Tartalom. Table of Contents. Előszó 4. A tudomány aktualitásai - ATTN

ECONOMICA

Tartalom

Tartalom Table of Contents Előszó

4

A tudomány aktualitásai - ATTN Rákóczi Attila – Schellenberger Judit – Barczi Attila: Kunhalmok védelmének helyzete Békés megyében

5

Preservation status of the kurgans of Békés County

Iudith Ipate - Maria Duca - Alexandru T. Bogdan - Janos Seregi - Agnes Kovacs: Bio-Resources of the Future – Using Unconventional Biotechnology

13

A jövő bio erőforrásai- a nem hagyományos biotechnológia alkalmazása

Arnold Gór - Zsolt Hollósy: Precision Farming as an Ecological Approach to Production?

19

A precíziós gazdálkodás, mint a termelés egyfajta ökológiai megközelítése

Judit, dr Csizmásné Tóth - Zsolt Hollósy: Is there a Way out? – Assessment of the Situation of the Hungarian Poultry Sector

26

Van-e kiút? – A baromfiágazat hazai helyzetének értékelése

Trenyik Petra - Borcsa-Bodolay János - Barczi Attila - Czóbel Szilárd: Eltérő korcsoportú kocsánytalan tölgyes állományok diverzitásának összehasonlító vizsgálata a Börzsönyben

35

Comparative Study of Diversity of Different-Age Groups Sessile Oak Stands in The Börzsöny Mountains

Társadalomtudományok Social Sciences

Molnár Edina: A tehetséges fiatalok segítése a felsőoktatásban a pszichológiai tanácsadás módszertanával

40

Facilitate for Talented Students in Higher Education by Counceling Psychology Methodology

Bálint Sándor: Hétköznapok igazsága

55

Weakdays’ Truths

Igor Molchanov: Szakképzés, munkaerőpiac és bevándorlás-politika Oroszországban

66

Профессиональное образование, рынок труда и миграционная политики в России Vocational Training, Labor Market and Immigration Policy in Russia

Chepurda Larysa Mykhailivna: The Current State of the Educational Service Market in Ukraine

72

Сучасний стан ринку освітніх послуг в Україні Az oktatási szolgáltatások piacának sajátosságai Ukrajnában

Boda Tímea – Hima Gabriella – Huff Endre: A szociális munkás küldetése Jász-Nagykun-Szolnok megyében

75

The Mission of the Social Worker in Jász-Nagykun-Szolnok County

(Folytatás a 2. oldalon) ECONOMICA 2014/1

1

Tartalom

Műszaki és informatikai tudományok Technological And Informatics Sciences

Palik Mátyás – Vas Tímea: A pilóta nélküli légijárművek alkalmazásának légiközlekedés-biztonsági kérdései - A kiemelt kutatási terület eredményeinek bemutatása

84

Aviation Safety Issues of the Unmanned Aerial Vehicle Application - Presentation for the Results of Research Area

Juhász Márta - Békési Bertold: Pilóta nélküli légijárművek energia forrásai

92

Energy Resources of Unmanned Aircraft Vehicle

Subecz Zoltán - Nagyné Csák Éva: Igei események detektálása magyar szövegekben

101

Verbal Event Detection in Hungarian Texts

Gazdaságtudományok Economical Sciences

Horváth Marianna: A kiskereskedelmi logisztikai stratégiai modellek kritikai elemzése

107

Critical analysis of logistics strategy models in retailing

Kóródi Márta - Bakos Róbertné - Kalmárné Rimóczi Csilla - Savella Orsolya - Mondok Anita - Németh Miklós: A helyi termékek interpretációs lehetőségei és szerepük a desztinációfejlesztésben

113

Interpretative Possibilities of Local Products and their Role in the Development of Tourism Destinations

Rusznák Dóra: Tudatos táplálkozás, avagy mit is tudunk a halról?

117

The Conscious nutrition or what we know about the fish?

Hollósy Zsolt - Hegedűsné Baranyai Nóra - Gór Arnold: Napkollektoros rendszer működésének gazdasági hatásai különös tekintettel az energia-megtakarításra

121

An economic study of a solar collector investment project with specific aspects of energy saving

Szakács Attila – Szakács Zsolt: A mezőgazdasági biztosítási piac újszerű megoldásainak vizsgálata a marketing és környezetvédelem tükrében

125

Analysis of Agricultural Insurance Market a New Solution of Marketing and Environment Protection

Túróczi Imre: A pénzügyi - és vezetői számviteli módszerek alkalmazhatósága a vállalatértékelés gyakorlatában

134

Applicability of Financial and Management Accounting Methods in the Practice of Corporate Assessment

Lukács János - Zéman Zoltán: Az IFRS-ek bevezetése az egyedi beszámolók szintjén

140

The Introduction of IFRS at the Level of Individual Reports

Hegedűs Mihály: A számviteli szolgáltatók felelőssége

144

The Responsibility of Accounting Service Providers

Nina Voskolovich: Innovative aspects of tourism development in Russia

153

Инновационные аспекты развития туризма в России A turizmusfejlesztés innovatív aspektusai Oroszországban

2

ECONOMICA 2014/1

Chepurda Larysa Mykhailivna: Analysis of the ways of efficiency enhancement of transportation services in tourism

157

Аналіз шляхів підвищення ефективності транспортних послуг в туризмі A turisztikai közlekedési szolgáltatások hatékonyságának elemzési módjai

Yanina Aleksandrovna Voynova: The health resort sphere in Russia and evaluation of its potential for development

160

Состояние санаторно-курортной сферы в России и оценка потенциала её развития A gyógyüdülési ágazat helyzete és fejlesztési lehetőségei Oroszországban

Máté Zoltán – László Éva – Szakács Attila: A közszolgáltatások marketing tevékenységének, ezen belül a vevőelégedettség vizsgálata, a természettudatos fogyasztók kialakulásának tükrében Jász-Nagykun-Szolnok megyében

164

Research about marketing of public services including customer satisfaction, considering the appearing tendency of environment conscious consumers in the County of Jász-Nagykun-Szolnok

Szerzőink

171

Our authors

ECONOMICA 2014/1

3

Előszó

Előszó Tudományos folyóiratunk jelen számának rovatokon átivelő gazdagsága egybecseng a 2013. évi Magyar Tudomány Ünnepének mottójával. „Velünk élő tudomány” hívószó gyűjtötte össze azokat a tudományos eredményeket, amelyek mindennapjainkat áthatják, amelyeket nélkülözhetetlennek tartunk, ugyanakkor ennek mégsem vagyunk mindig tudatában, nem eléggé ismerjük azokat. Ezek az eredmények jelen vannak otthonunkban, modern járműveinkben, gyógyszereinkben, orvosaink diagnosztikai eszközeiben, vizeink, erdeink fenntartásában, információs eszközeinkben, a fejlett iparban, mezőgazdaságban, a jól működő iskolákban, azaz mindennapjainkban. Az alkalmazott és célzott kutatásokat, a környezetünkben jelen lévő, az átlagember és az eltérő tudományterületeket kutatók számára nem, vagy alig ismert kutatási eredmények jelentőségét állította a főiskola a „Mindennapi tudomány – a tudomány mindennapjai” konferencia-mottóval a középpontba és lehetővé tette, hogy az előadásokon keresztül minél több, az életünket átszövő kutatási eredménnyel ismerkedhessenek meg a résztvevők. A plenáris előadások két témakör köré koncentrálódnak. Egyrészt emléket állítottak Buzás Gyula professzornak a gazdaságtudomány kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosulását bemutató előadásokkal, másrészt a VIII. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok nyitóelőadásai az ökológia, mint mindenkit érintő tudomány eredményeit és szemléletformáló funkcióját hangsúlyozzák. Kiemelt szerepet kapott többszörös aktualitása miatt a vízgazdálkodás mind a plenáris, mind a szekciómunkában. A nemzetközi konferencia alkalmat adott az oktatásban, kutatásban együttműködő hazai és nemzetközi partnerek kutatási tapasztalatainak megosztására, valamint a tehetséggondozási program részeként lehetőséget biztosított a hallgatók számára is kutatási eredményeik ismertetésére. Kiadványunk elsődlegesen nem a konferencia tanulmánykötete, rovataink cikkei között, különösen a tudomány aktualitásait felvonultató rovatunkban azonban a kiemelt témához, a vízhez kapcsolódó előadások egy része megjelenik. A folyóirat preferálja a többnyelvű megjelentetést, az angol nyelvű cikkeken kívül orosz és ukrán szerzők anyanyelvi összefoglalóival közölt tanulmányok is szerepelnek. Dr. Kóródi Márta oktatási és tudományos rektorhelyettes

4

ECONOMICA 2014/1

A tudomány aktualitásai - ATTN

Rákóczi Attila – Schellenberger Judit – Barczi Attila

Kunhalmok védelmének helyzete Békés megyében Rákóczi, Attila – Schellenberger, Judit – Barczi, Attila: Preservation status of the kurgans of Békés County Cumanian mounds, „kurgans” have a great importance in the history of the Carpathian Basin from cultural and nature conservation, landscape, archaeological, botanical and zoological viewpoints. The kurgans are more thousands years national values heritages. In Hungary these appear with the highest number in the field of Great Hungarian Plain. Their size and relative height about 1-12 m. Unfortunately, the different agricultural activities resulted in their continuous degradation and their number also decreased over the past centuries. There were remarkable changes in agricultural regulation concerning Cumanian mounds in the EU – and in Hungary too – in 2010. They were declared protected landscape elements therefore they became part of cross-compliance. In our research we will check the results of the new regulation in relation to the changes in the state of Cumanian mounds in Békés County. Keywords: kurgan, preservation, European Union Common Agricultural Policy (CAP), Békés County ÖSSZEFOGLALÁS

1. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÁS

A kunhalmok tájképi, régészeti, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti szempontból kiemelkedően értékes, több ezer éves kultúrtörténeti emlékek. A Kárpát-medence számos vidékén találkozhatunk velük. A legnagyobb számban alföldi területeken fordulnak elő. Méretük változó, relatív magasságuk 1-12 m. Mivel számuk napjainkra jelentősen megfogyatkozott, jelen cikk céljai szorosan összefüggnek a kunhalmok védelméről szóló régi és új jogszabályokkal, és ezen szabályozások hatékonyságával. Az új szabályozásoknak történő megfelelés érdekében elengedhetetlenül szükséges a magyarországi, köztük a Békés megyében fellelhető halmok jelenlegi állapotának értékelése, és ennek tükrében megválaszolható az a kérdés, hogy az új intézkedések hogyan módosítottak a halmok állapotán.

A kunhalmok a Kárpát-medence ősi kultúrtörténeti emlékei. Ennek megfelelően sok és értékes információt rejtenek magukban. Vizsgálatukkal nemcsak a régészet tudománya gyarapodhat, hanem bővülhet botanikai, paleoökológiai, tájökológiai és talajtani tudásunk is. Magyarországon a különböző típusú és korú prehisztorikus halmok összefoglaló neve: kunhalmok. Ez az elnevezés kissé helytelenül azt sugallja, hogy csupán a kun népcsoport által a 13. század során épített mesterséges halmokról van szó. Ezzel szemben a régészeti feltárások és kormeghatározások egyértelműen bebizonyították, hogy döntő hányaduk lényegesen idősebb a kunok által épített halomsíroknál. A kunhalmok olyan mesterséges földtani építmények, amelyek régészeti, botanikai, tájképi és kultúrtörténeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bírnak (Tóth 1999). Régészeti és kultúrtörténeti értéküket mutatja, hogy kunhalmok jelentős része réz- és kora bronzkori temetkezéseket, szarmata, germán és honfoglalás kori temetőket foglal magá-

Kulcsszavak: kunhalom, védelem, Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP), Békés megye ECONOMICA 2014/1

5

Rákóczi Attila – Schellenberger Judit – Barczi Attila: Kunhalmok védelmének helyzete Békés megyében

ban. Ezek a sírdombok (kurgánok) az őskor és a fémkorszakok kultúráját, vallását és temetkezési szokásait rejtik magukban. Az őskortól szinte napjainkig őrzik a velük valamilyen viszonyba került, ott megtelepülő ember kulturális hagyatékait. A kurgán típusú temetkezések mindig valamilyen sztyeppei eredetű nép (késő rézkor, szkíta kor), vagy sztyeppei etnikumot is magába foglaló nép (halomsíros kultúra) letelepedésével hozhatók összefüggésbe. Kiemelkedő botanikai értékük, hogy egy részük bolygatatlan állapotban gazdag természetes élőhely és a ritkuló sztyeppnövények utolsó menedéke. A szigetként elkülönülő halmok a biológiai sokféleség fontos megtartó helyei. A szántóföldi növénytermesztés intenzívvé válásával a kiváló minőségű, mezőségi (csernozjom) talajú területeket feltörték, ezzel a potenciális növénytakaró rendkívül töredékesen maradt csak meg. Napjainkra alig van olyan élőhely, ahol a lösznövényzet évezredek bolygatását elkerülve meghúzhatta volna magát. A kurgánok botanikai és zoológiai értékei tehát abban rejlenek, hogy a szigetszerűen megmaradt ősi élőhelyek őrzői és utolsó menedékei. A száraz, meleg klímájú területek, olykor ritka társulásai mellett sok állat számára is megteremtik az élőhelyi feltételeket. A botanikai, régészeti értékek mellett tájképi, talajtani és paleoökológiai értékek hordozói is. Mint tájképi értékek hozzátartoznak Alföldünk képéhez. A síkságból kiemelkedő, impozáns halmok az arra utazók számára tájékozódási pontot és egyben szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak (Tóth 1999). A halmok talajtani szempontból is értékesek. Az egykor eltemetett, illetve az elmúlt évezredekben képződött talajok részletes vizsgálata ugyanis bővítheti - sőt új eredményekkel is gyarapíthatja - a holocén környezeti változások, többek között a klímaváltozások ismeretanyagát (Alexandrovskiy 2000, Khoklova et al. 2001, Barczi et al. 2006a,b, Barczi, Golyeva és Pető 2009). Bár régen felkeltették az emberek figyelmét, a kunhalom-kutatások csak az utóbbi évtizedekben kezdtek fellendülni. Magyarországon ezeknek az építményeknek és környezetüknek 6

vizsgálata a 20. század elején elkezdődött, de komplex régészeti és környezeti kutatás csak az elmúlt években folyt. A vizsgálatokra jobbára a szakmai széttagoltság volt jellemző, és általában elmondható, hogy a régészeti szempontok domináltak. A régészeti kutatások nagyrészt a kunhalmok etnikai és időrendi besorolásával, valamint a réz- és bronzkori népek életmódjával foglalkoztak (Ecsedy 1979, Raczky et al. 2002, Csányi 2003, Dani és M. Nepper 2006). A kurgánokkal kapcsolatos kutatások közül új keletűnek mondhatók a természettudományi alapokon nyugvó vizsgálatok. A talajtani, paleobotanikai és geológiai elemzések nemcsak a halom építési körülményeire, a halom szűkebb területének őskörnyezetére adhatnak választ, hanem értékes adatokat szolgáltatnak az építés óta lejátszódó tájképződési folyamatok irányára vonatkozóan is. A halmok őskörnyezeti kutatása a bronzkori Test-halom geoarcheológiai vizsgálatával vette kezdetét (Sümegi et al., 1998). Tóth (1998, 1999) a Büte-halmon végzett geomorfológiai, rétegtani vizsgálatokat. Ezt követően a halmok által eltemetett fosszilis talajok és az anyagkitermelő helyek üledékei kerültek a figyelem középpontjába. Az eltemetett talajok talajmorfológiai, talajkémiai, malakológiai és fitolit elemzésével, valamint radiokarbon kormeghatározással sikerült három kurgán, a Csípő-, a Lyukas- és a Bán-halom ősi környezetének rekonstrukciója és a halomépítés körülményeinek tisztázása (Barczi et al. 2006a,b, Barczi, Golyeva és Pető 2009, Barczi és Joó 2009, Molnár et al. 2004). Az egyes halmokon megmaradt fajgazdag löszgyepek szigetbiogeográfiai kutatásai az értékes növény- és állatfajok leírása, és azok izolátumdinamikai vizsgálatai mellett az élőlényközösségeket fenyegető környezeti hatásokra koncentráltak (Tóth et al. 2008, Novák et al. 2009, Tóth et al. 2012). A térképi források alapján igazolhatóan eredetileg tízezres nagyságrendben létezett halmok a 20. század közepére számukban jelentősen megfogyatkoztak, állapotuk pedig drasztikusan leromlott. A 19-20. század folyamán főként a folyószabályozások, majd az ezt ECONOMICA 2014/1


követő nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása miatt százával hordták el és szántották szét a halmokat, a megmaradtaknak mára már a nevét is elfelejtették. Bár az I. Jozefiánus katonai térképlapokon nagyszámú kunhalmot látunk a Kárpát-medencében, a régi felmérések térképeit böngészve pedig közel negyvenezer kunhalmot találunk, az Alföldet járva alig találunk olyan érintetlen, sértetlen halmot, amelynek állapotára büszkék lehetnénk. Mindezek miatt a 20. század utolsó évtizedeiben elindult az alföldi halmok térképi, majd terepi számbavétele, összeírása. A Tiszántúl területén különböző térképi források felhasználásával 3724 db halmot, zömmel kurgánt számoltak össze (Virágh 1979). Hajdú-Bihar megye halomkatasztere az 1980-as évek elején készült el. Ugyanebben az évtizedben került sorra Szolnok megye halmainak állapotfelmérésére és állapotuk szerinti kategorizálásra. Az országos kataszterezésük után 2002-ben összeállított adatbázisból kiderült, hogy a megmaradt halmok nagyon rossz állapotban vannak. A halmok közel fele intenzív szántóföldi művelés alatt áll, 40 %-uk megbontott, roncsolt testű és egyötödük tájképileg értéktelen erdősült, gazos felszínű halom (Szelekovszky, 1999; Tóth, Cs. and Tóth, A. 2011). Bár a kataszter elkészítése sikeres vállalkozásnak mondható, amit a Nemzeti Parkok felméréseik és adatszolgáltatásaik során karban is tartanak, az eredeti célkitűzésekből a tulajdonviszonyok rendezése nagyon csekély eredménnyel kecsegtet. A kunhalmok védelem alá helyezéséig sok mindennek kellett történnie. Ugyan már az 1847. február 22-i MTA közgyűlés memoranduma, majd az 1876. évi Budapest Őstörténeti Kongresszus is kiemelten foglalkozott a halmok régészeti értékeivel, számba vételük szükségességével, az igazán jelentős eredményt az „1996. évi LIII. törvény a természet védelméről” hozta. A törvény értelmében a kunhalmok tájképi ECONOMICA 2014/1

szempontból ex lege védetté váltak. Azonban a szabályozási szándék legnagyobb hibája az volt, hogy nem született végrehajtási rendelet a törvényre, és csak annyi előírást tartalmazott, hogy a halmokat nem szabad rongálni. A törvény a mezőgazdasági művelést konkrétan nem tiltotta meg, csak elhordani nem volt szabad a halomtestet. Jelentős lépést hozott az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP), és annak legutóbbi reformja. A reform által érvénybe lépett közösségi rendelet, és az azokhoz kapcsolódó hazai jogszabályok, valamint ezek termelőkre, vidéki tájra gyakorolt hatásai alkotják jelen munka alapját. „A Tanács 73/2009/EK rendelete” fektette le a kölcsönös megfeleltetés (KM) alapjait az agrárigazgatásban. A KM a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményeken (JFGK) keresztül határozta meg - többek között - az agrár-környezetvédelem és a vele összefüggő természetvédelem kritériumait. A kölcsönös megfeleltetés egyik különálló része (azzal párhuzamosan működő alapegysége), a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ), vagyis az „50/2008 (IV. 24.) FVM rendelet”, és annak 9 előírása. 2010. év novemberétől a hivatkozott rendeletbe újabb két kritérium épült be, amelyből az egyik a kutatás alapját adó tájképi elemek, vagyis pl. a kunhalmok védelme. A tájképi elemek (gémeskutak, kunhalmok) rendeletbe történő beépülésével a természetvédelmi, tájökológiai, tájvédelmi szempontok is a kölcsönös megfeleltetés részévé váltak. A szabályozás lényege, hogy a közvetlen támogatást igénylő mezőgazdasági termelőknek, akiknek a területén tájképi elem található, a halmok védelméről - a felméréskor talált állapot szerint - gondoskodniuk kell. Az ellenőrzéshez szükséges referencia adatbázis kialakítása a kunhalmok esetében a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), és az MVH által végzett állapotfelmérés és validálás során kapott eredmények alapján történt. 7


2010-től tehát az EU szabályozás, a HMKÁ rendelet módosítása, majd a rendelet hatályba lépését követően (2010. november 1.) a kunhalmokon - a visszagyepesítési munkálatok kivételével - bárminemű mezőgazdasági művelési munkálatot végezni tilos. Vagyis olyan változás prognosztizálható a halmok védelmében, amelyet érdemes vizsgálni, nyomon követni, kutatási téma középpontjába állítani. 2. MÓDSZER

A lejegyzett eredményeket matematikai-statisztikai módszerrel, khí-négyzet próbával szignifikancia vizsgálat alá vontuk. Utóbbival mutatjuk be a halmokon beállt változásokat és a szabályozás hatékonyságát. 3. EREDMÉNYEK, DISZKUSSZIÓ A kunhalom-kataszterezés megállapította, hogy a mai Békés megye területén egykor 1533 db kunhalom volt található. Ebből a 2010-ben végzett szabályozás előtti állapotfelmérés 185 db olyan halmot regisztrált, amelyeknek még értékelhető az állapota, így ezen kunhalmok kerültek bele a szabályozás merítési körébe. A felmérés eredményeként a 185 db-ból 87 db-ot nem műveltek, 98 db-ot műveltek. 2011-ben 107 db volt a nem művelt halmok száma, mely adat 2012 évben 145 db-ra nőtt. A 2013-as területbejárás során 161 db megmenekült halmot találtunk (1. ábra).

A szabályozás bevezetése országos szintű állapotfelméréssel kezdődött a nyilvántartott halmok körében. Ehhez a munkához a háttéradatbázist a már említett kunhalom-kataszterezés adta. A felmérést a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (az EU agrár-, és vidékfejlesztési támogatásainak akkreditált kifizető ügynöksége) ellenőrzési osztálya végezte. Ezen folyamat során határoltuk le Békés-megye példáján azon halmok körét, 1. ábra: Kunhalmok és állapotuk a mai Békés megye területén amelyek még jelentőséggel bírnak, és a szabályozás részét képezhetik. A háttérkutatások következtében azonban a szám évről-évre néhány darabbal bővülhet. Jelenleg 185 db kunhalmot tartunk nyilván Békés megyében, amelyeknek még van tájképi jelentősége. Munkánk módszertani részét képezi az a teljes körű számlálás és nyilvántartás, amelyben az alapsokaság - mivel minden évben a még művelt halmokat járjuk be - évről- Az ábrán látható, hogy jelentős fordulat állt be, évre változik. Ezek fényében 2010-ben 185 db, és nőtt a javuló állapotú kunhalmok száma, 2011-ben 98 db, 2012-ben 78 db, 2013-ban 40 megállt a pusztulásuk. Az eredmények láttán kidb volt a bejárt halmok száma. Ezen módszer- jelenthetjük, hogy jelentős esély van a halmok tani elemmel minden évben a helyszínen meg- botanikai állapotjavulására is, hiszen a művelés keressük a még művelt halmokat, és jegyezzük, hiánya következtében helyreállhatnak rajtuk az egykori löszgyep populációk, amelyek a ritka és hogy mikor válnak nem műveltté. 8

ECONOMICA 2014/1


egyedi növény állományt, továbbá a vele szorosan összefüggő állatpopulációt jelenti. Az ábrából szembetűnik, hogy többről van szó, mint az eddigi állapotromlás megállásáról, javulás és regeneráció figyelhető meg a jogszabály hatására.

ténik. A képlet az előzőeken túl tartalmazza még a többi HMKÁ és kölcsönös megfeleltetés előírásának esetleges be nem tartását is, azok együttes mértékét a gazdaság területéhez viszonyítva, valamint azt, hogy ismétlődő-e a hiba, vagy sem. Így a szankció súlyos esetben elérheti a megítélt A statisztikai vizsgálatok eredményei közvetlen támogatás 100%-át is Ezen túlmenően A vizsgálat ezen szintjén a kunhalmok állapot- a szankció áthúzódó (több következő évet érinfelmérésekor, így a rendelet életbe lépésekor tő) is lehet. A szankció a kölcsönös megfeleltetés talált állapotokat vetettük össze a kerettáblá- szabályainak megsértése miatt kerül megállapíban, művelésük vagy nem művelésük vonatko- tásra, és levonásra az aktuális évre megítélt tázásában, a jogszabályi változás életbe lépésé- mogatási összegből, az utóbb említett áthúzódó nek időpontjában. Az eredmények statisztikai szankció esetében a következő évi támogatási vizsgálata is megerősítette, hogy szignifikáns összegekből is. a kunhalmok darabszámában és állapotában A következő kereszttáblázatban a szabály megbeállt változás az új Európai Uniós és a hozzá sértésének hatására kiszabott szankciókat, és a kapcsolódó hazai szabályozás következtében hozzájuk tartozó művelt/nem művelt halmok számát vetettük össze. (1. táblázat). A 2012-es évben a szankciók 1. táblázat: hatására tovább nőtt a megfeA kunhalmok állapotának változása a rendelet hatására lelő állapotú halmok köre (145 db összesen), és 40 db kunhalmot találtunk még mindig művelés alatti állapotban. A kiszabott szankciók hatására az előző évi 78 db művelt halomból 38 db művelésével hagytak fel a gazdák a 2012 évre. Olyan halmot viszont nem találtunk, amelyet korábban nem műveltek, viszont 2012-ben művelés Azon gazdálkodók, akik nem hagytak fel azonnal alá vontak volna. Az előbb felvázolt eredméa halmok művelésével, szankciót kaptak a 2011 nyek összefüggéseit a 2. táblázat szemlélteti. Az eredmények láttán megállapítható, hogy évi területalapú támogatásuk vonatkozásában. A szankció mértéke a teljes támogatási összeg az agrártámogatási és szabályozási rendszerek1-3%-a volt, amelynek pontos nagysága, pénzbe- ben is hatékonynak, eredményesnek tűnik a li összege az igényelt összterületük nagyságától, szankciók általi kívánt hatás elérése. Ugyanakvalamint az ügyfél által művelt halmok darabszá- kor vizsgálni szükséges a gazdálkodókra gyakomától függött. A szankció számítása a 81/2009. rolt hatásokat is. Ez későbbi kutatásunk egyik (VII. 10.) FVM rendelet a kölcsönös megfelelte- fontos eleme. A 2013-ban lefolytatott monitoring vizsgálattés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával tal a korábban már műveletlenné vált halmok kapcsolatos szabályokról jogszabály alapján tör- nyomon követését végezzük. Munkánk célja, ECONOMICA 2014/1

9


2. táblázat: Gazdák által adott válaszreakció az új szabályozásra agrárszabályozás hatása megmaradásuk vonatkozásában, ugyanis - a fentiek alapján olyan pozitív fordulat állt be a még megmenthetőnek számító kunhalmok körében, amely eddig nem volt tapasztalható. A halomtestek mezőgazdasági művelésének megszűnése esélyt ad a tájképi funkciójuk betöltésére. A talajuk bolygatásának felhagyása a régészeti, hogy figyelemmel kísérjük a már „megmenetalajtani különleges funkciójuk kült” halmok sorsát, hogy kiderüljön, újra mű- megőrzéséhez járul hozzá. Nem utolsó sorban velésbe vonják-e a gazdák a halmok területét. az intenzív művelés felhagyása a botanikai küEnnek során a már korábban műveletlenné vált lönlegességüket is felerősítheti, a löszgyep flóra halmokból veszünk mintát az azonosító számuk és fauna helyreállásával. Ezáltal nő a kunhalmot alapján, és újra meglátogatjuk azokat. A válto- befogadó terület biodiverzitása, ökopotenciálja zásokat jegyezzük, és külön analitikát vezetünk is. Ugyanakkor az épp halom testek igényes az eredményekről. Az eredményeket a 3. táblá- kialakításával turisztikai célpontok is lehetnek, zat mutatja be. valamint a kultúrtörténeti jelentőségük is újra A táblázat megerősítette azt a tényt, hogy előtérbe kerülhet. az eddigi monitoring vizsgá- 3. táblázat: A 2013-as év monitoring vizsgálatának eredményei lat során nem találtunk olyan kunhalmot, melynek területét nem műveltté jelenlegi állapota újra művelésbe fogták volna. sorszám egyedi azonosító válás éve Az eddigi eredményeink láttán 1. 1071 2012 nem művelt kijelenthetjük, hogy a szabá2. 1277 2012 nem művelt lyozás hatékonynak minősül, 3. 1449 2012 nem művelt ugyanis amely halom műve4. 5030 2012 nem művelt letetlenné válik a jogszabály 5. 5225 2012 nem művelt következtében, azt nem fogták 6. 5099 2012 nem művelt művelésbe az utána következő 7. 1153 2012 nem művelt évben sem. 4. JAVASLATOK

8. 9. 10.

A magyar táj, magyar kultúra szerves részének számító, több szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bíró kunhalmok esetében az eddigi védelmi próbálkozások – néhány kivételtől eltekintve – eredménytelenek voltak. Jelentős volt az új közösségi és hazai 10

1152 1240 8408

2012 2010 előtt 2010 előtt

nem művelt nem művelt nem művelt

Munkánk folytatásaként javasoljuk a monitoring tevékenység további folytatását az elkövetkezendő években, hiszen az utókövetés a szabályozás jellegénél fogva elengedhetetlen. ECONOMICA 2014/1


Láthattuk, hogy a szankciók következtében a kunhalmok megmaradhatnak az utókor számára, és hirdethetik őseink hagyatékait. Mindazonáltal górcső alá kell venni, hogy a gazdálkodók hozzáállása milyen a jogszabályhoz. Negatív/pozitív hozzáállásuk és szemléletük kialakulása a védett tájelemmel kapcsolatban igen érdekes kérdés. Véleményünk szerint az embert nem szabad kiszakítani a természetből, hiszen integráns része, alakítója annak, ezért a véleménye, cselekvései kiemelten fontosak a természetvédelem szemszögéből. Ehhez kapcsolódóan szociológiai, mélyinterjús felmérést tervezünk végezni előre meghatározott célcsoportok körében.

A halmok, mint többségükben több ezer éves antropogén tájelemek együtt fejlődtek a mindenkori társadalmakkal. Jelenük, de jövőjük is a területen élő és főleg az ott gazdálkodó ember munkájától, oltalmazó vagy romboló tevékenységétől függ. A velük kapcsolatos természetvédelmi munkának legfőbb tennivalója csak az lehet, hogy értelmes kompromisszummal útját álljuk az utóbbi időben igen felerősödött halompusztító tevékenységnek. Ki kell derítenünk, hogy eléri-e a szabályozás a kívánt hatást az emberek hozzáállásában is, nem okoz-e konfliktust, amelyek a megoldás, a konfliktuskezelés lehetőségei – hiszen csak azt védjük, amit ismerünk, becsülünk és szeretünk. „…ti vagytok a mi - katedrálisaink!”/Juhász Gyula: Kúnhalmok/

Felhasznált irodalom [1.] 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről [2.] 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról [3.] A Tanács 73/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről [4.] Alexandrovskiy, A. L. (2000): Holocen development of soils in response to environmental changes: the Novosvobodnaya archaeological site, North Caucasus. Catena, Vol. 41., p. 237-248. [5.] A. Barczi – K. Joó (2009): The role of kurgans in the Palaeopedological and Palaeoecological reconstruction of the Hungarian Great Plain. Zeitschrift für Geomorphologie, Berlin-Stuttgart, Vol. 53., Suppl. 1., p. 131-137. [6.] A. Barczi - T. M. Tóth - A. Csanádi - P. Sümegi – I. Czinkota (2006a): Reconstruction of the paleoenvironment and soil evolution of the Csípő-halom kurgan, Hungary. Quaternary International, Vol. 156-157 (2006), p. 49-59. [7.] Barczi, A. - Joó, K., - Pető, Á. - Bucsi, T. (2006b): Survey of the buried paleosol under the Lyukas Mound in Hungary. Eurasian Soil Science, 39 (1). p. 133-140. [8.] A. Barczi - A. A. Golyeva - Á. Pető (2009): Palaeoenvironmental reconstruction of Hungarian kurgans on the basis of the examination of palaeosoils and phytolith analysis. Quaternary International, Vol. 193. (2009), p. 49-60. [9.] Csányi M. (2003): Zwei Gräber aus dem frühbronzezeitlichen Gräberfeld von Nagyrév-Zsidóhalom In: Morgenrot der Kulturen. Frühe Etappen der Menschheitsgeschichte in Mittel- und Südosteuropa. Festschrift für Nándor Kalicz zum 75. Geburtstag Hrsg. von E. Jerem und P. Raczky Archaeolingua 15, Budapest, 2003, p. 497-512. ECONOMICA 2014/1

11


[10.] Dani, J. – M. Nepper, I. (2006): Sárrétudvari–Őrhalom tumulus grave from the beginning of the EBA in Eastern Hungary. Communicationes Archaeologicae Hungariae. p. 29-50. [11.] Ecsedy, I. (1979): The people of the pit-grave kurgans in Eastern Hungary. Fontes Archaeologici Hungariae, Akadémiai Kiadó, Bp., p. 148 [12.] O. S. Khoklova – S. N. Sedov – A. A. Golyeva – A. A. Khoklov (2001): Evolution of Chernozems in the Northern Caucasus, Russia during the second half of the Holocene: carbonate status of paleosols as a tool for paleoenvironmental reconstruction. Geoderma, 104 (2001), p. 115-133. [13.] Molnár, M. - Joó, K. - Barczi, A. - Szántó, Zs. - Futó, I.- Palcsu, L. - Rinyu, L. (2004): Dating of total soil organic matter used in kurgan studies. Radiocarbon. 46 (2). p. 413-419. [14.] Novák, T. - Nyilas, I. - Tóth, Cs. (2009): Preliminary studies on landscape ecological structure of fragmented loess grasslands on the Zsolca mounds (Felsőzsolca, Hungary). Tájökológiai Lapok. 7 (1). p. 161-173. [15.] Raczky, P. – Meier-Arendt, W. – Anders, A. – Hajdú, Zs. – Nagy, E. – Kurucz, K. – Domboróczky, L. – Sebők, K. – Sümegi, P. – Magyari, E. – Szántó, Zs. – Gulyás, S. – Dobó, K. – Bácskay, E. – T. Biró, K. – Schwartz, C. (2002): Polgár – Csőszhalom (1989-2000): Summary of the Hungarian-German Excavations on a neolithic Settlement in Eastern Hungary. Mauer Schau, Band 2., Verlag Bernhard Albert Greiner, Remshalden – Grunbach, p. 833-860. [16.] Sümegi P. - Kozák J. - Magyari E. - Tóth Cs. (1998): A Szakáld-Testhalmi bronzkori tell geoarcheológiai vizsgálata. Acta Geographica, Geologica et Meteorologica Debrecina, 34. p. 165-180. [17.] Szelekovszky L. (1999): Békés megye kunhalmai. Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület Kiadványa, Sirályka Nyomda, Békéscsaba, p. 64 [18.] Tóth A. (szerk.) (1999): Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány Kiadványa, Kisújszállás, p. 77 [19.] Tóth, Cs. – Tóth, A. (2011): The complex condition assessment survey of kurgans in Hungary. In: Á. Pethő & A. Barczi (eds.): Kurgan Studies: An environmental and archaeological multiproxy study of burial mounds in the Eurasian steppe zone. BAR International Series, 2238 (11). p. 9-17. [20.] TÓTH CS. - NOVÁK T., - NYILAS I. (2008): ÖTEZER ESZTENDŐ ŐRZŐI - A ZSOLCAI-HALMOK. TERMÉSZETBÚVÁR 63 (3), P. 20-23. [21.] Tóth Cs. - Pethe M. - Molnár M. (2012): A Zsolcai-halmok komplex földtudományi vizsgálata. In: Nyári, D. (ed.): Kockázat-Konfliktus-Kihívás. VI. Magyar Földrajzi Konf. Tanulmánykötete. Szeged. p. 897-904. [22.] Virágh, D. (1979): Cartographical data of the kurgans in the Tisza region. In: Ecsedy, I. (ed.): The people of the pit-grave kurgans in Eastern Hungary. Budapest, Akadémiai Kiadó. p. 117-148.

12

ECONOMICA 2014/1


Iudith Ipate - Maria Duca - Alexandru T. Bogdan - Janos Seregi - Agnes Kovacs

Bio-Resources of the Future – Using Unconventional Biotechnology Iudith Ipate - Maria Duca - Alexandru T. Bogdan - Janos Seregi - Agnes Kovacs: A jövő bio erőforrásai- a nem hagyományos biotechnológia alkalmazása A speciális orvosi, összehasonlító biotechnológiai eljárások használata nagyban hozzájárul az állategészség fejlődéséhez, az állati termékek, nyersanyagok termelékenységének a növeléséhez, számos állatfaj megmentéséhez és nem utolsó sorban a humán egészség fejlesztéséhez. A transzgenikus állati szerveket ma már számos alapkutatásban felhasználják (gének meghatározása, a gének funkciójának megállapítása, a gének kontrollált módosítása); továbbá felhasználják farmakológiai vizsgálatokban, főleg olyan komponensek előállításában, amelyek a rákos sejteken fejtik ki hatásukat, valamint rekombinált fehérjék és bioreaktorok előállítására, élelmiszer biotechnológiai kutatásokban, stb. A bio-élelmiszerek a jövő nemzedékek és jövőbeni gazdaság alternatív élelmiszerei lehetnek. Az ezen a területeken munkálkodó tudósoknak előrelátóan és elővigyázatosan kell eljárniuk, figyelembe véve a mindig aktuális bio-élelmiszer előállítás lehetőségeit és méreteit a piaci igények függvényében, új élelmiszer források kutatásával, kifejlesztésével és megtartásával. Kulcsszavak: bio-nyersanyagok és források, biotechnológia, összehasonlító orvostudomány ABSTRACT

1. INTRODUCTION

Using specific bio-techniques of compared medicine contribute to the improvement of animal health, to increase the productivity of animal products, to the conservation of various animal species and also advances in human health. Transgenic animal organisms can be used for fundamental research (identifying genes, elucidating the functions of genes, controlled modification of genes); for pharmacological studies, especially chemicals that can act on tumour cells, to obtain recombinant proteins; bioreactors; food biotechnology etc. Bio-food is an alternative source for the future’s generation and economy. All professionals and specialists in this field must have a prevision, they must take into account the current bio-food possibilities and sizes depending on the market needs, to conserve and develop new resources of food. Keywords: bio-resources, biotechnology, comparative medicine

Bio-resources are the future of economy for all generations. Bio-food traceability is necessary to ensure food security. Food security is the primary goal of each state, nation, and the whole human community. We live in a changing world and we want to know what we eat and how long we will have bio-resources to ensure a worry-free future; but do we have to worry about? Assurance and food supply are primary demand to be met as a result of food consumption and population growth in the world. According to UN statistics, in the last 30 years, the world population have increased by 1 billion people every decade. The world population in 2000 was 6.115 billion people, and a sharp continuous increase is observed. Nowadays this no. is estimated to be 7.123 billion. According to projections, the world population will be 8.309 in 2030, and will increase to 9.15 billion in 2050. FAO predictions

ECONOMICA 2014/1

13

I. Ipate - M. Duca - A. T. Bogdan - J. Seregi - A. Kovacs: Bio-Resources of the Future

are based on estimating the total food supply of a country and the determination of food consumption per capita average. Issue of food security is part of a national security, and global security is a complex issue that should be further examined taking into account the past and current situation in order to predict and suggest solutions for the future. Solution may be the use of modern biotechnology obtaining food. 2. FOOD OBTAINED THROUGH BIOTECHNOLOGY The “in vitro” meat, type of food biotechnology is a meat derived from animal tissues, cultivated on a synthetic substrate and collected in a laboratory. According to researchers, “in vitro” meat may have the potential to help global health in a variety of ways, including e.g. the creation a “perfect burger”, which can help to prevent heart attacks. There are many benefits of this type of meat, ranging from properties of certainty lack of antibiotics, avoiding cruelty to animals, and also environmental benefits, including less emission of greenhouse gases. While “in vitro” meat is still in the research phase, there is hope for commercial production and manufacturing in the next 5-10 years. This type of modified food does not contain hormones and antibiotics. Meat obtained through biotechnology could have a positive effect on the veterinary control, e.g. by excluding diseases such as scrapie, avian flu, swine flu; so it may reduce the risk of transmission of zoonoses, assuring a better food safety. However, there is a concern that “in-vitro” meat will face the same initial criticisms and problems that genetically modified foods have faced when they were introduced to the food market. However, we can say that yogurt is made using biotechnology from ancient times, and witch became a food appreciated and accepted all over the world. 3. AREAS OF USE OF TRANSGENIC ANIMALS Using genomics to obtain transgenic animals may be involved in basic research by identifying genes, elucidating the functions 14

of genes, modifying genes controlled trials, realizing typically the transgenic mice. Transgenic animals are a model for analysing the role of gene regulatory elements. Their use in pharmacological studies is essential, especially chemical compounds that can act on tumour cells. Firstly oncogenes are cloned in a tissue, resulting lines in tumour cell whose development and function is than examined under different conditions. It can be also studied other features, such as processes of viral infections caused by virus-specific human hosts, such as mice. For this reason they, their genes are firstly cloned to determine their awareness of infection with viruses to which they manifest natural resistance. Trans-genesis can be used to obtain bioreactors, high quality food resources, animals resistant to diseases and sources of organs for transplantations. One of the major directions of trans-genesis in animals is improving productive performance and production quality of domestic animals having economic importance. Gene transfer was performed for HGH human growth hormone (HGH - Human Growth Hormone) in different species of farm animals (pigs, sheep, rabbits). HGH gene transgenic animals have a better ability to convert feed and they grow faster. Transgenic birds have a high efficiency of assimilation of food, low fat and cholesterol content in eggs and high quality meat. Transgene expression in germ cells of the birds: they secrete a large amount of ovalbumin; this product may cause accumulation of protein in the eggs, where from it can then be than extracted. Transgenic pigs having growth-hormone gene were found to have a faster growth and early production of meat, a better commercial value, and the animal’s ability to a better conversion of the feed. However it was observed that transgenic animals presents some physiological difficulties because the permanent growth-hormone; normally the growth-hormone is produced only in the first two months of their life. ECONOMICA 2014/1


4. TRANSGENIC ANIMALS IN THE DAIRY INDUSTRY One of the objectives of trans-genesis is to farm milk producing animals, improving their quality by changing the content of milk components. The composition of milk proteins: 80% caseins (α-S1 casein, α-S2 casein, β-casein, κ-casein and others). The quality and quantity of cheese produced depends on the casein content. They are synthesized by multiple alleles (about 20). It was established that the curd producing time of the milk κ-casein BB variant is lower, the amount of cheese produced is higher and the cheese is more palatable. In England a national project was launched to create a transgenic κ-casein BB gene that could produce milk for cheese production. In Russia transgenic sheep chymosin gene have been created (enzyme necessary to produce hard cheese with rennet) from cattle. From a single sheep in a lactation period, it can be get 30 grams of yeast, amount required to precipitate the casein in 300,000 kg of milk, sufficient for 30 tons of cheese. Another perspective for the dairy industry would be the obtainment of transgenic milk producing animals with lactose free milk. It is estimated that lactose free milk could be a very popular product on the market for lactic acid allergic people. Trans-genesis is achieved by lactase gene expression or gene inactivation of α-lactalbumin yeast (lactose synthesis catalyst) in mammary gland cells in animals. Transgenic animals could be a source of milk for infants. Many mothers do not have enough milk to feed their children, and cow or goat milk differs in terms of quality of the human milk. Β-lactoglobulin content in cow’s milk is much higher than in human milk and may cause allergies in infants. By transgenic cows (for β-lactoglobulin) can be obtained milk where this protein is not secreted. Another, dependent protein nutritional value of milk is lactoferrin. Lactoferrin is produced as ECONOMICA 2014/1

the base of various drugs, dietary supplements and is traded on the world market worth 5 billion USD. Human gene for lactoferrin was transferred into cows. A transgenic cow can produce 1gr of lactoferrin per 1 litre of milk. Cloning genes for human proteins in bacterial cells is a process unstable due to mutations that occur in bacterial cells, and is also very expensive. In addition, microbiological synthesis of human protein has also other disadvantages [Cornea, 1998], for example: - Certain proteins, due to their complexity are synthesized in bacteria; - Bacterial cells do not possess enzymatic equipment (specific to eukaryotes) for posttranslational modifications (phosphorylation, glycolysis) of the proteins synthesized; - Some bacterial strains used as hosts for cloning produce large amounts of proteases that destroy the synthesized proteins; - In trans-genetic experiments have been taken a number of measures for the efficient expression of eukaryotic genes in bacteria. This is why obtaining transgenic animals, is one of the major concerns of specialists in genetic engineering. The technology is ecologically clean and does not require high expenses and energy need. Thus, transgenic animals can serve as some continuous bioreactors producing the desired protein in milk. Medicine needs one-two tons of α1-antitrypsin (α1 - AT) for the 100,000 European and North American children with a deficiency of this enzyme. It has been calculated that to meet the global needs, 85 kg of factor IX, about 7 kg of factor VIII is necessary. A transgenic cow whose milk contains 1 mg/1 ml of milk and produces 6,000 litres of milk per year can give about 6 kg of protein. Therefore, two transgenic cows can provide yearly the world with factor VIII; and a herd of 15-20 cows - with factor IX. A medical need of fibrinogen is 15


3 tons per year. This quantity may be provided by a number of 500 transgenic cows. One of the transgenic sheep that get produced 35 g/ litre of milk, can produced in two and half years 5 kg of α1-antitrypsin [Maximilian, 2001]. 5. PRODUCTION OF MEDICINES BASED ON TRANSGENIC PROTEINS The production of drugs based on human proteins is achieved by the following steps: - Construction of genetic human genes under the control of mammary gland-specific promoters and insertion into the genome of animals; - Obtaining the transgenic animals; - Human proteins are extracted from milk produced by transgenic animals and pharmaceuticals produced. Some of the most important pharmaceutical proteins produced this way in large quantities (up to 25 g/l) in transgenic mice are: factor IX (mg/ml), interleukin-2 (mg/ml), α1-antitrypsin (mg/ml), interferon (ng/ml), trophoblastin (mg/ ml), superoxide (mg/ml), urokinase (mg/ml), some immunoglobulin and many other proteins. Some products created in transgenic domestic animals that secrete human proteins in milk are as follows: rabbit-interleukin (ng/ml), plasminogen activator tissue (tPA mg/ml), human hepatitis B virus antigen, somatotropin, γ-interferon, fibroblast interferon, sheep-α1-antitrypsin (mg/ml), factor IX (ng/ml), somatostatin, pighuman hepatitis B virus antigen, somatotropin, goat-plasminogen activator tissue (tPA mg/ml). Construction of transgenic human genes under the control of promoters specific to the mammary glands and vessels are also considered. By micro-injections, the gene is inserted into sheep embryos that are then implanted into recipient females. The transgenic animals secrete the desired protein in milk, which then can be purified. 16

Recombinant DNA technology aims to equip transgenic animal with protection mechanisms that would avoid animal vaccination. Transgenic animal will produce antibiotics that block replication of pathogens or synthesize enzymes that will destroy the protective capsule of bacteria. In this context, some analysed genes involved in immune function are: histocompatibility complex genes, T-cell receptor genes, limfokinin genes. The introduction of genes into recipient body for antibodies is associated with specific antigens, named for immunization “in vivo”. There were obtained transgenic cows that produce β-interferon, a citokinin giving resistance to the virus that causes animal diarrhoea. The Env gene in chickens is to transfer glycoprotein encodes of avian leucosis virus (ALV). Viral glycoprotein is associated with the ALV cell receptor, and thus blocking viral infection of the cell. Chicken egg nucleus cannot be injected with DNA, because it is very small and is protected by egg albumin. Therefore we used another technique: we achieved an infection of fertilized eggs with DNA from a recombinant retrovirus. There were obtained transgenic chickens, each containing DNA provirus of avian virus (ALV) integrated at different positions in the genome. Most transgenic hens had viral infections, because there was a mutation in DNA provirus. Immunological tests showed that due to the viral protein present, these chickens are resistant to the virus infection. Another perspective is to obtaine transgenic bulls with a gene for lactoferrin, a protein absent in cattle. Protein prevents mammary gland infections, iron set free from circulation, which prevents pathogenic bacteria. Also transgenic rabbits were obtained with antisense RNA genes from human adenovirus Adh5, rabbits with antisense RNA genes in bovine leukaemia virus, rabbits with a high resistance to leukaemia. ECONOMICA 2014/1


Xeno-transplantations are transplants of animal and represents a new stage in the development of medicine. Worldwide is a shortage of organs for transplantation, the demand far outstripping supply. Only in USA 3,000 patients die annually due to lack of organs for transplantation; and the human transplant market worth more than 6 billion USD annually [Maximilian, 2001]. Therefore, the organs of other species can be used, where structural and functional differences are not particularly high. Thus, in 1963 was made a kidney transplant from chimpanzees to humans, stable for nine months [Calne, 1970]. Later heart and liver transplantation was tried in primates to humans [Starzl et. al., 1993]. Baboon kidneys were transplanted to patients who survived for months, and in 1984 a child lived 20 days with the heart of a baboon [Maximilian, 2001]. But the results of these experiments were still disappointing. The best animal donors of xenotransplantation are pigs [Cooper, et. all., 1991]. Thus, pig organs resemble the human in form, size, and number of biochemical parameters. In 1995 researchers at Duke University Medical Center transplanted hearts from genetically modified pigs to monkeys, who survived a few hours. For many surgeons, xeno-transplantation could be a temporary solution until the human organ will be available. Thus, pork liver transformed allowed a patient with acute liver

failure to survive for several days until receiving an adequate human liver. However, successful transplantation of organs from animals to people shows difficulties because the patient’s immune system is considerably reduced and eliminated the transplanted organ. To avoid rejection of transplants, a solution could be the creation of transgenic pigs in which the rejections are inactivated by histocompatibility genes because human genes are inserted. Unfortunately in pig organ tissues after transplantation it was found a retrovirus that could infect human cells and cause cancer [Patience et. al, 1997]. Therefore, it requires a thorough donor animal in order to avoid the risk of viral infections. In this context, the opinions are divided. Although some of the scientists believe that xeno-transplantation should be prohibited. But the research in this field develops both theoretically and practically. Thus, companies like Diacrin and Genzyme Tissue Repair in the USA have developed and applied in medical practice input methods of pig nerve cells for patients suffering from degenerative diseases such as Parkinson’s and Huntington [Zawada et. al., 1998]. The companies Neocrin and VivoRx achieved the treatment of diabetes by introducing pig pancreas cells into apes and humans. The companies Circe Biomedical, Nextran in USA and Immutran in England transferred pork liver cells into people.

References [1.] Brackett, B., Baranski, W., Sawikki, W. et.al. Uptake of heterologous genome by mammalian spermatozoa and ova through fertilization to transfer STIs. / / PNAS USA, 68, 353-357, 1971. [2.] Brem, G., Brenig, B., Goodman, H. et.al. Production of transgenic mice, rabbits and pigs by microinjection into pronuclei. / / Zuchthygiene, 20, 251-252, 1985. [3.] Calne, R.Y. Organ transplantation between widely disparate species. / / Transplant. Proc. N 2. P. 550-556, 1970. [4.] Campbell, K., McWhir, J., Ritchie, W. et.al. Sheep cloned by nuclear transfer from a Cultured Cell line / / Nature, 380, 64-66, 1996. [5.] Chan, A., Homan, E., Ballou, L. et.al. Transgenic cattle Produced by reverse-transcribed gene transfer in oocyte. / / PNAS USA, 95, 14028-14033, 1998. ECONOMICA 2014/1

17


[6.] Cibelli, J., bottles, S., Golueke, P. et.al. Cloned Calves Produced from transgenic fetal fibroblasts nonquiescent. / / Science, 280, 1256-1258, 1998. [7.] Cooper DKC, Ye Y, Rolf LL, et al / / Xenotransplantation. Heidelberg. Р. 481, 1991. [8.] Cornea, C., Vătafu, I. Barbu, A.. Elements of genetic engineering. Bucharest, 1998. [9.] Duca, M., Lozan, A., Port, A., Glijin, A., Lupaşcu, V. Methodological issues in testing genetically modified plants. Chisinau, 2008, 168 p [10.] Gandolfi, F., Lavitrano, M., Camaioni, A. et.al. The use of sperm-mediated gene transfer for the generation of transgenic pigs. / / J. Reprod. Fertile., 4, 10, 1989. [11.] Gossler, A., Doetschman, T., Korn, R. et.al. Transgenesis by means of blastocyst-derived Embryonic Stem Cell Lines. / / PNAS USA, 83, 9065-9069, 1986. [12.] Griffiths, A., Miller, J., Suzuki, D. An Introduction to Genetic Analysis. 7th edition. New York: WH Freeman, 2000. [13.] Kato, Y., Tani, T., Sotomaru, Y. et.al. Calves cloned from somatic cells Eight of a single adult. / / Science, 282, 2095-2098, 1998. [14.] Lavitrano, M., Camaioni, A., Fazio, V. et.al. Sperm cells as vector for introduction foreign DNA into eggs: genetic transformation of mice. / / Cell, 57, 717-723, 1989. [15.] Maximilian, C., Bemba, M., Belengeanu, V. Genetics. Beginning endless. Timisoara, 2001. [16.] Piedrachita, J., Moore, K., Lee, C. et al Advances in the generation of transgenic pigs via embryo-derived and primordial germ cell-derived cells. / / J. Reprod. Fertile., Suppl. 52, 245-254, 1997. [17.] Polejaeva, I. et. of. Cloned piglets Produced by nuclear transfer from adult somatic cells. / / Nature, 407, 86-90, 2000. [18.] Prather, R., Sims, M., First, N. Nuclear transplantation in early pig embryo. / / Biol. Reprod., 41, 414-418, 1989. [19.] Roschlau, K, P. Rommel, et.al. Microinjection of pronuclei of bovine zygotes various vectorsinto. / / Proc. Intern. Congress Reprod. And Fertility, Dublin, 1988. [20.] Schnieke, A., Kind, A., Ritchie, W. et.’s. Human factor IX transgenic sheep Produced by transfer of nuclei from transfected fetal fibroblasts. / / Science, 278, 2130-2133, 1997. [21.] Schelander, K., Peli, J., Small, F. et. of. Artificial insemination in cattle with DNA-treated sperm. / / Anim. Biotechnol., 6, 41-50, 1995. [22.] Starzl, T.E., Fung, J., Tzakis, A. et al. Baboon-to-human liver transplantation / / Lancet .. N 341. P. 65-71, 1993. [23.] Bottles, S., Roble, J. Nuclear Embry programming in nuclear transplant rabbit. / / Biol. Reprod., 39, 657664, 2008. [24.] Willadsen, Nuclear transplantation in sheep S. Embry. / / Nature, 320, 63-65, 2010. [25.] Zawada, W.M., Cibelli, J.B. et al. Somatic cell cloned transgenic cattle for transplantation in parkinsonian rats Neurons. / / Nature Med. , 2008. V.4. N.5. P.569-574.

18

ECONOMICA 2014/1


Arnold Gór - Zsolt Hollósy

Precision Farming as an Ecological Approach to Production? Arnold Gór - Zsolt Hollósy: A precíziós gazdálkodás, mint a termelés egyfajta ökológiai megközelítése Az ökológia gyakran háttérbe kerül a termeléssel szemben, mert azt hihetjük, hogy a gazdasági szempontok a fontosabbak. A társadalom élemezésbiztonsági és élelmiszerbiztonsági szükségleteinek bővülésével a követhetőség igénye is növekszik, a trendek a hagyományos technológiák felé irányulnak. Az ökológiai megközelítés során mindig jelentős hozamveszteséggel szembesülünk, ami akadályozza a széleskörű alkalmazást. A precíziós gazdálkodás egy lehetőség arra, hogyan lehet a hozamot magasan tartan, miközben a bemenet csökken. A szerzők primer és szekunder források alapján elemzik a precíziós gazdálkodást, összehasonlítva a hagyományos ökológiai gazdálkodással, mérlegelve a különböző technológiák előnyeit és hátrányait. Kulcsszavak: precízós gazdálkodás, helyspecifikus gazdálkodás, menedzsment, fenntarthatóság, versenyképesség ABSTRACT Ecology is often suppressed compared to productivity, which makes us believe that economy is more important than ecology. With the growth of social need for traceability, food safety and food security, the trend is to turn away from conventional technologies. The ecological approaches all must cope with significant loss of yield, which hinders their wide application. Precision farming can be an option for the management to keep the high yield levels and decrease inputs at the same time. The authors analyse, according to primary and secondary sources, precision farming compared to conventional and ecological farming to see the advantages and drawbacks of the different technologies. Keywords: precision farming, site-specific farming, management, sustainability, competitiveness INTRODUCTION There are many alternatives, when somebody starts with his/her own agricultural business. ECONOMICA 2014/1

A number of selections have to be made in order to identify the different asset and technological background for the optimal farm size. The started business is a system, which depends on the environment around it (legislation, market, economic, ecological, etc.). It is widely known that any system consists of defined elements, and it is only functional, if the elements are in interaction with each other. The agricultural business is a value creating/ production process that can be defined as a system and is “a set of resources, which is responsible for converting inputs into products, or services in the framework of a given technology.” (Veszelka et. al 2013 p. 356) If we consider the definition of production, and formulate our opinion as generally as possible, then the production process factors are the following: technical factors, physical factors, chemical factors, biological factors and human factors. The relationships and interactions are signalized on Figure 1. The factors, as elements of the system will be the inputs of the process, and are being transformed through the value creation, 19


of elements of production in the large food (material) crop Biological factors Mechanical factors production. These are then - SEED, ETC. - SOIL, differentiated by the main - MANURE, - PESTS, 1 principles of competitiveness Physical factors - DISEASES, ETC. 5 2 - LIGHT, WATER, and sustainability. TEMPERATURE , ETC. The connecting strategies and Human factors the two main principles - ownership, Chemical factors 3 4 - manager, The duality of the desire to - employees conserve natural resources and the lure of profit obtained by transforming it, Production technology largely determines present day’s economy. Because Source: Based on Pupos (in Veszelka 2013 p. 363) our environment is subject to constant destruction built in the product or service. However, this and the process seems irreversible, it can requires that the elements interact with each be assumed that the society prefers the other. It is acceptable that this is ensured by maximum profit wealth accumulating activity. one of the key components of this system, the László Csete summarizes this philosophical human factor. The output can therefore only problem and its solution are in the following, be obtained if man, as an essential element assuming the success of the grassroots of the system, provides the interaction. In this movements to alleviate the global crisis interaction lies the output (product/ service) “The wrangling surrounding the sustainable quality and the environmental impact of the development, sometimes even smokescreen, production process, too. This interaction well-intentioned statements obscure the is none other than the product/ service fundamental dilemma that lies between production technology. The technology - based the individual short-term profit-maximizing system on the system approach – is non-other interest and the long-term interest of society, than the execution mode, procedure what community, for they are mutually exclusive. provides the linking - based on predetermined (...). The aim of local-level implementation algorithms - of the required production factors of sustainability is the achievement of social (elements) to carry out the process. The inputs well-being without damaging the natural needed are determined by the output. These resources” (Csete, 2011, pp. 149-150). The can be different and distinct in size, even if the expected characteristics of the sustainable output is the same. This means the difference activities and agricultural systems are in the in the technological trees, and the basis of our author’s formulation summarized as follows. analysis. (Csete, 2011, p. 159) The first decisions, when starting an - Recreates natural resources. agricultural business, light up a path towards - Water-saving. successful operation, but these first decisions - Energy saving. will also define the ecological and economic - Economical in chemical usage. side of the agricultural company. In this paper - Input-efficient. the authors analyse the different production - Produces quality. process alternatives, such as ecological, - Harmonises with the environment. traditional/conventional and precision - Skill-intensive. farming. This analysis is based on the effect - Knowledge-intensive. Figure 1: The 5 factors of production and their common point -

MACHINES, COMPUTERS,

-

LIME, HERBICIDES, ETC.

- TRADITIONAL, ECOLOGICAL, PRECISION

20

ECONOMICA 2014/1


There are multiple sustainable development approaches, for further please revise Mészáros & Hajduné, 2012. The main idea of being sustainable is – in my opinion – not fully turning away from conventional farming, because it would harm the food safety and security issues, but to reach and legally force on farmers a development course that could preserve nature. Because of this, the legal and administrational side of sustainability and competitiveness will be under review to see the future trajectories. Competitiveness on the other hand is an issue that is difficult to define. According to Pupos, “It refers to the ability to compete on a market which is displayed in the acquisition of a market position and permanent endurance. This status / progress of the situation is indicated, measured basically by the extent of market share, enhancement of profitability, and business success. The competitiveness cannot be generally construed.” It can only be delimited by the conceptualization of the following: - “The Dimension of Competitiveness. - The Factors of Competitiveness. - The Indicators of Competitiveness.” (Pupos & Demeter, 2011 p. 31) Pupos also highlights the importance of a complex system and that the analysis of effect on competitiveness must be done on the level of single elements; similarly like we did before. The legal and grant system has an important effect on competitiveness and sustainability, which I would signalize here in a more detailed way. As a next step let us consider the legal side of these two defined concepts. The new politics aims at agro economy and rural areas with a more complex rural development, putting these on a sustainable development lane. Services connecting to environment protection and climate change will be treated as a priority. The framework of ECONOMICA 2014/1

the linking challenges has been drafted for us in documents like “The Common Agricultural Policy after 2013” and the “National rural strategy”, etc. The directions can be formulates as following: - to raise the economic and ecological competitiveness, - strengthen innovation, - reduce the effects of climate change, - raise employment and economy in the rural areas, - preserve food security and food safety. AGRICULTURAL PRODUCTION PROCESSES AND DIFFERENTIATION BETWEEN THE ALTERNATIVES Following the previous thought, the management strategies connecting to agriculture cannot be independent of the environment. The primary stages for environment-conscious farming are the production processes. The management must realize strategies that are incorporated in the environment and follow a system based approach. The connecting sectorial characteristics only modify, but not overwrite general interrelations, algorithms. Such interrelations are the seasonality, biological elements and timeliness that is superior to all techniques. For example, the vegetation period for a crop cannot be shortened and limitlessly lengthened. The deviation from the crops biological characteristics means a considerable loss in yield. The factors above are general to all technological alternatives, so these do not differentiate among them. The living soil is a requirement for all technological applications and must be taken as an aptness, as granted. The changes in the plants’ genome affects all alternatives at the same time. We must not forget that the agriculture is in interrelation with nature and takes a huge role in its conservation and degradation at the same time. As a conclusion we could state that 21


biology is a common factor for all alternatives. The difference is only to what amount can we reach the biological limits of the plants (yield, resistance, tolerance). All other factors are not taken for granted and may be excluded and changed. These will mean the difference between technological assessments. These factors are available for all companies, be it precise, conventional or ecological. The question is how they build up their production processes. This is a huge difference in competitiveness and sustainability, as the elements used will predetermine cost levels and yields. The primary stages of environmental management are production processes. However, in agriculture production processes feature a number of special characteristics (as mentioned before) which greatly affect the related management functions, and their space. One aspect of agricultural production processes, as product manufacturing systems is the animal or plant as a biological system. Basically, these are the elements that are causing the differences. However, it should be recognized that agricultural systems have all the features which characterize the systems in general, for example, it is possible to identify within the agricultural systems the management system that regulates and controls the real processes. By doing this, the management system will give a framework to the production. The management defines the invested asset and current asset need, together with the capital and working capital need, as the inputs appear in the production process in these forms. The management employs the human labour as the force that puts these inputs into the production process. The production process is therefore nothing but the circulation on current assets through the transformation process made by human and mechanical labour. 22

Once the management created a working system, intervention might causes dysfunction, as a whole system is more than the building elements. These elements are (biological) systems in themselves and therefore the careless doing is to be avoided. This is a major reason why we cannot change the elements within a working system. This could cause unforeseen consequences. Let us take the example of manure. Manure is a biological factor and has a very good effect on the organic life of the soil, but it also carries herb seeds, which causes the soil to be weeded. In a precise structure, such as precision farming, this effect is undesirable. In a system, which is favoured for its low chemical use (organic and precision farming) this effect excludes manure from the choices. While it could be a good option for animal husbandry farming, where the dispense of this material is a need and provides active substance instead of lime. In an environmentally friendly approach, the system bears the following characteristics: - There is juxtaposition or parity between the elements. - The elements can only be assessed realistically in the whole system. - The defined structural ordering is a condition for the elements to interact with each other; and that new properties, the characteristics of the system come up. - Some elements of the system - the biological factors - are of key importance for the functioning of the system. - The impact is multiple in the operation of systems at targeted intervention, etc. There is also a need for the knowledge of the connecting main characteristics of companies, as economic systems, besides the previously mentioned basics of production processes. Among them, the following is important for us: ECONOMICA 2014/1


- The subsystems (elements) of the company as an economic system are themselves systems, - The various relationships cannot be accurately described, - The system works in a stochastic way, - The operation cannot be determined precisely in forward, - The risk must be accounted, - It is an open unit is not isolated from its surroundings, being in close interaction with them, - It operates dynamically, the company conducts simultaneously real and nominal processes are present parallel, inextricably from one another. We must turn to the three technologies in title to analyse them in view of the statement above. It is important that we described the production processes in general, in order to isolate the production processes from one another. There are huge differences in the processes, although this might not be visible on the end product. THE CHARACTERISTICS OF THE THREE PRODUCTION TECHNOLOGIES The three approaches are conventional, precision and ecological farming, which will show significant differences in their way of production. In Table 2, we summarized the differences in the three production technologies. After this we try to evaluate the methods according to their economic (competitiveness) and ecological (sustainability) usefulness in the life of companies and society. Through this we can characterize the processes and isolate the three approaches from each other. In the table we used a 1-5 Likert-type scale for evaluation, but is only for informing us, it has nothing to do with competing of the processes. I would like to highlight the short definition of the processes together with the common points. ECONOMICA 2014/1

Conventional farming: It is a highly mechanized, intensive agricultural production form that uses concentrated fields and high input materials. The main idea of competitiveness is the low cost, but instead uses high cost level. Competitiveness is in the central focus of the management. Precision farming: It implements innovation in accordance with and subordinated to the corporate strategy in a way that the production system’s inputs and management functions are chosen based on the (site-specific) agroecopotential of the farm sites. Optimization and cost decrease stand together with yield increase and risk management. Ecological farming: “It ensures healthy farming and healthy food for today and tomorrow, by protecting soil, water and climate, promotes biodiversity, and does not contaminate the environment with chemical inputs or genetic engineering.” (Greenpeace International 2009) Though many new studies vision that ecological farming can be economic and produce high yields, (Badgley 2007) but we are still doubtful and under Hungarian condition the large application of the approach is questionable. In the table the competitive point of view will determine the scores, but in the explanation part, the sustainability issues are presented, too. As we can see, the technologies are fairly different, they are easily separable from one another. A few comments on the evaluation are required: Automation level: Considering competitiveness, automation is a good way for risk management and concentrated work. It is certain tough that from the viewpoint of (environmental and regional) sustainability automation is a less desired option, being a driving force of industrialization. Human labour: It is the reciprocal of automation, taken into consideration that monthly wages have a competitiveness 23


computation is needed for the calibration of the machines. This is frightening for some Conventional Precision Ecological Denomination of the farmers according to farming farming farming secondary literature. It means Automation level 4 5 2 a cost increase in training Human labour 4 5 2 cost or hiring employees with Fixed costs 3 1 4 expertise. Depreciation 3 5 2 Grant system: Taking the Variable costs 4 3 2 EU and national grants into Computer expertise 4 2 4 consideration, there is one Grant system 3 4 5 difference between the Application of innovatechnologies that is the Agri2 5 4 tions environmental program. This Level of sustainability 2 4 5 is available for all that fulfil Yield 3 4 2 the requirements. It is easier Risk management 2 4 1 for ecological and precision Sum 34 42 33 farming companies. In the Treatment zones Agricultural Within field units, the future this will force companies field as a whole plants themselves to apply for greener farming. Applicable on large farms Yes Yes No Application of innovation: Innovation as a key factor Source: Authors own compilation of competitiveness is very decreasing effect. This may change with the important for companies. It has many form of CAP and the national politics, but in the present, appearances, with the help of it new techniques, Hungarian companies are keen on lessening cost decrease and efficiency increase can be their workforce. The human labour is not part achieved. Conventional farming is slower to of the property, while non-current assets are. react to newer technologies, than the other Purchasing machines therefore immediately two. raise the company’s own capital. Level of sustainability: Sustainability is – in Fixed costs and depreciation: These two our opinion – also part of competitiveness. factors go hand in hand with automation Given the social trends, all companies must level. The high level of fixed costs requires consider being as sustainable as possible. It high capitol, which is uncompetitive, but it has a marketing value, which is a part of every also raises the level of depreciation, which is competitive strategy. favourable because it decreases the tax base. Yield: There is not much between the yields Variable costs: These include all current of the three approaches, but the scores show assets that are used for the production process. real differences. The ranking indicates the cost requirement, Risk management: Together with automation which will also indirectly influence the capital (decreasing human mistakes) and using all need trough working capital increase. inputs to the optimal amount, precision farming Computer expertise: This is a specialty of the has the highest risk decrease value. Being short precision farming, as a limited knowledge of on inputs and not able to prevent all harmful Table 1: The characteristics of different technologies from the competitive point of view

24

ECONOMICA 2014/1


effects in a large, open field, ecological farming is the most risky of the three approaches. Sum: The addition of points give a nonproving score of the three technologies. According to our point of view, precision farming is the most competitive of the three. Ecological and conventional farming ended up on second place, scoring almost the same amount of points. It is certain that if we took the sustainability principle as a deciding factor, the end score would have been different. We must not forget that the most important principle nowadays for companies is competitiveness, everything else is suppressed by it. SUMMARY According to the results we can conclude three major points. The first one is that precision

farming is more compatible with competitive farming than the other two. Therefore it is more appropriate for large farm application, than ecological and conventional. This may change in time with innovation and legal grant system, the result depicts the present situation. The second point is that ecological farming is more appropriate for family businesses, than conventional and precision. This is proven by the lower capital, higher labour need, which is a characteristic of Hungarian family farms. The third point is that the three approaches are different, which is shown by the distribution of scores, and the end result. This is important as every agricultural business has the option to find the appropriate production processes suitable for the immediate economic and ecological environment.

References [1.] Badgley, C., Moghtader, J., Quintero, E., Zakem, E., Chappell, M. J., Avilés- Vázquez, K., Samulon, A. and Perfecto, I. Organic agriculture and the global food supply. Renewable Agriculture and Food Systems 22 (2007): 86-108. [2.] Commission, European. „The Common Agricultural Policy after 2013.” 2013. november. http:// ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/. [3.] Greenpeace International. „Defining ecological farming.” Greenpeace Research Laboratories Technical Note 04/2009 . 2009. June. http://www.greenpeace.org/ international/Global/international/ publications/agriculture/2011/Defining-Ecological-Farming-2009.pdf. [4.] Mészáros, Sándor, and Istvánné Hajduné. „Fenntarthatósági irányzatok összehasonlítása.” Gazdálkodás (Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet) 3. szám (2012): 211-216. [5.] Pupos, Tibor, és Győző Demeter. Turisztikai projektek menedzsmentje. Budapest: Tankönyvtár, 2011. [6.] Tamás, János. Precision agriculture. Debrecen: Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, 2011. [7.] Tietenberg, Tom, and Lewis Lynne. Environmental and Resource Economics. ninth ed. New Jersey: Pearson Education Inc., 2012. [8.] Veszelka Mihály, Arnold Gór, Zsuzsanna Mihók, and Tibor Pupos. „A környezettudatos mezőgazdaság, avagy ökológia és ökonómia lehet-e együtt életképes?” 2013. 356-372. [9.] „This research was realized in the frames of TÁMOP 4.2.4. A/2-11-1-2012-0001 „National Excellence Program – Elaborating and operating an inland student and researcher personal support system convergence program” The project was subsidized by the European Union and co-financed by the European Social Fund.” ECONOMICA 2014/1

25

J., dr Csizmásné Tóth - Zs. Hollósy: Is there a Way out? – Assessment of the Situation of the Hungarian Poultry Sector

Judit, dr Csizmásné Tóth - Zsolt Hollósy

Is there a Way out? Assessment of the Situation of the Hungarian Poultry Sector? Judit, dr Csizmásné Tóth - Zsolt Hollósy: Van-e kiút? – A baromfiágazat hazai helyzetének értékelése Az előadás témája a hazai baromfiszektor jelenlegi helyzetértékelésének bemutatása. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) előrejelzése szerint a 2011-2020 közötti időszakban a baromfihús előállítása bővülhet a húsok közül a legnagyobb mértékben. Van-e lehetősége Magyarországnak arra, hogy e kedvező helyzetet kihasználja? Felvázoljuk a baromfiszektor rendszerváltás utáni történetét, az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásait, valamint az ágazat jelenlegi helyzetét és problémáit. Kitérünk az ágazat versenyhátrányainak ismertetésére (exportcsökkenés, importnövekedés, technológiai lemaradás, ágazati stratégia hiánya, integráció fejletlensége stb.), valamint az ágazat helyzetét megnehezítő egyéb tényezők (energiaárak, takarmányárak, adórendszer, feketegazdaság stb.) bemutatására. Megvizsgáljuk, hogy milyen stratégiai lépésekkel lehetne javítani az ágazat helyzetét. Kulcsszavak: baromfiszektor története, helyzetértékelés, kilátások, stratégia, integráció ABSTRACT The topic of our presentation is the assessment of the current situation of the Hungarian poultry sector. According to a forecast issued by the United States Department of Agriculture (USDA), of all types of meat, poultry meat production may expand to the greatest extent over the period of 2011 to 2020. The question is whether it is possible for Hungary to take advantage of this favourable situation. We will outline the history of the poultry sector since the transition period, the impact of the accession to the European Union and the current situation and the problems of the sector. We will discuss the sector’s competitive disadvantages (drop in exports, growth of imports, technological backwardness, lack of sector strategy, underdeveloped integration etc.). We will also include other factors that make the situation of the sector harder (energy prices, feed prices, tax system, black economy, etc.). Finally, we will examine the possible strategic steps to improve the situation of the sector. 26

Keywords: history of the poultry sector, assessment of the situation, prospects, strategy, integration INTRODUCTION According to a forecast issued by the United States Department of Agriculture (USDA, of all types of meat, poultry meat production may expand to the greatest extent ) over the period of 2011 to 2020. According to this prognosis, prices are expected to increase together with the growth in demand, and feed prices will remain relatively high, too. Looking at the biggest exporters, we may expect an approximate 4% decrease in the EU exports. At the same time, poultry imports of the biggest importers are expected to grow by 15%, which translates into more than 1 million tonnes. (Source: AKI [Research Institute of Agricultural Economics, Hungary]) The questions are whether the economic situation forecast by the USDA may be ECONOMICA 2014/1


favourable for Hungary and whether it will be able to help the Hungarian poultry sector, which is in a critical situation at the moment. In order to answer these questions we will briefly outline the history of the poultry industry and we will discuss its current situation, its existing backwardness and problems. THE HISTORY AND THE CURRENT SITUATION OF THE POULTRY SECTOR IN HUNGARY Intensive poultry farming culture had become widespread in Hungary by the second half of the 20th century. Based on a centuries-old animal farming culture, modern, integrated poultry farming developed from the 1960s until the mid 1980s, which also resulted in the dynamic development of the Hungarian poultry sector (Kozák, 1999 Magda 1998). The growth in domestic demand and the expansion of export opportunities (mainly for the Soviet market) required a modernisation of existing plants and establishment of new ones (Orbánné, 1996 (Figure 1.). The 1970s saw some really great achievements: world-class manufacturing capabilities were developed, production integrations were completed up to a national level and a high degree of vertical integration was created. (Kozák, 1999). In the 1980s poultry industry was one of the success sectors of Hungarian animal husbandry. The industry’s performance reached its peak in 1988, when 466.3 thousand tonnes of poultry was processed and the export reached 237 thousand tonnes (Figure 1). The relative stability of the poultry industry, which could be seen until the 1990s, was due to the following three reasons: poultry, which was cheaper than the other types of meat made the demand increase; battery farming got spread and there was a shift of consumer preferences towards the healthier white meat (Tömpe, 2000). In the first third of the 1990s the poultry chain got into a crisis. The sector’s performance fell to historic lows in 1993, when poultry production fell back to 308.8 thousand tonnes, and the export dropped back to 74.7 ECONOMICA 2014/1

thousand tonnes (Figure 1). Between 1991 and 1993, Hungary lost two thirds of its foreign markets (the Soviet market), and the country could not enforce the increasing production costs and interest burden in its sale prices. Many companies went bankrupt or were liquidated. The process of privatisation was making its way slowly in the sector and foreign capital arrived late, too (Orbánné, 1996 and 1997). On 31 December 1995 the rate of foreign capital in the poultry industry was 32% (according to the statistics of the Department of Agriculture), which is a lot lower than the average of 53% in the food industry (Orbánné, 1997). It was an additional problem that former close ties between the various phases of the poultry chain were fractured, because while in the 1980s poultry production on small farms was financed by cooperatives and state farms (the producers received the inputs in advance), from 1991 the integrator’s role was transferred to the processors, which meant such additional burdens on them that was covered by taking up additional loans (Magda, 1998). Compared to the 1993 lows, in the second half of the 1990s poultry production started to expand again with and poultry exports picked up again with fluctuations though. It was partly due to the fact that the majority of Western European countries had emerged from the crisis and their demand for poultry meat grew. On the other hand, the annual increase in the preferential quotas given by the Association Agreement with the EU and their efficient utilization also contributed to the recovery of exports (Orbánné, 1996 and 1997). After the years of crisis, investments picked up within the poultry processing industry: companies developed mainly dissecting, packing and further processing facilities (Orbánné, 1997). However, the sector was adversely affected by the continued reduction in export subsidies (Hungary introduced the Agreement on Agriculture adopted at the GATT/WTO Uruguay Round from 1 January 1995). Further reductions of the former, low subsidies and the increase of input costs caused the conditions 27


of an economical export to cease (Nábrádi Fáklya, 1997). In the second third of the 1990s a strong concentration process took place, which involved the shareholding companies: Bábolnai Poultry Co. and Hajdúsági Poultry Farming Co.). In 1998, Bábolna Rt. gave 20% of domestic poultry processing, while HajdúBét Rt. accounted for 35% of it, and these two companies’ joint export market share reached 60% (Kozák, 1999). The production of the poultry sector was characterized by a high degree of integration. Considering the state of the sector, we can see that the crisis of the Russian market meant another shock. Its effects could be felt already from the summer of 1998, when 35 tonnes of stock accumulated at the poultry processors. In the meanwhile, some producers’ output was still growing, which was due to the investment support scheme (promoting capacity increase of producers and processors). The situation was worsened by the sudden saturation of Hungary’s EU export markets and the drop in prices resulting from that. In order to solve the situation, the economic policy reacted by drastically decreasing subsidies (both direct subsidies and investment aids) instead of encouraging producers to move towards reasonable and coordinated production cuts. All this led to a general crisis in the sector (Tömpe, 2000). Accession to the European Union made the situation of the sector even more difficult. Namely, after the accession, the poultry sector, being a “lightly regulated” sector (‘lightly regulated’ sector: basic regulations exclude all forms of market intervention measures. The support of the sector is possible only by adapting the supply to the demand. Tools to be used in order to achieve this are measures facilitating better organisation of production, processing and marketing, measures aiming at 28

quality improvement, the preparation of short term and long term production prognoses; follow-up in market prices), lost sector specific national subsidies it had previously received, and the producers in the sector had access only to very limited forms of assistance, e.g. within the framework of support for young farmers or within the framework of central contribution to investments aiming at environmental protection and animal welfare (but not at increasing the actual production). Due to the European animal husbandry requirements (animal welfare measures) and the more stringent animal health standards domestic poultry meat production decreased. Popp (2007) compared changes induced by the accession to the EU to the ones of the transition period, because the state gradually withdrew from the support system, competition intensified for every participant of the product chain, cooperation among them was at a low level and they were slow to and unwilling to adapt to the market challenges. They were characterized by short-term survival strategies (instead of strategic cooperation), which was partly rooted in the mistrust among them. In addition, there was uncertainty on the market because of the extremely fluctuating prices. Between 1999 and 2006 several significant participants of the poultry industry of the 1990s went bankrupt, one after another, including some integrated national company groups such as Carnex, Bábolna, Hajdú-Bét (Nyárs, 2008, Varga, 2007). Misleading information about the bird flu epidemic in the autumn of 2005 deepened the poultry sector crisis in Hungary between 2006 and 2007, because there was a decrease in demand for poultry products due to the fear of consumers, and the purchase price was reduced, too. As a consequence, many farmers paused or stopped production. Processors had an opportunity to get rid of their unsalable ECONOMICA 2014/1


stocks only later and at low, Figure 1: Poultry meat production and export depressed prices. The gap was filled up by importing cheap chicken meat from Brazil and Thailand. Because of precautionary animal health measures and the withdrawal of producers the poultry flock (Source: KSH [Hungarian Central Statistical Office] – carcass weight) was reduced (Nyárs, 2008). Following this, poultry meat production experienced a stagnant period, Until 2000 the volume of imports was not while poultry meat export started to increase significant in the poultry sector (Figure 2). But (Figure 1). when domestic production fell back due to the Russian crisis, increasing Figure 2: Changes in the poultry meat imports domestic demand (Figure 3) was satisfied through imports, so the volume of imports surged. Due to the increase in domestic consumption (Figure 3) imports of poultry meat kept on rising also after the accession to the EU, and it has been on the increase Source: KSH – carcass weight ever since. By 2011, import share in consumption had The foreign market of Hungarian poultry almost reached 20%, compared with former products is rather concentrated, because since 10–15% (Source: KSH, Az élelmiszerfogyasztás 1991 the vast majority of Hungarian poultry alakulása 2011, Statisztikai Tükör, vol. VI. issue export has been going to the European Union. 42. 2013.). On the average of the period of 1991–1997, Between 2006 and 2011, the situation 70–80% of total exports were absorbed by EU became even more difficult as a result of a countries, among which the most important significant increase in the feed and energy ones were Germany, France, Austria and prices (the average increase of feed prices per Switzerland (Orbánné, 1997 Kozák 1999). Even today Figure 3: Changes in Hungarian poultry consumption per capita (2012) the vast majority (81%) of our poultry meat export goes to the markets of EU27 member states (source: KSH). Our most important importers are Germany, Austria, Romania, France, Source: KSH Slovakia and Ukraine. ECONOMICA 2014/1

29


annum for chicken feed was 13%, while the price of electricity, natural gas and diesel oil went up by 22%, 99% and 50% respectively). Increasing purchase prices could only partially compensate the sector for such increase in expenses. Thus, the revenue position of poultry producers became worse. The profitability of processing decreased as a result of the increase in purchasing prices and stagnation in transportation prices. Raising the rate of VAT decreased the domestic consumption because of an increase in consumer prices and strengthened the black economy, which grew from 15–25% to 35% in the sector, based on the estimation of the Hungarian Poultry Product Council (BTT). In 2012, the drought further worsened the situation by increasing mortality, decreasing weight gain and there came a further increase in feed prices due to the heat (Aliczki, 2012). Overviewing the history of the poultry sector

amount of the 1980s. However, it is a positive development that duck and turkey flocks have more than doubled in amount compared to the average amount of the 1980s. The waterfowl product chain has proved to be more efficient, because here vertical integration has been successfully implemented with involving foreign capital (Popp, 2009). In 2012, the Hungarian domestic poultry sector accounted for 3.83% of poultry meat production and 2.82% of broiler production in the EU-27 (Source: AVEC 2013 Annual Report). There has been a slight growth compared to the previous two years and hopefully this tendency will remain or even improve as a result of the implementation of the proposed industrial strategy measures in the sector. The challenges of the poultry sector and possible solutions According to Nábrádi and Szőllősi (2008) the greatest challenge the poultry sector has to face is the deterioration of its Figure 4: The development of poultry flock international competitiveness due to the increased domestic and international market vulnerability of the sector and some objective competitive disadvantages such as technological backwardness, the lack of industrial strategy, low profitability, the lack of up-to-date know-how. It is also a problem that the integration of the poultry Source: KSH industry in Hungary has not reached the level of Western we could see that although it was one of the Europe – 50% percent of the total broiler flock success sectors of Hungarian animal husbandry is produced in establishments with livestock in the 1980s, by now its position has become of fewer than 50 000 animals (source: KSHcritical. As a result, the amount of livestock has ÁMÖ [General Agricultural Census] 2010). decreased significantly (Figure 4) – by today the However, production shows a greater extent number of gallinaceous poultry has decreased of concentration (Aliczki, 2012). The lack by almost half compared to the average of integration contributes to the growth of 30

ECONOMICA 2014/1


market vulnerability through a low level of organisation and concentration. As the broilers distributed in Hungary are world-class some more appropriate technological equipment should be used to ensure their economic and competitive production. However, it could only be used economically in a large amount of livestock. Technological backwardness and small livestock sizes are also responsible for low natural efficiency indicators (Table 1).

to the seven-year development strategy developed by the Hungarian Poultry Product Council, 315 billion HUF should be invested in the sector over the period from 2014 to 2020, so that poultry market participants were able to improve their positions to a greater extent and Hungary was able to reach the first place in European poultry export per capita. The strategy should also reduce the increasing import rates.

Table 1: Comparison of the natural efficiency of broiler production Natural efficiency indicators Mortality (%) Average weight (kg) Specific net feed consumption (kg/kg) Average slaughter day Average daily weight gain (g/day)

EMSLAND (Germany) broiler integration average in 2012 3.01 2.43 1.61 39.20 62.09

Hungarian average in 2012 4.40 2.35 1.88 41.30 58.00

Source: BTT ágazati stratégiája 2014-2020 [Industrial Strategy of the Hungarian Poultry Product Council (BTT) form 2014 to 2020]

The production costs related to broiler production are high in Hungary, because the costs of protein sources, energy and labour are higher here than, e.g. in Brazil or in the USA. Due to the European Union there are stricter animal health and environmental requirements. Basic material production is also hindered by the fact that crop production and animal husbandry have separated and most farms do not own any cropland and cannot produce the necessary amount of feed. The disposal of manure is also a problem. Given the geographical situation of Hungary poultry meat export is more costly due to transport costs (Nyárs, 2008, Nábrádi-Szöllősi, 2008). The low level of interest advocacy in the sector is also a barrier to competitiveness (Nábrádi-Szőllősi, 2008, Aliczki, 2012). Having gained an overview of the challenges of the sector, we can agree that it was time to develop an industrial strategy. According ECONOMICA 2014/1

Basic conditions of the strategy include a radical cut in VAT for meat and poultry industry products to 5%. This would contribute to an increased domestic demand of the sector’s products and reduce the proportion of the existing black and grey economy that is a barrier to the concentration processes. All this would improve competitiveness in the poultry sector. Another pillar of the strategy is raising animal welfare subsidies for poultry to 10 billion HUF and strengthening integrations in the sector. This is because the primary objective of the investment programme is to modernize commodity production (to reconstruct facilities and develop animal husbandry technologies) mainly in enterprises with an integration background. The establishment of a national export company with voluntary membership is also being considered as an option. 31


CONCLUSIONS AND SUMMARY To sum up, the industrial strategy focuses on supporting integration and it is a very timely approach as integration is fundamental to a competitive and effectively operating economy. Supporting integrations should play a more important role as the development of vertical integrations would be essential to improve competitiveness, increase efficiency and the value add (Udovecz, Popp, Potori, 2009). The industrial strategy is in line with the objectives of CAP 2014–2020 and the Hungarian National Rural Strategy. CAP 2014–2020 objectives also include support for horizontal and vertical cooperation (e.g. shortening the supply chain, developing new products and technologies) as long as they are included in the rural development programme of a Member State. In the current agricultural strategy vertical forms of integration covering the whole product path are encouraged in the framework of the association-development programme aiming at providing incentives for establishing and operating cooperative societies. Objectives include encouraging the cooperation of associations and forms of integration, supporting the establishment of secondary and tertiary cooperative societies and associative networks and the development of a bottom-up national cooperation system (Hungarian National Rural Strategy 2012– 2020). However, the Ignác Darányi Plan (framework program for the implementation of the Hungarian National Strategy) fails to give

32

further details on the implementation method of the strategic objectives outlined in the Hungarian National Rural Strategy. Encouraging vertical forms of integration is also an element of one of the preferential agricultural credit programmes, the Agricultural Working Capital Loan Programme of the Hungarian Development Bank (MFB). The programme was launched in May 2011 with a budget of 15 billion HUF and it aims at improving the competitiveness of agricultural production, particularly animal husbandry. The credit program benefits enterprises (individual enterprises, companies, cooperative societies, European public limited-liability companies, primary agricultural producers) that have their agricultural establishments on the territory of Hungary and pursue activities as integrators in the agricultural, fish-breeding, poultry, rabbit, cattle or pig sectors (www.mfb.hu). It is definitely a positive development that finally an industrial strategy has been developed to address the challenges of the poultry sector. However, it could have taken place earlier. The situation of the sector could definitely be improved by implementing the strategic concepts, as the modernisation of facilities and technology and enhancing integration processes are all current problems. The Hungarian poultry sector can only benefit from the favourable economic situation forecast by the USDA for the period of 2011–2010 if the actions of the industrial strategy are reasonably implemented and the focus is put on the support of vertical integration processes.

ECONOMICA 2014/1


References [1.] Aliczki Katalin (2012): Baromfiágazat helyzete piaci kilátásai rövid és középtávon, AKI (Studies of the Hungarian Agricultural Research Institute ), https://www.aki.gov.hu/, date of download: 03.12.2012. [2.] Erdész Ferencné (1998): A főbb mezőgazdasági termékeink gazdasági versenyképessége, előnyök, hátrányok, Európa Tükör, Műhelytanulmányok [Discussion Papers], Budapest, pp.120-134. [3.] Kozák János (2009): Magyarország baromfigazdasága és szabályozó rendszerének EU-konformitása, Agroinform Kiadó, Budapest. [4.] Magda Sándor (1998): Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. [5.] Nábrádi András - Fáklya Endre (1997): A baromfihústermelés gazdasági kérdései, Gazdasági szaktanácsadások [Economic consultations] issue 8, Debrecen. [6.] Nábrádi András – Szőllősi László (2008): A baromfiágazat versenyképességének helyreállítása, Gazdálkodás [Farming], vol. LII., issue 5, pp.418-431. [7.] Nyárs Levente (2008): A magyarországi baromfiágazat középtávú kilátásai, Gazdálkodás [Farming], vol. LII., issue 3, pp.248-252. [8.] Orbánné dr. Nagy, Mária (1996): A baromfiipar versenyképességét motiváló tényezők. Műhelytanulmányok [Discussion Papers]– „Versenyben a világgal” kutatási program. Budapest. [9.] http://edok.lib.uni-corvinus.hu/226/1/MT_5_Orb%C3%A1nn%C3%A9.pdf, date of download: 01.11.2012. [10.] Orbánné dr. Nagy, Mária (1997): A magyar baromfiipar versenyképessége, Európa Fórum, 1997. issue 2., 103-117. [11.] Popp József (2007): A baromfiágazat jelenlegi helyzete és jövőbeni kilátásai. In: Ágazatspecifikus innováción alapuló projektek generálása a baromfi ágazatban – A baromfiágazat helyzete, kilátásai és fejlesztési lehetőségei (Editors: Nábrádi András – Szőllősi László) Debrecen, Center-Print Nyomda. [12.] Popp József (2009): A versenyesélyek javításának lehetőségei a magyar élelmiszergazdaságban. Budapest, 2009. [13.] Potori Norbert (editor) (2012): Közös Agrárpolitika 2014-2020: A reformtervezetek alapján. Várható hatások és kihívások Magyarországon, AKI, Budapest. [14.] Tömpe Ferenc (2000): A vertikális integráció elméleti és gyakorlati problémái az agrobusinessben (a baromfivertikum példáján), Doctoral (PhD) dissertation, Gödöllő. [15.] Udovecz Gábor – Popp József – Potori Norbert (2009): A magyar agrárgazdaság versenyesélyei és stratégiai dilemmái, Gazdálkodás [Farming], vol. LIII., issue 1, pp.2-15. [16.] Blaskó Beáta - Cehla Béla - Kiss István - Kovács Krisztián - Lapis Miklós - Madai Hajnalka, Nagy Adrián Szilárd - Nábrádi András - Pupos Tibor - Szőllősi László - Szűcs István (2011): Economics of animal husbandry sectors [17.] http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_19_Allattenyesztesi_agazati_ okonomia/ch11.html, date of download: 2012. október 9. [18.] KSH [Hungarian Central Statistical Office]: Általános Mezőgazdasági Összeírás [General Agricultural Census] (2010) [19.] http://www.ksh.hu/docs/hun/xtabla/amo/tablamo_5_7.html, date of download: 2013.10.16 [20.] http://www.ksh.hu/docs/hun/xtabla/amo/tablamo_5_8.html, date of download: 2013.10.16 [21.] Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 [Hungarian National Rural Strategy 2012–2020],videkstrategia. kormany.hu, date of download: 2013. április 4. ECONOMICA 2014/1

33


[22.] MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram [Agricultural Working Capital Loan Programme of the Hungarian Development Bank (MFB)], www.mfb.hu, date of download: 2013. április 22. [23.] Hajdú Zoltán – Figeczky Gábor: A baromfiágazat közös piaci szabályozása. (FVM) Szaktudás Kiadó Rt. 2001/2002. [24.] Baromfi Termék Tanács Ágazati stratégiája 2014-2020 [Industrial Strategy of the Hungarian Poultry Product Council 2014-2020] [25.] http://www.magyarbaromfi.hu/show.php?pageid=0&pagetype=0&newsid=1326, date of download: 2013.10.16 [26.] http://www.magyarbaromfi.hu/show.php?pageid=0&pagetype=0&newsid=1063, date of download: 2013.10.16 [27.] http://www.magyarbaromfi.hu/show.php?pageid=0&pagetype=0&newsid=1332, date of download: 2013.10.16 [28.] Thury Eszter: A baromfiágazat fejlődhet a legdinamikusabban [29.] http://agrarium-profit.hu/rovatok+piaci_informaciok+a_baromfiagazat_fejlodhet_a_ legdinamikusabban.html, date of download: 2012. október 14. [30.] AVEC 2013 Annual Report http://www.avec-poultry.eu/system/files/archive/new-structure/publicpublications/annual_reports/ AVEC%202013%20-%20FINAL.pdf, date of download: 2013

34

ECONOMICA 2014/1


Trenyik Petra - Borcsa-Bodolay János - Barczi Attila - Czóbel Szilárd

Eltérő korcsoportú kocsánytalan tölgyes állományok diverzitásának összehasonlító vizsgálata a Börzsönyben Trenyik, Petra - Borcsa-Bodolay, János - Barczi, Attila - Czóbel, Szilárd: Comparative Study of Diversity of Different-Age Groups Sessile Oak Stands in The Börzsöny Mountains Coenological based diversity examinations were carried out in the Börzsöny offset on the sessile oak dominated stands. To reveal the sylviculture’s effects on the biodiversity, in 6 forest stands, characterised by same standard parameters were carried. The Shannon- and Simpson- diversity indices were used for comparison of biodiversity values of different age-groups. Altogether 88 vascular plant species (15 trees, 11 shrubs, 62 herbaceous taxa) were identified in the stands of sessile oak woodlands. The diversity of the canopy level was the highest at the 19 year-old stand, and the lowest at the oldest, 92 year-old stand. The diversity of the shrub layer was the highest at the 61 year-old and lowest at the 2 year-old stand. In case of the ground level increasing diversity values were noticed between the 2 and 61 years old groups, then the diversity values decreased at the stands which are older than 61. Keywords: diversity, forest, sessile oak woodlands, Börzsöny Mountains ÖSSZEFOGLALÓ A Börzsönyben, kocsánytalan tölgy által uralt területen társulátani vizsgálatok során az állományok diverzitását kutatta a vizsgálat. Az erdőgazdálkodás biológiai sokfélesgre gyakorolt hatásának kimutatása 6 erdő állományában azonos paraméterekkel jellemezve történt. A Shannon- és Simpson- féle diverzitási indexek alapján került összehasolításra a biodiverzitás éretéke a különböző korcsoportokban. Összesen 88 növényfaj (15 fa, 11 cserje, 62 lágyszárú) került beazonosításra a kocsánytalan tölgyes állományokban. A lombkorona szintje mutatta a legnagyobb változatosságot, a legmagasabb a 19 éves állomány volt, a legalacsonyabb pedig a legidősebb, a 92 éves állomány. A cserjeszint esetében a 61 éves állomány volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig a 2 éves. A talajszinten növekvő diverzitás tapasztalható a 2 és a 61 éves állományban, azonban az ennél idősebb állományok esetében a diverzitás csökkent. ECONOMICA 2014/1

Kulcsszavak: diverzitás, erdő, kocsánytalan tölgyesek, Börzsöny 1.BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS Az erdők fontos szerepet töltenek be a természeti folyamatok szabályozásában és a biológiai sokféleség megőrzésében, hiszen a legnagyobb oxigén termelő, és szén-dioxid fogyasztó rendszernek tekinthetők, valamint a legnagyobb szervesanyag termelő, és legnagyobb újratermelhető energiával rendelkező életközösségek. 1972-ben a Buenos Aires-i erdészeti világkongresszuson az erdők több funkciójáról szóló tételt magyar javaslatra fogadták el, mely szerint valamennyi erdőterület egyidejűleg tölt be védelmi, gazdasági és közjóléti szerepet, az erdőállomány tulajdonságai határozzák meg, hogy melyik funkció élvez prioritást (8). Az erdőgazdálkodási tevékenységeket így ma már nem pusztán ökonómiai szempont35

Trenyik P. - Borcsa-Bodolay J. - Barczi A. - Czóbel Sz.: Eltérő korcsoportú kocsánytalan tölgyes állományok...

ok határozzák meg, hiszen felismerték, hogy a faültetvényekkel szemben az elegyes erdők ökológiailag stabilabbak, az esetleges biotikus és abiotikus károsításokkal, természeti katasztrófákkal szemben ellenállóbbak. Másrészt a természetközeli erdőgazdálkodásban a fenntartható fejlődés alapelveinek a betartásával biztosítható az ökonómiai tartamosság jobb érvényesülése is (1). Egy erdőtársulás fajgazdagságát nagy szerepet játszik az adott élőhelyen uralkodó létfeltételek és az ezekért folytatott versengés, valamint a növény- és állatvilág kapcsolata. Az így létrejövő rendszer határozza meg, hogy egy faj elterjedésére alkalmasak a feltételek vagy pedig nem. Ezekre a természetes folyamatokra próbál hatást gyakorolni az erdőgazdálkodás. Azért, hogy az erdők funkciójukat minél inkább betölthessék, a természetközeli erdőgazdálkodásban az ökoszisztéma megőrzése, a talaj és klíma védelme kiemelkedő fontosságú, ami hosszútávon a biodiverzitás megőrzését is szolgálja (4). Szintén egy fontos szempont, hogy a biodiverzitás megőrzése az ökológiai és ökonómiai kockázatok csökkenését is eredményezheti (2). A kutatási terület ökológiai jellemzéséhez szükséges vizsgálatok elvégzésével, azok részletes értékelésével elemeztük az egyre idősödő állományokban megmutatkozó trendeket. A mintaterületek vegetációjának cönológiai felmérését azzal a céllal végeztük, hogy a korcsoportok struktúra és dominancia viszonyait meg tudjuk állapítani. A vizsgált korcsoportok biodiverzitás értékeinek összehasonlítását a Shannon- és a Simpson-diverzitás indexek alapján végeztük. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER A felmérésünk során különböző korú tölgyes erdőállományokat mértünk fel több paraméter szerint. Az erdőrészleteket előzetes adatgyűjtés során úgy választottuk ki, hogy azok fő paraméterei ne különbözzenek egymástól, és így ne legyenek hatással a felmérés eredményére. Standard paraméternek a tengerszint feletti magasságot, a kitettséget tekintettük, továbbá 36

fontos szempont volt, hogy a fő állományalkotó fafaj a kocsánytalan tölgy legyen. Minden korcsoportot egy-egy erdőrészlet képvisel, így összesen 6 kocsánytalan tölgy dominálta erdőrészletben dolgoztunk. A vizsgált területeink 400 méteres tengerszint feletti magasságban és déli kitettségű oldalon fordulnak elő, a lejtőszög 2-17° között változik. Az említett szempontok és a helyi erdőállományok alapján 2, 19, 40, 61, 82, 92 éves kocsánytalan tölgyes állományokat vizsgáltunk, melyek egymáshoz is közel helyezkednek el a Diósjenő körüli erdőkben(6) (7). Első lépésként mind a 6 korcsoportban cönológiai felvételeket készítettünk, melyek során megbecsültük a lombkoronaszint, cserjeszint, és gyepszint összborítását, valamint az egyes szintekben előforduló edényes növényfajok százalékos megoszlását. Az egyes szinteket külön-külön értékeltük és vizsgáltuk. A 20 m-es oldalhosszúságú, 400 m2 alapterületű véletlenszerűen elhelyezett, négyzet alakú kvadrátok felvételezése állományonként 3-3 ismétléssel történt. A felvételezéseket 3 terepbejárás során készítettük 2012.08.22.-én a 19 és a 40 éves állományban, 2012.09.20.-án a 2 és 92 éves állományban, valamint 2012.10.08.-án a 61 és a 82 éves állományban. A fajlistákban és cönológiai felvételekben szereplő fajok nevezéktanát SIMON (1994) művét követve készítettük el.(3). Az egyes állományok és szintek biodiverzitását, taxondiverzitási módszerek segítségével mértük. A vizsgált területek diverzitását a Shannon-féle és a Simpson-féle diverzitási indexek segítségével határoztuk meg. A kétféle diverzitás függvény használatára, az indexek különböző érzékenységük miatt volt szükség. A Shannon-függvény inkább a ritka fajokra, míg a Simpson-függvény a domináns fajok egyedszámára érzékeny (5). 3. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A lombkoronaszint diverzitásának értékelése: A lombkoronaszint diverzitás értékeinek vizsgálatakor hasonló tendenciát figyeltünk meg a diverzitás változásában a Shannon-féle ECONOMICA 2014/1


1. ábra: A lombkoronaszint és a Simpson-féle függvény esetében. diverzitása a Simpson-féle diverzitás index alapján Kiugróan magas 2,65-ös diverzitási értékkel jelenik meg a 19 éves korosztály, hiszen itt még az állomány szerkezetének a kialakítása kezdeti stádiumban van, és a fő állományalkotó fajokon kívül számos egyéb fafaj is megtalálható (1. ábra). A lombkoronaszintben az öszszesen felvételezett 13 fafajból 12 megjelenik itt. A fásszárú növények fajszáma a későbbi erdőművelési ben fordulnak elő magasabb értékek. Ebből arra munkálatok miatt nagymértékben csökken, lehet következtetni, hogy a 40 éves állomány ami a diverzitás csökkenését eredményezi az kivételével, a „B” szint meglehetősen homogén, idősebb erdőrészletekben. A két éves állomány nincsen jelentősebb különbség a korcsoportok egyes mintavételi területei között. (2. ábra) 2. ábra: A cserjeszint diverzitása a A 2 éves állomány diverzitása a legalacsonyabb, Shannon-féle diverzitás index alapján ennek az az oka, hogy a tarvágás után sarjról növekedő erdő borítottságát átlagosan 80%ban alkotja kocsánytalan tölgy. A 19 és a 92 éves állományok esetében szintén alacsonyabb a diverzitás. A fiatalabb erdőrészlet esetében ez azért lehetséges, mert a még sűrű lombkoronaszint miatt, kevés fény jut le az erdő alacsonyabb térszíneire, ami kedvezőtlen hatású a cserjeszint fajkészletére. Az idősebb erdőállomány esetében az alacsonyabb diverzitás emberi tevékenységgel magyarázható, hiszen a magassága nem érte el a lombkoronaszint (5 m) cserjeszintet majdnem teljesen eltávolították. magasságát, ezért a diagramon nem kapcsolódik A 40, 61 és 82 éves erdőrészletek már fajgazdagabbak, ami a nyíltabb lombkoronaszinthozzá diverzitási érték. A 40 évestől a 82 éves állományig a diverzitás nek is köszönhető. A cserjeszint legnagyobb értékek lassú növekedése figyelhető meg, ami diverzitású állományának a 61 éves bizonyult, a másodlagos lombkoronaszint kialakításával melynek B-szintjét 10 fásszárú faj alkotta, közümagyarázható. A 92 éves állományban bekö- lük legnagyobb borításban két fafaj, a gyertyán vetkező csökkenést pedig feltehetően a cser és a mezei juhar fordult elő. állomány szálalásos kitermelése okozza. A gyepszint diverzitásának értékelése: A cserjeszint diverzitásának értékelése: A kétféle diverzitás index által számított értékek A szórás értékei a cserjeszintben végig alacso- között a gyepszintben a legnagyobb az eltérés. nyak voltak, egyedül a 40 éves állomány eseté- A Shannon-féle diverzitás esetében 2,19, míg a ECONOMICA 2014/1

37

Trenyik P. - Borcsa-Bodolay J. - Barczi A. - Czóbel Sz.: Eltérő korcsoportú kocsánytalan tölgyes állományok...

Simpson-féle diverzitás esetében 6,53 a legmagasabb érték (3. és 4. ábra). Habár a diverzitás értékek eltérnek az azonos korcsoportokban, mégis az egymáshoz viszonyított értékek hasonló trendet mutatnak. Mindkét diverzitás érték esetén a 61 éves állomány bizonyult a legmagasabb, míg a 2 éves állomány a legalacsonyabb diverzitásúnak.

Shannon-féle diverzitás index a ritka fajokra. A diverzitás értéke a 61 éves állományig növekvő, majd pedig csökkenő tendenciát mutat. Ez a szintek struktúrájának változásával magyarázható. Hiszen a művelés eredményeképpen egyre nyíltabbá váló lombkoronaszint a cserjeszint fajgazdagságának növekedését eredményezi, aminek a nyíltabbá válása a gyepszint fajgaz-

3 ábra: A gyepszint diverzitása a Shannon-féle diverzitás index alapján

4 ábra: A gyepszint diverzitása a Simpson-féle diverzitás index alapján

A gyepszintben összesen 62 edényes növényfajt felvételeztünk, legtöbbet a 40 éves, míg legkevesebb a 82 éves állományban. Ennek ellenére a borítási viszonyok miatt nem ezek az erdőrészletek jellemezhetők a legnagyobb, illetve legkisebb diverzitási értékekkel.

dagságára is kihat. A mintázott területeken a 61 éves állomány esetében érte el a diverzitás a maximumát, ekkor kedveztek a korcsoportban a biotikus és abiotikus tényezők leginkább a fajgazdagságnak. Az idősebb állományokban a művelés folyamán ritkított, vagy teljesen megszüntetett cserjeszint, nem csak ebben a szintben okozta a fajszám csökkenését, hanem az így nyíltabbá és szárazabbá váló gyepszintben is lecsökkentek a félárnyék és üde élőhelyeket kedvelő fajok.

4. KÖVETKEZTETÉSEK A Shannon- és a Simpson-féle diverzitás eredmények értékelése során azt tapasztaltam, hogy mindhárom szintben azonos trend figyelhető meg, csupán az indexek érzékenységétől függően változtak az értékek. A Simpson-féle index esetében a diverzitás mindig magasabb értékekkel jelentkezett, mivel ez a függvény a tömegesen előforduló fajokra érzékeny, míg a

38

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozunk az Ipoly Erdő Zrt.-nek, hogy lehetővé tette számunkra a vizsgálatok elvégzését, valamint hozzáférhetővé tette a szükséges háttérinformációkat.

ECONOMICA 2014/1


Felhasznált irodalom [1.] Bartha D., Bodor L., Csépányi P., Gencsi Z., Sódor M., Szmorad F., Temesi G. (2001): A természetszerű erdők kezelése. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 286 p. [2.] Besze P., Farkas J., Márta V. (1999): Pro Silva. Pro Silva Hungaria, Mátrafüred, 15 p. [3.] Simon T. (1994): A magyarországi edényes flóra határozója: Harasztok – virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 892 p. [4.] Somogyi Zoltán, Bartha Dénes, Barovics Attila, Csóka György (2001): Erdő nélkül? L’Harmattan Kiadó, Budapest, 268 p. [5.] Standovár T., R. Primack (2001): A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 535 p. [6.] Winternitz G., Kis G., Kore-Molnár G., Prókay Gy. (2007): Az Ipoly Erdő Zrt. Diósjenői Erdészet erdőgazdálkodási egység körzeti erdőterve I [7.] Winternitz G., Kis G., Kore-Molnár G., Prókay Gy. (2007): Az Ipoly Erdő Zrt. Diósjenői Erdészet erdőgazdálkodási egység körzeti erdőterve IV [8.] http1: http://erdo.kormany.hu/az-erdok-jelentosege, letöltés dátuma: 2013.03.19.

ECONOMICA 2014/1

39


Molnár Edina

A tehetséges fiatalok segítése a felsőoktatásban a pszichológiai tanácsadás módszertanával Molnár, Edina: Facilitate for Talented Students in Higher Education by Counceling Psychology Methodology Personality development and learning support are the fields of the psychological counselling, which can help to every student in the higher education, and are particularly important for the talented young people. The unfolding of the genius means the complex development of the personality, the exploration and the conscious and directional development of the strengths and weaknesses. This is not a trouble free process and it is also not a simply task to take on the external viewer position. The counsellor can help to the students and can produce the chance for the development to the genius young people with the method of the personality development and the learning support. Keywords: talent support, psychological counselling, higher education, personality development, learning support ÖSSZEFOGLALÓ A személyiségfejlesztés és a tanulástámogatás a pszichológiai tanácsadás olyan területei, amelyek minden felsőoktatásban részt vevő hallgató számára segítséget nyújthatnak, de különösen fontosak a tehetséges fiatalok esetében. A tehetség kibontakoztatása a személyiség komplex fejlesztését jelenti, az erősségek és a gyengeségek feltárását és azok tudatos és irányított fejlesztését, amely azonban nem mindig problémamentes és nem könnyű feladat a fejlesztéshez szükséges külső szemlélő pozíciójának felvétele sem. Ebben nyújt segítséget a tanácsadó, aki a személyiségfejlesztés és a tanulástámogatás módszertanával a tehetséges fiatal számára megteremti a fejlődés lehetőségét. Kulcsszavak: tehetségsegítés, pszichológiai tanácsadás, felsőoktatás, személyiségfejlesztés, tanulástámogatás 1. BEVEZETÉS Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a tehetséges fiatalok felkarolása, menedzselése, 40

személyiségük komplex kibontakoztatási lehetőségének megteremtésén keresztül. A felsőoktatásban működő pszichológiai, életvezetési tanácsadás módszertana a személyiség teljes fejlesztésére, a problémák kezelésére, a tanulás támogatására irányul. Ezen tevékenységek alapját képezik a felsőoktatásban zajló tehetségsegítésnek is. 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS 2.1. A counselling tevékenység A counselling szó jelentése: tanácsadás, tanácskozás, bölcselkedés, konzultáció. Magyarországon a tanácsadás, a tanácsadó pszichológus kifejezések terjedtek el. Tanácsadásnak nevezünk minden olyan emberek közötti interakciót, amely a másik ember segítésére szolgál. A mindennapi életben az érzelmi problémák öt nehézségi fok szerint különbözhetnek, mind az öt nehézségi fokhoz vagy szinthez a tanácsadónak a megfelelő módon kell viszonyulnia. Az első szinten a normális életben előforduló problémák, így például a bizonytalanság érzései helyezkednek el. Ebben az esetben a ECONOMICA 2014/1

Társadalomtudományok

tanácsadó feladata az útmutatás, amely nem feltétlenül pszichológiai jellegű. Ezen a szinten mindannyian végezzük a tanácsadás tevékenységét, például amikor egy barátnővel megbeszéljük – „kibeszéljük” – a férjével kapcsolatos aggodalmait. A második szinten a döntéshozatali problémák állnak, ebben a helyzetben a tanácsadó szerepe a megerősítés. Segítséget nyújthat a célok kitűzésében, a helyzet tisztázásában. Ezen a szinten a tanácsadó – aki nem feltétlenül pszichológus – részéről a problémának egy külső szemszögből történő vizsgálata szükséges. A harmadik szinten a belső konfliktusok állnak, amelyek a bizonytalan jövőtől való félelemben nyilvánulnak meg. A tanácskérő életében a valóság és az igényei között nincs megfelelés, a tanácsadó feladata – aki ezen a szinten már szakember – a feszültségcsökkentés, a kompromisszum megtalálásának elősegítése a reális és az ideális között. A negyedik szinten mélyebb érzelmi problémák merülhetnek fel, amelyeknek a megoldása már elképzelhető, hogy túlmutat egy tanácsadás keretein, ebben az esetben valamilyen típusú terápia ajánlott, a tanácsadó feladata tehát az, hogy a tanácskérőt terapeutához irányítsa. Az ötödik szinten a tanácskérőt nagymértékű integrációhiány jellemzi, a valóságba való beilleszkedés teljes képtelensége. Ehhez a szinthez organikus eredetű pszichés betegségek társulhatnak, amelyeket kizárólag megfelelő szakember kezelhet. A counselling tevékenységet többféleképpen rendszerezhetjük. A tanácsadás jellege szerint lehet kuratív, preventív, illetve optimalizációs. A kuratív tanácsadás a legősibb a többi között, egy meglévő probléma helyreállítására törekszik. A kuratív – gondozáson alapuló – tanácsadás a tanácskérő aktivitására épül, hiszen a tanácskérő feladata, hogy kijelölje és felkeresse a tanácsadót, a tanácsadó pedig gondoskodik a probléma megoldásáról. A preventív tanácsadás célja, hogy szakmai segítséget nyújtson a potenciális problémák megelőzésében. Nagy szerepe lehet például egy iskola vagy egy cég szervezetének, kommunikáECONOMICA 2014/1

ciós viszonyainak megtervezésében, vagy például egy megfelelő pályaválasztási tanácsadás megelőzhet egy esetleges ifjúkori válságot. Az optimalizációs tanácsadás adott helyzeteket harmonizál, kompromisszumokat keres, a tanácskérő számára a lehető legjobb megoldást próbálja megtalálni az egymással összeegyeztethetetlennek tűnő szituációkban. A tanácsadó tevékenység tartalma alapján is rendszerezhető, amely szerint megkülönböztethető az összefoglaló, illetve a speciális tanácsadás. Az összefoglaló tanácsadás segíti feltárni a tanácskérő olyan jellegzetességeit, amelyek az élet minden területén problémaforrást jelentenek. Tulajdonképpen életvezetési tanácsadásként lehet ezt a tevékenységet koncipiálni, amely a felnőttkori típushibákat igyekszik feltárni és megoldani. A speciális tanácsadás már nem terjed ki az élet minden részletére vagy minden életszakaszra az életkor tekintetében, hanem egy valamilyen szempontból körülhatárolható területet ölel fel. Így például beszélhetünk nevelési tanácsadásról, amely a gyermekkor tipikus nevelési problémáit igyekszik orvosolni, vagy pályaválasztási tanácsadásról, amely a serdülőkor tipikus identitáskeresési, illetve az ezzel összefüggő hivatáskeresési problémákat állítja a középpontba. Tematikusan a pályaválasztáshoz kapcsolódóan, de kilépve a serdülőkorból karrier-tanácsadásként, munkavállalási tanácsadásként, illetve munkanélküli tanácsadás formájában is felbukkanhatnak az egy tőről fakadó problémák megoldástörekvései. A munkával kapcsolatos problémák mellett a családi, magánéleti problémák megoldására például a párválasztási, a házassági, illetve a családi tanácsadást említhetjük, amelyek a tanácskérő informális kapcsolatainak rendezésére vállalkoznak. Az informális kapcsolatok mellett az ember életében természetesen a formális kapcsolatok is teret kapnak, amelyekkel például a szervezeti tanácsadás foglalkozik, vagyis egy cégen belüli, például a főnök-beosztott viszonyon alapuló konfliktusok feloldására vállalkozik. 41


A tanácsadói tevékenység forma szerinti csoportosításban is értelmezhető, a tanácskérő és a tanácsadó kapcsolatának különböző formáit alapul véve. A tanácsadó és a tanácskérő közötti legrégebbi kapcsolati forma az egyéni tanácsadás, amikor a tanácskérő egy előre megbeszélt időpontban egyedül keresi fel a tanácsadót, és ketten próbálnak a tanácskérő problémáira megoldást találni. Szintén elterjedt forma a csoportos tanácsadás, amelynek során hasonló problémákkal küszködő emberek egymással és szakemberekkel beszélgetnek. Ez a forma a tanácskérőkben az arról való tudást erősíti, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal, hogy ezek a problémák más emberekben is feszültséget okoznak, és hogy ezt a feszültséget, a kellemetlen állapotot fel lehet oldani. Nem olyan régi forma a kortárs tanácsadás, amely hasonló korúak egymásnak nyújtott segítségét jelenti, és ahol a tanácskérőben az az érzés erősödik, hogy nem különbözik a kortársaitól, mert őket is hasonló problémák foglalkoztatják. Végül az úgynevezett „cocounselling” sorolható a kapcsolati formák negyedik típusába, amelyben a tanácsadó és tanácskérő szerepek kölcsönös felcserélődése következik be, például két szakember kapcsolatában, akik egymás szupervízorai lehetnek. A tanácsadás tevékenységét az alkalmazott módszerek szerint direktív és non-direktív csoportokra oszthatjuk. A direktív tanácsadás információt, irányítást ad a tanácskérőnek, egyértelműen alá-, fölérendeltségi viszonyon alapszik. A tanácsadó a tudás magasabb fokán állva tanácsot ad a tanácskérőnek, aki valóban el is várja, hogy a problémára, amivel odafordult a tanácsadóhoz, határozott megoldást kapjon. A non-direktív tanácsadás – és a magyar megnevezés ezért nem igazán jó – nem ad a szó 42

szoros értelmében vett tanácsot, hanem a tanácskérő önálló, saját erejű munkájára építve az utat mutatja meg a megoldáshoz. A tanácsadás végére a tanácskérő azt érzi, hogy ő saját maga oldotta meg a problémáját, ezáltal a megoldást a sajátjának, belülről fakadónak tekinti, és nem egy más személy által ráerőltetettnek. Az eddig elmondottakból kiindulva a tanácsadási beavatkozások hat kategóriáját különböztethetjük meg. Az első kategória az utasító tanácsadás, amelynek célja az irányítás. A második kategória az informatív tanácsadás, amely az információnyújtáson alapul. A harmadik kategória a konfrontáló tanácsadás, amely a tanácskérőt megpróbálja ráébreszteni egy másfajta viselkedésre. A negyedik beavatkozási lehetőség a katartikus tanácsadás, amely az érzelmek lereagálására épít. Az ötödik kategória a katalizáló tanácsadás, amely a problémamegoldást mozdítja előre. Végül a hatodik kategória a támogató, amely megerősítést ad a tanácskérőnek. A tanácsadó a counselling tevékenység során a problémák feltárására törekszik, majd a probléma függvényében, valamint a tanácskérő életkori és pszichológiai jellemzőit szem előtt tartva kiválasztja a megfelelő módszert, amely természetesen a tanácsadás alatt megváltozhat, illetve egyszerre több módszer is alkalmazható. A szakszerű tanácsadó tevékenysége a következő 11 pontban foglalható össze: - A segítés céljai • Segíteni próbál a tanácskérőnek céljai elérésében • Hajlandó bizonyos esetekben alternatív felfogásmódokat ajánlani és irányt mutatni • Igazodik a tanácskérő stílusához - Válaszok kialakítása • Képes a szituációk és problémák széles skálájához sokféle válaszmegoldást nyújtani • Nem ragaszkodik tipikus válaszmódokhoz ECONOMICA 2014/1


- Világszemlélet • Sokféle világszemléletet megért és elfogad - Elméletek alkalmazása • Megért és használ különböző elméleti irányzatokat - Rétegek (szubkultúrák) közötti átjárhatóság • Maximális számú verbális és nem verbális mondat alkotására képes a szubkultúrák közötti kapcsolat megteremtése érdekében • Nem ragaszkodik mereven a saját kultúrképéhez - Titoktartás • Kizárólag a tanácskérő engedélyével beszél a tanácsadásról másoknak - Korlátok • Ismeri saját korlátait • Tapasztaltabb tanácsadó segítségét kéri, ha szüksége van rá - Információgyűjtés • Fontosnak tartja a tanácskérő gondolatait, érzésit • Nem vész el a részletekben, a lényegre koncentrál - Személyközi befolyás • Tisztában van vele, hogy hogyan befolyásolja válaszával a tanácskérőt, illetve, hogy a tanácskérő milyen hatást vált ki benne - Emberi méltóság • Tiszteletet és megbecsülést tanúsít a tanácskérő iránt - Fejlődési lehetőség • Aktívan vizsgálja saját énjét és világszemléletét • Folyamatosan új elméleteket sajátít el • Kialakítja saját módszerét 2.2. Counselling a felsőoktatásban Felsőoktatási hallgatói tanácsadói szolgáltatások az USA főiskoláin és egyetemein már az 1930-as évek elejétől léteznek. 1930-ban a Minnesota Egyetemről indult fejlődésnek az ún. „hallgatói személyzeti szempontot“ megfogalECONOMICA 2014/1

mazó törekvés, amely a hallgatóknak nyújtott ismeretanyag mellett a hallgatók egyéb igényeit is figyelembe véve igyekezett minél szélesebb körű tájékoztatást adni. Majd az 1970-es évektől a tanácsadás mellett a hallgatói szolgáltatások fejlesztési koncepciója is megjelent. Az 1990-es évektől mind a tanácsadás, mind a szolgáltatásfejlesztés a legtöbb főiskolán és egyetemen meghonosodott és pozitív módon járul hozzá a felsőoktatási intézmények működéséhez. Magyarországon a felsőoktatási tanácsadás intézményes kereteinek kialakulása az 1990es években kezdődött. Az első szervezetek a hallgatók személyes pszichológiai tanácsadási igényeire reagálva jöttek létre, pszichológiát tanító tanárok kezdeményezésére. Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Diáktanácsadója, illetve a Semmelweiss Orvostudományi Egyetem hasonló szervezeti egysége, Debrecenben pedig a Kossuth Lajos Tudományegyetem „Négyszemközt“ elnevezésű hallgatói tanácsadást folytató szervezete voltak az úttörők, amelyeket később sok más felsőoktatási intézmény is követett. Miután a hallgatói tanácsadók szükségességét törvényileg is lefektették, mára már az ország szinte minden felsőoktatási intézményében működik hasonló szolgáltató központ, amely a Hallgatói Önkormányzatoktól függetlenül, önálló szervezeti egységként funkcionál. 2000 táján a különböző felsőoktatási intézmények hallgatói tanácsadóiban felmerült az igény, hogy megosszák egymással eddigi tapasztalataikat, illetve hogy találkozókat szervezzenek, ahol együtt gondolkodva új ötletek merülhetnek fel a szolgáltatók működésével kapcsolatban. Ezen igényre támaszkodva alakult meg a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA), amelynek megalakulása óta lehetőség nyílik arra, hogy a különböző felsőoktatási intézmények hallgatói tanácsadó szervei között meginduljon a diskurzus, egymás útkeresésére 43


és eredményeire támaszkodva kiépüljön egy átfogó, intézményes keretek között működő rendszer. Kutatások bebizonyították, hogy a tanácsadó szolgáltatásban részesülő hallgatók általában nagyobb arányban szerzik meg a diplomát, mint azok, akik nem részesülnek ilyen szolgáltatásban, valamint kisebb a valószínűsége annak, hogy kimaradnak a főiskoláról tanulmányi okok miatt, ha úgy döntenek, hogy visszavonulnak. A pszichológiai tanácsadás két fő feladata: intervenció az aktuális problémák terén, illetve prevenció, a fennálló helyzetből fakadó lehetséges problémák megelőzése. Ebből adódóan a pszichológiai tanácsadás, mint intézmény a felsőoktatás valamennyi hallgatója számára tud hasznos és alkalmazható tanácsokkal szolgálni. Az saját tanácsadói tevékenységem során felmerülő problémák három nagy csoportba sorolhatók, egyrészt a tanulással összefüggő kérdések, másrészt magánéleti problémák, harmadrészt pedig az identitáskeresés buktatói jelentek meg az egyes konzultációkon. Az általános és középiskolai tanulási formáról való átállás egy önállóan kontrollált és nagyobb szabadságot biztosító tanulási módra nagy változást jelent az ember életében. A főiskolán a hallgatónak önállóan kell beosztania az idejét, nem jellemző a középiskolában megszokott tanár általi „kézen fogva vezetés“, a rendszeres készülés és számonkérés, így könnyen megesik, hogy a hallgató kezéből kicsúszik az irányítás, és úgy érzi, hogy összecsapnak a feje fölött a hullámok. A tanácsadó feladata, hogy a hallgatót megpróbálja rávezetni a probléma tárgyilagos szemszögből való vizsgálatára, hogy együtt megtalálják a kitűzendő célt és az ehhez vezető lépéseket, valamint hogy a tanácsadó segítse a hallgatót a konkrét lépések megtételében. Az előbbi általános probléma mellett több aktuális, időleges probléma is felmerülhet, amelyről úgy érzi a hallgató, hogy képtelen egyedül megoldani. 44

Az identitáskeresés legjellemzőbb, tanulással is összefüggő példája, hogy kételyek merülnek föl a hallgatóban, hogy vajon jól választott-e iskolát, szakmát, hogy vajon valóban érdekli-e őt a szak, amit választott. A tanácsadónak – ismét az objektivitás fegyverével – fel kell tárnia és tudatosítania a hallgatóban, hogy nem egyedül ő küszködik ezzel a problémával, hogy a korosztályának egy tipikus dilemmája foglalkoztatja őt is, ugyanakkor a támogatás és segítés légkörében éreznie kell a hallgatónak a tanácsadó bizalmát, és egyedi megoldást kell keresniük, természetesen együttes munkával. A konzultációkon több probléma is felmerült az identitás kérdéskörében, amelyek az élet más területeivel vannak összefüggésben. Természetesen felmerül a kérdés, hogy a hallgatók miért nem egymással beszélik meg a problémáikat, hiszen hasonló cipőben járnak. A válasz a kérdésre a már sokat emlegetett objektivitás: tapasztalatot igénylő feladat kívül maradni és „rálátó“ szemszögből láttatni a problémát. A magánéleti kérdések legjellemzőbb problémája a szülőkkel való konfliktus, az e helyzetben érzett tehetetlenséggel való megküzdés. A tanácsadó fontos feladata a konfliktuskezelés felnőtt módjára való rávezetés, ezáltal az élet más területein – nemritkán a főiskolán – felmerülő konfliktushelyzetek megoldására egy eszköz nyújtása, amely biztosítja a felnőtté válás egyik lépcsőjét. Az eddig végzett tanácsadói munka tapasztalatai azt mutatják, hogy a szolgáltatás valóban keresletre talál, a főiskola hallgatói igénylik ezt a fajta személyes kontaktust. A hallgatói tanácsadás a főiskola minden hallgatójának szól, a pszichológiai tanácsadás megadja a lehetőséget mindenkinek, aki igénybe veszi, hogy egyenlő esélyekkel, a támogatottság érzésével, az akadályok leküzdésére megszerzett erővel vágjon neki a főiskolai éveknek. Ahhoz azonban, hogy az egyenlő esélyeket biztosítsuk, szükség van egyrészt a hallgatóság ECONOMICA 2014/1


felé folyó kétirányú zavartalan kommunikációra, másrészt az oktatók támogatására. Az oktatóknak lehetőségük van arra, hogy a hallgatók figyelmét felhívják a tanácsadásra, illetve ha úgy látják, hogy egy hallgatónak szüksége van pszichológus segítségére, akkor személyesen ajánlják ezt. A tanácsadás akkor tud jól működni, ha három pillérre támaszkodik: a tanácsadókra, akik megteremtik a segítség feltételeit; a hallgatókra, akik felismerik és megragadják ezt a lehetőséget; valamint az oktatókra, akik a tanácsadókhoz és a hallgatókhoz is kapcsolódva közvetítő szerepet töltenek be a két fél kommunikációjában. A következőkben néhány konkrét problémát vehetünk szemügyre, amellyel a főiskola nappali tagozatos hallgatói fordultak a tanácsadó pszichológusokhoz.

feltételek összehangolását, valamint a háttérfeltételek megteremtését, jobbá tételének elősegítését, a következő elemekre fókuszál. Személyi feltételeknek nevezzük a tanulási folyamatban a hallgató - személyes adottságait, képességeit, - belső hangulati, érzelmi és motivációs állapotát, - saját magáról kialakított képét, önértékelését, önbecsülését, - vélekedését mindezekről és a tanulásról. Környezeti feltételeknek nevezzük a tanulási folyamatban a hallgató - anyagi lehetőségeit, - esetleges munkahelyének viszonyulását a tanuláshoz, - családjának viszonyulását a tanuláshoz,

Általános probléma

Konkrét probléma

A tanácsadó feladata

Családi problémák

Szülő elvesztése: hirtelen halál, súlyos betegség, válás A kommunikáció sikertelensége, érzelemszegénység Anyagi problémák Átállás egy új tanulási formára

Krízismegelőzés, gyászfeldolgozás

Tanulási nehézségek

Életszakasz - problémák

Verbális és nem verbális kommunikáció elősegítése, összehangolása Az önállóságra való buzdítás Az idő újrastrukturálásában nyújtott segítség Életformaváltás, szocializáció Új kapcsolatok kialakítása, régi kapcsolatok egy idegen környezetben megtartása, segítség a csoporthoz való igazodásban Teljesítményszorongás Önértékelési zavarok leküzdése, a szorongás feloldására módszerek keresése Motivációhiány A megfelelő pálya felé történő orientáció Identitáskeresés Kortárs élményekkel a „nincs egyedül” érzésének erősítése Párkapcsolati gondok A túlzott közelség és az elszigetelődés közötti egyensúly megtalálása

Ha a counselling általánosságban a tanulási feltételek megteremtését tűzi ki céljául, amely magában foglalja a személyi feltételek biztosítását, illetve a személyi és a fennálló környezeti ECONOMICA 2014/1

- –val más kapcsolatban lévők viszonyulását a tanuláshoz. Háttérfeltételeknek nevezzük a hallgató - fennálló családi kapcsolatait, 45


- fennálló intim kapcsolatait, - fennálló baráti, munkahelyi vagy laza társas kapcsolatait. A tanulás elősegítése érdekében legfontosabbnak tűnik a hallgató személyi feltételeinek előmozdítása, ez azonban csak akkor sikerülhet, ha mind a környezeti, mind a háttérfeltételek optimális szintűek. Tehát abban az esetben, ha a környezeti és a háttérfeltételek biztosítottak, a counselling a személyi feltételekre összpontosul. Abban az esetben viszont, ha a környezeti és/vagy háttérfeltételek nem adottak, a counselling elsősorban ezekre irányul, majd e feltételek rendezésén keresztül a személyi feltételek biztosítására. 2.3. A tanácsadásban résztvevő hallgatók pszichológiai jellemzői A counselling tevékenységhez elsősorban a tanácskérő életkorát kell figyelembe venni, mert az életkori sajátosságok, az egy adott életszakaszhoz kapcsolódó tipikus problémák ismerete megkönnyíti a tanácsadó munkáját. A következő életszakaszokban lévő hallgatók kerülhetnek be a felsőoktatásba: A hallgató számára fontos kapcsolati rendszerek (fontossági sorrendben) Késői serdülőkor Csoportközösség (18-22 év) Iskola vagy munkahely Család Laza társas kapcsolatok Korai felnőttkor Új család (23-30 év) Munkahely Baráti kapcsolatok Laza társas kapcsolatok Átmenet az érett Család felnőttkorba Munkahely Baráti kapcsolatok (30-35 év) Laza társas kapcsolatok

2.3.1. A késői serdülőkor A késői serdülőkorban a 18-22 éves fiatalok legfontosabb fejlődésbeli feladata az önálló élet kialakítása, amelyben a pályaválasztási kísérlet fontos szerepet kap. Nem ritka azonban – mivel az identitáskeresés még nem zárult le – a nem megfelelő pályaorientáció, amelyet a későbbiekben korrigálni lehet. Az önálló élet másik kelléke az erkölcsi önállóság, amelyhez a korábbi szexuális intimitást felváltó szoros intim kapcsolatok kezdete nagyban hozzájárul. A 1822 évesek gondolkodását a relativitás jellemzi, annak a személetmódnak a kialakulása, hogy az emberek együttélését társas szerződések alapozzák meg. A késői serdülőkor konkrét fejlődési feladatait és fejlődési kríziseit foglalja össze a következő táblázat. Anyagi függetlenség keresése Önfelderítés, önismeret elmélyítése Önálló döntések és következményeik megtapasztalása Intim kapcsolatok elmélyítése Többséghez való kiegyensúlyozott igazodás Felelősségtudat kialakulása

Egyéni identitástudat vagy identitászavar

Életszakasz

46

2.3.2. A korai felnőttkor A 23-30 éves korai felnőttkorban lévő fiatalok feladatai az új család és a munkahely köré csoportosulnak. A családi életvitel megszokása, a szülőszerep kipróbálása, illetve az életpálya kialakítása jelentenek újdonságot, valamint a két legfontosabb közeg, a család és a munkahely összeegyeztetése, amely egy új életstílus kialakítását vonja maga után. A családi kapcsolatokban az elkötelezettségre való képesség fejlődik. ECONOMICA 2014/1


Az alábbi táblázatban a korai felnőttkor fejlődési feladatait és krízisét vehetjük szemügyre. Családi pénzügyek tervezésében való jártasság megszerzése Személyközi problémák megoldása Szülői szerepkör megismerése, elsajátítása Szerepek különválása, illetve integrációja

Képesség a társadalmi együttélésre, bensőséges kapcsolat vagy elidegenedés

2.3.3. Átmenet az érett felnőttkorba A 30-35 éves kor egy átmeneti időszak, amely a korai felnőttkort és az érett felnőttkort köti össze. Ebben a korszakban jelentkezik az első számvetés az eddigi élettel, amely új lendületet ad a változtatáshoz. A családban a nagyobb gyerekkel kapcsolatban felmerülő problémák jelentenek egy eddig ismeretlen gondot, a munkával kapcsolatosan a hivatástudat kibontakozása figyelhető meg. A munkahelyen és a magánéletben egyaránt a fontos emberek jó véleményének kihívása fontos hajtóerő lesz. A 30-35 éves kor fejlődési feladatait és krízisét látjuk az alábbi táblázatban. Eddigi pálya kiértékelése és döntéshozatal Eddigi kapcsolatok kiértékelése és döntéshozatal Eddigi életstílus kiértékelése és döntéshozatal Személyes segítő kapcsolatok kialakítása

Megújulás vagy rezignáció

3. TANULÁSTÁMOGATÁS A tanácsadó konkrét feladatai közé mindenekelőtt az elérhetőség tartozik. A hallgatónak éreznie kell azt a biztonságot, hogy bármilyen ECONOMICA 2014/1

problémával bármikor felkeresheti a tanácsadót és számíthat a segítségére. Az elérhetőséget minden lehetséges formában biztosítani kell. A személyes beszélgetés, a telefonon történő beszélgetés, valamint az elektronikus levelezés mellett olyan kommunikációs lehetőségeket is számba kell venni, amelyek a tanácskérő számára lehetővé teszik az anonimitást. Ilyen lehetőség például a hagyományos levelezés, illetve a névtelenül eljuttatott írásos problémákra nyilvános válasz adása, amely természetesen a probléma általános leírására épül és csak a publikus részleteket tartalmazza, például egy erre a célra készített kiadványban eljuttatva a hallgatókhoz. A tanácsadónak törekednie kell arra, hogy a bizalom légkörét megteremtse. Ehhez három feltétel teljesülése szükséges: - A tanácsadó legyen őszinte. Önmagát adja, legyen áttetsző a tanácskérő előtt. - A tanácsadó legyen elfogadó. Feltétel nélkül fogadja el és becsülje meg a tanácskérőt. - A tanácsadó legyen empatikus. Érezze pontosan a tanácskérő adott pillanatban érzett érzéseit. A tanácsadó feladatai a képzéshez kapcsolódóan három szakaszban értelmezhetők. A feladatok a képzés megkezdésekor, a kurzusok alatt és után a hallgató személyi, környezeti és háttérfeltételeinek felmérését, optimális szintre hozását, valamint szinten tartását foglalják magukban. A tanácsadó feladatai a képzés kezdetén: - a hallgató tanulási képességeinek, tanulási stílusának felmérése, - a hallgató szükségleteinek felmérése, - a hallgató környezeti feltételeinek tisztázása, - a hallgatónak legmegfelelőbb képzési forma kiválasztása, - a hallgató énképének, önbizalmának felmérése, - segítség az időbeosztásban, a szemeszter megtervezésében. 47


A tanácsadó feladatai a szemeszter során: - a hallgató motiváltságának fenntartása, - a hallgató önbizalmának erősítése, - segítség a mindennapi tanulásban, a feladatok elvégzésében, - segítség a felmerülő negatív érzések leküzdésében, - alternatív tanulási módszerek ajánlása, - segítség a hallgató környezeti és háttérfeltételeiben megjelenő negatívumok feldolgozásában. A tanácsadó feladatai a szemeszter végén: - a tanulással és a vizsgával kapcsolatos félelmek eloszlatása, - a hallgató „lelki” felkészítése a vizsgára, - a vizsga közben fellépő stressz feldolgozása, - a környezeti és háttérfeltételek vizsgahelyzetre gyakorolt hatásainak tudatosítása, feloldása. 3.1. A tanácsadó feladatai a képzés kezdetén 3.1.1. A hallgató tanulási képességeinek, tanulási stílusának felmérése A tanácsadó a bizalom légkörének megteremtése után célzott kérdéseket tesz fel, amelyek a hallgató tanulási stílusára vonatkoznak. A tanácsadónak törekednie kell arra, hogy a hallgatótól ne általánosságokat kérdezzen, hanem mindig megtörtént, konkrét szituációkat. Néhány példa a kérdésekre: - Mikor szokott tanulni (a nap mely szakában)? - Idézze fel a legutóbbi helyzetet, amikor valamit megtanult. Akkor mely napszakban tanult? - Úgy érzi, hogy ez a magának legmegfelelőbb napszak a tanulásra, vagy csak kényszerűségből választotta ezt? - Egyszerre mekkora mennyiségű anyagot tud megtanulni? - Legutóbb, amikor sokat kellett tanulnia, mennyit tudott egyszerre megtanulni? - Mennyi idő után fárad el a tanulásban? - Mit gondol, Önnek mely tanulási forma felel meg a leginkább? 48

- Mikor tud a leghatékonyabban tanulni, ha hallja az anyagot – mondjuk egy előadáson –, ha látja az anyagot leírva – mondjuk egy tankönyvben –, ha látja lerajzolva, ábrákkal tagolva, vagy ha hangosan elmondja magának? - Milyen módszert használt legutóbb? (Olvasás, többszöri olvasás, felmondás, PQRST módszer.) - Ha megtanul valamit, mennyi ideig emlékszik rá? - Idézzen fel egy legutóbb megtanult rövidebb anyagot (pl. egy verset)! - Egyedül szeret tanulni vagy inkább társaságban? - Ha többen tanulnak, jobban megérti az anyagot? - Ha többen tanulnak, kikérdezik egymástól az anyagot vagy inkább beszélgetnek róla? Önnek melyik a hatékonyabb? - Képes megtanulni úgy egy anyagot, hogy nem érti (képes bemagolni), vagy inkább törekszik a mélyebb megértésre? - A középiskola elvégzése óta volt tanulási helyzetben? - A munkahelyén előfordul, hogy rövid időn belül el kell sajátítania valamit? - Mikor könnyebb az elsajátítás, ha készségszintű dologról van szó (pl. a számítógép-kezelés), vagy ha elméletiről (pl. egy prezentációra történő felkészülés)? 3.1.2. A hallgató szükségleteinek felmérése A szükségletek a cselekvések okait szolgáltató belső hajtóerők. Az ember minden cselekvése motivált, a tanácsadó feladata a hallgató tanulással kapcsolatos motivációinak feltárása. Példák a kérdésekre: - Miért döntött úgy, hogy továbbtanul? - Ki döntött a továbbtanulás mellett, Ön, a családja, a munkahelye,...? Ha az derül ki, hogy a hallgató kényszerűségből tanul tovább, a távolabbi céljai elérését kell hangsúlyoznia a tanácsadónak. - Mi a célja a diploma megszerzésével? ECONOMICA 2014/1


- Milyen tervei vannak a diploma megszerzése után? Ha nincsenek távolabbi céljai, akkor tudatosítani lehet az igazi okot, ami miatt a főiskolára jött, pl. a szülőknek való megfelelés, vagy jobb híján a munkanélküliség elkerülése. Ha saját döntése a továbbtanulás, szűkíthető a kör: - Miért főiskolát választott? - Miért a Szolnoki Főiskolát választotta? - Miért az adott tagozatot választotta? Külső, kényszerítő körülmények említése esetén a távolabbi célok elérésére lehet kérdezni. Belülről fakadó okok említése jó alapot ad a motivált tanulás fenntartására.

-

3.1.3. A hallgató környezeti feltételeinek tisztázása

-

A hallgató környezeti feltételei a körülötte élő emberek viszonyulását jelzik, a hallgató tanulásával kapcsolatban. A hallgató életkorának függvényében a kapcsolati rendszerek változóak lehetnek. Általánosságban a család, a munkahely, az intim kapcsolatok, a baráti és a lazább társas kötelékek jelentik a hallgató számára a véleményét vagy a hozzáállását befolyásolni tudó közeget. A kapcsolati rendszerekre vonatkozó kérdéseket a formálisabb kapcsolatoktól kiindulva kezdi a tanácsadó, és fokozatosan halad az intimebb kapcsolatok felé. Abban az esetben, ha a hallgató részéről ellenállás mutatkozik, a beszélgetést nem szerencsés erőltetni. Példák a kérdésekre: - A munkahelyi környezete hogy viszonyul ahhoz, hogy Ön elkezdett tanulni? - Mit szólnak a főnökei? (Esetleg ők küldték?) - A közvetlen munkatársai milyen véleménynyel vannak erről? - Ön mit gondol, össze tudja majd egyeztetni a munkáját és a tanulást? Lesz ideje mindkettőre? - Milyen következményekkel jár majd a munkahelyén, ha megszerzi a diplomát? ECONOMICA 2014/1

-

-

Mások is tanulnak a munkatársai közül? Milyen viszonyban van a munkatársaival? Sok barátja van a munkahelyén? A barátai mit szólnak ahhoz, hogy Ön tanul? Mit gondol, a diploma megszerzése eredményez majd valami változást a baráti kapcsolataiban? A családja hogy viszonyul ahhoz, hogy Ön tanul? Támogatják Önt a tanulásban? Mit gondol, okoz majd bármilyen változást az életükben az, hogy Ön tanul? (Pl. új időrend kialakítása.) Partnerek abban a családja tagjai, hogy együtt oldják meg az esetlegesen felmerülő problémákat? Mit szól a felesége/férje/barátja/barátnője? Együtt döntötték el, hogy tanulni fog? Megbeszélték előre az esetleges változásokat az életükben?

3.1.4. A hallgatónak legmegfelelőbb képzési forma kiválasztása A legmegfelelőbb képzési forma kiválasztásakor figyelembe kell venni a következőket, a megadott sorrendben: - a hallgató anyagi körülményeit, - a hallgató formális kapcsolatainak viszonyulását, - a szükségleteit, - az informális kapcsolatainak a viszonyulását, - a tanulási stílusát. A sorrend a hallgató belső és külső tényezőinek megváltoztatási lehetőségén alapul. 3.1.5. A hallgató énképének, önbizalmának felmérése A hallgató énképe, speciálisan a tanulással kapcsolatban saját magáról kialakított képe meghatározza a tanuláshoz való hozzáállását. A hallgató saját magába vetett hite, a saját képességeiről való tudása, az önbizalma meg49


alapozzák a tanulás sikerét. Az önbizalom magabiztosságot ad a hallgatónak, amely segít a tanulással kapcsolatos kezdeti félelmek, illetve a vizsgahelyzetben fellépő szorongás csillapításában. Az önbizalom alapja az önismeret, az önmagunkról való tudás, amely nem feltétlenül azonos mások rólunk alkotott képével. Az ember személyiségének van olyan része, amelyet csak ő ismer, és mások számára láthatatlan, illetve van olyan része, amelyet mások ismernek, de ő nem. Természetesen van olyan rész is, amelyet mások is és önmaga is ismer, van azonban olyan is, amelyet senki sem ismer. A counselling tevékenység során a tanácsadó „képviseli” az általános másikat, vagyis az ő feladata, hogy a hallgatónak visszajelzést adjon egy külső szempontból. Ez a beszélgetések során úgy nyilvánul meg, hogy a tanácsadó „visszatükrözi” a hallgató gondolatait, érzéseit, mondatait, nem verbális megnyilvánulásait. Például: „Jól értem, hogy ezzel azt akarja mondani, hogy ...” Így a hallgatónak lehetősége van arra, hogy egy külső szemszögből is vizsgálja a saját a viselkedését, és megtalálja az eltéréseket a saját gondolatai, érzései, illetve ezek kifejeződései és a mások által látott, neki tulajdonított gondolatok, érzések között. Az önbizalom felmérésére alkalmazhatók különböző papír-ceruza tesztek, amelyeket a hallgatónak egyedül kell kitöltenie, majd a tanácsadó kiértékeli, és együtt megbeszélik az eredményeket. A tesztek eredménye alapot adhat a tanulással kapcsolatos önértékelési pontok beazonosítására és megbeszélésére. 3.1. 6. Segítség az időbeosztásban, a szemeszter megtervezésében A felsőoktatásban nincs óráról órára rendszeres számonkérés, amely a hallgató részéről sokkal nagyobb fokú önállóságot követel, mint a kö50

zépiskolai tanulás. A tanácsadónak ezért mindig készenlétben kell állnia, folyamatosan megerősítenie a hallgatóban, hogy szüksége van a tanulásra (felhasználva a szükségletfelmérés eredményeit), valamint éreztetnie kell a támogatást, amelynek egyébként a tudata is átsegíti a hallgatót a bizonytalanságokon. 3.2. A tanácsadó feladatai a szemeszter során 3. 2. 1. A hallgató motiváltságának fenntartása A képzés kezdetekor megismert motivációk fenntartása kell törekednie a hallgatónak a képzés közben is, amelyben a tanácsadó a segítségére lehet. Fontos a hallgatóval való rendszeres találkozás, a motivációk rendszeres megbeszélése. A hallgató által kitűzött célok megvalósítási lehetőségei, illetve a már megvalósult célok összevetése az eredeti elképzelésekkel. Fontos feltárni azokat a tényezőket, amelyek eltérítették az eredeti elképzelésektől a cél megvalósítását. Ezen folyamatokhoz segítséget nyújthat, ha minden félév vagy év végén a hallgató a tanácsadó segítségével elvégzi az adott időszakra vonatkozó SWOT analízist. 3.2. 2. A hallgató önbizalmának erősítése A képzés kezdetén felmért önbizalom szintjének megtartásában, illetve erősítésében az elért eredmények, például sikeres vizsgák, vagy sikeres félévzárás, esetleg egy-egy otthoni feladat megoldása adhat alapot. Sok esetben előfordul, hogy a hallgató az évfolyamtársaihoz méri magát, és teljesítményét nem látja olyan jónak, mint a többiekét. A tanácsadó feladata, hogy tudatosítsa a hallgatóban, hogy minden ember más, másképp tanul, más képességekkel rendelkezik, és az élet nem minden területén nyújt egyforma teljesítményt. ECONOMICA 2014/1


Az életben, a munkahelyen és a családban lehetőség van arra, hogy mindenki kiválassza a magának megfelelő munkaritmust, a képességeihez és az érdeklődéseihez idomuló területeket. Ez a szabadság egy iskolai közegben nem jellemző, hiszen a hallgatónak egy előre összeállított tanrendet kell követnie, amelyben kevés választási lehetőség van. Emiatt fordul elő, hogy néhányan nem érzik a sikerességet, mert olyan kurzusokon kötelező részt venniük, amelyek nem pontosan illeszkednek a sajátos, egyéni stílusukhoz. A tanácsadónak erre fel kell hívnia a hallgató figyelmét és inkább azokra a sikerekre irányítani azt, amelyek a hallgatónak valóban fontosak. 3.2. 3. Segítség a mindennapi tanulásban, a feladatok elvégzésében A tanácsadó segítséget nyújthat a tanulással kapcsolatos nehézségek, például a rossz időbeosztásból fakadó kellemetlenségek leküzdésében. Ha a hallgató ezt igényeli, akkor közösen megbeszélhetnek egy újfajta időrendet, és szóbeli megállapodást kötnek, hogy a hallgató valamennyi, előre meghatározott ideig követi és betartja azt. A megbeszélt idő leteltével a tanácsadóval megbeszélik a folyamat sikerességét, illetve a változtatásra szoruló pontokat. Ebben az esetben a tanácsadó külső kontrollálóként van jelen, betartatja az előzetesen kialkudott szabályokat, majd a folyamat végén elismerésben részesíti a hallgatót, vagy rossz teljesítmény esetén rávilágít a hallgató által elkövetett hibákra. Ez utóbbit határozottan kell végezni a tanácsadónak azzal a kinyilvánított szándékkal, hogy a hallgató előrejutását könnyítse. Ehhez a tanácsadónak az én-üzenetek adnak segítséget, amelyek arra szolgálnak, hogy a hallgatóban kellemetlen érzések nélkül változást indítsanak be. ECONOMICA 2014/1

Példák a rossz és jó hiba-rávilágításra: Nem megfelelő, kellemetlen érzéseket keltő hibáztatás A tegnapi megbeszélt feladatot nem oldotta meg. Ön a hibás, amiért ma nem sikerült időben megérkeznie az oktatásra. Hogy gondolta, hogy sikerülni fog a vizsgája? Hiszen csak egy napot készült rá!

El kellett volna mondania, hogy mi a problémája, akkor talán tudtam volna segíteni.

Problémára és megoldására irányuló, nem hibáztató én-üzenetek Úgy érzem, hogy a tegnapi feladatot nem sikerült jól megoldania, ezért ma elkésett az oktatásról. Ön is látja mostmár, hogy legközelebb a főnökével egy nappal előbb érdemes megbeszélni, hogy engedje el Önt hamarabb a munkából. Úgy látom, hogy hasznos lenne újra megbeszélnünk, hogy hogyan osztjuk be a vizsgaidőszakot. Mit gondol, milyen körülmények között lehetett volna a mai vizsgája sikeres? Azt gondolom, hogy bármilyen problémáját megoszthatja velem, remélem, Ön is így látja. Szerintem együtt könnyebb megoldást találni, szeretném, ha tudná, hogy mindig számíthat a segítségemre.

3. 2. 4. Segítség a felmerülő negatív érzések leküzdésében Gyakran előfordul, hogy a hallgató a tanulást úgy éli meg, mint egy elzárkózást, elszigetelődést, a külvilágtól való elhatárolódást, amely kellemetlen érzéseket kelthet. Személyiségpszichológiai szempontból megvizsgálva biológiai alapokra vezethető vissza az egyén extravertált, illetve introvertált személyisége. Az extravertált hallgatóra jellemző a társasági élet, a kifelé forduló magatartás, a tanulásra vonatkoztatva inkább szeret csoportosan tanulni. Az introvertált személyiségű hall51


gató pedig befelé forduló, nem annyira kedveli a társaságot, inkább az egyedüllétet, tanulni is egyedül szeret. Az extra- és introverzió személyiségdimenzió biológiai alapja az éberségi szintet szabályozó idegrendszeri mechanizmusban rejlik. Az arousalrendszer felelős minden emberben egy általános éberségi szintért, amelyben eltérés található az extra-, illetve introvertált személyiségekben. (Természetesen nincsen extravertált és introvertált személyiségtípus, hanem egyénenként változó az extra- és introverzió mértéke.) A kutatások alapján az általános éberségi szint és az extraverzió összefüggésében éppen ellenkező eredményeket találunk, mint amit az ember józanésszel először gondolna. Magától értetődőnek tűnik, hogy az extravertált, kifelé forduló személyiség magasabb éberségi szinttel rendelkezik, az introvertált, befelé forduló pedig alacsonyabbal. Ezt az első hallásra logikus összefüggést cáfolta meg a kutatási eredmény, amely szerint éppen fordított az összefüggés: az extravertáltakra az alacsonyabb éberségi szint, az introvertáltakra a magasabb éberségi szint jellemző. Ezt az eredményt fiziológiai bizonyítékok támasztják alá, tehát számszerűen mérhető az arousalrendszer által biztosított éberségi szint. A számszerű eredmény mellett a viselkedésből is vonhatunk le következtetéseket, de ha kizárólag a viselkedést használjuk az éberségi szint meghatározására, akkor az előbb említett tévedéshez jutunk. A magyarázata ennek a paradox helyzetnek könnyen megérthető. Az extravertált személyiség, aki alacsony éberségi szinttel rendelkezik, a viselkedésével kompenzálja ezt. Folyamatosan szüksége van a külvilágból különböző ingerekre, hogy fenn tudja tartani az alacsony éberségi szintjét. Ha az éberségi szint túl alacsony lesz, az elalvást eredményez. Az introvertált személyiségnek, akire a magasabb éberségi szint jellemző, nincs szüksége viselkedésbeli kompenzációra, a külvilág ingereire az éberségi szintje fenntartásához, viszont 52

ha túl sok külső inger éri, akkor a túl magas éberségi szintet feszültségnek fogja érezni az egyén, ami nyilvánvalóan nem kellemes érzés. Tehát az extravertált személyiség akkor érzi jól magát, ha a külső ingerek segítségével megtartja az éberégi szintjét. Az introvertált személyiség pedig akkor, ha a külső ingerek nem zavarják meg, nem emelik meg túlzottan az éberségi szintjét. Ebből adódik a két személyiség különbsége, amely a társas együttlét kedveléséhez, illetve elutasításához vezet. A tanulás következtében érzett elszigetelődés kellemetlensége tehát valószínűleg az extravertált személyiségeknek okoz gondot, akik egyébként a tárgyi, illetve társas környezetüket úgy szervezik meg maguk körül, hogy azok segítségével tulajdonképpen – egyszerűen fogalmazva – ne aludjanak el. Ezek az egyének, amikor egyedül kénytelenek valamit tenni, kellemetlenül érzik magukat. 3.2. 5. Alternatív tanulási módszerek ajánlása Az előzőekből adódóan a tanácsadó feladata, hogy körülbelül meghatározza a hallgató személyiségét az extraverzió szempontjából, és ha azt látja, hogy a hallgató szenved a magánytól, és ezért nem megy a tanulás, akkor a csoportos tanulási módszert ajánlja. Egy másik ok, amely alátámasztja a csoportos tanulás hatékonyságát, a „több szem többet lát” mondásból következik. Az anyag együttes tesztelése, ellenőrzése lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók megbeszéljék egymással azokat az anyagrészeket, amiket nem értenek, így az anyagrész mélyebb feldolgozása következik be, amelyet az együttgondolkodás tesz lehetővé. 3.2. 6. Segítség a hallgató környezeti és háttérfeltételeiben megjelenő negatívumok feldolgozásában Nagyon gyakran előfordul, hogy a hallgató a családi vagy a munkahelyi problémái miatt nem tud ECONOMICA 2014/1


koncentrálni, azokat képtelen kikapcsolni, kizárni a gondolkodásából a tanulás közben ezért a tanulás hatékonysága erőteljesen lecsökken. Ebben az esetben a tanácsadóval történő probléma-megbeszélés, az, hogy egyáltalán van valaki, akivel megbeszélheti a problémáit, sokat segíthet a kellemetlen lelkiállapot leküzdésében.

egy tanulási folyamatot – hiszen az ember esetén egy próba is tanulást eredményez –, amelynek segítségével, az elsajátított viselkedéssel a valódi vizsgahelyzetben megkövetelt viselkedés a hallgató számára már nem tűnik járatlan útnak. 3.3.3. A vizsga közben fellépő stressz feldolgozása

3.3. A tanácsadó feladatai a szemeszter végén 3.3.1. A tanulással és a vizsgával kapcsolatos félelmek eloszlatása A tanácsadó feladata, hogy tudatosítsa a hallgatóban, hogy a jól megtanult, kellőképpen feldolgozott anyagrész elővezetésére a vizsgahelyzet feszültsége kedvező hatással van. Egészen egyszerű példa, hogy az ember általában egy jól begyakorolt dolgot – például leírni a nevét – a feszült helyzetekben is meg tud tenni. A gond akkor van, ha egy kevéssé megtanult anyagrészről kell a hallgatónak számot adnia, mert ebben az esetben a vizsgahelyzettel járó feszültség nem elősegíti, hanem éppen gátolja az anyagrész jó felidézését. Ezért mindenképpen az anyag megfelelő elsajátítására kell törekedni. 3.3.2. A hallgató felkészítése a vizsgára A tanácsadó feladata, hogy hangsúlyozza a vizsgahelyzet könnyítő, facilitáló hatását a jól elsajátított anyagrészre, illetve ennek ellenkezőjét a kevésbé mélyen feldolgozott anyagrészre. A vizsgahelyzetben érzett feszültség leküzdésére a szimulált vizsgahelyzet adhat lehetőséget, amikor a hallgató egy ugyanolyan szituációban vesz részt, kipróbálhatja a tudását, megtapasztalhatja a vizsgahelyzet hatását a teljesítményére. A szimulált vizsgahelyzettel biztosítjuk a hallgató számára, hogy a valódi vizsga szituációját nem érzi annyira idegennek, így az idegenségérzésből fakadó feszültség kiküszöbölhető. A szimulált vizsgahelyzet biztosít a hallgatónak ECONOMICA 2014/1

Nagyon fontos a vizsgahelyzet, a vizsga közbeni viselkedés utólagos megbeszélése, ezzel ráveszi a tanácsadó a hallgatót saját viselkedésének külső szemmel történő megfigyelésére. A megfigyelést a szimulált vizsgahelyzet megbeszélésével ajánlott kezdeni, a viselkedéstől függően a tanácsadóval együtt kidolgozható egy viselkedéskészlet, amelyet a valódi vizsgán a hallgató megpróbál követni. A valódi vizsga megbeszélésekor az előzetesen kialkudott viselkedéskészlet megvalósítását lehet vizsgálni, a következményeit, illetve a befolyásoló tényezőket, amelyek esetleg nem engedték egyegy megbeszélt viselkedés megvalósítását. A vizsgán fellépő stressz levezetéséhez szintén különböző viselkedéseket lehet gyűjteni, nagyon fontos azonban, hogy a tanácsadó ebben a helyzetben ne direktív módon adjon tanácsot, hanem tulajdonképpen egy társas alku szülessen a hallgató és a tanácsadó között. 3.3.4. A környezeti és háttérfeltételek vizsgahelyzetre gyakorolt hatásainak tudatosítása, feloldása A családi és munkahelyi problémák éppúgy hátrányosan befolyásolhatják a vizsgán nyújtott teljesítményt, mint a tanulási folyamat hatékonyságát. A környezeti és a háttérfeltételekben fellépő zavaró hatásokról beszélni kell, rávezetni a hallgatót arra, hogy ezek hogyan befolyásolják a teljesítményét, megoldási lehetőségeket keresni, amelyek nem a vizsgahelyzetre, hanem a háttérfeltételekre irányulnak. 53


Felhasznált irodalom [1.] Tari Annamária (2013) Ki a fontos: Én vagy Én? Budapest, Tericum Kiadó Kft. [2.] Almási Kitti - Bagdy Emőke - Beata Bishop - Böjte Csaba - F. Várkonyi Zsuzsa - Orosz Katalin - Pál Ferenc - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Szendi Gábor - Vekerdy Tamás (2013) A lélek dolgai. A Nyitott Akadémia válogatott előadásai önfejlesztésről, kapcsolatokról és konfliktuskezelésről. Budapest, Kulcslyuk Kiadó Kft. [3.] Járó Katalin (szerk.) (2013) Felelősség és siker. A tranzakcióanalízis mint döntésmenedzselés. Budapest, Háttér Kiadó Kft. [4.] Hans Jürgen Eysenck - Michael W. Eysenck (2001) Elmevadászat. A megfigyelt lélek. Budapest, Kairosz Könyvkiadó Kft. [5.] Pál Ferenc (2012) A szorongástól az önbecsülésig. Budapest, Kulcslyuk Kiadó Kft.

54

ECONOMICA 2014/1


Bálint Sándor

Hétköznapok igazsága Bálint, Sándor: Weakdays’ Truths This study is about the truth, the inequity, the justice, the injustice. It is looking for an answer to the important question: what is the social justice and what is the social unjust. It presents definition, meaning, scope and diversity of justice and injustice, treir relationship and context of other social ideals, principles, values. Keywords: justice, injustice, social history ÖSSZEFOGLALÓ Ez a tanulmány az igazságról, az igazságtalanságról, az igazságosságról, igazságtalanságosságról szól. Keresi a választ arra a fontos kérdésre: mi a társadalmi igazságos és mi társadalmilag igazságtalan. Bemutatja az igazság és igazságtalanság fogalmát, a fogalmak tartalmát, terjedelmét, sokféleségét, kapcsolatát és összefüggését más társadalmi eszmékkel, elvekkel értékekkel. Kulcsszavak: igazságosság, igazságtalanság, társadalomtörténet Több mint hat éve kezdtünk foglalkozni az igazság szociológiai kérdéseivel, egyre inkább az tapasztaltuk, hogy a társadalom megismerésének olyan terepére jutottunk, ahol igazán új és izgalmas kérdések tömege várt minket, igényelt válaszokat. Hogy az emberek elmondhassák magukról: igazságosnak elfogadott elvek, értékek alapján működő világban élnek. (Örkény Antal [1]) „Mi, az Egyesült Államok népe elrendeljük és megállapítjuk az Amerikai Egyesült Államok ezen Alkotmányát, hogy tökéletesebb Egyesülést alkossunk. Igazságot teremtsünk, biztosítsuk a belső nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemről, elősegítsük az általános jólétet és mind magunk, mind az Utókor számára biztosítsuk a Szabadság Áldásait.” Az Egyesült Államok Alkotmánya. Philadelphia, 1787.[2] ECONOMICA 2014/1

Ha szabad országban szabad emberként élünk, ha társadalmilag eldőlt a kérdés, „rabok legyünk, vagy szabadok”, s mert az utóbbi lehetőséggel éltünk, választhatunk! Ez az igazi szabadság! Az igazi szabadsági állapotú társadalom kialakulása–létrejötte nem valakiktől kapott–adott–ajándék, hanem feladott–feladat, kitűzött élet célja és értelme, amelyért meg lehet s kell küzdenie a társadalom szereplőinek s szerzőinek, akik ebben nem vesznek részt, aligha értékelik, tisztelik, becsülik azt az alapelvet, domináns értéket, amit társadalmi szabadságnak szoktak megnevezni. Az értelmezési válaszkisérleteket kezdjük az értékekkel: szabadság, demokrácia, igazság, jólét, biztonság. Megismerési, értelmezési, érték megteremtési cselekvések – kisérletek vannak, több országban szabadság, demokrácia, jólét alapvető értékei váltak dominánssá. Angliában, Amerikában és más jóléti államokban. Ám az új világzűrzavarban diadalmas demokráciák is bizonytalanságba, válságba kerültek megérezték új világváltás, világlátás szükségességét, új világkép megteremtésének lehetőségét. Amikor szociálisan igazságtalansággal szembesülünk, mit gondoljunk, mit tegyünk, hogy megszüntetjük azt, így közelíthetünk a társadalmi igazság felé. Albert Einstein azt mondta[3], egy problémát nem lehet ugyanazzal a gondolkodással megoldani, mint, ami a problémát okozta. Mégis, jelenleg pontosan ezt próbáljuk tenni. Terrorizmus, szegénység, bűnözés, kulturális konfliktusok, klímaváltozás, környezetpusz55


títás, rossz közegészség, még az elhízás és más „civilizációs betegségek” ellen is ugyanazokkal az eszközökkel és módszerekkel küzdünk, amik közvetlenül előidézték a problémát. A hadsereghez vagy a rendőrség erőihez, technológiai megoldásokhoz vagy felületi kezelést jelentő intézkedésekhez fordulunk. Nem vettük számba a kellő időben történő átalakulásra irányuló akaratot és elképzelést. Fontos: mit gondolnak az emberek igazságosnak és igazságtalannak, miképpen képzelik el az igazság társadalmi képét nyitva a változó világra globálisan és helyileg lokálisan és ezért mit hajlandók tenni vagy áldozni? Az igazságosabb világ keresése, tanulása-tanítása és csinálása nagyon fontos, az igazság teremtés hívószava, elve - alapértéke normája lett-e a világnak, Amerikának, Európának, Magyarországnak, Jászkunságnak, a társadalmi nyilvánosságnak a mindennapi életünknek? Mondhatjuk-e, hogy mi itt már igazságos világban élünk, vagy nem mert megvannak hatnak ránk is azok a problémák melyeket Einstein is mondott, vagy azért is, mert „meghalt az igazságos Mátyás király, így oda az igazság” haljuk sokszor a hétköznapok közvéleményében! Ám látjuk: a szegénység gazdagság mértéke két olyan probléma, amely értelmezhetővé teszi számunkra a társadalmi – igazságtalansági – egyenlőtlenségi különbségeket, erkölcsi dilemmákat például azt is, hogy a megélhetési bűnözést nem lehet rendőrségi erővel megoldani. Abban a világban ahol élünk a következő években az igazság és az igazságosság lesz-e a nagy kérdések közül a legfontosabb, vagy az egyik legfontosabb olyan alapvető elv, érték, hívószavak mellett, mint a szabadság, demokrácia, jólét, biztonság, béke. Ralph Dahrendorf egy interjúban az mondta [4]: „Számomra a következő évtizedek döntő kérdése az, hogy miként tudjuk összekapcsolni egymással a barátságtalan világpiacon való gazdasági versenyképességet és a társadalmi igazságtalanságot, illetve a társadalmi kohéziót és a politikai szabadságot, ezt sem lehet elérni, legfeljebb közelíteni kell hozzá.” Hisz a társadalmi igazságosság megteremtésének igénye-követelménye 56

mennyire ellentmondó célunk családunkban, országunkban, régiónkban, a világban, milyen sokféle elv, érték, ismeret, tapasztalat és emberi motiváció sűrűsödik benne össze. Ez a cselekvéssor eseménysor már a gondolkodással elkezdődik (Einstein – László Ervin). Hogy mit is tanulnak, mit is tudnak, mit éreznek az emberek értékekről – igazságról – őket mozgató érdekekről, hozzájutnak-e, elfogadják-e, akarják-e, csinálják-e ezeket, szépet – jót – igazat. Mindezek az anyagi – szellemi – boldogság javak – értékek – benne vannak-e már, vagy még az ÉN-építés alakításában vagy kívül esnek saját életükön, életkereteiken, életmódjukon. Ezen életfeltételeken is eldől, elérhető-e az a cél, az élet értelme, amelyet magunk elé tűztünk, hogy milyenek lesznek a magatartás-, viselkedésformák, az én- és családépítés modelljei, mintái, igazsága? Kérdés: napjainkban milyen összefüggésben merül fel számunkra az igazság és igazságosság kérdése, legyen szó a hétköznapi élet, az anyagi-, szellemi kultúra, politikában az erkölcs, a gazdaság, tudomány, jog – erkölcs - vallás, művészet, irodalom a történelem igaz és igazságossági-igaztalanságai vonatkozásairól.(Hogy például: okos emberek nagy tévedései, hogy fecseg a felszín s hallgat a mély, hogy igazat mondj ne csak a valódit.) László Ervin: Kilenc idejétmúlt hiedelem, Hat veszedelmes mítosz [5]. Nem választható el azoktól a legfontosabb értékektől, elvektől, amelyek az embereket az elmúlt évszázadokban egy lakhatóbb és boldogabb világ megteremtésében mozgatták és vezérelték. Fontos választ igénylő kérdés: a társadalmi igazságosság és igazságtalanság csak globális - univerzális értékekre vagy történelmi megközelítésben lokális, települési, helyi, akár személyes kapcsolati, együttműködési szabályozó elv is, ami személyi kultúra szocializációs része, eleme. A társadalmi gondolkodás és társadalmi cselekvés három tere – ideje 1. lokális – univerzális = általános, 2. Különös: egy-egy ország – régió – Jászkunság, és 3. Egyes – személyes, szerződések, normatív kapcsolat – együttműködés, kötődés aspektus: igazságérzet- tudat, tettek világa, például ha egy szülő, egy-egy tanító szigorú és igazságos a ECONOMICA 2014/1


gyermekeivel, tanítványaival vagy egy-egy vezető lehet igényes-szigorú, követelmény-támasztó és igazságos bánásmódú. Az osztó-fosztogató igazságosság, „igazságtétel”csak korlátozott – relatív értelemben használható, ha túlteljesítik, nem az igazi közjót szolgálja, és szembe megy a teljesítményelv érvényesítésével. Vizsgálandó: az egyenlősítő igazságossági elv szerepe a jövedelemelosztás megítélésében; hogy az egyenlő elosztás elve (egyenlősdiség) sérti-e a szükségletek szerinti elosztás elvét; az osztó és fosztó igazságosság konfliktusa elkerülhetetlen-e?; hogy az egyenlőség értéke konfliktusba kerül-e a szabadság értékével? Ha ezek igazságtalanságokat eredményeznek, akkor az ideák, eszmények, célok, értékek (szabadság, egyenlőség, igazságosság stb.) fényévekre voltak és vannak ma is a mindennapi tapasztalatoktól, mert a kapitalizmus nem hozta a várt értékrendet? (Az igazság pedig megszűnt, mert meghalt az igazságos Mátyás király?) A társadalmi igazságosság fogalma, hívószava, esélye sem létezett a hazai – európai közvéleményben úgy, mint az amerikai alkotmányban?! Nagyon fontos, hogy mi magyarok is egyesülést alkossunk, a 21. század elején. Igazságot teremtsünk a Jászkunságban is. Az igazságosabb világ keresése a társadalmi nyilvánosság alapkategóriája, szociológiai, erkölcsi, vallási, jogi norma lehet. Most kell lépnünk, hogy a nyilvánosság lent és fönt fogadja be ezt az alapértéket, ne tűrje, hogy az igazságosság tartalma és mérő eszköze hiányozzon társadalmi életünkből, emberi viszonyainkból. Van és lesz világváltás a társadalomban, paradigmaváltás a tudományban. Igazságossági alapelv szerepe az igazságteremtés, igazságfelfogás cselekedeteiben, ítéleteiben, az emberi viselkedésben. Az igazságos társadalom megteremtése hívószava lehet-e élet célja, értelme, célunk országunkban, régióban, Jászkunságban, a világban? A személyes tulajdon vagy az igazság tisztelete, lehet-e erkölcsi ECONOMICA 2014/1

követelmény? Szabadság az, ha választhatunk az énépítés – környezetformálás értékeiből?! Az ember bármit is hall, bármit is olvas, bármilyen emberi kapcsolatról, intézményről vagy cselekedetről, bármilyen hírről, dicsőségről, sikerről vagy kudarcról legyen is szó, minden kérdés vonatkozásában rögvest előkerül a kifejezés: „Igazságosság”, vagy, ahogy az amerikaiak mondják: „JUSTICE”. (Mondja Örkény Antal) Igazság [6] : A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársai szerint valaminek az igaz volta. A valóság és a megismerés pontos megfelelése. A valóságot hűen tükröző, neki teljesen megfelelő, igazi tényállás. Ezt kifejező állítás, tétel, valamely közösségben kialakult erkölcsi eszmény, követelmény, ennek érvényesülése. A törvényeknek, jogszabályoknak való megfelelés nekik megfelelő döntés, ítélet. Az igazságosság iránti erkölcsi érzék az igazsághoz való ragaszkodás. Igazságos: cselekedeteiben, ítéleteiben az igazságot követő, érvényesítő tanár. Igazságszerető, szolgáltatás, erkölcsi elégtétel, igazság tevés. A szótár nyelvészetileg igen értékes gyűjtőfogalomként tükrözi az igazságban, igazságeszmény igazságelv, igazságossági alapérték, tény, állítás, döntés, ítélet, erkölcsi érzék voltát. Segít bennünket abban, hogy változások függvényében megtaláljuk azokat az iránytűket életvezérlő gondolkodás, cselekvés, magatartásformákat, melyek egy igazságosabb, jobb, boldogabb, szabadabb életet tesznek lehetővé számunkra, csökkentve azt a sokféle társadalmi, hétköznapi, kulturális, politikai, szociális, gazdasági igazságtalanságot, amellyel naprólnapra meg kell küzdeni, igazságtalan tett, eljárás, állítás, vád stb. Van egy általános törvény[7], amelyet nemcsak egyik vagy másik nép többsége hozott vagy legalábbis elfogadott, hanem az egész emberiség többsége. Ez a törvény pedig az igazságosság. Az igazságosság szab határt minden nép jogalkotásának. 57


Nem tudhatjuk, mi igazságos társadalmilag [8], de azt egész jól tudjuk, mi a „társadalmilag” igazságtalan; és amikor szociális igazságtalansággal szembesülünk, állhatatosan megszüntetjük azt, és így fokozatosan közelítünk a társadalmi igazságosság felé. Azt mondani, hogy egy társadalom egy hiányos igazságfelfogás szerint rendezett, három félét jelent: 1. azt, hogy az egy olyan társadalom, amelyben minden polgár elfogadja és egymás előtt elismeri, hogy elfogadja az igazságnak ugyanazokat az elveit; 2. azt, hogy alapszerkezete – főbb politikai intézményei, és azok összefonódása az együttműködés egy bizonyos módszerévé – köztudottan, vagy jó okkal feltételezhetően, eleget tesz azoknak az elveknek; 3. és van, amely képessé teszi őket arra, hogy megértsék és alkalmazzák az igazságosság elveit, és hogy az esetek többségében a körülményeknek megfelelően ezen elvek alapján tudjanak cselekedni [9]. Hogy mi igazságos és mi igazságtalan, az, az igazságosként vagy igazságtalanként elfogadott társadalmi normáktól és szabályoktól függ [10]. E tanulmány eddig leírt részében a hétköznapok igazságának mibenlétére, fogalmára kerestük és találtunk válaszkisérleteket, nyelvészeti – bölcseleti – szociológiai – jogi – és alkotmánytani – politológiai elmék, szakemberek tudományos ismereteit közvetítve, kivonatolva. Hogy egy társadalom bizonyos igazságfelfogás és igazságtalan felfogás, tényleges igazságtalan dolgok, emberi tulajdonságok s emberi társadalmi viszonyokban mi van benne az, amit szabadságnak, igazságnak, demokráciának, jónak – rossznak – szépnek, igaznak nevezünk, ha benne van, ha nincs kívül a mindenkori – minden területi emberi lét határain? Mert ahogyan idéztük benne van az igazságteremtés követelménye, normája, szabálya az amerikai alkotmányban. Itt most arra keressük a választ: mit jelent a társadalmi igazságteremtés, az igazságcsinálás, 58

a társadalmi igazságtalanságok kialakítása, leküzdése – megszüntetése, hogyan kerül bele, milyen úton-módon a dolgokba, emberi tulajdonságokba, emberi testbe – lélekbe – szellembe, az emberi viselkedésbe a szép helyett a rút, a jó helyett a rossz, az igazság helyett a hazugság művészete, az erény helyére a gyűlölet, munka helyett a potyalesés, lopás stb. Ilyen nagy értékű, nagyjelentőségű, rendkívül aktuális válaszokat az emberi viselkedés tudományában a Humánetológiában kerestem és találtam [11]. Szerző az emberi természet, humánetológia, magatartásgenetika, a humán „viselkedési-komlex” témáiban összefoglaló áttekintést ad: a társak közötti kapcsolat, a közös tevékenységek összehangolása és a szociális konstrukciók világáról. Jelzi, hogy az emberi csoportok individualizálódtak, egyedi tulajdonságokat vettek fel – az igazságosság iránti erkölcsi érzék, az igazságossághoz való ragaszkodás, szeretet, az igazság ellen vétők elitélése -. Az emberrel veleszületett érzelmek genetikai hajlamok szabályozzák a csoport életét: alapformái a harag, a félelem, agressziók, örömérzés, az undor, szégyen, lenézés. A bűntudat jelzi megsértette a törvényt, ez igazságtalan. Szimpátia a segítő viselkedésformákban megjelenik. Potyalesőkkel csalókkal, a szociális normák megszegőivel fellépni igazságos. Fontos az erkölcsi elvek – szabályok, törvények – követése, értékkategóriák elfogadtatása, a személyes kultúra, tulajdon az igazság tisztelete. A szerző vizsgálja, elemzi az emberi fajspecifikus viselkedési jegyeket: a szocialitással kapcsolatos viselkedésformákat, a csoportviselkedést összehangoló mechanizmusokat és a különböző konstrukciós képességeket (például az agresszió, a csoportidentitás, szabálykövetés, az absztrakciós képesség, a nyelvhasználat, vonzódás a társakhoz, hűség a közösséghez, saját érdekeinek alárendelése a közösség érdekeinek, együttműködni, együtt érezni, a közösséget egyedileg kialakítani, az ember tanítható, nevelhető ECONOMICA 2014/1


fegyelmezhető! Mindezen viselkedésformák, emberi tulajdonságok, emberi viszonyok létrehozzák az emberi minőséget, hordozzák az emberi szabadság, az igazság, az igazságosság értékeit, hozadékait – hordalékait, áldását és átkát a jó és a rossz világát. Mindez rögzül a mindennapi életben, tudatban, kultúrában, szocializációban. A szocializáció pedig rögzíti az egyén minőségét a csoport (család, óvoda, iskola) szerkezetét és magasabb kultúráit. Igen fontos, hogy a szocializáció tökéletes lesz-e? A létrehozott kultúra, az emberi környezet, a gének és a kultúra kölcsönhatása milyen, összhangban, egyensúlyban van-e a globalizációs gondolkodás s a lokális (helyi) cselekvés, viselkedés és a modernizációs kihívásokkal, követelményekkel európai stb. normákkal, tabukkal, milyen szerveződési szinten áll, van, emelkedik, süllyed, stagnál, átalakulásra szorul. Mert a kultúra szintje jelzi, az ember milyen környezetben életképes. TISZTA LAP VAGY MINDENT A GÉNEK DÖNTENEK EL?[12] Nagyon lényeges a szocializáció biológiai és kulturális folyamata, az ember kialakulási, fejlődési, fennmaradási működési folyamatában! A viselkedés genetikában sok szélsőséges nézet terjedt el a tulajdonságok és a gének kapcsolatáról „tiszta lappal” születünk és viselkedünk, minden lényeges vonása a nevelési környezet szerepének a következménye, amely szerint a viselkedés genetikusan szinte egyáltalán nem meghatározott, minden a nevelés következménye ez az egyik, ma már teljesen elavult koncepció. A másik nézet szerint mindent a gének határoznak meg. Holott a viselkedés nem vagy a gének, vagy a környezet hatások eredménye, hanem és. Az emberi viselkedésben tömérdek tulajdonság kialakulásában mely gének? - intelligencia és a személyiség jegyek – manapság a híres „nagy ötös” így: nyitottság, ECONOMICA 2014/1

együttműködés, lelkiismeretesség, szabadságvágy, - vesznek részt. A személyiségjegyek nagy része, kb. nyolcvan százaléka genetikai meghatározottságú. Ezek nem a kultúra termékei – fajspecifikus emberi érzelmek - kíváncsiság, elutasítás, harag, düh, barátság, szerelem, aggodalom, undor. Az ember tulajdonságai mindig kettős biológiai és kulturális formák, gének és a kultúra kölcsönhatása. A tulajdonságok mindig kettős – genetikai és környezeti – befolyás alatt nyilvánulnak meg, az ember esetében a kultúra az a környezet, amely viselkedését meghatározóan befolyásolja. Genetikai adottságaink különleges szocialitásra késztetnek, ahol a racionalista elemei éppen a közösségek kultúrájában jelennek meg. Fajunk – az ember – sokféle dolgot (munkát) azért tud elvégezni, mert különleges vele született szociális tulajdonságokkal bír (kulturális normák, viselkedési szabályok, emberi érzelmek, azonosulás, morál, lojalitás) önző „potyalesők”, csalás, lenézés, szimpátia és az empátia, erkölcsi elvek, értékkategóriák elfogadása. Sok probléma felismerését – megoldását fékezi, akadályozza az értéksarkítási készség és vakhit – nevű tulajdonság manapság. Az emberek könnyen elhiszik, amit a csoport – párt – tagjai tesznek, ami szinte mindig helyes, jó igazságos, a külsőké, az ellenzéké pedig relatív. Emberek könnyen elfogadnak leegyszerűsítéseket, ideákat, legendákat, téveszméket, választási ígéreteket. „Fecseg a felszín, hallgat a mély”, „Igazat mondj, ne csak a valódit”. Nincs törvény, nincs morális tudat – érzék – tudomány – intézmény, amely embereket káros eszméktől (fasizmus, antiszemitizmus, nacionalizmus, rasszizmus) megvédje. Pedig az ember alapjában véve se nem jó, se nem rossz, mindenki lehet jó ember, a kultúra teszi azzá ami, ez szól az értékekről s nem a biológia. A fent jelzett identitási – viselkedésbeli problémák sűrítve visszaköszönnek az igazságérzetekben, az igaz és hamis, igazság és gazság, igazságosság – igazságtalanság vilá59


gában, a mindennapi – hétköznapi és nem mindennapi fönti felépítmény világában, kultúra, politika, gazdaság, tudomány, művészet területén – ahogyan látják az embert, ahogyan működnek s bánnak vele, velünk lent és feljebb, fent a világváltás folyamataiban. A szabadság, a boldogság és a biztonság megteremtése a társadalomban könnyebb, mint az igazságé?[13] A szabadság meglétét vagy hiányát formális elvek határozzák meg, az emberek boldogulása és céljainak beteljesülése empirikusan ellenőrizhető tények vizsgáján múlik. Ezzel szemben az igazságérzet mely a társadalmi igazságosság legfőbb mérőeszköze és irányítója, alapvetően szubjektív. Igazságossági ítéleteink mélyen beágyazódnak személyiségünkben érzelmeink, tudattartalmaink rejtett és nehezen megoldható és leírható világába. És ezért van az, hogy igazságot szolgáltatni könynyebb, mint megérteni és elfogadni mások igazságát. Amire szükség van az a társadalmi szereplők önmérséklete, tárgyalókészsége, nyitottsága és elkötelezettsége egy igazságosabb világért. Ám fontos és jó lenne, ha a törvényhozás, bírósági büntetés nemcsak jogot szolgáltatna, büntetne, hanem igazságot is szolgáltatna, ezzel is elősegíthetné a létbiztonságot, nemcsak a közbiztonságot. TÖRTÉNELEM ÉS IGAZSÁGOSSÁG [14] Kérdés, hogy napjainkban milyen összefüggésben merül fel számunkra az igazság és igazságosság kérdése, legyen szó akár politikai, jogi, erkölcsi, akár társadalmi vonatkozásairól – nem választható el azoktól a legfontosabb értékektől és elvektől, amelyek az embereket az elmúlt néhány évszázadban egy lakhatóbb és boldogabb világ megteremtésében vezérelték. Nem választható el a kultúrától – hagyományoktól, ha igaz az, hogy minden jelen – jövő a hagyományaira épül, a hagyományaiból él. Ha a történelem és az igazság, a történelem és a 60

szabadság – rend – jólét – biztonság – egyenlőség stb. – kérdéseiben akarunk eligazodni, óhatatlanul az értékek – elvek – normák – célok – az értékek – érdekek világa tűnik szemünkbe, amelyek mozgatják, vezérlik, befolyásolják, meghatározzák az emberek és szervezeteik, intézményeik cselekvését, viselkedését, életét, sorsát, az egyéntől, családtól az államig, az ember születésétől a haláláig. A tanulmány a jelen gondolati – cselekvési megközelítésére tesz kísérletet akkor is ha, más is a kiindulópont és az általánosság igénye. Ha történelmileg nézve és látva azt is, hogy az igazságnak, igazságosságnak előtörténete van miként a szabadságnak is. Az igazságos társadalom iránti igény örök emberi sajátosság, de a követett igazságossági elvek alapvetően különböztek a primitív társadalmakban, az antagonizmusok gyűrűjében, a rabszolgaság, a feudalizmus időszakában vagy a modern liberális piaci feltételek között. Az ősi társadalmakban nem beszélhetünk modern értelemben társadalomról, de ott is megjelentek már a magántulajdon egyes korlátozott elemei (mindennapi eszközök, tárgyak, ruházat, jogosultság-méltányosság, érdem stb.) ám nem beszélhetünk igazságossági értékről, a társadalmi igazságosság fogalma is csak korlátozott értelemben használható itt. A középkorban a társadalmi igazságosság olyan erénynek számított mely keresztény elvekben gyökerezett, amely biztonságot, jogvédelmet nyújtott az egyén számára, a közös béke és rend fenntartása érdekében, mely átörökítésen – szokásjogon alapult. Itt az igazságosság elve az egyént nem érdeme vagy teljesítménye, hanem a társadalmi helyzete és rangja alapján mérte, és az eltérő rendi helyzetben eltérő normákat követelt. E szigorú rendi normák előírásait kiegészítette a keresztény igazságfelfogás univerzális és transzcendens elvrendszere. (Tabu volt: kapzsiság, érdemtelen haszonszerzés, csalás-lopás, hivalkodó-fényűző gazdagság, ECONOMICA 2014/1


alattvalókkal durva bánásmód.) A társadalmi igazságosság középkori értelmezésének középpontja a rendi, lokális és központi hatalom fenntartása, az alattvalók engedelmességének a „köz” nyugalmának biztosítása. Az uralkodók, földesurak igazságosan járnak el, amikor megvédik az alattvalók közösségét, fenntartják a békét, a rendet, boldogulást biztosítanak nemesnek, jobbágynak, városi polgárnak vagy szegénynek. A társadalmi igazságosság modern felfogása és az igazságos elveken nyugvó társadalom megteremtésének igénye már a 18. században megjelent a politikai fordulat és polgári alkotmányozás a polgári tulajdon, a törvény előtti egyenlőség, a felvilágosodás filozófiája stb. születésével. Valóságos fordulat az igazságosság megítélésében a 19. század végétől következett be. A változásban három tényező játszott fontos szerepet. - Az első, a liberális gondolkodásmód mellett megszülető szocialista irányzat és politikai mozgalom volt, a kapitalizmus kritikájával, tagadásával. - A második tényező a polgári középosztály megszületése, megerősödése, kultúrája, értékrendszere, köztük a szabadság és igazságosság. - Végül a harmadik tényező a szabadságnak, igazságosságnak, jólétnek megfelelő kiszámítható és számon kérhető intézményi szabályozás biztosítása. A fentiekből pedig három dolog következik. Első a polgári tulajdon átalakulása. Második az állam szerepének átértékelése, a jóléti állam megszületése, az erős hozzáértő, morálisan szilárd, újraelosztó állam működése, az emberi és polgári jogok, a politikai jogok és a szociális jogok biztosítása (élethez való jog, a megélhetés joga, az egészség vagy a tudás megszerzésének joga), minden társadalmi réteg polgárosodásának joga [15]. A hétköznapi társadalmi szabadság – rend – jobblét – igazság megismerés és ECONOMICA 2014/1

teremtés folyamatainak kezelését tanulhatjuk történelmi megközelítés útján, módján is. A polgárosodás, magyar polgárosodás, dualizmusok, modernitás és tradícionalizmusok Gerő András történész rendkívül értékes, igen aktuális közreadott kutatásait felhasználva válaszokat nyerhetünk például arra, hogy van benne, ha benne van a szabadság az igazság a magyar polgárosodás világába? Hogyan került bele, milyen úton-módon az akkori emberek testébe, lelkébe, szellemébe? Mibenléte mit mond a mának? Királyok, hercegek, grófok, parasztok, nemesek, jobbágyok, iparosok, települések, városok miképpen viselkedtek? Vagyis a humánetológiai, szociológiai, társadalom-pszichológiai válaszokat is ki lehetne egészíteni történelmi –emlékezeti válaszokkal is, a polgárosodás hétköznapjainak igazságértékeivel, bizonyítva azt, hogy szabadság – igazságosság eszméi nem voltak fényévre a mindennapi tapasztalatoktól. Magyarországon az 1867-es kiegyezést követően megerősödött a polgári modernizációs értékek szerepe és támogatottsága a társadalom legkülönbözőbb csoportjainál. Nem véletlen, hogy a polgárosodást eredetileg civilizálódásnak és modernizálódásnak hívták. A polgárosodás Nyugat-európából indult, eszmei, technikai vívmányai, életforma – művészeti – műveltségi mintái, törvényekké való követelményei késleltetve eljutottak hozzánk is. Ugyanakkor Nyugaton – Angliában, Amerikában – az igazságosabb világ keresése a társadalmi nyilvánosság alapkategóriája, szociológiai norma, alkotmányos kötelesség lett. Európában az igazságosság nem lett hívó szó, hiányzott a mindennapi kommunikáció szótárából az igazságosság tartalma és mérőeszköze is hiányzott, talán sokan érezték úgy, hogy igazságtalan világban élnek, hogy az igazságosság kérdése nem vált még vagy már másokhoz való viszonyunk alapértékévé, így nem is nagyon törekedtünk arra, hogy megismerjük, mások mit is gondolnak az igazságról, igazságtalanságról 61


A közép-kelet-európai régióban az elmúlt időszakban alapvetően a társadalmi és politikai igazságtalanság volt az, az együttes élmény, mely meghatározta az emberek viszonyát az államhoz, a jogrendszerhez és a politikához. A társadalmi igazságosság fogalma sem létezett a közvéleményben. További kutatást érdemelne a „Szabadság – egyenlőség – testvériség” francia elveinek, értékeinek elemzése az igazság, az igazságosság és a napóleoni tömeges jog- és igazságtalanságok tükrében, melyben nemcsak a „Háború és Béke” igazságtalan volta terhelte a társadalmi viszonyokat, hanem, végbement a nevezett hármas értékrend tagadása, rombolása, pusztítása is a napóleoni diktatúrában. „Szemeiteket Párizsra vessétek” irányultság súlya ereje gyengült. A történelem és igazságosság összefüggéseinek, tartalmainak változásai sokrétű és bonyolult okokra utalnak a kapitalizmus kialakulásával, működésével [16]. Angliában a kapitalizmus első és legfontosabb formája a piacra árut termelő mezőgazdaság volt, a gépi technika, a tradicionális személyi függőség megszűnése, a szakosodás és munkaerő vándorlás stb. lett az életformák alapja. Megjelent a régi elitekkel (főnemesség, klérus, udvari főtisztviselők) szemben lázadó proletariátus, a múlthoz és a rendhez nem, ragaszkodó szegények, akik fenyegetik a birodalmi államhatalmat, miközben szükség van rájuk. Ám ők nem voltak a tőkéstulajdonosoknak személyes alárendeltjei, mint a jobbágyok vagy a parasztok. A kapitalizmus igazságosabb volt, fölszabadította a proletárokat. A proletároknak sikerült ellenhatalmat, ellenkultúrát előállítania. A tőke „befogta” „bekerítette” az ellenkultúrát, a munkás-mozgalmat. Azt, amit demokráciának is szoktak nevezni, szemben a régi arisztokratikus állammal. Ez az első okcsoport. Az egyenlőtlenségre, elidegenedésre, hierarchiára épülő társadalomnak meg kellett oldania 62

azt a föladatot, hogy igazolja az igazságtalanságot. Főleg az egyenlősítő újraelosztással, a jóléti állam megteremtésével „befogta”, „bekerítette” az ellenkultúra működését, szótárából kihagyta a társadalmi igazság fogalmát, alapértékét, az igazságos társadalom megteremtéséért folyó harcot Európában. Ez a második okcsoport. Volt más megoldás is, amelyet fasizmusnak, nemzetiszocializmusnak hívnak, egyedülálló hitleri világháborúval, melynek része volt a zsidóság (cigányság) kiirtása is. Ez pedig a harmadik okcsoport. A negyedik okcsoport a bolsevizmus, mely rombolta a szabadság, a rend, egyenlőség – testvériség igazságosság, emberi méltóság értékvilágát. Majd jött az új műszaki – technológiai – tudományos fejlődés, s az új jóléti államra jellemző dinamikus egyensúlyok fölborulása, pénzügyi – gazdasági – ökológiai válságok sújtják az igazságtalan társadalmi létviszonyokat. Ugyanakkor ma – most kell lépnünk, amíg nem késő – írja László Ervin professzor [17] amikor gyökeresen új világ van kialakulóban. Az értékeknek, jövőképnek és magatartásformáknak egy kellő időben történő váltása felé. Makróváltás a társadalomban, paradigmaváltás a tudományban. IGAZSÁGOSSÁG MAGYARORSZÁGON A VÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN Süllyedés, emelkedés, stagnálás. „A szocialista gazdaság lehetőségeit erősen korlátozottnak tartom – írta Spíró György [18], de abban nem hittem, hogy a kapitalizmus nálunk lehetséges balkáni vagy dél-amerikai formája szellemi és lelki felszabaduláshoz, a vállalkozás valódi szabadságához, általános jóléthez és igazságos társadalomhoz vezethetne.” „Rendkívül igazságtalan társadalmak jöttek létre KeletEurópában, óriási társadalmi feszültségekkel és középkorias hiedelmekkel. Nem jobb a helyzet, ECONOMICA 2014/1


mint volt a harmincas években, a jelenlegi világválságot is csak a harmincas évekhez lehet hasonlítani” – ez süllyedés, nem emelkedés. Egy másik éles elme, közgazdász kutató szerint [19] a kapitalizmus az államnak, gazdaságnak, piacnak az a rosszfajta együttélése, együttműködése kultúrájának deficitje, amely Magyarországon kialakult, nem hozza ki eléggé a kapitalista rendszerből mindazt a jót, amire képes: az innovációs készséget, a dinamizmust, a kezdeményezést és vállalkozási szellemet. Ám sajnos kihozza belőle mindazt a rosszat, ami a kapitalizmusnak veleszületett tulajdonsága: válság, tömeges munkanélküliség, igazságtalan jövedelemelosztás. Az a komoly erkölcsi – igazságossági – dilemma, hogy vajon ezek az óriási jövedelmek megalapozottak voltak-e, hogy mit jelentett itt a politika, mint erkölcsi probléma, s vajon több – jobb erkölcsöt (etikát) kellett volna-e bevinni a gazdaságba és a politikába. Magyarország csapdába került [20]. Magyar családok nagy része csapdába került. A bizalom legfeljebb partikulárisan, szűk családi, rokoni, baráti körben jelenik meg, a „körön kívüliekkel” már bizalmatlanok vagyunk. Tény: a legutóbbi, 2008-as hazai bizalomvizsgálatok már egy, az értékvilágban széthullott társadalom képét mutatták. S az alapbajok a rendszerváltásig vezethetők vissza: a politikai átalakulásokat felülről vezényelték, így a többség nem tudhatta mit jelent a demokrácia és a jogállamiság. Fogalmuk sem lehetett arról, miféle új normák szerint kellene élniük. Sokkolóan hatott rájuk a piacgazdaságból adódó versenyhelyzet is, amely fölerősítette az egyenlőtlenségeket, feladta a leckét a társadalmi egyenlőségek és egyenlőtlenségek észlelése, kezelése, mérése. A nagy elbizonytalanodásban hiányzott az önvizsgálat és a párbeszéd arról, mit gondolnak a demokrácia alapértékeiről, a szabadságról, az emberi méltóság tiszteletéről, teljesítményéről, igazságosságról, létbiztonságról. Máig ezt az adósságot cipeljük magunkkal. ECONOMICA 2014/1

Minden társadalom a hagyományok tartalékaiból él, de a magyar társadalomnak demokratikus hagyománya nincs, ingázunk a Kádár – Horthy – korszak, hagyomány világa között, szabadok lettünk választanunk kellett! Negyvenévnyi szocializmus után nem könnyű új közös értékrendet kialakítani. Segített volna, ha kellő időben legalább minimális egyezségre jutunk a leglényegesebb morális és társadalmi kérdésekben és, ha ezek a tisztázó viták helyi, lokális közösségekben, iskolákban, munkahelyeken zajlanak le. Ám az alulról jövő kezdeményezéseknek alig volt hagyománya nálunk. Itt a jogkövető magatartás nem vált a mindennapi élet normájává. Mi még atomizált, önző és irigy társadalom vagyunk, gyenge az együttműködési készség, idő kell a társadalom jobb – hatékonyabb – igazságosabb szerveződéséhez. A legfontosabb, hogy elkezdődjön a közös gondolkodás arról: melyek azok a demokratikus minimumok, társadalmi alapértékek, amelyekért össze kell fogni. A demokrácia alapértékeinek hiánya, értékek változása, válsága, új értékek születése és működése a változások tükrében. (Társadalmi egyenlőségek és egyenlőtlenségek észlelése. Társadalmi igazság dilemmái. Hétköznapi igazságtalanságok) Magyarországon az államszocializmus kádári korszaka lehetőséget teremtett a fogyasztás, az életmód a gazdasági szervezet és viselkedés korlátozott modernizációjára, mindezt nem követte a politikai és társadalmi viszonyok modernizációja. Az egyének számára megnyíltak az érvényesülés bizonyos csatornái, de az önmegvalósítás és a társadalmi cselekvés igénye helyett az anyagi szempontok, a privát szférában kiharcolt elégedettség és boldogságérzés váltak a mindennapi élet vezérlő elveivé. A személyes kapcsolatok – a család, a barátok és a munkahelyi kollektívák - jelentették a legfontosabb csoportokat, a közélet, a politika a közszereplés területe, az emberek számára idegen és ellenséges közeg maradt. 63


Mindennek a következménye egy szélsőségesen individualista értékrend kialakulása lett a társadalomban. Az anyagi boldogulásnak szigorú határt szabtak a korlátozott lehetőségek: a pénz nem a szakmai közéleti érvényesülés politikailag vagy társadalmilag elismert mérőegysége volt, sem pedig a piac hatékony elve a társadalmilag értékes és értéktelen megkülönböztetésére, hanem csupán az egyéni – családi szükségletek kielégítésének forrása. A magasabb fizetés nem kapcsolódott össze sem a szakmai érvényesüléssel, a teljesítménnyel, a hivatalos elismertséggel, sem az autonómiával, a szabadsággal, a szolidaritással. Mindennek a következménye egy szélsőségesen individuális-értékrend kialakulása lett a társadalomban a 70-es, 80-as években. Igen fontos a társadalmi – hétköznapi igazságépítés folyamataiban a társadalmi egyenlőségek, egyenlőtlenségek észlelése, kezelése. A szegénység – gazdagság két olyan probléma, amely láthatóvá és értelmezhetővé teszi számunkra a társadalmi különbségeket, egyenlőtlenségeket, kiváltó okokat, mértékeket, nyomor-élményeket, erkölcsi dilemmákat a közvéleményben. A társadalmi – szociális – politikai igazságtalanságok együttes élménye azért is fontos, mert meghatározza az emberek viszonyát az államhoz, a jogrendszerhez, a politikához, az eszményekhez, értékelvekhez. Ki lehet hozni ezt az országot a kátyúból, de három dolog rendbetétele nélkül nincs kint. Föl tudunk építeni egy olyan gazdasági modellt, ami működőképes, ha nincs komoly korrupció, nincs rasszizmus és van jogállam. S ha érvényesül a méltányosság elve, ha az emberek bíznak egymásban és a politikában. ÖSSZEGZÉS Ez a tanulmány az igazságról, az igazságosságról, igazságtalanságról szól. Bevezetőben jelzi hol a helye, szerepe, jelentősége az igazságnak, szabadság, demokrácia, biztonság, jólét, béke értékrendszereiben. Utal arra, hogy a jóléti 64

államokban, Angliában, Amerikában mikor, hogyan született, működött az igazságosság társadalma. Modell értékű amerikai alkotmányban, törvényre emelt, erkölcsi értékké vált az igazságteremtés követelménye, igénye. Einstein és László Ervin új, gondolkodást – világváltást szorgalmazó gondolatait is idéztem, hogy jelezzem a változás harmonikus útját, egyik eszközét. Fontos tudni hol lett az igazságos társadalom elve - eszménye – értéke hívó szó, az élet értelme és célja a világban más fontos értékek mellett! Hogy miként tudjuk, akarjuk összekapcsolni a társadalmi igazságosságot más értékekkel, piaccal, versennyel, szolidaritással, szabadsággal, látva, hogy az igazságosság globális – univerzális értéke lehet a világnak. Ugyanakkor helyi – lokális akár hétköznapi érték is, mint az emberrel veleszületett igazságérzék, nem igaz, hogy fényévnyi távolságra van a mindennapi tapasztalattól, az emberek érzelmi, tudati állapotaitól. Mely, mint osztály – réteg – család – település – állam „igazságtétele” csak korlátozott – relatív értelemben használható tulajdonság működése - szubjektív – feltételekben kötött, történelmi – társadalmi lét – tudat termék, emberi cselekvés hozadéka és hordaléka, áldás és átok. Az igazságosabb világ megismerése, keresése, létrehozása, társadalmi – helyi – nyilvánosság, a demokrácia politikai – jogi – erkölcsi – vallási normája lehet. Az ember és intézményei norma – szabály - alkotó – teremtő – szabálykövető lény, s ha betartja a szabályt – törvényt az megtartja, megvédi őt sokféle igazságtalansággal, igazság ellen vétő, nem igazságos tettel, eljárással, állítással, váddal szemben. Szerepel itt az igazság nyelvészeti szakemberek által megfogalmazott fogalma, e fogalom igen értékes, sokféle tartalma, terjedelme, mely segíti az eligazodást e bonyolult alapérték-elv szerkezetében, társadalmi működésében, abban, hogy egy társadalom, egy bizonyos igazságfelfogás szerint rendezett legyen például egy plurális demokráciában, jogállamban, erECONOMICA 2014/1


kölcsi rendben, emberi méltóságban, abban, hogy az emberek milyen országban szeretnének élni. Nagyjelentőségű humánetológiai, viselkedéstudományi kutatásokkal gazdagítható az igazságteremtés Csányi Vilmos professzor életműve, melyben biológiai – humángenetikai – kulturális tényezőkkel bizonyítja például az igazságérzet genetikai meghatározottságának mértékét. A tiszta lap vagy mindent a gének döntenek el? – kérdést igen meggyőzően vála-

szolja meg. A dolgozat második részében a történelem és igazságosság történetét és előtörténetét tekintjük át Európában és Magyarországban, jelezve a 19. századvégi fordulatot Tamás Gáspár Miklós igen értékes elemzése alapján. A dolgozat harmadik részében az igazságosság állapotelemzését kapjuk Spíró György, Kornai János, Örkény Antal igen értékes, napjainkban is aktuális gondolatait közreadva.

Felhasznált irodalom [1.] Örkény Antal, szociológus ELTE, Hétköznapok Igazsága. Új Mandátum Könyvkiadó 1997. Budapest [2.] Az Egyesült Államok Alkotmánya Philadelphia 1787 [3.] László Ervin Világváltás. A változás harmonikus útja. Nyitott Könyvműhely Budapest 2003. 25. oldal [4.] A pártpolitikai zavarodottság kora. Beszélgetés Ralph Dahrendorffal a szociálliberális gondolatról. Népszabadság 1995. január 14. [5.] László Ervin: Világlátás. Kilenc idejétmúlt hiedelem 73-77. oldal. Hat veszedelmes mítosz 73-82. oldal. Nyitott Könyvműhely 2008. Budapest [6.] Akadémiai Kéziszótár. Budapest Akadémiai Kiadó 1828. 558. oldal [7.] Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia, 1835 [8.] F. A. Hayek: Szociális vagy elosztási igazságosság, 1984 [9.] John Rawls: S helyes elsődlegessége és a jó eszméi, 1987. [10.] Heller Ágnes: Az igazságosságon túl, 1987. [11.] Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés, Sanoma Könyvkiadó Budapest 2006. A humán „viselkedési-komplex” 64-75. oldal [12.] Csányi Vilmos Tiszta lap vagy mindent a gének döntenek el? Az emberi viselkedés Sanoma Könyvkiadó Budapest 2006. 373-376. oldal [13.] Örkény Antal Hétköznapok igazsága, Új Mandátum Könyvkiadó Budapest 1997. Bevezető 10. oldal. 1. fejezet történelem és igazságosság 11-24. oldal [14.] Gerő András Dualizmusok Budapest 2010. 237. oldal [15.] Gerő András Magyar polgárosodás Atlantisz Kiadó 1990. [16.] Tamás Gáspár Miklós Racionális megközelítés, Miért hagytuk, hogy így legyen? XXI. Század Kiadó, Budapest. 2012. 213-223. oldal [17.] László Ervin Világváltás Nyitott Könyvműhely. Budapest 2008. 15-157. oldal [18.] Spíró György Bekerítve. Miért hagytuk, hogy így legyen? XXI. Század Kiadó Budapest 2012. 169-185. oldal [19.] Kornai János Központosítás és kapitalista piacgazdaság Népszabadság 2012. január 26. Tanulmány 9. oldal [20.] Örkény Antal Magyarország csapdába került. 168 óra 2011. július 28.

ECONOMICA 2014/1

65


Igor Molchanov

Szakképzés, munkaerőpiac és bevándorlás-politika Oroszországban Igor Molchanov: Профессиональное образование, рынок труда и миграционная политики в России Vocational Training, Labor Market and Immigration Policy in Russia A bevándorlás a munkaerőpiac szempontjából az oroszországi munkaerőpiac meghatározó tényezőjévé vált az utóbbi időben. A bevándorláspolitika főbb feladatai: a munkaerőhiány kompenzálása, amely a demográfiai problémák és a lakosság elöregedésével van összefüggésben; a tartós munkaerő-kereslet kielégítése egyes gazdasági szektorokban; az innovációsberuházási folyamatok kvalifikált munkaerő-ellátásának biztosítása; az igényelt szakmák megfelelő képesítésű szakemberei felkészítésének megszervezése; a rövidtávú képzetlen munkaerő-bevándorlás korlátozása; a szükséges feltételek megteremtése és a lehetőségek kiszélesítése az üzleti céllal történő bevándorlás számára. Kulcsszavak: szakképzés, munkaerőpiac, bevándorláspolitika In point of view of labour market the immigration has become the major factor in recent times. The main tasks of immigration policy: compensation of labour shortages in relation with demographic and aging population problems; to satisfy the long-term demand for labour in some business sectors; to ensure the labor supply of innovation-qualified investment processes; organizing of preparation of experts from requested profession; to limit the short-term unskilled labor immigration; creating the necessary conditions and broaden the opportunities for immigration for business use. Keywords: vocational training, labor market, immigration policy Аннотация Внешняя трудовая миграция становится одним из главных вопросов демографической, экономической и социальной политики Российского государства. Миграционную политику целесообразно направить на решение следующих задач: kомпенсирование недостатка рабочей силы, связанной с демографическими проблемами и старением населения; yдовлетворение устойчивого спроса на рабочую силу в отдельных секторах экономики; oбеспечение квалифицированной рабочей 66

силой инновационно-инвестиционных процессов; налаживание подготовки кадров востребованных профессий и квалификаций; oграничение краткосрочной неквалифицированной миграции; cоздание условий и расширение возможностей для деловой иммиграции. Ключевые слова: профессиональное образование, рынок труда,и миграционная политики, Для реализации названных задач требуется осуществить ряд практических действий. Прежде всего, следует придать большую ECONOMICA 2014/1


прозрачность и гибкость процедурам иммиграции для работодателей и работников, осуществить переход от преимущественно административных к экономическим методам регулирования привлечения и использования иностранных работников. Основные направления работы могут быть следующие. Во-первых, определение целевых групп иммигрантов, в которых заинтересована Российская Федерация в качестве постоянных жителей и работников, приезжающих на работу на длительный срок, сезонных и других временных работников. Во-вторых, дифференциация подходов к привлечению квалифицированных и неквалифицированных трудовых мигрантов. В-третьих, сокращение избыточных административных процедур, связанных с привлечением и использованием иностранной рабочей силы, а также пересмотр завышенных обязательств работодателей (например, перечень предоставляемых работодателем документов, уведомлений, содержание этих уведомлений и т.п.) и штрафных санкций (например, на юридических лиц до 800 тысяч рублей в отношении каждого иностранного гражданина или лица без гражданства в отдельности либо административное приостановление деятельности на срок до девяноста суток). В-четвертых, применение современных методик и инструментов определения потребности экономики в иностранной рабочей силе, а также четкое разграничение области применения и процедуры квотирования. Для улучшения существующей практики можно рекомендовать формирование открытой в течение определенного периода времени (на пример, месяца) базы вакансий, после окончания которого работодатель получает право на прием иностранных граждан; разработку мер по ECONOMICA 2014/1

организации инфраструктуры для отбора, задействования и обучения мигрантов; выработку инструментов поощрения мигрантов-предпринимателей в случае создания ими новых рабочих мест. В целях повышения эффективности управления миграционными процессами, придания им необходимой объективности целесообразно перейти к разработке и реализации дифференцированных программ привлечения и использования иностранных работников для трудовой деятельности в России. Специфика подобных программ состоит в том, что они создаются по приоритетным группам мигрантов и определяют направления миграционной политики в отношении этих групп, базовые условия привлечения по каждой группе мигрантов, порядок и условия отбора иммигрантов, устанавливают преференции либо ограничения для них, длительность, условия трудоустройства и пребывания на территории России. Применение программного метода будет способствовать существенному продвижению в решении проблем, связанных с регулированием внешней трудовой миграции. Прежде всего, появится необходимость оптимизировать процесс выдачи разрешительных документов и учета трудовых мигрантов; сократить временные и материальные затраты российских работодателей и привлекаемых ими иностранных работников, необходимые для оформления разрешительных документов. Кроме этого, программный подход сделает возможным обеспечить понятную, оперативную и удобную схему действий по найму иностранного работника. Одновременно будут созданы предпосылки, которые позволят конкретизировать правила российского законодательства в отношении найма для различных категорий иностранных работников, а также расширить возможности подбора требуемых работников, вплоть до организованного набора рабочей силы непосредственно из страны проживания. 67


Проведенное исследование позволило структурировать иммиграционные кадровые потоки, выявить особенности различных групп иммигрантов и сформулировать приемлемые для них условия. Целевые программы привлечения иностранных работников тесно связаны с иммиграционными кадровыми потоками, к которым относятся: иммиграция профессиональных кадров; бизнесиммиграция; привлечение иностранных работников по заявке работодателя; учебная иммиграция. Рассмотрим названные направления более подробно. 1. Целью иммиграции профессиональных кадров является содействие постоянной иммиграции квалифицированных специалистов, чьи образование, квалификация и опыт работы могут представлять интерес для экономики России. К мигрантам данной категории могут быть отнесены: - Лица с выдающимися (международно признанными) способностями в области науки, искусства, образования, бизнеса или спорта, а также выдающиеся профессора, исследователи и международные менеджеры; - Лица с высоким уровнем образования (соответствующим степени магистра) или лица с исключительными способностями в области науки, искусства или бизнеса; - Квалифицированные специалисты, недавние выпускники учебных заведений по ряду востребованных специальностей, лица с дипломами, соответствующими степени бакалавра. Миграционные программы для данных групп мигрантов должны быть нацелены на поощрение постоянного или временного проживания. Для них желательно право 68

проживания в стране не менее чем на один год с правом продления пребывания до 5 лет и облегченные процедуры получения вида на жительство. Следует обозначить общие базовые условия привлечения таких специалистов – это приезд в страну без вызова работодателя, и предоставление возможности самостоятельного поиска работы в течение определенного периода времени (например, одного года). Для каждой из указанных групп могут быть определены преференции или ограничения. Например, для всех специалистов могут отсутствовать требования трудоустройства у определенного работодателя и получения разрешения на работу. Одновременно, для лиц данной категории мигрантов, отнесенных к первой группе, может быть определен список востребованных профессий, но не устанавливается квота; для лиц, отнесенных ко второй группе определен как список востребованных профессий, так и устанавливается квота; для лиц третьей группы – устанавливается квота. Кроме того, для таких мигрантов могут быть введены и другие ограничения, например, по стажу работы, квалификации и др. 2. Целью привлечения бизнес-иммигрантов является содействие постоянной иммиграции желающих инвестировать или организовать новый бизнес. К мигрантам данной категории могут быть отнесены: - Предприниматели. Приезд в страну лиц, сумевших основать в России успешный бизнес, не должен быть связан с вызовом работодателя. Отбор кандидатов может осуществляться по выработанным критериям или им могут быть предъявлены определенные требования. Например, они должны обладать финансовыми ресурсами и опытом ECONOMICA 2014/1


предпринимательской деятельности, должны вложить в экономику средства не менее определенного объема, вести дела созданного ими предприятия, создать не менее установленного числа рабочих мест для местной рабочей силы. Пребывание на территории России может быть обусловлено выполнением ряда обязательств. Например, обязанность организовать новый или купить существующий бизнес, активно участвовать в его управлении; создать минимум одно постоянное рабочее место для гражданина или постоянного жителя (не являющегося членом семьи бизнесмена). При этом доля владения данным бизнесом должна быть не менее 1/3. Длительность пребывания данных иммигрантов может быть постоянная или временная. Первоначальный срок может быть ограничен двумя годами (деловая виза) с правом облегченной процедуры получения вида на жительство. - Инвесторы. Приезд в страну данной категории иммигрантов не должен быть связан с вызовом работодателя. Отбор кандидатов может осуществляться по выработанным критериям или им могут быть предъявлены определенные требования, например, вложить в экономику России финансовые средства не менее установленного объема. Пребывание на территории России может быть обусловлено выполнением ряда обязательств либо ограничениями. Например, обязанность участвовать своим капиталом в деятельности уже работающей компании; либо инвестировать свои средства в государственные программы, фонды на определенный период (пять и более лет). - Самозанятые (частнопрактикующие), сопровождающие их лица (члены семьи, помощники и т.п.). ECONOMICA 2014/1

Приезд в страну данной категории иммигрантов не должен быть связан с вызовом работодателя. Отбор кандидатов может осуществляться по выработанным критериям или им могут быть предъявлены определенные требования, например, они должны доказать, что имеют опыт и возможность организовать свое дело, должны сами обеспечивать себя и успешно развивать свой бизнес. Преимуществом данного вида иммиграции является отсутствие необходимости создания новых рабочих мест или осуществления инвестиций. Отбор кандидатов по данной программе должен осуществляться по ограниченному кругу видов деятельности, наиболее востребованных в стране. Длительность пребывания данных иммигрантов может быть постоянная или временная. Первоначальный срок может быть ограничен двумя годами (деловая виза) с правом продления до 5 лет и облегченной процедуры получения вида на жительство. Миграционные программы для данных групп мигрантов должны быть нацелены на поощрение постоянного или временного проживания. Для них целесообразно предусмотреть проживание в стране не менее чем на 2 года с правом облегченных процедур получения вида на жительство. 3. Целью привлечение иностранных работников по заявке работодателя является найм на работу ограниченного числа временных мигрантов с целью покрытия дефицита рабочей силы (в случае отсутствия претендентов на занятие вакансии на внутреннем рынке труда). К мигрантам данной категории могут быть отнесены: - Квалифицированные работники массовых профессий и квалификаций. Миграционная политика в отношении данной категории иммигрантов должна 69


быть нацелена на ограниченные масштабы привлечения и на определенный срок пребывания иммигрантов в России. На данную категорию мигрантов могут устанавливаться количественные ограничения (квоты) по профессиям, например, включенным в список приоритетных. Приглашаемый иностранный работник должен иметь разрешение на работу под определенное рабочее место, конкретного работодателя и на ограниченный период времени. При этом для работника применяются ограничения, предусматривающие: запрещение менять работодателя, заниматься работой не соответствующей позиции, указанной в заявлении на визу или разрешении на работу, либо параллельно работать на другого работодателя или на себя. При определении кандидатов, целесообразно ввести требования к стажу работы по профессии, квалификации. Длительность пребывания таких работников: временная иммиграция на срок до пяти лет. - Работники для выполнения непрофессиональных работ, в том числе рабочие в возрасте от 17 до 27 лет. На данную категорию мигрантов должна распространяться квота на привлечение иностранной рабочей силы. При этом работник должен иметь право трудоустроиться только у определенного работодателя. Приглашаемый иностранный работник должен иметь разрешение на работу под определенное рабочее место, конкретного работодателя и на ограниченный период времени. Отбор кандидатов должен осуществляться по балльной системе без оценки квалификации с учетом утвержденного списка видов деятельности, по которым испытывается 70

нехватка кадров (например, социальные работники, младший медицинский персонал и др.). Длительность пребывания таких работников: временная иммиграция на срок до 2 лет без права изменения статуса. Особую группу могут составить молодые работники в возрасте от 17 до 27 лет, привлекаемые к выполнению непрофессиональных работ на определенный срок, в том числе в период студенческих каникул. Для них могут быть разработаны отдельные программы по привлечению иностранной рабочей силы. - Сельскохозяйственные и строительные рабочие без требований к квалификации. Программа привлечения таких иностранных работников должна предусматривать отбор кандидатов по балльной системе без оценки квалификации (например, наличие предыдущего опыта работы в Российской Федерации, знание языка и т.п.). На данную категорию мигрантов должна распространяться квота на привлечение иностранной рабочей силы. Приглашаемый иностранный работник должен иметь разрешение на работу под определенное рабочее место, конкретного работодателя, а период времени его деятельности на территории России должен быть ограниченным. Длительность пребывания таких работников: временная иммиграция на срок до 6 месяцев без права изменения статуса. - Работники сервиса, торговые работники. Программа привлечения таких иностранных работников должна предусматривать отбор кандидатов по балльной системе без оценки квалификации (например, наличие предыдущего опыта работы в Российской Федерации, знание языка и т.п.). На данную категорию мигрантов ECONOMICA 2014/1


должна распространяться квота на привлечение иностранной рабочей силы. При этом работник должен иметь право трудоустроиться только у определенного работодателя. Приглашаемый иностранный работник должен иметь разрешение на работу под определенное рабочее место, конкретного работодателя, и на ограниченный период времени. Длительность пребывания таких работников: временная иммиграция на срок до 2 лет без права изменения статуса. 4. Целью программы по учебной иммиграции является создание преимуществ в конкуренции за квалифицированных специалистов. Приоритетные группы – лица молодых возрастов, студенты и стажёры. Для привлечения молодежи выпускникам должно предоставляться право работать в стране сразу после окончания учебы без требований к стажу работы и выезда из страны, а также выдаваться разрешение работать как в течение, так и после окончания обучения. Необходимо предусматривать облегченную процедуру получения разрешения на работу. На данную категорию мигрантов не должна устанавливаться квота. После окончания

ECONOMICA 2014/1

учебного учреждения и при условии трудоустройства на конкретное рабочее место таким мигрантам по упрощенным процедурам может предоставляться при их желании вид на жительство. Основой отечественного законодательства является Закон о правовом положении иностранных граждан. В современных условиях, для поддержания равновесия на российском рынке труда, необходимо существенное совершенствование нормативной правовой базы, которая позволила бы дать эффективный механизм отбора иностранных работников, увязать воедино интересы мигрантов и работодателей, учесть интересы воссоединения семей, то есть обеспечить разносторонний, комплексный подход к сложным вопросам внешней трудовой миграции. Представляется, что учет изложенных мер при разработке и реализации миграционной политики позволит повысить уровень образования населения, стабилизировать рынок труда, улучшить обеспеченность России и ее регионов кадрами квалифицированных специалистов.

71


Chepurda Larysa Mykhailivna

The Current State of the Educational Service Market in Ukraine Chepurda Larysa Mykhailivna: Сучасний стан ринку освітніх послуг в Україні Az oktatási szolgáltatások piacának sajátosságai Ukrajnában Рівень розвитку освітніх послуг в державі визначає економічний стан та соціальне благополуччя суспільства. Проблема удосконалення системи вищої освіти в Україні та підвищення якості професійної підготовки спеціалістів є важливою соціокультурною проблемою, рішення якої можливо тільки при приведенні освіти до соціально-економічних вимог ринкової економіки.. Ключові слова: вища освіта, професійна освіта, Болонський процес, контроль якості Az oktatási szolgáltatások fejlettségi szintje jól mutatja a gazdaság és társadalmi jólét állapotát. Ukrajnában a jelenlegi felsőoktatási rendszer és a szakképzés minőségének javítása jelentős társadalmi-gazdasági probléma, amelynek megoldása az egyik feltétele, hogy megfeleljenek a piacgazdaság társadalmi-gazdasági követelményeinek. Kulcsszavak: felsőoktatás, szakképzés, Bologna-rendszer, minőségbiztosítás ABSTRACT The level of educational service development is the precursor of economic status and social well-being of society. The issue of improving the system of tertiary education in Ukraine and the quality of vocational training poses an important socioeconomic problem, the solution of which is possible on condition of complying with the socioeconomic requirements of market economy. Keywords: higher education, vocational training, Bologna- process, quality assurance The level of educational service development is the precursor of economic status and social well-being of society. The issue of improving the system of tertiary education in Ukraine and the quality of vocational training poses an important socioeconomic problem, the solution

72

of which is possible on condition of complying with the socioeconomic requirements of market economy. At the core of current education is the level of faculty’s professional competence, the state of material, technical, scientific and informational base of student education. Integration of Ukraine into the European Union has prompted higher education modernization, establishing closer link between Ukrainian and European educations. The process of tertiary education reform in Europe is based on the principle of creating a common European educational zone, the so-called “Bologna process”. In May, 2005 Ukraine became a member country of the Bologna process at the Convention of European Ministers in Bergen, which fact testifies to the international recognition of the Ukrainian system of higher education. As ECONOMICA 2014/1


a member of the Bologna process, Ukraine took steps to meet a number of key objectives, which presuppose the implementation of standards, guidelines and basic tools: NQF Innovative European Credit Transfer System, the European Diploma Supplement. The structure of higher education in Ukraine has been reformed to comply with the structure of education in developed countries, as defined by UNESCO, the United Nations Organisation and other international organizations. In Ukraine more than 1000 establishments of higher education of various accreditation levels prepare more than 2 million students in 73 fields of education and 570 subject areas. The network of establishments of higher education of the 3-4 accreditation levels in Ukraine includes 313 institutions, out of which 220 are state-owned. Among them there are 98 universities, 46 academies, 62 institutes. 37 universities and academies enjoy national status. The network provides training for 249 students per the population of 10 thousand. At universities, academies and institutes 1 285 000 students receive instruction, out of which 1 086 000 students obtain a degree between the ages of 17-24 including, representing 90% of the whole student population. According to UNESCO university rankings, the top 10 best establishments of higher education in Ukraine include National Technical University “Kyiv Polytechnic Institute”, Taras Shevchenko National University of Kyiv, Olexandr Bohomolets National Medical University, National University of Kyiv-Mohyla Academy, Karazin Kharkiv National University, National Technical University of Ukraine “Kharkiv Polytechnic Institute”, National University of Agriculture, Yaroslav Mudryi National Law Academy, Donetsk National University etc. The quality of education has always posed a problem, becoming even more acute with the advance of market economy due to a number of reasons: the elimination of graduates state distribution, labour market instability; reduction of state funding of education and research activities; lack of motivation in students ECONOMICA 2014/1

towards “non-prestigious” professions etc. The analysis of education in Ukraine reveals that the central problem of its development should be resolved on the ground of matching the system of education with the civilization and cultural needs. As stated by UNESCO, there are 3 aspects of educational activity, which affect the quality of higher education. Firstly, the quality of personnel guarantees high academic qualification of faculty and researchers, while the quality of educational programmes ensures the correlation between the number of lecturers and researchers, and their compliance with public demand. Secondly, the quality of student education, as mass higher education has become a part of fast-approaching reality, can be improved on condition of diversification of educational programmes, bridging the gap between secondary and tertiary education, and enhancing the role of mechanisms of student motivation and professional guidance. Thirdly, the quality of higher education infrastructure, including computer networks and modern libraries, which can be maintained through adequate funding, can be raised provided higher education remains a national priority. The current stage of development of education in Ukraine is characterized by the processes of reforming higher education, which is reflected in doubling of the total number of universities (although the recent trend is towards the integration of higher education establishments aiming at their consolidation and reorganization), transition towards the two-tier training system (today in Ukraine there are 4 levels of tertiary education: junior specialist, bachelor, specialist, and master), the introduction of four-level accreditation system of universities. In state universities there is a growing tendency of increasing the number of students who study at their own expense. At the peak of their popularity, as in other countries, are specialties including law, economics, as well as 73


such service specialties as tourism, hotel and restaurant, advertising business etc. In the sphere of education early signs of the so-called “Crisis 2015” can already be detected. Owing to an extremely low birth rate in 1999-2002, by 2015 the number of school -leavers will be hardly sufficient to cover even the training of the state-funded specialties, not to mention the private sector. Therefore, the demand for entrants is met at the cost of alternative sources, such as those who do not own a degree, those who study to obtain their

second degree, and foreigners, whose number is steadily increasing. Thus, trends of higher education development in Ukraine show that it is in pressing need of complete renewal as regards its structure and content, consistent and urgent implementation of innovative learning and educational technologies, modernization of the entire national education policy, revision of not only its legal framework, but also rethinking of the mission of higher education and its strategic objectives.

References [1.] Загальні відомості про вищу освіту в Україні http://www.mon.gov.ua/education/higher/higher [2.] Середньострокова стратегія на 2008-2013 рр. http://www.ifap.ru/ofdocs/unesco/unesco83.pdf [3.] 10 лучших высших учебных заведений Украины порейтингу ЮНЕСКО http://www.vsesmi.ru/ news/1642114/

74

ECONOMICA 2014/1


Boda Tímea – Hima Gabriella – Huff Endre

A szociális munkás küldetése Jász-Nagykun-Szolnok megyében Boda, Tímea – Hima, Gabriella – Huff, Endre: The Mission of the Social Worker in Jász-Nagykun-Szolnok County The aim of our article is to prepare the introduction of training social workers at the College of Szolnok. Jász-Nagykun-Szolnok county is a region in Hungary in which the composition of the population and their social status calls for an increase of the number of social workers. For this reason in the programme of the research group of the Department for Social Sciences and Communication helping underprivileged people is a priority. Keywords: social work, proactivity, prejudice, helping of underprivileged people ÖSSZEFOGLALÓ Publikációnk célja a szociális munkás szakképzés bevezetésének előkészítése a Szolnoki Főiskolán. Jász-Nagykun-Szolnok megye olyan régiót képvisel az országon belül, amelyben a lakosság összetétele, társadalmi helyzete nemcsak indokolná a szociális munkások számának növelését, hanem kifejezetten szükségessé tenné. Ezért a Társadalomtudományok és Kommunikáció Tanszék kutatócsoportjának programjában a hátrányos helyzetűek segítését prioritásként szerepel. Kulcsszavak: szociális munka, proaktivitás, előítéletek, hátrányos helyzetűek segítése MINDENNAPI TÁRSADALOMTUDOMÁNY A Szolnoki Főiskola idei tudománynapi konferenciájának központi témája a tudomány és a mindennapok kapcsolata. Ez a kapcsolat első megközelítésre nem egyértelmű. Van-e egyáltalán kapcsolat? Mire jó a mindennapok emberének az elvont tudomány? Mire jó, hogy kísérletekre, felfedezésekre, kutatásokra költik az adóforintjainkat? Ha visszamegyünk az időben: mire volt jó, hogy hogy Giordano Bruno tűzhalált halt a heliocentrikus világkép eszméjéért? ECONOMICA 2014/1

Hogy Galvani békacombot ingerelt villamossággal? Hogy Volta gróf feltalálta az elektrolízist a 18. században? Mire volt jó Hoffmann körkemencéje, Mengyelejev periódusos táblázata, mire voltak jók Pavlov kísérletei? Mi hasznot hozott a neutronnak nevezett atomi részecske? Ez csak néhány példa a tudománytörténet nagy felfedezéseiből. Ezekből, a napi élettől látszólag igen messze eső, öncélúnak tűnő kísérletekből származik mindennapi életünk komfortja. A kísérletekből és alapkutatásokból lett az ipari forradalom. A technika és technológiák fejlődéséből számtalan előny szivárog le később a mindennapokba. A látszólag „öncélú” űrkutatások melléktermékeiként használjuk pl. a teflonedényeket, a tépőzárat vagy a helymeghatározó GPS-t, a hadikutatásoknak, a katonai információtechnológia fejlesztésének az internetet. Felfedezéseket azonban nemcsak a természettudományok területén lehet tenni. A mi társadalomtudományi kutatásaink nem ennyire látványosak, mint az említett példák, de hatásuk az egész társadalom fenntartása, fejlesztése szempontjából nem kevésbé fontos. Míg a természettudományi felfedezések fizikai jólétünkhöz járulnak hozzá, a társasalomtudományiak mentális komfortérzetünkhöz. Egy társadalom jóléte számára nem közömbös, mennyire tud75


ja a már elért jólétet fenntartani vagy növelni anélkül, hogy ez a társadalom hátrányban élő csoportjainak rovására menne. Hogyan lehet egy véges fizikai világban úgy gyarapítani saját javainkat, hogy másoké eközben ne csökkenjen, sőt, lehetőleg még növekedjen is? Tanszékünk munkatársai a társadalomtudományi kutatásoknak ezzel a gyakorlati oldalával szembesültek három héttel korábban, amikor szakmai konzultáción vettek részt a bécsi szakfőiskola (Fachhochschule Wien) Szociális Munkás Tanszékén. Tanulmányutunk célja a szociális munkás szakképzés bevezetésének előkészítése a Szolnoki Főiskolán. Jász-Nagykun-Szolnok megye olyan régiót képvisel az országon belül, amelyben a lakosság összetétele, társadalmi helyzete nemcsak indokolná a szociális munkások számának növelését, hanem kifejezetten szükségessé tenné. Ezért kutatócsoportunk, amelynek programjában a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása prioritásként szerepel, minden elérhető tudományos módszert, szakmailag hasznos tapasztalatot, ismeretet, segítséget felkutat és elsajátít, hogy küldetésének eleget tehessen. Bécsi tanulmányutunk tapasztalatai illeszkednek az idei év főiskolai tudománynapi konferenciájának tematikájába is, hiszen a szociális munka kifejezetten olyan tudomány, amely nemcsak leszivárog a hétköznapokba, hanem amelyet egyenesen a mindennapok gyakorlata hívott életre. A szociális munka a jóléti államokban szorosan összefügg a szociális biztonsággal. Olyan társadalmi küldetés, amelynek célja kifejezetten a hátrányos helyzetűek, vagy egyenesen a kirekesztéssel fenyegetettek felzárkóztatása, beintegrálása a társadalomba. Mit jelent valójában a felzárkózás, a társadalomba való betagozódás? Mindenekelőtt a társadalmi javakból (úgymint lakás, élelmiszer, ruházkodás, munka, pénz, ezen felül a tanulás, a képzés és a tudomány) való részesedést. Ezen túl a kapcsolatteremtés képességét, a megteremtett kapcsolatok fenntartani, adott esetben pedig akár azok feloldani tudását. A szociális munka társadalmi küldetéséből fakadóan a közjólétet tűzi ki célul, ezért annak forrása is a közösen megtermelt 76

javak kell, hogy legyenek. A szociális munka a jóléti államokban par excellence közügy, tehát közpénzekből finanszírozott. A (poszt)modern ipari társadalmakra a gyors társadalmi változás, átstrukturálódás jellemző, ami a lakosság sok rétegét nemcsak érinti, hanem új feladatok, igények, sőt, olyan kihívások elé állítja, amelynek nem mindenki tud minden további nélkül azonnal megfelelni. A szociális munka interdiszciplináris tudományos ismeretekre alapozva, professzionális módszerekkel igyekszik konkrét társadalmi problémákat azok keletkezési helyén – a mindenkori intézményi megbízás figyelembevételével – felismerni és helyben orvosolni. A szociális munkát szakszerű intervenciónak is nevezhetjük, amelynek az a célja, hogy a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodást, azaz az egyének, csoportok, szervezetek hozzáállásának, viselkedésének a helyzethez igazodó megváltoztatását a közjólét érdekében társadalmi szinten elősegítse. Erre akkor és abban az esetben van szükség, ha az érintett egyének saját, vagy csoportos, vagy szervezeti képességei a problémamegoldásra nem elegendőek. A társadalomtudomány – a természettudományoktól eltérően, de azzal mégis párhuzamba állíthatóan – nem a testi-fizikai komfortot, hanem a mentális és pszichés komfortot szolgálja. Ez az elméleti tudás is “lecsorog” tehát a mindennapokba, növelve a társadalom jólétét, komfortérzetét. A magas szintű szociális munka, a minden rászorult számára hozzáférhetővé váló szolgáltatás a jóléti államokban kézzel foghatóbb realitás, mint nálunk. A helyzet paradox. Épp azok a társadalmak kínálnak alacsonyabb szintű és nehezebben elérhető szolgáltatást, ahol nagyobb a rászorulók, a leszakadóban levő vagy már leszakadtak száma. Épp ezért fontos általában a magyar társadalom, de azon belül is a hátrányosabb helyzetű vidék, elsősorban az alföldi régiók erősítése a szolgáltatás kiépítésével, a szolgáltatók kiképzésével. Nyugati szomszédjaink a magas színvonalú szociális munkás szolgáltatásuknak köszönhetően képesek nagyszámú, migrációs háttérrel rendelkező lakosságukat a beilleszkedésben hatékonyan segíteni. ECONOMICA 2014/1


A szociális munka par excellence gyakorlati és dinamikus, nemcsak alkalmazott, hanem „alkalmazkodó” tudomány. A társadalom állandó változásával a küldetés és a feladat is állandóan változik. A súlypontok áthelyeződnek benne, bővülnek, esetleg a régiek megszűnnek és helyettük új tevékenységi körök keletkeznek. Az elméleti ismeretek mechanikus elsajátítása nem elegendő, legalább ennyire szükséges a konkrét szituációban történő alkalmazni tudás, amely gyors és önálló döntéseket, lélekjelenlétet és kreativitást igényel. Tanulmányutunk egyik nagy tanulsága, hogy a szociális munkásképzést a gyakorlat felől kell megközelíteni, és az elmélettel csak a képzés végén, mintegy már a gyakorlati ismeretek szintéziseként szabad megterhelni a hallgatót. A szociális munkás képzés során a hallgatók sok elvont – jogi, filozófiai, pszichológiai, pedagógiai, sőt, vezetéselméleti – ismeretet sajátítanak el, amelyek megmagyarázzák a humán viselkedést, az emberi kapcsolatokat és a társadalmi következményeket. De ezek az elméletek csak a gyakorlattal való szoros kapcsolatban, a mindennapi helyzetekre alkalmazva érthetők meg, sajátíthatók el és hasznosíthatók. Mi több, a szociális munka során az elméletek állandóan vizsgáznak a gyakorlatban, megkérdőjeleződhetnek, felülvizsgálatukra, korrekciójukra is sor kerülhet. Ugyanakkor az elméletek megközelíthetővé tesznek olyan elzárt területeket, mint szülők és gyermek, idősek és fiatalok, beilleszkedők és deviánsak viszonya, elszigetelt társadalmi mikrostruktúrák belső szerkezete. A szociális munka elmélete retrospektív segít megérteni a szociális munka gyakorlatát. Nem absztrakt, hanem eleven, mert segít megítélni döntéseink helyességét, de azt is, miért váltott ki egy bizonyos tevékenység egy bizonyos viselkedést. Egy szociális munkásnak a szolgálatot igénybe vevők érzelmi motívumait is figyelembe kell vennie, értenie a látszólag irracionális viselkedés logikáját. ECONOMICA 2014/1

Ha egy elmélet alkalmazható is egy szolgáltatás-felhasználóra, az még nem jelenti annak a felhasználói személyiségnek a teljes körű megértését is. Még ha egy elmélet működni látszik, továbbra is nyitottaknak kell lennünk más elméletekre, folytatnunk kell a megfigyelés és reflektálás folyamatát. A szociális munka olyan tevékenység-folyamat, melynek során a tanult elveket adaptáljuk a szituációra vagy a változó körülmények ill. új információk fényében elvetjük. Minden ügyfél, minden szituáció különböző, ami különböző megközelítést igényel. Egyetlen tudományban sem létezik univerzális, mindent megmagyarázó elmélet. Legkevésbé a szociális munka tudományában. Az elmélyült tudás csak annak lesz segítségére aki az ügyfél iránti empátiával, problémája iránti érzékenységgel rendelkezik, és függetleníteni tudja magát az előítéletektől, felületes benyomásoktól. Ehhez pedig elmélyült tapasztalat is szükséges. Aki a rá bízott közösségen, csoporton, egyénen dolgozik, saját magát is fejleszti. A szociális munka ilyen értelemben személyiségépítés is. A mindennapi gyakorlat, az érintett csoportokkal, közösségekkel, egyénekkel végzett közös munka megkérdőjelezi az előítéletekké merevült, kikezdhetetlennek látszó „igazságainkat” vagy igaznak hitt feltevéseinket, felülvizsgálat tárgyává teszi addig megszokott gondolkodási mechanizmusainkat. A gyakorlat által folyamatosan kontrollált elméleti tudás nyitott és rugalmas, toleráns és empatikus személyiséggé fejleszt bennünket. A szociális munka valójában nemcsak hivatás, hanem a megtestesült élethosszig tartó tanulás. A Bécsi Fachchochschule évtizedek óta képez ki szociális munkásokat. 2013. november 4-én és 5-én szakmai konzultáción és gyakorlaton fogadott bennünket a Szociális Munkás Tanszék vezetője, Barbara Bittner professzor asszony, és munkatársa, Isabell Miloradovics tanársegéd. Az eszmecsere során megismerkedhettünk az 77


ott folyó képzés szerkezetével, a felvételi rendszerrel, a hallgatók társadalmi hátterével, motivációival, a társadalom elvárásaival a szakmával szemben, a piaci igényekkel, a szakma presztízsével. Kérdéseinket is feltehettük, amelyekre részletes és alapos válaszokat kaptunk. A tanszék segítséget ígért és folyamatosan nyújt képzési tervünk elkészítéséhez, és konkrét szakmai segítséget ígért a képzéshez is, egészen leendő hallgatóink részképzésének átvállalásáig saját campusukon. Delegációnk tagja volt dr. Molnár Edina, a Társadalomtudományok és Kommunikáció tanszék vezetője, Huff Endre docens, Boda Tímea adjunktus, Varga Mariann, a Tanszék ügyintézője. A moderációt és tolmácsolást Hima Gabriella professzor, a Társadalomtudományok és Kommunikáció Tanszék oktatója ill. a Szolnoki Főiskola Tudományos Tanácsának elnöke végezte. REAKTÍVBÓL PROAKTÍV – A SZOCIÁLIS MUNKÁS FEJLESZTŐ MUNKÁJA „Ha van valami, ami okot adhat számomra az optimizmusra, akkor az nem más, mint az embereknek az a kétségbevonhatatlan képessége, hogy tudatos munkával javíthat az életén” Henry David Thoreau A társadalom és a gazdaság, de szűkebb értelembe véve a mikrokörnyezetünk érdeke, hogy a hátrányos helyzetű emberek, közösségek megtalálják életterüket, céljukat és hivatásukat, vagyis érezzék - értékes, alkotó tagjai társadalmunknak. Tudjuk, hogy kortól és társadalmi csoporttól függetlenül a személyi, szakmai kudarcsorozatok, az elértéktelenedés érzése hoszszú távon mentális leépüléshez vezet. A hátrányos helyzetben élő emberekre ez még inkább igaz. Önismeretük gyenge, én-képük negatív. A megszokott, bár sikertelen viselkedésmintájukból nehezen lépnek ki, változtatni egyedül képtelenek. Erősségeiket nem tudatosítják, ezért a 78

kudarcokra koncentrálnak, gyakran kudarckerülő vagy éppen kudarckereső magatartással élik életüket. Bizalmatlanok a közösségük, a társadalom iránt. Reaktívak, elszenvedői és nem cselekvői saját életüknek. A szociális munkás az a szakember, de még inkább társ, aki segíthet definiálni problémáikat, megmutatni lehetőségeiket, és erősíteni én-képüket. Ez egy bizalmi kapcsolat. A hátrányos helyzetű emberek életkedvét, motiváltságát erősíti az az érzés, hogy van egy társ, (a szociális munkás), aki „fogja a kezüket”, akinek fontos az ő boldogulása vagy boldogtalansága. Őszinteséggel és empátiával kinyitja azokat a kapukat, amelyek a változást indikálhatják. A kirekesztettség izolálja a hátrányos helyzetű embereket. A közösségekből kiszorulnak, kapcsolati körük leépül. Utasi szerint a bizalmas kapcsolatok hiányából adódó izoláció visszahat az életminőségre, s gyakran vált ki boldogtalanságérzést. (Utasi 2002) A mai magyar társadalom nehezen tolerálja a rászorultságot, vagy akár a fogyatékosságot, a másságot szemben például az amerikai társadalommal. Ez megnyilvánul a szociális területen dolgozó szakemberek munkájában is. Dr. Barbara Bittner professzor a bécsi FH Campus Szociális Munka Intézet vezetője úgy fogalmazott, hogy a társadalom számára maga a szociális munkás is hátrányos helyzetűvé válik, főként a gazdasági területen dolgozók szemében. Az izoláltság nem csupán a kapcsolatokra érvényes, hanem a mai információs társadalomban nélkülözhetetlen információk, egyben lehetőségek, akár pályázat vagy más támogatási formák elérésének gyors megismerését, az aktuálisan megjelenő ingerekre adott adekvát válaszreakciók hiányát is jelenti egyben. A szociális munkás lehet az a katalizátor, aki képes lehet az izoláció láthatatlan körén lyukat törni. Munkájával elősegítheti azt a folyamatot, amelyben a rászorult újból képessé válik nyitni a közösségek, régebbi kötődések felé, ezáltal felisECONOMICA 2014/1


meri az adott társadalmi csoportban a helyét, és szerepét. Azokat az értékeket, amelyek őt és a csoport tagjait összekötik, azokat a célokat, amelyekért a tagok közösen hoznak erőfeszítéseket. Ez az önfejlesztést egyik fontos lépcsőfoka. Hol a helyem a csoportban? Hová tartozom? Mi az én utam? A szociális munka egyik fontos célja, hogy a támogatásra szoruló emberek, a társadalom aktív tagjaivá váljanak, olyan proaktív személyekké, akik képesek tudatosan irányítani életüket, reálisan döntéseket hozni, és akik felelősséget éreznek saját életükért. Covey (2004) szerint „…a proaktív ember saját reakcióit, magatartását nem fogja a körülményekre, a környezetére vagy saját kondicionálására. Viselkedésük saját tudatos választásukból fakad, ami értékeken alapszik, nem pedig kondicionálásuk eredménye, ami érzéseken alapszik….” A proaktivitás nem más, mint a választás szabadsága, azaz olyan válasz a beérkező ingerekre, amelyet a proaktív modell szerint az alábbi négy elem határoz meg: A szabad akarat, Én-tudat, Képzelet, Lelkiismeret. Covey (2004) A szociális munkás egyik feladata segíteni tudatosítani azokat az értékeket, elveket, amelyek meghatározzák a rászorult cselekedeteinek közzéppontját. Tudatosítani kell azokat az erősségeket, személyi és szakmai kulcskompetenciákat is, amelyekre támaszkodhat sikeres életvitele és eredményessége érdekében. Garfield amerikai pszichológus sokáig kereste a választ az alábbi kérdésre : Mi azonos a kiválóan teljesítő emberekben? Kutatása egyértelműen bebizonyította, hogy a már Covey által is említett Képzelet faktor, azaz a vizualizáció. „Ha el tudod képzelni, meg is tudod valósítani.” Walt Disney A vizualizációval gyakran felvetődnek az alábbi kérdések: Miért érdemes? Miért változtassak? Hogyan tegyem ezt? Mit kell tennem, hogyan érhetem el a fejlődést? A szociális munkás feladata többek között a hátrányos helyzetű ECONOMICA 2014/1

ember kompetenciafejlesztése, amely megvalósul az erőforrások tudatos hasznosításában, felismerésében és fejlesztésében. A kompetencia alapú emberi erőforrás alkalmazásoknak jelentős szerepük van a változások, a kultúraváltás elindításában, kommunikálásban, kezelésben, az egyéni rejtett tartalékok felfedezésében és aktivizálásában, a kiváló teljesítményhez, illetve az önmegvalósításhoz szükséges készségek tudatosításában és fejlesztésében. Rushton és Soprrentino (1981) szerint, a szocializációs folyamatokban létezik az altruizmus olyan formája, amely az emberi közösségeken belüli tapasztalatszerzés, tanulás, átadás folyamatához kötődik. (Utasi 2002) A szociális munkás, szakmai felkészültségén túl feltételezhetjük, hogy hivatását azért is választotta, mert nagyfokú altruizmussal, segítőkészséggel, türelemmel és toleranciával rendelkezik. Jó tanító, aki mentoráltját a neki legmegfelelőbben segíti. A segítés-fejlesztést több területen párhuzamosan szükséges elkezdeni. A fejlődés fontos eredményei, a sikeres teljesítmény, az elégedettség, az életminőség javulása. Egyéni teljesítményünk meghatározza egyéni hatékonyságunkat is magunk és a társadalom számára egyaránt. Poór (1996) megfogalmazásában a teljesítményt az alábbi Öt kompetenciatípus meghatározza meg. - Ismeretek, tudás - Készségek, jártasságok - Szociális szerepek, értékek - Én-kép - Motivációk Sok személyes tulajdonság van, amelyek befolyásolják, mit teszünk. Ezen különböző jellemzők a tudatosság különböző szintjein vannak. Lényeges különbség van a kompetenciák között taníthatóságuk, fejleszthetőségük mértékében is. Az ismeretek és a magatartási jellemzők taníthatók a legkönnyebben, az attitűdök, értékek módosítása nehezebb, s nem lehetetlen 79


a motivációk és vonások megváltoztatása, de az eljárás hosszú, nehéz és költséges. Tehát a humán erőforrás alakítás során leginkább a nehezen fejleszthető kompetenciákra kell koncentrálni. (Poór J. et.al 1996) A fejlődés egy olyan út, amelyben szükségesek azok az ismétlődő elemek, amelyek tudatosítják a fejlődés irányát. Ezek az ismétlődő fókuszpontok támogatják az esetleg negatív berögzült magatartásminták elhagyását is. Golemann (in Golemann 2003) szerint az önfejlesztéshez, a tartós sikereket hozó változáshoz a következő ismétlődő lépésekre van szükség: - Én-ideál meghatározása – Milyen szeretnék lenni? - Reális én-kép – ki vagyok? Mik az erősségeim és a gyenge pontjaim? - Tanulási munkaterv – Erőforrásaimra építve pótolni hiányosságaimat. - Új magatartásminták, gondolkodásmódok és érzelmek kikísérletezése és begyakorlása - A változáshoz szükséges stabil, megbízható kapcsolatok kialakítása Miller (Golemann 2003) ezzel szemben, azt mondja, hogy a tanulási folyamat az alábbi 4 lépcsőben fogalmazható meg: - Tudattalan hozzá nem értés (unconscious incompetence) fázisa: Nemcsak, hogy nem tudjuk, hogyan kell valamit csinálni, de még azt sem tudjuk, hogy mindezt nem tudjuk. - Tudatos hozzá nem értés (conscious incompetence) fázisa: Felfedezzük korlátjainkat, rájövünk, mi mindenre van szükségünk. - Tudatos hozzáértés (conscious competence) fázisa: Ebben a fázisban tanuljuk a legtöbbet, lassan elsajátítva a szükséges tudást. - Tudattalan hozzáértés (unconscious competence) fázisa: Tudatosan meghatározzuk a kívánt eredményt, és a végrehajtást rutinszerűen előhívható magatartásra bízzuk, felszabadítva tudatos figyelmünk csatornáit más dolgokra 80

A szociális munkás fejlesztő munkájának hozadéka a racionális észlelés, célalkotás és reális tervezés, majd megvalósítás négyesének eredménye. Ez azonban, ahogy Poór is utal rá nehéz és hosszú távú befektetés eredménye, mind a szociális munkás, mind pedig a támogatott részéről. A fejlődést nehezíti, hogy az eredmények nem azonnal jelentkeznek. Ezt a folyamatot meghatározza a motiváció, elsősorban a rászoruló és másodsorban a szociális munkás részéről. Joseph S. Renzulli 1978-ban tanulmányában a fenti kritériumok mellett a feladat iránti elkötelezettséget adta meg, mint jelentős tényezőt. Franz J. Mönks (1992) ezt az „általános alkotóerőt” magába foglaló motiváció fogalmával helyettesítette, amely az akaraterőt, a szorgalmat, a kitartást, a munkában való elmélyülést is tartalmazza. Mindezek feltétele a vele járó önbizalom és az állhatatosság, azaz megszállottság. Ezen alapokra építve vezették be az IQ mellett az EQ, vagyis az emocionális Quotiens-hányados fogalmát (Goleman, 1995), mint a társadalmi teljesítmények, de különösen a kiemelkedő eredmények egyik meghatározó faktorát. Az egyénekre ható motivációs tényezők közül fontos helyen szerepel a környezet, illetve azok az értékrendszerek, kulturális hatások, amelyek jelentős mozgatóerőként hatnak. Liton szerint a valóságos kultúra rugalmas, bár előír a személy viselkedése számára bizonyos határokat, a fejlődő személyiségnek pedig több-kevesebb útmutatást ad, mégis nagymérvű szabadságot enged. Az elvont kultúrakonstrukciók félrevezethetők lehetnek, hiszen egyetlen egyén sem puszta tükörképe a jellegzetes, vagy átlagos kulturális mintának. A kultúra tehát azok a sajátosságok, amelyek bensővé váltak (interiorizálódtak), életünk motiváló tényezővé léptek elő. Ha környeztünk, nem állandó, integrált, a személy sem lehet benne stabil és integrált. (Gordon W Alport 1980) ECONOMICA 2014/1


Sokszor a hátrányban élők mikrokörnyezete, kulturális mintája a visszahúzó erő. A roma fiataloknál például jellemzően visszatartó erő a család. Sok példát láthatunk arra, hogy a roma fiatal továbbtanul felsőoktatási intézményben, mert a tanárai motiválják, biztatják, hogy ott a helye, de amint kikerül ebből a támogató középiskolai közösségből a hallgató a kisebb ellenállás felé mozdul, eleget tesz a családi akaratnak és visszamegy falujába szakma és célok nélkül. Fontos megemlíteni, hogy főként az ilyen nehéz helyzetekben, ahol a közösség a fejlődés ellen hat, hogyan tud dolgozni a szociális munkás. Felmerül az ő motiváltságának kérdése is. Sajnos, azonban ma Magyarországon a szociális munkának sem anyagilag sem szakmailag nincs nagy támogatása. Itt is igazak tehát Joseph S. Renzulli (1978) szavai, amely szerint az egyik legjelentősebb tényező a feladat iránti elkötelezettség. A Bécsi Fachchochschule éppen ezért nagy hangsúlyt fordít a szociális munkások kiválasztására a felvételi eljárás során. A jelentkezőknek egy többlépcsős felvételi rendszeren kell átesniük, amely áll írásbeli pszichológiai tesztből, több csoportos szituációs gyakorlatból és egyéni szóbeli vizsgából. Cél, hogy az arra legalkalmasabbakat, legmotiváltabbakat vegyék fel. Az emberi kapcsolatok sajátossága, a kölcsönösen egymásra irányuló, egymásra figyelő cselekvés. Ez a szociális munkás és a támogatott kapcsolatára is feltételezhetjük, hogy igaz. Így a megsegítettől is elvárható, hogy szükség esetén, saját erőforrásaival „viszonozza” a kapott támogatást. (Utasi hivatkozik: Blau, P., 1977, Sik E., 1988, Harcsa-Bocz 2001) A szociális munkás számára a viszonzás ebben az esetben nem más, mint maga a proaktivitás. A tenni akarás. Az én-erő felismerése, az hogy többé nem hagyom, hogy bábuként mozgassanak életem sakktábláján. Összegzésként megfogalmazhatjuk, hogy a szociális munka olyan komplex tevékenység, amely nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásáECONOMICA 2014/1

ban. A szociális munkás példát mutat, tanít, fejleszt, bizalommal fordul a támogatásra szoruló emberek felé. Képes ösztönözni, elősegíteni a változást. Olyan, a munkája iránt elkötelezett proaktív ember, aki tudásával és tapasztalataival képes a rászoruló embereknek megmutatni a választás szabadságát. SZOCIÁLIS MUNKA ELŐÍTÉLETEKKEL TELI TÁRSADALMI KÖZEGBEN A szociális munka sajátossága, hogy egyaránt célcsoportjaként kénytelen kezelni a segítségre szoruló rászorultak mellett a többségi társadalmat is. Igyekszik megnyerni őket támogatóként, és hatékony társadalmi célú kommunikáció segítségével elérni az esetleg bennük lévő előítéleteik oldódását. Vegyük példának a hajléktalanokkal szemben tapasztalható előítéletet, és a társadalmi kommunikáció nehézségét. Egy megtörtént eset. Virágárus pavilonba egy, a hajléktalanok által terjesztett újságot árusító férfi érkezett. Egy ismerőse számára vett virágot. Vásárlása után az elárusító hölgy az üzletben maradt vevők jelenlétében látványosan szellőztetni kezdett, mondván: „a kedves vásárló után szükséges.” Megtanulta ui., hogy a hajléktalanoknak „kellemetlen szaguk van” és feltételezte, hogy az üzlethelységben mindenki hasonlóképpen vélekedik. A történet szépséghibája az volt, hogy újságárusunkra nem voltak érvényesek ezek a sztereotípiák. Hajléktalan-újságját ui. szerződésben vállalt kötelezettsége szerint tiszta, és rendezett ruházatban köteles terjeszteni. A szociális munkával járó társadalmi kommunikáció célcsoportja természetesen a hajléktalanok, de példánk alapján belátható, hogy jelentősebb mértékben az az előítéletekkel rendelkező többségi társadalom. A továbbiakban vizsgáljuk meg az előítéletes társadalom természetét, az előítélet logikai tartalmát. 81


Az előítélet-teljes magatartás mögött egy sajátosan fordított logika, a racionalizáció van. Ez a fogalom jelentésével ellentétbe nem ésszerű döntést, hanem magyarázatkeresést jelent. Addig, míg a logika tudománya a premisszákból von le konklúziót, az előítéletes vélekedés fordítva jár el: részigazságokat általánosít. Úgy is mondhatjuk: előítélet teli konklúzióhoz keres premisszákat. Virágárus hölgyünk nem érezhetett semmiféle kellemetlen szagot, de megtanulta, hogy a hajléktalan embereknek kellemetlen szaguk van. Konkrét hajléktalannal találkozván elvárta tőle, hogy igazolja az előítéleteit. Konkrét esetünktől kissé elvonatkoztatva, ez a racionalizáló magatartás mutatkozik meg minden, előítéletek által sújtott segítségre szoruló társadalmi csoporttal szemben. A racionalizáció logikai tartalma viszonylag könnyen formalizálható. Már Arisztotelész bemutatta, hogy kijelentéseinknek hatóköre van. Lehet univerzális: „Minden hajléktalan A” Ugyanez szimbolikus formában a következőképp néz ki: „ " x A/x/” (Nincsen egyetlen hajléktalan sem, akire az „A” kijelentés ne lenne igaz.) Lehet az állításunknak hatóköre egzisztenciális, tehát részleges: „Némely hajléktalanra igaz, hogy A” Melyet szimbolikus formában a következőképp fejezzük ki: „ $ x /Ax/” (Az adott állítás csak némely hajléktalanra igaz, de legalábbis nem mindenkire.) Arisztotelész joggal érvelt már két és félezer

82

éve amellett, hogy ha valami állítás részlegesen igaz, pl. az utcán élő hajléktalanok között vannak olyan polgártársaink, akikre érvényes, hogy életkörülményeik ismeretében kellemetlen szagúak. Ebből az egzisztenciális állításból viszont univerzális következtetést levonni nem lehet. (Arisztotelész. 1979. 131. old.) Aki logikusan gondolkozik, és kontroll alatt tartja nézeteit, egzisztenciális tapasztalatai alapján csak egzisztenciális kijelentést tesz: „Némely hajléktalanra igaz, hogy A” de belőle logikusan nem következik, hogy „Minden hajléktalanra igaz lenne A”

$ x /Ax/ Þ ~( " x A/x/) Egyetemes jellegű megállapítást csak megalapozott tudás birtokában tesz, ezért inkább kerüli azt, mert joggal tart a tévedés kockázatától, súlyosabb esetben a stigmatizációtól. Attól a magatartástól, ami a példánkban szereplő virágbolt eladónőjére már jellemző. A szociális munkás akkor jár el helyesen, ha már ismeri az előítéletek logikai természetét, kerüli a racionalizációt. Még a pozitív előítéletet is, hiszen arra is a „ " x A/x/” formájú állítás a jellemző. Belátja, hogy egyedi, egzisztenciális tapasztalatból csak marginális következtetések vonhatók le, akár negatív, akár pozitív előjellel. Ami meg a negatív élményeket illeti: Való igaz: „vannak hajléktalanok, akikre igaz, hogy kellemetlen szaguk van.” Segítségre szoruló embertársainkról van szó, emiatt a feléjük irányuló szociális munkát nem befolyásolhatja. „Homo sum, humani nihil a me alienum puto.” (Terentius)

ECONOMICA 2014/1


Felhasznált irodalom [1.] Arisztotelész (1979): Első analitika. In: Arisztotelész: Organon. Budapest, Akadémiai Kiadó [2.] Hegyesi Gábor – Kövér Ágnes – Talyigás Katalin (szerk.) (2012): A szociális munka oktatása. Budapest, ELTE TÁTK [3.] Huff Endre Béla (1996-1997): Az előítéletek kettős természetéről. In: Horváth Csaba (szerk.): Konfliktus, konszenzus, kooperáció. Szeged, Janus Pannonius Tudományegyetem Továbbképző Központ [4.] Mayrhofer, Hemma (2006): Wissens- und Kompetenzprofile von SozialarbeiterInnen. FH Campus Wien Verlag [5.] Mayrhofer, Hemma – Raab-Steiner, Elisabeth (2007): Wissens- und Kompetenzprofile von SozialarbeiterInnen. Berufspraktische Anforderungen, strukturelle Spannungsfelder und künftige Herausforderungen. FH Campus Wien Verlag [6.] http://www.theguardian.com/social-care-network/social-life-blog/2012/aug/03/using-theory-socialwork-practice [7.] http://www.lrsocialresearch.at/files/Toolbox_fuer_den_Dritter_Sektor.pdf [8.] Balogh Tibor (1994): Személyiségfejlesztés-Személyiségkoncepciók Tanulmányok. Szeged, JGYTF Kiadó [9.] Bódi Ferenc-Bőhm Antal (2000): Sikeres helyi társadalmak Magyarországon. Budapest, Agroinform Kiadóház [10.] Daniel Goleman et al.(2003): A természetes vezető Az érzelmi intelligencia hatalma. Budapest, Vincze Kiadó [11.] Faragó László (2005.): A jövőalkotás társadalomtechnikája. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó [12.] Kis Krisztián (Szerző) (2006): Partnerség és társadalmi tőke a vidékfejlesztésben 2-3 szám 28-31 oldal Parola Archívum [13.] Utasi Ágnes (2002): A bizalom hálója Mikrotársadalmi kapcsolatok, szolidaritás. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó [14.] Stephen R. Covey (2004): A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása, az önfejlesztés kézikönyve. Budapest, Bagolyvár Könyvkiadó [15.] Varga A. Tamás, Vercseg Ilona (1998): Közösségfejlesztés. Budapest, Magyar Művelődési Intézet [16.] Zacher László (2000-2003): Az egész életen át tartó tanulás kulcspontjai az emberi erőforrás fejlesztésben kutatás [17.] Zsolnai Anikó (szerk.)(2003): Szociális kompetencia – társas viselkedés. Budapest, Gondolat Kiadó

ECONOMICA 2014/1

83

Palik Mátyás – Vas Tímea: A pilóta nélküli légijárművek alkalmazásának légiközlekedés-biztonsági kérdései...

Palik Mátyás – Vas Tímea

A pilóta nélküli légijárművek alkalmazásának légiközlekedés-biztonsági kérdései - A kiemelt kutatási terület eredményeinek bemutatása Palik, Mátyás – Vas, Tímea: Aviation Safety Issues of the Unmanned Aerial Vehicle Application - Presentation for the Results of Research Area Nowadays numbers of international aviational- and flight safety organizaton and national authority conducts research concerning regulations of UAV operations, whose role is rising irreversibly, and concerning more safety operations of intelligent devices. The group of Hungarian aviation professionals has been conducting research on this area, financed by the funds European Union. In the article the authors present the risks of aerial robots, and present the New Széchenyi Plan “Critical Infrastructure Protection Research TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001”, and as a part of research the project for the regulational background of UAV applications. Detailing the goals of research, theirs accoplishments and expected results for the future. Keywords: unmanned aerial vehicle, aviation, flight safety ÖSSZEFOGLALÓ Napjainkban, egymástól függetlenül több nemzetközi légiközlekedési- és repülésbiztonsági szervezet, valamint nemzeti hatóság kutatja a – repülésben egyre nagyobb szerephez jutó – pilóta nélküli légijárművek (Unmanned Aerial Vehicle – UAV) repüléseinek szabályozási kérdéseit. Választ keresnek arra, hogy miként lehetne ezeket az intelligens eszközöket még nagyobb biztonsággal üzemeltetni a jelenlegi és a várható légi forgalomba. Magyar légiközlekedési szakemberek egy csoportja, Európai Uniós források felhasználásával már közel két éve folytat kutatásokat e területen. E kutató csoportba dolgozó szerzők a cikkükben ismertetik a légi robotok alkalmazásában rejlő kockázatokat, bemutatják az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 számú „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” nevű kutatási program részét képező, az UAV-k alkalmazásának jogszabályi környezetét vizsgáló projektet. Részletezik a kiemelt kutatási terület vizsgálatával elérendő céljaikat, az eddig elért-, valamint a várható eredményeiket. 84

Kulcsszavak: pilóta nélküli légijármű, légiközlekedés, légiforgalom, repülésbiztonság Bevezetés A pilóta nélküli légijárművek napjainkra olyan fejlettségi szintet értek el, amivel bizonyos feladatok végrehajtásában hatékonyabban és biztonságosabban képesek tevékenykedni, mint a pilóta által vezetett repülőeszközök. Mindezeken túl alkalmazásuk sem jár a személyzet egészségének és/vagy életének szükségtelen kockáztatásával, veszélyeztetésével. A sajtóban gyakran drónként is emlegetett repülő szerkezetek egyre sokrétűbb módon kerülnek alkalmazásra, úgy a katonai, mind a civil területen. Az eszközök felhasználása a repülések egyes speciális területein egyre inkább fokozódik [1]. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aiation Organization – ICAO) 2011. március 11-én adta ki 328 számú körlevelét, amely a pilóta nélküli légijármű- rendszerek (Unmanned Aerial System – UAS) kérdéseivel foglakozik [2]. A körlevél célja, hogy betekintést ECONOMICA 2014/1

Műszaki és informatikai tudományok

nyújtson a tagországok számára az ICAO azon erőfeszítéseibe, melyek az UAS-ek a nem-elkülönített légterekben és repülőtereken való alkalmazásával kapcsolatosak. A kiadvány megvizsgálja az alapvető különbségeket az emberi és a pilóta nélküli repülés között valamint, hogy az ösztönözze a tagállamokat arra, hogy saját tapasztalataikkal hozzá járuljanak az UAV-k biztonságos működtetésének kialakításához. 2011-ben az Új Széchenyi Terv részeként, felsőoktatási intézmények konzorciumi együttműködésben való részvételével, kiírásra került a „TÁM0P-4.2.1.B-11/2/KMR-2011- 0001 Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” pályázat, melynek célkitűzése a kritikus infrastruktúra védelem területén, nemzetközi színvonalon és együttműködésben végzett K+F tevékenységhez szükséges kritikus tömegű humánkapacitás konszolidációja, szükség szerinti fejlesztése és e területeken végzett innováció támogatása. Hazánkban a 2012. évi CLXVI. törvény szabályozza és elsősorban a katasztrófavédelem feladatai közé sorolja a kritikus infrastruktúrák védelmét. E terület szektorai azonban szerteágazóak, ide tartoznak többek között az energetikai-, a telekommunikációs- és informatikai rendszerek, az élelmiszer- és ivóvíz ellátás, a közlekedés, az egészségügy, a pénzügyi rendszer, az igazságszolgáltatás, valamint a közigazgatás (állami és honvédelmi/rendvédelmi szervek) is. Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozatával összefüggésben a projekt célja a nemzetközileg elérhető tudás összegyűjtése, adaptációja, illetve olyan új technológiák és tudás létrehozása, amely hozzájárul az állampolgárok biztonságának szavatolásához olyan fenyegetések ellen, mint például a terrorizmus, a természeti katasztrófák és a bűnözés, az emberi alapjogok egyidejű tiszteletben tartásával. A projektre az Óbudai Egyetem és az akkori Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem konzorciumi formában nyújtott be pályázatot, melyet elnyertek, biztosítva ezzel 2013 végéig e területen megvalósítandó K+F tevékenységeket. A pályázat négy kiemelt területre koncentrál, ECONOMICA 2014/1

melyek közül az „Adatintegráció” alprogram az, amely összefogja és kutatja az UAV alkalmazásához kapcsolódó területeket. Ezek egyike, a jogszabályi környezet vizsgáló „A pilóta nélküli légijárművek alkalmazásának légiközlekedésbiztonsági aspektusai” nevet viselő kiemelt kutatási terület. Ahogy az UAV-k repülési tulajdonságai, képességei, lehetőségei fejlődtek, egyre szélesebb területeken kívánják ezeket az eszközöket alkalmazni. Ezzel együtt nyilvánvalóvá vált, hogy a repülések biztonságának fenntartása érdekében a meglévő légiközlekedési rendszerben változásokat kell foganatosítani. A rohamos technológiai fejlődéssel együtt jár, hogy a felhasználók és a rendszerek légiközlekedési szabályozásában résztvevők egyre több és több megoldatlan, szabályozási problémával találják szembe magukat. A drónok békeidőben történő felhasználásának légiközlekedés-biztonsági aspektusból történő vizsgálatát és a szabályozói környezet kidolgozásának aktualitását elsősorban az indokolja, hogy Magyarországon a hatályos előírások hiányoznak, nincs meg a jogszabályi kerete a biztonságos alkalmazásának. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy az alkalmazásukkal kapcsolatos repülés-biztonsági kérdések tisztázásra kerüljenek. A kutatás egyik céljaként megfogalmazásra került, hogy a döntéshozatalban és végrehajtásban érintett kormányzati szervezetek és a megrendelők számára hasznos ajánlások kerüljenek kidolgozásra a gyakorlati megvalósítás és ellenőrzés érdekében. Ezeket az ajánlásokat, természetesen csak a meglévő hazai jogszabályok, illetve nemzetközi ajánlások feldolgozása, és kiértékelése után lehet megtenni. Napjainkban a légiközlekedés- és a repülésbiztonság területén nincs olyan nemzetközi, vagy hazai szervezet, munkacsoport, hatóság - legyen az katonai, vagy polgári - amely ne foglakozna e speciális eszközrendszerrel, ne kutatná annak szabályozási és biztonsági aspektusait. Világszerte már számtalan kezdeményezés indult e területen, melyeknél megvan az igény a nemzetközi együttműködésre, a koordináci85


óra. Mindezek mellet elmondható az is, hogy az egységes nemzetközi szabályozást nagymértékben hátráltatják az eszközök alkalmazásával, üzemeltetésével kapcsolatos, meglévő, nemzeti légiközlekedési jogszabályok [4][5]. A KUTATÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐ ELEMEI

EUROCONTROL, EASA stb.) ajánlásokat, a szövetségesi (NATO, EU) és a nemzeti szabályzókat; - jelölje ki az UAV-k hazai jogi szabályozásának főbb irányait, határolja be azok kereteit és tegye meg a szükséges ajánlásokat a jogszabályi háttér módosítására, kialakítására; - valamint készítsen javaslatot az UAV-k légiközlekedés-biztonságot szavatoló technikai és szervezési feltételrendszerének megteremtésére. Az elfogadott kutatási tervvel összhangban, az első lépéseként fel kellett kutattuk és össze kellett gyűjtenünk a pilóta nélküli repüléssel kapcsolatos hatályos nemzeti jogszabályokat, a nemzetközi repülési-, légiközlekedési-, és légiközlekedés-biztonsági szervezetek ajánlásait. Össze kellett állítanunk egy listát, amely az UAV-k légiközlekedés biztonságát szavatoló technikai eszközrendszereit tartalmazza és fel kellett lelnünk a működési feltételrendszereit szabályozó dokumentumokat. Ezek közül nem

Az UAV-knak már rég óta létezik polgári piaca is, melynek jelentős bővülést a nem-elkülönített légterekben történő biztonságos és zökkenőmentes integrálásához szükséges technológiák fejlődése és engedélyezése is befolyásolja. Néhány éven belül tovább nő majd a vizuális látóhatáron belül repülő, kisméretű polgári pilóta nélküli rendszerek iránti igény rendészeti, katasztrófavédelmi, ipari, mezőgazdasági felmérési, légi fotó és videó munkák elvégzésére. Komolyabb feladatok elvégzésére képes, nagyobb és bonyolultabb légijárművek valószínűleg ellenőrzött légterekben kezdenek majd működni, ahol minden forgalom ismert és a légiforgalmi irányítók képesek biztosítani 1. ábra Az európai polgári és kereskedelmi az elkülönítést a többi forgaUAV piac várható fejlődése 2008-2020 közötti időszakban. lomtól. Ez vélhetőleg pilótanélküli kereskedelmi teherszállító repülések rutinszerű végrehajtásához vezet majd. A világ több vezető, piackutató, elemző, stratégiai növekedési tanácsadó cégeinek, köztük a Frost & Sullivannak az előrejelzéseiből is látható, hogy az elkövetkezendő néhány éven belül a pilóta nélküli légjárművek európai piaca megsokszorozódik [3]. hagyhattuk ki az e területen K+F tevékenységet A pilóta nélküli légijárművek alkalmazásának folytató intézetek, szervezetek legújabb, előre légiközlekedés-biztonsági aspektusai kiemelt mutatató kutatásait és fejlesztéseinek eredmékutatási terület célja, hogy: nyeit sem. - megvizsgálja az UAV jelenlegi és várható haA következő lépésben analizálnunk és öszzai alkalmazásának körülményeit, feldolgoz- szehasonlítottuk kellett a fellelt dokumentuzon egyes már meglévő nemzetközi (ICAO, mokat. A vizsgálataink fókuszában a légiköz86

ECONOMICA 2014/1


lekedés-biztonságát jelentősen veszélyeztető, illetve szabályozatlan területek kijelölése állt. Rá kellett mutattunk a meglévő jogi szabályozás, az alkalmazott technikai eszközrendszerek és működési feltételek hiányosságaira. Mindezeken túl elemeznünk kellett azoknak a légiközlekedés biztonságára gyakorolt hatásait. Fel kellett tárnunk szabályzók között meglévő azonosságokat. Ki kell emelnünk a már meglévő szabályozói, valamint a technikai rendszerek előnyeit, rá kell világítanunk azok továbbfejlesztési lehetőségeire. Az egységes megközelítés miatt ki kellett dolgoznunk egy általánosan elfogadható szakterminológia- és rövidítésrendszert. Ez egy olyan közös kiinduló elem lett, mely elengedhetetlen feltétele a későbbi jogi szabályozói környezet megalapozásának. A kutatás további fázisaiban, ajánlásokat kell megfogalmaznunk az UAV-k jogi szabályozásának kidolgozásához, többek között az alábbi területeken: - minimális üzemelési feltételek; - jelekkel- jelzésekkel való ellátás; - lajstromba vagy nyilvántartásba vétel; - az üzemeltetéshez szükséges engedélyek (üzemben tartási engedély, típus alkalmasságig légi alkalmassági bizonyítvány); - a szakszemélyzet képesítése (szakszolgálati engedély); - az alkalmazási kör meghatározása (különleges engedély szükségessége); - a légiközlekedési felelősségbiztosítás kérdése. Az UAV-k a biztonságos légi és földi üzemelésének elengedhetetlen eleme, hogy a szükséges általános, és különleges repülési szabályokra vonatkozó ajánlások kidolgozása megtörténjen. A kutatásban részvevőknek mindezeken túl meg kellett határozniuk az UAV-k légiközlekedés-biztonságot szavatoló műszaki-, és technikai eszközrendszereit, melyek után ajánlásokat kell megfogalmazni a fedélzeti felszereltség követelményekre, elsősorban az alábbi területeken: ECONOMICA 2014/1

- precíziós navigációt biztosító eszközök; - távérzékelőkkel történő látást-, és veszélyre figyelmeztető és elkerülést biztosító eszközök; - felismerést-, azonosítást, biztonságos földet érést biztosító berendezések; - repülésirányító- és ellenőrző eszközrendszerek; - különleges repülési- és vészhelyzetek megoldását biztosító eszközök. Ki kellett dolgoznunk a javasolt eszközrendszerek biztonságos légi- és földi üzemeltetéséhez szükséges legfontosabb ajánlásokat és szabályokat. A kutatás következő részterülete az UAV-k biztonságos működését elősegítő, támogató szervezési feltételrendszerekre történő ajánlások kidolgozására koncentrált. A javaslatokat elsősorban az alábbi területekre kellett megtenni: - a le- és felszállóhelyek kijelölése; - repülőterek igénybevétele; - a repülések igénylése és tervezése; - a szükséges légihelyzet- és meteorológiai információk biztosítása; - az együttműködés megvalósítása és a célszerű együttműködés kialakítása és fenntartása alégiforgalmi szolgálatok és az UAV-kat irányító egységek között. A kiemelt kutatási terület sikerének elengedhetetlen feltétele a téma tudományos alapossággal történő megközelítés. Ennek érdekében a szintetizáló, analizáló jellegű kutatási módszereken túl élnünk kell egyéb lehetőségekkel is. Ennek érdekében: - statisztikai elemzésekhez, on-line kérdőíves adatgyűjtés végeztünk, mely során az potenciális felhasználóktól (honvédelem, katasztrófavédelem, rendvédelem, környezetvédelem, közlekedés, ipar, mezőgazdaság, média stb.) szereztünk hasznos információkat az UAV-kkal kapcsolatos kérdésekről; - az UAV légiközlekedés-biztonságot szavatoló szervezési feltételrendszerének biztosítása érdekében repülésbiztonsági konfliktuselemzést végeztünk el; 87


- a kutatási hipotéziseink alátámasztása érdekében túl szimulációs gyakorlatokat kellett folytatnunk 3D repülőtéri irányító és közelkörzeti radarirányító szimulátoron; - ezekhez a gyakorlatokhoz a reális helyzetet tükröző gyakorlatokat kellett megterveznünk és összeállítanunk; - a szimulációk realitásának növeléséhez, úgynevezett indulási-, érkezési- és várakozási (repülési) eljárásokat kellett megterveznünk; - a szimulációk során kapott eredményeket, adatokat feldolgoztuk, elemeztük és értékeltük, majd ezek segítségével javaslatokat fogalmaztunk meg; - a különös szimulációk során vizsgáltuk a légiforgalmi irányítók munkaterhelését is, melyből javaslatokat vontunk le. CÉLOK MEGVALÓSULÁSA A pályázat az utolsó negyedévéhez érkezett, de a kutatások jelenleg még folyamatban vannak. Az elsőként megfogalmazott célkitűzés eredményeként a nemzetközi jogszabályokat és egyes államok már valamilyen szinten működő gyakorlatait vizsgáló kutatók összefoglaló kutató jelentést készítettek. Ebben összefoglalták az UAV alkalmazásban élen járó európai államok és az Egyesült Államok alkalmazásának politikáját. Az ország jelentések sok szempontból hasznosnak bizonyultak, hiszen rávilágítottak arra, hogy az egyes államok a katonai alkalmazáson túl milyen területeken kívánják hasznosítani a pilóta nélküli légijárművekben rejlő lehetőségeket. Ezen túl rámutatott arra is, hogy a technológiai megvalósítás sikere mellett minden állam, szinte ugyanazokkal a dilemmákkal szembesül a gyakorlati alkalmazás és az engedélyeztetése kérdéseiben. A nemzetközi és hazai légiközlekedést érintő jogszabályokat feldolgozó tanulmány összegyűjtötte és rendszerezte a hazai jogi szabályozásban a légiközlekedés minden területét érin88

tő különböző szintű szabályozó dokumentumokat. A felsorolásban szerepeltek törvények, kormányrendeletek, miniszteri tárca rendeletek és alsóbb jogszabályi szintű határozatok a legkülönbözőbb légiközlekedési területeken, a légiközlekedési szabályoktól egészen a szabálysértéseket kivizsgálásáról szóló törvényig vagy a légiközlekedéssel összefüggő gazdasági tevékenységről rendelkező miniszteri rendeletig. A vizsgálat végrehajtásáról készült tanulmány az egyes jogszabályoknak azokat a rendelkezéseit emeli ki, melyek a pilóta nélküli légijárművek alkalmazása során kérdésesek, vagy újraszabályozást igényelnek. Egyes esetekben javaslatok is megfogalmazásra kerülnek a jogszabályok módosítására, vagy kiegészítésére. A kutatások fontos irányvonalát képviselték a pilóta nélküli légijárművek üzemeltetési sajátosságait és felszereltségi követelményeit vizsgáló elemzések, melyekből számos kutatói jelentés, szakcikk és konferencia előadás született. Több hazai és nemzetközi konferencián mutatták be kutatóink a pilóta nélküli légijárművek kategorizálásának, fedélzeti hardver besorolásának vizsgálatáról szóló eredményeiket. Egy az üzemeletetés területét több szempont alapján vizsgáló tanulmány is elkészítésre került. Ez a dokumentum egyrészt az üzemletetés, a kiszolgálás, műszaki eljárásrendjének szempontjából, másrészt pedig az üzemeltetést, és inkább üzemelést vizsgáló légiközlekedési eljárásrendek szempontjából készült. Ez utóbbiról elmondható, hogy a hadműveleti területeken és repülőtereken sikeresen működő közös katonai és polgári, hagyományos és pilóta nélküli légiforgalom üzemeltetési sajátosságait, a hazai repülőterekre alkalmazva – szimulációs körülmények között – vizsgálta. Az UAV-k repülőtéri üzemelési körülmények közötti repüléseinek vizsgálatát a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Zrt., nemzetközi színvonalú, 3D torony szimulátorában hajtottuk végre. A repülőtér közelkörzetének légi forgalmát peECONOMICA 2014/1


dig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Repülő Tanszékének szolnoki telephelyén működő LEVIS radar szimulátorában folytattuk le. A radar szimulátoron való vizsgálat egyik elengedhetetlen feltétele volt a műszeres indulási és érkezési eljárások kidolgozása, kizárólag pilóta nélküli típusokra. A kutató jelentések egyik része így az alkalmazás sajátosságaira terjedt ki. A másik része, egyfajta humán aspektusból vizsgálta a légiforgalmi irányítók munkaterhelésének változásait és jellemzőit a pilóta nélküli légijárművek kezelésének sajátosságai kapcsán. Mindkét gyakorlatsorozat öt-öt napban, napi öt-hat darab, általában nem több mint 45 perces szimulációban zajlott, szakszolgálati engedéllyel rendelkező, nagy gyakorlatú légiforgalmi irányítók bevonásával. A kutatások általában újabb és újabb kérdéseket és a tervezettől eltérő, de még fontosnak tartott területeket is megvizsgáltak. Egy ideiglenesen együtt dolgozó kutató csoport azt vizsgálta, hogy a pilóta nélküli légijárművek repülőtér körzetében történő üzemeltetésének milyen kockázatai vannak és azok milyen valószínűséggel következnek be. A vizsgálat kitért arra is, hogy a hagyományos légijárművekkel járó, légiforgalom szervezéssel összefüggő kockázatok miként jelennek meg a pilóta nélküli repülésekkel együtt. A vizsgálat célja volt, meghatározni azt, hogy az ismert kockázati tényezők mellett, milyen egyéb kockázatok merülhetnek fel ez esetben. A kutatói csoportba az egyetem több BsC, MsC és PhD hallgatója is részt vett. Az általuk vizsgált terültekről megszerzett eredményeket konferenciákon, illetve szak- és záró dolgozatokban, valamint tudományos diákköri munkákban publikálták. A kutatók a két év alatt közel húsz nemzetközi és hazai konferencián publikáltak, többek között a Brnoi Védelmi Egyetem 2012. és 2013 évi konferenciáin, a Kaunasban megrendezett Nemzetközi Közlekedési konferencián, a Brasói ECONOMICA 2014/1

Védelmi Erőforrások Fejlesztése témájában tartott konferenciákon vagy a legutóbbi szlovák Légierő Akadémiáján rendezett „Kritikus Infrastruktúrák Védelme” témájú konferencián is. A hazai UAV alkalmazásra vonatkozó felmérések céljából elkészült kérdőív célja az volt, hogy leszűkítse az alkalmazó kört, illetve információkat kapjon a felhasználók elképzeléseiről az UAV felhasználással kapcsolatban. A felmérés eredményeiből információkat kaptunk a potenciális felhasználók elvárásairól, melyek többek között a megoldandó feladatkörökről, a felhasználási körülményekről (időjárási viszonyok, évszak, napszak), az UAV paramétereiről (időtartam, hatótávolság, repülési magasság, sebesség) és az alkalmazásra kerülő fedélzeti szenzorjairól. A kérdőív kitöltése sok szempontból megkönnyítheti a kutatók, döntéshozók és jogszabályalkotók munkáját, hiszen elsődlegesen a felhasználói igényekre tudnak reagálni, ezzel elő tudják segíteni a hazai pilóta nélküli repülés szabályozott körülmények közötti megvalósítását. A pályázat nemrégiben elkészült tanulmányai már konkrét ajánlásokat tartalmaznak a pilóta nélküli repülések megtervezéséhez, magukban foglalják az arra való felkészülés és a lebonyolítás egyes lépéseit és a végrehajtás bizonyos területei, kezdve a felszállástól a leszállásig. A dokumentum így konkrétumok útján segíti a jogszabályalkotás irányát. A pályázat egyik legfontosabb indikátora a felsorolt tanulmányokon, kutató jelentéseken, szakcikkeken kívül a pilóta nélküli légijárművek magyarországi alkalmazására vonatkozó stratégiai jelenti. Ez a dokumentum tartalmazza a kutatás legfontosabb eredményeit és a legfontosabb javaslatokat a jogszabályalkotók és az egyéb kormányzati szervek részére. A kutatás során elért eredmények a további hasznosíthatóság és fenntarthatóság végett a pályázat záró időpontjától kezdve a pályázat internetes felületen bárki számára elérhetővé válnak. 89


A pályázat célkitűzései között szerepel a pilóta nélküli repülés megismertetése, népszerűsítése is. Ennek érdekében a kutatók egy tudományos ismeretterjesztő könyvet is készíttek, mely a téma iránt érdeklődő laikusok, de a repülő szakmát mélyebben ismerő szakemberek számára is szolgál hasznos ismeretekkel. Terveink szerint a kiadvány 1500 példányban kerül az idén kiadásra, mely magyar nyilvános könyvtárak számára is elérhetővé válik. HASZNOSULÁS A kutatás eredményei az alábbi fő területeken lesznek hasznosíthatók: - a jogszabályalkotásban érintett kormányzati szervek (Honvédelmi Minisztérium, Belügyminisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Légtér Koordinációs Munkacsoport stb.); - a repülések végrehajtásában résztvevő valamennyi szervezet (Magyar Honvédség, légitársaságok, repülő szervezetek, repülőklubok, képző intézetek stb.); - a légiforgalom szervezés valamennyi résztvevője, (HungaroControl Magyar Légiforgalmi Zrt., katonai légvédelmi és légiforgalmi irányító egységek stb.); - a repülőterek üzemeltetésében résztvevők (Budapest Airport, a Magyar Honvédség, illetve civil üzemeltetők); - minden jelenlegi és jövőbeni UAV-t alkalmazó, üzemeltető szervezet.

90

A két éves projektben állandó megbízással több, mint tíz fő, 50%-ban tudományos fokozattal rendelkezőkutató és közel 20 fő egyéb szakértő vesz részt. A résztvevők közel felét a szolnoki Katonai Repülő tanszék oktatói és hallgatói teszik ki. A kutatás fontos eleme a minél szélesebb körű együttműködés kialakítása és fenntartása a megvalósításába bevonni kívánt partnerekkel a megcélzott hasznosítókkal és felhasználókkal. Ennek elengedhetetlen része a folyamatos kapcsolattartás, a koordináció, a célzott piackutatás, valamint a networking [6]. A kiemelt kutatási terület sikere előmozdíthatja a pilótanélküli légijárművek hazai alkalmazási körének bővülését és a légiközlekedés biztonságának fokozását. Növeli a projektbe bevont kutatók (szakemberek) kompetenciáját az UAV-k alkalmazások területén. Mindezeken túl a projekt a résztvevő szervezetek hoszszú távú célkitűzéseihez, stratégiai céljaihoz is hozzájárul. A kutatás hosszú távú célkitűzéseinek megvalósulására a pályázat lezárása után is mutatkozik lehetőség. Ennek egyik legfontosabb eleme lehet a Nemzeti Közlekedési Hatósággal és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal való együttműködés lehetősége. Hiszen a kutatásokba fektetett munka akkor mondható eredményesnek, ha azokat valóban fel is használják, azaz elkészülnek azok a dokumentumok, amelyek a hazai pilóta nélküli repülés valamennyi kapcsolódó területét szabályozzák.

ECONOMICA 2014/1


Felhasznált irodalom [1.] USAF: UnmannedAircraft Systems FlightPlan 2009-2047, Headquarters, Washington DC, 2009 [2.] ICAO Cir 328, UnmannedAircraft Systems (UAS), OrderNumber: CIR328, ISBN 978-92-9231-751-5 [3.] Frost & Sullivan: Study Analysing the Current Activities in the Field of Uav, Second Element, ENTR/2007/065 [4.] Palik Mátyás: Pilóta nélküli repülőgépek üzemeltetésének légiközlekedés-biztonsági szempontjai, XVII. Repüléstudományi Napok Konferencia 2010, BME Repülőgépek és Hajók Tanszék, Budapest, pp.: 1-16., ISBN:978963313032-2 [5.] Palik Mátyás: Pilóta nélküli repülés - légi közlekedésbiztonság, „Repüléstudományi Konferencia 2008 70 éves a légierő „ Szolnok, 2008. [6.] Megvalósíthatósági tanulmány: Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások az Óbudai Egyetemen és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen [7.] http://www.frost.com/prod/servlet/frost-home.pag [8.] Frost & Sullivan - http://ec.europa.eu/enterprise/policies/security/files/uav_study_element_2_en.pdf, p.8. A tanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások eésze. „A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg”.

ECONOMICA 2014/1

91


Juhász Márta - Békési Bertold

Pilóta nélküli légijárművek energia forrásai Juhász, Márta - Békési, Bertold: Energy Resources of Unmanned Aircraft Vehicle Aviation is the quickest and most practical way of locomotion, to which people have been paying attention for thousands of years. Today – on account of air traffic, energy crisis and environmentalism – the power source of the aircraft became a key issue. In addition to flight safety, there is a growing emphasis on environmentally friendly operation. The inefficient burning of fossil fuels comes hand in hand with the significant pollutant emission and noise pollution which bother even those living far from the airports. Nowadays the most important objective of researchers and developers is to create an efficient, clean and quiet airplane, thus as a new idea they attempt to utilize electricity in this form on board the aircraft. The article presents some various energy resources through some example of unmanned aerial vehicle. Keywords: UAV, electric power, renewable energy ÖSSZEFOGLALÓ

BEVEZETÉS

A helyváltoztatás leggyorsabb és legpraktikusabb formája a repülés, amely évezredek óta foglalkoztatja az embert. Napjainkra kulcsfontosságúvá növekedett – a légi forgalom, az energiaválság, a környezetvédelem együttes hatására - a repülőgépek fedélzetén használt energiaforrás. A repülésbiztonság fontossága mellett manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetbarát üzemeltetés. A fosszilis üzemanyagok alacsony hatásfokú elégetésekor jelentős a káros anyag kibocsátás, nagy a zajterhelés – ami még a repülőterektől távol élőket is zavarja. Ma a kutatók, fejlesztők a leghőbb vágya a hatékony, tiszta, csendes repülőgép megalkotása – ezért mintegy új ötletként a villamos áramot próbálják ebben a formában hasznosítani a repülőgép fedélzetén. Az írásmű néhány jellemző pilóta nélküli légijármű példáján keresztül mutatja be a különféle energiaforrásokat.

Pilóta nélküli repülőeszközöket (UAV . Unmanned Arial Vehicle) már az 1960-as évek óta alkalmaznak, hiszen kis mérete, egyszerű kezelése, megkönnyíti az egyes területek különböző feladatainak végrehajtását. Szükségességüket szinte minden szakterület alátámasztja; a katonai alkalmazáson túl a katasztrófavédelemi, térképészeti és egyéb polgári körökben is találkozhatunk velük. A hagyományos repülőgépek repülési ideje sokáig növelhető légi utántöltéssel. Az UAV-k esetében ez nem lehetséges, így más megoldások kerültek előtérbe. Ahhoz, hogy az UAV-k légi és földi rendszerei megfelelő módon működhessenek, elengedhetetlen eszközöket kell alkalmazni és üzemeltetni, sőt legtöbbször a tartalékokra is gondolnunk kell. Erre a legjobb módszer a duplázás (dublírozás), azaz minden eszköz mellé célszerű még egy tartalékot is tervezni. Például ha az adott eszköznek zsúfolt légtérben kell repülnie, vagy nagy értékű rakományt szállít, akkor különösen fontos a légijármű biztonságának növelése. Meghajtásuk sokféle módon lehetséges, de a legkisebb

Kulcsszavak: UAV, elektromos hajtás, megújuló energia 92

ECONOMICA 2014/1


ilyen eszközök ezen a területen is akkumulátoros villanymotorral rendelkeznek Az UAV-k esetében az energia tárolásának rendszere hasonló módon lehetséges, mint a nagyobb elődjeiknél: vagy a hajtómű által nyeri az energiát, vagy pedig az APU (Auxilary Power Unit – segédhajtómű ) által, ami egyszerre táplálja, a földön és a levegőben egyaránt a gép elektromos, hidraulikus, és pneumatikus rendszereit. Természetesen a különösen nagy magasságon üzemelő MAV-ok (Micro Air Vehicle) és HALE (High Altitude Long Endurance) UAV-k esetében ez eltérő, hiszen a nagy leterheltség miatt az elektromos energiatárolási képesség hoszszabb kell hogy legyen a normálisnál [3]. 1. NAPELEMES PILÓTA NÉLKÜLI LÉGIJÁRMŰVEK Ahhoz, hogy a pilóta nélküli légijárművek energia forrásait elemezzük, fontos, hogy megismerkedjünk néhány típussal (1. táblázat), amelyeken keresztül a későbbiekben bemutatásra kerül a két energiatároló rendszer is. Az első UAV próbálkozások a Sunrise I. és Sunrise II. típusú gépekhez köthetőek a 60-70es évekből. Ezeknél a típusoknál még nagyon kicsi számokról beszélhetünk, inkább a technika kezdetlegességét támasztják alá. A napelemes repülés világrekordját a Solar Impulse döntötte meg 26 órányi repüléssel. A pilóta nélküli repülőgépek kategóriáját viszont egy brit vállalat vezeti, a Qinetiq, jelentősen túlszárnyalva a Solar Impulse rekordját. Zephyr névre keresztelt nagy magasságra tervezett, nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépe (HALE UAV- High Altitude Long Endurance) 14 nap 22 percet töltött a levegőben, ezzel bebizonyítva, hogy akár hetekig is biztosítani tudja az elvárt felderítési képességet. A robotrepülőgépek körében korábban a fosszilis meghajtású Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk tartotta a levegőben egyhuzamban eltöltött idő rekordját 30 óra 24 perccel, ezt azonban a Zephyr már 2008-ban felülmúlta. A korábbi ember által vezetett napelemes gépek ihlették a Pathfinder megalkotóit. Ez a típus nevéhez hűen úttörőnek számított, hiszen már 1981-ben elkészült a terECONOMICA 2014/1

ve, azonban technológiai akadályok miatt egy évtizedet csúszott a megvalósítás. 1994-ben aztán a NASA foglalkozott a géppel az ERAST (Environmental Research Aircraft and Sensor Technology) program keretein belül, melynek célja, hogy a Pathfinder kutatási feladatokat végezzen a sztratoszférában. 1998-ra készült el a továbbfejlesztett változata, a Pathfinder Plus. A sok új technológiai fejlesztés mellett, alapvetően nagyobb a szárnyfesztáv, illetve új nagyobb hatásfokú napelemekkel szerelték fel. A fejlesztések tovább folytatódtak, a következő típus a Centurion nevet viseli, melynél szintén a szárnyfesztáv növelésével foglalkoztak elsősorban, megduplázva a Pathfinder méreteit. A gép meghajtása 14 motorral történik, ami természetesen együtt jár a több, nagyobb teljesítményű napelemekkel. Érdekesség, hogy a gépnek nincs törzse, helyette 5 gondola biztosítja a futóművek helyét, illetve szállítmányok tárolására alkalmasak. A kétezres évek elején került napvilágra a sorozat egyik legkorszerűbb darabja a Helios. Repülési csúcsmagasságával új rekordot állított be. Egyedi tervezésű, mivel a szárnyain elhelyezkedő napelemek felülről és alulról megvilágítva is szolgáltatnak energiát. Kitűzött célja volt a 25 órás repülési idő elérése, de 2003-ban váratlanul egy teszt közben az óceánba zuhant, így a terv meghiúsult. Nemrégiben került napvilágra a Puma AE által a legfrissebb ember nélküli elektromos mini napelemes repülőgép. A teszt során 9 órán át sikerült a levegőben maradnia, ami jelentősen hosszabb, mint az eddigi repülések. A rendszerben a legvékonyabb és egyben leghatékonyabb gallium-arzenid film technológia1 került alkalmazásra, aminek köszönhetően megnőtt az akkumulátorok működésének időtartama [9, 14, 15, 20]. Az UAV-k esetében rendkívül praktikus az elektromos hajtás, hiszen nincs szükség a repülőgép vezetőre, sem az utasok vagy egyéb sú1 A gallium-arzenid film technika lényege, hogy több rétegben visznek fel egymásra olyan félvezetőket, amik a Napból érkező fény spektrumának más-más részére reagálnak, így nagyobb hányadát hasznosítják.

93


1. táblázat Napelemes UAV-k adatai

teljes tömeg [kg] szárny fesztávolság [m] Sebesség [km/h] Maximális teljesítmény [kW] Repülési magasság [m] repülési időtartam [óra] hasznos teher [kg]

Solar Pathfinder Helious Solar Sunrise Centurion Zephyr Challenger plus HPO3 impulse 1997 2010 1974 1981 1998 2001 2009

Sky Sailor 2006

12,24

90,71

317,51

861,82

53,07

5,44

9,75

14,32

36,88

62,78

75,28

63,39

22,55

3,35

51,48

32,18

24-29

30-43

69,18

12

8,8

12,5

31

31

30

2438

4359

24445

30480

29469

11887

21336

14-15

15-16

24

36

336 óra 22 perc

68,03

30-180

329,30

1052,33 1587,57

144,81

500

2,26

Forrás: Szerkesztette Dr. Békési Bertold (MS Word) [12] irodalom alapján

lyokkal számolnunk. Nem utolsó sorban fontos szempont, hogy az emberi élet nincs közvetlen veszélyben. UAV-khoz leginkább alkalmas a már elérhető szekunder telepek jobb energiasűrűséggel és magasabb élettartammal feltöltött állapotban. Egy hosszú élettartamú nagy fajlagos teljesítményű primer akkumulátor telep alkalmas lenne MAV-ok meghajtására is. A dinamikus átalakítási folyamatok, mint például a dízel generátorok vagy turbinák nagy lehetőséget rejtenek az UAV teljesítményszintjének növeléséhez [3]. 2. AZ ENERGIATÁROLÓK Ahhoz, hogy a későbbiekben is fel tudjuk használni a meglévő energiát, fontos az energiatároló rendszer alkalmazása. Alapvetően két eszköz áll rendelkezésünkre: az üzemanyagcellák és az akkumulátorok. Utóbbival sokáig inkább csak az űrhajókon találkozhattunk, de manapság már egyre inkább terjed a használata. 94

Elsőre az akkumulátorok vonzóbbak lehetnek kis méretük és alacsony költségük miatt, de teljesítményük és energiasűrűségük jóval kisebb mint a többi alternatívának. Ehhez képest az üzemanyagcellák teljesítménye több száz wattól több száz kilowattig terjedhet. Mivel az üzemanyagcelláknak igen magas a hatásfoka, élettartamuk is megnövekszik. Az üzemanyagcellák repülésben való elterjedéséhez, illetve a magasabb teljesítményszinthez hagyományos dinamikus átalakító rendszerekre (turbinákra, vagy dízel generátorokra) lenne szükség. A hosszú működési idő és a kisebb terhelés érdekében a napelemes akkumulátor rendszereket lehetne alkalmazni [10]. Az üzemanyagcella egy galvánelem, amely átalakítja az üzemanyag kémiai energiáját elektromos energiává. Lényegesen nagyobb a teljesítménysűrűségük, mint az akkumulátoroké. Az üzemanyagcella esetében az „újratöltés” azonnal megvalósul, amíg a legújabb gyorstöltésű akkumulátorok minimálisan is körülbelül egy órát és külső elektromos áramforrást ECONOMICA 2014/1


igénylenek az újratöltéshez. Az üzemanyagcellában zajló munka egy katalitikus folyamatként működik. A leggyakrabban felhasznált üzemanyag a hidrogén. A folyamat menete: a vízbe elektromos áramot vezetnek, aminek hatására a vízmolekulák kötései felbomlanak, azaz hidrogénre és oxigénre válnak szét, majd az alkotók gázhalmazállapotban távoznak. Az üzemanyagcellákban ennek a reakciónak a fordítottját tapasztalhatjuk, azaz az árammal való vízbontás fordítottját. Víz helyett más anyagot is lehet használni, mint például az alkohol, de ebben az esetben már az áram mellett víz és szén-dioxid is felszabadul. A hidrogén alapú üzemanyagcellák előállítása energiaigényes, veszélyes nagy mennyiségben tárolni [1]. Az üzemanyagcella szerkezetileg anódból és katódból áll. Az anódhoz vezetjük a tüzelőanyagot, a katódhoz pedig az oxidáló anyagot. Tartalmaz még a két elektródát elválasztó elektrolitot. Az elektrolitnak kettős feladata van, egyrészt az elektródákat kell egymástól elszigetelnie, hogy a két elektródához juttatott kiindulási anyagok egymással ne érintkezzenek, másrészt ionvezetőnek kell lennie, hogy a kémiai reakció létrejöhessen. A reakció megfelelő sebességének eléréséhez szükséges katalizátor használata. Fontos, hogy olyan anyag legyen, amely úgy gyorsítja fel a reakciót, hogy nem vesz részt benne. A gáz halmazállapotú anyagok hajlamosak a szilárd anyag felületén megkötődni, ami a molekulák szétválasztódásához vezet, így lehetővé teszik más molekulákkal való reakciót. Hidrogén gáz esetén katalizátorként platinát, ródiumot és ruténiumot alkalmaznak [4, 8, 10]. Az üzemanyagcellák mobil alkalmazásához a legmegfelelőbb típus a polimer elektrolit membrános cellák (PEMFC - Polymer Electrolyte Membrane Fuel Cell - Proton Exchange Membrane Fuel Cell ). Ennek a típusnak nagy előnye, hogy a többi üzemanyagcellához képest a legtöbb energiát, sokkal jobb enerECONOMICA 2014/1

giasűrűségi paraméterekkel rendelkezik, illetve jó a hidegindítási képessége is. A PEMFC működési hőmérséklete 50 és 100 °C között mozog (átlagosan 80 °C), de alapvetően a membrán anyagától függ. Elektrolitként egy protonvezető membránt alkalmaznak, ami hidrogénionokat szállít. Sokoldalúsága alkalmassá teszi a stabil, a mobil és a hordozható rendszerek kiszolgálására [8, 16, 18]. Az elektród anyaga a cellákban szilárd polimer membrán (vékony műanyag filmréteg), amely a protonokat átereszti, az elektronokat nem. Az anódon a beáramló hidrogén szétesik protonokra és elektronokra. A protonok a membránon keresztül haladnak a katódok felé, amíg az elektronok egy külső áramkörön keresztül áramlanak, eközben pedig elektromos energia keletkezik. Az elektron az oxigénnel és a hidrogén ionokkal egyesül és víz keletkezik. Az üzemanyagcellák előnyei közé sorolható a gyors indítás, a szilárd elektrolitnak köszönhetően pedig nagymértékben csökken a korrózió. A belső égésű motorokhoz képest elméleti hatásfokát elvi termodinamikus határok nem korlátozzák, a belső égésű motorok hatásfokát viszont a carnot ciklus diktálta termodinamikus határok szabják meg. Hátrányai a drága platina katalizátorok, az üzemanyag szennyeződésre való érzékenységük, illetve az alacsony hőmérsékleten való nagy hőveszteségük. Az üzemanyagcella membránja mindig nedves kell, hogy legyen. A gyakorlatban a tüzelőanyag-cellákat sorosan összekapcsolják, így nagyobb kimeneti feszültséget kapnak. A sorba kapcsolt cellák száma függ az elvárt kapocsfeszültségtől, felülete pedig az elvárt áramerősségtől. Egy cella (100 W esetén) terhelés alatti feszültsége kb. 0,7 V, maximális feszültsége kb. 1,2 V. Kis mérete, és nagy teljesítmény-tömege ideálissá teszi az alkalmazását repülőgépekben. A fő probléma az üzemeléshez szükséges hidrogén szállítása és tárolása [4, 7, 8, 10, 19]. 95


A hidrogén üzemanyagcellák belső ellenállása Dimona HK 36 kétszemélyes motoros vitorlázó meglehetősen nagy, ezzel szemben az akku- repülőgépet elektromotorral, üzemanyagcelmulátorok mégis jobban elviselik a változá- lával, lítium-ion akkumulátorral és protonátsokat töltésben, mint az üzemanyagcellák. Az eresztő membránnal (PEMFC) láttak el. Ezzel üzemanyagcellákat maximális teljesítményre a konstrukcióval 1000 méteres magasságba kell tervezni, ezért nagy és nehéz üzemanyag emelkedtek, majd a további 20 perces vízszintárolót igényel kiegészítő egységgel. Mobil tes repüléshez kizárólag az üzemanyagcellát alkalmazásnál általában kombinálják az üzemanyagcellá1. ábra Az üzemanyagcellák működése kat és az akkumulátorokat. A repülőgépeknél kifejezetten speciális könnyű alkatrészeket szükséges kifejleszteni a működtetéséhez. A hidrogén kriogén cellákban tárolható vagy nagynyomású tartályban, és mivel a folyékony hidrogén nem rendelkezik jó energetikai egyensúllyal, nem alkalmas hosszútávú tárolásra, sűrűsége viszont magasabb, ezért ajánlatos inkább nagynyomású tartályban tárolni. Ahhoz, Forrás: [19] irodalom alapján hogy folyékony formában tudjuk tárolni, drasztikusan le kell hűteni. A hidrogén forráspontja 20 Kelvin vagy használták. A Boeing mérnökei szerint amel-435 F. Emiatt nagyon gyorsan felforr amikor lett, hogy a PEMFC üzemanyagcella a jövőben kiömlik, létrehozva egy szűk gyújtási ablakot. kisebb méretű pilóta által vezetett vagy pilóta Egyébként is komoly hideg sérülést/égést tud nélküli motoros gépek számára hosszabb repüokozni, illetve szétfagyasztja az alkatrészeket. lési időt tehet lehetővé, kilátásba helyezték az Zárt helyiségben normál hőmérsékleten óriá- utasszállító repülőgépek segédhajtóműveinek si gáznyomást hoz létre széttörve a biztonsági kiváltását ezzel a technológiával. Így a segédberendezéseket ellátó jelenleg kerozinnal üzemeszelep nélküli csöveket [10, 19]. Természetesen ezek az eszközök még nem lő sugárhajtóművek fogyasztása és káros anyag alkalmasak a nagy teljesítményt igénylő repü- kibocsátása kiküszöbölhető lenne. A fejlesztélőeszközök hajtására, de a katonai repülésben seknek jelenleg nem célja a nagy utasszállító a pilóta nélküli robotrepülőgépek energiaszük- repülőgépek fő hajtóműveinek lecserélése, ségletét kielégíthetik, illetve a polgári repülés- mivel ahhoz a technológia és az energiatárolás ben a kis teljesítményű repülőgépeken lehetsé- területén még nagy előrelépések szükségesek, ges a használatuk. Az amerikai Boeing repülő- de a pilóta nélküli repülőeszközökön való alkalgépgyár volt az első, amely üzemanyagcellás re- mazás praktikusnak tűnik [6, 10]. A rendszer előnyei: pülőgéppel végrehajtott sikeres repülést. 2008 márciusában, egy Diamond Aircraft Industries - más fosszilis üzemanyag alapú technológiá96

ECONOMICA 2014/1


nál nagyobb hatékonyság; - könnyen telepíthető; - legtöbb esetben az üzemanyagcellák káros anyag kibocsátása 0, vagy nagyon alacsony zajszintű, eltekintve az alkalmi vibrációktól. Hátrányai: - magas ár; - a különleges anyagoknak és bonyolult tervezésnek, összeszerelésnek köszönhetően nagy érzékenység az üzemanyag szennyezettségre, emiatt pedig további ráfordítások szükségesek a szűrőkre és tisztítókra; - képzett szakszemélyzet szükséges a karbantartáshoz és a javításhoz [10, 19]. A gyakorlatban az üzemanyagcellák osztályozása az alkalmazott elektrolit szerint történik (2. táblázat).

hető akkumulátorokat (elsődleges) a reagens lemerülése után ki kell cserélni. Az újratölthető akkumulátorok (másodlagos), teljesen töltött állapotuk helyreállításához egyenáramú forrás szükséges. A nem újratölthető akkumulátoroknak magasabb az energiasűrűségük, azonban az újratölthető elemek előnye, hogy alacsony a belső ellenállásuk, így eleget tesz a magas áramigénynek. A lítium alapú akkumulátorok viszonylag alacsony költségük, sűrűségük és energiájuk miatt vonzóbbak az elektromos repülőgépek alkalmazásának területén. A lítium-ion akkumulátorok magas energiasűrűsége miatt az átlagosnál nagyobb a kapacitása. Tömege viszonylag kicsi, mérsékelt kisütési áram jellemzi. Időszakos kisütésre nincs szükség, ezért a karbantartása sem igényel túl sok

2. táblázat Üzemanyagcellák osztályozása az alkalmazott elektrolit szerint Alkalmazott elektrolit

Üzemi hőmérséklet

Tüzelőanyag

alkálilúg

60-90 °C

hidrogén

ionvezető műanyag

20-80 °C 80-110 °C

hidrogén metanol

200 °C

hidrogén

500-800 °C

hidrogén, szénmonoxid, metán

1000-1200 °C

hidrogén, metán

foszforsav

alkálisó-oldat

ionvezető kerámia

Rövidítés AFC - AFC: Alkaline Fuel Cell – Alkáli tüzelőanyag-cella PEMFC DMFC Phosphoric Acid Fuel Cell – Foszforsav-elektrolitos tüzelőanyag-cella MCFC: Molten Carbonate Fuel Cell – Alkáli-karbonát-olvadékelektrolitos tüzelőanyag-cella SOFC- Solid Oxide Fuel Cell – Kerámia-oxid szilárdelektrolitos tüzelőanyag-cella

Forrás: Szerkesztette Juhász Márta (MS Word) [19] irodalom alapján

Az üzemanyagcellákon kívül a tárolók között népszerűbb típus: a savas és lúgos akkumulátor. A folyamat során kémiai energia alakul át villamos energiává, elektrokémiai kisüléseken keresztül. A benne elhelyezkedő cellák (elsődleges és másodlagos) mindegyike tartalmaz pozitív és negatív elektródákat, szigetelő szeparátorlemezeket és elektrolitot. A nem újratöltECONOMICA 2014/1

időt. Hideg helyen való tárolás esetén az élettartamát 40%-os töltöttség mellett növeljük. Gyártása meglehetősen költséges, drágább, mint a NiCd gyártása. A technika még nem teljesen kiforrott, mert a fém és a kémiai anyag kombinációjának megváltoztatása befolyásolja az akkumulátor teszt eredményeket, különösen gyorsteszt módszereknél. Védőáramkört 97


(Battery Management System) igényel, ami kiegyenlíti a cellák feszültségét. Használata esetén kisebb az esély az elektrolit szivárgásra, mivel a túltöltésre ellenállóbbak. Szállítása egyszerűbb, hátránya viszont a töltőfolyamat érzékenysége, mivel a túlfeszültség olyan kémiai reakciókat indíthat be a cellákban, amelyek tűzveszélyesek. Ennek ellenére a legjobbnak mondható hordozható energiatárolási eszköz a lítium polimer akkumulátor [10]. Az akkumulátorok alapvetően biztonságosak. A lítium-ion akkumulátorok hagyományos fém oxidokat alkalmaznak, amik közelítenek a fajlagos energiájuk elméleti határához. Az akkumulátorgyártó cégek az üzemidő optimalizálása helyett, jelenleg inkább a gyártási módszereket fejlesztik a biztonság megerősítése, illetve az élettartam növelése érdekében. Az akkumulátorok tárolása is nagy kihívást jelent. Az adott repülőtérnek biztosítania kell a nagyfeszültségű akkumulátorok oltásához szükséges eszközöket. Tárolása hangárban optimális, természetesen a folyamatos ellenőrzések, illetve a megfelelő tűzvédelmi szabályok betartása mellett [10]. A korábban említett Battery Management System (BMS) védőáramköri rendszerként funkcionál. Ellenőrzi az akkumulátor állapotát, környezetét, adatokat számol, jelenti, majd kiegyensúlyozza azt, tehát megvédi az akkumulátort. Megakadályozza bármely cella biztonságos működési értékének túllépését. Ezenkívül kiegyenlíti az akkumulátorok töltöttségi állapotát, ezáltal maximalizájla a kapacitást. A BMS működésbe léphet például túláram, túlfeszültség vagy alacsony feszültség esetén. Az ólomsavas, illetve lítium ion celláknál különösen fontos az alkalmazása [5]. Jelenleg két fő energiatárolási módról beszélhetünk: hidrogén üzemanyagcellák vagy akkumulátorok. Láthatjuk, hogy mindkét megoldásnak megvannak az előnyei és a hátrányai. Az üzemanyagcellákat használó hajtómű 98

egyértelműen biztonságosabb, viszont igen költséges. Ezen kívül több mozgó mechanikus alkotóelme van, ami csökkenti a rendszer megbízhatóságot. A legtöbb elektromos hajtású üzemanyagcellás repülőgép kiegészítésképpen akkumulátorokat is használ, mert a csak üzemanyagcellát alkalmazó gépek esetén nehezebb az üzemképes megvalósítás, több kockázati tényezőt tartalmaz. Mint azt látjuk az energiatároló rendszer akkumulátorokkal egyszerűbb és könnyebb. Nincs mozgó alkatrész, és mivel több kisebb részből áll, egy cella meghibásodása nem okozza az akkumulátor teljes meghibásodását. A fő probléma a cellák érzékenysége a túlfeszültségre, vagy az intenzív kisülésre, ami a cellák robbanásához vezethet. Hátránya még, hogy nem lehet üríteni, tehát mindenképpen el kell használni [10]. Jelenleg egyedül mikro- és mini UAV-k meghajtását biztosítják akkumulátorok és villanymotorok együtt. Habár jelentős fejlődések folyamatosan történnek az akkumulátor tervezésben és gyártásban, nemcsak a motor áramfelvételére, hanem a hasznos teher, és a kommunikációs rendszer igényére is gondolnunk kell. Így az ilyen UAV rendszereknek a repülési hatótávolsága és sebessége, illetve a kommunikációs rendszerük és a hasznos teherrel kapcsolatos képességek korlátozottak. A rendszerek elég kicsik és könynyűek, hogy hátizsákban szállíthatóak legyenek így a nagyon rövidtávú műveletekben, és relatíve jó körülmények között használhatóak. Tartalék akkumulátorokat is biztosítani kell rendszeres töltéssel, hogy az elektromos táplálás fennálljon. A folyamatos áramellátás más módjai kifejlesztés alatt állnak, hogy megnöveljék az elektromos hajtású rendszerek hatótávolságát és képességeit. Jelenleg is folynak az UAV rendszerekkel kompatibilis napenergiás fotovoltaikus cellák és üzemanyagcellák követelményeinek kialakítása. Mindkét rendszer repült már UAV-val, de jelenleg ennek a technológiának a korai időszakában vagyunk [3, 13, 17]. ECONOMICA 2014/1


Ma már létezik kifejezetten kisméretű elektromos UAV-k számára kifejlesztett ultrakönynyű üzemanyagcellás energiatároló rendszer is, amely megnöveli a repülés hatótávolságát. Ez pedig az Aeropak. Újszerűsége abban rejlik, hogy a felhasznált üzemanyag repülés

ÖSSZEFOGLALÁS A pilóta nélküli repülőeszközök alkalmazása hasznosnak bizonyul, hiszen nem veszélyezteti közvetlenül az emberi életet, és mivel a kezelőszemélyzet váltása egyszerűen megoldható, gyakorlatilag

2. ábra: Aeropak rendszer

Forrás: [11] irodalom alapján

közben távozik, ezáltal a repülési útvonal során csökkenti a gép súlyát. Erre a fedélzeten egy cserélhető tárolóban elhelyezett hidrogén ellátó rendszert használ. Az Aeropak előnyei: - a sűrített hidrogént használó rendszerekhez képest feleakkora a térfogatigény; - nagy energiasűrűség (akár 650 Wh/kg); - skálázható előre beállított időtartamokra; - hibrid alkalmazás akkumulátorral csúcsteljesítmény eléréséhez (felszállás, emelkedés, gyorsítás); - névleges teljesítmény, csúcsteljesítmény számításával. - nem gyúlékony kémiai üzemanyag [2, 11].

korlátlan repülési időt érhetnénk el. Az elektromos energiatároló rendszerek használta akkor fontos, ha az energiát villamos áram formájában akarjuk hasznosítani. Erre a legoptimálisabb repülőeszköz az UAV, hiszen nem kell számolunk további súlyokkal és térfogattal, mint a hagyományos repülés területén. A pilóta nélküli repülőeszközök esetében az energiatárolás legmegfelelőbb eszköze az Aeropak rendszere. Gyártása már folyamatban van az 5-12 kg és a 12-80 kg kategóriájú UAV-khoz. Ezzel a forradalmi konstrukcióval a felsorolt előnyöknek köszönhetően egy egészen nagyszerű technikai újítás van születőben, ami a későbbiekben akár az utasszállítást is gazdaságosabbá és energiatakarékosabbá teheti.

Felhasznált irodalom [1.] A hidrogén üzemanyagcellák működése url: http://www.alternativenergia.hu/wp-content/themes/ alternativenergia/tudjmegtobbet.php?catid=20#63 (2013.09.01.) [2.] Aeropak Technical data sheet url: http://www.hes.sg/files/AEROPAK_Technical_Data_Sheet.pdf (2013.10.01.) [3.] Békési Bertold, Wührl Tibor: Redundancy for micro uavs – control and energy system redundancy Deterioration, Dependability, Diagnostics 2012, Brno, University of Defence, 2012. pp. 123-130. (ISBN:978-80-7231-886-5) (2013.10.02.) ECONOMICA 2014/1

99


[4.] Berkes Balázs, Platina vizsgálata tüzelőanyagcellák katalitikus folyamatainak modellezéséhez url: http:// www.fuelcell.hu/downloads/recomend/BBB_tdk.pdf (2013.08.26.) [5.] BMS url:http://liionbms.com/php/white_papers.php (2013.08.21.) [6.] Boeing Flies First Ever Battery Fuel Cell Plane! url: http://inhabitat.com/transportation-tuesday-boeingflies-first-fuel-cell-plane/ (2013.09.18.) [7.] Első repülés üzemanyagcellákkal url: http://www.mernokbazis.hu/cikkek/elso-repulesuzemanyagcellakkal (2013.09.03.) [8.] Fuel Cells url: http://www.fuelcells.org/ (2013.08.30.) [9.] History of Solar flight url: http://www.asl.ethz.ch/research/asl/skysailor/History_of_Solar_Flight.pdf (2013.08.30.) [10.] Ing. Miroslav Šplíchal, Ph.D.- Mgr. Jaromír Hammer, Safety aspect of electric powered New Trends in Civil Aviation 2013, 93. oldal [11.] Long Endurance Battery Alternatives for Electric UAS-Aeropak 1 url: http://resources.arcolaenergy. com/docs/Brochures/AEROPAKBrochure.pdf (2013.09.26.) [12.] Manish R. Bhatt [2012]: Solar power unmanned aerial vehicle: high altitude long endurance applications (hale-spuav). The Faculty of the Department of Mechanical and Aerospace Engineering San Jose State University. page 57-58. [13.] Molnár András: Elektromos hajtású robotrepülőgépek url: http://portal.zmne.hu/download/bjkmk/ bsz/bszemle/kulon0202.html (2013.08.21.) [14.] Pathfinder Plus url: http://www.avinc.com/uas/adc/pathfinder_plus/ (2013.08.28.) [15.] Pathfinder url: http://www.avinc.com/uas/adc/pathfinder/ (2013.08.28.) [16.] Protoncsere Membrános Cella url: http://www.fuelcell.hu/index.php/hu/tuezelanyag-elemek/pemfc (2013.09.15.) [17.] Reg Austin, Aeronautical Consultant, Unmanned aircraft system UAVs design, development and deployment;105-106, 291-293. oldal url: http://rahauav.com/Library/Unmanned%20Vehicles/ Unmanned-Air-Systems(www.RahaUAV.com).pdf (2013.09.26.) [18.] Új generációjú üzemanyagcellák url: http://epa.oszk.hu/00700/00775/00049/1564-1569.html (2013.09.25.) [19.] Üzemanyagcellák url: http://www.foek.hu/korkep/enhat/uzemanyagcella/uzemanyagcella.html (2013.08.30.) [20.] Zephyr Solar-Powered HALE UAV, United Kingdom url: http://www.airforce-technology.com/projects/ zephyr/ (2013.09.03.)

100

ECONOMICA 2014/1


Subecz Zoltán - Nagyné Csák Éva

Igei események detektálása magyar szövegekben Subecz, Zoltán - Nagyné Csák, Éva: Verbal Event Detection in Hungarian Texts The task of event detection is to identify mentions of events in texts. For the purposes of this task, an event mention is any expression denoting an event or state that can be assigned to a particular point, or interval, in time. In texts most event mentions correspond to verbs, and most verbs introduce events. However this is not always the case. Events can be introduced by noun phrases, and some verbs fail to introduce events. Events sometimes are expressed with multiword expressions. Multiword expressions (MWEs) are lexical units that consist of more than one orthographical word, i.e. a lexical unit that contains spaces. The task is the detection of events in texts. In this article we paid attention with verbs and infinitives. We wrote Java program for this task. We introduce in this article the principles and results of this application. Keywords: Event detection, Information extraction, Data Mining, Text mining, Programming ÖSSZEFOGLALÓ

BEVEZETÉS

Az események detektálásának a feladata az esemény-előfordulások azonosítása a szövegekben. Esemény előfordulásnak tekintünk minden olyan kifejezést, ami olyan eseményt vagy állapotot jelöl, amit egy adott időponthoz, vagy intervallumhoz tudunk kapcsolni. A szövegekben a legtöbb esemény igékhez kapcsolódik, és az igék általában eseményeket jelölnek. De az igéken kívül lehetnek események más szófajú szavak is pl. főnevek, igenevek stb. Az igék közül pedig nem tekintünk minden szót eseménynek. Vannak olyan események, amelyeket két szóval fejezünk ki (pl. döntést hoz). És ez a két szó, a magyar nyelv szabad szórendje miatt, gyakran nem egymás mellett található. A feladat a szövegekben megtalálható események detektálása. A cikkben az igei és főnévi igenévi egy- és többszavas események detektálásával foglalkozunk. A feladatra Java nyelven írtunk programot. A cikkben bemutatjuk a program készítési elveit, lépéseit és eredményeit.

Információkinyerés alatt (Information extraction) a szövegbányászati feladatok egy speciális esetét értjük, ahol a cél az adott feladat szempontjából fontos szövegrészek (információk, tények) kigyűjtése a dokumentumokból, azaz strukturálatlan szövegekből strukturált információ előállítása. Az Információkinyerés egyik fontos feladata a névelemek felismerése mellett az események detektálása. A szövegekben lévő események felismerése, analizálása, és hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz időben, fontos a szöveg tartalmának megismerésében. Egy esemény-előfordulás olyan kifejezés, ami egy cselekvésre, vagy történésre utal. Ennek a kutatásnak a fő területe az eseménydetektálás. Olyan program készítése, ami egy adott szóról, vagy kifejezésről eldönti, hogy esemény, vagy nem. Majd látjuk, hogy ez gyakran nem könnyű feladat. A többértelműség miatt általában a szó szövegkörnyezetét és a mondatban betöltött szerepét is vizsgálni kell. 1. ESEMÉNYEK, ÉS AZOK DETEKTÁLÁSA

Kulcsszavak: Eseménydetektálás, Információkinyerés, Adatbányászat, Szövegbányászat, Programozás ECONOMICA 2014/1

Eseményeket több fajta szófajhoz tartozó szó hordozhat. Ezek közül a leggyakoribbak az igék 101


és a főnévi igenevek. Például fut, olvas, úszik. Nem csak a megtörtént eseményeket keressük. Attól, hogy az eseményt tagadjuk vagy jövő időben/felszólító/feltételes módban stb. szerepel, attól még esemény marad. A következő szavak is csak módosítják az eseményt valamilyen modális vagy aspektuális szempontból: kell, muszáj, szabad, akar, fog, szokott, tud, kíván, óhajt, mer, szándékozik. Az igék mellett más szófajok is kifejezhetnek eseményeket. Például a főnevek, melléknévi igenevek és határozói igenevek. Példák ezekre a csoportokra: főnévi események: írás, olvasás, kertészkedés, szállító, képviselő; melléknévi igenévi események: lángoló, épülő; határozói igenévi események: futva, idézve, hazaérkezve. Mindegyik csoportnál találkozunk többértelműséggel. Például az írás főnév a következő mondatban esemény: Az írás 5 órakor kezdődött. Viszont a következő mondatban nem esemény, hanem eredmény: Elolvastuk az írást. A forró melléknévi igenév esemény a következő mondatban: Láttam a tűzhelyen forró vizet. Viszont a következő mondatban nem esemény: Idd meg a tejet, de vigyázz, mert még forró. Az eseménydetektálás nehezebb feladata az ilyen többértelmű szavaknál eldönteni, hogy eseményt jelöl az adott szó, vagy sem. Ehhez a szövegkörnyezet vizsgálatára is szükség van. Ebben a cikkben csak az igei és főnévi igenévi események elemzésével és detektálásával foglalkozunk. Ezen belül két fő feladatot kell megoldani. A több szóból álló kifejezések felismerése; és azon igék meghatározása, amelyek események. 2. IGEI ESEMÉNYEK Az igék nagy része eseményt jelöl, de van néhány, amelyik ettől kivétel. Ide tartoznak a segédigék is. A segédige olyan viszonyszó, mely az ige grammatikai jelentéseit hordozza. A segédige szám- és személyjelentést, idő- és modális jelentést, ritkábban aspektuális és pragmatikai jelentést tartalmaz. A segédigék az utána következő főnévi igenévvel alkotnak egy egységet. Önállóan nem tekintjük eseménynek, hanem 102

az utána álló főnévi igenevet tekintjük annak. Például Tud úszni. esemény: úszni; segédige: tud. Példák nem esemény igékre: van, marad, múlik, fog, volna, szokott, akar, bír, kell, kezd, kíván, lehet, mer, óhajt, szabad, szándékozik, szeretne, szokott, talál, tetszik, tud, látszik. Az egyik megoldandó feladat a többértelműség kezelése. Példa többértelműségre: Tegnap találtam egy kulcsot. Itt a talál szó esemény. Azt találtam mondani, hogy… Itt a talál szó nem esemény. Ebben a mondatban a hozzá tartozó mond szó az esemény. Másik példa többértelműségre: Otthon maradt. marad: itt nem esemény. Lemaradt a vonatról. marad: itt esemény. Látjuk, hogy az igekötő is megváltoztathatja az ige eseményjellegét. A program feladata itt az igékre és a főnévi igenevekre a szövegkörnyezet alapján eldönteni, hogy esemény, vagy nem. Ehhez a programot a bemeneti szövegek egy részén tanítottuk, egy másik részén pedig kiértékeltük a program működését. A program a bemeneti mintákat és szabályokat felismeri, megtanulja, és a kiértékelésnél azokat alkalmazza az ismeretlen szövegeken. 3. A TÖBB SZÓBÓL ÁLLÓ KIFEJEZÉSEK Vannak olyan igei események, amelyek nem csak egy szóból állnak. Ilyenek például a félig kompozicionális szerkezetek (FX-ek). Az FX-ek egyik típusa a főnévből és igéből álló többszavas kifejezések (VerbFX). (Például döntést hoz, fény derül, győzelmet arat, kereslet támad) Ezekben a kifejezés szemantikai tartalmát nagyrészt a főnév hordozza, ugyanakkor az ige vállal főszerepet a szerkezet szintaxisának kialakításában. Mivel jelentésük nem teljesen kompozicionális, a szerkezet részeinek egyenkénti lefordítása nem (vagy csak nagyon ritkán) eredményezi a szerkezet idegen nyelvű megfelelőjét. A szerkezet nyelvi elemzésekor célszerű a főnevet és az igét egy komplex egységként kezelni. [Vincze 2009:390] Vannak olyan FX-ek amelyek kettőnél több szóból állnak, ezért számítástechnikai felismerésük nem könnyű. (Például döntést fog hozni; Hozzátok meg a szükséges döntéseket.) De vannak ECONOMICA 2014/1


olyan FX-ek is, amelyek között 8-10 másik szó található. A többszavas események felismerésére már született egy alkalmazás magyar nyelvre [Nagy 2013:47-58]. A többszavas kifejezések detektálásánál a feladatunkhoz igazítva felhasználtuk ennek az alkalmazásnak az elveit is. A program először kiválogatja a többszavas kifejezéseket, majd az igéknél és a főnévi igeneveknél detektálja az eseményeket. 4.1 Korpuszok, annotálás Az alkalmazásunk teszteléséhez a Szeged Korpusz egy olyan változatát használtuk fel, amelyikben annotálva vannak a többszavas kifejezések. [Vincze 2009:390-393] Az annotált korpuszban a tanításhoz be vannak jelölve a többszavas kifejezések. A korpusznak egy részét használtuk fel, ami 5010 mondatot tartalmaz a következő területekről: üzleti rövidhírek, szépirodalom, jogi szövegek, újsághírek, fogalmazás. Tanításhoz véletlenszerűen kiválasztottuk a korpusz 90%-át, kiértékelésre pedig a maradék 10%-ot. Az igei események detektálásához is ezt az 5010 mondatot használtuk fel. Ezeket a mondatokat az eseménykinyerés szempontjából magunk annotáltuk. Minden igéhez és főnévi igenévhez bejelöltük, hogy eseményt jelöl-e, vagy nem. Ezeket a bejelöléseket használjuk fel a program tanításánál és a kiértékelésnél. 4.2 Statisztikai adatok Mondatok száma a Tanító korpuszon: 4510 Mondatok száma a Kiértékelő korpuszon: 505 Mondatok száma összesen: 5015 A Tanító korpusz adatai: Tokenek száma: 90205 FX kifejezések száma: 488 Ebből Esemény - FX-ek száma: 361 Igék száma (főnévi igenév nélkül): 8491 Ebből Esemény - Igék száma: 4894 ECONOMICA 2014/1

A Kiértékelő korpusz adatai: Tokenek száma= 10086 FX kifejezések száma: 54 Ebből Esemény - FX-ek száma= 45 Igék száma (főnévi igenév nélkül)= 954 Ebből Esemény - Igék száma= 593 4.3 Felhasznált programcsomagok A feladatokat osztályozásra vezettük vissza. Az osztályozáshoz a Weka programcsomagnak a J48-ad döntési fa elemzőjét használtuk fel. (Weka: Data Mining Software in Java) [Weka 2013]. A Weka adatbányászati feladatokhoz készített gépi tanuló algoritmusok gyűjteménye. A feladathoz felhasználtuk még a Magyarlanc 2.0 programcsomagot. [Zsibrita 2013:368-374] A csomag magyar szövegek mondatra és szavakra bontására, a szavak morfológiai elemzésére, majd szófaji egyértelműsítésére, és mondatok függőségi nyelvtan szerinti szintaktikai elemzésére alkalmazható. 5. A TÖBB SZÓBÓL ÁLLÓ KIFEJEZÉSEK DETEKTÁLÁSA Minden potenciális kifejezésről el kell dönteni, hogy FX kifejezés, vagy sem (bináris osztályozás). A bemeneti mondatokat először a Magyarlanc programmal dolgoztattuk fel. Ez mondatonként csoportosítva minden szóhoz egy elemzést készít. Minden szóhoz megadja a szó lemmáját, szófaját, morfológiai jegyeit (SubPOS: típus; Mood: mód; Tense: idő; Per: személy; Num: szám; Def: határozottság). A program függőségi fa alapú szintaktikai elemzőt használ, ami egy elemző fába rendezi a mondat szavait a közöttük lévő kapcsolatok alapján. Így szavanként az előbb felsorolt információk mellé meghatározza, hogy melyik szóhoz kapcsolódik a mondatban szintaktikailag, és mi a kapcsolódás típusa. [Subecz 2013:203-205 ,Zsibrita 2013:368-374] 103


A következő lépésben kiválogattuk azon szócsoportok, részmondatok halmazát, amelyekben az FX-ek nagy része jó fedéssel megtalálható (FX jelöltek). Erre két módszert vizsgáltunk meg. Az első módszernél szófaji sorrendek alapján kerestünk FX jelölteket. Ezeknél az FX-jelölteknél a kifejezés egyik végén N(főnév), a másikon V(ige) áll. Kigyűjtöttük, hogy az FX kifejezések szófajai hogyan követik egymást a Magyarlanc programmodul eredményét felhasználva. A leggyakoribbak a [N, V] alakú FX-ek voltak. Például: igénybe vesz. A második leggyakoribbak a [V, N] alakúak voltak. Például: kerül sor. A vizsgálatban ezzel a leggyakoribb két FX mintázattal foglakoztunk [N, V] és [V, N]. Ezt a két mintázatot Reguláris kifejezések segítségével kerestettük meg a tanító korpuszban. A reguláris kifejezés egy olyan, bizonyos szintaktikai szabályok szerint leírt karaktersorozat (String), amivel meghatározható karaktersorozatok egy halmaza. Az ilyen kifejezés valamilyen minta szerinti szöveg keresésére (esetleg cseréjére) használható. A másik módszert a szintaktikai elemző segítségével készítettük el. Az FX kifejezések igei(V) és főnévi(V) szavai között nagy fedéssel a következő kapcsolatok állnak a Magyarlanc elemzésénél: SUBJ – alany, OBJ - tárgy, OBL – egyéb névszói. Ilyen szintaktikai kapcsolatban lévő főnévi-igei párok meghatározásával [N…V] és [V…N] alakú FX jelölteket kapunk. Ezen FX-jelölteknek csak egy kis része lesz a valódi FX. Hiszen ha egy mondatban szerepel a döntés és a hoz szó, akár egymástól távol, nem jelenti azt, hogy ezek egy összetartozó kifejezés szavai. 6. JELLEMZŐTÉR KIVÁLASZTÁSA A TÖBB SZÓBÓL ÁLLÓ KIFEJEZÉSEKHEZ A következő lépésben a tanítást készítettük elő. Kiválasztottunk olyan jellemzőket (feature), amelyek segítenek majd az FX jelöltek osztá104

lyozásában. Olyan tulajdonságokat kerestünk, amelyek jól jellemezhetik az FX kifejezéseket. A következő jellemzőket választottuk ki: - Már rendelkezésre állt egy lista (FX-lista1), amelyik tartalmaz gyakori FX kifejezéseket (579 kifejezés). Ezt a listát kiegészítettük a tanító halmazon lévő annotált FX–ekkel, manuális ellenőrzés után (FX-lista2). A lista minden kifejezését úgy állítottuk össze, hogy [N V] formában tartalmazza az FX-et. Az N szónál a lemmát tároltuk el, a V szónál pedig az abszolút lemmát. Például az álomba merült kifejezés esetén az álom merül szópárt tároltuk az FX-listában. A jellemzőben az tároltuk el, hogy az FX-jelölt szerepel-e valamelyik listában. Külön megvizsgáltuk, azt hogy milyen eredményt ad, ha csak az első listát használjuk fel, és ha mind a kettőt. - Egy másik összegyűjtött lista tartalmazza a leggyakoribb igéket, amelyek előfordulnak FX kifejezéseknél: ad, fog, folytat, hoz, jut, kap, kerül, nyújt, tart, tesz, végez, vesz, köt, ér, lép, áll, játszik. A következő jellemzőben azt tároltuk, hogy az FX jelölt igéje szerepel-e ebben a listában, és ha igen, akkor melyik ezek közül. - A következő jellemzőben megadtuk az FX jelölthöz tartozó morfológiai jegyeket (SubPos, Mood, Cas, Num, PerP), amelyek közül többről a Magyarlanc bemutatásánál már volt szó. - Egy jellemzőben megadtuk, hogy az FX jelölt első szava ige, vagy főnév. - A főnévi szónál jellemzőként megadtuk, hogy a főnév szótöve igei alapú-e. Ez azért előnyös, mert az FX kifejezések főnévi tagja gyakran igéből származik. (használatba vesz, megoldást talál) - Frekvenciainformációk. A tanító korpusz alapján megszámoltuk, hogy egy FX-jelölt N és V szava van egy mondatban, akkor az milyen gyakran, és milyen arányban valódi FX kifejezés. ECONOMICA 2014/1


- Végül megadtuk jellemzőként, hogy a megismert három szintaktikai osztály (SUBJ, OBJ, OBL) melyike áll fenn az FX jelöltnél. Ezek után elvégeztük a tanítást és a kiértékelést a Weka programcsomag J48-as döntési fa alapú tanító algoritmusával. 7.1 Igei események detektálása és a jellemzőtér Itt a program feladata az igék és főnévi igenevek esetén eldönteni, hogy esemény, vagy nem. Ehhez a feladathoz külön osztályozót készítettünk. Az osztályozáshoz minden igéhez és főnévi igenévhez a következő jellemzőket válogattuk ki: - Morfológiai jegyek (SubPos, Mood, Cas, Num, PerP), mint az FX-modulnál - Felszíni jellemzők. Szóhossz lemmahossz, valamint a szó sorszáma a mondaton belül. - Lexikai jellemzők. Az adott szó létige, vagy segédige-e? · Mivel egy szónak az eseményjellegét meghatározza az is hogy előtte, vagy utána áll-e létige vagy segédige, ezért ezt a négy jellemzőt is felvettük. - Frekvenciainformációk. A tanító korpuszon minden igére megszámoltattuk, hogy milyen arányban esemény, vagy nem. Mivel az igekötő is megváltoztathatja egy ige eseményjellegét, ezért minden igekötő-ige párhoz megszámoltattuk, hogy milyen arányban esemény, vagy nem esemény. - Bigramok, trigramok, fourgramok. A vizsgált szavak elején és végén lévő 2-es, 3-as, 4-es betűcsoportok. A jellemzők közé felvettük, hogy egy adott szó milyen betűcsoporttal kezdődik és végződik. - Szintaktikai jellemzők. A Magyarlanc program megadta a szavak közötti szintaktikai kapcsolatokat és azok típusát. Ezen jellemzőcsoportban eltároltuk, hogy az adott ige alá milyen kapcsolattal tartoznak szavak. Például, alany, tárgy stb. ECONOMICA 2014/1

7.2 Szabály alapú módszerrel való kiegészítés A jogi szövegeknél sok olyan ige található, amelyek más szövegkörnyezetben események, de itt nem azok. Például: A törvény kimondja, hogy…. A paragrafus rögzíti, hogy…. A kimondja és a rögzíti szavak más környezetben események, de itt nem események. Ezért felvettünk szabályokat az ilyen típusú alany+ige típusú esetekre, amelyeket a detektálásnál alkalmaztunk. Például: ha alany=törvény és ige=kimondja, akkor kimondja ≠ esemény. 8. EREDMÉNYEK AZ 5000 MONDATOS KORPUSZON A kiértékelésnél a megszokott értékeket határoztuk meg: TP – True Positive, TN – True Negative, FP – False Positive, FN – False Negative Ezekből az ismert metrikákat számítottuk ki: Pontosság (Precision): P=TP/(TP+FP); Fedés (Recall): R=TP/(TP+FN); F-mérték: F=2*P*R/(P+R) 8.1 Az FX-modul eredményei Itt a következő vizsgálatokat végeztük el: A eset: A vizsgálatban csak a kiinduló FX-listát használtuk fel (FX-lista1), és nem használtuk fel a frekvenciainformációkat. B eset: A kiinduló FX-lista1 mellett felhasználtuk a frekvenciainformációkat is. C eset: Felhasználtuk a tanítókorpusz alapján készített másik FX-listát is (FX-lista2). (Szótárillesztés) A mérési eredményeket az 1. táblázat tartalmazza: Az adatokon látszik, hogy a frekvenciainformációk használata jelentősen javította az FXmodul eredményét (+14%). A szótárillesztéses módszer ezen az eredményen is jelentősen javított (+17%).

105


1. táblázat: Eredmények - több szóból álló kifejezések (%) A, FX-lista1-el frekvenciainformációk nélkül B, FX-lista1-el frekvenciainformációkkal C, Szótárillesztéssel: FX-lista2-vel

Pontosság 90,48

Fedés 41,30

F-mérték 56,72

96,43

58,70

72,97

93,18

89,13

91,11

Forrás: saját elemzés

8.2 Az Eseménydetektáló modul eredményei Itt a következő vizsgálatokat végeztük el: A eset: Csak igék vizsgálata B eset: Igék és főnévi igenevek vizsgálata C eset: Kiegészítés szabály alapú módszerrel A mérési eredményeket az 2. táblázat tartalmazza: A 95% feletti eredmények jónak mondhatóak ezen a területen.

Látjuk, hogy a módszerünk sokkal jobb eredményt ért el, mint a Baseline modell, azt 15%-al haladta meg. ÖSSZEGZÉS

Munkánkban az igei események detektálásával foglalkoztunk. Az események detektálásának a feladata az esemény-előfordulások azonosítása a szövegekben. A feladatot két részre osztottuk. Az első részben a szövegekben azonosítottuk a többszavas főnévi + igei kifejezéseket. A második részben pedig az igék és főnévi igenevek közül kiválogattuk az

2. táblázat: Eredmények - Események detektálása (%) Pontosság A, Csak igék vizsgálata 94,22 B, Igék és főnévi igenevek 94,85 C, Kiegészítés szabály alapú módszerrel 95,67

8.2.2 Baseline modell Az Eseménydetektáló feladathoz készítettünk egy egyszerű Baseline modellt is, azért hogy az eredményünket értékelni tudjuk. A modell minden igét eseménynek tekint. Ez az egyszerű modell a következő eredményt éri el az eseménydetektálásnál (%): Pontosság: 67,95 Fedés:100 F-mérték: 80,92

Fedés 96,29 96,23 96,23

F-mérték 95,25 95,53 95,95

Forrás: saját elemzés

eseményeket. Az események kiválogatását a többértelműség nehezíti meg, ezért az eseményjelöltek szövegkörnyezetét is vizsgálni kell. A feladatokra szövegbányászati módszereket alkalmaztunk, és Java nyelven készítettünk hozzá alkalmazást. Mindkét modulnál az alkalmazások jó eredményeket adtak.

Felhasznált irodalom [1.] Nagy T. István, Vincze Veronika, Zsibrita János [2013]: Félig kompozicionális szerkezetek automatikus felismerése doménadaptációs technikák segítségével a Szeged Korpuszon. IX. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, Szeged, 47-58. p. [2.] Subecz Zoltán, Nagyné Csák Éva [2013]: Események detektálása természetes nyelvű szövegekben. MAFIOK 2013-Matematikát, fizikát és informatikát oktatók XXXVII. országos Konferenciája Miskolc, 201208. p. [3.] Vincze Veronika [2009]: Félig kompozicionális főnév + ige szerkezetek a Szeged Korpuszban. VI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, Szeged, 390-393. p. [4.] Weka [2013] Data Mining Software in Java. http://www.cs.waikato.ac.nz/ml/weka/ [5.] Zsibrita János, Vincze Veronika, Farkas Richárd [2013]: Magyarlanc 2.0: szintaktikai elemzés és felgyorsított szófaji egyértelműsítés. IX. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, Szeged, 368-374. p. 106

ECONOMICA 2014/1

Gazdaságtudományok

Horváth Marianna

A kiskereskedelmi logisztikai stratégiai modellek kritikai elemzése Horváth, Marianna: Critical analysis of logistics strategy models in retailing Logistics is key for retailing because product availability is a significant element of customer service and has key importance for competitiveness as well. In the following I would like to demonstrate the strategic retail models of the academic literature and give different points of view on retail logistics. Then, with the help of an empirical study I will elaborate on the model of Hungarian retail logistics. Keywords: retailing, logistics, strategy, crisis ÖSSZEFOGLALÓ A kiskereskedelem számára a logisztika kulcsfontosságú, hiszen a termék rendelkezésre állása a vevőkiszolgálás sarkalatos pontja illetve a versenyképesség egyik meghatározó eleme is. A következőkben a nemzetközi szakirodalomban fellelhető kiskereskedelmi stratégiai modelleket kívánom bemutatni illetve a kiskereskedelmi logisztika értelmezésére mutatok rá. Majd egy empirikus kutatás segítségével a magyar kiskereskedelemre jellemző modellt is részletezem. Kulcsszavak: kiskereskedelem, logisztika, stratégia, válság BEVEZETÉS A korszerű ellátási láncok akkor maradnak versenyképesek, ha képesek a fogyasztói szokások változásaira időben reagálni (a földrajzi távolságok és összetett elosztórendszerek ellenére). Ezekben a hálózatokban a kiskereskedelem érzékeli leghamarabb és leginkább közvetlenül ezeket a változásokat, hatásokat (például divathatás, szezonalitás, akció miatt keresletnövekedés). Gudehus és Brandes (1997) szerint a kiskeresECONOMICA 2014/1

kedelem alapvető kompetenciája a logisztika. Mulhern (1997) szerint is a kiskereskedelem „ereje” leginkább a logisztikai folyamatokon múlik, illetve az ehhez kapcsolódó információáramláson. A kiskereskedelemhez kapcsolódó logisztikai folyamatok leginkább a termékek rendelkezésre állását tűzik ki célul a 6M elv megvalósulása mellett. A KISKERESKEDELMI LOGISZTIKA ÉRTELMEZÉSE A kiskereskedelmi logisztika a kilencvenes évektől értékelődött fel (Kotzab, Schnedlitz, 1999). A kiskereskedelemhez kapcsolódó logisztikai folyamatok egy komplex rendszer részei, mely az áruáramláshoz kapcsolódik illetve a kapcsolódó információkhoz, melyek nagymértékben összefüggnek a belső és külső tényezőkkel, melyet a következő ábra szemléltet. A különböző faktorok rámutatnak a főbb logisztikai területekre, melyek a kiskereskedelemben jellemzőek. Az ellátási lánc szemlélet alapján fontos a beszállítói hálózat, a versenyképesség és a technológiai környezet is (a kiskereskedelemben az IT eszközök használata szükségszerű). A belső faktorok részben a kategóriamenedzsment területéhez kapcsolódnak. A kiskereskedelem szereplői fokozottan érde107


1. ábra: A kiskereskedelmi logisztika faktorai Kiskereskedelmi logisztika döntési paraméterek, költségek, szolgáltatások Külső faktorok Belső faktorok Beszállítók Verseny Technológiai Elhelyezkedés Termékhálózata környezet választék költségek – logisztikai döntéshozatal – szolgáltatások készletezés raktározás szállítás csomagolás rendelésmenedzsment forrás: Toporowski 1996

A kiskereskedelmi logisztika célja, hogy a fogyasztók által igényelt termékek teljes mértékben rendelkezésre álljanak a boltok polcain (Farahani et al., 2011). A termékek rendelkezésre állása a központi elem, de ehhez szükséges a fogyasztói magatartás ismerete, mikor és hol álljanak rendelkezésre a termékek. Manapság az értékesítési pontok menedzsmentje, elhelyezése is nagyon fontos terület – akár a franchise rendszer kialakítása (Farahani

keltek beszállítóik logisztikai rendszereiben, et al., 2011). folyamataiban. A beszállító logisztikai rend- A kiskereskedelemhez kapcsolódó logisztikai szerének hiányosságait a láncban következő folyamatok egy részét gyakran helyezik ki a kiskereskedők direkt módon tapasztalják meg. vállalatok. Az outsourcing főként a szállítás, A kiskereskedelmi vállalkozások integrálhat- raktározás esetében gyakori. Leginkább a proják logisztikai rendszereiket beszállítóikkal, így fesszionális szolgáltatás, az alapvető képesséminimalizálhatják a működési hibákat és a sze- gekre való koncentrálás az indok a kihelyezés replők potenciális előnyöket élvezhetnek, mint esetében (Fernie-Sparks, 2009). például a költségek csökkentése, vevőkiszolgálási színvonal 1. táblázat A kiskereskedelmi logisztikai mix összetevői növelése (Gustafsson et al., Elem Leírás 2009). raktározás Lehetnek raktárak, elosztó központok vagy bolti raktárA logisztikai menedzsment helyiségek. A kiskereskedők raktározási célja a kereslet a logisztikai mix kapcsolatán közvetlen kielégítése vagy a keresletingadozásra történő alapul (2. ábra). A raktározás, reagálás. Léteznek raktárnélküli megoldások is. készletezés, szállítás, csomakészlet A kiskereskedők különböző mértékben tartanak készlegolás és kommunikáció kölcsöteket. A stratégia összpontosít a készletek nagyságára, nösen függnek egymástól. A összetételére és elhelyezésére. kiskereskedelem gyors reagálási készsége nagymértékben szállítás A szállításszervezés a kereslet és kínálat fizikai összehanfügg a beszállítóktól, azonban, golása. A kiskereskedők lehetőség szerint menedzselik ha a kiskereskedő nem megezeket a folyamatokat. felelően reagál a fogyasztói egységkép- A kiskereskedők feladata a termékek előkészítése a foszokások változására, kihat zés, csoma- gyasztói igényeknek megfelelően. A nagyobb csomagoa beszállítókra, mint általá- golás lási egységekből fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolást kell ban az ellátási hálózatokban a boltokban kihelyezni. (Gustafsson et al., 2009). kommuni- Az információáramlás kapcsolódik a keresleti és kínálati A logisztikai mix valamely ele- káció oldalhoz is (készletnagyság, árak, fogyás mértéke és öszmének elégtelensége kihat az szetétele). A megfelelő információáramlás a logisztikai ellátási lánc valamennyi tagjáfolyamatok szervezésének alapja. ra is, veszélyeztetve a lánc verForrás: Gustafsson et al., 2009, Fernie-Sparks, 2009 senyképességét. 108

ECONOMICA 2014/1


Meglehetősen gyakori megoldás az integrált logisztikai információs rendszer, mely a POS rendszer segítségével segíti a fogyasztói kosár tételes megismerését. A leginkább integrált rendszerek esetében a real-time információáramlás közvetlenül hat a termelésre (SkjottLarsen et al., 2007). Ray (2010) a kiskereskedelmi logisztika funkciói közé sorolja a szállításszervezést és a tárolásmenedzsmentet illetve a modern felfogás szerint a kiskereskedelem piacának, a logisztikai szolgáltatók menedzselését, a kiskereskedelmi működés sajátos problémáit, az IT szerepét a kiskereskedelemben és a zöld kiskereskedelmet is. A kiskereskedelem sajátos működési problémái a termék-hiányban és okaiban is jelentkeznek. A hiány fogyasztói lopás, belső dézsmálás, folyamat-hibák és beszállítói csalások miatt keletkezik, mely a logisztikai folyamatokra, készletmenedzsmentre is hatással van (Ray 2010). A szerző szerint a hiány keresztfunkciójú probléma, mely a vállalaton belüli és vállalatok közötti kapcsolatokból adódik, felelősségi körökből. A funkciók (logisztika, beszerzés, marketing, HR stb.) célja mások mellett a hiány csökkentése is (Ray 2010). Egy másik felosztás alapján a kiskereskedelmi logisztika egy komplex logisztikai rendszer, amely magába foglalja az áru- és információáramlást, ezek a folyamatok pedig a külső és belső tényezőktől függnek. Külső tényező a beszállítók száma, nagysága, a beszerzési logisztika jellemzői, a versenyképes működési forma mellett az IT és egyéb környezeti faktorok (Kotzab, Bjeree, 2005). Empirikus kutatások alapján egyértelműen kimondható a kapcsolat a kiskereskedő és beszállító illetve a kiskereskedelem logisztikai rendszere között. A sikeres kiskereskedelmi logisztikai rendszer nem csak a megfelelő készleteken múlik (Kotzab and Reutterer 2000), hanem az információs technológiai megoldások is (Fernie et al., 2009) zöldECONOMICA 2014/1

ség-kiskereskedelemhez kapcsolódó kutatásaiban ezt a változást a tranzakció-alapú logisztikai folyamatokról történő áttérésnek nevezi a kapcsolatalapú logisztikára. A növekvő számú kiskereskedők beszállítóikat infokommunikációs megoldásaik alapján is értékelik. A beszerzési és disztribúciós folyamatok tartoznak a belső faktorok közé, melyek alapvetően meghatározzák kiskereskedelmi logisztikai rendszer outputjának minőségi és mennyiségi jellemzőit. A LOGISZTIKA SZEREPE A KISKERESKEDELMI VÁLLALATI STRATÉGIÁBAN A kiskereskedelem koncentrál az áruáramlás menedzselésére összehangolva a keresletmenedzsmenttel illetve az információáramlással, mind a vállalaton belül, mind az ellátási lánc tagjai között. Egyrészről a logisztikai stratégia fókuszál a termékválaszték kialakításához és terméktartáshoz kapcsolódó logisztikai folyamatokra illetve az előrelátás, tervezés folyamataira, melyek szorosan kapcsolódnak a gyors reagálási képességhez is, hiszen a kereslet gyorsan változik. A logisztikai stratégia hatékony alkalmazása elsődleges fontosságú a kiskereskedelemi vállalatok stratégiájának támogatásában és végrehajtásában. Általában először az általános, átfogó vállalati stratégiát alkotják meg, majd a logisztikai stratégát dolgozzák ki, mely segíti az általános célok elérését. A logisztikai stratégia így elsősorban funkcionális támogató rendszerré válik, támogatva a vállalat hazai és/vagy nemzetközi stratégiáját. Azonban a logisztika, mint más vállalati funkciók, új utat nyithat meg a stratégiai cselekvési irányvonalak között, az új lehetőségek láthatósága érdekében elengedhetetlen a logisztikai eszközök stratégiává alakítása (Fabbe-Costes, Colin, 1999). A stratégiai logisztika a stratégiai cselekvések fejlesztése, melyek nem hajthatóak végre alapvető logisz109


tikai kompetenciák nélkül, miután a logisztika is a kulcsfontosságú tényezők egyikévé válik versenyelőnyként. A 2. táblázat illusztrálja a kiskereskedelmi logisztikai funkció különböző megközelítéseit (Joia, 2003).

termékköri lehatárolás nem volt cél, földrajzi viszont igen, a Kelet-magyarországi terület. A kutatás során a független, franchise-hoz tartozó illetve kiskereskedelmi láncok által működtetett egységek is a megkérdezettek közé

2. táblázat: A kiskereskedelmi logisztikai stratégia és a stratégiai logisztika összehasonlítása

Logisztikai megközelítés Hatás a szervezetre Logisztikai főbb előnyök Megközelítés Időponti megközelítés A logisztika szerepe a kiskereskedők helyi és/vagy nemzetközi terjeszkedésére

Kiskereskedelmi logisztikai stratégia Stratégia támogatása Javítás, fejlesztés Eszközök a költségcsökkentésre és ellenőrzésre Nem tervezett, sürgős Reaktív Támogató funkció

Kiskereskedelmi stratégiai logisztika Stratégián alapul Változtatás, átalakítás Kompetitív előnyök Tervezett, szándékos Proaktív Elsődleges fontosságú

Forrás: Joia, 2003

A piac dinamikus változásai (több eladó, mint vevő, rövidülő termék-életciklus, globalizálódó piacok) erőteljes hatással voltak a kiskereskedelmi logisztika jelentőségére és jellegzetességeire, mivel a megfelelő termékválaszték már nem elégséges a fogyasztók számára. Mindezek a folyamatok hatást gyakorolnak a kiskereskedelemhez kapcsolódó költségek struktúrájára is. A kiskereskedelem logisztikai folyamatokra történő koncentrálása segíti elő a nyereséges működést és megvéd az ártalmas árháborúktól (Kotzab, Bjeree, 2005), ezért bír stratégiai jelentőséggel. EMPIRIKUS KUTATÁS A KISKERESKEDELEM LOGISZTIKAI STRATÉGIÁJÁNAK TIPIZÁLÁSÁRA Kvantitatív kutatásmódszertan használatával, kérdezőbiztosok segítségével a megkérdezés során 475 kiskereskedelmi egység vezetője illetve tulajdonosa töltötte ki a kérdőíveket. A kiskereskedelmi egységek kiválasztása egyszerű véletlen mintavétel alapján történt, 110

kerültek, hiszen a magyar kiskereskedelem szerves részét képezi valamennyi tulajdonosi, működtetési forma. A megkérdezettek többnyire egyetértenek abban, hogy a fogyasztásban kifejezetten jelentős változások mentek végbe az elmúlt néhány esztendőben, illetve valamennyi kiskereskedelmi egységet is érintett a válság. Mindezek a változások elősegítik a kiskereskedelmi logisztikai stratégia szerepének erősödését. A kiskereskedelmi egységek tulajdoni formája, a bolttípus és a logisztikai stratégia jellegzetességeiben gyenge kapcsolat mérhető a Cramer-féle V mutató alapján. A szakirodalomban fellelhető releváns modellek, megközelítések alapján a következő koncepciót alakítottam ki. (2. ábra) A kutatási eredmények alapján a kiskereskedők a csomagolás, egységképzés, a hiány, az értékesítési pontok elhelyezése és a termékelhelyezés elemeit nem sorolják a logisztikai stratégia főbb elemei közé. A reagálási képesség leginkább a válságkezelési stratégia része és a válság miatt ECONOMICA 2014/1


ezek okait a későbbi kutatások során kívánom feltárni. Feltételezhetően a magyar • szállításszervezés kiskereskedelemhez kapcso• beszerzés, rendelésmenedzsment lódó ellátási láncok még nem • rendelkezésre állás - készletezés, Tipikus elemek raktározás egészen fejlett ek ehhez az in• csomagolás, egységképzés novációhoz vagy nem tartják • termékválaszték kialakítása még szükségesnek – mindezek • beszállítói rendszerek integrálása • beszállítók hálózata a nemzetközi trendekkel ellenEllátási lánchoz • outsourcing kapcsolódó tétesek, hiszen a nemzetközi • logisztikai szolgáltató menedzselése elemek • kommunikáció, információáramlás, szakirodalom modelljei szinte POS minden esetben szorgalmaz• hiány zák a tranzakció-alapú logiszAtipikus elemek • reagálási képesség tikai folyamatokról történő (kevés modellben • értékesítési pontok elhelyezése jelennek meg) áttérést a kapcsolatalapú lo• termékelhelyezés gisztikára. Forrás: saját szerkesztés A megkérdezettek logisztikai stratégiájának tipizálásához vált leginkább fontossá, hiszen még inkább ki- klaszteranalízist, szegmentumok létrehozását élezett a verseny. végeztem el (Jánosa, 2011). A klaszterek nem Az outsourcing a megkérdezettek esetében különböztethetőek meg boltméret, TEÁOR többnyire nem jellemző (inkább a kiskeres- szám vagy tulajdoni/üzemeltetési forma szekedelmi láncok esetében van jelen, de nem rint, hiszen körülbelül azonos összetételű mindminden esetben). Éppen ezért a logisztikai szol- három szegmens ezen tulajdonságok alapján. gáltató menedzselése sem képezi a logisztikai A 3. táblázat összegzi a logisztikai stratégiák stratégiák részét a legtöbb esetben. különböző gyakorlati megközelítéseit a szakiroA termékválaszték kialakítása, beszerzésme- dalmi modell főbb elemei alapján. A logisztikai nedzsment részben logisztikai kérdés, viszont a stratégiák tipizálása során a reagálási képesség, logisztikai stratégia fontos elemeként determi- a változás- és válságkezelés tükrében vizsgálódnálják – a versenyképesség meghatározó eleme. tam, hiszen a hazai piacokon történő változáA raktározás szerepe leginkább az eladó- sok okán ez az egyik leginkább kritikus pontja a terekbe helyeződik át, illetve a válság okozta vállalati stratégiáknak is. általános készletszint csökkenés okán még inkább az eladótéri áruelhelyezés és tárolás válik KÖVETKEZTETÉSEK meghatározóvá. A beszállítói rendszerek átalakítása is fontos A nemzetközi szakirodalom alapján ismertetett terület, leginkább a válság hatásaként jelenik kiskereskedelmi logisztikai szemléletek, modelmeg új beszállítók kiválasztása illetve számuk lek alapján vizsgált kiskereskedelmi egységek változtatása is. Viszont a beszállítói rendszerek különböző trendeket követnek. A pull elvre törintegrálása nem jellemző, mint ahogy a kor- ténő átállás sajátossága a kiskereskedelemnek, szerű, real-time információáramlás irányába azonban ez nem mondható el a kapcsolat-alatörténő elmozdulás, az információ-megosztás pú logisztikai rendszerekre történő átállásról – sem (kivétel a POS eszközök használata). Mind- ez további kutatási irányt jelent. 2. ábra A kiskereskedelmi logisztikai stratégia főbb elemeinek csoportosítása

ECONOMICA 2014/1

111


3. táblázat A kiskereskedelmi logisztikai stratégiák tipizálása

pull/push elv termékválaszték forgási sebesség beszerzés beszállítók beszerzés gyakorisága készletnagyság minimalizálása logisztikai megoldások szerepe a változás-menedzsmentben

„RÉSZBEN MEGÚJULÓ” inkább pull elv átalakítása forgási sebesség alapján fontos nem jellemző az olcsóbb termék változatlan

„HAGYOMÁNYOS ESZKÖZÖK” push elv dominál átalakítása kevésbé fontos kevésbé fontos nem jellemző az olcsóbb termék változatlan

változatlan

változatlan

közepes mértékben jellemző közepes mértékben fontos

elutasítva

„LOGISZTIKAI besorolás a modell STRATÉGA” elemei közé pull elv dominál átalakítás fontos termék-választék kialakítása nagyon fontos készletezés árközpontú beszerzés beszerzés részleges váltobeszállítók hálózata zások ritkább beszerzés nagyon fontos

készletezés

legkevésbé fontos nagyon fontos reagálási képesség

Forrás: saját kutatás, N=475

Joia csoportosítása alapján az is kimondható, hogy a kiskereskedelmi egységek döntő része inkább kiskereskedelmi logisztikai stratégiát folytat, mintsem stratégiai logisztikát alkalmaz

– ez is további kutatási irányaim egyike. A kiskereskedelmi logisztika sajátosságai pedig rávilágítanak a magyar piacon történt válság okozta hatások következményeire és kezelésükre is.

Felhasznált irodalom: [1.] Gudebus, T. and Brandes, T. (1997): Logistik: Kernkompetenz des Handels;Dynamik in Handel 1. pp. 71-72. [2.] Farahani, R., Rezapour, S., Kardar, L. (2011): Logistics Operations and Management London: Elsevier [3.] Fernie, J., Sparks, L. (2009): Logistics and Retail Management. London: Kogan Page [4.] Gustafsson, K., Jönson G., Smith D., Sparks L. (2009): Retailing Logistics and Fresh Food Packaging Managing Change in the Supply Chain. London: Kogan Page [5.] Jánosa, A. (2011): Adatelemzés SPSS használatával. Budapest: ComputerBooks Kiadó Kft. [6.] Joia, A. L. (2003): IT-based management: Challenges and Solutions. Brazil: IGI Global. pp. 324. [7.] Kotzab, H., Bjerre M. (2005): Retailing in a Scm-Perspective. Frederiksberg: Copenhagen Business School Press [8.] Kotzab, H., Reutterer, T. (1999): Anforderungen an Logistik-systeme aus anwendersicht. In: Logistik management, Vol. 1, No. 3, 1999, p. 181-197. [9.] Kotzab, H. and Schnedlitz, P. (1999): “Retailing, don’t forget it in your Supply chain management concept”, Journal für Betriebswirtschaft, No. 4, pp. 140-153. [10.] Mulhern, F. (1997): Retail marketing: from distribution to integration. International Journal of Research and Marketing 17 (2) pp. 103-124. [11.] Ray, R. (2010): Supply Chain Management for Retailing. New Delhi: Tata McGraw Hill Education Private Limited [12.] Skjott-Larsen T., Schary P. B., Mikkola J. H., Kotzab H. (2007): Managing the Global Supply Chain. Denmark: Copenhagen Business School Press

112

ECONOMICA 2014/1


Kóródi Márta - Bakos Róbertné - Kalmárné Rimóczi Csilla - Savella Orsolya - Mondok Anita - Németh Miklós

A helyi termékek interpretációs lehetőségei és szerepük a desztináció fejlesztésben Kóródi, Márta - Bakos, Róbertné - Kalmárné Rimóczi, Csilla - Savella, Orsolya - Mondok, Anita-Németh, Miklós: Interpretative Possibilities of Local Products and their Role in the Development of Tourism Destinations Rural tourism is a progressively growing factor of local economy in Europe. For this, those products of rural tourism are needed that are based on direct rural attractions like natural facilities, technical attractions, demonstration of special activities. The examination which is presented above is about the products of rural tourism. It examines the system of interactions between the effects of the development on products of rural tourism. In addition, it examines the effects of arrangements made in rural development on the development of tourism. In the future one way of the rural development can be the development of rural tourism giving a chance for alternative activities and ways of earning money. Among the several specialized tourism it is gastronomic tourism that is mostly based on tradition. It is very close to rural people, they can easily keep these traditions alive and they can think they are closed related with them. The gastronomical touristic offers of rural small regions and the natural curiosity of tourists can induce a development that can be a base of conscious development of products. Keywords: rural tourism, local products, interactivity, handkraft, gastromomy ÖSSZEFOGLALÓ A vidéki turizmus a helyi gazdaság egyre növekvő tényezője Európábana vidéki turizmus. A vidéki turizmus számára olyan termékelemekre van szükség, amelyek közvetlenül a vidéki élményen alapulnak, mint például a természeti adottságok, a technikai látnivalók, vagy a különleges tevékenységek bemutatói. A vizsgálat ezeket a termékeket elemzi, összegyűjtve az interpretációs módszereket, amelyek különösen a vidéki turizmusban jellemzőek. A vidéki turisztikai termékfejlesztés hatásai közötti interakciós rendszereket vizsgálja a kutatás. Ezen kívül elemzi a vidékfejlesztés és a turizmusfelesztés kölcsönhatását. A vidék jövőjének egyik útja lehet a vidéki turizmus fejlesztése, lehetőséget adva alternatív tevékenységek végzésére és ezáltal jöveledelmszerzésre. Többek között ide ECONOMICA 2014/1

tartozik a gasztronómiai turizmus, ami főként a hagyományokon alapul. Nagyon közel áll a vidéki emberekhez, együtt élnek a hagyományokkal és könnyen azonosulnak vele. A turistát a természetes kiváncsiság hajtja, hogy megkóstolja a vidéki kistérségek gasztronómiai ajánlatait. Ez a kereslet indukálhatja a fejlődést és a további tudatos termékfejlesztést. Kulcsszavak: vidéki turizmus, helyi termékek, interaktivitás, kézművesség, gasztronómia BEVEZETÉS „Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő, elpereg a múlt.” (Ancsel Éva) A turisztikai desztinációfejlesztési koncepciókban a népi hagyományok, kézművesség fejlesztése általában megjelenik, több desztináció

113

Kóródi - Bakosné - Kalmárné - Savella - Mondok - Németh: A helyi termékek interpretációs lehetőségei...

esetében jelentős szerepet kap. Több évvel ezelőtt a vidéki területekre koncentrálódott a helyi termékek kínálata és jelentősen összefonódott a folklórral. Manapság a terület, a desztináció sajátosságai kerületek előtérbe, a vidékiség megjelenése nem elsődleges, a helyi alapanyagok és a kézi megmunkálás jelenti az értéket a helyi termékekben. Emellett, amenynyiben a desztináció vidéki jellegű, a vidéki sajátosságokat is elvárja a látogató. A termelés, készítés, szolgáltatás helyének, és a termelő, készítő, szolgáltató beazonosíthatósága teremti meg a hitelességet, a helyi termék élményét. A helyi termékek, szolgáltatások turisztikai hasznosítása a hagyományokra épít, a helyi lakossághoz közel áll, vele könnyen azonosulhatnak, mert a gyökereikkel, a tárgyi kultúrával kapcsolatban érintettnek érzik magukat. A mai vidéki közösségek is vágynak a hagyományokra, hamar elfogadják az új hagyomány teremtésére irányuló törekvéseket. A desztináció új és sikeres rendezvényeit beépítik saját hagyományrendjükbe. A kutatás a helyi termékek és szolgáltatások kínálatának és kiajánlásának sajátosságait vizsgálja magyar, svájci és francia desztinációkat vizsgálva, azonosságokat és különbözőségeket feltárva helyszíni terepmunkán felvett adatok alapján. KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK A nemzeti hagyományok őrzésének két legfőbb módja szorosan összekapcsolódik, az egyik a kézművesség hagyományainak ápolása, a másik a gasztronómiai hagyományok ápolása. . Egy ország kézművessége attól lesz nemzeti, hogy a helyi lakosság a mindennapjaiban éli. A kézműves kultúra a mindennapokhoz hasonlóan a turizmusban is mindig jelen van. A turistát a természetes kíváncsiság is hajtja, hogy megfogjon egy-egy edényt, tapintson szövést, megnézegesse a fény játékát a fonálon, kipróbáljon formázni vesszőt, vagy agyagot. Található olyan szegmens is, amelynek meghatározó motivációja a népi kézműves kultúra megismerése, az eredeti hagyományok megtapasztalása. A külföldi turistát a formák mellett az az életstílus ra114

gadja meg, melynek szerves részei a kézműves termékek. A kézműves hagyományok piacra vitelének eszközei közé tartoznak a kézműves rendezvények, a bemutatók, a nyitott műhelyek, az élő múzeumok, tájházak, mint legjellemzőbb turisztikai termékelemek. A turisták egyedi, különleges élményekre vágynak. A kézműves termékelemek a folklórral és a vidékiség sokszínűségével összekapcsolva igazi kuriózummá válhatnak. A magas színvonalú komplex turisztikai termékkínálat, amibe beleillik termékelemként a kézművesprogram feltétele a magas fajlagos költésű szegmens megszerzésének. Ahhoz hogy a turizmus vélt jelentős szerepét a vidéki életkörülmények javításában be tudja tölteni, a kézműves attrakciókból minél gazdagabb kínálatot kell kialakítani, amit vagy készen kínálnak komplex termékként, vagy a turista maga állítja össze a rendelkezésre álló termékelemekből. KÉZMŰVESVILÁG A magyarság tárgyi kultúráját a paraszti élet szükségletei és használata alakították célszerűvé. A parasztok a saját háztartásukban és a gazdaságukban szükséges használati, kultikus funkciójú vagy reprezentációs célú tárgyaikat maguk készítették alkalmanként vagy rendszeresen nemcsak saját használatra, hanem eladásra is. A kézműves a természet adottságait alakítja át sajátosan emberi célra, sajátossága, hogy anyagi és nem anyagi szükségleteket elégít ki. Jellemzőjük, hogy a tárgyak vagy eszközök díszítése anyagukkal és formájukkal teljesen összhangban van. A népi kultúra és a polgári kultúra eltérő stílusjegyekkel és díszítőjegyekkel bír. Népivé akkor válik, ha a nép elfogadja, áthasonítja, közösségébe iktatja. Az év bizonyos időszakában iparszerűen pl. a mezőgazdasági munka szünetében végzik, utána vásároznak, vagy őket keresik helyben a vásárlók. A kézműveskultúra bemutatóhelyei az élő műhely, bemutatóműhely, a műhelymúzeum, a termékgyűjtemény, a bemutatás folyhat a turista aktív részvételével vagy anélkül. ECONOMICA 2014/1


Ha iparos kultúrája miatt népi iparos értékekben gazdag a kistérség, ez társul gyűjtőszenvedéllyel, az iskolák, művelődési házak hagyománymegismerő, őrző és feltámasztó kezdeményezésével, „helyzetbe” kerülhet a település, kistérség létrejöhet az atelier-turizmus csírája. A tárgyalkotó népművészet hagyományainak közösségi továbbtanítása leképezi a régi nagycsaládokat, ahol generációk közös tevékenység során ismerték meg egymást, a múlt hagyományait, az alkotás örömét. A népművészeten keresztül elsajátított néprajzi, történelmi, művészettörténeti ismeretek hozzájárulnak a magyar identitástudat megtartásához, az emberi kreativitás fejlesztéséhez, a természetes anyagok újbóli felfedezéséhez. A felkészített szakemberek résztvesznek a mikrorégió kézműves kulturájának újraélesztésében és terjesztésében. A térségben élők jelentős áldozatvállalási készségére lehet alapozni. A kézművességet több szempontból lehet csoportosítani, alternatív jövedelemszerző ágak (fazekas, bőrtárgykészítés, kosárfonás, népi szabászat, csipke, gépi hímző, kovács, szőnyegszövő), hagyományos kézműipari ágak (csuhéfonás és csuhéjátékok, gyékénykötés, vászonkötés, kosárfonás) és a turizmusban értékesíthető termékek készítése (kézzel varrott tájegységi viseletekbe öltöztetett népi babák, népi ékszerek, ajándéktárgyak és játékok természetes anyagokból) ágai különböztethetők meg. A szakmák létszükségleti igényeket elégítenek ki, majd a civilizációs igények és a kulturális igények következnek. Egy –egy területileg jól körülhatárolható térségben markánsan és jól izoláltan koncentrálódnak a kézműveshagyományok. A turisztikai teljesítményben azonban általában nem jelenik meg, kiemelkedő turisztikai potenciállal bíró térség nincs a jelentős kézműveshagyományokkal rendelkezők között, de nagyobb arányban fordulnak elő az átlagos, mint a gyenge turisztikai potenciállal bírók. Mindezek azt bizonyítják, ECONOMICA 2014/1

hogy önálló vonzerőként még nem eléggé csábító a helyi termék-turizmus, komplettírozni kell a tartózkodáshoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. Az átlagos kézművespotenciál nem is vonz igazán turistákat. Viszont a turisztikai potenciállal jellemezhető térségekben a kézműveshagyomány ápolásának élénkülése tapasztalható. Egyértelmű a tennivaló, itt kell összefogni a térség szolgáltatóinak és komplex terméket alakítani a kézműves témára alapozva. A kevésbé gazdagabb területeken még kisebb az esélye a műhelyek vezető vonzerővé válásának, általában nem is helyi, hanem külső kezdeményezés indítja. Ezáltal tölthetik be a kézművesprogramokban célul kitűzött funkcióikat, a magyar vendégszeretet hagyományos jó hírének erősítése egy új és vonzó arculati elem kiépítése által, a hagyományok felelevenítése, az időbeni és térbeni koncentráció csökkenése, az élménydús program által a tartózkodási idő meghosszabbítása. A turisztikai kínálat bővítésével a kulturális örökség megőrzését és védelmét is szolgálják. A látogatók számára az élményszerűség biztosítása több módszerrel történhet. A kézművesek többsége fontosnak tartja a bemutató interaktivitását, ezért különböző módszereket alkalmaznak. A jellemző interpretációs módszerek: - a látogatók fényképezhetnek korlátozás nélkül - a látogatók bármikor kérdezhetnek - a látogatók kipróbálhatják a tevékenységet - folyamatos magyarázat a bemutató közben - a látogatók videózhatnak - a bemutató megtekintése körbenállva - a látogatók termékeket vásárolhatnak - a látogatók hazavihetik a készített terméket - a szakmai látogatóknak a bemutató után tapasztalatcserére van lehetőségük - a látogatók a bemutató napján hosszú ideig (2-3 óra) is végezhetik a tevékenységet - bemutató körbevezetéssel 115

Kóródi - Bakosné - Kalmárné - Savella - Mondok - Németh: A helyi termékek interpretációs lehetőségei...

-

bemutató megtekintése ültetve több helyszínen folyó bemutató a látogatók prospektust, szórólapot kapnak a látogatók ajándékot kapnak, a látogatók tanfolyamra jelentkezhetnek a látogatók alapanyagot is vásárolhatnak a látogatók a bemutató végén kérdezhetnek a látogatók részletes készítési útmutatót vásárolhatnak idegen nyelven is tudjuk kommentálni a bemutatót (angol, vagy német) a bemutatóhoz a szöveget idegen nyelven nyomtatva is megkaphatja a látogató a látogatókról fénykép készül (külön szolgáltatás) a bemutatóhoz magnóval biztosítunk idegen nyelvű magyarázatot a látogatók a tevékenységet és terméket bemutató prospektust vásárolhatnak

A szakmai látogatók a beszélgetések során a leggyakrabban a szakmai fortélyokról, technológiáról, a piacra vitelről, eladhatóságról, keresletről, az alapanyagokról, gépekről, berendezésekről, felszerelésekről érdeklődtek, ritkábban a vállalkozás indításáról, támogatásokról, elvétve a nyereségről, megtérülésről. A turisták érintett témái a beszélgetések során leggyakrabban a szakmai fortélyok, technológia, az indíttatás, családi hagyományok és a szakma tanulása, művelése, ritkábban az alapanyagok, gépek, berendezések, felszerelések. A visszajelzéseket figyelik, szinte kivétel nélkül tudják, hogy mi tetszik leginkább a látogatóknak.

ÖSSZEGZÉS A helyi termékeknek különleges funkciói vannak a térségek lakosságának, vállalkozásainak, turistáinak életében. Közülük legfőbb az öszszekapcsolás, ami inkább társadalmi szerepet jelent, mint gazdaságit. A termékkel az életének egy darabját adja az előállító a vendég kezébe, szolgáltatások esetén pedig hagyja, hogy részese lehessen a látogató a mindennapjainak. Összeköti a települések – sokszor 100 fős lélekszámot el nem érő falvak – lakosait. Büszkék az ügyes kezű mesterre, településük elhíresülhet az ismert kézművesről, így úgy érezhetik, hogy részük van a sikerben. A vállalkozóknak, kereskedőknek, továbbfeldolgozóknak pedig garancia a jó minőségű nyersanyag, az eredeti technológia, hagyományos gyártás. A desztinációk helyi termékei, szolgáltatásai sok, turisztikailag is eredményesen hasznosítható lehetőséget rejtenek magukban, alkalmat adnak egyedi, exkluzív turisztikai termékek összeállítására is. A művészi színvonalú, élő és a vendéget foglalkoztató kézműves attrakciók lehetnek önálló termékek, de egyedüli tényezőként általában alacsony potenciállal bírnak a turisztikai teljesítmény, a vendégéjszaka szám növelésében, de jelentős szerepük lehet az alternatív jövedelemszerzésben. „Valamiféle szépérzéket mozdít meg bennünk minden tárgy, amelyet emberi tíz ujj formált ki. Mintha a gölöncsér (fazekas) tíz ujjával is átplántált volna a teremtményeibe valami életet a magáéból.” Illyés Gyula

Felhasznált irodalom [1.] Boross Marietta-Karácsony Zoltán-Tátrai Zsuzsanna (2004): Magyar népi kultúra, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, pp. 7-17, 141-167. [2.] Cros Kárpáti Zsuzsa: Az örökség társadalmi szerpe és felhasználása a területfejlesztésben, FVR 19985. [3.] Hekliné Herbály Katalin: A népi mesterségek szerepe a Karcagi kistérségben. in: Kulcsemberek (szerk.: Örsi Julianna), Turkevei Kulturális Egyesület, Túrkeve, 2002. pp. 145-167. [4.] Örsi Julianna: Múló és születő hagyományok a Jászkunságon. in: Kulcsemberek (szerk.: Örsi Julianna), Turkevei Kulturális Egyesület, Túrkeve, 2002. pp. 267-278 [5.] Bogdán István: Kézművesek mestersége, Gondolat, Budapest, 1989. [6.] Skrabut Éva: A népművészeti kézműves hagyományok szerepe a vidékfejlesztésben, FVR 2001/8.

116

ECONOMICA 2014/1


Rusznák Dóra

Tudatos táplálkozás, avagy mit is tudunk a halról? Rusznák, Dóra: The Conscious nutrition or what we know about the fish? The 1169/2011/EU regulation will come into force by the end of the year. The new regulation is more stringent than before, however the non-processed foods continue to be exempt from nutrition labeling. At first, it might not seem to be an important issue, yet non-processed foods can contain artificial colors and substances as processed food. Keywords: health conscious diet, informed choices, artificial food colors, salmon ÖSSZEFOGLALÓ Az év végétől hatályos 1169/2011/EU Európai Uniós rendelet új kérdéseket vet fel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásával kapcsolatban. A vonatkozó előírások számos tekintetben szigorodnak és a korábbinál részletesebb tájékoztatást írnak elő. A nem feldolgozott élelmiszerek azonban továbbra is mentesülnek a tápértékjelölés alól, így például a halakban a takarmányozás során felhalmozódott különböző segédanyagokról már nem értesülhet a fogyasztó. Kulcsszavak: : egészségtudatos táplálkozás, tudatos fogyasztói döntés, mesterséges színezékek, lazac 2011. december 12-től új rendelet (1169/2011/ EU) lépett életbe a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról. A rendeletet 2014. december 13-tól kell alkalmazni, kivéve a tápértékre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek 2016. december 13-tól válnak alkalmazandóvá. Az új rendelet egységesíti az Unió országaiban alkalmazott élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatást, biztosítja a fogyasztók információhoz való jogát, valamint azt, hogy tájékozott döntést tudjanak hozni vásárlásaik során. A jogalkotók célul tűzték ki, hogy olyan rendeletet alkossanak, amely biztosítja a fogyasztók magas szintű egészségvédelmét azECONOMICA 2014/1

által, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak az élelmiszerekkel kapcsolatosan. A rendelet elismeri továbbá, hogy a tápérték adatokon kívül a fogyasztói döntéseket befolyásolhatják egyéb tényezők is. Ilyenek lehetnek a környezeti-, gazdasági-, szociális- és etikai megfontolások (1169/2011/EU (3)). Az élelmiszerjog egyik általános elve az, hogy a fogyasztó megkapjon minden olyan információt, amely alapján meg tudja hozni a számára legmegfelelőbb döntést, valamint megelőzze az olyan piaci gyakorlatot, amely esetleg félrevezető lehet. Habár a tájékoztatásra való törekvés és a rendelet Európai Uniós egységes kiterjesztése mindenképpen pozitív előrelépés, az intézkedés két kérdést is felvet. Az első az, hogy a kapott információkat mennyire tudják a fogyasztók hasznosítani, illetve értelmezni, a második pedig, hogy valóban elegendő-e az információ amit kapnak. Valóban lehet tájékozott fogyasztói döntést hozni az elérhető információk alapján? A 1169/2011/EU rendelet mentesíti a kötelező tápértékjelölés alól a nem feldolgozott élelmiszereket, valamint azokat az élelmiszereket, ahol a tápértékjelölés nem befolyásolja a fogyasztókat vásárlási döntéseikben (kivéve, ha ezt más uniós jogszabály előírja). Tehát a friss élelmiszereket, húsokat, halakat, tejet, zöldségeket és gyümölcsöket nem kötelező ellátni tápérték adatokkal, csak eredetmegjelöléssel. Ez alapvetően nem is lenne probléma, ha az élelmiszerpiaci szereplők nem használnának

117


esetenként olyan segédanyagokat, amelyek hatással lehetnek az egészségünkre, illetve ha ezeknek a segédanyagoknak a jelenléte és ismerete nem befolyásolhatná a fogyasztói döntéseket. Mindazonáltal egy egészségtudatos fogyasztó minden bizonnyal más vásárlási döntést hozna, ha elérhető lenne számára az adott termékkel kapcsolatos minden információ. Az élelmiszerek mesterséges színezék tartalmát fel kell tüntetni, ugyanakkor abban az esetben, ha például a friss hal húsát vagy a tojás sárgáját színezték meg, a fogyasztó semmilyen formában nem értesül arról, hogy a hal vagy tojás színe mesterséges színezéktől olyan élénk és fogyasztásra csábító. Abban az esetben, ha az adott színezék nem is jelent egészségügyi kockázatot, az élelmiszerjog azon elve nem fog teljesülni, miszerint a fogyasztót el kell látni minden fontos információval ahhoz, hogy számára a legmegfelelőbb döntést tudja meghozni. A hal és tojás élénk színe továbbá megtévesztő is lehet, mert arra enged következtetni, hogy az állatok kiváló minőségű, természetes tápon éltek és ezáltal kiváló minőségű halról, illetve tojásról van szó. A hal esete különösen érdekes lehet az olyan fogyasztó számára, aki szeretne tudatosan étkezni és lehetőség szerint egészségtudatosan él. A magyarországi halfogyasztás meglehetősen alacsony és a legtöbb táplálkozási ajánlás a tengeri halak fogyasztásának növelését javasolja. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) honlapján elérhető Táplálkozási Ajánlás (Rodler, 2004: 16) is rendszeres, legalább heti egyszeri halfogyasztást javasol. Arra azonban nem tér ki, hogy a túlzott halfogyasztásnak lehetnek káros következményei is, illetve hogy mire kellene figyelnie egy tudatos étkezésre törekvő fogyasztónak. Az OÉTI ajánlása említi a hal táplálkozástanilag pozitív, jelentős vitamin- és omega-3 zsírsav tartalmát, de arról már nem tesz említést, hogy a tengeri halak húsa higanyt (metil-higanyt) tartalmaz, ami potenciálisan káros lehet az egészségre, valamint arra, hogy az omega-3 zsírsavtartalom nagyban függ attól, hogy a halat mivel etették. Ennél is fontosabb információ lehet 118

a hal poliklórozott bifenil (továbbiakban PCB) tartalma, ami rendkívül mérgező és minden halban megtalálható. Nem kivételek ez alól a tenyésztett halak sem, sőt a tenyésztett halak még magasabb koncentrációban is tartalmazhatják ezeket a toxikus anyagokat. Ilyen jellegű információkkal viszont egy fogyasztó sem fog rendelkezni, nemhogy egy átlagos vásárlás során, de akkor sem ha kifejezetten szeretne hozzájutni ezekhez az adatokhoz. A hal kitűnő protein-, vitamin- és ásványi anyag forrás. A halak fogyasztását kifjezetten a magas omega-3 zsírsav tartalma miatt is ajánlják. Omega-3 zsírsav nem kizárólag a halakban található, de a halak tartalmazzák a legnagyobb koncentrációban. A halak zsírja nagyrészt telítetlen és különösen gazdag Omega-3 zsírsavban, azon belül is eikozapentaénsavban (EPA) és dokozahexaénsavban (DHA). Az omega-3 zsírsavak jótékonyan hatnak a szervezetre és mivel ezek a zsírsavak kimutathatóak az agyban, úgy vélik, hogy jelenlétük kritikus a normál agyműködés fejlődéséhez kisgyerek korban. Továbbá, vannak kutatások amelyek azt mutatták ki, hogy az EPA és DHA megelőzheti a vérrögök kialakulását, a szívritmuszavar kialakulását és ezáltal véd a szívinfarktus és a stroke ellen. Mindezek tudatában, az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association) mindenkinek azt ajánlja, hogy legalább heti kétszer egyen halat (American Heart Association, 2010). A probléma azonban az a hallal, hogy nem csupán egészségünkre jótékony anyagokat tartalmaz. A hal húsa és zsírja kétségkívül tartalmaz rengeteg egészséges tápanyagot, ugyanakkor a halakban felhalmozódhatnak olyan toxinok (higany, klórdán, dieldrin, DDT, dioxinok, PCBk), amik a legkevésbé sem egészségesek. Az ipari hulladékok miatt a folyók, tavak, tengerek és ócánok vize, mára már nagyon sok méreganyagot tartalmaz. Olyan ipari segédanyagok, mezőgazdasági permetezőszerek halmozódtak fel a vizekben, amelyek használatát már rég betiltották, egészségre veszélyes voltuk miatt. Ezek a mérgek felhalmozódnak a halak húsában és zsírjában. Minél nagyobb testű egy hal, annál több méreganyagot tartalmaz. Ha ragadozó halECONOMICA 2014/1


ról van szó, akkor még ennél is többet, mivel a tápláléka is tartalmazott jelentős mennyiségben mérgeket. Megoldás lehetne erre a problémára a tenyésztett halak fogyasztása, de sajnálatos módon a tenyésztett halak esetében még roszszabb a helyzet. Ahhoz, hogy egy hal minnél gyorsabban, minnél nagyobbra nőjön, a tenyésztők rendszerint halat, illetve halolajat tartalmazó táppal etetik a tenyésztett halakat. Ebből kifolyólag a tenyésztett halaknak még magasabb a PCB tartalama, mivel már a kezdetektől fogva olyan tápon éltek, amely kifejlett halakból készült, tehát tartalmazott PCB-ket. A PCB-k és a hasonló toxinok magas dózisban komoly egészségügyi problémát okozhatnak: bőrbetegségeket, fejlődési rendellenességeket, magatartási zavarokat vagy éppen reprodukciós problémákat. Általában azonban halak a toxintartalma szerencsére nem olyan magas, hogy átlagos fogyasztás mellett, egészségügyi kockázatot jelentene. Tehát elvileg nem kellenne aggódnunk miatta, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is kéne tudni róla. A tudatos táplákozáshoz és tudatos fogyasztói döntésekhez hozzátartozik az is, hogy ilyen jellegű információk rendelkezésre álljanak. Már csak azért is, mert ha valaki úgy ítéli meg, hogy a hatóságok által ugyan biztonságosnak nyilvánított halakból, a lehetőség szerint mégis inkább azt választaná, amelyik nagy valószínűség szerint a legkevesebb toxint tartalmazza, akkor szüksége van olyan adatokra, amelyek jelenleg nem elérhetőek. A tudatos halvásárláshoz tudnunk kell, hogy honnan van a hal, tenyésztett vagy vadon fogott, hol helyezkedik el a táplálékláncban, mennyi zsírt tartalmaz (Nestle, 2006: 216). Az új Európai Uniós szabályozás megoldani látszik ezeket a dilemmákat. 2014. december 14.-től a halak címkéjén, illetve friss áru esetén egyéb eszközökkel (tábla, információs lap) fel kell majd tüntetni a következőket: - a faj kereskedelmi és tudományos neve - a terméket tengerben-vagy édesvízben fogták-e vagy tenyésztett ECONOMICA 2014/1

- a halászat vagy tenyésztés helyét: FAO alterület vagy körzet (ÉK-i Atlanti-óceán, Földközi -és Fekete-tenger ), vagy FAO- terület (egyéb vizek) - édesvízi halak : Európai Unión belüli vagy kívüli országból - tenyésztett halak : Európai Unión belüli vagy kívüli országban tenyésztették-e a nevelési időszak utolsó periódusában . - felhasznált halászati felszerelés Ezek mellett az információk mellett, az értékesítők nyújthatnak egyéb adatokat is (környezetvédelmi, termelési, tenyésztési, stb.). Az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja a lehetőségét annak, hogy létrehozzanak egy bio követelményrendszert is, így később azok a fogyasztók is biztonsággal választhatnak, akik mindennemű vegyszertől és káros anyagtól mentes halat, illetve tengeri állatot szeretnének vásárolni (European Comission, 2014). Tehát részben végre válasz kaphatunk a halakkal kapcsolatos kérdéseinkre ez év decemberétől. Habár az új szabályozás mindenképpen pozitív előrelépés, a mesterséges színezékek problémája továbbra is felmerül. Ha tenyésztett lazacot veszünk például, annak a húsa nagy valószínűséggel egy mesterséges színezéktől olyan szép, élénk lazacszínű. A haltáphoz kevert kantaxantin (E 161g) a karotinoidokhoz tartozó engedélyezett színezék. A kantaxantin engedélyezett ugyan, de használatát korlátozzák, mert hatása egyenlőre vitatott, az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság (Europea Food Safety Authority, EFSA) utoljára 2010-ben vizsgálta az egészségre gyakorolt hatását. A kantaxantin a karotinoidokhoz tartozik, a természetben is előfordul a rókagombában, rákokban, lazacban vagy akár a flamingók tollában, ételféstékként azonban a szintetikus változatát használják. A kantaxantin magas dózisban kristályos lerakódásokat okozhat a retinában, ezáltal a látás károsodásához vezethet. Habár ehhez igen nagy mennyiségben kellene kantaxantint fogyaszta119


ni, azoknál az embereknél, akiknél eleve valamilyen szem betegség, illetve retina degeneráció áll fenn, alacsonyabb mennyiség is káros lehet (EFSA, 2010). A vadon élő lazac húsa azért olyan élénk piros-narancs színű, mert kis tengeri rákokkal táplálkozik amelyek pigmenteket tartalmaznak (főleg asztaxantint, illetve kantaxantint). A tenyésztett lazacot ellenben olyan haltáppal takarmányozzák, amely nem tartalmaz ilyen rákot, ezért a húsa szürkes fehér. A fogyasztók nyilván nem vennének meg egy ilyen színű lazacot, ezért a takarmányhoz mesterséges színezéket (szintetikus kantaxantint) kevernek, hogy ezzel tegyék a halat étvágygerjesztővé. A mai technika és a piackutatások részeként a tenyésztők egy egész színskálából választhatnak és kiválaszthatják azt a színt, amit a fogyasztók a felmérések szerint a leginkább preferálnak. A Hoffman-La Roche cég által előállított szintetikus asztaxantint és kantaxantint tartalmazó színezékek a #20-as sápadt lazac rózsszíntől a #34-es élénk narancsvörösig terjednek. Fókusz csoport kutatások kimutatták, hogy a fogyasztók leginkább a #33-as színt szeretik a skálán, mivel ez áll a legközelebb a természetes lazac színhez, míg a #27-es, rózsaszínes színt elutasítják (Nestle, 2006: 224-225). A mesterséges színezékkel tehát valójában megtévesztik a fo-

gyasztót, mert a hal húsának színe arra enged következtetni, hogy a hal halászott és nem tenyésztett. Az új élelmiszerekre vonatkozó 1169/2011/ EU rendelet nagyon sok jó változást hoz annak érdekében, hogy a fogyasztók tudatos döntéseket legyenek képesek hozni. A rendelet nem tökéletes azonban, a fogyasztók továbbra sem lesznek képesek minden olyan információt megkapni, amelyek feltehetőleg akár befolyásolnák vásárlási döntéseiket. Az új szabályozás például nem kötelezi a gyártót a transz-zsírsav tartalom feltüntetésére, holott ez már a lakosság igen nagy részét foglalkoztatja. A takarmányozás során használt segédanyagok, mint például a tárgyalt mesterséges színezékek feltüntetése pedig fel sem merült a rendelet megalkotásakor. Egyes gyártók úgy vélik, hogy a fogyasztókat csak összezavarná a túl sok információ, ezért a legjobb, ha nem is juthatnak hozzá (Holland, 2013). Ez azonban a legkevésbé sem elfogadható álláspont, és súlyosan sértené a fogyaszók tájékoztatáshoz való jogát. A fogyasztókat a lehető legnagyobb mértékben tájékoztatni kellene. A megtévesztések elkerülése végett pedig, a közoktatásnak kellene külön figyelmet fordítania arra, hogy az emberek megfelelően tudják értelmezni a kapott információkat.

Felhasznált irodalom [1.] American Heart Association. 2010. „Fish and Omega-3 Fatty Acids” elérhető online: http://www.heart. org/HEARTORG/GettingHealthy/NutritionCenter/HealthyDietGoals/Fish-and-Omega-3-Fatty-Acids_ UCM_303248_Article.jsp utoljára letöltve: 2014. 01. 19. [2.] European Comission. 2014. “Marketing of fishery and aquaculture products” elérhető online: http:// ec.europa.eu/fisheries/cfp/market/marketing/index_en.htm utoljára letöltve: 2014. 01. 20. [3.] European Food Safety Authority (EFSA). 2010. Scientific Opinion on the Re-evaluation of canthaxanthin (E 161 g) as food additive. EFSA Journal. elérhető online: http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/ pub/1852.htm utoljára letöltve: 2014. 01. 23. [4.] Holland, Jason. 2013. “Is Fish Labeling necessary?” elérhető online: http://www.seafoodsource.com/en/ commentary/seafoodsource-commentary/24254-is-fish-labeling-necessary utoljára letöltve: 2014. 01. 20. [5.] Nestle, Marion. 2006. What to Eat. New York: North Point Press [6.] Rodler, Imre. 2004. „Táplálkozási Ajánlások, Adatok a Tápanyagtáblázatból”, elérhető online: http:// www.oeti.hu/download/taplalkozasi_ajanlasok,_adatok_a_tapanyagtablazatbol.pdf utoljára letöltve: 2014. 01. 19.

120

ECONOMICA 2014/1


Hollósy Zsolt - Hegedűsné Baranyai Nóra - Gór Arnold

Napkollektoros rendszer működésének gazdasági hatásai különös tekintettel az energia-megtakarításra Hollósy, Zsolt - Hegedűsné Baranyai, Nóra - Gór, Arnold: An economic study of a solar collector investment project with specific aspects of energy saving The energy saving properties of an existing solar collector investment has been assessed based on factual data and statistical methods. The seasonality of electricity, water and gas consumption has been determined. The number of guest nights, the electricity and gas consumption showed a strong and a moderate correlation. The costs saved did not live up to the expectations, which makes the return indicators significantly worse. The discrepancy may be due to the system being designed to be bigger than reasonable or the great energy loss as well. The latter may be because of the distance between the collectors and the hot water containers. The system may have calibration problems as well. The whole area brings about saving an amount of energy that equals to HUF 851000, which translates into 8788 m3 of natural gas. The decrease of CO2 emission should come to 16.26 t. on an annual average. Key words: solar collector, energy saving, economic effects, CO2 emission ÖSSZEFOGLALÓ

ELŐZMÉNYEK

Tényadatok alapján, statisztikai módszerek felhasználásával egy megvalósult napkollektoros beruházás energia-megtakarításának értékelése történt. Megállapításra került az áram-, a vízés a gázfogyasztásban jelentkező szezonalitás. A vendégéjszaka és az áram, a víz-, valamint a gázfogyasztás között szoros, illetve közepesen szoros kapcsolatot mutatkozott. A várttól jelentősen elmaradt a költségmegtakarítás, ami jelentősen rontja a megtérülés mutatóit. Az eltérés oka lehet a túlméretezett rendszer, de a nagy energiaveszteség is. Az utóbbi adódhat abból, hogy jelentős a kollektorok és a melegvíztárolók közötti távolság. A rendszernek beszabályozási problémái is lehetnek. A teljes felülettel évi 851 E Ft-nak megfelelő energia-megtakarítás jelentkezik, mely megfelel 8788 m3 földgáznak. A széndioxid kibocsájtás elvárható csökkenése így éves szinten 16,26 t.

A vizsgált balatoni szálloda a jelentősen emelkedő gázárakra reagálva, felismerve a környezettudatos energiafelhasználás fontosságát és a szezonálisan jelentősen megugró melegvíz igényt napkollektoros rendszer beruházása mellett döntött. A rendszer kiépítése energiatakarékossági és energiabiztonsági célokat szolgáló gázkazáncseréhez kapcsolódott. A rendelkezésre álló anyagi források, a melegvízellátás, a medencefűtés és az épületfűtés hőigényét figyelembe véve nettó 107 m2 síkkollektor-felület kiépítése valósult meg. A rendszer fontos jellemzője, hogy a működés tapasztalatai alapján bővíthető. A beruházással kapcsolatos döntési folyamatot beruházás-gazdaságossági számítások segítették. A végső döntésnél nem számszerűsíthető tényezőket is mérlegeltek. (bővebben lásd: Hollósy 2009.) Az új rendszer üzembe állása után, lehetővé tette az energiafelhasználásra gyakorolt kedvező hatás számszerűsítését, továbbá az üzemi adatok összehasonlítását az irodalmi adatok-

Kulcsszavak: napkollektor, energia megtakarítás, gazdasági hatások, szén-dioxid kibocsájtás, ECONOMICA 2014/1

121

Hollósy Zs. - Hegedűsné Baranyai N. - Gór A.: Napkollektoros rendszer működésének gazdasági hatásai...

kal. Az esetleges eltérések okainak feltárása is célszerűnek tűnt. A vizsgálat adatbázisa kiterjedt a vendégéjszakák, a víz, az elektromos áram (csúcs és azon kívüli) valamint a gázfogyasztás adataira. Az adatok hónapról hónapra nagy ingadozást mutattak. Ennek egyik oka a szisztematikusan jelentkező szezonalitás volt. A trendmenetes idősorokból meghatározásra kerültek a szezonális eltérések (Szűcs, 2002) Ezt követően

gyasztás már sokkal hektikusabb képet rajzol elénk. A gázfogyasztás szezonális eltérése negatív értéket januárban, valamint a áprilistól augusztusig terjedő időszakban mutatott. ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLAT A VENDÉGÉJSZAKA ÉS AZ ÁRAM-, VÍZ-, VALAMINT GÁZFOGYASZTÁS KÖZÖTT

Vizsgálatokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy milyen szoros kapcsolat van a vendégéjszaka, illetve az áram, a 1. táblázat A vendégéjszaka és az áram, a víz-, valamint víz-, valamint a gázfogyasztás a gázfogyasztás közötti kapcsolat vizsgálatának eredményei között. Az elemzéseket regresszió- és korrelációanalízis b0 b1 r Megnevezés Determináció,% segítségével hajtottuk végbe. paraméterek érték A kapott eredményeket az 1. Áramfogyasztás táblázat mutatja. csúcsidőszakban 7382,7 1,91 0,716 51,3 A számadatok azt mutatják, csúcs időn kívül 17113,7 3,7 0,701 49,2 hogy a vendégéjszaka szám és Vízfogyasztás 330,8 0,1 0,681 46,4 a csúcsidőszaki áramfogyasztás (r=0,716), a vendégéjszaka Gázfogyasztás 8721,9 -0,63 0,407 16,6 szám és a csúcsidőszakon kívüli Forrás: saját vizsgálat áramfogyasztás (r=0,701), valamint a vendégéjszaka szám vizsgálat tárgyát képezte a vendégéjszaka, il- és a vízfogyasztás (r=0,681) között a kapcsolat letve az áram, a víz-, valamint a gázfogyasztás szorosnak tekinthető. Ezzel szemben a vendégközötti kapcsolat. Az elemzéseket regresszió- és éjszaka szám és a gázfogyasztás között közepekorrelációanalízis segítségével hajtottuk végbe. sen szoros volt a kapcsolat (r=0,407). A Determinációs együttható azt mutatja hogy Vizsgálatokat végeztünk a vendégéjszaka szám és a gázfogyasztás idősorán dinamikus viszony- a vendégéjszaka szám alakulása 51,3 %-ban magyarázza a csúcsidőszaki áramfogyasztásszámok segítségével (Hunyadi – Vita, 2002) ban, 49,2 % magyarázza csúcsidőszakon kívüli áramfogyasztásban, 46,4 %-ban magyarázza a AZ ÁRAM-, A VÍZ ÉS A vízfogyasztásban, és csak 16,6 %-ban magyaGÁZFOGYASZTÁSBAN JELENTKEZŐ SZEZONALITÁS rázza a gázfogyasztásban jelentkező differenciA vizsgálatok során megállapítást nyert az a áltságot. A regressziós függvény paraméterei alaptény, hogy szezonalitás mutatható ki az áram, a víz-, valamint a gázfogyasztásban. Az idősorok ján elmondható, hogy ha a szállodának nem alakulásában nem volt kimutatható a trend. lenne vendégéjszaka forgalma, akkor az A trendmenetes additív idősorok alapján a áramfogyasztás csúcsidőben 7382,7 kwh, szezonális eltérések alapján az alábbi eredmé- csúcsidőn kívül 17113,7 kwh, a vízfogyasztás nyek megállapítására volt mód: az idényszerű- pedig 330,8 m3 lenne havonként. Amennyiség következtében a víz- és az áramfogyasztás ben egy vendégéjszakával nőne a szálloda idényátlagai a főátlagtól, mind a csúcs- mind vendégforgalma a csúcsidőszaki áramfoa csúcson kívüli időszakban az év első és utol- gyasztás 1,91 kw-tal, a csúcsidőn kívüli áramsó három hónapjában negatív irányba a többi fogyasztás 3,7 kw-tal, illetve a vízfogyasztás hónapban pozitív irányban térnek el. A gázfo- 0,1 m3-rel nőne. 122

ECONOMICA 2014/1


A VENDÉGÉJSZAKA SZÁM ÉS A GÁZFOGYASZTÁS ALAKULÁSÁNAK DINAMIKUS VIZSGÁLATA Vizsgálatainak kiterjesztettük a vendégéjszaka számnak és a gázfogyasztásnak dinamikájára is. Az idősorok esetében csak a májustól októberig terjedő időszak került figyelembevételre, mert ekkor volt vendégforgalom a szállodában. A kapott eredményeket a 2. és a 3. táblázat mutatja. Az elemzések során éves szinten egy átlagos értéket számoltunk arra az időszakra, amikor a szálloda realizálta a vendégéjszakákat. 2. táblázat: Az átlagos vendégéjszaka szám alakulásának változása a vizsgált években (május-okt.) Év

Átlag

1.év =100% előző év =100%

1.

3414,667

100,0

-

2.

3650,333

106,9

106,9

3.

3586,000

105,0

98,2

4.

3414,167

100,0

95,2

Forrás: saját vizsgálat

A 2. táblázat alapján elmondható, hogy a vendégéjszaka szám szinte minden évben meghaladta az 1.év szintjét, a legmagasabb növekedést a 2. évben érte el (6,9%-ot). Az 1. évhez képest a 4.ben gyakorlatilag nem változott az átlagos vendégszám. A 3. táblázat eredményei azt mutatják, hogy az átlagos gázfogyasztás az 1.évhez képest minden évben csökkent. A két táblázat eredményeinek összevetése alapján elmondható, hogy míg a 4. évben az 1. évhez képest a vendégszám nem változott a gázfogyasztás azonban közel 25 %-kal csökkent, a 3. ról a 4. évre 5 %-os vendégszám csökkenéshez 20 %-os gázfogyasztás csökkenés párosult. Az irodalmi adatok és a tapasztalatok szerint 1 m3 földgázból (34 MJ; 9,44 kWh) a gázkészülék, a csövek és a tároló hőveszteségét figyeECONOMICA 2014/1

lembe véve hozzávetőlegesen 7,00 kWh energia állítható elő a melegvíz készítése során. Alapul véve a 20-100 m3 /h gázmérővel rendelkező fogyasztóknak fizetendő nettó 96,80 Ft/ m3 árat ez 13,83 Ft/kWh árat jelent. 1 m2 kollektorfelülettel, az adott beruházás helyszínén, a napsugárzásból érkező évi 1280 kWh energiából nagyságrendileg 45% (576 kWh) hasznosítható. 1m2 kollektorfelülettel így hozzávetőlegesen 7966 Ft megtakarítás érhető el. A teljes felülettel évi 851 E Ft-nak megfelelő energia-megtakarítás jelentkezik, mely megfelel 8788 m3 földgáznak. A széndioxid kibocsájtás csökkenése így éves szinten 16,26 t. A vizsgálat 4. évében az időjárási adatok gyakorlatilag nem tértek el a korábbi évektől, a szálloda üzemeltetésében sem jelentkezett a gázfogyasztást befolyásoló új tényező, így a 3. táblázatban szereplő gázmegtakarítás a napkollektoros rendszernek tulajdonítható. A korábbi évekhez képest a gázmegtakarítás jelentős, de lényegesen elmarad a várttól. A vizsgálat 4. évében a korábbi évek átlagához képest megközelítőleg 1540 m3 gázt takarítottak meg. Mivel az év ezen időszakában az éves megtakarításnak hozzávetőlegesen 70 %-a realizálódik az irodalmi adatok alapján, így a teljes éves adat 2200 m3-nek feltételezhető. Ez a potenciális megtakarításnak csupán 25 %-a, nagyon kedvezőtlenül hat a beruházás megtérülésére. Felvetődik a kérdés, mi okozhatja ezt a jelentős eltérést? 3. táblázat: Az átlagos gázfogyasztás alakulásának változása a vizsgált években (május-okt.) Év

Átlag

1.év=100%

előző év =100%

1.év

7148

100,0

-

2.év

6926

96,9

96,9

3.év

6777

94,8

97,8

4.év

5414

75,7

79,9

Forrás: saját vizsgálat

123

Hollósy Zs. - Hegedűsné Baranyai N. - Gór A.: Napkollektoros rendszer működésének gazdasági hatásai...

- Túlméretezett a rendszer, de figyelembe kell venni, hogy az uszoda vizének fűtésére is alkalmas. - Túl nagy a veszteség, ami adódhat abból, hogy nagy a kollektorok és a melegvíztárolók közötti távolság, esetleg egyéb műszaki ok van a háttérben. - A rendszernek beszabályozási problémái vannak. - A gázfogyasztást eddig még nem tisztázott tényezők növelték. Összegzésként megállapítható: - Célszerű lenne az adott helyszínen pontos napsugárzási adatokat mérni.

- Az üzemelő rendszerben több helyen hőmennyiségmérőket kellene elhelyezni, ezzel számszerűsíthető lenne a veszteség és pontosabban lehetne tervezni az épület fűtés és melegvíz igényét. Az utóbbiban a szobák és a konyha igényeinek pontos mérése is célszerű lenne - Külön kellene kezelni az uszoda hőigényét. - A fentiek ismeretében a rendszer működésére, a fűtésre valamint a melegvíz felhasználás ésszerűsítésére pontosabb megállapításokat lehetne tenni. Köszönetnyilvánítás: Ezúton köszönjük az adatszolgáltatást a Hotel Aranyhíd Panoráma KFT-nek.

Felhasznált irodalom [1.] Hollósy Zs.: An actual data based economy study of a solar collector investment project LI. Georgikon napok 2009.október.1-2. ISBN 978-963-9639-35-05 [2.] Hunyadi L. – Vita L.(2002): Statisztika közgazdászoknak Központi Statisztikai Hivatal, Budapest [3.] Szűcs I. (2002): AGROINFORM Kiadó és Nyomda, Budapest

124

ECONOMICA 2014/1


Szakács Attila - Szakács Zsolt

A mezőgazdasági biztosítási piac újszerű megoldásainak vizsgálata a marketing és környezetvédelem tükrében Szakács, Attila - Szakács, Zsolt: Agricultural Insurance Market a New Solution of Marketing and Environment Protection The agricultural mitigation fund operating deficit expanded in 2012 to a price support for agricultural insurance business helped construct. (Figure 1). The legislation aims to provide a wide range of farmers’ risk community to organize and strengthen the affected self-care responsibility. The new extended two-level agricultural risk management system in 2012 and 2013 were not used in the full amount. Further dissemination of this 2014 novel possibility of a major issue in the insurance market. We have to examine how market participants are informed and how to better disseminate of marketing solutions? Keywords: financial point of view, agriculture, insurance, innovative marketing solutions ÖSSZEFOGLALÓ A hiányosan működő mezőgazdasági kárenyhítési alap kiegészült 2012-től egy díjtámogatással segített üzleti mezőgazdasági biztosítási konstrukcióval. (1. ábra). A törvényi szabályozás célkitűzése, hogy a mezőgazdasági termelők széles körét kockázatközösségbe szervezze, valamint erősítse az érintettek öngondoskodási felelősségvállalását. Az új, kibővített, kétszintű mezőgazdasági kockázatkezelő rendszerből 2012-ben és 2013-ban sem került felhasználásra a teljes összeg. 2014-re ezen újszerű lehetőség további elterjesztése egy fontos kérdése a biztosítási piacnak. Feladatunk, hogy megvizsgáljuk a piaci szereplők mennyire tájékozottak illetve, hogy milyen marketing megoldásokkal lehet jobban elterjeszteni és ”csábítóbbá” tenni? Kulcsszavak: pénzügyi nézőpont, mezőgazdaság, biztosítás, újszerű marketing megoldások 1. CÉLKITŰZÉSEINK A Szolnoki Főiskola és a SZIE munkatársai 2011 óta folytatnak kutatásokat a vállalkozások és kiemelten a mezőgazdasági vállalkozások felelősECONOMICA 2014/1

ségi és biztosítási témakörében. A termékek és szolgáltatások megméretésére a piacon kerül sor, az ott uralkodó szigorú versenyfeltételek között. A közös kutatásunkban a következő lépése volt a piaci szereplők véleményének és ismereteinek - újszerű megoldások iránti nyitottságának - feltérképezése mély interjús technika segítségével. 2. A KUTATÁS MENETE A Keleti régiókra vonatkozóan mélyinterjúk (30) segítségével mértünk fel három jól elkülönített társadalmi szférát. A társadalmon belül: magán szféra, közigazgatási szervezetek és gazdálkodó szervezetek vizsgálatát hajtottuk végre. Ezek a csoportok alapvetően különböznek biztosítási és környezetvédelmi ismereteiket és kompetenciájukat illetően. A megkérdezetteket igyekeztünk úgy kiválasztani, hogy reprezentatív mintához jussunk és így valós képet kapjunk a vizsgált régiók, biztosítási és környezetvédelmi fejlettségéről és hiányosságairól. Az említett szférák valós arányaihoz és a mezőgazdasági biztosítások területén betöltött szerepük sú125

Szakács Attila – Szakács Zsolt: A mezőgazdasági biztosítási piac újszerű megoldásainak vizsgálata...

1. ábra: A társadalmi szférák megoszlása

Forrás: Saját szerkesztés, 2013

díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről. A rendszerben tehát az állam is részt vesz és az eddigieknél hatékonyabb segítséget kíván nyújtani az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények negatív hatásainak enyhítésében.” (1) Feladatunknak éreztük, hogy áttekintést nyújtsunk mind az első pillérről, azaz a mezőgazdasági kárenyhítési alap működéséről, mind pedig a kockázatkezelő rendszer második pillérjéről a díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosítások típusairól. 2012-től elindult új, kibővített, kétszintű me-

lyához igazítottuk 60%-ban gazdálkodó szervezetet, 10%-ban közigazgatási szervezetet és 30%-ban magán személyt választottunk ki (3.ábra) véletlenszerűen a régiókból és kérdeztünk meg mélyinterjú keretein belül. A megkérdezett három csoporthoz hasonló kérdéscsoportokat 2. ábra: A mezőgazdasági biztosítás újszerű üzleti folyamata készítettünk, mely kérdések azonos csoporton belül jellemA mezőgazdasági biztosítás újszerű üzleti folyamata zően ismétlődtek. Kisebb eltérések természetesen adódtak Biztosítási feltétel a megkérdezett személyek és szervezetek sajátosságaiból Díjak, kockázatvállalási irányelvek (konkurencia?) adódóan, azonban ez nem veÜzletkötés – Újszerű (start-up) díjtámogatási rendszerek zet összevetési vagy összehaÜgyviteli feladatok (rögzítés, díjkiterhelés) sonlíthatósági nehézségekhez. Kár van Az összegzést csoportok szerint Kár nincs bontjuk, a jellemző kérdéseket Kárszemlék, kifizetés a rájuk adott általánosítható Állomány analízis – jövő évi díjak válaszokkal, megjegyzésekkel Nőhetnek Csökkenhetnek és következtetésekkel közöljük. Terjedőben vannak a „farmtól Értesítés az ügyfélnek (díjemelés, csökkentés, felmondás) az asztalig” elven szerveződő Forrás: Saját szerkesztés, 2013 termelő-feldolgozó-értékesítő láncok is. ” (1) zőgazdasági kockázatkezelő rendszerből 20123. AZ ÚJSZERŰ MEZŐGAZDASÁGI BIZTOSÍTÁS ÜZLETI ben és 2013-ban sem került felhasználásra a teljes összeg. 2014-re ezen újszerű lehetőség LEHETŐSÉGE AKÁR 65%-OS DÍJTÁMOGATÁSSAL. további elterjesztése egy fontos kérdése a biz„A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer fel- tosítási piacnak. Milyen marketing megoldásokkal lehetne tételeit két jogszabály írja le. Az egyik jogszabály a 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági jobban elterjeszteni és ”csábítóbbá” tenni? Első termelést érintő időjárási és más természeti sorban meg kell ismertetni a gazdákkal ezen kockázatok kezeléséről, a másik pedig a hozzá megoldásokat és meg kell ragadni erre minden kapcsolódó 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet lehetőséget. Az eddig is meglévő és működő a mezőgazdasági biztosítás (növénybiztosítás) mezőgazdasági kárenyhítési alap kiegészült egy 126

ECONOMICA 2014/1


díjtámogatással segített üzleti mezőgazdasági biztosítási konstrukcióval.(2. ábra) „A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer feltételeit két jogszabály írja le. Az egyik jogszabály a 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről, a másik pedig a hozzá kapcsolódó 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet a mezőgazdasági biztosítás (növénybiztosítás) díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről. A törvényi szabályozás célja, hogy a mezőgazdasági termelők széles körét kockázatközösségbe szervezze, valamint erősítse az érintettek öngondoskodási felelősségvállalását. A rendszerben tehát az állam is részt vesz és az eddigieknél hatékonyabb segítséget kíván nyújtani az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények negatív hatásainak enyhítésében.” (1) Feladatunknak érezzük, hogy áttekintést nyújtsunk mind az első pillérről, azaz a mezőgazdasági kárenyhítési alap működéséről, mind pedig a kockázatkezelő rendszer második pillérjéről a díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosítások típusairól. A kockázatkezelő rendszer első pillérjében való részvétel működhet önkéntes és kötelező alapon is. Kötelező a rendszerben való részvétel azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik legalább10 hektáron termelnek szántóföldi kultúrákat, vagy legalább 5 hektáron termelnek szántóföldi zöldséget, vagy legalább 1 hektáron folytatnak ültetvényművelést. Ugyancsak kötelező a részvétel azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik legalább 5 hektárnyi területen folytatnak zöldségtermesztést és ültetvényművelést. A felsorolt kategóriákba nem tartozó termelők önkéntesen csatlakozhatnak a kárenyhítő rendszerhez. Az önkéntes csatlakozás esetén azonban minimálisan három éves időtartamra kell csatlakozni. A kockázatközösség tagjaivá váló termelők évente kötelesek ún. kárenyhítési hozzájárulást fizetni és egyúttal jogosultak a kárenyhítési alapból ún. kárenyhítési juttatást igénybe venni. ECONOMICA 2014/1

Adódik a kérdés, hogy mennyit kell befizetni a termelőnek? Ültetvények és szántóföldi zöldség termesztési terület után hektáronként és évente 3000 Ft, más szántóföldi kultúrák után pedig hektáronként és évente 1000 Ft a kötelezően befizetendő összeg. Ezeket az öszszegeket évente szeptember 15.-ig kell átutalni a kárenyhítési alap számlájára. A kárenyhítési alapból a termelők akkor kaphatnak kárenyhítő juttatást, ha őket igazolt jégesőkár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár, valamint mezőgazdasági árvízkár, vagy aszálykár érte és ezen káreseményeket az ún. agrárkár- megállapító szerv is megállapítja. A megállapítás érdekében az elszenvedett káreseményeket 15 napon belül kell bejelenteni. Az agrárkár-megállapító szervezet a bejelentett kárról, annak helyéről és mértékéről, valamint a hozamérték csökkenés mértékéről hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány kiállítás illetékmentes és azt csatolni kell a kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez. A kárenyhítő juttatás iránti kérelmet legkésőbb a tárgyév november végéig kell benyújtania az agrárkár-megállapító szervhez, amely szervnek a tárgyévet követő január 15.-ig kell azt továbbítania a a mezőgazdasági igazgatási szervhez. A kárenyhítő juttatások kifizetése pedig a tárgyévet követő március 31.-e után kezdődik. A kárenyhítő juttatás mértékének alapja a tárgyévet megelőző három elemikár-mentes év adatainak átlagához viszonyított hozamcsökkenés értékének 80%-a. A kockázatkezelő rendszer első pillérje ösztönzi a termelők öngondoskodását, mivel a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosult, amennyiben nem köt a mezőgazdasági káresemények közül az adott növényi kultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást. A kétszintű mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer második pillérjében a mezőgazdasági termelők az időjárási kockázatokra kötött me127


zőgazdasági növénybiztosítások díjához kaphatnak támogatást. A támogatás mértéke legfeljebb a nettó biztosítási díj 65%-ig terjedhet. A támogatás mértéke 2012-ben összesen maximum 9,33 millió euró, azaz mintegy 2,7-2,9 milliárd forint lehet. Ha ezen összegnél több támogatási igény érkezik be a termelőktől, akkor a támogatás mértékét arányosan csökkentik. A törvény, illetve a rendelet három típusú mezőgazdasági biztosítást nevesít: „A”, „B” és „C” típusút. Az „A” típusú mezőgazdasági növénybiztosítás hét időjárási kockázati tényezőt magába foglaló csomagbiztosítás, amely a legnagyobb mennyiségben és területen termesztett 11 jelentős növényre terjed ki. A biztosítási védelem a következő hét kártípusra terjed ki: jégesőkár, aszálykár, elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, fel-

A 38 növényfajta a következő: csemegeszőlő, zab, szója, lencse, borsó, lóbab, csemegekukorica, cukorrépa, zöldborsó, zöldbab, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, paprika, fűszerpaprika, paradicsom, káposzta, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, sárgarépa, sütőtök, spárga, mák, szárazbab, burgonya, vöröshagyma, őszibarack, kajszi, körte, szilva, meggy, cseresznye, málna, ribizli, köszméte, szamóca és dió. A „C” típusú mezőgazdasági növénybiztosítás keretében pedig az eddigiekben nem felsorolt növényfajták biztosíthatók a következő kárnemekre: jégesőkár, aszálykár, árvízkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, felhőszakadás kár, viharkár és tűzkár. A felsorolt, díjtámogatásra jogosító biztosítási csomagokra egységesen az a jellemző, hogy 30%-os ún. eléréses önrészt tartalmaznak, azaz

1. táblázat: Az EU -27 fontosabb mezőgazdasági adatai 2010

Forrás: KSH kiadvány 2012

hőszakadás kár, viharkár és tűzkár. Az „A” típusú növénybiztosításban a következő 11 féle növény biztosítható: őszi búza, tavaszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, őszi káposztarepce, triticale, rozs, ipari napraforgó, takarmánykukorica, borszőlő és alma. A „B” típusú mezőgazdasági növénybiztosítás keretében 38 növény termesztése esetén lehet szűkebb kockázati körben jégeső, téli fagykár, viharkár és tűzkár kockázatára biztosítást kötni. Ennél a biztosítási konstrukciónál a viharkárba beletartozik a homokverés által okozott kár is. 128

amennyiben a károsodott területeken megállapított kárszázalék nem éri el a 30%-ot, akkor a kár nem kerül térítésre. Természetesen annak a termelőnek, aki soknak tartja ezt az önrészesedést, annak kínálnak a biztosítók olyan kiegészítő növénybiztosítást, amellyel a kárból viselt önrészesedés csak 5% lesz. Tudni kell, hogy az ilyen kiegészítő biztosítás díja nem jogosult támogatásra. A „2010. évi adatok szerint a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékhez való 3,8%-os hozzájárulásának aránya az EU-27 országai között a 4. ECONOMICA 2014/1


ség szerint lehetőleg különbözzenek egymástól. A civil szférát talán generációk alapján lehet leginkább szétválasztani a vizsgálat szempontjából. A fiatalabb generáció, akik már az iskolában, ill. a családban is találkoznak, találkoztak és foglalkoztak biztosításokkal, ill. a környezetvédelemmel annak kezelésével és hatékony alkalmazásával, természetesen sokkal magától értetődőbb ennek jelentősége és mindennapisága. Az említett generáció nagyon sokat segíthet ezeknek az ismereteknek az idősebb generációk felé való közvetítésében és adaptálásában. Ez jó néhány esetben tetten érhető volt abban, hogy pl. a GFB biztosítások interneten való megkötésében sokan segítettek a szülőknek, A szolgáltatások növekedésének okai: ill. nagyszülőknek. A fizetési feltételek ala– az életmód megváltozása, kulása (4 ábra) ide vezethető vissza. A ma– a gyors technológiai fejlődés, – általános fejlődési tendenciák. gán szférán belül nagyon nagy jelentőséggel bír a döntések meghozatalánál a személyek anyagi hát3. ábra: A szolgáltatások szerepe a gazdaságban tere, egy jól felszerelt lakás vagy nagy mezőgazdasági területek. A fejlődéssel, ill. az ehhez kapcsolódó ismeretek nagyon fontosak mivel ezek a vagyon értékek növekedése a technikai eszközök esetében pl. az informatika világában akár hetek alatt is bekövetkezhetnek. Ezzel állandóan lépést tartani és eszerint frissíteni az inforForrás: A JNSZ- Megyei Szolgáltató Cégek Marketing Tevékenységének Vizsgálata, mációkat nagy költséggel 2012 Máté Z - László É. - Szakács A. jár, szinte lehetetlen, de természetesen nem is ez a cél. Szerencsésnek mondhatják magukat azok a 5. A KELETI RÉGIÓBAN VÉGZETT MÉLYINTERJÚS KUTATÁS KÉRDÉSKÖREI ÉS ÖSSZEGZŐ EREDMÉNYEI háztartások, amelyek megtalálták az egyensúlyt a kialakult kényszerpálya illetve saját korlátaik között. A megkérdezés az interjúMagán szféra A három megkérdezett civil személyt vé- alanyok személyiségi jogainak tiszteletben letlenszerűen választottuk ki. Törekedtünk tartásával, anonimitásukat megőrizve zajarra, hogy családi állapot, nem, kor, képzett- lott le. legmagasabb, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak 4,4%-os hányadával a magyar mezőgazdaság viszont csak a tizedik”.(2) (1. táblázat) Nézzük meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szolgáltatásokkal foglalkozó nagyvállalatok megoszlását a 3. ábrán. Látható, hogy az országos átlagnál egy kicsit jobb a Mezőgazdaság aránya. Eddigi (2012) vizsgálatok keretében a vizsgált vállalkozások jelenlegi (current) és optimálisnak vélt, kívánatos (wish) marketingtevékenységi körének ismertetése és összehasonlítása történt meg. Az empirikus kutatási eredményeink feldolgozása jelen témában folyamatban van.

ECONOMICA 2014/1

129


4.ábra: Milyen gyakorisággal és módon szokott Ön a szolgáltatásokért fizetni

Forrás: Saját szerkesztés, 2013

versengéshez vezet közigazgatási szférán belül. Természetesen érezhető különbség van a kicsi és a nagy szervezetek között pályázati források elnyerése alapján. Egy egyetem változatosabb lehetőségeket és körülményeket biztosít az innovációra bármilyen téren, mint egy vidéki kis főiskola. A térségi társulások rendszerének kialakítása - kormányzati támogatással - ezeket a különbségeket célozza halványítani. A megkérdezettek túlnyomó többsége (5.ábra) nem használ hitelkártyát vagy bankkártyát fizetéskor 1%. A pályázatírás adta lehetőségek kihasználása minden szervezet előtt nyitott, ezért nagy előnyt jelent, ha a szervezetek rendelkeznek pályázatírással foglalkozó, abban jártas és tapasztalt munkaerővel. Már évekkel ezelőtt megkezdődött a pályázatírás felértékelődése, mára szinte alapelvárás, hogy valamilyen szinten értsenek hozzá az alkalmazottak. Különböző pályázatíró tanfolyamok rendezésével javítható a munkavállalók versenyképessége és kompetenciája.

Közigazgatási szervezetek Többek között néhány felsőoktatási intézetet is - Egyetemet, Főiskolát - felkerestünk a kutatással kapcsolatban. Az egyetem kezelésében lévő mezőgazdasági területek és vagyontárgyak biztosításai nagyon érdekes problémára hívta fel figyelmünket. A különböző mezőgazdasági szabályozók törvényalkotásakor nem minden esetben foglalkoznak e speciális terület kérdéseivel. Nehéz gazdasági helyzet őket is érintette és a jövő mezőgazdászait képző szervezetek támogatásaival újszerű - start-up - cégvezetői, ill. cégalapítási megoldásokkal próbálnak vá5.ábra: Milyen gyakorisággal és laszt adni jelen szervezetek. Ugyan akkor elmondható, hogy módon szokott Ön a szolgáltatásokért fizetni a kérdésekre adott válaszok egyik részében kisebb, míg a gazdasági sajátosságok miatt nagyobb intervallumon belül ingadoznak a különbségek az egyes szervezetek között. Természetesen figyelembe vettük azt is, hogy a néhány szervezet jóval nagyobb súllyal rendelkezik a központi támogatási források allokálásakor. A szervezetek főleg pályázati úton juthatnak hozzá a támoForrás:Saját szerkesztés, 2013 gatáshoz, ami egy egészséges 130

ECONOMICA 2014/1


jén már nem is annyira a biztosítás használata, Gazdálkodó szervezetek Alapvető piacgazdasági érdek, hogy minél szé- sokkal inkább a különböző módozatok jelenléte lesebb kockázati körben védelembe kerüljön a az, ami számít. Természetesen alapvetően megmezőgazdaságból élők. Amikor a mezőgazda- határozza a biztosításhoz történő viszonyulását sági biztosítások jövőjéről beszélünk akkor a az, hogy milyen gazdasági helyzetben és milyen mezőgazdaságból élőknél szélesebb társadalmi vagyontárgyakkal rendelkezik. Ezen kívül megskálát kell figyelembe vennünk. Ilyen például a határozó a szaktudás illetve az ezzel a területtel feldolgozóipar, szolgáltatók, bankok, biztosítók, dolgozó alkalmazottak ismereteinek a szintje kutatók, stb…. Amennyiben ezek közül az egyik valamint a dolgozók gyakorlata is. Egy társadalom biztosítási kultúrájának szinttönkremegy, akkor annak minden pénzügyi kockázatát a többi szereplő is viseli. A fenn- jét az fejezi ki leginkább, hogy a közösség menytartható gazdálkodási egyensúly tehát nem nyire együttműködő, előrelátó és gondoskodó feltétlen a nagy és hatékony, egy-egy kézben tagjaival szemben. A magyar lakosság egyébösszpontosuló birtokok jelentik, mert hiszen ként rendkívül segítőkész, ha bajba kerül valaki lehet, hogy éppen ezek a kockázatok hordo- a környezetében, de ugyanakkor hasonlóan bizói, mint pl. a mamut méretű állattenyésztési zalmatlan is, ha előre kell gondoskodnia és ”betelepek, amelyek éppen a környezetszennyezés fektetnie”. A kiszámíthatóság, a biztonság és a vagy járványok tekintetében jelenthetnek még biztosítás iránti bizalom pedig éppen itt, ezen jó ideig veszélyeket. a ponton kezdődik. A magyar biztosítási piacA megkérdezett gazdálkodó szervezetek ra sajnos igaz, hogy a díj kicsit magas és éppen közül 6 céggel közvetlenül is foglalkoztunk. ezért lenne szerintünk létjogosultsága a vizsgált Megkértük őket, hogy beszéljen kicsit részle- újszerű innovatív Mezőgazdasági támogatási tesebben nekünk a különböző biztosításokkal rendszereknek. A megkérdezettek többsége kapcsolódó felkészültségükről 6.ábra: Milyen gyakorisággal és és a környezetvédelemhez módon szokott Ön a szolgáltatásokért fizetni valamint a start-up megoldásokhoz fűződő viszonyukról. A cégeket úgy próbáltuk kiválasztani, hogy a legszélesebb körét képviselje a régiót jellemző szervezeteknek. Ebből kifolyólag széles skálán mozognak a kapott eredmények. Forrás:Saját szerkesztés, 2013 A szervezetek között van már nagy múlttal rendelkező, évek óta jól működő cég, de található fiatal céget is, (6.ábra) nem használ hitelkártyát vagy bankkárami nem régen indult és éppen abban a fázis- tyát fizetéskor 8%. Egyértelműek voltak a véleban van, amikor próbálja felvenni a versenyt a mények, általában a leggyakoribb fizetési mód nagyobbakkal és ehhez próbálja megteremteni az átutalásos eljárás 68% míg a csekkes fizetést választók száma eléri a 24%-ot. Az átutalásos a megfelelő körülményeket. A különbség természetesen látható a szerve- fizetéssel kapcsolatban kifejezetten bosszantózetek informatikai struktúrájának felépítésében nak ítélik, a különböző banki, ill. állami adókat és működésében is. Cégek és szervezetek szint- – mint pl. a tranzakciós adót. ECONOMICA 2014/1

131


A mélyinterjúkat a cégek nevük titkosítását kérték nyílván a bizalmas adatokra való tekintettel. Az interjúk elkészítésénél igyekeztünk mindig a saját környeztében nyugodt körülményeket biztosítani a tesz alanyok számára. 4. BEFEJEZÉS A mélyinterjúk elemzésének célja, hogy a kérdésre adott összegzett válaszok és azok elemzése olyan input anyagot adjon, hogy meg tudjuk fejteni a miérteket azzal kapcsolatosan, hogy az újszerű mezőgazdasági támogatási rendszereket illetve a 2011.évi CLXVIII. tv és a 143/2011. (1223) VM rendelet adta lehetőségeket kihasználtsága az érintettek körében miért ilyen alacsony. A termelők saját felelősségteljes öngondoskodásának, a kármegelőzésre való törekvésüknek és az állam sok szabályozó, kármegelőző, támogató és együttműködő szerepének, a biztosítók bátrabb kockázatvállalásának lehetne hatékonyabb küldetése abban, hogy kiszámíthatóbbak legyenek mindazon befektetések, amely a magyar társadalom egy részétől és az adóbefizetők sokaságától származik. Reményeink szerint további tervek kiindulópontjaként is jól használható lesz a most kapott eredmény úgy, mint stratégiai alternatívák illetve konkrét stratégiák kidolgozásához, valamint egyéb, a jelenlegivel összeegyeztethető, azzal kapcsolatban álló projektek generálásához. Ezek megvalósításával terveink szerint még komplexebb módon tudjuk megvalósítani azon start-up lehetőségek kidolgozását, amik előre mutató megoldásokat és olyan figyelem felkeltő megjelenésre fog tudni alkalmat adni, aminek hatására miden érintett számára el jut az üzenet. A mélyinterjú elemzésével kapott eredményről elmondható, hogy elég vegyes és sajnos többnyire negatív képet mutat a vizsgálat tárgyáról. A vizsgált régióban a legfejlettebb szférának talán a közigazgatási szféra mondható 132

néhány területre vonatkozóan fenntartásokkal. A közigazgatási szervezetek más területeken jelentős állami támogatásban részesülnek ezen a téren viszont nem teljesen szabályozott a terület. Éppen ezért is javasoljuk, hogy a törvényhozás térjen ki e terület pontosabb konkrétabb szabályozásra és a képviseletük kerüljön bevonásra a törvényalkotásba. Ez nyilván érthető, hiszen elsődleges, hogy egységes és hatékony ügyintézés alakuljon ki ebben a szférában is. Az államnak is jobban megéri támogatni a fejlődést és korszerűsítést, mint az esetleges hiányosságokból adódó hibákat kijavítani. A második helyen a gazdálkodó szervezetek állnak. Ők is rendelkeznek mozgatható és elérhető forrásokkal, pályázati lehetőségekkel. Ebben a szférában jóval erősebb és kegyetlenebb feltételek uralkodnak. Sajnos a viszonylag lassú és bürokratikus fizetési feltételeknek még kevés cég veszi igénybe e támogatási lehetőségeket. Ördögi körnek nevezhető, amibe belekerülhetnek, főleg a kis- és középvállalkozók. Ezek vannak a régiókban, mint az ország egész területén is túlsúlyban. Saját maguknak kell megteremteni a versenyben maradáshoz szükséges feltételeket, ami azonban nehézségekbe ütközik, ha lehetőségük sincs bekerülni a versenybe. A magánszféra biztosítási helyzete abszolút jövedelemfüggő kérdés. Azok a családok, akik megengedhetik maguknak, azok könnyedén meg tudják kötni a biztosításokat. Akinek azonban nincs rá kerete, nagyon nagy hátránnyal indul. A legelmaradottabb családokon és személyeken mindenki érdeke lenne segíteni, hiszen az ő túlsúlyuk és felkészületlenségük teljes egészében hátráltatja társadalmi felzárkózásukat és nagyfokú társadalmi feszültséget szülhet, illetve szül is. Az alapprobléma mindhárom megkérdezett szféra esetében az új megoldásokra fordítható források hiányára, valamint néhány esetben a biztosítási és kockázatkezelési ismeretek hiányára vezethető vissza. Nincsen olyan forráslehetőség, amelyhez biztonsággal nyúlhatnának ECONOMICA 2014/1


a megnevezett szférákon belül, ami pedig nagy lemaradáshoz vezethet, ha még időben nem orvosolják a problémát. A különböző szférákhoz tartozó földterületeken szerződésen kívüli termelés nagy részben a hagyományokon alapuló várható kereslethez igazodik, amit a remélt értékesítési árak és a gazdaságok egyedi adottságai befolyásolnak. Az Alföld természet- és gazdaságföldrajzi jellemzői kedveznek a mezőgazdasági termelésnek, termőhelyi különbségei pedig területenkénti specializációt is lehetővé tesznek (pl. szabolcsi alma, szegedi fűszerpaprika). „A terület mezőgazdasága így biztos alapot jelenthet a korábban már rátelepült élelmiszeriparnak, sőt, az Alföldön kívül levő feldolgozókhoz is kerül az itt megtermelt növényekből, vágóállatokból és állati termékekből.” (4) Az információhiánnyal kapcsolatban azt is meg kell említeni, hogy tulajdonképpen át kell nevelni az embereket, hogy megváltozzon az információs társadalomhoz való hozzáállásuk. Tudatosítani kell bennük, hogy alapvetően az ő érdekeiket szolgálja, ha egyszerűbben és gyorsabban intézhetik ügyeiket, mint pl. az internet ehhez is segítséget jelenthet. Ehhez olyan oktatási programokat kell megvalósítani, ami nem igényel a részükről jelentős anyagi hozzájárulást. Ezeken az oktatásokon lehetőség van a környezettudatos, illetve termőhelyi adottságokhoz igazodó gazdálkodási módszerek elterjesztésére

– agrár-környezetvédelem – a meglévő, illetve új vidékfejlesztési támogatások folytatásáról és bevezetéséről szóló tájékoztatóknak is. „A kis vagy közepes családi gazdaságok intézmények – szaktanácsadói hálózat szükségessége – hiányában nem férnek hozzá a piacokhoz – közösségi marketing eszközei – a hitelekhez, támogatásokhoz, információkhoz.” (5) A világ mezőgazdasági piacainak kritikus helyzete sok agrár-országot arra a lépésre késztetett, hogy a mezőgazdasági termékek értékesítését rendszeresen támogassa. Így jöttek létre az alapvetően állami támogatású közösségi marketing szervezetek. „A biztosítókra – karöltve az állami támogatások rendszerével – a mezőgazdaságban is fontos szerep hárul. Gondoljunk csak azokra az állam által támogatott biztosítások kötésére, ahol az állam akár 2012-től 65%-ban is támogatja a biztosítások kötését.” (6) Másik fontos feladata a biztosítóknak az államilag támogatott gép-, illetve eszközvásárlások területén ezen értékek biztosítása olyan szinten és áron, hogy a mezőgazdasági cégeknek is megfizethetők legyenek Ilyen és ehhez hasonló programok és projektek megvalósításának alapjául szolgál az elvégzett kutatás. Reményeink szerint hozzájárulhatunk ezzel az általunk vizsgált régió biztosítási és környezetvédelmi témában járatosabb társadalmának kialakulásához és fejlődéséhez.

Felhasznált irrodalom [1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.]

http://www.biztositas.ma/mezogazdasagi_novenybiztositas_2012 http://tudastar.elelmiszerklub.hu/2012/11/ksh-magyar-mezogazdasag-helyzete-az-eu.html http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omf003.html http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qsma006.html Szakács A. (2003): Termékfelelősség és biztosítása, doktori értekezés Szakács A., Szakács Zs., Szabó A. (2012): A mezőgazdasági gépvásárlás valamint üzemeltetés a megújuló energiaforrások és a felelősség biztosítások tükrében. XIII. Nemzetközi Tudományos Napok „ Zöld gazdaság és versenyképesség?” című kiadvány, Gyöngyös, ISBN 978-963-9941-53-3, 1318-1324.p.

ECONOMICA 2014/1

133

Túróczi Imre: A pénzügyi - és vezetői számviteli módszerek alkalmazhatósága a vállalatértékelés...

Túróczi Imre

A pénzügyi - és vezetői számviteli módszerek alkalmazhatósága a vállalatértékelés gyakorlatában Túróczi, Imre: Applicability of Financial and Management Accounting Methods in the Practice of Corporate Assessment Corporate assessment features as an independent professional field which in its operation employs and integrates accounting, finance and marketing knowledge. THe globalisation of the economy justifies the adoption of applied methods, too. Having studied the methodology presented in international trade literature we can conclude that the work extends to several areas and its depends on several external factors. Whether its is possible to define the value of a corporation accurately remains an eternal question. Naturally, the answer is no; we can only give an estimate and aim to get as close to accuracy as possible. On the role of accountancy we can declare that Hungarian accounting methods are adequate to obtain the necessary figures; the data available in the system need only a minimum level of additional calculation. Keywords: corporate assessment methods; profit based multipliers; book value based multipliers; discounted cash flow; added value type multipliers; assessment of real options ÖSSZEFOGLALÓ A vállaltértékelés önálló szakterületként jelenik meg, amely munkája során felhasználja, ötvözi a számviteli, pénzügyi és marketing ismereteket. A gazdaság nemzetközivé válása az alkalmazott módszerek átvételét is indokolttá teszi. A nemzetközi szakirodalom módszereinek áttekintés után megállapítható, hogy a munka több területet érint és annak pontossága több külső tényezőtől is függ. Örök kérdés, meg lehet-e pontosan határozni egy cég értékét? A válasz természetesen nem, mindig becslésről beszélhetünk és törekednünk kell annak pontosságára. A számvitel szerepéről megállapíthatjuk, hogy a mai magyar számvitel alkalmas a szükséges adatok biztosítására, a rendszerben található adatok minimális utólagos számítást igényelhetnek. Kulcsszavak: vállalatértékelési módszerek, eredményalapú szorzók, könyvszerinti értékalapú szorzók, diszkontált cash flow, hozzáadott érték típusú szorzók, reálopciók értékelése 134

BEVEZETÉS, AVAGY KINEK A FELADATA A VAGYONÉRTÉKELÉS? A vállalatértékelés igény a magyar gazdaságban is egyre inkább megjelenik és kialakul, elterjed annak gyakorlata. Az eljárásnak, több módszertanát ismerjük, melyet Takács András „Vállalatértékelés a magyar számviteli környezetben” című könyve részletez. Az eljárások ismertetése, egyik módszer mélyebb elemzését követően le kell szögeznünk, hogy teljesen pontos meghatározás nincs, csak a becslés pontosságára törekedhetünk. A cég értéke nem a tulajdonát képező eszközök összértéke, hanem ettől jelentősen eltérhet. Véleményem szerint az érték leginkább a következő időszak jövedelemtermelő képességétől függ, amire több tényező jelentős mértékben hat. Gondoljunk a piaci tényezők módosulására, kereslet változása, újabb termelő belépése, helyettesítő termék megjelenése, esetleges állami preferenciák változása – egészségügyi teremékek esetén -, a diszkonttényező számítása során alkalmazott kamatláb ECONOMICA 2014/1


mutatók rendszerén alapulhatnak. Az öszváltozása stb. Joggal felmerülhet az a kérdés szehasonlító mutatók rendszere érdekes, is, hogy ez számviteli, vagy kontrolleri, esetleg több szempontból vizsgálható, egy önálló más szakterület feladata? A választ ebben az tanulmányt megérdemel. Írásomban – teresetben is nehéz meghatározni, de egyet szejedelmi korlát miatt – erről csak egy tábláretnék leszögezni. A számvitel mindkét területe zatos összefoglalót jelenítek meg, részletes érintett és a számvitel által előállított, kezelt magyarázat nélkül. rendszerezett információ tömeg mindenképpen alapját szolgálja az érték meghatározásának. 1. táblázat: Az összehasonlító mutatók Amint láthatjuk eléggé „verendszere Damoraman csoportosításában szélyes vizeken evez”, aki cégKönyvszerinti érték Árbevétel alapú értékeléssel foglalkozik, néz- Eredmény alapú alapú szorzók szorzók zük meg - a teljesség igénye szorzók Árfolyam/ Árbevétel nélkül – melyek az alapvető Árfolyam/ eredmény Árfolyam/saját tőke módszerek és ebből az egyikek Price/Earnings, P/E könyv szerinti érték (Price Book Value of kicsit részletesebben tekintEquity) sünk át. 1. ALAPVETŐ VÁLLALTÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK

Érték/EBIT Value/EBIT

Árfolyam/Eszközök könyv. sz. ért. Value/Book Value of Assets Érték/ Újra beszerzési költség Value/Replacement Cost

Érték/Árbevétel A szakirodalom több eljárást Érték/EBITDA ismer és azokat a Takács And- Value/EBITDA rás könyvében részletezi, ismerteti. Jelen írásomban ezek felsorolását és módszer részle- Érték/Cash flow Value/cash flow tesebb kifejtését végzem el. Forrás: Damodaran, A: „Corporate Finance: Theory and Pratice” Wiley& Sons, 2001. A legismertebb módszerek az alábbiak: Az egyes módszerek részletezésétől eltekintve - Statikus pénzügyi mutatók számítása: A statikus mutatók meghatározása inkább megállapíthatjuk, hogy alapvetően a jövedeegy szempontot biztosíthat a részletesen, lem kitermelő képesség, részvények jelenlegi több szempontból számított érték megíté- árfolyama alapján kerül meghatározásra a vállésében. A módszer természetesen támasz- lalkozás értéke. kodik a számviteli nyilvántartásokra, beszá- - A diszkontált cash flow (DCF) alapú értékelés módszerei: molókra. A módszer csoport vonatkozásában esetében - Vagyonérték koncepciók: Alapvetően a cég meglévő eszközei értéa cash flow jelentéséből, annak tartalmából kének meghatározását tűzi ki célul könyv kell kiindulnunk. A kimutatás a működő válszerinti érték, korrigált könyvszerinti érték, lalkozás, a tulajdonosok számára megtérüeladhatósági érték, illetve utánpótlási érték lést biztosító pénztermelő képességét hatáfigyelembe vételével. A módszer szintén rozza meg annak okonkénti bontásában. A hasznosítja a számviteli adatokat. szakirodalomban igen elterjedt módszerként - Osztalék - illetve piaci érték alapú eljárások: említik ezt a rendszert, ezért ennek részleteA módszerek egyrészt a várhatóosztalék zésével külön fejezetben foglalkozom. összegén alapulnak, azok diszkontált érté- - Hozzáadott érték típusú eljárások: kéhez kötődnek, másrészt összehasonlító Az eljárás új megközelítésnek tekinthető a ECONOMICA 2014/1

135


szakirodalom szerint, az értékteremtő képességen alapuló értékmeghatározást helyezi előtérbe. Alapvető célja annak meghatározása, hogy a vállalkozás az adott évben termelt-e hozzáadott értéket, vagy sem, ha igen, akkor milyen mértékben. Felmerülhet a kérdés, hogy miért van erre szükség? Tudjuk, hogy a számviteli adatok a gazdasági események ügyes irányításával kis mértékben rövidtávon befolyásolhatóak úgy, hogy azok igazságtartalma az adott év vonatkozásában nem kérdőjelezhetőek meg. Ezt az alkalmanként tulajdonosok által is elvárt „manipulációt” igyekszenek kiküszöbölni ezen eljárások. Ezek részletezésére cikkemben nem térek ki. - A reálopciók értékelése: A módszer alapvetően a pénz – és tőkepiaci lehetőségekből indul ki figyelembe véve a hozamokat, a kockázatmentes kamatlábat, mint alternatív hozamtényezőt és a piaci lehetőségekre koncentrál. A röviden ismertetett csoportosítás minden elemére vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy jelentősen támaszkodnak a számvitelre és annak pontos, megbízható nyilvántartásaira, beszámolóira. 2. A CASH FLOW ALAPÚ ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A részletesebb kifejtés megelőzően a cash flow alapú vállalatértékelés rendszerét érdemes áttekintenünk, amit az 1. számú ábra részletez. A vázlat némi magyarázatot érdemel, nézzük végig és értelmezzük, hogy milyen úton, milyen adatok felhasználásával jutunk el a vállalat értékéig, a saját tőke összegéig. Megfigyelhető, hogy a vállalatértékelés minden esetben az EBIT-ből indul ki, ami nem más, mint a magyar számvitel szerinti számviteli eredmény. A mozaikszó magyarra fordítva az „earnings before interest and taxes” - rövidítése. Jelentése magyarul: kamat és nyereség136

adó-ráfordítások levonása előtti eredmény. A magyar számviteli törvény szerinti kategóriákat használva, az üzemi eredmény és a rendkívüli eredmény összegét jelenti. A működési cash flow, a működésből származó pénzáram megállapításáig három korrekció következik. Az amortizációval növelnünk kell az EBIT-et, hiszen az olyan eredményt csökkentő tétel, ami nem jár pénzmozgással. A befektetett eszközök növekménye ellentétes hatást gyakorol, olyan pénz kiáramlás, ami nem gyakorol hatást az eredményre. A harmadik módosító tétel kicsit bővebb magyarázatot igényel. WCR nem más, mint a forgótőke igény. Ennek a tételnek a változása több tényező hatására alakul ki. A Forgótőke számítása: WCR= Készletek + Követelések + Értékpapírok – Kamatteher nélküli kötelezettségek. A számításaink során ennek az adatnak a változásával kalkulálunk. A működési cash flow megállapítása után a számítás három „irányba” tud folytatódni, ezek a következők lehetnek: a. A FCF – Free Cash Flow – megállapításához a egy hipotetikus adót számítunk ki, a cég által valóságban kitermelt eredményt szorozzuk az adókulccsal. Ez a cég tényleges teljesítménye, hiszen a kamat nem más, mint a működő tőke által kitermelt nyereség, amit a hitelbe kapott pénz használata fejében átadunk a hitelintézetnek. A FCF diszkontálása után megkaphatjuk a vállalat értékét. A jelenérték számítás során a tőke súlyozott átlagköltségével számolunk. b. Az ECF – equity cash flow - megállapítása során tekintettel kell lennünk az idegen tőke hatásaira. (Equiti saját tőkét jelent.) A számítás során a működési cash flow –t korrigáljuk a tényleges megfizetendő adóval a fizetett kamattal és a kölcsöntőke változásaival. Az eredményként kapott Equity cash flow diszkontálása révén kapjuk meg a vállalkozás saját tőkéjének értékét. A jelenérték meghatározása során a saját tőke elvárt megtérülési ECONOMICA 2014/1


1. ábra: A cash flow alapú vállaltértékelési eljárások rendszere

Forrás: Long-Nolen: „Discounted Cash Flow Valuation Methods Graphical Summary”, 2001

mutatóját használjuk. Nyilvánvalóan megjelenik a különbség a vállaltérték és a saját tőke értéke között. c. A CCF – capital cash flow - számítása során a működési cash flow-t a ténylegesen fizetett adóval csökkentjük, így megkapjuk a capital ECONOMICA 2014/1

cash flow-t, melyet diszkontálunk az áttétel nélküli elvárt megtérülés figyelembe vételével és megkapjuk a vállalat értékét. Mindhárom módszer esetében eljutunk egy használható értékig, amely egy akvizíció során a tárgyalás alapját tudja képezni. 137


Továbbra is hangsúlyozni kívánom, hogy ez nem pontos érték, hanem becslés. A vállalat jövőbeli teljesítményét jelentősen befolyásolja a piac helyzet alakulása. Természetesen a vállalati teljesítmény mellett jelentős tényezőként jelennek meg az állami beavatkozások. Érdemes megemlíteni az adókulcsot az ágazati különadókat, az esetleges egyéb állami elvonásokat, amelynek változása szintén nagy mértékben hat a végleges értékre. A mai magyar közgazdászoknak – pénzügyeseknek, kontrollereknek vagy számviteleseknek – ebben a környezetben kell a számításokat elvégezni, melyet piaci viszonyok

változatossága mellett a jogi környezet is elbizonytalanít. KÖVETKEZTETÉSEK A magyar vállalati gyakorlatban cégértékelési eljárásoknak nincs évszázados hagyománya és az elmúlt évtizedek gazdasági változásainak tapasztalatai is nehezen adnak eligazítást az optimális módszer kiválasztásában. A szakterület módszertani fejlesztésének jelen időszakában a lehetőségek felvázolása és modellezések útján azok alkalmazhatóságának vizsgálata áll a munka középpontjában.

Felhasznált irodalom [1.] Dr Takács András: Vállalatértékelés magyar számviteli környezetben [2.] Perfekt Kiadó 2009. Budapest [3.] 2000. évi C. törvény a számvitelről Melléklet: A magyar számviteli törvény szerinti cash flow Cash flow kimutatás Cash flow-kimutatás (a számviteli törvény előírása szerint) 1. + Adózás előtti eredmény (+, ha nyereség; –, ha veszteség) 2. + Amortizáció 3. + Elszámolt értékvesztés és visszaírás 4. + Céltartalék képzés és - felhasználás különbözete (+, ha eredményt csökkentő különbözet; –, ha eredményt növelő különbözet) 5. + Befektetett eszközök értékesítésének eredménye (+, ha eredményt csökkentő különbözet; –, ha eredményt növelő különbözet) 6. + Szállítói kötelezettség változása (+, ha az állomány nő; –, ha az állomány csökken) 7. + Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása (+, ha az állomány nő; –, ha az állomány csökken) 8. + Passzív időbeli elhatárolások változása (+, ha az állomány nő; –, ha az állomány csökken) 9. + Vevőkövetelés változása (+, ha az állomány csökken; –, ha az állomány nő) 10. + Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása (+, ha az állomány csökken; –, ha az állomány nő) 138

ECONOMICA 2014/1


11. + Aktív időbeli elhatárolások változása (+, ha az állomány csökken; –, ha az állomány nő) 12. – Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 13. – Fizetendő osztalék, részesedés I. Működési cash flow (1–13. sorok összege) 14. – Befektetett eszközök beszerzése 15. + Befektetett eszközök eladása 16. + Kapott osztalék, részesedés II. Befektetési cash flow (14–16. sorok összege) 17. + Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele 18. + Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele 19. + Hitel és kölcsön felvétele 20. + Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, beváltása 21. + Véglegesen kapott pénzeszköz 22. – Részvénybevonás, tőkekivonás, - leszállítás 23. – Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 24. – Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25. – Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26. – Véglegesen átadott pénzeszköz 27. + Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettség változása III. Finanszírozási cash flow (pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változása) (17–27. sorok összege) IV. Pénzeszközök változása (egyenleg) (I + II + III. sorok összege)

ECONOMICA 2014/1

139


Lukács János - Zéman Zoltán

Az IFRS-ek bevezetése az egyedi beszámolók szintjén Lukács, János - Zéman, Zoltán: The Introduction of IFRS at the Level of Individual Reports In recent years, there is a need for public limited companies registered in stock exchange not to do bookkeeping according to the Hungarian Accounting Act and prepare their annual reports in accordance with it. Instead of it, prepare consolidated annual financial statements under IFRS. This could lead to a significant reduction of administrative burden, as management makes every business decision based on IFRS instead of the Hungarian Accounting Act; especially in cases where the determination of the corporate income tax is based on financial statements prepared in accordance with international standards. Keywords: IFRS, individual reports, international reporting systems ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt években újra és újra felvetődik annak az igénye, hogy ne kelljen a tőzsdén bejegyzett nyilvánosan működő részvénytársaságoknak hazai számviteli törvény szerint is könyvelniük, és annak megfelelően egyedi éves beszámolót készíteniük, hanem legyen elegendő egy, az IFRS szerinti konszolidált éves beszámoló összeállítása. Ez jelentős adminisztratív tehercsökkentést eredményezhetne, mivel a menedzsment minden üzleti döntést az IFRS-ek és nem a számviteli törvény szerint készült beszámoló alapján hoz meg, főleg abban az esetben, ha a társasági nyereségadó megállapítására is nemzetközi standardok szerint elkészített beszámoló alapján kerülne sor. Kulcsszavak: IFRS, egyedi beszámoló, nemzetközi beszámolási rendszer A nemzetközi pénzügyi beszámolási alkalmazását tekintve hazánk a régió országaitól is elmaradásban van, derül ki abból a nemzetközi felmérésből, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a big 4 könyvvizsgáló cégek végeztek el az elmúlt év végén. Ha az IFRS-eket az egyedi beszámolók szintjén is alkalmazni lehetne, akkor az egyszerűsítené a kétféle beszámoló kötelező elkészí140

tése miatt megkettőzött munkát, növelné az átláthatóságot és az összehasonlíthatóságot, mert az eddigi jogharmonizációs törekvések és évente meghozott törvénymódosítások ellenére a hazai szabályozás és a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok közötti még mindig jelentős különbségek vannak, melyek közül a legfontosabbakat az alábbiakban részletesen bemutatunk. - Az eltérés a két számviteli rendszer között már a számviteli alapelvek szintjén szembetűnő azzal, hogy míg a magyar számviteli törvényben a tizennégy számviteli alapelv között nincs egyértelmű hierarchia, addig az IFRS-ekben az alapelvek között meghatározott rangsor, fontossági sorrend mutatható ki. - A nemzetközi standardok a számviteli törvényünknél sokkal világosabban és egyértelműen rögzítik az értékelési elveket (például a pénz időértékét figyelembe kell venni; valós értékelést kell alkalmazni számos, nem pénzügyi eszköznél és kötelezettségnél; kizárólag fordulónapi értékelés lehetséges), az értékesítés költségeivel csökkentett valós érték és a használati érték (a jövőbeli pénzáramok jelenértéke) közül a nagyobbat tekinti megtérülő értéknek, az értékelési elvek alkalmazása is körülírtabb: ECONOMICA 2014/1


1. ábra: Az IFRS-ek alkalmazása az egyedi (E) és a konszolidált (K) beszámolókra

· az IFRS-ek szerint a készletek bekerülési értékébe minden olyan tétel beleszámít, ami nincs a kizártak között, és szükséges volt az előállításhoz/beszerzéshez, szemben a számviteli törvény „raktárba történő beszállításig felmerült” kitételével; · a készletek értékvesztése az IFRS-ekben közvetlen és nem egyéb ráfordításnak minősül; · a tárgyi eszközöknél a nemzetközi standardok kötelezően komponens megközelítést írnak elő (részekre kell szedni az eszközt és külön értékcsökkenteni); · az alapítás-átszervezés költségei az IFRS-ek szerint nem aktiválhatók immateriális jószágként; · a nemzetközi standardok szerint pozitív üzleti vagy cégérték (goodwill) csak üzleti kombinációk során keletkezhet és nem amortizálható, a badwill pedig nem elhatárolható; · az IFRS-ek az átértékelésekkel közvetlenül az eszköz értékét módosítják, és ez az aktualizált átértékelt összeg lesz az új könyv szerinti érték, szemben a magyar értékhelyesbítés aktiválásával; ECONOMICA 2014/1

- Az IFRS-ek szerinti mérlegben minden olyan eszközt állományba kell venni, ami fölött a gazdálkodó szervezet ellenőrzési joggal bír, és már a vélelmezett kötelezettséget is passziválni kell. Az eszköz finanszírozásával kapcsolatosan felmerülő hitel árfolyamvesztesége nem, és a kamata is csak az ún. minősített eszközök esetében. Ugyanakkor az általános célú hitelkamatok és az eszköz hasznos élettartamának végén várhatóan felmerülő (le)bontási költségek is aktiválhatók. Mód van arra is, hogy az állami támogatás összege levonásra kerüljön az eszköz aktivált értékéből, és így a kisebb lesz az eszköz bruttó éréke és az elszámolt értékcsökkenése. Pénzügyi lízing igénybevétele esetén a kötelezettség diszkontált értéken kerül be a könyvekbe. - A magyar előírások szerint a mérleg és az eredménykimutás struktúrája kötött, és a gazdálkodó szervezet számviteli politikájában rögzített, azt megváltoztatni csak a következetesség elvét szigorúan betartva lehet. Ezzel szemben az IFRS-ekben nincsenek mér141


-

-

-

-

-

leg és eredménykimutatás sémák, hanem mindössze néhány ajánlott sor. Felépítésük forma-független, szabadon alakíthatóak, mindössze néhány ajánlott sort említ a standard. (A magyar gyakorlattal szemben, ahol a vállalkozások 90%-a összköltség eljárással készülő eredménykimutatást választ, az IFRSesek elsősorban a forgalmi eljárással készülő eredménykimutatást preferálják.) Eltérően a számviteli törvényünktől az IFRS-ek az ingatlanoknál megkülönbözteti a befektetési célú ingatlant, amelyet valós értéken kell értékelni, és az ingatlanok értékváltozása az eredmény hatékonyan kerül elszámolásra. Elkülönítetten kell kimutatni az IFRS mérlegben – és máshogy is kell értékelni – az értékesítési céllal tartott befektetett eszközöket. Az IFRS-ek szerint a céltartalékok nem jelennek meg külön mérlegcsoportban, hanem a kötelezettségek egy fajtája. A jövőbeli veszteségekre és a függő tételekre nem képezhető, és mindig jelenértéken kell figyelembe venni, továbbá képzése, feloldása nem egyéb ráfordítás, egyéb bevétel, hanem a nemének megfelelő költségre, ráfordításra kerül. Az IFRS-ek szerinti mérlegben a kötelezettségek között a munkavállalói juttatásoknak négy fajtát kell megkülönböztetni: a rövid, hosszú, megszűnéshez kapcsolódó, munkaviszony utáni (nyugdíj), a távollétek bizonyos eseteire tartalékot kell képezni, és az egy éven túl járó juttatásokat diszkontálni kell. A számviteli törvény adózás előtti, adózott, illetve mérleg szerinti eredmény-kategóriáival szemben az IFRS-ek a nettó (adózott) eredmény, illetve az egyéb átfogó eredmény fogalmakat használják. Ez utóbbi olyan tételeket tartalmaz, amelyek a gazdálkodótól függetlenül keletkeznek (például a piaci értékelésből fakadó különbségek), s közvetlenül tőketranzakciónak minősülnek ugyanúgy, mint minden, a tulajdonosokkal lefolytatott 142

ügylet (például a tulajdonos felé történő értékesítés eredménye). - Az IFRS szerinti eredménykimutatásban külön soron kell bemutatni a megszüntetett tevékenységek eredményhatását. - Az IFRS-ek szerint a halasztott adót az egyedi beszámolók szintjén is kötelező kimutatni, ami nemcsak a konszolidációs módosításokkor keletkezik, hanem minden olyan esetben, amikor a könyv szerinti érték és az adó szempontjából releváns érték eltér és ez az eltérés megfordul. - A nemzetközi standardok alapján a bevétel elszámolása valós értéken történik (ha például a vételár halasztott, akkor jelenértéken). Bizonyos helyzetekben (építőipar, szolgáltatás) lehetővé teszi, hogy a végső készültség előtt arányosan bevételt számoljon el a gazdálkodó, illetve késztermék értékesítésnél a bevételt a kockázat átszállásának napjához igazítja. - Az IFRS-ekben a tárgyévi eredmény felosztása nem jelenik meg sem az eredménykimutatásban jóváhagyott osztalékként, sem pedig a mérlegben kötelezettségként, hanem a tőke része marad. - A pénzügyi kimutatások részét képező szöveges megjegyzések a számviteli törvény éves beszámolójának kiegészítő mellékletnél sokkal több információ közzétételét követeli meg, és olyan – nálunk kevésbé ismert és használt – közzétételi technikákat is felsorol, mint az érzékenység vizsgálat. Ugyanakkor a tőkeváltozás és a cash-flow önálló pénzügyi kimutatás rész, elem, és nem csupán a kiegészítő melléklet tartozéka, mint a magyar számvitelben. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal szemben is megfogalmazódnak jogos kritikák az elmúlt években: bonyolultak, nem kellően áttekinthetőek, nehezen kezelhetőek, sok a kereszthivatkozás, az alternatív megoldás, a szabad értelmezés, túl általánosan ECONOMICA 2014/1


2. ábra: Az IFRS-ek bevezetésének megfogalmazottak, kevés az várható ütemezése az egyedi beszámolók szintjén „ágazati”, illetve az ágazati sajátosságokkal foglalkozó, a problémákat kiemelten bemutató részletekbe is belemenő standard. (bank, biztosító), kevés standardhoz készül gyakorlati útmutató, így a nemzetközi könyvvizsgáló cégek kézikönyvei alapján kerül eldöntésre bizonyos tételek pénzügyi kimutatásokban való szerepeltetésének helye. A tőzsdén jegyzett és a hazai pénzügyi szektorban tevékenykedő cégek szám- dokat; számukra nem okozna tényleges többletvitelesei szakmailag már kellőképpen felkészül- terhet a nemzetközi szabályok bevezetése. tek az IFRS-ek alkalmazására az egyedi beszámo- A jövőben az IFRS-eket alkalmazók körét ki lelók szintjén, hiszen nagy részük jelenleg is készít hetne bővíteni más, nem tőzsdei cégekre is. IFRS-ek alapján összeállított pénzügyi kimutatá- Az IFRS-ek bevezetésének várható ütemezése sokat, biztonsággal tudják használni a standar- az egyedi beszámolók szintjén Felhasznált irodalom [1.] Barha-Gellért-Szirmai: Nemzetközi számviteli ismeretek (Perfekt, 2013 [2.] Boros-Bosnyák-Gyenge-Lakatos-Lukács-Pavlik: Az IFRS-ek rendszere, nemzetközi számvitel (MKVK OK, 2006) [3.] Lukács János: Különbségek a magyar számviteli törvény és a nemzetközi számviteli standardok között (Számadó 2004. december) [4.] Lukács János: Implementing IFRS in Hungary (Nemzetközi Konferencia Babes-Bolyai Egyetem Kolozsvár, 2006. október 22-25.) [5.] Lukács János: IFRSs in Hungary with a special respect to standards for SMEs (Nemzetközi Könyvvizsgálói Konferencia Budapest, 2007. június 12.) [6.] Lukács János: Factors influencing the extent of corporate compliance with IFRS. The case of Hungarian listed companies (Nemzetközi konferencia Babes-Bolyai Egyetem Kolozsvár, 2008. október 20-22-) [7.] Szirmai-Szimornyi: IFRS-US GAAP konvergencia (Számviteli Tanácsadó 2012/12,)

ECONOMICA 2014/1

143


Hegedűs Mihály

A számviteli szolgáltatók felelőssége Hegedűs, Mihály: The Responsibility of Accounting Service Providers It is a natural demand in each sector of economy to recognise the errors which threaten effective and productive operation, to disclose cause and effect relationships, to draw the lessons and define responsibility. In stagnating economy and crisis period the tendencies searching responsible are fastening, the complex examination of the scope of the problems are mostly failed to come about, after marking and proclaiming the scapegoat only partial solutions born, and because of different interest a significant number of problems remain unsolved. Arising positive effects on the level of macroeconomy in some cases exert negative influence to microsphere, so during searching for solutions – besides analysing processes - it is inevitable to examine also their generated, sometimes cumulating effects. Spreading criticism in the last periods blamed bureaucracy, accounting service system and its forecasting ability to explain low level of economic growth. Finding way-out methods are aimed at the question if it is possible that – besides reduction of bureaucracy - accountancy has an implement system which - above micro level line – can indicate approaching crisis also on the field of macroeconomy with more speed and effectiveness, giving enough time and space for intervention opportunities. Approaches may start from numerous aspects, my study examine a possible part and some of its components. Keywords: confidence,ethic, hidden economy ,taxation, corruption ÖSSZEFOGLALÓ A stagnáló gazdaság kiútkeresésének időszakában háttérbe szorul az etikus gazdasági magatartás, növekszik a csalások száma, a meg nem engedett, kreatív eszközök igénybevétele. Az egyes pályázatok mellékleteihez beadott pénzügyi tervek, egyszerűsített éves beszámolók elemzése, ellenőrzése, a napi sajtó hírei a számviteli értékelési eljárások, az egyes adótörvények megsértését támasztják alá. A költségvetési csalás okai a kiútkeresési, megélhetési, törvényi motivációkkal kerülnek összefüggésbe, míg más okok a vállalkozás minél jobb piaci megítélésére, a hitelek kölcsönök felvétele kapcsán támasztott követelmények teljesítésére vezethetők vissza. Az ellenőrzési rendszerek tagoltsága, a kontrollkörnyezet hiánya, a könyvvizsgálati kötelezettség eltörlése, az értékhatár felemelése, a gyakori adótörvényi változások, a feltárás valószínűsége, az ellenmondó ítéletek, a kockázat nélküli csalások elkövethetőségét támogatja. 144

A csalások elkövetésének megakadályozására szükséges lenne a társadalom által is elvárt etikai szabályok, csalásellenes irányelvek megfogalmazása, oktatása, betartatása, a hatékony ellenőrzési rendszer működtetése. A társaságok tulajdonosainak, menezsdmentjének, az állami szervezeteknek, és a számviteli szolgáltatóknak az etikai szabályok megtartása mellett kellene teljes elkötelezettséggel működnie, mert csak így szerezhető meg a közhiteles beszámolók valódiságában, valamint az állam működésében vetett feltétlen bizalom. Az etika, bizalom és az adómorál, a korrupció jelenléte és mértéke egymással összefüggő, egymásra ható fogalmak. Az állam intézményrendszerének kiépítése, megfelelő működtetése, a számviteli szolgáltatók felelőssége , hogy alapos, több szakterületet érintő szakmai tudásukkal, etikus magatartásukkal, ellenőrzésükkel ne adjanak lehetőséget a vállalkozások szereplőinek arra, hogy a gazdasági tevékenységük során nem a vállalkozás érdekében felmerülő ECONOMICA 2014/1


költségeiket a könyveikben rögzítsék, vagy a korrupció eszközeit is igénybe vegyék működésükhöz. A bizalom, etika és adómorál megközelítései számos aspektusból indulhatnak ki, dolgozatom egy lehetséges részterületet, illetve annak egyes összetevőit vizsgálja. Kulcsszavak: bizalom, etika, rejtett gazdaság, adómorál, korrupció 1. BEVEZETÉS A gazdaság alacsony növekedésének időszakában természetes cselekvés a válságból kivezető utak keresése, egyrészt feltárva az elkövetett hibákat, másrészt az ok okozati összefüggéseket megismerve, elemezve a kellő információ birtokában a mindenkori beavatkozó kellően gyors reakciójával a gazdaság növekedését alapozhatná meg. Az elmúlt évek vizsgálatainak sajátossága, hogy az összefüggések megismerése, a tanulságok levonása, a megoldások keresése helyett az erőforrások egy része a felelősség megállapítására irányult, részmegoldások születtek, újabb megoldandó feladatokat generáltak. Az elmúlt időszakokban felerősödő kritikák többek között a bürokráciát, a számviteli szolgáltatatás rendszerét, előrejelző képességét tették felelőssé a gazdasági növekedés alacsony szintjéért, ugyanakkor az egyszerűsítés érdekében alapvető ellenőrzési eszközök kerültek eltörlésre. A válság kirobbanását követő hetedik évben már feltehetjük azt a kérdést, helyesek-e azok a módszerek, amelyekkel a válságban reagáltunk, helyesek-e voltak-e a válságból kivezető utak kijelölése, a pénzügyi számvitel eszközrendszere felhasználható-e az előrejelzésre. A kiútkereső módszerek arra a kérdésre irányulnak, hogy a bürokrácia csökkentése mellett a számvitelnek létezhet-e olyan eszközrendszere, amely - a mikroszintű megközelítés mellett - a makrogazdaság területén is gyorsabban, hatékonyabban jelzi a közelgő válságot, kellő időt és teret adva a beavatkozási lehetőségeknek. Magyarország válságból való kitörési lehetőseit rontja, hogy a 2007-ben induló gazdaságát ECONOMICA 2014/1

súlyosan érintő nemzetközi pénzügyi, gazdasági válság mellett évtizedek óta jelen van az erkölcsi válság1 is. Lukács [2011] rámutatott arra, hogy a pénzügyi válságért a piacgazdaság valamennyi szereplője - hitelintézetek, tanácsadók, kormányok, auditorok, sőt maga a lakosság- is felelős. Philip Johnon [2011], az Európai Könyvvizsgálói Szövetség (FEE) elnöke szerint2 a pénzügyi válságot követően mindenhol rendkívül kritikusan, górcső alatt vizsgálták a könyvvizsgálók tevékenységét, a könyvvizsgálói szakma jelenleg a változás időszakát éli. A számviteli és adótörvények változásai, az Egyszerű Állam programokban, illetve az Európa Uniós Irányelvekben3 ,az új Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott követelmények, a mérlegképes könyvelői képzés, a kötelező és kreditpontos oktatások újragondolása a számviteli szolgáltatók tevékenységének, gondolkodásmódjának változását követeli meg. 2. BIZALOM ÉS ETIKA A rendszerváltozást követő időszak jellemzője a bizonytalanság, bizalmatlanság, a folyamatos változás, alkalmazkodás a gazdasági környezet által megkívánt üzleti folyamatokhoz. A rendszer átalakítása folyamatosan küzdött a megelőző rendszer örökségeivel, a társadalmi megosztottsággal, a kiútkeresés hibáival. 1 Bokros Lajos 2006. december 15. nyilatkozatában használja először a pénzügyi, gazdasági, erkölcsi válság összefüggést. Pálinkás József az 50. Közgazdász vándorgyűlésen a tétlen jólét okozta válság elnevezéssel, bővítette ki. Jelen kutatásban az erkölcsi válságot a bizalom a tekintetében vizsgálom egyúttal számos további összetevőt (közjogi értelem összetartozás hiánya, a tolerancianélküliség, a kétes döntések, jellemhibák) nem elemzem, de az erkölcsi válság tényezői között tartok számon. 2 Philip Johnson a Magyar Könyvvizsgáló Kamara által, a magyar EU elnökség lezárása alkalmából szervezett 2011.06.10-i nemzetközi konferencia szünetében adott MTI-i nyilatkozata. 3 A 2013.december 18-ám a COREPER jóváhagyta a könyvvizsgálat reformjával kapcsolatos jogszabálytervezetet. A számvitelről szóló 2013/34 EU irányelv. A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 85/2011EU irányelv.

145


A számvitel innovatívan igazodott, alkalmazkodott a gazdaság fejlődéséhez, folyamatos változásokon ment keresztül, kellő stabilitással biztosította a szakmai munka hátterét. A gazdasági társaságokról, a számvitelről, a TAOról, ÁFA-ról, SZJA-ról, KATA-ról, KIVA-ról megalkotott törvények mérföldkövet jelentettek a számviteli tevékenység kialakításában. A gazdálkodási formák változása, sokfélesége megkövetelte, egyúttal szükségszerűvé tette a számvitel alkalmazkodását, az 1990 után kialakult vezetői számvitel pedig a vezetést segítő tényező vált a teljesítménynövelésben és az értékteremtésben. A számvitellel foglalkozók a társadalomban mindig fontos szerepet töltöttek be, mert szakértői szinten biztosították a társadalom számára fontos tudás hasznosítását. A számviteli szolgáltatók4 még a számos kísértéssel övezett időszakban is megőrizték alázatukat, amely a szakma szeretetéből a benne dolgozók tudásából, kultúrájából, professzionizmusából eredeztethető. A köz és a magánérdek nem keveredett, a számvitel hírnévét, a számviteli szolgáltatók munkája, az oktatók tudása, a minőség adta. A minőség bár sokszor névhez, oktatóhoz kötődött5, a szakma egésze a változó környezetben is megőrizte ítélőképességét, felelősségét. A számvitel egyet jelentett a köz bizalmával a tekintetben, hogy a számviteli szolgáltatást végzők tevékenysége, a nyilvánosságra hozott pénzügyi beszámolók valódiak és hitelesek, az esetlegesen előfordult csalások csupán elszigetelt jelenségek voltak. Mint sok más szolgáltatás, a számviteli szolgáltatás is az elmúlt két évtized alatt folyamatosan szélesítve tevékeny4

A számviteli szolgáltatás a számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletben előírt könyvvezetési, beszámoló-készítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége, a könyvviteli szolgáltatás és a könyvvizsgálói tevékenység együttesen. 5 Gondoljunk csak például Bartók Nagy András, Tétényi Zoltán, Ladó László, Rieb László nevére

146

ségi körét megteremtetve egyúttal az érdekek keveredését. A korábban a vállalkozások keretében működő, később kiszervezett számviteli szolgáltatók a rájuk kényszertett verseny miatt felvállalták egyes vállalatirányítási menedzser tevékenységet is, így az összefonódások miatt a közérdek háttérbe szorult, s vele együtt csökkent a bizalom is. A számviteli szakma professzionális folyamatát alapvetően a benne dolgozók körülményei, hivatástudata, erkölcsi tartása, élethelyzete befolyásolja. A 90-es évek közepén a számviteli szakemberek struktúrákba6 szerveződtek, átütő erőt, megegyezést a közös út érdek védelmében nem sikerült felmutatni, a külön utak pedig csak egy kis szegmens érdekét képviselhették. A változó gazdasági, társadalmi, politikai környezet jelentős hatást gyakorolt a számviteli szolgáltatók életére is. A gazdasági társaságok liberális alakítása és működése talán az egyik legjelentősebb olyan hiba volt, amely a gazdaság jelenlegi állapotához vezetett. Jellemző számadat, hogy a 2004. évi 1.286 e-ről 2010-re 1.741 e db-ra nőtt a vállalkozások száma, miközben jelentős számban megtalálható közöttük a sufni, a garázsvállalkozások, az adócsalási célra létrehozott társaságok illetve a kényszervállalkozók. A 2006-ban tovább liberalizált gazdasági társaságok tőkeszegényen jöttek létre, jegyzett tőkéjük az alapítás napján elfogyott, további működését az egyébként minimálbérre bejelentett tagok finanszírozták nem létező vagyonukból7. A vállalkozások számának ugrásszerű növekedése megkövetelte a számviteli szolgáltatók számának emelkedését is. 6 Létrejött a Magyar Könyvvizsgáló Kamara, Adótanácsadók Egyesülete, Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete, Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, Magyar Könyvelők Országos Egyesülete stb. 7 Ebben az időpontban vált jellemzővé, hogy az ügyvezetőnek, az alapítónak nem volt vagyona (azt családtagjaira íratta), s ha a cég bukott, akkor csak az alapítás jegyzett tőkéje veszett el.

ECONOMICA 2014/1


A számviteli tevékenység rutinszerű tevékenységgé vált, amelyet elősegített a számítógépek hardver és szoftver fejlődése. A rutin tevékenység elveszette számviteli jellegét, a mérlegképes könyvelők egy része adatrögzítőkké vált. A mérlegképes könyvelők tömeges oktatása, az egyes egyetemek, főiskolák oktatásának eltérő színvonala a számvitel elismertségét tovább degredálta. A szabályozó hatóságok objektív és szubjektív okok miatt nem tudtak eleget tenni a társadalom által elvárt követelményeknek, így az adócsalók a felelősségre vonást könnyűszerrel elkerülték. Objektív okok voltak a vállalkozások számának növekedése, tevékenységi körök szélesítése, a tranzakciók, kapcsolatok számának növekedése, informatikai felkészültség hiánya, eltérő adatbázisok használata és a gyakran változó jogszabályok. Szubjektív ok az ellenőrök felkészültsége, a szakmai és ellenőrző szervezetek közös fellépésének hiánya, együttműködésének lehetőségét csak jegyzőkönyvek, megállapodások jelezték, a valóság a lehetőségekhez képest jelentős mértékben kihasználatlan maradt. A számvitelben vetett bizalom csökkenését okozta az is, hogy az egyes számviteli szolgáltatók között nem történt meg a specializáció. A könyvelő egyszerre lett bérszámfejtő, leltárkészítő, szabályzatíró, tárgyi eszköz aktiváló, leírási kulcs meghatározó, pénztáros, jegyzőkönyvvezető, tagi kölcsön tanú és végeredményben adatrögzítő. A számvitel területén azok is törekedtek a piaci részesedés, a bevétel, a profit növelésére, akiknek korábban semmi közük nem volt a számvitelhez, de a gazdaság szorításában a számviteli szolgáltatás végzésében látták jövedelmük biztosítását. Nem kerülhető meg tehát a felhígult szakma kifejezés, s mint azt érzékeltük az etikai kontroll a „lét-a tét „esetében működésképtelen. A hivatástudatban, a hivatásgyakorlásban a bizalom megteremtésének szakmai és morális oka van. A bizalom fontosságának felismerése ECONOMICA 2014/1

a bizalomnak való megfelelés a szakma elengedhetetlen érdeke. A bizalom egyszerre jelent együttműködést, hivatástudatot, szakmaiságot, minőséget, rendszeresen fejlesztendő tudást. A számviteli szolgáltató szakértő, s mint ilyennek felelőssége van saját közösségével és a társadalommal szemben. A számvitelt hivatástudattal szolgáló szakértő elkerüli az adócsalásban történő közreműködést, ügyfeleit a jogszabályok adata lehetőségek adta adóoptimalizálás mellett adófizetésre és valóságos tartalmú hiteles bevallásra, transzparens gazdálkodásra ösztönzi. A számviteli szolgáltatókkal szemben akkor alakul ki a bizalom, ha ez együtt jár a szakmaisággal a minőséggel. A szakértőkben vetett bizalom arra ösztönzi a mindenkori megbízókat a szakértelembe, a tudásba, a hosszú távú tanácsadásba bízzanak és ne az adóelkerülést támogató hirtelen jött tanácsadókra hallgassanak. Valamennyi szakma keresi helyét, szerepét a változó társadalomban, újrafogalmazza céljait és eszközrendszerét. A számviteli szolgáltatók a bizalom megteremtése mellett az önszabályzásban, az autómiában látják jövőjüket, amely további alapot nyújthat ahhoz, hogy a számviteli szakemberek hivatásukat gyakorolják, ne alárendelt, megtűrt gazdasági vezetők, s még inkább ne adatrögzítők legyenek. Nem megkerülhető azonban az a kérdés, hogy a minőség egységes biztosítása érdekében az autonómia korlátozandó-e, további ellenőrző szervezet közbeiktatására van-e szükség a jövőben. Az adóoptimalizáló szolgáltatás ugyanis a jövőben is felvállalható lesz, az adóelkerülési tanácsadás pedig a múltban sem volt felvállalható. Valamennyi számviteli szolgáltatót tömörítő egyesületnek, kamarának fel kellene ismernie azt a tényt, hogy csak az egymással való kellő összefogás teremtetheti meg a szakmai jövőt. Lehet, hogy rövid távon az egyik másik szervezet előnyösebb helyzetbe kerül, de hoszszabb távon összefogás és közös cél nélkül ő is áldozata lehet a szakma mélyrepülésnek. 147


A számvitel felelőssége a beszámolóval szembeni bizalom kialakítása, más kérdés, hogy egy mikrogazdálkodói beszámoló vagy az EVA, KATA, KIVA alapján elkészített dokumentumok alapján külső személő a háttér ismerete nélkül milyen információt kap, és abból milyen következtetést vonhat le. A beszámoló hitelességének kockázata nem a könyvvizsgált társaságok tekintetében van, hanem abban, hogy a beszámolok mindössze 8%-a került auditálásra, az egyéni vállalkozások bevallásait a NAV-on kívül nem ellenőrzi senki, a pályázat mellékleteihez beadott beszámolok, évközbeni főkönyvi kivonatok hitelességének tartalmi ellenőrzése pedig szintén hiányzik. Az adott szabályozási környezetben „puha” hitelfelvételi korlátok mellett az egyes önkormányzatok jogszerű keretek közepette felvett hiteleit, kötvénykibocsátását, a pályázatok jelentős részének befogadását könyvvizsgálat megakadályozni nem tudta. 3. AZ ADÓMORÁL Az adómorál, adócsalás és adóigazgatás témakörében már a 2000-es évek elején számos tanulmány, mikro és makro ökonómiai elemzés született. 8 Semjén András et [2001] kutatásának összefoglalójában a gazdasági szereplők rejtett gazdasággal kapcsolatos döntéseit az alábbiak szerint foglalja össze: „Egy ilyen kormányzati politika kialakításakor figyelembe kell venni, hogy a gazdasági szereplők rejtett gazdasággal kapcsolatos döntéseit alapvetően az alábbi tényezők befolyásolják: - adóráták nagysága; - legális tevékenységből elérhető jövedelmek várható nagysága; - adóellenőrzés gyakorisága (a feltételezett le8 Semjén András – Szántó Zoltán – Tóth I. János Adócsalás és adóigazgatás Mikroökonómiai modellek és empirikus elemzések a rejtett gazdaságról, Financial Shenanigans (Schilit, 2002) és The Financial Numbers Game: Detecting Creative Accounting Practices (Mulford & Comiskey, 2002)

148

bukási valószínűség nagysága); - adócsalás büntetésének szigorúsága; és - az adócsalással kapcsolatos morális költségek nagysága (az adómorál erőssége). Az adóráták nagyságánál figyelembe kell venni, hogy a befizetendő adók a rejtett gazdaság szereplői számára (adócsalás esetén) megszerezhető bevételként jönnek számításba. Növelésük általában vonzóbbá teszi a rejtett gazdaságban való részvételt.” A helyzet 2001 óta mintsem változott, az akkori megállapítások ma is érvényesek. Nagy I Z (2009) a felfedezések valószínűségét emeli ki a jövedelemeltitkolás okai közül, ugyanakkor a magas átlagos adóterhelést is az adóeltitkolás egyik fő kiváltó tényezői közé sorolja. Az adókijátszás és az adókikerülés évente közel hárommilliárd euró bevételkiesést jelent az Európai Unió kormányai számára, világos lehetne tehát a cél az adóelszámolások, információ, adatbázisok összehangolása mellett transzparens, megfizethető, kitermelhető adórendszert kell (ene) kialakítani annak érdekében, hogy az adófizetők magatartásának szociológiai és pszichológiai törvényszerűségei a jövedelembevallás és befizetés irányába hassanak. Számos tanulmány9 rámutatott arra, hogy az adóellenőrzések számának kétszeres növekedése a jövedelemeltitkolás 15%-os csökkenését okozza, tehát a befektetett erőforrás a megterüléssel nincs arányba. A jövedelemeltitkolás okai egyszerre társadalmi-szociológiai (megélhetési) pszichológiai okait a feltárás után csak komplex, mindenre kiterjedő eszközrendszerrel lehet kezelni. A vállalkozások számának nagyságrendje nem teszi lehetővé, hogy a kormány hatékony ellenőrző rendszert működtessen. A felfedezési valószínűség pedig arra ösztönzi az egyes vállalkozásokat, hogy az adóbevallást, adómegfizetést kikerüljék. 9

Nagy Zoltán: A jövedelemeltitkolás okai, következményei és visszaszorítási lehetősége különös tekintettel Magyarországra 87.pp

ECONOMICA 2014/1


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011-es tájékoztatása szerint a NAV teljes kintlévőség 2270 Mrd. forint volt, a hátralékállományhoz képest a végrehajtással, felszámolással beszedett pénz alig haladta meg a 330 Mrd Ft-ot. Inkasszó révén 220 milliárd folyt be, az egyes vagyonelemek, ingatlanok árveréséből azonban mindöszsze néhány milliárd forint származott. A tájékoztatóban megjelent adatsorokból kitűnik, hogy nem csak a bevallással van baj, ha nem a már bevallott adók megfizetése sem sikeres, amely visszavezet az alapvető problémára. A feketegazdaság és a láthatatlan jövedelmek elleni harc csak úgy lehet eredményes, ha először a kiváltó okokat szüntetjük meg „[Nagy 2009] A kiváltó ok pedig a gazdaság jelenlegi állapota, a vállalkozások jelentős számban kényszervállalkozók, kritikus tőke és hitelhiány van. Véleményem szerint nem kell (ene) minden aktív munkavállalónak vállalkozónak lennie és nem szükséges minden ötletre egy vállalkozást alapítani, amely felszámolásához azonban olyan mértékű munkaerő-kereslet szükséges, amely jelenleg irrealitás. A munkák magas adó és tb. járulékkötelezettsége a kevés számú befizetőre vezethető vissza, amely csak a gazdaság növekedése esetén csökkenthető. A kevés számú adófizető fent akarja tartani vállalkozását ezért adó és járulékfizetési közételezettségeinek csökkentésével, tartja azt fent, a megfizetendő adót pedig hitelként használja fel, s keletkezik egy végeláthatatlan spirál, amelynek feloldása csak egy szempont vizsgálatával nem oldható fel. Az élőmunka terheit átvállaló fogyasztói adóra történő terhelés lehet ugyan jó megoldás, ha a gazdaság működése stabil és a GDP-hez viszonyítva 2%, vagy annál magasabb növekedést mutat. Ellenkező esetben csökken a befizetendő adók összege, amely csak a különadók kivetésével kompenzálható. A kutatások jelentős része megkerüli azoknak a sufni és garázscégeknek a kérdését, amelyek még papíron sem léteznek. ECONOMICA 2014/1

Az egyes hivatalok általánosságban azokat a vállalkozásokat ellenőrzik, amelyeknek van valamilyen nyilvántartási számuk, bejelentett címük. Érdekes és talán eredményes kutatás lehetne a nyomozóhatóságoknak, a cégbírósági nyilvántartásokban szereplő telephelyek összevetése a valóságos állapotokkal, illetve a székhelyszolgáltatók tevékenységének folyamatos ellenőrzése. A költségvetési csalás 2012. január 1. napjától hatályos új tényállása (2011. évi LXIII. törvény) növelni kívánja egyes szankciókat bízva abban, hogy elrettentő hatást vált ki, és ezáltal növekszik az adó befizetési hajlandóság, csökken az adóelkerülési szándék. A szankció azonban a rossz szabályozásból való dilemmát nem oldja fel, javíthat ugyan a költségvetés mai állapotán, de jelentős, számottevő változás önmagában ettől az intézkedéstől nem várható. 4. A PARADIGMAVÁLTÁS SZÜKSÉGESSÉGE Az elmúlt időszakokban a globalizálódó számvitel10 időszakában újból fellángolt az a vita, hogy a pénzügyi számvitel mennyire tudja követni a kedvezőtlen globális gazdasági folyamatokat, mennyire lehet előrejelző, beavatkozást elősegítő funkciója. A legfontosabb kérdés arra irányul, hogy az üzleti bizalomvesztést a transzparensebb, a nemzetközi standardok szerint elkészített beszámolók ellensúlyozzák-e. Helyre állítja-e a bizalmat egy standardok alkalmazása a számvitelben. Az Egyszerű Állam programja mennyiben összeegyeztethető a pénzügyi számvitel elveivel, funkciójával, szükség van-e egy szélesebb körű adószámvitel bevezetésére. 10

A globalizálódó számvitel kifejezést Deák István használta először. Budai Eleonóra megfogalmazásában: A globális (általánosítható) definíció szerint: a számvitel – bárhol a világon - a gazdasági, társadalmi struktúrába beágyazott rendszer, amely magában foglalja a diszciplínával kapcsolatos felhalmozott tudást (ismereti tőkét), a kialakult, de folyamatosan változó, fejlődő gyakorlatot és az ezt koordináló, szabályozó szakmai és kutató szervezeteket.

149


A bürokratikus elemnek nevezett könyvvizsgálói kötelezettség csökkentése, az adóegyszerűsítések számviteli hatásai ellentétes hatást váltottak ki az átláthatóság bizalom, hitelesség követelményekkel szemben. A válság hatásai következtében az állam jelentős adóssá vált, a kialakult körbetartozásokat nem sikerült megszüntetni, a fantomcégek, valamint az adócsalók száma tovább növekedett, a feltárás és annak törvényi következménye számottevően nem az elvárásnak megfelelően alakult. A válság kirobbanása óta a számviteli szolgáltatókat folyamatos érte az a vád, hogy nem voltak kellő válaszai a válságra, előre jelző funkciójuk nem működött, a múltbeli információn alapuló számviteli információ az azonnali beavatkozásra nem alkalmas.11 Számos értelmezéssel ellentétben a közgazdász társadalom számos esetben hallatta a hangját a válságban és az azt megelőző időszakban is, számos helyen felhívta a figyelmet a helytelen irányokra, az érvek azonban nem kerültek kellő fogadtatásra. A nem bizonyított véleményekkel ellentétben a számviteli szolgáltatók közösségei úgy látják, hogy ahol szerződésen alapuló könyvelés, adótanácsadás, könyvvizsgálat jött létre, ott csökkent az adóelkerülési hajlandóság, kevesebb adó-megállapítás született, a könyvvizsgálói jelenlét pedig kontroll szerepénél fogva is kellő visszatartó hatást gyakorolt. A magyar sajátosságok miatt a kötelező könyvvizsgálati értékhatár-emelésnek (50 M Ftról 100 M Ft-ra, majd 200 M-ra illetve 2014-től 300 M-ra) inkább negatív, mint pozitív hatása volt a költségvetésre nézve, és ezek hatások az önkormányzati könyvvizsgálati kötelezettség megszűnése miatt tovább növekedhetnek. A jelenlegi számviteli szabályozás összhangban 11

Magyar cégek (20 tőzsdén jegyzett, 8 tőzsdén kívüli) 2010-es IFRS beszámolói alapján készített Deloitte felmérés szerint a pénzügyi év vége és a pénzügyi kimutatás közzététele között eltelt napok átlagos száma 92 (a francia CAC 40 tőzsdeindexben szereplő cégek esetében ez 56 nap, míg a brit FTSE 350 index vállalatainál 59 nap)

150

van az Európa Uniós szabályzással, további finomítás, összehangolás szükséges. A számos nemzetközi példa helyi sajátosságok nélküli figyelembevétele, adaptálása fenntartással kezelendő, mert a hivatkozott nemzetközi alapok normálisan működő piacgazdasági kereteken belül valóban működhetnek, hazánkra inkább az eltérített, agyonszabályozott, átfogalmazott, nem kompatibilis, gyakran változó bürokratikus szempontok a jellemzők. Az Európai Unió egyszerűsítési törekvése a korkép elemzése, a helyi jelenségek figyelembe vétele nélkül egy-egy az egyben nem vehető át. Azok a hivatkozások, amely szerint az európai irányelvek bürokratikus rendszer felszámolására tett intézkedések átvételére szólítanak fel, figyelmen kívül hagyják, hogy fejlődő országunk sem az adómorálban, sem az etikában, sem az adatbázisokban, sem az információáramoltatásban, sem a büntetőjogi következményekben nem állunk a nyugat-európai szinteken. A Nemzetközi számviteli standardok rendszere egy Keretelven alapul, melyben lefektetésre kerültek a legfontosabb alapelvek, de kidolgozásuk a hazai rendszerbe való átültetésük kellő figyelemmel lehetséges, mert rendszerünk túlszabályozottá válik, és mint az számos esetben megtörtént a múltban feleslegesen és előbb és szigorúbban szabályozunk, mint az szükséges lett volna A standardok nem fedik le a számvitel öszszes területét, másrészt a szektorok mérete elhelyezkedése eltér az egyes uniós országokétól, ezért az adaptációnál a specializációnál fontos az átgondolt hazai szabályozás kiegészítése. „A számvitelt úgy is tekinthetjük, mint egy szolgáltató tevékenységet, amely kapcsolatot teremt a gazdasági események és a döntéshozók között. A kívánt megbízhatóságú előrejelzésekhez azonban nem elegendő az, hogy megfelelőek az alapinformációk, hanem megfelelő módszerek is szükségesek.”[Pál T 2011] A válság és azt megelőző időszak számtalan olyan helyzetet generált, melyekre gyorsan kellett reagálnia a számECONOMICA 2014/1


viteli és könyvvizsgálati szakmának. A számviteli szolgáltatók a Számvitelről szóló 2000 C. törvény többszöri módosításának alkalmazásával, standard előkészítéssel, módszertani könyvek kiadásával, oktatással próbált reagálni a mindenkori változásokra. Egyértelműnek tűnik, hogy a reakciók voltak elégségesek, a számvitelben is paradigmaváltás szükséges. Bár a szubjektív becslésnek jelentős hátrányai is vannak a valós értéket, jövőbeni értékeket és a becsléseket a bekerülési értékkel szemben a jövőben priorizálni kell, amely másfajta a pénzügyi kimutatásokat és egy egészen más megközelítésű könyvvizsgálati módszertant követel meg. „A vállalkozások túlnyomó nagy többségénél a számviteli információs rendszer - kötelező jelleggel - csak évente bocsát ki jelentéseket, amely dokumentumok azonban elavultnak is tűnhetnek egyes konkrét kérdések vizsgálatánál.” [Pál T 2011] A számviteli szakmának kell építenie azt a képességet, hogy rövid idő alatt tudjon reagálni a változásokra. A számviteli szolgáltatók, rendeletalkotók számára az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívásai azok az eszközök, módszerek, technikák javítása, továbbgondolása, amelyek a minőség irányába hatnak. A számviteli szolgáltatók nem működhetnek mindenhez értő polihisztorként, ezért tevékenységüket szegmentálni kell, egyes szegmensek tevékenységének naprakész ismerete elengedhetetlen követelmény lesz a minőségi munka végzésére, a reakciók kellő időpontban való megtétele érdekében.

A 1606/2002/EK rendelet bevezetése, adaptálása lassan halad világviszonylatban az IAS/ IFRS rendszer térnyerése12 nem kétséges, a számviteli rendszer erősítése és egységesítése alapvető követelmény a számvitellel szemben korábban meglévő bizalom helyreállítása érdekében. A számviteli irányelvek (78/660/EGK és 83/349/EGK irányelv) módosítására irányuló brüsszeli javaslat , amely a kisvállalkozások adminisztratív terheit kívánja csökkenteni jelentős hatással bír a pénzügyi kimutatás-készítés jövőbeli, kialakítandó elveire, amely ugyanakkor kellő körültekintéssel, óvatossággal alakítható át. A COREPER (az Állandó Képviselők Bizottsága közel hároméves elkészítés után jóváhagyta a könyvvizsgálat reformjával kapcsolatos jogszabálytervezetet, az európai parlamenti szavazást követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésre az adaptálásra. Az államháztartásról szóló 4/2013 (I.13) kormányrendelet alapvető módosításokat tartalmaz az államháztartás számvitelének szabályrendszerében. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V törvény alapvető módosításokat tartalmaz a gazdasági társaságok működését, az ügyvezetők és a számviteli szolgáltatók felelősségét illetően. A fenti szabályrendszer módosítások remélhetőleg hozzájárulhatnak a gazdaság etikus működőséhez, a válságból történő helyes kivezető út megtalálásához.

12

ECONOMICA 2014/1

US GAAP teret engedett az IAS-nak

151


Felhasznált irodalom [1.] Budai Eleonóra (2007) A számvitelei rendszer helye és szerepe változó világunkban. Phd értekezés PTKT gazdálkodástani Doktori Iskola [2.] Deák I 2005) A globalizálódó számvitel. Botos Katalin szerk Pénzügyek és globalizáció. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005.JATEPress,Szeged 201-214 [3.] Lukács (2011):A könyvvizsgálói szakma felelőssége és feladatai a pénz és tőkepiaci szereplőkkel szemben megrendült bizalom helyreállításában 129-134 pp. [4.] Krekó Judit–P. Kiss Gábor: Adóelkerülés és a magyar adórendszer. Magyar Nemzeti Bank 65. tanulmány 2007.szeptember 12 [5.] Hegedűs M (2012) A kisvállalkozói attitűd sajátos vonásai. Könyvvizsgálók lapja 2012. I évfolyam 7-8 szám 10-12 pp. [6.] Nagy I Z (2009) A kifehérítés akadálya. Figyelő 2009 34. szám. 20-22 pp. [7.] Nagy I Z (2011) A jövedelemeltitkolás okai, következményei és visszaszorítási lehetősége különös tekintettel Magyarországra Vállalkozásfejlesztés a XXI században Óbudai Egyetem Kiadvány 2011 [8.] Pál T (2011) A számvitel lehetőségei a válság időszakában [9.] Miskolc; Lillafüred, Magyarország, 2011.05.19-2011.05.20 Konferenciakiadvány [10.] Semjén et (2001) Elemzések a rejtett gazdaság magyarországi szerepéről. MTA KTK és TÁRKI közös kutatási program Budapest, 2001. február [11.] Szirmai Péter et (2008): A KKV-k növekedése empirikus megközelítésben. Fejlődés és növekedés a KKV-k világában, gátló és segítő tényezők empirikus megközelítésben. Tanulmány. Budapest.

152

ECONOMICA 2014/1


Nina Voskolovich

Innovative aspects of tourism development in Russia Nina Voskolovich: Инновационные аспекты развития туризма в России A turizmusfejlesztés innovatív aspektusai Oroszországban The author applies three main approaches to examine the tourism development in Russia, which has a variety of climatic zones and rich tourist resources, namely, cluster, special economic zones and target-oriented approaches. The specificity of their implementation is further observed at regional level. Conclusions and recommendations are aimed at performance improvement of the tourism industry. Keywords: tourist resources, clusters, special economic zones, target programs. A szerző az oroszországi turizmusfejlesztés vizsgálatában három fő megközelítási módszert alkalmaz: a különböző éghajlati övezetek szerinti, a turisztikai erőforrás-ellátottság alapján, vagyis klaszterek szerint, illetve a speciális gazdasági övezetek alapján cél-orientált megközelítést.A következtetések és az ajánlások a turiszmus teljesítményének növelését célozzák. Kulcsszavak: turisztikai erőforrások, klaszterek, különleges gazdasági övezetek, célprogramok А Автор рассматривает три основных подхода к развитию туризма в России, обладающей разнообразными природноклиматическими зонами и богатыми туристскими ресурсами: кластерный, особые экономические зоны и программно-целевой. Показана специфика их реализации на региональном уровне. Выводы и рекомендации направлены на повышение эффективности деятельности индустрии туризма. Ключевые слова: туристские ресурсы, кластеры, особые экономические зоны, целевые программы Современное развитие туризма в России рассматривается как инновационное направление преобразования национальной экономики, позволяющее перейти к ресурсоэкономичному и экологически безопасному росту. В 2012 г. Россия по числу туристских приECONOMICA 2014/1

бытий заняла 10 место, по поступлениям от туризма – 3- место среди стран-лидеров индустрии гостеприимства (таблица 1). По данным исследования, предпринятому Oxford Economics, вклад индустрии гостеприимства составил в 2011 г. 3,4 трлн руб. (106 млрд долл. США), или 5,9% от общего объема ВВП Российской Федерации, тогда как вклад в ВВП автомобилестроения – 4,8%, химической промышленности – 3,3% и услуг связи – 2,9%1. По экспертным оценкам доходы от туристской индустрии могут быть сопоставимы по величине с доходами от экспорта российских нефти и газа. Государственное регулирование развития туризма осуществляется посредством федеральных и региональных целевых про1 Борисов П. Открытие экономистов: в России туризм вносит больший вклад в ВВП, чем автомобилестроение. Инфогруппа «ТУРПРОМ». – URL: http://www.tourprom. ru/news/ 18610 (дата обращения: 26.06.2013)

153


Таблица 1: Страны – лидеры индустрии гостеприимства в 2012 г.* Число прибытий, млн.чел. 2000 2010 2012 77,2 77,1 83,0 51,2 59,8 67,0 31,2 55,7 57,7 46,4 52,7 57,7 41,2 43,6 46,4 9,6 27,0 35,7 19,0 26,9 30,4 23,2 28,3 29,3 10,2 24,6 25,0 19,2 20,3 25,7

Страны

Поступления, млрд.долл. США 2000 2010 2012 1. Франция 1. США 82,9 103,5 126,2 2. США 2. Испания 30,0 52,5 55,9 3.Китай 3.Франция 33,0 46,6 53,7 4.Испания 4.Китай 16,2 45,8 50,0 5.Италия 5.Италия 27,5 38,8 41,2 6.Турция 6.Германия 18,7 34,7 38,1 7.Германия 7.Великобритания 21,9 32,4 36,4 8.Великобритания 8.Австралия 9,3 29,6 30,4 9.Малайзия 9.Макао 3,2 27,8 43,7 10.РФ 30.РФ 3,4 9,0 11,2

* Составлено по: World Tourism Organization (UNWTO). Tourism Highlights, Edition 2013.

нии условий жизни и отдыха россиян, а грамм, а также выделением из госбюджета также в повышении занятости населесубсидий на поддержку отдельных наиболее значимых проектов. ния за счет создания в сфере туризма На предстоящий период предусмотрена реи сопряженных с ним отраслей дополализация федеральной целевой программы нительных рабочих мест. Разнообразие «Развитие внутреннего и въездного туризма природно-климатических зон, культурнов Российской Федерации (2011-2018 годы)» исторических памятников, национальных и государственной программы «Развитие и местных традиций требует дифференкультуры и туризма» (2013-2020 годы). цированного подхода к развитию туризма Ожидаемый совокупный эффект от реализав российских регионах. ции целевых программ должен включать пять следуюРис. 1. Основные направления щих компонентов: развития туризма в регионах России - имиджевый – формирующий образ России как страны благоприятной и безопасной для туризма, в т.ч. въездного; - экономический – обеспечивающий приток инвестиций в создание высокотехнологичной туристской инфраструктуры; - бюджетный – ведущий к увеличению на- В настоящее время на региональном уровне логовых поступлений в государственный в развитии туризма сложились три основи местные бюджеты; ных подхода: кластерный, создание особых - экологический – ориентирующий на ра- экономических зон и программно-целевой. циональное использование возобновляеКластерный подход наиболее приемлем мых природных ресурсов; для регионов с высоким туристским потен- социальный – проявляющийся в улучше- циалом, освоение которого требует значи154

ECONOMICA 2014/1


тельных инвестиций в создание туристской инфраструктуры и активного продвижения туристского продукта как на российском, так и на мировом рынках туристских услуг. Создание кластеров базируется на сотрудничестве, в границах конкретной территории, предприятий и организаций различной профильно-отраслевой направленности, взаимодействующих по поводу производства, продвижения и реализации составных элементов туристского продукта (услуг транспорта, размещения, досуга и т.п.). Пилотные проекты, связанные с созданием кластеров, предполагают развитие в качестве приоритетных экологического, горнолыжного, аграрного, автомобильного туризма. Так например, в Вологодской области формируются кластеры по трем направлениям: - западное (центр Белоозеро), где приоритетными стали культурно-познавательный, событийный, паломнический, аграрный виды туризма; - восточное (Великий Устюг – родина Деда Мороза) с преобладанием спортивного, экологического, социального (детского) туризма; - северное (Вологда – местный Кремль) с упором на культурно-познавательный, экологический, круизный (речной и озерный), аграрный туризм. В Вологодской области решается задача информационного продвижения на российский и международный рынок брендов местных туристских объектов, суть которой заключается в изменении ориентации туристов с «море-солнце-пляж» на «знаниеландшафт-досуг». В Республике Башкирия формируются три кластера: туристско-рекреационный (культурно-познавательный, экологический, водный виды туризма), автотуристский (культурно-познавательный, событийный, ECONOMICA 2014/1

приключенческий, спортивный горнолыжный, конный), собственно туристский. Особое внимание в Башкирии уделяется социальному туризму и увеличению обслуживаемого контингента пенсионеров, инвалидов, детей, что позволяет невелировать сезонные колебания в использовании туристских объектов. Особые экономические зоны туристского типа создаются на территориях, определяемых правительством Росси, где государственная поддержка осуществляется предоставлением особого режима благоприятствия предпринимательской деятельности, в т.ч. посредством налоговых льгот и преференций на прибыль, на имущество, на используемые земельные участки и т.п. Особые экономические зоны туристского типа действуют на Алтае: «Алтайская долина» и «Бирюсовая Катунь», в регионе озера Байкал: «Байкальская гавань» и «Ворота Байкала». На территории этих зон в особо благоприятном режиме предоставляются услуги по технологическому присоединению и обеспечению энергоресурсами, строительству, аренде имущества, производственных, офисных помещений, транспортных средств и др. На основе договора между администрацией территории, реализующей концепцию особой экономической зоны, и правительством страны из федерального бюджета выделяются средства на восстановление и реконструкцию памятников культурноисторического значения, транспортной инфраструктуры и т.п. Программно-целевой подход для обоснования направлений развития туризма находит достаточно широкое применение как в регионах с хорошо освоенным туристским потенциалом, так и в тех регионах, где имеющиеся богатые ресурсы пока еще труднодоступные в силу недостаточности 155


средств размещения, сложности транспортного сообщения и др. В рамках этого подхода осуществляются мероприятия по модернизации действующих объектов инфраструктуры и строительству новых. Данный подход реализуется в регионах Центральной, Северо-Западной, Южной части России, ориентированных на культурнопознавательный, паломнический (религиозный), оздоровительный (пляжный), деловой туризм. Наиболее привлекательными для туристов стали объекты городов «Золотого кольца», Санкт-Петербург с программами «Белые ночи» и др. Оценка туристской привлекательности российских регионов осуществляется посредством системы показателей, позволяющей характеризовать уровень развития индустрии туризма (рис. 2).

Для координации рынка туристских услуг и его информационного обеспечения исчисляются такие показатели, как число международных прибылей, число российских туристов на внутренних маршрутах, коэффициенты использования гостиничного фонда, объем платных услуг в сфере туризма и др. Вместе с тем, целесообразно включать в анализ показатели, способствующие улучшению качества обслуживания и увеличению доходности, в т.ч. рост числа повторных туристских посещений, увеличение срока пребывания, равномерность распределения туристских потоков по территории и маршрутами, сглаживание сезонности. Представляется важным для развития российского туризма более активное продвижение региональных туристских брендов на внутреннем и мировом рынках.

Рис. 2. Факторы туристской привлекательности регионов в России

Литература: [1.] Федеральный закон РФ «О внесении изменений в ФЗ «Об основах туристской деятельности в Российской Федерации» от 24.11.1996 г. № 132-ФЗ (в ред. от 03.05.2012 г. № 47-ФЗ). [2.] Восколович Н.А. Маркетинг туристских услуг. – М.: ЮНИТИ-ДАНА, 2009. [3.] Туризм в меняющемся мире. Под ред. Восколович Н.А. – М.: МГУ-ТЕИС, 2010.

156

ECONOMICA 2014/1


Chepurda Larysa Mykhailivna

Analysis of the ways of efficiency enhancement of transportation services in tourism Chepurda Larysa Mykhailivna: Аналіз шляхів підвищення ефективності транспортних послуг в туризмі A turisztikai közlekedési szolgáltatások hatékonyságának elemzési módjai Туризм – це одна з найбільш динамічних у своєму розвитку галузей економіки світу. Туристичний бізнес стає дедалі все більш привабливим не тільки для споживачів послуг, а й для підприємців, що обумовлено мінімальними вкладами на створення і розвиток туристичного бізнесу, швидкою окупністю витрат, постійним попитом на туристичні послуги тощо. Ключові слова: туризм,транспортні послуги, ефективність A turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Köszönhetőenannak, hogy viszonylag alacsony költségű beruházás szükséges a turisztikai vállalkozások létrehozásához, magas a megtérülési ráta, a kereslet folyamatosan növekszik a turisztikai szolgáltatások iránt. A turizmus iránt így az utóbbi időben nemcsak a potenciális utazók, de a vállalkozók, köztük a szállítással foglalkozók is érdeklődnek. Kulcsszavak: turizmus, közlekedési szolgáltatások, hatékonyság ABSTRACT Tourism is one of the most dynamically developing fields of the world economy. Owing to the relatively low-cost capital investment necessary to set up and develop tourism business, high levels of payback rates, constantly rising magnitude of demand for tourist services, tourism business has recently been drawing the attention of not only its potential customers, but also of entrepreneurs. Keywords: tourism, transportation services, efficiency Transportation provision is one of the key elements of tourism infrastructure, included in the main complex of services in the system of tourism product. Transport companies are viewed as a special form of tourism companies, ECONOMICA 2014/1

which constitute the system of tourism at the tourism market. As an integral part of the sphere of economy, transportation in itself does not manufacture any goods, being indirectly involved in their production, supplying industries with raw materials, equipment and delivering products to the consumer. Transportation expenditure is included in the final cost of the product. In certain industries transportation costs entail significant expenditure, such as, for instance, forestry and petroleum industries, where they can be reaching the point of 30% of the total production cost. Transportation is key to success in tourism, inasmuch as it is indispensable for the running of the services that are sold and bought at the world tourism market. Thriving of tourism markets, which are incessantly generated and spread, as well as an

157

Chepurda Larysa Mykhailivna: Analysis of the ways of efficiency enhancement of transportation services in tourism

adequate transportation system are one of the most important prerequisites for the efficient operation of any tourist center. Tourist service demand has accelerated the development of the transportation industry. One of the most significant factors contributing to it are the remarkable scientific and technological advances made in the transportation industry over the recent decades. In Ukraine, an attempt at designating transportation services together with their development strategies implementation is complicated at the country’s tourist market due to a number of problems, such being deficient information provision of tourism market, widely-spread illegal business, lack of clearly defined legal and regulatory framework for the management of tourism, its poorly organized infrastructure, discrepancy between the price and quality of service etc, which hinder the implementation of the aforementioned strategy at the Ukrainian market. Intensive tourism development requires close interaction with information systems, since tourism service is a product that needs immediate deliverance. Therefore, bringing the process of catering to the level of automaticity is essential at the tourism market. Since transportation services enjoy priority in the whole complex of tourism services, their efficiency applies primarily to transportation. The number of Internet users has risen considerably over the recent years (78% of the population of the USA by the end of the previous year, 65% of Japan’s population, and 69% of the population of Great Britain). Application of information and computer technology in reservation systems determines the clarity and efficiency of interaction between all participants of tourism business related to the provision of transportation services to clients. Utilizing the information systems of reservation provides new opportunities: for the integration into the world tourism market; efficiently managing one’s activity; targeting the market of tourist product; planning marketing strategy; forming preliminary lists of tourist product consumers and ensuring catering for 158

the clients’ needs, analyzing tourist product demand at various points in time etc. It is noteworthy, that the prevailing number of online purchases worldwide is made in the USA, accounting for 75% of all bookings. Online tourist services purchase in the USA has been steadily on increase year by year. Among the services booked preference varies from 66% for flights, 22% for hotel accommodation, 9% for car rentals and, finally, 3% for cruises and rail transportation. In Europe, consistent improvement is seen at the on-line sales and will eventually surpass the rates of reservations in the USA. The level of on-line booking is at its highest in Great Britain (38%), followed by Germany with 22%, France (12%), Scandinavia and Benelux, Austria and Switzerland. The lowest demand for this service can be traced in the countries of Southern Europe, namely Italy, Spain, Portugal and Greece. Flights account for the largest share of bookings (more than 62%), hotel services account for 14%, package tours - for more than 10%, rail transportation – more than 9%, car rental service – about 3%. At present, computer reservation systems (CRS) have proven to be by far the most effective means owing to their high reliability, accuracy, efficiency, multifunctional character, fast information processing and transmission to other members of tourism market, a high degree of information security, and the ability to integrate into the global systems through Internet gateways. CRS utilization offers enormous benefits to all those involved in tourism business. Currently, the top global reservation systems are Sabre, Galileo, Amadeus, Worldspan, Fidelio, Gabrielle etc. (Fig.1). Consequently, the most significant market share is held by Galileo (about 40%), Sabre ranks second, with Amadeus and Worldspan, more common at the domestic market, following them. In essence, tourism industry provides most of its transportation services to its customers by means of CRS. Furthermore, CRS offers ECONOMICA 2014/1


benefits not only to travel agencies, but also to all those concerned with tourism market and helps to eliminate such problems as inaccurate information related to destinations, information delay, inaccurate data on travelers, inaccessibility of remote tourist destinations etc.

the personnel’s competence; offering special training to the personnel on the application of the new information technologies of transportation services (CRS); validation of the data provided by competitors with regard to the specific nature of transportation services; focusing on the potential consumer of the Figure 1.Quantity of reservations made via CRS (once a year) services; designing plans for corporate customer service; maintaining close contact with those interested in the enhancement of the transportation service market in Ukraine; elaborating unified schemes of cooperation with the relevant providers of transportation Having analyzed and summarized the criteria services at their primary market. Thorough analysis of the current state of of efficiency of transportation services in tourism and considered its inherent features, as the tourism market suggests that transportawell as the complex nature of forecasting the tion exerts considerable impact on the econprice structure of such a complicated market, omy and development of the tourism market. the following ways of enhancing the efficiency Hence, further research is needed into the of transportation services are proposed: seg- problem of the role of transportation system in mentation of the tourism market on the basis tourism and elaboration of optimized schemes of transportation expenditure with the aim of of transportation services in certain regions of singling out the necessary segment; improving the world etc.

References [1.] Ильина Е.Н. Организация железнодорожных перевозок [текст]: – М.: Советский спорт, 2011. – 383 с. [2.] Морозов М.А. Информационные технологии в социально-культурном сервисе и туризме - 2-е изд., стереотип [текст]: - М.: Изд. центр «Академия», 2012. - 240 с. [3.] Гуляев В.Г. Организация туристских перевозок [текст]: – М.: Финансы и статистика, 2011. – 319 с. [4.] Бізнес-портал. [Електронний ресурс]. – Доступний http://www.business.if.ua/themes/

ECONOMICA 2014/1

159


Yanina Aleksandrovna Voynova

The health resort sphere in Russia and evaluation of its potential for development Yanina Aleksandrovna Voynova: Состояние санаторно-курортной сферы в России и оценка потенциала её развития A gyógyüdülési ágazat helyzete és fejlesztési lehetőségei Oroszországban B статье рассмотрены исторические аспекты формирования санаторно-курортного комплекса в России, проведена оценка его текущего состояния, рассмотрены основные источники финансирования санаторно-курортного лечения для граждан России, показаны тенденции развития рынка санаторно-курортных услуг, пути повышения конкурентоспособности услуг, приведена оценка потенциала развития сферы санаторно-курортных услуг. Ключевые слова: санаторно-курортный комплекс, экономическая эффективность, финансирование, конкурентоспособность A tanulmány az oroszországi szanatórium-üdülőkomplexumok történeti kialakulásával foglalkozik, bemutatja a jelenlegi állapotot, felméri a finanszírozási források adta lehetőségeket az orosz lakosság számára, valamint a spa-szolgáltatások piacának feljődési tendenciáit. Információkat nyújt arra vonatkozóan, hogyan lehet a szolgáltatások versenyképességét értékelni és javítani a szanatóriumi és a wellness szolgáltatások körében. Kulcsszavak: szanatórium-üdülőkomplexum, gazdasági hatékonyság, finanszírozás, versenyképesség ABSTRACT The article deals with the historical aspects of the sanatorium-resort complex formation in Russia and it presents the assess of its current state; the main sources of funding of sanatorium-resort treatment for Russian citizens are described; tendencies of development of the market of SPA-services were shown; it includes information about the ways how to improve the services competitiveness; methods of the evaluating for potential of development in sanatorium-and-SPA services sphere are presented. Keywords: sanatorium-resort complex, economic efficiency, financing, competitiveness 160

SANATORIUM-AND-SPA RESORT’S DEVELOPMENT IN RUSSIA: HISTORICAL ASPECT The national SPA-resort complex was sustainably developed under the Soviet Union. The process of development was based on a combination of practical experience and scientific researches. In all major Spa-centers, situated all over the huge country, was operating research institutes of balneology. Research teams was involved in the process of approving new methods of sanatorium-resort treatment, based on the unique natural treatment factors.The vast network of sanatorium-and-Spa institutions were providing affordable services to a wide range of citizens. ECONOMICA 2014/1


Table 1. The basic indicators of sanatorium establishment’s activity in Russia Parameter Number of the sanatorium organizations Сapacity, thousand beds Number treated and having a rest in the sanatorium organizations, thousands people

1990

1995

2000

2005

2010

2010/1990 %

3427

2927

2409

2173

1945

56,8

485

400

395

432

423

87,2

6345

3914

4919

6348

6049

95,3

The number of the sanatorium organizations in Russia during the period from 1990 to 2010 was reduced by 1482 organizations or for 43,2%. As well one-time capacity of health resorts decreased per 62 thousand beds or per 12,8%. The number of the treated was minimum in 1995; however in 2010 it practically came to level of of 1990’s indicators. As a whole, for the twenty-year period, despite considerable reduction of number of the enterprises of a sanatorium complex, its bed’s capacity decreased slightly, and the number of the served persons almost returned to indicators of 1990. The Soviet health-care system was a unique system of health care based on the principle of «clinic-hospital-health resort/sanatorium», thus the patient passed through all the stages of diagnosis, treatment, recovery and rehabilitation in a resort area. Practitioners in the area of health resort medicine noted that the number of sick days due to respiratory diseases among workers, commuters in the sanatorium for treatment and rehabilitation, was minimal. So was obvious economic rationale for funding of sanatorium-resort treatment, because it was observed at a cost savings in payments to hospitals and workers during the year, the permanency of the economic circulation, benefiting the company and the State as a whole. Lots of skeptics note that conditions and comfort in sanatoria of that era were too primitive. Rooms were equipped with simple furniture, without extravagance. Almost all of the rooms were multiple-beds: from 2-4 beds and even more per one room. There were no any facilities in the room except a hand-washer sink. All ECONOMICA 2014/1

other facilities (toilet and shower rooms) took place in a corridor. Single tourists hosted in these simple rooms. Families with kids had an opportunity to bed in separate rooms, but with the same minimum services. The main aims of the sanatorium complex management in that time were organization sanatorium-resort therapy process and a dietary-food catering. CURRENT SITUATION IN SANATORIUM-RESORT SPHERE After the Soviet Union disintegration the budget financing of sanatorium-and-spa sphere was dramatically reduced. Most of the sanatorium organizations were transferred under the labor unions structure. They were not ready to face with free market economy realities. The Russian citizens, who had no opportunities to travel abroad before, started to visit foreign resorts with a great pleasure. The main goal of travelling had been changed. Nowadays Russians travel for recreation. They prefer educational tourism as well. But treatment and health care tourism are not so much popular as it was before. The necessity of fundamental transformations in sanatorium-resort sphere to increase the level of domestic health resorts competitiveness is an obvious fact now. There were incredible efforts of managers, who in the conditions of limited financial resources provided the radical reorganization process in health resorts sphere. However the reconstructed branch still couldn’t attract tourists in the same quantity as it was in Soviet period. Actually the status of year-round resorts couldn’t be returned. 161


Technology of health-treatment process was considerable changed. Traditionally the treatment program in sanatorium consisted of three weeks treatment procedures. Now the tourist has an opportunity to stay at sanatorium no more than 10-11 days. Therefore the treatment program was reduced. No wonder that the improving effect of this reduced program decreased.

and led to increase the sanatorium enterprise economic efficiency. The population expenses for sanatorium treatment are growing. It is shown in the table below (the example of statistical data of Krasnodar Krai). In the period of 2008-2011 the population expenses for sanatorium services increased on 1794 million rubles or by 1,4 times.

Table 2. Commercial services in the sphere of culture, tourism and recreation of Krasnodar Krai, million rubles. Parameter Commercial services, total value which includes: tourist services sanatorium-and-spa services hotel services sport and physical training services cultural establishment services

2008 137868

2009 161787

2010 186095

2011 214282

2011/2008 1,6

1962 4853 13230 590 1899

2245 5085 14584 681 2368

2848 5389 16856 942 2657

3394 6647 18959 1247 3141

1,7 1,4 1,4 2,1 1,7

Present-day activity of sanatoriums based Dynamics of consumer prices of sanatorium on dividing sanatorium services. Tourist can and hotel services is shown in the picture pay for accommodation, food and treatment below. as a whole or can buy it separately. That is To end of 2011 the financial result of sanatowhy many tourists stay in sanatoria not for rium establishments activity of Krasnodar Krai the treatment purposes, but just to have a rest. So, people Figure 1. don’t pay for medical servic- Dynamics of consumer prices of sanatorium and hotel services es. The sanatorium technology looks like hotel enterprise technology. As a whole it is the extremely negative tendency, because sanatorium expenses in this case grow to the needs of containing medical equipment and personnel which completely aren’t involved. Providing of price availability of services in the long term would allow tourists to pay for medical care 162

ECONOMICA 2014/1


was equal to 437,3 million rubles. Thus activity of 65,6% of sanatoriums was profitable, but 34,4% of them have financial difficulties. Taking into account that Krasnodar Krai has the richest resort and tourist potential, it is possible to conclude that it is used incompletely. THE WAYS OFSANATORIUM SPHERE DEVELOPMENT ACCELERATION

Development of a sanatorium complex is also interfaced to acceptable marketing policy. In certain cases it is necessary to be guided by involvement of solvent clients, providing them quality services and providing comfortableconditions in a health resort. In other cases it is required to optimize expenses and to provide services to lower-income citizens, who are needing in sanatorium treatment. In any case,

Figure 2. Investments into fixed capital of sanatorium The future development of the sanatorium organizations establishments of Krasnodar Krai, million rubles (trend). requires the attracting of finance. The development of material base can be carried out due to borrowed funds and investors funds. Today the problem of increasing of a number of rooms is not so actual, but comfort increasing is needed. It is important to put into practice modern resort techniques of treatment. But all that need serious financial expenses too. The tendency of growth of the volume of in- it is very important to keep available price to vestment into capital of sanatorium establish- the sanatorium services, because this segment ments on the example of Krasnodar Krai is of of national health care system remaim huge social and economic value. shown in figure 2. References [1.] Health care in Russia. 2013: Statistics digest / Rosstat. - M, 2013. - 380 p. [2.] Resort and tourist complex of Krasnodar Krai. 2007-2012 . Statistics digest. Krasnodarstat 2012. – 96 p.

ECONOMICA 2014/1

163

Máté Zoltán – László Éva – Szakács Attila: A közszolgáltatások marketing tevékenységének...

Máté Zoltán – László Éva – Szakács Attila

A közszolgáltatások marketing tevékenységének, ezen belül a vevőelégedettség vizsgálata, a természettudatos fogyasztók kialakulásának tükrében Jász-Nagykun-Szolnok megyében Máté, Zoltán – László, Éva – Szakács, Attila: Research about marketing of public services including customer satisfaction, considering the appearing tendency of environment conscious consumers in the County of Jász-Nagykun-Szolnok Our research is targeting the supplier companies operate in the County of Jász-Nagykun-Szolnok. The definitions of public service and public utility service will be described in this article. We examine how the County supplied with public utility services so we can have a bigger picture about how pleased or even unpleased are the people of the region about the services. Finally we discuss the subject matter of marketing activities of public utility service companies. Is the satisfaction of customers an evidence for the assumption that there is limited contest between the utility service companies? Keywords: marketing, customer’s satisfaction, public services ÖSSZEFOGLALÓ Kutatásunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő szolgáltató vállalatokra irányul. Jelen írásban definiálásra kerülnek a közszolgáltatás, valamint a közüzemi szolgáltatás fogalma. Vizsgálat alá vonjuk a megye közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottságát azzal a céllal, hogy a későbbiekben átfogó képet kapjunk a térség lakosságának szolgáltatásokkal való elégedettségéről. Végezetül foglalkozunk, azzal a kérdéssel, hogy a közüzemi szolgáltatást nyújtók, milyen jellegű marketing tevékenységet folytatnak, illetve ezen belül megvalósul-e a limitált versenyhelyzet, ami esetlegesen a vevőelégedettség megvalósulásában ölt testet. Kulcsszavak: marketing, vevőelégedettség, közszolgáltatás BEVEZETÉS Közszolgáltatás: „közcélú illetve közérdekű szolgáltatás, melyet a közösség minden tagja azo164

nos feltételekkel vehet igénybe” (Illés, 2000). A közszféra által végzett tevékenységek körét statisztikai megközelítésben Pukli (2002) két csoportra bontja. Az egyik csoportba az üzemi jellegű tevékenységeket illetve szolgáltatásokat, a másikba pedig az intézményi jellegű szolgáltatásokat sorolja. Az Európai Unió tagállamaiban használatos System of National Account (SNA) metodika tartalmában hasonló elgondolások alapján értékeli a közszolgáltatásokat. A külön csoportba sorolt közüzemi szolgáltatások egy részét ma már nem az állam biztosítja, hanem a privatizáció után többnyire külföldi tulajdonban lévő szolgáltató cégek. Napjainkban a közüzemi szolgáltatások esetében – villamos áram, gáz, távfűtés, víz és csatorna, kommunális hulladék szállítása, kezelése, távközlési és postai, vasúti közlekedési szolgáltatás, városi tömegközlekedés – már majdnem maradéktalanul érvényesülhetnek a piaci viszonyok. Igénybevételük sok esetben helyhez kötött, így a potenciális fogyasztó számára elérhetetlen lehet kiépített hálózat nélküli területeken. Ugyanakkor ECONOMICA 2014/1


az intézményi közszolgáltatások humán jellegű jószágok (pl. oktatás, egészségügyi ellátás), valamilyen személyhez kötött szolgáltatási tevékenységet jelentenek és jellemzően nem piaci szolgáltatások. Postai szolgáltatások esetében az EU szabályozás meghatározza az egyetemes szolgáltatás kategóriáját, amelyet mindenki által elérhetően és diszkrimináció mentesen kell nyújtani. A teljes körű szolgáltatási kötelezettség mellett a szolgáltatások szűk körére kizárólagos jog illeti meg a kijelölt egyetemes postai szolgáltatót. A fenntartható szolgáltatások körének fokozatos szűkítése és a 2009-től várható teljes liberalizáció a közösségi postai szolgáltatások versenyének további megnyitását célozza. A közüzemi szolgáltatások olyan alapvető szolgáltatások, amelyek legfontosabb jellemzői leírhatók a szervezet és az igénybevevő részéről (Hetesi, 2000). A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSOK HELYE A SZOLGÁLTATÁSOK KÖRÉBEN A szolgáltatások rendkívül összetett csoportjában kiemelt szerepet töltenek be azok a vállalkozások, melyeknek tevékenysége a társadalom valamennyi tagjainak igényét kielégítik. A közszolgáltatás a szolgáltatások azon sajátságos típusa, melynek legfőbb jellemzője a közösségi jelleg. Közszolgáltatás mindazon – az állam, a helyi önkormányzatok, vagy más szervezetek által nyújtott – szolgáltatás, amely a lakosok széles körének nyújt valamilyen ellátást. Közszolgáltatást nyújtanak a cégek abban az értelemben, hogy a szolgáltatásuk közcélú, illetőleg közérdekű, amelyet egy nagyobb közösség minden tagja megközelítőleg azonos feltételek mellett igénybe tud venni, ezért ezeknek a szolgáltatásoknak a rendelkezésre állása valamilyen mértékig közösségi megszervezést, illetve szabályozást, ellenőrzést igényel. (Illés, 2000). Mivel egy társadalomban a társadalom tagjai számára nyújtandó közfeladatokról nincsen lista, sem az EU-s, sem a magyar jogrend nem ad arra nézve kapaszkodót, hogy mit tekintsünk közfeladatnak, nem tudjuk pontosan, hogy haECONOMICA 2014/1

zánkban mit tekintsünk a kötelezően nyújtandó közfeladatnak, így először annak lehatárolása szükséges, hogy mit tekintsünk kutatásunk tárgyának, milyen tevékenységekre irányuljon pontosan a kutatásunk A korábbi közszolgáltatásokra irányuló kutatások adnak némi támpontot a fogalom pontos lehatárolásához. 2011-ben Kiss Norbert vezette kutatás TAMOP által finanszírozott kutatás a versenyképesség és a közszolgáltatás kapcsolatának vizsgálata során adott módszertani támpontokat a szektor vizsgálatához. Dinya László kutatása a közszolgálati menedzsment sajátosságait kutatta 2002-ben, Báger Gusztáv és Czakó Erzsébet pedig 2010-ben a közszféra és a gazdaság versenyképessége címmel készített tanulmányt. Ezeknek a tanulmányoknak alapján gyűjtöttük össze a közszolgáltatásokra vonatkozó legfontosabb megállapításokat, csoportosításokat. A közszféra által végzett tevékenységek körét statisztikai megközelítésben Pukli (2002) két csoportra bontja. Az egyik csoportba az üzemi jellegű tevékenységeket illetve szolgáltatásokat, a másikba pedig az intézményi jellegű szolgáltatásokat sorolja. A közüzemi szolgáltatások lehatárolásánál ezt a megközelítést tartjuk kutatásunk szempontjából a leginkább megfoghatónak, ezért a továbbiakban a közüzemi szolgáltatások alatt a villamos áram, gáz, távfűtés, víz és csatorna, kommunális hulladék szállítása, kezelése, távközlési és postai, vasúti közlekedési szolgáltatás, városi tömegközlekedés szolgáltatásokat értjük és a további kutatásainkat ezekre a szolgáltatókra irányítjuk. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOKAT CSOPORTOSÍTÁSA Tulajdonforma szerint: a. állami, önkormányzati szereplők által nyújtott szolgáltatások b. magánszereplők által nyújtott közszolgáltatások c. vegyes modell- magán szféra és a közszféra egymás mellett nyújtja a szolgáltatást. (egészségügyi ellátás; a helyi tömegközlekedés) 165


Finanszírozási forma szerint: d. állam, önkormányzat által finanszírozott szolgáltatás (pl. rendőrség) e. a fogyasztók, ügyfelek által finanszírozott szolgáltatás (pl. elektromos áram) f. vegyes finanszírozás (pl. egészségügy) Igénybevevők köre szerint: g. „mindenki” – rendőrség, honvédség h. „fogyasztók” / ügyfelek- oktatás KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁS FOGALMA

fürdőszolgáltatások; az energiaszolgáltatások, személyszállítás stb. Találkozunk kommunális közszolgáltatások elnevezéssel is, mely alatt a helyi közszolgáltatásokat kell érteni. Bármilyen elnevezést is adunk a települési közösségi szolgáltatásoknak, leginkább a település önkormányzata tekintette feladatának a szervezését, az ellátás biztosítását. A közüzemi szolgáltatók és a lakosság kapcsolata a más szolgáltatókkal való összevetésben számos sajátossággal jellemezhető. A közüzemi szolgáltatások olyan alapvető szolgáltatások, amelyek legfontosabb jellemzői leírhatók a szervezet és az igénybevevő részéről (Hetesi, 2000).

A közüzemi szolgáltatások a tevékenységek statisztikai osztályozása szerint nem képeznek önálló nemzetgazdasági ágat. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere szerint, A szervezet részéről Az igénybevevő részéről a szűken vett kommunális köz- kvázi” természetes monopolhelyzet alapvető szolgáltatások, kicsi a helyettesítési lehetőség szolgáltatási szaktevékenységek több nemzetgazdasági ág- piaci verseny korlátozott tömeges igénybevétel, egyenlőség, szabad hozzáférhetőség hoz, ágazathoz, alágazathoz és szakágazathoz tartoznak. Ezért közösségi tulajdonban és/vagy kö- a szolgáltatás folyamatossága a terület elnevezése évtizedek zösségi ellenőrzés alatt folyik óta vitatott a szakemberek felvállaltan állandó tevékenység rendszeres fogyasztás között. A közüzemi megneve- országos, folyamatos kapcsolat a szervezettel zést első alkalommal az állami illetve regionális kiterjedés vállalatokról szóló1977. évi VI. folyamatos kapcsolat az igénylővel a fogyasztói elégedettség csak részben befolyásolja a cég törvény VII. fejezete használja, gazdasági mutatói amikor e tevékenységet ellátó vállalatokat közüzemi vállala- nagy, tőkeigényes beruházások, toknak nevezi és feladatukat a lassú megtérülés jelenlegi felfogás szerint - elég pontatlanul (közszükségletet kielégítő alapvető A közüzemi szolgáltatások jellemzői: szolgáltatások folyamatos biztosítása.) határoz- - A szolgáltatás nyújtása közhatalmi rendelkezésen alapul és a szolgáltató szervezetet za meg. szolgáltatási, illetve a szolgáltatás nyújtását A közszolgáltatásokon belül vizsgálhatók azok biztosító szerződéskötési kötelezettség tera szolgáltatások, melyek vonatkozásában az álheli a fogyasztóval szemben. lam a piaci verseny szempontjain túl további szempontokat is érvényesíteni akar a fogyasz- - A közüzemi szolgáltatók közhatalmi engedélyben meghatározott körben és területen, tók érdekében. Az ilyen szolgáltatást nyújtó rendszerint kizárólagos szolgáltatásnyújtási cégeket tekinthetjük közüzemi szolgáltatóknak. jog alapján, szolgáltatási kötelezettség terhe A közüzemek köre meglehetősen széles, ide mellett biztosítják a szolgáltatásokat. tartozik többek között a vízellátási, csatornázási, 166

ECONOMICA 2014/1


1. ábra: A közüzemi szolgáltatások legfontosabb szereplői

Forrás: saját szerkesztés

KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSOK JÁSZ- NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Első körben a lehetséges közüzemi szolgáltatók körét három szektor vizsgálatára szűkítettük: - a víz- és csatornaszolgáltatás, - villamos és gázenergia ellátás, - a kommunális (hulladék) szolgáltatások helyzete. A vizsgálatot az igénybevevő lakosság szempontjából végezzük, az ellátással kapcsolatos elégedettség a kutatás egyik iránya. A munkát a meglévő és a megyében működő szolgáltatók tényleges összeírásával kezdtük. A szolgáltatókra vonatkozó statisztika adatgyűjtés során a KSH adataira nem támaszkodhatunk, a közüzemi szolgáltatások nem tartoznak egyetlen nemzetgazdasági ágba, így azok egy helyen történő megtalálása nehézségekbe ütközik. Ezért településenként és szektoronként gyűjtöttük össze a szektorban és a térségben működő cégeket. 2013-ban Jász-Nagykun-Szolnok megyében 78 település van.

- Az állam a szolgáltatók és a fogyasztók közötti jogviszony részletes szabályait ún. közüzemi szabályzatban határozza meg. (Ma már csak a távhőszolgáltatásnál!) - A közüzemi szolgáltatásokat - jellemzően gazdasági társasági formában szervezik meg és a szolgáltatások korlátozott piaci viszonyok között kerülnek értékesítésre. - A közszolgáltatás kötelező igénybevétele elrendel- 1. táblázat: A megye főbb települési infrastrukturális mutatói hető. 2007 - a fogyasztó, akinek az érdeSzolgáltatások Bekapcsolt települéBekapcsolt lakások kében (alapvető szükséglesek száma db aránya tei kielégítésére) a szolgáltaKözüzemi vízellátás 78 94,0 tás megvalósul, 77 77,5 - a közüzemi szolgáltató, aki Vezetékes gázellátás korlátozható nyereséggel, Közcsatorna hálózat 47 58,2 ugyanakkor garantált (és Hulladékgyűjtés 78 91,4 csökkent kockázatú) piacon Forrás: http://www.jnszm.hu/feltolt/File/tfi/jnszm_infra_2007.pdf gazdasági tevékenységet folytat, továbbá - a közhatalom, amelynek felelősséget kell A kutatásban a kiinduláskor felhasznált és renvállalnia a közüzemi szolgáltatások ren- delkezésre álló szekunder információk egy öt delkezésre állásáért (működőképességé- évvel korábbi állapotot mutatnak, a változások ért) és igénybevehetőségéért (megfizet- rögzítése és megállapítások a kutatás későbbi szakaszában várhatók. hetőségért). ECONOMICA 2014/1

167


2. táblázat: A közüzemi ivóvízvezeték- és szennyvízgyűjtő- hálózatba bekapcsolt lakások aránya (2006–)[%] Megyék

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Hajdú-Bihar

53,5

62,1

64,1

64,9

64,3

66,4

68,0

Jász-Nagykun-Szolnok

52,7

58,4

62,3

63,3

65,5

66,2

68,6

Szabolcs-Szatmár-Bereg

50,7

51,1

52,5

54,0

54,8

56,6

60,0

Észak-Alföld

52,3

57,2

59,5

60,5

61,3

62,9

65,3

Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

VÍZ-ÉS CSATORNASZOLGÁLTATÁS A megye településein a víz és csatornaszolgáltatást általában a városi Önkormányzat által létrehozott vállalkozás nyújtja. Ezek a vállalkozások a város és környéke településeinek nyújtják a szolgáltatást. A megye háztartásainak hálózatba kapcsolása folyamatosan nő és a bekapcsolt háztartások aránya a régió átlaga felett van. -

Kisújszállási Víz- és Csatornamű (Kisújszállás) Mezőtúr és Kö. Víz- és Csatornamű (Mezőtúr) Jászberényi Vízgazdálkodási Kft. (Jászberény) Nagykun Víz- és Csatornamű Kft. (Karcag) Tiszamenti Vízművek Rt. (Szolnok) Törökszentmiklós Térségi Kft. (Törökszentmiklós) Víz- és Csatornaművek Rt. Szolnok (Szolnok) Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft. Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Kisújszállás Kisújszállási Városgazdálkodási Kft. Berek -Víz Kft Berekfürdő

A Tigáz Csoport földgázelosztási és gázszolgáltatási tevékenységet végez Magyarország területének egyharmadán. A Tigáz Zrt. földgázt értékesít Magyarország észak- keleti régiójában, megközelítőleg az ország területének egyharmadán. A hajdúszoboszlói székhelyű Tigáz Zrt. méretét tekintve a legjelentősebb magyar gázszolgáltató társaság, amely egyre magasabb színvonalú szolgáltatást nyújt ügyfelei számára, jelentős hatást gyakorolva a gazdaságra és a foglalkoztatottságra egyaránt. Napjainkban több mint 33 ezer km hosszú elosztóhálózaton és csatlakozóvezetéken keresztül végez a társaság gázszolgáltatást, a hazai lakossági és közületi fogyasztók közel 35,4 százalékát ellátva. Tulajdonosai közül legnagyobbak az olasz ENI csoport (50%) és a német RWE csoport (45%) HULLADÉKSZÁLLÍTÁS A térségben a hulladékgazdálkodást- szállítást, hasznosítást- szintén az önkormányzati vagy kistérségi társulások által létrehozott vállalkozások végzik. A Remondis ZRT a legjelentősebb kommunális szolgáltató cég a megyében.

Gázszolgáltatás A magyar háztartások fűtőenergiával való ellátása alapvetően vezetékes gázzal történik. A megye háztartásainak több mint 70 százalékában van vezetékes gáz. A régióban a Tigáz csoport az általános gázszolgáltató. 168

A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSOK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A fentiekben részletesen ismertetett vállalkozások esetében az utóbbi időben jelentős gazdasági, jogi, és piaci, versenykörnyezeti ECONOMICA 2014/1


3. táblázat: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % Megnevezés

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Hajdú-Bihar

90,4

91,7

92,7

90,2

89,3

87,2

86,8

Jász-Nagykun-Szolnok

88,1

89,3

89,2

88,4

87,7

85,6

84,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg

90,6

91,3

89,7

88,4

87,8

89,2

88,5

Észak-Alföld

89,8

90,9

90,6

89,0

88,3

87,4

86,6

Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

változások következtek be. Megjelentek új adónemek, melyek egy része közvetlenül a fogyasztót terheli, egy részük pedig áttételese kerül a fogyasztók által megfizetésre. Az árképzésben jelennek további olyan kényszerek a közüzemi vállalkozások számára, melyek kényszer pályát jelentenek számukra. Megjelent az állam, tulajdonosi igényekkel egy olyan piacon ahol eddig csak közvetetten volt jelen. Mindezek hatására átstrukturálódni látszik a piac, mind nehézkesebbé válik kivívni a fogyasztók elégedettségét. Mindezen változások ellenére összességében megállapítható, hogy a közüzemi szolgáltatók igyekeznek kommunikálni sajátos helyzetüket, és az ezzel járó változásokat, legyez ez a fogyasztó számára akár pozitív (lásd rezsicsökkentés), akár negatív (lásd beruházások elmaradása). A vevőelégedettség mérése folyamatosan na-

pirenden van, azonban a jövedelmezőség csökkenése miatt mind kevesebb erőforrás jut ezek kivívására. A szekunder információk vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy jelenleg a közüzemi vállalkozások számára leginkább nem a fogyasztói igények mind teljesebb kielégítése, a termékeik fejlesztése, a disztribúciós tevékenységük optimalizálása, valamint a marketing kommunikációs tevékenységük növelése a legfontosabb céljaik, hanem a jelenlegi piaci helyzet értékelése és az ehhez való alkalmazkodás megvalósítása. ÖSSZEGZÉS A kutatás probléma feltáró és információ gyűjtési fázisában megállapítható, hogy a megye háztartásai a számára közüzemi szolgáltatások rendelkezésre állnak. A számok nem tükrözik azok ellátási színvonalát, ezért ennek vizsgálata további kutatást tesz szükségessé.

Felhasznált irodalom [1.] [2.] [3.] [4.] [5.] [6.]

Veres Z. Farkas F. Hetesi E. Dinya L.: Nonbusiness marketing és menedzsment, Akadémiai Kiadó, 2004. Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Aula Kiadó Kft 2008 llés Mária. 2000: A közszolgáltató vállalatok gazdasági szabályozása, AULA, Budapest Hetesi Erzsébet (2002) A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje JATE Press, Szeged Báger Gusztáv és Czakó Erzsébet:A közszféra és a gazdaság versenyképessége 2010 Dinya L. – Farkas F. – Hetesi E. – Veres Z. (2004) Nonbusiness marketing és menedzsment. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest. [7.] Horváth F. (2002) Közszolgáltatások fogyasztása és finanszírozása. In Hetesi, E. A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. Szeged. 50-63. o.

ECONOMICA 2014/1

169


[8.] Illés M. (2000) A közszolgáltató vállalatok gazdasági szabályozása. Aula Kiadó, Budapest. [9.] Imreh Sz. (2002) Kihívások és válaszok a közszolgálati menedzsmentben. In Hetesi, E. A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. Szeged. 251-271. o. [10.] Pukli P. (2002) A közszolgáltatások kutatásának információs háttere. In Hetesi, E. A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. Szeged. 24-32. o. [11.] Révész B. (2002) Marketingkommunikáció a közüzemi szolgáltatóknál. In Hetesi, E. A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. Szeged. 219-231. o. [12.] www.ksh.hu [13.] http://www.jnszm.hu/feltolt/File/tfi/jnszm_infra_2007.pdf

170

ECONOMICA 2014/1

Szerzőink

Szerzőink Rákóczi Attila PhD hallgató Szent István Egyetem [email protected] Dr. Schellenberger Judit egyetemi docens Szent István Egyetem Dr. Barczi Attila Szent István Egyetem [email protected]

Dr Csizmásné Tóth Judit főiskolai tanársegéd Szolnoki Főiskola [email protected] Trenyik Petra egyetemi docens erdészeti szakreferens Szent István Egyetem [email protected] Borcsa-Bodolay János főmérnök

Iudith Ipate Romanian Academy [email protected]

Dr. Czóbel Szilárd PhD egyetemi docens Szent István Egyetem [email protected]

Maria Duca PhD University of the Moldvian Academy of Sciences [email protected]

Dr. Molnár Edina főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected]

Alexandru T. Bogdan Romanian Academy

Dr. Bálint Sándor nyugdíjazott főiskolai tanár Nemzetvédelmi Egyetem

prof. Dr. Seregi János egyetemi tanár Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet [email protected]

Boda Tímea főiskolai adjunktus Szolnoki Főiskola [email protected]

Kovács Ágnes tanszéki mérnök Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar [email protected]

Dr. Hima Gabriella egyetemi tanár Szolnoki Főiskola [email protected]

Gór Arnold főiskolai tanársegéd Pannon Egyetem Georgikon Kar [email protected]

Dr. Huff Endre Béla főiskolai docens Szolnoki Főiskola huff[email protected]

Dr. Hollósy Zsolt egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar [email protected]

Dr. Palik Mátyás alezredes Nemzeti Közszolgálati Egyetem [email protected]

ECONOMICA 2014/1

171

Szerzőink

Vas Tímea őrnagy Nemzeti Közszolgálati Egyetem [email protected]

Kalmárné Rimóczi Csilla főiskolai tanársegéd Szolnoki Főiskola [email protected]

Juhász Márta honvéd tisztjelölt MH Ludovika Zászlóalj [email protected]

Savella Orsolya főiskolai tanársegéd Szolnoki Főiskola [email protected]

Dr. Békési Bertold egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem [email protected]

Mondok Anita főiskolai adjunktus Szolnoki Főiskola [email protected]

Subecz Zoltán főiskolai tanársegéd Szolnoki Főiskola [email protected]

dr. Németh Miklós főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected]

Nagyné Dr. Csák Éva főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected]

Dr. Rusznák Dóra főiskolai adjunktus Szolnoki Főiskola [email protected]

Horváth Marianna főiskolai adjunktus Szolnoki Főiskola [email protected]

Hegedűsné Dr. Baranyai Nóra egyetemi tanársegéd Pannon Egyetem Georgikon Kar [email protected]

Dr. Kóródi Márta tanszékvezető főiskolai tanár Szolnoki Főiskola [email protected]

Dr. Szakács Attila főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected]

Bakos Róbertné mestertanár Szolnoki Főiskola [email protected]

172

Dr. Szakács Zsolt főiskolai adjunktus Szolnoki Főiskola [email protected]

ECONOMICA 2014/1

Szerzőink

Dr. Túróczi Imre tanszékvezető főiskolai tanár Szolnoki Főiskola [email protected]

Dr. László Éva tanszékvezető főiskolai tanár Szolnoki Főiskola [email protected]

Lukács János elnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara [email protected]

Dr. Nina Voskolovich professzor Társadalomgazdaságtan Tanszék Lomonovszov Állami Egyetem Moszkva

Dr. habil Zéman Zoltán intézetvezető egyetemi docens Szent István Egyetem [email protected] Hegedűs Mihály igazságügyi szakértő Magyar Könyvvizsgáló Kamara Ellenőrző Bizottság elnöke [email protected] Dr. Máté Zoltán főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected]

ECONOMICA 2014/1

Dr. Chepurda Larysa Mykhailivna tanszékvezető egyetemi docens Cserkaszi Állami Műszaki Egyetem Dr. Yanina Aleksandrovna Voynova docens Szocsi Állami Egyetem [email protected] Dr. Igor Molchanov professzor Társadalomgazdaságtan Tanszék Lomonoszov Állami Egyetem Moszkva

173

Tartalom. Table of Contents. Előszó 4. A tudomány aktualitásai - ATTN

Recommend Documents