Otthonmentõ öv
Tartalomjegyzék Bevezetõ Mit tegyünk azért, hogy családunkat, értékeinket nagyobb biztonságban tudjuk?
2. oldal
Otthonbiztonság Az otthonok sérelmére elkövetett bûncselekmények
3. oldal Kockázati profil, kriminalisztikai sajátosságok, jellemzõk
4. oldal Egyéb, az otthon biztonságát sértõ bûncselekmények
12. oldal Betörések elleni tippek nyaraláskor
19. oldal
Mit tegyünk azért, hogy családunkat, értékeinket nagyobb biztonságban tudjuk? A hozzáértõ szakemberek tanácsainak megfontolásával máris sokat tett biztonságáért, és ez egy fillérjébe sem kerül. Amennyiben magasabb fokú védelmet igényel, akkor e füzet alapján megtalálhatja az anyagi helyzetéhez és a veszélyeztetettségi fokához mért legjobb megoldást. A füzetben szereplõ javaslatainkkal szeretnénk Önnek a vagyonvédelem területérõl hasznos információkat szolgáltatni. Bízunk abban, hogy a Módszertani füzetben foglaltak megismerésével, tapasztalataink hasznosításával sikerül megelõzni a vagyon elleni támadásokat, és elkerülni azt, hogy Ön vagy családja sértetté váljon.
Biztosan Önnek is az a véleménye, hogy személyünket és értékeinket ma kevésbé érezhetjük biztonságban, mint néhány évvel ezelõtt, ezért egyre nagyobb figyelemmel fordulunk az önvédelem eszköztára felé. Az egyik legfontosabb kérdés vagyontárgyaink megfelelõ védelme. Napjainkra világossá vált, hogy a korábban általánosan használt biztonsági elemek és szerkezetek elavultak. Szerepüket már nem tudják betölteni a mai kihívásokkal, behatolásokkal szemben. Ezért szinte mindenhol felvetõdik a kérdés, különösen ott, ahol már történt hasonló bûncselekmény az ismerõsök körében, hogy mit kell tennem annak érdekében, hogy nagyobb legyen a biztonságérzetem, de mindenekelõtt a biztonságom?
2
OTTHONBIZTONSÁG
Az otthonok sérelmére elkövetett bûncselekmények Sok kutatás és vita foglalkozik a települések közbiztonságának kérdésével. A helyi hatóságok, vagyis a rendõrség és az önkormányzatok állandóan küzdenek a problémával, hiszen az állampolgárok lakóhelye elleni támadások a lakosság jelentõs részét érintik. Ez a küzdelem azért is fontos, mert ezek a bûncselekmények az áldozatok számára nagy érzelmi veszteséget, nemcsak fizikai, hanem lelki sérüléseket is okoznak. Az otthonok biztonságát elsõsorban a lopások, a betörések fenyegetik, de veszélyben van a család autója is. Veszélyeztetettek a napközben vagy éjszaka egyedül otthon hagyott gyerekek, idõs családtagok, illetve nõk is. A vagyon elleni támadásoknál a biztonsági rendszeren lévõ „leggyengébb láncszemet” használják ki az elkövetõk. A személy elleni támadásoknál pedig a „legkisebb ellenállás” elve érvényesül, vagyis azok a leginkább veszélyeztetettek, akiknél a legkisebb ellenállásra számít a támadó. A lakásokat, otthonokat érintõ bûncselekmények közül leggyakoribbak az ún. betöréses lopások, de ezen kívül testi sértés, rablás, csalás, kifosztás, magánlaksértés, rongálás áldozatává is válhatunk.
3
Kockázati profil, kriminalisztikai sajátosságok, jellemzõk A lopás Statisztikai adatok azt támasztják alá, hogy a bûncselekmények közül a legnagyobb számban és leggyakrabban a vagyon elleni bûncselekmények fordulnak elõ. Ezek közül is a legjellemzõbb a lopás. Büntetõjogi értelemben lopást az követ el, aki valamely dolgot mástól jogtalanul eltulajdonít. A jogalkotó néhány esetben súlyosabban értékeli azokat a körülményeket, amelyek a lopásnál szerepet játszanak, és nagyobb büntetés kiszabását helyezi kilátásba. Ezek a következõ esetek: ha a lopást bûnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerûen, dolog elleni erõszakkal (pl. betöréses lopás), helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, hamis vagy lopott kulcs használatával, lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetõvel közösen használó sérelmére, zsebtolvajlás útján, másnak a bûncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el. De értékelik a büntetõeljárás során az is, hogy mekkora volt a lopással okozott kár. Minden egyes elkövetési formának megvannak a megelõzési, felderítési sajátosságai, de itt csak a fõbb ajánlások összefoglalására vállalkozhatunk. Minden védelmi formánál figyelembe kell venni annak sajátosságait, hiszen más technikai és személyi feltételeket igényel egy szálloda vagy parkoló, és mást egy bank, illetve az egyes épületek, csoportok, lakások, lakóházak védelme. Csak szakszerû és tervszerû tevékenységgel lehet kialakítani az egyes formáknak megfelelõ rendszereket. A rizikóanalízis és a védelmi terv megalkotása során elengedhetetlen azoknak a bûncselekményi formáknak, elkövetési magatartásoknak a megismerése, amelyek az adott épületet veszélyeztethetik. Az analógia alapján elemezhetõ, hogy egy cselekmény, például egy betöréses lopás hogyan zajlik le, ezáltal pedig a többi betöréses lopás módszertana is elképzelhetõ. Természetesen két különbözõ cselekmény soha nem történhet azonos módon, de nagy hasonlósággal igen. A gyakorlati tapasztalatok elemzésével megállapítható, hogy melyek azok a körülmények, amelyeket egy betöréssel kapcsolatban figyelembe kell venni a védelmi rendszer kialakításánál. Ilyen például az elkövetõ személye, az elkövetés szervezettsége. Jelenleg Magyarországon leggyakoribbak az alkalmi, ötletszerû és az úgynevezett átmeneti pénzzavar megoldását célzó "megélhetési" elkövetések. De ezek mellett egyre gyakoribb a bûnbandákba szervezõdött csoportok által kivitelezett, elõre eltervezett betörések végrehajtása.
4
A bûncselekmény elkövetése elõtt a csoport tagjai közül valamelyik személy általában valamilyen kapcsolatba kerül a kiszemelt objektumban lakókkal vagy dolgozókkal. Õ elõzetesen valamilyen ürüggyel terepszemlét, felmérést végez. A gyanús személyeket ezért lehetõség szerint ki kell szûrni, tudatosan fokozva az éberséget. A csoportokon belül mindig munkamegosztás van, ami lehetõvé teszi, hogy a tervezett betörés során a tagok a cselekmény egy fázisára koncentráljanak, hogy csökkentsék a hibalehetõségeket. Sokszor segítik õket a tippadók, akik az eltulajdonítani kívánt érték egy bizonyos százalékáért információt szolgáltatnak arról, hogy hová érdemes betörni a nagyobb érték reményében, oda esetleg hogyan könnyebb bejutni. Gyakran megfigyelik a tervezett elkövetés helyszínét, rögzítik az ott történõ mozgást. Ezt a védeni kívánt objektum külsõ személyi- és technikai úton történõ megfigyelésével, a gyanús mozgások elemzésével, értékelésével lehet kivédeni. Fontos körülmény a behatolás módszere is. Sajnos a hagyományosnak tekinthetõ módszerek (például az álkulccsal való nyitás, az ajtóbefeszítés, lakatlevágás, zártörés, rácsfeszítés, ablakbetörés, falbontás, tetõbontás vagy egyéb födémszerkezet megbontása) mellett új módszerek, mechanikus és elektronikus nyitószerkezetek is megjelentek a hazai piacon. Az objektumvédelem szervezésével foglalkozók körében ezek megismerése feltétlenül szükséges. Hiszen ha nem ismert, hogy az épületeket milyen támadások érhetik, akkor az ellenük való megelõzõ védelem sem lehet eredményes. Sõt az illegális behatolás sikerének lehetõsége is nagyobb, fõleg akkor, ha ezeket a szerkezeteket szakavatott kezek, zárspecialisták kezelik. A leggyakoribb célpont a betörések során a pénz, ékszer, egyéb értéktárgy vagy értékpapír. Ezeket tulajdonosaik legtöbbször különbözõ lemez-, illetve páncélszekrényekben, fali-, illetve egyéb beépített trezorokban helyezik el. Ezek kinyitása jelenleg még fõleg "hidegnyitási módszerekkel", azaz valamilyen mechanikus eszköz alkalmazásával történik, ezért nem mindegy, hogy a védeni kívánt tárgy, érték milyen széfben van elhelyezve. Azt is szem elõtt kell tartani, hogy a gyártó mire vállal garanciát és az megfelel-e a valóságnak. Ajánlatos például a páncélszekrény közvetlen környezetét is valamilyen riasztó rendszerrel biztosítani. Több esetben elõfordult az is, hogy mivel az elkövetõk a trezort helyben nyitni nem tudták, az egészet elvitték. Sokszor a hanyagság is segíti az elkövetõket, amikor például a páncélszekrény kulcsát ugyanabban a helyiségben rejtik el, vagy esetleg csupán egy fiókban tartják. Arra kell törekednünk, hogy ha már megtörtént a bûncselekmény, az elkövetõk azonosítható nyomot hagyjanak. Ezért célszerû megvizsgálni a védeni kívánt dolog közelében technikai csapda (fotó, vegyi, szag stb.) elhelyezésének lehetõségét is (például a pénz vagy az elkövetõ megjelölésére).
5
Fontos az értéktárgyak pontos leírása, nyilvántartása, megjelölése, hogy azokat gyorsan és pontosan tudják azonosítani a körözés során. Az eltulajdonított értéktárgyakat ugyanis az értékesítésig vagy a megrendelõnek történõ átadásig gyakran különbözõ raktárakba, egyéb rejtekhelyekre viszik. De a lopott dolgokat értékesíthetik orgazdákon keresztül is. A tettes (tettesek) kilétének megállapítása érdekében fontos a helyszín biztosítása, a nyomok elõzetes megsemmisüléstõl való megóvása, de ennek a kártérítési felelõsség megállapításában is nagy jelentõsége van. A „betöréses” lopás A betöréses lopás büntetõjogilag a „dolog elleni erõszak” módszerével elkövetett lopást jelenti. A betörés leggyakoribb helyszínei, az otthonok: a lakótelepi lakások, lakótömbök, többemeletes bérházak (társasházak), lakóparki lakások, családi házak (kertvárosi jellegû lakóegyüttes városban, falun), hétvégi házak, nyaralók, tanyák (egyedülálló, lakóterületen kívül esõ épületek), melléképületek (garázsok, mûhelyek, tárolók, gazdasági épületek, ólak stb.). A helyszín kiválasztása Tapasztalatok szerint több tényezõtõl is függ, hogy az elkövetõ hogyan választhatja ki a helyszínt. Ezt meghatározhatja az érték, a sértett, vagy maga a helyszín (pl. a lakás) ismerete, illetve az elkövetõ által „kedvelt” és elõtérbe helyezett betörési módszer alkalmazhatósága. Ha kiválasztotta a betörés helyszínét, az elkövetõ vagy maga ismeri meg a leendõ sértettet, és így tájékozódik annak értékeirõl, körülményeirõl, vagy megszerzi (megveszi) az információt, hogy hová érdemes betörni. Az elkövetõ a megszerzett információk alapján tervezi meg és hajtja végre cselekményét. A sértett kiválasztása történhet véletlenül, például a betörést megelõzheti egy nyilvános helyen való találkozás, egy szórakozóhelyen történt alkalmi ismeretség. De akár a helyszínen spontán alkalmazott trükk (pl. indok, hogy bemehessen a lakásba) is segítheti az elkövetõt. A spontán betöréshez a lakás pillanatnyi állapota is adhat ötletet (pl. építkezés, eladás, tartós távollét stb.).
6
Az elkövetési idõ A bûncselekmények nagy részét a nappali órákban követik el. A lopások, ezen belül is a betöréses lopások elkövetési ideje átlagosan 5-15 perc. Ez az idõszak az elkövetés megkezdésétõl, vagyis a behatolástól a menekülésig minden cselekményhez szükséges idõt felölel. Ebbõl adódik, hogy az objektum biztonságát úgy kell megtervezni, hogy a különbözõ mechanikai akadályokat csak ennél hosszabb idõ alatt legyen lehetséges leküzdeni.
A betöréses lopás legjellemzõbb behatolási módszerei A dolog elleni erõszakkal elkövetett, más szóval betöréses lopásokat leggyakrabban az ajtóbefeszítés, hengerzártörés, rácslefeszítés, ablakbetörés, nyílászáró-kiemelés módszerével hajtják végre a bûncselekmény elkövetõi. Vannak úgynevezett finom és vannak durva nyitási módszerek. Az elõbbire az álkulccsal való zárnyitás, míg utóbbira az ajtó befeszítése lehet klasszikus példa.
A „besurranásos lopás” A besurranásos lopások jellemzõje, hogy bár otthon van a sértett (lakástulajdonos, használó), de nem tud a bûncselekmény elkövetésérõl. A besurranásos lopás elkövetõje általában nem alkalmaz semmiféle dolog elleni erõszakot. Vagyis akadálymentesen jut be az ingatlanba, lakásba. Az elkövetõ kihasználja a sértett óvatlanságát, más irányú elfoglaltságát, így tulajdonítja el értékeit. A besurranó tolvaj általában a nyitva hagyott kapun, ajtón, vagy éppen ablakon keresztül jut be a lakásba, úgy, hogy a tulajdonos és családja otthon van, de a behatolást mégsem észleli senki. A besurranó tolvaj célja, hogy észrevétlen maradjon, amíg nem távozik a helyszínrõl. Ha a tolvajt a tulajdonos mégis észreveszi, az általában a menekülést választja. A besurranásos lopás jellemzõje, hogy az elkövetõ általában kisebb értéktárgyakat (legtöbbször pénzt, pénztárcát, irattárcát, ékszert) tulajdonít el, melyek elrejtése nem okoz gondot, és a menekülést sem akadályozza.
7
A melléképületek, kiegészítõ helyiségek elleni támadások A fõépületekhez - fõleg kertes családi házakhoz, gazdasági udvarokhoz - gyakran tartozik melléképület is. A melléképületekben gyakran értékes tárgyakat, eszközöket, szerszámokat, jármûveket tárolnak. Mivel a melléképületek többsége kevésbé védett, az ellenük történõ jogtalan támadások is egyre gyakoribbak. Így egyre több a betörés a szerszámos kamrákba, mûhelyekbe, kerékpártárolókba, terménytárolókba, állatok óljaiba, géptárolókba is. A lakásbetörésekhez kapcsolódóan azonban (a lakótelepen és a kertes övezetben egyaránt) leggyakoribbak a garázsbetörések. A garázsok zárszerkezeteit általában a lakásokéhoz képest könnyebben és feltûnés nélkül lehet nyitni. Ha a garázs nincs közvetlen összeköttetésben a lakással, az ellenõrzése is nehezebb. Általában a bûncselekmény felfedezése idõben is kitolódik, így annak végrehajtására is több ideje van a tettesnek. Egybeépítés esetén azonban az értékek megszerzése mellett a garázsbetörések másik célja lehet, hogy azon keresztül jussanak be a védettebb lakásba, házba. A legtöbb lakástulajdonos nem fordít kellõ figyelmet a garázs és a lakás közti belsõ átjárókra, azokat gyakran nyitva hagyják. A garázsok elleni támadásoknak összességében az a célja, hogy eltulajdonítsák a gépjármûvet, a garázsban tárolt gépjármû-felszereléseket, egyéb értékeket, illetve a garázson keresztül bejussanak a lakásba.
A betörést lehetõvé tevõ egyéb okok, körülmények A bûnügyi statisztikai adatok szerint a bûncselekmények elkövetését elõsegítõ okok közül legelsõ helyen szerepel az óvatosság hiánya, utána következik a környezet közömbössége és a szükséges vagyonvédelem elmulasztása. A víkendházak, tanyák esetében pedig jelentõs szerepe van a terület lakatlanságának, kivilágítatlanságának. Az áldozatokkal foglalkozó tanulmányok bizonyították, hogy a bûncselekmények nagy részében a sértett maga is „közremûködik”. Ez azt jelenti, hogy magatartásával, hanyagságával, nemtörõdömségével lehetõvé teszi, vagy megkönnyíti - sok esetben kiprovokálja - annak végrehajtását.
8
Például a lakáskulcsok elvesztése gyakori eset, melynek oka általában figyelmetlenség, hanyagság. E körülményt a bûncselekmény sértettjei sokszor nem ismerik el, mert tartanak attól, hogy a biztosító nem téríti meg a kárt. Önmagában egy kulcs elvesztése még nem jelenti azt, hogy az adott lakásba biztosan betörnek, viszont potenciális veszélyforrást jelent, különösen akkor, ha a kulccsal egyéb azonosítók is eltûnnek (igazolvány, iratok stb.). De például egy erkélyablak alatt felejtett létra sem növeli a ház biztonságát. Az eltulajdonított (veszélyeztetett) tárgyak köre meglehetõsen széles körû, a korábban jellemzõ készpénz, arany, ékszer, értékpapírok, híradás-, és számítástechnikai cikkek mellett a betörés céljától függõen lopnak élelmiszert, okmányokat, vegyszereket, állatokat, de akár mezõgazdasági gépeket is. A sértetti profil A büntetõeljárási törvény meghatározása szerint sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bûncselekmény sértette, vagy veszélyeztette. A sértettek túlnyomó többsége a 23-59 éves korosztályból kerül ki, nyilvánvalóan a keresõképes, már valamilyen értékkel rendelkezõ személyek az áldozatok. Potenciálisan veszélyeztetettek, és egyre gyakrabban válnak áldozattá az egyedülálló, idõs emberek és a nõk is. Velük szemben az elkövetõ kisebb ellenállásra számít, ha tetten érik. (Ezért sok esetben a betörés gyakran rablással végzõdik.) Azonban a bûncselekmények számszerûsítésénél figyelembe kell venni a látenciát is, ami azt jelenti, hogy sok megtörtént bûncselekményrõl a hatóságok nem szereznek tudomást, így azok nem képeznek statisztikai adatot sem. A látencia adódhat abból, hogy kisebb lopás esetén a sértett nem tulajdonít nagy jelentõséget a káreseménynek, illetve nem vállalja a rendõrségi eljárást, mert kényelmetlenek, vagy eleve eredménytelennek tartja azt. Az elkövetõi profil Az elkövetõ leggyakoribb motivációja az anyagi haszonszerzés. A lopással, betöréssel kis kockázat mellett gyorsan lehet pénzhez jutni, mert az eltulajdonított értékek viszonylag könnyen eladhatók, értékesíthetõk. Kiváltó ok lehet még az egyén személyiségtorzulása, a bûnözõi karriervágy, a bûnözõi életmód és az ebbõl adódó életforma követése. Ezek kiegészülhetnek még olyan különleges fizikai vagy technikai képességekkel, amelyek a bûncselekmények bizonyos típusához szükségesek. Az elkövetésben számtalan véletlen körülmény is szerepet játszhat még, például kulcsok, iratok megtalálása, õrizetlenül hagyott értékek megfigyelése.
9
Az elkövetési módszereket befolyásolják az elkövetõ személyi adottságai is; az egyénisége, a szellemi képességei, a fizikai állapota. A hétköznapi életben is erõszakos magatartású elkövetõ például a dolog elleni erõszakot helyezi elõtérbe, és általában a személy elleni erõszaktól sem riad vissza. Befolyásoló tényezõk lehetnek még a szakmai ismeretek, vagy a bûnözésben való jártasság. A módszereket, az elkövetõ magatartását természetesen az adott szituáció is befolyásolja. Az elkövetéshez szükséges tárgyi, objektív adottságok azok, amelyek miatt a betörés megvalósulhat, pl. vagyonbiztonsági hiányosságok, vagy a kapcsolódó szervezeti intézkedések hiányosságai. Az amatõr elkövetõ még nem ismert a hatóságok elõtt, de ez nem jelenti minden esetben azt is, hogy kezdõ a betörõszakmában. A visszaesõ, bûnismétlõ elkövetõi kör többségében felkészült, általában tervszerûen és meggondoltan cselekszik a bûncselekmény helyszínén. E profi bûnözõi kör a bûncselekményt rendszerint elõkészíti, megtervezi a végrehajtást, a menekülés útját, az értékesítést.
Egyéb nem kalkulált káresemények Ebbe a csoportba tartoznak például a tûzkár, a vízkár, az áramszünetbõl eredõ károk. A másodlagos károk keletkezhetnek véletlenszerûen vagy szándékosan is. Utóbbi esetben azt az elkövetõ idézi elõ a cselekmény elõkészítése alatt (áramszünet, zárlat), vagy éppen az elkövetés után, hogy a nyomokat eltüntesse. Egyes esetekben a másodlagos kár nagyobb is lehet, mint a bûncselekménnyel elsõdlegesen okozott kár.
Biztosítás hiányból eredõ károk Amennyiben a lakás tulajdonosa nem rendelkezik érvényes lakásbiztosítással, vagy a szerzõdési feltételeknek nem az elõírt módon tett eleget, a bûncselekménnyel okozott kárt maga viseli, azt a biztosítótársaság nem téríti meg számára. Érdemes tanulmányozni a szerzõdés mellékletébe foglalt szabályzatot is. Ugyanis hiába rendelkezik a lakás, ház mechanikai, elektronikai biztonsági berendezésekkel, ha azok használata nem elõírásszerû, a védelmi szint nem felel meg a biztosítási követelményeknek. Ezért érdemes a MABISZ által minõsített termékeket használni.
10
A betörés utáni teendõk A betöréses lopások utáni teendõk ismerete hatékonyan hozzájárulhat a megelõzéshez is, hiszen egy idõ után a bûnelkövetõnek számolnia kell a gyors és szakszerû civil és hatósági reakciókkal. A bûncselekmény felfedezése után az elsõ feladat a rendõrhatóság gyors értesítése, a tényszerû adatközlés. Egyes esetekben ez elõsegítheti a bûncselekmény megszakítását, vagy megakadályozását, az elkövetõk elfogását, a „forró nyomon üldözés” megkezdését, az eredményes adatgyûjtést, tanúkutatást és a helyszíni munkát. Az értesítést bárki megteheti, a felfedezõ tanú, a tulajdonos, de az észlelés történhet például vagyonvédelmi távfelügyelet (riasztó) jelzése által is. Ha sérült van a helyszínen, vagy tûz-, víz-, gázkiömlés keletkezett, az elsõdleges feladat a szakhatóságok értesítése mellett (tûzoltók, mentõk stb.) a közveszély elhárítása (gázcsap, vízcsap elzárása, tûzoltás megkezdése) és az életmentés, elsõsegélynyújtás. A helyszínt az eredményes nyomrögzítés érdekében az eredeti állapotában kell megõrizni. Mindez a nyomozás, a bizonyítás szempontjából fontos, ezért meg kell akadályozni a nyomok megsemmisülését a rendõrség kiérkezéséig. A rendõrség kiérkezése után, a helyszíni szemlén a sértett (lakásbirtokos) közremûködésére is szükség van, mivel õ ismeri a legjobban a helyszínt, õ tudja megjelölni a más számára nem látható elváltozásokat, az eltulajdonított értékek helyét. A biztosított vagyontárgy állapotán a betörés bekövetkezte után a tulajdonos (a szabályzat által megállapított határidõn belül) csak annyit változtathat, amennyi ez a kárenyhítéshez szükséges. Amennyiben a változtatás a megengedettnél nagyobb mértékû, a biztosító nem ismeri el kötelezettségét. Az okozott kár megszemlélése a helyszínen a biztosító feladata, azt a rendõri eljárás jogilag nem pótolhatja, és nem helyettesíti. A biztosító megteheti, hogy elfogadja a rendõrség által felmért állapotot, kárt. A rendõrséggel való együttmûködés a nyomozás során a sértettnek nemcsak joga, hanem kötelessége is, amelyet a büntetõeljárásról szóló törvény szabályoz.
11
Egyéb, az otthon biztonságát sértõ bûncselekmények
A rongálás Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy állagának rontásával kárt okoz, rongálást követ el. A bûncselekmény a kár bekövetkezésével válik befejezetté. A rongálás általában velejárója minden erõszakos behatolási, betörési módszernek (zárfeszítés, ablakbetörés, riasztó megrongálása). Ezekben az esetekben a lopás a cél, és a rongálás csak eszközcselekmény. Így is komoly rongálási károk keletkezhetnek, hiszen a helyrehozhatatlan dolgok nagyobb értéket is képviselhetnek, mint az eltulajdonított vagyontárgyak. A rongálás a betöréstõl függetlenül, önálló cselekményként is megvalósulhat: ablak betörésével, ajtó, kerítés, falfelület lefestésével (grafiti), egyes tárgyak eltörésével.
A rablás Rablást a Büntetõ törvénykönyv megfogalmazása szerint az követ el, aki idegen dolgot jogtalanul úgy vesz el mástól, hogy valaki ellen erõszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Súlyosabban bünteti a törvény azt az elkövetõt, aki cselekményét fegyveresen, jelentõs vagy különösen nagy értékre, bûnszövetségben vagy csoportosan követi el. A köztudatban az él a rablásról, hogy az elkövetõk valakinek a megtámadásával, erõszakkal vesznek el értékeket. Rablásnak minõsül azonban az a cselekmény is, ha a tetten ért tolvaj nem elõre eltervezetten alkalmaz erõszakot, fenyegetést, hanem az elrabolni kívánt dolog megtartásának céljából. A rablások módszereiket tekintve sajnos egyre brutálisabbá, durvábbá válnak, sokszor indokolatlanul bántalmazzák azokat a sértetteket is, akiknek az ellenállását már egyébként is megtörték. Így akár életveszélyt vagy halált is okozhatnak. Több esetben a betörésnek indult cselekménybõl is rablás lesz, amikor az elkövetõket tetten érõ lakástulajdonost vagy a helyiségben tartózkodó személyt súlyosan bántalmazzák. Nem ritka az sem, hogy a tettesek minden elõzetes figyelmeztetés nélkül támadnak az általuk kiszemelt objektumra, esélyt sem adva a védekezésre.
12
Magyarországon egyre gyakoribb ezen a téren is a szervezettség, az elõre kiterveltség. Egyre gyakrabban követhetõ nyomon, hogy hogyan szemelték ki a bûncselekmény helyszínét, tárgyát, hogyan végeztek elõzetes megfigyelést, milyen eszközökkel készültek fel a rablásra, a szerepeket hogyan osztották fel egymás között. Egyre többször veszik igénybe az elkövetõk a sértettekkel szemben a megfélemlítés eszközeit: a lõfegyvereket, fegyvernek látszó tárgyakat (pl. gáz-, riasztó-, hatástalanított-, játék pisztoly), késeket, tõröket. Mind gyakoribb a megtámadott személy spray-vel való váratlan lefújása, elkábítása, védekezésre képtelen állapotba helyezése. A rablók többször használnak lopott autót vagy lopott rendszámmal ellátott jármûvet, felismerésük illetve a személyleírás megnehezítése érdekében álarcot, kivágott sísapkát. Mivel a rendõrségi felderítéseket az elõbb felsorolt esetekben sok körülmény nehezíti, e bûncselekményeknél is elsõsorban a megelõzési formákra kell helyezni a hangsúlyt. Komplex védelmi rendszer kialakítása, alkalmazása ajánlatos, mely az egyes elkövetési magatartások elemzésére és a módszertani ajánlásokra épül.
A magánlaksértés A magánlaksértés is erõszakos bûncselekménynek számít. Az követi el, aki más lakásába az ott lakó akarata ellenére fenyegetéssel, erõszakkal vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bent marad. Ebben az esetben nem a dolgok eltulajdonítása a cél. A magánlaksértés alapvetõen a tulajdonos (birtokos) személyét sérti, az alkotmányban és törvényekben biztosított magánlakás sérthetetlenségéhez fûzõdõ normákat veszélyezteti. Ez a magatartási forma azonban elõzetes cselekményként alkalmas arra, hogy a lakásban különbözõ trükkös lopásokat, esetleg rablást kövessenek el. (Ez azonban már másként minõsül.)
A magatartási taktikai védelem A tulajdonos magatartása és azon intézkedései, melyeket értékeinek védelme érdekében tett, alapvetõen meghatározzák az egyes bûncselekmények elkövetési gyakoriságát és módszereit. Ezért fontos azon módszerek ismerete, mellyel csökkenthetõ a bûncselekmények elkövetésének valószínûsége.
13
A szakértõk által a lehetséges sértetti körben végzett szakszerû propagandamunka elõsegíti ezeknek a módszereknek a tervezését és gyakorlati alkalmazását. Ezek alapvetõen: kulcsok biztonságos kezelése, korszerû, a biztonsági igénynek megfelelõ szintû mechanikai és elektronikai védelem, zárak ellenõrzése, karbantartása, biztonsági zárak beépítése, nyílászárók ellenõrzése, védelme, értékek õrzése (trezor), megosztása (több helyen való tárolása), megjelölése (vegytinta, UV, tárgyleírás, egyéb), házi leltár készítése (betörés esetére), esetleg minta biztosítása, eszközök beépítése, telepítése, lehetõség szerint távfelügyeleti állomáshoz (riasztóközpont) való csatlakozás, a lakókörnyezet biztonsági követelményeket figyelembe vevõ kialakítása, az önvédelmi, bûnmegelõzési célú tevékenység beépítése a napi, rutinszerû cselekvésekbe, folyamatos együttmûködés kialakítása a lakóközösség más tagjaival. 1. A bûnözés felfedezése Új lakásunk biztonságáról már akkor is célszerû gondoskodnunk, amikor még ki sem választottuk, hogy hova is költözünk. A válogatás és a tervezés során ugyanis érdemes megtekinteni az adott település, városrész vagy fõvárosi kerület bûnözési térképét és adatait. Ez gyakran elkérhetõ az önkormányzatoktól és a rendõrségtõl is. Több adat, például a fõvárosi kerületek bûnözéstípusok szerinti rangsora évente a sajtóban és a rendõrség honlapján is megtalálható. Számos ember számára ez döntõ fontosságú adat. Õk nem is választanak olyan környéket, ahol túl sok a betörés. Mások számára azonban mindössze figyelmeztetést jelent, hogy fokozott biztonsági felszereltséget kell szerelni leendõ lakásukba.
2. Riasztásra felkészülni! Az újépítésû lakások, házak mûszaki leírásának tanulmányozásánál érdemes figyelni az apró részletekre. Itt számos biztonsággal kapcsolatos információt is megtalálunk. Például azt, hogy a riasztórendszer elõkészítése megtörtént-e. Láthatjuk, hogy a vezetékezést úgy készítették-e el a falban, hogy legyenek kiállások a különbözõ érzékelõknek.
14
Szükséges egy központi egység a bejárat környékén, ahol programozhatjuk, ki-, bekapcsolhatjuk a rendszert, valamint mozgásérzékelõket kell elhelyezni a szobafalakon. Ma már sokszor nyomásérzékelõket helyeznek az ablakokra is, így az üveg betörése esetén is riasztanak. Csak olyan rendszert alkalmazzunk, amely be van kötve valamely biztonsági szolgálat központjába, és néhány percen belül megjelennek az õrök, ha riasztást kapnak.
A mechanikai védelem A megfelelõ mechanikai védelemmel lassíthatjuk az elkövetõt, az akadályok leküzdésével pedig nõ a betörésre szánt idõ is. A mechanikai védelmi követelményeket már a lakás tervezésekor vagy birtokbavételekor figyelembe kell venni, nem utolsó sorban biztosítási feltétel is, melyre vonatkozóan minden biztosító saját szabályokkal rendelkezik. A mechanikus akadályok az elkövetõ pszichikumára is hatnak. Ha úgy értékeli, hogy az idõtényezõ miatt nem tudja az elfogás kockázata nélkül végrehajtani a bûncselekményt, lehet, hogy emiatt meg sem kezdi azt. A legelterjedtebb mechanikai akadályok; falazat, kerítés, ajtók, zárak, zárrendszerek, rácsok, biztonsági fóliák, értéktárolók.
Az elektronikai védelem Az elektronikai védelem elsõdleges célja a megelõzés, másodlagos célja az elkövetõ zavarása, akadályozása a tervezett bûncselekmény zavartalan kivitelezésében, harmadlagos célja pedig az elkövetõ tettenérésének elõsegítése, az elfogás megkönnyítése. A távfelügyelet a lakásokban, a családi házakban, az üzlethelyiségekben, irodákban mûködõ riasztórendszerektõl beérkezõ jelzések napi 24 órás, folyamatos felügyeletét és a jelzések feldolgozását jelenti. Az ügyeletes diszpécserek az intézkedést igénylõ jelzések (pl. támadás, betörés) esetén haladéktalanul értesítik az elõfizetõ által megadott személyt, személyeket, szervezeteket és a járõrszolgálatot. A kivonuló szolgálat a helyszínen biztosítja az ügyfél személyének és vagyontárgyainak védelmét.
15
És még egy pár hasznos tanács
Lehet, hogy az Ön rémálma is az, hogy egyszer arra ér haza, betörõ járt az otthonában, értékes és kedves emlékeket õrzõ tárgyai pedig örökre eltûntek. Ajtó, ablak tárva van, de bejöhet-e akárki? Hogy egy nem várt betörést biztosan elkerüljön, már a ház építésekor vagy lakása vásárlásakor figyelembe kell vennie a lehetséges biztonsági megoldásokat. Mindenkinek tudomásul kell vennie: a lakások védelmérõl való gondoskodás feladatát a rendõrség nem fogja felvállalni, ebben mindenki elsõsorban magára számíthat. Ezért el kell döntenie, hogy mekkora költséget fordít vagyona biztonságára, mennyi az Ön számára elfogadható és a megfelelõ biztonság.
1. Tervezzük meg a védelmet! A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betörések elkövetõi általában a nyílászárók, ajtók, ablakok feltörésével, erõszakos kinyitásával jutnak be a lakásba. Párjával közösen vegyék szemügyre a lakóházukban lévõ nyílászárók biztonságát: a második emeletig az ablakokat is, ennél magasabban pedig elsõsorban a bejárati ajtót! Sajnos a betörõ nem válogat az emeletek között, hiába egyszerûbb a földszintrõl kiugrania az ablakon, bizony a lifttel is elmenekülhet.
2. Vizsgáljuk meg a környezetünket! Azt vegyük szemügyre, hogy nincs-e olyan tárgy az ablakok közelében, amit létraként használhat egy ügyesebb betörõ. (Villámhárító vezetéke, esõcsatorna, házhoz közel álló fa, és hasonlók.) Ha ilyet találunk, akkor ne érezzük magunkat biztonságban még a második vagy a harmadik emeleten sem! Tegyük meg a megfelelõ ellenlépéseket, hiszen a fa koronája esetleg kissé visszavágható, az esõcsatorna vagy a villámhárító szakszerûen áthelyezhetõ az ablakoktól távolabbra.
16
3. Védjük a bejáratot! Egy lakás legkritikusabb pontja a bejárati ajtó, a leggyakoribb lakásbetörési forma ennek feltörése. A tömblakásoknál jóformán ez az egyetlen behatolási lehetõség, de még a családi házaknál is az ajtó felfeszítése a legelterjedtebb behatolási módszer. Sokszor rossz minõségû ajtó és zár könnyíti meg a bûnözõk dolgát. A régi lakótelepi bejárati ajtók fenyõléc keretbe helyezett farostlemez burkolású, könnyû szerkezetes megoldások. Ezek betörés elleni biztonsága a nullával egyenlõ. Az ilyen ajtóknál a meglévõ hengerzár betétet teljesen fölösleges kicserélni, hiszen egyetlen mozdulattal beszakítható, vagy erõsebb csavarhúzóval lefeszíthetõ. A minimális biztonságot itt a biztosítók elvárásainak megfelelõen az ötpontos zárás létrehozása jelenti. A pincénél és a garázsnál egy legalább 40 mm vastag acélborítású lappal készült modern biztonsági ajtó nyújt védelmet.
4. Szerezzünk be riasztót! A riasztórendszerek kiépítése során törekedni kell arra, hogy a szakember minél több érzékelõt helyezzen el a lakásban. Ennek természetesen az anyagi lehetõségek is gátat szabnak, ezért sok esetben alkalmaznak ún. "csapdaszerû védelmet". Ez azt jelenti, hogy az érzékelõk nem minden helyiségben vannak telepítve, csak azokon a pontokon, ahol az elkövetõ mindenképpen áthalad. A csapdaszerû védelem és felügyelet minden nyílászárót figyel, felügyel. A riasztórendszerek elsõdleges célja, az elkövetõk elfogása, elriasztása a helyszínrõl, és az értékek megóvása, megtartása. E cél elõsegítése érdekében mindenképpen szükséges a nagyon hatékonyan mûködõ távfelügyeletekhez átjeleztetni.
17
5. Jegyezzük meg: 107 vagy 112! Ha észleli, hogy lakásába, hétvégi házába betörtek, ne menjen be, inkább a legrövidebb idõn belül értesítse a rendõrséget! Lehetséges, hogy a betörõ még a lakásban van, és menekülése érdekében erõszakot alkalmaz. A rendõrség értesítése közben is figyelje a lakást, erre akár felkérheti az amúgy is kíváncsi szomszédokat. Ha idegent lát távozni, a személyleírás segítséget jelenthet, jól jegyezze meg a ruházatot, a gépkocsit, a távozási útvonalat!
18
Betörések elleni tippek nyaraláskor
I. Betöréses lopás A hosszabb idõre üresen hagyott ház miindig nagy vonzerõt jelent a betörõk számára, érdemes tehát ügyelni a biztonságra elutazás elõtt. De hogyan védjük meg házunkat, lakásunkat a betörõktõl távollétünk alatt, míg nyaral a család? Sajnos százszázalékos biztonság nem létezik, de néhány óvintézkedéssel megnehezíthetjük a betörõk dolgát.
1. Nézzünk körül az udvaron! Hogy minimálisra csökkentsük a betörés esélyét, elõször is nézzünk körül az udvaron, kertben, hogy nincs-e olyan tárgy az ablakok közelében, amely esetleg segítséget nyújthatna a betörõknek a fal megmászásához. A ház körül például ne maradjon kint létra vagy egyéb kerti bútor. Ezeket lehetõség szerint tároljuk belsõ térben, de mindenképpen zárható helyen! Bármennyire is magától értetõdõnek tûnhet a tanács, az ajtókat, ablakokat jól zárjuk be, ugyanis az utazás elõtti nagy sietségben megeshet, hogy megfeledkezünk róla, figyelmetlenségünkért pedig nagy árat fizethetünk. A villanyóra szekrényét zárjuk biztonságosan, hogy a behatoló ne tudja elõre elsötétíteni a lakást, illetve ezzel együtt az elektronikus riasztást is kiiktatni. Tartsunk rendet közvetlen környezetünkben és a kertben! A széthagyott kerti szerszámok, gépek, illetve gyerekjátékok, valamint a könnyebben elmozdítható kerti bútorok könnyedén ellophatók, ráadásul egyenesen vonzzák a besurranó tolvajokat. A sûrû növényzet kiváló rejtekhelyül szolgálhat a betörõk számára. A dúsabb bokrokat, fákat ritkítsuk meg annyira, hogy a betörõk ne tudjanak észrevétlenül tevékenykedni. A házhoz, ablakokhoz közel álló fák ágait pedig kissé vágjuk vissza.
19
2. A lakásban is akad egy-két teendõnk Ne hagyjunk a lakásban nagy értékû készpénzt, ékszereket, hacsak nincs otthon széf, ahol biztonságban lehetnek a rablók elõl! 3. Mondjuk le az újságot! A postaládában felhalmozott újságok és különbözõ reklámok is arra utalhatnak, hogy a ház lakói távol tartózkodnak. Az újság-elõfizetéseket vagy bármi egyéb, a külvilággal napi kapcsolattartást igénylõ szolgáltatást mondjuk le! 4. Kérjük a szomszédok segítségét! Elutazásunk ideje alatt sok tennivaló hárulhat barátokra, szomszédokra. Kérjünk meg egy barátot vagy egy megbízható szomszédot, hogy rendszeresen ürítse a postaládát, a szemétszállítási napokon az önök kukáját is helyezze ki a ház elé, függetlenül attól, hogy tartalmaz-e valamit, vagy sem, esténként kapcsolja fel a villanyt, és húzza le a rolókat, vagy húzza be a függönyöket. Az azonban fontos, hogy a redõnyök, függönyök ne legyenek állandóan leengedve, illetve behúzva, mivel ez is egy jel arra nézve, hogy senki sem tartózkodik otthon. Hosszabb út esetén nem árt, ha fûnyírással is megbízzák a szomszédot, ismerõst. Cserébe felajánlható, hogy használja a kerti ruhaszárító kötelet, illetve udvari parkolóhelyeinket, hiszen ezek is azt a látszatot keltik, hogy lakják a házat. Fontos, hogy a megbízott személy tudja a pontos címet, ahol a vakációt töltik, és egy telefonszámot, ahol baj esetén feltétlenül el tudja önöket érni.
5. Ne verjük nagydobra, hogy nyaralni megyünk! Próbálják minél kevesebb emberrel megosztani, hogy huzamosabb idõre üresen hagyjuk otthonukat! Minél kevesebben tudják, hogy elutazunk, annál kisebb a lehetõsége annak, hogy olyan ember fülébe jut elutazásunk híre, aki esetleg nem tisztességes szándékkal érkezne lakásunkba.
20
7. Helyezzünk el mozgásérzékelõket! Helyezzen ki minden bejárathoz mozgásérzékelõt! Egy olyan lámpa, amely mozgást érzékelve azonnal felkapcsol, elbizonytalaníthatja a betörõket. Ebbõl ugyanis arra következtetnek, hogy az adott háznál vigyáznak a biztonságra. Azok a környékbeliek pedig, akik tudják, hogy senkinek nem lenne szabad ott tartózkodnia, azonnal felfigyelnek a fényre.
8. Ne hagyjuk a kulcsot a lábtörlõ alatt! Ha azt gondoljuk, hogy a legtöbb „tikos hely” (lábtörlõ alatt, ablakpárkányon, ajtókeret fölött, odvas fa belsejében…) a rablók elõtt is titkos, elég nagyot tévedünk. Egy tapasztalt betörõ számára ezeken az általánosan használt helyeken nem okoz különösebb gondot a kulcs megtalálása. A legszerencsésebb, ha baj esetére a pótkulcsot egy családtagra, a szomszédra, vagy egy közeli barátra bízzuk.
9. Szerezzünk be riasztót! Modern riasztórendszerek széles választékban beszerezhetõk. Lehetõsége van távfelügyeleti rendszert választani, amely a szerzõdött biztonsági szolgálatot riasztja. Ha ilyen riasztórendszert választ, akkor cserébe biztosan fogja tudni, hogy ha bármilyen probléma adódik, akkor valaki a helyszínre fog sietni, és ellenõrzi az ingatlant.
21
