School of Business
Tartalomjegyzék 1. Bevezető rendelkezések 1. 1. Hatályossági záradék 1. 2. Az értékelésre vonatkozó rendelkezések 1. 3. A módosításra vonatkozó rendelkezések 1. 4. A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása, egyetértési jog, közzététele 1.5. Az iskola Alapító okirata
2. A School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola Nevelési programja 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei eljárásai 2.1.1. Alapelvek, értékek 2.1.2. Célok 2.1.3. Feladatok, eszközök, eljárások
2.2. Személyiségfejlesztéssel összefüggő feladatok 2.3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 2.4. Közösségfejlesztés 2.4.1. Általános alapelvek 2.4.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok
2.5. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 2.5.1. Belső kapcsolatrendszerünk, a pedagógiai folyamat szereplőinek együttműködése 2.5.2. Külső kapcsolatrendszerünk
2.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 2.7. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 2.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje 2.9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 2.10. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 2.11. Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei 2.12. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésre vonatkozó törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 2.13. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve 2.14. Közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok
3. A School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola Helyi tanterve 3.1. A választott kerettantervek megnevezése 3.1.1. Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 3.1.2. Kerettanterv a szakiskolák számára 3.1.3. Kerettantervek a felnőttoktatás számára
3.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai fog-0-
lalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megtervezése, óraszáma 3.2.1. Óraterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 3.2.1.1. Informatika ágazat ( Ágazat száma: XIII.) 3.2.1.2. Közgazdaság ágazat ( Ágazat száma: XXIV.) 3.2.1.3. Ügyvitel ágazat ( Ágazat száma: XXV.) 3.2.1.4. Kereskedelem ágazat ( Ágazat száma: XXVI.) 3.2.1.5. Turisztika ágazat ( Ágazat száma: XXVIII.) 3.2.3. Óraterv a szakiskolák számára 3.2.4. Óraterv a felnőttoktatás számára 3.2.4.1. Óraterv a felnőttoktatás szakközépiskola nappali oktatás munkarend számára 3.2.4.2. Óraterv a felnőttoktatás szakiskola nappali oktatás munkarend számára 3.2.4.3. Óraterv a felnőttoktatás szakközépiskola esti és levelező oktatás munkarend számára 3.2.4.4. Óraterv a felnőttoktatás szakiskola esti és levelező oktatás munkarend számára
3.3. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása 3.4. Pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, ha az nem az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint kerül megszervezésre 3.6. Választható tantárgyak 3.7. Választható érettségi vizsgatárgyak 3.7.1. Választható érettségi vizsgatárgyak a szakközépiskolai képzésben 3.7.2. Milyen helyi tantervi követelmény teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát
3.8. Középszintű érettségi vizsga témakörei 3.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei 3.9.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatásának, az ismeretek számonkérésének rendje 3.9.2. Szóbeli számonkérés 3.9.3. A tanulók értékelése 3.9.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 3.9.5. A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei
3.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 3.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag 3.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 3.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3.13.1. Az egészségnevelési program 3.13.2. Környezeti nevelés programja
3.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 3.15. Tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 3.16. További elvek 3.17. Projektoktatás 3.18. Előrehozott érettségi vizsgával rendelkezés esetén, az iskola magasabb évfolya1
mán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulása 3.19. Középiskola esetében a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján 3.20. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei
4. A School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola Szakmai programja 4.1. A szakképzési évfolyamokon oktatott OKJ szerinti szakmák 4.1.1. Székhelyen és 1-9. telephelyeken oktatott OKJ szerinti szakmák 4.1.2. A Tagintézmény 10-12. telephelyein oktatott OKJ szerinti szakmák
4.2. A képzések iskolatípusonként 4.2.1.Szakiskolai képzések 4.2.1.1. Szakiskolában a szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása a nappali rendszerű iskolai oktatás és a felnőttoktatás nappali munkarend szerinti oktatás esetén 4.2.1.2. A szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása a felnőttoktatás esti és levelező munkarend esetén három éves képzésben 4.2.1.3. Szakiskola felnőttoktatás esti és levelező munkarend, óratervek és a szabadon felhasználható órakeret felosztása két éves képzés esetén 4.2.2. Szakközépiskolai képzések 4.2.2.1. A szakmai irányú szabadon tervezhető órakeret felhasználása a szakképző évfolyamokon(heti 4 óra)
4.3.Óratervek
5. A School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola Pedagógiai programjának záró rendelkezési 5.1. A School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola Pedagógiai programjának hatályosítása
1. sz. melléklet a Pedagógiai program 3.8. pontjához 2. sz. melléklet a Pedagógiai program 4.3. pontjához
2
1. Bevezető rendelkezések School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja összefoglalja az iskolában folyó oktató-nevelő munka legfontosabb tartalmi elemeit. School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programjának része a nevelési program, a helyi tanterv és a szakmai program. Az iskola pedagógiai programjának sajátossága, hogy iskolarendszerben elsősorban a tankötelezettségüket teljesített, nagykorú tanulók képzésével foglalkozik. A képzési profil része a felnőttoktatás is. A Pedagógiai program rendelkezéseit a felnőttoktatás tekintetében értelemszerűen kell alkalmazni. A Pedagógiai program szövegében a 2016. szeptember 01.-től induló képzésekre vonatkozóan, ahol szakközépiskola megnevezés szerepel, azon szakgimnázium, ahol szakiskola szerepel, azon szakközépiskola, ahol szakképző iskola szerepel, azon szakgimnázium és szakközépiskola megnevezést kell érteni.
1. 1. Hatályossági záradék A School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola ezen Pedagógiai programja a 2015. február 01-től hatályos pedagógiai programot váltja fel. Ezen Pedagógiai program módosítás 2016. szeptember 01-től kerül felmenő rendszerben bevezetésre.
1. 2. Az értékelésre vonatkozó rendelkezések A tantestület a pedagógiai programban foglaltak teljesítését tanítási évente értékeli a tantestületi tanévnyitó értekezleten az előző tanévre vonatkozóan.
1. 3. A módosításra vonatkozó rendelkezések - a pedagógiai program módosítható, a módosítást kezdeményezheti: - a középiskola igazgatója - a tantestület tagjainak 50%-a + 1 fő, a feltételek meglétének írásbeli igazolása alapján - az intézmény fenntartója - jogszabályi előírás A tantestületi módosítási kezdeményezésről a tantestület szavazással határoz. A jelenlévő tantestületi tagok kétharmadának egyetértése szükséges az indítvány elfogadásához.
1. 4. A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása, egyetértési jog, közzététele (2011. évi CXC. törvény 26. § (1), 69.§(1)e.)
-
elfogadás: nevelőtestület jóváhagyás: intézményvezető egyetértés: fenntartó közzététel: Az iskola Pedagógiai programjának egy példánya megtalálható az iskola titkárságán. A Pedagógiai program nyilvános, kérésre az bárki számára megismerhető. Az iskola titkárságán tanulmányozható, elolvasható. Az iskola a Pedagógiai programját a jogszabályi előírásoknak megfelelően közzéteszi, az az iskola honlapján olvasható. Az iskola igazgatója az érdeklődő szülő, jelentkező, vagy a már iskolai tanuló részére kérésre szóbeli tájékoztatást is ad a Pedagógiai programról, annak elérhetőségéről.
1.5. Az iskola Alapító okirata
3
Alapító okirat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése alapján
SCHOOL OF BUSINESS SZAKGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA alapító okirata 6/2016 számú, 2016. április 8-án kelt határozatával módosította/elfogadta a School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Hatályos 2016. szeptember 01-től a)
Alapító neve: székhelye: Fenntartó neve: székhelye: Működtető neve:
b)
c)
székhelye: Intézmény hivatalos neve: rövid neve: nemzetiségi/nemzetközi nyelven: OM azonosítója Intézmény típusa
School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Közhasznú Társaság 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 12. ( Cg.: 06-14-000117 ) School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság székhely: 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 12.) ( Cg.: 06-09-013703/5 ) School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság székhely: 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 12.) ( Cg.: 06-09-013703/5 ) School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola SCHOOL OF BUSINESS SCHOOL OF BUSINESS 101 384 Többcélú intézmény: összetett iskola
(Nkt. 7. § (2) és 20. § (1))
d) Intézmény feladatellátási helye(i) da) Székhelye: 4320 Nagykálló, Nagybalkányi út 3. dc) Telephelye(i): 1. 4400Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 25. dc) Telephelye(i): 2. 4400 Nyíregyháza, Honvéd út 41. dc) Telephelye(i): 3. 4400 Nyíregyháza,Luther tér 7. dc) Telephelye(i): 4. 4400 Nyíregyháza,Kossuth tér 8. dc) Telephelye(i): 5. 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9. dc) Telephelye(i): 6. 4320 Nagykálló, Bátori u. 1. dc) Telephelye(i): 7. 4320 Nagykálló, Korányi Frigyes u. 23-25. dc) Telephelye(i): 8. 4320 Nagykálló, Szabadság tér 5. dc) Telephelye(i): 9. 4400 Nyíregyháza, Ér utca 7. db) Tagintézménye(i): School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola Békéscsabai Tagintézménye dc) Telephelye(i): 10. 5600 Békéscsaba, Szeberényi tér 2. dc) Telephelye(i): 11. 5600 Békéscsaba, Szabó D. utca 54. dc) Telephelye(i): 12. 5600 Békéscsaba, Dr. Becsey O. utca 42. e) Alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: Alapfeladata (A 2016. 09. 01.-től hatályos Nkt. 4. § 1.) h) szakgimnáziumi nevelés-oktatás i) szakközépiskolai nevelés-oktatás o) felnőttoktatás Alapfeladata (Nkt. 4. § 1.) a kifutó osztályokra vonatkozóan h) szakközépiskolai nevelés-oktatás i) szakiskolai nevelés-oktatás n) felnőttoktatás Szakfeladat: 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamo853221 kon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás
4
853231 853234 TEÁOR 85.31’08 85.32’08 85.41’08 85.42’08
Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés
Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Felső szintű, nem felsőfokú oktatás Felsőfokú oktatás Az intézmény további tevékenységei: 85.51’08 Sport, szabadidős képzés 85.52´08 Kulturális képzés 85.59’08 M.n.s. egyéb oktatás 85.60’08 Oktatást kiegészítő tevékenység 47.61´08 Könyv-kiskereskedelem 47.99’08 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem 56.29’08 Egyéb vendéglátás 68.20’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 81.10´08 Építményüzemeltetés 93.19’08 Egyéb sporttevékenység 94.99´08 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység f) Működési terület: Magyarország A 2011. évi CXC. Törvény 4. § 35. pontja értelmében a köznevelési intézmény térségi feladatot lát el Egyes szakmák tekintetében 2011. évi CXC. Törvény 4. § 22. pontja értelmében országos feladatot lát el g) A felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám feladatellátási helyenként Székhely: 80 Fő 1. telephely: 60 Fő 2. telephely: 280 Fő 3. telephely: 300 Fő 4. telephely: 0 Fő Iskolai ügyvitel, adminisztráció 5. telephely: 100 Fő 6. telephely: 120 Fő 7. telephely: 100 Fő 8. telephely: 100 Fő 9. telephely 160 Fő 10. telephely: 105 Fő 11. telephely: Gyakorlati tanműhely, könyvtár 12. telephely: ügyviteli helyiség h) Az évfolyamok száma iskolatípusonként h)/1 Az évfolyamok száma iskolatípusonként a 2016. 09. 01.-től hatályos Nkt. szerint Szakgimnázium 9 - 12. évfolyam a felsorolt ágazatokban: XIII. Informatika, XXIV. Közgazdaság, XXV. Nappali rendszerű iskolai okta- Ügyvitel, XXVI. Kereskedelem, XXVIII. Turisztika (4 évfolyam) tás, felnőttoktatás nappali, esti, 13. - 14. szakképzési évfolyam (2 évfolyam) (az OKJ-ben meghatározott számú szakképlevelező és más sajátos munka- zési évfolyam) rend, szakgimnáziumban és (A 2011.évi CXC tv. 12.§ -a szerint (Nemzeti köznevelésről szóló törvény)) szakgimnázium szakképzési évfo- 15.-16. szakképzési évfolyam szakképesítés ráépülés esetén (az OKJ-ben meghatározott lyamain számú szakképzési évfolyam) (A 2011.évi CLXXXVII. tv. 21.§ alapján (Szakképzési törvény)) Szakközépiskola Nappali rendszerű iskolai oktatás, felnőttoktatás nappali, esti, levelező és más sajátos munka- 9-13. évfolyam (5 évfolyam= 3+2 évfolyam) rend, szakközépiskolában és (A 2011.évi CXC tv. 13.§ -a szerint (Nemzeti köznevelésről szóló törvény)) kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás szakképzési évfolyamokon h)/2 Az évfolyamok száma iskolatípusonként a kifutó osztályokra vonatkozóan Szakközépiskola Nappali rendszerű iskolai oktatás, felnőttoktatás nappali, esti, levelező 4 év, 9 - 12. évfolyamokon a felsorolt ágazatokban: XIII. Informatika, XXIV. Közgazdaés más sajátos munkarend, szakkö- ság, XXV. Ügyvitel, XXVI. Kereskedelem, XXVIII. Turisztika zépiskolában Nappali rendszerű iskolai oktatás, 1, 1,5, 2, 3 év (1/13, 2/14, 3/15) felnőttoktatás nappali, esti, levelező A 2011.évi CLXXXVII. tv. 21.§ alapján 13. 14. és 15. évfolyam
5
és más sajátos munkarend, szakkö- A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§(2) zépiskola szakképzési évfolyamain d) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy középiskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/13. Szakiskola 9. , 10., 11. szakképzési évfolyam, 3 év közismereti képzéssel Nappali rendszerű iskolai oktaszakképzési évfolyamon közismereti képzés nélkül 2év tás, felnőttoktatás nappali, esti, A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 193.§(2) levelező és más sajátos munkaa) iskolai előképzettséghez nem kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/8., rend, szakiskola b) alapfokú iskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/9., c) a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/11., Felnőttképzés: felnőttképzés éves terve szerint i) Szakképzés Székhelyen és 1-9. telephelyeken: 2013/2014 tanévtől induló új OKJ szerinti képzések szakmacsoport
ágazat
2. 3. 3.
III. IV. XXXVII.
3.
XXXVII.
4. 4. 4. 7. 7. 7. 7. 7. 7. 13. 13. 13. 13. 15. 15. 15. 16. 16. 17. 17. 17. 18. 18. 18. 20. 20. 20. 20. 20. 20. 20.
XXXIX.
5. 5. 5. 5. 5. 5. 6. 6. 6. 6.
IX. IX. IX. IX. IX. IX. XI. XI. XI. XI.
VI. XIII. XIII. XII. XIII. XIII. XIII. XXII. XXII. XXII. XXI. XXIV. XXIV. XXIV. XXV. XXV. XXVI. XXVI. XXVI. XXVIII. XXVIII. XXVIII. XXXIII. XXXIII. XXXV. XXXIV. XXXIII. XXXIV. XXXIII.
OKJ szám
szakképesítés megnevezése
54 761 02 Kisgyermek-gondozó, nevelő 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs 54 813 01 Fitness-wellness instruktor Sportedző (aerobic, asztalitenisz, atlétika, íjászat, judo, karate, kerékpár, kézilabda, kick boksz, kosárlabda, kung fu, labdarúgás, lovassport, ökölvívás, öttusa, medi-ball, műkorcsolya, ritmikus gimnasztika, röplabda, 54 813 02 sakk, sí, súlyemelés, tenisz, testépítés-fitness, tájékozódási futás, férfi torna, női torna, triatlon, úszás, vívás, vízilabda) 54 212 03 Gyakorlatos színész 55 212 01 Színész II. 54 521 07 Színháztechnikus, szcenikus 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó 54 481 05 Műszaki informatikus 54 481 03 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető 54 213 05 Szoftverfejlesztő 54 481 02 Gazdasági informatikus 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 525 02 Autószerelő 34 525 06 Karosszérialakatos 34 525 07 Motorkerékpár-szerelő 54 741 04 Szállítmányozási ügyintéző 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 03 Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 54 346 01 Irodai asszisztens 54 346 02 Ügyviteli titkár 34 341 01 Eladó 54 341 01 Kereskedő 54 345 01 Logisztikai ügyintéző 54 812 01 Idegenvezető 54 812 02 Lovastúra vezető 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő 34 621 02 Lovász 34 811 02 Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó 54 581 02 Parképítő és fenntartó technikus 35 622 02 Zöldség- és gyümölcstermesztő 35 621 02 Biogazdálkodó 34 622 02 Kertész 34 621 01 Gazda 2015/2016 tanévtől induló új OKJ szerinti képzések 35 521 01 CNC gépkezelő 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus 34 521 03 Gépi forgácsoló 34 521 06 Hegesztő Ipari gépész 34 521 04 Szerszámkészítő 34 521 10 34 522 01 Elektromechanikai műszerész 54 522 02 Elektronikai technikus 34 522 03 Elektronikai műszerész 34 522 04 Villanyszerelő
6
munkarend
N, E, TK N, E, TK N, E, TK
képzési idő
2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1)
N, E, TK
N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK, N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, L, S, TK, T N, E, L, S, TK, T N, E, L, S, TK, T N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK
2 (1) 1 2 (1) 3 (2) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 3 (2) 3 (2) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 3 (2) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 3 (2) 3 (2) 2 (1) 1 1 3 (2) 3 (2)
N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK
1 2 (1) 3 (2) 3 (2) 3 (2) 3 (2) 3 (2) 2 (1) 3 (2) 3 (2)
8. 11. 11. 11.
XV. XVIII. XVIII. XVIII.
Laboratóriumi technikus Asztalos Faipari technikus Műbútorasztalos
54 524 01 34 543 02 54 543 01 35 543 01
N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK
2 (1) 3 (2) 2 (1) 1
2016/2017 tanévtől induló OKJ szerinti képzések A 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelettel módosított 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről alapján, a 2016. szeptember 01.-től induló, a fenti táblázatokból változott, vagy abban nem szereplő új képzésekre 2. 2. 2. 2. 2. 3. 4. 4. 6. 7. 7. 7. 7. 12. 12. 15. 15. 15. 15. 15. 16. 16. 17. 17. 19. 19. 20. 21.
III. III. III. III. III. IV. XLII. XLII. XII. XIII. XIII. XIII. XIII. XIX. XIX. XXIV. XXIV. XXIV. XXIV. XXIV. XXV. XXV. XXVI. XL.
XXXIII. XXXIV.
Gerontológiai gondozó Rehabilitációs nevelő, segítő Szociális asszisztens Szociális szakgondozó Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Gyógypedagógiai segítő munkatárs Gyakorlatos színész (Színházi és filmszínész szakmairány) Színész II. Infokommunikációs hálózattelepítő és üzemeltető Információrendszer-szervező Informatikai rendszerüzemeltető Mobilalkalmazás fejlesztő Multimédia-alkalmazásfejlesztő Kiadványszerkesztő technikus Korrektor Államháztartási mérlegképes könyvelő Államháztartási ügyintéző Egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő Üzleti szolgáltatási munkatárs Vállalkozási mérlegképes könyvelő Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző Irodai titkár Kereskedelmi képviselő Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. Családi gazdálkodó Kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó
55 762 02 54 762 01 54 762 02 54 762 03 55 762 06 54 140 01 54 212 03 55 212 01 54 481 03 55 481 02 54 481 06 55 213 04 55 213 05 54 213 06 55 213 03 55 344 02 54 344 04 55 344 03 54 340 01 55 344 07 54 347 01 54 346 03 54 341 02 54 841 11 35 345 01 55 345 01 34 814 01 34 541 08
N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, L, S, TK N, E, L, TK N, E, L, TK, T N, E, L, TK N, E, L, TK N, E, TK N, E, TK N, E, L, TK, T N, E, L, S, TK, T N, E, L, TK, T N, E, TK N, E, L, TK, T N, E, L, TK N, E, L, TK, N, E, TK N, E, L, TK TK TK N, E, TK N, E, TK
1 2 (1) 2 (1) 2 (1) 1 2 (1) 2 (1) 1 2 (1) 0,5 2 (1) 0,5 0,5 2 (1) 1 1 2 (1) 1 2 (1) 1 2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 1 1 3(2) 3(2)
N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, TK N, E, L, S, TK, T N, E, L, S, TK, T N, E, L, S, TK, T
2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1) 2 (1)
N, E, TK N, E, TK N, E, TK
1 1 2 (1)
* A zárójelben szereplő időtartam az adott képzés ágazati részét már teljesített tanulókra vonatkozik.
A Békéscsabai Tagintézmény 10-12. telephelyein: 3. 3. 7. 7. 7. 7. 15. 15. 15.
XXXVII XXXVII XII XIII XIII XIII XXIV XXIV XXIV
4. 5. 19.
V. VIII. XXIX.
2013/2014 tanévtől induló OKJ szerinti képzések 54 813 01 Fitness-wellness instruktor 54 813 02 Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, tenisz, vívás) 54 481 03 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető 54 213 04 Szoftverfejlesztő 54 481 02 Gazdasági informatikus 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 03 Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 2015/2016 tanévtől induló OKJ szerinti képzések 55 213 03 55 582 01 54 810 01
Korrektor Létesítményi energetikus Fotográfus és fotótermék-kereskedő
2016/2017 tanévtől induló OKJ szerinti képzések A 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelettel módosított 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről alapján, a 2016. szeptember 01.-től induló, a fenti táblázatokból változott, vagy abban nem szereplő új képzésekre: 7. 7. 7. 7. 12. 15.
XIII. XIII. XIII. XIII. XIX. XXIV.
Információrendszer-szervező Informatikai rendszerüzemeltető Mobilalkalmazás fejlesztő Multimédia-alkalmazásfejlesztő Kiadványszerkesztő technikus Államháztartási mérlegképes könyvelő
55 481 02 54 481 06 55 213 04 55 213 05 54 213 06 55 344 02
7
N, E, L, TK N, E, L, TK, T N, E, L, TK N, E, L, TK N, E, TK N, E, L, TK, T
0,5 2 (1) 0,5 0,5 2 (1) 1
15. XXIV. 54 344 04 Államháztartási ügyintéző 15. XXIV. 55 344 03 Egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő 15. XXIV. 54 340 01 Üzleti szolgáltatási munkatárs 15. XXIV. 55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő 16. XXV. 54 347 01 Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző 16. XXV. 54 346 03 Irodai titkár 17. XXVI. 54 341 02 Kereskedelmi képviselő 19. 35 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. 19. 55 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. * A zárójelben szereplő időtartam az adott képzés ágazati részét már teljesített tanulókra vonatkozik.
j) A feladatellátást szolgáló vagyon:
A vagyon feletti rendelkezés joga:
k) A gazdálkodással összefüggő jogosítványok:
N, E, L, S, TK, T N, E, L, TK, T N, E, TK N, E, L, TK, T N, E, L, TK N, E, L, TK, N, E, TK TK TK
2 (1) 1 2 (1) 1 2 (1) 2 (1) 2 (1) 1 1
Ingatlanok Alapterület Cím Tulajdonos Nagykálló, Nagybalkányi út 3. 160 m2 Lipták Lajos Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 25. 60 m2 Nyíregyháza Város Önkormányzata Nyíregyháza, Honvéd út 41. 350 m2 Nyíregyháza Város Önkormányzata Nyíregyháza, Luther tér 7. 1000 m2 Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség Nyíregyháza, Kossuth tér 8. 40 m2 Open Felnőttképző és Nyelviskola Kft. Nyíregyháza, Szabadság tér 9. 120 m2 Nyíregyháza Város Önkormányzata Nagykálló, Bátori út 1. 95 m2 Nagykálló Város Önkormányzat Nagykálló, Korányi u. 23-25. 680 m2 Nagykálló Város Önkormányzat Nagykálló, Szabadság tér 5. 180 m2 Nagykálló Város Önkormányzat Nyíregyháza, Ér utca 7. 360m2 Lipták Anna Békéscsaba, Szeberényi tér 2. 150 m2 Békéscsabai Evangélikus Egyházközség Békéscsaba, Szabó D. u. 54. 580 m2 Booklands 2000 Kiadó Kft. Békéscsaba, Dr. Becsey O. u. 42. 240 m2 Booklands 2000 Kiadó Kft. Nagyértékű ingóságok az iskola feladatainak ellátásához, jogszerű működéséhez szükséges termeket, helyiségeket, felszerelési tárgyakat a fenntartó egyrészt a Kht. tulajdonában lévő, illetve a gazdálkodás eredményeként tulajdonába kerülő dolgok használati jogának átadásával, másrészt a bérleti jogviszony keretében használatába kerülő ingatlanok, helyiségek, dolgok használati és – az egyes bérleti szerződésekben meghatározott mértékű – hasznosítási jogának átengedésével biztosítja; az iskola feladatellátását szolgáló vagyonát képezik azok a pénzeszközök is, amelyeket a fenntartó az iskola jóváhagyott éves költségvetése alapján az intézmény önálló bankszámlájára a működés és a feladatellátás finanszírozására átutal; az iskola feladatellátását szolgáló vagyonát képezik azok a bevételek, amelyek a használati, hasznosítási jog gyakorlásából erednek, továbbá az alapfeladathoz kapcsolódó tandíj, regisztrációs díj, és egyéb díjbevételek, valamint a jelen alapító okiratban megjelölt kiegészítő tevékenységből származó bevételek, a szakképzési támogatás címén – szerződés alapján biztosított – pénzeszközök, illetve az ezek felhasználásával vásárolt – de a Kht. tulajdonát képező - technikai, oktatási és egyéb eszközök használati és hasznosítási joga, az ebből származó bevételek; az iskola számára nyújtott fenntartói, illetve más külső szervek, szervezetek, magánszemélyek által nyújtott, valamint a pályázati úton elnyert támogatások. Az alábbiak szerint oszlik meg a fenntartó, valamint az iskola között: Az iskola igazgatója, a tagintézményre vonatkozóan a tagintézmény vezetője jogosult az iskola működéséhez szükséges,- a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározott ingatlanok, helyiségek, ingóságok, eszközök és felszerelések biztosítása érdekében,- bérleti szerződések megkötésére, megszüntetésére, módosítására. A fenntartó jogosult az iskola feladatellátását biztosító ingatlanok tulajdonjogának megszerzését eredményező szerződések megkötésére. A fenntartó jogosult engedélyezni, hogy a feleslegessé váló vagyontárgyakat az iskolaigazgató selejtezze, vagy értékesítés útján hasznosítsa. Az intézmény működéséhez és fejlesztéséhez szükséges pénzeszközöket a fenntartó az iskola éves költségvetésének jóváhagyásával állapítja meg. Az igazgató az iskola éves költségvetésre javaslatot tesz a fenntartónak, a jóváhagyott költségvetéssel a jogszabályokban, a jelen alapító okiratban és a belső szabályzatokban meghatározottak érvényesítésével, annak keretei között gazdálkodik. Az iskola gazdálkodása, megszervezésének módja szerint részben önálló, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szerint teljes jogkörrel rendelkező intézmény. A fenntartó a gazdálkodás megszervezésével (mely a tervező és adminisztrációs tevékenységet is magába foglalja) a mindenkori igazgatót és gazdasági vezetőjét bízza meg. E személyek közösen meghatározzák az éves költségvetési irányzatot és az intézmény pénzügyi kereteit. Az így megadott előirányzatok felett az ügyvezető dönt, rendelkezve az utalványozási joggal. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokat az igazgató, tagintézmény tekintetében a tagintézmény vezető saját felelősségi körben, az általa irányított intézményegység vonatkozásában gyakorolja, a hatályos jogszabályokban, a jelen alapító okiratban, a belső szabályzatokban foglaltak és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével, az alábbiak szerint:
8
A költségvetésben meghatározott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. A kiegészítő tevékenységből származó bevételeket csak az alaptevékenységre és az ezzel összefüggő egyéb kiadások fedezésére használhatja fel. Az iskola a pénzeszközeit a külön nyitott belföldi bankszámláin kezeli. A bankszámlák nyitásához a fenntartó engedélye szükséges. Pénzkölcsönt, hitelt csak a fenntartó előzetes írásbeli hozzájárulásával vehet fel, kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el. A könyvvezetést a fenntartó végzi, az iskola igazgatója felelős a fenntartó által meghatározott analitikus nyilvántartások vezetéséért és a gazdálkodással összefüggő információ-szolgáltatás megfelelő formában, gyakorisággal és tartalommal való teljesítéséért. Az igazgató határozza meg az iskola vagyonával való gazdálkodás keretében az oktatás tárgyi, technikai fejlesztésének fő irányait. Biztosítja az iskola vagyonába tartozó eszközök – intézményegységenkénti – nyilvántartását, javaslatot tesz a fenntartónak a feleslegessé vált tárgyi eszközök hasznosítására. Az iskola a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetésének erre a célra jóváhagyott előirányzatán belül, valamint az abban nem szereplő egyéb bevételei terhére önállóan dönt – a fenntartó által meghatározott fő irányok figyelembe vételével – az oktatás tárgyi, technikai fejlesztését szolgáló tárgyi eszközök beszerzéséről, azzal, hogy ezek az eszközök a fenntartó tulajdonát képezik, de azok használati és hasznosítási joga az iskola vagyonát képezi, a rendelkezési jog pedig az iskola igazgatójáé. l) Az intézmény egyéb
jellemzői: az intézmény adószáma 18279702-1-15 az intézmény pénzforgalmi számlaszáma 68800082-13000213 Szabolcs Takarékszövetkezet az intézmény képviseletére jogosult neve Lipták Lajos, Bokor József az oktatás munkarendje Nappali (N), esti (E), levelező (L), sajátos munkarend (S), tanfolyami képzés (TK), távoktatás (T) egyéb
Az iskola működés kezdete: 1996. szeptember 01.
m) Az alapító okirat kelte: hatálya: előző alapító okirat: n) Fenntartói határozat száma:
2016. április 8. 2016. szeptember 01-től 2015. május 26. 6/2016
Szeged, 2016. április 8. Bokor József ügyvezető
9
2. School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola Nevelési programja 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei eljárásai 2.1.1. Alapelvek, értékek A School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni.
2.1.1.1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között
2.1.1.2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott tanulókból. -
Ennek érdekében fejlesszük a tanulók önálló ismeretszerzési és önművelési képességét. Az iskolában minden tanuló kapjon esélyt szociokultúrális hátrányainak leküzdésére. A kiemelkedő képességű tanulóknak legyen lehetősége tehetségük kibontakoztatására. Alakuljon ki a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képessége. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. Ahol a tantervi követelmény része tanulóink legalább egy idegen nyelvet alkalmazni képes módon elsajátítsanak. Lépést tartsunk az informatika rohamos fejlődésével. Alakuljon ki tanulóink reális önismerete és életszemlélete. A személyiség harmonikusan fejlődjön, egyaránt figyelemmel a testi és lelki egészségre. Fejlesszük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét, az EU-tagság jelentőségének megértetését. Alakuljon ki a választott szakma felelősségteljes művelésének igénye. Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink alkalmazzák az egyéni tanulás módszereit, a munkavégzésben legyenek kreatívak, Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
2.1.1.3. Iskolánk folyamatosan részt kíván venni az iskolakörnyezet életében. Ennek érdekében: - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.
2.1.1.4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: -
humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, van elképzelése a jövőjét illetően, öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra eredményeit,
10
-
a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
2.1.1.5. Az iskola működésében különösen fontosnak tartjuk: Szakvizsgára, nyelvvizsgára való jelentkezés feltételeinek elérése: az előírt követelmények teljesítése, a megfelelő tudásszint elérése. Szakvizsgára való sikeres felkészülés: a tanév szorgalmi időszakában történő felkészítésen túl közvetlenül a szakmai vizsga előtti időszakban, igény esetén külön órakeretben konzultációs foglalkozásokat szervezünk az írásbeli és a szóbeli vizsgákra. Teljesítményorientáltság: A tudás, a teljesítmény nagyfokú elismerése. A lehetőségekhez képest a legjobb teljesítésre való törekvés, komolyan venni a tanulást, a sportot stb. Környezetvédelem, szemléletformálás: Tantárgyakon keresztül, folyamatos, ill. akciós tevékenység-körökben, szűkebb iskolai, hazai, és tágabb értelemben, nemzetközi projektekben való részvétellel. Önállóság: Minden területen érzékelhető önirányítási képesség, egyéni megvalósítás. Külső kontroll nélküli feladat teljesítés. Önelemzés, önbírálat, kezdeményezés. Rugalmasság: Az aktualitások, körülmények, realitás figyelembevétele. Nyitottság: Egyéni- és életkori sajátosságok elfogadása. Egyéni bánásmód.
2.1.1.6. Iskolánk pedagógiai programja, működési tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tekintetben Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapvető pedagógiai célja a polgári demokratikus értékrend megismertetése, a keresztény szellemiségű világnézet közvetítése, a magyarságtudat erősítése, az emberi együttélés szabályainak követésére, és az emberi jogok tiszteletben tartására nevelés.
2.1.2. Célok Az iskola feladatának tekinti, hogy a térségben folyó kereskedelmi, gazdasági, informatikai, művészeti és az idegen nyelvi oktatás színvonalát javítsa, választékát bővítse. Az iskola célja a nappali rendszerű oktatásban, hogy az érettségizetteknek továbbtanulási lehetőséget, első-második szakma megszerzését biztosítsa. Mindezt úgy, hogy a térség munkaerőpiacára magas színvonalon képzett munkaerőt bocsát ki. Célunk olyan nyitott fiatalok kibocsátása az iskolából, akik igényes ismeretekkel rendelkeznek, amelyek alapul szolgálnak egy magasabb szintű ismeretrendszer megszerzéséhez. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanár egyaránt, ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának, ahol felkeltik benne a tudás iránti vágyat, ahol felfedezheti az alkotás izgalmát, örömét. Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcok számát. Képzési rendszerünk megteremti a szakvizsgára jelentkezés feltételrendszerét (pl.: nyelvvizsgára való felkészítés, szakdolgozat készítéséhez segítségnyújtás), a szakvizsga eredményes letételét. Személyes példamutatással is – neveljük tanulóinkat az emberi jogok tiszteletben tartására, toleranciára, empátiára. Olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy a tanuló és a szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a tanulónak az értelmi és érzelmi fejlődésre. Célunk, hogy a tanulóink a megszerzett műveltségüket felhasználva a társadalom értéket teremtő, hasznos tagjaivá váljanak. A középiskolában szerzett ismereteikre, mint szilárd alapokra támaszkodva boldoguljanak felnőttként a világban. Oktatási célok A tanulók idegen nyelvtudási szintje feleljen meg az Európai Uniós elvárásoknak. Ismerjenek legalább egy idegen nyelvet olyan fokon, hogy azt a hétköznapi helyzetekben használni tudják. Rendelkezzenek a tanulók a gyakorlatban is hasznosítható informatikai ismeretekkel. Tanulóinkat igyekszünk az informatika alapjaitól a magasabb szintekig eljuttatni, az INTERNET világába bevezetni. Célunk a számítógép, mint munkaeszköz használatának megismertetése. Szakvizsgára bocsátott tanulók legalább 90 %-a tegyen sikeres vizsgát. Rendelkezzenek a tanulók az önálló életkezdéshez, a munkába álláshoz szükséges ismeretekkel. A tanulók felkészítése arra, hogy tanulmányaik befejezésekor önmagukat – mint megbízható ön- és társadalomismerettel bíró személyiségeket – a munka világában magabiztosan elhelyezni képes fiatal felnőttként definiálják. Sajátítsák el mindazon kompetenciákat, melyek választott szakjuk műveléséhez nélkülözhetetlen A tanulók felkészítése a gazdasági jelenségek megértésére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra. Nevelési célok Tanulóink váljanak alkalmassá a kultúra értékeinek a befogadására.
11
-
Érezzenek felelősséget a nemzeti lét, a magyarság sorskérdései iránt. Erősödjön a tanulókban a demokratikus értékrend tisztelete. Becsüljék és óvják az épített és a természeti környezetet. Környezettudatos életvitelre nevelés. Az ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai érzékenység növelése. Az akaraterő, a kreatív gondolkodás fejlesztése. Kommunikációs képesség fejlesztése. . A tanulók sajátítsák el a társas érintkezés alapvető normáit. Egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés. A tanulók szerezzenek tudomást a környező világ egyes veszélyeiről, azok elhárításának lehetőségeiről (drogok, alkohol, közlekedési balesetek, betegségek). A tanulókban alakuljon ki a mozgás és az egészséges életmód iránti igény. Ápolják az iskolai hagyományokat, kapcsolódjanak be a város kulturális életébe. Tanulóinkat a családi értékek tiszteletére neveljük. Minden tanuló ismerje meg a nemzeti kultúránk értékeit, s tudjon azonosulni nemzetével, hazájával. Nagy figyelmet kell fordítani a tanulók médiatudatos kultúrájának fejlesztésére.
2.1.3. Feladatok, eszközök, eljárások Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek, elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. A számítógép használatot igénylő, a gépírás, az idegen nyelvek, a tanirodai gyakorlat, és az egyéb gyakorlati tantárgyak tanítása csoportbontásban történik. A testnevelés, a mindennapi testedzés foglalkozásai a tanórai kötöttségektől mentes tömbösített formában kerülnek megszervezésre. Az osztályfőnöki tevékenységek szervesen beépülnek a tanulókkal kapcsolatos mindennapi foglalkozásokba, a szakmai órákba. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek, mint a tanórai kiscsoportos munkák, kiselőadások, otthoni írásbeli beszámolók, a szakmai célú üzem és rendezvénylátogatások. A szakmai felkészítés mellett fontos a tanulók személyiségének fejlesztése. Az önálló életre felkészülést segítjük a munka világával való élő kapcsolat megteremtésével, elsősorban a tanulmányi idő alatti szakmai gyakorlat szervezésével. A gyakorlat egyúttal, ahol az előírás, a szakdolgozat elkészítéséhez is segítséget ad.
2.2. Személyiségfejlesztéssel összefüggő feladatok A személyiség fejlesztése egy folyamat, amelyre nemcsak az iskola, hanem a családi, baráti és a társadalmi környezet is hatást gyakorol. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: -A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. -A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. -A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. -A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeinek, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. -A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. -A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. -A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása közösségi tevékenységekre az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. -A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. -A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránt igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az intézményes nevelésben – jelen esetben, a középiskolában, mint másodlagos szocializációs színtérben a személyiségfejlesztés fontos szerepet kap. Az utóbbi két évtizedben alapvető változáson ment át ez a terület is, a társadalmi elvárások és körülmények gyökeres átalakulása következtében.
2.3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés célja, hogy intézményünkben minden tanuló olyan ellátást kapjon, amelyben érvényesül a testi-lelki jóléte, egészsége, egészségi állapotának hatékony fejlesztése. A mindennapos működésben kiemelt figyelmet fordítunk:
12
- az egészséges táplálkozásra - a mindennapos testnevelésre ( 20/2012.VIII.31. EMMI rendelet XIII. fejezet 141.§ (1) (2) - a bántalmazás, az iskolai erőszak megelőzésére - a baleset megelőzésre, az elsősegélynyújtásra - a testi, lelki egészség fejlesztésére, a szenvedélybetegséghez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére. (az iskolavédőnő önállóan ellátandó feladatai - 26/1997. (IX.3) NM rendelet alapján) - az iskolaorvos által kiszűrt gerinc- és egyéb betegségekkel rendelkező gyerekek egyéni és csoportos foglalkoztatására ( 20/2012.VIII.31. EMMI rendelet XIII. fejezet 142.§ (1) (2) (3) (4). Az intézményünk teljes körű egészségfejlesztési programját – mindig figyelembe veszi a gyermek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait – az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el egyeztetett munkaterv alapján. Az iskolánk házirendjében szabályozzuk az alkohol, a dohány és a drog fogyasztására irányuló tiltásokat. A tantestületünkben törekszünk a pedagógusok mentálhigiéniás ismereteinek bővítésére, hogy kiemelt figyelmet tudjanak fordítani a testi, lelki, mentális egészség fejlesztésére. Intézményünkben megszervezzük a tanulók közösségi szolgálatának dokumentálását. (20/2012. EMMI 133. §)
2.4. Közösségfejlesztés 2.4.1. Általános alapelvek Iskolánk az oktató-nevelő folyamat minden területén a szakképzés irányelveinek figyelembevétele, a szakok központi programjainak ajánlásai mellett a demokrácia elveire, a nemzeti kultúrára, az európai és humanista értékekre, az emberiség előtt álló közös problémákra összpontosítva végzi közösségszervező tevékenységét. Az egyetemes kultúra és a tudomány ismereteinek átadása – felfedeztetése – oktatása mellett fontos szerep jut az iskola nevelési tevékenységének, nevelési hatásának is. Ennek területe a közösségfejlesztés. A közösségfejlesztési folyamat során kialakul az egyén társadalmi beilleszkedési képessége. A közösségfejlesztés révén el kívánjuk érni: hogy a gyorsan változó világunkban eligazodni tudó, megfelelő alap és szakmai műveltséggel rendelkező, kommunikációra és feladatvállalásra is képes, ön – és nemzettudattal rendelkező fiatalokat bocsássunk a felnőttkor küszöbén útjukra. A közösségfejlesztés lehetséges helyszínei: tanítási óra osztályfőnöki foglalkozás szakmai gyakorlatok helyszínei iskolai rendezvények, ünnepségek, versenyek tanulmányi kirándulások kiállítások, hangversenyek szakkörök, érdeklődési körök kollégium diákönkormányzat A közösségfejlesztés által megcélozható közösségformák: család párkapcsolat baráti társaság osztályközösség iskolai közösség városi-falusi lakóközösség munkaközösség sport- vagy hobbiközösség nemzet A tantestület törekvése, hogy: Tanulóink legyenek nyitottak és érdeklődőek a saját és iskolatársaik családi helyzetével kapcsolatban. Kövessék nyomon a családjaikban zajló eseményeket, legyenek aktív részesei a családi életnek, otthoni gondoknak és örömöknek. Alakuljon ki szociális érzékenység és segítőkészség diáktársaikkal kapcsolatban. Ismerjék és szeressék szűkebb lakókörnyezetük természeti és kulturális értékeit. Legyenek tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, irodalmában, mindennapi életében. Ismerjék a magyar kultúra személyiségeit, a kiemelkedő államférfiakat, tudósokat, művészeket, sportolókat. Fedezzék fel az ország kulturális, néprajzi és idegenforgalmi kincseit. Váljanak hazájukkal kapcsolatba büszke, az értékeket óvó állampolgárrá. Legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülésére. Segítő, harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki a határon túlról érkező diáktársaikkal kapcsolatban. Társas és baráti kapcsolataikban váljanak figyelmes, érdeklődő, őszinte, szeretetet adni tudó személyekké. Kerüljék a manapság divatos durva, udvariatlan magatartásformákat. Legyenek büszkék saját és diáktársaik belső értékeire és sikereire. A tanulás, tudás, siker, kreativitás váljon példaértékűvé számukra. Aktívan vegyenek részt az iskolai életben, legyenek alakítói és szervezői a közösségi programoknak. Legyen véleményük a mikro- és makro környezetüket érintő eseményekkel kapcsolatban. Tudjanak érvelni, értelmesen és udvariasan vitatkozni.
13
Ismerjék az alapvető állampolgári és diákjogaikat. Tartsák be az alapvető együttélési szabályokat, s várják el ezt másoktól is. Jogsérelmük esetén legyenek képesek a demokrácia által biztosított módon megvédeni igazukat. Alakítsanak ki a későbbi életüket is meghatározó „életstratégiákat”, szokásokat a munka – pihenés – szórakozás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, TV nézés, stb. területein. Lássák a torzult gondolkodás és életvitel formáit és veszélyeit. A közösségfejlesztés célja: harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel, a nyitott, megértő gondolkodás, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások elfogadása, aktív, cselekvő, kezdeményező, vállalkozó szemlélet kialakítása, a környezet értékeit megőrző, gyarapító szemlélet kialakítása, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, a kommunikációs készségek fejlesztése (véleményalkotás, vitakultúra), az információs társadalmi környezetben eligazodás képességének kialakítása, a modern társadalom kritikus szemlélete, szelektáló képesség kialakítása, az értékteremtő ember megbecsülése, a magyarságtudat ápolása, más népek, nemzetek tisztelete. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
2.4.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok A tanulók közösségében, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő- oktató munkájának alapvető feladata. -A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. -A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. -Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. -A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. -A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
2.5. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az intézményben folyó oktató-nevelő munka eredményessége érdekében a következő kapcsolatrendszereket működtetjük:
2.5.1. Belső kapcsolatrendszerünk, a pedagógiai folyamat szereplőinek együttműködése 2.5.1.1. Az iskolavezetés – igazgató és a helyettesek – heti rendszerességgel munkaértekezletet tartanak. Ha a feladat megkívánja, napi konzultáció keretében beszélik meg a teendőket. Kibővített iskolavezetés alatt értjük az igazgatóság és a munkaközösség-vezetők csoportját. A kibővített iskolavezetés havi rendszerességgel tart értekezletet.
2.5.1.2. Az intézményvezetés és a tantestület -
A tantestületi értekezletet tanévenként minimum ötször szervezünk. Félévkor és év végén a tanév értékelésére, félévenként egy-egy osztályozó értekezletet. A tanév első értekezlete a tanévnyitó értekezlet. A tantestületet az igazgató/helyettesei „röpértekezleten” tájékoztatja a rövidebb határidőhöz kötött munkatervi feladatokról. Fontosnak tartjuk a közvetlen, személyes beszélgetéseket.
2.5.1.3. A munkaközösségek: Intézményünkben a képzési szerkezettől függő típusú és számú szakmai munkaközösség működik. Szakmai feladataikat munkaközösségi értekezleteken beszélik meg. A munkaközösségek feladata a színvonalas oktató-nevelő munka biztosítása, egymás szakmai munkájának segítése.
2.5.1.4. A tanulóközösség és a tantestület: A tanulóközösséget osztályszinten az osztályfőnök vezeti. A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak.
14
A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére, illetve cseréjére a diákközgyűlés fórumát működteti az iskola, illetve a diákönkormányzat. Diákközgyűlés: a diákönkormányzat kezdeményezésére évente összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény diákönkormányzata és tanulói minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén alkalomszerűen, o a diákparlamenten évente egy alkalommal, o az elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök, a szaktanárok a foglalkozásokon, a titkárság megkeresésre folyamatosan tájékoztatja. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel
2.5.1.5. A szülőkkel való kapcsolattartás fórumai iskolánkban a következők: Szülői értekezlet: az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója és /vagy az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. Fogadóóra: célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat évente legalább két alkalommal, minden pedagógus számára egységes késő délutáni időpontban tartjuk. Ezen kívül minden pedagógusnak heti egy fogadóórája is van, s a szülők ekkor is kereshetik őt. A szülők írásos tájékoztatása: a szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket. A Nemzeti köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Nyílt nap: a nyílt napot az iskolába készülő általános iskolások (elsősorban a 8. osztályosok) számára szervezi az intézmény igazgatósága és tantestülete. Célja, hogy bepillantást adjon az iskola életébe, illetve információval szolgáljon az intézmény által indított osztályokról, a képzés formájáról és tartalmáról, a nyelvoktatásról. A nyílt napon szülők és pedagógusok is részt vehetnek. Szülői szervezet: a szülői szervezet célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői szervezet annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői szervezet maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálást a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat írásban vagy szóban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével, pedagógusaival.
2.5.2. Külső kapcsolatrendszerünk A külső kapcsolatrendszerünket nagyrészt az irányítóktól való utasítás végrehajtására, másrészt a partnerkapcsolat létrehozására irányul. Kapcsolatot tartunk az Emberi Erőforrások Minisztériumával, az Oktatási Hivatallal, a Kormány Hivatallal, a fenntartóval, valamint a Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központtal.
2.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus feladatait, kötelességeit a munkaköri leírás részletezi a következő általános elvárásoknak megfelelően: A pedagógus a nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelőtestületi határozatok meghozásában. Hivatalos és iskolai ügyekkel kapcsolatos intézkedéseket hivatali titoknak tekinti, s a határozatok végrehajtását, illetve végrehajtatását segíti. Az intézmény hivatalos dokumentumait ismeri, illetve megismeri, s az abban foglaltakat magára nézve is kötelezőnek tartja (PP, SZMSZ, Házirend, Éves munkaterv, tanügyi nyilvántartások, Munka- és tűzvédelmi szabályzatok stb.). Szakmai alapossággal készül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógia programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek által (a munkatervben rögzített időpontig) jóváhagyott tanmenet szerint tanít. Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen. A tanulók értékelésénél érvényesíti az alábbiakat: o mind az évközi, mind a félévi, illetve év végi osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét, a félévi, illetve év végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel;
15
félévenként legalább a reális értékeléshez szükséges megfelelő számú érdemjegy adása szükséges a félévi, illetve az év végi osztályzat megállapításához; o a témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel korábban bejelenti, tényét az osztálynaplóban is előre rögzíti, és legkésőbb 15 munkanapon belül kijavítja, értékeli. A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (szakkör, tanulmányi versenyre való felkészítés). A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a SNI-s, a BTMN küzdő tanulókra különös gondot fordít. Adminisztrációs munkája precíz, a határidőket pontosan betartja. A pedagógus kiemelt kötelessége az oktatás mellett a nevelés, tanítványai felé közvetíti az iskolánk által elfogadott értékeket, viselkedésével, beszédstílusával példát mutat a diákoknak. Aktív szerepet játszik az iskola munkatervében meghatározott programok, versenyek szervezésében, támogatja a DÖK munkáját. Részt vesz a különböző együttműködési kapcsolattartási fórumokon, az iskola szülői értekezletein, fogadóóráin, ahol tájékoztat a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli a felmerülő problémákat. Törekszik a szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása. Aktív tagja a munkaközösségének, megosztja kollégáival a szerzett ismereteit, egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. o
2.7. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Osztályfőnöki megbízás annak adható, aki az intézmény tanára. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival, munkájával az iskola érdekeit szolgálja. Az osztályfőnök az osztálya közösségének felelős vezetője. Az osztályfőnök mindenkori feladatait a munkaköri leírás részletezi a következő általános elvárásoknak megfelelően: A pedagógusokra vonatkozó általános feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki: A nevelési folyamatban megismeri tanítványai személyiségét. Nevelési céljai eléréséhez külső segítséget is igénybe vehet (rendőrség, gyámhivatal, színház, mozi, kiállítás, írott sajtó, internet stb.). Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, magatartását, igazolt és igazolatlan hiányzásaikat. Rendszeresen tájékoztatja a tanulókat a nevelőtestület, az iskolavezetés gyermekeket érintő határozatairól, az aktuális törvényváltozásokról (hiányzások jogkövetkezményei, érettségi szabályzat, felvételi szabályzat, diákigazolvány kérelme, dohányzás stb.). Összehangolja és segíti az osztályban tanító tanárok munkáját. Tájékoztatja a tanárokat a gyermekkel kapcsolatos és szükséges tudnivalóról. Segíti a HHH, a HH, az SNI-s és a BTMN tanulók tanulmányi előmenetelét. Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra, folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, figyelmeztetésére, kitüntetésére. Szükség esetén kikéri az osztályközösség véleményét. Közvetít az iskola és a szülő között, szükség esetén behívja a szülőt elbeszélgetésre, kapcsolatot tart a tanulóközösség fejlődésében, életében meghatározó személyekkel. Koordinálja az osztály SZSZ és az iskolai SZSZ munkáját. Adminisztrációs, dokumentációs tevékenységet végez (Ellenőrzi a személyes adatokat a KIR-ben az iskolatitkár segítségével, osztálynapló kitöltése, vezetésének ellenőrzése; félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása, a pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése, törzslapok kitöltése és vezetése, érettségivel, felvételivel kapcsolatos adminisztráció elvégzése, stb.) Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetők számukra. Tűzvédelmi tájékoztatást tart (menekülési útvonal, tűz-jelzés ismertetése). Gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálat kérésére jellemzést készít. Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre. Az osztálykirándulásokat bejelenti, gondoskodik megfelelő számú kísérőtanárról. Minden tevékenységét a gyermek céljainak előtérbe helyezése jellemezze! (neveltség, oktatási színvonal, tartalmas élet, pályaválasztás, egyéni boldogulás, közösségnevelés, egészségnevelés).
2.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje 2.8.1. Tehetséggondozás, képesség-kibontakoztatás Ezen a területen első lépés a tehetség felismerése. A valamilyen területen az átlagostól többet teljesíteni képes tanulókkal törődés, tudatos foglalkozás mind a tanuló egyéni boldogulását, mind az iskolai munka színvonalasabbá tételét és az iskola hírnevének erősbítését is jelenti. A tanulók egy része már úgy jön a szakképző évfolyamra, hogy hozza magával „a tehetséget”. Ezt a hozott alapot kell felkarolni és tovább segíteni, ösztönözni a tanulót. Mivel a középiskola nem képes és nem is feladata, hogy az élet minden területén lehetőségeket tudjon teremteni, ösztönözzük tanulóinkat arra, hogy kapcsolódjanak be iskolán kívüli tehetséggondozó csoportok munkájába (művészeti képzések, néptánc, sportegyesületek, nyelviskolák stb.). A nevelőmunka középpontjában a személyiségformálás áll. Ennek egyik része a tehetséggondozás, melynek folyamatában alapvető célunk, hogy a személyiség képességeit és kreativitását minél magasabb szintre emeljük, és felkészítsük arra, hogy képes legyen kiemelkedő teljesítmények elérésére. Ennek érdekében összehangolt munka folyik iskolánkban. A tehetség fogalmának értelmezése során a tanulói személyiség minél mélyebb elemzésére törekszünk, kidolgozzuk a tehetséggondozás alapelveit és formáit. A szaktanár, az osztályfőnök tehetségkutató és- fejlesztő munkáját az állandó kapcsolattartás és a kölcsönös tájékoztatás jellemzi. A személyiségfejlesztés iránya minden szakterületen azonos, a cél elérése érdekében a következő motivációs összetevőket kell erősítenünk: a kíváncsiságot, az érdeklődést, a becsvágyat, a teljesítményre törekvést, a szorgalmat, a kitartást, az emocionális fűtöttséget. A tehetséggondozás a tantárgyi órakereten kívül szakkörökben és egyéni foglalkozásokon történik. Diákjaink számára biztosítjuk az országos, megyei, illetve helyi szervezésű versenyeken való részvételt és az azokhoz szükséges felkészítést, melyeket a szakmai munkaközösségek szerveznek.
16
Tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységek: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tárgyak tanulása. A tehetséggondozó foglalkozások. Iskolai sportkör (ISK), szakkörök. Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.) A szabadidős foglalkozások (pl.: színház és múzeumlátogatások). Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata. Egyetemi-főiskolai bemutatókon, nyílt napokon a részvétel megszervezése, biztosítása, a továbbtanulás segítése. A tehetséges tanulók menedzselése (pályázatok, külföldi utak) Tapasztalatszerző tanulmányi kirándulások, üzemi és intézményi látogatások szervezése. A kiemelkedő képességű tanulókkal egyéni foglalkozás.
2.8.2. Felzárkóztatás, a kudarcélmény kezelése A személyiségfejlesztés középpontba állítását indokolja az is, hogy az iskolai munka során többször találkozunk alulteljesítő, tehetséges gyerekekkel. E mögött a jelenség mögött személyiségproblémák is állnak: emocionális kiegyensúlyozatlanság, szociális éretlenség, alacsony önértékelés, stb. Ezek a vonások nem feltétlenül a gyermek közvetlen adottságaiból fakadnak, hanem mögöttük külső – gyakran szülői, kortárscsoporti – hatás áll. A legkörültekintőbb nevelőmunka mellett is éri a gyerekeket az iskolában kudarcélmény. Ennek számos oka és összetevője van. Mi arra törekszünk, hogy a háttér mind alaposabb feltárásával a tanulóval közösen megfejtsük a kudarcokhoz vezető okokat. Tudatosítsuk ezeket mind iskolánk tanáraival, mind a tanulókkal, és a reális önértékelésre, helyes elemzésre irányítsuk a pedagógiai folyamatban résztvevők (szülő, iskola, gyerek) figyelmét. Az iskolánkban kidolgozott képzési rendben lehetőséget adunk mind a hiányosságok pótlására (felzárkóztatás), mind a tehetséges tanulók egyéni felkészítésére (tehetséggondozás). Az órakeretek és a szervezett foglalkozások kidolgozott rendjén túl biztosítjuk az intézményen belüli továbblépéseket is. Az osztályfőnöki munka legfontosabb részének tartjuk, hogy a tanulók meg is ismerkedjenek az őket segítő lehetőségekkel. Meggyőződésünk, hogy ezzel is hozzájárulhatunk a legfőbb kudarcforrás, a félelem leküzdéséhez, vagy legalábbis mérsékléséhez. Diákjaink elsősorban 18 év felettiek, így fiatal és nem fiatal felnőtteknek tekintendők. Ennek figyelembevételével törekszünk felzárkóztatásukra. Középiskolánkba az évente induló osztályokba nagyon sok iskolából érkeznek a tanulók. A hozott jegyek, azonos értékű osztályzatok esetén is különböző tanulói felkészülést jelentenek. A szakképző évfolyamra azok a tanulók jelentkeznek, akik a felsőoktatásba korábbi eredményeik, képességeik alapján nem tudnak, vagy nem akarnak továbbtanulni. A közöttük fellelhető, sokszor motiváltalan, akaratgyenge tanulók komoly kihívást jelentenek mind pedagógiai, mind tantárgymódszertani, mind ifjúságvédelmi szempontból. Gyakran bekövetkezik az az eset is, hogy mire az iskola érzékeli a problémát, a tanuló már kikerül a hatóköréből. Az ilyen tanulók könnyen választják az erőfeszítések helyett a kimaradást, hiszen azt jogkövetkezmény nélkül megtehetik. Megtartásukra csak a problémák korai felismerése esetén van remény. Az iskola felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások kínálatával igyekszik segíteni. Ezen foglalkozások száma korlátozott. Korlátot szab egyrészt a tanárok és tanulók terhelhetősége, másrészt az iskola rendelkezésére álló választható órakeret, amely költségvetési szempontokat érint. Ha a feltételek rendelkezésre állnak, még meg kell győzni a tanulót is, hogy a saját érdekében szükség van a foglalkozás igénybe vételére. Az iskola foglalkozási kínálata: Tanulást segítő módszertani foglalkozások szervezése. A tanulási problémákkal küzdőknek felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások szervezése. Pótvizsgára felkészítő tanfolyamra irányítás, tanfolyamszervezés. A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele Differenciált képességfejlesztés, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Egyéni foglalkozások, (pedagógus tanácsadás) Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata Szakvizsgára felkészítés
2.8.3. Sajátos nevelési igényű tanulókat segítő feladatok Sajátos nevelést igényelnek azok a tanulóink, akik úgynevezett SNI-s (sajátos nevelési igényű), illetve a BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) kategóriákban tartoznak. Valamennyien integrált oktatásban vesznek részt. A szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesítheti a tanulót az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelést és minősítést ír elő. ( Nkt. 56.§ (1) ) A tanórán kívüli foglalkozás terhére, a szakértői vélemények javaslata alapján fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. A foglalkozásokat fejlesztő pedagógus vezeti. A pedagógia nagy próbatétele a másság kezelése. Egyre több az ideggyenge, motorikus, fegyelmezetlen, olvasási és tanulási, valamint magatartás zavaros tanuló. Okok, feladatok, célok: Okok: A felgyorsult technika fejlődésével (TV, videó, számítógép) a pedagógus személye nehezen tudja felvenni a versenyt. (lassú, unalmas). A technikai eszközök helyettesítik az olvasást, melynek hiánya tanulási nehézséget, tanulási zavart okoz. Nincs megfelelő családi modell, a megfelelő értékrend és a pozitív szemlélet kialakulásához, fejlődéséhez. Lelki egyensúly hiánya, mely figyelemhiányból, közömbösségi és szeretethiányból tevődik össze. A konfliktus megoldási technikák közül a győztes-vesztes modellt alkalmazzák, ami hatalmi harchoz vezet. (a győztes-győztes modell helyett) A súlyos takargatni való a családban. Túlzott terhelés, képességeket meghaladó elvárások, versenyhelyzet okozta stressz, gyenge alkalmazkodó képesség Lehetséges megoldások, feladatok: Tanulmányi téren: a. Hátrány-kompenzációs foglalkozások bevezetése. Pl. felzárkóztató foglalkozások a nehézséget okozó tantárgyakból, az órakeret függvényében
17
b. Különböző tanulási módszerek elsajátítása tanári irányítással. Személyiség fejlesztés: a. Külső szakemberek bevonása, fejlesztőpedagógusok, pszichopedagógusok. b. Személyiség fejlesztő jellegű tréningek, pedagógiai, pszichológiai és szakmai tantárgyakat tanító pedagógusokkal. c. Tanulókkal egyéni elbeszélgetések d. Kis csoport létszámú foglalkozások: önismeret, kommunikáció, illemtan, tanulási technikák, feszültségoldási technika (relaxáció), konfliktus megoldási technika (Thomas Gordon), diákjogok és kötelességek érvényesítése Cél: Megtanítani a gyenge teljesítményű fiatalokat a konstruktív életvezetésre önbizalmuk növelésére az iskolai életben az értékes programok iránti motiválásra Annak a pedagógiának legyünk hívei, hogy” bízom benned, te ezt meg tudod csinálni”. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. A felzárkóztató foglalkozások. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. Szülőkkel való kapcsolattartás (szülő-nevelőtalálkozó). A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. Külső szakember közreműködésének szükségességére felhívás
2.8.4. A tanulók egészségi állapotának megfelelő gyógytestnevelési és egyéb feladatok A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendjét, valamint a felmentettekkel kapcsolatos rendelkezéseket a 20/2012. VIII.31 EMMI rendelet 142.§ (1) (2) (3) (4) tartalmazza. A gyógytestnevelés órák megszervezéséről és a testnevelési csoportbesorolásról pedig a 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 5. § (2) rendelkezik.
2.8.5. Gyermek- és ifjúságvédelem 2.8.5.1. A gyermek és ifjúságvédelem meghatározása A gyermek- és ifjúságvédelem az intézmény minden tanulójára kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi és jogi tennivalók összessége, amelyek a fiatalok gondozását, nevelését és érdekvédelmét hivatottak biztosítani.
2.8.5.2. A gyermek és ifjúságvédelem jogszabályi alapjai A gyermekek védelmezéséről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 17. § (1) és (2) bekezdés értelmében az ”intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyezettsége esetén” a Gyermekjóléti Szolgálat felé, illetve indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményezni. A 14. § (3) bekezdése b) és a Gyvt. 17. § (1), (2) bekezdésében meghatározott személyek és szervek jelzési kötelességüket írásban, krízishelyzet esetén utólagosan írásban kell, hogy teljesítsék. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi- és gyermekjóléti intézmények, valamint személyek szakmai feladatáról és működési feltételeiről szóló 15. § 1998. MN. rendelet 2/a pontjában meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés, valamint együttműködésük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálattal esetmegbeszélést kell tartani. A 14. § (3) bekezdése szerint az esetmegbeszélés lehet: esetkonferencia, ahol a család és a családdal foglalkozó szakember az adott család ügyében tart megbeszélést szakmaközi megbeszélés, amelyek a Gyermekjóléti Szolgálat és a jelzőrendszer tagjai vesznek részt előre megbeszélt időpontban és témakörben.
2.8.5.3. A gyermek és ifjúságvédelem iskolai szereplői Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak ellátását az igazgató által megbízott ifjúságvédelmi felelős tanár végzi, aki a törvényi háttér ismeretében összehangolja a gyermekvédelmi- és gyermekjóléti intézmények és a tantestület munkáját. Ezeknek a feladatoknak az ellátásában az intézmény pedagógusai is részt vesznek. Iskolánkban nem kerülhet sor a tanuló hátrányos megkülönböztetésére sem származása, sem neme, vallása, vagy nemzeti-etnikai hovatartozása, és egyéb bármely ok miatt. Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel együttműködve feltárja a tanulókat veszélyeztető körülményeket, figyelemmel kíséri a szociálisan hátrányos helyzetű diákok helyzetét, segít támogatásuk megszervezésében. Felvilágosító előadásokat szervezünk szakemberek bevonásával osztályfőnöki órákon, ahol fő téma a dohányzás, a drog, az alkohol káros hatásainak megismertetése. A tanulók egészségének megóvása érdekében fejti ki tevékenységét az iskolaorvos és a védőnő is, akik rendszeres vizsgálatokat és szűréseket végeznek. A középiskola dolgozóinak példamutatásával és a felvilágosító tevékenységével igyekszik tanulóit a társadalom által helyesnek vélt életmódra nevelni. Alapvető probléma a valamilyen szempontból hátrányos helyzetről tudomásszerzés, a tanuló hátrányos helyzetének felismerése. Mivel a problémakör a szülők és tanulók személyiségi jogaival összefüggő, fontos a diszkréció, az empátia, a gyorsaság, a hatékonyság. Az iskola számára elemi érdek a tanuló hátrányos helyzetének megszüntetése, mert a körülményei befolyásolják eredményeit, viselkedését, társaihoz és a munkához való viszonyát.
18
2.8.5.4. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), nehezebb, súlyosabb helyzetben levő tanulók számára szakemberek segítségének igénybevétele (pszichológus, mentálhigiénés szakember), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az iskolai étkezési lehetőségek, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás az iskolán kívüli ifjúságvédelemben érdekelt szervezetekkel, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. - tanév elején helyzetfelmérés készítése a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben levő tanulókról speciális szolgáltatások elbírálása, folyósítása: étkezési hozzájárulás, tankönyvvásárlási támogatás, tandíjkedvezmény egészségvédelmi, életmódbeli felvilágosító, ismeretterjesztő előadások, beszélgetések szervezése (dohányzás, alkohol, drog). hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben levő tanulók, tanulmányi munkájának, segítésének megszervezése (jobb tanulók felkérése, esetleges tanári korrepetálás) -
2.8.5.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek -
A veszélyeztetett tanulók társadalmi, szociális helyzetének figyelembevétele határozza meg a tanulókkal való foglalkozást (beszélgetés, tanácsadás) Kapcsolatteremtés szülőkkel, nevelőszülőkkel. Nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók helyzetének felmérése. Lehetőség szerint a családok helyzetének (anyagi, szociális) megismerése. Az állami gondozott tanulók nyilvántartása, segítése. Kapcsolattartás a pártfogókkal.
2.8.5.6. Az ifjúságvédelmi munka során betartandó etikai követelmények -
A tanuló egyéniségének, emberi, gyermeki személyiségi jogainak tiszteletben tartása Előítélet mentes közelítés, segítés, meghallgatás Az egyéni, családi, intim információk bizalmas kezelése. Minden tanulóhoz, különösen a veszélyeztetett helyzetben lévőkhöz tapintattal szeretettel közeledés.
2.8.5.7. Az ifjúságvédelmi felelős feladata
Rendszeresen figyelemmel kísérik a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat és ezekre felhívják az igazgató és a pedagógusok figyelmét. Minden tanév elején az iskolai munkaterv részeként elkészítik az iskola gyermekvédelmi munkatervét. Gyermekvédelmi munkájukat önképzéssel és a szakirodalom tanulmányozásával folyamatosan fejlesztik. Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartják a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. Minden tanév elején írásban tájékoztatják a szülőket és a tanulókat saját tevékenységükről, feladataikról és arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. Tájékoztatják a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszik a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. A tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat szerveznek. Figyelemmel kísérik a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat és lehetőség szerint részt vesznek a pályázatokon. A szociális ösztöndíjak elbírálásánál, véleményükkel segítik az igazgató döntését.
Különleges feladatai, jogkörei A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatai a következőkre terjednek ki: az ilyen jellegű problémákkal küzdő tanulók feltárására, nyilvántartására; családlátogatásaikra, a tanulók családi környezetének megismerésére; tanulmányi eredményük, magatartásuk és mulasztásaik figyelemmel kísérésére; anyagi problémák esetén gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását kezdeményezik a polgármesteri hivatalnál; a gyermekvédelemmel foglalkozó szolgálat, hatóság részére e tanulókról az osztályfőnökökkel közösen környezettanulmányt készítenek; figyelemmel kísérik és segítik pályaválasztásukat, továbbtanulásukat; szükség esetén védő-óvó intézkedéseket javasolnak, és közreműködnek ezek megvalósításában, legvégső esetben javaslatot tesznek a gyermek(ek) családból történő kiemeléséről. Az osztályfőnökök javaslatai alapján kezdeményezik a rászoruló tanulók számára pénzbeli támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását. A polgármesteri hivatal felkérése alapján személyesen is részt vesznek a támogatások elosztásában, a családokhoz történő eljuttatásában. Munkájuk ellátásával kapcsolatban betekinthet az iskola összes tanulókkal kapcsolatos iratába, nyilvántartásába. Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén haladéktalanul értesítik a gyermekjóléti szolgálatot, és ennek felkérésére részt vesz az eset megbeszéléseken.
19
A tudomásukra jutott bizalmas információkat megőrzik, a tanulókkal kapcsolatban bárminemű információt csak a munkaköri leírásában rögzített körben szolgáltathat ki. A bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárják a pedagógusok elé.
2.8.5.8. Ellenőrzés, értékelés Az igazgató felkérése alapján beszámolnak az iskola gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenységéről.
2.9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 2.9.1. A tanulói jogok A tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. ● A tanulót megilleti a tájékozódás joga az iskola alapdokumentumaival, programjaival kapcsolatban ● A tanuló joga, hogy a témazáró dolgozat időpontját 5 munkanappal korábban megtudja. ● A dolgozatok érdemjegyét a feladatok pontozásával és a ponthatárok megállapításával kell a szaktanároknak kialakítani. ● A tanuló joga, hogy dolgozatát 20 munkanapon belül kiértékelve visszakapja. Az adott határidőn túl kézhez kapott dolgozatok érdemjegyét a tanuló nem köteles elfogadni. A szabály be nem tartása miatt az érintett diák írásban tehet panaszt az iskola vezetőségénél. ● A tanuló naponta legfeljebb kettő témazáró dolgozatot írhat. Egyéb írásbeli számonkérés nincs kizárva. ● Joga van megtudni a szaktanártól és az osztályfőnöktől tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését; joga van a kijavított és leosztályozott dolgozatát megtekinteni, és az értékelés szempontjait megismerni. ● Választhat a választható tantárgyak, foglalkozások közül. Önrendelkezési joga alapján választhat a Pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai Diákönkormányzat véleményét. ● A tanuló május 20-ig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. ● Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét betölti – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja. ● Az egyesülési jog alapján részt vehet a diákkörök, a sportkör, szakosztályok munkájában, foglalkozásain. ● A tanuló választó és választható lehet a diákképviseletbe, ott valamennyi javaslattételi és egyetértési jogával élhet. ● A diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért, kérheti a jogorvoslat lehetőségét. ● Joga van megyei, területi és országos tanulmányi versenyeken részt venni. ● A tanulónak joga van panasszal élni az osztályfőnöknél, ill. az igazgatóságnál, ha úgy érzi, hogy jogainak gyakorlásában akadályozzák. ● A tanulóra is vonatkozik az információs önrendelkezési jog: - személyes adatot feldolgozni és felhasználni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. A tanuló nevére szóló levelet csak a címzett olvashatja el. Az adatvédelemhez való jognak érvényesülnie kell a digitális adatforgalomban is. ● A tanulót megilleti a véleménynyilvánítási jog: - a tanuló joga, hogy – az emberi méltóság tiszteletben tartásával – szabadon véleményt nyilváníthasson vagy javaslatot tehessen az ő személyét és tanulmányait érintő kérdésről. Véleményét szóban vagy írásban teheti meg, melyre legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. A véleménynyilvánítás nem vonhat maga után hátrányos megkülönböztetést. ● A tanulót megilleti a különleges gondozáshoz való jog: - a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulónak az Nkt. 56. § (1) alapján joga, hogy a személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban, gondozásban, kedvezményben részesüljön, - az erre jogosító dokumentumot köteles bemutatni az iskola igazgatójának, aki ez alapján hoz határozatot. ● A tanulónak joga, hogy részesülhet a jogszabályokban meghatározott módon és mértékben, szociális és társadalmi juttatásokban (kedvezményes étkeztetés, tankönyvellátás). ● A tanulónak joga, hogy szaktárgyi verseny országos döntőbe jutásakor, OKTV területi, országos döntőbe kerülése esetén 3 nap felkészülési időt vegyen igénybe. A felkészülés munkarendjét a tanulónak a szaktanárral egyeztetnie kell. Egyéb versenyeknél igazgatói utasítás szerint kaphatnak a tanulók tanítási időben felkészülési időt. ● Nyelvvizsgára egy tanévben a tanuló 3 tanítási napot vehet igénybe nyelvenként, melybe a vizsganapok nem számítanak bele. ● A tanulónak joga van vallásának gyakorlásához oly módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai oktató-nevelő munkát, valamint mások személyiségét, méltóságát nem sértheti. ● A tanulót megilleti, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. ● A tanuló joga, hogy félév és év vége előtt tudjon a független vizsgabizottság létezéséről, amelyhez az év vége előtt 30 nappal fordulhat. ● A tanulónak joga van osztályozó vizsgát tenni az adott tanév anyagából. A vizsga évfolyamonkénti követelményeit az intézményi vizsgaszabályzat tartalmazza. Osztályozó vizsga szervezésére évente két alkalommal (augusztusban és áprilisban) kerül sor, jelentkezni az intézmény igazgatójához benyújtott írásbeli kérelem alapján június 15-ig, illetve február 15-ig lehet, erre rendszeresített formanyomtatványon (beszerezhető az iskolatitkártól). A vizsga pontos időpontjáról a diákok az iskola honlapján vagy az osztályfőnöküktől, követelményeiről pedig a szaktanáraiktól kapnak tájékoztatást. Igazgatói engedéllyel, indokolt esetben osztályozó vizsga más időpontban is szervezhető. ● A tanulónak joga van osztályozó vizsgát tenni az adott tanév anyagágából; illetve előrehozott érettségi vizsgát tenni, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeknek eleget tett. A vizsgák letételét az igazgatótól az előre meghatározott jelentkezési időszakokban kell kérnie. ● A tanulónak joga van előrehozott érettségi vizsgát tenni az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Kormányrendeletben foglaltak szerint. Az előrehozott érettségi vizsgák letételét az előre meghatározott jelentkezési időszakokban kell kérnie. ● A tanuló indokolt esetben jelenthet.
20
● A tanuló számára biztosítani kell, hogy a félévi és év végi eredménye reális értékeléséhez a megfelelő számú érdemjegy kerüljön be folyamatosan a naplóba. ● A tanulót megilleti az alkotás vagyoni joga: - a tanuló által a tanórán vagy iskolai foglalkozáson készített tárgyak, műalkotások, szellemi termékek (beszámoló, kiselőadás, gyűjtőmunka) a tanuló saját tulajdonát képezik, melyről az iskola javára lemondhat. ● A tanulót megilleti a magántanulói státuszhoz való jog: - megfelelő indok esetén, szülői kérelemre a tanuló, mint magántanuló folytathatja tanulmányait. Hátrányos helyzetű kiskorú magántanuló esetén az igazgatói engedély megadásához a Gyermekjóléti Szolgálat véleményének kikérése is kötelező - felkészítéséről a szülő gondoskodik, jogairól és kötelességeiről, a vizsgaidőszakokról az iskola igazgatója tájékoztatja a szülőt. - félévkor és év végén legkésőbb az utolsó tanítási héten tudását osztályozó vizsga keretében értékeljük, az igazgató egyéni elbírálás alapján a félévet követő első osztályozó vizsga időszak utolsó napjáig kedvezményt adhat - amennyiben a felmentés egészségügyi okokból történik, a felkészítést az iskola végzi. ● A tanuló megfelelő indoklással vendégtanulói jogviszonyt kérelmezhet az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló járni szeretne. ● Iskolánk biztosítja a továbbtanuláshoz való jogot, utolsó évfolyamon egyetemi, főiskolai nyílt napon vehetnek részt, ha ezt az osztályfőnökkel előre egyeztették. A nyílt napról szóló igazolást a tanulónak másnap be kell mutatnia.
2.9.2. Diákönkormányzat A Diákönkormányzatnak véleményezési joga van: SZMSZ elfogadása előtt Tanulói szociális juttatások elosztási elveinek elfogadása előtt Ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzösszegek felhasználásakor A házirend elfogadása előtt. Javaslattevő joga van DÖK patronáló tanár személyére az igazgatónak
2.10. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 2.10.1. A szülő-intézmény partneri kapcsolattartásának formái -
szülői értekezlet fogadóóra a szülők írásos tájékoztatása nyílt nap szülői szervezet
2.10.2. A tanuló-intézmény partneri kapcsolattartásának formái -
iskolai diákközgyűlés osztályközgyűlés osztályfőnöki óra személyes megbeszélés a tanárokkal személyes beszélgetés az iskolavezetés tagjaival írásbeli beadvány, tájékoztatás, értesítés, utasítás
2.10.3. A pedagógus-intézmény partneri kapcsolattartásának formái -
nevelőtestületi értekezlet munkaközösségi értekezlet osztályközösségi értekezlet személyes megbeszélés az iskolavezetés tagjaival személyes ügyintézés az iskola hivatalában írásbeli tájékoztatás, értesítés, utasítás, beadvány
2.11. Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei 2.11.1. Az iskolai vizsgák rendje Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette egyes tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott szakmai,- vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírja,
21
a)
a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
A javítóvizsgák rendje (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet) - 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. - Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Keresztfélévben végzős osztály esetén az igazgató javító vizsgát engedélyezhet a január 15-január 31 közötti időszakban is. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Osztályozó, különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző kettő hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó különbözeti vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet, de tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Ha a tanuló kérésére jön létre osztályozó vizsga (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatónál a vizsgára jelentkezni. Az igazgató a jelentkezések öszszegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az a tanuló, aki előrehozott szakmai,- vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott szakmai,- vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít.
2.11.2. A tanulmányok alatti vizsga: osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga. A nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánossága hozza a vizsgák követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati), és az értékelés rendjét. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Ha a tanuló neki fel nem róható okból nem tudott a vizsgán megjelenni, vagy a megkezdett vizsgát nem tudta befejezni, igazgatói engedéllyel mindhárom vizsgatípusból pótló vizsga szervezhető.
2.11.3. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
2.11.4. Az írásbeli vizsga szabályai A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként negyvenöt perc, magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. Idegen nyelvekből pedig 45/60/90 perc a tanuló tantervi óraszámától függően. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján az alábbi könnyítéseket kaphatja: az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb a kidolgozási idő harminc százalékával meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között 30 perc pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani.
22
2.11.5. A szóbeli vizsga szabályai A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tizenöt percnél több nem lehet. A felkészülésre vizsgatárgyanként legalább harminc perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára, kivételt képeznek az idegen nyelvek. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján az alábbi könnyítéseket kaphatja: a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen, ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani.
2.11.6. A gyakorlati vizsga szabályai Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak: testnevelés, informatika, ének-zene, rajz és műalkotások elemzése OKJ-s képzés szakmai tantárgyai A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az interaktív vizsga szabályai azonosak a gyakorlati vizsga szabályaival.
2.11.7. Az alkalmassági vizsga szabályai 2.11.7.1. Az alkalmasság vizsgálata Az alkalmassági vizsga része a bemeneti feltételek meglétének megállapítása: az iskolai előképzettség, a szakmai előképzettség és az előírt gyakorlat meglétének vizsgálata is.
2.11.7.2. Az alkalmassági vizsgák típusai - Bemeneti kompetenciák meglétének vizsgálata - Egészségügyi alkalmassági - Pályaalkalmassági
2.11.7.3. Az alkalmassági vizsgák szervezése - a bemeneti feltételek megléte dokumentumok vizsgálata alapján - a bemeneti kompetenciák megléte szóbeli vagy írásbeli, vagy gyakorlati, vagy interaktív vizsga alapján a 2.11.4.-5.-6. pontok szerint - az egészségügyi és a pályaalkalmassági vizsgálat külső szervek bevonásával
2.11.8. Beszámoltató rendszerű képzés A gimnáziumi és a szakképzés beszámoltató formában is megszervezhető, ha azt a szakképesítésenkénti kis létszám indokolja. A felnőttoktatás levelező munkarend szerinti oktatása esetén a számonkérés módja azonos a beszámoltató rendszerű képzés esetén alkalmazott számonkéréssel. - A beszámoltató rendszerű képzés esetén az iskola igazgatója a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti.
23
- A felmentett tanuló az igazgató által kijelölt szakképző iskolában beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben – konzultációs csoportba beosztva – vesz részt. A konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító – e feladat ellátásával megbízott – tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak. - A felmentett tanuló havonként – három munkanap kivételével – folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt. - A beszámoltató képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles: a) a tanév első és harmadik negyedévének végén beszámolni, b) félévkor és tanév végén beszámoltató (osztályozó) vizsgát tenni. - A beszámoltató rendszerű képzést végző szakképző iskola a beszámolóra és a beszámoltató vizsgára való felkészülésre a kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából – az (1) bekezdésben meghatározott három munkanap terhére – havonta legfeljebb kétnapos konzultációt szervezhet. - A tanuló a tanév végén nem tehet beszámoltató vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette. - A beszámoltató rendszerű képzés költségeinek viselésében, továbbá a képzéssel és a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos együttműködésben a tanulóval tanulói jogviszonyban álló, valamint a beszámoltatást végző szakképző iskola kölcsönösen állapodik meg.
2.11.9. Az tanulmányok alatti vizsgák egyes vizsgatantárgyainak részei, követelményei és értékelési rendje A vizsgatantárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli maximális pontszáma – az idegen nyelv vizsgatantárgy kivételével – a teljes vizsgára kapható pontszám 50 %-ával egyezik meg. Idegen nyelv esetében az írásbeli pontszáma az összes pontszám 60 %-ával azonos. Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, a gyakorlati vizsgarész maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám legalább 50 %-ával egyezik meg. A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg: 0 – 29 % - elégtelen 30 – 49 % - elégséges 50 – 69 % - közepes 70 – 84 % - jó 85 – 100 % - jeles. Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. A tantárgyakból a vizsga letételéhez szükséges alapvető segédeszközökről a tanuló köteles gondoskodni. (szótárak, függvénytáblázat, számológép, atlasz, körző, vonalzó, szöveggyűjtemény, stb…) Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. Ha a tanuló egy évfolyam anyagából március 1-je utáni időpontban tesz osztályozó vizsgát, és a tantárgyból tanév közben – tanára megítélése alapján – elegendő osztályzattal rendelkezik, akkor a vizsga anyag a tanév végéig még hátra lévő tananyagra korlátozódik. Ebben az esetben a vizsga értékelésében 20 %-os súlyt képvisel az osztályozó vizsga, 80 %-os súlyt pedig a tanévben szerzett osztályzatok számtani közepe. A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsga évfolyamonkénti és tantárgyankénti részletes követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Magyar nyelv és irodalom Irodalom Az irodalom vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga az adott évfolyam tananyagát kéri számon. A 8-10 kérdésből álló feladatsor irodalomtörténeti, irodalomelméleti illetve az alkotókkal kapcsolatos tényismereteket kér számon a vizsgázótól, valamint rövid esszé, jellemzés írását várja el. Az írásbeli vizsgára összesen 50 pont adható. Szóbeli vizsgaforma az adott évfolyam tananyagát kéri számon. A szaktanár a tananyagnak megfelelő tételsort állít össze, ahol stílustörténeti, alkotóval kapcsolatos és irodalomelméleti ismeretre kérdez rá. E kérdések nem feltétlenül egyetlen alkotóhoz kapcsolódnak, a vizsga során az adott évfolyam anyagában szereplő ismeretanyagról ad számot a vizsgázó. A szóbeli vizsgán összesen 50 pont adható, amelyből 40 pont a tartalomra, 10 pont az előadásmódra vonatkozik. Az írásbeli és a szóbeli vizsgán összesen 100 pont érhető el, amelyből az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy. Magyar nyelv Írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga az adott évfolyam tananyagát kéri számon szövegértési feladatban szereplő feladattípusok illetve gyakorlati jellegű feladatok segítségével (tesztes, nyitott mondatok, láncfeladatok). Az írásbeli vizsgán szerepelnie kell legalább egy gyakorlati írásbeliséggel kapcsolatos feladatnak, amelyben a fogalmazási készség mellett a helyesírás is szerepet kap. Az írásbeli vizsgán összesen 50 pont érhető el. A szóbeli vizsgán az adott évfolyam tananyagából összeállított 5-10 tétel alapján ad számot tudásáról a vizsgázó. A szóbeli vizsgán összesen 50 pont adható, amelyből 40 pont a tartalomra, 10 pont az előadásmódra vonatkozik. Az írásbeli és a szóbeli vizsgán összesen 100 pont érhető el, amelyből az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy.
24
Történelem A történelem vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga az adott tanévnek az iskola helyi tantervében meghatározott tananyagát kéri számon. Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő feladatokból áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc. A szóbeli vizsgán tíz tételből két címet kell húzni a tanulónak: egy egyetemes történelmi és egy magyar történelmi kérdést. ( A 9. évfolyam vizsgáján, ahol ezt a tananyag nem teszi lehetővé ezt a megosztást nem kell érvényesíteni.) A vizsga pontjainak megoszlása: Írásbeli vizsgarész: 50 pont. A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 50 pont. Az összes elérhető pontszám 100 pont. Idegen nyelvek Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az adott osztály óraszámához igazítva. A tanuló – a fogalmazási feladat kivételével – nem használhat segédeszközt, a fogalmazási feladat megoldásakor szótár használata megengedett. Az írásbeli vizsga 45/60/90 perces, az elérhető összpontszám 60%-a. A szóbeli vizsga két részből áll: kötetlen beszélgetés meghatározott témában és egy szituáció eljátszása. Mindkét feladatot tételhúzás alapján kapja a vizsgázó. A szóbeli vizsgán az összpontszám 40%-át lehet elérni. Matematika A matematika vizsga egy 60 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább öt, de legföljebb hét feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább három (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat könnyebb (rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. Javítóvizsgán: amennyiben az írásbeli teljesítménye nem éri el a 30%-ot, de meghaladja a 15%-ot, akkor az adott évfolyamon tanult definíciókra és tételekre épülő szóbeli vizsga követi az írásbelit. Aki osztályozó/különbözeti vizsgát tesz: a tanuló lehetőséget kap, hogy adott tanév tananyagából féléves intervallumokra bontva adjon számot tudásáról. Fizika A vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 50 %-át, a szóbeli vizsgára 50 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, további három feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok), két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. A fizika szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak, mely témakörrel kapcsolatos összefüggések, tételek ismertetését tartalmazza. Biológia A vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 50 %-át, a szóbeli vizsgára 50 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 50 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: ábraelemzés rövid válaszos feladatok feleletválasztós (teszt) feladatok. A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Szerepel továbbá öt biológiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 4-4 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 50 pont. Kémia A kémia vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 50 %-át, a szóbeli vizsgára 50 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 50 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: rövid kiegészítendő típusú feladatok feleletválasztós (teszt) feladatok legalább két számítási feladat. A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Szerepel továbbá öt kémiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 4-4 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 50 pont. Földrajz A földrajz vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 50 %-át, a szóbeli vizsgára 50 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 7 %-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi, egy feladat év végi számonkérés esetén). A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak feltétlenül szerepelnie kell: alapvető térkép-topográfiai ismereteket ellenőrző, alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó, természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos egyszerű számítási feladat.
25
A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll. Az egyik kérdés természetföldrajzi, a másik kérdés társadalom- és gazdaságföldrajzi vonatkozású, ha a tanuló már rendelkezik a megfelelő ismeretekkel (pl. 11. évfolyamon félévi vizsga esetén). Ennek hiányában az adott tananyag két legfontosabb fejezetét érintik a kérdések. A kérdések minden esetben egy jelenség vagy folyamat legfontosabb fogalmaira, jellemzőire, működési mechanizmusára irányulnak. Testnevelés A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók – az úszás és a küzdősportok kivételével – a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti bemutatásának teljes időtartama 90 perc. A gyakorlat bemutatása a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok: a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül. Ének-zene Az ének-zene vizsga három vizsgarészből áll össze; írásbeli, szóbeli és gyakorlati részekből. a vizsga ének-zene tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. Az írásbeli feladatnál egy négysoros magyar népdal betű, vagy számkottáját kell átírni a menzurális hangjegyírás szabályainak megfelelően ötvonalas kottarendszerbe. A feladat elvégzéséhez csak ceruza használható! Időtartama maximum 20 perc, a kapható pontszám 30 pont. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a vizsgázónak, melyekből kettő a népdalelemzés, három a műzeneelemzés, illetve zenei fogalmak, míg a többi öt a különböző zenetörténeti korok témakörét öleli föl. Felelési idő maximum 10 perc, a kapható pontszám 40 pont. A gyakorlati részben a vizsgázónak a tanult dalokból egy maga által összeállított, (legalább 10 népdalból vagy műdalból álló listából) a vizsgabizottság választása alapján egy éneket el kell énekelnie. Az értékelés szempontjai. Stílszerű előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság. A maximális elérhető pontszám 30 pont. Informatika Az informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 90 perc. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). Az emelt óraszámú informatika osztályokban az adott tanév tananyagától függően elméleti számonkérést is tartalmaz. A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó. Mozgókép és médiaismeret A vizsga írásbeli, és a tantárgynak a helyi tantervben előírt tananyagát kéri számon. A feladatlap egy rövid válaszokat igénylő részből és egy röviden kifejtendő esszéből áll. A rövid választ igénylő kérdések a média,- és filmelméleti alapfogalmak ismeretét kérik számon. Az esszében a média működésével és médiaszövegek jellemzésével kapcsolatos kérdést kell 15-20 sorba kifejteni. A vizsga időtartama: 45 perc A vizsgán elérhető pontszám 100 pont Rajz és műalkotások elemzése Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb művészettörténeti ismeretét érinti. A feladatok közül négy feladat a művészettörténeti ismeretek, alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, egy feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak építészeti, szobrászati, festészeti, vagy iparművészeti alkotásának elemző bemutatását kéri számon. Az írásbeli vizsga időtartama 30 perc, a kapható pontszám 50 pont. A rajz és vizuális kultúra gyakorlati vizsgán hat tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tétellap egy rekonstrukciós feladat szerkesztését (vetületi-axonometrikus-perspektivikus), vagy egy egyszerű tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján. A gyakorlati vizsga részét képezi egy minimum öt darabból álló portfolió benyújtása a tanuló éves (féléves) munkáiból. A gyakorlati vizsgarészre a tanuló 50 pontot kaphat, ebből 20 pont a benyújtott portfolió maximális pontszáma. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A4-es rajzlap, puha grafit, körző, egy derékszögű és egy bármilyen vonalzó. OKJ szerinti szakmák szakmai tantárgyai (moduljai) A számonkérés a szakvizsga követelményei szerint az időarányos tananyagból. Írásbeli vizsgarész esetén maximum 60 perc a vizsga, szóbeli vizsgarész esetén 30 perc felkészülési idő után maximum 15 perc a vizsga, gyakorlati vizsga esetén 30-120 perc (a gyakorlati feladat jellegétől függően) közötti a vizsga időtartama. Minden vizsgarész 0-100 pont között pontszámmal értékelendő. Ha egy tantárgy vizsgája több vizsgarészből áll, az egyes vizsgarészek pontjainak számtani átlaga adja a végső pontszámot.
2.11.10. A szóbeli felvételi vizsga követelményei 2.11.10.1. Az érettségit adó, nappali rendszerű iskolai oktatás esetén a szóbeli felvételi vizsga követelményei A szóbeli felvételi vizsga rendje azonos a tanulmányok alatti vizsgák szóbeli vizsgáira (2.11.5.) vonatkozó előírásokkal. Az érettségit adó, nappali rendszerű iskolai oktatás esetén az iskola nem szervez szóbeli felvételi vizsgát.
2.11.10.2. A szakiskolai beiskolázás, és a felnőttoktatás tekintetében az iskola nem szervez felvételi vizsgát.
26
2.12. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésre vonatkozó törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 2.12.1. Tanulói jogviszony létesítésének helyi szabályai Intézményünkkel az a tanuló létesíthet tanulói jogviszonyt, aki az adott iskolatípus jogszabályban meghatározott belépési feltételeit teljesíti. Az iskola a tanulói jogviszony létesítést felvételi vizsgához kötheti. A felvételi értesítést követően, a tanév rendje szerinti napon beiratkozik. a felnőttoktatásban a jelentkezési lapot kitölti, a szükséges mellékleteket leadja, az előírt fizetési kötelezettségeket teljesíti. A jelentkezésbeiratkozás egy lépésben történik, a jelentkezési lap leadásával. más iskolából kéri átvételét az intézményünkbe, s bizonyítványával igazolja, hogy teljesítette azokat a tantárgyi követelményeket, amelyeket a mi Pedagógiai Programunk is előír. az iskola igazgatója engedélyezheti azon tanulónak is az átvételét is, aki nem felel meg mindenben a Pedagógiai Program előírásainak, de osztályozóvizsgával/különbözeti vizsgával teljesítheti azt.
2.12.2. A felvételi eljárás általános elvei A felvételi eljárást mindenkor a tanév rendje szabályozza. Az iskola a felnőttoktatásban és a szakiskola nappali rendszerű iskolai oktatás 9. osztályába felvételhez nem szervez felvételi vizsgát. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot, a jelentkezőket az általános iskola 7. osztály év végi és 8. osztály félévi tanulmányi eredménye alapján rangsorolja. A testnevelés, rajz, ének tantárgyak osztályzatai nem kerülnek beszámításra. A szakképzés tekintetében a felvétel feltétele a szakmai kerettantervben és a szakmai vizsgakövetelményben meghatározott egyéb alkalmassági előírásoknak megfelelés is. A nappali rendszerű iskolai oktatás keretében, a szakközépiskola és a szakiskola 9. évfolyamára történő beiskolázáshoz: ha az iskola nem szervez felvételi vizsgát, a jelentkezőket az általános iskola 7. osztály év végi és 8. osztály félévi tanulmányi eredménye alapján rangsorolja. A testnevelés, rajz, ének tantárgyak osztályzatai nem kerülnek beszámításra. ha a iskola szervez felvételi vizsgát, azt az érvényben lévő EMMI rendelet alapján teszi. A vizsga részei: - írásbeli vizsga: központilag szervezett általános fajtájú kompetencia alapú vizsga magyar és matematika tantárgyakból - szóbeli elbeszélgetés: nincs - képesség, készség mérése: szakképzés tekintetében az előírt alkalmassági feltételek megléte Jelentkezés módja: az általános iskolákon keresztül történik. Az általános iskolából hozott pontszámot a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi eredményekből számítjuk. A testnevelés, rajz, ének tantárgyak osztályzatai nem kerülnek beszámításra. Az iskola vezetése a felvételi rangsort megküldi az országos felvételi központba. A beiskolázás az összpontszám szerinti rangsor alapján történik a felvételi központ visszajelzése után. Az SNI és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében a felvételi eljárás a Közoktatási Törvény 30. § (9) bekezdésében meghatározottak alapján történik. A szakértői vélemény és a szülői kérelem figyelembe vételével az írásbelit szervező iskola igazgatója hoz döntést a lehetséges kedvezményekről.
2.12.3. A szakképzésre vonatkozó törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései A felvételre vonatkozóan a Pedagógiai program 2.12.2. pontjában foglaltak szerint jár el az iskola. A szakképzési törvény szakközépiskolára vonatkozó felvétellel kapcsolatos rendelkezései 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 22. § (1) A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint - ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján, továbbá indokolt esetben a szakközépiskola felvételi eljárásában meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni. (2) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. (3) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. (4) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. (5) Ha a tanuló a (4) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, a (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja.
27
(6) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. (7) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit.
A szakképzési törvény szakiskolára vonatkozó felvétellel kapcsolatos rendelkezései 24. § (1) A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint - a közismereti oktatással párhuzamosan - szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. (2) A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára kell felvenni, ha a 22. § (1) bekezdése szerinti követelményeket teljesítette. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni. (3) A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. (4) A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - (3) bekezdés szerinti - kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamán kell megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel. (5) Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerinti szakirányú szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával.
A szakképzési törvény átvételre és az előzetes tanulmányok beszámítására vonatkozó rendelkezései 27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (2) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - beszámítható. (3) Módosított vagy új OKJ, szakmai és vizsgakövetelmény, szakképzési kerettanterv alapján iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti és gyakorlati képzés csak akkor indítható, ha a módosított vagy új OKJ az indítandó képzés tanévét megelőző év augusztus 31-ig, a módosított vagy új szakmai és vizsgakövetelmény, szakképzési kerettanterv kiadására az indítandó képzés tanévét megelőző naptári év utolsó munkanapjáig sor került. (4) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.
2.13. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve Iskolánk az ifjúság-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködve törekszik a tanulók egészségügyi ismeretei széleskörűen bővíteni. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a diákok ismerjék az elsősegélynyújtás és legfőképp az újraélesztés alapszintű feladatait, ezért nagy hangsúlyt helyezünk az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatására.
2.13.1. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának rendje -
a gimnáziumi és szakközépiskolai képzés 9-12. osztályában: A képzés felmenő rendszerben a 10. évfolyamon kezdődik, az osztályfőnöki órák keretein belül zajlik. a szakképző évfolyamokon önálló tantárgyként, vagy a munkavédelem-balesetvédelem-tűzvédelem-környezetvé-delem témakör oktatása során, az adott tantárgyba integrálva, vagy egyéb szabadon választható tantárgyba integrálva
2.13.2. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának tartalma - Helyszínbiztosítás, mentőértesítés szempontjai, légútbiztosítás, újraélesztés lépései - Alapszintű újraélesztési feladatok gyakorlása Ambu babán - Speciális sérülések, illetve törés, ficam ellátása, különböző fektetési módok és speciális műfogások - Mérgezések fajtái, ellátásuk, sebellátás, égés, fagyás, vérzés ellátása, vérzéscsillapítás. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának részletes tartalmát a Pedagógiai program 1.sz. melléklete tartalmazza.
2.14. Közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 133.§) Az iskola együttműködési megállapodásokat köt a közösségi szolgálat teljesítéséhez. A közösségi szolgálat dokumentálását az osztályfőnökök végzik, a teljesítés tényét a törzslapban rögzítik.
28
3. School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola Helyi tanterve Az iskola, 2016. szeptember 01.-től, felmenő rendszerben, a képzési szerkezetének megfelelő, a mindenkor érvényes kerettanterveket használja helyi tantervként, az azokban foglalt óratervek alapján. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megtervezése, óraszáma tekintetében az alábbiakat alkalmazza: Az iskola a tantárgyi kerettantervekben meghatározott órakeretet meghaladó időkeretet terhére a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet gyakorlásra, elmélyítésre, az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából. A tantárgyi kerettantervekben szereplő választhatóságot az iskola a szaktanárok kompetenciájába adja. 3.1. A választott kerettantervek megnevezése 3.1.1. Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára
3.1.2. Kerettanterv a szakiskolák számára A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 8. melléklet - Kerettanterv a szakiskolák számára
3.1.3. Kerettantervek a felnőttoktatás számára A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 12. melléklet - Kerettantervek a felnőttoktatás számára
3.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megtervezése, óraszáma Az iskola a tantárgyi kerettantervekben meghatározott órakeret 90%-át meghaladó időkeretet terhére a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet gyakorlásra, elmélyítésre, az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából. A tantárgyi kerettantervekben szereplő választhatóságot az iskola a szaktanárok kompetenciájába adja.
3.2.1. Óraterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára a., Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – nappali rendszerű iskolai oktatás szakközépiskola Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 Idegen nyelvek 3 3 3 Matematika 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 Fizika 2 2 1
29
12. évf. 4 3 3 3 1
Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
2 2
1 1 1
1 5 1
5 1
5 1
5 1
6
7
8
11
4 35
4 36
4 35
4 35
*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.
b., Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, nappali rendszerű iskolai oktatás szakközépiskola Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Tantárgyak 9. évf. 10. évf. Jelenismeret 1 1 Felzárkóztatás 3 3 Érettségire felkészítés szabadon választható tantárgy (Fakultatív tantárgy, pl. kémia fakt.) Szabadon tervezhető órakeret 4 4
11. évf.
12. évf.
2+2
2+2
4
4
A felzárkóztatás (és gyakorlás, szintre hozás) keretében 1-3 tantárgy heti óraszáma emelhető meg, a két évfolyamon akár eltérő elosztásban, a mindenkori tanulói összetétel és előzetes tudás ismeretében. Választható emelt szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül (legalább 276 órában tanulni kell), amire az iskola a felkészítést biztosítja: akkor, ha 11-12.o-ban fakultatív tantárgyként választja a tanuló: Biológia Fizika Kémia (ha legalább 1 óra a felzárkóztatás órakeretből a kémia óraszámát növelte) Földrajz (ha legalább 1 óra a felzárkóztatás órakeretből a földrajz óraszámát növelte) Szakmai előkészítő tantárgy, a szakközépiskolai ágazatnak megfelelően vagy: Informatikai alapismeretek vagy: Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) vagy: Ügyviteli alapismeretek vagy: Kereskedelmi és marketing alapismeretek vagy: Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Ezért kémia, földrajz, művészetek (a tanult művészeti tantárgynak megfelelően), etika és informatika középszintű érettségire jelentkezés feltétele a tantárgyak 11-12. évfolyamon fakultatív tantárgyként választása.
c., Szakmai tárgyak órakerete A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik! A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.
Szakmai tárgyak órakeretéből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető felhasználása valamennyi ágazat esetén: a., A szakmai irányú szabadon tervezhető órakeret felhasználása a 9-12. osztályokban (heti 1 óra): 9. és 10. o.: 1-1 óra EU ismeretek 11. és 12. o.: 1-1 óra Egészséges életmód népszerűsítése
b., A szakmai irányú szabadon tervezhető órakeret felhasználása a szakképző évfolyamokon(heti 4 óra):
30
- Ha egy szakképző évfolyam van (13.évfolyam ): 1óra Egészséges életmód népszerűsítése és 3 óra Életpályatervezés - Ha kettő szakképző évfolyam van (13. és 14. évfolyam): Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. 13. évfolyam: 1ó EU ismeretek, 3 óra Egészséges életmód népszerűsítése 14. évfolyam: 1ó EU ismeretek, 3 óra Életpályatervezés A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
3.2.1.1. Informatika ágazat (Ágazat száma: XIII.) A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XIII. Informatika ágazat szakképesítéseire egységesen vonatkozik: Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra
7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
35 óra/hét
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
9.
Tantárgyak
heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10815-12 Információtechnológiai Alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, Munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés
10821-12
Munkavédelmi alapismeretek
gy
10. Ögy
heti óraszám e
11. ögy
gy
heti óraszám e
gy
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
12. ögy
1/13
heti óraszám
heti óraszám
e
e
gy
0,5
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám
ögy e
0,5
Foglalkoztatás II
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat
1
1,5 2
2
Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftver0,5 fejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek
1
1 2
1 1
2 2
1 2
1
1 2
4 2
2 2
2
8 4
2
8 6
31
gy
Gazdasági alapok és rendszerszervezés
10822-12 Az Informatika alkalmazása
Gazdasági ismeretek gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment gyakorlat Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat
összes óra1
5 4 2 1,5 2 2 4 2 2
összes óra
3
2 70
5
4
3
4
105
6
4 140
7
6
10
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
9.
Tantárgyak
10.
heti óraszám
E
ögy
gy
heti óraszám
e
1
Javasolt szabad sáv felhasználás
11. ögy
heti óraszám
gy
e
1
1
gy
11
heti óraszám
e
gy
1
16 160
31
15
31
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
1/13
5/13 és 2/14.
12. ögy
20
heti óraszám
ögy
heti óraszám
e
gy
e
gy
2
2
1
3
3.2.1.2. Közgazdaság ágazat ( Ágazat száma: XXIV.) A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom a XXIV. Közgazdaság ágazat szakképesítéseire egységesen vonatkozik: Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 216 óra/év 252 óra/év 320 óra/év 992 óra/év 1960 óra
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét -
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 992 óra/év 2108 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 252 óra/év 288 óra/év 352 óra/év 1120 óra/év 2228 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 1120 óra/év 2380 óra
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
32
Ágazati szak- Szakképesítésképzés közspecifikus ismeret nélkül utolsó évf.
9. heti óraszám ögy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása
10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés
11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
11501-12 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése
Munkahelyi egészség és biztonság
10. heti óraszám e
gy
ögy
11. heti óraszám E
ögy
gy
12. heti óraszám e
gy
0,5
1/13 heti óraszám ögy e gy
5/13 és 2/14. heti óraszám e
gy
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Szakmai idegen nyelv
2
Foglalkoztatás I.
2
Gazdasági és jogi alapismeretek 2 Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat
3,5
5,5
2,5
2,5
1 1
6 1
2
1 2
1 2
2 4
1 1
1 1,5
1 2
2
1 4,5
1
1
Gazdálkodási ismeretek
3,5
Könyvelés számítógépen
4
Számvitel
6
Vállalkozás-finanszírozás Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Projekt-finanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlata Projektfolyamatokkövetése
2 1 3 2 2 2 2
Projekttervezés gyakorlata
1 2,5
összes óra
összes óra Szabad sáv
Heti óraszám szabadsávval
2,5
5 1 6
3,5
2,5
6 1 7
5
2
6
7 1 8
4
10 1 11
20
11
31 4 35
21
10
31 4 35
3.2.1.3. Ügyvitel ágazat ( Ágazat száma: XXV.) A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra , előírt tartalom) a XXV. Ügyvitel ágazat szakképesítéseire egységesen vonatkozik: Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
heti óraszám éves óraszám szabadsáv nélkül szabadsáv nélkül 5 óra/hét 180 óra/év 70 óra 6 óra/hét 216 óra/év 105 óra 7 óra/hét 252 óra/év 140 óra 10 óra/hét 320 óra/év 31 óra/hét 992 óra/év 2275 óra
33
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét
évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
35 óra/hét
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
9. heti óraszám
1/13 heti óraszám
e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció
Munkahelyi egészség és biztonság
ögy
gy
10. heti óraszám e
ögy
gy
11. heti óraszám e
ögy
gy
12. heti óraszám e
gy
0,5
e
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám
gy
e
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek 1 Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismere1 10066-12 Gazdálkodá- tek si alapfeladatok Jogi ismeretek 0,5 Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció 10073-12 gyakorlat Titkári ügyintézés Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció 10072-12 Rendezvény- és prog- alapjai ramszervezés Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban 10071-12 Hivatali kom- Hivatali protokoll ismeretek munikáció magyar és Szakmai idegen nyelv idegen nyelven gyakorlat összes óra
2
70
2
40
1
60
2
65
2
80
7
60
5,5
85
4
15
1 1
3
3,5 4
1
2
1
1
4 2,5 3
3
6 4 3 6 2,5 7
3
összes óra
gy
2
5
70
2
4
6
105
4
3
7
140
6
4
10
14,5
16,5
31
160
12
19
31
3.2.1.4. Kereskedelem ágazat ( Ágazat száma: XXVI.) A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a Kereskedelem ágazat szakképesítéseire egységesen vonatkozik: Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam
heti óraszám éves óraszám szabadsáv nélkül szabadsáv nélkül 5 óra/hét 180 óra/év 70 óra 6 óra/hét 216 óra/év 105 óra 7 óra/hét 252 óra/év
34
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év
Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra
10 óra/hét 31 óra/hét
Évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra
11 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
35 óra/hét
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
9.
Tantárgyak
heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10032-12 Marketing 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai
10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás
10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás összes óra
összes óra
10.
Munkahelyi egészség és biztonság
ögy
Gy
11.
heti óraszám e
ögy
gy
heti óraszám e
ögy
gy
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
12.
1/13.
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
0,5
e
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.
ögy
gy
heti óraszám e
gy
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység 2 tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom 1,5 Áruforgalom gyakorlata Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz Raktározás
1
2
3
20 3
3
1
1
1
2
3
11
1
1
60
1
70
1
1 1
105
1
1
20
5
80
4
60
5,5
60
1
4 4 5 7,5 1,5 3
Raktározás gyakorlata
3,5 4
1
5
5 70
1
6
5 105
2
7
7 140
3
10
21
10
31
18,5 160
12,5
31
3.2.1.5. Turisztika ágazat ( Ágazat száma: XXVIII.) A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XXVIII. Turisztika ágazat szakképesítéseire egységesen vonatkozik:
35
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
heti óraszám éves óraszám szabadsáv nélkül szabadsáv nélkül 5 óra/hét 180 óra/év 70 óra 6 óra/hét 216 óra/év 105 óra 7 óra/hét 252 óra/év 140 óra 10 óra/hét 320 óra/év 31 óra/hét 992 óra/év 2275 óra
évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
31 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
35 óra/hét
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása
10062-12 Turisztikai kommunikáció 11503-12 Turisztikai latin
10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása
10058-12 Idegenvezetés 10059-12 Idegenvezetés módszertana
Munkahelyi egészség és biztonság
gy
ögy
10. heti óraszám e
ögy
gy
11. heti óraszám e
gy
ögy
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
12. heti óraszám
1/13 heti óraszám
e
e
gy
0,5
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Turizmus alapjai 2 Kultúr- és vallástörté1,5 net Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek Gyakorlat Országismeret I. Országismeret II. Idegenvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei
Gy
1
3
1,5
1
1
1
1
4 1
3
1
2
0,5
1
1 2
3 4,5
8 1 1
2 1 1
1
2 1,5
3 2,5 2 2 8,5 1 1,5
36
10060-12 Idegenvezetői adminisztráció
Kapcsolattechnikai ismeretek gyakorlat Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban
7,5 1 3 4
összes óra
összes óra
1
5
70
4
2
6
105
3
4
7
140
4
6
15,5
10
15,5
31
160
12
19
31
3.2.3. Óraterv a szakiskolák számára A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya
Óraterv a szakiskolák számára nappali rendszerű iskolai oktatás Területek 9. évfolyam 10. évfolyam Kötött órák 17 óra 11 óra Közismeret Szabadon felhasználható 1 óra órakeret Összesen 18 óra 11 óra Kötött órák 14,5 óra 23 óra Szakmai elmélet és gya- Szabadon felhasználható 2,5 óra 2 óra korlat órakeret Összesen 17 óra 25 óra Heti összes óraszám 35 óra 36 óra
11. évfolyam 8 óra 1,5 óra 9,5 óra 23 óra 2,5 óra 25,5 óra 35 óra
A közismereti órák eloszlása Óraterv a szakiskolák számára, nappali rendszerű iskolai oktatás közismereti órák eloszlása Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar - Kommunikáció 2 óra 1 óra Idegen nyelv 2 óra 2 óra Matematika 2 óra 1 óra Társadalomismeret 2 óra 1 óra Természetismeret 3 óra Testnevelés* 5 óra 5 óra Osztályközösség-építő 1 óra 1 óra Program Szabad órakeret 1 óra Összesen: 18 óra 11 óra
11. évfolyam 2 óra 5 óra 1 óra 1,5 óra 9,5 óra
* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.) A közismereti szabad órakeretet felhasználása: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7.12. Jelenismeret kerettantervi tantárgy A szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása: A szakmai programban kerül meghatározásra
3.2.4. Óraterv a felnőttoktatás számára 3.2.4.1. Óraterv a felnőttoktatás szakközépiskola nappali oktatás munkarend számára A 3.2.1. pontban foglaltak az alábbi óratervi eltéréssel érvényesek.
Óraterv a kerettantervekhez– felnőttoktatás szakközépiskola nappali oktatás munkarend Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 Idegen nyelvek 3 3 3 Matematika 3 3 3
37
12. évf. 4 3 3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
2
2
2 2 2
2 2 1 1 1
3 1 2 1
3 1
1 2 1
1 1
2 1
2 1
6
7
8
11
4 32
4 32
4 32
4 32
Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, felnőttoktatás szakközépiskola nappali oktatás munkarend Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Jelenismeret 1 1 Felzárkóztatás 3 3 Érettségire felkészítés szabadon választható tantárgy (Fakul2+2 2+2 tatív tantárgy, pl. kémia fakt.) Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4 A testnevelés órák tömbösítve is megszervezhetők. (túrázás, egészségnap, edzőterem látogatás… ) Igazolt sportegyesületi tagság kiváltja a testnevelés órát.
3.2.4.2. Óraterv a felnőttoktatás szakiskola nappali oktatás munkarend számára A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya
Óraterv a felnőttoktatás szakiskola nappali oktatás munkarendje szerint Területek 9. évfolyam 10. évfolyam Kötött órák 14 óra 7 óra Közismeret Szabadon felhasználható órakeret 1 óra Összesen 15 óra 7 óra Kötött órák 14,5 óra 23 óra Szakmai elmélet és gya- Szabadon felhasználható órakeret 2,5 óra 2 óra korlat Összesen 17 óra 25 óra Heti összes óraszám 32 óra 32 óra A közismereti órák eloszlása Óraterv a felnőttoktatás szakiskola nappali oktatás munkarendje szerint közismereti órák eloszlása Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar - Kommunikáció 2 óra 1 óra Idegen nyelv 2 óra 2 óra Matematika 2 óra 1 óra Társadalomismeret 2 óra 1 óra Természetismeret 3 óra Testnevelés* 2 óra 1 óra Osztályközösség-építő Program 1 óra 1 óra Szabad órakeret 1 óra Összesen: 15 óra 7 óra
11. évfolyam 5 óra 1,5 óra 6,5 óra 23 óra 2,5 óra 25,5 óra 32 óra
11. évfolyam 2 óra 2 óra 1 óra 1,5 óra 6,5 óra
* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.) A testnevelés órák tömbösítve is megszervezhetők. (túrázás, egészségnap, edzőterem látogatás… ) Igazolt sportegyesületi tagság kiváltja a testnevelés órát. A közismereti szabad órakeretet felhasználása: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7.12. Jelenismeret kerettantervi tantárgy
38
A szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása: A szakmai programban kerül meghatározásra
3.2.4.3. Óraterv a felnőttoktatás szakközépiskola esti és levelező oktatás munkarend számára Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, felnőttoktatás szakközépiskola esti és levelező oktatás munkarend Évfolyam/ Tantárgyak
9.
10.
11.
12.
esti
levelező
esti
levelező
esti
levelező
esti
levelező
Anyanyelv, kommunikáció
1
0,5
1
0,5
1
0,5
0,5
0,5
Magyar irodalom
2
2
2
2
2
2
2
1
Matematika
3
2
3
2
3
2
2
2
Fizika
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
Kémia
1
0,5
2
0,5
-
-
-
-
Földrajz
1
-
1
0,5
1
0,5
-
-
Biológia
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
Történelem és állampolgári ismeretek
1
1
1
1
1
1
1
1
Művészeti ismeretek
-
-
-
-
1
-
-
-
Idegen nyelv (Angol/Német)
2
2
2
2
2
2
2
2
Osztályfőnöki óra
1
0,5
1
0,5
1
0,5
1
0,5
Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 0,5óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**
3
1,5
3
1,5
4
2
6
3
Szabadon tervezhető órakeret
-
-
-
-
-
-
2,5
1
Összesen
17
11
18
11,5
18
11,5
17
11
Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, felnőttoktatás szakközépiskola esti és levelező oktatás munkarend Szabadon tervezhető órakeret felhasználása 12. évf. Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. esti lev. Érettségire felkészítés szabadon választható tantárgy 2,5 1 (Fakultatív tantárgy, pl. kémia fakt.) 2,5 1 Szabadon tervezhető órakeret
3.2.4.4. Óraterv a felnőttoktatás szakiskola esti és levelező oktatás munkarend számára Óraterv a felnőttoktatás szakiskola esti és levelező oktatás munkarend számára Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam esti lev. esti lev. esti lev. Kötött órák 8,5óra 5 5 óra 3 4óra 2 Közismeret Szabadon felhasználható 0,5óra 0,5 óra órakeret Összesen 9óra 5 5 óra 3 4,5 óra 2 Kötött órák 7,5 óra 5 12 óra 7 12óra 8 Szakmai elmélet és gya- Szabadon felhasználható 1,5 óra 1 óra 1,5 óra korlat órakeret Összesen 9 5 13 7 13,5 8 Heti összes óraszám 18 10 18 10 18 10 A közismereti órák eloszlása Óraterv a szakiskolák számára, a felnőttoktatás esti és levelező oktatás munkarend közismereti órák eloszlása
39
Tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret Összesen:
9. évfolyam esti lev. 2 1 1 2 2 1 9
1 1 1 1 1 5
10. évfolyam esti lev. 1 1 1 1 1
1 0,5 1 0,5 -
5
3
11. évfolyam esti lev. 2 1 1,5 óra 4,5
2 2
A közismereti szabad órakeretet felhasználása: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7.12. Jelenismeret kerettantervi tantárgy A szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása: A szakmai programban kerül meghatározásra
3.3. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: ● Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk. ● Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól tanulhatók. ● A rendelkezésre álló segédanyagokat, tankönyveket, kötelező olvasmányokat elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban. ●Lehetőségeinkhez mérten iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek kínálatának és állományának bővítésére. ●A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket részben kölcsönzéssel biztosítjuk ● A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket részben vagy egészben kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását. ● A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt lehetővé tesszük a szülők számára, hogy azt a szülők megismerjék, és a szülői szervezet, és az iskolai diákönkormányzat éljen véleménynyilvánítási jogával. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. ● Az iskola május 31.-ig közzéteszi az iskola honlapján, könyvtárban kifüggesztéssel azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.
A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek valamennyi tanuló részére az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint biztosítandók. A munkaközösség előzetes egyeztetése és döntése alapján az egyes évfolyamokon, illetve csoportokban ugyanazt a tankönyvet kell használni. Tanév közben a tankönyvek és tanulmányi segédletek nem változtathatók meg. A tagozatos osztályokban és a haladó nyelvi csoportokban más vagy/és kiegészítő tankönyvek és segédletek is szükségesek lehetnek. Az iskolába beiratkozó valamennyi tanuló és szülő tájékoztatást kap a hagyományos iskolai egyenruháról és egységes sportfelszerelésről, melyeknek beszerzése kötelező. A tankönyvek és tanulmányi segédletek, valamint a ruházati és más felszerelések meghatározásakor a tantervi követelmények megvalósíthatóságát és a takarékosságot egyaránt szem előtt kell tartani.
Taneszközök és felszerelések jegyzéke A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete előírja a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeit és felszereléseit. A szakképzésre vonatkozó kiegészítések Iskolánkban a nevelő- oktató munka során a pedagógusok a tananyag feldolgozásához elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Egyes szakmai tantárgyaknál ilyen tankönyv nincs, ezért felkért oktatók készítettek a központi tantervben előírt tananyagot felölelő könyvet az oktatás céljára. Így rendelkezünk Számvitel, Pénzügy, Vállalkozás gazdaságtan, Marketing, Üzleti statisztika, Jogi alapismeretek stb. könyvekkel. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. (pl. idegenforgalmi képzéseknél útfilmek) Az oktatási eszközfejlesztés kiemelt szempontja, hogy az előírásoknak (szakmai kerettantervek, rendeletben előírt taneszköz-jegyzék) megfelelő oktatási eszközök rendelkezésre álljanak. A beszerzés anyagi forrása a Szakképzési Alapból történő támogatás és más pályázati lehetőségek kihasználása. A tankönyvek többségét az iskola a fenntartóval egyeztetve a Booklands Kiadó Kft. kínálatából szerzi be, - amely kiadó szakkönyveit az iskola a tankönyvjegyzékébe felveszi-, állítatja elő a szakmák kerettanterveit és helyi programjait és az eddigi oktatási tapasztalatokat figyelembe véve. Egyre több olyan tankönyv jelenik meg a nagy tankönyvkiadóknál is, amelyek kifejezetten az OKJ-s képzések központi programjaihoz íródnak.
3.4. Pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 40
Az iskolai évfolyamain folyó nevelés-oktatás alapvető feladata- a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. ● mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, ● a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, ● a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalatai megalapozása ● az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, a tantárgyak eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani, ● az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, ● a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, ● a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével, ● a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelődés alapozásával, ● fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, ha az nem az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint kerül megszervezésre Az iskola a mindennapos testnevelést, testmozgást az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Nkt. 27. § (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.
3.6. Választható tantárgyak A tanuló részvétele szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható tanítási óra. A szabadon választott tantárgy indítását az iskola minimális jelentkezői létszámhoz kötheti. Ha a tanulót – kérelmére – az iskola felvette a szabadon választott tanítási órára, a tanév végéig, illetve, ha a tanév vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek és a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, illetve jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskola igazgatójának minden év április 15-éig el kell készítenie és közzé kell tennie a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, középiskolában a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolhatja. A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza.
3.7. Választható érettségi vizsgatárgyak 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 4. §4 (1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga.
41
(2)5 A középiskolának a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból biztosítania kell, hogy a tanuló - választása szerint mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. (3)6 A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervében határozza meg, hogy mely további - legalább két - vizsgatárgyból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. E döntéséhez kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül legalább három vizsgatárgyból lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. A (2), (3) bekezdés alkalmazásában az idegen nyelv vizsgatárgyak egy vizsgatárgynak minősülnek. Az érettségi vizsgák szervezésénél, a vizsgatárgyak megválasztásánál a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendeletben megfogalmazott érettségi vizsgaszabályzat az irányadó. Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten és emelt szinten tehető érettségi vizsga. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak négy kötelező és legalább egy kötelezően választott vizsgatantárgyból kell vizsgát tennie. A vizsgázó emellett további szabadon választott tantárgyakból is vizsgázhat.
3.7.1. Választható érettségi vizsgatárgyak a szakközépiskolai képzésben Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Szakmai előkészítő tantárgy, a szakközépiskolai ágazatnak megfelelően vagy: Informatikai alapismeretek vagy: Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) vagy: Ügyviteli alapismeretek vagy: Kereskedelmi és marketing alapismeretek vagy: Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek
3.7.2. Milyen helyi tantervi követelmény teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát Szakközépiskola Választható emelt szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül (legalább 276 órában tanulni kell), amire az iskola a felkészítést biztosítja: akkor, ha 11-12.o-ban fakultatív tantárgyként választja a tanuló: Biológia Fizika Kémia (ha legalább 1 óra a felzárkóztatás órakeretből a kémia óraszámát növelte) Földrajz (ha legalább 1 óra a felzárkóztatás órakeretből a földrajz óraszámát növelte) Szakmai előkészítő tantárgy, a szakközépiskolai ágazatnak megfelelően vagy: Informatikai alapismeretek vagy: Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) vagy: Ügyviteli alapismeretek vagy: Kereskedelmi és marketing alapismeretek vagy: Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek Választható közép szintű érettségi tantárgy a kötelező érettségi tantárgyakon felül minden olyan tantárgy, amelyet legalább 138 órában tanult a tanuló a középiskolában. Ezért kémia, földrajz, művészetek (a tanult művészeti tantárgynak megfelelően), etika és informatika középszintű érettségire jelentkezés feltétele a tantárgyak 11-12. évfolyamon fakultatív tantárgyként választása.
3.8. Középszintű érettségi vizsga témakörei Az érettségi vizsga részei és tantárgyai Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az egyes tantárgyakból középszinten és emelt szinten tehető vizsga. A vizsgázónak négy kötelező (magyar, történelem, matematika, egy idegen nyelv) és egy kötelezően választott vizsgatárgyból kell legalább középszintű vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatantárgy mellett további vizsgatantárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatantárgyak). A vizsgázó a kötelezően és szabadon választható vizsgatárgyakat azokból a tantárgyakból választhatja, amelyekből az érettségi vizsgaszabályzat alapján vizsgát tehet. Az érettségi vizsga lebonyolítását (jelentkezést, a vizsga menetét, a jelöltek értékelését stb.) a hatályos érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően szervezzük. 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsgatárgyakról. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza az érettségi vizsga témaköreit. Hatályos 2016. december 31-éig. A vizsgatárgyak többségének vizsgakövetelményei és vizsgaleírása 2017. január 1-jével módosul. A középszintű érettségi vizsga témakörei a Pedagógiai program 1. sz. mellékletében kerülnek részletes felsorolásra. Forrás, az OH honlapja: http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/vizsgatargyak Az 1.sz. melléklet jogszabály változás miatti módosítása, nem minősül a Pedagógiai program módosításának. Az érettségi vizsga témaköreinek módosítása esetén, a módosítás dátumát a mellékletben fel kell tüntetni.
42
3.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei 3.9.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatásának, az ismeretek számonkérésének rendje Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak: Témazáró dolgozat egy vagy több átfogó témakör anyagából: jellemzően az osztály egészét érinti, a témazáró dolgozat előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően legalább egy héttel korábban kell, hogy megtörténjék, a témazáró dolgozatra a tanuló egy osztályzatot kap, amelyet a szaktanár piros színnel jegyez be a naplóba. Év eleji tudásszintmérő dolgozat Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyból) Szódolgozatok idegen nyelvből Nyelvtani tesztek idegen nyelvből Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás Témakörökből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia tantárgyakból Számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből A tanulók írásbeli munkáját írásban értékeljük, részletes megjegyzéssel, pontozással, kiegészítésekkel, javaslatokkal. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek stb. értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltással történik. A dolgozatok megőrzésének ideje egy év. A munkaközösségek a tanév munkarendjében határozhatják meg a tantárgyak mérésének rendjét, a mérés követelményeit, formáit és kidolgozzák az értékelés, osztályozás elveit. Írásbeli számonkérés korlátai Sajátos nevelési igényű vagy nevelési tanácsadói szakvéleménnyel rendelkező esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján. Egy tanítási napon legfeljebb kettő, egy tanítási héten belül legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható A tanulókat tájékoztatni kell, hogy mi a szerepe, milyen a súlya a házi (beszámoltatási céllal készülő) dolgozatoknak, röpdolgozatoknak, témazáró stb. dolgozatoknak.
3.9.2. Szóbeli számonkérés Iskolánkban kiemelt hangsúlyt kívánunk helyezni a rendszeres szóbeli feleltetésére is, mert célunk diákjaink szóbeli kommunikációjának fejlesztése. Szóbeli számonkérés az adott óra vagy maximálisan az utolsó három óra tananyagából érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,
3.9.3. A tanulók értékelése a., Az értékelés alapelvei: - a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tartsa tiszteletben - legyen elfogulatlan és konkrét - a minősítés tükrözze a tanulói teljesítményt - legyen személyre szóló, igazságos, kiszámítható és objektív - a követelmények legyenek előre ismertek, a követelmény támasztásban érvényesüljön a fokozatosság, igyekezzünk sikerélményhez juttatni a diákokat - az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgyi jellegnek - nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán nem történt meg b., Az értékelés célja: Informálódni a tananyagban való előrehaladásról, a reális önértékelés, az önálló tanulói képesség és igény kialakítása. Az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálni, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredménye mennyiben felel meg a Pedagógiai Programban megfogalmazott célkitűzéseknek. c. Az értékelés feltétele: A szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti a tantárgy követelményrendszerét, saját értékelési rendszerét, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és a javítási lehetőségeket. A tanuló értékeléssel és minősítéssel kapcsolatban a szaktanárokkal szemben támasztott elvárásokat részletesen a szaktanár munkaköri leírása tartalmazza. d., Az értékeléssel szemben támasztott követelmények és az ellenőrzés rendszere Az iskolai a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekintjük a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott, szüksége van-e felzárkóztatásra – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A szaktanárok rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék a reális értékeléshez szükséges megfelelő óraszámú érdemjeggyel. A rendszeres osztályozás egyik feladata a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről.
43
A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével gyűjtjük össze, például feleltetéssel, megfigyeléssel, feladatlapos felméréssel. Az írásbeli feladatok kapcsolódnak az adott tananyaghoz. Egy-egy fejezet lezárást rendszerint írásbeli számonkérés követ. A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk (tanítási témák vége). A minősítő értékelés során globális képet adunk a tanulóról: arról, hogy egy-egy tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a neveltségi és tanulmányi követelményeknek. Legjelesebb szummatív értékelési aktusok a következők: - az évközi osztályozás, - a félévi értesítő, - az év végi bizonyítvány, - az érettségi vizsga. A tantárgyi értékelés elvei Jeles (5): tanulmányaiban kiemelkedő teljesítményt nyújt, aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Jó (4): a törzsanyagot elsajátítja és megfelelő szinten alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban áttekinthető formába képes kifejezni. Az órára rendszeresen készül. Közepes (3): kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Órákra való készülése nem elég egyenletes. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni. Elégséges (2): a tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőképessége gyenge, nehézkes. Elégtelen (1): nem tesz eleget a minimális tantárgyi követelményeknek.
3.9.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elsőrendűen fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való aktív vagy passzív részvétel. Szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni felkészülésre alkalmas írásbeli és szóbeli feladatokat határozzunk meg. A tanítási órákon jellemzően rendszeres otthoni szóbeli feladatot határozunk meg, amelyet a tanítási órát tartó pedagógusaink egyértelműen közölnek. A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Az írásbeli feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb előkészületeket igényelhetnek, pl. olvasónapló írása, fél oldalt meghaladó idegen nyelvi fordítási feladat, alkotómunkát igénylő művészeti alkotás elkészítése. Ezekre a tevékenységi formákra általában több időt biztosítunk, mint két tanítási óra között eltelt időtartam. A hétvégi időszakra is jelölünk ki írásbeli és szóbeli házi feladatot, de ennek mértéke, terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szokásos mértéket. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük: Egy-egy tantárgyból annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki, amennyi egy átlagos diák képességét és munkabírását veszi alapul. A hosszabb idő-ráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat (házi dolgozat, stb.) legalább egy héttel az elkészítési időpont előtt kijelöljük. A tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot. Minden pedagógus köteles figyelembe venni, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is készülnie kell.
3.9.5. A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei Részletesen a 3.15. pontban
3.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk, az idegen nyelveket, az informatikát, nemek szerinti bontásban a testnevelést. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A szakképzés területén a csoportbontásban tanítás előírásait a szakképzési törvény és a szakmai kerettantervek határozzák meg. Választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
3.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az iskola több megye számos településén rendelkezik telephellyel. Az egyes telephelyek nemzetiségi viszonyai különbözőek. Jellemzően azonban számottevő nemzetiségnek tekinthető lakosság nem található az érintett településeken. Ahol ez mégis figyelembe veendő, az egyes tantárgyak 10%os időkerete terhére, a tantárgyakba integrálva, a szaktanárok által alkalmasnak vélt módon, a helyi adottságok felhasználásával ismerkednek meg a tanulók a nemzetiség kultúrájával.
3.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: - az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel
44
- a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amelynek kidolgozása Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „Hungarofit” (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak: - Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. - Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. - Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. - Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. - Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig. - Csípőhajlító és hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. - A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés leengedés folyamatosan, kifáradásig. A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik.
3.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3.13.1. Az egészségnevelési program Jogszabályi háttér 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
A 2003. évi LXI. tv-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet A 96/2000. (XII.11. )országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” Az 1036/2003. (IV.12.) Korm.határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. Az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
A fenti jogszabályok az iskola, az egészségvédelem és az egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, s megszabják a feladatainkat. Célunk, hogy testileg egészséges és lelkileg harmonikus érettségizett diákok kerüljenek ki iskolánkból. Iskolánkban a nappali rendszerű iskolai oktatás tekintetében iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, mentálhigiénikus szakvizsgával rendelkező pedagógusok segítik a tanárok egészségnevelő munkáját. Szükség esetén külső segítséget is bevonunk (pl. pszichológus). A tantestület fontosnak tartja a mentálhigiéniát, a tanulók lelki egészségét, hiszen rohanó világunkban már az iskolás korosztályt is eléri a stressz, a teljesítménykényszer, s ezt tetézik még a rendezetlen családi körülmények, - csonkacsalád, munkanélküliség, külső veszélyek; cigaretta, ital, drog. Ezek a hatások is közömbösíthetők szervezett iskolai programokkal, sporttal. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, a gondossággal, az intézmény szervezettségével. Ezért figyelünk arra, hogy: megfelel-e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak (asztalok, székek mérete, világítás, helyes testtartás) az ülésrend kialakításánál a szem és a gerinc terhelése egyenletes legyen.
Az egészségnevelésben részt vevő személyek Iskolaorvos, védőnő: A jogszabálynak megfelelően dolgoznak iskolánkban. A tanulók évenkénti szűrővizsgálatát a 26/1997. NH rendelet alapján végzik: súly, magasság, látás, színlátás, hallás és vizeletvizsgálat, szív és érrendszeri és mozgásszervi vizsgálat. Általános orvosi vizsgálat alkalmával a sportolók szűrése kiegészül EKG- és vérkép-vizsgálattal is. Azok a tanulók, akiknek korrigálható belgyógyászati, ortopédiai és egyéb problémájuk van, az állapotuk még nem igényel gyógytornász segítséget, gyógytestnevelés órákon vesznek részt. Szakképzett gyógytestnevelő tanár végzi ezt a munkát helyben, illetve az uszodában. Az egészségnevelésben aktívan részt vesz a védőnő, aki osztályfőnöki órákon különböző témákat dolgoz fel, meghatározott terv szerint (szexualitás, fogamzásgátlás, drog, alkohol stb.) és tréningeket tart. Védőnői tanácsadás hetente igénybe vehető a diákok számára. A dolgozók alkalmassági szűrővizsgálatát 2 évente végzik. Gyógytestnevelő tanár: A gyógytestnevelő tanár az iskolaorvos által kiszűrt tanulók (egyéni v. csoportos foglalkoztatását végzi) a megállapított diagnózis alapján. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: Munkáját a jogszabály határozza meg, szoros kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösséggel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal.
45
Tanárok: Főként az osztályfőnöki órákon kerül előtérbe az egészségnevelés, de kiemelten szerepel a biológia, a testnevelés, a történelem, a kémia és az idegen nyelvi órákon is. A szülők, a család: A legfontosabb tényező a tanulók érdekében végzett munkában. Alapelv: partnerség. Az egészségnevelés iskolai területei Tanórai foglalkozások: Minden tárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv megteremtésével külön gondot fordítottunk. Tanórán kívüli foglalkozások: Kortárshatások az egészségfejlesztésben: Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ezek a felismerések tükröződnek azokban a programokban, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani. Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, ilyenek pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése. Kapcsolatok Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők: A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben nyújtanak segítséget a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek: Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak. Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával adnak segítséget az iskolának. A segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására. Az egészségnevelés módszerei Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Módszerek: az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára. az iskolai környezet szebbé tétele: versenyek, a témával kapcsolatos plakátok, az osztálytermek tisztasága kirándulások szervezése, rendszeres testmozgás a szülők bevonásával a tantárgyak áttekintése, az egészségfejlesztés szemléletének beépítése a tanmenetekbe Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás határai
46
-
a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
Célok, távlati elképzelések Igyekszünk megfelelni a WHO megfogalmazása szerinti egészségfejlesztési iskolának, melynek jellemzői: az iskola folyamatosan fejleszti környezetét, amely elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás, a munka egészséges színtere legyen. Célunk: minden lehetséges rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást együttműködni a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel, a szülőkkel és diákokkal annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen elismerni a tanulók és a dolgozók sikereit, eredményeit, oldani a stresszt, segíteni a diákok tehetségének kibontakozását a fenntartó szervvel együttműködni, hogy anyagi segítségükkel hozzájáruljanak a megfelelő és egészséges, harmonikus munka- és tanulási feltételekhez Továbbképzés: Figyelembe vesszük az egészségnevelés fontosságát, ezért a felkínált képzéseken, továbbképzéseken lehetőség szerint részt veszünk. Az egészségnevelési ismeretek átadása tantervi órák keretein belül az új köznevelési törvény értelmében akadályokba ütközik, erre csak személyes tanácsadások keretein belül van lehetőség.
3.13.2. Környezeti nevelés programja A környezeti nevelés fogalma A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést: „ A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” Környezeti nevelés Céljaink: a természet és a környezet egységes egészként való megismertetésére, a környezetbarát életvitel kialakítására törekszünk meg kell láttatnunk, hogy a társadalom hatása megjelenik a természeti környezetben, annak kedvező és kedvezőtlen változásaival együtt a tanulókkal megértetjük, hogy az ember felelős saját és társai életének minőségéért, s azt is, hogy az emberi élet minősége és az ember környezete nem függetlenek egymástól, hanem szoros kölcsönhatásban állnak világossá kell tennünk a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági problémák megoldását egyénileg, a szűk környezetben kell elkezdeni, de végleges megoldást a közösségi és nemzetközi összefogás eredményez elősegítjük tanulóink számára, hogy bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, annak gyarapításába. Az iskolában és a kollégiumban egyaránt építünk a tanulói kezdeményezésekre és az önkéntességre a szűkebb környezet szebbé, esztétikusabbá, tisztábbá tétele érdekében. Célunk, hogy életmódjukban a természeti és kulturális értékeink tisztelet, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá kívánjuk, hogy tanulóink szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit Módszereink: a környezeti nevelés megvalósulása minden szaktárgyi óra tematikájában megjelenik tanórán kívül az interaktív foglalkozásoknak, a csoportmunkáknak nagy a jelentőségük természet közeli vizsgálódások megvalósíthatók tanulmányi kirándulások, nyári táborozások alkalmával tanulóink családjaival, érdekelt civil szervezetekkel szoros kapcsolatot tartunk környezetvédelmi rendezvényeknek intézményünk helyet biztosít A környezeti nevelés jelenlegi helyzete iskolánkban: A környezeti problémák megoldása a tudományágak összehangolását, valamint a területi irányító szervek, szervezetek összefogását kívánja meg. A környezeti nevelés a személyiségfejlesztés egyik fontos eszköze. Iskolánk kiemelt feladatának tekinti a környezetkultúra megalapozását, a felelős környezeti magatartás kialakítását. Célunk, hogy megtanítsuk a tanulókat hogyan dolgozzanak környezeti kérdések megoldásán. Tantestületünkben a tanárok fontosnak érzik, hogy tanítványaik továbbt6anulási irányuknak megfelelő szinten a környezeti szemléleti módra nyitottan sajátítsák el a tananyagot. Ezért vezetünk szakköröket (kutató diákok természettudományos szakkör, országjáró diákok stb.), visszük kirándulni diákjainkat, veszünk részt aktuális rendezvényeken, illetve magunk is megszervezzük a szűkebb környezetünk védelmével foglalkozó tevékenységeket. A módszerek és lehetőségek széles skáláját használjuk munkánk során. A következő lehetőségeket használjuk leggyakrabban: - anyaggyűjtés (egyénileg és csoportokban) - forrásfeldolgozó óra - állapotfelmérések és a tapasztalatok feldolgozása
47
- problémafelvetés, alternatív megoldáskeresés - környezeti és természetvédelmi feladatlapok megoldása - kísérletek végzése - video- és filmvetítés. Munkánk kiegészül más, tanórán kívüli tevékenységekkel is, melyekkel szélesebb körben tudunk hatást kifejteni: - szakkörök (kutató diákok köre) - iskolaújság (Momentán) - versenyek, vetélkedők - programnapok, jeles napok szervezés (Víz világ napja, Föld Napja, Környezetvédelmi nap) - akciók (szárazelem, papír, szemétgyűjtés) - diákönkormányzat kezdeményezései - kirándulások, túrák szervezése - múzeumok, kiállítások megtekintése - pályázatokon való részvétel. A tantárgyi motivációban hasznosak a szemléltető anyagok. Az informatikai eszközök elterjedése forradalmasította az oktatást. A színvonalas hagyományos és modern szemléltető eszközök használata szükséges ahhoz, hogy a tanulók valósághű képet alkossanak a világról. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanítási órákon A környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal megbeszélje a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Az összes tantárgyra kiterjedő, összehangolt tanórai környezeti nevelést kezdő lépésnek tekintjük iskolai programunk elindításában. Meggyőződésünk, hogy az a tény, hogy tanulóink a különböző tantárgyak óráin és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet és egészségvédelem kérdéseivel, bemutatja számukra, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. A szennyezések és következményeik megismertetése mellett a megelőzésről, az egyén és közösség felelősségéről, a gazdasági és társadalmi vonatkozásokról is megfelelő hangsúllyal legyen szó az órákon. A következtetések és feladatok megfogalmazásakor mindig elérhető célt és megoldható problémát kell a gyerekek számára felkínálni. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A diákok feladatként kapják, hogy nézzék a televízió és hallgassák a rádió környezeti és természeti problémákkal kapcsolatos adásait, gyűjtsék e témában az újságcikkeket. Ezeket a tanórákon közösen dolgozzuk fel. A személtetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei: Testnevelés: A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő játékokat; - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom: A tanulók - legyenek képesek lényeges és lényegtelen információ közötti különbségtételre, - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; - tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; - tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére. A tanulókban: - fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet. Történelem: A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv: A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;
48
- legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; - állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika: A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika: A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz: A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit. Biológia: A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia: A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene: A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Filozófia: A tanulók - értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és a természet egységének megbomlása; - lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomrajutása; - érzékeljék, hogyan alakult ki a posztindusztriális társadalmak „manipulált fogyasztása”; - fedezzék fel a tudás hatalmi kérdéssé válásának folyamatát; - legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban; - értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha alázattal közelítünk hozzájuk;
49
- legyenek képesek megismerni a törvényszerűségeket, és csak az azok által adott lehetőségeken belül akarjanak változtatni, jobbítani az emberiség érdekében. Rajz és vizuális kultúra: A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Osztályfőnöki órák: 9.évfolyam – Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk? 10.évfolyam – Testi, lelki problémák; a megoldás módjai 11.évfolyam – A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám. 12.évfolyam – Intézmények. Civil szervezetek. -
a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az önkormányzathoz; városunk civil szervezeteinek megismertetése; megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi és országosan ismert szervezettek való együttműködés.
Versenyek A tanulókat arra ösztönözzük, hogy olyan versenyeken induljanak, ahol a környezet és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Lóczy Lajos földrajz verseny, Ifjú Kutatók Konferenciája, E-Misszió Egyesület által szervezett versenyek, Önkormányzat és a Vízügyi Igazgatóság által kiírt versenyek a Víz világnapja alkalmából, Földtani Örökségünk pályázat, Kőrösi Csoma Sándor nemzetközi földrajz verseny, Curie természet-környezetvédelmi verseny. Tanulmányi kirándulások A tanulmányi kirándulásoknak jelentős pedagógiai értéke van. A tanulóközösség öszekovácsolása, élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, annak megismerésével. Ennek a nevelési formának a célja legfőképpen a közösség és a személyiség fejlesztése. Törekszünk arra, hogy tanulóink kapjanak különböző ismeretszerző feladatokat, készüljenek kiselőadásokkal, végezzenek gyűjtőmunkát. Kapcsolattartás a környezeti nevelésben A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények és szervezetek A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolánk jó kapcsolatot épített ki a következő intézményekkel és szervezetekkel: Nyíregyházi Főiskola Tuzson János Botanikuskert Sóstói Vadaspark Nyírségvíz ZRT FETIKÖVIZIG E-misszió Egyesület A természettudományi munkaközösség munkatervében tervezi meg az intézménylátogatásokat, melyek a környezeti nevelést szolgálják. Környezetvédelmi versenyek, szakmai napok, jeles napok szervezésébe is bevonjuk ezeket a partnerintézményeket. Szükséges eszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Lehetőségekhez mérten fejlesztjük a környezeti neveléshez szükséges audiovizuális, illetve multimédiás eszközeinket (mikroszkóp, LCD kijelző, dokumentum kamera, interaktív táblák). Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Legalább ilyen fontos, hogy diákjaink az írott, hallott, és látott média-irodalomban a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, szereplésre, az előadások módszertanára. A belső kommunikációt a következő formákban valósítjuk meg: kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel házi dolgozat készítése poszterek készítése és bemutatása iskolaújság
50
-
faliújságon közölt információk készítése.
Hagyományok ápolása Víz világnapja – programnap szervezése évente Diáknap rendezvényén – közérdekű szakmai programok, előadások szervezése évente Föld napja – E-misszió Egyesület programjába bekapcsolódunk: - előadások szervezése a környezetvédelem témaköréből – iskolai vetélkedő szervezése. Az iskolán kívüli kommunikáció formái környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása, környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, a környezet állapotfelmérésnek értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel, a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. Tisztában vagyunk vele, hogy környezeti nevelési tevékenységünk eredményességét csak több éves tevékenység után lehetséges érdemben mérni. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha az iskola minden tanítási óráján és a tanórán kívüli foglalkozáson is egyaránt törekszünk a környezeti nevelés szempontjainak érvényesítésére, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tudatos pozitív szemlélet kialakítására. Ehhez kérjük iskolánk minden pedagógusának és egyéb alkalmazottjának, a szülőknek és maguknak a diákoknak az aktív munkáját és támogatását!
3.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézményi esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálására. A gyermek – és ifjúságvédelemért felelős tanár az osztályfőnökökkel együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri a tanuló családi, szociális körülményeit, vagy bármi más ok miatt nehézségekkel küzdő tanulók helyzetét. A tanév eleji statisztikai adatok alapján megállapítható a SNI-s, a BTMN-s, a HH és a HHH tanulók száma. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű tanulókra a felvételi eljárásnál, az oktató-nevelő munka során, az egyéni képességfejlesztésben, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben, a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel való kapcsolattartásban. Az intézmény vezetője és a tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést és a befogadó, toleráns légkört, valamint megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Az osztályfőnöki tevékenység során fokozottabb odafigyeléssel szükséges vezetni – a gyermek- és ifjúságvédelemért felelős tanárral együttműködve – a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók nyilvántartását, ügyelve arra, hogy ez kellő diszkrécióval és tapintatosan történjen. A pedagógusok jobb felkészültségének biztosítása érdekében az eddigieknél hatékonyabban szükséges kihasználni az esélyegyenlőséggel kapcsolatos továbbképzési lehetőségeket. A tantestület valamennyi tagjának kötelessége, hogy oktató-nevelő munkájuk során támaszkodva a gimnáziumban hagyományosan meglévő családias, jó légkörre, erősítse a szolidaritás, a hátrányos helyzetűekkel szembeni tolerancia kiterjesztését és lépjen fel a kirekesztés minden formája ellen. A felvételt nyert hátrányos helyzetű tanulók fejlődését fokozott módon szükséges nyomon követni (félévi, tanév végi osztályzatok, kompetenciamérés eredménye). Szükség esetén gondoskodni kell a felzárkóztatásukról. Felelős: osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár. Az általános műveltségbeli hátrányok csökkentése érdekében fokozott mértékben kell bevonni a tanórán kívüli programokra az érintett tanulókat, megoldva a szükséges anyagi támogatást is. Ebben számítunk az iskola alapítványának segítségére is. Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre, panasz esetén elindítja a törvényeknek megfelelő eljárást. Az intézmény biztosítja és évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket, különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére. Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni.
3.15. Tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 51
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.
3.15.1. Jutalmazás Szaktanári dicséret (szóban vagy írásban): az egész osztály munkáját elősegítő tantárgyi munkáért szertári, szakköri munkáért tanulmányi munka és magatartás javulásáért tanulmányi versenyen elért eredményért. Osztályfőnöki dicséret (írásban vagy szóban): az osztályban végzett jó közösségi munkáért megemlékezések, ünnepi osztályfőnöki órák megszervezéséért megemlékezéseken eredményes szereplésért tanulmányi munkáért sport és énekkari munkáért. az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplésért Igazgatói dicséret (írásban vagy szóban): kiemelkedő közösségi munkáért kiemelkedő egyéni teljesítményért (szaktárgyi eredmények, pályázatok, szavalóverseny, ünnepély, sport, énekkar). az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplésért Nevelőtestületi dicséret: kimagasló tanulmányi munkáért példamutató magatartásért és szorgalomért országos és nemzetközi szintű teljesítményért. Egyéb jutalmazás: - Ballagáson és év végén az osztályfőnökök és a munkaközösségek javaslatára a legkiemelkedőbb – megyei, országos eredményekkel rendelkező – tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesülhetnek. - Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - kiemelkedő közösségi tevékenységért dicséretben, jutalomban részesíthetők.
3.15.2. Büntetés A fegyelmező intézkedések formái, alkalmazásának elvei: Ha a tanuló a jogszabályban, az intézmény Pedagógiai Programjában, Házirendjében vagy Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vele szemben a kötelességszegés súlyosságától függően fegyelmező intézkedés vagy fegyelmi büntetés alkalmazható. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés alkalmazásának célja az iskolaközösség védelme és az intézmény Pedagógiai Programjának megvalósítása érdekében a tanulók vétkes kötelezettségszegéseinek megelőzése. A fegyelmező intézkedéseket a fokozatosság és az arányosság elve alapján, a megelőzés pedagógiai eszközeként kell alkalmazni. A tanulóval szemben alkalmazható fegyelmező intézkedések a következők: - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, megrovás, - nevelőtestületi megrovás, - fegyelmi eljárás lefolytatása. Fegyelmezés: A büntetés mértékének megállapításában a fokozatosság elve érvényesül. Minden alkalommal figyelembe kell venni a vétség súlyosságát és bizonyos esetekben el lehet tekinteni a fokozatosság elvétől. Fegyelmi eljárást nemcsak egy kirívó esemény, hanem hosszabb ideig halmozódó kötelességmulasztás, illetve fegyelmezetlenség is vonhat maga után. Szaktanári figyelmeztetés (szóban vagy írásban): Írásbeli dolgozatoknál meg nem engedett segédeszközök használatáért. Óra alatt kifogásolható viselkedésért. Hetesi kötelesség elmulasztásáért.
52
-
Felszerelés otthon felejtéséért. Házi feladat el nem készítéséért. A tanulás elhanyagolásáért, a tanuló képességeihez mért visszaeséséért.
Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés (szóban vagy írásban): Közösségi feladat nem teljesítéséért (első esetben). Önként vállalt tevékenység elhanyagolásáért (első esetben). Felnőttel szembeni tiszteletlen viselkedésért. A tanulmányi kötelezettségek általános elhanyagolásáért. Rendbontó magatartásért. Iskolai és köztulajdon rongálásáért. Igazgatói figyelmeztetés, intés (szóban vagy írásban): Osztályfőnöki fokozatok után is elkövetett fegyelmi vétségért. Dohányzásért, alkohol és a kábítószer fogyasztásáért, dohányzásért. Az iskola hírnevét súlyosan romboló magatartásért. Más egyéb súlyos fegyelmi vétségért. Nevelőtestületi megrovás: A tanulótársakkal szemben elkövetett súlyos vétségért. Tanárokkal szembeni súlyos tiszteletlenségért. Az alkalmazott fegyelmező intézkedéseket be kell írni a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynapló megjegyzés rovatába. Nevelőtestületi megrovás esetén ajánlott levélben is kell értesíteni a szülőt. A tanulónak az ellenőrzőt a szülővel három napon belül alá kell íratnia. Fegyelmi büntetést akkor kell alkalmazni, ha a legsúlyosabb fegyelmező intézkedés is eredménytelen maradt, vagy a tanuló kötelességszegésének súlyossága fegyelmező intézkedés alkalmazását nem teszi lehetővé, továbbá ha fegyelmező intézkedés alkalmazásától eredmény nem várható. A fegyelmi büntetések formáit és a fegyelmi eljárás szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53. § - 61. § szabályozza. A tanuló fegyelmi ügyében a nevelőtestület dönt. Fegyelmi eljárás során a diák-érdekvédelmi szervezetnek véleményezési joga van.
3.15.3. Tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek A magatartás és szorgalom jegyeket az osztályban tanító pedagógusok és a kollégiumi nevelőtanárok véleményének meghallgatásával az osztályfőnök állapítja meg. A magatartás és szorgalom elbírálására négy fokozatot kell használni. A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás, jó, változó, rossz. A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás, jó, változó, hanyag.
3.15.3.1. A magatartás értékelése Példás: Aktív tevékenység a tanulóközösségben (saját kezdeményezésből vagy megbízásból) Adott esetben vezetői feladatok elvállalása Példamutató magatartás Felnőttekkel és tanulótársakkal szembeni udvarias viselkedés Kulturált beszédstílus Az iskolai rendszabályok betartása Mások segítése Jó: Beilleszkedés a közösségbe, alkalmanként kisebb közösségi megbízás elvállalása Fegyelmezett viselkedés. Vitás kérdésekben pozitív irányú állásfoglalás Udvariasság Legfeljebb 3 igazolatlan óra. Változó: Ingadozó, elutasító viszony a tanulótársakkal szemben. Rendbontás, a szabályok megszegése. Udvariatlan, nyegle viselkedés. Kifogásolható beszédstílus. Legfeljebb 7 igazolatlan óra. Rossz: A közösséggel való szembenállás. Az iskolai rendszabályok és a fegyelem többszöri súlyos megsértése. Goromba viselkedés. Durva beszédstílus. Többszöri fegyelmező intézkedés. Hétnél több igazolatlan óra.
3.15.3.2. Szorgalom Példás: Egyenletes munkavégzés. Megbízhatóság, pontosság. Egy vagy több tantárgy iránti külön érdeklődés. Egyenletes, képességnek megfelelő tanulás. A házi feladatok rendszeres elkészítése, aktív órai munka.
53
Jó: Az órai munka passzív figyelemmel kísérése. Házi feladatok elkészítése, órákra való felkészülés. Alaptevékenység ellátása. Változó: Ingadozó tanulás. A munka ösztönzésre történő végzése. Nem a képességeknek megfelelő eredmény elérése. Hanyag: Megbízhatatlan tanulmányi munka. Feladatelvégzés elhanyagolása. A tanórákon érdektelenség, közönyösség. Mélyen a képességek alatti eredmények. A jegyek elbírálásánál a felsorolt szempontokon túl az egyéni elbírálást és a nevelő célzatú megítélést is érvényesíteni kell.
3.16. További elvek Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Szakképző évfolyamokon az adott szakképesítések kerettantervei tartalmazzák a szakmai követelménymodulokat és azok tananyagegységeit. Ha a tanuló az adott modulból sikeres szakmai vizsgát tett, egy újabb szakképesítés megkezdésénél a modul tananyagegységeinek tanulása alól felmentést kap, abból szakmai vizsgát nem kell tennie, a modul teljesítése, eredménye beszámítódik. Tantárgyi rendszer a szakképző évfolyamokon: a., A szakképző évfolyamokon a szak moduljai tekinthetők egy-egy tantárgynak. A modulon belül a tananyagegységeket több tanár is taníthatja. A tananyagegységek a naplóban egy modulhoz rendelve feltüntethetők. A modul értékelésénél a tananyagegységek óraszámának arányában súlyozni kell az egyes tananyagegységek eredményét. b., A tananyagegységek önálló tantárgyak is lehetnek. Ebben az esetben, a naplóban a tananyagegységek külön-külön szerepelnek, mint önálló tantárgyak. c., Tantárgyak szerkeszthetők több modul, több tananyagegységéből is. A tantárgyi rendszert a szakképző évfolyami óratervek tartalmazzák. Az iskola szakmánként a fenti három variáció bármelyikét alkalmazhatja, a szakmai programban megadott óraterv szerint.
3.17. Projektoktatás A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. Komplex projektoktatási formában végezzük a 9. évfolyamos dráma és tánc, valamint felerészben projektoktatási formában a 11-12. évfolyamos művészetek tantárgy oktatását. A projektoktatási módszerek alkalmazhatók bármely tantárgy bármely tananyagrészének feldolgozásához.
3.18. Előrehozott érettségi vizsgával rendelkezés esetén, az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulása Ha a tanuló valamely tantárgyból sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett, az iskola magasabb évfolyamán, vagy évismétlés esetén mentesül a tantárgy további, vagy újbóli tanulása alól. Bizonyítványába az osztályozó vizsgával szerzett érdemjegyei kerülnek beírásra valamennyi érintett évfolyamon. Ha a tanuló írásban kéri, az igazgató engedélyezheti a tanítási órák újbóli, további látogatását, a teljesítménye értékelhető. Az így kapott értékelés a naplóba, bizonyítványba nem kerül be, a tanuló továbbhaladása szempontjából figyelmen kívül hagyandó.
3.19. Középiskola esetében a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7.§ (1) bq)) A szakközépiskola érettségire felkészítő szakaszában emelt szinten is oktatott tantárgyak felsorolása a 3.7.1. fejezetben kerültek meghatározásra. A tanulóknak joguk van meghirdetett, bármely tantárgy emelt szintű képzésére jelentkezni, és azon részt venni. Emelt szintű képzést csak abból a tantárgyból indítunk, ahol a jelentkező tanulók létszáma eléri a 8 főt. Az iskola a képzést lehetőség szerint nívó csoportok kialakításával szervezi, hogy az adott emelt szintű képzést biztosító tantárgy órái egy óratervi egységet alkossanak. A foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek és a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. A 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és kimeneti követelményeket a 40/2002.(V.24) OM. rendelet alapján változtatás nélkül alkalmazzuk.
3.20. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7.§ (5) c))
54
a., A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az előírt tanulmányi követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit az egyes tantárgyi tervek tartalmazzák. b., A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. c., A tanulónak a továbbhaladáshoz minden évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges" év végi osztályzatot kell szereznie. Egyes osztályzattal nem értékelt tantárgyak, foglalkozások esetén a megfelelt, vagy részt vett, vagy teljesítette minősítést kell megszereznie. d., A szakképző évfolyami keresztféléves képzés esetén, az összefüggő nyári gyakorlat részben, vagy teljesen a képzés által érintett két nyári szünet bármelyikében teljesíthető. Így az első szakképző évfolyamról továbblépést a nyári gyakorlat teljesítése nem befolyásolja. e., Az osztályzatok megszerzése történhet a rendes tanévi munka alapján, és osztályozó, javító, vagy különbözeti, vizsgával. f., A tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt.
55
4. A School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola Szakmai programja A School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola szakmai programja az oktatott OKJ szerinti szakmák szakképzési kerettantervei alapján készült helyi programok összessége. A szakképzési kerettantervek megtalálhatók az Interneten, a www.nive.hu oldalon, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján. A szakmai vizsgákat az OKJ-s szakok szakmai és vizsgáztatási követelményei alapján, a jogszabályi rendelkezések alapján szervezzük.
4.1. A szakképzési évfolyamokon oktatott OKJ szerinti szakmák 4.1.1. Székhelyen és 1-9. telephelyeken oktatott OKJ szerinti szakmák A Pedagógiai program 1.5. pontjában található Alapító okirat „i” pontja szerint.
4.1.2. A Tagintézmény 10-12. telephelyein oktatott OKJ szerinti szakmák A Pedagógiai program 1.5. pontjában található Alapító okirat „i” pontja szerint.
4.2. A képzések iskolatípusonként 4.2.1.Szakiskolai képzések A szakiskola szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeretét a három éves képzés 9. évfolyamán és a két éve képzés 1. évfolyamán az Egészséges életmód népszerűsítése tantárggyal, a három éves képzés 11 évfolyamán és a két éves képzés 2. évfolyamán az Életpályatervezés tantárggyal teljesíti. A szabadon felhasználható órakeret idegen nyelv oktatásra, vagy a szakmai központi programban szereplő tantárgyak óraszámának növelésére is fordíthatja az iskola. A tantárgyak feldolgozására rendelkezésre álló idő más a nappali és az esti képzés esetén.
4.2.1.1. Szakiskolában a szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása a nappali rendszerű iskolai oktatás és a felnőttoktatás nappali munkarend szerinti oktatás esetén A közismereti és szakmai órák aránya Óraterv a szakiskolák számára nappali rendszerű iskolai oktatás Területek 9. évfolyam 10. évfolyam Kötött órák 17 óra 11 óra Közismeret Szabadon felhasználható 1 óra órakeret Összesen 18 óra 11 óra Kötött órák 14,5 óra 23 óra Szakmai elmélet és gya- Szabadon felhasználható 2,5 óra 2 óra korlat órakeret Összesen 17 óra 25 óra Heti összes óraszám 35 óra 36 óra
11. évfolyam 8 óra 1,5 óra 9,5 óra 23 óra 2,5 óra 25,5 óra 35 óra
A közismereti órák elosztása Óraterv a szakiskolák számára, nappali rendszerű iskolai oktatás közismereti órák eloszlása Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar – Kommunikáció 2 óra 1 óra Idegen nyelv 2 óra 2 óra Matematika 2 óra 1 óra Társadalomismeret 2 óra 1 óra Természetismeret 3 óra Testnevelés* 5 óra 5 óra Osztályközösség-építő 1 óra 1 óra Program Szabad órakeret 1 óra -
56
11. évfolyam 2 óra 5 óra 1 óra 1,5 óra
Összesen:
18 óra
11 óra
9,5 óra
* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.) - A közismereti szabad órakeretet felhasználása: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7.12. Jelenismeret kerettantervi tantárgy - A szakiskola szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása a nappali rendszerű iskolai oktatás és a felnőttoktatás nappali munkarend szerinti oktatás három éves képzés esetén (1/9, 2/10, 3/11 évf.): A szabadon felhasználható szakmai elmélet és gyakorlat órakeretből minden OKJ-s szakon heti 1 óra a szakmai elmélet, és 9. és 11. évfolyamon 1,5 óra, 10. évfolyamon 1 óra a szakmai gyakorlat. Az órák az évfolyamok között átcsoportosíthatók, úgy, hogy a képzés egészére teljesül a három évfolyam óraszáma. Szakmai elmélet és gyakorlat
Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen
14,5 óra
23 óra
23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra
25 óra
25,5 óra
A szakiskola szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása a nappali rendszerű iskolai oktatás és a felnőttoktatás nappali munkarend szerinti oktatás esetén kettő éves képzés esetén: A szabadon felhasználható szakmai elmélet és gyakorlat órakeretből minden OKJ-s szakon heti 1.5 óra a szakmai elmélet, és 2 óra a szakmai gyakorlat. Az órák az évfolyamok között átcsoportosíthatók, úgy, hogy a képzés egészére teljesül a három évfolyam óraszáma. -
Óraterv: szakiskola felnőttoktatás nappali rendszerű iskolai oktatás két éves képzés szabadon heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám évfolyam felhasználható szabadsáv nélkül szabadsáv nélkül szabadsávval szabadsávval órakeret 1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 3,5 35 óra/hét 1260 óra/év Ögy. 160 óra 160 óra 2. évfolyam 31,5 óra/hét 1008 óra/év 3,5 35 óra/hét 1120 óra/év Összesen: 2302 óra 2540 óra Óraterv: szakiskola felnőttoktatás nappali oktatás munkarend két éves képzés szabadon heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam felhasználható szabadsáv nélkül szabadsáv nélkül szabadsávval órakeret 1. évfolyam 28,5 óra/hét 1026 óra/év 3,5 32 óra/hét Ögy. 160 óra 2. évfolyam 28,5 óra/hét 912 óra/év 3,5 32 óra/hét Összesen: 2098 óra
éves óraszám szabadsávval 1152 óra/év 160 óra 1024 óra/év 2336 óra
4.2.1.2. A szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása a felnőttoktatás esti és levelező munkarend esetén három éves képzésben 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 33.§ (5) Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot.
A közismereti és szakmai órák aránya Óraterv a felnőttoktatás szakiskola esti és levelező oktatás munkarend számára Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam esti lev. esti lev. esti lev. Kötött órák 8,5óra 5 5 óra 3 4óra 2 Közismeret Szabadon felhasználható 0,5óra 0,5 óra órakeret Összesen 9óra 5 5 óra 3 4,5 óra 2
57
Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám Szakmai elmélet és gyakorlat
7,5 óra
5
1,5 óra 9 18
12 óra
12óra
7
1 óra 5 10
8
1,5 óra
13 18
7 10
13,5 18
8 10
A közismereti órák eloszlása Óraterv a szakiskolák számára, a felnőttoktatás esti és levelező oktatás munkarend közismereti órák eloszlása Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam esti lev. esti lev. esti lev. Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret Összesen:
2 1 1 2 2 -
1 1 1 1 1 -
1 1 1 1 -
1 0,5 1 0,5 -
2 -
2 -
1
-
1
-
1
-
9
5
3
1,5 óra 4,5
2
5
- A közismereti szabad órakeretet felhasználása: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7.12. Jelenismeret kerettantervi tantárgy A szakiskola szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása a felnőttoktatás esti és levelező munkarend három éves képzés esetén (1/9, 2/10, 3/11 évf.): A szabadon felhasználható szakmai elmélet és gyakorlat órakeretből minden OKJ-s szakon heti 0,5 óra a szakmai elmélet, és 9. és 11. évfolyamon 1 óra, 10. évfolyamon 0,5 óra a szakmai gyakorlat. Az órák az évfolyamok között átcsoportosíthatók, úgy, hogy a képzés egészére teljesül a három évfolyam óraszáma. -
Szakmai elmélet és gyakorlat
Területek Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen
9. évfolyam 7,5 óra 5
10. évfolyam 12 óra 7
11. évfolyam 12óra 8
1,5 óra
1 óra
1,5 óra
9
5
13
7
13,5
8
4.2.1.3. Szakiskola felnőttoktatás esti és levelező munkarend, óratervek és a szabadon felhasználható órakeret felosztása két éves képzés esetén Az alábbi táblázatokban az 1. évfolyam és a 2. évfolyam óraszámai és az elméleti-gyakorlati órák aránya átlagosam van megadva. Egy konkrét OKJ-s szak esetén az arányok közelítik a nappali rendszerű iskolai oktatás központi programjában levő évfolyamok közötti arányokat, úgy, hogy az előírt elmélet-gyakorlat óraszám arány a képzés egészére teljesüljön. A szakiskola szakmai elmélet és gyakorlat szabadon felhasználható órakeret felhasználása a felnőttoktatás esti és levelező munkarend kettő éves képzés esetén: A szabadon felhasználható szakmai elmélet és gyakorlat órakeretből minden OKJ-s szakon heti 1 óra a szakmai elmélet, és 1 óra a szakmai gyakorlat. Az órák az évfolyamok között átcsoportosíthatók, úgy, hogy a képzés egészére teljesül a három évfolyam óraszáma. -
Óraterv: szakiskola felnőttoktatás esti munkarend két éves képzés szabadon heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam felhasználható szabadsáv nélkül szabadsáv nélkül szabadsávval órakeret 1. évfolyam 16 óra/hét 576 óra/év 2 18 óra/hét Ögy. 100 óra 2. évfolyam 16 óra/hét 512 óra/év 2 18 óra/hét Összesen: 1179 óra Óraterv: szakiskola felnőttoktatás esti munkarend két éves képzés
58
éves óraszám szabadsávval 648 óra/év 100 óra 576 óra/év 1324 óra
e/gy aránya (%)
30-70 40-60 50-50
1. évfolyam heti óraszám szabadsáv nélkül e gy 5 11 6 10 8 8
2. évfolyam
szabadon felhasználható órakeret e 1 1 1
gy 1 1 1
Ögy.
100 100 100
heti óraszám szabadsáv nélkül e gy 5 11 6 10 8 8
szabadon felhasználható órakeret e 1 1 1
gy 1 1 1
heti óraszám szabadsávval
18 18 18
Óraterv: szakiskola felnőttoktatás levelező munkarend két éves képzés szabadon heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam felhasználható szabadsáv nélkül szabadsáv nélkül szabadsávval órakeret 1. évfolyam 10 óra/hét 360 óra/év 10 óra/hét Ögy. 40 óra 2. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 10 óra/hét Összesen: 720 óra
összes óraszám szabadsávval e 408 476 612
gy 916 848 712
éves óraszám szabadsávval 360 óra/év 40 óra 320 óra/év 720 óra
Óraterv: szakiskola felnőttoktatás levelező munkarend két éves képzés e/gy aránya (%)
30-70 40-60 50-50
1. évfolyam heti óraszám szabadsáv nélkül e gy 3 7 4 6 5 5
2. évfolyam
szabadon felhasználható órakeret e
Ögy.
gy 40 40 40
heti óraszám szabadsáv nélkül e gy 3 7 4 6 5 5
szabadon felhasználható órakeret e
heti óraszám szabadsávval
gy 10 10 10
összes óraszám szabadsávval e 204 272 340
gy 476 408 340
4.2.2. Szakközépiskolai képzések 4.2.2.1. A szakmai irányú szabadon tervezhető órakeret felhasználása a szakképző évfolyamokon (heti 4 óra) A helyi programok a kerettanterveket az alábbiak szerint egészítik ki:
- Ha egy szakképző évfolyam van (13. évfolyam): 1óra Egészséges életmód népszerűsítése és 3 óra Életpályatervezés - Ha kettő szakképző évfolyam van (13. és 14. évfolyam): Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. 13. évfolyam: 1ó EU ismeretek, 3 óra Egészséges életmód népszerűsítése 14. évfolyam: 1ó EU ismeretek, 3 óra Életpályatervezés A szabadon tervezhető órakeret idegen nyelv oktatásra is felhasználható. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
Egészséges életmód népszerűsítése Az iskolában folyó pedagógiai munka nagyon fontos területe az egészségnevelés, a testi egészség az alapja a lelki és szellemi egészségnek is. Az egészségnevelés az egészséges életmódra vonatkozó ismeretek közvetítése, amely az egészség tudatos megőrzését, megerősítését szolgálja. 0078-06 Az egészséges életmód népszerűsítése
A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Meggyőződéssel érvel a mozgás, a rendszeres testedzés és sportolás egészségre gyakorolt kedvező hatása mellett (személyes példamutatással, publikációkkal, előadások, szakmai fórumok és egyéb programok szervezésével, értekezletek és beszélgeté-
59
sek alkalmával) Részt vesz minden olyan feladat megvalósításában, amely hozzájárulhat környezetének, sportágának és az általa foglalkoztatottak személyiségének fejlődéséhez Hozzájárul az általa foglalkoztatottak egészségtudatos magatartásának kialakításához, higiénés, mentálhigiénés és környezettudatos neveléséhez Tudatosítja a bemelegítés élettani és sportszakmai jelentőségét Elősegíti a helyes táplálkozási szokások kialakulását Hozzárendelt feladatkompetenciák: Hozzájárul az általa foglalkoztatottak egészségtudatos magatartásának kialakításához, higiénés, mentálhigiénés és környezettudatos neveléséhez Elősegíti a helyes táplálkozási szokások kialakulását Meggyőződéssel érvel a mozgás, a rendszeres testedzés és sportolás egészségre gyakorolt kedvező hatása mellett Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások B típus Az egészség értelmezése és az életmód C típus A táplálkozás és a testsúlyszabályozás C típus Életmód és életvezetési tanácsadás C típus Testkultúra - testedzés - sport - rekreációs sport D típus A minőségi élet megteremtésének eszménye C típus Általános viselkedéskultúra C típus A megjelenés kultúrája A képzési helyszín jellege: Tanterem, környezet, sportlétesítmények A tananyagelem tartalma: A testi és a lelki egészség megőrzése, az egészséges életmódot befolyásoló tényezők ismertetése, az egészségre ható rizikófaktorok és a környezet kapcsolata, a sport szerepe, a test tisztántartása, a személyi higiénia megőrzése (bőrápolás, kozmetika, nemi betegségek megelőzése, rendszeres testedzés, korszerű öltözködés, külső megjelenés), az egyéni higiénia szerepe a társas kapcsolatokban (fogápolás). Táplálkozás, tápanyagok, vitaminok szerepe, az ideális testsúly kiszámítása, táplálék kalória értékének kiszámítása, a fogyás módszertana, a helyes táplálkozási szokások. Főbb ételeink. Betegségeink, fertőző és nem fertőző betegségekkel felmerülő ismeretek, infarktus és okai, biológiai kockázati tényezők: életkor, nem, testtömeg, vérzsírok, magas vérnyomás, pszichés tényezők, stressz (konfliktus megoldó képesség, adaptációs képesség, daganatos betegségek (rák fogalma, tünetei, rákos megbetegedések okai, megelőzés, téves nézetek a rákról). Életünk és a stressz, a stressz hatása az emberre, orvoslások, megoldások, a lélek és a test harmóniájának összefüggése. Önismeret, önértékelés, önkritika, az alapvető külső és belső személyiségjegyek megismertetése, sorrendbe állítása, csoportosítása, az önismeret és mások megismerése, hogyan segít az önismeret a gátlások leküzdésében, hogyan éljünk saját hibáinkkal. Szerelem és szexualitás, nemi felvilágosítás kérdése, a tizenévesek fogamzásgátlása, elég-e a szerelem a boldogsághoz, az első kapcsolatok problémái, a testi szerelemről a nemi kapcsolatok zavarairól, Párválasztás-család, a családi életre nevelés problémaköre Az ember és környezet kölcsönhatása, a környezet szennyezése, formái, mértéke, megoldások, a környezeti ártalmak és hatásai, káros szenvedélyek, dohányzás, alkohol, kábítószer A mozgás, a mindennapi testedzés feladatai
Életpályatervezés Az iskolában folyó pedagógiai munka nagyon fontos területe a család, a tudatos családalapítás, a munkába lépés tervszerű előkészítése,. Ezt segíti elő a tantárgy, melynek témakörei: Párkapcsolatok Család Őseink tisztelete Gyermeknevelés Önismeret Céljaink Egész életen át való tudásszerzés Időgazdálkodás Munkahely keresési technikák Vállalkozás alapítás, működtetés Befektetések Otthonteremtés Szabadidő Egészség megőrzése Életpálya szakaszai Önmegvalósítás Közösségért végzett tevékenységek
Európai Uniós ismeretek Az európai integráció rövid története Az EU három pillére Az Európai Közösségek alapszerződései Az Európai Unió intézményei Az Európai Unió döntéshozatali rendszere Az Európai Unió főbb szervei, Európai Bizottság, Európai Tanács, Európai Parlament, Európai Számvevőszék, Európai Közösségek Bírósága, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága… Az Unió jelképei Az Európai Unió támogatási rendszere Kohéziós alap és Strukturális alapok Közösségi programok Schengeni zóna, Utazás Unión belül, letelepedés Unión belül Munkavállalás az egyes országokban Oktatás az Európai Unióban
60
Kérdések az egészségügyi ellátásról Euróövezet Az egyes országok jellemzői Az egyes országok fő látnivalói
E tantárgyakhoz igazodó könyvek rendelkezésre állnak az oktatóknak, illetve a tanulóknak. Bokor József – Halmosné Móricz Éva: Egészséges életmód népszerűsítése, Booklands 2000 Kiadó, 2009 Bokor József: Életpályatervezés, Booklands 2000 Kiadó, 2014 Bokor József: Európai Uniós ismeretek középiskolásoknak, Booklands 2000 Kiadó, 2004
61
4.3. Óratervek School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola szakképzési évfolyami óratervei a pedagógiai program 2.sz mellékletétben találhatók. Az 2.sz. melléklet jogszabály változás miatti módosítása, bővítése nem minősül a Pedagógiai program módosításának. Az óratervek módosítása esetén, a módosítás dátumát az óraterven fel kell tüntetni. Az iskola a szakgimnáziumi, a szakközépiskolai és a felnőttoktatás tekintetében (valamint kifutó rendszerben a szakközépiskolai, szakiskola és felnőttoktatás tekintetében) a mindenkor hatályos szakképzési kerettantervek óraterveit alkalmazza változtatás nélkül, kiegészítve, a 4.2. pontban részletezett szabad órakeret felhasználással.
62
5. A School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola Pedagógiai programjának záró rendelkezési 5.1. A School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola Pedagógiai programjának hatályosítása 5.1.1. Jogszabályi rendelkezések A2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. 23. Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény működésére, valamint az állami nevelési-oktatási intézményekben megszervezhető hit- és erkölcsoktatásra vonatkozó sajátos szabályok 32. § (1) i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját 70. § (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, g) a házirend elfogadásáról, dönt.
5.1.2. A Pedagógiai program jóváhagyása A School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola 2016. szeptember 01.-től hatályos Pedagógiai programját az iskola igazgatója jóváhagyja. Nagykálló, 2016. április 29. Lipták Lajos igazgató 5.1.3. A Pedagógiai programmal kapcsolatos fenntartói egyetértés A School of Business Nonprofit Kft ügyvezetője, Bokor József, mint a School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola fenntartója, a pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, egyetért. A School of Business Nonprofit Kft ügyvezetője, Bokor József, mint a School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola fenntartója, a középiskola 2015. február 01.-től érvényes Pedagógiai programjának módosításával egyetért, és a módosított Pedagógiai program 2016. szeptember 01.-i bevezetését jóváhagyja. Békéscsaba, 2016. április 29. Bokor József ügyvezető 5.1.4.A Pedagógiai program nevelőtestületi elfogadása A School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola nevelőtestülete az iskola 2015. február 01.-től érvényes Pedagógiai programjának módosításával egyetért, a módosítást elfogadja és a módosított Pedagógiai program 2016. szeptember 01.-től bevezetését egyhangúan, tartózkodás és ellenszavazat nélkül támogatja. Nagykálló, 2016. április 29. Vas László tanár, hitelesítő
Lipták Lajos igazgató 63
1. sz. melléklet a Pedagógiai program 3.8. pontjához A középszintű érettségi vizsga témakörei 3.8.1. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamatokkal. A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe. Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák). A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi – nyilvános és magánéleti – élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. A magyar nyelv története A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele,a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák alapján. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése. Nyelv és társadalom A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng. Az egynyelvű szótárak ismerete. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). A nyelvi szintek Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában. A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magyar hangállomány. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerű mondat részei: felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelző fogalma és fajtái, használatuk. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg. A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok. Az alárendelő összetett mondatok, mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban).
64
A szókincs változásainak okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása. A szöveg A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret. A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. A szöveg felépítése, egységei – külső körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés). A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet, stb.) Az új közlésmódok társadalmi hatása. A retorika alapjai A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). Stílus és jelentés Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete. Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.). A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján.
Magyar irodalom Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése. Portrék
65
Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek – legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. Kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Színház- és drámatörténet Színház és dráma különböző korszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hústípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.
3.8.2. Történelem Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban
66
Művelődés, egyházak, iskolák A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintélyuralmi rendszere Közép-Európában és az olasz fasizmus Az UKSA és az 1929-33-as gazdasági válság A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei, jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom: ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások A fenti témakörök elsajátítása után írásbeli és szóbeli érettségi vizsgát tesznek a tanulók Írásbeli vizsga Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása
3.8.3. Emberismeret és etika Az emberi természet Az erkölcsi lény Az erkölcsi cselekedet Az etika megalapozása Az erények és a jellem Társas kapcsolatok Erkölcs és társadalom Vallás és erkölcs Korunk erkölcsi kihívásai
3.8.4. Idegen nyelvek (angol/német) Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése középszintre. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok
67
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti körű A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórház) Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Kommunikációs helyzetek és szándékok A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Szerep Áruházban, üzletben, piacon vevő Családban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendég Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár Ifjúsági szállási, campingben, panzióban, szállodában vendég Iskolában tanuló, iskolatárs Kulturális intézményben, sportlétesítményvendég, látogató egy társaság ben, klubban tagja Országhatáron turista Orvosnál beteg, kísérő Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási ügyfél iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen munkavállaló Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, utas, útitárs buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)
3.8.5. Matematika Halmazok
68
Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordinátarendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat. Véges halmazok elemeinek száma. Matematikai logika Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet. Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel. Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat. Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” feltétel fogalmát. Kombinatorika Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat. Gráfok Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével. Számelmélet, algebra, alapműveletek Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás). Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám).tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni. Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9. számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód. Racionális és irracionális számok Tudja definiálni a racionális számot és ismerje az irracionális szám fogalmát. Adott n (n?N) esetén tudja eldönteni, hogy irracionális szám-e. Valós számok Ismerje a valós számkör felépítését (N, Z, Q, Q*, R), valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal. Hatvány, gyök, logaritmus A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. Definiálja és használja a fogalmát. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait. Bizonyítsa a négyzetgyökvonás azonosságait. Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Nevezetes azonosságok. Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: (a+b)2; (a-b)2; (a+b)3; (a-b)3; a2-b2; a3-b3. Tudjon algebrai kifejezéssel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása). Arányosság, százalék számítás Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani. Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb. Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani. Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása. Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása. Tudjon (ax+b)=c típusú egyenleteket algebrai és grafikus módon, valamint (ax+b) = cx+d típusú egyenleteket megoldani. Exponenciális és logaritmusos egyenletek és trigonometrikus egyenletek Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait (mérlegelv alkalmazása). Egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek megoldása. Középértékek Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk. Függvények A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet). Tudja az alapvető függvénytani fogalmak pontos definícióját. Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk). Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) függvényeket: első és másodfokú függvény, négyzetgyök függvény, racionális törtfüggvény, trigonometrikus függvény, logaritmus és exponenciális függvény, tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról. Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni [f(x) + c; f(x + c); c. f(x); f(xc)]. Egyszerű függvények jellemzése (grafikon alapján) értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás szempontjából. Sorozatok Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait. Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az an-re, illetve a Sn-re vonatkozó összefüggéseket kell használni. Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni.
69
Elemi geometria Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat. Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát. Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban. Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat. Pont körüli forgatás alkalmazása. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit. Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza azokat. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Szakasz adott arányú felosztása. Hasonló alakzatok felismerése (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei), alkalmazása, arány felírása. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket. Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint. Síkbeli alakzatok: háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszögegyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyok oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza a Phitagorasz-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt. Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban. Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. A konvex sokszög átlóinak száma. Tudja a szabályos sokszögek definícióját. A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. A szög mérése fokban és radiánban. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalésztételt és megfordítását. Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Vektorok, síkban és térben ismerje és alkalmazza feladatokban a következkő definíciókat, tételeket: - vektor fogalma, abszolútértéke – nullvektor, ellentett vektor, skalárszorosa – vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok – vektor felbontása összetevőkre. Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: vektor koordinátái, a vektor 90o-os elforgatottjának koordinátái, vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái, skalárszorzat kiszámítása koordinátákból. Vektorok alkalmazása feladatokban. Trigonometria Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, phitagoraszi összefüggés. Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30o, 45o, 60o) szögfüggvényeit. Tudja és használja a sinus és cosinustételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben. Koordinátageometria Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét. Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban. A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban. Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Egyenesek metszéspontjának számítása. Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit. Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel. Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása. Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása. Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása. Alkalmazza ismereteit feladatokban. Kerület és terület számítása Ismerje a kerület és terület szemléletes fogalmát. Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból. Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok. Felszín- és térfogatszámítás Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Térgeometriai feladatok megoldása. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel. Valószínűség-számítás, statisztika Tudjon adott adathalmazt szemléltetni. Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni. Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. Tudjon adott diagrammról információt kiolvasni. Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: - aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), - medián (rendezett minta közepe), - módusz (leggyakoribb érték). Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével. Véges sok kimenetel esetén szimmetria-megfontolásokkal számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban. Esemény, eseménytér konkrét példák esetén.
70
A klasszikus (Laplace)-modell ismerete. Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás.
3.8.6. Informatika A kommunikáció A kommunikáció általános modellje. A modellben található fogalmak értelmezése konkrét példákon keresztül. A mai kommunikációs technológiák és eszközök jellemzése. A kommunikációs folyamatok csoportosítása. A kommunikációs eszközök hatása a mindennapi életünkre. Információ és társadalom Az informatika fejlődése. (Számítógépek generációi, jellemzői) Az információs társadalom. (A fejlődés hatása a társadalomra, távmunka, e-bank, e-kereskedelem, e-learning.) Jogi szempontból védendő adatok az informatikában. (Személyes adatok védelme: direkt marketing, e-kereskedelem) Jogi kérdések az informatikában A szoftver fogalma, csoportosítása. A szoftverek jogtisztasága. (Freeware, shareware, üzleti és egyéb szoftver változatok) A számítógépes vírusok A számítógépes vírusok fogalma, csoportosítása terjedési mechanizmusuk alapján. Vírusvédelem. (Vírustámadásra utaló jelek, védekezési módszerek és eszközök.) Példák vírusirtó programokra. Jelátalakítás és kódolás Adat, információ, jel fogalma. Bit, bájt fogalma. (mértékegységek, átváltások) Analóg és digitális jel. Számok és karakterek ábrázolása, kódrendszerek. A számítógép felépítése, az alapgép részei Neumann elvek. A számítógép részei és jellemzőik. (Processzorok, memóriák fajtái, jellemzői, busz rendszer, periféria vezérlők) Bemeneti és kimeneti perifériák és jellemzőik Az eszközök működése és jellemzése. A digitális képek tárolása Képformátumok és azok jellemzői (raszteres és vektor grafikus, indexált, valós színterű). A színek kódolásának módjai (RGB, CMYK) Alapfogalmak: pixel, felbontás, színmélység. Háttértárak és jellemzőik Az eszközök működése, csoportosítása és jellemzése. Hálózatok Hálózatok létrehozásának céljai. Hálózatok csoportosítása. (Kiterjedtségük szerint, kliens-szerver, egyenrangú) Topológia. (A leggyakrabban használt topológiák bemutatása) Átviteli közeg. (Ismertesse a vezetékes és vezeték nélküli lehetőségeket) Az operációs rendszer Az operációs rendszer fogalma, feladatai. (Lemezek, perifériák, memória, állományok.) Az operációs rendszerek csoportosítása. (Felület, feladatok száma, …. szerint.) Egy operációs rendszer bemutatása Egy konkrét operációs rendszer jellemzése. Fájlok, mappák, lemezek kezelése. (Mappák létrehozása, fájlok másolása, törlése, végleges törlése.) Beállítási lehetőségek. Tömörítés A tömörítés szükségessége. A tömörítés fajtái. Tömörítő programok. Egy konkrét tömörítő program bemutatása. Az állományok típusai Az állományok elnevezésének formai követelményei. Ismert állománytípusok kiterjesztése. Az állományok társítása. Az állományokról tárolt adatok. Az elérési útvonal megadása (relatív, illetve abszolút elérési utak). A háttértárak karbantartási, az operációs rendszer segédprogramjai A háttértárak karbantartása (formázás, töredezettség-mentesítés, hibajavítás). Az operációs rendszer segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás, tűzfal, multimédia). Az Internet Az Internet kialakulása. (Az Internet történetének legfontosabb állomásai.) A számítógépek azonosítása az Interneten: IP címek, DNS. Alapfogalmak. (URL, protokoll, hiperhivatkozás, stb.) Az Internet szolgáltatásai WWW, E-mail, FTP, Telnet, Gopher Lehetőségek az Interneten. (Kommunikáció az Interneten, közösségi oldalak.) Keresés az Interneten A keresés típusai: tematikus és kulcsszavas keresés. Keresőrendszerek használata, működése. (Keresési feltételek megadása, egyszerű és összetett keresés, a keresési feltételek szűkítése.) Böngésző programok Néhány közismert böngésző program. Egy konkrét böngésző program bemutatása. (Menüpontok, szolgáltatások, beállítási lehetőségek.) Elektronikus levelezés E-mail cím felépítése, levelező programok. Levelek küldése, fogadása, továbbítása. Mellékletek csatolása. Könyvtárhasználat Könyvtár fogalma, típusai. (A magyar könyvtári rendszer felépítésének ismertetése. A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik és felhasználói körük alapján.
71
A könyvtár használata. (Hogyan, mi alapján kereshetünk a könyvtárban?) Dokumentumok, tájékoztató eszközök Dokumentumok típusai. (Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok. A könyv kiemelkedő szerepe, a könyvek csoportosítása.) A multimédia jelentősége az egyéni ismeretszerzésben. Közhasznú információs források.
3.8.7. Fizika Mechanika Newton törvényei Newton II. törvénye Erőlökés Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták Egyenes vonalú egyenletes mozgás Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Összetett mozgások Periodikus mozgások Az egyenletes körmozgás Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok Munka, energia A speciális relativitáselmélet elemei Termikus kölcsönhatások Állapotjelző, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Termikus, mechanikai kölcsönhatás A termodinamika I. főtétele K9örfolyamatok Kalorimetria Halmazállapot-változások Olvadás, fagyás Párolgás, lecsapódás Jég,víz, gőz A termodinamika II. főtétele Hőfolyamatok iránya Hőerőgépek Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mező Elektrosztatikai alapjelenségek Az elektromos mező jellemzése Töltések mozgása elektromos mezőben Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Kondenzátorok Egyenáram Elektromos áramerősség Ohm törvénye Félvezetők Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Az időben állandó mágneses mező Mágneses alapjelenségek A mágneses mező jellemzése Az áram mágneses mezeje Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező Az indukció alapjelensége A váltakozó áram A váltakozó áram teljesítménye és munkája Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma A fény mint elektromágneses hullám Terjedési tulajdonságok Hullámjelenségek A geometriai fénytani leképezés A szem és a látás Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Részecske- és hullámtermészet Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek
72
Az atommag összetétele Radioaktivitás Maghasadás Magfúzió Sugárvédelem Elemi részek Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek
3.8.8. Biológia Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Az élet jellemzői Az élő rendszerek Szerveződési szintek Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nuleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Elhatárolás Mozgás anyagcsere Osztódás A sejtműködések vezérlése Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek Vírusok Önálló sejtek Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség A gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából A növények szövetei, szervei Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró Bőr Szabályozás A bőr gondozása, védelme A mozgás Vázrendszer Izomrendszer Szabályozás A mozgás és mozgási rendszer egészségtana A táplálkozás Táplálkozás Emésztés Felszívódás Szabályozás Táplálkozás egészségtana A légzés Légzéscsere Gázcsere Hangképzés
73
Szabályozás A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) Az anyagszállítás A testfolyadékok A szöveti keringés A szív és az erek Szabályozás A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás A kiválasztás A vizeletkiválasztó rendszer működése A szabályozás A kiválasztó szervrendszer egészségtana A szabályozás Idegrendszer Az emberi magatartás biológiai – pszichológiai alapjai Az idegrendszer egészségtana A hormonrendszer Szaporodás és egyedfejlődés Szaporítószervek Egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Környezeti kölcsönhatások Kölcsönhatások Életközösségek (élőhelytípusok) Az életközösségek jellemzői Hazai életközösségek Bioszféra Ökoszisztéma Anyagforgalom Energiaáramlás Biológiai sokféleség Környezet- és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Alapfogalmak Mutáció A génműködés szabályozása Mendeli genetika Minőségi jellegek Mennyiségi jellegek Populációgenetika és evolúciós folyamatok Ideális és reális populáció Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok Biotechnológia Bioetika A bioszféra evolúciója Prebiológiai evolúció Az ember evolúciója
3.8.9. Kémia Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakció-kinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátosságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Szerves kémia
74
A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Kémiai számítások Általános követelmények (mértékegységek, periódusos rendszer, feladatok értelmezésének képessége) Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia, kémiai egyensúly, pH-számítás, elektrokémia
3.8.10. Földrajz Csillagászat A Naprendszer égitestei Bolygók csoportosítása és jellemzői Kőzetburok A Föld szerkezete, fizikai tulajdonságai. Az asztenoszféra szerepe, geoszférák jellemzése. Lemezszegély-típusok és a vulkáni tevékenység jellemzése. Vulkánok csoportosítása (példák), vulkáni övezetek elhelyezése a térképen, Dél-Európa vulkánjai Röghegységek kialakulása, felszíne, ásványkincsei, elhelyezkedésük, hegységképző folyamatai Kőzetek keletkezése, rendszerezése, előfordulása, hasznosítása (gránit, andezit, riolittufa, barnakőszén, vörösmészkő, lösz, márvány) Légkör A légkör összetétele, szerkezete, ezek jellemzői. Környezeti problémák A levegő felmelegedése és az azt befolyásoló tényezők. Környezeti problémák Időjárási térkép elemzése (ciklonok, anticiklonok, frontok kialakulása és összehasonlítása) Előrejelzése. Pusztító forgószelek Vízburok A Világtenger eloszlása. Óceánok és tengerek jellemzői, a tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai. Hasznosítás, környezetszennyezés Tavak keletkezése, pusztulása. A Föld legnagyobb tavai és gazdasági jelentőségük Földrajzi övezetesség Szavanna jellemzése, környezeti gondjai. Csapadék és növénytakaró viszonya A hideg mérsékelt öv jellemzése A valódi mérsékelt öv jellemzése: a kontinentalitás változása, hatásai a gazdálkodásra, életmódra Kontinensek földrajza Európa földrajzi helyzete, felszíne, nagyszerkezeti egységei, földtörténeti eseményei. A nagytájak jellemzése Észak-Amerika földrajzi helyzete, felszíne, nagytájai, földtörténeti eseményei. Magyarország természetföldrajza Magyarország éghajlatai (övezetességen belül). Az éghajlat kedvező és kedvezőtlen vonásai és az azokat befolyásoló tényezők (atlasz tematikus térképei) Magyarország vízhálózata (folyók, tavak). A Duna és a Tisza felszínformáló tevékenysége, szakaszjellegek (atlasz) Magyarország felszín alatti vizei (keletkezés, típusok, jelentőség, környezeti problémák). Hasznosításuk helyei Kisalföld természetföldrajzi bemutatása, résztájai és ezek jellemzői A Dunántúli-középhegység kialakulása, tagjai, kőzettana, természeti erőforrásai, védett értékei Népességföldrajz A Föld népessége és alakulása napjainkig. A Föld legnagyobb népességkoncentrációi. A népesség egyenlőtlen eloszlása és annak okai Korfa elemzés és összehasonlítás (élettartam). Hogyan utal a korfa a gazdasági fejlettségre? Településföldrajz A városok keletkezésének természeti és társadalmi tényezői (példák). Nagyvárosok létrejötte, városhalmazok kialakulása Gazdaságföldrajz Transznacionális vállalatok szerveződése és működése A világ energiafelhasználásának változásai Fejlődő országok mezőgazdasági típusai (jellemzés, előfordulás, termékek), ezek összefüggése a természeti adottságokkal és a fejlettséggel Az ipar telepítő tényezői és azok átértékelődése. Hagyományos és korszerű iparágak szerepe Az eladósodás folyamata, adósságválság, súlyosan eladósodott országok Ország, országcsoportok Arab országok csoportosítása. Fejlettségbeli különbségük okai Nagy-Britannia, Ausztria USA gazdasági körzetei (adottságok, gazdasági tevékenység). Az ipar átalakulása Az EU kialakulása, az integráció formái és lépcsői. Az EU szerepe a világgazdaságban. Területi különbségek Kína helye a világgazdaságban. Működő tőke áramlása. Természeti erőforrásai Iparágak és ipari központok Népesedéspolitikája és következményei Magyarország társadalom- és gazdaságföldrajza Magyarország népesedési folyamatai, ezek következményei. Korfa elemzése Magyarország településföldrajzi jellemzői, a településhálózat kialakulása, nagyságrendi szerkezete, szerepköre, eloszlása Magyarország éghajlati-, domborzati-, talajadottságai és a mezőgazdaság kapcsolata Főbb terményeink és ezek területi elhelyezkedése. Történelmi borvidékek Magyarország természeti erőforrásai és ezek szerepe a gazdaságban. Iparunk fő ágai Energiagazdaság (megújuló energiahordozók) Magyarország közlekedés-földrajzi helyzete. A közlekedési ágak szerepe, változása a személy- és áruszállításban. Gazdasági fejlettség és a forgalom eloszlása. Útépítések A központi körzet, Budapest városszerkezete, infrastruktúrája
75
A világ globális problémái
3.8.11. Ének-zene A magyar népzene régi stílusa A magyar népdalok új stílusú rétege és egyéb csoportjai A középkor zenéje Reneszánsz zene A XI-XVI. sz. magyar műzenéje A barokk hangszeres zenéje A barokk oratórikus formái A klasszicizmus énekes műfajai A klasszicizmus hangszeres műfajai és műformái A XVII-XIX. sz. magyar zenéje A zenei romantika kialakulása A nemzeti és társadalmi opera szerepe a XIX. században Az orosz nemzeti zenekultúra kialakulása Programzene a XIX. században Késői romantika A századforduló francia zenéje A XX. sz-i magyar zene megteremtése Zenei Folklórizmus Expresszionizmus és a dodekafónia Sztravinszky a XX. sz. klasszikus zeneszerzője Népdalok: A bolhási kertek alatt… A nagy bécsi kaszárnyára, A Vidróczki híres nyája… Annyi bánat a szívemen… Béres legény…Beteg asszony… Duna parton van egy malom… Este, este, de szerelmes, Gyújtottam gyertyát…, Kádár Kata balladája/Gyulainé édesanyám… Hej rozmaring, rozmaring…, Istenem, Istenem áraszd meg a vizet…, Katona vagyok én…, Körösfői kertek alatt… Magos kősziklának… Megkötöm lovamat…, Megrakják a tüzet…, Most jöttem Gyuláról…, Röpülj páva, röpülj… Sok Zsuzsánna napokat… Szép a gyöngyvirág egy csokorba… Szivárvány havasán…, Tavaszi szél vizet áraszt…, Tiszán innen, Dunán túl… Kiegészítés: Más népek dalai és a helyi népdalok válogatása. Műdalok, műzenei szemelvények: Ut queant laxis, Moniot d’Arras: Nyári ének, Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének, Ungaresca (Édes rózsám…), J.S. Bach: Már nyugosznak a völgyek – korál dallam, G.F. Händel: Hímes rétek – első szakasz, G.F. Händel: Csordul a könnyem, J. Haydn: Szerenád, Ifjúság, mind sólyommadár, W.A. Mozart: Vágyódás a tavasz után – 1. versszak. L. van Beethoven: A tarisznyás fiú dala (Mormotás fiú dala), L. van Beethoven: IX. szimfónia – IV. tétel – Örömóda, L. van Beethoven: V. („Sors”) szimfónia – I., II. és IV. tétel témái, Simonffy Emil: Három a tánc…, F. Schubert: A molnár virágai, R. Schumann: Zöld hímes rét. G. Verdi: Nabucco – Rabszolgák kara (a téma első része), M. Ravel: Bolero – a téma első része, Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus – Zsoltár dallam, Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című opera az V. ajtó – téma, G. Gershwin: Porgy és Bess című opera – Porgy dala. Kiegészítés: egyéb műdalok és műzenei szemelvények helyi tantervünk alapján. Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok
3.8.12. Rajz- és vizuális kultúra Vizuális nyelv A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelő használata Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása Kontrasztokkal történő kiemelés használata és értelmező ábrázolása Színharmóniák, színkontrasztok használata A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban Technikák Az adott technika adekvát használata Jártasság a szabadkézi rajzban – ceruzával tollal Jártasság a műszaki jellegű rajzban – ceruzával, szerkesztőeszközökkel Jártasság egyes festőtechnikákban – akvarellel vagy temperával Jártasság a kollázstechnikában Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomó) Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák) Jártasság a sablonnal történő feliratkészítésben Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés: Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak, formájának megfigyelése és helyes visszaadása Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat) Térértelmezés: Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása Beállítás alapján a térmélység megjelenítése A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása szabadkézi rajzban Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, két iránypont perspektvitikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban Színértelmezés: Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció: Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján
76
Érzelmek: Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése Folyamat, mozgás, idő: Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv) Kép- és szöveg: Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása Vizuális információ: Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata Nem vizuális természetű információk értelmező képi megjelenítése (pl. grafikonnal, diagrammal) Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban Tárgyak és környezet: Egyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra Egyszerű terek átalakításának, berendezésének megtervezése Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv: A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során Térábrázolási módok: A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete Vizuális minőségek: Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése Látványértelmezés: A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az elemzés során Kontraszt, harmónia: Színharmóniák, színkontrasztok felismerése Kontextus: A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – felismerése és használata az értelmezés, elemzés során Technikák: A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése Vizuális kommunikáció Vizuális információ: A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek Jelképek, motívumok értelmezése A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra) Tömegkommunikáció: A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése Fotó, mozgókép Fotó elemzése A fotó legfontosabb műtípusainak ismerete Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció: A tárgyról leolvasható információk ismerete Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása Tervező folyamat: A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete Népművészet: A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak: A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete Műfajok: A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció), valamint időbeli kifejezéssel bíró (p. happening, multimédia) műfajainak ismerete Művészettörténeti korszakok, irányzatok: A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak ismerete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra) Stílusjegyek: Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján Alkotások és alkotók: A legjelentősebb alkotó ismerete és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása Műelemző módszerek: A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával Mű és környezete: A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete
3.8.13. Testnevelés Elméleti ismeretek Témakörök:
77
Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai, magyar sportsikerek az ókori és újkori olimpiai játékok kialakulása, története, kiemelkedő események magyarok az olimpiai versenyeken, magyar olimpiai bajnokok Testi képességek (erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség) szerepe a teljesítményben a testi képességek jellemzése az egyes képességek és a sportágak kapcsolata A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség fejlesztésében az egészséges életmód meghatározó tényezői szenvedélybetegségek veszélyei Az általános és középiskolás korú tanulók testi fejlődésének jellemzése a legfontosabb testméretek (magasság, testsúly, testarányok) alakulása a fejlődés során a serdülőkor testi és mozgásos cselekvés fejlődésének specialitásai Gimnasztikai ismeretek a gimnasztikagyakorlatok felosztása hatásuk szerint- erősítő, nyújtó, lazító, testtartásjavító gyakorlatok, a gimnasztikagyakorlatok felhasználása a testedzésben. Torna a torna versenyszámai- férfi és női szerek, az egyes tornaszereken végrehajtható mozgások jellemzése, balesetmegelőző eljárások a torna tanításánál. Ritmikus gimnasztika az esztétikum szerepének megítélése Küzdősportok, önvédelem a küzdősportok tanulásának szerepe az iskolai testnevelésben, előkészítő küzdőjátékok – páros és csoportos testnevelési játékok. Testnevelés és sportjátékok előkészítő testnevelési játékok a magyarok a sportjátékokban, sikeres labdajátékok, a labdajátéknak jelentősége, játék- és versenyszabálya. Úszás az úszás jelentősége az ember életében, higiéniája, egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása, az úszás alapvető versenyszabályai. Atlétika az atlétikai mozgásformák csoportosítása, az atlétika, mint előkészítő sportág, magyarok az atlétikában. Választott – természetben űzhető sportágak bemutatása egy választott természetben űzhető sportág bemutatása – sí, kerékpár, természetjárás, evezés, kajakozás, görkorcsolya, gördeszka stb., fontosabb szabályainak ismertetése. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Kötélmászás 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása Atlétika Futások Egy választott futószám bemutatása 60 méteres síkfutás vagy 2000 méteres síkfutás Dobások Súlylökés vagy kislabdahajítás választott technikával. Ugrások Távolugrás vagy magasugrás választott technikával. Torna Talajtorna Öt kötelező elemet tartalmazó önállóan összeállított talajgyakorlat. bemutatása Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása (nők minimum 4 részes keresztben, férfiak 5 részes hosszában felállított szekrényen). Gyűrű (fiúk) Négy kötelező elemet tartalmazó önállóan összeállított gyűrűgyakorlat. Nyújtó (fiúk) Négy kötelező elemet tartalmazó önállóan összeállított nyújtógyakorlat. Korlát (fiúk) Négy kötelező elemet tartalmazó önállóan összeállított korlátgyakorlat. Felemáskorlát (lány) Négy kötelező elemet tartalmazó önállóan összeállított felemáskorlát gyakorlat. Gerenda (lány) Öt kötelező elemet tartalmazó önállóan összeállított gerendagyakorlat. Ritmikus gimnasztika (lány) Hét kötelező elemet tartalmazó (max.45mp-ig tartó) szabadgyakorlat és egy választott kéziszerrel három elem bemutatása. Küzdősportok, önvédelem Grundbirkózás Judo – judogurulás előre Úszás Egy választott úszásnemben 50 m megtétele szabályos rajttal, fordulóval. 25 méter teljesítése másik választott úszásnemben szabályos rajttal.
78
Testnevelés és sportjátékok: Egy sportjáték választása kötelező Kézilabda Kapura lövés gyorsindítás után Távolba dobás tetszőleges lendületszerzéssel Büntetődobás Kosárlabda Fektetett dobás- félpályáról indulva kétkezes mellső átadás után visszakapott labdával mindkét oldalról végrehajtva. Büntetődobás választott technikával. Labdarúgás Labdaemelgetés Szlalom labdavezetés - kapuralövés Összetett gyakorlat - kapuralövés Röplabda Kosárérintéssel a labda fej fölé játszása (2m sugarú körben) Alkarérintéssel a labda fej fölé játszása (2m sugarú körben) Nyitás választott technikával
3.8.14. Mozgóképkultúra és médiaismeret A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalma Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek Egyszerű mozgóképek vagy médiaszövegek megszerkesztése (a projektmunka során) Műfaj- és műismeret Korstílusok, szerzők és művek Egyetemes filmtörténeti ismeretek Magyar filmtörténeti ismeretek Média a mindennapi életben A médiaszövegek befogadása és a média közönsége Médiaintézmények A reprezentáció Jellegzetes televíziós műsortípusok A vizsga két részből áll: - írásbeli vizsga (180 perc – 50 pont) - gyakorlati vizsga (projekt – 50 pont)
3.8.15. Természettudomány Témakörök 1. Az Univerzum Idő
Tér
Fizikai kölcsönhatások, energia
2. A Föld A Föld múltjának megismerése Kőzetburok
Légkör
Vízburok
Természetföldrajzi övezetesség
Tartalmak A csillagászat tudománytörténeti fejlődésének jelentős állomásai, a Világegyetem kialakulásának főbb elméletei. A Föld mozgásai és azok földi következményei. Az időmérés eszközei és a naptár. Időszámítással kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Alapvető mozgástípusok. Periodikus mozgások, hullámok. Tájékozódás a térben: távolságmérés a Földön és tágabb környezetünkben. A térkép és használata. Helyzetmeghatározás, koordináta-rendszer. A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Föld kozmikus környezetének sajátosságai. A bolygók mozgása, az általános tömegvonzás szerepe. Az energia mérésének módja, formái (mechanikai, elektromágneses, hő) és ezek egymásba alakulása. Az energiamegmaradás és az energia szétszóródása. Gázok állapotváltozásai, halmazállapot-változások közben tapasztalható energiacserék. Az elektromágneses hullámok spektruma, az egyes tartományok jellemzői. Felhasználásuk, biológiai hatásuk. Lencsék, optika. A nukleáris kölcsönhatás jellemzői. Módszerek a múlt eseményeinek felderítésére. A Föld gömbhéjas szerkezete és nagyszerkezeti egységei. A kőzetlemezek mozgása és annak következményei. Az ásványok és kőzetek fogalma. A kőzetek csoportosítása. A belső és a külső erők felszínformáló szerepe. A szárazföldek felszínfejlődésének legfontosabb lépései. A légkör szerkezete, anyagi felépítése és annak változásai. A légkörben lezajló folyamatok törvényszerűségei, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. A légkör szennyezettségének helyi, regionális és globális következményei. A felszíni és felszín alatti víztípusok főbb jellegzetességei. Az óceánok és a tengerek földrajzi sajátosságai, a víz mozgásjelenségei és azok következményei. Halmazállapot-változások. Víz, jég, gőz. A vízszennyezés helyi és az egész bolygóra kiható problémái. A szoláris éghajlati övezeteket kialakító tényezők.
79
Az éghajlati övezetesség meghatározó szerepe a többi természeti tényező jellemzőinek kialakulásában. A földrajzi övezetek, övek, területek hasonló és eltérő vonásainak bemutatása, jellemzésük. A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata. 3. Életközösségek és populációk Az élettelen környezeti tényezők Az élettelen környezeti tényezők és az élőlények kölcsönhatásai. A talaj, a levegő, a fény és a víz szerepe. A C, H, O és legfontosabb szervetlen vegyületeinek átalakulásai, körfogásuk a természetben. Rendellenes körforgás (környezetszennyezés) és a helyreállítás módjai (környezetvédelem). Az élők mint környezeti tényezők Populáción belüli és populációk közti kölcsönhatások. Populációk Létszámuk, sűrűségük, szabályozásuk. Emberi hatások. Génáramlás a populáción belül: a tulajdonságok öröklődése. Az ivaros és az ivartalan szaporodás genetikája. A genetikai változatosság megőrzése a populáción belül. A genetika etikai vonatkozásai. Populációk átalakulása változó környezetben: mutációk, kiválogatódás. A faj fogalma és tartalma az evolúció elméletében. Életközösségek Sokféleségük, stabilitásuk, időbeli átalakulásaik. Pusztulásuk okai, védelmük lehetőségei (természetvédelem). 4. Az élő egyed A tűrőképesség, az életmód és a környezet összefüggése. Az élő egyed és a környezet kapcsolata Az érzékelés, kommunikáció és az életmód kapcsolata. Az emberi életműködések A legfontosabb életműködések funkciója, az abban részt vevő alapvető szervek és mechanizmusok. Az életműködések idegi és hormonális szabályozásának alapelvei. Az immunrendszer szerepe. A betegségokozó kockázati tényezők, ezek elkerülése (egészségvédelem). Az egyedfejlődés Az ember egyedfejlődése és szaporodása. Az egyedi élet kezdete és vége. Etikai kérdések. 5. A sejt Sejttípusok A baktérium-, gomba-, növényi és állati sejt fő különbségei. Sejtek szerveződésének módjai: fonal, telep, szövet. Sejtalkotók és feladatuk A sejthártya: anyagcsere, sejtfölismerés. Mitokondrium: energiatermelés (biológiai oxidáció). Zöld színtest: fotoszintézis. Sejtmag: örökítés. A sejtanyagcsere Életmódok (heterotróf és autotróf), ezek típusai. A lebontó és felépítő folyamatok kapcsolata, energiamérlege. 6. Molekulaóriások Az óriásmolekulák jellegzetességei Típusaik (szénhidrogének, poliszaharidok, lipidek, fehérjék, nukleinsavak). Létrejöttük monomerek összekapcsolódásával. A szénhidrogének Kőolajpárlatok és fölhasználásuk, különös tekintettel a környezeti ártalmakra. Halogénezett szénhidrogének és műanyagok, fölhasználásuk, veszélyeik. A szénhidrátok A keményítő és a cellulóz fölépítése, tulajdonságai, előfordulása. A lipidek Biológiai jelentőségük. A fehérjék Képződésük, csoportjaik, hidrolízisük (emésztés). Biológiai jelentőségük. Tulajdonságaik változása fizikai-kémiai hatásokra (kicsapódás, mérgek hatása). A nukleinsavak Alaptípusaik, genetikai jelentőségük. 7. Atomcsoportok (vegyületek, halmazok) A molekula-, ion-, atom- és fémrács jellemzői, kialakulásuk feltételei. Az első- és másodrendű kötés fajtái. Kötéstípusok Gyakorlati következményeik: adszorpció, hajszálcsövesség, oldhatóság. Molekulák A kovalens kötés kialakulása. Kötő és nemkötő elektronpárok, delokalizáció. A polaritás magyarázata az elektronegativitás és a molekulaszerkezet alapján. Anyagi halmazok Gázok: egyesített gáztörvény (Kelvin-skála), Avogadro törvénye és értelmezésük. Folyadékok: oldatok, koncentrációjuk, sűrűségük. Anyagáramlás gázokban és folyadékokban (diffúzió). Kristályok: a rácsszerkezet és a fizikai tulajdonságok kapcsolata. Átalakulások Fizikai és kémiai átalakulás. Mechanikai és termikus kölcsönhatások, mechanikai megmaradási törvények, az I. főtétel. A folyamatok iránya, irreverzibilitás. A halmazállapot-változások, értelmezésük, jelentőségük. Exo- és endoterm reakciók. A változás (reakció) sebessége, a dinamikus egyensúly. A reakciósebességet befolyásoló tényezők (hőmérséklet, koncentráció, katalizátorok). Reakciótípusok Sav-bázis és redoxireakciók, a kondenzáció és a hidrolízis. Polimerképződés. 8. Atomok, elemi részek Elemi részek Proton, neutron, elektron, ion. Az elektron kettős természete. A foton, a fény kettős természete. Az atom Az atom felépítése: az atommag összetétele, az elektronburok. Maghasadás, magfúzió. A napsugárzás hatása a földi életre. A radioaktív sugárzások fajtái, jellemzői. Az atomenergia felhasználása. A sugárvédelem alapjai. Kémiai elemek A kémiai elem.
80
A periódusos rendszerben megnyilvánuló alapvető tendenciák, szabályszerűségek.
3.8.16. Társadalomismeret Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Témakör TÁRSADALOMISMERET A társadalmi szabályok
Követelmények A társadalmi együttélés alapvető szabályai, eredetük és rendeltetésük, változásaik. Szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti viszony.
Jogi alapismeretek Az egyén és a jog Ügyeink intézése Állampolgári ismeretek Intézményrendszer
Alapvető jogok és kötelességek, különös tekintettel az emberi, gyermeki és diákjogokra és kötelességekre. A családi és közösségi élet erkölcsi és jogi dilemmái. Tájékozódás az ügyek intézésében: annak ismerete, hogy milyen problémával hogyan és hova lehet fordulni. A Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási intézményrendszere, az alkotmányosság és a demokrácia alapelvei. A mai Magyarország és az Európai Unió országainak politika intézményrendszere. Az európai integráció kérdései.
A család és a felnőtté válás A családtervezés, a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés kérdései; családi konfliktushelyzetek. A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása, a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben bekövetkezett változások a globalizáció korában. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a „harmadik világban”, a népesség csökkenésének és elöregedésének problémái hazánkban és más európai országokban. Kultúra és közösség A társadalom, kultúra, természeti és társadalmi környezet fogalmai. A nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség fogalmainak jelentése, a magyar nemzettudat néhány sajátossága. A társadalmi viszonyok Társadalmi problémák
Társadalmi problémák azonosítása. Jogok és kötelességek, szerepek és konfliktusok a munka világában. A gazdasággal kapcsolatos alapfogalmak: megélhetés, szükségletek, termelés, fogyasztás, csere, érdek, pénz, piac. Szegénység és gazdagság. A technológiafüggő életmód jelentése, a fogyasztó „szabadsága” és kiszolgáltatottsága. Az ökonómiai és ökológiai összefüggések. A helyi társadalom A helyi társadalommal kapcsolatos kérdések, konfliktusok. Az új gazdasági és társadalmi világrend A technológiai-gazdasági fejlődés dinamikája és világnézeti előfeltevései. A szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció összefüggései. Az informatikai és távközlési rendszerek hatásai a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyközi érintkezés átalakulására. Kultúra és globalizáció Hitek és remények Az ezredforduló szellemi és vallási helyzete. A technológiai-gazdasági fejlődés hatá-A munkába lépés, pályaválasztás lehetőségei, a munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. A munka visa a mindennapi életre lágának átalakulása. Az életmód átalakítása Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában. A növekedés határai A bioszféra-válság társadalmi és gazdasági összefüggései. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés természeti környezetre gyakorolt hatásai. A fenntartható fejlődés A technológiai és gazdasági szemléletváltás szükségessége és lehetőségei. A fenntartható társadalom politikai és gazdasági alapelvei. „B” GAZDASÁGI ISMERETEK A vállalkozás, vállalkozó A vállalkozások fő ismérvei (kockázat, innováció, piac- és nyereségorientáció). A vállalkozókra jellemző tulajdonságok. A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban A főbb gazdasági szereplők (kis-, közép-, nagyvállalatok, multinacionális vállalatok). A tulajdonformák. A vállalkozási formák fő jellemzői. A gazdasági környezet A gazdasági körforgás folyamata (háztartások - cégek - kormányzat). A pénz kialakulása, jellemzői. Bankrendszer. A fő makrogazdasági mutatók (GDP, GNP). A gazdasági növekedés, stagnálás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, külső, belső egyensúly, infrastruktúra fogalma - néhány hazai példa és adat. A marketing alapjai A piac fogalma és jelentősége, a kereslet-kínálat törvényszerűségei. A marketingszemlélet és a stratégiai gondolkodás lényege. A szegmentáció fogalmát és a célpiac behatárolásának jelentősége. A swot analízis és a marketingmix elemeinek ismerete.
81
Vállalkozások finanszírozása A saját forrás és az idegen forrás meghatározása példák segítségével. A hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak: kamat, futamidő, fedezet, saját erő. A tőzsde, részvény, kötvény fogalma. Fogyasztó a piacgazdaságban Fogyasztás, beruházás, megtakarítás a háztartásban. A megtakarítás formái. Szükségletek, preferenciák, a szükségletek rangsorolása (Maslow). A fogyasztó jogai. Nemzetközi kereskedelem A külkereskedelem jelentősége és a nemzetközi kereskedelem korlátozó eszközei (vám, kvóták, szubvenció, dömping). Hazánk részvétele a nemzetközi gazdasági szervezetekben (IMF, Világbank, GATT-WTO). Az Európai Unió gazdasági szervezetei. Az EU fő gazdaságszervező elvei (szabad munkaerő- és tőkeáramlás, egységes valuta). „A” PSZICHOLÓGIA A test és a lélek, az emberi én és a tudat A lelki jelenségek és a személyiség szervi alapjai. Az én és a tudat fogalmainak legfontosabb értelmezései. A kognitív funkciók Az emberi érzékelés és észlelés legfontosabb sajátosságainak ismerete. A legfontosabb megismerő funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás) és az azokra vonatkozó kutatási eredmények ismerete. A beszéd és a kommunikáció A nyelv társadalomban szerepének ismerete. A verbális és nem verbális kommunikáció legfontosabb jellegzetességei. A kommunikáció, tömegkommunikáció társadalmi hatása. A motiváció, az érzelmek és az akarat A motiváció szerepe, fajtái és megnyilvánulási módjai az állatok és emberek életében. Az emberi szexualitás, utódgondozás, valamint az agresszív viselkedés motivációs háttere. A szocializáció folyamata a személyiség és a társas jelenségek A gyermek fejlődésének legfontosabb állomásai. A legfontosabb társas hatások (azonosulás, konformizmus, szociális tanulás) ismerete. Lelki egészség és betegség A normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottsága, a testi és lelki egészség értelmezései. A devianciák, az antiszociális viselkedés és lelki betegségek fajtái, feltételezett háttere, a korrekció lehetséges módjai.
3.8.17. Dráma Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Témakörök/kompetenciák Színház- és drámatörténet
Színház- és drámaelmélet
Színházi műfajok
Drámajáték
Követelmények Az ókor színháza és a görög dráma. Shakespeare. Színháza és néhány drámája. Moliere néhány drámája. A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása. Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza. Brecht színháza és néhány drámája. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom. A drámai műnem sajátosságai. A dráma szerkezeti felépítése. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak. A színházművészet mint összművészet sajátosságai. Színházi szakmák. Színházi előadások elemzése. A tragédia. A komédia. A realista színjáték. Zenés, tánc- és mozgásszínház. Helyzetgyakorlatok. Történet szerkesztése és megjelenítése. Improvizáció.
Mozgás, tánc- és mozgásszínházi Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral. Improvizáció zenére vagy témára. ismeretek Összetett improvizációk létrehozása és bemutatása. Bábjáték A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában. Beszéd, vers- és prózamondás. A beszédtechnika alapjai. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása. Színjátékos gyakorlat Drámajátékos improvizáció. Egyéni színpadi vagy pódiumi produkció létrehozása és bemutatása. Tanári irányítás mellett létrehozott kollektív színpadi produkció (előadás) bemutatásában való részvétel.
3.8.18. Informatikai alapismeretek 82
INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 399 A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. Az informatikai alapismeretek érettségi vizsga célja: Az informatikai alapismeretek szakmai alapozó vizsgatárgy vizsgakövetelménye az informatika szakmacsoportban oktató szakközépiskolák számára készült. A komplex vizsgaforma igazodik a vizsgatárgy gyakorlati hasznosításának jellegéhez: a számítógép előtt elvégzendő vizsgatevékenység interaktivitást feltételező feladatokon keresztül kéri számon az elméleti, és a gyakorlati ismereteket, a szóbeli vizsga pedig az elméleti ismereteket. Az informatikai alapismeretek összetett vizsgatárgy, követelményei figyelembe veszik a szakmacsoport két alapvető szakmaterületének, a hardveres és a szoftveres területek eltéréseit és sajátosságait. A középszintű vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai előkészítő érettséginek azt a funkcióját, hogy a vizsgával a szakmai alapozás központi elvek szerint megvalósuló lezárása megtörténjék, így elősegítse a vizsgázóknak az informatikai szakterületen belül a szakma kiválasztását, és előkészítse bekapcsolódásukat a szakmai képzésbe. Középszinten a vizsga célja, hogy a vizsgázó adjon számot a szakmacsoportos alapozó oktatás során szerzett ismereteinek tartalmáról és mértékéről. Az emelt szintű követelmények tartalmazzák a középszintű követelményeket is. Középszinten alapvetően az ismeret és a megértés szintje a jellemző, emelt szinten előtérbe kerül az alkalmazási és integrálási képesség is. Az emelt szintű vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai előkészítő érettségi azon célját is, hogy segítse a szakirány szerinti felsőfokú szakképző intézményekben történő továbbtanulást. Ezen túlmenően figyelembe veszi azt is, hogy bizonyos szakterületekhez - az adott intézmény pedagógiai programjában rögzített előírásokkal összhangban - szükségessé válhat az emelt szintű vizsga letétele. Az ismeretek és készségek legnagyobb része közép- és emelt szinten egyaránt megjelenik. A középszintű célok elsősorban az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejező készséget, a rendszerezés és az alkalmazás legalapvetőbb formáit várja el, míg emelt szinten az igényesebb felépítés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának erősödése a jellemző. A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: - képes-e a helyi hálózatba (LAN) felhasználóként belépni, - tudja-e a hálózat erőforrásait - jogosultságának megfelelően - használni. (Belépés, jelszó változtatás, programindítás, adatmentés, felhasználói környezet létrehozása, illetve módosítása), - ismeri-e az informatikai hálózatok kialakításához, használatához szükséges fogalmakat, eszközök, módszerek, eljárások alapjait, - [Topológia, protokollok, fizikai közegek, csatlakozók, lezárók, hálózatok kialakítására szolgáló aktív eszközök {jelismétlő (repeater), többportos jelismétlő (multiport repeater - hub), híd (bridge), kapcsoló (switch), útválasztó (router)} ISO/OSI-modell, TCP/IP.] - képes-e az algoritmikus gondolkodásra, tudja-e alkalmazni az algoritmus-leíró eszközöket, - ismeri-e a legfontosabb programozási tételeket, - képes-e egy fejlesztői környezetben egyszerű programot készíteni, abban hibát keresni, tesztelést végezni, - tud-e a gyakorlatban használni egy adatbáziskezelő programot, - tud-e egy létező adatbázisból meghatározott feltételek szerint adatokat kinyerni és előírt formátumban megjeleníteni, - képes-e a dokumentumok és a táblázatok használatára, - képes-e szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok kimeneteként HTML formátumú dokumentumokat előállítani, - tud-e adott témában prezentációt készíteni, - ismeri-e a térinformatika alapjait, - képes-e valamely algoritmus-leíró eszközzel egy egyszerű feladatot algoritmizálni, - képes-e egy elemi feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan megvalósítani, - ismeri-e a relációs adatbázis kialakításának főbb szempontjait, - ismeri-e az SQL nyelv alapelemeit, tud-e egyszerű lekérdezéseket létrehozni, - ismeri-e a villamos alapfogalmakat, - tudja-e alkalmazni az egyen- és váltakozóáramú elektrotechnikai ismereteit, - ismeri-e az analóg elektronika hardveres területen alkalmazott alapáramköreit és eszközeit, - ismeri-e a digitális technika alapfogalmait és alapáramköreinek működését, alkalmazási területüket. Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó fentiekben felsoroltakon túlmenően: - legyen képes a dokumentumokkal és a táblázatokkal emelt szintű műveleteket végezni, - tudja-e megfelelő gyakorlottsággal használni a tanult programnyelv programfejlesztői lehetőségeit, - képes-e valamely algoritmus-leíró eszközzel a megadott feladatot algoritmizálni, - képes-e egy egyszerű feladatot a megfogalmazásától a kész program átadásáig önállóan megvalósítani, - ismeri-e a relációs adatbázisok kialakításának főbb szempontjait, - képes-e egy szóban megfogalmazott egyszerű feladatot relációs adatbázissá konvertálni, és azt megvalósítani, - ismeri-e az SQL elemeit, tud-e egyszerű lekérdezéseket létrehozni, - tud-e egy objektumorientált fejlesztői környezetet használni, - képes-e áramköri számításokat végezni, - tudja-e használni a funkcionális áramköröket egyszerű alkalmazásokban. Tartalmi követelmények Témakörök Követelmények középszinten Követelmények kiegészítése emelt szinten Tartalmi szint Viselkedési szint Feltételek Teljesítési szint Viselkedési szint Feltételek Teljesítési szint 1. Hardver alapismeretek Ismerje a Neumann-elvű számítógépek elvi felépítését és a tárolt Tesztfeladatok program elvét. Tudja ismertetni az alapvető hardver elemek funkcióit. Tudja felsorolni egy számítógép konfiguráció összeállításához szükséges eszközöket, szerszámokat, szabályokat, perifériákat. AzA rendelkezésre álló eszköFunkcionális egységek ismeretek birtokában a vizsgázó legyen képeszök közül történő kiválasztás-Tesztfeladatok meghatározni az adott alkalmazási területresal. megfelelő konfigurációt. Ismerje a multimédiás környezet hardver (hangszóró, mikrofon, webkamera) elemeit. A számítógépek felépítése
2. Szoftver alapismeretek
83
Tudja ismertetni a nagy-A buszrendszerek kapacitású tárolóeszközökelőnyeinek és hátráTesztfeladatok működése között meglevőnyainak ismeretékülönbségeket. ben.
A számítógép előkészítése
Ismerje a tanult operációs rendszerhez alkalmazható fájlrendszer(eke)t. Ismerje az informatikai tevékenységek dokumentálását.
Ismerje az alkalmazott fájlrendszer alkalmazásszintű jellemzőit, előnyeit, hátrányait, tudja választását megindokolni.
Tesztfeladatok, számítógépes feladat.
Tesztfeladatok, számítógépes feladatok.
Ismerje a partíciók létrehozását és formázását. smerje egy operációs Tesztfeladatok, Ismerje egy számítógépreAz esetleg szük-Tesztfeladatok, rendszer telepítését. Tudja installálni a Programok telepítése számítógépes két operációsrendszer telepí-séges segédprog-számítógépes szokásos felhasználói programokat. feladat. tésének módját. ram használatával. feladatok. Ismerje a szoftverjogokat (licence, shareware, freeware). Ismerje a zárt, és a nyílt forráskódú operációs rendszerek ismérveit, tulajdonságait, különbségeit. Ismerje Két telepített operációsA használni kí-Számítógéppel végOperációs rendszer hasz-a tanult operációs rendszer állomá-Jogosultságok Számítógéppel végzett interaktív rendszer esetén legyen ké-vánt programokzett interaktív gyakornálata nyait, a betöltési folyamatot, aszerint. gyakorlat. pes bármelyiket elindítani. ismeretében. lat. memóriakezelést. Tudjon könyvtárszerkezetet kialakítani, másolni, törölni, átnevezni. Ismerje és tudja alkalmazni az állománykezelő Állományok kezelése parancsokat. Ismerje az állomány attribútumoTesztfeladatok kat, tudja azokat megváltoztatni. Legyen képes állományok tömörítésére. IsmerKereskedelmi vagy szabad szoftver je a tömörítési fajtákat. Alkalmazzon víruskefelhasználásával. reső programot. Tudjon lemezkarbantartást; állomány töredezettségmentesítést végezni. Értékelje a veszteséges Számítógéppel végSegédprogramok telepíté-Legyen képes valamilyen külső tároló eszközés a veszteség nélküli Operációs rendszer segédprogramjá-zett interaktív gyaTesztfeladatok se, használata re biztonsági másolatot készíteni. tömörítések tulajdonsával. korlat. Tudja meghatározni a lemezkarbantartás javagait. solt időintervallumát. Ismerje a multimédiás A lemezkarbantartás szükségességékörnyezet (hangszóró, mikrofon, webkamera) nek és fontosságának ismeretében. szoftver elemeit. 3. Szövegszerkesztés Legyen képes a program használatára. Tudjon saját stílust definiálni. A tanult Tudjon szöveges állományt előírt helyről beolvasni, program lehetőségeit használva a körlementeni; konvertálni. vél adatbázisából legyen képes különböRutinszerűen alkalmazza a formázásokat. Tudjon a ző méretű borítékokra és szabványos szövegbe objektumokat csatolni vagy beilleszteni. címkékre nyomtatni. Tudjon tartalomjegyzéket generálni. Ismerje az ábraTudjon űrlapot készíteni. Szövegszerkesztő prog-jegyzéket. Értse a csatolás és beillesztés közötti küSzámítógéppel végzett Számítógéppel végze Alkalmazzon képfeldolgozó programot a ram kezelése lönbséget. Használja a helyesírás ellenőrzőt, az autointeraktív gyakorlat. korlat. szövegbe illesztendő képek módosításámatikus elválasztást. Tudjon élőfejet és élőlábat készíhoz. Alkalmazza az elemi ábrák rajzolási teni. Ismerje a stílus fogalmát, jelentőségét. Tudjon funkcióit. körlevelet készíteni különböző forrásból származó Legyen képes különböző forrásokból adatok és törzsdokumentum felhasználásával. származó objektumok csatolására és beilIsmerjen legalább két programcsomagot az irodai allesztésére. kalmazások használatához. Grafikus információk ke-Ismerje valamely képfájl tartalmának Számítógéppel végzett zelése módosítási lehetőségeit. interaktív gyakorlat. Ismerje a weblap készítés Tudjon szövegszerkesztővel és alapjait. Ismerje egy grafikus Számítógéppel végSzövegszerkesztő és cél-Számítógéppel végzett interaktívegy grafikus Webszerkesztővel Weblapok kezelése Webszerkesztő használatát. zett interaktív gyakorprogram. gyakorlat. egyszerű weblapot szerkeszteIsmerje a HTML leíró nyelv lat. ni, készíteni. alapelemeit. 4. Táblázatkezelés Legyen képes a program használatára. Legyen képes a munkakörnyezet megfelelő beállítására. Ismerje a különböző adattípusokat. Legyen képes bonyolultabb Legyen képes egyszerű gyakorlati feladatok kap(egymásba ágyazott, több paTáblázatkezelő programcsán konstansokkal, hivatkozásokkal, függvéSzámítógéppel végzett Számítógéppel végzett raméteres, különböző kategókezelése nyekkel dolgozni. Ismerje a szűrők használatát. interaktív gyakorlat. interaktív gyakorlat. riájú) függvényekkel is dolAz elkészült táblázatokon tudjon formázási előgozni. írásokat megvalósítani. Legyen képes diagramok készítésére. Az elkészült táblázatokat, diagramokat tudja kinyomtatni. 5. Prezentáció és multimédia Legyen képes egy adott témát bemutató diasorozat elkészítésére. Ismerje a prezentáció Használjon akciógombokészítés alapfogalmait (a kevesebb több kat. Tudjon akciógombok-, a kontraszt-, a struktúra-, és az egységesség Számítógéppel végPrezentációkészítő Kereskedelmi vagy szabad kal vezérelt bemutatót kéSzámítógéppel végzett szabály) Ismerje a sablon, a zett interaktív gyakorprogram kezelése szoftver felhasználásával. szíteni. Ismerje az időzítés interaktív gyakorlat. tervezősablon, a színséma, az egyéni háttér lat. jelentőségét, alkalmazásáfogalmát és alkalmazását. Ismerje a diamoznak szerepét. gatást, a szövegekkel, a képekkel és más objektumokkal való műveleteket. Tudjon animációkat, és különböző effektusokat létrehozni. Tudjon hiperhivatkozásokat kezelni. Legyen képes kiválasztani a helyes vetítési formát (pl. időzítés), valamint a nyomtatást. Ismerje egy egyszerű hangrögzítő és Tudjon konvertálásokat végezni az Tesztfeladatok és szárajzkészítő szoftver használatát. Tesztfeladatok és számítógéppelegyes formátumok között. Legyen Multimédia mítógéppel végzett inIsmerje a szokványos hang- és képforvégzett interaktív gyakorlat. képes az adott feladathoz kiválaszteraktív gyakorlat. mátumokat, a közöttük lévő konvertálátani a megfelelő hang- és képfor-
84
si lehetőségeket. mátumot. 6. Informatikai alapismeretek Ismerje a bináris, decimális, hexadecimális, oktáTudja ismertetni a számítógépes lis, binárisan kódolt decimális számábrázolást. számábrázolásból adódó Segédeszköz használata nélkül legyen képes 8 biSzámábrázolás, hibákat. Ismerje a fix- és lebegőpontos tes bináris számok oda-vissza alakítására bináris, Tesztfeladatok Tesztfeladatok számrendszerek ábrázolást. Legyen képes egy megadott decimális, hexadecimális számok esetében. számot az előírt módon Tudjon aritmetikai és logikai műveleteket végreábrázolni. hajtani kettes számrendszerben Ismerje a kód, kódolás fogalIsmerjen legalább kétféle hibaKódolás mát. Ismerjen numerikus és alSzámítógépes feladat. felismerő kódot. Ismerje a titSzámítógépes feladat. fanumerikus kódokat. kosítás alapjait. 7. Hálózati ismeretek Ismerje az információs hálózatok fajtáit, az inIsmerje, hogy milyen eszközöket, klienA rendelkezésre ternet és az intranet fogalmát, jellemzőit. seket és protokollokat kell installálni a álló, kizárólag Legyen képes a helyi hálózat erőforrásait használt operációs rendszer alatt, hogy LAN oktatási célraTesztfeladatok Tesztfeladatok használni. Ismerje a biztonsági hierarchiát. pont-pont, illetve kliens-szerver, valaszolgáló hálózat Ismerje és tudja alkalmazni a mint modemes kapcsolatot meg lehessen segítségével. számítógép és a kommunikáció valósítani. biztonságát szolgáló eszközök fajtáit (tűzfal, A rendelkezésre álló eszközök köIsmerje a kliens oldali operációs vírusvédelem, kémprogramok elleni védezül történő kiválasztással. rendszerek komponenseinek frislem). Tudja a felhasználói környezetet beállíA rendelkezésre álló ábrák segítsítését a javító csomagok hasznátani. Ismerje fel a hibát a hálózat működéséségével. latát. ben. Ismerje az IP címzés jellegzetességeit. Ismerje a lokális hálózatoképítőelemeit, a leggyakrabban használt fizikai közegeket, tulajdonságaikat. Tudja ismertetni legalább három szokásos aktív eszköz funkcióját. Tudja a különböző topológiákat ismertetni. Tudja ismertetni az ISO/OSI és a TCP/IP modellek, illetve protokollok sajátosságait. Ismerje az összetett keresés Ismerje az internet felépítését, szolgáltatásait, használatát. Ismerlehetőségeit. je a böngészőprogramokat, a keresőgépeket és azok használatát. Számítógéppel végzettTudjon file-okat le-, ill. Számítógéppel végz Internet Ismerje az elektronikus levelezés alapfogalmait (e-mail cím interaktív gyakorlat. feltölteni. interaktív gyakorlat. szerkezete és felépítése, protokollok), egy levelező program Legyen képes FTP szerver működését, használatára. beállításait, valamint a levelekkel történő műveleteket (írás, másolás, mentés, nyomtatás, címjegyzék létrehozása, csatolások). Ismerje a levelezés lehetőségeit és veszélyeit. Ismerje az Interneten történő adatátvitel lehetőségeit, és a kommunikációs csatornákat.
8. Programozási alapismeretek Ismerje a megoldás lépéseit (feladat meghatározása, specifikáció, algoritmus-készítés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, javíA feladatmegoldás lépései, mód-tás, hatékonyságvizsgálat, dokumentálás). szerei Változók és típusaik, kiinduló és végpont meghatározása. Ismerje az elemi adattípusokat. Ismerje a tömböt, a karakterláncot és a rekordot.
Számítógépes feladat.
Ismerje a verem, a sor és a lista struktúrákat.
Szövegesen megfogalmazott Számítógéppel végzett interaktívfeladat megoldását legyen kéSzámítógéppel végzett gyakorlat. pes egy algoritmus-leíró eszinteraktív gyakorlat. köz segítségével megjeleníteni. Tudjon egyszerű programot létrehozni a tanult nyelv fejTudjon szöveges állományokat lesztői környezetében. Ismerje a nyelv elemeit, szerkezeSzámítógéppel végzettkezelni. Számítógéppel v Programnyelv tét. Tudjon forráskódot létrehozni. interaktív gyakorlat. Ismerje a program-modulok gyakorlat. Ismerje a fordítás és szerkesztés folyamatát, tudja a gyabeépítési lehetőségét. korlatban alkalmazni. Deklaráció, értékadás, változók, konstansok. Alkalmazza az elemi adattípusokat. Alkalmazza a vezérlési szerkezeteket.Tudjon Programozási Számítógéppel végzett egy egyszerű probléma megoldására programot készíteni. A kaIsmeretek interaktív gyakorlat. pott eredményt tudja megjeleníteni az elsődleges output eszközön. Ismerje a programozási tételeket. Tudja ismertetni ezek célját, alkalmazási körét. összegzés, , eldöntés tétele, Adott feladatra tudja alkalkiválasztás tétele, keresés tételei megszámlálás tétele mazni a programozási tételeEgyszerű programSzámítógéppel végzett Programozási tételek szélsőérték kiválasztás tételei kiválogatás tétele met- Számítógépes feladat. ket. segítségével interaktív gyakorlat. szetképzés tétele egyesítés tétele összefuttatás tétele, Ismerjen rekurziót bemutató buborékos rendezés rendezés minimum kiválasztással, algoritmust. rendezés közvetlen elemkiválasztással. Ismerje az objektumorientált programozás elvét, az objektum fogalmát, szerkezetét. Ismerje az objektumokhoz kapcsolódó Ismerje a modern vizuális progAz objektumorientált Számítógéppel végzett inter-metódusokat. Ismerje az objektumok általános felépítését, elSzámítógéppel végz ramozás alapjait, a vizuális objekprogramozás alapjai aktív gyakorlat. vét, tartalmát, az öröklődés fogalmát. Tudja elemezni az obinteraktív gyakorlat. tumok fogalmát. jektumok viselkedését és hierarchiáját. Ismerje az eseményvezérlést 9. Elektronikai alapismeretek Ismerje az anyagszerkezet és a kölcsönhatások áramvezetésben betöltött szerepét. Villamos alapfogalmak Legyen képes megfogalmazni az áram, a feszültség és Tesztfeladatok az ellenállás fogalmát. Tudjon geometriai adatokból ellenállást és ellenállás hőmérsékletfüggést számolni. Egyenáramú Ismerje az egyenáramú elektrotechnika alaptörvényeit. Tesztfeladatok, Ismerje a folyadékkristályokA rendelkezésre álTesztfeladatok Elektrotechnika Tudja jellemezni az egyenáramú hálózatok alkatelemeit. Tudja egy- számítógépes működési elvét. Tudja értel-ló ábrák segítségéAlgoritmusok
Ismerje az algoritmus-leíró eszközöket.
85
szerű áramköri számításokban alkalmazni az alaptörvényeket. feladatok. mezni a kapacitás és az in-vel. Tudjon villamos munkát, teljesítményt és hatásfokot számolni. duktivitás töltődési és kisütéLegyen képes elemezni villamos és mágneses térben lejátszódó, si jelleggörbéit.Ismerje a vilgyakorlati jelentőséggel bíró néhány jelenséget. Ismerje a kondenlamos gépek és a transzforzátor és az induktivitás jellemzőit. mátorok működési elvét. Ismerje a váltakozó mennyiségek jellemzőit. Tudja értelmezni az ellenállás, a kondenzátor, és az induktivitás viselkedését váltakozóáramú körökben, legyen képes impedanciát számítani. Legyen képes RC, RL és Tudja jellemezni a soros és párhuzamos RL, RC és RLC körök Tesztfeladatok, Tesztfeladatok, Váltakozóáramú elektrotechRLC körökben számításokat viselkedését. Legyen képes legfontosabb jellemzőik számításá- számítógépes számítógépes nika végezni és frekvenciafüggő ra. Ismerjen jellemző felhasználásokat. feladatok. feladatok. viselkedést vizsgálni. Tudja jellemezni a két- és négypólusokat. Legyen képes egyszerű kétpólusok Norton és Thevenin helyettesítőképének kiszámítására. Tudja számítani a négypólus átviteleket. Ismerje a félvezető dióda, a bipoláris, a térvezérlésű tranzisztor és az optoelektronikai eszközök használati jellemzőit Ismerje az alLegyen képes a tranzisztor, Tesztfeladatok, katrészek alkalmazásához szükséges gyakoribb kapcsolási megmint kapcsoló jellemzésére. Analóg alapáramkörök számítógépes Számítógépes felad oldásokat. Legyen képes a kapcsolóüzemű és az analóg alapkapIsmerje a multivibrátorok feladatok csolások működésének elemzésére. Tudja jellemezni az impulzuműködését. sokat és ismerje a jelformáló áramköreit. Tudja alkalmazni a logikai algebrai ismereteket a logikai függvéIsmerje a PLA és PLS áramkönyek egyszerűsítésére, szabályos alakra hozására és rök felépítését és alkalmazási átalakítására. Ismerje a kapuáramkörök és a tárolók gyakorlati jellehetőségeit egyszerűbb feladaTesztfeladatok, lemzőit és felhasználási területüket. Tudjon analizálni és realizáltokban. Digitális alapáramkörök számítógépes Számítógépes fela ni funkcionálisan teljes rendszerekkel kombinációs hálózatoTudjon funkcionális áramköröfeladatok kat. Legyen képes szinkron szekvenciális hálózatok analízisére ket kaszkádosítani, számlálók és egyszerűbb áramkörök realizálására. Ismerje a funkcionális ciklusát rövidíteni, frekvenciaáramkörök jellemzőit és alkalmazási területüket. osztót készíteni. 10. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alap-Ismerje az adatbázis fogalmát, típusait, az adattábla, rekord, Tesztfeladatok fogalmai mező, kulcs fogalmakat. Használói szinten tudjon alapvető adatbáziskezelő Számítógéppel végzett Adatbáziskezelő használata műveleteket megvalósítani. Tudjon jelentést készíteni. interaktív gyakorlat. Ismerje az adattábla szűrését. Legyen képes egy adatbázis-kezelő szoftver segítségével Legyen képes egy egyszerű Számítógéppel végzett Számítógéppel v Az adatbázis készítés lépéseiegy egyszerű adatbázist létrehozni. Ismerje az adattípusokat, relációs adatmodell megalkointeraktív gyakorlat. gyakorlat. tudjon egyszerű adatbázist definiálni. tására Ismerje az adatbázis megalkotására használatosnormál formákat (1NF, 2NF, Adatbázis elmélet Tesztfeladatok 3NF). Ismerje a táblák közötti kapcsolatokat (1:1, 1:N, N:M). A tanult adatbázis Ismerje az adatdefiníciós-adatkezelő utasíIsmerje az SQL szintaktikáját, Az SQL nyelv használata kezelő Számítógépes feladat. tásokat. Legyen képes adatbázist létrehozni Számítógépes feladat. adattípusait, műveleteit. segítségével. és lekérdezni. Ismerje a térinformatikai alapfogalmakat. Számítógéppel végzett Térinformatikai alapismeretek Ismerje a térképek és az adatbázisok összekötési lehetőségeit.A tanult keresők segítségével. lat. Tudja használni a térképi keresőket, az útvonalkeresőket.
3.8.19. Közgazdasági alapismeretek (Üzleti gazdaságtan) KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI407 A közgazdasági szakmacsoportban két elágazása van a közgazdasági alapismeretek érettségi tantárgynak: A) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) B) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan). A vizsga formája az A) és a B) elágazásból: Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) ismeretanyagának tanulása során a megszerzett kompetenciák, mint a tudás és képességek az általános és közgazdasági szakmai műveltség részét képezik. A megszerzett ismeretek előkészítik a vizsgázó későbbi szakmai tanulmányait a szakképző évfolyamon, segítik a konkrét pályaválasztásban, és alapot biztosítanak az egész életen át tartó tanulás, mint az emberi erőforrásfejlesztés követelményrendszerének megvalósításához. A közép- és emelt szintű vizsga követelményeiben a közgazdasági szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati ismeretek 11. és 12. évfolyamának tananyagai és tevékenységformái jelennek meg. A vizsgázónak választási lehetősége van az elméleti ismeretekre épülő és a gyakorlati ismereteket számon kérő vizsga között.
A KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) Az érettségi vizsga célja: Az érettségi vizsgatárgy célja, hogy vizsgázók mélyebb összefüggésekről, a szakmai irodalomban való jártasságról, az egyes ismeretanyagok egymásra épüléséről is számot adjanak. A felkészülés lehetőséget ad arra is, hogy a megtanult ismereteket a gyakorlatban is alkalmazzák. Legyenek képesek a megtanult ismereteik alapján valós problémákkal kapcsolatos vitákban részt venni, ott érvelni, a vitát a megoldás felé terelni. A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: - közgazdasági alapműveltsége birtokában felismeri-e a gazdasági élet alapvető jelenségeit, - megismerte-e az alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokat, alapvető marketing-, valamint szervezési ismeretek birtokába jutott-e, a tanult ismeretkörben képesek-e a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására, - kialakult-e az igény a gazdasági élet legfontosabb eseményeinek, tendenciáinak figyelemmel kísérésére. - képes-e a vizsgázó azoknak a folyamatoknak, számításoknak, bizonylatkezeléseknek az elvégzésére, gyakorlatban való megvalósítására, amelyeket az elméletben tanultak, - képes-e a vizsgázó irányítással egyszerű számviteli, pénzügyi, statisztikai és marketingfeladatok megoldására, - tájékozott-e a piaci alkalmazkodás és a befolyásolás alapvető eszközeiről, - a tanult ismeretkörökben képes-e a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmaz szakmai képzésbe bekapcsolódva, - rendelkezik-e a gazdasági folyamatok megismerésének, összefüggéseik felismerésének, a helyes döntések meghozatalának képességével,
86
- tudja-e a tevékenységét megszervezni, megtervezni, ellenőrizni és értékelni, - tudja-e közölni a feldolgozott adatokat, - ismeretei alkalmasak-e a tanult elmélet és a tapasztalt gyakorlat ütköztetésére és összekapcsolására, - kialakult-e a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésének, megerősítésének igénye, - felkészült-e a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, kialakult-e a vizsgázókban a pontos és minőségi munkavégzés igénye, a környezettel szembeni felelősségérzete, - rendelkezik-e a szakirányú felsőoktatási intézményekben továbbtanuláshoz szükséges közgazdasági szemlélet és gondolkodásmóddal, Tartalmi követelmények Témakörök
Követelmények középszinten Követelmény kiegészítése emelt szinten Legyen képes a marketing értelmezése szerint helyesen használni a szükséglet, igény, érték fogalmakat, bemutatni a marketing-mix elemeit, a legfontosabb termékkategóriákat, az ármegál-Legyen képes értékelni a piacorientált gondolkodás 1. Marketing és marke-lapítás módjait, meghatározni a legjellemzőbb marketingcsatornákat és a kommunikáció és aalapján egy konkrét termékhez kötött marketing-mix tinggondolkodás promóció legfontosabb eszközeit és módszereit elemek lehetséges hatásait, a választásukat meghatároLegyen képes egy konkrét termékkel kapcsolatban megnevezni a zó tényezőket, az eszközök kölcsönhatását. marketing-mix elemeket és megindokolni a választását. Legyen képes pontosan definiálni az adóalany, adótárgy, adóalap és az adómérték fogalmakat a társasági adó, a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi Legyen képes felsorolni az államháztartás alrendszereit, és röviden bemutatni az alrendszerek adó vonatkozásában a törvényi helyek illusztrálásával. és a vállalkozás kapcsolatát. Ismerje és pontosan tudja használni a társasági adóval Legyen képes felsorolni a legfontosabb költségvetési bevételeket és kiadásokat. Legyen képes kapcsolatos következő fogalmakat: a társasági adó célértelmezni a költségvetés egyenlegét. ja, alanyai, alapja, mértéke, néhány korrekciós tétel, 2. A vállalkozás és az ál-Legyen képes értelmezni a befizetések szerepét az állami feladatok megvalósításában és a jöadókedvezmény, adóelőleg. lamháztartás kapcsolatai vedelmek újraelosztásában. Legyen képes értelmezni a helyi adóztatás célját, legLegyen képes pontosan definiálni az adóalany, adótárgy, adóalap és az adómérték fogalmakat a alább két helyi adófajta vonatkozásában legyen képes társasági adó, a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó vonatkozásában. pontosan definiálni az adóalany, adótárgy, adóalap és Legyen képes bemutatni az állami támogatások szerepét az állami feladatok megvalósításában. az adómérték fogalmakat. Ismerje és pontosan tudja Tudja meghatározni a közvetlen és a közvetett állami támogatás közötti különbséget. használni a társasági adóval kapcsolatos következő fogalmakat: a társasági adó célja, alanyai, alapja, mértéke, néhány korrekciós tétel, adókedvezmény, adóelőleg. Legyen képes felsorolni a vállalkozás jellemző pénzáramait és bemutatni a kétszintű bankrendszert, a legjellemzőbb bankműveleteket és azok szerepét. Legyen képes felvázolni a pénzforgalom jelentőségét, megkülönböztetni egymástól a legjellemzőbb fizetési módokat és kitölteniTudja összehasonlítani a különböző fizetési módokat, ezek alapvető bizonylatait, értelmezni a bizonylatok információtartalmát. meghatározni a gazdaság számára előnyös és hátrá3. Pénzügyi műveletek Tudja felsorolni a vállalkozások által használt bankszámlák fajtáit, tudja felsorolni a bankszámla-nyos jellemzőiket. szerződésben foglalt legfontosabb jogokat és kötelezettséget. Tudja jellemezni a bankszámlát, is-Legyen képes ismertetni a hitelkártya szerepét. mertetni a pénzkezelési szabályokat. Legyen képes ismertetni a bankkártya használatának módjait, előnyeit. Tudja bemutatni a csekk használatát. Legyen képes pontosan használni a készlet, a készletfajták, a készletek tervezéséhez használt mutatók és a logisztika fogalmát. Legyen képes bemutatni a készletkezelési bizonylatokat, aLegyen képes pontosan használni a készlet, a készletszállítói számla, a készletek és a kötelezettségek analitikus feljegyzéseit, szerepét és tartalmát. fajták, a készletek tervezéséhez használt mutatók és a Legyen képes felsorolni a beszerzési ár néhány elemét. Legyen képes összekapcsolni az alap-logisztika fogalmát, szerepét a hatékony gazdálkodásbizonylatokat, az analitikus és főkönyvi könyvelést. Legyen képes kiszámítani a készletcsök-ban. kenések értékét (FIFO és gördülő átlagár módszerekkel) és elvégezni az anyagbeszerzés (tény- Legyen képes felsorolni a beszerzési ár elemeit. 4. A vásárolt készletek leges beszerzési áron) és a felhasználás számviteli feljegyezését. Legyen képes egyszerű bi-Legyen képes ismertetni a készletek beszerzési áron zonylatokat kitölteni, felismerni az alapbizonylatokból a gazdasági eseményeket és értelmezni való értékeléséből adódó problémát. a nyilvántartásaiból nyert adatokat. Legyen képes felsorolni a készletek beszerzésének lehetsé-Legyen képes a hitelképesség vizsgálatára egyszerű ges finanszírozási forrásait és a hitelezés alapelveit. Legyen képes a váltót, mint kereskedelmiesettanulmány segítségével. hitelt bemutatni és felsorolni a törvényes kellékeit. Tudja felsorolni az áfa jellemzőit. LegyenTudja bemutatni az áfa, mint hozzáadott érték adó képes megkülönböztetni a beszerzéshez és az értékesítéshez kapcsolódó áfát. Tudja ismertetnimegjelenését az EU legalább 2 másik országában. az áfa mértékét, az áfamentesség eseteit és az áfa könyvviteli elszámolását. Legyen képes ismertetni az emberi erőforrás sajátosságait és pontosan használni a bér, a levonások, a közterhek fogalmait, bemutatni a bérelszámolás és a bérfizetés bizonylatait, összekapLegyen képes meghatározni a tárgyévben befizetett csolni az analitikában és a főkönyvi könyvelés során végzett elszámolást. adóelőleg és az adó különbségét és pontosan felsorolni Legyen képes a kereset összetevőit példákkal illusztrálva bemutatni. Legyen képes elvégezni a a személyi jövedelemadó bevallásának lehetőségeit és 5. Az emberi erőforrás bérfelosztás, a bérelszámolás és bérfizetés számviteli elszámolásának egyszerű feladatait és felmegnevezni a lehetséges határidőket. ismerni az alapbizonylatokból a gazdasági eseményeket. Legyen képes különbséget tenni a Legyen képes bemutatni a jövedelem elszámolása somunkáltatót és a munkavállalót terhelő kötelezettségek között, felsorolni az összevontan adózó rán használt főkönyvi számlák tartalmát. jövedelem elemeit, kiszámítani az éves jövedelem adóját, különbséget tenni az adóelőleg és az adó között. Legyen képes definiálni a befektetést, pontosan használni a befektetés, a beruházás, a tárgyi eszközök, az immateriális javak, az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás fogalmakat. Legyen képes megfogalmazni a befektetéssel szembeni elvárásokat. Legyen képes definiálni a befektetést, pontosan haszTudjon különbséget tenni a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés között. nálni a befektetés, a beruházás, a tárgyi eszközök, az Legyen képes elvégezni az értékcsökkenés összegének (lineáris és teljesítményarányos) kiszáimmateriális javak, az értékcsökkenés és az értékcsökmítását egyszerű feladatok megoldásával. Tudja elkönyvelni az értékcsökkenési leírást. Legyen kenési leírás fogalmakat és legyen képes meghatározni képes az idegen kivitelezővel végeztetett beruházás bizonylatainak értelmezésére és a gazdasáezen vagyonelemek jelentőségét a vállalkozás gazdál6. Befektetett eszközök gi események könyvviteli elszámolására. Legyen képes felsorolni a beruházások lehetséges kodásában. Tudja összekapcsolni a hozam és a kockápénzügyi forrásait és a hitelfelvétel biztosítékait. Legyen képes értelmezni a hitelezéshez kapzat fogalmakat. Tudja felsorolni a terven felüli leírás csolódó kamatfogalmakat és összehasonlítani a hitelek és a betétek kamatait. Tudja értelmezni jellemző eseteit. az EBKM és a THM mutatókat. Legyen képes felsorolni a hitelezési eljárás menetét. Legyen Legyen képes felsorolni és bemutatni a hitelezési eljáképes felsorolni a befektetett pénzügyi eszközök fajtáit, az értékpapírok legfontosabb jellemzői rás menetét. alapján különbséget tenni a részvény és a kötvény között. Legyen képes bemutatni a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartásainak tartalmát. Legyen képes a beruházás és az értékcsökkenés alapvető eseteinek számviteli feljegyzésére. Legyen képes pontosan használni a költség, ráfordítás, kiadás, költségnemek, költségviselő, költséghely fogalmakat, bemutatni a költségek, a befejezett tevékenységek és az értékesítése számviteli el- Ismerje a költségek elszámolásának lehetséges 7. A tevékenységek költszámolásnak lépéseit költségnem elszámolás esetén, valamint az előállítási költségek és az értékesí- módjait. ségei és az értékesítés tés eredményre gyakorolt hatását. Legyen képes alapbizonylatokból felismerni a gazdasági esemé-Ismerje a kalkuláció fogalmát, használatát. nyeket, bemutatni a belföldi vevőkövetelések analitikus és főkönyvi nyilvántartásának tartalmát. 8. Az erőforrások és aLegyen képes pontosan használni az adatforrás, az adatgyűjtés, a sokaság, az ismérv, a statisztikai Tudja a KSH feladatait felsorolni a statisztikai befejezett tevékenységek sor és a statisztikai tábla fogalmakat, a sor- és a táblaszerkesztés, valamint a grafikus ábrázolás sza-törvény alapján.
87
adatainak statisztikaibályait. Tudja kiszámítani és értelmezni az árváltozásból feldolgozása Legyen képes kiszámítani a készletekkel, a munkavállalókkal és a jövedelemmel, a befektetett esz- eredő hatást. közökkel, a befejezett és értékesített termékekkel kapcsolatos egyszerű feladatokban a viszonyszá- Legyen képes összefüggő szöveges elemzés kémokat: megoszlási, dinamikus (lánc- és bázis) intenzitási viszonyszámokat és a középértékeket, va-szítésére. lamint az érték-, ár- és volumenindexeket és értelmezni a szórás mutatót. Legyen képes a számításai eredményeit statisztikai táblába foglalni és a tábla alapján grafikus ábra készítésével a közlést megtervezni és elvégezni, és a kapott eredményeket röviden értékelni. Legyen képes ismertetni az ellenőrzés szerepét az információfeldolgozásban. Tudja ismertetni az egyeztetések fajtáit, a könyvviteli nyitás és zárás szerepét. Legyen képes bemutatni a főkönyvi kivonatot és annak információtartalmát. Legyen képes felsorolni az éves beszámoló részeit, rámutatni a beszámoló szerepére. Legyen képes felsorolni a leltározás teendőit, összehasonlítani a leltárt és a mérleget, bemutatni a vagyont a mérleg (A típus) alapján, és a tárgyévi gazdálkodás eredményének fő összetevőit, az eredménykategóriákat az eredmény-kimutatás (A típus összköltség eljárás) alapján. Legyen képes az adózás előtti eredmény ismeretében a társa-Ismerje a rendezőtételek fontosságát, szerepét és tudja 9. Nyitás-zárás - évessági adó kiszámítására és az eredmény-kimutatás és a mérleg közötti kapcsolat bemutatásá-azokat megszerkeszteni. beszámoló ra. Legyen képes az eredmény felosztása során jelentkező érdekkonfliktus értelmezésére. Tudja felsorolni az egyeztetési lehetőségeket és legyen Legyen képes a nyitási és a zárlati munkák céljának bemutatására, valamennyi főkönyvi szám-képes azok jelentőségét ismertetni. latípus nyitásával és zárásával kapcsolatos könyvelési tétel megszerkesztésére, a megszerkesztett könyvelési tételek szerepének ismertetésére. Ismerje és tudja pontosan alkalmazni a következő fogalmakat: számvitel és könyvvitel feladatai és fajtái, a számviteli alapelvek, a számviteli politika, számlakeret, számlarend, a mérleg és a vállalkozói számlakeret kapcsolata, bizonylatok fogalma, csoportosítása, funkciói, bizonylati elv. Ismerje és munkája során legyen képes a könyvviteli munkával szemben támasztott követelmények szerint eljárni.
3.8.20. Ügyviteli alapismeretek ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI408 A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. Az ügyviteli alapismeretek érettségi vizsga célja Az ügyviteli alapismeretek érettségi vizsga célja, hogy a vizsgázó adjon számot a 9-12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatásban elsajátított szakirányú ismereteinek, kialakult szakmai készségeinek, képességeinek mértékéről, mélységéről. Mutassa fel továbbá azokat az oktatás során elsajátított intellektuális, viselkedési és magatartásjellemzőket, melyek a kapott vizsgafeladatok értelmezésében, a megoldások szakmailag pontos, áttekinthető és esztétikus prezentálásában jelennek meg. A vizsgázó mindkét szinten írásban ad számot a szövegfeldolgozás és informatikai alkalmazások ismereteiről. Ügyintézői és titkári, valamint alapvető gazdasági és jogi ismereteit a szóbeli vizsgán mutatja be. A két szint követelménye leginkább a vizsga komplexitásában, mennyiségében és minőségében tér el egymástól. A vizsga mindkét szinten magyar nyelven folyik. A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e szakirányú ismereteit az adott szinten pontosan felidézni, rendezni és önállóan alkalmazni, - ki tudja-e választani és használja-e a munkájához megfelelő informatikai eszközöket, - képes-e diktálásra gépelve bemutatni a hivatali levelezés alapvető szakszókincsét a helyesírás követelményeinek betartásával, és a szokásoknak megfelelő formai követelményeket érvényesíteni, - tisztában van-e alapvető gazdasági és jogi ismeretekből alapfogalmakkal, összefüggésekkel, - ismeri-e a hétköznapi protokoll alapszabályait, tudja-e ezeket egyszerűbb szituációkban alkalmazni, - ismeri-e a munkajoggal kapcsolatos alapvető fogalmakat, szabályokat, - ismeri-e az EU lényegét, történetét, hazánk tagságának történetét, - ismeri-e a korszerű iroda felépítését, működését, - ismeri-e az ügyiratkezelés alapvető szabályait, a titkos ügyiratkezelést, az iratkezelés szabályzatait, - képes-e egyszerűbb szituációkban az ügyfélfogadással kapcsolatos feladatokat megoldani, - képes-e minták alapján alapvető hivatali levelek, iratok, üzleti szerződések tartalmi és formai követelményeit ismertetni. Az emelt szintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a fentieken túl a vizsgázó - képes-e ismereteit integráltan alkalmazni komplex ügyviteli jellegű feladat számítógépes megoldásában, azaz önállóan kezelni egy problémakört oly módon, hogy annak végeredménye egy projekt legyen, mely a feladatértelmezést és a számítógéppel támogatott igényes megoldásokat úgy tartalmazza, hogy azzal a jelölt szakmai felkészültségét és kreativitását bizonyítsa, - képes-e számot adni alapvető gazdasági és jogi ismereteiről. Tartalmi követelmények
Témakörök 1. Szövegfeldolgozás
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
Összetett ügyviteli írásbeli felÉrtelmezze a feladatot. adat elkészítése Fogalmazza meg önállóan gazdasági tevékenységgel kapcsolatos irat (üzleti levél mint középszinten -, előterjesztés, emlékeztető) szövegét 4-5 megadott tartalmi útHivatalos iratok tartalmi sajá-Ismerje a hivatalos levelezés alapvető szakszókinmutatás alapján. Használjon változatos kifejezéseket, mondatszerkezetet, megfelelő tosságai csét. nyelvi eszközöket. Alkalmazza a megfelelő szakszókincset. Érvényesítse a nyelvhelyességi követelményeket a szöveg elkészítésekor. Tudja diktálás alapján legépelni egyszerű tartalmú üzleti levél (ajánlatkérés, ajánlat, tájékoztatás, beszámoló) szövegét kb.Az elkészített fogalmazványt gépelje le a kéziratból tízujjas vakírással, a 1000 leütés/tíz perc írássebességgel, tízujjas vakírással, a javí-javítási lehetőségek használatával, a helyesírási és nyelvhelyességi köveAdatbevitel tási lehetőségek használatával, az előírt hibahatárokon belül, atelményeknek megfelelően. helyesírási követelményeknek megfelelően. Készítsen önállóan táblázatot, grafikont és szúrja be a megfelelő, tartaSzúrjon be a megfelelő, tartalomhoz illeszkedő helyre készenlomhoz illeszkedő helyre. kapott vagy általa kiegészített, formázott táblázatot, grafikont. Tudjon iratot megfelelő formában elkészíteni. Hivatalos iratok formai sajátos-Szerepeltesse a fejlécet, dátumot, címzettet, tárgyat stb., alkalmazza a ságai tartalomhoz illeszkedő bekezdéseket, kiemeléseket, a levélbefejezési formákat, aláírást, hivatkozást az esetleges mellékletekre.
88
Tudja elmenteni, kinyomtatni az iratot. Hivatalos iratok elektronikusTovábbítsa az önállóan elkészített iratot a feladat meghatározá-Továbbítsa az önállóan elkészített iratot a feladat meghatározásnak megtovábbítása sának megfelelő módon (pl. e-mail). felelő módon (pl. körlevél, fax, körfax).
2. Informatikai alkalmazások Általános ismeretek
Alkalmazza helyesen az informatikai alapfogalmakat. Ismerje a mindennapi életben előforduló adatkezelési és kommunikációs módszereket, valamint ezek eszközeit. A számítógép felépítése, funk-Különböztesse meg a központi egység és a fontosabb perifériák cionális egységei, azok főbbfőbb jellemzőit, feladatát. jellemzői Adott feladattípushoz válassza ki az optimális perifériákat. A számítógép üzembe helyezé-A számítógép főbb egységeit ismerje fel, tudja összekapcsolni, se üzembe helyezni. Ismerje a programok feladat szerinti csoportosításánál használt Szoftvertípusok fontosabb fogalmakat. Tudja a konkrét feladat megoldásához a megfelelő programot kiválasztani. Az operációs rendszer Ismerje az operációs rendszer feladatait. Mappákat (könyvtárakat) és állományokat (fájlokat) tudjon szabályosan elnevezni, a gyakoribb fájltípusokat ismerje fel. TudAdatkezelés jon mappát (könyvtárat), állományt (fájlt) létrehozni, másolni,Tudjon állományokat archiválni. áthelyezni, átnevezni, törölni. Archiváljon állományokat egyszerű esetben. Karbantartási feladatok Hajtson végre vírusellenőrzést. A szövegszerkesztő programTudjon programot indítani, testre szabni. Nyisson meg, ment-Végezzen lemezkarbantartást. kezelése sen el, nyomtasson, küldjön el dokumentumot elektronikusan. A dokumentum szövegének ki-Végezzen szövegbevitelt, -módosítást, -másolást, -áthelyezést, alakítása keresést, -cserét, helyesírás-ellenőrzést. Hajtson végre oldal-, bekezdés-, karakterformázást, felsorolást lapvető formázási műveletek Végezzen szakaszformázást. és sorszámozást, élőfej és élőláb kialakítást. Alkalmazzon, módosítson stílusokat, hozzon létre új stílusokat. Készítsen néhány sorból, oszlopból álló táblázatot, szegélyezTáblázat, grafika a szövegben Állítson össze tartalomjegyzéket, tárgymutatót. ze. Tudjon képeket, rajzokat beilleszteni, formázni. Készítsen sablont. Tudjon programot indítani, testre szabni. Tudjon táblázatot megA táblázatkezelő program nyitni, menteni, nyomtatni, küldeni elektronikusan. A táblázatIllesszen be és formázzon diagramokat. használata elemeit (cellát, tartományt, sort, oszlopot) definiálja. Különböztessen meg adattípusokat, tudja helyesen alkalmazni. Adatok Végezzen adatbevitelt, -módosítást, -mozgatást, -másolást, -keresést, cserét. Alapvető formázási művele- Végezze el cellák, tartományok, sorok, oszlopok formázását, Szerkesszen képleteket, használja helyesen a hivatkozástípusokat tek formátum másolását, élőfej és élőláb kialakítását. Ismerje a feltételes formázást. Tudjon cellákat zárolni, lapvédelmet alÖsszetett formázási műveletek kalmazni, elektronikus űrlapot kialakítani. Diagram, grafika a táblázatTudjon forrásadatokat kiválasztani. Jelöljön ki forrásadatokat, hozzon létre diagramot. ban Illesszen be képet, rajzot cellába. Használjon keresőrendszereket, töltsön le állományokat. Végezzen elektronikus levelezést. Kommunikáljon az interneten: használjon fórumokat. Internet, intranet Tudjon elvégezni adatkeresést, adatelérést adott hálózati útvo-Végezzen adatelérést a hálózaton: csatlakoztassa, válassza le a hálózati nalon. meghajtót, állítsa be a hozzáférési jogokat. Végezzen belső levelezést, szervezzen találkozót. Adatkezelés és kommunikáció
3. Szakmai ismeretek 3.1. Kommunikatív készségek Beszédkészség/kommunikációs készség Egyéb készségek
3.2. Nyelvi kompetencia
A kifejtendő tételeknél tudjon összefüggően beszélni a témá-Folytasson beszélgetést a szakmai témához kapcsolódóan. ról. Alkalmazza a szakmai szaknyelvet. Jelenítsen meg valós kommunikációs szándékokat. A szituációs gyakorlatokban is a szakmai nyelv alkalmazásá-Álláspontját, véleményét legyen képes kifejteni. Érvényesítse a val, megfelelő stílusban oldja meg feladatát. nyelvhelyességi szempontokat. A feladatot az emelt szintű érettségi tartalmi és nyelvi szintnek megfelelően oldja meg. Mutassa be, hogy az ahhoz szükséges készségei kialakultak.
Tudja a kommunikációs szándékot értelmezni, közvetíteni. A különböző kommunikációs szándékok kifejezésekor az emelt szintnek megfelelő nyelvi eszközöket használja.
3.3. Témakörök Ismertesse a termelési tényezőket, a piac, a keresletkínálat fogalmát. Ismertesse a különböző vállalkozási formákat, az egyéni vállalkozás és a gazdasági társaságok fő jellemzőit. Gazdálkodási ismeretek Ismertesse a pénz fogalmát, kialakulását, a pénzforgalom irányait. Ismertesse az EU felépítését, röviden a kialakulását, hazánk részvételét az EU-ban. Mutassa be a jog fogalmát, a magyar jogrendszert, jogalkotást, jogforrásokat. Jogi ismeretek Ismertesse a polgári jog lényegét, a jogág területeit. Minta alapján ismerje fel a különböző polgári jogon alapuló üzleti iratokat és ismertesse tartalmi, formai követelményeit. Ismerje a munkaviszony jogi szabályozásának kereteit. Rendelkezzen a munkakör betöltésével kapcsolatos alapvető ismereIsmertesse a munkaviszony keletkezésének, megszűnésének eseteMunkavállalás tekkel (pl. mutasson be egyszerűbb szövegezésű álláshirdetést, plakáit. Ismertesse a munkavégzés szabályait, a munkaidőre, pihenőidőre tot, közleményt, önéletrajzot stb.). és díjazásra vonatkozó szabályokat. Ismertesse a korszerű iroda ismérveit, lehetséges berendezését, Nevezze meg a titkárság berendezési tárgyait, irodai berendezéseit, a Munkahelyi környezet szükséges technikai eszközeit. legfontosabb irodai gépeket és eszközöket. Ismertesse a vendégfogadás fő szabályait Mutassa be alapvető szakszókincsét a vendégfogadás, szakmai Programszervezés, kapcso-Szituációban adjon számot a programszervezési ismereteiről. és szabadidős program időponti egyeztetése a vendéggel, étterlattartás Szituációs gyakorlat során mutassa be a vendéglátás alapvető szabályami vendéglátás témákban. it. Szituációs gyakorlat során mutassa be protokollismereteit. Hivatalos levelezés Minták alapján mutassa be a különböző hivatalos és üzleti levelekMutassa be alapvető szakszókincsét a külső és belső levelezés kapcsán,
89
alaki, tartalmi jellemzőit. Ismertesse az ügyiratkezeléssel kapcso-a következő levéltípusoknál: cég bemutatkozó levele, ajánlatkérés és latos tudnivalókat. ajánlat, mely a titkárságra beszerzendő áruval, lehetséges szolgáltatásokkal függ össze, egyszerű programszervezéssel összefüggő levél.
3.8.21. Kereskedelmi és marketing alapismeretek KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 409 A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A kereskedelmi és marketing alapismeretek érettségi vizsga célja, hogy a vizsgázó Gazdálkodási ismeretekből - ismeri-e a vállalkozási formák közös és sajátos jellemzőit, alapításuk és megszüntetésük gyakorlati teendőit, - tájékozott-e a vállalkozás működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, valamint a személyi és tárgyi feltételek biztosításához szükséges gyakorlati teendőkről, - ismeri-e a vállalkozás erőforrásait, - ismeri-e a vállalkozás mérlegének szerkezetét, a mérleg tételeit, - képes-e a mérlegadatokból következtetéseket levonni, döntési alternatívákat átgondolni, - ismeri-e a vállalkozás eredményére ható tényezőket, a nyereségképződés folyamatát, - képes-e a vállalkozás eredménykimutatásából következtetéseket levonni, döntési alternatívákat átgondolni, - képes-e a vállalkozás tevékenységének elemzésére, mutatószámok alkalmazására, a likviditás vizsgálatára, - ismeri-e a vállalkozás finanszírozásának formáit, - ismeri-e az üzleti terv szerkezetét, készítésének folyamatát, - képes-e üzleti tervet készíteni, - tájékozott-e az Európai Unióról, Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról, a hazai vállalkozásokat érintő uniós szabályokról. Marketingből - ismeri-e a marketing jelentőségét, eszközeit, - ismeri-e a marketingkommunikáció folyamatát, jelentőségét, elemeit, - ismeri-e a vállalati termékpolitika lényegét, az életgörbe különböző szakaszaihoz rendelt marketingstratégiát, - tájékozott-e az árak kialakításának elveiről, az árstratégia szükségességéről, az értékesítési csatornák kiválasztásának szempontjairól, - tájékozott-e a piac megismerésének módszereiről, a fogyasztói magatartásról, - ismeri-e a vállalati image fogalmát, szükségességét, a vállalati arculat kialakításának fontosságát, - ismeri-e a vevőszolgálat, a márka, a védjegy, a design, a választék szerepét, a szponzorálás célját, módjait, - képes-e a különböző forrásokból származó információk megszerzésére és feldolgozására, - képes-e felismerni a piac jelentőségét, összefüggéseit. Közgazdaságtanból (csak emelt szinten) - ismeri-e a piacgazdaság működését, a keresletre és a kínálatra ható tényezőket, - ismeri-e a vállalkozások környezetét, a vállalkozások költségeit, profitkategóriáit, - ismeri-e a makrogazdasági szereplőket, a vállalkozások kapcsolatát a háztartásokkal, az állammal, a külfölddel, és a köztük végbemenő jövedelemáramlásokat, - ismeri-e a makrogazdaság problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában, - ismeri-e a vállalatok külpiaci kapcsolatait, - képes-e a közgazdaságtan felsorolt témaköreiben számítási, ábrázolási feladatok megoldására. Tartalmi követelmények 1. Gazdálkodási ismeretek
Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
Ismerje az egyéni és társas vállalkozások jellemzőit, alapításáIsmerje a vállalkozási formák közötti választás szempontjait. nak, megszüntetésének jogi feltételeit, gyakorlati teendőit. Tudjon tájékozódni a vállalkozási formákról a vonatkozó jogVállalkozási formák Ismerje a vállalkozások alapításával és megszüntetésével kapszabályokban. csolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket, a vállalkozások Ismerje az európai uniós társasági formákat. kapcsolatát a hatóságokkal, pénzintézetekkel. Ismerje a tevékenységformának megfelelő telephely kiválasztásának üzleti szempontjait. Ismerje a tevékenységhez szükséges felszerelési, berendezési tár-Ismerje a vállalkozás belső és külső képe kialakításának üzleti A vállalkozás tárgyi feltételei gyakat, és tudjon megalapozott döntést hozni beszerzésükről. és biztonsági előírásait. Ismerje az áru- és vagyonvédelem eszközeit. Ismerje az alapterület hatékony kihasználásának meghatározó tényezőit. Ismerje a tevékenységformának megfelelő munkakörök kialakítáTudja kiszámítani a bérgazdálkodás mutatószámait. sának üzleti szempontjait. Ismerje az optimális létszám meghatáTudjon bérszámfejtést végezni. rozásának szükségességét, módját. Ismerje a jövedelem összetételét. A vállalkozás személyi fel- Ismerje a munkaköri leírások jellemzőit. Ismerje a béren kívüli juttatások rendszerét, motiváló szeretételei Ismerje a munkaerő felvételhez, a munkaviszony létesítéséhez és pét. megszüntetéséhez kapcsolódó gyakorlati teendőket. Ismerje az adóbevalláshoz szükséges dokumentumokat, és az Ismerje a munkaerő alkalmazásának gazdasági/pénzügyi vonatadóbevallás készítésének folyamatát. kozásait. Ismerje a vállalkozások erőforrásait. Ismerje a vállalkozás A vállalkozások erőforrásai és vagyonának tagolását a számviteli törvény mérlegtételei alap-Tudjon következtetéseket levonni a mérleg adataiból. vagyona ján. Ismerje az egyszerűsített mérleg szerkezetét. Ismerje a vállalatok lehetséges céljait. Ismerje az eredmény keA vállalkozások nyereségérde-letkezését és szerkezetét a számviteli törvény alapján. keltsége, az eredmény keletke-Ismerje a vállalkozások nyereségképződésének folyamatát. Ismerje a vállalkozásokat érintő adókat. zése Tudjon számításokat végezni a vállalkozás eredményére vonatkozóan. Ismerje az árbevétel alakulását meghatározó tényezőket, az el- Ismerje a költségfüggvényeket, tudjon számításokat végezni erA vállalkozások tevékenységéadási ár összetételét. Ismerje a költségek fajtáit, csoportosítá-re vonatkozóan. Tudjon a vállalkozás cash-flow-jával kapcsolanek elemzése, a mutatószámok sát. Tudja elemezni a vállalkozás hatékonyságát, jövedelme- tos számításokat végezni, és elemzést készíteni. alkalmazása, a likviditás figyezőségét, fizetőképességét. Ismerje a vállalkozás cash-flow-Ismerje az áfa szerepét, tudjon azzal kapcsolatos számításokat lése jának szerepét, elemeit, lényegét. végezni.
90
Ismerje a vállalkozás tőkeszükségletét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások finanszírozásiIsmerje a finanszírozás lehetőségeit, lényegét, jellemzőit. Tudjon értékpapírokkal kapcsolatos számításokat végezni. formái Ismerje a finanszírozási formák közötti választás üzleti szempontjait. Az üzleti terv jelentősége, fe-Ismerje az üzleti terv jelentőségét, elkészítésének szükségességét. jezetei Ismerje az üzleti terv fejezeteit, szerkezetét. Az üzleti terv készítésének foLegyen képes egy mikro-, illetve kisvállalkozás pénzügyi ésLegyen képes egy mikro-, illetve kisvállalkozás üzleti tervének lyamata, az üzleti terv összeálmarketing tervének elkészítésére megadott adatok alapján. elkészítésére megadott adatok alapján, számítások segítségével. lítása Ismerje az Európai Unió történetét, intézményeit, szerződéseit, Ismerje és értse az euró magyarországi bevezetésének korlátait, a a maastrichti és a koppenhágai kritériumokat, az Unió céljabevezetéssel járó előnyöket, hátrányokat. Az Európai Unió it. Ismerje Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát. Ismerje a hazai vállalkozásokra vonatkozó európai uniós szabáIsmerje a schengeni övezet célját. lyokat. Ismerje az uniós vállalkozási formákat. 2. Marketing Témakörök Követelmények középszinten Követelmények kiegészítése emelt szinten Ismerje a marketing történetét, fogalmát és alkalmazási terüleA marketing története, alapfoÉrtelmezze a marketingkoncepció tartalmát. teit. Ismerje a marketing-mix összetevőit. Ismerje a kereskegalmai, fejlődése Ismerje fel a marketingorientáció érvényesülését. delmi marketing, a szolgáltatásmarketing sajátosságait. Ismerje a vállalat mikroés makrokörnyezetét. A piac, a piaci környezet Definiálja a piac fogalmát és kategóriáit. Ismertesse a marketingstratégiák típusait, a marketing hadviselés elemzése Mutassa be a piac szerkezetét és a piaci formákat. formáit és megvalósításának elveit. Jellemezze a piaci szereplőket és a piactípusokat. Ismerje a fogyasztói magatartás modelljét és a fogyasztói ma-Elemezze a vásárlási folyamat befolyásolásának marketing módgatartást befolyásoló tényezőket. szereit. Fogyasztói vásárlói magatarMutassa be a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket. Ismerje a motívumkutatások tapasztalatait. tás Sorolja fel a vásárlási folyamat szakaszait. Ismertesse a szervezeti vásárlók beszerzési magatartását befolyáElemezze a vásárlási magatartás típusait. soló tényezőket. Ismerje a differenciálatlan és a differenciált marketing jelA célpiaci marketing, piacszeg-lemzőit. Ismerje a célpiaci marketing lényegét és kialakuláMutassa be a piac szegmentálásának ismérveit. mentálás. sát. Értelmezze a piacszegmentáció lényegét. Ismertesse a szervezeti vásárlók piacszegmentációját. A célpiacok kiválasztása Mutassa be a célpiacok kiválasztását. Ismerje a termék pozicionálását. A marketing információsIsmerje a marketing információszükségletét. rendszer Mutassa be az információs rendszer funkcióit. Ismerje a marketing és a piackutatás kapcsolatát. Jellemezze a piackutatás funkcióit, a piackutatás folyamatát,Ismertesse a kutatási módszerek csoportosítását. A piackutatás fajtái, módszerei módszereit. Szerkesszen mintavételi tervet. Ismertesse a piackutatáshoz szükséges információk beszerzését. Tervezzen meg egyszerűbb piackutatási eljárást. Mutassa be a piackutatási módokat. A piackutatás felhasználási teIsmertesse a piackutatási eredmények értékelését. rületei Ismerje a termék fogalmát. Ismerje a termék osztályozását, a Ismerje a termékpiaci stratégiák meghatározását, a termékportfejlesztési típusokat. A termékpolitika, termékfejleszfóliót. Határozza meg az új termékek értékesítésének előrejelÉrtelmezze a termékpiaci stratégiák jelentőségét. tés zési módszereit. Elemezze a termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes Tudja jellemezni az ötletkeresési technikákat. szakaszainak jellemzőit. Ábrázolja grafikonon az optimális árhoz tartozó mennyiség Ismerje az ár fogalmát és szerepét, az árképzési rendszereket. meghatározását. Mutassa be a fedezeti pont meghatározását. Árpolitika, árstratégia Ismerje az árpolitika lényegét, célkitűzéseit. Ismertesse a fogyasztói árelfogadást és árérzékenységet befolyáJellemezze az árdifferenciálást és az árdiszkriminációt. soló tényezőket. Ismerje az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmatIsmerje a nemzetgazdaság értékesítési rendszerét. Az értékesítéspolitika, az értéke-elősegítő funkcióit. Ismertesse a kereskedelem helyét és sze-Magyarázza el a hagyományos és a vertikális marketingrendsítési csatornák kiválasztása repét a piacgazdaságban. Mutassa be a marketing és az el-szerek szervezeti jellemzőit. osztási csatornák közötti összefüggést. Ismerje a franchise jellemzőit. Ismerje a kommunikáció fogalmát és fajtáit. A kommunikációs politika Ismerje a kommunikációs folyamatot. A marketingkommunikáció eszköz-Határozza meg a marketingkommunikáció lényegét. rendszere Mutassa be a kommunikációs mix elemeit. Ismerje a reklám fogalmát és szerepét. Mutassa be a reklám fejlődését. A reklám szerepe és fejlődése Jellemezze a reklám fajtáit. Ismertesse a vállalati reklámcélokat. A reklám vállalati funkciói Mutassa be a reklámot a fogyasztók mindennapi életében. Ismerje a reklámeszközöket. Mutassa be a reklámhordozók szerepét. A reklámeszközök és reklámhorAzonosítsa a reklámeszközöket és a reklámhordozókat. dozók Elemezze a reklámhatás vizsgálatát. Mutassa be a reklámtervezés folyamatát. Ismerje a médiatervezés szempontjait. A reklám tervezése, szervezése Mutassa be, hogyan érvényesülnek a reklámszabályozás normái az Európai Egyezményben. Ismerje a public relations fogalmát, jellemzőit. Sorolja fel a PR A public relations területeit. Ismertesse a külső és belső PR-t. Jellemezze a PR akciókat és a szponzorálást. Ismerje az eladásösztönzés fogalmát, funkcióit. Mutassa be az SP módszereket. Az eladásösztönzés, a személyes Jellemezze az eladási magatartás és az értékesítési mód kapIsmerje a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, előnyeit. eladás csolatát Mutassa be a PS területeit. Ismertesse az eladóval szemben támasztott követelményeket. Ismerje az image lényegét, fajtáit. Az image és az egyedi vállaMutassa be a vállalati arculatot befolyásoló tényezőket. Ismertesse az image fajtáit, a CI (corporate identity) kialakítását. lati arculat Jellemezze a CI összetevőit: formai és tartalmi elemeit. Ismertesse a védjegy funkcióit, típusait. Az egyéb piacbefolyásolási Mutassa be a márkaépítés folyamatát és a márkahűséget. eszközök Határozza meg a csomagolás funkcióit és típusait.
91
Ismertesse a vevőszolgálat szerepét, lényegét. 3. Közgazdaságtan (csak emelt szinten) Témakörök Követelmények emelt szinten Ismerje a közgazdaságtan alapfogalmait, alapkérdéseit. Tudja értelmezni a piac elemeit, a keresleti-, kínálati függvényeket. A közgazdaságtudomány Tudja jellemezni Marshall-kereszt segítségével egy termék piacát. Tudja ábrázolni a Marshall-keresztet, ismertetni a piaci egyensúlytalanság eseteit. Tudjon számításokat végezni a keresleti és kínálati függvény ismeretében. Ismerje és értse a vállalat fogalmát, környezetét. Ismerje és értse a technikai és gazdasági hatékonyság fogalmát. A vállalat és a termelői maga-Ismerje a gazdasági időtávokat. Ismerje a költségek különféle szempontok szerinti csoportosítását. tartás Tudjon költségeket és profitokat számítani. Ismerje a költségfüggvények és a termelési függvény közötti összefüggést, és tudjon ezekkel kapcsolatos számításokat végezni.Tudja az egyes profitkategóriákat megkülönböztetni, ismerje összefüggésüket. Ismerje az egyes piacformákat. Ismerje a profitmaximum elérésének feltételét tökéletes verseny esetén. Ismerje és értse az üzemszüneti A vállalat kínálata és a piacés fedezeti pont, a veszteségminimalizálás fogalmát és tartalmát. Tudjon számításokat végezni ezekre vonatkozóan. jellege Hasonlítsa össze a tökéletesen versenyző iparágat és a monopóliumot. Mutassa be és ábrázolja a profitmaximum elérésének feltételeit tökéletes verseny, ill. monopólium esetén. E lemezze a fogyasztói többlet és a holtteher-veszteség alakulását, számítsa ki nagyságukat. Ismerje a nemzeti piac - belpiac (EU) - külpiac - világpiac fogalmát. Ismerje a külső gazdasági hatások szerepét. A vállalatok a nemzetközi piÉrtelmezze a komparatív előnyök elméletét, kihasználását. Mutassa be a vállalatok külpiacra lépésének formáit, fokozatait. acon Magyarázza el a termékek versenyét a külpiacon. A makroökonómia alapössze-Ismerje a mikroés makroszemlélet különbségét. függései Ismertesse a makrogazdaság szereplőit és a közöttük végbemenő jövedelemáramlásokat. A makrofolyamatok befolyásol-Ismerje az állam feladatait, az állami beavatkozás okait és a lehetséges megoldásokat. hatósága, a gazdaságpolitika el-Ismerje a monetáris és a fiskális politika előnyeit és hátrányait. méleti alapjai és gyakorlata Ismertesse a beavatkozás korlátait. Mutassa be a makrogazdaság főbb kihívásait, problémáit.
3.8.22. Vendéglátás idegenforgalom alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI410
ALAPISMERETEK
A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: Vendéglátó és turizmus alapismeretekből - ismeri-e az idegenforgalommal és vendéglátással kapcsolatos fogalmakat, - ismeri-e a vendéglátás tevékenységét és jellemzőit, kínálati oldalának elemeit és struktúráját, - ismeri-e a turizmus tevékenységét, formáit, a tevékenység feltételrendszerét, szervezeti struktúráját, - tájékozott-e a turizmus és vendéglátás az egyéni és társadalmi szükségletek kielégítésében játszott szerepéről, - ismeri-e a turizmus és vendéglátás fejlesztése és a különböző gazdasági ágak közötti összefüggéseket, - tájékozott-e a turizmus és vendéglátás nemzetgazdasági és nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében elfoglalt helyéről és jelentőségéről, - képes-e elemezni, értékelni a jelenlegi turisztikai piaci helyzetet, fejlődését befolyásoló tényezőket, - tudja-e értékelni a gazdasági verseny fogalmát, elemezni jelentőségét, feltételeit és területeit, - ismeri-e a turizmus és vendéglátás alapvető ügyviteli feladatait, - ismeri-e az üzleti levelezés szabályait, bizonylatokat tud-e kiállítani. Szállodai alapismeretekből - ismeri-e a szállodák és kereskedelmi szálláshelyek fogalmát és tevékenységét és működési feltételeit, - tájékozott-e a szálláshely értékesítési tevékenység munkafolyamatainak rendszeréről és összefüggéseiről, - tudja-e a szállodai vendéglátó tevékenység összefüggéseit, a vendég ellátásával kapcsolatos munkafolyamatokat, - ismeri-e a szállodai szolgáltatások körét, munkafolyamatait, a szolgáltatási formákat, - rendelkezik-e megfelelő ismeretekkel a szállodai üzem- és munkaszervezés alapkérdéseiről, a szállodai üzemeltetés munkafolyamatairól, - ismeri-e a szállodaüzem irányítási rendszerét, a feladat- és felelősségi körök összefüggéseit, - ismeri-e a szobafoglalási rendszer fogalmát és funkcióját, - tájékozott-e a szállodai tevékenységgel járó felelősség jogi kérdéseiről, - ismeri-e a szállodai gazdálkodással kapcsolatos gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatokat, - ismeri-e a szállodai tevékenység során elvárandó magatartási szabályokat és követelményeket. Marketing alapismeretekből - ismeri-e a marketing történeti kialakulását, jelentőségét, eszközeit, - ismeri-e a marketingkommunikáció folyamatát, jelentőségét és eszközrendszerét, - tudja-e a piac, a termék és az ár összefüggési rendszerét, - ismeri-e az árstratégia fogalmát, - tájékozott-e az árkialakítás elveiről és módszereiről, az értékesítési csatornák, a piaci szegmensek kiválasztásának szempontjairól, - ismeri-e a vállalati image fogalmát, lényegét, a vállalati arculat kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit, - ismeri-e a reklám fogalmát, funkcióit, a reklám társadalmi és gazdasági szerepét, - képes-e reklámüzenet megfogalmazására, - ismeri-e a PR fogalmát, eszközeit, a vállalkozás és környezete kapcsolatszervezési folyamatát. Tartalmi követelmények Témakörök
Követelmények szinten
Követelmények középszinten
kiegészítése
emelt
Vendéglátó és turizmus ismeretek A vendéglátás alapjai
A vendéglátás tevékenységi körei
Legyen képes a vendéglátás történeti kialakulásának és fejlődésének hazai szakaszait, azok jellegzetességeit ismertetni. Legyen képes a vendéglátás fogalmának meghatározására. Ismerje a vendéglátás feladatkörét. Legyen képes a vendéglátás tárgyi és Ismerje a vendéglátás és a környezetvédelem összefüggészemélyi feltételeinek meghatározására.seit. Ismerje a vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelmé- Legyen képes folyamatszemléletben gondolkodni, rendelnyeket. Ismerje a munkahelyi kommunikáció szabályait.kezzen a feladatok szervezési részéhez tartozó alapvető isIsmerje az élelmiszerromlás és élelmiszerfertőzés megelőzésének meretekkel. feladatait.
92
Ismerje a vendéglátó üzletek szakjelleg szerinti csoportosítását.Ismerje a vendéglátóüzletek kategorizálásának szempontjaÜzletkörök, üzlettípusok jellemzőit. it, tudja a kategorizálás menetét megszervezni. Legyen képes értelmezni a turizmus fogalmát. Ismerje értékelni a turizmus gazdasági és társadalmi jelenLegyen képes bemutatni a turizmus A turizmus alapjai tőségét, ismerje a turizmus összefüggéseit a nemzetgazdakialakulásának főbb történeti szakaszait és azok jellegzetességeit. ság egyéb ágaival. Ismerje a turizmus helyét a nemzetgazdaságban. Legyen képes értelmezni az aktív és A turizmus tevékenysége, tevékeny-passzív turizmus fogalmának lényegét.Tudjon az aktív és passzív turizmushoz kapcsolódó progségi formái, fajtái Legyen képes meghatározni az aktívramokat tervezni. és passzív turizmus feltételrendszerét. A turizmus és a környezet össze-Ismerje a turizmushoz kapcsolódó legfontosabb természetföldrajzi Ismerje a turizmus és környezetvédelem összefüggéseit. függései tényezőket. Jellemezze a kapcsolódások lehetőségeit. Ismerje a turizA vendéglátás és a turizmus kapcso-A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései, kapcsolódási mus és vendéglátás nemzetközi trendjeit, hatását a hazai lata pontjaik. turisztikai piac alakulására. Ismerje a turizmust lebonyolító szervezetek működési felLegyen képes felsorolni a turizmust tételeit, a működésre vonatkozó legfontosabb jogszabályolebonyolító szervezeteket és jellemzőiket. A turizmus, mint tevékenység feltékat. Ismerje a turizmus szervezetei közötti kapcsolatrendLegyen képes felsorolni a turizmus tárgyi és személyi feltételeit, a telrendszere szer lényegét. Legyen tájékozott a gazdasági integráció dolgozókkal szemben támasztott fogalmáról, az integráció turizmusra gyakorolt hatásáról és követelményeket. érzékelhető jelenségeiről. Ismerje a piac fogalmi meghatározását, ismerje a piac elemeinek Ismertesse a turisztikai fogadóképesség fogalmát és a tufogalmi meghatározását (kereslet, kínálat, ár) és azok összefüggé-rizmus kínálatát. seit. Ismerje az árképzés és a turisztikai piac szempontjából a va-Ismertesse a turisztikai keresletet befolyásoló tényezőket. luta, deviza, vám szabályait. Legyen képes bemutatni a turisztikaiLegyen képes meghatározni a gazdasági verseny fogalmát A turizmus piaca piac jellemzőit. Ismerje a turisztikai piac alakulására ható ténye- a turizmus piacán. zőket. Legyen képes meghatározni a gazdasági verseny fogalmát,Ismerje a piaci kockázat fogalmát és feltételeit. Legyen képes elemezni a piaci kockázat lényegét. Is-lényegét. merje az árképzést a turizmusban. Legyen képes vázolni a hazaiIsmertesse a beutaztatás és turizmus fejlesztési lehetőségeit. kiutaztatás árképzési szempontjait. Ismerje a vendéglátás piacának általános jellemzőit.Ismerje a vendéglátás iránti keresletet befolyásoló tényeIsmerje a vendéglátás piacára ható tényezőket.zőket. Legyen képes a vendéglátás kínálatának tervezéséLegyen képes jellemezni a hazaire, marketingszemléletű árképzésre. A vendéglátás piaca vendéglátás fejlesztési lehetőségeit.Legyen képes ismertetni a gazdasági verseny helyzetét a Ismerje az árképzést a vendéglátásban.vendéglátás piacán. Legyen képes a termeléshezLegyen képes elemezni a kockázati formákat és tényezőket szükséges gazdasági ismeretek alkalmazására. a vendéglátás piacán. Ismerje az ügyvitel fogalmi meghatározását. Legyen képes csoportosítani az ügyviteli feladatokat. Ismerje az elszámolás és elszámoltatás lényegi meghatározását. Képes a turizmus és vendéglátás ügyviteli feladatainak átÁltalános ügyviteli alapismeretek Legyen képes értelmezni az ellenőrzés fogalmát, ismertetni fajtáit. látására, a bizonylati fegyelem fontosságának értékelésére. Ismerje a szakmai kommunikáció szabályait. Ismerje a pénzügyi és banki műveleteket, legyen képes ezek intézésére. Tudja felsorolni a turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatait. Legyen képes az éttermi kínálat tervezését elvégezni. Ismerje a bi-Ismerje a turizmushoz és a vendéglátáshoz kapcsolódó elzonylat fogalmi meghatározását bizonylat fogalmát, fajtáit, a kiál-számolási és elszámoltatási kötelezettségek teljesítésének lítás szabályait. Ismerje az üzleti levelezés szabályait, formai és és ellenőrzésének feladatait és legyen képes ezek végrehajA turizmus és a vendéglátás ügyvitartalmi követelményeit, a kezelési szabályait. Ismerje a leltár fo- tására. tele galmi meghatározást, fajtáit, szabályait. Legyen képes a tevékeny- Tudjon üzleti levelet készíteni. ség szervezési feladatait ellátni. Ismerje a jegyzőkönyv tartalmi ésTudjon forgatókönyvet készíteni a turizmus és a vendégláformai elemeit, tudjon egyszerű statisztikákat, kimutatásokat ké-tás területén. szíteni. Szállodai alapismeretek Tudja a szálláshely fogalmát definiálni, fajtáit ismertetni. Legyen Tudja a szállodák kategorizálásának elveit, ismerje a kateSzálláshelyek, szállodák képes ismertetni a szálláshelyek, szállodák kínálati elemeit. góriák közti különbségeket. Ismerje a szálloda telepítésének szempontjait. Ismerje a szálloda működésének tárgyi feltételeit. A szálloda működésének tárgyi felLegyen képes a kockázati tényezők ismertetésére a szállásTudja a szálloda helyiségeit és berendezéseit. tételei helylétesítés és -értékesítés vonatkozásában. Legyen képes ismertetni a vendégszoba kialakításának jellemzőit, berendezéseit, felszereléseit. Legyen képes ismertetni a szállodaLegyen képes átlátni a vezetés különböző szintjeinek funkcioszervezeti felépítését, a szállodai munkaköröket és az azokhoznális tagozódását, a tevékenységi területeket, és az ezekhez A szálloda működésének személyi kapcsolódó feladatokat.kapcsolódó döntési szinteket. Ismeretei alkalmasak arra, hogy feltételei Legyen képes a munkaerő gazdálkodás fogalmi meghatározására.meghatározza a szállodai üzem irányításának hierarchikus felTudja a szállodai dolgozóval szemben támasztott alap- és szakmaiépítését, a vezetői munkakörök feladat- és felelősségi köreit. követelményeket, kommunikációs szabályokat. Legyen képes a reklamációs ügyek intézését megoldani. Legyen képes meghatározni a szállodai értékesítéshez kapcsolódó ügyviteli feladatokat. Ismerje a szálláshelyértékesítés részterületeinek ügyviteli szabá-Ismeri a szállodai ügyvitel tagolódását, a szállodai értékesíSzállodai ügyvitel lyait. tés egyes részlegeinek ügyviteli feladatait. Tudja a vendég érkeztetésével és elutazásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Tudja a szállodai gazdálkodás tervezésének területeit. Ismeri a szállodai bevételelszámolás ellenőrzésének rendjét Legyen képes a bevétel és a költségek csoportosítására. és feladatait. Tájékozott a szálloda gazdálkodási A szállodai gazdálkodás Legyen képes a szállodai jövedelmezőség fogalmi meghatározásárendszeréről és ennek a jövedelmezőségre gyakorolt határa, az eredménykimutatás és a költséghatékonyság lényegi megfosáról. Tudja az eredménykimutatás menetét. galmazására. Tudja a szálloda biztonsági előírásait.Ismeri a munkavédelem, egészségügy, környezetvédelem, A szállodai tevékenységhez kapcso-Tudja a tűzvédelem szabályait.biztonságvédelem alapszabályait és összefüggéseit. lódó legfontosabb speciális jogsza-Legyen képes értelmezni a tulajdonvédelem fogalmát, a szálloda Tudja kezelni a vendégpanaszokat. bályok, rendeletek és előírások kártérítési felelősségét.Tudjon adott szakmai szituációban döntést hozni, döntését Legyen képes összefoglalni a munkavédelem, egészségügy, kör-érvekkel alátámasztani. A vendéglátás üzlethálózata
93
nyezetvédelem jellemző előírásait.
szálláshelyekre
Marketing alapismeretek Tudja értelmezni a marketing fogalmát és alkalmazási területeit. Ismerje a marketing folyamatát. Ismeri a marketingstratéTudja a marketing fejlődési fázisait. Tudjon különbséget tenni agiák típusait, a marketingkoncepció kialakításának módját marketing-mix elemei között. és formáit. Legyen képes felismerni a vállalat mikro- és makrokörnyezetét. Tudja definiálni a piac fogalmát és kategóriáit.Tudja jellemezni a piaci szereplőket és a piactípusokat. IsA piac, a piaci környezet elemzése Legyen képes bemutatni a piacmerje a piac méretének mutatószámait. szerkezetét, a piaci formákat. Tudja értelmezni a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket. Legyen képes bemutatni a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket. Legyen képes elemezni a szervezetek beszerzési döntéseiA fogyasztói magatartás Tudjon különbséget tenni a vásárlási folyamat szakaszai között. nek folyamatát. Legyen képes elemezni a vásárlási magatartás típusait. Ismerje a személyiségtípusokat, az utastípusokat és a vendégtípusokat a vendéglátás, a turizmus és a szállodaipar területén. A piacszegmentálás. A célpiacokTudja értelmezni a célpiaci marketing lényegét és kialakulását. Legyen képes bemutatni a célpiacok kiválasztásának elekiválasztása Tudja értelmezni a piacszegmentáció lényegét. meit. Ismerje a termék-pozicionálást. Legyen képes meghatározni a marketing információszükségletét. A marketing információs rendszer Tudja értelmezni a MIR belső rendszerét, működését. Legyen képes bemutatni az információs rendszer funkcióit. Legyen képes a marketingkutatási statisztikai módszerek Legyen képes értelmezni a piackutatás funkcióit, folyamatát. A piackutatás fajtái, módszerei, felalkalmazására, az információk megszerzésére és feldolgoTudjon piackutatáshoz szükséges információkat beszerezni. használási területei zására. Ismerje a piackutatás módszereit. Legyen képes a piackutatási eredményeket értékelni. Tudjon válaszolni a termék fogalmának kérdésére, osztályozását Tudja jellemezni az ötletkeresési technikákat a termékfejbemutatni. Legyen képes a termékfejlesztés lényegét ismertetni.lesztésben. Ismerje a marketing eszközök alkalmazásának A termékpolitika, termékfejlesztés Tudja elemezni a termék piacilehetőségeit az életgörbe egyes szakaszaiban. Ismeretei leéletgörbéjét és az életgörbe egyes gyenek alkalmasak marketingterv összeállítására, egyes szakaszainak jellemzőit. elemeinek kidolgozására. Tudjon felelni az ár fogalmára és szerepére, ismerje az árképzési Legyen képes bemutatni a fedezeti elveket. Ismerje az árképzés marketingszempontú értelmezését. pont értelmezését. Legyen képes megfogalmazni a Árpolitika, árstratégia Tudja értelmezni az árak jogi szabályozásának alapelveit. fogyasztói árelfogadást és Ismerje az árdifferenciálás jelentőségét. árérzékenységet befolyásoló ényezőket. Ismerje az értékesítési csatornák fajtáit, tudja azokat jellemezni. Legyen képes az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat Az értékesítéspolitika, értékesítési Legyen képes felismerni a kereskedelem helyét és szerepét elősegítő funkcióit megfogalmazni. csatornák kiválasztása a piacgazdaságban. Legyen képes bemutatni a marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggést. Ismerje a kommunikáció elméletét. Legyen képes megfogalmazni A marketingkommunikáció eszköza marketingkommunikáció lényegét. rendszere Legyen képes bemutatni a kommunikációs mix elemeit. Legyen képes a reklámeszközök és reklámhordozók közötLegyen képes ismertetni a reklámti különbség meghatározására. A reklám szerepe, tervezése fogalmát és szerepét.Tudja a reklámterv készítésének technikáját és módszerét. Tudja jellemezni a reklám fajtáit. Ismerje a reklámetikai kódexben megfogalmazott alapvető szabályokat. Tudjon válaszolni a Public Relations fogalmára, ismerje jellemzőit. Legyen képes felsorolni a PR területeit. Tudjon különbséget tenni a PR akciók között, és ismerje a A Public Relations Tudjon különbséget tenni a külső és belső PR között. szponzorálás formáit. Kapcsolatszervezés. Ismerje az etikett és a protokoll általános és speciális szabályait az idegenforgalomban. Tudjon válaszolni az eladásösztönzés fogalmára, funkcióira vonatkozó kérdésekre. Ismerje az eladásösztönzés módszereit. Az eladásösztönzés és a személyesLegyen képes ismertetni a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, Legyen képes átlátni az eladási magatartás és az értékesítéeladás előnyeit. Legyen képes ismertetni az eladóval szemben támasztottsi mód kapcsolatát. követelményeket. Ismerje a tárgyalási technikákat, a prezentáció elméleti felépítését. Ismeretei alkalmasak a vállalati arculat kialakításnak gyaAz image és az egyedi vállalati ar-Tudja értelmezni az image lényegét. korlati megvalósítására, az arculati stratégia megfogalmaculat Tudja értelmezni a Corporate Identity lényegét. zására. Tudja értelmezni a márkaépítés folyamatát és a márkahűsLegyen képes ismertetni a védjegy funkcióit, típusait. éget. Ismertesse a direkt marketing fő csatornáit. Az egyéb piacbefolyásolási eszköLegyen képes meghatározni a csomagolás funkcióit és típusait. Tudjon válaszolni a vevőszolgálat zök Legyen képes ismertetni a direkt marketing lényegét. szerepére és lényegére vonatkozó kérdésekre. Ismerje az online marketing jelentőségét. A marketing fogalma, fejlődése
94
2. sz. melléklet a Pedagógiai program 4.3. pontjához A szakképzési évfolyam óratervei 2
II Kisgyermek-gondozó, nevelő Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Kisgyermek-gondozó, nevelő 2013-től
54 761 02 I. félév
II. félév
10 525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat 0 5 0 5 Társadalomismeret 4 0 4 0 Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 0 4 0 4 Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 4 0 5 0 Pszichológiai és pedagógiai ismeretek 4 0 5 0 Pszichológiai gyakorlat 0 2 0 2 Egészségügyi alapismeretek 3 0 3 0 10559-12 Elsősegély nyújtási feladatok Népegészségügyi ismeretek 2 0 2 0 Az elsősegélynyújtás gyakorlata 0 3 10522-12 Gyermekellátási alapfeladatok Gyermekvédelmi ismeretek Gyógypedagógiai ismeretek Gondozási, ápolási ismeretek 10528-12 Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok Házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek A házi gyermekfelügyelet gyakorlata 10529-12 A napközbeni gyermekellátás feladatai A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek A kisgyermekkori nevelés A kisgyermek gondozása A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata 10530-12 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai Adminisztráció és tájékoztatás Dokumentációs gyakorlat 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 3 0 3 0 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 Gimnasztika 2 0 Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 35 35 Esti képzés – félévi összóraszámok Kisgyermek-gondozó, nevelő 2013-től I. félév II. félév 10 525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat 0 54 Társadalomismeret 32 0 Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 0 43 Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 32 0 Pszichológiai és pedagógiai ismeretek 32 0 Pszichológiai gyakorlat 0 22 Egészségügyi alapismeretek 24 0 10559-12 Elsősegély nyújtási feladatok Népegészségügyi ismeretek 16 0 Az elsősegélynyújtás gyakorlata 0 32 10522-12 Gyermekellátási alapfeladatok Gyermekvédelmi ismeretek Gyógypedagógiai ismeretek
III. félév
N, E, TK
IV. félév
elm
2 (1) gyak 180
144 144 162 162 72 108 72
3 0 3 0 2 3
2 3
2 0 0 1
2 0 0 1
3 0 5 0 0 7
5 0 5 0 0 7
3 0 0 1
0 1
42 54 64
2 0
72 54
96
42 54 160
32
64 32
224
54 160 70 224
32
54 32
64
54 160 70
64
64
0 1
3 0 35 III. félév
2 1 35 IV. félév
0 54 32 0 0 43 40 0 40 0 0 22 24 0
108 18 36 82 1518 elm
14
14
14 160 1022
108 18 36 96 160 2540
gyak
Össz
108 64 86 72 72 44 48
16 0
32 32 19 0 24 0
95
19 24
180 144 144 162 162 72 108
54
54
2 0
Össz
108 64 86 72 72 44 48 32 32 19 24
Gondozási, ápolási ismeretek 10528-12 Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok Házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek A házi gyermekfelügyelet gyakorlata 10529-12 A napközbeni gyermekellátás feladatai A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek A kisgyermekkori nevelés A kisgyermek gondozása A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata 10530-12 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai Adminisztráció és tájékoztatás Dokumentációs gyakorlat 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 24 0 24 0 Munkahelyi egészség és biztonság 8 0 Gimnasztika 16 0 Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 319 311
16 32 16 0 0 11 24 0 40 0
12 25
28
12 0 0 8
28
0 76
32 0 32 0 0 59
24 0 0 11
0 8
16 0
57
85
19
28 19
135
24 72 32 135
19
24 19
24 72 32
24
12 0
28
28
0 8
8 48
24 0 314
8 16 36
12 8 247
677
8 48
8 160 676
8 16 44 160 1351
54 140 02 2 (1) IV Pedagógiai- és családsegítő N, E, TK Az iskola helyi óraterve.Nappali képzés I. félév II. félév III. félév IV. félév elm gyak Össz Pedagógiai- és családsegítő 2013-től 11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok Pedagógia 11 10 10 10 378 360 738 Pszichológia 10 0 10 0 360 360 11467-12 Oktatási tevékenység Oktatási intézmények működése 4 0 3 0 114 114 Szabadidő szervezés 3 0 3 0 96 96 A pedagógiai segítés gyakorlata 0 6 0 6 192 192 11468-12 Kapcsolat a családokkal Családtan 2 0 2 0 64 64 Kommunikáció, kapcsolatépítés 1 3 1 3 32 96 128 11469-12 Családpedagógiai gondozás Családpedagógia 4 0 4 0 128 128 Szervezési és ügyintézési ismeretek 3 3 3 3 96 96 192 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 2 0 2 0 64 64 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 0 1 14 14 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 3 0 3 0 108 108 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 18 18 Elsősegélynyújtás 0 1 0 1 32 32 Gimnasztika 2 0 36 36 Életpályatervezés 1 2 1 2 32 64 96 Szakmai gyakorlat 160 160 összesen 35 35 35 35 1526 1014 2540 Esti képzés – félévi összóraszámok I. félév II. félév III. félév IV. félév elm gyak Pedagógiai- és családsegítő 2013-től 3
11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok Pedagógia 89 108 Pszichológia 81 0 11467-12 Oktatási tevékenység Oktatási intézmények működése Szabadidő szervezés A pedagógiai segítés gyakorlata 11468-12 Kapcsolat a családokkal
81 108 81 0
170 162 32 0 24 0 0 65
96
19 0 19 0 0 50
216
51 43 115
Össz 386 162 51 43 115
Családtan Kommunikáció, kapcsolatépítés 11469-12 Családpedagógiai gondozás Családpedagógia Szervezési és ügyintézési ismeretek 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 24 0 Munkahelyi egészség és biztonság 8 0 Elsősegélynyújtás Gimnasztika Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 310 3.
XXXVII Fitness-wellness instruktor Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Fitness-wellness instruktor 2013-től
10323-12
8 22 310
322
28 8
0 8
19
II. félév
III. félév
16 14
6 17
IV. félév
681 2 (1)
N, E, TK elm
39 160 671
gyak
Össz
4 2 2 0 2
0 0 0 4 0
4 2 2 0 2
0 0 0 4 0
144 72 72 144 72
144 72 72 144 72
3 0 0 9 2 3
2 0 0 9 2 3
90 0 1
72
356 108
90 356 180
0 1
2 3
1 4
50
110
160
1 0
1 7
1 7
36 32
224
36 256
2 3
2 3
64
96
160
3 2
3 2
96
64
64
2 4
1 4
50
128
160
2 0
2 0
64
1 0
Fitness termi kondicionálás Ügyfélszolgálat a fitness-wellness létesítményekben Speciális óratípusok és foglalkozásformák Foglalkoztatás I. 64
Foglalkoztatás II. 0 1
14
14
36
1004
96 160 1536
108 36 96 160 2540
Elm
gyak
Össz
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1
2 1 1 0
35 I. félév
72 18
35 II. félév
0 3
0 3
35
35
III. félév
IV. félév
Egészségügy és elsősegélynyújtás
Anatómia-élettan Egészségtan Terhelésélettan Elsősegélynyújtás Funkcionális anatómia 10324-12
28
250
54 813 01 I. félév
12 0
Csoportos fitness órák
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen Esti képzés – összóraszámok Fitness-wellness instruktor 2013-től 10323-12
56 100
0 11
Foglalkoztatás 11500-12
57
16 0
Szakmai idegen nyelv 11499-12
56 43
48 8
Speciális óratípusok 11498-12
24 0 19 25
24 0
Ügyfélszolgálat 10338-12
32 0 24 32
0 8
Fitness termi kondicionálás 10337-12
28 71
Aqua tréning
Fittness-wellness ismeretek Csoportos fitness órák 10336-12
57
16 0
Aqua tréning 10335-12
28 14
Edzéselmélet és gimnasztika
Edzéselméle Edzésprogramok Gimnasztika 10334-12
12 0 6 25
Egészségügy és elsősegélynyújtás
Anatómia-élettan Egészségtan Terhelésélettan Elsősegélynyújtás Funkcionális anatómia 10324-12
16 0 8 32
32 0 16 0 16 0 0 43 16 0
32 0 16 0 16 0 0 43 16 0
64 32 32 86 32
Edzéselmélet és gimnasztika
97
64 32 32 86 32
8 48 8 19 16 53 160 1352
Edzéselméle Edzésprogramok Gimnasztika 10334-12
24 0 0 97 16 32
16 0 0 97 16 32
40 0 10
66
88
16 32
6 34
22
8 75
6 59
16 14
16 32
12 25
Csoportos fitness órák
Fittness-wellness ismeretek Csoportos fitness órák 10336-12
40 212 96
Aqua tréning
Aqua tréning 10335-12
32
212 64
0 8
8 0
8 0
134
16 148
57
85
43
39
82
22
77
Fitness termi kondicionálás
Fitness termi kondicionálás
Ügyfélszolgálat a fitness-wellness létesítményekben 24 22 19 17 Ügyfélszolgálat
28
10337-12
10338-12
Speciális óratípusok és foglalkozásformák
Speciális óratípusok 11498-12
6 34
16 0
12 0
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11 16 11 8 0
32 8 0 32
327
327
342
0 25 271
Sportedző ((aerobic, asztalitenisz, atlétika, íjászat, judo, karate, kerékpár, kézilabda, kick boksz, kosárlabda, kung fu, labdarúgás, lovassport, ökölvívás, öttusa, medi-ball, XXXVII 54 813 02 műkorcsolya, ritmikus gimnasztika, röplabda, sakk, sí, súlyemelés, tenisz, testépítés-fitness, tájékozódási futás, férfi torna, női torna, triatlon, úszás, vívás, vízilabda)) Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Sportedző 2013-től I. félév II. félév III. félév IV. félév
10323-12
4 2 2 0 2
0 0 0 4 0
4 2 2 0 2
0 0 0 4 0
3 0 0 9 2 3
2 0 0 9 2 3
elm
72 2 0 2 0
gyak
Össz 144 72 72 144 72
324 108
90 324 180
2 0 1 0 0 1
14
64 50 14
64 50
Szervezés és vállalkozás alapjai 0 1 1 0 2 0
0 2 1 0
46
46 32 36
1 9
0 10
18
302
320
1 10
1 10
32
320
352
2 0
2 0
64
32 36
Sportági alapok Sportedzői szakismeretek Foglalkoztatás I. 64
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
N, E, TK
Pedagógiai, pszichológiai és kommunikációs alapok
Foglalkoztatás I. 11499-12
2 (1)
90
Sportági szakismeretek 11498-12
57 160 982
144
Sportági alapok 10327-12
58 8 57 160 1427
72
Sportmenedzsment Vállalkozástan Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek 10326-12
22
144 72 72
Pedagógia-sportpedagógia Pszichológia-sportpszichológia Kommunikáció 10325-12
8
Edzéselmélet és gimnasztika
Edzéselmélet Edzésprogramok Gimnasztika 10322-12
445
8
Egészségügy és elsősegélynyújtás
Anatómia-élettan Egészségtan Terhelésélettan Elsősegélynyújtás Funkcionális anatómia 10324-12
28
0 8
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen
3.
28
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás 11500-12
99
Foglalkoztatás I.
Szakmai idegen nyelv 11499-12
16 43
1 0
14
14
Munkahelyi egészség és biztonság
Egészséges életmód népszerűsítése
2 1
2 1
72
98
36
108
Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen Esti képzés – összóraszámok Sportedző 2013-től 10323-12
35
35
I. félév
II. félév
IV. félév
24 0 0 97 16 32
16 0 0 97 16 32
40 32 16 0 16 0
12 0 8 0 0 8
0 11 8 0 16 0
0 17 8 0
28 24
28 24 8
8
28 16 16
8 97
0 84
8
181
189
8 108
6 84
14
192
206
16 0
12 0
28
28
8
8
16 16
Sportedzői szakismeretek Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. 8 0
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11 8 0
16 11 8 0 8 0
327
327
0 11 16 11
0 8 12 8
342
275 54 212 03
I. félév
II. félév
III. félév
IV. félév
Munkavédelem színházi munkaterületeken 1 0
32 8 16 28 458 N, E, TK elm
22 19 19 160 973
54 8 35 47 160 1431
2 (1) gyak
18
Össz
18
Munkavédelemi alapismeretek
Egészséges életmód népszerűsítése Munkavédelemi alapismeretek
3 0 1 0
3 0
108 18
108 18
0 8 0 4 0 3
0 8 0 4 0 3
0 10 0 4 0 3
0 10 0 4 0 3
608 272 204
608 272 204
0 2 0 6 7 0
0 2 0 6 7 0
0 2 0 4 5 0
0 2 0 4 5 0
136 344 412
136 344 412
64
64
Színpadi és filmszínészi alakítás
Színészmesterség gyakorlata Vers- és prózamondás gyakorlata Beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlat Ének- és hangképzés egyéni gyakorlata Színpadi mozgás gyakorlata Színházi-, filmes- és drámai műalkotások története, elemzése, esztétikája 11498-12
40 194 96
28
Munkavédelmi ismeretek színházi munkaterületeken
10616-12
194 64
Sportági alapok
Gyakorlatos színész Az iskola helyi óraterve. Nappali képzés Gyakorlatos színész (színházi és filmszínész szakmairány) 2013-től
11500-12
64 32 32 86 32
Szervezés és vállalkozás alapjai
XXXIX
10613-12
Össz
Pedagógiai, pszichológiai és kommunikációs alapok
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 4.
gyak
86
Foglalkoztatás II. 11500-12
elm
32
Foglalkoztatás I. 11499-12
1022
64 32 32
Sportági szakismeretek 11498-12
35
18 68 96 160 2540
32 32 160 1518
32 0 16 0 16 0 0 43 16 0
Sportági alapok 10327-12
35
18 36 64
32 0 16 0 16 0 0 43 16 0
Sportmenedzsment Vállalkozástan Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek 10326-12
0 1 2 1
III. félév
Pedagógia-sportpedagógia Pszichológia-sportpszichológia Kommunikáció 10325-12
0 1 2 1
Edzéselmélet és gimnasztika
Edzéselmélet Edzésprogramok Gimnasztika 10322-12
1 0 1 0
Egészségügy és elsősegélynyújtás
Anatómia-élettan Egészségtan Terhelésélettan Elsősegélynyújtás Funkcionális anatómia 10324-12
1 0
Foglalkoztatás I.
Szakmai idegen nyelv
2 0
99
2 0
11499-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás Életpályatervezés Gimnasztika Szakmai gyakorlat
1 1
összesen Esti képzés – összóraszámok Gyakorlatos színész (színházi és filmszínész szakmairány) 2013-től 10613-12
35
35
I. félév
1 0 3 0 0 1
3 0 1 1 35
II. félév
14 96 36
35
III. félév
50 160 1774
766
IV. félév
elm
Munkavédelem színházi munkaterületeken 8 0
Munkavédelmi ismeretek színházi munkaterületeken 11500-12
24 0 8 0
24 0
8
48 8
48 8
0 108 0 43 0 33
0 84 0 34 0 25
364 163 124
364 163 124
0 22 0 65 57 0
0 22 0 65 57 0
0 22 0 43 42 0
0 17 0 33 32 0
83 206 188
83 206 188
Foglalkoztatás I. 16 0
12 0
28
28
24 0 8 11
8 0 19 0 0 8
8 43 16
8 43 46 160 1477
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás Életpályatervezés Gimnasztika Szakmai gyakorlat
8 11 összesen
4.
8
0 86 0 43 0 33
Szakmai idegen nyelv 11499-12
346
349
Színész II. Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Színész II. 2013-től
350
272 55 212 01
I. félév
II. félév
0 12 0 3 0 2 0 0 6 1 35
30 160 1130
347 1
N, E, TK gyak
Össz
0 12 0 3 0 2
384 96 64
384 96 64
0 0 6 1 35
128 146
128 146 192 110 1120
elm
10617-12 Színjátszásgyakorlat Színészi beszéd gyakorlata Színészi beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata Daléneklés - zenés színészi gyakorlat Színpadi tánc és akrobatika gyakorlata Színjátszás elméleti és esztétikai ismeretei Gimnasztika összesen Esti képzés Színész II. 2013-től
4 5 0 2
I. félév
4 4 0 3
192 32 224
II. félév
78 896 elm
gyak
Össz 230 77 39
10617-12 Színjátszásgyakorlat Színészi beszéd gyakorlata Színészi beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata Daléneklés - zenés színészi gyakorlat Színpadi tánc és akrobatika gyakorlata Színjátszás elméleti és esztétikai ismeretei Gimnasztika összesen 4
0 130 0 32 0 22
0 100 0 25 0 17
230 77 39
0 43 0 54 50 0 8 22 361
0 34 0 34 50 0 6 25 291
77 88
XXXIX
Színháztechnikus, szcenikus Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Színháztechnikus, szcenikus 2013-től
10733-12
Össz
Színpadi és filmszínészi alakítás 0 86 0 43 0 33
Színészmesterség gyakorlata Vers- és prózamondás gyakorlata Beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlat Ének- és hangképzés egyéni gyakorlata Színpadi mozgás gyakorlata Színházi-, filmes- és drámai műalkotások története, elemzése, esztétikája 11498-12
gyak
Munkavédelemi alapismeretek
Egészséges életmód népszerűsítése Munkavédelemi alapismeretek 10616-12
14 96 86 160 2540
100 14 114
54 521 07 I. félév
II. félév
III. félév
IV. félév
47 538
N, E, TK elm
Az audiovizuális szakmák vállalkozási ismeretei és környezete
100
77 88 100 61 652 2 (1) gyak
Össz
Művelődéstörténet Hangművészeti, zenei alapismeretek Ábrázolástechnika Anyagismeret Munkakörnyezet ismeretek Digitális művészeti gyakorlatok Multimédia gyakorlatok 10715-12
2 8 5 3 2 0 0
0 0 0 2 0 5 4
3 8 5 3 3 0 0
0 0 0 2 0 4 4
90 288 180 108 90
90 288 180 180 90 162 144
72 162 144
Üzemeltetés és biztonságtechnika
Színházak működése
4 0
3 0
114
1 2
1 2
32
64
96
4 4
4 4
128
128
256
Színházi szcenika
4 3
3 4
114
110
224
10719-12 Színpadi világítástechnika Világítástechnika és művészi fénytan
4 4
4 4
128
128
256
10716-1 Hangtechnika 10717-12
Színpadtechnika
Színpadtechnika 10718-12
11498-12 Foglalkoztatás I.
Szcenika
Foglalkoztatás I. 2 0
2 0
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.
64
64
0 1
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 3 0 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 34 7.
114
Hangtechnika
XIII Számítógép-szerelő, karbantartó Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Számítógép-szerelő, karbantartó 2013-től I. félév
3 0 2 1 35
2 1
35
35
1526
II. félév
III. félév
14
32 160 1014
108 18 96 160 2540
N, E, TK
34 523 02
Információtechnológiai alapok 1 0 Bevezetés az informatikába Információtechnológia 2 2
108 18 64
14
IV. félév V. félév
3 (2)
VI. félév
elm
gyak
Össz
10815-12
10826-12
18 72
2 2 2 2
2 2
64
64
128
Hálózati alapok
Hálózati ismeretek Operációs rendszerek
2 2
10834-12 Számítógépes hibaelhárítás Számítógéprendszer hibáinak elhárítása 3 3 11498-12
2 2
3 3
2 2 2 2
2 2 2 2
0 4
0 4
144 72
144 200
288 272
6 9
6 9
6 7
5 7
502
656
1158
2 0
2 0
64
64
1 0
14
14
Foglalkoztatás I.
Szakmai idegen nyelv 11499-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás 11500-12
18 144
Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
Munkaszervezés 10833-12
72
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Elsősegélynyújtás Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen
2 1 1 0
72 18 0 1
0 1
36 3 0
18
18
24
24
2 2 2 2 3 5
2 2 2 2 3 5
1 2 1 1
1 2 1 1
5
5
36
3 0
26
26
2
2
5 1
5 1
96 1136
300 1508
108 18 36 96 300 2644
Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika
101
108 208 108 108 108 520 32
108 208 108 108 108 520 32
Osztályközösség-építő Program összesen . Esti képzés – összóraszámok Számítógép-szerelő, karbantartó 2013-től 10815-12
1 17 I. félév
10833-12
III. félév
1
IV. félév V. félév
VI. félév
104 3940
elm
Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 16 22 12 17 28 39
57
8 32
16 22
Hálózati alapok 16 22
16 22
24 33
16 22 16 22
16 22 16 22
0 44
0 34
64 32
88 122
152 154
50 97
50 97
50 75
32 59
230
394
624
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
Foglalkoztatás I.
Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás 11500-12
104 1296
9
8 76
10834-12 Számítógépes hibaelhárítás Számítógéprendszer hibáinak elhárítása 24 33
11499-12
1
9
44
Hálózati ismeretek Operációs rendszerek
11498-12
II. félév
1 11
Össz
Információtechnológiai alapok 8 0 16 22
10826-12
1 11
gyak
Bevezetés az informatikába Információtechnológia Munkaszervezés
1 17
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11 16 11 8 0
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Elsősegélynyújtás Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen
32 8 0 11
22
0 11
22 24 0
168
168
234
234
18 18 18 18 27 45
18 18 18 18 27 45
9 18 9 9
9 18 9 9
45
45
9 153
9 153
9 99
9 99
247
19 0 193
43 513
300 1031
54 8 22 43 300 1544
Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program összesen 7.
XIII Műszaki informatikus Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Műszaki informatikus2013-től
10815-12
14
45 9 9 81
35 7 7 63
54 104 54 54 54 260 16 52 648
N, E, TK,
2 (1)
54 481 05 I. félév
II. félév
Információtechnológiai alapok 2 0 1 2
2 2
III. félév
IV. félév
Össz
72
36 126
Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 1 2 1 2 36 72 2 1 2 1 64 32
108 96
Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 4 8 4 8 4 8 4 8
432 432
Elm 36 54
Munkaszervezés Életpályatervezés 10817-12
Hálózati ismeretek I. Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10832-12
4 2 0 0
288 288
3 0 3 3
4 2 0 0
3 0 3 3
128 64
96 96 96
224 64 96 96
3 3
2 3
82
96
178
3 2 0 3
3 2 0 3
96
64 96
160 96
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
144 144
Műszaki informatika
Elektronika Digitális technika Műszaki dokumentációs gyakorlat Villamos műszerek és mérések gyakorlat Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás Adatátviteli hálózatok üzemeltetése Műszaki programozás gyakorlat 11498-12
54 104 54 54 54 260 16 52 2192
gyak
Bevezetés az informatikába Információtechnológia 10826-12
18
2 0
Foglalkoztatás II.
102
2 0
64
64
Foglalkoztatás II.
1 0
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1 2 1 Egészséges életmód népszerűsítése 1 0 Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Szakmai gyakorlat összesen 35 35 Esti képzés – összóraszámok I. félév II. félév Műszaki informatikus2013-től
14
14
11500-12
Információtechnológiai alapok 16 0 Bevezetés az informatikába Információtechnológia 8 22
72 18 0 1
36
0 1
35
35
III. félév
32 160 1524
1016
IV. félév
Elm
108 18 32 160 2540
gyak
Össz
44
16 68
44 19
60 47
172 172
240 240
10815-12
10826-12
16 24
16 22
Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 8 22 8 22 16 16 11 12 8 28
Munkaszervezés Életpályatervezés 10817-12
Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 34 86 34 86 Hálózati ismeretek I. 34 86 34 86 Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10832-12
Műszaki informatika
Elektronika Digitális technika Műszaki dokumentációs gyakorlat Villamos műszerek és mérések gyakorlat Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás Adatátviteli hálózatok üzemeltetése Műszaki programozás gyakorlat 11498-12
34 32 16 0 0 32 0 32
27 25 12 0 0 25 0 25
61 28
24 32
12 25
24 22 0 32
20 17 0 25
57 57
118 28 57 57
36
57
93
44
39 57
83 57
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
57
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
68 68
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11 16 11 8 0
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Szakmai gyakorlat összesen
32 8 0 11
343
343
334
XII Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető I. félév II. félév
0 8 261
54 481 03
7.
2 (1) Össz
36 36
72
36 108
144 72 72
144 72 72
288 144 144
Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 1 2 1 2 32 Munkaszervezés 0 3 0 3 Életpályatervezés
64 96
96 96
72 72
198 216
64
64 82 64
192
256
elm
Információtechnológiai alapok
Bevezetés az informatikába Információtechnológia 10817-12
IV. félév
N, E, TK
19 160 976
54 8 19 160 1441
gyak
10815-12
III. félév
465
22
2 0 1 2
1 2
Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 4 4 4 4 2 2 2 2 2 2 2 2
Hálózati ismeretek Adatbázis-kezelés Programozás 10826-12
10823-12
Távközlés-elektronikai alaptevékenység
Elektrotechnika Távközlés-elektronika 10824-12
3 2 4 2
4 2 4 2
Távközlési és informatikai hálózat építés
Hálózatelmélet Hálózatok építési előírásai Hálózatinstallálás gyakorlat 10825-12
126 144 2 0 3 0 0 2
2 0 2 0 0 2
64 82
2 6
2 6
64
Hálózatszerelés és mérés
Hálózatszerelés és mérés
103
Optikai hálózatok szerelése Optikai mérések 11498-12
0 5 0 6
0 5 0 6
2 0
2 0
64
64
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
160 192
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
160 192
1 0
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Szakmai gyakorlat összesen
2 1 1 0
72 18 0 1
35
35
I. félév
II. félév
0 1
35
35
14
14
36
108 18 32 160 2540
32 160 1514
1026
Esti képzés - összóraszám Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető 10815-12
IV. félév
elm
16 0 8 22
16 16
44
16 60
Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 32 44 32 44 16 22 16 22 16 22 16 22
64 32 32
88 44 44
152 76 76
28
39 57
67 57
56 64
44 44
100 108
41
28 36 41
115 96 115
143 96 115
Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 16 22 12 17 0 32 0 25
Munkaszervezés Életpályatervezés 10823-12
Távközlés-elektronikai alaptevékenység
Elektrotechnika Távközlés-elektronika 10824-12
24 22 32 22
32 22 32 22
Távközlési és informatikai hálózat építés
Hálózatelmélet Hálózatok építési előírásai Hálózatinstallálás gyakorlat 10825-12
12 0 12 0 0 17
28 36
16 65 0 54 0 65
12 50 0 42 0 50
28
16 0
12 0
28
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
16 0 24 0 0 24
Hálózatszerelés és mérés
Hálózatszerelés és mérés Optikai hálózatok szerelése Optikai mérések 11498-12
8 0 Munkahelyi egészség és biztonság 16 11
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Szakmai gyakorlat összesen 7.
325
32 8
325
358
54 213 04 II. félév
III. félév
IV. félév
16 160 977
468
54 8 16 160 1445
2 (1)
N, E, TK gyak
Össz
36 54
72
36 126
Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 1 2 1 2 36 0 3 0 3
72 96
108 96
Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 4 6 4 6 2 4 2 4 2 4 2 4
216 144 144
360 216 216
elm
2 0 1 2
2 2
Munkaszervezés Életpályatervezés 10817-12
22
0 8 277
8
Információtechnológiai alapok
Bevezetés az informatikába Információtechnológia 10826-12
8
16 11 8 0 0 8
XIII Szoftverfejlesztő Az iskola helyi óraterve Nappali képzés I. félév Szoftverfejlesztő 2013-től
10815-12
28
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás 11500-12
Össz
8 22
Hálózati ismeretek Adatbázis-kezelés Programozás 10826-12
gyak
Információtechnológiai alapok
Bevezetés az informatikába Információtechnológia 10817-12
III. félév
Hálózati ismeretek I. Adatbázis-kezelés Programozás
104
144 72 72
10835-12
Alkalmazás fejlesztés
Operációs rendszerek Alkalmazás fejlesztés Web alkalmazás fejlesztés Programozási nyelvek Multimédia Adatbázis fejlesztés 11498-12
2 5 2 0 0 1
2 5 2 0 0 1
2 5 4 4 2 2
64 160 64
2 0
154
154
1 0
14
14
108 18
108 18 160 2540
32
64 160 128 128 64 64
128 320 192 128 64 96
Foglalkoztatás I.
Szakmai angol 11499-12
2 5 4 4 2 2
2 0
2 0
3 0
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 3 0 Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Szakmai gyakorlat összesen 35 Esti képzés – félévi összóraszámok I. félév Szoftverfejlesztő 2013-től
3 0 1 0 35
35 III. félév
160 1526
1014
gyak
Össz
16 24
44
16 68
Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 8 22 8 22 16 Munkaszervezés 0 32 0 25 Életpályatervezés
44 57
60 57
130 86 86
194 118 118
10815-12
II. félév
35 IV. félév
elm
Információtechnológiai alapok
Bevezetés az informatikába Információtechnológia
16 0 8 22
16 22
10826-12
10817-12
Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 32 65 32 65 Hálózati ismeretek I. 16 43 16 43 Adatbázis-kezelés 16 43 16 43 Programozás 10835-12
64 32 32
Alkalmazás fejlesztés
Operációs rendszerek Alkalmazás fejlesztés Web alkalmazás fejlesztés Programozási nyelvek Multimédia Adatbázis fejlesztés 11498-12
12 17 32 42 12 33 0 33 0 17 6 17
28 72 28
14
39 96 76 76 39 39
67 168 124 76 39 53
Foglalkoztatás I.
Szakmai angol 11499-12
16 22 40 54 16 43 0 43 0 22 8 22 16 0
16 0
24 0
12 0
68
68
8 0
8
8
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 24 0 Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Szakmai gyakorlat összesen 331 7.
XIII Gazdasági informatikus Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Gazdasági informatikus2013-től
10815-12
48 8
331
342
266 54 481 02
I. félév
II. félév
Információtechnológiai alapok 2 0 1 2
2 2
III. félév
IV. félév
450
160 980 2 (1)
N, E, TK
Össz
72
36 126
Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 1 2 1 2 36 72 1 2 0 3 18 78
108 96
Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 4 8 4 8 2 4 2 4 2 4 2 4
Elm 36 54
Munkaszervezés Életpályatervezés 10817-12
Hálózati ismeretek I. Adatbázis-kezelés Programozás 10821-12
48 8 160 1430
gyak
Bevezetés az informatikába Információtechnológia 10826-12
24 0 8 0
144 72 72
288 144 144
432 216 216
224 128
160 64
384 192
Gazdasági alapok és rendszerszervezés
Gazdasági ismeretek Vállalati információs rendszerek
7 5 4 2
105
7 5 4 2
Projektmenedzsment 10822-12
Informatikai alkalmazás Számviteli információs rendszerek 11498-12
2 2
0 4 0 2
0 4 0 2
2 0
2 0
64
64
64
128
128 64
128 64
1 0
14
14
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
64
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
2 2
Az Informatika alkalmazása
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Elsősegélynyújtás Szakmai gyakorlat összesen Esti képzés – összóraszámok Gazdasági informatikus2013-től
2 1 1 0
72 18
36
0 2
36 14 160 1524
0 1 35
35
35
I. félév
II. félév
35
1016
Gyak
Össz
44
16 68
Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 8 22 8 22 16 44 8 22 0 25 8 47
60 55
Információtechnológiai alapok 16 0 Bevezetés az informatikába Információtechnológia 8 22
III. félév
IV. félév
108 18 36 14 160 2540
Elm
10815-12
10826-12
16 24
16 22
Munkaszervezés Életpályatervezés 10817-12
Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 32 86 32 86 Hálózati ismeretek I. 16 44 16 44 Adatbázis-kezelés 16 44 16 44 Programozás 10821-12
197 96 67
78 39
78 39
0 44 0 22
0 34 0 17
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság 16 11
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Elsősegélynyújtás Szakmai gyakorlat összesen 7.
96 39 39
Az Informatika alkalmazása
Foglalkoztatás II. 11500-12
101 57 28
44 42 25 17 12 17
Foglalkoztatás I. 11499-12
236 120 120
57 54 32 22 16 22
Informatikai alkalmazás Számviteli információs rendszerek 11498-12
172 88 88
Gazdasági alapok és rendszerszervezés
Gazdasági ismeretek Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment 10822-12
64 32 32
XIII Informatikai rendszergazda Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Informatikai rendszergazda 2013-től
16 11 8 0
32 8 0 22 0 8
341
341
337
261
54 481 04 II. félév
Információtechnológiai alapok 2 0 2 2
1 2
IV. félév
2 (1)
N, E, TK
Össz
72
36 126
Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 1 2 1 2 36 72 Munkaszervezés 1 2 0 3 18 78 Életpályatervezés
108 96
Bevezetés az informatikába Információtechnológia
III. félév
22 8 160 986
54 8 22 8 160 1440
gyak
10815-12
I. félév
454
22
elm 36 54
10826-12
10817-12
Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 4 8 4 8 2 4 2 4 2 4 2 4
Hálózati ismeretek I. Adatbázis-kezelés Programozás 10828-12
Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete
106
144 72 72
288 144 144
432 216 216
Hálózati ismeretek II. IT hálózat biztonság
6 6 2 2
6 6 2 2
192 64
192 64
384 128
Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 6 7 Hálózati operációs rendszerek 0 2 Speciális hálózati technológiák
5 7 0 2
178
224 64
402 64
2 0
64
64
1 0
14
14
10827-12
11498-12
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
2 0
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Szakmai gyakorlat összesen Esti képzés – összóraszámok Informatikai rendszergazda 2013-től
36
108 18
1016
160 1524
160 2540
elm
gyak
Össz
44
16 60
Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 8 22 8 22 16 44 8 22 0 22 8 44
60 52
35
2 1 1 0 1 0
72 18
35
I. félév
35
II. félév
Információtechnológiai alapok 16 0 Bevezetés az informatikába Információtechnológia 8 22
35
III. félév
IV. félév
10815-12
10826-12
16 16
8 22
Munkaszervezés Életpályatervezés 10817-12
Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 32 86 32 86 Hálózati ismeretek I. 16 43 16 43 Adatbázis-kezelés 16 43 16 43 Programozás 10828-12
86 28
114 38
200 66
Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 32 54 8 43
25 42 6 25
57 14
96 68
153 82
12 0
28
28
8 0
8
8
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
16 0
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11 16 11 8 0 8 0
Egészséges életmód népszerűsítése Európai Uniós ismeretek Munkahelyi egészség és biztonság Szakmai gyakorlat Összesen 13.
XXII Autószerelő Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Autószerelő 2013-től
10416-12
339
333
256 54 525 02
I. félév
II. félév
III. félév
IV. félév
451
22
160 976
N, E, TK elm
54 8 8 160 1427 2 (1)
gyak
Össz
1 2 2 3 4 4
0 0 0 0 0 0
1 3 2 3 4 4
0 0 0 0 0 0
36 90 72 108 144 144
36 90 72 108 144 144
Közlekedéstechnikai gyakorlatok
Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok 10418-12
339
32 8 8
Közlekedéstechnikai alapok
Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika 10417-12
236 118 118
38 50 12 16
Hálózati operációs rendszerek Speciális hálózati technológiák 11498-12
172 86 86
Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete 48 64 16 22
Hálózati ismeretek II. IT hálózat biztonság 10827-12
64 32 32
0 10 0 4
0 10 0 4
360 144
360 144
128
160 18
Járműkarbantartás
Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek
1 4 1 0
107
1 4
32 18
10421-12
Autószerelő feladatai
Gépjármű-szerkezettan Gépjármű-villamosságtan Szerelési gyakorlat 10422-12
6 0 4 0 0 5
192 128
3 5
3 5
96
160
256
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
160
192 128 160
Járműdiagnosztika
Járműdiagnosztika 11498-12
6 0 4 0 0 5
2 0
2 0
64
64
1 0
14
14
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1 2 1 Egészséges életmód népszerűsítése 1 0 Munkahelyi egészség és biztonság 0 1 0 1 Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 35 35 Esti képzés – összóraszámok I. félév II. félév Autószerelő 2013-től 10416-12
35
8 0 16 0 16 0 24 0 35 0 35 0 0 108 0 43
IV. félév
elm
Össz
gyak
16 40 36 48 70 70
0 108 0 43
216 86
216 86
77
930 8
Járműkarbantartás 8 43 8 0
8 34
16 8
50 0 34 0 0 54
40 0 27 0 0 42
90 61
24 54
20 42
44
Autószerelő feladatai
96
90 61 96
96
140
Járműdiagnosztika Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
1274
16 40 36 48 70 70
Járműdiagnosztika 11498-12
68 50 160 1266
46
8 0 24 0 16 0 24 0 35 0 35 0
Gépjármű-szerkezettan Gépjármű-villamosságtan Szerelési gyakorlat 10422-12
35
III. félév
Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek 10421-12
0 1 2 1
108 18 68 96 160 2540
Közlekedéstechnikai gyakorlatok
Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok 10418-12
0 1 1 2
36
Közlekedéstechnikai alapok
Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika 10417-12
72 18
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11 16 11 Egészséges életmód népszerűsítése 8 0 Munkahelyi egészség és biztonság 0 11 0 11 Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 331 331 13.
XXII Karosszérialakatos Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Karosszérialakatos 2013-től
32 8 0 11 8 22
0 8 12 8
332
261 34 525 06
I. félév
II. félév
III. félév
IV. félév
Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 1 0 Munkavédelem 0 1 Elsősegélynyújtás gyakorlata
20 595
22 41 30 160 820
N, E, TK V. félév
VI. félév
548 8 41 50 160 1415
3 (2) elm
gyak
Össz
10163-12
10162-12
Gépészeti alapozó feladatok 2 7
Gépészeti alapismeretek 10166-12
2 7
18
2 3
2 3
144
1 0
1 0
36
18
18 18
360
504
Gépészeti kötési feladatok
Gépészeti kötésismeret
108
36
Kötéskészítési gyakorlat
0 3
Általános vállalkozási feladatok 1 1 Vállalkozási ismeretek
0 3
0 1
0 1
140
140
54
108
776
390 776
10483-12
10487-12 Karosszérialakatos feladatai Karosszérialakatos szakmai ismeret 2 0 Karosszérialakatos szakmai gyakorlat 11498-12 Foglalkoztatás I.
1 1
1 1
2 0
4 0 0 10
4 0 0 10
54
5 0 0 13
6 0 0 13
390
Foglalkoztatás I. 2 0
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 Európai Uniós ismeretek 0 1 Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 18 18
2 0
64
64
1 0
14
14
72 18 0 1
0 1
36 54
3 0
3 0
96 280
24
24
26
26
2
2
5 1 1
5 1 1
108 18 54 96 280 3920
Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program összesen Esti képzési összóraszámai Karosszérialakatos 2013-től 10163-12
2 2 2 2 3 5
2 2 2 2 3 5
1 2 1 1
1 2 1 1
5
5
1 17
1 17
1 11
1 11
I. félév
II. félév
III. félév
IV. félév
9
9
3940
V. félév
VI. félév
Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 8 0 0 11
Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata
Gépészeti alapozó feladatok 16 75 Gépészeti alapismeretek
elm
gyak
Össz
11
8 11
214
278
83
16 83
33
57
464
178 464
8
10162-12 10166-12
16 75
Gépészeti kötésismeret Kötéskészítési gyakorlat 10483-12
Általános vállalkozási feladatok 8 11
Vállalkozási ismeretek
8 11
10487-12 Karosszérialakatos feladatai Karosszérialakatos szakmai ismeret 16 0 Karosszérialakatos szakmai gyakorlat
16 0
11497-12
16 32
16 32
8 0 0 32
8 0 0 32
16 0 11
32 0 0 108
32 0 0 108
24
42 0 0 140
40 0 0 108
178
16 0
12 0
28
28
7 0
7
7
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
0 8
8 11
Foglalkoztatás I. 11499-12
64
Gépészeti kötési feladatok
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11 8 0
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen
16 11
32 8
0 11
0 11
0 11
33 25 0
20 0
45 280
169
175
239
239
18 18 18 18 27 45
18 18 18 18 27 45
9 18 9 9
9 18 9 9
45
45
253
195
Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika
22
109
18
14
45 9
35 7
54 8 33 45 280 1550
Osztályközösség-építő Program összesen 13.
XXII Motorkerékpár-szerelő Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Motorkerékpár-szerelő 2013-től
9 153
9 153
9 99
9 99
9 81
I. Félév
II. félév
III. félév
IV. félév
V. félév
10505-12 Motorkerékpár szerkezete Motorkerékpár szerkezeti alapok 3 0 Motorkerékpár szerkezeti ismeretek Motorkerékpár szerkezetek javítása
VI. félév
1 0 1 0
1 0 0 2
elm
gyak
3 0 6 0 0 4
5 0 0 4
5 0 0 5
4 0 0 5
5 0 0 4
6 0 0 4
4 0 0 4
4 0 0 5
10507-12 Mechanikai és villamos mérések, diagnosztika Mechanikai mérőeszközök ismerete 0 2 0 2 Elektronikai mérőeszközök ismeret 0 2 0 2 Diagnosztikai ismeretek 0 1
0 1
Össz
108 72
108 72
18 14
18 14
36
10506-12 Motorkerékpár elektronikai alapjai Elektrotechnikai alapismeretek 2 0 2 0 Motorkerékpárok elektromos berendezései Motorkerékpárok elektromos berendezéseinek javítása
11498-12 Foglalkoztatás I.
3 (2)
2 0 1 0
10503-12 Motor- és kerékpárszerelés üzemviteli alapjai Jogi és vállalkozási ismeretek Munkavédelmi speciális ismeretek 10504-12 Kerékpárszerelő feladatai Kerékpár szerkezeti ismeretek 1 0 Kerékpár karbantartási ismeretek 0 2
648
N, E, TK
34 525 07
10502-12 Motor- és kerékpárszerelés gépészeti alapjai Szakrajz 1 0 1 0 2 0 Anyag- és gyártásismeret 1 0 1 0 1 0
7 63
72
36 72
304
108 344 304
286
72 326 286
72 72 100
72 72 100
108 344
72 326
0 2
0 2
2 0
2 0
64
64
1 0
14
14
Foglalkoztatás I.
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 Európai Uniós ismeretek 0 1 Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 18 18
72 18 0 1
0 1
36 54
3 0
2 0
82 300
24
24
26
26
2
2
5 1 1
5 1 1
108 18 54 82 300 3940
Közismereti tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program Összesen Esti képzési összóraszámai Karosszérialakatos 2013-től
2 2 2 2 3 5
2 2 2 2 3 5
1 2 1 1
1 2 1 1
5
5
1 17
1 17
1 11
1 11
I. félév
II. félév
III. félév
IV. félév
10502-12 Motor- és kerékpárszerelés gépészeti alapjai Szakrajz 8 0 8 0 16 0 Anyag- és gyártásismeret 8 0 8 0 8 0
16 0 8 0
10503-12 Motor- és kerékpárszerelés üzemviteli alapjai Jogi és vállalkozási ismeretek Munkavédelmi speciális ismeretek 10504-12 Kerékpárszerelő feladatai Kerékpár szerkezeti ismeretek 8 0 Kerékpár karbantartási ismeretek 0 22 10505-12
8 0 0 22
9
9
3940
V. félév
VI. félév
8 0 7 0
elm
gyak
48 32
48 32
8 7
8 7
16 44
Motorkerékpár szerkezete
110
Össz
16 44
25 0
Motorkerékpár szerkezeti alapok Motorkerékpár szerkezeti ismeretek Motorkerékpár szerkezetek javítása
25 0
10506-12 Motorkerékpár elektronikai alapjai Elektrotechnikai alapismeretek 16 0 16 0 Motorkerékpárok elektromos berendezései Motorkerékpárok elektromos berendezéseinek javítása
50 0 0 43
42 0 0 43
42 0 0 54
26 0 0 42
42 0 0 43
50 0 0 43
34 0 0 43
26 0 0 42
10507-12 Mechanikai és villamos mérések, diagnosztika Mechanikai mérőeszközök ismerete 0 22 0 22 Elektronikai mérőeszközök ismeret 0 22 0 22 Diagnosztikai ismeretek 0 11 11497-12
0 11
182
50 160 182
171
32 152 171
44 44 61
44 44 61
32 152
0 22
0 17
16 0
12 0
28
28
7 0
7
7
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
50 160
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11 Egészséges életmód népszerűsítése 8 0 Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 166
16 11
32 8
0 11
0 11
22
54 8 33 33 45 2300 300 1526
0 11 25 0
169
224
224
18 18 18 18 27 45
18 18 18 18 27 45
9 18 9 9
9 18 9 9
45
45
9 153
9 153
9 99
9 99
20 0
244
45
199
Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program összesen 13.
XXI Szállítmányozási ügyintéző Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Szállítmányozási ügyintéző 2013-től
14
45 9 9 81
35 7 7 63
54 741 04 I. félév
10496-12 Közlekedés-szállítási alapok Közlekedési alapismeretek 5 3 Közlekedési földrajz 4 0 Közlekedésbiztonság és -védelem 2 0 Közlekedés üzemvitel 6 3 Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek 5 2 10501-12 A szállítmányozási ügyintéző feladatai
II. félév 5 4 3 6 5
III. félév
IV. félév
3 0 0 3 2
Szállítmányozási ismeretek Külkereskedelmi- és vámismeretek Szállítmányozási földrajz Logisztikai ismeretek Szállítmányozási informatika Szállítmányozási szakmai idegen nyelv Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás 11498-12 Foglalkoztatás I.
7 5 3 5 0 0 1
Szakmai idegen nyelv 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 11500-12
18
6 0 0 0 1 2 0
6 5 3 5 0 0 1
2 0
6 0 0 0 1 2 0
648 2 (1)
N, E, TK
gyak
Össz
180 144 90 216 180
108
288 144 90 324 252
210 160 96 160
192
elm
108 72
32 64 32
402 160 96 160 32 64 32
2 0
64
64
1 0
14
14
108
108 18 36 96 160 2540
Munkavédelmi alapismeretek
Egészséges életmód népszerűsítése Munkavédelmi alapismeretek Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat
3 0 1 0 1 0
3 0 18 1 0 3 0
összesen
35
35
35
Esti képzés – összóraszámok
111
1 2 35
36 68 1776
28 160 764
Szállítmányozási ügyintéző 2013-től 10496-12 Közlekedés-szállítási alapok
I. félév
II. félév
Közlekedési alapismeretek 41 32 Közlekedési földrajz 32 0 Közlekedésbiztonság és –védelem 16 0 Közlekedés üzemvitel 6 3 Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek 5 2 10501-12 A szállítmányozási ügyintéző feladatai Szállítmányozási ismeretek Külkereskedelmi- és vámismeretek Szállítmányozási földrajz Logisztikai ismeretek Szállítmányozási informatika Szállítmányozási szakmai idegen nyelv Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás 11500-12
III. félév
IV. félév
41 32 32 0 24 0 6 3 5 2 57 65 41 0 24 0 41 0 0 11 0 22 8 0
38 50 32 0 19 0 32 0 0 8 0 17 8 0
16 0
gyak
Össz
82 64 40 216 180
64
146 64 40 324 252
95 73 43 73
115
elm
108 72
19 39 16
210 73 43 73 19 39 16
12 0
28
28
8 0
8
8
Munkavédelmi alapismeretek
Egészséges életmód népszerűsítése Munkavédelmi alapismeretek Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat
24 0 8 0 8 0
24 0
48
48
8
8
8 0 24 0
8 30
6 17
8 47 160
17 160
összesen 15.
XXIV Pénzügyi-számviteli ügyintéző Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2013-től
I. félév
Gazdálkodási alaptevékenység ellátása 6 0 Gazdasági és jogi alapismeretek 0 6 Ügyvitel 2 2 Statisztika 4 1 Pénzügy 2 1 Adózás 4 1 Számvitel
II. félév
III. félév
2 (1)
N, E, TK,
54 344 01
IV. félév
elm
gyak
Össz
216 72 36 36 36
198 216 144 180 90 198
11504 -12
10147-12
5 0 2 4 1 5
0 6 2 1 1 1
2 1 3 0 0 2
128
128
6 0
192
192
2 1 3 0 0 2
64 96
32 64
96 96 64
2 2
2 2
64
64
128
32
64 32
Projektfolyamatok követése 2 0 0 1
2 0 0 1
64
Foglalkoztatás I.
Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. 11499-12
114
Projektfinanszírozás
Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata 11498-12
0 4
114
Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
Projektinanszírozás 11502-12
0 4 6 0
Vállalkozás-finanszírozás Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata 11501-12
3 0
Könyvvezetés és beszámolókészítés
Számvitel 11506-12
4 0
Könyvelés számítógépen
Könyvelés számítógépen 10149-12
72 144 54 162
Gazdálkodási feladatok ellátása
Gazdálkodási ismeretek 11505-12
198
2 0
2 0 2 0
2 0
72 64
72 64
1 0
14
14
1 0 3 0
108 18 68 96
108 18 68 96
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 3 0 Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés
3 0 1 0 1 0
112
1 0 3 0
összesen Esti képzés – összóraszámok Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2013-től 11504 -12
35 I. félév
35
35
II. félév
III. félév
35
1664
IV. félév
elm
Gazdálkodási alaptevékenység ellátása 52 0 43 0 0 65 0 65 16 22 16 22 34 11 34 11 16 11 8 11 34 11 43 11
Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyvitel Statisztika Pénzügy Adózás Számvitel 10147-12
34 0
20 0
0 43
0 34
77
77
40 0
92
92
16 11 26 0 0 22
13 8 20 0 0 17
29 46
16 22
13 17
29
16 0 0 11
13 0 0 8
29
16 0
12 0
32 28
32 28
8 0
8
8
50 8 32 46
50 8 32 46 1212
19 39
48 46 39
39
68
19
29 19
16 0
16 0
Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság 25 0
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Összesen 15.
54
52 0
Foglalkoztatás II. 11500-12
54
Foglalkoztatás I.
Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. 11499-12
32 68 24 77
Projektfolyamatok követése
Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata 11498-12
95 130 76 90 46 99
Projektfinanszírozás
Projektinanszírozás 11502-12
130 44 22 22 22
95
Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
Vállalkozás-finanszírozás Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata 11501-12
Össz
Könyvvezetés és beszámolókészítés
Számvitel 11506-12
gyak
Könyvelés számítógépen
Könyvelés számítógépen 10149-12
2380
Gazdálkodási feladatok ellátása
Gazdálkodási ismeretek 11505-12
716
XXIV Vállalkozási és bérügyintéző Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Vállalkozási és bérügyintéző 2013-től
25 0 8 0 8 0
8 0 321
321
8 0 26 0 319 54 344 02
I. félév
11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi alapismeretek 5 0 Ügyvitel 0 6 Statisztika 2 2 Pénzügy 4 1 Adózás 2 1 Számvitel 5 1
II. félév 6 0 2 4 1 4
III. félév
8 0 20 0 251
779
N, E, TK, IV. félév
0 6 2 1 1 1
433 2 (1)
elm
Össz
216 72 36 36 36
198 216 144 180 108 198
64
82 64
64
128 64
198 72 144 54 162
10152 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai Kis- és középvállalkozások gazdálkodása 3 0 Üzleti terv készítés gyakorlata 0 2
2 0 0 2
82
10153-12 Könyvvezetési feladatok Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat
4 0 0 2
4 0 0 2
128
11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Vállalkozás-finanszírozás Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata
2 1 3 0 0 1
2 1 3 0 0 1
64 96
10154-12 Munkaerő-gazdálkodás Munkaerő-gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat
3 0 0 2
3 0 0 2
96
113
gyak
32 32
96 96 32
64
96 64
10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása Bérügyi feladatok
3 1
3 1
96
32
128
10155-12 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása Társadalombiztosítás
2 1
2 1
64
32
96
11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I.
2 0
2 0
72 64
1 0
14
2 0
2 0
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 3 0 Európai Uniós ismeretek 1 0 Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés összesen 35 Esti képzés – összóraszámok I. félév Vállalkozási és bérügyintéző 2013-től
3 0 1 0 1 0
72 64 14
35
3 0 35
3 0 35
108 36 18 96 1664 716
II. félév
III. félév
IV. félév
elm
11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi alapismeretek 45 0 Ügyvitel 0 65 Statisztika 16 22 Pénzügy 36 11 Adózás 16 11 Számvitel 52 11
52 0 0 65 16 22 36 11 8 11 45 11
32 72 24 97 25 0 0 22
12 0 0 17
37
10153-12 Könyvvezetési feladatok Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat
36 0 0 22
28 0 0 17
64
11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Vállalkozás-finanszírozás Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata
16 11 25 0 0 11
12 8 19 0 0 8
28 44
10154-12 Munkaerő-gazdálkodás Munkaerő-gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat
25 0 0 22
19 0 0 17
44
10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása Bérügyi feladatok
25 11
19 8
10155-12 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása Társadalombiztosítás
16 11
11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I.
16 0
XXIV Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 13-től I. félév
25 0 319
334
54 344 03 II. félév
III. félév
39
37 39
39
64 39
44 39
44
19
63
12 8
28
9
37
12 0
32 28
32 28
8
8
50 16 8 44 797
50 16 8 44 1230
IV. félév
19 0 243 N, E, TK, elm
72
19
433
2 (1)
gyak
Össz
216 72
198 216 144
198
114
97 130 76 94 46 119
39
25 0 8 0 8 0
10504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi alapismeretek 5 0 6 0 Ügyviteli gyakorlatok 0 6 0 6 Statisztika 2 2 2 2
130 44 22 22 22
19
8 0
15.
Össz
47 44 19
16 0
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 25 0 Európai Uniós ismeretek 8 0 Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés összesen 334
gyak
97
10152 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata
16 0
108 36 18 96 2380
4 1 2 1 5 1
Pénzügy Adózás Számvitel
4 1 1 1 6 1
144 54 198
36 36 36
180 90 234
10156-12 Jogi-, adójogi feladatok ellátása Jogi-, adójogi szabályozás keretei
2 1
2 0
64
18
82
1015712 Jövedéki feladatok ellátása Jövedéki szabályozás
5 2
5 1
160
50
210
1015812 Környezetvédelmi termékdíj feladatok ellátása Környezetvédelmi termékdíj alapismeret Hulladékgazdálkodás
5 0 0 1
5 0 0 2
160 46
160 46
1015912 Vámjog
5 1
5 2
160
46
206
5 2
5 1
160
50
210
Vámjogi feladatok ellátása
1016012 Vámtarifa feladatok és áruosztályozás Vámtarifa és áruosztályozás 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I
2 0
2 0 2 0
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.
2 0
72 64
72 64
1 0
14
14
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 3 0 3 0 108 108 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 18 18 Európai Uniós ismeretek 0 1 0 1 32 32 Életpályatervezés 1 2 0 3 18 78 96 összesen 35 35 35 35 1664 716 2380 Esti képzés – összóraszámok Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 13-től I. félév II. félév III. félév IV. félév Elm gyak 10504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi alapismeretek 45 0 Ügyviteli gyakorlatok 0 65 Statisztika 16 22 Pénzügy 35 11 Adózás 16 11 Számvitel 45 11
52 0 0 65 16 22 35 11 8 11 52 11
97
Össz
32 70 24 97
130 44 22 22 22
97 130 76 92 46 119
10156-12 Jogi-, adójogi feladatok ellátása Jogi-, adójogi szabályozás keretei
16 11
12 0
28
11
39
1015712 Jövedéki feladatok ellátása Jövedéki szabályozás
45 22
35 8
80
30
110
1015812 Környezetvédelmi termékdíj feladatok ellátása Környezetvédelmi termékdíj alapismeret Hulladékgazdálkodás
45 0 0 11
35 0 0 16
80 27
80 27
1015912 Vámjog
45 11
35 17
80
28
108
45 22
35 9
80
31
111
Vámjogi feladatok ellátása
1016012 Vámtarifa feladatok és áruosztályozás Vámtarifa és áruosztályozás 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I
16 0
16 0 16 0
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 24 0 Munkahelyi egészség és biztonság 8 0 Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés összesen 325 16.
XXV Irodai asszisztens Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Irodai asszisztens 2013-től
II. félév
32 28
32 28
8 0
8
8
48 8
48 8 19 63 1241
24 0 0 11 16 22 338
323
54 346 01 I. félév
12 0
III. félév
115
IV. félév
0 8 0 25 255 N, E, TK elm
16 808
19 47 433
2 (1) gyak
Össz
10067-12
Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
Levelezési ismeretek Gépírás és iratkezelés 10070-12
36
198 252
234 252
4 4
3 4
126
144
270
4 0 3 0 3 0
4 0 2 0 3 0
144 90 108
Gazdálkodási alapfeladatok
Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek 10068-12
1 6 0 7
Munkahelyi kommunikáció
Kommunikáció 10066-12
1 5 0 7
Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés
Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek Dokumentáció készítése 10069-12
2 0 0 7 0 7
1 0 0 7 0 7
50
4 2 2 0
4 2 2 0
128 64 64
0 0 0 5 2 0
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Európai uniós ismeretek Szakmai gyakorlat összesen Esti képzés – összóraszámok Irodai asszisztens 2013-től 10067-12
0 1
1 2 0 1
0 1
35
35
35
I. félév
II. félév
14
III. félév
72 18 32
1 2 0 1 35
36 64 68 160 1530
1010
IV. félév
elm
108 18 96 68 160 2540
gyak
Össz
16
119 150
135 150
32 43
24 43
56
86
142
32 0 24 0 24 0
32 0 16 0 24 0
64 40 48
64 40 48
22
22
Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés 16 0
6 0
0 75 0 75
0 59 0 59
32 0 16 0 16 0 0 54
25 0 12 0 12 0 0 42
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
134 134
134 134
96
57 28 28 96
Irodai asszisztensi feladatok 57 28 28
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás 11500-12
14
8 65 0 75
Szakmai idegen nyelv 11499-12
1 0
8 54 0 75
Ügyviteli ismeretek Marketing Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés 11498-12
64
2 1 1 0
Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek Dokumentáció készítése 10069-12
64
Gazdálkodási alapfeladatok
Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek 10068-12
2 0
Munkahelyi kommunikáció
Kommunikáció 10066-12
160
128 64 64 160
Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
Levelezési ismeretek Gépírás és iratkezelés 10070-12
0 0 0 5
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás 11500-12
50 224 224
Foglalkoztatás I.
Szakmai idegen nyelv 11499-12
224 224
Irodai asszisztensi feladatok
Ügyviteli ismeretek Marketing Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés 11498-12
144 90 108
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Európai uniós ismeretek Szakmai gyakorlat
0 11
16 11 8 0 0 11
116
8 22 0 11
6 17 0 8
32 8 14
22 39 41 160
54 8 53 41 160
összesen 16.
XXV Ügyviteli titkár Az iskola helyi óraterve . Nappali képzés Ügyviteli titkár 2013-től
10067-12
I. félév
II. félév
III. félév
gyak
Össz
198 252
234 252
4 4
3 4
126
144
270
4 0 3 0 3 0
4 0 2 0 3 0
144 90 108
144 90 108
Titkári ügyintézés 0 6 4 0
0 6 4 0
128
3 6
3 6
96
192
192 128
192
288
224
82 224
Rendezvény- és programszervezés Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven 82
3 0 0 7
2 0 0 7
2 0
2 0
64
64
1 0
14
14
1 2
72 18 32
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás 11500-12
elm 36
Szakmai idegen nyelv 11499-12
2 (1)
N, E, TK
IV. félév
1414
1 6 0 7
Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv 11498-12
975
1 5 0 7
Rendezvény és program dokumentáció 10071-12
439
54 346 02
Üzleti adminisztráció Ügyviteli ismeretek 10072-12
266
Gazdálkodási alapfeladatok
Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek 10073-12
341
Munkahelyi kommunikáció
Kommunikáció 10066-12
325
Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
Levelezési ismeretek Gépírás és iratkezelés 10070-12
322
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Európai uniós ismeretek Szakmai gyakorlat összesen Esti képzés – összóraszámok Ügyviteli titkár 2013-től 10067-12
1 2 0 1
0 1
0 1
0 1
35
35
35
35
Össz
119 150
135 150
32 43
24 43
56
86
142
32 0 24 0 24 0
32 0 16 0 24 0
64 40 48
64 40 48
Titkári ügyintézés 0 65 32 0
0 50 25 0
57
115
115 57
24 65
19 50
43
115
158
24 0 0 75
12 0 0 59
36 134
36 134
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
Rendezvény- és programszervezés Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven
Foglalkoztatás I.
Szakmai idegen nyelv 11499-12
gyak
16
Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv 11498-12
elm
8 65 0 75
Rendezvény és program dokumentáció 10071-12
IV. félév
8 54 0 75
Üzleti adminisztráció Ügyviteli ismeretek 10072-12
III. félév
1010
Gazdálkodási alapfeladatok
Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek 10073-12
II. félév
64 68 160 1530
108 18 96 68 160 2540
Munkahelyi kommunikáció
Kommunikáció 10066-12
I. félév
36
Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
Levelezési ismeretek Gépírás és iratkezelés 10070-12
2 1 1 0
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11 Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság
16 11 8 0
117
32 8
22
54 8
Életpályatervezés Európai uniós ismeretek Szakmai gyakorlat összesen 17.
XXVI Eladó Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Eladó 2013-től
11507-12 Áruforgalom 10025-12
0 11
0 11
8 22 0 11
6 17 0 8
330
333
342
266
II. félév
Az áruforgalom lebonyolítása 2 0
1 4
1 4
1 2
1 2
2 3
1 0
1 0
140
144
284
2 3
2 2
64
82
146
1 4
1 4
0 5
0 5
72
376
448
2 2
1 6 1 0
1 6 1 0
1 4 1 0
1 4 1 0
140 68
434
574 68
2 3
1 3 1 0
1 3 1 0
0 3 1 0
0 3 1 0
108 68
294
402 68
2 0
2 0
64
64
1 0
14
14
A műszaki cikkek forgalmazása
Áruforgalmazás III. Értékesítés idegen nyelven II. 11498-12
2 2
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Össz
Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása
Áruforgalmazás II. Értékesítés idegen nyelven I. 10029-12
gyak
A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása
Áruforgalmazás I. 10028-12
elm
A kereskedelmi egység működtetése
A működtetés szabályai 10027-12
53 41 160 1431
3 (2)
III. félév IV. félév V. félév VI. félév
2 0
39 41 160 981
450
N, E, TK
34 341 01 I. Félév
14
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen
2 1
72 18
1 0 0 1
0 1
0 1
36 54
3 0
3 0
96 280
18
18
24
24
2 2 2 2 3 5
2 2 2 2 3 5
1 2 1 1
1 2 1 1
5
5
1 17
1 17
1 11
1 11
26
26
108 18 54 96 280 3940
Közismereti tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program összesen Esti képzési összóraszámai Eladó 2013-től 11507-12 Áruforgalom 10025-12
I. félév
II. félév
Az áruforgalom lebonyolítása 16 0
16 0
8 43
8 43
5 1 1
5 1 1
9
9
3940 elm
gyak
Össz
8 0
8 0
64
86
150
16 32
14 17
30
49
79
0 54
0 42
32
226
258
Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása 16 32 16 22 8 64 8 64 8 43 8 0 8 0 8 0
8 34 8 0
64 32
259
323 32
0 32 8 0
0 25 8 0
48 32
175
223 32
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
A kereskedelmi egység működtetése A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 8 43 8 43 8 22 8 22
Áruforgalmazás I. 10028-12
2
III. félév IV. félév V. félév VI. félév
A működtetés szabályai 10027-12
2
Áruforgalmazás II. Értékesítés idegen nyelven I. 10029-12
A műszaki cikkek forgalmazása 16 22 Áruforgalmazás III. Értékesítés idegen nyelven II. 11497-12
16 32
8 32 8 0
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
8 32 8 0
Munkahelyi egészség és biztonság
118
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen
16 11
16 11
28 8
8 0 0 11
0 11
11
0 11
33 25 0
20 0
45 280
170
170
238
241
18 18 18 18 27 45
18 18 18 18 27 45
9 18 9 9
9 18 9 9
45
45
9 153
9 153
9 99
9 99
250
204
39 8 33 45 280 1553
Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program összesen 17.
XXVI Kereskedő Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Kereskedő 2013-től
10032-12
Áruforgalom 10033-12
I. félév
II. félév
III. félév
11 0
11 0
IV. félév
0 5 2 0
0 5
Az áruforgalom lebonyolítása 5 4
Össz
36
144 396
180
180 36
6 4
198
144
342
A vállalkozások működtetése 4 2
4 2
128
64
192
4 2
4 2
128
64
192
8 0 0 8
7 0 0 8
242 256
242 256
4 0
4 0
128
128
1 0
14
14
A kereskedelmi egység működtetése A főbb árucsoportok forgalmazása
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság 2 1
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen Esti képzés – összóraszámok Kereskedő 2013-től 10032-12
gyak
36
Foglalkoztatás II. 11500-12
elm
396
Foglalkoztatás I. 11499-12
2 (1)
Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
Áruismeret- és forgalmazás Értékesítési gyakorlat 11498-12
648
N, E, TK
108
A működtetés szabályai 10031-12
35 7 7 63
3 1
Vállalkozási ismeretek 10025-12
45 9 9 81
54 341 01
3 1
Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Üzleti tevékenység a gyakorlatban Vezetési ismeretek 11507-12
14
Marketing
Marketing 11508-12
18
2 1 1 0 0 1
0 1
72 18 2 1
35
35
I. félév
35 II. félév
1 2
50
35
1518
III. félév
IV. félév
36 36 46 160 1022 elm
108 18 36 96 160 2540 gyak
Össz
22
70
Marketing
Marketing
24 11
24 11
48
11508-12
Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 95 0 95 0 Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 0 54 0 54 Üzleti tevékenység a gyakorlatban 16 0 Vezetési ismeretek 11507-12 Áruforgalom 10033-12
Az áruforgalom lebonyolítása 43 43
190 108
108 16
95
86
181
57
39
96
16
52 43
A vállalkozások működtetése
Vállalkozási ismeretek 10025-12
190
32 22
A kereskedelmi egység működtetése
119
25 17
A működtetés szabályai 10031-12
Áruismeret- és forgalmazás Értékesítési gyakorlat 11498-12
25 17
57
69 0 0 86
47 0 0 67
116
32 0
25 0
57
57
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 17.
XXVI Logisztikai ügyintéző Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Logisztikai ügyintéző 2013-től
10032-12 Marketing
8 0
8
8
16 11 8 0 0 11
0 11
32 8 16 11
324
325
6 17
322 54 345 01
I. félév
II. félév
3 1
3 1
III. félév
IV. félév
elm
gyak
Össz
36
144
180
396 180 36
144
342
128
128 128
108 396 36
Az áruforgalom lebonyolítása 5 4
6 4
198
A logisztikai ügyintéző feladatai 4 0 0 4
10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás Szállítmányozási és fuvarozási feladatok Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz
0 5 8 0 2 0
0 5 7 0 2 0
242 64
128
3 3
3 4
96
160
160 242 64
110
206
Termelési és nagykereskedelmi raktározás
Raktározás Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
58 88 22 49 160 1384
2 (1)
N, E, TK
4 0 0 4
11498-12
22 27 160 678
706
Logisztika Készletgazdálkodás
10036-12
116 153
Marketing
Áruforgalom 10034-12
153
22
22
253
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11 0 11 0 Üzleti tevékenység a gyakorlatban 0 5 0 5 Vezetési ismeretek 2 0 11507-12
96
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
39
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
32 22
A főbb árucsoportok forgalmazása
2 0
2 0
64
64
1 0
14
14
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1 Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés 0 1 Európai uniós ismeretek Szakmai gyakorlat összesen 35
2 1 1 0 2 1 0 1 35
3 0
72 18 78
36
108 18 96
18
0 1
54
54
35
160 1026
160 2540
35
1514
Esti képzés – összóraszámok Logisztikai ügyintéző 2013-től 10032-12 Marketing
I. félév
II. félév
III. félév
IV. félév
Áruforgalom 10034-12
gyak
Össz
22
70
108
190 108 16
86
181
Marketing 24 11
24 11
48
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 95 0 95 0 Üzleti tevékenység a gyakorlatban 0 54 0 54 Vezetési ismeretek 16 0 11507-12
elm
190 16
Az áruforgalom lebonyolítása 43 43
52 43
95
A logisztikai ügyintéző feladatai
Logisztika
32 0
120
24 0
56
56
Készletgazdálkodás
0 43
0 34
10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás Szállítmányozási és fuvarozási feladatok Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz
0 54 65 0 16 0
0 42 45 0 12 0
110 28
24 32
29 34
53
10036-12
16 0
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Európai uniós ismeretek Szakmai gyakorlat összesen 18.
0 11
16 11 0 11
324
325
320
I. félév
II. félév
3 4 3 0
0 0 0 2
3 0 4 0 3 0
0 2 3 0 0 8
0 2 3 0 0 8
2 0 0 3 0 2
259
IV. félév
1 0 1 0
1 0 1 0
elm
22 11 33 160 681
54 8 46 33 160 1388
2 (1) gyak
Össz
32 32
32 32
108 144 108
108 144 108 36
72 288
72 108 288
108 90
72 108 90
108
72
Idegenvezetés 2 0 2 0
0 7
2 2 0 1 0
0 0 1 0 10
64 64
266
64 64 14 14 266
242
36 54 242
96
32 96
14 14
Idegenvezetés módszertana 2 0 3 0 0 8
36 54 0 7
1 0 0 3
1 0 0 3
Idegenvezetői adminisztráció 32
Foglalkoztatás I. 2 0
2 0
64
64
1 0
14
14
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
N, E, TK
III. félév
Foglalkoztatás I. 11499-12
707
2 0 0 3 0 3
Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban 11498-12
19 0
32 8 35
Ügyviteli folyamatok alkalmazása
Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolat-technikai ismeretek 10060-12
8
36
Országismeret I. Országismeret II. Európai Uniós ismeretek Európán kívüli turizmus Idegenvezetés 10059-12
8
Turisztikai kommunikáció
Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban Levelezési ismeretek 10058-12
8 0
Turisztikai erőforrások bemutatása
Üzleti kommunikáció Marketing Szakmai idegen nyelv 10063-12
28
Turisztikai latin
Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Gasztronómia 10062-12
119
28
54 812 01
Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok 10061-12
66
12 0
16 11 8 0
0 11
XXVIII Idegenvezető Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Idegenvezető 2013-től
11503-12
96 110 28
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
96
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
77
Termelési és nagykereskedelmi raktározás
Raktározás 11498-12
77
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Szakmai gyakorlat
összesen
35
1 2 1 0
35
121
54 18 0 3
0 3
35
35
1018
54 96 160 1522
108 18 96 160 2540
Esti képzés – összóraszámok Idegenvezető 2013-től 11503-12
I. félév
II. félév
Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok 10061-12
24 0 32 0 24 0 0 22
24 0 32 0 24 0
0 22 24 0 0 86
0 22 24 0 0 86
16 0 0 32 0 22
16 0 16 0
0 75
12 0 12 0 0 8 6 0 0 84
159
28 28 8 6 159
145
36 24 145
57
14 57
8 6
16 0 24 0 0 86
36 24 0 59
8 0 0 32
6 0 0 25
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
14
Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság 16 11
331
8 16 8 0
327
24 8 0 32
0 25
337
269
54 812 02 I. félév
II. félév
III. félév
IV. félév
10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása Turizmus alapjai 3 0 3 0 Kultúr- és vallástörténet 4 0 4 0 Vendéglátás és szálláshely ismeretek 3 0 3 0 Gasztronómia 0 2
472 N, E, TK elm
27 57 160 952
51 8 57 160 1424
2 (1) gyak
Össz
36
108 144 108 36
108 144 108
Turisztikai kommunikáció
Üzleti kommunikáció Marketing Szakmai idegen nyelv
0 2 3 0 0 8
0 2 3 0 0 8
72 288
72 108 288
72 108 90
72 108 90
64
128
108
Ügyviteli folyamatok alkalmazása
Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban Levelezési ismeretek 10951-12
28 28
Foglalkoztatás I.
XXVIII Lovastúra-vezető Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Lovastúra-vezető 2013-től
10063-12
32 64 54
Idegenvezetői adminisztráció
összesen
10062-12
64 54
Idegenvezetés módszertana
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Szakmai gyakorlat
18.
172
44 48 172
32
Foglalkoztatás II. 11500-12
48 64 48 22
44
Foglalkoztatás I. 11499-12
48 64 48
Idegenvezetés
Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban 11498-12
14 14
48
16 0 0 32 0 32
Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolat-technikai ismeretek 10060-12
Össz
14 14
22
Országismeret I. Országismeret II. Európai Uniós ismeretek Európán kívüli turizmus Idegenvezetés 10059-12
6 0 6 0
gyak
Ügyviteli folyamatok alkalmazása
Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban Levelezési ismeretek 10058-12
8 0 8 0
elm
Turisztikai kommunikáció
Üzleti kommunikáció Marketing Szakmai idegen nyelv 10063-12
IV. félév
Turisztikai erőforrások bemutatása
Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Gasztronómia 10062-12
III. félév
Turisztikai latin
0 2 0 3 0 2
0 2 0 3 0 3
Lógondozási feladatok
Tartás és takarmányozás
2 2
122
2 2
64
Anatómia és egészségtan 10952-12 Lovaglás 10953-12
50
64
114
3 5
2 6
82
174
256
2 4
2 4
64
128
192
2 3 0 2
2 3 0 2
64
96 64
160 64
Túravezetés, lovagoltatás
Túraszervezés és lebonyolítás Lovasoktatás gyakorlata 11498-12 Foglalkoztatás I.
1 2
Fogathajtási feladatok
Fogathajtás 10954-12
2 2
Lovaglási feladatok II
Foglalkoztatás I. 2 0
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 2 1 2 1 Munkahelyi egészség és biztonság 1 0 Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 35 35 Esti képzés összóraszámok Lovastúra-vezető 2013-től I. félév II. félév
2 0
64
64
1 0
14
14
72 18 0 1 2 1
0 1 1 2
35
35
III. félév
50 1024
IV. félév
10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása Turizmus alapjai 25 0 25 0 Kultúr- és vallástörténet 34 0 34 0 Vendéglátás és szálláshely ismeretek 25 0 25 0 Gasztronómia 0 22 10062-12 Turisztikai kommunikáció Üzleti kommunikáció 0 22 Marketing 25 0 Szakmai idegen nyelv 0 86
36
elm
32 46 160 1516
108 18 32 96 160 2540
gyak
Össz
22
50 68 50 22
50 68 50
0 22 25 0 0 86
44 172
44 50 172
44 68 56
44 68 56
50
10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása Ügyviteli ismeretek 0 22 0 22 Informatika a turizmusban 0 34 0 34 Levelezési ismeretek 0 22 0 34 10951-12 Lógondozási feladatok Tartás és takarmányozás Anatómia és egészségtan
16 12 16 12
12 17 6 17
28 22
29 29
57 51
10952-12 Lovaglás
Lovaglási feladatok II 25 54
12 50
37
104
141
10953-12 Fogathajtás
Fogathajtási feladatok 16 43
12 34
28
77
105
Túraszervezés és lebonyolítás Lovasoktatás gyakorlata
16 34 0 22
12 25 0 17
28
59 39
87 39
11498-12 Foglalkoztatás I.
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
10954-12
Túravezetés, lovagoltatás
Foglalkoztatás I.
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 16 11 16 11 Munkahelyi egészség és biztonság 8 0 Európai Uniós ismeretek 0 11 Életpályatervezés 16 11 Szakmai gyakorlat összesen 344 342 320 18.
XXVIII Turisztikai szervező, értékesítő Az iskola helyi óraterve 4.3.28.1. Nappali képzés Turisztikai szervező, értékesítő 2013-től I. félév
11503-12
32 8 0 8 6 17 265
54 812 03 II. félév
III. félév
IV. félév
22 19 28
22 459 N, E, TK elm
54 8 19 50
160 972
160 1431
2 (1) gyak
Össz
Turisztikai latin
Antik örökségünk
2 0
123
36
36
Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok 10061-12
Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Gasztronómia 10062-12
4 4 3 0
0 0 0 2
4 0 4 0 3 0
0 2 1 1 0 7
0 3 1 1 0 7
2 0 0 2 0 2
2 0 0 2 0 2
2 0
2 0
5 0 0 10 0 1
5 0 0 10
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1
3 0 0 9
3 0 0 9 2 0
35 I. félév
2 1 1 0
35 II. félév
1 2
35
35
64
72 18 32 1018
IV. félév
16 0 12 0 32 0 32 0 24 0 0 22
32 0 32 0 24 0
64
elm
14
14
36 64 160 1522
108 18 96 160 2540
gyak
Össz
16 12
16 12
64 64 48
64 64 48 22
0 22 16 0 0 75
0 32 16 0 0 75
22
Turisztikai kommunikáció 54 150
54 32 150
44 44
32 44 44
32
Ügyviteli folyamatok alkalmazása 16 0 0 22 0 22
16 0 0 22 0 22
32
Turisztikai termékkínálat értékesítése
16 0
16 0
40 0 0 108 8 0
32 0 0 84
24 0 0 97
19 0 0 75
16 0
12 0
72 192 40
72 192 40
Turisztikai vállalkozások működtetése 43 172
43 172
Foglalkoztatás I.
Szakmai idegen nyelv 11499-12
1 2
III. félév
Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése 11498-12
96 288
Turisztikai erőforrások bemutatása
Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése Országismeret I. 10065-12
288
96
Turisztikai latin
Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban Levelezési ismeretek 10064-12
160 320 90
0 1
Üzleti kommunikáció Marketing Szakmai idegen nyelv 10063-12
320 18
160
Foglalkoztatás II.
Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Gasztronómia 10062-12
72 72 72
72
2 0
Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok 10061-12
72 72
Foglalkoztatás I.
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen Esti képzés – összóraszámok Turisztikai szervező, értékesítő 2013-től 11503-12
90 72 252
Turisztikai vállalkozások működtetése
Foglalkoztatás 11500-12
90 36 252
72
Szakmai idegen nyelv 11499-12
36
144 144 108 36
36
Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése 11498-12
144 144 108
Turisztikai termékkínálat értékesítése
Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése Országismeret I. 10065-12
28
Ügyviteli folyamatok alkalmazása
Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban Levelezési ismeretek 10064-12
28
Turisztikai kommunikáció
Üzleti kommunikáció Marketing Szakmai idegen nyelv 10063-12
2 0
Turisztikai erőforrások bemutatása
28
28
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás
0 8
124
8
8
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 16 11 16 11 8 0 Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 326 322 20
XXXIV Lovász Az iskola helyi óraterve . Nappali képzés Lovász 2013-től
10951-12
519
I. félév
II. félév
III. félév
IV. félév
V. félév
VI. félév
elm
gyak
Össz
2 4 1 0
2 4 1 0
2 4 2 2
2 4 2 2
3 4 1 0
3 4 1 0
240 140
416 72
656 212
1 1
1 1
2 2
2 2
1 2 2 0
1 2 2 0
140 64
172
312 64
1 2
1 2
2 3
2 3
1 3
1 3
140
276
416
0 2
0 2
2 3
2 3
1 3
1 2
104
262
366
2 0
2 0
64
64
1 0
14
14
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
3 (2)
N, E, TK
34 621 02
Fogathajtási feladatok
Fogathajtás 11497-12
262
19 160 887
Lovaglási feladatok I.
Lovaglás 10953-12
336
54 8 47 160 1406
Lótenyésztési feladatok
Lótenyésztés Gazdálkodási ismeretek 11017-12
12 8
22
Lógondozási feladatok
Tartás és takarmányozás Anatómia és egészségtan 11016-12
16 11
32 8 28
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1 2 1 Egészséges életmód népszerűsítése 1 0 Munkahelyi egészség és biztonság 0 1 Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 18 18
72 18
36 18
3 0
3 0
96 300
24
24
26
26
2
2
5 1 1
5 1 1
108 18 18 96 300 3940
Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program összesen Esti képzési összóraszámai Lovász 2013-től 10951-12
5
5
1 17
1 17
1 11
1 11
I. félév
II. félév
III. félév
16 43 8 0
16 43 8 0
8 11
9
3940
V. félév
VI. félév
elm
gyak
Össz
16 43 16 43 25 43 20 34 16 22 16 22 8 0 7 0
109 63
249 44
107
8 11
16 22 16 22
8 22 7 17 16 0 12 0
63 28
105
168 28
8 22
8 22
16 34 16 34
8 34 7 25
63
171
234
0 22
0 22
16 34 16 34
8 34 7 17
47
163
210
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
IV. félév
9
Fogathajtási feladatok
Fogathajtás 11497-12
1 2 1 1
Lovaglási feladatok I.
Lovaglás 10953-12
1 2 1 1
Lótenyésztési feladatok
Lótenyésztés Gazdálkodási ismeretek 11017-12
2 2 2 2 3 5
Lógondozási feladatok
Tartás és takarmányozás Anatómia és egészségtan 11016-12
2 2 2 2 3 5
16 0
12 0
28
28
7 0
7
7
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11 16 11 Egészséges életmód népszerűsítése 8 0 Munkahelyi egészség és biztonság
125
32 8
22
548 8
Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat
0 11
11 25 0
20 0
45 300
összesen
163
166
235
235
18 18 18 18 27 45
18 18 18 18 27 45
9 18 9 9
9 18 9 9
45
45
9 153
9 153
9 99
9 99
247
192
11 45 300 1538
Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program összesen
18
14
45 9 9 81
35 7 7 63
648
. XXXIV Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó Az iskola helyi óraterve Nappali képzés I. félév II.félév Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó
11033-12
IV. félév
2 0 1 0 0 3
2 0 1 0 0 3
72 36
72 36 108
108
Üzemgazdaság, ügyvitel 2 0 2 0
2 0
64
72
72
0 8
0 8
2 0
2 0
288
288
256
72 256
272
36 272
Falusi vendégfogadás 72 0 8
0 8
0 4
0 4
Kreatív textilfeldolgozás 1 0 0 4
1 0 0 4
36
Mezőgazdasági termelés és feldolgozás 1 0
0 4
2 0 1 0 0 4
0 4
2 0 2 0 0 4
90
90
0 5
2 0 0 4
82
2 0
2 0
64
64
1 0
14
14
434
82 434
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
64
Napi tevékenységek
Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat 11498-12
2 0
Vendéglátás
Varrási, kézimunkázási alapismeretek Varrás, kézimunkázás gyakorlat 11039-12
Össz 108
Falusi vendégfogadás Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat 11038-12
gyak
108
Napi tevékenységek gyakorlata 11037-12
elm
3 0
Vendéglátás, idegenforgalom 11036-12
VI. félév
3 0
Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek 11035-12
V. félév
Család- és háztartásellátás
Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, - gondozás Lakókörnyezet kialakítás Család- és háztartás-ellátási gyakorlat 11034-12
III. félév
3 (2)
N, E, TK
34 811 02
20
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1 2 1 Egészséges életmód népszerűsítése 1 0 Munkahelyi egészség és biztonság 0 1 Gasztronómia Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 18 18
72 18
18 3 0
3 0
2 2 2 2 3 5
2 2 2 2 3 5
1
1
96 280
23
23
1 2 1 1
1 2 1 1
5
5
1
1
26
26
2
2
5 1 1
5 1 1
Közismereti tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program
36
126
108 18 18 96 280 3920
összesen Esti képzési összóraszámai Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó 11033-12
I. félév
17
11
II. félév
11
III. félév
IV. félév
Össz
16 0 8 0 0 32
32 16
32 16 64
64 16 0
14 0
30
30
32
32
Vendéglátás 16 0
16 0
0 86
0 86
16 0
16 0
Napi tevékenységek 172
172
153
32 153
163
16 163
Falusi vendégfogadás 32 0 86
0 67
0 43
0 34
Kreatív textilfeldolgozás 8 0 0 43
Mezőgazdasági termelés és feldolgozás 8 0
16 0
8 0 0 43
0 43
0 43
8 0 0 43
16
16 0 16 0 0 43
40
40
0 54
14 0 0 34
38
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
260
38 260
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
gyak
Üzemgazdaság, ügyvitel
Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat 11497-12
elm
16 0 8 0 0 32
Varrási, kézimunkázási alapismeretek Varrás, kézimunkázás gyakorlat 11039-12
VI. félév
52
Falusi vendégfogadás Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat 11038-12
V. félév
52
Napi tevékenységek gyakorlata 11037-12
3940
26 0
Vendéglátás, idegenforgalom 11036-12
9
26 0
Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek 11035-12
9
Család- és háztartásellátás
Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, - gondozás Lakókörnyezet kialakítás Család- és háztartás-ellátási gyakorlat 11034-12
17
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11 Egészséges életmód népszerűsítése 8 0 Munkahelyi egészség és biztonság Gasztronómia Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 168
16 11
28 8
11
0 11
11 25 0
20 0
45 280
171
228
228
18 18 18 18 27 45
18 18 18 18 27 45
9 18 9 9
9 18 9 9
45
45
9 153
9 153
9 99
9 99
256
203
39 8 11 45 280 1534
Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program összesen 20
XXXV Parképítő és fenntartó technikus Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Parképítő és fenntartó technikus 2013-től I. félév
10961-12
45 9 9 81
35 7 7 63
54 581 02 II. félév
III. félév
IV. félév
N, E, TK elm
648 2 (1) gyak
Össz
1 0 2 1 2 2
54 72
36 126 144
1 0 2 2 2 2
36 72 72
3 0
108
108
18
18
Vállalkozási és kereskedelmi alapok
Vállalkozási és kereskedelmi alapok 10962-12
14
Kertészeti alapismeretek
Növénytan Termesztési alapismeretek Műszaki alapismeretek 10960-12
18
3 0
Kertészeti munkavállalói ismerete
Kertészeti munkavállalói ismerete
1 0
127
11070-12
Dísznövényismeret
Növényismeret 11069-12
Kertfenntartás Kertfenntartás műszaki ismeretei 11073-12
4 5
3 6
3 4 1 2
3 4 1 2
2 3
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1 1 0 1 0
2 0
2 0
64
64
14
14
35
35
35
I. félév
II. félév
8 0 16 11 16 22
35
III. félév
36
28 78 160 1272
18 1268
IV. félév
elm 16 32 32
8 0 16 22 16 22
25 0
25 0
108 18 36 28 96 160 2540 gyak
Össz
33 44
16 65 76
50
50
8 0
8
8
Dísznövényismeret 34 54
25 65
25 43 8 22
25 43 8 22
16 32
7 25
82
176
258
50 16
86 44
136 60
77 19
16 167 19
57 28 19
117 43 34
Kertfenntartás
Kerttervezési alapismeretek 16 0 50 43 0 11
40 34 0 8
16 90
34 32 8 11 8 11
26 25 7 17 7 8
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
Parképítés 60 15 15
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
0 2 0 3
1 2
Kerttechnika Geodézia Parképítés műszaki ismeretei 11498-12
72 18 36
1 0
Kerttörténet Kerttervezés Számítógépes szakrajz gyakorlat 11072-12
244 78 64
128 32 32
Kertészeti munkavállalói ismerete
Kertfenntartás Kertfenntartás műszaki ismeretei 11073-12
96 46 32
4 3 1 2 1 1
Vállalkozási és kereskedelmi alapok
Növényismeret 11069-12
36 320 32
4 3 1 1 1 1
2 1
Kertészeti munkavállalói ismerete 11070-12
128 32
36 192
Kertészeti alapismeretek
Vállalkozási és kereskedelmi alapok 10962-12
252 108
6 4 0 1
1 0
Növénytan Termesztési alapismeretek Műszaki alapismeretek 10960-12
144 72
Foglalkoztatás II.
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Egészséges és környezet Életpályatervezés Szakmai gyakorlat Összesen Esti képzés összóraszámok Parképítő és fenntartó technikus 2013-től 10961-12
108 36 2 0 6 4 0 1
Foglalkoztatás II. 11500-12
470
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
294
Parképítés
Kerttechnika Geodézia Parképítés műszaki ismeretei 11498-12
176
Kerttervezési alapismeretek
Kerttörténet Kerttervezés Számítógépes szakrajz gyakorlat 11072-12
1 3
Kertfenntartás
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11 Egészséges életmód népszerűsítése 8 0 Munkahelyi egészség és biztonság 8 0 Európai Uniós ismeretek Egészséges és környezet Életpályatervezés Szakmai gyakorlat Összesen 327
16 11
32 8 16
8 0 8 22 332
326
128
0 17 0 25 266
8 582
22
17 47 160 829
58 8 16 17 52 160 1411
20
XXXIV Zöldség- és gyümölcstermesztő Az iskola helyi óraterve . Nappali képzés Zöldség- és gyümölcstermesztő 2013-től
11028-12
35 622 02 I. félév
1
gyak
Össz
elm
Gyümölcstermő növények termesztése
Gyümölcstermeszté Műszaki ismeretek gyümölcstermesztés 11029-12
II. félév
N, E, TK
5 7 1 2
5 7 1 3
160 32
224 78
384 110
6 7 1 2 1 3 35
5 7 1 3 1 2 35
178 32 32 434
224 78 82 686
402 110 114 1120
Zöldségnövények termesztése
Zöldségtermesztés Műszaki ismeretek zöldségtermesztés Egészséges és környezet összesen Esti képzés összóraszáma Zöldség- és gyümölcstermesztő 2013-től 11028-12
I. félév
XXXIV Biogazdálkodó Az iskola helyi óraterve . Nappali képzés Biogazdálkodó 2013-től
11006-12
77 16
135 47
212 63
52 75 8 22 8 32 345
34 60 8 25 8 17 279
86 16 16 211
135 47 49 413
221 63 65 624
35 621 02 I. félév
II. félév 2 6
64
192
256
2 6
2 6
64
192
256
2 6
64
192
256
128
256
2 6
10960-12
1 2 35 II. félév
14 336
82 784
96 1120
Elm
gyak
Össz
16 65
12 50
28
115
143
16 65
12 50
28
115
143
12 50
28
115
143
77
138
16 65
Környezet- és természetvédelem, hulladékgazdálkodás 34 43
27 3 4
0 32 352
8 17 272
XXXIV Kertész Az iskola helyi óraterve. Nappali képzés Kertész 2013-től I. félév
61 8 153
49 471 34 622 02
II. félév
III. félév
IV. félév
3 3
3 4
V. félév
57 624 N, E, TK VI. félév
elm
3 (2) gyak
Össz
108
126
234
36 72 72
54 90
36 126 162
Vállalkozási, kereskedelmi alapok
Gazdálkodási ismeretek 10961-12
128
Ökológiai kertgazdálkodás
Környezet- és természetvédelem, hulladékgazdálkodás Egészséges és környezet összesen 20
4 4
Ökológiai állattartás
Ökológiai kertészet 11009-12
Össz
Ökológiai növénytermesztés
Ökológiai állattartás 11008-12
gyak
Környezet- és természetvédelem, hulladékgazdálkodás
Ökológiai növénytermesztés 11007-12
Elm
2 6
Környezet- és természetvédelem, hulla- 4 4 dékgazdálkodás Egészséges és környezet 0 3 összesen 35 Esti képzés összóraszáma I. félév Biogazdálkodó 2013-től 11006-12
1
N, E, TK
Ökológiai kertgazdálkodás
Ökológiai kertészet 11009-12
34 60 8 25
Ökológiai állattartás
Ökológiai állattartás 11008-12
43 75 8 22
Ökológiai növénytermesztés
Ökológiai növénytermesztés 11007-12
Össz
gyak
Zöldségnövények termesztése
Zöldségtermesztés Műszaki ismeretek zöldségtermesztés Egészséges és környezet összesen 20
elm
Gyümölcstermő növények termesztése
Gyümölcstermeszté Műszaki ismeretek gyümölcstermesztés 11029-12
II. félév
Kertészeti alapismeretek
Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki alapismeretek
1 0 2 2 2 2
1 0 2 1 2 3
129
10962-12
Kertészeti munkavállalói ismeretek
Munkavállalói ismeretek 11024-12 Kerti munkák 11025-12
1 0
1 0
36
0
36
2 2
2 2
72
72
144
136 122 168
272 268 286
408 390 454
Kerti munkák Kertészeti termesztés
Gyümölcstermesztési alapok Zöldségtermesztési alapok Szőlőtermesztés 11497-12
2 4 2 4 2 3
2 3 2 3 2 4
2 5 2 4 3 5
2 4 1 5 3 5
2 0
2 0
64
64
1 0
14
14
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 2 0 Egészséges életmód népszerűsítése 1 0 Munkahelyi egészség és biztonság 0 1 Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 18
2 1
72 18
0 1
0 1
18
0 1
72 3 0
3 0
96 300
18
24
24
2 2 2 2 3 5
2 2 2 2 3 5
1 2 1 1
1 2 1 1
5
5
1 17
1 17
1 11
1 11
26
26
2
2
5 1 1
5 1 1
90 18 72 96 300 3940
Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program összesen Esti képzési összóraszámai Kertész 2013-től 10960-12
I. félév
II. félév
III. félév
25 32 25 43 8 0 16 22 16 22
8 0 16 11 16 34
Össz
50
75
125
16 32 32
33 56
16 66 88
16
0
16
16 22
16 22
32
44
76
61 55 77
163 160 171
224 215 248
Kertészeti termesztés 16 43 16 32 16 54 13 34 16 43 16 32 16 43 7 42 16 32 16 43 25 54 20 42
Foglalkoztatás I. 16 0
12 0
28
28
7 0
7
7
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
gyak
8 0
Foglalkoztatás I. 11499-12
elm
8 0
Gyümölcstermesztési alapok Zöldségtermesztési alapok Szőlőtermesztés 11497-12
VI. félév
Kerti munkák
Kerti munkák 11025-12
V. félév
Kertészeti munkavállalói ismeretek
Munkavállalói ismeretek 11024-12
3940
Kertészeti alapismeretek
Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki alapismeretek 10962-12
9
Vállalkozási, kereskedelmi alapok
Gazdálkodási ismeretek 10961-12
IV. félév
9
Munkahelyi egészség és biztonság 16 0 8 0 0 11
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen
16 11
28 8
0 11
0 11
0 11
44 25 0
20 0
45 300
165
169
234
234
18 18 18
18 18 18
9 18 9
9 18 9
249
197
Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika
11
130
18
14
39 8 44 45 300 1548
Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program összesen 20
XXXIV Gazda Az iskola helyi óraterve. Nappali képzés Gazda 2013-től
10997-12
45
45
9 153
9 153
9 99
9 99
3 (2)
II. félév
III. félév
IV. félév
V.félév
VI. félév
1 3
1 3
1 4
1 4
2 4
2 4
1 3
1 3
1 4
1 4
1 4
1 2
1 2
1 4
1 4
1 4
1 2
1 2
1 3
1 3
elm
gyak
Össz
136
380
516
1 4
104
380
484
1 4
104
344
448
72
180
252
104
204
Agrár kereskedelem, vállalkozás és ügyvitel 1 2
1 2
2 1
2 1
100
1 0
1 0
2 0
1 0
86
2 0
2 0
64
64
1 0
14
14
Gazda kiegészítő tevékenységei 86
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
648
I. félév
Kiegészítő tevékenységek 11498-12
35 7 7 63 N, E, TK
34 621 01
Gazdálkodási ismeretek 11002-12
45 9 9 81
Mezőgazdasági géptan
Műszaki ismeretek 11001-12
9
Kertészeti alapok
Kertészet 11000-12
9
Növénytermesztés
Növénytermesztés 10999-12
18 27 45
Állattartás
Állattartás 10998-12
18 27 45
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1 2 1 Egészséges életmód népszerűsítése 1 0 Munkahelyi egészség és biztonság 0 1 Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 18 18
72 18 0 1
0 1
36 54
3 0
3 0
96 280
24
24
26
26
2
2
5 1 1
5 1 1
108 18 54 96 280 3940
Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program összesen Esti képzési összóraszámai Gazda 2013-től 10997-12
5
5
1 17
1 17
1 11
1 11
I. félév
III. félév
IV. félév
3940
V. félév
VI. félév
elm
gyak
Össz
8 32
8 43
8 43
16 43 14 34
62
227
289
8 32
8 32
8 43
8 43
8 43
6 34
46
227
273
8 22
8 22
8 43
8 43
8 43
6 34
46
207
253
8 22
8 22
8 32
8 32
32
108
140
8 22
8 22
46
63
109
8 0
8 0
Agrár kereskedelem, vállalkozás és ügyvitel 16 11 14 8
Gazda kiegészítő tevékenységei
Kiegészítő tevékenységek 11497-12
9
8 32
Gazdálkodási ismeretek 11002-12
II. félév
9
Mezőgazdasági géptan
Műszaki ismeretek 11001-12
1 2 1 1
Kertészeti alapok
Kertészet 11000-12
1 2 1 1
Növénytermesztés
Növénytermesztés 10999-12
2 2 2 2 3 5
Állattartás
Állattartás 10998-12
2 2 2 2 3 5
16 0
6 0
38
16 0
12 0
28
38
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
131
28
11499-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
8 0
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11 Egészséges életmód népszerűsítése 8 0 Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 175
8
8
11500-12
16 11
28 8
0 11
0 11
22
0 11
33 25 0
20 0
45 280
178
242
242
18 18 18 18 27 45
18 18 18 18 27 45
9 18 9 9
9 18 9 9
45
45
9 153
9 153
9 99
9 99
245
196
50 8 33 45 280 1558
Közismereti tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő Program összesen
18
14
45 9 9 81
35 7 7 63
648
Nappali képzés Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Gazda 2013-től 10997-12
Össz
2 6
2 5
2 5
136
376
512
2 6
2 6
2 5
2 5
136
376
512
2 5
1 5
2 5
1 5
104
340
444
1 4
1 5
2 4
1 4
86
290
376
1 1
68
136
1 1
1 1
1 1
68
1 0
1 0
1 0
68
2 0
2 0
64
64
1 0
14
14
Gazda kiegészítő tevékenységei
Kiegészítő tevékenységek 11498-12
gyak
Agrár kereskedelem, vállalkozás és ügyvitel
Gazdálkodási ismeretek 11002-12
2 6
1 0
68
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 11499-12
elm
Mezőgazdasági géptan
Műszaki ismeretek 11001-12
IV. félév
Kertészeti alapok
Kertészet 11000-12
III. félév
Növénytermesztés
Növénytermesztés 10999-12
II. félév
Állattartás
Állattartás 10998-12
I. félév
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság 2 1 2 1 Egészséges életmód népszerűsítése 1 0 Munkahelyi egészség és biztonság 0 1 Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen 35 35
72 18 0 3 35
0 1 0 3 35
766
36 32 96 160 1774
108 18 32 96 160 2540
Esti képzés Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Gazda 2013-től 10997-12 Állattartás 10998-12
elm
gyak
Össz
16 65
16 65
16 54 13 42
61
226
287
16 65
16 65
16 54 13 42
61
226
287
16 54
8 54
16 54
7 42
47
204
251
8 43
8 54
16 43
7 34
39
174
213
8 11
32
44
76
Agrár kereskedelem, vállalkozás és ügyvitel
Gazdálkodási ismeretek 11002-12
IV. félév
Mezőgazdasági géptan
Műszaki ismeretek 11001-12
III. félév
Kertészeti alapok
Kertészet 11000-12
II. félév
Növénytermesztés
Növénytermesztés 10999-12
I. félév
Állattartás
8 11
8 11
8 11
Gazda kiegészítő tevékenységei
132
Kiegészítő tevékenységek 11498-12
8 0
8 0
8 0
Foglalkoztatás I. 11499-12
32
32
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 11500-12
8 0
Foglalkoztatás I.
Munkahelyi egészség és biztonság 16 11 16 11 8 0 0 11
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat összesen
32 8 0 32
345
351
344
133
0 8 0 25 280
348
22 19 57 160 1132
54 8 19 57 160 1480
3. sz. melléklet Szakképzési évfolyamok óratervei a 2016. 09. 01.-től bővülő szakmákra vonatkozóan a., 9 óraterv a régi és az új OKJ-ben is megtalálható, de az iskola által újonnan felvett szakmákhoz: A szakmák listája: Gerontológiai gondozó Rehabilitációs nevelő, segítő Szociális asszisztens Szociális szakgondozó Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Gyógypedagógiai segítő munkatárs Mobilalkalmazás fejlesztő Multimédia-alkalmazásfejlesztő Államháztartási ügyintéző a/1 Gerontológiai gondozó óraterv
Az iskola helyi óraterve Nappali képzés A tantárgy megnevezése Gerontológiai ismeretek Geriátriai ismeretek A geriátriai ápolás ismeretei Gondozási, egészségmegőrzési ismeretek Időskorúak gondozási gyakorlata A geriátria intézményi és gondozási adminisztrációja Számítástechnikai gyakorlat Életpályatervezés Egészséges életmód népszerűsítése Összesen
I. félév
II. félév
3 3 4 2 0 1 0
1 2
3 0 3 0 3 5 2 0 0 5 1 4 0 5 2 0 0 2
35
35
0 0 5 0 5 4 5
elmélet 96 96 114 64 32
28 18 448
gyakorlat
160 128 160
Óraszám 96 96 274 64 160 160 160
64 672
28 82 1120
160
Esti képzés – összóraszámok A tantárgy megnevezése Gerontológiai ismeretek Geriátriai ismeretek A geriátriai ápolás ismeretei Gondozási, egészségmegőrzési ismeretek Időskorúak gondozási gyakorlata A geriátria intézményi és gondozási adminisztrációja Számítástechnikai gyakorlat Életpályatervezés Egészséges életmód népszerűsítése Összesen
I. félév 27 0 27 0 36 50 18 0 0 50 9 40 0 50
6 24 337
II. félév 21 0 21 0 21 45 14 0 0 45 7 36 0 45 12 0
0 18 285
elmélet 48 48 57 32 16
12 6 219
gyakorlat
95 76 95
Óraszám 48 48 152 32 95 92 95
42 403
12 48 622
95
esti/nappali aránya 55,5 % a/2 Rehabilitációs nevelő, segítő óraterv
Az iskola helyi óraterve Nappali képzés I. félév II. félév III. félév IV. félév A szociális ellátás általános tevékenységei
Rehabilitációs nevelő, segítő
10525-12
134
elm
gyak
Össz
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Pszichológiai gyakorlat Egészségügyi alapismeretek
10559-12
0 5
4 0 4 4 0 3
4 0 5 5 0 3
0 4 0 0 2 0
180
0 4 0 0 2 0
144
2 0
72
144 162 162 72 108
2 0 0 3
54 96
96
6 0
5 0
178
178
0 4 0 3 1 0
0 4 0 3 1 0
32
2 1 3 0 0 1
2 0 2 0
64 82
1 3
14
4 0 0 1
4 0
128
2 0
2 0
128 96 32
18 18 42
82 82 18 56
18
128 18
64
64
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11500-12
128 96
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
11499-12
3 0
A rehabilitáció adminisztrációs feladatai
A szociális adminisztráció Számítástechnikai ismeretek
11498-12
3 0
Rehabilitációs feladatok
Pedagógiai és gyógypedagógiai ismeretek A fogyatékosság egészségi összefüggései Prevenciós és rehabilitációs eszközök Aktivitásfejlesztés és rehabilitációs gyakorlat
10561-12
72 54
Önálló szociális segítő feladatok
A szociális munka gyakorlata Esetmegbeszélés és szupervízió Mentálhigiéné
10560–12
144 144 162 162 72 108
A szükségletfelmérés és a problémamegoldás részfeladatai
A szociális problémák megjelenésének összefüggései A szociális munka elmélete
10558-12
180
Elsősegély-nyújtási feladatok
Népegészségügyi ismeretek Az elsősegélynyújtás gyakorlata
10527-12
0 5
1 0 Munkahelyi egészség és biztonság 2 2 2 2
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Európai Uniós ismeretek Szakmai gyakorlat
72
1 0 3 0 1 0
1 2 1 0
14
14
72
144
18 96 32
18 96 32 160
összesen 35
35
35
35
1524
160
1016 2540
Esti képzés - összóraszám I. félév II. félév III. félév IV. félév A szociális ellátás általános tevékenységei
Rehabilitációs nevelő, segítő
10525-12
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Pszichológiai gyakorlat Egészségügyi alapismeretek
10559-12
elm
gyak
Össz
90
90
0 45
0 45
36 0 0 36 36 0 36 0 0 20 27 0
36 0 0 36 45 0 45 0 0 20 27 0
72
54
72 72 81 81 40 54
18 0
36
36
72 81 81 40
Elsősegély-nyújtási feladatok
Népegészségügyi ismeretek
18 0
135
Az elsősegélynyújtás gyakorlata
10527-12
0 28
28
A szükségletfelmérés és a problémamegoldás részfeladatai
A szociális problémák megjelenésének összefüggései A szociális munka elmélete
10558-12
48
54 0
35 0
89
89
0 40 0 28 9 0
0 32 0 24 7 0
16
18 10 27 0 0 10
14 0 14 0
32 41
72 52 16
10 10 24
42 41 10 31
10
64 10
7 24
7
36 0 0 10
28 0
64
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás
11500-12
72 52
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
11499-12
48
A rehabilitáció adminisztrációs feladatai
A szociális adminisztráció Számítástechnikai ismeretek
11498-12
21 0
Rehabilitációs feladatok
Pedagógiai és gyógypedagógiai ismeretek A fogyatékosság egészségi összefüggései Prevenciós és rehabilitációs eszközök Aktivitásfejlesztés és rehabilitációs gyakorlat
10561-12
27 0
Önálló szociális segítő feladatok
A szociális munka gyakorlata Esetmegbeszélés és szupervízió Mentálhigiéné
10560–12
28
Munkahelyi egészség és biztonság
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Európai Uniós ismeretek Szakmai gyakorlat
16 20
összesen 318
32
16 20 8 0 27 0 8 0 316
320
Esti / nappali arány: 1371 / 2540 = 54 %
136
7 16 8 0 257
8 34 16 747
40
72
16
8 50 16
160
160
624
1371
School of Business
a/3 Szociális asszisztens óraterv
Az iskola helyi óraterve Nappali képzés I. félév II. félév III. félév IV. félév A szociális ellátás általános tevékenységei
Szociális asszisztens
10 525-12
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs 0 gyakorlat Társadalomismeret 4 Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 0 Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 4 Pszichológiai és pedagógiai ismeretek 4 Pszichológiai gyakorlat 0 Egészségügyi alapismeretek 3
10559-12
5
0 5
0 4 0 0 2 0
4 0 5 5 0 3
0 4 0 0 2 0
gyak
Össz
180
180
144 144 162 162 72 108
144 144 162 162 72 108
Elsősegélynyújtási feladatok
Népegészségügyi ismeretek Az elsősegélynyújtás gyakorlata
10527-12
2 0 3 0
72 54
2 0
62 54
A szükségletfelmérés és a problémamegoldás részfeladatai
A szociális problémák megjelenésének összefüggései A szociális munka elmélete
10558 -12
3 0
3 0
96
96
6 0
5 0
178
178
0 4 0 3 1 0
0 4 0 3 1 0
Önálló szociális segítő feladatok
A szociális munka gyakorlata Esetmegbeszélés és szupervízió Mentálhigiéné
10562-12
128
128
96
96
32
32
Szabadidő- szervezési és rekreációs feladatok
A szabadidőszervezés és rekreáció
10563-12
5 2
5 3
160
78
238
4 0 0 1
4 0
128 18
128 18
2 0
2 0
64
64
1 0
14
14
Szociális munka adminisztrációja
A szociális adminisztráció Számítástechnikai ismeretek
11498-12
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
11499-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11500-12
elm
Munkahelyi egészség és biztonság
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat
3 1
108
3 1 1 0 0 4
összesen 35
35
35
2 0 0 2 35
36
108
18
18
28
28 100 160
100 160
1528
1012 2540
Esti képzés – félévi összóraszámok I. félév II. félév III. félév IV. félév A szociális ellátás általános tevékenységei
Szociális asszisztens
10525-12
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek
0 45
0 45
36 0 0 36 36 0 36 0
36 0 0 36 45 0 45 0
-0-
elm
gyak
Össz
90
90
72 72 81 81
72 72 81 81
Pszichológiai gyakorlat Egészségügyi alapismeretek
10559-12
0 20 27 0
0 20 27 0
40 54
18 0
36
Elsősegély-nyújtási feladatok
Népegészségügyi ismeretek Az elsősegélynyújtás gyakorlata
10527-12
18 0 0 28
28
10558-12
27 0
21 0
48
48
54 0
35 0
89
89
0 40 0 28 9 0
0 32 0 24 7 0
16
45 20
35 24
80
36 0 0 10
28 0
64
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
Önálló szociális segítő feladatok
A szociális munka gyakorlata Esetmegbeszélés és szupervízió Mentálhigiéné
10562-12
72 52
72 52 16
58
138
10
64 10
Szabadidő- szervezési és rekreációs feladatok
A szabadidőszervezés és rekreáció
10563-12
Szociális munka adminisztrációja
A szociális adminisztráció Számítástechnikai ismeretek
11498-12
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás
11500-12
36 28
A szükségletfelmérés és a problémamegoldás részfeladatai
A szociális problémák megjelenésének összefüggései A szociális munka elmélete
11499-12
40 54
Munkahelyi egészség és biztonság
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Európai Uniós ismeretek Szakmai gyakorlat
16 20
16 20 8 0 27 0 8 0
összesen 318
316
320
7 16 8 0 257
32
40
72
8 34 16
16
8 50 16
160
160
747
624
1371
Esti / nappali arány: 1371 / 2540 = 54 % a/4 Szociális szakgondozó óraterv
Az iskola helyi óraterve Nappali képzés I. félév II. félév III. félév IV. félév A szociális ellátás általános tevékenységei
Szociális szakgondozó
10 525-12
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Pszichológiai gyakorlat Egészségügyi alapismeretek
10559-12
0 5
4 0 4 4 0 3
4 0 5 5 0 3
0 4 0 0 2 0
144
0 4 0 0 2 0
162 162 108
gyak
Össz
180
180
144 144 144 162 162 72 72 108
Elsősegélynyújtási feladatok
Népegészségügyi ismeretek Az elsősegélynyújtás gyakorlata
10556-12
0 5
elm
2 0 0 3
72
2 0
54
72 54
Gondozási-ápolási alapfeladatok
Ápolási ismeretek
2 0 1
3 0
78
78
Alapápolási gyakorlat Gondozási ismeretek Gondozási szükségletek
10574 -12
3 2 3 2 2 0
96 114 28
0 0 0 1
2 0 1 0
64 32 18
1 0 1 2
1 1 1 1
32 32
2 0
2 0
64
64
1 0
14
14
178 28
18
64 32 18 18
14 50
46 82
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11500-12
64
Szakgondozási adminisztráció
Foglalkoztatás I.
11499-12
160
3 2 4 2
2 1 1 0
Szociális szolgáltatások adminisztrációja Számítástechnikai ismeretek
11498-12
64
50 50
Szociális szervezés
Gazdálkodási alapismeretek A szociális intézmények gazdálkodása Vezetési szervezési ismeretek Vezetési, szervezési és gazdálkodási gyakorlat
10576-12
82 82 50
0 2 1 1 1 0
Személyes gondoskodás
A szociális munka Szociális gondozás A szociális szakember személyiségének védelme
10575-12
82 32
0 3 2 1 2 0
Munkahelyi egészség és biztonság
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat
3 1
108
3 1 1 0 2 1
összesen 35
35
35
2
2 0 1 2 35
36
108
18
18
28 50
28 96 160
1524
46 160
1016 2540
Esti képzés – félévi összóraszámok I. félév II. félév III. félév IV. félév A szociális ellátás általános tevékenységei
Szociális szakgondozó
10525-12
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Pszichológiai gyakorlat Egészségügyi alapismeretek
10559-12
0 45
0 45
36 0 0 36 36 0 36 0 0 20 27 0
36 0 0 36 45 0 45 0 0 20 27 0
72
18 0
36
40
18 0 0 28
28 18 0 0 27 18 10 18 0
21 0 0 16 7 8 7 0
39
27 18 36 18
21 16 21 16 14 0
48 57 14
25 25
43 18
39 43 43 25
34 34
82
91 14
Szociális szervezés
18 0 9 0 9 0 0 10
14 0 7 0
32 16 9 10
32 16 9 10
9 0 9 18
7 8 7 8
16 16
8 26
24 42
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
Szakgondozási adminisztráció
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás
11500-12
36 28
Személyes gondoskodás
Foglalkoztatás I.
11499-12
72 72 81 81 40 54
Gondozási-ápolási alapfeladatok
Szociális szolgáltatások adminisztrációja Számítástechnikai ismeretek
11498-12
90
54
Gazdálkodási alapismeretek A szociális intézmények gazdálkodása Vezetési szervezési ismeretek Vezetési, szervezési és gazdálkodási gyakorlat
10576-12
90
81 81
A szociális munka Szociális gondozás A szociális szakember személyiségének védelme
10575-12
Össz
72
Ápolási ismeretek Alapápolási gyakorlat Gondozási ismeretek Gondozási szükségletek
10574 -12
gyak
Elsősegély-nyújtási feladatok
Népegészségügyi ismeretek Az elsősegélynyújtás gyakorlata
10556-12
elm
Munkahelyi egészség és biztonság
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Európai Uniós ismeretek Szakmai gyakorlat
27 9
27 9 8 0 9 18
összesen 318
316
315
Esti / nappali arány: 1365 / 2540 = 53,74 %
3
8 16 14 0 256
54
18
72
8 17 14
34
8 51 14
160
160
750
615
1365
School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola
Pedagógiai program
Érvényes 2016.09.01.-től
a/5 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző óraterv
Az iskola helyi óraterve Nappali képzés A tantárgy megnevezése Közigazgatási eljárás és adminisztráció Ügyvitel és ügykezelés Az ügyintézői munka informatikai gyakorlata Szociális munka A szociális és gyermekvédelmi ellátások Az ellátások igénybevételének gyakorlata Mentálhigiéné Esetmegbeszélés és szupervízió gyakorlata Költségvetés Döntés-előkészítés és szolgáltatás szervezés alapjai Elsősegélynyújtás Egészséges életmód népszerűsítése Összesen
I. félév
II. félév
2 2 0 1 4 0 1 0 4 3 0 0
0 1 5 1 0 2 0 1 0 4 2 2
2 0 2 1 0 5 1 2 3 0 0 3 1 0 0 2 4 0 2 4
35
35
I. félév 18 0 18 9 0 50 9 9 36 0 0 20 9 0 0 10 36 0 26 40 0 24 0 24 338
II. félév 14 0 14 9 0 45 9 18 20 0 0 25 7 0 0 18 28 0 14 36
elmélet
21 0 278
21 279
3 0
elmélet 64 64 32 114
gyakorlat
Óraszám 64 96 160 78 114 78
32 160 46 78
32
32 46 128 210 36 78 1120
46 128 82 42 558
128 36 36 562
Esti képzés – összóraszámok A tantárgy megnevezése Közigazgatási eljárás és adminisztráció Ügyvitel és ügykezelés Az ügyintézői munka informatikai gyakorlata Szociális munka A szociális és gyermekvédelmi ellátások Az ellátások igénybevételének gyakorlata Mentálhigiéné Esetmegbeszélés és szupervízió gyakorlata Költségvetés Döntés-előkészítés és szolgáltatás szervezés alapjai Elsősegélynyújtás Egészséges életmód népszerűsítése Összesen
32 32 18 56
gyakorlat
Óraszám
32 50 95 45 56 45 16 28 64 116 24 41 616
18 95 27 45
16 28 64 40
76 24 24 337
esti/nappali aránya 55 % a/6 Gyógypedagógiai segítő munkatárs óraterv
Az iskola helyi óraterve Nappali képzés I. félév II. félév III. félév IV. félév Pedagógiai, pszichológiai feladatok
Gyógypedagógiai segítő munkatárs
11464-12 Pedagógia Pszichológia
11465-12
11 10 10 0
10 10 10 0
gyak
Össz
378 360
360
738 360
384
498
Általános gyógypedagógiai feladatok
Gyógypedagógiai alapismeretek
11466-12
elm
4 12
3 12
114
4 0 4 0
4 0 4 0
128 128
Speciális gyógypedagógiai feladatok
Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai egészségtan 4
128 128
School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola
Pedagógiai program
Gyógypedagógiai tantárgypedagógiák
11498-12
5 0
5 0
160
160
2 0
2 0
64
64
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
11499-12
Érvényes 2016.09.01.-től
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11500-12
1 0
Munkahelyi egészség és biztonság 2 2 2 2
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Európai Uniós ismeretek Szakmai gyakorlat
72
1 0 3 0 1 0
összesen 35
35
35
1 2 1 0 35
18 68 32 1522
14
14
72
144
28
18 96 32
160
160
1018 2540
Esti képzés - összóraszám I. félév II. félév III. félév IV. félév Pedagógiai, pszichológiai feladatok
Gyógypedagógiai segítő munkatárs
11464-12 Pedagógia Pszichológia
11465-12
99 100 90 100 90 0 90 0 36 120 21 96
200
389 180
57
216
285
36 0 36 0 45 0
28 0 28 0 35 0
64 64 80
64 64 80
16 0
12 0
28
28
8 0
8
8
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás
11500-12
189 180
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
11499-12
Össz
Speciális gyógypedagógiai feladatok
Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai tantárgypedagógiák
11498-12
gyak
Általános gyógypedagógiai feladatok
Gyógypedagógiai alapismeretek
11466-12
elm
Munkahelyi egészség és biztonság
Egészséges életmód népszerűsítése Munkahelyi egészség és biztonság Életpályatervezés Európai Uniós ismeretek Szakmai gyakorlat
16 20
összesen 325
32
16 20 8 0 27 0 0 8 324
324
7 16 0 8 259
8 34
744
40
72
16 16
8 50 16
160
160
648
1392
Esti / nappali arány: 1392 / 2540 = 54,8 % a/7 Mobilalkalmazás fejlesztő óraterv
Az iskola helyi óraterve Iskolai rendszerű Nappali oktatás munkarendje A tantárgy megnevezése
I. félév
Mobilalkalmazás fejlesztés Mobilalkalmazás fejlesztés gyakorlata
12 0 0 19,5 31,5
Összesen
II. félév
elmélet
192 192
Iskolai rendszerű Esti oktatás munkarendje – összóraszámok 5
gyakorlat
312 312
Óraszám
192 312 504
School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola
Pedagógiai program
A tantárgy megnevezése
Érvényes 2016.09.01.-től
I. félév
Mobilalkalmazás fejlesztés Mobilalkalmazás fejlesztés gyakorlata
II. félév
96 0 0 188 284
Összesen
elmélet
gyakorlat
96 188 188
96
Óraszám
96 188 284
Iskolai rendszerű Levelező oktatás munkarendje – összóraszámok A tantárgy megnevezése
I. félév
Mobilalkalmazás fejlesztés Mobilalkalmazás fejlesztés gyakorlata
II. félév
24 0 0 64 88
Összesen
elmélet
gyakorlat
24 64 64
24
Óraszám
24 64 88
a/8 Multimédia-alkalmazásfejlesztő óraterv
Az iskola helyi óraterve Iskolai rendszerű Nappali oktatás munkarendje A tantárgy megnevezése
I. félév
Multimédia Multimédia gyakorlat
II. félév
12 0 0 19,5 31,5
Összesen
elmélet
gyakorlat
192 312 312
192
Óraszám
192 312 504
Iskolai rendszerű Esti oktatás munkarendje – összóraszámok A tantárgy megnevezése
I. félév
Multimédia Multimédia gyakorlat
II. félév
96 0 0 188 284
Összesen
elmélet
gyakorlat
96 188 188
96
Óraszám
96 188 284
Iskolai rendszerű Levelező oktatás munkarendje – összóraszámok A tantárgy megnevezése
I. félév
Multimédia Multimédia gyakorlat
II. félév
24 0 0 64 88
Összesen
elmélet
gyakorlat
24 64 64
24
a/9 Államháztartási ügyintéző óraterv
Az iskola helyi óraterve Iskolarendszerű Nappali képzés Államháztartási ügyintéző I. félév 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi alapismeretek 6 0 Ügyviteli gyakorlatok 0 6 Statisztika 2 2 Pénzügy 4 1 Adózás 1 1 Számvitel 5 1 11513-14 Adóigazgatási feladatok Adóismeretek Adóigazgatás Elektronikus adóbevallás gyakorlata 11514-14 Államháztartási feladatok Államháztartási ismeretek
II. félév 5 0 2 4 2 4
III. félév
IV. félév
0 6 2 1 1 1
6
elm
gyak
Össz
216 72 36 36 36
198 216 144 180 90 198
198 72 144 54 162 3 1 3 0 0 2
2 1 3 0 0 2
82 96
4 0
4 0
128
32 64
114 96 64 128
Óraszám
24 64 88
School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola
11515-14 Költségvetés-gazdálkodási feladatok Költségvetés-gazdálkodás Államháztartási számvitel 11501-12 Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 2 0 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 3 0 Munkahelyi egészség és biztonság EU ismeretek 1 0 Életpályatervezés összesen 35
Pedagógiai program
Érvényes 2016.09.01.-től
3 2 2 2
3 2 2 2
96 64
64 64
160 128
2 2
2 2
64
64
128
2 0 0 1
2 0 0 1
64 32
64 32
2 0
2 0
72 64
72 64
1 0
14
14
2 0
3 0 1 0 1 0 35
1 0 3 0 35
1 0 3 0 35
108 18 68 96 1664 716
108 18 68 96 2380
Iskolarendszerű Felnőttoktatás Nappali munkarend szerinti képzés Államháztartási ügyintéző I. félév 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi alapismeretek 6 0 Ügyviteli gyakorlatok 0 6 Statisztika 2 2 Pénzügy 4 1 Adózás 1 1 Számvitel 5 1 11513-14 Adóigazgatási feladatok Adóismeretek Adóigazgatás Elektronikus adóbevallás gyakorlata 11514-14 Államháztartási feladatok Államháztartási ismeretek 11515-14 Költségvetés-gazdálkodási feladatok Költségvetés-gazdálkodás Államháztartási számvitel 11501-12 Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 2 0 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság összesen 31
II. félév 5 0 2 4 2 4
III. félév
IV. félév
0 6 2 1 1 1
gyak
Össz
216 72 36 36 36
198 216 144 180 90 198
198 72 144 54 162 3 1 3 0 0 2
2 1 3 0 0 2
82 96
4 0
4 0
128
3 2 2 2
3 2 2 2
96 64
64 64
160 128
2 2
2 2
64
64
128
2 0 0 1
2 0 0 1
64 32
64 32
2 0
2 0
72 64
72 64
1 0
14
14
2 0
1 0 31
elm
31
31
32 64
18 1392
114 96 64 128
716
18 2108
Iskolarendszerű Esti képzés félévi óraszámok Államháztartási ügyintéző I. félév 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi alapismeretek 54 0 Ügyviteli gyakorlatok 0 60 Statisztika 18 22 Pénzügy 36 11 Adózás 9 11 Számvitel 45 11 11513-14 Adóigazgatási feladatok Adóismeretek Adóigazgatás Elektronikus adóbevallás gyakorlata 11514-14 Államháztartási feladatok Államháztartási ismeretek 11515-14 Költségvetés-gazdálkodási feladatok
II. félév
III. félév
IV. félév
45 0 0 60 18 22 36 11 18 11 36 11
7
elm
gyak
Össz
120 44 22 22 22
99 120 80 94 49 103
99 36 72 27 81 27 11 27 0 0 22
14 9 21 0 0 18
41 48
36 0
28 0
64
20 40
61 48 40 64
School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola
Költségvetés-gazdálkodás Államháztartási számvitel 11501-12 Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 18 0 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Egészséges életmód népszerűsítése 27 0 Munkahelyi egészség és biztonság EU ismeretek 9 0 Életpályatervezés összesen 331
Pedagógiai program
Érvényes 2016.09.01.-től
27 22 18 22
21 18 14 18
48 32
40 40
88 72
18 22
14 18
32
40
72
18 0 0 11
14 0 0 9
32 20
32 20
18 0
14 0
36 32
36 32
7 0
7
7
54 9 34 48 832
54 9 34 48 1262
18 0
27 0 9 0 9 0 331
9 0 27 0 335
7 0 21 0 265
430
esti / nappali arány 1262/2380 = 53,0 %
Iskolarendszerű Felnőttoktatás Esti munkarend szerinti képzés Államháztartási ügyintéző I. félév 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi alapismeretek 54 0 Ügyviteli gyakorlatok 0 60 Statisztika 18 22 Pénzügy 36 11 Adózás 9 11 Számvitel 45 11 11513-14 Adóigazgatási feladatok Adóismeretek Adóigazgatás Elektronikus adóbevallás gyakorlata 11514-14 Államháztartási feladatok Államháztartási ismeretek 11515-14 Költségvetés-gazdálkodási feladatok Költségvetés-gazdálkodás Államháztartási számvitel 11501-12 Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 18 0 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság összesen 295
II. félév
III. félév
IV. félév
45 0 0 60 18 22 36 11 18 11 36 11
gyak
Össz
120 44 22 22 22
99 120 80 94 49 103
99 36 72 27 81 27 11 27 0 0 20
14 9 21 0 0 20
41 48
36 0
28 0
64
27 22 18 22
21 18 14 18
48 32
40 40
88 72
18 22
14 18
32
40
72
18 0 0 10
14 0 0 10
32 20
32 20
18 0
14 0
36 32
36 32
7 0
7
7
18 0
9 0 295
elm
296
240
20 40
9 696
61 48 40 64
9 1126
430
esti / nappali arány 1126/2108 = 53,4 %
Iskolarendszerű Felnőttoktatás Levelező munkarend szerinti képzés Államháztartási ügyintéző I. félév 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi alapismeretek 10 0 Ügyviteli gyakorlatok 0 18 Statisztika 4 7 Pénzügy 8 3 Adózás 3 3 Számvitel 9 7 11513-14 Adóigazgatási feladatok Adóismeretek Adóigazgatás Elektronikus adóbevallás gyakorlata 11514-14 Államháztartási feladatok Államháztartási ismeretek
II. félév
III. félév
IV. félév
10 0 0 18 4 7 7 4 3 4 8 7
8
elm
gyak
Össz
36 14 7 7 14
20 36 22 22 13 31
20 8 15 6 17 4 3 5 0 0 7
4 3 5 0 0 6
8 10
7 0
6 0
13
6 13
14 10 13 13
School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola
11515-14 Költségvetés-gazdálkodási feladatok Költségvetés-gazdálkodás Államháztartási számvitel 11501-12 Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 4 0 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság összesen 76
Pedagógiai program
Érvényes 2016.09.01.-től
5 7 4 9
5 6 3 6
10 7
13 15
23 22
4 7
3 6
7
13
20
4 0 0 4
3 0 0 3
7 7
7 7
4 0
3 0
8 7
8 7
2 0
2
2
4 0
2 0 78
74
2 147
64
2 145
292
levelező / nappali arány 292/2108 = 13,9 %
Iskolarendszerű Felnőttoktatás tanfolyami képzés Államháztartási ügyintéző I. félév 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi alapismeretek 6 0 Ügyviteli gyakorlatok 0 6 Statisztika 4 4 Pénzügy 8 4 Adózás 5 5 Számvitel 9 7 11513-14 Adóigazgatási feladatok Adóismeretek Adóigazgatás Elektronikus adóbevallás gyakorlata 11514-14 Államháztartási feladatok Államháztartási ismeretek 11515-14 Költségvetés-gazdálkodási feladatok Költségvetés-gazdálkodás Államháztartási számvitel 11501-12 Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 2 0 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság összesen 60
II. félév 6 0 4 7 5 9
III. félév
IV. félév
0 6 4 4 5 7
gyak
Össz
12 8 8 10 14
12 12 16 23 20 32
12 8 15 10 18 4 4 5 0 0 6
4 4 5 0 0 6
8 10
6 0
6 0
12
4 6 4 6
4 6 4 6
8 8
12 12
20 20
3 5
3 4
6
9
15
3 0 0 3
3 0 0 3
6 6
6 6
1 0
1 0
4 2
4 2
1 0
1
1
2 0
1 0 60
elm
60
12
1 129
60
8
16 10 12 12
1 111
240
tanfolyami/ nappali arány 240/2108 = 11,4 %
Iskolarendszerű Felnőttoktatás távoktatás képzés Államháztartási ügyintéző I. félév 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdasági és jogi alapismeretek 4 0 Ügyviteli gyakorlatok 0 3 Statisztika 2 2 Pénzügy 4 2 Adózás 4 3 Számvitel 6 4 11513-14 Adóigazgatási feladatok Adóismeretek Adóigazgatás Elektronikus adóbevallás gyakorlata 11514-14 Államháztartási feladatok Államháztartási ismeretek 11515-14 Költségvetés-gazdálkodási feladatok Költségvetés-gazdálkodás
II. félév 4 0 2 4 4 6
III. félév
IV. félév
0 3 2 2 3 5
9
elm
gyak
Össz
6 4 4 6 9
8 6 12 12 14 21
8 4 8 8 12 2 3 3 0 0 4
2 3 3 0 0 4
4 6
3 0
3 0
6
2 3
2 3
4
6 8
10 6 8 6
6
10
School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola
Államháztartási számvitel 11501-12 Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 2 0 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság összesen 36
Pedagógiai program
Érvényes 2016.09.01.-től
2 4
2 4
4
8
12
2 2
2 2
4
4
8
2 0 0 3
2 0 0 3
4 6
4 6
1 0 1 0 1 0 36
2 1
2 1
1
1
1 36
36
1
77
67
144
tanfolyami/ nappali arány 144/2108 = 6,8 %
b., 11 óraterv az új OKJ-ben szereplő, az iskola által újonnan felvett szakmákhoz: Információrendszer-szervező Kiadványszerkesztő technikus
Korrektor Államháztartási mérlegképes könyvelő Egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő Üzleti szolgáltatási munkatárs Vállalkozási mérlegképes könyvelő Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző Kereskedelmi képviselő Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. b/1 Információrendszer-szervező
Az iskola helyi óraterve Iskolai rendszerű Nappali oktatás munkarendje A tantárgy megnevezése
I. félév
Projektmenedzsment Informatikai rendszerek tervezése, fejlesztése és üzemeltetése Szakmai jogi ismeretek Munka-, baleset-, tűz és környezet-védelem Projekmenedzsment gyakorlat Informatikai rendszerek fejlesztése gyakorlat Informatikai rendszerek tesztelése, üzemeltetése Informatikai szakmai angol nyelv Összesen
II. félév
elmélet
gyakorlat
Óraszám
3 0 7 0
48 112
48 112
2 0 0,5 0 0 4 0 9 0 2 0 4 31,5
32 8
32 8 64 144 32 64 504
200
64 144 32 64 304
Iskolai rendszerű Esti oktatás munkarendje – összóraszámok A tantárgy megnevezése
I. félév
Projektmenedzsment Informatikai rendszerek tervezése, fejlesztése és üzemeltetése Szakmai jogi ismeretek 10
II. félév
elmélet
gyakorlat
Óraszám
24 0 56 0
24 56
24 56
16 0
16
16
School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola
Pedagógiai program
Munka-, baleset-, tűz és környezet-védelem Projekmenedzsment gyakorlat Informatikai rendszerek fejlesztése gyakorlat Informatikai rendszerek tesztelése, üzemeltetése Informatikai szakmai angol nyelv Összesen
Érvényes 2016.09.01.-től
4 0 0 38 0 88 0 20 0 38 284
4
100
4 38 88 20 38 284
38 88 20 38 184
Iskolai rendszerű Levelező oktatás munkarendje – összóraszámok A tantárgy megnevezése
I. félév
Projektmenedzsment Informatikai rendszerek tervezése, fejlesztése és üzemeltetése Szakmai jogi ismeretek Munka-, baleset-, tűz és környezet-védelem Projekmenedzsment gyakorlat Informatikai rendszerek fejlesztése gyakorlat Informatikai rendszerek tesztelése, üzemeltetése Informatikai szakmai angol nyelv Összesen
II. félév
elmélet
gyakorlat
Óraszám
8 0 16 0
8 16
8 16
4 0 2 0 0 14 0 29 0 7 0 14 94
4 2
4 2 14 29 7 14 94
30
14 29 7 14 64
b/2 Kiadványszerkesztő technikus Az iskola helyi óraterve Nappali képzés Kiadványszerkesztő technikus Kiadványszerkesztés alapismeretek Kiadványszerkesztés gyakorlat A gyártáselőkészítő feladata Gyártáselőkészítő gyakorlat Szövegfeldolgozás Képfeldolgozás Kép-szöveg integráció Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Egészséges életmód népszerűsítése Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat Összesen Esti képzés – félévi összóraszámok Kiadványszerkesztő technikus Kiadványszerkesztés alapismeretek Kiadványszerkesztés gyakorlat A gyártáselőkészítő feladata Gyártáselőkészítő gyakorlat Szövegfeldolgozás Képfeldolgozás Kép-szöveg integráció Foglalkoztatás I.
I. félév 2 0 0 7
II. félév 2 0 0 7
2 5 2 4 3 4
2 5 2 5 2 5
2 1 0 3
2 1 0 2
III. félév
IV. félév
elm
gyak
72 252 1 0 1 2 2 2
0 1 0 2 17 0
2 1 0 1 2 1
1 0 1 2 2 2 1 2 0 1
0 1 0 2 16 0 0 1 1 2
32 104 136 154 64 14 136
32 180 226 692
35
35
35
35
762
68 122 46 160 1778
I. félév
II. félév 18 0 0 76
III. félév
IV. félév
elm
gyak
18 0 0 76 18 54 18 43 27 43
18 54 18 54 18 54 11
50
36 152 9 0 0 11 9 0 18 22 18 184 18 0
7 0 0 8 7 0 14 16 14 134 14 0
16 52 68 77 32
19 108 135 415
Össz 72 252 32 32 284 362 846 64 14 204 122 96 160 2540 Össz 36 152 16 19 160 203 492 32
School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola
Foglalkoztatás II. Egészséges életmód népszerűsítése Európai Uniós ismeretek Életpályatervezés Szakmai gyakorlat Összesen
Pedagógiai program
18 11 0 33
18 11 0 22
359
359
Érvényes 2016.09.01.-től
18 11 0 11 18 11
7 0 14 8 0 8 7 16
7 68
358
276
381
41 74 27 160 1131
25
7 109 74 52 160 1512
Esti / nappali arány 59,5 % b/3 Korrektor Az iskola helyi óraterve Nappali képzés A tantárgy megnevezése
I. félév
II. félév
elmélet
gyakorlat
Korrektori feladatok Idegen nyelv Idegen nyelvű szöveg korrigálása Kiadói ismeretek Egészséges életmód népszerűsítése Összesen Esti képzés – összóraszámok A tantárgy megnevezése
10 16 3 0 0 3 1 0 0 2 35
9 16 3 0 0 3 2 0 0 2 35
306 96
512
448
64 672
I. félév
II. félév
elmélet
gyakorlat
Korrektori feladatok Idegen nyelv Idegen nyelvű szöveg korrigálása Kiadói ismeretek Egészséges életmód népszerűsítése Összesen esti/nappali aránya 56,1%
90 160 27 0 0 30 10 0 0 20 337
63 145 21 0 0 30 14 0 0 18 291
153 48
305
b/4 Államháztartási mérlegképes könyvelő
b/5 Egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő b/6 Üzleti szolgáltatási munkatárs b/7 Vállalkozási mérlegképes könyvelő b/8 Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző b/9 Kereskedelmi képviselő b/10 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. b/11 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II.
12
96 48
60 24 225
38 403
Óraszám 818 96 96 48 64 1120 Óraszám 458 48 60 24 38 628
School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola
Pedagógiai program
4. sz. melléklet Szakgimnáziumi képzés óratervei A SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉS ÓRATERVE (tervezet)
Tantárgyi struktúra és óraszámok
13
Érvényes 2016.09.01.-től
School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola
Pedagógiai program
Érvényes 2016.09.01.-től
III. Egészségügyi technika II, Épületgépészet VIII., Gépészet IX., Villamosipar és elektronika XI., Távközlés XII., Informatika XIII., Építőipar XVI., Könnyűipar XVII., Faipar XVIII., Közlekedésgépészet XXII., Agrár gépész XXXI., Közlekedés, szállítmányozás és logisztika XL., Vízügy XLI. ágazatok esetében Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
9-12. óraszám öszszesen
13. évf.
13. évf. óraszám összesen
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika
4
4
4
4
556
-
-
4 3
4 3
4 3
4 3
556 417
4 -
124 -
Történelem
2
2
3
3
345
-
-
Etika Informatika Művészetek
2 -
2 -
1
1 -
31 144 36
-
-
Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika
5 1
5 1
5 1
5 1
695 139
-
-
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv vagy Kémia vagy Informatika vagy Szakmai tantárgy* Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám
(1045+453) 1498
3
4
3
3
35
36
35
35
35
36
36
36
31
31
1260
1296
1260
1085
4901
1085
*Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható. 14
1085
School of Business Szakgimnázium és Szakközépiskola
Pedagógiai program
Érvényes 2016.09.01.-től
V. Bányászat VII., Közgazdaság XXIV., Ügyvitel XXV., Kereskedelem XXVI., Vendéglátóipar XXVII., Turisztika XXVIII., Optika XXIX., Földmérés XXXV. ágazatok esetében
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudom ányos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv vagy Fizika vagy Informatika vagy Szakmai tantárgy* Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma
9. év f.
10 . év f.
11 . év f.
12 . év f.
9-12. óraszá m összese n
13 . év f.
4
4
4
4
556
-
13. évf. órasz ám össze sen -
4 3 2 2 5 1
4 3 2 2 5 1
4 3 3 1 5 1
4 3 3 1 5 1
556 417 345 31 144 36 695 139
4 -
124 -
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
(1045+4 53) 1498
3
4
3
3
35
36
35
35
35
36
36
36
31
31
Éves összes 12 12 12 10 4901 óraszám 60 96 60 85 *Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható. 15
10 85
1085
