Tartalomjegyzék 1. AZ 1965-ÖS ÁRVÍZ SORÁN JELENTKEZETT ALTALAJPROBLÉMÁK AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN ................................................................................................................ 1 1.1.
Altalajproblémák a Duna jobb part mentén...........................................................................................................................................1
1.2.
Altalajproblémák a Mosoni-Duna mentén..............................................................................................................................................7
2.
AZ 1965-ÖS ÁRVÍZ UTÁN MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK ................................................................... 8
2.1.
Megvalósult fejlesztések a Duna jobb part mentén ................................................................................................................................8
2.2.
Megvalósult fejlesztések a Mosoni-Duna és a Marcal bal part mentén ................................................................................................9
3. A 2013. ÉVI RENDKÍVÜLI ÁRVÍZ IDEJÉN JELENTKEZETT ALTALAJPROBLÉMÁK AZ ÉSZAKDUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN ....................................................................................... 9 3.1.
Altalajproblémák a Duna jobb part mentén.........................................................................................................................................10
3.2.
Altalajproblémák a Mosoni-Duna mentén............................................................................................................................................14
3.3.
Altalajproblémák a Marcal bal parti védvonal mentén.......................................................................................................................16
4.
2013. ÉVI ÁRVÍZI TAPASZTALATOK AZ ALTALAJ ÁLLÉKONYSÁG SZEMPONTJÁBÓL............. 17
Az 1965-ös árvíz során kialakult altalajproblémák és visszatérésük napjainkban 1. Az 1965-ös árvíz során jelentkezett altalajproblémák az Észak-
dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén
Az 1965. évi árvíz során levonult árhullámok nehéz védekezési helyzetet teremtettek az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén. A Szigetközben és a Mosoni-Duna jobb part mentén a buzgárok és az átázások jelentették a legnagyobb problémát, míg a Rába, Répce-árapasztó csatorna, Lajta és Marcal menti védvonalak mentén elsősorban a töltésszakadások ellen kellett védekezni. Az árvíz során buzgárok főként ott törtek fel, ahol az 1954-es árvíz után a végleges szorítógátrendszer még nem épült ki, illetve aholtág-kereszteződések térségében. 1.1.
Altalajproblémák a Duna jobb part mentén
A Duna hosszú ideig tartó árhullámai súlyos helyzetet teremtettek a Dunaremete feletti és a Dunaremete alatti szakaszon. Dunaremete feletti szakasz Erőteljes fakadóvíz és buzgárképződése jelentkezett a Dunakiliti és Püski községek között húzódó ZátonyiDuna mentén, egy veszélyes buzgár tört fel Doborgaz térségében, valamint Dunakiliti közelében egy régi holt-mederben képződött több buzgár. A Zátonyi-Duna mentén kritikus helyzet alakult ki, amikor erőteljes vízfeltörés jelentkezett a holtágban a töltéshez közel,a talaj stabilitását is veszélyeztetve. A holtágban apró buzgárok törtek fel, melyeknél szinte forrni látszott a víz. Mivel az 1954. évi töltésszakadás e holtág közelében volt, így a védekezés során e rész bevédése kiemelkedő jelentőséggel bírt. MiutánCikolaszigetnél a holtágban 6,1 m3/s vízhozam folyt le, erőteljes buzgárképződés indult meg. A Zátonyi-Dunában olyan magas vízállás alakult ki, hogy a víz meghágta a Zátonyi-Duna partéleit, kiöntött a holt-mederből és elöntötte Cikolasziget és Sérfenyősziget egy részét. Ezután a víz akadálytalanul áramlott a Püski mélyterületek irányába. A fakadóvíz képződés a korábbi védekezések alkalmával is általános problémát jelentett a szakaszon a Püski zsilipnél lévő rövid szivárgási úthossz következtében.
1
1. kép Holt-Dunaág által elöntött közút A továbbiakban a holtágat három helyen keresztben elzárták (a Dunakiliti Szitás háznál lévő hídnál, a Dunakiliti „Cseresznyefás”-úti hídnál és a Tejfalu-Dunakiliti közúti hídnál). Az előállított duzzasztásokkal sikerült a buzgárképzést megszüntetni és egy-egy elzárás több méteres vízlépcsőt tartott. Később a felesleges vízhozamot a Nováki-csatornán keresztül átvezették a Mosoni-Dunába. Az elzárásokkal és nyúlgát építésével Püski és Arak községet sikerült megvédeni az elöntéstől.
2. kép Holtág elzárások Doborgaz térségében, a 47+950 tkm szelvényben, egy 50 cm átmérőjű veszélyes buzgár tört fel, melynek egyedi elfogása sikertelen volt. Az elfogását követően újabb 20-30 cm átmérőjű buzgár keletkezett körülötte.A buzgárokat csak teljes szorítógátrendszer kiépítésével sikerült semlegesíteni.
2
3. kép Buzgárelfogás Doborgaz térségében
4. kép Szorítógát kiépítése a buzgár körül Dunakiliti térségében, az 50+900 tkm szelvénynél, egy régi holt-mederben keletkezett 5 db 20-25 cm átmérőjű buzgár. A buzgárokat homokzsákkal körbezárták, azonban körülöttük újabbak törtek fel, melyek megszüntetése végül szintén szorítógát kiépítésével sikerült.
3
5. kép Buzgárelfogás Dunakiliti térségében A buzgárok egyedi elfogásának sikertelensége az összes, Szigetközi szakasz mentén kialakult buzgárra igaz volt. Dunaremete alatti szakasz Erőteljes buzgárképződés jelentkezett Lipót és Vének között, a legveszélyesebb buzgárok Ásványráró, Nagybajcs és Vének térségében törtek fel.A buzgárok 550 cm-es Dunaremetei vízállásnál jelentek meg és 480 cm-es vízállásnál szűntek meg. A jelenségek meglepetésszerű kialakulása következtében a védvonal mentén jelentős szerep jutott a figyelőszolgálatnak. A mélyebben fekvő, víz alatt lévő, megközelíthetetlen jelenségek helyeinek felderítése helikopteres megfigyeléssel történt, emellett állandó riadókészültségben lévő osztagokat szerveztek a szakaszon az azonnali beavatkozás érdekében, így 10-20 percen belül a veszélyes helyeken munkába tudtak állni, akár éjjeli is. Nagybajcs térségében veszélyes buzgárcsoport tört fel, de emellett nagymértékű átázás iskialakult.
6. kép Nagybajcsi buzgáros terület 4
A töltéslábtól mintegy 150 m-re sok helyen a terep teljesen átázott, 6-8 m átmérőjű területek 20-30 cm magasra felpuffadtak, mások pedig 1-3 m mélyen lesüllyedtek. A töltéshez közeli házakhoz nem lehetett eljutni, mert az emberek elsüllyedtek. A kaviccsal feltöltött Nagybajcsi tó felszíne ingott, ha rámentek, valamint erős levegő és vízfeltörések keletkeztek, máshol pedig a kavics felpúposodott. A felpúposodott területeket próbálták felszúrni, hogy a vizet kiengedjék alóla, de a víz általában nem jött ki, lágyulás jelensége alakult ki. Két helyen leásást végeztek, mely során ragadós agyagos és iszapos sarat tártak fel. Május 23-án a 8+800 tkm szelvényben a töltéslábtól kb. 25 m-re egy 15 cm átmérőjű buzgár tört fel. Elfogása homokzsákgyűrűvel azonnal megtörtént, ám kissé szűk volt, így május 24-én egy nagyobb zsákgyűrűvel is körbevették. A buzgár iszapos homokot hordott ki és elfogása után is erősen dolgozott.
7. kép Az elsőként feltört buzgár a 8+800 tkm szelvényben Június 1-én a buzgár működése megszűnt, majd június 14-én ismét mozogni kezdett, de kisebb intenzitással, mint előzőleg. Június 15-én működése fokozódott és a helyzet június 17-én vált kritikussá a maximális vízálláskor, amikor az alsó szakaszra jellemző gönyűi vízállás 787 cm-re emelkedett az 1954. évi 774 cm-rel szemben. Reggel 7 órakor a töltéslábtól 7 m-re a buzgár és a töltés között egy újabb combvastagságú háromágú feltörés keletkezett. A feltörés igen heves volt és az újabb buzgárt egy kb. 8 m átmérőjű zsákgyűrűvel fogták el.Majd 9 órakor a töltés körménél ugyanezen szelvényben ismét púposodni kezdett a talaj és egy karvastagságú buzgár kb. 80 m-re lövellte fel az erősen zavaros vizet.
8. kép A töltés körménél elfogott buzgár és szorítógát kiépítése a buzgárok körül 5
Homokzsákkal körülfogták, de a kellő magasságot még el sem érték, amikor máris újabb 3-4 erős karvastagságú feltörés keletkezett a töltéslábtól 2-3 m távolságra. Ezek köré homokzsákból szorítógátat építettek, majd a szorítógátban rohamosan emelkedett a víz, így távolabb homokzsákokból még egy szorítógát épült, melyben már a háromágú feltörés is benne volt. Végül az összes buzgár köré összefogóan szorítógátat építettek és ezzel a buzgárok működése lényegében megszűnt. A szemben lévő csehszlovák oldal június 17-i Csicsói töltésszakadása következtében gyors apadás következett be, mely éjfélre már 36 cm-t tett ki. A helyzet fokozatosan javult, de június 20-án, amikor a nagybajcsi vízállás a tetőzéstől számítva már 70 cm-t apadt, a 8+850 tkm szelvényben, a töltéslábtól 35 m-re ismét egy combvastagságú buzgár tört fel. Elfogása azonnal megtörtént, de a biztonság kedvéért a 8+8008+950 tkm szelvények között teljes szorítógátrendszert építettek ki homokzsákokból, mely hamarosan meg is telt vízzel.
9. kép Szorítógátrendszer kiépítése a Nagybajcsi szakaszon Ásványráró közelében a 22+000 tkm szelvénynél június 16-án éjjel 3 órakor tört fel egy veszélyes combvastagságú buzgár, melyet hajnali buzgár néven is emlegetnek. A buzgár a töltéslábtól 50 m-re tört fel és néhány perc leforgása alatt kb. 0,5 m3-nyi szürke finom homokot hordott ki. A zavaros vízsugár a terep felett kb. 50-60 cm magasságra tört fel. A kihordott homok a buzgár körül nem rakódott le, hanem szétfolyt és a buzgárt 2 m-nél közelebb nem lehetett megközelíteni, mert az emberek elsüllyedtek a közelében. A buzgár környékén a talaj 20-40 cm-nyire felpúposodott. Elfogása 5-6 m átmérőjű zsákgyűrűvel történt.
10. kép Ásványráró térségében, a 22+050 tkm szelvényben elfogott buzgár Másnapra a buzgár mozgása és zavarosság teljesen megszűnt és a víz kristálytiszta lett, hőmérséklete pedig rendkívül hideg volt a körgátat kívülről körülvevő víztől eltérően. A túlfolyót alkotó zsákokra néhány nap 6
múlva kékes-szürke iszap rakódott le. Később, június 25-én vízmintát vettek a buzgár és a Duna vízéből, mely kimutatta, hogy a buzgár vize nem volt azonos a Duna vízével. A buzgárból nyomás alá került talajvíz folyt ki, azaz „hideg” buzgár alakult ki. A buzgártól kb. 3,5 km távolságra egy talajvízkút helyezkedett el a töltés nyomvonalára merőleges irányban. Ezt követően a Szigetközben több buzgárból is mintát vettek és a Nagybajcsi buzgár kivételével a hozzáférhető nagyobb buzgárok mind „hideg” buzgárok voltak. A belőlük kifolyt víz 10-12 °C fokos volt a Duna vízével szemben, mely 18°C fok körüli volt. Ásványráró térségében több veszélyes apró buzgár is keletkezett, melyek kb.580 cm-es Dunaremetei vízállás körül erősödtek fel. Szürke homokos iszapot hordtak ki és számuk állandóan szaporodott. A legveszélyesebb buzgárok Hosszú-útnál, a töltéslábtól 15 m-re húzódó csatornában törtek fel, melyek a júniusi árhullám alkalmával felerősödtek és ekkor az egész buzgáros területet a csatornával együtt szorítógátrendszerrelkörbevették. A szorítógátak vízzel felteltek, majd a buzgárok működése megszűnt. 1.2.
Altalajproblémák a Mosoni-Duna mentén
A Mosoni-Duna mentén a vízállás emelkedésével fokozatosan alakultak ki átázások és buzgárok, melyek megjelenése kb. 640 cm-es győri vízállásnál egyre inkább fokozódott. Az átázások ellen a töltésrézsű leterhelésével védekeztek.
11. kép Buzgárelfogás és töltésrézsű leterhelés a Mosoni-Duna bal part mentén, Révfalu térségében Erősen buzgáros területek alakultak ki a bal parti védvonal mentén Győrújfalu, Bácsa és Révfalu környékén, valamint a jobb parti védvonal mentén több „km” (kb. 0+000 – 13+000 tkm) hosszon.
7
12. kép Buzgárelfogás Kisbácsánál Egy nagyon veszélyes buzgár tört fel június 11-én Győr-Révfalu egyik utcájában, az árvédelmi töltéstől kb. 60 m-re egy ház pincéjében. A buzgár a bejelentésig már jelentős mennyiségű anyagot kihordott. A helyzet kritikus volt, mert a pince fenekén a buzgárból érkező víz teljes mennyisége rögtön a szennyvíz-csatornába folyt be, melyet a révfalui híd lábánál állandóan szivattyúztak. Az épület megsüllyedt, a buzgár felett lévő lakóház falai megrepedeztek. A pince feneke a Duna vízszintje alatt kb. 3,5 m-re volt. A buzgárt sikeresen elfogták a pince egyes helyiségeinek homokzsákos elzárásával, illetve a szennyvíz-csatornába vezető nyílást is lezárták. A lezárások után az egész pince megtelt vízzel és a buzgár működése megszűnt. Utólagosan megállapították, hogy a buzgár kb. 10 m3-nyi homokot hordott ki a talajból.
2. Az 1965-ös árvíz után megvalósult fejlesztések Az 1965. évi árvíz ismételten rámutatott azokra a megállapításokra, hogy a töltés szivárgással szembeni ellenállása az idők folyamán csökken, sőt meg is szűnhet. A töltések anyagukkal és méreteikkel nem feleltek meg a várható magas vízállásokkal szemben. 2.1.
Megvalósult fejlesztések a Duna jobb part mentén
A Duna jobb parti védvonal (01.03. Vének-Dunaremete, 01.04. Dunaremete-Rajka)teljes hosszán megerősítették a töltést, a töltés mentett oldali kavics háttöltést „kapott”. A Püski zsilipet elbontották és az erős fakadóvíz képződés miatt a Zátonyi-Duna vizét átkormányozták a Nováki-csatornába. A Zátonyi-Duna vize Novákpusztánál torkollik a Mosoni-Dunába. Kiépítették a végleges szorítógátrendszert, és a töltés menti mély terepeket, holtágakat és anyaggödröket szükség szerint feltöltötték. A 2002. évi árvizet követően, Vének térségében (0+000-0+500 tkm) a „Véneki tónak” nevezett legmélyebb mélyvonulat kavicspaplant kapott. A védvonal egyik legmélyebb terepalakulati része volt. A 2002-es árvíz során ugyancsak problémát jelentett a Nagybajcsi terület. Fakadóvíz feltörés, valamint buzgárcsoport jelentkezett, így aPallagi-tónak nevezett terület feltöltését, valamint a terület szélének tisztítását (bokrokkal sűrűn benőtt) irányozták elő a telepített erdőig. Az 1800-as évek végén a leírások szerint töltésszakadás volt e területen, mely mély kopolyát mosott ki.A töltésszakadásból származó kopolya a környező terephez képest 3-6,5 m mélységű volt. Ennek betöltése több ütemben történt, az elmondások alapján a mentett oldali sáv szélén a betöltést az 1970-es évek elején 8
végezték el, nem garantáltan megfelelő minőségű anyagból. A telepített erdőben is megfigyelhetők a korábbi töltésszakadásból származó kopolyák, mélyedések. A 2002. évi árvizet követően e területet homokos kaviccsal feltöltötték a fakadóvíz és buzgárképződés megszüntetése érdekében, továbbá a figyelősávot kiszélesítették. Problémás szakasz jelentkezett az árvizek alkalmával Ásványráró térségében, a 24+000-24+300 tkm szelvények között is, több helyen jelentkezett intenzív vízfeltörés, mely ellennyomó medencét kiépítését igényelte. E terület korábban már feltöltésre került. A fedőréteg e területen gyengén vízzáró, vékony, folyósodásra hajlamos réteg a humuszréteg alatt. A 2002. évi árvíz után javasolt kazettarendszer kiépítése nem készült el a Duna menti védvonal ezen részén. 2.2.
Megvalósult fejlesztések a Mosoni-Duna és a Marcal bal part mentén
Töltéserősítést végeztek a Mosoni-Duna bal parti védvonal (01.05.Vének-Dunaszentpál) egyes szakaszain, valamint a Révfalui körtöltés is kiépült. A Mosoni-Duna jobb parti védvonal mentén (01.07. Mosoni-Duna-Rábcamenti) kb. 18 km-en készült töltéserősítés. A 11+500-11+800 tkm szelvények között kb. 300 m hosszon mentett oldali kazettát építettek ki, de feltöltést nem végeztek. Ezen felül helyi jellegű előtérfeltöltés készült, pl. a Püspökerdő térségében a 9+500-10+000 tkm szelvények közelében, illetve a mentett oldali kazetták alatt kb. 200 m hosszon. A Marcal bal parti védvonal (01.12. Koroncó-Mórichidai) teljes hosszán megerősítették a töltést.
3. A 2013. évi rendkívüli árvíz idején jelentkezett altalajproblémák az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén A 2013. évi rendkívüli árvíz során, a fejlesztések ellenére több védvonal mentén is visszatérően jelentkeztek az altalajproblémák. Veszélyes buzgár és buzgárcsoport tört fel a Duna jobb parti védvonal mentén Ásványráró, Nagybajcs és Vámosszabadi-határátkelőhely közelében, buzgárok jelentek meg a Mosoni-Duna jobb és bal parti, valamint a Marcal bal parti védvonal mentén. Folyó Szelvényszám Fedő alatti Vízvezető Rétegződés Fedőréteg (tkm) réteg réteg iszapos homok, 11+038 kétrétegű iszap Duna jobb part homok iszapos homok, 11+897 kétrétegű agyag Duna jobb part homok 12+261 kétrétegű homok iszapos homok Duna jobb part kavicsos homok, 24+124 háromrétegű homokos iszap iszapos homok Duna jobb part homokos kavics 25+740 kétrétegű homokos iszap homok Duna jobb part homokos Mosoni-Duna 12+148 háromrétegű közepes agyag iszapos homok kavics jobb part homokos Mosoni-Duna 13+985 háromrétegű iszapos agyag homok kavics bal part 1+180 kétrétegű közepes agyag homok Marcal bal part 1+242 kétrétegű közepes agyag homok Marcal bal part 3+514 kétrétegű közepes agyag homok Marcal bal part 1. táblázat Jellemző talajrétegződés a 2013. évi árvíz során kialakult buzgároknál 9
3.1.
Altalajproblémák a Duna jobb part mentén
A Duna jobb parti védvonal mentén a 80-as évek elején számos holtág-keresztezést azonosítottak, melyeknek jelentős szerepe van a buzgárok kialakulásában. A 2002. évi feltöltés ellenére Nagybajcs térségében erős fakadóvíz képződés mellett buzgárcsoport és felpúposodás jelentkezett a Pallagi-tónak nevezett területen. A buzgárcsoport a 8+600 tkm szelvénynél tört fel és 8 db közepes vízhozamú buzgárból állt egy körtöltéssel határolt ellennyomó medencén belül. A buzgárok kis hordalékszállítással működtek. A töltéstől legtávolabbi buzgár a nagy vízmélység miatt nem volt megközelíthető és a töltéslábtól kb. 15 m-re tört fel. A területen két nagyobb területű felpúposodás is jelentkezett, mely során a gyepszőnyeg gyökérzetével átszőtt, erősen vízzáró réteg szakadt el az altalajtól.
13. kép Nagybajcsi buzgárcsoport /2013./ A Vámosszabadi-határátkelőhely alatt, a 11+038 tkm szelvényben egy buzgár jelentkezett az ellennyomó medence lábától kb. 2 m-re jelentkezett fákkal és bokrokkal sűrűn benőtt területen.
14. kép 11+038 tkm szelvényben feltört buzgár Az árvizet követő buzgárfeltárás alkalmával, melyet dr. Nagy László geotechnikai szakértő vezetett, kb. 5-8 cm átmérőjű buzgárjárat került feltárásra mintegy 1 m mélyen az agyagréteg alatt. A feltárt járat vízszintesen 15-20 cm szélesre, függőlegesen kb. 5 cm magasra bővült. A buzgár környezetében a buzgárképződésre legveszélyesebb egyenlőtlenségi mutatójú (Cu<5) finom homoktalaj is feltárásra került, mely folyósodásra erősen hajlamos. A buzgár helye a környék mélyvonulata, nem kizárt a feltöltődött holtág. 10
15. kép A buzgár függőleges járata a 11+038 tkm szelvényben
16. kép A buzgár vízszintes járata a 11+038 tkm szelvényben A Vámosszabadi-határátkelőhely felett, a 11+897 tkm szelvényben egy buzgárcsoport alakult ki a mentett oldali ellennyomó medence lábától 1-5 m-re fás, bokros területen. A buzgárok sok, kb. 4 m3-nyi anyagot hordtak ki.
17. kép Buzgárcsoport a 11+897 tkm szelvényben A buzgárfeltárás alkalmával buzgárjárat nem volt fellelhető, feltehetőleg az eltelt idő alatt a kialakult buzgárjárat betömörödött. A két nagyobb buzgár mellett egy nagyobb felpúposodott rész helyezkedett el, mely a gátőr elmondása szerint egy korábbi árvíz során megemelkedett és megmaradt. A megbontásával szürke finom homok került azonosításra. Elképzelhető, hogy a víz ezt a finom homokot is kimoshatta az árvíz idején. Ebuzgárok környezetében is a buzgárképződésre legveszélyesebb egyenlőtlenségi mutatójú (Cu<5) finom homoktalaj került feltárásra, mely folyósodásra erősen hajlamos. Mélyen (4,3 m alatt) kavicsos homok réteg is jelentkezett, de a számítások alapján, ilyen mélységében a jó vízvezető réteg hatása korlátozott buzgárképződés szempontjából. 11
18. kép A buzgárok mellett megbontott felpúposodott rész Az ún. Patkányosi buzgárcsoport a 12+261 tkm szelvényben,a mentett oldali figyelősáv lábától kb. 5-15 m távolságban alakult ki. A legnagyobb buzgár nagy vízhozammal működött és a buzgárok nagy mennyiségű, kb. 5 m3-nyi anyagot hordtak ki. A tetőzést követően néhány nap múlva buzgár és a töltésláb között egy kb. 3*3 m-es fölbeszakadás keletkezett a mentett oldali előtéren.
19. kép Buzgárcsoport és előtér beszakadás a 12+261 tkm szelvényben A buzgárfeltárás során gyökérjárat jelentkezett a buzgár kúpjának közelében, de általánosságban elmondható, hogy gyökerekkel erősen átszőtt talaj került feltárásra. Feltehetőleg a víz e járaton keresztül talál utat magának. A buzgárok környezetében folyósodásra erősen hajlamos finom homoktalaj szintén megtalálható volt. A beszakadt rész feltárása során nagy mélységig csak kavics feltöltés jelentkezett. A kialakulás oka, hogy a homok réteg kimosódott a kavics feltöltés alól és a kimosódott talaj által képzett üreg a vízszint csökkenésével már nem tudta a felhajtó erőt pótolni. E terület helyreállítására nagyobb mélységű talajcsere javallott és további nagyobb mélységű feltárás.
12
20. kép Gyökerekkel átszőtt talaj, gyökérjárat megjelenése Ásványráró térségében a 24+065-24+175 tkm szelvények között a mentett oldali figyelősávon intenzív vízfeltörés és buzgár jelent meg intenzív fakadóvíz képződés mellett. A területet ellennyomó medencével vették körül. Az árhullám levonulását követően a 24+124 tkm szelvényben egy kisebb rész beszakadt.
21. kép Ellennyomó medence kialakítása az Ásványrárói Sport utcai rampa alatt és földbeszakadás A buzgárfeltárás sorána homokos kavics feltöltés már egy méter mélyen jelentkezett. A buzgár kúpjának közelében laza szürke homok (folyósodásra hajlamos)jelentkezett. A beszakadt területen szintén laza, homokos és gyökerekkel átfont talaj került feltárásra. Elképzelhető, hogy a buzgár a rossz rétegrend következtében, a kavicson keresztül a homok talajrétegen át tört fel.
22. kép Laza, homokos, gyökerekkel átszőtt talaj a 24+124 tkm szelvényben 13
Szintén Ásványráró közelében, a 25+740 tkm szelvényben egy buzgár tört fel a töltéslábtól kb. 3 m-re, az ellennyomó medencén belül.
23. kép Buzgár a 25+740 tkm szelvényben A feltárás alkalmával a buzgár kúpja mellett gyökerekkel átszőtt, szürke homok jelentkezett nagy vastagságban. A víz e laza rétegen keresztül találhatott utat magának.
24. kép A buzgár kúpja mellett feltárt laza homokos talaj 3.2.
Altalajproblémák a Mosoni-Duna mentén
A Mosoni-Duna bal partján, a mentett oldali töltéslábtól kb. 40 m-re a Püspökerdőben, fák között tört fel egy buzgár. A jelenséget csobogó hang alapján azonosították, intenzív vízfeltörésként jelentkezett. A buzgár nagy hordalékkihordással működött, kb. fél m3-nyi anyagot hordott ki. A medencét a buzgár megjelenésétől folyamatosan magasítani kellett.
14
25. kép A 13+985 tkm szelvényben, a Püspökerdőben feltört buzgár E szakaszon korábban is észleltek már buzgár jelenséget az előző 12 évben. A buzgár helye nem mutatott feltöltődött holtágat. Erdős terület révén, gyökérjáraton keresztül alakulhatott ki a buzgár. A buzgár környezetében ugyancsakfolyósodásra hajlamos finom homoktalaj került feltárásra.
26. kép Gyökerekkel átszőtt laza homokos talaj feltárása A Mosoni-Duna jobb partján, a 12+148 tkm szelvény közelében,egy topográfiailag is azonosítható holtágkeresztezésben alakultak ki buzgárok.
27. kép A holtág-kereszteződésben kialakult buzgárok A 12+148 tkm szelvényben, a töltéslábtól 25 m-re, egy szántóföldön jelent meg egy buzgár. Mintegy 3 cm átmérőjű magányos lyukon tört fel a víz. 15
28. kép a 12+148 tkm szelvényben feltört buzgár A buzgár környezetében kb. 80-100 m-es szakaszon további buzgárokkeletkeztek, illetve több buzgár ellen kellett védekezni. Az egymáshoz viszonylag közel elhelyezkedő három nagy és közepes buzgár, valamint a szántó barázdáiban kialakult mintegy 5-6 törpebuzgár (melyek ellen nem védekeztek) rámutatott arra a problémára, hogy egy gyengébb altalaj szakaszjelentkezik, továbbá a buzgárfeltárás során végzett geoelektromos mérések magas ellenállás érekei is megerősítették a holtág-keresztezést. A buzgárok kialakulásának oka a gát lábáig vezetett mélyszántás és holtág-keresztezés.A Duna projekt keretében e terület a kisajátítási határig feltöltésre került. 3.3.
Altalajproblémák a Marcal bal parti védvonal mentén
A Marcal bal partján buzgárok (1+180 tkm, 1+242 tkm, 3+514 tkm)a mentett oldali töltéslábhoz közel, erősen fakadóvizes területen jelentek meg és kis hordalékszállítással működtek.A mentett oldali töltéslábnál egy mélyebb terület jelentkezik. A 3+514 tkm szelvényben kialakult buzgár az 1965-ös évi töltésszakítás tengelyében alakult ki.
29. kép A Marcal bal partján kialakult buzgárok az 1+180 tkm és az 1+242 tkm szelvényben A buzgárfeltárás során az 1+180 tkm és az 1+242 tkm szelvényben feltört buzgár helyén a kötött fedőréteg alatt szürke homokos réteg (folyósodásra erősen hajlamos) jelentkezett, mely a talajvízzel érintkezve rögtön folyóssá vált.
16
30. kép Az 1+180 tkm szelvényben folyóssá váló szürke homok réteg Az 1+242 tkmszelvényben a buzgár kúpjának irányában a kötött fedőréteg és az alatta elhelyezkedő homokos agyagos átmeneti réteg elvált egymástól. A két réteg között kialakult résen keresztül a víz könnyen a felszínre törhetett, amely a buzgár kialakulását idézhette elő. A 3+514 tkm szelvényben (közvetlenül a töltéslábnál alakult ki a buzgár) a humusz réteg alatt laza, rozsdavörös kavicsos homok réteg jelentkezett, alatta pedig megjelent a szürke homokos réteg. A feltárás során feltűnt a korábban elvégzett kisátmérőjű fúrás eltömedékelt helye is. A vöröses kavicsos homokos rétegben jól láthatóvá vált a fúrás helyén egy boltozódás, amely a laza kavicsos réteg következtében alakult ki. A kavicsos homok réteg alatt a tömedékelő anyag egybefolyt az ott található, talajvízhez közel eső szürke homokos réteggel. A laza, járatos, kavicsos rétegen keresztül a víz könnyen utat találhatott magának a felszínre és a buzgár kialakulását okozhatta.
4. 2013. évi árvízi tapasztalatok az altalaj állékonyság szempontjából Míg az 1965. évi árvíz idején, a szorítógátak kialakítása még kellő biztonságot nyújtott a buzgárok kialakulásával szemben, napjainkban a buzgárok előtéren kívüli megjelenése rámutat arra a problémára, hogy a hidraulikus talajtöréssel szembeni biztonság kimerülőben van a védelmi szakaszok mentén. A feltárt buzgárok közelében mindenhol hidraulikai állékonysági probléma jelentkezett. A védvonalak mentén a jelenlegi védelmi rendszeren túl is kell terjeszkedni, ami a kisajátítást is felveti. A jövőben megfelelő vastagságban további mentett oldali előtérfeltöltés alkalmazása szükséges.
Petróczki Zsófia ÉDUVIZIG
[email protected]
17
