TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV

2 010.

Pedagógiai program Helyi tanterv


TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK .................................................................................................... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése ............................................................................... 3 A kulcskompetenciák ................................................................................................ 4 A kiemelt fejlesztési feladatok ................................................................................ 11 Egységes alapokra épülő differenciálás ................................................................... 16 A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei ......................................................... 18 Az általános iskolai nevelés-oktatás szakaszai ........................................................ 19 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai ......................................................................................................................... 20 Az iskola egyes évfolyamain tanított nem kötelező tanórai foglalkozások, és azok ajánlott óraszámai ............................................................................................................ 21 A logopédiai osztályok egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszáma .......................................................... 22 A logopédiai osztályok egyes évfolyamain tanított nem kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai ......................................................... 22 Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon ............................................................. 23 „Kompetencia alapú oktatás az Erkel Ferenc Általános Iskolában” című projekt megvalósítása .................................................................................................................. 27 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................................................................................. 30 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ........................................................... 30 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, az átváltás szabályai ............................................................................................................. 31 A logopédiai osztályok speciális tevékenysége ............................................................... 32 A logopédiai rehabilitációs foglalkozások tartalma ........................................................ 36 Szöveges értékelés az alsó tagozaton .............................................................................. 36 A magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái ......... 38 Magatartás ............................................................................................................... 38 Szorgalom ................................................................................................................ 39 A modulok értékelése, minősítése ................................................................................... 39 Projekt oktatás ................................................................................................................. 40 A fizikai állapot méréséhez szükséges módszerek .......................................................... 40 A tanulók fizikai állapotméréséhez alkalmazott tesztek.................................................. 41

2



A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK

A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

3



A kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

4



Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

5



4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan) . A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

6



Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök)- a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony,önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek Sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az 7



egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.

8



Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása) . Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben-a munkahelyén is- abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

9



9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

10



A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

1. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

2. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományaitjellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi.

11



3. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

12



5. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

6. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmakfenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. 13



Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

7. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában.

14



A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

8. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására) . Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

15



9. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség) .

Egységes alapokra épülő differenciálás A tartalmi szabályozást a Nat úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos igényeik kielégítéséhez. Korunkban az emberiség tudása korábban soha nem látott mértékben növekedett. A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom számos kihívása (köztük a felnövekvő gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusképzést és -továbbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. így egyrészt megnőtt az igény a hagyományos tantárgyak integrációjára és/vagy interdiszciplináris megjelenítésére, másrészt új 16



tantárgyak kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A Nemzeti alaptanterv azzal teszi lehetővé ennek a szemléletnek az érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. A Nat-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A Nat olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: - Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása.

17



- A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. - A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. - Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. - Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. - Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: - kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - adaptív tanulásszervezési eljárások (lásd az előző fejezetet) alkalmazása; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

18



Az általános iskolai nevelés-oktatás szakaszai

Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység-és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén - funkciójából fakadóan - még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Ez az oka annak, hogy a Nat az első két évfolyamot nem tekinti önálló képzési szakasznak.

Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam A fentiekkel összhangban a kezdő szakasz elnevezés azt kívánja kifejezni, hogy ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak - a negyedik évfolyam végére már meghatározóak -az iskolai teljesítmény elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít.

Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását.

Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam A fejlesztő szakasz alapvető feladata - az előző szakaszokhoz kapcsolódva - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése.

19



Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret, természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

7,5

7,5

7,5

6,5

5

5

4,5

3 4,5

3,5 2 3 3 1

1

1,5

2

4 2 3 3,5 0,5 2

3,5 2 3 3 1

1

4 2 3 4 0,5 2

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

1 1,5 1 3

1 1,5 1 3

1 1,5 1 3

1 1 1 3 0,5

1 1 1 2,5 0,5

1 1 1 2,5 0,5

Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan

Kötelező óraszámok összesen

1 1 0,5 0,5 0,5

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

Megjegyzés: Az Ember és társadalomismeret, etika modult az 7. évfolyamos osztályfőnöki tantárgyba, az Egészségtan modult a 6. évfolyamos természetismeret tantárgyba integrálva tanítjuk. Az emelt színtű ének-zenei osztályokban az ének-zene tantárgyat a nem kötelező órakeret terhére heti 4 órára kerül kiegészítésre.

20



Az iskola egyes évfolyamain tanított nem kötelező tanórai foglalkozások, és azok ajánlott óraszámai (a nem kötelező óraszámok a tanévre vonatkozó tantárgyfelosztásban kerülnek megállapításra a hatályos jogszabályok alapján, a tanévre rendelkezésre álló órakeret függvényében)

1. Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret, természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Néptánc

Nem kötelező óraszámok összesen

1.a

2.

2.a

3.

3.a

4.

4.a

5.

5.a

6.

0,5 0,5

6.a

0,5 0,5

7.

7.a

8.

8.a

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5 3

3

3

3

3

0,5 0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

3

0,5

3

0,5

0,5

2

5

0,5

0,5 3,5 0,5 3,5 0,5 3,5

21

0,5

3

0

3

0,5 3,5 1,5 4,5

2

4



A logopédiai osztályok egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszáma Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret, természetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport

Kötelező óraszámok összesen

1.

2.

3.

4.

8 4 1 1 2 1 3

8 4 1 1 2 1 3

8 4 2 1 1 1 3

7 3 3 1 2 1 1,5 1 3

20

20

20

22,5

A logopédiai osztályok egyes évfolyamain tanított nem kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai 1.

2.

3.

4.

Matematika Rajz-kézművesség Sportkör /úszás/

1 1 -

1 1 -

1 1

1 1

Nem kötelező óraszámok összesen

2

2

2

2

22



Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon

TÖRVÉNYI HÁTTÉR A Kt. 121. (1) bek. 34. pontja alapján. Szakrendszerűnek minősül az oktatás, ha az egyes tantárgyakat. műveltségi területeket. tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Nem szakrendszerűnek minősül az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.

A pedagógusok foglalkoztatását meghatározó előírás a Kt. 17. -ának (8) bekezdése szerint. o „Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai. pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is. azzal az eltéréssel. hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.” o Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013. tanítási év végéig az 5.-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon [Kt. 128. (20) bekezdés]. o A Nemzeti Fejlesztési Terv I. keretei között a HEFOP 3.1. intézkedés pályázatainak keretében támogatást nyert intézmények azon pedagógusai, akik 120 órás továbbképzésben vettek részt a pályázat megvalósítása során, megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket a nem szakrendszerű oktatás végzéséhez az 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (8) bekezdése előír. Feltétel azonban, hogy a felkínált 30 órás tanfolyamokból 4x30 óra elvégzését igazoló tanúsítvánnyal rendelkezzenek. (Ezeknek a tanfolyamoknak jól azonosítható száma van a tanúsítványokon.) (OKM közlemény)

23



A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁSRA FORDÍTHATÓ ÓRASZÁMOK

Évfolyam

5. évfolyam 6. évfolyam

Kötelező órák Kt.52. § (3)

Nem kötelező órák Kt.52. § (7) 25%

Összes óra

22,5 22,5

5,625 5,625

28,125 28,125

Nem szakos tanítás óraszámai: 28,125 óra minimum 25%-a: 7 óra

A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGVALÓSÍTÁSA AZ 5. ÉS 6. ÉVFOLYAMON A nem szakrendszerű oktatást 5. és 6. évfolyamon minimum heti 7-7 tanóra keretben valósítja meg az iskola 2008. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben. Az órakeretbe számított tantárgyakat, óraszámokat és fejlesztési területeket, kulcskompetenciákat az adott tanévre vonatkozó tantárgyfelosztásban illetve munkatervben határozza meg a nevelőtestület a tanulók képességei szerint. A 7 óra kiválasztásához a következő táblázat szolgál alapul. Ajánlott Ajánlott műveltségi tantárgyak területek Magyar nyelv és Magyar irodalom irodalom Matematika Matematika Élő idegen nyelv Angol/Német Ember és Hon- és népismeret társadalom Osztályfőnöki Tánc és dráma Művészetek Ének-zene Életvitel és Technika gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Testnevelés Ember és természet Természetismeret

5. évfolyam (ajánlott heti óra)

6. évfolyam (ajánlott heti óra)

1 óra

1 óra

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra

0,5 óra 0,5 óra

0,5 óra 0,5 óra

A nem szakrendszerű oktatás során a tevékenységközpontúságra, differenciálásra, motiválásra, a tanulás tanítására, a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt változatosan alkalmazott oktatásszervezési módokkal és tanítási módszertannal (kooperatív tanulás, csoportmunka, egyéni munka, frontális munka).

24



FEJLESZTÉSI FELADATOK Műveltségterület

Magyar nyelv és irodalom

Matematika Élő idegen nyelv Ember és társadalom

Művészetek

Testnevelés és sport

Ember és természet

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Fejlesztési feladat A szövegértés, szövegalkotás, valamint az írás és íráshasználat olyan kompetenciák, amelyek kiemelten fejlesztésre szorulnak. Az élet minden területén szükség van arra, hogy a szóban vagy írásban közölt tartalmakat a tanulók megértsék, helyesen értelmezzék, illetve a saját gondolataikat, érzéseiket szóban és írásban egyaránt szándékuknak megfelelően, pontosan a nyelv kreatív felhasználásával ki tudják fejezni, érveiket meggyőzően előadni. Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, a szavak jelentésének ismerete, hiszen ez alapfeltétele az anyanyelvi kommunikációnak. A kiválasztott kompetenciák fejlesztése közben – a kompetenciák egymásba fonódása következtében- más területek kompetenciáinak fejlődését is elősegítjük. Térben és időben való tájékozódás. Megismerés. Problémakezelés és megoldás. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek fejlesztése. Kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése. Szövegértés fejlesztése, a tanulás tanítása. Probléma kezelés és megoldás. Erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. Az általánosan meghatározott kulcskompetenciák és a műveltségi területet jellemző sajátos kompetenciák fejlesztése. Erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása. Verbális és nem verbális kommunikációs képzés. Szövegértés fejlesztése, a tanulás tanítása. Probléma kezelés és megoldás. Erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása. Rendszerszemléletű gondolkodásmód kialakítása, mely segíti a technikai környezetben való eligazodást, hasznosítható tudást nyújt. Térszemlélet, rajzolási-tervezési készség, kreativitás fejlesztése. A kultúrált magatartás és életvitel elsajátítása.

25



A nem szakrendszerben megtartott órák megnevezése: Osztályfőnöki ................... Mindennapi életünk Matematika ...................... Gondolkodás fejlesztése Magyar irodalom ............. Szövegértés Angol, Német nyelv ......... Idegen nyelvi kommunikáció Természetismeret ............. Környezeti kultúra Hon- és népismeret .......... Szülőföldünk Ének-zene ....................... Zenei kultúra Technika .......................... Manuális készségek fejlesztése Testnevelés ...................... Mozgáskultúra

A nem szakrendszerben megtartott órák adminisztrálása: A nem szakrendszerben megtartott órák anyagát és sorszámát az osztálynaplók haladási részében, a megfelelő tantárgy alá közvetlenül zöld színnel írjuk. Ezeket az órákat és a szakrendszerben tanított órákat külön sorszámmal látjuk el. A nem szakrendszerű órák anyagát, fejlesztendő készségeket, képességeket, a munkaformát a tanmenetek rögzítik. A tanmeneteket havonta, egy hónapra előre tervezve készülnek.

A nem szakrendszerű oktatásban részt vett tanulók értékelése: Az értékelés formája szöveges értékelés, mely félévkor az ellenőrzőbe év végén a bizonyítványba kerül. Az értékelés a részt vett vagy a nem vett részt szöveggel történik.

26



„Kompetencia alapú oktatás az Erkel Ferenc Általános Iskolában” című projekt megvalósítása

Az Erkel Ferenc Általános Iskola 2005-ben pályázatot nyújtott be a HEFOP 3.1.3 intézkedés keretén belül kiírásra került „Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra” című pályázatra. Projektünkben a következő tevékenységek nyertek támogatást: 

Kompetencia alapú programcsomagok alapján történő tanítás-tanulás első és ötödik évfolyamon szövegértés-szövegalkotás, matematika valamint 5. évfolyamon angol és német nyelv, szociális, életviteli és környezeti kompetencia területeken.

 Eszközfejlesztés: öt tanterem felszerelése interaktív táblákkal, projektorokkal és multimédiás számítógépekkel. Hordozható számítógépek (laptop) beszerzése.  Kilenc pedagógus szakmai továbbképzése a kompetencia alapú oktatási programcsomagok használatával kapcsolatban. Mindegyik programcsomaghoz szakmai koncepció, programtanterv készült. A tanári eszközök

tartalmazzák

a

tanórák

részletes

leírását,

az

ajánlott

módszereket,

tanulásszervezési és értékelési eljárásokat. A tanulói eszközök egyrészt hagyományos kivitelű munkafüzetek, másrészt digitális eszközök, szimulációk és animációk. A programcsomagok alkalmazására, adaptálására akkreditált pedagógus továbbképzési programok indultak, hiszen a programcsomagok új típusú a pedagógusszerepet kívánnak. A problémaközpontú tanítást, a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelést, a felfedeztető tanítás-tanulást, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztést helyezi előtérbe a program. A programcsomagok kidolgozói annak érdekében, hogy az új típusú nevelő-oktató tevékenységet előtérbe helyező pedagógiai munkát segítsék, nyilvános internetes felületet indítottak, illetve mentorrendszert építettek ki. Mindegyik kompetenciaterületen kiemelt hangsúlyt kapnak azok a tartalomfüggetlen kompetenciák, amelyek nem köthetők tantárgyakhoz, műveltségi területekhez. Ilyenek például a tanulás tanulása, az együttműködés képessége, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és a motiváció. A programcsomagok típusai A típus Az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez kapcsolódó, azt teljes egészében lefedő (A1) műveltségterületi programcsomagok, illetve 27



az adott kompetenciaterülethez tartalmilag kapcsolódó több műveltségterületet átfogó, részben fedő (A2) programcsomagok. B típus Kereszttantervi programcsomagok, amelyek az adott kompetenciát eltérő műveltségterületek tananyagába ágyazottan fejlesztik. C típus A tanórán kívül, de iskolai keretek között felhasználható programcsomagok. Kompetencia alapú programcsomagok használata a 2006/2007-es tanévben: Szövegértés, szövegalkotás kompetencia terület 1.b osztály 5.d osztály Matematikai kompetenciák 1.b osztály 5.b osztály Szociális és életviteli kompetenciák, környezeti nevelés 5.c osztály Idegen nyelvi (angol és német nyelv) kompetenciák 5.a osztály A projektben részt vevő tanulók arányát 18%-ra terveztük, de a tanulók 18,78%-a vett részt a programban. Kompetencia alapú programcsomagok használata a 2007/2008-as tanévben: Szövegértés, szövegalkotás kompetencia terület 1.d osztály 2.b osztály 5.d osztály 6.d osztály 6.abcd osztály – C modul (tánc és dráma) 8.abcd osztály – C modul (médiaismeret) Matematikai kompetenciák 1.d osztály 2.b osztály 5.b osztály 6.b osztály 5.abcd osztály – B modul Szociális és életviteli kompetenciák, környezeti nevelés 5. d és 6.b osztály 6.a és c osztály 6.d és 7.c osztály 7.a osztály 7.b osztály 7.d osztály Idegen nyelvi (angol és német nyelv) kompetenciák 5. c osztály 6.a osztály

28



Jelenleg a tanulók 44%-a tanul a programcsomagok alapján, a tanévre tervezett arány 36 % volt. A kompetencia alapú oktatás gyakorlatának elterjesztése érdekében 2007. október 19én konferenciát tartottunk a kistérség iskolái számára. A projekt fenntarthatóságát 2013-ig biztosítani kell, ennek érdekében a részt vevők tanulócsoportok felmenő rendszerben folytatják a programot illetve további tanulócsoportok bevonását tervezzük a programcsomagok rendelkezésünkre állásának függvényében.

29



Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Törvényi háttér: 5/1998.(II.18.) MKM rendelet, a 2001. évi XXXVII, törvény. Az iskola tiszteletben tarja a pedagógus jogát a tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztására vonatkozóan a következő elvek érvényesülése esetén:  A kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodnak  Szakmai szempontból megfelelnek az oktatás szintjének  Szerkesztésük segíti a tanulást  A lényeg kiemeléssel, aláhúzással, esetleg más betűtípussal jelennek meg  Sok személtető ábrát, illetve magyarázatot tartalmaznak  Szerepeljenek benne kultúrtörténeti vonatkozások  Megfeleljenek a tanuló életkori sajátosságainak  Esztétikus, nyelvhelyességi szempontból megfelelőek  Tartós, gyakori használatra készültek  A szülők számára megfizethetőek legyenek  Használatuk során alakuljanak ki új fogalmak a tanulókban  Már elsajátított ismereteket erősítsék meg  Késztessék a tanulókat új problémák felismerésére, azok megoldására  Fejlesztő hatásúak legyenek  A készségek kialakítását és fejlesztését segítsék elő  Legyenek alkalmasak tapasztalatok gyűjtésére, az ismeretanyag alkalmazására, begyakorlására  A tananyag feldolgozását segítő módszerekkel oldják meg  Legyenek folyamatosan beszerezhetők  Rugalmasan kövesse a változásokat  Tankönyvek esetén: o Legyen jól tagolt o Egy-egy téma lezárásaként legyenek „mintapéldák”, ellenőrző kérdések, részösszefoglalások o Legyen benne idegen kifejezések függeléki magyarázata o A tananyag feldolgozása tegye lehetővé a differenciált tanulási folyamatot Az iskola könyvtára tartós tankönyvekkel rendelkezik, melyeket tanulóink tanulmányaik teljes idejében használhatnak.

Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanulmányi követelmények teljesíthetők: o első évfolyamon az osztály elvégzésével; o második évfolyamtól kezdődően a helyi tantervben meghatározott tantárgyi követelmények legalább elégséges szintű teljesítésével valamennyi tantárgyból, vagy sikeres (legalább elégséges szintű) javítóvizsga letételével;

30



o osztályozó vizsgával – magántanulóként; vagy a nevelőtestület engedélyével, ha az igazolt és igazolatlan hiányzások mértéke meghaladja a jogszabályban előírt mértéket; illetve jogszabály által meghatározott más esetekben; o előre hozott vizsgával - a tanuló szülői kérelem alapján tehet vizsgát az adott tanév anyagából, az igazgató a döntés meghozatalánál figyelembe veszi a tanuló képességét, szorgalmát és objektív indokait (időbeli, egészségi akadályoztatását stb.); o összevont vizsgával - a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben is teljesítheti; o külföldi tanulmányok elismerésével, beszámításával. A tanulmányi követelmények nem teljesítése esetén a tanuló évfolyamismétléssel folytathatja tanulmányait. A szülő kérésére bármely évfolyam megismételhető. Első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazoltan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Idegen nyelvből 4. évfolyamon a tanuló nem utasítható évismétlésre. Az osztályozó-, javító-, előre hozott és összevont vizsga rendje: – időpontját a nevelőtestülettel egyeztetve az igazgató határozza meg, – vizsgának írásbeli és/vagy szóbeli része van.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, az átváltás szabályai Az egész éves folyamatos tanórai ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, tanuló, szülő így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. Az értékelés ne lezárt, megbélyegző, hanem előremutató legyen. Az ellenőrzésben törekedni kell az írásbeli és szóbeli egészséges arányára. Félévenként a nevelőtestület, a szaktanár és az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló eredményeiről. Az évközi jegyek átlagának és a végső osztályzatnak lényeges eltérése esetén a törvény szerint járunk el. A tanulói magatartást, viselkedést szaktárgyi érdemjeggyel jutalmazni, büntetni tilos! A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanulói teljesítmény minősítésének formái:  szöveges értékelés  elért százalék  érdemjegy  osztályzat

31



A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles 5, jó 4, közepes 3, elégséges 2, elégtelen 1. A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás 5, jó 4, változó 3, rossz 2 A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás 5, jó 4, változó 3, hanyag 2 Ha a tanulók munkáját az elért és adható pontok százalékában határozzuk meg a százalékos értékelést a következőképpen válthatjuk át osztályzatokra témazáró dolgozatok esetében: 0 – 35 % elégtelen 1 36 – 55% elégséges 2 56 – 75% közepes 3 76 – 90% jó 4 91 – 100% jeles 5 Az iskola arra törekszik, hogy félévenként elegendő (legalább négy) érdemjegy alapján értékelje tanulói teljesítményét. Az ellenőrzés (érdemjegyszerzés) módjai:  szóbeli felelet  írásbeli munka  önálló kiselőadás  tanórai munka  részvétel versenyeken  gyűjtő munka  egyszerű, tanult, tanulói kísérlet bemutatása

A logopédiai osztályok speciális tevékenysége Az logopédiai osztályokban speciális nevelés-oktatás folyik. A beszédfogyatékos és tanulási zavarral küszködő tanulók fejlesztésénél figyelembe kell venni a fogyatékosság típusát, mivel ez meghatározza a speciális célokat és feladatokat melyeket meg kell valósítani. Ebben útmutatást ad „A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei”. „A Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél a veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság, melynek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességben, a szociális kapcsolatokban. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének zavaraiban, a beszédészlelési és beszédmegértési zavarokban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kiesésben.” A pedagógiai és egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek lehetnek: akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés, diszfázia, dysarthria, centrális diszlália, dadogás, hadarás, diszfónia, az általános beszédmegértéssel összefüggő olvasás-, írászavar, súlyos beszédmegértési zavar,

32



vagy ezek halmozott előfordulása. A tanulóknál ezek mellett még elő szokott fordulni figyelemzavar, hiperaktivitás és más viselkedési zavar. 1. Az akadályozott beszédfejlődés Célok: - a beszédkedv felkeltése, - nyelvi közlés sokoldalú, intenzív differenciált fejlesztése, - a nyelv kifejező, közlő, jelölő funkciójának kialakításával a gyermek képessé tétele a nyelvi jelek befogadására, feldolgozására és a beszédbeli kommunikációra, - azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése, melyek segítségével be tudja fogadni, feldolgozni és használni a nyelvet A fejlesztés fő területei, feladatai: - a beszéd és nyelv fejlesztése, - a mozgás fejlesztése, - a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet fejlesztése. 2. Diszfázia Cél: - az életkornak megfelelő beszéd- és nyelvi szint kialakítása. A fejlesztés területei, feladatai: - beszédmegértés és beszédképzés összetevőinek helyreállítása. 3. Centrális diszlália, artikulációs zavarok Cél: - köznyelvi normáknak megfelelő beszéd kialakítása, - a nyelvi közlés formájában megjelenő, annak alapul szolgáló fonológiai rendszer kiépítése, - a lehetőségét megteremtése a tiszta beszéddel az információk befogadására, feldolgozására és továbbítására . A fejlesztés területei, feladatai: - beszédhiba korrigálása, - nyelvi-grammatikai zavarok korrigálása, - szókincsfejlesztés, - kifejezőkészség fejlesztése, - mozgásfejlesztés /finommotorika, beszédszervek mozgásai /, - hallási megkülönböztető képesség és fonematikus hallás fejlesztése. 4. Dadogás Cél: - folyamatos kommunikáció megteremtése, - egyéni sajátosságoknak megfelelő beszédtempó és ritmus kialakítása, - helyes hangsúlyozás és hanglejtés kialakítása, - másodlagos tünetek megelőzése. A fejlesztés területei, feladatai: - izomzat lazítása /főleg a beszédszervek izomzata /, - beszédszervi mozgások koordinációjának fejlesztése a légzés, a hangadás és a beszéd folyamatában, - beszédkészség fejlesztése, - mimika és gesztus görcseinek oldása, - pszichoterápiás hatások érvényesítése,

33



- önismeret és önértékelés fejlesztése. 5. Hadarás Cél: - a beszédhangok szabályos időtartamán alapuló helyes tempójú és ritmusú, megfelelő artikulációjú beszéd kialakítása, - beszéd prozódiai elemeinek helyes használata, - beszéd és gondolkodás egységének megteremtése a közlés folyamatában. A fejlesztés területei, feladatai: - hallási figyelem fejlesztése, - figyelem, összpontosítás és verbális emlékezet fejlesztése, - beszédszervi mozgások fejlesztése, ügyesítése, - a lassított tempójú és ritmusú beszéd kialakítása és rögzítése, - a normális tempójú és ritmusú beszéd automatizálása, - a helyes beszédszünetek kitartására irányuló figyelem kialakítása, - a beszéd prozódiai elemeinek tudatosítása, - állandó önkontroll kiépítése és fejlesztése. 6. Diszfónia Cél: - az organikus vagy funkcionális okok következtében kialakult hangképzési zavarok megszűntetése, - az egyéni hangfekvés, magasság, hangszínezet, dallamosság visszaállítása. A fejlesztési területei, feladatai: - laza izomtónus kialakítása, - gazdaságos légzéstechnika megtanítása, - lágy hangindítás elsajátíttatása és alkalmazása, - egyénre jellemző alaphang megtalálása, - a megfelelő hangfekvés kialakítása, - hangerőfokozás képességének a fejlesztése, - a hangtartás növelése, - a normális színezetű hang beépítése a beszédbe. 7. Orrhangzós beszéd Cél: - a kóros nazális rezonancia megszüntetése, - a magyar nyelv percepciós bázisának megfelelő orális és nazális hangszínezet kialakítása, - tiszta artikulációjú, folyamatos, ritmusos, érthető beszéd kialakítása. A fejlesztés területei, feladatai: - megfelelő légzés kialakítása, - artikulációban részt vevő izmok helyes tónusának kialakítása, - beszédhangok fejlesztése, rögzítése, automatizálása. 8. Olvasás- és írászavarok Cél: - az intellektusnak és az osztályfoknak megfelelő olvasás és az írás jártasságának és készségének a kialakítása, - kifejezőkészség fejlődése, - szövegértés és írásbeli közlés helyességének a fejlődése,

34



- az olvasás és az írás fejlődése, hogy az ismeretszerzésben és továbbításban fontos eszközként szerepelhessen, - másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése. A fejlesztés területei, feladatai: - a testséma biztonságnak kialakítása, dominancia fejlesztése és erősítése - a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a vizuomotoros koordináció fejlesztése, - mozgásfejlesztés /nagymozgás, finommotorika, beszédszervek mozgása /, - látási, hallási, kinesztetikus érzékelés fejlesztése, diszkriminációs képesség fejlesztése, eltérő modalitású ingerek között kapcsolat kiépítése, - beszédészlelés, beszédmegértés, nyelvi kifejezőképesség fejlesztése, - olvasás-írás tanítása diszlexia prevenciós módszerrel, - olvasás-írás folyamatos fejlesztése - kompenzáló technikák kialakítása és alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során 9. Diszkalkulia Cél: - intellektusának megfelelő számolási és matematikai jártasság és készség kialakítása, A fejlesztési területei, feladatai: - a matematikai fogalmak, szimbólum- és jelrendszer, szabályrendszer beépítése a tanuló fogalmi rendszerébe, gondolkodási műveleteibe, - az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - tájékozódás fejlesztése: saját testen, térben, síkban, időben /testséma, szerialitás /, - a számnévvel, számjeggyel és a darabszámmal kapcsolatos fogalmak kialakítása az osztályfoknak megfelelő számkörben, - az alapműveletek és inverzeinek fogalmi kialakítása és begyakorlása az évfolyamnak megfelelő szinten, - matematikai relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, - segítő és kompenzáló eszközök, módszerek kialakítása, használata. 10. Nagyothallás Cél: - hallásfigyelem fejlesztése, hallásmaradvány lehető legjobb felhasználása - nyelvi közlés sokoldalú, intenzív differenciált fejlesztése, - a nyelv kifejező, közlő, jelölő funkciójának kialakításával a gyermek képessé tétele a nyelvi jelek befogadására, feldolgozására és a beszédbeli kommunikációra, - azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése, melyek segítségével be tudja fogadni, feldolgozni és használni a nyelvet, kompenzáló technikák elsajátítása (pl. szájról olvasás) A fejlesztés fő területei, feladatai: - a beszéd és nyelv fejlesztése fonetikai, fonológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai szinten, - a mozgás fejlesztése, - a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet fejlesztése.

35



A logopédiai rehabilitációs foglalkozások tartalma Az oktatási törvényben meghatározott rehabilitációs órakeretet a következő feladatok elvégzésére fordítjuk. A óraszám legnagyobb részében az intézmény egyéniesített, vagy egyéni foglalkozásokat biztosít a fogyatékosságok korrekciója érdekében speciális feladatokat megvalósítva. A tanulócsoport aktuális összetételétől függően a rehabilitációs keretből elkülöníthető óraszám felzárkóztatás vagy tehetséggondozás céljára. Nemcsak a rehabilitációs órák a színterei a differenciált fejlesztésnek. Mind az osztálymunkában, mind az osztályból kiemelve a szakképzett pedagógiai asszisztens részt vesz egy-egy gyermek megsegítésében. A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységi formái A nevelés- oktatás kiegészítő terápiás eljárások: - egyéni és csoportos terápia /komplex művészeti terápia, RIT terápia, logopédiai ritmika, fonémahallás fejlesztése, grafomotoros és vizuomotoros koordináció /, - alapozó terápia /Delacato-módszeren alapuló /, - diszkalkulia terápia, - Ayres terápia

Szöveges értékelés az alsó tagozaton Első évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben – felzárkóztatásra szorul -, a szülő bevonásával kell értékelni a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Tájékoztatást kell adni, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola. Második évfolyam második félévétől a tanulókat osztályzatokkal minősítjük, értékeljük. Továbbra is szövegesen értékeljük a néptánc tantárgyat minden évfolyamon (kiválóan – jól - megfelelően teljesített), valamint logopédiai negyedik osztályban az informatikát (részt vett - nem vett részt). A szöveges értékelés elvei:  az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon  alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet  nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem a fejlődést segíti  a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének  a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről. A szöveges értékeléssel kapcsolatos követelmények:  vegye figyelembe az életkori sajátosságokat

36





legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között  jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés  személyre szóló és ösztönző jellegű legyen  a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni  konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára. Legyen tekintettel:  a gyerekek sajátosságainak a figyelembevételére, kifejezésére  csökkenthető, elkerülhető a teljesítmény-szorongás  nem táplálja a gyerekek közötti konkurenciaharcot  pozitívan befolyásolhatja a pedagógus-gyerek- szülő viszonyt  konkrétsága miatt értelmezhetőbb kapcsolatban van az elsajátítási folyamattal, a teljesítménnyel, tehát valamennyi érintett fél számára informatívabb A pedagógiailag várható pozitív hatás  az értékelés a konkrét teljesítményre, viselkedésre vonatkozik, soha nem címkézés  a fejlődés, a tudás előző fokához kapcsolódik, a perspektíva következő fokát megjelöli  tartalmában komplex, a pozitívumok és a negatívumok együttes megjelölését tartalmazza  a továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg  a címzettek számára érthető  nyelvi megformáltságában differenciált, személyhez szóló Szöveges értékelésünket előre meghatározott nyomtatott skála szerint végezzük. Az értékelésünk nem minősítés, mentes minden ítélkezéstől és alapvetően jövő orientált. A jelenről és a múltról szól. A jövő nem olvasható ki belőle. Egyetlen funkciója, hogy elemző módon leírja mi jellemzi a tanuló teljesítményeit az értékelés pillanatában. Negyedévente és év végén értékelőlap, év végén a bizonyítványban a következő minősítés szerepel: o Kiválóan teljesített o Jól teljesített o Megfelelően teljesített o Felzárkóztatásra szorul A tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része, mely a bővebb szöveges értékelést tartalmazza. Szöveges értékelésünk leírást ad a tanuló fejlődéséről kiemelkedő vagy sikeres teljesítményeiről, illetve rámutat a lemaradásokra, hibákra is, de úgy, hogy ösztönzést ad a teljesítményjavításhoz. Nem megszégyenít, hanem segítséget ad a helyes énkép kialakulásához, tehát nem a személyiségre utal vissza, hanem szorosan a produktumok és tevékenységek jellemzőire, minőségére irányul.. Folyamatosan feljegyzéseket készítünk, s ennek alapján készítjük el a tanuló fejlődésének egyedi jellemzőit feltáró értékelést. A szöveges értékelésben figyelembe vett értékelési szempontokat és szinteket a pedagógiai program III. kötete (Helyi tanterv alsó tagozat 1-4.) valamint a IV. kötete (Helyi tanterv logopédiai osztályok 1-4.) tartalmazza.

37



A magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái Magatartás Példás:  figyelembe veszi a közösség igényeit  kötelezettségeinek példamutatóan eleget tesz  az iskola házirendjének betartatásában tevékenyen részt vesz  a követelményeket megtartja  pozitív irányba befolyásolja a közösséget  segítőkész, másokat buzdít  udvarias, embertársaival megfelelő hangnemet használ  szívesen vállal feladatokat  nincs igazolatlan mulasztása Jó:      

szívesen vesz részt a közösség munkájában, bár nem kezdeményező minden megbízott feladatát lelkiismeretesen elvégzi az iskola házirendjében foglaltakat maradéktalanul betartja udvarias, megfelelő hangnemet használ viselkedése nem ad okot panaszra de nem figyelmezteti a negatív magatartásúakat nincs igazolatlan mulasztása

Változó:  tudatosan nem árt a közösségnek, de nem lehet rá számítani, megbízhatatlan  a rábízott feladatot pontatlanul, hiányosan végzi el, de tapasztalható igyekezet a hibák javítására  akinek magatartása, viselkedése tanulótársaival, esetleg tanáraival szemben időnként udvariatlan, figyelmetlen  vitás kérdésekben ingadozó az állásfoglalása, néha a rosszak befolyása alá kerül  maximum 1 nap igazolatlan hiányzása van Rossz:        

szándékosan árt a közösségnek, vagy egyes tanulóknak a követelményeket általában megszegi közösségi munkában nem lehet rá számítani, visszahúzó erő rossz irányban befolyásolja a közösséget, vagy szembefordul vele viselkedése durva, goromba, meggondolatlan szertelenségével veszélyezteti mások testi épségét, hangvétele szemtelen, cinikus több nap igazolatlan mulasztása van fegyelmi büntetésben részesült

38

Pedagógiai Program Helyi tanterv


Szorgalom Példás:  képességeit figyelembe véve szervezi meg munkáját  pontos, megbízható, rendszeres munkát végez  mindig készül a tanórákra, figyel érdeklődik  nyújt valami többet a kötelező tananyagon kívül, gyűjt, felfigyel dolgokra, az órán közli tapasztalatait  önként, szívesen segít másoknak  aktív, igényes Jó:    

figyel órákon házi feladatát mindig elvégzi rendszeresen, megbízhatóan dolgozik figyelmeztetés után szívesen segít másoknak

Változó:  a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan  önállótlan, igényli az ösztönzést  tanulmányi munkájában visszaesés tapasztalható  csak felszólításra ellenőrzi munkáját  tanítási órákon általában passzív  szétszórtság jellemzi  gyakran otthon hagyja a tanítási órára szükséges felszerelését  többször nincs kész a házi feladata Hanyag:  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, nagymértékű visszaesés tapasztalható  házi feladata sokszor nincs kész  figyelmetlen, felszólításra sem ellenőrzi munkáját  érdektelenség, teljes közöny jellemző rá  képességeihez képest keveset, vagy semmit sem tesz előmeneteléért

A modulok értékelése, minősítése A hon és népismeret, a tánc és dráma, az informatika, és a mozgókép és médiaismeret modulokat önálló tantárgyként kezeljük. A hon és népismeret, a tánc és dráma, az informatika értékelése minősítése a többi tantárgyéval azonos. A mozgókép és médiaismeret tantárgy értékelése: o Jól megfelelt o Megfelelt o Nem felelt meg A 6. évfolyam egészségtan modulját integráltan tanítjuk a természetismeret tantárgyon belül, és azzal együtt értékeljük. Az ember és társadalom, etika modult a 7. évfolyamos osztályfőnöki tantárgyba integráljuk.

39



Projekt oktatás Iskolánkban a projektoktatás lehetőségeit kívánjuk alkalmazni a környezeti nevelés, az egészségnevelés területén.

A fizikai állapot méréséhez szükséges módszerek A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy ,,…az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze, melyek  egyszerűek;  kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók;  megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. A tesztek alkotói a már meglévő, legjobban bevált gyakorlatok közül válogattak. Az oktatási miniszter által létrehozott ,,Testnevelési Bizottság” feladata az volt, hogy a magyar tanuló ifjúság fizikai állapotának felméréséhez olyan motoros teszt-együttest állítson össze, amely megfelel az alábbi kritériumoknak:  a tesztek végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki;  feleljenek meg a tudományos kritériumoknak;  nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek;  elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérje o kardio-respiratorikus állóképességet o erőt o az izomerő állóképességét o testösszetételt  legyenek egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényeljenek. Az 5-18 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer Általános ajánlások A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. A próbarendszert a tudományos kutatás eszközeinek is tekintjük a tanulók fizikai állapotának vizsgálatához. A vizsgálatok megszervezése 

A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik.

40



  

A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is. A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell elvégeztetni. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.)

A motoros tesztek sorrendje 1) 2) 3) 4) 5) 6)

ülésben előrenyúlás (kötelező) hajlékonysági teszt: helyből távolugrás (kötelező) dinamikus láberőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések (kötelező) törzserőt mérő teszt: függés hajlított karral (kötelező) funkcionális karerőt mérő teszt: 10 × 5 m ingafutás futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: kardio-respiratorikus állóképességi teszt: a) 20 m-es ingafutás (mindig utolsónak kell elvégezni, kötelező) b) 6 perces futás Cooper teszt – szerűen (csak 5 évesek számára) c) 12 perces futás – Cooper teszt

A tanulók fizikai állapotméréséhez alkalmazott tesztek 1. TESZT: ülésben előrenyúlás (kötelező) A vizsgált tényező: hajlékonyság. A teszt leírása: ülő helyzetben a lehető legtávolabbra nyúlás. Felszerelések:  Az alábbi méretű tesztasztal vagy doboz: hossza 35 cm, szélessége 45 cm, magassága 32 cm. A felső lap méretei: hossza 55 cm, szélessége 45 cm. Ez a felső lap 15 cm-rel nyúlik előre a támaszkodó láb irányába. A 0-tól 50 cm-ig terjedő beosztás a felső lap középvonalában van kijelölve.  Egy közel 30 cm hosszú vonalzó a doboz tetején, amelyet a vizsgált személy tol előre a doboz tetején. Útmutatások a mérést végző személynek:  Helyezkedjen el a vizsgált személy oldalánál és tartsa a térd kinyújtott helyzetét.  A vizsgált személy mindkét kezével nyúljon a doboz felső széléig és érintse meg a vonalzót mielőtt elkezdené az előrehajlást.  Az eredményt az ujjakkal a skálán elért legtávolabbi helyzet adja meg. A vizsgált személynek meg kell tartania ezt a helyzetet mindkét próbálkozásnál, legalább míg kettőt számolunk, hogy az eredmény pontosan leolvasható legyen.  Ha a két kéz ujjai nem egyforma távolságra érnek el, akkor az ujjakkal elért távolságok átlagával kell számolni.  A tesztet lassú és fokozatos előrehajlással kell végrehajtani mindenféle hirtelen mozdulat nélkül.  A második kísérlet rövid pihenő után következik. Pontozás: A jobbik eredmény értékét vesszük figyelembe, centiméterben megadva (a doboz tetején lévő beosztáson elért cm érték). Példa: Az a személy, aki a lábujjáig nyúlik ki 15 pontot ér el. Aki 7 cm-rel túlnyúlik ezen, annak pontszáma 22.

41



2. TESZT: helyből távolugrás (kötelező) A vizsgált tényező: explozív erő. A teszt leírása: álló helyzetből távolugrás. Felszerelések:  Csúszásmentes kemény felület, megfelel erre a célra két cselgáncs vagy hasonló (például torna) szőnyeg (a két szőnyeget hosszában egymáshoz rögzíteni ajánlatos).  Kréta.  Mérőszalag. Útmutatások a mérést vezető személynek:  A szőnyegre vízszintes vonalakat rajzolunk, az elugró vonaltól 1 méter távolságban elkezdve, párhuzamosan egymástól 10 cm-re.  A vonalakra merőlegesen elhelyezett mérőszalag biztosítja a pontos mérést.  Álljon a szőnyeg mellé és jegyezze fel az ugrási távolságot.  A távolságot az elugró vonaltól a leérkező sarok pontjáig mért legrövidebb távolság adja.  Újabb kísérlet engedélyezhető, ha a kísérleti személy hátraesik vagy bármely más testrészével érinti a szőnyeget.  A szőnyeg elugrási és leérkezési szintjének meg kell egyezni, valamint a talajra is megfelelően kell rögzíteni.  Hogy az értékkülönbözőségek szignifikánsak legyenek, pontosan kell mérni. Pontozás: A két kísérlet közül a jobb eredményt rögzítjük. Az eredményt cm-ben adjuk meg. Példa: Az 1 m 56 cm-es ugrás pontszáma 156. 3. TESZT: sit-up teszt, felülések (kötelező) A vizsgált tényező: a törzs ereje (hasizom erő-állóképesség). A teszt leírása: a fél perc alatti maximális számú felülés. Felszerelések:  Két szőnyeg (hosszában egymáshoz rögzítve).  Stopperóra.  Asszisztens (segítő). Útmutatások a tesztet vezető személynek:  Térdeljen a vizsgált személy mellé, hogy ellenőrizze a helyes kiindulási helyzetet.  A segítő a kísérleti személy valamelyik oldalán üljön le, hogy ellenőrizze a talpak talajon tartását és a derékszögű comb-lábszár helyzetet.  Miután megadta a teszt-útmutatást, és mielőtt elkezdődne a teszt, a vizsgált személy csinálja meg egyszer a gyakorlatot ellenőrzésképpen, hogy biztosan megértette-e a feladatot.  Indítsa el az órát a ,,kész…rajt” jelre és állítsa meg 30 másodperc után.  Számolja hangosan minden alkalommal a teljes, pontosan elvégzett felülést. Egy teljes felülés az ülő helyzettől a szőnyeg érintésén át az újabb felülési helyzetig könyökkel a térd érintéséig tart.  Azt számolja, ha a könyök megérinti a térdet. Nem számolható a nem tökéletesen végrehajtott felülés.  A teszt során figyelje, hogy a vizsgált személy érintse meg vállával a szőnyeget könyökével a térdét, amikor fölemelkedik a kiinduló helyzetbe.

42



Pontozás: A 30 mp alatt tökéletesen végrehajtott felülések száma adja a pontszámot. Példa: 15 szabályos végrehajtás értéke 15. 4. TESZT: függés hajlított karral (kötelező) A vizsgált tényező: funkcionális erő (a kar és a váll izomerő állóképessége). A teszt leírása: megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben. Felszerelések:  2,5 cm átmérőjű kör keresztmetszetű vízszintes rúd, úgy elhelyezve, hogy azt a vizsgált személy alatta állva felugrás nélkül elérje (magasabb tanulónál emelhető legyen).  Stopperóra.  Szőnyeg a rúd alatt a leugráshoz.  Törlőruha és magnéziumkréta.  Szükség szerint pad vagy szék. Útmutatások a tesztet vezető személynek:  A vizsgált személy a rúd alatt áll és felső madárfogással markolja meg a rudat vállszélességben. Legyen elővigyázatos: a legtöbben a kezeket túl távol próbálják elhelyezni egymástól.  A rúd magasságát a legmagasabb személy testmagasságához kell beállítani. Ne ijessze meg őket a túl nagy magasság.  Az órát az egyik kezében tartva a vizsgált személyt a derekánál megfogva emelje fel a megfelelő helyre.  Az óra akkor indul, amikor a személy álla a rúd fölé kerül és elengedtük.  A személy előre-hátra lengését meg kell állítani; a teszt közben bátorítsuk.  Állítsa meg az órát, amikor a vizsgált személy már nem tudja megtartani tovább az előírt helyzetet (szeme a rúd alá kerül).  A teszt alatt ne mondja meg az időt a vizsgált személynek.  A rudat a vizsgált személyek között törölje le. A tanulók bekrétázhatják a kezüket.  Egy pad vagy egy szék segítségére lehet a rúd elérésében. Pontozás: Tizedmásodpercben adjuk meg az időt. Példa: A 17,4 mp pontértéke 174, az 1 perc 3,5 mp pontja 635. 5. TESZT: 10 X 5 méteres ingafutás (kötelező) A vizsgált tényező: futási sebesség, fürgeség. A teszt leírása: a maximális sebességű futás, fordulás tesztje. Felszerelések:  Tiszta, csúszásmentes padló. Ha szőnyeget használ, bizonyosodjon meg annak biztonságos rögzítéséről.  Stopperóra.  Mérőszalag.  Kréta vagy szigetelőszalag.  A fordulóvonal jelölésére jelző kúpok (tekebábuk).

43



Útmutatások a tesztet vezető személyeknek:  Két párhuzamos vonallal kell kijelölni a padlón (krétával vagy mérőszalaggal) 5 méter távolságra egymástól.  A vonal legyen 1,2 méter hosszú és mindkét végén jelzés (kúp, kocka, gúla stb.).  Bizonyosodjon meg arról, hogy a futó mindig mindkét lábbal átlépi (keresztezi a vonalat, hogy a kijelölt pályán marad és hogy a fordulók olyan gyorsak, amennyire az lehetséges.  A megtett körök számát hangosan mondja be mindegyik kör végén.  A teszt akkor fejeződik be, amikor a vizsgált személy az egyik lábával átlépi a célvonalat.  Csúszásmentes padló szükséges, hogy a teszt alatt a vizsgált személy ne csússzon előre vagy oldalra. Pontozás: Az öt ciklus teljesítéséhez szükséges tizedmásodpercben mért idő adja a pontértéket. Példa: A 21,6 másodperces idő pontszáma 216. A lábsérülések elkerülése végett sportcipő használata szükséges. 6/A TESZT: állóképességi ingafutás teszt A vizsgált tényező: kardio-respiratorikus állóképesség. A teszt leírása: a kardio-respiratorikus fittség vizsgálatára alkalmas teszt gyaloglási tempóban indul, majd gyors, futási sebességgel fejeződik be. A tanuló az egymástól 20 méter távolságra lévő vonalak között halad, a futás irányát változtatva, a hangjelzés diktálta tempóval összhangban, fokozatosan gyorsulva. (néhány tanuló képes csak követni a tempót és eljutni a teszt végéig). Az a szint, ahol a próbázó kiesik jelzi a kardiorespiratorikus (keringési-légzési) állóképességet. A teszthez szükséges felszerelések:  Tornaterem vagy a 20 méteres pálya kijelöléséhez szükséges tér.  Egy 20 méteres mérőszalag.  Öntapadós szigetelőszalag a 20 méters pálya kezdetének és végének kijelölésére.  Kazettás magnó; előnyös, ha a szalagsebesség állítható.  A teszt levezetéséhez szükséges kazetta.  Utasítások a vizsgálatot vezető személynek:  Válassza ki a helyszínt; hagyjon legalább egy méternyi szabad helyet a pálya két végén. Minél szélesebb a terület, annál több személy tesztelhető egyidejűleg; minden személynek legalább 1 méterre van szüksége. A pálya felülete legyen egyenletes, de az anyaga nem különösen lényeges. A 20 méteres pálya mindkét vége világosan legyen megjelölve.  Ellenőrizze a magnetofon és a magnószalag működőképességét. Győződjön meg róla, hogy a készülék hangereje elég a csoportvizsgálathoz.  Hallgassa meg a hangfelvételt. Jegyezze fel a szalag kezdő helyzetének a jelzőszámát, hogy gyorsan megtalálja a fontos részeket a kazettán.  A vizsgálat napján ellenőrizze a készülék sebességét. Ehhez használja a szalag kezdő és végső szakaszán rögzített egy percnyi kalibrált periódust. Ha az eltérés

44



több, mint egy másodperc, akkor igazítsa a távolságot ehhez a megváltozott időtartamhoz, hogy biztosítsa a helyes futási sebességet. Pontozás: miután a próbázó megállt, az utolsó teljesített fél fokozatot jegyezzük fel. A személyre szóló pontozási lapon lehet a teljesített távok számát feltüntetni. Példa: 2 táv pontértéke 14, vagy 15 megtett táv pontértéke 15,5. 6/B TESZT: 6 perces futás 5 évesek számára A vizsgált tényező: kardio-respiratorikus állóképesség A teszt leírása: a gyerekek állórajttal indulva 6 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítik a futópályán. Megengedhető, hogy amennyiben a próbázók kifáradtak egy időre lelassítsanak vagy gyalogoljanak. Ezt követően kezdjenek újra tovább futni és igyekezzenek minél nagyobb távot megtenni. Felszerelések:  Pontosan kimért hosszúságú pálya, vízszintes terepen, vagy szabályos méretű (400 m) futópálya. Útmutatások a tesztet vezető személynek:  A gyerekek által teljesített köröket az indítóhely előtti elhaladásukkor feljegyezzük.  A 12 perc elteltével a gyereket ,,Állj” vagy ,,Elég” utasítással megállítjuk. A teljesített körök számához adjuk hozzá az utolsó nem teljes körben megtett távolságot. Pontozás: A gyerekek által megtett méterek számát jegyezzük fel a nevük mellé, ennyi a pontszámuk. Példa: Nagy Sándor: 1248 m – 1248 pont. 6/C TESZT: 12 perces futás – Cooper teszt A vizsgált tényező: kardio-respiratorikus állóképesség A teszt leírása: a gyerekek állórajttal indulva 6 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítik a futópályán. Megengedhető, hogy amennyiben a próbázók kifáradtak egy időre lelassítsanak vagy gyalogoljanak. Ezt követően kezdjenek újra tovább futni és igyekezzenek minél nagyobb távot megtenni. Felszerelések:  Pontosan kimért hosszúságú pálya, vízszintes terepen, vagy szabályos méretű (400 m) futópálya. Az antropometriai mérések leírása Testmagasság A testmagasságot a függőleges falfelület mellett, azt sarkával, tomporával és hátával érintő, álló személyen mérjük. A fejet úgy tartja, hogy a fülnyílás felső határa és a szemzug alsó része egy egyenesbe esik, a sarka a lapon összeér. A vizsgált személy vegyen mély lélegzetet és azt tartsa meg, amíg centiméter pontossággal mérjük. Testsúly A minimális ruházatot viselő személy a mérleg közepére áll. A testsúlyt tizedkilogramm pontossággal mérjük.

45

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

Recommend Documents