TARTALOM Sípos József né:
Térfi Béla kutatási eredményei Bánfalvy Tamás: (Stockholm)
Az 1871. évi könyvnyomásos levélborítékok díjjegyeinek típusai fír. Nagy Ferenc: (Bécs) A balatoni magánposta bélyegek
Idegen nyelvű tartalom
A MAGYAR BÉLY EG G Y Ű JTŐ K ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE TUDOMÁNYOS MUNKAKÖZÖSSÉGE KÖZLÖNYE FELELŐS SZERKESZTŐ; SURÁNYI LÁSZLÓ S Z E R K E SZ T Ő K : H RA BÁ LLÁ SZLÓ P Á K O Z D I LÁSZLÓ VISNYOVSZKY GÁBOR FELELŐS KIADÓ: DR. WURM FERENC IX. ÉVFOLYAM
T érít B éla kutatási eredm ényei
sípos
B élyegm úzeum unk öröm m el m o n d h a tja m agáénak T érfi B éla szellem i h ag y aték át, am ely a m úzeum b ir to k á b a n levő e lő fu tá r levelekkel eg y ü tt egyike a leg gazdagabb ilyen jelleg ű gyűjtem én y ek n ek . T érfi B éla „B élyegelőtti levelek és azok leb etűzései” című, 1943-ban a L evélbélyeggyűjtők Első H azai Egye sülete k ia d ásáb an m eg jelen t könyv én ek m egjelenése u tá n is fo ly ta tta k u ta tá sa it. E rre ösztönözte őt a m ű m egjelenésének b el- és k ülföldi kedvező visszhangja. G y ű jtő k b o csáto tták ren delkezésére leveleiket, fotó k a t k ü ld tek szám ára. Ezzel m ég teljeseb b é te tte eddigi g y ű jtem én y ét, k u ta tá s i eredm ényeit. K önyvének m egjelenése u tá n ta n u lm á n y b a n össze gezte új k u ta tá si ered m én y eit és az e rre vonatkozó kö zelebbi ism ereteit. É rték es lev élan y ag áv al eg y ü tt ez a ta n u lm á n y a, v a lam in t az á lta la ú jo n n a n felfed ezett hely n év és egyéb bélyegzések is m ú zeu m u n k b a k erü ltek . F e la d a tu n k e szellem i h ag y aték ápolása és to v áb b fejlesztése, ezért fontos, hogy ered m én y eit a g y ű jtő k kel is m egism ertessük. T érfi B éla m u n k á ja során új p o stahelyeket, ism eret len n eg atív bélyegzéseket, v alam in t egy-egy érkezésiés érkezési keletbélyegzést talált. Ú j p o stah ely k én t em líti A ltsohl helységet, v alam in t
jó zsefn é
K aposvár ko rai bélyegzését. Ezekről a következőket ír ja: „Az 1790-ben felad o tt levél Zólyom helységből szár m azik. Sem a p o staú tv o n alak állom ásai között, sem a postaszolgálatra vonatkozó schem atism usokban nem fo rd u l elő. Ezt a p o stah ely et 1790-ben, vagyis a levél feladása idején, legjobban a VII. sz. p o staú tv o n al: Posonio p e r N itriam Schem nicium usque C assoviam , kö zelítette meg. E nnek a következő állom ásai v o lta k : Posonium — C seklész —■S arffő —■T y rn av ia — G algovium —• N itria -— V erebély — Léva — B ak ab án y a — Schem nicium — B utsch — N eosolium — V égleges — V ám osfalva — Zeleno — R im aszom bath — T ornallya — R osnau — Szom olnok — M etzenseifen — Jászó ú jfalu — Cassovia. Ez az ú tv o n al — m in t a k o rabeli té r képről m eg állap íth ató — a B utsch és N eosolium között fekvő A ltsohlon nem m en t keresztül, h an em B utschról H ajnikon k eresztül v ág o tt á t N eosolium nak A ltsohlt m integy 5 k ilo m éterrel elhagyva.” A ltsohl te h á t csak levélgyűjtő hely leh etett, ah o n n an a leveleket lo vasküldönc v itte át B utschra. Ez sem le h e te tt hosszú életű, m ert több levéllel nem találkoztam .
<JHW.
i.d
i
P o sta h iv a ta lt A ltsohlon az 1790—284/1855. sz. ren delettel 1855. m árciu s 1-én á llíto ttá k fel. Ilyen jelleg ű és szintén rövid életű állom ás leh e te tt a T érfi köny v b en m á r szereplő M odor is, am elynek „M odern” bélyegzéssel ellá to tt levele eddig az egyetlen ism ert. 1787-ben, a levél feladásakor, nem szerepel pos taú tvo n alo n , vagy m ás postai v o natkozású feljegyzés ben.
ORtfcrm. 2, «b,« P o sta h iv a ta lt M odor községben a 4276/851. sz. ren d e le tte l 1861. áp rilis 16-án á llíto tta k fel. T an u lm án y áb an itt em líti T érfi azt az 1783-ban kelt levelet, am ely et T oponárról (Somogy m egye) P estre irá n y íto tta k . T op o n ár község 4 k m -re fekszik K apos v ártó l, ahol csak 1842-től m ű k ö d ö tt p o stah iv atal. A le vél feladási bélyegzőjeként K ap o svár szerepel.
v, C f t p o t f ö i ’ 3á[,ra Ü jabb b e tű - és k e re ttíp u so k a t nem ta lá lt, de 10 db n eg atív bélyegzéssel sik erü lt az an yagot bővítenie.
7. ábra Fogaras 8. ábra K em er
9. ábra M edgyes
10. ábra K ápolna
P^ÍSA MagKRÖl
11. ábra Z sám bokrét
12. ábra Tövis
4. ábra C sicsókeresztúr 13. ábra U ngvár 5. ábra D éva
6. ábra D éva
2
É rdekes m egem líteni a K ápolna bélyegzéssel k ap csolatos tö r té n e te t: 1830-ban O laszliszka postaállom áson felad tak egy E gerbe cím zett levelet K ápolna bélyegzéssel; ez a levél az Országos L ev éltár 1832 8. No. 9. Fasc, sz. ü g y iratá-
n ak m elléklete. Az ü g y ira tb a n fo g laltak szerint vizsgá la t in d u lt an n a k k id erítésére, hogyan k e rü lt a levélre a helybélyegzés. A S áros—N agy p atak o n k észült jegyző könyvből az a lá b b ia k a t t u d ju k : A h e ly ta rtó ta n á c s á lta l in d íto tt vizsgálat k id erítette, hogy a levelet — az írn i nem tu d ó R ák M árto n h ely ett és m egbízásából — Jósz Ignácz ír ta és a kérdéses bé lyegzéssel is ő lá tta el. A pecsétnyom ót Jósz Ignácz az 1807. évi trn u sso n fa lv a i tűzvész u tá n egy ház alap já n ak k iásása alk alm áv al ta lá lta ,,... m in t ezt k itiszto g at ván lá to tt ra jta m etszve egy tro m b itá t és ezen szót: K ápolna, m elyre a rra a g o n d o latra jö tt, hogy valah a valam i tro m b itá sé leh e te tt, k in ek neve K ápolna volt, m it abból is in k áb b képzelt, hogy azon pecsétnyom ón k é tfe jű sast is lá to tt m etsztv e”. T érfi B éla követk eztetése szerin t a bélyegző 1807 elő tt készült, feltételezése szerint 1790 előtt. E nnek a feltevésnek helyességét igazolná, hogy G yöngyös a K á polnával szom szédos postaállom ás volt, bélyegzője n a gyon h aso n lít G yöngyöséhez, valószínű egy és u g y an azon kéztől szárm azik m indkettő.
zott, b á r e célból a székesfővárosi lev éltárb an számos Ó budáról P e stre irá n y íto tt levelet n ézett át. Ű jabb k u ta tá sa i igazolták azt a m eg állapítását, hogy a kétk ö rö s díszes bélyegzők 1850. jú n iu s 1., azaz az el ső osztrák bélyeg m egjelenése elő tt készültek. Ezt a té n y t erősíti a bélyegm úzeum i anyagban ta lá lt —• D ebreczen 1844-ből, Jászb erén y kék színű 1849-ből, K un Sz. M iklós 1848-ból, M arg ittá 1837-ből — szám os olyan levél, am ely a jelzett időpontnál k o rábbi keltezésű. A T érfi B éla álta l g y ű jtö tt új bélyegzések közül is a legtöbb k o ráb b i időpontból szárm azik — A lp ár zöld 1848, H ahót 1847. A feladási keletbélyegzésekhez is ta lá lt ú ja t, az ed dig ism ert K assa és Kőszeg m ellett, egy 1768-ban N agyszom baton felad o tt levélen.
ío.flpr.
15. ábra
Az érkezési k eltekhez 1818-ból ta lá lt egy ú ja t, a levél K őszegre érkezett.
16. ábra R endkívül érdekes és eddig egyetlen ism ert példány egy N agysom kúton felad o tt levélen szereplő negatív aján lási bélyegző.
Az addig ism ert legk o ráb b i levél d á tu m á t is m ódosít ja T érfi. Az O rszágos L ev éltárb an a gróf C sáky irato k között ta lá lt egy 1752. jú n iu s 25-én k e lt levelet, am ely 1 hó n ap p al k o ráb b i az eddig ism ert levélnél. N em vál tozo tt az a m eg állapítása, hogy a helybélyegzéseket 1790 u tá n csak elvétve h aszn áltak , és csak 1817 u tá n kezdték ezeket egyes p o stah iv atalo k ú jr a használni. A b u dai helyi p o stá n a k ú jab b bélyegzésével nem ta lálk o
17. ábra E bélyegző felfedezése nyom án ju to tt T érfi a rra az elh atáro zásra, hogy a leveleken levő egyéb bélyegzése k et is érték eln i kell, m e rt ezek a levelek érté k é t em e lik. S ajnos T érfi B éla az egyéb bélyegzéseknek ezt az ér tékelését m á r nem tu d ta elkészíteni, és az általa öszszeg y ű jtö tt új bélyegzéseket közölni. Ezt a h iá n y t pó-
3
to lju k m ost, am időn k ö zread ju k a II. sz. P ótlást-t, u gyanis az I. sz. P ótlás m á r m agában az ered eti m ű ben a kö n y v végén a 305—313. oldalon m egjelent. E r re a n n á l is in k áb b szükség van, m e rt a M agyar B élye gek M onográfiája vonatkozó része nem közli le m ind egyik bélyegző képét, és csak listáb a foglalt helységne vek et közöl csoportokba sorolva. K é rjü k a g y ű jtő k segítségét, hogy az á lta lu k felfede zett, és a T érfi könyvben m ég n em szereplő bélyegzé sekről tájék o ztassák a B élyegm úzeum ot, hogy lehető ség legyen m ég teljesebb an y ag összeállítására. (Címe: 1800 B udapest, P f 86.) S zám ításba jö n n ek azok a v ál tozato k is, am elyeknél a k ataló g u s a helynévvel eg y ü tt szereplő aján lási és d átu m bélyegzéseket közös szám a la tt hozza, m égis elő fo rd u ln ak oly m ódon, hogy az a já n lá si vagy dátum bélyegző a levélen külön szerepel. M aga T érfi B éla is em lít k é t esetet, a 440/2. és 315/2. szám a la tt k atalo g izáltak at, am ik o r a jelzett szám alatt hozott aján lási bélyegzőkkel, h elynév nélk ü l is ta lá l kozott levélen, te h á t külön szám a la tt kell felvenni. I tt szeretn ém m egköszönni azt a n ag y segítséget, am elyet dr. M arg ittai S án d o r k ap o sv ári g y ű jtő tá rs n y ú jto tt m á r eddig is a B élyegm úzeum nak számos ed dig m ég n em ism e rt bélyegzéssel gazdagítván az an y a got.
4 dony Allibonar
V .
B A IM O C Z
1. A dony VI. 1834
f.
2. A llib u n ár VIII. 1824
f.
3. A lpár III. 1848
z.
* v n i/i8 i8
f.
B. HUNYAD vn4nir unya(d 6. B ártfa XII. 1774—75 f.
T érfi B éla: II. sz. pótlás E pótlás ábécé so rren d b en közli az ú jo n n an felfede z e tt bélyegzéseket. Ja v a so lju k a T érfi könyvvel re n delkező g y ű jtő k n ek , hogy azt ABC és id ő rend szerint sorolják be könyvükbe.
f.
4
OFEN OFEN S5A0N
10. B uda III. 1840
O F E N
11. B uda V. 1827
7 Márz ,827
17. D éva XI. 1818
9. B uda IV. 1825
18. D éva X. 1827
W H 8 f.
f.
^
n)o6natskaJ
^
f.
V. F. OFEN
12. B uda—V ár IV. 1834 f
CSANTAVIR:
13. C santavér IX. 1823
\ ] y A
N
^ y
oebbs
19. D ognácska VII. 1830 f.
20. Felsőszentiván VI. ? f.
21. F ogaras IX. 1829
f.
GATS
22. Gács VI. 1825
f.
Ca l c o c z
23. Galgóc V. 1826
P-
f.
IG A L G O C Z I
24. Galgóc VII. 1828
f.
f.
C alcocz
25. Galgóc VI. 1828
f.
f.
14. C sicsókeresztúr XI. 1830 f.
v-DEBREC7.INI. 15.VI.D ebrecen 1769 16. Dézs V. 1832—5
( £
a
r a
)
C fíR n
24.
JU N
GYÖNGYÖS
H E RC7.EC - S Z O L I. O e . O EZ.
( H
H
6
o r g o s
J M
L Y
)
S
26. G ara VII. 1835
f.
27. G ara VI. ?
f.
28. Gyöngyös VIII. 1801.
f.
29. H ahót II. 1847
f
30. Hercegszőllős VII. f.
31. Horgos VIII. 1847
f.
32. H osszúpályi VIII. 1831 f.
ZÍHAROS'N V B E R E N \y
33. Iharo sb erén y VII. ? f.
(Z E L E N O )
36. Ipolyszele VIII. 1838
AROKSZALLAS
37. Jászárokszállás VIII. 1826—30 f.
JOSZASHELY
38. Jószáshely VII. 1843 f.
39. K ápolna XI. 1790
f.
előtt
v. C fcpotfflí'
40. K ap o sv ár XI. 1783
f.
VCASCHAU
4\ Kas
,
^CASCH A^)
«
t
43. K em er IX. 1828—30 f.
44. K erepes II. ?
f.
vHÁLLÁS
47. K iskunhalas
LACZHÁZA.
48. K rskunlacháza VII. 1842 f.
VIII. 1823
49. Kiszető IX. 1825
••
••
KÖBÖLKÚT ÍKREMNITZ)
50. K öbölkút
vn 1845
f.
f.
i
51. K örm öcbánya VIII. 1826
f.
52. K örm öcbánya VII. 1841—3 f. 45. K isbecskerek II. 1849 f.
46. K ishegyes VI. 1832
53. K örm öcbánya VII. 1841—3 f. f.
63. M ezőkövesd VII. 1849 f.
54. K őrösfeketetó III. ? f.
M iskolcz
64. M iskolc IX. 1798—9
NAGY. BÁNYA
65. N agybánya
55. K őrösfeketetó* IX. 1834—47
LÚGOS V M e d ia S
V MEDIAS
MEDIAS
'm é d i a i . 8
57. Lúgos IV. 1844
f.
49 f, k. 67. N agyhalm ágy VIII. 1846 f.
N HALMÁGY * FEBR
58. M edgyes VII. 1828
f.
59. M edgyes IX. 1828
f.
60. M edgyes VIII. 1829
f.
61. M edgyes VII. 1832—3
t.
62. M edgyes VII. 1833
f.
(
r ip p in
M SCHELKEN MAY 19
)
68. N agyrépény VII. 1824 p.
69. N agyselyk VII. 1846 p.
70. N agyszom bat V I. 1824 s.
IV C 7 A I . A Jj. 79' Nagyszőllős iV o Z O L L O s . vm. i 83o f. NZEREND
TYRNAU
71. N agyszom bat IX. 1768— 70 f.
v. T Y R N A U
72. N agyszom bat IX. 1769— 70 f.
v TYRNAU
73. N agyszom bat IX. 1770 f.
v. T Y R N A U
74. N agyszom bat IX. 1771 f
19 JULI
92eutiű
NEUTRA 15 DEC 17
NEUTRA 1 JULI. 841.
v TYRNAU TYRNAU
19 MAR 8M7
™ -I835- 41 '• 81. N y itra IX. 1814
82. N yitra IV. 1847
f.
83. N y itra V. 1842
f.
84. O dvas VI. 1850
f.
85. Öhegy XI. 1825
f.
75. N agyszom bat IX. 1771—2 f. 76. N agyszom bat VIII. 1773—4 f.
77. N agyszom bat VI. 1819 f.
TYBNAU
80. N agyszerénd
78. Nagyszombat. IV. 1847 f.
ODVOS T OCT.
iLTGEBIIRG)
PAULIS 1 0 .FEB .
86. Ópálos** VI. 1846
( O r a v iz íT )
87. O ravicabánya VIII. 1822 1
COSZADA í
88. Ö szada IX. 1840
*
f.
•* f
Ö R K É N Y
f.
VON
90. P áp a XI. 1817
f.
pApA
POTSAY.
91. Pócsaj VIII. 1831--41 f.
PRESBURG 92.VII.Pozsony 1757
ffnf) 6 \
y>>/
RETSAG
10
96. S á to raljaú jh ely IX. 1806— 18 f, p.
S A U jj nn ee ii yy
89. Ö rkény VI. 1830
V.
95. Rózsahegy VIII. 1836 f.
M 1SEM B ER Ö )
K K T
P A
\
SCH EM N ITZ _ , S c h e m n ic i. 1 2
94. R étság VI. 1823
31
riorPTTl L>CCe
N o v e m
f.
f.
98. Selm ec- és B élabánya VI. 1832 p 99. Selm ec- és B élabánya VII. 1832 p
100. Siófok VI. 1839
f.
SOBORSJN
101. Soborsin VII. ?
f.
SOROKSÁR
102. S oroksár V. 1840
f.
SI0 FOK 93. R adnót III. ?
97. S egesvár VI. 1836
\ SC H A E SB U R C .
f.
f.
v.SZABAD SZÁLLÁS
103. S zabadszállás VIII. 1847 f.
104. Szászka IX. 1825—6
( sÍ
recen
)
f.
105. Szászrégen VII. 1836 f.
M jü títn td tk
106. Szászsebes V III. 1827—34 f.
ALBAR
107. S zék esfeh érv ár IV. 1846 f.
2°
ALBA ”
108. S zék esfeh érv ár V. 1841 f.
REISZM ARKT
109. S zerdahely VII. 1849 f.
Gros- Szigeth
110. S zigetvár XI. 1787 f.
.ABARIA
111. S zom bathely V III. 1833 f.
S A B A R IA
112. S zom bathely VII. 1846 f.
V TALLYA
113. Tállya V III. 1792—6
114. Tállya V. 1828—33
f.
118. Tövis XI. 1820
f.
124. V asvár IV. 1821—46 f.
119. Tövis VIII. 1836— 7 f.
V E L E NCZ E
125. V elence VI. 1836
f.
120. Ü jverbász V III. ? f.
121. U ngvár XII. 1814
126. V eszprém V. 1820 f.
ZALATKA
127. Z alatn a VII. 1848
f.
2.M-ATNA
128. Z alatn a VII. 1848
f.
a iltft& i
129. Zólyom XI. 1790
f.
p.
VFALVA
122. V ám osfalva VII. 1843 f.
MROSLOD)
123. V ároslőd VII. ?
12
W E S P B IM .
! 7h I S r M OK. RE Ti
130. Z sám bokrét IX. 1841 f.
H o rv á t—Szlavonország
D IA
:
^GOSPICHp
131. D iak o v ár IV. 1819—38 ?
132. Gospic VII. 1839
137. V rbovec III. ?
f.
von Agram
138. Z ágráb X. 1783
f.
AGRAM ez. MAI
139. Z ágráb VII. 1845
f.
140. Zim ony VII. ?
f.
141. Z rm an ja III. ?
f.
f.
26AUGUST 1839
v f c m f ln
K0PREIN1CZ.
134. K aproncza
vii
1824
f
XU TALO aVA.
I N ILLYRIEN. ~RUMA t.O CT.
136. R um a V. ?
142. Z u ta—Lovka X. 1837 f.
f. Érkezési bélyegzések
143. Kőszeg IV. 1818
f.
13
A ján lo tt bélyegzések 147. T úrócrudnó V. 1844 f
F eladási keletbélyegzések
IRECOMEND:l io. 2ípr*
f fir m c C '
If r a n c o
144. N agyszom bat VII. 1768 f.
145. Vecsés III. 1841
1
146. T úrócrudnó V. 1844 f.
RECOMANDTRT
%
&
Skammatích'á
148. B rassó IV. 1849
f.
149. É rsek ú jv ár £ IV. 1847
150. Vecse V. 1841
f.
151. N agybánya IV. 1841—6 f.
KLASSZIKUS
152. R im aszom bat IV. 1844 f.
ÉS M O D E R N BÉLYEGGYŰJTEMÉNYEKET, RÉGI LEVELEKET, JO B B DARABOKAT
153. N agysom kút VIII. 1848 f.
állandóan vásárolok
SZEKERES BENEDEK JÓZSEF bélyegszaküzlet 11 37 B U D A P E S T XIII., Katona József u. 2/e. Telefon: 129-350
14
AJÁNL
154. B uda IV. 1849 155. B aja IV. 1849
f.
AJÁNLVA p. M egjegyzések: 1. Az *-gal jelö lt K őrösfeketetó bélyegzés díszítése bizonytalan. 2. A **-gal jelölt Ö pálos bélyegzést a szerző 1850 u tá n i levélen lá tta , de feltételezi előfordulását ko rá b b i időszakban is.
A z 1871. évi könyvnyom ásos levélbo ríték o k d íj je g y e in e k típusai
BÁNFALVY TAMÁS (Stockholm)
Azon kevesek közé tartozom , a k ik a díjjeg y es postai n y o m ta tv á n y o k n a k szívesen szentelek időt. E té m a k ö r a n n á l érdekesebb, m inél rég eb b re m e g y ü n k vissza időben és ta lá n term észetes, hogy a leg tö b b érd ekességet a díj jegyesek esetében is — hasonló a n a bélyegekhez — a legrégebbi kiadások, te h á t a klasszikusok rejteg etik . T u d ju k , hogy az 1871-es k iadások esetében a legtöbb k é rd é sre a v álaszt m á r m eg k ap tu k . Ism e rjü k a nyom tatáso k tö rté n e té t, a nyom ási eljáráso k at, ism erjü k az egyes é rté k e k m etszet jeleit, típ u s- és oszlopism ertető je le it és m ég tö b b m ás tényezőt. Ezekből m e ríte tte m azt az ötletet, hogy ennek az időszaknak d íjjegyeseivel foglalkozzam . Ú gy gondol tam , hogy h a m in d a kőnyom atos, m in d a réznyom atos 1871-es k iad ású bélyegek eg ykép es ered etijei m etszet jelekkel, a m ásolások so rán pedig típ u s, altíp u s és egyéb ism ertető jelek k el rendelkeznek, m ié rt n e len n é n e k ezek a jelek m eg állap íth ató k a köny v n y o m ású pél d á n y o k n á l is. H iszen a k önyvnyom ás esetében is szük ség volt az egyképes e re d e tire és an n a k sokszorosításá ra. A b o ríték o k esetében 9 nyom ódúcot k e lle tt készí te n i az e re d e ti m etszetről. Az is n y ilvánvaló, hogy m in t a levélbélyegek eseté ben, itt is k e lle tt keletk ezn i m ásolási h ib á k n a k az ere
deti ra jz és a m etszet között, am elyeket m e tsze tje le k n e k nevezünk. Az előbbiek ism eretében kezdtem el m u n k á m a t 1974. ja n u á rjá b a n az 1871-es kiadású, könyvnyom ásos 10 k rajcáro s bo ríték o k k al, m ivel ezekből 58 d arab b al ren delkeztem . 12 d a ra b o t O rb án F erenctől is kölcsön k ap ta m tan u lm án y o zásra. Így összesen 70 db 10 k rajcáro s b o ríték á llo tt rendelkezésem re. A tan u lm án y o zás során 16 különböző m e tsze tje le t sik erü lt m egállapítanom . Ezek b e m u ta tá sá ra és leírásá ra a későbbiek so rán visszatérek. A to v áb b i vizsgálatok során a b o ríté k o k a t sik erü lt 9 csoportba (típusba) sorolnom a közös ism ertető jelek alap ján . Így igazolást is n y e rt az a k o ráb b i feltételezés, hogy a bo ríték o k te ljes nyom ólem eze 9 nyom ódúcból állott. Így ju to tta m el 9 különböző ism ertető jelek k el re n delkező bélyegkép m eghatározásához, s ezeket I—IX. típ u sn a k neveztem el. Sajnos, a kilenc típ u sn ak a nyom óíven tö rté n t elhe lyezkedését — o b jek tív okok m ia tt — m egállapítanom nem sik erü lt. Így a típusok sorszám a csak elvi m egállap ítású és nem je len ti a so rren d et a nyom ólem ezen. R e n d k ív ü l fig yelem re m éltó, hogy egy közös ism er tetőjel, az A h a t típuson, egy m á sik a B négy különbö-
15
1. ábra. A nyom ólem ez 9 bélyegképből és 36 vágási pontból állt 26
ző típ u so n is előfordul. E n nek oka a m u n k ad ú cok ké szítése közben elő fo rd u lt m ásolási h ib a leh et! A típ u so k id ő ren d i so rren d je részben m eg állap íth a tó, m ivel h á ro m bélyegkép nem ren d elk ezik közös is m ertető jellel. E zeket I., II. és III. típ u sn a k n eveztem el. A n e g y e d ik m u n k ad ú co n egy ú ja b b sérülés k eletkezett, am ely a to v áb b i dúcokon is észlelhető. Ez az A közös ism ertető jel h a t típ u so n (IV—IX.) szerepel. M ásik közös ism ertető jel is előfordul, a B , m égpe dig négy (VI—IX.) típuson. Ez az ism ertető jel a h ato dik m u n k ad ú co n k eletk ezett és m ásolódott tovább. E k é t közös ism ertető jelet A -val és B-vel, m íg az egyedi típ u s-ism e rte tő je le t az ábécé kis b etű iv el jelöl tem a későbbi áb rák o n . A n yo m ó lem ez A nyom ólem ez 9 dúcból állt. D e a 9 dúcon kív ü l a nyom ólem ezen 36 db kiem elkedő p o n t is, ún. vágási jel
is m eg találh ató (4—4 db borítónként). Ezek a p ontok a rá n y o m o tt bélyeg színében m u tatk o zn ak . A nyom óle mez felépítését 1. áb rán k o n szem léltetjük. 2. á b rán k o n olyan b o ríték o t m u ta tu n k be, am elyen — a p o n ta tla n vágás fo ly tán — a bo ríték o n három , szí nes vágási jel is jól láth ató . A vágási p ontok egym ástól való távolsága — egy b o rítékon belül — hosszirányban 151— 153 m m , de egy típuson belül ny ilv án v aló an azonos m éretű . A szélié ben egym ás fölö tt elhelyezkedő pontok egym ástól való távolsága 81,5—84 m m között mozog. N yom dai ív e k A nyom dai ívek m éretét nem ism erjü k , de a 9 b o rí ték k iterítése (3. ábra) egy 656X486 m m -es m inim ális felü letet igényelt. V alószínű azonban, hogy a nyom dai ív ennél lényegesen nagyobb volt. E n yvezés A b o ríték o k h ajtó k á in az enyvezés szélessége álta lá ban 5—8 m m között változik. E lőfordul h iányosan eny vezett, vagy enyvezés nélküli b o ríték is, de találkoz ta m m á r 18—20 m m szélességű enyvezéssel is. V áltozatok
2. ábra. H árom vágási p o n t a b o ríték o n
G y ű jtem ényem ben érdekes v áltozat v an. A bélyeg kép a jobb felső sarok h ely ett a b al alsóban helyezke dik el és fo rd íto tt képállásban (4. ábra). Ez n y ilv án valóan nem téves ny o m ásk én t k eletkezett, h an em fo r d íto tt felvágás, h ajto g atás és enyvezés eredm énye. E lőfordulnak olyan példányok is a p o n ta tla n h a jto gatás következtében, am ik o r a bélyegkép a b o ríték felső és jobb oldalától az általánostól eltérő (felül 7— 15 mm, a jobb oldalon 5— 10 mm) táv olságban fekszik. M ielőtt á b rák o n és szövegesen b em u ta tn á m a m et szet- és típ u sjelek et táb lá z a tb an feltü n te te m a ren d el kezésem re állo tt 70 b o ríték bélyegképeinek típ u so k sze rin ti m egoszlását, am i — első k im u n k álásk én t — gya k o riság u k ra is utal.
17
9'9V
3. ábra. A kilenc b o ríték a nyom dai íven k ite rítv e
18
B án fa lv y gyűjt
Orbán gyűjt.
ö ssz e se n
I.
12 db
1 db
13 db
II.
9 db
2 db
11 db
III.
6 db
3 db
9 db
IV.
3 db
—
3 db
V.
2 db
2 db
4 db
VI.
11 db
—
11 db
VII.
5 db
—
5 db
VIII.
6 db
1 db
7 db
IX.
4 db
3 db
7 db
Típus
5. ábra. M etszetjelek M etszetjelek. A m etszetjelek szám a 16 db. E zeket az 5. áb rán k o n fekvésük szerint, a 6. áb rán k o n részletrajzb an b em u ta tju k . Ism ertető je le k : 1. H iányos alapvonalkázás a jobb oldali alsó in d a végződés alatt, a b ab érág felső n y ú lv án y átó l jobbra. 2. A babérkoszorú belső — a nyakhoz közelebb fek vő szalagjának felső h a rm a d já n — a belső oldalon ra jz hiány. 3. R ajzh ián y ugyanezen koszorúszalag belső oldalán, de az alsó h arm ad b an .
19
1.
16-
5, 6.
7,8,9.
10,1 1.
6. ábra. A m etszetjelek részletrajzai
20
L
4. H iányos alapvonalkázás a b ab érág h arm ad ik le véltag ja és a gyöngykeret között. 5. T űszúrásnyi p o n t a jobb oldali k erek táb la és a belső k ö r közötti feh ér sávban, a K b e tű felső ferde szára felett. 6. A jobb oldali k erek tá b la — p o n ta tla n m etszés folytán — nem kerek, h anem részben a k b e tű előtt, a belső körnegyedben (körívben) csapott. 7. T űszúrásnyi p o n t a cím er k é t k eretv o n ala között, az alsó csúcstól közvetlenül jobbra, az első b ásty a alatt. 8. A cím erpajzs belső k eretv o n ala az alsó csúcsban n y itott. 9. Szlavónia cím erében „d ro m ed ár” fo rm ájú állat alak. 10. Az 1-es szám ferde k am p ó ján ak hegyéből fe h é r v o n alka n y ú lik ki és m u ta t lefelé. 11. A 10-es szám jegy n u llá já n a k jobb felső oldalá ból ,,a n te n n a ”-szerű feh ér n y ú lv án y m u ta t jobbra, víz szintesen.
8. ábra. Az I. típ u s részletrajzai 7. ábra. A z I. típ u s ism ertető jelei 12. H iányos alapvonalkázás a középső h á rm as tölgylev éltag és a gyön g y k eret között. 13. H iányos alapvonalkázás a tölgyág felső n y ú lv á n y a és a g y ö n g y k eret között. 14. H iányos alapvonalkázás a bal oldalon, a tölgyág belső n y ú lv á n y a felett. 15. H orp ad ás a koponya hátsó, d om ború vonalában. 16. H iányos vonalkázás a jobb oldali ro zetta alatt.
M egjegyzés. M etszetjelnek leh etn e tek in ten i D alm á cia cím erének erősen festékezett m ezejét is, de ez egy értelm ű en nem h atáro zh ató meg, illetve pontos leírá sa nem lehetséges. Ez a körülm ény jellem ző a F erenc József-fejes kiadásokra. Az is m egjegyzést érdem el, hogy a 10 k rajcáro s borí tékok bélyegképein, v alam in t a p o stau tán v ételi jegyek fek ete 10 k rajcáro sain is h iá n yzik a bal és jobb oldali k e re k tábla szín ezett m ező jén ek, va la m in t a 10-es szá m jeg y és a k r b e tű k kontúrvonala!
21
1
e
C
Ism ertető jele k
Ez a jellegzetesség n em csak a 10 k ra jc á ro s rán y o m o tt b élyegre jellem ző. A zonos jellegzetesség tapasz ta lh a tó az 5 k ra jc á ro s b o ríték o k on és po stau talv án y o kon is. T íp u so k és ism ertető jeleik I. T ípus (7. és 8. ábra)
22
a) A jobb oldali k erek tá b la külső köre, v a lam in t az alsó, belső k eretv o n al a K b e tű a la tt m egtörik és így o tt feh ér folt keletkezett. b) A b al oldali k erek tá b la belső körén ek jobb alsó negyedében ívelt alak ú ho rp ad ás látható. c) A b al alsó saro k b an a belső k e re t n y ito tt és u g y an o tt a k erek tá b la felé, átlós irá n y b a n keskeny feh ér folt húzódik. d) A b al alsó k e re t külső csúcsából görbe vonalka n y ú lik ki.
11. ábra. A III. típ u s ism ertető jelei e) A g y ö n g y k eret belső köre a k o ro n átó l 3 m m -re, b a lra n y ito tt. f) A n y a k alap v o n alán ak bal vége csapott, n em h e gyes, h an em tom paszögben végződik. g) A szem és a szem öldök előtt — fe h é r m ezőben — apró színes pontok. h) A jobb oldali felső ro z e ttá t övező in d a felső el ágazásából fehér, hegyes in d u l ki és m u ta t felfelé. II. típ u s (9. és 10. ábra) Ism e rte tő je le k a) A jobb alsó k erek tá b la fe le tti b a b é rá g utolsó, függőleges levele a végén nyito tt, b) Az r b e tű á rn y é k o lá sa felső h a jla tá b a n erőteljes. Színes p o n to t képez.
12. ábra. A III. típ u s részletrajzai c) A bal oldali ro zetta első és nyolcadik szirm a, v a lam in t a fe le ttü k levő indaszálak erősen sérü ltek , festékesek. d) A fejtető közepén, az egyik b abérlevél felül rajz hiányos, nyito tt. III. típ u s (11. és 12. ábra) a) A jobb oldali k erek táb la belső körén ek jobb ol dalán k ettő s fe h é r folt.
23
M egjegyzés. Ilyen III. típ u sú bélyegkép a M onográ fia III. kötetében b e m u ta to tt 344. ábra. IV . típus (13. és 14. ábra) A) A K b e tű alsó, ferd e szára a la tt fo rd íto tt V ala kú feh ér folt (közös ism ertető jel). a) T űszúrásnyi p o n t a jobb oldali ro z e ttá t körülvevő feh ér körben a 2. szirom nál. b) A jobb oldali k erek táb la külső kö re és az alsó, belső k eretv o n al érintkezésénél. c) U gyanott k erettö rés a jobb saro k tó l 5 m m -re.
13. ábra. A IV. típ u s ism ertető jelei b) A b ab érág k o ro n a m elletti első, h árm as levéltag já n a k alsó levele feh ér fo ltk én t sarló alak o t képez. c) A n y ak alap v o n alán ak vége felé, alul, félk ö r ala k ú rajzh ián y . d) A gyö n g y k eret bal oldali 17. gyöngye összefolyik a g y ö n g y k eret és a belső kör közével. e) A gyö n g y k eret belső k ö rén — a hom lokkal szem ben — elhalványodás, azon belül egy kis színes vonal ka.
24
14. ábra. A IV. típ u s részletrajzai
16. ábra. Az V. típ u s részletrajzai 15. ábra. Az V. típ u s ism ertető jelei V. típ u s (15. és 16. ábra) A) A K b e tű alsó, ferd e szára a la tt fo rd íto tt V alakú feh ér folt (közös ism ertető jel). a) T örés az alsó, külső k eretv o n alb an , a b a l sarok tól 2 m m -re. b) F eh ér, p o n tszerű kiszélesedés a b a l oldali k erek tá b la k ét k öre között, 1-es szám felett.
c) T örés a b al oldali belső keretv o n alb an , az alsó sa ro k tó l 10 m m -re. d) 1—2 m m hosszú szakadozott tö rés a felső külső k eretv o n alb an , a jobb saroktól 9 m m -re. A V I. típ u s (17. és 18. ábra) A) A K b etű alsó, ferd e szára a la tt fo rd íto tt V alak ú feh ér folt (közös ism ertetőjel).
25
17. ábra. A VI. típ u s ism ertető]elei
18. ábra. A VI. típ u s részletrajzai
B) T örés a felső, külső k ere tv o n alb an a jobb sarok tól 3 m m -re (közös ism ertető jel). a) T örés az o rr vo n aláb an az o rrh eg y felett. b) A jobb oldali k erek tá b lá b an levő 11. sz. m etszet jelen kis, fe h é r folt, am ely egybefolyik a tá b la és a bel ső k ö r közével. c) A b al alsó saroktól 6,5 m m -re egy kis vonás köti össze a k ét k eretv o n alat.
d) Nagy, g y ak ran 1 m m hosszú tö rés a gyöngykeret belső körében a babérkoszo rú csom ójával egym agasságban. e) A bal oldal felső részén, a bélyegképen kívül egy h arm ad ik külső k eretv o n al jelentkezik, am elynek hoszsza 1— 10 m m között ingadozik. f) A babérkoszorú legfelső levelének hegye egy k ü lönálló pont.
26
19. ábra. A VII. típ u s ism ertető]elei A V II. típ u s (19. és 20. ábra) A) A K b e tű alsó ferd e szára a la tt fo rd íto tt V alak ú feh ér folt (közös ism ertető]el). B) T örés a felső k e retv o n alb an a jobb saroktól 3 m m -re (közös ism ertetőjel).
a) b) jobb c) folt.
A b ajusz p ro filjá n a k rajza szem betűnően hom orú. F élk ö r alak ú feh ér folt ta p a d az r b e tű szárának oldalához. D alm ácia cím erének festékfoltos m ezőjében feh ér
27
22. ábra. A VIII. típ u s részletrajzai A V III. típ u s (21. és 22. ábra) ism ertetőjelei 21. ábra. A VIII. típ u s ism ertető jelei d) A 10-es szám jegy n u llá já n a k belső oldalán kis fe h é r folt. e) T örés a gyö n g y k eret belső körében, a k oronától b alra.
28
A) A K b e tű alsó fe rd e szára a la tt fo rd íto tt V alak ú fehér folt (közös ism ertető jel). B) Törés a felső k eretv o n alb an a jobb saroktól 3 m m -re (közös ism ertető jel). a) Törés a gyöngykeret belső keretv o n aláb an , az áll m agasságában. b) Törés a bal oldali k erek tá b la belső körében, a jobb oldalon, a vízszintes átm érő felett.
23. ábra. A IX. típ u s ism ertető jelei c) K is fe h é r folt az 1-es szám jegy jobb o ld alán ak kö zepe táján . d) F e h é r fo lt a b al oldali k erek tá b la belső körében, az 1-es szám jegy felett. e) A b ab érk o szo rú első h á rm a s lev éltag ja egybefo lyó feh ér folt. A IX . típ u s (23. és 24. ábra) ism ertető jelei A) A K b e tű alsó ferd e szára a la tt fo rd íto tt V alak ú fehér folt (közös ism ertetőjel).
24. ábra. A IX. típ u s részletrajzai B) Törés a felső k eretv o n alb an a jobb saroktól 3 m m -re (közös ism ertető jel). a) Törés az o rr v o n alában középtájon.
29
'i
A 10 k rajcáro s b o ríték bélyegképeinek ism ertetésé vel zárom is jelen tan u lm án y o m at azzal a m egjegyzés sel, hogy a P osta — u tán v ételi jegyek fek ete 10 k ra j cáros bélyegképének csak m etszetjelei egyeznek a bo ríték o k bélyegképével. K u ta tá sa im a t fo ly tato m a tö b b i b o ríté k ra nyom ott bélyegképpel. Ezeknél is feltehetően m eg állap íth ató a m etszetjelek és a típ u s-ism ertetőjelek. Je le n ta n u lm án y o m ra vonatkozóan k érem e te rü le t irá n t érdeklődők hozzászólását és kiegészítését, am e lyet további m u n k ám b an hasznosítani kívánok.
b) T örés a jobb oldali, belső keretv o n alb an , a felső saro k tó l 11 m m -re. c) S zem betűnő, ren d szertelen feh ér foltok a szám jeg y n u llá ja felett, a k erek tá b la színezett m ezőjében. d) A gyö n g y k eret b al oldali 17. gyöngyszem ét kis fe h é r vonal köti össze a belső k ö r közével. e) T örés a bal oldali belső k eretv o n alb an , a felső sa ro k tó l 5 m m -re. Ez a tö rés egybefolyik az indavégző déssel.
KÉSZPÉNZÉRT
LUXUS
VÁSÁROLOK
KL
MINŐSÉGŰ ,SSZIKUS
BÉLYEGEKET
minden változatban, a világ bármely országából!
LEVELEK, LEVÉLDARABOK különösen érdekelnek. „K A L O C S A ” teljes bélyegzésért 50% felárat fizetek!
LACZA LÁSZLÓ bélyegkereskedő 1056
30
BUDAPEST,
VÁCI
UTCA
63.
A balaton i m agánposta-bélyegek története (1875)
DR. N A G Y F E R E N C (Bécs)
Az első m ag y ar m ag án p o sta b élyeget több m in t 100 éven á t h om ály fedte. E nnek több oka v o lt: a fen n m a ra d t bélyegek csekély példányszám a, a m ag án p o sta bé lyegek irá n t n em volt kellő érdeklődés. Mi a m ag án p o sta bélyeg? O lyan helységekből, m elyekben különböző okok m i a tt az állam i p o sta állandó h iv a ta lt nem létesített, m a gánszem élyek v á lla ltá k el a levelek szállítását a legkö zelebbi p o stah iv atalb a. Ezen tev ék en y ség ü k re a M. K ir. P ostától, am elynek m onopólium a volt e rre a tev ék en y ségre, külön en gedélyt k ap tak . A m ag án p o sták at te h á t h ivatalo s jelleg ű ek n ek te k in th e tjü k . Ezek a m agánsze m élyek a szállíto tt po stai kü ld em én y ek u tá n egy bizo nyos összeget sz á m íth a tta k fel, am elynek könn y ebb el szám olása céljából, h asonlóan az állam i postához, saját bélyegeket k észíttettek . Időszakos m ag án p o sták m ű k ö d tek p éld áu l E rdély ben, ahol a h eg yekben levő, de csak a n y á ri hó napok ban ü zem e lte te tt ü d ü lő h ely ek p o stá já t v itté k le a völgyben levő állam i postah iv atalo k b a, ill. v itté k fel o n n an a hegyekbe. Az állam i postaszolgálat boldog volt, hogy e nehéz, és szám ára nem kifizetődő felada to t le v e tté k a válláról. Így in d u lt m eg az első m ag y ar hotelp o sta szolgálat a H ohe R in n é-rő l (m ag y arul: M a gas Csurgó, m ai nev e: P altinis) K eresztényszigetre
1895-ben. A H ohe R inne az E rdélyi K árp áteg y esü let ny araló telep e volt, N agyszebentől 32 kilom éterre. Ez a m ag ánposta olyan jól bevált, hogy 1926-ig m ű ködött, te h á t 31 éven keresztül. Ezt k ö v ette a M. K ir. K in cstári M agura-n y araló telep m ag án p o stája 1903-ban és 1911-ben Jó sik atelep re, ill. R eketóra, v alam in t 1909-ben, szintén az E rdélyi K á r p átegyesület kebelén belül B istrá-ról Szászsebesre. E ta n u lm á n y azzal a m agánposta-bélyeggel foglalko zik, am ely a fen t em lített hotelposta bélyegek előtt, m ár 1875-ben k iad ásra és forgalom ba k erü lt, és am e lyeket a B alaton északi és déli p a rtja között, a R év fülöp—B oglár vonalon h ajó n szállított küldem ények d íjá n a k lero v ására használtak. A bélyegeket az ezen a vonalon hajózó Z ala—So mogyi G őzhajó T ársaság ad ta ki zöld, k ék és piros v ál to zatb an , azonos bélyegképpel: k erek m ezőben egy horgony, a la tta a Z. S. G. T. betű k , a társaság m o n o gram ja. A n y om ástechnika igen p rim itív , a bélyegek kézi sajtón, eg y enként készültek egy fém nyom ódúc ról, am ely olyan éles volt, hogy a bélyegek p ap írjáb ó l olykor egy-egy d arab o t k iv ésett és k iszak íto tt (dom bornyom ás). E m agán bélyegkiadásból összesen m integy 20 d arab m a ra d t fen n (valam ennyi h asznált példány). N em cso-
31
1. ábra. A W illiam s-fivérek könyvének n ém et k iadása da, hogy létezésének tén y e feledésbe m erült. Az egyet len létező B alaton bélyeg g y ű jtem én y t az angliai W il liam s fivérek, a m agánposta bélyegek nagy szakértői és g y ű jtő i ism e rte tté k „R itka bélyegek” cím m el A ng liá b a n és N ém etországban m eg jelent könyvükben, az a k k o rib a n m ég C hichagóban levő v ilág h írű S tein d lerféle h ajó p o sta g y ű jtem én y részeként. E könyvben a v ilág összes ritk a sá g á t ism ertetik 124 oldalon gyönyö rű képekkel, ahol is B alato n -b élyegünk k itű n ő tá rsa ságban találh ató , a k ék M auritiussal, a cinóber M er k ú rra l és az 1 cent B ritish —G uayanaval. E g y ű jtem én y első n y o m át a bécsi 1911-es nem zet közi bélyegkiállítás kataló g u sáb an ta lá lta m meg, ahol a M irko P oppovits-féle g y ű jtem én y részeként k e rü lt b e m u ta tá sra . Tőle Eugene K lein hajóposta-gyűjtőhöz
32
2. ábra. A S tein d ler-g y ű jtem én y m egfelelő oldalának fényképe k erü lt, akinek 1943-ban tö rté n t elh u n y ta u tán a bécsi szárm azású és M orton C rove-ban Chichago m ellett élő nagy h ajó p osta-gyűjtőhöz k erü lt, Ju liu s P. S tein d lerhez. Ö m agas k o rt é rt meg, 80 éves k o ráb an , 1970-ben h a lt meg. C sodálatos gyű jtem én y ét a Robson Lőve cég árv erezte el 1972-ben, Bázelban. Az 5 bélyegből álló kis
g y ű jte m é n y t dr. A nton Je rg e r-h e z k e rü lt Bécsbe, csak 3 d arab szóródott szét, de szerencsére n ek i sik e rü lt egy szebb le v é ld a ra b b al és egy to v áb b i bélyeggel 7 d a ra b ra kiegészíteni a g y ű jtem én y t. Tőle k e rü lt aztán 1976-ban hozzám a sokat h á n y ó d o tt B alato n -g y ű jtem én y és így v á lt lehetővé, hogy fél évszázad u tá n ism ét m agyar kézben alaposabb ta n u lm á n y tá rg y a leh e te tt. N oha m ár eddig is je le n te k m eg közlem ények e bélyegekkel k a p csolatban, ezek á lta lá b a n olyanok tolláb ó l valók, akik a bélyegekről csak h allo ttak , m a g u k a t a b élyegeket ta lán nem is lá ttá k . Já szai pl. 1927-es k ataló g u sában 5 színről írt. M ivel a ténylegesen készült h áro m féle szín m egfelel az a k k o r fo rgalom ban levő lev élm in tás sor 3 érték én ek (zöld: 3 k r, p iro s: 5 kr, k é k : 10 kr) n y ilv án valóan ú g y vélte, hogy lila (2 kr) és szürke (20 kr) szí n ű bélyegek is készültek. C ári S chm idt „A n ém et m ag án p o sták érték cik keinek kézikönyvében 2 sorról is ír, egy kőnyom atos és egy könyvnyom atosról. Több info rm áció t ta lá lu n k a „B élyeggyűjtő” c. fo ly ó ira t 1936. jú liu s 1-i és 1937. 5. szám ában „D RIL” . szig n atú ráv al. Ő p ró b á lta m eg először a bélyegek lé tre jö tté n e k k ö rü lm én y eit is feld eríten i. Az aláb b iak b an n éh á n y a d a to t tő le is átv ettem . 1971-ben B u d ap esten m eg jelen t „A BALATONI G Ö ZH A JÓ ZÁ S 125 ÉV E” c. k itű n ő kö n y v Füzes M ik lós, dr. Sági K áro ly és dr. Z ákonyi F eren c tollából. E m ű v et én a k eszthelyi B alaton M úzeum jóvoltából m egkaptam , és így sik erü lt re n d k ív ü l sok érték es ada to t találn o m . N oha a B alaton-bélyeggel kapcsolatos u talás á tv e tte a Jászai-féle téved ést, az 5 színnel k ap csolatban, a m ű n ek a Z ala—Som ogyi G őzhajózási T á r-, saságra vonatkozó része egyedülálló. Az eddigi leg sik erü lteb b B alaton-bélyeg ta n u lm á n y t dr. R am p ach er P á l írta a M erk ú r c. fo ly ó irat 1957 októbei szám ában. Ezt a londoni T he S tam p L ow er is kö zölte egy p á r h ó n ap p al később, m ivel A ngliában a m agánpostabélyegek irá n t m indig is n ag y volt az érdek lődés.
3. ábra. A B alaton m in t az O zm án és H absburg b iro d alm ak h a tá rá n a k része R am pacher cikkében m ég kétségbe v o n ta egy gőzös létezését, és úgy vélte, hogy a ZSGT a p o stát kom ppal szállította. Ő az első világ h áb o rú elő tt D essew ffy M ik lós gróf gyűjtem én y éb en haszn álatlan p éld án y o k at is lá to tt, m elyeket az egyenesen a T ársaságtól szerzett be. R am pacher azon a vélem ényen van, hogy m in d h á rom bélyegszín azonos n é v érték et jelzett, és az 5 k r volt. S zerinte M agyarországon ak k o rib an nem tu d ta k dom bornyom ású bélyeget készíteni, ezért a B alatonbélyegek külföldön készülhettek. ■ Az aláb b iak b an m egkísérlem összefoglalóan ism er te tn i a B alaton-bélyeg létrejö ttén ek gazd aság tö rtén eti h á tte ré t. A BALATON TAVÁRÓL ÁLTALÁBAN M int tu d ju k , a B alaton m integy 77 km hosszú tó, á t lagosan 5— 12 km szélességgel. K ét helyen szűkül csak össze, a tih a n y i szorosnál T ih an y —Szántód között IV2 k m -re és R évfülöp—B oglár között 5V2 km -re. A zalai és a som ogyi p a rt közötti összeköttetés létrehozásához te h á t ez a k é t p o n t ajánlkozott. H ogy ez az összekötte-
iuid) t c n t g i i r c t c r © a u e r b m i j n .
® o n itta g a rn 1 3 .
b.
iíg in n tn tie Grrfmfllíiifcittn iiúdj tfm bfrűljmten W « te » C r tr S t't r f b arn D ijtlru íe e , irfle j f i m V i o n t a g u n t £ o n t i f . ' • ; j ron g ü r 1 1 —r ^ a m (t a g u n t S K 1 11 n> o d) abcr r t « ■:!' Sdilag f> llt r friib a tfa h rrn , u n t fdjuh X te n M 7 Ut‘ f t.< 'ffjH m m ung (in trffrrn rre rttn . í
T 'a? 7íufnű[im?=58incau ij! in $Pífi$ <MW Sofíp&é* :.'.:; im erre. © raf Cziráky’fd&en $aufe> 2 © to d f, bei
OberhSiuxer.
4. ábra. H ird etés a P e sth e r T ag eb latt 1840. jú n iu s 5-i szám ából, ahol h eti kétszeri „ g y o rsu tazást” a já n la n a k F ü re d re, in d u lás reggel 5-kor, érkezés m á r este 7-kor (!) tés csak lassan jö tt létre, a n n a k tö b b oka volt. Először is n em szabad elfelejten ü n k , hogy a B alaton az ozm án és H ab sb u rg birodalom közötti h a tá r egy részét ké pezte, így világos, hogy szorosabb kapcsolatok a k ét p a r t között n em jö h e tte k létre. A m ásik ok az le h e te tt, h ogy az ak k o ri kezdetleges evezős és v ito rlás csónakok közlekedése a tav o n főleg n y á ro n h irte le n tám ad ó v ih aro k m ia tt nem vo lt éppen veszélytelen. P edig ilyen összeköttetés lé tre jö tte egyre fo n to sab b á v ált a 19. sz. első felében. Az északi p a rt lassan kifejlődő ip a rá n a k term ék eit, főleg k ö vet és b o rt á t k e lle tt szállítan i a déli p a rt fogyasztóihoz, és az ezen a vidéken m eglepően k o rán fejlődésnek in d u lt idegenforgalom is sü rg e tte egy teljesítőképesebb, gőzzel h a j to tt h ajó beszerzését. A 14 órás kocsikázás fá ra d a lm ait K ossuth Lajos is m a g á ra v állalta, m ik o r 1842-ben F ü red en n y a ra lt. In n en ír ta a P esti N apló augusztus 7-i szám ában: , , . . . és m égis az em b ern ek szíve fáj, m időn e rop p a n t vízre te k in t. Oly holt, m inő csak P alesztin áb an a m eg átk o zo tt H o ltten g er leh et! 20 m érföldnyi sim a út,
34
. . . s ra jta m égis egyetlenegy hajó sem lebeg, kivéve talán a fü red i sétaladikokat, vagy egy n y o m o ru lt h a lászcsónakot.” N em csoda, h a a közlekedési pro b lém ák te ré n igen tev ék en y Széchenyi Istv án figyelm ét sem k erü lte el ez a tén y , és 1845-ben n ag y en erg iáv al m egkezdte egy „B alatoni G őzhajózási T ársaság ” lé tre jö tté n e k szerve zését, m ely K ossuth, Széchenyi és helybeli vállalko zók összefogásának ered m én y ek én t 1846-ban m eg is alak u lt. Első tevékenységük volt egy gőzhajó m egren delése, m ely m eglepően gyorsan, m ég ab b an az évben elkészült és szeptem ber 21-én vízre is bocsátották, „K isfaludy” n év re keresztelve azt, K isfaludy S án d o r költő em lékére. A hajó rendszeres já ra ta 1847-ben in d u lt meg, 11 helyen kötve ki p a rtm e n ti ú tv o nalán. Mi vel azonban így csak ritk á n ju to tt el a nagyobb hely ségekbe, és a szám os kikötő egy része nem volt kifize tődő, 1850-re m á r csak 3 helyen v e te tt ho rg o n y t: Sió fokon, F ü red en és K eszthelyen. Ez volt a helyzet 1861-ig, am ik o r m egépült a déli p a rto n a P est—N agykanizsa közötti vasú tv o n al a Cs. K ir. Szab. Déli V aspálya T ársaság kezelésében, lénye gesen m egkönnyítve a szem ély- és teh erszállítást a fő város és a B alaton között. M ivel azonban ettő l az évtől kezdve a „K isfaludy” m ár csak szem élyszállítást vál lalt, egyre égetőbbé v á lt a k ét p a rt közötti kom pközle kedés m egoldása. Ú jból m egindult a v ito rlásk o m p -járat észak és dél között. Term észetes, hogy itt is ham aro san felv ető d ö tt egy gőzhajó beszerzésének és üzem be helyezésének szükségszerűsége, a B alatoni G őzhajó T ársaság és a K isfalu d y gőzös m in tá já ra . A Z A L A — S O M O G Y I G Ő ZH A JÓ T Á R S A S Á G TÖ R TÉ N E TE M ár 1869-ben fe lterjesztette a fülöpi révbérlő és az északi p a rt b irto k o sain ak kezdem ényezésére lé tre jö tt k é rv én y t Z ala m egye közgyűlése a K özm unka és Köz lekedésügyi M inisztérium hoz egy „b alato n i gőzhajó társaság létesítése és a B alaton k é t p a rtjá n a k leendő
5—6. ábra. 2 zöld, 2 kék bélyeg összeköttetése ir á n t”. A k érv én y ered etib en 'Zeem m a ra d t fenn, de n yom ai a zalaegerszegi le v é ltá rb an m eg találh ató k . N oha a k é rv é n y t csak 1873-ban in tézték el, a Z ala—Som ogyi G őzhajó T ársaság (ZSGT) m egkezdte tevékenységét. Az ú jp e sti h ajó g y árn ál, m ely an n ak id e jén a K isfalu d y gőzöst is ép ítette, egy 25 lóerős, 50 sze m élyes csavargőzöst ren d elt. Ez 1872-ben elkészült és vízre is b o csáto tták , így a tó m ásodik gőzöse is m eg kezdte m u n k á já t R évfülöp és B alato n b o g lár között. A hajó neve „BA LA TO N ” volt. F én y k ép errő l a kis gő zösről nem m a ra d t fent. S zerencsénkre azonban a nagy elbeszélő, Eötvös K áro ly u ta z o tt e h ajó n 1875-ben, és élm ényeit „U tazás a B alaton k ö rü l” c. könyve III. kö tetéb e n a 62. oldalon így ö rö k ítette m eg: „Bizony ez kis h ajó volt, de azért gőzhajó volt. Ez volt a B alaton m ásodik gőzhajója. Első volt a K isfalu dy. E nnek azonban nem a d ta k nevet. O lyan kicsiny volt még, hogy m eg se k eresztelték. Som ogyi b irto k o sok és k ereskedők ép ítte tté k , hogy követ, b o rt és sze m élyt szállítsan ak vele Zalából. Boglár, F ülöp és B ada csony között közlekedett, a v ih aro k azonban gonoszul b á n ta k vele, azért n em so k ára ela d tá k ty ú k ü ltető n ek . V olt egy kis m entő csó n ak ja is. K ózm adzaggal volt a
hajó faráh o z kötve. V olt k ét födetlen nagyobb uszály hajó is. Ezt szokta F ülöp és B oglár között v o n ta tn i.” A ZSG T kezelésében ez időben a „B alato n ”-on kívül m ég 6 uszályhajó is volt, em ellett vagyonához ta rto z ta k ügynökségi ép ü letek B ogláron és R évfülöpön. M ű ködése sajnos m ár az első években deficites volt, an y a gi helyzetére vonatkozóan pontos feljegyzések m arad ta k fent. V alószínűleg az állandósult pén zh ián y n ak volt kö szönhető az az ötlet, hogy m ivel az északi p a rto n akko rib an p o stah iv atal nem volt, az o tt p o stára szánt k ülde m ényeket díj fejében a déli, bogiári hiv atalh o z szál lítják . A küld em én y ek et a révfülöpi ügynökségnél kel le tt leadni, ahol N y itrai A urél k a p itá n y á tv e tte azokat to v áb b ításra. E p o stato v áb b ításra a T ársaság bizonyára hivatalos engedélyt k ap o tt, noha ilyen ira t eddig m ég nem tű n t fel. De hogy ez így volt, az bizonyos, m e rt ab b an az év ben a ZSG T olyan lépésre szánta m agát, m elynek kö vetk ezm én y ek én t ez a kicsiny, deficites helyi jellegű társaság b elek erü lt a nem zetközi filatélia „G othai Al m anach ”-já b a : sa já t bélyeget k észíttettek a d íjak egy szerűbb lero vására!
35
A B A L A T O N -B É L Y E G E K R Ő L A T ársaság nem volt a n n y ira szegény és a h ajó nem a n n y ira rozoga, m in t ahogy Eötvös kissé gúnyos leírá sából k itű n n e. V olt ab b an egy kis rosszindulat is, lé vén Eötvös veszprém i, lo k álp atrio tizm u sát in g erelh ette a zalai vállalkozás. M indenesetre a T ársaság anyagi helyzete m inden nehézség ellenére is m egengedte, hogy 1875-ben egy kis nyom dában, hogy m elyikben, azt m a m á r n em leh et m egállapítani, egy ho rg o n y t és a T ár saság m o n o g ram ját ábrázoló bélyegeket ren d eljen m eg. E bélyegek elég kezdetleges kivitelűek. M éretük 18X23 m m , fogazatuk nincs, csak jelzésként a bélye gek egyszerű rajzán. A rácsos ala p ra jz és a horgony kidom borodik a kép ből, a 4 b e tű pedig bevésődik a p ap írb a. V ízjelük nincs. H árom színben k észültek: piros, kék és zöld. M a m ár nem á lla p íth a tó m eg bizonyossággal, hogy ezek külön böző n é v é rté k e t jelen tettek , vagy egyéb okokból k é szült több színben a bélyeg. A 3 szín csak látszólagos luxus, m e rt a piros és a zöld festék kikeveréséből m eg k a p ju k azt a k ék á rn y a la to t, m ely m egegyezik a kék bélyegek színével. Hogy ez nem csak spekuláció, azt be b izo n y ítja az a tény, hogy a bélyegek színei n éh a á r n y alatv álto záso k at m u tatn ak . M int bevezetőm ben em lítettem , kb. 20 d arab m a ra d t fen n a bélyegekből. Ezek tudom ásom szerint a követ kezőképpen oszlanak m eg: a) 1 piros, 2 k ék — ebből egy db zöldeskék á rn y a la tú —, és 5 zöld bélyeg az én gyűjtem ényem ben. b) 4 db zöld bélyeg a B élyegm úzeum ban kiállítva. Ebből 3 db teljes levélen, és egy lev éld arab ké keszöld szín árn y alatb an . c) 1— 1 piros, k ék és zöld bélyeg egy olaszországi h aj ópostagyű j tem é n y b e n . d) 1 zöld bélyeg levélkivágáson A ngliában. Ez 16 re g isz trá lt d arab. A tö b bi feltételezett egyedi d arab o k egyéb külföldi h ajó p o stag y ű jtem én y ek b en le hetn ek .
36
7—8. ábra. P iros bélyeg, zöld bélyeg levéldarabon BALATON 16/10 szögletes és R ÉV -FÜ LÖ P 16/10/75 kétk ö rö s bélyegzővel Az eddig m eg jelen t irodalo m ban m indössze 2 db piros és 4 db kék bélyeg v á lt ism eretessé, a többi pél d án y m ind zöld. P árok, vagy haszn álatlan bélyegek nem ism eretesek. M indhárom levél ugyanabból a levelezésből szárm a zik és nem viseli n yom át az állam i p osta kezelésének. Levelek csak a B élyegm úzeum tu lajd o n áb ó l ism erete sek. F eltűnő, hogy v alam ennyi bélyeg R év—Fülöpi bé lyegzőt visel. Ez nem azért van, m e rt a leveleket csak egy irán y b a szállították, h an em azért, m e rt az ügynök ség épülete R évfülöpön volt, ahol a leveleket m indkét irán y b an kezelték. Ez az épület m a m á r nem találh ató meg, n éh án y éve lebontották. V alam ennyi kivehető d átu m o t viselő bélyegét az 1875-ös évben használták.
> (/
9. ábra. Zöld bélyeg levéldarabon. 23/10/75 d átu m m al. (Az angliai példány) 10. ábra. K ékeszöld bélyeg levéldarabon. 20/10/75 dátu m m al. (A Bélyegm úzeum ból) Az a la n t b e m u ta to tt utalv án y szelv én y re n d k ív ü l ér dekes d arab . Az 1874-es k iadású, fek ete színű 5 kr-o s díjjegyes po stau talv án y o n (9. sz. a dr. S im án d y kataló gus sze rint) 2 db zöld B alatonbélyeget lá tu n k . A felső bélye gen egy nyolcszögletes bélyegző, m ely et m á r a levele ken is lá ttu n k , BALATON 16/7 szöveggel, az alsó bé lyegen a k étk ö rö s RÉV—FÜ LÖ P 16/7/75 ügynökségi bélyegző. Az 5 kr-o s rán y o m o tt bélyegen az állam i pos ta BOGLÁR-i bélyegzőjét lá tju k 16/7/75 keltezéssel, v ala m in t a K IFIZETTETETT kezelési bélyegző tö redékét. Ez az u ta lv á n y d a ra b több szem pontból is ren d k ív ü li különlegesség, ugyanis (1) — ez az egyetlen fe n n m a ra d t filatéliai dokum en tu m , m elyen a ZSGT és az állam i p osta bélyegei egym ás m e lle tt lá th a tó k , b izonyítva előbbiek legális voltát.
11. ábra. Levél R év-Fülöpről B oglárra 7/11 dátum m al. (2) — Ez az egyetlen darab, ahol a 2 B alato n -b élyeg lá th ató egym ás m ellett, további fe jtö ré sre adva okot a hajóposta d íjtételeit illetően, és alá tám asztv a an n ak valószínűségét, hogy a bélye gek egyenként készültek. (3) — A h ajóposta bélyegzések ezen a d arab o n kék színűek, m íg a későbbi bélyegzésű példányokon fekete. (4) — Ez a p éldány viseli a legkorábbi ism ert d á tu m ot. M ivel egy m ásik zöld bélyegen 19/8 d átu m m al egy további kék bélyegzés ism eretes, úgy tű n ik , hogy a bélyegzők festéke eleinte kék, ké sőbb pedig fekete volt. M int lá ttu k , v alam ennyi levélen, levéldarabon, vagy az u talv án y o n felhasznált és fen n m a ra d t bélyeg színe zöld. M iért készültek azonban kék és piros bélyegek? A 3 különböző szín 3 különböző n é v érték et je le n te tt? És m ennyi volt eg y általán a bélyegek név érték e? Fél év százada ta lá lg a tjá k a filatéliai k u tató k ezeket a k érd é-
37
12. ábra. Levél 4/11/75 dátu m m al seket. M ivel a bélyegek keletkezésével kapcsolatban feljegyzések nem m a ra d ta k fenn, és a fellelhető anyag n e m n y ú jt kielégítő felvilágosítást, tan u lm án y o zásu k k o r új u ta k a t kell k eresn ü n k , h a to v áb b a k a ru n k ju t ni. FELTEVÉS A D A L A T O N -B É L Y E G E K L É T R E JÖ T T É R Ő L H a a ZSGT ügyintézői 1875-ben sa já t bélyeg készíté sét terv ezték , nem k ellett m esszire te k in ten iü k , hogy p éld ak ép et ta lá lja n a k . M ár 1840-től szállított p o stát a D u n á n a G alatz-ig hajózó cs. kir. D unagőzhajózási T ár saság (D. D. S. G.). Az ügykezelés m egkönnyítésére o tt 1866-ban m agánbélyeget a d ta k ki, m elyet a d u n ai sza kaszon szállíto tt levelek b érm en tesítésére használtak. A B alaton-bélyegeket fedő h om ály valam elyest eloszlik, h a a DDSG bélyegeket és bélyegzőit m egvizs g á lju k és azokat a ZSG T-ével összehasonlítjuk. M ár a bélyegképnél is hasonlatosságot fedezünk fel: m indkét tá rsa sá g bélyegein u ralk o d ik a h orgony m o tívum és a társaság neve. M o ndhatná valaki, hogy ez csak te rm é szetes egy h ajó p o sta bélyegen. Nos, áttan u lm án y o ztam
38
13. ábra. Levél 20/11/75 dátu m m al Ju liu s S tein d ler egykori h ajóposta g y ű jtem ényét, és a r ra a m eghökkentő té n y re akadtam , hogy egy társaság sem v ette fel bélyegeire ezt a m otívum ot. A Lady McLoad, M orton és társai., H am b u rg —A m erican Pack et C om pany, C anal M aritim e de Suez, A sia M inor S. S. Co. sfb. m agánbélyegek m indig h a jó t ábrázolnak, és nem horgonyt. A m i itt feltű n ik , az az, hogy a ZSGT bélyegen é rté k jelzés nem szerepel. M iért nem ? H a a 3 szín 3 külön böző érté k e t je le n te tt volna, m égis csak valahogy belevésették volna a p rim itív klisébe. T együk te h á t fel, hogy értékm egkülönböztetésre nem volt szükség, m ert m ind a 3 szín u g y a n an n y it je len tett. Lehetséges ez? Igen. A DDSG bélyegein v an ugyan egy 10-es szám, de az 1868 óta forgalom ban levő bélyegek m ind 10 kr-sak, noha 3 színben v o ltak : piros, zöld és lila!!! T ehát szí neikben is m egegyeztek a ZSGT bélyegei színével. Az egyetlen különbség az, hogy a h a rm a d ik szín a ZSG T-nél nem lila, h anem kék. A DDSG gazdagabb lévén, eleve 3 színt ren d e lh e te tt meg, m íg a ZSGT bé-
15. ábra. A DDSG és a ZSGT bélyegei hasonlatossága I
14. ábra. U tal v án y szelvény 2 zöld B alaton-bélyeggel lyegeit készítő kis nyom da tak arék o sság b ó l a piros és zöld színt összekeverhette, am i a kék színt ad ja ki, p o n t olyat, am ilyen a bélyegeké. Ezt én m agam is k ik e vertem , és sik e rü lt a próba. M ennyi le h e te tt ez a n év érték ? A leveleken egy zöld bélyeget lá tu n k . H a Jászai 1927-ben fe lá llíto tt elm éle té t elfogadjuk, m iszerin t a bélyegek színe m egfelelt a levélm in tás sor színeinek, ak k o r a leggyakoribb szín a piros len n e a ZSG T bélyegeinél, aztán jö n n e a kék, és
a leg ritk áb b lenne a zöld (helyi levél p o rtó ja ak k o rib an 3 k r volt.) M árpedig a fen t lá th ató levelek távolságiak, m elyek p o rtó ja ak k o rib an 5 k r volt, te h á t a piros bé lyegnek kellene ra jtu k lenni. Az sem valószínű, hogy a hajóposta olcsóbb le tt vol n a az állam inál, in k áb b az, hogy azonos ta rifá t használ tak. N ézetem szerint egy bélyeg á ra 5 k r volt. M ivel a zöld színt a legkorábbi és legkésőbbi dátu m m al is m eg találju k , nem valószínű, hogy portóem elés m ia tt lett volna szükség a többi színre. Még 1875. novem ber 20-án is csak egy zöld bélyeg k ellett egy levélre. F eltű n ik , hogy m in d h áro m levélen nyom a sincs az állam i posta kezelésének. F eltehetően a cím zett m aga v e tte á t azokat a bogiári ügynökségen. M ás a helyzet a szelvényen. Ezt a küldem ényt felthetőleg a bogiári ál lam i p o stah iv atalb an ad ták fel Rév—Fülöpre. M ivel a h ajó p o stán ak a szelvényt kézbesítés, ill. aláírás céljá ra először F ülöpre, aztán aláírv a vissza B o glárra kel le tt szállítania, kétszeres ta rifá t szám ítottak fel. Ez le h e t a k ét zöld bélyeg m agyarázata. Ha pl. egy piros bé lyeg érték e 2 zöldnek felelt volna meg, ak k o r bizo n y á ra azt rag aszto tták volna rá. Itt em lítem m eg, hogy a n álam levő piros bélyegen tisztán és az egyik kék bélyegen nehezen kivehető fel-
39
n y ú jto tt a v ih aro k elől, m in t a tú lo ld ali n y ito tt bogiári. Ezt az ép ü letet csak nem rég b o n to ttá k le, am ikor fel tehetően sok érdekes a d at és feljegyzése sem m isült meg. A Z S G T P O ST A B É L Y E G Z Ő IR Ő L
16. ábra. GIU RG EV O -i nyolcszögletű DDSG bélyegző DDSG bélyegen haszn álási hónap augusztus, te h á t eléggé korai, de m in d e n e se tre egyidejű a zöldekével. É rdekes, hogy egyetlen olyan k ü ldem ény sem m a ra d t fenn, am ely elh ag y ta volna a R évfülöp—B oglár v o n alat, és m áshová m en t v o ln a !!! T u d n u n k kell azt, hogy a B alaton északi p a rtjá n a k „felv ég én ek ” a p o stá já t a fü red i állam i posta v e tte át, m íg az „alvégi” p o stát a keszthelyi posta to v áb b íto t ta . Így a Z SG T -nek csak a középső rész levelei to v áb b ítá sa m a ra d t felad atk én t. M int ahogy a rró l észak-ba la to n i ta n u lm á n y u ta m o n m eggyőződhettem , R évfülöp m ég m a is csak egy csendes falucska, ahol a sebesvo n a t is csak átszalad. N agy levélforgalm a te h á t 100 év vel ezelőtt sem leh etett. Hogy m inden bélyegen csak a R év —F ülöp-i bélyegzőt ta lá lju k , an n ak az a m agya rázata, hogy o tt volt a társaság főirodája, ahol a hajó is éjszakázott. H ajós em berek m á r tu d já k m ié rt: a rév fülöpi-öböl h á tte ré b e n a hegyekkel tö b b biztonságot
40
M int a fen t b e m u ta to tt leveleken, levéldarabokon lá th a ttu k a társaság k étféle bélyegzővel lá tta el bélye geit. Az egyik egy 2672 m m átm érő jű , kétkörös, évszá mos h ely -k elet bélyegző, RÉV—FÜLÖP, nap, hónap és 75 évszám m al. A m ásik egy 25X20 m m -es nyolcszögle tű bélyegző, BALATON, n ap és hónap jelzésével. M égegyszer hangsúlyoznom kell, hogy ebben az eset ben a bélyegző nem a tóra, h an em a gőzös n evére utal. E llentétben Eötvös gúnyos útleírásáv al, volt a h a jó nak sa já t neve, errő l feljegyzések is m a ra d ta k fenn. Ezt a k ét bélyegzőt legtöbbször egym ás m ellett ta lálju k a küldem ényeken, hol kék, hol fekete, de m in dig azonos színben, így feltételezh etjü k , hogy azokat egy helyen és egyszerre, vagyis a R évfülöpi ügynöksé gen bélyegezték le. Ezek a bélyegzőform ák e ltérn ek az ak k o rib an M a gyarországon h asznált bélyegzők típ usától. Az u ta l ványszelvényen lá th a tó bogiári pecsét, egy 22 m m -es egykörös hk. bélyegző inkább m egfelel az általánosan használtnak. H onnan v ette ak k o rib an azonban a T ársaság az ötle te t ilyen bélyegzők készítésére? Azon olvasóim , akik v ita tjá k azt az állításom at, hogy a ZSGT a DDSG bélyegeit után ozta, ta lá n jobban hisz nek, m iu tán a k ét alábbi kép et látják . Az elsőn a DDSG giurgevoi ügynökségének nyolcszögletű bélyeg zőjét lá tju k egy 10 kr-os bélyegükön. E bélyegző m é re te 30X18 m m ugyan, de a hasonlatosság szem betűnő. Ilyen bélyegzők több ügynökségnél is h aszn álatban v o ltak -(p raila, Sem endria). A máSík, kétk ö rö s RÉV—FÜ LÖ P bélyegző m egfele lőjét is sik erü lt m egtalálnom egy levélen, m elyet itt lá th a tu n k . C alafat DDSG kikötőben a d tá k fel, ahol a
17. ábra. Levél CA LA FA T-ról, A lt-O rsováig DDSG h ajó n , o n n an ren d es p o stáv al v asú to n Bécsbe DDSG bélyeg m ellett egy 5 k r bélyeggel m á r előre le ró ttá k a szárazföldi szakasz d íjá t is. A levél érdekessé ge, hogy azon k é t bélyegzőt lá tu n k A lt—O rsováról, m ely a k k o r a ro m á n —m ag y ar h a tá ro n levő k ik ötővá ros volt. Az egyiken, a k étkörösön 29/6, a m ásikon, az ak k o rib a n á lta lá b a n h aszn ált egykörös bélyegzőn egy n ap p a l későbbi, 30/6 d á tu m o t lá th a tu n k . M ivel nem valószínű, hogy egy és ugyanazon p o sta h iv a ta l u g y an azt a levelet k étszer kezelte volna, in k áb b az a való színű, hogy az első, a k étk ö rö s bélyegző a h ajó p o stát átvevő h iv a ta l bélyegzője, a m ásik, a 30/6-i pedig a vasútállo m ási po stah iv atalé. íg y m inden ZSG T bélyegző és bélyeg ism érv ét a DDSG küld em én y ein felfed ezh etjü k . E nnyi véletlen m ár nem valószínű!
A B A L A T O N G Ő ZÖ S T O V Á B B I S O R S A A ZSGT ala p ítá sa óta pénzügyi nehézségekkel küz dött. M ár 1873-ban o lv ash atju k a Som ogy c. lapban,
hogy , , . .. kellő forgalom h íján a kiádások felü lm ú lják a bev ételek et és egész h iv atali szem élyzet v an beosztva az ügykezelésre, h olott nincs m it kezelnie”. U gyanez a lap abb an az évben többször is foglalko zott a tém ával. A jelek szerint a T ársaság vezetősége nem volt képes elég m egbízást szerezni, h o lo tt le tt vol n a elég tennivaló, főleg a kövek Som ogyba szállítása terén . A sorok között olvasva az a benyom ásom , hogy a szem élyforgalm at szorgalm azzák, de ez nem hozott elég pén zt a társaság k o n y h ájára. A hajónapló, m elyet N y itrai A u rél k a p itá n y 1875-ben vezetett, valahol fen n m a ra d h ato tt, m e rt idézetek ism eretesek belőle. A kis tá rsa sá g 1876-ban csődbe k erü lt. Szintén a „So m ogy” írja ez év jú liu s 4-én: „Á rverési hird etm én y . A lu líro tt v égrehajtó, ezennel közh írré teszi, hogy K o n rád A ntal bécsi lakos részére a Z ala—Som ogyi G őzhajó R észvény T ársu latn ál bíróilag lefoglalt és 8469 fo rin tra becsült B alaton n ev ű gőz hajó készleteivel eg y ü tt B ogláron 1876. jú liu s hó 20-án de. 9 ó rak o r nyilvános árv erés ú tjá n fog eladatni, m iről a venni szándékozók azzal értesíttetn ek , m iszerint fen
éi
1
ti h ajó em ez árv erésen szükség esetében becsáron alul is ela d a tn i fog. K elt L engyeltótin, 1876. évi jú n iu s hó 25-én K ro n b erg er M anó k ir. v é g reh ajtó .” A kis gőzöst m egvette egy társaság, a D u n ára k e rü lt és o tt dolgozott tovább, te h á t nem le tt ty ú k ü lte tő be lőle, m in t azt Eötvös leírásáb an m egjegyezte. Ez a m e lan k o lik u s h ír v olt eddig az utolsó inform áció, am i a B alaton gőzös to v áb b i sorsáról eddig ren d elk ezésü n k re állt, a „B alaton G őzhajózás 125 éve” c. k itű n ő könyv alap ján . A n n ál szenzációsabb az a cikk, m ely nem rég je len t m eg a Som ogyi N aplóban, dr. Z ákonyi F erenc b alato n fü red i idegenforgalm i szakíró tollából a B alaton nevű gőzös tö rté n e te cím m el. E bben beszám ol arról, hogy B író Józsefnek, a K özlekedési M úzeum m uzeológusá n a k sik e rü lt a h ajó n y o m ára b u k k an n i! M íg k o ráb b i szerzők m ég a h ajó létezését is kétségbe v onták, m a sik erü lt re k o n stru á ln i a kis gőzös sorsát. Az 1908-as „H ajós N apló”-b a n egy Irm a n ev ű hajó n eve m ellett a m egjegyzés ta lá lh a tó : „a volt B alato n ”. Így aztán sik e rü lt visszam enőleg is m egállap ítan i a h a jó ú tjá t. Először A le x a n d ra név en A lb recht főherceg tu la jd o n á b a n volt. A hajózási engedély k elte 1879., az adatok m egegyeznek a B alato n év al: 46 tonnás, 24 lóerős. 1898-ban R osenfeld Sim on b irto k á b a n volt, M ohács néven. 1901-ben Schödl K árolynéé, Irm a néven. A bban az időben új gépet k ap o tt, 100 lóerőset, és új felép ítm én y t a korm án y o sfü lk én ek . 1913-ban a B udapesti Hom ok és K avicskotró R T -nél van. Az o tta n i regisztrálási ad ato k is egyeznek a B ala to n év al: építési év 1872! V o n ta tó h ajó k én t dolgozott a D unán. 1930-ban a N agybátony—Ü jlaki E gyesült Ip a rm ű v ek n él volt.
42
1945-ben a h áb o rú v ég etértén ek zű rzav aráb an k ü l földre k erü lt, de n em sokára visszak erü lt és a F olyam kotró és K avicsterm elő V állalatn ál ú jra átép ítették . M ai hossza 29,35 m éter, szélessége 5,31 m éter, m erü lése 1,5 m, egy 150 lóerős D iesel-m otor h a jtja . A B alaton m ai n e v e : F. K. 312. Ezekkel az ad ato k k al sik erü lt első ízben h ézagtalanul rek o n stru áln i a ZSGT és a B alaton gőzös sorsát. T alán kissé sok gazdasági ad ato t és kevés filatéliait ta lá l a tan u lm án y b an az érdeklődő, de ez ennél az anyagnál m ásk én t nem lehetséges. M entségem re szolgáljon e té m a ren d k ív ü li nehézsége. Rem élem , hogy éveken keresztü l fo ly ta to tt k u ta tó m u n k ám ered m én y ek én t sik erü lt összefoglalóan és ki elégítően elem ezni a B alaton-bélyeg létre jö tté n e k kö rü lm én y eit és ezzel évtizedes tévedéseket tisztázni. Egy feh ér fo lttal kevesebb a m ag y ar klasszikus filatélia térképén. É rtesülésem szerint a 106 éve m űködő hajó nem so k á ra nyugalom ba vonul. A Som ogy m egyei Tanács egy szárazdokkban felállítja B ogláron, belsejében ide genforgalm i érdekességként egy kis m úzeum ot re n deznek be a hajó tö rtén etérő l. R em élem , hogy o tt a v ilág h írű B alaton-bélyegek tö rté n e te is m egfelelő te re t kap.
Irodalom : 1 A B alatoni G őzhajózás T örténete. (Füles Miklós, dr. Sági K ároly, dr. Zákonyi Ferenc). 2 R am pacher P ál: H ajóposta a B alatonon. T an ácsad ó k : dr. A. J e rg e r (Bécs) dr. Z ákonyi F eren c (B alatonfüred) dr. L. S. E ttre (USA) a k ik et ezúton is m eleg köszönet illet.
Index
J
í
Results of the research voork of Béla Térfi (Mrs. J. Sípos)
A popular subject of collectors are eancellations o f letters, w h ich w ere carried on the postai route prior to th e l st June 1850, i. e. b efore th e in troducton o f A ustrian postage stam ps used in th e territory of Hungary. So far only th e book of B éla Térfi, published in 1943 in H ungárián: „B élyeg elő tti levelek és azok leb etű zése (Preph ilatelic letters and eancellations) and in G erm án: „Vor dér M arkeB riefe und dérén A b stem p elu n gen ”, dealt w ith this subject in detail; A p pen d ix I of this book contains the n ew m atériái discovered during the printing. B éla T érfi continued his research du ring several years and found a num ber o f further eancellations. The research m atériái is in the property of the Stam p M useum of th e H ungárián P o s t; in th e present artiele this m até riái becom es a public property as A ppendix II of th e book.
Postage-mark types of typographic envelopes of the year 1871 (Tamás Bánfalvy, Stockholm) The author is the w ell-k n o w n researcher o f H ungárián postage-m arks o f the years 1860 and 1870; this tim e h e is stdudying th e typographic e n v e lopes w ith b lu e v a lu e im press of 10 K raicar and issued in 1871. * A s a result of his studies th e assum ption seem s to b e proved th at the com plete plate of th is en velop e consisted of 9 blocks, and he draw s the I sketch o f th e presum able and m ost j practicable piacem ent, although it is no longer possible to determ ine the position occupied on th e sheet by i certain blocks arbitrarily indicated
here w ith I through IX. T he arrangem ent on th e sh eet draw n, takes fór granted a printed sh eet of 656X480 m m at th e m inim um . On closer observation one m ay note 16 print-m arks on the picture o f the stam p, and type 9 m ay be d ifferen tiated on th e basis of the other characteristics. A ll th ese are presented on large-sized detailed figures. Q (J
Stamps of the priváté post of Balaton (dr. Ferenc Nagy, Vienna)
In this study th e author deals w ith the m ost rare and less know n stam ps of H ungárián priváté post. H e deseribes the stam ps and th e history of their origin by presenting th e background o f econom ic history. He tries to giv e a com prehensive an sw er to all questions eith er nőt solved by the studies so far, or th eir assum ption bein g nőt acceptable. In th e analysis he is com paring th e stam ps of ZSGT and DDSG, proving th at the latter had an in flu en ce on th e form er, w h ich alsó exp lain s certain u nsolved problem s. In his artiele th e author fo llo w s th e fa te o f know n (about 20) stam ps illu stratin g their rarity and sign ifican ce, hoping that w ith this study th e stam ps of B alaton w ill ré céiv é due atten tion at hom e and abroad.
Somm aire 1
I
Résultats des recherches de Béla Térfi. (Mme József Sípos)
Le collection n em en t des oblitérations des lettres ach em in ées pár la poste, avan t l ’u tilisation des tim bres postaux autrichiens sur le territoire hongrois, qui com m enca le ler juin
1850, con stitu e pour les p h ilatélistes, un dom aine de choix. S eu l le livre de B éla T érfi paru en hongrois en 1943 sous le titre „B élyegelőtti levelek és azok leb etű zései” (Lettres p ré-p h ilatéliq u es et leur épellation) et en allem and sous célú i de „Vor dér M arkeB riefe und dérén A b stem p elungen” traite de ce sujet. A la fin de cet ouvrage, on trouve égalem ent le com plém ent N o 1 contenant des renseign em en ts com plém entaires parvenus á la connaissance de l ’auteur aprés la m ise en im pression. B éla T érfi continuant de longues années durant, ses recherches sur ce mérne sujet a découvert de n ovelles oblitérations. Tout ce m atériel de recherches est a ctu ellem en t en possession du M usée du T im bre de la P oste hongroise et cet artiele a eu com m e bút de m ettre á la disposition des intéressés, sous form e de com plé m ent N o 2, le résultat acquis dans ces n ou velles recherches.
2
Types des affranchissements des enveloppes imprimées de l’année 1871 (Tamás Bánfalvy — Stockholm)
L ’auteur est connu, com m e un chercheur q u a lifié du dom aine des a ff ranchissem ents hongrois des années 1860 et 1870. D ans le cas présent, il s ’occupe des en velop p es avec im pres sion de la valeur, en couleur bleu, du 10 kreuzers, ém ission de l ’année 1871. Com m e résultat de ses recherches, il constate la confirm ation de sa supposition, á savoir que la planche d’im pression de ces en velop p es était com posée de 9 clichés et c’est en se b asant sur cette supposition qu’a été d essin ée la disposition la plus vraisem blam ble; quoique la p iacé occupée pár chacun de ces clichés, num érotés de I á IX ne peut n aturellem ent étre déterm inée. Leur dispositon sur
43
la p lan ch e suppose une feu ille d ’im pression de 656X480 mm. U ne étu d e approfondie du dessin du tim bre, a perm is de relever 16 signes de gravure. L e type 9 peut étre sélecté sur base des autres signes d istin ctifs. Tout ce qui précéde est présenté avec l’appui de dessins détaillés.
3
Les timbres de la poste privée du Balaton (dr. Ferenc Nagy — Vienne)
L ’auteur s ’occupe dans cette étude des tim bres de la poste p rivée hongroise, constituant une des raretés les m oins connues du m onde p h ila télique. II fa it connaitre en détail tout ce qui se rapporte á ces tim bres, présen tan t les dessous historiques et économ iques qui se rattachent á leur origine. 11 tách e de répondre aux nom breuses questions restées sans réponse dans les études parues á ce jour, ou sur lesq u elles il n ’a été avancé que des suppositions im précises. D ans cette an alyse il com pare les tim bres ZSGT aux tim bres DDSG, prouvant l ’e ffet de ces derniers sur les précédents, ce qui ex p liq u e certains problém es qui n ’avaien t pás été résolus á ce jou~. L ’auteur dans són article suit le sort de ces tim bros connus (environ 20 piéces) illu stran t leur rareté et leur im portance, dans l ’espoir d’attirer l ’atten tion des p h ilatélistes, hongrois et étrangers, sur ces tim bres du B a laton.
44
Inhaltsverzeichnis
J
Forschungsergebnisse von Béla Térfi (Frau J. Sípos)
B evorzugte Objekte dér Sam m ler sind die S tem pelungen von B riefen, w elch e vor dem 1. Juni 1850, d. h. vor E inführung dér ersten in Ungarn gebrauchten österreichischen B riefm arken au f dem P ostw eg befördert w urden. B ish er b efasste sich dam it ein geh en d nur das Buch von B éla Térfi, w elch es in 1943 in ungarischer Sprache: „B élyegelőtti lev elek és azok leb etű zése” und in deutscher S p ra ch e: „Vor dér M arke—B riefe und dérén A b stem p elu n gen ” verö ffen tlich t w u rde; A nhang I dieses B uches en th ált jen es neue M atériái, w elch es w á h rend dem Druck en tdeckt w urde. B éla T érfi hat sein e Forschungen jahrelang fortgesetzt und w eitere A bstem pelungen gefunden. S ein Forschungsm aterial ist im B esitz des B riefm arkenm useum s dér U ngarischen P ost; im vorliegen d en A rtikel w ird dieses M atériái als A nhang II des B uches zűr a llgem ein en Verfügung gestellt.
2
Gebührtarifenarten typographischer Briefumschláge aus dem Jahr 1871 (Tamás Bánfalvy, Stockholm)
Dér V erfasser ist ein bekannter Forscher dér ungarischen G ebührentarifen von 1860 und 1870; diesm al untersucht er die typographischen B riefu m sch láge m it blau bedruckten W ert zu 10 K reuzer aus dem Jahre 1871. A ls Ergebnis seiner Forschung sieht er die V erm utung bestátigt, dass die vollstán d ige D ruckplatte dieser B rief um schláge aus 9 D ruckstöcken b estand, und gibt ein e Skizze dér m ut-
m asslich en und am zw eckm ássigsten ersch ein en d en A nordnung, obw ohl es h eu te selb stverstándlich nicht m ehr festg estellt w erden kann, w elch en P latz die ein zeln en — hier w illk ü rlich m it I—IX num m erierten — D ruckstöcke auf dem B ogén ein genom m en habén. B ei dér aufgezeichneten B ogenanordnung w ird ein D ruckpapierbogen von m indestens 656X480 m m vorausgesetzt. B ei ein geh ender B eobachtung des B riefm arkenbildes kann m án 16 Stich zeich en feststellen , und Typ 9 kann anhand dér übrigen M erkm ale differenziert w erden. A lld ies w ird in um fangreichen E inzelabbildungen dargestellt.
Briefmarken dér Privatpost von
3 Balaton (dr. Ferenc Nagy, Wien)
In dieser A bhandlung befasst sich dér A utor m it den selten sten und am w en igsten bekannten ungarischen P rivatpost-B riefm arken. Er b eschreibt ein gehend sow ohl die B riefm arken w ie auch die E ntstehungsum stánde und den w irtsch aftgesch ich tlich en Hintergrund. Er trachtet allé jen e Fragen zu beantw orten, w elch e durch die bisherigen U ntersuchungen nicht gelöst w urden oder dérén H ypothesen nicht zutreffend w aren. In sein er A n alyse vergleich t er die B riefm arken von ZSGT und DDSG, b ew eist den E influss letzteren auf ersteren, und dies erklárt ebenfalls ein ige bisher ungelöste Problem e. In seinem A rtikel verfolgt dér V erfasser das S chicksal dér bekannten (etw a 20) Briefm arken, illu striert ihre S elten h eit und B edeutung in dér H offnung, dass durch seine A bhandlung die B alaton -B riefm arken gebührende B eachtung im Inn- und A usland finden w erden.
COflEPaíAHHE
M OHIH
a p y ra x
KoTopbie
J
Pe3yjibmambi uccjiedoeamiü Béna Tepcfm (UJupoiu Mo3Ke(fme)
IleMaTH KOTOpbie M 03KHO BHaeTb Ha TaKHX nncbMax, KOTopue noHBHJiHCb nepea BbinymeHHeM nepBbix aBCTpniiCKHX noHToBMX MapOK (1 hiohh 1850 r.) noab3 0 BaH-
O T a H H H T e a b H b lX
n o K a 3 b iB a iO T
h
Ha
3H aK 0B . öonbum x
a e p T e a ía x .
3
Maptcu codcmeeHHOü nonmbi na BajiamoHe (d-p Hadb Oepmu,, Buett)
B 3T O H C T a T b H a B T O p 3 a H H M a e T C H C aM bIM H p e flK H M H
H
M e H b H ie
B C e rO
C O Ö C TB eH H bIM H
3 toh tgmoh ao chx n op TO/ibKo oaHa KHHra E eaa lepcj^H :-iaHHMa:iaci> no-HeMeuKH a no-BeHrepcKH (IlHCbMa n ep ea MapxaMH h hx ObacHeHHn) ao rayöoKofl aacTHocTH. KHHra h coaepacHBaeT 1-oe aonoaHeHHe HOBoro MaTepnaaa. Ilpoaoji2 £HB HccaeaoBaHHe Béna Tept})H Hainen MHOro a p y ra x nenaTefi. 3 tot MaTepnan HaxoaHTca b M y3ee M apox npH co 6 ct BeHHOCTH BeHrepcKoií IToHTbi. 3T a CTaTbH HBnaeTca ETopbiM aononHeHHeM KHHra h no3HaKOMHT HHTaTeaa c 3thm MaTepHanoM.
hx 3 a p o a c a e H H H H a M e K a a H a H C T o p a io sko h o m h k h .O h C T a p a e T c a a a T b o T B e T H a bo -
rio a p o Ö H O
npocu,
M apxaM H ,
H 3 B eC T H b IM H
HMe B TeppHTOpHH BeHrpHH-HBHHIOTCH HIOÖHMblMH OÖbCKTaMH KOiMeKHHOHepOB.
B
B e H rp H H .
n o K a 3 M B a e T h M apK H y cn o B H H
K o T o p b ie
ocT anncb
B onpocaM H
hhh H a O T B e T b i a p y r n x C T a T b e f t K o T o p b i e H e Ö e m h c o o T B e T C T B e H H b iM H . 3 e oh c p a B H H B a e T M a p K H
mh
n PH a H a n H -
3UirT c
M apaa-
z m m r aoKa3aB B/iHHHHe aai U f Ha
3IIirT.
3 T O -H B a a e T c a h o6T >acH eH H eM a o chx n o p H e p e m e H H b i x n p o ö a e M . B C T a T b H
a B T o p c a e a y e T 3 a c y a b ö a M H H 3 B e C T H b ix (20)M a p O K B b i q e p K H y B h x p e a K o c T b h 3 H a H H T eabH O C T b. C T aT bH
Oh
yB epeH
b
O Ö p a T H T B H H M aH H e H a
t ó m , hto M apK H
—
B a a a T O H h B H yT pM C T paH bi h 3 a p y ö eacO M .
2
Tutibi npu3HaK0e Koneepmoe khumcnenambto 1871 loda (Eawftaneu TaMdUl, UlmOKlOJlbM)
hoü
A btop hbjihctch H3BecTHbiM HcnbrraTeneM BeHrepcKHx npH3HaaHMX MapOK 1860— 1870 rr. O h Tenepb H3yaaeT MapKH homhHa/ioM 10 KpafíuepoB h KOHBepTbi CHHero
HBeTa, roTOBaeHHbie
khhhchoh
neaaTbio.
Pe3yjibTaT HccaeaoBaHHa aoKa3biBaeT, hto noaHbifi neaaTHbiií j m c t cocT oaaca h 3 9 aacTeií h oh pncyeT HaöpocoK n o n e iseim a Toro, KOTopoö 6bia 6bi caMbiM nenecooöpa3HbiM. XoTa MecTa h nonoaceHHe caMo-
BOilbHO pHCOBaHHbie KaHUie (1-9)BHyTpH jiHCTa, ceroiiHH h 6 bo 3moxcho onpeaeaHTb opHrHHajibHoe nonoaceHHe. HapHCOBaHHaa KOH(j)HrypaHHa ototo jiHCTa n p ean aaaraeTCH n p n Tanon pncoBKe MHHHMyM pa3Mepa 656x488 mm nenarabiH , öyMaacH b lH
J1HCT.
n PH
nO apO Ö H O M
3a, 9
T H n O B MOHlHO
H3yH 6H H H
16 3 H a K O B cpep a 3 7 IH H a T b n p H no-
M a p x a M o acH O H a Ő n i o n a T b
Ara: 24,— Ft,
ISS N 0 324—4806
E ng. sz á m : III/SZI/213/1976. 1500 — 79.0502 S ág v ári N yom da, B u d a p e st
