TARTALOMJEGYZÉK RENDELET

1 KŐZLÖNY

6/1. SZÁM

2006. JÚNIUS HÓ

TARTALOMJEGYZÉK RENDELET 18/2006. (06.15.) Ör.

a Pécsi Központi Szén- és Uránbányászati Emlékmű felállításáról

1

19/2006. (06.15.) Ör.

az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003. (06.27.) sz. rendelet módosításáról

2

20/2006. (06.15.) Ör.

az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 38/2003. (10.03.) sz. rendelet módosításáról

4

21/2006. (06.30.) Ör.

egyes közterületek elnevezéséről

4

22/2006. (06.30.) Ör.

a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer helyi szabályozásáról

4

23/2006. (06.30.) Ör.

a földrajzi nevek megállapításáról, karbantartásáról és a házszám keletkezéséről és megállapításáról

6

25/2006. (06.30.) )Ör.

a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 44/2002. (06.29.) sz. rendelet módosításáról

10

26/2006. (06.30.) Ör.

a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól szóló 1/2006. (01.31.) sz. rendelet módosításáról

11

27/2006. (06.30.) Ör.

Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11.26.) sz., valamint az annak módosításáról szóló 48/2005. (11.29.) sz. rendelete módosításáról és egységes szövegéről

11

MELLÉKLETEK TÁRA

65

RENDELETEK 18/2006.(06.15.) számú rendelet a Pécsi Központi Szén- és Uránbányászati Emlékmű felállításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következő rendeletet alkotja. 1. §

/1/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Pécs város történetében, gazdasági és kulturális életében kiemelkedő szerepet betöltő szén-és uránbányászatról Központi Szén- és Uránbányászati Emlékmű felállításával emlékezik meg. /2/ A közgyűlés az Emlékmű felállításának helyszínéül a Pécsett az Ágoston téren lévő 16725, 16724, 16723, 16722/1 és

2 a 16721/1 hrsz-ú önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok azon részét jelöli ki, amelyet a hatályos szabályozási terv zöldterületként jelöl. /3/ A közgyűlés elrendeli, hogy az Emlékművet Taubert László szobrászművész terve szerint és a művész kivitelezésében kell elkészíteni. Az Emlékmű fő része egy fekete márványból álló, 395 cm magasságú férfi idol legyen, amelynek posztamentuma 75x47x56 cm nagyságú fekete gránitból készüljön. Az idol 275x275 cm nagyságú négyzet közepén álljon, sarkait 4 db 50 cm-es fekete gránit kocka zárja. 2. § Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Toller László Dr. Papp Judit polgármester címzetes főjegyző Záradék:

elfogadta a Közgyűlés 2006. június 1-jei ülésén. Kihirdetve: 2006. június 15-én 19/2006.(06.15.) számú rendelet az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003. (06. 27.) számú rendelet módosításáról

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003. (06. 27.) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja. 1. § (1) Az Ör. 2.§ (1) bekezdés k) pontja hatályát veszti. (2) Az Ör. 2.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Közgyűlés felhatalmazása alapján a népjóléti igazgatás területén

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény b) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás c) a közgyógyellátásra való jogosultsági ügyekben a hatáskört a jegyző gyakorolja.” 2.§ (1) Az Ör. 8.§ helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében a.) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását követően az illetékes területi szociális központnál nyilatkozatban vállalja az együttműködést az önkormányzattal és a beilleszkedését segítő programban való részvételt. b.) az együttműködésre kijelölt szervnél, az illetékes területi szociális központ által megjelölt időpontban köteles megjelenni és nyilvántartásba vetetni magát. c.) A rendszeres szociális segély megállapítását követően, a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá d.) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének számít, ha a) a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervnél a megadott időpontban önhibájából egy alkalommal nem jelenik meg, b) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat önhibájából egy alkalommal nem teljesíti. (3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben az önkormányzat az együttműködésre kijelölt szerv értesítésének kézhezvételét követő hónap 1. napjától a segély összegét hat hónapig 75%-os mértékben folyósítja. (4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének súlyos esetei:

3 a.) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg. b.) a beilleszkedést segítő programról az írásos megállapodást nem köti meg, c.) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek és a segély összegének felülvizsgálata során az önkormányzattal történő együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. d) a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt a jogosultsági feltételeket érintő lényeges tények, körülmények megváltozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget. e) a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget (beleértve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást is) nem fogadja el, f) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, g) a rendszeres szociális segély keresőtevékenység miatti továbbfolyósítása során a keresőtevékenység folyamatos fennállását havonta nem igazolja. h) ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt a (2) bekezdésben szabályozott együttműködési kötelezettségét két éven belül ismételten megszegi. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni.” 3.§ Az Ör. 9.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép „(1) Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat feladata: a.) a nem foglalkoztatott személy nyilvántartásba vételéről, illetve a nyilvántartásba vételre történő megjelenési kötelezettség elmulasztásáról nyolc munkanapon belül értesíti a területileg illetékes szociális központot. b.) a rendszeres szociális segély megállapítását követően írásos megállapodást köt a nem foglalkoztatott személlyel a beilleszkedését segítő program kereteiről, és

erről tájékoztatást küld az illetékes területi szociális központ részére c.) az együttműködésre kijelölt időpont elmulasztását követő nyolc munkanapon belül jelzi a területileg illetékes szociális központnak, amennyiben az együttműködésre kötelezett személy a beilleszkedését segítő program időtartama alatt nem működik együtt és annak okát hitelt érdemlően nem igazolja. d.) a beilleszkedést segítő program elkészítését követő egy év elteltével írásban tájékoztatja a területileg illetékes szociális központot a beilleszkedési programban foglaltak teljesítéséről. 4.§ Az Ör. 29.§ helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Közgyógyellátási igazolványra való jogosultság méltányosságból annak a személynek állapítható meg, aki szociálisan rászorult és az Szt. 49. § (2) bekezdésében meghatározott gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a) azt a családban élő személyt, ahol az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át nem haladja meg, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.” 5.§ (1) E rendelet 2006. július 1-én lép hatályba azzal, hogy az akkor folyamatban lévő ügyek elbírálása során is alkalmazni kell. (2) Az Ör. 2.§ (1) g) pontja 2006. szeptember 1-én veszti hatályát. (3) Az Ör. 3. számú melléklete 2006. július 1-jén hatályát veszti. Dr. Toller László s.k. Dr. Papp Judit s.k. polgármester címzetes főjegyző Záradék:

elfogadva a Közgyűlés

4 2006. június 01-i ülésén Kihirdetve: 2006. június 15-én

talmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. §

20/2006.(06.15.) számú rendelet az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 38/2003. (10.03.) számú rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 55/C. § által biztosított felhatalmazás alapján a következőket rendeli. Az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 38/2003. (10. 03.) számú önkormányzati rendeletét (továbbiakban Ör. ) az alábbiak szerint módosítja. 1.§ Az Ör. 8.§ (5) bekezdése hatályát veszti.

A Közgyűlés az eddig névtelen közterületeknek az 1. számú melléklet szerinti elnevezést adja. 2. § A Közgyűlés a 2. számú melléklet szerinti közterület-elnevezéseket módosítja, illetőleg megszünteti. 3. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba Dr. Kunszt Márta s.k. Dr. Papp Judit s.k. alpolgármester címzetes főjegyző megalkotta a Közgyűlés 2006. június 22-i ülésén. Kihirdetve: 2006.június 30. napján

Záradék:

2.§. Az Ör. 12.§-a új (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az adósságcsökkentési támogatás havi utalása csak ahhoz a szolgáltatóhoz történik, ahová az adós a tárgyhavi önrész befizetési kötelezettségét teljesítette.” 3.§. Az Ör 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép: 4.§ E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyek elbírálása során is e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni Dr. Toller László s.k. Dr. Papp Judit s.k. polgármester címzetes főjegyző elfogadta a Közgyűlés 2006. június 01-i ülésén Kihirdetve: 2006. június 15.

Záradék:

21/2006.(06.30.) számú rendelet Egyes közterületek elnevezéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 71/1989. (VII. 4.) MT rendelet 4. § (1) b) pontjában, kapott felha-

22/2006. (06.30.) számú rendelet a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer helyi szabályozásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerről szóló 12/2001. (IV. 28.) OM rendelet és a pályázathoz való csatlakozásról szóló Általános Szerződési Feltételekben kapott felhatalmazás alapján a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat elbírálására a következő rendeletet alkotja: 1. § Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében, az önkormányzat költségvetésének a terhére ösztöndíj támogatásban részesítheti az önkormányzat területén állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetben lévő a) olyan felsőoktatási hallgatókat, akik állami felsőoktatási intézményben, továbbá nem állami felsőoktatási intézményekben, az Oktatási Minisztérium és az intéz-

5 mények közötti megállapodás alapján államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, az általuk felvett szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időn belül, nappali tagozaton folytatják tanulmányaikat, b) olyan fiatalokat, akik állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben kívánnak részt venni. 2. § (1) A szociális ösztöndíj támogatás pályázat útján igényelhető. (2) A pályázatot az önkormányzat a Bursa Hungarica felsőoktatási Ösztöndíjpályázat Általános Szerződési Feltételében meghatározott határidőben írja ki és teszi közzé. (3) A szociális ösztöndíj támogatást, az önkormányzat döntésétől függően évente kérelmezni kell. (4) Az önkormányzat az ösztöndíj odaítéléséről és visszavonásáról határozattal dönt. 3. § E rendelet alkalmazásában az tekinthető szociálisan rászorultnak, akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%át. 4. § (1) A felosztható támogatási keretösszeget az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság, illetve a Költségvetési Bizottság javaslatára évente a Közgyűlés határozza meg. (2) Az ösztöndíj mértéke havonta legalább 1000,- Ft, de összege nem haladhatja meg a 6000,- Ft-ot.

5. § (1) A támogatás elbírálásakor előnyt élvez: a) akinek a családjában lévő eltartottak száma három vagy annál több, b)

aki árva vagy félárva,

c) aki valamilyen krónikus betegségben szenved, vagy családjában folyamatos ellátást igénylő beteg van, d) akinek a szülője/gondviselője munkanélküli (v. álláskereső) vagy nyugdíjas, e)

akinek gyermeke van,

f) aki állandó lakóhelyén kívüli intézményben tanul, g) aki nem részesül kollégiumi ellátásban. (2) A Bursa Hungarica ösztöndíj támogatásban részesített pályázók rangsorolásánál figyelembe veendő szempont a fentieken kívül a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nagysága. 6. § (1) A jogosultság elbírálásakor a kérelmező köteles a család jövedelmi viszonyairól igazolást benyújtani. (2) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt az ösztöndíj folyósítását érintő változásokról haladéktalanul értesíteni a folyósító felsőoktatási intézményt és az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságát. (3) Aki a pályázatban valótlan adatokat közöl, vagy ahhoz valótlan tartalmú igazolásokat csatol, vagy értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, s így az ösztöndíjat jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszi igénybe, az köteles a támogatást 30 napon belül visszafizetni. (4) A következő tanulmányi félévtől meg kell szüntetni annak a hallgatónak az ösztöndíját, aki az önkormányzat illetékességi területéről elköltözik. (5) Az ösztöndíj csak azokban a hónapokban kerül folyósításra, amelyekben a pályázó beiratkozott, államilag finanszírozott hallgatója a felsőoktatási intézménynek.

6 (6) Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása teljes egészében szünetel. (7) A hallgatónak megítélt ösztöndíj támogatást vissza kell vonni, ha szociális rászorultsága már nem áll fenn. 7. § (1) A pályázatokat Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Főosztály Szociálpolitikai Osztálya illetékes Területi Szociális Központjainál kell benyújtani. (2) A Közgyűlés a Bursa Hungarica Ösztöndíj támogatás iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos hatáskörét átruházza az Egészségpolitikai és Szociális Bizottságra. (3) Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság átruházott hatáskörben gyakorolt elsőfokú döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül Pécs Megyei Jogú Város Közgyűléséhez címzett, de Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Főosztály illetékes Területi Szociális Központjainál benyújtott illetékmentes fellebbezésnek van helye. 8. § A rendelet alkalmazásában a jövedelem, a család és az egyedülálló fogalmát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell értelmezni. 9. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Kunszt Márta s.k. Dr. Papp Judit s.k. alpolgármester címzetes főjegyző elfogadva a Közgyűlés 2006. június 22.-i ülésén. Kihirdetve: 2006. június 30.

Záradék:

23/2006. (06.30.) számú rendelet a Földrajzi nevek megállapításáról, karbantartásáról és a házszám keletkezéséről és megállapításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1992. évi LXVI. törvénynek a polgárok

személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról (a továbbiakban Tv.), és a törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X.26.) Kormányrendelet (a továbbiakban Vhr.), valamint a magyarországi hivatalos földrajzi neveiről szóló 71/1989 (VII.4.) MT rendelet (a továbbiakban MT) rendelkezéseire figyelemmel, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településrész nevek, a közterület nevek megállapításáról, a lakcím keletkezéséről és megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja. Rendelet célja, hatálya 1. § (1) E rendelet célja, hogy Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közterület- és településrész-neveinek (a továbbiakban földrajzi név) megállapítása, karbantartása, megváltoztatása, nyilvántartása, alkalmazása, valamint a címnyilvántartás készítése, karbantartása, használata és adatszolgáltatása területén Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata feladatainak és feltételeinek meghatározásával azok egységes szakmai követelmények szerint legyenek kielégíthetők. (2) A rendelet hatálya alá tartoznak a) a Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező és menekültként elismert személyek, továbbá jogi személyek, b) Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodási engedéllyel rendelkező, az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárai. (3) A rendelet hatálya kiterjed: a) A földrajzi nevek megállapításának és megváltoztatásának rendjére, b) Az ingatlan-nyilvántartásban magánút megnevezésű közlekedési célú területekre, melyek a közforgalom előtt megnyitottak, c) A házszám keletkezésével, karbantartásával kapcsolatos eljárásra. (4) Az államigazgatási helynévről, a domborzat- és tájnévről, a területnévről, víz-

7 névről, természetvédelmi területek nevéről, valamint a közlekedési és hírközlési létesítmények nevéről külön jogszabály rendelkezik.

nyilvántartásban rögzített tulajdonos, tulajdonosok, a (3) bekezdés szerinti döntést megelőzően, írásban véleményezik a részükre megküldött elnevezést.

(5) A rendelet (4) bekezdése szerinti elnevezések vonatkozásában a Közgyűlés a magyarországi hivatalos földrajzi neveiről szóló 71/1989 (VII.4.) MT rendelet 6. §-a alapján véleményt alkot.

(3) A földrajzi nevek megállapításáról, illetve megváltoztatásáról a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság és a Kulturális Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés rendelettel dönt.

Értelmező rendelkezések

(4) A megszűnt közterület nevét a helyi címnyilvántartásban továbbra is szerepeltetni kell, jelölve a megszűnés okát.

2. § A rendelet alkalmazása szempontjából: a) földrajzi név: aa) belterületi településrész vagy város és helységrésznév: a város központi belterületének részét, az egyéb belterületet vagy ezek lakónegyedét jelölő név. ab) Külterületi településrész név: a város külterületének lakott részét jelölő név, ac) Közterületnév: a város út, utca, köz, tér, park, sétány stb. jellegű közterületét jelölő földrajzi név. b.) Cím: olyan földrajzi és térbeli helymeghatározó adat, amely emberi tartózkodásra, munkavégzésre alkalmas épületeket, ezek önálló rendeltetési egységeit, ill. az ezekkel beépíthető földrészleteket jelöli. c.) Címnyilvántartás: olyan nem hatósági nyilvántartás, mely a közterület és a közforgalom előtt megnyitott magánút nevét és jellegét és helyrajzi számát, valamint az arról megközelíthető ingatlan címét és helyrajzi számát tartalmazza, d.) Lakcím-nyilvántartás: olyan hatósági nyilvántartás, amely a polgárok törvényben meghatározott személyi és lakcím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza. e.) Házszám: cím alapján az ingatlanhoz tartozó szám. Földrajzi név megállapítása, megváltoztatása 3. § (1) A városban a településrészt, a közterületet, a közlekedési területet és a közforgalom előtt megnyitott magánutat el kell nevezni. (2) A közforgalom előtt megnyitott magánutak elnevezése előtt az ingatlan-

(5) Az új földrajzi nevet az ingatlan kialakítását, illetve közterületként való bejegyzését követő 90 napon belül meg kell állapítani. A 90 napos határidőt a kialakítási, illetve a bejegyzést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől kezdve kell számítani. 4. § (1) Földrajzi név megállapítását, vagy megváltoztatását kezdeményezheti: a) a közgyűlés bármely bizottsága, b) önkormányzati képviselő, c) Pécs város közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkező pécsi polgár, d) a magánút tulajdonosa, e) Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, f) bármely természetes és jogi személy. (2) A földrajzi név megállapítása, vagy megváltoztatása előtt az önkormányzati képviselők útján vagy médiában közzétett felhívással meg kell ismerni az érintett terület lakosságának véleményét. A lakosság javaslatait a lehetőséghez képest figyelembe kell venni. (3) A földrajzi név megállapítása és megváltoztatása során figyelembe kell venni a kialakult élő névhasználatot, a történelmi hagyományokat, a helytörténeti kutatások eredményeit, a nemzetiségi és etnikai viszonyokat, a nyelvi, nyelvhelyességi követelményeket. (4) Közterületet személyről, illetve olyan fogalomról, élőlényről, más földrajzi névről vagy tárgyról lehet elnevezni, amelynek neve lehetőleg rövid és közérthető.

8 (5) A földrajzi nevekben a doktori cím, tudományos fokozatra, rangra, foglalkozásra , beosztásra utalás akkor sem használható, ha a névadó személy egyébként e címmel rendelkezett. 5. § (1) A földrajzi név megváltoztatására akkor kerülhet sor, ha: a) az azonos nevű hangzások zavart keltőek, a pontos tájékozódást megnehezítik, b) a névhasználatban kimutatható változás következett be, c) a névvel jelölt terület vagy létesítmény megszűnt, vagy megváltozott, d) a névhasználat, illetőleg az elnevezés a közérdek szempontjából nem megfelelő, e) az új név adása kiemelkedő személy emlékének megörökítését szolgálja. f) a közterület jellegének változása azt megkívánja. (2) Élő személyről földrajzi nevek nem nevezhetők el. Elhunyt személyről 15 évvel a halála után nevezhető el földrajzi név. (3) A földrajzi név előtagjaként a természetes személy családi és utónevét kell megállapítani, kivéve, ha a névadó családi nevéről is közismert és személye ezáltal nem téveszthető össze. (4) Földrajzi név elnevezéssel emléket állítani olyan elsősorban magyar nemzetiségű személynek lehet: a) akinek tevékenysége a közjót, a nemzet szellemi és anyagi gyarapodását példaértékűen szolgálta és személye közmegbecsülést élvez, b) aki a tudomány, a művelődés, a sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett és alkotott, c) aki a város életében, történelmében jelentősen hozzájárult annak fejlődéséhez, hírnevének öregbítéséhez. (5) Földrajzi név adható, olyan nem magyar nemzetiségű személyről is, akinek életműve az emberiség egyetemes értékeit gyarapította. (6) Amennyiben a közterület, a fejlesztések eredményeképpen a már kialakultnál több önálló földrészletre tagozódik, és ezért az egységes közterület megszűnik, a keletkezett közterületi földrészeket 90 napon belül kell elnevezni. 6. §

(1) A rendelet 3. § (3) bekezdése szerint megállapított földrajzi nevekről a Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Főosztálya (a továbbiakban Főosztály) helyi közterületjegyzék elnevezéssel, nyilvántartást vezet, mely tartalmazza: a) a közterület nevét és jellegét, b) a földrajzi nevek megállapításáról, megváltoztatásáról, illetve megszűnéséről alkotott rendelet számát, c) a megváltoztatott földrajzi nevek tekintetében azok korábbi ismert elnevezéseivel kapcsolatos adatokat kronológiai sorrendben, d) a földrajzi neveket és a földrajzi névvel lefedett földrészletek helyrajzi számait. (2) A közterületjegyzék nyilvános, adattartalmába bárki betekinthet, abból másolatot igényelhet. (3) A Főosztály a közterületjegyzéket minden év március 31-ig hivatalos lapjában közzéteszi és egyúttal megküldi a(z) a) Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, b) Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság, c) Országos Mentőszolgálat helyi szervezete, d) Pécs Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt, e) Közműtulajdonosok, illetve közműszolgáltatók részére, f) Magyar Posta Rt Pécsi Igazgatóság részére, valamint g) Jogszabály szerint adatkezelésre jogosult szerv részére, amennyiben azt kéri. (4) A közterületjegyzék adattartalmában bekövetkezett változásokat jogszabály szerint meg kell küldeni: a) Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal, b) a Földmérési és Távérzékelési Intézet, c) Központi Statisztikai Hivatal részére. (5) A földrajzi neveknek a Pécsi Körzeti Földhivatalnál vezetett földmérési alaptérképen történő ábrázolásáról, illetve a változások átvezetéséről a Főosztály gondoskodik.

9 7. § (1) Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén a rendelet 2. § ac) pontjában jelzett közterületeket névtáblával kell jelölni. (2) A névtáblán fel kell tüntetni a közterület nevét, az utca elejétől a végéig (útkereszteződéstől útkereszteződésig) a tömbsarkos házszámokat, valamint jelölni kell a számozás irányát. (3) A névtáblát az utca mindkét oldalán és mindkét végén kell elhelyezni. (4) A névtáblát az épületen vagy egyéb a közúti és gyalogosforgalmat nem veszélyeztető módon kell elhelyezni. A névtábla kihelyezését és az azzal járó munkálatokat az ingatlan tulajdonosa, használója tűrni köteles. (5) A közterült nevének megváltoztatása estén a korábbi névtáblát, a tájékozódás zavartalansága érdekében, piros színnel átlós irányban áthúzva, az új névtábla kihelyezésétől számított két évig meg kell tartani. (6) A névtábla kihelyezése során az országosan védett épületek és műemlék jellegű területek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, az építészeti örökség helyi védelméről szóló 37/2002 /06.28./ számú rendelet hatálya alá tartozó építészeti örökség elemeinek esetében Pécs Megyei Jogú Város főépítészének véleményét ki kell kérni. (7) A névtáblák kihelyezéséről, karbantartásáról, szükség szerinti áthelyezéséről, pótlásáról, a közterületek és közutak kezelője gondoskodik. (8) A névtábla megrongálása, beszenynyezése, szövegének megváltoztatása vagy olvashatatlanná tétele, illetőleg engedély nélküli eltávolítása tilos. Házszám keletkezése, karbantartása 8. § (1) Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén valamennyi ingatlant címmel kell ellátni. (2) Az ingatlanok számozását úgy kell elvégezni, hogy a számok növekedése lehetőleg a város centrumától kifelé hala-

dó irányt kövesse és az utca bal oldalán a páratlan, jobb oldalán a páros számok legyenek. Tér esetén az óramutató járásával megegyező irányban kell a folyamatos számozást elvégezni. (3) Az ingatlanok számozására az arab számozás használható. Kiegészítő jelzésként ugyanezen számok alátörései vagy a magyar ABC ékezet nélküli betűi használhatóak. Házszám 9. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, amennyiben azon épület található, köteles a lakcím alapján a házszámot a közterületről jól látható helyen, lehetőleg az épület közterület felé néző oldalán, — sarok telek esetében az ingatlan bejárat felőli részén — elhelyezni. (2) Az (1) bekezdés szerint a telekhez tartozó több főépület megléte vagy elhelyezése esetén valamennyi épületen a házszámon túl fel kell tüntetni az épület alszámát vagy betűjelét is. Társasházak esetén a házszámot lépcsőházanként a bejárat felőli oldalon kell feltüntetni. (3) A házszámtábla elkészítése, kihelyezése és karbantartása, illetve pótlása az ingatlan tulajdonosának, tulajdonosainak kötelessége. (4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettséget a) új építmények esetében a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül, b) lakcímváltozásnál az új lakcímkártya kiadásától számított 90 napon belül, c) házszámtábla pótlását haladéktalanul, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül végre kell hajtani. Egyéb rendelkezések 10. § (1) Szabálysértést követ el és 30.000,- Ftig terjedő pénzbírsággal vagy 10.000,- Ftig terjedő helyszíni bírsággal sújtható az, aki: a) a névtábla kihelyezését akadályozza (7. § (4) bek.) b) a kihelyezett névtáblát megrongálja, beszennyezi, szövegét megváltoztatja

10 vagy olvashatatlanná teszi, illetőleg a kezelő hozzájárulása nélkül azt eltávolítja, (7. § (9) bek.) c) a házszám elhelyezési, karbantartási illetve pótlási kötelezettségének a jegyző felszólítása ellenére nem tesz eleget. (9. § (4) bek.) (2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik. 11. § A rendelet 6. § (1) bekezdése szerint megállapított földrajzi nevekről vezetett közterületjegyzéket a rendelet melléklete tartalmazza. Záró rendelkezések 11. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a közterületek, településrészek elnevezéséről, művészeti alkotások elhelyezéséről szóló 1991. évi 29. számú önkormányzati rendelet 1-16. §-a, valamint 21. §-a hatályát veszti. Dr. Kunszt Márta s.k. Dr. Papp Judit s.k. alpolgármester címzetes főjegyző elfogadta a Közgyűlés: 2006. június 22-i ülésén Kihirdetve: 2006. június 30.

Záradék:

tulajdonosa az ingatlannak, úgy az ingatlantulajdonos megnevezése és azonosító adatai is)” meghatározással. 2. § A rendelet 17. §-a kiegészül az alábbi (3) és (4) bekezdéssel: „17. § (3) Amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen, a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek megfizetését a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől követelheti. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges. (4) A települési önkormányzat jegyzője által a behajtás eredménytelenségéről kiadott igazolást követő 30 napon belül a közszolgáltató fizetésre felszólítja az ingatlan tulajdonosát, vagyonkezelőjét, melynek eredménytelensége esetén - a 17. § (3) bekezdésében meghatározott felelősség alapján - intézkedik a díjhátralék behajtásáról.” 3. § A rendelet 1. sz. melléklete módosul és a gyűjtőpontról történő szállítás ingatlan elől történő szállításra változik az alábbi utcák tekintetében és a melléklet kiegészül az alább felsorolt új utcákkal.

25/2006. (06.30.) rendelet

4. §

a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 44/2002. (06. 29.) sz. rendelet módosításáról

A rendelet 3. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 44/2002. (06. 29.) sz. rendeletét (továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1.

§

A rendelet 3. § (4) bekezdés a) pontjának első tagmondata kiegészül a „(amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő nem

5. § A rendelet 4. számú melléklete kiegészül az alábbi utcanevekkel: 6. § E rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba. A megállapított közszolgáltatási díjak a rendelet hatálybalépésének napjával lépnek érvénybe és alkalmazhatók. Dr. Kunszt Márta s. k.Dr. Papp Judit s.k. alpolgármester címzetes főjegyző megalkotta a Közgyűlés 2006. június hó 22-i ülésén Kihirdetve: 2006. június hó 30. nap Záradék:

11 26/2006.(06.30.) rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól szóló 1/2006. (01.31.) számú rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115. §-ában, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 147. §-ában kapott felhatalmazás alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól szóló 1/2006. (01.31.) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör. ) az alábbiak szerint módosítja.( A táblázatot lásd a mellékletek tárában) 1.§ (1) Az Ör. 1.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: .( A táblázatot lásd a mellékletek tárában) 2.§ I. E rendelet július 1-jén lép hatályba. Dr. Kunszt Márta s.k. Dr. Papp Judit s. k. alpolgármester címzetes főjegyző elfogadva a Közgyűlés 2006. június 22.-i ülésén Kihirdetve: 2006. június 30.

Záradék:

27/2006. (06.30.) számú rendelet Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) számú, valamint az annak módosításáról szóló 48/2005. (11. 29.) számú rendelete módosításáról és egységes szövegéről. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a 29/2004. (11. 26.) számú, valamint az annak módosításáról szóló 48/2005. (11. 29.) számú rendeletét a jelen rendelettel módosítja és megállapítja Pécs Építési Szabályzatának ( a továbbiakban: PÉSZ)

és Szabályozási Tervének (a továbbiakban: PSZT) egységes szövegét: I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) A PÉSZ és PSZT hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város (a továbbiakban a város) közigazgatási területére. (2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos előírások és a jelen rendelet előírásainak együttes alkalmazásával szabad. A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK TÍPUSAI 2. § (1) A szabályozási tervlap felületként, határvonalként, vonalként, pontszerűen vagy jelképesen megjelenő szabályozási elemeket rögzít. A rajzi és szöveges kötelező szabályozási elemek egyrészt I., másrészt II. rendűek. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek: c) a zónahatárok és a zónaelőírások, kivéve az építési övezetek betűjelén és első két számkódján túli előírásokat, d) az I. rendű közterületek, e) az I. rendű közlekedési célú közterületen belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.). (3) II. rendű kötelező szabályozási elemek: f) a (2) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek. (4) Az irányadó szabályozási elemek az irányadó telekhatárok és a magánutak, valamint a bontandó épület.

12 (5) Településszerkezeti terv módosítása nélkül az építési övezetek határai egy telek mélységig szabályozási terv készítésével igazoltan, és az önkormányzati tervtanács pozitív véleménye alapján módosíthatók, ha a határmódosítással érintett szomszédos építési övezet legalább 2 telekre kiterjedő marad. (6) A szabályozási tervlapon jelölt építési helyek határai csak akkor módosíthatók, ha a módosítások elvi építési engedélyezési eljárás keretében igazolhatók. Az elvi építési engedélyezési tervben elemezni kell az építési hely változtatásának építészeti, ökológiai, gazdasági következményeit. (7) a) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. b) A II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a terület felhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg. c) Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott. II. fejezet TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK TERVEZETT BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 3. § (1) A területek lehatárolását az 1. sz. melléklet tünteti fel. (2) A szabályozási terv a város közigazgatási területén beépítésre szánt területet, tervezett beépítésre szánt területet, beépítésre nem szánt területet jelöl ki. (3) Tervezett beépítésre szánt (az 1/b zónalapon lehatárolt) területeken – az Országos Településrendezési és Építési Követelmények a továbbiakban: OTÉK) 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni

a) csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad, kivéve a 35. § (10) d. pontjában foglalt ingatlanoknál. b) az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig 1. a volt zártkertek területén csak a jelen rendelet 13. § (1) bekezdésének 2. az egyéb 1. pontban nem említett területen csak a jelen rendelet 13. § (3) bekezdésének előírásai szerint szabad. ZÓNAELŐÍRÁSOK FAJTÁI 4. § A város területén a szabályozási terv a) rendeltetési b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák) c) környezetvédelmi d) értékvédelmi e) korlátozási zónákat jelöl ki. A RENDELTETÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI A RENDELTETÉSI ZÓNÁK 5. § (1) A 2. sz. melléklet a város közigazgatási területén az alábbi rendeltetési zónákat jelöli ki: 1. a beépítésre szánt területen g) lakó:(L) h) vegyes:(V) i) gazdasági:(G) j) különleges:(K) 2. a beépítésre nem szánt területen k) közlekedési és közmű:(Kö) l) közpark:(Z) m) erdő:(E) n) mezőgazdasági:(M) o) vízgazdálkodási: (Vg) LAKÓZÓNÁK 6. § (1) Nagyvárosias lakózóna (Ln) a) A zónába jellemzően nagy laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. b) A területen 1. lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, (kivéve többszintes parkolóház) vendéglátó épü-

13 let, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, sportlétesítmény, 2. kivételesen szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóház és a parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő helyezhető el. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A zónába jellemzően közepes laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. Egy lakóépületben az összes nettó szintterület nem haladhatja meg a 900 m2 –t. Zártsorú beépítés esetén, és ahol telkenként csak egy épület helyezhető el, és ha 2000. előtt telekösszevonás történt, az összevonás előtti telekállapot szerint vehető figyelembe az elhelyezhető épület szintterülete. b) A zónában 1. lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, 2. kivételesen szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént.

d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (3) Kertvárosias lakózóna (Lke) 0rűségű telkek tartoznak, ahol legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. b) A területen 1. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 2. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhető(k) el. c) Egy épület összes nettó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²-t. d) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. VEGYES ZÓNÁK 7. § (1) Településközpont vegyes zóna (Vt) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen 1. lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő 2. kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása

14 mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (2) Központi vegyes zóna (Vk) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. b) A területen elhelyezhető 1. igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, más lakások, de csak az I. emelet feletti szinteken, és csak akkor, ha az épületben elhelyezett összes lakószint-terület nem lépi túl az épület öszszes szintterületének 50%-át, 2. kivételesen olyan üzemanyagtöltő is, mely nem többszintes parkolóházhoz kapcsolódik. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. GAZDASÁGI ZÓNÁK 8. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zóna (Gksz) a) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület. b) A területen

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, 2. kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, helyezhető el. c) A 2. pont alatti funkciók az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak meglévő épületek felhasználásával, funkcióváltással telepíthetők. Ilyen funkciójú meglévő épületek bővíthetők. (2) Zavaró hatású ipari zóna (Gip) a) A terület a környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari építmények, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. b) A területen a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági építmények helyezhetők el. (3) Egyéb ipari zóna (Ge) a) A terület a jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. b) A területen az a) pontban felsoroltakon túlmenően kivételesen elhelyezhetők gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek; továbbá 10 000 m2 épület-szintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények, ha az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 5. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett azok meglévő épületek funkcióváltásával jönnek létre. Ilyen funkciójú meglévő épületek bővíthetők. KÜLÖNLEGES ZÓNÁK 9. § (1) Különleges kereskedelmi célú zóna (Kke)

15 a) A terület elsősorban a 10 000 m2 hasznos bruttó szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények számára kijelölt terület. A hasznos bruttó területbe a gépkocsi tároló szintterülete nem tartozik bele. b) A területen kivételesen elhelyezhető 1. a különleges rendeltetést hordozó épületeken kívül szállás jellegű, iroda, továbbá 2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató és vendéglátó épület. c) A területen az a) bekezdésben meghatározott építmény elhelyezését engedélyezni csak környezeti hatástanulmány alapján szabad. (2) Különleges közhasználatú építményi zóna (Ki) a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. c) A szabályozási tervlap az egyes telkeken belül az egyes építési helyekre eltérő, kizárólagos használatot is rögzíthet. (3) Bányászati zóna (Kb) a) A terület a nyersanyag lelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek zónája. b) A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmény helyezhető el. c) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, ill. más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges. (4) Honvédelmi és belbiztonsági zóna (Kho)

a) A terület a honvédség és a belbiztonság számára kizárólagosan igénybevett területeket foglalja magába. b) A területen csak honvédelmi, ill. belbiztonsági célokat szolgáló építmény helyezhető el. (5) Hulladék elhelyezésére szolgáló zóna (Kh) A területen a hulladékok kezelésére, tárolására szolgáló telephely, építmény létesíthető. (6) Városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti zóna (Kk) a) A terület városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet számára fenntartott terület. b) A területen csak városüzemeltetési kertészettel kapcsolatos építmény helyezhető el. c) A területen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kivételesen telepíthető lakás is. (7) Különleges közlekedési zóna (Kkö) a) A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe. b) A zónában csak az épületnek minősülő közlekedési építmény (pl. parkolóház, autóbusz-pályaudvar stb.) területe és telkei, illetve nagykapacitású parkolók, - ha azok nem közterületek tartoznak - helyezhetők el. KÖZLEKEDÉSI ZÓNÁK 10. § (1) Közúti közlekedési zóna (KÖu) a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá - a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, terepszint alatti garázsok, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, pavilonok, szálláshely szolgáltató épület,

16 igazgatási épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, valamint hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék, parkolóóra, jegykiadó.helyezhető el. c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a pavilonokat kivéve a 7,5 m-t nem haladhatja meg. A pavilonok építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet. (2) Kötöttpályás közlekedési zóna (KÖk) a) A területen a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmény(ek), kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhetők el. b) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt vasúti közlekedési és közműterület legfeljebb a telekterület 2%-a lehet. KÖZPARK ZÓNA (Z) 11. § (1) Közpark céljára kijelölt terület min. 75%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben részletes szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők. (2) Az 1500 m2 vagy annál nagyobb közparkban a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület elhelyezhető. (3) II. rendű közparkban, ha annak területe 1500 m2-t nem éri el építmény nem helyezhető el. (4) Az újonnan elhelyezhető épület építménymagassága legfeljebb 6,0 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át. (5) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(6) Az I. rendű közpark területen terepszint alatti garázsok elhelyezhetők a közpark területének legfeljebb 50%-án, ha a meglévő értékes fák fennmaradását az építés nem veszélyezteti és a földtakarás mértéke eléri az 1,5 m-t. (7) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. ERDŐZÓNÁK 12. § (1) Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev) a) A terület elsődlegesen védelmi (környezet-védelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál. b) A területen épület újonnan nem helyezhető el, kivéve kilátó. (2) Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee) a) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál. b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el. c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága - kivéve kilátóépületnél - nem haladhatja meg a 4,5 m-t. (3) Gazdasági (Eg)

rendeltetésű

erdőzóna

a) A terület elsődlegesen gazdasági erdőhasználat céljára szolgál. b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 mt. d) Az egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű, ill. a gazdasági rendeltetésű erdőzónák esetében az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos előírások-

17 ban az engedélyező minden esetben az erdészeti hatóság. MEZŐGAZDASÁGI ZÓNÁK 13. §

(+földdel borított pince) építhető. Kivétel, ha a telek szőlő művelési ágban min. 1 ha, gyümölcsös művelési ágban min 2 ha nagyságú, ez esetekben a beépítettség max. 1,5 %,de az épület(ek) alapterülete telkenként max. 500 m2 lehet.

(1) Mezőgazdasági kertes zóna (Mke)

6.

a) A zónába a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak. b) A zónába eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei (gazdasági épületek) építhetők, illetve földdel borított pince is elhelyezhető a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelően. Méhészetet kivéve állattartást szolgáló építmény, valamint állattartó telep a zónákban nem létesíthető. c) A telken újonnan létesülő épület szabadon állóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 12,0 m távolság és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezendő el. d) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken:

7. Új épületnek, pincének forrástól, élő vízfolyástól, vízfelülettől min. 30 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken ahol a természet védelméről szóló 1996. évi LVII. törvényben foglaltak szerint helyezhetők el új épületek.

1. Gazdasági épülettel beépíthető az a telek: 1.1 amelynek a telekszélessége az építési helyen: min. 10 m 1.2 amelynek alábbi művelési ágú területrésze megfelelő nagyságú: • kert művelési ág esetén: min. 3000 m2 • szőlő és (vagy) gyümölcsös és intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) művelési ág esetén: min. 1000 m2 2. 720-1000 m2 közötti területű, a fenti művelésű ágakba tartozó telken csak egy földdel borított pince építhető. 3. 720 m2-t el nem érő nagyságú, telkeken függetlenül a művelési ágba sorolástól építmény (az OTÉK 32.§ 1., 2. pont alattiakat kivéve) nem építhető. 4. A beépítés szempontjából nem megfelelő művelési ágú telekrész területe a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe. 5. Beépítettség: max. 3%, de maximum egy 90 m2-es alapterületű épület

8.

Építménymagasság: max. 4,5 m.

Lakóépület nem építhető.

(2) Mezőgazdasági általános zóna (Má) (3) A zónába a jellemzően nagytelkes, árutermelő hasznosítású, mezőgazdasági területek tartoznak. a) A zónában a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló gazdasági épület illetve földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület nem építhető. b) A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, az épület homlokvonala előtti, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 15 m-re és 3 m oldalkert biztosításával helyezendő el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságot kell megtartani. Az épületnek, pincének forrástól, élő vízfolyástól, tóparttól min. 30 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelméről szóló törvényben 1 foglaltak szerint helyezhetők el új épületek. c) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken: 1. Beépíthető az a telek, amelynek szántó, kert művelési ágba tartozó területe legalább 5 ha (50 000 m2) vagy szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet)művelési ágba tartozó része min. 2 ha (20 000 m2) 2. Beépítettség: max. 3%, de az épület(ek) összes alapterülete telkenként max. 1200 m2, lehet. Azon a telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő, az egyéb művelési ágú telek-

18 rész területe (pl. gyep, nádas, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

4. nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.

3. Építménymagasság: max. 5,5 m, kivéve, ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, de akkor sem lehetne több mint 12,0 m.

d) Beépítés és telekalakítás, felosztás részletes előírásai:

4. A zónában nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - kiadásáról szóló 2 FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez, természeti területhez 300 mnél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai védőövezetben nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalégyűjtő létesítésével és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét. (3) Mezőgazdasági korlátozott használatú zóna (Mko) a) A zónába jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, ökológiai hálózati elemként is funkcionáló és részben természeti, vagy természetvédelmi területként is védettség alá eső mezőgazdasági művelésű ágú területek tartoznak. b) A zónában a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg. c) Elhelyezhető épületek (funkció alapján): 1.

lakóépület nem építhető

2. gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető 3. kivételesen elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is. 2

41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete 2 § (1), (2) bekezdéseiben

1. A gazdasági ill. természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthető telek nagysága min. 5 ha (50 000 m2) 2. Beépítettség: telkenként max. 200 m2 /5 ha összalapterületű épület(ek) építhető,a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magastetős, földszintes kialakítással. 3.

Építménymagasság: max. 3,5 m

4.

Beépítési mód: szabadonálló

5.

előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

6. Természetvédelmi és természeti területen és ökológiai hálózati területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező. 7. Az épületnek forrástól, vízfolyástól, vízfelülettől min. 50 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelméről szóló törvényben 3 foglaltak szerint helyezhetők el új épületek. (4) Mezőgazdasági zónák közös előírásai a) A mezőgazdasági zónák a város mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló területrészei, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos tájhasználati jellegzetességek és a természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak tájbaillő épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű tetőkialakítást kell alkalmazni, korlátozott használatú mezőgazdasági zónában. b) Má mezőgazdasági zónákban - ha azok nem esnek védett területbe - kialakítható anyagnyerő bányatelek, amennyiben annak területe nem haladja meg a 10 000 m2-t. A 10 000 m2-t meghaladó bányatelkek csak különleges területbe tartozó bányászati zónákban alakíthatók ki. A kialakítási eljárásba minden esetben be kell 3

az 1996. évi LIII. tv. 18. § (3) bekezdésében

19 vonni a bányakapitányságot, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatóságokat. c) A nyersanyag-kitermeléshez ily módon kialakított telkeken 1. a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek nem építhetők, csak a bányászatot kiszolgáló felvonulási épületek helyezhetők el. 2. A felvonulási épületek által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és építménymagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Az építményeket a bányászat befejezése után azonnal el kell távolítani. 3. A felhagyott anyagnyerő helyén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület egészére kiterjedő tájrendezési terv alapján végrehajtott rekultiváció után, a rendezési tervnek megfelelően engedélyezhető. 4. A mezőgazdasági zónákban az OTÉK 29. § (5)-(8) szerint, ill. az OTÉK 1. sz. melléklet 55/A pontja szerinti birtokközpontok és kiegészítő központok nem alakíthatók ki. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 14. § A mezőgazdasági ill. erdő zónákban a terv jóváhagyása előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek). Ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető. VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 15. § (1) A területbe p) az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, q) az állóvizek medre és parti sávja, r) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, s) a vízbeszerzési területek, tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint

és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: a) egyéni horgásztanyák nem építhetők, b) Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény építménymagassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI ÉPÍTÉSI ZÓNÁK KATEGÓRIÁI 16. § (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén belvárosi (1. jelű) városi zárt (2. jelű) társasházas (3. jelű) hegyoldali kertes (4. jelű) szabályos kertes (5. jelű) átalakuló falusias (6. jelű) vegyes (7. jelű) megnevezésű építési zónacsoportokat határol le. Az építési zóna területeit a 3. sz. melléklet ábrázolja. (2) Építési zónát csak beépítésre szánt területen szabad kijelölni. NEM KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI (TÁBLÁZATOK „T” OSZLOP ALATTI ÉRTÉKEI) 17. § (1) A 17. § (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendő építményekkel kapcsolatos előírásokat – beépítési módot, építménymagasságot – az 1.-3. sz. táblázatok értékei határozzák meg. KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (TÁBLÁZATOK „K” OSZLOP ALATTI ÉRTÉKEI) 18. § Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (további-

20 akban: kialakult) területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, ha szükséges az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek beépítésének feltételeit sajátos előírások (jelen rendelet IV. fejezetében rögzített előírások) hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások alapján és az 1. sz. táblázatban meghatározott keretek között, az adottságok figyelembevételével az építési hatóság határozza meg a városi főépítész vagy területi főépítész által vezetett tervtanács állásfoglalásának ismeretében. Az építtető elvi építési engedély dokumentációval kérheti az építési hatóságtól az adottságok szerinti szabályok meghatározását. Az elvi építési engedélyezési dokumentációban az adottságok vizsgálata alapján javaslatot kell tenni a szabályokra. A legnagyobb beépítettséget, építménymagasságot az építési zóna előírásokban minden esetben számszerűen 17. § 2-3. sz. táblázat keretei között meg kell határozni. KIALAKULT ÉS NEM KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 19. § Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési zóna előírásainak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni. a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a meglévő tetőtér-beépítését, ill. lapostető esetén – ha az építési előírások megengedik - magastető építését, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek) 1. és a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték alatti, akkor a korábbi az építési előírásokban meghatározott megengedett értéket meghaladó beépítettség visszaállítható,

Azonban az építési előírások szerinti épülettömeg, azaz a beépítési % szerinti m2 és építménymagasság szorzatával kapott érték ez esetben sem lehet nagyobb. 2. és a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték szerinti, vagy annál nagyobb, a telket beépítetlennek kell tekinteni és az építési előírások szerinti beépíthetőséget kell alkalmazni. b) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók, a telek beépíthető. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az egyéb országos és helyi építési előírások betartása mellett. Ha az építési hely szélessége 6,0 m-nél kevesebb, akkor a beépítési mód az adottságok figyelembevételével határozható meg, az egyéb országos és helyi előírások megtartásával. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni. BELVÁROSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (1. JELŰ) 20. § (1) Az építési hely utcai határvonalán magastetős épületek helyezhetők el, zártsorú-általános, vagy zártsorú-keretes beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. Az épület utcai homlokvonala az utcai telekhatár 1/3 hosszán a telek irányába visszaléphet, de ez esetben az utcai telekhatár és az épület közötti területeken a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. A visszalépés azonban nem engedélyezhető az oldalhatárokkal érintkező 3

21 m-en belül az utcavonalon, csak abban az esetben, ha a szomszédos telkeken, ill. telken a visszalépés már megtörtént. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik újonnan előkert nem alakítható ki. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb 1. területe 300-4000 m2 között 2. mélysége 25-50 m között 3. szélessége 8-35 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 60100% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 25-0% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 10,0-20,0 m között választható. (4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség. (5) Új építés, bővítés esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es szélességgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabad lépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) A szabályozási vonalon kerítés csak a sajátos előírások szerint létesíthető.

VÁROSI ZÁRT ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (2. JELŰ) 21. § (1) Az építési hely utcai határvonalán magastetős épületek helyezhetők el, zártsorú-általános, beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. Az építmény akkor helyezkedik el az építési hely utcai határán, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hosszban érintkezik az utca felöli építési hely határával. Udvari szárny határfala telekhatáron az utcavonalától mért 20 m mélységig csak tűzfalként alakítható ki. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában újonnan előkert nem alakítható ki. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telek legkisebb 1. területe 180-600 m2 között 2. mélysége 15-30 m között 3. szélessége 6-12 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 30100% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 55-0% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 6,0-10,0 m között választható. (4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség.

(5) Új építés, bővítés és építményrendeltetés megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emel-

22 kedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető. TÁRSASHÁZAS ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (3. JELŰ) 22. § (1) Az építményeket újonnan szabadon álló - általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0 m előkert létesítése kötelező. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telek legkisebb 1. területe 600-4000 m2 között 2. mélysége 30-50 m között 3. szélessége 18-40 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 2050% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 65-35% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 7,5-12,5 m között választható. (4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély b) beépítetlen telkeken az építési engedély kiadásának feltétele a teljes közművesítettség. (5) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta,

csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés, vagy sövény létesíthető. HEGYOLDALI KERTES ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (4. JELŰ) 23. § Hegyoldali kertes karakterű építési zónát a szabályozási terv csak a Mecsek lejtőin jelölhető ki. Az építményeket újonnan szabadonállóáltalános, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező. Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb 1. területe 1100-2500 m2 között 2. mélysége 35-50 m között 3. szélessége 18-30 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 1530% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 70-55% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5-7,5 m között választható. (5) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35§ (10) bek. d) pontja szerinti eseteket.

23 (6) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (7) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti vízés fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (8) A szabályozási vonalon támfal-kerítés létesíthető. A támfal feletti kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,0 m-t. Nem támfal-kerítés esetén legfeljebb 1,8 m magas tömör kő, vagy kőlábazatos tömör fa, ill. áttört faanyagú kerítés létesíthető. A magassági méreteket a támfal-kerítés közterület felőli oldalán kell figyelembe venni. SZABÁLYOS KERTES ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (5. JELŰ) 24. § (1) Építményeket újonnan szabadon álló általános, vagy oldalhatáron álló, vagy ikres, vagy zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0 m előkert létesítése kötelező. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb 1. területe 300-1100 m2 között 2. mélysége 25-35 m között 3. szélessége 8-25 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 2040% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 65-45% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5-10,0 m között választható.

(4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35. § (10) bek. d) pontja szerinti eseteket. (5) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti vízés fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés vagy sövény létesíthető. ÁTALAKULÓ FALUSIAS ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (6. JELŰ) 25. § (1) Az építményeket újonnan szabadon álló-általános, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0 m előkert létesítése kötelező. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telek legkisebb 1. területe 600-2500 m2 között 2. mélysége 30-50 m között 3. szélessége 14-30 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 1520% között

24 c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 70-65% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5-7,5 m között választható. (4) Amennyiben a telek mélysége a 40 mt meghaladja úgy az építési hely mélységét a szabályozási vonaltól merőlegesen mért 40 m-en belül kell kijelölni kivéve, ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelettel összhangban állattartó épület elhelyezhető, akkor az építési hely mélysége további 15 m-rel növelhető. (5) A zónába eső 900 m2, ill. annál kisebb telkek esetén a) beépített telkeken új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken pedig az építési engedély kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35§ (10) bek. d) pontja szerinti eseteket. 2

(6) A zónába eső 900 m -nél nagyobb telkek esetén a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a zárt szennyvíztároló megépítése. (7) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (8) Valamennyi melléképítmény elhelyezhető, kivéve ha az állattartási rendelet ettől eltérően nem rendelkezik. Állattartó épület csak a szabályozási vonaltól utcára merőlegesen mért 30 m-en túl helyezhető el. (9) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,5 m magas tömör kőanyagú kerítés, vagy kőlábazatos áttört kerítés létesíthető. VEGYES ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (7.JELŰ) 26. § (1) A zónába az előzőekbe nem besorolható – általában szabadon álló-telepszerű, kivételesen zártsorú-keretes, zártsorú általános, ill. szabadon álló általános beépítési móddal beépített, ill. beépíthető kialakult, ill. nem kialakult területek tartoznak.

(2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező. (3) A központi települési területre eső valamennyi és a nem központi települési területre eső 900 m2, ill. annál kisebb telek esetében a) beépített telken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telken az építési engedély kiadásának feltétele a teljes közművesítettség. (4) Nem központi települési területre eső 900 m2-nél nagyobb telkek esetén közműves szennyvízelvezetés kiépítéséig a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a zárt szennyvíztároló megépítése. (5) A helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. (6) A zónába eső meglévő lakótelepeken a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalakkal ill. építési övezethatárral határolt területre kell értelmezni az építési előírásokat. Az így lehatárolt területen a) építési telket alakítani csak telekalakítási terv alapján lehet. Az úszótelek nem tekinthető építési teleknek; b) további építési telek csak akkor alakítható ki, ha az építési zóna zöldfelületi fedettségére vonatkozó előírások teljesíthetők, mind az újonnan kialakuló, mind a visszamaradó telkeken; c) úszótelek határait túllépő vagy azon kívüli építés, ill. a szintterület növelés szabályainak tisztázására a szabályozási tervlapon szabályozási vonalakkal körülhatárolt lakótelepi tömbterületre kiterjedő elvi építési engedélyezési tervet kell készíteni; d) melléképületek csak a térszín alatt, valamint az úszótelkeken kívül helyezhetők el, és csak az esetben, ha az előírt zöldfelületi fedettség biztosítható. (7) A zóna területén a 4000 m2-t meghaladó telkeken (meglévő lakótelepi telektömböket kivéve), az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű te-

25 lekhasználat érdekében építést engedélyezni csak az építési helyeket rögzítő, elvi építési engedély alapján szabad.

let, illetve 40,0 m² bővítés használatbavételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése.

(8) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

(3) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, az ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül Pécs MJ Város Önkormányzatának tulajdonába adja, és a felajánlását az önkormányzat elfogadja, a) akkor az építési telkek beépítettsége az alábbi képlet szerint számítható.

ÉPÍTÉSI ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 27. §

A telek megengedett beépítettsége= %

Tc Tk

Ahol %=az övezetre érvényes, szabályozási tervlapon szereplő beépítési százalék Tc =eredeti, telekmegosztás előtti telekméret m²-ben Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben b) akkor az építési telek megosztásánál a figyelem bevehető legkisebb telekméret az alábbi képlet szerint számítható A telekmegosztásánál figyelem bevehető

(1) Ha a tervezett szabályozási vonal meglévő épületen keresztül halad: a) és az épület nem lakóépület, akkor az új épület ill. a tervezett szabályozási vonallal nem érintett épület 25 m² beépített területet meghaladó bővítése használatba vételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése, és a tervezett szabályozási vonallal kettévágott épület bontása. b) és az épület lakóépület, akkor az új épület ill. a tervezett szabályozási vonallal nem érintett épület 25 m² beépített területet meghaladó bővítése használatba vételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése, azzal a kivétellel, hogy a meglévő lakóépület közterületi kontúrját kell szabályozási vonalnak tekinteni. A szabályozási vonallal érintett meglévő lakóépületet nem kell elbontani, az felújítható. Amennyiben a meglévő lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani és ettől a vonaltól mért előkerten belül épület nem helyezhető el. c) és a meglévő épület bővítésre kerül, akkor a bővített épületrész a tervezett szabályozási vonaltól mért előkertekbe nem eshet.

(6) A lakó, gazdasági, különleges zónák építési telkein terepszint alatti építményei csak az építési helyen belül engedélyezhetők, kivéve a támfal-garázst, mely az előkertben is elhelyezhető.

(2) Ha a tervezett szabályozási vonal nem érint meglévő épületet, akkor új épü-

(7) A terepszint alatti építmények feletti zöldfelületek a zöldfelületi fedettség szá-

legkisebb telekméret= tm

Tk Tc

Ahol tm=a szabályozási tervlapon szereplő legkisebb telekterület m²-ben Tc =eredeti, telekmegosztás előtti telekméret m²-ben Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben (4) A szabályozási tervlapon jelölt a közterület felől rögzített, általános előírásoktól eltérő hátsókert terület 50%-át a beépítettség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (5) Az általános előírásoktól eltérő hátsókert területeken újonnan nyeles telkek nem alakíthatók ki. A közúttal vagy magánúttal megközelíthető meglévő nyeles telkek beépíthetők, de a telekterület beépítési %-ának számításánál csak a telek 50%-a vehető figyelembe.

26 mításánál a 23. sz. melléklet szerint vehetők figyelembe.

megnövelt beépítettség azonban ez esetben sem haladhatja meg a 80%-ot.

(8) Az egyes zónákban előírt legnagyobb építménymagasság - ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphető túl.

(11) Nem zártsorú építési mód szerint elhelyezett épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani.

(9) Ha a sajátos előírások, ill. egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda, vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1,5 m-re, és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be; b) épületrész kinyúlása közterületi járda vagy zöldfelület fölé – kivéve az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt – 12 mnél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, 12-20 m közötti szélességű utcákon legfeljebb 0,6 méter, míg a 20 m-nél szélesebb utcában legfeljebb 0,9 méter lehet. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át; c) a telken belül a szabad területeken, ill. az épületeken reklámokat, információs táblákat csak Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata hirdetmények elhelyezésének rendjéről szóló rendelete alapján szabad. d) reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el, ha azok az épület(ek) építészeti karakterét nem változtatják meg. (10) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén a) az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza 30,0 méternél nagyobb nem lehet, és nem lépheti túl az építési helyet. Az épületet a telekhatáron tűzfalként kell kialakítani. b) a második önálló nem melléképület építése mindaddig nem engedélyezhető, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el; c) ha a telek sarok elhelyezkedésű és kisvárosias lakózónába tartozik a telek beépítettsége (a kódként megjelölt beépítési %) további 20%-kal növelhető. A

(12) Az egyes építési zónákban a beépítettség mértéke új lakóépület elhelyezése, ill. 25 m2 beépített területet meghaladó lakóépület-bővítés esetén a) belvárosi, városi zárt, társasházas karakterű építési zónákban 75%-nál b) hegyoldali-kertes, szabályos-kertes és átalakuló-falusias karakterű építési zónákban 40%-nál több nem lehet. E rendelkezés szempontjából az számít lakóépületnek, melyben legalább egy lakás kialakításra kerül. (13) A 25 m vagy annál kisebb telekmélységű telkeknél épületek a hátsó telekhatáron is elhelyezhetők. Ez esetben a hátsó telekhatáron az építményeket tűzfallal kell kialakítani. (14) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik – kivéve a hegyoldali és az egyéb építési zónákba sorolt telkek közterület felőli határát – kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével a) a beépítési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet, b) amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. (15) Az építési engedélyezési tervekhez készítendő helyszínrajzok (1:500-as vagy 1 :200-as méretarányban) tartalmaznia kell a tervezett tereprendezési és kertépítészeti megoldást. (16) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagasság legfeljebb 5,0 m lehet.

27 (17) Tetőtérben kettőnél több szintes lakás, továbbá tetőtér második szintjén önálló lakás nem alakítható ki.

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI ZÓNÁK

(18) Újonnan nyeles telek - kivéve ha a terepadottságok indokolják - nem alakítható ki. Terepadottságok akkor indokolják nyeles telek kialakítását, ha a telek csak 15%-nál meredekebb köz, vagy magánúttal lenne megközelíthető.

(1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló rendeletének előírásai mellett az alábbi (2)-(6) bekezdések zónaelőírásait is meg kell tartani. (5. sz. melléklet)

(19) Az építési hatóság az építési zóna kódjai szerinti teleknagyság előírástól telekmegosztás ill. telekhatár rendezés engedélyezése esetén a -3% mértékéig eltérhet, ha az adottságok azt szükségessé teszik. KÖRNYEZETVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI ZAJ ELLENI VÉDELEM ZÓNÁI 28. § (1) A zaj- és rezgésvédelmi területek lehatárolását a 4. sz. melléklet tünteti fel. (2) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott zajterhelés mértéke nem haladja meg a védendő létesítményeknél a környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket. (3) A zónaelőírások megtartásáról az építési engedély kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell. (4) A zaj elleni védelmi zónák körébe a következők tartoznak: a) a fokozottan érzékeny, b) az átlagos érzékenységű I., c) az átlagos érzékenységű II., d) a nem érzékeny, zónák.

29. §

(2) Kiemelten érzékeny zóna A zónában a tárgykörben intézkedő rendeletben 4 az ökológiailag sérülékeny területekre érvényes előírásokat, ill. határértékeket kell alkalmazni. A zónában csak nem terhelő hatású, védelmi övezet kijelölését nem igénylő létesítmény alakítható ki. (3) Átlagos érzékenységű – I. zóna A zónában az (1) bekezdésben felsorolt rendeletekben foglalt előírásokat kell érvényesíteni (kivéve az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkoztatottakat). A zónában levegőterhelést okozó tevékenységek közül csak a. csekély mértékben levegőterhelést okozó létesítmények alakíthatók ki (a tárgykörben intézkedő rendeletben) 5. Meglévő, határértéket túllépő források esetében legkésőbb 2005. október 30-ig el kell érni a határérték alatti kibocsátást. (4) Átlagos érzékenységű – II. zóna A zónában a (2) pont alatti előírások érvényesek azzal a módosítással, hogy a meglévő, határértéket túllépő légszennyező források esetében 2007. október 30-ig kell elérni a határérték alatti kibocsátást. (5) Átlagos érzékenységű III. zóna A zónában levegőterhelést okozó tevékenységek közül csak a közepes mértékben levegőterhelést okozó létesítmények alakíthatók ki. 6

(5) A (4) bekezdésben megjelölt zónákban megengedett egyenértékű hangnyomásszinteket (zajterhelési határértékeket) a következő táblázatok tartalmazzák:

(6) Nem érzékeny zóna A zónában jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös hatással járó működésű létesítmények is kialakíthatók a tárgykörben intézkedő rendelet 7 szerint).

(6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesíthet.

4

5

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet „C,D” pontok

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet „B” pontok 21/2001. (II. 14.) Korm r. 2. sz. melléklet „B” pont szerint 7 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet „B” pontok 6

28 (7) Egyedi eljárás keretében a védelmi zónák előírásai módosíthatók az országos előírások figyelembevételével. ÉRTÉKVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI 30. § TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ZÓNÁI A fokozottan és kiemelten védett régészeti lelőhelyen, a nyilvántartott régészeti lelőhelyen, valamint a régészeti érdekű területen a 2001. évi LXIV. Tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásait kell betartani. A világörökség területén, a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezet területén a 2001. évi LXIV. Törvény és kapcsolódó rendeletek előírásait kell betartani. (1) A területek lehatárolását az 6/a-d. sz. mellékletek tüntetik fel. (2) A helyi települési értékvédelmi zónába eső telkeket a 6/a sz. melléklet határolja le. A zónában építés, felújítás, átalakítás csak Pécs megyei Jogú Város Közgyűlésének az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletének előírásai alapján végezhető. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ZÓNÁI 31. § Országos jelentőségű táj és természetvédelem zónák: t) A tervezett Mecsek Tájvédelmi Körzet u) Meglévő és tervezett országos jelentőségű természetvédelmi v) Természeti területek Országos jelentőségű védett természeti terület (tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről) előírásainak, a védetté nyilvánítási rendeleteknek és a természetvédelmi kezelési terveknek megfelelően. Országos jelentőségű védett természeti területekre közvetlen kihatással lévő, vagy azt közvetlenül érintő hatósági eljárás során az első fokú természetvédelmi hatóság (Dél –Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) szakhatóságként működik közre.

Természeti területeken az első fokú természetvédelmi hatóság (Duna-Dráva NP Igazgatósága) az 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről) előírásai szerint ad engedélyt vagy hozzájárulást a terület állapotát befolyásoló tevékenységekhez. A NATURA 2000 területeken a vonatkozó kormányrendelet élőírásait kell alkalmazni (1) A területek lehatárolását a 7/a-b. sz. mellékletek tüntetik fel. (2) Helyi jelentőségű táj és természetvédelmi zóna: Helyi jelentőségű természetvédelmi területen a természet védelméről szóló törvényben előírtak 8 előírásai szerint és a védett területekre vonatkozó helyi rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak alapján lehet tevékenységeket végezni. A területeket érintő ügyekben az első fokú természetvédelmi hatóság (a település jegyzője) az eljáró szerv. KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI 32. § (1) A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének korlátozási zónáját a 8. sz. melléklet ábrázolja. A zónába eső a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszerfeldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem helyezhető el. (2) A vasút védőterületének korlátozási zónáját a 9. sz. melléklet tünteti fel. A zónában - a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken - a vasút védőterülete miatt építmény csak az OTÉK 36. § (7) bekezdésében, valamint a vasútról szóló törvény 9 előírásainak figyelembevételével helyezhető el. (3) A közmű védőterületének korlátozási zónáját a 10. sz. melléklet határolja le. A zónában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén - közmű védőtávolsága miatt építmény csak hatásvizsgálat alapján helyezhető el. (4) Országos közút védőterületének korlátozási zónáját 11. sz. melléklet tünteti fel. 8 9

a az 1996. évi LIII. tv. 15. § az 1993. évi XCVI. törvény 10., 13. §

29 A zónában - a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken - országos közút védőtávolsága miatt - építmény csak az OTÉK 36. § (7) bekezdésében valamint a közúti közlekedésről szóló törvényben 10 előírt feltételek szerint helyezhető el. (5) A tömbfeltárás korlátozási zónáját a 12. sz. melléklet ábrázolja. A zónába eső, a telkek szabályozási terven jelölt része csak a tömb egészére kiterjedő módosított szabályozási terv szerint építhető be. Kivéve a melléképítmény építését, amelyre a korlátozás nem vonatkozik. (6) Az elővásárlási korlátozás zónáját a 13. sz. melléklet tünteti fel. A zónában a telkeken közcélú intézmények létesítésének, ill. közterületek kialakulásának biztosítása érdekében az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn. (7) Beültetési kötelezettség zónáját a 14. sz melléklet határolja le. A zónában a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtása érdekében amennyiben a telekrész nem beépített, a használatba vételi engedély kiadásáig a telepítést be kell fejezni; ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a fásítással érintett telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. Az épületek bontását követő egy éven belül a védőfásítás telepítését be kell fejezni. a) A védőfásítás legalább két fasor telepítését jelenti, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli; b) Ha a védőfásítás szélessége a szabályozási tervlapon jelölt 10 m, vagy annál több, úgy háromszintes növénytelepítést kell megvalósítani; c) Amennyiben a telepítés által elfoglalt terület a telekterület 15%-át meghaladja, a külön önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben a tulajdonost költségtérítés illeti meg. (8) Alábányászott területek és ásványvagyon védelmi területeit a 15. sz melléklet tünteti fel. A zónában új épületeket csak olyan épületszerkezetekkel szabad kialakítani, amelyek megakadályozzák, hogy az esetleg bekövetkező talajmozgásokból épületkárok keletkezzenek. A bányahatóság telekalakítási és építési korlátozást is 10

az 1988. évi I. törvény 42. §/A

elrendelhet. Az építési engedélyhez geotechnikai és mérnökgeológiai szakvéleményt kell mellékelni. (9) Ásványvagyon védelmi zónát a 15. sz. melléklet tünteti fel. A zónában az építési engedélyezési eljárásban a Magyar Geológiai Szolgálatot közreműködőnek kell tekinteni. (10) Hidrogeológiai és nyílt karszt terület védőzónáját a 16/b. sz. melléklet ábrázolja. A zónában újonnan építést engedélyezni, ill. meglévő épületet bővíteni csak szennyvíz elvezető közcsatorna kiépítését követően a hatályos jogszabályokban foglalt korlátozások szerint szabad. Közcsatorna kiépítettsége esetén az építési engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni. (11) Forrás, kút, védőterületét a 16/a sz. melléklet ábrázolja A zónában csak vízellátást szolgáló létesítmények, ill. a vonatkozó rendelet 11 szerinti létesítmények helyezhetők el a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával. (12) A csúszásveszélyes területeket a 17/a. sz. melléklet tünteti fel. Csúszásveszélyes zónában építést engedélyezni csak közcsatorna kiépítését követően szabad. 20 m2-nél nagyobb beépített területű építés esetén az építési engedélyhez geotechnikai és mérnökgeológiai szakvéleményt kell mellékelni, amely kitér a csúszásveszély elleni védekezés épületszerkezeti követelményeire. Az épületeket csak olyan épületszerkezetekkel szabad kialakítani, amelyek megakadályozzák a talajmozgásokból keletkező épületkárokat. (13) A meddőhányók, ill. vastag antropogén feltöltéses területek zónáját a 17/b. sz. melléklet tünteti fel. A zónában építést engedélyezni csak részletes talajmechanikai szakvélemény ismeretében szabad. Az építési engedélyezési eljárásban a Magyar Geológiai Szolgálat Szakhatóságot közreműködőnek kell tekinteni. VÁROSPOLITIKAI ZÓNA ELŐÍRÁSAI 33. § (1) A zónát a 18. sz. melléklet ábrázolja. 11

a 123/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 11. § - 15. §

30 (2) A bónusz zónába eső telkeken a funkcióváltás ösztönzésére az építési zóna előírásaiban rögzített beépítési % legfeljebb további 5%-kal túlléphető, ha a tervezett építmények szintterületének legalább 50%-a közösségi, ill. idegenforgalmi célokat szolgál. III. Fejezet EGYÉB ELŐÍRÁSOK KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK 34. § (1) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani. (2) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el a 10. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt létesítmények, építmények függetlenül attól, hogy a közlekedési célú közterület I. vagy II. rendű kategóriába tartozik. Az építmények kialakításának és elhelyezésének szabályait a 10. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a mindenkor hatályos Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelete rögzíti. A szabályozási szélességen belül kialakított zöldsávokon a 38. § (4) bekezdés szerinti előírások betartásával lehet növényzetet telepíteni. (3) Az építési zónákban a telkeken belül, ill. kívül elhelyezendő parkolóhelyek számáról és a telkeken kívül elhelyezhető parkolóhelyek megváltási díjáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi parkolási rendelete intézkedik. (4) Gépkocsi tároló használatváltozása akkor engedélyezhető, ha az előírt gépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető. (5) Gépjárműforgalomra igénybevett magánutak legkisebb telekszélessége teljes közművesítettség esetén 6,0 m. Nem teljes közművesítettség esetén a szükséges telekszélességet telekrendezési terv keretében kell meghatározni. (6) Gépjármű parkolóhely, ha a szabályozási tervlap nem jelöli – vegyes használatú utat kivéve – csak a forgalmi sávok zava-

rása nélkül alakítható ki. Parkolóhelyenként legalább egy lombos fát kell telepíteni. KÖZMŰ ELŐÍRÁSOK 35. § (1) Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. (2) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (3) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A szabályozási tervlapon jelölt fásított, ill. fásítandó utcaszakaszokon a közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, ill. a meglévő fák védelmét biztosítani kell. (4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az illeszkedés szabályait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 12 szerinti városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműépítmények védelméről gondoskodni kell. (6) A közműhálózatok és építményeik, valamint azok ágazati előírások szerinti védőterületei számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közmű és védőterületének a helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. 12

az 1997. évi LXXVIII. törvény 18. §

31 (7) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel ill. mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével -az ágazati előírások figyelembe vételével lehet megoldani. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. (8) Közműkiváltások csak a szabályozási tervlapon jelölt közterületekre engedélyezhetők. (9) Vízellátás Az ivóvízellátó gerincvezetékek védőtávolsága az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírások szerint az adott vezetékkeresztmetszet mellett: 300 mm átmérőig 3 m, 600 mm-ig 5 m, a) A védőtávolságon belül újonnan építés nem engedélyezhető. b) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatra csak föld feletti tűzcsapok szerelhetők fel. c) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz szükséglet mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének a bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani a vonatkozó jogszabály (OTSZ) alapján. d) A Pellérd-Tortyogói és a Tettyei vízbázis védőterületét kimondó határozat jogerőre emelkedését követően az érintett telkekre szóló korlátozással a településrendezési tervbe át kell vezetni. e) Külterületen lakás céljául szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése és meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. f) Vízellátó hálózatok kiépítését tervezett beépítésre szánt területen csak akkor szabad engedélyezni, ha a szennyvízelvezető hálózat már kiépült, ill. egyidejűleg az is kiépíthető.

(10) Szennyvíz elvezetés és tisztítás a) A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 500 m. A szennyvíztisztító technológiája a tárgykörre vonatkozó tájékoztatóban 13 előírtaknak feleljen meg. b) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért nyílt árkokba, egyéb időszakos vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezető hálózatba, valamint felhagyott kutakba szennyvizek bevezetése tilos. c) A szennyvízcsatornázásra kerülő utcákban a telek tulajdonosokat kötelezni kell a közcsatorna kiépítését követő egy éven belül 1. a telkek a közcsatornába való bekötésére, 2. a hálózatépítést támogató pályázatokban meghatározott feltételek szerint részvételre. d) Azokon a 4.-es, 5-ös, 6.-os jelű építési zónacsoportokba tartozó telkeken, ahol a vízellátás már megoldott, átmeneti jelleggel engedélyezhető szennyvíz közműpótló berendezés építése. Vízvédelmi területen ilyen berendezés építése még átmeneti jelleggel sem engedélyezhető. A szennyvízcsatornázás megvalósítása után az ingatlant be kell kötni a csatornahálózatba. A csatornázás feltételeit az építési engedélyben rögzíteni kell. e) Az ingatlanokról kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani. f) A közcsatornába vezethetőség kritériumait a közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről szóló rendelet 14 tartalmazza. g) Iparterületek és szennyvíztisztító kisberendezések tisztított szennyvize élővízfolyásba csak a hatóságok által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be. Közvetlen élővízbe szennyvizet bevezetni

13

8001/1994. (K. Ép. Ért. 11.) KTM tájékoztatója 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelettel módosított 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 3. § (7), valamint a 2004/2001. (X. 26.) Kormányrendeletek 14

32 csak vízjogi létesítési engedéllyel – az abban előírtak betartásával – szabad. 0ről intézkedő rendeletek 15 vízügyi hatóságok hatáskörébe tartozik (46/1997 KTM rendelet 1.§ h), az építésügyi hatóság csak szakhatóságként jár el. Élővízbe történő ipari szennyvíz kibocsátáskor az irányadóak. i) A tárgykörről intézkedő rendelet előírásai 16 vonatkoznak új üzem kötelező szennyvíz előtisztítására és a szennyvíz elvezetőmű káros szennyezésére. j) Külterületi beépítésre nem szánt területeken, ahol a telkek gazdaságosan nem csatornázhatók, a szennyvízkezelési módját talajmechanikai szakvélemény meghatározása (zárt gyűjtőtároló illetve szennyvíz előkezelés és tisztítás, vagy szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása) alapján kell megoldani. (11) Felszíni vízelvezetés a) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer kiépítésére építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető az útkezelői hozzájárulás figyelembevételével a befogadóig. b) A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított esővíz élővízbe történő bevezetése előtt, a telken belül hordalékfogó, olaj- és uszadékfogó műtárgyat kell. c) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. d) A már lakóépülettel beépült területeken a közterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig a telekről a csapadékvízek csak csillapítottan vezethetők ki a közterületre. Ennek érdekében minden 10,0 m² újonnan engedélyezett beépített terület után legalább 0,6 m³ csapadékvíz-tározókapacitást kell létesíteni.

15

a 46/1997. KTM rendelet 1. § h), a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet előírásai és a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM e.r. kibocsátási határértékei 16 a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelettel (6. §) módosított 38/1995. (IV. 5.) Korm rendelet 21. § (5), (6) bekezdései

e) A központi települési területeken a zárt csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig az útburkolatok szegélye menti, ill. a középső vápa menti csapadékvízelvezetés is elfogadható, ha a felszíni vizek a befogadóig biztonságosan, károkozás nélkül elvezethetők. Csapadékvízgyűjtő ciszterna hidraulikai méretezés alapján, mint vízbefogadó elfogadható. Csapadékvíz szivárgó csak biztonságos mérnökgeológiai adottságok és a megfelelő hidrogeológiai viszonyok mellett alkalmazható. A csapadékvizek biztonságos elvezetését az építési engedélyezési tervdokumentációban közműnyilatkozattal megerősített módon igazolni kell. f) A vizek természetes lefolyását, ill. áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni. g) A Pécsi víz, a Patacsi, a KeszűKökény vízfolyás, a Málomi, az Ürögi és a Nagyárpád-Postavölgyi, a Lámpási, a Meszesi, a Szabolcsi, a Tettyei, a Füzes árkok és a Vasas-Belvárdi vízfolyás partélétől 3-3 m, külterületen 6-6 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. Nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m széles sáv biztosítandó. Ugyanezen célból a tavak mentén 3-3 m beépítés mentes sávot kell biztosítani. Ettől eltérni a kezelő egyedi hozzájárulása esetén szabad. A szabályozási tervlapon jelölt telken belüli beültetési kötelezettséget a fenti előírások megtartásával kell alkalmazni. A hullámterek, parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet intézkedik. (12) Villamosenergia-ellátás A villamos művek biztonsági övezetét a 122/2004.(X.15) GKM számú rendelet, az MSZ 151 és az MSZ 172 számú szabvány előírásai szerint kell biztosítani. Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság: 400 kV-on 28-28 m, 120 kV-on 13-13 m 20 kV-on külterületen 5,0-5,0 m, belterületen 2,5-2,5 m.

33 Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén 1,0-1,0 m. Földben elhelyezett villamos kábel biztonsági övezete mindkét oldalon 35 kV-ig, 1,0 m, 35 kV-120 kV között 1,5 m. A villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10 m-es sáv. a) A villamos energia hálózat és építményeik védőtávolságán belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Mindennemű tevékenység – a mezőgazdasági művelés kivételével – csak az ágazat hozzájárulásával végezhető. b) Az erdős területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást kell fenntartani. c) Városképvédelmi szempontból az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a központi belterületen földkábelbe kell fektetni, kivéve, ha műszaki és gazdaságossági tényezők a földfeletti építést indokolttá teszik. Ez esetben az építtetőnek gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolnia kell a földfeletti elhelyezés indokoltságát. d) A központi belterületen meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, kivéve, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja. e) A nem központi belterületen, ill. a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia- és a távközlés-hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. f) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A város központi belterületén az új házas transzformátorokat a tervezett épületekben, azok földszintjén, vagy a pincetérben vagy süllyesztett megoldással a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Az ingatlanokon belül elhelyezett transzformátorok megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. Föld feletti háló-

zatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető g) Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (13) Földgázellátás A nagynyomású gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetét a 6/1982. (V. 6.) IpM sz. rendelet szabályozza. a) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 m, az átadó borítható szerelvényeitől 26 m az építési tilalmi sáv. b) A Szank-Pécs I. gázátadó, valamint a Pécs I. és a Pécs II. gázátadók között megépített nagynyomású földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezetékfalsíkjától 23-23 m és a PécsSzázhalombatta termékvezeték védőtávolsága 10-10 m a vezeték szélétől mérve. A „Körzeti gázellátó rendszerek” védőtávolsága az MSZ 7048/1. 2. és 3. – 83. illetve az azt módosító Szabványügyi Közlöny 8. számában (2002. augusztus ) meghatározottak szerint módosul. A nagyközépnyomású vezetékek biztonsági övezete 5-5 m, a középnyomású vezetékeké 4-4 m és a kisnyomású vezetéké 2-2 m. A kisnyomású gázvezeték védőtávolsága védelemmel építve 1-1 mre csökkenthető. b) Középnyomású földgázellátású területeken, az ingatlanokon kell az egyedi nyomásszabályozókat elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán föld felett illetve földbe süllyesztett megoldással, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők. (14) Távhőellátás a) A meglevő föld feletti távhővezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni. b) Új távhővezetéket csak föld alatti vezetéssel szabad elhelyezni. (15)

Hírközlés

34 a) Városkép-védelem szempontból hírközlési és a kábel TV hálózatokat a központi belterületen 1. újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. 2. meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni. Mindkét esetben kivétel tehető, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja b) Azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. c) A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó. d) A város közigazgatási területén üzemelő, a műsorszórást szolgáló adók védőtávolsága: 1. a Pécs-Misina TV-URH rádióállomás és az OTH projekt telephely R=500 m, 2. a Pécs-Diána átjátszó állomás: e) A távközlés-ellátás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak városképi hatásvizsgálat és az önkormányzati településrendezési és építési tervtanács állásfoglalása alapján engedélyezhető. ZÖLDFELÜLETI ELŐÍRÁSOK 36. § (1) A szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi közhasználatú kertek nem csökkenthetők. (2) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell. (3) A telkek gondozásáról, gyomtalanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. (4) A 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m, ill. annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali

fasort kell telepíteni, ill. a meglévők védelméről gondoskodni kell. (4) A közművek létesítése nem károsíthatja a meglévő és tervezett zöldfelületeket. (5) A jelentős zöldfelületekkel rendelkező intézmények kertjeit felújítani vagy újat létesíteni csak táj- és kertépítész által készített kertrendezési terv alapján szabad. ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 37. § (1) A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló módosított helyi önkormányzati és a jelen rendelet előírásai együttes figyelembevételével engedélyezhető. (2) A város igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott. (3) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a települési szilárd, valamint a települési folyékony hullaR=100 m. dék elszállításáról és kezeléséről szóló helyi önkormányzati rendelet figyelembevételével engedélyezhető. (4) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható. (5) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni, mind az építkezések során az építési telken, mind a hulladék elhelyezésére szolgáló zónán belül. (6) A csapadékvíz elvezetéséről a telek (telkek) tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. (7) Az élővizek partjától számított külterületen – nem beépítésre szánt területen – 50 m, belterületen és külterületi beépítésre szánt területen 25 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.

35 (8) Pécs a területek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny területen (1. sz. függelék) helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében az A érzékenységű területen a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vizekbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve kizárólag engedély alapján történhet. VÁROSKÉPI, TÁJKÉPI ILLESZKEDÉSI ELŐÍRÁSOK 38. § (1) A városképi követelmények a meglévő környezethez, az adottságokhoz történő illeszkedés szabályának meghatározásánál a városi főépítész által vezetett Tervtanács, ill. a területi főépítész által vezetett Területi Tervtanács szakvéleményét érvényre kell juttatni. Ennek érdekében I. rendű közterületekkel - gyűjtő utakat kivéve - érintkező építési telkeken, ill. korlátozott használatú mezőgazdasági területeken 300 m2-nél nagyobb terepszint feletti új építést és épületbővítést, a városképi, városépítészeti igényesség biztosítása, ill. a tájba illesztés érdekében, az építési hatóság csak a városi főépítész által vezetett Tervtanács állásfoglalásának ismeretében engedélyezhet. (2) A 4 m2-t meghaladó reklámtáblák, cégtáblák a belterületi beépítésre szánt területeken, ill. azokkal határos közterületeken nem helyezhetők el. Homlokzat felújításhoz közvetlen kapcsolódó ideiglenes reklámfelületek kialakíthatók. (3) Köztéri szobrok, emlékművek csak építési engedélyezési eljárás keretében helyezhetők el. Az építési engedélyezési tervet környezeti illeszkedést igazoló vizsgálatokkal, látványtervvel kell megalapozni. IV. fejezet A VÁROS EGY-EGY RÉSZÉRE ÉRVÉNYES SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 39. § (1) A sajátos előírások területeit a 19/a-c) sz. melléketek tüntetik fel. A sajátos előírások e rendelet II-III. fejezetének előírásait módosíthatják, ill. kiegészíthetik. Azo-

nos témában mindig a sajátos meghatározást kell alkalmazni. (2) PÉCS BELVÁROS TERÜLETÉRE (B) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya. a 19/a sz. mellékletben 2. jelű lehatárolt területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban 17 meghatározott építési munkákon túl az alábbi építési munkák is engedélykötelesek: 1. Melléképítmény létesítése. 2. Mindenfajta kerítés létesítése. 3. Bontási engedély csak bontási dokumentáció alapján adható. 4. Homlokzatszínezés, homlokzatokat érintő nyílászáró csere, redőny, redőnyszekrény-, antenna-,védőrács-, riasztó-, légkondicionáló közmű berendezések. 5. Mindenfajta hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég-, vagy címtábla, fényreklám felszerelése illetve elhelyezése. 6. Önálló antenna elhelyezése. 7. Közterületek kialakítása. d) Az építési engedélykérelmekhez a tárgykörben intézkedő jogszabályokban 18 meghatározottakon túlmenően az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1. A Területi Tervtanács állásfoglalását, kivéve a c) 1-3. pont szerinti építmények esetén. 2. KÖH által elfogadott bontási dokumentáció az MJT és MK területén. 3. A tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázst, közterület esetében a határoló térfalakat is tartalmazó, legalább két jellemző irányú fotómontázst, a teljes műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben továbbá a műemlékek védett környezetében, kivéve ha az építési tevé17

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §ában 18

Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában

36 kenység utcai homlokzatot, vagy közterületre néző homlokzatot nem érint, illetve közterület felől az új építés nem látható. 4. A terület alápincézettségét és alapozási adottságait bemutató geotechnikai és mérnökgeológiai értékelést tartalmazó talajmechanikai szakvéleményt. e) A c) pont szerinti építési engedélyhez kötött építési munkák esetén az engedélykérelemhez csatolni kell: 1. Melléképítmény és kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 100-as méretarányú alaprajzot, legalább 1 jellemző metszetet, minden eltérő homlokzatot, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről. 2. Bontási dokumentáció: meglévő állapotot bemutató, utcaképi fotó, M = 1 : 100-as méretarányú felmérési dokumentáció, legalább az utcai és udvari homlokzattal és egy jellemző metszettel. OMvH részletrajzok, ill. további fotó(k) készítését is kérheti, külső-belső részletekről. 3. Mindenfajta homlokzatot és tetőzetét érintő beavatkozás esetén: 3.1. homlokzat színezésnél – legalább kétkét szomszédos épületet is bemutató homlokzat színterv M = 1 : 100-as méretarányban, beazonosítható színkártya megjelöléssel; 3.2. nyílászáró cserénél – M = 1 : 100-as méretarányú rajzot a csere előtti, és utáni állapotot egyaránt bemutatva, legalább a cserével érintett, továbbá minden közterületre néző és nem oldalhatáron álló homlokzatról. Meg kell határozni az új nyílászáró anyagát, szerkezetét, színezését. 3.3. Redőny, redőnyszekrény-, antenna-, védőrács-, riasztó-, közmű berendezések felszereléséhez, loggiák beüvegezéséhez, parabolaantennák, légkondicionálók elhelyezéséhez be kell mutatni a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá M = 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, az érintett homlokzatról, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról. 3.4. Mindenfajta hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég-, vagy címtábla, fényreklám felszerelése illetve elhelyezése esetén – a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es

méretben, továbbá a környezetet bemutató fotómontázst, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről. 3.5. Önálló antenna létesítése esetén fotómontázs nyújtandó be, az ingatlannal szemközti utcavonalról vagy az ingatlan 20 méteres környezetében legalább két jellemző irányból. 3.6. Közterületek kialakítása esetén benyújtandó M = 1 : 200-as helyszínrajz, amelyen fel kell tüntetni: a közterületet határoló térfalak épületeit, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos, gépkocsi, üzlet egyaránt), az utak, szegélyek, lépcsők stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, növényesítés foltjait, továbbá épületek, köztéri szobrok, esetleg térplasztika, szökőkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közmű berendezések helyét. 3.7. Épület (újságos pavilon, telefonfülke, buszmegálló) elhelyezése esetén a tárgykörről intézkedő jogszabályban 19 meghatározott dokumentációt. 3.8. Köztéri szobor, térplasztika elhelyezés esetén a művészeti zsűri által véleményezett dokumentációt. 3.9. M = 1 : 20-as méretarányú rajzot az elhelyezendő utcabútorokról (padok, székek, növényládák, szemétgyűjtők stb.), közvilágítás oszlopairól, közmű fedlapokról. f) Az építési engedélyezési eljárások során az alábbi esetekben ki kell kérni a Magyar Geológiai Szolgálat véleményét: 1. négy beépített szintnél magasabb vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú előregyártott, illetve vázas tartószerkezetek alkalmazása, 2. 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén, 3. minden esetben, amikor a lakosság, az önkormányzat vagy a tervezők kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlelnek. g) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeti előírásokat jelöli: Lk1000X4(B) Lk1000YX(B) 19

Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 3-8. §-ában, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-ában

37 Lk1000YY(B) Vt1000XX(B) Vt10007Y(B) Vt 711784(B) Vk1000XX(B) Vk1000YY(B) Vk1000ZZ(B) Vk100000(B) h) Az Lk1000X4(B) építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben a lakóépületek legfeljebb 6 lakásosak lehetnek. 2. A zártsorú keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan, ill. hézagosan zártsorúan helyezhetők el. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. Telkenként csak egy épület helyezhető el. 5. Az elhelyezhető épület magastetős legyen, égetett agyagcserép héjazattal. 6. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 10,0 m, az udvari homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m lehet. i) Lk 1000YX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú–keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan, ill. hézagosan zártsorúan helyezhetők el. A zártsorú hézagos beépítés esetén az oldalkert legalább 4,0 m lehet. Zártsorú beépítés esetén az udvari szárnyak és az oldalhatár, valamint két oldalszárny között tartandó a 4,0 m. 2. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 75%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 3. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 11,5 m, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 6,5 m. 4. Az elhelyezhető épület magastetős, cserépfedéses legyen. Torony, tetőfelépítmény esetén fém, ill. üveg fedés is alkalmazható. A tető hajlásszöge 38-45o között változhat. j) Lk1000YY(B) jelű építési övezet sajátos előírásai:

1. Az övezetben a zártsorú-általános építési helyen belül egy épület és zártsorúan helyezhető el. 2. Az épületet magastetős kialakítás esetén égetett cserépfedéssel kell fedni. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 75%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 4. Az udvari szárnyak és az oldalhatár, valamint két oldalszárny között legalább 4,0 m távolságot kell megtartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 12,5 m, az udvari homlokzatmagasság legfeljebb 7,5 m. k) Vt1000XX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan vagy hézagos zártsorúan helyezhetők el. 2. Az épületet magas tetősen kell kialakítani, égetett agyagcserép-fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. A tető hajlásszöge 38 és 45o közötti lehet. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél általában legfeljebb 60%, a Király utca mentén és a Jókai térre néző teleknél legfeljebb 75%, saroktelkek esetében legfeljebb 80% lehet. 4. Zártsorúan elhelyezett épület esetén az udvari szárnyak és az oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 4,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 11,5 m, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 7,5 m. l) Vt10007Y(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy oldalhatáron állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. 1000 m2 vagy annál kisebb telekterületű telken csak egy épület helyezhető el. 2. Az épületet magas tetősen kell kialakítani, égetett agyagcserép-fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fed-

38 hető. A tető hajlásszöge 38 és 45o közötti lehet. 3. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 4. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 5,5 m. m) Vt 711784(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: Az övezetben a telken elhelyezett épületfunkciók igényelte gépjármű-elhelyezési igényen túlmenően további legalább 150 gépkocsi elhelyezéséről gondoskodni kell. n) Vk1000XX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy oldalhatáron állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el 2. Az épületek tetőkialakítása magas tető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, udvaron a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 6,5 m. o) Vk1000YY(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. 2. Az épületek tetőkialakítása magastető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, va-

lamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 9,5 m, udvaron legfeljebb 7,5 m. p) Vk1000ZZ(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. 2. Az épületek tetőkialakítása magas tető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 60%. 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett építménymagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 8,5 m. r) Vk100000(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben vallási célú épületek helyezhetők el, szabadonálló építési helyen belül. 2. Az épületek tetőkialakítása kialakult szerinti lehet, égetett agyagcserép, vagy fémfedéssel. 3. A legnagyobb megengedett beépítettség a meglévő érték. 4. Az udvari szárnyak és az oldalhatárok között, valamint két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett építménymagasság a kialakult párkánymagasság. s) A sajátos építési övezetekre vonatkozó közös előírások: 1. Nem műemléki épületekre, továbbá helyi (települési) értékvédelmi zónába eső épületekre önkormányzati szakbizottság kérésére is elrendelhető helyrehozatali kötelezettség. A helyrehozatali kötelezettségnek 3 éven belül eleget kell tenni. 2. Az építési övezetekben jelölt magas tető hajlásszög 38-45o-os előírását részletes műemléki vizsgálat hiányában az építési kor, ill. képviselet stílus alapján az alábbiak szerint kell differenciálni:

39 2.1. 1865-ös térképen regisztrálható (XIX. sz. közepéig felépült) barokk, klasszicizáló, romantikus stílusú épületeknél cca. 4245o hajlásszög tartandó; 2.2. 1865-ös térképen nem regisztrálható (XIX. sz. második felében épült) eklektikus stílusú épületeknél cca. 38-40o hajlásszög tartandó; 2.3. 1925-os térképen regisztrálható (XX. sz. első évtizedeiben épült) szecessziós stílusú épületek eredeti tervek szerinti hajlásszög tartandó; 2.4. Új beépítések, foghíjak tetőszerkezete 38-45o közötti hajlásszöggel alakíthatók ki. Lapos tető csak zöldtetőként létesíthető. A környezetet figyelembe véve, városképi szempontból a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal esetenként eltérő értékeket is meghatározhat. 3. A tetőszélesség új beépítésnél, utcai épület esetén (két szabad homlokzattal rendelkező) legfeljebb 12,0 m, oldalhatáron vagy hátsó határon álló épületszárnynál (egy szabad homlokzattal rendelkező) legfeljebb 9,0 m lehet. Meglévő, megmaradó utcai épülethez csatlakozó udvari szárny szélessége (traktusmélysége) az utcai épület szélességét nem haladhatja meg. 4. Az utcai oldalon csüngő eresz nem létesíthető. 5. Lapos tető újonnan csak kivételes esetben, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalásával létesíthető. t) A közlekedési célú közterületek sajátos előírásai: 1. A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők: - hirdető berendezések, - köztisztasággal kapcsolatos építmények, - szobor, díszkút, - távbeszélő fülke. 2. A tervben külön jelölt utak, terek felületét egyedi tervek alapján kőburkolattal kell kiépíteni. 3. A szabályozási tervben jelölt térszín alatti garázsokon kívül, igény esetén továbbiak is létesíthetők ha - megvalósulását régészeti leletek előkerülése meg nem akadályozza,

- annak megvalósulása műemlékvédelmi értékeket nem veszélyeztet, - kialakítása során védett növényzet nem semmisül meg. 4. A térszín alatti garázsok felületét minden esetben kertészeti tervek alapján kell kialakítani, kiselemes térburkolattal illetve növényesítéssel. Kivételt azon térszín alatti garázsok jelentenek, melyek sportpálya alatt létesülnek. Itt a sportpálya visszaépítendő. 5. A tervezési területen OTÉK-ban meghatározott személygépkocsi parkolási igény a következőképpen biztosítandó: 5.1. Lakófunkcióhoz 100%-os ellátás biztosítandó, elsősorban telken, közterületen vagy közösségi parkolóban. 5.2. Kereskedelmi szállásférőhelyek – szállodák, panziók stb. – legalább 80%-os parkolási igénye biztosítandó elsősorban telken közterületen vagy közösségi parkolóban. A fennmaradó 20% Pécs város parkolási koncepciójában meghatározott helyeken, a tervezési területen és közvetlen szomszédságában létesítendő. 5.3. Egyéb létesítmények parkolási igényének legfeljebb 20%-a biztosítható telken, közterületen vagy közösségi parkolóban. A fennmaradó 80% vagy 100%-os parkolási igény Pécs város parkolási koncepciójában meghatározott helyeken, a tervezési területen és közvetlen szomszédságában biztosítandó. 6. Az 5. pontba foglalt létesítmények engedélyezési kérelméhez mellékelni kell az egyéb területen elhelyezendő személygépkocsi parkolási igény biztosítására vonatkozó szerződést. 7. A parkoló megváltás összegéről külön önkormányzati rendelet intézkedik. 8. Az 5. pontba foglalt létesítmények esetén minden esetben biztosítani kell a tehergépjárművel történő megközelítési, rakodási lehetőséget. 9. Autóbusz várakozóhely a tervezési terület közvetlen szomszédságában biztosítandó, a terv határától számított legfeljebb 150 m-es távolságon belül 10. A szabályozási tervlapon jelölt többlet gépkocsi elhelyezési igény közhasznú vagy nem közhasznú célokat szolgál. A gépjármű tárolók építése egyrészt lehető-

40 ség, másrészt önkormányzati fedezet biztosítása esetén kötelezettség. (3) PÉCS DONÁTUS ÉS KÖRNYÉKÉRE (D) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékleten lehatárolt 3. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A tárgykörre vonatkozó jogszabályban 20 meghatározott építési munkákon túl az alábbi építési munkák is engedélykötelesek: 1. a 1,5 m-t meghaladó oldalhatáron álló kerítés létesítése, 2. reklám-hirdetés létesítése. d) Az építési engedélykérelemhez a tárgykörben intézkedő jogszabályban 21 meghatározottakon túlmenően, az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzati Településrendezési és Építészeti Tervtanácsának állásfoglalását, kivéve: 1.1. a c/1 pont szerinti építmények létesítésének 1.2. a bővítés nélküli korszerűsítés, felújítás esetét. 2. A tervezett állapotot [épület(ek), tereprendezés] a szomszédos telkekkel együtt bemutató fotómontázst minden olyan ingatlan esetében, amelynek átlagos lejtési viszonyai a 10%-ot meghaladják. 3. Helyszínrajzot kell készíteni: 3.1. minden olyan esetben, amikor a zónára előírt minimális zöldfelület nem biztosítható, 3.2. minden olyan telek esetében, amelynek lejtési viszonyai bárhol a 15%-ot meghaladják, 3.3. táji és vízügyi szempontból érzékeny területrészeken, 3.4. Lke jelű zónában,

20

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában 21 Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. és 17. §-aiban

3.5. a beépítésre nem szánt területeken bármilyen építési engedélykérelemhez. 4. Jegyző által engedélyezett Favédelmi tervet minden olyan építés engedélyezéséhez, amely meglévő – mellmagasságban mért 15 cm törzsátmérőjű fát is érint. Amennyiben az építési tevékenység során fa kivágás is szükséges, a favédelmi terv egyben fakivágási kérelem is. e) A c) pontban felsorolt további engedélyköteles építési munkák esetében az építési engedélyhez kell csatolni: 1. 1,5 m-t meghaladó oldalhatáron álló kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 100-as méretarányú alaprajzot, legalább 1 jellemző metszetet, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről. 2. Reklám-hirdetés létesítése esetén M = 1 : 50-es méretben minden eltérő nézetet, 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, műszaki leírást a reklám anyagáról, színéről, felszerelésének, elhelyezésének módjáról. f) Az a) pont alatt megjelölt területen 1. Az építési telek nem közterület felé eső határvonalain, terepszint felett csak áttört kerítés max. 2,5 m nagyságig vagy élő sövény létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszint felett csak áttört kerítés vagy élő sövény létesíthető. A támfal és a kerítés alapozása során a felszíni vizek átvezetésére alkalmas folyókákról gondoskodni kell. 2. Az építési telek közterület felé eső határvonalán, végleges kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető. A közterület rendezését megelőzően ideiglenes kerítés létesítése kártalanítási igény kizárásával engedélyezhető. 3. Haszonállat számára állattartó épület nem létesíthető. 4. Különálló gépjárműtároló csak támfalgarázsban létesíthető. 5. A közmű csatlakozási műtárgyakat a szabályozási előírásoknak megfelelően a szabályozási vonaltól számítottan az ingatlan területén kell elhelyezni. g) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli:

41 Lk 21X74X(D) Lke41374Y(D) Lke41372Z(D) Lke41272Y(D) Lke412X21(D) Lke4127X3(D) Ki7000Y0(D) h) Az Lk 21X74X(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, a beépítési módot és az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet, kivéve szabadonálló beépítésnél, ahol legfeljebb 5,0 m engedélyezhető. 3. Az utcafronton magas tető létesíthető. A tető hajlásszöge 40-45o-os között engedélyezhető. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. Héjalásként hullámpala nem alkalmazható. 4. Az épületek elhelyezhetők oldalhatáron álló, ikres ill. szabadon álló építési helyen belül. 5. előkert újonnan legalább 5,0m legyen. 6. hátsókert új beépítés esetén legalább 6,0 m. legyen, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik 7. Az építési telken csak egy épület helyezhető el. i) Az Lke41374Y(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 6,5 m, nyeles telek esetén legfeljebb 5,5 m lehet. 3. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge utcafronton 40-45o, tömbbelsőben 35-40o között változhat. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. Hajlásként hullámpala nem alkalmazható. 4. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan.

5. Előkert újonnan legalább 5,0 m, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 6. Az épületek száma 1200 m2 teleknagyság alatt egy, 1200 m2, ill. annál nagyobb teleknagyság esetén legfeljebb kettő lehet. j) Az Lke41372Z(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. A tető szélessége 12,0 m-nél nem lehet több. Héjalásra hullámpala nem alkalmazható. 3. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan. 4. Előkert újonnan legalább 5,0 m legyen, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 5. Csak egy épület helyezhető el építési telkenként. k) Az Lke41272Y(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 6,5 m lehet. Kivétel oldalhatáron álló épület elhelyezés és 1200 m2-nél kisebb teleknagyság esetén. Ez esetben nem lehet több mint 5,5 m. 3. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan. 4. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge 35-40o között legyen. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége ne haladja meg a 12,0 m-t. Héjalásként csak cserépfedés alkalmazható. 5. Előkert újonnan legalább 5,0 m, legyen kivéve, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 6. Hátsókert nem lehet kevesebb, mint 12,0 m. 7. Az épületek száma 1200 m2 teleknagyság alatt egy, 1200 m2, ill. annál na-

42 gyobb teleknagyság esetén legfeljebb kettő lehet. l) Az Lke412X21(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, kivéve az újonnan kialakítható építési telek nagyságát. 2. Újonnan kialakítható építési telek nem lehet kisebb, mint 1800 m2. 3. Magastető létesíthető, 35-40o-os tetőhajlással, cserépfedéssel. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége legfeljebb 9,0 m lehet. m) A Ki7000Y0(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. A meglévő épületekben csak idegenforgalmi, vendéglátó funkció helyezhető el. 2. Az építési telek legfeljebb 280 m2 mértékéig építhető be, de a beépítettség legfeljebb 7% lehet. 3. A tető héjalására csak cserép alkalmazható. n) Az Lke 4127X3(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázat előírásait kell alkalmazni, a beépítettség mértékét és a legkisebb telekszélességet kivéve. 2. A legkisebb telekszélesség 20 m 3. Az építési telek legfeljebb 160 m2 mértékéig építhető be. 4. A zöldfelületi fedettség legalább 70%-os legyen. 5. Előkert újonnan 8,0 m legyen. Az Önkormányzat településrendezési és építészeti tervtanácsa állásfoglalása alapján ettől eltérő érték is meghatározható. 6. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge 35-40o közötti tetőhajlással. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége nem lehet 12,0 m-nél több. Héjalásként csak cserépfedés alkalmazható. 7. Az épületek száma legfeljebb kettő lehet. o) Rendeltetési, ill. tereprendezési sajátos előírások:

1. A fő funkciót kiegészítő épületek csak a kert művelését és a pihenést szolgáló építmények lehetnek, amelyek kialakítása, anyaghasználata, a fő funkciót tartalmazó épületével összhangban legyen. 2. A terepalakítás során rézsű vagy legfeljebb 2,20 m magas támfal létesíthető. 3. Amennyiben a terep több támfal építésével rendezhető, úgy a két-két támfal közötti felület legalább 60% növényborítottsággal alakítandó ki. 4. Egy telken belül az össz támfal magasság legfeljebb 10 m lehet. 5. A 1,5 m-nél magasabb támfalakon felületük legalább 60%-ában zöld-homlokzat létesítendő. 6. Meglévő utcafronti sövény kivágása esetén azt pótolni kell. 7. Utcafronton meglévő élő sövény kivágása esetén azt úgy kell pótolni, hogy kifejlett állapotában az út építési területét nem szűkítheti. 8. Telekhatártól való minimális telepítési távolságok: 8.1 sövény, cserje esetén: 1,0 méter 8.2 fa esetén: a fa 20 éves korban várható koronaátmérőjének 2/3 része 8.3 erősen sarjadzó tövű cserje esetén: 2,0 m. p) A beépítésre nem szánt területek sajátos előírásai: 1. Az egészségügyi, turisztikai, oktatási rendeltetésű erdőben a helyi lakosság, a helyben üdülő és kiránduló népesség pihenésére, kikapcsolódására, testedzésére szolgáló építmények – sétaút, pihenőhely, tornapálya – továbbá a terv szerinti övezetben legfeljebb 5%-os beépítettséggel oktatási-kutatási, egészségügyi-szociális, vendéglátó, szállásférőhely rendeltetésű épület is elhelyezhető. 2. Az erdőtelek területe tovább nem osztható. 3. Az erdőterületen létesíthető építmények a következő paraméterek betartása mellett engedélyezhetők: 3.1 előkert min. 15,0 m, 3.2 az építménymagasság legfeljebb 6,5 m magas lehet, lejtő felőli homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 7,5 m-t.

43 4. A létesítendő épület engedélyezési tervéhez csatolni kell a Településrendezési és Építészeti Tervtanács véleményét is. r) A szabályozási tervlapon jelölt védett tájértékű területeken újonnan épületek nem helyezhetők el és 1,5 m-nél nagyobb bevágás és feltöltés nem létesíthető. A terület 20%-ánál nagyobb felületen az eredeti lejtésviszonyokat megváltoztatni nem szabad. s) 40%-nál nagyobb lejtésű területrészeken az eredeti lejtésviszonyokat meg kell tartani. t) A településrész zöldfelületeinek védelme érdekében – mellmagasságban mért – 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfák kivételével – kizárólag jegyzői engedéllyel történhet. (4) PÉCS SZIGETI VÁROSRÉSZRE (SZ) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 4. sz. területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) Minden építési övezetre vonatkozó sajátos előírások. 1. Építési tevékenységet csak a beépítendő terület alápincézettségének vizsgálata után szabad kezdeni. Az ennek megtörténtét igazoló dokumentumokat az építési engedélykérelemhez mellékletként csatolni kell. 2. A telkeken 1,5 m-nél nagyobb támfal, rézsű nem létesíthető. 3. Használatbavételi engedélyt kiadni csak az építési engedélyben előírt kertépítés befejezése után szabad. 4. Az egyes homlokzatokra számított építménymagasság külön-külön sem haladhatja meg az építési övezetre előírt maximum értéket. d) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Lk2050X2(SZ) Lk20506Y(SZ) Lk2050XZ(SZ) Lk20506Y(SZ) Lk200052(SZ)

Lk2000Y2(SZ) Ln70505X(SZ) Ln70105Y(SZ) Vt715XXX(SZ) Vt70507Y(SZ) Vt700060(SZ) Ki70005X(SZ) Ki70005Y(SZ) Ki70050(SZ) Kkö7118XX(SZ) e) A sajátos kisvárosias lakózónában a PÉSZ 6. § (2) bekezdésében felsorolt építmények közül: 1. nem helyezhető el termelő kertészeti építmény, üzemanyagtöltő, egyéb gazdasági építmény, 2. szálláshely szolgáltató épület csak 25 férőhelyes nagyságig helyezhető el. f) A sajátos nagyvárosias építési övezetekben: 1. Különálló új épülettel csak a 4324 hrszú telek (Garay u.) építhető be, egyéb helyeken új épületek közül csak gépjárműtároló építhető, max. 4,0 m-es építménymagassággal. A gépjármű-tárolók tömbtelken történő elhelyezési lehetőségét elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni. 2. A PÉSZ 6. § (1) bekezdésében felsorolt elhelyezhető építmények közül nem helyezhető el többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő. g) A sajátos településközponti vegyes építési övezetekben 1. a PÉSZ 7. § (1) bekezdésében felsorolt elhelyezhető építmények közül nem helyezhető el sportépítmény, üzemanyagtöltő; 2. kettőnél több telek összevonásával járó építés esetén építési engedély csak jogerős elvi építési engedély alapján adható. h) Az Lk2050X2(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. Újonnan építési telek nem alakítható ki, kivéve, ha a szabályozási tervlap irányadó telekhatárai új telekalakításra utalnak. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet.

44 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%-ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 25%, sarokteleknél legalább 10% legyen. 6. Az építménymagasság 6.1. utcafronton legfeljebb 6,0 m, 6.2. tömbbelsőben legfeljebb 4,5 m lehet. 7. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. i) Az Lk20506Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. Újonnan építési telek nem alakítható ki, kivéve, ha a szabályozási tervlap irányadó telekhatárai új telekalakításra utalnak. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 50%, sarokteleknél legfeljebb 70% lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 35%, sarokteleknél legalább 15% legyen. 6. Az építménymagasság 6.1. utcafronton legfeljebb 8,0 m, 6.2. tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m 6.3. oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 7. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyeregtető. j) Az Lk2050XZ(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. A lakótelkek legfeljebb 2500 m2 nagyságig vonhatók össze. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 70% lehet, de a beépített bruttó terület nem haladhatja meg a 250, ill.. 300 m2-t. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 25%, sarokteleknél legalább 15% legyen. 6. Az építmény magassága 6.1. utcafronton legfeljebb 9,0 m,

6.2. tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m 6.3. oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 7. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. k) Az Lk20506Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. A lakótelkek legfeljebb 2000 m2 nagyságig vonhatók össze. 3. Beépítési % és zöldfelületi fedettség a PÉSZ 2/b táblázat 6-os jelű kódja szerinti lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. 5. Az építmény magassága 5.1. utcafronton legfeljebb 10,0 m, 5.2. tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m 5.3. oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 6. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. l) Az Lk200052(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építmény magassága 2.1. utcafronton legfeljebb 6,0 m, 2.2. tömbbelsőben legfeljebb 4,5 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 50%-ot. 4. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. m) Az Lk2000Y2(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. A beépítési mód: kialakult. 2. A lakótelkek legfeljebb 1000 m2-ig vonhatók össze. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%-ot.

45 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 15%, sarokteleknél legalább 10% legyen. 6. Az építmény magassága a szomszédos épületekhez igazodó, de legfeljebb 6,0 m legyen. 7. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető. Tetőtér beépítésnél utcafronton csak tetősíkban fekvő ablakok helyezhetők el. n) Az Ln70505X(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építmény magassága: 2.1. utcafronton legfeljebb 10,0 m, 2.2. tömbbelsőben legfeljebb 4,0 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. o) Az Ln70105Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírását kel alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Újonnan csak gépjárműtároló építhető legfeljebb 4,0 m építménymagassággal. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 60%-ot. 4. Magastető csak sátortetővel vagy kontyolt nyeregtetővel létesíthető elvi építési engedély alapján. p) A Vt715XXX(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve 1.1. teleknagyságot, mely újonnan legalább 350 m2 legyen, 1.2. beépítettséget, mely legfeljebb 75% lehet, 1.3. zöldfelületi fedettséget, mely legalább 10% legyen, 1.4. az építmény magasságát, mely 1.4.1. a Kodály Z. utcai homlokzatokon és a 4823/31 hrsz-ú telek Barbakán tér felőli homlokzatán legfeljebb 12,0 m 1.4.2. a Barbakán tér felőli egyéb homlokzatoknál legfeljebb 10,0 m 1.4.3. az Attila utcai (és a Barbakánt tér 1ig tartó beforduló) homlokzatoknál legfeljebb 7,0 m

1.4.4. az udvari homlokzatoknál legfeljebb 16,0 m legyen. 2. Az épületeket (az Attila utca felőli homlokzat kivételével) legalább 30o-os hajlásszögű magas tetővel kell kialakítani. A tetőhéjalás anyaga csak cserép lehet. r) A Vt70507Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot, mely legfeljebb 8,0 m lehet. Az előírást minden homlokzaton külön-külön is meg kell tartani. 2. Az épületeket 35-45o közötti tetőhajlásszögű magas tetővel és cseréppel fedve kell kialakítani. s) A Vt700060(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. A meglévő irodaház földszintes toldaléka bontandó. Magastető, a jelenlegi építménymagasság növelése nélkül kialakítható és beépíthető. 3. A szabályozási tervlapon jelölt zöldfelületet meg kell tartani, azon belül építmény nem helyezhető el. t) A Ki70005X(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az övezetben csak egészségügyi, illetve azt kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetők el. 2. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 3. Új épületek építménymagassága legfeljebb 14,0 m lehet. 4. A terület legalább 30%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. 5. Új épület vagy épületszárny építésére engedélyt adni csak a teljes területre készített közlekedési vizsgálat alapján lehet, melyben tisztázni kell a terület és az egyes épületek megközelítésének módját (gyalogos és gépjárműforgalom, dolgozó és látogató forgalom, mentő és tűzoltó járművek útja, stb.) és a gépjárművek elhelyezésének lehetőségét. A területen belül a gépjárművek elhelyezésére a felszíni par-

46 koló mellett többszintes parkolóház, vagy mélyparkoló is építhető. u) A Ki70005Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az övezetben oktatási célú építmények és lakások helyezhetők el. 2. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 3. Az építménymagasság: 3.1. az Attila u. 1. sz. alatti telken legfeljebb 8,0 m 3.2. az Attila u. 3. sz. alatti telken legfeljebb 7,5 m 3.3. egyéb helyen a jelenlegi építménymagasság lehet. 4. Az Attila u. 1. és 3. sz. alatti ingatlanok zártsorú beépítési móddal építhetők be, az utcával párhuzamos gerincű 35-40o közötti hajlásszögű magas tetővel. v) A Ki700050 (SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az övezetben csak strandfürdőuszoda funkcióval összefüggő épületek helyezhetők el. Az uszodaszárny bővítésével egy időben legalább 75 férőhelyes parkolóház létesítéséről is gondoskodni kell. 2. Az építmények magassága a kapcsolódó épületszárnyakhoz illeszkedő legyen. z) A Kkö7118XX(SZ) Az övezet parkolóházak építésére kijelölt terület. Kialakításukat elvi építési engedéllyel kell tisztázni. zs) Egyéb sajátos előírások 1. Lakóterületen elhelyezendő nem lakáscélú építmény építési engedélyezési eljárásában az I. fokú építési hatóság környezeti hatásvizsgálat elkészítését írhatja elő. Ebben az új létesítményt vizsgálni kell a 1.1. meglévő művi értékekre hatása 1.2. meglévő táji, természeti értékekre hatása 1.3. közlekedés változásaiból eredő hatások 1.4. létesítmény működéséből eredő hatások szempontjából. 2. A forgalmi zaj elleni védelem érdekében 2.1. a József Attila utcában 2.2. a Szabadság úton 2.3. a Rákóczi úton 2.4. a Klimó utcában

2.5. a Kodály Zoltán úton 2.6. a Petőfi utcában és 2.7. a Hungária úton az utcafrontot érintő minden új beépítésnél, átalakításnál és felújításnál az MSZ 18151/1-82 jelű szabvány beltéri határértékeinek teljesülését az építési engedélyezési eljárás során akusztikai számítással igazolni kell. 3. Építési, közmű- és útépítési munkák engedélyezéséhez – ha azok 15 cm törzsátmérőt meghaladó fát érintenek – favédelmi tervet kell benyújtani. 4. A védendő érték megőrzése érdekében az I. fokú építési hatóság a beépítettség mértékének 75%-ig történő növelésével és a gépjármű elhelyezési kötelezettségének 50%-os csökkentésével a telekre vonatkozó szabályozási előírásoktól eltérő szabályokat érvényesíthet – az OMvH és az illetékes tervtanács javaslata alapján. (5) PÉCS BUDAI VÁROS DÉL VÁROSRÉSZRE (BD) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 5. sz. területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Ln71274X(BD) Ln700040(BD) Lk2152X3(BD) Lk 5151X1(BD) Vt70507X(BD) Vt20507X(BD) Vk702090(BD) Vk7020XX(BD) Vk70209Y(BD) Vk70209Z(BD) Ki7129XX(BD) Gksz705073(BD) Gksz715565(BD) Gksz715755(BD) d) A sajátos kisvárosias lakóépítési övezetek közös előírásai: 1. Az épületekben a lakófunkciójú terület 1/3-át nem meghaladó mértékben olyan funkciók is elhelyezhetők, amelyek a

47 szomszédos lakásokra nem zavaró hatásúak. 2. Az Lk2151X1(BD) építési övezetet kivéve, önálló épületben elhelyezhető a helyi lakosság alapellátását szolgáló, 300 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális, valamint az 1 pontban megfogalmazott feltételeknek is megfelelő gazdasági tevékenységet szolgáló épület. e) Az Ln71274X(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építmény magassága legfeljebb 14,0 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. f) Az Ln700040(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni. 2. Az építmény magassága legfeljebb 14,0 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. g) Az Lk2152X3(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 40%, sarokteleknél legfeljebb 75%. 3 .A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. h) Az Lk 5151X1(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A beépítési % legfeljebb 75%. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. i) A Vt 20507X(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot.

j) A Vt705073(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. k) A Vk702090(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. Terepszint alatti beépítés nem engedélyezhető. l) A Vk7020XX(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és építménymagasságot. 2. Beépítettség legfeljebb az építési hely területe. 3. Építménymagasság legfeljebb 14,0 m lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. m) A Vk70209Y(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Építménymagasság legfeljebb 15,5 m lehet. 3. A terepszint alatt a telek teljes területe beépíthető. 4. A telkek területének 25%-án zöldtető alakítható ki. n) A Vk70209Z(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építménymagasság legfeljebb 16,5 m lehet. 3. A terepszint alatt a telek teljes területe beépíthető. 4. A telkek területének 25%-án zöldtető alakítható ki. o) A Ki7129XX(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és építménymagasságot. 2. Beépítettség legfeljebb 35% lehet.

48 3. Építménymagasság legfeljebb 10,5 m lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 55%-ot. 5. A területen új épület és épület bővítés építésének engedélyezése csak a teljes területre készített, a beépítés rendszerét, az épülettömegek felső korlátját, a be nem épített területek használatát, a gépjármű elhelyezést bemutató elvi engedély alapján történhet. p) A Gksz705073(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A terület elsősorban kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető minden nem jelentős zavaró hatású gazdasági építmény, és a Zsolnay utcai front kivételével lakás. Nem helyezhető el egyházi, oktatási, művelődési, szociális, sport, egészségügyi létesítménye. r) A Gksz715565(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%-ot. s) A Gksz715755(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 55%-ot. t) Egyéb sajátos előírások: 1. A Zsolnay utcáról a Gksz705073(BD) építési övezet telkeire behajtó út kialakítása csak akkor engedélyezhető, ha a telkeknek nincs másik utcára néző határa. 2. A Zsolnay utca Gksz705073(BD) építési övezet telkei előtti szakaszán leállósáv alakítandó ki a parkoló megváltások céljaira. 3. A közpark területeken épület nem helyezhető el. A jelölt építési hely közterület föléépítési szolgalmat jelent a csatlakozó telek számára. A talajfedettség nem ha-

ladhatja meg a 25%-ot, lombkorona fedettségének pedig el kell érnie a 35%-ot. 4. A területre eső rendeltetési zónát érintő távfűtési vezetéket az érintett telkek beépítése során közterületre kell helyezni. 5. A telek területének 15%-át meg nem haladó vízáteresztő burkolatot, amennyiben lombkorona-fedettsége eléri az 50%ot, zöldfelületként kell figyelembe venni. 6. A telekterület 20%-át meg nem haladó nagyságú zöldtetővel kialakított épületrész beépített területének a felét nem kell a beépítés számításánál figyelembe venni, és a telek zöldfelületébe be kell számolni. 7. A parkoló állásokban 50% lombkoronafedettséget kell biztosítani. 8. A területen lévő fákat kivágásuk esetén pótolni kell. A pótlási értéket a Radó-féle módszer alapján kell kiszámolni. 9. A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani. 10. A Vk7020XX(BD), a Vk70209Y(BD) és a Vk70209Z(BD) építési övezetek telkeinek beépítését megelőzően az építészeti megoldás és a tervező kiválasztására az építtetőnek tervpályázatot kell lebonyolítani. A területre építési, elvi építési engedély csak eredményes tervpályázat szerint adható ki. Kivétel a rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott jogerős elvi építési engedély. 11. Az építési engedélyezési terv részeként kertészeti engedélyezési terv készítendő a Vk jelű építési övezetekben. A kertészeti engedélyezési tervnek tartalmaznia kell: 11.1. a kiinduló állapot felvételét (terepszintek és növényzet), 11.2. a durva tereprendezési munkákat (pl. szintvonalas ábrázolással), 11.3. a be nem épített telekrész tervezett funkcionális egységeit, 11.4. az épített elemeket (támfal, burkolatok, lépcsők, stb.), 11.5. a fontosabb telepítendő növényzetet és annak lombkoronáját, 11.6. a tervezett tetőkertet és zöldhomlokzatot, 11.7. a növényszintek meglévő és tervezett borítottságát, 11.8. a fapótlási, vagy favédelmi tervet, 1:200-as (1:500-as) léptékben,

49 11.9. az esetleg szükséges fakivágási, valamint 11.10. műszaki leírást, amely a további tervezési szempontokat ismerteti. 12. A Farkas István, Alsóbalokány, Halász, Major és Zsolnay utak által határolt területen, valamint a Felsőbakolány utcától induló mélyvezetésű csatorna nyomvonalában a 45/1997. KTM rendeletben meghatározott eseteken túl is minden a teherhordó szerkezetet, vagy annak terhelését megváltoztató építési engedélyezési tervhez talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni. 13. A nem közterületre eső távfűtési vezetéket az érintett telkek beépítése során az építtető költségére közterületre kell áthelyezni. (6) PÉCS TETTYE-HAVI HEGY VÁROSRÉSZRE (T) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 6. sz. területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott engedélyköteles építési munkákon túl az alábbi építési munkák is csak engedéllyel végezhetők. 1. Melléképítmény létesítése. 2. Mindenfajta kerítés létesítése. 3. Bontási engedély csak bontási dokumentáció alapján adható. 4. A Műemléki jelentőségű területbe (továbbiakban: MJT) és a Műemléki környezetbe (továbbiakban: MK) eső, védett területeken homlokzatszínezés, nyílászáró csere, redőny-, redőnyszekrény-, reklámhirdetés-, antenna-, védőrács-, riasztó-, közmű berendezése felszerelése. 5. Egyéb utcai reklám-hirdetés – megállító tábla – elhelyezése. 6. Önálló antenna elhelyezése. 7. Közterületek kialakítása. d) Az építési engedélykérelem tartalmi követelményei, feltételei.

1. Az építési engedélykérelmekhez a tárgykörben intézkedő jogszabályban 22 meghatározottakon túlmenően, az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1.1. Az illetékes tervtanács állásfoglalását, a 38. § előírásai szerinti témákban, ill. a jelen bekezdés c/4-7 pontjaiban felsorolt építmények és közterületek kialakítása esetén figyelembe kell venni. 1.2. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban KÖH) által elfogadott bontási dokumentációt az MJT és MK védettségű területeken. 1.3 A tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázst, közterület esetében a határoló térfalakat is tartalmazó, legalább két jellemző irányú fotómontázst a teljes műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben továbbá a műemlékek védett környezetében. 1.4 Tereprendezési tervet az Lke jelű építési övezetekben minden esetben, továbbá közterületeken. 2. A c) pontban építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedélyhez csatolni kell: 2.1. Melléképítmény és kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 50-es méretarányú alaprajzot, legalább egy jellemző metszetet, minden eltérő homlokzatot, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről. 2.2. Bontási dokumentáció: meglévő állapotot bemutató, utcaképi fotó, M = 1 : 100as méretarányú felmérési dokumentáció, legalább az utcai és udvari homlokzattal és egy jellemző metszettel. A KÖH részletrajzok, ill. további fotó(k) készítését is kérheti. 3. A c/4. pont szerinti területeken, homlokzatot és tetőzetet érintő beavatkozás esetén az építési engedélykérelemhez csatolni kell: 3.1 Homlokzat színezésnél legalább kétkét szomszédos épületet is bemutató homlokzati színtervet m = 1 : 100-as mé22

Az építési-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményeket, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-aiban

50 retarányban, beazonosítható színkártya megjelöléssel. 3.2 Nyílászáró cserénél M = 1 : 100-as méretarányú rajzot vagy fotót a csere előtti, és utáni állapotot egyaránt bemutatva, legalább a cserével érintett, továbbá minden közterületre néző és nem oldalhatáron álló homlokzatról. Meg kell határozni az új nyílászáró anyagát, szerkezetét, színezését. 3.3 Redőny, redőnyszekrény, reklámhirdetés, antenna, védőrács, riasztó, közműberendezések felszereléséhez a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá M = 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, az érintett homlokzatról, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról. 4. Egyéb utcai reklám-hirdetés, megállító tábla elhelyezéséhez a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá a környezetet bemutató fotómontázst, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről. 5. Önálló antenna létesítése esetén fotómontázs nyújtandó be, az ingatlannal szemközti utcavonalról vagy az ingatlan 20 méteres környezetében legalább két jellemző irányból felvéve. Sugárzás céljára is felhasználni kívánt antenna (adóantenna) a tervezési területen nem létesíthető. 6. Közterületek kialakítása esetén benyújtandó: 6.1. M = 1 : 200-as helyszínrajz, amelyen fel kell tüntetni a közterületet határoló térfalak épületeit, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos, gépkocsi, üzlet egyaránt), az utak, szegélyek, lépcsők, stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, növényesítés foltjait, továbbá épületek, köztéri szobrok, esetleg térplasztika, szökőkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közműberendezések helyét. 6.2 Épület (újságos pavilon, telefonfülke, buszmegálló) elhelyezése esetén a tárgykörről intézkedő jogszabályban 23 meghatározott dokumentáció. 23

Az építési-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-aiban

6.3. Köztéri szobor, térplasztika elhelyezés esetén a művészeti zsűri által véleményezett dokumentáció. 6.4. M = 1 : 20-as méretarányú rajz az elhelyezendő utcabútorokról (padok, székek, növényládák, szemétgyűjtők stb.), közvilágítás oszlopairól, közmű fedlapokról. e) A Magyar Geológiai Szolgálat Területi Hivatalától szakvéleményt kell kérni az egyes építményekkel, építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárás során az alábbi esetekben: 1. 6,5 m-nél nagyobb építménymagasság esetén, 2. 5,0 m-nél magasabb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, 3. 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén. f) Minden 2,0 m-nél nagyobb támfal építése csak mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálat alapján engedélyezhető. g) Használatbavételi engedély: 1. a szennyvízhálózat kiépüléséig csak zárt szennyvíztározó meglétének igazolásával adható, 2. a szennyvízhálózat kiépülése után csak a hálózatra való rácsatlakozással adható. h) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Lk3026XX(T) Lk1050XX(T) Lk2050XY(T) Lk2050YY(T) Lk2000ZZ(T) Lk2000ZY(T) Lke413721(T) Lk 500032(T) Lke50504X(T) Vk7000X3(T) Ki7000XX(T) i) Az Lk3026XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. Az építési telkek beépítettsége legfeljebb 250 m2 nagyságú beépítettségig, garázs célú hasznosítás esetén növelhető.

51 3. Telekosztás, telekhatár rendezés engedélyezhető. 4. A zöldfelületi fedettség legalább 50% legyen. 5. Építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet. Magastető nem létesíthető. 6. Az építési telken elhelyezkedő, közterületre nyíló garázsokat érintő mindenfajta építés, felújítás, átépítés, rekonstrukció engedélyezésének feltétele, azok egységes kapuzattal való ellátása, valamint a szerkezet fölött tetőkert létesítése. j) Az Lk1050XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1. 300 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet 2.2. 300 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni: % = 45 +0,15(300-T) ahol a T = telekterület m2-ben. A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan. 4.1. A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2. A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3. A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca mentén. 4.4. A hézagosság a terv szerint tartandó: a Szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén.

5. Az építési telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően 5.1. 450 m2-ig csak egy épülhet 5.2. 450 m2 felett legfeljebb két épület. 6. Ha mindkét oldalhatáron, oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó. 7. Építménymagasság 7.1. zártsorú épület elhelyezésénél legfeljebb 6,0 m 7.2. hézagos zártsorú, ill. oldalhatáron álló épület elhelyezésénél legfeljebb 7,0 m lehet. 8. Magastető kialakítható cserépfedéssel, a tető hajlásszöge 38-40o közötti legyen. A tetőszélesség legfeljebb 9,0 m lehet. 9. Az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 10. Az eredetileg hézagosan zártsorú beépítésnél zártsorúvá válás esetén a kapcsolatot biztosító egyszintes építményrész (lapos)tetőzetén tetőkert alakítandó ki. 11. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része az 1. sz. függelék szerint zöldfelületként beszámítható. k) Az Lk2050XY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1 300 m²,vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet 2.2 300 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni: % = 45 + 0,15 (300-T) ahol a T = telekterület m2-ben. A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan.

52 4.1. A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2. A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3. A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca mentén. 4.4. A hézagosság a terv szerint tartandó: a Szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén. 4.5. A kialakult állapot szerint a zártsorú csatlakozás hátsó telekhatáron is létrehozható, de ilyen esetben közterület felé a beépítés az oldalhatáron álló beépítés feltételeit teljesítse, oldalkert legalább 6,0 m legyen. (Tettye u. 1-29., 31-65. 14/1-24ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig. Ótemető 38-40-ig.) 5. Az építési telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően 5.1. 450 m2-ig csak egy épülhet 5.2. 450 m2 felett legfeljebb két épület. Épületenként legfeljebb négy lakás alakítható ki. 6. Ha mindkét oldalhatáron, oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó. 7. Építménymagasság 7.1. általában legfeljebb 5,5 m 7.2 Tettye u. 14/1-24-ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig 5,0 m lehet. 8. Újonnan előkert kialakítható. 9. Magastető kialakítható cserépfedéssel, a tető hajlásszöge 38-40o között legyen. A tető szélesség legfeljebb 8,0 m lehet. 10. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 11. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet.

12. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. l) Az Lk2050YY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1. 250 m², vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 60% lehet 2.2. 50 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni % = 60 + 0,15 (250-T) ahol a T = telekterület m2-ben. A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 90%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan. 4.1. A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2. A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3. A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca mentén. 4.4. A hézagosság a terv szerint tartandó: a szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén. 4.5. A kialakult állapot szerint a zártsorú csatlakozás hátsó telekhatáron is létrehozható, de ilyen esetben közterület felé a beépítés az oldalhatáron álló beépítés feltételeit teljesítse, oldalkert legalább 6,0 m legyen. (Tettye u. 1-29., 31-65. 14/1-24-

53 ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig. Ótemető 38-40-ig.) Kálvária, Majorossy Imre és Szikla utcák mentén zártsorú, ill. hézagosan zártsorú lehet. 4.6. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult beépítés mértékéig engedélyezhető. 5. A telkeken csak egy, legfeljebb kétlakásos épület helyezhető el. 6. Építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. 7. Magastető kialakítható égetett agyagcserép fedéssel, 38-40o közötti tetőhajlásszöggel. A tető szélessége legfeljebb 8,0 m lehet. 8. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 9. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet. 10. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. m) Az Lk2000ZZ(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1. 650 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 50% lehet 2.2. 650 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni % = 50+0,05(650-T) ahol a T = telekterület m2-ben A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 70%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. Az építési telken elhelyezhető épület száma teleknagyságtól függően

4.1. 450 m2-ig csak egy épület 4.2. 450 m2 felett több épület. 5. Ha mindkét oldalhatáron oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó. 6. Építménymagasság legfeljebb 6,5 m lehet. 7. Magastető kialakítható égetett agyagcserép fedéssel. A tető szélessége az utcával párhuzamos gerincű tető esetén legfeljebb 10,0 m, utcára merőleges gerincű tető esetén 8,0 m lehet. 8. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 9. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet. 10. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. n) Az Lk2000ZY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség 2.1. 450 m² vagy, annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet 2.2. 450 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni % = 45 + 0,10 (450 – T) ahol T = teleknagyság m2-ben A beépítettség nem haladhatja meg a 70%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. Az építési telken csak egy épület helyezhető el. A lakások száma nem lehet kettőnél több. 5. Építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. Kivétel 5.1. a Majtényi u. 1-39. útszakasz Ny-i oldala,

54 5.2. és a Felsőhavi úttól keletre eső telkek, ahol legfeljebb 5,0 m lehet. 6. Magastető kialakítható, égetett agyagcserép fedéssel. A tető szélessége legfeljebb 7,0 m lehet. 7. Az övezetben a tetőfelületeken fém, műanyag, üvegszerkezetű tetőfelépítmény nem alkalmazható. 8. Az övezetben a tetőfelépítmények a tetővel azonos cserépfedést kaphatnak, elhelyezésük a következők szerint lehet: utcafronttól legalább 2,0 m-re helyezhető el tetőfelépítmény, innen tovább 6,0 m-es épülethosszonként legfeljebb egy tetőfelépítmény létesíthető. 9. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni, szabad végfalai, ha az saroktelek kontyolt kialakításúak is lehetnek. 10. Az övezet kertjei pihenőkertek legyenek (ld. I/1. sz. melléklet). 11. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt a legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. o) Az Lke413721(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, az alábbi kiegészítésekkel. 2. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek oldalhatáron állóan és ikresen helyezhetők el. 3. A telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően: 3.1. 720 m2-ig csak egy épület 3.2. 720 m2 felett két épület. A lakások száma épületenként legfeljebb kettő lehet. 4. Az előkert újonnan 8,0 m legyen. 5. Magastető kialakítható. A tetőfedés hullámpala nem lehet. A tető szélessége nem haladhatja meg a 12,0 m-t. 6. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része

a 23.sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. 7. Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. p) Az Lk 500032(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, az alábbi kiegészítésekkel. 2. A telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően: 2.1. 720 m2-ig csak egy épület 2.2. 720 m2 felett két épület. A lakások száma épületenként legfeljebb kettő lehet. 3. Az előkert újonnan 6,0 m legyen. 4. Magastető kialakítható. A tetőfedés hullámpala nem lehet. A tető szélessége nem haladhatja meg a 12,0 m-t. 5. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. 6. Csak olyan terepszint alatti építmény létesíthető, melynek nagysága legfeljebb a teleknagyság 10%-ával haladhatja meg a telek megengedett legnagyobb beépítettségét. r) Az Lke 50504X(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. A zártsorú-általános építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, hézagos zártsorúan és zártsorúan. 3. A telken csak egy épület helyezhető el. A lakások száma kettőnél több nem lehet. 4. Előkert újonnan sem létesíthető. 5. Az építménymagasság: 5.1. A Böckh J. u. és Hegyalja u. keleti oldala menti telkeken a Felsőhavi utcáig legfeljebb 6,0 m 5.2. a Hegyalja u. 122. sz. (16248 hrsz.), 116. sz. (16251 hrsz.), 114. sz. (16253/1 hrsz.), 108. sz. (16257 hrsz.), 106. sz. (16258 hrsz.), 68. sz. (16322 hrsz.), 64. sz. (16321 hrsz.), 52. sz. (16314 hrsz.) telkein legfeljebb 5,0 m, 5.3. egyéb területeken legfeljebb 7,0 m

55 lehet. 6. Magastető kialakítható cserépfedéssel, fém, ill. üveg kiegészítéssel. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. 7. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 8. A hézagosan zártsorú kapcsolatot biztosító építményrész (lapos)tetőzetén tetőkert alakítandó ki. s) A Vk7000X3(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A kialakult beépítettség legfeljebb 10%kal növelhető. Kivétel a Majorossy I. u. 36. (16962 hrsz.) telke, ahol a kialakult beépítettség legfeljebb 5%-kal növelhető. 3. Magastető kialakítható cserépfedéssel, fém, ill. üveg kiegészítéssel. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. t) A Ki7000XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. Az arborétum területén kutatással, oktatással kapcsolatos, a terület ellátását biztosító, valamint igazgatási építmény, a használó(k) számára legfeljebb egy lakás létesíthető. 3. Új beépítés a védendő Pintér villától jól elkülönítetten létesüljön. 4. A kialakult beépítettség legfeljebb 350 m2 bruttó alapterület mértékéig növelhető. 5. Építménymagasság legfeljebb 5,0 m lehet. u) A sajátos építési övezetek közös előírásai: 1. A kialakult állapotnak megfelelően lapos és magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge a közvetlenül szomszédos épületek tetőhajlásszögétől legfeljebb ± 5o-kal térhet el. Ezt fotómontázzsal igazolni kell. 2. A főfunkciót kiegészítő épületek csak a kert művelését és a pihenést szolgáló építmények lehetnek, amelyek kialakítása, tömege, anyaghasználata, a főfunkciót tartalmazó épületével összhangban legyen, tömegarányait kövesse, annak

építmény és gerincmagasságát ne haladja meg. 3. Tettye-Havihegy védetté nyilvánításáról szóló 1996. évi 68. számú önkormányzati rendelettel érintett telkek esetében a maximális beépíthető alapterületet a szabályozási tervlapon ábrázolt nem beépíthető telekrész figyelmen kívül hagyásával kell számítani. 4. Terepszint alatti építmény alapterületi kiterjedése legfeljebb a teleknagyság 10%-ával haladhatja meg a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét. 5. Haszonállat számára állattartó épület nem létesíthető. 6. Utcai kerítés és támfal az utcai homlokzattal egységesen létesíthető, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt. Kapuzat közterület felé fa burkolatot kapjon. 7. Utcai homlokzaton műanyag nyílászáró, külső redőnyszerkezet nem kerülhet beépítésre. v) Beépítésre nem szánt területek sajátos előírásai: 1. Közlekedési célú közterületeken az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építményeken kívül elhelyezhetők még hirdető berendezések, közúti közlekedés várakozóhelyei, köztisztasággal kapcsolatos építmények, szobor, díszkút, távbeszélő fülke. 2. A szabályozási tervlapon jelölt 2.1. Zo jelű közparkokban építmények nem helyezhetők el 2.2. Z1 jelű közparkban a beépítettség mértéke 0,5% 2.3. Z2 jelű közparkban a beépítettség mértéke 2% lehet. 3. A Tettye téren, a városi főépítész által vezetett településrendezési és építészeti tervtanács véleménye alapján kivételesen elhelyezhető ideiglenes jellegű, szerelt szerkezetű építmény, meghatározott időre, az előírt beépítettséget meghaladó mértékben is. (7) BF 210 M FELETTI TERÜLETEKRE (BF) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

56 a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 7. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területeken az alábbi előírásokat is meg kell tartani: 1. a 40%-nál kisebb lejtésű építési telek területeken 1.1. 1,5 m-nél nagyobb bevágás, feltöltés nem létesíthető. A telkek 20%-ánál nagyobb felületen az eredeti terepviszonyokat megváltoztatni nem szabad, kivéve ha a teraszozás szőlőtelepítés miatt szükséges, 1.2. a 40%-nál nagyobb lejtésű építési telekterületeken az eredeti lejtésviszonyokat meg kell tartani. 2. A Bf 210 m-es rétegvonallal érintett kertvárosi és hegyoldali kertes karakterbe sorolt (Lke4…) építési telkeken telkenként csak egy épület és legfeljebb két lakás létesíthető. 3. Az építménymagassági előírás a lejtős terepre tekintettel 1,0 m-rel túl léphető. 4. Új épület tetőszélessége a lejtő felőli oldalon nem lehet több mint 9,0 m. 5. A zöldfelületek védelme érdekében a mellmagasságban mért 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa – gyümölcsfa kivételével – kivágása csak jegyzői engedéllyel történhet. 6. 1,5 m-nél magasabb támfal nem létesíthető, kivéve, a szabályozási vonalon létesítendő támfalat, mely elérheti a 2,5 m magasságot. A szabályozási vonalon létesített támfal mögött garázsok kialakíthatók. 7. Egy telken belül az össztámfal magasság legfeljebb 6,0 m lehet. A szabályozási vonalon létesített, ill. létesítendő támfal figyelmen kívül hagyható. Az össztámfal magasságába az épület alépítménye nem számít bele. 8. A 210 Bf magasság hivatalos rögzítéséig, a szabályozási terven jelölt 210 Bf magassági határtól, mint a sajátos előírások határától el lehet tekinteni, ha a telektulajdonos bizonyítani tudja, hogy telkének telekhatárai menti töréspontok egyike sem esik a 210 Bf magasságra, illetve a 210 Bf magasság fölé. PÉCSI IPARI PARK TERÜLETÉRE (IP) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 8. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Gksz711775(IP) Gksz711875(IP) Gksz711X55(IP) Ge711756(IP) Ge711X56(IP) d) A sajátos építési övezeteken belül a PÉSZ 1-2. táblázatok szerinti előírásokat kell megtartani, kivéve az X-el jelölt telekméreteket. 1. A Gksz711X55(IP) építési övezetben az X kód legalább 20 000 m2 teleknagyságot és legalább 80 m telekszélességet jelent. 2. A Gip 711X56(IP) építési övezetben az X kód legalább 10 000 m2 teleknagyságot és legalább 60 m telekszélességet jelent. e) Minden építési övezeten belül 1. Az oldalkert szélessége nem lehet kisebb az OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, sem 6,00 m-nél. 2. A hátsókert szélessége nem lehet kisebb az OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, 6,00 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél. 3. Az építési engedélyezési tervet geotechnikai dokumentációval kell megalapozni f) A gazdasági célú építési övezetben 1. Az utca felőli telekhatárokon csak beton, kő, vagy tégla lábazatos „áttört” jellegű kerítés létesíthető. 2. 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell. 3. A tervezett gazdasági területen lévő – távlatban megszűnő – lakóépületeken karbantartási, állagmegóvási és – a kártalanítási igény kizárásával, továbbá a későbbi átalakítás, vagy lebontás kötelezettségének előírása mellett – bővítéssel nem

57 járó korszerűsítési, vagy egyszeri, de új lakást nem eredményező, a lakás alapterületét legfeljebb 25 m2-rel növelő lakásbővítési munkák végezhetők. 4. Nem helyezhető el: 4.1. egészségügyi, szociális épület, 4.2. roncsautó tároló és bontó telepek. g) Az I. rendű közlekedési célú közterületek felé útról látható reklámfeliratokat csak építési engedély alapján szabad elhelyezni. (9) PÉCS, BUZSÁKI IMRE ÚT KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 9. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A terület változatos geológiai felépítése és morfológiai jellege miatt az építési engedélyezési eljárás során 1. a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködése szükséges az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó, a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezéseknél, továbbá a lakosság, Önkormányzat, vagy tervezők által észlelt kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok esetén; 2. területre vonatkozó földtani, talajmechanikai, geotechnikai adatokat a tárgykörről intézkedő rendelet 24 alapján a Magyar Geológiai Szolgálattól adatszolgáltatásként meg kell kérni; 3. a talajvíz magas szulfáttartalma miatt a mélyépítési munkák tervezésénél, kivitelezésénél az agresszív hatást figyelembe kell venni. d) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület előkészítés, vízrendezés, előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható meg. 24

A Magyar Geológiai Szolgálat részére szolgáltatandó földtani kutatási adatok köréről és forgalmazásának rendjéről szóló 4/1997. (III. 5.) IKIM-KTM-KHVM együttes rendelet 3. §, valamint 1. számú melléklete szerint

e) A telekalakítással kapcsolatos sajátos előírások: 1. A tömbökre –amennyiben a tervezett beruházás a tömb (területegység) teljes területét nem veszi igénybe – telekalakítási tervek készítendők. A telekalakítási tervet minden beruházási szándék előtt el kell készíteni. A tervezés során folyamatosan biztosítani kell, hogy az előírt minimális teleknagyságnál kisebb területrész ne maradjon vissza. 2. A telekalakítási terv készíttetése, továbbá a felmerülő költségek a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik. f) Városépítészeti sajátos előírások: 1. A főútvonalak menti területekre csak városképi szempontból is igényesen kialakított építmények telepíthetők. 2. Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a főforgalmi, a forgalmi, illetve a határoló utak felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg. 3. A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. 4. Az utca felőli telekhatáron csak beton, kő, vagy tégla lábazatos „áttört” jellegű kerítés létesíthető. g) Járművek elhelyezésével kapcsolatos sajátos előírások 1. A létesítmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében legalább az OTÉK 42. §-ában előírt mennyiségű járművek részére saját telken belül várakozó – parkoló – helyeket kell létesíteni. 2. A 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell. h) Zöldfelületek kialakításával kapcsolatos sajátos előírások: 1. A telkeken belül kialakítandó összefüggő zöldfelületeket kertépítészeti terv alapján többszintes növényállomány telepítésével kell létrehozni. A telekre előírt zöldfelület minden 150 m2-re számítva legalább egy darab nagy, vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, és legalább 40 darab lombhullató, vagy örökzöld cserje telepítendő. A telekre vetített zöldfelület

58 mértéke csökkenthető az OTÉK 25. §ában rögzített feltételek alapján. 2. A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor fa telepítése számára helyet kell biztosítani. 3. Az építési engedélyezési tervnek – a jelenlegi lejtési viszonyoktól függetlenül – tartozéka kell legyen a tereprendezési és kertépítészeti terv. 4. Közpark területre kertépítészeti terv készítendő. 5. Az új kialakítású utcákban az utcák mindkét oldali fásítását ki kell alakítani. i) Tűzvédelemmel kapcsolatos sajátos előírások 1. A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. 2. A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. j) Rendeltetéssel kapcsolatos sajátos előírások A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zónában nem helyezhetők el: 1. egészségügyi, szociális épület, 2. roncsautó tároló- és bontó telepek, 3. önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek telephelye, 4. önálló gépkocsijavító telepek. k) Környezetvédelemmel kapcsolatos sajátos előírások: 1. A beruházások, fejlesztések, létesítések engedélyezéséhez 20/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján környezeti hatásvizsgálatokat és/vagy a környezetvédelmi munkarészeket, szakvéleményeket kell készíteni, melyeket az engedélyezési tervhez kell csatolni. 2. A főút melletti szakaszokon csak a közúti zajra nem vagy kevésbé érzékeny kereskedelmi, szolgáltatási funkciók helyezhetők el. (10) PÉCS, NYÍL UTCA ÉS KÖRNYÉKÉRE, ILL. AZ ADY ENDRE UTCA

KÖRNYÉKI TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 10. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) Telekmegosztások és összevonások nem engedélyezhetők. Kivéve a 2000 m2-t meghaladó telkeket. A telek területébe nem számít bele a szabályozási tervlapon jelölt általános előírásoktól eltérő hátsókert területe. d) Kisvárosias lakózónán belül telkenként legfeljebb három önálló rendeltetési egységet magába foglaló egy lakóépület építhető. e) Vegyes zónákban újonnan csak olyan közösségi célú építmények helyezhetők el, ill. újonnan csak olyan funkciók alakíthatók ki melyekhez 4-nél több gépkocsi elhelyezési igény nem tartozik. f) Saroktelkek és zártsorú beépítési mód esetén a beépítettség mértéke a 2/b táblázattal szemben a kódszám szerinti értéket további 10%-kal haladhatja meg. g) A kódszám szerinti építménymagasságot az alábbi előírások megtartásával kell alkalmazni: 1. a Nyíl utcával, valamint az Antónia utca Nyíl utca és Mecsek utca közé eső déli oldalával határos homlokzatokon a kódszám szerinti magasságok új épületeknél, ill. bővítésnél 1,0 m-rel kell csökkenteni, 2. a Nyíl köz észak- déli vonalával határos homlokzatokon új épületeknél, ill. bővítéseknél 2,0 m-rel kell csökkenteni. (11) PÉCS SZIGETI ÚT – ACSÁDY IGNÁC UTCA – STADION UTCA – SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE (ST) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 11. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani.

59 c) A Ki 711848 (St), valamint a Ki 711856 (St) építési övezetekben a PÉSZ 1-2. táblázatok szerinti előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Szigeti út menti épületek út menti homlokzata csak 8,0 m lehet. (12) VÁROSKAPUK ÉS VÁROSRÉSZKÖZPONTOK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK A sajátos előírások a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 12. jelű területre terjed ki. Az e pontban lehatárolt területen építést engedélyezni csak a városkapu, ill. a városrészközpont területére kiterjedő elemzéssel igazolt elvi építési engedélyt követően lehet. Elvi építési engedély keretében kell tisztázni a PÉSZ és szabályozási terven túli további építési követelményeket. Elvi építési engedélyt az építési hatóság csak a városi főépítész által vezetett Tervtanács állásfoglalásának ismeretében engedélyezhet. (13) I. RENDŰ NEM GYŰJTŐÚT BESOROLÁSÚ KÖZTERÜLETTEL ÉRINTKEZŐ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 13. jelű területre terjed ki. b) A zóna területén újonnan létesítendő épületek földszintjén a közterület felőli homlokvonalon közhasználatú funkciókat kell telepíteni. c) A közhasználatú épületrészek és a közterület között a telekhatáron újonnan kerítés nem létesíthető. d) Közterületekről kisgarázs közvetlenül nem nyitható. Épületenként egy behajtási lehetőség engedélyezhető. Az épületen kialakított behajtó nyílása legfeljebb 4,0 m lehet. e) Homlokzatok karakterét megváltoztató színezés, hőszigetelés, 4 m2-t nem meghaladó reklámok, információs táblák elhelyezése csak építési engedélyek alapján végezhető. (14) I. RENDŰ GYŰJTŐUTAKKAL ÉS II. RENDŰ KÖZTERÜLETEKKEL ÉRINTKEZŐ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

a) A sajátos előírás hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 14. jelű területre terjed ki. b) A zóna területén közterületről telkenként legfeljebb kettő kisgarázs nyílhat vagy behajtási lehetőség engedélyezhető. Az épületen kialakított behajtó nyílása kisgarázsonként legfeljebb 4,0 m széles lehet. (15) SIKLÓSI ÚT-FELLBACH UTCASZTÁRAY MIHÁLY ÚT-AIDINGER JÁNOS ÚT ÉS KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK. a) A sajátos előírás hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 15. jelű területre terjed ki. b) A szabályozási terv a területen a Vt715777(M) sajátos építési övezetet jelöli Az övezetben a 3. sz.-ú táblázatokban meghatározott kódok szerinti előírások érvényesek, kivétel a zöldfelületi fedettség. A megengedett legkisebb zöldfelületi fedettség 20%, és figyelmen kívül hagyható a 20 m² zöldfelület lakásonkénti előírása. c) Az előírások szerint szükséges gépjármű-elhelyezési lehetőség 25 %-át közterületen is ki lehet alakítani. (16) PÉCSI VÍZ MENTI BŐRGYÁRI IPARTERÜLET ÉS KÖRNYÉKE HRSZ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a mellékletben lehatárolt 16. jelű területre terjed ki b) Az a) pontban lehatárolt területen a PÉSZ 27.§ (1) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni. PÉCS, HÍRD 48482 HRSZ TELEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK A telken az építés feltétele a környezetkárosítás mértékét feltáró szakvélemény készítése. V. fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK FOGALMAK 40. § A rendelet alkalmazása tekintetében:

60 Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési zónákban alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési zónára jellemző beépítési módra, módokra utal. Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t. Építési övezet: OTÉK fogalom, a beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás (rendeltetés) és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. A jelen rendelet szempontjából az építési övezet azonos az építési zóna és a rendeltetési zóna együttes előírási területével. Jele tartalmazza a rendeltetési zóna betűjelét és az építési zóna számkódjelét egymásmellé írva. Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos homogén előírások területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak. Az építési zónák kategóriái az építési előírások paraméterei alapján csoportosíthatók, amelyek az alábbiak: 1. belvárosi 2. városi zárt 3. társasházas 3. hegyoldali kertes 4. szabályos kertes 5. átalakuló falusias 6. egyéb zónacsoportok. Az építési övezet annyiban tér el az építési zóna fogalmától, hogy az előbbi az építési zóna előírásain túl tartalmazza a rendeltetési zóna előírásait is. Épülettömeg: A beépítési % szerinti m2 és az építménymagasság szorzatával kapott érték. Építmény-szintterület: nettó: valamennyi építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete, bruttó: valamennyi építményszint külső falsíkok által határolt területe.

Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai a szerint különböztethetők meg, hogy a települési értékvédelemre, vagy a táj- és természetvédelemre vonatkoznak. Félig (hézagosan) zártsorúan elhelyezett épület: Az építési helyen belül az épület olyan elhelyezése, amelynél az épület az egyik oldalhatáron áll és az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny magastetős gerincvonala az utca tengelyével párhuzamos. Az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az előírt tűztávolság, de legalább3,0m és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül. Főépület: Az építmények azon csoportja, melyek a rendeltetési zóna előírásokban megnevezett funkciók befogadói. A főépületektől a jelen rendelet megkülönbözteti a melléképületeket (lásd a fogalom meghatározást). Helyi jelentőségű természetvédelmi zóna: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. Háromszintes növényállomány: Olyan fásított terület, ill. területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 15 m-ként, és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított. Homlokzatok karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tetőformák, attika falak, ereszkiugrások. Hulladékudvar: a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső kerítés, mely engedéllyel épült, de nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár.

61 Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak ikres építési helyen belül helyezhető el. Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az - vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel, - vagy hátsókerttel és egy oldalról oldalkerttel határos és szomszédos telkek építési helye az egyik oldalhatáron érintkezik egymással. Kézműipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak elő termékeket, ahol a kézi munka a jellemző. Kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zóna, amelynek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és ahhoz történő további igazodás követelmény. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen. Kisgarázs: Gépkocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, melyben legfeljebb 2 gépkocsi állás alakítható ki. Közhasználatú kert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonállótelepszerű beépítési módon vagy közhasználatú építményi telkeken belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. nem önkormányzati tulajdonú. Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsiközlekedés célját szolgálja. De ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is. Különleges zónák: A rendeltetési zónák egyik csoportja, melyek csak a településszerkezeti tervben jelölt különleges terület megnevezésű területfelhasználási egységen belül jelölhetők ki. Az ilyen zónákban a szabályozási tervlap rögzíti a kizárólagos használat jellegét. Kötelező erejű szabályozás (kötelező szabályozási elemek): A szabályozás tervben alkalmazott jogi eszköz, amely építéssel összefüggő jogokat, kötelezettségeket rögzít. Közhasználatra szánt terület: A közterület fogalmába nem tartozó, de a köz-

használatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyi – szociális - turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható. A 12. § (2) bekezdés b) pontja a korlátozás mértékét az egészségügyi - szociális-turisztikai erdő esetében szabályozza. Közhasználatú építmény: Az építmények olyan csoportja amelyek használata a köz számára nem korlátozott, és közösségi célokat szolgál. A szabályozási tervlap jelöli a különleges közhasználatú építményi zónákat, ahol a közhasználatú építmény funkciója kötött (pl. oktatás, sport stb.) Központi belterület: Pécs történelmi város összefüggő belterülete, ahol az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található. Központi települési terület: A központi belterület és a közvetlen hozzá csatlakozó külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. A nem központi települési terület az ezen kívüli belterületek és külterületi beépítésre szánt területek. Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás. Az építési hatóság határozatban értesíti ki az érintett telektulajdonosokat. Külterület: Étv fogalom. A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. Az OTÉK megengedi, hogy a településrendezési terv külterületen beépítésre szánt területet kijelöljön. Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait. Melléképületek: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna

62 előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületeket csak építési helyen belül szabad elhelyezni. Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye. Mezőgazdasági major: Új birtokközpont nem létesíthető, ezért csak a korábban kialakult mezőgazdasági birtokközpontok tartoznak ide. E későbbi birtokközpontok, majorok mezőgazdasági funkciója megszűnt vagy megszűnőben van. Ezért ezeket a szabályozási terv gazdasági zónákba sorolja. Mecsek lejtői: a 6. sz. főúttól északra eső beépítésre szánt területek. Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zóna, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen. Nem központi települési terület: A központi települési területen kívüli belterületek és külterületi beépítésre szánt területek együttvéve. Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely a telektömb utcavonalán jellemzően a jobb vagy baloldali telekhatárhoz csatlakoztatva úgy helyezkedik el, hogy - vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel - vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel határos, és a szomszédos telek építési helyével nem érintkezik. Ömlesztett anyag tároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg.

Összes nettó szintterület: Az építmény-szintek összes nettó - falak nélküli -, területe, kivéve a terepszint alatti helységek területe, ha azok rendeltetése az építmény jellemző rendeltetéséhez közvetlen kapcsolódik. (pl. előírások szerinti gépkocsi tárolók) Az építmény fő rendeltetéséhez közvetlen nem kapcsolódó helységek területét az összes nettó szint területbe be kell számítani. Övezet: OTÉK fogalom. A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendelet szempontjából az övezet OTÉK fogalma azonos a beépítésre nem szánt területek rendeltetési zóna fogalmával. Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezetű, továbbá egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb mint 20 m2, valamint építmény magassága legfeljebb 3,0 m. Rendeltetési zónák: az olyan telkek összessége, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak. A rendeltetési zónák lehetnek horizontálisak és vertikálisak, aszerint, hogy előírásai horizontális, vagy vertikális előírásként értelmezendők. Rekreáció: A különleges közhasználatú építményi zónánál rögzített egyik különleges használati mód, mely alatt olyan tevékenységek értendők, melyek a mindennapi pihenéssel függnek össze. Ilyenek a sporttal, szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységek. Rekreációs célú különleges közhasználatú építményi zónában olyan építmények helyezhetők el, melyek a sportolást, az aktív (azaz fizikai erőfeszítést is igénylő) szabadidő eltöltést szolgálják. Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással 120o-nál kisebb szöget bezáró határvonallal érintkezik. Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem. Szabadon álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan az építmény csak szabadon álló építési helyen belül

63 helyezhető el. A szabadon álló építési hely vagy helyek a telken belül úgy helyezkednek el, hogy azok - vagy az elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel, - vagy a hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határosak. A jelen rendelet a szabadonálló beépítési mód két típusát különbözteti meg: - szabadonálló- általános - szabadonálló- telepszerű. A szabadonálló- általános beépítési módnál egy építési hellyel meghatározható a telek beépíthetősége. A szabadonálló- telepszerű beépítési módnál egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetősége. Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben, vagy csak rajzilag rögzíthetők. A szöveges szabályozási elemeket a PÉSZ, a Pécsi Építési Szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv részét képező szabályozási tervlap és zóna tervlapok rögzítik. Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. Szabályozási terv: Étv. fogalom. A szabályozási tervbe tartoznak a zóna tervlapok és a szabályozási tervlapok. A szabályozási terv a PÉSZ (Pécsi Építési Szabályzat) rajzi kiegészítése (melléklete) és így annak elválaszthatatlan része. Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított, albetétben elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. Támfal-kerítés: A szabályozási vonalon létesült, ill. létesítendő 1,0 m magasságot meghaladó kerítés, melynek terepet megtámasztó funkciója is van. Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár. Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.

Települési terület: A belterület és a külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. Tetőszélesség: Az épület tető alaprajzi kontúrjának lejtő felőli hossztengelyére (a rétegvonalak esésvonalára) állított merőleges vonal menti legnagyobb szélessége. Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, melyek a jelen előírás jóváhagyása előtt külterületbe és beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen PÉSZ beépítésre szánt területbe sorolja. Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill. épületrész. Úszótelek: Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. Várospolitikai zóna: Általában támogatás (bonusz) típusú, fejlesztésre ösztönző előírások vonatkozási egysége. Az előírások közösségi jellegű fejlesztést támogatnak rendezési eszközökkel (pl. többlet építés engedélyezésével). Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg. Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a hátsó telekhatárral határos. A jelen rendelet a zártsorú beépítési mód két típusát különbözteti meg: - zártsorú-általános - zártsorú-keretes. A zártsorú-általános beépítési módnál hátsókert alakítandó ki.

64 A zártsorú-keretes beépítési módnál az építési hely megegyezik a telek területével. Zóna: Olyan területegység, ahol egyegy előírás témában a telkekre vonatkozó előírások azonosak. A zónák közül a beépítésre szánt területekre eső rendeltetési zónák és építési zónák összemetszésével (egymásra vetítésével) alakulnak ki a szabályozási tervlapon jelölt OTÉK fogalom szerinti építési övezetek. A beépítésre nem szánt területekre eső rendeltetési zónák a szabályozási tervlapon jelölt OTÉK fogalom szerinti övezetek. Zóna tervlap: Egy-egy szabályozási előírás érvényességi területét rögzítő tervlap. A RENDELET MELLÉKLETEI 41. § (1) Zóna tervlapok 1/a-b sz. melléklet: Belterület-nem belterület, Beépítésre szánt – nem szánt terület 2. sz. melléklet: Rendeltetés 3/a-f sz. mellékletek: Építés-karakter, építés - kialakult/nem kialakult, építésbeépítési mód/telekméret, építésbeépítettség, építés-építménymagasság, építés-közös előírások 4. sz. melléklet: Zaj- és rezgésvédelem 5. sz. melléklet: Levegőtisztaságvédelem 6/a-c sz. melléklet: Települési értékvédelem, Régészeti védelem I., II., III. 7/a-b sz. melléklet: Táj- és természetvédelem, NATURA 2000 területei 8. sz. melléklet: Bűzös, fertőzésveszélyes telephely védőterülete 9. sz. melléklet: Vasút védőterülete 10. sz. melléklet: Közmű védőterülete 11. sz. melléklet: Országos közút védőterülete 12. sz. melléklet: Tömbfeltárás miatti korlátozás 13. sz. melléklet: Elővásárlási jog érvényesítése 14. sz. melléklet: Beültetési kötelezettség

15. sz. mellékletek: Alábányászott terület miatti korlátozás 16/a-b sz. melléklet: Vízbázisvédelmi korlátozás I., II. 17/a-b. sz. melléklet: Felszínmozgás veszély miatti korlátozás I., II. 18. sz. melléklet: Bonusz előírások 19/a-d sz. mellékletek: Sajátos általános előírások I., II., III., Sajátos építési övezetek (2) Szabályozási tervlapok 20. sz. melléklet: A települési területen kívüli területek szabályozási tervlapjai 21. sz. melléklet: A települési terület szabályozási tervlapjai 22. sz. melléklet: A sajátos előírások területeinek szabályozási tervlapjai (3) 23. sz. melléklet: A zöldfelületi fedettség számításnál figyelembe vehető előírások (4) 24. sz. melléklet: Útmintakeresztszelvények Záró rendelkezések 42.§ /1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 16/2006. (05. 05.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti. A 29/2004. (11. 26.) számú rendelet rendelkezéseit 2004. december 15. napjától, – az építtető kérésére az ekkor már folyamatban lévő ügyekben is – míg a 48/2005. (11. 29.) számú rendelet rendelkezéseit 2005. december 15. napjától kell alkalmazni. /2/ E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A /4/ bekezdés rendelkezéseit a 48/2005. (11. 29.) számú módosító rendeletben foglaltaknak megfelelően 2005. december 15. napjától, az /5/ bekezdés rendelkezéseit 2006. május 15. napjától kell alkalmazni. /3/ Ha az ügyben jogerős és végrehajtható építésügyi határozat van és az építtető a határozat módosítását kéri vagy fennmaradási engedély iránti kérelmet nyújt be, a kérelem akkor engedélyezhető, ha a módosított épülettömeg nem nagyobb a korábban engedélyezettnél. A kérelem elbí-

65 rálása során e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. /4/ A PÉSZ rajzi mellékletét képező PSZT (41.§) a 48/2005. (11. 29.) számú módosító rendeletnek megfelelően a jelen rendelet 1/a, 1/b, 2, 3/a, 3/b, 3/c, 3/d, 3/e, 3/f, 6/a, 6/b, 6/c, 7/a, 7/b, 9, 11, 13, 14, 15, 16/a, 16/b, 17/b, 19/c, 19/d, 20, 21, 22, 23 számú mellékleteiben foglaltak szerint módosul. /5/ A PÉSZ rajzi mellékletét képező PSZT (41.§) Pécs, Uránvárosi autóbusz állomás

és környéke, valamint Pécs, Nevelési Központ tömbje területére vonatkozóan a jelen rendelet 21. számú mellékletében foglaltak szerint módosul. Dr. Kunszt Márta s.k. Dr. Papp Judit s. k alpolgármester címzetes főjegyző Záradék:

elfogadta a Közgyűlés 2006. június 22-i. ülésén. Kihirdetve: 2006. június 30. napján.

MELLÉKLETEK TÁRA 20/2006.(06.15.) számú rendelet 1.sz. melléklete

1

KÉRELEM AZ ADÓSSÁGCSÖKKENTÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Az adatlapot mellékleteivel együtt a területileg illetékes Családsegítő Szolgálatnál kell benyújtani! A Családsegítő Szolgálat továbbítja javaslatával ellátva az illetékes területi szociális központhoz. Név: .......................................................................................................................................... Leánykori név: .......................................................................................................................... Anyja neve:............................................................................................................................... Születési hely, idő: ................................................................................................................... Lakcím:..................................................................................................................................... Szobaszám:.............................................................................................................................. Adósságtípus, melyhez támogatást igényel

Az adósság összege

Ügyfél/hitel azonosító

A lakásban való tartózkodás jogcíme: tulajdonos, bérlő, albérlő, haszonélvező, egyéb........................................................................................................................................ (Egy lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg adósságcsökkentési támogatás, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától, ezért lakásonként csak egy fő töltse ki és nyújtsa be az adatlapot!) Az 27/2003 (06.27.) számú önkormányzati rendelet alapján a fogyasztó vagy a vele egy háztartásban élő lakásfenntartási támogatásban - Részesül - Nem részesül 1 Módosította: 5/2004.(02.20.) Önk. rendelet 2.§. Hatályos: 2004.02.20-tól Módosította: 13/2005.(04.15.)Önk. rendelet 9.§ Hatályos: 2005.04.15-től

66 A HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ TOVÁBBI SZEMÉLYEK ADATAI: II.

Név

Szül.hely, idő

Leánykori név

Anyja neve

Rokoni kapcsolat

II. JÖVEDELMI ADATOK A kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek: 1. Rendszeres havi jövedelem (3 havi átlag nettó jövedelem) /Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz/ ........................... Ft/hó 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó éves nettó jövedelem 1/12-ed része ........................... Ft/hó 3. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, nyugdíjszerű ellátás: ........................... Ft/hó 4. Gyermekellátáshoz, -gondozáshoz kapcsolódó támogatásokból származó jövedelem /GYES, GYED, GYET, családi pótlék, gyermektartás díj / ........................... Ft/hó 5. A munkaügyi szervek által folyósított álláskeresési támogatás ........................... Ft/hó 6. Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzellátás (rendszeres szociális segély, munkanélküli jövedelempótló támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, rendszeres gyermekvédelmi támogatás) ........................... Ft/hó 7. Föld bérbeadásából származó évi jövedelem 1/12-ed része ........................... Ft/hó 8. Egyéb jövedelem (pl.: ösztöndíj, értékpapírból származó-, bérbe adásból származó jövedelem) ........................... Ft/hó 9. Nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék ........................... Ft/hó A háztartás összes rendszeres havi nettó jövedelme: ........................... Ft/hó A lakásban élő családtagok száma:

......................... fő

Az egy főre jutó havi nettó jövedelem:

A HÁZTARTÁS RENDSZERES HAVI KIADÁSAI Lakbér: ..................................................................... Ft/hó

........................... Ft/hó

67 Albérleti díj: ............................................................... Ft/hó Távfűtés: ................................................................... Ft/hó Gázszámla: .............................................................. Ft/hó Víz- és csatornadíj: ................................................... Ft/hó Villanyszámla: .......................................................... Ft/hó Szemétdíj: ................................................................. Ft/hó Közös költség: .......................................................... Ft/hó Lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete: ........................................ Ft/hó Havi összes kiadás: ............................................... Ft/hó Nyilatkozatok Hozzájárulok, hogy az érintett hitelező (közüzemi szolgáltató) az önkormányzatot (Családsegítő Szolgálat és Területi Szociális Központ) tájékoztassa adósságom pontos összegéről, továbbá az adósságkezelési eljárás során személyes adataimat kezelje. Vállalom az adósságkezelési programba bevont adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését. Vállalom az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Pécs, ............................................. kérelmező aláírása Mellékletek: • • • • • • • • • •

közüzemi számlák a havi lakásfenntartás kiadásairól albérleti szerződés nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek esetében iskolalátogatási igazolás, melynek tartalmaznia kell a folyósított ösztöndíjat háztartásban élő tanköteles gyermekről a nevelési – oktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolás, a nem tanköteles gyermekről személyi lap vagy lakcímkártya másolat munkanélküli esetén a munkaügyi központ által kiállított igazolás, hogy regisztrált munkanélküli és ellátásban részesül-e elvált vagy különélő családi állapotú kérelmező esetén a gyermektartásdíjról rendelkező jogerős bírói ítélet a háztartásban élő (korhatárra tekintet nélkül) a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos személyről, a fogyatékosságáról, rokkantságáról szóló orvosi igazolás a hitelező (szolgáltató) által kiállított igazolás az adósságkezelésbe bevonni kívánt tartozásokról, amely tartalmazza a hátralék összegét nyilatkozatot a lakás nagyságáról és a lakásban tartózkodás jogcíméről a háztartásban élő személyek jövedelemigazolását a (6) bekezdésben foglaltak szerint 21/2006. (06.30.). rendelet melléklete

Új közterület elnevezések

68 1./ Opris Péter tér: belváros városrészben a 18559/3 hrsz-ú közterület új házszámmal 2./ Hidi út: a Somogy városrész területén a 72556/2, 73128, 0874 helyrajzi számokat lefedően 3./ Íjász utca: a Balokány városrészben a Kisbalokány dűlő és a Basamalom utca által közrezárt területen a 40800 hrsz-ú, 40782/3 hrsz-ú, 40790 hrsz-ú, 40794/4 hrsz-ú, valamint a 40778 hrsz-ú földrészletek az új házszámokkal 4./ Bányavasút utca: a Gyárváros városrészben a 41717/1 hrsz-ú út 5./ Vásártér utca: a Kertváros városrészben a 23994/11 hrsz-ú út. 6./ Tortyogói út: a Megyer, Kertváros, Füzes, Szigeti tanya, Bolgárkert városrészeket érintő 21169/9 hrsz-ú, 01161/2 hrsz-ú, 5290/2 hrsz-ú, 01162/4 hrsz-ú, 5279/2 hrsz-ú, 0151/3 hrsz-ú utak 7./ Cserge dűlő: a Nagyárpád városrészben a 23318 hrsz-ú és a 23309 hrsz-ú utak I./ Közterületnév módosítása 1./ A Pécsi 18559/3 hrsz-ú közterület Főposta tér elnevezés törlésével egyidejűleg a terület új neve: Opris Péter tér II. Közterületnév megszüntetése 1./ irsz 7634

Cserjés utca

2./ irsz 7621

Főposta tér

3./ irsz 7631

Ispitaalja dűlő

4./ irsz 7623

Pályamesteri szakasz

5./ irsz 7693

Sportpálya

69

70

71

72

73

74

75

76 23/2006. (06.30.) számú rendelet melléklete Pécs Megyei Jogú Város Földrajzi nevei, Közterületjegyzéke Statisztikai nyilvántartás szerinti tagoltsága, felosztása: I. Földrajzi nevek 1. 2. 3.

Központi belterület Egyéb belterületek Külterületi lakott helyek

II. Közterület nevek I. 1. Központi belterület földrajzi nevei: A városrészek és helységrészek nevei olyan földrajzi nevek, melyek tartalmazhatják a közterületek neveit, de nem önálló közterületként kell kezelni őket. A városrészek és azon belül a kisebb helységrészek átnyúlhatnak az ingatlan-nyilvántartási egységhatárokon. A vastagon szedett nevek városrésznevek, a vékonyan szedett nevek a kisebb helységrészek. 1.1.

ÁRPÁDVÁROS

1.11.2.

Donátus

1.23.2.

Málomi hegy

1.2.

BÁLICS

1.12.

ÉSZAKMEGYER

1.24.

MECSEKOLDAL

1.2.1.

Bálics

1.13.

FOGADÓ

1.24.1.

Frühweisz

1.2.2.

Bálicstető

1.14.

FÜZES

1.24.2.

Kálvária

1.2.3.

Bálicsvölgy

1.15.

GYÁRVÁROS

1.25.

MEGYER

1.3.

BALOKÁNY

1.15.1.

Gyárváros

1.25.1.

Megyerváros

1.3.1.

Kisbalokány

1.15.2.

Ipari park

1.26.

MESZES

1.3.2.

Marhatéralja

1.16.

GYÜKÉS

1.26.1.

Fehérhegy

1.3.3.

Nagybalokány

1.16.1.

Alsógyükés

1.27.

NAGYÁRPÁD

1.4.

BASAMALOM

1.16.2.

Felsőgyükés

1.27.1.

Hajmás

1.4.1.

Barakktelep

1.16.3.

Középgyükés

1.27.2.

Káponya

1.4.2.

Basamalom

1.17.

HAVIHEGY

1.27.3.

Nagyárpádi zártkert

1.4.3.

Jankovichtelep

1.17.1.

Puturluk

1.28.

PATACS

1.5.

BELVÁROS

1.17.2.

Tettye

1.28.1.

Makra

1.6.

BOLGÁRKERT

1.17.3.

Zidina

1.28.2.

Patacsi zártkert

1.7.

BUDAI KÜLVÁROS

1.18.

ISPITALJA

1.28.3.

Sülevölgy

1.7.1.

Ledina

1.19.

KERTVÁROS

1.28.4.

Süveg domb

1.8.

CSORONIKA

1.19.1.

Régi kertváros

1.28.5.

Újpatacs

1.8.1.

Csoronika

1.20.

KISMÉLYVÖLGY

1.29.

PÉCSBÁNYA

1.8.2.

Zurna

1.21.

KOVÁCSTELEP

1.29.1.

Aligvárom

1.9.

DEINDOL

1.22.

MAKÁR

1.29.2.

Andrásakna

1.9.1.

Kisdeindol

1.22.1.

Alsómakár

1.29.3.

Bánom

1.9.2.

Középdeindol

1.22.2.

Felsőmakár

1.29.4.

Czerékvölgy

1.9.3.

Nagydeindol

1.22.3.

Középmakár

1.29.5.

Ezeréves

1.10.

DIÓS

1.22.4.

Makártető

1.29.6.

Istenáldásvölgy

1.11.

DONÁTUS

1.23.

MÁLOM

1.29.7.

Lámpásvölgy

1.11.1.

Aranyhegy

1.23.1.

Málom

1.29.8.

Széchenyi akna

77 1.30.

PIRICSIZMA

1.45.

ÜRÖG

2.12.3 Somogy

1.30.1.

Kispiricsizma

1.45.1.

Ürögi zártkert

2.12.4 Somogyi zártkert

1.30.2.

Piricsizma

1.46.

ZSEBEDOMB

2.13 VASAS

1.31.

POSTAVÖLGY

1.46.1.

Csárdakörnyék

2.13.1 Búzaberki

1.31.1.

Kispostavölgy

1.46.2.

Kodó

2.13.2 Vasasi külterület

1.31.2.

Nagypostavölgy

1.46.3.

Zsebedomb

1.31.3.

Reménypuszta

1.47.

KÖZTEMETŐ

1.32.

RÁCVÁROS

1.48.

ÜSZÖG

1.33.

RIGÓDER

1.48.1.

Ipari park

1.33.1.

Borbálatelep

1.48.2.

Üszög

1.33.2.

Rigóder

1.48.3.

Üszögi major

1.33.3.

Rigóderalja

1.48.4.

Üszögi kiserdő

1.33.4.

Rigódertető

1.48.5.

Üszögi víztározó

1.34.

RÓKUSDOMB

1.35. ROS

SIKLÓSI KÜLVÁ-

I. 2. Egyéb belterületek földrajzi nevei

1.36.

SZABOLCS

2.1 ÁRPÁDTETŐ

1.36.1.

Györgytelep

2.2 ÉGETT MAJOR

1.36.2.

Szabolcs

2.3 HIRD

1.36.3.

Szabolcsi zártkert

2.3.1

Hird

1.37.

SZENTKÚT

2.3.2

Kerékhegy

1.37.1.

Mecsekszentkút

2.3.3

Sziklavár

1.38.

SZENTMIKLÓS

2.3.4

Újtelep

1.38.1.

Kodó

1.38.2.

Szőlőhegy

2.3.5 Hirdi zártkert (Vöröshegy)

1.38.3. 1.39. ROS 1.39.1.

I. 3. Külterületi lakott helyek 3.1 ANTALMALOM 3.2 BALÁZSMALOM 3.3 BÚZABERKI DŰLŐ 3.4 DANITZ PUSZTA 3.5 GYÖNGYÖS CSÁRDA 3.6 HAJMÁS 3.7 HIRDI ZÁRTKERT (VÖRÖSHEGY) 3.8 HOMOKBÁNYA 3.9 HOMOKTETŐ

Szőlészeti kutató SZIGETI KÜLVÁEgyetemváros

1.40.

SZIGETI TANYA

1.41.

SZKÓKÓ

1.41.1.

Báránytető

1.41.2.

Kisszkókó

1.41.3.

Nagyszkókó

1.42.

TÜSKÉSRÉT

1.43.

ÚJHEGY

1.44.

URÁNVÁROS

2.4 ISTVÁN-AKNA 2.5 JÓZSEFHÁZA (ISTVÁN III. AKNA) 2.6 M. UTCA

3.10 KÁPONYA 3.11 KERESZTKUNYHÓ 3.12 KOSÁRTANYA 3.13 KOZÁRI VADÁSZHÁZ 3.14 KÖKÉNYPUSZTA 3.15 KULCSOS CSÁRDA 3.16 MECSEKSZENTKÚTI ERDÉSZHÁZ 3.17 MUROM 3.18 NAGYÁRPÁDI ZÁRTKERT 3.19 SOMOGYI ZÁRTKERT

2.7 MISINA TETŐ

3.20 SZABOLCSI ZÁRTKERT

2.8 PETŐFI AKNA

3.21 SZABADFÖLDI-TANYA

2.9 PÉTER PUSZTA

3.22 SZIKLAVÁR

2.10 R. – S. UTCÁK (FLÓRIÁN TELEP)

3.23 ÜSZÖGI VÍZTÁROLÓ

2.11 RÜCKER-AKNA

3.24 VASASI KÜLTERÜLET (VASASI KÜLTELEK)

2.12 SOMOGY

3.25 ZÓLYOM

2.12.1 Bányatelep 2.12.2 Murom

78 II. Közterület nevek A közterületnevek olyan földrajzi nevek – utcanevek – amelyekhez az utca ingatlanainak házszámát is csatoljuk a helyrajzi-számokkal. Együtt: közigazgatási azonosítók Pécs Megyei Jogú Város közterületjegyzéke 48-AS TÉR A. UTCA ABALIGETI ÚT ACSÁDY IGNÁC UTCA ADY ENDRE UTCA ÁFONYA UTCA ÁG UTCA AGANCS DŰLŐ ÁGOSTON TÉR ÁGOTA UTCA AIDINGER JÁNOS ÚT AJTÓSI DÜRER UTCA AKÁC UTCA AKÁCFA DŰLŐ AKÁCFA-KÖZ AKÁCOS SOR AKNÁSZ UTCA AKÓ DŰLŐ ALAJOS UTCA ALIGVÁROM DŰLŐ ALKONY UTCA ALKOTÁS UTCA ALKOTMÁNY UTCA ÁLLOMÁS UTCA ÁLMOS UTCA ALPÁRI GYULA UTCA ALSÓ UTCA ALSÓBALOKÁNY UTCA ALSÓGYÜKÉSI ÚT ALSÓHAVI UTCA ALSÓ-HEGYI DŰLŐ ALSÓMAKÁR DŰLŐ ALSÓ-MALOM UTCA ANDRÁS UTCA ANDRÁS-AKNA ANDRÁSSY ÚT ANGSTER JÓZSEF UTCA ÁNGYÁN JÁNOS UTCA ANIKÓ UTCA ANNA UTCA ANTAL UTCA ANTALMALOM ANTÓNIA UTCA ÁNYOS PÁL UTCA APÁCA UTCA APÁCZAI CSERE JÁNOS KÖRTÉR APAFI UTCA ARADI VÉRTANÚK ÚTJA ARANY JÁNOS UTCA ARANYHEGYI DŰLŐ ARANYOSKÚT TÉR ARANYVESSZŐ UTCA ARASZ UTCA ÁRNYAS ÚT ÁROK DŰLŐ ÁRPA UTCA ÁRPÁD UTCA

ÁRPÁDTETŐ ÁRVÁCSKA UTCA ÁSZOK DŰLŐ ASZÚ DŰLŐ ATHINAY UTCA ÁTJÁRÓ ÚT ATLÉTA UTCA ÁTLÓS KÖZ ATTILA UTCA AURÓRA UTCA AVAR UTCA B. UTCA BABITS MIHÁLY UTCA BACSÓ BÉLA UTCA BAGOLY DŰLŐ BAJCSY-ZSILINSZKY UTCA BAJMI DŰLŐ BAJMI KÖZ BAJMI-TETŐ DŰLŐ BAJNOK UTCA BAJOR UTCA BALASSA BÁLINT UTCA BALÁZSMALOM BÁLICS DŰLŐ BÁLICSI ÚT BÁLICS-TETŐ DŰLŐ BALTIKA UTCA BÁNKI DONÁT ÚT BÁNOM KÖZ BÁNOMI ÚT BÁNYA UTCA BÁNYÁSZ UTCA BÁNYÁSZ VÉRTANÚK ÚTJA BARACKOS KÖZ BARACKOS ÚT BARACKVIRÁG UTCA BÁRÁNY TETŐ BÁRÁNY ÚT BARANYA UTCA BARANYAVÁR UTCA BARÁT KÖZ BARÁTSÁG UTCA BARÁTÚR UTCA BARÁZDA KÖZ BARÁZDA UTCA BARBAKÁN TÉR BÁRTFA UTCA BARTÓK BÉLA UTCA BASAMALOM DŰLŐ BASAMALOM ÚT BÁSTYA UTCA BÁTHORY UTCA BATIFEJTŐ UTCA BATSÁNYI UTCA BATTHYÁNY UTCA BÁZIS KÖZ BÁZIS ÚT BÉKE UTCA

BÉLA UTCA BENCZE JÓZSEF UTCA BENCZÚR UTCA BENKE DŰLŐ BERCSÉNYI UTCA BEREK UTCA BÉRI BALOGH ÁDÁM UTCA BERKENYÉS UTCA BERZE NAGY JÁNOS UTCA BERZSENYI DÁNIEL UTCA BESENYŐ UTCA BESSENYEI UTCA BETHLEN GÁBOR UTCA BÍBIC DŰLŐ BIHARI JÁNOS UTCA BIMBÓ UTCA BITTNER ALAJOS ÚT BLAHA LUJZA UTCA BÓBITA UTCA BOCSKAI UTCA BOCSKOR DŰLŐ BODORMÁN ÚT BODZÁS KÖZ BOGÁDI ÚT BOGÁDI ÚT BOGÁNCS DŰLŐ BOGÁR DŰLŐ BOGÁR UTCA BOGLÁRKA UTCA BÓKAI JÁNOS UTCA BOKÁLY DŰLŐ BOKOR UTCA BOKRÉTA UTCA BOLDIZSÁR UTCA BOLDOG ÖZSÉB UTCA BOLDOGASSZONY-VÖLGY BOLGÁR KÖZ BOLTÍV KÖZ BOLYAI FARKAS UTCA BOLYGÓ UTCA BOR UTCA BORÁSZ DŰLŐ BORBÁLATELEP BORMÉRŐ DŰLŐ BORNEMISSZA GERGELY UTCA BORÓKA DŰLŐ BOROS UTCA BOROS ISTVÁN UTCA BOROSTYÁN UTCA BORZ DŰLŐ BOSNYÁK UTCA BOSZORKÁNY ÚT BOTOND UTCA BÓZSA ISTVÁN UTCA BÖCK JÁNOS UTCA BRASSÓ UTCA BRÓDY SÁNDOR UTCA

79 BUDAI NAGY ANTAL UTCA BUDAI VÁM BUDAY DEZSŐ UTCA BULGÁR UTCA BÚZA TÉR BÚZABERKI DŰLŐ BÚZAKALÁSZ UTCA BÚZAVIRÁG UTCA BUZSÁKI IMRE UTCA BÜKKÖS-TETŐ C. UTCA CASSIAN UTCA CIKK-CAKK UTCA CINCÉR DŰLŐ CINEGE DŰLŐ CINKA PANNA UTCA CINKE DŰLŐ CIRFANDLI UTCA CISZTERCI KÖZ CITROM UTCA CORVIN UTCA CZERÉKVÖLGY CZINDERI UTCA CSABA UTCA CSÁKÁNY UTCA CSALOGÁNY DŰLŐ CSALOGÁNY UTCA CSAP DŰLŐ CSAP KÖZ CSAP UTCA CSAPÓ JÁNOS UTCA CSÁRDA UTCA CSARNOK-KÖZ CSEKEY ISTVÁN UTCA CSEND UTCA CSENGŐ UTCA CSERALJA DŰLŐ CSERALJA UTCA CSERBOKROS DŰLŐ CSEREBOGÁR DŰLŐ CSEREBOGÁR KÖZ CSERESZNYÉS KÖZ CSERESZNYÉS ÚT CSERFA KÖZ CSERFA UTCA CSERJÉS UTCA CSERKÚTI ÚT CSERTETŐ CSERZŐ KÖZ CSIKOR KÁLMÁN UTCA CSILLAG UTCA CSILLAGVIRÁG UTCA CSILLE-KÖZ CSIPKE UTCA CSOBOLYÓ DŰLŐ CSÓK ISTVÁN UTCA CSÓKA DŰLŐ CSOKONAI UTCA CSONTVÁRY UTCA CSORONIKA DŰLŐ CSORTOS GYULA UTCA CSÓSI UTCA CSÖPP UTCA CSURGÓ DŰLŐ CSURGÓ KÖZ CSURGÓ-TETŐ DŰLŐ D. UTCA

DAGÁLY UTCA DAMJANICH UTCA DANITZ PUSZTA DANKÓ PISTA UTCA DARÁZS DŰLŐ DÁRDA UTCA DARU DŰLŐ DEÁK FERENC UTCA DEBRECENI MÁRTON UTCA DÉLIBÁB UTCA DEMOKRÁCIA UTCA DENEVÉR DŰLŐ DERÉK-RÉTI ÚT DERKOVITS UTCA DERŰS KÖZ DERŰS UTCA DIÁNA TÉR DIJASNYEREG ÚT DIÓFA UTCA DIÓS DŰLŐ DIÓSI ÚT DISCHKA GYŐZŐ UTCA DITZ-MALOM UTCA DOBÓ ISTVÁN UTCA DOBÓ KATALIN UTCA DOBOGÓ DŰLŐ DOHÁNY UTCA DÓM TÉR DOMB UTCA DOMBAY JÁNOS UTCA DOMONKOS UTCA DONÁTUS KÖZ DONÁTUSI ÚT DONGÓ DŰLŐ DÓRA UTCA DÓZSA GYÖRGY UTCA DÖMÖRKAPUI TURISTAHÁZ DÖMÖRKAPUI ÚT DUGONICS UTCA DULIMÁN DŰLŐ DZSÁMI UTCA ÉDESANYÁK ÚTJA EDISON UTCA ÉGER KÖZ ÉGERVÖLGY ÉGETT-HEGYI ÚT ÉGETT MAJOR EGRES UTCA EGRESSY UTCA EGYENLŐSÉG KÖZ EGYENLŐSÉG UTCA EGYETEM UTCA ELŐD UTCA ENDRE UTCA ENDRESZ GYÖRGY UTCA ENGEL JÁNOS JÓZSEF UTCA ENYEZD ÚT EOZIN UTCA EÖTVÖS UTCA EPER UTCA EPERFÁS ÚT EPERJES UTCA ÉPÍTŐK ÚTJA EPRES KÖZ ÉRCBÁNYÁSZ UTCA ERDEI FERENC UTCA ERDÉLY UTCA

ERDÉSZ KÖZ ERDÉSZ UTCA ERDŐALJA UTCA ERIKA UTCA ERKEL FERENC UTCA ERRETH LAJOS UTCA ERZSÉBET UTCA EST UTCA ÉSZAKMEGYER DŰLŐ ESZE TAMÁS UTCA ESZÉK UTCA ESZPERANTÓ UTCA ESZTERGÁLYOS JÁNOS UTCA ESZTERGÁR LAJOS UTCA ETELKA UTCA EURÓPA TÉR ÉVA UTCA EZERJÓ DŰLŐ EZIS UTCA FÁBIÁN BÉLA KÖZ FÁBIÁN BÉLA UTCA FÁCÁN DŰLŐ FAGYAL UTCA FAGYÖNGY UTCA FAISKOLA UTCA FAKOPÁCS KÖZ FALUDI FERENC UTCA FARKAS ISTVÁN UTCA FÁTYOL UTCA FÁY ANDRÁS UTCA FAZEKAS MIHÁLY UTCA FECSKE DŰLŐ FEHÉRHEGYI ÚT FEHÉRKUTI TURISTAHÁZ FEITIG IMRE UTCA FEJÉR LIPÓT UTCA FEJLŐDÉS UTCA FEKETE UTCA FEKETEGYÉMÁNT TÉR FEKETERIGÓ UTCA FELHŐ UTCA FELLBACH TÉR FELLBACH UTCA FELSŐ UTCA FELSŐBALOKÁNY UTCA FELSŐGYÜKÉSI ÚT FELSŐHAVI DŰLŐ FELSŐHAVI UTCA FELSŐ-HOMOK DŰLŐ FELSŐMAKÁR DŰLŐ FELSŐMALOM UTCA FELSŐVÁMHÁZ UTCA FENYER DŰLŐ FENYŐ UTCA FENYVES SOR FERENC UTCA FERENCESEK UTCÁJA FINN UTCA FISCHER BÉLA UTCA FLÓRIÁN TÉR FLÓRIÁN UTCA FOGADÓ UTCA FOGARAS UTCA FOGOLY DŰLŐ FORBÁT ALFRÉD UTCA FORDULÓ KÖZ

80 FORRÁS DŰLŐ FOSZTÓ-VÖLGYI ÚT FŐ TÉR FŐ UTCA FÖLDES FERENC UTCA FŐPOSTA TÉR FRANCIA UTCA FRANKEL LEÓ UTCA FÜGE DŰLŐ FÜLEMÜLE UTCA FÜLEP LAJOS UTCA FÜRDŐ UTCA FÜRJ UTCA FÜRKÉSZ DŰLŐ FÜRT DŰLŐ FÜST UTCA FÜZES DŰLŐ FŰZFA UTCA GABONA UTCA GÁBOR UTCA GÁBOR ÁRON UTCA GADÓ UTCA GALAGONYA DŰLŐ GALAMB UTCA GÁLIC DŰLŐ GARAY UTCA GÁRDONYI GÉZA UTCA GÁSPÁR UTCA GÁT UTCA GEBAUER ERNŐ UTCA GÉM UTCA GERBERA UTCA GERGELY UTCA GERLE UTCA GESZTENYÉS DŰLŐ GESZTENYÉS UTCA GÉZA UTCA GILICE SOR GIZELLA UTCA GOLDMARK KÁROLY UTCA GÓLYA DŰLŐ GOMBA UTCA GORKIJ UTCA GOSZTONYI GYULA UTCA GÖDÖR UTCA GÖDRÖS DŰLŐ GÖRBE DŰLŐ GÖRGEY ARTÚR UTCA GRAZ TÉR GRŐBEL EMIL UTCA GUBÉR KÖZ GYÁR UTCA GYEP DŰLŐ GYÍK UTCA GYOPÁR UTCA GYÖNGY UTCA GYÖNGYÖS UTCA GYÖNGYÖSCSÁRDA GYÖNGYÖSI ISTVÁN UTCA GYÖNGYVIRÁG UTCA GYÖRGY UTCA GYÖRGY-AKNA GYÖRGYTELEP GYULA UTCA GYULAI PÁL UTCA GYÜKÉS KÖZ GYÜMÖLCS UTCA

HAAS MIHÁLY TÉR HADIK ANDRÁS UTCA HAJADON UTCA HAJLAT UTCA HAJMÁSI ÚT HAJMÁS HAJNAL UTCA HAJNALKA UTCA HAJNÓCZY ÚT HAL TÉR HAL JÓZSEF UTCA HALADÁS UTCA HALÁSZ UTCA HAMVAS UTCA HANGYA DŰLŐ HANNEBECK FRIGYES UTCA HARANGLÁB UTCA HARANGÖNTŐ UTCA HARANGSZÓ UTCA HARANGVIRÁG UTCA HARGITA UTCA HARIS KÖZ HARKÁLY DŰLŐ HÁRMASHEGY UTCA HARMAT KÖZ HÁRSFA ÚT HATÁR UTCA HATÁRŐR UTCA HATHÁZ UTCA HATTYÚ UTCA HAVAS UTCA HAVI DŰLŐ HAVI-HEGYI ÚT HÉBÉR KÖZ HEGEDŰS JÁNOS UTCA HEGEDÜS MIHÁLY UTCA HEGYALJA UTCA HEGYES KÖZ HEGYMEG DŰLŐ HEGY-MEZŐI ÚT HEIM PÁL UTCA HÉJA DŰLŐ HENGERMALOM UTCA HÉRICS DŰLŐ HERMAN OTTÓ UTCA HETESI KÖZ HÉTVEZÉR UTCA HIDEG-VÖLGYI ÚT HIRDI ÚT HIRDI ZÁRTKERT (VÖRÖSHEGY) HOLD UTCA HOLLÓ DŰLŐ HOMOK UTCA HOMOKBÁNYA HOMOKGÖDÖR DŰLŐ HOMOKKŐ UTCA HOMOKTETŐ UTCA HOMOKTETŐ HOMOKVÖLGY UTCA HONVÉD KÖZ HONVÉD TÉR HONVÉD UTCA HORDÓS DŰLŐ HORGAS UTCA HORHOS DŰLŐ HÓRUKK-DOMB

HORVÁT-FÖLDI DŰLŐ HOSSZÚ-FÖLDI UTCA HÓVIRÁG UTCA HŐGYES ENDRE UTCA HŐSÖK TERE HUBA UTCA HUN UTCA HUNGÁRIA UTCA HUNYADI JÁNOS UTCA HUROK UTCA HUSZÁR UTCA HŰVÖS UTCA IBOLYA UTCA IFJÚMUNKÁS UTCA IFJÚSÁG ÚTJA IGLÓ UTCA IGNÁC UTCA II. JÁNOS PÁL ÚT ILONA UTCA ILLYÉS GYULA ÚT INDÁS KÖZ INDÓHÁZ TÉR IPAR UTCA IPAROS UTCA IPARSZIGET UTCA IRGALMASOK UTCÁJA IRINYI JÁNOS UTCA IRMA UTCA ISKOLA-KÖZ ISPITAALJA DŰLŐ ISTENÁLDÁSVÖLGYI ÚT ISTVÁN UTCA ISTVÁN-AKNA IZABELLA UTCA JÁCINT UTCA JAKABHEGYI ÚT JÁNOS UTCA JANUS PANNONIUS UTCA JÁSZ UTCA JÁSZAI MARI UTCA JÁZMIN UTCA JEDLIK ÁNYOS UTCA JEGENYÉS UTCA JOGÁSZ UTCA JÓKAI TÉR JÓKAI UTCA JÓSZERENCSE UTCA JÓZSEF UTCA JÓZSEF ATTILA TÉR JÓZSEF ATTILA UTCA JÓZSEFHÁZA (ISTVÁN III. AKNA) JUHÁSZ GYULA TÉR JUHÁSZ GYULA UTCA JÚLIA UTCA JURISICS MIKLÓS UTCA KACS DŰLŐ KACSÓH PONGRÁC UTCA KACSOLÓ DŰLŐ KAFFKA MARGIT UTCA KAKUKK UTCA KALAPÁCS UTCA KÁLMÁN UTCA KÁLVÁRIA UTCA KÁLVIN UTCA KAMILLA KÖZ KAMILLA UTCA

81 KANDÓ KÁLMÁN UTCA KANIZSAI DOROTTYA ÚT KANTAVÁRI ERDÉSZHÁZ KANYAR UTCA KÁPA KÖZ KÁPOLNA DOMB KÁPOLNA TÉR KÁPONYA KAPOSVÁRI ÚT KÁPOSZTÁSVÖLGYI ÚT KÁPTALAN UTCA KAPTATÓ UTCA KAPU DŰLŐ KAPU KÖZ KARANCS UTCA KARDOS ÚTI MENEDÉKHÁZ KARÓ DŰLŐ KAROLINA UTCA KÁROLY TÉR KÁROLY UTCA KÁROLYI MIHÁLY UTCA KARVALY DŰLŐ KASSA UTCA KASSÁK LAJOS UTCA KASTÉLY UTCA KATALIN UTCA KATONA JÓZSEF UTCA KATUS UTCA KAZINCZY UTCA KECSKE-DOMB KEDVES UTCA KELETI KŐHID DŰLŐ KELLER JÁNOS UTCA KÉMÉNDI SOR KEMÉNY ZSIGMOND UTCA KENDERFONÓ UTCA KENDERFÖLD UTCA KÉNES ÚT KERÉKHEGY KERÉKHEGYI ÚT KERÉNYI KÁROLY UTCA KERESZTKUNYHÓ KERT UTCA KERTES DŰLŐ KERTÉSZ UTCA KERTSZÉLI ÚT KERTVÁROS UTCA KERÜLŐ ÚT KESKENY DŰLŐ KESZÜI ÚT KÉTÁGÚ UTCA KÍGYÓ UTCA KILINCS UTCA KINIZSI UTCA KINTYE DŰLŐ KIRÁLY UTCA KIS UTCA KISBALOKÁNY DŰLŐ KISBOLDOGASSZONY UTCA KISDEINDOL DŰLŐ KISDEINDOL KÖZ KISDEINDOL TETŐ KISDEINDOL HEGYHÁT DŰLŐ KISDEINDOL HEGYHÁT KÖZ KISDEINDOLI ÚT KISFALUDY SÁNDOR UTCA

KISFLÓRIÁN UTCA KISGYŐR ISKOLA KISHEGYI DŰLŐ KISKERTI DŰLŐ KISKŐSZEG UTCA KIS-KÖVES DŰLŐ KIS-KÖZ KISLŐTÉR UTCA KIS-MÁLI ÚT KISMÉLYVÖLGY DŰLŐ KISMÉLYVÖLGY-HEGYHÁT DŰLŐ KISPIRICSIZMA DŰLŐ KISPOSTAVÖLGY TETŐ KISPOSTAVÖLGYI ÚT KIS-RÉTI ÚT KISS ERNŐ UTCA KISS JÁNOS UTCA KISS JÓZSEF UTCA KISSZKÓKÓ DŰLŐ KLAPKA UTCA KLIMÓ GYÖRGY UTCA KÓCZIÁN SÁNDOR UTCA KÓCSAG KÖZ KÓCSAG UTCA KODÁLY ZOLTÁN UTCA KODÓ DŰLŐ KODOLÁNYI JÁNOS UTCA KOKSZ UTCA KOLLER UTCA KOLÓNIA UTCA KOLOZSVÁR UTCA KOMA DŰLŐ KOMJÁT ALADÁR UTCA KOMLÓI ÚT KOPÁCS UTCA KÓRHÁZ TÉR KÓRHÁZ UTCA KORMOSKŐSOR KORSÓ DŰLŐ KORSÓ UTCA KOSÁRTANYA KOSSUTH TÉR KOSZTOLÁNYI DEZSŐ UTCA KOTYOGÓ DŰLŐ KOVÁCS BÉLA UTCA KOVÁCSTELEPI SPORTPÁLYA KOZÁRI VADÁSZHÁZ KŐBÁNYA DŰLŐ KŐBÁNYA UTCA KŐHÍD TÉR KÖKÉNYES KÖZ KÖKÉNYPUSZTA KÖKÖRCSIN DŰLŐ KÖLCSEY FERENC UTCA KÖNYÖK UTCA KÖRMÖCZ UTCA KÖRÖMVIRÁG UTCA KŐRÖS UTCA KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR UTCA KÖRTÉS KÖZ KÖVES KÖZ KÖVES-FÖLDI ÚT KÖVESHEGY UTCA KŐVIRÁG UTCA

KÖZÉPDEINDOL KÖZ KÖZÉPDEINDOL-HEGYHÁT ÚT KÖZÉPDEINDOLI ÚT KÖZÉPGYÜKÉSI ÚT KÖZÉP-HEGY DŰLŐ KÖZÉPMAKÁR DŰLŐ KÖZRAKTÁR UTCA KÖZTÁRSASÁG TÉR KRISZTINA TÉR KRÚDY GYULA UTCA KULCSOS CSÁRDA KULTÚRHÁZ UTCA KUN UTCA KUNKORI KÖZ KÚT UTCA KUTAS KÖZ KUTATÓ DŰLŐ KUVIK KÖZ KÜLTELEK KÜLVÁROSI PÁLYAUDVAR KÜRT UTCA LAHTI UTCA LAJKÓ KÖZ LÁMPÁSVÖLGYI ÚT LÁNC UTCA LANKÁS ÚT LASKÓ UTCA LÁSZLÓ UTCA LAUFER DŰLŐ LÁZÁR VILMOS UTCA LEGÉNY UTCA LÉGSZESZGYÁR UTCA LEHEL UTCA LEJTŐ DŰLŐ LENKE UTCA LEPKE DŰLŐ LEVENDULA UTCA LIGET UTCA LILIOM UTCA LISZT FERENC UTCA LITTKE JÓZSEF UTCA LIVIA UTCA LOKOMOTÍV UTCA LOMB UTCA LONCSÁRMALOM LOSONC UTCA LOTZ KÁROLY UTCA LOVARDA UTCA LOVÁSZ PÁL TÉR LŐCSE UTCA LŐTÉR DŰLŐ LŐTÉR UTCA LUGOS UTCA LYCEUM UTCA M. UTCA MADÁCH IMRE UTCA MADARÁSZ VIKTOR UTCA MADAS JÓZSEF UTCA MAGASLATI ÚT MAGTÁR UTCA MAGYAR UTCA MAGYAR LAJOS UTCA MAGYAROSKA DŰLŐ MAGYARÜRÖGI ÚT MAJOR UTCA MAJOROSSY IMRE UTCA

82 MAJTÉNYI FERENC UTCA MÁJUS 1. UTCA MAKÁR TETŐ MAKÁR-TETŐ DŰLŐ MAKAY ISTVÁN ÚT MAKKOS DŰLŐ MAKRA DŰLŐ MAKRA-TETŐ DŰLŐ MÁLADÓ UTCA MALÉTER PÁL ÚT MÁLNA UTCA MALOM-CSERI ÚT MÁLOM-HEGYI ÚT MÁLOMI SZŐLŐHEGY MÁLOMI ÚT MALOMVÖLGY MALOMVÖLGYI ÚT MÁLYVA UTCA MAMUT DŰLŐ MANDULA UTCA MANDULÁS KÖZ MÁNFAI DŰLŐ MARGIT UTCA MÁRIA DŰLŐ MÁRIA KÖZ MÁRIA UTCA MAROSVÁSÁRHELY ÚT MÁRTÍROK ÚTJA MÁRTON UTCA MARX ÚT MATAKOVITS UTCA MATHEOVITS FERENC ÚT MÁTYÁS FLÓRIÁN TÉR MÁTYÁS KIRÁLY UTCA MÁZSAHÁZ UTCA MECSEK UTCA MECSEKSZENTKÚT ERDÉSZHÁZ MECSEKSZENTKÚT MÉCSVIRÁG UTCA MEGYE KÖZ MEGYE UTCA MEGYERI TÉR MEGYERI ÚT MEGGYES KÖZ MEGGYFA UTCA MELINDA UTCA MÉLYÚT DŰLŐ MENTA DŰLŐ MENTA-KÖZ MENYHÉRT UTCA MEREDEK DŰLŐ MEREDEK KÖZ MÉRLEG UTCA MÉRŐ KÖZ MESTER UTCA MESZES DŰLŐ MÉSZKEMENCE UTCA MEZŐSZÉL UTCA MEZSGYE DŰLŐ MIHÁLY UTCA MIKES KELEMEN UTCA MIKLÓS UTCA MIKOLAI ÚT MIKSZÁTH KÁLMÁN UTCA MILÉVA ÚT MILINKÓ DŰLŐ

MINDA UTCA MISINA TETŐ MOGYORÓS KÖZ MOHÁCSI ÚT MÓKUS UTCA MONOSTOR UTCA MONYORÓSDI-KÚT DŰLŐ MÓRA FERENC UTCA MÓRÉ FÜLÖP UTCA MORGYÁNI ÚT MÓRICZ ZSIGMOND TÉR MÓRICZ ZSIGMOND UTCA MUNKÁCSY MIHÁLY UTCA MUNKÁD ÚT MURCI DŰLŐ MUROMI ÚT MUSKÁTLI UTCA MUSKOTÁLY DŰLŐ MUSKOTÁLY UTCA MUST DŰLŐ NAGY FERENC TÉR NAGY IMRE ÚT NAGY JENŐ UTCA NAGY LAJOS UTCA NAGY LAJOS KIRÁLY ÚTJA NAGYÁRPÁDI ÚT NAGYÁRPÁDI ZÁRTKERT NAGYBALOKÁNY DŰLŐ NAGYBÁNYARÉTIVÖLGY NAGY-BERKI ÚT NAGYDEINDOL-HEGYHÁT DŰLŐ NAGYDEINDOLI UTCA NAGYDEINDOL-KÖZ DŰLŐ NAGYDEINDOL-TETŐ DŰLŐ NAGYFLÓRIÁN UTCA NAGYHIDI ÚT NAGYKOZÁRI ÚT NAGY-MÁLI ÚT NAGYMEGYE DŰLŐ NAGYMESZES DŰLŐ NAGYPOSTAVÖLGY ALSÓ NAGYPOSTAVÖLGY FELSŐ NAGYPOSTAVÖLGYI ÚT NAGYSZEBEN UTCA NAGYSZKÓKÓ KÖZ NAGYSZKÓKÓI ÚT NAGYVÁRAD UTCA NAGY-ZSEBEI ÚT NAP UTCA NAPKELET UTCA NAPOSDOMB UTCA NAPSUGÁR UTCA NAPVIRÁG UTCA NÁRCISZ UTCA NEFELEJCS UTCA NEKTÁR KÖZ NÉMETH BÉLA UTCA NÉMETH LÁSZLÓ UTCA NÉMETH MÁRTON UTCA NEMZETŐR UTCA NENDTVICH ANDOR ÚT NÉPFRONT UTCA NEUMANN JÁNOS UTCA NEVELŐ UTCA NEVESINCS UTCA NÉVTELEN UTCA

NYÁR KÖZ NYÁR UTCA NYÁRFA UTCA NYÁROS UTCA NYEST DŰLŐ NYÍL KÖZ NYÍL UTCA NYÍRFA UTCA NYOMDA UTCA NYUGATI IPARI ÚT NYUGATI KŐHID DŰLŐ NYÚL UTCA OLDAL DŰLŐ OLGA UTCA ORGONA UTCA OROM KÖZ OROM UTCA ORSOLYA UTCA ÓTEMETŐ UTCA ÓVODA UTCA ÖKÖRSZEM DŰLŐ ŐR-HEGYI ÚT ÖRS UTCA ÖRVÖS DŰLŐ ŐSZIRÓZSA UTCA ŐZ UTCA ŐZGIDA KÖZ PAÁL LÁSZLÓ UTCA PACCA DŰLŐ PACSIRTA UTCA PÁFRÁNY UTCA PAJTÁS UTCA PALAHEGY UTCA PALA-KÖZ PÁLCA UTCA PÁLMA UTCA PÁLOS DŰLŐ PÁLYAMESTERI SZAKASZ PANNÓNIA UTCA PANORÁMA DŰLŐ PANORÁMA UTCA PAPKERT UTCA PAPNÖVELDE KÖZ PAPNÖVELDE UTCA PARÁNY UTCA PARCSIN UTCA PARK UTCA PARLAG DŰLŐ PÁSZTOR-FÖLD PÁVA DŰLŐ PÁZMÁNY PÉTER UTCA PÁZSIT UTCA PÉCHY BLANKA TÉR PÉCSBÁNYARENDEZŐ MÁV PÁLYAUDVAR PÉCSBÁNYATELEPI ÚT PÉCSUJHEGY MÁV ŐRHÁZ PÉCSVÁRADI ÚT PÉK SOR PELIKÁN DŰLŐ PELLÉRDI ÚT PÉLMONOSTOR UTCA PERCZEL MIKLÓS UTCA PERÉNYI DŰLŐ PERÉNYI UTCA PERGEKARLI DŰLŐ PERNECKER ISTVÁN UTCA

83 PERR VIKTOR UTCA PERSELY ÚT PÉTER PUSZTA PÉTER UTCA PETŐFI AKNA PETŐFI UTCA PIAC TÉR PICI DŰLŐ PICI KÖZ PICURKA KÖZ PILLANGÓ DŰLŐ PINCE SOR PINCEMESTER DŰLŐ PINCEMESTER KÖZ PINCÉR DŰLŐ PINTY DŰLŐ PIPACS UTCA PIPITÉR ÚT PIROSKA UTCA PITYÓKA KÖZ PLATÁN KÖZ PLATÁN UTCA POLGÁRSZŐLŐ UTCA POLLACK MIHÁLY UTCA PÓR BERTALAN UTCA PÓSA LAJOS UTCA POSTAMESTER UTCA POSTAVÖLGYI ÚT PRÉS DŰLŐ PRÉSHÁZ UTCA PUSKÁS TIVADAR UTCA PUSKIN TÉR PUSKIN UTCA R. UTCA RÁCVÁROS ELŐTT EGYÉB RÁCVÁROSI ÚT RADNICS UTCA RADNÓTI MIKLÓS UTCA RAKÉTA UTCA RÁKÓCZI ÚT RÁKOS LAJOS UTCA REGINA UTCA REMÉNY PUSZTA REMÉNY UTCA RENGETEG UTCA REPKÉNY DŰLŐ RÉT UTCA RÉTSZÉL UTCA REZEDA DŰLŐ REZGŐ UTCA RIGÓ UTCA RIGÓDER ÚT RIGÓDERALJA UTCA RIPPL RÓNAI UTCA RIZLING DŰLŐ RODOSTÓ UTCA RÓKA UTCA RÓKUS UTCA RÓKUSALJA UTCA ROZMARING UTCA RÓZSA UTCA RÓZSAHEGYI ÚT RÓZSA-VÖLGYI ÚT RÜCKER-AKNA S. UTCA SÁFRÁNY UTCA SÁGVÁRI ENDRE UTCA

SÁNC UTCA SÁNDOR UTCA SÁRGARIGÓ DŰLŐ SARKANTYÚ UTCA SÁRKÁNYTOROK SARKOS DŰLŐ SARLÓ UTCA SÁRMÁNY DŰLŐ SAROLTA UTCA SÁRSOM-VÖLGY SAS DŰLŐ SAS UTCA SÁSKA DŰLŐ SCHROLL JÓZSEF ÚT SELLŐ UTCA SELMECZ UTCA SEMMELWEIS UTCA SEREGÉLY DŰLŐ SÉTATÉR UTCA SIKLÓSI ÚT SIRÁLY KÖZ SIRÁLY UTCA SÓLYOM DŰLŐ SOMFA UTCA SOMOGY UTCA SOMOGYI BÉLA UTCA SOMOGYI ZÁRTKERT SOMOSKA UTCA SORHÁZ UTCA SÖVÉNY UTCA SPORT UTCA SPORTPÁLYA STADION UTCA STEINMETZ KAPITÁNY TÉR SUDÁR ISTVÁN UTCA SURÁNYI MIKLÓS ÚT SÜLEVÖLGY SZABADFÖLD UTCA SZABADFÖLDI-TANYA SZABADSÁG UTCA SZABADSÁGHARC UTCA SZABÁRTOS UTCA SZABÓ ERVIN TÉR SZABÓ ISTVÁN UTCA SZABÓ JÓZSEF UTCA SZABOLCS-HEGYI ÚT SZABOLCSI SZŐLŐHEGY SZABOLCSI ÚT SZABOLCSI ALSÓHEGY SZABOLCS EMLÉKPARK SZABOLCSI FELSŐHEGY SZABOLCSI KÖZÉPHEGY SZAJKÓ UTCA SZALONKA DŰLŐ SZAMÓCA DŰLŐ SZANISZLÓ ÚT SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS UTCA SZÁNTÓ LÁSZLÓ UTCA SZÁNTÓ TIBOR UTCA SZARKA DŰLŐ SZARKA KÖZ SZARKALÁB UTCA SZARVAS DŰLŐ SZATHMÁRY GYÖRGY UTCA SZATURNUSZ UTCA SZÁZSZORSZÉP UTCA

SZÉCHENYI AKNA SZÉCHENYI TÉR SZEDER UTCA SZEDERINDA KÖZ SZEGFŰ UTCA SZÉKELY UTCA SZÉKELY BERTALAN ÚT SZÉLES ÚT SZELLŐ UTCA SZÉLSŐ ÚT SZEMERE BERTALAN UTCA SZÉNA UTCA SZENDREY JÚLIA UTCA SZÉNHORDÓ KÖZ SZÉNISPÁN ÚTJA SZENT BERTALAN ÚT SZENT BORBÁLA UTCA SZENT ERZSÉBET UTCA SZENT ISTVÁN TÉR SZENT MÓR UTCA SZENTÁGOTHAI JÁNOS SÉTÁNY SZENTEGYHÁZ UTCA SZENTLŐRINCI ÚT SZENTMIKLÓS DŰLŐ SZENNYVÍZ TELEP SZEPESY IGNÁC UTCA SZEPTEMBER 6. TÉR SZIEBERTH RÓBERT UTCA SZIGETI TANYA SZIGETI ÚT SZIGETI VÁM SZIKLA UTCA SZIKLÁS DŰLŐ SZIKLAVÁR SZILÁGYI DEZSŐ UTCA SZILÁRD LEÓ PARK SZILFA KÖZ SZIL-RÉTI KÖZ SZILVA UTCA SZILVÁS KÖZ SZÍNHÁZ TÉR SZIROM UTCA SZITAKÖTŐ UTCA SZÍV UTCA SZIVÁRVÁNY UTCA SZKÓKÓ TETŐ DŰLŐ SZKÓKÓ TETŐ KÖZ SZONDY GYÖRGY UTCA SZÖCSKE DŰLŐ SZÖCSKE UTCA SZÖDRÖS ÚT SZŐLÉSZ DŰLŐ SZŐLÉSZ KÖZ SZŐLŐ UTCA SZŐLŐFEJ DŰLŐ SZŐLŐHEGY SZŐLŐHEGYI ÚT SZŐLŐINDA KÖZ SZŐNYI OTTÓ UTCA SZÖVETKEZET UTCA SZÖVETSÉG UTCA SZÖVŐGYÁR UTCA SZTÁRAI MIHÁLY ÚT SZÚNYOG DŰLŐ SZURDOK DŰLŐ SZURDOK KÖZ

84 SZŰK UTCA SZÜRET UTCA TÁBOR KÖZ TÁBOR UTCA TAIZS MIHÁLY UTCA TÁLTOS UTCA TÁNCSICS MIHÁLY UTCA TÁRNA UTCA TÁTIKA UTCA TÁTRA UTCA TAVASZ UTCA TÉGLAHÁZ DŰLŐ TELEKI BLANKA UTCA TEMESVÁR UTCA TEMPLOM KÖZ TEMPLOM TÉR TERÉZ UTCA TERRACINA TÉR TESTVÉRISÉG UTCA TESTVÉRVÁROSOK TERE TETŐ ÚT TETTYE DŰLŐ TETTYE TÉR TETTYE UTCA THÖKÖLY ÚT TIBORC KÖZ TIBORC UTCA TILDY ZOLTÁN UTCA TÍMÁR UTCA TINÓDI UTCA TOLDI MIKLÓS UTCA TOLNAI JÓZSEF UTCA TOLSZTOJ UTCA TOMPA DŰLŐ TOMPA MIHÁLY UTCA TORDA UTCA TÖLGYES UTCA TÖLGYFA KÖZ TÖMÖRKÉNY ISTVÁN UTCA TÖREKVÉS UTCA TÖRÖK KÖZ TÖRÖK UTCA TÖRÖK ISTVÁN UTCA TÖRPE UTCA TŐTIKE DŰLŐ TULIPÁN UTCA TÚRA UTCA TURINI UTCA TÜCSÖK DŰLŐ TÜDŐSZANATÓRIUM TÜKE UTCA TÜNDÉR UTCA TÜRR ISTVÁN UTCA TÜSKÉS DŰLŐ

TÜSKÉSRÉTI ÚT TÜZÉR UTCA TŰZOLTÓ UTCA UDVARDI ÚT UGAR DŰLŐ UITZ BÉLA UTCA ÚJ FASOR ÚJHEGYI FŐTÉR ÚJVILÁG UTCA UNGVÁR UTCA UNIVERSITAS UTCA URÁNBÁNYÁSZ TÉR UZDÓC UTCA ŰRHAJÓS UTCA ÜRÖG UTCA ÜRÖGI FASOR ÜRÖGI HATÁRÚT ÜSZÖGI ÚT ÜSZÖGI KISERDŐ ÜSZÖGI VÍZTÁROLÓ ÜSZÖGI-KISERDŐ UTCA ÜSZÖGPUSZTA VÁCI MIHÁLY UTCA VADÁSZ UTCA VADRÓZSA UTCA VADVIRÁG UTCA VÁGÓHÍD UTCA VÁJÁR KÖZ VAJDA JÁNOS UTCA VÁNDOR UTCA VÁRADY ANTAL UTCA VARGHA DAMJÁN UTCA VARJÚ DŰLŐ VÁRKONYI NÁNDOR UTCA VÁROSHÁZ KÖZ VARSÁNY UTCA VAS GEREBEN UTCA VASAS ÁLLOMÁS VASAS I. BÁNYATELEP VASAS I. KÜLTERÜLET VASASI KÜLTERÜLET (VASASI KÜLTELEK) VASFŰ DŰLŐ VASÚT UTCA VASÚTI ŐRHÁZAK VASVÁRI PÁL UTCA VELTELINI DŰLŐ VENDÉG UTCA VENYIGE DŰLŐ VÉRCSE DŰLŐ VERÉB DŰLŐ VERES PÉTER UTCA VERESS ENDRE UTCA VERŐFÉNY UTCA

VERSENY UTCA VETERÁN UTCA VÍG UTCA VIGADÓ UTCA VIKTÓRIA UTCA VILMOS UTCA VINCE UTCA VINCELLÉR UTCA VIOLA UTCA VIRÁG UTCA VISNYA ERNŐ UTCA VIZES DŰLŐ VÍZTÁROLÓ DŰLŐ VÖLGYI DŰLŐ VÖRÖSBEGY DŰLŐ VÖRÖSHEGY UTCA VÖRÖSKERESZT UTCA VÖRÖSKŐ UTCA VÖRÖSMARTY UTCA WALLENSTEIN ZOLTÁN UTCA WESSELÉNYI UTCA XAVÉR UTCA YBL MIKLÓS UTCA ZÁMOR UTCA ZENGŐ UTCA ZERGE UTCA ZERGEVIRÁG DŰLŐ ZICHY GYULA UTCA ZIDINA ZIPERNOVSZKY KÁROLY UTCA ZODÓFÖLDI ÚT ZÓJA UTCA ZÓLYOM ZÓLYOM UTCA ZÖLDELLŐ UTCA ZÖLDFA UTCA ZRÍNYI PUSZTA ZRÍNYI MIKLÓS UTCA ZURNA DŰLŐ ZSÁK UTCA ZSEBE DŰLŐ ZSEBE-KÚTI DŰLŐ ZSEBE-TETŐ UTCA ZSIGMOND UTCA ZSINKÓ ISTVÁN UTCA ZSOLNAY VILMOS UTCA ZSOLT UTCA ZSONGORKŐ UTCA ZSURLÓ DŰLŐ ZSUZSANNA UTCA

25/2006. (06.30.) rendelet mellékletei Utca neve

Gyűjtőpont helye

Gödrös-dűlő

Pacca-dűlő dél-keleti vége

Hébér köz

6-os út Gilice sor összekötő

Hegyes köz

Pacca-dűlő dél-keleti vége

Kápa-dűlő

Dobogó-dűlő-Szüret utca kereszteződés

Közép-hegy-dűlő

Csertető temető kapu

85 Mérő köz

Pacca-dűlő dél-keleti vége

Monyorósdi-kút-dűlő

6-os út Gilice sor összekötő

Nyest-dűlő

6-os út Gilice sor összekötő

Picurka köz

Csertető temető kapu

Pincér-dűlő

Dobogó-dűlő - Szüret utca kereszteződés

Szőlőinda-dűlő

6-os út Gilice sor összekötő

1. számú melléklet módosulása Utcanév módosulása Gyűjtőpont Mélykút d. helyett Mélyút d. 110. házszámig Postamester utca Repkény-dűlő Gyükés köz Lepke-dűlő Szüret utca 1.-5.-ig

Gyűjtőpont helye

1. számú melléklet kiegészítése Utcanév Katus utca Sülevölgy Kéméndi sor Keleti Kőhíd-dűlő Téglaház-dűlő Rózsa-völgyi utca

Gyűjtőpont

Gyűjtőpont helye

A hulladékszállítási közszolgáltatás egységnyi díjtételei III. A tárolóedények térfogata alapján meghatározott egyszeri ürítési díj (a közszolgáltatás egységnyi díjtétele). Edényméret

Nettó díj

70

liter engedményes

78 Ft

70

liter

130 Ft

80

liter

145 Ft

90

liter

158 Ft

110

liter

184 Ft

120

liter

197 Ft

240

liter

392 Ft

770

liter

1437 Ft

1100

liter

2052 Ft

Jelzett műanyag zsák (80 literes)

208 Ft

Az árak nettó módon értendőek, az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. A szolgáltató a számlát minden esetben teljes naptári hónapokra állítja ki az átlagos ürítés szám figyelembevételével. Heti egyszeri ürítés esetében heti két ürítés esetében heti három ürítés esetében

4,33 ürítés/hó 8,66 ürítés/hó 13 ürítés/hó

13 ürítés/negyedév 26 ürítés/negyedév 39 ürítés/negyedév

86 26/2006.(06.30.) rendelet melléklete „(1) Gyermekétkeztetési térítés napi összege (ÁFA nélkül) Bölcsőde bentlakásos bölcsőde Nyitott bölcsőde (időszakos gyermekfelügyelet) Házi gyermekfelügyelet ( étkeztetés nélkül) 4 órai igénybevétel felett Heti igénybevétel esetén Havi igénybevétel esetén Óvodai ellátás Általános iskolai napközi Általános iskola ebéd Általános iskolai diákotthon Sajátos nevelési igényű gyermekek egész napi ellátása Középiskolai kollégium Középiskolai ebéd Általános iskolai gyermeküdültetés Diétás óvodai ellátás Általános iskolai lisztérzékeny napközi

227.-Ft/fő 320.-Ft/fő 300.-Ft/óra 500.-Ft/óra 800.-Ft/fő 4.000.-Ft/fő 16.000.-Ft/fő 199.-Ft/fő 251.-Ft/fő 165.-Ft/fő 376.-Ft/fő 526.-Ft/fő 398.-Ft/fő 183.-Ft/fő 501.-Ft/fő 239.-Ft/fő 315.-Ft/fő

(2) Az Ör. 1.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Gyermekétkeztetésnek nem minősülő élelmezés napi térítési díja (ÁFA nélkül) reggeli vagy uzsonna ebéd vacsora étel házhoz szállítása

90,-Ft/fő 318,-Ft/fő 130,-Ft/fő 130,-Ft/fő

2.§ Az Ör. 1. számú melléklete szociális étkeztetés – nappali szociális intézmények (Ft/fő/nap) táblázata új sorral egészül ki: étel házhoz szállítása

0

13

26

39

52

65

78

91

104

117

130

27/2006. (06.30.) számú rendelet táblázatai Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) számú, valamint az annak módosításáról szóló 48/2005. (11. 29.) számú rendelete módosításáról és egységes szövegéről. A választható a beépítési módok és telekméretek építési zónacsoportok szerint 1/a táblázat Beépítési mód

1 szabado nálló te-

Telek-

Belvárosi

Városi

1.

zárt 2.

nagy ság Kód 7

K 0

T 1

K 0

Társashá- Hegyoldali Szabályos zas

Átalakuló

kertes 4. K T 0 1

falusias 6. K T 0 1

3. T 1

K 0

T 1

kertes 5. K T 0 1

Vegyes

7. K 0

T 1 X

8

X

9

X

87 Beépítési mód

Telek-

Belvárosi

Városi

1.

zárt 2.

nagy ság Kód

K 0

T 1

K 0

Társashá- Hegyoldali Szabályos zas

Átalakuló

kertes 4. K T 0 1

kertes 5. K T 0 1

falusias 6. K T 0 1

X X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X X

X X X

X

3. T 1

K 0

T 1

Vegyes

7. K 0

T 1

lepsz erű 2 szab adoálló általános

3 oldalhatáron álló 4 ikres

5 zártsorú általános

6 zártsorú keretes

0 adott ság tól függő

3 4 5

X X

6 7

X X

8 9 3 4 5 6

X X

X X

X X X X

7 8 3 4 5 6 1 2

X X

X

X X

X X X X X X

3

X

X

X

4 5 6 7 3 4

X X X X X X

X

5

X

X

6 7 8 9 0

X X X X

X X X X

X

X

X

X X

X X X X X X

X

X

X

X

X

88 1/a táblázat kódjainak értelmezése 1/b táblázat

Legkisebb telekmélység (m

Legkisebb telek– nagyság (m2)

Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0

180 m2 15 ≤ 25 300 m2 25 450 m2 30 600 m2 30 720 m2 35 900 m2 35 1100 m2 50 2500 m2 50 4000 m2 Adottságtól függő

Újonnan kialakítandó legkisebb közbenső telekméretek m-ben beépítési mód szerint sza- szaOlIkres Zárt- ZártAdottságtól bado bado dal– sorú- sorúFüggő n n hatáálta- kereálló- állóron lános tes teáltaálló lep– lános szerű 1 2 3 4 5 6 0 6 X 8 X 14 12 9 10 15 X 18 14 10 12 15 X 18 14 12 14 15 X 20 16 12 16 20 X 30 20 16 16 20 X 35 25 16 25 X 40 40 35 X X X X X X X X

A saroktelek legkisebb mérete: • 20 m alatti telekszélesség esetén a közbenső telekméret + 2,0 m • 20 m, ill. 20 m feletti telekszélesség esetén nincs különbség a közbenső és saroktelek között. A választható beépítettség és zöldfelületi fedettség építési zónacsoportok szerint 2/a táblázat Belvárosi 1. Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0

K 0

T 1

X X X X

X X X

Városi zárt 2. K 0

X X X X X X X

Társasházas 3. K T 0 1

T 1

X X X X

X X X X X X

X X X X

Hegyoldali kertes 4. K 0

T 1

X X X

X X X

Szabályos kertes 5. K 0

X X X

T 1

X X X

X

2/a táblázat kódjának értelmezése 2/b táblázat

Kód

Beépítési %

Előírt zöldfelületi fedettség %

Átalakuló falusias 6.

Vegyes

K 0

T 1

X X

X X

K 0 X X X X X X X X X

7. T 1 X X X X X X X X X

89 1 2 3 4

≤5 ≤ 15 ≤ 20 ≤ 30

80 ≤ 70 ≤ 65 ≤ 55 ≤

5

≤ 40

45 ≤

6

≤ 50

35 ≤

7

≤ 60

25 ≤

---ha a telek saroktelek kisvárosias lakózónába tartozik és a telek beépítési módja zártsorú (általános és keretes) a táblázat szerinti beépítettség további 20%-kal növelhető. Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg lakózóna esetén a 80%-ot. --- ha az építési övezet gazdasági vagy különleges kereskedelmi területbe tartozik a zöldfelület 5%-kal csökkenthető ----a belvárosi(1), és zárt városi(2) építési zónák kivételével a táblázatban előírt zöldfelületi fedettség betartása mellett telken belül a lakásonkénti legalább 20 m² zöldfelületi normát is biztosítani kell --A településközpont vegyes (Vt) terület felhasználás esetében, ha 50%-nál nagyobb mértékben csak lakások épülnek - közösségi létesítmények nélkül -, legalább 10 m2 zöldfelületet kell lakásonként biztosítani.

≤ 80 10 ≤ 100 Az adottságoktól függő.

8 9 0

A választható építménymagasság építési zónacsoportok szerint 3/a táblázat Belvárosi 1. Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0

K 0

T 1

X X X X X

X X X X X

X

Városi zárt 2.

Társasházas

K 0

T 1

X X X

X X X

X

3. K T 0 1 X X X X

X

X X X X

Hegyoldali kertes 4. K 0 X X X

X

T 1 X X X

Szabályos kertes 5. K 0

T 1

X X X

X X X

X

Átalakuló falusias 6.

Vegyes

K 0 X X X

K 0 X X X X X X X X X X

T 1 X X X

X

A 3/a táblázat kódjainak értelmezése 3/b táblázat Kód 1

Építménymagasság m-ben ≤ 4,5

2

≤ 6,0

3

≤ 7,5

4

6,0-10,0

5

8,5-12,5

6

12,5-15,0

szabadon álló - telepszerű beépítési mód esetén csak a felső értékre vonatkozó előírásokat kell betartani

7. T 1 X X X X X X X X X

90 7

15,0-20,0

8

20,0-30,0

9

20,0-35,0

0

Az adottságoktól függő.

Megjegyzés: a táblázatokban az „X” jelzés a választható kategóriát jelzi. IV.

Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj V. terhelési határértékei Megengedett egyenértékű A-hangnyomás-szint Laeq, dB nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig 45 35 50 40 55 45 60 50

Zóna neve Fokozottan érzékeny Átlagos érzékenységű I. Átlagos érzékenységű II. nem érzékeny

VI.

Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei

Fokozottan érzékeny Átlagos érzékenységű I. Átlagos érzékenységű II. Nem érzékeny

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) Ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 60 45 55 40 50 35

VII.

65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

A közlekedésből származó zaj terhelési határértékei

üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken nappal 6-22 óra Fokozottan érzékeny Érzékeny I. Érzékeny II. Nem érzékeny

45

éjjel 22-6 óra 35

50

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) kiszolgáló út; gyűjtőút; összekötő Autópálya, autóút, I. átmenő forgalom nél- út, bekötőút, egyéb rendű főút, II. rendű küli út mentén közút, vasúti melfőút, autóbuszlékvonal és pályapályaudvar, vasúti udvara, repülőtér, fővonal és pályaudilletve helikopterál- vara, repülőtér, illetlomás, -leszállóhely ve helikopterállomentén más, -leszállóhely mentén nappal éjjel nappal éjjel nappal 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 50

40

55

45

60

50

40

55

45

60

50

65

55

55

45

60

50

65

55

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

91 27/2006. (06.30.) számú rendelet mellékletei 23. sz. melléklet: A zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehető előírások Többszintes növényállomány létesítése esetén a szintszámnak megfelelően az építési zónában előírt legkisebb zöldfelület mértéke szintenként legfeljebb a mértékszám 10%-ával csökkenthető. A többszintes növényállomány elfogadható zöldfelületi minimumértékei (OTÉK, ÉTKjegyzet): A területre előírt zöldfelület minden 150 m2-ére számítva három szintesnek minősül, ha - legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget nevelő lombos fa - legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje a többi, nem burkolt felületen gyep, vagy talajtakaró telepítése történik. Tetőkert, ill. zöldfelület alatti építmények létesítése esetén az építési övezetekben előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. a zöldfelületek alatti építmények összterületéből zöldfelületként számítható értékek: Az épített szerkezet feletti termőföldterítés vastagsága 20-40 cm 41-60 cm 61-100 cm 100 cm felett

A telepítendő növényállomány szerkezete egyszintes, gyepszinten borított kétszintes: gyepszinten zárt, cserjeszinten legalább 60%-ban zárt kétszintes: gyepszinten és cserjeszinten zárt háromszintes telepítés, 100 m2-enként min. 1 db fa telepítésével

A tetőkert, ill. zöldfelület alatti építmény összterületéből zöldfelületként számításba vehető 25% 35% 45% 75%

Zöldfelülettel befuttatott homlokzat 6,0 m magasságig, felületének 25%-ával beszámítható a z előírt minimális zöldfelületi fedettségbe, ha a kúszó kapaszkodó növények telepítési távolsága legalább 4,0 m.