A JELENBEN A JÖVŐÉRT POLITIKAI PROGRAM 2014–2018
TARTALOMJEGYZÉK DÖNTSÜNK EGYÜTT AZ ÉLETÜNKRŐL
3
TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK VÉDELME
5
TÁJVÉDŐ MEZŐGAZDASÁG, TÁJGAZDÁLKODÁS
7
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAINK
10
MIÉRT ALACSONYAK A KÖRNYEZETVÉDELMI BÍRSÁGOK ÉS BÜNTETÉSEK?
12
FÁK, VIRÁGOK, FÉNYEK
13
A KÖRNYEZETVÉDELEMRE BEFIZETETT ÖSSZEGEK SORSA
14
SZEMÉTGYŰJTÉS, HULLADÉKKEZELÉS
15
A KÖRNYEZETVÉDELMI BERUHÁZÁSOK HELYE A GAZDASÁGBAN
17
GÉNTECHNOLÓGIA, KLÓNOZÁS
19
KÖZGAZDASÁGI ESZKÖZÖK A KÖRNYEZETVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN
20
EGÉSZSÉGÜGY
21
ÉLELMISZERPOLITIKA
22
ENERGIAPOLITIKA
23
GAZDASÁGPOLITIKA
24
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
25
TÁMOGATÁSPOLITIKA
26
KÖZLEKEDÉS
27
MEZŐGAZDASÁG, FÖLDTULAJDON
28
OKTATÁS
29
SZOCIÁLIS BIZTONSÁG
30
TERMÉSZETVÉDELEM
32
KÜLPOLITIKA
33
KULTÚRPOLITIKA
34
VÁROS, VIDÉK, BUDAPEST
35
DÖNTSÜNK EGYÜTT AZ ÉLETÜNKRŐL KÖRNYEZETI ÉRDEKEK KÉPVISELETE
A környezetvédelem van olyan fontos, hogy elkötelezetten, az elvekből nem engedve, de ne szemellenzősen kezeljük. Megtalálva az egyensúlyt, a civilizációs kompromisszumot. A zöldmegóvás álarca mögé bújó, mindenre – a másokkal való értelmes párbeszédre is – nemet mondó ellenkezés és tagadás eredménye, hogy a zöld gondolat nem kap támogatást sem a politika, sem a gazdaság, sem a társadalom részéről. Az értelmes párbeszéd hiánya indította arra a Zöldek Pártját, hogy elinduljon a parlamenti választáson. Örülünk, ha jelöltjeinket, tagjainkat olyan tisztességes, szakmailag elkötelezett emberekként ismerik meg, akikre oda kell figyelni. Az emberek életének minőségét meghatározza a környezet. Erről szeretnénk beszélni mindig, mindenkor és mindenhol. Senki nem állítja, hogy a környezet védelme nem fontos, sőt! Természetes, hogy nem biztatjuk egymást a fák, a virágok elpusztítására, a levegő és a víz szennyezésére, az állatfajok kiirtására. Azonban ki kell mondanunk: a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatban – a politikai vezetés színétől függetlenül – sokkal több a szó, mint a valódi eredmény. Ez a döntési helyzetben lévők felelőssége. Semmi sem mutatja jobban a politika kétszínűségét, mint a környezetvédelmi ombudsman pozíciója körüli huzavona. A jövő nemzedékek ombudsmanja tisztséget 2007-ben hozták létre. Később ezt a tisztséget alárendelték az alapvető jogok biztosának, azonban a zöldombudsman nem sokkal később lemondott, mivel úgy érezte, hogy pozíciója súlytalan, és minden alkalommal alárendelik a környezet érdekeit a gazdaság érdekeinek. A környezetkárosítás a jelen egyik legégetőbb problémája. A környezetvédelem alapelveit ma figyelmen kívül hagyják, ahelyett, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanának rájuk. Az ombudsman helyettese súlytalan pozíció a probléma jelentőségéhez képest. Ezért szeretnénk, ha a környezetvédelem ügye önálló minisztériumot és jelentős költségvetési támogatást kapna. Programunk az értelmes tettek programja, nem elvakult, szektás program és nem frázisok gyűjteménye. Politikától független szakértők jegyzik, akik felkérésünkre szívesen vállalták a feladatot, mert egyöntetűen vallották: ha ezzel segítenek abban, hogy a zöld ügy szakmailag 3
hiteles parlamenti képviseletet kaphasson, számíthatunk rájuk. Programunk természetesen elsősorban környezeti és ahhoz kapcsolódó kérdésekről szól, de – ha megkapjuk a bizalmat a választóktól – a humánum, a társadalmi jóérzés és az életminőség szem előtt tartásával fel fogunk szólalni minden ügyben, amely az országgyűlés elé kerül. A környezetvédelem érintkezik életünk összes színterével, kapcsolatba kerül a gazdaság minden egyes ágazatával, érdekelt benne a társadalom minden tagja. A reggeli felkeléstől a nap közben végzett munkán át az esti lefekvésig – bár tudatosan nem gondolunk rá – hatnak ránk a környezeti feltételek, hatások, a levegő, a víz, a talaj, a zaj, a hulladékok, a környezethigiénia. A környezet és az egészség szinonimák: a jó környezet a jó egészség záloga. A jó környezet ráadásul demokratikus, mivel mindenki ugyanúgy élvezheti a gyümölcseit. A környezettel harmonizáló társadalom, gazdaság jóval hatékonyabban működik, így kevesebb felesleges munkát és kisebb környezeti terhelést jelent. A valódi környezetvédelem tehát nem költség, hanem kiemelkedő gazdasági, fejlődési lehetőség. A másfélszeresen túlterhelt, lecsökkent megújuló képességű bolygónkon a fejlődést a tömegtermelés és fogyasztás további növelésében értelmezni már rövid távon is fenntarthatatlan. A természeti törvények alapján a továbbfejlődést kizárólag a harmónia növelése biztosíthatja. Ráadásul ez nem kerül egyetlen forintba sem, sőt a meglevő források felszabadításával végtelen lehetőségeket teremt. De ezért a jó környezetért tennünk kell. Öntsünk tiszta vizet a pohárban már most, és ismerjük el: a környezetvédelem mindig és mindenhol fék és ellensúly. Érdekeket sért. Főként gazdasági, vagy inkább és elsősorban gazdagodási, bizonyos esetekben politikai, s néha egyéni érdeket. Egyet nem sérthet soha: a társadalom érdekeit, az emberek érdekeit, a mi érdekeinket. Kivéve, ha visszaélnek a környezetvédelem, a természetvédelem jelszavával a nagy többség kárára egy törpe kisebbség nevében. A kisebbség terrorjával nem érthetünk egyet. A választók bizalmáért versengünk, és felhívjuk a figyelmet: nem az teszi a legtöbbet a környezet és a természet védelméért, aki kiabál, aki hivatásszerűen tüntetni jár, akinek a feltűnés a célja, aki elvtelenül ellenez mindent, és azért hallgat meg másokat, hogy aztán ellentmondhasson. A zöldek elhivatottsága és tenni akarása bennünk él, de igazi súlya annak van, aki értelmesen cselekszik és ki tudja vívni a tiszteletet az általa képviselt ügynek. Támogassák a tervünket, hogy legyen méltó képviselete a zöld gondolatnak a politikában is. Együtt elég erősek vagyunk!
4
TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK VÉDELME
Általában mi irigykedünk a „fejlett Nyugatra”, noha ők is irigykedhetnének ránk. Büszkék lehetünk hazánkra: Magyarország – földrajzi fekvésének köszönhetően – változatos élőhelyekkel rendelkezik. Sok olyan faj talál nálunk menedékre, amelyek tőlünk nyugatabbra már csak állatkertekben vagy a tankönyvek lapjain láthatók. Magyarországon a társadalom mást vár a természetvédelemtől, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Korábban egyedi természeti ritkaságok és rezervátumok megóvására összpontosítottunk, míg ma a szakmailag megalapozott, nagyobb területekre kiterjedő, a természet egészét védelemben részesítő és a biodiverzitást oltalmazó elvárások kerültek a közgondolkodás fókuszába. Programunk ennek a fokozott társadalmi elvárásnak megfelelően kíván választ adni a hazai természetvédelem főbb nehézségeire, és bemutatja azokat a lépéseket, amelyekkel hazánk képes lesz már a közeljövőben megóvni a Kárpát-medence különleges természeti értékeit. A különböző klimatikus hatások és a domborzati viszonyok miatt hazánk természeti képe igen változatos, országunk természeti értékekben gazdag, biológiai sokfélesége kiemelkedő. Az ország élővilágának gazdagsága a Kárpát-medence különleges helyzetével, az egyes flóra- és faunaterületek átfedésével függ össze. Így jött létre egy sajátosan kárpát-medencei biorégió a „Pannon régió” (Pannonicum). E régiót önálló biogeográfiai régióként ismerte el az Európai Unió. Különös fajgazdaságnak örvendenek moháink, edényes növényeink, gombáink és állatfajaink. A Kárpát-medence „medence jellegének” köszönhetően sok a bennszülött (endemikus) és a jégkorszakokat átvészelő (reliktum) fajok száma. Sok közülük kizárólag a Kárpát-medencében fordul elő, ezért megőrzésével nem csupán hazánknak, hanem Európának, sőt az egész világnak kell elszámolnunk. Magyarországon a természetvédelem tárgyát képezik azok a természeti értékek, amelyek megőrzése tudományos vagy gazdasági, esetleg esztétikai szempontból fontos, továbbá ritkaságuk, különlegességük miatt értékesek, vagy amelyeket károsodás vagy kipusztulás fenyeget az emberi tevékenység miatt. Magyarország területének ma közel 9,3%-a védett természeti terület. A Natura 2000-es területek kiterjedése pedig közel 21%. Körülbelül 700 növényfajunk és majdnem ezer állatfajunk élvez védelmet. Az EU-jogharmonizáció kapcsán összesen 1066 faj kapott törvényes védelmet (az állatfajok közül hét halfaj, hetven hüllőfaj, háromszázharminc madárfaj és hetvenhat emlős). Élettelen természeti értékeink közül vé5
delem alatt áll közel 3700 barlang. A védelem alatt álló források, víznyelők, kunhalmok és földvárak száma négyezernél is több. A Kárpát-medence fajgazdagságának kialakulásához hozzájárult, hogy a jégkorszak idején hazánk területe az eljegesedés szélén volt. Az ország élővilága az ember intenzív „természetátalakító” tevékenysége ellenére viszonylag jól vészelte át az évszázadokat, így természeti értékeinket tekintve nincs szégyenkezni valónk. Ugyanakkor ismernünk kell az ezekre az értékekre leselkedő veszélyeket is. Veszélyt jelent, Magyarország sűrűn lakott, nagy kiterjedésben beépített agrárország. Emiatt a gazdag élőhelyek – így a védett természeti területek is – mozaikos elrendezésűek és kisebb kiterjedésűek. Emiatt könnyebben sebezhetők – vagyis csak jóval nagyobb erőfeszítéssel lehet gondoskodni a védelmükről. Ilyen téren vannak elmaradásaink, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jó irányba tett lépéseket. Aláírtuk a minket érintő természetvédelmi egyezményeket, több cselekvési programban veszünk részt, és biztosítjuk az előírt védelmi követelményeket. Fontos, hogy a táj- és a természetvédelem beépüljön a természeti erőforrásokat hasznosító ágazatok működésébe, és az erőforrásokat a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően hasznosítsuk. A természetvédelem szemléletét modern, dinamikus természetvédelmi megközelítésnek kell felváltania. Mind a területi védelem, mind az ágazati programok segítségével el kell érni, hogy a számottevően mérséklődjön, illetve megálljon a fajok és az élőhelyek diverzitásának csökkenése.
6
TÁJVÉDŐ MEZŐGAZDASÁG, TÁJGAZDÁLKODÁS
Magyarország területének nagy része nem lakott település, hanem vidéki táj. A tájépítés a vidéki környezet fő alakítója, és hat az ott élő emberek mindennapjaira. A tájvédelem kulcsa a környezet- és természetkímélő mezőgazdaság! Ezt az EU kiemelten támogatja. A támogatások nyertese nem lehet a nagyüzemi gazdálkodó réteg, inkább azoknak kell megkapniuk, akiknek nincs más lehetőségük a tisztességes megélhetésre. Vagyis a kis táblákon, a kevésbé értékes területeken gazdálkodókat kell segítenünk, mert ők helyben meg tudnak élni, és az ő munkájuk révén alakulhat ki az ember keze nyomát magán viselő, de természetes állapotú táj. A magyar mezőgazdaságban struktúraváltásra van szükség – részint gazdasági kényszerűségből, részint a természet megóvása miatt is. A hazai birtokszerkezet kétpólusú: egyik oldalon a több ezer hektáros gazdálkodókat és szövetkezeteket, a másikon az átlagosan egy hektár földterülettel rendelkező gazdálkodókat találjuk. A nagygazdaságok versenyképessége nem kérdéses. További támogatásuk a nekik is járó, terület alapú támogatásokon túlmenően nem kiemelt cél. Hazánkban gazdasági szükségszerűségek miatt mintegy egymillió hektárt kell kivonni az intenzív mezőgazdasági művelésből. A figyelmet ezekre a kis gazdaságokra kell fordítani, amelyek birtokméretüknél fogva alkalmasak a táj sokféleségének megőrzésére. A több mint hétszázezer ilyen gazdálkodónak meg kell teremtenünk azokat a feltételeket, amelyek mellett folytathatják a gazdálkodást. Így biztosíthatjuk, hogy gyermekeink láthassanak túzokot, gyönyörködhessenek hegyi kaszálóink szépségében, ihassanak házi tejet, fogyaszthassák kiváló alma- vagy szilvafajtáinkat, és megszállhassanak a falusi turizmus felkínálta szállásokon. Ezzel elkerülhető a monokultúrás mezőgazdaság elterjedése, és megakadályozható, hogy Magyarországon végtelen kukoricatáblák terpeszkedjenek. Termőföldjeink jó része kiválóan alkalmas gabona- és egyéb haszonnövények termesztésére. Nem biztos ugyanakkor, hogy a tömegárukra a jövőben is lesz kereslet, mivel a világpiac teljes liberalizálásával jóval olcsóbban lehet hozzájutni ezekhez a terményekhez a világ távoli vidékeiről: Dél-Amerikából, Kelet-Ázsiából. Ahogyan az iparban nem versenyezhetünk a kínai munkaerő igénytelenségével és keresetével, úgy a magyar mezőgazdaságot nem szabad a tömegáru termelésére beállítani. Adottságaink miatt olyan gazdálkodási formákat kell követnünk, amelyek változatosabbá teszik a tájat, és biztonságos élelmiszert képesek előállítani. 7
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta a mezőgazdaság, de legfőképpen a vidékfejlesztés rendszerét hétéves tervidőszakokra osztják. A ciklusokban a tájgazdálkodást előnyben részesítő politikának kell dominálnia a vidékstratégiában. Biztosítanunk kell, hogy a falvak ne ürüljenek ki (ez több évtizedes folyamat, amely egyre gyorsul), a gazdálkodók meg tudjanak élni a megtermelt javakból – de a környezet állapota sem romolhat. Ehhez figyelembe kell venni a társadalom akaratát is, tehát be kell vonni minden érintettet a tervek kialakításába. Törekedni kell a minél kisebb egységekben való tervezésre, a kistérségeknek fontos szerepet kell szánni. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni a környezeti hatásokat. Természetesen ütközni fognak a különböző érdekek, de a hosszú távú cél a táj adottságaihoz alkalmazkodó mezőgazdaság. A tömegtermelést szolgáló fejlesztések nem haladhatnak ezzel a fő csapásiránnyal szemben. Támogatni kell azokat, akik új utakat keresnek, új (vagy elfelejtett) növény- és állatfajtákkal foglalkoznak, vagy új piacra akarnak betörni. Támogathatjuk a biomassza termelését is, melynek a fosszilis tüzelőanyagok hanyatlásával egyre növekvő szerep jut – természetesen anélkül, hogy felborulna az egyensúly, és több területen termelnénk biomasszát, mint élelmezési célú növényeket. A nagy erőművek fejlesztése mellett támogatni kell a kis léptékű megoldásokat is. Ezek sokkal jobb megoldást kínálnak a helyben megtermelt, változatos mezőgazdasági melléktermékek eltüzelésére. Külön segítség jár azoknak, akik szövetkezeti formában keresik az új utakat. Magyarországon a történelmünk miatt a mezőgazdasági szövetkezet valóságos szitokszó, miközben Nyugaton valós érdekek mentén hoznak létre kiválóan működő szövetkezeteket az ugyanazon vagy hasonló, esetleg egymást kiegészítő termékeket előállító gazdák. Közös tőkével könnyebben szerezhetők be a szükséges gépek. Ezek kihasználtsága nagyobb, a gazdálkodás fajlagos költségei csökkennek. További lépés a feldolgozás szövetkezeti irányítása. Végül az értékesítéskor is megéri szövetkezni: egy szövetkezés garantálni tudja a folyamatos ellátást, az értékesítési költségek szétoszlanak, a kereskedők pedig nem tudják leverni az árakat a termelőket egymás ellen kijátszva. Az árutermelők közös védjegyet, címkézést választhatnak, mellyel a vásárlók bizalmát is elnyerik. Mindezekhez megvannak a megfelelő, európai uniós támogatások. Elengedhetetlen a nagy múltra visszatekintő hazai állattenyésztés felélesztése. A megtermelt növények jelentős részét ugyanis – jelentős hozzáadott értékkel – hús formájában értékesíthetnénk. A növénytermesztéshez hasonlóan itt sem a tömegtermelés a cél, a legolcsóbb termékekkel nem lehet versenyezni. Viszont ha a minőségi alapanyagot helyben feldolgozva tudják állattartóink közösen, termelési-értékesítési szövetkezetekben, állandó színvonalon piacra juttatni, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert. Az európai fogyasztók keresik az egészséges, a termelés során a környezeti szempontokat érvényesítő élelmiszereket, és hajlandóak értük többet fizetni. Mindehhez azonban elengedhetetlen a fogyasztók érdekeit szolgáló minőségellenőrzési és -biztosítási rendszer kialakítása. 8
Át kell gondolnunk az agráriummal és a környezetvédelemmel foglalkozó, állandóan változó nevű tárcák és államtitkárságok szerepét az újfajta vidékfejlesztésben. Természetesen megfelelő hangsúllyal kell szerepeltetni a természetkímélő gazdálkodási formákat, vagyis az agrár-környezetgazdálkodást. Biztosítani kell, hogy mindenki időben hozzájusson a neki járó támogatásokhoz. Ha ez Nyugaton megtörténik, nálunk viszont nem, akkor gazdálkodóink máris hátrányban lesznek. A gazdálkodóknak széles körű ismeretekkel kell rendelkezniük. Meg kell reformálni a szaktanácsadás rendszerét. A környezeti szempontokat oktatni kell a szaktanácsadóknak. Biztosítani kell, hogy a gazdák ingyenesen hozzájuthassanak azokhoz az ismeretekhez, amelyek jobban megismertetik őket a természeti környezetükkel. Így elérhetjük, hogy a helyben gazdálkodók ismerjék és óvják természeti értékeinket. Egyúttal gazdálkodásuk is hatékonyabbá válik, hiszen a talajjal, a vízzel, a tápanyagokkal való helyes bánásmód mindig is az agrikultúra része volt. A moratórium, amelyet a külföldi személyek hazai termőföld-vásárlására kaptunk, 2014-ben lejár. Ezután a nyugati vállalkozók akár spekulatív céllal is vásárolhatnak földet hazánkban, bérmunkásként alkalmazva azok egy részét, akik azelőtt ugyanazt a földet művelték. A többiek – munkahely hiányában – a városokba kényszerülnek, tovább gerjesztve a szociális feszültségeket. Nem történhet meg azonban mindez azokkal, akiknek kielégítő jövedelmet biztosít a gazdálkodás. A gyengébb termőképességű területeken a megfelelő támogatások segítségével el kell terjeszteni a természeti értékeket szem előtt tartó gazdálkodási formákat. Ezek képesek megfelelő választ adni a kedvezőtlen folyamatokra, és biztosítják hazai tájaink megőrzését.
9
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAINK (ENERGIAHORDOZÓK, IVÓVÍZ)
Már a közeljövőnk szempontjából is alapvető fontosságú kérdés, hogy mennyire takarékosan tudunk bánni a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal, vagyis a nem megújuló energiahordozókkal (kőolaj, földgáz, szén), vagy az életfenntartáshoz nélkülözhetetlen ivóvízzel. A takarékoskodás és a kifogyóban levő források kiváltása fontos környezetvédelmi és alapvető gazdasági érdek.
Ivóvíz Hazánk szerencsés helyen található, készleteink hosszabb távon is elegendők a létfenntartáshoz. Azonban egyre nagyobb összegekbe kerül az igények kielégítése. Milliárdokat igényel az ivóvíz lelőhelyek védelme, a kinyert víz tisztítása, új források feltárása. Az erőforrásokkal való takarékosságra ösztönözne a fogyasztástól függő, sávosan emelkedő vízdíj bevezetése. Jelenleg mindenki egyforma díjat fizet a fogyasztási szokásaitól és a környezet terhelésétől függetlenül. Az új rendszer bevezetése a takarékos és ésszerű vízhasználat záloga lehet, csökkentheti a keletkező szennyvíz mennyiségét, és csökkentené az alacsonyabb jövedelmű családok – kiemelten is a nyugdíjasok – költségeit.
Energiahordozók Fontos a biodízel és bioüzemanyag, valamint a földgáz elterjedésének támogatása elsősorban a mezőgazdaságban, a tömegközlekedésben és a közúti fuvarozás és közlekedés területén. A kellő mennyiségű nyersanyag biztosítása gazdasági kérdés, hiszen tudjuk, hogy mi kell hozzá, csak ösztönözni kellene a termelését. Ezen üzemanyagok elterjedéséhez elsősorban a beruházások finanszírozásához kell segítséget nyújtani. A cseppfolyósított földgáz széles körű elterjedését hazánkban a szükséges infrastruktúra hiánya gátolja, valamint az is, hogy hosszú távon a fogyasztók nem lehetnek biztosak, hogy a felhasználás feltételei változatlanok maradnak. 10
A dízelmotoros járművek esetében a gázolaj jól helyettesíthető, illetve kiegészíthető környezetbarát biodízellel (növényi eredetű olajjal). A feldolgozási folyamat tiszta, a visszamaradó „hulladék” pedig biotakarmányként felhasználható az állattenyésztésben. Emellett a repce termesztése tisztes megélhetést biztosít a hátrányos helyzetű régiókban. Hasonló a helyzet a bioüzemanyag (vagyis az etanol) tekintetében. A támogatások kiszélesítése sokszor nem is jár többletteherrel a központi költségvetés számára, illetve az EU forrásaiból jelentős eszközökre lehet szert tenni. A nyersanyagként szolgáló növények termesztéséhez nyújtott támogatás uniós forrásból fedezhető. A gyártókapacitások létrejöttét segítheti a beruházási költségek csökkentése, a kedvezményes kamatozású hitelek biztosítása, az áfa-visszatérítés. Ráadásul az új munkahelyek teremetésével minden állami befektetés megtérül. Egy másik fontos feladat a megújuló energiafajták és az újszerű biofűtőanyagok szélesebb körű elterjesztése. A nap, a szél energiájának hasznosítása már mindenki számára ismert lehetőség hazánkban is. Évtizedek óta hasznosítjuk a napenergiát, egyre több szélkerék épül. Hagyományai vannak a termálvíz hasznosításának is. Az utóbbi időben kezdünk ismerkedni a talajhő lehetőségeivel. Ezen technológiák jóval kisebb környezeti terhelés mellett képesek energiát előállítani. Ugyanakkor felelősen gondolkodó zöldekként nem tagadhatjuk, hogy ezek az energiaforrások ( jelenleg még) nem képesek teljes egészében kiváltani a hagyományos energiahordozókat. Tisztában kell lenni azzal, hogy a műszaki-technológiai fejlettség miatt globálisan 10–30 %-ban helyettesíthetik a kőolajat, a földgázt, a szenet stb. A hasznosítás hatékonysága mindazonáltal javítható a korszerű zöld technológiák kombinált használatával.
11
MIÉRT ALACSONYAK A KÖRNYEZETVÉDELMI BÍRSÁGOK ÉS BÜNTETÉSEK?
Környezetünk – az egészségünk mellett – a legértékesebb kincsünk. Úgy illene óvnunk, mint semmi mást, de mintha erre nem lennénk képesek. Mindenki ismeri a nevetséges összegű környezetszennyezési bírságokat és a szúnyogcsípésnél is ártalmatlanabb büntetéseket. A legrosszabb eset, amikor szándékosan okoznak kárt a környezeti, természeti értékekben. Előfordulhat, hogy olcsóbb kifizetni a – komolytalan mértékű – bírságot, mint pénzt és időt áldozni arra, hogy valamilyen környezetkímélő megoldást találjon a szennyező. Végeredményben ugyanez a helyzet akkor is, ha nem a szándékosság, hanem a gondatlanság vezeti a kezeket. A kár nem lesz kisebb, és az elpusztított értékeket ugyanúgy nem lehet helyreállítani. Rengetegen tesznek azért, hogy környezetünk, természeti értékeink ne sérüljenek. Nem engedhetjük, hogy amire egészségesen gondolkodó emberek az életüket teszik fel, azt mások semmibe vegyék. Az eszközök rendelkezésre állnak, de élni is kell velük! Nevetséges összegű környezetvédelmi bírságokat szabnak ki (ha egyáltalán), környezeti vagy természeti károkozásért pedig senkit nem ítéltek szigorúbb büntetésre. Nem akarjuk, hogy Kolontár és Devecser után kegyeletsértéssel gyanúsítsanak minket, de le kell írnunk: megfelelő szabályozással, elrettentő erejű büntetések lebegtetésével emberek életét menthettük volna meg! A jelenlegi jogszabályok szigorítása elengedhetetlen! Mindenkinek érezni kell, hogy a víz, a levegő, az élővilág, a környezet százszor értékesebb, mint egy ellopott autó, elrabolt pénz – az elpusztított emberi életek értéke pedig felbecsülhetetlen és kifejezhetetlen.
12
FÁK, VIRÁGOK, FÉNYEK ERDŐVÉDELEM
A 20. század végén felbukkantak az erdőgazdálkodás új irányai. Az új irányokat az új társadalmi elvárásoknak megfelelő, új erdészeti koncepció megalkotásával lehet követni. Teljes körűen átértékelendő az ember és az erdő kapcsolata. Egészségi állapotunk megőrzése és javítása megköveteli az erdők szerepének átértékelését az egészségvédelemben, a felüdülésben, a sportban és a gyógyászatban. A téma hazánkban is kiemelt figyelmet érdemel. Valaha Magyarország területének mintegy 82–87%-át borította erdő. Földrajzi fekvésünknek köszönhetően az erdők gazdag fajösszetételűek (döntően lomblevelűek), változatos szerkezetűek és magas biológiai sokféleségűek voltak. A nagyarányú erdőtelepítések eredményeként a mai erdőterület is csupán 19%. Ezzel az EU-ban Magyarország az egyik legkevésbé erdősült ország. Ugyanilyen szomorú a kép, ha az erdők minőségét nézzük. A magyar erdők egészségi állapota határozott romlást mutat az 1980-as évekhez viszonyítva. (Az igazság kedvéért meg kell említenünk, hogy az EU-ban az erdők minősége folyamatosan romlik, míg nálunk ez a folyamat már megállt.) A nagyarányú erdőtelepítések, az erdőszerkezet-átalakítások és a tartamos erdőgazdálkodási gyakorlat következtében erdeink mai fakészlete 350 millió m3. A fakészlet évente valamivel több mint hárommillió köbméterrel nő. A fenntarthatóság azonban a tartamosságnál többet jelent. Az erdő fenntarthatósága jelenti az erdőtalaj állapotának, az erdők biológiai sokféleségének, szénmegkötő képességének és sok más jellemzőjének fenntarthatóságát is. A hazai erdők egy jelentős része nem képes megőrizni biológiai sokféleségét, ökológiai stabilitását, környezeti változásokkal szembeni egészségi állapotát, megújuló és regeneráló képességét. A hazai erdők minősége és egészségügyi állapota gyenge, amit fokoz a környezeti károsítás, az új típusú erdőpusztulás, az aszálykár és más károk. Kiemelten fontos a károk felmérése, preventív módszerek meghatározása, a károk mérséklése és a károkozás minden eszközzel való visszaszorítása is.
13
A KÖRNYEZETVÉDELEMRE BEFIZETETT ÖSSZEGEK SORSA
Az ökoadók, bár nem ilyen gyűjtőnévvel, de jelen vannak a mindennapjainkban. Ide tartozik a benzin árába beépített környezeti hányad, a termékdíjak, a víz- és levegőterhelési díjak stb. Ezeket elnyeli a központi költségvetés, és jó részüket valószínűleg nem környezet- és természetvédelemre költi, bár az ökoadókat ezért fizetjük. Ezeket a forrásokat követhető és ellenőrizhető módon kellene elkölteni a környezeti, természeti értékek fokozottabb védelmére.
Adófajták A benzin árába be van építve a környezetvédelmi adóhányad, amit elvileg környezetvédelmi célokra kellene fordítani. A gyártók és szolgáltatók több termék után is (pl. csomagolóanyagok, elektronikai termékek, gumiabroncsok stb) termékdíjat fizetnek, mert az adott termék komoly környezeti kockázatot jelent. Sok termelő és szolgáltató fizet vízterhelési díjat. Az elv támogatásra méltó: aki terheli a környezetet, fizessen érte. A fenti, kiragadott példákkal illusztrálni szerettük volna, hogy vannak ökoadók. Ezeket az összegeket mi, állampolgárok fizetjük, hogy tisztább és élhetőbb környezetben élhessünk. Jogot kell formálnunk arra is, hogy beleszólásunk legyen, mikor és mire fordítják. S ami a környezetvédelmi célból befolyt összegek esetén elengedhetetlen: legyen átlátható és ellenőrizhető a pénz útja. Ne legyenek homályos pályázati kifizetések. Legyen minden forint útja teljesen nyilvános, és a pályázatokra ne vetülhessen a gyanú árnyéka.
14
SZEMÉTGYŰJTÉS, HULLADÉKKEZELÉS
A hulladékgazdálkodásban a legjobb út, ha nincs mivel gazdálkodni. Leginkább arra törekedjünk, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk, és minél többet újra fel tudjunk használni. Támogatjuk a hulladékképződés megelőzését biztosító, hulladékszegény technológiák alkalmazását, a veszélytelenebb hulladékot eredményező anyagfelhasználást, a hulladék anyagés energiatartalmának újrahasznosítását, és a nem hasznosuló hulladék ártalmatlanítását. Az ország számára elemi érdek, hogy az új nyersanyagok kitermelése helyett a hulladékként jelentkező, elhasználódott termékeket a lehető leghosszabb ideig a termelés körforgásában tartsuk. Ezt többféle módszerrel lehet eredményesen megvalósítani, amelyek közül kiemelendő elsősorban a szelektív hulladékgyűjtés egyre növekvő mértékű bevezetése, továbbá erre szolgál a betétdíjak (letéti díjak) alkalmazása és a termékdíj rendszer üzemeltetése.
Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív gyűjtés bevezetése ott a legracionálisabb és legkönnyebben megoldható, ahol a szervezett hulladékgyűjtés bázisára építhető fel a rendszer. A szelektív gyűjtés leghatékonyabb módja a házhoz menő gyűjtés. Erre már sok jó példa van hazánkban, de úgy kellene átalakítani a rendszert, hogy a szelektíven gyűjtők kevesebbet fizessenek.
Betétdíjrendszer Fel kell kelteni a lakosság részéről az igényt a betétdíjas termékek iránt. Mivel a betétdíjas rendszer nagyságrendekkel kevesebb hulladékképződéssel jár, véleményünk szerint a jelenleginél lényegesen nagyobb támogatást érdemelne.
Termékdíj A termékdíjrendszer lehetőséget ad a befizetett díj visszaigénylésére, ha a befizető eleget tesz bizonyos hulladékhasznosítási előírásoknak. Ez támogatandó, de célszerűnek tartanánk az elvárási küszöbök (pl. a kötelező visszagyűjtési arány) lényeges szigorítását. Emellett fon15
tos lenne a rendszer egyszerűsítése és a termékdíj-fizetési kötelezettség alá eső termékek körének kiterjesztése több környezetterhelő termékre is. Fenti célok érdekében elengedhetetlen a megfelelő hulladékgazdálkodáshoz szükséges feltételek biztosítása, az intézményrendszer fejlesztése, az ismeretterjesztés, a szemléletformálás, az oktatás stb. Végül meg kell oldanunk a közterületek hulladékmentesítését. Ennek elemi feltételeivel is gondok vannak: a megállókban, az utcán stb. nem ritkán nincs szemetes, vagy ha van, megtelt, mivel nem ürítik rendszeresen. Ennek a problémának a megoldása nagyon fontos a szemléletváltoztatás szempontjából. Hiszünk abban, hogy a tiszta környezet tisztaságra csábít, a szemetes pedig szemetelésre.
16
A KÖRNYEZETVÉDELMI BERUHÁZÁSOK HELYE A GAZDASÁGBAN
A környezetvédelem, a természeti erőforrások megóvása mindenütt hatalmas öszszegeket emészt fel. Számos forgatókönyv készült a környezetvédelemnek a gazdaságban betöltött szerepéről. Kimutatták, hogy mit kell feltétlenül teljesítenünk, mi az, ami várhat, mennyibe kerülnek a fejlesztések és milyen eredményeket várhatunk. Az érdekek ütközése miatt tervezés és a megvalósítás során is ki kell kérni az ipar, az üzleti élet, a tudományosság, az érdekcsoportok és a civil szféra véleményét. Mint arra már a programunk egy korábbi részében kitértünk, mi is tudjuk, hogy a környezetvédelem drágítja a nemzetgazdaság más ágazatainak tevékenységét. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés vagy a szolgáltatások vagy megdrágulnak, vagy saját profitjuk egy részéről lemondanak, hogy árszínvonaluk megmaradjon, és ne terheljék túl a fogyasztókat. Sajnos az ipari termelés és a piacok globalizációja megnehezíti a környezetvédelmi szempontok érvényesítését. Ugyanakkor a környezetünk a legfőbb érték, és a bolygónk egyik területének pusztulása/pusztítása kihathat az egész földre is. Nehezen elképzelhető a növekedésbe hajszolt mutatók és a piacokon folytatott harc összebékítése a környezetvédelemmel, de nem lehetetlen! Bármilyen oldalról közelítjük meg a környezetgazdaság politikájának lehetőségeit és kötelezettségeit, mindenképpen a gazdasági fejlődés és fejlesztés kérdéseivel együtt kell kezelnünk őket. Két szempontot nem hagyhatunk figyelmen kívül. A környezetvédelem nem öncélú, önmagáért létező tevékenység, a gazdaságfejlesztésnek együtt kell járnia a környezetminőséget is javító beruházásokkal. A környezetvédelmi beruházások nagy részét (pl. szennyvíztisztítók, hulladéklerakók-égetők stb. építése) akkor is meg kell valósítani, ha máshonnét kell forrásokat elvonni. Ez nem feltétlenül többletköltség, hiszen – főként hosszú távon – más ágazatok érdekei is a környezetvédelmi beruházások mellett szólnak. Egyesek szerint a környezetvédelem csökkenti a versenyképességet. Ez nem igaz, több szempontból sem. A környezeti ipar jövedelmet termel és fejlesztést indukál, embereket foglalkoz17
tat. Emellett igényesebb piacokon ma már nem lehet eladni olyan terméket, amely a környezet károsításával készült, vagy a termék károsítja a környezetet. A környezetvédelmi követelmények egyértelműen a fenntartható technológiai megoldások felé irányítják a fejlődést. Ez teljesen új technológiák és infrastruktúrák bevezetését teszi szükségessé, és óriási hatékonyságnövekedést igényel. Az ilyen technológiák kifejlesztése sajnos sok időbe telik, mivel a kutatásokra nem fordítanak elég pénzt és emberanyagot. A cél olyan kreatív megoldások megtalálása, amelyek mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból kedvezőek. Ennek több alternatívája lehetséges: • környezetkímélő struktúraváltás a gazdaság különböző területein • környezetkímélő technológiaváltás a különböző folyamatokban • környezeti ártalmak csökkentése alapvetően a meglévő technológiák és struktúrák keretein belül, finomításokkal és átalakításokkal. Ebből következik, hogy a piaci mechanizmusok és a környezeti jövőkép összehangolása nemzeti érdek. Elengedhetetlen a korszerű környezetvédelmi ipar kifejlesztése, a környezetbarát termékek elterjesztése, a környezetkímélő szolgáltatások megvalósítása. A gazdasági lehetőségek figyelembe vétele félrevezető, a pillanatnyi költségkímélés a környezetterhelő, de olcsóbb megoldás sokszoros többletkiadáshoz vezethet. Az egészségünkben, a természetben okozott kár idővel sokkal többe kerül majd. Legyen Magyarország Európa egyik környezetvédelmi mintaállama. Támogassuk környezetbarát oktatást, kutatást, műszaki fejlesztést. A gazdasági és társadalmi struktúraváltások részét képezik a környezetbarát fejlesztési folyamatok, s ehhez kellenek a megteremtett források és szürkeállomány, munkaerő és technika.
18
GÉNTECHNOLÓGIA, KLÓNOZÁS
Ma már képesek vagyunk befolyásolni az élőlények génkészletének módosításával azok tulajdonságait, létrehozni sokkal több hasznot hozó, genetikailag módosított szervezeteket (GMO). Kérdés ugyanakkor, hogy ez az út mennyiben nevezhető fejlődésnek. Az ember kilépett a természet szabta korlátok közül és saját elképzelései szerint kezeli annak törvényeit. Ma már képesek vagyunk szinte minden növény- és állatfaj klónozására, a kevésbé bonyolult szervezetektől a magasan fejlettekig. Emberi sejtek klónozására már sor került és lehet, hogy valamikor engedélyezik majd az ember klónozását is. A genetika fejlődése ingoványos területekre vezet minket. Ide tartozik a genetikailag módosított szervezetek, a GMO-k kifejlesztése. Ez különösen a mezőgazdasági haszonnövények esetében egyre gyakoribb, pl. az USA-ban az ilyen termények aránya az összetermelésből több mint 40%. A fő indok az alkalmazásukra az, hogy számos előnyösebb tulajdonsággal bírnak az átlagos és természetes úton előállított fajtákhoz képest. Az állítás igazságtartalma legalábbis kétes. Nem tudjuk, milyen hatásokkal jár a GMO-k termesztése, elfogyasztása. Egy génmódosított, bizonyos egyedi tulajdonságokkal bíró növény pollenje egy természetes növényt beporozva kiszámíthatatlan populációkat hozhat létre. Kiszoríthatja a hasznos természetes növényeinket, kiszipolyozhatja a talajt stb. Nincsenek még egzakt kísérleti eredmények. De hogy ne legyünk elfogultak s ne csak a természetvédelem, hanem a magyar üzleti érdek oldaláról is nézzük a dolgot: ma a vetőmagpiacon sokkal jobban és kedvezőbb áron lehet eladni a garantáltan génkezeletlen termékeket. Európában mi vagyunk az egyik legnagyobb vetőmag-előállítók. Piaci pozícióink megtartása, bővítése érdekében ki kell rekesztenünk a génkezelt haszonnövényeket és vetőmagokat a hazai termőterületekről. Hazánk jó úton jár, és reméljük, hogy nem is fog letérni erről az útról.
19
KÖZGAZDASÁGI ESZKÖZÖK A KÖRNYEZETVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN
A környezetvédelmi célok elérését adminisztratív eszközök mellett elsősorban közgazdasági eszközökkel, környezetvédelmi adókkal, járulékokkal, díjakkal és bírságokkal lehet ösztönözni. Ennek a rendszernek a lényege a szennyező fizet elv, vagyis minden környezetszennyező, természetkárosító vállalat vagy akár egyén a zsebén érzi az általa elkövetett kár súlyát. Minden területen akkor tudjuk a legjobb eredményt elérni, ha érdekeltté tesszük az embereket az újítások, szabályok betartásában. A szennyező fizet elv hatékony eszköz a környezet érdekében. A környezetvédelmi biztonság szolgálatában haladéktalanul be kell vezetni a környezeti felelősségbiztosítás és az egyszeri biztosítékadás intézményét. Ezzel párhuzamosan bővíteni kell a környezetvédelmi támogatások körét. Nyilvánvaló, hogy az adók és a járulékok büntetések. Mértékük arányos a szennyezéssel. A fizetési kötelezettségen keresztül ösztönöznek a takarékos használatra, a környezet terhelésének csökkentésére. Ugyanakkor sem gazdasági, sem pedig társadalmi szempontból nem fogadhatók el azok az ökoadók, amelyek pusztán sarcként funkcionálnak, tehát a költségvetést gyarapítják, de nincs garancia arra, hogy a környezetvédelem ügyét fogják szolgálni. Ehhez viszont az adórendszer teljes újragondolására van szükség, és ki kell jelölni az ökoadók helyét a rendszeren belül. Nem járható út a különböző ökoadók fokozatos bevezetése a meglevő adók és járulékok csökkentése mellett. A mérleg nyelve látszólag egyensúlyban marad ugyan, de a célt így nem lehet megvalósítani. Az egyes ökoadók másként érintik a gazdaság különböző szereplőit, és ezek nem esnek egybe azzal a körrel, amely az új adóforma bevezetését kompenzáló egyéb adó- vagy járulékcsökkenés előnyeit élvezik (vagyis nem ugyanott jelentkezik az előny és a hátrány). A terhelés így bizonyosan aránytalan lesz. Ez feszültséget szít a kedvezményezett szereplők és a büntetéssel sújtott gazdasági tényezők között, ami gazdaságilag és társadalmilag sem fogadható el. Az ökoadók bevezetését nem lehet csereügyletként kezelni, amelynek során valamire kivetünk egy adót, és egy meglévő másikat csökkentünk. Az ökoadók helyes kivetése szemléleti kérdés, amihez kormányzati szándék, akarat és elhatározás szükséges.
20
EGÉSZSÉGÜGY
A károsanyag-kibocsátásnak, a környezetileg káros anyagok felhasználásnak, a szemetelésnek, a rossz minőségű élelmiszereknek köze van ahhoz, hogy jelenleg a magyar lakosság általános egészségi állapota meglehetősen rossz az európai átlaghoz képest is, és nagy számban fordulnak elő daganatos, szív- és érrendszeri, illetve az idegrendszerrel kapcsolatos betegségek különböző formái. Államilag támogatni kell a hibrid gépjárművek minél nagyobb arányú elterjedését. A veszélyes hulladékok háztartási kezelése alulszabályozott terület. A hulladékok sokszor a talajba, az ivóvízbe kerülnek, és megbetegedéseket okoznak. Minőségi és bioélelmiszerek elterjesztésével kell megakadályozni a magyar lakosság elhízását. A bioélelmiszerek adókedvezménnyel és egyéb módon történő állami támogatása nélkülözhetetlen. Így csökken a megbetegedések száma és az egészségügyi kiadások. Mindenki felelős a saját egészségéért Tudatosítani kell az emberekben, hogy mindenki felelős az egészségéért. Ha felelőtlen életvezetése miatt megbetegszik, terheli a családját és a köz pénzét. Szemléletváltást kell szorgalmazni: fontos, hogy keressük az egészséges élelmiszereket, és igényünk legyen a mozgásra. Támogatni kell a tömegsportot, pl. a reprezentatív stadionépítések kárára. Esélyt kell adni az alternatív gyógymódoknak Fontosnak tartjuk, hogy a betegségek kezelésénél ne csak a nyugati orvoslás eredményeit és a legújabb technológiai vívmányokat használjuk fel, de az ősi vagy épp újdonságnak számító alternatív, természetes gyógymódoknak (akupunktúra, masszázs, balneoterápia, gyógyteák stb.) is adjunk esélyt. A beteggondozásban szerepet kell adni a családnak Egy beteg felépülésének esélyeit nagyban meghatározza, hogy milyen környezetben gyógyul. A beteggondozásban nagyobb szerepet kell adni a családoknak, és át kell adni nekik minden olyan információt, amely a beteg gyógyulását elősegítheti. 21
ÉLELMISZERPOLITIKA
Az egészségügyi problémák hátterében elsősorban a helytelen és hiányos táplálkozás áll. A külföldről, akár több ezer kilométerről hazánkba szállított zöldségek és gyümölcsök vitamin- és tápanyagtartalmuk nagy részét elveszítik, mire a boltok polcaira kerülnek. A feldolgozott vagy készételek tele vannak mesterséges adalékanyagokkal; ízfokozókkal, állagjavítókkal, aromákkal, tartósítószerekkel, színanyagokkal, amelyekkel a szervezetünk nem tud mit kezdeni. Ha nagy mennyiséget fogyasztunk ezekből, a szervezetünkben felhalmozódva hosszú távon legyengülünk, és sokkal könnyebben elkapunk különböző betegségeket. Azonban a fogyasztó szívesebben megvásárolja ezeket a termékeket, mert vonzóbb a csomagolásuk, szebb a színük, olcsóbbak vagy egyszerűbben elérhetők. Hiába egészségesebb a helyi gazdák almája, mint a külföldről importált, sokan az utóbbit veszik meg, mert szépen be van csomagolva, vagy kedvezőbb az ára. A cél a helyi termékek és a bioélelmiszerek terjedése Célunk, hogy a helyi termékek piacra jutásának és a bioélelmiszerek terjedésének hathatós segítésével javíthassuk a lakosság egészségét, és a környezeti terhelést is csökkenthessük. Hiszen az élelmiszerek szállítása során rengeteg káros, az üvegházhatást növelő gáz jut a levegőbe, amelyek a természetet és a lakosság egészségét is rombolják. A helyi élelmiszerek fogyasztásával tehát több előnyt is élvezhetnénk. Ehhez a fentieket tudatosítani kell a lakosságban, és lehetőséget teremteni a számukra, hogy egyre több helyen megvásárolhassák ezeket az egészséges termékeket. Az egészséges táplálkozási irányok támogatására van szükség Az egészséges, alternatív táplálkozási irányok széles körű kommunikációjára, támogatására van szükség, hogy segíthessük a szabad választást. Jelenleg a kevésbé egészséges élelmiszereket gyártó vállalatóriások kezében vagyunk: a reklámok és ezen termékek egyszerű elérhetősége eredményeképp túlzottan sokat vásárolunk ezekből. Feladatunknak tartjuk, hogy a bizonyítottan egészségtelen élelmiszerek és adalékanyagok kivezetésre kerüljenek a kereskedelemből, és addig is komoly adó terhelje őket. Elengedhetetlen továbbá, hogy a genetikailag módosított szervezeteket végleg kitiltsuk az élelmiszeriparból, beleértve az állati takarmányozást is. 22
ENERGIAPOLITIKA
Bármilyen problémával állunk is szemben, a feladat mindig a gyökerének megszüntetése, nem a tünetek kezelése. Mivel a környezeti problémákat rosszul működő (gazdasági, társadalmi) struktúrák okozzák, ezeket csak úgy tudjuk megoldani, ha új struktúrákat alakítunk ki. A „hagyományos” környezetvédelem nem megoldás Olyan működéseket kell meghonosítani, amelyek nem szülnek további problémákat. A „hagyományos” környezetvédelem nem megoldás: ennek gyakorlása során nem megelőzik a problémákat, hanem csak kezelik és fenntartják azokat. Szerkezeti változásra van szükség az energiagazdálkodásban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a hulladékgazdálkodásban. A fenntarthatóság felé vezető legrövidebb út a szabályozáson keresztül vezet; ezek a megváltozott feltételek megváltoztatják a működést is. Lehet, hogy az új feltételek elsőre idegennek tűnnek, de a tapasztalatok alapján az élet mindig megtalálja az alkalmazkodást az új feltételekhez. A mi feladatunk szabályozókkal a megfelelő irányba terelni a működést. Ennek egyik lehetősége, ha a bemeneti információkat írjuk át, például változtatunk a természeti erőforrások vagy a fosszilis erőforrások használatának beárazásán. A fogyasztói igények ésszerű csökkentésére van szükség A jelenlegi energiapolitika a termelési oldal bővítésére helyezi a hangsúlyt, nem a fogyasztói igények ésszerű csökkentésére. Ez „érthető”, hiszen az egyes iparágak haszonélvezői számára ez így előnyös, azonban a társadalom egésze számára hosszú távon nem. Az anyagi javak vagy a fogyasztási cikkek folyamatos, határtalan felhalmozása nem lehet az életünk végső célja. Ezt tudatosítani kell az emberekben, majd csökkenteni a fogyasztói igényeket. A cél az energiahatékonyságban rejlő lehetőségek kiaknázása Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az energiahatékonyságban rejlő lehetőségek kiaknázására. Szerkezeti változtatások kellenek az energiafelhasználás csökkentése érdekében életünk minden területén. A végső cél az alacsony energiaigényű, versenyképes gazdaság.
23
GAZDASÁGPOLITIKA
Célunk, hogy támogassuk a közösségi alapú vállalkozásokat, különösen a nonprofit jellegű kezdeményezéseket. A közösségi vállalkozás a tulajdon tekintetében különbözik a szövetkezetektől. A cél a közösségi vállalkozások támogatása Egy közösségi vállalkozás megalapításának oka általában nem egy világmegváltó ötlet, célja pedig nem a minél nagyobb profit: mindössze arról van szó, hogy egy adott (például földrajzi vagy foglalkozási alapon szerveződő közösség) összefog, és közös erővel megpróbálnak orvosolni egy, a körükben előforduló problémát. Így sokkal sikeresebben oldhatják meg ezt, mint ha egyedül próbálkoznának. A haszon pedig közvetlenül a munkát végző közösségé lesz, nem pedig egy távoli, ellenőrizhetetlen nagyvállalkozásé; ez által sokkal átláthatóbbá válik a gazdaság. Az átláthatóság segítségével vissza kell fogni a korrupciót Az átláthatóságot a többi szektorban is elengedhetetlennek tartjuk: úgy gondoljuk, ennek segítségével vissza kell fogni a korrupciót, amely ma egy szűk gazdasági elit kezébe játssza az újraosztott erőforrások túlnyomó részét. Ezen kívül szükség van a nonprofit vállalkozások támogatására is, ugyanakkor fontos, hogy ezek a szervezetek szakszerűen működjenek, és a felhasznált forrásokkal egyenértékű társadalmi hasznot nyújtsanak. Biztosítani kell, hogy az emberek munkájából származó bevételek, adók, illetve az általuk a civil szervezeteknek juttatott adományok felhasználása valóban a társadalom érdekében történjen. Ehhez elengedhetetlen, hogy az egyes szervezetek működése átlátható legyen, így az állampolgárok mindig tisztában lehessenek vele, hogy mire fordítja az állam vagy az adott alapítvány az adójukat, illetve adományukat. Egyszerűsíteni és csökkenteni kell a vállalkozásokat terhelő adókat és járulékokat A fekete gazdaság visszaszorításához csökkenteni kell az adóterheket. A kisebb adók jogkövető magatartásra ösztönzik a vállalkozásokat, cégeket, az ellenőrzés szigorításával pedig elérhető, hogy senkinek ne érje meg adót csalni. Az egyszerűsített adóztatás szintén a gazdaság fehérítésének eszköze. A KATA és a KIVA az első lépések, amelyeket folytatni kell. 24
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
Földünket lassan ellepi a szemét: a hulladék szennyezi a talajt, a vizeket és a levegőt, veszélyezteti az állat- és a növényvilág élőhelyeit. A hulladékok a megfelelő helyen való elhelyezése csak látszatmegoldás – bár természetesen ez is több mint a semmi. Ennél sokkal jobb, ha a keletkező hulladékot újrahasznosítjuk, illetve megteremtjük az újrahasznosítás lehetőségét a szelektív gyűjtéssel. A szelektív gyűjtés csak tüneti kezelés A lakosság egyre nagyobb része gyűjti szelektíven a hulladékot, és ügyel arra, hogy ne dobja a háztartási szemét közé a műanyag palackokat, az üdítősdobozokat vagy a papírt. Sőt, az idei év során minden budapesti háztartásba kikerülnek a szelektív hulladékgyűjtők, így a lehetőség házhoz megy; nem kell sehova sem elzarándokolni az üvegekkel és az újságokkal, tehát mindez még egyszerűbb lesz. Ez örvendetes; azonban még nem elég, hiszen ez is csak tüneti kezelés, nem a probléma gyökerének megszüntetése. A cél, hogy kevesebb hulladék keletkezzen Az ideális az lenne, ha nem keletkezne ennyi hulladék, mint most. A vonzó csomagolású élelmiszerek azonban sajnos továbbra is vásárlásra csábítják a fogyasztót, aki a hatásos marketing vagy épp a kényelem miatt megveszi a csomagolt árut: inkább a konyhakész, zacskós sárgarépát választja a valóban friss helyett, hiszen azt neki magának kellene összeválogatnia és megpucolnia. Ha lemondanánk a díszes csomagolásról, és megelégednénk az értékes beltartalommal, sokkal kevesebb hulladék keletkezne. Ehhez azonban szemléletváltásra van szükség, illetve arra, hogy a termelési és fogyasztási rendszereket körfolyamatokba kapcsoljuk, hiszen így kevesebb vagy akár nulla hulladék termelődik. Ennek megfelelő gazdasági szerkezetet kell kialakítani, illetve a mérgező hulladékot előállító termelési folyamatokat fokozatosan kiiktatni. El kell érni, hogy a termékek gyártója teljes felelősséget vállaljon a majdan keletkező hulladékért, hiszen ő választja az adott technológiát. Ma az árverseny és a marketing az eldobható csomagolásoknak kedvez: ezt fel kell számolni a betétdíjas rendszerek felélesztésével, valamint az eldobható csomagolás adótartalmának folyamatos növelésével.
25
TÁMOGATÁSPOLITIKA
A lakosság egy része már ma is környezettudatosan él. Passzívházat építtet magának, szelektíven gyűjti a hulladékot; nem pazarolja a villamos energiát, a vizet és a gázt; hazai, adalékanyag-mentes élelmiszert fogyaszt; tömegközlekedéssel vagy kerékpárral közlekedik autó helyett; és nem szennyezi környezetét. Sokan mindezt nemcsak azért teszik, hogy saját lelkiismeretükön könnyíthessenek, hanem azért is, mert valóban fontos számukra a természet épsége: azt szeretnék, ha unokáik vagy azok unokái is látnák az erdőket, fürödhetnének a Balatonban vagy belélegezhetnék a friss hegyi levegőt. Fel kell számolni a környezetszennyező iparágak támogatását Azonban érthetően úgy érzik, hiába tesznek ők maguk meg mindent, ami emberileg lehetséges, ha az a néhány ember, a hatalom, akik a világ folyamatait irányítják, jelentősen rontanak saját erőfeszítéseik hatékonyságán. Sajnos amíg a környezetszennyező, társadalmilag káros iparágak és gazdasági szereplők közpénzekből származó nyílt, vagy rejtett támogatása folyik, az átlagember a környezetvédelmet megcélzó tetteivel nem érhet el valódi sikert. Ezért szerkezeti változásra van szükség: ezt a támogatási rendszert végérvényesen fel kell számolni.
26
KÖZLEKEDÉS
A belsőégésű motorral működő közlekedési eszközök jelentős környezeti terhelést jelentenek. A felszabaduló gázok erősítik az üvegházhatást, és veszélyeztetik a lakosság egészségét is. A közlekedés megreformálásánál sem a tüneti kezelésre kell törekedni, hanem alapvető szerkezeti változásokat végrehajtani. Tömegközlekedés és kerékpározás Az egyik probléma, hogy túl sok autó jár az utakon: a legtöbben a kényelem miatt választják ezt a közlekedési módszert, pedig manapság már ott tartunk, hogy nem feltétlenül számít gyorsabbnak, mint a tömegközlekedés, sőt (kiváltképp csúcsidőben). A főváros tömegközlekedési hálózata kielégítő sűrűségű: szinte bárhova el lehet jutni metróval, villamossal, busszal vagy trolival. Ahhoz azonban, hogy ezeket valóban igénybe vegye a lakosság, fel kell kelteni bennük az erre való igényt: a dugódíjjal kiszoríthatnánk az autókat az egyébként is túlterhelt belvárosból, a kerékpározás népszerűsítésével pedig egy egészséges közlekedési alternatívát ajánlhatnánk. A tömegközlekedési eszközök kényelmesebbé tételével több embert vehetnénk rá arra, hogy ezeket vegye igénybe az autó helyett. Illetve a közlekedés szükségességének gyakoriságát is lehetne csökkenteni, például a távmunka elterjesztésével. Szállítmányozás Ha több, helyben termelt árut fogyasztanánk (helyi gazdák terményeit), nemcsak egészségesebb élelmiszerhez juthatnánk (hiszen az akár hetekig tartó szállítás során a gyümölcsök és zöldségek vitamintartalma jelentősen csökken), de a környezet terhelését is csökkenthetnénk. Véleményünk szerint a szállítás külső (áthárított) költségeit a szennyezőkkel kell megfizettetni. Szerkezeti változtatások elindítására van szükség a közlekedési igények csökkentése érdekében (például a település- és a gazdaságszerkezetet illetően). El kell érni, hogy a szükséges árucikkek helyben is elérhetőek legyenek; az önellátásra való áttéréssel nem kellene több ezer kilométerekről árut szállítani.
27
MEZŐGAZDASÁG, FÖLDTULAJDON
A földprivatizáció elhibázott döntés volt, amely egy szűk vagyonos réteg érdekeit szolgálta. Kevesek mérhetetlen gazdagsága nem lehet előbbre való, mint több millió ember életminősége, tehát ezt a folyamatot vissza kell fordítani, mielőtt teljesen elsorvasztaná a magyar vidéket. A földtulajdon értelmet ad a vidéki ember életének, megtartja a falut, a közösségeket, a hagyományos tudást és a munkakedvet. A földtulajdont vissza kell adni a helyi közösségek kezébe Egyik legfontosabb célunk, hogy a földtulajdon, a föld feletti rendelkezés joga visszakerülhessen a helyi közösségek kezébe. Így a települések határaiban fekvő földek ismét a helyi emberek megélhetését szolgálhatnák. A gazdálkodás a természeti erőforrások kiaknázása nélkül, azokat megőrizve folyhatna, így nem merítenénk ki a talaj termőképességét, és valóban egészséges élelmiszerhez juthatnánk. A kisgazdaságokból származó termények sokkal egészségesebbek Magyarország termőföldje és időjárási viszonyai kiválóan alkalmasak bizonyos élelmiszerek, zöldségek és gyümölcsök termesztésére. A kisgazdaságokból származó hús, tej és tojás is sokkal egészségesebb, mint a nagyüzemi. Segíteni kell a helyi gazdák fennmaradását A hazai termelőktől vásárolva segíthetjük a helyi gazdák fennmaradását, miközben saját egészségünkre is vigyázunk. Az import termények több toxikus anyagot tartalmaznak, a gyógyszerek pedig sokba kerülnek. Támogatni kell a fenntartható fejlődést biztosító technikákat, és meg kell szüntetni a méreganyagokkal történő permetezést, trágyázást. Megélhetést kell biztosítani a gazdáknak Ahhoz azonban, hogy helyi zöldséget, gyümölcsöt és húsokat vásárolhassunk, lehetőséget – és helyet – kell teremteni a gazdálkodóknak arra, hogy ezeket megtermelhessék. Ha ismét a helyi gazdák rendelkezhetnének a falujukban található földterületek felett, ők sem sülylyednének szegénységbe, hiszen mindig rendelkezésükre állna elegendő élelmiszer családjuk ellátásra, illetve a többletet értékesítve a többi szükségletük kielégítésére is lenne forrásuk. 28
OKTATÁS
Ahhoz, hogy a környezettudatos élet, a természet megóvása, az egészséges, hazai élelmiszerek, az átlátható gazdaságpolitika, a szegénység felszámolása vagy a kiegyenlített munkalehetőségek iránti igény a legfiatalabb generációban is kifejlődhessen, a fenntartható fejlődés alapelveit már az iskolában oktatni kell. Emellett a diákok számára társadalmi munka keretében rendszeres szemétgyűjtési, hulladék-újrafelhasználási foglakozásokat és akciókat tartsanak, mivel ez nem csupán a környezetvédelmi, de a közösségi magatartás fejlesztéshez is hozzájárul. Az oktatásban támogatjuk, hogy a jelenlegi nagy létszámú osztályok helyett kiscsoportos osztályok és foglakozások alakuljanak ki, mivel ez jóval hatékonyabbá tenné az oktatást, hiszen a pedagógusok az egyes diákok képességeit is jobban felmérhetnék és specializáltabban foglalkozhatnának velük. A felsőoktatás kapcsán támogatjuk, hogy a piacilag keresettebb szakok és egyetemek támogatása emelkedjék, ugyanakkor véleményünk szerint az egyes szakokhoz kapcsolódó piaci szereplőket szükséges ezen szakok oktatásának finanszírozásába bevonni, mivel a kevéssé piacképes, de tudományos és kulturális szempontból lényeges szakokat is mindenképpen fenn kell tartani, hiszen tarthatatlan, hogy a felsőoktatást, ezzel együtt pedig a tudományos képzést kizárólag a piac határozza meg. Gondolkodni tanítsuk száraz adatok helyett Ahelyett, hogy száraz adatokkal és kész megoldásokkal árasztanánk el őket, gondolkodni kell megtanítanunk a diákokat, hogy aztán az iskolában elsajátított stratégiákat az életben is alkalmazni tudják. Segíteni kell nekik abban, hogy a későbbiekben önállóan is boldoguljanak, elintézhessenek egy hivatalos ügyet, vagy képesek legyenek önállóan boldogulni. A gazdálkodás alapszintű oktatására is szükség van A társadalom és a természet működését is meg kell ismertetni velük: szükség van az ökológia, az élő rendszerek összefüggései és a gazdálkodás alapszintű oktatására is. Ha elég korán megismerkednek ezekkel az összefüggésekkel, azokat magukénak fogják érezni, mire kikerülnek az iskolából, így környezettudatosan akarnak élni. 29
SZOCIÁLIS BIZTONSÁG
A lakosság egy része jelenleg sajnos méltatlan körülmények között, mélyszegénységben él. Egyre nagyobb azoknak az aránya, akiknek az átlag alatti az életszínvonaluk. Sokaknak még az alapvető szükségletekre (élelmiszer, fűtés, ruházkodás) sem futja, és hiába próbálnak kitörni a szegénységből, hosszú távon nem sikerül. A segély nem megoldás Azonban a fenti problémára nem a segély, illetve a jószívű és segítőkész embertársak adománya a megoldás: ezzel egyrészt megint csak a tüneteket kezeljük, nem pedig a probléma gyökerét szüntetjük meg. Másrészt pedig mesterségesen fenntartjuk ezt az állapotot, hiszen amíg a szegénységben élő azt tapasztalja, hogy semmit sem kell tennie (vagy semmit sem tehet) azért, hogy felszámolja áldatlan helyzetét, és kizárólag a segélyektől függ az életszínvonala, nem is fog próbálkozni. A szegénységet előidéző mechanizmusokat kell megszüntetni A szociális ügynek sem szabad az adományokról szólnia. Azokat a mechanizmusokat kell megváltoztatni, illetve megszüntetni, amelyek a szegénységet előidézik és újratermelik. Lehetővé kell tenni a szélesebb tömegek jövedelemszerzését. Támogatni kell az egyéni és közösségi szintű öngondoskodást, a családok és közösségek által biztosított szociális védőhálót. Munkát kell biztosítani azoknak is, akik valamilyen szempontból rosszabb társadalmi helyzetben vannak a foglalkoztatást illetően, például, mert egy elzárt, kis faluban élnek, ötven év felettiek, kismamák, valamilyen kisebbség tagjai, pályakezdők vagy szakképzetlenek. Egy egészségesen működő társadalomban mindenki képességei szerint dolgozhat, és nem szorul arra, hogy az állam tartsa el. Célunk, hogy ezt a gyakorlatban is megvalósítsuk. CSALÁDPOLITIKA Több nemzetközi és hazai kutatási eredmény alapján megállapítható, hogy a családok és a családos emberek jóval környezettudatosabban gondolkodnak az egyedülállóknál. E tény jórészt abból fakad, hogy gyermekeik jövőjét tarják szem előtt. Mindenképpen szükséges a családok és a családosok támogatása és a gyermekvállalás elősegítése, mivel a család- és gyermekvállalás a környezetbarát gondolkodást, a biotermékek elterjedését, 30
és a szelektív hulladékkezelés gyakoriságának növelését is elősegíti, ezáltal a gyermekvállalás okán a jövő generációinak alapvető szocializációjába is beépülnek ezen alapvető és fontos értékek. EGYHÁZPOLITIKA Álláspontunk szerint az egyes vallások és egyházak környezetvédelemmel és környezettudatos neveléssel kapcsolatos szerepe rendkívül jelentős. Úgy véljük, hogy valamennyi jelenlegi világvallás egyezik abban, hogy nem helyeslik környezetszennyező és a környezetet, természetet nem tisztelő magatartást. Rögzítjük azonban, hogy az egyházak vonatkozásában szükséges kiszűrni azon szervezeteket, akik pusztán üzleti illetve hatalmi célú eredményt akarnak az adott szervezettel elérni. A Zöldek Pártja egyérműen kiáll a hagyományok mellett a tekintetben is, hogy a világvallások a legtöbb helyen egymást átfedő erkölcsi téziseit be kell vonni a politizálásba és a környezetvédelemmel kapcsolatos erkölcsi struktúrákba. Az egyes egyházakat a természetvédelem és a könyezetvédelem témakörében is be kell vonni a társadalmi kérdések megoldásába. MUNKAHELYTEREMTÉS Szükségesnek tartjuk, hogy a termelő, gyártó cégek – amellett, hogy természetesen a modern gépesítési technológiát alkalmazzák – magasabb létszámban foglalkoztassanak embereket a gyártás és előállítás során. Észrevehető ugyanis, hogy a termelés olyan fokú informatikai és gépi irányítás alá került, hogy az emberi tényező szinte teljesen kiszorult ezen területekről, ezáltal a foglalkoztatottság szintje is jelentősen csökkent. A Zöldek Pártja elkötelezett az iránt, hogy a folyamatos közepes vagy rossz minőségű termékek tömeggyártása helyett minőségi alapú gyártásra és termelésre térjen át a gazdaság, amelyhez viszont álláspontunk szerint szükséges az emberi tényező újbóli bevétele ezen termelési területeken, mivel rögzíthető, hogy jelenleg a legjobb minőségű termékeket emberi tényező nélkül nem lehet előállítani. Úgy véljük, hogy ez jelentős mértékben növelné a foglalkoztatást, ugyanakkor egyben elősegítené a jobb minőségű termékek gyártását és elterjedését is.
31
TERMÉSZETVÉDELEM
Ma a jelenre és saját magunk jólétére gondolva tönkretesszük környezetünket, és a jelenlegi gyakorlatot folytatva rövid időn belül lehetetlenné tesszük, hogy a természet adományait a következő generációk is élvezhessék. A tüneti kezelés nem elég: dicséretes, hogy időnként egy csapatnyi önkéntes megtisztít egy parkot vagy tavat, illetve az erdők kivágásáért küzd; de hathatós, hosszú távú eredményt ezen a téren is kizárólag az alapelvek módosításával, a gazdaság szerkezetének megváltoztatásával érhetünk el. A természetes élőhelyek védelmének fontossága A védett területeken kívül is nagy szükség van a természetes rendszerek, élőhelyek védelmére. Mozaikos tájszerkezeteket kell kialakítani, és a monokultúrás nagytáblás műveléseket változatosabbá tenni, hogy segítsük a biológiai diverzitást. Ha a természetközeli gazdálkodás megélhetést tud biztosítani az embereknek, akkor részben maga a gazdálkodás szolgálhatja a természetvédelmet. Tehát egy olyan, valóban jól működő rendszer alakítható ki, amelyet követve már nem kell tűzoltásszerűen megszüntetni a természetpusztító tevékenységek eredményeit, hiszen ezek létre sem jönnek – vagy legalábbis sokkal kisebb mértékben. Korlátozni kell a természeti területek igénybevételét A fejlesztések során korlátozni kell a természeti területek igénybevételét, illetve megakadályozni a természetes élőhelyek további feldarabolását. A kivágott erdőket pótolni kell, a természetes vizek szennyezését megszüntetni, a talaj kiaknázott tápanyagtartalmát pedig folyamatosan pótolni. Mindez az emberi mohóság visszaszorításával megvalósítható: ne vegyünk el többet, mint amire szükségünk van, és olyan állapotokat hagyjunk magunk után, hogy a következő generáció is megtehesse ugyanezt. Szemléletváltásra van szükség Tudatosítani kell az emberekben, hogy nincs szükségük felesleges mennyiségű javakra, hogy elégedetten, boldogan élhessenek. A gazdaság ma ennek az ellenkezőjét igyekszik elérni: hogy a lakosság többet fogyasszon, így még többet költsön. Elsődleges cél a fentiek iránti igény kialakítása, és a természetkímélő technikák támogatása. A Zöldek Pártjának célja, hogy segítse ezen módszerek használatát, ezzel elősegítve a természet védelmét. 32
KÜLPOLITIKA
A Zöldek Pártja támogatja az Európai Unió törekvéseit, mivel az európai államok és gazdaságok kizárólag egymással szövetkezve tudnak eredményesek lenni világszinten a jelenlegi világgazdasági környezetben. Ugyanakkor nem támogatjuk azon törekvéseket, melyek egyfajta Európai Egyesült Államokat kívánnak fejleszteni a jelenlegi unióból, mivel a Zöldek Pártja álláspontja szerint „nemzetek Európájában” kell gondolkoznunk. Ugyanakkor figyelembe véve a Szent István király által vallott és tanított nézetet, miszerint az „egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”, szükséges, hogy Európa és a benne található nemzetek egységesen lépjenek fel gazdasági, kulturális, külpolitikai téren, mivel egymást így nem gyengíteni, hanem erősíteni fogják. A Zöldek Pártja hisz abban, hogy az Európai Unióban az egyes tagállamokat egyenrangúként kell kezelni, és nem szabad hagyni, hogy az Unió néhány erős ország gazdasági gyarmatbirodalmaként funkcionáljon. A Zöldek Pártja támogatja az EU bővítését az Európa földrajzi területén belüli országokra nézve, viszont nem támogatja Törökország EU-csatlakozását. A Zöldek Pártja az EU-n belül tovább kívánja erősíteni a szénhidrogén alapú üzemanyagok visszaszorítására és a megújuló energiaforrások irányába tett erőfeszítéseket teljes európai szinten. Erősíteni kívánjuk az EU-tagállamok közti kooperációt a természet- és környezetvédelem minél erősebb jelenléte vonatkozásában. A Zöldek Pártja támogatja az ENSZ környezetvédelmi és természetvédelmi programjait. Egyértelműen és határozottan elutasítjuk viszont bármely csoport vagy szervezet erőszakos fellépését a környezet- és természetvédelem terén, mivel megítélésünk szerint az erőszak csupán erőszakot szül, és ellehetetleníti a környezettudatos gondolkodás világszintű elterjedését. A Zöldek Pártja támogatja a genetikai sokszínűség fenntartására illetve a veszélyeztetett fajok védelmével kapcsolatos nemzetközi rendelkezések körének (és ezen belül a támogatások) bővítését. Támogatjuk a fejlődő, illetve szegény országokban a nemzeti parkokra nézve a nemzetközi közösség felügyeletének kiterjesztését, illetve nemzetközi szinten az ökoturizmus támogatását, amely a gazdaságilag nem fejlett, viszont természeti kincsekben gazdag országok jövőbeni gazdasági fejlődésének alapját képezhetik. Egy ország és egy nemzet kultúrája, művészete annak fejlettségét és nagyságát a tudománynál sokszorta jobban megmutatja, hiszen magára a nemzeti lelkületre világít rá. 33
KULTÚRPOLITIKA
Egy nemzet általános kulturális szintje és a környezettudatos magatartás elterjedtsége között szoros összefüggés van, mivel a kultúra és művészet éppen azt az empatikus készséget fejleszti az emberekben, amely a természettel szemben is elengedhetetlen. A kultúra politikai szempontú megosztottságával kapcsolatban álláspontunk a következő: a kultúra területén szükség van mind a konzervativizmus, mind pedig az újító gondolkodásmód jelenlétére, mivel ezen két oldal kizárólag együtt fellépve hathat ki fejlesztőleg a kulturális életre. Nem szerencsés, ha a politika túlzott mértékben beavatkozik a kultúrába. Valljuk, hogy a kultúrát kell elvinni az emberekhez: egy pár száz fős faluban is szükséges egy olyan terem kialakítása, ahol színházi előadások, koncertek, egyéb fellépések megszervezhetők. Véleményünk szerint a Művészeti Akadémia létrehozása szükséges és időszerű volt, ugyanakkor jelenleg nem alkalmas azon feladat ellátására, amelyre hivatott lenne, azaz a magyar művészeti és kulturális élet összehangolására. A Művészeti Akadémia nem politikai kérdés, mivel ezen intézmények ernyő szerepet kellene kapnia az egyes művészeit intézmények és iskolák felett támogatási, ellenőrzési, szakmai és érdekképviseleti szempontból. A Zöldek Pártja támogatja a természet és a kultúra közötti összhang elősegítését, melyet többek között akként javasol elősegíteni, hogy támogatná a zöldterületeken szabadtéri szánházak, szabadtéri kiállítótermek nagyszámú létesítését, és a szabadtéri művészeti előadások és kiállítások számának növelését. Javasoljuk a filmkészítés és támogatás kapcsán a filmipar és a filmművészet szétválasztását és elkülönült támogatását, mivel a filmkészítés ezen két területének célja teljesen eltér egymástól, ugyanakkor egyik sem létezhet a másik nélkül. A könyvek és művészeti alkotások, ideértve a színházi és egyéb művészeti előadásokat is, nem tekinthetők a szó szoros értelmében árunak, ezért szükséges, hogy ezek árának forgalmi adó (ÁFA) tartalmát radikálisan csökkentsük. Ezzel elősegíthető a kultúra szegényebb társadalmi rétegek számára való elérhetővé tétele. A könyvek és folyóiratok, napilapok kapcsán javasoljuk, hogy stratégiai szinten induljon meg országosan az e-könyvek és e-folyóiratok elterjesztése, és az e-könyv-olvasó berendezések vásárlásának állami ösztönzéssel való elősegítése. 34
VÁROS, VIDÉK, BUDAPEST
Mindenekelőtt szeretnénk tisztázni, hogy a Zöldek Pártja nem főváros-vidék összehasonlításban gondolkodik, hanem a főváros és az ország más városai (mint városok) és községek, falvak, tanyák (mint vidék) összehasonlításában, mivel a vidék eredeti értelmezésben sem a fővároson kívüli, hanem egy-egy nagyobb település körül elterülő területet jelenti. Városok és Budapest Álláspontunk szerint a városok problémája kétfelé osztható. Egyrészt egy városnak lakhatónak, élhetőnek kell lennie, ugyanakkor megélhetést is kell biztosítania az ott élők számára. Ez a kettősség kompromisszumokat tesz szükségessé. Úgy véljük, hogy egyrészt szükséges, hogy a multinacionális nagyáruházakat a városok területéről a városhatárokon található ipari-kereskedelmi parkok, övezetek területére helyezzük át, mivel ezen áruházakban az emberek a nagybevásárlásokat intézik, amelyhez amúgy is gépjárművet vagy tömegközlekedési eszközt vesznek igénybe. A városok belső területein kizárólag a kisvállalkozók boltjai, éttermei, kávézói, műhelyei kaphatnának helyet, éppen azon okból, mivel mind a városkép szempontjából előnyösek, mind a város hangulatának családiasabb légkörét hangsúlyozzák, emellett pedig rengeteg olyan speciális szórakozási, bevásárlási és egyéb szolgáltatás igénybevételének lehetőséget biztosítják, amelyet egy nagy áruház vagy egy bevásárlóközpont méretéből és funkciójából adódóan sohasem tudna biztosítani. A jelenleginél nagyobb mértékben kell növelni a városokon, sőt a városközpontokban található zöldterületek számát és méretét, a kisgyermekes családok részére az igényes, szép játszóterek számát. Támogatandó, hogy a városok akár sétálóutcákat, belső tereket hozzanak létre, és fejlesszenek, mivel egy város élhetősége szempontjából a városképnek döntő jelentősége van. A nagyvárosok esetén nélkülözhetetlennek tartjuk elkerülő autóutak, autópályák építését annak érdekében, hogy a városokban jelentősen csökkenjen a városlakók szervezetét terhelő károsanyag-kibocsátás. Előterébe kívánjuk helyezni a tömegközlekedést, mivel a tömegközlekedés jóval kevésbe környezetterhelő közlekedési forma, mint a személygépjármű. A Zöldek Pártja határozottan támogatja a kerékpárutak hálózatának fejlesztését és növelését is. Véleményünk szerint hazánk fővárosa jelenleg nem foglalja el azt a helyet Európa fővárosai közt, amely megilletné, hiszen fekvése, szerkezete szempontjából megelőzi a legtöbbjüket. 35
Ugyanakkor sajnos Budapest épületei, különös tekintettel a VII. és VIII. kerület épületeire – melyek kifejezetten forgalmas városrészekben találhatók – megállapítható, hogy elhanyagoltak, csúnyák és technológiájukat tekintve elavultak. Úgy véljük, hogy a forgalmasabb utak, például a körutak peremén levő házak felújítása és fenntartása indokolt (a városkép történelmi jellegének megőrzése miatt), ugyanakkor a belső utcákban jelentős átalakításokra van szükség. Természetesen fenn kell tartani az épített környezet eredeti, hagyományos jellemzőit, viszont emellett a régi, elavult, és szerkezetileg már nem javítható épületek helyére új házakat kell emelni, természetesen összefüggő, tervezett és a korábbi épületek stílusát tiszteletben tartó építési, tervezési technikával. Ezzel elérhetővé válna, hogy a belső városrészeken egy-egy hangulatos „kisváros” alakuljon ki. A Zöldek Pártja nem támogatja újabb bevásárlóközpontok, és nagyáruházak építését Budapest belső területein. Kimutatások alapján igazolható, hogy egy nagyáruház egy kisbolthoz mérten arányait messze meghaladó mennyiségű szemetet és hulladékot termel, valamint energiaigénye is túlzottan magas. A Zöldek Pártja egyértelműen kiáll a kisvállalkozások és kiskereskedők támogatása mellett, természetesen tudva azt, hogy a bevásárlóközpontok iránti kereslet miatt a város külső területein ilyen nagyáruházakra is szükség van, viszont ezek száma Budapesten már így is több, mint kellene. A 4-es metró megépítése önmagában nem jelent megoldást Budapest közlekedési problémáinak megoldására. A Zöldek Pártja támogatja, hogy Budapest területén a domináns közlekedési formává a tömegközlekedés váljon, különösen igaz ez a főváros belső területeire. Javasoljuk a vonzáskörzetben lakók beutazásának könnyítése érdekében, hogy a vasúthálózat és felszíni villamoshálózat, illetve a metróhálózat összekapcsolásra kerüljön, azaz a vonzáskörzetből ingázók jóval kényelmesebben és gyorsabban juthassanak el úticéljukhoz. A metróhálózat további építése mellett mindenképpen megfontolandó a felszíni illetve magasvasutak építésének lehetősége, mivel ezek amellett, hogy egy metróépítésnél jóval kevésbé terhelik meg a környeztet és a talajt, jóval kevésbé költségesek is. Erősíteni kívánjuk Budapesten a kerékpáros közlekedés jelenlétét, ezáltal növeli kívánjuk a kerékpárutak hosszát és hálózatát egész Budapesten belül. Támogatjuk Budapesten a parkok és zöldterületek további bővítését. Álláspontunk szerint büntetni szükséges – méghozzá a jelenlegi megmosolyogtató szintnél jóval erősebben – a közterületeken a szemetelést, illetve az épületeken a graffitik készítését, mivel ezen két tétel önmagában súlyos mértékben rontja egy turisták által gyakran látogatott város megítélését. Községek, falvak Ezen a területen elsősorban nem a természet „jelenlétének” hiánya okoz gondot, hanem sokkal inkább a megélhetés kérdése. Az utóbbi időben folyamatosan nőtt a városokba betelepülők száma, ezáltal arányosan csökkent a községekben, falvak lakossága. 36
Ezen tendencia azonban nem tesz jót sem az ország településszerkezetének, sem a társadalomszerkezetnek, mivel a község és a falu mint kistelepülés olyan szocializációs hátteret képvisel, amelyet szükséges és hasznos fenntartani a jövő társadalmának részeként és a jövő generációinak egyik alapjaként. A fentieken túl az apróbb községek, falvak és tanyák jelentős gazdasági értéket is hordoznak – nem csupán a mezőgazdaság, hanem a turizmus területén is, mivel a falusi légkör a városi, főként a nagyvárosi emberek számára a pihenés szempontjából rendkívül vonzó. Ennek okán támogatjuk a falusi turizmus fejlesztését, de nem óriási szállodák, hanem inkább kisebb panziók és hotelek építésével, illetve emellett a kerékpárutak hálózatának fejlesztésével, valamint a túraútvonalak számának és minőségének bővítésével.
37
