TARTALOMJEGYZÉK. 1.2 Hatások és az azokkal szembeni ellenállások követelményei (Stocker György) Meteorológiai hatások

TARTALOMJEGYZÉK

1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1.1 A szerkezetek alapvető feladatai (Kronavetter István) 1.1.1 Mechanikai állékonyság 1.1.2 Légáteresztés, vízzárás 1.1.3 Léghanggátlás 1.1.4 Hőátbocsájtás 1.1.5 Biztonsági követelmények 1.1.6 Esztétika, kivitel 1.1.7 Tartósság, karbantartás

1.2

Hatások és az azokkal szembeni ellenállások követelményei (Stocker György) 1.2.1 Meteorológiai hatások 1.2.2 Fizikai hatások 1.2.3 Mechanikai hatások 1.2.4

Kémiai hatások

1.2.5 Egyéb hatások

1.3 A szerkezetek és beépítések anyagai 1.3. 1 Rendszer alapanyagok (Eiles Károly) 1.3.2 Felületkezelések (Major Csaba) 1.3.3 Üvegek és parapetüvegek (Happ Zsuzsanna és Furus Károly) 1.3.4 A beépítés anyagai 1.3.4.1 rögzítési és beépítési szerkezetek (Füstös Péter) 1.3.4.2 rögzítőelemek (Kovács-Sebestyén Szabolcs) 1.3.4.3 szigetelőanyagok (Füstös Péter) 1.3.4.4 építőipari tömítések (Papp Miklós) 1.3.5 Nyílászáró működtető rendszerek (Dömötör Álmos)

2.,

FOGALMAK (szerzők)

3.,

A TERVEZÉS (Stocker György) 3.1 Az építészeti tervezés fázisainak ismertetése 3.2

A tervezés fázisainak összefüggései

3.3

A tervezés szempontjai

3.4 3.5

Szerkezetmeghatározás és anyagválasztás a kimeneti követelmények mérlegelése alapján A tervezés folyamata, tervezői döntések meghozatala

3.6

A különböző tervezési fázisok tervanyagának tartalmi elvárásai, dokumentálás

3.7

A Tervező részvétele és szerepe a megvalósítás során

4. A GYÁRTÁS 4.1 A gyártási előkészítés feltételei (Füstös Péter) 4.2 A gyártás folyamata (Eiles Károly)

5. A BEÉPÍTÉS 5.1 A beépítés alapelvei (Dömötör Álmos) 5.2 A beépítéssel kapcsolatos követelmények (Papp Miklós)

6. ELLENŐRZÉS ÉS JAVÍTÁS (Füstös Péter) 6.1 Az ellenőrzés és dokumentálása 6.2 Javítások és hibaelhárítások és dokumentálásuk

7. MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTEL (Spekla Csilla) 7.1 Megvalósulási dokumentáció 7.2 Átadás-átvételi eljárás szabályai

1.1. A szerkezetek alapvető feladatai 1.1.1 Mechanikai állékonyság - szélterherrel szembeni ellenállás - saját teher (önsúly, kiegészítő elemek) A nyílászáróknak meg kell felelniük a fenti igénybevételekkel szemben a szabványokban illetve rendeletekben meghatározott követelményeknek. A szélteherrel, önsúllyal, kiegészítő elemekkel (árnyékoló, alpinista sín, reklám stb.) számolt szerkezet bordaméreteinek tervezése a gyártó feladata és kötelessége. Az igénybevételekkel szembeni megfelelőségnek igaznak kell lennie a rögzítő és kötőelemekre is. - ütéssel szembeni ellenállás Amennyiben kiírásra kerülnek ezek a követelmények, úgy a teljes szerkezetre érvényesen kell kielégíteni a szabványban előírtak szerint. 1.1.2 Légáteresztés, vízzárás A kért illetve adott légáteresztési és vízzárási követelményekre a megfelelő tulajdonságokkal minősített nyílászárókat kell kiválasztani és alkalmazni. Figyelemmel kell lenni az ajtók és tolóajtók gyengébb teljesítmény jellemzőire. Az előírt jellemzőknek a teljes beépített nyílászáróra érvényesnek kell lennie, megfelelő széllezárás kialakításával. Vízzárási vizsgálatok külön kérésre akár helyszíni próba keretén belül egy-egy kiválasztott szerkezetre is elvégezhetők.(lásd 6.fejezet) 1.1.3 Léghanggátlás Az akusztikus által kiírt követelmények minden esetben a helyszínre vonatkozó értékek kell legyenek (Rw’ + Ctr). A nyílászáró gyártó feladata és felelőssége a kért követelményeknek megfelelő profilrendszer és üvegek kiválasztása, valamint a beépítés módjának meghatározása és megfelelő kivitelezése a rendelkezésre álló minősítések vagy számítások alapján. A szerkezetek kiválasztásánál tekintettel kell lenni a nyílászárófajták különböző tulajdonságaira (nyíló részek, súlykorlát, ajtók, tolóajtók hanggátlása stb.) 1.1.4 Hőátbocsátás A teljes nyílászárónak és beépítésének meg kell felelnie a követelmények szerinti értékeknek, mely számításokkal illetve minősítéssel igazolható. A nagyobb követelményű helyeken kell alkalmazni a kiemelt hőszigetelő képességű profilokat és üvegeket (üveg-távtartókat).

1.1.5 Biztonsági követelmények Dobásállóság, betörésgátlás, golyóállóság A követelmények kiírása a szabványokban előírt módon, teljesítésük a gyártó által alkalmazott megfelelő profilrendszerekkel, kiválasztott és minősítésekkel igazolt üvegekkel/betétekkel kell történjen. Kiesésgátlás Amennyiben a nyílászáró a padlóról, illetve a rendeletben előírt parapet magasság alól - és egyéb kiegészítő szerkezetek ezt nem biztosítják (korlát) -, meg kell felelnie a kiesés gátlás követelményeknek, amelyet minden esetben igazolni kell az üvegezésre is. A követelmény meghatározása és kiírása a tervező/megrendelő feladata.

1.1.6 Esztétika, kivitel A nyílászáró megjelenése, kivitele szubjektív, nem mérhető fogalom, azonban a nem megfelelőség megjelenhet „esztétikai” hibákban is. A cél ezen hibák kiszűrése az átvételkor (pl. sarok kapcsolatok-gérek kialakítása, nyíló szárnyak ellenőrzése stb.). Nehezebb megítélés az esetleges felületi sérülések, karcok megléte az üvegen, illetve a szerkezet felületén. Ezek általában nem a gyártó hibái, hanem beépítési sérülések, amik a szerkezet nem megfelelő védelméből adódtak. A sérülések elfogadása nem nagyítóval való keresgélés, hanem a mindennapi használathoz igazoldó távolságból való szemrevétel kell legyen. A hiba javításának, cseréjének felelőse a károkozó. (lásd 1.3.2 és 1.3.3 fejezetek)

1.1.7 Tartósság, karbantartás A nyílászárók átadás-átvétel feltétele a megfelelő használati és karbantartási szabályzat átadása a megrendelőnek. A szerkezetek rendeltetésszerű használata feltétele a garanciális és szavatossági megfelelőségnek. A szükséges karbantartási, ellenőrzési teendők biztosítása és betartása a használó feladata. 1.2 Hatások és az azokkal szembeni ellenállások követelményei 1.2.1 meteorológiai hatások 1.2.1.1csapadék okozta hatások, „nedvesség elleni védelem“, (eső, hó, jégcsap) - követelmények 1.2.1.2napsugárzás okozta hatások (UV sugárzás és következményei, hőhatás, hőterhelés, illetőleg fényhatások, árnyékolás) - követelmények 1.2.1.3szél okozta hatások (nyomás, szívás, fellibbenés továbbá a közvetetten szélnyomásból adódó vízzárási feladatok) követelmények

1.2.2 fizikai hatások 1.2.2.1a szerkezetek külső és belső térelhatároló funkciójából adódó hőmérsékletkülönbségből létrejövő hatások (hőszigetelés, hőtágulás) illetőleg a páranyomáskülönbség (kondenzáció) okozta hatások - követelmények 1.2.2.2zaj okozta hatások (akusztika), lég és testhangok, külső terhelések - követelmények 1.2.3 mechanikai hatások 1.2.3.1üzemi jellegű állandó hatások 1.2.3.2üzemi jellegű időszakos hatások (pl.: takarítás) 1.2.3.3betörésvédelmi (biztonsági) hatások és követelményei, vandalizmus okozta hatások - követelmények 1.2.4 kémiai hatások, vegyi hatások (pl.: korróziós hatásoklégszennyezés) - követelmények 1.2.5 egyéb hatások 1.2.5.1tűz okozta hatások, tűzvédeleme - követelmények 1.2.5.2földrengés okozta hatások

1.3 A szerkezetek és beépítések anyagai 1.3.1. Rendszer alapanyagok Rendszer alapanyagnak tekintjük az alapvetően a rendszerforgalmazótól származó olyan termékeket (profil, tartozék, vasalat, tömítés), melyből üzemi körülmények között az ablak, ajtó és homlokzati elemek - azok betételemei valamint a beépítéshez és a csomóponti kialakításhoz szükséges kiegészítők nélkül - előállíthatók. Nem alkalmazhatók azok az anyagok, melyek mindenkori műszaki ismeretek mellett károsak az emberre és környezetére nézve (azbeszt, freon…). 1.3.1.1. Extrudált alumínium profil (hőhidas profilok, félkamrák, függönyfal profilok, toldóprofilok…) A sajtolt nyílászáró profilok alapanyagául EN AW-6060 (korábban, a DIN 1725 alapján AlMgSi0,5 F22) ötvözetet kell alkalmazni eloxálható minőségben. Az alumíniumlemezek alapanyaga eloxált felülethez AlMg1 ötvözet eloxálható minőségben, félkemény kivitelben, a porszórt lemezekhez AlMg1 vagy Al99,5 ötvözet alkalmazható normál minőségben. Az alumínium profilok alapanyagának meg kell felelnie az MSZ EN 12020 szabvány 1-es és 2-es részének: MSZ EN 12020-1 Alumínium és alumíniumötvözetek. Nagy pontosságú sajtolt szelvények EN AW-6060 és EN AW-6063 ötvözetből. 1. rész: Műszaki vizsgálati és szállítási feltételek; 2. rész: Méret és alaktűrések. A porszórásos felületkezelés előtt a profil felületét nem szabad szilikont tartalmazó zsírozó anyaggal bekenni. A profilgyártó által közzétett keresztmetszeti tényező (Wx, Wy), illetve tehetetlenségi nyomaték (Ix, Iy) adatokat a profilválasztásnál figyelembe kell venni. Az összehasonlítás alapja nem a szelvénymélység, hanem az adott irányban értelmezett katalógusban szereplő inercia, keresztmetszeti tényező. A szerkezetet a statikai követelményeknek megfelelően kell kialakítani. A méretek és anyagvastagságok meghatározása illetve ellenőrzése a vállalkozó feladata. Minden fellépő erőt biztosan le kell vezetni és át kell adni a teherhordó épületszerkezetekre. A szerkezetre ható meteorológiai terhek meghatározásánál az érvényes szabványokat kell figyelembe venni. Az ajtó szerkezetek síkban záródó kialakításúak.

A hőtechnikai igény nélküli alkalmazásoknál a minimális szerkezeti tokmélység 50 mm, a többkamrás kialakítás nem szükséges.

Mechanikai követelmények függönyfalaknál az MSZ EN 14019 szerint. A rozsdamentes acél kivételével a különböző fémek összeépítésénél a kontaktkorrózió megakadályozására semleges anyagból készült elválasztó réteget kell alkalmazni.

1.3.1.2. Extrudált alumínium profilok beépítési mélysége, falvastagsága Háromkamrás kialakítású (két zárt alumínium kamra, egy darab ún. stégkamra) felépítésű szelvényekből, a szerkezeti tokmélység min. 58 mm, falvastagság és toleranciák a DIN 17615 szerint. A nem eszerint tervezett rendszerek esetén a főprofilok homlokfalának teljesíteni kell a minimálisan 1,8 mm falvastagságot. Az EN 755-1 és EN 755-2 szabványok szabályozzák az alumínium profilok műszaki vizsgálati és szállítási feltételeit, valamint a mechanikai tulajdonságait: Alumínium és alumíniumötvözetek. Sajtolt rudak, csövek és idomrudak. 1. rész: Műszaki vizsgálati és szállítási feltételek; 2. rész: Mechanikai tulajdonságok 1.3.1.3. Acél alkatrészek, profilok A rögzítő szerelvényekhez, merevítésekhez, vagy vaktokokhoz használt acélelemeket vagy rozsdamentes alapanyagból vagy tüzihorganyzott kivitelben kell készíteni. Az acélrészek utólagos helyszíni alakítását lehetőleg kerülni kell. A horganyzást a helyszínre szállítás után, de az alumíniumszerkezetek beépítése előtt gondosan ellenőrizni kell. Az esetleges sérülési pontokat vagy hegesztési helyeket tisztítás és zsírtalanítás után két rétegben, megfelelő minőségű javító festékkel kell mázolni. A teherhordó acél elemekre és a rögzítő acél elemekre a DIN 18800 és a DIN 18802 (Eurocode 3) előírások vonatkoznak. Általános érvényű elv, hogy csak olyan anyagokat szabad alkalmazni, amelyek az építőipari szabályozás keretében megengedettek, illetve amelyekre a megfelelő engedélyek rendelkezésre állnak. Minden olyan elemet, amely utólag már nem hozzáférhető, horganyozni kell, a minimális felületi védelmet ezekre az elemekre a DIN 18360 (3.1.8 pont) alapján kell betartani. A hegesztett acél elemek horganyzása és a korrózió elleni felületkezeléssel ellátott acél elemek szerelése az EN ISO 1461 szabvány alapján történjen. A korróziós terhelésnek megfelelően kell az acélt kiválasztani, a DIN 55928-8 és az EN ISO 12944-2 alapján. 1.3.1.4. Rozsdamentes acél (takaróprofil, kilincsek, kézfogók…), anyagminőségek Anyagminőség: jele A2 Nr. 14301 jele A4 Nr. 14401 1.3.1.5. Rozsdamentes acél kötőelemek Minden olyan rögzítőelem (csavar, csap, csavaranya stb…) ami az alumíniummal közvetlenül érintkezik, rozsdamentes krómnikkelacélból készül. Különleges klimatikus viszonyok esetén a külső rögzítőelem A4 minőségű rozsdamentes acél legyen. A csavarok, csapok a rendeltetésszerű használat során sérülést nem okozhatnak. 1.3.1.6. Hőhídmegszakítók (PUR hab, gyanta, poliamid, polithermid…) A hőhídmentes nyílászáró profilok külső és belső alumíniumkamráját a profil teljes hosszában erőátadásra alkalmas módon kell összekötni jó minőségű műanyag hőhídmegszakító anyaggal (pl.: 6.6 üvegszál erősítésű polyamid). A profiloknak a fellépő erőhatásokat biztonsággal kell viselniük. A külső és belső félkamra között fellépő csúszó hatás nem okozhat károsodást.

Figyelembe kell venni az EN 14024 szabványt a hőhídmentes alumínium profilok mechanikai tulajdonságainak bevizsgálásánál: EN 14024 Hőhídmentes fémprofilok mechanikai teljesítménytulajdonságai – követelmények, igazolás és vizsgálat az értékeléshez. A függönyfal és üvegtetőrendszerek esetében a külső és belső oldal előírás szerinti távolságban, és erősségben legyen összekötve (csavarozva). Hőhídmentes profilok esetében igazolni kell, hogy a kiválasztott rendszer a kiírásnak hőtechnikailag megfelel.

1.3.1.7. PVC izolátorok, párkányfogadók, távtartók A távtartó profiloknak megfelelő időjárás- és nedvességállónak, valamint formatartónak kell lenniük. PVC-U profilok EN ISO 1163 1. és 2. része szerint alkalmazandók. 1.3.1.8. Hőszigetelő betétek HI, SI rendszerekben (festhető, nem festhető…) A radiális hősugárzást gátló betételemek a stégekhez rögzülnek. 1.3.1.9. Műanyag tartozékok Rendszerforgalmazó előírásai szerint kell alkalmazni őket a megfelelő pozíciókban. 1.3.1.10. Öntvények (sarokelemek…) Sarokelemek biztosítsák, hogy a ragasztó a megfelelő helyre kerüljön az injektálás során. 1.3.1.11. Vasalatok A profilgyártó által megadott maximális szárnyméreteket és szárnysúlyokat be kell tartani. Működési elv alapján lehet: - Nyíló - Bukó (csappantyús, oldalkilincses, dupla oldalkilincses, felsőkilincses, távnyitós, motoros távnyitós kialakítással) - Felnyíló - Felnyíló-bukó - Nyíló-bukó - Toló-bukó - Emelő-toló - Toló - Harmonika - Kifelé emelkedő, kifelé nyíló, kiemelő - Egyedi stb. Csak minősített vasalatok használhatók. Amennyiben a tételes kiírás mást nem tartalmaz, valamennyi vasalatelem a pántok és kilincsek kivételével rejtve marad. A zárrúd anyaga eloxált alumínium. A vasalatforgalmazó által előírt záródási pont kialakítással, a súly és mérethatárok betartásával készülhetnek a szerkezetek. A vasalati elemeket a várható terheknek megfelelően méretezni kell. A falcban elhelyezkedő részek a profilgeometriához illeszkedjenek, és ahhoz erőátadásra alkalmas módon rögzítettek. Csavaros kapcsolatoknál alátétlemezt, vagy anyamenetes szegecset kell alkalmazni. Pántolás a működésnek megfelelően előírt számú pánttal. A vasalat állítható legyen, és tegye lehetővé a kiegészítő elemek beszerelését, mint közbenső zárás, nyitáskorlátozó, tisztítóolló stb. A bukó-nyíló vasalatok tartalmazzák a nyitott állapotban a kilincs továbbfordításának megakadályozását, és bukó állásban a becsapódás gátlót.

A vasalatokat az összeszerelőüzem az elvárt igényeknek megfelelően választja ki. Csak a profil rendszerházak által jóváhagyott és engedélyezett vasalati elemek építhetőek be a nyílászárókba. A mozgó vasalati elemeket maghatározott időközönként kell karbantartani, ellenőrizni. A karbantartás által a mozgó alkatrészek kopása és esetleges korróziója megelőzhető. A kilincsek helyzete feleljen meg a használhatóság, kezelhetőség szerinti elvárásoknak de a megfelelő működtethetőség elveinek is. E szerint a pánttal szembeni oldal középső harmadában helyezkedjen el, amennyiben a rendszer ezt lehetővé teszi. 1.3.1.12. Elektromos kiegészítők (nyitásérzékelők, nyitómotorok…) Érintésvédelmi szabályok betartásával helyezhetők el. Kiválasztásuk a mozgatott szárny súlyának és méreteinek megfelelően történjen. Hő- és füstelvezető ablakok csak TMI-vel rendelkező motorokkal, működtető központokkal szerelhetők. 1.3.1.13. EPDM tömítések (szilikonos, száraz, abszolút szilikonmentes, MOOS…) Minden esetben a rendszer részét képező eredeti tömítéseket kell felhasználni. Az ablakszárnyaknál lengőtömítést kell alkalmazni. A lengőtömítés beépítési helye a hőhídmegszakító stégek síkja. A tömítéseknek a kicserélhetőségét biztosítani kell. A belül a tokra takaró szárnyak esetében a lengőtömítésen kívül belső ütközőtömítést (akusztikai) kell beépíteni. Középfelnyíló szárnyaknál a lengőtömítést középütközésnél formadarabok zárják le. A bejárati ajtók kettős gumi ütközéssel készülnek.

Az EPDM tömítéseknek a DIN 7863 szabványnak kell megfelelniük. A beépítésre kerülő tömítőprofilok nem lehetnek megkeményedő műanyagok, dörzsállónak kell lenniük, és a rugalmassági tulajdonságainak (EN 12365) minden előforduló környezeti hőmérsékleti területen meg kell maradniuk. Az ún. Shore-erősség kis tolerancia mellett változatlan maradjon. A normál atmoszférikus befolyásokkal szemben a tömítő profilnak ellenállónak kell lennie. Szilikonmentes beépítési igény esetén az EPDM tömítések abszolút szilikonmentes, illetve száraz változatban kell készülniük a pontos igények figyelembe vételével. 1.3.1.14.Butil Alkalmazása a vízelvezetés elvével feltétlenül egyeztetendő. 1.3.1.15. Tűzgátló anyagok, betétek Csak a minősítés, illetve TMI szerinti tartozékok alkalmazhatók. Gumitömítések (pl. EPDM, vagy nehezen éghető), szilikát anyagú betétek anyaga a profilrendszer katalógusaiban meghatározott. Üvegmegfogás tűzgátló szerkezeteknél: a rozsdamentes acél anyagú (1.4016 alapanyag) mechanikus üvegmegfogás kiegészül a tűzgátló üvegezés (vagy tűzgátló panelkitöltés) és a profil közötti falcban elhelyezett hőre habosodó lamináttal, amely a tűzhatás ideje alatt megtartja helyén az üvegezést.

1.3.2 Felületkezelés 1.3.2.1 Általános tudnivalók ( ISO 12944-1. alapján ) Ezen ajánlás célja olyan minimális követelmények lefektetése, melyeknek felületkezelő üzemeknek, felületkezelő anyagoknak (bevonatok) és végtermékeknek meg kell felelniük. Ezen előírások célja az építőipari termékeken kialakított bevonatok magas minőségének biztosítása tekintet nélkül arra, hogy milyen bevonatot alkalmaznak. A felületkezelő üzemekre vonatkozó előírások a jó minőség biztosításának minimális követelményei. Más módszerek kizárólag akkor alkalmazhatók, amennyiben azokat a megrendelő kifejezetten kéri és azt előzőleg jóváhagyta. Az alumíniumnak vagy alumínium ötvözetnek alkalmasnak kell lennie az ezen dokumentumban leírt felületkezelési folyamatokra. Korróziómentesnek és mindenféle anódos vagy szerves bevonattól mentesnek kell lennie (kivéve az ezen előírásokban leírt anódos előkezelést). Ezenkívül mentesnek kell lennie mindenféle szennyeződéstől, különösképpen szilíciumtartalmú kenőanyagoktól. Az élek letörési sugarának a lehető legnagyobbnak kell lennie. A légkörben, a vízben és a talajban lévő védelem nélküli fém korróziónak van kitéve, ami a szerkezetek károsodását okozhatja. Ezért ennek elkerüléséért a fémszerkezeteket védik, hogy a szerkezet megkívánt élettartama alatt ellenálló legyen a fellépő korróziós hatásokkal szemben. A korrózió elleni védelemnek különböző módjai vannak. Ez az ajánlás a porfesték-bevonatrendszerekkel foglalkozik, elsősorban az alumínium szerkezetek vonatkozásában. Nem foglalkozik a mikroorganizmusok, a vegyi anyagok, a mechanikai behatások és a tűz elleni védelemmel. Az alkalmazási területet a következőkkel jellemezhetjük: -

-

a szerkezet típusával ( AA 6060 vagy AA6063 ötvözetekből készült sajtolt profilok ), a felület és a felület-előkészítés típusával ( pácolás-kromátozás, anódos előkezelés, alternatív előkezelési módszerek ), a környezet típusával ( a légköri korrozivitási kategóriák: C1 nagyon kicsi C2 kicsi C3 közepes C4 nagy C5-I igen nagy-ipari C5-M igen nagy-tengeri ), a festékbevonat-rendszer típusával, a festékbevonat-rendszer tartósságával.

a. Elemezni kell annak a környezetnek a korrozivitását, amelybe a szerkezet kerül. ( ISO 12944-2. alapján) Jelen ajánlás csak a légköri korrózióval foglalkozik, a talaj- és vízkorrózióval nem. Ezeket a lokális probléma részletes elemzésével lehet megoldani. b. Meg kell vizsgálni bármely olyan körülményt, amely befolyásolhatja az alkalmazandó bevonatrendszer kiválasztását. c. Meg kell vizsgálni a terveket, meg kell győződni, hogy a korróziós hibahelyeket kiküszöbölték-e. ( ISO 12944-3 ) d. Meg kell vizsgálni, hogy a kiválasztott szerkezet geometriája összhangba van-e a kiválasztott bevonatrendszer felvitelének technológiájával. e. Ki kell választani az illető környezetre megfelelő és szükséges tartóssággal rendelkező bevonatrendszert. f. Az azonosított bevonatrendszerek közül ki kell választani a projekthez a legjobbat, műszakilag és gazdaságilag. g. A kiválasztott bevonatrendszert figyelembe véve ki kell választani azt az alvállalkozót, amely mind műszakilag, mind gazdaságilag alkalmas a kiválasztott feladatra.

h. Meg kell győződni arról, hogy a környezet károsítását, valamint az egészségügyi és biztonsági kockázatokat a lehető legkisebbre csökkentették. ( ISO 12944-1; ISO 12944-8 ) i. El kell készíteni a munka alatt és után végrehajtandó ellenőrzési programot. ( Qualicoat ). j. Meg kell tervezni a szerkezeten lévő bevonatrendszer karbantartását, tisztítását. 1.3.2.2 Követelmények a bevonatrendszerrel szembe, ezek dokumentálása. Vizsgálati módszerek és követelmények Az alább leírt vizsgálati módszereket a késztermékek és/vagy a felületkezelő rendszerek vizsgálatára alkalmazzák. A mechanikai vizsgálatokhoz (2.6, 2.7 és 2.8 részek) a tesztlemezeket AA 5005-H24 vagy – H14 ötvözetből (AlMg1 – félkemény) kell készíteni 0,8-1 mm vastagságban. A vegyszerek vizsgálatára és a korróziós vizsgálatokhoz AA 6060 vagy AA6063 ötvözetekből készült sajtolt profilokat kell használni. Felületi megjelenés A megjelenést a látható lényeges felületeken kell megítélni. A profilokon meg kell különböztetni még másodlagos felületeket illetve lényegtelen ( takart v nem látható ) felületeket. Lásd ajtó ill. ablak profil ábrákon. A látható lényeges felületet a teljes felületnek azon része, amely alapvető fontosságú a termék esztétikája és használhatósága szempontjából. Élek, mély hornyok és másodlagos felületek nem képezik a lényeges felület részét (….ábra). A lényeges felületen levő bevonat egyáltalán nem tartalmazhat az alapfémig lehatoló karcolásokat. A lényeges felületen ferdeszögből tekintve (kb. 60o) három méteres távolságból az alább felsorolt hibák közül egyik sem látszódhat: felületi érdesség, megfolyások, hólyagok, zárványok, kráterek, halvány foltok, apró pontok, lyukak, karcolások, és bármely más, elfogadhatatlan hiba. A bevonat legyen egyenletes színű és fényességű, jó fedésű. Beépítve a fenti kritériumok a következő körülmények mellett teljesüljenek: - kültéren használt alkatrészeknél: 5 méteres távolságból vizsgálva - beltéren használt alkatrészeknél: 3 méteres távolságból vizsgálva

Ajánlás a látható lényeges, általános és másodlagos felületeken megengedett hibákra az 1. táblázatban. Bírálati szempontok MINIMUM KÖVETELMÉNYEK Jelenségek Követelmény- Jelenség gyári porszórás előfordulása szint 1. kráter, buborék *** + engedélyezett, ha nem látszik feltűnően Ø<0,5mm engedélyezett, ha Ø≥0,5mm max. 10 db / m, ill. m2 ** + engedélyezett, ha nem látszik feltűnően Ø<0,5mm engedélyezett, ha Ø≥0,5mm max. 15 db / m, ill. m2

* 2. zárványok(pl.szálak) ***

3. lepattogzások

4. festéklefolyás

5. narancsosság

6. fényeltérések

x +

**

+

* *** ** * *** ** * ***

x

x +

** * *** **

+ +

engedélyezett, ha nem látszik feltűnően Ø<0,5mm engedélyezett, ha Ø≥0,5mm max. 5 db / m, ill. m2 engedélyezett, ha nem látszik feltűnően Ø<0,5mm engedélyezett, ha Ø≥0,5mm max. 10 db / m, ill. m2 -

-

-

-

x

Finoman strukturált engedélyezett! Erősen strukturált is engedélyezett, ha szerkezeti okokból vagy szerződéses előírások miatt a bevonat vastagsága > 120µm . x x engedélyezett, ha nem látszik feltűnően (A jelenséghez a vizsgálatnál a látható felületre történő rátekintés a mértékadó. A vizsgálat általában külső felületeknél 5 méterről, míg a belső felületeknél 3 méterről történik. A külső felületeket szórt nappali fénynél, a belső felületeket normál (szórt) kivilágításnál a felületre függőleges látószögben (a függőlegestől való eltérés max. ± 30⁰ )kell vizsgálni. Döntő esetben a függőleges vizsgálat a mértékadó. A megítélést a használatból eredő nyomok (kopások, lerakódott szennyeződések, tisztítást igénylő jelenségek ) szakszerű eltávolítása után kell végrehajtani. Egyrétegű fémhatású lakkoknál vagy matt lakkoknál a szakszerűtlen tisztítás színés hatásváltozásokhoz vezethet.

*

x Döntő esetben történhet egy méréstechnikai értékelés egyszínű, simafutású bevonatú reflexióméréssel EN ISO 2813 szerint (60⁰ mérés geometria). Általában a következő toleranciahatárok érvényesek max. 1 évig a beépítés

7. színeltérések

*** **

+ +

után: - fényes felületekre: 71 - 100 E (± 10 E) - selyemfényű felületekre: 31 - 70 E (± 7 E) - matt felületekre: 0 - 30 E (± 5 E) engedélyezett, ha nem látszik feltűnően (A jelenséghez a vizsgálatnál a látható felületre történő rátekintés a mértékadó. A vizsgálat általában külső felületeknél 5 méterről, míg a belső felületeknél 3 méterről történik. A külső felületeket szórt nappali fénynél, a belső felületeket normál (szórt) kivilágításnál a felületre függőleges látószögben (a függőlegestől való eltérés max. ± 30⁰ )kell vizsgálni. Döntő esetben a függőleges vizsgálat a mértékadó. A megítélést a használatból eredő nyomok (kopások, lerakódott szennyeződések, tisztítást igénylő jelenségek ) szakszerű eltávolítása után kell végrehajtani. Egyrétegű fémhatású lakkoknál vagy matt lakkoknál a szakszerűtlen tisztítás színés hatásváltozásokhoz vezethet.

*

x

Követelményszint *** látható, lényeges felület ** általános felületek * nem látszó, másodlagos felület Jelenség előfordulása x engedélyezett + feltétellel engedélyezett - nem engedélyzett

1.táblázat

Fényesség ISO 2813 – a merőlegeshez képest 60o-os szögben beeső fényt használva. Megjegyzés: ha a lényeges felület túlságosan kicsi vagy nem megfelelő a fényesség műszeres méréséhez, a fényességet vizuálisan a referenciamintával való összehasonlítással kell megítélni (ugyanazon szögből nézve). Követelmények: 1. Kategória: 0 30 +/5 egység - matt 2. Kategória: 31 70 +/7 egység - félfényes v. selyemfényű 3. Kategória: 71 100 +/10 egység - fényes (a névleges értéktől való megengedhető eltérést a festékgyártó határozza meg) Rétegvastagság EN ISO 2360

A vizsgálandó alkatrészeken a rétegvastagságot mindig a lényeges felületen kell mérni nem kevesebb, mint 5 mérési ponton (kb. 1 cm2) és minden mérési ponton 3-5 leolvasást kell végezni. Az adott mérési ponton végzett leolvasások átlagértéke ad egy mért értéket, amit fel kell jegyezni a vizsgálati jegyzőkönyvben. Egyik mért érték sem lehet alacsonyabb, mint 80 %-a az előírt minimális rétegvastagságnak, ellenkező esetben a rétegvastagság mérésének eredményének egészét nem megfelelőnek kell tekinteni. Követelmények: Porok: 1 osztály1 Két rétegű porrendszer (1-2 osztályok)

: 60 µm – 120 µm : 110 µm +-15 µm

Tapadás EN ISO 2409 A ragasztószalag feleljen meg a szabványnak. A bevágások közti távolság 1 mm legyen 60 µm-es rétegvastagságig, 2 mm 60 és 120 µm rétegvastagságok között és 3 mm ennél vastagabb bevonatok esetében. Követelmények: Az eredménynek 0-nak kell lennie. 2.5. Keménységvizsgálat (karc-teszt) EN ISO 2815 Követelmények: Az előírt rétegvastagsággal minimum 80. Mélyhúzás vizsgálat Minden porfestékhez: EN ISO 1520 Követelmények: - Minimum 5 mm a porbevonatokra Puszta szemmel vizsgálva a bevonaton nem lehet jele semmiféle repedésnek vagy leválásnak. Hajlítás vizsgálat Minden porfestékhez: EN ISO 1519 Reprezentatív eredmény elérése érdekében a vizsgálatot a minimális értéket megközelítő rétegvastagságú bevonaton kell elvégezni. Követelmények: Hajlítás 5 mm-es tüske körül, illetve 8 mm-es tüske körül kétkomponensű és vízzel hígítható festékek és lakkok esetében. Puszta szemmel vizsgálva a bevonaton nem lehet jele semmiféle repedésnek vagy leválásnak, Ütésszilárdság vizsgálat (csak porfesték-bevonatokhoz) Az ütést a hátoldalon, míg az értékelést a lényeges felületen kell elvégezni. - 1 osztályú porok (egy- vagy kétrétegű), energia: 2,5 Nm: EN ISO 6272/ASTM D 2794 (ejtősúly átmérő: 15,9 mm)

- A mechanikai deformáció után ragasszunk egy ragasztószalagot (lásd 2.4. fejezet) a tesztlemez bevonattal ellátott felületére. Fedjük be a területet úgy, hogy a ragasztót erősen rányomjuk a bevonatra minden hézag és légbuborék megszüntetése érdekében. Egy perc múlva rántsuk le a ragasztószalagot a panel síkjára merőleges irányban. Reprezentatív eredmény elérése érdekében a vizsgálatot a minimális értéket megközelítő rétegvastagságú bevonaton kell elvégezni. Követelmények: Puszta szemmel vizsgálva a bevonaton nem lehet jele semmiféle repedésnek vagy leválásnak, Kén-dioxid-tartalmú nedves atmoszférának való ellenállás EN ISO 3231 (0,2 l SO2 – 24 ciklus). 1 mm széles keresztbemetszést kell ejteni úgy, hogy a bevonatot az alapfémig át kell vágni. Követelmények: A bemetszés mindkét oldalán a beszivárgás nem lehet 1 mm-nél nagyobb, illetve nem lehet 2t meghaladó színváltozás vagy hólyagosság (S2) az ISO 4628-2 alapján.

Ecetsavas sópermet-teszt ISO 9227 (tesztelés ideje: 1000 óra). 1 mm széles keresztbemetszést kell ejteni úgy, hogy a bevonatot az alapfémig át kell vágni. A vizsgálatot 3 db, AA 6060 vagy AA 6063 ötvözetből készült sajtolt profilon kell elvégezni. 1 osztályok: vizsgálati idő: 1000 óra Követelmények: Nem lehet 2-t meghaladó hólyagosság (S2) az ISO 4628-2 alapján. Összesen 16 mm2 beszivárgás megengedett 10 cm hosszú bevágás mentén, de egyik beszivárgás hossza sem haladhatja meg a 4 mm-t. A bevizsgáló három eltérő profilmintát vesz három különböző sarzsból. Az eredmények osztályozása az alábbi skála szerint történik: A. 3 minta megfelelő = 0 minta nem megfelelő B. 2 minta megfelelő = 1 minta nem megfelelő C. 1 minta megfelelő = 2 minta nem megfelelő = 3 minta nem megfelelő D. 0 minta megfelelő Minősítés: A B

Jóváhagyás Megfelelő Megfelelő

C

Nem megfelelő

D

Nem megfelelő

Engedély Megfelelő Megfelelő, a felületkezelő üzemre vonatkozó megjegyzéssel Az ecetsavas sópermet-teszt megismétlése. Ha az eredmény A vagy B, a vizsgálat megfelelő, egyébként nem megfelelő Nem megfelelő 2.táblázat

Machu teszt

(gyorsított korróziós vizsgálat kizárólag profilokon) Bemerítés előtt egy speciális szerszámmal végzett 1 mm-es kereszt-bemetszést kell a bevonaton ejteni az alapfémig. Vizsgáló oldat: NaCl : 50 +/- 1 g/l : 10 +/- 1 ml/l CH3COOH (jégecet) H2O2 (30%) : 5 +/- 1 ml/l Hőmérséklet : 37 +/- 1 oC Vizsgálati idő : 48 +/- 0,5 óra Ezen oldat pH értéke 3,0-3,3. 24 óra után további 5 ml/l hidrogén-peroxidot (H2O2 30%) kell az oldathoz adni és a pH-t beállítani jégecettel vagy nátrium-hidroxiddal. Minden vizsgálathoz új oldatot kell készíteni. Követelmények: 0,5 mm-nél nagyobb beszivárgás nem lehet a bevágás egyik oldalán sem. Mesterséges öregbítés EN ISO 11341 Fény intenzitás: 550 +/- 20 W/m2 (290-800 nm) Fekete standard hőfok: 65 +/- 5 oC Ionmentes víz: maximum 10 µS Speciális UV-szűrő (290 nm) 18 perces nedves közeg és 102 perces száraz közeg ciklusok. 1000 óra expozíció után (3 osztály esetén 2000 óra) a mintákat ionmentes vízzel alaposan le kell öblíteni és ellenőrizni kell: - fényesség változást: ISO 2813 60o-os beesési szög mellett - színváltozást: ∆E CIELAB képlet az ISO 7724/3 alapján, fényességgel. 3 színmérést kell végrehajtani az öregbített mintán és az expozíciónak ki nem tett referenciamintán. Követelmények: Fényesség: a fényességvesztés a mesterséges öregbítés után nem lehet több mint az eredeti érték 50 %-a, illetve 10 % a 2 és 3 osztályú porlakkoknál. Színváltozás: a mellékletben található táblázatban szereplő ∆E értékek alapján. 2 és 3 osztályú porlakkoknál a ∆E színváltozás nem lehet nagyobb, mint a mellékelt táblázatban szereplő határértékek 50 %-a (lásd A7 mellékletet). Természetes öregbítés Expozíció Floridában ISO 2810 alapján Követelmények: Fényesség: A maradék fényesség az eredeti értéknek legalább 50 %-a legyen. A QUALICOAT egy további kiértékelést is végez: A magasabb állóságú ill. hosszabb élettartamú bevonatoknál további osztályok is léteznek. Színváltozás

A ∆E értékek nem léphetik túl a mellékelt táblázatban szereplő maximális értékeket (lásd A7 melléklet). Polimerizáció vizsgálat Folyékony bevonatokra előírt oldószer: metil-etil-keton illetve a festék vagy lakk előállítója által meghatározott és a Műszaki Bizottság által jóváhagyott anyag. Porfestékekre előírt oldószer: xilol illetve a festék vagy lakk előállítója által meghatározott és a Műszaki Bizottság által jóváhagyott anyag. Egy darab pamutot telíteni kell az oldószerrel. 30 másodpercen belül lágyan harmincszor előre-hátra mozgatva meg kell dörzsölni a vizsgálandó alkatrészt. A kiértékelés előtt 30 percet kell várni. A polimerizáció minőségét a következő minősítések alapján kell meghatározni: 1. A bevonat nagyon homályos és eléggé lágy. 2. A bevonat nagyon homályos és körömmel karcolható. 3. Enyhe fényességvesztés (kevesebb, mint 5 egység). 4. Nincs észrevehető változás. Körömmel nem karcolható. Követelmények: A 3 és 4 minősítés megfelelő. Az 1 és 2 minősítés nem megfelelő. Porfestés esetében ez a vizsgálat opcionális a belső ellenőrzések során; kizárólag jelzésértékű és egymagában nem bizonyítja a bevonat gyenge minőségét. Ellenállás vakolatnak A vizsgálatot az EN 12206-1 szabvány alapján kell elvégezni.

Követelmények: A vakolatot könnyen lehessen eltávolítani a felületről, maradék nélkül. Bármely olyan mechanikai sérülést, melyet homokszemcsék okoztak, figyelmen kívül kell hagyni. A fémes bevonatok esetén bármely megjelenésbeli vagy színváltozás nem érheti el az 1 értéket a referenciaskálán (lásd A4 függelék). A többi szín esetében nem léphet fel semmiféle változás.

Ellenállás forró víznek 1. módszer forró vízzel: 2 óra forrásban levő ionmentes vízben (maximum 10 µS 20 oC-on). Ki kell venni a mintát és hagyni kell, hogy szobahőmérsékletűre hűljön. Vigyünk fel egy ragasztószalagot (lásd 2.4 fejezet) a felületre úgy, hogy ne legyen alatta levegő. Egy perc múlva távolítsuk el a ragasztószalagot 45 fokos szögben erős, egyenletes húzással. Állandó klíma kondenzációs víz vizsgálat (vízgőzkamra) DIN 50017 Egy legalább 1 mm széles keresztirányú bemetszést kell ejteni a felületen úgy, hogy a bevonatot az alapfémig átvágjuk. A vizsgálat időtartama 1000 óra az 1 és 2 osztály, illetve 2000 óra a 3 osztály esetében.

Követelmények: Nem léphet fel 2 értéket (S2) meghaladó hólyagosodás az ISO 4628-2 alapján; a maximális beszivárgás a keresztnél 1 mm. Fűrészelés, forgácsolás, fúrás A bevonat jó minőségét alumíniumra használható élesített szerszámok segítségével kell vizsgálni. Követelmények: Éles szerszámok használatakor a bevonat nem repedhet meg és nem pattoghat le.

1.3.2.3

Kivitelezés a. A követelmények dokumentálásával, szerződéskötés az alvállalkozóval. b. A festendő szerkezeti elemek átvétele méret, felületi tisztaság és mechanikai sérülés szempontból. Ezek dokumentálása. c. A tervezés során kiválasztott előkezelés végrehajtása és annak paramétereinek dokumentálása: C.1. Előkezelés por bevonatok felvitele előtt

A kezelendő alkatrészeket vagy egyesével kell függesztékre szerelni, vagy kosárba kell helyezni, ahogy azt az A8 függelék tartalmazza. Minden alkatrészt minden fázisban teljesen egyszerre kell kezelni.

C.1.1 Pácolás Alumíniumon kialakított folyékony vagy porbevonatok esetében mindig kell az előkezelés során pácolást is alkalmazni. A pácolás egy vagy több lépésből állhat, a konverziós réteg felvitele előtti utolsó lépés mindig savas kezelés. A pácolási veszteséget egy vizsgálati minta pácolás előtti és utáni tömegének megmérésével kell meghatározni. Minden új kezelősort úgy kell megtervezni, hogy lehetőség nyíljon mintavételre minden egyes lépés után. A pácolási veszteséget AA6060 vagy AA6063 ötvözetből készült profilokon kell mérni. Két előkészítő előkezelés került meghatározásra: - Standard előkezelés (kötelező) A teljes pácolási veszteség nagyobb legyen, mint 1 g/m2. C.1.2 Kromátozás A kromátozást vagy a kromát-foszfát előkezelést az ISO 10546 szerint kell elvégezni. A kromátozás előtti utolsó öblítővíz vezetőképességének meg kell felelnie a vegyianyag beszállító írásban adott utasításainak, és ezt a bevizsgálónak ellenőriznie kell. Kromátozás után, a szárítás előtti utolsó öblítést ionmentesített vízben kell végezni. A lecsepegő víz vezetőképessége nem haladhatja meg a 30 µS/cm maximális értéket 20 oC-on

mérve. A vezetőképességet csak nyílt profilokon, soha sem zártüreges profilok esetében kell mérni. A kromát konverziós réteg tömege 0,6 és 1,2 g/m2 érték között legyen kromátozás (sárga) kezeléskor és 0,6 – 1,5 g/m2 érték között kromát-foszfát (zöld) kezelés esetében. Az előkezelt alkatrészeket 16 óránál hosszabb ideig tárolni nem lehet. Szabály szerint, előkezelés után azonnal fel kell vinni a festékbevonatot. A nem megfelelő tapadás veszélye az előkezelt alkatrészek tárolási idejének növekedésével növekszik. Előkezelt alkatrészeket soha nem szabad poros, illetve a rétegre káros atmoszférában tárolni. A tároló területen mindig jó atmoszférikus körülményeket kell fenntartani. Az előkezelt alkatrészekkel dolgozó munkások minding viseljenek textilkesztyűt a felület szennyeződésének elkerülése érdekében. C.1.3 Anódos előkezelés Az anódos előkezelés Magyarországon rendkívül ritka, ez az ajánlás ezzel nem foglalkozik. C.1.4 Alternatív előkezelési módszerek- krómmentes konverziós előkezelés A fenti módszerektől eltérő folyamatokat nevezzük alternatív előkezelési módszereknek. Ilyen előkezelési módszereket addig nem szabad alkalmazni, amíg azokat egy vizsgálati program végrehajtása után jóvá nem hagyja egy minősített vizsgálati intézet, vagy a vegyianyag szállító rendelkezik a megfelelő minősítéssel.

C.2. Szárítás Az előkezelés után a festékréteg felhordása előtt az alkatrészeket egy szárítóban teljesen meg kell szárítani. Erre a célra minden üzemben telepíteni kell szárítóberendezést. Az alkatrészeket a következő hőmérsékleteken kell szárítani: Kromátozás (sárga) : maximum 65 oC Kromát-foszfát kezelés (zöld) : maximum 85 oC A folyamatos kezelés esetében megengedett maximális szárító hőmérséklet 100 oC. A leírt hőmérséklet-értékek a fém alkatrészekre vonatkoznak, nem a levegő hőmérsékletre. A festék felvitele előtt a termékeket teljesen meg kell szárítani, függetlenül a termelési módszertől (folyamatos/szakaszos). Anódos előkezeléskor a szárítási hőfok legyen kevesebb, mint 80 oC hogy megakadályozzuk az anódos réteg tömítését. Az alternatív előkezelési módszereknél a szárításkor a beszállító utasításait kell követni. C.3. Festék és beégetés C.3.1 Festék A felületkezelő üzemeknek homlokzati minősítésű festékeket kell használniuk, ajánlott a GSB v. QUALICOAT által minősített festékeket. C.3.2 Beégetés A festőkamra és a beégető szennyeződésmentesek legyenek.

kemence között a körülmények

teljesen por- és

Minden bevonatot felhordás után azonnal be kell égetni. A kemencében az alkatrészeknek a beégetés hőmérsékletére kell hevülniük és a kemencének a teljes beégetés ideje alatt tartania kell ezt a hőmérsékletet. A fém alkatrészek hőmérséklete és a beégetés ideje feleljen meg a gyártó műszaki előírásaiban javasolt értékeknek. A kezelt alkatrészek legmelegebb és leghidegebb része közötti hőmérséklet-különbséget 20 o C alatt javasoljuk tartani. A hőmérséklet mérését a kemence teljes hosszában lehetővé kell tenni. A kemencét riasztórendszerrel kell ellátni, amely azonnal működésbe lép, ha a hőmérséklet kimozdul az előírt tartományból

c. A tervezés során kiválasztott bevonat felvitele és annak paramétereinek dokumentálása. d. Az előírt ellenőrzések végrehajtása és annak dokumentálása

belső vizsgálatokra vonatkozó előírásokat összefoglaló táblázat Vizsgált dolog Minimális gyakoriság Előkezelő fürdők, Vegyi zsírtalanító, pácoló, paraméterek kromátozó, öblítő Hőmérséklet Víz vezetőképessége Előkezelő és hőmérséklete Pácolási veszteség

öblítő

Szárítási hőmérséklet Konverziós réteg tömege Beégetés körülményei

Fényesség

Bevonat vastagsága Megjelenés Tapadás

Eredmények feljegyzése Naponta egyszer (24 Táblázat óránként) minden fürdőre nyilvántartás

Naponta egyszer (24 óránként) minden fürdőre Naponta egyszer (24 óránként) egyszer (24 fürdők Naponta óránként) minden fürdőre Hetente egyszer

Táblázat nyilvántartás Táblázat nyilvántartás Táblázat nyilvántartás Táblázat nyilvántartás Hetente egyszer Táblázat nyilvántartás Naponta egyszer (24 Táblázat óránként) nyilvántartás Naponta kétszer: kiírt Táblázat hőfok feljegyzése; Hetente nyilvántartás egyszer: 1 beégetési görbe felvétele profilon 8 órás műszakonként Táblázat egyszer minden árnyalatra nyilvántartás és beszállítóra A rendelési tétel Táblázat nagyságának megfelelően nyilvántartás A rendelési tétel Táblázat nagyságának megfelelően nyilvántartás 8 órás műszakonként Táblázat egyszer minden árnyalatra nyilvántartás és beszállítóra

vagy

vagy vagy vagy vagy vagy vagy vagy

vagy

vagy vagy vagy

Karc-teszt

Polimerizáció opcionális)

(porfestő

Mélyhúzás vizsgálat

Hajlítás vizsgálat

Ütésszilárdság vizsgálat

Machu teszt

8 órás műszakonként egyszer minden árnyalatra és beszállítóra üzemeknél 8 órás műszakonként egyszer minden árnyalatra és beszállítóra 8 órás műszakonként egyszer minden árnyalatra és beszállítóra 8 órás műszakonként egyszer minden árnyalatra és beszállítóra 8 órás műszakonként egyszer minden árnyalatra és beszállítóra Hetente egyszer

Táblázat nyilvántartás

vagy


vagy


vagy


vagy


vagy


vagy

3.táblázat

1.3.3 Üvegek és parapetüvegek 1.3.3.1 Szigetelőüveg szerkezetek Szigetelőüvegeknek a kettő vagy több üvegrétegből álló szerkezeteket nevezzük, az egyes üvegrétegek között távtartóval és páramentességet biztosító peremzárással, a légrésben levegővel vagy egyéb gáztöltéssel. Felépítésüktől függően az egyes szerkezettípusok különböző hő- és hangszigetelő tulajdonsággal bírnak, és számos funkciót teljesíthetnek (hővédelem, napvédelem, zajvédelem, balesetvédelem, személy- és vagyonvédelem, öntisztulás). A szigetelőüvegek jellemzően kettő vagy három üvegrétegből épülnek fel. A fényáteresztésen kívül elsődleges funkciójuk a hőszigetelés, melynek mértéke a felépítéstől függ. További funkcióik a különleges bevonatok, a távtartó vastagsága, a peremzárás anyaga és a gáztöltés által befolyásolhatók. Az üvegrétegek közötti légrést és annak lezárását a távtartó léc és a tömítések biztosítják. A távtartók belül üreges kivitelben készülnek, amelyet a gyártók jellemzően páraszűrő anyaggal töltenek meg. A távtartók anyaga alumínium, acél vagy műanyag, ill. egyedi technológiával felhordott termoplasztikus anyag. A szigetelőüveg üvegrétegeinek felületeit kívülről befelé haladó számozással különböztetjük meg, vagyis a külső üveg külső oldala az 1., légrés felőli oldala a 2., a belső üveg légrés felőli oldala a 3., belső tér felőli oldala pedig a 4. pozíció (háromrétegű üvegnél értelemszerűen 5. és 6. pozícióval bővül).

Kétrétegű szigetelőüveg A bevonatok Low-E típus esetén a 2. vagy 3. felületen, multifunkciós bevonatoknál a 2. felületen –egyes különleges esetekben 1. vagy 3. felületen- alkalmazandók.

légrés üveg

üveg

elsődleges tömítés távtartó

páraszűrő másodlagos tömítés

2.ábra

Háromrétegű szigetelőüveg A háromrétegű szigetelőüveg hőátbocsátása a kétrétegű szerkezetek által elérhető értéknél lényegesen alacsonyabb. Háromrétegű szerkezet megfelelő felépítéséhez két Low-E típusú –vagy egy multifunkciós és egy Low-E típusú- bevonat és argon vagy kripton gáztöltés alkalmazása szükséges. Javasolt a szerkezeteket meleg perem távtartóval készíteni, a peremmenti páralecsapódás megelőzése és az üveg közelében tapasztalt komfortérzet javítása céljából. A meleg perem távtartó az üveg U értékét nem javítja, azonban az üvegezett nyílászáró U értékét igen.

3.ábra

Tervezői és kivitelezői szempontok: • két hővédő bevonat szükséges (2. és 5. rétegen) • amennyiben a bevonatok indokolt esetben 3. és 5. rétegre kerülnek, úgy a középső réteget edzeni szükséges • a fokozott hővédelem a szerkezeti összvastagság növekedésével jár, amit a fogadószerkezet kialakításánál már a tervezés fázisában figyelembe kell venni • az üvegszerkezet tömege lényegesen nagyobb lesz • a távtartó szélessége csak annyira csökkenthető, hogy az üvegtáblák kihajlása ne okozhasson problémát • nagyméretű vagy négyzetes geometriájú szerkezetek esetén minden üvegréteg vastagságát növelni kell • fokozott hőszigetelő képességű szerkezetet kizárólag meleg peremmel javasolt alkalmazni, hogy az üvegezett nyílászáró hőszigetelését is javítsuk és csökkentsük

• • •

a belső oldali páralecsapódást esztétikai okokból háromrétegű szerkezetekhez sötét színű meleg perem távtartó javasolt az álosztás rontja az üvegszerkezet hőszigetelő képességét a függőleges síktól eltérő helyzetben beépített üvegek Ug értéke alacsonyabb, értéke a beépítési helyzetet jellemző függőlegessel bezárt szög függvénye

1.3.3.2 Parapetüvegezések Parapetüvegeket az épületeken elsősorban a vasbeton födémsávok eltakarására alkalmaznak a gyakorlatban, de más épületrészeken is előfordul, hasonló funkcióval. A parapetüvegek általában ún. shadow-box kivitelben vagy lemezre ill. tálcára ragasztott festett felületű üveggel készülnek. A festés kerámia alapú festékanyaggal történik, a festett felület a nem látható oldalra kerül. A festési technológiából adódóan az üveg mindig edzett üveg, és a Heat Soak Test elvégzése javasolt.Világos színek esetén többszörös festékréteg szükséges, hogy ne legyen áttetsző az üveg. Szintén többszörös festés szükséges, ha az üveg beépített helyzetében átmenő fényt kap. Shadow-box szerkezetnek akkor nevezzük a parapetüveget, ha festett réteg kerül az épület felőli oldalra, a külső oldalon pedig float vagy a homlokzattal megegyező bevonattípussal ellátott üveg jelenik meg. Utóbbi eset biztosítja leginkább a homlokzat homogenitását. A szerkezetben mindkét üvegréteget edzeni szükséges, mivel általában a belső tér felől hőszigeteléshez vagy egyéb szerkezethez csatlakozik, ezért a hőtörés veszélye fokozott. Ezen szerkezetekben max. 10 mm szélességű távtartót ajánlott alkalmazni, megelőzendő a légrés fokozott felmelegedése által okozott tönkremenetelét ill. párásodását. Egyrétegű parapetüvegeket jellemzően a hőszigetelő panelek külső oldalára rögzítenek. 1.3.3.3 Üvegtípus megválasztásának legfontosabb szempontjai Ug - hőátbocsátási tényező Megmutatja, hogy 1 m2 felületen egységnyi idő alatt 1 °K hőmérsékletkülönbség hatására mekkora hőenergia-mennyiség távozik. Mértékegysége W/m2K. Értéke minél alacsonyabb, annál jobb az üveg hőszigetelő képessége. Függ az üvegrétegek számától, a bevonatok típusától, a légrés vastagságától és a gáztöltéstől. Számítását az EN 673 szabvány írja le, mérése EN 674 szerint történik. Nem keverendő össze az Uw jellemzővel, amely az üvegezett nyílászáró hőátbocsátását jelöli!

Szerkezetfelépítés

Ug [W/m2K]

4 mm float – 16 mm légrés(levegő) – 4 mm float

2,8

4 mm float – 16 mm légrés(levegő) – 4 mm Low-E

1,4

4 mm float – 16 mm légrés(argon) – 4 mm Low-E

1,1


1,7


1,4


1,3


1,2


1,1


1,2


1,2


1,3

4.táblázat

Adatok MSZ EN 673 szerint. Szerkezetfelépítés 4 mm 4 mm 4 mm 4 mm

Low-E – 10 mm Low-E – 12 mm Low-E – 14 mm Low-E – 16 mm

légrés (argon) – 4 mm float – 10 mm légrés (argon) – 4 mm Low-E légrés (argon) – 4 mm float – 12 mm légrés (argon) – 4 mm Low-E légrés (argon) – 4 mm float – 14 mm légrés (argon) – 4 mm Low-E légrés (argon) – 4 mm float – 16 mm légrés (argon) – 4 mm Low-E 5.táblázat

Ug

(W/m2K) 0,8 0,7 0,6 0,6

Adatok MSZ EN 673 szerint. 1.3.3.4 Üvegezett nyílászárók hővédelme Az üveg hőátbocsátási tényezőjét nem, a nyílászáróét viszont csökkenti az ún. meleg peremes technológia alkalmazása. Ennek lényege, hogy a gyenge hőszigetelő képességű alumínium helyett műanyag vagy más, alacsony hővezető képességű távtartó kerül a szigetelőüvegbe, pl. Swisspacer típusú műanyag távtartó. Az Uw érték lehetséges csökkentésének mértéke függ a nyílászáró méretétől, alakjától, a keret és az üvegezés arányától. Egyes esetekben a meleg perem akár 0,2 W/m2K-nel is javíthatja a hőszigetelő képességet.

TL – látható fény áteresztés Mértékegysége: %. Értéke függ az üvegrétegek vastagságától, az alapüveg típusától és az alkalmazott bevonatok tulajdonságaitól. Legtöbb esetben érvényes az a szabály, hogy minél magasabb az érték, annál jobb, hiszen annál nagyobb mértékű a belső tér természetes fénnyel történő megvilágítása. Ugyanakkor gondot kell fordítani a „vakítás” elkerülésére, elsősorban munkahelyek, sportlétesítmények, előadótermek stb. esetében. Figyelembe kell venni azt is, hogy a következőkben tárgyalt összenergia-áteresztés értéke nem csökkenthető jelentősen anélkül, hogy a fényáteresztés is csökkenne. g – összenergia átbocsátás A nyári napvédő üvegezés célja, hogy a külső oldalról érkező hőenergia mennyiség egy részét kívül tartsa, ezáltal növelve a belső térben tartózkodók komfortérzetét, és csökkentve a hűtési költségeket. A napvédelem megkerülhetetlen tervezési szempont kell legyen minden nagy felületen üvegezett homlokzat esetében, illetve irodaházak, üzletházak esetében, de akár lakóépületek üvegezésénél is, az alacsonyabb üzemeltetési költségek és környezetünk védelme céljából. A g érték megmutatja, hogy az üvegezés a külső oldalról érkező teljes hőenergia mennyiség mekkora részét engedi át a belső térbe. Az átengedett energiamennyiség a közvetlenül átáramló besugárzás és az üvegezés másodlagos hőleadása együttesen. Mértékegysége: %. Az alacsony g érték jelentősen csökkenti a nyári klimatizálásra fordított költségeket. Napvédő üvegezésről általában akkor beszélünk, ha g értéke alacsonyabb, mint 50 %.

S – szelektivitási index A látható fény áteresztés (TL) és az összenergia-áteresztés (g) hányadosa, vagyis azon két értéké, amelyek – az Ug értéken kívül - döntően meghatározzák a belső tér komfortérzetét, ezáltal az üvegtípus kiválasztását. A magas szelektivitási érték azért kedvező, mert a jó

megvilágítottság alacsony összenergia-áteresztéssel is biztosítható, vagyis anélkül élvezhetjük a természetes fényt, hogy magas hűtési költségekkel kellene számolnunk. A szelektivitás értéke gyakran megjelenik a multifunkciós bevonatú üvegek elnevezésében is, így alakultak ki az egyes jellemző értékekkel bíró kategóriák elnevezései, pl. kb. 70/38, 62/32, 51/26 sc – árnyékolási együttható Azt fejezi ki, hogy mennyi hőenergiát enged át az üvegezés egy egyrétegű float üveghez képest. Értéke az üveg összenergia-áteresztésének (g) és egy kb. 4 mm vastagságú float üveg összenergia-áteresztésének (kb. 87 %) hányadosaként számítandó, vagyis általánosan a következő képlet szerint: sc = g / 0,87 a - energia abszorpció Azt a hőenergia-mennyiséget mutatja meg, amelyet a szerkezet felvesz és elnyel. Mértékegysége: %. Elsősorban az anyagukban színezett üvegek alkalmazásánál fontos tényező, mivel kb. 60%-nál magasabb érték esetén az üveget edzeni szükséges.

Rw – számított léghanggátlás Az üvegszerkezet léghanggátlása különösen fontos szempont lehet nagyforgalmú környezetben épült házak, zajmentes környezetet igénylő munkahelyeken vagy egyéni igények esetén. Az üvegezés fokozott védelmet tud nyújtani a környező zajok ellen, ha felépítésével fokozzuk léghanggátló képességét. Ennek eszközei a következők: Vastagabb üvegrétegek: a megnövelt rétegvastagság hatékonyabban csillapítja a rezgéseket. Aszimmetrikus szerkezetfelépítés: eltérő vastagságú üvegrétegek alkalmazásával a hanggátlás fokozható -minél nagyobb a különbség az egyes üvegrétegek vastagsága között, annál nagyobb mértékben. Ugyanakkor statikai szempontból nem javasolt túl nagy különbséget kialakítani. Vastagabb légrés: a légrés szerepe a külső üveg rezgéseinek csillapítása, mielőtt a rezgés hullámai elérnék a belső üvegtáblát. Növelésekor figyelembe kell venni, hogy bizonyos vastagság felett romlik a szerkezet hőszigetelő képessége. Gáztöltés: a hanggátlás nehezen hozzáférhető és rendkívül drága kriptongáz töltéssel fokozható. A korábban használt kén-hexafluorid (SF6) ill. vegyesgáz (70 % argon; 30 % SF6) használata az EU területén tiltott. Speciális hanggátló fóliával ragasztott üvegek: az üvegek hanggátlásának javítására a gyártók különleges zajcsillapító képességű, tartósan elasztikus fóliákat (pl. Si; SC; SLA fóliák) fejlesztettek ki, amelyeket a ragasztott biztonsági üvegek (VSG) gyártása során a két üveg közé helyeznek el. A jelenleg használt akusztikai fóliákkal kétrétegű üvegezés esetén a szigetelőüveg hanggátlása kb. 54 dB-ig fokozható. Az üvegek léghanggátlását a bevonatok semmilyen vonatkozásban nem befolyásolják. A helyszíni értékek (Rw’) jellemzően alacsonyabbak a laboratóriumi körülmények között mért értékeknél. A hangszigetelés számított mértéke figyelembe veszi az emberi fül frekvenciamagassággal összefüggő hangerő-érzékenységét, emiatt az átlagértéket c és ctr értékekkel korrigálják. Például az Rw(c,ctr) = 40 (-2,-8) formában megadott érték közepes, 40 dB hangszigetelő képességet jelent, amely magas hangok esetén 2 dB-lel, mély hangok esetén 8 dB-lel alacsonyabb. A leggyakoribb szempont a közlekedés zajainak tompítása –ezek a zajok többségükben a ctr érték figyelembe vételét indokolják. 1.3.3.5 Személy- és vagyonvédelem A biztonsági üvegezésnek két fő funkciója a személy- és tárgybiztonság. Személyvédelemnél az elsődleges cél a komolyabb sérülések megakadályozása, egy esetleges üvegtörés esetén is. Tárgyak, berendezések védelménél a cél, hogy a védett elem ne legyen hozzáférhető. A személy- és tárgyvédelmet a következő üvegtípusok szolgálják: Edzett biztonsági üveg (ESG) Az edzett üveg gyártása során a float üveget magas hőmérsékletre hevítik, majd hirtelen lehűtik. Ennek következtében az ESG a float üveghez képest többszörös szilárdsági értékkel bír és törés esetén sok apró, tompa darabra esik, amelyek legfeljebb hámsérülést okozhatnak. Mivel az ESG-t az edzési eljárás során hirtelen hűtik le, szerkezetében olyan belső feszültségek vannak, amelyek miatt utólagosan nem megmunkálható. Az ESG üvegek speciális változata az ESG-H, vagyis a „heat soak tesztelt” üveg. Az ESG gyártása során ugyanis nikkel-szulfid zárványok maradhatnak az üvegben, amelyek miatt spontán törés következhet be. Bár ennek valószínűsége igen alacsony, egyes beépítési helyzetekben ezt a csekély kockázatot is minimalizálni kell, erre szolgál a heat soak teszt. Az eljárás során az üveget – az edzést követően - meghatározott időn belül még egyszer felhevítik. Amennyiben az üvegben zárványok maradtak, a teszt folyamán eltörik.

Alkalmazása azokban az esetekben javasolt, amikor az üveg későbbi használata során annak esetleges törése a tartószerkezet állékonyságát vagy a felhasználók testi épségét veszélyezteti. Ragasztott biztonsági üveg (VSG) A ragasztott biztonsági üveg gyártása során az egyes üvegrétegek közé speciális fóliaréteg kerül, amely törés esetén is egyben tartja az üveget egy ideig, megakadályozva, hogy a szilánkok sérülést okozzanak. Az üvegrétegek szilárdságán és vastagságán kívül a fólia típusától és vastagságától –mely a fóliarétegek számával növelhető- is függ a VSG üveg ellenálló képessége a külső behatásokkal szemben. Ragasztott biztonsági üveg készülhet float rétegekből, ESG vagy TVG üvegekből egyaránt. A biztonsági kategóriák megnevezése a vonatkozó EU szabvány szerint érvényes, melynek a korábban használatos fokozatok a következők szerint feleltethetők meg: Jelleg

átdobásgátló üvegezés

áttörésgátló

átlövésgátló üvegezés

Biztonsági fokozat

Régi jelölés

P1A P2A P3A P4A P5A P6B P7B P8B BR2-NS BR3-S BR3-NS BR4-S BR4-NS

A0 A1 A2 A3 B1 B2 B3 C1SA C1SF C2SA C2SF C3SA C3SF

6.táblázat

A P6B-P8B üvegek teljeskörű mechanikai védelem alkotóelemeként alkalmasak vasrács kiváltására. S jelűek: szilánkleválás megengedett; NS jelűek: szilánkleválás nem megengedett Előfeszített üveg (TVG) A TVG üvegek sajátossága, hogy egy rétegben nem minősülnek biztonsági üvegnek, VSG kivitelben azonban igen, mivel törés esetén nagyobb darabokra törnek, ezáltal olyan maradék tartóerővel bírnak, amely az edzett üvegnél nagyobb mértékben tartja meg alakját a törést követően. A TVG nyomószilárdsága a float üveg és az ESG nyomószilárdsága közötti érték. Tervezői és kivitelezői szempotok: • a megadott szempontok alapján a funkció függvényében meg kell határozni a biztonsági üveg típusát • furatolt üveg csak edzett kivitelben építhető be • konkáv alakzatok esetén az üvegeket edzeni kell • félstrukturális vagy strukturális szerkezetek csak edzett üvegből készülhetnek a külső (fél- ill. strukturális) oldalon • a kb. 60% -nál nagyobb abszorpciójú üvegeket meg kell edzeni a hőtörés megelőzése céljából

• • • • • • • • • •

az ún. shadow-box szerkezetek mindkét üvegrétege ESG kell legyen fej feletti üvegezésnek minősül a függőlegestől 10°-nál nagyobb mértékben eltérő helyzetű üvegezés a fej feletti üvegezések minden esetben VSG kivitelűek kell legyenek, megelőzendő a törés esetén előforduló személyi sérüléseket, 2 réteg fólia javasolt az üvegek között fej feletti üvegezés nem lehet ESG kivitelű a belső, védendő oldalon furatolt, pontmegfogással rögzített VSG üvegek csak ESG vagy TVG rétegekből készülhetnek mélyen üvegezett szerkezetek, előírt parapetmagasság alatti üvegezések esetén VSG üveget szükséges beépíteni a közlekedésre használt (általában belső) oldalon általános érvényű szabály, hogy mélyen üvegezett ajtók esetében mindkét oldalon biztonsági üvegezést kell alkalmazni –a gyakorlatban jellemző megoldás külső oldali ESG és belső oldali VSG üvegezés javasolt a közvetlenül ajtók melletti mezők mindkét oldali biztonsági üvegezése is iskolák, óvódák esetében a biztonsági üvegezést szabályozás teszi kötelezővé (OTÉK 62.§ (9); 19/2002.(V.8.) OM rendelet) építészeti üvegezés céljára a javasolt minimális VSG vastagság: 44.1 (4 mm float / 0,38 mm PVB fólia / 4 mm float)

1.3.3.6 Tűzvédelem Amennyiben az üvegre, mint térelválasztó, illetve térelhatároló szerkezetre, vagy az üvegezést tartalmazó nyílászáróra vonatkozóan tűzgátlási igény merül fel, úgy különleges kivitelű üvegeket kell alkalmazni. A tűzzel szembeni ellenálló képességet az MSZ EN 13501 szabványnak megfelelően többféle szempontból vizsgálják és megállapítják, hogy az adott szerkezet mennyi ideig teljesíti a követelményeket. A vizsgálati eredmények alapján sorolják az üvegeket különböző kategóriákba, amelyeket betűkkel és számmal jelölnek. A betű azt jelzi, hogy milyen hatással szemben, a szám pedig azt, hogy mennyi ideig áll ellen a szerkezet, a következők szerint: • E - lánggal és füsttel szembeni ellenálló képesség • I – hősugárzás továbbterjedését gátló szigetelőképesség • R – állékonyság • W – tűz hősugárzásának csökkentett mértékű átbocsátása Időtartam szerinti kategóriák: 15, 20, 30, 45, 60, 90, 120, 180, 240 perc (például egy EI60 jelű üvegszerkezet min. 60 percig meggátolja a lángok és a füst átjutását és megőrzi szigetelőképességét a hősugárzás szempontjából). A tűzgátló üvegek fontos jellemzője vastagságuk, amely különböző hatásokkal szembeni ellenálló képességük szerint eltérő, de általában a normál üvegezésnél jelentősen vastagabbak. Irányelv építőipari üvegtermékek vizuális minőségének megítéléséhez

1. Érvényességi terület A jelen irányelv építőipari felhasználásra szánt üvegtermékek vizuális minőségének megítéléséhez érvényes. A megítélést az alább ismertetendő vizsgálati alapelvek alapján, a 3. fejezetben található táblázat szerinti megfelelőségi kritériumok segítségével kell végezni.

Az értékelést beépített állapotban, a szabad maradó üvegfelületre kell vonatkoztatni. Azon üvegszerkezetek értékelését, amelyek bevonatos, anyagában színezett, nem átlátszó bevonatos (pl. szitázott), edzett ill. hőerősített (előfeszített) egyrétegű, vagy ragasztott biztonsági üveget tartalmaznak, szintén a 3. fejezet táblázatának segítségével kell elvégezni. Az irányelv csak korlátozásokkal érvényes a különleges kivitelű üvegek esetében, mint pl. az egyes rétegek közötti térben vagy az üvegek közötti légrésben elhelyezett elemek (pl. álosztás), katedrálüveg felhasználásával készült üvegtermékek, fokozott biztonsági követelményeknek megfelelő, továbbá tűzálló üvegezések esetén. Ezeket az üvegtermékeket a felhasznált alapanyagok, az alkalmazott gyártási eljárások és a gyártó utasításainak függvényében kell értékelni. Az üvegtermékek éleinek vizuális megítélése nem képezi a jelen irányelv tárgyát. Nem minden oldalról befogott szerkezetek esetén a szabad (nem befogott) élek vonatkozásában a befogási zóna nem minősül értékelési kritériumnak. A tervezett felhasználási célt a megrendeléskor fel kell tüntetni.

2. Vizsgálat Alapszabályként a vizsgálatnál az üvegezés átláthatósága, azaz a belső oldali nézet és nem pedig a külső oldali nézet a mérvadó. Nem szabad a vizsgálathoz a hibahelyeket (kifogásolt helyeket) külön megjelölni. A 3. fejezet táblázatában található üvegezések vizsgálatát legalább 1 m távolságból, belülről kifelé és olyan látószögből kell végezni, amely megfelel a helyiség általános, szokásos használati céljának. A vizsgálatot diffúz nappali fényviszonyok (pl. felhős égbolt – közvetlen napfénybesugárzás nélkül) vagy mesterséges megvilágítás mellett kell végezni. A helyiség belsejében található üvegezések (belső üvegezések) vizsgálatát normál (diffúz) fényviszonyok, a használat jellegének megfelelő megvilágítás-erősség és célszerűen a felületre merőleges látószög mellett kell végezni. Az üvegezések külső értékelését (pl. külső nézet) az ennél szokásos nézőtávolságok alkalmazásával kell végezni. A vizsgálat tárgyát képező üvegezésekre vonatkozó termékszabványokban előírt vizsgálati feltételek és ellenőrzési távolságok a fentiektől eltérhetnek és nem képezik a jelen irányelv tárgyát. Az ezekben a termékszabványokban előírt vizsgálati feltételek az épületekben, a helyszíni vizsgálatok során gyakran nem tarthatók be. 3. Megfelelőségi kritériumok építőipari üvegtermékek vizuális minőség-ellenőrzéséhez

A táblázat vonatkozik floatüvegekre, egyrétegű edzett biztonsági üvegekre (ESG), egyrétegű hőerősített (előfeszített) üvegekre (TVG), a gyantával (VG) ill. PVB fóliával (VSG) ragasztott biztonsági üvegekre, bevonattal vagy a nélkül. Zóna B

Egységenként megengedett: Külső helyzetű, lapos peremsérülések illetve „kagylók”, amelyek az üveg mechanikai szilárdságát nem befolyásolják és a szerkezet peremszélességét nem haladják meg. Belső helyzetű kagylók letört cserepek nélkül, amelyeket a tömítőanyag kitölt.

Pontformájú vagy felületszerű maradványok és karcolások korlátlan számban. Zárványok, buborékok, pontok, flekkek stb. : Lapfelület < 1 m2 max 4 db, egyenként < 3 mm ∅ 2 P Lapfelület > 1 m a kerület 1 folyóméterére vetítve max 1 db, egyenként < 3 mm ∅ Pontszerű maradványok a rétegek közti térben (SZR): Lapfelület < 1 m2 max 4 db, egyenként < 3 mm ∅ Lapfelület > 1 m2 a kerület 1 folyóméterére vetítve max 1 db, egyenként < 3 mm ∅, Felületszerű maradványok a rétegek közti térben (SZR): fehéres szürke illetve transzparens – max. 1 db ≤ 3 cm2 Karcolások: az egyes hosszak összege: max. 90 mm – egyenkénti hossz – max. 30 mm Hajszálkarcolások: kupacban nem megengedett Zárványok, buborékok, pontok, flekkek stb. : felület ≤ 1 m2 max 2 db, egyenként < 2 mm ∅ 1 m2 < felület ≤ 2 m2 max 3 db, egyenként < 2 mm ∅ 2 F felület > 2 m max 5 db, egyenként < 2 mm ∅ Karcolások: az egyes hosszak összege: max. 45 mm – egyenkénti hossz – max. 15 mm Hajszálkarcolások: kupacban nem megengedett A megengedett maximális számok megegyeznek az P zónával. Zárványok, buborékok, pontok, flekkek stb a 0,5 mm < 1,0 mm tartományban P+F felülethatár nélkül megengedettek, kivéve a kupacszerű torlódásokat. Torlódásról akkor beszélünk, ha egy ∅ ≤ 20 cm átmérőjű körfelületen legalább 4 zárvány, buborék, pont vagy folt stb. található. Figyelem: A 0,5 mm-nél kisebb hibahelyeket nem kell figyelembe venni. A zavaró mezők („udvarok”) nem lehetnek 3 mm-nél nagyobbak. Ragasztott biztonsági üveg (VSG) illetve gyantával ragasztott üveg (VG): 1. Az R és H zónáknál a megfelelőségi kritériumok gyakorisága termékegységenként 50 %-al megnövelendő. 2. Gyantával ragasztott termékeknél technológiai okokból hullámosodás léphetnek fel. Egyrétegű edzett biztonsági üveg (ESG), hőerősített (előfeszített) üveg (TVG) valamint az ezekből készített ragasztott biztonsági üvegek: 1. Az üvegfelület helyi (lokális) hullámosságának - a hengerelt üvegből készült ESG ill. TVG kivételével - 300 mm hosszúságú mérési szakaszra vetítve nem szabad meghaladnia a 0,5 mm-t. 2. A síktól való eltérésnek az üveg kerületére vetítve - a hengerelt üvegből készült ESG ill. TVG kivételével - nem szabad a 4 mm/fm értéket meghaladnia. . Más jellegű (pl. csekély mértékű domborodás) eltérések megállapodás tárgyát kell képezzék.

B = Befogott terület

Szélesség: 18 mm (mechanikai jellegű élsérülések kivételével korlátozások nincsenek) P = Peremterület A mindenkori szabad szélesség x magasság 10 %-ának megfelelő felület (kevésbé szigorú elbírálás

alá esik)

F = Főterület

(legszigorúbb megítélés)

4. Általános tudnivalók A jelen irányelv az építőiparban használt üvegek vizuális minőségének megítélési mércéjéül szolgál. Egy beépített üvegtermék értékelésénél abból kell kiindulni, hogy a vizuális minőségen túlmenően az üvegtermék funkcionális tulajdonságait is éppúgy figyelembe kell venni. Az üvegtermékek azon tulajdonsági paraméterei (pl. hang- és hőszigetelés, fényáteresztési értékek stb.), amelyeket az adott funkcióhoz előírnak, az adott vizsgálati szabványban meghatározott méretű próbatestre vonatkoznak. Más üvegméretek, kombinációk vagy a beépítési és külső hatások miatt, a megadott értékek és az optikai megjelenés is ettől eltérhet. A legkülönfélébb üvegtermékek nagy száma nem teszi lehetővé, hogy a 3. fejezet szerinti táblázat korlátozásmentesen mindig alkalmazható legyen. Ilyen esetekben (pl. egy biztonsági üvegezés esetén) a különleges követelményjellemzőket a használat mikéntjétől és a beépítési körülményektől függően kell értékelni. Bizonyos paraméterek értékelésekor a termék specifikus tulajdonságokat figyelembe kell venni. 4.1. Üvegtermékek vizuális tulajdonságai 4.1.1 Saját szín Az összes, az üvegtermék gyártásához felhasznált alapanyag saját, anyagfüggő színnel rendelkezik, amely növekvő vastagsággal egyre jobban meglátszhat. Funkcionális okokból kifolyólag bevonatos üvegeket is használnak. A bevonatos üvegnek is van saját színük. Ez a saját szín a külső ill. a belső oldali nézetben eltérő lehet. A színhatás ingadozása az üveg vasoxid tartalma, a bevonatolási technológia, a bevonat valamint az üvegvastagság és rétegfelépítés változásai miatt mindig lehetséges és azt kiküszöbölni nem lehet. 4.1.2 Színeltérések bevonatoknál A színeltérések objektív megítéléséhez az áttetsző illetve nem transzparens (reflektív) bevonatok esetén az eltérések előre pontosan definiált körülmények (üvegtípus, szín, fény jellege) közötti mérését illetve vizsgálatát igényli. Ez az értékeléstípus nem képezheti a jelen irányelv tárgyát. 4.1.3 Szigetelőüveg álosztásokkal

A klimatikus behatások (pl. a „duplex-effektus”) valamint rázkódások és mechanikusan gerjesztett rezgések időről időre az álosztások rezgő zajhatását eredményezhetik. A látható fűrésznyomok és kisebb mértékű színleválások a vágott részen technológiai adottságoknak tekintendők. Az egyes mezők derékszögtől való eltéréseit a gyártási és beépítési tűréshatárok valamint az összbenyomás figyelembevételével kell megítélni. A rétegek közötti térben elhelyezett elválasztóknál (álosztásoknál), a hő tágulása miatt jelentkező hatásokat nem lehet elkerülni.

4.1.4 A szigetelőüveg-peremszerkezet látható részének értékelése A peremszerkezet látható részében, azaz a szabad üvegfelületen kívül a szigetelő üvegtermékeken az üvegen valamint a távtartó kereten a technológiából kifolyólag származó nyomok, jegyek észlelhetőek. Amennyiben a konstrukcióból kifolyólag a szigetelőüveg-peremszerkezet egy vagy több oldalról nincs kerettel lefedve, akkor a perem térségében itt is technológiai nyomok találhatók. 4.1.5 Külső felületi sérülések Az olyan mechanikai vagy vegyi jellegű külső felületi sérüléseknél, amelyeket a beüvegezés után veszünk észre, tisztázni kell annak okait. Az ilyen hibákat a 3. fejezetben leírtak szerint kell kiértékelni. Egyébiránt (többek között) az alábbi szabványok és irányelvek mérvadóak: • A vizsgált üvegtermékre vonatkozó termékszabványok (prEN 1279) • Üvegtisztítási útmutató, amelyet az országos szövetség ad ki Ezeken kívül még a gyártók mindenkor érvényes műszaki adatait és beépítési előírásait is figyelembe kell venni. 4.1.6 Fizikai jellemzők A vizuális minőségvizsgálat értelemszerűen nem terjedhet ki egy egész sor olyan, elkerülhetetlen fizikai jelenségre, amelyek a szabad üvegfelületen jelentkezhetnek, mint például az • interferencia jelenségek • torzítás (disztorzió) • anizotrópiák • páralecsapódás a külső üvegfelületen (kondenzáció) • nedves, párás üvegfelületek (az üveg rendeltetésszerű használatából származó nyomok)

4.2. Fogalom meghatározások 4.2.1 Interferencia jelenségek Floatüvegből készült szigetelő üvegtermékeknél interferencia jelenségek (ún. spektrálszínek) léphetnek fel. Optikai interferencia alatt kettő vagy több fényhullám egy ponton való találkozáskor fellépő egymásra fedését értjük. Ezek változó erősségű színű zónák formájában jelentkeznek, amelyek a felület megnyomásakor megváltoznak. Ezt a fizikai effektust az üvegfelületek síkpárhuzamossága még felerősíti. Ez a síkpárhuzamosság teszi lehetővé a torzításoktól mentes átláthatóságot, az interferencia viszont véletlenszerűen jelentkezik és nem tudjuk befolyásolni.

4.2.2 Torzítás (disztorzió) A szigetelő üvegtermékek a peremszerkezet által bezárt levegő/gázmennyiséget tartalmaznak, amelynek állapotát lényegében a külső légnyomás, a gyártóüzem tengerszint feletti magassága (NN) valamint a gyártás helyének levegőhőmérséklete határozzák meg. Amikor a szigetelőüveget más magasságban, eltérő hőmérsékleten illetve a külső légnyomás ingadozása (magas ill. alacsony légnyomás) mellett építjük be, akkor az egyes üvegrétegek mindenképpen konvex vagy konkáv domborodás révén optikai torzítást is okoznak. Az üvegfelületeken különböző erősségű többszörös tükröződések is előfordulhatnak.

Ezek a tükörképek még jobban észrevehetők akkor, ha pl. az üvegezés háttere sötét vagy ha az üvegrétegek tükröződő (reflektív) bevonattal vannak ellátva. Ez a jelenség egy fizikai törvényszerűségen alapul. 4.2.3 Anizotrópiák Ezek olyan, a hőkezelt üvegeknél előforduló fizikai jelenségek, amelyeknek oka a belső feszültségek eloszlása. Ennek kapcsán lehetséges ilyen – a látószögtől fűggően sötétedő színű – gyűrűk vagy csíkok észlelése polarizált fényben és/vagy polarizáló üvegen át nézve. A polarizált fény a normál nappali fényben is jelen van. A polarizáció mértéke függ az időjárástól és a Nap állásától. A kettős fénytörés lapos látószög esetén vagy akár a sarokban egymáshoz állított üvegfelületeknél is erősebben észlelhető. 4.2.4 Páralecsapódás a külső üvegfelületen (kondenzáció) Páralecsapódás akkor képződhet az üvegszerkezet felületen, ha az üvegfelület hidegebb, mint a környező levegő (pl. személygépkocsik szélvédője esetén).

Az üvegszerkezet felületén történő páralecsapódást az Ug érték, a légnedvesség, a levegő áramlása valamint a belső és külső hőmérséklet befolyásolják. A helyiség felőli belső üvegfelületen a páralecsapódást elősegíti a lég cirkuláció akadályozása (pl. mélyedések, függönyök, virágtartók, virágládák, redőnyök, a fűtőtestek kedvezőtlen elhelyezése és hasonlók). Nagy hőszigetelő képességű üvegen az időjárásnak kitett üvegfelületen átmenetileg akkor is páralecsapódás jelentkezhet, ha a külső légnedvesség (relatív külső páratartalom) magas és a levegő hőmérséklete magasabb, mint az üvegfelület hőfoka. 4.2.5 Nedves, párás üvegfelület (az üveg rendeltetésszerű használatából származó nyomok) A nedves, párás üvegfelületeken megjelenhetnek gumihenger-, címke- és ujjlenyomatok, címke ill. papírnyomok, vákuumszívó helyek, tömítőanyag ill. szilikon maradványok, gitt és kenőanyag maradványok, de környezeti behatások nyomai is. Hasonló jellegű eltéréseket észlelhetjük az olyan nedves üvegfelületeken, amelyek kondenzvíz, eső vagy tisztítófolyadék hatásának lettek kitéve.

1.3.4 A beépítés anyagai 1.3.4.1 Rögzítési és beépítési szerkezetek Az ablakokra, ajtókra, függönyfalakra és üvegtetőkre ható terhelések a rögzítő és tartóelemeken keresztül lesznek az épületszerkezetekre átadva. Ezek a terhelések a következők. - Saját súlyból adódó teher. - Szélteher (szélnyomás és szélszívás). - A közlekedésből eredő terhelés, rázkódás. - Hóteher. - Működésből adódó erőhatások (például ablakszárny, illetve ajtószárny különböző irányú nyitásából és zárásából). Attól függően, hogy a nyílászáró szerkezetek milyen típusairól beszélünk, lehetnek - Lyukablakok vagy falnyílásba épített ajtók, amelyek négy oldalon rögzítettek. - Szalagablakok vagyis vízszintesen sorolt ablakok, ahol a rögzítés alul és felül a födémekhez, vagy alul a mellvédre, felül az áthidaló tartószerkezethez történik. - Függőlegesen sorolt ablakok, két oldalt teherbíró falszerkezethez rögzítve, esetleg közbenső áthidalásokkal, megerősítésekkel. A rögzítések és a teherátadások az alábbiak szerint történhetnek; - Tokrögzítő dübelekkel és csavarokkal megfelelő távolságokban a keretszerkezeteken keresztül. Az alumínium keretszerkezet és a teherhordó falszerkezet között megfelelő méretű és szilárdságú tartó, illetve ékelő alátéteket kell alkalmazni. (4.ábra)

-

Szerelőfülekkel, amikor a keretszerkezet egy statikailag méretezett acéllemez füllel lesz a falszerkezethez rögzítve. (5.ábra)

-

Minden olyan esetben, amikor a nyílászáró szerkezet a teherbíró épületszerkezet síkján kívülre kerül tartószerkezeti konzolokat kell alkalmazni. (6. és 7.ábra)

-

Állítható rögzítőszerkezetek alkalmazásával a nyílászárók vízszintes és függőleges irányú együttfutása utólag is korrigálható. (8.ábra)

-

A magasabb követelmények kielégítésére szolgál a keretszerkezet kétoldali rögzítése. (9.ábra)

-

Vakkereteket vagy segédszerkezeti kereteket akkor kell alkalmazni, amikor valamilyen okból a nyílászárók egy későbbi szerelési ütemben kerülnek csak beépítésre. (10.ábra)

A rögzítő és tartószerkezeti elemekkel kapcsolatos követelmények az alábbiak. - Amennyiben nem az alumíniumrendszer ajánlott rögzítőelemeit alkalmazzák, úgy csak statikailag méretezett szerkezetek építhetők be. - A tartószerkezeti elemek alumíniumkerethez rögzítésénél; o ne alakuljon ki hőhíd o rögzítés csak a megfelelő alumíniumkamrákhoz vagy tokrögzítésnél azon keresztül történhet. (Hőhídmegszakító- , illetve izolátorkamrához vagy azon keresztül tilos!) o a kontaktkorrozió elkerülése érdekében megfelelő vastagságú műanyag elválasztófóliát kell alkalmazni (pl. alumíniumprofil és szerelőfül között, kivéve, ha a szerelőfül rozsdamentes acélból készült.) o kizárólag rozsdamentes rögzítőcsavarok alkalmazhatóak. - A rögzítési helyeknek az alumíniumrendszer előírásai szerintieknek kell megfelelnie, de legalább; o a sarokrögzítés a profil belső oldalától számítva 100 és 150mm között legyen. o minden további rögzítési távolság max.800mm (11.ábra)

Függönyfalak és üvegtetők rögzítése A függönyfal vagy üvegtető függőleges bordáinál (lizénák) alsó és felső megfogásainál az állíthatóságot biztosítani kell. Ez vízszintes és függőleges irányban ±15mm. Az oldalirányú beállításhoz ±25mm tolerancia szükséges. Az alsó bordamegfogás fix megfogás, a felső, illetve a közbenső födémmegfogásoknak tengelyirányú elmozdulást kell biztosítaniuk. (ábra) A korábbiakhoz hasonlóan az alábbiak a betartandóak - Amennyiben nem a profilrendszer gyártója és forgalmazója által ajánlott rögzítőelemek kerülnek beépítésre, úgy statikai méretezéssel alátámasztott, egyedileg gyártott szerkezetek jöhetnek szóba. - Az alumíniumból, illetve rozsdamentes acélból készült tartószerkezeteken, illetve tartóvillákon kívül, a horganyzott acélfelület és az alumínium borda közé kontaktfóliát kell elhelyezni. - Az alumíniumprofillal érintkező rögzítőcsavarok minden esetben rozsdamentes acélból legyenek. (A2, A4) - A tartóvillák és a függönyfalprofilok közötti megfogásnál alumínium vagy rozsdamentes acél távtartócsövek beépítése szükséges. (profil deformáció megakadályozására) - Páralecsapódási veszély esetén a fal vagy födém rögzítőcsavarokat korróziógátló anyaggal kell kezelni. (kivéve A2 vagy A4 anyagminőséget)

1.3.4.2 Rögzítőelemek Rögzítési pontok méretezése. A rögzítési pontok méretezésénél az ETAG 001 (acél feszítődübelek esetén) és TR 029 (ragasztott dübelek esetén) kell figyelembe venni. A méretezések leírásai megtalálhatóak az www.eota.be oldalon, azonban a fontosabb dübel gyártó cégek saját szoftvert is ajánlanak, melyek az említett számításokat elvégzik és gazdaságos, biztonságos megoldást kínálnak.

A vasbeton szerkezetekbe való rögzítési pont méretezésénél az ETAG 001 (feszítődübelek) és a TR 029 (ragasztott rögzítések) alaphelyzetben minden területet húzott övnek feltételez. Repedésekkel a vasbetonban mindenhol számolhatunk. Keletkezhetnek a beton kiszáradásakor, normális külső vagy extrém igénybevételek, pl. földrengés hatására. Mindenfajta terhelés (önsúly, szélterhelés, közlekedési terhelés stb.) az építőelem alakváltozását és belső feszültségek ébredését okozza. Tapasztalatok alapján a vasbeton elemekben keletkező repedések szélessége terhelés nélkül többnyire nem lépik túl a 0,3-0,4 mm-t, igy a rögzítésipontokat a gyártók 0,4 mm es repedéssel tesztelik.

Dübelek működése húzott övben-repedt betonban Az ábra a repedéses és repedésmentes betonban alkalmazható nyomaték-kontrollált feszítő dübelek erőelmozdulás diagramját ábrázolja repedt és repedésmentes betonban. A repedéses és a repedésmentes betonban is emelkedik a görbe. Látható, hogy az azonos dübelek teljesítménye húzott övben-repedéses zónában cca. 40%-al alacsonyabb, mint repedésmentesben. (12.ábra)

12.ábra Azonban csak repedésmentes betonban engedélyezett dübel működése repedéses betonban alkalmazva jelentős különbséget mutat. A következő ábra a csak repedésmentes betonban alkalmazható nyomaték-kontrollált feszítő dübelek erőelmozdulás diagramját ábrázolja repedt és repedésmentes betonban. Látható, hogy a dübelek viselkedését leíró

görbe csak a repedésmentes betonban nő folyamatosan. A repedéses betonban azonban a dübel erő-elmozdulás viselkedése és a maximális teher nagy szórást mutat, emiatt nem egyértelműsíthető, hogy a rögzítési pont tönkremenetel hol következik be.(13.ábra)

13.ábra

Extrém esetben a maximálisan kihasznált rögzítési pontnál már csekély tehernövekedés hatására a dübel kihúzódik a betonból.

Dübelek esetében az Eurocodos méretezések alapelve, hogy csak minősített. Európai Építőhatósági Engedéllyel rendelkező, bevizsgált dübelek táblázati értékeit veszi alapul.(ETA engedélyek) A fenn említett példák miatt, javasolt minden esetben olyan dübelek használata, amelyek alkalmasak repeséses betonba-húzott övben az uránterpesztésre, ezáltal a biztonságos működésre.

ETA engedélyek dübelekre vonatkoztatva. ETA - Európai műszaki engedély (ETA: European Technical Approval) olyan műszaki specifikáció, amelyet harmonizált európai szabvány hiányában egy termékre vonatkozóan dolgoztak ki, és hagytak jóvá a Jóváhagyó Szervezetek Európai Szervezetének (EOTA: European Organisation for Technical Approvals) tagjai, és amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket, beleértve a szállításra, tárolásra, beépítésre, üzemeltetésre, valamint az alkalmazható műszaki megoldásra, eljárásra, technológiára vonatkozó követelményeket, továbbá azok vizsgálati, megfelelőség igazolási módozatait is. Az ETA 12 osztályba sorolja a dübeleket (ETA Option1-12) attól függően, hogy az adott dübel csak repedésmentes (Option 7-12), vagy repedéses és repedésmentes betonban is alkalmazható (Option1-6).

. Az engedély továbbiakban meghatározza a dübel anyagoldali biztonsági tényezőit, szerelésbiztonsági tényezőjét és minden jellemző beépítési méretet.

A tesztek eredményei alapján az általános alkalmazhatóság érdekében alkalmazási feltételeket, a vizsgált dübelek ellenállását leíró karakterisztikus értékeket határoztak meg nem repedt betonban és után terpesztésre képes dübelek esetében repedt betonban is. Ezek az értékek a következők: NRk,s - egy dübel teherbírásának karakterisztikus értéke acél anyag tönkremenetel esetében (terhelés: húzóerő) N0Rk,c - egy dübel teherbírásának karakterisztikus értéke betonkúp kiszakadás tönkremenetel esetében (terhelés: húzóerő) NRk,p - egy dübel teherbírásának karakterisztikus értéke kihúzódás esetében (terhelés: húzóerő) VRk,s - egy dübel teherbírásának karakterisztikus értéke acél anyag tönkremenetel esetében (terhelés: nyíróerő)

Szerelési méretek A horgonycsapoknál (feszítő dübelek) a rögzítési mélység( hef) határozza meg a kiszakadási kúp felületét amely befolyásolja a dübel terhelhetőségét húzásra, ezért csak az a dübel tekinthető önálló dübelnek, a melynél a hef x1,5 sugarú körben semmilyen befolyás nem található. Amennyiben ez nem valósul meg minden esetben szükséges méretezni a rögzítési pontot. Rögzítési mélység (14.ábra)

…….. 14.ábra

A horgonycsapok tengelytávolságának alapértéke pedig a rögzítési mélység háromszorosa, Scr = 3xhef Tengelytávolság alapértéke(15.ábra) Mininális tengelytávolság(16.ábra) Scr

Smin

15.ábra

16.ábra

Amennyiben a tengelytávolság alapértékét nem tudjuk betartani, méretezni szükséges a dübelcsoportot. A dübelek szerelési méreteit (pl min tengely, perem táv)a gyártó katalógusából, vagy tervezői segédletéből, egyes esetekben a csomagolásról tudjuk leolvasni. Fontos betartani az adott gyártó utasításait, mert a dübelek ebben az esetben adják le maximális teljesítményüket. Jellemző rögzítési mélységek vasbetonba való rögzítésnél: (7.táblázat)

M8

M10

M12

Horgonycsapok

45-55mm

60-65mm

70-85mm

Ragasztott rögzítések

64-80mm

80-90mm

96- 110mm

Nylon dübelek biztonsági csavarral

50-70mm

50-70mm

70mm

7.táblázat

Minden esetben a dübel gyártójától javasolt, helyszíni kihúzópróbát kell kérni, ahol a rögzítési pontok tényleges tönkremenetelét jegyzőkönyvezik. Így az esetlegesen nem megfelelő minőségű teherhordó szerkezetben elhelyezett rögzítési pont viselkedéséről is adatot kapunk.

Alapfogalmak meghatározása: Dübelek kiválasztásánál, nem a dübel teljes hosszát kell figyelembe venni (korábbi gyakorlat), hanem azokat a jellemző értékeket amelyek megadják a dübel felhasználhatóságát, terhelhetőségét. Tehát a dübel kiválasztásánál elsősorban a terhelhetőséget, a hasznos hosszat és a rögzítési mélységet kell figyelembe venni. (17.ábra)

SW WW

td hef tfix d0 SW Tinst L

= min.furatmélység = Rögzítési mélység = max. hasznos befogás = Furatátmérő = Kulcsméret = Meghúzási nyomaték = Dübelhosszúság

17.ábra

Ezeket az adatokat szintén a gyártó katalógusából, vagy tervezői segédletéből, méretező szoftveréből kaphatjuk meg. Amennyiben a rögzítési pontunkat nem éri periférikus befolyásoló tényező (pl. szükséges perem és tengelytáv alatti érték ), tehát önálló és nem csoportos dübelről beszélünk, a Terhelhetőséget a gyártó katalógusából is vehetjük. Figyelni kell azonban arra, hogy a maximális megengedett terhelés számításánál a gyártó figyelembe vette – e az erő és ellenállás oldali biztonsági tényezőket egyaránt.

Dübel választás. A rögzítő elemek kiválasztásánál legfőbb szempontok a teherhordó szerkezet anyagának meghatározása, az adott rögzítési pontra jutó terhelések, és a rögzítendő tárgy vastagsága. Nem új építésű épületek esetén, vakolattal fedett homlokzatoknál a vakolat vastagságát nem szabad teherhordó rétegnek tekinteni, hanem minden esetben a rögzítendő tárgy

vastagságához hozzá kell számolni a vakolat réteget is, és ebben az esetben így kapjuk meg a „t fix –rögzítendő tárgy vastagságát”. Akár falazatba, akár vasbeton szerkezetbe rögzítünk csak ETA minősítéssel rendelkező rögzítési megoldást válasszunk, mert ezek a dokumentumok foglakoznak részletesen, körültekintően és EC harmonizáltan az adott rögzítési megoldások hosszú távú viselkedésével.

Falazatok Különböző dübel gyártók más és más megoldásokat kínálnak falazatokra és vasbetonszerkezetekre. Azonban azt kijelenthetjük, hogy falazatokba csak a dübel gyártó által szállított, biztonsági csavarral előszerelt nylon dübelekkel, vagy vinylészter- hybrid ragasztó habarccsal, ragasztott minősített menetes szárak beragasztásával (18.ábra) és minősített (18.ábra) tokrögzítő csavarokkal (19.ábra) hozhatunk létre biztonságos rögzítési pontot. Falazatoknál feszítő-fém dübeleket biztonsággal nem alkalmazhatunk tartószerkezeti rögzítéshez! Napjainkban a falazó elem gyártók nagyon széles termék skálával próbálják kiszolgálni a megrendelők igényeit, ezzel nagy feladatot hárítva a rögzítési rendszereket gyártó cégekre. Ezért egyre elterjedtebbek azok az ún. Univerzális tokrögzítő dübelek (20.ábra), melyeket a gyártók nem ritkán harminc-negyven különböző szerkezetű falazatra javasolnak, engedélyeztetnek. A beépítésnél be kell tartani a gyártó által megadott, a falazat típusát figyelembe vevő rögzítési mélységeket, peremtávolságokat és terhelhetőségeket, mivel ezen értékek figyelmen kívül hagyásával a rögzítési pont teljesítményének jelentősen csökkenéséhez vezet a katalógus értékekhez képest. Az adott nylon dübelek és ragasztók viselkedését különböző szerkezetű falazatokban a termékek ETA engedélyében részletes leírással megtalálhatjuk.

18. ábra

19. ábra

20. ábra

Vasbeton szerkezetek Vasbeton szerkezeteknél horgonycsapokat -feszítő dübelek (21.ábra) belsőmenetes feszítő dübeleket, habarcsal vagy partonnal ragasztott rögzítési pontokat (22.ábra), betoncsavarokat

(23.ábra) és biztonsági csavarral ellátott nylon dübeleket is egyaránt alkalmazhatunk. Ugyanúgy mint a falazatoknál itt is fontos a tartószerkezet nyomószilárdságának meghatározása, a rögzítési pontunk terhelhetőségének figyelembevételéhez. Vasbeton szerkezeteknél szintén fontos szempont az, hogy statikus által meghatározott legyen, hogy a rögzítési alapot húzott vagy nyomott övnek kell – e tekinteni. Ez alapján az adott övbe engedélyezett- „után-terpesztésre képes vagy után-terpesztésre nem képes dübelt kell használunk. Ragasztó habarcsok kiválasztásánál ügyelni kell, hogy a ne ne polyester alapú habarcsokat használjunk, mert ezek a ragasztók gyors elöregedése, vasbetonszerkezetekben a teljesítményük 40-60% csökkenését okozhatja!

21. ábra

22. ábra

23. ábra

Építőlapok Az építőlapokat jellemzően nem sorolhatjuk teherhordó szerkezetek közé, azonban sokszor merül fel az igény, hogy itt is rögzítési pontokat hozzunk létre. A rögzítési megoldások ebben az esetben speciális formazáró fém és nylon dübelek lehetnek (24.ábra), a gyártók itt csak ajánlott és nem megengedett terhelhetőségeket adnak meg.

24. ábra

Terméskövek Terméskövek esetében az anyagszerkezetek szélsőségesen különbözőek lehetnek mint például a gránit, vagy egy forrásvízi mészkő. Mindkét szerkezetbe kiválóan alkalmazhatunk ragasztott rögzítéseket, azonban csak a tömör erős szerkezetekbe használhatunk feszítő dübeleket. Terméskövek esetében rögzítési javaslatot érdemes kérni a dübel gyártóktól.

Rögzítések különböző teherhordó szerkezetekben Beton-Vasbeton

Tömör tégla

Üreges tégla

Pórusbeton

Horgonycsapok, belsőmenetes csap


Ragasztott rögzítések szitahüvellyel





Betoncsavarok

Beütő dübelek

Speciális gázbeton d. Nylon dübelek biztonsági csavarral


Horgonycsap

Betoncsavar

Patronos vagy injektált Ragasztás

Ragasztóhabarcs

Nylon dübel

8.táblázat

Rögzítési pontok dokumentációja A rögzítési pontok megbízhatóságát és hosszú távú viselkedését a gyártók az adott dübel építőhatósági engedélyeivel bizonyítják, szabványok alapján meghatározott teherhordó szerkezetekben.

Sokszor azonban gyenge vagy nem meghatározható minőségű építőanyagokba kell rögzítési pontot létrehozni. Ezekben az esetekben a dübel forgalmazójától kell helyszíni kihúzópróbát kérni és az általuk kiállított kihúzási jegyzőkönyvet használni a dokumentációhoz. A kihúzópróbáknál lehetőség van a tönkremeneteli ellenállás meghatározására az építőanyag roncsolásával. Ezekben az esetekben a rögzítés addig kap terhelést amíg ki nem szakad a rögzítési alapból. Történhet a kihúzópróba a statikus által megadott maximális terhelési ellenállás roncsolás nélküli bizonyítására, ebben az esetben a rögzítési pontot meghatározott ideig adott húzással terhelik, majd roncsolás nélkül tehermentesítik. A kihúzópróbákat az adott rögzítési megoldáshoz tartozó ETAG –ok írják le. 1.3.4.3 Szigetelőanyagok A beépített nyílászáró szerkezetek, függönyfalak és üvegtetők, valamint az épületszerkezetek között kialakult hézagot megfelelő hőszigetelő és hangszigetelő szigetelőanyagokkal, tömítőanyagokkal ki kell tölteni. - A mai gyakorlatban a legelterjedtebb hézagtöltő szigetelőanyagok az üveggyapot és kőzetgyapot, amelyeket közös néven ásványi gyapotként hívnak. Sűrűségük változó, akár a 10kg/m3-től a 120kg/m3-ig terjedhetnek (üveggyapot 48kg/m3-ig). A 120kg/m3 testsűrűségű gyapotok már kiválóan fűrészelhetők, így alakos tömítések készítése is egyszerű. Hővezető képességük jó, λ=0,035÷0,04 W/mK. Tűzveszélyességi osztálya A1. -

A polisztirol lemez nyomásállósága kiváló a vízzel szembeni ellenálló képessége is nagyon jó. Nedves közegben való alkalmassága így a lábazati szigeteléseknél előnyös. (pl. függönyfalak lábazatai) Feldolgozása egyszerű, könnyen vágható, fűrészelhető. Tűzveszélyességi osztályba sorolása B1. Lineáris hővezető képessége az ásványi gyapotokéhoz hasonló λ=0,035÷0,040 W/mK.

-

A poliuretán hab spray formájában a legelterjedtebb. (Létezik kétoldali kasírozott lemezformában is.) Jó a hézagkitöltő képessége, viszont nem állnak ellen a napfénynek (nem UV-állók), erősen nedvszívóak és nem fagyállóak. Alkalmazásuknál mindhárom negatív tulajdonságukat figyelembe kell venni. Hővezető képessége λ=0,025÷0,035 W/mK.

-

Tűzgátló szerkezetek beépítési szigetelőanyagai -Az üveg és salakgyapoton kívül szigetelőanyagként használatosak a tűzgátló gipszkartonlapok és a különféle szilikátszálas tűzvédelmi lemezek (pl. Promatect , illetve Promapyr) -szigetelő habokként kizárólag félszilárd, igen finom és részben zárt cellaszerkezetű poliuratánhab alkalmazható, amely tűzálló minősítéssel rendelkezik.(pl. Promafoam-C)

-

Hézagkitöltő anyagként használatosak még a különféle tömítőanyagok, szalagok is. Részletes ismertetésük az 1.3.4.4. fejezetrészben megtalálhatóak.

-

A szigetelő és tömítőanyagokkal kapcsolatos követelmények az alábbiak; A szigetelés folytonosságát és egyenletességét biztosítani kell.

-

-

A hőszigetelő képességnek meg kell közelítenie a teherhordó épületszerkezet hőátbocsájtási tényezőjének értékét, de minimálisan a fém,-üvegszerkezetével legyen egyenrangú. Hang- és tűzgátló szerkezetek beépítéséhez csak a megfelelő minősítéssel és értékkel bíró szigetelőanyag legyen felhasználva. Az elhelyezett szigeteléseket a lehető legrövidebb időn belül, a belső oldalon párazárással, a külső oldalon vízzárással és páraáteresztő lezárással kell ellátni.

1.3.4.4 Építőipari tömítések Tömítőanyagok Az építőipari tömítőanyagok olyan, hézagkitöltésre vagy rögzítésre szolgáló viszkózus anyagok, melyek alkalmazásuk során halmazállapotukat megváltoztatva megszilárdulnak. Jól tapadnak a különböző építőipari anyagokhoz; ez a tulajdonságuk lehetővé teszi a szerkezetben fellépő dilatációs mozgások-, hő okozta alakváltozások-, környezeti terhelések kompenzálását. A tömítőanyagok osztályozása Az elasztikus tömítőanyagok rugalmasságának mértéke: a rugalmassági modulus (E). alacsony közepes magas

≤ 0,4 MPA 0,4 - 0,6 MPA > 0,6 MPA

A szerkezeti hézagok mozgásai határozzák meg, hogy alacsony-, közepes-, vagy magas modulusú tömítőanyagot használjunk. Ahhoz, hogy a megfelelő tömítést ki tudjuk választani, ismernünk kell a főbb tömítőanyagokat és az azokat érő hatásokat. A tömítőanyagokat érő mechanikai hatások a húzás, a nyomás és a nyírás. A mechanikai hatások kiváltó okai: -szerkezeti mozgások -az építési anyagok hő okozta alakváltozása -tektonikai mozgások -a beépített tömítőanyag térbeli elhelyezkedése miatt fellépő erők A tömítőanyagokat érő környezeti hatások: UV sugárzás, szél, eső, hőmérsékletingadozás, kémiai hatások, páranyomás. Az építési hézagok kitöltésére használt anyagok a tömítőanyagok, a tömítő szalagok és a tömítő profilok. A tömítőanyagok osztályozása kémiai összetételük alapján: 1.) Petrolkémiai származékok (a molekulalánc központi eleme a „C”) -jellemző anyagok: akrilátok, izopropilbutilén, poliuretánok, poliszulfidok

-főbb alkalmazásuk a homlokzatépítésben: párazárás, szerkezeti hézagok kitöltése, szerkezeti elemek rögzítése, hőszigetelő üveggyártásnál peremtömítés stb. 2.) Szilicium alapú tömítőanyagok (a molekulalánc központi eleme az „Si”) -jellemző anyagok: szilikonok (ecetsavas, neutrális) -főbb alkalmazásuk a homlokzatépítésben: strukturális ragasztás, időjárásálló tömítés, dilatációs hézagok tömítése, csatlakozási hézagok tömítése stb. 3.) MS polimerek és hybrid tömítőanyagok -jellemző tulajdonságuk, hogy az alacsony modulusú, lágytól az extra kemény anyagokig gyárthatók, a nagyobb keménységű anyagok kiválóan tapadnak, átfesthetők. UV ellenállásuk jobb, mint a petrolkémiai alapú anyagoknak. 4.) Poliuretán (PU) habok -jellemző tulajdonságuk, hogy kinyomás után a levegő nedvességtartalmának hatására habosodnak -típusai: rögzítő - és szerelő PU habok, rugalmas PU habok, tűzgátló - és hangszigetelő PU habok, ragasztó PU habok -főbb alkalmazásuk: hézagkitöltés, hő –és hangszigetelés, rögzítés A tömítőanyagok méretezésének alapelvei: Minimális hézagméret (25.ábra) Függőleges tömítés (26.ábra) Széles fugák tömítése (27.ábra) Sarokillesztések tömítése (28.ábra) Vízszintes fugák tömítése (29.ábra) Tömítő szalagok A tömítő szalagok a homlokzatépítésben, szerkezetépítésben, illetve nyílászárógyártásban és beépítésben széleskörűen alkalmazott tömítések. Alapanyaguk PE, PVC, PU, EPDM, IPB, szilikon, stb. Fő jellemzőjük a sűrűségük A habosított tömítő szalagok fajtája és cellaszerkezete nagymértékben befolyásolja a felhasználásukat. A polietilén habszalagok vízzárása és UV ellenállása gyenge. Felhasználásuk: rezgéscsillapítás, hő-, és hangszigetelés, háttérkitöltés. A PVC és poliuretán habszalagok vízzárása és UV ellenállása jó. Felhasználásuk: üvegbeépítésnél és trapézlemezek szerelésénél üvegragasztásnál távtartók, stb.

alátétszalagok,

Az EPDM habszalagokat kiváló UV ellenállás jellemzi. Felhasználásuk: a homlokzatépítés és szerkezetgyártás minden területén. A butillal bevont habszalagok kiváló páradiffúziós ellenállással rendelkeznek. UV ellenállásuk gyenge. Felhasználásuk: szerkezetépítésnél pára- és vízzárás. Kerámiaszálas alátétszalagok tűzállósága kiváló. Felhasználásuk: tűzgátló szerkezeteknél. Prekompressziós habszalagok Előnyomott impregnált PU habszalagok

A tágulás mértékétől függően 300-600 Pa nyomásnak is ellenállnak, vízzárók, páraáteresztők és tűzgátlók, vagy fokozottan tűzgátlók. Ezen tulajdonságaik miatt jól alkalmazhatók a homlokzatépítésben 2 cm széles csatlakozási fugákig. Az előnyomott habszalagok működési elve (30.ábra) A beépítendő szalag kiválasztása előtt mérlegelni kell, hogy: -a szalagnak mekkora nyomást kell elviselnie -a szalagot éri-e UV sugárzás -mekkora a tömítendő hézag szélessége

EPDM és butil membránok, párazáró és páraáteresztő fóliák Ezeket a különböző szélességben, öntapadó és ragasztható változatban gyártott anyagokat a 2 cm-nél nagyobb szélességű csatlakozási fugák tömítéséhez használjuk. Beépítésükkel szabályozhatjuk a épületszerkezetek páradiffúziós tulajdonságait. A szalagok kiválasztásánál fontos szempont, hogy a beltéri párazáró szalag páradiffúziós ellenállása többszöröse legyen a kültéri páraáteresztő szalagénak. Tömítőprofilok A tömítőprofilok általában melegen extrudált szerkezetspecifikus hézagkitöltők, melyek anyaguktól és alakjuktól függően széles skálában felhasználhatók. Alapanyaguk szerint megkülönböztetünk EPDM, PVC, TPE, szilikon, stb. profilokat. Felhasználásuk: az alumínium- és fémszerkezetgyártás és építés teljes spektrumában.

Ábrajegyzék

25.ábra tömítőanyag 6 mm

6 mm polietilén kitámasztó szalag

26. ábra Sz

tömítőanyag

M=Sz/2

Standard méretek 2:1 arány Max. szélesség 25mm polietilén kitámasztó szalag

27. ábra 60mm -ig

tömítőanyag

Max 15 mm

polietilén kitámasztó szalag

28. ábra

Kerettömítés

Csatlakozási hézag tömítés tömítőanyag

tömítőanyag

A A tömítőanyag minimum átfogóméret: 6 mm B B

29. ábra

Sz

tömítőanyag


Sz=M


30. ábra

bmin ≤ b ≤ bmax

b0 b K bN

bmin

bmax

a

a

a: b0 : bL: bmin: bmax: bN: b:

szalagok vágási szélessége kiindulási méret szállítási szélesség előnyomott állapotban minimális hézagszélesség maximális hézagszélesség gyártó által meghatározott hézagszélesség beépítési hézagszélesség

1.3.5 Nyílászáró működtető rendszerek Nyílászáró működtető rendszernek nevezzük azokat a szerkezeti elemeket, amelyek a nyílászárókat – ajtók, ablakok – működtetik – nyitják, csukják, be illetve kireteszelik. A nyílászáró működtető rendszerek közé sorolhatjuk: 1. Olajfékes ajtócsukók (TS) 2. Automata ajtórendszerek a. nyíló ajtók – nyílóajtó automatika b. tolóajtók – tolóajtó automatikák c. forgó ajtók – forgóajtó automatikák

3. Természetes hő- és füstelvezető rendszerek ajtókhoz – ablakokhoz (NRWG RWA) – távnyitók 4. Menekülés útvonal biztosító rendszerek (RWS) - Intelligens zárrendszerek, (IQ Lock) 5. Beléptető rendszerek (ZUKO)

1.3.5.1 Hidraulikus ajtócsukók Az hidraulikus ajtócsukók legfőbb funkciója az 1 illetve 2 szárnyú ajtók megfelelő csukásának biztosítása. Az ideális csukási idő 5 másodperc. Az ajtócsukókat úgy kell megválasztani, hogy azok az ajtó funkciójának megfelelő csukást biztosítsanak. Nagyon fontos tehát az ajtó funkciójának pontos meghatározása, majd az ajtó funkciójának megfelelő, azt biztosítani képes, műszakilag alkalmas és megfeleően beállított ajtócsukó alklamazása. Az „alap” ajtócsukók alkalmazási területe igen szűk. Többnyire meghatározott szélességű ajtókhoz alkalmazható beltéri ajtócsukók ezek, melyek műszaki megoldásai is egyszerűek. A Külömböző ajtócsukó funkciókat azonban olyan ajtócsukókba integrálják, amelyek csaknem valamennyi ajtóhoz alkalmazhatók. Hidraulikus ajtócsukók fajtái: • • • •

Felső szerelésű karos olajfékes ajtócsukó Felső szerelésű csúszósines ajtócsukó Felső szerelésű rejtett ajtócsukó Padlóba süllyesztett ajtócsukó

Felső szerelésű karos hidraulikus ajtócsukó az ajtócsukók „klasszikus” formája. Az ajtócsukó kar V betűt formálva kiemelkedik az ajtólap síkjából.

Felső szerelésű csúszósines ajtócsukó az ajtócsukók napjainban megszokott fajtái, ahol is a csúszósín és a kar az ajtó zárt állapotában rásimul az ajtó lapjára. (31.ábra)

31.ábra

Felső szerelésű rejtett ajtócsukó az ajtó lapjába van integrálva, míg a csúszósín az ajtó tokjába. Az ajtó zárt állapotában az ajtócsukó „láthatatlan”. (32.ábra)

32.ábra

Padlóba süllyesztett ajtócsukó esetén a csukási mechanizmus a padlóba van süllyesztve, és a kar az ajtó alsó élébe süllyesztett, vagy arra szerelt csúszósínben „fut”. Az közép és felső kategóriás ajtócsukókon a következő beállítások eszközölhetők: (33.ábra)

33.ábra

Csukó erő Az ajtó szárnyszélessége (az ajtó lap szélessége) határozza meg az ajtó megfelelő csukásához szükséges csukási erőt. A csukó erőt kijelző is mutathatja. Olajfékes ajtócsukók csukóereje az ajtó szárnyszélesség függvényében (9.táblázat) Ajtócsukó csukási erő nagysága EN 1 2 3 4 5 6

Ajtó szárnyszélessége -750 mm 750-850 mm 850-950 mm 950-1100mm 1100-1250 mm 1250-1400 mm

9.táblázat

34.ábra

Nyitás csillapítás (1) A nyitás csillapítás, az egyik legkevésbé ismert, mégis nagyon fontos funkció. Ismerjük a jelenséget, amikor kültéri, kifelé nyíló ajtóba belekap a szél, és kitépi a kezünkből és hozzá

csapja a falhoz. Ezt a jelenséget orvosolja a nyitás csillapítás. A nyitás csillapító erő fokozatmentesen beállítható. Gyakori hiba, hogy a nyitás csillapító funkció nélküli ajtócsukót építenek be kültéri, kifelé nyíló kültéri ajtókra, vagy a nyitás csillapítóval ellátott ajtócsukónál elfelejtik beállítani a nyitás csillapító erőt, vagy a „nyitás csillapító funkció” nélküli ajtócsukóval együtt alkalmaznak csószósínbe integrált „nyitás határolót”.

Csukási sebesség (2) A csukási sebesség állítása azért fontos, mert évszakonként más az ajtó használatakor mérhető hőmérséklet, így az olajfékben az olaj hőmérsékletének függvényében más viszkozitású, és így a csukási sebesség télen 5 másodpercről akár 15 másodpercre is nőhet, míg nyáron 2-3 másodpercre csökkenhet. Ezért a csukási sebességet évszakonként „be kell állítani”, vagy Thermoventiles ajtócsukót kell beépíteni. A Thermoventil (T) a hőmérséklettől függetlenül folyamatosan biztosítja a megfelelő cca.5 másodperces csukási időt -20 ⁰C – +40 ⁰C között. Végbehúzás beállítása (3) A csukó erő és csukási sebesség beállítása mellett a végbehúzó erő beállításával tudjuk biztosítani az ajtó megfelelő biztos bezáródását. (34.ábra) További beállítási lehetőségek: Csúszósínbe rejtett nyitáshatárolás funkciót megfelelően beállított nyitáscsillapító funkcióval együtt javasolt alkalmazni. Ellenkező esetben a nyíló ajtó teljes energiája a nyitáshatároló betételemre koncentrálódik és így a nyitáshatároló elem tönkremegy. Inverz vagy fordított beépítés Az ajtócsukó alap funkciója értelem szerűen az ajtó csukása. Inverz felszerelés esetén az ajtócsukó alaphelyzete az ajtó nyitott állapota, így becsukásához kell erőt kifejteni. Ez természetesen napi használatra csak akkor alkalmazható, ha ideiglenesen kikapcsoljuk az ajtócsukó csukási funkcióját. Ez az FS (Frei Schalten) „szabadon futó” funkció. Inverz beépítés nem mindegyik ajtócsukó esetén lehetséges. Inverz beépítésű ajtócsukó „szabadon futó” funkció nélkül csak olyan ajtóra építhető, ami nincs napi használatban.

Haidraulikus ajtócsukók leggyakoribb funkciói (rövidítések) elektromechanikus szárnyrögzítés ( az ajtószány nyitott állapotban 80-130 között tetszőleges szögben rögzíthető. Az ajtócsukó elektromos jel hatására becsukja az ajtószárnyakat. elektromechanikus szárnyrögzítéssel + füstérzékelővel ellátott ajtócsukó az ajtószány nyitott állapotban 80-130 között tetszőleges szögben rögzíthető. Az ajtócsukó füstjel hatására becsukja az ajtószárnyakat. A füstöt az ajtócsukóba integrált füstérzékelő érzékeli. szabadon futó funkció az ajtócsukó csukási funkciója kikapcsolható:.az ajtószárny “szabadon fut” szabadon futó funkció füstérzékelővel az ajtócsukó csukási funkciója kikapcsolható: az ajtószárny “szabadon fut” az ajtószárnyat füstjel hatására, az ajtócsukó (igény szerint) becsukja vagy kinyitja. A füstöt az ajtócsukóba integrált füstérzékelő érzékeli. integrált csukássorrend szabályozás csukássorrend szabályozó - kétszárnyú tűz/füstgátló ajtók esetén alkalmazandó: először az másodlagosan nyíló szárny, majd az elsődlegesen nyíló szárny csukódik be. integrált csukássorrend szabályozás + szabadon futó funkció csukássorrend szabályozó - kétszárnyú tűz/füstgátló ajtók esetén alkalmazandó: először az másodlagosan nyíló szárny, majd az elsődlegesen nyíló szárny csukódik be. az ajtócsukó csukási funkciója kikapcsolható: az ajtószárny “szabadon fut”, az ajtószárnyat elektromos jel hatására, az ajtócsukó ( igény szerint) becsukja vagy kinyitja. integrált csukássorrend szabályozás elektromechanikus szárnyrögzítéssel csukássorrend szabályozó - kétszárnyú tűz/füstgátló ajtók esetén alkalmazandó: először az másodlagosan nyíló szárny, majd az elsődlegesen nyíló szárny csukódik be. az ajtószány nyitott állapotban 80-130 között tetszőleges szögben rögzíthető. Az ajtócsukó elektromos jel hatására becsukja az ajtószárnyakat. integrált csukássorrend szabályozás füstérzékelővel csukássorrend szabályozó - kétszárnyú tűz/füstgátló ajtók esetén alkalmazandó: először az másodlagosan nyíló szárny, majd az elsődlegesen nyíló szárny csukódik be. az ajtószány nyitott állapotban 80-130 között tetszőleges szögben rögzíthető. Az ajtócsukó füstjel hatására becsukja az ajtószárnyakat. A füstöt az ajtócsukóba integrált füstérzékelő érzékeli. integrált csukássorrend szabályozás elektromechanikus szárnyrögzítéssel + füstérzékelővel + szabadon futó funkció csukássorrend szabályozó - kétszárnyú tűz/füstgátló ajtók esetén alkalmazandó: először az másodlagosan nyíló szárny, majd az elsődlegesen nyíló szárny

csukódik be. az ajtószány nyitott állapotban 80-130 között tetszőleges szögben rögzíthető. Az ajtócsukó füstjel hatására becsukja az ajtószárnyakat. A füstöt az ajtócsukóba integrált füstérzékelő érzékeli. az ajtócsukó csukási funkciója kikapcsolható:.az ajtószárny “szabadon fut” csukási idő késleltetés – az ajtószárnyat nyitás után késleltetve kezdi becsukni az ajtócsukó thermoventil funkció – az ajtószárny a külső környezet hőmérsékletétől függetlenül azonos idő alatt csukódik be hydraulikus nyitás csillapító funkció – az ajtószárnyat a szél nem tudja “kitépni” a BC funkciónak köszönhetően

Az elektromechanikus szárnyrögzítés, füstérzékelős, szabadonfutó és szabadonfutó füstérzékelős funkciókhoz 24V áramforrás betáp szükséges.

1.3.5.2 Automata ajtórendszerek a. nyíló ajtók – nyílóajtó automatika b. tolóajtók – tolóajtó automatikák c. forgó ajtók – forgóajtó automatikák

Nyíló ajtó automatikák Elektrohidraulikus nyílóajtó automatika. Az eletronikus meghajtású, hidraulikus nyílóajtó automatika legfeljebb 250 kg súlyú és legfeljebb 1400 mm szárnyszélességű fa, fém vagy műanyag ajtókhoz alkalmazható. A hajtás az ajtószárny fölé van szerelve, és jobbos illetve balos nyitásirányú, húzó és toló funkcióval rendelkező ajtókhoz használható. Termékjellemzők • Hajtás külső mérete: 100 x 120 x 690 mm • Fokozatmentesen változtatható csukóerő: Erősség EN 3-6 • Fokozatmentesen változtatható nyitási és csukási sebesség • Működési késleltetési idő: 0-10 mp. • Beállítható nyitvatartási idő: 0-60 mp. • Ajtó nyitásszög: max. 115° Elektromechanikus meghajtás nyílóajtókhoz A nyílóajtó automatika elektromechanikus hajtása egy nagy mértékben kompakt technológiájú erős darab. A hajtás csöndes működése tökéletesen alkalmassá teszi irodai, kórházi vagy lakóépületi használatra. Termékjellemzők • Ajtólapra és tokra egyaránt szerelhető • A pántos és a pánttal szembeni oldalra szerelhető • Kis energiájú működés (DIN 18650) • Beállítható nyitási és csukási sebesség Tolóajtó automatikák – Lineáris tolóajtórendszerek A tolóajtó automatikák akár 120 kg súlyig tudnak ajtószárnyakat mozgatni. A kis surlódásnak és az öntisztító görgős futókocsinak köszönhetően a rendszer rendkívül csöndesen működik. Termékjellemzők • Egyszerű szerelés és nagy szárnyállítási lehetőségek • Intelligens dőlés elleni védelem a görgős futókocsira szerelt tológyűrűnek köszönhetően • Az öntanuló szabályozónak köszönhetően a legszigorúbb biztonsági előírásoknak megfelel, a működés pedig mindig megbízható a csukóerők állandó felügyelete miatt • A biztonságos diagnózisnak és az új fejlett mechanikus funkcióknak köszönhetően felhasználó- és karbantartásbarát • Nagy kényelem a kijelző programkapcsolón állítható paramétereknek és az állapotkijelzésnek köszönhetően

Meghajtóház a nagyméretű és nehéz önműködő tolóajtókhoz

A nagyméretű bejáratok, nyitási szélességek és magas ajtószárnyak speciális ajtóhajtási technológiát igényelnek. A gazdaságos, ugyanakkor nagyteljesítményű meghajtók 200 kg súlyig tudnak tolóajtó szárnyakat mozgatni.

Teljesen önműködő, motoros és kézi forgó ajtórendszerek A forgóajtó az ajtószárnyakhoz és ívelt panelekhez rendelkezésre álló különböző anyagok számtalan tervezési kombináció lehetőségét kínálják. A forgóajtó ideális megoldás a nagy számban látogatott épületek esetén. Az elemekkel és zajjal szembeni magas szintű szigetelés azt jelenti, hogy a forgóajtó energiát takarít meg, és megfelelő klímát biztosít az épületen belül.

1.3.5.3 Természetes hő- és füstelvezető rendszerek (NRWG, RWA) ajtókhoz – ablakokhoz– távnyitók

Az RWA (NRWG) természetes hő- és füstelvezető rendszerek tervezési, műszaki és alakmazási követelményeit az OTSZ tartalmazza, az átadás- átvételhez szükséges dokumentációra vonatkozó előírásokat, rendszeres és dokumentált karbantartásukról (évente min. 2 alkalom) szóló rendelkezéseket az OTSZ tartalmazza. Manuális ablaknyitó rendszerek A kézi működési ablaknyitó rendszerek a mindennapi kényelmes szellőztetést szolgálják. A keskeny vonalú távnyitóolló nyitja a felülvilágítókat ablaknyitó típustól valamint szárnyméret és szárnysúlytól függően 180-260 mm nyitási szélességig, illetve a magas keretű nehéz ablakokat 200 kg-ig. Az alkalmazások körébe tartoznak a függőleges síkban beépített, négyszögletű, befelé bukó vagy emelkedőszárnyú valamint a kifelé emelkedőszárnyú ablakok. Ide tartoznak a befelé bukó, speciális formájú, pl. szögletes, háromszögű, ívelt vagy szelvényes, ívelt ablakok. Elektronikus üzemű láncos motorok használatosak a függőleges síkban szerelt, négyszög alakú, befelé vagy kifelé bukó vagy nyíló esetleg emelkedő szárnyú, valamint függőleges tengelyen(el)forduló ablakoknál száraz helyiségekben. Mindennapi szellőztetésre, valamint gyors, biztonságos és hatékony füst- és hőelszívásra alkalmasak. A kompakt mérete és elegáns alumíniumháza, valamint az egyszerű és gyors szerelés jellemzi, amelyhez új lánckapcsolás használható. A motor használható füst- és hőelszívó rendszerekben az EN 12101-2 szerint. A láncos motorok az ablakkal párhuzamosan, az épületnek megfelelő színben szerelhetők. Speciális lánccal vannak ellátva, amely toló és nyomó erőt egyaránt közvetít, így pontosan és biztonságosan működtetik az ablakkeretet. Zárt állapotban a lánc visszahúzódik a házba. Rendkívül széles vagy nehéz szárnyak esetén két motor is beépíthető kettős konfigurációban. (tandem rendszer) A kis méretű elektronikus üzemű, láncos motorok valamennyi általános profilrendszerbe is beszerelhetők.

Elektronikus üzemű csavarorsós motorok alkalmazhatók ki illetve befelé nyíló vagy bukó ablakok és felülvilágítók motoros nyitására és csukására. Természetes füst- és hőelvezetésre, füstkivezetésre és szellőztetésre használhatók. Kis méreteinek és az olyan műszakilag magas szintű megoldásoknak köszönhetően, mint a belül elhelyezkető kábelvezető és a mechanikus terhelés kikapcsolás, csavarorsós motor ideális hajtás az RWA ablakok közvetlen nyitásához. Nem csak különálló motorként használható, hanem kettős konfigurációban is szinkron kapcsolóval, különösen nehéz és széles keretek esetén. A szellőztető elemmel ellátott verzió nedves szobákban, erősen ingadozó hőmérsékletű területeken és védett külső területeken is használható. Az elektronikus üzemű csavarorsós motorok robosztus, korrozióálló konstrukcióval, beépített ütközőcsillapítással, alumíniumházzal és szilikon csatlakozókábellel rendelkeznek. Nem csak önmagukban használhatók, hanem szinkron megoldásként is különösen nehéz és széles szárnyméretek esetén. Hő- és füstelvezetés nyitó és záró rendszerek RWA természetes füst- és hőelvezetéshez, valamint szellőztetéshez használhatók. A nyitó és záró rendszerek használhatók önmagukban és „duplán” is különösen széles szárnyak esetén. Itt a meghajtás két motorral és a speciális szinkron kapcsoló közreműködésével történik. A mechanikus zárás szükségtelenné teszi a kiegészítő, elektronikus reteszelők használatát. Az RWA rendszerek mechanikus konzolkészletet tartalmaznak kiváló minőségű, elektronikus üzemű RWA csavarorsós motorral együtt (24V). A 230 V feszültségen üzemelő nyitó és záró rendszerek mindennapi szellőztetésre alkalmasak.

1.3.5.4 Menekülés útvonal biztosító rendszerek (RWS) - Intelligens zárrendszerek A menekülési útvonalba épített ajtók

Pánikzárak speciális ajtófunkciókhoz Biztonság kompromisszumok nélkül: egy- és kétszárnyú ajtókhoz Vészhelyzetben az a legfontosabb, hogy az épületet másodpercek alatt el lehessen hagyni, különösen akkor, ha emberek vannak veszélyben. Másrészről a fontos területeket illetéktelen elől el kell zárni. Az önzáró pánikzárak kompromisszum nélküli biztonságot jelentenek az emberek és az értéktárgyak számára. Mechanikus pánikzár: pánikfunkciós ajtóhoz Egyszerű és megbízható pánikzár egy egyszárnyú vagy kétszárnyú ajtó biztosításához. jellemzők • Az osztott ellentétes nyelv megakadályozza a terhelt ajtók erőltetett működtetését • A tisztán mechanikus megoldás • Előnyök: Kis homlokméretű és csekély külső méretű zárdoboz o Megakadályozza a zárretesz és a váltó összeütközését nyitáskor. o Eredmény: a pánikzár kiválóan kombinálható az elektronikus zárcilinderrel kombinálható: • épületfelügyeleti- és mentési útvonal rendszerbe köthető

• •

ajtócsukók pánikrúd

Elektromechanikus kilincses reteszzár Az egyszárnyú vagy kétszárnyú ajtókhoz való elektromechanikus kilincses reteszzár optimálisan alkalmazható beléptető rendszerekkel kombinálva. jellemzők • Pánikfunkció a menekülési irányba • A külső kilincs a zármechanizmusról leválasztva mozog. • Beléptetés ellenőrzés elektromos jellel – a külső kilincs kapcsolódik és az ajtó a menekülési iránnyal ellentétesen kinyitható. • Potenciálmentes érintkezők kiértékelése és továbbítás egy felügyelő rendszerbe hengeres-, dió-, retesz és segédnyelv érintkezőkkel. • Mentési útvonal rendszereknél lehetővé teszik az egy-dobozos megoldást a beépített hengeres érintkező következtében A következőkkel kombinálható: • beléptető rendszer • épület felügyelet- és mentési útvonal rendszer • Pánikrúd Elektronikus motoros zár Az egyszárnyú vagy kétszárnyú ajtókhoz való elektronikus motoros zár optimálisan alkalmazható nyílóajtó automatikákkal, beléptető-, vagy mentési útvonal rendszerrel. jellemzők • Ellentétes nyelves szerkezet: Megszorulás nélküli elektromotoros kioldás néhány másodperc alatt • Különböző üzemmódok minden helyzethez o Éjszakai üzem: Önműködő zárretesz minden csukásnál o Biztosított napi üzem ajtónyitó funkcióval (ellentétes nyelvek tartják zárva az ajtót) o Tartósan nyitva: A retesz be van húzva – az ajtó ellenállás nélkül nyitható • Potenciálmentes érintkezők kiértékelése és továbbítás egy felügyelő rendszerbe • Tűzjelző berendezés általi aktiválás esetén automatikusan átvált "éjszakai" üzemmódra • Biztonságos tervezhetőség a jobb és bal oldali felhasználásnak köszönhetően • Továbbá: motorikus kioldás < 1 másodperc alatt A motoros oldás lehetővé teszi a nyílóajtó meghajtásokkal, beléptető- és mentési útvonal rendszerrel való kombinációt és a három üzemmód felügyeletét és megjelenítését. A következőkkel kombinálható: • nyílóajtó meghajtások • beléptető rendszer • épület- és mentési útvonal rendszer (az ajtóközpont oldása) • RWA beáramló levegő rendszer • pánikrúd

Pánikrúd Vízszintes pánikzár az EN 1125 európai szabványnak megfelelően a vészkijáratok egyszerű nyitása érdekében. Termékjellemzők • A pánikrúd DIN EN 1125 szerint bevizsgálva •

Figyelembe kell venni, hogy a pánik- és vészkijárat zárak mindig zárból és vasalatból állnak, ezeket együtt kell bevizsgálni és tanúsítani. A zár és a vasalat külön szállítása esetén figyelembe kell venni, hogy csak bevizsgált, tanúsított és jelöléssel ellátott termékek alkalmazhatóak vészkijáratokhoz.

Beléptető rendszerek

A beléptető rendszer kompakt, web alapú „All-in-one“ rendszermegoldásként az ajtó minden elemével teljesíti az azonosítással szembeni követelményeket, mint pl. a biometrikus ujjlenyomat leolvasó vagy a beépített jogosultság menedzsmenttel rendelkező ajtó interfész. A beléptető rendszer vezérlésének csekély mérete és az igazolvány-leolvasónak az épületbe történő optimális beépítése nagy alkotói és formatervezési szabadságot biztosít az ajtók területén. Akár biometrikus ujjfelismeréssel, akár kártya alapú rendszerrel - a beléptető rendszer egy-egy külön ajtónál, valamint hálózatba kötött ajtórendszereknél is alkalmazható.

Vállalati felhasználás A modern beléptető rendszerek nagy teljesítményűek és testre szabhatóak: A látogatókat és a dolgozókat térbeli és időbeli belépési jogosultságokkal irányítják, amelyek gyorsan, minden ajtóhoz egyedileg létrehozhatóak. Magán célú felhasználás A magánszféra védelme: Az egyszerű kezelésnek köszönhetően a beléptető rendszert fáradtságmentesen használhatjuk otthon, a négy fal között is. Akár a bejárati ajtó beléptetés-szabályozásával, csengőjelzéssel, szabotázsfelügyelettel vagy ajtónyitóval, a magánépületek is egyre biztonságosabbá válnak.

Rendszermegoldások Rendszermegoldások a biztonsági koncepció egyedi követelményeinek megfelelően

Azonosítás Biometrikus és RFID olvasók egyedi követelményekhez és kívánságokhoz

Beléptető rendszerek: Minden egy csomagban: Minden készlet tartalmaz egy teljes, azonnal felhasználható beléptető rendszert.

A „biztonsági szolgálat “ - megfelelő és bármikor bővíthető Rendszermegoldások 1, 1db ajtóhoz, egyoldali vagy kétoldali leolvasóval. 2, Több ajtóhoz, több leolvasóval. 3, Egyedi rendszer, több ajtóhoz, több leolvasóval, hálózaton keresztüli hozzáférés, riasztás és ajtófelügyelet, idővezérlés és tervezés lehetőség (intelligens rendszer)

2. Fogalmak -

-

-

-

-

-

-

ablak: az épületek homlokzati felületein, a természetes bevilágításra, a szellőzésre, hő és fütelvezetésre, légutánpótlásra kialakított lehatároló szigetelőképességgel bíró szerkezet ablak profil ajtó: az épületek homlokzati felületein, a homlokzat mögötti helyiségcsoportok megközelítését, elhagyását biztosító, adott esetben természetes megvilágítást is biztosító, átlátszó, a szellőzésre, hő és füstelvezetésre, légutánpótlásra is használható, szigetelőképességgel is bíró lehatároló szerkezet anizotrópia: az egyrétegű edzett üvegek és az előfeszített üvegek gyártása során keletkező, az üveg felületére érkező polarizált fényt kétszeresen megtörő feszültségzóna antibakteriális üveg: olyan üveg, mely a baktériumok megtapadását az üvegfelületen lehetetlenné teszi anyagában szinezett üveg: olyan napvédelemmel bíró építészeti üveg, mely esetében az alapüveg anyagösszetételében tartalmaz szinezéket asszimetrikus üvegszerkezet: két különböző vastagságú üvegtáblafelépítés árnyékolás: a nap sugárzó hatása elleni védelemet biztosító, illetőleg speciális igények esetén a mögöttes helyiségek elsőtétítését biztosító szerkezeti megoldás árnyékolási együttható (sc): az a hőenergiamennyiség melyet az adott üvegezés az egyrétegű float üveg hőmennyiségátbocsátásához képest átaneged (sc = g / 0,87) átdobásgátló üvegek: adott magasságból háromszor leejtett, adott súlyú és átmérőjű gólyónak ellenálló üvegezés megfelelően méretezett szerkezetbe építetten, jele: P1A – P5A átfolyási tényező: az adott nyílászáró beépítési és nyitási módozatának a tűvédelmi szempontból meghatározott együtthatója betörésgátló üvegek: meghatározott felületű üvegszerkezet adott számú baltacsapásának ellenálló üvegszerkezet, mely megfelelően méretezett szerkezetbe épül be, jele: P6B – P8B biztonsági üvegezés: személy- vagy vagyonvédelem biztosítására alkalmazott üvegezés fajta. Személy-védelem esetében az így üvegezett szerkezet tönkremenetelekor nem következik be személyi sérülés (Pl.: egyrétegű, edzett üveg, mely morzsalékosan törik, és tönkremenetel esetén legfeljebb hámsérüléseket okozhat, vagy a ragasztott üveg, mely tönkremenetel esetében is egyben tartja az üveget megakadályozva így a szilánkok okozta sérülést). Vagyonvédelem esetében az így üvegezett szerkezet megakadályozza, vagy megnehezíti az üvegezéssel határolt térbe való bejutást. A szerkezetek üvegezése ragasztott, teszteléssel szabványosított kialkítású és különböző szintű biztonsági követelményeket elégít ki (lásd EN 356 európai szabvány kategóriái) doppelscheiben effektus: a szigetelő üvegtáblák szélső üvegrétegeinek a külső oldali légnyomás és/vagy hőmérsékletváltozás következtében létrejövő, a függőleges síkhoz képest bekövetkező alakváltozása edzett üveg (ESG): speciális hőkezelési eljárással készített üveg, melynek során az üveget nagy hőmérsékletre hevítik, majd hirtelen lehűtik. Az eljárás következtében az üveg hajlító2 húzószilárdsága megnő. Értéke: 120 N/mm elemes homlokzat: függőleges és vízszintes bordákból gyártóüzemben összállított, üvegezett, egy vagy több szint magas építészeti homlokzati elem, melyet az építés helyszínén az elemek csatlakoztatásával, állványzat használata nélkül beemeléssel szerelnek és rögzítenek elsődleges tömítés: a szigetelő üvegek elsődleges tömítése, a két üvegréteg közötti légrés lezárásához alkalmazott távtartó és az üvegrétegek közötti felületen alkalmazott tömítés. előfesztített üveg (TVG): hőkezelési eljárással készített üveg, melynek következtében az üveg 2 hajlító-húzószilárdsága a sima float és az edzett üveg szilárdsági értéke közötti. Értéke: 70 N/mm energia abszorbció: energia elnyelődés, az a hőenergia mennyiség, melyet a szerkezet elnyel éghető anyagok: azon anyagok összessége, melyek a nem éghető anyagok feltételeinek nem felelnek meg (lásd nem éghető anyagok) építőipari tömítőanyag: Az építőipari tömítőanyag egy olyan viszkózus anyag, mely alkalmazás után halmazállapotát megváltoztatva két építőipari egység között hézagtömítő, esetenként ragasztó funkciót lát el o fej feletti üvegezés: a függőlegestől 10 -nál nagyobb mértékben eltérő helyzetű üvegezés

-

-

-

-

-

-

-

-

-

félstrukturális üvegezés: egyik irányban strukturális a másik irányban takaróbordával rögzített üvegezés együttes kivitele float üveg: jelentése „felületen úszó üveg“, mely az üveg gyártástechnológiájára utal. Olyan síküveg melynek a gyártása során az üvegolvadékot egy folyékony ónfürdőre engedik, ahol az szétterül. fokozottan tűzterjesztő anyagok: olyan anyagok (burklóanyagok), amelyek az elfogadott kritériumok szerint intenzíven égnek a tűz forrásának hatóterén kívül, vagy annak eltávolítása után függönyfal: üvegezett felületű, födém, illetőleg az épület teherhordó szerkezete előtt függőlegesen o vagy ferdén (± 10 ) beépítésre kerülő külső homlokzati térelhatároló szerkezet, mely általában fém (hőhídmentesített alumínium vagy acél acél) ritkább esetben műanyag szerkezetből, vagy kombinált egyéb szerkezetből készül függönyfal profil tényező ld SF gáztöltés: a szigetelő üvegek két, vagy több üvegrétegei között létrejövő légrésének megtöltése különböző, a szigetelőképességet javító nemesgázzal (argon, kripton golyóálló üvegek: különböző típusú lőfegyverekből, adott távolságból leadott, adott számú lövés becsapódó lövedékeinek áthatolását megakadályozó üvegszerkezet, mely egyidejüleg a leválló szilánkokkal szemben is képes védelmet biztosítani megfelelően méretezett szerkezetbe építetten, jele: BR2-NS – BR4-NS hanggátló üvegezés: speciális, a különböző zajhatásoktól, azok frekvenciatartományától függően védelmet biztosító üvegezés léghanggátlási korrekciós tényezők (c, ctr) harmatponti hőmérséklet: a levegő azon hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik hasznos hossz: Az anyag vastagság, melyet a rögzítési pontnál a választott dübel méretben maximálisan rögzíteni lehet. A maximális hasznos hossz túllépése esetén a rögzítési mélység csökken, ezáltal a rögzítési pont nem biztosítja a tervezett ellenállást. három rétegű szigetelő üvegek: olyan három üvegtáblából álló szigetelő üvegegység, melyet két különálló távtartó választ el, kerületük mentén hermetikusan tömített, mechanikailag stabil és tartós homlokzat: az építménynek a nézőpont felé eső legku⁰lső pontjára illesztett fu⁰ggőleges felu⁰letre vetített terepcsatlakozása felett látható része (OTÉK, 1. számú melléklet) homokfújt üveg: matt hatású, szintelen float vagy anyagában szinezett alapüveg felületének homokfújással történő megmunkálással készített építészeti üveg, mely csökkenti az üveg mögötti térbe való belátást hőerősített nátrium-kalcium- szilikát üveg: lásd előfeszített üveg hő és füstelvezetés: az épületek helyiségeiben tűz esetén keletkező, az életet veszélyeztető, a menekülést, a menekítést nehezítő, akadályozó hő és füst elvezetésének mechanizmusa. Ennek biztosítására pontos paraméterekkel deffiniált, „bevzsgált“, tanusított rendszereket kell alkalmazni. A magyar szakzsargon a német Rauch und Wärme Abzugsgeräte megnevezéés kezdőbetűiből az ilyen rendszereket RWA rendszernek nevezi, mely azonban egyaránt jelenti a hő- és füstelvezetést, valamint az ehhez szükséges frisslevegő utánpótlát biztosító műszaki megoldást is. Angol nyelvű megfelelője: Smoke and Heat Exhaust Ventilation System (SHEVS) hő- és füstelvezetés hatásos nyílásfelülete: a füstszakasz alapterülete, valamint a füstelvezetők nyílásainak fajlagos felülete és síkjának a vízszintssel bezárt szögével számított érték, Tényleges számítása az érvényes OTESZ vonatkozó pontja szerint 2 o hőátbocsátási tényező (u): 1 m felületen egységnyi idő alatt 1 K hőmérsékletkülönbség hatására 2 áthaladó hőenergiamennyiség. Mértékegysége: W/m K hőszigetelő üvegezés: olyan üvegezés mely legalább két floatüvegrétegből épül össze úgy, hogy a két üvegréteg között légrés alakul ki. hővédelem: a belső tér hőmérsékletcsökkenésének mértékét csökkentő funkció, eszközei a fokozott hőszigetelő képességű anyagok ill. speciális üveg bevonatrétegek (Low-E) alkalmazása. húzott öv: vasbeton szerkezeteknél a repedéses zóna kialakulásának lehetséges területe, melybe csak az ide használható és a repedésekben működni képes, húzott övre engedélyezett dübeleket szabad alkalmazni. interferencia: két vagy több, egymással párhuzamosan, síküvegből összeállított szigetelő üvegjein tapasztalható, csak bizonyos szögből érzékelhető speciális optikai hatás izolátor: a függönyfalszerkezet profiljának része, mely hőhídmentes kapcsolatot biztosít az elem üvegezést fogadó és teherhordó szerkezete között járható üveg: általában min. három rétegből készített, ragasztott (VSG) üvegszerkezet, mely statikailag emberi közlekedésre méretezett, felülete csúszásgátlással kialakított. A járható

-

-

-

-

-

-

-

-

-

üvegezések esetében az üvegszerkezet vastagsága, a rétegek száma az alkalmazott üvegtábla méretének figyelembevételével méretezendő. katedrál üveg: szintelen float vagy anyagában színezett alapüveg felületének mintázással ellátott üveg, mely általában csökkenti az üveg fényáteresztőképességét keménybevonatos napvédő üvegek: a üveg felületére a float gyártás során felhordott pirolitikus (fém-oxid) bevonatok, melyek napvédő és reflektív hatással bírnak, hővédő funkciót azonban nem biztosítanak kéthéjú homlokzat: külső oldali üvegrétegből, köztes légrétegből és a belső térrel határos üvegfalból álló homlokzati elem két rétegű szigetelőüveg: két olyan üvegtáblából álló összeállítás, melyeket egy távtartó választ el, kerülete mentén hermetikusan tömített, mechanikailag stabil és tartós korlátozott hősugárzású szerkezetek: A tűz lángterhelésének ellenállnó, a sugárzásos hőterhelésnek korlátozottan ellenálló szerkezetek, az átégést, a lángok és gyúlékony gázok áthatolását meggátolják. Jelölése: „EW“ mögötte az ellenállás percben mért ideje laminálás: az a gyártástechnológiai folyamat, melynek során egy vagy több üvegtáblát ragasztanak össze ragasztó fóliával, vagy speciális műgyantával lágybevonatos üveg: az építészeti üveg felületére, a kész float üveg gyártást követően, bizonyos esetekben csak az edzést követően, külön speciális technológiai folyamat során felhordott fém-oxid bevonatú üveg, mely nap- bizonyos esetekben nap- és hővédő hatással bír lángmentes szerkezetek: a tűz lángterhelésének ellenálló, a hőterhelésnek nem ellenálló szerkezetek, az átégést, a lángok és gyúlékony gázok áthatolását meggátolják. Jelölése: „E“ mögötte az ellenállás percben mért ideje látható fényáteresztés (TL): az üvegrétegen átjutó, az üveg mögötti térbe jutó fénymennyiség értéke %-ban megadva léghanggátlási középérték: súlyozott átlagértéket jelent. Mértékegysége dB, értéke minél magasabb, annál job a szerkezet léghanggtálása léghanggátlási korrekciós tényezők: a hangszigetelés számított mértéke figyelembe veszi az emberi fül frekvenciamagassággal összefüggő hangerő-érzékenységét, emiatt az átlagértéket c és ctr értékekkel korrigálják. Például az Rw(c,ctr) = 40 (-2,-8) formában megadott érték közepes, 40 dB hangszigetelő képességet jelent, amely magas hangok esetén 2 dB-lel, mély hangok esetén 8 dB-lel alacsonyabb. A leggyakoribb szempont a közlekedés zajainak tompítása –ezek a zajok többségükben a ctr érték figyelembe vételét indokolják légrés: a két vagy több üvegtáblából összeállított szigetelő üvegegység távtartókkal elválasztottan léthozott, a távtartók kerülete mentén hermetikusan tömített, mechanikailag stabilan és tartósan lezárt tere, mely levegővel, vagy nemesgáz (argon, kripton) és levegő keverékével van feltöltve légzárási követelmény: adott légnyomáskülönbség hatására fellépő légáteresztés mértéke (jelenleg az MSZ EN 12207:2001 szabvány szerint négy osztályát különböztetjük meg: 1 – 4, mely 1 2 m -re vetítetten mutatja meg adott légnyomáskülönbség esetén a légáteresztés mennyiségét) lizénák: a függönyfalak általában függőleges, a hátszerkezethez támaszkodó (pl.: födémek közötti), elsődlegesen teherhordó szerkezete (oszlop) LR reflexió Light Reflexion (%) LT fényáteresztés Light Transmission (%) másodlagos tömítés: a szigetelő üvegek másodlagos tömítése, a két üvegréteg közötti légrés lezárásához alkalmazott távtartó kültér felőli oldalára felvitt tömítés. megfelelőségi igazolás: az építőipari termék forgalombahozatalához szükséges dokumentum, melyben igazolandó, hogy a termék kielégíti a rá vonatkozó előírt követelményeket, mely lehet: honosított harmonizált európai szabványban, európai műszaki engedélyben, előzőek hiányában nemzeti szabványban, vagy ÉME-ben, egyedi termék esetében tervdokumentációban rögzítve meleg perem: a szigetelő üvegek légrésébe épített kis hővezető képességű távtartóval készülő peremlezárás (műanyag vagy más anyagú) multifunkciós bevonat: az üvegszerkezeten készített olyan bevonat, mely egyszerre biztosít fokozott hővédelmet és napvédelmet multifunkciós (vagy: “korszerű”) üvegezés: olyan üvegezés, mely egyszerre biztosít nagyfokú hőszigetelést és egyúttal napvédelmet napvédő üveg: olyan építészeti üveg, melynek naptényezője (g) kisebb mint 50 % napvédő üvegezés: olyan üvegezés, melynek összenergiaátbocsátási értéke kisebb mint 50 % (g < 0,5) nem éghető anyagok: azok az anyagok, amelyek szabványosított vizsgálandó mennyiségeit megfelelő mérőberendezésekben, meghatározott idejű próbának vetnek alá és ennek során nem gyulladnak meg, nem termelnek éghető gázokat, amalyeket a próbaanyag felett tartott próbalánggal

lángra lehet lobbantani, az égetés folyamata alatt nem termelnek olyan hőmérsékletet, amely a meghatározott értékig emelné a hőmérsékletet - nyílászáró üvegezett szerkezet hőtábocsátása (Uw) - nyílászáró - nyomott öv: vasbeton szerkezetek nem repedéses zónája, melybe egyaránt rögzíthetünk nyomott és húzott övbe alkalmas dübelekkel. - osztóborda: a függönyfalak általában a függőleges, elsődlegesen teherhordó szerkezetei közé épített, azokat összekötő másodlagos tartószerkezeti elemei (gerenda) - öntisztuló üveg: az eső és napfény segítségével a szennyeződés az üvegfelületről távozik - összenergia áteresztés (g): azt mutatja meg, hogy az üvegezés külső oldaláról érkező teljes hőenergia-mennyiség mekkora része (%-osan megadva) jut közvetlen átáramlással és a másodlagos hőleadással együtt az üvegezésen át a belső térbe - pánik nyitás: a menekülési útvonalon elhelyezett ajtók nyitási funkciója, mely irányát tekintve a menekülési irányba irányuljon és az ajtószerkezet 1 másodpercen belüli idő alatt kulcs nélkül legyen nyitható - pánikzár/pánikrúd(EN 179): olyan, vészkijáratnál alkalmazott zárszerkezetek, amelyet az épületből tömeges emberi menekülés biztosítására szolgáló ajtókon alkalmaznak. Egy nyíló szárnyú ajtók esetén kizárólag pánikrúd alkalmazása. Két nyíló szárnyú ajtók esetében a nyíló szárnyon vészkijárati zár és álló szárnyon pánikrudazatos zár vagy mindkét szárnyon pánikrudazatos zár. - parapettálca: parapetüveg vagy porszórt fémlemez, távtartóval összeépített fém tálca, megfelelő hőszigetelő anyagkitöltéssel, víz és párazáró összeépítéssel, a hőszigetelő üvegezéshez hasonló módon elhelyezve (meleghomlokzat) - parapetüveg: a létesítmények, épületek tömör felületei előtt (födémsáv, parapesáv, falszerkezet), azok eltakarására szolgáló üveg elem (mögöttes átszellőzéssel = hideghomlokzat) - páraszűrő: - perem és tengelytávolságok alapértéke: az a gyártói katalógusban megadott dübelek egymástól és az építőanyag peremétől mért távolság, mely betartásával a dübelek, önálló dübelként tekinthetőek, befolyások nélkül. így a gyártói katalógusok terhelési táblázataiban megadott legnagyobb megengedett terhelésekkel számolhatunk rögzítési pontonként. - perem és tengelytávolság: az a távolság, amennyire a dübelek megközelíthetik egymást illetve az építőanyag peremét.Ezen értékek alatt a dübeleket nem szabad beépíteni! Amennyiben a tengely vagy peremtávolságokat a minimálisan megengedett és az alapérték között választjuk, befolyásolt dübelekről, vagy dübelcsoportokról beszélünk és minden esetben a csomópontot az adott befolyásokkal méretezni kell. - peremzárás elsődleges: a távtartó és az üveg közé felvitt tömítőanyag, általában butyl. Ez biztosítja a párazárást, valamint az üveg és a távtartó léc szilárd kapcsolatát - peremzárás másodlagos: a két üvegréteg közé, a távtartó légréssel ellentétes oldalára kerül, ezt nevezzük peremzárásnak. A másodlagos tömítés poliuretán, poliszulfid vagy szilikon anyagok felhasználásával készül. Feladata a szerkezet rugalmasságának és adott esetben gázzáróságának biztosítása - pontmegfogott üveg: az üvegszerkezet adott pontokon keresztül, segédszerkezetekkel rögzül a hátszerkezethez - portal szerkezet - ragasztott üveg (VSG): egy vagy több üvegrétegek összeépítése fóliával vagy műgyantakötéssel előállítva, lásd még laminálás - részben edzett üveg (TVG): lásd előfeszített üveg - robbanásbiztos üvegek: a robbanás távolságától és a robbanóanyag mennyiségétől függő, a lökéshullámot teljes mértékben elnyelő üvegszerkezet, mely egyidejüleg a leválló szilánkokkal szemben is képes védelmet biztosítani megfelelően méretezett szerkezetbe építetten. Jele: SG1SG2, P4A, BR2, P8B, PR4 - rögzítési mélység: az a mélység, melyet a rögzítési pont a teherhordó szerkezetben formazárásra, vagy súrlódásos zárásra használ. Ez horgonycsapok esetén nem egyezik meg a dübel elhelyezési mélységével, mivel a lehorgonyzás csak a feszítőszoknyától kezdődik. - savmart üveg: matt hatású, szintelen float vagy anyagában szinezett alapüveg felületének savval történő megmunkálásával készített építészeti üveg, mely csökkenti az üveg mögötti térbe való belátást - SF Solar Faktor naptényező (%) g - shadow-box: olyan speciális kombinált üveg-üveg vagy fémlemez, mely esetében a külső oldalon a homlokzati üvegekkel megegyező edzett üvegtábla, max.10mm légréssel, a belső oldalon edzett

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

festett üveggel vagy porszórt fémlemezzel van összeépítve, és a hőszigetelő üvegezéshez hasonló módon a szerkezetbe építve. strukturális üvegezés: a nyílászáró szerkezet, a homlokzat üveg szekezeteinek rögzítése a tartószerkezethez a szigetelő üvegezés távtartóiban való rögzítéssel vagy a szigetelő üveg külső üvegrétegének mechanikai megfogásával történik, a fugaképzés kihúzott fugás, árnyékfugás , vagy álstrukturált kivitelű szelektivitási index (S): a látható fényáteresztés (TL) és az összenergia-átbocsátás (g) hányadosa szigetelő üvegegység (SzÜE): legalább két olyan üvegtáblából álló összeállítás, melyeket egy vagy több távtartó választ el, kerülete mentén hermetikusan tömített, mechanikailag stabil és tartós. (MSZ EN 1279-1 szabvány 3.1. pontja) távtartó léc: az üvegek közötti légrést biztosító, üreges kalakítású keret anyaga. A távtartók belső üregét a gyártók jellemzően páraszűrő anyaggal töltik meg. A távtartók anyaga lehet hagyományosan alumínium vagy a meleg perem jellegű távtartók jellemző anyagai: acél, műanyag, ill. egyedi technológiával felhordott termoplasztikus anyag transzparens: átlátszó transzlucens: áttetsző tisztításra való járhatóság: az üvegezett szerkezetek takarítását, szervízelését biztosító terhelési eset, melynek során egy személy, és annak a munkavégzését biztosító eszközök és szerszámokkal történő, ehhez speciálisan deffiniált ruházatban és védőeszközökkel való közlekedését kell biztosítani az adott felületen tömítőanyagok modulusa: az elasztikus tömítőanyagok rugalmasságának a mértéke tükröződésmentes üveg: reflexiója kisebb mint 1 % tűzállóság: az épületelemmel szemben támasztott, szabványos fizikai feltételekkel meghatározott követelmény, melynek mértékegysége a próbaelem által teljesített, a vizsgálat kezdetének idejétől számított, percben kifejezett tűzterhelésbíró képessége (R), tűztömítőképessége (E), tűzszigetelőképessége, mint határállapot eléréséig terjedő idő tüzet kismértékben terjesztő anyagok: olyan anyagok (burkolóanyagok), amelyek az elfogadott kritériumok szerint a tűz fészkének hatókörében kis mértékben éghetnek meg a tűz forrásának hatóterületén kívül vagy annak eltávolítása után tüzet tovább nem terjesztő anyagok: olyan anyagok (burkolóanyagok), amelyek az elfogadott kritériumok szerint a helyi kis mértékű égésen mehetnek keresztül, viszont ezen a hatókörön kívül, vagy a tűz forrásának elvétele után nem éghetnek tűzgátló szerkezet: a tűz, hő és lángterhelésnek ellenálló szerkezetek, megakadályozzák az átégést, a lángok és gyúlékony gázok áthatolását és hőszigetelő funkcióval bírnak. Jelölése EI, mögötte az ellenállás percben mért ideje tűzterjedési gát: olyan épületszerkezeti elem, mely a tűz továbbterjedését akadályozza meg, függőleges értelemben szintek között, vízszintes értelemeben helyiségcsoportok között Uf: az üveget fogadó keretszerkezetek hőátbocsátási tényezője Ug: üveg hőátbocsátási tényezője. Megmutatja, hogy 1 m2 felületen egységnyi idő alatt 1 °K hőmérsékletkülönbség hatására mekkora hőenergia-mennyiség áramlik át. Mértékegysége W/m2K. Számítását az EN 673 szabvány írja le, mérése EN 674 szerint történik Uw: üvegezett nyílászáró hőátbocsátási tényezője üvegtető üvegkorlátok: üvegszerkezetből készített kitöltő, vagy teherbírással rendelkező, ki-, leesést gátló szerkezetek vasalatok: az ablakok, ajtók nyitással, annak módozatával kapcsolatos szerkezeteinek összessége (pánt, kilincs, kilicscím, zár, tolózár, zárcím, pánikvasalatok, küszöb, mozgató motor, távnyitó, nyitáshatároló, ütköző, nyitásérzékelő, tartómágnes, automata csukóberendezés, beléptető rendszer és annak elemei védő- és biztonsági korlát: parapet nélküli üvegfalak esetében, ha az üvegfalban nincs a megfelelő magasságban statikailag méretezett osztóborda, illetőleg az üvegezés kizuhanás ellen nem ad védelmet (méretezett vastagságú ragasztott üveg), akkor az adott magasságban a kizuhanás megakadályozására védőkorlátot kell létesíteni vészkijárat: olyan ajtószerkezet, amely alkalmas az épületből történő emberi kimenekülés jogszabályban, illetve szabványban előírt módon akadálymentesen történő lebonyolítására. Fő alkalmazása: pl.menekülési útvonalba épített ajtó. (szabad nyílásméret: min. 90/190cm.) vészkijárati zár/ vészkijárati funkcióval: vész esetén akadálymentes közlekedést biztosít. Egy szárnyú ajtó esetén hagyományosan kialakított kilincses vészkijárati zár alkalmazása lehetséges, két nyíló szárnyú kivitel esetén, a két ajtószárny egyidejű nyitásakor kialakuló összeszorulást megakadályozó speciális szárnyprofil alkalmazása szükséges. Két nyíló szárnyú kivitel esetén a

-

pánik rudat vagy kilincses tolózárat a másodlagosan nyíló szárnyon kell kialakítani oly módon, hogy működtetésével mindkét ajtószárny egyaránt kinyíljon, és a két szárnyú ajtó menekülésre alkalmas legyen. vonalmenti hőátbocsátási tényező(pszi): mértékegysége W/mK. Meghatározása EN 10077 alapján. Az egyes anyagok pszi értéke szükséges adat az U érték számításához. A meleg perem távtartók alacsonyabb pszi értéke javít az üvegezett nyílászáró Uw értékén

3.,

A tervezés 3.1 Az építészeti tervezés fázisainak ismertetése (előterv, engedélyezési terv, kiviteli terv, gyártmánytervezés, megvalósulási terv) 3.2 Az alumínium ablakok, portálok, függönyfalak és üvegtetők, továbbá belső üvegezett térelhatároló szerkezetek, továbbiakban térelhatárolások tervezési fázisainak összefüggései

3.3

3.4 3.5 3.6

3.7

A tervezés szempontjai 3.3.1 A tervezés egyes fázisaiban mérlegelendő és meghatározó kimeneti követelmények, azok jelentőssége az egyes tervfázisok esetében: 3.3.1.1építészeti elvárások meghatározása és értelmezése az egyes tervfázisokban (arányrendszer, formai megjelenés – osztásrendszer, anyagválasztás, színrendszer, stb.) 3.3.1.2tartószerkezeti követelmények meghatározása és értelmezése az egyes tervfázisokban 3.3.1.3épületfizikai követelmények (hővédelem, nedvesség elleni védelem, fényáteresztés, akusztika, benapozás, árnyékolás) meghatározása és értelmezése az egyes tervfázisokban 3.3.1.4épületszerkezeti követelmények meghatározása (csatlakozások az egyéb, adott épületszerkezetekhez, méretkoordináció, mérettűrések) és értelmezése az egyes tervfázisokban 3.3.1.5egyéb követelmények meghatározása és értelmezése az egyes tervfázisokban 3.3.1.5.1 tűzvédelem 3.3.1.5.2 betörésvédelem, vandalizmus elleni védelem Szerkezetmeghatározás és anyagválasztás a kimeneti követelmények mérlegelése alapján A tervezés folyamata, tervezői döntések meghozatala A különböző tervezési fázisok tervanyagának tartalmi elvárásai, dokumentálás (előterv, engedélyezési terv, kiviteli terv, gyártmánytervezés – műszaki ismertetés;; leírás, átnézeti terv, homlokzati rajz, metszet, részletek, csomópontok, költségvetéskiírás) A Tervező részvétele és szerepe a megvalósítás során (árajánlatkérés, vállalkozásba adás, gyártmánytervezés, kivitelezés, átadás átvétel során)

4. A gyártás 4.1. A gyártás előkészítésének feltételei 4.1.1 Általános feltételek 4.1.1.1. Funkció meghatározás Mindenekelőtt a szerkezetek és szerkezettípusok kiválasztásánál tisztázni kell, hogy - Nyílászáró keret- vagy lizénás (bordás)- szerkezet(ek) készül(nek). - Biztonsági követelmények szerint; a. követelmény nélküliek b. hanggátlási előírásoknak megfelelőek c. átdobásgátló, betörésbiztos, golyóálló vagy robbanásbiztos követelménynek megfelelőek d. tűz- vagy füstgátló funkciót betöltőek - Működési elvek szerinti választás (nyíló, bukó, felnyíló, emelő-toló, harmonika, stb.). - Működtetés szerint kézi vagy motoros ablak vagy ajtó. - menekülési útvonal szempontjából; a. pánikajtó b. vészkijárati ajtó (vagy ablak) 4.1.1.2. Profil- és rendszerkiválasztás - Hőszigetelési szempontból a. hőhidas profilrendszer b. hőhídmentes profilrendszer - normál hőszigetelő - magas hőszigetelő képesség (HI=high isolation) - igen magas hőszigetelő képesség (SI= super isolation) - statikai szempont szerinti megfelelőség - vasalat működtetés, elhelyezés és beépítés (rátakarás) szerinti látszó profilszélesség kiválasztása - esztétikai igény szerinti választás (pl.kerekített, ill.íves profilok és üvegszorítók) 4.1.1.3. Felületkezelés és színmeghatározás - A felületkezelési módszer kiválasztása a. organikus lakkbevonatos felületvédelem b. eloxálás c. elektrosztatikus porszórás - Színmeghatározás a. és c.–nél a RAL színkártya szerint b. –nél A6 / CO (natur elox)-tól A6 / C8 (fekete)-ig - Fényesség szempontjából o matt o selyemfényű

o fényes Felületi érdesség szempontjából o sima és o strukturális (lásd FS=fein struktur) 4.1.1.4. Üvegezés kiválasztása, parapetmezők kialakítása - Hőszigetelés szempontjából o mono vagy egyrétegű üvegezés o kétrétegű üvegezés különböző távtartókkal float üvegből o kétrétegű üvegezés különböző távtartókkal bevonatos vagy anyagában hővédő üvegekkel o kétrétegű üvegezés, mint fenn, de nemesgáz töltésekkel o háromrétegű üvegezés a fenti módozatokkal - Átláthatóság szempontjából o transzparens vagy átlátszó o áttetsző (pl. savmaratott, katedrál, stb.) - Reflexió vagyis tükröződés szerint (LR) o reflexiómentes üvegezés (pl.kirakatok) o enyhén reflektív üvegezés (10-11%) o erősen reflektív üvegezés (pl.vagyonvédelem, magas napvédelem) - Fényáteresztés szempontjából (LT) o neutrális üvegezés (ca. 70%) o natur árnyalatú üvegezés (50-60%) o erősen színezett üvegezés (ca. 10-45%) - Energiaáteresztés meghatározásával (g) o napvédő üvegezés, ha g<50%. A jó komfortérzet feltétele, hogy az alacsony solar faktor mellett a fényáteresztő képesség magas legyen. Ennek jelzőszáma a szelektívitási index (S) az LT és g érték hányadosa. A multifunkciós üvegeknél a név mellett ezt az értéket is megadják, pl. 70/39, 60/32, 50/28. - Balesetvédelmi szempontból o ragasztott üveg, egy vagy többrétegű fóliával (pl. 3.3.1VSG vagy 4.4.2 VSG) o edzett üveg (ESG) o előfeszített üveg (TVG) o edzett/ragasztott üveg, egy vagy többrétegű fóliával (pl. 5.5.2 ESG/VSG) egyszeres (mono) vagy hőszigetelt üvegként külső vagy belső vagy mindkét oldalon. o előfeszített/ragasztott üveg (TVG/VSG) az előzőekben ismertetettek szerint - Biztonsági előírások szerint o átdobásgátló, betörésbiztos, golyó vagy robbanásbiztos üvegezés o tűzgátló (EI) vagy füstgátló (E) üvegezés -

-

Parapetmezők kialakítása Megkülönböztetünk o Hideghomlokzatot a parapetelem (üveg, lemez, kő, stb.) mögött történő átszellőztetés esetén. o Meleghomlokzatot a parapetelem hőszigetelt tálcás vagy légkamrás kivitelben készül (pl. zománcozott edzett parapetüveg és fémtálcában elhelyezett szigetelőanyag vagy az ún. „Shadowbox”

transzparens/napvédő üveg légréssel (max.10mm) a belső oldalán zománcozott üveggel vagy porszórt fémlemezzel. Követelmény: Minden parapetmezőbe építitt üveget edzeni, igény szerint tesztelni kell (HST = Heat Soak Test)

4.1.1.5. Beépítési módozatok szerint - Teherbíró épületszerkezetek nyílásába (tokrögzítő dübellel, szerelőfüllel, vakkerettel, stb.). - Teherbíró épületszerkezetek síkján kívülre (konzollal, vakkerettel, stb.). 4.1.2. Csomóponti tervek, jóváhagyás Minden előzőekben felsoroltak eldöntése és meghatározása után a csomópontokatfém-üveg szerkezetek, épületszerkezetek, szigetelések, külső és belső lezárások; nem az ablak és a homlokzatgyártó feladatkörébe tartozó burkolatok berajzolásávalmeg kell tervezni. (lásd 3.6. Tervezési fejezetrész) A csomóponti tervek szerinti gyártmánytervezéshez az építtető és az építésztervező hozzájárulása szükséges. 4.1.3. Méretfelvétel A pontos gyártmányterv és kivitelezés alapfeltétele a nyers épületszerkezet teljes felmérése. Ehhez a szerkezetépítő részéről homlokzatonként és szintenként minimum 1-1 db jellemző geodéziai mérési pont megadása szükséges. A nyílászárók, homlokzati szerkezetek, vízszintes, függőleges és homlokzati síkbeli együttfutásának biztosításához homlokzatonként, szintenként további geodéziai mérési pontok meghatározása szükséges. Ennek biztosítása a nyílás- és homlokzatgyártó feladata és egyben érdeke. Kisebb épületek esetében (pl. egy- vagy kétszintes) a szintezéses vagy lézeres, illetve zsinórpados felmérés is elegendőnek bizonyul. A felmérés tájékoztatást ad, hogy az épületszerkezet a szabványok szerinti tűréssel készült-e, vagy javításra szorul? Ezt jelezni kell! 4.1.4 Gyártmánytervek a szerkezeti méretek és a beépítési csomópontok alapján a gyártmánytervek is elkészíthetők. A gyártmányterveknek minden lényeges szerkezeti, működtető, kapcsolódó elemeit, és azok elhelyezési méreteit tartalmaznia kell, amely a gyártáshoz, szerelvényezéshez és elhelyezéshez szükséges. A gyártmánytervezés egyik fontos része az optimalizált szabáslista, amely a gazdaságos anyagfelhasználást biztosítja.

4.2 A gyártás folyamata Alapelv, hogy a pontos munkavégzés érdekében a lehető legtöbb feladatot műhelykörülmények között, és ne a helyszínen végezzenek el. Az alumínium ablakok, ajtók, függönyfalak gyártása során az alábbiakban felsorolt technológiai sorrend a betartandó. Az adott alumínium profilrendszer forgalmazójának a technológiai utasításai a betartandóak ALUMÍNIUM ABLAKOK, AJTÓK, FÜGGÖNYFALAK 4.2.1. Anyagtárolás, szállítás, anyagmozgatás Az anyag tárolása és szállítása az (EN 485 szabvány) szerint történjen. Az anyagmozgatás optimalizálása érdekében olyan műhelykialakítás javasolt, hogy a gyártás során szükséges megmunkálási lépések térben és időben egymást kövessék. 4.2.2. Felületkezelés, felületvédelem Az alumínium profilok csomagolási egységei Felületvédelem (festés, eloxálás) EN ISO 12944 szabvány betartásával történjen. A megmunkálás során esetlegesen keletkező karcolásoktól, sérülésektől védeni kell az alumínium profilokat. Ennek érdekében célszerű a homlokfelületeken védőfólia használata, melyet már javasolt a felületkezelést, görgőzést követően felhelyezni. A megmunkálási felületek kiválasztásánál gumi vagy kemény műanyag használata javasolt. Ezeket, ill. a daraboló, marógépek munkafelületeit folyamatosan tisztán kell tartani, sűrített levegővel rendszeresen le kell fújni azokat. A műveletek közt, lehetőség szerint állított helyzetben célszerű tárolni a profilokat. Abban az esetben, ha a költségvetési kiírásban védőfólia van előírva, biztosítani kell, hogy az maradéktalanul eltávolítható legyen. 4.2.3. Darabolás Az alumíniumprofilok méretre vágása úgy történjen, hogy az összeszerelésnél a pontos illeszkedés biztosítva legyen. A mechanikai megmunkálások után az élek sorjázandók. A feszültségek miatt deformálódott profildarabok nem használhatók fel. Alumínium profilok méretre vágása A főprofilok (tok-, szárny-, osztóborda profilok), kiegészítő profilok, üveglécek vágása erre alkalmas, minősített gépekkel történhet, melyek beállításainál, használatánál, ill. a hűtő-, kenőfolyadék kiválasztásánál azok gépkönyvében leírtak a mérvadók. Hűtő-, kenőfolyadék használata alumínium anyagok darabolásánál kötelező! A daraboló-, marógépek előtolását, leszorítását, és a vágótárcsák élességét úgy kell megválasztani, hogy a vágási felület mindig egyenletes legyen, nem lehetnek a peremen sérülések, kiálló forgács darabok. Szükség esetén a vágási felületeket keményfa segítségével sorjázni kell. Méretre vágás előtt a profil mérethosszúságot vizuálisan ellenőrizni kell. Amennyiben különböző hosszúságú profilokat vágnak, illetve eltérő szögben történik a vágás, az eltérő beállításokat mindig ellenőrizni kell. A darabolt elemeket jelöléssel kell ellátni. 4.2.4. Technológiai megmunkálás

Minden műveletet egyszerűbb szálanyagon elvégezni, mint összeállított kereteken. A hatékonyság és méretpontosság érdekében ajánlatos a rendszer által felkínált sablonok, speciális présszerszámok használata. Az egyes munkafolyamatok során a furatok, marások, nyílások, kicsípések számát, méretét, pozícióját vizuálisan, méréssel ellenőrizni kell. 4.2.4.1 Alumínium szárnyprofilok technológiai megmunkálása A profilokat elő kell készíteni a különböző furatok, marások elvégzésére. Először az alkalmazott rendszer, ill. kötésforma függvényében el kell készíteni a sarokillesztéséhez szükséges megmunkálásokat (szegecs-, csavarlyuk, ragasztófurat…). Ezután következik a szárnyprofilok sarkain a zárrúd bevezetéshez szükséges kicsípések elvégzése présgéppel. A vízkivezető és dekompressziós nyílások elkészítése a következő technológiai lépés. Az egymástól eltolva elhelyezkedő vízkivezető nyílások erős csapóeső esetén megakadályozzák a víz bejutását és csökkentik a profil belsejében a közvetlen huzatot, akusztikai hatásokat. A vízkivezető nyílások számát, és elhelyezését a termékkatalógusok útmutatásai alapján kell elvégezni. Végezetül a kilincs helyének kialakítása történik. A vízkivezetést és a páranyomás kiegyenlítését a rendszer előírásoknak és az épületfizikai követelményeknek megfelelően kell kialakítani. 4.2.4.2. Alumínium tokprofilok technológiai megmunkálása A profilokat elő kell készíteni a különböző furatok, marások elvégzésére. Először az alkalmazott rendszer, ill. kötésforma függvényében el kell készíteni a sarokillesztéséhez szükséges megmunkálásokat (szegecs-, csavarlyuk, ragasztófurat…). A vízkivezető nyílások elkészítése a következő technológiai lépés. Ezek számát, és elhelyezését a termékkatalógusok útmutatásai alapján kell elvégezni (Vízkivezető nyílások egymástól való távolsága általános esetekben a 800mm-t nem haladhatja meg, mezőnként minimum 2db szükséges.) A vízkivezető nyílások alakja a termékkatalógusok alapján meghatározott (általában hosszanti, ovális alakú kimarás). A homlokfelületi vízkivezető nyílásokat beépítést követően takarósapkával kell ellátni. 4.2.4.3. Alumínium osztóprofilok technológiai megmunkálása A T-bekötéshez szükséges kimarás elvégzése kivágó fűrészgéppel. Minden új gépbeállításnál ellenőrizni kell a méreteket. Először az alkalmazott rendszer, ill. kötésforma függvényében el kell készíteni a T-bekötés illesztéséhez szükséges megmunkálásokat (szegecs-, csavarlyuk, ragasztófurat…). A vízkivezető nyílások elkészítése a következő technológiai lépés. Ezek számát, és elhelyezését a termékkatalógusok útmutatásai alapján kell elvégezni. 4.2.5. Sarokegyesítés, bordabekötés (mechanikai, tömítés…) A sarokelemek mérete pontosan a profil belső kamrájába illeszkedjen. Az összekötőelemeket mechanikusan rögzíteni kell (rogyasztás, csavarozás, csapolás), ezen kívül ragasztóanyaggal kell kitölteni. A géreknél merevítő lemezeket kell alkalmazni, és ügyelni kell a ragasztóval történő lezárásukra. A sarokkapcsolatoknál meg kell akadályozni a víz bejutását. Ragasztóanyagként kétkomponenses fémragasztó alkalmazandó. A profilkötéseknek a teljes profilkeresztmetszetben tartósan biztosítaniuk kell a merevséget és tömítettséget. A ragasztás után a szerkezetet előírás szerinti ideig száradni hagyják. Sarokbekötés menete:

• A vágási felületek kézi tisztítása. Vizuálisan ellenőrizni kell, hogy a felületek zsírtól és szennyeződésektől, valamint alumínium forgácsoktól mentesek legyenek. • Vágási felületek kézi vagy gépi tömítése, a tömítés gondosságának vizuális ellenőrzése. • Sarokbekötő és merevítő elemek kézzel történő elhelyezése, megfelelő helyzetük vizuális ellenőrzése. • A keret kézi összeépítése, a keret méretének, illeszkedésének vizuális ellenőrzése. • Sarokelem mechanikus rögzítése (rogyasztás, csavarozás, csapolás). Az illesztések ellenőrzése során esetleges síkbeli vagy sarokillesztési hibákat mechanikusan kell korrigálni. • A végleges és biztonságos sarokkötést azok ragasztása biztosítja. Ragasztásnál ügyelni kell a felhasznált ragasztóanyag leírásában szereplő technológiai utasítások (ragasztási hőmérséklet, idő) betartására. • Illesztési felületek tisztítása. Csak olyan tisztító anyag használható, mely a felületet, felület bevonatot nem károsítja. T-bekötés menete: • A vágási felületek kézi tisztítása. Vizuálisan ellenőrizni kell, hogy a felületek zsírtól és szennyeződésektől, valamint alumínium forgácsoktól mentesek legyenek. • Illesztési felületek kézi tömítése, a tömítés gondosságának vizuális ellenőrzése. • T-bekötő és merevítő elemek kézzel történő elhelyezése, rögzítése, megfelelő helyzetük vizuális ellenőrzése. • A bekötés kézi összeépítése, illeszkedésének vizuális ellenőrzése. • T-bekötés mechanikus rögzítése (csavarozás, csapolás). Az illesztések ellenőrzése során esetleges síkbeli vagy illesztési hibákat mechanikusan kell korrigálni. • A végleges és biztonságos T-bekötést azok ragasztása biztosítja. Ragasztásnál ügyelni kell a felhasznált ragasztóanyag leírásában szereplő technológiai utasítások (ragasztási hőmérséklet, idő) betartására. • Illesztési felületek tisztítása. Csak olyan tisztító anyag használható, mely a felületet, felület bevonatot nem károsítja.

4.2.6. Gumitömítések elhelyezése Minden esetben a rendszer részét képező eredeti tömítéseket kell felhasználni. A lengőgumik esetén vulkanizált sarokelem alkalmazandó. A gumikat lehetőség szerint folytonosan kell beépíteni, toldásnál a rögzítésről és a tömítésről gondoskodni kell. A tömítések behúzásánál fontos figyelembe venni a tömörítettséget (kb. 1%-os hosszráhagyás), illesztést követően a gumifelületek legyenek egyenletesek. Ahol azt a rendszer előírja (vasalati elemek, pántok, átszellőztetések,…) a gumikat utólag ki kell vágni. A vágási felületek legyenek szabályosak, környezetükben a gumik maradjanak folytonosak.

4.2.7. Vasalat beépítése Biztonsági fokozattól, ill. lég és vízzárási elvárásoktól függően a rendszerforgalmazó előírásait kell betartani a maximális szársúly és szárnyméretek, alkalmazandó zárási pontok számát és formáját illetően. Különös figyelmet kell fordítani a zárrúd hosszméreteinek betartására. A vasalat beszerelését követően minden esetben működéspróbát kell végezni. A

vizsgálatnak igazolnia kell, hogy a szárny tudja a nyitástípusnak megfelelő működést, ill. a kilincs minden pozícióban határozott helyzetbe – vízszintes, függőleges – állítható.

4.2.8. Ajtópántolás Biztonsági fokozattól függően a rendszerforgalmazó előírásait kell betartani a maximális szársúly és szárnyméretek, alkalmazandó pántok számát és formáját illetően. A pántolás jellege feleljen meg az ajtó tervezett működési élettartamában fellépő terheléseknek. 4.2.9. Üveglécezés Az üveglécek szabásterv szerinti méreteit a kész keretszerkezet szerint kell pontosítani. Üvegléc illesztéseknél keletkező hézagok szélessége ne haladja meg a 0,4mm-ert.

4.2.10Komplettírozás, felöltöztetés, kiegészítők felszerelése Minden lehetséges kiegészítő elem (bázisprofil, rögzítő elem, fóliák, ajtócsukó, kábelezés, ...) lehetőleg már üzemi körülmények között kerüljön a szerkezetre. Amennyiben a szállítás, vagy egyéb okok miatt ez nem lehetséges, legalább az azok fel-, ill. beszereléséhez szükséges kimunkálások készüljenek el, és végezzenek illesztési próbát! 4.2.11. Csomagolás, tárolás, szállítási előkészítés Csomagolás során a szerkezetek felülete, sarkai, ill. a kiálló elemek (pántok, vasalati elemek, …) külön védendők, az összedörzsölődést meg kell akadályozni. Tárolás, szállítás során a szerkezeteket egymástól elválasztva, kalodába vagy raklapra szükséges rögzíteni. Védőfóliát csak az átadást megelőzően távolítsuk el a szerkezetekről. A fóliaforgalmazó előírásait a szerkezeten tarthatóság időtartamát illetően be kell tartani. 4.2.12. Méretpontosság, geometriai tűrés (sarok fogassága…) A gérek egymáshoz való illeszkedésénél a magassági eltérés max. 0,3 mm lehet, a gér résszélessége pedig max. 0,2 mm lehet. (EN 12020-2 Alumínium és alumínium ötvözetek; sajtolt precíziós profilok és ötvözetek; AN AW-6060 és EN AW-6063-2 Határértékek és formai toleranciák).

5. A beépítés 5.1 A beépítés alapelvei A nyílászárók beépítésének módját napjainkban alapvetően az építészeti megjelenés elsődleges szempontja határozza meg. Építészeti értelemben a nyílászáró lehet külső falsíkon, falközépen vagy belső falsíkon. Extrém esetben az épület homlokzati síkjából kitolt illetve a belső falsíktól is beljebb tolt beépítésre is találunk példát. A falszerkezetek, amelyekbe a nyílászárókat beépítik, beépítették, (korábban) lehettek egyrétegű falazott szerkezetek, manapság – a szigorú hőszigetelési követelmények miatt – a falazat többnyire teherhordó (1) egy hőszigetelő (2) és egy külső burkolati rétegből (3)áll. A korszerű falszerkezetek alapvetően 3 rétrgből állnak: teherhordó (1) egy hőszigetelő (2) és egy külső burkolati rétegből (3). A korszerű falszerkezetek teherhordó (1)rétegének a falazatot (tégla vagy VB) vehetjük, A korszerű falszerkezetek hőszigetelő (2) rétegének a hőszigetelést vehetjük. A korszerű falszerkezetek külső burkolati (3) rétegének a külső lemez vagy kő burkolatot vehetjük. A hődídmentes aluprofilok felépítése is hasonló. A hődídmentes alumínium profilok is 3 rétegből állnak: teherhordó (1) egy hőszigetelő (2) és egy külső burkolati rétegből (3). A hődídmentes aluprofilok teherhordó (1)rétegének a belső térben lévő „félprofilt” vehetjük, A hődídmentes aluprofilok hőszigetelő (2) rétegének a külső és belső „félprofilt”között kialakított hőhíd megszakítást vehetjük. A hődídmentes aluprofilok külső burkolati (3) rétegének a külső „félprofilt” vehetjük. Az alapelv az, hogy mindkét épületszerkezetnél a megfelelő rétegeket - teherhordó (1) egy hőszigetelő (2) és egy külső burkolati rétegből (3)- a megfelelő réteggel kell összeépíteni: A teherhordó (1)rétegeket teherhordóan dilatálva a hőszigetelő (2) rétegeket hőhídmentesen a külső burkolati (3)rétegeket vízzáró de páraáteresztő kapcsolattal kell csatlakoztatni.

Az épületen belül a páranyomás a nedvességet megpróbálja a falakon, tömítéseken keresztül a külső térbe „hajtani” , ezért az épületszerkezetben olyan csomópontot kell kialakítani, ami belül „párazáróbb” mint kívül és így a külső tér felé engedi a szerkezetet kiszáradni. Illetve nem engedi, hogy a szerkezeten belül bárhol páralecsapódás alakuljon ki. Napjainkban a beépítési csomópontok tervezésénél segítségünkre vannak a hőtechnikai méretezésben is használt számítógépes programok, amelyek megrajzolják az adott beépítés hőtechnikai elemzését – izothermás rajzát. Ezekben a rajzokban külön kiemelik a, amit – lehetőség szerint ne lépjen ki az épületszerkezetekből, azaz a belső felület ne legyen sehol 10 ⁰C izothermát sem hidegebb, mint 10⁰C, ott ugyanis páralecsapódás kialakulása lehetséges. Épületfizikai szempontból az a szerecsés tehát, ha a 10 ⁰C izotherma vonalába építjük be az ablakot. Vagy a hőszigetelést „visszük úgy” hogy „bennevisszük” a 10 ⁰C izothermát is a nyílászáróhoz. Fontos, hogy a 10 ⁰C izotherma vonalában lehetőleg ne alakuljon ki erős „törés”, azaz a 10 ⁰C izotherma vonala lehetőség szerint egyenes legyen. Így kerülhető el a legnagyobb valószíműséggel, hogy a nyílászáró beépítési csomópontjában a belső falfelület hőmérséklete 10 ⁰C alá kerüljön és ott páralecsapódás alakuljon ki. Lehetséges beépítési variációk: Monolit falszerkezet, kívül- belül vakolt Monolit falszerkezet külső hőszigeteléssel, kívül-belül vakolt Monolit falszerkezet kívül hőszigetelve + átszellőztetett légrés, külső burkolat ( pl.:kő vagy tégla) Monolit falszerkezet kívül hőszigetelve + átszellőztetett légrés, külső könnyű burkolat ( pl.:lemez) Monolit falszerkezet kívül hőszigetelve + átszellőztetés nélkülilégrés, külső könnyű burkolat ( pl.:lemez) Vizsgálati viszonyok (hőmérséklet kívül: -10⁰C belső térben: +20⁰C) KÜLSŐ HŐSZIGETELÉS KIS RÁTAKARÁSSAL:

35.ábra

A hőszigetelés csak kis felületen takar rá az aluprofilra, a 10 fokos izotherma a beépítés helyén „nagyot ugrik”.

HŐSZIGETELÉS „NAGYOBB” RÁTAKARÁSSAL:

36.ábra

Az előzőhöz képest kedvezőbb beépítés, az izothermák nem „sűrűsödnek be” annyira, azaz kisebb a hőfokesés. Hőszigetelés síkjába kitolt nyílászáró, nagy rátakarással:

37.ábra Kedvező beépítés, a 10 fokos izotherma szinte egyenes lefutású, a belső teherhordó fal hőmérséklete nagyobb, mint 10 fok. A belsőő teherhordó félprofil a fal teherhordó szerkezetéhez kapcsolódik, a hőszigetelés és a hőhídmegszakítás folytonosnak tekinthető, a külső félprofil kapcsolódik a külső burkolathoz (pl.: vakolathoz). Hőszigetelés síkjába kitolt nyílászáró, kis rátakarással:

38.ábra

Az előző változatnál kissé kedvezőtlenebb beépítés.

5.2 A beépítéssel kapcsolatos követelmények 5.2.1. A beépítési hézagokat érő környezeti hatások -UV sugárzás -szél -eső -hőmérséklet -zaj -kémiai hatások -épület mozgása 5.2.2. A hibás beépítés következményei -hőhidak keletkezése -gombásodás -rossz hangszigetelés -korrózió, degradáció -kondenzvíz kicsapódás 5.2.3. A beépítési hézagokkal kapcsolatos alapkövetelmények -légzárás -vízzárás -dilatációs mozgásokkal szembeni tolerancia -hő- és hangszigetelés -kémiai hatásokkal szembeni ellenállás -páradiffúzió szabályozása 5.2.4. A megfelelő beépítés Ahhoz, hogy a beépítési hézagokkal szemben támasztott alapkövetelményeket teljesítsük, az alábbiakat kell megoldanunk:

1. 2. 3.

A belső oldalon a párazárást. A tokkülső és a fal közötti hézagban a hő- és hangszigetelést. A külső oldalon a vízzárást és páraáteresztést.

1.

ábra: A beépítési hézagok tömítésének szerkezete (39.ábra)

A páralecsapódás harmatpontja 10,2 °C

39.ábra

1. Belső tér Alumínium és acél nyílászárók, függönyfalak és üvegtetők esetén a párazárást az esetek nagy többségében beltéri EPDM, vagy butil fóliával, párazáró szalaggal, tömítőanyaggal, illetve fémlemezzel oldhatjuk meg. 2. Középső tér A középső térben a hő- és hangszigetelést poliuretán szerelőhabokkal, polisztirén, vagy kőzetgyapot hőszigetelő anyagokkal biztosíthatjuk. Amennyiben poliuretán habot használunk, figyeljünk arra, hogy a kiduzzadt hab levágásakor kinyitjuk a cellaszerkezetet. A habanyag telítődhet vízpárával, amely hidegebb időszakokban megfagyhat. Ez a tulajdonság nagymértékben csökkentheti a PU hab hőszigetelő és hanggátló képességét. Amennyiben lehetséges, használjunk alacsonytágulású és rugalmas szerelőhabot, amellyel a fentiekben leírt probléma kiküszöbölhető.

3. Külső tér A külső térben a vízzárást és páraáteresztést EPDM fóliával, előnyomott tömítő szalagokkal, kültéri páraáteresztő fóliával oldhatjuk meg. Nyílászáró beépítés kávás csatlakozási hézag esetén (40.ábra) Nyílászáró beépítés egyenes csatlakozási hézag esetén (41.ábra) A párazáró és páraáteresztő fóliák beépítése: Ahhoz, hogy a beépítési hézag megfelelően működjön, a beltéri párazáró membránok páradiffúziós ellenállásának háromszor-ötször nagyobbnak kell lennie, mint a kültéri páraáteresztő membrán ellenállása. Az EPDM membránok beépítésekor a következő munkafolyamatot kell követnünk: -Az alapfelületnek tisztának, száraznak, zsír-, por-, és maradványanyag mentesnek kell lennie. Ezt csiszolással, tisztítással, zsírmentesítéssel érhetjük el.

-Porózus felületek esetén (beton, tégla) ragasztás előtt tapadási hidat kell képeznünk. Ezt kelősítő anyag használatával, vagy oldószeres kontaktragasztó esetén az oldószer és a ragasztó 1:3 arányú keverékével érhetjük el. -Kontaktragasztó esetén mindkét felületet kenjük be a ragasztóval, majd várjunk 10-15 percet amíg a ragasztóból az oldószer kipárolog. Ezután henger használatával erősen nyomjuk össze a ragasztandó felületeket. A párazáró és páraáteresztő szalagok a legtöbb esetben a tok felőli oldalon öntapadó ragasztóval vannak ellátva. Ezek a szalagok készülhetnek az egyik oldalról páraáteresztő, másik oldalról párazáró kivitelben is. Ebben az esetben a beépítésnél oda kell figyelnünk, hogy ha a nyílászáróval szemben állunk, akkor minden esetben a párazáró oldal legyen felénk. A tömítőanyagok beépítése a csatlakozási hézagokba 1. Az alapfelületek megtisztítása. 2. A polietilén kitámasztó rúd elhelyezése a hézagban úgy, hogy azzal beállítsuk a tömítőanyag mélységét. (Szélesség:mélység = 2:1). A csatlakozási hézag széleit takarjuk le maszkolószalaggal. 3. Az alapfelületek tisztítása és - szükség esetén - alapozása. 4. Nyomjuk be a tömítőanyagot a résbe úgy, hogy elhúzáskor teljesen ki tudjuk a rést tölteni. Függőleges hézagok tömítése esetén minden esetben alulról felfelé végezzük a műveletet úgy, hogy a benyomott anyaggal kipréseljük a levegőt a hézagból. 5. A tömítőanyagot spatulával dolgozzuk el. 6. Távolítsuk el a maszkolószalagot. Tömítőanyag beépítése (42.ábra)

42.ábra

5.2.5. Függönyfalak és üvegtetők beépítésének irányelvei A transzparens építészet elterjedésével egyre nagyobb szerepet kapnak az üveghomlokzatok. Az üveghomlokzatok építésekor fontos, hogy meggyőződjünk a beépítendő anyagok technikai megfelelőségéről. Az üveghomlokzatok sérüléseit elkerülendő, a következő hatásokat kell kiküszöbölnünk: folyamatos nedvesség jelenléte, UV sugárzás, nemkívánatos mechanikai hatások, anyagok összeférhetetlensége. Az üveghomlokzatok szerkezeti szempontból három főcsoportba sorolhatók:

1. négyoldalon befogott homlokzatok: A négyoldalon befogott homlokzatok esetében az üvegszerkezetek a függönyfalra minden oldalról mechanikusan vannak rögzítve. Az üvegek és tartószerkezetek közötti vízzárást a legtöbb esetben tömítőprofilok biztosítják. Fontos szempont, hogy a vázszerkezetek belsejét és az üvegperemeket megóvjuk a víz állandó jelenlététől. Ennek érdekében a külső oldalon a takaró profilok alá alubutil tömítőszalagok beépítése ajánlott, mely biztosítja a megfelelő pára- és vízzárást. Csomóponti rajz (43.ábra) 2. strukturális és fél strukturális homlokzatok: A strukturális és fél strukturális szerkezetek esetében fontos, hogy a hőszigetelő üvegek peremtömítése UV álló legyen (szilikon tömítőanyagok használata), mivel az üvegek szélei takarásmentesek ezért állandóan ki vannak téve az UV sugárzás hatásának. Fontos a megfelelő időjárásálló tömítés kiválasztása. Ezek a tömítések magas UV ellenállású, alacsony modulusú, környezeti hatásokkal szemben ellenálló anyagok kell, hogy legyenek. (44. és 45.ábra)

44.ábra

45.ábra

3. pontmegfogásos homlokzatok: A pontmegfogásos homlokzatok beépítésénél fontos szempont az üveg-üveg közötti csatlakozási hézagok tömítése: -üvegcsatlakozás laminált üveg esetén (46.ábra)

Amennyiben kitámasztó rúd nélküli, átmenő fugatömítést akarunk alkalmazni, a beépítésnél figyelni kell arra, hogy az egyik oldalról megtámasszuk a fugát, töltsük fel félig tömítőanyaggal, majd húzzuk le. A másik oldal kifugázása 1-2 nap múlva lehetséges. Minden esetben figyelni kell a PVB fólia és a tömítőanyag kompatibilitására, mert a rosszul megválasztott tömítőanyag reakcióba léphet a PVB fóliával.

-kétrétegű hőszigetelő üvegegységek csatlakozási hézagainak tömítése 47/a. ábra

47/b ábra

-háromrétegű hőszigetelő üvegegységeknél 48/a. ábra

48/b. ábra

-sarokcsatlakozási hézagkiképzések átlapolással 49/a. ábra

49/b. ábra

A strukturális és fél strukturális üveghomlokzatok gyártásának és beépítésének feltételeit az EOTA szabályozta az ETAG 002 szabványával. A tervezés, gyártás és kivitelezés során figyelembe kell vennünk a következő európai szabványokat: EN 13002 Üvegek az építményben - Strukturális üvegezés; EN 13839 Függönyfalak-Termék szabvány; EN 15434 Üvegek az építményben. Üvegcsatlakozás keretprofillal és tömítéssel (50.ábra)

50.ábra

Sarokcsatlakozás tömítőprofillal és csatlakozólemezzel (51.ábra)

51.ábra

6. Ellenőrzés és javítás 6.1. Az ellenőrzés és dokumentálása 6.1.1 Ellenőrzés Az átadás-átvételi eljárást minden esetben meg kell előznie egy átfogó műszaki ellenőri kontrollnak. -Ellenőrzés szemrevételezéssel Nagy részben szubjektív ellenőrzési módszer, mégis a beépített szerkezeteknek egy bizonyos fokig az esztétikai igényeknek is meg kell felelniük. -Festett felületek ellenőrzése Kültérben 5 méteres távolságból, beltérben 3 méteres távolságból vizsgálva az 1.táblázat szerinti kritériumokkal, megengedett vagy nem megengedett hibákkal. -Üvegek vizsgálata Legalább 1m távolságból, belülről kifelé történik, az 1.3.3.6 fejezetrészben leírtak szerint. -A szerkezetek gyártás-ellenőrzése - szerkezetméretek megfelelősége (pl. nyílásszélesség) - geometriai pontosság (pl. párhuzamosság) - profil összedolgozás (pl. éles sarkok, sorják ellenőrzése, bordabekötések, gérek kialakítása) - pára és vízkivezetések ellenőrzése (pl. ablak vízkivezetők száma és mérete) - tömítések megfelelőségének és elhelyezésének vizsgálata (pl. belső vagy külső üvegezőgumi elhelyezésének pontossága) - függönyfalak és üvegtetők szorító és takaró profiljainak megfelelő hosszúságai - szilikonozások és tömítőszalagok megfelelősége - takaróprofilok és szegélylemezek kialakítása, felületi egyenletessége -Ellenőrzés a működtetés és a funkció betöltésének szempontjából - A beépítés ellenőrzése és helyessége (pl. ablakrögzítés, ajtó nyitásirány) - Vasalatok, kilincsek, tolórudak, stb. vizsgálata (pl. pántbeállítás) - Működtető rendszerek működésének ellenőrzése (pl. hidraulikus ajtócsukó beállítása) - A nyílászáró szerkezetek záródásának megfelelősége és erőssége. - Az előírt hőszigetelő képesség megléte. - Víz és légzárás, valamint léghanggátlás tömítettségének ellenőrzése. - A külső felület tisztíthatóságának biztosítottsága (pl. megfelelő nyíló felület, tisztítókonzol, stb.) - Vízbefolyás megakadályozása (pl. küszöbkialakítás, hófeltorlódás, hózug figyelembevételével min.150mm, stb.)

-Helyszíni vizsgálat, mérésekkel Akár szerződés szerint, akár az ellenőrzés során tapasztalt teljesítményhiányosságok miatt helyszíni vizsgálatokat kell végezni. -Hőszigetelés mérése - Mérőszondák felhelyezésével, számítógépes kiértékeléssel - Infrakamerás hőfénykép készítésével -Légzárás, légáteresztés helyszíni vizsgálata - Blower Door módszer – A helyiség(ek) bejárati nyílásába egy számítógépvezérlésű ventilátor kerül elhelyezésre, amellyel 50Pa túlyomást vagy vákumot hoznak létre (ez kültérben kb. 35km/h szélsebességnek felel meg). A légtömörséget a folyamatos nyomáskülönbség fenntartásához szükséges légutánpótlás határozza meg. - Thermoanemométeres légáramlási mérés. - A helyiség füsttel történő megtöltése, illetve így a távozási helyek megállapítása. -Vízzárás tesztelése (EN1027) Speciális esőztető berendezés segítségével, a nyílászáró külső felületén meghatározott nyomással és vízmennyiséggel (2 liter/perc/m2), a vizsgált felülettől előírt távolságban (40-60cm) és ideig (30 perc/helyszín), a belső oldalon vízbefolyás nem lehet. -Léghanggátlás mérése - Belső oldali mérőműszeres ellenőrzés egyik módja, hogy a közlekedési zaj felhasználásával, nyitott majd zárt nyílászáró(k) mellett zajszintkülönbséget meghatározzák. - Külső mesterséges hangforrás alkalmazásával, a belső zajszint ellenőrzése pontosabb. -Követelmények a mérési vizsgálatokkal szemben Csakis akkreditált cégek, intézetek végezhetik a méréseket. 6.1.2 Az ellenőrzés dokumentálása Követelmény, hogy a hibákról és hiányosságokról pontos jegyzőkönyvek és fotók készüljenek. Az előbbieknek az alábbiakat kell tartalmaznia; - A beépített nyílászáró, homlokzati elem pontos helye. (pl. Északi homlokzat, 3.emelet, balról a 2. ablak) - A hiba vagy hiányosság megnevezése. (pl. sérült profil) - A szerkezeten a pontos hely megjelölése. (pl. jobb alsó sarok) - Az ellenőrzést végző személy neve és a hibafelvétel ideje. 6.2 A javítások és hibaelhárítások elvégzése és dokumentálása Minden hibát és hiányosságot, amelyek jelen irányelvek szerint a nyílászáró gyártójára és a homlokzatépítőre kötelező érvénnyel bír, azt ki kell javítania, illetve meg kell szüntetnie.

Ezt a tevékenységet is dokumentálni kell, az ellenőrzés pontosságának megfelelően, vagyis a; - Javítás, hiányosságmegszüntetés pontos helye. - A javítás, tevékenység megnevezése és az eljárás módja. - A javítást végző személy, cég neve és ideje.

7. Műszaki átadás-átvétel 7.1 Az átadás-átvételi eljárás szabályai A műszaki átadás-átvételi eljárás az építőiparban a kivitelezés utolsó műszaki és pénzügyi fázisa, amelynek során az építési fővállalkozó/ kivitelező írásban nyilatkozik, hogy a kivitelezési (vállalkozási) szerződésben foglaltak szerint az építési munkákat befejezte, azok műszaki helyességének a kivitelezési tervdokumentációk szerint eleget tett és kész a használatbavételi eljárás lefolytatásának megkezdésére. Ez az ún. készre jelentés. A megbízó ezt tudomásul veszi és a beruházó/megbízó műszaki ellenőre ezután kitűzi a műszaki átadás-átvétel időpontját (több napos is lehet!), szintén a szerződésben megállapodott időn belül. Amennyiben ez ott nincs kikötve, úgy azt 5 napon belül meg kell tartani. Ezt az összes érintett féllel írásban közli (beruházó, kivitelező, tervező(k), szakhatóságok, hitel esetén a bankok képviselőit) és a kitűzött időpontban megkezdik az eljárást helyszíni bejárás formájában. A létesítmény megvizsgálását a lehető legrövidebb idő alatt kell lefolytatni, illetve valamennyi iratot az átvétel során biztosítani kell. Az átadás-átvételi eljárás folyamatát a beruházó nem tagadhatja meg, de a helyszíni bejárás során meghiúsíthatja azt. Például ha a valós műszaki állapot nem felel meg a készre jelentés követelményeinek, illetve ha az építési munka során létrejött „termék” a rendeltetésszerű használatnak nem felel meg. Építési szerződés esetében speciális szabály, hogy a megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő ilyen feltételek fennállása nélkül tagadja meg az átvételt, a megtagadás jogosulti késedelemnek, vagyis szerződésszegésnek minősül. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a megrendelő késedelembe esik (vagyis szerződésszegést követ el), ha a megfelelő időpontban kitűzött időpontban nem jelenik meg. A megrendelő késedelme kizárja a vállalkozó egyidejű késedelmét, tehát ilyenkor például késedelmi kötbér sem jár a megrendelőnek [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 32. §]. A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak megállapítása, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti építési szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka, vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint, az építési engedélyek és műszaki tervek alapján maradéktalanul megvalósult, és a teljesítés megfelel az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek, jellemzőknek (a kivitelezés

dokumentumainak ellenőrzése pl. építési-, felmérési napló, ép. felügyeleti ellenőrzések jegyzőkönyvei).

Az átadás-átvételi eljárás rendszerint műszaki hiányosságokat tár fel, amelyet a műszaki átadás-átvételi eljárás jegyzőkönyveiben rögzítenek. Utóbbiban kikötik a kijavítást, a kivitelezési szerződés tényleges teljesítésének módját és határidejét.

7.1.2 A műszaki átadás-átvételi eljárás szereplői, feladatuk: - az építési fővállalkozó/ kivitelező; - a megbízó (építtető); - a beruházó (banki, vagy külső tőke esetén); - a felelős műszaki vezető (az építés műszaki minőségéért felel); - a műszaki ellenőr (a megbízó érdekeit képviseli); - a felelős tervező(k) (a szakági tervezők is); - a felelős tervezőknek biztosítania kell az altervezőinek képviseletét is; - a fővállalkozónak biztosítania kell alvállalkozói képviseletét is; - az eljáró elsőfokú építési hatóság műszaki ügyintézője; - építési engedélyt kiadó szervek: építési hatóság, - érintett közművek, - szakhatóságok képviselői (pl. a tűzoltó-parancsnokságé).

7.1.3 A jegyzőkönyv A műszaki átadás-átvételi eljárásról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy-egy példánya az építtetőt és a fővállalkozó kivitelezőt illeti, illetve egy példány az építési napló mellékletét képezi. Az átvételi jegyzőkönyveket épületenként (többlakásos lakóépület esetén lakásonként) kell felvenni, a hibákat fel kell sorolni. A jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyekre jogvita esetén jelentősek lehetnek, így különösen a) az átadás-átvétel tárgyát b)az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját, c) a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét, d) a határidős teljesítés elismerése, az átvétel tényének rögzítése, vagyoni felelősség átruházása, e) az építtető észrevételeit, állásfoglalását az elkészült munkák megfelelőségéről az építési engedély és a műszaki tervek alapján, az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket, esetleges kötbér megállapítását,

f) a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén - az átadásátvételi jegyzőkönyv mellékletét képező - külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető), g) a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, h) a jogszabályban előírt nyilatkozatokat, i) az átadási dokumentáció átvételének rögzítése, j) az építtető döntését arról, hogy igényt tart-e a hibák kijavítására vagy árengedményt kér, (ha a beruházó értékcsökkenést állapít meg, a kivitelezőtől a javítást nem várhatja el, továbbá a beruházó mással is elvégeztetheti a javítást, ha a kivitelező határidőre nem végezte el azt, a hibázó kivitelező díjazásainak terhére, illetve költségeire.) k) a résztvevők aláírását.

7.1.4 Előzetes átadás A megrendelőnek lehetősége van arra, hogy egyes munkarészeket a teljesítés előtt ideiglenes jelleggel átvegyen, ez az ún. előzetes átadás. Az előzetes átadás nem részteljesítés, csak az a jelentősége, hogy az így átadott munkarészek tekintetében a kárveszély – az átvétel időpontjától – a megrendelőre száll át (ennek a megrongálódásáért csak akkor lehet a vállalkozót felelősségre vonni, ha ezt ő vagy alvállalkozója okozta).

7.1.5 Az átadás-átvétel utáni feladatok Az átadás-átvételi eljárás folyamata ideális esetben pár hét alatt lezajlik, amit a használatbavételi eljárás követ. Sikeres átadás után a fővállalkozó megkezdheti az építési területről való elvonulást, beruházó pedig az utolsó rész-számlák teljesítésével elismeri a munkafolyamat eredményességét. Jogi értelemben a megrendelőre száll vissza a rendelkezési jog. Az átadás-átvételi eljárás utolsó fázisa az elvonulás folyamata, ami történhet szakaszosan is. A helyszíni állapotokat, ha a műszaki tervek másképpen nem rendelkeznek, az eredeti állapotnak megfelelően kell helyre állítani: a felvonulási épületeket, építményeket, ideiglenes kerítéseket és utakat elbontani, segédüzemeket és anyagokat elszállítani, tereprendezés stb. A közterület-foglalás megszűnését az illetékes építési hatóságnál be kell jelenteni.

7.1.6 Utófelülvizsgálati eljárás Az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül a munkát újból meg kell vizsgálni, ezt nevezik utófelülvizsgálati eljárásnak. Ezt a – műszaki átadás-átvételi eljárástól eltérően – megrendelő készíti elő és ő hívja meg arra a vállalkozót. A felek az utófelülvizsgálati eljárás időpontját közös megegyezéssel egy éven túli időpontban is kitűzhetik. Az utófelülvizsgálati eljáráson egyszerre be lehet jelenteni azokat a hibákat is, amelyek esetleg már korábban jelentkeztek, és a vállalkozó nem hivatkozhat arra, hogy a megrendelő nem időben jelezte a problémákat [1959. évi IV. tv. 405. §].

7.2 A megvalósulási dokumentáció A vállalkozó a megvalósulási dokumentáció iratait a szerződés szerinti példányszámban adja át a megbízónak, legkésőbb az átadás–átvételi eljárás megkezdéséig. A megvalósulási dokumentációnak tartalmaznia kell (de nem csupán erre korlátozódik): - a kivitelezői nyilatkozatot a szerződés szerinti teljesítésről, a szabványoknak, hatósági előírásoknak való megfelelésről; - az elfogadott csomóponti és gyártmányterveket. Az építmény elkészítését követő műszaki átadás-átvétel befejezésekor a kivitelező köteles a kiviteli terveket a tényleges megvalósulásnak megfelelő módosítással az építtetőnek átadni; - a vizsgálati jegyzőkönyveket; - a minőségi bizonyítványokat; Ezek: Építőipari Műszaki Engedély(ÉME), Magyarországon kijelölt jóváhagyó szervezet által- más jóváhagyott műszaki specifikáció hiányában – kiadott műszaki specifikáció, amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket, valamint a vizsgálati, megfelelőség igazolási módozatokat……… CE megfelelőségi jelölés, A CE megfelelőségi jelölés a szerkezetgyártó által kiadott dokumentum, mely igazolja a szabványok szerinti minőséget és az Európán belüli felhasználhatóságot. A CE tanúsítvány kiadásához az alábbi vizsgálatokkal kell rendelkeznie a gyártónak, illetve forgalmazónak: a termék első típusvizsgálata egy kijelölt vizsgáló laboratórium által; a gyártó általi gyártásellenőrzés. A gyártó általi gyártásellenőrzés esetében, ha a gyártó nincs felkészülve (műszer, személyzet stb.) a különböző ellenőrzésekre, fordulhat külső laboratóriumhoz. (Más a helyzet a gépi működtetésű, tűzállósági határértékkel rendelkező, vagy menekülési útvonalon álló szerkezetekkel kapcsolatban. Ott a megfelelőségi tanúsítvány a megfelelőség igazolásának módja.) A CE kötelező jelölés, mely az áruk - az európai piacon történő - szabad áramlásának biztosítása (kereskedelem) érdekében jött létre. Ez nem egy minősítő jel, hanem egy konformitás (megfelelőség) igazolás, mely az 1988.12.21 én kelt, 89/106/CE számú európai előírás szerint kerül kiállításra. A rögzített 6 fő tulajdonsággal minden építőipari terméknek rendelkeznie kell: 1. mechanikus ellenálló-képesség és szilárdság; 2. tűzbiztonság;

3. 4. 5. 6.

használati biztonság; hőszigetelés és energiatakarékosság; hangszigetelés; higiénia, egészség és környezetvédelem.

A harmonizált szabványokban (új EN normák) rögzített tulajdonságok és vizsgálati eljárások garantálják az azonosságot. A gyakorlatban a CE jelölés igazolás arról, hogy a késztermék (a szerelés kivételével) az előírt tulajdonságokkal rendelkezik! Ez egy minimális követelmény, melyhez mindenkinek, minden termékével igazodnia kell. Az Üzemi Gyártásellenőrzési Rendszer (ÜGYE) egy kézikönyv, melyben összefoglalták azokat a részvizsgálati feladatokat, melyeket a gyártás folyamán ellenőrizni és írásban rögzíteni kell. Ezeket a gyártásellenőrzési dokumentumokat 5 évig meg kell őrizni. Célja az EC Megfelelőségi Nyilatkozatban deklarált teljesítményjellemzők érvényességének és tartósságának biztosítása. Létrehozója, üzemeltetője: a gyártó. Tartalma: a gyártási folyamat leírása; a gyártás különböző szakaszai ellenőrző vizsgálatainak dokumentálása (jegyzőkönyvek, felelős személyek); a gyártási folyamatban alkalmazott eszközök, berendezések ismertetése; (kidolgozott utasítások, eljárások a berendezések ellenőrzéséről, karbantartásáról, javításáról, kalibrációjáról); beérkező nyersanyagok, szerkezeti elemek kezelése, dokumentálása; termékek jelölésének módja (nyomon-követhetőség, gyártási adatok azonosíthatósága); nem megfelelő termékek kezelése; késztermék ellenőrzése. EC Megfelelőségi Nyilatkozat A nyilatkozat tartalma: - a gyártó, vagy meghatalmazottja nevét és címét; - a gyártás helyét; - a termék leírását (típus, azonosítás, felhasználás, stb.) és a CE-jelöléshez tartozó információk egy másolatát; - azokat az előírásokat, amelyeknek a termék megfelel; - a termék felhasználására vonatkozó különleges feltételeket (pl. meghatározott körülmények közötti felhasználásra vonatkozó előírások stb.); - a vizsgáló laboratórium nevét és címét; - a személy nevét és beosztását, akinek felhatalmazása van a gyártó, vagy annak meghatalmazottja nevében a nyilatkozat aláírására.

Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat, Dokumentum, amely igazolja, hogy a termék, illetve műszaki megoldás megfelel a rá vonatkozó műszaki specifikációkban ( MSZ, MSZ ISO, MSZ EN, ÉME, CE vagy ETA) foglalt követelményeknek A megfelelőségi nyilatkozatnak az alábbi adatokat és információkat minden esetben tartalmaznia kell:

-

az építési termék szállítójának (gyártójának, forgalomba hozójának, továbbforgalmazójának) nevét, azonosító jelét (márkajelét) és címét;

-

az építési termék rendeltetési célját és azonosításához szükséges adatait, a gyártás dátumát, a termék típusát;

-

azon kijelölt szervezetek megnevezését, azonosítási számát, amelyek tanúsítványai alapján a megfelelőségi nyilatkozat kiadásra került;

-

azon műszaki specifikációk felsorolását, amelyeknek az építési termék vizsgálattal igazoltan megfelel;

-

a megfelelőségi nyilatkozat érvényességi idejét;

-

a szállító, gyártó, forgalmazó megfelelőségi nyilatkozat aláírására felhatalmazott képviselõjének nevét és beosztását;

-

a megfelelőségi nyilatkozat azonosító számát, a kiadás dátumát, a kiállító cégszerű aláírását.

Minőségi Bizonylat, Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás (ha szükséges), Biztonságtechnikai Adatlap (ha szükséges);

-

a termékismertetőt; az építési napló másolati példányát; Meghatározása szerint az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől a befejezéséig vezetett írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervezői kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. Az építési naplót – az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt – az építtető, vagy az általa megbízott műszaki ellenőr a szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 10 naponként ellenőrizni és ellenjegyezni köteles. Az építési naplót egy eredeti és két másolati példányban kell vezetni. Az eredeti példány a kivitelezőt, egy másolati példány pedig az építtetőt (építési műszaki ellenőrt) illeti meg. A naplót az építési-szerelési munka befejezését követően le kell zárni, és azt az építtetőnek is alá kell írnia. A rendelet értelmében az építési naplót és mellékleteit ( pl. felmérési napló, továbbá a kivitelezéssel kapcsolatos jegyzőkönyvek, tervrajzok, megfelelőség-igazolások, tanúsítványok, számítások és egyéb okiratok) a munka befejezését követően 10 évig meg kell őrizni.

-

a karbantartási és üzemeltetési utasításokat; a javasolt takarítószerek felsorolását; a betanítási (beiskolázási) jegyzőkönyveket; a leggyakrabban meghibásodó, és a javasolt tartalék alkatrészek listáját a beszerzési helyek megjelölésével; beépített üvegtípusok adatait és méreteit, igény szerint, a homlokzati rajzokon azonosíthatóan bejelölve

ÁBRAJEGYZÉK 1.ábra

***Látható lényeges felület ** Általános felület * Nem látható másodlagos felület

2.ábra

Kétrétegű hőszigetelő üveg

3.ábra

Kétrétegű és háromrétegű hőszigetelő üveg

4.ábra

Tokrögzítés

5.ábra

Szerelőfüles rögzítés

6.ábra

Külső szerelőfüles rögzítés

7.ábra

Külső konzolos rögzítés

8.ábra

Állítható rögzítés

9.ábra

Kétoldali rögzítés

10.ábra

Vakkeretes rögzítés

11.ábra

Rögzítési távolságok

12.ábra

Dübelek működése repedésmentes és repedezett betonban - teljesítmény

13.ábra

Dübelek működése repedésmentes és repedezett betonban - tönkremenetel

14.ábra

Rögzítési mélység

15.ábra

Rögzítési tengelytávolság

16.ábra

Minimális tengelytávolság

17.ábra

Dübelkiválasztás

18.ábra

Ragasztott menetes szárak

19.ábra

Minősített tokrögzítő csavar

20.ábra

Univerzális tokrögzítő dübel

21.ábra

Horgonycsapok

22.ábra

Habarccsal, patronnal ragasztott feszítődübel

23.ábra

Habarccsal, patronnal ragasztott betoncsavar

24.ábra

Fém- vagy nejlonrögzítés építőlapokhoz

25.ábra

Minimális hézagmenet

26.ábra

Függőleges tömítés

27.ábra

Széles fugák tömítése

28.ábra

Sarokillesztések tömítése (2 ábra!)

29.ábra

Vízszintes fugák tömítése

30.ábra

Előnyomott habszalagok

31.ábra

Csúszósínes ajtócsukó

32.ábra

Rejtett csúszósínes ajtócsukó

33.ábra

Ajtócsukók csukóereje

34.ábra

Ajtócsukók beállításai

35.ábra

Beépítés külső hőszigetelő rátakarással

36.ábra

Beépítés nagyobb rátakarással

37.ábra

Beépítés a hőszigetelés síkjába kitolva

38.ábra

Beépítés a hőszigetelés síkjába kitolva

39.ábra

Beépítési hézagok tömítése

40.ábra

Beépítés kávás csatlakozási hézaggal

41.ábra

Beépítés egyenes csatlakozási hézaggal

42.ábra

Tömítőanyag beépítése

43.ábra

Csomóponti rajz

44.ábra

Strukturális szerkezet

45.ábra

Strukturális szerkezet

46.ábra

Pontmegfogásos homlokzatok

47.ábra

a., + b., Kétrétegű hőszigetelő üvegek csatlakozási hézagok tömítése

48.ábra

a., + b., Háromrétegű hőszigetelő üvegek csatlakozási hézagok tömítése

49.ábra

a., + b., Sarokcsatlakozású hőszigetelő üvegek csatlakozási hézagok tömítése

50.ábra

Üvegcsatlakozás keretprofillal és tömítéssel (két rajz)

51.ábra

Sarokcsatlakozás tömítőprofillal és csatl.lemezzel

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1.táblázat

(Felület; minimum követelmények)

2.táblázat

(Ecetsavas sópermet-teszt; minősítés)

3.táblázat

(Felület, belső vizsgálatok összefoglaló táblázat)

4.táblázat

(Különféle kétrétegű hőszigetelő üvegek Ug értéke)

5.táblázat

(Különféle háromrétegű hőszigetelő üvegek Ug értéke)

6.táblázat

(EU-s biztonsági üvegkategóriák)

7.táblázat

(Jellemző rögzítési mélységek betonban)

8.táblázat

(Rögzítések különböző teherhordó szerkezetekben, ábrákkal)

9.táblázat

(Ajtócsukók csukóereje)

TARTALOMJEGYZÉK. 1.2 Hatások és az azokkal szembeni ellenállások követelményei (Stocker György) Meteorológiai hatások

Recommend Documents