Tartalomjegyzék. Bevezető 1. HELYZETELEMZÉS A kézilabdázás nemzetközi és hazai sportéletben betöltött szerepe

Tartalomjegyzék

Bevezető

3

1. HELYZETELEMZÉS

4

1.1. A kézilabdázás nemzetközi és hazai sportéletben betöltött szerepe

4

1.1.1. Nemzetközi szövetségek tagországainak száma 1.1.2. A nemzetközi sportági életet és eredményeket meghatározó országok, csapatok és Magyarország ezekhez való viszonya 1.1.3. A hazai szövetség tagegyesületeinek száma, a szövetség taglétszáma, a sportágat űzők becsült összlétszáma, tendenciák 1.1.4. Magyarország eredményessége, tendenciák

4 4

2. CÉLKITŰZÉSEK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS KONCEPCIÓJA

6

2.1. Szakmai célkitűzések és a megvalósítás koncepciója

6

5

5

2.1.1. A verseny- és élsportban 2.1.2. Az utánpótlás-nevelés területén 2.1.3. Az oktatási intézmények keretein belül 2.1.4. A szabadidős kézilabdázás területén 2.1.5. A fogyatékosok sportjában

7 7 9 10 12

2.2. A szakmai célkitűzések elérését segítő háttér és a megvalósítás koncepciója

13

2.2.1. A sportág szervezeti és irányítási rendszerének területén 2.2.2. A sportág finanszírozásában 2.2.3. A sportági létesítmények vonatkozásában 2.2.4. A szaktudás, szakemberképzés területén 2.2.5. A sportág kommunikációjában 2.2.6. A nemzetközi és hazai kapcsolatok területén 2.2.7. A hazai rendezésű nemzetközi versenyek területén 2.2.8. A sportegészségügyi és doppingellenes tevékenységben 2.2.9. Innovatív továbbfejlesztési stratégiai irányok

13 13 13 14 15 16 16 17

1. számú melléklet: Célok 2. számú melléklet: 12 prioritás és összefüggéseik 3. számú melléklet: Magyarország férfi és női kézilabda válogatottjainak a felnőtt és utánpótlás világversenyeken elért helyezései 4. számú melléklet: A nemzetközi kupákban szerepelt egyesületek kiemelkedő eredményei

20 21 22

A MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG 2 HOSSZÚ TÁVÚ SPORTÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2017

17

23

Hosszú távú sportágfejlesztési stratégia 2009 – 2017 „A sport, az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze.” Szent-Györgyi Albert (Szeged, 1930.)

A Magyar Kézilabda Szövetség rendelkezik eredményes és hatékony hosszú távú sportágfejlesztési stratégiával (2007–2013.), amely kimondja, hogy a stratégiát rendszeresen át kell tekinteni és pontosítani szükséges. A hosszú távú stratégia megírása óta eltelt időszak jelentős eredményeket hozott, sportágunk ismertebb és népszerűbb lett, új sportfejlesztési irányok erősödtek meg (szivacskézilabda, strandkézilabda, szenior kézilabda, kerekes székes kézilabda), az eltelt időszakban azonban olyan dokumentumok jelentek meg, amelyek stratégiánk finomítására késztettek bennünket. Ilyen alapdokumentum az ötpárti parlamenti konszenzussal elfogadott Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia (65/2007 (VII. 27.) OGY. Határozat) vagy az európai sportról történő gondolkodást átformáló Fehér Könyv a sportról (Brüsszel, 2007. 11. 07.) című dokumentum. Napjaink társadalmi változásai kiemelkedően fontossá tették a sport hatékony eszközként történő felfogását és használatát a társadalmi problémák megoldásában. Európai és hazai dokumentumok is megalapozzák (Európai Sport Charta és a sport etikai kódexe Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott ajánlások, 2001. V. 16., Edzők Etikai Kódexe Dr. Cseháti László - Magyar Edzők Társasága 2007.) azt a törekvésünket, hogy a kézilabda, mint sportág, mintaadó legyen a sportéletben, sportszakembereinkre pedig emberi és szakmai szempontból is érdemes legyen felfigyelni. Sportágunk olyan jelentős szerepet kíván betölteni, hogy a versenysportban elért kiváló eredményei mellett az aktív szabadidő-eltöltésben is elismert – a jelenleginél is kedveltebb – sportággá váljon. Jövőképünkben a kézilabda – nemzeti szinten is – heti rendszerességgel gyakorolt sporttevékenységként, az egyének és a családok, kisközösségek életminőségének befolyásolására képes tényezőként jelenik meg.

mégis egy olyan karakteres, átlátható, logikus jövőképet, Ideát vázolunk fel, amelyre támaszkodva – bevallottan – követhető mintaként szolgálhatunk a többi sportág számára is! A jövőben Magyarországon és a nemzetközi sportéletben egyaránt további kiemelkedő elismertséget kívánunk kivívni a magyar kézilabdasport számára. Céljaink sikeres eléréséhez a létező problémákra és azok megoldásának XXI. századi modelljeire kell koncentrálnunk. Szövetségünk a bevitt és megosztott tudás, az informatikai eszközök használatában, szakmaiságában, kapcsolatrendszerében, szervezettségében maximalizmusra törekszik, ki kívánja érdemelni az Intelligens Sportszervezet meghatározást, melyben egyesül a szellemi együttműködés, a tudás, valamint a fejlett információs technológiák hálózatának megfelelő mennyisége és minősége. Biztosak vagyunk abban, hogy megújuló stratégiánkkal, egyértelmű, világos, átlátható, logikus lépéseinkkel, prioritásainkkal megtarthatjuk és tovább növelhetjük az üzleti világ érdeklődését. Bízunk abban is, hogy az állami sportirányítás kiemelt bizalmat és tartós támogatást biztosít sportágunknak, látva az egy időben tett komplex lépéseinket, amelyek az állami stratégiai célkitűzéseket is szolgálják. Hasonlóan a dán példához, mintaadó, kooperációkat fejlesztő Kiemelt Nemzeti Sportággá kívánunk válni!

A Magyar Kézilabda Szövetség eredményeire, szervezettségére, ismertségére, népszerűségére, az üzleti élettel kialakított kapcsolataira sok sportág mintaként tekint. Erre a tiszteletre büszkék is vagyunk, de belülről látva folyamatainkat, pontosan tudjuk, hogy milyen jelentős feladatok állnak még előttünk annak érdekében, hogy sportágunk eredményességét, sportolói létszámát, a gazdasággal kialakított kapcsolatait fejlesszük, ismertségét tovább szélesítsük! Korábbi stratégiánkban jelzett eredményeink, értékeink nem évültek el, jelenleg is érvényesek, sőt megerősödtek. Most

www.handballnet.hu

A MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG HOSSZÚ TÁVÚ SPORTÁGFEJLESZTÉSI 3 STRATÉGIÁJA 2009-2017

1. HELYZETELEMZÉS 1.1.

A kézilabdázás nemzetközi és hazai sportéletben betöltött szerepe

1.1.2. A nemzetközi sportági életet és eredményeket meghatározó országok, csapatok és Magyarország ezekhez való viszonya

1.1.1. Nemzetközi szövetségek tagországainak száma A kézilabdázás a XX. század első felében nagypályán, a labdarúgással megegyező játéktéren honosodott meg, és ebben a formában szerepelt az 1936. évi berlini olimpia műsorán is. A II. világháborút követő évtized döntő változást hozott a sportág életében. A játéktér áttekinthetősége, az elérhető gólok száma következtében fokozatosan teret nyert a kispályás kézilabda. Eleinte még főleg szabadtéren játszották, ám az egész éves játéklehetőség érdekében a ma is ismert, teremben űzött formájában indult világhódító útjára. A sportág rohamosan növekvő népszerűsége következtében a férfi kézilabda 1972-ben, Münchenben újra bemutatkozhatott az olimpián, 1976-tól pedig már a női kézilabda is az ötkarikás játékok programjában szerepel. Időközben a sportág tömegesedése szükségessé tette a kontinentális szövetségek megalakítását (az Európai Kézilabda Szövetség, EHF 1991-ben jött létre), melyek a válogatott, illetve klubcsapatok kontinentális bajnokságait és kupaküzdelmeit irányítják. Az 1946-ban megalakult Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) koordinálja a kontinentális szövetségek munkáját és szervezi a sportág nagy világversenyeit, az olimpiai tornát és a világbajnokságot. Napjainkra a kézilabdázás az egyik legnépszerűbb sportággá nőtte ki magát. Az IHF-nek 159, az EHF-nek 49 tagországa van, világszerte 167 országban mintegy húszmillió játékos űzi versenyszerűen ezt a csodálatos labdajátékot. Az előző évtizedekben meghatározó szerepet játszó európai országok mellett ma már ázsiai, afrikai, amerikai, sőt óceániai országokban is rohamosan fejlődik, népszerűsödik a játék.


Tekintettel arra, hogy a sportág Európában született, a világ kézilabdasportjában meghatározó szerepet játszik az európai kézilabdázás. Valamennyi kontinens önálló szövetséggel rendelkezik. A domináns európai szövetség mellett különösen erős az ázsiai és a dél-amerikai régió, de nagy lépésekkel fejlődik a kézilabdázás Afrikában is. A meghatározó országok – melyek között Magyarország is jelen van – Németország, Franciaország, Spanyolország, Dánia, Norvégia, Svédország, Horvátország, Románia, Szerbia, Oroszország, Dél-Korea. Nemzetközi viszonylatban különösen erős az európai lobbi, melyben a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) is vezető szerepet játszik. Az MKSZ az IHF-fel és az EHF-fel is kitűnő munkakapcsolatban áll, több sportdiplomatánk is tagja mindkét szervezet bizottságainak, irányító testületeinek. 1.1.3. A hazai szövetség tagegyesületeinek száma, a szövetség taglétszáma, a sportágat űzők becsült összlétszáma, tendenciák Magyarország a kezdetektől részese, mi több, meghatározó szereplője a sportágnak. Az 1933-ban megalakult Magyar Kézilabda Szövetség, mely tavaly ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját, 1948. óta tagja a Nemzetközi és alapítása óta az Európai Kézilabda Szövetségnek. A pályán elért jelentős sikerek is több évtizedes múltra tekintenek vissza, ehhez elegendő a magyar női válogatottnak az 1949-ben Budapesten lebonyolított nagypályás, illetve az 1965-ben Németországban megrendezett kispályás világbajnokságon és a 2000-es Európa-bajnokságon elért első helyét

felidézni. Örvendetes, hogy az egyre nagyobb és kiegyensúlyozottabb mezőnyben a magyar kézilabdázás továbbra is őrzi előkelő helyét a sportág közvetlen élvonalában. Felnőtt női és férfi válogatottaink a sportág nagy nemzetközi eseményeinek rendszeres résztvevői, többnyire pont-, illetve éremszerzői. Klubcsapataink rendre eljutnak az európai kupák végküzdelmeibe, döntőibe, és a sportág közvetlen utánpótlása is méltó ellenfele a nemzetközi élmezőnynek. Az utóbbi években egy új szakággal ismerkedhettek meg a sportág szerelmesei. A magyarok a rohamosan növekvő népszerűségnek örvendő strandkézilabdázásban is a nemzetközi élmezőnybe tartoznak. 2005-ben a nem olimpiai sportágak olimpiájának is nevezett Világjátékokon a magyar női strandkézilabda válogatott ezüstérmet szerzett, míg férfi válogatottunk 2006-ban ezüstérmes, 2007-ben pedig bronzérmes lett a strandkézilabda Európa-bajnokságon. 2008-ban, az első alkalommal – hazánkban, Nagyatádon – megrendezett Ifjúsági Strandkézilabda Európa-bajnokságot fiú és leány válogatottunk is megnyerte. Magyarországon több mint 55 ezer kézilabdázót tartunk nyilván. Az aktív játékosok száma megközelíti a 30 ezret. Az egyesületi, szakosztályi és csapatszintű bontást, illetve a csapatokhoz tartozó játékosok számát az alábbi táblázatok tartalmazzák. Klub

271

Iskola, intézmény

307

EGYESÜLET

SZAKOSZTÁLY (NB/Megyei)

Férfi

Női

Összesen

294

284

578 Játékos/ Összesen csapat (átlagosan)

CSAPAT (korcsoportonkénti bontás)

Férfi

NB I. + NB I/B + Felnőtt NB II. + Megyei

256

288

544

NB I. + NB I/B + Ifi NB II. + Megyei

138

136

NB I. + NB I/B + Serdülő NB II. + Megyei

87

Női

Játékos Férfi

Női

Összesen

16

4096

4608

8704

274

16

2208

2176

4384

91

178

16

1392

1456

2848

Az országosan fogható televíziós csatornákon közvetített kézilabda mérkőzések nézettsége több tízmilliós nagyságrendű évente és folyamatosan növekvő tendenciát mutat. (A 2005. évi 58 milliós nézettség 2008-ban meghaladta a 80 milliót!) Összegezve, kiemelkedő média- és szurkolói érdeklődés, hazai és nemzetközi eredményesség jellemzi a kézilabda sportágat napjainkban. A kézilabdázásban a világversenyeken elért magyar érmek száma Magyar válogatottak Női

Férfi

Összesen

FELNŐTT Olimpia 2. Olimpia 3. Világbajnokság 1. Világbajnokság 2. Világbajnokság 3. Európa-bajnokság 1. Európa-bajnokság 3.

1 2 2 4 5 1 2

1 1 -

1 2 2 5 6 1 2

JUNIOR Világbajnokság 2. Világbajnokság 3. Európa-bajnokság 2. Európa-bajnokság 3.

2 1 -

1 1 1

3 1 1 1

1 1

1 3

IFJÚSÁGI Európa-bajnokság 1. Európa-bajnokság 3.

2

ÖSSZESEN

22

7

29

Női

Férfi

Összesen

1 -

1 1

1 1 1

1

1

2

24

10

34

Női

Férfi

Összesen

BEK / Bajnokok Ligája KEK EHF Kupa IHF Kupa

2 3 5 -

1 2 1

3 5 5 1

ÖSSZESEN

10

4

14

Strandkézilabda

Gyermek Gyermek és szivacskézilabda Szivacs

422

472

894

10

4220

4720

8940

166

205

371

10

1660

2050

3710

Összesen

1069

1192

2261

-

13 576 15 010

FELNŐTT Világjátékok 2. Európa-bajnokság 2. Európa-bajnokság 3. IFJÚSÁGI Európa-bajnokság 1. MINDÖSSZESEN

1.1.4. Magyarország eredményessége, tendenciák A kézilabda sportág hagyományosan népszerű és eredményes hazánkban. Nemcsak felnőtt, de utánpótlás (serdülő, ifjúsági és junior) szinten is kitűnő válogatottakkal rendelkezünk. A sportág egyértelműen sikerágazatnak

-

Magyar klubcsapatok európai kupagyőzelmei

28 586*

* A 28 586 játékos közül 19 768 rendelkezik regisztrációs kártyával

www.handballnet.hu

minősíthető. A bajnoki és kupamérkőzéseket hétről hétre több tízezren látogatják. Válogatottaink itthon mindig telt ház előtt játsszák mérkőzéseiket.

A célokat, valamint a Magyar Kézilabda Szövetség által meghatározott prioritásokat és azok összefüggéseit összefoglalóan az 1. és a 2. számú melléklet szemlélteti.


2. CÉLKITŰZÉSEK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS KONCEPCIÓJA 2.1.

Szakmai célkitűzések

2.1.1. Céljaink a verseny- és élsportban • A Magyar Kézilabda Szövetségnek stratégiai célja, hogy megőrizze a magyar kézilabdázás kivívott előkelő helyét a világ kézilabdázásában. Hosszú távú fejlesztési prioritásai között a női és a férfi szakágban is karakteres cél a nemzeti válogatottak között összesített eredményességben tartósan a világ élvonalában – az első hat helyezett között – történő szereplés. A kézilabda minden területének és korosztályának ezt a célt kell közvetlenül vagy közvetve támogatnia, szolgálnia, előkészítenie. • Felnőtt válogatottjaink magas színvonalú menedzselése, elért pozíciónk megerősítése.

• A magyar kézilabdázás ügyét nemzeti ügynek fogjuk fel. Stratégiai célunk sportágunk – a parlamenti, az állami sportirányítás részéről történő – hivatalos elismertségét, kiemelt „Nemzeti Sportág státuszát” elérni, ehhez a célhoz a sportág minden elemében felnőni. • Az üzleti érdekeket is kiszolgáló módon, megfelelő kapcsolódási pontokat biztosítva tömegbázisunkat emelni kívánjuk. Dinamikusan növelni akarjuk – sportágunk ismertségének megfelelően – a kézilabda mindennapos művelését, elterjedtségét. Regisztrált sportolóink számát – ideértve a nem versenysportolókat is – meg kívánjuk duplázni, majd 2017-re régiónként (7 régió és Budapest) tizenkétezer fő fölötti sportolói létszámra kívánjuk emelni. • Stratégiai célunk, hogy a magyar játékosok száma növekedjen az élcsapatokban. Utánpótlás nevelésünk képes legyen a „Magyar Iskola” szakmai megerősítése után játékos-exportra. • A női bajnokságok és a férfi bajnokságok résztvevőinek száma, lebonyolítási rendszere kerüljön szinkronba. A bajnoki rendszer egy olimpiai ciklus alatt (4 év) ne változzon!


• A minőségi normákat betartó, dokumentált munkamenettel dolgozó edzőket szakvéleményével támogatja a Szövetség. Az edzők a magyar munkaerőpiac egyik legkiszolgáltatottabb rétegének számítanak, érdekvédelmük nem megoldott, ezért a szövetség hosszútávon egy (a Magyar Edzők Társasága irányításával létrejövő) edzői érdekvédelmi szervezet (kamara) felállítását szorgalmazza. • A Magyar Kézilabda Szövetség a meglévő szakmai központok, műhelyek bázisán regionális szakmai központok kialakítására törekszik. A szakmai központok kiválasztásában és megerősítésének kérdéskörében elsődleges szempont, hogy hol van sportszakember-képzéssel foglalkozó felsőoktatási intézmény (Budapest: Semmelweis Egyetem/TF, ELTE; Pécs, Szeged, Nyíregyháza, Eger, Szombathely). A felsoroltak mellett felmérésre alkalmas labor és utánpótlás műhely található Veszprémben, Győrben, Debrecenben, Gyöngyösön, Szekszárdon, így ezekben a városokban is létező alapjai vannak a minőségi sportszakmai és tudományos munkának. A regionális szakmai központok struktúráját ki kell alakítani és meg kell szilárdítani! • Az élsport, a versenysport sporttudományi támogatásának megőrzése, fejlesztése. • Korosztályos válogatottak rendszeres foglalkoztatása és nemzetközi versenyeken való részvételének biztosítása. • Alapvető cél: a bajnokságok különböző szintjeinek teljes feltöltöttsége, váratlan visszalépések elkerülése. A megvalósítás koncepciója: ° Minden év január elejére el kell készíteni a hosszú távú stratégia éves lebontású cselekvési tervét. Szakmai szempontok alapján az MKSZ meghatározza, hogy ° miben kívánja koncentráltabban támogatni (pl. szakembertovábbképzés) a kiemelkedő fejlesztési stratégiáját szolgáló műhelyeket, ugyanakkor pontosítani szükséges a továbbiakban a tőlük elvárt szakmai alapkövetelményeket is. ° Minőségi szakmai háttér biztosítása mind az edzők, mind a társtudományok szakemberei részére (sportpszichológia, sportegészségügy stb.). ° Az edzőképzés, edzőtovábbképzés színvonalának és rendszerességének fokozása, javítása, folyamatos autodidakta szakmai önfejlesztés útjainak kialakítása. ° Folyamatos jelentkezés világversenyek, események rendezésére. ° A világversenyeken való eredményes részvételhez szükséges felkészülés biztosítása az utánpótlás és a felnőtt válogatottak részére megfelelő időtartamban. ° Iskolai közösségek szervezett, kedvezményes mérkőzéslátogatásának elősegítése.

° Iskolai közösségekben sportfoglalkozások keretében a ° ° ° °

válogatott játékosok, nemzetközi klasszisok által tartott élménybeszámolók szervezése. Válogatott játékosok, élversenyzők aktív részvételének biztosítása gyermek és iskolai versenyeken (nézőként, díjátadóként, játékvezetőként). Az országimázst növelő kézilabdázás számára magasabb szintű állami elismertség elérése. Mozgássérültek, fogyatékkal élők kedvezményes mérkőzéslátogatásának elősegítése. A média és a válogatottak kapcsolatának szélesítése, találkozók szervezése.

•

•

• • •

• 2.1.2. Céljaink az utánpótlás-nevelés területén • A jövő eredményes utánpótlásbázisának kialakítása, megalapozása és jelenlegi létszámának növelése. • Iskolás korban minél több gyermek bevonása a kézilabdázásba, az emelt szintű fizikai aktivitásba. • A tehetségek felismerése, kiválasztása, a kiemelkedő adottságú gyermekek látókörbe vonása és nyomon követése egy informatikai alapú dokumentációs rendszer alapján. • A minőségi képzés támogatása, kiemelkedő szakmai, tudományos, egészségügyi gondozás. • A kézilabdázás, mint alapsportág, növelt óraszámmal szerepeljen az iskolai tantervben, e képzésre épülő versenyrendszer kialakítása. • Az egyesületeknél kapjanak nagyobb elismerést az utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportszakemberek. • Egységes utánpótlás-nevelési rendszer megteremtése (képzés, versenyeztetés). • Kistérségi és regionális versenyrendszer és szakmai bázisok működésének biztosítása. • A tehetségeket kinevelő szakembereknek és kis klubjaiknak az anyagi érdekeltsége jelenleg nincs megoldva! A

www.handballnet.hu

•

•

•

Magyar Kézilabda Szövetség kezdeményezőleg lép fel az állami sportvezetés felé annak érdekében, hogy új szabályzási keretek között, a kinevelt tehetségek után a nevelő egyesületbe, nevelő edzőhöz történő forrás-visszaforgatás szabályozott formában kerüljön kialakításra. A Szövetség saját keretein belül is hangsúlyt fektet az érdekeltségi rendszer kialakítására, kiépítésére, nemzetközi mintákat (angol labdarúgás másodosztályú utánpótlásnevelő klubjai) adaptál gyakorlatába. Az életútkövetésben a Magyar Kézilabda Szövetség van a sportágak között az egyik legjobb helyzetben. Információs rendszerében jelenleg is követhető a sportolói pályafutás, ezt speciális felületekkel még könnyebben áttekinthetővé kell tenni, ezáltal még tudatosabb tehetségirányítás, gondozás válik lehetővé. Az utánpótlás nemzetközi életkori lépcsőihez történjen meg a hazai kiválasztási rendszer alapmutatóinak pontos hozzárendelése (a meglévő kézilabdás és NUSI-UPI szakirodalom alapján), a hazai standardok kerüljenek meghatározása az életkori és a versenyzési színtereknek megfelelően. Az utánpótlásrendszerben a Szövetség szakmai stábja határozza meg a minőségi munka alapkövetélmenyeit. Az utánpótlás-nevelés egészének módszertani megerősítésére van szükség (válogatott, klubmunka)! Az MKSZ szervezeti szintjén további feladat- és felelősségi pontosításra van szükség! A válogatottak vezetésében döntés szükséges a csapatok edzői követésének mechanizmusában (kis felmenő rendszer, nagy felmenő rendszer a junior korosztályig)! Szakmai alapon pontosan szükséges meghatározni (antropológia, sportági ügyesség, stb.) azt, hogy egyegy válogatottól milyen eredményesség várható el! Az elérendő cél meghatározásánál nem a korábbi eredményekhez, hanem a csapat összetételéhez, eredményességéhez kell illeszteni az elvárásokat, és ezt a média képviselőivel is időben tudatosítani szükséges, elkerülve ezzel a mindenkor egyformán kiemelkedő eredményekre irányuló elvárásokat! A válogatottakról történő beszámolók struktúráját, formai jegyeit, az összehasonlíthatóság és a sportági szakmai „emlékezet” érdekében egységesíteni és pontosítani szükséges. A kiválasztás után az aktuálisan kimaradókra is figyelmet kell fordítani a kialakított regionális kiválasztási mechanizmusnak köszönhetően. Az esély fenntartása a későbbi bekerülésre – a „beérési” folyamatokat figyelembe véve – kiemelkedően fontos! A túlzottan nagy lemorzsolódás miatt, további regionális tehetségfigyelésre és kiválasztásra van szükség! Stratégiai cél a juniorkorosztály létszámának, szakmai erejének megerősítése (19-21 év). Ennek érdekében az ifjúsági és serdülő korosztály együttes versenyeztetésére lenne szükség, amely emelné a szakmaiságot és


•

• •

•

• •

•

•

•

helyreállítaná az utánpótlás résztvevői számára a motivációs hátteret! A szakemberképzést évi négy regionális alkalomra kell emelni, a köztes időben informatikai távoktatási modell rendkívül kis költséggel kialakítható! Az informatikai ismeretek fejlesztése kulcstényező! A szakemberképzést ki kell terjeszteni a vezetőkre (menedzsment ismeretek) és a szülőkre is (alapfokú játékvezetés, alapismeretek, strandkézilabda alapjai). Az alulról építkezés filozófiája szerint a legalsó szintek megnyitása létkérdés! A kézilabda népszerűsítése és az üzleti élet bekapcsolódása miatt a helyi, „fesztivál típusú” rendezvények fontos elemei a kézilabda terjeszkedő filozófiájának! A szakmai kapcsolatok fejlesztésével a tudás mennyiségét növelni szükséges! Megyei szinten sokkal szorosabb szakmai együttműködés alakítható ki a diáksport képviselőivel, az MDSZ vezetőivel. Az erre vonatkozó tárgyalásokat, szakmai pontosításokat meg kell kezdeni! A diáksport jelentős feladatokat láthat el a folyamatos versenyeztetés kialakításában. A meglévő sportiskolák rendszerét [Budapest Csanádi, Gyöngyös, Miskolc, Dunaújváros, Debrecen, Szombathely, Győr (magán), Pécs (városi), Nyíregyháza] össze kell kötni a felsőoktatás kézilabdaéletével, a sporttudománnyal, a szakemberképzés központjaival! A kézilabda szempontjából nehézségekkel, hiányokkal küzdő megyék (pl. Zala, Nógrád, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna/férfi) kézilabdás életét alulról kell megerősíteni, például szakmai, módszertani támogatással, a szakember-továbbképzés fejlesztésével! A szivacskézilabda további dinamikus továbbfejlesztése alapvető cél, erre az országban sok helyen készen állnak!


• A Magyar Kézilabda Szövetség a szakemberképzés minden szintjének oktatott szakanyagot áttekinti, modernizálására javaslatot tesz. Az oktatást – együttműködési megállapodások keretében – legkiválóbb gyakorlati edzőinek szakmai segítségnyújtásával támogatja. Cél az elmélet és a gyakorlat fokozottabb összekapcsolása, ennek érdekében a sportszakember-képzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményekkel új regionális együttműködési modellek kidolgozása. • A Magyar Kézilabda Szövetség a szakember-továbbképzés új útjainak (informatika bekapcsolása) kiépülését segíti. A tudásmegosztás trendjét támogatja a kézilabdaedzők és a kézilabdával foglalkozó testnevelők zárt körében, könnyen érthető, didaktikus oktatási anyagok készítésével. • A Magyar Kézilabda Szövetség saját keretében támogatja, pályázati forrásokhoz való hozzájutásukban segíti az egyesületeket, az állami sportirányítást felkéri új szakmai anyagok készítésének fokozottabb támogatására. • A Sport és Területiség kapcsolatának kérdésében az MKSZ kitűzi, hogy az ország minden kistérségében (174) legalább egy női vagy férfi kézilabdaklub működjön. A„teljes” országos lefedettséget „telepítési programmal” támogatja a Szövetség. Két megyénként (10 helyszín) szakmai továbbképzésekkel szükséges támogatni a fejlesztéseket. • A játékvezetésben minél több fiatal páros nemzetközi szintre emelkedése, a látványos megerősödés a cél. A játékvezetők kiválasztását, felkészítését, menedzselését tovább kell fejleszteni. A nyelvtudás elsajátításának kiemelkedően fontos, ösztönzött kategóriának kell lennie. Az alapszinteken például a szülők aktív beépülésének folyamatát meg kell nyitni, alaptanfolyamok, ismeretek átadásával, lehetőségek kialakításával. • Az önkéntes munka minden, Európában ismert és elismert formáját meg kell kísérelni adaptálni a szabadidősport és a diáksport területén. Az állástalan edzők, testnevelők foglalkoztatására a foglalkoztatásért felelős minisztériummal együtt mintaprojekteket kell létrehozni, ezért preventív

° Kistérségi és regionális versenyrendszerek működteté-

° ° ° °

módon, előzetesen kidolgozott szakmai „pilot projekteket” kell felajánlani a minisztériumnak, állami támogatás megszerzésének céljából. • A Magyar Kézilabda Szövetség stratégiai feladataként korosztályos bontásban pontosítja sportági felmérő rendszerét! A megvalósítás koncepciója: ° A kézilabdázás utánpótlása speciális, korcsoportonkénti képzési anyagának kidolgozása óvodás kortól kezdődően. ° Oktató segédanyagok készítése (könyv, videó, DVD). ° Kapcsolatfelvétel az oktatásért felelős tárcával az iskolai kézilabdázás további lehetőségeinek növelése érdekében – a kézilabdázás kötelező jellegének visszaállítása. ° Az utánpótlással foglalkozó szakemberek (tanítók, testnevelők, edzők) rendszeres, folyamatos továbbképzésének biztosítása. ° A kötelező testnevelő tanári továbbképzésekre a kézilabdázás akkreditálása.

séhez megfelelő számú és felkészültségű, hivatástudattal rendelkező szakember biztosítása, valamint a tárgyi és az anyagi feltételek megteremtése. A kistérségi tehetség-kiválasztás megszervezése után regionális válogatottak kialakítása és versenyeztetése. A kiválasztott tehetségek részére posztképző táborok szervezése a legjobb, legképzettebb szakemberek részvételével. Az eredményes utánpótlásedzők és testnevelő tanárok megjutalmazása kiemelt kézilabdás eseményeken (válogatott mérkőzések, kézilabda gála). A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet programjain keresztül (Héraklész Bajnok és Csillag, valamint Sport XXI. Program) a kimagasló utánpótlásbázisok tevékenységének erkölcsi és anyagi elismerése, támogatása.

2.1.3. Céljaink az oktatási intézmények keretein belül • A jól bevált referensi hálózat működésének biztosítása. • A testmozgás, a sport megkedveltetése a tanulókkal, a kézilabdázás alapjainak megismertetésével. • Erkölcsi és akarati tulajdonságok beépítése a fiatalok személyiségébe a kézilabdázás nevelési funkciói által (csapatszellem, vereség kezelése stb.). • A testnevelő tanárok erkölcsi és anyagi megbecsülésének növelése. • A mindennapos testnevelés bevezetésének és az ehhez megfelelő létesítmények kiépítésének támogatása. • Az oktatási intézmények és sportszervezetek kapcsolatának erősítése. • Az általános és középiskolai versenyrendszer megreformálása, bajnokságok, kupák szervezése. • A hallgatók mindennapi életének legyen része a testmozgás, a sportolás, a kézilabdázás. • Elősegíteni, hogy a felsőoktatás sportja váljon az élsport egyik bázisává, merítési lehetőséggé az élsport számára. • A főiskolai versenyrendszer kialakítása, rendszeres versenyzési lehetőség kialakítása és feltételrendszerének biztosítása. A megvalósítás koncepciója: ° A szivacskézilabda használatának megismertetése, országos szintű elterjesztésének elősegítése és a kapcsolódó versenyrendszer továbbfejlesztése. ° A mindennapos testneveléshez szükséges kézilabdás szakanyag, rávezető, előkészítő játékok elkészítése és ajánlása a sportszervezeteknek és oktatási intézményeknek. ° Helyi, területi iskolai versenyek szervezésének segítése szakmai és eszközigény vonatkozásában (szerelés, labda, pálya, játékvezetés). ° Nemzetközi kapcsolatok keresése. ° Élsportolók egyetemi, főiskolai beiskolázásának segítése.

www.handballnet.hu


° Versenyek szervezése, lebonyolítása. ° Edzéslehetőség biztosítása (szakember, helyszín, sport°

°

eszközök). Az oktatási intézmények, sportszervezetek egységes, egymásra épülő utánpótlás versenyrendszerének megreformálása az igények és a lehetőségek figyelembevételével. A megyei referensi hálózat működéséhez szükséges anyagi és szakmai feltételek biztosítása.

2.1.4. Céljaink a szabadidős kézilabdázás területén • A kézilabdázás legyen minél több felnőtt és gyermek mindennapos gondolkodásának, tevékenységének része. • Szükségszerű az élsportból visszavonuló sportolók részére, az egészség megőrzése érdekében, levezető jelleggel sportolási és versenylehetőség biztosítása (strandkézilabdázás, szenior, megyei bajnokság, helyi bajnokság). • A kézilabdázás szempontjából elmaradt megyék felzárkóztatása. • A Magyar Kézilabda Szövetség stratégiai célja, hogy a kézilabda valamilyen formája (strandkézilabda, szenior kézilabda, hétméteres bajnokságok, fesztivál típusú rendezvények stb.) 2017-re Magyarországon a szabadidő aktív eltöltésének legelterjedtebb, legismertebb módja legyen. • A szivacskézilabda látványos és sikeres elterjedése (pl. Vas megye) azt mutatja, hogy jelentős látens tartalékokkal rendelkezik a sportág. A szivacskézilabdát óvodákban, kisiskolások körében szívesen terjesztenék az ott dolgozó, sportnak elkötelezett munkatársak. Óvónők, tanítók képzése kiemelkedő jelentőségű, itt fontos lenne, hogy a szakértelem elvárható szintje meghatározásra kerüljön! A szülők széles rétegei bevonhatók, irányításuk, szervezésük azonban szükséges. Beutazható távolságra lévő, kistelepüléseket is bevonó kistérségi versenyek rendezése egy reális lehetőség. Ezek költségfaktora – hosszú távú hatásaihoz képest – rendkívül alacsony, ráadásul állami források is bekapcsolhatók. • Az egyetemi-főiskolai sport fejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Értelmiségi elkötelezettség, támogatás nélkül nem lehet tovább növelni a kézilabda elterjedtségét! Csak a nagy hazai versenyekre összeálló válogatott, az egyetemi-főiskolai csapatokban alkalmilag szereplő egyesületi sportolók nem jelentenek megoldást. Az egyetemi-főiskolai bajnokságok felfuttatásához a Szövetség elvi-szakmai támogatását ki kell alakítani! Oda kell koncentrálni az erőket, ahol sportszakember-képzési központok vannak [Budapest (TF, ELTE) Pécs, Szeged, Nyíregyháza, Eger, Szombathely], kiegészítve olyan, nagyon erős kézilabdás centrumokkal, ahol van a településen felsőoktatási intézmény (pl.


Veszprém, Győr, Debrecen). A sporttudósokat, sportot oktató szakembereket, edzőket, testnevelőket „kristályosodási” pontokon szintén koncentrálni szükséges. A Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetséggel hosszú távú stratégiai együttműködést szükséges kötni. • A közoktatási intézményekben, iskolákban a kézilabdának a lehető legtöbb helyen jelen kell lennie, országos lefedettséget kell elérni. A létesítményhelyzetet – az oktatásért felelős minisztériummal együttműködve – rövid időn belül át kell tekinteni, felmérve, hogy hol van alkalmas terem a kézilabda játékra. • A NUSI–UPI szervezetével együttműködve el kell érni, hogy az államilag támogatott sportiskolák mindegyikében legyen kézilabda oktatás! Az intézmények igazgatóival, a testnevelőkkel, edzőkkel, helyi sportvezetőkkel egyeztetéseket kell kezdeni a kölcsönös érdekeken nyugvó irányok megnyitásáról. • A Magyar Diáksport Szövetség diákolimpiai gyakorlata távolodik a kézilabda sportág érdekeitől. Az együttműködés lehetőségét újra át kell tekinteni. A diáksport jelentős segítséget tud adni a kézilabda sportágnak, de szerepe leginkább a lokális, kistérségi amatőr versenyeztetésben, a rendszeres testedzést végzők létszámának emelésében kiemelkedő! Együttes fesztivál típusú – esetleg nemzetközi – rendezvények megrendezése közös érdek. A diáksport a versenysportban is kiemelkedő szerepet vállalhat a nem továbbjutó csapatok folyamatos, lokális szintű versenyeztetésének kialakításában (jelenleg a folyamatos versenyeztetés szakmai célja rendszeresen sérül). A diáksport feladata tehát, az eddigiekkel ellentétben, egy „sikerélmény kultúra” kialakítása. Ebben a stratégiai irányváltásban a kézilabda a diáksport stratégiai partnere. A rendszeres testedzés kialakítása, a sport megszerettetése a fő cél.

• Az együttműködés időfaktora a délutáni, hétvégi, szünidei (táboroztatás gyakorlata, strandjátékok) időszak, itt kell a szülőknek jelentős, tartalmas segítséget adni, hozzáférhető, elérhető árú minőségi megoldást kínálni. Ezen projekt támogatásában az állami irányítás is érdekelt, támogatását rendszeresen igényelni szükséges! • A strandkézilabda fejlődése az utóbbi években látványos volt. Nemzetközi eredményeink kiválóan támogatják versenysportunk hírét. A keretek tagjai főképpen a másodosztályból kerülnek ki, felkészülésük sokszor ütközik a terembajnokságban történő felkészülésükkel. A versenyeztetési, felkészülési és szakmai hátteret pontosítani szükséges, az ütközések, érdekellentétek megoldására. A mechanizmus finomítása kiemelkedő cél! A sportvezetésnek döntenie kell arról, hogy a strandkézilabda tartósan a másodosztályú sportolók kiegészítő sportja lesz-e? Ha igen, szakmai hátterét akkor is tovább kell erősíteni, különös tekintettel az Európaés világbajnokságokon, illetve a Világjátékokon történő szereplés komolyságára. A strandkézilabda sikertényező a sportág népszerűségének, ismertségének szempontjából, azonban az amatőr irányt el kell választani a versenysportban rendszeresen szereplők játékától! Az amatőrök rendszeres edzésére és versenyeztetésére a nyári időszakban rendkívül nagy szükség lenne, nyári táboroztatási mechanizmusokat kell ráépíteni a strandsportágakra (MDSZ, MEFS segítségével). • Stratégiai szövetségek más csapatsportágakkal. A kosárlabda streetball szakágával támogató, együttműködő stratégiai szövetséget lehet kötni, közös, fesztivál típusú rendezvényeket érdemes szervezni. A strandkézilabdának hasonló módon, kiváló támogató, szinergikus párja lehet a strandröplabda sportág. A közös előrelépés érdekében ugyancsak célszerű együtt haladni a rövidtávon jelentős eredményeket felmutatni képes labdarúgó irányokkal, a női labdarúgással, a futsallal és a strandfocival. A kiválasztási rendszerek pontosításával, felépítésével a csapatsportágak közötti verseny csökkenthető, erőik, forrásaik ellenben bizo-

www.handballnet.hu

nyos területeken (turisztikai kapcsolatok, marketing) koncentrálhatók. • A szenior sport fejlesztése nemcsak a volt sportolók egészségfenntartása, közösségi életének fejlesztése miatt fontos, hanem a kézilabdában „elvesztett generációk” újramobilizálása szempontjából is. A volt kézilabdások üzleti, vállalkozói tevékenységét újra be kell illeszteni a sportág életébe. Különös jelentősége van a szenior sportnak a regionális szponzorklubok felállításában és működtetésében. Regisztrált módon meg kell kezdeni a volt kézilabdások visszaépítését, „visszahívását” a sportba! • A kézilabda kollégiumi szakmai programjának kidolgozása szükséges, hiszen ezen intézmények diákjai mindig könnyebben szervezhetők, kötődésük a kézilabda iránt kialakítható! • A kézilabdának ki kell dolgozni az esélyegyenlőségi programját! Az állami források felhasználásának a kézilabdás esélyegyenlőségi programok képezzék a leghatékonyabb formáját! Állami gondozott gyermekek, halmozottan hátrányos területek ifjúsága, sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a sport eszközrend-

szerének felhasználása kézenfekvő lenne, azonban a módszertani háttér állami szinten sem kidolgozott. Az állástalan edzők, testnevelők, pedagógusok átképzésével munkahelyteremtési hatásai is lehetnek ennek a programnak! A szociális ügyekért felelős legfelsőbb igazgatási szerv számára mintaprojekteket kell felkínálni, munkával alátámasztott szakmai tekintélyével az MKSZ remélhetőleg áttörést tud elérni ebben a kérdésben is, és a sportcivil oldalról – preventív módon – alternatívák felkínálására kerülhet sor. A kézilabda népszerűsége, elismertsége, médiajelenléte ugrásszerűen növekedhet ezen iránymutató projektek sikerének következtében. • A kézilabda sportágnak példamutatónak kell lennie a sport nevelési lehetőségeinek tudatos használatában. Az általános etikai, nevelési elbizonytalanodás


• A csörgőlabdázók támogatása már megnyitotta az MKSZ fogyatékos emberek sportolásának támogatását célzó programját, de a nemzetközi kézilabda életben is terjedő kerekes székes kézilabda bevezetése egy új dimenzióba emelheti a kézilabda szerepét a társadalmi felelősségvállalásban. A fogyatékos emberek sportja támogatásának egy új útja nyílhat meg, ahová a fogyatékosokért tenni akaró magánszemélyek, vállalkozók, magántőkés csoportok csatlakozhatnak. A kézilabda arculata egy karakteres iránnyal megerősödhet, presztízse, elismertsége növekedhet. A jövőben az MKSZ és a Fogyatékosok Országos Diák és Szabadidősport Szövetsége stratégiai együttműködésére van szükség. miatt a sportban rejlő karakteres nevelési hatás nincs kihasználva. A családok igénylik a támogatást gyermekeik nevelésében. A kézilabda szakembertovábbképzési rendszerébe be kell építeni a nevelési elemek tudatos felhasználását, mindennapos értékközvetítő, viselkedési mintákat nyújtó gyakorlattá kell tenni az ez irányú edzői, testnevelői tevékenységet. A megvalósítás koncepciója: ° A legjobbaknak bekapcsolódási lehetőség biztosítása a nemzetközi szenior versenyekbe. ° A szabadidő-kézilabdázásban a leigazolt sportolók, illetve az amatőr strandkézilabdázók külön-külön versenyrendszerének kialakítása, működtetése. ° A minőségi kézilabdázás közvetlen utánpótlását képező NB II-es és megyei bajnokságban résztvevők számának növelése, a sportági piramis alapjának további szélesítése. ° Önálló strandkézilabda bajnokságok kiírása utánpótlás, felnőtt és szenior korosztályban, felmenő rendszerű versenyeztetéssel. ° Helyi, lokális bajnokságok szervezése (intézmények, sportszervezetek, egyéb lakóhelyi vagy munkahelyi csapatok részére). A ° kézilabdázás szempontjából hátrányos helyzetű megyék szakmai és anyagi felzárkóztatása.

A megvalósítás koncepciója: • A rendelkezésre álló erőforrások egy részének átcsoportosítása erre a területre. • Válogatott szerelések, sporteszközök térítésmentes átadása.

2.1.5. Céljaink a fogyatékosok sportjában • A meglévő fogyatékos sportszervezetek, csapatok hatékonyabb támogatása. • A kézilabda mérkőzések megtekintésének biztosítása a fogyatékkal élők számára, a válogatottakkal való személyes találkozás lehetőségének megteremtése. • Kézilabdázási igények felmérése, egyszerűsített játékszabályok kidolgozása, a lehetőségek és az igények összekapcsolása.


• Válogatott mérkőzések díjtalan megtekintésének biztosítása. • Válogatott mérkőzések előtti bemutató mérkőzések lehetősége.

2.2

A szakmai célkitűzések elérését segítő háttér és a megvalósítás koncepciója

2.2.1 Célok a sportág szervezeti és irányítási rendszerének területén • A kézilabdázás népszerűsítése és fejlesztése, a taglétszám folyamatos növelése. • A taglétszám növekedése indokolja az országos nyilvántartási rendszer megyei szintűre történő átszervezését, számítógépes nyilvántartási rendszer kidolgozását és bevezetését. • A kézilabdázás életének szervezése szabadidő- és versenysport szinten egyaránt. • A kézilabdázással foglalkozó sportszakemberek tevékenységének koordinálása – MKSZ, Nemzeti Szabadidősport Szövetség, Nemzeti Sportszövetség, Magyar Diáksport Szövetség, Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség – egy szervezeten keresztül. A megvalósítás koncepciója: ° A közeljövőben regionális központok kialakítása a megyei szövetségek munkájának segítése érdekében. ° A regionális központok működéséhez szükséges erőforrások és eszközök biztosításának támogatása. ° Versenyek szervezése, lebonyolítása minden korosztályban. Regisztrációs rendszer kiterjesztése a sportág teljes ver° tikumára. ° A szakmai kooperációt tudatos munkával meg kell erősíteni. 2.2.2 Célok a sportág finanszírozásában • Az állami támogatás növelése és célirányos elosztása. • A magántőke fokozott bevonása a kézilabdázásba, újabb és újabb szponzorok felkutatása, megszerzése. • Az eredményes és tömegbázist adó egyesületek fokozott támogatása. • A meglévő szponzorok, üzleti partnerek kiszolgálásának további javítása, folyamatos igazodás és megfelelés az egyre növekvő követelményrendszerhez, ezáltal hosszú távú kötődés és partnerkapcsolat kialakítása, elmélyítése.

• Újszerű kezdeményezésekkel, kreatív ötletekkel, a kapcsolati tőke felhasználásával és bővítésével további szimpatizánsok, támogatók megnyerése. • A kézilabda-társadalom különböző szponzori, támogatói köreinek (szövetségi és klubszintű) integrálása, intézményesítése (Kézilabda Szponzor Klub), majd egységes fellépés a közös érdekérvényesítés (pl. a televíziós közvetítések számának növelése és a közvetítési jogdíjak sportági meghonosítása) érdekében. • A növekvő népszerűségű kézilabdázás üzleti értékének sokrétű bemutatása, a sportágba történő befektetés megtérülésének alátámasztása objektív kutatási adatokkal, az üzleti szférában megszokott struktúrában és tálalásban. A megvalósítás koncepciója: ° Az állami és önkormányzati szerepvállalás további növelése, mennyiségi és minőségi mutatók alapján történő támogatási rendszer kidolgozása és működtetése. ° Szabadidős kézilabdás tevékenységet folytatók jelentősebb tehervállalása. ° Pályázatfigyelő rendszer kialakításával, a hazai és nemzetközi lehetőségek kihasználásával segíteni az iskolák és sportszervezetek pályázati tevékenységét. ° A kézilabdázást szerető magánszféra számára a szolgáltatások növelése mellett szponzori lehetőségek felajánlásával a magántőke bevonása. 2.2.3 Célok a sportági létesítmények vonatkozásában • A Magyar Kézilabda Szövetség partnerei létesítményfejlesztésében a multifunkcionális létesítmények kialakítását javasolja (ezekre tervek már készültek), amelyekben a szolgáltatásokat magas színvonalra kell emelni a

www.handballnet.hu


°

előírásnak megfelelően összesen 45 x 25 méter hasznos alapterületet) magában foglaló szabványos méretű sportlétesítmények építését. El kell érni, hogy hazánkban kizárólag olyan sportcsarnokok épüljenek, amelyek kézilabdázásra is alkalmasak.

2.2.4 Célok a szaktudás, szakemberképzés területén

•

• • • • • • •

fenntarthatóság szempontrendszerének figyelembevételével. A kézilabda sportág érdeke a hazai rendezésű világversenyének hátteréül szolgáló létesítmények minél magasabb szintű fejlettsége, ezért a magántőkével kialakított kapcsolatokban, így a létesítményfejlesztésekben a kézilabda sportág – partnerei számára – a komplexitási faktor kialakítását megfontolásra javasolja. Az utánpótlás-nevelésben és az élsportban az eredményes felkészüléshez szükséges helyi infrastruktúra megteremtése. A hazai világversenyek sikeres megrendezéséhez szükséges helyi, illetve központi infrastruktúra megteremtése. A válogatottak eredményes felkészüléséhez szükséges központi infrastruktúra megteremtése. A meglévő sportlétesítmények lehető legnagyobb mértékű akadálymentesítése. A biztonságos és kényelmes sportolás, versenyzés feltételeinek biztosítása. Az eredményes felkészüléshez, illetve versenyzéshez szükséges eszközrendszer biztosítása. A meglévő sportlétesítmények folyamatos korszerűsítésének koordinációja. Szabványos méretű kézilabdapályával rendelkező létesítmények létrehozása, a meglévők lehetőség szerinti átalakítása, megfelelő kiszolgáló helyiségek kialakítása a nézők kulturált elhelyezésére és a szponzorok kiszolgálására.

A megvalósítás koncepciója: ° El kell érni, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség – más labdajátékokkal együtt – rendelkezhessen Budapesten, esetleg máshol, legalább egy olyan munkacsarnokkal, amelyben a nemzeti válogatottak (felnőtt, utánpótlás), valamint a regionális és megyei válogatottak edzéslehetőségei problémamentesen, kedvezményesen biztosítva vannak. ° Létesítményfejlesztési programok figyelemmel kísérése és a lehetőségek megpályázásának segítése az iskolák és sportszervezetek részére. ° A regionális fejlesztési tervben szerepeljen a multifunkcionális, sportcélú létesítmények építése. ° Az érintett szakigazgatási szervek kiemelten támogassák a 40 x 20 méteres pályát (lehetőség szerint az EHF-


• Valamennyi, a kézilabdázás területén dolgozó sportszakember a feladatainak ellátásához szükséges legfrissebb tudással és végzettséggel rendelkezzen. • Az EU-s előírásoknak megfelelő szakemberképzési rendszer kialakítása. • Az edzőképzés területén is meg kell valósulnia a vertikálisan egymásra épülő képzési struktúrának. • Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a sporthoz értő gazdasági, marketing- és jogi szakemberek képzésére, megfelelve az új évezred kihívásainak. • Emelni kell a kézilabdázásban részt vevő szakemberek számát. • Növelni kell a magasabb képzettségű szakemberek számát. • Rendszeres továbbképzések keretében fel kell használni az egyéb kapcsolódó területek tudományos kutatásainak eredményeit.

• A kézilabdázás hatékony támogatása a sporttudományi kutatások felhasználásával. • A kézilabdázás modern tudományos hátterének megteremtése. A megvalósítás koncepciója: ° A jelenlegi állami és szövetségi képzési és továbbképzési rendszer fenntartása, fejlesztése nemzetközi tapasztalatok felhasználásával.

° Szélesíteni, növelni a kézilabdázással foglalkozó szak° ° ° °

emberek számát (edzők, játékvezetők, sportvezetők, gyúrók stb.). A közép- és felsőfokú intézményekben tanulók részére gyorsított és kedvezményes tanfolyamok szervezése. Az EHF Rinck Konvenció elvárásainak megvalósítása. Sportolók, sportvezetők idegennyelv-tanulásának propagálása, megszervezése. Szakemberek nemzetközi, európai képzéseken, továbbképzéseken történő részvételének támogatása.

2.2.5 Célok a sportág kommunikációjában • A médiajelenlét növelése. • Az MKSZ saját üzemeltetésű honlapjának (angol nyelven is) világszínvonalúvá, első számú kézilabda hírforrássá tétele, 2000 fölötti napi látogatottságának további növelése. • A sportágon belüli kommunikáció professzionalizálása, feladatkijelölés, adatfeltöltés mechanizmusának pontosítása. • A támogatók, együttműködő partnerek számának és súlyának növelése. • A kézilabdázás imázsának növelése, a sportág valódi jelentőségének, népszerűségének tudatosítása a közvéleményben. • A szivacskézilabda, a strandkézilabda szélesebb körű megismertetése és gyerekek, fiatalok egyre nagyobb rétegének bevonása. • A kézilabdázáson keresztül a sport szerepének bemutatása egy egészséges nemzet, egy egészséges társadalom kialakulásában. • A sportághoz kapcsolódó mozgásgazdag életmód propagálása. • A kézilabdázás valódi értékeinek középpontba állítása, bemutatása.

A megvalósítás koncepciója: ° Még több élő közvetítés, összefoglaló a televíziókban és a rádiókban. ° A sajtó különböző szegmenseihez igazított hírértékű információk növelése (friss hírek, könnyen áttekinthető táblázatok, érdekes, színes háttéranyagok, fotók). ° Játékosok, vezetők rendelkezésre állása, a média udvarias és készséges kiszolgálása. ° Egyedül a saját honlapon elérhető adatbázisok, információk – a gyerekversenyektől a különböző szintű bajnokságokon át a válogatott csapatokig –, egyedi kézilabdás szolgáltatások.

° A szövetségi honlap angol nyelvű verziójának, híreinek, ° ° ° ° °

• A kiemelkedő eredményeket elérő és emberileg is példát mutató kézilabdázók példaképként szolgáljanak a gyermekeknek, fiataloknak. • Hírek, események generálása a médiaérdeklődés növelése érdekében. • A kézilabdázás népszerűségére és eredményességére alapozva, a nemzetközi trendhez igazodva jogdíjfizetés elérése a televízióktól.

www.handballnet.hu

° ° ° ° °

információinak rendszeres frissítése. Minden klub, megyei szövetség, szervezet és tag rendelkezzen Internet-hozzáféréssel és saját honlappal. Az információáramlás teljes körűen elektronikus úton történjen a sportágon belüli kommunikációban. Potenciális szponzorok szisztematikus feltérképezése, megnyerése. A szponzorok maximális kiszolgálása. A szponzorok reklámjelenlétének teljes körű dokumentálása, reprezentatív megjelenítése. Új, kreatív reklámmegjelenést nyújtó eszközök, szolgáltatások biztosítása. Kapcsolatépítő szponzori, közéleti találkozók szervezése. A kézilabdázás meglévő presztízsének kiaknázása. Új marketingeszközök felkutatása és adaptálása. Részvétel tömegrendezvényeken, válogatott játékosok és gyermekbemutatók révén.


és felhasználás technikáiban előnybe kerülni! Az érdekeltté tétel és az ösztönzés többféle formáját fel kell használni! • A nemzetközi források (pl. interregionális, határmenti együttműködéseket támogató programok) megszerzésében a magyar sportdiplomácia legyen képes hatékony támogatást nyújtani! • A legjobb nemzetközi gyakorlatok adaptálásában sportdiplomatáink nyújtsanak hatékony segítséget.

2.2.6 Célok a nemzetközi és hazai kapcsolatok területén • Alapvető cél a minél eredményesebb élsport eléréséhez szükséges diplomáciai háttér megteremtése. • A szövetség képviselje és tovább erősítse a sportág pozícióját nemzetközi szinten (EHF, IHF). • A magyar csapatok, versenyzők helyzetének megerősítése a világversenyeken. • A magyar kézilabdázás nemzetközi helyzetének középtávú megerősítése, egy új sportdiplomata generáció kinevelése (kiválasztás, képzés), a jelenlegi sportdiplomáciai értékek megtartása mellett. • Kiemelt cél a kézilabdás kötődésű, nemzetközi szinten tárgyalóképes sportdiplomaták számának növelése. • A magyar kézilabdázásnak legyen beleszólása a nemzetközi folyamatok alakulásába (szabálymódosítás, sportágfejlesztési irányok stb.). • Kiemelt kapcsolattartás a megyei, budapesti és települési önkormányzatokkal, valamint a hazai sportszervezetekkel (például: MOB, NSSZ stb.). • A hazai rendezésű világversenyeket össze kell kapcsolni, nemzetközi szakmai konferenciákkal, kongresszusokkal, fórumokkal. A program-komplexitást (kulturális rendezvények) növelni szükséges. • A meglévő sportdiplomáciai feladatokat ellátó és a potenciális jelöltek nyelvi és informatikai ismereteinek szintjét tudatosan emelni szükséges, érdekeltté tétel és ösztönzés többféle formáját felhasználva. • A nyelvi képzettség és a folyamatos képzés különösen fontos a játékvezetők, zsűritagok, ellenőrök kiválasztásánál és menedzselésénél, az érdekeltté tétel és az ösztönzés többféle formáját fel kell használni! A zsűrizésre alkalmas személyek átlagéletkorát – fiatal tehetséges szakemberek bevonásával – csökkenteni szükséges! • A kézilabda egyesületek vezetőinek gazdasági, marketing, menedzseri ismereteit növelni szükséges, csak így lehetséges más sportágakhoz képest a forrásfelszívás


A megvalósítás koncepciója: ° Nemzetközi kapcsolatok létrehozásához a megfelelő szakemberek kiválasztása, munkacsoportok kialakítása. ° A hazai központi sportirányítási szervekhez, azok bizottságaiba megfelelő felkészültségű és tudású kézilabdás szakemberek delegálása, ajánlása. ° A hazai IHF és EHF sportdiplomaták munkájának segítése. ° A nemzetközi szövetségek pályázható versenyeinek és rendezvényeinek kiemelt figyelése és a számunkra megfelelőek megpályázása. 2.2.7 Célok a hazai rendezésű nemzetközi versenyek területén • Hazai rendezésű világversenyeink eddigi magas szakmai színvonala mellé turisztikai szempontok figyelembe vételével, szakmai kooperációkat kialakítva, a komplexitás faktor emelése a célunk. Kulturális kínálattal, kiegészítő programokkal kiemelt, kiszámítható és megismétlődő turisztikai promóciós és forrástámogatást kívánunk elnyerni. Turisztikai nagyrendezvény léptékű eseménnyé kívánjuk fejleszteni világversenyeinket, ezért a turisztikai hatástanulmányok szakmai igényét meghaladó, szakmai tökéletesítést lehetővé tevő hatástanulmányokkal elemezzük nagyrendezvényeinket. Sportágunk az üzleti szféra számára átlátható csatlakozási lehetőségeket kínál fel, dinamikus fejlesztéshez keres partnereket. • Az események járuljanak hozzá a kézilabdázás népszerűsítéséhez. • A TV-közvetítések révén erősítjük hazánk országimázsát.

° Prevenciós és rehabilitációs szakmai programok készí° ° ° ° ° • A sportág alapvető érdeke, hogy növeljük a hazai rendezésű nemzetközi versenyek számát (felnőtt és utánpótlás Európa- és világbajnokságok). • Növelni kell a nemzetközi események megrendezésére alkalmas létesítmények számát, befogadóképességét, felszereltségét.

° ° °

tése és eljuttatása az iskolákba és sportszervezetekbe. Valamennyi kézilabdaversenyen orvosi jelenlét kötelező jellegű biztosítása. Sportbelgyógyászati, sportsebészeti képesítésű szakemberek bevonása a rendszerbe. Masszőr, fizikoterapeuta, gyógytornász szükség szerinti alkalmazása már gyermekkorban is. A szükséges eszközök beszerzése (lézer, interferencia készülékek, pulzáló mágnesmatracok, evolite lámpák). Gyógyszerek és táplálékkiegészítők folyamatos kiválasztása, alkalmazása a megfelelő korosztályok számára. Keretorvosi képzés, továbbképzés biztosítása. Prevenciós eszközök és eljárások továbbfejlesztése, elterjesztése. Megyei, regionális rehabilitációs központok létrehozása, biztosítása, kapcsolatfelvétel a meglévő központokkal.

A megvalósítás koncepciója: ° Alapcélkitűzésünk, hogy 2-4 évenként rangos európai, világeseményt rendezzünk hazánkban. ° Elnyert pályázatok regionális megrendezése több helyszínen. ° El kell készíteni a megpályázandó világesemények közép- és hosszú távú tervét. ° A világversenyek televíziós közvetítéseinél gondoskodni kell arról, hogy a pozitív kézilabdás értékek, példaképek kapjanak szereplési lehetőséget. ° Az eseményekhez kapcsolódó kiadványok tartalmi, formai része legyen alkalmas az országimázs növelésére. Számba kell venni a nemzetközi események rendezésé° re alkalmas és alkalmassá tehető sportlétesítményeket. Ez utóbbiak alkalmassá tétele érdekében javaslattal kell élni a tulajdonos felé (állam, önkormányzat, magánszemély). 2.2.8 Célok a sportegészségügyi és doppingellenes tevékenységben • Mind a szabadidős, mind a versenysportolók folyamatos egészségügyi gondozása. • Korszerű gyógyítás, megelőzés és rehabilitáció. • A „tiszta”, doppingmentes szabadidő- és élsport biztosítása. • Folyamatos eszközfejlesztés. A megvalósítás koncepciója: ° Korosztályok részére egészségügyi ajánlások készítése (táplálkozás, sportolás, higiénia). ° Tiszta, dopping- és drogmentes sportolásról Internetes anyag készítése, propagálása. ° A sportorvosi hálózat bekacsolása a szövetségi és sportinformatikai rendszerbe.

www.handballnet.hu

2.2.9 Innovatív továbbfejlesztési stratégiai irányok • A Magyar Kézilabda Szövetség tevékenységével a jövőben kiemelten ösztönzi a kooperációs folyamatokat. • A versenysportos, szabadidősportos és innovatív irányok fejlesztésére, a finanszírozás szervezésére, a források növelésére külön hangsúlyt kell fektetni, a szervezéssel felelős személyt vagy személyeket kell megbízni. Az újszerű kezdeményezések gazdasági pontosításához, feltételrendszerük kialakításának tervezéséhez külsős, sportnak elkötelezett közgazdász szakemberek segítségét is igénybe kell venni (Magyar Sporttudományi Társaság). • Az egyesületeknek pályázási (pályázatfigyelés, pályázati tanácsadás) segítséget kell adni, cserébe az MKSZ


stratégiai prioritásainak kiemelt támogatását kéri. A MKSZ központi kijelölt stratégiai irányainak pályázati forrásokkal történő kiegészítéséhez a pályázati partnereket össze kell gyűjteni, fel kell készíteni. Az MKSZ tárgyalási, kapcsolati támogatást képes adni partnereinek akkor, ha azok a stratégiai irányokban fejlesztik rendszereiket. • Az MKSZ sportgazdasági (multinacionális cégek, kisés középvállalkozások irányában egyaránt), turisztikai kapcsolatrendszerének fejlesztése folyamatos munkát igényel! Tudatosan kell törekedni regionális kapcsolatok fejlesztésére (munkaterv kialakításával, a felelősök pontosításával)! • Az MKSZ a sportot a társadalmi problémák és az életminőség javítása eszközének fogja fel, a projektek előkészítésével preventíven felkészül az állami források bekapcsolására. Az állami közigazgatás döntéshozói számára szakmai javaslatokat szükséges kidolgozni a források leghatékonyabb modelljeinek kialakítására. A sport civilszféra fejlesztésével, kompetenciájának emelésével hatékony külső szakmai támasza kíván lenni a sportirányítás vezetésének. Az MKSZ a szubszidiaritás európai elvét (a felmerülő kérdéseket elsősorban azok keletkezésnek szintjén kell megoldani) komolyan veszi, és egy új mechanizmust épít ki az európai gyakorlat magyarországi megerősítésére, adaptálására. Szakmai döntéseit stratégiai partnereivel és területi partnereivel együtt dolgozza ki, és ezt kínálja fel mintaértékű projektek kialakítására. • Sportszakember-képzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményekkel kiemelt kapcsolatokat kell létesíteni! Az ott dolgozó oktatókat, sportszakembe-


reket (40–50 fő) meg kell nyerni, érdekeltté kell tenni a kézilabda támogatásának! Támogatható tudományos előrehaladásuk, kutatási megrendeléssel történő ellátásuk (pl. hazai nagyrendezvények hatástanulmányának elkészítése), sportszakmai kiadványok, oktatási anyagok megjelentetése. • A Magyar Sporttudományi Társasággal és szakbizottságaival hosszú távú együttműködési megállapodást kell kötni! A sportszféra felöl a sporttudomány nem kap (vagy csak elenyésző mértékben) megrendelést, ebben a kézilabda lépéselőnybe kerülhet, mintaadó lehet! Potenciális szponzorok felé irányuló sportszakmai anyagok szakmai háttere, meggyőző ereje a sporttudomány segítségével jelentősen megerősödhet! • A Magyar Kézilabda Szövetségnek az információs társadalom legmodernebb, fejlesztést támogató lehetőségeit be kell építenie munkájába! Pályázati forrásokból, az informatika területén a hardver háttér fejlesztése és a szakember-továbbképzés (edzői, testnevelői, játékvezetői, vezetői) további megerősítése, a kézilabda eseményeiről történő adatbevitel további fejlesztése a cél! A MKSZ ebben a stratégiai kérdésben a sportágak között csak az első helyet tűzheti ki célul! Alapvető cél, hogy a kézilabdában dolgozó, részvevő személyek egymás munkáját, problémáit, eredményeit is ismerjék! • Komplex eszközrendszerével a sport, így a kézilabda is megújító szerepet képes ellátni a társadalmi folyamatokban. A hatékonyabb fellépés érdekében a Nemzeti Sportszövetséggel és a Magyar Szabadidősport Szövetséggel stratégiai szövetséget, erős kapcsolatot szükséges kialakítani.

• A kézilabdában dolgozó vezetők gazdasági, menedzselési, marketing és média ismereteit, nyelvtudását emelni szükséges. A rendszerben lévő legjobb gyakorlatokat meg kell osztani. A továbbképzéseknek helyszíne, motorja lehet a regionális zárt VIP klub, a Regionális Szponzorok Klubjának megszervezése és működtetése. A regionális kézilabdaélet erősítésében az MKSZ támogatólag tud fellépni, de segítő tevékenysége közben maga az MKSZ is jelentősen fejlődhet gazdasági, üzleti kapcsolatrendszerében. • A felsorolt stratégiai célok az eddigi karakteres kézilabdás arculatot tovább árnyalhatják, gazdagíthatják, erősíthetik.

„A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt a játék alatt tanítja meg a sport az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenekelőtt a „fair play”, a nemes küzdelem szabályaira.” Szent-Györgyi Albert (Szeged, 1930.) Budapest, 2009. május Magyar Kézilabda Szövetség

A Magyar Kézilabda Szövetség világos stratégia céljai (Nemzeti Sportág) és a célokból lebontott projektjei megvalósításához további szponzorokat, forrásokat kíván megnyerni, illetve hozzárendelni. A kézilabda meghatározó szerepre törekszik, de úgy, hogy a sport egésze, más sportágak és a magyar társadalom is profitáljon fejlődéséből. A versenytársakkal való együttműködést „coopetition”-nek (együtt versengés) nevezzük, amely az együttműködés (cooperation) és a verseny (competition) szavak összevonása. Azt jelenti, hogy bár versenytársak vagyunk, mégis együtt tudunk működni.

www.handballnet.hu



A magyar játékosok száma növekedjen az élvonalban. Kiegyensúlyozott, egységes szervezésű női/férfi bajnokság.

A játékvezetők kiválasztása, képzése és működése nemzetközi színvonalú legyen (jelentős nyelvtudással).

Sport és Területiség – teljes lefedettség (174 kistérség) valósuljon meg az országban! Osztályok standardjai garantálják a minőségi munkát!

A szakemberképzés, szakember-továbbképzés magas színvonalú legyen. Rendszeresen megjelenő új szakmai anyagok. A szakmai munka egységesen magas színvonalú. Sok új tudás kerüljön be sportágba.

Az utánpótlás területén érdekeltség kialakítása a tehetségek kinevelésére. Az utánpótlás legyen motivált a minőségi munkában. Edzői érdekvédelem.

Regionális szakmai központok további kiépítése. A kiválasztás tervezettsége növekedjen. Emelkedjen az emberi erőforrások tudatos kihasználása.

Kiegyensúlyozott, magas szintű nemzetközi teljesítmény. Turisztikai szempontból kiemelkedő, kulturális rendezvényekkel kiegészített, gyakori hazai rendezésű világversenyek.

A diáksportban és a sportiskolákban is a kézilabda legyen a legdominánsabb sport. Délután, hétvégén, szünidőben a leggyakoroltabb sporttá váljon a kézilabda!

A kézilabdázás a fittségi felmérések szakmai mintájává váljon, szakembereink a felmérések mentorai legyenek. A lakóhelyi szintű kézilabda induljon újra!

Sport és Nevelés A kézilabda etikai tájékozódási pontként szolgáljon a gyermekek és a fiatalok számára!

Hatékony, karakteres sportcentrumú esélyegyenlőségi program kidolgozása. A fogyatékosok sportjában a kerekes székes kézilabda hazai gyakorlata elismertté váljon.

A strandkézilabda amatőr iránya, a szenior és a szivacskézilabda még tovább fejlődjön.

Az egyetemi-főiskolai kézilabda váljon magas színvonalúvá. Az sportértelmiség legyen elkötelezett a kézilabda mellett.

Az aktív szabadidő-eltöltésnek a legdominánsabb eleme legyen a kézilabda.

Az Információs Társadalom vívmányainak rendszeres használata. A Kézilabda Hálózat legyen a legerősebb az országban a sportágak között.

A szakmai vezetés, a gazdasági menedzsment ismeretei a szakmai segítség, képzés, tanácsadás hatására nemzetközi szintű legyen.

Sportági Arculat kialakítása. A Nemzet Sportága elismerés kivívása. Kiváló együttműködés fenntartása a médiával.

Törekvés a kiemelt állami források rendszeres és állandó elnyerésére. A források hatékonyan támogatják a sportág társadalmi célokat is szolgáló mintaprojektjeit!

Sporttudománnyal, sportszakember-képzéssel foglalkozó intézményekkel, szakemberekkel erős, rendszeres kapcsolat kialakítása.

A kézilabda, a gazdaság és a pénzügyi szféra szereplői között erősödjön tovább a kapcsolat. A forrásbevonás nagyságrendileg több oldalról növekedjen. A pályázati segítség váljon hatékonnyá.

Tartósan a világ élvonalában (1- 6. között) szerepeljenek a válogatottjaink és legjobb klubcsapataink. A kézilabda legyen kiemelt Nemzeti Sportág. A kézilabdában résztvevők létszáma duplázódjon meg, majd érje el a százezres nagyságrendet.

1. számú melléklet CÉLOK

2. számú melléklet 12 prioritás és összefüggéseik Minőség – Életminőség – Innováció Sportági eredményesség – Elterjedtég, ismertség – Tudásalapú Hálózat

UTÁNPÓTLÁS PIRAMIS ALAPJAINAK SZÉLESÍTÉSE

VEZETŐ EGYESÜLETEK KUPASZEREPLÉSE

Versenyeztetés Érdekeltségi rendszer

Sportdiplomáciai támogatás

HAZAI RENDEZÉSŰ VILÁGVERSENYEK TOVÁBBI FEJLESZTÉSE Turisztikai támogatás elnyerése Hatástanulmányok Program komplexitás

VÁLOGATOTTAK Eredmény 1-6. között Arculatfejlesztés Média/kommunikáció

REGIONÁLIS SZAKMAI KÖZPONTOK KIALAKÍTÁSA

SPORT ÉS TERÜLETISÉG Országos lefedettség Ifjúsági és serdülő csapatok számának növelése Lokális versenyek

Szakemberképzési központok Sporttudomány Szakmai Műhelyek Sportiskolák összekapcsolása

FINANSZÍROZÁS FEJLESZTÉSE EGYETEMI–FŐISKOLAI KÉZILABDA FEJLESZTÉSE Sportszakember-képzési központok fejlesztése DIÁKSPORTTAL SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉS

KAPCSOLAT, HÁLÓZATFEJLESZTÉS

Versenyeztetés Sporttáboroztatás

Sportági együttműködések fejlesztése

SZIVACSKÉZILABDA (óvodák, kisiskolák)

RENDSZERES SZAKEMBERTOVÁBBKÉPZÉS, NYELVOKTATÁS

STANDKÉZILABDA (profi és amatőr strandkézilabda szétválasztása)

IT alapokon, távoktatási modell kialakítása Vezetőképzés (gazdasági ismeretek, menedzsment, marketing)

SZENIOR SPORT FEJLESZTÉSE („visszaépítés”)

www.handballnet.hu

VIP - Regionális Szponzori Klub Kézilabda és sportgazdaság összekapcsolása Központi pályáztatási, pályázási segítség


3. számú melléklet Magyarország férfi kézilabda válogatottjainak a felnőtt és utánpótlás világversenyeken elért helyezései 1972 1976 1980 1984 1988 1992 1996 2000 2004 2008 Olimpia

8.

6.

4.

4.

7.

4.

1938 1954 1958 1961 1964 1967 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 VB

7.

8.

8.

8.

7.

9.

9.

2.

6.

11.

1720.

4.

11.

6.

1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 EB

7.

10.

6.

9.

13.

8.

1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 Korosztály

1956

1958

Junior VB

2.

6.

1960

1962

1964

1966

1968

1970

7.

10.

6.

1972

1974

1976

1978

1980

1982

1984

16.

4.

15.

3.

1986

1988

1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 Korosztály

1976

Junior EB

1978

1980

3.

6.

1982

1984

1986

4.

1988 10.

1992 1994 1997 1999 2001 2003 2004 2006 2008 Korosztály

1974

Ifjúsági EB

1976

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

8.

3.

1.

11.

8.

10.

10.

12.

Magyarország női kézilabda válogatottjainak a felnőtt és utánpótlás világversenyeken elért helyezései 1976 1980 1984 1988 1992 1996 2000 2004 2008 Olimpia

3.

4.

3.

2.

5.

4.

1957 1962 1965 1971 1973 1975 1978 1982 1986 1990 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 VB

2.

5.

1.

3.

4.

3.

3.

2.

8.

7.

2.

9.

5.

6.

2.

1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 EB

4.

10.

3.

1.

5.

3.

5.

8.

1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2008 Korosztály

1957

1959

Junior VB

6.

4.

1961

1963

1965

1967

1969

1971

1973

1996 1998 2000 2002 2004 2007 2009 Korosztály

1977

Junior EB

1979

1981

1983

6.

8.

2.

1985

1988

1990

8.

1992 1994 1997 1999 2001 2003 2005 2007

2009

Korosztály

1975

1977

1979

1981

1983

1985

1988

1992

Ifjúsági EB

4.

8.

7.

6.

3.

3.

8.


1990

1975

1977

1979

1981

1983

1985

1988

10.

4.

2.

2.

4.

5.

3.

8.

9.

6.

4. számú melléklet A nemzetközi kupákban szerepelt egyesületek kiemelkedő eredményei FÉRFIAK

NŐK

BEK, Bajnokok Ligája Bp. Honvéd SE (1982.) 1. hely: 2. hely: Bp. Honvéd SE (1966.), Fotex KCV (2002.) Elődöntő: Bp. Honvéd SE (1978., 1979., 1984.), Fotex KCV (2003.), MKB Veszprém KC (2006.)

BEK, Bajnokok Ligája 1. hely: Vasas SC (1982.), Dunaferr SE (1999.) 2. hely: Bp. Spartacus SC (1965.), FTC (1971.), HertzFTC (2002.), Vasas SC (1978., 1979., 1993.), Vasas-Dreher (1994.) Elődöntő: Bp. Spartacus SC (1964., 1966., 1988.), Bakony Vegyész TC (1972), Vasas SC (1975., 1983., 1984., 1986.), Debreceni MVSC (1989.), Hargita KC/Építők SC (1991.), FTC-Polgári Bank (1996.), Hertz-FTC (1997., 2001.), Dunaferr NK (2004., 2005.), Győri Audi ETO KC (2007., 2008.)

KEK 1. hely: 2. hely: Elődöntő:

Bramac SE Veszprém (1992.), MKB Veszprém KC (2008.) Fotex KC Veszprém (1993., 1997.), Dunaferr SE (2000.) Tatabányai Bányász (1979.), Szegedi Volán SC (1983., 1984.), VÁÉV Építők (1986.), VÁÉV Bramac (1990., 1991.), Pick Szeged (1994.), Dunaferr SE (2002.)

IHF Kupa 1. hely: Elődöntő:

Győri Rába Vasas ETO (1986.) Tatabányai Bányász (1984.)

EHF Kupa Elődöntő:

Dunaferr SE (2003.)

City Kupa Elődöntő:

Pick Szeged (1996.)

KEK 1. hely: 2. hely:

Elődöntő:

IHF Kupa 2. hely: Elődöntő:

EHF Kupa 1. hely:

2. hely:

Elődöntő:

City Kupa 2. hely: Elődöntő:

www.handballnet.hu

FTC (1978.), Bp. Spartacus SC (1981.), Dunaferr SE (1995.) FTC (1979.) Bp. Spartacus SC (1982.), Vasas SC (1988.), Debreceni VSC (1990., 1992.), Spektrum-FTC (1994.), Győri Graboplast ETO KC (2006.) Csepel SC (1977.), Építők SC (1984.), Debreceni VSC (1991.), Vasas-Dreher (1996.), Győri Graboplast ETO KC (2003.), Budapest BankFTC (2007.)

Vasas SC (1985.), Debreceni MVSC (1986.) Bakony Vegyész TC (1983.), Békéscsabai Előre Spartacus (1984.), Bp. Spartacus SC (1987., 1989., 1990.)

DVSC-Symphonia (1995., 1996.), Dunaferr SE (1998.), Cornexi-Alcoa-HSB Holding (2005.), FTC (2006.) Debreceni VSC (1994.), Győri Graboplast ETO KC (1999., 2002., 2004., 2005.), Dunaferr SE (2003.) Vasas-Dreher (1997.), Cornexi-Alcoa (2003.), FTC (2005.), Debreceni VSC (2006.), Dunaferr NK (2008.)

Vasas-Dreher (1995.) Szegedi ESK (1994.)


Tartalomjegyzék. Bevezető 1. HELYZETELEMZÉS A kézilabdázás nemzetközi és hazai sportéletben betöltött szerepe

Recommend Documents