Tartalomjegyzék. 3. Gyermekek után járó ellátások 21. Különféle törvényekben szabályozott ellátások 21

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások 1. rendszeres szociális segély 2. foglalkoztatást helyettesítı támogatás 3. idıskorúak járadéka 4. lakásfenntartási támogatás 5. adósságkezelési szolgáltatás 6. ápolási díj 7. átmeneti segély 8. temetési segély II. természetben nyújtott szociális ellátások a) pénzbeli ellátás helyett 1. lakásfenntartási támogatás 2. átmeneti segély 3. temetési segély b) természetbeni ellátások 1. köztemetés 2. közgyógyellátás

1. 2. 2.

2. 1993. évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások 1. rokkantsági járadék 2. átmeneti járadék 3. rendszeres szociális járadék 4. rehabilitációs ellátás 5. rokkantsági ellátás 6 bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka 7. vakok személyi járadéka 8. házastársi pótlék 9. házastárs utáni jövedelempótlék 10. cukorbetegek támogatása 11. szépkorúak jubileumi köszöntése 12. súlyos mozgáskorlátozottak közl. támogatása 13. parkolási igazolvány 14. fogyatékossági támogatás 15. baleseti járadék 16. álláskeresési járadék 17. nyugdíj elıtti álláskeresési segély 18. keresetpótló juttatás 19. vállalkozói járadék

8.

3. Gyermekek után járó ellátások Különféle törvényekben szabályozott ellátások

6. 6.

6.

1. anyasági támogatás 2. gyermekgondozási segély 3. családi pótlék 4. magasabb összegő családi pótlék 5. gyermeknevelési támogatás A kötelezı egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 1. terhességi-gyermekágyi segély 2. táppénz 3. gyermekápolási táppénz 4. gyermekgondozási díj Egyéb kedvezmények 1. apa munkaidı-kedvezménye 2. gyermekek után járó pótszabadság 3. családi adókedvezmény 4. ingyenes tankönyvellátás A 1997. évi XXXI. törvényben (Gyvt.) szabályozott ellátások a) Pénzbeli ellátások 1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2. pénzbeli támogatás 3. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 4. kiegészítı gyermekvédelmi támogatás 5. gyermektartásdíj megelılegezése 6. óvodáztatási támogatás 7. otthonteremtési támogatás 8. gyermekétkeztetés normatív kedvezménye b) Természetben nyújtott ellátások természetben nyújtott rendkívüli gyv. támogatás 4. 1997. évi LXXXI. törvény fontosabb ellátásai A társadalombiztosítási nyugellátásról 1. öregségi teljes nyugdíj 2. öregségi résznyugdíj 3. korhatár alatti nyugdíjasok keresı tevékenysége 4. rokkantsági nyugdíj 5. baleseti rokkantsági nyugdíj Hozzátartozói ellátások 1. özvegyi nyugdíj 2. árvaellátás 3. szülıi nyugdíj 4. özvegyi járadék A minisztérium elérhetıségei

21. 21.

25.

26.

28. 28.

32.

33. 33.

37.

41.

Szociális ellátások 2012. Nem könnyő eligazodni a jogszabályok sokaságában, sem az ellátásokban érintetteknek, sem az ügyintézıknek, sem az ellátások iránt érdeklıdıknek. Szociális ellátórendszerünk meglehetısen szerteágazó. Bizonyos ellátások az idıskorúakat érintik, mások a megváltozott munkaképességőeket, a fogyatékosokat, a gyermeket nevelı családokat, a hajléktalanokat. Nehezíti a tájékozódást a jogszabályok gyakori változásán túl az is, hogy az ellátások igénylése és megállapítása különbözı szervek hatáskörébe tartozik.

A jelenleg igénybe vehetı ellátásokról szóló tömör összefoglalóval az eligazodást szeretnénk megkönnyíteni. A könnyebb áttekinthetıség érdekében az ellátások bemutatásánál jelezzük a vonatkozó jogszabályt, továbbá feltüntetjük a jogosultak körét és a juttatás összegét.

Reméljük, összeállításunk hatékony segítséget nyújt a kötet olvasóinak lehetıségeik megismerésében, azok gyakorlati hasznosításában és jogaik érvényesítésében.

Budapest, 2012. január Dr. Veres Gábor osztályvezetı Nemzeti Erıforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály

1.

1993. évi III. törvény ellátásai

( a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról )

I. szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások Típus

Jogosultság

Ki állapítja meg?

Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az A települési ellátásra való jogosultság kezdı napján önkormányzat - egészségkárosodott személynek minısül, vagy jegyzıje - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 37.§ - 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élı gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességigyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni * az öregségi nyugdíj ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy mindenkori legkisebb - a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak összege 2012-ben ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott 28.500,- Ft, egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. A jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650,- Ft) és vagyona nincs.

1. Rendszeres szociális segély

Forrás

Forma/összeg

Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés 90%-os mértékben hozzájárul.

A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér (71.800.-Ft) mindenkori kötelezı legkisebb összege személyi jövedelem-adóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át (42.326,Ft). Ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítı támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a 42.326 Ft és a foglalkoztatást helyettesítı támogatás összegének különbözetét. Ebben az esetben a rendszeres szociális segély legmagasabb összege 19.526,- Ft lehet. Az aktív korúak ellátására egy családban egyidejőleg csak egy személy jogosult. Egy családban egyidejőleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítı támogatás míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.

3

2. Foglalkoztatást helyettesítı támogatás 35.§

3. Idıskorúak járadéka 32/B.§

Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – kivéve, ha a rendszeres A települési szociális segélyre való jogosultság feltételeivel rendelkezik- önkormányzat foglalkoztatást helyettesítı támogatásra jogosult. jegyzıje

- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme A települési alapján számított egy fıre jutó havi jövedelme nem önkormányzat haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb jegyzıje összegének 80%-át, 22.800,- Ft) - az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, (27.075,- Ft) - az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft)

4

Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés 80%-os mértékben hozzájárul.

Összege: A foglalkoztatást helyettesítı támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, 22.800 Ft Egy családban egyidejőleg csak egy személy részesülhet foglalkoztatást helyettesítı támogatásban.

- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj Az önkormányzat mindenkori legkisebb összegének 80%-a költségvetése, (22.800,- Ft) melyhez a - az egyedülálló, a reá irányadó központi nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél költségvetés fiatalabb személy esetén az öregségi hozzájárul. nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (27.075,- Ft ) - az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (37.050,- Ft) A jövedelemmel rendelkezı jogosult esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete.

4. Lakásfenntartási támogatás 38.§

5. Adósságkezelési szolgáltatás 55.§

1.Támogatásra normatív alapon jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó A települési havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj önkormányzat mindenkori legkisebb összegének 250%-át,(71.250 Ft) és képviselıa háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy testülete. fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. 2.Támogatásra alanyi jogon jogosult az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı személy.

A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban A települési részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek önkormányzat képviselı- az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek az testülete, adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat bizottsága, havi, vagy - a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, polgármester. továbbá - akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint - aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minıséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

5

Az önkormányzat Összege minimum 2.500,- Ft. költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul.

Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul.

Mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át és összege legfeljebb 300.000,- Ft, a lakáshitel-hátralékok bizonyos eseteiben 600.000,- Ft lehet. A támogatás nyújtható egy összegben vagy havi részletekben az adós vállalásától függıen.

A tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását A települési Az önkormányzat vállaló nagykorú hozzátartozó ellátása. önkormányzat költségvetése, jegyzıje, melyhez a 40.§ Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a valamint központi Az ápolási díjnak a hozzátartozó, ha az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó méltányossági költségvetés felügyeletre, gondozásra szoruló költségvetési törvényben jogkörben az 75%-os - súlyosan fogyatékos, ill. meghatározott alapösszege önkormányzat mértékben – - 18 év alatti tartósan beteg. 2012-ben 29.500,- Ft. képviselıkivéve testülete, méltányosságból Méltányosságból állapítható meg, ha az ápolt 18 év feletti a háziorvos megállapított tartósan beteg. igazolása és ápolási díj – szakvéleménye hozzájárul. alapján. 6. Ápolási díj

7. Átmeneti segély 45.§

8. Temetési segély 46.§

A települési önkormányzat képviselı-testülete a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, A települési valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal önkormányzat küzdı személyek részére a rendeletében meghatározott képviselıátmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti testülete. tevékenységnek nem minısülı kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az Az önkormányzat egészségbiztosítás által nem vagy csak költségvetése. részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhetı. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítı támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható.

A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a A települési meghalt személy eltemetésérıl gondoskodott, annak önkormányzat Az önkormányzat ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles polgármestere. költségvetése. hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

6

A súlyosan fogyatékos, valamint a 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személyek ápolása esetén azonos az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeggel (29.500,- Ft). A fokozott ápolást igénylı súlyosan fogyatékos személy ápolása esetén az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130 százaléka (38.350,- Ft). A 18 év feletti tartósan betegeknél az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 százaléka (23.600,- Ft). Idıtartama szolgálati idıre jogosít, mivel 10 százalék nyugdíjjárulék levonásra kerül.

Változó pénzösszeg, de a segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezınek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

II. természetben nyújtott szociális ellátások Típus

Jogosultság

Ki állapítja meg?

Forrás

Forma/összeg

a) pénzbeli ellátás helyett 1. Lakásfenntartási támogatás

az I/3. pontban leírtak szerint

például: közüzemi díjak térítése, tüzelıutalvány

38.§ 2. Átmeneti segély


A települési önkormányzat képviselı-testülete.

45.§

3. Temetési segély

Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul.


például: élelmiszer, tankönyv biztosítása, gyermek-intézmény díjainak kifizetése,

temetési költségek átvállalása

46.§

b) természetbeni ellátások 1. Köztemetés

A települési önkormányzat képviselı-testülete.

48.§

7

Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul

A haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere gondoskodik az elhunyt személynek az eltemettetésérıl, ha nincs, vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik.

a) Alanyi jogon jogosult az ellátásra az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú; a rendszeres szociális segélyben 49.§ részesülı egészségkárosodott személy; a Az egyéni havi pénzellátásban részesülı hadigondozott és a gyógyszerkeret 2012-ben nemzeti gondozott; a központi szociális segélyben részesülı; a rokkantsági járadékos; legfeljebb havi 12.000,- Ft, az, aki rokkantsági ellátásban; az aki, vagy az eseti keret évi 6.000,- Ft aki után szülıje vagy eltartója magasabb összegő családi pótlékban részesül.

2. Közgyógyellátás

b) Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a regionális egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft), feltéve, hogy a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft), egyedül élı esetén 150%-át (42.750,- Ft)

c) Méltányossági alapon: A jegyzı méltányosságból állapítja meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak

A települési önkormányzat jegyzıje.

Központi költségvetés



8

Központi költségvetés + az önkormányzat költségvetése.

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezı személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott * egyes gyógyszerekre, gyógyszerkerete erejéig * gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre (ideértve a javítás költségeit is), valamint * az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehetı gyógyászati ellátásokra.

2. 1993. évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások Típus

Jogosultság

A 18. életévét betöltött személy, aki a 25. életéve betöltése elıtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80%-os (korábban 100%-os mértékő 1. Rokkantsági járadék munkaképesség-csökkenés) vagy azt meghaladó mértékő egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást 83/1987. (XII. 27.) MT részére nem állapítottak meg. A rokkantsági járadék folyósítása mellett jövedelmi és idıbeli korlátozás rendelet nélkül lehet keresı tevékenységet folytatni.

Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg A lakóhely szerint Központi 33.330,- Ft. illetékes nyugdíjköltségvetés biztosítási igazgatóság. Folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

2. Átmeneti járadék 387/2007.(XII.23.) Korm.rend. 2012. január 1-jétıl új jogosultságot nem lehet megállapítani.

A 2011. december 31-én átmeneti járadékban részesülı személy ellátását A lakóhely szerint Központi költségvetés illetékes 2012. január 1-jétıl rokkantsági ellátásként folyósítják tovább, rehabilitációs melynek összege megegyezik a 2011. december hónapra járó, a 2012. igazgatóság januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével. A rokkantsági ellátásban részesülı személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresıtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követı hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát (139.500.Ft-ot). E bekezdés alkalmazása során a 2012. július 1-jétıl szerzett jövedelem vehetı figyelembe.

9

3. Rendszeres szociális járadék 387/2007. (XII.23.) Korm. rend. 2012. január 1-jétıl új jogosultságot nem lehet megállapítani.

A 2011. december 31-én rendszeres szociális járadékban részesülı - az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven túl betöltı, személyek ellátását 2012. január 1-jétıl rehabilitációs ellátásként folyósítják tovább. Ezen személyek 2012. március 31-éig kérhetik a komplex minısítés elvégzését. A járadékban részesülı személyek 2012. március 31-éig nem kérik a komplex minısítés elvégzését, a rehabilitációs ellátást 2012. május 1. napjával megszüntetik. A komplex minısítés igénylésével kapcsolatos tudnivalókról az érintettek 2012. január hónapban kapnak tájékoztatást. A felülvizsgálat idıpontjáig keresı tevékenység végzésére a 2011. december 31-ig hatályos szabályok szerint van lehetıség. Azon személy esetében, - akinek a rendszeres szociális járadékra való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelızıen hatályos rendelkezések szerint állapították meg, vagy - aki a rendszeres szociális járadék iránti igényét 2007. december 31-éig benyújtotta, a rendszeres szociális járadékot, a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint kellett megállapítani, illetve tovább folyósítani. Ezen személyek járadékra való jogosultságának a keresıtevékenységbıl származó kereset, jövedelem mértéke miatti megszüntetésére 2012. január 1-jét megelızıen a 2007. december 31-én hatályos rendelkezéseket, kell alkalmazni.

10

Központi A 2012. január 1-jén havi költségvetés összege: 27.000,- Ft Korhatárt betöltık esetén 31.360,- Ft.

4. Rehabilitációs ellátás A rehabilitálható megváltozott munkaképességő személy rehabilitációs ellátásra jogosult. 2011. évi CXCI. tv. A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességő 6.§. személy - a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges 2012. január 1-jén rehabilitációs szolgáltatásra, valamint hatályba lépett új - pénzbeli ellátásra jogosult. ellátás

11

rehabilitációs hatóság

A rehabilitációs pénzbeli Egészségbiz- ellátás havi összege annak a tosítási Alap rehabilitációs ellátásban részesülı személynek, - akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 %a, de legalább a minimálbér 30 %-a (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 40 %-a (37.200,- Ft) - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 %-a, de legalább a minimálbér 40 %-a (37.200,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 50 %-a (46.500,- Ft)

5. Rokkantsági ellátás 2011. évi CXCI. tv. 11 .§. 2012. január 1-jén hatályba lépett új ellátás

- annak a megváltozott A megváltozott munkaképességő személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt. rehabilitációs Egészségbiz- munkaképességő személynek az hatóság tosítási Alap esetében, akinek az egészségi állapota alapján foglalkozRokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott tathatósága rehabilitációval munkaképességő személynek is, helyreállítható, azonban a komplex - akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy minısítés szakmai szabályairól - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem szóló rendeletben meghatározott benyújtásának idıpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig egyéb körülményei miatt hátralevı idıtartam az 5 évet nem haladja meg. foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható a havi átlagjövedelem 40 %-a, de legalább a minimálbér 30 %-a (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 %-a (41.850,- Ft) - annak a megváltozott munkaképességő személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minısítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 60 %-a, de legalább a minimálbér 45 %-a (41.850,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 %-a (139.500,- Ft)

12

- annak a megváltozott munkaképességő személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, a havi átlagjövedelem 65 %-a, de legalább a minimálbér 50 %-a (46.500,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 %-a (139.500,- Ft) - annak a megváltozott munkaképességő személynek az esetében, akinek egészségkárosodása jelentıs és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, a havi átlagjövedelem 70%-a, de legalább a minimálbér 55 %-a (51.150,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 %-a (139.500,- Ft).

13

A bányászok egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult, akinek A lakóhely szerint Központi A járadék havi összege a illetékes nyugdíj- költségvetés megállapításkor egészségkárosodása legalább 29%-os mértékő, megegyezik a biztosítási kereset-kiegészítésnek, átmeneti - saját jogú nyugellátásra nem jogosult, igazgatóság, kereset-kiegészítésnek, jövedelem- nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti folyósítja a kiegészítések, átmeneti jövedelemkereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésnek, Nyugdíjfolyósító a járadék 387/2007. (XII.23.) kiegészítésben, megállapítását megelızıen Igazgatóság Korm. rend. - a járadék megállapításakor keresıtevékenységet nem folytat, és folyósított összegével, de nem lehet a keresıtevékenység megszőnését megelızıen megváltozott magasabb, mint az öregségi nyugdíj 2012. január 1-jétıl munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat mindenkori legkisebb összegének új jogosultságot nem megilletı kereset-kiegészítésben vagy átmeneti kereset-kiegészítésben háromszorosa. (85.500,- Ft). lehet megállapítani. részesült.

6. Bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka

Bányászok egészségkárosodási Ha a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülı személy keresı tevékenységet folytat és az általa fizetendı nyugdíjjárulék alapja járadéka meghaladja a tárgyév elsı napján érvényes minimálbér havi összegének 23/1991.(II.9.) tizennyolcszorosát, a keretösszeg elérését követı hónap elsı napjától a Korm. rend. tárgyév december 31-ig (de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. A járadékban részesülı személyek 2012. január 1-jétıl az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeirıl szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet alapján bányászok egészségkárosodási járadékára jogosultak.

14

Akinek a járadékra és özvegyi nyugdíjra – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50%kal csökkentett összegben illeti meg. Ha az özvegyi nyugdíj – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – és a járadék 50%-kal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a jogosultat a járadék olyan összegben illeti meg, hogy az az özvegyi nyugdíj – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – összegével együtt elérje a járadék ıt megilletı teljes összegét.

7. Vakok személyi járadéka

18. évét betöltött erısen látáscsökkent és vak személy, aki látását tartósan (1 Folyósítja év), illetıleg véglegesen elvesztette. a Magyar Államkincstár

Központi Havi összege:15.360,- Ft költségvetés

6/1971. (XI. 30.) Eü.M rendelet, 1032/1971. (VII.14.) 2001. július 1-tıl nincs új megállapítás Kormányhatározat

8. Házastársi pótlék és házastársi pótlékhoz járó kiegészítés

Házastársi pótlékra az volt jogosult, akinek saját jogú nyugellátása a havi Folyósítja a 9.670,- Ft-ot nem érte el, és a vele együtt élı házastársa az állandó özvegyi Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyugdíjra jogosító életkort betöltötte vagy rokkant (67 % munkaképesség csökkenés) és akinek nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladta meg.

Központi Összege: 20.410,- Ft. költségvetés

89/1990. (V. 1.) MT rendelet [187/1997. (X.31.) Korm. rendelet 12. 1998. január 1-tıl nincs új megállapítás § (4) bek.]

9. Házastárs utáni Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülınek a jövedelempótlék házastársa (élettársa) után akkor adták, ha egyébként jövedelme miatt házastársi pótlékra nem volt jogosult. 89/1990 (V. 1.) MT rendelet [187/1997. (X.31.) Korm. rendelet 12. 1998. január 1-tıl nincs új megállapítás § (4) bek.]

10. Cukorbetegek támogatása

Annak állapították meg, aki rendszeres inzulin vagy perorális antidiabetikus kezelt és 70. évét betöltötte, vagy I-II. cs. rokkant, vagy a kiemelten kezelt csoportba tartozik.

18/1987. (XII. 24.) 2000. január 1-tıl nincs új megállapítás EüM rendelet

15

Folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

Központi Összege: 14.160,- Ft. költségvetés

Központi Összege: 100,-Ft. költségvetés

11. Szépkorúak jubileumi köszöntése 255/2008.(X.31.) Kormány rendelet

Jubileumi juttatásra jogosult a 90., a 95. és a 100. életévüket betöltött, A Közigazgatási és Központi A jubileumi juttatás összege: Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezı magyar állampolgár, Elektronikus költségvetés - a 90. életév betöltésekor 90 000 valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személy, Közszolgáltatások forint, amennyiben a fenti életkor betöltésének idıpontjában a szabad mozgás és a Központi Hivatala - a 95. életév betöltésekor 95 000 három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén (KEKKH) az forint, gyakorolják. esedékesség évét - a 100. életév betöltésekor 100 000 megelızı év forint. november 1-jéig adatszolgáltatásért megkeresi a szépkorú személyt, majd az adatokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak átadja, amely a jubileumi juttatást az adatátvételt követı 15 napon belül, de legkorábban az esedékesség évének januárjában folyósítja.

16

Közlekedési kedvezményre a súlyos mozgáskorlátozott személy Megyei Szociális jogosult.Súlyos mozgáskorlátozott személynek minısül: és Gyámhivatal - a mozgásszervi fogyatékosnak minısülı súlyosan fogyatékos személy, - a 18. életévét be nem töltött, a magasabb összegû családi pótlékra jogosító betegségekrõl és fogyatékosságokról szóló rendelet 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenvedı 102/2011.(VI. 29.) személy, Korm. rendelet - a BNO kód XIII. fıcsoportjába (csont-izomrendszer és kötıszövet betegségei) tartozó vezetı diagnózisra tekintettel megállapított, legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkezı személy; Formái: - gépkocsiszerzési támogatás - gépkocsi-átalakítási támogatás

12. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezménye


Parkolási igazolványra jogosult az, aki - látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista, A lakóhely szerint Központi - 2001. július 1-jét megelızıen vaknak minısítettek vagy illetékes költségvetés okmányiroda 218/2003.(XII.11.) - a magasabb összegő családi pótlékra jogosító betegségekrıl és fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak vagy gyengénlátónak, Korm. rendelet mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, vagy autistának minısül, és a minısítést szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással igazolja

13. Parkolási igazolvány

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirıl szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti orvosi szakvélemény parkolási igazolvány igénylésére és hatályának meghosszabbítására a hatályossági idején belül, de legkésıbb 2012. június 30-áig felhasználható.

17

14. Fogyatékossági Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki - látási fogyatékos támogatás - hallási fogyatékos 1998. évi XXVI. tv. - értelmi fogyatékos - mozgásszervi fogyatékos 22.§ - autista, illetıleg - halmozottan fogyatékos és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Magyar Államkincstár Igazgatósága.

15. Baleseti járadék Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében A lakóhely szerint illetékes tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a Nyugdíjbiztosítási 1997. évi LXXXIII. megváltozott munkaképességő személyek ellátásai nem illetik meg. Igazgatóság tv. Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a folyósítja a 57.§ baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás Nyugdíjfolyósító tartamára idıbeli korlátozás nélkül jár. Igazgatóság A szilikózisból és azbesztózisból eredı és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék idıbeli korlátozás nélkül jár.

18

Az öregségi nyugdíj mindenkori Központi legkisebb összegének 65 %-a költségvetés (18.525,- Ft) abban az esetben, ha - látási fogyatékos - értelmi fogyatékos - mozgásszervi fogyatékos, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a (22.800,- Ft) abban az esetben, ha - halmozottan fogyatékos, vagy - értelmi fogyatékos, vagy - mozgásszervi fogyatékos, feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.

Egészségbztosítási Alap

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelıen - az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, - a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, - a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, - a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékő. A baleseti járadék összege a fent meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetıleg harminc százaléka.

16. Álláskeresési járadék 1991. évi IV. tv. 25.-29.§

Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési járadékot állapít meg annak a személynek, aki - álláskeresı, - az álláskeresıvé válását megelızı három éven belül legalább 360 nap – jogosultsági idıvel rendelkezik, - a megváltozott munkaképességő személyek ellátására nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, - munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelı munkahelyet felajánlani.

Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb idıtartama 90 nap.

19

Állami Foglalkoztatási Szerv

Központi Az álláskeresési járadék összegét a költségvetés kérelem benyújtását megelızı, vagy - ha az álláskeresıként való nyilvántartásba vételre késıbbi idıpontban kerül sor - az álláskeresınek az álláskeresıvé válását megelızı négy naptári negyedévben az ezen idıszakkal érintett jogviszonyokban elért, munkaerı-piaci járulék alapja havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen idıszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresınek volt járulékalapot képezı jövedelme. Ha az álláskeresı adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni. Ellátás összege: Munkaerıpiaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a jogosultság kezdı napján hatályos minimálbér 100 %-a: 93.000,-Ft/hó, vagy 3.100.-Ft/nap.

17. Nyugdíj elıtti álláskeresési segély 1991. évi IV. tv. 30.§

Az álláskeresı kérelmére álláskeresési segélyt állapítanak meg, ha rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és - a kérelem benyújtásának idıpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása idıtartamát kimerítette, és - az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követıen három éven belül betöltötte a b) pontjában meghatározott életkort, és - rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıvel, és, - korhatár elıtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmővészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül. Az álláskeresési segély az álláskeresı öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességő személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedı idıtartamra folyósítható.

20


Központi Az álláskeresési segély összege a költségvetés kérelem benyújtásának idıpontjában hatályos kötelezı legkisebb munkabér 40 százaléka. ( 37.200.-Ft vagy 1.240.-Ft/nap) Ha a járadékalap az elıbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyezı összeg.

18. Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14.§.

Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek, a) aki álláskeresı, b) aki 25. életévét - felsıfokú végzettségő személy esetén a 30. életévét nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszőnését követıen álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot, c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetıleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, d) aki rehabilitációs ellátásban részesül, e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszőnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel elızetesen írásban közölte, vagy f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.


Központi Képzési támogatásként Költségvetés - az a)-b) pontban valamint az e)-g) pontban meghatározott személy részére kereset-kiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése; - a c)-d) pontban meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítı támogatásra jogosult álláskeresı részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történı részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható.

A fenti c) pontban meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés idıtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és - a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülı személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követıen kezdıdik meg, valamint - a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülı személy keresı tevékenységet nem folytat.

19. Vállalkozói járadék 1991. évi IV. tv. 2010. 01.01-tıl az egyéni és társas vállalkozó részére a feltételek fennállása esetén álláskeresési járadékot állapítanak meg.

21

A kereset-kiegészítés a képzést megelızıen elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét. (43.080,- Ft/hó – 71.800.-Ft/hó)

3. Gyermekek után járó ellátások az 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások (Családok támogatásáról) Típus 1. Anyasági támogatás 1998. évi LXXXIV.tv. 29.§-tól. 2. Gyermekgondozási segély (GYES) 1998. évi LXXXIV. tv. 20.§

Jogosultság

Ki állapítja meg?

Forrás

Forma/összeg

Magyar Az anya, ha min. 4 alkalommal (koraszülés esetén egyszer) részt vett Államterhesgondozáson (e nélkül is, ha igazolja, hogy 5 hónapig külföldön kincstár tartózkodott) Igazgatósága

az öregségi nyugdíj mindenkori Központi legkisebb összegének 225 %-a költség- (64.125,- Ft), vetés ikergyermekek esetén gyermekenként a 300% -a (85.500,- Ft)

A szülı, a nevelıszülı, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülı (ha a gyermek gyámjával nem él közös háztartásban, és a szülıi ház elhagyását a gyámhivatal Magyar engedélyezte), a gyermek 3. életévének betöltéséig, tartósan beteg, illetve súlyosan Államfogyatékos gyerek esetén 10 éves koráig. kincstár Ikergyermekek esetén a gyermekek tankötelessé válása évének végéig. Igazgatósága Nagyszülı jogosult lehet a GYES-re, ha a gyermek - elsı életévét betöltötte, továbbá - gondozása, nevelése a szülı háztartásában történik, valamint - szülei a GYES-rıl lemondanak és - egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülı vegye igénybe. A gyermek örökbefogadás elıtti gondozásba történı kihelyezésének idıpontjától számított hat hónap idıtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülı - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás elıtti gondozásba történı kihelyezéskor a harmadik életévét már betöltötte, ikergyermek esetén már tankötelessé vált, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. A gyermekgondozási segélyben részesülı örökbefogadó szülı ebben az esetben keresı tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó idıtartamban folytathat. Méltányosságból A Kincstár vezetıje megállapíthatja: a gyermeket nevelı személynek: ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében 3 hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak, megállapíthatja, meghosszabbíthatja: a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.

A gyermekgondozási segély havi összege függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, (28.500,- Ft). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. 10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, ezért a folyósítás idıtartama szolgálati idınek minısül. A gyermekgondozási segélyben részesülı személy keresı tevékenységet - a gyermek egyéves koráig nem folytathat, - a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó idıtartamban folytathat, vagy idıkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, - a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után idıkorlátozás nélkül folytathat,

22


- ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után idıkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülı személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre. éget. - a gyermekgondozási segélyben részesülı nagyszülı keresı tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó idıtartamban folytathat, vagy idıkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

23

3. Családi pótlék (Nevelési ellátás, Iskoláztatási támogatás) 2010. augusztus 30-tól a családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást. A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, s már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják. A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás megállapításának feltételei és az ellátás összege azonos a korábban folyósított családi pótlék összegével.

Nevelési ellátásra jogosult: Magyar - a vér szerinti, az örökbe fogadó szülı, a szülıvel együtt élı házastárs, az a Államszemély, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, kincstár és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülı), a nevelıszülı, a hivatásos nevelıszülı, a gyám, továbbá az a Igazgatósága személy, akihez a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, - a vagyonkezelıi joggal felruházott gyám, illetıleg a vagyonkezelı eseti gondnok a gyermekotthonban nevelt, és - a Magyarország területén mőködı szociális intézmény vezetıje az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszőnésének idıpontjától.

Iskoláztatási támogatásra jogosult: - a vér szerinti, az örökbe fogadó szülı, a szülıvel együtt élı házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülı), a nevelıszülı, a hivatásos nevelıszülı, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, - a vagyonkezelıi joggal felruházott gyám, illetıleg a vagyonkezelı eseti gondnok a gyermekotthonban nevelt, és - a Magyarország területén mőködı szociális intézmény vezetıje az intézményben elhelyezett, továbbá a gyámhivatal által a szülıi ház elhagyását engedélyezı határozatban megjelölt személy - a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétıl a tankötelezettség teljes idıtartamára, valamint 1998. évi LXXXIV.tv. - a tankötelezettsége megszőnését követıen közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek 6.§-tól az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényő tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá - a vagyonkezelıi joggal felruházott gyám, illetıleg a vagyonkezelı eseti gondnok a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben 24 lévı gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes idıtartamára.

Központi Az ellátás havi összege: költség- - egy gyermekes család esetén 12.200,vetés Ft - egy gyermeket nevelı egyedülálló esetén 13.700,- Ft - két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.300,- Ft - két gyermeket nevelı egyedülálló esetén (gyermekenként) 14.800,- Ft - három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 16.000,-Ft - három vagy több gyermeket nevelı egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.000,- Ft - a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élı, továbbá nevelıszülınél, hivatásos nevelıszülınél elhelyezett, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szülıi ház elhagyását engedélyezı határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon ellátásra jogosult személy esetén 14 800 forint.

Magyar 4. Magasabb összegő Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos: Államcsaládi pótlék - az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003.(II.19.) ESZCSM kincstár rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó Igazgatósága 1998. évi LXXXIV. vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, tv. - az a tizennyolc évesnél idısebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése elıtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékő egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy elıreláthatólag legalább egy évig fennáll. Magasabb összegő családi pótlékot folyósítanak 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig különös betegség nélkül is.

Jogosult az a szülı, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel és a legkisebb gyerek 3 és 8 év közötti.

Magyar Államkincstár A gyermeknevelési támogatásban részesülı személy keresı tevékenységet heti Igazgatósága 1998. évi LXXXIV. harminc órát meg nem haladó idıtartamban folytathat, vagy idıkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. tv. 23.§-tól.

5. Gyermeknevelési támogatás (GYET)

25

Központi Tartósan beteg, illetve súlyosan költség- fogyatékos gyermek esetén 23.300,- Ft vetés Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelı egyedülálló esetén esetén 25.900,- Ft 18 éven felüli tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén 20.300,- Ft,

Központi Az öregségi nyugdíj mindenkori költség- legkisebb összege (28.500- Ft) vetés (10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, a folyósítás idıtartama szolgálati idınek minısül)

A kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott ellátások Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult: Egészség- Egészség- Mértéke a naptári napi átlagkereset 70 %-a. Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelızıen két biztosítási biztosítási A folyósítás utólag történik. éven belül 365 napon át biztosított volt, és Alap pénztár - a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszőnését követı illetve a negyvenkét napon belül szül, vagy munkahelyi 1997. évi LXXXIII. -a biztosítás megszőnését követıen negyvenkét napon túl baleseti táppénz kifizetıhely. tv. folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszőnését követı 40.§ huszonnyolc napon belül szül.

1. Terhességigyermekágyi segély (TGYÁS)

Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresıképtelenné A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékő pénzbeli egészségbiztosítási Társadalom- Egészség- biztosítási idı esetében a figyelembe vehetı biztosítási biztosítási jövedelem naptári napi átlagának 60%-a, 1997. évi LXXXIII. járulék fizetésére kötelezett. Alap tv. ennél rövidebb biztosítási idı esetében vagy a Táppénz az igénylı betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság kifizetıhelyek vagy 43. – 50. § fekvıbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt lejártát követı naptól az igazolt keresıképtelenség idıtartamára jár, 50%-a, azzal, hogy a táppénz egy napra járó legfeljebb azonban egy éven át. Egy évig azonban csak akkor jár a egészségbiztosítási összege nem haladhatja meg a jogosultság táppénz, amennyiben az igénylı keresıképtelenségét közvetlenül pénztár. kezdı napján érvényes minimálbér (93.000,megelızıen legalább egy évig folyamatosan biztosított volt. Ft) 200 százalékának harmincad részét (6.200,- Ft).

2. Táppénz

A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi 3. Gyermekápolási A biztosított szülı jogosult: - egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása illetıleg ápolása esetén , 1 Társadalom- Egészség- biztosítási idı esetében a figyelembe vehetı táppénz éves koráig, biztosítási biztosítási jövedelem naptári napi átlagának 60%-a, Alap 1997. évi LXXXIII. - egy és három év közötti beteg gyermek esetén évenként és kifizetıennél rövidebb biztosítási idı esetében vagy a gyermekenként 84 naptári napig, helyek vagy tv. 43.§-tól fekvıbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt - három és hat év közötti gyermekek esetén évenként és gyermekenként egészség50%-a, azzal, hogy a táppénz egy napra járó 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át, biztosítási összege nem haladhatja meg a jogosultság - hat és tizenkét év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként pénztár. kezdı napján érvényes minimálbér (93.000,14 (egyedülállónak 28) napon át. Ft) 200 százalékának harmincad részét (6.200,- Ft). 26

Gyermekgondozási díjra jogosult - a biztosított szülı, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket Társadalomszülı anya esetén a szülést - megelızıen két éven belül 365 napon át biztosítási Központi A naptári napi átlagkereset 70 %-a, azonban biztosított volt, kifizetıköltség- legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér 1997. évi LXXXIII. - a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a helyek vagy vetés és kétszeresének 70%-a , 130.200,-Ft. biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély egészségEgészségtv. 42/A.§ igénybevételének idıtartama alatt megszőnt, feltéve, hogy a biztosítási biztosítási 10 % nyugdíjjárulék és SZJA-elıleg kerül terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási levonásra pénztár Alap jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelızıen két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A Gyed legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, ill. az annak megfelelı idıtartam lejártát követı naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Az ellátásra való jogosultság alkalmazásakor nem minısül szülınek a nevelıszülı és a helyettes szülı.

4. Gyermekgondozási díj (GYED)

Egyéb kedvezmények 1. A gyermek születése esetén az apát megilletı munkaidıkedvezmény 1992. évi XXII. tv. 138/A.§ 2. Gyermekek után járó pótszabadság 1992. évi XXII. tv. 132.§ (2).

Az apát (vér szerinti, örökbe fogadó) gyermeke születése esetén 5 A munkáltató Központi A munkaidı kedvezmény tartamára távolléti díj munkanap munkaidı-kedvezmény illeti meg, melyet a születést költségvetés jár. követı második hónap végéig, a munkavállaló kérésének megfelelı idıpontban köteles a munkáltató kiadni. Ikergyermekek születése esetén is 5 munkanap munkaidıkedvezmény jár az apa részére. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után Mértéke: a gyermek 16 éves koráig A - egy gyermek után 2 pótszabadság jár. munkáltató - két gyermek után 4 A pótszabadság szempontjából a gyermeket elıször a születésének - kettınél több gyermek után össszesen 7 nap évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A pótszabadság mindkét szülıt megilleti (2011.évi CCXI.tv).

27

3. Családi kedvezmény

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult: - az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, 1995. évi CXVII. tv. - a várandós nı és a vele közös háztartásban élı házastársa; - a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); - a rokkantsági járadékban részesülı magánszemély

Ingyenes tankönyvre jogosult : - tartósan beteg - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, 2001. évi XXXVII. tv. - pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban 8.§. tartósan és súlyosan akadélyozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) - három vagy többgyermekes családban él, - nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı tanuló. Nem vehetı igénybe a normatív kedvezmény: A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülı – nevelıszülınél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedı – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után. Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell - tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élı, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szőnt meg - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében, - sajátos nevelési igényőnek tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. 4. Ingyenes tankönyvellátás

28

A családi kedvezmény – az eltartottak Központi lélekszámától függıen – kedvezményezett költségvetés eltartottanként és jogosultsági hónaponként - egy és kettı eltartott esetén 62.500,- forint, - három és minden további eltartott esetén 206.250,- forint levonást jelent az adóalapból. A kedvezmény érvényesítésével egy-két gyermek esetén gyermekenként 10.000,- forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33.000,- forinttal csökkenhet a fizetendı adó. IgényKözponti bejelentés költségvetés alapján az iskola igazgatója. Az igénybejelentés idıpontjáról az iskola értesít minden tanulót. Az igénybejelentési határidı elmulasztása jogvesztı hatályú (kivéve a határidın túl keletkezett igényjogosultság esetét).

1997. évi XXXI. törvényben szabályozott szociális rászorultságtól függı ellátások ( a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról ) a). Pénzbeli ellátások Típus

1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 19.§ Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, jármővet, továbbá vagyoni értékő jogot kell érteni, amelynek egy fıre jutó értéke a gyermeket gondozó családban - külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy - együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja.

Jogosultság

Ki állapítja meg?

Forrás

Forma/összeg

A helyi Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult: Központi A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való a) akinek családjában az egy fıre jutó havi jövedelem önkormányzat költségvetés jogosultság lehetıséget biztosít: összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj jegyzıje - a gyermekétkeztetés normatív kedvez-ményének, - a pénzbeli támogatásnak (évi két alkalommal) mindenkori legkisebb összegének 140%-át 39.900,- Ft - ingyenes tankönyv igénybevételére. ha - a gyermeket egyedülálló szülı, illetve más törvényes képviselı gondozza, vagy - a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy - a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek b) akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át 37.050,- Ft az a.) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fıre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.

29

2. Pénzbeli támogatás 20/A.§

3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 21.§

4. Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás,valamint pótlék 20/B.§

A jegyzı annak a gyermeknek, fiatal felnıttnek, akinek A helyi Központi rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való önkormányzat költségvetés jogosultsága jegyzıje összege: 5.800,- Ft - 2012. augusztus 1-jén fennáll, augusztus hónapban 5.800,- Ft, továbbá ha - 2012. november 1-jén fennáll, november hónapban 5.800,- Ft pénzbeli támogatást állapít meg gyermekenként. Elsısorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell A helyi alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az önkormányzat alkalmanként jelentkezı többletkiadások – különösen a képviselıválsághelyzetben lévı várandós anya gyermekének testülete. megtartása, a gyermek fogadásának elıkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elısegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.

Az önkormányzat költségvetése.

Mértékét az önkormányzat rendeletében határozza meg. Természetben is nyújtható.

A támogatás havi összege gyermekenként az A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı A helyi Központi öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének gyermek gyámja, ha a gyermek tartására köteles, és 1 nyugellátásban, korhatár elıtti ellátásban, szolgálati önkormányzat költségvetés 22%-a 6.270,- Ft. járandóságban, balettmővészeti életjáradékban, átmeneti jegyzıje A jegyzı annak a gyámul kirendelt bányászjáradékban, idıskorúak járadékában vagy olyan hozzátartozónak, akinek kiegészítı ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerő rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága szociális ellátások emelésérıl szóló jogszabály hatálya alá - 2012.augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus tartozik. hónapjában - az augusztus hónapra járó kiegészítı gyermekvédelmi támogatás összege A kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra való mellett 8.400,- Ft összegő, jogosultságot a családbafogadó gyám lakcíme szerint - 2012. november 1-jén fennáll, a tárgyév illetékes települési önkormányzat jegyzıje – határozatlan november hónapjában - a november hónapra járó idıre – állapítja meg. kiegészítı gyermekvédelmi támogatás összege mellett – 8.400,- Ft összegő pótlékot folyósít.

30

5. Gyermektartásdíj megelılegezése 22.§

6. Óvodáztatási támogatás 20/C.§

7. Otthonteremtési támogatás 25.§

Ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére Gyámhivatal a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket a bírósági gondozó családban az egy fıre jutó jövedelem összege nem határozat éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. alapján. (57.000,- Ft)

A települési önkormányzat jegyzıje annak a rendszeres A helyi gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermeknek a önkormányzat szülıje részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét jegyzıje beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll, óvodáztatási támogatást állapít meg.

Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnıtt, Gyámhivatal akinek - legalább hároméves idıtartamú folyamatos - gondozási helyén töltött - nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szőnt meg, és - készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát, azzal, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegeként az otthonteremtési támogatás megállapítása idıpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegét kell figyelembe venni. A készpénz vagyonba a fiatal felnıtt árvaellátásából és keresményébıl származó megtakarítása nem számít bele. Egyéb feltételek megléte esetén három évnél rövidebb idıtartamú nevelésbe vétel is jogosít a támogatás igénybevételére.

31

Központi A bíróság által meghatározott összeg, a tartás költségvetés részbeni biztosítása esetén annak legalább 50%-a.

Elsı alkalommal 20.000,- Ft Második alkalommal 10.000,- Ft

Elsı alkalommal nyújtható természetben.

Központi Az otthonteremtési támogatás mértékét a költségvetés folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkezı jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkezı jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el - a négy évnél rövidebb idıtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét, - a négy évet meghaladó idıtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét, - az öt évet meghaladó idıtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.

8. Gyermekétkeztetés normatív kedvezménye 148.§

Megállapítja az intézményvezetı.

Térítési díjkedvezményre jogosult: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek - három vagy többgyermekes családban élı gyermekek - tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek

A kedvezmény megállapításához közös háztartásban élıként kell figyelembe venni. - a 18 éven aluli - a 25 évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerő oktatásban részt vevı, illetve nappali tagozaton tanuló, valamint - életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekeket

32

Központi Gyermekétkeztetés esetén költségvetés - a rendszeres gyermekvédelmi kedvez-ményben részesülı bölcsıdés, óvodás, az 1-8. évfolyamon nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı, fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, gyermek az intézményi térítési díj 100%-át - a fentiek alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át - három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani . A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehetı igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulói szerzıdése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülı nevelıszülınél, gyermek-otthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedı - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehetı igénybe a normatív kedvezmény. A települési önkormányzatoknak a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott gyermekétkeztetés térítési díjának szociális alapon történı egyedi mérséklésére vagy elengedésére is van lehetısége, melyhez állami támogatásban részesül.

b). Természetben nyújtott ellátások Típus 1. Természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Jogosultság Ha a gyermeket gondozó család idıszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került

Ki állapítja meg?

A helyi önkormányzat képviselıtestülete.

21.§

33

Forrás

A központi költségvetés és az önkormányzat költségvetése.

Forma/összeg - tankönyv- és tanszerellátásának támogatása - a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, - tandíj, - egészségügyi szolgáltatásért fizetendı térítési díj, illetve - egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

4. Az 1997. évi LXXXI. törvény fontosabb ellátásai A társadalombiztosítási nyugellátásról Típus

1. Öregségi teljes nyugdíj 1997 évi LXXXI. tv. 7.§

Jogosultság

Ki állapítja meg?

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) 1952. január 1-je elıtt született, a betöltött 62. életév, Nyugdíjb) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követı 183. nap, biztosítási c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév, Igazgatóság d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követı 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követı 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követıen született, a betöltött 65. életév. Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelı öregségi nyugdíjkorhatár betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idıvel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytıl kezdıdıen az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, sem itthon, sem EGT – államban, illetve szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerzıdı államban. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nı is, aki - legalább negyven év jogosultsági idıvel rendelkezik, és - azon a napon, amelytıl kezdıdıen az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, sem itthon, sem EGT – államban, illetve szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerzıdı államban.

34

Forrás

Forma/összeg

Az elismert szolgálati idı alapján és – az 1988-tól a megállapítását Nyugdíjbiztosítási nyugdíj Alap megelızı napig elért, a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetbıl számított – a figyelembe vehetı havi átlagkeresetbıl kerül megállapításra.

2. Öregségi résznyugdíj Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki legalább tizenöt év szolgálati idıt Nyugdíjszerzett, és a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte. biztosítási 1997 évi LXXXI. tv. Igazgatóság 7.§ (3) bek. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és b) legalább tizenöt év szolgálati idıvel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytıl kezdıdıen az öregségi résznyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, sem itthon, sem EGT – államban, illetve szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerzıdı államban.

3. A korhatár alatti nyugdíjasok keresıtevékenységére vonatkozó szabályok 83/B. §.

Az elismert szolgálati idı Nyugdíjbiztosítási alapján és – az 1988-tól a Alap nyugdíj megállapítását megelızı napig elért, a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetbıl számított a figyelembe vehetı havi átlagkeresetbıl kerül megállapításra.

Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy a tárgyévben Nyugdíj- Nyugdíjbiztosítási biztosítással járó jogviszonyban áll, illetıleg egyéni vagy társas biztosítási Alap vállalkozóként kiegészítı tevékenységet folytat, és az általa fizetendı Igazgatóság nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév elsı napján érvényes kötelezı legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (2012-ben 1.674.000,- Ft), az éves keretösszeg elérését követı hónap elsı napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a nyugellátásban részesülı személy által fizetendı nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. Ha a korhatár elıtti öregségi nyugdíjat 2008. január 1-jét megelızı kezdı naptól állapították meg, a fentiek alkalmazása során a 2012. június 30-át követıen szerzett jövedelem vehetı figyelembe.

35

A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 4. Rokkantsági nyugdíj részesülı, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltı személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétıl a Nyugdíj1997 évi LXXXI. tv. nyugdíjfolyósító szerv a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. biztosítási december havi – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – Igazgatóság 36/A. § összegével megegyezı összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. A 2011. december 31-én - I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, 2012.január 1-jétıl az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltı III. csoportos új jogosultságot nem rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, részesülı személy ellátását állapítanak meg. 2012. január 1-jétıl rokkantsági ellátásként folyósítják tovább. A 2011. december 31-én -III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülı - az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven túl betöltı, azaz 1954. december 31-ét követıen született - személyek ellátását 2012. január 1-jétıl rehabilitációs ellátásként folyósítják tovább, a komplex felülvizsgálat elvégzéséig. A felülvizsgálatot a rehabilitációs ellátásban részesülı személynek kell kezdeményeznie 2012. március 31-ig. 5. Baleseti rokkantsági 1997 évi LXXXI. tv. 36./E.§ nyugdíj 2012. január 1-jétıl új jogosultságot nem állapítanak meg.

36

Nyugdíjbiztosítási Alap

Hozzátartozói ellátások 1997. LXXXI. törvény Típus 1. Özvegyi nyugdíj 1997. évi LXXXI. tv. 45-53. §

Jogosultság

Ki állapítja meg?

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az Nyugdíjbiztosítási élettárs (házastárs) kaphat. Igazgatóság Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa Ha a jogszerzı öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek nyugdíjasként hunyt házastársa el, a - a 22 éves életkor betöltését megelızıen hunyt el, és Nyugdíjfolyósító az iskolai tanulmányai megszőnését követı 180 napon Igazgatóság. belül, vagy összesen legalább 2 év, - a 22 éves életkor betöltését követıen, de a 25 éves életkor betöltését megelızıen hunyt el, és legalább 4 év, - a 25 éves életkor betöltését követıen, de a 30 éves életkor betöltését megelızıen hunyt el, és legalább 6 év, - a 30 éves életkor betöltését követıen, de a 35 éves életkor betöltését megelızıen hunyt el, és legalább 8 év, - a 35 éves életkor betöltését követıen, de a 45 éves életkor betöltését megelızıen hunyt el, és legalább 10 év, - a 45 éves életkor betöltését követıen hunyt el, és legalább 15 év szolgálati idıt szerzett. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.

37

Forrás

Forma/összeg


Az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála idıpontjában megillette, vagy megillette volna. Az özvegyi nyugdíj mértéke: - a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességő özvegy esetén, aki rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár elıtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmővészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül, hatvan százaléka, - a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességő özvegy esetén, aki egyidejőleg rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár elıtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmővészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, harminc százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála idıpontjában megillette, vagy megillette volna.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszőnését követıen özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor - a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy - megváltozott munkaképességő, vagy - házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élı, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik

2. Árvaellátás 1997 évi LXXXI. tv. 54-56.§

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élık egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek elhunyt szülıje rendelkezik az életkora szerint (az özvegyi nyugdíjnál már ismertetett) meghatározott szolgálati idıvel.

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Ha a jogszerzı nyugdíjasként hunyt el, a Az árvaellátás legkorábban az elhunyt személy halála Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. napjától kezdıdıen a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszőnése elıtt a gyermek megváltozott munkaképességővé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

38


Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála idıpontjában megillette, vagy megillette volna. Az árvaellátás legkisebb összege: 24.250 Ft. Az elhunytat megilletı öregségi nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek, - akinek mindkét szülıje elhunyt, - akinek életben lévı szülıje megváltozott munkaképességő,

3. Szülıi nyugdíj 1997 évi LXXXI. tv. 58-59.§

Szülıi nyugdíjra az a szülı jogosult, akinek gyermeke (unokája) az életkora szerint szükséges szolgálati idıt megszerezte, és - a szülı (nagyszülı) a gyermeke (unokája) halálakor megváltozott munkaképességő, vagy 65. életévét betöltötte, és - a szülıt (nagyszülıt) a gyermeke (unokája) a halálát megelızı egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

A szülıi nyugdíj mértéke: Nyugdíjbiztosítási - a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító Igazgatóság korhatárt betöltött, vagy megváltozott Nyugdíj- munkaképességő személy esetén, aki rokkantsági Ha a jogszerzı biztosítási ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugdíjasként hunyt Alap nyugellátásban, korhatár elıtti ellátásban, el, a szolgálati járandóságban, balettmővészeti életNyugdíjfolyósító járadékban és átmeneti bányászjáradékban nem Igazgatóság. részesül, hatvan százaléka, - a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességő személy esetén, aki egyidejőleg rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár elıtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmővészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, harminc százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála idıpontjában megillette, vagy megillette volna.

4. Özvegyi járadék 1997. évi LXXXI. tv. 61/A. §.

Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni Nyugdíj-biztosítási Egyéni számlán nyilvántartott számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek Igazgatóság Nyugdíj- befizetések összege biztosítási összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy - mint az elhunyt biztosított Ha a jogszerzı Alap különös jogutódja - számára özvegyi járadékot fizet, nyugdíjas-ként hunyt amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint el, a Nyugdíja törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege. folyósító Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem Igazgatóság. folyósítható.

39

nyugdíjcélú

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság - Kabinet Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály

A Minisztérium postacíme: 1373 Budapest, Postafiók 609.

a Szociális ügyfélszolgálati Iroda elérhetőségei: Címe:1051 Budapest, V. Akadémia u. 3. [email protected] [email protected]

Ügyfélfogadási idő szociális ügyekben: hétfőtől-csütörtökig9-15 óráig pénteken 9-13 óráig Telefon (ügyfélfogadási időben): 795-3168

A Minisztérium honlapjának címe: www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium www.csaladitudakozo.hu 40

41

Tartalomjegyzék. 3. Gyermekek után járó ellátások 21. Különféle törvényekben szabályozott ellátások 21

Recommend Documents