Tartalomjegyzék. OFABI1...Biofizika OFAMB1...Molekuláris sejtbiológia OFAOM1...Orvosi kémia OFAPV1...Preventív fogászat 1

PTE ÁOK Fogorvos szak – az Alapozó modul tantárgyai - 2010/2011-es tanév

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

FOGORVOS SZAK

TANREND 2010/2011 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak)

1


Tartalomjegyzék

OFABI1 ........ Biofizika 1................................................................................................................................................................3 OFAMB1 ...... Molekuláris sejtbiológia 1. .......................................................................................................................................5 OFAOM1 ...... Orvosi kémia 1. ........................................................................................................................................................9 OFAPV1 ....... Preventív fogászat 1. ..............................................................................................................................................12 OFAAT1 ....... Általános anatómia 1. .............................................................................................................................................14 OFABI2 ........ Biofizika 2..............................................................................................................................................................16 OFAMB2 ...... Molekuláris sejtbiológia 2. .....................................................................................................................................18 OFAOK2 ...... Orvosi kémia 2. ......................................................................................................................................................23 OFAPF2 ....... Preventív fogászat 2. ..............................................................................................................................................25 OFASF1 ....... Szövet- és fejlődéstan 1..........................................................................................................................................27 OFABA1 ...... Biokémia 1. ............................................................................................................................................................31 OFAET1 ....... Élettan 1. ................................................................................................................................................................33 OFAORB ...... Orális biológia........................................................................................................................................................39 OFASF2 ....... Szövet- és fejlődéstan 2..........................................................................................................................................41 OFAANY...... Fogászati anyagismeret ..........................................................................................................................................43 OFABK2 ...... Biokémia 2. ............................................................................................................................................................46 OFAET2 ....... Élettan 2. ................................................................................................................................................................48 OFAFI1 ........ Fogászati klinikai informatika 1. ............................................................................................................................56 OFAIMM ...... Az immunológia alapjai .........................................................................................................................................58 OFANAN...... Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan................................................................................................60

2


OFABI1

BIOFIZIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: 5 fő – 0 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben!

Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1. Bevezető előadás 2. A kvantumfizika alapjai 3. Az atom szerkezete 4. A kvantumszámok értelmezése 5. Az elektromágneses spektrum. A fény 6. A lézer 7. Röntgensugárzás 8. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás 9. Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal 10. Sugárzások biológiai hatása 11. Termodinamikai alapfogalmak 12. A termodinamika főtételei 13. Termodinamikai potenciálfüggvények 14. Diffúzió 15. Ozmózis 16. Folyadékáramlás 17. Vérkeringés. A szív munkája 18. A víz 19. Makromolekulák szerkezete 20. Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés 21. Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál 22. Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál 23. A látás 24. A hallás 25. A citoszkeletális rendszer 26. Motorfehérjék, sejtmozgás 27. A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája 28. Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Gyakorlatok 1. terem 1-2

Bevezetés

3-4

Egyenáramú mérések 3


5-6

Váltóáramú mérések Elektromos vezetőképesség

7-8 Refraktometria 9-10

Színképvizsgálat

11-12

Polarimetria

13-14

Pótmérés, konzultáció

15-16

Folyadékok viszkozitása

17-18

Felületi feszültség

19-20

Fajlagos felület, duzzadás

21-22

Centrifugálás

23-24

Elektroforézis

25-26


27-28

Pótmérés, dolgozatok megbeszélése, konzultáció

2. terem 1-2

Bevezetés Mérések Geiger-Müller számlálóval

3-4 Radioaktív felezési idő I. 5-6

Gamma-abszorpció és spektrometria Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése

7-8 Radioaktív felezési idő II. 9-10

Szcintigráfia Optika

11-12 Világítástechnika 13-14


15-16

Abszorpciós fotometria Vérnyomásmérés

17-18 Elektrokardiográfia (EKG) 19-20

Ultrahang

21-22

Hőmérsékletmérés

23-24

Audiometria

25-26


27-28


Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

4


OFAMB1

MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. PAP MARIANNA, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet


Tematika A két féléves tárgy 1. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások 1. Oktatási célkitűzések 2. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 3. Modern morfológiai módszerek I. 4. Modern morfológiai módszerek II. 5. Molekuláris biológiai módszerek I. 6. Molekuláris biológiai módszerek II. 7. Molekuláris biológiai módszerek III. 8. Molekuláris biológiai módszerek IV. 9. Molekuláris biológiai módszerek V. 10. Sejtmag 11. Genomorganizáció 12. A kromatin kémiai összetétele 13. A sejtciklus I. 14. A sejtciklus II. 15. Replikáció I. 16. Replikáció II. 17. Repair 18. Transzkripció prokariotákban 19. rRNS-szintézis eukariotákban 20. hnRNS-szintézis eukariotákban 21. hnRNS-érés 22. A sejtmag pathológiája 5


23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Témazáró előadás Citoplazmatikus organellumok Transzláció I. Transzláció II. Transzláció III. Génreguláció prokariotákban Génreguláció eukariotákban I. Génreguláció eukariotákban II. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció és -szortírozás Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa A sejt védekezési mechanizmusai I. (lizoszómák, SER) A sejt védekezési mechanizmusai II. (szabadgyökök, membránkárosodás) Mitokondrium I. Mitokondrium II. Citoszkeleton I. Citoszkeleton II. Sejtmembrán Passzív transzport folyamatok Záró előadás

Gyakorlatok 1. Fénymikroszkópia 2. Fénymikroszkópia 3. Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia) 4. Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia) 5. Szeparációs módszerek (elektroforézis) 6. Szeparációs módszerek (elektroforézis) 7. DNS-RNS izolálás 8. DNS-RNS izolálás 9. Plazmid-izolálás 10. Plazmid-izolálás 11. Restrikciós térképezés 12. Restrikciós térképezés Szemináriumok 1. A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése 2. Biológiai makromolekulák 3. Fénymikroszkópia 4. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 5. Szeparációs módszerek 6. Molekuláris biológiai módszerek I. 7. Molekuláris biológiai módszerek II. 8. Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása. Szeparációs módszerek 9. Molekuláris biológiai módszerek III. 10. A sejtmag. Genomorganizáció. 11. Kromatin 12. A sejtciklus. Replikáció 13. Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia. (demonstráció) 14. Sejtmag (demonstráció) 15. Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus. Replikáció 16. Repair. Mitózis. A II. ciklus előkészítése 17. Transzkripció 18. RNS-érés. 19. A kóros sejtmag. 20. Dolgozat: DNS-repair. Mitózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag 21. Transzláció 22. Génreguláció I. 23. Génreguláció II. 24. GER. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 6


25. 26. 27. 28. 29. 30.

Sejtvédekezés Mitokondrium I. Mitokondrium II. Félévzáró dolgozat Félévzáró dolgozat Félévzáró dolgozat

Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cDNS-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 7


40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek

8


OFAOM1

ORVOSI KÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. DELI JÓZSEF, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet


Tematika Az orvosi kémia 1. tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlen. Szerves kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak segítséget. A félév elfogadásának feltételei 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében minden gyakorlaton a gyakorlatok anyagából röpdolgozatot iratunk, összesen 12-t. A félév elfogadásának feltétele minimum 10 röpdolgozat megírása és legalább 7 dolgozat pozitívra értékelése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. A megengedett maximális hiányzás összesen 12 óra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2010 Ajánlott Irodalom: McMurray, Fay: Chemistry (latest edition) Zeeck: Chemie für Mediziner (5. Auflage)

Előadások 1. A kémia története, tárgya, kapcsolata az orvostudománnyal. 2. A periódusos rendszer. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, és a molekulapálya elmélet alapjai. 3. Másodlagos kötések. 4. A szervetlen kémia alapjai I. 5. A szervetlen kémia alapjai II. 6. A szervetlen kémia alapjai III. 7. Halmazállapotok, gáztörvények. A víz és a vizes oldatok 8. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Híg oldatok törvényei. 9. Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. 10. Savak és bázisok elméletei. Savszármazékok, sók, tiovegyületek. Aktivitás, ionerősség. 11. Elektrolitos disszociáció, elektrolitok csoportosítása, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. 12. A víz ionszorzata, pH, pOH. Sav-bázis indikátorok. 13. A sók hidrolízise. Pufferoldatok, 14. Fiziológiás pufferrendszerek. Reakciókinetika I. 15. Reakciókinetika II. 16. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. 17. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. 18. Kolloidok 19. Termokémia, termodinamika I. 20. Termokémia, termodinamika II. 21. Fotokémia 22. Elektrokémia I. 9


23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Elektrokémia II. Bevezetés a szerves kémiába, a szénvegyületek szerkezete, a szén hibridizációja. Elektroneltolódási jelenségek. Funkciós csoportok, vegyületcsaládok. Reakciótípusok a szerves kémiában. A sztereokémia alapjai, az izoméria típusai. Alkánok, cikloalkánok és a konformációs izoméria. Alkének és a geometriai izoméria. Alkinek. Diének, poliének Aromás szénhidrogének és származékaik I. Aromás szénhidrogének és származékaik II. A szénhidrogének halogénszármazékai Optikai izoméria és az abszolút konfiguráció I. Optikai izoméria és az abszolút konfiguráció II. Alkoholok, fenolok. Éterek. Szerves kénvegyületek. Oxovegyületek: aldehidek, ketonok, kinonok I Oxovegyületek: aldehidek, ketonok, kinonok II Karbonsavak és származékaik Karbonsavak és származékaik Karbonsavak és származékaik

Gyakorlatok 1. Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás. 2. Szűrés és választótölcsér bemutatása. 3. Fizikai változások, fázisátalakulások. 4. Fizikai változások, fázisátalakulások. 5. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata I. (halogének, oxigén, kén) 6. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata I. (halogének, oxigén, kén) 7. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata II. (kén, nitrogén-csoport) 8. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata II. (kén, nitrogén-csoport) 9. BBiológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata III. (szén-csoport) 10. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata III. (szén-csoport) 11. Biológiailag jelentős fémek és vegyületeik vizsgálata I. (s-mező, alumínium) 12. Biológiailag jelentős fémek és vegyületeik vizsgálata I. (s-mező, alumínium) 13. Biológiailag jelentős fémek és vegyületeik vizsgálata II. (d-mező fémei). Híg oldatok. Kolloidok. 14. Biológiailag jelentős fémek és vegyületeik vizsgálata II. (d-mező fémei). Híg oldatok. Kolloidok. 15. Kinetikai, termodinamikai és egyensúlyi kísérletek. 16. Kinetikai, termodinamikai és egyensúlyi kísérletek. 17. Elektrokémiai kísérletek 18. Elektrokémiai kísérletek 19. Bevezetés a kvantitatív analízisbe. Sósav titrálása Tejsav titrálása 20. Bevezetés a kvantitatív analízisbe. Sósav titrálása Tejsav titrálása 21. Oldatkészítés. Potenciometriás titrálás. Foszforsav titrálása. 22. Oldatkészítés. Potenciometriás titrálás. Foszforsav titrálása. 23. Kísérletek pufferoldatokkal. 24. Kísérletek pufferoldatokkal. 25. Permanganometria 26. Permanganometria 27. Asztalátadás 28. Konzultáció Szemináriumok 1. Oxidációs szám. Redoxi- és analitikai egyenletek. 2. Koncentrációszámítások II. 3. Számolások (gyakorlás). 4. Elektrolit-egyensúlyok, pH-számítás. 5. Alapfogalmak. Egyenletírás. Sztöchiometriai számítások 6. Koncentrációszámítások I. 7. Koncentrációszámítások III. Híg oldatok törvényei. B: Ozmometria 8. Landolt-kísérlet bemutatása. Zárthelyi I. 10


9. 10. 11. 12. 13. 14.

Elektrolit-egyensúlyok, sók hidrolízise, pH-számítás. Pufferoldatok. Pufferoldatok. Heterogén egyensúlyok, oldhatósági szorzat. Szerves kémia. Zárthelyi II. Szerves kémia.

Vizsgakérdések http://www.pote.hu/index.php?page=egyseg&egy_id=20&nyelv=hun&menu=okt_anyag

11


OFAPV1

PREVENTÍV FOGÁSZAT 1.

Tantárgyfelelős:

DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ, klinikai szakorvos Fogászati és Szájsebészeti Klinika


Tematika A hallgatók első találkozása a szájüregben végzett kezelésekkel. Előtanulmányok a konkrét beavatkozásokhoz és a fogászati felvilágosító tevékenység alapjainak megteremtése. A félév elfogadásának feltételei Sikeres szemeszter teszt a 7. oktatási héten, a gyakorlati feladatok minőségi kivitelezése, ezen belül 2 db viaszfog kifaragása, 1 db fluoridáló sín elkészítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadásjegyzet. Nyárasdy Ida, Bánóczy Jolán: Preventív fogászat Előadások 1. Bevezetés az elemi preventív fogászatba 2. A rágószerv anatómiája 3. Alapvető viselkedési szabályok a fogorvosi rendelőben, a fogászati alapműszerek 4. A dentális plakk, a calculus és más fogakon képződő depozitumok kialakulása és szerkezete 5. A dentális plakk szerepe a periodontális betegségek etiológiájában és progressziójában 6. Fogkefék és fogmosási technikák 7. Fogkrémek, szájöblítők, rágógumik 8. A fogmosás kiegészítői 9. Depurálás 10. A carieses lézió kialakulása 11. A fluoridok szerepe a caries megelőzésében, a hatásmechanizmusa, toxikológiai kérdések 12. A lokális fluoridprevenció 13. A szisztémás fluoridprevenció 14. De- és remineralizációs folyamatok Gyakorlatok 1. Prevenciós sín készítése: 2. Prevenciós sín készítése: 3. A professzionális szájhigiénés eszközök alkalmazása 4. Prevenciós sín készítése: 5. Tájékozódás a szájüregben 6. Tükör, szonda használata 7. Fogászati viasz használata , a fogformák tanulmányozása 8. Fogfaragás 9. Egyéni szájhigiéne eszközei /az eszközök bemutatása/ 10. Fogmosás sorrendje 11. A fogselyem használata kézzel és csipesszel /gyakorlat a mulázson/ 12. A supra- és subgingivális fogkő jellemzői 13. A kézi depurátorok használata, gyakorlás a mulázson 14. A professzionális szájhigiénés eszközök alkalmazása 15. Prevenciós sín készítése: 16. Prevenciós sín készítése: 17. Prevenciós sín készítése: 18. Teszt 19. A kézi depurátorok használata, gyakorlás a mulázson 20. Tájékozódás a szájüregben 21. Tükör, szonda használata 12


22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Fogászati viasz használata , a fogformák tanulmányozása Fogfaragás Egyéni szájhigiéne eszközei /az eszközök bemutatása/ Fogmosás sorrendje A fogselyem használata kézzel és csipesszel /gyakorlat a mulázson/ A supra- és subgingivális fogkő jellemzői Teszt

Vizsgakérdések Az előadásokon bemutatott képek alapján

13


OFAAT1

ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens Anatómiai Intézet

3 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: 5 fő – 100 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben!

Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával.

A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 6 óra (6x45 perc = pl. 3 gyakorlat, vagy 2 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. 2. Az alsó végtag és a törzs izület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. 3. A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. 4. A felső végtag izület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. 5. Az alsó végtag és a törzs izmainak klinikai aspektusai. 6. Az arckoponya és üregei. 7. A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya 8. A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. 9. A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai. 10. A medence és az alsó végtag a klinikus szemével. Képalkotó eljárások. 11. Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető. 12. A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. 13. Általános csonttan és izülettan 14. Az anatómia tárgya és felosztása Gyakorlatok 1. Csigolyák, bordák, mellkas. 2. Csigolyák, bordák, mellkas. 3. A koponya. 4. A koponya. 5. A koponya. 6. A koponya. 7. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 8. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 9. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 10. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 11. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 12. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 13. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). A koponya. 14. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). A koponya. 15. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok(demonstráció). 16. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok(demonstráció). 17. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok(demonstráció). 18. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok(demonstráció). 19. A végtagok ventrális és dorsalid régiói (demonstráció). 20. A végtagok ventrális és dorsalid régiói (demonstráció). 14


21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

A csípőízület. Az alsó végtag csontjai és ízületei. A medencecsont és sacrum. A medence egészben. A medencecsont és sacrum. A medence egészben. A vállöv ízületei. A könyökízület. A kéz ízületei. A vállöv ízületei. A könyökízület. A kéz ízületei. Fő irányok és síkok. A vállöv, a felkar, az alkar és a kéz csontjai. Fő irányok és síkok. A vállöv, a felkar, az alkar és a kéz csontjai. A csípőízület. Az alsó végtag csontjai és ízületei.

Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu

15


OFABI2

BIOFIZIKA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

3 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: 5 fő – 0 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben!

Tematika A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (Szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1. Abszorpciós fotometria 2. Fluoreszcencia spektroszkópia 3. Fluoreszcencia polarizáció. FRAP 4. FRET. Fluoreszcencia kioltás 5. Röntgendiffrakció 6. Gyors-kinetikai módszerek 7. Modern mikroszkópiai módszerek 8. Szedimentáció, elektroforézis 9. Infravörös, Raman és CD spektroszkópia 10. ESR, NMR 11. Áramlási citometria 12. Ultrahang 13. CT, MRI 14. Gamma-kamera, SPECT, PET Gyakorlatok 1. terem 1-2

Bevezetés

3-4

Egyenáramú mérések

5-6

Váltóáramú mérések Elektromos vezetőképesség

7-8 Refraktometria 9-10

Színképvizsgálat

11-12

Polarimetria

13-14


15-16

Folyadékok viszkozitása

17-18

Felületi feszültség

19-20

Fajlagos felület, duzzadás

21-22

Centrifugálás 16


23-24

Elektroforézis

25-26


27-28


2. terem 1-2

Bevezetés Mérések Geiger-Müller számlálóval

3-4 Radioaktív felezési idő I. 5-6

Gamma-abszorpció és spektrometria Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése

7-8 Radioaktív felezési idő II. 9-10

Szcintigráfia Optika

11-12 Világítástechnika 13-14


15-16

Abszorpciós fotometria Vérnyomásmérés

17-18 Elektrokardiográfia (EKG) 19-20

Ultrahang

21-22

Hőmérsékletmérés

23-24

Audiometria

25-26


27-28


Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

17


OFAMB2

MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. PAP MARIANNA, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet


Tematika A két féléves tárgy 2. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. a tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina. A részletes tematikát az első órán minden csoport rendelkezésére bocsátjuk. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1. Nyitó előadás 2. Aktív transzport folyamatok 3. Extracelluláris mátrix 4. Jelátviteli mechanizmusok I. 5. Jelátviteli mechanizmusok II. 6. Jelátviteli mechanizmusok III. 7. Jelátviteli mechanizmusok IV. 8. Jelátviteli mechanizmusok V. 9. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 10. Apoptózis 11. A tumor sejt 12. DNS tumor vírusok 13. RNS tumor vírusok 14. Retrovirális onkogének 15. Celluláris onkogének I. 16. Celluláris onkogének II. 17. Celluláris onkogének III. 18. Tumor szuppresszor gének I. 19. Tumor szuppresszor gének II. 20. Onkogének szerepe a sejtciklusban 21. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa 18


22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Témazáró előadás Citogenetika I. Citogenetika II. Átöröklési típusok Molekuláris diagnosztika Génterápia Záróelőadás

Gyakorlatok 1. Nukleinsav hisztokémia 2. Nukleinsav hisztokémia 3. Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 4. Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 5. A citoplazma hisztokémiája 6. A citoplazma hisztokémiája 7. Permeabilitás és membránstruktúra 8. Permeabilitás és membránstruktúra 9. Jelátvitel. A tumor sejt 10. Jelátvitel. A tumor sejt 11. Bevezetés a klinikai genetikába 12. Bevezetés a klinikai genetikába Szemináriumok 1. Citoszkeleton 2. Membrán 3. Transzport. Extracelluláris mátrix. A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. cAMP-út. 4. Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán. Transzport. Extracelluláris mátrix. A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. cAMPút. 5. Jelátviteli mechanizmusok: Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel. 6. Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel. 7. Dolgozat: Foszfolipáz C, növekedési faktor, citokin, stressz, integrin jelátvitel. A jelátvitel általános jellemzői. 8. Fejlődésbiológia. Apoptózis. Tumor sejt. 9. Tumor vírusok 10. Retrovirális és celluláris onkogének 11. Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. Tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris onkogének 12. Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus 13. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa. Citogenetika 14. Átöröklési típusok. Molekuláris medicina 15. Félévzáró teszt 16. Félévzáró teszt Vizsgakérdések ELMÉLETI VIZSGATÉTELEK (A lista a teljes szigorlati tételsort tartalmazza. Az 1-57. kérdések alkotják a kollokviumi tételsort.) 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 19


14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cDNS-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció. 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció. 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum. 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció. 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek 58. Mikrotubulusok 20


59. Mikrofilamentumok 60. Intermedier filamentumok 61. A sejtmembrán 62. Sejt-sejt kapcsolatok 63. Passzív transzport folyamatok 64. Aktív transzport folyamatok 65. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete 66. Sejt-mátrix kapcsolatok 67. A kémiai jelátvitel típusai 68. cAMP által közvetített jelátvitel 69. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek 70. A növekedési faktorok jelátvitele 71. Fehérjekinázok szerepe a sejtműködés szabályozásában 72. Citokin-jelátvitel, stressz-jelátvitel 73. A jelátviteli folyamatok általános jellemzői 74. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 75. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége 76. Az apoptózis mechanizmusa 77. A tumorsejt általános jellemzői 78. Onkogén DNS vírusok 79. Retrovírusok 80. Retrovirális onkogének 81. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével 82. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása 83. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai 84. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői 85. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői 86. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában 87. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában 88. A karcinogenezis többlépcsős mechanizmusa 89. Meiózis 90. Autoszomális kromoszóma aberrációk 91. Szex-kromoszomális kromoszóma aberrációk 92. Autoszomálisan öröklődő betegségek. 93. Nemhez kötötten öröklődő betegségek 94. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa 95. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa 96. A géntranszfer módszerei 97. A humán génterápia lehetőségei

GYAKORLATI VIZSGATÉTELEK Elméleti kérdések 1. A fénymikroszkóp szerkezete és működése 2. Mintaelőkészítés és kontrasztfokozás fény- és elektronmikroszkópos célra 3. Radioaktív izotópok a biológiában 21


4. Homogenizálás, sejtfrakcionálás 5. Hipopiknikus és izopiknikus grádiens centrifugálás 6. Gélfiltráció 7. Ioncserélő- és affinitáskromatográfia 8. Fehérje elektroforézis 9. Nukleinsav elektroforézis 10. DNS-izolálás 11. RNS-izolálás 12. Plazmidok, plazmidizolálás 13. Nukleinsav hisztokémia 14. Citoplazma hisztokémia 15. Fáziskontraszt mikroszkóp 16. Polarizációs mikroszkóp 17. Enzimhisztokémia és immunhisztokémia 18. Plazmolízis és hemolízis 19. A citogenetika módszerei 20. Az elektronmikroszkóp működése

Végrehajtandó gyakorlatok 1. Prokariota sejtek immerziós vizsgálata 2. Sejtátmérő meghatározása fénymikroszkóppal 3. Keményítő és Cl- gélfiltrációs elválasztásának értékelése 4. A fotométer használata, RNS és DNS koncentráció mérés 5. Fehérje elektroforézis és Western blot értékelése 6. Citoplazma hisztokémiai metszetek értékelése (PAS, savas foszfatáz, Szudán B) 7. Sejtmag alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 8. Plazmid elektroforézis és restrikciós endonukleáz térkép értékelése 9. Nukleinsav hisztokémiai metszetek értékelése 10. Polarizációs mikroszkóp használata 11. Fáziskontraszt mikroszkóp centrálása, használata 12. Citoplazma alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 13. Normál és Burkitt-limfomás nyirokcsomó felismerése, mitotikus alakok azonosítása 14. Fénymikroszkópos autoradiográfiás preparátum vizsgálata 15. Normál és kóros sejtek azonosítása PAP-kenetben 16. Öröklődési típusok azonosítása családfán 17. Kromoszóma-vizsgálat 18. Immunhisztokémiai preparátumok vizsgálata 19. Differenciált, naiv és apoptotikus PC12 sejtek azonosítása 20. Kromoszóma-preparátum vizsgálata

22


OFAOK2

ORVOSI KÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. DELI JÓZSEF, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet


Tematika Az orvosi kémia 2 tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. Rövid összefoglalást ad a bioszervetlen kémia főbb fejezeteiből. A kémiai gyakorlatok az analitikai kémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg. Az előadások, gyakorlatok látogatása kötelező. A megengedett maximális hiányzás összesen 8 óra. A félév elfogadásának feltételei 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében minden gyakorlaton a gyakorlatok anyagából röpdolgozatot iratunk, összesen 12-t. A félév elfogadásának feltétele minimum 10 röpdolgozat megírása és legalább 7 dolgozat pozitívra értékelése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2010 Ajánlott Irodalom: McMurray, Fay: Chemistry (latest edition) Zeeck: Chemie für Mediziner (5. Auflage)

Előadások 1. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 2. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3. Heteroaromás rendszerek és egyszerűbb származékaik 4. Heteroaromás rendszerek és egyszerűbb származékaik 5. A fehérjeépítő aminosavak, peptidek 6. A fehérjék szerkezete, osztályozása 7. Szénhidrátok szerkezete, sztereokémiájuk. 8. Oligoszacharidok. 9. Poliszacharidok. 10. A lipidek csoportosítása. Trigliceridek. 11. Foszfolipidek. 12. A sejtmembrán szerkezete 13. Terpének 14. Karotinoidok 15. Prosztaglandinok. Szteroidok, szterinek. Epesavak, 16. Nemi és mellékvesekéreg-hormonok, szívre ható glikozidok, 17. Pirimidin- és purinbázisok. Nukleozidok, 18. Nukleotidok. Nukleotid koenzimek 19. A nukleinsavak kémiája. Primer és szekunder struktúra 20. Vitaminok 21. Alkaloidok 22. Szénsavszármazékok, gyógyhatású vegyületek 23


23. 24. 25. 26. 27. 28.

Bevezetés a bioszervetlen kémiába. Létfontosságú elemek. A bioelemek evolúciója. Elemek beépülése a biológiai rendszerekbe. Alkáli- és alkáliföldfémek biológiai jelentősége A nehézfémek bioszervetlen kémiája Az alumínium, szilícium, nitrogén, foszfor bioszervetlenkémiája Az oxigén, szelén és a halogének bioszervetlen kémiája

Gyakorlatok 1. Laboratóriumi módszerek I. B: Desztilláció, elpárologtatás, liofilizálás 2. Laboratóriumi módszerek I. B: Desztilláció, elpárologtatás, liofilizálás 3. Laboratóriumi módszerek II. B: Extrakció (Soxhlet-készülék; Acetanilid átkristályosítása 4. Laboratóriumi módszerek II. B: Extrakció (Soxhlet-készülék; Acetanilid átkristályosítása 5. Laboratóriumi módszerek III. Koffein izolálása teából 6. Laboratóriumi módszerek III. Koffein izolálása teából 7. Másodlagos kölcsönhatások megnyilvánulása fizikai tulajdonságokban. Szerves vegyületek analízise. 8. Funkciós csoportok reakciói I. 9. Funkciós csoportok reakciói II. 10. Funkciós csoportok reakciói II. 11. Funkciós csoportok reakciói III. 12. Funkciós csoportok reakciói III. 13. Zárthelyi I. 14. Üvegtechnikai munkák. Kromatográfia I. 15. Kromatográfia II., B: Ioncsere. 16. Kromatográfia II., B: Ioncsere. 17. Kromatográfia III. B: HPLC , MS 18. Kromatográfia III. B: HPLC , MS 19. A bioorganikus vegyületek reakciói I. 20. A bioorganikus vegyületek reakciói I. 21. A bioorganikus vegyületek reakciói II. 22. A bioorganikus vegyületek reakciói II. 23. Komplexek, komplexometria I. 24. Komplexek, komplexometria I. 25. Zárthelyi II 26. Komplexek, komplexometria II. 27. Szeminárium 28. Szeminárium Vizsgakérdések http://www.pote.hu/index.php?page=egyseg&egy_id=20&nyelv=hun&menu=okt_anyag

24


OFAPF2

PREVENTÍV FOGÁSZAT 2.

Tantárgyfelelős:

DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ, klinikai szakorvos Fogászati és Szájsebészeti Klinika


Tematika A hallgatók első találkozása a szájüregben végzett kezelésekkel. Előtanulmányok a konkrét beavatkozásokhoz és a fogászati felvilágosító tevékenység alapjainak megteremtése. A félév elfogadásának feltételei 2 db házi dolgozat készítése a szemeszter során, okklúziós felszín modell készítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei: nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadásjegyzet. Nyárasdy Ida, Bánóczy Jolán: Preventív fogászat Előadások 1. A fogorvosi rendelő felépítése, alapvető higiénés szabályok a fogorvosi rendelőben 2. Barázdazárás - módszerek, anyagok, eszközök 3. A prevenció fogalma, módszerei, mérési lehetőségei, a DMF-t/s értékek, a caries prevalencia és intenzitás fogalma 4. Carieses rizikócsoportok, caries aktivitási tesztek 5. Fogászati egészségnevelő programok 6. A gyermekfogászati komplex prevenció lehetőségei 7. Az interdentális tér tisztítása 8. A táplálkozás szerepe a caries prevencióban 9. Cukrok, cukorpótló anyagok 10. A prevenció lehetőségei veszélyeztetett egyéneknél 11. Időskori prevenció 12. A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai - gyermekfogászat, fogszabályozás 13. A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai - szájsebészet, parodontológia, protetika 14. A preventív szemléletre nevelés, irányelvek, összefoglalás Gyakorlatok 1. Ismerkedés a fogászati rendelővel, viselkedési szabályok, a rendelő felépítése 2. Ismétlés /szájhigiénés módszerek, alapműszerek használata, fantom pozíciók/ 3. Barázdazárás gipszbe ágyazott fogon 4. Kiterjesztett barázda zárás 5. Az interdentális tér tisztítása 6. Alginát lenyomatvétel és gipszminta készítés fantomról 7. Diétás alapelvek 1. házi dolgozat 8. Cukrok és cukorpótlók gyakorlati alkalmazása, kóstolás, italkészítés 9. Iskolai gyakorlat 10. Iskolai gyakorlat 11. Ortodontiai páciensek bemutatása, a preventív beavatkozások 12. Időskorú páciensek szájegészsége 13. Konzultáció 14. Ismerkedés a fogászati rendelővel, viselkedési szabályok, a rendelő felépítése 15. Ismétlés /szájhigiénés módszerek, alapműszerek használata, fantom pozíciók 16. Barázdazárás gipszbe ágyazott fogon 17. Kiterjesztett barázda zárás 18. Az interdentális tér tisztítása 19. Alginát lenyomatvétel és gipszminta készítés fantomról 20. Diétás alapelvek 1. házi dolgozat 21. Cukrok és cukorpótlók gyakorlati alkalmazása, kóstolás, italkészítés 22. Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás 23. Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás 25


24. 25. 26. 27. 28.

Időskorú páciensek szájegészsége Betegbemutatás – szájsebészeti páciens Betegbemutatás – szájsebészeti páciens Ortodontiai páciensek bemutatása, a preventív beavatkozások konzultáció

Vizsgakérdések 1. A rágószerv anatomiája 2. Hely és iránymegjelölések a fogíven. Fogfelszínek. 3. A prevenció célja és lehetőségei a fogászatban. A prevenció elemei. 4. Fogászati alapműszerezettség 5. A fogászati rendelő berendezése 6. A fogászati kezelőszemélyzet interperszonális kapcsolatai 7. Felület és eszközfertőtlenítés. Hygiéniai szabályok a fogorvosi kezeléskor. 8. A fogakon képződő depozitumok. 9. Mechanikus plakk kontroll eszközei 10. Kémiai plakk kontroll anyagai 11. Fogkefék tulajdonságai 12. Fogkrémek összetétele, hatóanyagai 13. Szájöblítők összetétele, hatóanyagai 14. Fogmosási technikák. Kiegészítő fogtisztító eszközök. 15. Fogpótlást viselő páciensek szájhygiénéje. 16. A depurálás módszerei 17. A depurálás eszközei 18. A dentális plakk szerepe a fogágybetegségekben 19. A carieses lézió kialakulása 20. A fluoridok hatásmechanizmusa 21. A fluoridok toxicitása 22. Lokális fluoridálás módszerei 23. Szisztémás fluoridálás módszerei 24. Barázdazárás technikája 25. DMF index, caries prevalencia, caries incidencia, caries intenzitás, caries epidemiologia fogalma 26. Caries aktivitási tesztek 27. Caries protektív diéta 28. Az approximális felszínek tisztítása, eszközei. 29. Cukrok szerepe a caries kialakulásában 30. Cukorpótlók csoportosítása, használata 31. Fogászati egészségnevelési program a 2-5 éves korosztályban 32. Fogászati egészségnevelési program a 6-12 éves korosztályban 33. Fogászati egészségnevelési program a 12-18 éves korosztályban 34. Gyermekfogászati komplex prevenció 35. Fogszabályozási prevenció 36. Szájsebészeti és trauma prevenció 37. Veszélyeztetett betegek caries prevenciója 38. Prevenciós tevékenység időskorú páciens esetén 39. Prevenciós tevékenység terhesség idején 40. Tumor prevenció 26


OFASF1

SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1.

Tantárgyfelelős:



Tematika Alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőköny megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = pl. 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu/ Előadások 1. Fejlődési rendellenességek, ikerterhesség. 2. A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés. 3. Magzatburkok, decidua, placentáció. 4. Az embryo lefűződése, a köldökzsínór. 5. A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése. 6. Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatározódása. 7. Blastocysta, implantáció. 8. Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének. 9. Progenesis I. 10. Progenesis II. 11. Szövettani összefoglaló. 12. Idegszövet 2. 13. Idegszövet 1. 14. Az erek szövettana. 15. Haemopoesis. 16. A vér alakos elemei. 17. Izomszövetek 1. 18. Izomszövetek 2. 19. Chondrogen csontosodás. 20. Csontszövetek, desmogen csontosodás. 21. Porcszövet. 22. A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai. 23. Kötőszöveti rostok és alapállomány. 24. A kötőszövet sejtjei. 25. Mirigyhámok. 26. Fedőhámok. 27. Hámszövetek. 28. Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek. Gyakorlatok 1. Fejlődéstani szeminárium. 2. Fejlődéstani szeminárium. 3. Az erek szövettana. 4. Vér és vérképződés. 5. Az erek szövettana. 27


6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Idegszövet. Vér és vérképződés. Izomszövet. Idegszövet. Csontosodás. Izomszövet. Porc- és csontszövet. Csontosodás. A kötőszövet típusai. Porc- és csontszövet. A kötőszövet típusai. Kötőszöveti sejtek és rostok. Mirigyhám. Kötőszöveti sejtek és rostok. Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám. Mirigyhám. Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám. Hengerhámok. Hengerhámok. Egyrétegű hámok. A mikroszkóp használata. Hisztotechnika. Egyrétegű hámok. A mikroszkóp használata. Hisztotechnika.

Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu/

28


OFAAA2 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2. Tantárgyfelelős:



Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével és topográfiájával ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 10 óra (10x45 perc = pl. 5 gyakorlat, vagy 4 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat. 2. Légzőrendszer. Gége, hangképzés. 3. Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok. 4. A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi. 5. Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások. 6. Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus. 7. Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak. 8. Retroperitoneum. Hasnyálmirigy részei és topográfiája. 9. Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja. 10. A női nemi szervek makroszkópos anatómiája. 11. A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája. 12. A medencefenék izomzata. Perineum. 13. A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. 14. Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége. Gyakorlatok 1. Ismétlés 1. 2. Ismétlés 2. 3. Ismétlés 3. 4. Ismétlés 4. 5. Férfi és női felezett medence 1. 6. Férfi és női felezett medence 2. 7. Gát, külső genitáliák 1. 8. Gát, külső genitáliák 2. 9. Kismedencei situs. 10. A. iliaca interna. Plexus sacralis. 11. Férfi és női nemi szervek 1. 12. Férfi és női nemi szervek 2. 13. Retroperitonealis topográfia. 14. A hasi aorta páros ágai. 15. Plexus lumbalis. 16. A diaphragma. 17. A vese topográfiája. 18. A vese metszlapja. 19. A belek eltávolítása 1. 20. A belek eltávolítása 2. 21. A pancreas topográfiája és vérellátása 1. 29


22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

A pancreas topográfiája és vérellátása 2. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 1. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 2. Truncus coeliacus. A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. A duodenum és a lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai. A hasfal szerkezete (ismétlés). A hasüreg régiói. A hasüregi szervek vetülete. Lig. hepatoduodenale 1. Lig. hepatoduodenale 2. Mediastinum posterius 1. Mediastinum posterius 2. Mediastinum posterius 3. Szájüreg, fogak 1. Szájüreg, fogak 2. Orrüreg 1. Orrüreg 2. Garat, garatkörüli rések 1. Garat, garatkörüli rések 2. Gége 1. Gége 2. A mellkasfal szerkezete. Bordaközti képletek 1. A mellkasfal szerkezete. Bordaközti képletek 2. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 1. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 2. A mediastinum fogalma, felosztása. Mediastinum anterius 1. A szív üregei, billentyűi és erei 1. Mediastinum posterius 4. A szív üregei, billentyűi és erei 2. A tüdő és a bronchusok 1. A tüdő és a bronchusok 2. Mediastinum anterius 2. A szív topográfiája és RTG-képe.


30


OFABA1

BIOKÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:

IFJ. DR. GALLYAS FERENC,

egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet


Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő; enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számon kéri a folyamatokban résztvevő kis molekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező. A félév elfogadásának feltételei a következőek: - Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról. - A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása. - Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004. Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006 Előadások 1. Fehérjék szerkezete, funkciója, peptidek 2. Folding, chaperonok 3. Energetika 4. Enzimműködés alapjai 5. Enzimműködés szabályozása, izoenzimek 6. Hemoglobin, oxigénszállítás 7. Az immunrendszer fehérjéi 8. Glikolízis I. 9. Glikolízis II. 10. Glikolízishez kapcsolódó anyagcsere utak 11. Lipidek csoportosítása, biológiai membránok 12. Zsírsav oxidáció 13. Piruvát Dehidrogenáz Komplex 14. Citrátkör reakciói 15. Citrátkör szabályozása 16. Légzési lánc 17. ATP szintézis 18. Mitokondriális transzport, ingák 19. Enzimek szupramolekuláris szerveződése 31


20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Reaktív oxigén gyökök Fotoszintézis Glukóz szintézis növényi sejtben Glukoneogenezis állati sejtben Pentóz foszfát út Mono- és diszacharidok, UDP mechanizmusok. Glikogén szintézis és lebontás Glikogén szintézis és lebontás szabályozása Zsírsav szintézis Zsírsav elongáció, deszaturáció Komplex lipidek szintézise Koleszterin és ketontest szintézis Lipid anyagcsere szabályozása, betegségek Szénhidrát anyagcsere szabályozása, betegségek Aminosav lebontás; az amino csoport útja Karbamid ciklus Aminosav lebontás; a szénváz sorsa Nem esszenciális aminosavak szintézise Aminosav anyagcsere; enzimopátiák Biológiailag aktív vegyületek szintézise Purin, pirimidin váz szintézise Purin, pirimidin váz lebontása Metabolikus folyamatok áttekintése

Gyakorlatok 1. Pufferoldatok készítése 2. Pufferoldatok készítése 3. A fehérjék tulajdonságai 4. A fehérjék tulajdonságai 5. Fehérjeoldatok koncentrációjának meghatározása biuret módszerrel 6. Fehérjeoldatok koncentrációjának meghatározása biuret módszerrel 7. Biokémiai alaptechnikák 8. Biokémiai alaptechnikák 9. Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás 10. Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás 11. Sejtkultúrás vizsgálatok 12. Sejtkultúrás vizsgálatok 13. Poliakrilamid gélelektroforézis, Western blot 14. Poliakrilamid gélelektroforézis, Western blot 15. Szívperfúziós vizsgálatok 16. Szívperfúziós vizsgálatok 17. SH-enzimek, Warburg-féle optikai teszt 18. SH-enzimek, Warburg-féle optikai teszt 19. A mitokondriális légzés vizsgálata Clark-elektróddal 20. A mitokondriális légzés vizsgálata Clark-elektróddal 21. Enzimkinetikai mérések, enzimgátlások vizsgálata 22. Enzimkinetikai mérések, enzimgátlások vizsgálata 23. Neminvazív biokémiai analízis 24. Neminvazív biokémiai analízis 25. Affinitáskromatográfia, a Komplex I vizsgálata 26. Affinitáskromatográfia, a Komplex I vizsgálata 27. Konzultáció 28. Konzultáció Vizsgakérdések A vizsgakérdések témalistája megegyezik az előadások címének listájával.

A vizsgázás írásban történik, harminc szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 7 kérdés közül kettőnél többre történt helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen. 32


OFAET1

ÉLETTAN 1.

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet


Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles résztvenni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított "Élettani gyakorlatok" című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi Élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Ádám György és Fehér Ottó (Szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. Előadások 1. Haemoglobin. Vasforgalom. 2. Véralvadás. 3. A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. 4. Folyadékterek. A vér. 5. Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban. 6. Fehérvérsejtek élettani szerepe I. 7. Fehérvérsejtek élettani szerepe II. 8. Vércsoportrendszerek I. 9. Vércsoportrendszerek II. 10. Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. 11. Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 12. Electrocardiogram I. 13. Electrocardiogram II. 14. Szívhangok. 15. Perctérfogat. A szív munkája. 16. Haemodinamikai alapfogalmak. 33


17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

Vérnyomás, pulzus. Kapilláris keringés. Vénás keringés. Nyirokkeringés. Kisvérköri keringés. Agyi keringés. A máj, bőr és az izom keringése. A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. A szív és keringésrendszeri homeostasis. A légzés mechanikája. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. A légzés kémiai szabályozása. O2 és CO2 transzport, pH reguláció. A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. Akklimatizáció. A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. A gyomor emésztési folyamatai. Duodenum és epehólyag. Emésztés és felszívódás a vékonybélben. A vastagbél szerepe. Székletképződés. Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. Tápanyagok sorsa a szervezetben. Vitaminok. A májműködés élettana I. A májműködés élettana II. A glomerulus működése. A clearance fogalma. A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. Vesekeringés. Renin-angiotensin rendszer. Tubularis folyamatok. Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Volumenreguláció. A vizeletürítés mechanizmusa. A szervezet pH szabályozása I. A szervezet pH szabályozása II. Energiaforgalom. Metabolizmus. A helyes táplálkozás alapelvei. Testhőmérséklet. Láz. A testhőmérséklet perifériás szabályozása. A testhőmérséklet központi szabályozása. A hypothalamo- hypophysealis rendszer. A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. A női nemi működés szabályozása. Terhesség. Laktáció. Férfi nemi működések. Erectio, ejaculatio, coitus. A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. Pubertas, climacterium. Pajzsmirigy I. Pajzsmirigy II. A hypophysis hátsólebeny hormonjai.

Gyakorlatok 1. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 2. A vér vizsgálata I. 3. A vér vizsgálata I. 34


4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

A vér vizsgálata II. A vér vizsgálata II. A vér vizsgálata II. A vér vizsgálata III. A vér vizsgálata III. A vér vizsgálata III. A vér vizsgálata IV. A vér vizsgálata IV. A vér vizsgálata IV. Szeminárium: A vér élettana. Szeminárium: A vér élettana. A vér élettana. Beszámoló. Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen.

Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 35


14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 36


56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 37


13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.

38


OFAORB

ORÁLIS BIOLÓGIA

Tantárgyfelelős:

DR. NAGY ÁKOS KÁROLY, egyetemi adjunktus Fogászati és Szájsebészeti Klinika


Tematika A fogak illetve a szájüreg anatómiájának, funkciójának elsajátítása. A félév elfogadásának feltételei A TVSZ. szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Zelles: Orális Biológia Előadások 1. Fogfejlődés 2. A mineralizáció folyamata 3. Osteogenezis – szöveti szerkezet, anyagcsere. Csontreszorpció folyamata 4. Amelogenezis - szöveti szerkezet. 5. Dentinogenezis - szekunder, tercier dentin 6. Cementogenezis. A parodontális ligamentum hisztológiája, funkciója 7. Bioapatitok kristályszerkezete. Fluorid anyagcsere; Fluorid hatása a fogszövetekre 8. Fogelőtörés, fogelmozdulás 9. Pulpa fejlődése, szövettana 10. Szájüregi érzékelés. Fájdalom, ingerküszöb csökkenés. Ízérzés – szaglás 11. Ionizáló sugárzás, RONecrosis 12. Táplálkozás hatása a szájüregi szövetekre. Öregedés hatásai, szisztémás betegségek, gyógyszerek a fogorvosi praxisban 13. A szájüreg lágyszöveteinek szerkezete. Sulcus gingivalis 14. A temporo-mandibuláris ízület anatómiája, mozgáspályái. Rágás, nyelés Gyakorlatok 1. Fogak kifaragása viaszból 2. Fogak kifaragása viaszból 3. Fogak kifaragása viaszból 4. Fogak kifaragása viaszból 5. Fogak kifaragása viaszból 6. Fogak kifaragása viaszból 7. Fogak kifaragása viaszból 8. Fogak kifaragása viaszból 9. Fogak kifaragása viaszból 10. Fogak kifaragása viaszból 11. Fogak kifaragása viaszból 12. Fogak kifaragása viaszból 13. Fogak kifaragása viaszból 14. Fogak felismerése – évközi beszámoló 15. Nyál - nyáltermelés (élettani hatások) 16. Nyál - nyáltermelés (élettani hatások) 17. A nyálfehérjék, peptidek szerepe a caries kialakulásában, megelőzésében 18. A nyálfehérjék, peptidek szerepe a caries kialakulásában, megelőzésében 19. Csontregeneráció folyamata – csontpótlás, PRP 20. Csontregeneráció folyamata – csontpótlás, PRP 21. Szájüregi specifikus, aspecifikus védekezés 22. Szájüregi specifikus, aspecifikus védekezés 23. A szájüreg mikroorganizmusai, Plakk, mint biofilm – a plakkban zajló biokémiai folyamatok 24. A szájüreg mikroorganizmusai, Plakk, mint biofilm – a plakkban zajló biokémiai folyamatok 39


25. 26. 27. 28.

Fogászati implantátumok felhasználása - biokémiai és molekuláris biológiai háttér Fogászati implantátumok felhasználása - biokémiai és molekuláris biológiai háttér Alapkutatási módszerek és eredmények felhasználása a klinikai gyakorlatban Alapkutatási módszerek és eredmények felhasználása a klinikai gyakorlatban

Vizsgakérdések 1. A fog általános sajátságai, a fogak jelölése 2. Metszőfogak, kismetszők és szemfogak morphologiája 3. A kis- és nagyőrlők morphologiája 4. A tejfogak morphologiája, a fogívek 5. A zománc szövettana 6. A dentin szövettana 7. A pulpa szövettana 8. A fogágy felépítése 9. A szájnyálkahártya, a nyelv és a nyálmirigyek 10. Az arc és a fogak fejlődése 11. A periodontium, a nyelv, és a nyálmirigyek fejlődése 12. Fogáttörés, fogváltás, az állcsontok növekedése 13. A fogazat összehasonlító anatómiája 14. A cavum oris kialakításában résztvevő csontok 15. TM izület, rágóizmok 16. Az orofaciális tájék erei, idegei, spatiumai 17. Koponyatípusok, mérőpontok, iránysíkok, irányvonalak 18. A TM izületi fejecs mozgáspályái, a mandibula helyzetei, centralocclusio, artikuláció intercuspidatio 19. Rágás, nyelés, beszéd 20. Szájüreg baktériumai 21. A szájüreg gombái, vírusai, protosoonjai és mycoplasmái 22. A nyálelválasztás szabályozása 23. A nyál mennyiségi és minőségi sajátságai 24. A fogazat öregkori elváltozása 25. A fogatlan száj klinikai anatómiája

40


OFASF2

SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 2.

Tantárgyfelelős:



Tematika Zsigeri rendszerek szövettana. A nyirok- és zsigeri rendszerek szervei mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak elsajátítása. A belső szervek fejlődésének ismertetése (organogenesis). A két féléves tantárgycsoport második része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. A fejlődéstan ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőköny megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, másik csoporttal, kizárólag az adott héten. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu/ Előadások 1. Nyirokszövet és funkciói. 2. Nyirokszervek szövettana. 3. A fogak szerkezete, fogfejlõdés. 4. Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana. 5. A légutak és a tüdõ szöveti szerkezete. 6. A légutak és a tüdõ fejlõdése. 7. Az arc, a száj- és orrüreg fejlõdése és rendellenességeik. 8. A kopoltyúbél és származékai. 9. Az esophagus és a gyomor szövettana és histophysiologiája. 10. A belek szöveti szerkezete. 11. A szív korai fejlõdése; A sinus venosus fejlõdése, és a pitvarok elkülönülése. 12. A kamrák fejlõdése. 13. Kopoltyúívartériák fejlõdése és származékaik. A vénás rendszer kialakulása. 14. A magzati vérkeringés. A szívfejlõdés film. 15. A máj és a pancreas szövettana. 16. A belek, a máj és a pancreas fejlõdése. 17. A vese szöveti szerkezete. 18. A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlõdése. 19. Az ovarium szöveti szerkezete, tüszõfejlõdés. 20. A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai. 21. Terhes méh, placenta, emlõ. 22. A férfi reproduktív rendszer szövettana I. 23. A férfi reproduktív rendszer szövettana II. 24. A reproduktív szervek fejlõdése I. 25. A reproduktív szervek fejlõdése II. 26. A hashártya fejlõdése, a testüregek elkülönülése. 27. A vese szövettanának klinikai vonatkozásai. 28. Párhuzamosan fejlõdõ szervrendszerek (embryológiai összefoglaló). Gyakorlatok 1. Férfi nemiszervek szövettana 2. 2. Férfi nemiszervek szövettana 2. 3. Férfi nemi szervek szövettana 1. 4. Férfi nemi szervek szövettana 1. 5. Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő. 6. Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő. 41


7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Női nemi szervek szövettana. Női nemi szervek szövettana. Vese, ureter, vesica urinaria. Vese, ureter, vesica urinaria. Máj, epehólyag, pancreas. Máj, epehólyag, pancreas. A szív fejlődése. Fejlődéstani szeminárium. A szív fejlődése. Fejlődéstani szeminárium. Alapszövettani ismétlés. Alapszövettani ismétlés. Nyirokszervek szövettana. Nyirokszervek szövettana. Ajak, fogak, fogfejlődés. Ajak, fogak, fogfejlődés. A nyálmirigyek és a nyelv. A nyálmirigyek és a nyelv. A légutak és a tüdő szövettana. A légutak és a tüdő szövettana. Nyelőcső, gyomor. Nyelőcső, gyomor. Vékony- és vastagbél szövettana. Vékony- és vastagbél szövettana.

Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu/

42


OFAANY

FOGÁSZATI ANYAGISMERET

Tantárgyfelelős:

DR. SZABÓ GYULA, egyetemi tanár Fogászati és Szájsebészeti Klinika


Tematika A tantárgy oktatása során a hallgatók megismerik a fogászatban alkalmazott anyagok főbb csoportjait. Ezen belül elsajátítják az egyes anyagok felhasználásának ismereteit A félév elfogadásának feltételei Előadásokon való részvétel a TVSz szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Könyv: Fábián-Szabó-Kaán: Klinikai fogpótlástan, Semmelweis, 1990 Robert G. Craig: Restorative Dental materials, Mosby, 1993 Bánóczy: Cariológia és endodontia, Medicina, 1993 Előadások 1. Általános bevezető, fogászatban fontos felületek tulajdonságai 2. Fogpótlástanban használatos anyagok csoportosítása a felhasználás szempontjából fontos tulajdonságok. Szabványok és anyagvizsgálati tesztek 3. Cementek: I. rész: Cink-foszfát cementek, polikarbonát cementek 4. Viaszok 5. Cementek: II. rész: Kálcium-hidroxid cementek, Cink-oxid-eugenol cementek 6. Fogászati gipszek, modell és mintaanyagok 7. Cementek III. rész: üvegionomer cementek 8. Reverzibilis és irreverzibilis hidrokolloidok 9. Fogászati amalgámok csoportosítása, kötési reakciók 10. Szilikon és non-szilikon lenyomatanyagok 11. Amalgámok fiziko-mechanikai tulajdonságai 12. Cink-oxyd-eugenol lenyomatanyagok 13. Amalgám toxikológiai vonatkozásai 14. Fogászati akrilátok általános tulajdonságai és a feldolgozás lehetőségei 15. Polimerizáció, műgyanták, kompozit bondok 16. Műfog és alaplemez anyagok műanyag vonatkozásai 17. Kompozíciós tömőanyagok 18. Fogászati fémek és ötvözetek általános tulajdonságai. Aranyötvözetek 19. Kompomerek, ormocerek 20. Kobalt-króm és nikkel-króm tartalmú ötvözetek 21. Guttapercha 22. Ezüst-palladium és titanium tartalmú ötvözetek 23. Sealer-ek 24. Rozsdamentes acél ötvözetek 25. Ideiglenes tömőanyagok 26. Fogászati kerámia fejlődése, a feldolgozás irányelvei 27. Parapulpális (retenciós) csapok anyagai, intrapulpális csapok 28. Beágyazóanyagok. Konzultáció Vizsgakérdések 1. Kálciumhidroxid-cementek 2. Cinkoxid-eugenol cementek 3. Cink-foszfát cementek 4. Polikarboxilát cementek 5. Üvegionomer cementek 1-3 generáció 43


6. Üvegionomer cementek 4. generáció 7. Zománc és dentin bondok, különböző generációk tulajdonságai 8. Bis-GMA, kötőfázis a kompozitoknál, kompozit mátrix anyagok 9. Töltőanyagok a kompozíciós tömésekhez. 10. Kompozíciós tömőanyagok mechanikai és termikus tulajdonságai 11. Kompozitok polimerizációs zsugorodása, vízfelvétele és oldékonysága, fluoridleadás 12. Kompozitok kötési ideje, fényáteresztő képessége, kötődése a fogszövetekhez 13. Akcelerátorok, inhibítorok, katalizátorok (kompozitok) 14. Amalgámok osztályozása, az ötvözet előállítása 15. Magas réztartalmú amalgámok 16. Amalgámok keverése, amalgámok toxicitása 17. Amalgámok plaszticitása , tömöríthetősége, kidolgozhatósága 18. Amalgamálódás, az amalgámok kötési reakciói 19. Amalgámok mechanikai és fizikai tulajdonságai 20. A guttaperchák tipusai, guttaperchák kiszerelése 21. A sealer-ek: fő csoportok, alkalmazás, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok 22. Az ideiglenes tömőanyagok fajtái és tulajdonságai 23. Parapulpális csapok 24. Intrapulpalis csapok 25. Kompomerek, ormocerek 26. A fogászati gipsz, csonkminta anyagok 27. Reverzibilis hidrokolloidok 28. Szilikonbázisú lenyomatanyagok általános tulajdonságai 29. Termoplasztikus lenyomatanyagok 30. Cinkoxid-eugenol paszta 31. A fogászati viaszok 32. A szabványok a fogászati anyagok vizsgálatában 33. A szintetikus elasztomerek általános tulajdonságai 34. A fogpótlástanban használatos anyagcsoportok jellemzői, fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságok 35. Poliéter és poliszulfid lenyomatanyagok 36. A fogpótlástanban használatos fémek ( Au, Ag, Ti )szerkezeti felépítése, felhasználásuk főbb irányai 37. Fogászati ötvözetek általános tulajdonságai, az ötvözetek szövetszerkezete 38. Fogászati kerámiák tulajdonságai és felhasználása 39. Műanyagok általános tulajdonságai 40. Fogpótlásokban használt műanyagok tulajdonságai és a feldolgozás formája 41. Beágyazóanyagok 42. Fogászati aranyötvözetek, fémkerámia ötvözetek 43. Ezüst-palládium ötvözetek 44. Ni-Cr ötvözetek, fémkerámia ötvözetek 45. Co-Cr ötvözetek 46. A fémek szájállósága. 47. Korona és híd alapanyagok (akrilátok) jellemzői 48. Fogászati fémek és ötvözetek mechanikai tulajdonságai 49. Rozsdamentes acél ötvözetek 50. Irreverzibilis hidrokolloidok 44


51. Csiszoló és fényezőanyagok 52. Fémkerámia ötvözetek és fém-kerámia kötés elméleti alapjai 53. Szilikonbázisú lenyomatanyagok feldolgozása 54. Kondenzációs szilikonok 55. Addiciós szilikonok

45


OFABK2

BIOKÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:

IFJ. DR. GALLYAS FERENC,

egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet


Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Gyógyszertan, Kórélettan, Belgyógyászat tárgyakat és a Patobiokémia választható kurzust A félév elfogadásának feltételei Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező. A félév elfogadásának feltételei a következőek: - Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról. - A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása. - Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyvek: Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004. Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006

Előadások 1. Gének és kromoszómák 2. DNS replikáció 3. DNS javítás 4. RNS metabolizmus I. 5. RNS metabolizmus II. 6. Retrovírusok 7. Fehérje szintézis I. 8. Fehérje szintézis II. 9. Posztranszlációs módosítások 10. Fehérje targeting és transzport 11. Génexpressziók szabályozása I. 12. Génexpressziók szabályozása II. 13. Mitokondriális génkifejeződés, betegségei 14. Rekombináns DNS technológiák 15. Sejtciklus és szabályozása 16. Hormonok I. 17. Hormonok II. 18. Hormonok III. PPAR 19. Jelátviteli rendszerek, CO, NO 20. Oxidativ sressz indukálta jelátviteli folyamatok 21. Szeptikus sokk biokémiája 46


22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Onkogének, onkogenezis Tumor szupresszorok és a rák Extracelluláris mátrix Jelátvitel; kinázok Hemoglobin kóros genetikája Vas anyagcsere szabályozása, betegségek Emésztés biokémiája; makronutriensek Emésztés biokémiája; mikronutriensek Máj funkciói Szérum lipoproteinek Táplált és éhező állapotok Immunrendszer biokémiája Vízoldható vitaminok Zsíroldható vitaminok Érzékelés biokémiája Idegrendszer I. Idegrendszer II. Gyógyszerfejlesztés molekuláris célpontjai Genomika, proteomika, metabolomika Jelen esélyek a géntechnológiára Elképzelések az élet keletkezéséről és az evolúcióról

Gyakorlatok 1. A glikolízis szervetlen-foszfát-szükséglete 2. A glikolízis szervetlen-foszfát-szükséglete 3. MPT apoptózisban és nekrózisban 4. MPT apoptózisban és nekrózisban 5. Testfolyadékok általános vizsgálata 6. Testfolyadékok általános vizsgálata 7. Molekuláris biológiai módszerek 8. Molekuláris biológiai módszerek 9. Vércukorszint meghatározása 10. Vércukorszint meghatározása 11. Korszerű biotechnológiai eljárások 12. Korszerű biotechnológiai eljárások 13. Vérkoleszterin meghatározása 14. Vérkoleszterin meghatározása 15. Genomika, proteomika, bioinformatika 16. Genomika, proteomika, bioinformatika 17. Húgysav meghatározása vérből 18. Húgysav meghatározása vérből 19. Örökletes anyagcserebetegségek 20. Örökletes anyagcserebetegségek 21. Bilirubin meghatározása vérből 22. Bilirubin meghatározása vérből 23. Szerzett anyagcserebetegségek 24. Szerzett anyagcserebetegségek 25. Kolinészteráz vizsgálata 26. Kolinészteráz vizsgálata 27. Konzultáció 28. Konzultáció Vizsgakérdések A vizsgakérdések tematikája megegyezik a két félév előadásainak listájával.

A vizsgázás írásban történik, negyven szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 10 kérdés közül háromnál többre történt helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen.

47


OFAET2

ÉLETTAN 2.

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet


Tematika Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismeretekre alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles résztvenni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított "Élettani gyakorlatok" című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Ádám György és Fehér Ottó (Szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. Előadások 1. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. 2. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. 3. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III. 4. A mellékvesevelő működése. Stress 5. A calcium homeosztázis humorális szabályozása 6. A pancreas belső szekréciós működése 7. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. 8. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. 9. Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései 10. Az öregedés élettana 11. Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál 12. Akciós potenciál és terjedése 13. A neuromusculáris junctio működése 14. A szinapszisok elektrofizilógiája 15. A szinapszisok neurokémiája 16. Gerincvelői reflexek 48


17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

A gerincvelő integratív funkciói A motoros egység működésének szabályozása Receptorműködések sajátságai Szomesztéziás mechanizmusok Szomatotopiák A thalamus és az érzőkéreg élettana A fájdalom élettana Az izomműködés molekuláris mechanizmusa Az izomműködés mechanikája Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás A simaizom működése A spinális shock Decerebrációs rigiditás Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció Az extrapyramidalis rendszer I Az extrapyramidalis rendszer II A labyrinthus működése A kisagy működése I A kisagy működése II Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer Optika. A szem törőközegeinek hibái Retinalis mechanizmusok Látópályák, középagyi mechanizmusok A látás centrális mechanizmusai Szemmozgások. A hallószerv élettana I A hallószerv élettana II A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai Kémiai ingermodalitások I. Szaglás Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. A vegatatív idegrendszer működése I A vegatatív idegrendszer működése II Electroencephalographia I. Electroencephalographia II. Az alvás - ébrenlét szabályozása A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban Motivációs mechanizmusok Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása. Biológiai ritmusok szabályozása. A limbikus rendszer I. A limbikus rendszer II. A monoamin rendszerek jelentősége Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai A tanulás mechanizmusai I. A tanulás mechanizmusai II. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. Plaszticitás az idegrendszerben A frontális kéreg működése A parieto-temporalis kéreg működése Féltekei dominancia A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok

Gyakorlatok 1. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 2. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 3. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 4. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 49


5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. Endokrinológia szeminárium Endokrinológia szeminárium Endokrinológia. Beszámoló. Izomgyakorlatok békán. Izomgyakorlatok békán. Izomgyakorlatok békán. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Szeminárium A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Szeminárium A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. Sztereotaxikus agyműtét Sztereotaxikus agyműtét Sztereotaxikus agyműtét Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. 50


A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 51


57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai. 85. A pancreas belső szekréciós működése. 86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában. 87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása. 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma. 90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra. 91. A glucocorticoidok hatásai. 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai. 93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége. 94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana. 95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben. 96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben. 97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége. 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.) 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése. 52


100. A neuromusculáris junkció működése. 101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése. 102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai. 103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai. 104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP. 105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok. 106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása. 107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában. 108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében. 109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai. 110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői. 111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése. 112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését. 113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét. 114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában. 115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban. 116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása. 117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai. 118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus). 119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben. 120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége. 121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben. 122. A cerebellum működésének jelentősége. 123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai. 124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése. 125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek. 126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok. 127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége. 128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek. 129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei. 130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer. 131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai. 132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa. 133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei. 134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok. 135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok. 136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák). 137. A beszéd idegélettani mechanizmusai. 138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area). 139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma). 140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége. 141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv). 53


142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői. 143. A szem, mint optikai rendszer. 144. Retinalis mechanizmusok. 145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg). 146. Szín- és térlátás. 147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai. 148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai. 149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 54


34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 44. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon. 45. Terhességi reakciók. 46. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben. 47. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum). 48. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás. 49. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe. 50. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen. 51. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG) 52. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. 53. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen. 54. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály). 55. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen. 56. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály. 57. Reflexvizsgálatok emberen. 58. Stereotaxikus technika. 59. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása. 60. Electroencephalographia (EEG). 61. Látásélesség meghatározása. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel. 62. Az akkomodáció vizsgálata. 63. Az astigmia vizsgálata. 64. A pupilla reakciók vizsgálata. 65. Szemtükrözés. 66. Perimetriás vizsgálatok. 67. Színtévesztés és színvakság vizsgálata. 68. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata. 69. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel. 70. A hallásélesség vizsgálata. 71. Csont és légvezetés vizsgálata. 72. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata.

55


OFAFI1

FOGÁSZATI KLINIKAI INFORMATIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. KILÁR FERENC, egyetemi tanár Bioanalitikai Intézet


Tematika A számítógép felhasználói szintű ismeretének elsajátítása a gyakorlatban. A leggyakrabban alkalmazott szoftverek megismerése. Továbbá a diplomamunka elkészítéséhez szükséges számítógépes és adatkezelési (adatgyűjtési és statisztikai értékelési) ismeretek oktatása és gyakorlati használatának bemutatása/begyakoroltatása. A félév elfogadásának feltételei Aktív részvétel a foglalkozásokon, legfeljebb két alkalom mulasztása. A vizsga három részből áll: egy beugró teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és egy elméleti kérdés. A sikeres vizsgához mindhárom rész legalább elégséges teljesítése szükséges.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy pótló foglalkozás A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Kovács Tivadar, Dr. Kovácsné Cohner Judit, Ozsváth Miklós, G. Nagy János: Mit kell tudni a PC-ről, Computer Books Kiadói Kft. Budapest, 2000 Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2007 Ajánlott könyvek: Belágyi J. Orvosi biometria, jegyzet, PTE ÁOK Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 5th Ed., W.H. Freeman, 2010 Előadások 1. Alapvető hardver ismeretek, operációs rendszerek, a számítógép fő felhasználási területei 2. Szövegszerkesztő programok használata 3. folytatás 4. folytatás 5. folytatás 6. Adatok kezelése számítógéppel 7. folytatás 8. folytatás 9. folytatás 10. folytatás 11. folytatás 12. folytatás 13. folytatás 14. folytatás Gyakorlatok 1. Windows XP használata, Programok indítása. 2. A Word szövegszerkesztő program felülete, menüi, eszköztárak használata. Szövegbeviteli és szerkesztési műveletek. 3. Formázások. 4. Táblázatok készítése és formázása 5. Stílusok és sablonok használata. Oldalszámozás, tartalomjegyzék. 6. Adattípusok, adatbevitel, kódolás. Az SPSS program. Adatok ábrázolása, áttekintése. 7. Leíró statisztika, Átlag, szórás. 8. Eloszlások. A normális eloszlás. 9. Az átlag eloszlása. A megbízhatósági intervallum. 10. A hipotézistesztelés elve. Egymintás és páros t próba. 11. Kétmintás t próba 12. Folytonos változók közti kapcsolat elemzése. A lineáris regresszió és korreláció módszere. 56


13. Gyakorisági adatok, kontingencia táblázat. Kategorikus változók közti kapcsolat elemzése. A khinégyzet próba. 14. Feladatmegoldás, Kitetkintés: Nemparaméteres próbák, ANOVA

Vizsgakérdések Az elméleti kérdések: 1.

A biostatisztika fő feladata - adatok gyűjtése, adatok értékelése az orvostudományban

2.

A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség

3.

A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások

4.

A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig

5.

Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai

6.

A minta és az alapsokaság

7.

Folytonos adatok számszerű jellemzése

8.

A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások

9.

A normális eloszlás 1.

10. A statisztikai következtetés 11. Az átlag megbízhatósági intervalluma 12. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete 13. Az egymintás és a páros t próba 14. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése 15. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje 16. A két- (független-) mintás t próba 17. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén 18. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén 19. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése 20. A nem-paraméteres próbák 21. Az ANOVA elve

Adatkezelési készség: Egy adatértékelési feladat megoldása SPSS-el.

57


OFAIMM

AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI

Tantárgyfelelős:

DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár Immunológiai és Biotechnológiai Intézet


Tematika Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése. A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz. A félév elfogadásának feltételei Maximum 3 hiányzás a gyakorlartokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Ugyanazon a héten. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok www.immbio.hu Előadások 1. Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspektívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában. 2. Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szövetek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek. 3. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az immunfunkciókban. 4. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok ( B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris szerkezete, alosztályok és fő funkcióik. 5. A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák. 6. A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés kapcsolata. Antigén-antitest reakciók. 7. Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa. 8. Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikrokörnyezet és citokinek szabályozó szerepe 9. T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe. 10. A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció szabályozásában. 11. Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe. 12. Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányító szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban. 13. Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák. 14. Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői). A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban. 15. A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája. 16. Az immunválasz szabályozása, leállítása. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat szerepe. 17. Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása. 18. A veleszületett humorális immunválasz. A komplement rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és receptorai. 19. Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók. 20. Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás (DTH). Toxikus shock szindroma. 21. Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek. 22. Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív tolerancia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus. 23. Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere. 24. Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonatkozásai 58


25. 26. 27. 28.

Tumor immunológia. Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett) Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei. A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai géntherápia.

Gyakorlatok 1. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. 2. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. 3. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 4. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 5. Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés. 6. Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés. 7. Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 8. Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 9. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 10. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 11. Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 12. Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 13. Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 14. Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 15. Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot 16. Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot 17. Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. 18. Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. 19. Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. 20. Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. 21. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. 22. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. 23. HLA meghatározás módszerei. 24. HLA meghatározás módszerei. 25. Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek. 26. Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek. 27. Konzultáció. 28. Konzultáció Vizsgakérdések www.immbio.hu

59


OFANAN

ÁLTALÁNOS ÉS NEUROANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN

Tantárgyfelelős:



Tematika A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális szabályozás morfológiai alapjai. Hangsúlyozottan a fej és a nyak tájanatómiája. Az ember központi idegrendszerének szerkezete és fejlődése. Az idegrendszer alapvető funkcionális aspektusaink megismertetése, különös tekintettel az agyidegek beidegzési területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek szerkezete, fejlődésük. A tantárgy későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, különösen a kraniofaciális sebészet) nyújt alapvető anatómiai ismereteket. A félév elfogadásának feltételei A szövettani gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőköny elfogadását a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb 14 tanóra (14x45 perc = pl. 7 gyakorlat, vagy 6 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, más csoport azonos gyakorlatán, kizárólag azonos héten. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. A bőr szövettana. 2. Az liquorkeringés, az agy vérellátása és agyburkok klinikai vonatkozása. 3. Vegetatív idegrendszer 2. 4. Vegetatív idegrendszer 1. 5. Somatikus érző rendszerek. 6. Csontos és hártyás labirintus és fejlődése. 7. Dobüreg és tartalma (fejlődése). 8. Retina. 9. Szem (fejlődése). 10. Szem. 11. Endokrin szervek 2. 12. Endokrin szervek 1. 13. Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer. 14. A kisagykéreg összeköttetései. 15. A kisagykéreg szerkezete. 16. Agytörzsi rendszerek és reflexek. 17. Agyidegmagvak. 18. A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata. 19. A gerincvelő leszálló pályái. 20. A gerincvelő felszálló pályái. 21. Gerincvelői reflexek. 22. A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete. 23. A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai. 24. Idegszövettan: Glia. 25. Idegszövettan: Idegvégződések 2. (receptorok és effektorok) 26. Idegszövettan. A neurontan, a neuron szerkezete 2. 27. Idegszövettan. A neurontan, a neuron szerkezete 1. 28. Idegszövettan: Idegvégződések 1. (szinaszisok) Gyakorlatok 1. Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 2. Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 3. Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 4. Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 60


5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63.

Szövettan: Belső fül. Szövettan: Belső fül. Boncterem: RTG- és CT-képek. Boncterem: RTG- és CT-képek. Boncterem: Para- és retropharyngealis terek ismétlése. Boncterem: Para- és retropharyngealis terek ismétlése. Szövettan: A szem szövettana. Szövettan: A szem szövettana. Boncterem: Garat ismétlése. Boncterem: Garat ismétlése. Szövettan: Halló- és látópálya. A szem és a fül fejlődése. Szövettan: Halló- és látópálya. A szem és a fül fejlődése. Boncterem: Szájüreg ismétlése. Boncterem: Szájüreg ismétlése. Boncterem: Szájüreg ismétlése. Boncterem: Szájüreg ismétlése. Szövettan: Endokrin szervek szövettana. Szövettan: Endokrin szervek szövettana. Boncterem: Az orrüreg ismétlése. Boncterem: Az orrüreg ismétlése. Szövettan: Agykéreg és törzsdúcok szeminárium. Szövettan: Agykéreg és törzsdúcok szeminárium. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Diencephalon szeminárium. Szövettan: Diencephalon szeminárium. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Kisagy szeminárium. Szövettan: Kisagy szeminárium. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Gerincvelő pályái. Agytörzs szeminárium. Szövettan: Gerincvelő pályái. Agytörzs szeminárium. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Gerincvelő szövettana. Gerincvelői reflexek. Szövettan: Gerincvelő szövettana. Gerincvelői reflexek. Boncterem: Gerincvelő. Boncterem: Gerincvelő. Boncterem: Agyszeletek demonstrációja Boncterem: Agyszeletek demonstrációja Szövettan: Idegégződések, glia. Szövettan: Idegégződések, glia. Boncterem: Kivett agy boncolása. Boncterem: Kivett agy boncolása. Szövettan: Neuronok, perifériás idegek. Szövettan: Neuronok, perifériás idegek. Boncterem: Kivett agy boncolása. Boncterem: Kivett agy boncolása. Boncterem: Kivett agy boncolása. Boncterem: Kivett agy boncolása. Szövettan: A bőr szövettana. Szövettan: A bőr szövettana. Boncterem: Kivett agy boncolása. 61


64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

Boncterem: Kivett agy boncolása. Szövettan: Koponya. Szövettan: Koponya. Boncterem: Koponya. Boncterem: Koponya. Boncterem: Koponya. Boncterem: Koponya.


62

Tartalomjegyzék. OFABI1...Biofizika OFAMB1...Molekuláris sejtbiológia OFAOM1...Orvosi kémia OFAPV1...Preventív fogászat 1

Recommend Documents