2011 42. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Újragondolják a kamattámogatást: Olcsó forinthitel jut mindenkinek? ............ 5 Minden trükköt bevetnek a bankok, hogy az ügyfelek kicsússzanak az időből ....... 7 Papcsák: meg lehetett volna előzni a deviza eladósodást ...................... 8 Törvénytelenül épült a Semmelweis Egyetem diákszállója .................... 10 Újabb kiskaput találtak a bankok a végtörlesztés ellen ....................... 11 Inkább magára gyújtotta Baranya megyei házát, nehogy a bank vegye el ........ 12 Sürgősen átírhatják a végtörlesztési törvényt .............................. 13 Brutális adóváltozások jövőtől: itt vannak a részletek ........................ 14 Új rendelet: Megnehezíti és megdrágítja a kormány a lakásfelújítást és bővítést! ... 17 Már csaknem 900 ezren vagyunk BAR-listások ............................. 19 Elszúrták a végtörlesztési törvényt! Megint változás lesz! .................... 20 Végtörlesztési balhék: már az OTP-t is vizsgálja a felügyelet .................. 21 Lenne megoldás a lízingesek végtörlesztésére is ........................... 23 Megkezdte működését az Erste Lakás-takarékpénztár Zrt. .................... 24 Minden eljárási és jogi szabályt felrúg a végtörlesztés ....................... 25 Sürgősen eladó ingatlanok ............................................ 27 Nem mindegy, ki ad pénzt végtörlesztésre ................................ 29 Irodapiaci hírek .................................................... 30 Nemzetközi szakmai elismeréseket kapott a Váci Greens ..................... 31 Új budapesti konferenciaközpontot akar az Orbán-kormány ................... 32 Müncheni sörünnepet tartottak az Infoparkban ............................. 33 Dél-Pest legújabb fejlesztése tervekből valósággá vált ....................... 34 Sikeres bérbeadások az AEW Europe-nál ................................. 35 Nem adtak át új irodaházat tavasz óta ................................... 36 Logisztikai hírek ................................................... 38 Raktári IQ teszttől a kínai álmokig ...................................... 39 Rogán szerint nem lesz ingatlanadó ..................................... 40 „Ipari Park” cím elnyerésére írt ki pályázatot a Nemzetgazdasági Minisztérium .... 41 Budapest 10 legnagyobb ipari fejlesztése ................................. 43 Új központot épít a Bosch Budapesten 6 milliárdból ......................... 45 600 millióból megújul a Nagykanizsa- Keszthely közösségi közlekedés ........... 46 Tarlós: fizessenek az autósok dúgódíjat, hogy a BKV életben maradhason! ....... 47 A Malév több járatát is törli a görögországi sztrájk miatt ...................... 48 A kormány kivégzi a hazai sikertelepüléseket .............................. 49 A gazdasági bizonytalanság miatt 4,3 milliárd eurót fektettek csak be az ipari ingatlanokba ...................................................... 50 A Ryanair visszatér Budapestre? ....................................... 52
Retail hírek ....................................................... Eladó az impozáns szegedi Kass Szálló ................................... Vapiano nyílik a MOM Parkban ......................................... Elkezdték az Árkád II. építését .........................................
2/81
53 54 55 56
Több boltot bezár a Nike Magyarországon ................................ Szeptember kiemelkedően jó volt Kelet-a Közép-Európai ingatlanbefektetéseknél .. Trükkös ingatlanadót vezetett be Orbán: az előző kormányok sem szedtek volna be ennyit ........................................................... Prémium márkák lesznek a jövőre nyíló belvárosi bevásárlóközpontban ..........
Gazdasági hírek ................................................... Új állami bankot alapít Matolcsy a végtörlesztők miatt ....................... Nem olyan szép a kormány 2012-es csomagja, mint ahogy állítják .............. Három gigaerőművet építtetne Orbán ................................... Végtörlesztés: a Fundamenta leállította akcióját ............................ Újra 300 forint felett az euró- A frankosoknak még jobban fáj .................. Nem fizették ki a mohácsi csata emlékparkján dolgozó munkásokat, most tüntettek .. Putyin újraéleszti a Szovjetuniót ........................................ Pert nyert a PSZÁF az AXA ellen ........................................ 2013-ban kivezetésre kerülnek a magyar válságadók ........................ Az IMF Novemberben ismét átvilágítja a magyarokat ........................ Néhány különadó eltűnik 2013-ra ....................................... Property News ..................................................... Laurus Offices Opens ................................................ The size of the modern industrial stock in Budapest ......................... Lack of “Safe Havens” pushing money into prime real estate in CEE ............ Economic uncertainty to impact on occupier and investor activity in H2 2011 .....
3/81
57 58 59 60 61 62 63 65 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 79 80
Lakáspiaci hírek 2011 42. hét
4/81
Újragondolják a kamattámogatást: Olcsó forinthitel jut mindenkinek? 2011. Október 21. Péntek Újragondolt kamattámogatási rendszert vezetne be a kormány jövőre. Három különböző arányban a referenciakamathoz kötött támogatást kaphatnak a lakásvásárlók, hitelcéltól, gyermekszámtól függően. A legnagyobb támogatás az új lakást vásárló, vagy építő 3 gyerekes családoknak járhat, a legkevesebbet a használt lakást választók kaphatják. A támogatás kihasználásához magas kereset sem szükséges, amennyiben a család havi nettó keresete eléri a 150 ezer forintot már kihasználható a kamattámogatás teljes mértéke.
Az otthonteremtési kamattámogatás új lakás vásárlására, építésére, használt lakás vásárlására, lakás korszerűsítésére igényelhető. A kamattámogatás mértéke eltér a két hitelcél között, újlakás vásárlása esetén függ még a gyerekek számától is. Az első 5 évben alkalmazott kamattámogatási rendszer azoknak kedvezhet, akik 5 éven belül bérnövekedésre számítanak. A 6. évtől kezdve a kamat teljes hiteldíj költségével együtt kell fizetni az adósoknak, épp ezért a kezdeti hiteligényléskor is a teherbírásuk mérlegelésekor a kamattámogatás nélküli összeggel érdemes számolni. A bankok általában havi nettó kereset 40 százalékában állapítják meg a maximális törlesztőrészletet új hitel folyósításakor (ez a felajánlott fedezeten túl maximalizálhatja a hitelképességünket). Havi 200 ezer forintos nettó kereset esetén így adódó maximális havi törlesztőrészlet 80 ezer forint. Az alábbi táblázat tartalmazza eltérő futamidő és nettó keresetek mellett felvehető maximális hitelösszegeket 40 százalékos maximális teherképesség esetén. A törvény által megszabott maximális hitelösszeg új lakás vásárlása/építése esetén 10 millió forint, használt lakás vásárlása és korszerűsítés esetén 6 millió forint. A fenti táblázatból könnyedén leolvashatjuk, hogy milyen (haztartáson belüli) nettó fizetés szükséges a maximális hitel felvételéhez, hitelcéltól függően. Minél magasabb a kért hitelösszeg annál inkább nő a támogatás mértéke is. A futamidő növekedésével is egyre gyarapszik a kamattámogatás révén realizált nyereség, hiszen minél hosszabb egy hitel futamideje, annál nagyobb arányban fizetünk kamattörlesztést az első 5 éves időszakban. Így a használt lakásra kapható maximális 1 millió 98 ezer forintos kamattámogatást már 150 ezer forintos nettó fizetéstől megkaphatjuk, 25 éves futamidő mellett. Új lakás vásárlása esetén viszont 250 ezer forintos nettó keresetre van szükség ahhoz, hogy igénybe tudjuk venni a maximálisan kapható kamattámogatást, amelynek mértéke 1 millió 793 ezer forint, 25 éves futamidő mellett. A kamattámogatás feltételei: - Új lakás vásárlása/építése esetén a lakóingatlan vételára illetve bekerülési költsége nem haladja meg a 30 millió forintot, használt lakás korszerűsítése esetén a hitelcél nem haladhatja meg a 15 millió forintot. - Új lakás vásárlása esetén a használatba vételi engedély, építés esetén az építési engedély kiadására 2010. január 1-jét követően kerül sor. - Használt lakás vásárlása esetén: a kamattámogatás csak olyan, a rendelet hatályba lépését
5/81
követően megkötött adásvételi szerződéssel rendelkező, legalább komfortos használt lakások megvásárlására vehető, melynek tulajdonosa e lakás helyett másik lakást vásárol és erről nyilatkozik. - Korszerűsítés esetén a kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a korszerűsítési munkálatok még nem kezdődtek meg. - A hitel maximális összege új lakás vásárlása/építése esetén 10 millió forint, használt lakás vásárlása és korszerűsítés esetén a 6 millió forintot. - A kamattámogatást igénybe vevő csak természetes személy lehet. - Legalább az egyik szülő bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik. - Az építési/vásárlási, illetve korszerűsítési költségek 70%-át számlával kell igazolni. - Adóhatósági igazolást kell bemutatni arról, hogy az igénylők köztartozásmentes adózók. A támogatás mértéke függ még a forinthitel díjától és a referenciakamat mértékétől. A fenti számítások során 11 százalékos piaci díjjal és 7,25 százalékos referenciakamattal számoltunk, ezek növekedésével gyarapodik a támogatás összege is.
Forrás: Pénzcentrum.hu
6/81
Minden trükköt bevetnek a bankok, hogy az ügyfelek kicsússzanak az időből 2011. Október 21. Péntek A legelképesztőbb adminisztrációs trükkök bevetésével húzzák a végtörleszteni akaró ügyfelek idejét egyes pénzintézetek. Van, ahol az ügyfél tartozásának kiszámolása sem megy egy héten belül. Hitelpiaci szakértők szerint egyelőre nincs árverseny, 10,5 százalékos THM alatt nem nagyon találni forinthitelt.
Továbbra sem versenyképesek a bankok végtörlesztésre szánt forinthitelei, és úgy tűnik, egyhamar nem is csökkennek az árak – közölték lapunkkal a hitelpiaci szakértők. Van ugyan egy-két akció, ám ezek főképp más termékek igénybevétele esetén lépnek életbe, és rendszerint 0,1-0,2 százalékos kamatkedvezményt lehet velük elérni. A végtörlesztés életbelépése előtti érvényes árakról egyelőre nem is álmodhatnak az adósok. A Bankráció hitel-öszszehasonlító portál ajánlatait böngészve kiderül, hogy egyedül a Volksbank kínál forintkölcsönt tízszázalékos teljes hiteldíjmutató (THM) alatti áron. A többiek mind 10,5 százalék körüli THM-mel kínálják a hiteleket. Még a sokáig biztos befutónak tartott takarékszövetkezetek sem merészkednek tízszázalékos THM alá – írja a pénteki Magyar Nemzet, melyből további információkat is megtudhat.
Forrás: Magyar Nemzet Online
7/81
Papcsák: meg lehetett volna előzni a deviza eladósodást 2011. Október 21. Péntek A lakáshitelek jogosultsági feltételeinek szigorodását, a személyijövedelemadó-kedvezmények és a támogatott forinthitelezés megszüntetését jelöli meg egyebek mellett a háztartások devizában történő eladósodásának okai között az az elnöki áttekintés, amelyet Papcsák Ferenc készített a 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának ülésére.
Papcsák Ferenc elmondta: a dokumentum 1998-tól napjainkig kronologikus sorrendbe veszi az eseményeket; az áttekintésben vannak szakmai megállapítások is, amelyek lényegében a bizottsági munkát készítik elő. Az albizottság elnöke úgy vélekedett: a 2002-ben indult folyamat hatására – “mely szerint az otthonteremtési támogatásokat leépítették, a kamattámogatást egyre inkább visszaszorították a kedvezményes forinthitelek mögül -, nyilvánvalóan az emberek elmentek a devizahitelek irányába”. Mint mondta, erre vonatkozóan az is megállapítható, hogy a nemzetközi szervezeteken túl a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is többször felhívta a kormány figyelmét, hogy avatkozzon be, mert ez a folyamat nagyon káros lesz. A bizottsági ülésen Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: a közgazdasági ösztönzőket a szabályzó hatóságok tudták volna kezelni, az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak lettek volna eszközei a beavatkozásra. Az esetleges megoldások között említette a kamattámogatási rendszer megtartását, illetve a pénzintézeteket érintő szabályozásokat, egyebek mellett a hitelnyújtás területén. Jelezte azt is, hogy a “kockázatos termékek” kapcsán fel kellett volna hívni a lakosság figyelmét a veszélyekre. Az ülésen Gaudi Nagy Tamás a hitelkárosultak meghallgatását kérte a testülettől és az általuk készített 12 pontos petíciót ajánlotta a képviselők figyelmébe. Ipkovich György pedig időhiányra hivatkozva nem kívánt érdemi álláspontot kifejteni. Az elnöki áttekintésből a többi között az derül ki, hogy az 1998 és 2002 között kialakított lakástámogatási rendszerre fordított költségvetési kiadások megtérültek, 2001-től a forintalapú hitelállomány erőteljes növekedésnek indult, 2002-re a kamattámogatott kölcsönök ügyfelei már csak 6 százalék kamatot fizettek. A dokumentum arról is beszámol: 2003 közepétől a lakáshitelek jogosultsági feltételei jelentősen szigorodtak, az szja-kedvezményeket korlátozták, majd 2007-től megszüntették. A támogatott forinthitelek felvételi lehetőségének beszűkülésével párhuzamosan felfutott az ingatlanfedezettel nyújtott devizaalapú hitelállomány – olvasható a tájékoztatóban. Ez kitér arra is, hogy 2003 decemberében még csak az összes lakáscélú hitel alig több mint egy százaléka volt devizaalapú, 2004-től a hitelállomány növekedése már szinte teljes egészében a devizahitelezés eredménye, minden harmadik háztartásnak lett deviza – főleg svájci frank – alapú hitele. A dokumentum szerint jelenleg a lakossági devizahitelek állománya mintegy 6,6 ezermilliárd forint, ami a 2010-es GDP 24 százaléka. A tájékoztató áttekinti a kormányváltás óta megtett intézkedéseket is, amelyek között sorra veszi a kilakoltatási moratóriumot, a devizaalapú jelzáloghitelezés korlátozását, az otthonvédelmi akciótervet, valamint az árfolyamrögzítést. Papcsák Ferenc arról is beszámolt, hogy a testület következő ülésén – amely jövő kedden lesz – szeretnék meghallgatni a volt pénzügyminisztereket: Draskovics Tibort, László Csabát, Veres Jánost és Oszkó Pétert. Az albizottság arra várja tőlük a választ, hogy “miért engedték elszabadulni a devizahitelezést”. A
8/81
testület elnöke szerint nagyon fontos, hogy kiderüljön, hogy azokat az intézkedéseket, amelyeket a második Orbán-kormány a kormányváltás után megtett, azt “miért nem tették meg ők, amikor hatalmon voltak”. A politikus a későbbiekben szükségesnek tartja meghallgatni az MNB volt és jelenlegi vezetőit, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) volt és jelenlegi vezetőit, a bankfelügyeletet és hitelkárosultakat.
Forrás: MTI
9/81
Törvénytelenül épült a Semmelweis Egyetem diákszállója 2011. Október 20. Csütörtök Nem volt a birtokában a Semmelweis Egyetem Lenhossék utcai diákszállója építésére kiírt tender győztesének a beruházáshoz szükséges telek.
Kétséges, hogy a futamidő végén az állam tulajdonába mi kerül a Semmelweis Egyetem budapesti Lenhossék utcai diákszállójának magántőke bevonásával létrejött beruházásában, amelynek során súlyos törvénysértés történt a Magyar Nemzet birtokába került dokumentumok szerint. A lap azt írja, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az államnak 2012 és 2032 között összesen 19,77 milliárd forintos költséget jelent a Lenhossék utcai kollégium, ami azt jelenti, hogy egy férőhely a húsz év alatt 21,97 millió forintba kerül az adófizetőknek. Nem felelt meg a pályázati kiírásban előírt feltételnek a nyertes pályázó, a Miracle Europe Ingatlankezelő Kft., mert nem volt a birtokában az az ingatlan, amelyre a kollégiumot építették, és az építmény a korábban rögzítettnél jóval kisebb területre kerül. A Magyar Nemzet felidézi, hogy 2007 júniusában írtak ki közbeszerzési eljárást az egyetem egyik kollégiumának rekonstrukciójára azzal, hogy az az állami és magántőke közös finanszírozásában (PPP) valósuljon meg. A nyertes pályázóval, a Miracle Kft.-vel kötött szerződés szerint kollégiumrekonstrukciónak kellett volna megvalósulnia, ehelyett a tervek új diákhotel építéséről szóltak. Az ügyet belülről jól ismerő szakértők véleménye az, hogy jogellenesen jött létre a támogatási szerződés az oktatási tárca és az egyetem között. A jogszabályi háttér alapján lehetséges férőhelyenként tízezer forintos fejkvóta alacsonyabb támogatást jelentene a szerződésben foglaltaknál. A lap arról is szól, hogy az eredeti megállapodás alapján az államnak a szolgáltatási díj felét kell fizetnie a húsz év alatt, de új épület létesítése esetén az állami támogatás aránya alig 20 százalék lenne. A támogatási megállapodás szerint a beruházást az állam kizárólagos tulajdonában és az egyetem vagyonkezelésében lévő telken kellett volna megvalósítani. Az építkezés viszont másik ingatlanon történt, így nem arra a beruházásra szól a megállapodás, mint ami végül elkészült. Ehhez a konstrukcióhoz az oktatási tárca a szolgáltatási szerződés ellenjegyzésével hozzájárult.
Forrás: Magyar Nemzet Online
10/81
Újabb kiskaput találtak a bankok a végtörlesztés ellen 2011. Október 20. Csütörtök Újabb trükkel próbálják megtagadni a bankok az ügyfelektől a végtörlesztést, ezért a kiskapu bezárására tesz javaslatot egy fideszes képviselő. Horváth Zsolt levélben fordult Rogán Antalhoz, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnökéhez a végtörlesztési törvény módosítását kezdeményezve. A honatya az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy több devizaadós kérelmét a jogszabály értelmező rendelkezésének hiányossága miatt utasították el a bankok.
A végtörlesztésről szóló törvény értelmező rendelkezésében ugyanis nem szerepel, hogy mi számít lakásnak, maga a törvény viszont tartalmazza ezt a kitételt - közölte Horváth Zsolt. A képviselő információi szerint a bankok úgy értelmezik a jogszabályt, hogy a lakásépítésre felvett hitel a később társasházzá minősített ingatlanra nem vonatkozik. A képviselő Rogán Antalhoz írt hétfői levelében a törvény módosításának lehetőségét veti fel - tette hozzá. A rögzített árfolyamon történő törlesztésről szóló törvény értelmező rendelkezése szerint lakásnak minősül az az ingatlan is, amelynek esetében a lakók a jogerős használatbavételi engedély birtokában kezdeményezték az épület társasházzá nyilvánítását. Horváth egyúttal a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének is jelezte a problémát. Meglepő lenne, ha nem módosítanák a törvényt. De mindez megspórolható lett volna, ha nem óriási kapkodás közepette dobják össze a jogszabályt.
Forrás: MTI
11/81
Inkább magára gyújtotta Baranya megyei házát, nehogy a bank vegye el 2011. Október 20. Csütörtök Felgyújtotta házát szerdán este egy perekedi férfi. Nem tudja fizetni a törlesztő-részleteket, s úgy gondolta, nem hagyja, hogy a bank vigye el a házát. Inkább a tűz.
A negyvenéves családapa csütörtökön délelőtt tanácstalanul téblábolt perekedi háza udvarán. Az összeégett hűtőt és a mikrót már kihozta a lakásból, de odabentről gyakorlatilag minden mást is ki lehetne pakolni, annyi minden megperzselődött a szerda esti tűzben, amit a férfi lobbantott fel. Ittam, valóban, nem is keveset - idézte fel a történteket a férfi - Egy barátomnál bort, házi pálinkát. Aztán egyszer csak bedurrant az agyam. Nem szóltam egy szót se, csak hazajöttem, elküldtem az anyjához az élettársamat és elengedtem a kutyát. Több liter benzint locsoltam szét az egyik szobában, majd gyufával meggyújtottam. Mikor azonban a lángok felcsaptak, a férfi annyira megijedt, hogy ő maga hívta ki a tűzoltókat. Gyorsan megfékezték a tüzet, de a ház több helyisége így is lakhatatlan lett. A férfit közveszély okozása miatt vonják felelősségre, az éjjelt a rendőrségen töltötte, nem sokkal azelőtt tért haza, mikor mi is megérkeztünk. - Most már aludnom sincs hol mondja, majd hozzáteszi, lehet hogy mégis lesz lakása: a tűz okozása miatt a börtönben. A férfi a Dunántúli Napló munkatársának elmondta: a házra hitelt vettek fel, de a törlesztőrészletek vállalhatatlan szintre növekedtek. A hitelt a bank fel is mondta, biztossá vált, hogy elveszítik otthonukat. A férfi szerint a helyzetük kilátástalan, kétségbeesésében gyújtotta fel az épületet.
Forrás: BaMa
12/81
Sürgősen átírhatják a végtörlesztési törvényt 2011. Október 20. Csütörtök Sürgősen átírhatják a végtörlesztési törvényt, mert - több érintett véleményét végre figyelembe véve - egy fideszes képviselő egy "kiskapu" bezárását kezdeményezte. Horváth Zsolt utalt rá: több devizaadós kérelmét a jogszabály értelmező rendelkezésének hiányossága miatt utasították el a bankok.
A végtörlesztésről szóló törvény értelmező rendelkezésében nem szerepel, hogy mi számít lakásnak, a rögzített árfolyamon történő törlesztésről szóló törvény viszont tartalmazza ezt a kitételt. A képviselő szerint a bankok újabb kiskaput kihasználva utasítják el a devizaadósok végtörlesztési kérelmét, mivel szerintük a lakásépítésre felvett hitel a később társasházzá minősített ingatlanra nem vonatkozik. A rögzített árfolyamon történő törlesztésről szóló törvény értelmező rendelkezése szerint lakásnak minősül az az ingatlan is, amelynek esetében a lakók a jogerős használatbavételi engedély birtokában kezdeményezték az épület társasházzá nyilvánítását. Az adósok problémáját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének is jelezték. Az egyösszegű, rögzített árfolyamú végtörlesztésről szóló jogszabályt szeptember 19-én fogadta el a parlament, és szeptember 29-én lépett hatályba. A törvény átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített - svájci frank esetében 180, euró esetében 250, japán jen esetén 2 forintos - árfolyamon végtörleszthessék. Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Az igénybejelentésre december 30-ig van lehetőség. A parlament egy héttel később már módosított a végtörlesztéssel összefüggő adószabályozáson, lehetővé téve, hogy ne csak a lakáscélú devizaalapú hitelek végtörlesztése esetén járjon mentesség a személyi jövedelemadó és az ajándékozási illeték alól, hanem a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is, ha fedezetük ingatlan. A jogszabály legutóbbi módosításakor - október 10-én - a devizában törlesztő adósok hitelszerződéseire is kiterjesztette az egyösszegű, rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségét az Országgyűlés.
Forrás: MTI
13/81
Brutális adóváltozások jövőtől: itt vannak a részletek 2011. Október 19. Szerda Megmarad a teljes, 1,27-szeres szuperbruttósítás a havi bruttó 202 ezer forint fölötti jövedelemrészre - derül ki a 2012. évi adótörvény-módosítási javaslatból. Az az alatti jövedelmeknél viszont csak a bruttó összeg után kell megfizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót (szja). A családi kedvezményre vonatkozó szabályok alapjában véve nem változnak.
Kétsávos adóalap Kétsávos adóalapot hoz létre a nemzetgazdasági tárca jövőre. A jövedelem évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékkal kell megnövelni az adóalapot. Ez valójában azt jelenti, hogy továbbra is egy 16 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot alkalmazna a kormány, azonban az adó alapja lényegében kétkulcsos lenne. Emiatt a havi bruttó 202 ezer forint alatti jövedelemrész adóterhelése lenne ténylegesen 16 százalékos, a fölött viszont már 20,32 százalékos lenne az elvonás. Az adóelőleg-levonási szabályokat is ehhez igazították. A magánszemélynek kell nyilatkoznia a kifizető vagy a további munkáltatók felé arról, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja. Ha ezt elmulasztja, akkor különbözetre 12 százalékos bírságot kell fizetnie. Emelkedik a munkavállalói egészségbiztosítási járulék A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke a jelenlegi 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. Ezen belül továbbra is 4 százalék marad a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli viszont 2 százalékról 3 százalékra nő, míg a munkaerő-piaci járulék továbbra is 1,5 százalék lesz. A társas vállalkozásban személyesen közreműködők után a nyugdíjhozzájárulást havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot viszont a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni. Ugyanez vonatkozik az egyéni vállalkozókra esetén a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem utáni járulékfizetésre is. Nincs kompenzáció Mint azt korábban a Pénzcentrum.hu megírta, azok, akik nem tudnak gyermekek utáni adókedvezményt érvényesíteni - tehát vagy még nincs gyermekük, vagy már befejezte a középiskolát, és nem jár utána sem családi pótlék, sem kedvezmény - bruttó 213 400 forint jövedelem alatt kevesebbet kapnak kézhez jövőre, mint az idén, ha nem emelkedik a fizetésük. A bruttó 200 ezer forintot keresők havonta 2500 forinttal kapnak kevesebbet. Az érintettek fizetését havi 4 ezer forinttal kellene emelni ahhoz, hogy ne csökkenjen a nettó bérük.
14/81
Minél alacsonyabb a fizetés, annál nagyobb mértékű a keresetcsökkenés. Bruttó 190 ezer forintnál már 4336 forinttal csökken a nettó bér, amit 6 ezer forintos fizetésemeléssel lehetne ellensúlyozni számolt korábban Angyal József okleveles adószakértő. Bruttó 150 ezer forintnál már 7120 forint hiányozna a dolgozó zsebéből, aminek a kompenzálásához 11 ezer forintos béremelés kellene. Bruttó 100 ezer forintból 8780 forinttal maradna kevesebb a dolgozók zsebében, amit 13 500 forintos fizetésemeléssel lehetne korrigálni. A beterjesztett törvényjavaslatban egy szó nincs arról, hogy - a kormány ígéreteihez híven - milyen formában kompenzálnák az alacsonyabb keresetűeknél az adójóváírás eltörlése, illetve az 1 százalékpontos járulékemelés miatti nettó keresetcsökkenést. A Nemzetgazdasági Minisztérium a törvényjavaslat benyújtását megelőzően kiadott közleményében is csak annyi szerepel, hogy a személyi jövedelemadó és a járulékok szabályainak változása miatti esetleges nettó bércsökkenés ellentételezése érdekében a kormány kompenzációs rendszert alakít ki. A tárca állítása szerint a kompenzáció részleteit már kidolgozták, ezeket mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel egyezteti a kormány. A módosabbaknak több jut a családi kedvezményből A beterjesztett törvénymódosítás szerint viszont alapjaiban nem változnának a családi kedvezményre vonatkozó szabályok. Angyal József szerint ez óriási szakmai baki. Így ugyanis a magasabb jövedelműek a szuperbruttósítás miatt több adóalap-kedvezményt tudnának érvényesíteni, mint azok, akik bruttó 202 ezer forint alatt keresnek. Egy- és két gyermekeseknél gyermekenként havonta 62 500, három- vagy több gyermekeseknél pedig gyermekenként 206 250 forinttal lehet csökkenteni az adóalapot. A 202 ezer forint fölötti jövedelemrészre alkalmazott adóalap-kiegészítés mellett nagyobb mértékben lehet igénybe venni a kedvezményt. Nem kellene személyi jövedelemadót fizetni jövőre a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére folyósított támogatás után. Általános forgalmi adó A törvényjavaslatban is szerepel, hogy 27 százalékra emelkedik a normál áfakulcs! Így a tejtermékeken, illetve a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékeken kívül minden élelmiszer ára emelkedik. Egyebek között drágulnak a gyermekneveléshez szükséges termékek és szolgáltatások is. Brutális büntetés a bevétel eltitkolásáért Óriási büntetés járna jövőre annak a magánszemélynek és vállalkozásnak is, amelyről kiderül, hogy eltitkolta a bevételét. Alapesetben a megállapított adóhiány 50 százalékának megfelelő összegű bírságot kellene fizetni. Ha viszont az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke az adóhiány 200 százaléka lenne. A törvényjavaslat szerint adóbírságot állapít meg az adóhatóság
15/81
akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.
Forrás: Pénzcentrum.hu
16/81
Új rendelet: Megnehezíti és megdrágítja a kormány a lakásfelújítást és bővítést! 2011. Október 19. Szerda Szigorítja az épületek energetikai jellemzőit a belügyminiszter két lépcsőben; 2015 január 1-jétől, illetve 2019 január 1-jétől. A módosítás kimondja, hogy akár felújításkor, akár bővítéskor az épületszerkezetek energetikai jellemzőinek azonosnak kell lenniük az ismertetett, új épületekre vonatkozó követelményekkel, így jóval többe kerülhet a jövőben egy-egy átalakítás.
Az EU irányelve 2019-től annyira megszigorítja az új épületek energiafogyasztását, hogy az lényegében megfelel egy mai passzív ház energiaháztartásának. Ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként legfeljebb 15 kilowattóra energiával - másfél köbméter gázzal - lehet kifűteni az épületeket. A korszerű 38 centiméter vastag téglafal hőátbocsátása - kiegészítő hőszigetelés nélkül - 0,4 Watt/négyzetméter/Kelvin (W/m2/K). (A hőátbocsátás mértékegysége azt jelzi, hogy egy négyzetméter falon hány Watt energia halad át, ha a két oldala között egy fok a hőmérsékletkülönbség.) A jelenlegi hőátbocsátási követelmény 0,45 W/m2/K. A rendelettervezet 2015-től a hőátbocsátást 0,3 W/m2/K-ra csökkenti, és ez mérséklődik tovább 2019-től 0,24-re. A tetőtéri lakások - lakrészek - hőátbocsátási követelménye ma 0,25 W/m2/K, ez előbb 0,2-re, majd 0,17-re csökken. Ez utóbbihoz legalább 40 centiméter vastag hőszigetelés kell, ma a legtöbb ilyen családi házban 10 centiméter vastag a hőszigetelő anyag. A kereskedelemben ma kapható, korszerűnek mondott kétrétegű üveggel készült - akár műanyag, akár fa szerkezetű - ablakok hőátbocsátása 1,1-1,2 W/m2/K, de a követelmény csak 1,6. Ez utóbbi csökken két lépcsőben 1,3-ra, majd 1,15-re. A tetősík ablakok követelménye ma 1,7 W/m2/K, és ez csökken 1,4-re, illetve 1,25-re - ez utóbbit már ma tudják teljesíteni ezek az ablakok. A módosítás kimondja, hogy akár felújításkor, akár bővítéskor az épületszerkezetek energetikai jellemzőinek azonosnak kell lenniük az ismertetett, új épületekre vonatkozó követelményekkel. A rendelet jelenleg az ezer négyzetméteresnél nagyobb épületekre írja elő azt, hogy a tervezéskor vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának, illetve a decentralizált energiaellátás alkalmazásának a lehetőségét. Jövő év első napjától ezt alapterületi megkötés nélkül el kell végezni.
17/81
Forrás: MTI
18/81
Már csaknem 900 ezren vagyunk BAR-listások 2011. Október 19. Szerda Szeptember végén 896 ezren voltak a BAR-listások, ami 23 ezerrel magasabb szám a június véginél, és csak egy jogszabályi változás miatt marad el egy évvel korábbitól.
A változás által nem érintett, élő mulasztással rendelkező BAR-listások száma egy év alatt 13%-kal 832 ezerre nőtt. A mulasztók számának további növekedését a tartósan magas (10,8%-os) munkanélküliség és a tartósan erős (240 forint körüli) frankárfolyam mellett az újabb devizahiteles mentőcsomagok lebegtetése nyomán jelentkező erkölcsi kockázat is okozhatja. A BISZ Zrt. legfrissebb, június végére vonatkozó adatai szerint jelenleg 896 ezer magánszemély szerepel a BAR-listán, vagyis ennyien vannak azok, akik számára legalább 90 napos, minimálbért meghaladó összegű folyamatos késedelem vagy visszaélés, csalás miatt gyakorlatilag lehetetlen a banki hitelhez jutás. A lista idén február végén volt a leghosszabb, ekkor 939 ezren szerepeltek a rendszerben, azonban egy jogszabályi változás miatt az egy éven túli lezárt tartozással rendelkezők, mintegy százezer fő márciusban kikerült belőle. Ha nem történt volna ez a bankok által egyáltalán nem üdvözölt változás, a BAR-listások száma mára valószínűleg meghaladta volna az egymilliót. Többet mond az élő mulasztással rendelkező magánszemélyek száma, hiszen őket nem érintette a döntés. Ők jelenleg 832 ezren vannak, ami 13%-kal haladja meg az évvel korábbi 736 ezret. Számuk a magyar bankok nem teljesítő hitelarányának második negyedéves növekedéséhez hasonlóan gyorsuló ütemben nő.
Forrás: Portfolio.hu
19/81
Elszúrták a végtörlesztési törvényt! Megint változás lesz! 2011. Október 18. Kedd A kapkodás miatt a kormányzat egy újabb értelmező mondat beszúrására kényszerül, s ezért újra módosíthatja a végtörlesztési törvényt, míg a baleseti különadóról szóló javaslatnál ildomos volna visszavonni a biztosítók azon - hiba okán kapott - jogát, hogy gépjárműveket vonhassanak ki a forgalomból.
A pénteken benyújtott adócsomag baleseti különadóra vonatkozó része úgy rendelkezik, hogy a biztosító a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjának meg nem fizetése okán jogosult a gépjármű forgalomból való kivonását kezdeményezni. Ilyen joguk ugyanakkor eddig nem volt a biztosítóknak, a kgfb-törvény ugyanakkor ezt a jogot a kötvénynyilvántartó szervre testálja, amelynek kizárólagos feladata a biztosítás fedezettségének megállapítása a biztosítók által a rendszerbe küldött adatok alapján. Idén júniustól ráadásul a baleseti adó mértéke szempontjából fontos bonus/malus rendszert sem a biztosítókon kell számon kérni: 2011. június 15-étől hatályos az az NGM-rendelet, amely szerint a kötelező biztosítás bonus-malus fokozatok biztosítói ellenőrzésének rendszerét, a korábbi "BOMA-rendszet" a Kártörténeti Nyilvántartás (KÁNYA) rendszere váltja fel. Ezzel biztosító váltásnál megszűnik a biztosítók közötti, papír alapú adatcsere, helyette a biztosítók a Kártörténeti Nyilvántartásból tudják lekérdezni az ügyelek kártörténeti adatait. Míg azonban a biztosítók esetében a félreértést még bőven van mikor kezelni a parlamenti vita során, addig a végtörlesztési törvény újabb hibájához ismét módosítani kell a jogszabályt. A jogszabály ugyanis múlt pénteken ugyan úgy módosította a parlament, hogy a végtörlesztéssel élhetnek azok az ügyfelek is, akik klasszikus devizahitelt vettek fel (a folyósítás is devizában történt és a részleteket is devizában várja a bank), ám arról ismét elfeledkezett a törvényt előtörlesztő Rogán Antal, hogy ez esetben értelmezhetetlen az a kitétel, amely kimondja, hogy az az ügyfél élhet a lehetőséggel, akinek a végtörlesztésnél meghatározott devizaárfolyam alatti szinten folyósították a devizahitelt, hiszen a folyósítás devizában történt. Miután az utalás devizában történt, a törvényt csak úgy lehet alkalmazni, ha a jogalkotó kiköti, hogy ilyen esetekben például a bank adott napon alkalmazott deviza árfolyama a mérvadó- írja a Napi Gazdaság.
Forrás: Napi.hu
20/81
Végtörlesztési balhék: már az OTP-t is vizsgálja a felügyelet 2011. Október 18. Kedd Az OTP Bank kedvezményes feltételű elő- és végtörlesztésnél alkalmazott űrlapját is tanulmányozza a pénzügyi felügyelet. A hitelintézet arról nyilatkoztatja, lényegében kötelezi az ügyfeleket, hogy a kérelmezett részleges vagy teljes előtörlesztést nem más bank kölcsönből teljesítik.
A végtölresztésről szóló, kifogásolt űrlap - korábbi részletek itt - aláírásával az ügyfeleknek vállalniuk kell, hogy a részleges vagy teljes előtörlesztést nem más bank hiteléből teljesítik. Az OTP Bank az MTI megkeresésére ismertette: az említett nyilatkozat valamennyi banki hitel elő- vagy végtörlesztéséhez kapcsolódik, nem csak a rögzített árfolyamú végtörlesztési eljárás része. (Ezért is tartalmazza az űrlap a részleges előtörlesztésre vonatkozó lehetőséget, a végtörlesztőknek ugyanis ez az opció nem választható, rájuk csak a hitel teljes visszafizetése vagy kiváltása lehetséges). Az OTP azt mondja, ők valójában ezzel segíteni akartak az ügyfeleknek, hiszen a bank a nyilatkozata alapján biztosítani tudja az alacsonyabb végtörlesztési díjat, ha a végtörlesztés nem hitelből történik. A bank a jogszabályi előírások szerint a végtörlesztést akkor is elvégzi, ha valaki nem írja alá a nyilatkozatot. "Sajnáljuk az esetleges félreértéseket, ezért a bank úgy döntött, hogy kiegészíti a nyilatkozatot" - közölte a hitelintézet. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az MTI-nek azt mondta, hogy a felügyelet tanulmányozza az ismertetett űrlapot is. A PSZÁF ügyféljelzéseket is vizsgál, továbbá, ha egyéb típusú ellenőrzések kapcsán a végtörlesztésre vonatkozóan valamilyen információ a tudomására jut, vagy társhatóságoktól érkezik jelzés, akkor is eljár - mondta. A PSZÁF a múlt héten megtiltotta két banknak is - az Erstének és a Volksbanknak - az általuk alkalmazott rögzített árfolyamú végtörlesztési kérelmi nyilatkozat használatát, az utóbbira 50 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott. Mindkét banknál próbavásárlást végzett a PSZÁF. A hitelintézetek módosították az űrlapok felügyelet által kifogásolt tartalmát. A Volksbanknál alkalmazott nyilatkozat lényege az volt, hogy ha az Alkotmánybíróság a fix árfolyamú végtörlesztésről szóló jogszabályt visszamenőlegesen megsemmisíti, a fogyasztó vállalja, hogy a fix és a piaci árfolyam közti különbözet összegét haladéktalanul megfizeti a banknak. A PSZÁF hangsúlyozta: a végtörlesztési kérelmeket a pénzügyi szervezet úgy köteles teljesíteni, hogy annak kapcsán a hitelintézeti törvényben meghatározott feltételeken kívül egyéb követelményeket nem támaszthat. Az Erste Banknál alkalmazott fix árfolyamú végtörlesztési kérelmi űrlap a következő lábjegyzetet tartalmazta: A jogszabály szerint a fogyasztóknak december 30-ig van lehetőségük a fix árfolyamú végtörlesztési igény bejelentésére, a törvény azonban nem határoz meg olyan feltételt, amely szerint a fogyasztók csak egy alkalommal terjeszthetnék elő végtörlesztési kérelmüket - állapította meg a PSZÁF.
21/81
Forrás: MTI
22/81
Lenne megoldás a lízingesek végtörlesztésére is 2011. Október 17. Hétfő A végtörlesztésre jogosultak körét érintő szakmai, társadalmi és politikai viták meghatározzák az elmúlt hetek közéletét. Az érintettek érdekei és törekvései érthető módon ellentétesek. A devizában eladósodottak nagy része, ha módja volna rá, élne a végtörlesztéssel, míg a pénzügyi intézmények többsége – több okból is – minél szűkebbre szabná ennek lehetőségeit.
A kedvezményes végtörlesztéssel kapcsolatosan a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete több ízben is hatásosan lépett fel a bankok részéről tapasztalt kétes jogértelmezések ügyében, és a törvényalkotás is gyorsan reagált például a szakaszosan folyósított vagy a devizában törlesztett hiteleket érintő problémákra. Ami várat magára, az a devizaalapú lakáscélú pénzügyi lízingszerződést kötők helyzetének rendezése, amelynél – egyelőre úgy tűnik – elapadtak a jogalkotói ötletek. Hogy a segítő szándék fennáll, jóindulattal feltételezhető: hiszen a hírek szerint Rogán Antal, az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatok előterjesztője is jelezte bizottsági felszólalásában, hogy a kedvezményes végtörlesztés lehetőségét a korábban lízingszerződéses konstrukciókban eladósodottakra is szeretnék kiterjeszteni. Ne feledjük, a jelzáloghitelek végtörlesztésének törvényhozói indíttatása éppen az otthonvédelem, az elszabadult devizaárfolyamokból eredő kiszámíthatatlanság, továbbá az ebből eredő létbizonytalanság társadalmi szintű problémáinak kezelése volt. Ezt a segítséget nyilvánvalóan igényelnék azok is, akik saját lakhatásuk biztosítására – például kellő önerő híján – lakáscélú pénzügyi lízing keretében vállaltak minden előzetes elképzelésüket felülmúló, havi rendszerességű, deviza alapú fizetési kötelezettséget. Annak érdekében, hogy megérthessük a jogalkotók tanácstalanságát, tekintsük át a lakáscélú pénzügyi lízing azon főbb jellemzőit, amelyek megnehezítik az érintettek kedvezményes végtörlesztési koncepcióba való beillesztését. A pénzügyi lízing a Polgári Törvénykönyv kebeléből kitaszított, ám az ott szabályozott több jogügylettípus vonásait is magán hordozó „törvénytelen” gyermek, amely jogintézményben a hitel, az adásvétel és a bérlet elemei egyaránt megtalálhatók. A megoldási lehetőségről olvasson többet az Adózónán!
Forrás: Adózóna
23/81
Megkezdte működését az Erste Lakás-takarékpénztár Zrt. 2011. Október 17. Hétfő Megkezdte működését az Erste Lakás-takarékpénztár Zrt.
Sztanó Imre, a bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese azt mondta: az Erste Bank Hungary Zrt. által 2 milliárd forintos alaptőkével alapított lakástakarék a következő években 10-12 százalékos piaci részesedést szeretne elérni.
Forrás: IngatlanHírek.hu
24/81
Minden eljárási és jogi szabályt felrúg a végtörlesztés 2011. Október 17. Hétfő Eljárási szabályokat, normavilágosságot, szerződéses szabadságot, jogbiztonságot, tulajdonhoz való jogot és jogegyenlőséget is sért a végtörlesztésről szóló törvény ismerteti a Portfolio.hu a Bankszövetség álláspontját. A bankok a törvény visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor kerül az Ab napirendjére a beadvány.
Nem nyilatkozik a Bankszövetség arról a beadványról, melyet a végtörlesztési törvény ellen adtak be a múlt héten az Alkotmánybírósághoz, a Portfolio.hu azonban értesüléseire hivatkozva részleteket közölt a beadványból. A Bankszövetség a végtörlesztésről szóló törvény visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte. A bankok szerint elsősorban eljárási szabályokba ütközik a végtörlesztés, hiszen súlyosan sérti a jogalkotásról szóló törvényt, ugyanis előzetes hatástanulmány és kötelező egyeztetések nélkül jött létre. Emellett sem a parlamenti elfogadás módja, sem pedig a gyorsított ütemű hatályba léptetés nem felelt meg az Alkotmánynak a bankok szerint, illetve a normavilágosság követelményét sem veszi figyelembe az intézkedés. Az alkotmánybírósági beadvány szerint a törvény másodlagosan az alapjogok sérelme miatt tekinthető alkotmányellenesnek. A szervezet szerint a végtörlesztés súlyosan alkotmánysértő több ok miatt is: 1. Szerződéses szabadságot sért A Bankszövetség szerint nem társadalmi méretű problémát kezel a törvény, hiszen a jómódú és hitelképes ügyfelekre koncentrál, anélkül, hogy az indokolt lenne. Felhívták a figyelmet: az árfolyamváltozások nem egyoldalúan érintik a hiteleseket, a bankok (akik a kötvényesek, betétesek pénzét helyezik ki) számára sem okoznak nyereséget. Információink szerint a bankok jelezték, hogy az árfolyamváltozás lehetősége előre látható volt, és nem is volt egyirányú. A bankok szerint ezért sérül az Alkotmány 9. paragrafusában megfogalmazott garantált piacgazdaság elve. 2. Jogbiztonságot sért Utólagosan megkérdőjelezi a törvény a már megkötött szerződések betartásának kötelezettségét, sértve az Alkotmány 2. paragrafusában megjelenő jogállam elvét. Ez a gazdaság egészének működése szempontjából károkat és kockázatokat okoz. 3. Tulajdonhoz való jogot sért A követelés (hitelkövetelés) tulajdonjogot is jelent, így a törvény sérti a tulajdonhoz való jogot is. A bankok szerint nagy az okozott kár, és egyensúlytalanságot okoz a magántulajdon viszonyaiban, hisz az állam nem igazolta, hogy kiemelt közérdekről lenne szó, és kompenzációs szabályokat sem hozott.
25/81
4. Jogegyenlőséget sért A szerződés felmondásának időpontját mint kizáró okot úgy határozza meg a törvény, hogy az sérti az Alkotmány szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A beadvány elbírálásáról egyelőre nincs nyilvános információ, a Portfolio.hu-nak korábban nyilatkozó alkotmányjogászok szerint azonban valóban durva beavatkozás a piacgazdaság rendjébe a végtörlesztésről szóló kormánydöntés, amely nemcsak a hatályban lévő Alkotmánnyal, de a jövőre életbe lépő új alaptörvénnyel is ellentétes.
Forrás: Portfolio.hu
26/81
Sürgősen eladó ingatlanok 2011. Október 17. Hétfő A végtörlesztés sikere a gyorsaságon és a jó döntéseken múlik
Az elmúlt hetek fejleményei egyre inkább csak egy utat hagynak a végtörlesztés nyújtotta lehetőségek kihasználására azoknak a devizában eladósodott ingatlantulajdonosoknak, akik nem rendelkeznek elegendő készpénzzel az adósságuk megfizetéséhez. Ez az út pedig az ingatlan értékesítése és ezt – az Otthon Centrum tapasztalatai szerint – egyre többen ismerik fel, és adnak megbízást ingatlanuk értékesítésére. A rendelkezésre álló idő azonban rövid, ami gyors és jó döntéseket követel meg az eladótól. A végtörlesztéshez szükséges tőkét az adós a meglévő devizahitelének forinthitelre váltásával is előteremtheti. Azonban egyre több bank emeli meg az ilyen célú hiteleinek THM-jét, ami azt jelenti, hogy akár a jelenlegi – a gyenge forintárfolyam miatt egyébként is nehezen viselhető – törlesztő részletnél magasabb havi terheket is be kell vállalnia annak, aki a hitelkiváltást választja. Ez sokakat késztethet az ingatlanuk eladására. A végtörlesztési igényt az idei év december 30-ig kell a banknak bejelenteni. A bejelentéstől számított legkésőbb 60 napig a banknak elő kell készítenie a szerződés végtörlesztésre irányuló lezárását, illetve a végtörlesztőnek is eddig kell megfizetnie a tartozását. „Ez azt jelenti, hogy az eladónak csak akkor érdemes bejelentenie a végtörlesztési igényét, ha már írásos vételi ajánlatot kapott az ingatlanára, illetve tisztázta, hogy a vevője meddig tudja kifizetni a vételárat, vagy legalább a végtörlesztéshez szükséges vételár részletet” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. – „Ha valaki december 30-ig nem kap elfogadható ajánlatot, akkor aznap érdemes bejelentenie a végtörlesztési igényét, és a lehető legtávolabbi időpontot megjelölni végtörlesztés időpontjaként, hogy a fennmaradó időben legyen esélye vevőt találni.” A végtörlesztésben az eladó futja a nagyobb kockázatot, ha az általa megjelölt időpontig nem kapja meg legalább a végtörlesztéshez szükséges vételár részletet, akkor lemarad a lehetőségről. A jelenlegi piaci árfolyamok és a végtörlesztésnél használt jutányos árfolyamok között 20-25 százalék eltérés is lehet, ami a tőketartozására vetítve az eladó veszteségét jelenti, ha lemarad a végtörlesztésről. Ezt a kockázatot érdemes az adásvételi szerződésben is kezelni, így ki kell kötni, hogy a vevőnek meddig kell megfizetnie a vételárat, amennyiben ez nem teljesül, akkor az eladó elállhat a szerződéstől. Az év végéig hátra lévő két és fél hónap, illetve a további maximális két hónap szűk, de elegendő idő lehet az ingatlan értékesítésére. Szakértő segítség igénybevételét azonban érdemes megfontolni. Az Otthon Centrum Budapesten és környékén, 2011 első félévében végzett felmérése alapján azon ingatlantulajdonosok közül, akik saját maguk adták el az ingatlanukat, csak egyharmaduknak sikerült három hónap alatt az értékesítés, míg az Otthon Centrumnak megbízást adott eladók kétharmadának ingatlana kelt el ugyanennyi idő alatt. Amikor a végtörlesztési lehetőség kihasználása azon múlik, hogy sikerül-e időben értékesíteni az ingatlant, többek között helyes és kellően vonzó árazásra, megfelelő hirdetési stratégiára van szüksége az eladónak. Kellő
27/81
piaci ismeretek nélkül ezt nehéz megvalósítani, megszerzésükre pedig nem áll rendelkezésre elegendő idő. A rövid határidő azt is jelenti, hogy a sikeres eladás érdekében az eladók árengedményre kényszerülhetnek. Ez a vevők figyelmét is felkeltheti, ám az eddig bevett gyakorlattal ellentétben, amikor a vásárlási döntést nyugodtan halogathatták, most gyorsan kell döntést hozniuk, mert a lehetőség csak a végtörlesztési időszak lezárultáig tart. Ráadásul nem elég a feltételekben megállapodni, illetve a szerződést aláírni, a vevőnek záros határidőn belül elő kell tudnia teremteni a vételárat is, hogy az eladó időben visszafizethesse tartozását. „A moratóriumok időszakában több vevő halasztotta el vásárlását, a később várható további árcsökkenés reményében.” – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. „Most ez a stratégia nem kifizetődő, az árak nagy valószínűséggel csökkennek majd, de a végtörlesztési időszak lezárultával az eladóknak nem áll érdekében jelentős árengedményeket tenni. Dönteni a vevőknek is gyorsan kell, főleg, ha vételár nem áll azonnal rendelkezésükre.” Az, hogy az eladó mekkora árengedményt tud adni, több tényező függvénye. Kérdéses, hogy az eladó végtörlesztési árfolyamon számolt hiteltartozása mekkora hányadát teszi ki jelenleg az ingatlan árának. Ez attól függ, hogy a tulajdonos mekkora hitelt vett fel az ingatlanvásárláshoz (a hitel LTV-je), illetve azóta mennyivel csökkent az ingatlan értéke. Minél nagyobb ez a hányad, annál kisebb mozgástere marad az eladónak, azaz annál kisebb engedményt tud tenni. Jelentős árengedményekre a vevők nem számíthatnak, a végtörlesztési- és a piaci árfolyam közötti 20-25 százalékos különbség bizonyos részét engedheti át az eladó. Az árcsökkenés mértéke függ attól is, hogy hány vevő próbálja ezt az időszakot kihasználni kedvezményes ingatlanvásárlásra. Az általuk generált keresletbővülés enyhítheti az árakra gyakorolt nyomást. Az előttünk álló időszak a lakóingatlan piac felpezsdülését hozhatja, de az előrehozott vásárlások miatt a jövő év első felétől, a végtörlesztési időszak után visszafogottabb tempót valószínűsíthetünk. Ezt azonban felülírhatja a napokban napvilágot látott új kamattámogatási rendszer, ami a következő évben élénkítheti keresletet. Amennyiben a kamattámogatási rendszer időben beindul, még a végtörlesztési időszak keresletét is erősítheti. Ennek mértéke attól függ, hogy két rendszer mennyi ideig működik együtt párhuzamosan, és elegendő lesz-e ez az időszak arra, hogy jelentős számú vevő tudja kamattámogatott hitelből finanszírozni a végtörlesztés miatt eladásra kínált ingatlan megvásárlását.
Forrás: Otthon Centrum
28/81
Nem mindegy, ki ad pénzt végtörlesztésre 2011. Október 17. Hétfő Sokan családi, rokoni, baráti kölcsönből, illetve ajándékba kapott pénzből oldják meg devizahitelük végtörlesztését. Előbbinél nem árt szerződést kötni, utóbbinál pedig körültekintően kell eljárni, mert adott esetben súlyos vagyonszerzési illetéket kell megfizetni.
A végtörlesztés adó- és illetékmentes, ha viszont annak forrása ajándékból származik, akkor jelentkezhet illetékfizetési-, illetve bejelentési kötelezettség is. A pénz ingóságnak számít, így ajándékozása alapesetben illetékköteles, ha 150 ezer forintnál nagyobb összegről van szó. Nem kell megfizetni az ajándékozáshoz kapcsolódó vagyonszerzési illetéket, ha a megajándékozott egyenes ági rokonától kapja a pénzt, bármilyen formában is történik az átadása (készpénzben, bankszámlára befizetve, vagy bankszámláról bankszámlára utalva) – olvasható a gazdasag.hu összeállításában. Ha viszont nem egyenes ági rokontól jön a pénz, akkor csak egyetlen esetben mentes az illeték alól: ha bankszámláról bankszámlára utalják. Ezt a jogszabály takarékbetét ingyenes megszerzésének tekinti, ami minden esetben mentességet élvez, akkor is, ha egy idegentől jött a pénz. Bármilyen formában történik is az ajándékozás, fontos, hogy az átadástól számított harminc napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnál, akkor is, ha illetékmentesség áll fenn. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni, utóbit illetékmentesen hitelesítik. Ha az ajándékozásról nem készült okirat, akkor szóban is lehet bejelentést tenni, amiről az adóhatóság igazolást ad. A magánszemélyek egymás közötti kölcsönszerződését ugyan nem kell papírra vetni ahhoz, hogy érvényes legyen, de nem árt írásba foglalni, mert később egy esetleges bírósági eljárás során a szóban megkötött kölcsönszerződés tartalmát nagyon nehéz bizonyítani. Nagyobb összeg esetén érdemes közjegyző, vagy ügyvéd előtt megkötni a kölcsönszerződést, biztos ami biztos alapon, de az interneten számos helyről letölthető keretszerződés is megteszi, ha két tanú előtt írják alá.
Forrás: Gazdaság
29/81
Irodapiaci hírek 2011 42. hét
30/81
Nemzetközi szakmai elismeréseket kapott a Váci Greens 2011. Október 21. Péntek Két nemzetközi díjat nyert az Atenor Group fejlesztése a Váci Greens a világ egyik legrangosabb ingatlanfejlesztői gáláján, az International Property Awards-on. Az Irodafejlesztés kategóriában a Váci Greens a legjobb irodafejlesztésnek járó öt csillagos minősítést érdemelte ki, míg az Építészet kategóriában a projekt terveit „Kiemelten ajánlott” elismeréssel díjazták.
A Váci Greens-ről A Váci Greens irodapark a 2011-2012-es időszak legnagyobb budapesti irodaprojektje. Az öt épületből álló fejlesztés több mint 300 méter hosszú Váci útra néző fronttal épül fel, és látványos közösségi parkkal hoz megújulást a környék életébe. Az elhelyezkedés, az energiahatékonyság és az alacsony üzemeltetési költségek szempontjából egyedülálló, BREEAM „Excellent” minősítésű Váci Greens első irodaházát, az „A” épületet várhatóan 2012 végén adják át. A Váci Greens az innovatív energiatakarékos technológiák alkalmazásának köszönhetően alacsony üzemeltetési költségeket biztosít, és hatékony, rugalmasan kialakítható irodaterületekkel áll bérlői rendelkezésére. Az Atenor Group-ról Az Atenor Group közel 100 éves múltú, a brüsszeli Euronext tőzsdén jegyzett vállalat 30 éve aktív az ingatlanfejlesztő szektorban, ez idő alatt több mint 30 kiemelkedő volumenű fejlesztést valósított meg Brüsszelben és Luxemburgban. Az Atenor Group által épített épületeket többek között olyan szervezetek vették bérbe, mint az Európai Bizottság, a Belga Királyság Pénzügyminisztériuma, vagy több igényes multinacionális vállalat. A cégcsoport Közép-Európai képviseleteit 2007-ben hozta létre, kiemelten Magyarországra és Romániára összpontosítva. A Váci úti "irodafolyosó" a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő része, egyéni és tömegközlekedési eszközökkel, kerékpárral is könnyen, gyorsan elérhető, ezért választotta az Atenor ezt a területet első magyarországi projektje helyszínéül.
Forrás: Atenor Group
31/81
Új budapesti konferenciaközpontot akar az Orbán-kormány 2011. Október 21. Péntek A kiemelt fővárosi beruházásokért felelős új kormánybiztos a jövő héten egyeztetne Tarlós István főpolgármesterrel. Fürjes Balázs pénteken sajtótájékoztatón ismertette a terveit.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem komplexumának kialakítása kapcsán tárgyalna a Ludovika épületegyütteséhez tartozó Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatójával is - mondta a kormánybiztos. A szerdán kinevezett kormánybiztos feladatai közé tartozik az új FTC-stadion felépítésének, valamint az Erzsébet téri Gödör Klub és környéke végleges rendezésének az irányítása és felügyelete is. Fürjes Balázs beszélt egy új fővárosi konferenciaközpont felépítésének a tervéről is. Utalt arra, hogy a létesítményt a jelenlegi elképzelések szerint a Művészetek Palotája (MűPa) környékén építenék fel.
Forrás: MTI
32/81
Müncheni sörünnepet tartottak az Infoparkban 2011. Október 21. Péntek Igazi népünnepély, a müncheni Oktoberfest hangulata elevenedett meg a főváros innovációs és technológiai parkjaként ismert Infoparkban. Az IVG Hungary Kft. és a HGA Capital klasszikus német sörökkel és a bajor konyha remekeivel örvendeztette meg bérlőit.
Német gyökereihez híven az IVG Hungray Kft. és a HGA Capital idén is megrendezte hagyományos Oktoberfest ünnepélyét. A sörünnep helyszínét adó mező – a Wiesn’, ahogy a müncheniek nevezik – az Infopark központi parkjában elevenedett meg egy délután erejéig. A német Oktoberfest minden jellegzetessége az alkalmi sörsátorba költözött. A müncheni sörgyárak hat különböző, erre az alkalomra készített főzete mellett a tradicionális bajor konyhával is megismerkedhettek a résztvevők. Nem hiányozott a repertoárból a jellegzetes sörperc, kolbász, és a bajor káposzta sem. Az irodapark bérlői munkájuk végeztével kezdtek gyülekezni a sörnek szentelt legnagyobb európai rendezvény autentikus hazai interpretációjához. „Nap mint nap közel 7000 ember jár az Infoparkba dolgozni. A legtöbb bérlőnk hosszú távon kötelezte el magát mellettünk, mégis keveset tudunk egymásról, szomszédainkról. Ez a rendezvény a szórakozás mellett remek lehetőséget nyújt új barátságok, ismeretségek létrejöttére is.” – vélekedett Kay-Uwe Blandow, az IVG Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
Forrás: IVG
33/81
Dél-Pest legújabb fejlesztése tervekből valósággá vált 2011. Október 21. Péntek A Laurus Irodaházak fejlesztője, az Erste Group Immorent Kft. a napokban hivatalosan is megnyitotta Budapest legújabb irodaházát a Határ úti metrómegállónál. A projekt C-épületében már átadásra került a BDO Magyarország nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat közel 3.600 m2-es bérleményi területe. 2011 második felében a Laurus Irodaházak a főváros egyetlen átadásra került spekulatív bériroda-fejlesztése.
A megnyitón Gyáfrás Sándor, az Erste Group Immorent Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette: „Ez a projekt megvalósulásával komoly üzenetet hordoz. Cégünk bízik a magyar gazdaság talpra állásában, Budapest hosszútávon kiemelkedő regionális szerepében és az ingatlanpiac mielőbbi fellendülésében. Ennek oly módon is tanújelét adtuk, hogy tőkeerős és aktív külföldi befektetőként a válság dacára is véghezvittük a Budapest dél-keleti kapujában, a repülőtérről érkezőket a város határában fogadó projektünket.” Karl Brückner az Erste Group Immorent A.G. képviseletében hangsúlyozta: „A Laurus Irodaházak fejlesztése során maximális figyelmet fordítottunk az energiatakarékos, „zöld” tényezők alkalmazására. Ezen projektünkkel az épületeket környezetvédelmi szempontból nemzetközi szinten osztályozó BREEAM tanúsítvány megszerzését is célul tűztük ki.” „A projekt izgalmas épülettömegei, minden oldalról látványelemeket kínáló homlokzatai, zárt és megnyíló térfalai dinamikus építészeti környezetet sugallnak. Ez a zöld tónusokkal és a lágy vonalú kerttel, a belső terek világosságával és átláthatóságával kiegészülve szellemi szabadságot, kreatív környezetet biztosít a felhasználók számára.”- fűzte hozzá Vuk Ágnes, a projekt-fejlesztés vezetője, aki az épület magas technikai színvonalával és a szolgáltatások kiemelkedő minőségével kapcsolatban kiemelte: „Nehéz piaci helyzetben csak minőségi terméket célszerű létrehozni, az értékesíthető.” A bérbeadást végző CBRE ingatlan-tanácsadó ügyvezető igazgatója, Konthur Adrienne hozzátette: „A főváros pesti oldalán a Laurus Irodaházak modern és fenntartható megoldást kínálnak mindazoknak, akiknek egyformán fontos a repülőtér és a belváros közelsége. A rendkívül rugalmas helykialakíthatóság révén az irodakomplexum ideális a néhány száz négyzetméter területet kereső helyi kisvállalkozások és a több ezer négyzetméter helyigényű magyar vagy multinacionális nagyvállalatok számára egyaránt.” Az osztrák Erste Bank csoport ingatlanfejlesztésre szakosodott vállalata, az Erste Group Immorent Kft. által fejlesztett Laurus Irodaházak komplexum a reptéri folyosón, a Határ úti közlekedési csomópontban helyezkedik el. A beruházás összesen 14.000 négyzetméternyi A-kategóriás irodát, 1.000 négyzetméter üzlethelyiséget, valamint nagyszámú mélygarázst és felszíni parkolóhelyeket is kínál leendő bérlőinek. A Laurus Irodaházak tömbjét három campus jellegű épület alkotja egy zárt pihenőkertet közrefogva, amely a környező zöld felületekkel együtt nyugodt munkakörnyezetet biztosít a bérlők számára.
Forrás: CBRE
34/81
Sikeres bérbeadások az AEW Europe-nál 2011. Október 18. Kedd Az EMKE, a West End Business Center és a MOM Park irodaházak bárbeadottsága továbbemelkedik a nehéz piaci környezet ellenére is
Az AEW Europe, Európa vezető európai ingatlanalapokat és befektetéseket kezelő menedzsment cég sikeres nyári hónapokat könyvelhetett el a nehéz piaci és gazdasági környezet ellenére is. A több mint 57.000 m2-nyi irodaterülettel rendelkező asset manager két co-exclusive bérbeadó ügynöksége, a DTZ és a Jones Lang LaSalle segítségével portfoliójának mindhárom épületében sikeres bérleti tranzakciókat kötött. Új bérlők költöztek a Budán található MOM Park irodákba, a Váci úti folyosón a Nyugati pályaudvar közelében található West End Business Center-be és a Blaha Lujza téri EMKE irodaházba is. A MOM Park irodaház három új bérlővel bővült: a gabona és olajos magvak kereskedelmével foglalkozó Chanten csoporthoz tartozó Grain International; a női fehérneműket gyártó Triumph és az alternatív energiával és bányászattal foglalkozó Wildhorse költözött az épületbe. A három cég összesen 600 m2 irodaterületre kötött bérleti szerződést. „ A MOM Park irodaház a prémium lokáció, a kiváló megközelíthetőség, a minőségi irodaterületek, széles szolgáltatási kör és versenyképes bérleti díjak kiváló kombinációja. A MOM Park bevásárlóközpont, mely a vegyes funkciójú fejlesztés része, számos szolgáltatást tesz elérhetővé, ami igen ritka a hagyományos irodaházak esetében.”-nyilatkozta Horváth Franciska, a DTZ irodaügynökségi csapatának vezetője. Európa harmadik legnagyobb mozi hálózata, a Cinema City és a népszerű drogéria, a DM-Drogerie Markt összesen 1.000 m2-nyi területre költözött a Westend Business Center-be, mely Budapest legnépszerűbb irodai részpiacán, a Váci úti folyosón található. „ Az Ernst&Young szintén úgy döntött, hogy további 1.100 m2 területtel növeli bérleményének méretét. Ez jól példázza, hogy mindamellett, hogy az irodaház kényelmes munkakörnyezetet kínál, rendkívül kedvező bérleti díjakkal operál, ami az egyik legnagyobb, magas igényekkel rendelkező nemzetközi bérlője számára is igen meggyőző volt.”- nyilatkozta James Berry, a Jones Lang LaSalle irodaügynökségi vezetője. Az Ernst&Young-ot a bővülés során a Jones Lang LaSalle képviselte. Az AEW Europe harmadik irodaházában, az EMKE irodaházban is tovább nőtt a bérbeadottság, miután a kozmetikai és szépségipari termékeket gyártó Yves Rocher az épületbe költözött. Isabelle Clerc, az AEW Europe közép-kelet-európai asset management részlegének vezetője hozzátette: „Az AEW Europe örömmel köszönti új bérlőit, és nagyra értékeli azon meglévő bérlőit, akik tovább bővítik bérleményeit területét illetve meghosszabbítják bérleti szerződésüket. Úgy gondoljuk, ez annak köszönhető, hogy az AEW Europe folyamatosan törekszik épületei üzemeltetésének illetve külső adottságainak javításán a régió egészében. E törekvésünk jele az is, hogy irodaházaink földszinti recepciós illetve közös területeinek felújítása hamarosan befejeződik illetve, hogy továbbra is koncentrálunk szolgáltatási körünk fejlesztésére.”
Forrás: Jones Lang LaSalle
35/81
Nem adtak át új irodaházat tavasz óta 2011. Október 18. Kedd Történelmi pillanatokat él át az irodapiac; míg tavasszal még átadtak egy irodaházat, addig a július-szeptember időszakban egyetlen négyzetméter új irodával sem gazdagodott Budapest. A meglévő állomány azonban csak átmenetileg konzerválódik, év végéig még várhatóan 80.000 m²-rel nő az irodakínálat. Bérbeadásból nem volt hiány az elmúlt időszakban sem, a képet némileg árnyalja, hogy ezek döntő része a meglévő irodaállományon belüli költözéseknek vagy hosszabbításoknak köszönhető és nem a ténylegesen új ügyletkötéseknek - derül ki a DTZ globális ingatlantanácsadó legújabb elemzéséből.
· Teljes állomány Budapesten: 3.087.700 m² · Új kínálat 2011. harmadik negyedévében: 0 m² · Bérbeadott terület 2011. harmadik negyedévében: 113.895 m² · Üresedési ráta: 20,7% · Átlagos bérleti díj „A” kategóriás épületben:10,5-12,5 euro/m²/hónap · Átlagos bérlet méret: 730 m² · Tipikus bérlet méret (medián):282 m² A fejlesztői aktivitás soha nem látott mélységeket ért el; 2011. harmadik negyedévében nem adtak át új irodaházat, így a budapesti teljes irodaállomány sem változott jelentősen, jelenleg 3.087.664 m2 az összterület. Ebből a kínálatból 2.560.109 m2 bériroda, és 527.555 m2 saját tulajdonú iroda. „Közép-Kelet Európa más városai sem mutatnak rózsásabb képet; Prágában és Varsóban is alacsony a fejlesztési aktivitás, mindkét városban az éves új kínálat 100.000 és 120.000 m2 között lesz 2011-ben. Hazánkban az év utolsó hónapjában várhatóan 80,000 m²-el nő az irodakínálat, ezzel a nagyobb volumennel az éves új irodakínálat 95.000 m2-t fog kitenni, ami 2006 óta a legalacsonyabb szint.” – mondta Horváth Franciska, a DTZ irodaügynökségi vezetője.
36/81
2011 negyedik negyedévében átadásra kerül a TriGranit által fejlesztett K&H székház két tornya, az Erste Group Immorent Laurus irodaháza, az R-Co fejlesztésű KÖKI Bevásárlóközpont iroda része, és a BAH Center. 2012-ben várhatóan tovább csökken az új kínálat szintje, mivel hét tervezett fejlesztésből csupán háromnál kezdték meg az építési munkálatokat. Két jelentős előbérleti szerződést is kötöttek a negyedévben: ebből az egyik a KPMG 8,500 m2-es új székháza. Ez alátámasztja a DTZ előrejelzését; a magas üresedési arány ellenére kevés irodaházban van nagy, összefüggő üres terület. Az ilyen területigényű, költözést fontoló bérlők így kénytelenek korábban elkezdeni keresésüket, és akár előbérleti szerződéssel biztosítani új irodájukat. A bérbeadási volumen 32%-kal haladta meg az előző negyedéves adatokat, összesen 113.895 m2 irodaterületre kötöttek szerződést. Ezzel együtt az idei év első három negyedév teljes bérbeadása 280.000 m2-t tett ki, amely az előző évek azonos időszakához viszonyítva a legmagasabb szint. „A magas bérbeadási aktivitás ellenére a ténylegesen új ügyletkötések száma alacsony maradt, mivel a teljes irodaterület-bérbeadás 46 százalékát a szerződéshosszabbítások tették ki, emellett nőtt az irodaállományon belüli költözések aránya is.” – tette hozzá Maksay Éanna, a DTZ elemzője. Ez azt jelenti, hogy a teljes tranzakciós volumennek csak mintegy egy harmada (31.326 m2) csökkentette ténylegesen az üres irodaállományt. Ezen kívül több területet visszaadtak, illetve bontottak fel szerződéseket, ennek következtében az üresedési ráta nem változott, továbbra is 20,7%-on áll. Az alpiacok közötti üresedési ráta se változott jelentősen, a Belső Pesti alpiacon van a legalacsonyabb arány 17.5%-kal, az agglomerációban pedig a legmagasabb; 32%-kal. A bérleti díjak nem változtak az elmúlt negyedévben és a DTZ előrejelzése szerint az elkövetkező másfél évben sem tapasztalunk majd elmozdulást az A” kategóriás épületekben található 10,5-12,5 euro/m²/hónap árakról.
Forrás: DTZ
37/81
Logisztikai hírek 2011 42. hét
38/81
Raktári IQ teszttől a kínai álmokig 2011. Október 21. Péntek Amikor három napra egy helyre zárják a szakma színe-javát, ott elég gyakran felbukkannak nagy ötletek. Erre számít a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság is 19. kongresszusán november 16-18. között Siófokon, ahol a konferencia előadások mellett szakkiállítás, társasági események és gálavacsora segíti a kapcsolatépítést és az együttműködések kialakítását.
Már a kongresszus előtt számos előkészítő programban vehetnek részt az MLBKT partnerei. Az országos logisztikai kontrolling felmérés már befejeződött, jelenleg az adatok feldolgozása zajlik. Most indul a Raktári IQ teszt, amelyből kiderül, hogy milyen szinten áll a raktári rendszer intelligenciája. Raktári IQ teszt kitöltése itt >> A raktári folyamatok fejlesztésének témájában önálló szekció is lesz a logisztikai és beszerzési szakemberek találkozóján, ahol többek között bemutatják a Szerencsejáték Zrt. új félautomata komissiózó rendszerét. Szó lesz egy a teljes ellátási láncot átölelő, integrált informatikai megoldásról, amely átfogja a készletkeresést, a vonalkódos cikkazonosítást, a pda-rendszerrel támogatott raktár irányítási folyamatokat, a nemzetközi szállítmányszervező rendszert. A záró napon egy gyártást kiszolgáló raktár működését modellezik a résztvevők egy játékos szimuláció segítségével, szállítási és adminisztrációs funkciókkal, betárolási, anyagmozgatási, könyvelési feladatokkal. Az esemény a kínai-magyar logisztikai központok realitását boncolgató kerekasztal-beszélgetéssel zárul. Az előadó cégek között lesz idén a LEGO, a MOL, a Vodafone, a Microsoft, a DHL, a Bosch és a Waberer’s. A MLBKT kongresszusán adják át az idei Logisztikai Kiválóság Díjat, az Év Logisztikai Menedzsere és az Év Beszerzési Menedzsere díjakat.
További információ: http://mlbkt.hu/kongresszus Jelentkezés, letöltések Jelentkezési lap Szállásigénylő lap Program
Forrás: IngatlanHírek.hu
39/81
Rogán szerint nem lesz ingatlanadó 2011. Október 19. Szerda Szándékos félrevezetésnek nevezte az ingatlanadóval kapcsolatos felvetéseket a fideszes Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke, hozzátéve, hogy az önkormányzatok érdemi adókivetési gyakorlata ezen a téren nem változik. A politikus egy más témában tartott szerdai sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: "szó sincs arról, hogy bármilyen ingatlanadó kerülne bevezetésre".
Mint ismertette, az adótörvények módosításának részeként a helyi önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy az eddigi korlátoktól eltérően alakíthassák az adózási gyakorlatukat. Hangsúlyozta, hogy ez az ingatlanok tekintetében a jelenlegi adóformákat jelenti. Rogán Antal szavai szerint "ingatlanadót bevezetni, az eddigiektől eltérő fajtát, ennek a törvényi szabályozásnak alapján kötve hiszem, hogy lehet". Kifejtette azt is, hogy eddig is ki lehetett vetni építményadót négyzetméter és érték alapon, ez ezután is így van. Jelezte, hogy az ingatlan forgalmi értékére vonatkozó 3 százalékos felső korlát nem biztos, hogy így marad, ennek a felülvizsgálatát kérte, mert több önkormányzat számára hátrányos lehet. A fideszes politikus úgy vélekedett: Budapesten semmi realitása nincs annak, hogy az önkormányzatok érdemben eltérjenek a négyzetméter alapú adókivetéstől. Mint mondta, nem lehet megmondani, melyik ingatlan mikor mennyit ér, az önkormányzatok számára "hatmilliószor többe kerülne, hogyha minden ingatlanról minden évben új értékbecslést kéne készíteni, s azzal még ráadásul vitatkoznánk is". Rogán Antal a változások kapcsán arról is beszámolt, hogy "kétségkívül egy sajátos érdekként meghúzódik mögötte, hogy lehetek olyan vidéki vagy külső kerületi települések, amelyek ennek segítségével egy kicsit jobban meg tudják adóztatni azokat a nagy ellátó szervezeteket, nagyobb bevásárlóközpontokat, vagy éppenséggel üzleteket, amelyek óriási parkolókkal rendelkeznek".
Forrás: MTI
40/81
„Ipari Park” cím elnyerésére írt ki pályázatot a Nemzetgazdasági Minisztérium 2011. Október 19. Szerda Az „Ipari Park” címmel a kis- és középvállalkozások versenyképességét növelő – vonzó befektetési környezetet megteremtő, emelt szintű szolgáltatást nyújtó, korszerű telephelyet kialakító – szervezetek számára nyílik pályázati lehetőség.
Az „Ipari Park” cím elnyerésére pályázhat az ipari parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó jogi személyiségű gazdasági társaság, kistérségi társulás vagy helyi önkormányzat, amely a meghatározott feltételeknek megfelelő telephelyekkel, infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel, a hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek mindenben megfelelő befektetési lehetőséget kínál a vállalkozások betelepedéséhez. Nem pályázhat az „Ipari Park” cím elnyerésére olyan szervezet, amelynek a pályázat benyújtás időpontjában köztartozása van; amely saját tőkéjét elvesztette vagy saját tőkével nem rendelkezik (kivéve helyi önkormányzat és kistérségi társulás); amely elnyert állami támogatás szerződésében vállalt valamely kötelezettségét – a pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül – nem teljesítette. Az „Ipari Park” cím elnyerése nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást, azonban fontos lehetőség azon támogatások és preferenciák elnyeréséhez, illetve igénybevételéhez, ahol előírás az „Ipari Park” cím megléte. A pályázati feltételekről, a benyújtás módjáról és határidejéről, az elbírálás folyamatáról az alábbi címen található pályázati kiírás ad teljeskörű felvilágosítást: http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hir ek/palyazati-felhivas-az-ipari-park-cim-kodszam-ipc-2011-elnyeresere
41/81
Forrás: Kormány.hu
42/81
Budapest 10 legnagyobb ipari fejlesztése 2011. Október 19. Szerda 2011 harmadik negyedévének végén a modern ipari ingatlanpiaci állomány Budapesten és környékén 1 797 347 m² volt. Hasonlóan az év első hat hónapjához, július és szeptember között sem adtak át új raktárat.
A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF, BRF) – melynek tagjai: CB Richard Ellis, Colliers International, Cushman & Wakefield, DTZ, Eston International, GVA Robertson és a Jones Lang LaSalle - ezúton teszik közzé a 2011 harmadik negyedévére vonatkozó ipari ingatlanpiaci felmérést. 2011 harmadik negyedévében az ipari ingatlanok iránti teljes kereslet 49 843 m2 volt, ami az idei év eddigi legalacsonyabb bérbeadási szintje. A bérbeadás 26,4 %-kal volt alacsonyabb a 2011 második és 25,1%-kal a 2010 harmadik negyedévében rögzített értékeknél. Főbb bérleti tranzakciók 2011 harmadik negyedév Épület Bérlő Méret (m²) Típus BILK bizalmas 7 500 Szerződés hosszabbítás M1 Business Park DHL 6 500 Szerződés hosszabbítás ProLogis Park Budapest-Sziget DHL 6 100 Szerződés hosszabbítás BILK bizalmas 4 000 Bővülés A szerződéshosszabbítások részesedése a bruttó bérbeadáson belül továbbra is rendkívül magas. Összesen 27 912 m2-en történtek újratárgyalások, ami a teljes bérbeadás 56 %-nak felel meg. A tranzakciók 20 %-a új szerződéskötés volt, míg a kereslet 18 %-a bővülés, és mindössze 6 %-a előbérlet. A harmadik negyedévben 26 bérleti szerződést kötöttek, melyből csupán három szólt 5 000 m2-nél nagyobb területre és mindegyik szerződéshosszabbítás volt. A logisztikai parkokban az átlagos bérelt terület 2 242 m2 volt. A városi logisztikai parkok iránti kereslet viszonylag magas volt: 5 000 m2-en születtek tranzakciók, az átlagos bérelt terület nagysága 833 m2, mely szintén meghaladta a korábbi negyedévben rögzített szintet. Annak ellenére, hogy hasonlóan az év első feléhez, a harmadik negyedévben sem adtak át új ingatlanokat, az üresedési ráta ismét emelkedni kezdett. A nyomott kereslet nem tudta ellensúlyozni a kiköltözések és bezárások kapcsán megüresedett területek következtében növekvő
43/81
kínálatot, így a jelenleg kihasználatlan ipari ingatlan terület mértéke a teljes állomány 22,4 %-a. A logisztikai park kategóriába tartozó állomány bérbeadottsági szintje 78,3%-ra, a városi logisztikáé pedig 70,8%-ra csökkent. 2011 harmadik negyedév Logisztikai ParkVárosi logisztika Összesen Új átadás (m2) 0 0 0 Állomány (m2) 1 627 044 170 3031 797 347 Üres állomány (m2) 353 50249 770 403 272 Kihasználatlanság (%) 21,7% 29,2% 22,4% Teljes kereslet (m2) 44 845 4 998 49 843 Új bérbeadás (m2) 9 276 789 10 065 Szerződés hosszabbítás (m2) 27 283 629 27 912 Bővülés (m2) 8 286 430 8 716 Előbérlet (m2) 0 3 150 3 150 Nettó abszorpció (m2) -6 379 -5 754 -12 123 A nettó abszorpció ismét negatív tartományba süllyedt (-12 123 m2). Új bérleti tranzakciók és bővülések összesen 18 800 m2-en valósultak meg ugyanakkor nagyjából 31 000 m2-ről költöztek ki vagy csökkentették területüket a bérlők. Módszertani megjegyzés A BRF által vizsgált ipari ingatlanok Budapesten és Pest megyében találhatók, 1995 után, bérbeadás céljából épültek. Hasznos területük minimum 2 000 m² a városi logisztika és 5 000 m² logisztikai parkok esetében. A tulajdonos által használt területek nem tartoznak a vizsgált ipari ingatlanállományba.
Forrás: BRF
44/81
Új központot épít a Bosch Budapesten 6 milliárdból 2011. Október 19. Szerda Megkezdődött a Bosch csoport új, budapesti központjának építése, amelynek első üteme 6 milliárd forintos beruházással valósul meg. Az új komplexum ad majd helyet a cég budapesti fejlesztési központjának, valamint több más részlegének.
Thomas E. Beyer, a magyarországi Bosch csoport vezetője a szerdai alapkőletétel előtt elmondta: az építkezés megkezdése fontos mérföldkő a vállalat életében, a beruházással a Bosch további, magyarországi fejlődését szeretnék megalapozni. Egyben emlékeztetett arra, hogy Miskolcon alig egy hónapja avatták fel a Bosch új autóipari gyártócsarnokát. A Bosch új, budapesti komplexuma két ütemben valósul meg, a most elkezdett első ütem 6 milliárd forint értékű beruházással 2013 elejére fejeződik be, a második ütem pedig jövőre kezdődik és 2014-ben zárul - ismertette Beyer. A fejlesztési központ mellett az új épületegyüttes ad majd helyet a gépjármű-felszerelések és az elektromos kéziszerszám üzletágaknak, az adminisztrációs osztályoknak, valamint a budapesti Bosch Rexroth Kft.-nek is.
Forrás: MTI
45/81
600 millióból megújul a Nagykanizsa- Keszthely közösségi közlekedés 2011. Október 18. Kedd Több mint 600 millió forintos beruházással, az önkormányzatok és a tömegközlekedési társaságok, állami vállalatok részvételével teljesen modernizálják a közösségi közlekedés rendszerét Nagykanizsa és Keszthely között – közölte a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke hétfőn, Zalakaroson tartott sajtótájékoztatón.
Manninger Jenő elmondta: összesen 611 millió forintból – ebből 581 millió forint európai uniós támogatás – elsősorban az autóbusz-közlekedés rendszerét fejlesztik, de a vasúti és a kerékpáros közlekedéssel összekapcsolva. A több mint 29 ezer embert érintő változások révén pályaudvarokat, megállókat újítanak fel, dinamikus utastájékoztatási rendszereket építenek ki 19 településen. A téma kapcsán kiadott sajtóközlemény szerint a beruházás a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása, a Zala Volán Zrt., a MÁV-Start Zrt., a MÁV Zrt. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. konzorciumaként valósul meg. A projekt keretében fejlesztik a keszthelyi vasútállomást és autóbusz-pályaudvart, kölcsönös dinamikus utastájékoztatási rendszert építenek ki, modernizálják a forgalomirányítási rendszert, jegykiadó automatákat és információs pultokat állítanak fel. A Balaton-parti városban 14 buszmegállót újítanak fel és rendezik a környezetét. A zalakarosi kistérség 19 településén 46 autóbuszöblöt és 33 váróhelyet építenek át, felújítják a zalakarosi buszpályaudvart, ahol megteremtik a kapcsolatot a kerékpáros közlekedéssel, de lehetővé válik az utasigényekhez igazodó autóbusz-rendelés is. Zalakaros és Nagykanizsa autóbusz-pályaudvarán szintén dinamikus utastájékozatási rendszert építenek ki, a Zala Volán érintett településeken közlekedő 133 járatára pedig GPS eszközöket telepítenek. Manninger Jenő mindezek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a valóban európai színvonalú korszerűsítés nemcsak hatékonyabb, de az utasok igényeihez jobban alkalmazkodó közlekedést tesz lehetővé, ami egyben versenyképesebbé is teszi a közösségi közlekedést. Az esztétikai fejlesztés sem elhanyagolható, miután a ma már korszerűtlen, a városképet romboló buszpályaudvarok látványa és környező zöldfelületei is megújulnak. Breznovits István, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója azt mondta: az állami szervek együttműködésével óriási feladat a fejlesztés megvalósítása, ami a jövő év tavaszára el is készül. A korszerűsítés révén nagy mértékben javul a kistelepüléseken élők mobilitása. Novák Ferenc, Zalakaros polgármestere és a kistérségi társulás elnöke azt hangsúlyozta, hogy nagyon régi terv a város tömegközlekedési csomópontjának esztétikai és funkcionális korszerűsítése, de tervezik, hogy a buszmegállóknál a régi közműveket is újakkal váltják ki. Fontos változásnak ítélte, hogy több helyen zöldsávokat alakítanak ki, fákat, cserjéket ültetnek és padokat telepítenek a kistérség érintett településein.
Forrás: IngatlanHírek.hu
46/81
Tarlós: fizessenek az autósok dúgódíjat, hogy a BKV életben maradhason! 2011. Október 18. Kedd Ismét itt a gyomorgörcs, részleteket még mindig nem ismerhetünk a dugódíj kapcsán, ám Tarlós István kijelentette, nélküle lehetetlen a BKV talpra állítása. Az autósok joggal kérdezhetik: mi közük van ehhez?
Józan ésszel a dugódíj bevezetését az indokolná, ha telítve lenne a város, jelen esetben a főváros, azaz Budapest. Ilyen esetben nyilván a korábban autózok egy része is tömegközlekedésre szállna, azaz a közlekedési vállalat több bevételhez jutna és modernizálódhatna. A hazai döntéshozásokban azonban nem mindig fedezhetők fel az ok-okozati összefüggések, a dugódíj kapcsán például Tarlós István nem a főváros zsúfoltságára hivatkozva tartja elkerülhetetlennek a dugódíj bevezetését, hanem azért, mert anélkül a BKV modernizációját finanszírozhatatlannak tartaná. Mint azt InfoRádió Aréna című műsorában nyilatkozta, E mondat olvasása után vélhetően mindenki hangosan hördül fel: mi közük van ehhez az autósoknak? Miért nem döntheti el mindenki szabad akarata szerint, hogy milyen közlekedési eszközt választ? A felfelé ívelő üzemanyagárak mellett van-e egyáltalán értelme a dugódíj bevezetésének, és az ahhoz szükséges infrastruktúra kiépítésének? Hiszen már az idei és a tavalyi évben is látványosan csökkent az autózók száma a fővárosban (és ezzel párhuzamosan változatlan jegyárak mellett is nőtt a BKV jegybevétele). Nem lenne elegendő, ha a piac önmagát szabályozná? A város terheltségének talán igen, ám abból nyilván nehezebben lehetne finanszírozni a nem épp hatékony működéséről ismert közlekedési vállalatot. További szépség az ügy kapcsán, hogy részletei még alig ismertek, illetve egyelőre nagyon ijesztőek, az autók leparkolására alkalmas P R parkolóknak még nyoma sincs a határterületeken, a díjövezetben lakók egyelőre csak retteghetnek, hogy vajon tudnak-e majd távoli munkahelyükre továbbra is autóval járni, el tudnak-e menni külön sarc nélkül bevásárolni hétköznap vagy akár a belvárosban lakó beteg nagymama látogatása, orvoshoz vitele is drága luxusnak számít majd a közeljövőben. Egyelőre mi sem tudjuk, csak várjuk a csepegő, de inkább riogató infókat.
Forrás: IngatlanHírek.hu
47/81
A Malév több járatát is törli a görögországi sztrájk miatt 2011. Október 18. Kedd A Malév az október 19-re bejelentett görögországi sztrájk miatt törli több, görögországi célállomásra közlekedő járatát – közölte a légitársaság.
A Malév kedd esti, valamint szerda déli athéni, és thesszaloniki járatait, ezenkívül szerda esti és csütörtök déli athéni járatait törli. A légitársaság arra kéri utasait, hogy utazás előtt a Malév honlapján, vagy ügyfélszolgálaton keresztül mindenképpen tájékozódjanak. Nem telik el nap a héten Görögországban, hogy egy-egy ágazat dolgozói ne sztrájkoljanak a kormány megszorító intézkedései ellen. A legszélesebb körű munkabeszüntetés a szerdán és csütörtökön lesz, ekkorra a mintegy 2,5 millió dolgozót, a görög dolgozók közel felét képviselő két legnagyobb szakszervezet hirdetett általános sztrájkot
Forrás: MTI
48/81
A kormány kivégzi a hazai sikertelepüléseket 2011. Október 18. Kedd Az érintett falvak ellehetetlenítését jelentené, ha átmenne a parlamenten az önkormányzati, „belföldi offshore” ügyletként elhíresült, a településeknek bevételt generáló lehetőség eltörlése – reagált a Napi.hu-nak az illetékes polgármesterek, akiket meglepetésként ért a jogszabály-módosítás terve.
Iskola-és óvodabezárásokra kényszerülnek azok az önkormányzatok, akik Magyarországon belül alacsonyabb iparűzési adókat vetnek ki a cégekre. Jövőre ugyanis az adócsomag részeként a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása előírná, hogy a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető cégek székhelyként, telephelyként csak olyan címet jegyezhetnek be, ahol a járművek tényleges tárolása és karbantartása zajlik. Ezzel azok a községek (köztük Újlengyel és Komlóska) járnak rosszul, amelyek az iparűzési adó elengedésével próbálták magukhoz csábítani a cégeket, többnyire a nagy járműparkkal rendelkezőket, cserébe pedig gépjárműadóhoz - népszerű nevén a súlyadóhoz - jutottak. Emellett egyéb szolgáltatásokat, például irodahelyiség-bérletet és postai ügyintézést is nyújtanak a vállalkozásoknak. A települések így kreatívan használták ki azt a józan ésszel némileg ellentétes lehetőséget, amely szerint például egy fuvarvállalkozás cég- és adójogi értelemben vett telephelyének nem kell fizikailag is alkalmasnak lennie arra, hogy ott valóban teherautókat, kamionokat tárolhasson. Mindez egyben azt is jelenti, hogy ezek a cégek oda, ahol valóban tárolják járműveiket, azaz használják a környező utakat és infrastruktúrát, nem fizetnek súlyadót. Komlóska polgármestere, Köteles László a Napi.hu-nak úgy nyilatkozott: az állam 2002 óta fokozatosan kivonult a falvak támogatásából, így azok rákényszerültek az ilyen, kreatív megoldások használatára, hogy bevételhez jussanak. A zempléni település több mint száz cégnek és 1800 szállítóeszköznek ad helyszínt. A cégek az államnak milliárdos adóbevételt hoznak, és mintegy ezer munkahelyet tartanak fenn. A polgármester szerint az ipa-mentességgel több céget megmentettek a csődtől, illetve megelőzték azt, hogy a növekvő terhek miatt a társaságok elhagyják az országot.”
Forrás: Napi.hu
49/81
A gazdasági bizonytalanság miatt 4,3 milliárd eurót fektettek csak be az ipari ingatlanokba 2011. Október 17. Hétfő A Jones Lang LaSalle európai ipari ingatlanpiaci jelentése szerint az ipari befektetések csak 3 százalékkal növekedtek Európában 2011 első felében.
A bizonytalan gazdasági környezet és a megfelelő minőségű ingatlanok limitált mennyiség miatt az ipari ingatlanbefektetések volumene összességében stagnált az év első felében, míg májusban illetve júniusban az aktivitás rohamosan lelassult. Ez 2011 második negyedévében az elmúlt 12 hónap első jelentős csökkenését eredményezte, 12 százalékot negyedéves szinten, bár éves szinten továbbra is megmaradt az 5 százalékos növekedés. A teljes befektetési volumen 80 százalékában, 3,5 milliárd euró értékben, cseréltek gazdát ingatlanok Nyugat-Európában az első félévben. Ebből is jól látszik, hogy a befektetések továbbra is a főbb nyugat-európai piacokra fókuszálnak, és habár ez összességében 7 százalékos csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest, egyes országokban ennél sokkal erősebb volt a visszaesés (Németország (-32%), az Egyesült Királyság (-24%) és Norvégia (-9%)). Dél-Európában 40 százalékkal estek vissza a befektetési volumenek, és habár ez a szuverén adósságválsággal kapcsolatos aggodalmaknak köszönhető elsősorban, ezen piacok változékony természete miatt a beruházási tevékenység jelentős ingadozása nem váratlan. Ezzel szemben Kelet-Európában 2011 első hat hónapjában fokozott aktivitás mutatkozott. Ebben a régióban (Oroszországot kivéve) bár a tranzakciók értéke még így is alacsony maradt, 2010 első feléhez képest 82 százalékkal emelkedett. Ehhez képest Oroszországban a befektetések mértéke drámai, nyolcszoros növekedést ért el 2010 első feléhez képest. A nemzetközi befektetők (számos piacról szerzett tőkével) ereje visszatért, és 1,9 milliárd euró értékű tranzakciókban működtek közre a 2010-es 0,3 milliárd euróhoz képest. Nem meglepő módon a főbb nyugat-európai piacokra fókuszálták (különösen az Egyesült Királyságra és Németországra), ugyanakkor máshol is aktivitást mutattak, hiszen ingatlanokat vásároltak Csehországban, Oroszországban, Olaszországban és Spanyolországban is. A hazai forrású tőke dominanciája elsősorban az Egyesült Királyságban, Svédországban, Németországban és Norvégiában jellemző. A határokon átnyúló beruházási aktivitás a teljes tranzakciós volumen 70 százalékát tette ki. Mindamellett, az európai befektetők többsége az otthonához közel fektetett be – például az Egyesült Királyságban 2011 első felében befektetett összes tőke egyesült királyságbeli ingatlanokban maradt. Chris Staveley, a Jones Lang LaSalle EMEA Befektetési részlegének igazgatója elmondta: “Az év eleji pozitív kezdés ellenére a gazdasági változékonyság egyértelműen hatással volt a teljes befektetői aktivitásra az európai ipari ingatlan szektorban. Míg a piacok például Németországban illetve Kelet-Európa bizonyos területein rugalmasnak tűnnek, ha a gazdasági bizonytalanság és a limitált termékkínálat folytatódik, a befeketetői kereslet az év hátralevő részében is korlátozott marad.” Hét egymást követő negyedév után, június végére a kiemelkedő minőségű európai raktárak hozama továbbra is 7,40%, 10 bázisponttal alacsonyabb a 10 éves átlagnál. “Annak ellenére, hogy a központi piacokon a kiemelkedő lehetőségek hiánya megakadályozza a hozamok javulását, úgy
50/81
érezzük, hogy összességében a további mozgás 2011 hátralevő részében is korlátozott lesz” tette hozzá Chris Staveley. 2011 második negyedéve sorozatban a hatodik negyedév volt, mely bővülő bérlői aktivitást mutatott. 2011 első felében az összes bérelt terület nagysága elérte a 8 millió négyzetmétert, mely 6 százalékkal kevesebb volt, mint 2010 második felében, de 23 százalékkal több, mint 2010 első negyedévében. Ez a Lengyelországban és Oroszországban jelenlevő folyamatos növekedésnek tulajdonítható, mely ellensúlyozta azt a csökkenő piaci aktivitást, melyet a csehországi (-42%) és az egyesült királysági (-32%) bérlők okoztak bérlői igényeik elodázásával. A 2011 első felében befejezett ipari ingatlan fejlesztések nagysága 2 millió négyzetméter, ez a gazdasági válság kezdete óta a legalacsonyabb volumen. Mindamellett, a fejlesztési tevékenység üteme a második negyedévben felgyorsult a ‘ build-to-suit’ tranzakciók elterjedése miatt. Az építés alatt lévő ipari területek volumene a válság óta a második negyedévben volt a legmagasabb szinten, 2011 júliusának kezdetén 4,8 millió négyzetméter volt építés alatt, 29 százalékkal több, mint 12 hónappal korábban. Nyugat-Európában folyik a legtöbb beruházás, 3,6 millió négyzetméter ipari terület van jelenleg építés alatt. A gyorsuló fejlesztési tevékenység ellenére, 2011 első felében a kihasználatlanság mintegy 10 százalékra csökkent, ez mindössze 6 hónappal korábban 12 százalék volt. A fejlesztési volumenek minden piacon még mindig jóval elmaradnak az öt éves átlaghoz képes, kivéve Belgiumot, ahol a növekedés folytatódik, bár mértékkel. A piacon jelenlevő növekvő bizonytalanság a jövőbeni kínálat növekedését is valószínűleg alacsony szinten tartja majd. A bérleti díjak az európai piacok többségén nyomottak és alacsonyabbak, mint az elmúlt évek során bármikor. A modern ingatlanok kínálatban kialakult hiány sok helyen 2011 első felében gyorsulásra késztette a bérleti díjak növekedést, de az év második felében ezt a pozitív trendet a növekvő gazdasági bizonytalanság ellensúlyozhatja. Ennek következtében bérleti díjak növekedés 2011 második felében a legtöbb piacon nem várható. Alexandra Tornow, a Jones Lang LaSalle EMEA régiójának ipari és logisztikai piackutatási vezetője így kommentálta: “Az év elején sok okunk volt az optimizmusra, aktív befektetőkkel, biztos bérlői igényekkel és számos ‘build-to-suit’ fejlesztéssel. Az év során a tartós negatív gazdasági környezet azonban lelassítja az aktivitást. Miközben az óvatosság a fő jelszó, a bérlőktől várható a hálózati optimalizációra való törekvés fenntartása, s ezáltal az aktivitás kellő szinten maradhat. Ennek ellenére, amíg nincs vége a gazdasági bizonytalanságnak, sok bérlő kétszer is átgondolja, mielőtt aláír egy új bérleti szerződést.” Tuza Rita, a Jones Lang LaSalle budapesti irodájának vezető elemzője szerint: „Sokáig úgy tűnt, hogy Budapesten az ipari ingatlanpiac hamarabb talpra tud állni, mint az irodapiac. Mára sajnos egyértelművé vált, hogy ezek a várakozások tévesek voltak. A bérlői aktivitás rendkívül lelassult, az optimalizációt követően többen területeket adtak vissza. Az üresedési ráta annak ellenére sem tudott csökkeni az év során, hogy a spekulatív fejlesztéseket eltűntek a piacról. Ilyen piaci körülmények között a bérleti díjak további csökkenésére számíthatunk.”
Forrás: Jones Lang LaSalle
51/81
A Ryanair visszatér Budapestre? 2011. Október 17. Hétfő Nagy meglepetések nem várhatók jövőre a hazai légi közlekedésben, hacsak az nem számít annak, hogy a Ryanair a budapesti visszatérést fontolgatja, illetve a budapesti reptér sosem látott forgalmat bonyolított le szeptemberben.
Nem várható meglepetés a következő nyári szezonban a magyarországi légi közlekedésben az ideivel ellentétben − idén megjelent az American Airlines, a Qatar Airways és az airBaltic, a jet2.com elindította edinburghi járatát, a Malév pedig Barcelonába indított gépeket. A szakemberek jövőre nem számítanak új légitársaságok megjelenésére, legfeljebb a járatszámok bővítéséről, illetve a meglévő frekvenciák újraindításáról lehet szó. Úgy tudjuk, a Ryanair továbbra is gondolkodik a magyarországi megjelenésen, de már nem Sármellék szerepel a diszkont-légitársaság fókuszában, hanem ismét a budapesti reptér − ennek oka vélhetően az árakban keresendő. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren jól indult az ősz, a reptér üzemeltetője, a Budapest Airport (BA) Zrt. arról számolt be, hogy minden idők legerősebb szeptemberi forgalmát regisztrálták, még az eddigi rekordnak számító 2007-es évben sem indultak és érkeztek ennyien a budapesti terminálokról, mint idén. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy kiemelten jól zárult a harmadik negyedév − a polgári repülésben hagyományosan a július, augusztus és szeptember jelenti a csúcsot. Idén szeptemberben több mint 894 ezer utas vette igénybe a budapesti repülőtér szolgáltatásait, ez 5,3 százalékkal több a 2007-es rekordév adatánál. Az elmúlt évhez képest 6,1 százalékos volt a forgalom növekedése (leszámítva az izlandi vulkánkitörés okozta tavalyi kiesést), és minden feltétel adott ahhoz, hogy teljesüljön a BA várakozása, és az év végéig a forgalom elérje a 8,7 milliót. Az év eleje óta összesen 6,8 millió utast regisztrált a Budapest Airport, ami 533 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A növekedés motorját a hagyományos, nagy nyugat-európai légitársaságok (Lufthansa, KLM, British Airways, Air France) jelentették, ebben a szegmensben 16 százalékos volt a növekedés az elmúlt évhez képest. A célállomások toplistáját továbbra is London vezeti. Jól teljesített a Malév is szeptemberben, elsősorban a magyar légitársaság jó eredménye áll a szeptemberi 12 százalékos átszállóforgalom-növekedés hátterében. Némi csökkenés figyelhető meg a szeptemberi diszkont- és charterforgalomban, ám dinamikusan, közel 45 százalékkal növekedett a hosszú távú járatok forgalma, ami elsősorban az American Airlines naponta közlekedő New York-i járatának, valamint a Qatar Airways szeptembertől már naponta közlekedő Budapest−Doha járata beindulásának köszönhető.
Forrás: IngatlanHírek.hu
52/81
Retail hírek 2011 42. hét
53/81
Eladó az impozáns szegedi Kass Szálló 2011. Október 20. Csütörtök Eladásra kínálja honlapján a tulajdonos Quaestor-csoport a szegedi, 1976-ban bezárt Kass Szállót, vagy ahogy évtizedek óta mindenki hívja, a régi Hungáriát.
Tavaly augusztus 20-ára szerették volna átadni a felújított régi Hungáriát, a patinás Kass Szállót. A rekonstrukció azonban nem kezdődött el. Jelenleg pedig az olvasható a tulajdonos Quaestor-csoport honlapján, hogy a műemlék épületet eladásra kínálják. Nem egyszerűen az ingatlant hirdetik, hanem magát az ingatlanfejlesztési projektet. 2008 végén jelentette be Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport elnök-vezérigazgatója, hogy még abban az évben, decemberben elkezdődik a rekonstrukció. A csoporthoz tartozó projektcég, a Régi Hungária Kft. ugyanis uniós pályázaton 600 millió forintot nyert – hogy 4 csillagos szállóként, több mint 2 milliárd forintos beruházással újítsa fel a patinás hotelt. 2009. március 31-én aláírták a projekt támogatási szerződését is, de nem kezdődtek el a munkálatok. Arról is hírt adtunk ezután, hogy az uniós forrást végül nem vették igénybe, és hogy a gazdasági válság, a kihasználtság és a megtérülés bizonytalansága valószínűleg nem kedvez egy ekkora beruházásnak. Azóta nagy a csend a Kass körül, tájékoztatást kérő e-mailjeinkre sosem kaptunk választ. A honlapon leírják, hogy a részben felújított és átalakított épület jelenleg üresen áll, funkció nélkül. Felújítása 1988-ban kezdődött, a lehetséges végső formájára vonatkozó terveket 1994-ben az Ybl-díjas Tarnai István és munkatársai készítették el. Elkészültek az épületszerkezeti, födém- és homlokzati elemek, a belső terek végleges kialakítása azonban a tényleges beruházási igények alapján történhet meg – orientálják a lehetséges befektetőket. Azt is írják, hogy a műemlék 1897-ben épült, és egyike a város 3 legértékesebb épületének, 1976-os bezárásáig szállodaként üzemelt. A fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban pedig olyan tájékoztatást adnak, hogy a szállodai funkció mellett létezik egy kulturális és üzletközpontról szóló koncepció is. A szállodatervek a befektető szerint érettek a felülvizsgálatra.
Forrás: Délmagyar
54/81
Vapiano nyílik a MOM Parkban 2011. Október 20. Csütörtök A MOM Park képviseletében, a Cushman & Wakefield (C&W) nemzetközi ingatlantanácsadó közreműködött az exkluzív német gyorsétterem lánc, a Vapiano 511 négyzetméteres bérleti szerződésének megkötésében a népszerű budapesti MOM Park bevásárlóközpontban.
A Vapiano harmadik magyarországi éttermének megnyitása november elején várható, a központ felső szintjén. Ez az egyedülálló gyorsétterem koncepció tovább növeli a MOM Park magas színvonalú étterem választékát. Szabó Viktória, a C&W budapesti irodájának partnere és kiskereskedelmi üzletágvezetője elmondta: „Örülünk, hogy egy ilyen kiemelkedő nemzetközi étterem költözik a MOM Parkba, mely a bevásárlóközpont elismertségét és népszerűségét bizonyítja a budapesti kiskereskedelmi piacon. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a tranzakció tovább erősíti a MOM Park piaci helyzetét, mely így még több látogatóra és vásárlóra számíthat majd a közvetlen és közvetett vonzáskörzetekből egyaránt.’’ Sári Péter, a Vapiano ügyvezető igazgatója elmondta: „Budapesten a MOM Parkban nyíló lesz az első bevásárlóközpontban található éttermünk. Stratégiánk fontos eleme, hogy prémium lakó-, iroda- és kiskereskedelmi negyedben helyezkedjenek el éttermeink, mely kritériumoknak a jelentős vonzáskörzettel rendelkező MOM Park minden szempontból eleget tesz. Előszeretettel várjuk az étterem nyitását, hogy a MOM Park vásárlói számára is friss és izgalmas olasz ízeket kínálhassunk.’’ Isabelle Clerk, az AEW Europe közép-európai ingatlankezelő részlegének vezetője a következőket fűzte hozzá: „Az AEW Europe regionális stratégiájának egy fontos eleme és elkötelezettsége, hogy folyamatosan optimalizálja és fejlessze a bérlői összetételt, mellyel a bérlők és az általunk üzemeltetett ingatlan sikeréhez kíván hozzájárulni. A Vapiano által aláírt bérleti szerződés kiválóan alátámasztja mindezt.” A MOM Park folytatja azon stratégiáját, mellyel elsősorban a város legtehetősebb vásárlói csoportját valamint a környező irodákban dolgozó üzleti réteget kívánja megcélozni. A MOM Park az egyetlen bevásárló központ Budapesten, ahol a kereskedők árbevétele jelenleg is folyamatosan növekszik és ahol prominens világmárkák keresik az új üzletek nyitásának lehetőségét. A Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlantanácsadó a MOM Park bevásárlóközpont kizárólagos bérbeadó ügynöksége.
Forrás: Cushman&Wakefield
55/81
Elkezdték az Árkád II. építését 2011. Október 19. Szerda Megkezdődött Budapesten az Örs vezér téren az Árkád II. bevásárlóközpont beruházása - írja a Világgazdaság a szerdai számában a Property Magazine szaklapra hivatkozva.
Megkezdődött az Árkád II. bevásárlóközpont építése az Örs vezér téren. A fejlesztő, az ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezető igazgatója, Gyalay-Korpos Gyula a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy a hét éve megnyitott első egység üzleti sikere győzte meg a cég tulajdonosait az újabb fejlesztésről. A német Otto család tulajdonában lévő ECE finanszírozó partnere a 80 millió eurós beruházásban a Deutsche Bank lesz. A tervek szerint 2013-ra elkészülő Árkád II.-ben 20 ezer négyzetméter kiadható terület lesz, és a két épületet összekötésével a legnagyobb kereskedelmi területű bevásárlóközpont jön létre. A második egység megnyitása után a régebbi épület felújítása következik, s a munkálatokkal várhatóan 2013 őszén végeznek. A lap összeállítása szerint az ECE érdekeltsége a pécsi, a győri és a szegedi Árkád üzletközpont, valamint a debreceni Fórum Debrecen.
Forrás: PropertyEu
56/81
Több boltot bezár a Nike Magyarországon 2011. Október 19. Szerda A közeljövőben várhatóan több Nike-márkaboltot is bezárnak Magyarországon - értesült a Pénzcentrum.hu.
A következő hónapokban várhatóan több Nike-márkabolt is bezárásra kényszerül Magyarországon. A Pénzcentrum.hu információi szerint egyes üzletekbe már alig rendelnek új termékeket, van olyan bolt, amely már csak a jelenlegi árukészlet eladásával próbálkozik, míg egyes üzletekben más cégek termékeit (például teniszruházatot) is kínálnak. Sokatmondó, hogy a lap információi szerint az elmúlt évek egyik legnagyobb kiskereskedelmi fejlesztésének számító KÖKI Terminál plázában sem lesz márkaboltja a sportruházati cégnek. A Pénzcentrum úgy tudja, hogy a magyarországi Nike-márkaboltok legtöbbje franchise üzletként működik, azaz egy (magyar) vállalkozás üzemelteti őket. Információink szerint a legnagyobb forgalmat a Westendben található üzlet hozza, míg más budapesti bevásárlóközpontokban - például az Árkádban és az Aréna Plázában- meglehetősen döcögősen üzemelnek az üzletek. "Az elmúlt évben a Nike alaposan felülvizsgálta a márkaüzleteket működtető kereskedelmi partnereit, amelynek következtében több üzlet is bezárt. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a 2012-es év első hónapjaiban új partnerekkel, új Nike üzleteket nyissunk meg. A vásárlók addig is megtalálják legújabb termékeinket az ország számos pontján, többek között az Intersport, a Hervis, és a Playersroom boltokban, illetve a Spuri futó, és a Football Factor foci szaküzletekben." - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Tóth Attila, a Nike Magyarország Country Managere.
Forrás: Pénzcentrum.hu
57/81
Szeptember kiemelkedően jó volt Kelet-a Közép-Európai ingatlanbefektetéseknél 2011. Október 18. Kedd A teljes befektetési volumen Közép-Kelet-Európában 8 milliárd eurót tett ki 2011. szeptember végére, amely a tavalyi év azonos időszakában mért adat kétszerese. Eddig idén szeptember hozta a legmagasabb havi eredményt a CBRE legfrissebb elemzése szerint.
Az elmúlt hónapok lengyel és orosz dominanciája után a harmadik negyedévben Csehország bizonyult a legaktívabbnak az ingatlanbefektetési porondon. Ennek okai egyrészt néhány nagy helyi tranzakció, másrészt a lengyel és még inkább az orosz első osztályú hozamok csökkenése. E három országon kívül a többi piacon az üzletkötések volumene alacsony maradt. Jos Tromp, a CBRE KKE-i kutatási és tanácsadási vezetője az eredményeket így kommentálta: „Az inflációs kockázat és az alternatív befektetési lehetőségek szűkössége az elérhető pénzforrásokat az ingatlanok felé hajtja: ezen belül is a közép-európai felsőkategóriás ingatlanok a legkeresettebbek. A befektetők kívánságlistáján az első helyet a varsói, prágai és moszkvai prémium osztályú irodák, valamint üzlethelyiségek foglalják el. Ez utóbbiak főként a biztos bevételt hozó nagy bevásárlóközpontokat jelentik a fővárosokban vagy a 250.000 főnél több lakosú nagyvárosokban. Ezen felül a hosszú, főként eladás-visszabérlés formájú bérleti szerződésekkel rendelkező logisztikai központok állnak az érdeklődés központjában. Az ezeken a kategóriákon kívül eső eszközöknek továbbra sincs piaca.” Patrick O’Gorman, a CBRE KKE-i befektetési vezetője elmondta: “A Csehországban és Oroszországban tapasztalható erős helyi érdeklődés dacára a 2011-es eddigi befektetési volumen közel kétharmada határokon átnyúló befektetési tevékenység eredménye. Ebből az adatból két trend rajzolódik ki. Egyrészt a régiót jól ismerő (például osztrák) befektetők újra aktivizálódni látszanak, másrészt a kockázatvállalóbb befektetők is profitálni igyekeznek az egészséges lengyel vagy cseh piaci viszonyokból olyan területeken, ahol azt várják, hogy a bevétel és a tőkeérték-növekedés látványos lesz a következő években. Ezek a befektetők főleg az Egyesült Királyságból és az USÁ-ból érkeznek. Az angol befektetők teljes piaci aktivitása a lezárt ügyletek méretét tekintve 80%-kal nőtt 2010-hez képest. Az amerikai befektetők tevékenysége még jelentősebb a régióban: 1,2 milliárd euróval az USA a második legmagasabb befektetési aktivitást érte el a Közép-Kelet-Európában, amely kevéssel marad el 2006-os rekordszinttől.” Borbély Gábor, a CBRE budapesti irodájának elemzési és tanácsadási vezetője hozzátette: „Habár a magyar piacon a forgalom egyelőre mérsékelt maradt, a befektetői érdeklődés sokkal intenzívebb, és remélhetőleg ez az év végére vagy a jövő év elejére a tranzakciós statisztikában is tükröződni fog. ”
Forrás: CBRE
58/81
Trükkös ingatlanadót vezetett be Orbán: az előző kormányok sem szedtek volna be ennyit 2011. Október 18. Kedd Valószínűleg nem kerülhetik el a helyhatóságok, hogy jelentősen emeljék a helyi építmény- és telekadót, ha az önkormányzati rendszer átalakítása miatt a bevételeik jelentősen szűkülnek. A kormány az adótörvények megváltoztatásával így elkerülte, hogy központilag vesse ki az ingatlanadót.
A pénteken beterjesztett adótörvény-módosításokból kiderül: az Orbán-kormány trükkösen úgy vezeti be az ingatlanadót, hogy 2012-ben eltörli az építmény- és telekadó törvényi maximumát. Az adó megállapításának ódiuma így a forráshiányos önkormányzatokra fog zuhanni, mivel a kialakítandó járásokhoz vagy az államhoz átkerülő pénzeiket valahonnan pótolniuk kell. Az Orbán-kormány ráadásul ezt úgy leplezi, hogy az ingatlanadó összegét a forgalmi érték három százalékában még maximálta is. A törvényi plafon egy 20 milliós lakás esetében így évi 600 ezer forintra emelkedne, ami tizenkétszerese annak, mint amit a Bajnai-kormány a vagyonadóról szóló törvényben elkért volna (30 millió forintig 0,25 százalék volt az adókulcs). Az önkormányzatoknak persze nem kötelező ilyen mértékű adót kivetniük, de a mozgástér így is több mint jelzésértékű. A bérbe adott épületek után nem járna mentesség. A módosítás kiterjeszti a telekadó hatályát a külterületi, nem termőföldként nyilvántartott földrészletre, továbbá az épületnek nem minősülő építménnyel (például úttal) lefedett földrészletre is. Így valóban csak a mezőgazdasági művelés alatt álló kül- és belterületi termőföld után nem kellene telekadót fizetni. A helyi adókról szóló törvény egyébként eddig az illetéktörvény alapján megállapított forgalmi érték ötven százalékában ("korrigált érték") jelölte meg az adóalapot, az adóplafon pedig ennek 3,6 – korábban 3 – százaléka volt. A törvényjavaslat hatályon kívül helyezné a korrigált értéket, és a teljes forgalmi érték lenne az adó alapja. Az ingatlan alapterülete szerinti adókivetés eddig négyzetméterenként 1100 Ft beszedését tette lehetővé. Most ez is megszűnne, és csak a túladóztatás tiltása maradna. „Az építmény- és a telakadóplafon megnyitása önmagában nem oldja meg a régi problémát, ami az értékalap-számítással kapcsolatos” – mondta a hvg.hu-nak Kovács Róbert, a Helyi Obszervatórium kutatóintézet vezetője. Ehhez tudni kell, hogy az önkormányzatok eddig kétféleképpen vethettek ki építményadót: az ingatlan alapterülete vagy a forgalmi értéke alapján. Az önkormányzatok többek között éppen azért nem alkalmazták a forgalmi alapú értékszámítást, mert perelhetőek lettek volna, és nincs olyan értékbecslés, amire ne lehetne egy másikat előhúzni. Az alapterület szerinti adókivetés volt ehelyett elterjedtebb, csakhogy ez rendkívül igazságtalan, mert képtelen kezelni még a településen belüli elhelyezkedéstől, komfortfokozattól függő értékkülönbségeket is.
Forrás: HVG
59/81
Prémium márkák lesznek a jövőre nyíló belvárosi bevásárlóközpontban 2011. Október 17. Hétfő Prémium márkákra hangolja fejlesztője a belvárosi egykori Tőzsdepalotában kialakított üzletházat, ezért a nyitás 2012-re tolódik − mondta Kiss Szilvia, a Váci1 center menedzsere, a Napi Gazdaságnak.
A hely és az épület egyedisége a minőség szimbólumává teheti a Vörösmarty tér és a Váci utca sarkán álló Váci1 üzletházat, ezért másfél hónapja koncepciót váltott az épületet fejlesztő Orco-csoport, s új alapokra helyezte a bérbeadást, immár az egyediséget és a prémium kategóriájú kereskedőket megcélozva. A 60 millió eurós fejlesztéssel megvalósuló bevásárlóközpont nyitását már többször beharangozták, az építkezés indulásakor bejelentett első, 2010. tavaszi céldátum után 2011 tavasza, majd az idei ősz követte, a legújabb hírek pedig lépcsőzetes indulásról szóltak. A projekt sorsát nemcsak a műemléki kötöttségek és a válság miatt terjeszkedésüket leállító kereskedelmi láncok nehezítették, hanem az épület formája, a hét szint, illetve a szintenkénti mindössze kétezer négyzetméter, amelynél a nagy nemzetközi márkák standardjainak zöme nagyobb területet igényel. Éppen ezek a tényezők bírták rá a fejlesztőt a koncepció totális újragondolására, akár a már aláírt szerződések felbontása, valamint a nyitás 2012-re halasztása árán is. Ha az Orco tartani akarja az új menetrendet, egy év áll rendelkezésére a 11 ezer négyzetméteres üzletközpont kiadására, azonban ez a ház sajátosságait figyelembe véve reális cél − mondja Kiss Szilvia. A mágnesbérlők a hely felét adják, ígéretes tárgyalásokat folytatnak a felső három szint kiadásáról, a legfelsőn étterem, a negyediken egy igazi turistacsalogató attrakció, a harmadikon pedig egy többféle brandet felvonultató, Magyarországon eddig nem alkalmazott, több divattervezőt egy helyen felvonultató koncepció jelenne meg. A bérleti díjakról mindössze annyit tudtunk meg, azok a korábban beharangozott mértéknek felelnek meg. A projekt eladásáról nincs szó, az Orco hosszú távon kalkulál az épülettel − teszi hozzá a menedzser.
Forrás: Napi.hu
60/81
Gazdasági hírek 2011 42. hét
61/81
Új állami bankot alapít Matolcsy a végtörlesztők miatt 2011. Október 21. Péntek Többek között egy állami tulajdonú bank létrehozásáról tárgyalna a kormánnyal a több mint tizenkettőezer devizahitelest tömörítő Hiteltársulás civil szerveződés - írta a Magyar Hírlap. A Portfolio.hu-nak a társulás vezetője elmondta, hétfőn ülnek tárgyalóasztalhoz Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel. Becslésünk szerint amennyiben minden eddigi "hiteltársuló" végtörlesztene, az önmagában 50 milliárd forintos veszteséget okozna a bankszektornak.
Doubravszky György, a társulás vezetője szerint többek között úgy járnának el, hogy a devizahitelesek 8 százalékos kamattal jussanak forinthitelhez. Eddig öt kisebb magyar és egy nagyobb nemzetközi pénzintézettel tárgyaltak, eggyel (Banco Popolare) sikerült megegyezni, de ez a bank mindössze kétszáz ügyfelet képes befogadni. Doubravszky György a Portfolio.hu-nak megerősítette: a Hiteltárulás egy új állami bank létrehozására is javaslatot tesz, ez ügyben levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy jelöljön ki szakértőt, akivel elindulhatnak a tárgyalások. Kérésükre - (a Magyar Hírlapban írt két nappal ellentétben) hét nap alatt - Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert jelölte ki a szervezettel való együttműködésre. A tárgyalások hétfőn kezdődnek. A Hiteltársulás vezetője a Portfolio.hu-nak azt mondta, egy "fapados", nem csak hitelező, de számlát is vezető bankra tesznek javaslatot, melynek tőkéjét az idő rövidsége miatt az államnak kellene biztosítania, betétállománya azonban a csatlakozók megtakarításaiból állna össze. A társulás vezetője szerint a BUBOR feletti 2%-pontos hitelfelár takarékos működés (egyetlen, központi bankfiók, minden szempontból alacsony költségszint) mellett később nyereséges üzlet lenne az állam mint tulajdonos számára is. Gondolkodtak más, akár külföldi (pl. kínai) tulajdonos bevonásán is, erre azonban Doubravszky szerint az idő rövidsége miatt most nincs lehetőség.
Forrás: Portfolio.hu
62/81
Nem olyan szép a kormány 2012-es csomagja, mint ahogy állítják 2011. Október 21. Péntek A jelenlegi állapot alapján a kormányzati szektor egyenlegére adott előrejelzésünk 3,1%-os GDP-arányos egyenleget mutat. Ez meghaladja a kormány célját - kezdte az MNB államháztartásról szóló friss elemzésének bemutatását Varga Lóránt.
A jegybank közgazdásza arra is kitért, hogy az idei évben - az egyszeri tételek nélkül - 1%-os GDP-arányos romlás következik be a költségvetés egyenlegében a tavalyi évhez képest. Az MNB szakértői szerint 2012. évi költségvetési törvénytervezet előirányzataiból az olvasható ki, hogy a kormány tervezett intézkedéscsomagja a bevételi oldali lépésekre épül elsősorban. Ez pedig ellentmond a kormány kommunikációjának. A jegybankelnök a Költségvetési Tanács tagjaként értékeli és mérlegeli a költségvetési folyamatokat. Mi szeretnénk olyan szakértői anyagokkal támogatni az elnök munkáját, amelyek segítenek neki megalapozott döntéseket hozni - vezette fel a jegybank friss elemzésének bemutatását Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki szerint szükség van egy hosszabb távú kitekintésre is a költségvetés esetében. Elmondta: a márciusi jelentés részletesebben elemzi majd az államháztartási folyamatokat. Varga Lóránt, az elemzést készítő szakértői csapat vezetője előadásában hangsúlyozta: október 14-ig elérhető információkat építettük be számításainkba, ezek pedig már tartalmazzák az adócsomag első becsléseit. Jelenlegi állapot alapján a kormányzati szektor egyenlegére adott előrejelzésünk 3,1%-os GDP-arányos egyenleget mutat. Ez meghaladja a kormány célját - emelte ki Varga Lóránt. Az idei évben az egyszeri tételek (magánnyugdíjpénztáraktól származó bevételek, MOL-részvénycsomag 500 milliárdos kiadása, valamint a 250 milliárdos áfakiesés a brüsszeli döntés nyomán) nélkül 4,3% lehet a központi alrendszer hiánya. Jelentős, a GDP 1%-át tapasztalható romlás tapasztalható a 2010-es évhez képest az adócsökkentés miatt. A számok tehát azt mutatják, hogy a központi költségvetésben 2,3%-os kiigazításra készül a kormány (jövőre a kormány 2%-os hiányt akar elérni az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt egyenlege esetében), ami nagyon jelentős - tette hozzá a jegybank közgazdásza. A kormány ezt úgy szeretné elérni a költségvetési törvényjavaslat szerint (amit az előirányzatokból ki lehet következtetni), hogy a bevételekből 1,5 százalékpont származna, míg 0,7 százalékpont érkezne az elsődleges kiadások megtakarításából. Vagyis a jegybank számításai azt mutatják, hogy a jövő évi kiigazító csomag elsősorban a bevételi oldali intézkedésekre támaszkodik, szemben a kormányzati kommunikációval, ami hangsúlyozza: jövőre a kiadás oldali lefaragás a hangsúlyos. A szakértő arról is beszélt, hogy az MNB csak 1,4%-os egyenlegjavulást vetít előre a következő évre: 0,9 százalékpontos bevételnöveléssel számol, 0,5 százalékpontos lehet elsődleges kiadásoknál a megtakarítás. Vagyis ezek szerint is a bevételek növekedése van túlsúlyban. Az MNB szakértője kitért arra is, hogy a jegybank pontosan miért vár nagyobb hiányt a jövő évre, mint a kormány. 1. Két intézkedés részletek hiányában nem szerepel a prognózisban: a többletbevétel a környezetvédelmi termékdíjból, valamint a rokkantsági ellátások szigorítása.
63/81
2. A makrogazdasági pálya eltéréseinek hatása összességében nem jelentős (az MNB szakértői csak 0,6%-os gazdasági növekedést jósolnak jövőre), mert az ellentétes költségvetési hatású különbségek jórészt kioltják egymást. A kamatkiadás alapvetően a forint árfolyamára vonatkozó feltételezések miatt különbözik: a jegybank ugyanis nem 268-as euróárfolyammal, hanem a jelenlegihez közeli árfolyammal számol, ez 23 milliárdos többletkiadást jelent. 3. A különbségek legnagyobb része az intézkedések hatásának eltérő becsléséből származik. A jegybank szakértői itt külön kitérnek az egyes intézkedésekre, ahol elcsúszást látnak, vagy más teljesüléssel számolnak. A kormánynál jelentősen pesszimistábban ítéljük meg az online szerencsejátékok adóztatásának megvalósíthatóságát - mutatott rá Varga Lóránt. A jegybank nem számol az adóbeszedési hatékonyság tervezett javulásával az ÁFA esetében (ez GDP-arányosan 0,15%-os elcsúszást jelent). Emlékezetes, ezt még Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelentette be, ettől az intézkedéstől a kormány már az idei évben plusz 40 milliárdos bevételre számít. A járulékbevételek esetében is kisebb többlettel számol a jegybank.
Forrás: Portfolio.hu
64/81
Három gigaerőművet építtetne Orbán 2011. Október 21. Péntek Egy nagy, 600-700 megawattos (MW) úgynevezett szivattyús vízerőművet építtetne a kormány az állami Magyar Villamos Művekkel (MVM) – derül ki az Európai Uniónak küldött, lényegében uniós támogatásért folyamodó dokumentumból. A hivatalos weblapon olvasható tervezet – felelevenítve egy több évtizedes vitát - a honi erőművek rossz fel- és leszabályozhatósága miatt tesz hitet a szakértők szerint a 4-es metróberuházáshoz fogható, 300-600 milliárd forintba is belekerülő létesítmény melletttudta meg a Népszabadság.
A kormányzati dokumentum nem egyértelműsíti sem a helyszínt, sem a várható bekerülési költséget. Sokkal konkrétabb ugyanakkor abban a tekintetben, hogy ehhez 365 millió euró – százmilliárd forint – támogatást kérünk, és a beruházást minden körülmények között az MVM révén képzelik el, ami újdonság. Korábban több helyszín is szóba került, például a Dunakanyarnál lévő pilisi Prédikálószéken (részben a bős–nagymarosi egységhez kapcsolva), a zempléni Aranyos-völgyben vagy a Mátránál, jellemzően magánforrásból. A dokumentum szerint több mint egy tucat lehetőséget megvizsgáltak, melyek egy része akár 1200 MW-os méretet is lehetővé tenne. Az ilyen egységeket szakértők szivattyús-tározós erőműveknek nevezik (a víz előtagot szemérmesen lehagyva róla). Azért van rá szükség, mert a villamos energia nem tárolható: másodpercenként pont ugyan annyit kell termelni belőle, mint amennyi az igény. Ezt elvileg úgy lehet ellensúlyozni, hogy a rendszerirányító (nálunk a Mavir) a pillanatnyi igényeknek megfelelően ki-be kapcsolgatja az áramtermelőket. Ilyen méreteknél ugyanakkor ez nehézkes, és több erőműfajta „nem szereti” a gyakori fel- és leszabályozást. Ilyen tipikusan az atom- és a szélerőmű, valamint a napelem. Ha túl sok van ilyenekből, amelyeket a gáz-, fa- vagy szénblokkok nehezen tudnak ellensúlyozni, előkerül a szivattyús-tározós erőmű gondolata. Lényege, hogy éjjel nyugodtan hagyják termelni az erőműveket, amelyek áramával a mélyről egy hegy tetején lévő tározóba szivattyúzzák fel a vizet, aztán nappal lezúdítva visszanyerik a beletáplált áram 80 százalékát (a szivattyúzásra használt energia 20 százaléka veszteség). Számos ilyen működik a világon. Ugyanakkor hazánkban rendkívül parázs viták tárgya. Mivel kell hozzá egy magas hegy, telepítése általában némi tájrombolással jár. A környezetvédők tiltakoznak is az ilyen egységek ellen, olyannyira, hogy egyes korábbi tervnek az állami környezetvédelmi hatóság vetett gátat. Időnként felmerül, hogy minden egységet a hegy gyomrába telepítsenek, de ez – a szintén felbukkanó környezetvédelmi aggályokon túl – több stadionnak megfelelő barlang kialakítását is szükségessé teszi, ami jócskán megdobná a beruházási költségeket. Az ellenzők szerint ezt az árat mindenképpen meg kell fizetni – ami értelemszerűen drága termelést és így tarifaemelést okoz. (Ezt ellensúlyozandó a kormányanyag utal a problémás szabályozás költségeinek évenkénti megugrására.) Számos környezetvédő úgy véli: ha nincs a paksi atomerőmű, nem kell az éjszakai áramát éjjel hasznosító szivattyús-tározós erőmű sem. Molnár László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) főtitkára szerint ugyanakkor inkább a szél- és napelemes erőművek okozzák a hazai rendszer szabályozási nehézségeit. A megkérdezett környezetvédelmi szakemberekhez hasonlóan mégsem kívánt határozottan állást
65/81
foglalni a szivattyús egység ellen vagy mellett. – Az energetika bonyolult, mindenre adódnak ellenérvek, melyek sok esetben hitvitákba torkollanak – vallja. – Minél inkább felpörög a térségi gazdaság, annál több igény lehet áramra, és a kiépítés forrásai is kedvezőbb feltételekkel szerezhetők meg. Ám most nem minden jel mutat ebbe az irányba – utalt a válság hatásaira. Felhívta a figyelmet: a környező országokban számos hasonló egység működik, melyek energetikai szempontból alkalmasak a hazai egyenetlenségek kezelésére is. De a függetlenedést zászlajára tűző kormányzati energiastratégia inkább honi kivitelezést tehet szükségessé. Más szakértők furcsállják, hogy a most elfogadott, 2030-ig hatályos kormányzati energiastratégia a függetlenedés alapvetése mellett ezt a problémát a környező országokban működő szivattyús egységek bevonásával oldaná meg. Az ilyen döntéseket ugyanakkor a környező országokkal kapcsolatos különböző aggályok befolyásolhatják. E tekintetben meg sem említik például Ukrajnát, noha onnan érkezik a „legvastagabb áramdrót”, viszont a kinti egységek egy része a Fidesz által nem igazán kedvelt Kapolyi László baloldali vállalkozóhoz köthető. A mostani kérelemben szereplő belföldi kivitelezésről az évtizedes energiastratégia nem ejt szót, ahogy a szóban forgó anyag sem a stratégiai pontokról. Az MVM-nél a Népszabadságnak a kormányanyagot az ismert tényeken túl nem kívánták kommentálni. Készül két másik gigaberuházás is Az EU-nak elküldött kérelem alapvetően az úgynevezett szén-dioxid-kvótakereskedelmen keresztül igényel támogatást. Az EU már közölte: 2013-tól megszűnik a pénzzé tehető – ezáltal több százmilliárdos állami bevételeket biztosító – kvóták ingyenes osztogatása. Ám ha egy tagállam kellően szegény, és a szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő tervei vannak, mégis kaphat ilyet. Mi mindkét feltétel mellett erősen érvelünk. A hasznosításról meglehetős összetett rendszert vázol a kormány. Eszerint bárki is kap majd Magyarországon ingyenes kvótát, azt az MVM-hez kell csatornázni, és haszna az állami vállalatnak jár. A szivattyús erőművön túlmenően további két MVM-es gigaberuházás valósulna meg ebben a formában. Az egyik a már ismert magyar–szlovák gázvezeték – melynek 40 milliárdos tervezett költségéhez ötmilliárd forintot kérünk –, illetve egy másik újdonság. Eszerint az MVM egy majdan megalapítandó társaságon keresztül „intelligens mérőórákat” telepítene a háztartásokba, amire 38 millió eurót (tízmilliárd forintot) igénylünk. Egy-egy ilyen óra 20-25 ezer forint, amit áttételesen vagy közvetlenül végül a fogyasztóknak kell kifizetniük. Molnár László úgy véli: a nemzetközi tapasztalatok eddig nem váltották be az intelligens mérőkhöz fűzött vérmes reményeket.
Forrás: Népszabadság Online
66/81
Végtörlesztés: a Fundamenta leállította akcióját 2011. Október 21. Péntek A nagy hangon végtörlesztést ígérő takarékszövetkezetek után a jelek szerint a Fundamenta-Lakáskassza is kezd kifogyni a pénzből.
A társaság bejelentette, hogy mától már nem fogad be új lakáshitel kiváltásra igényelhető áthidaló kölcsönigényt. A társaság a tavalyi évi 12 milliárd forintos hitelkihelyezést két és félszeresére kívánta növelni, ám az elmúlt hetekben ötszörös-hatszoros hitelfelvételi igény jelentkezett ügyfeleik részéről, aminek következtében a tervezett 30-32 milliárd forint helyett 40-45 milliárd forintnyi hitelállománnyal zár majd év végén a Fundamenta. A megnövekedett hiteligény ráadásul 4-5 havi munkának megfelelő plusz feldolgozási tevékenységet generált - miközben a végtörlesztési törvény szigorú határokat szab. A fentiek nyomán a társaság visszatér elsődleges tevékenységéhez, a lakás-előtakarékossági betétek gyűjtéséhez, s az ehhez kapcsolódó lakáskölcsönök nyújtásához - szól a társaság közleménye. Az MTI megkeresésére a lakástakarék-pénztár közölte: a már folyamatban lévő értékbecsléssel rendelkező ügyfelekre a felfüggesztés nem vonatkozik. Az intézkedésről a Fundamenta ügyviteli kapacitásai maximális kihasználtsága miatt döntött. A normál ügymenethez képest ugyanis az utolsó négy hétben ötszörös-hatszoros hitelfelvételi igény jelentkezett, ami 4-5 havi plusz feldolgozási tevékenységet generált. Megjegyzik azt is, hogy végtörlesztési lehetőség miatt az eredetileg tervezett idei hitelkihelyezés 30-32 milliárd forinttal szemben várhatóan 40-45 milliárd forint lesz, a megelőző évinek három és félszerese. A lakáskölcsönök folyósítását korlátozás nélkül tovább folytatják, a fentiek kizárólag a lakáshitelek kiváltására igényelhető áthidaló és azonnali áthidaló kölcsönökre vonatkoznak.
Forrás: Napi.hu
67/81
Újra 300 forint felett az euró- A frankosoknak még jobban fáj 2011. Október 21. Péntek Az október elejei, picivel 300 forint feletti csúcsokat megdöntve csütörtök késő délután újra 300 forint fölé emelkedett az euró ára, a legmagasabb jegyzés 300,73 forintnál volt, de délután öt után tartósan hajszállal 300 forint fölött látszott beragadni az árfolyam. Csütörtök este nyolcra a 301 forintos szint is megdőlt, 301,54 volt a csúcs, innen viszont 300,01 forintig korrigált vissza az árfolyam.
A cseh korona 0,6, a török líra 0,8 százalékot gyengült reggel óta, a forint 1,5 százalék felett jár. A lengyel zloty 1,6 százalékot gyengült az euróval szemben. A reggeli 238 forintról 245-ig drágult a frank, a 2,7 százalék feletti drágulás oka részben a frank euróval szembeni erősödése: a csütörtökön publikált svájci külkereskedelmi és konjunktúra adatok alapján kérdéses, tényleg tovább lép-e Svájc a frank gyengítése érdekében, az ezzel kapcsolatos piaci pletykákat mindenesetre a jó erőben levő gazdaságról tanúskodó adatok gyengítették. A frank/euró árfolyam csütörtök reggel még 1,24 felett járt, estére 1,22 közelébe is esett. "A forint csütörtöki gyengülése mögött a hétvégi EU-csúccsal kapcsolatos hírek állnak. A piacok egyre idegesebbek attól, hogy nem látszik a nyugvópont az EFSF keretének megnövelése körüli német-francia vitában" – kommentálta az Indexnek az eseményeket Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A franciák azt szeretnék elérni, hogy az EFSF bankként működjön, mert így fel tudna venni hitelt az Európai Központi Banktól, aminek köszönhetően a saját tőkéjénél nagyobb összeget tudna a bajba jutott államoknak hitelezni. A németek azonban ellenzik ezt a tervet, és a pénzügyminisztérium környékéről az elmúlt napokban folyamatosan érkeztek olyan jelzések, amik hűteni próbálták a hétvégi csúccsal kapcsolatos túlzott reményeket. "A németek jelzései miatt nincs nagy esélye egy áttörő megoldásnak a csúcson, így akár hosszú távon is fennmaradhat a 300 forint feletti euró-árfolyam" - mondta Bebesy. A forint/euró az idei októbert megelőzően 2009 áprilisában járt utoljára hasonló magasságban, bő két és fél éve nem láttunk 300 forintos eurót.
Forrás: IngatlanHírek.hu
68/81
Nem fizették ki a mohácsi csata emlékparkján dolgozó munkásokat, most tüntettek 2011. Október 20. Csütörtök Kétszázmillióval tartoznak a Sátorhelyi Emlékpark építőinek, akik emiatt szerdán a mohácsi csata helyszínét bemutató területen tüntettek. A Duna-Dráva Nemzeti Park szerint a beruházó nem hibázott.
Vállalkozók tüntettek szerdán a Sátorhelyi Emlékparknál, a demonstrálók azt állítják, hogy a nyáron 380 millió forintból befejeződött beruházás után a nekik járó mintegy 200 millió forintot nem kapták meg. A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóhelyettese a helyszínen újságírói kérdésre azt mondta, ők nem érzik felelősnek magukat a kialakult helyzetért. Hiszen a közbeszerzésen nyertes fővállalkozó és a tíz százalék feletti alvállalkozók számára minden kifizetést határtalanul teljesítettek. A mohácsi csata 485. évfordulójára megújult az emlékpark, augusztusban adták át az új, Szent Koronát formázó fogadóépületet. Az érintett vállalkozók már ezt megelőzően is jelezték, hogy nem kapták meg a pénzt munkájuk után. A beruházás 380 millió forintba került. – Egy vállalkozó már csődbe ment, több pedig a szakadék szélén egyensúlyoz, miután hónapok óta hiába várnak a pénzükre – mondta tegnap Sátorhelyen, a Mohácsi Történelmi Emlékhely bejárata előtt tüntető érintettek szószólója, Domonkos Éva. Tizenegyen gyűltek össze közülük, transzparensekkel is felszerelkezve. Nekik – állításuk szerint – mintegy 105 millióval tartoznak, a meg nem jelent sorstársaikkal együtt pedig összesen 150-200 millióval A szerdai tüntetésen Buchert Eszter, a Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatóhelyettese is ott volt. Kifejtette, hogy ugyan igen rosszul érintik őket a történések, de a maguk részéről elhatárolódnak a vállalkozók közötti vitától. A nemzeti park ugyanis minden kötelezettségének eleget tett. Akik a pénzükre várnak, azokkal nekik nincs szerződésük, csak a fő- és a két nagy alvállalkozóval. Hozzátette, reméli hogy tárgyalásos úton megoldódik a probléma. – Tárgyalás? Szinte egyetlen levelünkre sem kapunk érdemi választ – vetette közbe az egyik vállalkozó. – El kellene bontani azokat az anyagokat, amiket beépítettünk és nem fizettek ki, mert az a mienk. Lehet, meg is tesszük – jelentette ki egyikük. A vállalkozók szerint ez a magyarországi lánctartozások egyik tipikus példája: a közbeszerzési eljáráson nyertes cég két további nagy alvállalkozót is bevont a munkálatokba, ők pedig továbbiakat. A sor végén állók nem jutottak a pénzükhöz. Bár felvették őket az állami fedezetkezelői rendszerbe, kiderült, az államkincstár már kifizette a fő-, és a két alvállalkozó számláit, így ők már onnan sem remélhetnek pénzt. Bíróságra mehetnének, de arra nincs pénzük, a kör bezárult. Hozzátették, a létesítménynek nincs érvényes használatbavételi engedélye. Buchert Eszter úgy fogalmazott, az épület nem üzemel, az engedélyeztetés folyamatban, az előírt pótmunkák határideje október 28-a. Buchert Eszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóhelyettese az MTI érdeklődésére csütörtökön elmondta: az új fogadóépület a műszaki átadás-átvétel és a próbaüzem okán még nem látogatható, de maga az emlékhely sok magyarországi iskolás és felnőtt csoportot, valamint egyéni látogatót fogad. A fejlesztés hírére pedig számos külföldi, köztük horvát és határon túli magyar, továbbá dunai hajóutakon résztvevő török turista is érkezik.
Forrás: BaMa
69/81
Putyin újraéleszti a Szovjetuniót 2011. Október 20. Csütörtök Eddig sem volt titok, hogy Vlagyimir Putyin bizonyos szempontból az egykori Szovjetunió felélesztésén dolgozik, mégis sokakat meglepett a bejelentés, miszerint nyolc egykori szovjet tagköztársaság szabad kereskedelmi megállapodást írt alá. Az egyezmény jelentőségét növeli, hogy azt Ukrajna is szignálta.
„Számunkra is meglepő módon, hosszú és feszült, de végeredményben konstruktív tárgyalásokat követően megoldottuk a legfőbb kérdést” – mondta Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök a tanácskozás után. A nyolc ország megállapodása szerint az egymás közti kereskedelemben egyes áruk tekintetében leépítik a vámokat. Arról egyelőre nem árult el részleteket, hogy a megállapodás mely termékköröket érintheti. Putyin ugyanakkor igyekezett hangsúlyozni, hogy az egyezmény nem ütközik azon kötelezettségekbe, amelyeket Oroszországnak a Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozáshoz kell vállalnia. A FÁK-országok közötti áruforgalom dinamikusan bővült az elmúlt időszakban, de a kereskedelmi megállapodásról már több mint egy évtizede nem tudtak megegyezni. Most már „csak” a nemzeti parlamenteken múlik, hogy 2012. januárban életbe lép-e a szerződés. Egyelőre három FÁK-ország – Üzbegisztán, Azerbajdzsán és Türkmenisztán – nem vett részt az egyezményben, ugyanakkor jelezték, hogy fontolóra veszik a csatlakozást, és várhatóan még ez év végéig döntenek. Ezzel szemben óriási sikerként könyvelheti el Putyin, hogy Ukrajnát is sikerült bevonni a megállapodásba. Kijev ugyanis korábban visszautasította az orosz–fehérorosz–kazah vámunióban történő részvételt. A korábban Moszkva-barátként ismert Viktor Janukovics kormányfő jelenlegi mandátuma idején már inkább azon munkálkodott, hogy az EU-val írjon alá szabad kereskedelmi megállapodást. Vlagyimir Putyin már többször, legutóbb egy október 4-én megjelent cikkben hangoztatta az Eurázsiai Unióról szóló vízióit. Az aláírók szerint a szabad kereskedelmi egyezmény az első lépés lehet ehhez. Aláíró országok Oroszország Ukrajna Fehéroroszország Kazahsztán Örményország Kirgizisztán Tádzsikisztán Moldova
Forrás: Világgazdaság online
70/81
Pert nyert a PSZÁF az AXA ellen 2011. Október 20. Csütörtök Első fokon pert nyert a PSZÁF az AXA Bank fióktelepével szemben indított közérdekű igényérvényesítési eljárásában. A bíróság ítélete szerint érvénytelen a hitelintézet üzletszabályzatának egyik, a bankkártyákkal kapcsolatos banki felelősség kizárására vonatkozó pontja.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának ítélete szerint első fokon pert nyert az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepével (AXA Bank fióktelepe) szemben indított közérdekű igényérvényesítési eljárásában. A bíróság kimondta: az AXA Bank fióktelepe üzletszabályzatának egyik előírása – amely 2009. november 1. és 2011. április 28. között volt érvényben – a pénzügyi intézménnyel szerződött valamennyi ügyfélre kiterjedően érvénytelen. A vitatott előírás szerint az AXA Bank fióktelepe az ügyfelek bankkártyájának jogosulatlan vagy csalárd módon történő használatának gyanúja esetén, vagy a kártya használatának biztonsága érdekében jogosult a bankkártya felfüggesztését vagy letiltását kezdeményezni. A bank az ebből eredő, az ügyfélnél keletkezett esetleges károkért fennálló felelősséget kizárja. A bírósági ítélet szerint azonban a kikötés a polgári törvénykönyv szerint tisztességtelen és érvénytelen. Ez ugyanis – a jóhiszeműség és tisztességesség követelményét sértve – egyoldalúan hátrányos helyzetbe hozza az ügyfeleket az AXA Bank fióktelepével szemben a szerződéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek kapcsán. A bíróság rámutatott: a pénzforgalmi törvény egyértelműen meghatározza azon eseteket, amikor egy bank a bankkártyát egyoldalúan letilthatja, ám a letiltás feltételeinek meglétét a banknak kell bizonyítania. Ebből az következik, hogy egy bank – ellentétben az AXA Bank fióktelepének kikötésével – letiltás esetén a kártérítési felelősséget csak akkor zárhatja ki magára nézve, ha a letiltásra, felfüggesztésre vonatkozó feltételek az intézkedések idején bizonyíthatóan fennálltak.
Forrás: IngatlanHírek.hu
71/81
2013-ban kivezetésre kerülnek a magyar válságadók 2011. Október 19. Szerda Az egyes ágazatokat terhelő különadók esetében a költségvetéshez csatolt kitekintés rögzíti a kormány korábban kommunikált szándékát, vagyis a különadók kivezetésre kerülnek 2013-ban - válaszolt a képviselői hozzászólások elhangzása után a parlament Számvevőszéki és költségvetési bizottságában Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára.
A helyettes államtitkár tehát megerősítette azt a hírt, amiről pénteken beszámoltunk: a kormány - a tavalyi kitekintővel szemben - már nem számol a válságadókkal 2013-tól kezdődően, csak a pénzügyi szektort terhelő különadók lefelezésével. Az egyes ágazatokat terhelő különadókból 2013-ban a 2012-es év áthúzódó hatásaként 1 milliárd forintnyi bevétel származhat. 2013-ban egyébként a kitekintés már nem számol ágazati különadókkal, a pénzügyi szervezetek esetében viszont 90 milliárdos bevétellel kalkulál, ahogyan a Széll Kálmán-tervben is szerepelt - emelte ki Banai Péter. A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy biztosan érkezik még módosító javaslat a 2012. évi költségvetési törvényjavaslathoz. A megyei önkormányzatok feladatainak átadásáról szóló megállapodás született, ez még nem tükröződik a költségvetésben. Módosító javaslattal kell majd helyretenni az önkormányzatok kiadásait, 100 milliárdot tartalmaz a központi költségvetés az önkormányzatoknak nyújtott támogatásra kiadásként. Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága kedden 17 igen szavazattal, 5 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta a 2012. évi költségvetési törvényjavaslatot.
Forrás: MTI
72/81
Az IMF Novemberben ismét átvilágítja a magyarokat 2011. Október 18. Kedd Novemberben ismét Budapestre várják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőit – tudta meg a Világgazdaság.
Ám szemben a mostani IMF-látogatással, amelynek témája technikai segítségnyújtás az önkormányzati reformhoz, a következő hónapban az egész magyar gazdaságpolitikát vizsgálja át a washingtoni székhelyű nemzetközi szervezet küldöttsége. Esedékes az úgynevezett IV. cikkely szerinti konzultáció, amelynek keretében átvilágítják a gazdaságot, prognózist adnak a várható irányról, illetve elképzelhető kockázatokról. Tárgyalásokat folytatnak nem csak a regnáló kormány, illetve az állami szervezet képviselőivel, hanem a monetáris politika irányítóival, az ellenzéki pártokkal, elemzőkkel is. Az időzítése nem véletlen: a kormány jövő évi gazdaságpolitikai céljai már törvénytervezetek szintjén is láthatók. Az IMF meglátásainak közvetlen hatása nem lesz, ám tétje annál nagyobb. Ugyanis a befektetők, a nemzetközi pénzpiacok, üzleti körök számára fontos, hogy milyen bizonyítványt állít ki a valutaalap az országról. A magyar szuverén államadósság besorolása egyébként a Fitch-nél, a Moody's-nál és a Standard & Poors'-nál is éppen, hogy felette van a bóvlinak, ráadásul utóbbi kettőnél a leminősítést valószinűsítő negatív kilátással.
Forrás: Világgazdaság online
73/81
Néhány különadó eltűnik 2013-ra 2011. Október 17. Hétfő A 2012-es költségvetés kapcsán napvilágot látott az a tervezet, amely szerint a szektoradót utoljára 2012-ben fizetnék a hazai vállalatok – írja az Equilor hétfői elemzése.
Ez a kiskereskedelmi, energiaipari (Mol) és távközlési (Magyar Telekom) cégeket érintené kedvezően. A piaci konszenzus nagyjából ezzel a forgatókönyvvel számolt, ám sok szereplő azzal kalkulált, hogy 2013 és 2014 folyamán is be kell fizetniük a társaságoknak a különadókat – igaz, a korábbi várakozások szerint csak az addigi összeg felét. Amennyiben a képviselők megszavazzák ezeket a javaslatokat, az mintegy 20 forinttal emeli a Magyar Telekom, mintegy 150 forinttal a Mol értékére vonatkozó becsléseket. A bankadó és a gyógyszergyártók terhei várhatóan nem módosulnak. A hírek kapcsán számítani lehet némi felkapaszkodásra a Mol és az Magyar Telekom árfolyamában, mondja az Equilor, ám hozzáteszI. a 2012-es és 2013-as költségvetési kérdések tükrében könnyen lehet, hogy nem ez lesz a végleges verzió a különadók kapcsán. Egyelőre nem látszik az értesülés hatása a papírok árfolyamán, három óra körül a Mol 0,5, a Magyar Telekom pedig 0,8 százalékos pluszban járt, ami nem lóg ki az általános tőzsdei hangulatból.
Forrás: IngatlanHírek.hu
74/81
Property News 2011 42. hét
75/81
Laurus Offices Opens 2011. Október 21. Péntek The developer of the Laurus Offices, Erste Group Immorent Kft. has recently opened the newest office complex of Budapest at the Határ út Metro station. The 3,600 sq m office space rented by BDO Magyarország international auditing company was already handed over in Bulinding C of the project. Laurus Offices is the only speculative office development completed in the second half of 2011.
Thanks to its location, both the inner city and the Liszt Ferenc International Airport are easily reachable from the Laurus Offices. The complex provides 14,000 sq m of ‘A’ category office space and 1,000 sq m of retail space, as well as ample underground and surface parking for prospective tenants. Laurus Offices consist of three separate blocks surrounding a closed inner courtyard, that -together with the neighboring green areas- offer a relaxing work environment.
Forrás: CBRE
76/81
The size of the modern industrial stock in Budapest 2011. Október 19. Szerda Members of the Budapest Research Forum including CB Richard Ellis, Colliers International, Cushman & Wakefield, DTZ, Eston International, GVA Robertson and Jones Lang LaSalle report their industrial market data covering Q3 2011.
The size of the modern industrial stock in Budapest and its surroundings stood at 1,797,347 at the end of Q3 2011. Similarly to the first half of 2011 no new development was handed over between July and September either. The total volume of lease transactions reached 49,843 sq m in Q3 2011, which is the lowest quarterly level in 2011 so far. This level means a 26.4% decrease quarter on quarter and a 25.1% decrease on the same period of 2010. Q3 2011 Key Transactions Building TenantSize (sq m) Deal Type BILK confidential 7,500 Renewal M1 Business Park DHL 6,500 Renewal ProLogis Park Budapest-Sziget DHL 6,100 Renewal BILK confidential 4,000 Expansion The share of renewals in lease transactions (56%) remained high amounting to 27,912 sq m. New leases accounted for 20 %, expansions for 18 % while preleases for 6 %. In total 26 industrial transactions were concluded in Q3 2011 out of which only three were signed above 5,000 sq m, all of them being renewals. The average transaction size in logistics parks reached 2,242 sq m. Demand for city-logistics was relatively high: 5,000 sq m was let in such schemes; the average deal size was 833 sq m in them, above its Q2 2011 level. Although there was no new completion in the quarter the vacancy rate increased again. The low level of demand could not absorb the amount of newly vacated spaces which came to the market as the result of moving outs and closures hence the current vacancy rate stands at 22.4 %. Occupancy in logistics parks is higher than in city-logistics, 78.3% and 70.8% respectively. Q3 2011 Logistics Park City logistics Total Completions (sq m) 0 0 0
77/81
Stock (sq m) 1,627,044 170,303 1,797,347 Vacant space (sq m) 353,502 49,770 403,272 Vacancy rate (%) 21.7% 29.2% 22.4% Lease transactions (sq m) 44,845 4,998 49,843 New (sq m) 9,276 789 10,065 Renewal (sq m) 27,283 629 27,912 Expansion (sq m) 8,286 430 8,716 Prelease (sq m) 0 3,150 3,150 Net absorption (sq m) -6,379 -5,754 -12,123 The level of net absorption became negative again in Q3 2011 (-12,123 sq m). New leases and expansions were signed on 18,800 sq m but additional warehouse spaces became empty after their tenants decided to leave on 31,000 sq m. Note on the methodology: BRF analyses modern industrial properties located in Budapest and Pest County, completed after 1995 for letting purposes, comprising a minimum of 2,000 sq m space in terms of city-logistics or minimum of 5,000 sq m space in terms of logistics park warehouses. The industrial stock excludes owner occupied buildings.
Forrás: BRF
78/81
Lack of “Safe Havens” pushing money into prime real estate in CEE 2011. Október 18. Kedd Overall property investment volumes in Central and Eastern Europe (CEE) amounted to €8.0 billion by the end of September 2011. This is twice as high when compared to the same period last year, with September marking the strongest results for 2011 to date, according to the latest data from CBRE.
Following the continuous domination of Polish and Russian transactions in recent quarters, the Czech Republic has been the most active country in terms of investment volume in the third quarter (Q3) of 2011. The reasons for this include some large transactions closing in the Czech Republic as well as the hardening of prime yields in Poland and especially in Russia. Deal volumes in markets beyond these markets remain low. Jos Tromp, Head of CEE Research & Consultancy, CBRE, commented: “The risk of inflation and limited alternative investment opportunities have increased the available money for investment into real estate, with prime Central European real estate particularly sought after. Asset classes high on investors’ wish lists include prime office products - located in Warsaw, Prague and Moscow, together with prime retail – being mainly large shopping centres with stabilized income streams located in capital or regional cities with a minimum population size of 250,000. Additionally, logistics schemes with long secure leases, potentially through a sale and leaseback, are of high interest. Beyond these categories, most market segments have remained illiquid.” Patrick O’Gorman, Director of CEE Capital Markets, CBRE, added: “Despite some strong local interest in markets such as the Czech Republic and Russia, around two thirds of investment volume in CEE thus far in 2011 is the result of cross-border investment activity. Two trends are clear from the data. On the one hand investors well known to the region are once again becoming more active; Austrian investors are for example, becoming increasingly active. On the other hand, more opportunistic investors are trying to benefit from healthy market situations in Poland and the Czech Republic in segments of the market where they believe income and capital value growth will be apparent over the next few years. These value-add or opportunistic investors mainly originate from the UK and the US. UK investors have seen their total market activity (measured in deal volume closed) increasing by 80% compared to the whole of 2010. Even more remarkable is the increase of US investor allocations into CEE. With a total of over €1.2 billion, US investors have reached the second highest level of activity ever recorded in CEE, just below peak levels achieved in 2006.” Gábor Borbély, Head of Research & Consultancy at CBRE Budapest concluded: „Although so far activity remained modest on the Hungarian market, investors’ interest has risen and we hope to see it reflected in the year end or early next year transaction statistics.”
Forrás: CBRE
79/81
Economic uncertainty to impact on occupier and investor activity in H2 2011 2011. Október 17. Hétfő Industrial investment flows increased across Europe by just 3% in the first half of 2011 (H1 2011) according to the latest Jones Lang LaSalle European Industrial Bulletin.
Uncertain economic conditions and limited product availability has led to industrial real estate investment volumes stagnating, with activity slowing down rapidly in May and June. This resulted in the second quarter of 2011 (Q2 2011) seeing the first significant decline on a 12 month rolling basis, down 12% quarter-on-quarter, even though it remained 5% higher year-on-year. €3.5 billion or 80% of the total investment volume was transacted in Western Europe in the first half of the year, highlighting ongoing investor focus on core Western European markets, although this total reflects a 7% decline on the same period last year, with individual country falls seen in Germany (-32%), the UK (-24%) and Norway (-9%). South Europe recorded a 40% fall in activity and whilst this was driven by concerns over the sovereign debt crisis, significant changes in investment activity in these markets are not unexpected due to the volatile nature of this market. Eastern Europe, on the other hand, saw activity escalating during the first six months of 2011. Whilst overall transaction volumes in Eastern Europe (excluding Russia) remained low, they increased 82% compared to H1 2010. In comparison investment volumes in Russia saw a dramatic eightfold increase compared to H1 2010. International investors (sourcing capital from a wide range of markets) returned in force and accounted for €1.9 billion of total activity, compared to €0.3 billion overall in 2010. While the group’s main focus unsurprisingly was the core Western European markets (the UK and Germany in particular), they were also active elsewhere, as they purchased assets in the Czech Republic, Russia, Italy and Spain. Preliminary domestically-sourced capital remained dominated by UK investors, followed by Swedish, German and Norwegian capital. Cross-border investment activity accounted for almost 70% of the total transaction volume. However, the majority of European investors invested close to home – for example, all of the H1 2011 UK invested capital remained in UK assets. Chris Staveley, Director, Jones Lang LaSalle EMEA Capital Markets said: “Despite a good start to 2011, economic volatility has clearly impacted the total level of investor activity in Europe’s industrial real estate sector. Whilst the market in certain countries like Germany and parts of Eastern Europe looks resilient, if widespread economic uncertainty and limited product availability continues, investor demand will remain constrained over the rest of the year.” Following seven consecutive quarters of compression, the prime European distribution warehousing yield remained unchanged at 7.40% by end of June, 10bps below the 10-year average. “Despite isolated further yield compression driven by scarce prime opportunities in core markets, we anticipate that overall the potential for further inward movement will be restricted in the reminder of 2011” adds Chris Staveley. Annual take-up in Q2 2011 marked the sixth consecutive quarter of expanding occupier activity. Total take-up in H1 2011 stood at 8 million sq m, 6% lower than H2 2010 but 23% higher than Q1 2010. This can be attributed to steady positive growth in Poland and Russia, which offset declining market activity caused by occupiers postponing leasing requirements in the Czech Republic (-42%) and the UK (-32%). Completion volumes of industrial stock over H1 2011 amounted to 2 million sq m, the lowest level recorded since the start of the downturn. However, development activity started to gather pace in the second quarter, driven by expanding
80/81
build-to-suit occupier transactions. The development pipeline has hit the highest level since the start of the downturn, with 4.8 million sq m under construction at the start of July 2011, 29% higher than 12 months earlier. Western Europe accounts for most of this pipeline, with 3.6 million sq m of industrial space under construction. Despite accelerating development activity, in H1 2011, vacancy rates decreased to around 10%, a fall from 12% just six months earlier. Furthermore, the development pipeline remains still well below its five-year average in all markets except for Belgium, where volumes continue to be however limited. Increasing uncertainty in the market is likely to keep any growth potential in future supply on a low level. Rents currently remain depressed across the majority of European markets and lower than several years ago. As the supply gap for modern assets deepened in many markets, this has prompted acceleration in rental growth during the first half of 2011. However, the positive patterns in rental growth seen in H1 2011 are likely to be affected by the increasing economic uncertainty. Therefore, ongoing rental growth over H2 2011 is now looking less likely for the majority of markets. Alexandra Tornow, Jones Lang LaSalle Head of EMEA Industrial & Logistics Research commented: “There were plenty of reasons to be optimistic at the start of the year, with active investors, solid occupier demand and a strong pipeline of build-to-suit industrial units. However as we move through 2011, sustained economic headwinds are hinting at slowing activity. Whilst caution is the main watchword, we can expect occupiers to maintain their pursuit of network optimizations and by doing so will keep activity in good shape. Still, with no end in sight to the economic uncertainty, many occupiers will think twice before signing up for new leases.” Rita Tuza, Head of Research at Jones Lang LaSalle Hungary added: „ We believed that the industrial sector in Budapest would pick up at a quicker pace than the office market. Unfortunately by now it is clear that those expectations were false. Occupier activity slowed down drastically, several tenants gave back spaces as the result of their optimization and although there has been no new supply since the beginning of the year, the vacancy rate did not manage to decrease. Given such market conditions, further rent reduction is likely.”
Forrás: Jones Lang LaSalle
81/81
