Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet Önkormányzati Rendelettár

Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: Kihirdetés dátuma: Hatályba lépés dátuma: Dokumentum készült:

22/2001.(XII.28.) Alap A település HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK és a hozzá tartozó SZABÁLYOZÁSI TERVEKNEK a jóváhagyásáról (egységes szerkezetben) Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv 2001. december 28. 2002. január 1. 2014. november 5.

Önkormányzati Rendelettár – Rendelet

2

TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2001. (XII.28.) számú rendelete A település HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK és a hozzá tartozó SZABÁLYOZÁSI TERVEKNEK a jóváhagyásáról (Egységes szerkezetbe foglalva a 17/2005. (X.03.) KT számú, a 10/2007.(III.29.) számú, a 6/2009.(III.16.) számú, a 4/2010.(II.18.) számú, a 17/2010. (XII. 31.), a 7/2014.(VII.02.) és a 12/2014.(X.01.) számú rendeletekkel) Tiszalök Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, (6) bekezdésében, 62.§. 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. évi Korm. rendelet 35. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.). Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró illetékes I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. § A rendelet hatálya és alkalmazása (1)

A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) területi hatálya kiterjed Tiszalök település egész közigazgatási területére.

(2)

A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv., Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv.) és az 1999. évi CXV. Törvényben foglalt módosítása, valamint az e törvények által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, mely módosításra került a 37/2008. (III.7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a 11/2009. törzsszámú településrendezési terv szabályozási


3

tervei (T-3/m2) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad. (3)

A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. 2. § Építési engedélyezés általános szabályai

Engedélyhez kötött építési munkák (1.) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29) KTM rendelet 9.§-ban meghatározott építési munkák körét nem bővíti. (2.) Területi Tervtanácsra kötelezett épületeket e rendelet csak azokra az intézményekre terjeszti ki, amelyek hasznos alapterülete meghaladja a 2000 m2 –t. Tervtanácsra nem kötelezettek az országos pályázaton nyertes tervek. 3. §. A helyi településrendezési eszközök (1.) A helyi településrendezési eszközök a Belterületek Szabályozási tervei, valamint a Külterületek szabályozási Tervrészletei és a módosított Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ), valamint a terv szerint készítendő szabályozási tervek és azok szabályzatai. 4. §. A terv értelmezése Szabályozási elemek (1.) A szabályozási-terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. (2.)A kötelező szabályozási elemek a következők: a.) igazgatási és belterületi határok b.) szabályozási vonal (közterületek és egyéb funkciójú területek elválasztó vonala) c.) szabályozási szélesség d.) építési övezetek határa e.) övezeti besorolás, terület-felhasználási besorolás f.) építési övezeti előírások, ezen belül: - építési vonal, a. beépítési mód b. telekre vonatkozatott legkisebb szélesség, legkisebb mélység, legkisebb telekterület, legkisebb zöldfelület, legkisebb beépítettség, (legkisebb) legnagyobb építménymagasság


4

g.) építési hely h.) beültetési kötelezettségű terület határa és mértéke i.) a területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások, az értékvédelemre vonatkozó rendelkezések j.) előkert mértéke k.) hátsó és oldalkert mértéke l.) közművesítési előírások m.) terepszint alatti építmények előírásai n.) környezetvédelmi előírások o.) védőterület, védőtávolság, védősáv határa és mértéke (3.) A Szabályozási Terv irányadó elemei: a.) azonos építési övezeten belüli telekhatárok, telekosztás (4.) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók: a.) a kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges b.) az irányadó szabályozási elemek módosítása – a szabályozási terv módosítása nélkül – a kötelező szabályozási elemek betartásával engedélyezhető. (5) Ahol a terv szerint terület-felhasználási mód, a rendeltetés, vagy az építési övezet illetőleg övezet szerinti használat megváltozik a jelenlegihez képest, ott az építési munkák a tervnek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően engedélyezhetők. A változást megelőzően e területeken az építési munkák az Étv. 22. §. (2) bekezdése szerint engedélyezhetők. 5. §. Telekalakítás (1.) Telekalakítás során a 85/2000. (XI.08.) FVM rendelet előírásai betartandók. (2.) A város területén meglévő nyúlványos (nyelves) telkek a szabályozási tervek szerinti építési övezeti előírások szerint beépíthetők. (3.) Új nyúlványos telek is alakítható Tiszalökön, a 85/2000. (XI.08.) FVM rendeletnek megfelelően. (4.) A telekhatár rendezéskor nem alakítható az újonnan alakítható legkisebbtől is kisebb mutatójú telek, kivéve, ha a telek egyben meg is szűnik (pl. területével a szomszédos telek telekhatár rendezése történik). A közérdekből (pl. utcaszélesítés miatt) történő telekhatár rendezést nem telekalakításnak, hanem meglévő teleknek kell tekinteni, amennyiben a (3.) bekezdésben leírt legkisebb telekméretnek megfelelő mutatójú telek marad vissza. Ha nem, akkor a kisajátítás szabályai szerint a teljes telek megszűntetésével kell számolni. (5.) Meglévő telek megosztásakor a megosztás által kialakuló telekmutatóra vonatkozó előírást kell (mert csak ez lehetséges) betartani. A telekmutató mértéke ilyen esetben legfeljebb a övezetre előírt 15 %-ával redukálható. (6.) Ha az oldalhatáron álló beépítés céljára már kialakított egyedi telek – a szomszédos telken álló vagy elhelyezhető épületeket figyelembe véve – az épületek között előírt legkisebb távolság hiánya miatt nem volna beépíthető, az építésügyi hatóság azt is engedélyezheti, hogy az I.-III. tűzállósági fokozatú lakó és üdülőépületek egymással szemben fekvő, illetőleg az így elhelyezkedő homlokzatai között – az előírt


5

homlokzati benapozottság teljesülése esetén – 4 m távolság legyen, ha az épületek egymást átfedő oldalhomlokzataival magassága 5 m-nél nem nagyobb, és az egyiken legfeljebb a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló határfalában, és az arra néző tetőfelületen csak lakás, vagy üdülőegység közlekedő, tisztálkodó, illemhely, továbbá főző és élelmiszertároló mellékhelyiségének legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú, és helyiségenként legfeljebb 1 db 60*60 cm méretű szellőzőablak, szellőzőnyílás lehet. (7.) Az építménymagasságot, mint legnagyobbat kell megtartani. (8.) Az övezeti előírások szerinti legnagyobb építménymagasságtól el lehet térni az attól magasabb, meglévő épület újjáépítése esetén, a meglévő építmény magasságának mértékéig. Az eltérés csak természeti katasztrófa, természeti csapás esetén engedélyezhető az OTÉK 1. §. (4) rendelkezésében rögzített és újjáépítés módjára az alkalmazandó tervekre. (9.) Ahol a terv az előkert nagyságát nem jelzi, ott az a már beépült utcákon a kialakult, míg az új utcákon 6 méter. (10.) Az állattartó épületek előírt védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének határától kell megtartani. (11.) A terv építési telkein önálló térszint alatti építmény a terménytároló verem kivételével nem helyezhető el. II. Fejezet TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA 6. §. Településszerkezet, terület-felhasználás A település igazgatási területe (1.) A beépítésre szánt területre, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettség legalább 10%. (2.) A beépítésre nem szánt területre osztott, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet. (3.) A település igazgatásra szánt területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak. (A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.) Beépítésre szánt területek: 1./ Lakóterületek: • • •

kisvárosias lakóterületek (KL) kertvárosias lakóterületek (KEL) falusias lakóterületek (FL)


6

2./ Vegyes területek: • •

településközpont vegyes területek (TV) központi vegyes területek (KV)

3./ Gazdasági területek: • • •

kereskedelmi gazdasági területek (KG) ipari gazdasági terültek (IG) (nem zavaró hatású ipari gazdasági terület) mezőgazdasági üzemi területek (MÜ)

4./ Üdülő területek: • •

hétvégi házas üdülőterület (HÜ) üdülőházas terület (Üü)

Településszerkezet, terület-felhasználás 5./ Különleges területek: • • • •

temető területek (KÜ-1) sport terület (KÜ-2) arborétum (KÜ-4) szennyvíztisztító (KÜ-5)

(4.) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei: 1) közlekedési-, közmű elhelyezési, hírközlési területek (K, KÖ) 2) zöldterületek (KP) 3) erdőterületek (E) • védelmi erdő • gazdasági erdő 4) mezőgazdasági területek (M) 5) egyéb területek (vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek) (VT) III. Fejezet BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 7. §. A lakóterületre vonatkozó általános előírások (1.) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2.) A lakóterületen fő-és melléképületek helyezhetők el (a fő-és melléképületek fogalom meghatározása az 1. sz. mellékletben található meg) (3.) Valamennyi lakóterületen gondoskodni kell a keletkező szennyvizek és csapadékvizek elvezetéséről, ill. ártalommentes elhelyezéséről. A központi terület Kisfástanya, Újtelep, Erőmű lakótelep lakóterületi építési övezeteit az OTÉK 8. §. (2/a) bekezdés szerinti teljes közművesítéssel kell ellátni. A kisvárosias lakóterületeken (KL), a kertvárosias lakóterületeken (KEL) és a falusias lakóterületeken (FL) teljes közművesítést kell kiépíteni.


7

(4.) Tiszalök lakóterületei sajátos építési használatuk szerint:

kisvárosias lakóterületek (KL) kertvárosias lakóterületek (KEL) falusias lakóterületek (FL)

(5.) Az kertvárosi és falusias lakóterületeken az utcafronti kerítéseket épített jelleggel, az épület homlokzatával egységes építészeti megjelenéssel kell kialakítani: - A kerítésmagassága 1,6-1,8 méter közötti (de a csatlakozó kerítésekhez igazodó) értéken határozandó meg. - A kerítésmezők kitöltéséhez fa, fém (kovácsoltvas) alkalmazható. Tömör lemezkitöltés nem létesíthető. A kerítés lakóépület előtti szakaszának kitöltő mezői áttört formában készítendők. 8. §. Kisvárosias lakóterületek (1.) A kisvárosias lakóterület max. 12,5 m-es építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2.) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhetők az OTÉK 12. §. (2) és (3) bekezdés szerinti épületek és építmények, a 12. §. (3) bekezdés 4. pont szerinti üzemanyagtöltő kivételével. Melléképületek közül gépjárműtároló építhető a HÉSZ 1. sz. mellékletében felsoroltakból. Melléképítmények az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pont szerint létesíthetők, kivéve az 54. pont i, j, k, l szerintiek. (3.) Az építmények üzemeltetése során az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértéket. (4.) A kisvárosias lakóterület Tiszalökön kialakult lakóterületeket foglal magában szabadon álló beépítéssel. (5.) Az előkeretek mélysége az OTÉK 35. §. előírásai értelmében a kialakult állapotnak megfelelő. Az oldalkertek legkisebb szélességénél és a hátsókertek legkisebb mélységénél az OTÉK 35. §. előírásai érvényesek. (6.) Az övezet építési telkeinek beépítési mód szerinti szabályozását, legkisebb telekméreteket, legnagyobb beépítettségét, továbbá az építménymagasság mértékét a következő táblázat mutatja: 1. szám táblázat Sajátos Építési Beépítési Az építési telek Megengedett használat övezet mód Legkisebb Legkisebb Legkisebb Legnagyobb max. szerinti jele terület szélesség zöldfelület beépítettség építményterület Magasság (m2) (m) (%) (%) (m) Kisvárosias KL-1 Szabadon terület álló KL-2 Szabadon álló

450

16

20

30

-11,5

400

30

20

30

-12,5


8 9. §.

Kertvárosias lakóterület (1.) A kertvárosias lakóterület Tiszalökön laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, max. 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2.) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető legfeljebb négylakásos lakóépület, a történelmi városszerkezet kisméretű telkein a KEL-5 jelű, KEL-8 jelű övezetekben legfeljebb egylakásos lakóépület létesíthető. (3.) Az OTÉK 13. §. (2) bekezdés 2., 3., 4. pont szerinti épületek és (3) bekezdés szerinti épületek és építmények elhelyezhetők a 13. §. (3) bek. 1. pont szerinti hatlakásos lakóépület és 4. pont szerinti üzemanyagtöltő kivételével. (4.) Az OTÉK 13. §. (4) bek. szerinti építmények Tiszalökön nem helyezhetők el a kertvárosias lakóterületen. (5.) Melléképületek: a HÉSZ 1. melléklete szerintiek építhetők. (6.) Melléképítmények: az OTÉK 1. melléklet 54. pont szerint létesíthetők Tiszalök kertvárosias lakóterületein. (7.) A KEL-5 és KEL-8 jelű övezetekben az OTÉK 1. melléklet 54. pont szerinti j., k., l. pontok szerinti állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló nem építhető. (8.) Az épületek, építmények üzemeltetése során az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladja meg az övezetre előírt határértéket. (9.) Az előkertek mélysége az OTÉK 35. §. Előírásainak értelmében a kialakult állapotnak megfelelő vagy 0,5 m. (10.) Ha az oldalhatáron álló beépítés céljára már kialakított egyedi telek - a szomszédos telken álló vagy elhelyezhető épületeket figyelembe véve – az épületek között előírt legkisebb távolság hiány miatt nem volna beépíthető, az építésügyi hatóság azt is engedélyezheti, hogy az I.-III. tűzállósági fokozatú lakó és üdülőépületek egymással szemben fekvő, illetőleg az így elhelyezkedő homlokzatai között – az előírt homlokzati benapozottság teljesülése esetén – 4 m távolság legyen ha az épületek egymást átfedő oldalhomlokzataival magassága 5 m-nél nem nagyobb és az egyiken legfeljebb a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló határfalában és az arra néző tetőfelületen csak lakás vagy üdülőegység közlekedő, tisztálkodó, illemhely, továbbá főző és élelmiszertároló mellékhelyiségének legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 60*60 cm méretű szellőzőablak, szellőzőnyílás lehet. (11.) A hátsókertek mérete a HÉSZ 3/b táblázat szerint számított érték. (12.) A kertvárosias lakóterület építési telkeinek kialakításánál alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a KEL-5, KEL-8 övezetek kialakult telkeinek legkisebb méretét, legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat mutatja:


2. táblázat: Sajátos Építési használat övezet szerinti jele terület

Kertvárosi as terület

9

Beépítési mód Legkisebb terület (m2)

Az építési telek Megengedett LegLegkisebb Legnagyobb min./max. kisebb zöldfelület beépítettség építményMagasság szélessé (%) (%) (m) g (m) 12 50 30 -7,5

KEL-1*

szabadon álló

600

KEL-2*

szabadon álló

600

14

50

30

4,5

KEL-3*

oldalhatáron álló

700

16

50

30

4,5

KEL-4*


550

12

50

30

4,5

KEL-5*


300

10

50

30

4,5

KEL-6*


550

12

50

30

-7,5


700

12

50

30

4,5


280

10

50

30

4,5

KEL-7* KEL-8* *=kialakult telekviszony

(13.) A KEL lakóterület telkeinek beépíthetősége a telekmérettől függően a 3. sz. táblázat szerint meghatározott. A teljes telekre vonatkozó beépíthetőséget a területrészekre vonatkozó beépíthető területek összege alapján kell meghatározni. (14.) A beépítésre szánt területeken a terepszint alatti építmények (létesítmények) elhelyezését és annak szabályait az OTÉK határozza meg. Terepszint alatti építmény (létesítmény) – a közművek és építmények kivételével – telken belül az építési helyen meghatározott maximális beépítési százalékot nem lépheti túl. 3. táblázat: Telek alapméret és további területek /amelyekre jutó beépítési hányad fokozatosan csökken/ 800100014002000280-800 Teleknagyság /min. 280 m2/ 1000 1400 2000 3000 m2 m2 m2 m2 m2 280-800 m2 közötti telek esetén 30%-a 800-1000 m2 közötti telek esetén 30%-a +30%-a 1000-1400 m2 közötti telek esetén

30%-a

+30%-a +25%-a

1400-2000 m2 közötti telek esetén

30%-a

+30%-a +25%-a +20%-a


30%-a

+30%-a +25%-a +20%-a +15%-a

3000 m2 közötti telek esetén

30%-a

+30%-a +25%-a +20%-a +15%-a

3000 m2 fölötti telekrész

+10%-a


10

A KEL övezet lakótelkeinél a főépület hátsó építési vonalára, melléképület elhelyezésre és a hátsó építési vonalra vonatkozóan a 3/a és a 3/b táblázat ad meghatározást. A főépület és a melléképület között meghatározott – min. 6 m-es – sáv beépíthető, de ebben a sávban semmiféle állat tartására szolgáló és műhely funkciójú építmény nem engedélyezhető. 3/a. táblázat: Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó főépület hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben Telekmélység 28 +10 +10 +20 +30 +teljes min. 28 m telekmélységig 28

13

+10

13

+3

+10

13

+3

+3

+20

13

+3

+3

+3

+30

13

+3

+3

+3

+3

13

+3

+3

+3

+3

Teljes telekmélységig

+3

3/b. táblázat: Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó melléképületei első/hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben 28 +10 +10 +20 +30 + teljes Telekmélység telekmélységig min. 28m 28

19/22

+10

19/22

+6/6

+10

19/22

+6/6

+6/6

+20

19/22

+6/6

+6/6

+9/9

+30

19/22

+6/6

+6/6

+9/9

+3/3


19/22

+6/6

+6/6

+9/9

+3/3

+3/3

(15.) Átmenő/két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél 80 m telekmélység felett megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése. A KEL terület átmenő telkeknél a sávos beépítési jellemzőket fél telekmélységgel kell figyelembe venni. (16.) Szabadon álló beépítés megengedhető minden olyan esetben, amikor azt az érintett, valamint a szomszédos telkek méretei, adottságai lehetővé teszik. (17.) Állattartásra szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más, jelen HÉSZ-ben meghatározottakon túli építési feltételeket az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg.


11

Tiszalök Önkormányzat Köztisztasági Rendelete megállapításáig az említett követelmények az egészségügyi szakhatóság eseti előírásai alapján kell meghatározni az OTÉK 36. §. (5) bekezdés értelmében a HÉSZ 4. sz. és 5. számú melléklete szerint. (18.) A KEL-5, KEL-8 jelű építési övezetben melléképület nem építhető, a főépület hátsó építési vonala min. 6,0 m hátsókert betartásával állapítható meg. 10. §. Falusias lakóterületek (1.) A falusias lakóterület Tiszalökön max. 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági (üzemi) építmények továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. (2.) Melléképületek a HÉSZ 1. melléklet szerint építhetők. Melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 54. pont szerintiekből csak az a.), b.), c.), e.), f.), g.), h.), i.), m.) és n.) pontokkal jelöltek helyezhetők el. (3.) Az építmények üzemeltetése során az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértéket. (4.) A falusias lakóterület telkeinek beépítése során jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, utcaszakaszra jellemzően kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes vagy előkert nélküli beépítéssel. Szabadon álló épület elhelyezés és ikerházas beépítésű övezetek is kialakultak, illetve kialakíthatók. (5.) Szabadon álló épület elhelyezés megengedhető minden olyan esetben, amikor azt az érintett, valamint a szomszédos telkek méretei, adottságai lehetővé teszik. (6.) Az előkertek mélysége az OTÉK 35. §. előírásai értelmében a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5,0 m. A Szabályozási Tervben beméretezett előkertek mélysége a tervben szereplő érték. (7.) A hátsókertek mélysége a hátsó építési vonal által szabályozott a 4/b. táblázat szerint. (8.) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó vagy meglévő adottságú övezeteinek beépítése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni: 3. táblázat Sajátos Építési Beépítési Az építési telek Megengedett használat övezet mód Legkisebb Legkisebb Legkisebb Legnagyobb max. szerinti jele terület szélesség zöldfelület beépítettség építményterület Magasság (m2) (m) (%) (%) (m) FL-1* szabadon 800 12 40 30 4,5 álló FL-2* szabadon 900 16 40 30 4,5 Központi álló vegyes FL-3* szabadon 600 12 40 30 4,5 álló FL-4* szabadon 450 14 40 30 4,5 álló *=kialakult telekviszonyok


12

(9.) Az FL övezetekben a max. beépítési % 800 m2 feletti területeknél a 4/a. táblázat előírásai szerinti érték. A teljes telekre vonatkozó beépíthetőséget a területrészekre vonatkozó beépíthető területek összege alapján kell meghatározni. 4/a. táblázat Teleknagyság /min. 280 m2/ 450-800 m2 közötti telek esetén

800450-800 1000 m2 m2 30%-a

10001400 m2

14002000 m2

20003000 m2


30%-a

+30%-a


30%-a

+30%-a +25%-a


30%-a

+30%-a +25%-a +20%-a


30%-a

+30%-a +25%-a +20%-a +15%-a

3000 m2 közötti telek esetén

30%-a

+30%-a +25%-a +20%-a +15%-a

3000 m2 fölötti telekrész

+10%-a

(10.) A falusias lakóterület lakótelkeinél a főépület hátsó építési vonalára melléképület elhelyezésére és a hátsó építési vonalra vonatkozóan a 4/b. és 4/c. táblázat ad meghatározást. A főépület és a melléképület között meghatározott – min. 6 m-es – sáv beépíthető, de ebben a sávban semmiféle állat tartására szolgáló és műhely funkciójú építmény nem engedélyezhető. 4/b. táblázat: Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó főépület hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben Telekmélység 30 +10 +10 +20 +30 +teljes min. 30 m telekmélységig 30

13

+10

13

+3

+10

13

+3

+3

+20

13

+3

+3

+3

+30

13

+3

+3

+3

+3


13

+3

+3

+3

+3

+3


13

4/c. táblázat: Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó melléképületei első/hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben 30 +10 +10 +20 +30 + teljes Telekmélység telekmélységig min. 28m 30

19/24

+10

19/24

+6/6

+10

19/24

+6/6

+6/6

+20

19/24

+6/6

+6/6

+9/9

+30

19/24

+6/6

+6/6

+9/9

+3/3


19/24

+6/6

+6/6

+9/9

+3/3

+3/3

(11.) Átmenő/két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél 80 m telekmélység felett megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése. Átmenő telkeknél a sávos beépítési jellemzőket fél telekmélységig kell figyelembe venni. Állattartásra szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél irányadó védőtávolságot és más, jelen HÉSZ-ben meghatározottakon túli építési feltételeket az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg. Tiszalök Önkormányzat Köztisztasági Rendelete megállapításáig az említett követelmények az egészségügyi szakhatóság eseti előírásai alapján kell meghatározni az OTÉK 36. §. (5) bekezdés értelmében a HÉSZ 4. sz. és 5. számú melléklete szerint. (12.) A magassági korlátozás csupán a lakóépületekre vonatkozik, a gazdasági épületek építésénél a megengedett építménymagasság mértéke 8,0 m lehet. 11. §. Településközpont vegyes terület (1.) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó-és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2.) A településközpont vegyes területen elhelyezhetők az OTÉK 16. §. (2) bekezdés szerinti épületek és építmények a 16. §. (2) 7. szerinti üzemanyagtöltő kivételével. Kivételesen elhelyezhetők az OTÉK 16. §. (3) bekezdés szerinti építmények. Melléképítmények közül az OTÉK 1. számú melléklet 54. pont szerintiekből csak az a.), b.), c.), d.), e.), f.), g.), h.), m.) és n.) pontokban jelöltek helyezhetők el. (3.) Az övezet telkeinek beépítése szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú, az adott utcára vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes, vagy előkert nélküli beépítéssel.


14

(4.) Az előkert mélysége és a hátsókertek legkisebb mélysége az OTÉK 35. §. Előírása szerinti. (5.) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni: 5. táblázat Sajátos Építési használat övezet szerinti jele terület Tv-1* TV-2*

Beépítési mód

szabadon álló szabadon álló

Település központi TV-3* oldalhatáron álló vegyes TV-4* zártsorú TV-5*

zártsorú

Az építési telek Legkisebb Legkisebb Legkisebb Legnagyobb terület szélesség zöldfelület beépítettség (m2) (m) (%) (%)

Megengedett min./max. építményMagasság (m)

3000

40

30

40

-12,5

7000

80

30

50

-7,5

300

10

20

40

-7,5

300

16

20

30

-12,5

300

10

20

30

-7,5

*=kialakult telekviszonyok (6.) A beépítésre szánt területeken a terepszint alatti építmények (létesítmények9 elhelyezését, és annak szabályait az OTÉK határozza meg. Terepszint alatti építmény (létesítmény) – a közművek és építményeik kivételével az építési telken meghatározott max. beépítési százalékot nem lépheti túl. 12. §. Központi vegyes területek (1.) A központi vegyes terület több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, Tiszalökön elsősorban központi oktatási, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2.) a.) Az övezetben elhelyezhető: - igazgatási épület - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - sportépítmény - a főtevékenységet szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások - a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület stb.)


15

b.) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével: - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény - az a.) pontban nem szereplő lakások, illetve lakóépületek c.) Melléképítmény közül elhelyezhető: - közmű becsatlakozási műtárgy - közműpótló műtárgy - hulladéktartály-tároló - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel) - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) - kerti víz –és fürdőmedence, napkollektor - kerti épített tűzrakó hely - kerti lugas, továbbá lábon álló tető - kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő - szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop d.) A KV-1 övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (3.) Az előkertek mélysége az oldalkeretek legkisebb szélessége, a hátsókertek legkisebb mélysége az OTÉK 35. §. Előírásai szerinti, illetve a szabályozási tervekben meghatározott. (4.) A központi vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni: 6. számú táblázat: Sajátos Építési Beépítési Az építési telek Megengedett használat övezet mód Legkisebb Legkisebb Legkisebb Legnagyobb max. szerinti jele terület szélesség zöldfelület beépítettség építményterület magasság (m2) (m) (%) (%) (m) Központi vegyes

KV-1 KV-2

Szabadon álló Szabadon álló

30000

160

30

40

-10,5

(K)

-

10

40

-12,5

(K)=kialakult telekviszonyok (5.) Az építési határvonal és a telek határai között épületet elhelyezni nem szabad, kivéve ha azt a terület használatából adódó biztonságtechnikai előírások és követelmények szükségessé teszik, és ha azok a terület körülhatárolásához szükséges kerítéssel össze vannak építve, illetve ha annak szerves részeit képezik ( porta épület, őr-, illetve megfigyelő torony). (6.) A KV-2 jelű övezetben építési engedély kiadásának feltétele, a tereprendezési terv és a talajmechanikai szakvélemény elkészítése.


16 13. §.

A gazdasági területek (1.) A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint: a. kereskedelmi-szolgáltató b. ipari-gazdasági területek (2.) A gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 19. §. és 20 §. meghatározásai érvényesek. (3.) Tiszalök város ipari gazdasági területin a lakóterületeket jelentős mértékben zavaró hatású terület nem alakítható ki. (4.) A gazdasági területeken iparterületek kialakítása során a HÉSZ gazdasági területekre adott kötelező érvényű előírásaitól eltérés a rendezési terv módosítása nélkül nem engedhető meg. (5.) Gazdasági területen a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével elsősorban a lakóterülettel és a természeti védettségű területekkel határos területsávban háromszintes zöldfelületet kell kialakítani. 14. §. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (1.) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2.) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a kötelező táblázat szerint kell meghatározni: 7. táblázat Sajátos Építési Beépítési Az építési telek Megengedett használat övezet mód Legkisebb Legkisebb Legkisebb Legnagyobb max. szerinti terület jele terület szélesség zöldfelület beépítettség építményMagasság (m2) (m) (%) (%) (m) Kereskedelmi, KG-1 Szabadon szolgáltató, álló gazdasági KG-2 Szabadon terület álló

1200

40

20

30

-7,5

10000

80

20

30

-7,5


17 15. §.3

Az ipari gazdasági területek (1) Tiszalökön az ipari gazdasági területek a nem jelentős zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az ipari gazdasági terület övezetében elhelyezhető (IG): a) Az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei, elhelyezésére szolgál. b) Az övezet építési helyén belül elhelyezhető főépületek: ba) Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, bb) energiaszolgáltatási és településgazdálkodás épületei. c) Az övezet területén kivételesen elhelyezhetők: ca) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó beépíthető terület 10 %-a mértékéig, és ha az adott létesítmény védelmi övezetének előírására nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik. (3) Az övezet területén a 6. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken. (4) Az ipari gazdasági övezetben az állattartás nem megengedett, kivéve azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen, az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható. (5) Az IG-6 jelű övezetre vonatkozó mindenkori legkisebb zöldfelületi mutató legalább 50%ának védőfásításnak kell lenni. Ezt min. 10,00 méter szélességben, 3 szintes növényállomány telepítésével kell kialakítani. (6) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztérium rendelete szerinti területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók. (7) Az IG-6 jelű övezetben, oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 30,0 m széles és a területe legalább 3000 m2, illetve a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.”

3

módosította a 12/2014.(X.01.) önkormányzati rendelet


18 16. §.

Mezőgazdasági üzemi területek (1.) Mezőgazdasági profilú gazdasági területek: a mezőgazdasági profilú feldolgozó terület elsősorban mezőgazdasági kisüzemek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2.) A mezőgazdasági üzemi terület telkein a telekhatáron belül a telekhatárt követő kettős védőfasor telepítését kell előírni. (3.) A mezőgazdasági üzemi területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. (4.) Terepszint alatti építmény az építési helyen létesíthető a megengedett maximális beépítési százalékig. (5.) A mezőgazdasági üzemi területek legkisebb területét, legkisebb zöldfelületét, legnagyobb beépítettségét megengedett minimális, maximális építménymagasságát a következő táblázat szerint kell megállapítani: 9. számú táblázat Sajátos használat szerinti terület

Az építési telek Megengedett Beépítési Legkisebb Legkisebb Legkisebb Legnagyobb min./max. mód terület szélesség zöldfelület beépítettség építménymagasság (m) (m) (%) (%) (m)

Mezőgazdasági profilú Szabadon gazdasági álló terület

110000

-

40

30

3,0/30,0

(6.) Az épületek elhelyezésénél a maximális építménymagasság a terménytároló és keverő építményekre vonatkozik. A területen elhelyezhető egyéb építmények magassága maximum 7,5 m. 17. §. Hétvégi házas területek (1.) A hétvégi házas területen (HÜ-1, HÜ-2, HÜ-3) legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. (2.) A hétvégi házas területen (HÜ-1, HÜ-2, HÜ-3) megengedhető a terület ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület építése a területfelhasználási egység övezeti előírásainak betartásával, valamint sportlétesítmények elhelyezése. (3.) A hétvégi házas terület övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat mutatja:


10. számú táblázat Sajátos Építési Beépítési használat övezet mód szerinti jele terület HÜ-1 Hétvégi házas terület

HÜ-2 HÜ-3 HÜ-4

szabadon álló oldalhatáron álló oldalhatáron álló oldalhatáron álló

19

Az építési telek Megengedett Legkisebb Legkisebb Legkisebb Legnagyobb max./min. terület szélesség zöldfelület beépítettség építménymagasság (m) (m) (%) (%) (m) 800 16 60 10 4,5 420

14

60

15

4,5

250

10

60

20

4,5

360

10

60

20

5,4

(4.) Az üdülő területekre szabályozási tervek készítése szükséges. 17/A. §. Hétvégi házas terület (Hü-4) - „Ősi üdülő” előírásai (1.)

A hétvégi házas terület maximum 5,0 m-es építménymagasságú üdülőépületek, továbbá a területet ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. a.) A Hü-4 hétvégi házas terület építési helyén belül elhelyezhető főépületek: Üdülő épület Kereskedelmi, szolgáltató épület b.) Melléképületek közül a terület építési helyén belül elhelyezhető: Járműtároló Csónakház Tároló építmények (szerszám, tüzelőanyag, kisgép) c.) Melléképítmények közül az övezetben elhelyezhető: − Közmű becsatlakozási műtárgy − Közműpótló műtárgy − Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) − Önálló –épülettől különálló- kirakatszekrény − Háztartási célú kemence − Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő)

(2.)

Kivételesen sem helyezhető el az övezetben sátorgarázs, illetve szikkasztó jellegű szennyvíz akna.

(3.)

Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni


20

(4.)

Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 15,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 18,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(5.)

Az elő-, oldal-, hátsókert előírásai: a) Az előkertek mélységét az építési övezetekben – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 2/3-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. (EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is) b) Az oldalkertek legkisebb szélessége minden esetben minimum 5,0 méter. c) A hátsókert legkisebb mérete 5 méter. Ez alól kivételt képeznek azok az építési övezetek, ahol a szabályozási terveken kivételesen feltüntetésre kerültek a hátsókert építési határvonalai. (HK= hátsókert kötelező, szabályozási terv szerinti mérete)

(6.)

Az építési övezetben maximum egy üdülőépület építhető, melyben 275 m2 telekterületig maximum egy, 275 m2 telekterület felett maximum két rendeltetési egység helyezhető e.

(7.)

Az építési övezetben a főépület tetőgerincének az építési telek előtti útra merőleges kialakításúnak kell lenni, amelyet kiugrásokkal meg lehet törni.

(8.)

A melléképületek építésénél a következőket is be kell tartani. Amennyiben az üdülőépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan az üdülőépület építési övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy az üdülőépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló épület építménymagassága legfeljebb 4,0 méter.

(9.)

Alagsori helyiség, helyiség csoport, pinceszinti helyiség, helyiség csoport létesíthető a max. építmény magasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint alatti építmények csak a telkek építési helyein belül helyezhetők el. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet.

(10.)

A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok, szintterületi mutatók betartásával engedélyezhető, meglévő magas tetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető.

(11.)

Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (hétvégi házas) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(12.)

Az utcai kerítéseket épített jelleggel, az épület homlokzatával egységes építészeti megjelenéssel, legalább 80%-ban áttört formában kell kialakítani: A kerítésmagassága 1,5-1,7 m közötti (de a csatlakozó kerítésekhez igazodó) értékben határozandó meg.


-

21

A kerítésmezők kitöltéséhez fa, fém (kovácsoltvas) alkalmazható. Tömör lemezkitöltés nem létesíthető. A kerítés főépület előtti szakaszának kitöltő mezői fa vagy fém anyaggal, áttört formában készítendők. 17/B. §. Üdülőházas terület (Üü-1) - „Ősi üdülő” előírásai

(1.)

Az üdülőházas terület maximum 10,5 m-es építménymagasságú üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek továbbá a területet ellátó, nem zavaró hatású építmények elhelyezésére szolgál. a.) Az Üü-1 üdülőházas terület építési helyén belül elhelyezhető főépületek: Üdülőépület üdülőtábor és kemping lovas turizmust szolgáló épület b.) Melléképületek közül a terület építési helyén belül elhelyezhető: Járműtároló Csónakház Tároló építmények (szerszám, tüzelőanyag, kisgép) c.) Melléképítmények közül az övezetben elhelyezhető: − Közmű becsatlakozási műtárgy − Közműpótló műtárgy − Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, kerti lugas, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő)

Sajátos használat szerinti terület

Üdülőházas terület

Építési Beépítési övezet jele mód

Üü-1

oldalhatár on álló

Legkise bb terület (m2)

4000

Megengedett Az építési telek max. Legkiseb Legkise Legnagyobb b bb beépítettség építménymaga sság (m) szélesség zöldfelü (%) (m) let (%)

40

40

30

6,0-10,5

(2.)

A melléképületek építésénél a következőket is be kell tartani. Amennyiben az üdülőépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan az üdülőépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy az üdülőépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló épület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter.

(3.)

Alagsori helyiség, helyiség csoport, pinceszinti helyiség, helyiség csoport létesíthető a max. építmény magasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint


22

alatti építmények csak a telkek építési helyein belül helyezhetők el. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet. (4.)

A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magas tetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető.

(5.)

Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (hétvégi házas) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók. 18. §. Különleges területek (1.) Tiszalök különleges területei sajátos használatuk szerint: a.) b.) c.) d.) e.)

működő temető sportlétesítmény

(övezeti jel KÜ-1) (övezeti jel KÜ-2)

arborétum szennyvíztisztító telep

(övezeti jel KÜ-4) (övezeti jel KÜ-5)

1

(2.) A különleges terület építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat mutatja:

1. 2.

3. 4. 5. 6.

11. számú táblázat A B C D E F G H Sajátos Építési Beépítési Az építési telek Megengedett használat övezet mód max. Legkisebb Legkisebb Legkisebb Legszerinti terület jele építményterület szélesség zöldfelület nagyobb magasság (m) (m) (%) beépített(m) ség (%) Működő temető KÜ-1 szabadon 3000 40 10 -7,5 ll Sportlétesítmény KÜ-2 szabadon 20000 40 20 -7,5 ll Arborétum KÜ-4 szabadon K 50 10 6,0 ll Szennyvíztisztító szabadon KÜ-5 K 40 20 -7,5 telep álló


23

IV.FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 19. §. Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület (1.) A Közlekedési területek a szabályozási terv, szabályozási vonalak által meghatározott („K” övezeti jelzésű) közterületei. (2.) A közlekedési-és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közmű-elhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell. (3.) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a tervvel összhangban történhet. (4.) A közlekedési területbe a következő közutak tartoznak: a) Útkategóriák alapján a terven jelölt önálló övezetek Az országos közúthálózatba tartozó közutak K-3. Országos mellékutak: 3632. sz. út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán min. 22 m szabályozási szélesség, 7 m burkolati szélesség. 3612. sz. út külterületi szakaszán 30 m belterületi szakaszán min. 22 m szabályozási szélesség, 7 m burkolati szélesség. 36914. sz. út külterületi szakaszán 30 m belterületi szakaszán min. 16 m szabályozási szélesség (belterületen védendő településszerkezet) Az országos mellékutak szabályozási szélességeit az OTÉK 26. §. (2) bekezdés szerinti méretezett útkeresztszelvények igazolják. K-4 település: Települési gyűjtőutak: A T-2 Szabályozási Terv szerint alakítandók ki. • • • • • • • •

Márton Ferenc utca, szabályozási szélesség 22,0 m Táncsics utca, szabályozási szélesség változó, min. 22,0 n Rákóczi utca, szabályozási szélesség 16,0 m Petőfi utca, szabályozási szélesség 16,0 m Honvéd utca, szabályozási szélesség 22,0 m Damjanich utca, szabályozási szélesség 22,0 m Kun Béla utca, szabályozási szélesség 22,0 m József Attila – Honvéd utcát összekötő új gyűjtőút, szabályozási szélesség 22,0 m


24

K-5 útkategóriák alapján a T-2, T-2/A, T-2/B, T-2/C Szabályozási Tervekben meghatározott lakóutak és kiszolgálóutak, általában 16,0 m, 14,0 m, 12,0 m, szabályozási szélességgel alakítandók ki. A történelmi belváros és csatlakozó területeken a városszerkezet védelme érdekében ettől eltérő szélesség is lehetséges amennyiben az út, közlekedési, közmű-elhelyezési funkciói biztosíthatók. (5.) A gépjármű elhelyezés során az OTÉK 42. §. Előírásait kell figyelembe venni. (6.) A vasútállomás előtti teret autóbusz állomással, autóbusz megállóhellyel, személygépkocsi parkoló hellyel kell kialakítani a T-2 szabályozási terv szerint. (7.) Közmű területek: vízmű, víztorony, jelenlegi transzformátorállomások, OVIT alállomás területei.

szennyvíztisztító,

átemelők,

20. §. Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások (1.) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását (gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval). (2.) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal a kerekesszékkel közlekedő fel-és leszállását a tömegközlekedési járművekre. (3.) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen. 21. §. Építmény elhelyezése közterületen (1.) Közterületen építményt elhelyezni az OTÉK 39. §. (1) bekezdése értelmében csak jelen HÉSZ alapján lehet. (2.) Járdán semmiféle köztárgy, berendezés nem helyezhető el. (3.) A járda és közút közötti területre max. 0,60 m széles és 2,4 m magas hirdető vagy információs berendezés helyezhető el építési engedély alapján. (4.) A 3. bekezdés szerinti építmények az OTÉK 39. §. (1) bekezdés b.) és c.) pontja illetve a (3) bekezdés közlekedésbiztonságra vonatkozó előírásainak betartása mellett helyezhetők el. ZÖLDTERÜLETEK 22. §. (1.) A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel. (2.) A közlekedési területen belüli zöldsávokat a zöldterületi terv alátámasztó munkarész határozza meg.


25

(3.) A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció: közpark, KP övezeti jellel. A szabályozási terv szerinti közpark területen kizárólag pihenőhely és gyermekjátszótér helyezhető el. (4.) A gazdasági terület építési telkén belül kialakított parkolókat az OTÉK előírásától eltérően 3 parkolóként legalább 1 előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környéken őshonos fafajjal történő telepítés kötelezettségével lehet engedélyezni. ERDŐTERÜLETEK 23. §. (1.) Az erdőterület erdő céljára szolgálat. (2.) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint: a) Védelmi/védett és védő erdők b) Gazdasági erdők (3.) Védelmi erdőövezetben épületet elhelyezni nem lehet. (4.) Gazdasági erdő területen építményt elhelyezni az OTÉK 28. §. (4) bekezdés szerint lehet. (5.) 2 (6.) Az (5) bekezdésben fel nem sorolt erdők gazdasági erdők. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK 24. §. (1.) Mezőgazdasági terület növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület: a) a 720 m2-t el nem érő területen építményt elhelyezni nem szabad b) a 720-1500 m2 nagyságú területen a nádas a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el c) 1500 m2-t meghaladó nagyságú terület beépítettsége is max. 3%-os lehet d) A 3000 m2-nél nagyobb szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú területen lakóépület is létesíthető, melynek építménymagassága 7,5 m-t nem haladhatja meg, a terület beépítettsége max. 3%-os lehet, melyből lakóépület max. 1,5% e) A 6000 m2-nél nagyobb egyéb művelési ágú területen is létesíthető lakóépület, melynek építménymagassága 7,5 m-t, a terület beépítettsége a 3%-ot nem haladhatja meg, melyből a lakóépület max. 1,5 %

2

hatályon kívül helyezte a 7/2014.(VII.02.) önkormányzati rendelet


26

M-1/L övezet Mezőgazdasági terület (jellemzően legelő) 25. §. (1.) Az övezetben a mezőgazdasági területek azon viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények elhelyezése megengedett, de lakóépület, lakás nem létesíthető. A gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (2.) Az övezetben csak a mezőgazdálkodással, állattenyésztéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el. (3.) Épületeket az OTÉK előírás 29. §. figyelembevételével lehet elhelyezni a legalább 3 ha nagyságot elérő területen. Szabadon álló beépítési móddal, max. 4,5 m építménymagasságú épületekkel a telekterület max. 3%-os beépítésével. (4.) Az övezetben vonalas létesítmények építésének engedélyezése az alábbi esetekben lehetséges: • kis-és középfeszültségű elektromos távvezeték, telefon és egyéb hírközlő vezetékek esetében, a madárvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett • helyi érdekeltségű utak, kisméretű víz-, szennyvíz-, és gázvezeték esetében (5.) Művelődési ágak: gyep, legelő, rét, az övezet határa az ingatlanok vagy ingatlan alrészlet határa. M-1/SZ Mezőgazdasági terület (jellemzően szántó) 26. §. (1.) Az övezetben a mezőgazdasági területek azon - viszonylag egybefüggő - részei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények elhelyezése megengedett, de lakóépület, lakás nem létesíthető. A szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységekhez igazodva kerültek meghatározásra. (2.) Az övezetben csak a mezőgazdálkodással, állattenyésztéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el. (3.) Épületeket az OTÉK előírás 29. §. Figyelembevételével lehet elhelyezni a legalább 6000 m2 (0,6 ha) nagyságot elérő területen. Szabadon álló beépítési móddal max. 2,5 m építménymagasságú épületekkel a telekterület max. 3%-os beépítésével. (4.) Az övezetben vonalas létesítmények építésének engedélyezése az alább esetekben lehetséges: • kis– és középfeszültségű elektromos távvezeték és egyéb hírközlő vezetékek esetében, a madárvédelmi szempontok figyelembevételével


•

27

helyi érdekeltségű utak, kis méretű víz-, szennyvíz- és gázvezeték esetében

(5.) Művelési ág: szántó, az övezet határa az ingatlanok, vagy ingatlan alrészletek határa M-2/L övezet Mezőgazdasági terület (védőzóna) jellemzően legelő 27. §. (1.) Az övezetben a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő – részei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények elhelyezése megengedett, de lakóépület, lakás nem létesíthető és a természetvédelmi terület közelsége miatt, szigorúbb szabályozás kidolgozása vált szükségessé. A gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerületek meghatározásra az M-1/B jelű területek csatlakozó határainál 20 m –es un. pufferzóna meghagyása kötelező. (2.) Az övezetben csak a mezőgazdálkodással, állattenyésztéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el , a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulásával. (3.) Az épületeket a z OTÉK előírás 29. §. Figyelembevételével lehet elhelyezni a legalább 3 ha nagyságot elérő területen. Szabadon álló beépítési móddal max. 4,5 m építménymagasságú területekkel, a terület max. 3 %-os beépítésével. (4.) Az övezetben vonalas létesítmények építésének engedélyezése az alábbi esetekben lehetséges: • kis– és középfeszültségű elektromos távvezeték és egyéb hírközlő vezetékek esetében, a madárvédelmi szempontok figyelembevételével • helyi érdekeltségű utak, kisméretű víz-, szennyvíz- és gázvezeték esetében (5. ) Művelési ág: gyep, legelő, rét, az övezet határa az ingatlanok, vagy ingatlan alrészletek határa. M-2/SZ övezet Mezőgazdasági terület (védőzóna) jellemzően szántó 28. §. (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények elhelyezése megengedett, de lakóépület, lakás nem létesíthető, és a természetvédelmi terület közelsége miatt, szigorúbb szabályozás kidolgozása vált szükségessé. A szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántó művelésű jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra az M-1/B jelű területek csatlakozó határainál 20 m-es un. pufferzóna meghagyása kötelező. (2) Az övezetben csak a mezőgazdálkodással, állattenyésztéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulásával.


28

(3) Épületek az OTÉK előírás 29.§. figyelembe vételéve lehet elhelyezni a legalább 6000 m2 (0,6 ha) nagyságot elérő területen. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3%-os beépítésével. (4) Az övezetben vonalas létesítmények építésének engedélyezése az alábbi esetekben lehetséges: • kis-és középfeszültségű elektromos távvezeték, telefon és egyéb hírközlő vezetékek esetében, a madárvédelmi szempontok figyelembevétele mellett. • helyi érdekeltségű utak, kisméretű víz-, szennyvíz-és gázvezeték esetében. (5) Művelési ág: szántó, az övezet határa az ingatlanok, vagy ingatlan alrészletek határa. M-K Kertgazdálkodásra szóló terület 29. §. (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség- gyümölcstermesztést folytatnak. (2) Az övezetben a telkek maximum 3%-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 4.0 m, max. gerincmagassága 5,5 m, a padlóvonal max. 0.30 m lehet. (3) Az épületeket szabadonállóan, 5.0 m-es előkerttel kell elhelyezni. (4) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el. (5) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház ( a telekhatártól előírt 1.5 m távolság betartásával) bármely földrészen elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága max. 5.0 m lehet. (6) Építészeti karakterjegyek: • útra merőleges gerincű, oromfalas, nyeregtető • padlószint a természetes terepszinthez viszonyítva, nem lehet magasabb 60 cm-nél, kivéve az árterületet, ahol a padlószint a mértékadó maximális árvízszint fölött minimum 0,50 cm-rel, • helyi építőanyagok használata, fa, vályog, nádfedés engedélyezhető, • színvilág: fehér falak, sötét (kék, sötétbarna, vörösbarna) lábazat, sötét nyílászáró tokok, szárnyak, • oldaltornác építése engedélyezhető (7) Melléképítmények: az OTÉK 1. számú melléklet 54. pont a.-i. és m. pontja szerint helyezhetők el 3000 m2 felett az 54. pont szerinti melléképítmények elhelyezhetők. (8) Művelési ág: gyümölcsös, az övezet határa az ingatlanok határa.


29

Védett területek Hortobágyi Nemzeti Park ajánlásával 30. §. (1) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló ( a Nemzeti Park védelme alatt álló természeti területek) területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek előírásai szerint szabad. M-1/B: természetközeli állapotú zóna (kezelt természetközeli állapotú zóna, különleges növénytársulásokkal) (2) A területen folytatandó tevékenységgel, vagy minden fajta beavatkozással kapcsolatosan a természet védelméről szóló, 1996. évi LIII. Törvény a 166/1999. (XI. 19.) Kormányrendelet és a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet figyelembe vételével a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság engedélyének beszerzése szükséges. (3) A természeti adottság miatt védett területre szabályozási terv készítése szükséges. Egyéb területek 31. §. (1) A terv egyéb területei az OTÉK 30. §-a alapján folyóvizek medre és partja, állóvizek közcélú nyílt medre és partja, közcélú nyílt csatornák medre és partja ( övezeti jel: V/2 és V/3.) (2) Vízügyi érdekből a főművi csatornáknál 3-3 m-es, a társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyható, beépíteni nem lehet, ott csak rét-legelő művelés folytatható. A töltéseknél a szabadon hagyandó sáv szélessége 10 m a töltéslábtól számítva. A telkeknek e sávra eső részén csak vashuzalháló kerítés létesíthető, beton alap nélkül. A mentett oldalon a töltéslábtól mért 110 m-en belül gödröt, pincét, aknát nyitni, a fedőréteget megrontó és jelentősen gyengítő tevékenységet végezni, létesítményt építeni csak előzetes talajmechanikai szakvélemény alapján a vízügyi igazgatóság külön engedélyével lehet. (3) Mezőgazdasági korlátozott használatú terület – vízgazdálkodási területen (Mko-v) a) Az övezetben jellemzően a természetvédelmi, illetőleg a NATURA2000. természet megőrzési területekbe ékelődő, a nagyvízi medertérbe, valamint az országos ökológiai hálózat területére eső mezőgazdasági területek tartoznak. b) Az övezetben építményt elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet. (4) Védelmi erdő terület – vízgazdálkodási területen (Ek-v) a) A Tisza jobb partján lévő erdők, a bal part és az árvízvédelmi töltés között lévő erdők, a Keleti-főcsatorna mellett lévő erdők. b) Az övezetben építményt elhelyezni nem lehet. (5) Közlekedési célú terület – vízgazdálkodási területen (Kö-v)


30

(6) Vsz jelű övezet: A Tisza-folyó holtágának terültére eső szabad strand területe. a.) Az övezetben a funkcióhoz kapcsolódó szociális (w.c., zuhanyzó, öltöző) és kiszolgáló (vendéglátó, kereskedelmi, vagyonvédelmi, biztonsági) építmények helyezhetők el mobil, szétszedhető, szállítható kivitelben. b.) Az övezetben elhelyezhető napozó és pihenő stég, illetve úszóműves medence. c.) A legnagyobb beépítettség legfeljebb 2% lehet. d.) Az övezetben a szennyvíz elhelyezéssel kapcsolatos építmények csak mobil (konténeres) kivitelben létesíthetőek. e.) Mobil, szétszedhető, szállítható építmények esetén, a visszamaradó szerkezet legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építményt közvetlenül határoló terepvonal legmagasabb pontja feletti +0,35 métert. (7) Vi jelű övezet: A Tisza-folyó holtágának közelében kialakítandó idegenforgalmi területe. a.) Az övezetben épületnek nem minősülő, a szabadidő eltöltéséhez szükséges műtárgyak és kiszolgáló (vendéglátó, kereskedelmi, vagyonvédelmi, biztonsági) építmények helyezhetők el, mobil szétszedhető, szállítható kivitelben. b.) Az övezetben elhelyezhetőek mászó falak, kilátó torony, egyéb a funkcióhoz szorosan kapcsolódó építmény, mobil szétszedhető kivitelben, melynek megengedett max. építmény magassága 7,50 méter. c.) A legnagyobb beépítettség legfeljebb 2% lehet. d.) Az övezetben a szennyvíz elhelyezéssel kapcsolatos építmények csak mobil (konténeres) kivitelben létesíthetőek. e.) Mobil, szétszedhető, szállítható építmények esetén, a visszamaradó szerkezet legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építményt közvetlenül határoló terepvonal legmagasabb pontja feletti +0,35 métert. (8) Vh jelű övezet: A Tisza-folyó holtágához tartozó vízgazdálkodási terület. a.) Az övezetben úszóműves kikötő és sólyapálya műtárgyai helyezhetők el. TŰZRENDÉSZETI ELŐÍRÁSOK 32. §. (1) A tűzoltó gépjárművek részére az 595-1 Nemzeti Szabályzatban előírt fordulási lehetőség, két nyomsáv szélességű szilárd burkolatú út biztosítása szükséges. (2) A létesítésre kerülő tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. (3) Új létesítmények kialakításával egyidőben gondoskodni kell a megváltozott körülményeknek megfelelő oltóvíz mennyiségéről az OTSZ 47.§. (1) bekezdésében meghatározottak szerint, földfeletti tűzcsapokkal. (4) A legkedvezőtlenebb helyzetű tűzcsapról 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél a „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítménynél legalább 200 kPa /2 bar/ kifolyási nyomást kell biztosítani. (5) Az újonnan kivitelezni tervezett vízvezeték-hálózatot körvezeték rendszerűre kell kiépíteni.


31

(6) Az ipari területek fejlesztése során gondoskodni kell legalább két nyomsáv szélességű, szilárd burkolattal ellátott közlekedési út kiépítéséről – amelynek alkalmasnak kell lennie tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. (7) Az újonnan kivitelezni tervezett ipari létesítményekben gondoskodni kell az 1996. évi XXXI. tv. 18. §. (2) bekezdése a. pontjában meghatározottaknak megfelelően az oltóvízről. (8) Az oltóvíz biztosítására, ha az más módon nem oldható meg, önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni. A víztárolót a 35/1996. (XII. 29.) BM sz. rendelettel hatályba léptetett OTSZ 51.§., 53.§-ban meghatározottak szerint kell létesíteni. V. FEJEZET KÖRNYEZET-ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 33. §. Általános előírások (1) A környezetvédelmi előírások a – levegőtisztaság-védelem, - zaj-és rezgésvédelem, - föld –és rezgésvédelem témakörére terjednek ki. (2.)A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy: a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b./ megelőzze a környezetszennyezést, c./ kizárja a környezetkárosítást. (3.)Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásait. (4.)Új beruházások, létesítések engedélyezéséhez amennyiben a beruházás tömb méretű, illetve beépített szintterülete meghaladja a 10000 négyzetmétert, környezetvédelmi hatástanulmány készítendő. 34. §. Levegőtisztaság-védelmi előírások A levegőtisztaság védelmének részletes szabályozása a hatályos jogszabályok szerint történik. (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett kategóriába területfelhasználási egységek nem tartoznak. A település területegységei védett I. kategóriába soroltak. A védett I. területen, védett I. kategóriánál alacsonyabb szintű levegőtisztaság-védelmi kategóriához tartozó terület-felhasználás nem jelölheti ki. Az I. kategóriának megfelelő határértéket túllépő légszennyező tevékenység nem folytatható.


32

(2) A levegő tisztaságának védelmében a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv jóváhagyásának időpontjában a 21/1986. (VI.2.) MT rendelet és a 4/1986. (VI.2.) OKHT rendelkezés, valamint az MSZ 21854/1990 és módosításai tartalmazzák a részletes szabályokat. (3) A település igazgatási területén az MSZ 21854/1990 és módosításai szerint meghatározott levegőtisztasági határértékek betartása kötelező. (4) A légszennyezést okozó létesítménynél meg kell szüntetni a megengedett határértékeket meghaladó kibocsátásokat. (5) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait, és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát). 35. §. Zaj és rezgéselleni védelem (1) A zaj- és rezgés elleni védelemre vonatkozó 12/1983. (V.12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről, a 4/1984. (I.23.) EüM sz. rendelet a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról, az MSZ 13-111-85 sz. üzemek és építkezések zajkibocsátásának határértékei meghatározása, az MSZ 18-150/1-83 Immissziós zajjellemzők vizsgálata vonatkozó előírásait kell érvényesíteni a település teljes igazgatási területén. (2) A 3612 sz. 3632 sz. és 36314 sz. út zajjellemzőire tekintettel az összekötő úton szabályozási vonalától mért 50 m-en belül szálloda, lakóépület létesítése csak zajvédelmi műszaki megoldások alkalmazása mellett engedélyezhető. (3) A szórakoztatással összefüggő hangosító berendezések zajkibocsátását önálló önkormányzati rendelet szabályozza. (4) A gazdasági területek közvetlen környezetében lévő lakóépületek zaj elleni védelmének esetében is a 12/1983. (V.12.) MT rendelet 4. §. (1) bekezdésében foglaltak irányadók, mely szerint a környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól, illetőleg rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zajilletőleg rezgésterhelési határértéket. (5) Az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei a HÉSZ 12. számú táblázata szerintiek. A lakó- és középületek helyiségeiben megengedett A-hangnyomásszintek értékeit az MSZ 18151/1:1982 számú szabvány 1. számú táblázata tartalmazza. 12. sz. táblázat Ssz: 1. 2. 3.

Megengedett egyenértékű ATerületfunkció Hangnyomásszint Laeq (dB(A) Nappal Éjjel 6.00-22.00 22.00-6.00 Üdülőterület, üdülőhely, kórházi-, szanatóriumi 45 35 negyed, védett természeti terület Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel 50 40 Iparterület lakóépületekkel és intézményekkel 60 50 vegyesen


33

(6) Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei. 13. sz. táblázat Ssz:

1. 2. 3.

Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint Laeq (dB(A), ha Az építési munka időtartama 1 hónap,vagy 1 hónap felett, 1 1 évnél több kevesebb évig Nappal Éjjel Nappal Éjjel Nappa Éjjel 6.00-22.0 22.006.0022.00l 22.06.0 22.0 6.0 6.006.0 22.0

Területfunkció

Üdülőterület,üdülőhely, védett term.terület Lakóterület és intézményterület laza beép. Iparterület

60

45

55

40

50

35

65

50

60

45

55

40

70

55

55

70

65

50

(7) A közlekedéstől származó zaj új tervezésű és megváltozott terület-felhasználású területeken megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei 14. sz. táblázat

Területfunkció

Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint Aeq / dB(A)/ ÜdülőGyűjtő-és Gyorsforgalmi ,lakóépületek forgalmi és főÉs Lakóutakon; utakon; vasúti Forgalmi utak, közintézmények átmenő mellékvasúti Közötti Forgalom vonalak mentén, Fővonalak forgalomtól nélküli repülőterek és mentén, Elzárt utakon helikopterek Repülőtér területeken; környékén környezetében Pihenésre szolgáló közkertekben Nappal Éjjel Napp Éjjel Nappal Éjjel Nappal Éjjel 6.0022.0al 22.0- 6.0022.06.0022.022.0 6.00 6.00- 6.00 22.0 6.00 22.0 6.00 22.0 45 35 50 40 55 45 60* 50*

Üdülőterület, üdülőhely. Védett természeti terület Lakóterület és 50 intézményTerület laza beépítéssel Iparterület 60 lakóterületekkel és intézményekkel vegyesen

40

55

45

60

50

65*

55*

50

65

55

65 *

55*

55*

55*


34

*- a közegészségügyi hatóság- környezetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével – 5dB(A), kivételesen 10 dB(A) túllépést engedélyezhet. (8) Kulturális, szórakoztatóipari, üdülési és sportlétesítményekben, továbbá helyi hírközlési vagy hirdetési célokra alkalmazott hangosító berendezések esetében rendszeresnek nem tekinthető üzemeltetés esetén az alábbi értékekkel korrigálhatóak a 12. számú táblázat határértékei: 15. számú táblázat Üzemeltetési rend Működési napok száma 30 nap alatt Rendszeres 7 vagy ennél több nap Időszakos 3-6 nap Alkalmi Kevesebb mint 30 nap

Módosító tényező: dB(A) 0 +5 + 10

(9) A lakó-és középületek helyiségeiben megengedett „A” hangnyomásszintek értékeit az MSZ 18151/1:1982 számú szabvány 1. számú táblázata tartalmazza. Lakó-és középületek helyiségeiben megengedett zajszint a 12. sz. táblázat szerintiek. 16. számú táblázat A helység megnevezése

1 Rendelő kezelőhelységei . 2 Tantermek, előadó-és foglalkoztató termek bölcsődékben, . Óvodákban és oktatási intézményekben, ülés-és tárgyalótermek, Könyvtári olvasóhelységek, tanári szobák 3 Lakószobák, lakásokban, szociális otthonokban, közösségi . Üdülőkben 4 Szállodák, közösségi üdülők, szociális otthonok, . Munkásszállók és diákotthonok közösségi helységei 5 Éttermek, eszpresszók . 6 Üzletek, szolgáltató intézmények helységei, várótermek . 7 Étkezőkonyhák lakásokban . * - a helyiségekbe behatoló közlekedési zajra nem vonatkozik.

Megengedett LAeq egyenértékű A-hangnyomásszint (dB) Nappal ( 6.00- Éjjel ( 22.00 22.00-6.00 40 40 40

40

40

30

50

50

55

55

60

60

45*

45*

(10) A kulturális szórakoztató ipar, üdülési és sportlétesítmények, valamint hangosító berendezéseik által okozott maximális zajkibocsátást rendelet kell, hogy szabályozza. A rendeletben javasoljuk zajvédelmi zónák kijelölését, mely szerint az: •

üdülőterület, kórház, természeti terület elnevezésű zónában, valamint annak 100 m-es környezetében a megengedett zajszint nappal 50 dB(A), éjjel 40 dB(A)


• •

35

a laza beépítésű lakó-és intézmény területeken nappal 55 dB(A), éjszaka 45dB(A) a tömör, városias beépítésű lakó-és intézmény területeken nappal 60 dB(A), éjszaka 50 dB(A)

a kulturális szórakoztató ipari, üdülési és sport tevékenységekből eredő maximális megengedett zajszint. A zajvédelmi szempontból érintett szolgáltatók részére kiadott engedélyeket, illetve az engedély nélkül üzemelő létesítményeket a jövőben felül kell vizsgálni, és adott esetben élni kell a rendelet által biztosított eszközökkel (szabálysértési bírság, korlátozás, betiltás). A rendeletben célszerű előírni, hogy a lakossági panaszt okozó létesítmények üzemeltetőit zajmérésre kötelezheti az önkormányzat és határérték feletti zajterhelés esetén a 12/1983.(V.12.) rendelet alapján a technológia korszerűsítését, vagy zajgátló intézkedéseket ( védőfal építése, növénytelepítés) illetve időbeli korlátozását rendelheti el. (11) A város területén, a lakóterületek szomszédságában tervezett beruházások építési munkálatai zavaró zajkeltéssel járhatnak. A munkálatok idejére az egyes építési területekre egyedileg zajhatárértékeket kell megállapítani. A határértékek megállapítása és azok betartásának ellenőrzése az önkormányzat feladata. Szükséges esetben időbeli korlátozásra is lehet kötelezni az építtetőt. Az építési munkálatokból származó zaj megengedett legnagyobb egyenértékű A-hangnyomásszintjeit a 4/1984. (I.23.) EüM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 36. §. Föld-és vízvédelem (1)

A vízminőség védelmével kapcsolatosan az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat előírásai érvényesítendőek.

(2)

Hulladék csak zárt szabványos edényzetben tárolható. Nem burkolt felületen hulladék ideiglenes jelleggel sem helyezhető el megfelelő tároló edényzeten kívül.

(3)

A telek biológiailag inaktív udvarfelületein növelni kell a növényzettel fedett területek arányát.

(4)

A téli síktalanítás kizárólag érdesítő anyaggal történhet, mindennemű vegyszer használata tilos!

(5)

A csapadékvíz ülepedő anyagtól és szerves anyagtól való tisztításáról a csapadékvíz-elvezető rendszerbe bevezetés előtt, telken belül gondoskodni kell.

(6)

A termőtalaj, humusz védelméről az építkezések során gondoskodni kell, elszállításuk a vonatkozó, érvényben lévő rendeletek szerint történhet.

(7)

A tervezési területen ismert talajszennyezés nem található

(8)

Talajvédelmi és vízvédelmi szempontból a hidrogeológiai védőidom területét ki kell alakítani.

(9)

A régi szeméttelep területén a rekultiváció érdekében monitoring rendszer kiépítése szükséges talajvízfigyelő kutak telepítésével. A terület fásítása általános környezetvédelmi szempontból is indokolt. A rekultiváció megvalósulásáig védőtávolság, vagy építési korlátozás írható elő.


36

(10) A kommunális eredetű veszélyes hulladékok ideiglenes helyen történő szakszerű, átmeneti tárolásáról (saját telke), a megfelelő kezelő, vagy ártalmatlanító telepre történő szállításáról a hulladék termelője köteles gondoskodni. (11) Az egykori üzemi telephelyek felszámolása, vagy az új beruházások során szennyezett talajok esetleges feltárása esetén gondoskodni kell a talajcseréről, a szennyezett talaj elszállításáról, esetleg ártalmatlanításáról. A talajfunkciók megőrzése, a kedvezőbb vizuális megjelenés, vízháztartás és klímamódosítás érekében törekedni kell minél kisebb felületű beépítettségre és burkoltságra. Az új beruházások esetében a nagy kiterjedésű beépített és burkolt felületek kialakításának megakadályozására célszerű egyedileg meghatározni a lehetséges beépítési arányt és a maximális burkolhatóság mértékét. A már meglévő, nagy kiterjedésű, összefüggő burkolt felületek kedvezőtlen megjelenése és ökológiai hatása három módon orvosolható: • • •

a burkolat felszedésével, zöldfelülettel való kiváltásával a burkolt felületek részleges megbontásával, növényzettel beültetett foltok, faverem ráccsal kialakított fakelyhek közbeiktatásával kevésbé igénybevett területeken vízáteresztő burkolat alkalmazásával.

(12) Az épületbontások, építkezések során keletkező sittet, építési hulladékot csak telken belül (közterületen nem) szabad átmenetileg tárolni és még a használatbavétel előtt gondoskodni kell az elszállításukról. (13) A vizeket minden olyan behatástól védeni kell, amely azok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságát, természetes minőségét és öntisztulási képességét hátrányosan megváltoztatja. Anyagok tárolása, kezelése, szállítása vagy megsemmisítése során gondoskodni kell arról, hogy a vizeket ne fertőzhessék illetve ne szennyezzék. (14) Bármilyen szilárd, folyékony, vagy gáznemű anyagot a víz közelében tárolni, vagy kezelni csak olyan intézkedések megtétele mellett szabad, amelyek a víz szennyezését kizárja. A vizek szennyezését előidéző üzemet csak szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani. (15) Vizek szennyezése, vagy ezek bekövetkezésének közvetlen veszélye esetén a vízügyi hatóság elrendelheti a káros anyag kibocsátásával járó tevékenység korlátozását, megtilthatja annak folytatását, a veszély fennállásáig az üzem működését felfüggesztheti. (16) Öntözőtelepet csak ott szabad létesíteni ahol: •

• • •

az öntözés a talaj termékenységére káros folyamatokat nem idéz elő, illetve egyidejűleg elejét veszi, továbbá feltárt, vagy hidrogeológiai vizsgálattal megállapítottan szabad, vagy szabaddá tehető vízkészlet van, a vízmennyiség elegendő, és minőségileg- a szükséges tározást is figyelembe véve- megfelelő, a terület vízrendezése megtörtént, vagy az öntözés bevezetésével egyidejűleg megtörténik, az öntözéses termelési technológia feltételei biztosítottak.

Szennyvízöntözést csak előtisztított szennyvízzel szabad.


37

(17) Az öntözött területeken a szennyvizet szétosztó hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az öntözőtelepen pangó szennyvíz ne keletkezzen. Az öntözőtelepről szennyvíz a szomszédos területre, talajvízbe, vagy befogadóba nem juthat. Közegészségügyi korlátozással felhasználható szennyvizet, továbbá hígtrágyát használó öntözőtelep elhelyezésénél védőtávolságot kell megállapítani, védőterületeket kell kialakítani. (18) Tógazdaságot elsősorban olyan vízzáró talajon kell létesíteni, amely talajjavítás és vízrendezés után sem alkalmas szántóföldi művelésre és egyúttal az előírt minőségű víz rendelkezésre áll. A halastavakat a talajvízszint káros megemelkedésének, illetve a szomszédos területeken keletkező károknak a megakadályozására az elevezető hálózatba bekötött szivárgókkal kell körbevenni. A halastavak feltöltésére és táplálására csak olyan vizet szabad felhasználni, amely különösen a lebegőanyag-, vegyianyag-tartalom, valamint a mikrobiológiai szennyezettség szempontjából megfelelő. Szennyvizet csak külön erre a célra kialakított, vagy felkészített halastóba szabad vezetni. Rothadó állapotú szennyvizet halastóba vezetni tilos! 37. §. Természetvédelmi előírások (1) Az 1996. évi III. Törvényeknek megfelelően minden szikes, tó, láp, kunhalom országosan védett. • Kunhalom-jellegű építmények felmérése a HNP-nál folyamatban van. (Andráshalom, Botoshalom) • a kunhalmok felmérésének befejezésével pontos helyük, területük rögzítésre kerül. Károsításuk, megbontásuk, sértésük, beerdősítésük, vegyszerezésük, azokon vagy azok helyén építkezés tilos. (2) A természetközeli állapotú területek felmérése a természetvédelmi törvény alapján, a HNP Igazgatóság adatközlése szerint folyamatban van. A természetközeli állapotú területek védelem alá helyezése az LIII. Tv. 15. §. (2) bekezdése szerint történik. 1. A természetközeli területeken az építési eljárások természetvédelmi kontroll alá kerülnek. 2. A természetközeli területeken – a védettség kihirdetése után- a használati mód és a művelési ág megváltoztatása a HNP hozzájárulását igényli. (3) Helyi védelemre önkormányzati rendelet készül. A helyi védelemre kijelölt területek végleges határait és a védelem módját az Önkormányzati rendeletben kell rögzíteni. Ezen rendelet érvénybe lépése nem módosítja jelen HÉSZ előírásait, mivel a védettség területeket nem érint, és a védett területre vonatkozóan a HÉSZ a részleges meghatározások tekintetében a védelmi rendelet előírásait jelöli meg mérvadónak. (4) Általános tájvédelem, természeti területek, élőhelyek védelme: 1. A mező-, erdő-, nád-, halgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Erdő telepítése elsősorban őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjék. Gyepgazdálkodás


38

elsősorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok méréskelt, természetkímélő használatával történhet. 2. A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdaságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása, valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természet közeli állapotú vízfelületeket, nádasokat, és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen természeti adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni. 3. A növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb írtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló készítmények forgalomba hozatalának, felhasználásának, alkalmazásának kísérleti célú, ideiglenes, vagy végleges elhelyezése a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel lehetséges, az engedélyezéshez a minisztérium hozzájárulása szükséges. A talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok természeti területen történő felhasználása talajvizsgálatok eredményeire alapozva történhet. A növényvédő szerek, más, fertilizáló szerek, vagy a talaj termőképességét befolyásoló vegyi anyagok alkalmazásának korlátozását, vagy megtiltását a Természetvédelmi Igazgatóság kezdeményezheti (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság). 4. A természetes és természet közeli állapotú vizes élőhelyen a természeti értékek fenntartásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Az ökológiai célú vízkészlet mértékét a vízügyi igazgatóság, az igazgatóság (HNP) szakhatósági hozzájárulással állapítja meg. Ökológiai célú vízkészlet megállapítását az igazgatóság (HNP) is kezdeményezheti. 5. Természeti területen – a település belterülete kivételével – tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en, tavak partjától számított 100 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. A halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a természetvédelmi igazgatóság (HNP) hozzájárulásával kerülhet sor. 6. Tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 100 m-en belül a vízkár elhárításához szükséges – vegyi anyagok kivételével – a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok kijuttatása, elhelyezése.


39

7. A bányászati tevékenységet a természeti területek lehető legkisebb mértékű igénybevételével kell folytatni. A felhagyott bánya területén a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni – és ha lehetséges- természetszerű állapotot kell kialakítani. 8. Természeti területen az igazgatóság engedélye szükséges: • •

gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához, gyep és nád, valamint más vízi növény égetéséhez.

Természeti területen az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges: • •

•

termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újra hasznosításához, a földtani kutatáshoz, és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelep megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bánya bezárására vonatkozó műszaki üzemi tervek és tájrendezési terv jóváhagyásához, vizekben a halászati üzemtervek jóváhagyásához.

(5) Egyedi tájértékek a fel nem szántott gyepek és mocsarak, nyilvántartásba vételük folyamatban van. (6) A Vásár rét, Fenyer rét, Löki rét országos védetté nyilvánítása a Hortobágyi Nemzeti Park vagy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezésére és kezelésében középtávon tervezett. VI. FEJEZET ORSZÁGOS ÉS HELYI ÉRTÉKVÉDELEM 38. §. (1.) Országos műemléki védettség alatt álló épületek jelenleg nincsenek Tiszalökön. (2.) A település legértékesebb épületeinek műemléki védelemre felterjesztése szükséges: • • • • •

Kossuth út 39. (hrsz 1693/1) Gyógypedagógiai Intézet Kollégiuma Kossuth út 41. (hrsz 1697) Gyógypedagógiai Intézet Iskolaépülete Kossuth út 37. (hrsz 1698) Lakóház Kossuth út 6. (hrsz 6) Iroda épület Ady út 35. (hrsz 1581/1) Gimnáziumi kollégium, volt Vay kúria

(3.) Tiszalök Városi önkormányzat Képviselő-testülete 21/2000. (X.19.) KT sz. rendeletével 8 épületet és két temető területén található építményeket helyi védelem alá helyezte. • Kossuth út 43. sz. Általános Iskola ekletikus • Kossuth út 40. sz. Irodák ekletikus • Kossuth út 40. sz. Városi Könyvtár • Rákóczi út 1. sz. ekletikus lakóház • Kossuth út 8. sz. Szarvas Patika (Csontváry emlékhely)


• • • • •

40

Kossuth út 71. sz. ekletikus épület Városgazdálkodási KHT. Kossuth út 68. sz. népi jellegű ekletikus épület Idősek Gondozó Otthona Kossuth út 27. sz. ekletikus épület Városi Művelődési Ház Honvéd út 58. sz. Református Temető területén található építmények Honvéd út 53. sz. Katolikus Temető területén található építmények

(4.) A 21/2000. (X.19.) KT sz. rendelet módosítása szükséges, melynek során az Étv. 57. §. (3) bekezdés szerinti eljárásban védelem alá kell helyezni a következő épületeket: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Ady Endre út 14. sz. (hrsz 1409) népi lakóház Ady Endre út 16. sz. (hrsz 1408/2) népi lakóház Ady Endre út 18. sz. (hrsz 1407) Baross út 4. sz. (hrsz 1710/2) népi lakóház Baross út 9. sz. (hrsz 1795/2) népi lakóház József Attila út 30. sz. (hrsz 114) népi jellegű ekletikus József Attila út 31. sz. (hrsz 270) népi jellegű Kossuth út 15. sz. (hrsz 1962) ekletikus Kossuth út 19. sz (hrsz 1733) ekletikus Kossuth út 21. sz. (hrsz1725) ekletikus Kossuth út 88. sz. (hrsz 1067/19 ekletikus, szecessziós Kossuth út 90. sz. (hrsz 1088) ekletikus Márton F. tér (hrsz 178) református templom, ekletikus Petőfi út 2. sz. (hrsz2461) egyházi épület ekletikus Petőfi u. 4. sz. (25/4hrsz.) eklektikus iskolaépület átalakítással, felújítással) Petőfi u. 6. sz. (25/3 hrsz.) neobarokk orommal (átalakítással, felújítással) Petőfi u. 7. sz. (174 hrsz) sarokház ekletikus Petőfi u. 14. sz. (74/1 és 74/2 hrsz.) sarokház ekletikus Petőfi u. 52/a. sz. (145 hrsz.) óvoda (átalakítással, felújítással) Rákóczi u. 19. sz. (1805 hrsz.) ekletikus Rákóczi u. 22. sz. (1642 hrsz.) ekletikus

(5.) Helyi területi védelmet kell elrendelni a 21/2000. (X.19.) KT. sz. alaprendelet bővítésével Tiszalök- Ó városban: • • •

a településrész szerkezetének a településképnek a település karakterének védelméről.

A védendő településrész határai: É-on: Szabadság u., árvízvédelmi töltés, holt Tisza, árvízvédelmi töltés K-en: árvízvédelmi töltés, Virág u., József A. u., Petőfi u. D-en: Vörösmarty u., Ady endre u. NY-on: Bercsényi köz, Wesselényi u. NY-i oldalán fekvő telkek NY-telekhatárai (6.) Régészeti értékek melyek védettséget élveznek a HÉSZ 6. sz. mellékletében szerepelnek. Minden földmunkával járó beruházás előtt a régészeti területeken a


41

szakhatósági engedélyezési eljárást, illetve régészeti feltárást el kell végeztetni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 39. §. (1.) Az 1997. évi LXXVIII. tv. 17. §. szerinti, a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító jogintézmények érvényesítése szükséges. a.) Építésjogi követelmények: az Étv. 18. §. és 19. §. szerint kell eljárni Tiszalök üdülőterületein az új szabályozási tervek elkészítéséig az Étv. 18. §. (2) bekezdése szerint kell eljárni. A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el. Beépítésre nem szánt területen az Étv. 19. §. (2) bekezdése szerint lehet új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni. b.) Építési tilalmak: az Étv. 20. §., 22. §. szerint kell eljárni. A vízügyi érdekből elrendelésre kerülő tilalmak és korlátozások a HÉSZ 31. §-ban kerültek rögzítésre. A belvízveszélyes területek ideiglenesen a belvíz miatt nem építhetők be mindaddig, amíg a kiváltó ok meg nem szűnik, vagy művi beavatkozással megszüntetésre nem kerül. Belvízveszélyes területek: • • • • • • • • •

Szabadság u. – Bercsényi u. – Wesselényi utca által határolt mélyfekvésű tömbbelső Árpád u. – Töltés u. – Tisza bal parti védőtöltés által határolt tömb É-i része (tervezett területfelhasználás közpark) Árpád u. – Petőfi utca által határolt tömb belseje (kert) Liget úti sportpálya József A. u. – Petőfi u. – Kisfaludy u. – Irinyi utca által határolt tömb belseje (falusias lakóterület kertjei) Bocskai u. – Honvéd u. között lévő sportpálya Garai u. – Bocskai u. – Damjanich u. – Honvéd utca által közrefogott régi lőtér (tervezett területfelhasználás közpark) Sziget utcától délre elterülő vásártér területe (tervezett területfelhasználás ipari gazdasági terület) Búzavirág u. – Alkotmány utca kereszteződésétől DK-re fekvő terület (kert)

Tiszalök területén változtatási tilalom nem kerül elrendelésre. c.) Telekalakítás: az Étv. 23. §. És 24. §. szerint kell eljárni. A telekalakítás során a 85/2000. (XI.08.) FVM rendelet előírásait be kell tartani.


42

d.) Elővásárlási jog: az Étv. 25. §. szerint kell eljárni. • elővásárlási jogot érvényesít az Önkormányzat Tiszalök területén az alábbi ingatlanokra: 824, 825 hrsz. út céljára 1362 hrsz. út céljára 1223 hrsz. út céljára 1224 hrsz. út céljára 1225 hrsz. út céljára 1226 hrsz. út céljára e.) Kisajátítás: az Étv. 26. §. szerint kell eljárni. f.) Kiszolgáló és lakóutak céljára történő lejegyzés: Étv. 27. §. szerint kell eljárni. g.) Útépítési és közművesítési hozzájárulás: Étv. 28. §. szerint kell eljárni. Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlan tulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a település önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. h.) Településrendezési kötelezések: az Étv. 29. §. szerint kell eljárni. i.) Kártalanítási szabályok: az Étv. 30. §. szerint kell eljárni. 1. Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárásai rendjét, mértékét és rendszerességét az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. (az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére célszerű a forrást is megteremteni.) 2. Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá változási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó jogszabályok az irányadók.


43

VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 40. §. (1.) Ez a rendelet 2002. január 01.jén lép hatályba. (2.) Ez a rendelet a hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni. (3.) E rendelettel összefüggésben a települési Önkormányzat a hatálybalépéstől számított 6 hónapon belül köteles rendeletet alkotni az állattartásról, az építési tilalmakról, az elővásárlási jogról, a kisajátításról, a településrendezési kötelezésekről. Az épített környezet helyi értékvédelméről szóló rendeletét kibővíti az Önkormányzat. (4.) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Tiszalök összevont rendezési terve (DTV 2258 tsz. 1974.) és Tiszalök összevont rendezési terv, községközpont módosítás (272/86 KELETTERV) és ezen tervek szabályozási előírásai hatályukat vesztik.

Tiszalök, 2014. október 22.

Gömze Sándor polgármester

Mező József jegyző


44

A HÉSZ mellékletei 1. sz. melléklet: FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Főépületnek minősülnek a szállás-, lakás-, helyben fogyasztásra is szolgáló vendéglátás, egyházi, nevelési és oktatást szolgáló, egészségügyi és szociális intézményépületek, továbbá műterem, alapfokú ellátást szolgáló és egyéb szolgáltató építmények. Melléképületnek minősülnek: járműtároló, nyári konyha, tüzelő- és szerszámtároló. Kisiparivagy barkácsműhely, illetve árusító üzlet melléképületben nem helyezhető el. A gépjárműtárolóban legfeljebb öt személygépkocsi helyezhető el, 1 to. feletti hasznos teher szállítására szolgáló tehergépjárművek elhelyezése nem engedélyezhető. Az állattartás céljára szolgáló építményeket építeni csak az állattartási rendeletben meghatározott feltételekkel lehet.


45

4. sz. melléklet A „saját szükségletű” haszonállat tartás és az állattartó épületek elhelyezésének szabályozása. (1) Az állattartás saját szükségletnek megfelelő mértékét az alábbi táblázat szerint kell megtartatni (a darabszám a kategóriájában az együttesen tartható állatok száma): Nagy haszonállat (marha, ló, szamár, öszvér) (db együttesen, max.) 2

Haszonállat (sertés, juh, kecske) (db együttesen, max.) 5

Kis haszonállat (baromfi, nyúl, galamb) (db együttesen, max.) 100

(2) Az állattartáshoz kapcsolódó építmények (ól, kifutó, zárt trágya és zárt trágyalétároló stb.), és más építmények legkisebb távolságát az alábbiak szerint kell alkalmazni: - üdülő-, kereskedelmi gazdasági és különleges terület határától - zöldterület határától - lakóterülettől - ásott kúttól - fúrt kúttól - kerti csaptól - vízvezetéktől

50 m 30 m 10 m 15 m 5m 3m 2m

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti előírásoknak a már kialakult állattartó építmények vonatkozásában is érvényt kell szerezni a darabszám és/vagy a meglévő állattartás építményrésze korlátozásával.


46

5. sz. melléklet A „kistermelői” haszonállat tartás és az állattartó épületek elhelyezésének szabályozása (1) A kistermelői állattartás mértékét (maximális darabszám), és a legkisebb távolságokat az alábbi táblázat szerint kell megtartani az állattartó épületek vonatkozásában. a tartható állatok és számuk

Mezőgazdasági területen a telekhatártól (m)

Legkisebb távolság Lakó- és intézményi épülettől illetőleg potenciális építési helyüktől (m)

Nagy haszonállat>5 db 6-20 db 21-31 db Haszonállat (sertés, juh, kecske) <5 db 6-20 db Kis haszonállat - baromfi <500 db 500-1000 db 1001-2000 db 2001-3000 db

10 20 20

10 20 30

Üdülő-, (m) kereskedelmi gazdasági-, és szabadidőközpont területtől (m) 100 100 200

10 20

10 20

100 200

15 20 25 30

15 20 30 50

100 200 300 300

20 30 30 30 30 15 25 25 25

30 40 60 80 100 10 15 20 100

300 500 500 500 500 100 200 200 300

-

-

nutria, prémgörény <50 db 51-100 db 101-200 db 201-300 db >300 db nyúl < 50 db 51-200 db > 200 db prémróka < 50 db

(1) Az építmények telekhatártól előírt legkisebb távolsága felének megfelelő mértékben a telket többszintes növényállománnyal körbe kell ültetni a telekhatár mentén.


47

6. melléklet a 12/2014 (X.01.) önkormányzati rendelethez

1 2

3 4 5 6 7 8

A Sajátos használat szerinti terület Ipari gazdasági terület

B C Építés Beépítési i mód övezet jele

D Legkisebb terület (m)

E F Az építési telek Legkisebb Legkisebb szélesség zöldfelület (m) (%)

G Legnagyo bb beépítettsé g (%)

H Megengedett max. építményMagasság (m)

szabadon 1800 25 50 -9,5 álló szabadon IG-2 3000 50 25 30 -9,5 álló oldalhatá IG-3 5000 60 25 50 -9,5 ron álló oldalhatá IG-4 5000 30 30 40 -9,5 ron álló szabadon IG-5 2000 25 25 35 -10,0 álló oldalhatá IG-6 2000 30 30 40 -10,5** ron álló „**”A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl: siló, kémény, tartály, stb.) IG-1


48

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS TISZALÖK Igazgatási területére vonatkozó Településrendezési Tervéhez

Tűzvédelmi fejezet: A településrendezési tervet az érvényes törvények, rendelet, MSZ és ágazati szabványok figyelembe vételével készítettük el, melyeknek az előírásait betartottuk. Ezek közül a legjelentősebbek, a(z): 253/1990. (XII.20.) Korm.rendelet, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről – OTZÉK az 1996. évi XXXI. Tv., a tűz elleni védekezésről rendelkezve…………… a 35/1996. (XII.29.) BM. Rendelet: az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) MSZ 595., MSZ 1600…………..és a többi, érvényen lévő rendelet A fentiek előírásait a terv készítése során alkalmaztuk. A tervben szereplő építési övezetek tűzvédelmi feltételeit (az építmények megközelítése, az oltóvíz mennyisége és nyomása, a tűzjelzés vonatkozásában …stb) biztosítottuk. A tűztávolság betartására, a tűzoltás eszközeivel a létesítmények megközelítésére – az OTÉK előírásait megtartva – a Helyi Építési Előírások vonatkozó pontjaiban tettünk kötelező intézkedéseket. Az övezeten belüli építményekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat az építési (út, - közmű, építmények….) engedélyezési eljárás során kell konkrétan meghatározni és tűzszakasz, oltás módja- oltóvíz, oltókészülék, nyomás, menekülési és mentési út) 1. Az építmények megközelíthetősége: A veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz oltása érdekében, a tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményhez olyan szilárd burkolatú felvonulási utat, illetőleg olyan területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére, és működésér. A lakóterületi tömbökben az előbbiek területigényét biztosítottuk. A jelenlegiek és a tervezett utak a kiépítettségük és a műszaki paramétereik alapján megfelelnek az MSZ 595-1/1986 szabvány 2.23 pontjában követelményként leírtaknak.


49

A legfontosabb utakra vonatkozóan nevesítve, a többiekre általános leírás szintén közöljük a legfontosabbakat. Az út neve Márton F. u. Táncsics u. Rákóczi F. u. Bercsényi u. József Attila u. (települési főút) 3612. sz. út) Kossuth út (települési főút) (3632. sz. út)

Kossuth út (települési főút) (36314. sz. út)

Márton Ferenc u. Rákóczi Ferenc u. Táncsics u. Kun Béla u. Petőfi Sándor u. Honvéd u. Damjanich u. Damjanich-József A. Utca közötti új út gyűjtőutak Kiszolgáló utak

Jelenlegi állapot Szilárd burkolatú 2x1 sáv 1622 m szab. Szélesség a balra külön kiváló sávok a csomópontokban helyszűke miatt is hiányoznak vízvezetékkel, gázvezetékkel megfelel

tervezett Szilárd burkolat, 2x1 sáv” Balra leálló sávok Csomópontokban + Vízvezetékkel, gázvezetékkel 22-30 m szabályozási szélességgel, 7 m burkolatszélesség megfelel Szilárd burkolatú, 2x1 sáv Szilárd burkolat 2x1 sáv + 22-34 m szabályozási leállósávok, szélesség vízvezetékkel, 7-12 m szabályozási gázvezetékkel szélesség, 6 m burkolatszélesség kerékpárúttal megfelel megfelel Szilárd burkolatú, 2x1 sáv Szilárd burkolat, 2x1 sáv 16 m szabályozási szélesség 16 m szabályozási megfelelő szélességgel (védendő településszerkezet) 7 m burkolatszélesség megfelelő (védendő településszerkezet) Szilárd burk.,szab. Szélesség Szilárd burkolat, 2x1 sáv 2x1 sáv 22 m 22,0 m 7,0 m 2x1 sáv 16 m 16,0 m 6,5 m 2x1 sáv 38-40 m 38,0-40 m 7,0 m 2x1 sáv 22 m 22,0 m 7,0 m 2x1 sáv 18 m 18,0 m 6,5 m 2x1 sáv 22 m 22,0 m 7,0 m 2x1 sáv 36-38 m 36-38 m 7,0 m burkolatlan

22 m

12-14-16 m szabályozási szélesség, átlag 4,5-5 m burkolatszélesség a burkolt utak esetén; kevés földút, vízvezetékkel általában kiépítve részben megfelel

22,0 m

7,0m

2x1 sáv burkolt út, 12-16 m szélesség, kivéve a gyalogutak, melyek min. 3 m burkolatszélességűek, vízvezetékkel megfelelnek


50

A területet határoló és feltáró utak már a vizsgálat idején kétsávos, kétirányú forgalomra kiépítettek, min. 4,5-7,0 m burkolat, és nagyobb, mint 7,5 m szabad őrszelvény méretűek. A terv szerinti helyeken a nyomvonalak korrekcióra kerülnek, és a tervezett új burkolatok is kielégítik az MSZ 595 vonatkozó előírásait. A tömbök megközelítésére a már kiépített, és a tervezett utak megfelelőek. A felvonulási út, terület, valamint a közforgalmú utak tervezésére az ME-07-3713/1994 műszaki leírás és a 2/1999. (I.18.) KHVM rendelettel módosított 20/1984. (XII.21.) KM rendelet alapján kell a tervezés további fázisaiban figyelemmel lenni. A tervben minden építési telek közterületi útról megközelíthető. A közterületeken tervezett utak, megerősített járdák és gyalogos utak az utak tervezésére vonatkozó szabvány szerintiek. Az utak minta keresztszelvényein is ábrázoltuk azokat a keresztmetszeti elemeket, melyek a szükséges közművek elhelyezésére, és a közlekedési elemek megépíthetősége miatt szükségesek. A közművel a fogyasztásra, és a megfelelő nyomás biztosítására, valamint a tűzi-víz-hálózat kialakítására vannak méretezve. A víz gerinchálózat már kiépült, a többi, még szükséges hálózati elemet a terv tartalmazza. Úgy a tervben, mint az Építési előírások között biztosítottuk a tűzi-vízcsapok elhelyezésére, és megközelítésére vonatkozó építési és használati követelményeket. 2. Az oltóvíz ellátására vonatkozó adatok (az OTSZ. 46-55. §.) A településen az oltóvíz-nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzatok feladata. A gazdálkodó tevékenységet folytatók az általuk működtetett létesítmények oltóvízellátásáról saját maguk kötelesek gondoskodni. Általános elvként fogalmazható meg, hogy az oltóvíznek, illetve az oltóvíz kivételi helyeknek a létesítmény, az építmény tűzoltás-taktikai helyein kell lennie. Az oltóvíz biztosításának legfontosabb szempontjai: -

a vízszerzési hely megközelíthetősége a tűzoltó járművel, az oltóvíz intenzitása a mértékadó tűzszakasz figyelembe vételével (OTSZ. 46. §. (5) bekezdés, oltóvíz folyamatossága, időtartama a számított vagy a normatív tűzterhelés alapján (MSZ 595/7 lett figyelembe véve, a vízvezeték hálózat belső átmérője min. 100 mm legyen, kitolási nyomás a tűzcsapnál 200 mm2-es a kiáramlási keresztmetszetnél a tűzveszélyességi osztály figyelembevételével (OTSZ. 48. §. (1) bek.) szerinti, tűzcsapok száma, elhelyezése (OTSZ. 49. §.) szerint a konkrét létesítmény megépítése (és engedélyezése) esetén területileg lehetséges. A főnyomó-, és gerincvezetékeken a kereskedelmi, gazdasági és vegyes tömbökben 4500 l/perc oltóvíz biztosított a minimális 3 bar kifolyási nyomáson. (Ennek megfelelően az ilyen területeken 6200 m2-ként önálló tűzszakaszt kell képezni, mely a terv építési területein maximálisan megfelel – ettől kisebbek) Egyedi épületeknél (nagyobb üzlet, áruház) sprinkler rendszer építendő ki az építménynek megfelelő méretben. Lazább beépítésű lakótömböknél 2000 l/perc oltóvíz biztosított 2 bar minimális kifolyási nyomáson.


51

A kialakítható telkeken 1200 m2 szintterület építése képezhet egy-egy önálló tűzszakaszt, ami az övezet építési jellemzői miatt (beépítési %, maximális építménymagasság és a területi egységre vonatkozó szintterület – fedettség mellett) megfelelő. A műszaki leírásban és a tervlapokon a jelenlegi és a tervezett hálózat méretét nyomvonalát feltüntettük. 3. A Tűzjelzést szolgáló megoldások: Az 1996. évi XXXI. Tv. (míg korábban az OTSZ. 41-45. §., MSZ 9785 részletesen tárgyalta) betartásra került. A tervezési területen a telefonellátás megfelelő, nyilvános állomások vannak, illetve a később kialakítandó tömbökben a MATÁV kiépíti Tűzjelző berendezés telepítése és bekötése a tűzoltóság ügyeletéhez az építési engedélyezési eljárás során határozható meg. A kiépített MATÁV alépítmény és telefonhálózat előbbit biztosítja. 4. Csatornahálózat: OTSZ. 36. §. (1-2) bekezdése alapján közcsatornákba éghető gázt, gőzt vagy folyadékot tartalmazó szennyvizet bevezetni nem szabad, illetve víz- zár beépítésével a csatornahálózat berobbanás elleni védelmet biztosítani kell.

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Recommend Documents