TARTALOMJEGYZÉK. 1. Előzmények Általános információk Engedélyes bemutatása, adatai Az Enviroinvest Kft. adatai

NAGYKÁLLÓI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ

TARTALOMJEGYZÉK 1.

Előzmények.......................................................................................................................6

2.

Általános információk ........................................................................................................9 2.1.

Engedélyes bemutatása, adatai ...............................................................................9

2.2.

Az Enviroinvest Kft. adatai........................................................................................9

3.

A tervezett beruházás célja.............................................................................................10

4.

A jelenleg üzemelő szennyvíztisztító bemutatása...........................................................11

5.

A tervezett szennyvíztisztító leírása................................................................................17 5.1.

A technológia részletes bemutatása.......................................................................17

5.1.1.

Tervezési alapadatok......................................................................................18

5.1.2.

A művi biológiai szennyvíztisztító leírása .......................................................19

5.1.2.1.

Mechanikai tisztítás.....................................................................................21

5.1.2.2.

Szippantott kommunális szennyvíz fogadás és előkezelés ........................21

5.1.2.3.

Biológiai tisztító egység ..............................................................................22

5.1.2.4.

Iszapelvétel, sűrítés, iszapvíztelenítés........................................................23

5.1.2.5.

Fertőtlenítés – tisztított szennyvíz elvezetés ..............................................24

5.1.3.

A komposztáló leírása ....................................................................................24

5.1.4.

Természetes utótisztító leírása.......................................................................28

5.1.4.1. 5.2.

Szennyvíz utótisztító fűz ültetvény kialakítása és üzemeltetése.................31

Műszaki létesítmények ...........................................................................................33

5.2.1.

Szennyvíztisztítás műszaki létesítményei.......................................................33

5.2.1.1. 5.2.2.

A szennyvíztisztító gépészete.....................................................................35 Komposztálás műszaki létesítményei .............................................................36

5.2.2.1. 5.2.3. 6.

Komposztáló gépei .....................................................................................36 Természetes utótisztító műszaki létesítményei ..............................................37

Az érintett terület bemutatása .........................................................................................40 6.1.

Földrajzi elhelyezkedése ........................................................................................40

6.2.

Domborzati és földtani viszonyok ...........................................................................43

ENVIROINVEST KFT.

2


6.3.

Talajtani adatok ......................................................................................................44

6.3.1.

Nitrát érzékenység..........................................................................................46

6.3.2.

A vizsgált terület talajának szennyezettsége ..................................................46

6.4.

Vízföldtani, vízrajzi jellemzők..................................................................................48

6.4.1.

Víz Keretirányelv.............................................................................................49

6.4.2.

A Kállai (VII.)- főfolyás ....................................................................................51

6.4.3.

Talaj és rétegvizek..........................................................................................51

6.4.4.

A talajvíz szennyezettsége .............................................................................53

6.5.

6.4.4.1.

Nitrát szennyezés lehatárolása...................................................................53

6.4.4.2.

Ammónium szennyezés lehatárolása .........................................................54

6.4.4.3.

Foszfát szennyezés lehatárolása................................................................55

6.4.4.4.

Nikkel szennyezés lehatárolása..................................................................55

Éghajlati viszonyok és levegőminőség ...................................................................56

6.5.1.

Napfénytartam, napsugárzás..........................................................................57

6.5.2.

Szélirányok .....................................................................................................57

6.5.3.

Levegőminőség ..............................................................................................58

6.6.

Táj és ökológia .......................................................................................................58

6.6.1.

Natura 2000-es területek ................................................................................59

6.6.2.

Természetvédelmi területek............................................................................61

6.6.3.

A terület szennyeződés érzékenységi besorolása..........................................62

6.7.

Épített környezet.....................................................................................................62

6.8.

Gazdasági – társadalmi környezet .........................................................................64

6.8.1.

Demográfiai viszonyok....................................................................................64

6.8.1.1. 7.

Gazdasági adatok .......................................................................................68

A környezetre gyakorolt hatások.....................................................................................72 7.1.

A megvalósítás hatása a környezeti elemekre .......................................................72

7.1.1.

Az építés tervezett üteme, fázisai ...................................................................72

7.1.1.1. ENVIROINVEST KFT.

A terület előkészítése..................................................................................72 3


7.1.1.2.

Földmunkák ................................................................................................73

7.1.1.3.

Nyomvonalas létesítmények építése ..........................................................73

7.1.1.4.

Építőelemek, anyagok, eszközök szállítása ...............................................73

7.1.1.5.

Műtárgyak, épületek kialakítása..................................................................73

7.1.1.6.

Természetközeli szennyvíz-utótisztító ültetvény kialakítása.......................74

7.1.1.7.

Vízelvezető árok kialakítása .......................................................................74

7.1.1.8.

Szerelvények, gépek (szivattyúk) telepítése...............................................74

7.1.2.

Talaj és felszín alatti vizek ..............................................................................74

7.1.3.

Felszíni vizek ..................................................................................................76

7.1.4.

Levegő minőség .............................................................................................76

7.1.5.

A munkagépek légszennyező hatása .............................................................78

7.1.5.1.

A közúti közlekedés légszennyező hatása .................................................83

7.1.6.

Keletkező hulladék..........................................................................................83

7.1.7.

Zaj...................................................................................................................85

7.1.8.

Ökológiai hatások ...........................................................................................88

7.1.9.

Összesített hatásterület ..................................................................................88

7.2.

Az üzemelés során jelentkező környezeti hatások .................................................89

7.2.1.

Talaj és felszín alatti közeg.............................................................................89

7.2.2.

Felszín alatti vizek ..........................................................................................92

7.2.3.

Felszíni vizek ..................................................................................................93

7.2.4.

Levegő minőség .............................................................................................96

7.2.5.

Keletkező hulladék..........................................................................................97

7.2.6.

Zaj és rezgés terhelés ....................................................................................98

7.2.7.

Élővilág .........................................................................................................103

7.2.8.

Összesített hatásterület ................................................................................104

7.3.

A létesítmény felhagyásának környezeti hatásai..................................................105

7.3.1.

A felhagyás során végzendő tevékenységek ...............................................105

7.3.2.

Talaj és felszín alatti vizek ............................................................................106

ENVIROINVEST KFT.

4


7.3.3.

Felszíni vizek ................................................................................................107

7.3.4.

Légszennyező anyagok kibocsátása, levegőminőség..................................107

7.3.5.

Keletkező hulladékok....................................................................................108

7.3.6.

Zaj.................................................................................................................109

7.3.7.

Ökológiai hatások .........................................................................................109

7.4.

Rendkívüli események, havária, kockázatok........................................................109

7.5.

Monitoring rendszer ..............................................................................................110

7.6.

Társadalmi - gazdasági hatások...........................................................................111

8.

A fejlesztés elmaradásából származó hatások .............................................................112

9.

Hatásmátrix ...................................................................................................................114

10.

Összefoglalás ............................................................................................................115

ENVIROINVEST KFT.

5


1. Előzmények Nagykálló város és Biri község szennyvizét jelenleg a Nagykálló területén és tulajdonában lévő,

nyárfás

szennyvízelhelyező

telepen

kezelik.

A

jelenlegi

szennyvízkezelő

környezetkárosító módon üzemel, a 2005-ös környezetállapot vizsgálat alapján a nyárfás tisztítón keresztül a talajba jutó nitrogénterhelés a megengedett határérték többszörösét túllépi. Nagykálló Város Önkormányzata és Biri Község Önkormányzata a szennyvíz-elvezetésre, tisztítására közösen 1999-ben Nagykálló-Biri Víziközmű Társulatot hozott létre. A szennyvíz elvezető rendszer kiépült, és Biri község szennyvizét a nagykállói szennyvízkezelő – nyárfás öntözőtelep – befogadta. A szennyvízberuházás 2000. évben készült el a régió területfejlesztési tanács támogatásával, 1,7 Mrd Ft-ból. 2007-ben a Társulat megszűnt. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban Felügyelőség) a szennyvíztelepre a 4748-1/2002 ügyszámú határozattal részleges környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelt el. A felülvizsgálat megállapításainak alapján a Felügyelőség a 380-19/2003 ügyiratszámú határozatával (1. melléklet) kötelezte az

önkormányzatot

monitoring

rendszer

kiépítésére

és

a

környezetszennyezés

megszüntetésére, melynek határidejét 2007. október 31-ben határozta meg. A felülvizsgálati határozattal

egyidejűleg

2007.10.31-ig

a

Felügyelőség

környezetvédelmi

működési

engedélyt adott a szennyvíztelepre. A szennyvíztisztítót jelenleg üzemeltető, 100%-ban önkormányzati tulajdonú TESZOVÁL Kft. 2005-ben elvégeztette a terület környezetszennyezettségének felmérését, a tényfeltárását. A tényfeltárás során elvégzett vizsgálatok, a rendelkezésre álló adatok alapján, illetve figyelembe véve, hogy a Nagykálló ivóvízellátását biztosító vízbázis hidrogeológiai védőövezetének határai a nyárfás szennyvízelhelyező telepet meg sem közelítik, a felügyelőség műszaki beavatkozás elvégzését nem tartotta indokoltnak. A tényfeltárási dokumentációt a Felügyelőség elfogadta a 12302-2/2005 sz. határozatával. A határozatban a felügyelőség az üzemeltetőt monitoring rendszer működtetésére kötelezte 2011. október 31-ig. Nagykálló Város Önkormányzata a nyárfás szennyvíztisztító telep kiváltására 2004-ben megvalósíthatósági

tanulmányt

készíttetett,

melyben

három

változatban

tartotta

lehetségesnek új biológiai szennyvíztisztító létesítését. A változatok a következők voltak. I. változat: Kevertrendszerű – anoxikus, majd két párhuzamos oxikus zónából álló – automatikus üzemirányítású kisterhelésű eleven iszapos, mélylégbefúvásos technológia, gépi tisztítású ráccsal, homokfogóval, előülepítővel, vegyszeres foszforeltávolítással, az ENVIROINVEST KFT.

6


iszap gépi víztelenítésével, prizmás komposztáló telep kialakításával, a komposzt mezőgazdasági hasznosításával. II. változat: Kétlépcsős rendszerű, automatikus üzemű, kisterhelésű eleven iszapos technológia mélylégbefúvással, gépi tisztítású ráccsal, homokfogóval, előülepítővel, vegyszeres foszforeltávolítással, az iszap gépi víztelenítésével, prizmás komposztáló telep kialakításával, a komposzt mezőgazdasági hasznosításával. III. változat: Automatikus üzemirányítású kisterhelésű eleven iszapos, mélylégbefúvásos technológia, gépi tisztítású ráccsal, homokfogóval, vegyszeres foszforeltávolítással, az iszap gépi víztelenítésével, prizmás komposztáló telep kialakításával, a komposzt mezőgazdasági hasznosításával. Az Önkormányzat a megvalósíthatósági tanulmány alapján megterveztette az I. változatban ismertetett biológiai szennyvíztisztítót, melyre a Felügyelőség 3328-9/2005 ügyszámú határozatában

vízjogi

létesítési

engedélyt

adott

(2.

melléklet,

meghosszabbítása:

3. melléklet). A szennyvíztisztítót azonban forráshiány miatt nem tudta megvalósítani. Az engedélyben a tisztított szennyvíz befogadójaként a VII/3 számú belvízcsatornát jelölték meg, ami időszakos vízfolyás. A vízfolyás jellegének megfelelően a Felügyelőség egyedi határértéket állapított meg a tisztított szennyvíz minőségére. A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet Nagykálló területét a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékenynek nyilvánította. A 220/2004. sz. Kormány rendelet szerint a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny területeken tilos időszakos vízfolyásba tisztított szennyvizet vezetni. A fentiek miatt a tisztított szennyvíz befogadóként a Kállai (VII)-es számú, nem időszakos főfolyást jelölték meg. A szennyvíztisztító telep tisztított szennyvízét az önkormányzat tulajdonában levő nyílt árokkal lehet a Kállai (VII.)-főfolyásba vezetni. A 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet technológiai, illetve az általánosan védett IV. sz. kategória vízminőségi paramétereit kell betartani a szennyvíztisztítónak. A Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3033-13/2007.

számú

határozatában

a

jelenlegi

telep

környezetvédelmi

működési

engedélyét a TESZOVÁL Kft. számára meghosszabbította 2010.12.31-ig (4. melléklet). A Felügyelőség 3328-9/2005 ügyszámú határozatában adott vízjogi létesítési engedélyt a 8119-10/2008 ügyszámú határozatával meghosszabbította, 2011. szeptember 30-ig. Nagykálló

Város

Önkormányzata

a

hatályos

kötelezés

végrehajtására

és

a

környezetszennyezés megszűntetésére forrás teremtés céljából 2008-ban KEOP 1.2.0 pályázatot nyújtott be (KEOP-7.1.2.0-2008-0094). A pályázatban bemutatott mindhárom változat megszűntetné a talaj és a talajvíz szennyezését, és hosszú távra megoldaná Nagykálló és Biri szennyvízkezelését. A változatok a következők: ENVIROINVEST KFT.

7


„A” változat: kisterhelésű eleveniszapos biológiai tisztító, vegyszeres foszfor eltávolítással, prizmás komposztáló teleppel. A tisztított szennyvíz felszíni befogadóba kerül. Az „A” változat jelenleg rendelkezik érvényes vízjogi létesítési engedéllyel. „B” változat: Az „A” változat kiegészül a tisztított szennyvíz további utókezelésével, természetes utótisztító rendszeren (fűz ültetvényen). A tisztított szennyvíz egy része kerül felszíni befogadóba. „C” változat: közepes terhelésű eleveniszapos biológiai tisztító, biológiai nitrogén- és foszforeltávolítással, prizmás komposztáló teleppel, valamint a tisztított víz további kezelésével természetes utótisztító rendszeren (fűz ültetvény). A tisztított víz kis részének (téli időszak) élővízi befogadóba vezetésével. A KEOP 1.2.0 pályázat első fordulójában Nagykálló Város Önkormányzata elkészítette a részletes megvalósíthatósági tanulmányt (RMT) és a tanulmány részeként a költség-haszon elemzést (CBA). A KvVM FI minőségvizsgálata után elfogadta a tanulmányt, amelyben a „C” változat megvalósítása javasolt. A „C” változatra kell elkészíteni a vízjogi létesítési engedélyezési, az építési engedélyezési dokumentációt, a kiviteli tendertervet és nem utolsó sorban a környezetvédelmi engedélyezési dokumentációt. A tervezett szennyvíz beruházást 100%-ban Nagykálló Város Önkormányzata valósítja meg. A beruházás nem érint csatornázást, mivel Biri és Nagykálló rendelkezik szennyvízcsatornahálózattal. Jelenleg 1000 m3/d szennyvíz elvezetésével - beleértve a szippantott szennyvizet is – üzemel a nyárfás tisztító rendszer. A tervezett szennyvízkezelő kapacitása 1500 m3/d lesz. A meglévő csatornarendszert illeszteni kell az új szennyvíztelephez a végátemelőn keresztül. A „C” változatnak megfelelő beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormány rendelet 3. sz. mellékletének két pontja alá is tartozik: 8.

Faültetvény telepítése 30 ha-tól;

109.

Szennyvíztisztító telep 10 ezer lakosegyenérték kapacitástól…;

Fentiek értelmében a környezetvédelmi engedély megszerzése érdekében előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása szükséges. Nagykálló Város Önkormányzata megbízta az Enviroinvest Környezetvédelmi Befektetési és Tanácsadó Kft.-t az előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítésével és a környezetvédelmi engedélyeztetéssel.

ENVIROINVEST KFT.

8


2. Általános információk 2.1. Engedélyes bemutatása, adatai Az engedélyt kérő szervezet adatai: Megbízó:

Nagykálló Város Önkormányzata

Székhely:

4320 Nagykálló, Somogyi Béla u. 5-7.

Postacím:


Tel.:

06-42/263–101

Fax.:

06-42/263–309

Polgármester:

Juhász Zoltán

E-mail:

[email protected]

Adószám:

15404503-2-15

Nagykálló Város Önkormányzata rendelkezik MSZ EN ISO 9001:2001 minőségügyi rendszer tanúsítvánnyal (5. melléklet).

2.2. Az Enviroinvest Kft. adatai Az Enviroinvest Kft. adatai: Cégnév:

Enviroinvest Környezetvédelmi Befektetési és Tanácsadó Kft.

Cég rövid neve:

Enviroinvest Kft.

Cím:

1055 Budapest, Szalay u. 4.

Ügyvezető:

Kovács Árpád László

Telefon:

06-1/354-0156

Fax:

06-1/354-0159

E-mail:

[email protected]; [email protected]

Kovács Árpád László szakértői feljogosítását a 6. mellékletbe csatoltuk. Az Enviroinvest Kft. a környezetvédelem területére rendelkezik az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségügyi rendszer tanúsítvánnyal (7. melléklet).

ENVIROINVEST KFT.

9


3. A tervezett beruházás célja A szennyvíz beruházás alapvető célkitűzése Nagykálló városban és Biri községben keletkező szennyvíz tisztítása a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően, és a FelsőTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kötelezésének megfelelően a környezetszennyezés megszüntetése. Az önkormányzat feladata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (Ötv) 8. §-ának (1) bekezdésében és az 1991. évi XX. törvény 20. §-ában leírt kötelezettségeknek való megfelelés. Az említett két törvény az önkormányzatok hatáskörébe rendeli a helyi közszolgáltatással (például vízrendezés és a csapadékvíz elvezetése, csatornázás) kapcsolatos feladatokat, illetve a települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölésével, valamint a közcélú ártalmatlanító telep létesítésével kapcsolatos feladatokat. A rövid távú cél a terület talaj- és talajvíz szennyezések azonnali megszüntetése, a hatósági kötelezés szerint; Nagykálló, Biri településeken a meglévő szennyvíz-elvezetési lehetőségek teljes körű kiaknázása, a várhatóan növekvő mennyiségű szennyvíz fogadása és tisztítása. A Nagykállóban jelenleg üzemelő, Nagykálló és Biri szennyvizeit kezelő, 1000 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító környezetkímélő módon jelenleg nem képes kezelni az 1000 m3/nap mennyiséget, így a növekvő szennyvíz mennyiséget (1500 m3/nap) sem. A tervezett szennyvíz beruházás valósítja meg az előírásoknak megfelelő szennyvíztisztítást. A javasolt közepes terhelésű eleveniszapos biológiai tisztítóból és a fűzfás utókezelő egységből álló telepről kibocsátott tisztított szennyvíz megfelel mind a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben, mind a felszíni vizek minőségi védelméről szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben meghatározott határértékeknek. "A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén" című, 2000. december 22-én hatályba lépett, 2000/60/EK irányelv (a továbbiakban: Víz Keretirányelv), előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig „jó állapotba” kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot. A vizsgált területen a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére az Észak-Alföldi régióban és az ÉszakMagyarországi régióban 35 kistérséget érintő, 643 településre kiterjedő vízgyűjtő terv mintaprogramot hoztak létre. A tervezett szennyvíz beruházás további célja a Víz Keretirányelvnek való megfelelés. A művi biológiai tisztítóról kikerülő tisztított szennyvíz utókezelése fűz ültetvényen történik, így a tisztított szennyvíz hasznosításával annak tápanyagtartalma és mennyisége tovább csökkenthető. A fűz ültetvényen való hasznosítás hatására egyrészt a felszíni víz - a Kállai

ENVIROINVEST KFT.

10


(VII.)-főfolyás - mennyiségi és minőségi terhelése még kisebb lesz, másrészt értékes – és egyre értékesebb – biomassza termelhető. A hosszú távú célkitűzés a területen keletkező használt és tisztított víz hasznosítása, a felszíni vizek terhelésének csökkentése, kedvező mikrokörnyezet (élőhely) létrehozása az élővilág számára. A fűz ültetvény az élővilág szempontjából a jelenlegi hasznosítási formáknál kedvezőbb feltételeket biztosít.

4. A jelenleg üzemelő szennyvíztisztító bemutatása Nagykálló

Város

Önkormányzata

jelenleg

rendelkezik

mechanikai

és

természetes

szennyvíztisztító rendszerrel. A tisztító rendszer Biri község szennyvizeit is fogadja, ugyanis a szennyvízberuházást Biri és Nagykálló közösen valósította meg 1,696 milliárd forint értékben. A szennyvízrendszert a TESZOVÁL Kft. üzemelteti. A TESZOVÁL Kft. 100 %-ban önkormányzati tulajdonú cég. A TESZOVÁL Kft. 1977-től, a 2000 decemberében bővített, a jelenleg 0667/17. hrsz-ú, összesen 172 386 m2 nagyságú, önkormányzati tulajdonban lévő területen nyárfás szennyvíztelepet üzemeltet. A nyárfás szennyvíztisztító helyszínrajzát a 8. mellékletbe csatoltuk. A telep kerítéssel körülhatárolt. Megközelítése a 4102 számú közútról leágazó, a Harangodi víztározóval szemben lévő útról történik. A területet a négy oldalról a következő területek veszik körül: •

É-ról 30 ha-os nyárfás csemete ültetvény, amely magántulajdonban van.

•

K-ről 10 ha-os szántó, amely magántulajdonban van.

•

D-ről kb. 40 ha-os gyümölcsös, amely magántulajdonban van.

•

Ny-ról 50 ha-os nyárfás, amely az erdészet tulajdonában van.

A Nagykállói nyárfás tisztító telep környezetét bemutató képek a 4.1. ábra láthatók.

ENVIROINVEST KFT.

11


4.1. ábra: Nagykállói nyárfás tisztító telep környezete ENVIROINVEST KFT.

12


A szennyvíztisztító kapacitása jelenleg 1000 m3/nap. A telepre érkező szennyvíz mennyiségeket a 4.1. táblázat foglaltuk össze. 4.1. táblázat: A telepre érkező szennyvíz mennyiségek Csatorna hálózaton Év

Szippantott

Összes

Mindösszesen (1000m3)

Nagykálló

Biri

Nagykálló

Biri

Nagykálló

Biri

(1000m3)

(1000m3)

(1000m3)

(1000m3)

(1000m3)

(1000m3)

1997

181

-

-

-

181

-

181

1998

253

-

-

-

253

-

253

1999

275,3

-

-

-

275,3

-

275,3

2000

382,8

2,0

-

-

382,8

2,0

384,8

2001

360,2

2,0

-

-

360,2

2,0

362,2

2002

358,6

4,5

-

-

358,6

4,5

363,1

2003

354,3

5,0

11

-

365,3

5,0

370,3

2004

358,9

6,1

0,4

-

359,3

6,1

365,4

2005

383,1

6,2

4,7

-

387,8

6,2

394,0

2006

382,2

6,3

6,0

-

388,5

6,3

394,5

2007

383,0

6,4

6,0

-

389,0

6,4

395,4

Látható, hogy az elmúlt években a szennyvíz mennyisége folyamatosan emelkedett, mára a tisztító túlterheltté vált. Nagykálló városban gravitációs csatornahálózattal gyűjtik össze a szennyvizet, melyet a város végátemelője juttat ki nyomóvezetéken a szennyvíztelepre. Biri szennyvize nyomott csővezetéken jut a szennyvíztisztítóba. A telepen kézi tisztítású ráccsal a szennyvízben lévő darabos szennyeződéseket kifogják. A szennyvíz ezután egy iker elrendezésű ülepítő földmedencébe kerül, ahol az ülepíthető anyagok kiülepednek. A kiülepített iszapot a telepen belül helyezik el. Az ülepített szennyvizet meghatározott ütemterv szerint a bakhátas nyárfás öntözőtelepre vezetik, ahol az elpárolog, illetve elszikkad. A nyárfás öntözőtelep 2 ütemben készült. Az első ütem 1977ben készült el, majd 2000-ben bővítették.

ENVIROINVEST KFT.

13


Tenyészidőn kívüli időszakban a szennyvizet a téli tároló medencékben tárolják, amelyek 17.000 m3 és 42.000 m3 nagyságúak. A tenyészidőszakban ezt a szennyvizet a frissel összekeverik és kivezetik a nyárfás öntözőtelepre (4.2. ábra). A telep fogadja a települések folyékony hulladékát is, ezt szippantókocsikkal szállítják a területre. Itt előzetes vizsgálat után a kétállásos (rács, osztóakna) fogadóaknába vezetik. A darabos szennyeződés kifogása után a folyékony hulladék is az ülepítő medencékbe kerül és a friss szennyvízzel keverve az öntözőárkokba jut.

Nyárfás öntözőtelep

Iker ülepítő földmedencék

Téli tároló medencék

4.2. ábra: Nagykállói nyárfás tisztító telep

A telep körül a szivárgó vizek összegyűjtésére övárkot építettek ki. Az összegyűjtött csurgalékvizet a telepi átemelőbe vezetik vissza. Az átemelőben elhelyezett FLYGT szivattyúk nyomóvezetéken keresztül nyomják az összegyűjtött vizet a VII./3. számú belvízcsatorna 5 + 450 km szelvénybe (4.3. ábra).

ENVIROINVEST KFT.

14


Balkányi (VII/3) folyás felé (5+450 fkm)

4.3. ábra: Nagykállói szennyvíztisztító telep jelenlegi felszíni-vízi befogadója a VII./3. vízfolyás

A telep és a hozzá tartozó csatornahálózat az alábbi műtárgyakkal és létesítményekkel működik: Csatorna hálózat: •

2.335 fm NA 300 mm-es ac. cső

•

1.976 fm NA 200 mm-es ac. cső

•

282 fm NA 300 mm-es KG PVC cső

•


•


•

585 fm NA 300 mm-es TOG cső

•

37.673 fm D 200 KG PVC gravitációs gerinccsatorna

•

19.996 fm D 160 KG PVC gravitációs bekötőcsatorna

Átemelők, nyomóvezeték: •

1 db Ø 4,5 m MOBA átemelő

•

2 db FLYGT CP 3126 tip. búvárszivattyú

•

3 db Ø 3,0 m MOBA átemelő

•

6 db FLYGT CP 3101 tip. búvárszivattyú

•

1 db Ø 1,25 m HENKE-SIOME átemelő

•

2 db SZAK 36/11 típ. búvárszivattyú

•

2.800 fm NA 200 mm-es ac.ny. cső

ENVIROINVEST KFT.

15


•

2.000 fm NA 150 mm-es ac.ny. cső

•

350 fm NA 100 mm-es ac.ny. cső

•

733 fm NA 100 mm-es KM PVC cső

•

357 fm D 110 KM PVC P-6 szennyvíznyomó vezeték

•

2.236 fm D 90 KM PVC P-6 szennyvíznyomó vezeték

•

123 fm D 63 KM PVC P-6 szennyvíznyomó vezeték

•

24 db Ø 1,65 m szennyvízátemelő

•

46 db FLYGT tip. szennyvíz szivattyú

Szennyvíztisztító telep: •

1 db DEMOKO szociális konténer

•

2 db rács és osztóakna

•

4 db 100 m3–es ülepítő földmedence

•

1 db 80 m3–es ülepítő földmedence

•

1 db 17.000 m3–es téli tározó földmedence

•

1 db 42.000 m3–es téli tározó földmedence

•

2.975 fm Ø 100 mm–es dréncső

•

kb. 10,6 ha drénezett nyárfás öntözőmező

•

3 db talajvízszint észlelő kút

Csurgalékvíz elvezetés: •


•

1 db 4 m3-es átemelő akna

•

2 db FLYGT CP 3101-252 HT típ. búvárszivattyú

•


•

1 db homokfogó műtárgy

•

1 db kitorkolló műtárgy

Folyékony hulladék fogadó egysége: •

1 db 8-8 m3-es vb. fogadóállás

•

1 db iker rács- és osztóakna

•

1 db rácsszemét tároló acél konténer

•

1 db keverő berendezés

Nagykálló

város

szennyvízcsatornázása

és

a

nyárfás

szennyvízelhelyező

telep

280-73/2001 sz. alatt módosított 280-13/1997 számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A telep jelenlegi kapacitása 1000 m3/d.

ENVIROINVEST KFT.

16


5. A tervezett szennyvíztisztító leírása Az RMT-ben bemutatott három változat közül („A”, „B” és „C” változat) a „C” változat a támogatásra javasolt. A „C” változat közepes terhelésű, eleveniszapos biológiai tisztító, mely a mechanikai tisztítást követően anaerob, anoxikus és levegőztető medencékben végzi a szervesanyag, a nitrogén és a foszfor eltávolítást. Az iszap leválasztása utóülepítőben történik. A víztelenített iszap komposztálással feldolgozható és hasznosítható. A tisztított szennyvíz automata öntöző rendszeren keresztül kerül a természetközeli szennyvíz-utótisztító ültetvényre. A tervezett tisztító részletes helyszínrajzát a 9. mellékletbe csatoltuk.

5.1. A technológia részletes bemutatása A művi szennyvíztelep kibővül a természetes utótisztítóval, fűzültetvénnyel. A szennyvíz kezelés területe 35-40 ha lesz (5.1. ábra).

Kállai (VII) főfolyás felé (20+650 fkm)

Szennyvíztelep bővítés

Balkányi (VII/3) folyás felé (5+450 fkm)

Meglévő szennyvíztelep 5.1. ábra: Nagykállói szennyvíztisztító telep bővítése

ENVIROINVEST KFT.

17


5.1.1. Tervezési alapadatok A csatornán beérkező (Q = 1.500 m3/d) szennyvíz megadott minősége és terhelése: Koncentráció: BOI5 KOIkr

400 876

ö-N TS

96 346

összes-P

18

Terhelés: 3

600

kg/d

3

1314

kg/d

3

144

kg/d

3

519

kg/d

3

27

kg/d

g/m g/m

g/m

g/m g/m

A tengelyen beszállított szippantott szennyvíz (Q = 37 m3/d) minőséges és terhelése: Koncentráció: BOI5 KOIkr ö-N TS

2200 3500 160 480

összes-P

22

Terhelés: 3

81,4

kg/d

3

129,5

kg/d

3

5,9

kg/d

3

17,8

kg/d

3

0,8

kg/d

g/m

g/m

g/m

g/m

g/m

Az összes szennyvíz (Q = 1537 m3/d) terhelése: Koncentráció: BOI5 KOIkr

443 939

ö-N TS összes-P

97 349 18,1

Terhelés: 3

681

kg/d

3

1443

kg/d

3

150

kg/d

3

537

kg/d

3

27,8

kg/d

g/m

g/m

g/m

g/m g/m

A szennyvíztisztító telep biológiai terhelése 60 g BOI5/fő x d fajlagos érték alapján:

1537 m 3 /d x 0,443 kg BOI 5 /m 3 = 11 .350 LE 0,060 kg BOI 5 /fõ x d A szennyvíztisztítóról elfolyó szennyvíz minősége és terhelése: Koncentráció: BOI5 KOIkr ö-N (V.1.-XI.15.) ö-N (XI.16.-IV.30.) TS összes-P

25 125 15 25 35 2

Terhelés: 3

38,4

kg/d

3

192

kg/d

3

23

kg/d

3

38,4

kg/d

3

53,8

kg/d

3

3

kg/d

g/m g/m

g/m g/m g/m g/m

Az elfolyó szennyvíz vegetációs időszakban a fűzfás utótisztítóra, vegetációs időszakon kívül a Kállai (VII.)-főfolyásba kerül bevezetésre.

ENVIROINVEST KFT.

18


5.1.2. A művi biológiai szennyvíztisztító leírása A művi biológiai szennyvíztisztító főbb egységei az alábbiak: •

mechanikai tisztítás: gépi tisztítású finomrács és levegőztetett zsír- és homokfogó berendezés;

•

szippantott kommunális szennyvíz fogadás;

•

biológiai tisztítás: a teljes szennyvíz mennyiség fogadását és tisztítását biztosító új műtárgy kialakítása.

A

szennyvíztisztító

a

következő

egységek

segítségével

végzi

el

a

biológiai

szennyvíztisztítást: •

Mechanikai tisztítás;

•

Szippantott kommunális szennyvíz fogadás és előkezelés;

•

Biológiai tisztító egység:

•

o

Anaerob térrész,

o

Anoxikus térrész,

o

Levegőztetett (oxikus) térrész,

o

Utóülepítő terek;

Fertőtlenítés – tisztított szennyvíz elvezetés.

A tervezett szennyvíztisztító működési hossz-szelvényét az 5.2. ábra mutatja be, illetve a 10. mellékletbe csatoltuk. A szennyvíztisztító elrendezési helyszínrajzát az 5.3. ábra szemlélteti, és a 11. mellékletbe csatoltuk.

ENVIROINVEST KFT.

19


5.2. ábra: A tervezett szennyvíztisztító hossz-szelvénye

5.3. ábra: A tervezett szennyvíztisztító helyszínrajza

Hasonló típusú és kialakítású szennyvíztisztítók Magyarországon már több településen is üzemelnek. A teljesség igénye nélkül néhányat az 5.1. táblázatban sorolunk fel. 5.1. táblázat: Egyesített műtárggyal rendelkező szennyvíztisztító telepek Magyarországon Település

Rum Iszkaszentgyörgy Jobbágy ENVIROINVEST KFT.

Üzembe állás éve 2007 2003 2003

20

NAGYKÁLLÓI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ Település

Acsa és térsége Ásotthalom Cserháthaláp Litke Pécsvárad Hímesháza 5.1.2.1.

Üzembe állás éve 2001 2001 2001 2000 2000 1997

Mechanikai tisztítás

A települések csatornahálózatából nyomócsövön érkező szennyvizet a gépi tisztítású finomrácsból, valamint levegőztetett zsír- és homokfogó egységekből álló egység fogadja. A gépi rács résmérete 5 mm. A berendezés a kifogott rács-szemét és homok víztelenítését is elvégzi. A kifogott rács-szemét és homok zárt surrantókon át hullik le a zárt géptérben elhelyezett szállító-tároló konténerekbe. A berendezés a kidobónyílásoknál műanyag zsákoló feltétekkel ellátott, így kizárva a rácsszemét és a víztelenített homok kihullását a kezelőtérben, valamit a környezetet terhelő szaghatást csökkentve. A gépi rács és homokfogó berendezés zárt géptérben kerül elhelyezésre. A berendezés által kifogott zsír-uszadék tároló tartályba kerül lefölözéssel, ahonnan szippantókocsival kerül elszállításra. A gépi rács tartalékaként megkerülési lehetőség biztosított 10 mm-es kézi tisztítású rácson, amely a jelenlegi kézi rács aknában kerül kialakításra.

5.1.2.2.

Szippantott kommunális szennyvíz fogadás és előkezelés

A szippantott kommunális szennyvíz fogadására a leürítő helyen (az egyesített biológiai műtárggyal egybeépített építményben) egy kőfogó és a darabos szennyezőanyagok aprítására kialakított berendezés kerül telepítésre fagymentesen elhelyezve. A szippantókocsi ezen a berendezésen keresztül ürítheti le a beszállított szennyvizet, amely gravitációsan a meglevő előkezelő berendezésbe folyik. A leürített szippantott kommunális szennyvíz átemelő szivattyúval kerül a gépi tisztítási finomrács és homokfogó berendezésre.

ENVIROINVEST KFT.

21


5.1.2.3.

Biológiai tisztító egység

A mechanikailag előtisztított szennyvíz a tömbösített kialakítású biológiai szennyvíztisztító műtárgyba (2 párhuzamos egység közötti osztóműbe) kerül. Az új műtárgy a telep kerítéssel határolt területén belül, a jelenlegi szennyvíz fogadás melletti területen kerül kialakításra. A biológiai tisztító műtárgyban két párhuzamos műtárgysort alakítunk ki, 2 db anaerob, 2 db anoxikus, 2 db levegőztető és 2 db utóülepítő térrel. Anaerob terek A szennyvíz az osztóművön keresztül a biológiai tisztító műtárgy első egységeibe, az anaerob terekbe folyik. Az anaerob tér alkalmazásával a szennyvíz foszfortartalmának biológiai úton való eltávolítása történik meg. Az anaerob medencékben a szennyvíz-eleveniszap elegy lebegésben tartását víz alatti keverők biztosítják. Az anaerob medencékbe kerül visszavezetésre az utóülepítőkből az iszap recirkuláció. A nyers szennyvíz szervesanyag tartalma és a recirkulációs iszap tápanyag és oxigén hiánya biztosítja, hogy az anaerob térben a biológiai foszforeltávolítási folyamathoz a szükséges anaerob viszonyok fennálljanak. Mivel a biológiai foszforeltávolítás folyamata hőmérséklet és így az időjárástól függő, biztonsági-kiegészítő vegyszeres foszforkicsapatást is beterveztünk. Az alkalmazható kicsapatószer vas-só oldat, amelynek adagolása az anoxikus térbe történik. Az anaerob medencékből a szennyvíz-eleveniszap elegy gravitációsan folyik át a tisztítás következő egységébe, az anoxikus medencékbe. Anoxikus terek Az anoxikus medencék elejére kerülnek visszavezetésre a levegőztető medencék végéről a nitrát tartalmú vizek, ezt nevezzük nitrát-recirkulációnak (1-1 db nitrát-recirkulációs szivattyú segítségével). Itt történik a nitrogén eltávolítás. Az anoxikus medencékben az elegy lebegésben tartását víz alatti keverők biztosítják. Az anoxikus medencék a denitrifikácós folyamat eredményeként jelentős oxigén megtakarítást biztosítanak.

ENVIROINVEST KFT.

22


Levegőztető terek A levegőztető terekben a hatékony légbevitelt az 5,0 m-es vízmélység és az oldott oxigénszint mérésről vezérelt légbevitel (2+1 db légfúvó) biztosítja, levegőztető terenkénti oldott oxigén mérésről, 1-1 frekvenciaszabályozóval működtetett 1-1 db üzemi légfúvóval. A műtárgyban 18 napos iszapkort és 3,8 kg/m3 iszapkoncentrációt alkalmazunk. A levegőztető tér oxigénigényét mélylégbefúvásos finombuborékos rendszer biztosítja, melynek fúvói a légfúvógépházba települnek. Utóülepítő terek A biológiai tisztítás után az eleveniszap-tisztított szennyvíz fázis-szétválasztásra a 2 db hosszanti átfolyású, láncos kotrós rendszerű utóülepítőkbe folyik a szennyvíz-eleveniszap elegy. A kiülepedett iszapot a kotrók az ülepítők zsompjaiba juttatják. Innen az iszapot a recirkulációs szivattyú gépházba telepített 2+1 db (frekvenciaszabályozókkal működtetett) iszap-recirkulációs szivattyú továbbítja az anaerob medencék elé az osztóműbe. A tisztított szennyvíz az utóülepítők bukóvályúiban összegyűlve gravitációsan folyik tovább. Az utóülepítők vízfelszínén összegyűlő uszadékot a kotró berendezés az uszadék gyűjtő vályúkhoz továbbítja. A gyűjtő vályúk dőlés szögét beállító kar kézi mozgatásával a víz felszínén összegyűlt uszadékot a vályú elnyeli, majd az uszadék gravitációsan az uszadék gyűjtő aknába, onnan a biológiai tisztító rendszer elejére kerül.

5.1.2.4.

Iszapelvétel, sűrítés, iszapvíztelenítés

Az utóülepítőkből az elvehető fölös iszapot a recirkulációs iszapszivattyúk (motoros működtetésű tolózárak állítása után) nyomják a gravitációs pálcás sűrítőbe. Az elvett fölösiszap mennyiségét indukciós mennyiségmérő méri, valamint az elveendő fölösiszap mennyiségét a mennyiségmérő jele alapján a folyamatirányító rendszer a beállított értékek alapján szabályozza. Az elvett fölösiszap szárazanyag tartalma kb. 0,8-0,9 %, a sűrített iszap várható szárazanyag tartalma kb. 2,5 %. Az iszapsűrítő műtárgy térfogata a sűrített iszap 3-4 napi mennyiségének puffer tárolását biztosítja. A sűrítő dekantált vize a csurgalékvíz átemelő aknába folyik vissza.

ENVIROINVEST KFT.

23


A sűrítőből szív az iszapvíztelenítő berendezés (szalagszűrő prés) iszapfeladó szivattyúja. A víztelenítés polielektrolitos kondicionálás után történik. A víztelenített iszap szárazanyag tartalma várhatóan 16-18 % lesz.

5.1.2.5.

Fertőtlenítés – tisztított szennyvíz elvezetés

A tisztított szennyvíz a fűz ültetvény puffer tárolója felé kerül gravitációsan elvezetésre, utótisztításra. Mennyiségét indukciós mérőműszer regisztrálja. Amennyiben a természetes utótisztító valamilyen ok miatt (pl. téli fagy) a tisztított szennyvizet nem képes fogadni, úgy az utóülepített tisztított szennyvizet a befogadó Kállai (VII.)-főfolyásba (20+650 fkm) vezetik el, szintén gravitációsan, burkolt árkon keresztül. A befogadóig a 0667/5. hrsz-ú, önkormányzati tulajdonú árokban vezetjük el a tisztított szennyvizet. Az árok a beruházás keretében kerül kiburkolásra. A szennyvíz mennyiségarányos fertőtlenítésének biztosítására új fertőtlenítő műtárgy épül. Az indukciós mennyiségmérés a fertőtlenítő műtárgy előtt, az egyesített biológiai műtárgyban kerül kialakításra. A fertőtlenítéshez és a foszfor eltávolításhoz szükséges vegyszer tárolása és adagolása az egyesített biológiai műtárggyal egybeépített építményben elhelyezett vegyszertároló és adagolóhelyiségből történik. Az iszapvíztelenítő berendezés mosató víz igényének biztosítására, az egyesített biológiai műtárggyal egybeépítve, mosóvíz tároló készül. Innen szív a víztelenítő berendezés mosatóvíz szivattyúja. A szívóágba beszerelésre kerül 2 párhuzamos ágon egy-egy cserélhető szűrő egység, a technológiai víz lebegőanyag tartalmának kiszűrésére. A mosatóvíz az ivóvíz hálózatról is biztosítandó.

5.1.3. A komposztáló leírása A

szennyvíztisztításhoz

tervezett

komposztálás

nyitott

rendszerű

forgatásos

prizmakomposztálás. A szennyvíziszapot, a szalmát és a zöldnyesedéket trapéz keresztmetszetű prizmákba rakják és meghatározott rendszerességgel átforgatják. Az átforgatással biztosítják az aerob feltételeket. A prizmákban folyamatosan ellenőrzik a hőmérsékletet és a nedvességtartalmat. A szalagszűrőről lekerülő víztelenített iszaplepény közvetlenül a komposztáló csarnok víztelenített iszap tárolójába kerül. ENVIROINVEST KFT.

24


Az iszapvíztelenítő gépház és a hozzá tartozó vegyszertároló és -adagoló helyiség egy építményben, a komposztáló csarnok alá kerül beépítésre. A komposztáló csarnok részei: •

iszapvíztelenítő gépház, vegyszer tároló és -adagoló helyiség, elektromos kapcsoló helyiség;

•

víztelenített iszap tároló;

•

aprított zöldhulladék nyesedék tároló;

•

8 db (68 m3/db) keverő-érlelő komposztáló prizma;

•

2 db (500 m3/db) késztermék tároló;

•

gépi rostáló terület;

•

telepi gépek tárolására szolgáló terület.

A komposztáló helyszínrajzát az 5.4. ábra mutatja be.

5.4. ábra: Komposztáló helyszínrajza ENVIROINVEST KFT.

25


Az szennyvíztisztítóról elvett fölösiszap mennyisége iszap víztelenítést követően 4,6 m3/nap, szárazanyag tartalma 16-18 %. A komposztálás folyamata előkezelésből, a prizmák kialakításából, valamint üzemeltetésből és kitermelésből áll. Előkezelés A helyszínen víztelenített szennyvíziszap a komposztáló csarnokon belüli, szilárd burkolatú előtárolóba-, a struktúraanyagként szolgáló zöldhulladék, ill. a szalma a csarnok melletti, kőszórással burkolt felületre kerül a feldolgozás előtt. A zöldhulladék a gépi aprítást követően a komposztáló csarnokban kialakított un. aprított zöldhulladék nyesedék tárolóba kerül. A kevert, homogenizált nyersanyagokat homlokrakodóval a komposztáló téren prizmákba rakják. A prizmák kialakítása A prizmakészítés a bálázott szalma bontásával, annak a prizma területére helyezésével és fellazításával kezdődik. Ezt követi a víztelenített iszap ráhordása a szalmára az átmeneti tárolóból homlokrakodó géppel. Az elterített iszapra homlokrakodó géppel ráhordják a felaprított zöld nyesedéket, majd prizmakeverő géppel a rétegzett prizmát összekeverik. Ezt követi az újabb szalma-, iszap- és nyesedékfelhordás, majd keverés. Az elkészült prizma 30 m hosszú, 3 m talpszélességű, 1,5 m magas, térfogata – 45°-os rézsű esetén – kb. 68 m3. Összesen 8 db prizma készül. Egy prizma elkészítésének ideje 10 nap. Egyszerre, párhuzamosan két prizma készül, így kialakításuk 20 nap alatt történik meg. Az alapanyag felhordása kétnapi váltással történik, alkalmanként 15 cm rétegenkénti vastagságban. Így a prizmák kétnaponta kerülnek átkeverésre. Az elkészült prizmák újbóli átkeverése az oldalátrakó adapterrel szerelt prizmázó géppel történik, amely folyamat során az átkeveréssel párhuzamosan a prizma átkerül a szomszédos, üres prizmahelyre. Az eredeti területen új prizma kialakítása kezdődik el. A prizmák oldalátrakó géppel történő átkeverését, átmozgatását a következő helyre a két új prizma elkészültéig kell elvégezni. A folyamat során a prizmák megfelelő számú átkeverés, mintegy 10-12 hét idő eltelte után a komposztáló terület másik szélére helyeződnek át. Az elkészült komposztagyag rostálása az erre kijelölt helyen történik. A rostálás mindenképpen szükséges, mivel az adalékként hozzáadott nyesedék lebomlása lassúbb, mint az iszapé. A kirostált nyesedék ismételten felhasználható.

ENVIROINVEST KFT.

26


Az átrostált anyag a készanyag tárolóba kerül, ahol a szabványos mintavételhez szükséges, egyenként max. 500 m3-es tároló prizma alakítható ki. Összesen 2 db ilyen méretű prizma készülhet. A komposztálás során a prizma eredeti térfogata ~60 %-ára, majd a rostálás után az eredeti ~40 %-ára csökken. A szalma és a zöldhulladék nyesedék tárolására 900 m2, kőszórással védett terület áll rendelkezésre. Ebbe a területbe benyúló burkolt felületen végezhető az aprítás. Az aprított zöldhulladék nyesedék innen kerül be a csarnokban lévő tárolóba. Üzemeltetés, kitermelés A komposztálás gyorsan és hatékonyan 35/1 C/N aránynál megy végbe. Köszönhetően a iszapkornak (18 nap) a víztelenített nyers iszapban ez az arány ~16/1. A megfelelő szervesanyag

tartalom

beállításához

adalékanyag

(szalma,

nyesedék)

hozzáadása

szükséges, melynek mennyisége ~410 kg/tiszap. Egy-egy prizma kialakítása fentieknek megfelelően 46 m3 iszap és 19 m3 adalékanyag felhasználásával történik. A 46 m3 iszap 10 napnyi mennyiségnek felel meg. Két rostált komposztprizmából kell homlokrakodó géppel egy bevizsgálás előtti prizmát képezni. A komposztálási idő 10 hét. Ez alatt az idő alatt hét prizma készül el, de a párhuzamos prizmakészítés miatt az érlelő területen nyolc prizma kerül elhelyezésre. Az elkészült, kirostált iszapot bevizsgálás alatt az érlelőhöz kapcsolt késztermék tárolón helyezik el. A bevizsgált komposzt a szükséges engedélyek beszerzése után mezőgazdasági területen kerül felhasználásra. A nyers iszap a komposztálás során térfogatából veszít, az eredetileg 68 m3-es prizma a ~10 hetes folyamat végére ~28 m3 érlelt komposztot produkál, ami már szántóföldi elhelyezésre alkalmas. Amennyiben igény merül fel a komposzt energetikai hasznosítására (égető művekben), úgy további szárítást követően a térfogata tovább csökken. A napi kapacitások figyelembe vételével a telepen éves szinten előállítható komposzt mennyisége ~1020m3.

A komposztáló csarnokon kívül, de közvetlenül mellette kerül kialakításra egy 900 m2-es terület, amely kőszórással védett. Ezen a területen lehet tárolni a szalmát, a zöld hulladék nyesedéket, valamint itt végezhető az aprítás. ENVIROINVEST KFT.

27


A víztelenítéskor keletkező csurgalékvíz a telepi csurgalékvíz hálózaton keresztül visszakerül a biológiai tisztítási folyamatba. A komposztáló csarnok tetejéről lefolyó csapadékvíz nyílt árkon keresztül kerül elvezetésre a puffer tározóba.

5.1.4. Természetes utótisztító leírása A csatornán érkező 1500 m3/nap mennyiségű kommunális szennyvíz mechanikai tisztítás után csak nagy kiterjedésű faültetvényen tisztítható meg, ugyanis a terület nitrát érzékeny. A természetközeli szennyvíztisztítónak mechanikai tisztítást követően 200 – 230 ha területre lenne szüksége. A szennyvíztisztító csak ilyen feltételek mellett felelne meg a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak. A művi biológiával való kombinálással a faültetvény területe 40 ha és elsősorban a tisztított szennyvíz hasznosítását végzi azzal, hogy biomasszát termel és csökkenti a levegő CO2 terhelését. A természetes utótisztító kialakítását megelőzően talajvédelmi terv készül. A tereprendezés során a humusz elkülönítésre kerül, majd a rendezett területre a táblák kialakítása során felhasználjuk. A biológiai szennyvíztisztító denitrifikációs rendszerét úgy kell beállítani, hogy a nitrogén eltávolítás 75-80% legyen. A szükséges terület 35-40 ha ahhoz, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő terhelést ne lépje túl a szennyvíz utókezelés. A megfelelő méretű természetes utótisztító kialakításához szükséges terület a telep közvetlen közelében rendelkezésre áll, azt az 5.1. ábra mutatta be. A faültetvényes tisztító rendszer úgy üzemel, hogy a nitrogén terhelése 150 kg/ha, vagy az alatti legyen. A természetes utótisztító telep működési hossz-szelvényét a 12. mellékletbe csatoltuk. A faültetvények kialakításánál figyelembe vettük a nyárfás tisztítórendszer 30 éves üzemelése

alatt

szerzett

tapasztalatokat.

A

természetes

utótisztító

fafajtájának

kiválasztásakor a szóba jöhető fafajok közül a gyorsan növő fűzfára esett a választás. A biológiai tisztítási technológiában alkalmazott vassókkal történő foszfor kicsapatására csak a vegetációs időszakon kívül van szükség, ugyanis a faültetvényre vezetett tisztított szennyvíz összes foszfor tartalma a talajban a technológia hatására lecsökken, növényi tápanyagként hasznosul. A faültetvények működésénél megfigyelték a jelentős mértékű nitrogén felvételt is. A nyárfás rendszernél 300-400 kg N/ha év felvételt mértek. ENVIROINVEST KFT.

28


A fák víz- és tápanyag igénye igen nagy. Egy kg szárazanyag előállításához a fa mintegy 400 l vizet párologtat el, amely átlag 10 éves életkort figyelembe véve a faállomány 3.300 m2/ha (330 nmm/m2) vizet párologtat el évenként, vagyis a nitrát-kivonás révén biológiailag megújítja és ezáltal meg is tisztítja azt. A teljes hasznosított vízmennyiséget a fa által elpárologtatott víz, a fa nem hasznosítható részei (gyökér, tuskó, levélzet) által felhasznált víz, valamint az öntözés által átnedvesített talajból elpárologtatott víz összessége adja. Figyelembe véve az öntözés nyújtotta előnyöket, a létesített faállományt az esetek jelentős részében II-III. termőhelyi osztálynak számíthatjuk. Az öntözési módszerekkel üzemeltetett szennyvíz-elhelyező és -hasznosító rendszerekben, ahol a talaj a tisztítás/hasznosítás fő közege, a kutatások és a gyakorlati tapasztalatok egybehangzó

tanúsága

szerint

nem

szervesanyag-terhelés,

hanem

a hidraulikus- és a nitrogénterhelés a fő limitáló tényező, szemben a mesterséges tisztítóberendezésekkel, ahol éppen a fordított a helyzet. A számítható nitrogén érték:

LN =

U + 0,001 C p ⋅ PW 1− f

Ahol: LN = nitrogén terhelés kg/ha * év U = növény (fa) N felvétele kg/ha * év (1) f = a talaj N veszteség tényezője (a NO3 denitrifikációja és a talaj tároló kapacitása miatt f = 0,5 – 0,8) Cp = átszivárgó NO3 – N (mg/l) Pw = átszivárgó víz (m/év)

Talajbiológiai tisztítás során a BOI5 lebontáson túl az ammónia jelentős része eltávozik, ill. a talajban nitrifikálódik, majd mélyebbre szivárogva a nitrát (NO3) denitrifikálódik! Különösen vonatkozik ez az erősebben szennyezett vizekre. Az egész évben jó hatásfokkal működő talajbiológia feltétele, hogy a szennyvíznek a talajba juttatása – inkább kisebb adagú –, de minél gyakrabban ismétlődő legyen.

ENVIROINVEST KFT.

29


Az alkalmazandó fafaj kiválasztása során megvizsgáltuk az energia termelésre is alkalmas, gyorsan növő fűzeket (Salix viminalis Sp).1 A füzek kétszikű, kétlaki fás növények, viráguk barkában, általában még lombfakadás előtt jelenik meg, rovarbeporzásúak. A fűzfák lombhullatók, hengeres hajtásúak, fák vagy cserjék formájában fordulnak elő. Leveleik szórt, ritkán átellenes állásúak, leginkább lándzsa alakúak. Szaporításuk legelterjedtebb formája fás dugványok ültetése, Magyarországon számos fajuk megtalálható. Az energia termelésre alkalmas fűzek mind hosszra (naponta 3-5 cm-t képes a hajtás növekedni), mint tömegre jelentős növekedést képesek produkálni, így már az első vegetációs év után is vágható állapotba kerülnek. Hozamuk az első év után kb. 8-10 tonna/hektár/év, míg 3-4 év után ez a mennyiség már 20-40 t/ha/év. Az első éves hajtások általában 3-4 m hosszúak, míg 3-4 év után az éves hajtás akar 8 métert is képes elérni (ha nem vágnánk rendszeresen, 5.5. ábra).

5.5. ábra: Fűz nagysága 3, 2 és 1 éves korban

Magas talajvizű vagy árvizes területen naponta egy kifejlett növény kb. 15-20 liter vizet képes naponta elpárologtatni. (10.000 tő/ha telepítési sűrűségnél ez kb. 150 m3/ha/d mennyiség, azaz 15 mm/d a párologtatás.) A fűz kedvező tulajdonsága, hogy az éves N felvevő képessége 800-1000 kgN/ha.a, amely kétszerese a jól ismert és eddig használatos Hibrid nyárfának!

1

Forrás: Dr. Stehlik József valamint a Kreátor Kft.

ENVIROINVEST KFT.

30


Az energia termelésre alkalmas fűzek (Salix Viminalis Sp.) általában jó mézelő növények. A füzek igen széles területen, gyakorlatilag a mérsékelt és hideg éghajlati övezetekben mindenütt előforduló növények. Különösen jól tűrik az eltérő hőmérsékletű viszonyokat. A fűz képes igen kedvezőtlen talajon pl. külszíni bányák meddőhányóin, mint rekultivációs növény fejlődni. Természetesen lassabb tempóban, mint más ún. normál talajon, de mélyreható gyökérzete lehetőséget ad a rossz minőségű talajokban való növekedésre is. Az ilyen talajon viszont a területek humuszképzésében óriási szerepe lehet. A növény részére optimális az 5,5-6,5 közötti pH-érték, de ültethető 3,5-10 pH-jú talajon is. Kedvező, ha a talaj vízháztartása aránylag jó. Ez a rendszeres öntözés esetén már nem akkora jelentőségű. Magyarországon több településen is alakítottak már ki fűz ültetvényt, a jelentősebbeket a ban soroljuk fel. 5.2. táblázat: Magyarországon telepített fűz ültetvények Település Szekszárd Kunszentmiklós Hobol Kurd Tevel

5.1.4.1.

Telepítés éve 2006 2006 2006 2005 2005

Szennyvíz utótisztító fűz ültetvény kialakítása és üzemeltetése

Az energetikai célra alkalmas fűz szaporítása kb. 20 cm-es dugványok telepítésével történik. Legkedvezőbb a dugványok minél gyorsabb felhasználása. Ültetés előtt ezeket a dugványokat 24-48 órán át vízben kell áztatni, így egyrészt felveszi a környezet hőmérsékletét, másrészt annyi nedvességet szív fel, hogy az ültetés után néhány napot nedvesség nélkül is átvészel (5.6. ábra). Az ültetés kora tavasszal, minél korábban a fagyok megszűntével célszerű elvégezni. Ilyenkor a talaj nedvessége a legkedvezőbb. A dugványok földbe történő ültetését kézi vagy gépi erővel végezhetjük. A talajt megfelelően elő kell készíteni (szántás, boronálás) és a gyomoktól meg kell tisztítani.

ENVIROINVEST KFT.

31


5.6. ábra: Fűz dugvány

A későbbi agrotechnikától, a növényvédelem módjától (vegyi, gépi v. kézi) függően a sortávolság 0,8-1,0 m míg a tőtávolság 0,5-0,6 m lehet. Az ültetést követően 2-3 hét eltelte után megjelennek a friss, fiatal hajtások. Amennyiben ebben az időben elegendő nedvesség volt a talajban, vagy öntözéssel nedvességet kaptak a növények, úgy megeredése majdnem 100%-os. A fűz, melynek várható termesztési ideje 25-30 év, az első év kivételével nem kíván különleges növényápolást. Az első év növényápolása után gyakorlatilag a megtermelt vesszőket kell betakarítani. Megfelelő növényvédelem mellett új dugványok telepítésére nincs szükség. A füzet az első évben védeni kell a vadaktól, mivel az első éves növények még nem tartalmaznak annyi cseranyagot, amennyit a következő években. Ezek a cseranyagok a növényt a vadak számára élvezhetetlenné teszik. 5.3. táblázat: Előzetesen számítható terhelési értékek Terhelési értékek kg/ha.a BOI5

öN

öP

Hidraulikus terhelés mm/a

3-4.000

200

20-30

1.000

1 éves

4-5.000

3-400

30-40

1-1.500

3 éves

5-6.000

5-600

40-50

1,5-2.000

5 éves

6-8.000

6-800

50-60

2-2.500

Terület Talaj növényzet nélkül Fűz

ENVIROINVEST KFT.

32


A fűz telepítésnél az első vegetációs év ún. bevezető év, mivel ez a fűz gyökérzetének kialakulási éve. Egy dugványból 2-3 különböző hosszúságú – mintegy 0,5-2,5 m hosszú – hajtások jönnek elő. Ezek nagysága függ az adott év csapadékától, a vízháztartási körülményektől és a talajviszonyoktól. Az első év után a füzet vissza kell vágni 5-10 cm-re a talaj felett, melynek az a célja, hogy meginduljon a bokrosodás és a második évben már 3-7 szál hajtást hozzon egy dugvány, ez egyben 20 t/ha növényi tömeget jelent. A harmadik évtől kezdve a hajtások hossza év végére eléri a 4-6 m-t, a növényi tömeg 40-60 t/ha-ra növekszik. Energetikai célra legalkalmasabb a 3 és azutáni években kitermelt fűz (5.7. ábra).

5.7. ábra: Fűz ültetvény

Kisebb területeken a betakarításhoz kaszát vagy robbanómotoros fűrészt alkalmazhatunk. A fűz betakarítására nagyobb területen faaprító betakarítógép használata célszerű. A megfelelően telepített fűz várható termesztési ideje 25-30 év, melyről évente hektáronként 10-40 tonna száraz faanyag nyerhető. A ~40 ha-os fűz ültetvényt figyelembe véve 1600 – 2400 t fűz apríték termelhető le. A betakarított fűzvesszők nem igényelnek speciálisan fedett raktározást.

5.2. Műszaki létesítmények 5.2.1. Szennyvíztisztítás műszaki létesítményei A szennyvíztisztítás a 42 x 27 m alapterületű egyesített műtárgyban megy végbe. Az egyesített műtárgy egyes tereinek jellemző paramétereit az 5.4. táblázatban mutatjuk be.

ENVIROINVEST KFT.

33

NAGYKÁLLÓI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ 5.4. táblázat: Az egyesített biológiai szennyvíztisztító műtárgy jellemző paraméterei Térrész Anaerob terek Anoxikus terek Oxikus terek Utóülepítők

Alapterület

Hasznos térfogat 146 m3/db 734 m3/db 734 m3/db

Mélység

2 x 5,30 x 5,30 2 x 7,25 x 20,25 2 x 7,25 x 20,25 5,30 x 28,90

5,20 m 5,0 m 5,0 m 4,0 m

612 m3/db

Az egyesített műtárgyhoz illesztve kerül kialakításra a fertőtlenítő medence, 4,0 x 9,90 m-es belső alapterülettel, 1,60 m-es vízmélységgel, és 57.0 m3 hasznos térfogattal. Az iszapsűrítő műtárgy átmérője 6,50 m, vízmélysége 4,0 m, hasznos térfogata 132 m3. Az egyesített biológiai műtárgy részeként kerülnek kialakításra a technológia kiszolgáló helyiségei, az 5.5. táblázatban bemutatottak szerint. 5.5. táblázat: Az egyesített biológiai szennyvíztisztító műtárgy technológiai helyiségei Nettó alapterület [m2]

Térrész rácsszemét, víztelenített homok gyűjtő és tároló légfúvó gépház elektromos kapcs recirkulációs szivattyú gépház vas-só oldat és fertőtlenítő oldat tároló és adagoló helyiség

20,9 28,6 36,0 5,4

Az egyesített biológiai műtárgyon kívül az 5.6. táblázatban bemutatott műtárgyak kerülnek kialakításra. 5.6. táblázat: A szennyvíztisztító egyéb műtárgyai Térrész

Alapterület

csurgalékvíz átemelő Szippantott szennyvíz átemelő Mosóvíz tároló Uszadék tároló és átemelő

3,10 x 1,90 m 3,10 x 1,90 m 4,50 x 1,7 m 1,2 x 1,7 m

1,6 m 1,6 m

Hasznos térfogat 9,4 m3 9,4 m3

3,8 m 3,8 m

25 m3 8 m3

Mélység

A szennyvíztisztító üzemeltetői részére, valamint az irányítástechnika elhelyezésére kezelő épületet alakítanak ki. A kezelő épület jellemző paramétereit az 5.7. táblázat mutatja be. 5.7. táblázat: A kezelő épület jellemző adatai Helyiség Bruttó alapterület diszpécser étkező ENVIROINVEST KFT.

Alapterület [m2] 130 24 14

34

NAGYKÁLLÓI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ Helyiség

Alapterület [m2] 8,4 13,2 12,3 8,6 1,7 1,7 1,7 2,9 2,9 15,8

labor fekete öltöző fehér öltöző mosdó, zuhanyozó WC WC + kézmosó mosó helyiség takarítószer tároló csizmamosó-előtér közlekedő

5.2.1.1.

A szennyvíztisztító gépészete

Tervezett légfúvó: pl. : Aerzen GM 10S G-5

2+1 db

P = 18,5/16 kW/db, Δp = 0,7 bar Q = 606 m3/h/db, Lp(A) = 92/68 dB hangtompító burkolat nélkül/ hangtompító burkolattal Iszap recirkuláció: Az utóülepítőkből az anaerob térrészek elé visszairányuló iszaprecirkuláció a szivattyúk frekvencia szabályozott üzemében. Σ QREC = (71 - 132) m3/h = (20 - 37) liter/sec QREC = (35,5 - 66) m3/h/db = (10 - 18,5) liter/sec/db

alkalmazva pl.: ABS AFP 0831.2 M 22/4

2+1 db

Q = 11-19 l/sec/db H=4m P = 2,9/2,2 kW/db

Nitrát-recirkuláció: A levegőztető terekből az anoxikus térrészekbe visszairányuló nitrát-recirkuláció a szivattyúk frekvencia szabályozott üzemében.

ENVIROINVEST KFT.

35


Σ QNITRÁT - REC = (128 - 160) m3/h = (36 - 44) liter/sec QNITRÁT - REC = (64 - 80) m3/h/db = (18 - 22) liter/sec/db

alkalmazva pl.: ABS AFP 1031.2 M 30/4

2 db +1 db hidegtartalék

Q = 20-25 l/sec/db H = 3,5 m P = 3,9/3,0 kW/db

5.2.2. Komposztálás műszaki létesítményei A komposztáló tér teljes alapterülete 2500 m2, ehhez kapcsolódik a 900 m2 területű, kőszórással védett tároló terület. A komposztáló csarnok aljzata 20-25 cm vastagságú, vasalt vízzáró beton, alatta a szükséges homokos kavics réteggel. A komposztáló tér jellemző paramétereit az 5.8. táblázat tartalmazza. 5.8. táblázat: A komposztáló tér jellemző paraméterei Térrész Iszapvíztelenítő gépház Víztelenített iszap tároló Aprított zöldhulladék és nyesedéktároló Komposzt keverő és érlelő Rostáló Telepi munkagép tároló

Nettó alapterület [m2] 54,6 20,0 50,0 530,0 60,0 160,0

Az iszap víztelenítő gépház magába foglalja a vegyszertároló és kapcsoló helyiségeket, 2 x 6,90 m2 alapterülettel. 5.2.2.1.

Komposztáló gépei

A komposztáló üzemeltetéséhez az alábbi gépek szükségesek: •

Függesztett tárcsás fűkasza o

függesztett oldalt elhelyezkedő fűkasza

o

hidraulikus emelés

o

az üzemeltetéshez szükséges egy egyirányú hidr.-emelés, süllyesztés

o

szállítás: a traktor oldalán függőlegesen felhajtva

ENVIROINVEST KFT.

36


o

biztonsági kardán

•

Fix kamrás hengeres bálázó

•

Traktor

•

Homlokrakodó, 1m3-es kanállal

•

Függesztett bálabontó-aprító

•

Teleszkópos rakodó

•

aprító-keverőgép

•

rosta (P = 4 kW)

5.2.3. Természetes utótisztító műszaki létesítményei A szennyvíztisztítóból elfolyó tisztított szennyvíz a tisztított szennyvíz átemelőbe kerül. A szennyvíz átemelő a művelési táblák között telepített Ø 225 KPE mm vízvezetéken keresztül eljuttatja a hidránsokhoz a vizeket. A hidránst és az öntöző dobot flexibilis csatlakozó vezeték köti össze. Az öntöző dobhoz csatlakozik a konzolos vízágyú, mely teríti a vizeket a növényi kultúra területen. A vízágyú nem a klasszikus szórófejjel, hanem ún. lomb alá öntöző ütközőlapos fúvókakocsival lesz szerelve (5.8. ábra). Az öntöző konzol, maximum 1,0 m magasságban, alacsony nyomáson, 4 – 4 növénysort öntöz be egyszerre.

5.8. ábra: Lomb alá öntöző ütközőlapos fúvókakocsi

ENVIROINVEST KFT.

37


A minden második 2,60 m széles sorközbe telepített 6 db öntöző dob segítségével naponta 1 tábla beöntözése oldható meg. Az 1 db öntöző dob öntözését az 5.9. ábra szemlélteti.

5.9. ábra: Fűzfás ültetvény öntözése

Az öntözési adatokat összefoglalóan 5.9. táblázat a mutatja be. 5.9. táblázat: Öntözési adatok és paraméterek Öntözési adatok leírása

Öntözési paraméterek

Tábla hossz

240 – 345 m

Tábla szélesség

55,8 m 23,7 m3/óra

Öntözési vízmennyiség 1 öntöző dobbal Kiöntözött vízmennyiség 12 óra alatt 1 öntöző dobbal

284 m3

Öntözési terület sebesség 1 öntöző konzollal

546 m2/óra

Öntözési Intenzitás

30 mm/óra

Talaj szivárgási tényezője

5,3 – 6,3 x 10-5 m/s

Érkező csapadék 1 óra alatt

30 mm/óra

A 5.9. táblázatban lévő adatok alapján megállapítható, hogy a területen jelentősebb tócsásodás még a nagyobb intenzitás ellenére sem alakulhat ki.

ENVIROINVEST KFT.

38


A természetes utótisztító helyszínrajzát az 5.10. ábra és a 13. melléklet szemlélteti, minta keresztszelvényét a 14. mellékletbe csatoltuk.

5.10. ábra: Fűzfás utótisztító helszínrajza

A további tervezés során, az üzemeltetési rend kialakításával az öntözési gyakorlat még finomítható. A természetes utótisztító folyamatos üzemének biztosítására, és a tisztított szennyvíz mennyiség ingadozásának kiküszöbölésére egy 5000 m3-es, ún. puffer tározó földmedence kiépítése szükséges.

ENVIROINVEST KFT.

39


6. Az érintett terület bemutatása 6.1. Földrajzi elhelyezkedése Az érintett terület területi egységek szerinti besorolását és az egyes, érintett közigazgatási területek lehatárolását, valamint az érintett környezetvédelmi-, vízügyi hatóságokat a 6.1. táblázat mutatja be. 6.1. táblázat: Az érintett terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek

Régió

Neve:

Észak-Alföld

Megye

Neve:

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Kistérség

Neve:

Nagykállói kistérség

Neve:

Nagykálló

Lakosság száma:

10 276 fő

Neve:

Biri

Település

Lakosság száma:

1 443 fő

Érintett KÖTEVIFE

Neve:

Felső-Tisza-vidéki Természetvédelmi Felügyelőség

Érintett KÖVIZIG

Neve:

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Település

Környezetvédelmi, és Vízügyi

Nagykálló és Biri az Észak - Alföldi régióban (6.1. ábra), Szabolcs – Szatmár – Bereg megyében található, a Nagykállói kistérség tagja.

6.1. ábra: Magyarországi régiók

ENVIROINVEST KFT.

40


Az Észak–Alföldi régió területe 17.749 km2. A népesség 1.367.000 fő, a népsűrűség 88 fő/km2. Szabolcs – Szatmár – Bereg megye kistérségeit a 6.2. ábra mutatja. A Nagykállói Kistérség területe 518 km2 a lakónépesség (2004. 12. 31-i adat alapján) 46.508 fő, a népsűrűség 90 fő/km2.

6.2. ábra: Szabolcs – Szatmár – Bereg megye kistérségei

A Nagykállói kistérségben összesen kilenc település található, a települések népességét a 6.2. táblázatban mutatjuk be. 2 6.2. táblázat: Nagykállói Kistérség települései Sorsz.

Település

Fő

Sorsz.

Település

Fő

Sorsz.

Település

Fő

1

Balkány

6 852

4

Érpatak

1 866

7

Nagykálló

10 276

2

Biri

1 443

5

Geszteréd

1 784

8

Szakoly

2 842

3

Bököny

3 297

6

Kállósemjén

3 923

9

Újfehértó

13 611

A projektben érintett a kistérségen belül Nagykálló város és Biri község. Ezen települések elhelyezkedését a 6.3. ábra szemlélteti.

2

Forrás: KSH Megyei Statisztikai Évkönyv 2007.

ENVIROINVEST KFT.

41


6.3. ábra: Nagykálló - Biri

Természetföldrajzi szempontból Nagykálló, Biri települések Nyírségben, a Közép–Nyírség (1.10.11) kistáj területén helyezkednek el (6.4. ábra).

6.4. ábra: Közép-Nyírség kistáj

ENVIROINVEST KFT.

42


6.2. Domborzati és földtani viszonyok A Közép-Nyírség kistáj 97 m és 162 m közti tszf-i magasságú, félig kötött futóhomokkal, lösszel és löszös homokkal fedett hordalékkúp-síkság, amely enyhén É felé lejt. A felszín É-i része kis relatív reliefű (átlagosan 3,5 m/km2), enyhén hullámos síkság, középső és D-i része alacsony fekvésű, enyhén tagolt, ill. hullámos síkság (relatív relief 3,5 m/km2) orográfiai domborzattípusba sorolható. Jellemző az ÉK-DNy-i csapású löszös homokövezetek és az 525 m-rel magasabb futóhomok-övezetek váltakozása. Típusos formái a szélbarázdák, a 1216 m-t is elérő garmadák, maradékgerincek és ÉÉNy-DDK-i irányú elzárt medencéket alkotó egykori folyóvölgyek. A nagy relatív reliefű, szélbarázdás felszínek agrárszempontból kedvezőtlen adottságúak, felszínüket főként erdőként hasznosítják. A nyírségi homokvidékek domborzati képe elég jelentős részében ma is a futóhomok formákat őrzi.3 A terület földtani térképét a 6.5. ábra és a 15. melléklet mutatja be. A

Nyírségi

medencealjzatot

felépítő

egyenetlen

felületű

paleozoós-mezozoós

alaphegységre, kb. 1300 m kréta-paleogén flis képződmények, majd az 1500 m vastagságot is meghaladó miocén vulkános összlet települt. Ezt követik az 1000-1200 m vastagságú agyagok és homokok váltakozásából álló, alul márgás kifejlődésű tengeri eredetű alsó pliocén, tavi agyagokkal jellemzett felső-pliocén és 100-320 m vastagságú homok, agyag és ezek átmeneti képződményeinek váltakozásából álló alluviális eredetű rétegzett pleisztocén összlet vesz részt. Szerkezetileg a terület függőleges irányban, négy emeletre osztható, amelyeket eltérő szerkezetük miatt, üledékképződési hézagok választanak el egymástól. A Nyírség déli részén végighúzódó Ny-K –i irányú diszlokációs övezet környékét, erős összetorlódások, az egymásra tolódás következtében meggyűrődött képződmények kísérik. A rögökre tagolódás a stájer orogén mozgások dilatációs törésvonalakat létrehozó tevékenysége hatására kezdődött. A nagy neogén medencesüllyedést vulkáni tevékenység vezette be. A süllyedés egyenetlen volt, a D–i területrészen erősebb, É-on gyengébb. A süllyedést kiemelkedés követte, amelynek során a „prepontusi erózió” az alsó pannon üledékek hiányát okozta. A

legfiatalabb

mozgások

pleisztocén

korúak,

ezek

függőleges

süllyedéseket

és

felboltozódásokat eredményeztek.

3

Forrás: Magyarország kistájainak katasztere I.– MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Bp. 1990.

ENVIROINVEST KFT.

43


A vizsgált terület felszíni talajrétegződését felső pleisztocén eolikus üledékek (eQp3h), futóhomok, iszapos homok alkotja. A mélyebben fekvő területrészeken újholocén tavi üledék (lQh2a), agyag, iszap található.

Tervezett szennyvíztisztító telep

6.5. ábra: A vizsgált terület földtani térképe

6.3. Talajtani adatok A legnagyobb kiterjedésű (57%) talajtípus a glaciális homokfelszíneken képződött, homok fizikai féleségű, gyengén savanyú kémhatású, 0,5 – 1 % szerves anyagot tartalmazó, a talaj B szintjében kolloid kiválásokkal rétegzett, gyenge termékenységű (VIII.) kovárványos barna erdőtalaj. Jelentős a nem kötött, szintén mészmentes futóhomok felszínek aránya is (13%). A 0,5 – 1% szerves anyagot tartalmazó, hosszabb – rövidebb ideje megkötött homokterületeken

kialakult,

gyenge

termékenységű

(VIII.)

humuszos

homoktalajok

6 %-ot tesznek ki. A kistáj É –i határa mentén löszös üledéken homokos vályog fizikai féleségű, jó vízgazdálkodású, 2 - 3 %, helyenként 3 - 4 % humusztartalmú, jó termékenységű (V. és IV.) réti csernozjom talajok is előfordulnak, összesen 5 %-nyi kiterjedésben. Az alacsony térszínek hidromorf talajképződményei közül az öntésanyagokon, vagy helyenként löszös üledékeken képződött, általában homokos vályog, vagy vályog fizikai féleségű, 2 – 3 % szerves anyagot tartalmazó, általában meszes réti talajok találhatók a legnagyobb kiterjedésben (16%). Termékenységi besorolásuk a VII. talajminőségi kategória. A hasonló termőhelyeken kialakult, lényegesen több szerves anyagot tartalmazó lápos réti talajok részaránya lényegesen kevesebb, összesen 2 %. A közeli talajvíz miatti korlátozott

ENVIROINVEST KFT.

44


termőréteg – vastagságuk miatt termékenységi besorolásuk a VIII. kategória. A szikes talajvizű területeken kialakult szikes talajok összterülete kicsi (1%). Két szikes talajtípus fordul elő, nevezetesen a teljesen terméketlen szoloncsákok és a gyenge termékenységű (VIII.) szolonyeces réti talajok. Utóbbiak csak néhány kisebb foltban fordulnak elő. Mindkét talajtípus a réti talajokkal azonos öntésanyagokon és mechanikai összetétellel fordul elő. A természeti viszonyok megváltozása következtében a talajvíz a réti talajok alatt ma mélyebben helyezkedik el, mint képződésük idejében. Ilyenkor a felszín már mentesül a vízhatástól, és fejlődése az éghajlati viszonyoknak megfelelő irányba megy tovább, vagyis a csernozjom képződés felé. A humuszos szint felső része elbarnul, a szemcsés szerkezet lassan morzsalékossá válik, és eltűnnek a redukció nyomai is. Ezt a talajt sztyeppesedő réti csernozjom talajnak nevezhetjük. A folyamatot kiváltó talajvízsüllyedés bekövetkezhet mind a lecsapolás, mind a folyószabályozás hatására, de előállhat a folyók természetes bevágódása következményeként is. Nagykálló és Biri településeken lápos réti talajt, futóhomokot, és réti csernozjom talajt találunk (6.6. ábra:).

6.6. ábra: A debreceni 200 000 –es lap területének talajviszonyai

ENVIROINVEST KFT.

45


6.3.1. Nitrát érzékenység A 27/2006. (II. 27.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről meghatározta a nitrát érzékeny területeket. A jogszabály 5. § (1) ab, ba és bb pontjai szerint Nagykálló város nitrát érzékeny területen (a település közigazgatási területének legalább 10 %-ában érintett) fekszik (6.7. ábra).

6.7. ábra: Magyarország nitrát érzékeny területei

6.3.2. A vizsgált terület talajának szennyezettsége 2008. október 29–30-án az Enviroinvest Kft. Nagykálló város Önkormányzata megbízásából elvégezte a érintett terület szennyezettségének felmérését. A 15 fúrási pontból összesen megvett 101 db mintából 30 db került analizálásra, a furatok 1,0 m és 3,0 m-es mélységéből. A mintavételi pontok elhelyezkedését a 6.8. ábra mutatja be.

ENVIROINVEST KFT.

46


NFT-9. NFT-15.

NFT-8.

NFT-14.

NFT-7.

NFT-12.

NFT-4.

NFT-2.

NFT-13.

NFT-11.

NFT-6. NFT-1. NFT-5.

NFT-10.

NFT-3.

6.8. ábra: A mintavételi pontok elhelyezkedése

A laboratóriumi analízis során a következő komponenseket vizsgálták: •

toxikus fémek,

•

SO42-, NO3-, NH4+, PO43-

Fentieken túl két ponton a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 14/2005. (VI.28.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének megfelelő szerves és szervetlen szűrővizsgálati komponenseket vizsgálatát is elvégezték. A 2008. október végén vett talajminták vizsgálati eredményeit a 18. mellékletbe csatoltuk. A vizsgált komponensek koncentrációja egy mintában sem haladta meg a (B) szennyezettségi határértéket. A vizsgált területen az eredmények alapján a talaj tisztának mondható.

ENVIROINVEST KFT.

47


6.4. Vízföldtani, vízrajzi jellemzők A Nyírség nagy domborzati szigete az Alföld északkeleti nyúlványának közepében helyezkedik el, és eltereli az errefelé tartó folyóvizeket. A Tisza, a főfolyó, a Nyírség előtt nagy kanyarulatot tesz, felveszi sorra a Nyírség felé tartó vizeket, és a Kárpátok több mint 300 km hosszú szakaszáról származó és a medencébe befelé tartó vizeket az alig 1-2 km széles tokaji kapun vezeti be az Alföld belsejébe. A Nyírség nyugati oldala tehát lefolyásárnyékban van. A Tisza csak a terület északnyugati csücskét érinti, és a Sajóval együtt kb. 600 km2 területet öntöz, egyébként az 5600 km2 nagyságú területen nincsen egyetlen,

vízrajzi

szempontból

számbajövő

folyó.

A

terület

vízszükségletét

tehát

túlnyomórészt felszín alatti vízből kell fedezni. A terület felszíni vizeit ábrázoló térképet a 16. mellékletbe csatoltuk. A Nyírségből északnak tartó csatornázott gyenge vízerek vízszállítása Nyíregyházánál, Nagykállónál és Leveleknél 0,5 m3 másodpercenként. Ezt a közepes mennyiséget azonban a téli és tavaszi nagyvizek emelik meg; az év nagyobb részében 20-50 l víz folyik le másodpercenként ezekben a szabályozott és összefogott vízmedrekben. Természetes vízszállításuk még kevesebb volt. Egyetlen jelentősebb patak jön a Nyírség déli szegélyéről, s ez a DK-ről ÉNy-nak kerülő és DNy-i irányban a Hortobágy felé tovább haladó Kösely. A pleisztocénban és a holocén elején jóval jelentékenyebb folyó volt. Nagy kanyarulatai és széles, mély medre tanúskodnak erről. Ma átlagosan vízszállítása 2 m3/s, kisvízkor 10-30 l/s, árvízkor 10-30 m3/s vizet szállít. A Nyírség középső, É-nak lejtő területem, amelyet a Hajdúhadház – Nyíradony közötti vízválasztótól egymással párhuzamosan a Lónyai –csatornához tartó „főfolyások” vagy csatornák tagolnak. A főgyűjtő a Lónyai –csatorna (91 km, 1958 km2), de tőle É-ra a táj pereme eléri a Belfő –csatornának (53 km, 636 km2) a balról beléje torkoló Nagyhalász – Pátrohai –csatorna (28 km, 118 km2) alatti szakaszát is, sőt Tiszaberceltől néhány km hosszan kifut a Tiszáig. A Lónyai–csatornába tartó főfolyások, K-ről indulva: III. sz. (47km, 310 km2), IV. sz. (37 km, 336 km2), V. sz. (5 km, 9 km2), VI. sz. (18 km, 65 km2), VII. sz. (55 km, 426 km2), VII/3. sz. mellékág (30 km, 118 km2), VIII. sz. (46 km, 352 km2), IX. sz. (32 km, 305 km2). Száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület.

Lf = 1,5 l/s.km2;

ENVIROINVEST KFT.

Lt = 8%;

Vh = 100 mm/év

48


A Lónyai –csatornáról és néhány mellékvizéről rendelkezésre álló vízjárási adatokat az 6.3. táblázat tartalmazza. 6.3. táblázat: Vízjárási adatok Vízfolyás Lónyai csatorna

LKV

Vízmérce –

LNV

KQ

KÖQ

NQ

3

m /s

cm

Kótaj

-25

230

0,07

1,8

40

IV. sz. főfolyás

Levelek

14

132

0,035

0,2

..

VII. sz. főfolyás

Nagykálló

20

100

0,04

0,22

..

VIII. sz. főfolyás

Nyíregyháza

20

182

0,045

0,3

..

A nagyvizek tavasszal, a kisvizek ősszel gyakoriak. A vízminőség III. osztályú. A belvízelvezető csatornahálózat hossza 1200 km körül van, torkolatukon 11 szivattyútelep működik 27,4 m3/s kapacitással. 4 Néhány sekély és kis terjedelmű, természetes állóvíz, szikes tó van a területen Nyíregyháza körül, és jelentős mesterséges halastavak a Hortobágyon. A

csapadékból

és

a

folyók

szállításából

számítva,

a

területen

a

természetes

csapadéklefolyás igen kicsi. Míg Kárpátalján 20 - 25 l/s víz jut be a folyókba a terület minden km2–éről, addig a Nyírség területén a természetes lefolyás alig 2 l/s/km2. Ennél kisebb lefolyást az ország területén csak az Alföld közepén, Szolnok körül találunk, ahol az ország csapadékban legszegényebb vidéke terül el. A Nyírség nyugati fele, a Hortobágy és Hajdúság felszíni vízfolyásban olyan szegény területe az országnak, amilyent csak a Duna – Tisza közén találunk. A mindennapi vízfogyasztást csak felszín alatti vízből lehet fedezni. 6.4.1. Víz Keretirányelv "A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén" című, 2000. december 22-én hatályba lépett, 2000/60/EK irányelv (a továbbiakban: Víz Keretirányelv), előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig „jó állapotba” kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot. A vizsgált területen a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére az Észak-Alföldi régióban és az ÉszakMagyarországi régióban 35 kistérséget érintő, 643 településre kiterjedő vízgyűjtő terv mintaprogramot hoztak létre. Fontos vízgazdálkodási problémák a Kállai-főfolyás vízgyűjtőjén: 4


ENVIROINVEST KFT.

49


1. Kevés

víz

marad

a

területen:

vizes

élőhelyek

és

vízigényes

vegetáció

visszaszorulása; 2. Felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége; 3. A Kállai-főfolyás medrének állapota. A javasolt intézkedések: • művelési ág váltás: szántóból vizes élőhelyek, legelő, erdő; • belvíztározók létrehozása; • pontszerű szennyezések felszámolása, • települési diffúz szennyezések felszámolása; • szennyvíztisztítás és elhelyezés (foszfor és nitrogén eltávolítás, természetközeli szennyvíz elhelyezés talajvíz szennyezés nélkül, egyedi szennyvízkezelés); • védősávok kialakítása. 5 A projekt területére egy esettanulmány készült Kállai (VII.)-főfolyás belvízelvezetőszabályozott meder, öntözési és rekreációs célú tározás, csatornázás szennyvíz bevezetés, diffúz szennyezés tartalommal. A projekt keretében sor került társadalmi konzultációkra a Felső-Tisza mentén, Nagykálló környékén. A Kállai (VII)-főfolyás vízgyűjtője mint részvízgyűjtő a Lónyai–főcsatona vízgyűjtőjéhez tartozik (6.9. ábra).

6.9. ábra: Kállai (VII.)-főfolyás

5

Forrás: http://www.vizeink.hu/

ENVIROINVEST KFT.

50


A kijelölt Tisza részvízgyűjtő - Felső Tisza - Lónyai főcsatorna tervezését a FETI KÖVIZIG Nyíregyháza koordinálja. A tervezés befejezése és jelentéstétel az EU tagországok és EB felé 2010. március 22. A tervezés elemeként, adataként, eredményeként jöhet szóba Nagykálló – Biri szennyvízkezelése a környezetterhelés csökkentésére. 6.4.2. A Kállai (VII.)- főfolyás A biológiai úton tisztított szennyvíz befogadója Kállai (VII.)-főfolyás (16. melléklet). A tisztított szennyvíz a jelenlegi állapothoz képest többletterhelést jelent a befogadóban. A Kállai-főfolyást és az azt kettéosztó Harangodi-tározót mesterségesen alakították ki. A csatornák építésének célja (mint a többi nyírségi főfolyásé) a homokbuckák közötti mélyfekvésű területek lecsapolása volt, így azok alkalmassá váltak mezőgazdasági termelésre. Ugyanakkor eltűntek a tájra korábban jellemző vizes élőhelyek, a buckaközi lápok. A helyenként mély csatornák nem csak belvíz idején, hanem folyamatosan megcsapolják a talajvizeket. Ezen a területen emiatt nem beszélhetünk a felszín alatti víz jó állapotáról. A tározó több cél kielégítésére létesült: halászati hasznosítású belvíztározó, de a leeresztett víz öntözési és halastavi vízigények kielégítését is szolgálja. A tározó egyre jelentősebb rekreációs szerepet is betölt. A fő vízminőségi problémát a magas tápanyag koncentráció jelenti. A szennyezés forrásai a nem eléggé megtisztított szennyvizek és a belvizek. A Kállai-főfolyásba közvetlen szennyvízbevezetés ugyanis nincs, azonban mellékvízfolyásokon keresztül a vízgyűjtőn működő öt kommunális szennyvíztisztítóból kettő (Balkány és Kállósemjén) és két konzervüzem a főfolyást szennyezi. Közvetlen szennyező a nagykállói strand használtvíz bevezetése is. A nyárfás telepek technológia váltásával (pl. Nagykálló), a csatornázás további kiépítésével a talajvízszennyezés csökken. Azonban a meglévő telepek bővítése és új tisztítótelepek létesítése (pl., Napkor) miatt növekvő mennyiségű tisztított szennyvíz kerül a vízfolyásokba. Ez nem megfelelő technológia esetén kedvezőtlenül befolyásolhatja a Kállai-főfolyás vízminőségi és ezzel összefüggésben ökológiai állapotát is. Ezért szükség lehet az általánosnál szigorúbb tisztítási követelmények előírásaira. 6.4.3. Talaj és rétegvizek A talajvíz mélysége a homokbucka vonulatok alatt 4 - 6 m, máshol 2 - 4 m közötti. Mennyisége csak a Lónyai- és a Belfő–csatorna közötti öblözetekben éri el az 1 – 3 l/s.km2 –t, máshol jelentéktelen (17. melléklet). Kémiai jellege szerint a IV. sz. főfolyás mentén és a Lónyai –csatorna torkolati szakasza környékén

nátrium-,

ENVIROINVEST KFT.

máshol

kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos.

Keménysége 51


általában 15 – 25˚nk között van, de a települések környékén 45˚nk fölé is emelkedik. A szulfáttartalom 60 – 300 mg/l között ingadozik, de a VIII. sz. főfolyás Nyíregyháza alatti szakaszán a 300 mg/l-t is meghaladja. A talajvíz áramlási iránya – a 2008 novemberében végzett felmérések alapján6 – a terepfelszínt követve a telephely közepétől kifelé mutat. A talajvíz folyás iránya a Balkányi (VII/3.) folyás és a Kállai (VII.)-főfolyás felé mutat (6.15. ábra).

6.10. ábra: A talajvíz áramlási iránya

A rétegvizek mennyisége 1-1,5 l/s.km2 között van. A nagyszámú artézi kútnak az átlagos mélysége nem éri el a 100 m-t, a vízhozama pedig a 100 l/p–et. Igen sokban nagy a vastartalom. Baktalórántházán 45˚C, Nagykállón 41˚C, Nyíregyházán 50 és 52˚C hőmérsékletű vizet tártak fel.

6

Enviroinvest Kft., Nagykállói szennyvíztisztító telep és környezetének szennyezettségi vizsgálata, 2008. november 14. ENVIROINVEST KFT.

52


6.4.4. A talajvíz szennyezettsége 2008. október 29–30-án az Enviroinvest Kft. Nagykálló város Önkormányzata megbízásából elvégezte a érintett terület szennyezettségének felmérését. A vizsgálat során 15 ponton vettek talajvíz-mintát (a mintavételi pontok elhelyezkedését a 6.8. ábra mutatja be). A laboratóriumi analízis során a következő komponenseket vizsgálták: •

általános vízkémiai komponensek,

•

toxikus fémek,

•

TPH.

Fentieken túl két ponton a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 14/2005. (VI.28.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének megfelelő szerves és szervetlen szűrővizsgálati komponenseket vizsgálatát is elvégezték. Az egyes pontokon vett talajvíz minták laboratóriumi elemzésnek eredményeit összefoglaló táblázatokat a 20. mellékletbe csatoltuk. Az általános vízkémiai komponenseket nézve a vizsgált 15 db talajvíz mintában 9 ponton a nitrát (NFT-1, -2, -3, -4, -5, -6, -8, -13, -15), 4 esetben az ammónium (NFT-5, -7, -11, -12) és egyszer a foszfát (NFT-5) tartalom haladta meg a (B) szennyezettségi határértéket. A toxikus fémek közül a kobalt egy (NFT-12), a nikkel koncentrációja 3 mintában (NFT-5, -7, -11) lépte túl a (B) szennyezettségi határértéket. A talajvízminták szerves komponenseit nézve egyik mintában sem fordult elő a (B) szennyezettségi határértéknél nagyobb koncentráció. A vizsgálati értékeket felhasználásával elkészítették a szennyezések térbeli lehatárolásait. A kobalt esetében kimutatott (B) szennyezettségi határérték túllépés minimális (1 %-os), így annak grafikus lehatárolása értékelhetően nem volt elkészíthető. 6.4.4.1.

Nitrát szennyezés lehatárolása

A talajvíz nitrát tartalmát a 6.11. ábra mutatja. Látható, hogy terület talajvize nitráttal szennyezett. A (B) szennyezettségi határértékre (50 mg/l) a meglévő vizsgálati eredmények alapján a szennyezést nem lehet lehatárolni, ezért a szennyezés mértékét csak becsülni lehet, a szennyezés felszíne több mint 60 ha.

ENVIROINVEST KFT.

53


6.11. ábra: A talajvíz nitrát tartalma

Tekintettel arra, hogy nitrát-érzékeny területről van szó (lásd 6.3.1 fejezet), a terület talajvizének nitrát tartalma – a mezőgazdasági művelésnek, és egyéb kibocsátásoknak köszönhetően - valószínűleg mindenütt az átlagosnál magasabb. 6.4.4.2.

Ammónium szennyezés lehatárolása

A talajvíz ammónium tartalmára megállapított (B) szennyezettségi határértéket (0,5 mg/l) meghaladó szennyezés felülete 108 800 m2 az elkészített lehatárolás (6.12. ábra) alapján. A szennyezés a nyárfás szennyvíztisztító területén található, valószínűsíthetően annak hatása.

6.12. ábra: A talajvíz ammónium tartalma

ENVIROINVEST KFT.

54


6.4.4.3.

Foszfát szennyezés lehatárolása

A talajvízminták közül csak 1 minta (NFT-5) foszfát tartalma haladta meg a vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket (0,5 mg/l). A lehatárolás (6.13. ábra) alapján a foszfáttal szennyezett talajvíz felülete 455 m2, teljes egészében a nyárfás szennyvíztisztító területén található.

6.13. ábra: A talajvíz foszfát tartalma

A nyárfás területén kibocsátott foszfor tartalom a talajrétegben megkötődik és ott az élő szervezetek által hasznosul – ezt támasztja alá az a tény, hogy a vizsgált talajrétegekben a foszfát tartalom alacsony. 6.4.4.4.

Nikkel szennyezés lehatárolása

Az elkészített lehatárolás (6.14. ábra) alapján a talajvíz nikkel tartalmára megállapított (B) szennyezettségi határértéket (20 μg/l) meghaladó szennyezés felülete 53 300 m2.

ENVIROINVEST KFT.

55


6.14. ábra: A talajvíz nikkel tartalma

Tekintettel arra, hogy az érkező szennyvíz nikkel tartalma minimális (<0,1 mg/l), a feltárt szennyezés a szigeteletlen téli tározókban, évtizedekig folytatott szennyvíz elhelyezés eredménye lehet.

6.5. Éghajlati viszonyok és levegőminőség A Nyírség éghajlata mérsékelten meleg, de közel áll a mérsékelten hűvöshöz. Főként Ny–on száraz, ÉK-en viszont mérsékelten száraz éghajlatú. Az É–i vidékeken kevéssel 1950 alatti az évi napfényes órák száma, de D felé haladva majdnem 2000 óráig nő. Nyáron 770 – 800 óra a napfénytartam. Az évi középhőmérséklet 9,5 – 9,6˚C, a vegetációs időszakban 16,6 – 16,8˚C. Április 12. és október 15. között, azaz 186 napon át a napi középhőmérséklet általában meghaladja a 10˚C–ot. Évente 183 – 186 fagymentes nappal számolhatunk. Ez az időszak április 15 – 16. és október 16 – 18. közé esik. Az évi legmagasabb hőmérsékletek átlaga 34,0˚C körüli (ez északon 0,3–0,4˚C -kal alacsonyabb). Az abszolút minimumok átlaga Ny-on -17˚C, máshol -17,5 és -18˚C közötti. A csapadék évi összegének területi eloszlása változatos: ÉK-en kevéssel 600 mm feletti, ÉÉNy-on viszont csak 550 mm körüli. A többi területen 560 – 590 mm. A nyári félévben 350 mm körüli eső várható (K-en kevéssel fölötte, Ny-on kevéssel alatta). Tiszabercelen volt a

ENVIROINVEST KFT.

56


legtöbb, egy nap alatt lehullott csapadék (118 mm). 30 – 40 hótakarós nap a megszokott évente, az átlagos maximális hóvastagság 17 cm. 7 Nagykálló térségében a sokéves jellemző csapadékérték területi eloszlása, az utóbbi 34 év adatsora alapján, megállapítható, hogy a területi átlagban lehullott csapadék sokévi közepes éves összege 576 mm. Az utóbbi 44 év adatsora alapján a Nyírségben lehullott legnagyobb éves csapadékösszeg 782 mm (Nagykálló 1970) és 1044 mm (Nyírbogát 1965) között változott. A legnagyobb tenyészidőszaki csapadék meghaladta a 700 mm-t, a legkisebb nem érte el a 200 mm–t. A csapadékos napok évenkénti száma 60 nap és 190 nap között változott. A tényleges közepes területi párolgás 504 mm-rel, tehát 350 mm-el kisebb, mint a potenciális területi párolgás (854 mm). A nyári félévben az éves evapotranszporáció 78 %-a a jellemző, a téli félévben tehát csak 22 %. A legnagyobb mértékű területi párolgás júliusban volt 16,7 %, a legkevesebb területi párolgásra viszont januárban számíthatunk 2 %. A hótakaróban tárolt vízmennyiségnek fontos szerepe volt a vízháztartásban. 6.5.1. Napfénytartam, napsugárzás Az

évi

napfénytartalom

a

Nyírség

központjában,

30

éves

adatsor

alapján

1535 óra és 2158 óra között változott. A sokévi átlagos érték 1846 óra. Átlagos időjárás esetén a téli félévben 516 óra, a tenyészidőszakban 1330 napfényes óra volt kimutatható. A legtöbb napfény általában július hónapban (264 óra) a legkevesebb (37 óra) fordult elő. 6.5.2. Szélirányok A terület felszíni formáinak kialakításában a szél által okozott erózió játszotta a legfontosabb szerepet. A Keleti – Kárpátok hatására, a területen az uralkodó szélirány az É-i és az ÉK-i. A szélerőség sokévi középértéke 1,8-2,0 Beaufort fok. A viharos szelek erőssége 6 Beaufort fok, ezek valószínűsége 1,5 %. A szélirányok változóak akárcsak intenzitásuk, de leggyakrabbak az É-i szelek, előfordulási arányuk meghaladja a 20 %-ot.

7


ENVIROINVEST KFT.

57


6.5.3. Levegőminőség Az

Országos

Légszennyezettségi

Mérőhálózat

Nagykálló

településhez

legközelebb

Nyíregyházán üzemeltet automata mérőállomást (Nyíregyháza, Széna tér). Az elmúlt három év összesített levegőminőség adatait a 6.4. táblázatban mutatjuk be (az egyes kategóriák magyarázata a 20. mellékletben található). 6.4. táblázat: Nyíregyháza légszennyezettségi indexe a 2005-2007 közötti időszakban Település

Nyíregyháza

Év 2007

SO2 kiváló (1)

NO2 jó (2)

2006

kiváló (1)

jó (2)

2005

kiváló (1)

jó (2)

Légszennyezettségi index NOX PM10 CO jó (2) jó (2) kiváló (1) megfelelő megfelelő kiváló (1) (3) (3) megfelelő megfelelő kiváló (1) (3) (3)

O3 jó (2) jó (2) jó (2)

összesített index jó (2) megfelelő (3) megfelelő (3)

Fenti táblázat alapján Nyíregyháza levegőminősége az elmúlt évek mérési eredményei alapján javuló tendenciát mutat, összességében jónak mondható.

6.6. Táj és ökológia A Közép-Nyírség kistáj teljes terjedelmében botanikai szempontból az alföld flóravidék (Eupannoncum) Nyírség flórajárásába (Nyírségense) tartozik. A lehetséges potenciális erdőtársulások közül gyakrabban megfigyelhetők a gyertyános kocsányos tölgyesek (Querco robori-Carpinetum), a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris tibiscense), a fűz- és nyírlápok (Calamagrostis-Salicetum cinereae, Salici pentandrae-Betuletum pubescentis). A nyílt társulások közül a homokpusza-rétek (Chrysopogonetum gryllus), a homoki láperdők (Potentillo-Festucetum pseudovinae), a magassások (Caricetum oppropinquatae; Caricetum elatae stb.) jellegzetesebbek. Fontosabb lágyszárú fajok többek között a tőzegeper (Comarum palustre), a hamuvirág (Ligularia sibirica) és a réti angyalika (Angelica palustris). A Dél – Nyírség magasabb homokfelszíneit pusztai tölgyesek és homokpuszta – társulások (pl. csenkesz, ezüstperje) borították. Az ősi homokpusztarétek és a pusztai tölgyesek degradációja a homoki legelők kialakulásához vezetett. Az erdészetileg hasznosított területeken vegyeskorú, döntően keménylombos erdők találhatók. Az erdők átlagos évi folyónövedéke 3,0 – 4,5 m3/ha között változik. A mezőgazdasági növénytermesztés főbb kultúrái a rozs (15 – 25 q/ha), a burgonya (60 – 140 q/ha) és a dohány (4,0 – 8,0 q/ha). Jelenleg a térségben a mezőgazdasági terület a teljes terület 65 %-a. A teljes terület 9,6 %-án gyepgazdálkodást folytatnak, 49,5 %-át szántóként művelik, 5,1 %-a gyümölcsös, 0,71 %-a kert és 0,51 %-a pedig szőlő. ENVIROINVEST KFT.

58


A teljes terület 3,94 %-a nádas, a 12,1 %-a erdőterület, melyet csaknem egészében akácosok alkotják, kis részében található nyárfa is. A művelés alól kivett terület 18,1 %.8 6.6.1. Natura 2000-es területek Nagykálló környezetében kijelölt madárvédelmi (Natura 2000 SPA) területek nincsenek. K-re illetve ÉK-re Vásárosnamény - Csenger vonaláig, D-re Nyíradony – Hajdúböszörmény vonalig, Ny-ra Hajdúnánás – Rakamaz vonaláig, É-on Sárospatak vonala felett találunk madárvédelmi területeket. A legközelebbi madárvédelmi területeket a 6.15. ábra mutatja be.

FFFeeellslssőőőTTTiisisszzzaaaS S P A SP PA A

S B S P A S SP PA A Szzzaaattm tm mááárrr---B BeeerrreeegggS

H P A S H A SP PA toobbbááágggyyyS Hooorrrtto


6.15. ábra:A tervezett szennyvíztisztító környezetében található madárvédelmi területek

A nagykállói szennyvíztelep közvetlen környezetében (5 km) nincsenek élőhelyvédelmi (Natura 2000 SCI) területek. De a telephelytől 7–8 km-es távolságban 3 élőhelyvédelmi terület is található. Az élőhelyvédelmi területek elhelyezkedését a 6.16. ábra mutatja be.

8


ENVIROINVEST KFT.

59



6.16. ábra:A tervezett szennyvíztisztító környezetében található élőhelyvédelmi területek

A legközelebbi élőhelyvédelmi területek jelölő objektumai az alábbiak: o

Kállósemjéni Csordalegelő SCI (HUHN20134) (34 227 ha) o

o

o

Élőhely adatok:

Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (50%)

Pannon homoki gyepek (50 %)

Jelölőfajok:

Ürge (Spermophilus citellus)

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

Napkori-legelő SCI (HUHN20042) (156 854 ha) o

Élőhely adatok:

Pannon homoki gyepek (15 %)

Kékperjés

láprétek

meszes,

tőzeges

vagy

agyagbemosódásos

talajokon (2 %) o

Mészkedvelő üde lép-és sásrétek (1%)

Jelölőfajok:

ENVIROINVEST KFT.

Ürge (Spermophilus citellus)

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

Réti angyalgyökér (Angelica palustris)

60


o

Orosi gyepek SCI (HUHN20131) (191 46 ha) o

Élőhely adatok:

Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (30 %)

Kékperjés

láprétek

meszes,

tőzeges

vagy

agyagbemosódásos

talajokon (5 %) o

Jelölőfajok:

Vöröshasú unka (Bombina bombina) 9

6.6.2. Természetvédelmi területek A vizsgált területhez legközelebbi természetvédelmi terület a Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Terület, amely 7 km-re található keleti irányba. Elhelyezkedését a 6.17. ábra mutatja be.


6.17. ábra: A tervezett szennyvíztisztító környezetében található természetvédelmi területek

A Kállósemjéni Mohos-tó északi része korábban még valódi tó volt, fehéres színű, kemény homok

aljzattal

és

különösen

gazdag

lebegő

hínárnövényzettel,

különlegességekkel, mint a rovarevő rencefélék egész sokasága.

9

benne

olyan

10

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer: http://geo.kvvm.hu/tir/ Forrás: http://hnp.nemzetipark.gov.hu/

10

ENVIROINVEST KFT.

61


6.6.3. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. melléklete szerint a szennyvíztisztító és környezetének területe érzékeny területnek minősül (6.18. ábra). A szennyvíztelep a vízbázis szélétől 1,8 km-re, az ivóvízkutaktól 3,0 km-re található. Szennyvíztisztító Nagykálló

telep

Biri

6.18. ábra: A terület szennyeződésérzékenységi besorolása

6.7. Épített környezet Nagykálló város rendelkezik településszerkezeti tervvel. Nagykálló a terv távlatában is jellemzően lakóterület marad, ezt kiegészítve a jó és javuló közlekedési kapcsolatokból és a térség elérhetőségét és megközelítését is javító további közlekedési fejlesztések lehetőségeiből adódó települési és „magasabb” ellátást nyújtó szolgáltatásokkal - a kereskedelem-vendéglátás és szolgáltatás, a térségi szolgáltatást biztosító egészségügyi ellátás, a speciális egészségügyi szolgáltatások, valamint az ipari és mezőgazdasági-ipari területek, a logisztika területén. Az átlagos lakóterülettel vegyes települési területtől megkülönbözteti a helyzetéből adódó logisztikai szerepvállalás. Jelentős szerepet kap a jövőben a gazdasági területhasználat, illetve a természetvédelem, az ebből következő környezetkímélő növénytermesztés és állattartás, ennek a környezet természeti értékeire, a kultúrtáj

adottságaira

figyelemmel

lévő

fejlesztési

lehetősége.

Ezzel

a

város

népességmegtartó erejét kell biztosítani. A lakóterületeken a területhasználat továbbra is a jelenlegi meglévő, vagy az átalakuló használatnak

megfelelően

kisvárosias

és

kertvárosias,

kisebb

mértékben

falusias

lakóterületeknek felelnek meg. Jelentős szerkezeti elem a külterületen a fejlesztett gazdasági területeken belüli összefüggő erdőterületek kialakítása is. A külterület meghatározó eleme a szennyvíztisztító, mely ENVIROINVEST KFT.

62


védőtávolsága 300-500 m. A belterületen teljes közművesítéssel kell számolni a terv távlatában. A szennyvízhálózat kiépítése a terv készítését megelőzően már megvalósult, a teljes befejezése a szennyvíztelep megépítésével zárul. Nagykálló Város településszerkezeti tervének vonatkozó részletét a 21. mellékletben mutatjuk be. A szennyvíztisztító telep körül Nagykálló Szabályozási Terve alapján gazdasági erdő, mezőgazdasági és lakó besorolású területek találhatók. A biológiai műtárgytól számítva É-ra mintegy 500 m általános mezőgazdasági (szántók, rétek, legelők- gyümölcsös) Má besorolású terület helyezkedik el. A telepet Ny-ÉNy-i irányban a műtárgytól mintegy 400-500 m-re korlátozott mezőgazdasági besorolású területek (Mkor), valamint gazdasági célú erdők (Eg) határolják. A szennyvíztelepet D-i irányba közvetlenül gazdasági célú erdők (Eg) határolja de a műtárgytól mintegy 500-600 m-re kertvárosias lakóterületek (Lke) és falusias lakóterületek (Lf) vannak. A szennyvíztisztító telepet K-i irányba közvetlenül általános mezőgazdasági (szántók, rétek, legelők- gyümölcsös) Má besorolású terület, gazdasági célú erdők (Eg) és falusias lakóterületek (Lf) határolják. Ezek a területek a tisztító műtárgyaktól mintegy 400 m-re találhatóak. A műtárgyaktól mintegy 700 m-re K-i irányba kertvárosias lakóterület (Lke) található. A

tervezett

szennyvíz

beruházás

általi

bővítéssel

érintett

terület

egy

részén

a

településszerkezeti terv szerint régészeti lelőhelyet tartanak nyilván (6.19. ábra).

▬ Jelenlegi tisztító határa ▬ Bővítéssel érintett terület határa ▬ Régészeti lelőhely határa

6.19. ábra: A szennyvíztisztító és a régészeti lelőhelyek határa

ENVIROINVEST KFT.

63


A régészeti lelőhely csak a fűzfás utótisztító területétnek egy részét érinti. Az utótisztító kialakításakor csak a talaj felső 30-40 cm-es rétege kerül megbolygatásra. A kivitelezés során ezen a területen különös gondossággal kell eljárni, a területileg illetékes Örökségvédelmi Hatóság képviselőjének jelenléte mellett.

6.8. Gazdasági – társadalmi környezet 6.8.1. Demográfiai viszonyok Nagykálló és Biri lakosainak számát, a lakások számát, az egyéb lakóegységek számát és ezek területi eloszlását a 6.5. táblázatban és a 6.6. táblázatban mutatjuk be. 6.5. táblázat: Nagykálló főbb demográfiai adatai

Központi belterületen

Egyéb belterületen*

Külterületen

Összesen

Lakosszám (fő)

9 792

0

484

10 276

Lakások száma (db)

3 402

0

215

3 617

Egyéb lakóegységek száma (db)

0

0

0

0

Központi belterületen

Egyéb belterületen*

Külterületen

Összesen

1 377

0

66

1 443

Lakások száma (db)

452

0

27

479

Egyéb lakóegységek száma (db)

0

0

0

0

Nagykálló

6.6. táblázat: Biri főbb demográfiai adatai

Biri Lakosszám (fő)

Biri népessége folyamatosan csökken, míg Nagykállóé az 1990-es mélypont után növekedést mutat. A tervezési területen a lakosságszám 1990-re kismértékben csökkent, majd 2001-re a nagykállói növekedésnek köszönhetően kismértékű emelkedést mutatott. Nagykálló népsűrűsége 2000-2005 között szigorúan monoton növekedett: 2000-ben 146,4 fő/km2, 2001-ben 154,5 fő/km2, míg 2005-ben 157,75 volt (forrás: KSH). Biri népsűrűségére 2000 és 2001 évekre van adatunk: 2000-ben 64,2 fő/km2, míg 2001-ben 61,9 fő/km2 volt (forrás: KSH), azaz csökkenést mutatott. A lakosság életkor szerinti megoszlását a vizsgált két településen a 6.20. ábra mutatja be.

ENVIROINVEST KFT.

64


A lakosság életkor szerinti megoszlása Nagykállóban

0-4 5-9

0-4

75-79 70-74 65-69 75-79 60-64 70-74

0-4

5-9

65-69

55-59

10-14 15-19

5-9

20-24

10-14

25-29 30-34

10-14

60-64 50-54

15-19

55-59 50-54

35-39 40-44 45-49

15-19

20-24

50-54

45-49 45-49 40-44 A lakosság életkor szerinti megoszlása Biriben

25-29 40-44 35-39

55-59 60-64

20-24

65-69

35-39 30-34

70-74 75-79

25-29 30-34

80-84 85-x

6.20. ábra: A lakosság életkor szerinti megoszlása Nagykállóban és Biriben 2001-ben11

A külső kör Nagykálló, a belső Biri adatait tartalmazza. A 80-84 és a 85-X kategóriákat a körökön nem jelöltük, ezek színek alapján azonosíthatóak. Az ábra alapján megállapítható, hogy Biri korösszetétele jobban az idősebb korosztály felé tolódik el, mint Nagykállóé. A

háztartások

számának

alakulását

Nagykállóban

és

Biriben

1970-2001

között

4500

520

4000

510

3500

500

3000

490

2500 2000

480 470

1500

460

1000

450

500

440

0

háztartások száma (db; Biri)

háztartások száma (db; Nagykálló, összesen)

a 6.21. ábra mutatja be.

430 1970

1980

1990

2001

év Nagykálló

Összesen

Biri

6.21. ábra: A háztartások száma Nagykállóban és Biriben 1970-2001 között12

11

Forrás: KSH

ENVIROINVEST KFT.

65


Az ábrán látható, hogy a vizsgált időszakban mindkét településen szigorúan monoton emelkedett a lakások száma. Az elmúlt időszakban megvalósított ingatlanfejlesztési projektek az alábbiak: Rácz Tüzép:

Társasház építés Nagykálló Árpád u.

Önkormányzat:

Budai Nagy Antal Akadálymentesítése (2008)

Szakközépiskola

Komplex

Középiskolai Tudáscentrum a Kistérség Jövőjéért (2007) Fintortagi út burkolatának felújítása (2008) Brunszvik Teréz Óvoda felújítás-bővítés (2006) Nagykálló főterének parkosítása (2003-2004) A megvalósítás alatt álló ingatlanfejlesztési projektek az alábbiak: Három Cserje Kft.:

Ipari Park alapinfrastruktúra kiépítés

KITE Zrt.:

Telephelyfejlesztés

Önkormányzat:

Nagykálló Birke tanyára vezető kerékpárút építése Közösségi Közlekedési (autóbuszállomás építése)

Decentrum

Többcélú Társulás:

Nagykálló Kállósemjén közötti kerékpárút építése

Teszovál Kft.

Telephelyfejlesztés, új telephely kialakítás

Fejlesztése

Nagykálló és Biri foglalkoztatási összetételét az 1980-2001 időszakban a 6.22. ábra mutatja be. Az aktív és a passzív munkaerőpiaci résztvevők arányát a vizsgált időszakban a 6.7. táblázat tartalmazza a két település vonatkozásában.

2001

2001 1990 1980

1980 1990 2001

1980 1990 1980 1990 2001 Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

6.22. ábra: Nagykálló és Biri összesített foglalkoztatási szerkezete 1980-2001 között13

12 13

Forrás: KSH Forrás: KSH

ENVIROINVEST KFT.

66

NAGYKÁLLÓI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ 6.7. táblázat: Nagykálló és Biri foglalkoztatási szerkezete 1980-2001 között. Forrás: KSH. Az aktív munkavállaló részaránya (%) 1980

1990

2001

Nagykálló

43,9

50,1

35,4

Biri

59,0

48,6

22,0

Összesen

44,9

49,9

33,8

A 6.23. ábra mutatja be a munkanélküliségi ráta alakulását 1980-2001 között. Az ábrán látható, hogy 1980-ban (köszönhetően a kötelező foglalkoztatásnak) a munkanélküliségi ráta 0 % volt, majd emelkedni kezdett, és 2001-re jóval az akkori országos átlag (5,7 %; forrás: KSH) fölé emelkedett. Biriben a ráta 2001-ben meghaladta a Nagykállóit, a két településre összesített munkanélküliségi ráta azonban közelebb van a Nagykálló esetében mérthez, tekintettel a létszámbeli különbségekre.

munkanélküliségi ráta (%)

30 25 20 15 10 5 0 1980

1990

2001

év Nagykálló

Biri

Összesen

6.23. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 1980-2001 között Nagykállóban és Biriben14

A foglalkoztatási szerkezetet bemutató ábrák valamint a 6.7. táblázat alapján az alábbi következtetések vonhatók le: •

Mindkét településen a munkanélküliség nőtt a vizsgált időszakban;

•

Mindkét településen nőtt az inaktív keresők részaránya;

•

Mindkét település 2001-re csökkent a foglalkoztatottak részaránya (különösen szembeötlő ez Biri esetében;

•

Az eltartottak aránya Nagykállóban csökkent, Biriben kismértékben nőtt;

•

Az aktív munkavállalók részaránya Nagykállóban1980-ban alacsonyabb volt, mint Biriben, 1990-re nőtt, majd 2001-re az 1980-as szint alá csökkent. Biriben

14

Forrás: KSH

ENVIROINVEST KFT.

67


1980-2001 között ez az arány szigorúan monoton csökkent, 1990-től folyamatosan a nagykállói érték alatt található; •

Az összesített adatok minden érték esetében a nagykállói tendenciákat követik.

6.8.1.1.

Gazdasági adatok

A térség GDP-jének kevesebb, mint 30 %-át adja az ipar, amely arány alacsonyabb az országos átlagnál. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az országos ipari foglalkoztatott létszámnak 4,1 %-át, az ipari termelés értékének pedig csupán 2,8 %-át adja, ami elmarad a megye országon belüli területi és népességi arányától. Ez az egyik legkevésbé iparosodott térség Magyarországon, amit az ipar foglalkoztatásban betöltött alacsony szerepe is mutat. A kistérségben a települések között azonban jelentős különbségek vannak: az ipar foglalkoztatásban betöltött szerepe Nagykállóban a legmagasabb, de még itt is jelentősen elmarad az országos átlagtól. Az ipar ágazatok szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a megyében a 49 főnél nagyobb vállalkozások termelésének több mint 96 %-át a feldolgozóipar teszi ki, kevesebb, mint 4 %-át állítja elő az energiaszektor. Nagykálló

erőteljesen

feldolgozóipar

orientált,

alapvetően

a

mezőgazdasági

termékfeldolgozás és a könnyűipari tevékenységek jelenléte jellemző. Az ipar szerkezetében tehát az élelmiszer-, valamint a textilipar (textil, ruházati termékek gyártása) dominál. Nagykállón található a Benetton Ungheria Kft., a Benetton magyarországi leányvállalatának székhelye, a térség legnagyobb számú munkaerőt foglalkoztató vállalata (elhelyezkedését lásd. 6.24. ábra). További fontos vállaltok a Fera-Trade Kft. (textil-feldolgozás), a J és T Bau Kft. (nyílászárók készítése) és a Lanotte Kft. (paplangyártás). A megye gazdaságában szintén lényeges szerepet töltenek be a szolgáltató ágak, a GDP gazdasági ágak szerinti megoszlása szerint részesedésük 61,6 %, ami csak kis mértékben marad el az országos átlagtól (62,4%).15 Nagykállóban a kiskereskedelmi üzletek lakosságarányos száma elmarad a megyei átlagtól. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiskereskedelmi üzlethálózatának struktúrája kis mértékben eltér az országostól: magasabb az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes üzletek, valamint a

használtcikk

üzletek

aránya.

Ez

a

jelenség

Nagykállóra

is

jellemző.

A városban a megyei arányt is meghaladó mértékű az élelmiszer jellegű üzletek aránya az

15

Forrás: http://www.nagykallo.hu/

ENVIROINVEST KFT.

68


összes kiskereskedelmi üzleten belül, átlagosan az üzletek több mint egyharmada élelmiszer jellegű. 2004-ben

Nagykállóban

168

kiskereskedelmi

üzlet,

13

nagykereskedelmi

raktár,

62 vendéglátó egység, 3 javító műhely, 2 egyéb szolgáltató egység működött, míg idegenforgalmi szolgáltató egység nem található a településen. A városban 899 vállalkozás működik, közülük 647 egyéni vállalkozó, és csupán 15 vállalkozás foglalkoztat 20 főnél magasabb létszámot. A településen összesen 59 alapítvány, klub, egyesület található.16 A városban jelenleg 28 ha iparterület és 11 ha vegyes terület található.

6.24. ábra: A Benetton Ungheria elhelyezkedése (A piros nyíl mutatja a cég telephelyét.)

Biriben nagyobb cég nem működik. Legfontosabb termékeik a kukorica, dohány, alma, gabonafélék, paradicsom, paprika, uborka. A legfontosabb ipari cég a Borsi Fajáték Kft., mely 7 fővel működik. A


megyei

jövedelmi

viszonyok

összességében

a

legkedvezőtlenebbek közé tartoznak. A megyei alacsonyabb jövedelmeket több tényező (alacsony foglalkoztatási arány, keresetszínvonal; mérsékelt ellátási összegben részesülő munkanélküliek, rokkantsági nyugdíjasok magas aránya; az alacsonyabb keresetekből adódó kisebb összegű nyugellátás; a segélyből élők magas aránya; az átlagosnál nagyobb

16

Forrás: www.nagykallo.hu

ENVIROINVEST KFT.

69


fokú eltartási kötelezettség) együttesen magyarázza, bár hatásuk külön-külön sem elhanyagolható. A négy főnél többet foglalkoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei telephelyű gazdasági szervezetekben alkalmazásban állók havi nettó kereseti átlaga tartósan nyolctizede az országos átlagnak, a vidéki átlagnak pedig kilenctizede. Részint ebből adódóan is a saját jogú nyugdíjak átlaga kilenctizede az országosnak. A rokkantsági nyugdíjasok magas arányát részint a kedvezőtlen egészségi helyzet, részint a foglalkoztatási gondok eredményezik. A megyében a saját jogú nyugdíjasok kéttizede korbetöltött, háromtizede korhatár

alatti

rokkantsági

nyugdíjas.

(Arányuk

országosan

csupán

14,

illetve

19 százalék volt 2004 elején.) A saját jogú nyugdíjasok struktúrája mellett a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők összetétele is markánsan eltér az országostól. Ebből adódóan amíg az öregségi nyugdíjasok csupán 3,4 százaléka él a megyében, addig a korbetöltött rokkantságiak 7,6 százaléka, a korhatár alatti rokkantságiak 8,2 százaléka, az özvegyi nyugdíjat kapók 8,1 százaléka, a megváltozott munkaképességűek járadékában részesülőknek pedig 15,2 százaléka. A megyében így a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők ellátmányának átlaga csupán nyolctizede az országosnak. A nyugdíjat, nyugdíjszerű ellátást 185 ezer fő, a megyei népesség közel harmada kap. A megyében a népesség egy százaléka részesül munkanélküliek járadékában. Népességen belüli arányuk nagyobb, ugyanakkor az ellátás átlaga kisebb az országosnál. A regisztrált munkanélküliek több mint négytizedének, 16 ezer főnek a megélhetését rendszeres szociális segély segíti. Ők a lakosság 3 százalékát (országosan egy százalékát) adják. Tekintettel a közel 3 fős átlagos háztartásméretre, a népesség közel tizedének megélhetését rendszeres szociális segély biztosítja. Az alacsonyabb jövedelmekhez magasabb eltartási kötelezettség társul. Ezt tükrözi az országos átlagnál tizedével nagyobb átlagos háztartásméret, valamint az, hogy a száz foglalkoztatottra jutó inaktív keresők (nyugdíjasok stb.) és eltartottak száma 1,3-szerese az országosnak. A leghátrányosabb kistérségekben (köztük a nagykállóiban) a fenti elmaradás fokozottan jelentkezik. Jelzi ezt, hogy az adózók ezer lakosra jutó száma kilenctizede a megyei átlagnak, az országosnak pedig héttizede. A Nagykállói Kistérségben az 1000 lakosra jutó adófizető száma 319, az egy adózóra jutó személyi jövedelemalapot képező jövedelem 849 eFt, ami a megyei átlagnak 85, 3 %-a, míg az országos átlagnak csupán 69,0 %-a. A megyében alkalmazásban állók 2007. évi nettó átlagjövedelme 95,5 eFt volt.17

17

Forrás: KSH Debreceni Igazgatósága: Statisztikai tükör, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2007/4

ENVIROINVEST KFT.

70


Ezekkel

az

értékekkel

a

Nagykállói

Kistérség


megye

leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik.

ENVIROINVEST KFT.

71


7. A környezetre gyakorolt hatások 7.1. A megvalósítás hatása a környezeti elemekre Az építkezés során vízkezelő műtárgyak, kezelő-szociális épület, komposztáló épület, természetközeli szennyvíz-utótisztító ültetvény és kiszolgáló út kerül kialakításra a jelenleg gazdasági és mezőgazdasági hasznosítású területen. 7.1.1. Az építés tervezett üteme, fázisai Az építés során elvégzendő főbb munkálatok, az alábbiak: •

a terület előkészítése,

•

földmunkák,

•

nyomvonalas létesítmények építése,

•

építőelemek, anyagok szállítása,

•

műtárgyak, épületek kialakítása,

•

természetközeli szennyvíz-utótisztító ültetvény kialakítása,

•

vízelvezető árok kialakítása,

•

szerelvények, gépek (szivattyúk) telepítése.

Az építkezés várható időtartalma 6 hónap. 7.1.1.1.

A terület előkészítése

A terület előkészítése az alábbi műveleteket foglalja magába: •

felvonulási terület kijelölése, kialakítása

•

tereprendezés a talajvédelmi terv szerint,

•

növényzet eltávolítása az alapok, nyomvonalak és az ültetvény területéről

•

ideiglenes utak és térburkolatok kialakítása a földmunka- és szállítógépek közlekedéséhez, különböző anyagok elhelyezéséhez.

A földmunkákhoz szükséges előkészítésen kívül nem kíván egyéb előkészítést a terület. Az építési munka megkezdése előtt a meglévő közmű vezetékeket ki kell tűzni. Ha szükséges a közművek kiváltása, azok helyét az üzemeltetők szakfelügyelete mellet végzett kézi feltárással pontosítani kell. Kivitelezés alatt, a meglévő közművek megóvásáról, az üzemeltető által rögzítettek szerint gondoskodni kell.

ENVIROINVEST KFT.

72


Jelenleg a területen található nyárfás szikkasztót a tereprendezés során letermelik és a biomassza értékesítésre kerül. 7.1.1.2.

Földmunkák

A földmunkák művelet a tereprendezés, csatornaépítés, földkitermelés munkafázisokat foglalja magába. A földmunkákat különös gonddal kell elvégezni, a talajvédelmi terv szerint. Régészeti értékek előfordulására is számíthatunk (lásd.: településszerkezeti terv). Az alap kimélyítése során jelentősebb mélységű rétegben kell a földet kitermelni és eltávolítani. A munkálatok során a felső termőrétegre (humusz) külön gondot kell fordítani, külön kell kitermelni és deponálni. A munkaterületről letermelt termőtalaj visszakerül a szennyvíztisztító területére. A kitermelt föld, illetve talaj szállítása tehergépkocsikon történik az építési területen belül, kiszállítás nem történik. A leendő műtárgyak és épületek alól eltávolított termőtalaj az ültetvény kialakítása során felhasználásra kerül. 7.1.1.3.

Nyomvonalas létesítmények építése

E kategóriába a vízvezetékek, öntöző vezetékek fektetése és a felvonuló utak építése tartozik. A terület rendelkezik villamos energia és víz ellátással, a korábbi kapacitás elegendő az új tisztító ellátására is, ezért nem szükséges új vezetékek fektetése. Az épületek fűtését gáztartállyal tervezik megvalósítani, vezetékes gáz bevezetése a területre nem indokolt. Az utakat úgy kell kialakítani, hogy a különösen hosszú és széles rakományok szállítási feltételei is teljesüljenek. 7.1.1.4.

Építőelemek, anyagok, eszközök szállítása

A teljes építkezés időtartamára az építőelemek, anyagok és eszközök szállításával megnövekedett vonalas szennyezés várható. Amennyiben a területen tároló hely kerül kialakításra, úgy a szennyező hatás jelentősen csökkenhet. 7.1.1.5.

Műtárgyak, épületek kialakítása

A területen vízkezelő műtárgyak, kezelő épület, szociális épület és komposztáló épület kerül kialakításra. A vízkezelő műtárgyak, kezelő épület és szociális épület vasbetonból, téglából kerülnek kialakításra, míg a komposztáló épület könnyűszerkezetes félig nyitott épület. Az épületek kialakítása az alapozással kezdődik, majd a teherviselő elemek, falak, végül (ahol szükséges ott) a tető kialakítása történik meg. A vasbeton és tégla épületek mérete

ENVIROINVEST KFT.

73


viszonylag kicsi, ezért gyorsan kialakíthatóak, építés környezetre gyakorolt hatásai hamar megszűnnek. A műtárgyak és épületek részletes bemutatását az 5.2. fejezet tartalmazza. 7.1.1.6.

Természetközeli szennyvíz-utótisztító ültetvény kialakítása

A rendelkezésre álló 47 ha-os területből kb. 40 ha-t fog az ültetvény területe kitenni. A parcellák szélessége 55,8 m lesz, hosszuk a telepítési viszonyokat figyelembe véve változik, a parcellákat 5,2 m széles sáv választja el. Az ültetvény részletes bemutatását az 5.1.4. fejezet tartalmazza. A tereprendezés után a fűzfa dugványok ültetését géppel végzik, a telepítési javaslat alapján. A parcellák közötti földutak kialakítását földmunkagéppel valósítják meg. 7.1.1.7.

Vízelvezető árok kialakítása

A szennyvíztelepen megtisztított vizet vegetációs időszakban a természetközeli szennyvízutótisztító ültetvényre vezetik, míg nem vegetációs időszakban a területen található két kitisztított földmedencébe vagy a Kállai (VII.)-főfolyásba vezetik. A főfolyás bevezetési pontjáig a meglévő vízelvezető árok burkolása szükséges. 7.1.1.8. Szerelvények, gépek (szivattyúk) telepítése A műtárgyak, épületek, és az ültetvény kialakítása után a víz mozgatásához szivattyúk, levegőztetők, öntöző dobok és konzolok telepítése szükséges. A szállításhoz kisebb méretű szállítójármű szükséges, a telepítés, szerelés kézi úton történik. 7.1.2. Talaj és felszín alatti vizek A tervezett létesítményekből az építés során a talajba, felszín alatti vízbe szennyező anyag nem kerül, csak rendkívüli események eredményeként fordulhat elő szennyeződés. A telepítés fázisában előreláthatólag csak fizikai hatások várhatóak, kémiai hatásokra nem számítunk. A fizikai hatások a létesítmények telepítési helyein és a felvonulási területeken következhetnek be. A fizikai hatások az alábbiakban foglalhatóak össze: •

a tereprendezés során a talaj szerkezete megváltozik

•

a területen mozgó munkagépek hatására a felszín közeli talajrétegek kismértékű szerkezeti módosulás (tömörödés) következhet be

•

a megbontásra kerülő területeken (felvonuló utak, alapok) talaj szerkezete megváltozik

ENVIROINVEST KFT.

74


A fizikai változások nem jelentenek a későbbi hasznosítás szempontjából káros hatást, azonban a hatás csökkentése érdekében a megbontott területen a talajt rétegenként kell tömöríteni és visszatölteni. A telepítés időszakában a tereprendezés és a vonalas létesítmények, az alapok, az ideiglenes

felvonulási

épületek,

rakodóterek,

felületek

kialakítása

jelenti

a

talaj

igénybevételét. A felületek kialakítása során képződő termőréteget deponálni kell, majd az ültetvények kialakításakor fel kell használni. A talajfelszín igénybevételével járó munkálatok (pl. feltöltés, bevágás, deponálás, az építéshez szükséges anyagok tárolása) minimalizálása, felülettakarékos elvégzése esetén az építkezés nem okoz számottevő hatást a talajra és a felszín alatti vizekre. Kivitelezés során gondoskodni kell a nyomvonalon meglévő termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajként felhasználásáról. A rendezett zöldfelületekre a humusz visszatöltését és tömörítését követően gondoskodni kell annak füvesítéséről. A föld igénybevételével járó tevékenység befejezése után, a terület helyreállításáról, rendezéséről, illetőleg újrahasznosításának feltételeiről a terület használója köteles gondoskodni. Az építési terület közvetlen környezetét, szomszédságát a szállító járművek és a munkagépek "taposásával" szemben védeni kell. A tervezett létesítmény kivitelezése során szennyezés csak az alkalmazott anyagok illetve azzal kapcsolatos tevékenységek, valamint az építésnél használt gépek üzemeltetése, vagy meghibásodása esetén a talajra kerülő kenő-, hidraulika- vagy motorolajok bemosódásával érheti a felszín alatti vizeket. Az extrém méretű havária esetet nem számítva, a tervezett tevékenység nem károsíthatja a felszín alatti vizet, földtani közeget. Tekintettel arra, hogy az egész rendelkezésre álló területen valamilyen építési tevékenység (műtárgyak, épületek, ültetvény kialakítása) fog történni, így a talaj- és talajvíz szempontjából az építés, kivitelezés hatásterületének a szennyvíztelepnek helyt adó ingatlan teljes területét tekintjük (7.1. ábra).

ENVIROINVEST KFT.

75


Telekhatár Hatásterület határa

7.1. ábra: A létesítés hatásterülete a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme vonatkozásában

7.1.3. Felszíni vizek A vizsgált területen (a szennyvíztisztító telep területén) vagy közvetlen szomszédságában felszíni víztér, vízfolyás nem található, így az építkezés a felszíni vizeket nem befolyásolja. Az építkezés során a kivitelezők vízigénye 0,5-1,0 m3/d. A jelenleg a telepen használt szociális helyiségek az építés fázisában nagy valószínűséggel elbontásra kerülnek és a keletkező szociális szennyvíz ideiglenesen telepített szociális blokkokban kerül gyűjtésre, ahonnan kommunális szennyvíztisztító telepre szállítják. Az építési és telepítési munkálatok során ipari jellegű szennyvíz nem keletkezik. Az építkezés a felszíni vizekre közvetlen hatást nem gyakorol. 7.1.4. Levegő minőség Az építés során a várható járulékos légszennyező források a többnyire dízel motorokkal működő építőipari gépek és szállítójárművek lehetnek. Kipufogógázuk számottevő koncentrációban tartalmaz nitrogén-oxidokat, szénmonoxidot, kormot, illékony szerves vegyületeket.

ENVIROINVEST KFT.

76

NAGYKÁLLÓI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ 7.1. táblázat: A munkagépek dízelmotorjainak emissziós faktorai

A munkagépek dízelmotorjainak emissziós faktorai (g/kWh) NOx CO SO2 VOC korom

14-15 3,0-8,0 0,4-0,5 1,3-3,8 1,1-2,2

Az építési munkák során a környezet porterhelésének átmeneti növekedésével kell számolni az alapozási és egyéb földmozgatással járó munkák miatt. Ennek mértéke nehezen becsülhető és jelentősen befolyásolják a talaj tulajdonságai (szerkezete, nedvessége), valamint a mindenkori meteorológiai viszonyok. A por nagyobb távolságra való elhordásával csak erős szél esetén számolhatunk, ilyen helyzetben az intenzív porképződéssel járó munkafolyamatokat esetleg szüneteltetni célszerű. A tapasztalatok alapján a fajlagos poremisszió max. 2 kg/m3 mozgatott föld. Száraz időszakban célszerűen locsolni kell a területet a porképződés megakadályozására. A munkaterületről származó por és a munkagépek kipufogógázának légszennyező hatása a tapasztalatok szerint mintegy 50 m távolságig észlelhető, de a normál körülmények között még ezen távolság előtt kiülepszik. Az építési főmunkaterületnek a lakóterületektől való távolsága (minden irányban mintegy 500 m) miatt az építési munkák légszennyező hatása a lakosságot nem érinti. Hasonló hatásokkal kell számolni az anyagszállítások esetén is. A kipufogógázokban lévő légszennyező anyagok és az építési terület megközelítésére igénybevett utakra hordott föld másodlagos légszennyező hatása (porzás) okozhat légszennyezést. A porszennyezés csökkentése érdekében száraz időszakban locsolni kell a porzó területeket és az utakat. Az építési területről kijövő teherautók kerekét szükség szerint mosással (kerékmosón) tisztíthatják. Porzó anyag szállításakor a gépjárműveket ponyvával kell letakarni, ezáltal védve a környezetet a porszennyezéstől. Az építkezés során előre gyártott, zárt gépjárműben szállított betont használnak fel, betonkeverés a helyszínen nem történik, így az abból fakadó kiporzás nem terheli a levegőt. Az építkezés miatt megnövekedő járműforgalom légszennyező hatása a térség nagy forgalmú útjainak jelenlegi terheléséhez képest nem számottevő, így a környezet levegőminőségét nem fogja észrevehetően rontani. A nagyobb mértékű környezetterheléssel járó építési munkálatok időtartama az építkezés elején várható és körülbelül 6 hónapot vesz igénybe.

ENVIROINVEST KFT.

77


A levegőszennyezés hatásterülete a létesítés időszakában a munkaterületen és annak közvetlen környezetében található (7.2. ábra). Az építés során kibocsátott légszennyező anyagok a telep nyugati oldalán a telekhatáron túl nyúlhatnak, de csak az építés 6 hónapja alatt. A szomszédos ingatlan gazdasági célú erdőterület besorolásba tartozik, az építés során átterjedhető légszennyező anyagok maradandó és jelentős károsodást nem okozhatnak az erődterületnek. A fő építési területtől a legközelebbi lakott övezet, mintegy 500 m-re található, ahová az építési munkálatokból keletkezett légszennyező anyagok nem terjednek el. Telekhatár Közlekedési légszennyezéssel érintett hatásterület határa Építés során kibocsátott légszennyező anyagok

7.2. ábra: A létesítés levegőminőségre gyakorolt hatásterülete

7.1.5. A munkagépek légszennyező hatása A hosszabb időtartamú munkavégzés (pl. földmunka) során használt munkagépek és átlagos fogyasztásuk a 7.2. táblázatban felsoroltak szerint alakul. A táblázatban felsorolt adatok példák az egyes munkagép-fajták jellemző adataira. A beruházás jelenlegi szakaszában még nem tudható, hogy pontosan hány darab és milyen típusú munkagépeket használnak majd, de a fogyasztásuk hasonló lesz. 7.2. táblázat: Az alkalmazott munkagépek üzemanyag fogyasztása Munkagépek

Üzemanyag (gázolaj) fogyasztás (l/h)

2 db markoló

14,0

2 db homlokrakodó

8,2

ENVIROINVEST KFT.

78


Üzemanyag (gázolaj) fogyasztás (l/h)

Munkagépek 1 db talajnyeső

8,4

2 db dózer

16,0

Átlagfogyasztás

12,1

A kivitelezés során a munkagépek nem egy időben, és nem közvetlenül egymás mellett dolgoznak majd, a légszennyezőanyag kibocsátásuk időszakos. A munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok és azok mennyisége az üzemanyagfogyasztás alapján számítható. Egy átlagos fogyasztású munkagép számított kibocsátását, amely az építés során várható légszennyezést is jellemzi a 7.3. táblázatban soroltuk fel. 7.3. táblázat: Egy átlagos munkagép szennyezőanyag-kibocsátása A fajlagos emisszió a fogyasztás arányában (kg/t)

A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége (kg/h)

Szilárd anyag

12,0

0,120

Kén-dioxid

7,4

0,070

Nitrogén-oxid

9,0

0,090

Szén-monoxid

63,0

0,610

Szénhidrogének

2,0

0,019

Aldehidek

0,4

0,004

PAH anyagok

1,2

0,012

Szennyezőanyag megnevezése

A tevékenység következtében kialakuló immissziót az MSZ 21459-2:81 számú szabvány "Pillanatnyi kibocsátású vonalforrás szennyező hatásának számítása" alapján végezték. A számított eredmények (a kibocsátott szennyező anyagok koncentrációi szennyezőanyagfajtánként, különböző távolságokban) rövid időtartamra, egy munkagép lassú 1 m/s sebességű elhaladásának eseményére jellemző értékek. Ezzel a módszerrel kapott eredményeket mutatják be az alábbi táblázatok és diagrammok (7.3. ábra – 7.6. ábra). A számításnál használt paramétereket külön táblázatba foglaltuk.

ENVIROINVEST KFT.

79


3

NOx immisszió értékei (⎠ g/m ) különböző távolságokban (A) Erősen labilis állapot

(D) Normál állapot

(F) Erősen stabilis állapot

120 100 80 60 40 20 0 1

15

30

45

60

75

90

Távolság (m)

NOx immisszió értékei különböző távolságokban (μg/m3) Merőleges távolság (m)

1

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

(A) Erősen labilis állapot 95,9 94,3 67,4 44,5 30,3 21,7 16,2 12,5 9,96 8,11 6,73 5,67 4,85 4,19 3,66 3,23 2,86 2,56 2,30 2,09 (D) Normál állapot

96,1 99,3 78,4 56,9 42,2 32,2 25,3 20,4 16,8 14,0 11,9 10,3 8,91 7,82 6,92 6,17 5,53 4,99 4,53 4,13

(F) Erősen stabilis állapot 96,2 101 81,6 61,3 46,9 37,1 30,0 24,9 21,0 18,0 15,5 13,6 12,0 10,7 9,58 8,64 7,84 7,14 6,54 6,01

7.3. ábra: NOx immisszió értékei különböző távolságokban 3

CO immisszió értékei ( g/m ) különböző távolságokban (A) Erősen labilis állapot



800 700 600 500 400 300 200 100 0 1

15

30

45

60

75

90

Távolság (m)

CO immisszió értékei különböző távolságokban (μg/m3) Merőleges távolság (m)

1

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

(A) Erősen labilis állapot

650 639 457 301 206 147 110 84,9 67,5 55,0 45,6 38,4 32,9 28,4 24,8 21,9 19,4 17,4 15,6 14,1


652 673 531 386 286 218 172 138 114 95,2 80,8 69,5 60,4 53,0 46,9 41,8 37,5 33,8 30,7 28,0

(F) Erősen stabilis állapot 652 682 553 415 318 251 204 169 142 122 105 92,2 81,4 72,5 65,0 58,6 53,1 48,4 44,3 40,7

7.4. ábra: CO immisszió értékei különböző távolságokban ENVIROINVEST KFT.

80


CH immisszió értékei (ℵg/m3) különböző távolságokban (A) Erősen labilis állapot



25

20

15

10

5

0 1

15

30

45

60

75

90

Távolság (m)

CH immisszió értékei különböző távolságokban (μg/m3) Merőleges távolság (m)

1

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

(A) Erősen labilis állapot 20,2 19,9 14,2 9,38 6,40 4,58 3,42 2,65 2,10 1,71 1,42 1,20 1,02 0,88 0,77 0,68 0,60 0,54 0,49 0,44 (D) Normál állapot

20,3 21,0 16,5 12,0 8,90 6,80 5,35 4,31 3,54 2,97 2,52 2,16 1,88 1,65 1,46 1,30 1,17 1,05 0,96 0,87

(F) Erősen stabilis állapot 20,3 21,2 17,2 12,9 9,91 7,82 6,34 5,26 4,43 3,79 3,28 2,87 2,54 2,26 2,02 1,82 1,65 1,51 1,38 1,27

7.5. ábra: CH immisszió értékei különböző távolságokban 3

Korom immisszió értékei ( g/m ) különböző távolságokban (A) Erősen labilis állapot



160 140 120 100 80 60 40 20 0 1

15

30

45

60

75

90

Távolság (m)

Korom immisszió értékei különböző távolságokban (μg/m3) Merőleges távolság (m)

1

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

(A) Erősen labilis állapot

128 126 89,9 59,3 40,4 28,9 21,6 16,7 13,3 10,8 8,97 7,56 6,46 5,59 4,88 4,30 3,82 3,42 3,07 2,78


128 132 105 75,9 56,2 42,9 33,8 27,2 22,4 18,7 15,9 13,7 11,9 10,4 9,22 8,22 7,38 6,66 6,04 5,50

(F) Erősen stabilis állapot 128 134 109 81,7 62,6 49,4 40,1 33,2 28,0 23,9 20,7 18,1 16,0 14,3 12,8 11,5 10,4 9,52 8,71 8,01

7.6. ábra: Korom immisszió értékei különböző távolságokban ENVIROINVEST KFT.

81


A munkagépek légszennyezésével érintett hatásterület megállapítása A levegővédelemmel kapcsolatos hatásterület megállapítását a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5.§ (5) bekezdése alapján végezték el. Ezen rendelet alapján a legnagyobb terület, ahol a vonatkoztatási időtartamra a leggyakoribb meteorológiai viszonyok alapján számított a füstfáklya tengelye alatti talajközeli légszennyezettség-változás: •

általuk (M80%)-kal jelölt esetben, az egyórás (szálló por esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb (vonalforrás esetében nem értelmezhető);

•

általuk (H10%)-kal jelölt esetben, az egyórás (szálló por esetében 24 órás) légszennyezettség határérték 10%-ánál nagyobb;

•

általuk (T20%)-kal jelölt esetben, a terhelhetőség 20%-nál nagyobb.

A közvetlen hatásterületek meghatározását a transzmissziós modell eredményei szerint elvégezték. A 3 légállapotra (A, D, F Pasquill-féle stabilitás indikátorokra) meghatározott eredmények közül a hatásterületek lehatárolásánál a (D) normál állapotra vonatkozó értékekkel számoltak. A talajközeli légszennyezettség változás alapján számított közvetlen hatásterületek az alábbiak: 7.4. táblázat: A közvetlen hatásterületek határainak távolsága az építési tevékenység helyszínétől [m] (M80%)

(H10%)

(T20%)

NOx

–

35

17

CO

–

l

1

Korom

–

42

35

A számítások alapján a hatásterület az építési helyszíntől mért 42 méteres távolságban határolható le. Az eredmények értelmezésekor tekintettel kell lennünk, a speciális helyi légköri viszonyoknak erőteljes hatására és a széljárás egyéb eseteinek vonatkozásaira is, amelyekre a fenti táblázat nem tér ki, de a valós hatásterület kialakulásában viszont igen nagy szerepük van. Továbbá, hogy az építkezés várható időtartalma alatt a munkagépek a betonműtárgyak környezetében fognak dolgozni nagyobb mennyiségben (komposzt érlelő, tároló területek, iszapsűrítő és az egyesített biológiai műtárgy, fertőtlenítő medence, kezelő épület). Ezek az építmények a legközelebbi lakott területektől is mintegy 500 m-re találhatók. A számítás során meghatározott 42 m-es hatásterület nem éri el tehát a lakóövezeteket.

ENVIROINVEST KFT.

82


7.1.5.1.

A közúti közlekedés légszennyező hatása

Közlekedés szempontjából a szennyvíztisztító telep közvetlen közelében, keletre húzódó, négyszámjegyű, 2x1 sávos 4102-es számú közút forgalma nő meg. A közút a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Nyírtura és a Hajdú-Bihar megyei Nyíradonyt köti össze a nagykállói Kossuth Lajos utca érintésével. A szennyvíztisztító telep építése miatt jelentkező gépjárműforgalom legjobban a Kossuth Lajos utcát veszi igénybe, de figyelembe véve, hogy a gépjárművek nem egy időben és állandóan üzemelnek, így a légszennyezőanyagkibocsátásuk időszakos, az utca levegőterhelése elhanyagolható mértékben fog megnőni. A közlekedés rendszeres jelenléte által az építési munkálatok miatt a területen a megnövekedett közúti forgalom nem okoz jelentősebb károsító hatásokat, tekintve hogy a kibocsátott koncentráció sem jelentős mértékű, így hatásterülete a munkaterület és közvetlen környezetében lokalizálódik. 7.1.6. Keletkező hulladék A beruházás nagyrészt beépítetlen területen valósul meg, így bontási munkálatokkal és az azok során keletkező építési törmelék, mint inert hulladék vagy más bontásból eredő hulladék keletkezésével nem kell számolni. Az építés időszakában veszélyes hulladékok üzemszerű keletkezése nem várható, azonban előfordulhat a munkagépekből vagy járművekből elcsepegő olajjal szennyezett, összegyűjtött föld vagy felitató anyag, a szállítójárművek üzemanyagai, hidraulika-folyadék, illetve tisztítószerek, festékek. Ezeket a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások betartásával kell gyűjteni és elszállítani. Az építkezés során nem várható jelentős mennyiségű települési szilárd hulladék keletkezése. A létesítés alatt jelentősebb hulladék-keletkezés az építési területen (kb. 20.000 m2) belül jelentkezik, a közvetlen környezetre nem lesz hatással. A tervezett építkezés során keletkező hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell. Az építkezés során keletkező hulladékok fajtája és mennyisége a műtárgyak építésére és a komposztáló épület építésére vonatkozóan jelenleg nagy vonalakban az alábbiak szerint becsülhető:

ENVIROINVEST KFT.

83

NAGYKÁLLÓI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ 7.5. táblázat: A műtárgyak építése során keletkező feltételezett hulladékok és becsült mennyiségük Sorszám

Építési hulladék A hulladék anyagi minősítés EWC szerinti csoportosítás kódszám

Kezelési mód Becsült tömeg (t)

Helyszíne tereprendezés során felhasználva

1.

Kitermelt talaj

17 05 04

7870

2. 3. 4. 5.

Betontörmelék Aszfalttörmelék Fahulladék Fémhulladék

17 01 01 17 03 02 17 02 01 17 04 05

0 0 0,4 0,1

6.

Műanyag hulladék

17 02 03

0,01

7.

Vegyes építési és bontási hulladék

17 09 04

0,04

Ásványi eredetű építőanyaghulladék

17 06 04

0,01

8.

17 08 02

0,10

az ingatlanon méhtelep kommunális hulladéktelep kommunális hulladéktelep kommunális hulladéktelep kommunális hulladéktelep

7.6. táblázat: A komposztáló épület építése során keletkező feltételezett hulladékok és becsült mennyiségük Sorszám

Építési hulladék A hulladék anyagi minősítés EWC szerinti csoportosítás kódszám

Kezelési mód Becsült tömeg (t)

Helyszíne tereprendezés során felhasználva

1.

Kitermelt talaj

17 05 04

1800

2. 3. 4. 5.

Betontörmelék Aszfalttörmelék Fahulladék Fémhulladék

17 01 01 17 03 02 17 02 01 17 04 05

0 0 0,4 0,1

6.

Műanyag hulladék

17 02 03

0,01

7.

Vegyes építési és bontási hulladék

17 09 04

0,04

Ásványi eredetű építőanyaghulladék

17 06 04

0,01

8.

17 08 02

0,10

az ingatlanon méhtelep kommunális hulladéktelep kommunális hulladéktelep kommunális hulladéktelep kommunális hulladéktelep

A létesítmények kialakításától, az alkalmazandó kivitelezési technológiáktól, a munkák ütemezésétől függően a teljes beruházási időszakban a keletkező hulladékok mennyisége nőhet és csökkenthet is. Hulladék-gazdálkodási szempontból az építés meghatározó hatásterületének az új szennyvíztisztító telep területét tekintjük. A hatásterületet a 7.7. ábra mutatja be.

ENVIROINVEST KFT.

84


Telekhatár A hulladék keletkezés hatásterülete az építés időszakában

7.7. ábra: A létesítés hatásterülete a keletkező hulladékok vonatkozásában

7.1.7. Zaj A vonatkozó környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3) KvVM-EüM együttes rendelet határozza meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zajterhelési határértékeket a zajtól védendő területeken a Rendelet 2. számú melléklete határozza meg az építési munka időtartama függvényében. Ennek megfelelően a legközelebbi védendő területre, Nagykálló belterületére, besorolása alapján (kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), figyelembe véve, hogy az építési munka időtartama 6 hónap körüli időintervallumot ölel fel, az alábbi zajterhelési határértékeket kell alkalmazni (7.7. táblázat): 7.7. táblázat: A zajtól védendő területekre vonatkozó zajterhelési határértékek Napszak

Zajterhelési határérték dB [A]

Nappal (06:00-22:00 között)

60

Éjjel (22:00-06:00 között)

45

A Rendelet 2. számú melléklete a gazdasági és különleges területeken érvényes határértékeit a 7.8. táblázatban tüntettük fel.

ENVIROINVEST KFT.

85

NAGYKÁLLÓI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ 7.8. táblázat: A gazdasági és különleges területekre vonatkozó zajterhelési határértékek Napszak

Zajterhelési határérték dB [A]

Nappal (06:00-22:00 között)

70

Éjjel (22:00-06:00 között)

55

A fenti határértékeket akkor kell alkalmazni, ha a tervezett tevékenység közelében van védendő létesítmény. Mivel a kivitelezés tervezett területe védendő létesítményektől mintegy 500 m távolságban van, így a szennyvíztisztító területén végzett építkezésre zajterhelési határérték nem vonatkozik. Az építéshez és kivitelezéshez kapcsolódó tevékenységeket csak nappal végzik. A lakott területtől való nagy távolság miatt a kivitelezési munkálatok zajkibocsátása a lakott területre nem lesz hatással. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet 12.§-a előírja, hogy a kivitelező a zaj-és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani. A

zajvédelem

szempontjából

figyelembe

veendő

tevékenységek

zajkibocsátásának

számításához a szállítójárművek, a napi fordulók számának, az alkalmazott gépek, eszközök típusának és a technológia ismeretében lehetséges. Az esetleges zajcsökkentési illetve az azzal kapcsolatos szervezési intézkedéseket is az építkezés során használt technológiák ismeretében lehet meghatározni. Az építési-kivitelezési műveletek során alkalmazható munkagépek zajkibocsátását a 7.9. táblázatban tüntettük fel. 7.9. táblázat: Az építés során alkalmazott munkagépek zajkibocsátása Alkalmazott munkagép

Átlagos zajszint a gépközépponttól mért 20 m távolságban

markoló

70 dB

homlokrakodó

71 dB

talajnyeső

72 dB

dózer

70 dB

A kivitelezés során a munkagépek nem egy időben és nem közvetlenül egymás mellett dolgoznak majd, hanem várhatóan az építési szakaszon egymástól távolabb, így átlagosan egyszerre csak egy gép zajhatása érvényesül. Mivel a munkagépek nem folyamatosan, egy helyszínen működnek, figyelembe kell venni az expozíciós idő hatását a mértékadó egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározásánál. Az MSZ-13-111:1985, MSZ 18150-1:1998 és ÚT 2-1.302:2000 szabványok alapján a

ENVIROINVEST KFT.

86


munkagépek által kibocsátott zajszint a távolság függvényében való változása számítható, melyek eredményeit a 7.10. táblázatban soroljuk fel. 7.10. táblázat: A zajszintek változása a távolság függvényében Távolság (m)

10

20

30

40

50

60

70

Zajszint (dB)

66

63

59

58

57

56

55

A legszigorúbb határértékek esetén is a munkagépektől mért 27 méter távolságban már nem várható határérték túllépés. A távolság meghatározása során figyelembe kell venni, hogy a munkagépek a betonműtárgyak építése, és a telep területrendezése során okozzák a mérvadó zajterhelést. A telep komposztáló csarnokának építésekor a zajhatás túlnyúlhat a telekhatáron, de csak a nappali órákban és az építkezés időtartama alatt. A szomszédos terület gazdasági célú erdőterület, melyen a közelben zaj szempontjából védendő objektum nem található. A fő építési területtől a legközelebbi lakott övezet és védendő objektumok mintegy 500 m-re találhatók, ahol már a keletkező zaj hatásai nem lesznek érzékelhetők. A zajterhelés hatásterülete a létesítés időszakában a munkaterületen és annak közvetlen környezetében található (7.8. ábra). Telekhatár Közlekedésből adódó zajhatással érintett hatásterület határa Építés során keletkező zajhatás hatásterülete

7.8. ábra: Zajvédelmi vonatkozású hatásterülete

ENVIROINVEST KFT.

87


7.1.8. Ökológiai hatások A telephely védett élőhelyektől való távolsága miatt (a legközelebbi védett terület is több mint 7 km-es távolságban van) az építési- szerelési munkák légszennyezőanyag- illetve zajkibocsátásának az élővilágra gyakorolt közvetett hatásával nem kell számolni. Az itt élő élőlények már alkalmazkodtak az ember által bolygatott környezethez, hisz a területen aktív mezőgazdálkodási tevékenységet folytatnak és a környéken számos ipari létesítmény található. Az építkezés rövid időszaka során létrejövő környezeti terhelés várhatóan

nem okoz olyan hatást, amely a területen található flóra és fauna

fajgazdagságának változásához vezethet. A bővítés által érintett területen nem találhatóak olyan védendő fák, facsoportok, lágyszárú növényzet, amelyekre az építkezés során különös figyelmet kellene fordítani. Mindazonáltal a bővítés, építkezés során minimalizálni kell az igénybe vett területet, anyagokat, energiát, mert ezek közvetett módon befolyásolhatják az ökoszisztémákat. 7.1.9. Összesített hatásterület Az építés időszakában a környezeti elemekre gyakorolt hatások összesített hatásterületét a 7.9. ábra mutatja. Telekhatár Felszín alatti vizek és földtani közeg hatásterülete Közlekedésből adódó zajhatással érintett hatásterület határa Közlekedési légszennyezéssel érintett hatásterület határa A hulladék keletkezés hatásterülete az építés időszakában Építés során keletkező zajhatás hatásterülete Építés során kibocsátott légszennyező anyagok

7.9. ábra: Az építés fázisának a környezeti elemekre gyakorolt összesített hatásterülete

ENVIROINVEST KFT.

88


Az építés fázisára a tevékenységeknek a különböző környezeti elemekre kiterjedő hatását a földtani közeg, a felszín alatti vizek, a közlekedésből eredő levegő és zaj vonatkozásában a szennyvíztelepnek helyt adó ingatlan teljes területét tekintjük. A teljes ingatlan területén lesznek építési, fakitermelési, tereprendezési, stb. munkálatok a kb. 6 hónap alatt, de a legnagyobb területen csak kis mértékben és nagyon időszakosan valósulnak meg környezetet terhelő munkák. A munkálatok zöme a szennyvíztisztító telep műtárgyainak, a kezelőépület, a komposztáló csarnok, a járulékos épületek kialakításakor és a közvetlen környezet tereprendezésekor valósul meg. Az építkezéstől számított 50 m-es távolságban a különböző munkafolyamatok levegőt és zajt eredményező hatása már nem lesz érezhető. A telep építési területének közvetlen környezetére terjed ki a keletkező hulladékok hatásterülete.

7.2. Az üzemelés során jelentkező környezeti hatások 7.2.1. Talaj és felszín alatti közeg A talajra és a felszín alatti közegre gyakorolt hatások vizsgálatánál a tervezett beruházás két jól elkülöníthető részre osztható. A művi biológiai szennyvíztisztító talajra gyakorolt hatása minimális, gyakorlatilag megegyezik a műtárgyak (egyesített műtárgy, akna, szociális épület) által elfoglalt felülettel. A műtárgyakból a talajra vagy a talajba szennyező anyag sem közvetve, sem közvetlenül nem juthat. Hasonló a helyzet a komposztáló térrel. A komposztáló tér egy 2500 m2 felületű, szigetelt aljzatú, fedett terület, melyen a komposzt prizmák kezelése, tárolása folyik. A komposztáló tér rendelkezik csurgalékvíz elvezető rendszerrel, mely megakadályozza az esetleges csurgalékvizek környezetbe jutását. A csurgalékvizet a szennyvíztisztítási technológiába vezetik vissza. A biológiai szennyvíztisztító telep létesítése során csak a természetes utótisztító gyakorolhat a talajra illetve a felszín alatti közegre közvetlen hatást. A fűzfás utótisztító telep kiépítése során a jelenlegi szennyvíztisztító telep területe megnő. A szennyvíztisztító jelenlegi, és a bővítéssel igénybe vett ingatlanjait a 7.10. ábra mutatja be.

ENVIROINVEST KFT.

89


0667/2

0667/1 0667/1 0667/1 0667/2

7.10. ábra: A nagykállói szennyvíztisztító jelenlegi és bővítés utáni ingatlanjai

Az ábrán piros vonallal határoltuk a szennyvíztisztító jelenlegi határait, és fekete vonallal a bővítés

utáni

határokat.

Az

egyes

ingatlanok

tulajdonosait,

illetve

méretét

a

7.11. táblázatban foglaltuk össze. A tulajdoni lapokat a 22. mellékletbe csatoltuk. 7.11. táblázat: Az érintett ingatlanok adatai Helyrajzi szám

Terület m2

Tulajdonos néve

címe

0667/19

142 470

Kastura Zsolt Miklós Béni Sándor Norbert

4400 Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 77. 4320 Nagykálló, Jókai u. 59.

0667/17

172 386

Nagykálló Város Önkormányzata


0667/14

10 253

Bencsik Ferenc

4320 Nagykálló, Dózsa György u. 83.

0667/20

76 327

Mészáros Antal

4244 Újfehértó, Százados u. 34.

0667/27

69 158

Iván-Páll István

4320 Nagykálló, Nagykerti szőlő u. 1.

A magántulajdonosok mindegyike hozzájárult ahhoz, hogy a projekt megvalósulása esetén ingatlanjaikat az Önkormányzat részére értékesítik (23. melléklet), az erre vonatkozó szerződések előkészítése folyamatban van.

ENVIROINVEST KFT.

90


Látható, hogy a szennyvíztisztító területe – a természetes utótisztító kialakításának köszönhetően – a jelenlegi 17 ha-ról 47 ha-ra növekszik. A bővítmény területén jelenleg szántóföldi művelés folyik. A szennyvíztisztító kiépítésével ez a szántó művelés megszűnik, helyét a szennyvíz utótisztítás, a tisztított víz hasznosítása, biomassza termelés veszi át. A tápanyag vizsgálatok alapján a talaj foszfor, kálium, nátrium és magnézium tartalma viszonylag alacsony, kémhatása savanyú – gyengén savanyú. A mikroelemek ellátottság alapján a terület megfelelő (kivételt képez a cink, melynek ellátottsága gyenge). 18 A jelenlegi nyárfás szennyvízkezelő felszínközeli talajrétege a több évtizedes használat és a túlterheltség miatt elzsírosodott, jellemzővé váltak az anaerob folyamatok. A fűzfás utótisztító kialakítását megelőzően a zsírosodott talaj eltávolításával a talaj megfelelő minősége helyreállítható, a fűzfás ültetvény pedig humuszképző hatású. A tisztított szennyvizet a fűzfás természetes utótisztító tovább tisztítja és így kerül a talajra, majd beszivárogva az alsóbb rétegekbe. A tisztított szennyvíz rendszeres kijuttatásával lehetővé válik egy egészséges talajbiológia kialakulása, mely akár a környező területekre is kedvező hatással lehet. Mivel a fűzfák vízigénye igen nagy (15-20 l/nap/egyed), a területen pangó víz kialakulására nem kell számítani. Hasonlóképp nagy a fák tápanyag igénye, így a tisztított szennyvízben található valamennyi növényi tápanyag hasznosul.

A szennyvíztisztítónál felhasznált gépek (komposzt forgató, traktor, stb.) karbantartása a komposztáló tér mellett kialakított, szigetelt területen történik, így a karbantartás során esetlegesen elcsöpögő olaj a talajt nem szennyezheti.

Összességében megállapítható, hogy a tervezett szennyvíztisztító telep talajra és felszín alatti közegre gyakorolt hatásterülete a szennyvíztisztító területére korlátozódik (7.11. ábra).

18

Enviroinvest Kft., A Nagykálló szennyvíztisztító talajmechanikai- és talaj tápanyag vizsgálata, 2008

ENVIROINVEST KFT.

telep

felújításához

szükséges

terület

91


▬ Telekhatár ▬ Az üzemelés talajra gyakorolt hatásterülete

7.11. ábra: A tervezett szennyvíztisztító talajra gyakorolt hatásterülete

Figyelembe véve a tisztított szennyvíz hasznosításának előnyeit, a létesített szennyvíz utótisztító terület II-III. termőhelyi osztálynak számítható. A szennyvíz utótisztító kialakítását megelőzően a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet előírásinak megfelelő talajvédelmi tervet kell készíteni.

7.2.2. Felszín alatti vizek A felszín alatti vízre gyakorolt hatások vizsgálatánál – a talajra és felszín alatti közeghez hasonlóan - a tervezett beruházás két jól elkülöníthető részre osztható. A művi biológiai szennyvíztisztító felszín alatti vízre nem gyakorol hatást. A biológiai tisztító műtárgyaiból tisztított vagy tisztítatlan szennyvíz a talajra, és onnan a felszín alatti vízbe nem juthat. Tisztított szennyvizet juttatnak fűzfás természetes utótisztítóra, ez a tisztított (élővízi befogadóba is vezethető!) szennyvíz jut a talajra, majd beszivárogva az alsóbb rétegekbe. A tisztított szennyvíz határérték feletti szennyező anyagokat nem tartalmaz. A tisztított szennyvízben lévő tápanyag és mikroelem tartalmát egyrészt a talajbiológia hasznosítja, másrészt a fűz ültetvény. A talaj szivárgási tényezőjét és a fűz vízfelvevő képességét ENVIROINVEST KFT.

92


figyelembe véve megállapítható, hogy a kijuttatott tisztított szennyvíz a mélyebb rétegekbe nem jut el, az ültetvény ugyanis a kiöntözött mennyiség közel háromszorosát is képes hasznosítani. A szennyvíztelep területére hulló csapadékvizek a természetes utótisztító területén maradnak, a fűzfás ültetvényen hasznosulnak. A komposztáló telepen és az ültetvényen alkalmazott gépek karbantartását a komposztáló tér mellett kialakított, szigetelt területen végzik, így a karbantartás során esetlegesen elcsöpögő olaj a talajt, majd beszivárogva a talajvizet nem szennyezheti. Összefoglalóan megállapítható, hogy a tervezett szennyvíztisztító felszín alatti vízre gyakorolt hatásterülete a szennyvíztisztító területével jellemezhető (7.12. ábra). ▬ Telekhatár ▬ Az üzemelés felszín alatti vízre gyakorolt hatásterülete

7.12. ábra: A tervezett szennyvíztisztító felszín alatti vízre gyakorolt hatásterülete

7.2.3. Felszíni vizek A szennyvíztisztító telep felszíni vizekre kizárólag a tisztított szennyvíz bevezetésével gyakorol hatást. A tervezett szennyvíztisztító befogadója a Kállai (VII.)-főfolyás 20+650 fkm szelvénye, melybe burkolt árkon keresztül történik a bevezetés (7.13. ábra).

ENVIROINVEST KFT.

93


Kállai (VII.)főfolyás

Burkolt árok

Tervezett szennyvíztisztító

7.13. ábra: Tisztított víz befogadója

Tisztított szennyvíz felszíni vízi befogadóba vezetésével csak a vegetációs időszakon kívül lehet számolni. Ez évi ~4 hónapot, várhatóan 180 000 m3-t jelent, ami a Kállai (VII.)-főfolyás közép vízhozamának mindössze ~7,9 %-a. A Kállai (VII.)-főfolyásba vezetett víz minőségére vonatkozó előírásokat a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza (7.12. táblázat). 7.12. táblázat: A Kállai (VII.)-főfolyásra vonatkozó határértékek Komponens pH Dikromátos oxigénfogyasztás, KOIkr Biológiai oxigénigény, BOI5 Összes nitrogén Ammónia-ammónium-nitrogén Összes foszfor Összes lebegőanyag Fenolok (Fenolindex) Összes vas Összes só Nátrium-egyenérték (%) Összes cink Összes kadmium Összes króm ENVIROINVEST KFT.

Határérték (mg/l) 6-9,5 125 25 15 mg/l (V.1.-XI.15.) 25 mg/l (XI.16.-IV.30.) 20 2 35 3 20 5 0,05 1

94

NAGYKÁLLÓI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ Komponens

Határérték (mg/l) 0,2 2 1

Összes ólom Összes réz Összes nikkel

A biológiai szennyvíztisztítóból távozó tisztított szennyvíz a jogszabály által előírt határértékeknek megfelel. A bevezetés időszakában a Kállai (VII.)-főfolyást a tisztított szennyvíz terheli minden komponens vonatkozásában. A sodorvonali bevezetés esetén ~2 km, partvonali bevezetés esetén ~4 km-es elkeveredéssel és hatásterülettel lehet számolni. A szennyvíztisztító felszíni vizekre gyakorolt hatásterülete egyrészt a telekhatárral, másrészt a tisztított szennyvizet elvezető burkolt árokkal, valamint a Kállai (VII.)-főfolyásba csatlakozástól (20+650 fkm) számított 2-4 km-es távolsággal jellemezhető. A tervezett szennyvíztisztító felszíni vizekre gyakorolt hatásterületét a 7.14. ábra mutatja be. 2-4 km

Burkolt árok


Tervezett szennyvíztisztító felszíni vízre gyakorolt hatásterülete 7.14. ábra: A tervezett szennyvíztisztító felszíni vízre gyakorolt hatásterülete

A Kállai (VII.)-főfolyás szervetlen növényi tápanyaggal terhelt, ezért annak csökkentése érdekében célszerű lesz tározó beiktatásával a szennyvíztisztítóról származó terhelés csökkentése. Megfelelő tározó közbeiktatásával a szennyvíz vegetációs időszakon kívül ENVIROINVEST KFT.

95


keletkező mennyisége visszatartható, és vegetációs időszakban hasznosítható. Ebben az esetben a hatásterület a szennyvíztisztító területével megegyezik. 7.2.4. Levegő minőség A tervezett szennyvíztisztító területén bejelentés köteles pontforrást nem létesítenek. Jelentős légszennyező anyagot kibocsátó diffúz forrás szintén nem létesül. A levegőminőségre gyakorolt egyetlen hatás a szennyvíztisztítóból, és a komposztálóból esetlegesen származó bűzhatás. Tekintettel arra, hogy a szennyvíztisztító biológiai műtárgya, valamint a komposztáló a lakóépületektől ~500 m-re helyezkedik el, a szennyvíztisztításból és komposztálásból eredő bűz a lakosságot nem érinti, a bűz a szennyvíztelepen kívül nem lesz érezhető. A természetes utótisztítóra tisztított szennyvíz kerül kiöntözésre, így ebből a tevékenységből kellemetlen szag, bűz nem várható. A

tervezett


üzemelésével

a

levegőre

gyakorolt

hatásterület

a

szennyvíztisztító területével adható meg (7.15. ábra). ▬ Telekhatár ▬ Az üzemelés levegőre gyakorolt hatásterülete

7.15. ábra: A tervezett szennyvíztisztító levegőre gyakorolt hatásterülete

ENVIROINVEST KFT.

96


7.2.5. Keletkező hulladék A tervezett szennyvíztisztító üzemelése során hulladék csak a művi biológiai tisztító üzemeléséből, illetve az egyéb tevékenységek során alkalmazott gépek karbantartásából keletkezhet. A telepre érkező nyers szennyvíz gépi tisztítású finomrácsból és levegőzetett zsír- és homokfogóból álló műtárgyra kerül. A kifogott rács-szemét és homok zárt surrantókon át hullik le a zárt géptérben elhelyezett szállító-tároló konténerekbe. A berendezés a kidobónyílásoknál műanyag zsákoló feltétekkel ellátott, így a rács-szemét és a víztelenített homok kezelőtérbe hullása kizárt, valamit a környezetet terhelő szaghatás is csökken. A zsírfogó által kifogott zsír-uszadék lefölözéssel tároló tartályba kerül, ahonnan szippantókocsival kerül elszállításra. A keletkező hulladékokat a gyűjtőedények megtelése esetén el kell szállítatni olyan hulladéklerakóra, mely rendelkezik az adott hulladéktípus befogadására vonatkozó engedéllyel. A biológiai fölösiszap a komposztáló térre kerül, ahol az 5.1.3 fejezetben bemutatott technológiával komposztálják. 7.13. táblázat: A szennyvíztisztítóban keletkező hulladékok Hulladék megnevezése rács-szemét (40-50 % TS) homok (40-50 % TS) zsír-uszadék biológiai fölösiszap - összes fölös iszap (0,8 %) - sűrített iszap (2,5 %) - víztelenített iszap (16 %)

EWC kód 19 08 01 19 08 05 19 08 05 19 08 05

Várható mennyiség 0,08 0,06 0,04 735 92 29,4 4,6

Mértékegység m3/d kg TS/d m3/d kg TS/d m3/d m3/d m3/d

A szennyvíztisztító telepen alkalmazott gépek karbantartásából képződő, veszélyes hulladéknak minősülő olaj és olajos rongy elhelyezését és átmeneti tárolását a telepi munkagép tároló tér környezetében kialakított gyűjtőhelyen kell megoldani oly módon, hogy az a hatályos és vonatkozó jogszabályoknak (98/2001. (VI.15.) Kormány rendelet) megfeleljen. Az ily módon keletkező veszélyes hulladékok mennyisége évente várhatóan pár kilogramm. Ugyan a telephelyen foglalkoztatottak száma 10 fő alatti, és a veszélyes hulladékok mennyisége az évi 200 kg-ot a nem éri el, a keletkező nem veszélyes hulladékok mennyisége a 2000 kg-ot meghaladja.

ENVIROINVEST KFT.

97


Fentiek miatt a

szennyvíztisztító a 164/2003. (X. 18.) Kormány rendelet értelmében

rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett, a telephelyen képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékokról köteles naprakész nyilvántartást vezetni.

A szennyvíztisztító telep hulladékokra gyakorolt hatásterülete a telep területével jellemezhető (7.16. ábra). ▬ Telekhatár ▬ Az üzemelés hulladékra gyakorolt hatásterülete

7.16. ábra: A tervezett szennyvíztisztító hulladékra gyakorolt hatásterülete

7.2.6. Zaj és rezgés terhelés Az

önkormányzatok

számára

környezeti

zaj

értékeléséről

és

kezeléséről

szóló

280/2004 (X.20.) Kormányrendelet írja elő a stratégiai zajtérképek készítését. Stratégiai zajtérképet kell készíteni Budapest és Budapest vonzáskörzetébe tartozó települések, a 100.000-nél több lakossal rendelkező városok közigazgatási területén, fő közlekedési létesítmények által külön jogszabály szerinti beépítésre szánt területeken, valamint a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területeken kell elkészíteni. Mivel Nagykálló nem tartozik egyik kategóriába sem, stratégiai zajtérkép nem készült, így a vizsgált terület jelenlegi zajhelyzetéről nem áll rendelkezésre információ.

ENVIROINVEST KFT.

98


A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet I. melléklete szerint az üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zajtól védendő területek a következők: •

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

•

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

•

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

•

Gazdasági terület

A tervezett szennyvízkezelő telep környezetében északi irányban általános mezőgazdasági terület (Ma), déli- és nyugati irányban gazdasági célú erdőterületek (Eg), keleti irányban pedig falusias – kertvárosias lakóterület található (Lf és Lke) (7.17. ábra).

Tervezett szennyvíztisztító

7.17. ábra: A szennyvíztelepet környékén található övezetek

A védendő objektumok (a lakóterületen található lakóházak) zajforrástól való távolságát a 7.14. táblázat mutatja be.

ENVIROINVEST KFT.

99

NAGYKÁLLÓI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ 7.14. táblázat: A védendő objektumok és a zajforrás távolsága Zajforrás

Légfúvó

Védendő objektumok

Kossuth Lajos u. 136 – 170 (páros oldal) számú lakóingatlanok

Védendő objektumok, övezeti besorolása

Védendő objektumok távolsága zajforrástól

Lf (falusias lakóövezet)

550 - 650 m

a

Védendő objektumok távolsága telekhatártól

a

50 – 200 m

A légfúvókhoz legközelebb eső telekhatár ~70 méterre nyugatra található, ez gazdasági célú erdővel határos, védendő objektum ebben az irányban nincs. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet határozza meg előzetes vizsgálati eljárásban a zajvédelmi szempontú hatásterület meghatározásának módját. Az érintett mezőgazdasági- és gazdasági célú erdőterületeken nem található védendő objektum, ezért ezek a „gazdasági területek zajtól nem védendő része” kategóriába sorolhatók. Az említett rendelet 6. § (1) szerint gazdasági területek zajtól nem védendő részén a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés o

nappal (6:00-22:00) 55 dB,

o

éjjel (6:00-22:00) 45 dB.

A védendő kertvárosias – falusias területre vonatkozó határértékeket − amiket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet határoz meg − a 7.15. táblázat tartalmazza. 7.15. táblázat: A zaj terhelési határértékei a zajtól védendő lakóterületeken

Üzemi és szabadidős A zajtól védendő terület létesítményektől származó zaj terhelési határértékei Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)

nappal

éjjel

50 dB

40 dB

A tervezett szennyvízkezelő telep jellemző zajkibocsátó forrása a légfúvó. Jellemző paramétereit a 7.16. táblázat mutatja be.

ENVIROINVEST KFT.

100

NAGYKÁLLÓI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ 7.16. táblázat: A légfúvó zajkibocsátása Kibocsátott zaj mértéke

Zajforrás megnevezése

Hangtompító burkolat nélkül (L(1) 1)

Hangtompító burkolattal (L(1) 2)

92 dB

68 dB

Légfúvó

A zajimisszió számításához az alábbi alapadatok felvétele szükséges: Felvett észlelési pontok: M1 = Telep kerítésén kívüli átlagos M2 = a kezelő épülettől 150 m-re M3 = a kezelő épülettől 500 m-re r1 = 50 m az M1-nél r2 = 150 m az M2 –nél r3 = 500 m az M3-nál Hangnyomás szintek a felvett mérő helyeken: M1-nél:

⎛ r1 L3 = L(1) 2 − 20 lg⎜ ⎜ r0 ⎝

⎞ ⎟ r1 = 50 m, ⎟ ⎠

r0 = 2 m

⎛ 50 ⎞ L3 = 68 − 20 lg⎜ ⎟ ⎝ 2⎠ L 3 = 68 − 28 = 40 dB

M2 -nél

⎛ 150 ⎞ L 4 = L(1) 2 − 20lg⎜ ⎟ = 68 - 38 = 30 dB < 40 dB ⎝ 2 ⎠ M3-nál

⎛ 500 ⎞ L5 = L(1) 2 − 20 lg⎜ ⎟ = 68 − 48 = 20 dB ⎝ 2 ⎠

ENVIROINVEST KFT.

101


A számítások szerint a kompresszorok hangnyomás szintje 150 m-re a 30 dB, mely kielégíti a 2. sorszámú zajtól védendő terület (Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület) éjszakai határértékét a 40 dB-t is. Az 500 m-re lévő pontnál a mérhető hangnyomás szint csak 20 dB, mely már az 1. sorszámú zajtól védendő terület (Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek) éjszakai határértékét is kielégíti.

Fentiek alapján megállapítható, hogy a technológiai építményben, zárt helyen elhelyezett légfúvók (a gépház további zajcsökkentő hatása nélkül is) zajtól védendő objektumoknál nem okoznak a környezetet határérték felett terhelő zajhatást.

A tervezett szennyvíztisztító utótisztító ültetvényén Ideiglenes zajforrásként jelenik meg a biomassza betakarítását végző aratógép. Az aratást azonban csak nappal, időszakosan végzik, évi 1 alkalommal, 14 nap időtartamban.

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § alapján a telep üzemeltetőjének nem kell kérnie környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség, vagy b) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja.

Tekintettel arra, hogy a szennyvíztisztító üzemeléséből adódó zaj hatásterülete védendő objektumot nem érint (a szennyvíztisztító területén belül marad), az üzemelésre vonatkozóan zaj határérték megállapítása nem szükséges. A szennyvíztisztító zaj hatásterülete a szennyvíztisztító területével adható meg (7.18. ábra).

ENVIROINVEST KFT.

102


▬ Telekhatár ▬ Az üzemelés zajra gyakorolt hatásterülete

7.18. ábra: A tervezett szennyvíztisztító zajra gyakorolt hatásterülete

7.2.7. Élővilág A tervezett szennyvíztisztító védett élőhelyektől (természetvédelmi területek, Natura 2000-es területek, lásd 6.6 fejezet) való távolsága miatt (a legközelebbi védett terület is több mint 7 km-es távolságban van) az üzemelés élővilágra gyakorolt közvetlen hatásával nem kell számolni. A jelenlegi szennyvíztisztító környezetszennyezésének megszűntetése önmagában pozitív irányban módosítja a környezet állapotát, így kedvezőbb élőhely jön létre. A fűz ültetvény az élővilág szempontjából a jelenlegi hasznosítási formáknál kedvezőbb feltételeket biztosít. Összességében megállapítható, hogy az élővilágra a szennyvíztisztító – a természetes utótisztító kialakításával – pozitív hatással van. A szennyvíztisztító telep élővilágra gyakorolt hatásterülete a telep területével jellemezhető (7.19. ábra).

ENVIROINVEST KFT.

103


▬ Telekhatár ▬ Az üzemelés élővilágra gyakorolt hatásterülete

7.19. ábra: A tervezett szennyvíztisztító élővilágra gyakorolt hatásterülete

7.2.8. Összesített hatásterület Az üzemelés időszaka alatt a szennyvíztisztító hatásterületének egyrészt az ingatlan határát, másrészt – amennyiben lesz felszíni bevezetés – a tisztított szennyvíz elvezetését biztosító árkot és a tisztított szennyvíz befogadójára, azaz a Kállai (VII.)-főfolyásra gyakorolt hatást (24 km-es csóva) tekinthetjük. A tervezett szennyvíztisztító összesített hatásterületét a 7.20. ábra mutatja be.

ENVIROINVEST KFT.

104


2-4 km

▬ Telekhatár ▬ Az üzemelés felszín vízre gyakorolt hatásterülete


▬ Az üzemelés o o o o o o

talajra, felszín alatti vízre, levegőre, hulladékra, zajra, élővilágra

gyakorolt hatásterülete

Burkolt árok

7.20. ábra: Összesített hatásterület

7.3. A létesítmény felhagyásának környezeti hatásai Felhagyás esetén a területen végzendő tevékenységek környezeti hatásai várhatóan megegyeznek a létesítés környezeti körülményeivel, hatásterülete a közvetlen környezet. Felhagyás esetén a terület rekultivációját a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell elvégeztetni, figyelembe véve annak további hasznosítási célját. 7.3.1. A felhagyás során végzendő tevékenységek A felhagyás során elvégzendő munkák alatt az alábbiakat értjük: •

A berendezések leszerelése, szétszerelése, elszállítása;

•

Az épületek, építmények bontása, a földalatti létesítmények megszüntetése, a bontási törmelék elszállítása;

•

A természetközeli szennyvíz-utótisztító ültetvény kitermelése,

•

Vízelvezető árok megszüntetése

•

Rekultiváció, az ahhoz szükséges anyagok helyszínre szállítása.

ENVIROINVEST KFT.

105


Felhagyás esetén a területen lévő épületek, műtárgyak, utak le- ill. elbontása során várható légszennyezés

és

zajviszonyok

várhatóan

megegyeznek

a

létesítés

környezeti

körülményeivel, hatásterülete a közvetlen környezet. Az utótisztító fás ültetvény kitermelése esetén a levegőt terhelő- és a zajkibocsátások nagyobbak lehetnek mint a kialakításuk idején. A felhagyás során az üzemeltetési periódushoz hasonló hulladékok keletkeznek és építési törmelékek. Az üzemeltetési fázisból elsősorban a használatos anyagok, keletkező hulladékok maradványai és eszköz hulladékok. A szennyvíztisztító telep részleges illetve teljes elbontása során a környezeti tényezők hasonlóak lesznek az építési időszakéhoz, a keletkező hulladékok hasonlósága miatt. Felhagyás esetén technológiai eredetű vagy az építmények bontásából származó veszélyes hulladék illetve veszélyes anyaggal szennyezett eszköz a telep területén nem maradhat. A veszélyes hulladékok megfelelő elszállításáról, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A terület későbbi hasznosításának kijelölése során döntő fontosságúak lehetnek a terület vízföldtani viszonyai. Ellenőrizni kell a terület szennyezettségi állapotát. A kimutatott szennyeződés mértékétől függően kármentesítést kell végezni (A kialakításra kerülő rendszer üzemszerű üzemelése során környezetszennyezés nem várható). Végső lépésként a terület tájba illesztése történik. Növények telepítésével rekultiválni kell a telephelyet, a tájsebeket fel kell számolni. A rekultiváció során végzendő munkák a terület későbbi hasznosításától függenek. A fás ültetvény kitermelése is megvalósulhat, ha a terület későbbi hasznosítási céljai megkövetelik. A természetes utótisztító kitermelés után a fát többféle koncepció szerint hasznosíthatják. Valószínűleg energetikai felhasználásra kerülnek. 7.3.2. Talaj és felszín alatti vizek A felhagyás időszakában a szennyvíztelepi létesítményeket visszabontják, majd a beton alapok is visszabontásra kerülnek. A bontások során keletkező gödrök feltöltésre kerülnek, az eredeti terepfelszín magasságára. Elbontásra kerülnek a felvonulási utak azon szakaszai, melyek a földterületen való mozgás szempontjából szükségtelenek. A keletkező mélyedések szintén termőfölddel visszatöltésre kerülnek. A terület rekultivációját követően a terület későbbi hasznosítása jelenleg nem ismert. Elképzelhető akár az ipari, akár más célú vagy további mezőgazdasági hasznosítás. A munkálatok során a talaj kismértékű fizikai változásával kell számolni, ami a nagysúlyú munkagépek, és a területen való közlekedés következtében a talaj tömörödését idézi elő. A levonulást

követően

a

terület

trágyázással

és

megfelelő

talaj-előkészítéssel

a

növénytermesztés számára átadhatóvá válhat. ENVIROINVEST KFT.

106


A

helyszínen

nem

szükséges

a

berendezések

részegységeinek

olyan

mértékű

szétszerelése, ami veszélyes hulladék (hulladékolaj és olajjal szennyezett anyagok) keletkezésével járna. Így a felhagyáshoz kapcsolódó tevékenység nem jár a csapadékvíz, illetve a felszín alatti víz szennyeződésének veszélyével. A bontási munkák során a kivitelezőt kötelezni kell arra, hogy a talajba szennyezőanyag ne kerüljön ki, illetve amennyiben erre mégis sor kerülne, vagy talajvizsgálatok során szennyeződést mutatnának ki, akkor kármentesítést kell végezni a szennyezettség mértékétől függően. A nagykállói új szennyvíztisztító telep megépítésével mind a kommunális szennyvíz megtisztításával és a tisztított víz fás ültetvényre való öntözésével is kedvező hatást gyakorol a talaj és a felszín alatti vizek minőségére. Ebből adódóan a tevékenység felhagyásának (ha máshol nem épül szennyvíztisztító berendezés) következtében a felszín alatti víz, a földtani közeg állapota romolhat a két település területén. A tevékenység felhagyása a talaj és a felszín alatti víz szempontjából kedvezőtlen lenne. 7.3.3. Felszíni vizek Mivel

a

vizsgált

területen

(a


telep

területén)

vagy

közvetlen

szomszédságában felszíni víztér, vízfolyás nem található, így a bontási munkálatok a felszíni vizeket nem befolyásolják. A felhagyási folyamatok során ipari jellegű szennyvíz nem keletkezik. A felhagyás fázisa a felszíni vizekre közvetlen hatást nem gyakorol. A tevékenység felhagyásával (ha máshol nem épül szennyvíztisztító berendezés), így a szennyvíz tisztításának elmaradásával a felszíni vizek terhelése megnőhet, azaz a szennyvíztisztító telep megszűnése kedvezőtlen hatással lenne a felszín alatti vizekre. 7.3.4. Légszennyező anyagok kibocsátása, levegőminőség A szennyvíztisztító üzemelése légszennyező pontforrással alig terheli a környezetet. A

fűtéshez

kis

teljesítményű

gázkazánt

használnak,

az

üzemeléshez

szükséges

gépjárműforgalom csekély mennyiségű kipufogó gázt jutat a levegőbe. A tevékenység során a legnagyobb mennyiségben kibocsátott légszennyező anyagok a szén-dioxid és a nitrogénoxidok. A tevékenység felhagyása így a levegőminőség szempontjából kedvezőnek mondható. A felhagyás időszakában a létesítményeinek lebontására, leszerelésére és az elemek, gépek, berendezések, eszközök és az alapok eltávolítására kerül sor. Ennek a

ENVIROINVEST KFT.

107


tevékenységnek a légszennyező anyag kibocsátása hasonló jellegű, de várhatóan kisebb mértékű lesz, mint a telepítési munkáknál. Időben is rövidebb. A bontási munkák során kritikus hatótényező a kiporzás lehet. A képződő por normál meteorológiai körülmények között a munkaterület közelében (néhányszor tíz méter) kiülepszik. A por nagyobb távolságra való elhordásával erős szél esetében lehet számítani. Ilyen helyzetben az intenzív porképződéssel járó munkafolyamatokat szüneteltetni kell, illetve a porzás mértéke a felület nedvesítésével csökkenthető. A bontási területen dolgozó gépjárművek, munkagépek kipufogógázának káros hatásával a felhagyási szakaszban is számolni kell, de a fejlődés tendenciái alapján feltételezhető, hogy ez már kisebb mértékű lesz mint az építés alatti kibocsátás értékek. A szennyvíztisztító felhagyásával és a fa ültetvények kitermelésével az üzemelés során a levegőre gyakorolt kedvezőhatás megszűnik. A szennyvíztisztító felhagyása inkább kedvezőtlen hatású lenne. 7.3.5. Keletkező hulladékok A tevékenység felhagyásakor megszűnik az üzemelés idején jellemző hulladékképződés. A felhagyás időszakában a bontási munkálatok során nagy mennyiségű bontási hulladék keletkezik. A keletkező hulladékok jelentős része építési hulladék (fémek és az építőanyagok törmelékei), azaz inert hulladék. Mindkét fajtánál törekedni kell az újrafelhasználásra, a fémhulladékok beolvasztásával (kohászati üzemeknek történő eladással) illetve az építési törmelékek útépítési vagy tereprendezési célú hasznosításával. A tevékenység a keletkező hulladékok megfelelő gyűjtési rendszerének kialakításával, illetve a

hulladékok

további

kezelésének,

hasznosításának

megoldásával

jelentős

környezetterhelést nem okoz. A bontási munkák befejezése után további hulladék keletkezésével nem kell számolni. A felhagyás fázisa után a terülten semmiféle hulladék nem maradhat. A felhagyás során keletkező bármilyen hulladék megfelelő gyűjtését, telephelyen való ideiglenes elhelyezését és elszállítását érvényes jogszabályoknak megfelelően kell elszállítani és újrahasznosítani, kezelni. A tevékenység felhagyásával az ártalmatlanítandó hulladékmennyiség teljesen megszűnik. A technológia kiszolgálása közben kis mennyiségű kommunális hulladék is keletkezik. Mindezek

figyelembe

vételével

hulladékgazdálkodási

szempontból

a

tevékenység

felhagyása kismértékben kedvező.

ENVIROINVEST KFT.

108


7.3.6. Zaj A felhagyás következtében a bontási munkálatok zajhatásai hasonlóak lesznek az építési fáziséhoz. A remélhetőleg addigra tovább fejlődő gépekkel a zajhatás is kisebb lehet. A tevékenység felhagyása zajvédelmi szempontból kismértékű javulást mutathat. 7.3.7. Ökológiai hatások A létesítmények felszámolása során az ökológiára veszélyt jelentő hatások mind jellegüket, mind pedig intenzitásukat tekintve megegyeznek a létesítés során leírtakkal. A felhagyás után a környezeti hatótényezők megszűnésének következtében a területen az eredetihez hasonló élővilág fog kialakulni, visszatelepülni. A természetes utótisztító felszámolása viszont negatív hatással lesz az ültetény által az üzemelés idején kialakult növény és állat populációkra, veszélyezteti a fennmaradásukat. A tevékenység felhagyása ezért ökológiai szempontból semlegesnek minősíthető.

7.4. Rendkívüli események, havária, kockázatok Normál üzem esetén havária eset nem következhet be. Az üzemmenettől eltérő helyzet alakulhat ki energia kimaradás, vagy berendezések meghibásodása, esetleges emberi mulasztás esetén.

A haváriát előidéző lehetőségek, melyek a környezeti elemekre károsan hathatnak, általában a szállítóeszközök, tárolótartályok, csővezetékek, szerelvények sérülése, meghibásodása. Szennyvíztelepeknél a tisztítatlan szennyvíz befogadóba vagy talajra kerülése, valamint a szennyvíztelepen használt vegyszerek (vas-só, polielektrolit) talajra kerülése jelent kiemelt kockázatot. Egy esetleges talaj szennyezésnél a szennyező anyagot talajról, illetve a szennyezett földet a lehető leghamarabb el kell távolítani. A laboratóriumi vizsgálatok alapján lehet dönteni az ártalmatlanítás módjáról.

Kockázatot jelent továbbá a beérkező szennyvíz minősége. Egy esetlegesen előforduló toxikus összetételű szennyvíz a művi biológia iszapját mérgezheti, így az a továbbiakban nem képes ellátni feladatát, a tisztított víz minősége romlik.

ENVIROINVEST KFT.

109


Ilyen esetekben az eleveniszapot a lehető leghamarabb pótolni kell. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy Nagykálló és Biri területén jelenleg nem működik olyan üzem, ami toxikus koncentrációjú szennyező anyagot volna képes a szennyvíz csatornába juttatni, a bekövetkezés valószínűsége igen alacsony.

Természeti katasztrófa esetén előfordulhat a műtárgyak repedése, törése. Ilyen esetekben meg kell vizsgálni, hogy a kikerülő szennyvíz hogyan lokalizálható, illetve meg kell szűntetni a műtárgyak terhelését és a megmaradó műtárgyakon keresztül kell vezetni a szennyvizet, akár csökkentett tisztítási hatásfok mellett. A meglévő „téli tározók” megtartása esetén azok vésztározóként üzemelhetnek.

7.5. Monitoring rendszer A szennyvíztisztító telep a 220/2004 (VII.21.) kormány rendelet előírásai értelmében önellenőrzésre kötelezett. Az önellenőrzés keretében javasolt az elfolyó, tisztított szennyvízből havonta mintát venni, amennyiben van élővízi bevezetés. A vizsgálatokat javasoljuk az alábbiak szerint elvégezni: •

A tisztított szennyvíz mennyiségmérő aknából vett mintában vizsgálandó valamennyi határértékkel szabályozott kémiai komponens koncentrációját vizsgálni;

•

A fertőtlenítő medence után vett mintából végzendők el a bakteriológiai vizsgálatok;

A vegetációs időszakban a szennyvíztisztítóból a fűz ültetvényre kijuttatott szennyvízből három havonta kell mintát venni az átemelőből, ezekből a fenti komponensek vizsgálatát kell elvégezni. A tisztított szennyvíz talajvízre gyakorolt hatásának ellenőrzésére talajvíz figyelő kutak telepítése és üzemeltetése szükséges. A nyárfás szennyvízkezelő jelenlegi 3 db monitoring kútjának üzemeltetését a Felső-Tisza-vidéki KTVF 2011 december 31-ig írta elő. Javasoljuk a meglévő kutak megtartását, és további négy kút elhelyezését. A monitoring kutak helyét a 7.21. ábra mutatja be. A monitoring rendszer 7 db talajvíz figyelőkút üzemeltetéséből áll.

ENVIROINVEST KFT.

110


● Jelenlegi monitoring kutak ● Javasolt monitoring kutak 7.21. ábra: Monitoring kutak helye

A figyelőkutakból félévente javasolt mintát venni, melyekben az alábbi komponensek vizsgálata szükséges: •

pH

•

Vezetőképesség

•

Nitrát (NO3-)

•

Ammónium (NH4+)

•

Foszfát (PO43-)

•

Nikkel (Ni)

A vizsgálatok eredményeiről az önellenőrzési terv keretében minden évben jelentést kell készíteni, melyet a Felügyelőség részére kell benyújtani. A monitoring rendszer üzemeltetésével a szennyvíztisztító telep felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatása és terhelése megfigyelhető, nyomon követhető.

7.6. Társadalmi - gazdasági hatások Társadalmi elvárás, hogy ne következzen be környezetszennyezés, a lakosság egészséges környezetben tudjon élni, és ennek érdekében az elvezetett szennyvizet környezetkímélő ENVIROINVEST KFT.

111


módon tisztítsák, hasznosítsák. Ezen elvárásoknak a jelenleg üzemelő létesítmény nem tud megfelelni, de a bemutatott kapacitásbővítés megvalósításával a lakosság igényei kielégíthetők. A tervezett 1500 m3/nap kapacitású szennyvízkezelő működése lehetővé teszi, hogy a lakosság körében növekedhessen a kiépített csatornahálózatra való rákötési arány. A bemutatott fűz ültetvényről a biomassza betakarítása és kezelése, gondozása munkaerőigényes feladat, így lehetőség nyílik a hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztatására. A betakarítás után értékesített fűzből származó bevételek fedezik a munkadíj bizonyos hányadát és csökkentik a szennyvíz kezelés költségeit. A „C” változat megvalósításával a szennyvízkezelés díja emelkedik majd, hiszen a biológiai szennyvíztisztító üzemeltetése és fenntartása költségesebb a jelenleginél. A díj emelése a nyárfás telep esetén is már esedékes. A biomassza termeléssel elérhető, hogy a szolgáltatási díj a magyarországi átlag alatt maradjon.

8. A fejlesztés elmaradásából származó hatások Nagykálló város és Biri község szennyvizét jelenleg a Nagykálló területén és tulajdonában lévő, nyárfás szennyvízelhelyező telepen kezelik, melynek létesítményeit a 4. fejezetben mutattuk be. A telepről 2005-ben készült környezetállapot vizsgálat alapján a nyárfás tisztítón keresztül a talajba jutó nitrogénterhelés a megengedett érték több mint tízszerese. Amennyiben a jelenlegi szennyvízkezelő telep fejlesztés nélkül üzemel tovább, több probléma vár megoldásra. A jelenlegi szennyvíztisztító szennyezi a talajt és a talajvizet, ezért azt hatósági kötelezés alapján 2007.10.31-ig Nagykálló Város Önkormányzatának meg kellett volna szüntetni a tevékenységet.

A

környezetvédelmi

Felügyelőség működési

2007-ben

engedélyét

meghosszabbította

2010.12.31.-ig.

2011

a évtől

jelenlegi

telep

kezdődően

a

szennyvíztelep nem üzemelhetne tovább, ha a szükséges fejlesztéseket nem hajtanák végre. Tekintettel,

hogy

a

szennyvizet

mechanikai

tisztítás

után

a

talajra

helyezik,

a

szennyvíztisztító nemcsak a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet, hanem 219/2004. (VII.21.) Kormány rendelet előírásainak sem tud megfelelni. A környezetterhelési díj, a bírság a további olyan fellépő költség, mely a jelenleg is veszteségesen működő rendszer üzemeltetését ellehetetleníti. A megnövekedett költség a lakosságra hárul.

ENVIROINVEST KFT.

112


Nagykállóban a már kiépített csatornahálózaton a rákötési arány 62%, ami a jövőben valószínűleg növekedni fog. A jelenleg üzemelő szennyvízkezelő telep kapacitása 1000 m3/nap, így a rákötési arány emelkedésének következtében várhatóan 1500 m3/nap beérkező szennyvíz tisztítására alkalmatlanná válik. A szennyvíztelep jelenleg is túlterhelt, a szennyvíz mennyiségének növekedése a tisztítási hatásfok romlásával párhuzamosan további környezetszennyezést okoz. Amennyiben a telep kapacitásnövelése nem valósul meg, a kiépített csatornahálózat a jövőben is kihasználatlan marad. Az önkormányzat a fejlesztés elmaradásának következtében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (Ötv) 8. §-ának (1) bekezdésében és az 1991. évi XX. törvény 20. §-ában leírt kötelezettségeinek nem tudna eleget tenni. Az említett két törvény az önkormányzatok hatáskörébe rendeli a helyi közszolgáltatással (például vízrendezés és a csapadékvíz elvezetése, csatornázás) kapcsolatos feladatokat, illetve a települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölésével, valamint a közcélú ártalmatlanító telep létesítésével kapcsolatos feladatokat. A bemutatott technológia beruházásának elmaradásával nem valósulnának meg a fejlesztés hosszú távú célkitűzései, amik a következők: •

a területen keletkező használt és tisztított víz hasznosítása,

•

a felszíni vizek terhelésének csökkentése, Víz Keretirányelvnek való megfelelés.

•

kedvező

mikrokörnyezet

(élőhely)

létrehozása

az

élővilág

számára.

(Az

energiaültetvény az élővilág szempontjából a jelenlegi hasznosítási formáknál kedvezőbb feltételeket biztosít.) Amennyiben nem a bemutatott kombinált technológia kerül megvalósításra, az utótisztító területéről származó betakarított fűz eladásából származó jövedelem is elmaradna. Társadalmi elvárás, hogy ne következzen be környezetszennyezés, a lakosság egészséges környezetben tudjon élni, és ennek érdekében az elvezetett szennyvizet környezetkímélő módon

tisztítsák,

hasznosítsák.

A

keletkező

szennyvíziszap

hasznosításával

a

mezőgazdaság számára hasznos terméket állítanak elő. Ezen elvárásoknak a jelenleg üzemelő létesítmény nem tud megfelelni, és ez a kapacitásbővítés elmaradásával nem változna.

ENVIROINVEST KFT.

113


9. Hatásmátrix A hatásmátrix a tevékenység hatótényezőinek megjelenítése a környezeti elemek szempontjából. A természetes utótisztítóval kibővített szennyvíztisztító telep üzemelése az alábbi hatótényezőkkel jár: •

Légszennyező anyagok kibocsátása,

•

Kommunális szennyvíz tisztítása,

•

Tisztított szennyvíz hasznosítása,

•

Zajkibocsátás,

•

Veszélyes és nem veszélyes hulladék keletkezése.

A tervezett nagykállói szennyvíztisztító telep üzemelésének összefoglaló hatásmátrixát a

Társadalmigazdasági hatás

Épített környezet

Talaj

Emberi egészség

Növény- és állatvilág

Levegő

Felszíni víz

Felszín alatti víz

9.1. táblázatban mutatjuk be.

Légszennyező anyag kibocsátása

1

0

0

0

0

1

0

1

Kommunális szennyvíz tisztítása

0

2

3

-2

1

3

0

3

Tisztított szennyvíz hasznosítása

1

2

2

3

1

1

0

2

Zajkibocsátás

0

0

0

0

0

0

0

0

Veszélyes hulladék keletkezése

0

0

0

0

0

0

0

0

Nem veszélyes hulladék keletkezése

0

0

0

0

0

0

0

0

-3

-2 Kedvezőtlen hatás

-1

0 Semleges hatás/ Nincs hatás

1

2

3

Kedvező hatás

9.1. táblázat: tervezett szennyvíztisztító összefoglaló hatásmátrixa

ENVIROINVEST KFT.

114


10.

Összefoglalás

A tervezett szennyvíztisztító megvalósítása során vízkezelő műtárgyak, kezelő-szociális épület, komposztáló épület, természetközeli szennyvíz-utótisztító ültetvény és kiszolgáló út kerül kialakításra a jelenlegi szennyvíztisztító területén, illetve gazdasági és mezőgazdasági hasznosítású területen. Az építés során elvégzik a terület előkészítését, a szükséges földmunkákat, a nyomvonalas létesítmények és műtárgyak építését, a természetes utótisztító kialakítását, a tisztított szennyvíz elvezető árok burkolását, valamint a gépek, szerelvények telepítését. Az építkezés várható időtartalma 6 hónap. A teljes ingatlan területén lesznek építési, fakitermelési, tereprendezési, stb. munkálatok, de a teljes területen csak kis mértékben és időszakosan valósulnak meg környezetet terhelő munkák. A munkálatok zöme a szennyvíztisztító telep műtárgyainak, a kezelőépület, a komposztáló csarnok, a járulékos épületek kialakításakor és a közvetlen környezet tereprendezésekor valósul meg. Az építkezéstől számított 50 m-es távolságban a különböző munkafolyamatok levegőt és zajt eredményező hatása már nem lesz érezhető. A telep építési területének közvetlen környezetére terjed ki a keletkező hulladékok hatásterülete. Az építés időszakában a környezeti elemekre gyakorolt hatások összesített hatásterületét a 10.1. ábra mutatja be. Telekhatár Felszín alatti vizek és földtani közeg hatásterülete Közlekedésből adódó zajhatással érintett hatásterület határa Közlekedési légszennyezéssel érintett hatásterület határa A hulladék keletkezés hatásterülete az építés időszakában Építés során keletkező zajhatás hatásterülete Építés során kibocsátott légszennyező anyagok

10.1. ábra: Az építés fázisának a környezeti elemekre gyakorolt összesített hatásterülete ENVIROINVEST KFT.

115


Az üzemelés során a szennyvíztisztító talajra és felszín alatti vízre pozitív hatást fejt ki, hiszen a jelenlegi szennyvíz kezelő szennyezését megszűnteti, és a természetes utókezelő kialakításával lehetőséget biztosít egy egészséges talajbiológia és talajvíz-háztartás kialakulására. Az üzemelés során keletkező hulladékot jellegének megfelelően gyűjtik, szükség esetén engedéllyel rendelkező lerakóra szállítják. A hulladékok keletkezéséről, elszállításáról az üzemeltető (TESZOVÁL Kft.) köteles napi nyilvántartást vezetni, és az Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére éves jelentéseket leadni. Az üzemelés levegőminőségre és zajra gyakorolt hatásai a komposztáló, illetve az egyesített műtárgy közvetlen közelében érezhető, ezektől távolodva egyre csökken, a lakóterületen már nincs kimutatható hatás. Az üzemelés legnagyobb hatásterülete a felszíni vizekre mutatható ki. Vegetációs időszakon kívül a tisztított szennyvizet a Kállai (VII.)-főfolyásba vezetik, burkolt árkon keresztül. A tisztított szennyvíz tápanyag tartalma a főfolyást terheli, teljes elkeveredése (bevezetéstől függően) 2-4 km-es szakaszon várható. Az üzemelés környezeti elemekre gyakorolt összesített hatásterületét a 10.2. ábra szemlélteti. ▬ Telekhatár ▬ Az üzemelés felszín vízre gyakorolt hatásterülete ▬ Az üzemelés o o o o o o

talajra, felszín alatti vízre, levegőre, hulladékra, zajra, élővilágra

2-4 km


gyakorolt hatásterülete

Burkolt árok

10.2. ábra: Az üzemelés környezeti elemekre gyakorolt összesített hatásterülete ENVIROINVEST KFT.

116


Társadalmi elvárás, hogy ne következzen be környezetszennyezés, a lakosság egészséges környezetben tudjon élni, és ennek érdekében az elvezetett szennyvizet környezetkímélő módon tisztítsák, hasznosítsák. A tervezett 1500 m3/nap kapacitású szennyvízkezelő működése lehetővé teszi, hogy a lakosság körében növekedhessen a kiépített csatornahálózatra való rákötési arány. A bemutatott fűz ültetvényről a biomassza betakarítása és kezelése, gondozása munkaerőigényes feladat, így lehetőség nyílik a hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztatására. A betakarítás után értékesített fűzből származó bevételek fedezik a munkadíj bizonyos hányadát és csökkentik a szennyvíz kezelés költségeit. A tervezett beruházás megvalósításával a szennyvízkezelés díja emelkedik majd, hiszen a biológiai szennyvíztisztító üzemeltetése és fenntartása költségesebb a jelenleginél. A díj emelése a nyárfás telep esetén is már esedékes. A biomassza termeléssel elérhető, hogy a szolgáltatási díj a magyarországi átlag alatt maradjon. A tervezett beruházás elmaradása esetén a talaj, és főleg a talajvíz szennyezése a nyárfás szennyvíztisztító üzemelésével tovább folytatódik, ami súlyos környezeti kár kialakulásához vezet. A fűzfás utótisztító rendszeren – szemben a jelenlegi nyárfással – tisztított szennyvíz hasznosítása folyik. Az utótisztító talajvízre gyakorolt hatásának ellenőrzésére talajvíz figyelő kutak telepítése és üzemeltetése szükséges. A nyárfás szennyvízkezelő jelenlegi 3 db monitoring kútjának üzemeltetését a Felső-Tisza-vidéki KTVF 2011 december 31-ig írta elő. A meglévő kutak megtartása mellett további négy kút kialakításával egy hét talajvíz figyelőkútból álló rendszerrel a szennyvíztisztító telep felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatása és terhelése megfigyelhető, nyomon követhető.

ENVIROINVEST KFT.

117

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Előzmények Általános információk Engedélyes bemutatása, adatai Az Enviroinvest Kft. adatai

Recommend Documents