avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért
Tartalomjegyzék Előszó ............................................................................................................................................................................ 5 Mit is jelent az Eurorégió?
................................................................................................................................
7
A program során a döntéshozókkal közösen megvalósult beszélgetések legfontosabb eredményeinek összegzése 1. beszélgetés: Hogyan vegyünk részt közéleti tevékenységekben? ........................................ 8 2. beszélgetés: Az iúságügy helyzete a DKMT Eurorégió országaiban ......................... 10 A gyermek és iúsági önkormányzatokról ........................................................................................... 13 Pályázati lehetőségek iúsági szervezetek és csoportok számára .......................................... 17 Közös levél megfogalmazása a DKMT Eurorégió döntéshozóinak
....................................
22
.......................................................................................................
25
........................................................................................................................................
27
A strukturált párbeszéd eredményei Programunk utóélete
3
avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért
Előszó Beke Pálnak, a gyermek és iúsági önkormányzatok magyarországi meghonosítását elősegítő közösségfejlesztő szakembernek mondta egyszer egy francia település polgármestere, hogy ő azért kívánja támogatni a helyi gyermek és iúsági önkormányzatot, mert szeretné, hogy nyugodt öregkora legyen. Mikor tanulják meg a polgárok, ha nem fiatal korukban, hogyan kell együttműködni, egyezségre jutni, pénzt beosztani és elosztani? Szervezetünk e rövid kiadvány elkészítését – és a benne bemutatásra kerülő szeminárium megvalósítását is – azért vállalta magára, mert egyrészt segítséget kívánunk nyújtani azoknak a fiataloknak, akik településükön valamilyen önszerveződést kívánnak létrehozni, másrészt pedig fel kívánjuk hívni a felnőtt döntéshozók figyelmét arra, hogy a jövőépítésbe a fiatal korosztályok tagjait is be kell vonni. Projektünk elsődleges célja a települési gyermek és iúsági önkormányzatok regionális hálózata kiépítésének megkezdése volt. Ez a regionális hálózat jelenti egyrészt a Dél-alföldi régióban tevékenykedő fiatalok hálózatát, másrészt pedig a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban élő, a gyermek és iúsági önkormányzatokhoz hasonló tevékenységet folytató fiatalokkal való kapcsolat kiépítésének előkészítését. E rövid találkozó természetesen a hálózat kialakítása alapjainak lefektetésére volt elég, most az volt a legfontosabb, hogy a résztvevők megismerkedjenek egymással és alapvető ismeretekre tegyenek szert az Eurórégiót és a leendő hálózat kialakítását illetően. Úgy gondoltuk, ahhoz, hogy a fiatalok hatékonyan tudjanak munkálkodni településükön korosztályuk érdekében, fontos, hogy találkozzanak olyan felnőttekkel, akik korábban hozzájuk hasonlóan hittek abban, hogy fiatalon is tudnak változtatni a környezetükön, a körülöttük élők helyzetén. Ők kiváló példát jelentenek mindenkinek, hiszen mára sokan közülük úgynevezett döntéshozókká váltak, vagyis olyan emberekké, akik politikusként vagy valamilyen, iúsággal foglalkozó intézmény vagy szervezet munkatársaként tevékenykednek. Velük közösen gondolkodtunk azon, hogyan lehetne a fiataloknak is részt venniük a döntés5
hozatali folyamatokban. E részvételhez persze arra is szükség van, hogy az iúsági korosztály tagjai nyilvánvalóvá tegyék a felnőttek számára, hogy képesek és motiváltak részt venni ezekben a folyamatokban. Annak érdekében, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét a fiatalok döntésekbe való bevonásának szükségességére, levélben fordultunk a DKMT Eurorégió önkormányzataihoz, hogy felajánljuk segítségünket a települési vagy akár a nemzetközi projektekben való iúsági kezdeményezések előmozdításához. Amint látható, komoly célokat tűztünk ki, melyek első állomásának tekintettük rendezvényünket. Minden jel arra mutat, hogy kezdeményezésünk sikeres volt, mivel a hálózat kiépülése folytatódik. 2009-ben a hódmezővásárhelyi Városi Gyermek és Iúsági Önkormányzat folytatja a megkezdett munkát. Kiadványunk terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy a beszélgetések és műhelymunkák teljes anyagát közöljük, azonban úgy gondoltuk, az azokon elhangzott jó tanácsok összegyűjtése és közlése nagy segítséget fog nyújtani mindazoknak a fiataloknak, akik valamilyen módon részt akarnak venni településük közéletében. Bemutatjuk továbbá, hogyan tehetnek szert az iúsági csoportok anyagi forrásokra, valamint rövid tájékoztatást nyújtunk a gyermek és iúsági önkormányzatok létrehozásának mikéntjéről is. Szeretném ezúton is megköszönni mindazok hozzájárulását, akik projektünk sikeres megvalósításában szerepet vállaltak: Bálint Andreának, Beke Mártonnak, Bene Tamásnak, Horváth Tibornak, Juhász Bálintnak, Koszorús Lászlónak, az FSZH Mobilitás Országos Iúsági Szolgálat Dél-alföldi Regionális Iúsági Szolgáltató Iroda munkatársainak, Olasz Imrének, Saláta Zoltánnak, Sándor Enikőnek, Szabó Enikőnek, Szabó Zsuzsának, Török Zsoltnak, Varga Tamásnak és Zsótér Máriának, valamint természetesen szemináriumunk összes résztvevőjének.
Döbör András Hálózat a Szabad Információért Alapítvány – elnök
6
avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért
Mit is jelent az Eurorégió? Az eurorégió a határon átnyúló együttműködés egyik formája Európában, amely két vagy több, különböző európai országban található térség között jön létre. Az ilyen típusú együttműködést az Európa Tanács ösztönzi. Az eurorégiók többnyire nem feleltethetők meg egy adott közigazgatási egységnek, politikai hatalommal nem rendelkeznek és munkájuk az együttműködő helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörére korlátozódik. Az eurorégiók lehetőséget adnak a helyi önkormányzatok, a kis- és középvállalkozások, helyi gazdasági szervezetek közötti kapcsolatteremtésre, kommunikációra. Ezek az együttműködések a különböző nemzetek közötti különbségek áthidalását is elősegíthetik, hozzájárulva ezzel az adott térség stabilitásához. Magyar részvétellel 15 eurorégió működik, közülük egyik a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió, melyet a következő területek alkotnak: Romániából Arad megye, Krassó-Szörény megye (Caraş-Severin), Hunyad megye (Hunedoara) és Temes megye (Timiş), Szerbiából a Vajdaság Autonóm Tartomány (Vojvodina), Magyarországról pedig Bács-Kiskun megye és Csongrád megye.
7
A program során a döntéshozókkal közösen megvalósult beszélgetések legfontosabb eredményeinek összegzése
1. beszélgetés:
Hogyan vegyünk részt közéleti tevékenységekben?
A megbeszélésen vendégeink voltak Koszorús László (FIDESZ Magyar Polgári Párt) és Török Zsolt (Magyar Szocialista Párt) országgyűlési képviselők. Arra kértük őket, mutassák be, fiatalon hogyan kapcsolódtak be a közéletbe, milyen út vezetett ahhoz, hogy politikusokká váltak. Mindkét fiatal képviselő tagja az Országgyűlés Iúsági, Szociális és Családügyi Bizottságának, tehát mindketten szakértőnek minősülnek iúsági területen. A képviselő urak személyes élményeik bemutatásával számos olyan tanácsot mondtak a fiataloknak, melyek segítséget nyújthatnak nekik ahhoz, hogy hatékonyan vegyenek részt a társadalmi életben, érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenységet folytathassanak. Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy néhány pontban bemutassuk, Koszorús László és Török Zsolt szerint melyek az alapvető elemei annak, hogy a fiatalok hatékonyan tudják képviselni korosztályuk érdekeit a felnőtt döntéshozókkal történő kommunikáció során. 1. Fontos, hogy párbeszédet kezdjünk az önkormányzattal vagy egyéb döntéshozókkal, hiszen csak ebben az esetben tudjuk elérni, hogy változásokat érjünk el. Már az is nagy siker, ha lehetőséget adnak véleményünk kifejtésére, döntési jog nélkül, hiszen így esélyünk van arra, hogy észérvekkel meggyőzzük az adott témában illetékeseket igazunkról. 2. Ha valaki egyedül próbálja elérni az önkormányzatnál vagy egyéb döntéshozó szervnél valamely tervezett döntés megváltoztatását, nagyon kevés esélye van erre. Akkor azonban, ha összefog hasonló érdekű fiatalokkal, iúsági csoportokkal, sokkal komolyabb esélye van céljai elérésére. Érdemes ezért pl. aláírásgyűjtő kampányba kezdeni, diákparlamentet, iúsági kerekasztalt vagy éppen gyermek és iúsági önkormányzatot létrehozni, melynek tisztségviselőit előzetesen a település számos fiatalja választotta meg. 8
avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért
3. Azért szükséges már fiatalon is beleszólni közéleti kérdésekbe, mert azokat a döntéseket, amelyeket az önkormányzat vagy a Parlament hoz, nekünk kell elviselnünk. Megvan a jogunk ahhoz, hogy beleszóljunk ezekbe, csak nagyon sokan nem élnek vele. Ha viszont vesszük a fáradságot és véleményt mondunk a tervezett döntésekről, javaslatokat teszünk arra vonatkozóan, hogy lehetne azokat javítani (természetesen szervezett keretek között és úgy, hogy ezek a vélemények el is jussanak a döntéshozókhoz), akkor lehetőséget adunk arra, hogy a politikusok beépítsék döntéseikbe a mi javaslatainkat is. 4. Ha komoly munkát folytat egy iúsági szervezet, fel fognak rá figyelni és komolyan fogják őket venni. Koszorús Lászlónak volt olyan élménye, hogy szervezetük rengeteg munkát fektetett be különböző programok szervezésébe, amivel nagyon sok fiatalt vonzottak magukhoz, és ennek következtében a döntéshozók is komolyan vették őket. Egy idő után ők is komolyan vették magukat. 5. Ha valakinek problémája van környezetében, akkor akarjon azon változtatni, fogjon össze másokkal és tegyenek meg mindent (természetesen a jog adta kereteken belül) a változásért. 6. A tömegbázis megszerzése mellett feltétlenül fontos, hogy a fiatalok a képviselt ügyeket illetően megfelelő ismeretanyagot gyűjtsenek össze, különben valóban nem fogják őket komolyan venni a felnőttek. 9
7. Mindig figyelni kell arra, kit milyen feladatokkal bíznak meg egy-egy iúsági csoportban, hiszen ki ebben, ki abban jó. Nem szabad olyan feladatokat adni, amit nem tud megoldani az adott személy, meg kell találni az őt érdeklő témát és azt a cselekvést, amiben képes sikeresen tevékenykedni. 8. Tudjuk motiválni a csoportunk tagjait! Sokszor elég egy mosoly, egy vállon veregetés, de az is jó, ha néha tárgyi ajándékokkal (pl. oklevél, csoki, kabala) kedveskedünk a többieknek. Fontos a nyilvános elismerés. 9. Legyen megtervezve, amit tenni akarunk. Építsük fel a tennivalók sorát. Érdemes megtanulni pályázatot írni, és fontos, hogy már a pályázat írásakor pontosan tudjuk, mikor mit akarunk csinálni. 10. Ne várjuk azt, hogy rögtön eredményeket fogunk elérni, ne hagyjuk félbe a megkezdett munkát. Sok olyan törekvés van, melynek eredményei csak hosszabb távon (akár évek múlva) érnek be.
2. beszélgetés:
Az iúságügy helyzete a DKMT Eurorégió országaiban
Programunk során körünkben üdvözölhettünk egy két órás kerekasztal-beszélgetésen nyolc magyarországi és szerbiai iúsági szakembert és döntéshozót, akiket a résztvevők a román, a szerb és a magyar iúságügy helyzetéről kérdezték. Vendégeink a beszélgetés során az eurorégióhoz tartozó országok iúságügyének helyzetéről, valamint a fiatalok önkéntes tevékenységekbe történő bevonásának mikéntjéről fejtették ki véleményüket. A két órás blokk tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze. A döntéshozók európai szinten fontosnak tekintik az iúságügyet, azonban az Európai Unió nem szabályozza azt. 2001-ben az Európai Bizottság kiadta az Új lendület Európa fiataljai számára - Fehér Könyv az iúságpolitikáról című kiadványt (Az Európai Bizottság akkor ad ki úgynevezett Fehér Könyvet, amikor javaslatokkal szeretne előállni egy adott területen.), mely irányt mutat a tagállamoknak, de európai szintű, kötelező érvényű rendelkezés az iúságpolitikával kapcsolatban nem létezik. Minden ország maga dönti el, milyen módon és milyen eszközökkel fejleszti az iúságügyet. 10
avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért
A kerekasztal egyik résztvevőjének tapasztalatai szerint a politikusok ráhagyják a fiatalokra, hogy keressék őket, ők nem mennek hozzájuk. Sajnos kevés olyan fiatal van, aki igazán tevékeny és bele akar szólni az ügyekbe, pedig az iúságnak kell megmutatnia, hogy képes a párbeszédre. Csak a fiatalokon és a velük foglalkozókon múlik, mennyire veszik őket komolyan. Akkor fogják segíteni őket a döntéshozók, ha felmutatnak valamit, ha konkrét és elérhető célkitűzésekkel keresik fel őket. Fontos, hogy az aktivitás folyamatos legyen, ne kampányszerű. Lényeges, hogy minden helyi szinten dől el. Éppen ezért döntő fontosságú az az egykét elhivatott iúságsegítő, aki szívügyének tekinti az iúságügyet. Mivel az iúságügy nem kötelező önkormányzati feladat (a települési önkormányzatok nem kapnak rá külön pénzkeretet), nehéz a helyzet, de nem reménytelen. Szükséges lenne, hogy minden önkormányzatnak legyen iúsági referense, aki az iúságot érintő kérdésekkel foglalkozik. Ugyancsak fontosak azok az iránymutató dokumentumok, amelyek hoszszú távon kijelölik egy település iúsággal kapcsolatos döntéseit. Ezek az iúsági koncepció, az iúsági stratégia és a cselekvési terv. Ezek megtervezése akkor az igazi, ha abba bevonják a célcsoportot vagyis a fiatalokat, hiszen ők tudják, mi lenne jó nekik. Ha valóban a fiatalok számára akarnak döntéseket hozni az önkormányzatok, elengedhetetlen a folyamatos párbeszéd fenntartása a fiatalok szervezetei és az önkormányzat között. Szerbiában közel 20 évig nem volt olyan állami szerv, ahová a fiatalok fordulhattak, természetesen ennek oka a háború és a rossz gazdasági helyzet volt. 2008-ban megalakult az Iúsági és Sportminisztérium. Azóta számos eredmény született az iúságügy területén, például kidolgoztak egy Nemzeti Iúsági Stratégiát. Persze számos probléma nehezíti a munkát, például a pénzhiány és az, hogy nagyon sok fiatal kivándorolt a háború miatt. Ami komoly pozitívum, hogy az állam felismerte az iúságügy fontosságát, ráébredt, hogy az ország fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy támogassák a fiatalokat. Iúsági irodákat, közösségi tereket kell létrehozni, iúsági szakembereket kell képezni. Túl sok anyagi segítséget nem kapnak az államtól, de az anyagi források híján is számos dolgot meg lehet valósítani. Pozitívum, hogy egyre több az iúsági szolgáltató iroda, viszont sok mögött nincs megfelelő tudás. Egyik vendégünk a szerbiai Kishegyesről érkezett, ahol az önkormányzat nagyon fontosnak tartja az iúságügyet, náluk már volt iúságkutatás és ezt felhasználva iúsági stratégiát is alkottak (részletek olvashatók a www.kishegyesyouth.org honlapon). Komoly eredmény, hogy a kishegyesi önkormányzat költségvetésében is szerepel az iúságügy fejlesztése. Vannak fiatal aktivistáik, akikkel közösen valósítják meg tevékenységeiket. 11
A fiatalok döntéshozatalba történő bevonásával kapcsolatban vendégeink kifejtették, hogy a fiatalok nyelvén kell érthetővé tenni, hogy ők is képesek a helyzetükben és környezetükben pozitív változásokat elérni. Rá kell ébreszteni őket, hogy rengeteg előnyük származik abból, ha önkéntes tevékenységeket vállalnak (pl. megtanulnak pályázatot írni, helyzeti előnyük lesz a munkaerő piacon, utazhatnak, hosszú távon kamatozó kapcsolatokat szerezhetnek, fejleszthetik önmagukat). Sok pályakezdő panaszkodik, hogy az álláshirdetésekben a munkaadók több éves munkatapasztalattal rendelkező fiatal munkaerőt keresnek. Az önkéntes tevékenységek lehetőséget adnak arra, hogy komoly munkatapasztalatot szerezzenek a fiatalok, mielőtt valódi munkahelyük lenne. Komoly veszélyt jelent, hogy a média és az internet hatására bezárkóznak a fiatalok. Nagyon nehéz egy képzésre, táborra fiatalokat toborozni. Az iúsági irodák nagyon sokat tudnak segíteni a fiataloknak abban, hogy nekik nem-formális tanulási alkalmakkal, információnyújtással utat mutassanak. Sok fiatal úgy érzi, ciki aktívnak lenni. Nehéz vezető személyiségként tevékenykedni, hiszen ha valamit elvállalunk, véleményt fognak alkotni rólunk. Ha viszont valami jól sikerül, fel fognak figyelni ránk. Sajnos komoly probléma, hogy sok felnőtt még most sem érti, hogy mit csinál egy önkéntes. A fiatalokat pedig úgy lehet motiválni, hogy olyan tevékenységekbe vonják be őket, melynek során jól érzik magukat.
12
avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért
A gyermek és iúsági önkormányzatokról A fiatalok érdekvédelmére, érdekképviseletére, érdekérvényesítésére több lehetőség kínálkozik. Létre lehet hozni települési iúsági tanácsokat, iúsági egyesületeket, települési diákönkormányzatokat vagy helyi gyermek és iúsági önkormányzatokat. Rendezvényünkön az utóbbiakkal foglalkoztunk behatóan, mivel a program legtöbb résztvevője ilyen jellegű szerveződésekben tevékenykedik. Úgy gondoltuk, hogy a hosszú távú kapcsolatépítés egyik lehetséges módja a gyermek és iúsági önkormányzatok (továbbiakban GYIÖK-ök) helyi szintű kialakítása, a közöttük lévő kapcsolat erősítése lehet. A hódmezővásárhelyi GYIÖK vállalta magára e regionális hálózat létrehozását és megerősítését, melyet 2009 januárjában el is kezdett. A következő néhány oldalon alapvető információt közlünk a GYIÖK-ökkel kapcsolatban.
Mi az iúsági önkormányzat? A település iúsági önkormányzata a helyben élő fiatalok érdekképviselete céljából alapított helyi társaság. A település nagyságától függően több képviselőből, egy vagy két alpolgármesterből és egy polgármesterből áll. Az iúsági önkormányzatot a gyermek képviselőtestület irányítja és nem a felnőttek. Célja, hogy a jövő polgárai már fiatal korukban elsajátítsák a település ügyeivel való felelős foglalkozást, és hogy már ekkor megtanulják a közös, a csoportos érdekérvényesítés megfelelő formáit és sikeres eljárásmódjait. Fontos, hogy az ifjúsági önkormányzat politikamentes legyen, ezért pártoktól függetlennek kell maradnia. A település iúsági önkormányzata az aktív fiatalok állampolgári képességei fejlesztésének gyakorlóterepe. Működésük során azonban nem elvi és nem általános, hanem nagyon is gyakorlati kérdésekkel kell foglalkozniuk, hiszen tennivalóikat elhatározni és megvalósítani valódi terepen, a település hétköznapi viszonyai között, tehát „élesben” és életközelben kell. Valós körülmények között munkálkodva, saját gyakorlatuk révén sajátítják el a közélettel kapcsolatos tudnivalókat. A települési iúsági önkormányzat működésével segíti az általa képviselt korosztály életét, szervezi a korosztályi és a korosztályok közötti kapcsolatokat. Képviseli választói érdekeit minden lehetséges és szükséges helyen és helyzetben. A település felnőtt képviselő-testületével szoros együttműködésben kell dolgozniuk, hiszen a település bármilyen ügyében a felnőttek önkormányzata az illetékes. A gyermekeket és a fiatalokat érintő témákban a felnőtt testület tanácsadóinak tekinthetők. 13
A település gyermek és/vagy iúsági önkormányzata és az iskolai diákönkormányzat közötti különbségek Szempont
Települési gyermek és/vagy iúsági önkormányzat (GYIÖK)
Működési szint/terület Település egésze Kiknek az érdekképviseletét látja el? Kiknek szólnak a programjaik?
Diákönkormányzat (DÖK) Iskola
A település minden, az iúsági ön- Az iskola diákjai számára, fügkormányzat által képviselt fiatal- getlen az életkoruktól és a lakja számára. Tehát beletartozhatnak helyüktől. annak a korosztálynak a tagjai is, akik már nem; vagy nem az adott település iskolájában tanulnak. Nincs konkrét törvényi szabályozás erre a szervezeti formára, emiatt lehet oly sokszínű és változatos az ifjúsági önkormányzatok palettája, és ennek köszönhető, hogy mindenhol a helyi igényeknek megfelelően, saját maguk által kialakított és szabályozott rendszerben működhetnek és virágozhatnak.
Az oktatási törvény részletesen szabályozza a DÖK létrehozását és működését. (1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról.)
Elsősorban a felnőtt segítő, akit a képviselőtestület kér fel erre a feladatra. Fontos, hogy olyan személy legyen, akit a fiatalok elfogadnak, Kik segítik az önkor- s akiben megbíznak. Természetemányzat működését? sen bárki segítheti az iúsági önkormányzat munkáját: a település önkormányzata, felnőttek de leginkább maguk a fiatalok.
A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. Általában a patronáló pedagógus, akit többnyire az iskola vezetése jelöl ki.
Törvényi szabályozás
Ki a testület vezetője?
Működése, felépítése
14
Az iúsági önkormányzat vezetője A diákönkormányzat vezetőjét az iúsági polgármester. általában DÖK-elnöknek nevezik. Alapszabállyal, Szervezeti és Mű- A diákönkormányzat szervezeti ködési Szabályzattal rendelkezik, és működési szabályzatát a vámelyben a fiatalok maguknak sza- lasztó tanulóközösség fogadja el, bályozzák testületük felépítését, és a nevelőtestület hagyja jóvá. működését, a helyi igényekhez, szokásokhoz alakítva.
avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért
Hogyan alakul meg az iúsági önkormányzat? Az elhatározást megelőzően az a szerencsés, ha a felnőtt képviselőtestület és tisztségviselői, a gyerekek és fiatalok különböző csoportjai, a pedagógusok, a népművelők, a településen működő egyesületek tagjai és az aktív szülők az iúsági önkormányzatokat már régóta működtető településeken tájékozódnak erről a formáról. Lehet onnan való fiatalokat és segítő felnőtteket vendégül látni, és így otthon, sokuk füle hallatára kikérdezni dolgaikról. Ha tetszik, amit ajánlanak és amit tenni kívánnak, valamint ha a fiataloknak is kedvük van erre, csakis akkor érdemes megkezdeni az új GYIÖK megszervezését. A település iúsági önkormányzatát a helyben lakó fiatalok teljes köréből, titkos módon választják. Azokon az előkészítő megbeszéléseken, amelyeken a formát honosítani akaró fiatalok és felnőttek egyaránt jelen vannak, közösen kell kialakítaniuk például a választás és választhatóság helyi korhatárát, a választási körzetek határát, a leendő testület létszámát, stb., vagyis saját választási szabályzatot kell fogalmazniuk és elfogadniuk. Az előkészítők akkor járnak el helyesen, ha valamennyi döntésük ideiglenes, csak az első alkalmat szabályozó, hiszen a megvalósítás során úgyis kiderül, hogy miben döntöttek helyesen és miben nem. A megalakuló testület módosíthatja a felületesen fogalmazott, vagy az éppen túlszabályozott eljárást, mivel a szabályok rájuk vonatkoznak és a megfelelő formát csakis ők tudják megfogalmazni. Fontos, hogy a helyben érvényes szabályrendszert még az iúsági önkormányzati választásra szóló felhívással együtt hozzák nyilvánosságra. A választás kiírásával egyidejűleg az előkészítőknek választási bizottságot kell létrehozniuk, olyan fiatalokból, akik nem érdekeltek a jelölésben. Ez az ideiglenes testület gondozza a választásokkal kapcsolatos valamenynyi tennivalót a választásra jogosultak névjegyzékének összeállításától, a kampánygyűlések megszervezésétől a választás lebonyolításáig és az eredmény kihirdetéséig. Persze létre lehet hozni több bizottságot is, vagy lehetnek e „nagy” bizottságnak „rendezvényszervező”, „szavazatszámláló” vagy egyéb feladatokra alakult albizottságai is. Kinek, hol mi tetszik. A választás után tehát megszületik a település iúsági önkormányzatának képviselőtestülete.
Mit kell tennie a megalakult iúsági önkormányzatnak? A választás után alakuló ülést kell tartani. Ilyenkor találkozik először az újonnan megválasztott testület. Szükség és megállapodás szerint testületen belül is tisztségviselőket kell választaniuk, pl. alpolgármester, jegyző, referensek, bizottságok stb. Az iúsági polgármester vezetésével kidolgozzák a testület Alapszabályát, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Választási Szabályzatát, programtervét és költségvetését. Keresniük kell egy olyan felnőtt 15
segítőt, aki a munkájukat segíti. Meg kell állapodniuk a felnőtt önkormányzattal a jogosultságok, a működésükhöz illetőleg a programjaikhoz szükséges anyagi támogatás, a működési hely, stb. tekintetében. És el kell kezdeni dolgozni. Dolgozni bizony, de nem mindegy, hogyan. Nem a maguk érdekében tevékenykednek, hanem a település fiatalságáért. Ezt soha nem szabad szem elől téveszteniük, ellenkező esetben az iúsági önkormányzat hamar elveszti hitelét. Figyelni kell arra is, hogy programjuk változatos legyen. Azért alakul az iúsági önkormányzat, hogy valamiképpen megoldást találjon a fiatalok problémáira, és felkészítse őket a felelősségteljes felnőttségre. Ez kimondva is száraznak hat, ezért fontos, hogy a komoly programok mellett mindig legyen szórakoztató műsor is.
Kik segíthetik helyben és a régióban az iúsági önkormányzatot ? Helyben: természetesen mindenki, de elsősorban a fiatalok maguk, hiszen az iúsági önkormányzat értük van. Velük van a felnőtt segítő is, aki mindig mellettük áll és segíti tevékenységüket. Fontos segítséget adhat még a felnőtt önkormányzat, hisz a tőlük kapott erkölcsi és anyagi támogatás szinte nélkülözhetetlen az eredményes munkavégzéshez. A településen dolgozó iúsági referens és iúságsegítők is nagyban hozzájárulhatnak az eredményes munkához. Segíthetnek még a szülők, az iskolák, a teleházak, a települési civil szervezetek és vállalkozások is, különböző módokon. Régiós szinten: más települési iúsági önkormányzatok, hiszen az együttműködés és tapasztalatcsere kölcsönösen jótékony hatással van az iúsági önkormányzatokra. A RISZI-k, vagyis a Mobilitás Országos Iúsági Szolgálat Regionális Iúsági Szolgáltató Irodái ugyancsak komoly támogatást nyújthatnak. Ezek a szervezetek minden régióban megtalálhatóak és mint információs, emberi erőforrás-fejlesztő, tréning és innovációs központok tevékenykednek a fiatalok és a fiatalokkal foglalkozó szervezetek számára.
Mi várható az iúsági önkormányzatok működésétől? A szervezési, a közigazgatási eljárásokat értő, az egymás közötti együttműködést elsajátító, a választási győzelmet vagy vereséget jól megélt, a győzelmet követően a cselekvés lehetőségét elnyert vagy a vereség elviselése után a cselekvésekbe bevont, az elhatározásokból tervet és az ötletekből cselekvést megvalósító, a különvéleményeket elviselni képes, az akadályokat meghaladni és megoldani tudó nemzedék nő fel, mely mindeközben képviseli és védi fiatal választóinak érdekeit. 16
avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért
Pályázati lehetőségek iúsági szervezetek és csoportok számára Programunkon kitértünk arra, hogy a fiatalok formális vagy informális csoportjai milyen forrásokból tarthatják fenn magukat, milyen eszközök állnak rendelkezésükre programjaik megvalósításához. Ma Magyarországon az egyik legjobb lehetőség fiatalok számára tevékenységeik megvalósításához pénzforrásokra szert tenni a pályázás. Hogy ez sikeres legyen, alapvető fontosságú dolog, hogy különbséget tudjanak tenni a pályázat és a projekt fogalma között. Álljon itt két rövid meghatározás, valamint a jobb érthetőség kedvéért a projektek fő jellemvonásainak összefoglalója Pályázat: egy projekt pályázati űrlapon történő részletes bemutatása, amely támogatás igénylése céljából egy pályáztató szervezethez kerül benyújtásra Projekt: Olyan egyedi tevékenység/folyamat, amelynek meghatározott kezdete, vége, célja-eredménye és egyedi jellegzetességei vannak. Lehetővé teszi, hogy egy adott ötlet szervezett, strukturált lépések sorozatával megvalósításra kerüljön; egy bizonyos területi és időbeli kontextusban helyezkedik el. A projekt életciklusa: ötlet- és igényfelmérés, tervezéselőkészítés, a tevékenység megvalósulása, értékelés, dokumentáció.
A projektek jellemvonásai: • A projekteknek van célja: a projekteknek egyértelműen megfogalmazott célja van, és a projektek világosan megfogalmazott eredményeket céloznak meg. A célkitűzések egy probléma megoldására irányulnak, ami feltételezi az igények előzetes elemzését. Egy vagy több megoldást javasolván végső soron társadalmi változásokat akarnak elérni. • A projektek realisztikusak: céljaiknak elérhetőeknek kell lenniük; ez azt jelenti, hogy számításba kell venniük mind az elvárásokat, mind a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrásokat. • A projektek térben és időben behatároltak: van kezdetük és végük, egy bizonyos helyen és bizonyos viszonyok között kerülnek megvalósításra. 17
• A projektek komplex természetűek: a projektek különféle tervezési és megvalósítási készségeket igényelnek, és különféle partnerek és résztvevők bevonását feltételezik.
• A projektek kollektív jellegűek: a projektek kollektív erőfeszítés eredményei. Csapatok valósítják meg őket, számos partnert vonnak be, és kiszolgálják mások igényeit.
• A projektek egyediek: új ötletekre épülnek. Egy szükségletre (problémára) speciális viszonyok között speciális megoldást kínálnak. Innovatívak.
• A projekt egy merész vállalkozás: minden projekt különbözik a többitől, és gyökeres változásokat céloz meg. Mindig hordoz bizonytalanságot és kockázatot.
• A projektek felmérhetőek: a projektek tervezettek és mérhető célokat tűznek ki, amelyek értékelhetők. A projektek szakaszokból épülnek fel: a projekteknek jól megkülönböztethető szakaszai vannak. A szemléltetés kedvéért álljon itt egy felsorolás arra vonatkozóan, mi mindent kell végrehajtani egy projekt megvalósítása során. Példánk egy neves előadó a helyi fiatalok csoportja által történő meghívása a helyi iúsági házba. Természetesen a lista tovább bővíthető, attól függően, mennyire alaposan kívánja egy csoport megtervezni az egyes elemeit:
Előkészítés: – Célközönség meghatározása – Igényfelmérés a célközönség körében – Összeül a szervezőcsoport több előzetes megbeszélésre – A fiatalok megbeszélik, hogy kit hívnak meg – Anyagi háttér biztosítása (támogatók, pályázat) – Előadó felkérése, előadás idejének, anyagi vonzatának, időpontjának lefixálása – Helyfoglalás – Technikai igények, az előadót megkérdezni, milyen eszközre van szüksége – Helyszín biztosítása (terem, büfé, öltöző stb.) – Szóróanyagok készítése, előadás reklámozása – Ajándék vásárlása az előadónak – Az iskolákból visszajelzések kérése – Bemondó felkérése – Bemondó szövegének megírása – Szállás szervezése az előadónak – Sajtótájékoztató megszervezése – Szükség esetén biztonsági személyzet felkérése 18
avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért
Megvalósítás – Sajtótájékoztató – Előadó fogadása – Terem berendezése, dekoráció – Koncert lebonyolítása – Technika biztosítása – Résztvevők fogadása – Szerződéskötés/ kifizetés – Előadó elszállásolása – Megköszönni a részvételt mindenkinek és az előadónak is – Dokumentálás – Interjú az előadóval és a szervezőkkel
Utómunkálatok: – Terembérlet kifizetése – Rendrakás – Értékelés – Újságcikk – El- és beszámolás – Köszönőlevelek – Ajándék a szervezőknek – Fiatalok véleményének kikérése – Utómunkálatok és a szervezés közös véleményezése. Mi lehetett volna még jobb? – A program sikere esetén új program tervének kidolgozása A fenti felsorolás csak egy példa arra, hogy egy egyszerűbb tevékenységsorozat esetén is mi mindenre oda kell figyelni ahhoz, hogy valóban sikeresen valósítsuk meg terveinket. Ehhez csoportos együttműködésre, átgondolt tervezésre, a feladatok megosztására és felelősök megjelölésére van szükség. Egy hosszabb távú iúsági kezdeményezés esetén gyakori találkozásokra és a megtett lépések folyamatos értékelésére van szükség. A pályázatok mellett további lehetőségek is rendelkezésére állnak a fiataloknak anyagi és nem anyagi források megszerzésére. Fontos annak tudatosulnia bennünk, hogy rengeteg tevékenység nem igényel anyagi erőforrásokat, csak a fiatalok eltökéltségére és fantáziájára van szükség azok megvalósításához. Ha mégis szükségünk van pénzre, álljon itt néhány példa arra vonatkozóan, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre ezek megszerzéséhez: 19
– szponzorok támogatása (olyan személyek vagy szervezetek, amelyek ellenszolgáltatásért (pl. reklámozásért) cserébe támogatják tevékenységünket – adományozók támogatása (olyan személyek vagy szervezetek, amelyek ellenszolgáltatás nélkül támogatnak minket) – jótékonysági akciók bevételei – belépős rendezvények részvételi díjai – eladásra készített termékek értékesítése – önkormányzati támogatás – pályázatok – a fiataloknak (is) szóló pályázatok közül a legismertebbek a következők: • Gyermek és Iúsági Alapprogram kiírásai, ezen belül a magyarországi régiókban (így a Dél-alföldi Régióban is) a Regionális Iúsági Tanácsok által meghirdetett pályázatok (www.esf.hu) • Nemzeti Civil Alapprogram pályázatai (www.nca.hu) • Fiatalok Lendületben Program (www.mobilitas.hu/flp) Utóbbi, vagyis a Fiatalok Lendületben Program (melyből jelen projektünk is megvalósult) az egyik legkiválóbb lehetőség arra, hogy a fiatalok projektjeik megvalósításához pénzforrásra tegyenek szert. Az alábbiakban bemutatjuk a Program által iúsági csoportok számára kínált néhány lehetőséget (további részletes információ a www.mobilitas.hu/flp oldalon található).
Iúsági csereprogramok Az iúsági cserék különböző országokból érkező, 13-25 év közötti fiatalok csoportjainak teremtenek lehetőséget a találkozásra és az egymástól való tanulásra, egymás kultúrájának megismerésére egy adott témakör kapcsán, európai uniós vagy akár azon kívüli országokban. A cserék időtartama 6-21 nap lehet (utazást nem számolva), a cserében részt vevő fiatalok létszáma pedig 16-60 fő. A csere lehet két, három-, ill. többoldalú. Az útiköltségek 70%-a, a biztosítás 100%-a, a szállás és étkezés 100%-a, valamint a program költségei 1920 euro összegig a pályázatból fedezhetők. Fontos figyelembe venni, hogy nem kirándulásról van szó, hanem fiatalok és segítőik által kitalált, aktív és a résztvevők számára érdekes tevékenységekről.
Iúsági kezdeményezések Az iúsági kezdeményezések keretében 18 és 30 év közötti fiatalok csoportjai terveznek és valósítanak meg projekteket helyi, regionális vagy országos szinten. A tevékenységek időtartama 3-tól 18 hónapig terjedhet, a támogatás maximális összege több, mint 20
avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért
8.000 €/projekt is lehet. Olyan tevékenységek támogathatók, melyeket fiatalok valósítanak meg, fiatalokkal és nemcsak ők látják hasznát (pl. extrém sportpark, játszótérépítés, színdarab megalkotása, graffity fal a településen, iúsági rádió, újság létrehozása, működtetése, iúsági iroda létrehozása, beteg fiatalok segítése és még ezer más)
Iúsági demokrácia projektek Az iúsági demokráciaprojektek kategória a 13 és 30 év közötti fiatalok demokratikus életben való részvételét támogatja. Célja a fiatalok ösztönzése arra, hogy részt vegyenek a közösségük életében helyi, regionális és országos, illetve nemzetközi szinten. 3-18 hónapos projektek megszervezésére van lehetőség, melyen legalább két ország két-két projektpartnere vesz részt. Olyan tevékenységsorozatok támogathatók például e kategória keretében, melyek a demokratikus intézményrendszer megismertetését, fiatalok és döntéshozók közötti találkozókat vagy a fiatalok demokratikus életben való részvételhez kapcsolódó igényeinek és kívánságainak felmérését célozza.
A fiatalok és az iúságpolitikai döntéshozók találkozói E kategória keretében a fiatalok, az iúsági munkában és iúsági szervezetekben aktívan résztvevők, illetve az iúságpolitikai döntéshozók együttműködésére, szemináriumok szervezésére és az úgynevezett strukturált párbeszéd megvalósítására van lehetőség. Nemzeti és nemzetközi programok szervezését is fel lehet vállalni. A résztvevők köre a 15-30 év közötti korosztály tagjai és döntéshozók kortól, lakóhelytől függetlenül.
21
Közös levél megfogalmazása a DKMT Eurorégió döntéshozóinak Programunk során fontos célunknak tekintettük, hogy a résztvevők közösen szólítsák meg a DKMT Eurorégióban található önkormányzatok vezetőit, felvegyék velük a kapcsolatot és hívják fel figyelmüket az iúságügy fontosságára. A kapcsolat felvétele céljából két levelet fogalmaztunk meg, melyek közül az egyik a magyarországi, a másik pedig a szerbiai és romániai önkormányzatoknak szól. Utóbbiak természetesen szerb, ill. román nyelven lettek eljuttatva az illetékesekhez. A levelek szövege a következő:
1. A Dél-alföldi Régió polgármestereinek eljuttatott levél: Tisztelt Hölgyem, Uram! Engedje meg, hogy bemutatkozzunk: 2008. november 4-7. között Szegeden a „Régió Légió avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért” elnevezésű szemináriumon vettünk részt, mely az Európai Iúsági Hét alkalmából került megrendezésre. Olyan Dél-alföldön élő fiatalok vagyunk, akik települési iúsági érdekképviseleti csoportokban (gyermek és iúsági önkormányzatokban, települési diákönkormányzatokban, iúsági egyesületekben, illetve helyi iúsági tanácsokban) tevékenykednek. Az ilyen csoportokban önkénteskedő személyek olyan aktív fiatalok, akik településükön képviselik kortársaik érdekeit, számukra programokat szerveznek, és folyamatos kapcsolatban vannak a helyi önkormányzattal. A három nap során iúsági referensekkel, országgyűlési képviselőkkel és más iúsági szakemberekkel közösen gondolkodtunk, melynek eredményeképp jutottunk arra az elhatározásra, hogy egy közös levélben keressük fel a Dél-alföldi Régióban található települések első embereit. Mik a céljaink? Szeretnénk elérni, hogy a települések vezetői vonjanak be minket, fiatalokat az iúságot érintő kérdések megvitatásába és azok előkészítésébe. Miért jó Önnek, a döntéshozóknak és a településnek, ha bekapcsolódunk? Azért, mert így erősebb kötődés alakul ki a fiatalokban saját településük iránt. Azért, mert a fiata22
avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért
lok nem más településen keresik majd a lehetőségeiket. Azért, mert mi leszünk a jövő választópolgárai, ezáltal felelősségteljesen tudunk majd gondolkodni a saját jövőnket és településünk jövőjét illetően. Azért, mert fontos, hogy a fiatalok szeressék a környezetüket, amelyben élnek és élni fognak. Hogyan járulhatunk hozzá a hatékony együttműködéshez? Elsődleges feladatunknak tekintjük, hogy fenntartsuk a kapcsolatot Önnel és településük iúságügyekért felelős munkatársával. Amennyiben igénylik, segítünk a helyi gyermek és iúsági önkormányzat létrehozásában, fenntartásában vagy újraélesztésében. Amennyiben már működik településükön gyermek és iúsági önkormányzat vagy hasonló jellegű iúsági érdekképviseleti csoport, felvesszük vele a kapcsolatot, mivel elindítottuk egy hálózat kialakítását, és ezt bővíteni kívánjuk. Kérjük, segítsen a kapcsolatfelvételben! Kérjük, üzeneteit az FSZH Mobilitás Országos Iúsági Szolgálat Dél-alföldi Regionális Iúsági Szolgáltató Iroda címére, a
[email protected] címre szíveskedjék küldeni. Mit javaslunk településük iúságügye fejlesztése érdekében? – Amennyiben lehetősége van rá, a Polgármesteri Hivatalon belül jelöljön ki egy iúsági ügyekkel foglalkozó munkatársat, vagy alkalmazzon iúsági referenst. – Az iúsági ügyekkel foglalkozó munkatárs vagy iúsági referens közreműködésével vegye fel a kapcsolatot a település iúságával, azok képviselőivel. – Lehetőségeihez mérten biztosítson egy közösségi teret a fiatalok számára, melyet ők saját igényeik szerint alakíthatnak ki – Amennyiben még nincs, tervezzenek iúsági stratégiát településükön. Reméljük, hogy régiónkban a jövőben számos olyan sikeres gyermek és iúsági önkormányzat jön létre, mint amilyenek jelenleg Békéscsabán, Bordányban, Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Kalocsán, Kiskunfélegyházán és Szentesen működnek, ahol a felnőtt önkormányzat komolyan veszi, támogatja, bevonja a döntéshozatalba vagy anyagilag segíti a település lakói számára hasznos programokat megvalósító fiatalokat.
23
2. A DKMT Eurorégió romániai és szerbiai területein található önkormányzatoknak elküldött levél Tisztelt Hölgyem/Uram! 2008. november 4. és 7. között regionális iúsági szeminárium megrendezésére került sor Szegeden gyermek és iúsági önkormányzatokban tevékenykedő fiatalok részvételével, melynek keretein belül fogalmaztuk meg e levelet. Célunk, hogy nemzetközi iúsági együttműködéseket valósítsunk meg romániai és szerbiai fiatalokkal a jövőben. A magyarországi gyermek és iúsági önkormányzatokban tevékenykedő személyek olyan aktív fiatalok, akik településükön képviselik kortársaik érdekeit, számukra programokat szerveznek, és folyamatos kapcsolatban vannak a települési önkormányzattal. Amennyiben településükön tevékenykedik iúsággal foglalkozó szakember, kérjük, kapcsolatfelvétel céljából továbbítsa számára levelünket vagy juttassa el hozzánk elérhetőségét a
[email protected] címre. Reméljük, hogy a jövőben hosszú távon is fenntartható baráti kapcsolatot hozhatunk létre több iúsági csoporttal. Úgy gondoljuk, e kapcsolat mindhárom nemzet fiataljai számára előnyös lesz, hiszen ennek révén megismerjük egymás kultúráját és iúsági életét. Az Európai Bizottság Fiatalok Lendületben Programja az anyagi lehetőségeket is biztosítja e találkozók megvalósulásához. Köszönjük, hogy figyelmet szentelt levelünknek!
24
avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért
A fiatalok részvétele a strukturált párbeszédben Az Európai Iúságpolitikának kezdetektől fogva sarokkövét képezi a fiatalok aktív állampolgári szerepvállalásának ösztönzése, melynek előmozdítására a strukturált párbeszéd módszerét, illetőleg eszközét ajánlja az Európai Bizottság. A strukturált párbeszéd segítségével a fiatalokat be kell vonni a napirenden lévő iúsági ügyek megvitatásába, hiszen azok leginkább őket érintik. A különböző szinteken (helyi, regionális, országos, uniós) történő párbeszédek eredményeit mindig az annál magasabb szintre kell továbbvinni és vitára bocsátani, majd a hazai vagy országos véleményeket, szempontokat a Bizottsághoz eljuttatni, ily módon a „strukturált párbeszéd a fiatalokkal” az uniós hivatalok és az európai fiatalság között zajló párbeszédet teremti meg. A strukturált párbeszédben 2008 őszén több ezer fiatal vett részt Magyarországon. Rendezvényünket megelőzően a programunkon résztvevő fiatalok többségét mi is megkérdeztük, milyen problémáik és megoldási javaslataik vannak a munkavállalást, a gyerekvállalást, a korszerű tudás és képességek megszerzését, az önkéntességet, a környezetvédelmet, az önállósodást, a döntésekbe való beleszólást és számos egyéb kérdést illetően. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, milyen válaszokat adtak a munkavállalással, a szükséges tudás megszerzésével és a döntésekbe történő beleszólással kapcsolatban.
1, Munkavállalás • Problémák: az ismeretség nagyon sokat számít az állások nagy részének betöltésénél, ráadásul nagyon sok cég fiatal munkaerőt vár többéves gyakorlattal. Problémát jelent továbbá, hogy a fiatalok nagy része nem törekszik aktívan szakmai gyakorlat megszerzésére. • Megoldási javaslatok: az EU segítsen az álláskeresésben, szakmai gyakorlati helyek megtalálásában, külföldi tapasztalatszerzésben. Az állam a START kártyához hasonló támogatásokat nyújtson a pályakezdőknek. Legyenek vállalkozó szelleműek a fiatalok, merjenek akár külföldre is elmenni tapasztalatot szerezni.
2, Tudás és képességek megszerzése • Problémák: nagyon fontos az elméleti tudás megszerzése, azonban a gyakorlati tevékenységek során megszerzett készségek és képességek legalább annyira fontosak. Nagyon ne25
héz megfelelő gyakorlatot szerezni, mivel kevés lehetőség áll a fiatalok rendelkezésére. A közép- és felsőoktatásban csak egy-két szakmában van nagyon jól kialakult gyakorlati képzés. Így kevés lehetőség adódik megfelelő kapcsolatok kiépítésére is. • Megoldási javaslatok: a gyakorlati helyek megszerzésében tudnának segítséget nyújtani az oktatási intézmények (kapcsolatok kiépítésével), az önkormányzatok (munkáltatók ösztönzésével), az állam és az EU (ösztöndíj lehetőségekkel, nemzetközi gyakornoki programokkal) is. Elsődleges szerepe a megkérdezettek szerint az iskolának lenne. A fiatalok elismerték, hogy maguk is tehetnek azért aktívan, hogy megfelelő készségekre, képességekre tegyenek szert bizonyos szakterületeken.
3, Beleszólás a döntéshozatalba • Problémák: a megkérdezettek szerint komoly probléma, hogy igazából csak a választások alkalmával van lehetőségük beleszólni az őket érintő döntésekbe. • Megoldási javaslat: fontosnak tartanák, hogy gyakrabban kérdezzék meg őket a döntéshozók, mielőtt döntenek a sorsukról. Fontosnak tartották azt is, hogy a különböző, döntéshozók bevonásával megvalósuló programokon minél több fiatal is részt vegyen. Érdemes lenne az önkormányzatoknak is megfontolniuk, hogy egy-egy fiatalt rendszeresen bevonjanak a képviselő testületek üléseibe, aki egyfajta „közös képviselőként” elmondhatná a helyi fiatalok igényeit, véleményét adott kérdésekben.
26
avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért
Programunk utóélete Projektünk folytatásának tekinthető a Hódmezővásárhelyi Gyermek és Iúsági Önkormányzat (VGYIÖ) által megvalósításra kerülő, „Iúsági Önkormányzatok Hálójában” elnevezésű projekt, melynek megvalósulását ugyancsak a Fiatalok Lendületben Program teszi lehetővé. E projekt azt tűzte ki fő céljául, hogy hatékony együttműködés induljon meg a Dél-alföldi Régióban tevékenykedő számos települési gyermek és/vagy iúsági önkormányzatok között. További fontos céljuk, hogy az összehangolt tevékenységek révén széles körben ismertté és elismertté tegyék az iúsági önkormányzatokat. Ehhez szükség van arra is, hogy nagyszámú fiatalt motiváljanak önkéntes tevékenységekre és ezen belül az aktív közéleti részvételre lakóhelyükön. A fiatalok céljaik megvalósítása érdekében a következő tevékenységeket hajtják végre 2009-ben: rendszeres találkozók, tréningek; havonta jelentkező hírlevél; a GYIÖK-öket támogató felnőtt segítők találkozói; adatbázis elkészítése; honlap elkészítése; gyermeknapok szervezése a tagcsoportok településein; vándorkiállítás a GYIÖK-ök tevékenységének népszerűsítése céljából; módszertani kiadvány elkészítése a GYIÖK-ökről. A projekttel kapcsolatban további információ Bálint Andreától kérhető az alábbi e-mail címen:
[email protected].
27
Felhasznált irodalom • http://vgyio.fotoprizma.hu – a hódmezővásárhelyi Városi Gyermek és Iúsági Önkormányzat honlapja • www.mobilitas.hu/flp – az FSZH Mobilitás Országos Iúsági Szolgálat Fiatalok Lendületben Programot bemutató oldala • T-kit Projektmenedzsment – képzési segédanyag, Mobilitás Képzési és Kutatási Igazgatóság, Budapest, 2004 • http://hu.wikipedia.org/wiki/Euror%C3%A9gi%C3%B3 • 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról • Nemzeti Iúsági Információs és Dokumentációs Adattár (http://www.mobilitas.hu/niida/informaciotar/fogalomtar/fogalmak) • Fiatalok Lendületben Program Pályázati útmutató • Nemzeti Iúsági Információs és Dokumentációs Adattár (http://www.mobilitas.hu/niida/informaciotar/fogalomtar/fogalmak)
28
avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért
Életképek és szösszenetek a szeminárium résztvevőiről, résztvevőitől
A légió tagjai ismerkednek
Megtanultam azt, hogy ha nem mondod ki a véleményed, ha nem mondod ki amit akarsz, akkor olyan hülyén érzed magad és nem tudod meg azt, amit akarsz. (Barbi)
A tévében is hallattuk a hangunkat
Beindul az embergép
Nem biztos, hogy egyetértek azzal, amit mondok, azaz tudnék vitatkozni saját magammal. (Marci) Kicsi a bors de erős, ugyanakkor fáradékony. (Csilla)
Még a CNN is közvetített a szemináriumról
29
A légiósok
Örülök, hogy itt lehettem, pozitív dologként értékelem azt, hogy a fiatalokban újra látok fényt és reménységet arra vonatkozóan, hogy tudják alakítani saját maguk sorsát, ki tudnak állni és harcolni tudnak a véleményükért. Látok olyan felnőtt segítőket, akik hisznek ezekben az emberekben. Nélkülük és a fiatalok nélkül nem biztos, hogy jó irányba haladnánk. (Attila) Amikor kellett, komolyak voltunk, mikor lehetett, vidámak voltunk, meg azért fiatalok vagyunk, lázadtunk is. (Laca)
30
„Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.”
Készítette: Hálózat a Szabad Információért Alapítvány Szakmai támogató: FSZH MOISZ Dél-alföldi Regionális Iúsági Szolgáltató Iroda Felelős kiadó: Döbör András Szeged, 2009
