1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK
4
2. A VEZETŐI PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ FŐBB DOKUMENTUMOK
4
2. 1. Törvényi háttér 2. 2. Intézményi alapdokumentumok 2. 3. Fenntartói dokumentumok
4 5 5
3. MIT VÁR EL A FENNTARTÓ?
5
4. HELYZETELEMZÉS
6
4. 1. A Jó Pásztor Református Óvoda szociokulturális környezete 6 4. 2. Az óvoda férőhely és létszámadatainak alakulása 6 4. 3. Humánerőforrás: Nevelőtestület és alkalmazotti közösség 7 4. 3. 1. A pedagógusok, a nevelést segítő és technikai munkavállalók feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 7 4. 3. 2. Továbbképzési mutatók 9 4. 3. 3. Szervezeti struktúránk 9 4. 4. Szakmai tevékenység 9 4. 4. 1. Nevelési program 9 4. 4. 2. Pedagógiai munkát segítő munkaközösség 11 4. 4. 3. A nevelőtestület bekapcsolódása Hajdúböszörmény város óvodai közösségeinek szervezett szakmai munkába, egyéb szakmai munkába 11 4. 4. 4. Gyermekvédelem, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodánkban 11 4. 4. 5. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés 12 4. 5. Kapcsolatrendszer alakítása 13 4. 5. 1. Óvoda – család kapcsolattartási formái 13 4. 5. 2. Munkatársi kapcsolatok 14 4. 5. 3. Társintézményeink / fenntartónk 14 4. 6. Tárgyi feltételrendszer 15 5. VEZETÉSI PROGRAM
16
5. 1. A Jó Pásztor Református Óvoda működtetési terve - vezetési koncepcióm 5. 1. 1.Vezetői irányelveim, szakmai, pedagógiai hitvallás 5. 1. 2. Intézményi célkitűzések
16 16 18
6. FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK
18
2
6.1. Humánerőforrás 18 6. 2. Pedagógiai és egyéb szakmai és nem szakmai területet is érintő munkánk továbbfejlesztési lehetőségei, feladatai 19 6. 3. A gyermekvédelemi munka továbbfejlesztése 26 6. 4. Az óvoda kapcsolatrendszerének fejlesztési terve 26 6. 4. 1. Belső kapcsolataink bővítési, fejlesztési lehetőségei 26 6.4.1.1. Óvoda- Család 26 6.4.1.2. Munkatársi kapcsolatok 27 6. 4. 2. Külsőkapcsolataink bővítési, fejlesztési lehetőségei 28 6.4.2.1.Társintézményeink 28 6.4.2.3. Fenntartónk 28 6. 5. Tárgyi erőforrásaink fejlesztési lehetőségei 29 7. ÖSSZEGZÉS
29
MELLÉKLET: 1. 2. 3. 4. 5.
Diploma másolatok Önéletrajz Nyilatkozat 1. Nyilatkozat 2. Erkölcsi bizonyítvány
3
1. BEVEZETŐ GONDOLATOK Pályázatomat a Jó Pásztor Református Óvoda óvodavezetői megbízása kapcsán készítettem el. Hálát adok az Úrnak, hogy elhívott e feladatra, s igyekezni fogok, hogy az elhívatáshoz méltó legyek, alázat, szelídség, türelem, szeretet vezesse munkámat. Minden emberben egy új feladat, kihívás izgalmakkal, s bizony belső vívódással is párosul. De tudom: „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak..” / Ézs 41,10 / S tudom azt is, hogy:
„Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, Az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan odaállnak mellé.” (Böjte Csaba)
Köszönöm a Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség fenntartó testületének bizalmát. Feladatom egy rövid távú, egy évre szóló vezetői koncepció elkészítése. 2. A VEZETŐI PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ FŐBB DOKUMENTUMOK 2. 1. Törvényi háttér 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 30/2004. (X. 28.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramról, valamint az OAP módosító rendeletei 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és annak módosításai 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény és a módosítások; Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről a Magyarországi Református Egyház 2005. évi II. törvénnyel módosított 1995. évi I. Közoktatási Törvénye (a továbbiakban RKt.) 4
a Magyarországi Református Egyház közoktatási törvényének végrehajtására kiadott szabályrendelet a 2002. évi I. törvény a MRE gazdálkodásáról 2. 2. Alapdokumentumok A pályázat elkészítéséhez az alábbi intézményi dokumentumokat tanulmányoztam:
Alapító Okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Jó Pásztor Református Óvoda Helyi Nevelési Programja Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) Házirend
2. 3. Áttekintettem Zilahi Józsefné közoktatási szakértő Nevelési programunkról készített szakértői jelentését. 2. 4. Fenntartói dokumentumok Fenntartói Minőségirányítási Program Fenntartói határozatok 3. MIT VÁR EL A FENNTARTÓ? Egyházközségünk, a Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség az intézmény alapító okiratában egyértelműen megfogalmazza, mit vár az óvodától, milyen céllal hozta létre. „A Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség református óvoda alapításával eleget kíván tenni a keresztelőn kimondott azon fogadalomnak, hogy a gyülekezet közössége minden segítséget megad a szülőknek ahhoz, hogy gyermeküket református keresztyén szellemben nevelhessék. Az intézmény nyitott azok számára is, akik nem reformátusok, de gyermekeiket keresztyén értékrendre épített, református szellemiséget képviselő óvodai nevelésben akarják részesíteni és igénylik azt a lelkiséget és szakmaiságot, amit egy református intézmény hordoz. A gyülekezet jövőjéért, a felnövekvő generáció hitbeli épüléséért érzett felelősség, valamint a család intézményének erősítése, támogatása, a hátrányos helyzetűek egyházunkba, és társadalmunkba való beépülésének segítése is arra vezette az egyházközséget, hogy élve a lehetőségekkel, református nevelési intézményt hozzon létre.” A Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség az óvoda alapító okiratában a 3 - 6 (7) éves korosztály számára igényli az óvodai nevelést. E mellett lehetőséget biztosít az integrált nevelésre, amennyiben erre igény merülne fel. Feladatként jelöli meg az ingatlan hasznosítását, s szintén feladatként tűzi ki saját konyha működésének biztosításával az óvodás gyermekek étkeztetését a szociális étkeztetéssel együtt. Lehetővé teszi a munkahelyi vendéglátást. Az óvoda önállóan gazdálkodó, önállóan működő szerv. Az alapító okirat szerint az óvoda 135 gyermeket fogadhat. 2011-ben elkészült a fenntartói minőségirányítási program. A fenntartói MIP az óvodával kapcsolatban az általános és konkrét elvárásokat is megfogalmazza. Az általános és konkrét elvárások, minőségcélok, a sikeresség kritériumainak megfogalmazása tartalmazza, hogy az óvodának milyen helyben kitűzött céloknak kell megfelelnie, mit kell elérnie, mely helyi feladatokat kell elvé-
5
geznie az országos szakmai programokban, törvényekben, jogszabályokban kötelezően alkalmazandó meghatározott feladatokon kívül működésének hatékonyságára, javulására vonatkozóan. Az intézménynek a fenntartói elvárások mentén szükséges működnie. 4. HELYZETELEMZÉS 4. 1. A Jó Pásztor Református Óvoda szociokulturális környezete A Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség óvodánk fenntartója. Urunké a dicsőség a gondviselésért, hogy megépülhetett és megkezdhette munkáját a Jó Pásztor Református Óvoda. Gyülekezetünk Presbitériuma a visszakapott Kálvin tér 18. alatti ingatlanon indította el az óvodát, mely a belvárosban van, megközelítése kedvező, tömegközlekedéssel jól elérhető, s a város egyetlen református óvodája. A 2004. május 27-én benyújtott EU-s pályázatot 2005. február 28án pozitívan bírálták el, amely megalapozta az építkezést. Az indítás, a református óvoda létrehozása városi igényként is megfogalmazódott. 2006. szeptember elsején Isten kegyelméből a Jó Pásztor Református Óvoda megnyitotta kapuit. Az óvoda megrendelői Hajdúböszörmény város 3 - 6 (7) éves korú gyermekeinek szülei, de a környező települések óvodás korú gyermekeinek szülei is. A város közigazgatási területéhez tartozó környező település a 20 km-re lévő Nagypród és az ún. Bocskai Szőlőskert óvodáskorú gyermekeinek szülei is. A gyermekek összetétele a város és a környező települések rétegjellemzőiből tevődik össze. A szülői háttér tekintetében eltérések mutatkoznak. Van több diplomás, optimális körülmények között élő, és egyre több a munkanélküliség terhe alatt élő, nehéz körülmények között élő család. Egyre több hátrányos helyzetű gyermek van intézményünkben, de mivel a törvény szerint az a gyermek számít HHH - nak, akinek szülei iskolai végzettsége nem haladja meg a 8 osztályos általános iskolát, az óvodai statisztika nem tükrözi a keserű valóságot. A családok közül többen a mezőgazdaságban dolgoznak, és jelentős számban a város legtöbb lakóját foglalkoztató GE-ben. 4. 2. Az óvoda férőhely és létszámadatainak alakulása Református óvodánk elsősorban református gyermekeket vár, de nyitottak vagyunk, az óvoda felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül fogadja a gyermekeket. A beiratkozás rendje, a felvételi szempontok alapdokumentumainkban szabályozottak. A 2006/07. nevelési évben indult óvoda csoportjai folyamatosan bővültek. A 2007/2008-as nevelési évben óvodánk 3 csoportról 5 csoportra bővült. A csoportok összetétele homogén, osztatlan, de részben osztott csoportok is fellelhetőek óvodánkban. 2006/07. 74 fő
2007/2008. 114 fő
2008/2009 123 fő
2009/2010. 123 fő
2010/2011. 125 fő
2011/2012. 131 fő
1. táblázat – Óvodai létszámalakulás
Létszám Kihasználtság (%)
2006/07. 74 fő 99 %
2007/2008. 114 fő 84, 5 %
2008/2009 123 fő 91 %
2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 123 fő 125 fő 131 fő 91 % 92,5 % 97 % 2. táblázat – Kihasználtság az óvodában
75, illetve 2007/08 –tól: 135 főhöz viszonyítva
/ forrás: FMIP, ill. különös közzétételi lista
6
Az öt óvodai csoport az alapító okirat szerint az indítható össz-csoportszám. A csoportok száma egyező az óvoda épületének befogadó képességével, újabb csoport indítása már nem megoldható a meglévő feltételrendszerben. Óvodánk kihasználtsága pozitív képet mutat. 4. 3. Humánerőforrás: Nevelőtestület és alkalmazotti közösség Rendkívül fontos az óvodapedagógus emberi megfelelése, hiszen magatartása modellértékű. A nevelési helyzetek legfontosabb szereplője ő, aki életmódjával, emberi és nevelői megnyilvánulásaival közvetíti a keresztyén értékeket. De modell a gyermeknek valamennyi munkatárs. Az óvoda: alapító okirata [105/2011. (V. 03.)] szerinti engedélyezett pedagóguslétszám: 11 fő. Jelenleg egy fő GYED-en van. A nevelést segítő dajka: 5 fő; más munkakörben - kinevezéssel – konyhai munkavállaló, udvaros – gondnok – karbantartó dolgozik az óvodában. Több területen megbízási szerződéssel történik foglalkoztatás. A takarítást vállalkozóval kötött szerződés alapján biztosítja az óvoda. Konyhai munkavállalóink között egy újabb foglalkoztatási forma jelenik meg, az egyszerűsített foglalkoztatási forma. A 4. táblázatban megjelenő dajkák és a gondozónő száma félreértésre adhat okot, 6 főt jelez, mint nevelést segítő munkakör. Közülük a gondozónő gyógypedagógiai asszisztens végzettségű is, aki az SNI gyermekek fejlesztésében segít 4 órában az érintett csoportban. A nevelőtestület, az alkalmazotti közösség kialakítása az óvoda fokozatos bővülésének ütemében történt. Több éven át úgy működött óvodánk, hogy viszonylag magas volt a határozott idejű foglalkoztatás, fenntartónk kérésére az elmúlt két év kezdett kialakítani viszonylagos stabilitást. Ez a változtatás amiatt is fontos volt, mert a határozott idejű foglalkoztatás a munkavállalót kiszolgáltatottá teszi, s ez visszahat munkájára. Problémásnak a konyhai munkavállalók helyzetét látom, abban a tekintetben, hogy nem egy régi, összeszokott csapat. A foglalkoztatás anyagi vetülete, a költségcsökkentés viszont fontos. A megemelkedett feladat megkívánta a létszámbővítést. E téren is fontos, hogy a nagy egész részeként összeszokott csapat dolgozzék. 4.3.1. A pedagógusok, a nevelést segítő és technikai munkavállalók feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége Név
A jelenlegi nevelőtestület iskolai végzettsége és szakképzettsége
Főiskola / óvodapedagógus – Gyermek- ifjúság és családvédelem szakvizsga Főiskola / óvodapedagógus – Tanítói diploma Főiskola / óvodapedagógus A preventív és differenciáló fejlesztő pedagógiai ismeretek szakvizsga Főiskola / óvodapedagógus Főiskola / óvodapedagógus Főiskola / óvodapedagógus Főiskola / óvodapedagógus – óvodavezető Közoktatás vezető szakvizsga Főiskola / óvodapedagógus
7
Főiskola / óvodapedagógus A preventív és differenciáló fejlesztő pedagógiai ismeretek szakvizsga Főiskola / óvodapedagógus – Gyermek- ifjúság és családvédelem szakvizsga Főiskola / óvodapedagógus Egyetem / Okleveles közgazdász Főiskola/ Közszolgálati közgazdász 3. táblázat - A jelenlegi nevelőtestület iskolai végzettsége és szakképzettsége
Óvodánk valamennyi óvodapedagógusa szakképzett munkavállaló, többen rendelkeznek szakvizsgával. A szakvizsgák között megjelenik: - közoktatás vezető szakvizsga; - a preventív és differenciáló fejlesztő pedagógiai ismeretek szakvizsga; - gyermek- ifjúság és családvédelem szakvizsga Egy kolléganő tanítói diplomával is rendelkezik. Az SNI gyermekek habilitációs, rehabilitációs foglalkozását gyógypedagógus végzettségű pedagógus látja el megbízási szerződéssel. Név
A jelenlegi nevelést segítő és technikai munkavállalók iskolai végzettsége és szakképzettsége, munkaköre érettségi, csecsemő és gyermeknevelő, felsőfokú szakképesítésgyógypedagógiai asszisztens dajka szakképesítés szakmunkásképző-mechanikai műszerész érettségi, dajka szakképesítés
gondozónő - gyógypedagógiai asszisztens dajka udvaros – gondnok - karbantartó
érettségi; dajka szakképesítés
dajka dajka dajka
dajka szakképesítés
dajka
szakmunkásképző
szakács - cukrász élelmezésvezető - konyhai kisegítő konyhai kisegítő
érettségi, dajka szakképesítés
érettségi, élelmezés vezetői szakképesítés általános iskola
érettségi
szakács szakács konyhai kisegítő
szakképző
szakács / hétvégén
szakképző, érettségi szakképző
4. táblázat - A jelenlegi nevelést segítő és technikai munkavállalók iskolai végzettsége és szakképzettsége, munkaköre
8
A dajkák nélkül nincs nevelés és gondozás az óvodában. Sajátos feladataikat senki nem tudná elvégezni, csak ők, azokon a területeken, ahova rendeltettek. A nevelést segítő dajkáink mindegyike rendelkezik dajka végzettséggel. Valamennyien aktív szereplői az óvodás gyermekek személyiségfejlesztésének. Intézményünk egyik erősségének tartom, hogy a dajka nénik nemcsak a gondozási feladatokban nyújtanak aktív segítséget, hanem az Úrtól kapott képességeikkel színesítik az óvodai mindennapok pillanatait. (kiemelkedő zenei képességek, mesedramatizálás, bábozás az óvónőkkel közösen, dekorálás, virágkötészet...) Zilahi Józsefné szakértői összegzésében így ír: „A dajkák is kulturáltak, segítőkészek, udvariasak, jó partnerek a gondozási feladatok elvégzésében és az egyéni bánásmódot igénylő kicsik gondozásában.” Az óvoda gazdasági vezetője jelenleg távol van, THGY-n, feladatait helyettes munkavállaló látja el, aki lelkiismeretesen végzi feladatát. Egyéb munkavállalóink közül Zilahi Józsefné szakértői jelentésében kiemeli: „Az udvart és az épületet karbantartó munkatárs sokféle költségkímélő munkát végez, keze nyoma, lelkiismeretes, jó minőségű munkája, férfias példamutatása a pedagógiai munka szerves része.” 4.3.2. Továbbképzési mutatók alakulása Óvodapedagógusaink önképzésük érdekében többféle továbbképzésen vettek részt. E továbbképzések mindegyike az intézmény munkáját segítő volt. A továbbképzések között megjelenik több munkatárs katechetikai képzése. A kollégák tanfolyami képzései között található sok olyan tanfolyam, mely jól hasznosul a munka során: - ének- zenei nevelés, - ECDL, - tanügy-igazgatási auditor, - változásmenedzselés a közoktatási intézményben, - HEFOP-os képzés, - 3-8 éves gyermekek nevelése mozgásterápiával; - Felkészítés a viselkedészavart mutató „más” fogyatékos gyermekek integrált nevelésére; - Biblia Iskola (a Biblia Szövetség szervezésében) - Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére és oldására 4. 3. 3. Szervezeti struktúránk Az intézményi szervezeti struktúra az elmúlt időszakban átalakult. Megszűnt a helyettesi státusz és az óvodatitkári munkakör. Megnőttek az óvodavezető és a gazdasági vezető feladatai. A korábbi helyettes, Szatmári Erzsébet több feladatot átvállalt, segített a vezetőknek. 4. 4. Szakmai tevékenység 4. 4. 1. Nevelési program Erőforrása az intézménynek saját, évek során kialakított nevelési programja, melyet az elmúlt években a változásokhoz igazított, illetve kellett igazítania. A 2009/2010. nevelési évben az alapprogram törvényi változása, magával hozta a pedagógiai programunk átgondolását, strukturális, szerkezeti változtatásának lehetőségét és a XXI. század változó természeti és társadalmi környezetnek megfelelő tartalmi átgondolását és beépítését a nevelési programba.
9
E nevelési programban a nevelőtestület elvi-pedagógiai egységben több évre előre meghatározta az óvoda pedagógiai profilját, vezető értékeit, a nevelés súlypontjait, hangnemét, eljárásainak és partneri viszonyainak fő jellemzőit. Óvodánk a református egyház: nevelő intézményeként, a Biblia szellemében a kálvini tanítások szerint neveli a gyermekeket. A pedagógiai munkában a pedagógusok fontosnak tartják, hogy érzelmi biztonságban, otthonos, derűs, kiegyensúlyozott ritmusban, szeretetteljes nevelésben és környezetben, változatosan és számára választhatóan tevékenykedhessen a gyermek. Olyan játékos helyzeteket és tanulási alkalmakat teremtenek az óvodapedagógusok, melyben a gyermek képességeinek fejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan, gyermekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel történik, mely lehetőséget biztosít arra, hogy kielégítsék a gyermekek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését. Kiemelt szerepe van a nevelőmunkában a játéknak, melyet a készségés képességfejlesztés leghatékonyabb módjának tart a közösség.
BIBLIAI EMBERKÉP
Gyermekkép
FEJLESZTÉSI FELADATOK
A NEVELÉS CÉLJA
HATÁSRENDSZER Tevékenységrendszer
Társadalmi, közéleti
Fenntartó gyülekezet
C S A L Á D
BELSŐ, MUNKATÁRSI KAPCSOLATOK
Tárgyi, természeti környezet
Ismeretszerző tevékenység
Munka jellegű tevékenységek
Művészeti jellegű tevékenységek
J Á T É K
Kapcsolatrendszer P E D A G Ó G U S
A NEVELÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE
Az óvoda nevelési programját 2010-ben Zilahi Józsefné közoktatási szakértő, református szakértő értékelte, a fenntartónk az 51/ 2010 (V. 11.) számú határozatával elfogadta. Nevelőtestületünk e 2010-ben elfogadott program megvalósítását végzi. Zilahi Józsefné a következőket írta: „Összefoglalva megállapítom, hogy a hajdúböszörményi Jó Pásztor Református Óvoda Nevelési Programja szerkezetében áttekinthető, szakmailag világos, tömör és teljes, az intézményes kisgyermeknevelésben lényeges alkotóelemekre szorítkozik, ezek kifejtésében logikus és egységes, érthető, egyszerű stílusú, magyarul megírt, az érvényes jogszabályokhoz és a korszerű nevelési elvekhez hozzáigazított alapdokumentum. …. A Program a valóságot figyelembe véve tervez … az általuk követett napi- és heti rend alkalmazkodik a gyerekek életkorához..”
10
4. 4. 2. Pedagógiai munkát segítő munkaközösség Óvodánkban hitéleti munkaközösség működött, de jelenleg nincsen munkaközösség. Egy-egy feladat elvégzésére alakulnak csoportok, például pályázat írásakor. 4. 4. 3. A nevelőtestület bekapcsolódása Hajdúböszörmény város óvodai közösségeinek szervezett szakmai munkába, egyéb szakmai munkába A Városi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkaközösség munkájában vesz részt óvodánk gyermekvédelmi felelőse. Részese a megbeszéléseknek, majd a munkatársi értekezleteken beszámol a munkaközösség munkájáról, törvényi változásokról. Közösségünk a református óvodák szakmai konferenciáján minden évben részt vesz, így bepillantást nyerhet más református óvodák életébe. 2011-ben Hajdúböszörmény adott otthont e konferenciának, hála az Úrnak, hogy úgy tértek haza vendégeink, hogy szakmailag feltöltődtek, kicserélhették egymással gondolataikat, s lehetőségük volt egy kis kikapcsolódásra is. A Református Óvodák Országos Szakmai Találkozóin kívül a Debreceni Református Kollégium Óvodájával van közelebbi kapcsolata intézményünknek. A bemutató foglalkozásokon túl közös képzésben is volt részünk, ahol Bodó Sára tartott előadást „A gyermekek gyászfeldolgozása” témában. A Fóti Száz Juhocska Református Óvodával előző lelkipásztorunk Zila Péter és felesége révén kerültünk kapcsolatba, akik a Fóti Gyülekezetből érkeztek református testvéri közösségünkbe. (Egyszeri látogatás alkalmával volt lehetőségünk egymásnak bemutatkozni, és bemutatni óvodánkat.) Óvodánk óvodapedagógusai szívesen vesznek részt a város többi óvodájának szakmai napjain, illetve bemutató foglalkozásain, és az azt követő szakmai megbeszéléseken. A többi intézménnyel a kapcsolatot az óvodavezetőkön keresztül óvodavezető asszonyunk tartotta, illetve az intézménylátogatások is az ő szervezésében zajlottak le. Óvodánk nyitott, így a város életében is részt vesz felkérésre rendezvényen. 2009 őszén a Parakletos Kiadó „Én így használom a 365 bibliai történetet” címmel írt ki pályázatot, azzal a céllal, hogy egy kicsit belelássanak egymás gyakorlatába, műhelytitkaiba a közösségek. Óvodánkból nyolc óvodapedagógusa készítette el egy-egy hitéleti foglalkozásnak, illetve gyermek-istentiszteleti alkalomnak, áhítatnak a bő vázlatát, mintegy műhelyablakot nyitva az ovis hittanra. A kiadó értékelésében írja: „Változatos, bibliahű történetmondás, gyermekszeretet és játéköröm jellemzi ezt a műhelyt, méltó módon a nevükhöz..” Valamennyi anyag olvasható a kiadó honlapján. 4. 4. 4. Gyermekvédelem, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek 4. 4. 4. Gyermekvédelem, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodánkban Mint ahogy fentebb is írtam, gyermekeink összetétele tükrözi településünk és a környező települések társadalmi összetételét. A város és környéke társadalmi összetételéből, a családok egyre nehezebb anyagi helyzetéből adódóan a gyermekek értelmi, érzelmi, és szocializációs szintje eltérő. A csoportösszetételekből adódóan minden óvodapedagógus ellátja az alapvető gyermekvédelmi feladatokat, elkészítik a csoportok statisztikáját is. Az óvodapedagógusok lelkiismeretesen követik figyelemmel a családokban bekövetkezett negatív változásokat, és jelzéssel élnek mind az óvodavezető, mind a gyermekvédelmi felelős felé. A gyermeki jogok védelmére, a hátrányos helyzetű, és veszélyeztetett gyermekek, családok segítésére gyermekvédelmi felelős tevékenykedik. 11
Óvodánk szerencsés abban a tekintetben, hogy vannak olyan óvodapedagógusaink, akik gyermek- ifjúság és családvédelem szakvizsgát szereztek. Óvodánkban a gyermekek megkapják mindazokat a kedvezményeket, mint az önkormányzati óvodákba járó gyermekek. Nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek száma növekszik óvodánkban. Valamint az is kihat az óvoda életére, hogy viszonylag sok azoknak a gyermekeknek a száma, akik étkezetési támogatásban (100 %, illetve 50 % ingyenes) részesülnek. A létszámnövekedés az intézményi költségek növekedésével párosul, ha a kapott normatíva nem fedezi a kiadásokat. SNI gyermekek óvodánkban „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk.” / Róm 15,1 / 2006/07. 5 fő
2007/2008. 6 fő
SNI gyermekek száma 2008/2009 2009/2010. 5 fő 4 fő
2010/2011. 4 fő
2011/2012. 3 fő
5. táblázat – SNI létszám alakulása
Az óvoda a kezdetektől fogad SNI gyermekek. Az SNI ellátás az alapító okiratnak megfelelően történik. Intézményünk szerencsés helyzetben van, mert egyik dajkánk gyógypedagógiai asszisztens végzettséggel is rendelkezik. A gyógypedagógus, (aki megbízási szerződéssel dolgozik óvodánkban) a szakértői véleményekben meghatározott időtartamban végzi az SNI gyermekek habilitációs, rehabilitációs tevékenységét. 4. 4. 5. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés Az óvodai minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósításra szolgáló elképzeléseket. Meghatározza az óvoda működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Intézményünkben működik minőségirányítási csoport, melynek feladata a minőségirányítási program kidolgozásának és megvalósításának irányítása. A fenntartói MIP-ben megfogalmazott óvodánkra vonatkozó elvárások meghatározzák az óvoda részére, hogy az IMIP-ben meghatározottak szerint értékeljük tevékenységünket. Az óvodában folyó szakmai munka színvonalának, a partnerek (munkavállalók és szülők) visszajelzésének objektív mérése, az intézményi IMIP-ben megfogalmazottak szerint, kétévente meghatározott időben, a minőségfejlesztési team által megalkotott kérdőívek segítségével történik. A Baltazár Dezső Református Általános Iskola pedagógusai az elsősökhöz nyílt napra szoktak hívni bennünket, így visszajelzést kaphatunk munkánkról. Az óvodavezető évente végez ellenőrző látogatásokat a csoportokban. A munkavállalók teljesítményértékelésére azonban kétévente kerül sor, teljesítményértékelő lap formájában, amelynek egyik részét az önértékelés, másik részét a vezetői értékelés eredménye adja. Ez kiegészül a szakmai véleménykérő lappal, amelynek „az a szerepe, hogy segítsen átgondolni a munkakörrel kapcsolatos személyes és szakmai kérdéseket, másrészt pedig, hogy 12
információkat szolgáltasson az óvodavezetésnek a fejlesztendő területekről – az egyes pedagógus szemszögéből.” Ez tulajdonképpen egy interjú, írásban. Végül az össz - pontszámok alapján az óvodavezető a munkavállalóval közösen megállapítja az erősségeket, és a fejlesztendő területeket. 4. 5. Kapcsolatrendszer alakítása Zilahiné írja összegzésében: „Jó kapcsolatot tartanak fenn pedagógiai szakszolgálattal, az egészségügyi ellenőrzéssel, a Debreceni Református Kollégium Óvodájával, a helyi iskolákkal.” 4. 5. 1. Óvoda –család kapcsolattartási formái Az óvoda egyik nagyon fontos feladata a családokkal való együttműködés. Az óvoda igazi keresztyén szellemisége a szülők támogatása nélkül nem valósulhat meg. Óvodánkban a szülők partnerként tekintenek az itt dolgozó pedagógusokra gyermekük nevelésében. A legfontosabb számomra e kapcsolatban a kölcsönös bizalom. Közös célunk a családokkal együttműködve, a nevelési tevékenységüket kiegészítve és segítve – a gyermekek spontán érését hangsúlyozva, olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik közül legtöbben az óvodáskor végére készen állnak az iskolai tanulás megkezdésére. Az évek során többféle kapcsolattartási forma alakult ki óvodánkban az intézmény és a család között.
Napi információcsere A beiratkozás idején nyílt napok szervezése az óvodában Családlátogatás szülői igény szerint a gyermekek óvodakezdése előtt Szülői értekezlet Fogadóórák (Szülői kezdeményezésre minden óvodapedagógusnak meghatározott időben, havonta egyszer van fogadóórája) Fogadóórák a nagycsoportban az iskolaérettségi vizsgálat eredményének ismertetése Szülői igény szerint nyílt nap lehetősége a pedagógussal való egyeztetés alapján A szülők bevonása ünnepeinkbe (Adventi gyertyagyújtások alkalmai) Családokkal közös programok szervezése (Tavaszköszöntő családi nap) Aktuális információk ismertetése a hirdető táblákon A szülők hívogatása a gyülekezeti alkalmakra (Családi Istentiszteletek, református ünnepek) szülők igényeihez igazodva, Az óvodáért végzett „társadalmi” munkák szervezése a szülők körében
Intézményünkben az óvodakezdés időszakában az anyás befogadást javasoljuk a családoknak a fokozatosság és folyamatosság elvét szem előtt tartva. A szülők örömmel várnak minket (leendő óvó néniket és dajka néniket) gyermekeikkel együtt a családlátogatások előre megbeszélt időpontjában. Ekkor lehetőség nyílik az ismerkedésre, és ez által a leendő óvodásokat már az első nap ismerősként tudjuk üdvözölni óvodánkban. A szülőkkel való néhány kapcsolattartási forma hatékonysága azonban eltérő képet mutat csoportonként. Vannak olyan csoportok, ahol folyamatosan élnek a szülők a nyílt napok és a fogadóórák lehetőségével és vannak csoportok, ahol néhány kivételtől eltekintve kevésbé érdeklődőek. Fontosnak tartom a közeljövőben ezt a témát körüljárni, és megoldást találni e nem elhanyagolható kapcsolattartási formára, hiszen a szülők a nyílt napokon nyernek igazán betekintést a csoportokban folyó munkáról. A beiratkozások idején az óvoda kapui nyitva állnak az érdeklődők és gyülekezetünk tagjai előtt, de ezen a téren sem tapasztalható túlzott érdeklődés a leendő óvodások szüleit leszámítva. Vannak olyan szülők, akik a beiratkozás mindhárom napján eljönnek gyermekükkel ismerkedni az óvodával és az óvodapedagógusokkal.
13
A közös programokban szívesen vesznek részt a szülők és nagy odaadással segítenek a támogatójegyek megvásárlásával, továbbá a szeretetvendégségek kínálatával, tombola nyeremények felajánlásával, és zsákbamacska árusításának megvalósításában. Tudják, hogy ennek a programnak a bevétele az egyedüli bevételi lehetőségünk, mivel óvodánknak nincsen alapítványa. A szülők, nagyszülők szívesen segítenek óvodánk körül a „kétkezi” munkában is. A szülők körében végzett missziói munka kapcsán úgy érzem, bőven van feladatunk. Személyes példaadással igyekszünk bevonni a családokat gyülekezeti alkalmainkba több-kevesebb sikerrel. 4. 5. 2. Munkatársi kapcsolatok Egy közösség vagyunk – olyan közösség, amelyben egy –egy területnek „gazdája”, felelőse van. Mindenkinek saját részterületén szakmailag és emberileg is maximumot szükséges nyújtania. Munkánkban az iránytű: a Biblia szavai kell, hogy legyenek. Az óvoda munkahelyünk. A munkatársi kapcsolatoknak is ezt szükséges tükröznie. Egy - egy ember vagy emberek között szövődhetnek baráti szálak, baráti kapcsolatok, de a feladatok végzésében nem szabad, hogy felülemelkedjen a munkahelyi kívánalmakon. Úgy látom, voltak olyan pillanatok óvodánk életében, amikor ezek a hatások erősebbek voltak. Meglátásom, hogy a nyílt, őszinte munkatársi kapcsolatnak van egy olyan visszahúzó tényezője, amely ma nagyon sok munkahelyet érint az országban. Az ország számos munkahelyén fellelhető, hogy az emberek féltve munkahelyüket, nem nyílnak meg. Ez nem jó, visszatartó, visszahúzó erőként hat a hatékony munkavégzésre. Fontosnak érzem munkámban, ha van ilyen nálunk is, ezt feloldjam. Nem szeretnék senkit megbántani, ha valaki ezt annak érzi, máris bocsánatát kérem. Mindenkinek szívére helyezem e gondolatsor eldöntését. 4. 5. 3. Társintézményeink / fenntartónk Intézményünkből a gyermekek jelentős része városunk református iskolájában, a Baltazár Dezső Református Általános Iskolában kezdi meg iskolai tanulmányait. Ezért is Legyen Istené a dicsőség, hogy óvodásaink keresztyén nevelése felmenő rendszerben valósulhat meg. A minőségbiztosítási résznél említettem, hogy a beazonosított partnerek közül hiányzik (ugyanis nincs kérdőíves elégedettségmérés) a református iskola nevelőtestülete, de nyílt napok szervezésével, közös Télapó ünnepség szervezésével és a több héten át tartó „Suli váró” programokkal tartjuk a kapcsolatot. Az a véleményem, hogy érdemes lenne ezt a kapcsolatot átgondolni, mélyíteni. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolával van még kapcsolatunk, bár óvodánkból évek óta nem iratkoznak ebbe az iskolába, a nevelőtestület kitartóan küldi a leendő elsősöknek a levelezős versenyfeladatokat. A többi iskolával a beiratkozással kapcsolatos plakátok elhelyezésében merül ki a kapcsolattartás. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal is megfelelő a kapcsolat, ellátják gyermekeinket. A Református Pedagógiai Intézettel a kapcsolattartást az óvodavezető asszony tartja. Fenntartónk: a Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség. Sajnálatos tény, hogy az elmúlt időszakban az intézmény vezetése és a fenntartó között a kapcsolat nem volt harmonikus. Egy nem harmonikus kapcsolat hosszú távon nem tartható, az intézmény elvesztheti partnereit. A gyülekezet a közösségben élő hívők összessége, ahol a gyermekeknek is helyük van. Jézus maga jelentette ki, hogy „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket..” Az intézményi alkalmainkra az óvoda mindig várja a gyülekezet tagjait.
14
4. 6. Tárgyi feltételrendszer A Kálvin téri templom köré épített épületegyüttes sajátos megjelenése, a szervesen illeszkedő gyülekezeti terem, a régi és az új parókia természetes környezetet biztosít minden alapvető, lényeges emberi és keresztyén érték ápolásához, nevelési feladat megvalósításához, melynek kiaknázására óvodánk törekszik. Az óvoda átadásával egyúttal biztosított lett az előírt kötelezőség az eszközök terén is. A helyiségek tágasak, világosak, minden csoportszoba bútorzata megfelel az előírásoknak. Minden gyermekek számára előírt helyiséggel rendelkezik óvodánk, az intézményben dolgozó nevelők és technikai dolgozók számára is biztosítottak a helyiségek.
Ismét Zilahi Józsefnét idézem: „Az óvodai eszközjegyzékben felsorolt tárgyak többsége megvan, a beszerzendők szükségesek.”
Az udvari játékok a szabványnak megfelelőek, jól szolgálják a gyermekek mozgásfejlődését. A minden igényt kielégítő sok játékkal teli udvarunk kicsinek bizonyult, így közösségünk igénybe veszi a templomunk kertjének egy részét is. Az udvar gazdag, esztétikus növényvilága, biztosítja a jó levegőt, az udvar fái, cserjéi kellemes árnyékoltságot nyújtanak a gyermekek számára, s ezt szolgálja az eső vagy erős napfény esetén az emeleti és a földszinti terasz is. A szép és tágas udvar mellett, a templomkertet az „aktuális” nagycsoport veszi igénybe. A meglévő informatikai eszközök alapvetően biztosítják a színvonalas, felelősségteljes feladat elvégzését.
15
Jól felszerelt, minden szabványnak megfelel az óvoda konyhája, mely 350 főnek biztosíthat étkeztetési lehetőséget. A konyha a HACCP minőségi rendszer szerint működik. A konyhai kapacitás kihasználása új vállalásokkal bővült. Az óvoda indulása óta volt pályázata az intézménynek, száma nem volt magas – pl. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Energia-megtakarítás; Tiszántúli Református Egyházkerület óvodánk által befizetett Oktatási alapból: terasz lefedése és a korlát megmagasítása. Pályázati forrásból került sor az emeleti felnőtt étkező bútorzatának kialakítására és színes fénymásoló vásárlására. A referencia intézménnyé válás nem járt sikerrel. E téren nyitnia szükséges intézményünknek. Jó, előremutató, hogy a humánerőforrás tekintetében a gazdaságvezető folyamatosan pályázik. Közcélú foglalkoztatási formában történő konyhai kisegítő (2 fő) és 1 fő dajka alkalmazása, amely jelentős megtakarítást jelent az óvodának. Az újonnan felvett szakácsot pedig egy TÁMOP-os pályázat keretében alkalmazza óvodánk. 5. VEZETÉSI PROGRAM Az előzőekben röviden, nem részletezően elemeztem az óvoda helyzetét. A főbb csomópontokra tértem ki. Az elkövetkezőekben egy rövid távú jövőképet igyekszem vetíteni munkatársaim elé. Rövid távú, hiszen elhívásom egy nevelési évre szól. Így a rövid távú jövőkép az elkövetkező esztendő munkatervi alapjául is szolgál, hiszen kijelöli az elvégzendő feladatok egy részét. A legfontosabb cél számomra, hogy az intézmény olyan minőségközpontú szervezetté váljon, amely valamennyi partner elégedettségét szolgálja. 5.1. A Jó Pásztor Református Óvoda működtetési terve - vezetési koncepció 5.1.1.Vezetői irányelveim, szakmai, pedagógia hitvallás Tudjuk a Szentírásból, hogy a gyermek gyümölcs, jutalom, azaz Isten ajándéka. „Bizony az Úr ajándéka a gyermek az anyaméh gyümölcse jutalom.” / Zsolt 127, 3 / A gyermek mindig életkorának, fejlődési szakaszainak megfelelő jellemzőkkel bíró ember. Bármilyen kicsi is, emberi méltósága van, eszerint kell bánni vele. Nagy felelősségünk van óvodás gyermekeink egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítésében. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó. Mire is van szüksége a ránk bízott gyermekeknek? -
Feltétel nélküli szeretetre
Mindenképpen az olyan szeretetet értem ez alatt a fogalom alatt, amelyben a kicsiny gyermekek átérezhetik az elfogadó szeretetet. A református óvodánkban megvalósuló integráció segíti a gyermekeknek megtapasztalni azt, hogy az óvodapedagógusok ugyanolyan szeretettel fordulnak az SNI-s gyermekekhez, mint a többi (egészséges) gyermekhez. Nagy áldás az, ha tudjuk az óvodás gyermekeket Isten szemüvegén keresztül látni.
16
-
Példamutató magatartásra szülei, nevelői, közvetlen környezetük részéről
Aligha van nagyobb hatása a gyermekekre valaminek, mint az, ahogyan érzünk, viselkedünk, beszélünk, gondolkodunk. A 3-6 (7) éves gyermekek utánzás útján tanulnak. Ha pozitív példát látnak, az követendő lesz számukra. Így tanulják meg egymást elfogadni, szeretni, másoknak segíteni és megismerni Mennyei édes Atyánkat, meg tanulják észrevenni a mindennapokban az apró csodákat, amelyekért egyedül Istené a dicsőség. -
Bibliai alapokon nyugvó szabályokra, normákra
A gyermekek a felnőttektől tanulják meg mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen. Egészen kicsiny gyermekkorban szavainkkal és magatartásunkkal később pedig magyarázatainkkal kell számukra világossá tenni, hogy mit miért kérünk és várunk tőlük. Miközben így növelve neveljük őket emberségükben, hogy bizonyos normákat, erkölcsi szabályokat átvegyenek, és ahhoz tartsák magukat, mindezt szeretetteljes tekintéllyel és következetességgel kell tennünk. Világos, egyértelmű és megbízható tekintély nélkül nem lehet egészséges lelkületű emberré nevelni a gyermekeket. A gyermekek igénylik is ezt a világos és biztos vonalú vezetést. Ügyelnünk kell a dicséret és a szeretetben történő feddés egyensúlyára ugyanis a kettő együtt a lelki növekedést elősegítő szeretet. Elgondolkodtató, hogy az ilyen elfogadó Jézusi szeretetben, de határozottan nevelt gyermekeknek mennyire más képzetük lesz a gondviselő Atyáról, és az őket körülvevő és hívogató, szerető gyülekezetről, mint annak a gyermeknek, aki ebből semmit sem kapott. Hiszem, és vallom, hogy ennek tudatában kell a mindennapokat továbbra is megélnünk református óvodánkban. Az óvodás kor végére pedig tudatosítanunk kell gyermekeinkben, hogy a keresztyén normákat, erkölcsi szabályokat Isten a mi védelmünkre adta. -
Minőségi időre, amely nemcsak mellettük telik el
Az élő Isten valóságát csak az adhatja át, akinek van Istene. Akiben már Isten lelke van, az jelenlétével, a gyermekekkel való együttlétével szavak nélkül is Istenről beszél. Hároméves korban a gyermekek már komolyan kérdeznek és a dolgok értelmét, célját is akarják tudni. Fontos, hogy érzelmeiket és képzeletüket megmozgató válaszokat adjunk. Az így fejlesztett képzelet világa később sem engedi majd unatkozni őket. A későbbiekben pedig képzeleteiket használva mernek kutatni, fantáziájukat szabadon engedve új utakat, megoldásokat keresni. A gyermekek kérdései továbbá jó alkalmak arra, hogy Istenről beszéljünk nekik, aki nem csak a Mennyben van, hanem mindenütt, ahol az emberek szeretik egymást, ahol béke van, ahol a jóság erősebb a gonosznál… Isten ajándéka, ha mi felnőttek az Isten után érdeklődő kérdésre bizonyságtétellel tudunk válaszolni, elmondva, hogy hogyan éltük át egyszer, vagy többször Isten jelen-valóságát. Hiszem, hogy egymás hite által épülünk, legyünk bár gyermekek vagy felnőttek. -
A Szentírás tükrében Teremtő Istenünk és az Ő egyszülött fiának, Jézus Krisztusnak megismertetésére
A hitre nevelés csak akkor hatékony, ha szervesen beépül a nevelés egészébe. A keresztyén szellemben történő nevelés célja is, az egészséges, harmonikusan kibontakozó személyiség elősegítése. Mindaz, ami neveléssel elérhető és megfelelő életkori sajátosságokhoz igazodó módszerekkel felébreszthető, még nem maga a hit, hanem annak az előtere. Református óvodánkban folyó magvetést Isten munkatársaiként végezzük, Őt szolgálva és ennek a szolgálatnak az eredménye nagymértékben függ attól, hogy mennyire tudjuk bevonni ebbe a szolgálatba a családokat. „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” / Példabeszédek 22, 6 /
17
5.1.2. Intézményi célkitűzések Célok Olyan református óvodát szeretnék kialakítani…
amely őrzi korábbi eredményeit, értékeit, folytatja megkezdett feladatait; amely nevelési programját megvalósítja, bővíti, tovább tökéletesíti; ahol a gazdasági működés egyre hatékonyabbá válik; ahol a 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény óvodát érintő területeit mindenki megismeri, a változásokra együtt készül fel, az előírt változtatások szerinti óvodai működtetés folyik; ahol az új törvény szellemében megjelenő szervezeti struktúra kiépítése elkezdődhet 2012 szeptemberében; ahova szívesen járnak a gyermekek; ahol a gyermekeknek sokféle érdekes és vonzó tevékenység biztosított, fejlődnek; ahol szívesen hagyják ott, bízzák ránk a szülők a gyermekeket, mert tudják, az Isteni szeretet öleli át a gyermeket; ahova szívesen járnak dolgozni a munkatársak, akik ott dolgoznak, s a munkatársak osztják a szeretetet, a munkatársak önképzése folyamatos, ahol a bármely oknál fogva hátrányos helyzetű vagy veszélyezett gyermekek, az SNI gyermekek érdeke, jogai, személyiségfejlődésük biztosított; ahol a tehetség kibontakoztatása folyamatosan jelen van; amely a kialakult kapcsolatait fenntartja, lehetőség szerint bővíti; ahol a fenntartói elvárások és az óvoda minden tevékenysége összhangban áll; ahol az Úr iránti alázat, szelídség, türelem, szeretet vezet mindenkit.
6. FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A felvázolt célok csak csapatmunkában valósíthatók meg, ahol a kollégák az eredményességért, hatékonyságért mindent megtesznek emberi és szakmai téren egyaránt. Vallom, hogy az óvoda által létrehozott értékekre és eredményekre építeni lehet és kell is, minden eddigi pozitív folyamatot meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni. Az óvoda egyik legfőbb feladata a következő évben: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény óvodát érintő változásaira felkészülni, a változások beépítése az óvodai működésbe. 6.1. Humánerőforrás - Stabil alkalmazotti közösség kialakítása felé törekvés, egyre kevesebb fluktuáció legyen az óvodában. - A konyhai munkavállalók megemelkedett feladata megkívánja a létszámbővítést, amennyiben a gazdasági viszonyok engedik, az ő területükön is egy stabil csapat kialakítását. - Kiemelt feladata a következő nevelési évnek: az öt évre szóló középtávú továbbképzési tervének elkészítése, mely hozzájárul óvodapedagógusaink szakmai kiteljesedéséhez. Változás figyelembe vétele a tervezésnél: Az új köznevelési törvény szerint az a pedagógus, aki a törvény hatályba lépésekor az 52. életévét betöltötte, pedagógus-továbbképzésben való részvételre nem kötelezhető. (korábban: 50. életév volt) 18
Kötelező feladat: Az óvoda továbbképzési tervének fenntartóval történő jóváhagyása. - Zilahi Józsefné szakértő javasolta közösségünknek szakértői véleményében: „Továbbképzési irányként a Karácsony Sándor anyanyelvi nevelésre vonatkozó munkásságának megismerését javaslom.” Érdemes tanácsát megszívlelni, ez belső továbbképzés formájában is kivitelezhető. - Feladat lesz az új köznevelési törvénybe leírt humán erőforrás megvalósításának előkészítése, mely gazdasági számításokat is igényel. A humán erőforrás átalakulását eredményezi az új törvény. - Érdemes lenne már a 2012/2013. nevelési évben ezt az átalakítást megvalósítani – kiemelten óvodatitkár, helyettes beállítása -, hiszen a különböző munkaidő-kedvezmények kiadását is biztosítani szükséges pl. üzemi tanácsi megbízott). E rendszer kiépítése világos viszonyokat teremthetne, hozzájárulhatna az egyenletesebb feladatmegosztáshoz. Amiatt is megfontolandó az átalakítás szeptemberi bevezetése, mert a fenntartó által engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét neki kell biztosítania a későbbiekben, így gazdasági tekintetben átláthatóbb lenne a rendszer. A humán erőforrás ez évi bővítési szükségességét az is alátámasztja, hogy megnőnek az adatszolgáltatás feladatai is. Kialakítják központilag az óvodások nyilvántartását is, minden óvodás gyermek: oktatási azonosító számot fog kapni. Ez a feladat már 2012 szeptemberétől kötelező. 6. 2. Pedagógiai és egyéb szakmai és nem szakmai területet is érintő munkánk továbbfejlesztési lehetőségei, feladatai - A nevelési program megvalósítása továbbra is fő feladataink közé tartozik, a megvalósítás lehetővé teszi az óvodába járó gyermekeinknek sokféle érdekes, és vonzó tevékenység biztosítását, amelyben jól érzik magukat, képességeik kibontakoztatása hatékonyabb lehet. - Az integráltan nevelt gyermekek, a HH és a HHH gyermekek fejlesztése továbbra is kapjon kiemelt figyelmet az esélyegyenlőség megteremtése, megvalósítása érdekében. - Fontos feladat: Zilahi Józsefné tanácsának követése: - „A szimbolikus játék, mese, a bibliai történetek és óvodai tevékenységek mellett az énekes játékok, a zenei nevelés kitüntetett szerepének hangsúlyozása. Az éneklés is imádság alapelve jegyében. - A kisfiúk mozgásos, barkácsolós játékainak tudatos támogatása, lehetőségeinek bővítése. - Sok és változatos labdajáték a szabadban. …. A hagyományos játékfajták tudatos felelevenítése.(Karika-hajtás, a golyózás legegyszerűbb formája-gödörbe, lyukba gurítás, icka, ugrálás, bottal a földre rajzolás, termény állatok gondozása, „disznóólépítés”, főzőcske, udvari babázás, ugráló kötél, pancsolás, sarazás, a homokjátékok különböző egyszerű változatai, óvónői, nagymamai babaruhavarrás...)” - Annak teljes tudatosítása, hogy az óvoda a kisgyermekkort hívatott játék- és mese tartalommal megtölteni, nem feladata a didaktikus iskolára való felkészítés. A lehetséges tevékenységformák is játékok! - A gyermekismereten alapuló szeretet változatos, finom eljárásainak népszerűsítése, terjesztése. Úgy vélem, a pedagógiai munkában megjelenik a pedagógus egyénisége, mindenkinek vannak – így nekem is - a minőségfejlesztés szavaival élve erősségei és gyengeségei. Kis nevelőtestületi
19
közösségként jól ismerjük egymás munkáját. Bátran merjünk egymástól tanulni! Mindenkinek van jó gyakorlata, adja át társainak. - Az intézményünk előtt álló megoldásra váró feladatok közül kiemelt helyre sorolnám a hitéleti munkaközösség újbóli megalakítását. Úgy gondolom, mivel óvodánk specifikuma a keresztyén szellemben történő nevelés, szüksége van valamennyiünknek a folyamatos fejlődésre, tapasztalatok átadására, hospitálásokra óvodán belül és óvodán kívül egyaránt. A hitéleti munkaközösség mellett más területre is szívesen fogadom munkaközösség megalakulását, várom a kollégák javaslatát, hogy egy közös döntés születhessen. Minden olyan javaslatot támogatok, mely közösen kitűzött célok elérését, a szakmai fejlődést, megújulást szolgálja. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy egy olyan munkaközösségi csoport alakul, mely középpontba állítja szakmai munkájában a tehetséggondozást, ennek távlati hozadéka lehetne óvodánk Tehetségponttá válása. - Szükségesnek tartom – egy kicsit távolabb mutatva - a megyénkben található református óvodákkal közösen egy Megyei Hitéleti Munkaközösség létrehozását. Élő kapcsolatra van szükségünk, hiszen egymás hite által épülünk. Ennek előkészítő munkálatai már most elindulhatnának. - Szakmai munkánkat érinti, hogy a fenntartói minőségirányítási program 2012-re szakmai ellenőrzést tervez óvodánkban. Feladatunk előkészíteni az ellenőrzést. A szakmai ellenőrzés célja: A fenntartó elvárásainak való megfelelés. - A nemzeti köznevelésről szóló törvény kívánalmai szerinti működés, feladatok előkészítése – a nevelési program, s egyéb dokumentumok átalakításához. Sokrétű változássor, amelynek alakulása közvetlenül vagy közvetve befolyásolja a pedagógiai munkánkat is. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint: - A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat. - A működéshez szükséges alapfeltételek előírásai nem változnak. - Kiemelt az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés. - A Kormányhivatal kétévente ellenőrzi a fenntartói tevékenység törvényességét. - Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (87. §): - 5 évente - Lekötött munkaidő • Óvoda – kötött munkaidő teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások. - Változások a köznevelési intézmény vezetőjének választásában – ránk, mint egyházi intézményre, a törvény szerint ismét megengedő paragrafus jelent meg, ennek pontosítását várhatóan a megjelenő végrehajtási rendelet szabályozza. Az új törvény szerint ugyanis: „a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást, nem kell alkalmazni a 67. § (7) bekezdésében és a 83. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltakat.” [31. § (2)] A legfontosabb mérföldkövek, melyek érintik munkánkat
1
: 1
A köznevelési törvényhez és egyéb területekhez majd megjelenő végrehajtási rendeletek
együttesen adnak majd eligazító pontokat a részletes feladatokhoz.
20
2012. szeptember 1.
Ekkor lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló törvény, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre.
Az óvodai felvétel kötelezőségei csökkennek – egyszerűbbé válik a felvételi döntés. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvétele / átvétele:
Feladat - A nevelőtestület ismerje meg a nemzeti köznevelésről szóló törvényt, s a végrehajtási rendeletet. - Vezetői tájékoztatás: IT, Presbitérium – Milyen fenntartói változások, feladatok lesznek? - Az egyházi intézmények specifikumai - Szülői tájékoztatás a köznevelési törvény változásairól. - A 2012/13. nevelési évi Munkatervben ütemezni a feladatokat. Feladat: felvételi lehetőség – férőhely viszonyítása - Érintett munkavállalók, szülők tájékoztatása
Tisztázódtak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába történő elhelyezésének körülményei. Az eddigi szabályozás alapján a férőhelyek betöltése után sem tagadhatta meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felvételét / átvételét. Az új rendszer szerint amennyiben a felvételi, átvételi kérelmek után marad férőhely, előnyben kell részesíteni az említett csoporthoz tartozó gyermekeket
Csökkennek az óvodai elhelye- - Érintett munkavállalók, szülők tájékoztatása zés megszűnésének előírásai is. Növekszik az óvoda adat- - Tanulmányozni szükséges 20/1997. (II. 13.) Korszolgáltatási kötelezettsége mányrendeletet - Az adatok nyilvántartására, kezelésére, továbbítására vonatkozó eljárásrend áttekintése az adatkezelési szabályzatban, szükség esetén korrekció Magyarország címere (terem, - Beszerzés, illetve elhelyezés épületen, csoportcímtábla, épület, bélyegző) – szobákban, bélyegzőcsere kötelező elhelyezés - Szabályzatok, SZMSZ áttekintése, módosítása e területen Alapdokumentumok tekinteté- Az alapdokumentumok áttekintése, szükséges ben is több változás érinti az korrekciójának elindítása a köznevelési törvény óvodai működést: szellemében, a megjelölt határidők betartása Helyi nevelési program Mint fogalom, megszűnik a helyi - Az egységesített elnevezés (PP) miatt szóhasznevelési program kifejezés, he- nálatcsere a programunkban. lyette – mint az iskolákban - pedagógiai program kifejezés kerül használatba. Kizárólag az Óvodai nevelés - Óvodánk eddig is ez alapján készítette programországos alapprogramja alapján ját, így e rendelkezés miatt nincs teendőnk. Eddig készíthető helyi program is, most is lehetősége volt/van az egyházi specifi-
21
kumok beépítésére. Változások, jelentős eltérések - Fenntartói tájékoztatás: Az egyházi intézményeklesznek egyházi és más intézmé- ben továbbra is fenntartói jóváhagyás szükséges, nyek között a legitimációs eljá- előtte szakértői vélemény szükséges. rásban. - Szülői tájékoztatás: csökken a szülői szervezet hatásköre, PP elfogadásához nem kell szülői vélemény beszerzése. - Amennyiben szükséges, PP módosítás – akkor az átalakítás – nevelőtestületi jóváhagyás – szakértő - fenntartói határozat: 2012. december 31-ig. SZMSZ Mint fogalom, megszűnik a helyi - Az egységesített elnevezés (PP) miatt szóhasznevelési program kifejezés nálatcsere szükség esetén. A legitimációs eljárás ennél az - Fenntartói tájékoztatás: az egyházi intézményekalapdokumentumnál is változik, ben marad a fenntartói jóváhagyás, csak ezzel különbség figyelhető meg a fenn- érvényes az SZMSZ. tartó szerint. Az egyházi intézmények eseté- - Lehetőség és egyben kívánalom is ez, mely téren ben megengedő a törvény: lehe- kiegészítésre is szorul SZMSZ-ünk, hangsúlyotővé teszi a tartalmi szabályozás- sabb tartalmi szabályozás szükséges. Olyan terüban református egyházunk taní- lete ez munkánknak, amely kiemelten fontos, időtásaival összefüggő megjelenési, igényes feladat, nem mondhatunk le róla. viselkedési szabályok bevitelét, - Mivel eddig is feladata volt az intézményeknek, a kötelességek, jogok, hitélettel minimális alapok ott vannak az SZMSZ-ben, részkapcsolatos tevékenység előírá- letezőbb kivitelezését középtávon javaslom – ez sát továbbra is. egyben - amennyiben létrejön hitéleti munkaközösség - egyik fő feladatává válhatna, előkészíthetné, koordinálhatná a munkát. - Szülői tájékoztatás: adatkezelési szabályzat esetében megszűnik a szülői szervezet egyetértési joga; véleményezési jog illeti meg ettől az időponttól. - 2012. december 31-ig az SZMSZ kötelező felülvizsgálatának elvégzése. Házirend Mint fogalom, megszűnik a helyi - Az egységesített elnevezés (PP) miatt szóhasznevelési program kifejezés nálatcsere szükség esetén. A házirend tartalmi előírásaiban – - A végrehajtási rendelet megjelenését követően a kötelező elemek, lehetőségek – a két jogszabály alapján eldönteni: kell-e változtatni törvény nem mutat változást. az eddigieken. Változás történik a legitimációs - Fenntartói tájékoztatás: az egyházi intézeljárásban, itt is különbség figyelményekben marad a fenntartói jóváhahető meg a fenntartó szerint. gyás, csak ezzel érvényes a Házirend. Eljárás, mint az SZMSZ-nél: óvodavezető elkészíti, nevelőtestület fogadja el, előtte szülői vélemény, majd követi a fenntartói jóváhagyás. IMIP A legnagyobb fejtörést okozó - Helyi közösségi döntést igényel, hogy alapdokumentumunk. óvodánk folytatja-e a belső minőségfej-
22
A törvény nem beszél róla – ennek oka feltételezhetően a megjelenő külső ellenőrzés, valamint a minősítési eljárás belépése 2013 szeptemberétől. Eddig kötelező volt az IMIP, a kötelezőség megszűnik, hiszen a közoktatási törvény adott paragrafusa, mely eddig előírta az intézményeknek hatályát veszti. Nincs viszont tiltás; ott a lehetőség, mint az óvoda belső irányítással működő minőségfejlesztési rendszere.
lesztő tevékenységét. Elvetné-e teljes mértékben? Részeket meghagyna belőle? - Párbeszéd a fenntartóval, hiszen a FMIPben meghatározott elvárásai vannak óvodánkkal szemben. - Olyan területről van szó, melyben sok még most a bizonytalansági tényező – hiányzó rendeletek, a minőségfejlesztési team finanszírozási lehetőségei… Feladat: közös gondolkodás, variációs lehetőségek számba vétele. A döntésig: Óvodánkban a szervezet működésében érvényesíteni szükséges az elkészített minőségirányítási programot. A pedagógusok alkalmazásá- - Az Nkt. 3. melléklete alapján összehasonlítás – nak feltételei életbe lépnek. kimondható, óvodapedagógusaink végzettsége megfelel az előírásoknak. Az alapdokumentumok változásai magukkal hozzák, hogy az alapdokumentumokon kívül az óvoda valamennyi szabályzatát felül kell vizsgálni. 2013. január 1.
2013. január 1-ig a nem állami fenntartók felülvizsgálják intézményeik alapító okiratát. [97.§ (4)] Ekkortól kerülnek főszabály szerint állami fenntartásba a köznevelési intézmények, és változik a bérek finanszírozása. Pedagógusok és a nevelő munkát közvetlenül segítők illetménye és járulékai – államtól/ egyházi intézményekre is vonatkozik – költségvetési hozzájárulás címen. Hatályba lépnek a szakszolgálatokkal kapcsolatos változások – szakmai irányítást: oktatásért felelős miniszter végzi. Abban az évben tanköteles a gyermek, amelyben a 6. életévét augusztus 31-ig betölti, legkésőbb az azt követő évben. Az új rendszerben a tankötelezettség megkezdéséről fősza-
Feladat - Közös gondolkodás a fenntartóval, a felülvizsgálat előkészítése, megvalósítás. - A felülvizsgált alapító okirat megküldése a Kormányhivatalnak, egyházi szerveknek. - Adatszolgáltatás
- Párbeszéd a város szakszolgálatával: Hogyan érinti a változás intézményünket? - Munkatársi, szülői tájékoztatás. - E téren több változást szükséges megismernie a nevelőtestületnek, közösségünknek. - Szülői tájékoztatás a változásokról.
23
bály szerint az óvoda vezetője, bizonyos esetben szakértői bizottság dönt. A korábbi megkezdés lehetőségének folyamata is megváltozik, a szülő kérelme és szakértői bizottság véleménye alapján az illetékes kormányhivatal engedélyezheti a tankötelezettség hat éves kor előtti megkezdését. Az a gyermek, akinek esetében a szakértői bizottság javaslatot tesz további egy nevelési évre az óvodába járásra – ezt követően válik tankötelessé. 2013. szeptember 1.
Ekkortól lép életbe: - a pedagógus életpályamodell, - a pedagógusok magasabb bérezése, - a pedagógusok új típusú munkaidő-számítása A pedagógus életpályamodell 2013-ban indul útjára, ettől kezdve lehet számítani a pedagógusok jelentősebb béremelésére. A finanszírozásban is alapvető átalakulások várhatók, a tervek szerint a pedagógusok a bérüket közvetlenül az államtól kapják majd meg.
Ekkortól érvényesek az új csoportlétszámok. Hatályba lépnek az intézményvezetők létszáma és óraszámai.
Ekkortól hatályos a nevelőoktató munkát közvetlenül
Feladat - E jogszabályi változás olyan feladatot ró ránk, amely majd szükségessé teszi az IMIP átalakítását a fentebb leírtak függvényében. (Közös, meghozott döntés befolyásolja.) - Szükségessé válik az SZMSZ újragondolása is a munkaidő számításának, szabályozásának kapcsán. - Pedagógus előmeneteli rendszer változásainak intézményi hatását már a megelőző nevelési évben vizsgálni szükséges. - A minősítő vizsga és minősítési eljárás rendjének megismerése szintén a megelőző nevelési évben szükséges. - Mivel a minősítő eljárás során az egyik vizsgálati szempont: a munkaköri leírásban előírt kötelezettségek teljesítése – kiemelt kívánalom, feladat: alapos, mindenre kiterjedő munkaköri leírások készítése. - Várhatóan több jelentési feladat hárul fenntartóra, óvodára egyaránt. - A maximum létszám marad: 25 - mint az előző törvényben – hogy új feladat ennek kapcsán hárul-e ránk, a végrehajtási rendelet alapján dönthető el. - Közös gondolkodás fenntartóval: módosulnak vezetői óraszámok, vezetői létszám, vezetők óraszáma, mely érinti az óvodapedagógusi kör óraszámát – gazdasági számítások. - Új vezetési szerkezet jön létre az óvodánkban , melynek beépítését SZMSZ-ben, IMIP-ben – ha marad - meg kell jeleníteni. - Közös gondolkodás fenntartóval: óvodánkat érintően munkakör bővülése lesz – óvodatitkár –
24
segítők létszámára vonatkozó 2. melléklet. - Aminek gyakorlati megvalósítási lehetősége, oldala még nem egyértelmű – várhatóan e témában is a végrehajtási rendelet ad majd eligazodást: pedagógiai asszisztens, pszichológus, rendszergazda foglalkoztatás Hatályba lép a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak létszámának meghatározására vonatkozó szabály. /61. § (5)/ Az óvodai nevelés finanszírozott időkerete heti 61 óra, mely magába foglalja a gyermek napi ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges időt is. (6. sz. melléklet) Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló – HH és HHH helyzetű gyermek és tanuló (gyermekvédelmi és gyámügyi tv. szerint)
ekkortól már kötelező, ismételten gazdasági számítások következnek. - Amennyiben finanszírozza az állam – a munkakörök kialakítása az intézményben.
- A leendő állami intézmények tekintetében egyértelmű a törvény megfogalmazása. Az egyházi intézményekről nem szól a törvény, várhatóan saját hatáskörben, a gazdasági viszonyok függvényében születhet erről intézkedés. Alapelvként mindenképpen figyelembe kell vennünk: az ellátandó feladatokat, s ehhez igazítani a foglalkoztatást. - Összehasonlítás: Mi van nálunk e téren? Jár-e fenntartói többletköltséggel? - A finanszírozott keret összevetése nyitva tartási időnkkel - Házirend, SZMSZ áttekintése, szükség esetén korrekció. - Az új értelmezés ismertetése valamennyi érintettel. - Dokumentumok vezetése, adatszolgáltatás e jogszabály szerinti használata, végzése.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmának meghatározása innentől kezdődően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik.
A tankönyvek fokozatosan - Szülői tájékoztatás - az iskolába készülő gyermeingyenessé válnak keknél 6.
táblázat – A köznevelési törvényből adódó legfőbb feladatok táblázatai
Intézménytípus Óvoda
Minimum
Átlag
13
Maximum 20
25
7. táblázat – Az új létszámhatárok
Vezetők kötelező létszáma: (1. sz. melléklet) Intézményvezető, tagintézmény-vezető, intézményegység- vezető Intézményvezető-helyettes: 50 fő létszámig 51 - 200 fő létszám 201 - 500 fő létszám Vezető kötelező óraszámát az 5. sz. melléklet határozza meg a törvényben
1 0 1 2
25
Új elem az egyházi intézményeknél: hogy az intézményvezető-helyettes megbízásakor a fenntartó egyetértési jogot gyakorol. Feladat - E feladat megoldása már a középtávú tervezést igényli, de városi szinten érdemes a témáról a fenntartóknak már korábban tárgyalásokat folytatni. Alapkérdés: a Jó Pásztor Református Óvoda hány gyermeket tud befogadni? - Mivel felmentést egyházi intézményben a fenntartó adhat – formanyomtatvány készítésével segíthető a fenntartói feladat.
2014. szeptember 1.
Ekkortól kötelező a 3 éves kortól való óvodába járás. (felmentési lehetőség van) óvodakötelezettség
8.
táblázat - A köznevelési törvényből adódó legfőbb feladatok
A feladatok a végrehajtási rendeletek megjelenésével pontosulnak, jobban irányt mutatnak. Látható a fenti táblázatból, hogy az első pillanattól az új törvényben változások miatt folyamatos párbeszédre van szükség az intézmény és a fenntartó testület között. Várhatóan a református közoktatási törvény is átalakul a Nkt. szellemében, amely szintén segíti, eligazít mindennapjainkban. 6. 3. A gyermekvédelemi munka továbbfejlesztése - A szülőkkel történő beszélgetések alapján, kívánalom lenne szélesebb körű tájékoztatás e területet érintően. Így feladat: folyamatos gyermekvédelmi területet átölelő tájékoztatás. - Óvodánk gyermekvédelmi felelőse kiegészülve azon munkatársakkal, akiknek szakvizsgája van, – teamet alkotva elkészíthetnének egy „Kalauzt” – írásos tájékoztató anyagot. - Szülői értekezletekre, az egészséges életmód, a gyermekvédelem kérdéseivel foglalkozó szakemberek meghívása / orvos, védőnő, Gyermekjóléti Szolgálat szakemberei, pszichológus - HH és HHH gyermek fogalmának új értelmezését kötelességünk megismertetni szülőkkel, ugyanígy tudniuk kell, hogy változik a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek után járó támogatás. A törvényből kikerült az a jogosultságra vonatkozó feltétel, hogy legkésőbb negyedik életévéig be kell íratni óvodába. 6. 4. Az óvoda kapcsolatrendszerének fejlesztése Kiemelt vezetői feladatomnak tartom a dokumentumainkban megjelenő partnerekkel való kapcsolat működtetését, fejlesztését. Jó és tartalmas munkakapcsolatra törekszem valamennyi partnerünkkel. Arra törekszem, hogy akikkel kapcsolatba kerülök, érezzék az őszinte érdeklődést, az odafordulást, az empátiát, az egymás munkájának segítésére való törekvést. 6. 4. 1. Belső kapcsolataink bővítési, fejlesztési lehetőségei 6.4.1.1.Óvoda- Család Hisszük, hogy a gyermek Isten ajándéka, akit a családoknak adott sáfárságra. A gyermeknek elsősorban a szüleitől kell kapnia a szeretetet, a megértést és a nevelést, ebben igyekszünk segítő kezet nyújtani. A gyermek fejlődéséért kölcsönös a felelősség, így a családdal való együttműködésnek a célja mindig a gyermek optimális fejlesztése.
26
- A szülők tájékoztatása terén biztosítani kívánom mindazokat a jogokat, melyet jogszabály előír. - Számítok a szülők véleménynyilvánítására, szívesen fogadom az építő kritikát, hiszen ez viszi előre a munkát. Nyíltságot ígérek, én is élek az előbbiekkel. - Közösségünk továbbra is számít a szülők aktív szerepvállalására. Az intézménnyel együttműködve, a gyerek előmenetelét figyelemmel kísérve, illetve a gyermek óvodai nevelésben való részvételét biztosítva a szülői szerepvállalás segíti közös céljaink megvalósítását. A szülők és mi is - óvodai munkavállalók tudjuk, hogy a gyermek, mint Isten ajándéka küldetéssel érkezik e világra. Kegyelmi ajándéko(ka)t hordoz. Ennek az ajándéknak a felismerése, kibontása, elfogadása, a közösség javára fordítása hosszú, az óvodai életben csak elkezdődő, élethosszig tartó folyamat. Keresztyén pedagógiánk igazi, alázatot és bölcsességet is jócskán igénylő feladata ez. Mi e feladatvállalásban továbbra is ott állunk a szülők mellett, segítünk. A harmonikus munka, a kapcsolatok erősítése, a bevált kapcsolattartási formák megőrzése e területen is fontos. - Új kapcsolati forma lehetne szülői igény esetén: a Szülők Akadémiája, mely előadás, kötetlen beszélgetés lenne a közösséget érdeklő témákban, saját program szerint, évi 2-4 alkalommal. Tematikájában megjelenhetne: pl. Keresztyén kisgyermeknevelés, Pszichikus problémák óvodás korban. - A mai nehéz világunkban nem könnyű a családok megélhetése. Egymáson úgy is lehet segíteni, hogy a már kinőtt, de jól használható ruhadarabokat felkínáljuk másnak, vagy cserélünk. Megfontolásra ajánlanám a szülőknek: használt ruha gyűjtését, ruhabörze szervezését. - Az óvoda népszerűsítése a szülők körében továbbra is egyik kiemelt feladat. A szülők körében végzett missziói munka kapcsán úgy érzem, bőven van feladatunk. Tapasztalataink szerint ugyanis egyre több olyan gyermeket iratnak be óvodánkba, akiknek szülei nem részesültek hitoktatásban és gyermekeik kapcsán kerülnek kapcsolatba Isten Igéjével. Ha a család: érdeklődő partnerként segíti az óvodai hitéleti nevelést azzal, hogy eljár gyülekezeti alkalmainkra, folyamatosan informálódik az intézményben folyó hitéleti nevelésről azért, hogy válaszolni tudjanak otthon is a gyermekeikben felmerülő kérdésekre, az nagymértékben elősegíti a magvetést. Éppen ezért fontos missziós feladat bízatott ránk gyülekezetünk intézményében szülők és gyermekek körében egyaránt. 6.4.1.2. Munkatársi kapcsolatok Feladatom: demokratikus vezetői magatartással, bizalmon, szakmai megbecsülésen alapuló kapcsolatrendszer alakítása, humánus légkör teremtése. A csapatszellem erősítése: a már meglevő jól működő munkahelyi kapcsolatok megtartásával, a kevésbé hatékonyan működő szakmai, emberi kapcsolatok alakításával; az óvodapedagógusok és a nevelést segítő dajkák közötti nevelő partneri viszony elmélyítésével. A munkatársi kapcsolaton hatékony, szakmai, kollegiális kapcsolatot értek. A munkatársak kommunikációja óvodánk viszonylag alacsony létszáma miatt közvetlen szóbeli vagy írásos, nyílt és szerteágazó. Vallom, minden problémát azon a szervezeti szinten érdemes felvetni, ahol az elintézhető. A munkatársaimmal való kapcsolattartásban a legfontosabbnak a következőket tekintem: a jó szakmai és komfortérzet biztosítását; az önképzés és továbbképzés ösztönzését; az önálló és felelősségteljes folyamatirányítás lehetőségét; a döntési folyamatokban való részvételt; a fejlődési, változási képesség ütembeli különbözőségének elismerését;
27
konzekvens és kiszámítható vezetői magatartást. Szorgalmazni szeretném, hogy fenntartónk hozzon létre egy olyan díjat egyházközségünkben, mellyel az intézményeiben dolgozó munkavállalókat erkölcsi és anyagi elismerésben részesítheti. 6. 4. 2. Külsőkapcsolataink bővítési, fejlesztési lehetőségei 6.4.2.1.Társintézményeink Továbbra is feladatnak tekintem a helyzetelemezésben és a nevelési programban felsorolt társintézményekkel való jó kapcsolattartást. Fontos a jó kapcsolat az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, a gyermekvédelem szervezetivel, a város közművelődési intézményeivel, civil szervezeteivel. Szeretném a jövőben is megtartani a kialakult, együttműködő, hagyományokon alapuló kapcsolatot az általános iskolával. A még szorosabb kapcsolattartás érdekében a kapcsolati tartalmakat érdemes lenne együttműködési megállapodások formájában rögzíteni. Az erről való gondolkodás lenne a következő év feladata. Előrevivő lehet, ha szorosabb kapcsolatépítésre kerül sor a város bölcsődéjével. A szülők megszólítása fontos, állandó jelleggel szükséges a tájékoztatásuk, meghívásuk azon alkalmainkra, amely segít megismerni óvodánk mindennapjait. Így segítve a szülői döntést. Zilahi Józsefné szakértői jelentésében javasolta a következőket: „A református óvodai nevelés elméleti és gyakorlati központjának kiépítése a Debrecen Református Kollégium Óvodájával együtt.” Olyan téma ez, mely közös gondolkodást kíván, a döntés a közösség kezében van. Támogatni kívánom azt a hagyományt, mellyel óvodai közösségünk kapcsolódik a református óvodák éves találkozásához, programjához. 6.4.2.3. Fenntartónk A fenntartóval való kapcsolattartás, a harmonikus közös munka a vezető egyik legfontosabb feladata. A fenntartó a vezetőtől kap tájékoztatást, információt. Nem mindegy, milyen minőségű és mennyiségű információhoz jut az óvodában folyó munkáról. Fontos, hogy a munka eredményeiről, sikereiről, nehézségeiről tudomása legyen. A tájékoztatásnak: korrektnek és pontosnak kell lennie. Feladat: A kapcsolattartás meglévő formái (jelentések, beszámolók, személyes felszólalások, véleménynyilvánítás…) mellett bővíteni szükséges azokat az alkalmakat, melyek segítik az együttgondolkodást, együttmunkálkodást az óvoda működése érdekében. Ennek formája lehet: - Közös IT – nevelőtestületi/alkalmazotti beszélgetés. - Közös presbiteri - nevelőtestületi/alkalmazotti beszélgetés. Feladat a gyülekezettel való élő kapcsolattartás is. A nevelési program kitér e kapcsolattartási formákra, melyek, ha működnek, szorosabbá tehetik a kapcsolatot. Mivel a fenntartónknak van egy másik intézménye is. A következő évben e másik intézménnyel való kapcsolatépítést szorgalmaznám közös programok beiktatásával. Kiemelt fenntartóval közös feladat: Az alkalmazott gazdálkodási technikák, szabályok, prioritások átgondolása, a gazdasági helyzethez igazított hatékony, ésszerű gazdálkodási stratégiák kidolgozása, alkalmazása. Ezt különösen az új köznevelési törvény indokolja.
28
6. 5. Tárgyi erőforrásaink fejlesztési lehetőségei Fontosnak tartom, hogy csak esztétikus, rendezett környezetben biztosítható a gyermekek és a munkavállalók jó közérzete. Feladatom a tárgyi feltételek megtartására, folyamatos fejlesztésére való törekvés. - Költségtakarékos gazdálkodás. - Pályázatokon való részvétel elősegítése. - A minimális eszköz –és felszerelési jegyzékben foglalt eszközök nyomon követése, szükség szerinti pótlása. - A kulturált étkezéshez szükséges eszközök szükség szerinti pótlása. - A konyha megnövekedett feladatai miatti igény, szükséglet kielégítése. Az étkezés, az étkeztetés bővülése tárgyi gyarapodással járt, amennyiben e téren még szükséges beszerzés azt folyamatában szükséges megtenni, hiszen ez a befektetés hosszabb távon megtérül. - Karbantartási terv szerinti munkavégzés. - Szakfolyóiratok, szakkönyvek, gyermekkönyvek folyamatos beszerzése. 7. ÖSSZEGZÉS A fentiek megvalósítása tudatos vezetői munkát igényel, amely a vezetés funkcióira építve a következőket jelenti: Tervezés: A küldetés, a stratégia meghatározása vezetői feladat, de a jövőkép – még a rövid távúé is – megvalósításának folyamattervezése igényli a rendszerben dolgozók közös munkáját. A szervezési feladatok két irányban hatnak. Mivel a hamarosan érvénybe lépő köznevelési törvény újraírja az intézmények vezetési szerkezetét / helyettesi funkció visszaáll – nem lehet e téren már az anyagi megfontolás a mérce -, így már most el kell gondolkodni a „hatalomleosztási” folyamaton. Középtávon erősíteni kell az előbb említett „hatalomleosztási” folyamatot, nemcsak helyettes, hanem munkaközösség alakítással is. Fontos kívánalom, mindig a döntéshelyzetben lévőkre delegálni a feladatot és a felelősséget. Ennek nagyon fontos feltétele az informáltság minden téren. A külső és belső kapcsolatrendszer építése elsősorban vezetői feladat, de mindenkinek tudnia kell, a közösség egyes tagjainak kapcsolataiból épül fel az intézményi kapcsolatrendszer. A munkatársi kapcsolaton hatékony, szakmai, kollegiális kapcsolatot értek. A vezetés: Mint a korábban írtak is tükrözik, minden jelentős kérdésben igénylem a munkatársaim véleményét. A nevelőtestületi vagy az alkalmazotti körben meghatározott %-ban létrejött konszenzus után az elfogadott közös akarat végrehajtásáért felelek. Kívánalom, hogy nézetkülönbség döntés után már nem érvényesíthető, s a hibás döntések korrekciójához is konszenzusra van szükség. Irányítás:
Ennek a vezetési funkciónak az alapjaként a minőségfejlesztésből ismert PDCA - SDCA ciklus működését tartom elengedhetetlennek az óvoda minden területére vonatkozóan.
Alapja a világos, egyértelmű követelmény. A ciklus működése a hiba, és nem a hibás keresésére irányul. Alapja és terméke is egyben a helyi mérési-értékelési rendszer. Az értékelés munkánk kontrollja. E kontroll nélkül nem lehetséges az eredményes, hatékony munka (Középtávon ez is átalakítást kíván majd a minőségirányítási programban - ha marad - a belépő életpálya-modell miatt.) Sikeresség, eredményesség, hatékonyság soktényezős folyamat függvénye. Az óvodás gyermek legfőbb tevékenysége a játék. Abban tapasztal, azáltal fejlődik, „tanul”. A gyermek nemcsak játszik, hanem JÁTSZIK. Játszik, s mindeközben olyan közegben nevelkedik, amelyben megismeri Urunkat, s ezáltal olyan értékek birtokába jut, amely egész élete során vezetheti. Isten adott örömöket és adott próbákat is munkánk során, ez így lesz továbbra is. Élhettünk, dolgozhattunk. Megengedte hibáinkat, erősítette jószándékainkat, s ígéri szüntelen segítségét. Ezekért és még oly sok mindenért adjunk Neki hálát. Benne bízva arra kérem közösségünket, törekedjünk közösen, hogy minél több öröm érje óvodánkat, mert gyermekekkel, életekkel foglalkozni sem pénzért, sem hírnévért nem érdemes, nem lehet. Fontosak ezek is, de a legfontosabb az az öröm, amit visszakap a gyermektől a felnőtt, az óvoda. Gondolataim leírása során tudtam, hogy az Úr mellettem áll. Tudom azt is, hogy a jövőben is így lesz. Munkámhoz segítségül hívom az óvoda minden alkalmazottját. Azt kérem mindenkitől, aki olvassa e sorokat és véleményt formál róla, a jószándékot keresse, s mondjon el egy imát, beszélgessen Urunkkal, mielőtt meghozza döntését.
