2011 41. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Adócsalásból épültek a roma luxuspaloták. A hatóság lecsapott ................. 5 Gyilkos kór támadja a lakókat. Évente 30-an halnak meg így Magyarországon ...... 6 Orbán: Bővítjük a szocpolkeretet, közel a megegyezés a munkaadókkal a minimálbérről .. 8 Horribilis fűtésszámlára számíthatnak a megmentett devizahitelesek ............. 9 Lakásonként 800 ezer forintot kapunk ingyen, ha felújítjuk fűtésünket! .......... 10 Minden hiteltípuson szigorítanának ..................................... 11 Milliókkal fizetnek többet vissza a forinthitelesek, mint a devizahitelesek! ........ 12 Otthonteremtés: Januártól jelentősen csökken az önerő mértéke, a bankadó és beindul a bérlakáspiac is ................................................... 13 A spekulánsok milliókat kaszálnak a támogatott lakáshitellel .................. 15 Íme Orbán-Matolcsy otthonteremtési programjának részletei .................. 17 Törvénysértő az Erste végtörlesztési űrlapja. A PSZÁF ismét lecsapott ........... 21 Ismét lesz szocpol, és befutott az új támogatott lakáshitel is. Részletek: ......... 22 Mit tehetünk ha nem fizeti a szomszéd a közös költséget? .................... 24 Az épületek 80%-a még a jelenlegi energetikai szabványoknak sem felel meg ..... 26 Vegyünk kis lakásokat olcsón, mert itt a mélypont .......................... 29 Csődközelben a távhőtermelők egy kormányrendelet szerint .................. 30 Már a bérlőknek is nagy segítség a lakásbiztosítás .......................... 31 Fellélegezhetnek a devizahitelesek! Jó hír a Parlamentből! .................... 32 Újra jön a kamattámogatott lakáshitel ................................... 33 Most vásároljon! A lakások értékének egyharmada elveszett .................. 36 Vegyen Balatonhoz közeli házat egymillióért! .............................. 37 Drasztikusan reagálnak a bankok a végtörlesztésre ......................... 38 Nem jó az új távhőszabályozás ......................................... 39
Irodapiaci hírek .................................................... Mintaétterem nyílik az Office Gardenben ................................. Mozgolódik a budapesti irodapiac ....................................... Emelkedtek az ’A’ kategóriás irodák bérleti díjai ............................ Elindult az Offices 2020 piackutatási program – Ön mit változatna? ............. Logisztikai hírek ................................................... Milliárdos logisztikai központ fejlesztés Debrecenben ........................ Kína közép-kelet-európai központja lehetünk .............................. Gigantikus méretű gyárat adnak át jövőre Pécsett .......................... Retail hírek ....................................................... Nagy dobás a műszakicikk-piacon: Újabb két Euronics MEGA nyílik Budapesten .... Pénteken nyílik Pest új gigaméretű plázája ................................ Az LMP már igen, a Fidesz még nem vonta vissza a plázastop javaslatát ......... A plázacica kor vége: a férfi vásárlóké a jövő! ............................. Gazdasági hírek ................................................... Kétkulcsos szja-rendszer lesz jövőre ..................................... Változó akciók a Budapest Banknál és az Ersténél ..........................
2/92
40 41 42 44 45 47 48 49 50 51 52 54 55 56 57 58 62
Orbán az IMF segítségét kérte- állítólag nem hitelt akarunk ................... Bővítik a NAV adónyomozóinak jogköreit- bárhol bárkit bármikor átvizsgálhatnak az utcán ............................................................ Visszaigényelhető áfa: október 20. nem a végső határidő! .................... Csődbe ment a magyar napelemgyár .................................... GVH: a fogyasztói csoportok nem tudnak végtörleszteni ...................... Újabb csapás a bankokra: az OTP lett az állam állatorvosi lova ................. IMF-hitelre szorul az ország, pedig egyszer már elzavartuk őket ................ A MÁV adósságát nem vállalja át az állam. Romokban a cég .................. Moszkva a fő terjeszkedési célpont ...................................... Amnesztiát kapnak az adócsalók a végtörlesztés címén! ..................... 500 millió eurót bukott az Erste Bank a végtörlesztés és a különadó miatt ........ Bankkártya alaplimit trükközés a CIB Banknál! A PSZÁF már perel ..............
63
64 65 66 67 68 70 72 73 78 80 81 Property News ..................................................... 82 The size of the total Budapest office stock has not substantially changed since the previous quarter .................................................... Men replace women as shoppers of the future says Europe’s .................. The Future of Offices across EMEA-act today to outperform tomorrow ........... CBRE expects further polarisation in European real estate investment markets .... A CBRE az európai ingatlanbefektetési piac további polarizációjára számít ........
3/92
83 85 87 89 91
Lakáspiaci hírek 2011 41. hét
4/92
Adócsalásból épültek a roma luxuspaloták. A hatóság lecsapott 2011. Október 14. Péntek Több temesvári roma palotában tartottak házkutatást csütörtökön az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyészei és a csendőrség speciális alakulata. A román hatóságok német ügyészségi kérésre léptek. A német hatóságok a nyugati államban elkövetett gazdasági bűncselekmények miatt vizsgálódnak több dúsgazdag cigány ügyében, akik a hatóságok szerint egymillió eurós kárt okoztak. A Mediafax hírügynökség ügyészségi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a német ügyészek és a DNA kérésére a Temesvári Törvényszék hat városközpontbeli roma palotára adott ki házkutatási parancsot.
A hatóságoknak fél nap alatt sikerült befejezniük a többemeletes ingatlanok átkutatását, néhányba erőszakkal kellett behatolniuk az álarcosoknak, akik az akció végeztével több zsák dokumentummal távoztak. Ügyészségi források szerint egyetlen személyt sem tartoztattak le. A România Liberă internetes kiadása azt írta, hogy az átvizsgált házak tulajdonosai közül néhányan számos bűncselekménnyel gyanúsított klánhoz tartoznak. A német hatóságok a tehetős romákat adócsalással és pénzmosással vádolják, valamint azzal, hogy németországi házaik után nem fizettek illetéket, az így megspórolt pénzből pedig palotákat és luxusautókat vásároltak. Livia Săplăcan, a DNA szóvivője a lapnak azt nyilatkozta, hogy az említett hat temesvári roma palotán kívül Aradon újabb két, míg Gátalján és Nagyszebenben egy-egy házat kutattak át. A temesvári hatóságok és civil szervezetek már korábban is felhívták a figyelmet arra, hogy a városközpontban lévő roma paloták nem épülhettek tisztességesen szerzett pénzből, hiszen ekkora összeget nem lehet „összekoldulni”, ráadásul építési engedéllyel sem rendelkeznek tulajdonosaik. A cigányok egyébként nemcsak impozáns házakat építettek maguknak, több ezer euróból emeltek kriptát halottaik számára. A válság beálltával azonban több tehetős roma is megpróbálta bérbe adni palotáját. A bánsági városban évek óta gondot okoz a hatóságoknak a cigány bűnbandák ténykedése, akik erőszakkal foglaltak el központbeli műemlék épületeket, elűzve az ott lakókat. Amikor a hatóságok fel akartak lépni ellenük, több elöljárót is megfenyegettek.
Forrás: IngatlanHírek.hu
5/92
Gyilkos kór támadja a lakókat. Évente 30-an halnak meg így Magyarországon 2011. Október 14. Péntek Magyarországon a szén-monoxid mérgezések száma 2010-ben sem csökkent. Ráadásul a korábbi években regisztrált 110-120 eset nem mondható pontos adatnak, hiszen sokszor az enyhe tünetek következtében azok nem kerülnek nyilvánosságra.
A mérgezéssel összefüggő közel 30 haláleset sem ad okot bizakodásra. Az elrettentő adatok és a törvényi szabályozás ellenére a lakosság egy része még mindig nem együttműködő a kémények állapotának- és üzemeltetési körülményeinek ellenőrzését, karbantartását illetően. A biztonságos kéményhasználat és az emberi egészség védelmének érdekében a Leier Hungária Kft. az Első Magyar Kéményszövetséggel és a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségével karöltve 2011-ben is felszólal azért, hogy az emberek kiemelt figyelmet szenteljenek lakókörnyezetük biztonságának. A leghatékonyabb munka érdekében a platform továbbra is működteti információs vonalát, amelyen keresztül az érdeklődők, szakemberek segítségét kérhetik a megbízható és korszerű kéményhasználattal kapcsolatban. Magyarországon 4,6-5 millió üzemelő és tartalékkémény található, amelyek közül mintegy száz-száztízezer életveszélyes, és több mint félmillió szorul javításra, ám az adatokat a kontroll nélkül egyre fokozottabban terjedő fatüzelés miatt csak megbecsülni lehet. A kémények és tüzelőberendezések a biztonságos működés érdekében odafigyelést és folyamatos ellenőrzést igényelnek, mivel a hibás, elöregedett és elavult rendszerek komoly élet- és tűzveszélyt jelenthetnek, ahogyan azt az évi közel 30 haláleset is jelzi. A Leier Hungária Kft., az Első Magyar Kéményszövetség és a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetsége 2011-ben ismét az ellenőrzés, karbantartás, korszerűsítés, valamint a megfelelő kontroll melletti üzembe helyezés hangsúlyozásával az egészség- és a vagyonbiztonság megőrzése mellett, az energiatakarékosságért és a levegőtisztaság-védelméért kampányol. Az október 15-i, hivatalos, országos fűtésszezon kezdetére való tekintettel egy budapesti lakóház tetején tartott sajtótájékoztató keretében kívánták felhívni a lakosság figyelmét a tudatos kémény kiválasztásra és -használatra, illetve a mai előírásoknak megfelelő kéményépítés fontosságára. Az összefogás aktivitása az elmúlt évben is sikeres volt. A
[email protected] információs vonalnak köszönhetően, 2011-ben közel 1300 esetben nyújtottak segítséget a szakemberek. Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke szerint, az életveszélyes vagy a nem kielégítő állapotban lévő kémények száma 2010-hez képest részben csökkent, de részben emelkedett is. Az ellentmondás mögött a következők állnak: a mai Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, korábban Önkormányzati Minisztérium által meghirdetett, a lakóépületekben üzemelő, gáz fűtő- és/vagy gázvízmelegítő-berendezések égéstermékeinek elvezetésére szolgáló egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémény) kiváltására kiírt pályázat eredményessége révén csökkent a hibás rendszerek száma. A lakóépületek és környezetük felújítását célzó pályázat keretében, a 2011. július 11-i döntés alapján 153 pályamunka volt sikeres. Ezzel összesen 326 millió forint támogatást ítélt meg a kormány az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) kiváltására. Ezzel párhuzamosan azonban egyre többen térnek vissza a
6/92
fatüzelésre és ez sajnos sok esetben ellenőrizetlenül, minden szakmaiságot mellőzve történik, ami a nem megfelelő állapotban lévő kémények számát növeli. Kocsis Csaba, az Első Magyar Kéményszövetség Felügyelő Bizottságának tagja kihangsúlyozta, hogy tevékenységük egyik legfontosabb célja, hogy rávilágítsanak a régebbi technológiával készült kémények felújításának lehetőségeire, és megismertessék az új módszereket a tulajdonosokkal. 2010. december 1-től csak rendszer jellegű kéményt lehet építeni, szerelni, ezért aki építkezésbe kezd, annak érdemes a Leier szakembereivel konzultálnia, hiszen a cégcsoport ingyenes szaktanácsadással segíti a kémény átmérőjének és magasságának megfelelő kiszámítását. A hosszú távú, biztonságos megoldás érdekében teljes rendszer vásárlása ajánlott, hiszen a Leier 33 év rendszergaranciát vállal kéményeire. Az új kémény felhúzása, vagy a régi cseréje - a közhiedelemmel ellentétben - 1 nap alatt kivitelezhető. A felelős kéményhasználatot és kéménykorszerűsítést nem lehet elégszer hangsúlyozni, hiszen a folyamatos kommunikáció ellenére is akadnak olyanok, akik szilárd tüzelés (fatüzelés döntően) esetén tudatlanul (nem ismerve az idevonatkozó jogszabályi előírásokat), vagy tudatosan (félve attól, hogy a kéményseprők olyan hibákat találnak, melynek eredménye esetleg költséges javítás, építési-, vagy tűzvédelmi hatósági eljárást vonhat maga után) el kívánják titkolni a kémény használatát.
Forrás: Stern Communications
7/92
Orbán: Bővítjük a szocpolkeretet, közel a megegyezés a munkaadókkal a minimálbérről 2011. Október 14. Péntek Orbán Viktor szerint nagyon közel a megegyezés a munkaadókkal és a munkavállalókkal arról, hogyan kell a kormányzatnak ellensúlyozni a tervezett 90 ezer forintos minimálbér miatti terheket. A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában beszélt arról is, hogy az otthonteremtési program 6,5 milliárdos kerete bővülhet, ha azt a jogosultak száma indokolja.
A miniszterelnök számításai szerint a 6-12 hónap alatt felfutó otthonteremtési program igazi eredménye két-három év múlva várható - erről Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt péntek reggel. Orbán a műsorban elmondta azt is, hogy az állami kamattámogatású hitelkonstrukció és a szocpol újraindítására a jövő évi költségvetésben betervezett 6,5 milliárd forintos keret bővülhet, ha a jogosultak száma indokolja. A program szükségességét egyebek mellett azzal indokolta, hogy egy "robosztus, életerős, izmos" építőipar nélkül nincs jelentős gazdasági növekedés. Továbbá azt akarta üzenni a fiataloknak, hogy Magyarországon van és lesz élet - tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy nem kellett volna-e megvárni az Európai Bizottság vizsgálatának végét a kamattámogatás részleteiről, Orbán Viktor azt válaszolta: "egy komoly programot jobb úgy elindítani, hogy mindenki látja a kontúrjait". A miniszterelnök szerint a kormány a megalakulásakor azt tűzte ki célul, hogy négy év múlva 100 ezer forint közelében legyen a minimálbér. "Most talán át tudjuk törni a 90 ezres határt" - mondta Orbán a műsorban, hozzátéve, nagyon közel a megegyezés a munkaadókkal és a munkavállalókkal arról, hogyan kell "a jelentősen megemelt minimálbér miatti terheket részlegesen, illetve bizonyos területeken teljes egészében ellensúlyoznia a kormányzatnak". A minimálbér-emelés forrása az, "amit a magyar emberek előállítanak" - fűzte hozzá. Orbán szerint egyébként jó lenne, ha eljutna a magyar gazdaság oda, hogy az egy-egy ágazaton belül dolgozó munkaadók, munkavállalók - az állam szükség szerinti részvételével - ágazati bér- és keretmegállapodásokat kötnének. Orbán beszélt arról is, hogy a kormány 2012-ben legalább 200 ezer embert vinne vissza a segély világából a Start-munka világába. Mint mondta, "ha a piac nem tud munkát adni az embereknek, akkor az állam szervezzen Start-munkaprogramokat".
Forrás: MTI
8/92
Horribilis fűtésszámlára számíthatnak a megmentett devizahitelesek 2011. Október 13. Csütörtök A Blikk információi szerint az otthonukat elvesztő devizahiteleseknek tervezett ócsai családi házak mégsem lesznek olyan príma minőségűek, mint ahogyan azt ígérték.
Az erről szóló kormányhatározat még alacsony rezsiköltségű, energiahatékony családi házakról rendelkezett, a Magyar Építész Kamara pályázati kiírásában pedig egyenesen a legjobb energetikai besorolású, A vagy A kategóriájú ingatlanok építéséről értekezett. A szigorú gazdasági indokok átírták ezeket a szép terveket a Blikk szerint. A lap úgy tudja, hogy először B, sőt, az alatti, akár C energiaosztályúra minősítették le a terveket. Szakértők szerint horribilis fűtésszámlájuk lesz a kis alapterületű családi házaknak a hideg téli hónapokban, hiszen arányaiban hatalmas szabad falfelület érintkezik a hideggel. A Blikk a leminősítés tervéről érdeklődött a Belügyminisztériumnál, ahol azonban kitérő választ kaptak. "A tervezés és a közbeszerzési eljárás során alakul ki a végleges szerkezet, előnyben részesítve a kormányhatározatban is célként megjelölt alacsony rezsiköltséget" – írták a Blikk kérdésére. Ócsán egyelőre nem tudnak a változásról. "Nekünk nem szóltak változásról, mi úgy tudjuk, továbbra is A kategóriás, vagyis a legmodernebb és legtakarékosabb üzemeltetésű házakból épül fel a lakópark" – mondta a Blikknek Horváth Tamás, Ócsa alpolgármestere. A szakemberek szerint óriási különbségek vannak egy A, illetve egy C kategóriás ház rezsije között. "Átlagosan három és félszer nagyobb egy C energiaosztályú ház fűtési és melegvízköltsége, mint egy A besorolásúé" – mondta Csokló Gábor, a Masterplast építőanyag-kereskedő cég műszaki igazgatója. "Bár az energiatakarékos épület drágább, tíz éven belül ez megtérül" – tette hozzá. A kormány tervei szerint az ócsai adóstelepen a házak többsége 40-60 négyzetméteres lenne. Az ilyen kis alapterületű önálló házak építésével – függetlenül a minőségétől – az építészszakma sem értett egyet. "Teljesen értelmetlen és gazdaságtalan ekkora házak önálló telken való építése" – fogalmazta meg a pályázat iránt érdeklődő egyik mérnök az aggályait. Az interneten is olvasható válasz rövid volt és tömör: "A tervpályázati kiírásnak a kormánydöntést kell alátámasztani. A tervek szerint tavasszal már beköltözhetnek az első lakók". "A geodéziai munkák elkezdődtek" – mondta Ócsa alpolgármestere, aki hozzátette: a napokban beérkeztek a park településszerkezetére kiírt pályázatok, amelynek eredményét pénteken hirdetik ki.
Forrás: IngatlanHírek.hu
9/92
Lakásonként 800 ezer forintot kapunk ingyen, ha felújítjuk fűtésünket! 2011. Október 13. Csütörtök Közel 3 milliárd forint értékben írnak ki pályázatot napkollektor-rendszerek beszerzésére és telepítésére: lakásonként akár 800 ezer forint támogatás is kapható.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 2,97 milliárd forint keretösszegben ír ki pályázatot az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszerek beszerzésére, és telepítésére, amelynek forrásait a nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítés bevételeiből biztosítják. A használati-melegvíz előállítására, épületek fűtésére, vagy ezen célok kombinált, esetleg egyéb hőigények kielégítésére is szolgáló, többcélú napkollektoros rendszerek beszerzésére és telepítésére magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak majd be pályázatot. A támogatható tevékenységek közé tartozik - a lakóingatlan építési technológiájától függetlenül - a napkollektorból és csatlakozó elemekből álló rendszer és annak telepítése is. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 800 ezer forint támogatás nyerhető el. A munkadíj nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 30 százalékánál. A telepítendő napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglévő gépészeti rendszeréhez és egész évben működőképesnek kell lennie. A meglévő lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentését, valamint energiahatékonyságának javítását célzó rendszerek telepítését kizárólag az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. által regisztrált kivitelező végezheti el. A támogatás minden esetben vissza nem térítendő, utófinanszírozású. A pályázatok 2011. október 25. és 2011. december 31. között, vagy a keret kimerüléséig nyújthatók be. A pályázatok elbírálása a benyújtás sorrendjében, szakaszos rendszerben történik.
Forrás: Kormány.hu
10/92
Minden hiteltípuson szigorítanának 2011. Október 13. Csütörtök A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kezdeményezni fogja, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás jelzálog alapú hiteleknél már bevezetett szigorú feltételeit mindenfajta hiteltípusra kiterjesszék, jelentette be Balogh László, a PSZÁF fogyasztóvédelemért felelős alelnöke csütörtökön.
Balogh László emlékeztetett arra, hogy a PSZÁF csak 2010. január 1. óta pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóság, korábban nem volt ilyen felhatalmazása. Mint elmondta, a pénzügyi fogyasztóvédelem a válság terméke, a világ a válság nyomán ismerte fel, hogy a pénzügyi termékek esetében sokkal bonyolultabb mögöttes konstrukciókról és kockázatokról van szó, mint az egyéb termékek, szolgáltatásoknál. "Indokoltnak látjuk, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszere mindenfajta hiteltípusnál szigorú legyen, a felügyelet hamarosan megteszi erre vonatkozó javaslatát" - mondta az alelnök. A PSZÁF szükségesnek látja azt is, hogy a törvény a jelenleginél több területen hatalmazza fel rendeletalkotási joggal a felügyeletet. A lakossági hitelek árazása a PSZÁF szerint továbbra sem átlátható, e téren a referenciakamat plusz fix felár irányába kell elindulni, hangsúlyozta Balogh László. Ez szerinte nemcsak az átláthatóságot erősítené, hanem azzal, hogy elismeri a külső körülmények változását, az intézményeket is védené. Arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni a meglévő hitelek árazásának átláthatósága érdekében, kifejtette: ha a jogalkotó úgy dönt, a meglévő hitelszerződéseknél is előírhatná - például a szerződésben rögzített következő kamatperiódusától kezdődően - a konstrukciók kötelező átalakítását referenciakamat-alapúvá. Az alelnök a terveket ismertetve elmondta: szeretnék tovább bővíteni a fogyasztóvédelmi tanácsadó hálózatot, amelynek irodái már nyolc megyeszékhelyen működnek a PSZÁF szakmai felügyeletével és részbeni finanszírozásában. A Pénzügyi Békéltető Testületet (PBT) eddig mintegy 600 ügyben keresték meg a fogyasztók, s több mint 60 intézmény tett önkéntes alávető nyilatkozatot. Egy-két intézmény nem volt hajlandó együttműködni a PBT-vel, aminek fogyasztóvédelmi bírság lett a vége, az együttműködés ugyanis a törvény szerint kötelező, csak a döntésnek való alávetés önkéntes. Míg tavaly egész évben 133 millió, az idén szeptember végéig 242 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a felügyelet. Balogh László elmondta: a törvényi bírságlimitek keretein belül a felügyelet a konkrét összeg kiszabásakor például azt is mérlegeli, hogy az intézmény mekkora jogsérelmet, kárt okozott a fogyasztóknak, visszaeső-e, sőt azt is, hogy mekkora a mérlegfőösszege, előző évi nettó árbevétele, hogy - kis cég esetén - a bírság ne lehetetlenítse el a működését. Az alelnök ismertette továbbá, hogy az árfolyamgát igénybevételére október elejéig 1 750 ügyfél jelezte szándékát, s több mint 800-an már szerződést is kötöttek.
Forrás: MTI
11/92
Milliókkal fizetnek többet vissza a forinthitelesek, mint a devizahitelesek! 2011. Október 13. Csütörtök A bajba került devizahitelesek helyzetét megoldó pirula megérkezett, de lenyelni már a forinthitelesek fogják. Az emelkedő hitelköltségektől tartva egyre több forintban eladósodott fejében is megfordulhat a teljes végtörlesztés lehetősége. Bár ehhez óriási megtakarításra lenne szükségük, többre, mint a devizahitelek esetében.
Jelenleg a piaci alapú forinthitelekben eladósodottak több, mint 18 százaléka késedelmesen vagy egyáltalán nem tudja fizetni havi törlesztőjét. A devizahiteleseknél tapasztalt 32 százalékos arányhoz képest sem elhanyagolható ez az érték, nekik mégsem épül egy másik Ócsa, sőt könnyítéshez sem juthatnak. Ráadásul a jelenlegi végtörlesztési törvény még nehezebb helyzetbe hozhatja a forinthiteleseket, hiszen a forrásköltségek növekedésével megemelkedhetnek a kamatok - minél több devizahiteles szabadul meg a tartozásától, annál nagyobb mértékben. Ha valaki 2007 márciusában felvett 8 millió forintos hitelösszeget, melyek teljes hiteldíj mutatója (THM) a piaci átlag körüli, akkor jól látszik, hogy a frankban hitelét felvevő most valamivel 8 millió fölött tud végtörleszteni a kedvezményes, 280-as CHF/HUF árfolyamon. Eddig összesen 4 millió forintot fizetett vissza, így valamivel több, mint 12 milliójába került a teljes hitel. Ugyanez az érték a forinthiteles esetében közel 400 ezer forinttal több. Ennyivel járt ő rosszabbul! Az euróban eladósodott, és most végtörleszteni tudó adós járt a legjobban, hiszen csak 11 millió forint az összes költsége, 1,5 millióval kevesebb, mint forinthitel esetén.
Forrás: Pénzcentrum.hu
12/92
Otthonteremtés: Januártól jelentősen csökken az önerő mértéke, a bankadó és beindul a bérlakáspiac is 2011. Október 13. Csütörtök A kormány szerdán az otthonteremtési program elindításához szükséges intézkedések között döntött a bérlakáspiac fejlesztését és a lakáspiac biztonságának megteremtését szolgáló intézkedésekről is - hivatkozik az MTI a Magyar Közlönyben szerdán közzétett határozatokra. Ezekből az is kiderül: a kormány (újbóli nekifutással) csökkentené a bankadó alapját a lakásfinanszírozással kapcsolatos követelésekkel, és a lakáscélú forinthitelek esetében 25%-ról 20%-ra csökkentené a minimális önerő nagyságát.
Határozott a kabinet más, többek között az épületenergetikai felújítások és a hazai iparfejlesztés támogatásának minél szorosabb összekapcsolására irányuló intézkedésekről, a munkahelyteremtés és fenntarthatóság érdekében. A bérlakáspiac fejlesztése érdekében 2012. január 1-jétől a kedvezményes béren kívüli juttatások közé kerülhet a munkavállalók lakhatását biztosító lakások bérleti díjához nyújtott munkáltatói hozzájárulás, valamint levonható lehet a lakások bérbeadását terhelő jövedelemből az ugyanazon magánszemély által fizetett bérleti díj - az erre vonatkozó javaslatot november 30-ig kell elkészítenie a nemzetgazdasági miniszternek. A nemzetgazdasági miniszternek javaslatot kel készítenie arra vonatkozóan is, hogy a vállalkozások 2012. január 1-jétől gyorsított amortizációval számolhassák el a munkavállalóik számára épített bérlakásokat. Ugyancsak november végéig kell előterjesztést készítenie annak érdekében, hogy a jelzálog fedezete mellett nyújtott lakáscélú forinthitelek igénybevételéhez szükséges minimális önerő 20 százalékra mérséklődhessen, valamint, hogy a bankadó alapja csökkenthető legyen a magánszemélyeknek nyújtott lakáscélú kölcsönök összegével, illetve pénzügyi lízingszerződésekből eredő követelésekkel. A kormányrendelet tartalmazza azt a szerdán már ismertetett intézkedést is, amely szerint a lakáshoz jutás elősegítése és a korszerű, jó minőségű, energiatakarékos lakásépítések élénkítése érdekében a meglévő vagy vállalt gyermekek száma, az új lakás nagysága és energetikai minősítési osztálya által meghatározott összegű, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vezetnek be. A kormány felkérte a nemzetgazdasági minisztert és a belügyminisztert arra, hogy a lakáspiac biztonsága érdekében vizsgálják meg egy olyan szabályozás megalkotásának lehetőségét, amely kiterjed az új lakást vásárlók védelmét biztosító garanciák kialakítására, a projektcégek tevékenységének szabályozására annak érdekében, hogy a lakást vásárló vagy építtető magánszemélyek és az ingatlanfejlesztő vállalkozások érdekeinek védelme a szavatossági feltételek szempontjából egyensúlyba kerüljön, a nemzetgazdasági minisztert pedig arra, hogy készítsen javaslatot az üzletszerűen végzett, életjáradék nyújtására irányuló szolgáltatás alapvető szabályainak meghatározására. Mindkét javaslat elkészítésének határideje 2012. március 31. Javaslatot kell készíteni az épületenergetikai felújítások és a hazai iparfejlesztés támogatásának minél szorosabb összekapcsolására is a hazai munkahelyteremtés és a fenntarthatóság érdekében, ennek felelőse a nemzeti fejlesztési valamint a nemzetgazdasági miniszter, határideje pedig december 31-e. A kormány felkérte továbbá a nemzetgazdasági minisztert arra is, hogy dolgozzon ki javaslatot a két népszámlálás időpontja közötti nagymintás lakásfelmérés magánforrások bevonásával történő finanszírozási lehetőségéről; a vizsgálatot a magánforrások rendelkezésre állása esetén - a 2011-es népszámlálás szerinti minta alapján - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
13/92
teljesíti 2012. november 15-ig - derül ki a határozatból. Jövő március végéig javaslatot kell kidolgozni a fürdővárosok ingatlanpiaca tőkevonzó képességének erősítése érdekében, jövő szeptember végéig pedig a Fővárosi Önkormányzat bevonásával meg kell vizsgálni nagyobb léptékű fővárosi városrehabilitációs program elindításának lehetőségét. Az előbbi felelőse a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszter, az utóbbi elkészüléséért rajtuk kívül felelős a belügyminiszter is. A kormányhatározat a közzétételét követő napon lép hatályba.
Forrás: MTI
14/92
A spekulánsok milliókat kaszálnak a támogatott lakáshitellel 2011. Október 13. Csütörtök Kiváló befektetési lehetőséget teremtett a kormány a kedvezményes lakáshitelezéssel a spekulánsoknak. A kedvezmény akkor is jár, ha valaki árverés előtt álló lakást vásárol, ráadásul annyi lakás esetében, amennyi csak tetszik -írja a Napi Gazdaság.
Egyedülálló befektetési ajánlatot is tartalmaz a kormány otthonvédelmi programja: szerencsés esetben akár a mostani svájcifrank-hitelek kamataihoz mérhető forinthitelből lehet kisebb lakásokhoz jutni lényegében korlátlanul. Az ismertetett támogatási koncepció szerint akkor is igénybe vehető a kamattámogatás, ha valaki olyan lakást vásárol, amely lényegében árverés előtt áll - 180 napon túl nem tudja törleszteni a felvett hitelét a tulajdonos. Néhány kitételnek kell csak megfelelni. A lakás szerződéskötéskori értéke kisebb kell legyen Budapesten a 15, vidéken a tízmillió forintnál, a bajba jutott adósnak ott kell laknia, majd az adásvételt követően másik lakást kell vennie - adott esetben szintén kedvezményes kamatozású hitelből -, s a vételár nem lehet kisebb a megállapított forgalmi érték 80 százalékánál. Az viszont teljesen mindegy, hogy a vevő hány lakást vásárol kedvezményes hitelből - akár egy háztömböt is megvehet, ha van rá forrása. Azzal sincs nagy probléma, ha lejár a kedvezményes kamatozás időszaka. Öt év tartás után ugyanis adómentesen adhatja el a lakásokat a tulajdonos - s addigra túl is juthat mélypontján a piac - írja a Napi Gazdaság. A kamatkedvezmény az állampapírhozamok meghatározott százaléka, ennek mértéke 50 százalékról 30-ra csökken öt év alatt. Ez egyéves állampapírhozamnál 3,05-1,9 százalék, ötévesnél 3,6-2,2 százalék kedvezményt jelent. Ez a - nem a mostani, csúcsra járatott, hanem korábban megszokott - lakáshitel kamatát akár 6,5-7 százalékra is csökkentheti. Ez a svájcifrank-hitelek kamataival is versenyképes lehet - árfolyamkockázat nélkül. Az ingatlanpiaci tranzakciók 80 százaléka jelenleg is a 15 millió alatti körben kötődik, s a bajba jutott hitelesek ennél is nagyobb arányban kisebb lakásai érintettek. A program mindenképpen jótékonyan hat majd a használtlakás-piacra. A kormány 4-5 ezer érintett családdal számol, ám ez szakértők szerint alábecsült. Az évente generálódó 80 ezer tranzakció 20-30 százaléka megfelel a program követelményeinek, ez a várt ötszöröse - mondta Nagy Balázs, a Palace Ingatlantanácsadó tulajdonos-vezetője. Nagy egyébként úgy véli, a valós igények felmérése a szabályozás további finomítására ösztönzi majd a döntéshozókat. Így az is elképzelhető, hogy fékeket épít a kormány a rendszerbe - egy magánszemély például talán csak egy kedvezményes hitelt vehet fel. A szocpollal és a támogatott hitellel visszatérő, tegnap bejelentett otthonteremtési programra szánt 6,5 milliárd forint a lakáspiac felélesztése szempontjából csepp a tengerben, az irány azonban jó a Napi által megkérdezett szakértők szerint. Az építést a tegnap közzétett program lényegében nem motiválja, ahhoz beruházói kamattámogatás, a rendeletek, törvények regulációja és a fedezetkezelő intézményének megszüntetése szükséges - mutatott rá Varjasné Székely Éva, a
15/92
Magyar Lakásépítők Szövetségének (Malosz) elnöke. Petz Raymund, a GKI ügyvezetője a lakáspiaci hatások kapcsán megjegyezte, hogy míg 2002-ben 350 ezer család vett fel kamattámogatott hitelt, a jelenlegi program 4-5 ezer családdal számol. Petz úgy látja, a 1,5-2 milliós szocpol a lakásárakat figyelembe véve inkább csak vidéken, és csak a kistelepüléseken játszhat majd jelentősebb szerepet az otthonteremtésben.
Forrás: Napi.hu
16/92
Íme Orbán-Matolcsy otthonteremtési programjának részletei 2011. Október 12. Szerda Újrainduló szociálpolitikai kedvezmény és kamattámogatott hitelek a kormány otthonteremtési csomagjában. A mai Orbán Viktor és Matolcsy György által közösen tartott sajtótájékoztató után a Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette a program részleteit is.
A szociálpolitikai kedvezmény A támogatásnak az energiatakarékos, élhető, megfelelő komfortérzetet biztosító lakások építését, a gyermekvállalást és a munkavállalást kell ösztönöznie, oly módon, hogy az a korábbi visszaélések lehetőségét kizárja. A szociálpolitikai kedvezményt a támogatási rendelet kihirdetését követően lehet igényelni, a kifizetések 2012-ben indulhatnak, áll a közleményben. A kedvezmény legfontosabb feltételei között szerepel, hogy azt csak azok vehetik, akiknek még nincs lakástulajdonuk, az egyik szülőnek van legalább fél éve fennálló munkaviszonya, nincs köztartozásuk és legalább B energetikai kategóriájú épület építését, vásárlását valósítják meg. Ez utóbbi pedig magában foglalja a tanúsítással foglalkozó cégek és szolgáltatások várható terjedését. A szociálpolitikai kedvezmény feltételei: -
természetes személyek vehetik igénybe, akiknek nincs lakástulajdonuk, új lakás építéséhez vagy új lakás megvásárlásához, legalább az egyik szülő bejelentett, legalább fél éve fennálló munkaviszonnyal rendelkezik, méltányolható lakásigénynek való megfelelés, legalább B energetikai kategóriájú épület, az építési/vásárlási költségeket számlával kell igazolni, adóhatósági igazolást kell bemutatni arról, hogy az igénylők köztartozásmentes adózók.
A szociálpolitikai kedvezmény jellemzői:
- a támogatás összege függ a gyermekszámtól, a lakás nagyságától, - a támogatás utólagos finanszírozás keretében kerül folyósításra, - "vállalt" gyermekek esetén is jár (35 év alatti házaspárok esetében - a meglévő gyermekek számától függetlenül - 2 gyermeket lehet előre vállalni, egy gyermeket 4 éven, kettőt pedig 8 éven belül kell "teljesíteni"). - a - telekár nélkül számított - egy nm-re jutó építési költség (vételár) maximalizálva lesz, hogy luxuslakások építése esetén az állami támogatást ne lehessen igénybe venni, - A energetikai kategóriájú lakás építése esetén: 1,1 szorzót, - A energiaosztályú lakás építése esetén: 1,2 szorzót, - passzív ház építése esetén: 1,3 szorzót kell alkalmazni.
17/92
Az otthonteremtési kamattámogatás Az otthonteremtési kamattámogatás új lakás vásárlására, építésére, használt lakás vásárlására, lakás korszerűsítésére igényelhető. Továbbá felhasználható késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásához,valamint hátralékos hiteladós által kisebb lakás vásárlásához. Ezt azonban az Európai Bizottságnak még első körben jóvá kell hagynia. Kamattámogatás új lakás vásárlásához, vásárlásához, korszerűsítéséhez
építéséhez
valamint
használt
lakás
A kamattámogatott kölcsön új lakás vásárlásához vagy építéséhez, használt lakás vásárlásához, valamint lakás korszerűsítéséhez igényelhető. A hitelt 2014 végéig lehet igényelni, és a támogatott időszak legfeljebb 5 év lehet. A támogatásmértéke a futamidő alatt folyamatosan csökken majd a táblázatban szereplők szerint. A kamattámogatás jellemzői:
- A kamattámogatott hitelt 2014. december 31-ig lehet igényelni. - A kamattámogatás időtartama legfeljebb 5 év. - A kölcsön futamideje ennél hosszabb is lehet. A kamattámogatás feltételei:
- Új lakás vásárlása/építése esetén a lakóingatlan vételára illetve bekerülési költsége nem haladja meg a 30 millió forintot, használt lakás korszerűsítése esetén a hitelcél nem haladhatja meg a 15 millió forintot. - Új lakás vásárlása esetén a használatba vételi engedély, építés esetén az építési engedély kiadására 2010. január 1-jét követően kerül sor. - Használt lakás vásárlása esetén: a kamattámogatás csak olyan, a rendelet hatályba lépését követően megkötött adásvételi szerződéssel rendelkező, legalább komfortos használt lakások megvásárlására vehető, melynek tulajdonosa e lakás helyett másik lakást vásárol és erről nyilatkozik. - Korszerűsítés esetén a kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a korszerűsítési munkálatok még nem kezdődtek meg. - A hitel maximális összege új lakás vásárlása/építése esetén 10 millió forint, használt lakás vásárlása és korszerűsítés esetén a 6 millió forintot. - A kamattámogatást igénybe vevő csak természetes személy lehet. - Legalább az egyik szülő bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik. - Az építési/vásárlási, illetve korszerűsítési költségek 70%-át számlával kell igazolni. - Adóhatósági igazolást kell bemutatni arról, hogy az igénylők köztartozásmentes adózók.
Kamattámogatás
késedelmes
jelzáloghitellel
18/92
vagy
felmondott
kölcsönnel
terhelt
lakóingatlan vásárlásához
A lakáscélú hiteladósok helyzetének könnyítése érdekében a kormány kamattámogatást nyújt késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásához. A kedvező kamatozású, forintalapú kölcsönlehetőség hozzájárul ahhoz, hogy a fizetési nehézséggel küzdő hiteladósok ingatlanára - értékesítési szándék esetén - legyen fizetőképes kereslet, s így az ingatlan reális áron legyen értékesíthető. Ennek keretében magánszemélyek olyan, legalább komfortos lakás megvásárlásához vehetnek igénybe kamattámogatást, amely fedezete egy legalább 180 napos késedelemben lévő vagy felmondott kölcsönnek. A kamattámogatás jellemzői:
- A kamattámogatott kölcsönt 2012. december 31-ig lehet igényelni. - A kamattámogatás időtartama legfeljebb 5 év. - A kölcsön futamideje ennél hosszabb is lehet. - A kamattámogatás mértéke a futamidő első két évében az állampapír hozam 50%-a, a futamidő 3. évében 45%-a, a 4. évében 40%-a, 5. évében 35%-a. - A kölcsön összege Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb 10 millió forint, egyéb településeken 7 millió forint lehet. A kamattámogatás feltételei:
- A lakóingatlan vételára vagy bekerülési költsége az eredeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában nem haladta meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15 millió forintot, egyéb településeken a 10 millió forintot. - A lakás eladási ára a hitelintézet által megállapított forgalmi érték legalább 80%-a. - Az érintett ingatlanban volt az elmúlt 6 hónapban az adósok és családtagjaik lakóhelye. - Az adós a kormányrendelet hatályba lépésének napján 180 napon túli késedelemben van. - A kamattámogatott hitel programban való adósi részvételt a hitelezőnek jóvá kell hagyni. - Az eredeti lakáscélú kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény folyósítja a kamattámogatott lakáscélú kölcsönt. - Az eredeti hiteladós és a kamattámogatott kölcsönt igénylő személy nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói. - A kamattámogatást igénybe vevő csak természetes személy lehet.
A hátralékos hiteladós által kisebb lakás vásárlásához igénybe vehető kamattámogatás A fizetési problémával küzdő, lakáscélú kölcsönnel rendelkező természetes személy kisebb forgalmi értékű és fenntartási költségű lakóingatlanba történő költözéséhez nyújtott lakáscélú kölcsönhöz kamattámogatást vehet igénybe. A kamattámogatás jellemzői:
19/92
- A kamattámogatott kölcsönt 2012. december 31-ig lehet igényelni. - Az állami kamattámogatást a lakáscélú kölcsön futamidejének lejáratáig, de legfeljebb 5 évig lehet igénybe venni. - A kamattámogatás mértéke a futamidő első évében az állampapír hozam 50%-a, 2. évében 45%-a, a 3. évében 40%-a, 4. évében 35%-a, az 5. évében 30%-a (de legfeljebb évi 3,5 %) A kamattámogatás feltételei:
- A rendelet hatályba lépésekor rendelkezik lakáscélú kölcsönnel (a továbbiakban: eredeti lakáscélú kölcsön), amely alapján a fizetési késedelme meghaladja a 90 napot. - Az adós a késedelmes jelzáloghitellel terhelt lakóingatlant értékesíti. - Az eredeti lakáscélú kölcsön visszafizetésre kerül és ebből eredően nem áll fenn semmilyen jogcímen tartozás. - Az eredeti lakáscélú kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény hozzájárul az állami kamattámogatási programban való részvételhez. - A kamattámogatott lakáscélú kölcsön hitelkockázati fedezetének forgalmi értéke alacsonyabb, mint az eredeti lakáscélú kölcsön hitelkockázati fedezetének forgalmi értéke. - A megvásárolni kívánt lakóingatlan legalább komfortos. - A megvásárolni kívánt lakóingatlan hasznos alapterülete kisebb, továbbá energiatanúsítvánnyal igazolt energetikai minősítési osztálya azonos vagy kedvezőbb, mint a fedezetként szolgáló lakóingatlané.
A Kormány mind a szociálpolitikai kedvezményt, mind a kamattámogatott hiteleket betervezte a 2012-es költségvetésbe. Ennek értelmében jövőre a szociálpolitikai kedvezménynél 4 ezer családra számítunk, amely 5,2 milliárd forintot jelent, a kamattámogatott hitelek esetében pedig, 3-5ezer családdal és mintegy 1,3 milliárddal számolunk.
Forrás: Portfolio.hu
20/92
Törvénysértő az Erste végtörlesztési űrlapja. A PSZÁF ismét lecsapott 2011. Október 12. Szerda A PSZÁF egy próbavásárlás után vizsgálatot indított, és annak befejezéséig megtiltotta az Erste Banknak az eddig használt végtörlesztési űrlap használatát.
A nyomtatvány ugyanis a következő lábjegyzetet tartalmazza: „Az igény bejelentésére 2011. 12. 30-ig egyszer van lehetőség!” Ez pedig a PSZÁF szerint nem felel meg a valóságnak, ugyanis a végtörlesztésről szóló törvény nem határoz meg olyan feltételt, miszerint csak egy alkalommal lenne lehetőség az igény bejelentésére. Ezért a felügyelet szerint az űrlap alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Nem az Erste az egyedüli bank, ami a végtörlesztés igénylőlapjával szerette volna befolyásolni az ügyfeleket: a PSZÁF tegnap ötvenmilliós bírsággal sújtotta a Volksbankot, mert a formanyomtatványon az ügyfelekkel aláíratták, hogy ha az Alkotmánybíróság elkaszálja a végtörlesztésről szóló törvényt, akkor a bank veszteségét nekik kell megfizetniük, bár azt a bank az államon is be fogja hajtani.
Forrás: Index
21/92
Ismét lesz szocpol, és befutott az új támogatott lakáshitel is. Részletek: 2011. Október 12. Szerda Újraindul, de a korábbinál szigorúbb feltételekkel a szocpol. A vissza nem térítendő egyszeri támogatás nyolcszázezer forinttól 2,5 millióig terjedhet - gyermekszámtól függően. A kamattámogatás szintén gyerekszámhoz kötött és legfeljebb az állampapírhozamok 50 százaléka lehet. A többi részletet a délután folyamán közleményben mutatja be a kormány. és lesznek ismét kamattámogatott, forintalapú lakáshitelek – feltéve, hogy az EU ezt jóváhagyja.
Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ismertette a kormány által szerdán elfogadott új otthonteremtési stratégiát. Két eszközzel indul az új otthonteremtési program, hangzott el a sajtótájékoztatón. Az első a gyermekhez kötődő szociálpolitikai kedvezmény visszahozása. Figyelembe fogják venni a nevelt és vállalt gyermekek számát, illetve az otthonokat energetikai minősítésnek is alávetik majd. Vissza nem térítendő támogatást kaphat, akinek nincs lakása új lakás építéséhez és új lakás vásárlásához. Legalább egy szülőnek legalább 6 hónapja munkával kell rendelkeznie, illetve nem lehet köztartozása annak, aki támogatást kér. Két gyermek esetében (nevelt vagy csak vállalt) 800 ezer forinttól 1,3 millió forintig terjedő támogatás lesz. A három gyeremeket nevelők és vállalók 1,2 és 2 millió között lesz a szocpol a lakás nagyságától illetve energetikai besorolásától függően. Aki négy gyermeket nevel, az 1,6-2,5 millió között lehet a szocpol mértéke. A kormány várakozásai szerint 2012-ben négyezer család igényli majd a támogatást, ez a költségvetésnek 5,2 milliárd forintba kerül majd. A másik eszköz egy kamattámogatási konstrukció, ennek véglegesítéséhez uniós beleegyezés is kell. Kamattámogatás használt lakáshoz is jár, nem csak vásáráshoz hanem felújításhoz is. Az is kaphat támogatást, aki devizahitelét kiválta kisebb lakásba költözik. A késedelmesek és a felmondott hitelszerződésekhez is lehet kapni állami kamattámogatást – a részletekről később közleményt ad ki a kormány. A mai bejelentés szerint a kormány úgy tervezi, hogy három-ötezer család kaphat kamattámogatást, ami 1,3 milliárdos költségvetési kiadással jár jövőre. A nemzetgazdasági miniszter a kamattámogatás mértékéről annyit árult el, hogy az gyermekszámtól függően 30-40-50 százalékos lehet. Matolcsy György szerint az egy illetve ötéves állampapírhozamokhoz kötött támogatás miatt a a lakáscélra fölvett forinthitelek kamatterhe legalább egyharmadával képes csökkenni a mostani szintről. A kormányzat új otthonteremtési terveit lapunk hétfőn már részletesen ismertette, a kormányülésen véglegesített tervezet és az általunk leírt verzió között az egyetlen lényeges eltérés a kamattámogatás mértékében van. A kamattámogatás egységesen mindenkinek öt évre szól, és csak egyszer vehető igénybe, mértéke azonban kategóriánként eltérő. A két gyermek alatt az első évben az állampapír referenciahozam 60 százaléka, majd évről-évre kevesebb, az ötödik évben a referenciahozam 40 százaléka. Korábban úgy tűnt, hogy a kettőnél több gyermekes családoknak a támogatás mértéke az első évben a referenciahozam 70 százaléka lesz, innen megy le öt év alatt 50 százalékig. A sajtótájékoztatón viszont Matolcsy György azt mondta, a legmagasabb támogatási arány ötven százalék lesz. Használt lakás vásárlása esetén, illetve késedelmes adós
22/92
lakásvásárlásakor a referenciahozam 50 százaléka a kamattámogatás, az ötödik évben már csak 30 százalék. Aki késedelmes hitellel terhelt lakást vásárol, az az első és második évben 50 százalékos kamattámogatást kap, a támogatás mértéke csak a harmadik évben kezd el csökkenni, az ötödik évre 35 százalékig. Az Index információi szerint a támogatott hitellel megvásárolt, vagy felépített új lakás nem kerülhet többe 30 millió forintnál, a maximálisan igényelhető összeg pedig 10 millió forint lesz – erről most nem hangzottak el részletek a sajtótájékoztatón, de azt mondták, később közlemény jelenik meg, amiből a részletek is kiderülnek majd. Használt lakás legfeljebb 15 millió forintba kerülhet, az igényelhető legmagasabb támogatott hitelösszeg pedig 6 millió forint, amit 2014 végéig lehetne kérni. A törvényjavaslat kikötésekkel is élne, legalábbis korábbi értesüléseink szerint. Így például az eladó és vevő nem lehetnek egymás hozzátartozói, a kamattámogatás nem nyújtható lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított kölcsönökre és áthidaló kölcsönökre, valamint meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére.
Forrás: Index
23/92
Mit tehetünk ha nem fizeti a szomszéd a közös költséget? 2011. Október 11. Kedd Egyre több társasház kerül csőd közeli helyzetbe, mert a lakótársak egy része legtöbbször pénzhiány miatt, de sokszor csak trehányságból, vagy „elvből” nem fizeti a közös költségeket. Ha a társasháznak nincsenek elegendő tartalékai, akkor a nem fizető a többieket is magával ránthatja.
Az eladósodott lakósság és a társasházak is egyre gyakrabban adósságcsapdában vergődnek. A nem fizető lakók miatt hamar felborulhat az amúgy is fillérre kiszámolt költségvetés. Szakemberek szerint a probléma legfontosabb oka a rossz pénzügyi tervezés, valamint a tartalékképzés hiánya, ami a lakók fizetési moráljának romlásával akár a társasházak fizetésképtelenségéhez is vezethet. A nem fizető háztartások száma a jövőben várhatóan tovább emelkedik. Becslések szerint a budapesti háztartások közüzemidíj-tartozása mára eléri a 100 milliárd forintot. Az új társasházi törvény éppen ezért szigorítja a társasházak pénzügyi ellenőrzését: a 20 millió (51/A § (1) bek.) forintnál nagyobb forgalmú, valamint az ötven albetétet elérő közösségek esetében kötelező éves könyvvizsgálatot ír elő. Ennek köszönhetően a tulajdonosok jobban átláthatják majd társasházuk működését, pénzügyi helyzetét. Leghamarább a közös költség és a távfűtés befizetése marad el, hiszen ezeknél nem kell tartani a közvetlen retorziótól úgy, mint a gáz vagy a villany esetében. A törvény azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a társasház jelzálogjogot jegyeztessen be. A 24.§ (2) bek. c) pontja szerint az SzMSz-ben kell előírni a közös képviselő, illetve az ellenőrző bizottság fizetési meghagyás kibocsátásával, és a jelzálogjog bejegyzéssel kapcsolatos feladatait. Lényeg, hogy sem a fizetési meghagyásból, sem a jelzálogjog bejegyzésből még nem lesz pénze a társasháznak, a tartozást valakinek ki kell fizetnie, így az egész társasház is fizetésképtelenné válhat. A módosított társasházi törvény 30.§ (1) bek. szerint a társasház közgyűlése a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének hátraléka esetén lehet a külön tulajdonnak jelzálogjoggal való megterhelését elrendelni; 32.§ (2) bek. szerint. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. A tartozásnak összességében kell elérnie ezt a kritikus határt, nem szükséges, hogy hat egymást követő hónapban maradjon el a fizetés. Nem lehet kibújni a felelősség alól annak sem tehát, aki egyszer fizet, máskor meg nem. A tisztességesen fizető lakóknak több lehetőségük is van az elmaradókkal szemben, és ha a rábeszélés, határozott fellépés nem vezet eredményre, úgy a bírósághoz fordulhatnak. Ebben az esetben az adós fizetési meghagyást kap, amelyre két válasza lehet. Ha nem mond ellent, vagyis elfogadja a tartozást, akkor a fizetési meghagyás jogerőssé válik, amiről a bíróság jogerős határozatával végrehajtási lapot állít ki, és a végrehajtó megkezdheti a munkát. Amennyiben az
24/92
adós ellentmond, a fizetési meghagyás polgári perré alakul át, és a végrehajtó a megszülető jogerős ítélet felhatalmazása alapján próbálja érvényesíteni a követelést - levonhatja a munkabérből, vagy lefoglalhatja a bankszámlán. A közgyűlés dönthet az ingatlan jelzáloggal történő megterheléséről, illetve a végrehajtás elindításáról, vagy a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke hatáskörébe is utalhatja ezt a döntést. Az árverés bírósági eljárás esetén is csupán a végső stádium. Egyelőre kevés olyan árverés volt, ami csupán a közös költség elmaradása miatt indult volna. Rendszerint ilyenkor a közös költség már csupán egy tétel volt a többi mellet. A felszólítás át nem vételével nem lehet elszabotálni a fizetést. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „nem kereste” jelzéssel a közös képviselőhöz (az intézőbizottság elnökéhez) visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).
Forrás: IngatlanHírek.hu
25/92
Az épületek 80%-a még a jelenlegi energetikai szabványoknak sem felel meg 2011. Október 11. Kedd CEP 2011: összhangot keresnek az építész-, építő- és gépészmérnökök között
„Szakmai berkekben hangoztatott, de alig publikált vélemények szerint az új gondolkodásmód a mindennapi munkában nem igazán érhető tetten. Már a tervezés szakaszában szükséges lenne megteremteni az energiahatékonyság növelésének megoldásait. Ezzel szemben nincs összhang az építész, az épületgépész, a kivitelező, és az építtető között az épületenergetikai megoldások területén. Ma még gyakorlatnak tekinthető, hogy az építész nem egyeztet az épületgépésszel, nem veszi figyelembe az új és hatékony építési termékek megjelenését, ragaszkodik a szokásos gyakorlathoz. Az épületgépészek nagy része szintén figyelmen kívül hagyja az energiahatékonyság növelésének épületszerkezeti lehetőségeit, egyébként sem tudja jól megoldani a feladatot, mivel az építész nem hagyott számára megfelelő helyiséget” – hívja fel a figyelmet Varga István szakmai igazgató egy 2011. október 19-i interaktív vitafórum problémafelvetésére. A piacon tapasztalható aktuális kihívások felsorolását folytatva a szakember hozzátette: a kivitelező olyan tervekkel szembesül, amit nehéz, vagy költséges megvalósítani, vele egyáltalán nem egyeztetnek, pedig lennének javaslatai. Az építőanyag-gyártó értetlenül nézi, hogy energiatakarékos kiváló új termékét miért nem használják. Az épületet üzemeltető, használó, az ingatlanértékesítő többnyire kész helyzetet kap, kezdjen vele, amit tud, a piaci visszajelzések csak utólag válnak ismertté – ha ismertté válnak. Kérdés, van-e egyáltalán, aki a folyamatban szakszerűen vizsgálja egy épület, illetve a beépített berendezések élettartamköltségének alakulását? A fenti kérdések október 19-én élőben is elhangzanak egy rendhagyó formájúra tervezett konferencián, amelynek napirendje ezúttal nem a tervezéssel, hanem a piaci oldallal kezdődik majd, az ingatlanszakma képviselőinek hozzászólásával, a piaci elvárásokkal, majd a felkért építészek, gépészek, szakemberek, kivitelezők, szólnak a témához – felkérve vagy kéretlenül –, javaslatot tesznek majd a megvalósíthatóságra, a fenntarthatóságra, illetve arra, hogy milyen gazdaságpolitikai eszközök, ellenőrzések, jogszabályok, ösztönző rendszerek szükségesek az elvárt eredmények eléréséhez. A vitafórumba az esemény fővédnökei, Bencsik János, az NFM klíma- és energiaügyért felelős államtitkára, Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke valamint Noll Tamás, a MÉK (Magyar Építész Kamara) elnöke. A kamarákon kívül szakmai partnerként részt vesz és elmondja véleményét a témában érdekelt szinte valamennyi szakmai szövetség vezetője és képviselője. „Tudjuk, hogy épületeink életciklusa alatt felhasznált energia az összes energiafelhasználásunk döntő többségét adja, ezzel a legnagyobb mértékben járulva hozzá a klímánk tönkretételéhez. Az épületeink energiafelhasználását hatékonyabbá kell tenni, mivel fogy a rendelkezésre álló fosszilis energiakészlet, függünk a beszállítóktól, és egyre nagyobb költséggel tudunk csak az energiához hozzáférni. Amennyiben ilyen nagy a probléma, akkor miért engedjük meg az energiapazarló épületek építését, miért olyan megengedőek a szabályok? Miért nem ösztönözzük megfelelő szabályzókkal az építészeket, épületgépészeket, kivitelezőket, építtetőket, befektetőket, hogy
26/92
energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb épületet építsenek? Véleményem szerint már e fontos szereplők együttműködésével, együtt gondolkodásával is jobb, energiafelhasználásban hatékonyabb, fenntartható épületek lennének építhetőek!” – állítja Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának (MAKÉSZ) alelnöke, egyben a vitafórum egyik szakmai moderátora. A magyarországi épületállomány – azaz a mintegy 4,5 millió lakóépület és a hozzávetőleg 50 ezer középület – valóban a teljes hazai energiafogyasztás 40%-ért felel. Az épületek 80%-a mindeközben még a jelenlegi energetikai szabványoknak sem felel meg, 2012-2020 között pedig ráadásul az EU még szigorúbb követelményekkel lép elő az épületek energetikai teljesítményével kapcsolatban, amely elsősorban a középületeket érinti. „Tehát közérdekről beszélünk: az energiahatékonyság javítása minden épület használójának, tulajdonosának, az ingatlankezelőnek – és nem utolsósorban az államnak is – érdeke. Az energiafüggőségünk 80% feletti – azaz a legnagyobb problémák egyike –, nem engedhetjük meg, hogy a keleti országok vitája miatt gázhiánynak, vagy az árfolyamváltozások negatív hatásainak ilyen mértékben ki legyünk szolgáltatva. Kevesebb energiát kell használnunk, növelni kell a megújuló energia arányát, és jó minőségű, tartós épületekre, fenntartható építésre van szükségünk (azaz nem mindegy, milyen minőségű és mennyiségű anyagból, mennyi energia befektetésével, milyen élettartamú épületeket hozunk létre, tartunk fent, üzemeltetünk). Problematikus, hogy az építési értékláncban ma minden szereplő a maga termékét, szolgáltatását árulja, pedig komplex megoldást kéne szállítani. Akár felújításról, akár üzemeltetésről beszélünk, fel kell tenni a kérdést, rendelkezik-e a lakosság, az önkormányzat vagy más épületfenntartó, üzemeltető megfelelő tudással, információval, szemlélettel? Ugyanez a kérdés a szakemberek oldaláról is, és hogy az oktatásban vajon mennyire lefedett ez a terület?” – hívja fel a figyelmet Dr. Pálvölgyi Tamás, a BME Környezetgazdaságtani Tanszékének docense, a vitafórum előadója. A szakember emlékeztet arra, hogy hiányzik nálunk egy olyan széles körű, országos lefedettségű szaktanácsadói hálózat is, amely a végső fogyasztókat célozza meg. „Hasznos, ha van állami szerepvállalás e téren, de az általunk vizsgált jól működő külföldi rendszerekben nem állami hivatalnokok, hanem pályázaton kiválasztott tanácsadó cégek végzik ezt a szolgáltatást. Ez egyfajta mentori rendszer. A környező országok közül Ausztria és Csehország példájára érdemes odafigyelni”– mondta a BME Környezetgazdaságtani Tanszékének docense. Az osztrák minta a bankokra épít, és a tanácsadó akkor kapcsolódik be, amikor hitelt kér valaki az energetikai felújításra. Csehországban viszont a meglévő állami intézményrendszerre épül rá az energetikai tanácsadás, amely hasznos megoldásokat, válaszokat, eligazítást ad, mindezt akár ingyenesen, illetve bizonyos tervezési és pályázati szolgáltatásoknál méltányos ellenszolgáltatás fejében. A vitafórumot üdvözölve Kovács István, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke hangsúlyozta: ”A Magyar Mérnöki Kamara kiemelt stratégiai feladata a megújuló energiák hasznosításának széles körű terjesztése. E célból Mesteriskolai kurzusokat is indítottunk, a különféle szakterületekről azonos érdeklődési körrel jövő mérnökeink továbbképzésére. A megújuló energiák minél teljesebb felhasználásának, és az energiahatékony építésnek, felújításnak találkozási pontjában – iparágunkat, az építőipart tekintve – a passzívház technológia áll. Ennek létrehozása teljes körű tervezői és üzemeltetői együttgondolkodás nélkül nem megy. Az októberi vitafórum ezért is kiváló példa tehát az egymásra ható közös gondolkodásának.” Az októberi 19-20-án megrendezésre kerülő energiahatékonyságról és intelligens épületekről szóló
27/92
eseményen (CEP Expo és konfrencia, Material Event Center) a fenti témákon kívül olyan aktuális hívószavakkal szólítják meg a közönséget mint az épületek energiahatékony építése, felújítása, zéró energiafelhasználású és alacsony energiájú házak, passzív házak, intelligens épületek, épületautomatizáció, smart metering, smart grid, energiaracionalizálás az épületekben, facility management, energiatanácsadás. Ezen kívül terítéken lesznek a finanszírozással és támogatási rendszerekkel kapcsolatos örökzöld témák is.
Forrás: OGH Hírügynökség
28/92
Vegyünk kis lakásokat olcsón, mert itt a mélypont 2011. Október 11. Kedd Az elmúlt egyéves stagnálást követően 2011. harmadik negyedévében lefelé mozdultak az árak. Az összesített Országos Lakásindex is történeti mélypontra került – derül ki a Duna House ingatlan barométeréből.
A fogyasztói árindexszel korrigált adat szerint 30 százalékkal ér kevesebbet az ingatlanunk, mint 2008 év elején. Történeti mélyponton mind az Országos Panel– és az Országos Tégla Index is. A budapesti lakásindexek mutatják a legdrámaibb képet. Legnagyobbat a fővárosi téglalakások ára zuhant. A Duna House korábban már publikálta véleményét az ingatlanárak alakulásáról, miszerint a végtörlesztés időszakában (február végéig) átmenetileg 5-10 százalék áresés várható, de egyelőre az ezt követő időszakot még nehéz prognosztizálni. A legolcsóbban és legkisebb értékben Észak-Magyarországon történtek a tranzakciók, itt az átlagos négyzetméter ár 126 ezer forint volt. A dél-budai eladók örülhettek a leggyorsabban a vevőnek (84 nap), míg a legtöbbet É-Pesten és a Dél-Alföldön kellett várni (191). Az értékesítési idő adatai különösen fontosak lehetnek a végtörlesztési időszakban, hiszen 5 hónap, vagyis körülbelül 150 nap áll rendelkezésre annak, aki ingatlaneladásból kívánja a végtörlesztést lebonyolítani. A panellakások átlagárait tekintve a főváros északi fele tekinthető drágábbnak (180 ezer forint/négyzetméter), majd ezt követi a kedvelt 11. kerülettel megtámogatott dél-budai oldal (170 ezer forint/négyzetméter). A dél-pesti oldal már olcsóbbnak mutatkozik, míg a legalacsonyabb átlagárat a 8. kerület hozza (148 ezer forint/négyzetméter). Országosan a Közép– és Nyugat-Dunántúl emelkedik ki, míg a többi régió szinte azonos képet mutat az alig 120 ezer forint/négyzetméter fölötti áraival. A felújítandó lakásokat az elmúlt negyedévben Közép-Magyarországon és ezen belül Budapesten vették a legnagyobb arányban (10 százalék). Szeptemberben már mérték az „előtörlesztőket” 8 százalékban, ők inkább a kisebb lakásban élők, akik átlagban 8,6 millióért váltak meg ingatlanjuktól. (Az előtörlesztők között a végtörlesztés előtti időszak is mérve lett.) Pesten nőtt a kisebb lakások népszerűsége a 20-60 négyzetméter közötti kategóriában, Budán pedig 20 százalékkal többen vásároltak 20-40 négyzetméter között, mint korábban. Ugyanitt még látható, hogy nőtt az olcsóbb négyzetméterárú lakások népszerűsége és a drágább ingatlanok helyett az 5-10 millió közöttieket keresik.
Forrás: Duna House
29/92
Csődközelben a távhőtermelők egy kormányrendelet szerint 2011. Október 11. Kedd A nemrég meghatározottnál mintegy ötödével magasabb díjtételeket tartanának reálisnak a komoly likviditási problémákra készülő távhőtermelők. Egyes cégek a piac szerint már a következő fűtési szezont sem élik túl.
A nemrég megjelent rendeletekben meghatározott hőárak az elsődleges számítások szerint a távhőtermelők túléléséhez sem lesznek elegendőek − fogalmazott a Napi Gazdaság kérdésére Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke. A távhőtámogatás új rendszere egy módosítással lépett életbe, a korábbiakkal ellentétben nem a termelőt, hanem a hőszolgáltatót támogatva. A távhőtermelésben érdekelt kapcsolt erőművek ez év közepéig a kötelező átvételi (kát) rendszerben a megtermelt áram után kaptak támogatást, az új rendszer azonban hőoldalról dotál. Az MKET tagvállalatai szerint az új díjtételek − a jelenlegi gáz- és áramár, illetve a változó költségek mellett − csupán az állandó ráfordítások kis hányadát fedezik. Több társaság hamar komolyabb likviditási problémákkal találhatja szemben magát, kérdés, hogy a bankok mikor veszítik el a türelmüket − fogalmazott Bercsi. A termelők százmillióstól milliárdosig terjedő nagyságrendű veszteségre számíthatnak, ami néhol akár kezelhetetlen problémákat is okozhat. Tovább rontja a helyzetet, hogy a forint gyengülése miatt a tüzelőanyag az elmúlt egy hónapban 10 százalékkal drágult. Piaci vélemények szerint egyes cégek már a következő fűtési szezont sem élik túl, a szektort jövőkép nélküli vegetálás jellemzi. Az MVM belépése a gázkínálati oldalon a verseny élénkítésével 4-5 százalékos csökkenést hozott a kapcsolt termelőknek a beszerzési árakban, a magyarországi áramtőzsde pedig annyiban jelent pozitív változást, hogy az áramot szervezett formában értékesíthetik az erőművek − összességében azonban mindezek nem oldják meg a szektor problémáit. A Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) évi 4-5 milliárd forintos veszteségre számít. Csak a működési költségek fedezésére a mainál legalább 15 százalékkal magasabb hőárakat tartana szükségesnek a BERT. Bercsi úgy véli, a rendeletben meghatározott és a minimálisan elvárható hőárak között 500−1000 forintos különbség adódik (a szabályozás átlag négyezer forintos gigajoule-onkénti árakat tartalmaz, a szakma 10-20 százalékkal magasabbat tart elfogadhatónak). Az eszközarányos megtérülésről és a nyereség egy részének esetleges átadásáról csak ez esetben lenne értelme beszélni. A számok alapján úgy tűnik, sok településen a távhőszolgáltatók túlzott támogatásban részesülnek − tette hozzá Bercsi.
Forrás: Napi.hu
30/92
Már a bérlőknek is nagy segítség a lakásbiztosítás 2011. Október 11. Kedd Biztosításkötéskor érdemes tájékozódni és pontosan megismerni az alulbiztosítás következményeit és ellenőrizni, milyen kiegészítő helyzetekben nyújthat segítséget a konstrukció. A lakásbérlők és társasházi lakók például az általuk okozott károk megtérítésében is segítséget kaphatnak kiegészítő felelősségbiztosításokon keresztül. Egy biztos, nem érdemes elhagyni a biztosítást: az internetezők két-harmadának otthonát érte már kár.
A K&H khdirektbiztositas.hu portál és a GfK Hungária közös, ”Biztosítási trendek II.” elnevezésű online kutatásának felmérése szerint az internetezők körülbelül két-harmada szenvedett már lakáskárt. Ahol volt lakáskár, ott leggyakrabban üvegkár keletkezett, illetve beázás vagy csőtörés történt. A panellakásban élőknél jellemzően a beázás fordul elő, míg a családi házban üvegkár és villámkár a leginkább jellegzetes káresemény. „Az ingatlant érő közvetlen károk mellett más helyzetekben is megvédhet a lakásbiztosítás: kiegészítő felelősségbiztosítással a lakásbérlő ügyfeleink által bérbeadója felé, illetve lakásszövetkezeti vagy társasházi ügyfeleink által a lakóközösség felé okozott károk megtérítésében nyújthat anyagi segítséget. Például, ha az ügyfél társasházi lakásában csőtörés történik, több lakást is súlyosan megrongálhat a kiömlő víztömeg. Ilyen esetben jóval magasabbra rúghat a társasház lakóinak okozott kár mértéke, mint amit a biztosított lakása elszenved – nem beszélve az esetleges személyi sérülésekről.” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese. „Érdemes számba venni a korábbi évek alatt beszerzett új berendezéseket, bútorokat, sőt, szoftvereket, ugyanis ezekre a vagyontárgyakra is kiterjedhet a lakásbiztosítás. Javasolt évente ellenőrizni, hogy az ingóságokra vonatkozó szerződésben foglalt biztosítási összeg tényleg fedezi-e esetleges elvesztésük vagy rongálódásuk költségét. Ezt nagyon sokan elmulasztják. Általános probléma az ebből fakadó alulbiztosítás, ami legfőképp az ügyfeleknek nem előnyös, hiszen ha nem kértek a mindenkori vagyoni helyzetüknek megfelelő, pontos értékkövetést, az újonnan beszerzett vagyontárgyak esetleges megrongálódásakor vagy ellopásakor ezt a kárt a biztosításuk nem fedezi.”
Forrás: IngatlanHírek.hu
31/92
Fellélegezhetnek a devizahitelesek! Jó hír a Parlamentből! 2011. Október 10. Hétfő Módosítja a parlament a végtörlesztésről szóló jogszabályt. A változtatások elfogadásával az is végtörleszthet a kedvezményes árfolyamokon, aki devizában törleszt, aki szakaszos folyósítású hitelt kapott, illetve, aki a kölcsönt a futamidő alatt a kedvezőbb feltételek miatt egy másik bankhoz vitte át. A lízingesek nem számíthatnak segítségre.
Fellélegezhetnek a devizahitelesek. A végtörlesztésről szóló törvényt korábban több bank is úgy értelmezte, hogy azokra nem terjed ki a kedvezmény, akik nem devizaalapú, hanem tényleges devizahitelt vettek fel. Egy a parlament előtt lévő jogszabálymódosítás azonban őket is bevonná a kedvezményezettek közé. A devizaalap és a devizahitel közötti különbség annyi, hogy a tényleges devizahitellel eladósodottak nem forintban fizetik a részletet, hanem devizát utalnak a banknak. Ráadásul sok bank ezektől az adósoktól is forintban kérte a törlesztést, tehát a konstrukció csak elméletben különbözött a deviza alapú hitelektől, így a megkülönböztetés valóban nem volt életszerű és indokolt. A törvényre hivatkozva több pénzintézet azok végtörlesztési kérelmét is visszautasította, akik szakaszosan folyósított hitelt vettek fel, például házépítéshez. Korábban több olvasónk jelezte: bankja arra hivatkozva utasítja el végtörlesztési szándékát, hogy a szakaszosan folyósított devizahitel valamelyik részlete a rögzített árfolyam fölött lett folyósítva. A parlamenti módosító most azt mondja ki, hogy az egyes utalások súlyozott átlaga számít, így nem lehet kizárni azokat, akik így kiszámolt folyósítási árfolyama a rögzített értékek alatt van. A parlament azokra is kiterjeszti a kedvezményt, akik már nem a hitelt eredetileg folyósító banknak tartoznak, mert a futamidő alatt refinanszírozták a hitelüket egy másik pénzintézetnél. Esetükben a végtörlesztés szempontjából nem a váltáskor megállapított, hanem az eredeti utalás árfolyama számít. A módosító szintén egyértelműsíti, hogy a végtörlesztéshez csak forintalapú hitelt lehet felvenni. Továbbra sem kapnak segítséget azok, akik lízingelt lakásban laknak. Ezt a módosítót benyújtó Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke azzal indokolta, hogy a lízingnél a futamidő végéig a lízingcég a tulajdonos, az ingatlan csak a hitel kifizetésekor kerül a lízingelő nevére. Az MTI tudósítása szerint Rogán arra kérte a lízingesek kimaradását kifogásoló szocialistákat, hogy ha valamilyen jogi megoldással át tudják hidalni ezt a jogi problémát, akkor tegyenek erre egy javaslatot. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint 3500-4000 olyan ember van, akik devizaalapú lízinggel vásároltak lakást. A kormány szerint a törvénymódosításnak köszönhetően, a lízingesek nélkül is 50-80 ezer ember előtt nyílik meg a lehetőség a végtörlesztésre. A jogszabálymódosítás soron kívül került a parlament elé, végszavazása ma délután várható.
Forrás: IngatlanHírek.hu
32/92
Újra jön a kamattámogatott lakáshitel 2011. Október 10. Hétfő Rövidebb időre szólna, mint a jelenleg élő konstrukciók, de szélesebb réteg vehetné igénybe. A kormány előtt fekvő jogszabálytervezet a bajba jutott adósokat kisebb lakásba terelné, és a hitellel terhelt lakások megvételét is segítené. Végtörlesztésre nem lehetne igénybe venni, a nagycsaládok járnának vele a legjobban. A második Orbán-kormány kevésbé bőkezű, mint az első, de követi a tavaszra kidolgozott szakmai stratégia ajánlásait.
"Hamarosan a kormány elé kerül a devizahitelesek megsegítését szolgáló új kamattámogatásról szóló rendelet. A tervek szerint kamattámogatást igényelhet a hátralékos hiteladós kisebb, alacsonyabb értékű lakás megvásárlása esetén" - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden egy szocialista kérdésre adott írásbeli válaszában. A támogatott forinthitel azonban nemcsak a devizahiteleseknek segítene, úgy tudjuk, új és használt lakás vásárlásához, építéshez és korszerűsítéséhez is felhasználható lesz az államilag támogatott forintalapú hitel. A támogatott hitellel megvásárolt, vagy felépített új lakás nem kerülhet többe 30 millió forintnál, a maximálisan igényelhető összeg pedig 10 millió forint lesz. Használt lakás legfeljebb 15 millió forintba kerülhet, az igényelhető legmagasabb támogatott hitelösszeg pedig 6 millió forint, amit 2014 végéig lehet kérni az elképzelés szerint. Az Index forrásai szerint a kormány előtt fekvő tervezet külön kezeli a bajba jutott hiteleseket, más határidők és összegek vonatkoznak azokra, akik késedelmes jelzáloghitellel terhelt lakást szeretnének venni, vagy hátralékos adósok, és kisebb lakásba költöznének. Ők a jövő év végéig igényelhetik a kamattámogatott kölcsönt.
Kisebb lakás az adósoknak A késedelmes kölcsönnel terhelt budapesti lakások értéke legfeljebb 15 millió forint lehet, vidéki ingatlan esetén 10 millió a felső határ, ami után 10, illetve 7 millió forint támogatott hitelt lehet igényelni. A hátralékos adós pedig csak akkor veheti igénybe a kamattámogatást, ha olyan kisebb, és olcsóbb ingatlanba költözik, aminek az energetikai minősítési osztálya legalább olyan jó, mint az előző lakásának. A kamattámogatás, ahogy a tavasszal az Otthonteremtési Tanácsadó Testület lefektette stratégiában is szerepelt, egységesen mindenkinek öt évre szól, és csak egyszer vehető igénybe, mértéke azonban kategóriánként eltérő. A két gyermek alatt az első évben az állampapír referenciahozam 60 százaléka, majd évről-évre kevesebb, az ötödik évben a referenciahozam 40 százaléka.
Előnyben a nagycsaládok A kettőnél több gyermekes családok esetén a támogatás mértéke az első évben a referenciahozam 70 százaléka, innen megy le öt év alatt 50 százalékig. Használt lakás vásárlása esetén, illetve késedelmes adós lakásvásárlásakor a referenciahozam 50 százaléka a kamattámogatás, az ötödik
33/92
évben már csak 30 százalék. Aki késedelmes hitellel terhelt lakást vásárol, az az első és második évben 50 százalékos kamattámogatást kap, a támogatás mértéke csak a harmadik évben kezd el csökkenni, az ötödik évre 35 százalékig.
Nem lesz jó végtörlesztésre A lap úgy tudja, a törvényjavaslat ugyanakkor kikötésekkel is élne, például az eladó és vevő nem lehetnek egymás hozzátartozói, a kamattámogatás nem nyújtható lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított kölcsönökre, és áthidaló kölcsönökre, valamint meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére. Az új kamattámogatási rendszer alapjait az Otthonteremtési Tanácsadó Testület fektette le még tavasszal, igaz, ők a használt lakás vásárlást legfeljebb 5 millió forintig segítették volna, és a gyermekes családok drágább lakásra is igénybe vehették volna a támogatást: gyermekszámtól függően akár 15 millió forintig emelték volna a összeget. Támogatott évek Támogatás
Új rendszer Hatályos rendszer Első Orbán-kormán 5 20 20 állampapír-referenciahozam állampapír-referenciahozam 5 százalék 70-50 százalék 60 százalék Új lakásra max 10 10 30 Használt lakásra max. 6 15 Építésre, felújításra max. 10 5 30 Korlátozás nincs 35 éves korig nincs Elképzelhető, hogy a kormány a támogatott lakáshitelezés újbóli felfuttatásával szeretné kárpótolni a bankokat a végtörlesztés miatt őket ért károkért - vázolta fel a döntés egyik lehetséges hátterét az Index által megkérdezett pénzügyi szakértő. Az állami támogatás ugyanis növeli az ügyfelek fizetőképességét, így a bankok több embernek tudnak hitelt adni.
Orbánék futtatták fel A támogatott lakáshiteleket még az első Orbán-kormány vezetett be 2000 februárjában, majd a következő két évben egyre vonzóbbá tették a rendszert, csökkentették a kamatot, növelték a futamidőt, emelték az igényelhető hitelösszeget és az adókedvezményt. Elemzők szerint a kétezres évek elején a támogatott hitel egy-három éves időtávon az építőipar felpörgetésén és az ÁFA-bevételek növekedésén keresztül megdobta az állam bevételeit, ugyanakkor később a hatás átfordult, és hosszan elnyúló jelentős terhet jelentett a támogatások folyamatos fizetése. Becslések szerint a kamatterhek évente mintegy 150 milliárd forintos plusz kiadást jelentettek a büdzsének az elmúlt évtizedben, még úgy is, hogy a támogatási feltételeket a Medgyessy-kormány jelentősen szigorította. Míg 2000-ben 17,221 milliárd forintot fordítottak erre, addig 2007-ben már 160,897 milliárd forintot, idén 120 milliárd forintot ment el kamattámogatásra. Mindez ráadásul úgy, hogy 2004-től már forinthitel iránt érdeklődők száma is csökkent, a támogatott hitel sem tűnt versenyképesnek a látszólag olcsó devizahitelekkel szemben, a lakosság inkább a frank felé fordult. Bajnai Gordonék a válságkezelő csomag részeként átmenetileg fel is függesztették a támogatott lakáshiteleket, majd még szigorúbb feltételekkel indították újra.
Most is van
34/92
A most hatályban lévő rendeletben komoly korhatárbeli megkötések vannak: 35 év a felső határ az igénylésnél, a legalább két gyermeket nevelőknél pedig 45 év, az igénylőnek ráadásul csak új lakás vásárlására, építésére vagy felújításra használhatják a kölcsönt. A hitel maximális összege Budapesten és a megyei jogú városokban maximum 12,5 millió, máshol 10 millió forint lehet, felújításnál pedig 5 millió forint. A kamattámogatás az állampapír-referenciahozamhoz kötött, mértéke a felhasználás céljától, illetve az igénylő körülményeitől függ. A támogatott időszak legfeljebb 20 év lehet. Úgy tűnik, a kormány tanult a hibákból: a korábbinál kisebb lesz a támogatás mértéke, de azt többen vehetik igénybe, és a támogatás hossza is rövidül. Így elkerülhetővé válik az is, hogy a kamatterhek az idő előrehaladtával egyre nagyobb terhet jelentsenek a költségvetésnek.
Nem példa nélküli A lakáscélú kamattámogatás egyébként nem példa nélküli Európában: bár az állam jellemzően szociális bérlakásokkal segít a rászorulókon – így például Hollandiában a teljes lakásállomány 35 százaléka szociális bérlakás -, több országban is előfordul a magyarhoz hasonló kamattámogatás. Finnországban az 1940-es évek óta költ erre az állam, Lengyelországban pedig 2007 óta biztosítanak támogatott hiteleket a középosztálybeli családoknak lakásvásárlásra – a rendszer ugyanakkor 2009-ben csak 5 milliárd forint körüli összeggel terhelte meg az állami büdzsét.
Forrás: Index
35/92
Most vásároljon! A lakások értékének egyharmada elveszett 2011. Október 10. Hétfő Történelmi mélypontra került a Duna House országos lakásindexe: az inflációval korrigált adat szerint harminc százalékkal ér kevesebbet az ingatlanunk, mint 2008 elején.
A cég közleménye szerint a budapesti lakásárak mutatják a legdrámaibb képet, itt augusztusról szeptemberre 10 százalékkal is zuhantak az árak, ez alól egyedül a belváros kivétel, ahol mindössze 2 százalékos volt az esés. Ráadásul a zuhanásnak nincs vége: a cég a februárig tartó végtörlesztési időszakra 5-10 százalékos áresést prognosztizál. Ami a megkötött üzletek mennyiségét illeti, szeptember a szezonalitásnak megfelelően kiemelkedően indult, ám a végtörlesztés hírére a hónap középső két hetében mintegy 30 százalékkal esett a tranzakciószám. A visszaesés vélhetően azzal magyarázható, hogy azok az eladók, akik devizahitellel rendelkeznek, a szerződés lezárását a törvényre emelkedés utánra tolták. Ennek megfelelően a törvényre emelkedéssel ismét visszaélénkült a piac és várhatóan ez ki is tart még, így a cég októberre kiemelkedő tranzakciószámot vár. A legolcsóbban és legkisebb értékben Észak-Magyarországon történtek a tranzakciók, itt az átlagos négyzetméterár 126 ezer forint volt. A dél-budai eladók örülhettek a leggyorsabban a vevőnek (84 nap), míg a legtöbbet Észak-Pesten és a Dél-Alföldön kellett várni (191 napot). Az értékesítési idő adatai különösen fontosak lehetnek a végtörlesztési időszakban, hiszen 5 hónap, vagyis körülbelül 150 nap áll rendelkezésre annak, aki ingatlaneladásból kívánja a végtörlesztést lebonyolítani.
Forrás: Duna House
36/92
Vegyen Balatonhoz közeli házat egymillióért! 2011. Október 10. Hétfő A telekadó és a devizahitel-végtörlesztési lehetőség tovább nyomja le az ingatlanárakat Sávoly környékén, ahol a zuhanást a Balatonring kútba esése indította be.
Menekülnének a befektetők a Somogy megyei Sávolyból is, miután már több mint egy éve kiderült, hogy nem épül meg a Balatonring, ráadásul a helyi önkormányzat idén a telekadót is bevezette, aminek a maximális mértéke 100 forint lesz négyzetméterenként. Még 2008-ban jelentették be, hogy Sávoly határában több mint 80 millió eurós beruházással a gyorsasági motoros világbajnokság helyszínének is otthont adó, 4650 méter hosszú pályát épít a spanyol Sedesa-csoport. A 600 hektáron ötcsillagos szálloda, golfpálya, szórakoztató központ, lakópark, sőt egy logisztikai központ felépítését is tervezték, s 2009-ben már elindult volna a Balatonringen az első világbajnoki futam. A munkák elkezdődtek, ám az ingatlanfejlesztők nem kaptak hitelt, s a Magyar Fejlesztési Bank sem folyósította azt a 15 milliárd forintot, amelyet korábban a kormány megígért. Az építkezés leállítása hideg zuhanyként érte azt a több tucat befektetőt, aki az évente több tízezer látogatóra alapozva egyre drágábban vásárolta fel a térség ingatlanjait. Marton Péter értékbecsléssel és ingatlanközvetítéssel foglalkozó keszthelyi ügyvéd szerint a környék ingatlanpiaca már tavaly összeomlott, a telekadó bevezetése erre csak "rátett egy lapáttal". Ráadásul a beruházás leállításával nemcsak a befektetők jártak pórul, hanem az a több száz térségbeli ingatlantulajdonos is, akinek háza, telke sok esetben 40-50 százalékkal értékelődött le. A devizahitelből korszerűsítők törlesztési gondjai miatti kínálatbővülés pedig a közelmúltban vezetett újabb árcsökkenéshez. Sávoly körül már egymillió forint környékén is kínálnak lakható házakat, de 5-6 millió forintból szinte minden elérhető. A szakember szerint a pánikhangulat dacára érdemes körülnézni a térségben, hiszen arra azért van esély, hogy valakik egyszer kezdenek valamit a félkész, amúgy kiváló helyen lévő pályával.
Forrás: Napi.hu
37/92
Drasztikusan reagálnak a bankok a végtörlesztésre 2011. Október 10. Hétfő A bankok többsége megemelte a forinthitelek terheit és csökkentette a kedvezményeket a végtörlesztés bejelentését követően. Mások viszont új konstrukciókat dolgoztak ki.
Váratlanul érte a végtörlesztés a bankokat, melyek vegyesen reagáltak a múlt csütörtökön megnyílt lehetőségre. Elsőként az Erste Bank lépett, bejelentette, hogy október 1-jétől nem fogad be hiteligényeket közvetítőktől, majd úgy megemelte hitelkamatait, hogy azok legalacsonyabb teljes hiteldíjmutatója 12,27 százalék lett. A K&H Bank azzal reagált, hogy közölte, saját ügyfeleinek nem nyújt hitelt devizakölcsön kiváltására, miközben a más banktól az ilyen igénnyel hozzá fordulókat szívesen fogadja. Az MKB Bank kondíciós listájában értesítette ügyfeleit, hogy szeptember 28-tól nem fogad be új igényt az egyik lakáshitelének kiváltására. A hitelintézet október 1-jén több ingatlanfedezet mellett nyújtott hitelét is kivezette, így végül is a banknak semmilyen hitele nincs a végtörleszteni szándékozók számára. A legérdekesebben az OTP Bank viselkedett az utóbbi napokban. Először úgy tűnt, gyorsan ráveti magát a végtörlesztőkre. Egy korábbi hirdetményében komoly kamatkedvezményeket jelentett be, melyeket másnap visszavont. Múlt csütörtökön új hirdetménnyel rukkolt elő, melyben megemelte ingatlanfedezetű euróhiteleinek a kamatfelárát, és szeptember 30-ával megszüntetett több díjkedvezményt. Hétfői legfrissebb – 9 napon belül a negyedik – hirdetményében mintegy 1,5 százalékkal, 13,5 százalékos szintre emelte a lakáscélú és szabad felhasználású forintkölcsönök teljes hiteldíjmutatóját. Más hitelintézetek viszont új kölcsönkonstrukciókat hirdettek meg a régi lakáscélú hitelek kiváltására. A Raiffeisen Bank például Otthonvédelmi hitel néven indított új terméket, melyet kizárólag a banknál meglévő devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztésére lehet felhasználni. Annak ellenére, hogy más hiteleinél kamatot emelt a bank. Érdekesen alakult a KDB Bank új hitelkiváltási célú terméke, a Biztonsági Öv hitel feltételrendszere. Míg a bankon kívüli ügyfeleket 0 százalékos folyósítási díjjal szeretnék megnyerni, addig a hitelintézet ügyfeleinek 0,5 százalékot kell ezen a címen fizetniük. A hét elején az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség bejelentette, hogy a komoly mértékű forintforrásokkal bíró takarékszövetkezetek is beszállnak a végtörlesztők finanszírozásáért folyó versenybe. Ennek megfelelően új hitellel jelentkezett a Kinizsi Bank is, melynek neve Átváltó hitel, és igénybe vehető rögzített árfolyamon történő végtörlesztésre is. A kölcsönnél némi kedvezményt jelent a 25 ezer forint értékbecslési díj elengedése.
Forrás: Világgazdaság online
38/92
Nem jó az új távhőszabályozás 2011. Október 10. Hétfő Bár a lakosságnak kedvez, hogy a távhő ára nem változik a fűtési szezonban, a termelők és szolgáltatók azonban nem elégedettek az új szabályozással - írja a hétfői Magyar Nemzet.
A lapnak Fekete Csaba, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke azt mondta, hogy valamiféle korrekcióra lesz szükség az új távhőár-szabályozásban, de egyelőre még értékelik a kihirdetett rendeleteket. Több helyen nincs arányban a hőszolgáltatási ár és az ehhez meghatározott támogatási szint. A távhős szakmai szervezet vezetője emlékeztetett arra, hogy az új rendszer alapján ezentúl nem a termelők, hanem a szolgáltatók részesülhetnek kompenzációban. Fekete Csaba szerint a támogatási jogosultsághoz szabott kitételek sem tökéletesek, mert sok szereplő nem tudja betartani az előírt hatásfokot. Ezért a szakmai szervezet tárgyalásokat kezdeményezett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és az energiahivatallal. A Budapesti Erőműnél pedig azt mondták a lapnak, hogy az új szabályozás miatt a társaságot jelentős, évi 4-5 milliárd forintos veszteség éri.
Forrás: MTVT
39/92
Irodapiaci hírek 2011 41. hét
40/92
Mintaétterem nyílik az Office Gardenben 2011. Október 13. Csütörtök Az étterem üzemeltető Eurest összesen 1200 m2-re írt alá bérleti szerződést a GVA Robertson által képviselt Office Garden II-ben. A 700 m2-es hatodik emeleti iroda mellett az irodaház éttermét is a cég fogja üzemeltetni.
Az irodaházakban, oktatási és szociális intézményekben és kórházakban éttermeket üzemeltető cég Dél-Budán keresett új irodát olyan épületben, ahol az új koncepciójú mintaéttermüket is megvalósíthatják. Az Office Gardenben a modern hatékony irodai elhelyezés mellett erre is lehetőség nyílt. "Már régóta kerestünk olyan helyszínt, ahol ugyanabban az épületben tudjuk elhelyezni az irodánkat és egyben az éttermet is mi üzemeltetjük. Az irodakeresésben a délbudai lokációt preferáltuk, mivel mind ügyfeleink mind munkatársaink számára elérhetőség szempontjából ez a legideálisabb. " mondta el Nyerges János, az Eurest ügyvezető igazgatója. Az Office Garden irodapark fejlesztője a II. ütemben is nagy hangsúlyt fektetett a környezettudatos technológiák alkalmazására. Az 0,00 g/év CO2 kibocsátású épület az egyedülálló energiatakarékos technológiáknak köszönhetően a piaci árakhoz képest átlagosan alacsonyabb üzemeltetési költséget biztosít bérlőinek. Az irodapark területére az elektromos áram nagyfeszültségű formájában érkezik, így a bérlők kedvező áron jutnak hozzá. Az épületben mind az autóval, mind a kerékpárral közlekedők számára nagyszámú parkolóhely áll rendelkezésre. A parkosított környezet, az irodaparkban található étterem és kávézó, a közelben levő üzletek és szolgáltatások mind az itt dolgozók hatékony munkavégzését segítik. Ahogy az már a híradásokban is megjelent elindult az 1-es villamos pályájának felújítása és meghosszabbítása, mely a tervek szerint az irodaház előtt fog vezetni, így az Office Garden megközelíthetősége tovább javul. A villamos a Bécsi úttól meghosszabbított pályán fog közlekedni a Lágymányosi hídon át (Rákóczi híd) egészen egészen a Fehérvári útig, így Dél-Budáról átszállás és a Belváros érintése nélkül közvetlenül lehet majd eljutni a pesti külső kerületekbe. A tervek szerint csúcsidőben a villamosok 3 percenként közlekednek majd.
Forrás: GVA Robertson
41/92
Mozgolódik a budapesti irodapiac 2011. Október 13. Csütörtök A teljes budapesti irodaállomány mérete az előző negyedévhez képest lényegileg nem változott. A 3.087.700 m2 túlnyomó része (83%) bériroda, míg a maradék 17% saját használatban lévő iroda.
A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF, BRF) - melynek tagjai: CB Richard Ellis, Colliers International, Cushman & Wakefield, DTZ, GVA Robertson, Eston International és a Jones Lang LaSalle - ezúton teszi közzé 2011 harmadik negyedévére vonatkozó irodapiaci adatait. 2011 harmadik negyedév során az irodaterület-bérbeadások összes volumene a budapesti ingatlanpiacon 113.900 négyzetméter volt. Ez az érték 32 százalékkal magasabb az előző negyedévinél, ugyanakkor a szerződés-hosszabbítások aránya az előző negyedévhez hasonlóan magas maradt (42%). Ebben a negyedévben két nagy méretű előbérleti szerződés is aláírásra került összesen 17.500 négyzetméteren, így együtt a teljes bérbeadási volumenen belül 16 százalékos részesedést tettek ki. Az új bérleti szerződéseken belül meghatározó volt a költözések aránya, ezért a budapesti irodapiac kihasználatlansági mutatója az előző negyedévhez (20,6%) képest érdemben nem változott, és szeptember végén 20,7 százalékon állt. A kihasználatlansági mutató az észak-budai alpiacon a legalacsonyabb (15,9%), míg arányában a legtöbb üres irodaterület az agglomerációban található (32,1%). A kihasználatlanság a bériroda állományra vetítve 24,9%, azaz megegyezik a második negyedév végén regisztrált értékkel. A két legnagyobb új bérleti tranzakció két előbérleti szerződés volt ebben a negyedévben. A KPMG 8.500 m2-t fog 2014-ben elfoglalni a Váci úton épülő új irodaházban. A hosszabbítások közül a Nokia (6.500 m2), a Deloitte (4.800 m2) és a Zepter (3.350 m2) szerződéseinek újratárgyalását említhetjük név szerint, de összesen 47.750 m2 területen történt hosszabbítás. Új bérlői szerződést 35.100 négyzetméterre kötöttek, míg 13.600 m2 irodát meglévő cégek terjeszkedése révén sikerült bérbe adni. 2011 harmadik negyedévében a BIEF 156 bérleti tranzakciót regisztrált, míg az előző negyedévben 159-et. Az átlagos tranzakcióméret 730 m2 volt, 22 bérleti szerződést kötöttek 1.000 négyzetméternél nagyobb irodaterületre, szemben az előző negyedévben regisztrált 13-mal. Az állomány mérete két bérirodaház területszámítási korrekciója miatt elhanyagolható mértékben (180 m2) módosult, a saját használatban lévő irodaállomány nem változott. A harmadik negyedévben új átadás nem történt. Összefoglalva: Új átadások (m²) 0 Bérirodaállomány (m²)2,560,100 Saját használatú iroda (m²) 527,600 Teljes irodaállomány (m²) 3,087,700 Kihasználatlanság(m²) 638,500
42/92
Kihasználatlansági mutató (%) 20.7% Nettó bérbeadás (m²) 66,100 Saját használat BTS (m²)* 0 Szerződés-hosszabbítás (m²) 47,750 Bruttó bérbeadás (m²) 113,900 Nettó abszorpció (m2) -1,000
Forrás: BRF
43/92
Emelkedtek az ’A’ kategóriás irodák bérleti díjai 2011. Október 13. Csütörtök Az év első két harmadában az EMEA irodapiacainak többsége egyenletes bérleti díj növekedést tapasztalt, bár néhány szereplő a skála mindkét végén jelentős emelkedésről illetve csökkenésről számol be - mutatta ki a frissített EMEA Irodabérleti térkép kapcsán végzett Colliers International felmérés. Míg Moszkva, Szentpétervár és London West End emelkedésről, Athén, Dubai és Szófia csökkenésről számol be.
„A legjobb szereplők Moszkva és Szentpétervár voltak, ahol 11 illetve 10 % bérleti díj növekedés volt tapasztalható. A London „West End” piaca szintén körülbelül 10 % emelkedésről adott hírt. A budapesti adatok a stabilizálódás mellett az enyhe növekedés jeleit mutatják.” - nyilatkozta Mazsaroff Kata, a Colliers International magyarországi bérlőképviseleti vezetője. Csökkenésről Athén (-7%), Dubai (-8%) és Szófia (-8%) számolt be, melynek oka Athénban főleg az elégtelen kereslet, Dubai-ban és Szófiában pedig az irodaterületek túlkínálata volt. A központok többsége változatlan hozamról vagy kismértékű hozamcsökkenésről tájékoztatott az utóbbi időszakot illetően. E tekintetben is a két fő orosz piac volt a kiemelkedő szereplő, ahol a hozam 9,5 illetve 11 % volt - a 100 moszkvai, illetve a 200 szentpétervári bázispont adatai alapján. Másik két piac tapasztalt jelentős változást: Durban-ban 100 bázispont alapján 12%-ra, Abu Dhabi-ban 300 bázispont alapján 10 %-ra ugrott a hozam. Ezzel szemben Dubai-ban 170 bázispont alapján 10,7 %-ra lecsökkent hozam figyelhető meg, amely további aggodalmakat kelt a város túlkínálatával kapcsolatban. „Az A kategóriás irodaházak bérleti díjai várhatóan nem fognak változni a régióban, a székhelyek többsége egyáltalán nem számít növekedésre a következő 12 hónapot illetően. A gyengébb piacok, mint pl. Dubai és Szófia további csökkenésre számítanak, míg a főbb központok, mint pl. London, Moszkva, München és Stockholm emelkedést jelez előre. Az elsődleges hozam növekedésére minden országban kevés az esély. Abu Dhabi-ban, Brüsszelben és Prágában a hozam várhatóan csökkenni fog, mivel a befektetők az összesített irodapiacon kívül keresnek lehetőségeket vonzóbb hozamok elérésére.” – mondta Mazsaroff Kata. A Colliers Nemzetközi EMEA Office Rent Map tartalmazza az A kategóriás bérleti díjakat, hozamokat, kihasználatlansági rátákat és az építés alatt álló irodaterületek összértékét a régió főbb piacain.
Forrás: Colliers
44/92
Elindult az Offices 2020 piackutatási program – Ön mit változatna? 2011. Október 10. Hétfő A Jones Lang LaSalle elindította az Offices 2020-at, gyorsan fejlődő irodapiacra vonatkozó meghatározó tanulmányát.
A 12 hónapig tartó kampány az irodapiacot érintő legfontosabb kérdéseket teszi föl, és célja, hogy segítsen a befektetőknek, fejlesztőknek és bérlőknek a jövőbeni trendek és az irodaszektor változásainak megértésében, következésképpen segít a jobb döntéshozatalban a jövőbeni üzleti lehetőségek terén. Benoît du Passage, a Jones Lang LaSalle franciaországi és dél-európai ügyvezető igazgatója elmondta “ A vállalati döntéshozók egyik leginkább alábecsült ám rendkívül fontos eszköze irodaterületek kezelésének kérdése. Nem titok, hogy az irodai környezet gyökeresen változik, ám a változás sebessége gyors és az ügyfeleknek széles spektrumon kell döntéseket hozniuk. Azért fejlesztettük ki ezt a programot, hogy segítsen az üzleti vezetőknek a megfelelő döntés jelenlegi meghozatalában, hogy aztán készen álljanak a következő évtized változásaira.” Az Offices 2020 lefedi a főbb kérdéseket és változásokat, melyeket a bérlőknek, a befektetőknek és fejlesztőknek figyelembe kell venniük a következő évtizedben olyan területeken, mint a fenntarthatóság, elhelyezkedés, vagyonkezelés, az épület elavulása, technológia, munkamódszerek, kialakítás és pénzügy. A főbb kutatási eredmények: • Az ingatlanpiaci szakértők 83 százaléka úgy gondolja, hogy a fenntarthatóság a legfontosabb stratégiai kérdés, mellyel az irodapiaci döntéshozók az elkövetkezendő tíz évben szembesülni fognak; • A fenntarthatóság, technológia és munkamódszerek kombinációja alapvetően lecsökkenti az épületek életciklusát, mely hatalmas felújítási igényt fog teremteni; • A jövőbeni technológiai fejlesztéseknek jelentős hatásuk lesz a kialakításra és a területi igényre – de nem akkora mértékben, mint ahogyan azt néhányan gondolják. Egy potenciális változás a 12 voltra való átállás a 240 voltos elektromos technológia helyett vagy a mobil és hozzátartozó technológiák használatának növekedése, így az irodaterületek kialakítása során a 70 százalékos közös és 30 százalékos cellás kialakítás válik általánossá; • A finanszírozás korlátozott marad, így a kreatív partneri kapcsolatok és az alternatív finanszírozási források mértéke növekedni fog, de vajon ez elegendő lesz-e a finanszírozási rések betöltésére? • A bérbeadói és bérlői kapcsolatok határozottan a bérlő irányába fognak fejlődni; az ingatlanpiaci vezető szakértőinek 80 százaléka úgy véli, hogy a bérlők egyre határozottabban tudják érvényesíteni érdekeiket, így a bérbeadóknak és befektetőknek egyre aprólékosabb igényeket kell kielégítenie mind elhelyezkedés mind bérleti kondíciók terén. Bill Page, a Jones Lang LaSalle angliai és pán-emea régiós irodákért felelős piackutatási vezetője, aki a kutatási programot vezeti hozzátette: “Kifejlesztettünk egy olyan tíz részből álló sorozatot, amely az ügyfeleink által leginkább égetőnek tartott kérdésekkel foglalkozik az irodapiaccal kapcsolatban. Részletesen taglalják a kérdéseket és innovatív lehetőségeket nyújtanak az azonnali cselekvésre.”
45/92
Tuza Rita a Jones Lang LaSalle magyarországi piackutatási vezetője szerint: „Bár a közép-és délkelet-európai régiót tekintve az egyes országok irodapiacai más és más sebességgel haladnak a fejlődésben, ennek a tanulmánynak a megállapításai mégis mindegyik ország esetében relevánsak lesznek.” Benoît du Passage összegezte: “Az irodák száma egyre növekszik, a munkaerő egyre öregszik és a fenntarthatósági megoldások egyre nagyobb ellenőrzést igényelnek. Az ingatlanpiacnak ennek megfelelően alkalmazkodnia kell, és segíteni az üzleti vezetőknek, hogy ezen változásoknak megfelelően tervezhessenek. Az emberek nem dughatják a fejüket a homokba, azt remélve, hogy ezek a kérdések majd eltűnnek.”
Forrás: Jones Lang LaSalle
46/92
Logisztikai hírek 2011 41. hét
47/92
Milliárdos logisztikai központ fejlesztés Debrecenben 2011. Október 14. Péntek Európai uniós támogatással csaknem tízezer négyzetméteres raktárcsarnokot épített Debrecenben a Transped cégcsoporthoz tartozó Delog Kft.; a csütörtökön átadott, 1,296 milliárd forintos beruházáshoz ötven százalékos támogatást nyertek a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon.
Fülöp Zsolt, a cég ügyvezető igazgatója elmondta: az új csarnok a fosszilis energiák teljes kizárásával működik: a hőszivattyús fűtési-hűtési rendszer mellett tisztán elektromos energiát használnak, amit - napelemek telepítésével - saját energia termeléssel fognak később kiváltani. A Transped szállítással, raktározással, logisztikával foglalkozó cégcsoport tavalyi árbevétele mintegy 7 milliárd forint volt, idei tervük meghaladja a nyolcmilliárd forintot - tette hozzá az ügyvezető az MTI érdeklődésére. Fülöp Zsolt elmondta azt is, hogy az új csarnok egyik fele már megtelt áruval, a másik felében pedig magasabb hozzáadott értéket jelentő csomagolással egybekötött raktárhelyet alakítanak ki, amely a csaknem 500 főt foglalkoztató cégcsoportnál további 30 új munkahelyet jelenthet a jövőben.
Forrás: MTI
48/92
Kína közép-kelet-európai központja lehetünk 2011. Október 11. Kedd Magyarország Kína közép-kelet-európai regionális központja lehetne, elsősorban a kereskedelem és a logisztika területén - mondta Pető Ernő, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara (ChinaCham Hungary) elnöke szerdán Budapesten, egy a magyar-kínai gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok lehetőségeiről tartott szakmai tanácskozáson.
Az Ázsia Európa felé tart - Kína címmel megtartott konferencián a kamarai elnök elmondta: Magyarország emellett a gyártás-összeszerelés, az infrastrukturális fejlesztések, így például a vasút fejlesztése, illetve a városi infrastruktúra bővítése esetében lehet ígéretes terület a kínai befektetők, vállalatok számára - tette hozzá. Pető Ernő úgy vélte, nagyon kedvező lenne, ha Magyarország 2-5 kínai logisztikai központnak adna otthont a jövőben. A kamarai elnök kifejtette: a Kínából hozzánk irányuló turizmus is jelentős fejlődést érhet el, a kínaiak egyre inkább felfedezik Európát, és a kínai turisták egy-egy külföldi útjuk alkalmával átlagban 5.000-5.200 dollárt költenek. Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa kiemelte: Kína napjainkban felvásárolja Európa jelentős részét", az európai vállalatokat. A távol-keleti nagyhatalom 3.200 milliárd dollár devizatartalékkal rendelkezik, Kína hozzávetőleg 1.200 milliárd dollárnyi amerikai államkötvényt birtokol. Kína napjainkban mintegy 120 milliárd dollárnyi működőtőke befektetéssel rendelkezik Európában, ezt Matura Tamás még szerénynek mondta, de rámutatott, hogy az éves bővülés 30-50 százalék között van. Kiemelte: a kínai tőkebefektetések döntő hányada, 70-80 százaléka Kelet- és Dél-Ázsia államaiba jut, de Európa és Afrika nagyjainkban a kínai tőkebefektetések fő célterülete.
Forrás: IngatlanHírek.hu
49/92
Gigantikus méretű gyárat adnak át jövőre Pécsett 2011. Október 10. Hétfő A Flextronics azért döntött Pécs mellett, mert itt jól képzett szakemberek állnak rendelkezésre a munkaerőpiacon.
A Huawei és a Flextronics stratégiai szövetségre lép, aminek eredményeképpen közös gyárat épít Pécsett - közölte Gavin Dai, a Huawei Technologies Hungary ügyvezető igazgatója hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. A gyártás, ezen belül az optikai hálózati termékek előállítása idén decemberben indul, s 2012 közepére mintegy 500 munkahely teremtésével jár. Czakó Tibor, a Flextronics Global Services magyarországi igazgatója elmondta, a két cég például Kínában, Brazíliában és Mexikóban már együttműködik, a most következő állomás Pécs. A Flextronics évek óta jelen van a magyar piacon, s például az elmúlt években 30 százalékkal növelte bevételét és létszámát Budapesten, ahol 1700 fő dolgozik. A Flextronics 4 telephelyen több mint 12 ezer embert foglalkoztat Magyarországon, Zalaegerszegen, Sárváron, Tabon és Budapesten. A Huawei korábban Pécsen az Elcoteq-kel dolgozott együtt, de ez a cég csődöt jelentett. A Flextronics azért döntött Pécs mellett, mert itt jól képzett szakemberek állnak rendelkezésre a munkaerőpiacon. A gyár december 5-én szállít először a Huaweinek, az év végéig a cég 100 főt alkalmaz, a további négyszázat pedig jövőre veszi fel a megrendelő igényeinek alakulásához igazodva. A Flextronics nem zöldmezős beruházásba kezd Pécsett, bérelni fogja a területet, az épületegyüttest. A termelés, a fejlesztésről a felek nem árultak el részleteket, így azt sem, kitől bérlik az épületet a gyártáshoz, illetve azt sem, honnan szerzik be a gyártáshoz szükséges eszközöket. Azt viszont a Huawei sajtóanyagában közölte, hogy "néhány hetes csúszással tartani tudja azt a tervét, amely szerint eredetileg 2011 végére 1,2 milliárd dolláros bevételt ér el Magyarországon".
Forrás: IngatlanHírek.hu
50/92
Retail hírek 2011 41. hét
51/92
Nagy dobás a műszakicikk-piacon: Újabb két Euronics MEGA nyílik Budapesten 2011. Október 14. Péntek Újabb MEGA áruházakkal bővíti üzletei számát az Euronics – Vöröskő Kft. Ma egyszerre két helyen, a Corvin Bevásárlóközpontban és a KÖKI Terminálon nyílnak nagy alapterületű egységek. Az augusztus elején útjára indított MEGA-koncepció az eddigi tapasztalatok alapján beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ha a piaci körülmények lehetővé teszik, a cég újabb áruházak nyitását is elképzelhetőnek tartja.
Tovább erősíti fővárosi pozícióit az Euronics – Vöröskő Kft. Az augusztus elején Budaörsön és Budakalászon megnyílt Euronics MEGA áruházak után ma újabb két, nagy alapterületű üzletet nyit a hazai műszakicikk-kereskedelmi piac meghatározó cége. Az egyéves születésnapját ünneplő Corvin Bevásárlóközpontban 1 600, a Budapest legújabb plázájaként megnyíló KÖKI Terminálon pedig közel 1 800 négyzetméteres eladótérrel rendelkező üzletet alakítottak ki. Az áruházak kéthónapos folyamatos, összehangolt munka eredményeképpen nyitják meg kapuikat a nagyközönség előtt. Új munkahelyek, szakértő kiszolgálás Az árukínálat a korábban felavatott MEGÁ-hoz hasonlóan mintegy 44 ezer cikket számlál, azaz a teljes termékpaletta bemutatása lehetővé válik. A cég azonban ügyel arra, hogy a bőséges kínálat ne váljon áttekinthetetlenné, továbbá nagy hangsúlyt fektet a felső kategóriás berendezésekre és a hasznos kiegészítőkre. A megszokott szakértő kiszolgálás érdekében a két új áruházban összesen 90 új munkavállalót alkalmaz a cég. Többségük budapesti, ám jelentős a környező településekről, sőt távolabbi városokból – Abony, Balatonöszöd, Eger, Nyáregyháza, Tatabánya, Törökszentmiklós – érkezők száma is. Sikeres az új koncepció Az Euronics MEGA áruházak sikere az augusztus eleji nyitás óta eltelt időben meghaladták a várakozásokat. Fliszár Balázs, a Euronics – Vöröskő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: „Az első hónapok tapasztalatai nagyon kedvezőek, és hasonlóan sikeres indulásra számítunk a két új üzlet esetében is.” A négy nagy egység elindítása Budapesten és a fővárosi agglomerációban nagy lépést jelent a társaság expanziójában, és a menedzsment további bővülést is elképzelhetőnek tart. „Folyamatosan elemezzük a piaci helyzetet és keressük az új lehetőségeket, azonban a további terjeszkedésnél is fontosabb, hogy megőrizzük nyereséges működésünket” – tette hozzá Fliszár Balázs. A hazai műszaki kiskereskedelmi piacon egyre jelentősebb erőt képvisel a Vöröskő Kft., valamint a Bravotech Kft-vel együtt 2001-ben létrehozott Euronics Műszaki Áruházlánc. A Vöröskő Kft. 17, míg a teljes Euronics lánc 24 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak, a 2011. májusi adatok szerint. Az újonnan nyitott áruházak sikerének köszönhetően a vállalat rövidesen eséllyel tör piacvezető szerepre.
52/92
Forrás: IngatlanHírek.hu
53/92
Pénteken nyílik Pest új gigaméretű plázája 2011. Október 12. Szerda Pénteken nyitja meg kapuit Budapest legújabb bevásárlóközpontja: a kispesti KÖKI Terminál 59 ezer négyzetméteres bérbeadható alapterületével a legnagyobbak közé tartozik majd az országban, és izgalmas újdonságokkal is várja a vevőket. Igaz, nincs könnyű helyzetben.
Magyarországon az utóbbi években jelentősen lecsökkent az újonnan átadott bevásárlóközpontok száma. 2010-ben mindösszesen 4 új központ nyílt meg, míg 2011 első félévében egy bevásárlóközpontot adtak át: az Europeumot a Blaha Lujza téren. Idén ősszel Szegeden nyílt az Árkád, hamarosan pedig a Budapest belvárosában található Váci 1 - ha részlegesen is- megnyitja kapuit. Ezért is figyelemreméltó, hogy pénteken Kőbánya-Kispesten nyílik Budapest legújabb - és Magyarország második legnagyobb - bevásárlóközpontja, a KÖKI Terminál. A legújabb pláza nagy alapterületű üzletekkel (is) várja a vevőket, sikeressége azonban nem egyértelmű. A bevásárlóközpont a főváros egyik legnagyobb intermodális közlekedési csomópontjában épült. Az új létesítmény gyakorlatilag megszüntette a korábbi szocreál csomópontot - és a sokszor kaotikus közlekedési helyzetet- és áttekinthetőbb, kulturáltabb, igényesebb közlekedési körülményeket teremtett. Az üzletház 59 ezer négyzetméter bérbeadható területtel rendelkezik: a legnagyobb alapterületű üzleteket az OBI, a Libri, a Müller és a Tesco jelentik, de lesz például egy nagyobb alapterületű "Mega" Euronics is. A ruházati (sport, cipő) üzletek közül nagyobb alapterülettel a Hervis, a H&M, a C&A, a New Yorker, a Humanic és a Players Room lesznek jelen az üzletközpontban. Az üzletek mellett több, a napi ügyek intézésére alkalmas ügyfélszolgálat, szolgáltató is az épületbe települ, és irodák is helyet kapnak. Érdekes újdonságot jelent az épület tetejének 15 ezer négyzetméteres parkosítása is, ahol futópálya, kalandpark, nyári kertmozi várja a látogatókat. Emellett megvalósul egy 4 ezer négyzetmétes közpark is. Könnyen lehet azonban, hogy a KÖKI Terminál csak hosszú évek múlva váltja be a hozzá fűzött várakozásokat. A környék ugyanis nem rendelkezik azzal a vásárlóerővel (a legszegényebb budapesti kerületek vonzáskörzetében épült), amely képes lenne eltartani egy ilyen nagy méretű bevásárlóközpontot - nyilatkozták a Pénzcentrum.hu-nak ingatlanpiaci szakértők. Ráadásul a környéken van már egy bejáratott bevásárlóközpontok - a jóval kisebb Europark-, így egyelőre az új pláza varázsa és a karácsonyi vásárlással járó forgalomnövekedés miatt lehet nagy az érdeklődés a KÖKI boltjai iránt.
Forrás: Pénzcentrum.hu
54/92
Az LMP már igen, a Fidesz még nem vonta vissza a plázastop javaslatát 2011. Október 11. Kedd Az LMP visszavonta a kereskedelmi törvény fenntarthatósági célú, plázastopként ismert módosító javaslatát, miután a Fidesz több módosítással is átformálta annak eredeti tartalmát.
Így a javaslatot a Fidesznek magának kell benyújtania, ha azt szeretnék, hogy törvényi erőre emelkedjen az indítvány, és valóban ne lehessen, a meghatározott keretek között, kiskereskedelmi egységeket építeni. Végeredmény leghamarabb két hét múlva - írja a Népszabadság. Június eleje óta került újra terítékre a plázastopként elhíresült törvényjavaslat, ami alapján a százezer főnél kisebb lélekszámú településeken megtiltanák a 400, ennél nagyobb városokban a 800 nm-nél nagyobb eladóterületű üzletközpontok építését. Az eredeti javaslatból azonban lehet, hogy nem lesz szinte semmi. Az LMP helyi döntéshozó szerveket előtérbe helyező javaslatával szemben a kormánypárt inkább egy központi szerv hatáskörébe adta volna a döntési jogkört az összes kiskereskedelmi fejlesztésről. A lap értesülése szerint, előbb egy külön hivatal, "boltügyi szuperhatóság" felállításában gondolkodtak, később a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalra szállt volna át a jogkör. A legutóbbi, Kovács Péter által jegyzett módosító javaslat szerint a nemzetgazdasági és a vidékfejlesztési minisztériumok által delegált tagokból álló bizottság lenne hivatott dönteni minden, háromszáz négyzetméternél nagyobb kereskedelmi beruházásról.
Forrás: Népszabadság Online
55/92
A plázacica kor vége: a férfi vásárlóké a jövő! 2011. Október 11. Kedd Európában öt emberből kettő (40%) vásárol online és ma már a nők helyett a férfiak játsszák a főszerepet az internetes beszerzésekben– derül ki a CBRE úttörő, új kutatásából.
Ma, amikor korábban elképzelhetetlen arányban kapcsolódnak az európai fogyasztók a világhálóra, a CBRE a témában egyedülálló, átfogó kutatást végzett. Az elemzés feltérképezte, milyen az online és a hagyományos bolti vásárlás közötti kapcsolat és hogyan alakul az online vásárlási szokások népszerűsége a különböző kiskereskedelmi szektorokban. Vizsgálta továbbá tíz európai ország polgárainak online vásárlási szokásainak hasonlóságát és különbözőségét, valamint kitért a mobil technológia és a közösségi média hatásaira. A CBRE több mint tízezer vásárló megkérdezésén alapuló, pán-európai kutatása többek közt megállapította, hogy míg a nők a „tradícionális” vásárlás fő mozgatórugói, a férfiak náluk kétszer gyakrabban vásárolnak a neten (2,5-ször havonta, szemben a nők havi egy vásárlásával). Nyugat-Európában az online vásárlás iránti hajlandóság a jóléttel függ össze: a magasabb jövedelműek 61 százaléka vásárol online, szemben az alcsonyabb jövedelműek 41 százalékával. A könyv, zene és számítógépes játékok online beszerzésének már megszokott magas szintje mellett a vásárlók egyre nagyobb bizalommal vásárolnak ruhát és cipőt az interneten. A legtöbbször a nyugat-európai fogyasztók vásárolnak az interneten, míg az oroszok a legritkábban. Régiós összehasonlításban a szélessávú internetkapcsolat és a kulturális különbségek okozzák az eltéréseket a netes vásárlás gyakoriságában. A fiatalokat az online beszerzésektől gyakran a szállítási költség és a visszaküldés bonyolultsága bátortalanítja el. A technológiai fejlődés ellenére a netes biztonság miatt érzett aggodalom az online vásárlás legerősebb gátló tényezője, míg az internetelérés sebessége és a kiskereskedelmi weboldalak újszerűsége már többé nem jelent akadályt. A tíz ország átlagát tekintve a közösségi média ma még nincs jelentős hatással az online vásárlási döntésekre, míg a mobiltelefonon való vásárlás most kezd népszerűbbé válni. Peter Gold, a CBRE európai kiskereskedelmi vezetője hozzátette: „Kutatásunk azt mutatja, hogy a hagyományos boltok és az internet nem ellenségek, hanem szövetségesei egymásnak. A fogyasztók az interneten néznek utána egy termék árának és beszerezhetőségének, mielőtt bármely csatornán lebonyolítják a vásárlást. A kereskedők az online vásárlással tesztelik az új piacokat és csalogatják boltjaikba a vevőket. A vásárlók Európa-szerte a legjobbat hozzák ki ebből a két világból: az internetes vásárlás gyorsaságát és kényelmét a bolti vásárlás „shoppingoló”, közösségi élményével kombinálják. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben ez a többcsatornás kínálat növeli a legjobban a fogyasztók választási lehetőségeit és dinamikus megoldást kínál a kiskereskedők számára is.”
Forrás: CBRE
56/92
Gazdasági hírek 2011 41. hét
57/92
Kétkulcsos szja-rendszer lesz jövőre 2011. Október 16. Vasárnap A kormány pénteken bemutatott jövő évi adócsomagját elemezte az RSM DTM adótanácsadó. Megállapítják: az alacsony bérkategóriákban továbbra is nettó bércsökkenéssel kell számolni, így a kompenzációra szükség lesz, vagy nettó fizetéscsökkenés jön jövőre. A tervezett változtatások következtében a magasabb jövedelműek, akik korábban sem tudták igénybe venni az adójóváírást, 2012-ben éves 2,4 milliós jövedelemhatárig alacsonyabb adókulccsal adózhatnak.
A pénteken megismert jövő évi adótörvény-javaslatok alapján az RSM DTM adótanácsadó cég frissítette korábbi számításait. (A korábbi kalkulációkról és következtetésekről itt olvashatnak részletesen). Az elemzés megállapítja, hogy a törvény lényegében elveti az egykulcsos adórendszert azzal, hogy - az adóalapot, így a befizetendő adó összegét növelő félszuperbruttó adózás 202 ezer forint havi jövedelem felett megmarad, - az szja tehát csak ez alatt lesz valójában 16 százalék, e felett 20,32 százalék lesz az adóterhelés. A félszuperbruttó fenntartására a kormány indokolása szerint azért van szükség, hogy a személyi jövedelemadót érintő módosítások nyomán rosszabbul járó, alacsony bérjövedelemmel rendelkező adózókat kompenzálni lehessen. Azt ugyan még nem lehet tudni, hogy hogyan fog kinézni a kompenzáció, az viszont már eldőlt, hogy azok a munkáltatók számíthatnak kompenzációs segítségre, akik legalább 5 százalékkal emelik az alkalmazottaik fizetését - ez egyébként egybeesik a kormány versenyszférára vonatkozó béremelési javaslatával. Az RSM szerint nem csak az a baj, hogy mindezek hatására emelkednek majd a vállalkozások adminisztrációs terhei, hanem, hogy a legalacsonyabb fizetéseknél 20 százalék feletti béremelésre lesz szükség. Ezzel párhuzamosan a minimálbér 92 ezer, a garantált bérminimum pedig 108 ezer forintra nőhet, ami igen komoly pluszterhet rak majd a vállalkozások vállára. (A költségvetés tervezete alapján a kormány 2012-ben 84,6 milliárd forintot szán a bérkompenzációra, ez pedig várhatóan nem lesz elegendő az adótanácsadó elemzése szerint.) Az adókedvezmények közül a gyermekkedvezmény változatlan formában megmarad, ami azt jelenti, hogy 2012-ben két gyermekig gyermekenként 62.500 forint, három vagy több gyermek esetében pedig 206.250 forint adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni. 2012 - ha nincs gyermek Havi bruttó SZJA munkabér 78 000 80 000
12 480 12 800
Egyéni munkaerő-piaci járulék 1 170 1 200
58/92
Egyéni eü.járulék
Egyéni nyugdíj járulék
Havi bér
5 460 5 600
7 800 8 000
51 090 52 400
nettó
90 000 92 500 100 000 110 000 120 000 130 000 140 000 150 000 160 000 170 000 180 000 190 000 200 000 202 000 210 000 220 000 230 000 240 000 250 000 300 000 350 000 400 000 450 000 500 000 550 000 600 000
14 400 14 800 16 000 17 600 19 200 20 800 22 400 24 000 25 600 27 200 28 800 30 400 32 000 32 320 33 946 35 978 38 010 40 042 42 074 52 234 62 394 72 554 82 714 92 874 103 034 113 194
1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 4 5 6 6 7 8 9
350 388 500 650 800 950 100 250 400 550 700 850 000 030 150 300 450 600 750 500 250 000 750 500 250 000
6 300 6 475 7 000 7 700 8 400 9 100 9 800 10 500 11 200 11 900 12 600 13 300 14 000 14 140 14 700 15 400 16 100 16 800 17 500 21 000 24 500 28 000 31 500 35 000 38 500 42 000
9 000 9 250 10 000 11 000 12 000 13 000 14 000 15 000 16 000 17 000 18 000 19 000 20 000 20 200 21 000 22 000 23 000 24 000 25 000 30 000 35 000 40 000 45 000 50 000 55 000 60 000
58 950 60 588 65 500 72 050 78 600 85 150 91 700 98 250 104 800 111 350 117 900 124 450 131 000 132 310 137 204 143 322 149 440 155 558 161 676 192 266 222 856 253 446 284 036 314 626 345 216 375 806
2012 - 1 gyerek Havi bruttó SZJA munkabér 78 000 80 000 90 000 92 500 100 000 110 000 120 000 130 000 140 000 150 000 160 000 170 000 180 000 190 000 200 000 202 000 210 000 220 000 230 000 240 000 250 000 300 000
2 480 2 800 4 400 4 800 6 000 7 600 9 200 10 800 12 400 14 000 15 600 17 200 18 800 20 400 22 000 22 320 23 946 25 978 28 010 30 042 32 074 42 234
Egyéni munkaerő-piaci járulék 1 170 1 200 1 350 1 388 1 500 1 650 1 800 1 950 2 100 2 250 2 400 2 550 2 700 2 850 3 000 3 030 3 150 3 300 3 450 3 600 3 750 4 500
59/92
Egyéni eü.járulék
5 460 5 600 6 300 6 475 7 000 7 700 8 400 9 100 9 800 10 500 11 200 11 900 12 600 13 300 14 000 14 140 14 700 15 400 16 100 16 800 17 500 21 000
Egyéni nyugdíj járulék 7 800 8 000 9 000 9 250 10 000 11 000 12 000 13 000 14 000 15 000 16 000 17 000 18 000 19 000 20 000 20 200 21 000 22 000 23 000 24 000 25 000 30 000
Havi bér 61 090 62 400 68 950 70 588 75 500 82 050 88 600 95 150 101 700 108 250 114 800 121 350 127 900 134 450 141 000 142 310 147 204 153 322 159 440 165 558 171 676 202 266
nett
350 400 450 500 550 600
000 000 000 000 000 000
52 394 62 554 72 714 82 874 93 034 103 194
5 6 6 7 8 9
250 000 750 500 250 000
24 28 31 35 38 42
500 000 500 000 500 000
35 40 45 50 55 60
000 000 000 000 000 000
232 263 294 324 355 385
856 446 036 626 216 806
2012 - 2 gyerek Havi bruttó SZJA munkabér 78 000 80 000 90 000 92 500 100 000 110 000 120 000 130 000 140 000 150 000 160 000 170 000 180 000 190 000 200 000 202 000 210 000 220 000 230 000 240 000 250 000 300 000 350 000 400 000 450 000 500 000 550 000 600 000
0 0 0 0 0 0 0 800 2 400 4 000 5 600 7 200 8 800 10 400 12 000 12 320 13 946 15 978 18 010 20 042 22 074 32 234 42 394 52 554 62 714 72 874 83 034 93 194
Egyéni munkaerő-piaci járulék 1 170 1 200 1 350 1 388 1 500 1 650 1 800 1 950 2 100 2 250 2 400 2 550 2 700 2 850 3 000 3 030 3 150 3 300 3 450 3 600 3 750 4 500 5 250 6 000 6 750 7 500 8 250 9 000
Egyéni eü.járulék
Egyéni járulék
5 460 5 600 6 300 6 475 7 000 7 700 8 400 9 100 9 800 10 500 11 200 11 900 12 600 13 300 14 000 14 140 14 700 15 400 16 100 16 800 17 500 21 000 24 500 28 000 31 500 35 000 38 500 42 000
7 800 8 000 9 000 9 250 10 000 11 000 12 000 13 000 14 000 15 000 16 000 17 000 18 000 19 000 20 000 20 200 21 000 22 000 23 000 24 000 25 000 30 000 35 000 40 000 45 000 50 000 55 000 60 000
nyugdíj Havi bér
nettó V 20 ké 63 570 -7 65 200 -8 73 350 -9 75 388 -9 81 500 -1 89 650 -1 97 800 -1 105 150 -2 111 700 -3 118 250 -5 124 800 -6 131 350 -6 137 900 -6 144 450 -4 151 000 -2 152 310 -2 157 204 -9 163 322 4 169 440 1 175 558 3 181 676 4 212 266 5 242 856 5 273 446 4 304 036 4 334 626 3 365 216 3 395 806 2
2012 - 3 gyerek Havi bruttó SZJA munkabér 78 000 80 000 90 000 92 500 100 000 110 000 120 000 130 000 140 000
0 0 0 0 0 0 0 0 0
Egyéni munkaerő-piaci járulék 1 170 1 200 1 350 1 388 1 500 1 650 1 800 1 950 2 100
60/92
Egyéni eü.járulék
Egyéni járulék
5 5 6 6 7 7 8 9 9
7 800 8 000 9 000 9 250 10 000 11 000 12 000 13 000 14 000
460 600 300 475 000 700 400 100 800
nyugdíj Havi bér
nettó
63 570 65 200 73 350 75 388 81 500 89 650 97 800 105 950 114 100
150 160 170 180 190 200 202 210 220 230 240 250 300 350 400 450 500 550 600
000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 034 14 194
2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 4 5 6 6 7 8 9
250 400 550 700 850 000 030 150 300 450 600 750 500 250 000 750 500 250 000
10 11 11 12 13 14 14 14 15 16 16 17 21 24 28 31 35 38 42
Forrás: Index
61/92
500 200 900 600 300 000 140 700 400 100 800 500 000 500 000 500 000 500 000
15 16 17 18 19 20 20 21 22 23 24 25 30 35 40 45 50 55 60
000 000 000 000 000 000 200 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000
122 130 138 146 154 163 164 171 179 187 195 203 244 285 326 366 407 444 474
250 400 550 700 850 000 630 150 300 450 600 750 500 250 000 750 500 216 806
Változó akciók a Budapest Banknál és az Ersténél 2011. Október 14. Péntek A Budapest Banknál a lakossági, az Erste Banknál a vállalati betétek kondíciói változnak.
Az akciós 4 hónapos betéti ajánlatokat a Budapest Bank átmenetileg felfüggesztette. A 6 hónapos akciós, 5,5 százalékos kamatot kínáló prémium betét időtartamát visszavonásig, de legkésőbb 2011. december 30-ig meghosszabbították. A 36 hónapos Prémium Betét hónapon túli feltörési kamatát 4%-ra módosította a bank. Az Erste Banknál a kis- és középvállalkozások számára meghirdettett akciós betéti termékeknél október 17-től áll be némi változás: 20 nap helyett 10 napra csökkent a legrövidebb futamidő. Forintban erre az időtávra 12 bázisponttal kisebb kamatot, 5,63 százalékot fizet az Erste (EBKM: 5,70%), euróban a korábbi 2,92 helyett csak 0,72 százalékot (EBKM: 0,73%) fizetnek. 33 napos futamidőre a forintkamat változatlan, euróban 3 százalékot fizet az Erste (EBKM: 3,04%). A forintban 5 millió, euróban 20 ezer a minimálisan leköthető összeg.
Forrás: Privátbankár
62/92
Orbán az IMF segítségét kérte- állítólag nem hitelt akarunk 2011. Október 14. Péntek Magyarországon tárgyal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége a kormánnyal, a tervek szerint jövő hétfőn véglegesítik a megbeszélések eredményét - írta pénteki számában a Népszabadság. A lap úgy tudja, nem új hitelnyújtásról van
A lap szerint a kormány fordult az IMF-hez, a szervezet segítségét az önkormányzati rendszer átalakításához vették igénybe. A Népszabadság azt írta, hogy a tárgyalások tényét megerősítette a lapnak a Nemzetgazdasági Minisztérium egy magas beosztású dolgozója. A megbeszélések a technikai segítségnyújtás keretében zajlanak, nem új hitelnyújtásról van szó, hanem arról, hogy az IMF szakértői megosztják a tapasztalataikat az adott területről - írta a Népszabadság. A lap szerint a Fidesz-kormány nem először kért ilyen jellegű segítséget a valutaalaptól, az elmúlt másfél évben szociálpolitikai, munkaerő-piaci ügyekben is fordultak már tanácsért a nemzetközi szervezethez.
Forrás: MTI
63/92
Bővítik a NAV adónyomozóinak jogköreit- bárhol bárkit bármikor átvizsgálhatnak az utcán 2011. Október 14. Péntek Több ponton átírná a kormány az idén januárban a vám- és az adóhatóság összevonásával létrehozott Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló szabályozást, derül ki a parlament honlapjára feltöltött törvényjavaslatból. A jogszabálytervezet elsősorban a NAV személyi állományára vonatkozó új szabályokat tartalmaz – az új hatóságban ugyanis együtt dolgoznak a hivatásos állományú pénzügyőrök és a civil kormánytisztviselők, a rájuk vonatkozó szabályok összehangolása pedig eddig elmaradt –, de fontos pontokban módosítja a pénzügyőrök intézkedési jogaival kapcsolatos szabályokat is.
A törvényjavaslat bővíti a pénzügyőrök és pénzügyi nyomozók – ismertebb nevükön adónyomozók – intézkedési jogköreit, illetve átírja az általuk alkalmazható kényszerítő intézkedésekre vonatkozó szabályokat. Ezek a változások a törvényjavaslat indoklása szerint összhangba hozzák a pénzügyőrökre vonatkozó szabályokat a rendőrségi törvény előírásaival. Eddig pénzügyminiszteri rendelet szabályozta azt, hogy a pénzügyőrök hogyan intézkedhetnek áruk lefoglalásáról, ez a szabályozás is bekerült ebbe a törvénytervezetbe. Ha a jogszabályt elfogadják, a pénzügyőrök is lehetőséget kapnak arra, hogy átvizsgálják "azon személy ruházatát, akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak". Ezt az előterjesztők szerint az indokolja, hogy a ruházat alatt lehetőség van áruk,vámáruk, jövedéki termékek, de akár kábítószer elrejtésére is, a határátkelőknél gyakran bukkannak például ruhában átcsempészni tervezett cigarettára, Az előterjesztő szerint gyakori, hogy a jövedéki terméket illegálisan szállítók akár a pénzügyőröket veszélyeztetve is, továbbhajtanak, miután azok jelenleg nem jogosultak arra, hogy ha az ilyen járművet kövessék, megállásra kényszerítsék. A törvényjavaslattal ezt a jogot megadnák nekik, vagyis ezentúl a menekülő csempészek után eredhetnek. A pénzügyi nyomozók a titkos információgyűjtést végezhetik az eddiginél szélesebb keretek között, szintén a NAv-törvény és más jogszabályok összehangolásával. A törvény lehetővé teszi, hogy titkos információgyűjtés során hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjtsenek. Emellett bírói engedéllyel ezután a pénzügyi nyomozók is jogosultak lesznek arra, hogy magánlakást, telephelyet titokban átkutassanak, az ott történteket lehallgathassák, megfigyeljék, joguk lesz a postai küldemények felbontására, online kommunikációs tartalmak megismerésére.
Forrás: Kormány.hu
64/92
Visszaigényelhető áfa: október 20. nem a végső határidő! 2011. Október 14. Péntek Az Európai Unió Bíróságának döntése alapján visszaigényelhető áfát a vállalkozások akár október 20-ig, akár a későbbiekben benyújtott bevallásaikban visszakérhetik. A ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfát tehát a legegyszerűbben a soron következő bevallásban, az adózóra vonatkozó általános szabályok szerint lehet visszaigényelni.
Ha a vállalkozás a bírósági döntés alapján visszaigényelhető áfát október 20-ig nem kéri vissza, akkor az nem vész el, ahhoz a vállalkozás későbbi időpontban is hozzájuthat - írta közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A NAV mindazonáltal felhívja a vállalkozások figyelmét arra, hogy külön kérelemben is visszaigényelhetik a negatív áfát. A kérelem benyújtásának legvégső határideje 2011. október 20. A kérelem benyújtására az áfabevallások, a 1065, illetve 1165 számú nyomtatványok szolgálnak. A kérelemben az utolsó bevallás adatait meg kell ismételni, illetve a külön kérelem lapot (1065-KER, 1165 KER) is ki kell tölteni. Az adózók a legkésőbb 2011. október 20. napjáig benyújtott kérelemben ismételt ellenőrzést kérhetnek, ha az állami adóhatóság a korábbi ellenőrzés során azért sújtotta őket adóbírsággal és késedelmi pótlékkal, mert olyan adót igényeltek vissza, amely kifizetetlen számlához kapcsolódott. Az ismételt ellenőrzés során az állami adóhatóság kizárólag a pénzügyileg nem rendezett tételekre eső adóbírság és késedelmi pótlék felülvizsgálatát végzi el - zárul a közlemény.
Forrás: Inforádió
65/92
Csődbe ment a magyar napelemgyár 2011. Október 13. Csütörtök A negyedik eredménytelen vagyonértékesítési pályázat után gyakorlatilag biztossá vált, hogy nem indul újra a napelemgyártás a HelioGrid rétsági üzemében - írta csütörtöki számában a Napi Gazdaság.
Balázs Miklós felszámolóbiztos a lapnak elmondta: a negyedik meghirdetés sem vezetett eredményre, bár több érdeklődő is volt és tárgyalások is zajlottak, külföldi és belföldi cégekkel végül azonban pályázatot egyikük sem nyújtott be. Az üzemnek otthont adó ingatlan a TDK tulajdonában van, a HelioGrid csak bérelte azt, így a felszámoló céggel közösen hirdette meg a vagyonelemeket. A TDK-val kötött szerződés alapján további értékesítés nem várható, annak értelmében ugyanis a társaság a HelioGrid beruházásból adódó értéknövekményt elismerve, azt a felszámolónak kifizetve megtartja az ingatlant, a felszámoló pedig ezt követően a műszaki infrastruktúrához tartozó, mozdítható ingóságokat értékesítheti - ezek 40-50 millió forintos értéket képviselnek - számolt be a Napi Gazdaság. A HelioGrid üzeme a felszámolás kezdete előtt 36 alkalmazottat foglalkoztatott.
Forrás: Napi.hu
66/92
GVH: a fogyasztói csoportok nem tudnak végtörleszteni 2011. Október 12. Szerda A fogyasztói csoportot szervezők által kínált konstrukciók nem alkalmasak a végtörlesztés megoldására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatalnál (GHV), miután az elmúlt napokban sokan érdeklődtek ez ügyben.
A Gazdasági Versenyhivatalhoz beérkezett fogyasztói megkeresések száma alapján a GVH úgy látja, hogy a végtörlesztés lehetőségének megjelenésével megnövekedett az érdeklődés a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások szolgáltatásai iránt. A vállalkozások hirdetéseikben a könnyű pénzhez jutás ígéretével kecsegtetik az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult fogyasztókat úgy, hogy - a versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatai alapján - nem egyértelműen adnak tájékoztatást a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól. Fontos kiemelni, hogy a vállalkozások nem pénzt, hanem úgynevezett vásárlói jogot adnak (a cégek megfogalmazása szerint alternatív finanszírozási lehetőséget). A hirdetésekben sugalltakkal ellentétben tehát nem szabad felhasználású készpénzhez jut a fogyasztó, hanem a szerződésben szereplő áru vagy szolgáltatás tulajdonjogához - hangsúlyozza a GVH. Fontos kiemelni azt is, hogy az adott szolgáltatás nyújtására belső hitelezéssel (a tagok befizetéseiből) kerül sor, meghatározó a szerencseelem léte (sorsolásokon és/vagy előtörlesztés vállalása alapján dől el ki az a szerencsés, aki adott hónapban a vásárlói joghoz juthat) és az a körülmény, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s ezáltal a megszerezni kívánt dologhoz. A fentiek alapján elmondható, hogy a fogyasztói csoportok bizonytalan (jellemzően távoli) időpontú vásárlást tesznek lehetővé, valamint nem szabad felhasználású készpénzt adnak, míg a végtörlesztéshez gyorsan/biztosan szükséges a fogyasztónak pénzhez jutnia, így a fogyasztói csoportot szervezők által kínált konstrukciók nem alkalmasak a végtörlesztés megoldására - állapítja meg a versenyhivatal.
Forrás: IngatlanHírek.hu
67/92
Újabb csapás a bankokra: az OTP lett az állam állatorvosi lova 2011. Október 12. Szerda Az OTP Bank veszít a legtöbbet hitelintézetek közül azzal, hogy az állam magához vonja a megyei önkormányzatok főbb intézményeit és feladatköreit. Az átalakítás következtében ugyanis az önkormányzatok és intézményeik számlái a bankoktól a kincstárhoz kerülnek.
A legnagyobb lakossági bankok veszítenek a legtöbbet azon, hogy a megyei önkormányzatok számlavezetését a kincstár veszi át - derül ki az érintettek a Világgazdaság.hu-nak eljuttatott nyilatkozataiból. A legtöbb számlavezetőt ugyanakkor feltehetően az önkormányzati piacon is vezető OTP Bank veszíti el. A kormány és a megyei önkormányzatok között nem rég kötött megállapodás értelmében ugyanakkor az állam nem csak a megyei önkormányzatok által létrehozott intézményeket és azok feladatait és finanszírozását veszi át. A szerződés egy pontja arra is kötelezi az önkormányzatokat, hogy maga az önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek a Magyar Államkincstárnál vezessék a folyószámlájukat. Így a megyei önkormányzatok kiürítésével a hitelintézetetek több ügyfélkategóriát is elveszítenek: a folyószámlájukat náluk vezető és betétjeiket náluk kamatoztató megyei önkormányzatokon kívül az általuk irányított szerveket, valamint az államnak átadott alapítványokat, közalapítványokat, for- és nonprofit társaságokat, és gazdálkodó szervezeteket is. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a helyi önkormányzatok a teljes hitelintézeti szektornál elhelyezett betéteinek értéke 340,3 milliárd, hiteleiké pedig 469,9 milliárd forintot ért el június végén. Ezek az összegek a bankok, szövetkezeti hitelintézetek és fióktelepek összesített mérlegfőösszegének 1,0, illetve 1,4 százalékát teszik ki. Az viszont nem olvasható ki a felügyeleti statisztikából, hogy ezek az állományok hogyan oszlanak meg a helyi és a megyei önkormányzatok között. A megyei önkormányzatok, mint banki ügyfelek egy nagyon jól körülhatárolható szegmens a pénzügyi szolgáltatásban. Pontosan 19 van belőlük és mindegyikük régi számlavezető. Mivel elég sokrétű pénzügyi kapcsolataik vannak, ezért feltehetően az átlagosnál nehezebben tudnak számlavezető bankot váltani, mint egy átlagos ügyfél. Így nem csoda, hogy többségük a legnagyobb lakossági bankoknál vezette számláját. A 19 megyéből 8 önkormányzat és valamennyi intézménye az OTP Banknál vezeti a költségvetési számláját – közölte a Világgazdasággal a hitelintézet. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a kereskedelmi bankok nem kezelnek önkormányzati vagyont. (A megyei önkormányzatok és intézményeik betétállományáról és más pénzeszközeire vonatkozóan pedig banki és üzleti titok miatt nem árulhattak el adatokat a piaci szereplők.) A K&H Bank 3 megyei önkormányzat és a hozzájuk tartozó intézmények számláját vezeti. Az Erste Bank azt közölte lapunkkal, hogy hat megyei önkormányzattal áll hitelviszonyban, és ebből két önkormányzatnak egyúttal a számlavezető bankja is. Az önkormányzati szolgáltatások nyújtásának vonzereje viszont némileg csökkent a bankok számára az utóbbi időszakban. Az UniCredit Banknál felhívták a figyelmet arra, hogy az üzletág jövedelmezősége - elsősorban a forrásköltségek
68/92
növekedése miatt - jelentősen mérséklődött az elmúlt időszakban.
Forrás: Világgazdaság online
69/92
IMF-hitelre szorul az ország, pedig egyszer már elzavartuk őket 2011. Október 12. Szerda Még tavaly nyáron megszakadtak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal. Idén a nyugdíjvagyon segítette kiegyensúlyozni a büdzsét, azonban jövőre már más lesz a helyzet. A globális kilábalás lassul, Magyarország gazdasága sem pörgött fel. Könnyen megeshet, még ha most nem is ez az alapeseti forgatókönyv, hogy újra IMF-hitelre szorulunk.
A Nemzetközi Valutaalap 2010-ben azt vizsgálta, hogy milyen kisebb beavatkozásokat kell még elvégezni, hogy egyensúlyba kerüljön a magyar költségvetés. Az új kormány más intézkedéseket vezetett be, ezért – Matolcsy György szavai szerint – „kipaterolta” az IMF-et, pedig a szervezet még 2008-ban megmentette az országot az államcsődtől. A gazdaságpolitika irányvonala megváltozott, és kezdetét vette a nem ortodox válságkezelés. Az új gazdaságpolitikai elemek közül a költségvetést leginkább az új adórendszer forgatta fel. A kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a többkulcsos adóról áttérjünk az egykulcsos, családi jövedelemadózásra. Azt kommunikálták, ezzel mindenki jól jár, majd kiderült, hogy az alsó jövedelemsávban kompenzálni kellett a munkavállalókat, hogy nettó jövedelmük ne mérséklődjön. A jövedelemadó-változások miatt százmilliárdokat veszített a büdzsé, amelyet ugyan idén még elfed a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele, azonban jövőre már nagyobb kihívásokkal kell szembenézni. A kormányzat gazdaságpolitikája arra a feltételezésre épült, hogy az adóváltozások hatására beindul majd a fogyasztás, és felpörög a gazdaság. Ezzel azonban több probléma is akadt. Egyrészt, az új adópolitika miatt elsősorban a magasabb jövedelműek jártak jól, akik leginkább megtakarításaikat növelték. Másrészt, a globális, illetve a hazai növekedési kilátások nem alakultak olyan fényesen, hogy a fogyasztók elköltsék többletjövedelmüket, vagyis jogosan számítottak arra, hogy a kilábalás törékeny marad. Harmadrészt, már legkésőbb az idei év elején mindenki számára világos volt, hogy a költségvetést egyszeri bevételek egyensúlyozzák ki idén (szektorális különadók, nyugdíjpénztári vagyon), vagyis legkésőbb 2012-ben erőteljes kiadáscsökkentő, illetve bevételnövelő lépéseket hoz majd a kormány; éppen ezért megtakarították pénzeiket a prognosztizálhatóan nehezebb időkre. (Mint kiderült, már idén érzékelheti a lakosság, hogy mekkora feszültség van a büdzsében, ugyanis Matolcsy György már ere az évre összeállított egy 100 milliárdos csomagot, hogy tartsuk a hiánycélt.) Amennyiben egy erőteljes fellendülési időszakban következett volna be az adócsökkentés, akkor talán segíthette volna a növekedést, mert a kilátások a többletjövedelem elköltését is megengedhették volna. A kormány nem ortodox intézkedései, illetve sok esetben a gazdaságpolitikai döntések kiszámíthatóságának hiánya oda vezetett, hogy a nemzetközi hitelminősítők a befektetésre ajánlott kategória alsó lépcsőfokára vágták vissza Magyarország adósságának besorolását még tavaly. Most a végtörlesztési terv okoz aggodalmat: elemzők úgy látják, hogy a Standard & Poor’s és a Moody’s Investors Service a befektetésre nem ajánlott kategóriába minősítheti le Magyarországot. Attól annyira nem kell tartani, hogy a Fitch Ratings leminősíti az országot, ugyanis korábban levették a negatív kilátást Magyarország adósbesorolásának margójáról, és stabilra változtatták azt. Amennyiben az elemzői aggodalmak beigazolódnak, és legalább két hitelminősítőtől spekulatív hitelbesorolást kapunk, annak óriási negatív következményei lehetnek. Számos befektetési alap, amely jelentős mennyiségű magyar államkötvényt tart portfóliójában, kiszórja azokat, ugyanis nem
70/92
tarthatnak spekulatív pozíciókat. A forint meredeken gyengülhet, amely tovább nehezíti a devizahitelesek helyzetét, visszaeshet a kereskedelmi forgalom, újabb lefelé mutató nyomást helyezve a növekedésre is. Az MNB vélhetően kamatemeléssel próbálná meg támogatni a forintot (nyíltpiaci intervencióra szűk lehetőségei lennének, éppen a végtörlesztés okozta negatív következmények miatt). A kamatemelés ekkor tovább hűtheti a gazdasági növekedést, és újabb kiigazítások kellhetnek a GDP-arányos 3 százalék alatti deficitcél eléréséhez. A vevők részben elfogyhatnak az magyar állampapírok piacáról, vagyis elzáródhatnak a pénzcsapok. Ilyenkor általános esetben IMF-szakértők jelennek meg az országban.
Forrás: Világgazdaság online
71/92
A MÁV adósságát nem vállalja át az állam. Romokban a cég 2011. Október 12. Szerda A MÁV Zrt. közbeszerzési pályázatot írt ki 13,8 milliárd forint hitelfelvételre - derül ki az európai uniós közbeszerzési hirdetményből.
átstrukturálási
A gyorsított tárgyalásos eljárás indokolásában az szerepel, hogy a MÁV adósságkonszolidációja 2011. szeptember 30-i időpontban "már nem lehetséges", és ez likviditási gondot okoz a társaságnál maradó adósságállomány esedékessé váló adósságszolgálatának teljesítése miatt". A hirdetmény utal arra, hogy a kormány a Széll Kálmán Tervben és a Konvergencia Programban, valamint a 2011. augusztusi kormányhatározatban eldöntötte, hogy legfeljebb 300 milliárd forint összegben átvállalja a MÁV csoport adósságait. Az ajánlatkérő idei üzleti, gazdálkodási és finanszírozási terveit ezzel összhangban alakította ki, s a napokban vált nyilvánvalóvá, hogy az adósságkonszolidáció a tervezett összegben és időpontban nem lehetséges. A társaság meglévő forrásai nem elegendőek a tervezettől lényegesen eltérő finanszírozási helyzet kezelésére, ezért indít a MÁV gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárást a hitelfelvételre. Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a hvg.hu internetes portálnak arra a felvetésére, hogy a MÁV adósságrendezésének jogszabályi feltételeit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem készítette el, és a 300 milliárd forintos adósság rendezéséről a jövő évi költségvetési terv sem szól egy szót sem, egy október elején adott interjúban úgy válaszolt: "ma is abban bízom, hogy a konszolidáció mégis meg fog történni". Az adósság rendezésével a vállalatcsoport folyó működési költségei közül kikerülne az évi 40-45 milliárdos törlesztő- és 15-20 milliárdos kamatkiadás - fűzte hozzá Szarvas Ferenc a hvg.hu internetes portálnak adott interjúban.
Forrás: MTI
72/92
Moszkva a fő terjeszkedési célpont 2011. Október 12. Szerda A Cushman & Wakefield által felállított rangsorban, melybe azon városok tartoznak, ahova a cégek leginkább terjeszkednek, idén, immáron második éve Moszkva áll az első helyen. Azon európai cégek száma, akik előreláthatóan az elkövetkező öt évben Moszkva irányába terjeszkednek a tavalyi év során 47-ről 57-re emelkedett.
London, Párizs és Frankfurt továbbra is az üzletileg legkedveltebb három európai város. Amszterdam ebben az évben a tavalyihoz hasonlóan jelentős fejlődésen ment keresztül és a 6.-ról a 4. helyre lépett elő. Berlin szintén jól teljesített és ezzel bekerült a legjobb öt közé, míg a tavalyi évben csupán a 7. helyet foglalta el. Azon vezető cégek száma is megnőtt, akik a közeljövőben-Berlinben szándékoznak terjeszkedni. 23 válaszadó nyilatkozott Berlinről, mint a legkedveltebb terjeszkedési célpont, ami közel a duplája a tavalyi számnak (12). A 22 éve rendszeresen kiadott “European Cities Monitor” kutatás az 501 legnagyobb európai vállalat döntéshozóival készített interjúkon alapszik. Magában foglalja az üzletileg legkedvezőbbként nyilvántartott, valamint a terjeszkedés szempontjából legkedveltebb európai városokat. Ezen felül, 36 várost rangsorol életminőség, a főbb piacok elérhetősége, a rendelkezésre álló képzett munkaerő, az irodabérleti díjak, telekommunikáció és a közlekedési összekötő pontok szempontjából. Az üzleti lehetőségek szempontjából legkedveltebb 10 város Helyezés (2010) 1. (1) 2. (2) 3. (3) 4. (6) 5. (7) 6. (5) 7. (8) 8. (4) 9. (9) 10. (13)
2011 Város London Párizs Frankfurt Amszterdam Berlin Barcelona Madrid Brüsszel München Zürich
Amellett, hogy Moszkva vezet azon városok rangsorában, ahová a legtöbb cég vágyik terjeszkedni, 2010-ben a környező piacok könnyű elérésének tekintetében is előrelépett a listán, a 19.-ről a 11. helyre. Tim Millarda Cushman & Wakefield Orosz irodájának ügyvezető igazgatója elmondta: “Továbbra is Moszkva maradt a legvágyottabb terjeszkedési célpont Európában és az üzleti növekedés tekintetében több, mint kétszer olyan fontos, mint a második helyezett. Ennek oka a vásárlóerő jelentős növekedése, melyet várhatóan az alacsony vásárlói tőke, a B2B üzletkötések elterjedése és a Moszkván és Szentpéterváron kívüli vidéki városokban rejlő potenciál is befolyásol majd.” “Ezen aktivitásokat a jelentős GDP növekedés, a folyamatosan magas olaj és gázárak, valamint a nagyon kedvező mennyiségű külföldi valuta tartalék is alátámasztják. Ez az üzleti növekedés idézi majd elő a következő ingatlanpiaci hullámot és a bevételek növekedéséből valamint a tőkegyarapodásból kiemelkedő pénzkereseti lehetőséget biztosít a befektetőknek.”
73/92
Németországnak minden más országnál több városa került a legjobb 10 közé, Frankfurt a harmadik, Berlin a negyedik és München a kilencedik helyen áll. Martin Brühla Cushman & Wakefield németországi irodájának ügyvezetője hozzáfűzte: “Az elmúlt három évben több együttható vezetett Berlin fellendüléséhez és az idei kiemelkedő helyezéséhez. Berlin egy élénk város, kulturális infrastruktúrájának nincs párja Németországban. Az operáktól a legjobb színházakig, fesztiválokig és galériákig, itt minden megtalálható. A város tanulmányi szempontból, az egyetemeivel és főiskoláival legalább ilyen kiemelkedő.” „Ezt támasztja alá továbbá a relatív ‘bérlőbarát’ lakáspiac, és ez nem csak a média és a kreatív üzletágak számára húzóerő, hanem általánosságban a fiatalok és képzett emberek számára, a világ minden tájáról. Nagyon fontos tényező a lokáció! Berlin vonzó irodabérbeadási kondíciókat kínál, hiszen a város rendkívül jó üzleti promócióival és globális nagyvállalatok jelenlétével büszkélkedhet, akik várhatóan továbbra is érdeklődnek majd a város iránt.” A terjeszkedési szempontból rangsorolt városok listájában a legnagyobb előrelépést Bukarest tette, mely a 35. helyről a 27. helyre lépett elő. Andrei Birsana Cushman & Wakefield romániai irodájának irodabérbeadási vezetője elmondta: “Bukarest kiemelkedő minőségű irodaházakat és vonzó pénzügyi kondíciókat kínál. Ezek azon vállaltok számára fontos tényezők, akik új irodaterületet keresnek vagy költözni óhajtanak városon belül. Bukarest infrastruktúrája sokat fejlődött az elmúlt időszakban és további fejlesztéseket terveznek. Ez évről évre könnyebb elérést biztosít majd a cégek számára. A csökkentett árak, a minőség és a kínálat teszi Bukarestet egyre vonzóbbá a vállalatok számára.” Jan Willem Bastijn, a Cushman & Wakefield amszterdami irodájának ügyvezetője a következőket fűzte hozzá: “A bizonytalan gazdasági helyzet ellenére a nemzetközi nagyvállalatok terjeszkedés szempontjából továbbra is vonzó és stabil üzleti helyszínként tartják számon Amszterdamot. Amszterdam két helyezést lépett elő a rangsorban a 6.-ról a 4. helyre, leginkább a város által kínált erős alapoknak köszönhetően, mint például a változatos bérlői piac, a kiegyensúlyozott politikai helyzet és a nemzetközi orientáció.” “Globálisan nézve az eredményeket, azok az első három helyezett város közötti rés szűkülését mutatják. London, Párizs és Frankfurt 1990 óta benne vannak a legjobb háromban, de olyan városok, mint Amszterdam és Berlin legalább olyan vonzónak számítanak, mint Frankfurt.” A 12 kategóriából 6 esetében, London áll a lista első helyén, melyek a más piacok könnyű elérése, a vásárlók vagy ügyfelek, az elérhető képzett munkaerő, a Londont más piacokkal összekötő közlekedési csomópontok, a telekommunikáció minősége, a beszélt nyelvek és a belföldi közlekedés. A város nem ért el azonban jó helyezést a munkaerő és az irodaterületek árának szempontjából, valamint a légszennyezettség mértékét tekintve. James Young a Cushman & Wakefield London Group vezetője elmondta: “Az elmúlt néhány évben a gazdasági nehézségek ellenére London megtartotta az elsődleges üzleti és pénzügyi csomópont pozícióját Európában, de a város nem támaszkodhat teljes mértékben az elért sikereire.”
74/92
„Mind a helyi, mind a központi kormánynak biztosítania kell a vonzó üzleti környezetet az összes szektor számára. A legfontosabb ezek közül a jelenlegi szabályozási és adózási nyomás ellenére, a pénzügyi és bankszektor. London sikere azon múlik, hogy a ‘City’ meg tudja-e tartan vezető szerepét, mint Európa vagy akár a világ első számú pénzügyi központja.”Gordon Innes, a London & Partners - London város promóciós ügynöksége - vezérigazgatója szerint: “A tanulmány eredménye bizonyítja, hogy üzleti szempontból továbbra is a legjobb európai és talán globális város London. Az ez év áprilisi megalakulásunk óta a London & Partners folyamatosan törte az utat a nemzetközi vállalatok részére, akik az Egyesült Királyság fővárosában szándékoztak terjeszkedni vagy letelepedni. Örülünk neki, hogy a riport elismeri a London promótálásába fektetett munkánkat, miszerint ez a legjobb város a világon, mind életminőség, tanulás és befektetés szempontjából. A London & Partners továbbra is azon munkálkodik majd, hogy London megtartsa vezető szerepét, mint Európa elsődleges üzleti és pénzügyi központja.” Varsó az üzleti szempontból legvonzóbb európai városok rangsorában három helyezést lépett előre, a 24.- ről a 21. helyre. Azon kritérium tekintetében, miszerint itt a leg ár-érték arányosabbak az irodaterületek, átvette a vezetést Leeds városától, ám a cégek terjeszkedési szempontból történő rangsorában a harmadik helyre csúszott vissza. Hanna Gronkiewicz-Waltz, Varsó polgármestere a következőket mondta: “Sok évvel ez előtt elköteleztük magunkat, hogy Varsóban egy befektetők számára kellemes üzleti környezetet hozzunk létre azzal, hogy fejlesztjük a tömegközlekedést, az úthálózatot, az információs és kommunikációs infrastruktúrát, valamint azzal, hogy javítottunk az önkormányzati irodák munkájának hatékonyságán. Örömmel tölt el, hogy a nemzetközi cégek és intézmények elismerik kezdeményezéseinket.” A négy legfontosabb tényező, aminek alapján a vállalatok eldöntik, merre terjeszkedjenek, vagy hová helyezzék át tevékenységüket, fontossági sorrendben a következők: ‘más piacok elérésének egyszerűsége, ügyfelek és vásárlók’ (60%); ‘képzett munkaerő kínálat’ (53%); ‘ telekommunikáció minősége’ (52%); és a ‘más országokkal és városokkal összekötő közlekedési kapcsolatok’ (42%). Budapest majdnem minden tekintetben javított helyezésein az előző évhez képest a European Cities Monitor tanulmány szerint. A legjobb üzleti lehetőségeket rejtő városok listáján Budapest a 30. helyről a 29. helyre lépett előre. A külföldre irányuló közlekedés tekintetében a magyar főváros a 34. helyről a 31. helyre lépett és az irodaterületek ár-érték arányát tekintve jelenleg a 10. helyen áll (2010-ben 13.) megelőzve sok európai fővárost és más fontos városokat. Budapest a legkiemelkedőbb javulást az elérhető irodaterületek tekintetében érte el, itt a 26.-ról a 16. helyre lépett. A légszennyezettség tekintetében 7 helyezést javított és a 30. helyről a 23. helyre került, a belföldi közlekedés tekintetében a 30. helyről a 24. helyre és a képzett munkaerő tekintetében a 32. helyről a 27. helyre, ezzel megelőzve Bécset, Lisszabont, Glasgowt, Moszkvát, Dublint, Oslót, Isztanbult, Rómát és Athént. Pados GergelyPartner, a Cushman & Wakefield budapesti irodájának irodabérbeadási vezetője elmondta: “A fontos nemzetközi vállalatok fő célja a költségek racionalizálása. A múltban Budapest volt az egyik legfelkapottabb célpont a nemzetközi cégek számára, például a ‘shared service centerek’ tekintetében. Annak ellenére, hogy az új piaci szereplők az elmúlt 2-3 évben kevésbé érdeklődnek a város iránt, egyre több vállalat tekinti Magyarországot lehetséges új lokációnak a szolgáltató részlegük szempontjából. Az elkövetkező 24 hónapban megnövekedett aktivitásra számítunk az új piaci szereplők részéről, mely pozitív hatással lesz az irodapiacra és a kihasználatlansági mutató lassú, de biztos csökkenéséhez vezet majd. Ennek hatására Budapest még kedveltebbé válik majd a nemzetközi befektetők számára.”
75/92
Fő rangsorok a különböző kritériumok alapján Kritérium 1. 2. Fejlődő városok London Barcelona Európai terjeszkedés: azon országok, akiket a Moszkva London legtöbb új cég választ az elkövetkező 5 évben Azon országok a világban, akiket a legtöbb új cég Shanghai Rio de Janeiro választ az elkövetkező 5 évben Legjobb város a képzett munkaerő tekintetében London Párizs Legjobb város, ahonnan a legkönnyebben London Párizs elérhetőek más külföldi piacok Legjobb város a telekommunikáció tekintetében London Párizs Legjobb város a külföldre irányuló transzport London Párizs tekintetében Legjobb város a munkaerőköltségek tekintetében Bukarest Varsó Legjobb város a politikai/ kormány hangulat Dublin Pozsony tekintetében Legjobb város a beszélt nyelvek tekintetében London Brüsszel Legjobb város az Iroda bérleti díjak tekintetében Varsó Berlin Legjobb város a nemzetközi közlekedés London Párizs tekintetében Legjobb város az irodapiaci kínálat tekintetében Berlin Bukarest Legjobb város az életminőség tekintetében Barcelona Stockholm Legjobb város a légszennyezettség tekintetében Stockholm Helsinki Forrás: Cushman & Wakefield megtalálható a tanulmányban)
3. Párizs Varsó São Paulo Frankfurt Frankfurt Frankfurt Frankfurt Pozsony London Amszterdam Leeds Berlin Madrid Zürich Oslo (a teljes lista
Fergus McCarthya Cushman & Wakefield európai piackutatási részlegének elemzője elmondta: “Az európai gazdasági helyzet bizonytalansága miatt a vállalkozások megtartása a fő cél, melyet a legtöbb cég a struktúra átalakításával és konszolidációval próbál megoldani. Nem utolsó sorban a javuló jövedelmezőség és a jobb mérlegek mögött sok cégvezető lát lehetőséget a terjeszkedésben és a vállalat fejlesztésében.” “A piacok könnyű elérhetősége, a képzett munkaerő és a telekommunikáció minősége mind meghatározó tényezők a döntéshozásban. London, Párizs és Frankfurt továbbra is a három, összességében legjobb város, és Amszterdam is egyre közelebb kerül az első három helyezetthez.” A tanulmány szerint a legfontosabb trend amely az üzleti életre meghatározó hatással lehet az elkövetkező 5 évben, a ‘fejlődő piacok által nyújtott új lehetőségek, a termékek és szolgáltatások tekintetében’ (31%). Az európai populáció elöregedésére utaló jelek miatt a ‘demográfiai és munkaerő piaci változások’ kritérium áll a második helyen (16%) és a harmadik helyen a ‘technológiai változások’ (15%).
76/92
Az üzletire legnagyobb hatással lévő tényezők Trend/ tényező A fejlődő piacok lehetőségei a termékek és szolgáltatások iránt
2011 31%
2010 28%
Demográfiai és munkaerő piaci változások
16%
19%
Technológiai változások Fejlődő piacok mint versenytársak
15% 13%
18% 18%
Vállalti pénzügyek
12%
n/a
Klímaváltozás és fenntarthatósági tényezők
9%
15%
Terrorizmus jelenség
3%
2%
Elemszám: 501
Forrás: Cushman&Wakefield
77/92
Amnesztiát kapnak az adócsalók a végtörlesztés címén! 2011. Október 11. Kedd Következmények nélkül befizethetik a bankszámlájukra az eltitkolt jövedelmüket a devizahitel-törlesztők, vagy odaadhatják a gyermeküknek. A parlament ugyanis elfogadta az otthonvédelmi törvénymódosítás keretében azt a KDNP-s módosító javaslatot, amely szerint vagyongyarapodás nem vélelmezhető, és nem állapítható meg azon összeggel összefüggésben, amelyet a magánszemély végtörlesztés címén az őt terhelő tartozás kiegyenlítésre használ fel.
A parlament tegnap megszavazta az otthonvédelmi törvényt módosító javaslatot, mely ismételten változtatott a végtörlesztésre vonatkozó szabályokon. Ennek keretében bekerült a törvénybe a KDNP-s Seszták Miklós módosító javaslata, mely szerint: "Vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg azon összeggel összefüggésben, amellyel egyező összeget a magánszemély végtörlesztés címén az őt terhelő tartozás kiegyenlítésre használ fel, vagy egyenes ági hozzátartozójának ajándékoz és azt e hozzátartozója végtörlesztésként használ fel az e hozzátartozót terhelő tartozás kiegyenlítésére". Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy ha valakinek van otthon a "kispárnában" néhány millió forint eltitkolt jövedelme, az most következmények nélkül befizetheti a bankszámlájára és a deviza (alapú) hitelének törlesztésére fordíthatja. Ha valaki a korábbi években szerzett eltitkolt jövedelmet, és azt még akkor befizette a bankszámlájára, akkor a törvénymódosítás szerint a bankszámlán lévő összeg végtörlesztésre fordítása sem minősül vagyongyarapodásnak. Az eltitkolt jövedelmet nemcsak saját maga számára használhatja fel az adócsaló, hanem egyenes ági hozzátartozója számára is. A törvénymódosítás valójában adóamnesztiát jelent az adócsalóknak - szögezte le a Pénzcentrum.hu-nak Angyal József okleveles adószakértő. Az Országgyűlés által elfogadott jogszabályi rendelkezés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mostanáig alkalmazott "készpénz-egyenleg" módszerének végét is jelentheti, és lehetővé teszi már lezárt ügyek "felülvizsgálatát" is - véli az adószakértő. Az adóhatóság jelenleg a vagyonosodási vizsgálatok során csak a készpénzforgalmat vizsgálja: a saját bankszámlára befizetett összeget vélelmezi kiadásnak (vagyonosodásnak), s a saját bankszámláról kivett összeget ismeri el "valódi bevételnek". Ennek megfelelően nem tekinti bevételnek a bankszámlán a vizsgált időszak elején meglévő nyitó összeget, és a bankszámlára utalt munkabért sem. Ez a módszer a bevételt a tényleges időpontjához képest későbbre, a kiadást a tényleges időpontjához képest korábbra teszi, így fiktív forráshiányt generál! Ha valaki például 2007-ben eltitkolt jövedelemből befizetett 5 millió forint összeget a bankszámlájára, és beleszaladt az adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálatába, annál a kérdéses összeget az előbb említett készpénz-egyenleg módszer szerint már 2007-ben kiadásként, forráshiányként számolta el a NAV - magyarázza az adószakértő. Erről akár már jogerős határozat, bírósági ítélet is lehet. Ha a magánszemély nem használta fel ezt az összeget, és most a végtörlesztésre fordítja, akkor ez a 2007-ben elszámolt "vagyongyarapodás" mégsem számít vagyongyarapodásnak a törvénymódosítás szerint. Ezért lehet visszamenőleges a jogszabálymódosítás hatása. Angyal József szerint ennek alapján 2006-ig lehet visszamenőlegesen jogerős adóhatósági határozatokat felülvizsgáltatni és megsemmisíttetni.
78/92
Forrás: Pénzcentrum.hu
79/92
500 millió eurót bukott az Erste Bank a végtörlesztés és a különadó miatt 2011. Október 10. Hétfő Az Erste Bank a fokozódó kockázatokra hivatkozva rendkívüli intézkedéseket jelentett be ma reggel. Ezek egy része az eurózóna perifériájának való kitettséget csökkenti, másik része pedig a magyar leányvállalat működését érinti. Ez utóbbit 600 millió euróval fel kell tőkésíteniük.
Az Erste a közleményében kiemeli, hogy a magyar bankszektor működésébe történő folytatólagos és egyre intenzívebbé váló kormányzati beavatkozás nyomán az Erste csoport igazgatósága átértékelte Magyarország középtávú kilátásait, valamint ennek megfelelően módosítja stratégiáját és üzleti modelljét. "Az aránytalanul nagy bankadó 2010-ben történt bevezetése után a magyar parlament a közelmúltban elfogadta azt a törvényt, amely a bankok lakossági devizahitelek követeléseit mintegy 25 százalékkal csökkenti, amennyiben az adós 2011. év végéig benyújtja igényét a devizahitel végtörlesztésére. Habár a törvényt az Erste Group megtámadja, azonnali lépés keretében tartalékot szükséges képeznie a 2011. évben a számítások szerint a törvény közvetlen és közvetett hatásaiként, valamint az üzleti stratégia kiigazítása következtében az Erste Bank Hungary-nál várhatóan jelentkező 500 millió eurós nettó veszteség ellensúlyozására" – írja közleményében a bank. Ennek keretében leírják a Postabank megvásárlásával összefüggő 312 eurós goodwillt (az eszközök és a vállalat értéke közötti különbséget, lényegében a "jó hírnév" értékét), és további 450 millió euró értékben tartalékot képeznek a kockázatok kezelésére. "A folyamatos kormányzati beavatkozás a magyar bankszektor működésébe arra késztette az Erste menedzsmentjét, hogy átértékelje az ország középtávú kilátásait és ehhez igazítsa a stratégiáját és az üzleti modelljét" írja a bank közleménye. A bank úgy számol, hogy a végtörlesztéssel a hitelesek 20 százaléka fog élni, és a lépés 25 százalékos árfolyamveszteséget okoz. Ez azt jelenti, hogy összességében 500 millió eurót veszít a pénzintézet. Bár a bank a közlemény szerint megtámadja a törvényt, a 2011-ben felmerülő veszteségek mindenképpen indokolják a fenti lépéseket, amik összességében 600 millió eurós feltőkésítést jelentenek a magyar bank esetében. A közlemény ugyanakkor kiemeli, hogy a bank fontosnak tartja a jelenlegi ügyfélkör megtartását, így forinthitelt kínálnak azoknak az ügyfeleknek, akik nem rendelkeznek elegendő tőkével a végtörlesztéshez.
Forrás: IngatlanHírek.hu
80/92
Bankkártya alaplimit trükközés a CIB Banknál! A PSZÁF már perel 2011. Október 10. Hétfő A pénzügyi felügyelet közérdekű igényérvényesítési eljárást kezdeményezett a CIB Bank Zrt.-vel szemben, közölte a PSZÁF hétfőn. A polgári perben a PSZÁF annak megállapítását kéri a bíróságtól, hogy a bank egyik, a lakossági bankkártyákkal kapcsolatos kárfelelősségi szabálya jogsértő és érvénytelen valamennyi érintett fogyasztó esetében.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közérdekű pert kezdeményezett szeptember 29-én a Fővárosi Bíróságnál a CIB Bank Zrt. „Lakossági Üzletág Általános Szerződési Feltételek” elnevezésű üzletszabályzatának egyik kikötése miatt. Ez kikötés a PSZÁF szerint a Polgári Törvénykönyvet és a pénzforgalmi törvényt megsértve az ügyfelek számára egyoldalúan, hátrányosan és – káresemény esetén – tisztességtelen anyagi hátrányt is okozva zárja ki a bank kárfelelősségét akkor, ha az ügyfél a bankkártya alaplimitjénél magasabb napi limitet állít be a kártyatranzakciókra, olvasható a PSZÁF közleményében. A CIB ez év július 8-tól alkalmazott üzletszabályzatának egyik pontja szerint az alaplimitnél magasabb limitbeállítás esetén a kártyatranzakciókból származó minden kárt úgy tekint a bank, mint amely a kártyabirtokos súlyosan gondatlan szerződésszegése miatt állt elő. Önmagában tehát a magasabb limitbeállítás a bank üzletszabályzata szerint minden kárfelelősség alól mentesíti a bankot. A bankkártyákkal kapcsolatos jóvá nem hagyott (azaz például a kártya ellopása után történt) fizetési műveletek kárfelelősségének mértékét, megoszlását a pénzforgalmi törvény szabja meg kötelezően, ám az a CIB által megfogalmazott kimentési szabályt nem tartalmazza. A jogszabály szerint ugyanis a bank kizárólag az ügyfél csalárd eljárása, illetve a törvény által az ügyfél számára előírt kötelezettségek szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértése esetén mentesülhetne a kárfelelősség alól. Egy hitelintézet ettől eltérően – ráadásul a felelősséget egyoldalúan a fogyasztóra hárítva - nem állapíthat meg a maga számára mentesülést nyújtó feltételeket. A banki üzletszabályzat e pontja a PSZÁF szerint tisztességtelen is, közölte a felügyelet. A CIB Bank ugyanis az alaplimit megemelését önmagában nem tekinti súlyosan szerződésszegő magatartásnak (hiszen a szerződést megköti), ugyanakkor mégis annak minősíti akkor, ha az alaplimit megemelése után a bankkártya-tranzakcióból az alaplimiten felüli kár keletkezik. Így a bank lényegében ok-okozati összefüggés nélkül állapítja meg ügyfél felelősségét, hiszen az alaplimit megemelését követően harmadik személy jogellenes magatartásából eredő kárért teszi felelőssé őt. A pénzforgalmi törvény szerint viszont a jóvá nem hagyott fizetési műveletek főszabálya szerint a bank a felelős, amely csak a jogszabályban felsorolt kimentési okok esetén mentesülhet felelőssége alól, ismertette a közleményben az álláspontját a felügyelet.
Forrás: IngatlanHírek.hu
81/92
Property News 2011 41. hét
82/92
The size of the total Budapest office stock has not substantially changed since the previous quarter 2011. Október 13. Csütörtök The size of the total Budapest office stock has not substantially changed since the previous quarter. Most part of the 3,087,700 sq m (83%) is speculative office space, while the remaining 17% is owner occupied.
Members of the Budapest Research Forum (BRF) include CB Richard Ellis, Colliers International, Cushman & Wakefield, DTZ, Eston International, GVA Robertson and Jones Lang LaSalle. The Forum has collected all information and now reports its Q3 2011 office market data. In Q3 total leasing activity on the Budapest market was 113,900 sq m. This is 32% above the Q2 level with the proportion of lease renewals staying high (42%), similar to the last quarter. In Q3 two large pre-lease agreements were signed on a total of 17,500 sq m, so they accounted for a 16% share within the total leasing activity. Within the new leases, relocations played a significant part, therefore the vacancy rate of the Budapest office market has basically not changed on Q2 (20.6%) and stood at 20.7% at the end of September. Vacancy rate is the lowest in the ‘North-Buda’ submarket (15.9%) while the largest share of vacant stock can be found in the ‘Periphery’ submarket (31.1%). The total Budapest speculative office market vacancy rate still stands at 24.9% which is equal to the Q2 figure. The two largest transactions in this quarter were two pre-leases. KPMG will occupy 8,500 sq m in the new office building being developed in the Váci Corridor by mid-2014. Among the lease renewals Nokia (6,500 sq m), Deloitte (4,800 sq m) and Zepter (3,350 sq m) can be named. All renewals took up a total 47,750 sq m. New transactions were signed on 35,000 sq m, while 13,600 sq m office space was leased thanks to existing tenants’ expansion. During Q3 2011, 156 lease transactions were registered by the Budapest Research Forum, compared to 159 in Q2. The average transaction size was 730 sq m; 22 transactions were signed for office space larger than 1,000 sq m that is an increase with on last quarter’s 13 deals. Budapest speculative office stock grew only by a minor extent (180 sq m), due to the size corrections in two speculative office buildings. Owner occupied stock did not change. There were no new completions in the third quarter of 2011. Summary: Completions (m²) 0 Speculative Stock (m²) 2,560,100 Owner Occupied (OO) Stock (m²) 527,600
83/92
Total Stock (m²) 3,087,700 Vacancy (m²) 638,500 Vacancy Rate (%) 20.7% Speculative Take-up (m²) 66,100 OO BTS Take-up (m²)* 0 Lease Renewal (m²) 47,750
Forrás: BRF
84/92
Men replace women as shoppers of the future says Europe’s 2011. Október 11. Kedd Across Europe, two in five people (40%) now shop online – and it is men not women that are driving the charge into internet purchases – according to a ground-breaking new study by CB Richard Ellis (CBRE).
At a time when there is an unprecedented level of consumer access to the internet across Europe, CBRE has commissioned the most comprehensive and most far-reaching study of its kind to explore: • The relationship between online and in-store shopping; • Take-up rates and popularity of shopping online across various sectors; • Similarity or diversity in attitudes to online shopping across 10 European countries; • The impact of mobile technology and social media. Launched today at the World Retail Congress in Berlin, CBRE will reveal highlights from the report which has canvassed the opinions of more than 10,000 shoppers - including: • While women have driven in-store shopping, men shop nearly twice as often online as women (once every 2.5 weeks versus once a month); • In western Europe the propensity to shop online correlates with wealth – 61% of higher earners shop online compared to 44% of lower earners; • Following established high levels of online sales for books, music and computer games, consumers are becoming increasingly confident when purchasing Clothing and footwear online. Consumers in Germany, Sweden and the UK are leading the move into purchasing clothing and footwear online (16%, 14%, 12% respectively); • Western Europeans shop online the most, Russians the least. Regionally, differences are driven by broadband access levels and cultural differences; • Young people are deterred by delivery charges and difficulties in returning items when buying online; • Despite technological developments, fears over security remain the biggest barrier to online shopping; • Connection speed and the retail website experience itself are no longer barriers to online shopping;
85/92
• Social media currently has little impact in the decision making process when shopping online, while purchasing via mobile phones has yet to take off. Peter Gold, Head of Cross Border Retail EMEA, CB Richard Ellis commented: “Our research shows that the physical store and the internet are not adversaries but bedfellows. Customers research price and availability online before making a purchase, which can be through any channel. Retailers use online shopping to test out new markets and direct browsers to their stores. Across Europe, consumers are most comfortable blending the best of both worlds - the speed and convenience of an online purchase with the more broadly satisfying and social experience of a trip to the shops. In challenging economic times it is the multi-channel proposition that improves customer choice and also provides the most dynamic solution for retailers.”
Forrás: CBRE
86/92
The Future of Offices across EMEA-act today to outperform tomorrow 2011. Október 10. Hétfő 10th October 2011, - Jones Lang LaSalle today launched Offices 2020, a definitive study of the rapidly developing office market.
The 12 month campaign addresses the industry’s most significant issues, and aims to help investors, developers and occupiers to better understand future trends and changes within the offices sector, consequently leading to better decision-making on future business opportunities. Benoît du Passage, Managing Director – France and Southern Europe, Jones Lang LaSalle and executive sponsor of the client project explained “Office space is one of the most under-exploited but powerful management tools available to corporate decision-makers. It’s no secret that office environments are changing en masse. But the speed of change is rapid and range of considerations clients need to account for are vast. We have developed this programme to help business leaders cut through the noise and make the right decisions now so they are prepared for the next decade of change.” Offices 2020 covers the main issues and challenges that occupiers, investors and developers will need to consider over the next decade, including sustainability, location, asset management, building obsolescence, technology, working practices, fit-out and finance. Key research findings include: • 83% of real-estate professionals think sustainability is the highest priority strategic issue facing office real estate decision-makers over the next ten years; • A combination of sustainability, technology and workplace practice will fundamentally shorten building lifecycles creating a huge demand for refurbishment; • Future technological developments will have a significant impact on fit out and space requirement – but not to the extent some think. Potential game changers are a shift to 12 volt rather than 240 volt electrical technology; cloud computing and an increasing use of mobile and collaborative technology that will see space shift to 70% social and 30% individual; • Funding and finance will remain constrained and creative partnerships and alternative funding sources will be increasingly required, but will it be enough to fill the funding gap? • Landlord-tenant relationships will evolve firmly toward the occupier, with 80% of real estate executives currently believing occupiers will become more powerful with landlords and investors having to meet their increasingly detailed demands for accommodation and lease flexibility. Bill Page, Head of UK and pan-EMEA Office Research, Jones Lang LaSalle who is leading is the research programme added: “We have developed a series of ten outputs that address the main office-related issues clients tell us they are losing sleep over. These assess the issues in detail and provide innovative options for action now.” Rita Tuza, Head of Research Hungary, Jones Lang LaSalle adds ’’The office markets of CEE & SEE may well be operating at different speeds however, the findings from this research initiative will
87/92
have an equal relevance to all over the coming decade’’ Benoît du Passage concluded: “Office densities are increasing, workforces aging and sustainability solutions attracting greater scrutiny. The real estate industry needs to adapt accordingly and help business leaders plan now for these changes. People cannot bury their heads in the sand and hope these issues will go away.”
Forrás: Jones Lang LaSalle
88/92
CBRE expects further polarisation in European real estate investment markets 2011. Október 10. Hétfő Sovereign debt problems and divergent national economic performance will lead to increased polarisation in European commercial real investment markets in Europe, CBRE revealed its European Investment Market briefing at the annual Expo Real conference in Munich, Germany.
The polarisation of prime and secondary commercial property markets, which has characterised the European real estate landscape over the last two years with investment interest highly concentrated at the prime end, is expected to continue for the foreseeable future and possibly intensify. Very low returns on cash and top-rated government bonds make prime property yields relatively attractive, but with major economic uncertainties prevailing, property investors will focus on larger, more liquid markets and those perceived to have stronger economic fundamentals. CBRE anticipates that sustained competition for core assets will support robust pricing for prime quality property. Speaking at Expo Real, Dr Peter Damesick, EMEA Chief Economist for CBRE, said: “Current drivers among both equity-based and debt-financed investors are leading to a concentration on prime quality assets in core markets. This is becoming a crowded space where investors are finding it difficult to secure sufficient opportunities of the quality required. Meanwhile, in much of the rest of the market liquidity is limited and pricing much more uncertain. Heightened uncertainties created by the sovereign debt crisis and downgrades in growth expectations are reinforcing these trends.” Outside the prime category, CBRE expects widening disparities in property pricing and performance depending on asset quality and local market conditions. Good secondary property in stronger markets with potential for asset management to add value will attract investor interest. Poorer quality secondary or tertiary property has a more challenging outlook with an ongoing lack of debt finance for investment. Pricing is untested in substantial parts of the secondary market in Europe and it is likely a significant proportion of low quality assets will only find purchasers at prices offering potential for high risk equity-style returns.vAt a sector level, retail property has taken a larger share of the European investment market in 2011, with the volume of purchases in H1 2011 up by 29% on a year earlier. Retail property investment was significantly stronger compared to 2010 activity in Germany, the Nordic countries and CEE. CBRE’s analysis shows that real estate investment volumes in Italy and Spain were down by over 40% in the first half (H1) of 2011 compared to H2 2010. In Portugal, transactions declined by 80%. The much larger markets in the United Kingdom (UK) and France also saw reduced activity in the first half (H1) of 2011 compared with H2 2010, while Germany saw a 6% increase and Central and Eastern European (CEE) markets in aggregate recorded a 49% rise in investment volume.“ Investors are positive about CEE and their geographical focus is widening” –added Tim O’Sullivan, Head of Capital Markets at CBRE Hungary. “Markets like Warsaw and Prague are starting to look expensive for some investors who are now getting priced out of these markets. Instead of looking at secondary assets in these cities, investors prefer to focus on prime assets in other CEE Cities, as the yield gap between Budapest and its neighboring countries now looks very attractive. This attitude could boost Hungarian investment turnover in the last quarter of the year.”
89/92
Forrás: CBRE
90/92
A CBRE az európai ingatlanbefektetési piac további polarizációjára számít 2011. Október 10. Hétfő Az államadósság-problémák és a nemzetgazdaságok eltérő teljesítményei az európai kereskedelmi ingatlanpiacok növekvő polarizációjához vezetnek – derült ki a CBRE európai befektetési tájékoztatóján, amit a müncheni Expo Real konferencián tartott.
Az európai ingatlanpiaci helyzetet az elmúlt két évben az első- és másodosztályú kereskedelmi ingatlanpiacok elhatárolódása jellemezte, és a beáramló tőke az ingatlanpiac első osztályú szegmensében koncentrálódott. Ez a helyzet a közeljövőben sem változik, sőt a CBRE várakozásai szerint a tőkekoncentráció még jelentősebb lesz. A készpénzre és a magas besorolású államkötvényekre kapott alacsony hozam az első osztályú ingatlanok hozamát relatíve vonzóvá teszi, de amíg a gazdasági bizonytalanságok fennmaradnak, az ingatlanpiacra befektetők a nagyobb, likvidebb piacokra koncentrálnak, és azokra, amelyek mögött erősebb gazdasági alapok állnak. A CBRE előrejelzése szerint a legjobb ingatlanokért folyó verseny felhajthatja a minőségi termékek árait. Dr. Peter Damesick, a CBRE európai vezető közgazdásza az Expo Realon elmondta: „mind a tőke, mind a hitel-hátterű finanszírozással rendelkező befektetők jelenlegi attitűdje azt eredményezi, hogy a központi piacokon a tőke az első osztályú eszközöknél koncentrálódik, ahol a tömeges érdeklődés miatt akár hiány is kialakulhat. Mindeközben a piac többi részének likviditása korlátozott, és az árazás is bizonytalanabb. Az államadósság-válság okozta erős bizonytalanság és a növekedési kilátások lefelé módosítása erősíti ezeket a trendeket.” Az első kategórián kívül a CBRE mélyülő egyenlőtlenségeket vár az ingatlanok árazásában és teljesítményében az eszközök minőségétől és a helyi piaci feltételektől függően. Egy erősebb piacon levő jó minőségű másodlagos ingatlan, amely az eszközkezelőnek lehetőséget nyújt az értéknövelésre, számot tarthat a befektetők érdeklődésére. Egy rosszabb minőségű másodlagos vagy harmadlagos piaci ingatlan sokkal nagyobb kihívásokkal néz szembe a hitelfinanszírozás jelenlegi hiánya okán. Ami a szektorokat illeti, 2011-ben a kiskereskedelmi ingatlanok szerepe az európai befektetési piacon nőtt: a forgalom ebben a szegmensben 29 százalékot nőtt 2011 első felében az előző év hasonló időszakához képest. A kiskereskedelmi szektor különösen jól teljesített Németországban, Skandináviában és Kelet-Közép-Európában. Az előző félévhez képest a CBRE elemzése szerint a befektetési forgalom 2011 első felében Olaszországban és Spanyolországban mintegy 40 százalékkal esett vissza, míg Portugáliában 80 százalékos volt a visszaesés. A sokkal nagyobb piacokon, mint az Egyesült Királyságban és Franciaországban szintén csökkent a forgalom 2011 első félévében, de Németországban 6, a kelet-közép-európai régióban pedig rekord mértékben, 49 százalékkal nőtt az eladott ingatlanok összértéke. „A befektetők pozitívan állnak a régiónkhoz és földrajzi fókuszuk szélesedik” – tette hozzá Tim
91/92
O’Sullivan, a CBRE magyarországi befektetési vezetője. “Varsó és Prága néhány befektetőnek már túl drága. Ők ahelyett, hogy ezekben a városokban keresnének másodosztályú ingatlanokat, inkább más KKE-i piacok elsőosztályú ingatlanjai felé fordulnak, mert Budapest hozamfelára szomszédaihoz képest jelenleg igen vonzó. Ez a folyamat az év utolsó negyedévében lökést adhat a magyarországi befektetési piacnak.”
Forrás: CBRE
92/92