán viseli élettapasztalatukat és személyiségük jegyeit egyaránt. Mi a véleménye a hazaszeretet fogalmáról? Érvelésében használja fel a tanult irodalmi műveket! ................................................................................ 9 A tankönyvek szépítő megfogalmazásai ellenére gyakran rajzolódik ki nemzeti irodalmunk, illetve a világirodalom nagyjainak életpályájából olyan kép, amely szerint a kiemelkedő tehetség jelentős társadalmi – közösségi devianciával járt együtt. Erre számos versben is utalás történik, sőt gyakran művek fő témája. Mit gondol? Szükségszerű-e e két dolog kapcsolata? Mennyiben változtatja a szerző vagy műve megítélését, ha az nem tökéletes jellem, valamilyen szenvedélybetegség rabja volt, vagy egyszerűen alkalmatlan a társadalomba való beilleszkedésre? ..................................................................................... 10 A közelmúltban mutatták be a Kertész Imre regényéből készült Sorstalanság c. filmet. Mit gondol a filmről, készítőinek elképzeléseiről? Hogyan sikerült megoldaniuk az adaptáció során óhatatlanul felmerülő művészi problémáikat? ............................................................ 11 „Neve ha van csak áruvédjegy” Mit gondol? Milyen hatással voltak a művészetre a polgári társadalmak kialakulásával megfigyelhető jelenségek, elsősorban a kultúra fogyasztási cikké válása, a művészet piacosodása? Összességében hasznos vagy káros ez a folyamat? Alkalmazhatók-e egyáltalán itt ezek a kategóriák? .............................................................. 12 Míg egy klasszikus mese vége kötelezően a „boldogan éltek, míg meg nem haltak”, az utóbbi időben megszaporodtak az olyan irodalmi művek, játékfilmek és sorozatok, amelyek egy modern társadalmi – szociológiai jelenséggel (is) foglalkoznak: a fejlett társadalmakban a házasulási kedv minden eddigi mértéket alulmúl. Ez a tendencia hazánkban is erőteljes. Mit gondol erről a jelenségről? Milyennek látja az ezzel foglalkozó műveket? .................... 13 Korunkban a művészi alkotás egyre erősebben támaszkodik az átvételek, a kölcsönzés módszerére. Mit gondol? Hol a határ az idézet, az utalás, áthallás és a plágium között? ...... 15 „A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk. Nincs válságunk. A mi háborúnk szellemi háború. A mi válságunk, az életünk.” A fenti mottó egy közelmúltan készült, Harcosok klubja című amerikai filmből származik. Írjon segítségével egy rövid megnyitó beszédet egy olyan klubfoglalkozás elé, amely az ifjúság problémáiról szól a huszonegyedik században. Ha ismeri a filmet, használja fel mondandójában! ................................................................................................................. 16 Összehasonlító verselemzési feladatok megoldási vázlatokkal ................................................ 17 Walter von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán .................................................. 18 1

Francesco Petrarca: Ti szerencsés füvek… .......................................................................... 20 Caius Valerius Catullus: Lesbia madárkája III. ................................................................... 22 Balassi Bálint: Kiben az kesergő Celiárúl ír ........................................................................ 22 Janus Pannonius: Búcsú Váradtól ....................................................................................... 24 Balassi Bálint: Ó én édes hazám, te jó Magyarország… ...................................................... 25 Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz......................................................................... 29 Berzsenyi Dániel: Vitkovics Mihályhoz .............................................................................. 31 Tavasz édes mámorában (középkori vágáns- dal) ................................................................ 35 Petőfi Sándor: A négyökrös szekér ..................................................................................... 36 Arany János: Szondi két apródja ......................................................................................... 38 Czuczor Gergely: Szondi .................................................................................................... 40 Kölcsey Ferenc: Elfojtódás ................................................................................................. 46 Arany János: Mindvégig ..................................................................................................... 46 Tóth Árpád: Meddő órán .................................................................................................... 47 Ady Endre: Az ős Kaján ..................................................................................................... 50 Arany János: Az örök zsidó ................................................................................................ 52 Ady Endre: Párisban járt az Ősz.......................................................................................... 56 Kosztolányi Dezső: Vörös hervadás .................................................................................... 56 Illyés Gyula: Haza, a magasban .......................................................................................... 58 Ady Endre: Sípja régi babonának ........................................................................................ 59 Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd ...................................................................................... 62 Márai Sándor: Halotti beszéd .............................................................................................. 63 Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen ........................................................................................ 66 Radnóti Miklós: Kis nyelvtan ............................................................................................. 67 József Attila: A Dunánál ..................................................................................................... 69 Ady Endre: Hunn, új legenda .............................................................................................. 70 Nyelvi – irodalmi műveltségi feladatsorok.............................................................................. 75 Radnóti Miklós: Tétova óda ................................................................................................ 76 Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas ..................................................................................... 82 Nyelvi – irodalmi műveltségi feladatsorok megoldásai ........................................................... 90 Radnóti Miklós: Tétova óda ................................................................................................ 91 Kölcsey Ferenc. Vanitatum vanitas ..................................................................................... 97 Szövegértési feladatok .......................................................................................................... 105 Hungler Tímea: Magányügyek .......................................................................................... 106 Szilágyi B. András: A skandináv design Budapesten – a mítoszon innen és túl ................. 111 Megoldási javaslatok a szövegértési feladatokhoz................................................................. 115 Hungler Tímea: Magányügyek .......................................................................................... 116 Szilágyi B. András: A skandináv design Budapesten – a mítoszon innen és túl ................. 118 Függelék .............................................................................................................................. 120 Intertextualitás .................................................................................................................. 121

2

Előszó Feladatok az új középszintű és emelt szintű érettségihez

1. Célkitűzés Az új típusú érettségi jelentős feladat elé állítja a kollégákat és a diákokat egyaránt. Bár folyamatos az előkészítő munka, sokan mégis támpontok, eszközök nélkül, egyedül és tanácstalannak érzik magukat. Az új követelményekhez igazodva részben talán már a tananyag tárgyalásánál is, de a számonkérések során mindenképpen szakítanunk kell az eddigi erősen reproduktív, kronologikus és akadémikus beállítódással: már középszinten megnő a szerepe a kreatív írásnak, előre begyakoroltathatatlan beszédhelyzeteknek, műfajoknak, megszólalási módoknak, modalitásoknak, és nem utolsó sorban témáknak. Naivitás részünkről azt gondolni, hogy csupán a vélt nemes cél érdekében kifejtett tanári szigorral elérhetjük, hogy mindenki többé – kevésbé körvonalazható, hagyományos irodalomtörténeti eszközökkel megragadható témát válasszon. Sokan a középiskolai tanulmányaik jutalomjátékának tekintett érettségin szeretnék kipróbálni igazi tehetségüket, szeretnének (Quintilianusszal szólva) „iskolátlankodni”. Egy rosszul ütemezett felkészülés, rosszul kiszámított tétellehetőség miatti pánik pedig még a kevésbé kreatív diákot is az első olvasásra könnyűnek ítélt általános vagy összehasonlító téma felé taszítja: mivel arról konkrétan nem tanult, tehát nem tudja, hogy nem tudja a leckét. Ez viszont még korántsem jelenti azt, hogy tudja… 2. Módszerek A középszintű szövegértési feladatok összeállításakor törekedtem arra, hogy valamilyen aktuális, kulturális vagy művészeti kérdést tárgyaljanak a szövegek. Fontosnak tartom, hogy ezekben az esetekben viszonylag szigorúan a javítási útmutató szerint járjunk el. A középszintű szövegalkotási feladatok közül a leginkább megszokott egy önálló mű elemzése. E feladattípust tanár és diák egyaránt jól ismeri, nem láttam indokoltnak e feladatok és megoldásaik sorát szaporítani. Az összehasonlító elemzés a korábbinál lényegesen szokatlanabb feladat, tapasztalataim szerint viszont következetes munkával, tárgyilagos és céltudatos módszertani segítséggel szép eredményeket érhetnek el e területen. A feladat itt még az előbbinél is sokkal célzatosabb: a két (három) mű kijelölése nem véletlenszerűen történt, hanem már önmagában is értelmezés; valamely gondolatot sugall. Törekedtem arra, hogy a hagyományos irodalomtörténeti tanulmányok során elsajátítható ismeretek mellett (kor, korstílus, motívumtörténet, pályaszakasz stb.) mozgósíthatók legyenek az olvasói eszközök is (nyelv, szerkezet, modalitás, beszédhelyzet, értékvilág stb.). Szeretném előrebocsátani, hogy az elemzésre, illetve összehasonlításra kiválasztott művek nem minden esetben a középiskolai szöveggyűjteményekből származnak. A rendelkezésünkre álló mintafeladatsorok és nyilatkozatok alapján sejthetjük, hogy a tanulóktól önálló, értő olvasást elváró új érettségi vizsga nem lesz tekintettel ilyen határokra. Törekedtem viszont arra, hogy ilyen esetekben a másik mű minden esetben a középiskolai tananyag része legyen. Egy esetben két ballada összehasonlítása a feladat, itt a szövegek elolvasása több időt vesz igénybe, amit mindenképpen figyelembe kell vennünk.

3

A legnehezebb feladat az önálló szövegalkotás, egy rövid mottó vagy egyéb szövegrészlet segítségével irányított önálló fogalmazások, érvelő szövegek, reflexiók tárgyának, címének, beszédhelyzetének kijelölése ill. az értékelhető, elfogadható válaszelemek összeszedése volt. Itt is aktualitásra törekedtem, a szűk értelemben vett irodalomtörténeti téma helyett kulturális– szociológiai – morális kérdéseket vetettem fel. Az emelt szintű, nyelvi – irodalmi műveltségi feladatlapok összeállításakor a hagyományos középiskolai kánon reprezentánsai közül válogatva kerestem olyan műveket, amelyek alkalmasak a megkövetelt komplex nyelvi – irodalmi megközelítésre, jól tükrözik egy korszak, alkotó, pályaszakasz vagy műfaj jegyeit, ugyanakkor a diákok életkori sajátságait figyelembe véve talán érdekesnek, számukra aktuális problémával foglalkozónak tekinthetők. A kérdések jellegéből és a feladattípusokból következően ebben az esetben a javításnál viszonylag szigorúan kell ragaszkodnunk a szakirodalomban (és a javítókulcsban) lefektetettekhez. 3. A dolgozat részei A közelmúltban megjelent egy nagy tapasztalatú zalaegerszegi kolléga könyve, amely szövegértési feladatokat tartalmaz; így az eredeti elképzelésemet módosítottam; ilyen feladatokat csak mutatóba helyeztem el. A munkatársakkal folytatott beszélgetés során úgy láttam, hogy legnagyobb érdeklődés az összehasonlító műelemzési feladatok iránt van. E feladattípus előnye, hogy részleteiben fel tudunk rá készülni; a tudatosított elemzési, összehasonlítási szempontok segítségével tulajdonképpen átütő ötlet nélkül is értékelhető dolgozatot alkothat a jelölt. A megoldási vázlatok kidolgozottsága eltérő; ennek magyarázata részben az életkor sajátságaival, a feltételezhető előismeretek különbözőségével, részben a probléma különböző körülhatároltságával magyarázható. A feladatlap alkalmas iskolai és egyedüli, otthoni feldolgozásra egyaránt. A feladatoknál az önálló elemzések esetén nagyjából a hagyományos tematika és felfogás szerint jártam el, ugyanakkor különösen az értékelésnél nagyon fontosnak tartom, hogy a dolgozatok ne leckefelmondások (arra ott a szóbeli), hanem valóban a cím feltette kérdésekre született válaszok legyenek. A feladatok egy része az érettségi előtt álló negyedikesek szélesebb látókörére és rendszerezettebb ismereteire támaszkodik, ugyanakkor akadnak közte olyanok, amelyek tapasztalataim szerint már akár elsős diákokkal is megírathatók (ezért kénytelen voltam engedményt tenni a világirodalom javára). A feladatok „lefele átjárhatók” azaz a felsőbb éveseknek szóló feladatok között található olyan, ahol az előző tanév anyagára kell támaszkodni, de mivel leginkább készséget mérünk, hosszadalmas előkészítő ismétlések nélkül is feldolgozhatónak tartom ezeket is. A dolgozat végéhez – barátaim javaslatára - csatoltam egy tételvázlatot (Az intertextualitás változatai); ez tudomásom szerint a megkívánt formában nem szerepel középiskolai tankönyvben. Az egyes megoldások általában vázlatosan tartalmazzák a várható válaszelemeket. Tartalmuk részben a szakirodalom tanulmányozásából, részben a többéves tanári gyakorlat során közösen végzett elemző – értelmező munkából és természetesen részben saját titokfejtéseim eredményeiből áll össze. A dolog természetéből következik, hogy a lista korántsem lezárt és teljes, bizonyos pontokon pedig szándékosan vitát provokáló. A kiegészítésekhez vagy cáfolatokhoz mindenkinek jó munkát kívánok!

4

Fogalmazási feladatok megoldási vázlatokkal

5

Biztos alap vagy kényszerű ballaszt? Mi a véleménye az antik kultúra és irodalomtörténet oktatásáról, annak hasznáról vagy haszontalanságáról?

Várható támogató válaszelemek:  Nyelvi készségeink pallérozására bármilyen igényes szöveg tanulmányozása alkalmas.  Az európai kultúra gyökerei a görög – római antikvitásig nyúlnak vissza:  Archetipikus hősök és szerzőtípusok (Akhilleusz, haragvó hős és a Terminátor, Brad Pitt mint Akhilleusz, Leszbia az ellenállhatatlan démon, Anakreon az epikureista bölcs, Odüsszeusz vagy Aeneas a felelős vezető, Antigoné a dacos lázadó kamasz, Kreon a hatalom által eltorzított személyiség)  Örök témák, problémák, emberi élethelyzetek (szerelem, gyász, félelem, önzés és önfeláldozás stb.)  Műfajok és műnemek mai napig érvényes kanonizált rendje  Újra és újra történő feldolgozásuk üzletileg is sikeres vállalkozás: a történetek piacképesek. (Trója, Amerikai Elektra, Odüsszeusz kalandjai, Xéna, Gladiátor, Nagy Sándor stb.)  Klasszikus történetek és művek; évezredek kritikai rostáján akadtak fenn.  Gyakori újrafordításokkal mindig aktuális, korszerű nyelven szólalnak meg.  Az irodalomtörténet egy részleteiben mindenképpen összefüggő folyamat: a jelen megértéséhez a múlt ismerete is szükséges.  Egyetlen mű sem légüres térben jön létre: ahogy a szerzők támaszkodnak olvasmányélményeikre és ismereteikre, az olvasónak is így kell tenni.  Részleteiben máig érvényes válaszok az irodalom és kultúra teleológiájára (Arisztotelész mimézis – elmélete ill. Horatius „dulce et utile” gondolata). Várható cáfoló válaszelemek  A műfajok és műnemek rendszere korszerűtlen és sokszorosan meghaladott (új művészeti ágak, új műfajok létrejötte, a régiek keveredése).  Korszerűtlen, nem a jelenhez szóló, kvízműveltséget ad.  A jelent érdeklő kérdésekhez érvényesebben szól hozzá egy napjainkban született mű.  Nyelvezetük körülményes, nehézkes, nehezen olvasható.  A mű teljes megértése lehetetlen, így fölösleges erőfeszítéseket tennünk erre az előzmények és a kulturális kontextus rekonstruálásával.  Elmélete nem ad választ a mai, fogyasztói társadalom felvetette jelenségekre: mi az irodalom, és mire való?

6

Miért gondolhatjuk, hogy Janus Pannonius és Balassi Bálint reneszánsz költő? Várható válaszelemek 

A két szerző működése a reneszánsz magyarországi elterjedésére esik, annak két szakaszát reprezentálja. (ld. később az összehasonlító verselemzésnél)

   

Janusnál a latinos, humanista műveltség, a klasszikus latin nyelvű költészet, jártas kora filozófiai irányzataiban (pl. a Saját lelkéhez reneszánsz neoplatonizmusa) műveiben jelentős klasszikus és mitológiai apparátust mozgat (ez manapság nehezíti is befogadását), törekszik a tudós költő (poeta doctus) babérjaira pályája sajátos reneszánsz karrier (hisz igazi nevét sem ismerjük, tehetsége jogán mégis pécsi püspökként az ország zászlósurai közé emelkedett egyházi pályára lépő értelmiségiként erőteljesen megfogalmazott egyházkritikája (Galeotto Marzióhoz) vérzivataros kor gyermekeként pacifista nézetet vall (Mars istenhez békességért) Gerézdi Rabán Janus Pannonius tematikájáról szólva kiemeli a haza, a táj, a művészet, az édesanya jelentőségét, és természetesen az egyén, az individuum saját problémáit

     

   

Balassi kora legműveltebb emberei közé tartozik: számos nyelvet ismer, innét veszi a kortársak közül kiemelkedő irodalmi műveltségét. Számos ponton tudatosan követi világirodalmi mintáit  Petrarca mintájára cikluskompozíciót alkot  Álnéven nevezi kedvesét  Inventio poeticákat, tudós költészetet alkot  Feltételezhetően törekszik a számszimbolika alkalmazására  Leírásaiban és a férfi-nő viszony ábrázolásában a petrarcizmus kísért; előszeretettel alkalmazza annak eszközeit. Szerelemfilozófiája (a Szép magyar komédia előszavában) nemcsak erkölcsi felmentést hordoz, hanem a legfőbb emberi értékké emeli a szerelmet; ez összefüggésbe hozható Marsilio Ficino, Pico della Mirandola reneszánsz filozófusok tanaival. Költészetében a természet irodalmi tárggyá lép elő. Az Egy katonaének kísérlet a virtus fogalmának magyarországi adaptációjára. Vallásos költészetében sajátos, modern, vívódó hit bontakozik ki.

7

Katona József klasszikus drámája a mai napig viták kereszttüzében áll. Bírálói egyaránt beszélnek tartalmi korszerűtlenségről és művészi kudarcról. Mit gondol a műről? Nemzeti rekvizitum vagy irodalmi alkotás? A Bánk bán korszerűsége Lehetséges érvek korszerűtlensége vagy művészi hiteltelensége, érdektelensége mellett  Születése még a nyelvújítás diadala előttre tehető, így nyelvezete nehézkes, a befogadást akadályozza.  Sokszorosan felhasznált vagy lejáratott politikai töltetű emblémává vált, a hozzá való viszony alapvetően nem esztétikai probléma.  A magyar irodalomban a drámai műnem elképesztően szegényes; Katona szövege érdemi előzmények és színvonalas folytatás nélküli. Mondhatjuk őt egykönyves szerzőnek, ám a magyar drámairodalom vele együtt (összesen) egykönyves. Megítélésében világirodalmi példákkal kellene összevetni, és ebben óhatatlanul alulmaradna. Nem kellene erőltetni…  A romantikus tragédia korszerűtlen.  Számos lélektani következetlensége mellett (a gyáva és mégis hármas gyilkos Ottó, a gyanússágig szenvedő Melinda, a következetlen Gertrudis) a legbántóbb, hogy Bánk professzionális politikus létére bántóan naiv.  Az utolsó felvonás csak egy dekoratív tabló, szervetlenül „lóg” a cselekményen.  A mű végén nyakatekert módon megint a lojalitás diadalmaskodik.  Sokszor zavaró módon keveredik a közösségi érdeket képviselő felelős politikus és a magánbosszút kereső megcsalt férj. Lehetséges érvek korszerűsége mellett  A lassan kettőszáz éves értelmezői hagyomány képes megújulni: minden kor talál benne valami számára érdekeset.  1848. március 15-e a zsarnokölés, a nemzeti függetlenség, de legalábbis az idegenellenesség jelképévé tette.  Arany és Gyulai az önmaga erkölcsi rendje ellen lázadó, ám azt lerombolni képtelen figurát látja benne; e bonyolult problematika kétségtelenül korszerű napjainkban.  Sőtér István felfogása szerint Bánk konfliktusa a magánélet és a közélet, vagy még aktualizáltabban magánélet és munka között feszül, tragikuma pedig téves választásában rejlik.  Nyelvének monumentális darabossága tulajdonképpen a mű előnyére válik. Érzékletesen közvetíti hőseinek belső feszültségét.  Az elfojtott szenvedéllyel égő, szélsőséges kitörésre hajlamos figura a zenei klipekig aktuális téma.

8

A művészetben és a közéletben is egyik leggyakrabban emlegetett, így egyik leginkább lejáratott fogalom a hazaszeretet. Hazafias irodalmunk bő félezer éves történetében gyakran foglalkoznak vele irodalmi művek, művészek. Gyakran ellentmondásos módon ábrázolják ezt az eszmét vagy a vele való visszaélést. Ábrázolásuk magán viseli élettapasztalatukat és személyiségük jegyeit egyaránt. Mi a véleménye a hazaszeretet fogalmáról? Érvelésében használja fel a tanult irodalmi műveket! 

 

 







A felhasznált szerzők tárháza nagyon széles lehet: középiskolában tanított klasszikusaink közül Janus Pannonius, Balassi, Batsányi, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai, Vajda János, Ady, Babits, Juhász Gyula, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, József Attila, Orbán Ottó kínálkoznak leginkább. A megközelítés egyik módja lehet, hogy egy vélelmezett elvárásnak (hisz a diák iskolai fogalmazást ír!) próbál megfelelni, tehát néhány bántóan közhelyes mondatot és gondolatot variál. Szerencsés esetben szóba jöhet a haza és nemzet fogalmának történetisége és a romantika kitüntetett szerepe ebben a folyamatban, a kötődés ambivalenciája (Janus Pannonius, Balassi, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Vajda János, Ady, Juhász Gyula, József Attila), a becsapottság és kisemmizettség élménye, tapasztalata. Szerencsés esetben kitérhet nagyobb történelmi összefüggésekre (idegen uralom, sorsfordító korszakok, szabadságharc, világháború stb.). Kitérhet a hazaszeretet mint identitásképző erő és ideológiai elem vitatottságára: a világpolgárság eszméjére, amelynek sokáig pl. Kölcsey is a bűvkörében élt, és amely a mai globalizálódó világban minden eddiginél korszerűbb. Vagy arra, hogy szeretetünk tárgya lehet földrajzi fogalom („area”), lehet szerzett vagy öröklött kiváltságok (ld. Batsányi versének „nemzetek” fogalma még a nemesi nemzetet jelenti, és a vers mégis „működik”!), esetleg személyek, a „mikrokörnyezet” (ld. pl. a kota – ház – haza szó etimológiája). Szót ejthet az egyéntől elidegenedett, autopoetikus állam problémájáról: az állam, egy öncélú, elsősorban a hatalmat birtokolni akaró politikai szervezetként a hazaszeretet ideológiai ópiumával elkábítva használja saját céljaira a polgárt; hogy egyéni és közösségi érdek összhangjának naiv ábrándja már a klasszikus antikvitásban is megkérdőjeleződött (ld. pl. Antigoné). Történelmi tanulmányaira is támaszkodva kitérhet az államnemzet – nyelvnemzet – kultúrnemzet vitára, arra a feltűnő sajátosságra, hogy a magyar irodalomban is csak Trianon után szaporodnak meg a megengedőbb, nyelvet – kultúrát összetartó kapocsnak tekintő művek (Illyés Gyula, Márai, József Attila, Radnóti). Kitérhet a magyar nemzettudat történetileg különösen terhelt voltára: a tizenkilencedik század „rossz lelkiismerete” a nemzetiségek miatt, Trianon sokkja, vagy az „utolsó csatlós” szindróma, vagy a határok nélküli Európában egyesülő magyarság víziója.

9

A tankönyvek szépítő megfogalmazásai ellenére gyakran rajzolódik ki nemzeti irodalmunk, illetve a világirodalom nagyjainak életpályájából olyan kép, amely szerint a kiemelkedő tehetség jelentős társadalmi – közösségi devianciával járt együtt. Erre számos versben is utalás történik, sőt gyakran művek fő témája. Mit gondol? Szükségszerű-e e két dolog kapcsolata? Mennyiben változtatja a szerző vagy műve megítélését, ha az nem tökéletes jellem, valamilyen szenvedélybetegség rabja volt, vagy egyszerűen alkalmatlan a társadalomba való beilleszkedésre?  

  



A művészt a romantika programja szerint felfokozott érzékenység és életvágy jellemzi, amely egy tilalomfák köré épülő társadalom számára eleve gyanús. Számos művész volt korában deviáns jelenség: Janus Pannonius fellázadt Mátyás ellen (ez ma kb. hazaárulásnak felel meg), Balassi mai fogalmaink szerint köztörvényes bűnöző, Csokonait, Berzsenyit kicsapták az iskolából, Kazinczy kezén elporlad a családi vagyon, Petőfi még a forradalmárokkal sem jön ki, a nyugatosok között számos szenvedélybeteg, József Attila borderline- kórban szenved stb.. Ez ugyanakkor nem szükségszerű: Arany, Jókai, Babits stb. törekednek mintaszerű polgári életet élni. A kifejezésnek intenzív tárgy szükséges, ezt csak a környezeténél érzékenyebb ember fedezheti fel. A művészi „pálya” általában alig számít vonzó, polgári egzisztenciának (ebbe egyébként új jelenséget hoz korunk sztárkultusza és a kultúra piacosodása). A művészet mint életpálya csak nagyon sokára, a polgárosodás bizonyos fokú elterjedésével jelenik meg. Első klasszikusaink verselgető főurak, akiknek nincs szükségük pénzre (vagy ha mégis van, mint pl. Tinódi, úgy szorosan kötődnek mecénásukhoz): Janus Pannonius, Balassi, Zrínyi. Csokonai némi egyszerűsítéssel a munkanélküliségbe halt bele (a magyar irodalomban az általa megteremtett Tempefőiből ismerjük az éhenkórász költőt), a felvilágosodás és a reformkor nagyjai megint csak verselgető nemesek. Kazinczy nem törődik a birtokaival, szegényen hal meg. A nála felelősebben gondolkodó Berzsenyi és Kölcsey életében állandó kettősség az egzisztenciális kényszerből fakadó kényszerű vidékiség, Vörösmarty is képtelen művei tiszteletdíjából élni; egy ideig akadémiai fizetése hidalja át anyagi problémáit. A fordulópont ebben az esetben is Petőfi, aki hihetetlen termékenyen alkot rövid pályáján, s így, először a magyar irodalom történetében, meg is él a tevékenységéből. (Igaz, a szabadságharc idején neki is anyagi gondjai támadnak.) A monumentális életművet alkotó, lapszerkesztő Jókai már a kor fogalmai szerint is „jól megél”, a nyugatosok sikeresebbjei pedig az újságírás segítségével voltak képesek eltartani magukat és családjukat is. A közoktatás kiépülése megteremti a művész személyének bizonyos kitüntetettségét: tananyaggá válva tisztelet övezi, és a pedagógia a műalkotásokon keresztül is kifejti szocializációs hatását. A diák megtanulja, hogy versmondás alatt csöndben kell lenni. Ám mivel az iskola egy konzervatív szervezet, az oktatott literatúra sokszorosan elveszíti kapcsolatát az élettel: jobbára tragikus illetve pozitív erkölcsiségű műveket kanonizál, így eleve torz képet közvetít. Az írói életpálya pedig nagyon ritka esetben mintaszerű: a biográfus állandó szerecsenmosdatásra kényszerül.

10

A közelmúltban mutatták be a Kertész Imre regényéből készült Sorstalanság c. filmet. Mit gondol a filmről, készítőinek elképzeléseiről? Hogyan sikerült megoldaniuk az adaptáció során óhatatlanul felmerülő művészi problémáikat? Várható válaszelemek   

    

  



Kertész Imre (akinek munkásságát a Nobel – díjat megelőzően alig ismerte az irodalmi közvélemény, és vajmi kevesen tartották a legjelentősebb magyar írónak) nemzetközi elismerése közüggyé emelte a film elkészítését; ez mindenképpen óvatosságra inti a befogadót. Irodalmi művek filmes adaptációja felvet elméleti esztétikai problémákat: nem csak az ábrázolás eszközei térnek el, hanem az ábrázolható területek, az ábrázolás tárgya is. Kertész műve is beilleszthető abba a folyamatba, amelynek során az irodalmi művek jelentésrétegeiben egyre fontosabb szerepet kap a történetet keretbe foglaló, mintegy megteremtő elbeszélői nézőpont, annak változásai. Ez a tartalom pedig filmes eszközökkel gyakorlatilag ábrázolhatatlan. Aki figyelmesen olvasta, tudja, hogy a Sorstalanság nem lágerkönyv, még ha a közönség egy része reflexszerűen annak is olvassa. Tárgya egy lélektani abszurd: az elfogadhatatlan elfogadását ábrázolja. Azt a lélekállapotot, amikor a legnagyobb rettenet is természetes. A regény alig él a párbeszéd eszközeivel; narrátor alkalmazása egy filmben gyakorlatilag csak kényszermegoldásnak tekinthető. A film a láger téma külsődleges borzalmait nem halmozza túl, jó ízléssel tart mértéket, de ezen túl nem tud mit tenni; a tulajdonképpeni téma ábrázolására más eszköze nem marad. A regény nem dolgozik kimunkált figurákkal: a műben nincsenek igazi karakterek, mivel az elszemélytelenedés ábrázolásához erre nincs is szüksége. A film koncepciója viszont sokkal hagyományosabb, alakjai ennek megfelelően kidolgozottabbak. A szöveg különös nézőpontban születik. Végig meg kell őriznie a gyermeki tapasztalás naiv ártatlanságát, ugyanakkor a szöveg a túlélő emlékezetében születik. E kettősségből származik finom iróniája. Ezért van, hogy a szöveg egyes részei nem adhatók a tizenöt éves fiú szájába: „a számomra adott világegyetem titka”. A szöveg születésekor már függő beszéd, egy belső monológ része. Amikor ezt olvashatjuk: „azt az észrevételt tette, hogy ’büdös zsidó’ ” nem jelentheti ugyanazt, mint amikor valaki azt ordítja a filmben, hogy „Büdös zsidó!” A regény fragmentális, töredékes, a tapasztalás és az emlékezés töredékessége szervezi a szerkezetet. Ezt a kis kompozíciókból építkező film is leképezi. A szerző ravasz eltávolító trükkel él. A korai Wittgensteintől olvashatjuk, hogy „amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell”. Susan Sontag írja, (A hallgatás esztétikájában), hogy a modern művészet arról beszél, hogy nincs kiről beszélni, nincs kinek beszélni, és nincs nyelv, amelyen beszélni lehetne erről. Ugyanakkor a regény végén a hazatérő hőst egy újságíró fogadja. Egy szemmel láthatóan jó szándékú és részvétet érezni képes újságíró. Aki szemmel láthatóan nemcsak képes, hanem akar is részvétet, sajnálatot érezni. Akinek van egy számára felfogható, könnyfacsaró képe a történtekről, és a hős által elmondottakban ezt a képet akarja látni. Bármi áron. Ő a regénybe beleírt (félre)olvasó. (Hasonló eszközzel ironizálja a szentimentális olvasót/olvasatot pl. Gogol A köpönyeg első harmadában, amikor Akakij Akakijevics siránkozása hatására egy fiatal kolléga élte megváltozik, és soha többé nem alázza meg környezetét.) Ide írja le tehát Kertész , hogy hogyan nem szabad olvasni a történetet. Ugyanakkor az olvasót, mozinézőt sem lehet leváltani. A rendezés –kincstári vállalkozás lévénolyan film elkészítésére törekedett, amely az érzelmekre kíván hatni. A néző örül, tudván, mi a dolga, és jól nevelten, engedelmesen meghatódik. Meghatódás viszont alapvetően a témának jár, amely természetesen nem esztétikai kérdés. A regényben a megformálás döntő eszközeit pedig a közvélemény egyszerűen rossz stílusnak tartja.

11

„Neve ha van csak áruvédjegy” Milyen hatással voltak a művészetre a polgári társadalmak kialakulásával megfigyelhető jelenségek, elsősorban a kultúra fogyasztási cikké válása, a művészet piacosodása? Összességében hasznos vagy káros ez a folyamat? Alkalmazhatók-e egyáltalán itt ezek a kategóriák? Várható válaszelemek  A kultúra piacosodása mindenek előtt a kultúra demokratizálódását jelenti. Jelen felfogásunk szerint ez hasznos.  A kultúra funkciója szociológiai értelemben (talán leginkább a divathoz hasonlóan) kettős: az identitásképzés és az elkülönülés. A társadalmi hierarchia alján levők kulturális értelemben is felfele törekednek; ez a demokratizálódási folyamat figyelhető meg pl. a reneszánsz főúri kultúra udvari elemeinek popularizációjában ld. pl. Balassinál.  Részben a piacosodással, részben a technológiai fejlődéssel összefüggésben drámai módon alakult át a kultúra termelése és fogyasztása: a legszembetűnőbb az elektronikus hordozók térhódítása.  A kultúra demokratizálódása részben a hagyományosan hierarchikusnak elképzelt elitkultúra – tömegkultúra viszonylatot változtatta meg: a piac szorításában az eddigi akár ízlésdiktatúra árán is diadalmaskodó elitkultúra szubkultúrává vagy rétegkultúrává válik, illetve a regiszterek közti határok egyre kuszábbak és főleg átjárhatóbbak lesznek.  A művész nem szabad foglakozású értelmiségi. A pártállami diktatúra, majd a szigorúan átpolitizált kultúrpolitika évei után most példányszámtól, tiszteletdíjtól, nézettségtől stb. függ.  A közönség értékítéletét a marketing lényegesebben befolyásolja, mint akár maga a mű. A siker az esetek zömében befektetés kérdése, a művészetszociológiai folyamat helyett terméket bevezető marketinghadjáratot és forgalmazási tervet láthatunk.  A művész (a legelterjedtebb felfogás szerint a romantika óta) elszakadt közönségétől, és ez a távolság a későbbiek során csak növekedett. A kommersz alkotók, mentségük szerint, kiszolgálják a tömeg (korábban és más kontextusban: „nép”) igényét, a kutatók szerint viszont teremtik azt. Bebizonyosodott, hogy a társadalom zöme viszonylagos anyagi jólétben élve sem él magas művészi értékű alkotásokkal.  A történelemben nehezen beszélhetünk hasznos és káros folyamatokról. Felfogásunk szerint, ami történik, sosem véletlenül történik. A tudomány szerepe a leírás, nem az értékítélet. Van ugyan, aki a fenti folyamat negatív hatásai ellen (egy elidegenedett társadalom tagjainak gyorsuló érzelmi elsivárosodása, a kulturálisan globalizálódó társadalom könnyen emészthető mesterséges szellemi táplálékon történő nevelkedése, így sokkal kiszolgáltatottabbá válása bármilyen manipulációnak (itt a kultúra már egyenesen politikai kérdés!) szólal fel.  A populáris kultúra termékeny szimbiózisban él az elitkultúrával; annak újításait bizonyos késéssel előszeretettel alkalmazza.

12

Míg egy klasszikus mese vége kötelezően a „boldogan éltek, míg meg nem haltak”, az utóbbi időben megszaporodtak az olyan irodalmi művek, játékfilmek és sorozatok, amelyek egy modern társadalmi – szociológiai jelenséggel (is) foglalkoznak: a fejlett társadalmakban a házasulási kedv minden eddigi mértéket alulmúl. Ez a tendencia hazánkban is erőteljes. Mit gondol erről a jelenségről? Milyennek látja az ezzel foglalkozó műveket? Várható válaszelemek:  A szingli életforma egyértelműen civilizációs jelenség.  Az individuum egyre nagyobb teret kap a magánéletben: a hatalom és az ideológia egyre kisebb hatékonysággal ellenőrzi azt. A vallási előírások gyengülése mellett a közösség normaképző ereje is meggyengült. Mindenki egyre kevesebbet kíván áldozni, egyre kevésbé kíván kockázatot vállalni.  A nagycsalád felbomlásával, a megnövekedett migrációval és a társadalombiztosítási rendszerek általánossá válásával a gyermekvállalás – gyermeknevelés elveszítette az öngondoskodási funkcióját; a biztos időskori ellátás helyett a biztos jelenbeli szegénységet jelenti az érintett korosztály számára.  Hihetetlen mértékben megnyúlt az utódgondozás ideje: a gyerekek szinte harminc felett is szülői támogatásra szorulnak.  A piac, a munkahely egyre intenzívebb munkatempót kíván, másrészt a fogyasztói magatartás terjedése (pl. az elektronikus média sokkoló túlkínálata) szintén azzal jár, hogy mindenre egyre kevesebb idő van.  A témában részben komikus televíziós sorozatok (Szex és New York, Jóbarátok, Elly McBeal), szépirodalmi művek (a világszerte nagy sikerű Bridget Jones, vagy Állítsátok meg Terézanyut) illetve játékfilmek (zömükben komédiák: Bridget Jones naplója, Minta-kép, Bazi nagy görög lagzi, Egy fiúról, A csábítás elmélete) születnek.  Hollywood és a társadalom kettős módon közelít: a szingli nő a munka világának és a családi elvárásoknak a kereszttüzében sínylődik. Az átmenetei kor gyermeke ő – környezete a kor követelményeihez igazodva egy részről elvárja tőle, hogy több diplomája legyen, nyelveket beszéljen, megálljon a saját lábán, önálló háztartást tartson fenn, sztahanovisták módjára bírja a munkát, más részről azonban a jól bevált, nemére jellemző összes sztereotípiát is számon kéri rajta: család, gyerek, kiegyensúlyozott párkapcsolat. Egyszerre kellene a munkájára vonatkozó maszkulin (céltudatos, agresszív, kezdeményező, független etc.) és a biológiai nemére vonatkozó évszázados hagyományokra visszatekintő feminin (visszahúzódó, passzív, emocionális, önállótlan etc.) jellegű kívánalomnak eleget tennie.  A szingli a magányossága miatt válhat a romantikus filmes zsáner főszereplőjévé; életstílusa, pozíciója dramaturgiai szempontból elhanyagolható. Még mindig ugyanazt a tündérmesét látjuk a vásznon, párja nincs, beteljesült szerelemre vágyó vénkisasszonyokról és agglegényekről, legyen szó bármennyire magasan kvalifikált szereplőkről is, a színésznőtől kezdve (Sztárom a párom) az újságírón (Álljon meg a nászmenet) át, egészen az ügyvédig (Ally McBeal).  Ezen belül a művek egyik jelentős újdonsága, hogy a világ ábrázolásában kísérletet tesznek sajátos női nézőpont alkalmazására. A Bridget Jones naplója nem azért szólít meg sokakat, mert saját problémákról szól, (magány, szexuális frusztráció, vásárláskór, bűntudat a táplálkozás miatt, tragikus sikertelenségű fogyókúrák stb.), hanem mert bűntudat nélkül, az irodalom tekintélyét kölcsön véve teszi ezt. A hős esendőségében viszontlátjuk saját magunkat, viszont ez nem a rilkei „változtasd meg élted” korunkban talán hiteltelen imperatívuszát közvetíti, hanem segít az olvasó számára

13





megkérdőjelezni, relativizálni az őt szorongásba taszító normát. A Bridget Jones olvasása a nők számára karneváli utazás, és nem a végkifejlet miatt. A cselekmény logikája szerint nem motiválatlan véletlen, hogy kiért jön el a fehér ruhás: nem szerencse vagy kegyelem éri: fejlődéstörténete végén épp szeplős embersége révén evezhet be a révbe. Új hőstípus született: Csipkerózsika és Garfield génjei keverednek a hősben, és neki – nincs kegyelem! – meg kell tanulni szeretni magát. Ugyanakkor élesen két részre oszthatók. Helen Fielding műve több világos utalást tesz Austen művére (Büszkeség és balítélet), amelyben a cselekmény, az ábrázolt konfliktus szinte teljes egészében a férjhez menés körül forog. Ez tehát nem számít forradalmian új témának. A film tovább erősíti az utalásokat, hisz az Értelem és érzelem filmváltozatában ugyanaz a színész alakítja Mark Darcyt (Colin Firth), mint a Bridget Jones részeiben. Maga a Bridget Jones naplója filmfeldolgozásának két része is vitatkozik egymással. Az első rész egy különleges, értékes, autonóm, emberi gyengéktől nem mentes ám mindenképpen szerethető hősnek mutatja be Bridgetet, aki legalább vívódásaival kiérdemli a fehér ruhás herceget (e mű narratívája is a rút kiskacsa és a Csipkerózsika archetipikus elemeiből építkezik). A helyzetkomikummal lényegesen bőkezűbben bánó folytatás viszont újra betagozódik a férfiközpontú világrendbe: csetlő- botló hősét látva nem Mark Darcy porban aranyat találó, nőiesen ösztönös emberismeretére csodálkozunk rá, hanem bárgyú és irracionális vonzalmának bántó motiválatlanságára.

14

Korunkban a művészi alkotás egyre erősebben támaszkodik az átvételek, a kölcsönzés módszerére. Mit gondol? Hol a határ az idézet, az utalás, áthallás és a plágium között? Lehetséges válaszelemek  Az irodalmi eredetiség fogalma csak a romantikával kezdődik. Azelőtt az átvétel, „követés” teljesen elfogadott módszer volt, növelte mind a forrásszöveg értékét (mintegy tiszteletnyilvánításnak felelt meg), mind a saját szövegét (a szerző művelt, szakmailag képzett, „tudós” voltát fejezte ki). Homéroszt nyíltan követi Vergilius és Zrínyi, Horatiust Berzsenyi és szinte mindenki.  A magyar irodalom első plágiumpere a Kölcsey és Kazinczy között lezajlott vita, az ún. Iliász – pör.  Eredeti műalkotás létrehozása elvileg is lehetetlen. Egyetlen mű sem légüres térben születik, a szerző szükségszerűen ismer számos más művet, amiknek hatását nem zárhatja ki. Ha megpróbálja kizárni, akkor épp azzal hat rá.  Arany János az epikai hitelről gondolkodva ugyanezeket mondja („tégla és mész” az átvett motívumok, megoldások, amikből a művész új épületet alkot), de a lírai toposzok, verselési hagyomány stb. létezik.  A posztmodern kor egyik meghatározó eleme az értékbizonytalanság, amely relativizmusban, radikális eklekticizmusban nyilvánul meg. A „minden szabad” ideológiája vonzó az átmeneti korszakokban.  Az elhatárolás nem lehet morális kérdés (lopni tilos, utalni szabad, idézni erkölcsös), ugyan adott esetben jogi megítélés alá esik, mégis művészi, esztétikai szempontok alapján különíthetjük el őket.  Az idézet, allúzió, remineszcencia nem kell, hogy feltétlenül jelölt legyen. A modern művek különösen széles jelentéstartományon játszanak. Az átlagolvasó hibátlan olvasatot konstruálhat pl. a Szigeti veszedelemből anélkül, hogy hallott volna valaha Vergiliusról. Művészi élménye nem lesz teljesebb, ha tudós módon lábjegyzetek sokaságával megtámogatott kiadást adunk a kezébe, hisz nincs meg az az élményszerű előzmény, amely mindenképpen szükséges ahhoz, a megértés heuresztikus pillanatában összekacsintson a szerző és az olvasó. Hiába mondjuk, hogy egy rész történetesen szoros fordítása a nagy elődnek, ha ő azt előzőleg nem olvasta: mindez csak információ marad, és nem élmény. Ez az élmény továbbra is csak a vájt fülű kevesek számára elérhető. Sőt, manapság köztudott, hogy tömegével vannak olyan utalások, idézetek, amikről csak a szöveg legavatottabb, legelső olvasója, maga a szerző tudhat. Vagy még ő sem. (Esterházy: Bevezetés a szépirodalomba)  A plágium attól lesz azzá, hogy az idézet valamilyen teremtő újragondolás, átformálás nélkül lesz az új alkotás része. Vagy mert (jelentésében, terjedelmében) teljesen meghatározó alap kerül átvételre, vagy pedig mert az átvett részlet semmilyen többletjelentést nem kap.  A többletjelentés természetesen szubjektív elemzés következtében áll elő, léte vagy nem léte nehezen igazolható.  Minősített jogesetté csak akkor válna a dolog, ha nagyon nagy pénzek forognának a szépirodalomban. Szerencsére erről ma sincs szó.

15

„A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk. Nincs válságunk. A mi háborúnk szellemi háború. A mi válságunk, az életünk.” A fenti mottó egy közelmúltan készült, Harcosok klubja című amerikai filmből származik. Írjon segítségével egy rövid megnyitó beszédet egy olyan klubfoglalkozás elé, amely az ifjúság problémáiról szól a huszonegyedik században. Ha ismeri a filmet, használja fel mondandójában! Várható válaszelemek   

   



Értékválságok korát éljük: egymás mellett él a keresztény valláserkölcs, az európai humanizmus, a fogyasztói kapitalizmus hedonizmusa, a felvilágosodás utáni ember önmegvalósítási kényszere. Kultúrtörténetek ismerik az elveszett nemzedék fogalmát. a féktelenné hevült ambíciójú ifjúság nem talál teret önmegvalósításának, ezáltal kilátástalannak és értelmetlennek érzi az életét. Nyomasztó teher nehezedik az emberre: az ateizmus döntő elterjedésével az individuum halála immár teljes egészében az egyén feldolgozandó problémái közé került, a fogyasztás pressziója soha nem látott erővel fejti ki hatását, a civilizáció virtuális világot épített maga köré. A felnövekvő generációk elveszítik kapcsolatukat a felnőttek világával, szocializációjukban, tehát a társadalom felnőtt tagjaként követett magatartási minták elsajátításában a kortárs csoport minden eddiginél nagyobb szerepet nyer. A csonka családokban felnőtt leendő férfiak nem találnak maguk körül érvényes férfias magatartási mintákat. Maga a férfitársadalom is elbizonytalanodott: évszázadokon át működő szerepek, magatartásmódok kérdőjeleződnek meg, privilégiumaik összeomlottak. E szorongató és értékbizonytalan világban a harcos, ez az ősi, férfias archetípus tűnik a leginkább megkérdőjelezhetetlennek. Az általa képviselt érték a brutalitás, nyers agresszió, amely a mai túlfinomult és túlságosan is magasan szervezett társadalom helyébe egyszerűen átlátható és brutálisan világos viszonylatokat állít. A film hősének (hőseinek) magatartása lázadás a fogyasztói társadalom működésével szemben, mely sokszorosan átviszi, szublimálja tagjainak ösztöneit (pl. presztízsjavak birtoklása fele irányítja az agressziót vagy a szexualitást). A filmben egy amerikai yuppie vallja magát a történelem zabigyerekének: a jólét és a létbiztonság szemében nem érték. Az anyagi javak megléte csak időlegesen boldogít. Ennek a világnak a kilátástalanságát mutatja, hogy a benne élő az életet a válsággal azonosítja.

16

Összehasonlító verselemzési feladatok megoldási vázlatokkal

17

A tanult szempontok alapján hasonlítsa össze az alábbi műveket! Törekedjen a műfaji jegyek, esztétikai törekvések összehasonlítására, a mű hagyományhoz és saját korának áramlataihoz való viszonyának jellemzésére! Miközben megállapítja a hasonlóságokat és különbségeket, értelmezze is azokat! Walter von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán A hársfaágak csendes árnyán, ahol kettőnknek ágy volt, ott láthatjátok a gyeppárnán, hogy fű és virág meghajolt. Fölöttünk az ág bogán ejhajahujj! dalolt ám a csalogány Vígan futottam ki a rétre és kedvesem már várt reám. Oly izgatottan jött elémbe!Mily boldogság volt, Máriám! Hogy megcsókolt-e? meg biz ám! Ejhajahujj! Most is pirúl belé a szám. S tréfás - kacagva hamar ágyat vetett szép pázsitos helyen. Nevethet rajta s titkon vágyat érezhet aki arra jön, mert jól láthatja a nyomot, ejhajahujj! amit a fejem nyomott. Ha tudná más azt, hogy mi jártunk ott: ó hogy szégyelleném magam! Nem sejti más azt, mit csináltunk csak ő maga, meg én magam, meg egy kis madár a fán, ejhajahujj! az nem árul el talán!

18

(1200 körül)

19

Francesco Petrarca: Ti szerencsés füvek… CLXII Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, Szép lábának nyomát magadba zárod, sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán a nap tüzében, oly sudárra váltok, ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát és szép szemét is, s élő fényétől gyúlsz tündökletesre, irigylem tőletek tekintetét is! Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is! (1348 után)

20

Néhány lehetséges válaszelem: A kor



Nyelv



Versforma



Beszerkesztettség Tartalom Filozófia

  

Beszédhelyzet



A természet



Projekció

Vogelweide a német lovagi líra klasszikusa (minnesänger), Petrarca tagadhatatlan középkori lovagi gyökerekből kiindulva jellegzetesen reneszánsz lírát hoz létre. Mindkét költő nemzeti nyelven alkot, mindkét verset műfordításban olvashatjuk. Vogelweide verse dalszerű, a tartalomhoz illően játékos, bravúrosan könnyed forma, Petrarcáé szigorú szabályokhoz alkalmazkodó jellegzetes szonett. (4-4-3-3, fordításban jambikus 11, kötött rímképlet, jellemzően abba abba cdc dcd, és a tartalmi ellentét) Petrarca műve egy nagyobb kompozíció része (162.) Tartalmuk kettős: természet és szerelem Vogelweide a középkor „hivatalos”, aszketikus felfogásával szemben a szerelem, sőt a szexualitás szabadágát hirdeti, Petrarca műve „petrarcista” módon platonikus, éteri, érzékiségtől és örömtől, könnyedségtől mentes, ezzel egy kicsit a „reneszánsz életöröm” közhellyel szembesíthető. A hársfaágak… beszédhelyzete bonyolult: lírai szerepjátékról van szó, ahol még a nemi szerepek karneváli cseréje is megvalósul (a német eredetiben világosabban kivehető, hogy a beszélő a hölgy). A kimondhatatlan, ám feszítő titok a fikció szerint nem közölhető senkivel („ó, hogy szégyelleném magam”), így mi mintegy monológot olvasunk. A Ti szerencsés füvek… ellenben formailag egy megszólítotthoz, a megszemélyesített, antropomorf természethez szól. A dolog jellegéből következően viszont ez is monológ lesz, a természet ugyanis nem dialogizálhat a lírai énnel… A természet Vogelweidénél izgalmas, eleven, életszerű részletekből építkezik, alapvetően azonban megmarad háttérnek. Petrarcánál himnikus magasságokba emelkedik, és a lírai élményanyag megfogalmazásának alapvető eszköze lesz: a mű jórészt arról az eufóriáról szól, amit egy kábultan szerelmes férfi érez, amikor tulajdonképpen bármire rátekint az őt körülvevő világban. Elragadtatott természetleírása tulajdonképpen lírai kivetítés, projekció. A természet, Petrarca misztikus felfogásának megfelelően, női attribútumokat vesz fel: „anda, sima, friss, ékes, halovány, kedves, sudár (sőt: „magába zár”!)”. E leírás nyomán épp a vers fordulópontján jut el: a lelkiállapot (ön)megfejtéséig: „tükrözöd”. A természet antropomorfizálásának második fejezete a férfiúi attribútummal felruházás: „lángoljatok!”. (Petrarca lovagi ill. platóni gyökerű szerelemfelfogása szerint a nő sosem szerelmes, hisz sokkal éteribb és nemesebb annál. Ez az anyagba leszállt férfi sorsa és/vagy privilégiuma.)

21

A tanult szempontok alapján hasonlítsa össze az alábbi műveket! Törekedjen a műfaji jegyek, esztétikai törekvések összehasonlítására, a mű hagyományhoz és saját korának áramlataihoz való viszonyának jellemzésére! Miközben megállapítja a hasonlóságokat és különbségeket, értelmezze is azokat! Caius Valerius Catullus: Lesbia madárkája III. Sírjatok Venusok, ti is cupidók és minden szerelemtudó halandó. Kedvesem madarát siratni jertek, kedvenc kis madarát a kedvesemnek, kit jobban szeretett saját szeménél, mert mézesszavu volt s parancsolóját úgy ismerte akár a lányka anyját. Nem mozdult soha máshová öléből, ugrált erre meg arra és csicsergett, énekelt, egyedül csak asszonyának. Most sötét utakon megy arra, honnan, mondják: senkise térhet ujra vissza. Átok rátok, az Orcus éjjelében minden kedveset elnyelő vad árnyak: íly szép kismadarat raboltatok most. Jaj, gonosz vakeset! szegény madárka! hölgyem szép szeme most vöröslik és a sírástól temiattad ég dagadtan. (Kr. e. I. szd. közepe) Balassi Bálint: Kiben az kesergő Celiárúl ír 1

Mely keserven kiált fülemile, fiát hogyha elszedi pásztor, Röpes ide-s-tova, kesereg csattogva bánattal szegény akkor, Oly keservesképpen Célia, s oly szépen sírt öccse halálakor.

2

Mint tavasz harmatja, reggel ha áztatja szépen jól nem nyílt rózsát, Mert gyenge harmattúl tisztul s ugyan újul, kiterjeszti pirosát, Célia szinte oly, hogyha szeméből foly könyve s mossa orcáját.

3

Mint szép liliomszál, ha félbemetszve áll, fejét földhöz bocsátja, Úgy Célia feje vagyon lefiggesztve, mert vagyon nagy bánatja, Drágalátos könyve hull, mint gyöngy, görögve, vagy mint tavasz harmatja. (1590 körül) 22

Néhány lehetséges válaszelem: Kor, nyelv



Versforma



Terjedelem, zeneiség

Tárgy Személyiség Álnév



  

Attitűd: férfiközpontú világkép



A sírás esztétikai megítélése



Humor



Catullus a római antikvitás költője, Balassi a magyar reneszánsz művésze. Catullus időmértékes verset ír, latin nyelvű művét modern fordításban olvashatjuk, Balassinak bő négyszáz éves nyelvtörténeti távolságot kell áthidalnia. Balassi művei ütemhangsúlyos formában születtek, ami a kor lírai nyelvének korlátait is mutatja: az időmértékes forma adaptációja a kezdeteknél tart (Janus Pannonius latin versei, Sylvester János disztichonjai). A fenti vers formája az ún. Balassi-strófa (6a6a7b 6c6c7b 6d6d7b). Mindkét mű kis terjedelmű. Ez Catullusnál mintegy tudatos, programszerű elem („nugae”, játszadozások), míg Balassinál egy fejlődési folyamat eredménye: a Célia – verseket késői, a szakirodalomban manieristának nevezett korszakában írta, melyekre a korábbi gyakran széteső terjengősséggel szemben a miniatűr forma, a nótajelzéssel ellátott énekelt vers akusztikai kidolgozatlanságával szemben a hangzó eszközök gazdagsága jellemzi. Közös a két téma: a gyászoló, síró kedves. Mindkét férfi lázadó, korlátokat nem ismerő szenvedélyes kalandor. Mindketten álnéven beszélnek kedvesükről. Ez Balassinál a kordivat tudatos követése, manír, míg Catullusnál a Lesbia irodalmi név („leszboszi nő”) jelentéshordozó: a szerelmi kiszolgáltatottság, mártírium, végzet előrejelzését szolgálja. Közös a lírai én attitűdje: a síró nő számára alapvetően vizuális tárgy. Nem együtt érző, nem osztozik jól nevelten szerelmével a fájdalomban. Ez az attitűd természetesen egyúttal tartalom is: értékrend, nő – férfi viszony, világkép nyilvánul meg benne. Balassi számára a síró nő látványa esztétikai értelemben szép; „jól áll neki a sírás”. Ebben talán a védelmező – gondoskodó lovag patriarchális reflexét érhetjük tetten; felbuzdul benne a megvigasztalhatnék. Catullus versének csattanója épp az, hogy szerelme tárgyát a sírás elcsúfítja, és a lírai én megrendülésének éppen ez a szépészeti mozzanat a tulajdonképpeni oka. Catullus hellenisztikus hagyomány paródiáját adja: a köznapi veszteség (egy döglött veréb) aránytalanul túlzó szavakra ragadtatja. Az olvasó bizonytalanságban marad: Catullus egyszerűen buta libának véli, kigúnyolja szerelme tárgyát, (akiről egyébként más versében sem nyilatkozik túl kedvezően), vagy a banalitás felmutatásával meg akarja nevettetni.

23

A tanult szempontok alapján hasonlítsa össze az alábbi műveket! Törekedjen a műfaji jegyek, esztétikai törekvések összehasonlítására, a mű hagyományhoz és saját korának áramlataihoz való viszonyának jellemzésére! Miközben megállapítja a hasonlóságokat és különbségeket, értelmezze is azokat!

Janus Pannonius: Búcsú Váradtól A végtelen mezőket hó takarja S a zöld berekre is, hol lomb virított, Most téli zuzmarás lepel borul rá. A Kőrös szép, de jobb, ha indulunk tán, Soká tart, míg elérünk Ister úrhoz; Fel hát az útra, társaim, siessünk! Folyón, mocsáron át gyerünk előre, A mély tavak fölött is jég feszül már, S hol imbolygó ladikján félt a gazda, Most bátran jár-kel, hetvenkedve vágtat S rugdossa tán a holt hullámok élét; Fel hát az útra, társaim, siessünk! A szél se hajtja úgy a fürge sajkát (Csapkodhat hozzá még a gyors lapát is), Ha bíboros vizén a lusta tónak Zefir szaladgál s fölborzolja bőrét, Mint kis szánkóm, ha jó lovak röpítik; Fel hát az útra, társaim, siessünk! Búcsúzom én, ti lanyhán buggyanó, dús Források is; nem terjeng kénszagú köd Fölöttetek. Be jó is volt szemünkre A timsós víz, mely csöndesen patakzik S még orrunkat se bántja tiszta gőze; Fel hát az útra, társaim, siessünk! Isten veled, te híres ritka könyvtár, Hol ráakadtam annyi régi műre, Itt szállt meg Főbusz is, hűtlen honához, S innét a szűzi múzsák sem sietnek Kasztáliának erdejébe vissza, Fel hát az útra, társaim, siessünk! Búcsúzom tőletek, királyi szobrok, A tűz sem foghatott ki rajtatok s a Nehéz romok sem roppantottak össze, Mikor vad lángok perzselték a várat S a füstfelhőtől elborult az égbolt, Fel hát az útra, társaim, siessünk! S te is lovas király, rőt vértezetben, Ki roppant bárdot markolsz harcrakészen, Kinek márványövezte síri szobrát Kiverte egykor gyönyörű verejték, Szent László, oltalmazz s te légy vezérünk: Fel hát az útra, társaim, siessünk! 24

(1451) Balassi Bálint: Ó én édes hazám, te jó Magyarország… 1

Óh, én édes hazám, te jó Magyarország, Ki keresztyénségnek viseled paizsát, Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!

2

Egriek, vitézek, végeknek tüköri, Kiknek vitézségét minden föld beszéli, Régi vitézséghez dolgotokot veti, Istennek ajánlva légyetek immár ti!

3

Ti is, rárószárnyon járó hamar lovak, Azkiknek hátokon az jó vitéz ifjak Gyakorta kergetnek, s hol penig szaladnak, Adassék egészség már mindnyájatoknak!

4

Fényes sok szép szerszám, vitézlő nagy szépség, Katonatalálmány, újforma ékesség, Seregben tündöklő és fénlő frissesség, Éntűlem s Istentűl légyen már békesség!

5

Sok jó vitéz legény, kiket felemeltem, S kikkel sok jót tettem, tartottam, neveltem, Maradjon nálatok jó emlékezetem, Jusson eszetekbe jótétemről nevem!

6

Vitéz próba helye, kiterjedt sík mező, S fákkal, kősziklákkal bővös hegy, völgy, erdő, Kit az sok csata jár, s jószerencse leső, Légyen Isten hozzád, sok vitézt legelő!

7

Igaz atyámfia s meghitt jóbarátim, Kiknél nyilván vadnak keserves bánatim, Ti jutván eszembe hullnak sok könyveim, Már Isten hozzátok, jó vitéz rokonim!

8

Ti is, angyalképet mutató szép szüzek És szemmel öldöklő örvendetes menyek, Kik hol vesztettetek, s hol élesztettetek, Isten s jó szerelem maradjon véletek!

Sőt te is, óh, én szerelmes ellenségem, Hozzám háládatlan, kegyetlen szerelmem, Ki érdemem - - - - - - - - - - - - - - ---------------------10 Ti penig, szerzettem átkozott sok versek, Búnál kik egyebet nékem nem nyertetek, Tűzben mind fejenként égjetek, vesszetek, 9

25

Mert haszontalanok, jót nem érdemletek.

26

Néhány várható válaszelem: Kor, nyelv



Szűkebb korszak



Versforma



Elhelyezkedés



Beszédhelyzet



Természet



Társak



Szerelem



Kultúra



Mindkét szerző magyar, és a reneszánsz korszakában alkotott. Janus Pannonius a reneszánsz első korszakához tartozik: kisszámú, javarészt egyházi férfiú, latinos műveltséggel, inkább az európai humanizmus áramlatához mint a magyar kultúrához sorolható műveket ír; a szellemi életben a királyi udvar monopóliuma dominál, művei, így a fenti vers is, latin nyelven születtek; így Janus versét modern fordításban élvezhetjük. Balassi idejében felemelkedő vidéki központok (Sárvár, Vizsoly), immár magyar nyelvű irodalom jellemző. A Búcsú Váradtól időmértékes formában íródott, Balassi ütemhangsúlyos formában alkot, verse a líra fejlődése szempontjából viszonylag kezdetleges „énekelt vers”: szorosan kötődik egy a korban közismert dallamhoz (Minden állat dicsér Uristen tégedet) Balassi verse egy nagyobb kompozíció része, annak kitüntetett helyén foglal helyet. Mindkét vers búcsúvers, mindkettő katalógusszerűen építkezik, és e katalógus mindkét esetben értékrendet tükröz. A természet Janusnál elsősorban a törődött, beteg test felüdülésére szolgál, mintegy a gyógyturisztikai tényező, Balassinál érzelmek, energiák, a férfias virtus kitörésének, megvalósulásának tere. Janus, mintegy előlegezve emblematikus önképének, a dunántúli mandulafácskának magányát, nem beszél otthagyott barátokról. Az egyházi pályára készülő költő egyáltalán nem tesz említést nőismerősökről (holott Itália kék ege alatt, felhőtlen diákéveinek idején számos legalábbis erotikus epigrammát is alkotott…), Balassi viszont önálló strófát szentel a „többi” nőnek is, Júliáról szólván pedig, talán túláradó érzelmei miatt, be sem tudja fejezni a strófát („szerelmes ellenségem”). A legfeltűnőbb különbség talán a kultúra, művészet megítélésében van. A fokozásos építkezés miatt ez mindkét esetben a vers végére, a csúcspontra marad, de míg Janusnál egy fohászban fonódik össze az időt, pusztító erőket túlélő, legyőző művészet antik toposza (pl. Horatius: Melpomenéhez) és az útra kelő pártfogást kereső segélykérése, Balassinál egy szinte Adyt idéző önkínzó átkot olvasunk. Lélektani rejtéllyel állunk szemben.

27

Lírai történés



Míg Janus a versében ábrázolt lírai történés az útra kelést szolgáló önmeggyőzés döcögősen induló majd lendületre kapó folyamata, Balassinál e búcsú inkább egy sokszorosan is kényszerű, fájdalmas és végleges szakítás. Janus mindennél többre értékeli a művészet és kultúra remekeit, Balassi „életes” esztétikája tükrében a művészet sem lehet öncélú létező. Búcsújának eddigi tárgyai földrajzi értelemben is helyhez kötöttek: terek, személyek. Rajtuk keresztül tulajdonképpen élményeit szedi rendbe, gyűjti aggályosan csokorba. Ám a „szerzettem átkozott sok versek”, a költészet nem helyhez kötött. A bujdosó Eger térségeibe külföldön élve is biztonságosan vágyhat, ebből nem lehet semmi. De magyar éneket írhat külföldön is (még ha le is hull nevéről az ékezet). Miért kell hát megátkoznia az inkább fájdalmat, eredményt alig hozó költészetet? A földrajzi helyváltoztatással véglegesen maga mögött hagyott dolgoktól, személyektől való búcsú során megengedheti magának a szép, érzelmes búcsú lélektani luxusát, ám a versírás kényszerét magával cipelné (és mi már tudjak: cipelte) határokon át. Hogy e gyötrő kényszertől szabaduljon, durván kell búcsúznia; bele kell rúgnia a Múzsába. A lélek kényszerű önvédelme ez az alkotás önpusztító kényszerétől fenyegetett ember életében.

28

A tanult szempontok alapján hasonlítsa össze az alábbi műveket! Törekedjen a műfaji jegyek, esztétikai törekvések összehasonlítására, a mű hagyományhoz és saját korának áramlataihoz való viszonyának jellemzésére! Miközben megállapítja a hasonlóságokat és különbségeket, értelmezze is azokat! Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz Áldott Magánosság, jövel! ragadj el Álmodba most is engemet; Ha mások elhagyának is, ne hagyj el, Ringasd öledbe lelkemet! Öröm nekem, hogy lakhelyedbe szálltam; Hogy itt Kisasszondon reád találtam. E helybe andalogni jó, E hely poétának való. Itt a magános vőlgybe és cserében Megfrisselő árnyék fedez, A csonka gyertyányok mohos tövében A tiszta forrás csergedez. Két hegy között a tónak és pataknak Nimfái kákasátorokba laknak; S csak akkor úsznak ők elő, Ha erre bőlcs s poéta jő. A lenge hold halkal világosítja A szőke bikkfák oldalát, Estvéli hűs álommal elborítja A csendes éjnek angyalát. Szelíd Magánosság! az íly helyekbe Gyönyörködöl s múlatsz te; ah, ezekbe Gyakran vezess be engemet, Nyugtatni lankadt lelkemet. Te a királyok udvarát kerűlöd, Kerűlöd a kastélyokat; S ha bévétődsz is, zsibbadozva szűlöd Ott a fogyasztó gondokat. A félelem s bú a vad únalommal Csatáznak ott a tiszta nyúgalommal. A nagy világ jótétedet Nem tudja s útál tégedet. Ohajtoz a fösvény, de gyötrelemmel Goromba lelkét bünteted; A nagyravágyót kérkedő hiszemmel A lárma közzé kergeted. Futsz a csatázó trombiták szavától, Futsz a zsibongó városok falától: Honnyod csupán az érező 29

Szív és szelíd falu s mező. Mentsvára a magán szomorkodónak Csak a te szent erődbe van, Hol bíztatásit titkos égi szónak Hallhatja a boldogtalan. Te azt, ki megvetette a világot, Vagy akinek már ez nyakára hágott, Kiséred és apolgatod; Magát magával bíztatod. Te szűlöd a virtust, csupán te tetted Naggyá az olyan bőlcseket, Kiknek határtalanra terjegetted Testekbe kisded lelkeket. Tebenned úgy csap a poéta széjjel, Mint a sebes villám setétes éjjel; Midőn teremt új dolgokat S a semmiből világokat. Óh, kedves istenasszony! én is érted Gyakorta mint sohajtozom, Mert szívemet baráti módra érted, Midőn veled gondolkozom. Ártatlanúl kecsegtetel magadba, Hív vagy, nem úgy, mint a mai Színes világ barátai. Lám, mely zavart lármák között forognak A büszke lelkek napjai, Kőről kövekre görgenek, zajognak, Mint Rajna bukkanásai. De ránk mikor szent fátyolid vonúlnak, Mint éji harmat, napjaink lehúllnak, Tisztán, magába, csendesen: Élünk, kimúlunk édesen. Sőt akkor is, mikor szemem világán Vak kárpitot sző a halál: Ott a magánosság setét világán Béhúllt szemem reád talál. Síromba csak te fogsz alá követni, A nemtudás kietlenén vezetni: Te lészel, ah! a sírhalom Vőlgyén is őrzőangyalom. Áldott Magánosság! öledbe ejtem Ottan utólsó könnyemet, Végetlen álmaidba elfelejtem Világi szenvedésemet. Áldott Magánosság! te légy barátom, 30

Mikor csak a sír lesz örök sajátom. De ez napom mikor jön el? Áldott Magánosság, jövel! (1798) Berzsenyi Dániel: Vitkovics Mihályhoz

Midőn mosolygó bölcsességedet Belém enyelgi szép epistolád, Mellyet barátunk, Horvát érdemelt, Melyben Horáccal fested a mezőt S annak szelíden bájoló nyugalmát, Vigabban érzek s boldogabb vagyok. Szebbnek találom puszta lakhelyem, Kertem virági szebben illatoznak, Szebben nevetnek szőlőm fürtjei, És kazlaimnak árnya hívesebb. Igen, de minthogy minden verselők Homér atyánktól fogva ekkorig Falut dicsértek, engedd meg nekem, Hogy én Budáról s Pestről énekeljek. Midőn Budának roppant bércfokáról Szédűlve Pestnek tornyait tekintem S a száz hajókat rengető Dunát, A nagy Dunának tündér kertjeit És a habokkal küzdő szép hidat, Mellyen zsibongva egy világ tolong; Midőn körűltem minden él s örűl, S ujabb meg újabb érzelemre gyujt: Itt a tanult kéz nagy remekjei, Ott a dicső ész alkotásai Az élet édes bájait mutatják, S mindazt előttem testesülve látom, Amit magamban csak képzelhetek: Kivánhat-é még többeket szemem? Hát amidőn majd véled s Helmeczinkkel Virághoz együtt ballagunk karöltve, S a bölcs öregtől új lelket veszünk! Onnét tehozzád s nyájas asztalodhoz, Hol a kinyílt szív s józan ész kinál, S vidám szabadság s tréfa a szakács; Onnét Palinkhoz, Pécel dallosához És mindazokhoz, kik barátaink, S velünk egyenlőn tudnak érzeni. Hol majd hazánknak ó s új dolgait, Majd a világnak főbb történeteit 31

Száguldjuk által, és mustrára intjük A föld királyit s büszke nagyjait; Vagy majd Kopernik égi útjain Vizsgáljuk e nagy Minden titkait, És a világok systemáit oldjuk; Majd a morálnak mély törvényein Platónkkal újabb s szebb respublicákat Alkotva, Solont s a dicső Lycurgust Lehozzuk embert boldogítani. Ha azt megúnjuk, mert mindent megún Az ember, s édes a változtatás, Szemünk legelhet Thespis bájvilágán S a táncolóknak szárnyas rendein, Szívünk örömre olvadozva repdez A zengzeteknek szép koncertjein; S ha kell, közel van kert, szőlő, liget, Horáccal úntig ott kapálhatunk, S nevetni fognak ott is a bohók. Mi kell tehát több? Élni és örűlni S használni célunk, nem pedig heverni; S a bölcs nyugalma háboríthatatlan A pesti bálban s csörtetés között, Mint a magányos rejtek árnyain. Nyugodni, enni, inni és alunni Lehet mezőn is; oh, de mint örűljek Fákkal, füvekkel, ökrökkel sokáig? Csupán szememnek tárgyi mindezek. Szivemnek ember és rokon kebel kell, Kivel vegyítse érzeményeit; Elmémnek elme, melly megértheti, S mellyben sugárit tűkröztetheti. Van itt is ember, mondd, de millyen ember? Inség, gonoszság néz ki vad szeméből, S lesujt pipádért, hogyha nem vigyázsz, Szemét sötétség, vállát terh sanyarja, S utálja mindazt, aki boldogabb. S mi szép mulatság látni izzadását? Mi szép nekem még rajta szántanom, S aszott kezéből lesni sültemet? Nem szebb-e Pesten vígan perleni Werbőczi hajló nyelvén, és merészen A szent igazság mellett harcra kelni? Barátom! a bölcs boldog mindenütt, Az Hortobágyon, az Pesten, Budán, Mert ő magával hordja kincseit; De boldogabb ott mégis, hol körűlte 32

A nyájas élet hinti kellemeit, És szíve, lelke tárgyát lelheti, Mint hol magába zárva él magának, S csak álma tündérképét kergeti, Mint egy vadonban bujdosó fakír. Rendeltetésünk nem magányos élet S örök komolyság és elmélkedés, Hanem barátság és társalkodás. S nem a világi jókat megtagadni, De józan ésszel vélek élni tudni A bölcseségnek titka és jele. Maradj s perelj te Pesten, s élj vidáman Barátid édes társaságiban, S ne kérj az égtől többet, mint adott. Van annyi, mennyi kell, s ha ez kevés, Kevés lesz a föld minden kincse is. A vízikórság szomját el nem oltja Minden Dunáknak s tengereknek árja; S az ép gyomornak egy pohár elég. Ha van mit ennünk, innunk és szeretnünk, Ha józan elménk, s testünk nem beteg, Kivánhatunk-e s lelhetünk-e több jót, S adhatnak-é mást a királyi kincsek? Igy ír, így érez, így él most barátod, Ki téged, édes Miskám, megkeres Az új Zephyrrel s első fülmilével, S veled csevegni és nevetni fog. (1815)

33

Várható válaszelemek Kor, nyelv Szociológiai háttér

 

Versforma



Beszédhelyzet



A megyszólított



Korhoz kötöttsége



Polémia



Berzsenyi modern merészsége

Mindkét költő a felvilágosodás magyar irodalmának alakja. Gyökeresen különbözik származásuk, indíttatásuk. (Csokonai polgárcsaládból származik, kiváló nyelvérzéke révén a derékba tört kollégiumi karrierje ellenére széles körű műveltséggel rendelkezik, amit mintegy erőlködés nélkül szedett magára. Életét folyamatos megélhetési gondok nehezítették, pályája során tulajdonképpen kudarcot kudarcra halmozott. Berzsenyi hozzá képest jól szituáltnak látszik. Iskolai előmenetele közismerten dicstelen, később, szívós önműveléssel tesz szert műveltségre. Nemesi származása a létbiztonság mellett az életpálya kényszerével nehezedet rá. Csokonai verse strofikus, változatos rímelésű jambikus lejtésű sorokból áll. Ez a forma a klasszicista fegyelemből egyfajta engedmény a rokokó zeneiség számára. Berzsenyinél a műfegyelem győz: a mű megfelel a horatiusi költői levél formai követelményeinek. Beszédhelyzetét tekintve A Magánossághoz lírai énje egy női alakként antropomorfizált értéket szólít meg, Berzsenyi viszont a távoli pályatárshoz intézi sorait. Ebből következően Csokonai műve a himnusz és fohász, Berzsenyié pedig a polémia beszédhelyzetével, műfajával mutat rokonságot. Érdekes Csokonai játéka a megszólított megformálásában. A magány következő attribútumait gyűjti össze: visszahúzódó (4.), ápol, gondoskodik (6.), szül, sőt. A poéta benne (!) teremt „a semmiből világokat” (7.), kedves, megértő, ártatlan, keccsel teljes (vonzó), megbízható, hív (8.), az ember szereti ölébe ejteni a fejét (1. és 11.). Ezekből bontakozik ki a sérült, visszahúzódó, terhelt költő nőideálja! Berzsenyi művének manapság már a befogadást is nehezítő sajátsága az a szinte enciklopédikus jelleg, ahogy számára fontos személyek és témák teljes tárházává kíván lenni. A tárgy nagyfokú hasonlóságot mutat: mit kell gondolni az emberekről, azok közelségéről, az emberek sűrűségéről, a modern civilizációról? Válaszuk magán hordozza életpályájuk kudarcaiból leszűrt tapasztalataikat. Míg a tulajdonképpen Magyarországon is megnyíló kulturális perspektíva közepette falusi unalomban és elszigeteltségben élő Berzsenyi modern, romantikus Horatiusként a példakép által felállított ill. hatásosan megfogalmazott rus (falu) toposszal készül leszámolni, rámutatva a reflex (Vidéken értékesebbek, mélyebbek, őszintébbek az emberek, az élet stb.! Élj elrejtőzve!) kiüresedett automatizmusaira, a fürdővízzel kiöntött csecsemőre vagy inkább kamaszra, addig Csokonai saját életének kudarcai miatt menekül a világ elől („akinek már ez nyakára hágott”). Groteszk fintora az eszmetörténetnek, amint a még meg nem teremtett polgári társadalom előfutára elkeseredésében rátalál a rousseau-i civilizációkritikára. Igazán tragikus Csokonai gondolatmenetében, hogy olyan városi, polgári civilizáció elől menekül, amilyennel Magyarországon soha sem találkozott, és épp amelynek a hiányába pusztul bele. 34

A tanult szempontok alapján hasonlítsa össze az alábbi műveket! Törekedjen a műfaji jegyek, esztétikai törekvések összehasonlítására, a mű hagyományhoz és saját korának áramlataihoz való viszonyának jellemzésére! Miközben megállapítja a hasonlóságokat és különbségeket, értelmezze is azokat!

Tavasz édes mámorában (középkori vágáns- dal) Tavasz édes mámorában Nem májusban, még korábban Mikor teljes napsugár van, Nemes arcú szüzet láttam Gyenge lombok sátorában Száján szólt bürökduda. Sors akarta rájalelnem Nimfában nincs ennyi kellem Hogy vele versenyre keljen; S mihelyst megpillanta engem, Hangos nyájával a berken Megriadva elfuta. Ér remegve a karámba Én kérlelve a nyomába; Nem kell néki gyöngy, se násfa, Csak csitítom, ám hiába, S ajándékom dobva sárba, Szól a szűzek csillaga: „Amit adtál, nem kell, tessék, Szándékodban nincs tisztesség!” Kis szilkével védi testét. Megragadom a szüzecskét, Bőre hó tündökletesség, És rejti daróc ruha. Ő viseli a nehezet, Én pedig a kellemeset. „mit műveltél? Jaj, megesett! Gonosz, mégis hála neked, Csak titkold el szégyenemet, Hogy ne tudják meg soha. Mert ha sejtené apácskám, Avagy Márton testvérbátyám, Akkor jönne rossz világ rám, Vagy ha megtudná anyácskám, Rosszabb az négy kígyónál ám, Nagy vesszőzés hangzana.”

35

Petőfi Sándor: A négyökrös szekér Nem Pesten történt, amit hallotok. Ott ily regényes dolgok nem történnek. A társaságnak úri tagjai Szekérre ültek és azon menének. Szekéren mentek, de ökörszekéren. Két pár ökör tevé a fogatot. Az országúton végig a szekérrel A négy ökör lassacskán ballagott. Világos éj volt. A hold fenn vala; Halványan járt a megszakadt felhőkben, Miként a bús hölgy, aki férjinek Sírhalmát keresi a temetőben. Kalmár szellő járt a szomszéd mezőkön. S vett a füvektől édes illatot. Az országúton végig a szekérrel A négy ökör lassacskán ballagott. A társaságban én is ott valék, S valék szomszédja épen Erzsikének, A társaságnak többi tagjai Beszélgetének s énekelgetének. Én ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez: "Ne válasszunk magunknak csillagot?" Az országúton végig a szekérrel A négy ökör lassacskán ballagott. "Ne válasszunk magunknak csillagot?" Szólék én ábrándozva Erzsikéhez, "A csillag vissza fog vezetni majd A mult időknek boldog emlékéhez, Ha elszakaszt a sors egymástul minket." S választottunk magunknak csillagot. Az országúton végig a szekérrel A négy ökör lassacskán ballagott. (1845)

36

Várható válaszelemek

Kor, nyelv



Versforma

 

Szerkezet, lírai tárgy

Tematika Attitűd, szerelemfelfogás

Beszédhelyzet



 



A Tavasz édes mámorában szerzője középkori német vándordiák (a művet fordításban olvashatjuk), Petőfi műve a reformkorban született. Mindkét mű strofikus. Petőfi műve epikusabb, terjedelmesebb, laza jambikus verselése hanyagabb, ráérősebb, rímképlete sem tiszta, erősen imitálja az élőbeszédet. A forma feltűnő jellegzetessége a kétsornyi refrén. A Tavasz édes mámorában hangsúlyos, erős zeneiségű, dalszerű formát mutat. A négyökrös szekér négy szakasza pontosan felépített szerkezetet alkot: fokozódó izgalommal, szűkülő körökben haladunk a végkifejlet felé, amikor is tetőpont helyett csattanószerű hiánnyal találkozunk; a beteljesületlenség bamba sóhajával. A középkori szerző műve a megpillantás, az üldözés és megszerzés izgalmát ábrázoló, alapvetően epikus folyamat, lélektani érdekessége inkább a női lélek küzdelme: a kötelező szemérem és kulturális tradíció diktálta védekezés küzd az ébredező érzékiség ellen, (remegése bizonyára kettős eredetű), majd a gátakat elsöprő érzelem, és a beavatáson átesett leány büszkeségének, bűntudatának és önvédelmi ösztönének (titoktartás) egyidejű ábrázolása. Hasonló a két mű témája: természetélmény és szerelmi kaland. A Tavasz édes mámorában egy pajzán szerelmi kalandot mond el, a tavasz – szerelem toposzt megénekelve. Petőfi művében a szerelem beteljesületlen marad, s így örökkévalóvá válik. A középkori szerző nem foglal állást etikai, erkölcsi kérdésekben, nem törekszik karakterek ábrázolására, műve tartalmilag egynemű. Petőfi lírai énje a kor modoros, irodalmiaskodó beszédmódját utánozza, így egy típus, magatartás paródiájává válik. Petőfi bonyolult játékot űz. A versben megszólaló személy erősen megkonstruált beszélő: a szerző nem azonosul vele (a másik versben nincs szó ilyesmiről). A mű talán legfontosabb jelentésrétege nem a banális történetbe, hanem magába a körülményes előadásmódba van belerejtve. Olvasmányainak, az almanachlíra (regényes, megszakadt felhő, bús hölgy, sors, elszakaszt) vagy a vadromantika (sírhalom, temető) sablonjait alkalmazó beszélő a környező világot e készen kapott és életidegen sémákon keresztül éli meg, kísérli meg értelmezni, akkor is, amikor azok ordítóan alkalmatlanok erre: a vidám, felajzott, vélhetően enyhén spicces baráti társaság egész egyszerűen az életnek örül. A csók elmaradása e magatartás meddőségét ábrázolja. Ha az élet az irodalom rabja, az élmény csak az élmény hiánya lehet. A romantika az új értékek keresésének és az értékek megkérdőjeleződésének korszaka: Petőfi remeke világirodalmi szinten szól az irodalom veszedelmeiről. 37

A tanult szempontok alapján hasonlítsa össze az alábbi műveket! Törekedjen a műfaji jegyek, esztétikai törekvések összehasonlítására, a mű hagyományhoz és saját korának áramlataihoz való viszonyának jellemzésére! Miközben megállapítja a hasonlóságokat és különbségeket, értelmezze is azokat!

Arany János: Szondi két apródja Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja. Két ifiu térdel, kezökben a lant, A kopja tövén, mintha volna feszűlet. Zsibongva hadával a völgyben alant Ali győzelem-ünnepet űlet. "Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért? Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra? Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért, Odaillőt egy huri nyakra!" "Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant Zászlós kopiával a gyaur basa sírján: Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant, És pengeti, pengeti, sírván." ...S hogy feljöve Márton, az oroszi pap, Kevély üzenettel a bősz Ali küldte: Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad! Meg nem marad itt anyaszülte. "Szép úrfiak! immár e puszta halom, E kopja tövén nincs mér' zengeni többet: Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom, Odalenn vár mézizü sörbet. -" Mondjad neki, Márton, im ezt felelem: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni. "Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs, Mit csak terem a nagy szultán birodalma. Jó illatu fűszer, és drága kenőcs... Ali győzelem-ünnepe van ma!" Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, És pattog a bomba, és röpked a gránát; 38

Minden tüzes ördög népet, falat ont: Töri Drégel sziklai várát. "Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt, Immár födi vállát bíborszinü kaftán, Szél zendül az erdőn, - ott leskel a hold: Idekinn hideg éj sziszeg aztán!" A vár piacára ezüstüt, aranyt, Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat; Harcos paripái nyihognak alant: Szügyeikben tőrt keze forgat. "Aztán - no, hisz úgy volt! aztán elesett! Zászlós kopiával hős Ali temette; Itt nyugszik a halmon, - rövid az eset -; Zengjétek Alit ma helyette!" Két dalnoka is volt, két árva fiú: Öltözteti cifrán bársonyba puhába: Nem hagyta cselédit - ezért öli bú Vele halni meg, ócska ruhába'! "S küldött Alihoz... Ali dús, Ali jó; Lány-arcotok' a nap meg nem süti nála; Sátrában alusztok, a széltül is ó: Fiaim, hozzá köt a hála!" Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl! Mint bástya, feszült meg romlott torony alján: Jó kardja előtt a had rendre ledűl, Kelevéze ragyog vala balján. "Rusztem maga volt ő!... s hogy harcola még, Bár álgyúgolyótul megtört ina, térde! Én láttam e harcot!... Azonban elég: Ali majd haragunni fog érte." Mint hulla a hulla! veszett a pogány, Kő módra befolyván a hegy menedékét: Ő álla halála vérmosta fokán, Diadallal várta be végét. "Eh! vége mikor lesz? kifogytok-e már Dícséretiből az otromba gyaurnak? Eb a hite kölykei! vesszeje vár És börtöne kész Ali úrnak." Apadjon el a szem, mely célba vevé, Száradjon el a kar, mely őt lefejezte; Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé, 39

Ki miatt lőn ily kora veszte! (1856) Czuczor Gergely: Szondi Mily had kel a drégeli völgyön elé, S vet vérszemeket hegyi vára felé? Ádáz Ali tábora durrog alatt, S rombolja tekékkel a sziklafalat. Vaj támad- e hős Oly bátor, erős, Kit nem bir ijesztni veszélyzaj, S nem hat le szüvére haláljaj? A vár kicsid, ellene nagy sereg áll, Hódulnia kell, vele szembe ha száll. Jó Szondi parancsol az ormi lakon, S buzdítja vitézit az őrfalakon. Lobbannak az álgyuk, a bástya zuhan, Jelt ád Ali, s népe reája rohan, Van harci zavar, Helyt áll a magyar, Vérben hörög a török és vész, Döbbenve vonul tova más rész, S Drégel valamint ama gránitorom, Rongálva ugyan de megáll szabadon. Új harcra megy edzeni Szondi magát, Vágy hallani harcriadói dalát, S apródinak int, de remegnek ezek. S a két dalos ifju igyen kesereg: „Jó gyámolapánk, Nagy vészbe jutánk, Nincsen ki elűzze fejünkről, Hajt kínos igába a durva pogány, Vagy lángdühe fegyverek élire hány.” Mindkettejük oly deli s fürge fiú Jó Szondi kegyencei s ez neki bú, A vár bekerítve, bocsássa, hova? Vész éri, ki mer szakadozni tova. „Édes fiaim, Kis dalnokaim, Nincsen hova menjetek út már, Ad még menedékhelyet e vár, Míg víni hadam megy a völgybe velem, Égnek könyörögjetek, óvja fejem,” Így Szondi. Körötte kis őrhada gyűl S részével az elleni hadba vegyűl, 40

Küzd, harcol: előtte s utána halál Kínjajja liheg, hova karja talál. „Hol hadfejetek? Hozzá siete. Keljen velem önmaga bajra.” Kész ott Ali a viadalra. Csörgnek viszonozva dühfegyvereik, A bég sebesülten odább futamik. Álgyuk törik újólag a falakat, S már külsejük öszve halomra szakadt, Lobbot vet a vár magas ormozata, S a láng harapó dühe szertehata. Toldúl Ali fel, Rá Szondi kikel, Nem néz, nem ügyel kire, csak vág, S már látja, hogy a csatahely tág. Nincs egy török, aki megállani mer, Száz van, ki lesújtva mögötte hever. Drégelyre ím fel Ali küldte követ, Zászlósan Oroszfalu papja siet, Néz Szondira búsan a jámbor öreg, S hozzája keservkönyüt ejtve, rebeg: „Oh drága felem, Jer Szondi velem, Enged szabadon Ali menned, Nincs, látod ugy is hova lenned, Drégel rom, erős Ali, gyönge hadad Kíméld meg utóbbi javunkra magad!” Jó Szondi a jámbor atyára borúl, S lágyul szive, majd hamar elkomorúl, Kardjára csap, égre felölti kezét, S mond a törökre szegezve szemét: „Esküt fogadok, e helyt maradok, nincs alkum örökre pogánnyal, Játszik szava s kénye hazámmal. Míg e kar bír acélt emelni, velek, - Élj boldogul! – én viadalra kelek.” A bég, mivel állni akarta szavát, A várnagyi válaszon ette magát, „Hát vesszen el, aki szavamra nem ád!” szól, s fölveri mindvalamennyi hadát. Egyszerre ropog Húsz álgyutorok, Vársarkon az őrtorony eldől, S öl részt a maroknyi seregből, Jancsár, spahi, s aszab üvöltve tolul, 41

S a vár bekerítve szükebbre szorúl. Többször viszonoztatik a rohanás Drégel maga már hamu s sziklarakás. Vív a magyar, és sebes arcra terüűl, Sirnak kis apródjai Szondi kürül. Mint bérci fenyő Rendithetetlen ő, Apródaiért öli csak gond: S mellette vitézeinek mond: „Küldjétek el a fogoly ozmanokat, s hozzátok előmbe a főrabokat.” Kettőnek aranyba ajándokot ád, És drága szegélyzetü nyestkacagányt; Öltözteti dúsan a kis fiukat, S küldvén velök, ejt vala ily szavakat: „Üdvözlöm Alit, Kit bosszu hevít, Elszenvedem, öntse ki bár rám: Csak szánja meg két kicsi árvám, Szoktassa csatákra, s ha tenni fogom Majd lelkemet, eltakarítsa porom.” Drégel közepén sürü füst gomolyog, A máglya kigyúl, s föl egekre lobog, Mindent megemészteti Szondi vele, A mely javat ott takarítva lele. Majd kardot emel, Ménólba megy el, Nyerges dalját üti szegybe, A többit is átdöfi rendbe. S mond: „Földiimet soha, Szondi lován Ülvén ne kerítse, ne üzze pogány.” Dolmányt aranyost veszen és süveget, S állítja nyomába a kis sereget, Isten velek, esve letérdel, imád, S hallatja utószori búcsuszavát: „Rontsunk ki tehát, Szebb látni halált, S honnért tusakodva kimúlni, Mint gyáva sok életet unni. Hű társaim! Itt van az óra, jerünk. Isten kegye járjon örökre velünk.” S dárdásan előre hajolva nyomúl, A sok dühös ozman elébe tolúl, Hozzátorolatlanul érni ki mer? Földhöz sokakat ő fene fegyvere ver. Lábán seb esik, 42

Térdére esik, Karjában erő lobog, öl, ront, Miglen sok ütött sebe vért ont. Hajh! Még szíve nem, hanem élete fogy, S dárdája kezébe szorulva lerogy. A bég, noha vad, s dühe Szondira fúlt, A hűlt erü bajnokon elszomorúlt, A hegyre temette a hős tetemet, S dárdát maga tűze le sírja felett. Ott szendereg ő, A harckeverő, Kit nem bira győzni veszély, baj, Nem szálla szivére haláljaj; Most a mareadék magyar áldja nyomát S enyhítgati mennyei béke porát. (1829)

43

Várható válaszelemek

Kor



Tárgy



„Vereségében győztes” magyarság





A kor

Korszerűségük





A hős



A műfaj



Korban, stílusban, világnézetben egymáshoz közel álló szerzők művei. Azonos a téma: a nemzeti múlt történelmének ugyanazon heroikus mozzanatát dolgozzák fel. (A téma a korban is közkedvelt és közismert, gondoljunk csak pl. Kölcsey sorára a Zrínyi dalában: „Szondi melynek sáncait védlette”.) A téma alkalmas a nemzeti összetartozás érzésének erősítésére: a védők vitathatatlan erkölcsi fölénye a rendíthetetlen kitartás nyomán drámai magasságba emelkedik; a közdelem képe a vereség ellenére lelkesítően hat. A szituáció nem egyedüli a magyar irodalomban: hasonló értékszerkezetre épül Zrínyi eposza. Elemzői közhely, hogy ott a katonai vereséget elhomályosítja a hősi helytállásra buzdító erkölcsi győzelem. Bizonyára nem véletlen, hogy Zrínyi művéről mindmáig az egyik leginvenciózusabb tanulmányt maga Arany János írta (Zrínyi és Tasso). A két mű születése között irodalomtörténeti léptékben csekély, néhány éves távolság van, ami ugyanakkor döntő jelentőségű: magába foglal egy bukott forradalmat és szabadságharcot. A döntő kérdés tehát: Szondi a forradalom előtt – és: a forradalom után. Arany kísérletei a világirodalmi szintű magyar hősi epika megteremtésére (Toldi szerelme, a hun trilógia terve) közismerten kudarcba fulladtak. Ennek okait tanulmányok tucatjai elemzik. Emeljük ki számunkra az eposzi monumentalitás korszerűtlenségét a „modern, rohanó világban”. Érdekes, hogy ilyen törekvéseinek sikeresebb része (Toldi, Toldi estéje, Buda halála, balladák) inkább pszichológiai értékeivel, drámaiságával és elégikus, nosztalgikus líraiságával hat a mai napig is elevennek. (E megfigyelés persze szorosan köthető a szakirodalomban burjánzó lírikus – epikus Arany vitához.) Ezt azért láttuk fontosnak elmondani, mert Arany műve (természetesen már a címben megjelölt módon) nem Szondiról szól. És ez azért is érdekes, mert Czuczoré meg igen. Ennek következtében azt mondhatjuk: Czuczor műve egy zanzásított eposz. Bővelkedik a harci jelenetekben, a központban a várvédő harcos emberfeletti hősiessége áll. Ezt a hangulatot erősítik a vers akusztikai eszközei is (pl. bonyolult ritmusképletű strófája mögül kihallani az eposzi hexameter daktilusait). Arany hősei ezzel szemben az életben maradottak. Szondi hősiessége már a múlthoz tartozik, most modern, nem katonai, hanem intellektuális helytállásról van szó (amely egyébként éppoly veszélyes lehet). A műnek sokkal kisebb részét teszik ki a harci jelenetek, zenéje kevésbé dübörgő.

44

Szondi és apródjai

Szerkezet

Többszólamú szerkezet







Czuczor a megszeppent apródok (e művében csak epizodisták) rovására is monumentalizálja Szondit; az eposzi tradícióknak megfelelően és teljesen korszerűtlenül és hitel nélkül magát Alit is összeugrasztja vele. Az ostrom egyes fázisait kínos epikus pontossággal rekonstruálja, míg Arany jelentősen tömöríti az eseményeket. (Czuczornál: tüzérségi előkészítés – roham – Szondi kirohanása – párviadala Alival – újabb tüzérségi támadás – újabb török roham – Szondi újabb ellentámadása – kísérlet a megegyezésre: a követ – újabb tüzérségi tűz – újabb roham – újabb ellentámadás – Szondi közismert gesztusa az apródok megmentésére – Zrínyi kirohanását idéző tetőpont.) Czuczornak a mű keletkezésekor (reformkor) nincs tapasztalata a fegyveres ellenségről. Arannyal szemben ő feltétlenül lovagiasnak ábrázolja a törököt: kiáll párviadalra, szabad elvonulást kínál és „állni akarta szavát”, Szondi halálát kézitusában szerzett sérülések, „ütött sebek” okozzák. Kettősük a végtisztesség megadásával ér véget. Érdekes a követ érvelése „Kíméld meg utóbbi javunkra magad!” Aranynál Ali feltétlen megadást követel („Add meg kegyelemre jó Szondi magad”), Szondi halálát lőfegyver okozza: „apadjon el a szem, mely célba vevé” (megint csak a Szigeti veszedelemre hajazva), és Arany története tulajdonképpen ott kezdődik, ahol Czuczoré véget ér. Mindebben ott a bukott szabadságharc tapasztalata. Feltűnő szerkezeti újdonság Arany „többszólamú” szerkesztése, szaggatott, „homályos” előadásmódja, erőteljes líraisága.

45

A tanult szempontok alapján hasonlítsa össze az alábbi műveket! Törekedjen a műfaji jegyek, esztétikai törekvések összehasonlítására, a mű hagyományhoz és saját korának áramlataihoz való viszonyának jellemzésére! Miközben megállapítja a hasonlóságokat és különbségeket, értelmezze is azokat!

Kölcsey Ferenc: Elfojtódás Ó sírni, sírni, sírni, Mint nem sírt senki még Az elsűlyedt boldogság után, Mint nem sírt senki még Legfelső pontján fájdalmának, Ki tud? ki tud? Ah, fájdalomLángoló, mint az enyém, csapongó, s mély, Nincsen több, nincs sehol! S mért nem forr könyű szememben? S mért hogy szívem nem reped meg Vérözönnel keblemen? Bényétől Pécelig, 1814. augusztus 16. Arany János: Mindvégig A lantot, a lantot Szorítsd kebeledhez Ha jő a halál; Ujjod valamíg azt Pengetheti: vígaszt Bús elme talál. Bár a szerelem s bor Ereidben nem forr: Ne tedd le azért; Hát nincs örömed, hát Nincs bánat, amit rád Balsors keze mért?... Hisz szép ez az élet Fogytig, ha kíméled Azt ami maradt; Csak az ősz fordultán, Leveleid hulltán Ne kivánj nyarat. Bár füstbe reményid, 46

S egeden felényit Sincs már fel a nap: Ami derüs, élvezd, Boruját meg széleszd: Légy te vidorabb. S ne hidd, hogy a lantnak Ereje meglankadt: Csak hangköre más; Ezzel ha elégszel, Még várhat elégszer Dalban vidulás. Tárgy künn, s temagadban És érzelem, az van, Míg dobban a szív; S új eszme ha pezsdűl; Ne vonakodj restűl Mikor a lant hív. Van hallgatód? nincsen? Te mondd, ahogy isten Adta mondanod, Bár puszta kopáron - Mint tücsöké nyáron Vész is ki dalod. (1877 júl. 24) Tóth Árpád: Meddő órán Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén. (1908)

47

Néhány várható válaszelem

Kor, nyelv Helye a költők életművében

 

Terjedelem, tagoltság



Verselés



Téma



Műfaj



Beszédhelyzet Motivációk: Kölcsey

Arany

Tóth Árpád

 





Mindhárom mű magyar költő verse. A versnek más helyzete van az egyes szerzői életművekben. Kölcsey verse a lírai életmű egyik nyitánya. Arany műve a pálya monumentális záróakkordjának, az Őszikéknek egyik darabja. Tóth Árpád rövid pályáján a feladatban szereplő vers szintén korainak tekinthető. Kölcsey verse rövid, szakaszokra tagolt. Arany műve átlagos terjedelmű, strofikus. Tóth Árpád verse rövid és szakaszokra nem tagolt. A verselés Kölcseynél jambikus lejtésű, a sorhosszúság rapszodikusan változó. Arany versformája a legfegyelmezettebb: rímes (AABCCB forma, kivéve az első versszak, ahol az első két sor nem rímes), a strófa szótagszámláló (665665), ritmusát pedig az Arany által máshol is bravúrosan kezelt choriambus határozza meg. Tóth Árpád szövege szinte az élőbeszéd prozódiáját imitálja. Ez összefüggésbe hozható az uralkodó korstílussal ill. az egyéni esztétikai törekvésekkel: Kölcsey a romantika fele tájékozódik, Arany az általa megteremtett és Gyulai által kanonizált nemzeti klasszicizmus mintadarabját alkotja meg, Tóth Árpád műve modern formakereső kísérlet. A három mű között a legfeltűnőbb hasonlóság a témában van: mindhárom mű a kommunikációról szól. Műfajilag Kölcsey romantikus rapszódiát alkot, Arany talán elégiko- ódát, Tóth Árpád verse nehezen besorolható. Egyik műben sincs cselekmény, leírás. Beszédhelyzetüket tekintve a két monológ mellett Arany önmegszólító művet alkot. Kölcsey egy közelebbről meg nem határozott, romantikusan körvonalazatlan fájdalom következtében, mely megnyilatkozásra, enyhülésre tör, szólni szeretne, érzelmeit kommunikálni, de ehelyett a semmibe hull: elfojtódik. Arany műve mögött ellentétes gondolatmenet, magatartás húzódik. Mintegy saját korábbi nézeteivel vagy talán inkább általa megkonstruált költői beszédhelyzettel is vitatkozva (ld. a hallgatás magatartását választja, propagáló Ősszel vagy a Letészem a lantot c. versek) a közösségi költő magatartása helyett már az individuum törvénye vezeti tollát: az aktuális élethelyzet nyilvánvalóan negatív élménye (a közelgő halállal szembenézés, kényszerű végső elmagányosodás) épp a megszólalás felé sodorja, löki a megszólalót; aki sikerrel győzi le a kommunikációs gátat. Tóth Árpád versének témája szintén az egyéni létélmény és a megszólalás összefüggése. Tóth Árpád művében nincs kijelentett összefüggés a két dolog között; a műben ábrázolt helyzetben e két dolog mintegy semlegesen helyeződik egymás mellé, ám mégis inkább az érzelmek egy akadálytalan felszínre szivárgásának ábrázolását látjuk.

48

Költészetértelmezésük: Kölcsey

Arany

Tóth Árpád

 





Érdekes különbségek figyelhetők meg a költészet szerepéről vallott, a sorok közül kiolvasható felfogásból. Kölcsey műve végig lebegteti a mondandóját a fiziológiai reakciók, testi megnyilvánulás, sérülés és a művészi alkotás folyamata között; a cím segítsége nélkül nem is mernénk egyértelműen állást foglalni. Művének romantikus képei a költészetet is kitüntetett, felfokozott, különleges dologgá emelik: a megszólalás hatására mintegy vérözön árad stb. Arany gondolatmenete épp ennek a felfogásnak a leépítését végzi el: írása a kisnyugdíjas senkit sem érdeklő időtöltése, tökéletesen visszhangtalan tevékenység. A romantikus felfogás nyomaként még isteni ajándéknak tekinti a művészetet. Tóth Árpád verse a huszadik században született: a költészetet ő már teljesen lefokozottan látja és láttatja: az előző „ahogy isten adta mondanod” helyett a mű viaszos vászonnal leterített asztal mellett, amolyan naturalista módon ábrázolt proletárlégkörben születik.

49

A tanult szempontok alapján hasonlítsa össze az alábbi műveket! Törekedjen a műfaji jegyek, esztétikai törekvések összehasonlítására, a mű hagyományhoz és saját korának áramlataihoz való viszonyának jellemzésére! Miközben megállapítja a hasonlóságokat és különbségeket, értelmezze is azokat!

Ady Endre: Az ős Kaján Bibor-palástban jött Keletről A rímek ősi hajnalán. Jött boros kedvvel, paripásan, Zeneszerszámmal, dalosan És mellém ült le ős Kaján. Duhaj legény, fülembe nótáz, Iszunk, iszunk s én hallgatom. Piros hajnalok hosszú sorban Suhannak el és részegen Kopognak be az ablakon. Szent Kelet vesztett boldogsága, Ez a gyalázatos jelen És a kicifrált köd-jövendő Táncol egy boros asztalon S ős Kaján birkózik velem. Én rossz zsakettben bóbiskálok, Az ős Kaján vállán bibor. Feszület, két gyertya, komorság. Nagy torna ez, bús, végtelen S az asztalon ömlik a bor. Ó-Babilon ideje óta Az ős Kaján harcol velem. Ott járhatott egy céda ősöm S nekem azóta cimborám, Apám, császárom, istenem. Korhely Apolló, gúnyos arcú, Palástja csusszan, lova vár, De áll a bál és zúg a torna. Bujdosik, egyre bujdosik Véres asztalon a pohár. »Nagyságos úr, kegyes pajtásom, Bocsáss már, nehéz a fejem. Sok volt, sok volt immár a jóból, Sok volt a bűn, az éj, a vágy, Apám, sok volt a szerelem.«

50

Nyögve kinálom törött lantom, Törött szivem, de ő kacag. Robogva jár, kel, fut az Élet Énekes, véres és boros, Szent korcsma-ablakunk alatt. »Uram, kelj mással viadalra, Nekem az öröm nem öröm, Fejfájás a mámor s a hírnév. Cudar álmokban elkopott A büszke oroszlán-köröm.« »Uram, az én rögöm magyar rög, Meddő, kisajtolt. Mit akar A te nagy mámor-biztatásod? Mit ér bor- és vér-áldomás? Mit ér az ember, ha magyar?« »Uram, én szegény, kósza szolga, Elhasznált, nagy bolond vagyok. Miért igyak most már rogyásig? Pénzem nincs, hitem elinalt, Erőm elfogyott, meghalok.« »Uram, van egy anyám: szent asszony. Van egy Lédám: áldott legyen. Van egy pár álom-villanásom, Egy-két hivem. S lelkem alatt Egy nagy mocsár: a förtelem.« »Volna talán egy-két nótám is, Egy-két buja, új, nagy dalom, De, íme, el akarok esni Asztal alatt, mámor alatt Ezen az ős viadalon.« »Uram, bocsásd el bús szolgádat, Nincs semmi már, csak: a Bizony, Az ős Bizony, a biztos romlás. Ne igézz, ne bánts, ne itass. Uram, én többet nem iszom.« »Van csömöröm, nagy irtózásom S egy beteg, fonnyadt derekam. Utolszor meghajlok előtted, Földhöz vágom a poharam. Uram, én megadom magam.« S már látom, mint kap paripára, Vállamra üt, nagyot nevet S viszik tovább a táltosával 51

Pogány dalok, víg hajnalok, Boszorkányos, forró szelek. Száll Keletről tovább Nyugatra, Új, pogány tornákra szalad S én feszülettel, tört pohárral, Hült testtel, dermedt-vidoran Elnyúlok az asztal alatt. (1907) Arany János: Az örök zsidó Pihenni már. - Nem, nem lehet: Vész és vihar hajt engemet, Alattam a föld nem szilárd, Fejem fölött kétélü bárd... Tovább! tovább! Az út, hová talpam nyomul, Sűlyed, ropog, átvékonyul; Ónsúllyal a kolosszi lég Elzúzna, ha megállanék... Tovább! tovább! Rettent a perc, a létező, S teher minden következő; Új léptem új kigyón tapod: Gyülölöm a mát s holnapot... Tovább! tovább! Éhes vagyok: ennem iszony; Láng az ital, midőn iszom; Álmam szilaj fölrettenés, Kárpit megől szivembe kés... Tovább! tovább! S melyet hazud a sivatag, Mint délibáb: tó és patak; Gyümölcs unszol, friss balzsamu: Kivűl arany, belűl hamu... Tovább! tovább! Rohannom kell - s a földi boly Mellettem gyorsan visszafoly: Ködfátyol-kép az emberek: Én egy arcot sem ismerek... Tovább! tovább! Oh, mily tömeg? s én egyedűl, 52

Útam habár közé vegyül: Érzem, mint csónak a habot, Hogy átmenet mind rám csapott. Tovább! tovább! Az üstökös meg' visszatér, Kiröppent nyíl oda is ér, Az eldobott kő megpihen: Én céltalan, én szüntelen Tovább! tovább! Pusztán folyam mért nem vagyok, Hogy inna fel aszú homok! Mért nem futó, veszett vihar, Mely ormokon egyszer kihal... Tovább! tovább! Irígylem az ágról szakadt Levélkét: hisz majd fennakad; Irígylem az ördögszekért: Árokba hull: céljához ért... Tovább! tovább! Szegény zsidó... Szegény szivem: Elébb-utóbb majd megpihen. Az irgalom nagy és örök, Megszán s átkom nem mennydörög: Tovább! tovább! (1860)

53

Várható válaszelemek  

Nyelv Költői image

Helye pályán Kor, nyelv

a

 

Szaggatottság



Beszédhelyzet



Verstani kérdések



Mítosz mítoszok

és



Cselekmény, lírai történés



Attribúció



Mindkét vers magyar nyelven született. A két szerző alapvetően eltérő habitusú. Ady maga korában már korszerűtlen egocentrizmusa, prófétáló gőgje, öntudata éppoly megkésett, mint ahogy a magát botcsinálta lírikusnak tekintő Arany visszahúzódó szemérmessége (Babits Mihály szép szavával: ” takart seb”). Egyik mű sem kötődik a szerző pályájának kitüntetett pontjához. A jó félszázadnyi eltérés költői és nyelvi eszközök alkalmazásában ragadható meg. Feltűnő hasonlóság a két mű között az előadásmód szaggatottsága mellett (Arany művét talán a balladák közé sorolhatjuk, Adynál külön néhány hasonló vers részére kialakított kategóriánk a „létharc-vers”). Arany műve egyetlen monumentális monológ, Ady erőteljesen dramatizálja művét (bár a valószínűsíthető megfejtés szerint a delíriumba merült hős önmaga másik felét szólítja meg). Ady versében is végig ugyanaz a személy beszél. Mindkét vers strofikus; Arany refrént is használ. Ady verselése hanyagabb és egyszerűbb formát alkalmaz, sok a felező nyolcas. A fokozás érdekében mindkét szerző mitologizálja a beszédhelyzetet. Arany megelégszik egy katolikus mítosz újramondásával és magára történő értelmezésével, Ady viszont rezzenéstelenül alkot gátlástalanul eklektikus mítoszt keresztény, keleti és saját fantáziája teremtette elemekből. Ez a nyomatékosítás ugyanakkor azzal jár, hogy mindkét mű szereplíra: a költő tudatosan eltávolítja magától a lírai ént. Ady verse konkrét, életkép jelleggel összefoglalható cselekményt vizionál. Átmulatott éj, különös találkozás, furcsa, egyenlőtlen, hősi párbaj, majd elválás. Arany verséhez képest meglepő tudatossággal szerkesztett: időviszonyai, a beszédhelyzet változásai (a keret távolija, bemutató funkciójú közelik, és a bravúros ima vagy fohász, szinte az utolsó kívánság hagyományát idéző monológrészletek. Ady nyelve itt is biblikusan méltóságteljes, mai ízlésünk szerint talán túlságosan is erőteljes, de a jelenet drámaisága és a nézőpont jól felépített váltogatása megmenti a kifulladástól vagy monoton hőbörgéstől. Ady műve sokkal több konkrét, tárgyi és nyelvi kapaszkodót tartalmaz (pl. bujdosó pohár, zsakett, bibor stb.), Arany sokkal elvontabb és példázatszerűbb. Ady sokkal inkább hatásvadász: szinte klipszerű eszközökkel dolgozva mutatja be a modern Krisztus (értve ez alatt önmagát) mártíriumát, mikor is kiömlött bor e szecessziós ízű eukarisztia kereteiben a lírai én kiömlő vérévé válik. Ebben a világban, mitológiában, vallásban viszont a költőt apja nem emeli maga mellé: sorsa örök önpusztító küzdelem. 54

Az alkotás kényszere



A legfontosabb azonosság, hogy mindkét mű valamilyen közelebbről meg nem határozott űzöttségről szól. Az értelmezői hagyomány Aranynál „a tehetség zsarnoki uralmával” (Barta) látja megjelenni, ám Ady verséről szólva inkább pusztító ösztönök, meghasadt személyiség, jobbik – rosszabbik fél van a középpontban. Az Arany- verssel együtt olvasva láthatjuk, hogy itt is az alkotás kényszerével küzd a beszélő. A művészet elpusztítja az embert. Ez a romantikus toposz sok magyar irodalmárra igaz, személyiségükkel, sorsukkal foglalkozik Ady A magyar Pimodán c. írásában is. Írni nem jó, mert belerokkanhat az ember. Viszont muszáj.

55

A tanult szempontok alapján hasonlítsa össze az alábbi műveket! Törekedjen a műfaji jegyek, esztétikai törekvések összehasonlítására, a mű hagyományhoz és saját korának áramlataihoz való viszonyának jellemzésére! Miközben megállapítja a hasonlóságokat és különbségeket, értelmezze is azokat!

Ady Endre: Párisban járt az Ősz Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt. (1906) Kosztolányi Dezső: Vörös hervadás Erdő, dércsípte lombod ájultan vonaglik. Meghalsz, reád lehelt a vörös hervadás. De mért e vidám pompa? Mért öltözködöl halál előtt a fényes bíbornokoknak, részeg szeretőknek, ifjú dühnek, kigyulladt lázadásnak harsány szinébe? Oly ünnep-e zsibbadni, elfeledni lármás kirándulókat és rigókat, vizek zaját, az élet édes-olcsó csengetyűit? Oly jó nem élni? Örülsz? (1931) 56

Várható válaszelemek Topikus téma Korszak Pályaszakasz Elhelyezkedés Versforma

Elhallgatás Történet, történés Beszédhelyzet

Sajátságok viszonyulásban

a

Szecessziós póz: a halál és ami mögötte van

A halál önmagában vett jelentéktelensége

 Két őszi versről van szó. Az ősz a líra egyik legközkeletűbb toposza.  Mindkét szerző magyar, a Nyugat két korszakának reprezentánsa: időben egymáshoz viszonylag közel alkottak.  Ady verse inkább a pálya elején, Kosztolányié inkább a végén született.  Mindkét költő szigorúan szerkesztett kötetben helyezi el versét.  Ady verse szabályosabb felépítésű: strofikus, szótagszámláló, félrímes. A strófák végén elcsukló rövidebb negyedik sor sajátos dallamot kölcsönöz a versnek, talán ez is hozzájárul, hogy egyike a szerző gyakran megzenésített verseinek. Kosztolányi egyetlen feszült ívbe, szenvedélyes kérdésbe foglalja össze, minden felszínen látható tagolás nélkül „teszi elénk” a művet. A vers szokatlanul dísztelen!  Mindkét vers elhallgatásos szerkezetet alkalmaz.  Ady művének narratív, történetszerűen elmondható magja van, még akkor is, ha ez egy több eszközzel (pl.: „züm, züm”) eltávolított, vizionárius játék.  Ady verse a halálélmény végzetes közölhetetlenségét fogalmazó monológ. Kosztolányi versének lírai énje látszólag valakihez beszél, a megszemélyesített őszt szólítja meg. Természetesen ebből sem lesz dialógus: az ősznek feltett és minden embert egyformán érdeklő kérdésre nem kaphatunk választ. Figyelmes olvasás után az önmegszólító beszédhelyzet is fölmerül.  A sejtelmesség, a halál előérzete mindkét versben közös. A halálhoz való viszony elégikus; Kosztolányinál valamilyen kíváncsiság szűrődik át; mai ízlésünk szerint túlságosan is sejtelmes. A halál utáni létezés titkát fürkésző Kosztolányi mellett Ady jellegzetes, kissé divatjamúlt allűrje a kiválasztottság: „én tudom csupán”.  Mindkét műből kimutatható a szecesszió és a tizenkilencedik század végi dekadencia hatása (a vers születése pillanatában még Kosztolányi sem diagnosztizálta magán a rákját!). A Vörös hervadás szenvedélyessége, disszonáns dinamikája, erotikumot a halál mellé rendelő felfogása („ájultan vonaglik… részeg szeretőknek”) mögött a felismerés, a megválaszolhatatlan kérdés megfogalmazásának szenvedélye rejlik. Ady majdhogynem kosztolányisan játékos miniatűrt alkot itt; a forma játékos, efemer jelentéktelensége szövegszerűen deklarált: „kis rőzse- dalok… furcsák… züm, züm… tréfás falevelek”. E környezetben mintegy súlytalanul elejtett félmondat „arról, hogy meghalok”; itt sem ez jelenti a közölhetetlen tragikumot.

57

A tanult szempontok alapján hasonlítsa össze az alábbi műveket! Törekedjen a műfaji jegyek, esztétikai törekvések összehasonlítására, a mű hagyományhoz és saját korának áramlataihoz való viszonyának jellemzésére! Miközben megállapítja a hasonlóságokat és különbségeket, értelmezze is azokat!

Illyés Gyula: Haza, a magasban

Jöhet idő, hogy emlékezni bátrabb dolog lesz, mint tervezni – bátrabb új hont a mult időkben fürkészni, mint a jövendőben –? Mi gondom! – áll az én hazám már, védőbben minden magasságnál. Csak nézelődöm, járok, élek, fegyvert szereztem, bűv-igéket. Már meg is osztom, ha elmondom, milyen e biztos, titkos otthon. Dörmögj, testvér, egy sor Petőfit, köréd varázskör teremtődik. Ha új tatárhad, ha kufárhad özönli el a tiszta tájat, ha útaink megcsavarodnak, mint giliszta, ha rátapodnak: te mondd magadban, behunyt szemmel, csak mondd a szókat, miktől egyszer futó homokok, népek, házak Magyarországgá összeálltak. Dühöngő folyók kezesedtek, konok bércek – ezt ne felejtsed, ha megyünk büszke szájjal vissza, mint várainkba, titkainkba. Mert nem ijeszt, mi csak ijeszthet, nem ölhet, mi csak ölne minket, mormolj magadra varázsinget, kiáltsd az éjbe Berzsenyinket. Míg a szabad mezőkön jártál, szedd össze, pajtás, amit láttál, mit szívvel, ésszel zsákmányoltál, vidám vitáknál, leányoknál.

58

Mint Noé a bárkába egykor, hozz fajtát minden gondolatból, ábrándok árvult szerepét is, álmaid állatseregét is. Lapuljanak bár ezredévig némán, mint visszhang, ha nem kérdik, szavaid annál meglepőbbet dörögnek majd a kérdezőknek. Figyelj hát és tanuld a példát, a messzehangzóan is némát. Karolva könyvem kebelemre, nevetve nézek ellenemre. Mert ha sehol is: otthon állok, mert az a való, mit én látok, akkor is, ha mint délibábot, fordítva látom a világot. Igy maradok meg hírvivőnek őrzeni kincses temetőket. Homlokon lőhetnek, ha tetszik, mi ott fészkel, égbemenekszik.

Ady Endre: Sípja régi babonának (Bujdosó magyar énekli) Kernstok Károlynak, baráti szeretettel Csak magamban sírom sorsod, Vérem népe, magyar népem, Sátor-sarkon bort nyakalva Koldus-vásár közepében, Már menőben bús világgá, Fáradt lábbal útrakészen. Körös-körül kavarognak Béna árnyak, rongyos árnyak, Nótát sipol a fülembe Sípja régi babonának, Édes népem, szól a sípszó, Sohse lesz jól, sohse látlak. Szól a sípszó: átkozott nép, Ne hagyja az Úr veretlen, Uralkodást magán nem tűr S szabadságra érdemetlen, 59

Ha bosszút áll, gyáva, lankadt S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen. Üzenhettek már utánam, Kézsmárk hegye, Majtény síkja, Határ-szélen botot vágok, Vérem többé sohse issza Veszett népem veszett földje: Sohse nézek többet vissza. (1913)

60

Várható válaszelemek

Idő, tér, nyelv



Helye a költői pályában



Tárgy



Költői magatartás



Beszédhelyzet



Versforma



Identitásképző erő hirdetett magatartás fenyegetettség



Mindkét vers a huszadik század első felében született, magyar nyelven. (Ady verse 1913-ban, Illyésé 1938ban) Ady ciklus címadó műve a második pályaszakasz végén keletkezik, Illyésé egy hosszú pálya elején áll (kötetben: Rend a romokon 1937). Ady műve „kurucvers”: beszédhelyzetben, tematikában, stílusban erősen támaszkodhat e kontextusra. Azonos a két vers tárgya: a hazafiság, nemzettudat, identitás újrafogalmazását vállalják (ehhez ld. még Márai Sándor: Halotti beszéd). Azonos a két gondolatmenet konklúziója: identitásunk kultúránkban, legmélyebben pedig annak alapkövében, anyanyelvünkben van. Alapvetően tér el viszont a lírai én viszonya tárgyához: Illyésnél a nemzeti nyelv és kultúra mágikus megtartó erő, Adynál levetni kénytelenített (ám levethetetlen!) nyűg: sorscsapás. Átok, amely, mivel a mi sorsunk átka, mégis értékes kell legyen. Ady versében egy a régi magyar irodalom óta nagy hagyományú, topikus beszédhelyzet valósul meg: a mű búcsúvers. Illyés hitvallása drámai szerkezetű, a mű végére tárul fel az önmegszólító szerkezet. Ady műve szokatlan gondossággal készült: az archaizáló hangulatot erősíti a félrímes felező nyolcas (8a8x8a8x8a8x), a másik esetben kevésbé feltűnő ritmusú páros rímű 11- eseket látunk. Mindkét forma rímes, hangsúlyos, Arany szavával: „nemzeti versidom”; ehhez a tartalomhoz nem is tartozhat másmilyen. Az Ady- címben idézett zeneszó („sípja”) hatását erősítik a gyakori alliterációk. Ady monológja a hazától elszakadás (itt most szinte szó szerint!) keserű kényszerét, és az azt megkönnyítő, maga mögött minden érzelmi hidat fölégető átkozódást foglalja versbe, a mű lírai történésének csattanója (mely mintegy a lírai én által is reflektálatlanul „elszólt” rímpár) viszont épp ennek az elszakadásnak a lehetetlenségét hirdeti megrendítő művészi erővel (ld. „issza – vissza”). A mű világában nyoma sincs külső fenyegetettségnek: a lírai én saját népét átkozza meg. A búcsú tárgyai, így az identitásképző tényezők jelképes erejű földrajzi fogalmak (Kézsmárk, Majtény: mellesleg a kuruc mitológia kitüntetett helyei). Illyésnél (a fenyegető német expanzióval magyarázhatóan) domináns a külső fenyegetettség képe; nincs „kielemezhető tudatalatti”: a kemény és rendíthetetlen kiállás teljesen egynemű; a beszélő szerzőkből (Petőfi, Berzsenyi) és szövegekből vonja el identitását. 61

A tanult szempontok alapján hasonlítsa össze az alábbi műveket! Törekedjen a műfaji jegyek, esztétikai törekvések összehasonlítására, a mű hagyományhoz és saját korának áramlataihoz való viszonyának jellemzésére! Miközben megállapítja a hasonlóságokat és különbségeket, értelmezze is azokat!

Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szívünkhöz közel álló. De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár. Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él s mint fán se nő egyforma-két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt s szólt ajka, melyet mostan lepecsételt a csönd s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn s ahogy azt mondta nemrég: "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék", vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő, olcsó cigaretta füstjére és futott, telefonált és szőtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem. Többé soha 62

nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Szegény a forgandó, tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse. Édes barátaim, olyan ez épen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...", majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt..." Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer. (1933) Márai Sándor: Halotti beszéd Látjátok feleim, szemtekkel, mik vagyunk: Por és hamu vagyunk. Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek... Össze tudod-e rakni még a Margit szigetet? Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat, A halottnak szakálla nő, a neve számadat. Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak Elporladnak, elszáradnak a szájpadlat alatt. A pillangó, a gyöngy, a szív nem az már, ami volt, Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt, És megértették, ahogy a dajkának énekét A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti még. Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké, A gyereknek Toldi-t olvasom, s azt feleli: oké! A pap már spanyolul morogja koporsónk felett: "A halál gyötrelmei körülvettek engemet..." Az óhiói bányában megbicsaklik a kezed, A csákány koppan, s nevedről lehull az ékezet, A Tyrrén tenger zúgni kezd, s hallod Babits szavát, Krúdy hárfája zengi be az ausztrál éjszakát... Még szólnak és üzennek ők mély szellemhangokon, A tested is emlékezik, mint távoli rokon. Még felkiáltasz: Az nem lehet, hogy oly szent akarat... De már tudod: Igen! Lehet!... És fejted a vasat Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már. Minden katorga jeltelen. Halottért sírni kár. A konzul gumit rág, zabos, törli szemüvegét. Látnivaló: untatja a sok okmány és pecsét. Havi ezret kap és kocsit. A missis és a baby Fényképe áll az asztalán. Mi volt nekik Ady? Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene? 63

Arany szava? Rippl színei? Bartók vad szelleme? Az nem lehet, hogy annyi szív... Maradj nyugodt, lehet! A nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket. Te hallgass és figyelj! Tudjad: már él a kis sakál, Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál. Már sarjad a vad kaktusz is, mely elfedi neved A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek. Még azt hiszed, hogy élsz... Nem... Rossz álom ez is! Mert hallod a dörgő panaszt: Testvér testvért elad! S egy hang aléltan közbeszól: Ne szóljon ajakad...! Egy másik nyög: Nehogy ki távol sír a nemzeten... Még egy hörög: Megutálni is kénytelen legyen... Hát így. Keep smiling. És ne kérdezd senkitől, miért? Vagy rosszabb voltam mint ezek? Magyar voltál. Ezért! És szerb voltál, litván, román. Most hallgass és fizess! Kimúltak az aztékok is. Lesz majd hát, ami lesz. Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar leletet. A rádióaktív hamu mindent betemet... Tűrd, hogy ember nem vagy ott, csak osztályidegen! Tűrd, hogy ember nem vagy itt, csak szám egy képletben! Tűrd, hogy Isten tűri ezt, s a vad tajtékos ég! Nem kell villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség... Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet. Köszönd a koporsóban is, ha van, ki eltemet. Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat, S ne mukkanj, mikor a boss megszámolja fogad! Szorongasd még rongyaid, a bugyrodat, szegény Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt... Mert ez maradt. Zsugorian nég számbaveheted A Mikó utca gesztenyefáit, mind a hetet... És Jenő nem adta vissza a Shelley kötetet... És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet... És elszáradnak idegeink, elakad vérünk, agyunk... Látjátok feleim, szemtekkel, mik vagyunk: Ime, por és hamu vagyunk. (1950)

64

Várható válaszelemek

A cím



Versforma



A tárgy



Hangvétel / ”esztétikai minőség”



Evokációk



Az elveszített érték



Tájékozatlan olvasó számára is feltűnő a cím azonossága. Mindkét mű első összefüggő nyelvemlékünket evokálja. Itt bátran beszélhetünk intertextualitásról: a hajdani liturgikus szöveg nemzeti kultúránk közkincsévé vált. Kosztolányi láthatóan szorosabb rokonságot őriz a hajdani előddel: beszédhelyzete ugyanúgy egy halott búcsúztatása, Márai műve nem a test, hanem az emlékek haláláról szól. Kosztolányi fölényes nyelvművészettel kelti fel a neki– nekiszaladó, rendetlenül, asszociatív módon előre haladó gondolatmenetet közvetítő, a megilletődöttségtől zaklatott élőbeszéd illúzióját; művének feltűnő virtuozitása mai ízlésünk szerint szinte tolakodó is a tárgyhoz képest. Az alapvetően prózaíró Márai sokkal lassúbb áramú, meditatív művet, „igazi” prózaverset ír. Mindketten feltűnő módon használják fel a „hozott” anyagot. Az 1200 körül élt szerző a középkor jellegzetes témáit variálja: halandóság, bűntudat, eredendő bűn, a kegyelem istentől származik stb. Kosztolányi ehhez képest a modern individualizmus „elégiko - ódáját” alkotja meg: a test halála egy megismételhetetlen egyéniség halálát jelenti. Márai versében a test halálára utaló képek mintegy zárójelbe kerülnek, itt a „lélek halála” kizárólagos témává válik. Ez pedig az emlékek elvesztésén keresztül következik be: az identitását vesztett lélek vagy szellem számmá válik. Márai műve kísérlet a nyelv – vagy kultúrnemzet fogalmán keresztüli önmeghatározásra. Kosztolányi a halál kontextusában a hétköznapi banalitásokat emeli pátoszivá („Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék”), Márai viszont monumentális kulturális tablót fest. Márai műve hemzseg a kulturális utalásoktól: a cím mellett több sora is megidézi a halotti beszédet, ). Sora („a „pillangó”, a „gyöngy” a „szív”” Kosztolányi egyik magyar nyelvről írott esszéjére utal (A tíz legszebb magyar szó), Toldi, Tompa A gólyához, József Attila Hazám („ki eltemet”), és leginkább persze Vörösmarty Szózata. (Figyelem! A 23. sorban céljainak megfelelően pontatlanul idézi a szöveget! „Nem lehet, hogy oly szent akarat…az nem lehet, hogy ész, erő s oly szent akarat!” A felejtés folyamata megállíthatatlan és mindent kikezd.) Kosztolányi életről és halálról beszél, Márai egy borzalomba süllyedt hajdan volt idillt sirat, melynek helyébe modern, elidegenedett világot talál.

65

A tanult szempontok alapján hasonlítsa össze az alábbi műveket! Törekedjen a műfaji jegyek, esztétikai törekvések összehasonlítására, a mű hagyományhoz és saját korának áramlataihoz való viszonyának jellemzésére! Miközben megállapítja a hasonlóságokat és különbségeket, értelmezze is azokat! Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen Hogy rettenetes, elhiszem, de így igaz. Ha szeretsz, életed legyen öngyilkosság, vagy majdnem az. Mit bánom én, hogy a modernek vagy a törvény mit követelnek; bent maga ura, aki rab volt odakint, és nem tudok örülni, csak a magam törvénye szerint. Nem vagy enyém, míg magadé vagy: még nem szeretsz. Míg cserébe a magadénak szeretnél, teher is lehetsz. Alku, ha szent is, alku: nékem más kell már: Semmiért Egészen! Két önzés titkos párbaja minden egyéb; én többet kérek: azt, hogy a sorsomnak alkatrésze légy. Félek mindenkitől, beteg s fáradt vagyok; kivánlak így is, meglehet, de a hitem rég elhagyott. Hogy minden irtózó gyanakvást elcsittíthass, már nem tudok mást: Mutasd meg a teljes alázat és áldozat örömét, és hogy a világnak kedvemért ellentéte vagy. Mert míg kell csak egy árva perc, külön, neked, míg magadra gondolni mersz, míg sajnálod az életed, míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan halott és akarattalan: addig nem vagy a többieknél se jobb, se több,

66

addig idegen is lehetnél, addig énhozzám nincs közöd. Kit törvény véd, felebarátnak még jó lehet; törvényen kívűl, mint az állat, olyan légy, hogy szeresselek. Mint lámpa, ha lecsavarom, ne élj, mikor nem akarom; ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan börtönt ne lásd; és én majd elvégzem magamban, hogy zsarnokságom megbocsásd. (1931) Radnóti Miklós: Kis nyelvtan Én én vagyok magamnak s néked én te vagyok te én vagy magadnak két külön hatalom. S ketten mi vagyunk. De csak ha vállalom. (1944)

67

Várható válaszelemek

Nyelv, idő, tér



Terjedelem



Helye az életműben Nyelve Szabó



Radnóti metanyelv



Szerelemfelfogása





Két magyar költő egymáshoz viszonylag közeli időpontban, magyarul írta meg a verseket. Szabó Lőrinc verse egy hosszabb, több strófás drámai monológ, Radnóti műve rövid, játékos rögtönzés, miniatűr. Szabó Lőrinc műve a Te meg a világ című kötetben van, amely a harmincas évek, a költő első „nagy” korszakának nyitánya. A saját formanyelvére talált alkotó megtartja a húszas évekből a jellegzetesen élőbeszédszerű prozódiát, kötetlen, dísztelen nyelvet használ, nem alkalmaz hagyományos képi vagy zenei eszközöket, a sorátlépésekkel széttördeli a hagyományos ritmust. Radnóti verse az életműben ritka, Karinthy vagy Tandori tollára illő „metázás”, nyelvjáték. Alapötlete annak a szemiotikai alapszabálynak a kicsavarása, hogy a nyelvről nem lehet önmagával beszélni. A jel (hangsor) mindig önmagán túli jelentéssel bír; ez a természetéből fakad. Ahhoz, hogy a nyelvről, a szavakról beszélni tudjunk, nem használhatjuk a nyelv szavait, hanem szükségünk van a nyelvről szóló nyelvre, egy metanyelvre. Itt az „én, te” nem a személyt, hanem a megnevezésüket szolgáló szavakat jelöli. Radnóti egyetemista kori pajzánságai után Petőfi mellett a hitvesi líra (nagyon sovány polc irodalmuk kincses kamrájában) kiemelkedő képviselője. A szerelem éppolyan támpont számára, mint a neoklasszicista formakultusz: a borzalmakkal szemben felmutatható abszolút érték, idea. Eközben már Ady két individuum önérdek-érvényesítő párharcaként láttatja a szerelmet, és József Attila felfedezi a lángoló szerelem feneketlen önzését is. A szerelmi megváltás mítoszát a romantika újult erővel mondja újra („ébren maga van csak az egy szerelem”), Dosztojevszkij kiábrándult világának is sarokköve. A huszadik század egyre nagyobb kétségeket táplál az individuum magányának ilyetén feloldását (önmegváltás?) illetően. (Gondoljunk Pilinszky kötet címadó Trapéz és korlát vagy Életfogytiglan verseire.) Radnóti, aki máshol fenntartás nélkül hisz benne, itt, bár játékos formában, de a logika kérlelhetetlenségével jelöli ki az életstratégia működésének határait. Verse mindenekelőtt pontos. A záró sor résnyi lehetőséget kínál: talán mégis. Szabó versének drámaisága épp ebből a vívódásból fakad: ha a szerelemben uralkodik, az nem eredmény, siker. Az a magány feloldási stratégiájának kudarca.

68

A tanult szempontok alapján hasonlítsa össze az alábbi műveket! Törekedjen a műfaji jegyek, esztétikai törekvések összehasonlítására, a mű hagyományhoz és saját korának áramlataihoz való viszonyának jellemzésére! Miközben megállapítja a hasonlóságokat és különbségeket, értelmezze is azokat! József Attila: A Dunánál 1 A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el minden hullám és minden mozdulás. S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét. És elkezdett az eső cseperészni, de mintha mindegy volna, el is állt. És mégis, mint aki barlangból nézi a hosszú esőt - néztem a határt: egykedvü, örök eső módra hullt, szintelenül, mi tarka volt, a mult. A Duna csak folyt. És mint a termékeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém. Az idő árján úgy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők. 2 Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem. Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell. Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a mult és övék a jelen. Verset irunk - ők fogják ceruzámat 69

s én érzem őket és emlékezem. 3 Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. Mikor mozdulok, ők ölelik egymást. Elszomorodom néha emiatt ez az elmulás. Ebből vagyok. "Meglásd, ha majd nem leszünk!..." - megszólítanak. Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom! A világ vagyok - minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e multnak már adósa szelíd jövővel - mai magyarok! ...Én dolgozik akarok. Elegendő harc, hogy a multat be kell vallani. A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. (1936. jún.) Ady Endre: Hunn, új legenda Hatvany Lajosnak küldöm szeretettel és hálával azért, mert szeret, bánt és félt. Minek a tanács, jóslat, aggodalmak?: Gesztusaim élnek, míg meg nem halnak S életemnek csak nézői a maiak.

70

Messziről és messzire megy ez élet S csak: élet ez, summája ezrekének, Örök, magyar határ-pör, meg nem szakadott. S életük ez a mérsékelt csodáknak, Mikben mégis ős állandóság vágtat, Hunn, új legenda, mely zsarnokin életik. Másolja ám el életét a gyönge, Fúrja magát elélten a göröngybe, Voltom, se végem nem lehet enyhe szabály. Ha ki király, Sorsának a királya, Mit bánom én, hogy Goethe hogy csinálja, Hogy tempóz Arany s Petőfi hogy istenül. Nekem beszédes költő-példák némák, Sem a betelt s kikerített poémák, Sem a mutatványos fátum nem kenyerem. Bennem a szándék sok százados szándék, Magyar bevárás, Úrverte ajándék S lelkem: példázat, dac-fajok úri daca. Zsinatokat doboltam, hogyha tetszett S parancsoltam élükre seregeknek Hangos Dózsát s szapora Jacques Bonhomme-ot. Százféle bajnok mássá sohse váltan, Ütő legény, aki az ütést álltam: Így állva, várva vagyok egészen magyar. Vagyok egy ágban szabadulás, béklyó, Protestáló hit s küldetéses vétó: Eb ura fakó, Ugocsa non coronat. Ki voltam öreg grammás-diák korban, Égnek lendülten s százszor megbotoltan, Külön jussom: vénen is diák lehetek. Kalapom, szűröm, szivem förgetegben, Nézik a vihart, hogy ki bírja szebben S visszapattog róluk jég, vád és szidalom. Külön alkuja lehet a Halállal, Akit, amikor milliókat vállal, Nem bámitott az Élet sok, új kapuja. A tolakodó Gráciát ellöktem, Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem, A Minden kellett s megillet a Semmisem.

71

Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga, Hulltommal hullni: ez a szolga dolga, Ha a Nagyúr sírja szolgákat követel. (1913)

72

Várható válaszelemek

Idő, tér, nyelv



Helye az életműben



Tárgy



Műfaj és keletkezéstörténet



Versforma

Szerkezeti felépítettség

Költői magatartás, hangnem



 

A két mű időben egymáshoz viszonylag közel született (1913 ill. 1936), magyar nyelven. A Dunánál 1936- ban, a szerző életének utolsó évében születő szintézisvers, a Hunn, új legenda 1913- ban, Ady második pályaszakaszának vége felé (kötetben: 1914, Ki látott engem?) Közös bennük a tárgy: a lírai én valamilyen közösség nevében nyilvánul meg, valamilyen kollektív emlékezet illetve valamely közösség képviselője, amely tekinthető romantikus hagyománynak, ugyanakkor megküzd az individuum problémájával is. Ady verse elsősorban ars poetica, erre utal a cím utáni ajánlás, aminek hátterét megnyugtatóan tisztázta az irodalomtörténet (Hatvany aggódik Ady költészetének mai értékítéletünk szerint is jól érzékelhető felhígulásáért, és nagy költőelődök (pl. Arany) alázatos műgondját ajánlja Ady figyelmébe). József Attila verse a szó nemes értelmében vett alkalmi költemény; rendelésre született. A Szép Szó történelmi tárgyú különszámának (Mai magyarok – régi magyarok) élén állt. Műfaját tekintve a klasszikus ódához áll közel. Ady verse strofikus, ugyanakkor kimódoltan laza formájú, archaizáló módon darabos. A kötött ritmusnak nyomai is nehezen fedezhetők fel, a sorok szótagszáma csak hozzávetőleges szabályosságot mutat (11 – 12 – 13), általában a rímes sorok azonos szótagszámúak, a rímképlet aab. Ez a forma egyszerre öntörvényű és archaizáló. A Dunánál számozással is elkülönített három része verstanilag is elkülönül. Az első rész 4 hatsoros strófa (24), a második 3 négysoros (12), a harmadik 4 nyolcsoros (32). A strófák rímképlete is eltérő: ababcc, abab, ababcdcd (itt a rímes sorok szótagszáma azonos) Érdekes, hogy minden strófa négy sorig keresztrímes. Erre a versre is igaz, hogy ritmusa alig észrevehető, élőbeszédszerű. Ahogy az előbb is láthattuk, József Attila verse világos felépítésű, szigorúan szerkesztett, Adynál kutatnunk kell a szerkezeti egységek határait. Alapvető az eltérés a két megszólaló költői magatartása között. Ady életművére jellemző a szinte végtelenre növesztett én nietzschei öntudata, a kifejezés monumentális (bizonyos értelemben már akkor is korszerűtlen) profetikus pátosza. József Attila verse visszafogott, töprengő, filozofikus.

73

Alapötlet, megszólalás



Történelmi allúziók



Központi motívum



Az én legitimációja



A költői megszólalás kényszere



Attitűd



A művészet helye



József Attila a klasszicizmustól megszokott pictura – sententia felépítést követi: a látvány közvetlen leírása, ábrázolása válik vizionárius bölcselkedéssé, szubjektív tartalmak kifejezésévé. Beszédhelyzete leginkább monológnak tűnik, a vers végén egyetlen jelölt megszólítás: „mai magyarok!”. Ady verse ehhez képest egy drámai monológ, felfokozott hangnemben vitatkozik az esztétikai kifogást támasztó Hatvanyval, és ennek kapcsán fejti ki esztétikán messze túlmutató életfilozófiáját. Mindkét mű gondolatmenetében ott a történelem, de Ady sokkal bőkezűbben bánik konkrét utalásokkal. Ady művének központi motívuma tulajdonképpen a saját énje, József Attila viszont a víz és idő általános fogalmai mellett a gazdagon árnyalt jelentéstartalmakat mozgósító Dunára építi a verset. Mindkét vers lírai énje a történelem és a valamilyen értelemben vett nemzet letéteményesének vallja magát. Adyt ebben „kisúri öntudata” támogatja, filozófiai értelemben pedig Nietzsche. József Attila a modern biológia eredményeit használja („az őssejtig vagyok minden ős”). A Dunánál beszélőjét az organizmus működésének természetességével kényszeríti alkotásra privát élete és a nemzet története. Az alkotás kényszere sokkal erőteljesebb Adynál: a „zsarnokin életik” kifejezés (hapax legomenon, egyszeri előfordulás) talán úgy értelmezhető, hogy a történelem mint kollektív tapasztalat élményanyaga ellenállhatatlanul kényszerít az ilyen felfokozott, önpusztító életre, melynek egyébként csak egy kis része a műalkotás. A Dunánál alapvető attitűdje a feloldódás, a vers feloldódással ér véget. Ady verse sokkal harcosabb, a záró gondolat pedig a lírai én halála. Ady monumentális újdonsága esztétikájának „életessége”: a művészet nem öncélú, kitüntetett, evidenciaként különlegesen kezelt entitás, hanem az élet része. József Attila mintegy mellékesen említi a költészetet: „verset irunk”. E tevékenység beleilleszkedik egy magasabb tevékenységi egységbe: „én dolgozni akarok”. Ady ilyesmit nyilvánvalóan soha nem akarhat…

74

Nyelvi – irodalmi műveltségi feladatsorok

75

1. Radnóti Miklós: Tétova óda Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét; egy képben csak talán, s csupán a lényeget. De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét, és néha meg olyan, oly biztos és örök, mint kőben a megkövesült csigaház. A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött s zizzenve röppenő kis álmokat vadász. S még mindig nem tudom elmondani neked, mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom, óvó tekinteted érzem kezem felett. Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom. És holnap az egészet ujra kezdem, mert annyit érek én, amennyit ér a szó versemben s mert ez addig izgat engem, míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó. Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, mit mondjak még? a tárgyak összenéznek s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab az asztalon és csöppje hull a méznek s mint színarany golyó ragyog a teritőn, s magától csendül egy üres vizespohár. Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm, hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár. Az álom hullongó sötétje meg-megérint, elszáll, majd visszatér a homlokodra, álmos szemed búcsúzva még felémint, hajad kibomlik, szétterül lobogva, s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben. Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, de benned alszom én is, nem vagy más világ, S idáig hallom én, hogy változik a sok rejtelmes, vékony, bölcs vonal hűs tenyeredben. 1943. május 26.

76

1. Mi jellemzi a vers versformáját? Mennyiben vonatkozik mindez a címben szereplő műfaji megjelölésre? …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 2 2. Mi jellemzi a címben megjelölt műfajt? …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 2 3. Eddigi tanulmányaiból említsen meg két ódaköltőt művének címével együtt! …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 2 4. Milyen költői eszközökre ismer a következő sorokban? Eddigi tanulmányaiból idézzen hasonlót! „oly biztos és örök, / mint kőben a megkövesült csigaház.” ………………………………………………………………………………………………… Példa:………………………………………………………………………………………… 2 „A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött / s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.” ………………………………………………………………………………………………… Példa:………………………………………………………………………………………… 2 „Álmos szemed” ………………………………………………………………………………………………… Példa:………………………………………………………………………………………… 2

77

5. Bontsa elemeire az alábbi szavakat! Nevezze meg a szófajukat! elalvó Szóelemek:…………………………………………………………………………………… 2 csillagrendszerét Szóelemek:…………………………………………………………………………………… 2 más Szóelemek:…………………………………………………………………………………… 2 6. A Radnóti Miklósról tanultak segítségével mondja meg! Kihez szól a költemény? ………………………………………………………………………………………………… 1 Melyik költeményében idézi meg a kedves emlékét? ………………………………………………………………………………………………… 1 Radnóti közismert versei között több műfajmegjelölés is van. Említs egyet ezek közül! ………………………………………………………………………………………………… 1 7. A szerelem felfokozott érzésének megfogalmazhatatlansága, az erőteljes érzelmi élmény gátló hatása több versnek is témája. Mi az alábbi versek címe, kik a szerzők?

78

Boldogságomnak édesanyja, Az égbe rontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményeimet Megszégyenitő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedűli De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek? Szerző:………………………………………………………………………………………… Cím:………………………………………………………………………………………… 2 Reám néztél s én mindent felejtettem. Meghallgattál és elakadt szavam. Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; Hogy tudjak élni, halni egymagam! Szerző:………………………………………………………………………………………… Cím:………………………………………………………………………………………… 2 „Kik ezek?” S mi bús csöndben belépünk. Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk S hervadt, régi rózsa-koszoruinkat A víg teremben némán szerte-szórjuk.” Szerző:………………………………………………………………………………………… Cím:………………………………………………………………………………………… 2 8. A vers következő sorainak látomásában a hétköznapi lakásbelső átminősül valami különleges dologgá. Mi ez? a tárgyak összenéznek s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab az asztalon és csöppje hull a méznek s mint színarany golyó ragyog a teritőn, s magától csendül egy üres vizespohár. Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm …………………………………………………………………………………………………

79

1 Mely szavak utalnak erre? ………………………………………………………………………………………………… 1 9. A költők eszközeinek zöme a hagyományból származik. A szerelmes vers néhány közhelyes kellékét Radnóti is használja. Melyek ezek? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2 10. Milyen nyelvi eszközök teremtik meg a szöveg kohézióját? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 4 11. Radnóti olvasott ember, „tudós költő” volt. Mi volt a szakmája, végzettsége? ………………………………………………………………………………………………… 1 Hogy nevezzük azt az áramlatot, amelyhez a kiforrott költő leginkább besorolható? ………………………………………………………………………………………………… 1 Milyen irodalmi példákra történik utalás az alábbi részletekben? Az alábbi címben: Á la recherche …………………………………………………………………………………………………

80

1 Az alábbi versformával: „Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,” ………………………………………………………………………………………………… 1 Az alábbi mottóval: „Quippe ubi fas versum atqua nefas: tot bella per orbem, tam multae scelerum facies…” ………………………………………………………………………………………………… 1

81

2. Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon, S benne feltalálhatjátok Mit tanít bölcs Salamon: Miképp széles e világon Minden épűl hitványságon, Nyár és harmat, tél és hó Mind csak hiábavaló! Földünk egy kis hangyafészek, Egy perchozta tűnemény; A villám és dörgő vészek Csak méhdongás, s bolygó fény; A történet röpülése Csak egy sóhajtás lengése; Pára minden pompa s ék: Egy ezred egy buborék. Sándor csillogó pályája, Nyúlvadászat, őzfutás; Etele dúló csordája Patkánycsoport, foltdarázs; Mátyás dicső csatázási, Napoleon hódítási, S waterlooi diadal: Mind csak kakasviadal. A virtus nagy tűneményi Gőz, mit hagymáz lehele; A kebel lángérzeményi Vértolúl s kínjele; A vég, melyet Sokrat ére, Catonak kihulló vére, S Zrínyi Miklós szent pora Egy bohóság láncsora. És ti bölcsek, mit hozátok Ami volna szép s jeles? Mámor bírta koponyátok, Plato s Aristoteles. Bölcselkedő oktalanság, Rendbe fűzött tudatlanság, Kártyavár s légállítvány Mindenféle tudomány. Demosthén dörgő nyelvével

82

Szitkozódó halkufár; Xenofon mézbeszédével Rokka közt mesére vár; Pindár égi szárnyalása Forró hideg dadogása; S Phidias amit farag, Berovátkolt kődarab. Mi az élet tűzfolyása? Hulló szikra melege. A szenvedelmek zúgása? Lepkeszárny fergetege. Kezdet és vég egymást éri, És az élet hű vezéri, Hit s remény a szűk pályán, Tarka párák s szivárvány. Holdvilág csak boldogságunk; Füst a balsors, mely elszáll; Gyertyaláng egész világunk; Egy fúvallat a halál. Vársz hírt s halhatatlanságot? Illat az, mely tölt virágot, És a rózsát, ha elhúll, Még egy perccel éli túl. Hát ne gondolj e világgal, Bölcs az, mindent ki megvet, Sorssal, virtussal, nagysággal Tudományt, hírt s életet. Légy, mint szikla rendületlen, Tompa, nyúgodt, érezetlen, S kedv emel vagy bú temet, Szépnek s rútnak húnyj szemet. Mert mozogjon avagy álljon E parányi föld veled, Lengjen fényben, vagy homályon Hold és nap fejünk felett, Bárminő színben jelentse Jöttét a vándor szerencse, Sem nem rossz az, sem nem jó: Mind csak hiábavaló! (1823)

83

1. Mit tud a vers versformájáról? Nevezze meg! ………………………………………………………………………………………………… 1 Honnét az elnevezés? ………………………………………………………………………………………………… 1 Jellemezze a strófát! ………………………………………………………………………………………………… 1 2. Milyen vers közelében született a mű? ………………………………………………………………………………………………… 1 3. Mi jellemzi a mű beszédhelyzetét? ………………………………………………………………………………………………… 1 Mit jelent a cím? ………………………………………………………………………………………………… 1 Milyen nyelvi eszköz a következő: „bölcselkedő oktalanság”. ………………………………………………………………………………………………… 1 Hogy nevezzük azt az alakzatot, amit a címben megfigyelhetünk? ………………………………………………………………………………………………… 1 Kölcsey más versében is szívesen vett fel álarcot. Tudna ilyen művet említeni?

84

………………………………………………………………………………………………… 1 4. Kiket tudna megnevezni Kölcsey mesterei, barátai, irodalmi mintái, meghatározó olvasmányélményei közül? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2 Kölcsey a líra mellett más területen is maradandót alkotott. Nevezze meg az általa szerkesztett (és nagyrészt általa írt) folyóiratot! ………………………………………………………………………………………………… 1 Mi volt az ún. Iliász – pör? ………………………………………………………………………………………………… 1 Nevezzen meg kettőt beszédei közül! ………………………………………………………………………………………………… 1 Alapvető tanulmánya a népies irodalom magyar nyelvű elméleti megalapozásának is tekinthető. Mi a címe? ………………………………………………………………………………………………… 1 Életének fontos eseménye, amikor Kazinczy – beleegyezésük nélkül – kiadatta a Szemerével közösen szerkesztett gúnyiratot. Mikor történt ez? ………………………………………………………………………………………………… 1 Mi volt a címe? …………………………………………………………………………………………………

85

1 A későbbiek során szakít Kazinczyval, jórészt mivel a romantika hatására nála korszerűbb nézeteket kezd vallani a nyelvről. Mely szövegében fejti ki ezeket? ………………………………………………………………………………………………… 1 5. Hogyan mondaná másképp? Miképp széles e világon Minden épül hitványságon ………………………………………………………………………………………………… 1 Hogy nevezzük ezt a költői eszközt? ………………………………………………………………………………………………… 1 Tudna idézni olyan versrészletet, ahol szintén előfordul? ………………………………………………………………………………………………… 1 6. Mit jelentenek a versben a következő szavak? írás ………………………………………………………………………………………………… 1 történet ………………………………………………………………………………………………… 1 hagymáz ………………………………………………………………………………………………… 1

86

vértolúlás ………………………………………………………………………………………………… 1 forró hideg ………………………………………………………………………………………………… 1 7. A gondolatmenet érinti vagy felhasználja a következő filozófiai iskolák, tanítások eredményeit. Mit jelentenek ezek? Nacionalizmus ………………………………………………………………………………………………… 2 Fiziologizmus ………………………………………………………………………………………………… 2 Sztoicizmus ………………………………………………………………………………………………… 2 Relativizmus ………………………………………………………………………………………………… 2 8. Bontsa morfémáira a következő szavakat! Neveze meg az egyes szóelemeket! Forgassátok ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2

87

lángérzeményi ………………………………………………………………………………………………… 2 8. Mi a közös az alábbi, a versből idézett szavakban? Írás Bolygó Légy 1 Válaszát példákkal is igazolja! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3 Melyik számít kakukktojásnak közülük? Miért? ………………………………………………………………………………………………… 1 A költői nyelv a köznyelvnél gyakrabban használ motivált szavakat, kifejezéseket. Mit jelent a fogalom? ………………………………………………………………………………………………… 1 Idézzen minél több példát a versből! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3

88

9. A reformkor hazafias költészete nagyon gazdag. Ismerje fel és folytassa az alábbi versrészleteket! Romlásnak indult hajdan erős magyar! Szerző és cím ………………………………………………………………………………………………… Folytatás: ………………………………………………………………………………………………… 1

89

Nyelvi – irodalmi műveltségi feladatsorok megoldásai

90

1. Radnóti Miklós: Tétova óda Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét; egy képben csak talán, s csupán a lényeget. De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét, és néha meg olyan, oly biztos és örök, mint kőben a megkövesült csigaház. A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött s zizzenve röppenő kis álmokat vadász. S még mindig nem tudom elmondani neked, mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom, óvó tekinteted érzem kezem felett. Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom. És holnap az egészet ujra kezdem, mert annyit érek én, amennyit ér a szó versemben s mert ez addig izgat engem, míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó. Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, mit mondjak még? a tárgyak összenéznek s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab az asztalon és csöppje hull a méznek s mint színarany golyó ragyog a teritőn, s magától csendül egy üres vizespohár. Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm, hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár. Az álom hullongó sötétje meg-megérint, elszáll, majd visszatér a homlokodra, álmos szemed búcsúzva még felémint, hajad kibomlik, szétterül lobogva, s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben. Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, de benned alszom én is, nem vagy más világ, S idáig hallom én, hogy változik a sok rejtelmes, vékony, bölcs vonal hűs tenyeredben. 1943. május 26.

91

1. Mi jellemzi a vers versformáját? Mennyiben vonatkozik mindez a címben szereplő műfaji megjelölésre?  Időmértékes, jobbára jambikus sorok, zöme keresztrímes.  Az óda antik görög eredetű műfaj, illik hozzá az időmértékes forma. 2 Az első pontért vagy az időmértékes (antik), vagy a jambus szót le kell írni. 2. Mi jellemzi a címben megjelölt műfajt? Mi jellemzi antik elődjét?  

A meghatározásban szerepelni kell a fenséges, emelkedett szavaknak vagy szinonimáiknak. A második pontért az antik előd nagyobb tematikus szabadságát várjuk el. 2

3. Eddigi tanulmányaiból említsen meg két ódaköltőt művének címével együtt! Csak szerző és cím együttesen ér pontot, fél pont nem adható. 2 4. Milyen költői eszközökre ismer a következő sorokban? Eddigi tanulmányaiból idézzen hasonlót! „oly biztos és örök, / mint kőben a megkövesült csigaház.”  hasonlat Példa: elvárt az irodalmi idézet; köznyelvi példára nem adható pont. 2 „A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött / s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.”  megszemélyesítés Példa: elvárt az irodalmi idézet; köznyelvi példára nem adható pont. 2 „Álmos szemed”  metonímia Példa: elvárt az irodalmi idézet; köznyelvi példára nem adható pont. 2

92

5. Bontsa elemeire az alábbi szavakat! Nevezze meg a szófajukat! elalvó Szóelemek: el: igekötő alv: kötött szótő (ún. „v- s változatú”), csak toldalékkal fordul elő, ó: folyamatos melléknévi igenév képzője Példa: bármilyen szövegben szereplő igenév, pl rejtett nyüzsgő. Áradó, megkövesült, röppenő stb. 2 csillagrendszerét csillag: szótő, fn; rend; szótő, fn; szer: szótő, fn; e: birtokos személyjel 2 más más: névmás; határozatlan 2 6. A Radnóti Miklósról tanultak segítségével mondja meg! Kihez szól a költemény? 

Feleségéhez, Gyarmati Fannihoz. 1

Melyik költeményében idézi meg a kedves emlékét? 

Erőltetett menet, Hetedik ecloga (egy cím elegendő) 1

Radnóti közismert versei között több műfajmegjelölés is van. Említs egyet ezek közül! 

Első – negyedik stb. ecloga 1

7. A szerelem felfokozott érzésének megfogalmazhatatlansága, az erőteljes érzelmi élmény gátló hatása több versnek is témája. Mi az alábbi versek címe, kik a szerzők?

93

Boldogságomnak édesanyja, Az égbe rontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményeimet Megszégyenitő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedűli De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek?  

Szerző: Petőfi Sándor Cím: Minek nevezzelek? 2

Reám néztél s én mindent felejtettem. Meghallgattál és elakadt szavam. Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; Hogy tudjak élni, halni egymagam!  

Szerző: József Attila Cím: Gyermekké tettél 2

„Kik ezek?” S mi bús csöndben belépünk. Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk S hervadt, régi rózsa-koszoruinkat A víg teremben némán szerte-szórjuk.”  

Szerző: Ady Endre Cím: Lédával a bálban 2

szerző és cím 1 – 1 pont 8. A vers következő sorainak látomásában a hétköznapi lakásbelső átminősül valami különleges dologgá. Mi ez? a tárgyak összenéznek s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab az asztalon és csöppje hull a méznek s mint színarany golyó ragyog a teritőn, s magától csendül egy üres vizespohár. Boldog, mert véled él. 

Istentisztelet

94

1 Mely szavak utalnak erre? 

Színarany, terítő, dicsér, boldog, zeng. (legalább két szó kiemelése szükséges.) 1

9. A költők eszközeinek zöme a hagyományból származik. A szerelmes vers néhány közhelyes kellékét Radnóti is használja. Melyek ezek?  

A kedves említett testrészei (kéz, szem, homlok, haj, pilla) A kedves jelenléte által átlelkesített környezet. 2

10. Milyen nyelvi eszközök teremtik meg a szöveg kohézióját? Jelentésbeli eszközök: szövegösszefüggés, beszédhelyzet ˙(a kedvesnek elmondott vallomás); egyes mondatok közötti tartalmi – logikai viszony (pl. 3. sor: „de” kötőszava ellentétes viszonyra utal); rokon értelmű, azonos valóságdarabra vonatkozó kifejezések (pl. csendül – zeng); teljesen vagy részben ismétlődő kifejezések. Grammatikai: kötőszók (pl. de), rámutató szók (névmások, határozószók), egyéb nyelvtani viszonyító elemek pl. igeragozás, birtokviszony kifejezése. 4 11. Radnóti olvasott ember, „tudós költő” volt. Mi volt a szakmája, végzettsége? Magyar – francia szakos tanár. 1 Hogy nevezzük azt az áramlatot, amelyhez a kiforrott költő leginkább besorolható? Neoklasszicizmus. 1 Milyen irodalmi példákra történik utalás az alábbi részletekben? Az alábbi címben: Á la recherche

95

Proust regényének címére: Az eltűnt idő nyomában 1 Az alábbi versformával: „Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,” Nibelungizált alexandrinus, pl. Walther von der Vogelweide versére. 1 Az alábbi mottóval: „Quippe ubi fas versum atqua nefas: tot bella per orbem, tam multae scelerum facies…” A műfajt megteremtő Vergiliusra. 1

96

2. Kölcsey Ferenc. Vanitatum vanitas Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon, S benne feltalálhatjátok Mit tanít bölcs Salamon: Miképp széles e világon Minden épűl hitványságon, Nyár és harmat, tél és hó Mind csak hiábavaló! Földünk egy kis hangyafészek, Egy perchozta tűnemény; A villám és dörgő vészek Csak méhdongás, s bolygó fény; A történet röpülése Csak egy sóhajtás lengése; Pára minden pompa s ék: Egy ezred egy buborék. Sándor csillogó pályája, Nyúlvadászat, őzfutás; Etele dúló csordája Patkánycsoport, foltdarázs; Mátyás dicső csatázási, Napoleon hódítási, S waterlooi diadal: Mind csak kakasviadal. A virtus nagy tűneményi Gőz, mit hagymáz lehele; A kebel lángérzeményi Vértolúl s kínjele; A vég, melyet Sokrat ére, Catonak kihulló vére, S Zrínyi Miklós szent pora Egy bohóság láncsora. És ti bölcsek, mit hozátok Ami volna szép s jeles? Mámor bírta koponyátok, Plato s Aristoteles. Bölcselkedő oktalanság, Rendbe fűzött tudatlanság, Kártyavár s légállítvány Mindenféle tudomány.

97

Demosthén dörgő nyelvével Szitkozódó halkufár; Xenofon mézbeszédével Rokka közt mesére vár; Pindár égi szárnyalása Forró hideg dadogása; S Phidias amit farag, Berovátkolt kődarab. Mi az élet tűzfolyása? Hulló szikra melege. A szenvedelmek zúgása? Lepkeszárny fergetege. Kezdet és vég egymást éri, És az élet hű vezéri, Hit s remény a szűk pályán, Tarka párák s szivárvány. Holdvilág csak boldogságunk; Füst a balsors, mely elszáll; Gyertyaláng egész világunk; Egy fúvallat a halál. Vársz hírt s halhatatlanságot? Illat az, mely tölt virágot, És a rózsát, ha elhúll, Még egy perccel éli túl. Hát ne gondolj e világgal, Bölcs az, mindent ki megvet, Sorssal, virtussal, nagysággal Tudományt, hírt s életet. Légy, mint szikla rendületlen, Tompa, nyúgodt, érezetlen, S kedv emel vagy bú temet, Szépnek s rútnak húnyj szemet. Mert mozogjon avagy álljon E parányi föld veled, Lengjen fényben, vagy homályon Hold és nap fejünk felett, Bárminő színben jelentse Jöttét a vándor szerencse, Sem nem rossz az, sem nem jó: Mind csak hiábavaló! (1823)

98

1. Mit tud a vers versformájáról? Nevezze meg! Ez az ún. kisebbik Himfy – strófa. 1 Honnét az elnevezés? A korban divatos Kisfaludy Sándor „poétai románjából”. 1 Jellemezze a strófát! 87878877, ababccdd, szimultán ritmusú 1 2. Milyen vers közelében született a mű? Himnusz 1823 1 3. Mi jellemzi a mű beszédhelyzetét? Szereplíra 1 Mit jelent a cím? Hiúságok hiúsága 1 Milyen nyelvi eszköz a következő: „bölcselkedő oktalanság”. oximoron 1 Hogy nevezzük azt az alakzatot, amit a címben megfigyelhetünk? Figura etimologica 1 Kölcsey más versében is szívesen vett fel álarcot. Tudna ilyen művet említeni?

99

Zrínyi dala, Zrínyi második éneke 1 4. Kiket tudna megnevezni Kölcsey mesterei, barátai, irodalmi mintái, meghatározó olvasmányélményei közül? Kazinczy a legfontosabb, Csokonai, Zrínyi, Balassi, Kisfaludy, Cornelius Nepos, Szemere Pál stb. 2 Kölcsey a líra mellett más területen is maradandót alkotott. Nevezze meg az általa szerkesztett (és nagyrészt általa írt) folyóiratot! Élet és Literatúra 1 Mi volt az ún. Iliász - pör? Kazinczy Kölcsey hozzájárulása nélkül felhasználta Kölcsey Iliász – fordításának részleteit; ez irodalmunk első plágiumpere 1 Nevezzen meg kettőt beszédei közül! Mohács, Búcsú az országos rendektől stb. 1 Alapvető tanulmánya a népies irodalom magyar nyelvű elméleti megalapozásának is tekinthető. Mi a címe? Nemzeti hagyományok 1 Életének fontos eseménye, amikor Kazinczy – beleegyezésük nélkül – kiadatta a Szemerével közösen szerkesztett gúnyiratot. Mikor történt ez? 1814 1 Mi volt a címe? Felelet a Mondolatra

100

1 A későbbiek során szakít Kazinczyval, jórészt mivel a romantika hatására nála korszerűbb nézeteket kezd vallani a nyelvről. Mely szövegében fejti ki ezeket? Ún. lasztóci levelek 1 5. Hogyan mondaná másképp? Miképp széles e világon Minden épül hitványságon Hogyan épül minden hitványságon ezen a világon 1 Hogy nevezzük a fenti költői eszközt? inverzió 1 Tudnál idézni olyan versrészletet, ahol szintén előfordul? Szondi melynek sáncait védlette 1 6. Mit jelentenek a versben a következő szavak? írás A Biblia 1 történet Történelem 1 hagymáz Lázas önkívületi állapot. 1

101

vértolúlás Hipertónia ill. agyvérzés. 1 forró hideg Váltóláz. 1 7. A gondolatmenet érinti vagy felhasználja a következő filozófiai iskolák, tanítások eredményeit. Mit jelentenek ezek? Nacionalizmus Romantikus eredetű tan, az egy nemzethez tartozók összetartozását hirdeti, és a kollektív személyiségként felfogott nemzet érdekeit érvényesítő törekvés. 2 Fiziologizmus Lelki jelenségeket, akár morális értékeket biológiai működésből levezető, leegyszerűsítő mechanikus materialista felfogás. 2 Sztoicizmus Belenyugvást hirdető hellenisztikus eredetű filozófiai áramlat 2 Relativizmus Értékek viszonylagosságát hirdető filozófiai tan; az objektív értékeket pl. erkölcs tagadja. 2 8. Bontsd morfémáira a következő szavakat! Nevezd meg az egyes szóelemeket! Forgassátok For: szótő; gat: képző; s: felszólító mód jele; átok: igei személyrag, tárgyas ragozás 2

102

lángérzeményi láng: szótő; érz: szótő, igető (kötött morféma); emény: képző; i: birtoktöbbesítő jel 2

8. Mi a közös az alábbi, a versből idézett szavakban? Írás Bolygó Légy Mindhárom esetben több jelentés tartozik azonos hangalakhoz 1 Válaszodat példamondatokkal is igazolja! Az írás figyelmet kíván. (igenév) Azt mondja az írás: minden hiábavaló! (főnevesült) A Föld is egy bolygó. (főnevesült igenév) A villám bolygó fény. (igenév) Légy itthon tízre! (ige) Szemtelen a piaci légy. (főnév) 3 Melyik számít kakukktojásnak közülük? Miért? A „légy” esetében nem az igenév főnevesült; itt véletlen egybeesés, azonosalakúság (homonímia) figyelhető meg, a másik kettő többjelentésű szó (poliszémia). 1 A költői nyelv a köznyelvnél gyakrabban használ motivált szavakat, kifejezéseket. Mit jelent a fogalom? A szó hangalakja és jelentése között összefüggés van, pl. hangutánzó, hangulatfestő szavak 1 Idézzen minél több példát a versből! Dörgő, sóhaj, csillog, lehele, dörgő, dadogása, zúgása, fergetege, fuvallat, hull,

103

3 9. A reformkor hazafias költészete nagyon gazdag. Ismerd fel és folytasd az alábbi versrészleteket! Romlásnak indult hajdan erős magyar! Szerző és cím Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. Folytatás: Nem látod, Árpád népe miként fajul? 1

104

Szövegértési feladatok

105

Hungler Tímea: Magányügyek (részlet) …Miért akkor a vászon és a képernyő jómódú, munkájában sikeres, magánéletében azonban kudarcot kudarcra halmozó számos fiatalja? Vajon azért nincs párja a szinglinek, mert sokat dolgozik vagy azért dolgozik olyan sokat, mert nincs párja? És egyáltalán, ha sikeres, miért kesereg annyit sanyarú sorsa felett? Miért hiányoznak a filmvászonról a tévé magazinműsoraiból, az újságok címlapjairól megismert öntudatos, céltudatos, kiegyensúlyozott, boldog szinglik? Hollywood érzékeli ugyan az új társadalmi réteg jelenlétét, de ugyanolyan ambivalens módon közelít hozzá, mint maga a társadalom. A szingli a munka világának és a családi elvárásoknak a kereszttüzében sínylődik, az átmenetei kor gyermeke ő – környezete a kor követelményeihez igazodva egy részről elvárja tőle, hogy több diplomája legyen, nyelveket beszéljen, megálljon a saját lábán, önálló háztartást tartson fenn, sztahanovisták módjára bírja a munkát, más részről azonban a jól bevált, nemére jellemző összes sztereotípiát is számon kéri rajta: család, gyerek, kiegyensúlyozott párkapcsolat. Lássuk be, mindez, különösen egy nő számára, akinek még azzal az ellentmondással is meg kell birkóznia, hogy egyszerre kellene a munkájára vonatkozó maszkulin (céltudatos, agresszív, kezdeményező, független etc.) és a biológiai nemére vonatkozó évszázados hagyományokra visszatekintő feminin (visszahúzódó, passzív, emocionális, önállótlan etc.) jellegű kívánalomnak eleget tennie, kissé nehezen teljesíthető. (…) A múlt és a jelen a szingli összezavarodott lelkéért küzd, aki, hogy oldja a kettős elvárás okozta feszültséget, mindenféle neurózissal küszködik, táncos lábú csecsemőkről hallucinál, mint Calista Flockhart (Ally McBeal 1997-2002), betegre eszi és issza magát, mint Renée Zellweger (Bridget Jones naplója) vagy a munka megszállottjává, szakkifejezéssel élve workaholic-ká válik, mint Jenna Elfman (Ég velünk!). A legtöbb, a filmekben és a tévében szereplő szingli a vígjátékok különböző válfajaiban bukkan fel – többségük romantikus komédiák (Bridget Jones naplója, Mint-a-kép, Bazi nagy görög lagzi, Egy fiúról, A csábítás elmélete), szituációs komédiák (Jóbarátok, Tea), vígjátéksorozatok (Ally McBeal, Szex és New York) főszereplője. A vágyott szingli életforma nevetség tárgya volna? Nem az életforma komikus, hanem a keserédes iróniával szemlélt egyedüllét. A szingli a magányossága miatt válhat a romantikus filmes zsáner főszereplőjévé; életstílusa, pozíciója dramaturgiai szempontból elhanyagolható. Miközben Bridget Jones önsajnálatán vagy Hugh Grant piperkőc viselkedésén (Egy fiúról) szórakozunk, még mindig ugyanazt a tündérmesét látjuk a vásznon, (…) amely, legyen szó bármennyire magasan kvalifikált szereplőkről is, a színésznőtől kezdve (Sztárom a párom), az éjszakás nővéren (Végállomás, csodaország) és az újságírón (Álljon meg a nászmenet) át, egészen az ügyvédig (Ally McBeal), hogyan is érhetne másként véget, mint a nagy egymásra találással, esetleg egy bazi nagy lagzival (Bazi nagy görög lagzi, Négy esküvő és egy temetés). Valóban igaz volna, amit Hollywood sugall? A filmek szerint a szingli (különösen, ha a „gyengébbik” nem képviselője) unalmában tölt be magas pozíciókat és dolgozza halálra magát, titkon azonban a családi fészek melegéről ábrándozik? A nemi sztereotípiák, a szingliket sújtó kettős elvárási rendszert erősítve, stabilan tartják magukat a mozikban, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a legtöbb, filmekben felbukkanó szingli még mindig – nő. A magányos, munkájába menekülő férfi alakját a társadalom a mai napig jobban tolerálja, párkapcsolati problémáktól szenvedő szingli férfiakkal elenyészve találkozhatunk a vásznon (Pop, csajok, satöbbi; Facérok), és azon filmek száma is csekély, melyek a szinglikhez nem a romantikus

106

komédia hagyományai felől közelítenek, hanem megpróbálják az életstílus okait és esetleges súlyos következményeit bemutatni. (Amerikai Psycho, Harcosok klubja). (…) A szingli jelenség hátterében is a gazdasági és a társadalmi viszonyok megváltozása áll – a profitorientált multivállalatok ráébredtek, hogy gazdaságilag kifizetődőbb számukra, ha az egyetemről frissen kikerült független fiatalokat alkalmaznak, akik még alakíthatóak, befolyásolhatóak, ambiciózusak, akik nem osztják meg energiáikat a család és a munkahely között, hanem teljes egészében a főnökök rendelkezésére állnak, ha kell, akár hétvégén is.(…) A gazdasági helyzetből a nemi szerepek átalakulása következik – a multiknál edződött leány férfias tulajdonságokat ölt magára, rámenőssé, kezdeményezővé, irányítóvá válik, a fiú pedig hozzászokik a cégnél, hogy mindent pillanatok alatt tető alá hozzon, és az eredményt is lássa azonnal, így ha magánéletében egy rohammal nem sikerül bevennie a várat, abba is hagyja az ostromot. A kör bezárulni látszik: a munka világára kiható történelmi, társadalmi, gazdasági változások a nemi szerepek válságát idézik elő, melyek elől a frusztrált szingli a munkába menekül. Néhány mozi azonban, különösképpen a kultregények megfilmesítéséből született Harcosok klubja és Amerikai Psycho, túllép a tündérmesék egyszerű képletén, és az újsütetű szingli élet- és létforma következményeit is bemutatja. A nemi szerepek összekuszálódása, mint arra a feminizmus farvizén kialakult férfikutatások is rámutattak, a férfiakat sokkal jobban megrázta, mint a nőket. Miközben a nők az évszázadok alatt a saját nemi identitásuk újrafogalmazásával voltak elfoglalva, és egyre több olyan társadalmi színtéren jelentek meg, melyek korábban kizárólag a férfiak játékterei voltak, a férfiaknak kénytelen-kelletlen meg kellett tapasztalniuk, hogy eredendőnek és biztosnak hitt előjogaik képlékenyek. A válások számának növekedésével ez az élmény még általánosabbá vált –azzal, hogy a válások után a legtöbb gyermeket a bíróság az anyának ítélte, a csonka családokból az apával együtt a követendő férfiminta is eltűnt, így a kisfiúk megtapasztalhatták, milyen is, ha az anya, vagyis a nő a családfő. A hagyományos nemi szerepek nem csupán a makro- de a mikrokörnyezetben is összekeveredtek, apa nélkül nőtt fel egy újabb férfigeneráció, mely nem tanulta, nem tanulhatta meg, hogyan is váljon férfivá. Filmvilág nyomán

107

1. Miért nevezi a szerző ambivalensnek, ahogy a filmek a szinglit ábrázolják? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 3

2. Mik a maszkulin magatartás jellemzői? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 4 3. Mit jelent a workaholic szó? ……………………………………………………………………………………………… 2 Mit ért a szerző itt: „pozíciója dramaturgiai szempontból elhanyagolható”? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 3 Mit jelent a szövegben, hogy a „hagyományos nemi szerepek nem csupán a makro- de a mikrokörnyezetben is összekeveredtek”? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

108

……………………………………………………………………………………………… 3

4. Mit gondol? Mik a család válságának társadalmi kockázatai, kihívásai? Mi a társadalom, a hatalom teendője? Nézeteit magánlevélben fogalmazza meg! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 15 5. Léteznek-e különösen magányos életpályák, szakmák? Válaszát indokolja! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 4 6. Ön társkereső klubot szervez egyedül álló fiatalok részére. Az első találkozó egy ismerkedési est. Röviden nyissa meg a rendezvényt!

109

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 6

110

Szilágyi B. András: A skandináv design Budapesten – a mítoszon innen és túl … A "svéd modell" lényege az oktatás, a fogyasztói szokások, a művészi és ergonómiai tervezés valamint az ipari és manufakturális előállítás olyan tökéletes összhangjának megteremtése, mely túlmutat az IKEA asztalok, az Orrefors vázák, vagy Alvar Alto foteljének esztétikai és művészi minőségein. A skandináv design ideológiájának receptje a következőképp szól: végy egy rész platonisztikus idealizmust, egy rész protestáns puritanizmust, keverd hozzá a nyugati kapitalizmust, Art Deco művészetszemléletet, és sózd meg nemzeti öntudattal. A kész áru bárhol, bármikor tálalható, ízlés szerint utólag ízesíthető. És ami a legfontosabb: korlátlan ideig felhasználható! Az első összetevő a platoni idealizmus, mivel az alkotókat elsősorban a tökéletesség ideája foglalkoztatja. Ez a tökéletesség a fent már említett összhang és harmóniateremtés által érhető el. A skandináv lutheránus etika, mely Kiergegaard filozófiájában vagy Ingmar Bergman filmjeiben is jelen van, ugyanúgy kitörölhetetlen része a skandináv designnak. A tárgyalkotás hivatás, közösségi tett és hit dolga: legfőbb értékei a célszerűség, praktikusság, tisztaság. Így jöhet létre – talán groteszk, ámde annál valóságosabb módon – a Tökéletes Szék vagy a Tökéletes Evőkanál. A jó design-termék képes ezt a tökéletességet az élet minőségébe sugározni, és időtállóvá, ha nem is örökéletűvé lenni. A bútorok kényelmesek, szépek, és az ember felé nyugalmat sugározva a mindennapi élet minőségét tökéletesítik. Amit ma „skandináv életstílusként” látunk, az annak a nagyjából 50 éves társadalmi fejlődésnek következménye, amely korszakot a kiállított művek felölelnek, tárgyiasítanak. A "skandináv kapitalizmus" vagy régebbi kifejezéssel "szociális piacgazdaság" lényege, hogy a piacgazdaság eszközeit és struktúráját a közösség iránti elkötelezettség és felelősségérzet motiválja. Ez a mai gyártásban úgy jelenik meg, miként arra a konferencia előadói közül a finn Paula Ivana Suhona az „ethical producing” fogalmában utalt is, hogy az ipari termelésbe beépül a környezettudatosság, a lehető legkevesebb hulladék termelésének elve, az alapanyagok precíz kiválasztása, de fontos elv a nemzeti, helyi munkaerő alkalmazása is. Az Ivana Helsinkiben működő finn divatcég: családi vállalkozásként több mint 1 millió eurós forgalmával 30 finn alkalmazottat tart el, és 90 százalékban kivitelre termel, miközben 100 százalékban finn alapanyagokból dolgozik. A gyártás során hangsúlyt helyez a minőségre, a természetes alapanyagokra. A céget állandó (finn) alvállalkozóihoz hosszú távú és szoros kapcsolat fűzi. A 7 éves cégnek hathatós menedzsmenttel mára Londontól Tokióig vannak üzletei. Hogy lehetséges ez - főleg iparművészeti területen? A megoldás kulcsa a nemzeti identitás. Ebbe ugyanúgy beletartozik a hathatós aktív állami szerepvállalás, mint maguknak a designereknek és a cégeknek hazájuk iránti felelőssége is. A finn állam évente ösztöndíjakat ad fiatal művészeinek, támogatja kezdő vállalkozásaikat, és a nemzeti középvállalkozásokat olcsó hitelekkel segíti. Teszi ezt azért, hogy magasan képzett értelmiségét otthon tartsa, meggátolja a "brain draint", mely ismerve a skandinávok szinte tökéletes angol nyelvismeretét, rendkívül erős. Olyannyira, hogy a az 1970-es években, a skandináv design fénykorában, az építészek és designerek 80 százaléka a tengeren túlon keresett munkát. Ennek köszönhető, hogy a Jetson család rajzfilmfigurái is mintha Arne Jakobsen bőrfoteleiben csücsülnének, és a 2001 Űrodisszeia díszletei sem sokban különböznek az 1955-ös helsingborgi H55 kiállítás installációitól. Az amerikai agyelszívás - azon túl, hogy nemzetközivé tette a „skandináv stílust” - azt eredményezve, hogy a skandináv államok arra kényszerültek, hogy az általuk drágán képzett pályakezdő értelmiséget helyben maradásra bírják. Ezt elsősorban a nemzeti vállalatok felfejlesztésével érték el. Az Ericsson cég mára multinacionális vállalatként 20 kutató-fejlesztő központot tart fönn. A nagy kézműipari vállalatok az állami befektetést busásan meghálálják: maguk is alapítványokat tesznek, 111

befektetnek, fejlesztenek. Mára az Arabia, Ittala valamint Artek gyárak körül középiskolai szinttől egyetemig képzik saját iskolák a designereket, kutatókat. Az innen kikerülő önálló művészek, designerek, kutatók saját vállalkozásaikkal később maguk is a nemzetgazdaságot erősítik, miként Paola Ivana Suhona. Igen, az alapok intézményesek, ideológiaiak és nemzetiek. Az állam igenis beavatkozik, de időben képes is elengedni polgárai kezét. Ezek mellett nem hiányzik a regionális együttműködés intézményrendszere sem, a skandináv térség közös érdekei mentén történő egységes fellépés. A fenti öt ország az 1970-es évektől a design területén egyre szorosabban kooperál, egységes régióként viselkedik. A közös történelmi hagyományokat összekötő kapocsként élik meg, és a "svéd elnyomás" emlékén túllépve, a térség népei közös fejlesztésekbe kezdenek. A Nordic Council of Ministers (Miniszterek Északi Tanácsa) olyan működő testület, melynek Design Alapítványa összefogó projekteket - többek között a Budapesten látható vándorkiállítást is - hoz létre és finanszíroz. … Csakhogy amikor Magyarországon "ideológiai exportról" esik szó, a művelt értelmiség a fejéhez kap, és gyorsan menekülőre fogja. A 20. század nem is szólt nagyon másról, mint arról, hogy egy olyan kis ország, mint a miénk, hány ideológiát képes feldolgozni záros határidőn belül. Volt import-fasizmusunk, import-kommunizmusunk, jelenleg pedig remek nyugati import-demokráciánkat amortizáljuk: új mértékegységünk az eszme/m2. A skandináv ideológiai recept esetében viszont az autentikus, önálló utak felértékelődnek, és paradicsomi állapotokat mutatnak olyan országokról, melyekben talán nem is annyira a pénz, mint amennyire a szilárd identitástudaton alapuló alternativitás és a következetesség a meghatározó. kontextus.hu nyomán

112

1. Milyen elemekből, hagyományokból építkezik a svéd formatervezés? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 6

2. Milyen mozzanatok erősítették a skandináv design sikerét? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 6

3. Mi az állam szerepe a sikerben? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 4

4. Mik a skandináv kapitalizmus jegyei? Mennyiben korszerű vagy korszerűtlen jelenségről van szó? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

113

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 9

5. Ön levelében egy ismert bútorgyártó cég iskolabútorait ajánlja volt alma matere igazgatójának. Érveljen a tetemes árkülönbség ellenére amellett, hogy az Ön által képviselt cég termékeit vásárolják meg! Érvelésében használja fel az előbb olvasottakat is! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 15

114

Megoldási javaslatok a szövegértési feladatokhoz

115

Hungler Tímea: Magányügyek Miért nevezi a szerző ambivalensnek, ahogy a filmek a szinglit ábrázolják? Átmeneti kor gyermeke a szingli: a társadalom a nőtől egyszerre várja el az agresszív, piaci, férfias magatartást, és egyszerre kell megfelelnie a hagyományos, viktoriánus nőideálnak. Általában vígjátékok szereplői. A társadalom könnyebben tolerálja a szingli férfit; ugyanez egy nőnél devianciának számít. 3

2. Mik a maszkulin magatartás jellemzői? Magas végzettség és jövedelem, munkahelyi siker, rámenős, kezdeményező, irányító. 4 3. Mit jelent a workaholic szó? Munkamánia; a kényszeres tevékenység, szenvedélybetegség egyik formája. 2 Mit ért a szerző itt: „pozíciója dramaturgiai szempontból elhanyagolható”? A cselekmény és a hős jelleme szempontjából lényegtelen, elhanyagolható. 3 Mit jelent a szövegben, hogy a „hagyományos nemi szerepek nem csupán a makro- de a mikrokörnyezetben is összekeveredtek”? A mikrokörnyezet és a közeli ismerősök és főleg a család. A válások, csonka családok miatt a felnövekvő fiúk nem látnak férfi mintát. 3

4. Mit gondol? Mik a család válságának társadalmi kockázatai, kihívásai? Mi a társadalom, a hatalom teendője? Nézeteit magánlevélben fogalmazza meg! Lényeges a magánlevél formai követelményeinek stilisztikai normájának betartás. A téma megjelölése, indoklása, állásfoglalás, érvelés mozzanatai elkülöníthetőek legyenek. Adott idő alatt nem várhatunk széles körű elemzést; a tartalmilag nem kell teljesnek lennie.

116

15 5. Léteznek-e különösen magányos életpályák, szakmák? Válaszodat indokold! A cél a választás és indoklás kettősségének felismerhetősége. 4 1. Ön társkereső klubot szervez egyedül álló fiatalok részére. Az első találkozó egy ismerkedési est. Röviden nyissa meg a rendezvényt! Fontos szempont a rövidség. Bár nyilvános beszédről van szó, nem elvárás az ünnepélyesség, sőt szerencsés valamely feltételezhető feszengést oldó könnyedség és humor. Szerkezetileg a megszólítás, tárgy, indoklás, megnyitás és elköszönés elkülöníthető részeinek el kell különülnie. 6

117

2. Szilágyi B. András: A skandináv design Budapesten – a mítoszon innen és túl 1. Milyen elemekből, hagyományokból építkezik a svéd formatervezés?  A tökéletes tárgy keresésének idealizmusa  a puritán egyszerűség  skandináv nacionalizmus  környezettudatosság  ergonómia  korszerű gyártástechnológia. Ezek mellett más helyes megoldás is elfogadható, ha nem tautologikus és a szövegben föllelhető. 6

2. Milyen mozzanatok erősítették a skandináv design sikerét?      

Kiváló nyelvtudásuk segíti Meglovagolták az amerikai agyelszívást Állami szerepvállalás Ötven éves társadalmi fejlődés eredménye Kultúrájukban ott a tökéletesség keresése Nemzeti identitás erőssége, állami szerepvállalással 6

3. Mi az állam szerepe a sikerben?    

Nemzeti vállalatok fejlesztésében vállal részt Ösztöndíjakat, támogatást nyújt Regionális együttműködés rendszere Államok fölötti összefogás biztosítása (Nordic Council of Ministers)

4

4. Mik a skandináv kapitalizmus jegyei? Mennyiben korszerű vagy korszerűtlen jelenségről van szó?

118

    



Jóléti társadalom („szociális piacgazdaság”). Sokat hallunk manapság a modell válságáról: a globalizáció versenyében a sok, kevésbé képzett élőmunkát igénylő ágazatok (textilipar, feldolgozóipar) áttevődnek a hajdani perifériákra. Ethical producing (környezettudatosság és helyi munkaerő alkalmazása) e verseny tükrében költséges luxusnak látszik. A skandináv országok látványos sikereiugyanakkor a módszer eredményességét igazolják. Állami szerepvállalás fontos, ugyanakkor nincs szó protekcionizmusról. A versenyben az azonnal konvertálható kulturális értékek előnyt élveznek, ugyanakkor a colour locale kellő szakértelemmel képviselve (magasan képzett, nyelveket beszélő szakembergárda, erős elkötelezettség).A nemzeti identitás a gyorsan a gyorsabb megtérülés felé áramló tőke krában versenyhátránnyal jár, ugyanakkor mint „ideológiai exportcikk” sajátos értéktöbbletet jelent, különösen a design, iparművészet, formakultúra szegmensben. A fenntartható fejlődés szempontjából hosszú távon versenyképes. Több szubjektív válaszelem is elfogadható. 8

5. Ön levelében egy ismert bútorgyártó cég iskolabútorait ajánlja volt alma matere igazgatójának. Érveljen a tetemes árkülönbség ellenére amellett, hogy az Ön által képviselt cég termékeit vásárolják meg! Érvelésében használja fel az előbb olvasottakat is!  

A szövegnek meg kell felelni a hivatalos levél formai követelményeinek, a szerkezeti egységek és a stílus tekintetében is. A tartalmi elemek között várható a kényelem, strapabíró konstrukció, magyar termék, magyar munkahely, környezettudatos tervezés és előállítás, időtálló design, nemzeti formai hagyomány követése, államilag támogatott kezdeményezés, piaci részesedés stb. 16

119

Függelék

120

Intertextualitás Kohézió: szövegen belül és szövegek között. A szövegek közötti kapcsolat típusai:  Radiális kohézió: azonos fogalomkörbe tartozó relatív önállóságú szövegek közt, pl.: egy lexikon szócikkei közötti jelölt hivatkozások. Irodalmi imitációja Temesi Ferenc: Por c. szótárregénye. Az új, elektronikus média linkjei ezt a kapcsolatot testesítik meg.  Intertextuális kohézió: független szövegek között 1. párbeszédek: egymást követő „miniszövegek” láncolata 2. fordítás esetén a forrás– és célnyelvi szöveg között 3. szövegek közötti utalások Eddigi eszközünk: az evokáció. A kölcsönzés esetében beszélünk:  vendégszöveg  archetextus (eredeti szöveg)  befogadó (új) szöveg (intertextus)  a vendégszöveg harmonizálhat az intertextussal vagy épp kontrasztot alkothat; a jelentéssűrítéssel gazdagabbá válik, ugyanakkor a vendégszöveg is átértelmeződik a kontextusban – kölcsönhatás elve A szövegköziség Bahtyin felfogásán alapul: a beszédben megvalósuló nyelv alapja nem a monologizálás, hanem a megnyilatkozások kölcsönhatása; a kultúra szövegek párbeszéde. Célja lehet: egyéni hang keresése egy költőelőd kijelölésével, a korokon átívelő, archetipikus kérdés, költői versengés, a szájhagyomány panelekből építkező természete (pl. népballadák), regiszterváltás (Azért az íz az úr! Helikon) Szövegköziség (transztextualitás) típusai: 1. intertextualitás: (a szövegtestbe kerülő szövegrészek)  intratextualitás (önidézés): egy kötetkompozíció vagy ciklus részeként a kötettel ill. a többi verssel; az életmű ismétlődő motívumai; újra megírt versek, több műben szereplő azonos részletek, (pl. Csokonai, Arany, József Attila, Esterházy)  intertextualitás: különböző alkotók szövegei között  szó szerinti idézés (pl. ünnepi beszédek)  montázsszerű felépítés (Márai: Halotti beszéd, Schein Gábor: Baleset)  jelöletlen idézetek: a szerzői szólam nem ad új értelmezést  a vendégszöveg átlényegülése, pl. hangnemváltozás (Somlyó György: Valami szépet? A Gondolatok…-at relativizálja 2. paratextualitás: (nem a szövegtestbe kerül a vendégszöveg)  mottó; elő- vagy utószó; mottószerű címként történő idézés (Arany: Toldi, Naturam furca expellas stb.) 3. metatextulaitás: pontos, tudományosan hivatkozott idézés 4. hypertextualitás: (nem szoros szövegszerű utalás)  téma, motívum, műfaji sajátságok (Hamlet – Ős – Hamlet; Odüsszeia, Aeneis, Obsidio; Babits: Jónás könyve  imitáció/stílusutánzás; paródia (Thaly Kálmán, Weöres: Psyché, Esterházy: Tizenhét hattyúk, Karinthy) 5. architextualitás: a műfaji – műnemi vonatkozás jelöltsége (Óda, Halotti beszéd)

(Szikszainé)

121

122

Feladat Milyen szövegeket idéz meg az alábbi mű? Milyen típusú intertextuális eszközökkel él a szerző? Juhász Gyula: Anna örök Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szívemben, elmosódott A vállaidnak íve, elsuhant A hangod és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, Ma már nem reszketek tekintetedre, Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban És minden eltévesztett köszönésben És minden összetépett levelemben És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodol örökkön, Amen. (1926) Megoldás:  Intratextualitás: kapcsolata az Anna – versekkel, pl. témák, motívumok.  Intertextualitás: 1. Dante: Isteni színjáték. Az erdő=élet; hasonlóságok és különbségek, pl. beteljesületlen szerelem. 2. „ifjúság bolondság”. Közhelybölcsesség, kézlegyintő belenyugvás. 3. „Élsz és uralkodol örökkön, Amen / Anna”: liturgikus frazeológia, a könyörgés és imádás beszédhelyzetét idézi. Az időhatározó időtlenségét a záróformula végességével kapcsolja össze.  Architextuális vagy hypertextualitás kapcsolataival az „elköszönő versekhez” kötődik (Ady: Valaki útravált belőlünk, Vajda: Húsz év múlva, Harminc év után)

123