Tartalom Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke Elıszó Elıszó a magyar kiadáshoz
7 9 11
Pál elsı levele a thesszalonikaiakhoz Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
15 19 20 50
Pál második levele a thesszalonikaiakhoz Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
53 54 54 71
Pál elsı levele Timóteushoz Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
73 78 79 104
Pál második levele Timóteushoz Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
107 107 108 123
Pál levele Titushoz Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
125 125 126 135
Pál levele Filemonhoz Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
137 138 139 146
Zsidókhoz írt levél Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
149 153 154 199
Jakab levele Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
201 206 207 233
Péter elsı levele Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
235 238 .239 266
Péter második levele Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
269 274 275 299
János elsı levele Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
301 303 304 334
János második levele Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
335 ...336 336 341
János harmadik levele Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
343 344 344 349
Júdás levele Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
351 353 354 362
A Jelenések könyve Bevezetés Vázlat Magyarázat Bibliográfia
363 366 367 456
Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke Az újszövetségi könyvek csoportosítása Ahéber és görög betők átírása Bibliai mértékegységek Természeti utalások Jakab leveleiben Jakab utalásai Jézus hegyi beszédére A Jelenések könyvének hét „boldogmondása" A hét gyülekezet elhelyezkedése Levelek a hét gyülekezetnek A Jelenések könyvében található 14 doxológia A pecsétek, trombiták és a poharak közötti kapcsolat
8 12 13 204 205 369 373 388 390 400
Pál elsı levele a thesszalonikaiakhoz Thomas L. Constable
BEVEZETÉS Thesszalonika városa. A város évszázadokon át virágzott, részben kitőnı földrajzi helyzete miatt. A Thesszalonikai-öböl egy kellemes partjára épült, az Égei-tenger északnyugati csücske közelében. Pál apostol idejében ez volt a fı kikötıje Macedóniának, mely római provincia volt. Thesszalonika ugyanolyan helyzetben voolt, mint Korinthus és Efezus, melyek Akhája és Ázsia provincia fı kikötıvárosai voltak. Thesszalonikának volt egy másik elınye is. Itt ment keresztül a Via Egnatia - az egyik híres római kereskedelmi út -, mely Rómából Bizáncon (a mai Isztambulon) át keletre vezetett. Ily módon Thesszalonika közvetlen kapcsolatba került sok más fontos szárazföldi és tengerparti várossal. Ez volt az egyik legnépesebb központ Pál napjaiban, mely mind kormányzati, mind katonai szempontból stratégiai helyen feküdt. Az újszövetségi idıkben közel kétszázezren lakhattak a városban (Everett F. Harrison, Introduction tó the New Testament, Grand Rapids: Wm. B. Eerdmans Publishing Co., 1964, 245. old.). A lakosok legnagyobb része görög nemzetiségő volt, de nagy számban éltek itt rómaiak továbbá keletiek és zsidók is. Az ókorban mindenütt lehetett találni zsidó üzletembereket, ahol virágzott a kereskedelem. A Thesszalonikában lévı zsidó zsinagóga hatással volt a városra: sok görög prozelita volt jelen, amikor Pál prédikált a zsinagógában (ApCsel 17:4). A Thesszalonikaiakhoz írt elsı levél tükrözi a város erkölcsi légkörét. A népesség legnagyobb részének pogány görög vallása sokféle erkölcstelenséget idézett elı, ugyanakkor felkeltette egyesekben az étvágyat az igazi lelki valóság iránt. A júdaizmus magasabb mércéi nyilvánvalóan vonzották a zsinagógába a kiábrándult görögöket, rómaiakat és keletieket. Thesszalonikát Caszander építette, Kr. e. 315-ben egy ısi város romjai közelébe, ami a közeli hıvíz-forrásokról a Therma nevet kapta. Nagyszerő elhelyezkedése miatt választotta ezt a helyet, és felesége után nevezte el, akit Thesszalonikának hívtak, és aki féltestvére volt Nagy Sándornak. Caszander Nagy Sándor egyik görög tábornoka volt. Sok évvel késıbb, amikor a rómaiak elfoglalták ezt a területet (Kr. e. 168-ban), négy kerületre osztották fel Macedóniát, és ezek közül Thesszalonikát nevezték ki az egyik fıvárosának. Kr. e. 146-ban a rómaiak újjászervezték Macedóniát, és Thesszalonikát tették az új provincia fıvárosává, ami magában foglalta mind a négy korábbi kerületet. Kr. e. 42ben Thesszalonika elnyerte a szabad város jogot Antóniusztól és Oktáviánusztól (akit késıbb Augusztus cézárnak neveztek), mert a thesszalonikaiak segítettek ellenfeleik, Brutus és Cassius legyızésében. A rómaiak viszonylag szabad kezet adtak a thesszalonikaiaknak, és irányításukat a római pro-konzulon (vagy helytartón) keresztül gyakorolták, aki ott élt, de római katonaság nem állomásozott a városban. A thesszalonikaiak megalapíthatták önkormányzatukat a görög városállamokhoz hasonlóan. Létre is hoztak egy öt vagy hat fıbıl álló magisztrátust (politarhoszok), egy szenátust és a nyilvános népgyülést.
Az L világháború alatt a szövetséges hatalmak csapatokat küldtek Thesszalonikába. AII. világháborúban a nácik 60.000 zsidót győjtöttek össze a városból, és kivégezték ıket. Thesszalonika ma is létezı város közel 300.000 lakóval. Mai neve Szaloniki (vagy Thesszaloniki). A város evangélizálása. Pál apostol elıször második missziós útja során hirdette az evangéliumot Thesszalonikában. Miután újra meglátogatta az Ázsia provinciában levı gyülekezeteket, ahol Pál és Barnabás az elsı missziós útjukon prédikáltak, Pál, Szilász, Timóteus, Lukács és talán mások Tróász felé vették útjukat, miután nem sikerült másfelé továbbjutniuk. Tróászban látta Pál a macedóniai férfit látomásban, aki hívta ıt, hogy segítsen. Erre a hívásra válaszként a csoport átkelt Európába, és prédikált Filippiben, ami Macedónia egyik nagy városa volt. Nézeteltérés után a misszionáriusoknak el kellett hagyniuk Filippit; továbbhaladtak kb. 150 km-t a Via Egnatián a következı népesebb központba, Thesszalonikába (ApCsel 17:1-9). Pál szokása szerint meglátogatta a Thesszalonikában levı zsidó zsinagógát, ahol tudta, hogy talál olyan embereket, akikkel sok mindenben közös alapokon állnak: az Ószövetség tisztelete, teológiai fogalmak és kulturális gyakorlatok. Pál jól képzett tanító volt, ezért megengedték neki, hogy beszéljen a zsinagógában. Lukács beszámolója szerint tanítása két fı pontból állt: az Ószövetség tanít arról, hogy a Messiásnak szenvednie kell, meg kell halnia és kell feltámadnia; ezek a jövendölések a Názáreti Jézus személyében már beteljesedtek. Bár Lukács nem említi, de Pál azt is taníthatta, hogy Jézus Krisztus vissza fog térni, hogy betöltse a messiási próféciák hátralévı részét (ApCsel 17:7). A Thesszalonikai levelekben Pál igyekezett válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek tanítása nyomán felmerültek. Pál igehirdetésének eredményeként többen megtértek, beleértve (a) egyes zsidókat, (b) néhány pogány görögöt, akik vagy azért jöttek a zsinagógába, mert már hittek a zsidók Istenében, vagy további ismeretre vágytak ezzel az Istennel kapcsolatban, és (c) néhány elıkelı thesszalonikai polgár feleségét (17:4). A Thesszalonikai levelek magyarázói között kisebb nézeteltérés mutatkozik abban a kérdésben, hogy mennyi idıt töltött ez alkalommal Pál ebben a városban. Egyesek úgy vélik, hogy három szombatnapi zsinagógái látogatásának megemlítése miatt (17:2) csupán 21 napot. (Pl. James E. Frame, A Critical and Exegetical Commentary on the Epistles of St. Paul to the Thessalonians, 7. old.) Mások szerint valószínőleg hosszabb idıszakot töltött ott, akár hat hónapot is. (Pl. Richárd B. Rackham, TheActs of the Apostles, London: Metheun & Co., 1901, 296. old.) Akik a hosszabb tartózkodás mellett érvelnek, más igeszakaszokból következtetnek erre, melyek Pálnak e látogatása során szerzett tapasztalataira utalnak. Pl. az apostol nyilvánvalóan dolgozott saját sátorkészítı szakmájában, míg Thesszalonikában tartózkodott (IThessz 2:9; 2Thessz 3:8). Ezek az utalások jelezhetnek hosszabb ottlétet, de nem feltétlenül utalnak erre. Egyes igetanulmányozók szerint a Fii 4:16 arra utal, hogy a Filipppiben élı testvérek kétszer is küldtek adományt Pálnak, míg ı Thesszalonikában volt, és emiatt nem valószínő, hogy csupán három hetet töltött ott. Más magyarázók ragaszkodnak ahhoz, hogy ez az igevers csupán arról beszél, hogy a filippiek két ajándékot küldtek. Azt állítják, hogy ez az igevers nem mondja ki, hogy Pál Thesszalonikában tartózkodott, amikor mind a két ajándékot megkapta. Pál thesszalonikai tartózkodásának hosszúsága, az olvasók hitelvi beállítottsága miatt lényeges mindaz, amit a Thesszalonikai levelek felfednek. Nyilvánvalóan a legjobb esetben is csak vázlatos ismereteink vannak arról, hogy mi történt a thesszalonikai gyülekezetben, miután Pál eltávozott onnan, vagy az alatt, míg ott volt.
