38 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
A. Sieron: Mágneses terek alkalmazása az orvostudományban Elôszó a magyar kiadáshoz A világmindenség természetes mágneses terei már az elsô életformák megjelenése elôtt is léteztek. Szerepük az evolúcióban vitathatatlan. Az emberi szervezetben számos olyan folyamat megy végbe, amelynek irányításában elektromos erôk vesznek részt, s ezeket természetes mágneses terek mûködése hozza létre. ... Aleksander Sieron professzor és munkatársai az elsôk között teremtették meg a lüktetô mágneses terek és orvosi alkalmazásuk megfelelôen dokumentált, tudományos alapját. A munkacsoport által megalkotott VIOFOR.JPS mágneses stimulációs készülék világszerte ismert találmány. Az általuk eddig megjelentetett tudományos közlemények, könyvek és monográfiák a mágneses tereknek a klinikai gyakorlatban való alkalmazásáról szólnak. A könyv a téma részletes szakirodalmi feldolgozását is tartalmazza, s a gyakorlati munka eredményeit nemzetközi összehasonlításban is értékeli. Ismerteti a magnetoterápia és a magnetostimuláció alkalmazásának, valamint mellékhatásainak ellenjavallatait. A könyv magyarországi megjelenése, valamint a Viofor magnetostimulációs készülék elterjedése és mûködtetése az eddigi tapasztalatok alapján sikeres lesz, s javítani fogja az emberek életminôségét, hiszen jól kiegészíti a gyógyszeres kezeléseket. Dr. Pucsok József egyetemi tanár
A fordító elôszava Az utóbbi években egyre több és színvonalasabb közlemény ad hírt a fôleg a biorezonancia elvét kihasználó ingerek biológiai egységekre gyakorolt hatásáról. Több szaklap (például Journal of Bioelectricity, Bioelectrochemistry and Bioenergeering, Bioelectromagnetics, Biochemistry and Bioenergetics, stb.) valamint tudományos társaság (European Bioelectromagnetics Association) kiemelten foglalkozik e tárgykörrel. Számtalan az orvostudomány egyes ágai tekintélyes szaklapjainak száma, melyekben e témájú közlemények jelentek meg (pl. Journal of Bone and Joint Surgery, JAMA, Radiology, Lancet, Clinical Orthopedics, Teratology, Nature, American Journal of Epidemiology, International Journal of Neuroscience, Journal of Cell Biochemistry, Cell Tissue Research, Archives of Otolaringology, Head and Neck Surgery, Life Sciences, Brain Research, Carcinogenesis, Journal of Foot and Ankle Surgery, European Journal of Ophtalmology, Clinical Rheumatology, stb.) Sajnos igen csekély az e témát érintô magyar nyelvû forrásmunka. Sieron professzor munkája egyrészt ismerteti az alapokat, azaz hasznos lehet azok számára is, akik érdeklôdése mostanában fordul a non-invazív eljárások e területe felé. Ugyanakkor széles irodalmi áttekintést és irodalomjegyzéket nyújt a témában haladónak számítók számára is. Dr. Dobos József
Budapest, 2003. 235 old. 143 x 207 mm, fényes- fóliás keménytábla, Ára 9,900.- Ft + postaköltség Utánvétellel megrendelhetô: a kiadótól: Farkas Jánostól +36 20 450-2886 valmint a Med & Life Kft -nél tel: +36 1 212-0714,
[email protected], megvásárolható Medicina országos könyvesbolt hálózatánál, a Mediprint orvosi könyvesboltban : Budapest, V. Múzeum krt.17. és a MELANIA Orvosi szaküzletben 1088 Budapest Bródy S. utca 23/a Pannon könyvesboltban: Keszthely, Kossuth u 40.. Megrendelhetô: Magyar Sporttudományi Társaság 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax : 460-6980, mobil: 06-30991-0203
Tartalom Dr. Ormai László Számvetés és tervek ............................................................................................. 4 Révész László, Géczi Gábor, Bognár József, Tóth László A sporttehetség megközelítési módjai ................................................................. 5 Kun István Labdarúgó korosztályos képzés 6-11 éves korig ................................................. 8 Géczi Gábor, Nagy Attila Kapusok kiválasztása ........................................................................................... 12 Frenkl Róbert Sportvétség vagy bûnügy? ................................................................................ 15 Kolláth György Jogi szakmai vélemény a doppingolásért megállapítható jogi felelôsség alapvetô kérdéseirôl .................................................................. 17 Gallov Rezsô Bosman és Balog az európai labdarúgó forradalomért ................................... 22 Dobozy László A TF Lovaskultúra szakirány elsô féléve ............................................................ 24 Munkácsi István, Hamar Pál, Kovácshegyi Ferenc, Bodony Gabriella, Osváth Péter A vállízületi mozgékonyság fejlesztése a tornasportban három sportág gyakorlatanyagának felhasználásával I. ................................. 26 Fajcsák Zsuzsanna Teljesítmény-optimalizáló táplálkozás ............................................................... 31 Gallov Rezsô Elhunyt a mesteredzôk korelnöke – Baróti Lajos ............................................. 35 Dr. Istvánfi Csaba Dr.Hepp Ferencre emlékeztünk a TF-en ............................................................. 37
Közlési feltételek A kéziratokat egy példányban, szimpla sortávolsággal, az A/4-es lap egyik oldalára 12-es betûnagysággal, Times New Roman betûtípussal gépelve kérjük elkészíteni. Emellett kérjük az anyag megküldését számítógépes adathordozón is: 1.44-es floppylemezen, vagy e-mail-en. A dokumentumokat “stílus” alkalmazása nélkül Word 6.0-ás formátumban, a táblázatokat szintén Word 6.0-ás formátumban, az illusztrációkat (kép, ábra, grakikon) nyomdai sokszorosításra alkalmas nyomaton vagy formátumban (JPEG, TIFF) elmentve kérjük. A dokumentumok azonosításához kérjük az összes információt megadni (könyvtár-, fájl, munkalapnév stb.). A kézirat gépelt terjedelme az 5, az ábrák, táblázatok a 3 gépelt oldalt lehetôleg ne haladják meg. A táblázatokat és ábrákat a szövegtôl elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön lapokon kérjük 1 példányban mellékelni. A táblázatokat és az ábrákat számozással és címmel kérjük ellátni. Az ezeken esetleg feltüntetett jelek, rövidítések magyarázata is szerepeljen, azaz a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legyenek. A táblázatok, ábrák címét kérjük megadni (Pl. 1. ábra /Térd feszítés, hajlítás). A táblázatok és ábrák helyét kérjük a szövegben megjelölni (pl. 2. ábra). Az elsô oldal a szerzô(k) nevével (“dr” és egyéb cím vagy beosztás megjelölése nélkül) kezdôdjön, alatta az intézet, intézmény nevét kérjük megjelölni. Ez alatt a tanulmány (kifejezô, de minél rövidebb) címe következzen nagy kezdôbetûvel és kis betûkkel folytatva. Maximum 20 soros összefoglalót kérünk, alatta a kulcsszavakkal (maximum 5). Az összefoglaló tartalmazza a kérdésfeltevést, az eredményeket és a következtetést. Az összefoglalókat követô tanulmány szövegét célszerû bevezetésre, a módszerekre, az eredményekre, a megbeszélésre és a következtetések fejezetekre tagolni. Az új bekezdések a sor elején kezdôdjenek, és ezt sorkihagyás (ne behúzás) jelezze. A lábjegyzetek a szöveg végére kerüljenek. Az irodalomjegyzékben folyóiratnál: a szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a mû címe eredeti nyelven, a folyóirat neve, a lapszám, a terjedelem: kezdô és befejezô oldalszám szerepel. Pl.: Friedmann, B. – Bärtsch, P. (1999): Möglichkeiten und Grenzen des Höhentrainings im Ausdauersport. Leistungssport, 3. 43-48. Könyvnél: a Szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a könyv címe (eredeti nyelven), a kiadó neve, városa, esetleg a könyv utolsó számozott oldalszáma. Pl: Carl, K. (1983): Training und Trainingslehre in Deutschland. Verlag Karl Hofmann, Schorndorf. 298 p. A szöveg közben a hivatkozás a szerzô(k) nevével és az évszámmal történjen, pl. Friedmann (1999). Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak a szerzônek a nevét és levelezési címét (e-mail címét), akit az esetleges érdeklôdôk toA szerkesztôség vábbi információkért megkereshetnek.
SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR TF TOVÁBBKÉPZÔ INTÉZET 1123 BUDAPEST, ALKOTÁS U. 44. TEL.: 487-9247 FAX: 356-5966 MAGYAR EDZÔ Hungarian Coach 8. évf. 2005. 4. Megjelenik negyedévenként Elôfizethetô a szerkesztôségnél kapható csekken Éves elôfizetési díj: 2500,- Ft Felelôs szerkesztô dr. Mónus András Szerkesztô Gallov Rezsô Olvasószerkesztô Bendiner Nóra Szerkesztô kollégium dr. Harsányi László elnök dr. Bakanek György Haász Sándor Köpf Károly Medvegy Iván dr. Szabó S. András dr. Szabó Tamás dr. Tihanyi József Kiadja a Magyar Edzôk Társasága Elnök: dr. Ormai László Fôtitkár: dr. Tamás István Titkárság és szerkesztôség 1146 Budapest Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: (36-1) 460-6981 www.met.iif.hu
[email protected] Hirdetésfelvétel a szerkesztôség címén Borító, lapterv és tipográfia Somogyi György Címlapfotó: Hajdú Krisztina www.lovasfoto.hu Nyomdai munkálatok PENTI Nyomda, Budapest ISSN 1418-6764 Támogatók Nemzeti Sporthivatal Magyar Olimpiai Bizottság Nemzeti Sportszövetség Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány
4 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
Számvetés és tervek Az újkori idôszámítás sem hozott e tekintetben változást, egyik év után jön a következô, alkalmat adva arra, hogy mindenki mérleget készítsen a múltról és terveit, vágyait számbavéve tervezze a jövôt, azaz a következô esztendôt. Ezért az évfordulók idôszaka általában az összegzések és tervezések idôszaka is. Különösen igaz ez az olyan szervezetek esetében, mint amilyen a Magyar Edzôk Társasága, amelytôl tagsága ezt jogosan el is várja. Az évértékelések, elôrejelzések – ezt ismerjük a politikából – lehetnek derûlátóak, pesszimisták, megengedôek, kritikusak, különbözô hangnemûek, lehet céljuk a valóságos helyzet ábrázolása vagy elfedése. Jelen esetben ezeket a buktatókat szeretném elkerülni – remélem sikerülni fog – és igyekszem a valóság, a realitás talaján maradni, a feketét nem rózsaszínûnek ábrázolni, a vágyakat és tényeket nem összekeverni mondandómban. Ezekbôl az elvekbôl kiindulva állapíthatom meg, hogy 2005-nél voltak már sikeresebb éveink, mert ez kicsit „karcsúbbra” sikeredett, mint eredetileg terveztük: ➢ konferencia-programunk a 2004-es olimpiai évhez képest szegényebb volt. Nem tudtunk önálló konferenciákat, továbbképzéseket szervezni, társszervezôkként, partnereink az MSTT és a TFTI voltak, ➢ a Magyar Edzô 2004/4-es száma átcsúszott a 2005-ös évre és ugyanez történik a 2005/4-es számmal, amely most 2006-ban jelenik meg, ➢ az informatikai fejlesztés üteme az anyagi források szûkössége miatt lelassult, elmaradt a tervezettôl, ➢ az etikai-jogi érdekvédelem területén az elsô lépéseket megtettük ugyan, de az etikai-jogi bizottság létrehozása még várat magára, ➢ taglétszámunk növekedésének üteme csökkent, különösen kedvezôtlen a tagdíjfizetési fegyelem, a tagság közel felének van elmaradása, ➢ tagságunk aktivitása, beleértve az Elnökséget is, sok kívánnivalót hagy maga után, célkitûzéseink, szándékaink ellenére nem sokat javult, ➢ anyagi forrásaink csökkentek, fôbb partnereink, mint a MOB, NSSz forráshiánnyal küszködtek és a Sporthivatal mûködési támogatása sem közelítette meg az elôzô évit, ➢ s végül a rendelkezésre álló források is tervezhetetlenek voltak az említett bizonytalanságok miatt. Elért eredményeink, tevékenységünk számbavétele után ugyanakkor azt sem
lehet mondani, hogy sikertelen év lenne mögöttünk, mert: ➢ a társrendezôként szervezett konferenciák; • Szemtôl-szemben a doppinggal – doppingkérdés ma és a jövô stratégiája, • Intimszféra és a sport, tabuk nélkül • V. országos sporttudományi kongresszus sikeresek, színvonalasak, nagy létszámot megmozgatóak voltak, ➢ a Magyar Edzô tartalmát, külalakját tekintve is fejlôdött, elismert, elfogadott szakmai fórummá vált. A gazdag tartalommal megjelent lapszámokban – elismert szaktekintélyektôl – a sportedzés módszertanának széles skálája megtalálható; a sporttáplálkozástól a doppingellenes fellépésig, ➢ ha az informatikai fejlesztés üteme el is maradt a tervezettôl, a weboldalak gyakoribb frissítésével így is sikerült naprakésszé tenni a honlapot és bôvíteni az információs lehetôségeket. Új menüpont az Antidopping Fórum, ➢ nemzetközi kapcsolataink fejlôdtek, kiemelkedô siker volt, hogy tagtársunkat, dr. Petrovics Lászlót a TFTI igazgatóját a Nemzetközi Edzôképzési Tanács (ICCE) európai alelnökének választották meg és a METet felvették a Nemzetközi Edzôképzési Tanácsba, ➢ titkárságunk – nem kis harc árán – kedvezô elhelyezést kapott a Magyar Sport Házában, ➢ a TFTI-vel közös, sikeres pályázatok révén csökkenteni tudtuk forráshiányunkat, ➢ a Mesteredzôi Kollégium – a megszokott alapos, körültekintô munkával – 5 kiváló teljesítményt nyújtó edzônek; Kásás Zoltának (vízilabda), Komlódy Zsoltnak (öttusa), Petrov Anatolijnak (úszás), Rapcsák Károlynak (evezés) és Skaliczki Lászlónak (kézilabda) ítélte oda 2005-ben a Mesteredzôi Díjat. Ezek az eredmények – annak ellenére, hogy szerettünk volna többet tenni –, valamint a TÁRSASÁG társadalmi elfogadottsága megfelelô alapot jelentenek a 2006. évre tervezett tevékenységek elvégzéséhez, a célok megvalósításához. Abból kiindulva, hogy a magyar sport eredményességének kulcstényezôje a sportszakemberek magas szintû felkészültsége és tevékenységük erkölcsianyagi elismerése, a MET 2006-ban há-
■
MAGYAR EDZŐ 37
2005/4
Dr. Hepp Ferencre emlékeztünk a TF-en (RÉSZLETEK PROF. ISTVÁNFI CSABA EMLÉKBESZÉDÉBÔL)
rom kiemelt tevékenységet, területet sorol legfontosabb feladatai közé; 1. a folyamatos továbbképzés rendszerének (rendszeres szakmai konferenciák, színvonalas kiadványok) fejlesztése, bôvítése; 2. az edzôi érdekvédelem szervezeti kereteinek bôvítése, hatékonyságának javítása; 3. a kiemelkedôen sikeres edzôi-szakmai tevékenység nagyobb erkölcsianyagi megbecsülése, a meglévô lehetôségek növelése. Ahhoz azonban, hogy célkitûzéseinket meg tudjuk valósítani, elsôsorban anyagi biztonságra van szükségünk. Ezt egyrészt a forrással rendelkezô állami és társadalmi szervezetek, mint a Nemzeti Sporthivatal, a MOB, az NSSz támogatásaiból, különbözô pályázatok révén, másrészt az üzleti szférából szerzett támogatásokkal, a taglétszám növelésével, a tagdíjfizetési morál javításával tudjuk elérni. Ez utóbbi nemcsak a befolyó tagdíjak miatt fontos, hanem a Társaság, tagjaink presztizse, önbecsülése miatt is. Nagyon rosszul néz ki ugyanis, ha azok, akiknek az érdekében tevékenykedünk, kérünk, akiknek a megbecsülését hiányoljuk - nem becsülik eléggé saját Társaságukat. Ráadásul nem is fair úgy akarni, kapni másoktól bármit is, hogy mi magunk nem teszünk meg érte mindent. Ezért, amikor minden edzôtársamnak, a MET minden tagjának sikeres és eredményes tevékenységet kívánok az új esztendôre, egyben kérek mindenkit, nyújtson segítséget, mûködjön közre a MET taglétszámának növelésében, a tagdíjfizetési morál javításában annak érdekében is, hogy a MET nagyobb súllyal léphessen fel, többet tehessen a magyar edzôi kar érdekében. Dr. Ormai László a MET elnöke
Életének 72 évében, 25 évvel ezelôtt, 1980. november 27-én váratlanul elhunyt Hepp Ferenc. A TF, a MOB, a MKOSZ, az MTTOE, a hazai sporttudomány képviselôi, a kollégák, a tanítványok, a tisztelôk nevében köszöntöm azokat, akik eljöttek, hogy kôbe vésett emlékszobra elôtt hálával és köszönettel gondoljuk Hepp Ferencre és méltassuk azt a gazdag életpályát, amelynek fénye beragyogta és termékennyé tette környezetét. Ki is volt Hepp Ferenc, akit a fiatalabb generáció talán már nem is ismer?
Hepp Ferenc 1909-bn Békésen született. Édesapját 3 éves korában elvesztette, édesanya nehéz körülmények között nevelte. A kis Feri kelmefestô inasnak állt be, majd szakmunkás vizsgát tett, késôbb leérettségizett. A kiváló sportoló és jó tanuló útja a TFre vezetett, ahol a kollégium jelentette számára a családot. Az 1933/34-es tanévben ô a TF legjobb tanulója, rangelsô és 1934-ben ösztöndíjjal a svájci Genfben tanul, ahol a nemzetközi mezônyben szintén rangelsô. 1934 után ösztöndíjjal az amerikai
Springfieldbe, a kosárlabdázás ôshazájába kerül és Master of Education testnevelô tanári diplomát szerez. 1935-ben az Iowa University hallgatója, ahol megszerzi a PhD. tudományos fokozatot. 1937-ben hazatér és a TF-en tanársegédi állást kap. 1941-ben kinevezik a TF rendes tanárává. 1942-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen doktori címet szerez. Diplomája: „A célbadobás lélektani elemzése.” 1943/44-es tanévben kezdeményezésre bevezetésre kerül a „Tudományos kutatás alapja” elnevezésû tantárgy, megteremtve ezzel a sporttudományos kutatómunka alapjait. 1947-1951-ig a TF igazgatója. A TF társadalmi küldetését így fogalmazta meg: „A TF a magyar testnevelési és sportmozgalom legmagasabb szintû szakemberképzô, módszertani és tudományos intézete.” Ennek szellemében megújította és korszerûsítette a fôiskola mûködését. 1951-ben „nyugatos múltja” miatt leváltják. Nem keseredik el, a tudományos élet és a kosárlabdázás felé fordul. 1954-ben alapítója a Testnevelési Tudományos Tanácsnak. 1956-ban alelnöke az UNESCO mellett mûködô Sporttudományos Világtanácsnak. 1956-1980 között, haláláig elnöke a Magyar Kosárlabdázok Országos Szövetségének, és a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség európai társelnöke. A nemzetközi kosárlabda élet irányítója. Kérdés, hogy ez a rendkívül sikeres életpálya mit üzen nekünk az utódoknak. A sportvezetôi erényeken túl melyek voltak azok az emberi tulajdonságok, amelyek alapján Hepp Ferenc bekerült a kosárlabdázok világhírû panthenonjába, a Hall of Fame-be. Kiemelkedô személyiségjegyei voltak: a tudásvágy (7 nyelven beszélt!), a szerénység, a versenyszellem, a segítôkészség, a diplomáciai érzék és a hûség. Hepp Ferenc hûséges volt szülôföldjéhez, Békéshez, hazájához Magyarországhoz, hûséges volt családjához és a TFhez is. Most, amikor elhelyezzük az emlékezés és tisztelet koszorúit, példáját követve fogadjuk, hogy megkíséreljük törekvéseit valóra váltani.
36 MAGYAR EDZŐ lyáról a pálya melletti kispadra került, nyomban edzôként folytatta ugyanis karrierjét. Négy évet töltött a Rába partján, majd az NB.I.-es Budapesti Postás edzéseit vezette rövid ideig, mielôtt 1953-ban „átigazolt” a Vasashoz, ahol elsô komoly eredményeit könyvelhette el. Az akkori rangos Közép-európai Kupát sorrendben kétszer nyerték a piros-kékek, s a második évben övék lett a hazai bajnoki aranyérem is. A sikerek eredményeként nevezik ki szövetségi kapitánynak, s csaknem egy évtizedik, kilenc évig vezeti a válogatottat. Három világbajnokságon vettünk részt: 1958-ban nem jutottunk túl a csoport küzdelmekbôl, 1962-ben csoportelsôként kerültünk a negyeddöntôbe. Az angliai 1966. évi vb-n a brazilokat kiütve kerültünk a legjobb nyolc közé, s ott véreztünk el. Tevékenyen részt vállalt az 1960-ban bronzérmet nyerô és 1964-ben arannyal remeklô olimpiai válogatott felkészítésében is. Vezérletével – az elsô Baróti korszakban – 80 mérkôzést játszott a nemzeti tizenegy – 43 gyôzelem,18 döntetlen és 19 vereség, s ez az összteljesítmény 65%-os tekintélyes együtthatót ad. ● A mester ezt követôen ismét klub munkát vállalt, az Újpesti Dózsával ért el emlékezetes sikereket: a lilák nyerték az 1967–70 közötti négy bajnoki idény három aranyát. Baróti a következô esztendôt Peruban a nemzeti válogatott szövetségi edzôjeként töltötte, majd két esztendôre visszatért a Vasashoz. Végül
■
1975-tôl újabb három évig töltötte be a szövetségi kapitányi posztot, kijutottunk az 1978-as vb-re, ahol a csoportmérkôzések után nem jutottunk tovább. Második szövetségi kapitányi periódusának eredménylistája: 37 mérkôzés – 19 gyôzelem – 9 döntetlen – 9 vereség. ● A teljességre törekvés igénye nélkül sem feledkezhetünk meg külföldön aratott sikereirôl, kivétel nélkül mindenütt öregbítette a magyar labdarúgás és sport jó hírét. 1979-ben az osztrák Wacker Innsbruck együttesével Osztrák Kupát nyert, majd a portugál Benfica szakvezetôjeként (1980–82), 1981-ben megnyerte a bajnokságot és a Portugál Kupát is. ● A magyar labdarúgásnak kétségkívül egyik, ha nem a legnagyobb edzô egyénisége távozott közülünk, szakmai hagyatékként olyan értékeket hagyott ránk, mint a tervszerû, koncepcionális csapatépítés, amely számos taktikai változat alkalmazására és gyors változtatására alkalmas. Szerény, mértéktartó, megfontol ember volt magánéletében és szakemberként egyaránt, remek pedagógiai érzékkel, sokoldalú igényeket támasztva játékosaival szemben a pályán és azon kívül is. Kivételes tekintélynek örvendett, 2000-ben az UEFA méltán jutalmazta Életmû Díjjal. ● Bozóky Imre, a Magyar Labdarúgó Szövetség akkori elnöke a következô
2005/4
szavakkal adózott tisztelettel Baróti Lajos elhunyta alkalmával: „A legjobb magyar edzô távozott az élôk sorából, egy olyan szaktekintély, akit nem csak itthon, hanem a világon mindenhol ismertek és elismertek. Köztudomású, hogy Baróti Lajos ült a legtöbbször a magyar válogatott kispadján, ám én azt tartom a legfontosabbnak, hogy elsô kapitánykodása idején megszakítás nélkül kilenc évig látta el feladatát, s négy világbajnokságon irányította válogatottunkat. Baróti edzôlegenda, aki életmûvével a futballedzôség alaptörvényeit véste gránitba: a kitartásét és a Csapatépítést.” ● Végezetül álljon itt a még élô „klasszikusok” közül – Puskás, Buzánszky, Grosics, Sándor –, a hajdani aranycsapat nagyszerû kapuvédôjének, Grosics Gyulának néhány búcsúzó szava a mesterrôl: „Régóta ismertem, 1946-ban Szegeden a Doroggal szerepeltem, s játszott ellenem, majd késôbb Gyôrben. 1957-tôl 62ig volt a szövetségi kapitányom, mélységesen tiszteltem, rendkívüli egyéniség volt, emberileg és szakmailag is. Bármennyire is felkészülünk a búcsúra, amikor megtörténik, nagyon nehéz elfogadni… Az utóbbi idôben sokat találkoztunk, váratlanul ért halálának a híre. Neki köszönhetô, hogy 1956 után egy új nagycsapatot sikerült felépíteni. Chilében 1962-ben ez a gárda rászolgált volna a világbajnoki döntôre.” Gallov Rezsô
■
MAGYAR EDZŐ 5
2005/4
A sporttehetség megközelítési módjai PERSPECTIVES OF GIFTEDNESS AND TALENT ISSUES IN SPORT Révész László, Géczi Gábor, Bognár József, Tóth László Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest
Összefoglaló A cikk szerzôi a sport tehetséghez kapcsolódó szakirodalmat tekintették át kritikai elemzô munkájuk során. A téma hazai és a külföldi szakirodalmában számos lényeges tartalmi különbség találtható, melyeket, úgy véltük, érdemes megosztani az edzôkollégákkal. Cikkünkben bemutatjuk a sporttehetség meghatározások két fô irányvonalát, amelyek látványosan különbözô irányba terelik a sporttehetség kutatásokat és alkalmazásuk lehetôségét. Erre építve megismertetjük a téma szempontjából három legjelentôsebb tehetségfejlesztési modellt. Kulcsszavak: sporttehetség, elméletek, tehetségfejlesztés
Bevezetés A versenysport megkívánja a fiatal sportolók folyamatos és objektív mérését a kiválasztás és beválás folyamatának elôsegítése érdekében. Köztudott, hogy a csúcsteljesítmény eléréséhez a legjobb adottságokkal rendelkezô sportolókra van szükség, ugyanakkor az sem vitatott, hogy az edzés minôsége és mennyisége döntô tényezô a folyamatban. A prioritások és gyakorlati útmutatók érdekében a sportszakma ma tehetségkutatási elméletek és erre épülô konkrét módszerek felállításán dolgozik. A szakirodalom elemzése során sajnálatosan kevés sportcentrikus tehetség-
vizsgálattal találkozhat az olvasó (Géczi, Révész, Bognár, Vincze és Benczentleitner; 2005). A sporttehetség vizsgálatok csakúgy, mint a kreativitás és az általános tehetség vizsgálatok az intelligencia felmérésbôl fejlôdtek ki, emiatt a pszichológiai jelleg erôsen dominál a kutatásokban. Számunkra a pszichológiai kutatások hasznos információt nyújtanak, ugyanakkor a gyakorlat érdekében ezen eredményeket sportág specifikusan rendszerezni és alkalmazni szükséges (Révész, Bognár, Géczi, 2005).
Fontosabb tehetségmodellek A tehetség-értelmezések egyik jelentôs állomása a különbözô tehetségmodellek kidolgozása és ezek gyakorlati megfeleltetése volt. Mi most három modellt emeltünk ki, melyek nagymértékben befolyásolták a tehetségkutatások irányát az elmúlt pár évtizedben. Elsôsorban a sport szempontjából értelmezhetô modelleket választottuk és vizsgáljuk hatásuk szerint. Renzulli (1978) volt az elsô jelentôs modell kidolgozója, azóta szinte megszámlálhatatlan hasonló modell jelent meg a tudományos és ismeretterjesztô folyóiratokban is. Renzulli tehetségmodellje (1. ábra) a tehetséget egy háromtényezôs ábra metszéspontján helyezte el. A modellben a feladat iránti elkötelezettség, a kreativitás és az átlagon felüli képességek jelentek meg, mint tehet-
Feladat iránti elkötelezettség
Kreativitás
T Átlagon felüli képességek
T: Tehetség Legendás szakemberpáros: dr. Botár Zoltán (balra), a labdarúgó-válogatott méltán megbecsült orvosa, és Baróti Lajos, az egyik legerdeményesebb szövetségi kapitányunk (Torino – 1977). Mindketten örökre távoztak, úgy érezzük – hiányuk pótólhatatlan
1. ábra. Renzulli háromkörös tehetségmodellje
ség-összetevôk. Ahogy a modellbôl jól érzékelhetô, ezen tényezôk a tehetséget mint belsô adottságok együttesét jellemezték. A jó adottságokkal rendelkezô fiatalok ezen összetevôk kiemelkedô interakciójára képesek, és tehetségüket szinte bármilyen potenciális területen képesek kinyilvánítani (Renzulli és Smith, 1981). A kutatások elôrehaladtával eljutottunk oda, hogy minden bizonnyal kevés az egyén veleszületett adottsága és belsô igénye ahhoz, hogy képességei kibontakozzanak (Mönks és Knoers, 1997). Ezzel Renzulli modelljének az adottságok elsôdlegességét hirdetô eszméitôl mintegy eltávolodva a környezet erôteljes befolyásoló hatásáig értünk el. A modell szerint annak a fiatalnak nincs esélye optimális mértékû fejlôdésre, akit a környezete nem fejleszt következetesen és tudatosan. Mönks és Knoers (1997) többtényezôs tehetségmodelljében három olyan tényezôt hangsúlyoz, amelyek intenzíven hatnak a tehetség kibontakozására, ezek a család, az iskola és a társak. A modell a három külsô tényezô közül a családnak tulajdonította a legnagyobb szerepet, mivel a család biztosítja az egészséges testi, fizikai, értelmi, szellemi, erkölcsi és érzelmi fejlôdést a gyermeknek. Az iskola a család vezetô szerepe után jelenik meg, amely során a tanárok folyamatosan figyelik a tanulók fejlôdését és ennek megfelelôen tervezik a nevelési-oktatási folyamatot. A pedagógusok feladata, hogy a kiemelkedô képességeket felismerjék és az életkornak, illetve érdeklôdésnek megfelelôen továbbfejlesszék. Ugyanígy a pedagógusok hatáskörébe tartozik, hogy a kiemelkedô adottság felismerése után a gyermeket a számára legideálisabb szakemberhez küldje. A modell harmadik tényezôjét a kortársak jelentik, amelybe itt nem a hasonló korú, hanem a hasonló képességû gyermekek tartoznak. Bizonyos helyzetekben a gyengébb képességû gyermekek akadályozhatják a jó adottságúak optimális továbbhaladását, így az iskolának jut az a feladat, hogy differenciált oktatás keretében biztosítsa a maximális fejlôdés lehetôségét. A történelem gyakran mutat olyan példát számunkra, ahol a környezet bizonyos okok miatt nem képes gyermek képességeit fejleszteni, így a gyermek
6 MAGYAR EDZŐ
■
ISKOLA
TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség
Kreativitás
T Átlagon felüli képességek
CSALÁD
T: Tehetség
2. ábra. Mönks és Knoers többtényezôs tehetségmodellje potenciálja nem fejlôdhet optimális mértékben. Erre a gondolatmenetre építve, valamint a korábbi tehetségmodellek erôsségeit, illetve hiányosságait alapul véve alkotta meg Czeizel (2004) a 2*4+1 „sors” faktoros talentummodellt (3. ábra). A négy adottságfaktor egybeesése és a négy környezeti komponens hatása mellett a sors, mint külön faktor kerül megemlítésre a modellben. A modell szerint a sors faktor teszi lehetôvé, hogy az adottságokból realizált tehetség váljon. A sorsfaktort Czeizel három részre bontotta, melynek jellemzôi: 1. Korai halál (biológiai sors) ide tartozik az abortusz, balesetek, amelyek nem teszik lehetôvé a tehetség megjelenését; 2. Betegségek (önsorsrontás) közé sorolta az életmódot, szenvedélyeket, nemi bajokat és az öngyilkosságot; 3. Tehetségvesztés, talentumromlás (társadalmi sors) alkotói: a szegénység, rossz iskola, háború, bûntény.
Tehetséget befolyásoló tényezôk
Másodlagos tényezôk már kisebb hatással bírnak, ugyanakkor hiányuk a tehetség maximális kibontakozását meggátolhatják. Ide a család szocio-kulturális tényezôi és háttértényezôk tartoznak, mint például az edzés helyszíne, az irányítás jellege és formája, valamint az eszközök és a szakembergárda jellemzôi. Ezzel ellentétben Ericcson és munkatársai (1993, 1994, 1996) az edzésnek sokkal jelentôsebb, mintegy kizárólagos értéket tulajdonítanak, mint a velünk született tényezôknek. Elméletükben a tehetség tekintetében az edzésnek van elsôdleges szerepe, ugyanakkor emellett még fontos tényezônek számít a létesítmény-eszköz ellátottság, kitartás, monotónia-tûrés, és belsô motiváció. Ugyanígy jelentôsek az edzôk-szülôk, a munkaerkölcs, az edzés hatásai (élvezet, szellemi-pszichés kitartás, életmód) és kudarctûrô képesség (sérülés, financiális gondok, stb.) a tehetség kibontakozásában. Ericcson a feltevésére alapozva kidolgozta a tudatos gyakorlás elméletét, amely szerint az adottság nem
hat közvetlenül a kiváló eredmény elérésére, szerinte a genetikai mintánk nem befolyásolja közvetlenül a sportsikereket. Számításai szerint 10.000 óra tudatos és szakszerû edzésidô kell egy kiemelkedô sportbéli siker elérésére. Nem arról szól a modell, hogy olimpiai és világbajnokok neveléséhez ennyi idô kell, hanem a sportbéli kiválóság elérésérôl. Ennek ellenére elsô hallásra hihetetlennek hangzik az elmélet. Azonban birkózásban, karatéban, jégtáncban, középtávfutásban, labdarúgásban és gyeplabdában már empirikus kutatásokkal igazolt az állítás. Ha a gyakorlatra szeretnénk lefordítani, a sportági kiválóság szintjét szinte bárki elérheti, aki körülbelül 10 évet tud rendszeres, tudatos és szakszerû edzésmunkával és edzéskörülmények között tölteni. Vagyis ez a küszöbérték szükségeltetik a nemzetközi kiemelkedô eredmény eléréséhez, amennyiben az illetô motivált, kitartó, kudarctûrô képessége magas és környezete rendelkezik a szükséges eszközökkel és létesítménnyel. Ericcson és munkatársai úgy vélik, hogy, a sportban az edzés a fô tényezô a kiváló eredmény elérésében, és aki elvisel ilyen mennyiségû edzést, az biztosan eredményes sportolóvá véli. Az elmélet még bizonyításra vár a többi sportágban.
Ellentétek a tehetségfejlôdés elméletekben A szakirodalom tanulmányozása során a tehetséggondozás folyamatával kapcsolatban jelentôs különbségeket találni. A tehetségvizsgálatok két jelentôs képviselôje Bloom és Cóté eltérôen vélekedik a tehetségfejlôdés lépéseirôl és a lépések fô tevékenységformáiról. Mindkét kutató három szakaszt nevezett meg a folyamatban, ezek azonban más-más tartalmi és
CSALÁD
A tehetséget illetôen nem csak a modelleket érintôen találunk különbségeket. A tehetség összetevôi közül eltérô módon jelenik meg egyes tényezôk szerepe. Most két olyan elméletet hasonlítunk össze röviden, mely alapjaiban befolyásolhatja az edzôk utánpótlás-neveléssel kapcsolatos munkáját. Baker és Horton (2004) elsôdleges és másodlagos befolyásoló tényezôket említ a tehetség meghatározáskor. Elsôdleges tényezôként a velünk született adottságot, az edzést és a pszichológiai faktort említi. Elméletünk szerint ezek a tényezôk dominánsan felelnek a sportoló tehetségének kialakulásáért. Így ha sikeresek akarunk lenni, mindhárom tényezôt együttesen kell figyelnünk a kiválasztás és a tehetséggondozás folyamatában is.
2005/4
Iskola Speciális mentális adottságok
Általános értelmi adottság
Kortárs csoportok
T
Kreativitási adottság
Motivációs adottság
Társadalom
+ SORS
T: Tehetség
3. ábra. Czeizel 2*4+1 „sors” faktoros talentummodellje
■
MAGYAR EDZŐ 35
2005/4
PÓTOLHATATLAN VESZTESÉG ÉRTE A LABDARÚGÁST:
Elhunyt a mesteredzôk korelnöke – Baróti Lajos Halomban érkeztek, számlálatlanul barátaitól, tisztelôitôl az ország minden sarkából és persze külföldrôl is a karácsonyújévi üdvözlô lapok. Virággal és fenyôágakkal díszített széles asztalát minden nap újra és újra beborították a frissen érkezettek. Hallatlan népszerûségnek és tiszteletnek, megbecsülésnek örvendett, a szeretet ünnepét méltán érezhette volna különösképpen a sajátjának is, ha közismert szerénysége ezt nem tiltja, ám a szent napokat már nem érte meg: december 23-án életének 92ik esztendejében váratlanul és örökre távozott, szíve megszûnt dobogni. ● A halálra nem készült, de nem is félt tôle. Néhány héttel korábban, mint két földi, szegediek, a régi barátság okán – az egyik televíziós szereplése után – hosszan elbeszélgettünk, egyebek között a hajlott, elôrehaladott korról is, amelyet bölcsességére jellemzô derûlátással kommentált: – Tulajdonképpen bár küzdelmes, sôt idônként bizony nehéz, összességében azért szép életet éltem – magyarázta. – És a gondviselés hosszú élettel ajándékozott meg, s a betegségek is elkerültek. Hálás vagyok… Tudod, néha elgondolkodom, hány kiváló edzôtársam osztozott velem abban a megpróbáltatásban, keserû sorsban, amit a hiábavaló várakozások, a felfokozott és be nem teljesült ábrándok okoztak, s a csalódottság eredményeként hosszú éveken át idôrôlidôre szinte a fejét akarták venni vereségekért, kudarcnak ítélt eredményekért a szurkolók, a vezetôk, s a sajtó nem különben, amely ellenük hangolta közvéleményt. Az idô ellenben tárgyilagosan a helyére teszi a dolgokat, tárgyilagosan és józanul ítélkezik… A Puskás-féle aranycsapat korszakát követô években ugyan semmi sem volt elég, az utóbbi ínséges évtizedek eredménytelenségével összevetve viszont a maiak szemében és megítélésben immár szinte visszavágyott aranykornak tûnik a válogatott velem eltöltött idôszaka is. Megélhettem, s ez bizonyos elégtétellel tölt el… Sokan nem lehettek ilyen szerencsések. A kárpótlást, a tisztes megbecsülést én megélhettem – mások nem. ● Baróti Lajos köztiszteletnek örvendô kiváló ember, remek sportember, válogatott labdarúgó és nagy tekintélynek ör-
vendô mesteredzô volt. A magyar válogatott szövetségi kapitányai sorában ô vezette a legtöbb alkalommal a nemzeti tizenegyet, szám szerint összesen 117szer. ôt Sebes Gusztáv 69-cel, majd egyik kedves tanítványa, Mészöly Kálmán követi 61-gyel. ● Szegeden született 1914. augusztus 19-én. A városi együttesben, a Szegedi AK-ban 16 esztendôsen mutatkozott be. 1936–46 között a Szeged FC profi együttesében szerepelt. Németország ellen
1939-ben innen hívták meg a válogatottba (Magyarország-Németország 5-1, az Üllôi úti stadionban). Az 1940–41-es bajnokságban a szeged bronzérmet szerzett a nemzeti bajnokságban. Abban az évben, 1941-ben, másodszor is meghívást kapott a válogatottba, Zürichben Svájc ellen 2-1-re gyôztünk. Az elegáns stílusban játszó tehetséges fedezet1946-tól kezdôdôen két esztendôt töltött a Gyôri ETO együttesében, majd egy balszerencsés sérülés, lábtörés következtében fejezte be játékos pályafutását 1948-ban. A pá-
34 MAGYAR EDZŐ
■
Összefoglalás
Edzés/versenyzés UTÁN fogyasztásra ajánlott MAGAS GI ételek példája: FÔÉTELEK 1 sonkás és 1 lekváros fehérkenyér szendvics Tejsavó poros banánturmix, fôtt rizs Sült csirke rizzsel Majonézes burgonya saláta virslivel és narancs lé Rántott csirke burgonya pürével és piskóta tekercs Rántott sertés karaj héjában sült burgonya és 1 szelet torta Rántott sertés karaj párolt sült padlizsános rizs vagy köles Rizses hús párolt sárga babbal és sütemény Csirkepaprikás rizzsel és szôlô Rakott burgonya tojással és füge Gulyás leves sovány húsossal és sok burgonyával FÔÉTELEK KÖZTI ÉTKEZÉS (SNACK): Érett banán mézzel és mazsolával Joghurt lekvárral (3 kávéskanál) mandulával Lekváros/mézes fehérkenyér dióval Fehérje szelet banánnal
A testsúly csökkentés egyetlen megfelelô stratégiája a kalória enyhe csökkentése és a vércukorszint kedvezô szabályozása, amely biztosítja az energia egyensúlyt és a kalória egyenletes elosztását napközben. A sportolónak úgy kell idôzíteni az étkezését és folyadékpótlását, hogy soha sem legyen éhes vagy szomjas.
Irodalom 1. HawleyJ Burke L. (1998): Peak Performance training and nutritional strategies for sport. Sydney; Allen & Unwin 2. Foster-Powell K Brand-Miller J. (1995): International tables of glycemic index. American Journal of Clinical Nutrition 62(Suppl):871S-983S, 3. Olympic Coach. Never get hungry, never get thirsty. Volume 16, Number 4; 4-15, 2004 4. Fajcsák Zs (2005): A fogyás hét lakat alatt ôrzött titkai Víztérítô Kiadó Jakab
Tisztelt Szerkesztôség! A TF Aulájában 2005. szeptember 28-án ritka témájú konferencián vettem részt a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Edzôk Társasága rendezésében, melyet az Intim szféra és a sport kapcsolatáról, Tabuk nélkül címmel rendeztek. Dr. Frenkl Róbert, az MSTT elnökének vezetésével, Kriston Andrea, dr. Simon Zsolt, dr. Légrádi József és dr. Bakanek György elôadása, és a kerekasztal beszélgetés során. dr. Csermely Gyula, Klettner Anikó, dr. Kopa Zsolt, dr. Simóka Bea és dr. Csapó Gábor hozzászólásai alapján megdöbbentô adatok és tapasztalatok kerültek napvilágra. Mindezek azt bizonyítják, hogy komoly fizikai károsodásokat szenvednek el a hasi, medencealapi és intim zóna területén azok, akik nem megfelelô terhelésnek vannak kitéve, illetve akik még nincsenek tisztában azzal, hogy az izmok bizonyos feszülése, préselése különféle mozdulatokban milyen káros következményeket idézhet elô a szervi és szöveti felépítésekben. Kriston Andrea nagyszerû rendszere olyan tökéletesen felépített és eredményes gyakorlatokat tartalmaz mindezen problémák megszüntetésére, illetve elkerülésére, amelyeket minden fiatalnak, idôsnek, házasnak és egyedülállónak ismernie és végezni kellene naponta, s akkor életük is boldogabb, sikeresebb és egészségesebb mederben haladna. Az elôadást hallgatva, hatalmas felelôsségérzet támadt fel bennem, úgy is mint testnevelô tanárban, volt élsportolóban, többszörös magyar bajnokban, a TF és a Bp. Spartacus kosárlabdacsapata volt tagjában, és úgy is mint két sportoló gyermek anyukájában. Ráébredtem, hogy ezeket a tényeket minden testnevelô tanárnak és edzônek ismernie kellene, hogy képesek legyenek elôsegíteni a kívül-belül egészséges következményeket eredményezô sportolás lehetôségét. Véleményem szerint az intim szféra megfelelô edzése mellett a testnevelôknek és edzôknek meg kellene ismerni még olyan, eddig kevésbé használt lehetôségeket is a természetes teljesítményfokozásra, az ízületi sérülések elkerülésére, illetve a már meglévô krónikus sérülések gyorsabb rendbehozatalára, melyekre eddig kevesen szenteltek elég figyelmet. Így pl. a kü-
2005/4
OLVASÓI LEVÉL
lönleges légzôgyakorlatokra, amelyek nemcsak a koncentrációs képességet, hanem a vitálkapacitást, a vér magasabb oxigén-felvételét, és ezenfelül az energia szintet is növelik. Az izmok speciális lazításával, hajlékonnyá tételével fokozni lehet az izületi mozgékonyságot, minek következtében nagy százalékban elkerülhetôk a sérülések, illetve a régi sérülések jobb állapotba hozhatóak. A speciális tartások következtében az izom húzóereje kiváltja a csontsûrûség növekedését is. A különleges gyakorlatok hatására a belsô szerveket tartó szalagok és pólyák megerôsödnek, megvastagodnak, és a hasi szervek helyre kerülnek. A relaxációs technikák alkalmazásával javítható az összpontosítási képesség, emellett a mentális ellazulási készség és a versenyláz is pozitívan irányíthatóvá válik. Mindez pedig egy több ezer éve kipróbált rendszer, a jóga alkalmazásának keretén belül nagy segítség lenne a szakembereknek. A gát-torna itt is az összes gyakorlatnak az alapja. Ezekbôl mindenki annyit használhat, amennyire a sportolóknak szüksége van, ha már ismeri a választékot. Oktatóim engem is bevezettek ebbe a nagyszerû tudományba, illetve a tanulás ma is tart, és életem végéig folytatódik. De már ma is elmondhatom, hogy 30 év után a sportsérülések miatt többször operált térdemmel újra tudok guggolni, és a sarkamra ülni, és 55 évesen a spárgázás mellett egyéb komoly izületi lazaságra is szert tettem. A tökéletes egészségem mellett mindez azt is bizonyítja, hogy vannak még fejlôdési lehetôségeink idôsebb korban is, hát még fiatalon! Ma már én is oktatom a jógát a Gödöllôi Szent István Egyetemen, a kosárlabda és az aerobic mellett, és látom, hogy külön-külön és beleolvasztva más sportágak repertoárjába is, micsoda lehetôségek tárháza a jóga. Talán megérne a „Sport és Jóga” témakör is egy kongresszust! Tehát nagy a felelôsségünk nekünk testnevelôknek és edzôknek. Fôképpen úgy, hogy egyre szûkül a kör. Jövôre úgy néz ki, hogy nálunk az egyetemen is megszûnik a kötelezô testnevelés állami támogatás híján. Cseh Zsuzsanna testnevelô tanár
■
MAGYAR EDZŐ 7
2005/4
folyamat-jelleget hangsúlyoznak. A szakaszokhoz nem tartoznak konkrét évek, mivel ezek sportáganként változnak. Bloom (1985) kezdeti szakasznak (stage of initiation) nevezi a sporttal való kapcsolat elsô lépéseit. Ekkor a sportolás elsôsorban játékos mozgásformákat tartalmaz, játék és szórakozás jellemzi a tevékenységet. Pont ezért ebben a szakaszban kiemelkedô a család és az edzô szerepe. A család anyagi és erkölcsi támogatásának jelentôsége szintén meghatározó, ugyanis a korai életkorban e nélkül a fiatal nem kerülhet a sporttal kapcsolatba. A második fázis fejlôdés szakasza (stage of development), melyben az edzések jellege komolyodik, az edzésidô megnô, valamint megkezdôdik a sportági szakosodás. Ebben a fázisban kerül bevezetésre a versenyzés, mely teljesen új jelleget ad a sportolásnak. A tökéletesedés szakaszában (stage of perfection) a sportági döntéshozatal egyre inkább a sportoló határkörbe kerül, a szülô és edzô irányító hatása viszont csökken. A sportoló öntudatosabb lesz, figyelme ebben a fázisban egyértelmûen a sporttevékenységre és a maximális sportteljesítményre összpontosul. Cóté (1999) a tehetségfejlôdés folyamatában eltérô szakaszokat nevezett meg. Az elsô jelentôs szakasz számára a kiválasztás évei (sampling years), ami részben hasonlít Bloom elsô szakaszához. A hasonlóság a szülôk, gondozók hangsúlyos szerepére vonatkozik és a mozgás játékos formájára. Itt azonban minél több sportág kipróbálása a cél, amely majd segít a fiatal számára a legmegfelelôbb tevékenység kiválasztásá-
www. sportinfo.fw.hu
A Magyar Edzôk Társasága Baranya Megyei Szervezete BALOGH CSILLA könyvtáros közremûködésével – a korábban a TF által kiadott, de megszûnt sport-szakirodalmi tájékoztatók részleges pótlása céljából a fenti címen internetes sport-szakirodalmi tájékoztatót tett közzé. Itt megtalálhatók a testneveléssel, rekreációval, megelôzéssel, helyreállítással, a szabadidô- és versenysporttal és ennek utánpótlásnevelésével foglalkozó , igényes szakmai-tudományos magyar nyelvû: • folyóiratok, • könyvek, • részben folyóirat-cikkek. És innét elérhetô az 1o44 irodalmi adatot tartalmazó magyar edzéselméleti bibliográfia is.
A Jövô SC fiatal tehetségei: Verrasztó Dávid, Molnár Ákos, Gyurta Dániel, Verrasztó Evelyn, valamint Széles Sándor vezetôedzô és Wirt Balázs edzô
ban. A második szakaszt Cóté a specializációs éveknek hívja (specializing years), amelyben a sportoló nem csak egy sportágban fejleszti tovább képességeit, hanem esetlegesen több, jellegében egymáshoz hasonlító sportágban is. A képzés a továbbiakban a választott sportágra irányul alapos sport-specifikus képességfejlesztéssel. A befektetés évei (investment years) során a korábbinál lényegesen több és intenzívebb edzésmunkát végeznek a sportolók, itt már az intenzív sportági gyakorlás áll a teljesítmény középpontjában. A sportoló elhivatottsága és belsô motivációja nélkülözhetetlen a folyamatban.
Zárszó Az elméletek akkor érnek valamit, ha alkalmazhatók a gyakorlatra. Így van ez a tehetség témakörében is, ahol mi most ellentétes nézôpontokat ütköztettünk. Véleményünk szerint ez az ütközés elôsegítheti az elmélet fejlesztését, ugyanígy a gyakorlat kiteljesedését, sikerességét. Már korábban jeleztük, hogy eljött az idô a sport specifikus tehetségmeghatározásokra (Baumgartner, Bognár, Géczi 2005; Géczi és társai, 2005), mivel az általános megközelítések a sportági képzésben csak iránymutatók lehetnek. Talán ezek az elméletek és modellek továbbviszik a gyakorlati munkát, még akkor is, ha nem mindegyik válik be az edzôi munkában.
Szakirodalom Baumgartner Eszter, Bognár József, Géczi Gábor (2005): A tehetség fogalmának értelmezése: testnevelés szakos hallgatók álláspontja. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus Tanulmánykötet II. 35-38.
Baker, J., Horton, S. (2004): A review of primary and secondary influences on sport expertise. High ability studies, 15, 2, 211-228. Bloom, B.S. (1985): Developing talent in young people. Ballantine, New York. Czeizel Endre (2004): Sors és Tehetség. Urbis Könyvkiadó. Budapest Cóté, J. (1999): The influence of the family in the development of talent in sport. The Sport Psychologist, 13, 395-417. Ericsson, K.A. Krampe, R.T., Tesch-Römer, C. (1993): The role of deliberate practice in the acquisition of expert performance. Psychological Review, 100, 363-406. Ericsson, K.A., Charness, N. (1994): Expert performance: its structure and acquisition. American Psychologist, 49, 725-747. Ericsson, K.A. Lehmann, A.C. (1996): Expert and exceptional performance: evidence of maximal adaptation to task constraints. Annual Review of Psychology, 47, 273-305. Géczi Gábor, Révész László, Bognár József, Vincze Géza, Benczenleitner Ottó (2005): Talent and talent development in sport: The issue of five sports. Kalokagathia, 3, 113-123. Mönks, F.J., Knoers, A.M.P. (1997): Ontwikkelingpsychologie. 7th ed. Assen, Van Gorcum. Renzulli, J. (1978): The Enrichment Triad Modell: A guide for developing defensible program for gifted and talented. Creative Learning Press. Mensfield Center. Renzulli, J., Smith, L.H. (1981): The compactor. Creative Learning Press. Mensfield Center. Révész László, Bognár József, Géczi Gábor (2005): Pedagogical values reflected in elite sports: The case of talent. 10th Annual Congress, European College of Sport Science, July 13-16, Belgrade, Serbia (225).
8 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
Labdarúgó korosztályos képzés 6-11 éves korig SOCCER TRAINING FOR 6-11 AGE GROUPS Kun István Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest
Absztrakt Azok az országok, amelyek döntô szerepet játszanak a mai labdarúgás alakulásában, rájöttek, hogy az utánpótlást nem az ifjúsági csapatok jelentik. A 6-11 éves korosztályt célozzák meg. Különbözô módszerekkel képzik ezt a korosztályt, de a lényeg közös, nagy odafigyeléssel az életkori sajátosságoknak megfelelôen, magas szintû képzésben részesítik a gyerekeket. Az így képzett gyerekek közül sokkal könnyebben tudják kiválogatni az élsportra alkalmasakat. A cikkemben leírom ennek a korosztálynak az életkori sajátosságait, valamint azt, hogy mely korosztályban mit kellene tudniuk a labdarúgás speciális mozgásanyagából. Valamint leírok röviden egy egymásra épülô korosztályos képzési rendszert. Magyar labdarúgásban dolgozó szakemberek is mihamarabb elkezdenek alulról felépített, jól szervezett labdarúgás utánpótlás rendszerben gondolkodni. Kulcsszavak: labdarúgás, korosztályos képzés, életkori sajátosságok
Abstract The countries who are the leaders in soccer, came to realize that the back bone of soccer is not the juvenile age group development. They put the emphasis on the 6-11 age groups. They are developing different systems and apply them to this age, but the aim is always the same. They train the children taking into account the developmental process and they give them high level soccer training. The children who were trained with these methods can be easily selected for the professional level. This lecture consists of this age group’s age characteristics, and special soccer drills as well. I also write the training system of the age groups. I hope the Hungarian soccer coaches will start to build the system from the foundation and think within the framework of a well organized soccer background methode. Key-words: soccer, age-group training method, developmental process.
Piaget kognitív (pszichomotoros) alkalmazkodás elmélete Piaget véleménye szerint a megismerés forrása a cselekvés. Kezdetben az organizmus akkor cselekszik, amikor érintkezésbe kerül a környezettel. Ezek a kezdeti cselekvések nyíltak és gyorsan egységbe koordinálódnak (gondoljunk például a mozdulatoknak arra az egymásutánjára, mely a szopáshoz tartozik). Ezek a koordinált cselekvéscsoportok alkotják a Piaget-i „sémákat". A fejlôdés kiindulópontja tehát nem az elszigetelt reakcióként értelmezett reflexekben keresendô, hanem a szervezet spontán és átfogó tevékenységeiben. A szervezet minden idôpontban rendelkezik a sémák egy csoportjával, ami lehetôvé teszi a környezet megfelelô kezelését. Majd egy környezeti szituáció megmutathatja, hogy a jelenlegi sémák már nem szavatolják az újonnan felfedezett helyzet uralását. Az organizmus elveszti egyensúlyát, ezután a sémákat az új helyzethez adaptálja akkomodációval és az egyensúly ismét helyreáll. Akkomodáció csak akkor lehetséges, ha az új helyzet struktúrája nem tér el túlságosan a már meglévô sémáétól. Az edzés felépítésében ez úgy jelenik meg, hogy a feladatok egymásra épülnek az egyszerûtôl a bonyolult felé. Minden feladat csak annyival legyen nehezebb az elôzônél, ami még kihívást-motivációt- jelent a gyermeknek, nem pedig megoldhatatlan feladatot. Ahogy a gyermek fejlôdik, úgy változik a kognitív struktúra az "ösztönösbôl" a "szenzomotoros" formán keresztül a felnôtt gondolkodás "operacionális" mûveleti struktúrájává. Tehát az ismeret nem olyan dolog, amelyet a fejlôdô gyermek felvesz, hanem folyamat, amelynek segítségével megérti környezetét - ez a szervezet aktív alkalmazkodása, amely külsô, nyílt vagy az internalizált (belsôvé vált) tevékenységek segítségével jön létre. Ezeket a fejlôdési szakaszokat figyelembe kell venni az edzések tervezésében, mert fölösleges olyan dolgokat tanítani a gyerekeknek, amit még a gondolkodási színvonaluk miatt nem érthetnek. Molnár (2003)
A mûvelet elôtti szakasz (2–7 év) Ebben a szakaszban egy szempontja van a gyermeknek - a sajátja, és nehéznek találja saját szemléletmódját hozzáigazítani máséhoz. Az egocentrikus gondolkodás valójában egy általánosabb jellegzetesség példája: nem képes ugyanannak a szituációnak két aspektusát egy idôben figyelembe venni. Nem képes egy gondolatsort vagy eseménysort visszafelé pergetni. Csak az adott szituációban tud gondolkodni, csak a jelenlévô dolgokra képes összpontosítani. Ennek a korosztálynak olyan feladatokat adjunk, amelyben csak egyvalamire kell figyelniük, a feladatokat rövid ideig ismételtessük, sûrûn váltogassuk.
9-10 éves korosztály Életkori jellemzôk A személyiség az egyénre jellemzô cselekvés és életmód viszonylag stabil és egyedien dinamikus szintézisét jelenti. A motoros, az értelmi, az érzelmi, a motivációs és szociális tényezôk együttesen formálják az individuális jellegû személyiséget. A gyermekkori szenzomotoros fejlôdésnek kritikus jelentôsége van az individuum kialakulásban. Tehát ebben a szakaszban tudják a gyerekek a labdarúgás speciális mozgásanyagát legkönnyebben elsajátítani. Ugyanekkor az intellektuális változások is növekvô jelentôségre tesznek szert. Ebben az életkori fázisban a gyermeki gondolkodás egyre kevésbé lesz én központú, és egyre logikusabbá válik. A közvetlen egocentrikus gondolkodás - amely nem képes egyszerre több szempontot figyelembe venni - fokozatosan átalakul több szempontú gondolkodásmóddá. Az irreverzibilis egyirányú gondolkodás helyére olyan megfordítható és rendszerbe szervezôdô gondolkodás lép, amely új perspektivikus lehetôségeket nyit meg az osztályozáson és differenciáláson alapuló fogalomalkotásban. A szimbolikus játékok még kulcsszerepet játszanak ezekben az években, de megjelennek az új jól szervezett játékok is, amelyek között különösen jelentôsek a sportjátékok. A sportban tanulja meg a gyermek a speciális szabályokhoz alkalmazkodást. Ez az életszakasz kritikus fejlôdési periódusnak tekinthetô az új élettapasztalatok során megszerzett megbízhatóság és
■
MAGYAR EDZŐ 33
2005/4
Természetes cukrok Glykémiás Indexe Alacsony GI – Fruktóz Közepes GI – Sucrose (kristálycukor) – Lekvár, méz, dzsem Magas GI – Glukóz Miért nem jó magas GI ételt fogyasztani edzés elôtt? Magas GI ételek piramis-szerû vércukor szintet hoznak létre, ami magas inzulin szintet von maga után. A magas inzulin szint gyorsan bejuttatja a cukrot a sejtbe és ez által lecsökkenti a vér cukor tartalmát. A vércukor szint kórosan alacsonyra csökkenését hypoglykémiának nevezzük. Hypoglykémia vészállapotot jelent e szervezet számára, mert az agy nem kap elég cukor formájú üzemanyagot. Edzés elôtt fogyasztott magas GI étel csökkenti az összpontosítást, nô a fáradtság, csökken a terhelhetôség edzésen és csökken a sport teljesítmény. A hypoglykémia stressz hatására szervezet szabályzó folyamatai a vércukorszint emelésre állnak be. Ez esetben a szervezet fehérjéket (többnyire izom) bont le és alakítja át vércukorrá. Magas inzulin szint lelakatolja a szervezet zsírraktárát, ezért az alacsony zsírtartalmú de magas GI szénhidrátot tartalmazó étrendek betartásakor sem sikerül a fogyás. A vércukor egyenletesen tartása optimalizálja az energia szintünket, mentális és fizikai teljesítô képességünket, maximalizálja a figyelem összpontosítást, valamint lehetôvé teszi a zsírfogyást testsúlycsökkentésnél. A verseny edzés alatt kiürült energia raktárak gyors pótlásának útmutatóját és az energiapótlásra alkalmas ételkombinációkat az alábbiakban foglaltuk össze. Energiapótlás útmutatója edzés-versenyzés után 1. Edzés/versenyzés után amikor csökkent az étvágy, fogyassz magas GI szénhidrát-dús ételeket. Ezek kis mennyiségben is sok szénhidrátot tartalmaznak: a. Alacsony rosttartalmú szénhidrátok, mint a fehér kenyér, rizs, táplálék kiegészítô sportitalok (turmixok) kis porcióban is magas szénhidrát tartalmaznak. b. Cukorban gazdag ételek mint juice-ok, édesített üdítôitalok és gyümölcsök (érett banán, füge, szôlô, mazsola, datolya, papaya) c. Sport energia szeletek és szénhidrát gel-ek.
Hogyan tudom maximálisan tartani a glikogén raktáramat versenyzés elôtt? A sportolás és versenyzés elôtt fogyassz alacsony GI-jû ételeket. Az alacsony GI ételek maximálisra töltik a glikogén raktárakat és kedvezôen stabilan tartják a vércukorszintet. A alábbi táblá-
zat minta étel kombinációkat tartalmaz az edzés elôtt fogyasztható ételekbôl. Két órával edzés elôtt fogyassz alacsony GI fôételt és 30 perccel elôtte egy alacsony GI snacket. Az alábbiak az edzés elôtt ajánlott alacsony GI ételek példáját tartalmazza.
Edzés/versenyzés ELÔTT fogyasz tásra ajánlott kiegyenlített GI ételek példája: FÔÉTELEK Tészta, spagetti – félkeményre fôtt, olíva olajjal és darált sült pulyka Borsos sült csirke zöldborsós rizzsel, (fele rizs fele borsó) ecetes uborkával Lencseleves, rántott csirke burgonya püré (1 maréknyi) és ecetes uborka Rántott sertés karaj babsalátával Rántott sertés karaj párolt sült padlizsánnal és citromos sárga bab saláta Rántott sajt párolt kukoricás zöldbabbal és pohár limonádé Sült csirke párolt zöldbabbal és cékla salátával Babfôzelék füstölt hússal Lencsefôzelék füstölt pulykával/csülökkel Zöldborsó fôzelék sertés pörkölttel Zöldborsó fôzelék tükörtojással Zöldbab/Lencse fôzelék fasírttal (zsemle helyett fôt sárgaborsó fasírtban) Zöldborsó leves, sült csirke cékla salátával Zöldbab leves, fokhagymás sült sertés karaj párolt piros káposztával Húsleves – benne fôtt karfiollal és répával, rántott hús ecetes uborkával Karfiol leves, sült hal és sült burgonya Zöld borsós sertés pörkölt galuskával/rizzsel és ecetes uborkával Rizses hús párolt sárga babbal és káposztasalátával Gombás csirkepaprikás rizzsel és paradicsommal
Töltött paprika – töltelékhez rizs helyett fôtt lencsét adjunk - daráljunk a hús közé Töltött káposzta pulyka csirke vagy sovány sertés húsból – rizs helyett adjunk fôtt lencsét, amit a húsba daráljunk bele. Desszertnek vanília puding meggyel, vagy déli gyümölcsbôl készült saláta. Paprikás burgonya kolbásszal és (v. pulyka darabokkal) savanyú káposztával Rakott burgonya tojással, darált pulyka paprikással és ecetes uborkával Rakott savanyú és kelkáposzta darált hússal és lencsés rizzsel
2. Alacsony GI ételek, mint a föld felett növô zöldségek (zöldbab, brokkoli karfiol), rostban dús hüvelyesek, magvas kenyerek és fôtt tészták (spagetti) kevésbé segítik a glikogén raktárak pótlását, ezért a regenerációs szakasz étrendjében nem jutnak elsôdleges szerephez.
tartalmaznak. Ezen ételek 1-3 porciójának (50-150 g) fogyasztása kimerítô edzés után biztosítja a gyors regenerációt. Ismételd meg ugyanazon mennyiségû étel fogyasztást 2 óra múlva vagy amíg a megszokott ételfelvétel helyre nem állt.
3. Amikor még az összeszûkült gyomor is korlátozza az evést, akkor se hozzuk a zsíros és túlzott fehérjét tartalmazó ételeket elôtérbe a szénhidrát bevitel rovására. Fogyassz elsôsorban szénhidrátban gazdag ételeket a megfelelô glykémiás index-el. Az alábbi ételeknek magas a glykémiás indexûek és kb. 50 g szénhidrátot
Fôétkezés közti étkezés (snack) Joghurt gyümölccsel (alma, barack, körte) vagy egy kávés kanál lekvárral vagy zöldes banán Zöldes banán (sárga zöld csíkokkal) dióval és limonádé Dió/mogyoró, 1 gyümölccsel: alma, narancs, 2 kis mandarin, körte – szezonban eper/málna/szederrel Sonka, sovány sajt, sárgadinnye Túrókrém (vaníliás) alma Eper turmix tejbôl Túró rudi és egy kisebb alma vagy körte Sovány túró fahéjas párolt almával Sovány túró narancs vagy ananász Müzli – zabpehely sovány tejjel Müzli – zabpehely joghurttal Natúr joghurt barack/eper lekvárral (1 kávés kanál) Alma dióval, mandulával Alacsony GI snack szelet
• 650-800 ml sport ital • 800 ml cukros ital • 500 ml gyümölcslé, juice • 1 és fél banán (közepes) • 3 közepes méretû gyümölcs • Lekváros szendvics: 2 vastag szelet kenyér vastagon lekvárral • 1 Energia szelet (rizs, kukorica pelyhes) • 1 átlagos tányér rizs
32 MAGYAR EDZŐ ezek a termékek nem tesznek semmit a valóságos élettani szükséglet kielégítésére (a kalória szükséglet biztosítása a megfelelô vércukorszint fenntartására), viszont központi idegrendszer stimuláló anyagokat tartalmaznak (rendszerint koffein), amely hatása elnyomja az éhség érzetet. A vércukorszint állandó alacsony szintje miatt a kalória megszorítás stratégiája izomvesztést és zsírfelhalmozást eredményez. Vizsgálatokkal alátámasztott tény, hogy a testsúly csökkentés egyetlen megfelelô stratégiája a kalória enyhe csökkentése és a vércukorszint kedvezô szabályzása mellett jön biztonságosan létre, amely biztosítja az energia egyensúlyt és a kalória egyenletes elosztását napközben. Mi a feladatod, mint sportoló? Soha ne légy éhes. Ez nem könnyû, ha tipikus háromszori étkezést vesszük alapul, amikor 5-6 óra is eltelik két étkezés között. A háromszori étkezéskor bevitt nagy mennyiségû étel egyszerre elfogyasztása a sportoló szervezetét is nagyban leterheli. Mivel a vércukorszint 3 óránként emelkedik és csökken, az elôtervezett fô étkezések között kisebb étkezéseket (snack) kell tervezni. Ha a testsúlyod állandó, a kedvezô vércukorszabályzást legkönnyebben úgy valósíthatod meg, hogy kevesebbet eszel reggelire és a fennmaradó részt délelôtt (tízórai) fejezed be. Csináld ugyanezt ebéd- és vacsorakor is. Ilyen módon az összkalória bevitel nem változik, viszont a sportoló elkerüli a vércukorszint éles ingadozását és a napközbeni kalória deficitet. A táplálékbevitel a szükséges kalóriának megfelelôen, az ételek Glykémiás Indexének figyelembe vételével kell tervezni (lásd alább). Az egyenletes energia elosztás által javult a testösszetétel valamint a szellemi pontosság, sport teljesítmény és a várható eredmény is. • Edzés elôtt: –2 órával alacsony GI fôétel vagy 30 perccel alacsony GI snack, segíti a zsírégetést az alacsonyabb intenzitású edzés közben • Edzés közben 90 percet meghaladó edzés-versenyzés közben 15 percenként magas GI szénhidrát pótlás folyadék formában (sportitalok) 90 percnél rövidebb edzés-versenyzés esetén a folyadékpótlás víz és elektrolit • Edzés után – magas GI segít a szénhidrát raktárakat visszatöltésében
■
Ételek Glykémiás Indexe A szénhidrát tartalmú ételeket a fogyasztásuk utáni vércukor szint magassága szerint állították rangsorba (0 – 100). Ezen rangsorban elfoglalt hely
2005/4
■
MAGYAR EDZŐ 9
2005/4
számértéke az ételek vércukor- vagy Glykémiás Indexe – röviden GI. A rangsort még egyszerûbben 3 csoportra oszthatjuk: alacsony, közepes és magas GI ételek csoportjára. (Lásd 1-3 Táblázat)
Mozgásfejlôdés
1. táblázat Magas, közepes és alacsony GI ételek példája Étel Fehér kenyér Kukorica pehely Puffasztott rizs Rizs, fôtt hosszúszemû Sós keksz Cukorka Burgonya, héjában sült Görögdinnye Sport ital / Isostar
Mennyiség 1 szelet, 35 g 30 g 30 g 180 g 3 db 10 g 1 db (120 g) 140 g 240 ml
GI 80 84 82 97 74 80 93 72 73
Szénhidrát (g) 17 26 27 39 17 17 15 8 17
Mennyiség 70 g 2 szelet 1 szelet 1 közepes 1 1 szelet 50 g 1 1 evôkanál 84 g 1 evôkanál 30 g 170g 1 kávéskanál 84 g 60 g 170 g 150 g
GI 59 66 56 55 57 69 61 55 55 46-56 58 64 58 65 55 56 55 64
Szénhidrát (g) 3 10 32 32 38 14 10 19 18 15 16 28 48 5 15 28 56 48
2. táblázat Közepes GI Ételek (GI 55-69) Étel Répa, fôtt Ananász Piskóta Zöld banán Pitakenyér Teljeskiôrlésû kenyér Fagylalt vanilia Mangó Eper dzsem Szôlô Méz Mazsola Rizstészta, fôtt Cukor kristály Kukorica, szemes fôtt Mûzli natúr Cérna metélt, fôtt Sajtos tészta 3. táblázat Alacsony GI Ételek (GI< 55) Étel Mennyiség GI Szénhidrát (g) Narancslé házi facsart 240ml 46 26 Narancs 1 közepese 44 10 Almalé,natúr 240ml 40 33 Sárgabarck aszalt 5-6 db 30 g 31 13 Alma 1 közepese 38 18 Meggy 10 db 22 10 Grapefruit 1/2 25 5 Körte 1 közepes 38 21 Zsírmentes tej 240 ml 32 13 Spagetti félkemény fôtt 170 g 41 56 Jughurt sovány epres 200 g 8 33 Aszalt szilva 6 db 30 g 29 25 Csokoládé ét, 42 g 49 26 Fehér csoki 29 g 42 18 Paradicsomos bab 115g 48 21 Zabpehely fôtt 225g 49 26 Lencse leves 240 ml 44 24 Szénhidrát „mentes” Alacsony GI ételek: paprika zöld és pritamin, kínai kel, káposzta, zöldszárú zeller, uborka, leveles saláták, petrezselyem, retek, hagyma, sóska, spenót
önbizalom kérdésében. Az edzésanyagban törekedjünk a fokozatosságra egy edzésen belül is. Minden edzés tartalmazzon olyan feladatokat, amelyekkel fejlôdik a labdarúgásban való gondolkodásuk, több szempontot kelljen egyszerre figyelembe venniük, szükségük legyen kombinálásra, tervezésre.
11-12 éves korosztály Életkori jellemzôk A 11-12 éves kor a kisiskoláskor vége, melyben a gyermekek testi fejlôdése kiegyenlített, mozgásai erôsebbek és összerendezettebbek lesznek. A testi képességek tovább fejlôdnek, nô a kondíció és fejlôdnek a koordinációs képességek.
Kognitív fejlôdés A gondolkodási folyamatok logikusabbá, tudatossá és következetesebbé válnak. A gyermek képes a cselekvés és annak következményének végiggondolására és képes tervszerû cselekvésre. Egyre kifinomultabb probléma megoldási módszerekre tesznek szert, annak következtében, hogy képessé válnak a probléma két, vagy több oldalát felmérni, illetve többféle nézôpontból szemlélni. A kognitív fejlôdés következménye, hogy az erkölcsi ítéletekben és a társas kapcsolatokban változás következik be a korábbi évekhez képest. A gondolkodás kiegyensúlyozottsága a stratégiai megoldásokban is nyomon követhetô. Az egyszerû játékhelyzetek megértésében, végiggondolásában állnak be változások. Az egymásután következô lépések következményeinek
belátásában a gyakorlásnak kiemelt jelentôsége van. Ennél a korosztálynál lehet megtanítani azt, hogy a technikai elemeket hogyan lehet a taktikai megfontolásoknak alávetni. Mivel már több szempontot is képesek figyelembe venni, ezért könnyû megtanítani nekik a mai modern futball lényegét, a labda nélküli mozgásokat és azt, hogy ezek miként szolgálják a labdás cselekményeket a csapatjáték egészében. Guilford (1982), Piaget (1999)
Az erkölcsi gondolkodás Az erkölcsi gondolkodás átalakul, a szociális hatalmon alapuló erkölcsi tekintély (heteronom moralitás) helyébe a kölcsönös felelôsségen és támogatáson alapuló gondolkodás lép. Ez megváltoztatja a kortárscsoportban való részvétel módját, ami hatással van a gyermek énképének és sportteljesítményének alakulására is. A kortársak között elfoglalt helyzet, a társak visszajelzései és saját szociális hatékonyságának tapasztalatai módosítják a gyermek önmagáról kialakult képét. Az edzô munkáját sokban segítheti, ha a csoporttudat (csapatszellem) már kialakult, mert a gyermekek ennek az elvárásnak akarnak megfelelni. Érzékeny a gyermek a siker és kudarc tekintetében, így a lehetôségeket, és képességeket, még a mérkôzések során is érdemes szem elôtt tartani. A csoport átveszi az edzô véleményét, nézôpontját a gyermek képességeinek és teljesítményének vonatkozásában és ezt közvetítik egymás felé. Óvatosan bánjunk az elmarasztalással, de a dicsérettel is.
A 11-12 éves korosztály az alapvetô mozgáskészségek és a mozgáskoordináció megfelelô szintjével rendelkezik, mindezt befolyásolják azonban a korábbi mozgásos tapasztalatok, a gyermek „elôképzettsége:” A mozgáskészségek és a koordináció nem választható el egymástól, pozitív módon hatnak egymásra. Összerendezett, harmonikus és eredményes mozgás csak akkor jöhet létre, ha a koordinációs alapképességek szintje megfelelô és elegendô, automatizált mozgásprogram áll rendelkezésre. A gyerekek ebben az életkorban már képesek bizonyos technikai elemek végrehajtására, de nem biztos, hogy megfelelô szituációban, és a megfelelô idôben képesek is végrehajtani azokat. Ennek oka, hogy a belsô (proprioceptív) jelzéseket kevéssé képesek hasznosítani. A gyakorlásban tehát célszerû a korai szakaszban is a végrehajtásra és ennek részleteire irányítani a figyelmet, folyamatosan értékelni a lezajló mozgást. Értékelni kell a mozgás alatt bekövetkezett tónusfokozódást és csökkenést, a mozgás kiterjedését, dinamikáját és a mozdulatok idôbeni kapcsolódását. A készség kialakulása után a technikai elemeket célszerû játékszituációban gyakoroltatni, hogy a végrehajtás mellett az eredményes alkalmazásra is képesek legyenek a gyerekek. A proprioceptív információk pontos értékelése (kinesztetikus differenciáló képesség) mellett meghatározó szerepe van az eredményességben a környezet vizuális téri felmérésének is. A labda rúgásának irányítása, a célzó mozgások pontossága és az érkezô labdához való igazodás végsô soron ennek függvénye. A környezet vizuális téri felmérése meg kell, hogy elôzze a mozgás végrehajtását, hiszen közvetlenül nem képes hasznosítani a kivitelezésben. A labdajátékok eredményességének feltétele a megfelelô szintû egyensúlyérzékelés, mert sok olyan mozgást tartalmaznak, melyekben hely és helyzetváltoztatások, gyorsulások és lassulások (megindulás, megállás) irányváltoztatás és fordulatok szerepelnek. Különösen fontos ez, ha figyelembe vesszük, hogy a labdagyakorlatok, labdajátékok végrehajtása során nincs lehetôség a korrekciós szemmozgásokra. Összegzésként, a korosztálynál kiemelten a technikai elemek megtanítását és automatizálását, valamint az alapvetô koordinációs képességek fejlesztését tartjuk meghatározónak. Meg lehet tanítani a gyerekeket a pontos, igényes, precíz technikai végrehajtásra, mert csak az a játékos tudja a taktikai elemeket mara-
10 MAGYAR EDZŐ déktalanul végrehajtani, aki függetleníteni tudja magát a technikai végrehajtásra való koncentrációtól, vagyis a technika automatikus és így van idô a játék egészére figyelni. Cabrini (1999), Farmosi (1999), Knapp (1989)
Frusztrációs fal A fentiekben leírt életkori sajátosságok, jellemzôk teljes mértékben meghatározzák a gyermek teljesítô képességét, és annak határait. A frusztrációs falat mi edzôk, és szülôk együttesen alakítjuk ki a gyerekekben, azzal, hogy nem vesszük figyelembe az életkori sajátosságokat. Többet követelünk a gyerekektôl, mint amit végre tudnak hajtani. Azzal, hogy folyton ellenôrizzük ôket (a szülô a pálya szélérôl nézi az edzést, és folyamatosan utasítja a gyerekét), állandóan követelünk, követelményeket támasztunk feléjük, kiöljük az egészséges motivációt a gyerekekbôl (mindig csak olyan célt kell kitûzni, ami kicsivel meghaladja a tudásunkat, mert az még vonzó, közel van, elérhetô). Az állandó irányítással megfosztjuk ôket az önálló gondolkodástól, rájuk erôltetünk olyan dolgokat, amelyeket lehet, hogy nem is értenek, -mert még nem tartanak ott a gondolkodás színvonalában. Belevetítjük a gyerekekbe azokat a vágyainkat, amelyeket mi nem tudtunk megvalósítani, de lehet, hogy a gyermekünk ezt nem is szeretné. Így kialakul a gyerekben egy frusztrációs fal, aminek következtében elveszti az önbizalmát, elveszti a játék iránti szeretetét, túl hamar válik nekik a játék kötelességgé, munkává, elveszti önmaga játékosságát, gyermeki mivoltát. A frusztrációs fal teljes kialakulása után a gyermeknek nem csak a tel-
■
jesítménye romlik, hanem elveszti a játék iránti teljes érdeklôdését, majd ez átcsaphat utálatba is. Ha felnô és neki is lesz gyereke, nem fogja engedni focizni. Figyeljünk a gyerekekre! Szigorúan csak a korosztálynak megfelelô bánásmódban részesítsük ôket! Goncalves (2004), Lazarus (1991)
Egymásra épülô képzési rendszer Az életkori sajátosságokat figyelembe véve fel lehet építeni egy egységes, egymásra épülô korosztályos képzési rendszert. (1. táblázat)
Korosztályos képzés Tartalmazza mindazokat a technikai, taktikai elemeket, amelyeket az adott korosztálynak meg kellene tanítani, a gyerekeknek, pedig elsajátítani és tudniuk kellene ahhoz, hogy jól képzett játékosok kerüljenek a rendszer végére a felnôtt csapatok kereteibe. (2. táblázat) A hazánkban futballozó gyerekek nem különböznek a külföldi hasonló korú gyerekektôl. Remélem, a Magyar labdarúgásban dolgozó szakemberek is mihamarabb elkezdenek alulról felépített, jól szervezett labdarúgás utánpótlás rendszerben gondolkodni. Így újra szórakoztató, közönségcsalogató lehet a labdarúgásunk.
Felhasznált szakirodalom: 1. Cabrini, M. (1999). The psychology of soccer. Reedswan INC. 2-22. 2. Caruso, A. (1996). Soccer Coaching Ages 5 to 12. Reedswan INC. 16-17.
2005/4
3. Coerver, W. (1983). Soccer Fundamentals for Players and Coaches. Prentice Hall. Paramus, New Jersey 5-9. 4. Cook, M. (2001). 101 Youth Soccer Drills Age 7 to 11. A & C Black London 79. 5. Csanády Á. (1978). Labdarúgás 1-3, Technika, Sport Kiadó Bp. 7-38 6. Farmosi I. (1999). Mozgásfejlôdés. Dialóg Campus. 102-109. 7. Freud, A. (1946/1967). The ego and the mechanisms of defence (rev. ed.). New York: International Universities Press. 8. Goncalves, J. T. (2004). A Brazil futball alapelvei. Balatonlelle ZETE Bt. 3538. 9. Guilford, J. P. (1982). Cognitive psychology’s ambiguities: Some suggested remedies. Psychological Review, 89, 48-49. 10. Knapp, B. (1989). Basic questions of motor learning. Módszertani tájékoztató. MTS-OT, 8. sz. 10-12. 11. Kun I. (2004) Ajánlások az óvodáskorú gyermekek labdarúgásra való felkészítéséhez. Magyar Edzô, 1: 22-28. 12. Kun I. (2003). 10 years old soccer player’s thinking level measurement with psychomotoric achievement. 5th World Congress of Science and Football. Lisbon 13. Lazarus, R. S. (1991). Emotion and Adaptation New York: Oxford University Press. 14. Molnár, P. (2003). Generalization of Piaget’s INRC system and its application on the basis of Maslow and Erikson developmental theory In press 15. Piaget, J. (1999). Developmental of psychology. Osiris Budapest, 118130. Polumbos, R. T. (1992). Coaching manual Reedswan INC. 1-7.
1. táblázat. Egymásra épülô képzési rendszer KOROSZTÁLY 6 éves
7-8 éves 9-11 éves
EDZÉSEK FELÉPÍTÉSE ÉS TARTALMA Elôkészítô korosztály, heti kettô mozgáskoordinációs foglalkozás és egy labdás foglalkozás az ôszi szezonban. A tavaszi szezonban kettô, labdás foglalkozás és egy mozgáskoordinációs foglalkozás. A két korosztály együtt, egy idôben edz kiscsoportos egyéni képzés keretében – 6-8-10 ember jut egy edzôre A két korosztály együtt, egy idôben edzenek kiscsoportos egyéni képzés keretében – 6-8-10 ember jut egy edzôre, heti kétszer, minden foglalkozás120 perc. A 10 éveseket április végén, május elején gondolkodási szintet mérô speciális labdarúgó tesztel, mérjük fel. Kun (2003) A 11 éveseknek kéthetente egy pluszfoglalkozás, amelyek alkalmával különbözô teszteket végeztetünk el a gyerekekkel. 1. hét-Raven intelligencia teszt gyerek változata. 3. hét-fizikai teszt. 5. hét-fizikai teszt. 7. hét-technikai teszt. 9. hét-technikai teszt. 11. hét-technika-taktikai teszt. 13. hét-technika- taktikai teszt. 15. hétszabály és játékelméleti teszt. Tavaszi szezonban, ugyanebben a sorrendben a tesztek megismétlése. Május végén az így kapott tesztek és az egész éves munka alapján kétszer 16 fôs csapat kialakítása. Azoknak a gyerekek, akik nem kapnak szerepet ebben a két csapatban, lehetôséget kell, biztosítunk a kisebb csapatokba való átigazoláshoz.
IDÔTARTAM Minden foglalkozás perc.
60
Heti kétszer, minden foglalkozás120 perc. Heti kétszer, minden foglalkozás120 perc.
Kéthetente egyszer 120 perc.
■
MAGYAR EDZŐ 31
2005/4
Teljesítmény-optimalizáló táplálkozás Fajcsák Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, TF Továbbképzô Intézet, Budapest
Bevezetés Egy átlagembernek azzal kell megbirkóznia, hogy eleget mozogjon a napi kalória bevitel egyensúlyozására. A sportolók legnagyobb problémája, hogy elég kalóriát és megfelelô minôségû tápanyagot vigyenek be a szervezetükbe a kalória szükségletük fedezésére. Sportolás és a fizikai munka megnöveli az energia felhasználást, amit egy normál testsúlyú egyén esetében emelt energia bevitellel szükséges biztosítanunk. A sportolók növekedett energia (étel és folyadék) szükséglete mindenki számara ismert, viszont felmérések bizonyítják, hogy a sportolók nem esznek és isznak eleget. Mindezeken túl az energia bevitelt nem idôzítik megfelelôen, ami negatív hatással van a testösszetételre és teljesítményre. A sportolók táplálkozásában megjelenô hiány jól ismert, mivel a sportolók túlzott mértékben használnak és hagyatkoznak táplálék kiegészítôkre, teljesítményfokozó szerekre. A helytelen étel és folyadékbevitel eredménye a hiány. Sportolók a legtöbbet akkor tehetik a teljesítményük növelésére, ha több figyelmet fektetnek az étel és folyadék bevitelükre, ami lehetôvé teszi, hogy nagyobb kapacitással képesek edzeni. Az ételeinkre és italainkra odafigyelni, nemcsak anyagilag kerül kevesebbe, hanem sokkal megbízhatóbb és biztonságosabb stratégia is a teljesítmény fokozására, mintha táplálék kiegészítôkre és teljesítményfokozó szerekre hagyatkoznánk, amelyeknek nem mindig ismert az összetétele és kétséges a minôsége.
Energia bevitel Az energia bevitel alapja az energiát szolgáltató tápanyagok: szénhidrát, fehérje, zsír optimális elosztása. (Nem kérdéses, hogy a sportolók magas összetett szénhidrát, mérsékelt fehérje és relatívan alacsony mennyiségû zsírtartalmú étrendje segíti elô az optimális teljesítményt.) A megfelelô energia bevitel tárgyalásában fontos szemelôtt tartani: „az úticél eléréséhez nemcsak magas oktánszámú üzemanyagot, hanem abból eleget is kell tennünk az autónkba”.
A testsúly és LBM (Lean Body Mass) stabilitása/állandósága jelzi a legjobban, hogy az energia bevitel megfelel-e a szükségleteknek. Ha nem viszünk be a szervezetbe elégendô energiát, az a testsúly vagy LBM /izom vagy mindkettô mennyiségének csökkenésével jár. Ez a csökkenés a szervezet energia hiánnyal való kompenzálásának eredménye. A legtöbb sportoló teljesítményének csökkenése kapcsolható az izom relatív mennyiségének csökkenéséhez és a zsírmennyiségének növekedéséhez. A zsírmennyiség emelkedésére és annak lefogyasztására azonban a sportolók helytelenül és automatikusan energia megszorítást alkalmaznak. Az energia bevitel gyakori megszorítása további testsúly csökkenést eredményez. A legnagyobb probléma az, hogy a testsúly csökkenés egyben az izom mennyiség csökkenésnek rovására jön létre és a fennmaradó zsírmennyiség aránya a lecsökkent izom mennyiséghez képest magasabb lesz. Nagyon is lehetséges, hogy az emelkedô testzsír (hízás) csökkentésére alkalmazott az energia bevitel megszorításának ördögi köre a relatív zsírmennyiséget tovább emeli és elôrevetíti az táplálkozási betegségek (anorexia, bulémia) kialakulását, fôleg esztétikai sportolóknál, ahol a sportteljesítmény szubjektív elbíráláson, bírói pontszámon alapszik. Itt fontos megjegyezni, hogy anorexia nervozában elhalálozottak a szörnyû testsúly csökkenés mellett óriási mennyiségû izmot is vesztettek (a szívük súlya egy egészséges szív fele), viszont magas a relatív zsírtömegük. A szigorúan leszorított kalória bevitel az izmot sokkal nagyobb mértékben csökkenti, mint a zsírtömeget. A testzsírtartalom csökkentésére irányuló kalória megszorítás konceptusával való „fogyókúrázás” egy óriási tévhit. Amíg a testsúlycsökkenés rövidtávon a sport teljesítmény átmeneti javulását hozza, addig a kalória megszorításos fogyókúra csökkenti a szervezet számára szükséges tápanyagokat és zsírhízáshoz (több zsír és kevesebb izom) vezet. A kalória megszorítás gyakori megbetegedésekben és csontritkulásban jelenik meg. A fogyókúra további
hátulütôje, hogy a csökkent izommennyiség miatt normális evésre visszatérni nagyon nehéz, mert azonnali hízást eredményez. Az energia egyensúly tükrében világossá válik, miként nem szabad és hogyan is kell a sportolóknak táplálkozniuk, hogy elérjék az optimális test összetételt, ami a teljesítményüket növeli. Válogatott nôi sportolók 4 csoportjának (RG, torna, közép és hosszútávfutók) vizsgálata kimutatta, hogy azon sportolóknak volt a legmagasabb a testzsír százaléka, akiknek az energia egyensúlya a legnagyobb eltérést mutatta napközben (függetlenül, hogy az energia eltérés pozitív vagy negatív volt). Ezért a sportolóknál az étkezés rendszerességének szokását szükséges javítani. Sportolók tipikusan rendszertelenül étkeznek napközben és óriás esti vacsorával zárják a napot. A napközbeni energia hiány a sportoló felkészülését nagyban hátráltatja. A energia hiány nap végén történô kiegyenlítésével a testsúlyt stabil marad, viszont a kívántnál magasabb a testzsír százalék. A vércukorszint 3 óránkénti piramisszerû ingadozása (a vércukorszint étkezés után emelkedik,szinten marad majd 3 órával késôbb lecsökken) az oka a magasabb testzsírnak. A késleltetett evéssel a vércukorszint lecsökken és a szervezet izombontásból állítja vissza a vércukorszintet. Az izomból származó alanin és glutamin aminosavak a májban glukózzá alakulnak, visszajuttatnak a vérbe, ahol stabilizálják a vércukorszintet. A vércukorszintet így a szervezet az izom rovására biztosítja. Továbbá, alacsony vércukorszint és nagy mennyiségû étel fogyasztása hyperinzulinémiához vezet és elôsegíti a zsírtermelést. Késleltetett étkezést követô túlzott mértékû evés— ami a sportolók tipikus étrendje—, a legideálisabb módja az izomvesztésnek és a zsír tömegének növeléséhez, amit a sportolók éppenséggel nem akarnak. Sportolók étrendi vizsgálata mutatta ki, hogy minél rendszeresebb az étkezés, annál kisebb a testzsír százalék és magasabb az izomtömeg. Rendszeres étkezés csökkenti a napközbeni energia hiányt és stabilizálja a vércukorszintet. A sportolók életében központi kérdés a testsúlyuk és ezért hozzászoktak a diétás termékek fogyasztásával (diet és light colák) járó alacsony vércukorszinthez és a kapcsolódó közérzethez. Mivel
30 MAGYAR EDZŐ • A vállízületi mozgékonyság fejlesztése speciális fémszerkezettel (lásd 2. sz. melléklet) Ez a szerkezet a gravitáció segítségével fejti ki hatását úgy, hogy a tornász a bordásfal egyik fokába kapaszkodik, miközben vállízületével a szerkezet puha polifoam rúdján támaszkodik. Használata minden korosztályban megoldható, mert a magassága és a karhosszúság egyaránt állítható.
33. ábra. Mint a 32. ábrán, csak a fémszerkezettel
34. ábra. Hátsó fekvôfüggés a fémszerkezeten • A vállízületi mozgékonyság fejlesztése szivacsborítású faszerkezettel (lásd 3. sz. melléklet) A másik eszköz a fent említett fémszerkezethez hasonló, ám ennek munkafelülete pu-
35. ábra. Hátsó függés a faszerkezeten
■
2005/4
hább. Hátránya viszont, hogy a bordásfal-foktól való távolsága nem állítható. Tulajdonképpen a fémszerkezettel történô mozgáskiterjedést növelô képességfejlesztés elôkészítésére szolgálhat. A fémszerkezettel megegyezô módon, a bordásfalra felakasztva, a tornászok testmagasságától függôen használható. ● Tanulmányunknak ebben a részében a vállízületi mozgékonyságot fejlesztô edzés-segédeszközöket mutattuk be. A második rész a torna-, úszás- és ritmikus gimnasztika sportágak konkrét gyakorlatait mutatja be.
■
2. táblázat. Korosztályos képzés KOROSZTÁLY
TECHNIKA
TAKTIKA
6-8 éves
Technikai felkészítés során figyelembe kell venni a testi és szellemi adottságait ennek a korosztálynak. (Caruso, 1996) „Én és a labda” 1. Labdaérzékelés, labda-láb kapcsolatát fejlesztô gyakorlatok a lábfej minden részével-külsô, belsô, talp, rüszt, spicc-helyben és mozgásban egyaránt ellenfél nélkül, majd ahogy egyre magabiztosabbak lesznek helyben és mozgás közben is ellenféllel enyhe nyomás alatt. 2. Labdavezetés a lábfej minden részével egyenes vonalban, szlalomban, cikkcakkban ellenfél-nyomás nélkül, majd ellenféllel enyhe nyomás alatt. 3. Fordulatok, megállások, elindulások a labdával a lábfej minden részével minden irányban ellenfél nélkül, ellenféllel enyhe nyomás alatt. 4. Cselezések mindkét lábbal a lábfej minden részével minden irányban ellenfél nélkül, ellenféllel enyhe nyomás alatt. 5. Labda átadás. Földön és félmagasan érkezô labda fogadása, szerelés. A labda átadása és fogadása feladataival egy idôben kell oktatni a szerelést is, hiszen az egyfajta labdafogadás. Labda átadása és fogadása belsôvel, talppal helyben és mozgásban védô nélkül, ellenféllel enyhe nyomás alatt, megelôzô szerelés helyben, majd mozgásból. Ezzel egy idôben fejlesztjük az átadás pontosságát, a fogadás-átvétel minôségét, a szerelés tisztaságát, hozzászoknak a gyerekek ahhoz, hogy becsúszás nélkül álló helyzetben hajtsák végre a szerelést. 6. Lövés belsôvel és telirüszttel állított labdából, labdavezetésbôl, szembôl guruló labdából ellenfél nélkül, ellenféllel enyhe nyomás alatt. 7. Fejelés, támadó és védô fejes homlokkal könnyített-, gumilabdával. Taktikailag ebben a korcsoportban a technikai színvonal biztosította lehetôségekbôl, kell kiindulni. Cook (2001) Ebben az életkorban az életkori sajátosságoknak megfelelôen az „én és a labda” fejezet lassan átalakul a társak keresése, társas játék felismerésévé. Ezt a folyamatot nem szabad siettetni, a tökéletes technikai alapok és a játékintenzitás növelése, a védôk nagyobb nyomásgyakorlása ki fogja kényszeríteni a társak bevonását az eredményes feladat-végrehajtás érdekében. 1. Labdaérzékelés, labda-láb kapcsolatát fejlesztô feladatok, zsonglirozás feladatai egyénileg, párban, több játékossal. 2. Labda átadása földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan. Labda fogadása földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan érkezô labdák esetén. Szerelés földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan érkezô labdák esetén. 3. Lövések belsôvel, telirüszttel labdavezetésbôl a célhoz képest 45 fokos szögbôl, 90 fokos szögbôl. 4. Fejelések, mint az elôzô korosztálynál, védôk enyhe nyomása mellett. Coerver (1983) 10 éves korban kezd kialakulni a gyerekekben a formális gondolkodás bizonyos speciális területeken, mint például a labdarúgás. Ez a gondolkodásmód teszi majd lehetôvé a csapattaktikai elemek elsajátítását. 1. Labdaérzékelés, labda-láb kapcsolatát fejlesztô feladatok, zsonglirozás feladatai egyénileg, párban, több játékossal. 2. Cselek, fordulatok mindkét lábbal, a lábfej minden részével, mindkét irányba mozgásból ellenféllel enyhe nyomás alatt. 3. Labda átadása földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan. Labda fogadása földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan érkezô labdák esetén. Szerelés földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan érkezô labdák esetén. 4. Lövések belsôvel, telirüszttel labdavezetésbôl a célhoz képest 180 fokos fordulatból. 5. Fejelések, mint az elôzô korosztálynál, védôk enyhe nyomása mellett. Csanády (1978).
1:1 elleni játékban és a 2:1 elleni játékban a tökéletes technikai elemek végrehajtását hangsúlyozzuk ki. Szabjuk meg a játékban felhasználható technikai elemeket, és figyeljük, elemezzük a végrehajtás minôségét, ebbôl az elemzésbôl láthatjuk a hibákat és az azok kijavítására való feladatokathibajavítás, technikai elemek ismétlése. Kun (2004)
Irodalom Carrasco R. (1980): Gymnastique aux agrés Preparation physique. Editions Vigot, Paris. 41-47., 56-58. Christopher M. N. (1999): Stretching. Útmutató a jó kondícióhoz. Gold Book Kft, Budapest. 17-20., 50-57., 122-125. Counsilman J. E. (1982): A versenyúszás kézikönyve. Sport, Budapest. 117-121. Deli L. (1992): Az ízületi mozgásterjedelem növelésének leghatékonyabb módja. OTSH, Budapest. 36-39. Derzsy B. (2004): A gimnasztika alapjai. F-Forma Kft, Budapest. 101-107. Dorigo C. (1990): A tornászok felkészítése Kínában. Az 1990. augusztus 8-18. között Sanghaiban rendezett szakmai továbbképzés tapasztalatai. (Aggiornamento tecnico sulla preparazione delle ginnaste in Cina.) GYMNICA, 4. sz. 2-8., 25-26. Fordította: Hamar Pál Farkas Gy. (1991): Gimnasztika. Tankönyvkiadó, Budapest. 348-349. Fejes E. (1993): A csípôizület hajlékonyságának fejlesztése. Mester-edzô, 4. sz. 6-8. Gôcze M., Vámos L. (1998): Testnevelés I. Kôrös Fôiskola, Békéscsaba. 70-75. Hamar P. (1996): Hogyan tovább tornasport? Mesteredzô, 3. sz. 7-12. Harsányi L. (2000): Edzéstudomány. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 288312.
MAGYAR EDZŐ 11
2005/4
9 éves
Harsányi L., Pavol G. (1994): A kondicionális képességek fejlesztésének módszerei. MTE, Budapest. 8495. Kalmár Zs., Hamar P. (2002): Egy sportpályafutást döntôen befolyásoló tornaelem. Magyar Edzô, 2. sz. 29-32. Koltai J., Nádori L. (1983): Sportképességek fejlesztése. Sport, Budapest. 145-151. Metzing M. (1999): Gimnasztika. Segédanyag gimnasztika vizsgához. TFTI, Budapest. 61-64., 77., 113-116. Miltényi M. (1980): A sportmozgások anatómiai alapjai. Sport, Budapest. 24-25., 4756., 201-212.
Nádori L. (1981): Az edzés elmélete és módszertana. Sport, Budapest. 139-141. Szécsényi J. (1992): Stretching. MTE, Budapest. 1531., 60-62. Vailati F., Colombo G. (1990): A rundel után végrehajtott ugrások. (I volteggi dalla rondata flic flac.) GYMNICA, 4. sz. 27-30. Fordította: Hamar Pál V-né Kokovay Á. (1999): A gimnasztika szaknyelve, szakleírása és gyakorlatközlési módszerei. (Határon túli magyar pedagógusok számára.) Hungarológiai Intézet, Nyíregyháza. 5-7.
Látogassa weboldalunkat:
www.met.iif.hu
10-11 éves
Tanító jelleggel – a labda nélküli mozgás, az üres területbe futás és az üres terület megjátszásának megértését szolgálja – 3:1 elleni játék. Kényszerítô átadás, dupla passz megtanítása. Kiscsoportos, kis területen való játékok a technikai elemek végrehajtásának pontosítása, gyorsítása érdekében nagy nyomás mellett (kis terület kevesebb játékos, nagyobb terület, a megfelelô játékos szám több labdával). A labdarúgásban való formális gondolkodást fejlesztô gyakorlatok-labdanélküli mozgások, üres területbe való mozgások, üres terület megjátszása. Rengeteg olyan feladatot adjunk ennek a korosztálynak, amelyben magas koncentrációra van szükség, gondolkodni kelljen a feladat jó megoldásán. Érintô rugby, vonal foci, több kapus játék, kis területen sokk gyerek, kettô-három labdával. 3:1, 3:2, 4:2 elleni kisjátékok. Polumbos (1992)
12 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
■
MAGYAR EDZŐ 29
2005/4 • Svédszekrény-tetô – A vállízület mozgékonyság fejlesztô szerkezetek használatát készíthetjük elô vele. Emellett alkalmazható a bemelegítésnél és az aktív statikus gyakorlatoknál.
Kapusok kiválasztása Selection of goalies
MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS A KÉPESSÉG ÉS KÉSZSÉG TÜKRÉBEN 20. ábra. Svédszekrényen hanyattfekvésben karleengedés hátra kézisúlyzóval
METHODOLOGICAL DEVELOPMENT BASED UPON ABILITIES AND SKILLS Géczi Gábor1, Nagy Attila2 1
2
Magyar Jégkorong Szövetség, Budapest, Újpesti Torna Egylet, Budapest
Összefoglaló Minden kiválasztásnak az a lényege és célja, hogy megtaláljuk csapatunk számára a legmegfelelôbb gyerekeket a kívánt posztra. Ennek a folyamatnak lényeges, ha nem a legfontosabb szereplôje a kapus. Kanadában, a jégkorong ôshazájában, van egy jó mondás: „Végy egy jó kapust...”. Az utóbbi idôben Magyarországon nagy elôrelépés történt ezen a területen. Elég csak a Nemzetközi Jégkorong Szövetség és a Magyar Jégkorong Szövetség „Learn to play” programját megemlíteni, mely a sportág fejlesztésének érdekében a gyermekközpontú képzést állítja elôtérbe. Régebben a magyarországi egyesületek mindig kapusproblémákkal küzdöttek. Általános gyakorlat volt a leggyengébben korcsolyázó gyereket beállítani a kapuba, és ott „lesz, ami lesz” alapon autodidakta módon fejlôdhetett, vagy ha nem volt kellô sikerélménye, hátat fordított sportágunknak. Kulcsszavak: Fejlesztési program, csapat, nevelés, kapus, gyakorlatok.
Abstract The aim of talent identification and selection is to find the most adequate players for the most adequate roles in the team. It seems to be the most important player in an ice hockey team, the goalie. There is a good phrase in Canada (the home country of ice hockey): „We need a good goalkeeper”. In the near past this area has improved in Hungary. We can mention the successful initiation of the International Ice Hockey Federation cooperated with the Hungarian Ice Hockey Federation, the „Learn to play” program, which aimed to focus on the children in the development of our sport. Before this program the teams suffered in Hungary of the necessity of goalies. The common solution of this problem was that the weakest and unskillful child was sent in front of the cage. Their development program was very special, a strange, self-education prog-
ress. That is why so many children left our sport. Key-words: Development program, team, education, goalie, exercises.
A módszerek Napjainkban Magyarországon is többfajta kiválasztási szempont alapján döntenek az egyesületek. Ismerjük a skandináv módszert vagy más néven svéd rendszert, amelyben az edzések során minden játékos szerepel a különbözô posztokon, így a kapuban is. Ennek alapján az edzô az adott posztra a legalkalmasabb sportolót választhatja ki. Az is elôfordul, hogy a gyerek maga jelentkezik a kapusnak, ebben az esetben pozitívum, hogy a motiváció eleve adottnak tekinthetô. Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy ekkor nem szakmai alapokon történô kiválasztás történik. Egy másik lehetséges eset, amikor a szülô jelöli ki gyermeke számára a pályán betöltendô szerepet. Tapasztalataink szerint általában ez kecsegtet a legkevesebb eredménnyel. A következôkben a saját módszerünket szeretnénk bemutatni, melyet több éve sikeresen használ az Újpest utánpótlás szakosztálya. Mintegy tíz éve annak, hogy sportvezetôi, illetve edzôi munka mellett óvodás gyerekek korcsolyaoktatását is szervez-
zük, végezzük. A XV. kerületi Pólus Center üzletközpontban lévô korcsolyapályán délelôttönként a környezô kerületek óvodásai ismerkednek a jéggel. A heti egy alkalommal tartott foglalkozások egy tanévben 6–7 hónapig folynak, ezalatt a 4–5 éves kiscsoportosok megtanulnak korcsolyázni és általánosnak mondható, hogy megszeretik a mozgásnak ezt a formáját. Mindez biztosítja azt a kiváltságos helyzetet, hogy az edzô a sportág számára az évente közel 800 gyerek közül a legalkalmasabbakat szemelhesse ki. A következô évben a nagycsoportosok közül történik a tényleges kiválasztás, amikor is a sportágunk számára ügyesnek látszó gyerekek már szervezett edzéseken vesznek részt. Itt már speciális szempontok szerint figyeljük a gyerekeket, többek között a gyors reagálási készség, ügyesség, gömbérzék és korcsolyatudás. Azonban az „edzô szeme” is fontos szerepet játszik, hiszen a hosszú évek tudása és tapasztalata semmi mással nem pótolható. Lényeges, hogy a gyerek saját akaratából, szívesen álljon a kapuba. A szülôket is fel kell világosítani arról, hogy mire lehet számítani, milyen áldozatokat igényel ez a sport a gyerektôl és a családjától mind az anyagiak mind, pedig a szabadidô szempontjából. Nagyon fontos, hogy a kiválasztás a szezon elején történjék, mert így egy teljes idény áll rendelkezésre, hogy kiderüljön, helyes volt-e a döntés. A kapus posztra kiválasztott gyerekek az elsô fél-
• Medicinlabda – Használata a kézisúlyzó alkalmazásához hasonló.
29. ábra. Szögállás magastartásban vállátfordítás Terraband szalaggal
16. ábra. Hátsó függés magas gyûrûn
• Tornabot – A vállátfordítás gyakorlatainál elengedhetetlen segédeszköz.
• Homokzsák – Leginkább a karhúzásoknál és a karkörzéseknél teljesít jó szolgálatot.
17. ábra. Terpeszállásban a fej mögött a hajlított kar húzása hátraoldalra
25. ábra. Hátsó függôállás a bordásfalnál
21. ábra. Szögállás magastartásban karleengedés hátra medicinlabdával
26. ábra. Térdelésben a váll tolása lefelé • Tárcsás-súlyzó – A kézisúlyzó mellet ugyancsak hasznos eszköz, súlya ennek is változtatható.
• Kápás-ló – Hátsó fekvôfüggésben használható nagy hatásfokkal.
30. ábra. Térdelô sarokülésben vállátfordítás tornabottal • Ugrálókötél – A tornabottal megegyezô módon használható.
22. ábra. Svédszekrényen hanyattfekvésben karleengedés hátra medicinlabdával • Súlyzórúd – Fôleg a felnôtt versenyzôknek ajánlott edzéssegédeszköz.
• Terra-band gumiszalag – A gumikötélnél puhább, elasztikusabb, így fiatalabb sportolóknál inkább eredményes eszköz.
18. ábra. Hátsó fekvôfüggés a kápás-lovon • Kézisúlyzó – A statikus passzív gyakorlatoknál használható, súlya életkor szerint változtatható.
19. ábra. Bordásfalnál hátsó oldalállásban törzshajlítás elôre kézisúlyzóval
27. ábra. Svédszekrényen hasonfekvésben karemelés tárcsás súlyzóval
23. ábra. Svédszekrényen hanyattfekvésben karleengedés hátra súlyzórúddal
24. ábra. Hátsó oldalállás a gerendáná
31. ábra. Mint a 30. ábrán, csak ugrálókötéllel • Zsámoly – Kimondottan a fiatalabb versenyzôk vállízületi mozgékonyság fejlesztésénél eredményes szer.
28. ábra. Térdelô sarokülésben a bal (jobb) kar húzása hátra-oldalra a fej mögött
32. ábra. Hátsó fekvôfüggés az egymásra helyezett zsámolyokon
28 MAGYAR EDZŐ • Balett rúd – Elsôsorban a bemelegítô és elôkészítô mozgások végrehajtására alkalmas.
■
• Csuklósúly – Használatával megnövelhetô a mozgás kiterjedése.
2005/4
■
MAGYAR EDZŐ 13
2005/4
nak megfelelôen. Zárt kartartásnál a kezek összeérnek.
A következôkben egy rövid áttekintést nyújtunk arról, hogy milyen gyakorlatok alkotják az edzések fô részét. A korosztályonként csoportosított feladatok tartalmaznak minden lényegeset, a felsorolt elemek sorrendje tükrözi fontosságukat, s jelenti azt is, hogy egymásra épülnek.
Lényeges elemek a gyakorlati anyagból 9. ábra. Mint a 8. ábrán, csak singes fogással (fogáscserével is) 5. ábra. Szögállás magas- és mélytartásból karlendítés hátra 1. ábra. Hátsó hajlított függôállás szûk fogással a balett-rúdnál
13. ábra. Szögállás magastartásban vállátfordítás gumikötéllel
• Felemáskorlát alacsony karfája – A vállátfordításoknál és a függésben végrehajtott gyakorlatoknál hasznos.
• Gumikötél darab – Használata megegyezik a gumikötélével. 10. ábra. Mint a 8. ábrán, csak alsó-singes vegyes fogással • Gerenda – A társsal végzett és a statikus passzív gyakorlatoknál vehetjük hasznát.
2. ábra. Mellsô oldalállásban a váll tolása lefelé • Bordásfal – Függések, ahol különbözô fogásmódokkal, illetve mellsô és hátsó függôállások végrehajtásával növelhetô a vállízület mozgékonysága.
3. ábra. Hátsó függés a bordásfalon vállszéles fogással
4. ábra. Hátsó függés keresztezett fogással
6. ábra. Vállátfordítás az alacsony karfa segítségével
Játékos gyakorlatok 14. ábra. Mint a 13. ábrán, csak terpeszállásban gumikötél darabbal
7. ábra. Mellsô oldalállásban a váll elôretolása
11. ábra. Mellsô oldalállás a gerendánál, az edzô (társ) lenyomja a vállat
• Gyûrû – Az érintô magas gyûrûn végrehajtott hátsó lefüggésben a tornászra ható gravitációs erô teljes mértékben a vállízületre fejti ki mozgékonyság-növelô hatását. Ezt hivatott elôkészíteni a fejmagas gyûrûn végzett gyakorlás.
• Felemáskorlát magas karfája – Elsôsorban a függésben végzett gyakorlatoknál hasznos.
12. ábra. Hátsó oldalállás a gerendánál, az edzô (társ) hátrahúzza a kart 8. ábra. Függés a magas karfán, alsó fogással
évben a játékosokkal közösen edzenek, sem a képzésük, sem pedig felszerelésük nem különbözik a többiekétôl. A következô félévben azonban már kapusfelszerelésben járnak az edzésekre, ekkor a legfontosabb feladat az, hogy megszokják a speciális öltözetben való könnyed és biztonságos korcsolyázást és mozgást. Ezeknek a foglalkozásoknak a lényege, hogy a gyerekek játékosan, szinte észrevétlenül sajátítsák el azokat az alapvetô készségeket, melyek birtokában az idény végére jól korcsolyázó, jégbiztos, stabil csapattaggá válhatnak.
• Gumikötél – A fogás szélessége változtatható a tárt-, a vállszéles- és a zárt kartartás-
15. ábra. Hátsó hajlított függôállás fejmagas gyûrûn
Az eredmények eléréséhez például fogójátékokat alkalmazhatunk különbözô korcsolyázási stílusokban: pl. korcsolyázás kétlábon a láb fölemelése nélkül elôre és hátra, rollerfogó, amikor egyik láb siklik, a másikkal pedig tapossa a jeget, ezzel hajtva magát elôre jobb- vagy ballábbal; vagy éppen partizánjáték, melynek során a robbanékonyság, gyorsaság fejleszthetô. Ahogy a gyerekek egyre ügyesebbek lesznek, a feladatok és játékok is egyre összetettebbeké válnak. Ugyanezeket a játékokat játsszák párban, kiscsapatban, és ezek egészülnek ki különbözô sor- és csapatversenyekkel. A tréning során a gyerekek sikerélményhez jutnak, megismerik az egyedül, párban vagy csapatban szerzett gyôzelem érzését, ezzel személyiségük fejlôdik és a csapatkohézió is erôsödik. A következô fázisban elkezdôdnek a speciális edzések; ezekhez idôsebb kapusokat is hívunk. ôket azért vonjuk be a munkába, hogy szem elôtt legyenek a példaképek, valamint a feladatok bemutatásánál is fontos szerep hárul rájuk. Így megtehetô az, hogy a foglalkozások alatt csak a hibák javítására koncentrálhatunk. A kapusoknak kifejlesztett feladatoknál is fontos szempont, hogy azok egyszerûek,
könnyen tanulhatók és játékosak legyenek, és hogy sokszor ismételjük ezeket. Figyelembe kell venni az életkorból fakadó sajátosságokat is. A bemelegítésre hosszabb idôt kell fordítani, ez általában a teljes edzésidônek több mint a harmadát ez teszi ki. Az edzés fô része így rövidebb ugyan, de megfelelô elôkészítés után intenzívebb és eredményes munkát tesz lehetôvé. A levezetés szintén hosszabb. Az arányok természetesen állandóan változnak, ennek eredményeképpen a fô rész egyre hosszabb és hatékonyabb lesz. A kapusok képzésében is érvényesül a fokozatosság elve. A gyakorlati anyag elemei egymásra épülnek, az edzô feladata ez egyes foglalkozások menetét úgy megtervezni, hogy azok gördülékenyek legyenek, elegendô idô jusson a bemelegítésre. Az ezt követô pihenés után a központi intenzív rész a motoros tanulásé. Kiemelt cél a koncentráló-készség fejlesztése, igényként jelenik meg sportágunkban, hogy a gyerekek egyre hosszabb ideig legyenek képesek intenzív összpontosításra. Az ismételt pihenô után jön a levezetô szakasz, mely játékos feladatokból áll, s amelyben az ügyességet és a gyôzniakarást állítjuk a középpontba.
U 6–8, szupermini • Alapállás – a kapus számára a legfontosabb, egész pályafutása során elkíséri, minden feladat ezzel kezdôdik és ezzel fejezôdik be. Az egyén számára helyes alapállás meghatározása függ a gyerek magasságától és egyéniségétôl. • Helyes botfogás • Helyes bottartás • Speciális korcsolyázás alapállásban • Oldalirányú „csoszogás” • Terpesz-zár mozgás elôre és hátra • T-siklás • Párhuzamos lábbal mozgás elôre és hátra • Alapállásból letérdelés és felállás • Láblefektetés jobbra és balra U-8–10 A fenti gyakorlatsor a következôkkel egészül ki: • Kapuból való kikorcsolyázás elôre és hátra • A lepkés, ill. botos kesztyû használata • Sarkokról történô lövések hárítása • Szólólövés védése kapuból való kikorcsolyázással • A figyelem koncentráltságának fejlesztése, idejének meghosszabbítása • Kapus bottechnika • Testtel való védés U 10–12 Ebben a korosztályban a legfôbb feladat az elôzô években tanult és rögzült speciális kapusmozgásoknak és –korcsolyázásnak a minél gyorsabb végrehajtá-
14 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
sa. További, újonnan elsajátítandó feladatok: • A speciális korcsolyázásból és alapállásból való elôre, ill. oldalirányú mozgások le- és fölállások. • Bottechnikánál a rövid passzok kapus és játékos között. • Ritmusban történô kiszúrás. • Kapus és hátvédek közötti összhang fejlesztése. • A játék kapuból való állandó irányításának fejlesztése.
Szárazföldön… A jeges szezon befejeztével a szárazedzések kerülnek elôtérbe. Ezek ebben a korban még nem teljesen specializáltak, ilyenkor elsôsorban a csapat közösen végzi a munkát. Fontos, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelôen játékos és sokoldalú gyakorlatokból álljanak, hogy a gyerekek számára ne csak a jégen történô edzések legyenek élvezetesek. Az egyik alapelv, hogy a jeges mozgásokat szárazedzéseken gyakoroltassuk be, ezáltal megkönnyítjük saját munkánkat a jégen. A foglalkozások során lassan kezdôdik a specializálódás, az életkornak megfelelôen eleinte csak hetente egyszer vesznek részt kifejezetten kapusoknak szóló tornatermi vagy szabadtéri edzésen. Ezekhez megfelelô segédeszközöket használunk, teniszlabdát, similabdát, tépôzáras labdát, ugrálókötelet és a leggyengébb aerobik-gumit. A teniszlabdát a labdaérzék fejlesztéséhez használjuk, a kicsiknél egy labdával a nagyobb korosztályoknál pedig egyszerre két, ill. három labdával: botos kézzel lepattintás, lepkés kézzel elkapás; ugyanez a fallal szemben állva, a labdát a falról visszapattintva. Ezeket a gyakorlatokat párban és oszlopban is végzik. Álljon itt egy az oszlopban végzett gyakorlatok közül: a fallal szemben, attól 2–3 méterre oszlopban álló kapuspalánták közül az elsô dobja a falra a labdát, majd kilép a következô elôl, hogy ô lepkés kezével kaphassa el a visszapattanó labdát. Átteszi a másik kezébe, most ô dob, majd kilép, és ez a gyakorlatrész ismétlôdik. A similabdát a lepkés kéz csuklójához rögzítjük, a gyerek eldobja, és a kesztyûvel elkapja a visszapattanó labdát. A tépôzáras labdával végzett gyakorlatok lényegében a fentiekkel megegyezôk, de a gyerekek számára könnyebben kivitelezhetôek, éppen ezért a fokozatosság elvét itt is szem elôtt tartva ajánlott a klasszikus labdás gyakorlatokat ezzel a labdafajtával kezdeni. Az idôsebb korosztály kapusai a labdákkal már „zsonglôrködni” is tanulnak két, három majd négy labdával, ülve, állva, elôre és hátra
sétálva, álló helyzetbôl leguggolva majd fölállva. Mindegyik labdás gyakorlat nehézségét lehet fokozni egyrészt azzal, hogy egyre erôsebben dobják a labdát, másrészt pedig azzal, hogy a faltól különbözô távolságra végzik. Az ugrókötél az állóképesség mellett a ritmusérzék fejlesztésére szolgál. A gyakorlatok végezhetôk egy lábon, páros, ill. váltott lábbal. A nagyobbaknál a kezek keresztezésével is nehezítjük a feladatot, ill. a kötél sebességét fokozhatjuk (amikor egy felugrás alatt kétszer kell megpörgetni a kötelet). A gumiszalag egyrészt a nyújtó gyakorlatokhoz, másrészt a kéz gyorsaságának, dinamikus erejének fejlesztéséhez használható. A következô gyakorlat a gyorsaságra irányul: a talp alatt átvezetett szalag két vége egy-egy kezükben, az edzô által diktált, folyamatosan gyorsuló ritmusban húzzák felfelé egyszerre mindkét kezükkel, majd váltott kézzel. Nyújtó gyakorlat: a gyerek egyik lábbal rááll a háta mögött vezetett kötél végére, a másik végét a szalag megnyújtása után az edzô a fej mellett tartott azonos kézbe adja. A lefelé irányuló erô a vállízületet nyújtja.
Néhány gondolat Minden edzést nyújtással és lazítással fejezzünk be. Ugyanúgy, ahogy a jeges edzéseken a levezetô szakasznak, ennek is megfelelô hosszúnak kell lennie. Ezek a gyakorlatok nemcsak a jégmentes idôszakokban végezhetôk, hanem, amennyiben erre lehetôség van, a jeges edzések elôtt (a labdás feladatokat) és után (a nyújtás, lazítás) is. Minden egyes korosztálynál a fent felsorolt – a kapusok speciális képzésére irányuló – feladatok készségszintû elsajátítása a cél. A kapusok kiválasztásának fent leírt módszerét évek óta használjuk
és a munka során szerzett tapasztalatok függvényében a gyakorlatokat folyamatosan módosítjuk. Tekintettel arra, hogy felnôtt korosztályú kapus még nem nôtt fel ezzel az edzésmódszerrel, biztosan nem állítható, hogy ez a legjobb, de reményeink szerint hozzájárul a magyar jégkorongsport majdani sikereihez.
Felhasznált irodalom Bajtos, J., Jurèenko, R. (2001): Základy systematiky hry hokejového brankára. Sport Press. Bratislava. Daccord, B. (1998): Hockey goaltending. Skills for ice and in-line hockey. Human Kinetics. Géczi G., (2004) : A jégkorongozás pedagógiai rendszere. Szakdolgozat. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF). Budapest. Géczi G., Bognár J., Tóth I., (2005): A tehetség kiválasztása és gondozása jégkorongban. 2005. október 27. V. Országos Sporttudományi Kongresszus. Budapest. Sindel, J. (é.n.): Amit a kapusokról feltétlenül tudni kell. Magyar Jégkorong Szövetség, Budapest. Tóth, I., Misura, E., (1995) : Selection process of ice-hockey beginner studying in the ice hockey classes. International conference on Physical Education and Sports of Children and Youth. 13.- 16. august 1995. Bratislava, FTVS UK, 1995, s. 62. & In: Acta facultatis educationis physicae Universitatis Comenianae, roè. XXXVII., Bratislava, 1995, s. 141 - 148. Tóth, I. (2005) : Ice Hockey Development in Hungary. In: Telesná vychova & Sport. Slovenská vedecká spoloènost pre telesnú vychovu a sport v spolupráci so Sekciou sportu, detí a mládeze MS SR, Bratislava, roè. XV., è. 2/2005, Bratislava 2005, s. 25-30. ISSN 1335-2245.
■
MAGYAR EDZŐ 27
2005/4
laza ízületi tok teszi lehetôvé. A nagy mozgásszabadság miatt szabadízületnek is nevezik. A karok testtôl való távolítása homloksíkban – amely a nyílirányú tengely körül valósul meg – 65 fok. Amikor a homloksík elôtt dolgozunk, ez 90 fokig növekedhet. A karok elôre- és hátrahajlítása (anteflexio, retroflexio) a test haránttengelye körül történik. Ha ezt a mozgást tisztán a vállízületben vizsgáljuk, akkor az anteflexio 60 fokos, a retroflexio mindössze 5 fokos lehet. Ennél nagyobb elmozdulás esetén már a vállöv csontjainak elmozdulása is megtörténik, így lapocka és kulcscsonti mozgásokkal kombinálódik a mozgás. A karcsont tengelye mentén forgómozgás (rotatio) is létrejön a vállízületben. A fentebb ismertetett mozgások kombinációjaként körzômozgás (circumductio) is létrejöhet, amely során a kar egy képzeletbeli kúp palástja mentén mozog. Az ízületben passzív mozgás is lehetséges, mely függôleges irányú elmozdulást jelent. Az ízületi fej, károsodás nélkül, 1-2 centimétert felcsúszhat az ízületi árkon, ami fôleg támaszhelyzetekben, például a kézállás helyes technikai végrehajtása közben történik meg. Az ízületet rögzítô szalagok további stabilitást fokozó tényezôknek tekinthetôk. Az ízületet felülrôl átívelô hollócsôr-vállcsúcsi szalag a karcsont ízületi vápából, felfelé történô kimozdulását akadályozza. A hollócsôr-karcsonti szalag az ízületet összetartó struktúrák fontos eleme. Az ízület különleges sérülékenységét okozza, hogy a kétfejû karizom hosszú feje az ízületi üregen belül ered, aminek sérülése az egész ízület sérülését jelentheti. Bár látjuk, hogy a vállízület csontos szerkezete, bô tokja, valamint szalagrendszere nagykiterjedésû és sokirányú mozgást tesz lehetôvé, a körülötte elhelyezkedô nagytömegû kötött izomtömeg (deltaizom, rotátor köpeny izmai) jelentôsen korlátozhatja azt. Sôt, a vállízület mozgásait a túlzott tónusban lévô nagy mellizom és széles hátizom is nehezítheti. A vállban történô nagy kiterjedésû mozdulat(ok) nem csak a vállízület aktuális állapotának függvénye, hanem az(oka)t a lapocka mozgásait korlátozó, túlzott tónusú izomtömeg is befolyásolja. Ilyen merev izmok lehetnek az elülsô fûrészizom, vagy a rombuszizmok, melyek a lapockát mozgatják. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a tornászoknak egyszerre két kihívásnak kell megfelelniük: erôs tónusos vállizomzattal, biztos rögzítettséget kell kialakítani a vállízületben, miközben ugyanezeket az izmokat rugalmasnak, elasztikusnak kell megôrizniük, hogy merevségükkel,
1. sz. melléklet A vállízületi mozgékonyság dominanciájával végrehajtott férfi és nôi tornaelemek FÉRFIAK • kézállások (egy karon is) • támlázó fordulatok • kézenátfordulások elôre és TALAJ TALAJ hátra (flick) • kézenátfordulások hátra kéztámasz nélkül • szabadátfordulások hátra nyújtott testtel (szuplé) LÓLENGÉS • leugrás elôtti támlázó fordulat kézállásban • kézállások • támaszmérlegek • lefüggések GYÛRÛ • vállátfordulások GERENDA • óriáskelepforgások elôre és hátra • leugrások • Jurcsenkó-ugrások • kézenátfordulások • Cukahara-ugrások • kézállás • támlázó fordulatok • léghenger KORLÁT • támaszcsere • Diamidov-fordulat • óriáskör hátra • szaltó hátra a karfák közé • leugrások • kézállások • támlázó fordulatok • óriáskelepforgások elôre NYÚJTÓ és hátra • singkiszúrás • óriáskelepforgás elôre singforgással • leugrások UGRÁS
kötöttségükkel ne korlátozzák a váll mozgásterjedelmét.
A vállízületi mozgékonyság szerepe a tornaelemek végrehajtása során Az 1. sz. mellékletben összegyûjtöttük azokat a férfi és nôi tornaelemeket, ahol a vállizület mozgékonysága dominánsan jelentkezik. A felsorolás sorrendiséget nem jelent. A nôi tornaszereket szándékosan nem olimpiai szersorrendben, hanem a férfi szerekkel párba állítva helyeztük el.
A képességfejlesztést segítô szerek és eszközök A vállízület mozgékonyságának fejlesztéséhez számos szert és eszközt
UGRÁS
NÔK • kézállások (egy karon is) • támlázó fordulatok • kézenátfordulások elôre és hátra (flick) • kézenátfordulások hátra kéztámasz nélkül • szabadátfordulások hátra nyújtott testtel (szuplé)
• kézállások (egy karon is) • támlázó fordulatok • támaszmérlegek • kézenátfordulások elôre és hátra (flick) • szabadátfordulások hátra nyújtott testtel (szuplé) • leugrások • Jurcsenkó-ugrások • kézenátfordulások • Cukahara-ugrások
• kézállások • támlázó fordulatok • óriáskelepforgások elôre FELEMÁS- és hátra KORLÁT • singkiszúrás • óriáskelepforgás elôre singforgással • leugrások használhatnak az edzôk. Ebben a fejezetben – természetesen a teljesség igénye nélkül – elôször a hagyományos, minden edzôteremben fellelhetô szereket és eszközöket, majd pedig két speciális, kimondottan erre a célra készített felszerelést mutatunk be. Itt jegyezzük meg, hogy a bemutatásra kerülô szereket és eszközöket azért szemléltetjük gyakorlással egybekötve, mert ez által is növelni szeretnénk a célgyakorlatok repertoárját. A tanulmányban ezért néhányszor elôfordul, hogy ugyanazon gyakorlat kétszer szerepel. Az edzô kollégák azonban munkájukhoz így nem csak a következô – A képességfejlesztô gyakorlatok címû – hanem ebbôl a fejezetbôl is „szemezgethetnek”. Az eszközök alfabetikus sorrendben kerülnek bemutatásra.
26 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
A vállízületi mozgékonyság fejlesztése a tornasportban három sportág gyakorlatanyagának felhasználásával I. DEVELOPING OF SHOULDER FLEXIBILITY IN GYMNASTICS, USING EXERCISES FROM THREE DIFFERENT TYPES OF SPORTS I. Munkácsi István*, Hamar Pál*, Kovácshegyi Ferenc*, Bodony Gabriella**, Osváth Péter* *Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) **Magyar Ritmikus Gimnasztika Szövetség
Összefoglaló
Bevezetés
Tanulmányunk elsô részében a tornaedzôknek és tornászoknak, valamint minden olyan sportág képviselôinek kívánunk segítséget nyújtani, ahol a vállizületi mozgékonyság fejlesztése primer feladat. Ehhez a torna, az úszás és a ritmikus gimnasztika vállizületi mozgékonyságfejlesztô gyakorlatait gyûjtöttük össze. E három sportág mozgásanyagát vizsgálva szeretnénk rávilágítani a még komolyabb képzést és edzést elôsegítô sportágközi közös gondolkodás elônyeire. Emellett bemutatunk néhány újszerû, illetve hagyományos szert és eszközt is. A mûszaki paramétereken túl a használathoz szükséges útmutatásokkal is szolgálunk. A kérdéskör tárgyalását az anatómiai háttér rövid feltérképezése teszi teljessé. Kulcsszavak: vállízületi mozgékonyság, helyes technikai végrehajtás, kéziszerek és eszközök használata
A versenytorna mozgásanyagának tanítása, tanulása során az ízületi mozgáskiterjedés lehetô legnagyobb mérvû fejlesztése és szinten tartása primer követelmény. Példaként említhetjük a nôi torna gimnasztikai ugrásait, nyitásait, a mindkét nem számára nélkülözhetetlen kézállás helyes technikai végrehajtását, vagy a férfi tornászok gyûrûgyakorlatait. Bárhonnan közelítünk azonban a témához, egy tény: a nemzetközi versenyek szerenkénti döntôjébe csak olyan tornászok juthatnak be, akik szinte tökéletes ízületi mozgékonysággal rendelkeznek. A vállízület a sportmozgások végrehajtása során az egyik leggyakrabban igénybe vett testrész. Hatványozottan igaz ez a megállapítás a tornamozgásokra, ahol gyakorlatilag egyetlen egy elem kivitelezése sem lehetséges ennek az ízületnek a kiiktatásával. A vállízületi mozgékonyság maximális fejlettsége kihat a helyes technikai végrehajtásra is. A legeredményesebb tornásznemzetek (szovjet utódállamok, Kína, Románia, stb.) versenyzôinek mindegyike amellett, hogy optimális technikával tornázik, egyben kiváló vállízületi mozgékonyságra tett szert. Ennek – a sportszakmai szempontokon túl – egészségmegôrzô szerepe is van, mivel így az elemek végrehajtása során lehetôvé válik a gerincoszlop túlzott igénybevételének kiküszöbölése. A tornát a „túlzott” gerinchajlítások miatt gyakorta érte és éri ma is kritika. Nyilvánvaló, hogy a torna ma használt legkorszerûbb technikái sem képesek teljesen tehermentesíteni a gerincoszlopot, hiszen a helyes technikai végrehajtáshoz szükséges elôfeszülések továbbra is komoly igénybevételt jelentenek. Ez a teher viszont megfelelô szintû vállízületi mozgékonyság kialakításával, korszerû, nyújtott testû technikák oktatásával, és a tornaszerek rugalmasságának fokozásával minimalizálható. Tanulmányunkkal a tornaedzôknek –
Abstract In our study we would like to help our coaches, gymnasts and representatives of different type of sports, where the shoulder flexibility is a primerary task. For this reason we collected the shoulder flexibility exercises for further developing the mobility in gymnastics, swiming and rhythmic gymnastics. With this investigation of these three sports we would like to throw light on the advantage of common thinking among the different type of sports. Moreover we demonstrate some recent and conventional apparats and tools. Over the technical parameters we provide you instructions for using of these apparats and tools. The theme will be completed with the anatomical description of the shoulder joint. Keywords: shoulder flexibility, correct technical realization, use of hand implements and tools
de nem csak nekik – kívánunk segítséget nyújtani a vállízületi mozgékonyság fejlesztô munkájukhoz. Ennek keretében három olyan sportág (torna, úszás, ritmikus gimnasztika) vállízületi mozgékonyságfejlesztô gyakorlatait gyûjtöttük össze, ahol ennek a képességnek jelentôs a szerepe. E három sportág mozgásanyagát vizsgálva rá szeretnénk világítani a még hatékonyabb képzést, edzést elôsegítô sportágközi közös gondolkodás elônyeire. Emellett bemutatunk néhány újszerû, illetve hagyományos szert és eszközt is. A mûszaki paramétereken túl a használathoz szükséges útmutatásokkal is szolgálunk. A kérdéskör részletes tárgyalását az anatómia háttér rövid feltérképezése teszi teljessé.
A vállízületi mozgékonyság fejlesztésének anatómiai háttere A vállízületet alkotó csontok a lapocka és a felkarcsont. Elôbbi az ízületi árkot, utóbbi a fejet adja. Az ízületi árok lényegesen kisebb, mint a fej, így az a félgömb formájú ízületi fejet mindössze 30 százalékban borítja be. A fej és az árok méretének egymáshoz viszonyított aránya 6:1-hez. Ennek következtében a vállízület igencsak instabilnak tekinthetô. Ezen a helyzeten segít valamelyest az ízületi vápa szélén elhelyezkedô rostos porcszegély (labrum glenoidale), amely nagyobbítva az ízületi árkot, biztosabb rögzítettséget eredményez az ízületben. A vállízület nem teherviselô ízület, ami azt jelenti, hogy a nap legnagyobb részében nem terhelôdik a test súlya által, mint ahogyan ez az alsó végtagi ízületek esetében szinte folyamatosan megtörténik. A sportolás során viszont - mint például a tornászok edzései, versenyei - óriási erôhatásokat kell elviselnie (egy- és kétkarú támaszhelyzetek, szökkenések támaszban, függések, fordulatok, stb.). Éppen ezért egy igen sérülékeny ízületrôl van szó. A vállízületben több irányban és nagy mozgásterjedelemben jöhetnek létre mozgások. Ezt, többek között, a már említett csontos szerkezet mellett a nagyon
■
MAGYAR EDZŐ 15
2005/4
Sportvétség vagy bûnügy? Ha van haszna a keserves athéni doppingvétségeknek, akkor az egyik sovány vigasz, hogy a magyar közvélemény, benne különösen a sportközvélemény lényegesen tájékozottabb lett a dopping bonyolult tudományában. Nem mérhetô a vétségek általi közvetlen kínos kudarchoz ez a gond, de igencsak meghökkentô mennyire hiányosak voltak még a sportemberek, versenyzôk, edzôk és sportvezetôk ismeretei is a doppingról. Bizonyos, hogy a tudatlanság is szerepet játszott a lebukásokban, nomeg a doppingvétségeket követô olykor szinte abszurd viselkedésekben. Egyszer majd talán fény derül hitelt érdemlôen arra is miért nem követte a hivatalos szervek – állami sportvezetés, MOB – részérôl egy tényfeltáró vizsgálat az athéni doppingvétségeket. Miért nem jutottunk el legalább az immár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által is hivatalossá tett gyakorlatig, mely szerint doppingvétség esetén automatikusan nyilvánosságra hozzák a vétkes sportoló edzôjének és orvosának a nevét. Ez természetesen nem jelent szankciót, de van üzenetértéke. Nálunk, talán a furcsa tehetetlenséget is leplezendô, felerôsödött az a nézet, hogy a dopping büntetôjogi szankcionálása is indokolt lenne, azaz a doppingolás bûncselekmény. Ily módon a doppingvétség esetén rendôri nyomozás indulhatna a körülmények felderítésére. A sport feladata egyszerûen a feljelentés megtétele lenne. Annál inkább – vélik ezen álláspont hívei –, mert elsôsorban, illetve egyáltalán nem a sportolót kellene büntetni, ô megkapja a sportbeli eltiltást, hanem a doppingszerek beszerzôit, forgalmazóit. Egy rádiómûsorban a korábbi igazságügyi miniszter asszony, Dávid Ibolya is kifejezte reményét arra nézve, hogy a dopping vétség visszakerül a büntetô törvénykönyvbe. Ha valóban csak annyit akarnánk, hogy a dílerek legyenek büntethetôk, akkor egyszerû lenne a helyzet. A ma is hatályos drogtörvényt kellene csak kiegészíteni a divatos doppingszerekkel. Félek azonban, hogy a helyzet nem ennyire egyszerû. Hiszen, ha a doppingolás bûncselekmény, akkor a büntetôjogi felelôsségre vonás és a büntetés alól nem igen mentesülhet a cselekmény mégiscsak középponti figurája, a sportoló. Magam, amikor a felelôsségrôl kérdeznek, többnyire azt válaszolom, hogy a doppingolás felelôssége éppen úgy oszlik meg, mint siker esetén a dicsôség, illetve az anyagi javak. A legtöbb a sportolónak jut, hiszen ô nyer, majd az
edzô és a stáb következik. A magasabb sportvezetés eszmeileg részesül a sikerben, felelôssége is ennek megfelelô. Más kérdés, hogy a bírósági szakban sokminden felhozható lenne adott esetben a vétkes sportolók javára, többek között a sportbeli eltiltás ténye is. Ne büntessék kétszer ugyanazért a cselekményért. De ezzel már valójában ismét eljutunk az alapkérdéshez. Sportvétség, vagy bûncselekmény a doppingolás? Amennyiben bûncselekmény, akkor mégiscsak a sportolónál indul a történet. Nem mentesülhet a jogi felelôsségre vonás alól. Annál kevésbé, mert a hasonlóságok mellett van egy jelentôs különbség a drogos és a doppingoló között. A drogfüggô beteg ember, akit sokféle motiváció, köztük a kudarctûrés hiánya, a világtól elfordulás, kábulatba menekülés vezetett. Függôségével, betegségével élnek vissza a dílerek, nem engedik szabadulni. A doppingoló viszont maga választja a teljesítményfokozás tiltott útját. Lehet természetesen edzôi, vagy vezetôi presszió is, de semmiképpen nincs szó betegségrôl. Bármennyire tarthatjuk akár kórosnak is a gyôzelem utáni túlzott vágyat. A legtöbb esetben tehát a sportoló dönt a tiltott szerek alkalmazása mellett és persze partnere az edzô, segítôje az orvos. Valójában az orvos esetében fenn is áll a törvényszegés az egészségügyi törvény vonatkozásában. Hiszen nem gyógyító céllal, nem az egészség érdekében ad különbözô szereket. A fiatalkorú sportolók doppingolása esetében fennáll az ifjúság elleni bûntett elkövetése, ami már az edzôt is érinti. Nem csökkenti az ügy súlyosságát, ha a szülôk aláírják, hogy beleegyeznek a dologba. Van tehát jelenleg is olyan jogi környezet, amely bizonyos esetekben lehetôséget nyújt a büntetôeljárásra. Magam azonban azon az oldalon állok, amely sportvétségnek tekinti a doppingolást és úgy véli, hogy a sporton belül kell megküzdeni vele. Megerôsített álláspontomban, hogy hasonlóan vélekedik Jacques Rogge, a NOB, éppenséggel szigorúságáról híres elnöke. A zéró tolerancia meghirdetôje nem ért egyet a rendôri úttal dopping ügyben. Álláspontja a közelgô torinói téli olimpia kapcsán vált ismertté. Olaszországban ugyanis van törvény a dopping ellen, ezt akarják a szervezôk alkalmazni az olasz földön rendezendô olimpián is. A NOB viszont saját ügyeként kezelné a témát. Kétségtelen, hogy jelenleg fôként azonban az országokban van törvény a
dopping vonatkozásában, ahol az országúti kerékpározás meghatározó sportág. A francia, az olasz, a spanyol körverseny rendezô országai, a benelux és a skandináv államok érintettek elsôsorban. Ez a tény is azt az álláspontot erôsíti, hogy nem lehet igazán jó doppingszabályt elfogadni, ha az egyformán vonatkozik valamennyi sportágra. Olyan jelentôsek a sportági különbségek doppingérzékenységben, doppingfertôzöttségben. Egyelôre azonban egységes a szabály és egységes lenne a törvény is, amely a doppingolást tiltaná. Érdemes végiggondolni valóban segítene, segített volna Athén után, ha hazai jogszabályba ütközött volna atlétáink és súlyemelôink doppingvétsége. Megindult volna hivatalból az eljárás az atléták ügyét követôen. De rögtön fel is kellett volna függeszteni, hiszen enyhén szólva bonyolult volt a helyzet. Végül csak 2005. februárjában Lausanne-ban mondták ki a végsô szót, helyben hagyva az athéni határozatot, megerôsítve, hogy doppingvétség történt. Sportszempontból, a sport szabály szempontjából ez ugyanazt jelenti, mint a hagyományos doppingolás bizonyítása, a tiltott anyag kimutatása a testben. De vajon ugyanazt jelenti-e büntetôjogi szempontból? Alapvetô különbség a sportszabály és a büntetôügy között, hogy utóbbi az ártatlanság vélelmét kell kövesse. A sportban a bûnösség vélelmezett minden vétség esetén, ezért nem kell bizonyítani, hogy a versenyzô valóban doppingolt, ha nem jelenik meg a vizsgálaton, vagy elégtelen mintát szolgáltat, mert nincs más logikus magyarázat. Ki hagyna veszni egy olimpiai aranyérmet, csak azért, mert nincs kedve vizeletet produkálni. A „bûnösség”, a doppingolás a feltételezett, ennek ellenkezôjét kell bizonyítsa, aki netán valóban ártatlan. Büntetôjogilag azonban atlétáink nem lehettek volna automatikusan elmarasztalhatók, hiszen valóban nem nyert közvetlen bizonyítást a doppingolás. Erre mondják a rendôrségre építôk, hogy éppen ezért lett volna fontos a rendôri eljárás, hogy a doppingolás, netán az ártatlanság bizonyítást nyerjen. Nézzük elôször az utóbbit. Ismerve hazai viszonyainkat nem zárható ki, hogy eredménytelenül zárult volna a nyomozás, kiderül atlétáink ártatlanok, vagy legalábbis nem bizonyosodott be bûnösségük. Újabb herce-hurca, ütközés a NOB-bal, de a nemzetközi sportbeli eltiltáson nem lehetett volna változtatni. De nézzük a másik esetet. Feltételezve, hogy a rendôri
16 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
■
MAGYAR EDZŐ 25
2005/4
Páska Ildikó testnevelô tanár, a lovastorna szaktanára, négyszeres bajnokcsapat, 3 egyéni országos bajnok edzôje, a szakcsoport helyettes vezetõje
Annus Adrián – dilemma
Fazekas Róbert – bizakodva
nyomozás bizonyította volna, hogy doppingolás történt valamilyen formában. De hogyan bizonyította volna? A Napkeltében többször is hosszasan, rutinosan nyilatkoztak az atléták. Szó sem volt beismerésrôl. Miért mondtak volna mást a rendôröknek, a nyomozóknak? Kétségtelen, hogy a nyomozók meghallgatták volna az edzôket, orvosokat, családtagokat, sporttársakat… Nem valószínû, hogy ezek után okosabbak lettek volna. A Tour de France-on is csak úgy értek el valamit, hogy a kísérô buszokban rajtaütésszerûen találtak növekedési hormont, EPO-t, tehát tiltott szereket. A súlyemelôknél túl sokan voltak érintve, valószínû, hogy hamar kiderült volna, amit úgyis tudunk, hogy öntöttek. Kérdés, ez milyen megítélés alá esik, illetve esne. Hiszen éppen azért alkalmazzák ezt a módszert, hogy ne legyen bizonyítható a doppingolás. A törvénynek tehát át kellene vennie a teljes sportbeli doppingszabályt, ezen túlmenôen kellene tiszteletben tartani a büntetôeljárás szabályait. Hova vezetne mindez? Láthattuk egy legutóbbi francia peres ügy kapcsán. Négy évig tartott, amíg megszületett a jogerôs ítélet. Az érintettek – kerékpár-
versenyzôk, edzôk, orvosok – el lettek marasztalva és egytôl kilenc hónapig terjedô felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Kérdés megéri-e a fáradság, a költség, van-e valóban elrettentô hatás. Jogos feltételezni, hogy doppingellenes jogszabály esetében még jobban összezárna a sportélet. Ma is szinte lehetetlen megtudni valamit a sportolóktól, edzôktôl. Erôs a titoktartás. Ezért is csak vélekedések vannak arról mennyire fertôzött a sportélet valójában a doppinggal. Ha börtön is fenyegetné a doppingolót, számos további kedvezôtlen következménnyel kellene számolni. Felmennének a fekete piacon az árak, a kockázat növelné a közremûködôk igényeit. Az amerikai szesztilalom katalizálta annakidején a maffia létrejöttét. A mechanizmus megjelenne a doppingháborúban is. Ezért is merült fel a drogliberalizáció is többször és merül fel a doppingliberalizáció. Ez a túlsó véglet lenne, ez sem járható út. A doppingtilalom egyértelmû, a megfelelô sportbeli szabályozás nélkül elszabadulna a pokol. Jogos feltételezni és erre mutat bizonyos sportági teljesítmények stagnálása, hogy az ellenôrzés jelenlegi meglehetôsen szigorú szintje kialakított egyfaj-
ta egyensúlyi állapotot. A doppingolók tiszteletben kell tartsanak bizonyos határokat. Talán az út elvezet majd a sportági különbségtételhez a mérhetô, megengedett adagokhoz is bizonyos sportágakban. Mert hipokrízis egyre jobb eredményeket követelni, a piacot emlegetni, jól élni a sportoló teljesítményébôl és börtönnel fenyegetni a doppingolót. A dopping a sportélet, az olimpiai mozgalom problémája, ott kell megoldani. Végül a klasszikus kérdésrôl, mely a jogi megközelítés alapvetô szempontja, a dopping társadalmi veszélyességérôl. A doppingnak – és ez lényeges érv a tiltás mellett – jelentôs a népegészségügyi veszélyessége. Fôként az ifjúság egészségét fenyegetik a testépítô szerek és a doppingra is alkalmas diszkódrogok. Ami az élsportot illeti, ott annyiban van társadalmi veszélyesség, hogy a lebukások rontják a nemzet imázsát. Visszájára fordul az összefüggés, a sportsikerek a nemzet dicsôségét szolgálják. Ez azonban kevés indok a büntetôjogi szankciók mellett. Egészséges sportmozgalom képes megbirkózni a doppinggonddal. Igaz, nem könnyen. Frenkl Róbert
Antidoppinginfo! A doppinggal és a doppingellenes küzdelemmel kapcsolatos aktuális információk a MET honlapján! Kattintson rá: www.met.iif.hu
Ezzel szemben 9 hallgatónk agrár alapdiplomás, de ezen belül 6 féle szakon végeztek. 7 hallgatónk közgazdász, 5 pedagógus, de egy sem testnevelô. A továbbiak: külkereskedô, turizmus-szervezô, gazdasági fôiskolát végzett, elektromérnök, államigazgatási fôiskolát végzett, mûvelôdésszervezô, hittudományi akadémiát járt, építész, állatorvos, orvos stb.. Ez a sokszínûség azt jelenti, hogy szinte egyetlen közös vonás a ló iránti fokozott érdeklôdés, kisebb mértékben: érdek. A lovaskultúrához szükséges alapmûveltség ugyanakkor alig-alig „hozott” ismeretanyag, hanem megszerzendô, tanítandó. Nyilván pluszként jelentkezô feladat, ami növeli az elsô 2-3 szemeszter óra és vizsgaterhelését. Az már a hallgatók érdeme, hogy a sokfelôl érkezett emberek egy-két hónap alatt a szó legigazibb értelmében csapattá, baráti együttmûködésben tevékenykedô társasággá alakultak. Milyen jövô vár ránk, vannak e aggodalmaink? Erre elsô válaszunk az hogy hallgatóinkban és a tantestületben bizalmunk erôs. Alig 2-3 hallgató vált ki a csapatból, a túl erôsnek tartott elméleti képzés s az ehhez mért gyakorlat keveslése miatt. ôk a jobb lovasok közé tartoztak, nem érezték indokoltnak az alapképzés sulykolását. Többet, újat vártak, de a több és újabb ismeretek és képességek ideje nem az elsô szemeszter három hónapja volt. Azt sem fogták fel, hogy a lovaskultúra szakirány sem versenyzô, sem edzôképzés. Más, és a meghirdetett, akkreditált okirat szerint bizonyos értelemben több ismeretet, tudást, elkötelezettséget céloz a lovaskultúra új szakemberének megformálása. Róluk, az elmaradókról sem szeretnénk végleg lemondani, de a jövô jelentkezôi felé is hangsúlyozom: tanulmányozzák alaposan a szakirány célkitûzéseit, az új szak létrehozásának indoklását, a szakirány
képesítési követelményeit, a szakképzettség várható hasznosítási területeit, a tantárgyak leírását, óraterhelését, stb... Aggodalmaink tehát nem a mi belsô kis-világunkból eredôek, hanem változatlanul a külsô világ közönyébôl, itt-ott mutatkozó kajánságából, leginkább a támogatás szinte teljes hiányából erednek.
Néhány példát had említsek, a jövôt árnyékoló gondjainkból. Hallgatóink a pillanatnyilag rendelkezésre álló lóállományt „kinôtték”. Már a következô szemeszterben elindulnak azok a szakági képzési programok, amelyekhez a túraló alkalmatlan partner. Díjlovaglást alapfokon sem lehet tanítani erre kiképzetlen lóra ültetve a hallgatót. A díjugratással hasonló a helyzet, de itt növeli a problémát a veszélyhelyzet fokozott jelenléte. Tehát sürgôsen el kell érni a sóskúti lóállomány minôségi feljavítását, s egyidejûleg számbeli gyarapítását. A képzés egyéb költségeit (sem) lehet kizárólag a tandíj emelésével fedezni, ezért lázas gyorsasággal kell tovább keresnünk más forrásokat. Rosszul terveztünk? Lehet, de avval semmiképpen nem számoltunk, hogy a Semmelweis Egyetem vezetése minden bevételünk 28%-át leemeli (micsoda árnyalt kifejezés!) anélkül, hogy egy fillért is visszajuttatna a képzés támogatására. Mindez nem rendíti meg elhatározásunkat: bármily szegényen, csakis minôséget kell nyújtanunk minden tantárgy oktatásában, elméletben és gyakorlatban egyaránt.
Harangozó János lovas szakedzô, az ôsmagyar lovas és íjász hagyományok szaktanára
24 MAGYAR EDZŐ
■
A TF Lovaskultúra szakirány elsô féléve
2005/4
Lovaskultúra
■
MAGYAR EDZŐ 17
2005/4
Jogi szakmai vélemény A DOPPINGOLÁSÉRT MEGÁLLAPÍTHATÓ JOGI FELELÔSSÉG ALAPVETÔ KÉRDÉSEIRÔL, TOVÁBBÁ A FELMERÜLT ELGONDOLÁSOK ANALÍZISÉRÔL Általános összefüggések
Dobozy László Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest
Évtizedes kutatómunka, tantervkészítés, s az ezek feletti viták után, az 1970es évek végén kezdtem tanítani a TF-en a nehezen befogadott rekreációt. Egy alkalommal hallgatóim szeme megakadt a kocsim hátsó ülésén heverô csizmán, kobakon. – Tanár úr lovagol? És hol? – kérdezték – Többnyire Visegrádon – válaszoltam. A további faggatózásra felelve elmondtam, hogy Gencsy Tibor hajdani huszártiszt, telivértenyésztô szorgalmából, meg a Parkerdôt alapító igazgató Madas László jóvoltából hazánk egyik legszebb lovardája mûködik a Duna és a Pilis közötti világszép táj ölén. – És mi nem juthatnánk be oda? – faggattak tovább hallgatóim. Nos, bejutottak, némi istállói és lovardai munkát vállalva, mert az érdeklôdés meg a szorgalom méltánylandó tulajdonságok. Egy évvel késôbb már 20-30 hallgató lovagolt Visegrádon. Kialakult a rekreáció tantárgyon belüli, fakultatív lovaglásoktatás, tavaszi, nyári szünidôkben egy hetes táborral megfejelve, de ez már „önköltséggel”. A lovaglás önálló tantárgyként szóba sem jöhetett. Lovasnemzet mivoltunkat - néhány sikeres tenyésztési, turisztikai kezdeményezést és a világsikereket hozó fogathajtást leszámítva - valójában idejétmúlt ábrándnak tekintették, ápolása, a „politika szemében” pedig mármár gyanús volt. A diktatúra malmai további húsz esztendôt ôröltek igen lassan, hiába terjedt TF berkekben az érdeklôdés. Maradt a
Dobozy László és Mausz Gotthárd rovata
Dallos Zsófia szakedzô jelölt, többszörös magyar bajnok, világkupa forduló gyôztes díjlovaglásban, a díjlovaglás szaktanára
fakultáció, de nôtt a résztvevôk száma, fôleg Bábolna és Kiskunhalas befogadó készségének köszönhetôen. Az égiek nem hagyják tartósan magukra a jóban törekvôket, de úgy is mondhatnám, hogy a párhuzamos utakat járó megszállottak Bólyayt hazudtolva, találkozhatnak már a végtelen elôtt is. Így jött segítségül Mausz Gotthárd barátom, akit a lovasélet fejlesztésére törekvés és az Alma Mater szeretete együtt jellemez. 1995-ben egy, a lovaglás testnevelési alkalmazásának lehetôségeit vizsgáló kutatás finanszírozását vállalta magára, késôbb az oktatásügy közönyén felindulva, a Testnevelési Egyetem tanári szakán szorgalmazott lovasképzés elôkészítésének munkálatait támogatta. Utólag kide-
Zupán Péter testnevelô tanár többszörös magyar bajnok, világkupa forduló helyezett díjugratásban, a lovas szaktanár csoport vezetôje, díjugrató szaktanár
rült, egyedüliként, mert illetékesnek mondott tárcák és egyéb intézmények – bár jó véleménnyel voltak a benyújtott tervezetrôl – amint a költségekre terelôdött a szó, egytôl-egyig kihátráltak a szakindítás mögül. Volt, aki nem átallott kalandorsággal vádolni bennünket, mondván, hogyan lehet ilyen tervvel elôállni saját anyagi forrás nélkül? Sajnos, a Testnevelési Egyetemnek sem gazdasága, sem bankja nincs, azóta sem. Végül, egy kis kaput találva, 2004 decemberében új szakirány indítását kérelmezô tervezetet nyújtottunk be a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz, az Oktatási Minisztérium egyetértésével. 2005. április 29-én a MAB jóváhagyta a Lovaskultúra Felsôfokú Szakirány indítását, alapdiplomával rendelkezôk levelezô képzésére. Négy hónap kellett az O.M. Közlönyében a megjelenéshez, így reménytelennek tûnt a 2005/06-os tanévben az indulás, de látszólag kapkodva, valójában a jósorsban reménykedve, mindent elôkészítettünk a „hátha mégis indíthatunk” helyzetet várva. Ennek köszönhetô, hogy 2005. szeptember 15-én a Sóskúti Lovas Clubban megkezdtük a sebtében fölvett hallgatók képzését. Minden igyekezetünk azon volt, hogy a lehetô legjobb tanárokat, szakembereket állítsuk a lovaskultúra hallgatók elé és most az elsô szemeszter befejezésekor azt állapíthattuk meg, hogy a 32 hallgató kiérdemelte erôfeszítéseinket. A naponta 11-12 tanórás szeptemberi, novemberi és decemberi 3x4 konferencia napokon és az októberi 6 napos napi 14 tanórás táborban figyelemreméltó szorgalommal, érdeklôdéssel és együttmûködéssel, valódi partnereknek bizonyultak. Rengeteg volt a „ behozni való”, s maradt még ebbôl a következô szemeszterekre is, de esély mutatkozik arra, hogy a hatalmas tananyaggal s a gyakorlati követelményekkel megbirkóznak. Legnagyobb gondunk nem is a lovas elôképzettségbeli nagy szóródás volt, sokkal inkább az alapdiplomák szélsôséges különbözôsége. Feltételezésünk az volt ugyanis , hogy a jelentkezôk túlnyomóan az agrárium területérôl érkeznek, vagy pedagógus, elsôsorban testnevelô tanár végzettségûek.
Felkérésre, megbízás keretében vállaltam, hogy - 22 évi, egyetemi sportjogi oktatással a hátam mögött – alapozó szakmai munkát készítek az ún. doppingjogi felelôsség feltérképezésérôl. Kerülöm a sportolói, a sportvezetôi és a szurkolói megközelítést, de a végiggondolatlan, tünet értékû, ezért kétséges parlamenti-kormányzati példa-statuálás csábítását is. A jog az állam legdurvább eszköze: mindig, minden másban is csínján kellene vele bánni. Alapkérdés: vajon a honi állami-jogi szisztéma rossz-e, vagy fôleg az azt mûködtetôk hibáztathatók a felelôsség elodázásáért, a nagy, közös hárításért, a mellébeszélésért és a pótcselekvô ötletelésért? Igaz-e itt is a 60as évek paradox hasonlata: szerettük a lángost, de utáltuk a lángossütôt?! Kell a siker, még ha nagy ára is van, a „káló” magára marad, és magára vessen. Meggyôzôdésem: kb. 90 %-ban, mind hazai, mind nemzetközi (egyezményes) vonatkozásban adott a kellô jogi eszköz a dopping-vétségek törvényes, komplex szankcionálására, s ez által az egyéni és általános visszatartásra, a megelôzésre. De mivel képmutatás jellemzi az érintettek, a döntnökök hozzáállását, mégsem és sosem állapítják meg mások felelôsségét, mert az elvezetne az övék verifikálásához is. Ebben a miliôben fôként jogi felvilágosításra van szükség (meg persze etikailag megalapozott személy-cserékre), nem pedig ravasz, új ötletek bevetésére, vagy idegen országbeli minták adaptálására - azok otthoni intézményi és igazságszolgáltatási háttere, mûködô rendje etc. híján. Amint lenne itthon a meglévô szabályok mentén egy (!) antidopping (próba)per, mindjárt kiderülne, hogy nem is olyan gyenge a mai, magyar megoldás. Munkahipotézisként: jogtudatban és jogtiszteletben, politika-semlegességben, személyi hitelességben és következetességben van nagy lemaradásunk. Ezt jogszabály-módosítás nem orvosolja. Dolgom, vállalásom elsôsorban így az, hogy egy kis köd-oszlatást is végezzek szakmám axiómái mentén. Visszafelé merengeni kár és késô: hacsak nem az el nem évült tettekért viselt felelôsséget kutatnák. Valójában azt (!) nem kutatják. Athén után és miatt ma a jövôn bosszút állni hiba, egyben sok is és kevés is. Sok, mert az athéni skandalum
feltáratlan és kezeletlen maradt: arra építeni immár nem lehet. De kevés is, mert nem látni: mivel lehet elejét venni hasonló botrány(ok) elôfordulásának. Patt-helyzet van, és ebben pusztán közhatalmi fenyegetéssel elôre jutni hatékonyan nincs mód. A sport szervezetei döntôen önkormányzók. Ha egy ilyen szervezet nem „érdekelt” a skandalum feltárásában és orvoslásában, akkor azt helyette az állam törvényességi felügyelet címén sem végezheti el, legfeljebb jogsértést utalhat bíróság elé, továbbá a mérlegelése szerint adható közpénzt nem ítéli oda a rendteremtésig. Ugyanakkor elvi hiba, ha az állam csakis közhatalmi-jogi szigorításban gondolkodik, amikor – láthatóan – más eszközei is volnának. A (büntetô)jogi megoldás egy jogállamban végképp az ultima ratio. Vele élni akkor kell, ha már semmilyen más megoldás nem használ. Csakhogy, amikor (mintegy két éven át) volt totális, önálló, Btk-beli anti-dopping tényállás, akkor sem volt (egy elvetélt esetet kivéve) ilyen tárgykörben konkrét büntetôeljárás. Magyarország és annak sportja ma a jogtisztelet terén alig jogállam. Az elsô tennivaló, sôt meglehet, hogy az egyedüli valós cselekvés a meglévô jog komplex betartása és betartatása lenne: ám kevés készség mutatkozik erre a dopping-deliktumok terén (is). Ezzel szemben, divat spekulatíve eljátszadozni azzal, hogy vajon kell-e büntetôjogilag üldözni a vétkeseket, vagy kár a benzinért? Bûnözôvé avatni, fél-két évre elhallgattatni és eldugni, avagy nemzeti hôsnek, áldozatnak tekinteni: tényleg csupán ez a néhány véglet jöhet számításba? Dehogyis! Az igazi dilemma nem a Btk-reform, hanem az, hogy megnyerhetôk-e, átbillenthetôk-e a dopping-buliban benne lévôk, s a minden áron való eredményt hajszolók a tiszta sport oldalára, vagy legfeljebb csak papíron lesz változás?! Nem látom, hogy akár csak gondolatban is idáig eljutott volna a beavatottak zöme: nincsen vízválasztó hangulat, nem látni markáns erôvonalakat. Sok elmélkedés a dopping-vétekrôl keni a problémát, vagy olyan hamis - joginak látszó - lózungok mögé bújik el, ami kioltja a cselekvést. Ezekre visszatérek. Munkához látni ugyanakkor preventív logikával érdemes. A szankcionáló jog hátrafelé már nem mûködik, elôre tekintve pedig a bölcs jogalkotó nem vonat-
koztathat el a tényleges miliôtôl. Már Szolonnál is csak azok voltak, lehettek a jó törvények, amelyeket a nép betartott, tisztelt. A dopping esetében erre játszani naivitás. Ott ui. az a cél, az aktuális mérce, hogy a lebukás elkerülése közelítse meg a 100 %-ot. Hasonlattal: mintha a kinti, nagy társadalomban a „köz” vállon veregetné a tolvajt, a pilótajátékost, s csupán az elkapott betörôt, csalót nézné támogató szánalommal baleknak, hülyének?! Kinek szurkolunk? Szakmám révén mégis csak jogi - azaz: állami, közhatalmi - nézôponttal dolgozom. Pedig a rend-teremtés szükségképpen komplex lehetne csupán: jogi, etikai, sportpolitikai, és ahhoz kapcsolódóan bel-, és nemzetközi politikai, kommunikációs, aztán egészségügyi-prevenciós, sôt sportágankénti metszetekben „szakmai” is. Ez utóbbiak, mint a doppingolás környezeti faktorai ma világszerte meghatározóak. Ezért vélem úgy, hogy a doppingolás is olyan társadalmi fekély, mint a prostitúció vagy a korrupció: a vele szembeni harc ugyan meg nem nyerhetô, de fel sem adható, azaz a gond jó esetben fedô alatt, ill. még elviselhetô mederben tartható. Ennyi. Kiindulópontként: a jogi megítélés is eleve, térben és idôben egyaránt többrétegû, és normális esetben csakis higgadt, más jogi kázusokhoz mérten is arányos lehetne. Ennek nemzetközi megoldásait adottnak tekintem, ezért külön nem tárgyalom. Fontos viszont egy jogi alap-összefüggéssel kezdenem. Bizonyos, ésszerû körben és mértékben az ún. önsértés nem büntethetô. Két pólus volna ebben is: egyfelôl a majdnem paternalista, kényszerû, szankcionált norma-alkotás, másfelôl a liberalizált jog-, és szabadság-felfogás. A biztonsági öv kötelezô használata, avagy a kézbôl való mobiltelefonálás tilalma e téren áttörést hozott, mert alkotmányosan arra kényszerít a jog, hogy kis kényelmetlenség árán is védjem magam. Mégsem gondolhatjuk általánosságban, hogy az állam folyton felettem áll, sôt rendre, önrendelkezésemmel szemben „illetékes” megszabni: mi jó nekem, és mit tenne ô helyettem másként. Az állam csakis közérdekbôl, avagy egy másik önrendelkezô egyén jogai védelmében tilthat, ill. korlátozhat egyéni döntési szabadságot. Ilyen legitim állami, beavatkozó cél a doppingolás kapcsán kettô is lehet: a verseny
18 MAGYAR EDZŐ tisztasága, egyenlô feltételrendszere, mely a piaci értékviszonyok korrektségében, azaz pénzben is testet ölt, továbbá az egészségvédelem, kb. tehát ugyanaz, amiért kábítószerrel „önpusztítani” sem szabad. Lassú vagy gyors öngyilkossághoz fûzôdô alkotmányos jog evidensen nincsen. Persze, a /túltengôen listás/ doppingolás sem egyféle. Veszélyes a helyzet a doppingolás brutális, avagy másokon alkalmazott válfajainál, ugyanakkor egy kupica snapsz a lôtéri idegesség ellen nem lehetne börtönbüntetés kiváltója. Képtelenség volna, hogyha felborulna a Btk. egész, egységes, lépcsôzetes szankciórendszere, mert pl. többet lehetne kapni egy rossz idôben, a sport-versenyen használt orr-cseppért, mint egy autó-lopásért. Túlzó követelés tehát en bloc a doppingolást pl. a drog-deliktumokkal azonosan megítélni és büntetni. Differenciált megoldásnak lehet csak értelme, társadalmi elfogadottsága. Dopping-vétség esetében a jog ma sem tehetetlen. Jogállami körülmények között ui. a megbukott sportoló és annak közremûködô „háttere” ma is különbözô formájú, szintû és erôsségû, nem egyszer kettôs vagy hármas jellegû, komplex felelôsséggel tartoznék. Erre az esetek óriási többségében mégsem kerül sor. Ugyanis azok, akik ezt a felelôsséget megállapíthatnák és „odaítélhetnék”, rendre maguk is valamilyen mértékben részesei, olykor csupán haszonélvezôi a „csínynek”. /Tapasztalatok szerint egy érzékeny sportágban bevett, team-ben sorra kerülô doppingolásban 6-8-10 fô is tudottan, tevôlegesen részt vesz (a szer beszerzésétôl a nyomok eltüntetéséig). Ekként, valójában a (közös) felelôsség megfoghatatlan, elôre látható, hogy ténylegesen, baj esetén senki nem lesz felelôs. Maximum a sportoló csendben letölti a kiszabott eltiltását, sôt ha jól viseli magát, akkor még menet közbeni enyhítésre is számíthat – azoktól, akik mindvégig tudták és tették a maguk (bûn)részét./ Számos jogi út volna adott, de nem élnek vele az érintettek, mivel áttörnék ezzel a hallgatás falát, kiengednék a szellemet a palackból, eltérnének a nemzetközi szokásoktól, magukra vennének olyan jogi és másféle „sarat”, ami kényelmetlen, ám megúszható. Sok fals beszéd is zavart okoz. Az egyik tévhit az, hogy a Btk. békén hagyja a doppingolót. Ad abszurdum ez nem így van. Speciális büntetôjogi fenyegetettség ez idô szerint – ilyen, sajátos és direkt Btk-tényállás hiányában – tényleg nem áll fenn. Helytálló viszont az a szakmai megállapítás és következtetés, ami Dr. Kiss Gergô László „Dopping-kérdés
■
jogi szempontból” címû cikkében szerepel (Magyar Edzô 2005. évi 1. szám 8. old). Nevezetesen: a Btk. 279. §-ban jelölt „Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel” /mely a kódex közegészségügy elleni bûncselekményeinek része/ törvényi tényállása elvileg és tartalmánál fogva kiterjed(het) a kézen közön adott és vett pirulák, ún. táplálék-kiegészítôk, izomnövesztôk stb. forgalmára is. Ez a veszélyes gyakorlat fôként a piaci alapokon mûködô kondi-termek, fitnesz-szalonok mindennapjaiban tapasztalható. E körben növekvô kihívással kell a jognak szembe néznie, ráadásul az másféle is, mint a top-sporté. Aki szerrel gyúr, alapesetben magának okoz kárt, sérelmet – jogi vonatkozásban kb. olyan szint, mérték szerint, mint a dohányos. Ma a jog ez utóbbit csupán mások, a passzív dohányosok védelme okán korlátozza, de pl. nem fûz hozzá tb-jogkövetkezményt. Ez ad megközelítô analógiát, vagyis, ha valaki beteg nem lévén, izmai turbósítása végett felirat magának olyan tb-támogatott szert, ami nem illetné meg, ezért a recept felírója felel, ám a szer beszedôjének felelôssége kétséges. Esetleg a jogellenes okirat kiállításánál lehet közremûködô felelôsségét megfogni. Ha viszont illegálisan behozott, avagy másként jogellenesen beszerzett szer forgalmazásába kapcsolódik be az egyén, tudván azt, hogy az áru nem frankó, orgazdaság címén felelôsségre vonható. Jól tenné a színtér gazdája, ha a házirend részeként, netán általános szerzôdési feltételként kikötné, hogy objektumában mindez tilos, és a belépésre, látogatásra szóló szerzôdés felmondásával jár, pénz visszafizetése nélkül. Ez jogszerû korlátozás volna. Kb. ennyi belátható e körben. Nos: a Btk. különös részének több, további fejezete (!) adna regulát arra az esetre nézve, ha más, fôként kiskorú személy egészségét rontaná a kokszolás, vagy ha a tett „jogtalan haszonszerzés végett”, csalással valósult meg. Aki a Btk-át ismeri, tudja, hogy nem csak nyilvánvaló, kétkezi tettes van, hanem lehet vele azonos súlyú felelôsséget viselô társtettes, felbujtó, fizikai vagy pszichikai bûnsegéd, sôt a történtek után aktívan falazó bûnpártoló is. Hol vannak ezek? Még leginkább az önmagát kokszoló enyhíthet tettén, viszont a bûnös háttér, ha feltárnák, nem úszhatná meg egykönnyen. Mesebeszéd, hogy lehetetlenség feltárni a bûnös visszaélést. Egyszerûen alkalmazni kellene a technika mai lehetôségeit: a vérvétel kötelme kimondható az ittas vezetés mintájára jogszabályban vagy szakmai normában, az idegen minta pedig kiszûrhetô DNS-mintavételével. Ezrével mûködnek magán-
2005/4
nyomozók, akik napok alatt a végére járhatnának a valós tényeknek, történéseknek. Minimum a megalapozott gyanúhoz szükséges információ szakmai rutin-feladatként prezentálható lenne, de okkal nincs rá igény. A modern elôírások, kontroll-formák, szûrôk és lépések zöme nem is feltétlenül igényel közhatalmi jogalkotást: ha a versenykiírás ezt feltételül tartalmazza, nem indul(hat) az, akinek ez zsenánt. A törvényi minimumnál többet, önkéntes alávetéssel, szerzôdéssel ki lehet mondani, s onnantól az kb. ugyanolyan jogi zsinórmérték, mint pl. az orvosi gyakorlatban egy szakmai-módszertani levél. A tiltott teljesítmény-fokozásban részt vevô sportoló a legtöbbször valamilyen civil jogviszony keretében sportol (egyesületben, sportvállalkozásban, válogatott keretben, stb.). Szerzôdések egész hálója övezi a sportoló felkészülését és szereplését: a hazai kupaversenytôl az olimpiáig, s mindben cizelláltan benne van a dopping-mentes felkészülés, sôt a teljes kontroll-alávetés fogadalma. Lebukás esetén, szerzôdésszegés címén az utolsó fürdôpapucsig vissza lehetne követelni minden ráfordítást és költséget, sôt a „cég” imidzsének sérelme folytán a vétkes kör nem vagyoni kártérítéssel is tartoznék. Ám a valóságban senki sem megy ennek elébe, vagy utána, noha evidens, hogy a dopping-vétséggel megszegik az e jogviszonyban tett vállalást, s érte „ez meg az” felelôsséggel tartoznék. Amíg ez meg nem változik, kár bármi máson merengeni. E magánjogi felelôsség lehet szerzôdésbôl eredô, továbbá szerzôdésen kívüli is (utóbbi pl. a szerrel kereskedôké). Munkajogi felelôsség is beállhat, ha valaki munkaviszony keretében vétett (ilyenek a profi sportolók). Végül, adódnék sporttörvény szerinti sportfegyelmi elmarasztalás is, miután a sporttörvény széles körben adna módot személy és szervezet megbüntetésére, ha a honi jog hatálya egyértelmûen igazolható. Sajnos, jogalkotási hibaként az amúgy korszerû rendeleti szabályozás éppen a legnagyobb világversenyek dopping-deliktumait nem sorolja önmaga hatálya alá: így egy inci-finci kerületi verseny doppingvédett, míg egy olimpia e szempontból senki földje?! Lásd errôl a csatolt, külön összefoglalót! Tévhit, hogy egy bûnért csak egy és egyféle felelôsségre vonás lehetséges: épp’ a sport az, ahol ez nem így van. Kétszer vagy háromszor persze hogy nem lehet valakit ugyanazért a tettét ugyanazon hatóság által és elôtt elítéltetni. De teljesen normális dolog lehetne, ha a vétkest klubja kizárja, a szövetség eltiltja, az ösztöndíját, kedvezményeit megvon-
■
MAGYAR EDZŐ 23
2005/4
hogy a FIFA – okulva és egyet értve a Európai Bíróság precedens értékû elsô ítéletével – tíz évvel Bosman elsô kérvényei után – 2000-ben feloldotta a nem Európai–uniós országokból származó játékosokra vonatkozó korlátozásokat is. ● A 10-, illetve 15 éves jubileum ürügyén ildomos azért végezetül megemlékezni arról is, hogy mi történt hôsünkkel. Jean-Marc Bosman az ötévi kényszerpihenô után a belga harmadosztályú Vise együttesében játszott még néhány hónapot, aztán öregedô fejjel kiábrándultan és keserûen végérvényesen befejezte. A válságos évek alatt tönkrement a házassága, elvált, anyagilag szinte teljesen tönkrement. Kárpótlásként vesszôfutásáért késôbb ugyan mintegy 310 000 fontnak megfelelô összeget kapott a belga szövetségtôl, de belátható, nem igazi happy end ez mégsem. Negyvenhárom éves, Liege mellett él – és többnyire munkanélküli. Gallov Rezsô
A Manchester United ,,szentélye’’ az Old Trafford stadion. A MU Roy Keane-t és Brian Giggs-et is külföldi játékosként alkalmazta, holott az Egyesült Királyság állampolgárai
Magyar Edzôk Társasága (MET) 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 460-6980, 06-30-9910-203. Internet: www.met.iif.hu E-mail:
[email protected]; weboldal: www.met.iif.hu
ató BELÉPÉSI NYILATKOZAT h l o s á Fénym A Magyar Edzôk Társaságának tagja kívánok lenni. Az éves tagdíjat befizetem. Név:. …………………………………..................................................................................................................................…..…… Szül.hely:……………………………………….................................… Szül.dátum:….........................….….………………………. Legmagasabb edzôi végzettsége/minôsítése (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megelölésével: …………………………………….................................................................................................................................................... Levelezési cím (irányítószámmal):……………………………………………………………...………………………….……...…..… Telefon:…………………………………………Fax: …………….………..…………….………. E-mail:………………..……………... Munkahely:……………………………………………………………………………………................................................................. Munkahelyi beosztás:………………………………………….………………………….………………………….………………….… Edzôi munkahely:…………………………………………………………………………………………………………………………… Edzôi beosztás:……………………………………………………………………………………………………………………............... Legmagasabb iskolai végzettség:……………………………………………………………….Nyelvismeret: ............................... Sportszakmai érdeklôdési köre:………………………………………………………………………………………………………….. Kelt:….………….............………… aláírás A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. számlájára kérjük befizetni. A tagdíj diákok és nyugdíjasok részére 1000,- Ft, aktív dolgozók részére 2 000,- Ft évente. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.
22 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
Bosman és Balog az európai labdarúgó forradalomért A leghalványabb fogalma sem volt, nem is lehetett arról, hogy akciója forradalmasítja Európa labdarúgását. JeanMarc Bosman, az akkor 28 esztendôs középpályás, miután lejárt a szerzôdése az FC Liege-nél, pályáját a francia másodosztályú Dunkerque-ben akarta folytatni. A megbízható, de képességeit illetôen kiemelkedônek túlzással sem mondható belga játékosért meglehetôsen magas átigazolási díjat kért korábbi klubja – 530 000 frank –, így a klubcsere nem következhetett be. ● Bosman – a fentiek mind 1990-ben történtek – úgy vélekedett, hogy az általánosan követett gyakorlattal ellentétben, miután a szerzôdése lejár, minden további nélkül mehet oda, ahová akar, szabad, s igazságtalan lenne bármilyen átigazolási díjat kérni ezért. Más szóval tehát csak is és kizárólag úgy távozni, hogy a korábbi klub ebbe beleegyezik, továbbá átigazolási díjat nem kaszíroz, annál is kevésbé, hiszen ez teljességgel ellentétes az Európa Unió egyik sarkalatos vezetô elvével, nevezetesen a munkaerô szabad áramlásának szavatolásával a tagországok között (Lásd az EU római alapító okmányát – 1957). A távolabbi általános következményekre nem gondolt, amikor az Európai Bírósághoz fordult panaszával klubjával és a Belga Labdarúgó Szövetséggel szemben. ● Az Európai Unió mindenek elôtt gazdasági társulás, így egyebek mellett, érthetôen, sportügyekben sem volt – valójában ma sincs - kidolgozott és egységesen követhetô szabályozása, jóllehet az éles vitákban érlelôdô, s egyelôre még el nem fogadott alkotmány tervezete ma már legalább érinti - a kultúrába ágyazva a sport támogatásának ügyét. Mindezek következtében nem csodálkozhatunk azon, hogy komoly fejtörést és hosszas tanulmányozást igényelt a Bosman-kérdés megoldása az Európai Bíróságon. Öt évig húzódott a különlegességnek számító ügy vizsgálata, míg azután 1995. december 15-én a nagytekintélyû szervezet meghozta ítéletét, amely 1996 januárjában lépett életbe. Elmondhatjuk ekként, hogy a korszakos bírósági lépésnek tíz, az ügy kezdetét tekintve a Bosman kérdés 15 éves évfordulójához érkeztünk. ● Európa taláros bölcsei úgy döntöttek, hogy a jövôben a szerzôdések lejártával a
hivatásos (munkavállaló) labdarúgók szabadon távozhatnak tetszésük szerint, s természetesen anélkül, hogy ezért elôzô egyesületük bármiféle összegre igényt tarthatna. Ezzel alapvetôen megváltoztak a gazdálkodási viszonyok. Egyfelôl a saját sorsa felett döntô kiemelkedô képességû játékosok egy csapásra dúsgazdag milliomosokká váltak, másfelôl busás haszon ütötte a markát a játékos-ügynököknek is, akik a korábbiaknál lényegesen magasabb összegekért ajánlhatták aranylábú ügyfeleiket, hiszen nem kellett már beleszámítani az elhagyott klub által támasztott átigazolási díjakat a vásárba. Hogy néhány nagy névvel illusztráljuk a következô évek ingyenes, díjmentes átigazolásait: 1997-ben így került Patrick Kluivert az Ajaxtól a Milánhoz, 1998-ban Brian Laudrup a Rangerstôl a Chelseahez, 1999-ben Steve McManaman a Liverpooolból a Real Madridba, 200l-ben Sol Campbell a Tottinghamtôl az Arsenalhoz, vagy 2004-ben Boumsong az Auxerre-tôl a Rangershez. ● A teljesség kedvéért a bíróság egy másik kardinális korlátozást is megszüntetett. Emlékezhetünk, az UEFA elôírásai szerint a Bosman elôtti korszakban egyegy profi klub nem alkalmazhatott legfeljebb három idegen nemzetbeli játékost. Az Európai Unió tagországai tekintetében a bíróság ezt a korlátozást is egyetlen határozott tollvonással megsemmisítette. Hatására a gazdag, tehetôs klubok – ahol az anyagi korlátok kevésbé hatottak – egyik szezonról a másikra hihetetlenül megerôsödtek. Kezdetben szokatlan jelenségként hatott, hogy például Angliában és mindenek elôtt a Chelsea és az Arsenal esetében hétrôl-hétre ismétlôdött a Premiership-ben: kezdô együtteseikben alig, ha egyáltalán befért hazai játékos. Ma már megszokott ez, természetes. A mindent meghatározó tényezô – a teljesítmény színvonala, az eredményesség. A gazdag gazdagabb, a szegény szegényebb lett. A klubhûség és ehhez hasonló” szentimentális régiségek” merôben új, „profi” értelmezést kaptak. Nem csoda, hogy az angoloknál ez a változás az európai átlagot messze felülmúló mértékben fejezôdött ki. Talán azért is, mert a korábbi korlátozások, az UEFA szabályai a szigetországban viszont – éppen ellenkezôleg – mértéken felül, az átlagosnál sokkal erôteljesebben sújtották a megelôzô években a klubo-
kat. Könnyen érthetô ez, ha tudjuk: az angol bajnoki rendszerbe annak ellenére, hogy Wales, Észak-Írország és Skócia ugyanazon alkotmányos királyság (Egyesült Királyság – United Kingdom) nemzet-kötelékébe tartozik, mégis, külön-külön független labdarúgó szövetség mûködik az említett országrészekben. Ezt magától értetôdôen az UEFA is így tartotta és tartja nyilván. Az olyan nagy klubok, mint a Manchester United, Arsenal, vagy Chelsea, kötelezôn úgy könyvelhették el tehát az észak-ír, walesi, vagy skót játékosokat – Roy Keanet, Brian Giggs-et és a többieket – mintha azok külföldi játékosok lettek volna. ● Érdemes lenne a Bosman-féle következményeket hosszabban elemezni, közöttük nem egy negatív hatást is, de érdemes megvárni az UEFA jelenleg is folyó vizsgálódását és következtetéseit. Azt azonban mindenképpen szükséges a teljesség kedvéért megemlíteni, hogy az óta lezajlott a „második Bosman” ügy is. Ez azért is különösen érdekes lehet a számunkra, mert a fôszereplôje magyar. Az sem mellékes, hogy ebben az esetben ugyanaz a már gyakorlott specialista mûködött közre ügyvédként – Jean-Louis Dupont – aki annak idején végig küszködte az elsô Bosman eljárást, hírt-nevet szerzett, s nem különben szép kis vagyont is gyûjtött „gyümölcsözô átigazolási gyakorlata” révén. ● Hasonlóan Jean-Marc Bosmanhoz, Balog Tibor, a belga Charleroi játékosa, miután 1997-ben lejárt a szerzôdése, minden, az esetleges új klubra nehezedô anyagi kötelezettség nélkül óhajtott klubot változtatni. Panaszával a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséghez, a FIFA-hoz, illetve ezzel egy idôben az Európai Bírósághoz fordult. Az elvek lényegében megegyeztek Bosmanéval, a jelentôs különbség azonban az volt, hogy Balogot nem belga, hanem eredetileg magyar játékosként vették figyelembe, tehát rá és hozzá hasonló játékostársaira – mint nem Európa Uniós „vendégmunkásokra” –, a bíróság 1995-ben megszületett határozata nem vonatkozott. Balog célja éppen az volt, hogy a „feloldozás” és a szabad mozgás egyöntetûen jusson érvényre mind az EU-s, mind az azon kívülrôl érkezett labdarúgók vonatkozásában. JeanLouis Dupont ügyvéd magabiztosan ontotta a szükséges beadványokat, s tény,
■
MAGYAR EDZŐ 19
2005/4
ják, a világversenyre való felkészülés juttatásait visszafizettetik vele, sôt esetleg még a fôiskola vagy a munkáltatója is méltatlanná válást állapít meg, s kirúgja. Az elemi rendcsinálást, ergo „a Btk. nélküli zéró toleranciát” momentán itt és így kezdeném. Ha aztán ez sem használ, jöhetne az erôteljesebb fokozat.
További jogi alapösszefüggések A doppingolás jogilag is megragadható fô veszélye két dologból áll. Egyfelôl a kokszolásnak komoly és növekvô egészségügyi kockázata van. Nem pusztán a belsô szervek károsodhatnak a fô-, és mellékhatások iszonyú mértékû bevitelétôl, hanem kései, másodlagos, végleges károsodás is bekövetkezhet, sôt a doppingolás nem egy válfaja a személyiség, a pszichikum sérülését, ártalmát is hozhatja. Világszerte, itthon is vannak vesztesei, áldozatai a doppingolásnak. Arról talán nem kell külön szólni, hogy ez a veszély fokozott a kiskorúak esetében, amikor a fejlôdô szervezetbe való drasztikus beavatkozás még pusztítóbb és riasztóbb. Nem lesz minden gyerek nagy bajnok, akinek úgymond végsô soron még ezen az áron is „megérné” a siker, ráadásul mindezt felmérni egy kiskorú felelôsen képtelen. Helyette mások döntenek, néha a szülôk, gondviselôk megkérdezése, bevonása nélkül. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a jövôt tekintve elég-e a Btk. 195. §-sában szabályozott „Kiskorú veszélyeztetése” tényállás mai szövegét esetünkre is irányadóan, felelôsen értelmezni, vagy a norma egzakt kiegészítése, megfejelése szükséges. Legalább egyszer ki kellene próbálni: mûködik-e a jelenlegi norma! Hasonló a helyzet a kapuk elôtt lévô gén-dopping esetében: a Btk. hatályos, általános tényállása / „Beavatkozás az emberi génállományba” 173/A §/ szinte biztosan lefedi a sport-érdekû (?) visszaélést is. De ha ez nem biztos, vagy kevés, akkor ugyanúgy, ahogyan ez nemzetközi egyezmény nyomán lett, a továbbfejlesztése is hozhat új nemzetközi konvenciót. Büntetôjogászok különösen óvnak mindenkit az eseti, ötletszerû, pótcselekvés-jellegû Btk-módosításoktól - joggal. Tehát az utánpótlás, a kiskorúak ártalmát hozó kokszolásnál a büntetôjogi védelem elmaradhatatlan: az egyébként a Btk. átfogó tényállásainál, azok sportspecifikus értô alkalmazása, adekvát jogértelmezés szerint meg is volna. Itt még az önsors-rontás önrendelkezésére sem korrekt hivatkozni, mivel a gyermek sem jogilag, sem fizikailag nem képes felelôs döntésre. A másik jogi határkô az egész-
ségvédelem szempontjából: nem engedhetô meg, hogy egyik ember a másik egészségét rontsa tiltott teljesítmény-fokozással, ha az csakugyan olyan normaszegés, amely hátterében verifikálható egészség-kockázat, avagy az is áll. Ilyen esetekben a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetésének alkalmazása, s a jogtalanul élvezett anyagi elismerés elvonása is evidens. Világosabban: az anabolikáktól a géndoppingig ma már igazolt, hogy az élet, az egészség, a testi épség veszélyeztetése is fennáll, s ezen a címen a Btk. adott deliktumai megvalósulásakor büntetôeljárás indítására van szükség (Btk. 170. § „Testi sértés”, Btk. 171. § „Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés” címén). Elv: életszerûen a büntetôjogi felelôsség szempontjából közömbös, hogy a tett a sportban valósult-e meg, vagy egy munkahelyen, egy iskolában, egy egészségügyi intézményben. Meg kell tanulni a sportban a nagy, átfogó jogi kódexeket ismerni, tisztelni, alkalmazásukat normális absztrahálással alapul venni. Ennél tovább elôre szaladni nem indokolt. Annak persze nem okvetlenül volna akadálya, hogy sportjogi, sportfegyelmi szabály egyféle bejelentési kötelezettséget mondjon ki a sport-szakszemélyzet adott körére nézve. Ez alól alkotmányos kivétel csupán az önvádra kötelezés tilalma volna, errôl viszont nyilatkoznék az érintett, máris lenne kiinduló pont a felderítés számára. Következésképpen: azt is a sport berkein belül ez alapján el lehetne marasztalni, tiltani, aki nem vett ugyan részt X,Y doppingolásában, de hitelt érdemlôen tudott róla, s mégsem szólt ellene, illetve mégsem tett a versenybíróságon, netán másutt róla (be)jelentést. Már, ha csakugyan zéró toleranciát akarunk, újszerû Btk-keménykedés nélkül. Ha viszont egészségügyi indikáció nincsen, de tiltott teljesítményfokozás mégis fennáll, akkor alkalmasint arra nézve más - meglévô! – büntetô tényállás ad kellô fenyegetettséget. Itt is érdemes volna egy próba-futam a büntetôjog valamelyik vagyon elleni deliktumának tényállásával. A másik rendezôelv ui. a sportsikerhez illeszkedô, ahhoz szervesen kapcsolt, netán elôre meghirdetett, így bekalkulálható anyagi ösztönzés bázisa lehet. Leegyszerûsítve: adott esetben igazolható, hogy a doppingolásra a biztosan várt jutalom, pénzdíj, adómentes apanázs miatt, vagy arra is tekintettel került sor. Ez fôként a Btk. 318. §-ában szabályozott „Csalás” tényállását alapozhatja meg. Szerintem esetenként a bûnüldözés eszközeivel kimutatható, hogy a tett „jogtalan haszonszerzés végett” történt, e célból a delikvens mást „tévedés-
be ejtett, tartott, s vele kárt okozott”. Fôként a top-sportban már hatalmas pénzek vannak, s a piacgazdaság normális rendjét zavarja meg az, aki meghamisítja a verseny-feltételeket a maga javára X,Y,Z szerrel. Vallom: számos nagy ügyben a Btk. 318. § szerinti csalás kísérlete megáll, amiért elvileg ugyanannyit is ki lehet szabni, mint a befejezett vétségért, vagy bûntettért. Itt aztán elô lehetne venni a felbujtókat, a bûnrészeseket is. Masszív tévhit, hogy kár erôlködni, mivel a dolog úgy sem bizonyítható. A jogban a „nem szabad” és a „nem lehet” valóban két külön kategória, egymás után jönnek. A jogcím és a bizonyíthatóság egymás utáni lépcsô: nem szinonimák, de nem is anti-tézisek. A kettô együtt kerek egész, de már a kellôen megfontolt, és itt is általános (!) büntetô tényállásnak volna visszatartó ereje. Etikai háttere is ugyanígy, mivel nyugodtan hirdethetnék: amit a Btk. szerint tilos megtenni bármelyik iparágban, az tilos a sport-iparban is, se több, se kevesebb. Sajnálatos hiba, hogy atlétáink athéni botlása után nem volt szakmai-erkölcsi bátorsága a bûnüldözô szerveknek ezen a szálon elindulni: a nyomozást megtagadva, túl korán és túl könnyen kapituláltak. Tehát, az általános rendben, a ma ismert, de nem beüzemelt normák mentén a dopping-vétség pönalizálása meg van oldva. A tett társadalomra veszélyességét adja ui. egyfelôl az egészség-kockázat, s hozzá kapcsolódva a fogalakozási szabályszegés, másfelôl a jogtalan haszonszerzési céllal történt, megkísérelt, megtévesztô károkozás, a piacgazdaság rendjének felrúgása. Ha pedig a büntetô tényállásban lévô fogalmi elem, „a kár okozása” volna itt problematikus, akkor valóban el kell gondolkodni azon, hogy másik szakaszba belefér-e az anyagi haszon reményében való kokszolás, avagy kell új, sajátos norma. Még egy megjegyzés ide: ez utóbbi körben már ma is van ún. tevékeny megbánás, tehát igen csak elképzelhetô, hogy a kellô bûnbánattal megússza a sportoló, de felel, aki ôt ebbe belevitte. A tiltott teljesítményfokozás jogi felelôsségét mielôbb és döntôen mégsem a deliktumok világában keresném, hanem a magánjog terén. Erre példa lehet, hogy itt-ott a túlzott mértékû csokoládé, vagy kóla-fogyasztás is lista szerint tilos. A közfelfogás szerint is mérsékelt, gondatlan vagy másként „menthetô”, feltárt, tisztázott, ugyanakkor hihetôen fatális esetek helyre tételére volna belátó társadalmi igény, valóságos esély is. Azért is fontos, óvatosságra intô jel ez, mert az emberi jogi gondolkodás térhódítása hazai és nemzetközi jogvédô hatóságok be-
20 MAGYAR EDZŐ vonását hozza, és egy bíróság nem tekint el alkotmányos elvek, alapintézmények figyelembe vételétôl (az ártatlanság vélelmétôl a jogorvoslati jog valóságán át az ésszerû idô, fair eljárás követelményével bezárólag). Kiélezett, túlreagált, avagy a jogállami garanciák lekezelésével végigvitt esetben immár a honi vagy a nemzetközi szövetség is veszíthet, pl. ha statáriális eljárását nem képes megvédeni. A bírói függetlenség neki(k) is kockázat.
A nagy anti-dopping képlet Deliktuális felelôsség helyett mûködôképesebb a magánjogi: X,Y „ezt meg ezt” vállalta, csakúgy, mint a verseny többi résztvevôje. Alávetette magát önként a siker, a pénz, a presztízs reményében annak is, amire ôt kötelezni általában, ill. másutt nem biztos, hogy lehetett volna (pl. éjszaka egy váratlan ellenôrzés). Megértette mindezt, alá is írta, önmaga nyilatkozatát, kellô idôben az érvényesség szempontjából nem támadta meg. Aztán mégis megsértette az érdemi vagy a velük azonos kihatású alaki, eljárási normákat: mindössze ez a per tárgya, semmi más. A közjogban, annak büntetôjogi ágában ilyen általában nincsen, de van a kontraktusok világában. Az itt ismertetett modell egyféle önként vállalt „veszélyes üzemi felelôsség” sportos megfelelôje, mely közelít az objektív felelôsségi alakzatok felé, és annyiban is magánjog, hogy nincs túl nagy súlya annak, hogy a szerzôdésszegô szándékosan vagy gondatlanságból járt-e el helytelenül, jó-, vagy rosszhiszemû volt-e. Szinte mindegy, ha nem képes adekvát érvekkel kimenteni magát. Be kell látni itthon is a jog szempontjából laikusoknak: hiába próbálnak az iménti jogi tényállásba utóbb, kétségbeesetten idegen elemeket, érzelmi szálakat, magyarázatokat stb. vinni. Ez nem fog sikerülni, mivel csak két egyszerû kérdés vár választ: 1.) történt-e bárminemû normaszegés akárki részérôl, mert ez önmagában megalapozza a felelôsséget, s általa az elmarasztalhatóságot 2.) s ha igen, azt ki követte el, illetve ha nem csupán egyik oldal szegett szabályt, akkor kié volt az elôbbi, ergo ki okozta esetleg a másik oldal normaszegését. Nem érteni, utólag nem elfogadni mindezt hiba, felkészületlenül, kelletlenül, farral állni ehhez a procedúrához értelmetlen. Ez a honi és az idegenbeli elbírálásra egyaránt irányadó (lenne). Kevés az is, ha X,Y végül, vonakodva visszaadja az érmet, s tudomásul veszi, hogy nem kapja meg a gyôzelmi pénz-juttatást. Jussunk végre el odáig: ô tartozik anyagi és erkölcsi jóvátétellel a vele szer-
■
zôdôknek, tehát el kell számoltatni mindazzal a költséggel, amit hiábavalóan beleöltek. Számoltassa el a klubja, a szövetsége, az ösztöndíj folyósítója, a szponzora, és más is, akinek tiszta, sikeres felkészülést és versenyt ígért. Amint az elsô ilyen mérleg megtörténnék, s abból perrel avagy anélkül pár millió Ft-ot vissza kéne fizetni, netán beszüntetnék szerzôdésszegés címén a további javadalmazást – elgondolkodnék mindenki, megérie kockáztatni. Az Athén utáni totális hitelvesztés nem csak a sportolóknál mutatkozott meg, hanem a sportvezetés zöménél is, mert - jó okkal – meg sem próbálták visszaperelni mindazt a ráfordítást, amit adtak a bukott sportolónak, a nem vagyoni kártérítésrôl, az ún. erkölcsi kárról nem is beszélve. Ha 2006-ban bármelyik sportszervezet megpróbálná ezt, nyerhetne: jogi, etikai és sportszakmai tekintetben egyaránt. Ez lehetne a „0 kilométer kô”, jó irányba elstartolni itthon innen kellene. Minek vannak amatôr és profi szerzôdések, ha azok baj esetén semmire sem jók, senki semmit nem tud, nem mer belôlük érvényesíteni?! A sporttörvény és végrehajtási rendelete szerinti, dopping-ellenes norma-köteg, s annak kapcsán a sportfegyelmi szisztéma nagyban-egészében rendezett. Finomítani rajta egyrészt a rendelet hatálya, másrészt a dopping-vétséget észlelôk bejelentési kötelme terén, érdekében lehetne.
Nézetek, útkeresések, tévhitek Btk. 283/B § volt: „Visszaélés teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel”. Hatálytalan 2000. december 14. napjától az Alkotmánybíróság 47/2000. (XII. 14.) AB határozatában kimondott megsemmisítô döntés eredményeként. Érdemes errôl, fôként a máig ható tanulságairól rövid áttekintést adni. A dr. Deutsch Tamás által vezetett sportkormányzat 1999. március 1-i hatállyal olyan Btk-módosítást vitt át, amely nagyban-egészében a drog-tilalom mintájára átfogó dopping-ellenes tényállásokat kreált. Leegyszerûsítve: dopping-fronton mindenre lôni kívánt, ami élt és mozgott, ha az a megfoghatatlan sporttevékenység kapcsán esett volna meg Teli volt e § tisztázatlan, bizonytalan jogi fogalmakkal. Ugyanakkor a felelôsség alapját jelentô norma, az elkövetési magatartás tartalma, kerete, definiáltsága kritikán alulira sikeredett, szinte teljesen önkényessé válhatott volna, hogy mikor, ki miért és minek az alapján felel – netán szabadságvesztést is kockáztatva. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság (AB) a jogállami jogbiztonság sérelmét állapította meg,
2005/4
elvi éllel foglalt állást az alkotmányos büntetôjog mibenléte felôl, az „önkényes jogértelmezést” is támadva. Kicsit elôre szaladva, oktatólag arról is szólt az AB, hogy a versenyszerû, ill. a hivatásszerû sporttevékenység körében lehet olyan büntetôjogilag indokolt szankcionálás, amely önmagában nem alkotmányellenes, ettôl a jogalkotó nincsen eleve elzárva, miután a társadalomra veszélyesség fennállhat. Ezt értik sokan utóbb, azóta is úgy, hogy lám az AB is hitet tett a büntetôjogi megoldás mellett. Nem: csupán azt nem elvbôl zárta ki, miután másutt, más területen sem tesz, nem tehet ilyet. A jogalkotó és a normaôr funkció ui. élesen elválik egymástól. Kötelezô Btk-próbálkozás elôírva nincsen. Idôrôl-idôre mégis van ilyen kísérlet. A legutóbbi éppen a T/3725. képviselôi módosító indítvány a Btk-ba a doppingvétség visszavételének elgondolásáról (szemléltetésül ide csatolva). A három képviselô egyéni módosító indítványa terjedelmileg töredéke az AB által kilôtt szabálynak, de nívóban azt alig haladja meg. Erénye, hogy szétválasztaná az öndoppingoló felelôsségét a közremûködôkétôl, továbbá az is, hogy a kiskorúak (idegenkezû) doppingolását bûntettként, igen csak szigorúan büntetné. A jogállami bizonytalanságok, elkötetlen szálak, túlzó kiterjesztések zömmel fennmaradnánk. Az indokolás csupán az egészségügyi veszéllyel, kockázattal érvel. Mégsem e miatt, hanem a parlamenti rivalizálás miatt nincs esélye a téma napirendre vételének. Minderre a Btk. átfogó reformjakor azonban szakszerû, higgadt, politikailag semleges figyelmet érdemes fordítani – a többi, ilyen súlyú dologgal szinkronban és egy sorban.
Közhelyek, tévhitek Tévedés azt állítani, hogy a ma hatályos drog-törvényt lehetne, netán kellene kiterjeszteni a doppingszerekre. Van köztük azonosság, sôt egybeesés is, pl. amikor valaki droggal doppingol. A két mûfaj társadalomra veszélyessége mégsem ugyanaz. Valójában egymás mellett több és többféle fegyelmezô eljárás futhat dopping-vétség miatt. Nincs olyan jogszabály, amely a büntetôjogi procedúra köteles bevárást követelné meg: ez inkább csak kudarckerülô, tutista szokás. Nem állítható, hogy míg a büntetôjogban van ártatlanság vélelme, addig a többi, mérsékelt eljárásban nincsen. Egyrészt van, illetve lehet ugyanez a közigazgatási típusú szankcionálásban, másrészt, a központi kérdés a normaszegés, s abból egy is elég, mi több alaki szabályszegés is
■
MAGYAR EDZŐ 21
2005/4
elegendô. Nem helytálló, hogy a bizonyítatlanság elemi akadály volna: minden technika adott hozzá, alávetéssel a dolog eleve kimondható, kezelhetô, és kibújás esetén már e címen meg is volna a hunyó. Szó nincs arról, hogy átfordulna a bizonyítási teher: mindössze egy vagy két, elôre rögzített elem vizsgálatára koncentrál, s közremûködést köt ki jó elôre. Menet közben persze hogy nem nôhet meg a gyanúsított kötelme, de nem is hagyják kibújni mindez alól, ez tiszta sor. Ha pedig X országban bûn a doppingolás, akkor a nyomozás teljes eszköztára bevethetô, akár a személy lefogása árán is. Ténylegesen a felfüggesztett börtönbüntetés súlyos elmarasztalás, mivel arról, hogy letöltendô vagy sem a szabadságvesztés a bíró másként mérlegel, mint a közember. Ha pedig a vétek talaján még jobban összezárna sportélet, akkor jön a pénz-elvonás, és jöhet a bejelentési kötelezettség a vezetôk „ösztönzésére”. Ehhez még csak Btk. sem okvetlenül kell, habár ott számos esetben eleve deliktum a bûnös hallgatás.
Javaslatok Legyen a mainál nagyságrendekkel jobb, alaposabb, élôbb a jogpropaganda, és a jogi felvilágosítás. Nem csak derûsen vagy keseregve, bulvárízûen elmesélni kellene a nevezetes eseteket, hanem modellezni a jó és a rossz elágazásait, tanulságait, megtanítva már a gyermek-korban is a visszautasítást. Ôszinte sportpolitika volna ehhez hiteles háttér. Szakmailag kiérlelt, kipróbált alternatívák, modern megoldások kellenének, melyek kihozzák az egyénbôl, a csapat-
Edzô és versenyzô: a siker és a felelôsség megoszlik
ból a legtöbbet, anélkül, hogy bûnös eszközhöz kellene nyúlni. Laikus vagyok, mégis úgy vélem: az emberi teljesítôképesség kiaknázása, fôként pszichikai tekintetben még valahol a felénél jár?! Miért nem errôl értekezünk? Állami eszközök is segítségül hívhatók. A dopping-ellenes, 55-ös kormányrendelet felülvizsgálata terén volna tennivaló, mert hiba az, hogy a legfrekventáltabb sport – az olimpia, a VB, az EB kapcsán kapitulál a belsô sportjog. Ez nagyfokú kiszolgáltatottságot is jelent a nemzetközi szerveknek és normáknak, hiábavalóvá tenné az utólagos, itthoni apellátát (ti. nincs jogellenesség, hiába védi amúgy az alkotmány az emberi méltóság abszolút jogát). A jogalkalmazást az állam csupán szorgalmazhatja, tehát ne tûrje el a szerzôdésszegések elnézô tudomásul vételét, fôként, ha a kifizetés
közpénzbôl eredne. Klubnál, szövetségnél pályázati feltétel lehetne az elôzô évi dopping-mentesség. Ne kapjanak állami forrásokat azok (szervezetek, személyek), amelyeknél visszaélés történt. A dopping-mentesség nem az ellenôrzésnél kezdôdik, ezért a közpénz jobban szolgálhatná a megelôzést, s talán a honi kontroll továbbfejlesztése is megóvna kínos külhoni meglepetésektôl. Rendszer-elvû felülvizsgálat hoz csupán elôrelépést. Aki pedig e téren kudarcot vallott, vagy mindkét térfélen otthon érzi magát, az ne kapjon folytonosan menlevelet, új hibázásra esélyt. Budapest, 2005. november 30. Kolláth György KODIFIKÁTOR Betéti Társaság www.kollath.com, www.kollath.hu E-mail:
[email protected]
HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2006-ban négy alkalommal 1000 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2006-ban: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 100.000,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 40.000,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 20.000,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 10.000,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) 460-6981 vagy a 06-30-991-0203 telefonon! A szerkesztôség
20 MAGYAR EDZŐ vonását hozza, és egy bíróság nem tekint el alkotmányos elvek, alapintézmények figyelembe vételétôl (az ártatlanság vélelmétôl a jogorvoslati jog valóságán át az ésszerû idô, fair eljárás követelményével bezárólag). Kiélezett, túlreagált, avagy a jogállami garanciák lekezelésével végigvitt esetben immár a honi vagy a nemzetközi szövetség is veszíthet, pl. ha statáriális eljárását nem képes megvédeni. A bírói függetlenség neki(k) is kockázat.
A nagy anti-dopping képlet Deliktuális felelôsség helyett mûködôképesebb a magánjogi: X,Y „ezt meg ezt” vállalta, csakúgy, mint a verseny többi résztvevôje. Alávetette magát önként a siker, a pénz, a presztízs reményében annak is, amire ôt kötelezni általában, ill. másutt nem biztos, hogy lehetett volna (pl. éjszaka egy váratlan ellenôrzés). Megértette mindezt, alá is írta, önmaga nyilatkozatát, kellô idôben az érvényesség szempontjából nem támadta meg. Aztán mégis megsértette az érdemi vagy a velük azonos kihatású alaki, eljárási normákat: mindössze ez a per tárgya, semmi más. A közjogban, annak büntetôjogi ágában ilyen általában nincsen, de van a kontraktusok világában. Az itt ismertetett modell egyféle önként vállalt „veszélyes üzemi felelôsség” sportos megfelelôje, mely közelít az objektív felelôsségi alakzatok felé, és annyiban is magánjog, hogy nincs túl nagy súlya annak, hogy a szerzôdésszegô szándékosan vagy gondatlanságból járt-e el helytelenül, jó-, vagy rosszhiszemû volt-e. Szinte mindegy, ha nem képes adekvát érvekkel kimenteni magát. Be kell látni itthon is a jog szempontjából laikusoknak: hiába próbálnak az iménti jogi tényállásba utóbb, kétségbeesetten idegen elemeket, érzelmi szálakat, magyarázatokat stb. vinni. Ez nem fog sikerülni, mivel csak két egyszerû kérdés vár választ: 1.) történt-e bárminemû normaszegés akárki részérôl, mert ez önmagában megalapozza a felelôsséget, s általa az elmarasztalhatóságot 2.) s ha igen, azt ki követte el, illetve ha nem csupán egyik oldal szegett szabályt, akkor kié volt az elôbbi, ergo ki okozta esetleg a másik oldal normaszegését. Nem érteni, utólag nem elfogadni mindezt hiba, felkészületlenül, kelletlenül, farral állni ehhez a procedúrához értelmetlen. Ez a honi és az idegenbeli elbírálásra egyaránt irányadó (lenne). Kevés az is, ha X,Y végül, vonakodva visszaadja az érmet, s tudomásul veszi, hogy nem kapja meg a gyôzelmi pénz-juttatást. Jussunk végre el odáig: ô tartozik anyagi és erkölcsi jóvátétellel a vele szer-
■
zôdôknek, tehát el kell számoltatni mindazzal a költséggel, amit hiábavalóan beleöltek. Számoltassa el a klubja, a szövetsége, az ösztöndíj folyósítója, a szponzora, és más is, akinek tiszta, sikeres felkészülést és versenyt ígért. Amint az elsô ilyen mérleg megtörténnék, s abból perrel avagy anélkül pár millió Ft-ot vissza kéne fizetni, netán beszüntetnék szerzôdésszegés címén a további javadalmazást – elgondolkodnék mindenki, megérie kockáztatni. Az Athén utáni totális hitelvesztés nem csak a sportolóknál mutatkozott meg, hanem a sportvezetés zöménél is, mert - jó okkal – meg sem próbálták visszaperelni mindazt a ráfordítást, amit adtak a bukott sportolónak, a nem vagyoni kártérítésrôl, az ún. erkölcsi kárról nem is beszélve. Ha 2006-ban bármelyik sportszervezet megpróbálná ezt, nyerhetne: jogi, etikai és sportszakmai tekintetben egyaránt. Ez lehetne a „0 kilométer kô”, jó irányba elstartolni itthon innen kellene. Minek vannak amatôr és profi szerzôdések, ha azok baj esetén semmire sem jók, senki semmit nem tud, nem mer belôlük érvényesíteni?! A sporttörvény és végrehajtási rendelete szerinti, dopping-ellenes norma-köteg, s annak kapcsán a sportfegyelmi szisztéma nagyban-egészében rendezett. Finomítani rajta egyrészt a rendelet hatálya, másrészt a dopping-vétséget észlelôk bejelentési kötelme terén, érdekében lehetne.
Nézetek, útkeresések, tévhitek Btk. 283/B § volt: „Visszaélés teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel”. Hatálytalan 2000. december 14. napjától az Alkotmánybíróság 47/2000. (XII. 14.) AB határozatában kimondott megsemmisítô döntés eredményeként. Érdemes errôl, fôként a máig ható tanulságairól rövid áttekintést adni. A dr. Deutsch Tamás által vezetett sportkormányzat 1999. március 1-i hatállyal olyan Btk-módosítást vitt át, amely nagyban-egészében a drog-tilalom mintájára átfogó dopping-ellenes tényállásokat kreált. Leegyszerûsítve: dopping-fronton mindenre lôni kívánt, ami élt és mozgott, ha az a megfoghatatlan sporttevékenység kapcsán esett volna meg Teli volt e § tisztázatlan, bizonytalan jogi fogalmakkal. Ugyanakkor a felelôsség alapját jelentô norma, az elkövetési magatartás tartalma, kerete, definiáltsága kritikán alulira sikeredett, szinte teljesen önkényessé válhatott volna, hogy mikor, ki miért és minek az alapján felel – netán szabadságvesztést is kockáztatva. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság (AB) a jogállami jogbiztonság sérelmét állapította meg,
2005/4
elvi éllel foglalt állást az alkotmányos büntetôjog mibenléte felôl, az „önkényes jogértelmezést” is támadva. Kicsit elôre szaladva, oktatólag arról is szólt az AB, hogy a versenyszerû, ill. a hivatásszerû sporttevékenység körében lehet olyan büntetôjogilag indokolt szankcionálás, amely önmagában nem alkotmányellenes, ettôl a jogalkotó nincsen eleve elzárva, miután a társadalomra veszélyesség fennállhat. Ezt értik sokan utóbb, azóta is úgy, hogy lám az AB is hitet tett a büntetôjogi megoldás mellett. Nem: csupán azt nem elvbôl zárta ki, miután másutt, más területen sem tesz, nem tehet ilyet. A jogalkotó és a normaôr funkció ui. élesen elválik egymástól. Kötelezô Btk-próbálkozás elôírva nincsen. Idôrôl-idôre mégis van ilyen kísérlet. A legutóbbi éppen a T/3725. képviselôi módosító indítvány a Btk-ba a doppingvétség visszavételének elgondolásáról (szemléltetésül ide csatolva). A három képviselô egyéni módosító indítványa terjedelmileg töredéke az AB által kilôtt szabálynak, de nívóban azt alig haladja meg. Erénye, hogy szétválasztaná az öndoppingoló felelôsségét a közremûködôkétôl, továbbá az is, hogy a kiskorúak (idegenkezû) doppingolását bûntettként, igen csak szigorúan büntetné. A jogállami bizonytalanságok, elkötetlen szálak, túlzó kiterjesztések zömmel fennmaradnánk. Az indokolás csupán az egészségügyi veszéllyel, kockázattal érvel. Mégsem e miatt, hanem a parlamenti rivalizálás miatt nincs esélye a téma napirendre vételének. Minderre a Btk. átfogó reformjakor azonban szakszerû, higgadt, politikailag semleges figyelmet érdemes fordítani – a többi, ilyen súlyú dologgal szinkronban és egy sorban.
Közhelyek, tévhitek Tévedés azt állítani, hogy a ma hatályos drog-törvényt lehetne, netán kellene kiterjeszteni a doppingszerekre. Van köztük azonosság, sôt egybeesés is, pl. amikor valaki droggal doppingol. A két mûfaj társadalomra veszélyessége mégsem ugyanaz. Valójában egymás mellett több és többféle fegyelmezô eljárás futhat dopping-vétség miatt. Nincs olyan jogszabály, amely a büntetôjogi procedúra köteles bevárást követelné meg: ez inkább csak kudarckerülô, tutista szokás. Nem állítható, hogy míg a büntetôjogban van ártatlanság vélelme, addig a többi, mérsékelt eljárásban nincsen. Egyrészt van, illetve lehet ugyanez a közigazgatási típusú szankcionálásban, másrészt, a központi kérdés a normaszegés, s abból egy is elég, mi több alaki szabályszegés is
■
MAGYAR EDZŐ 21
2005/4
elegendô. Nem helytálló, hogy a bizonyítatlanság elemi akadály volna: minden technika adott hozzá, alávetéssel a dolog eleve kimondható, kezelhetô, és kibújás esetén már e címen meg is volna a hunyó. Szó nincs arról, hogy átfordulna a bizonyítási teher: mindössze egy vagy két, elôre rögzített elem vizsgálatára koncentrál, s közremûködést köt ki jó elôre. Menet közben persze hogy nem nôhet meg a gyanúsított kötelme, de nem is hagyják kibújni mindez alól, ez tiszta sor. Ha pedig X országban bûn a doppingolás, akkor a nyomozás teljes eszköztára bevethetô, akár a személy lefogása árán is. Ténylegesen a felfüggesztett börtönbüntetés súlyos elmarasztalás, mivel arról, hogy letöltendô vagy sem a szabadságvesztés a bíró másként mérlegel, mint a közember. Ha pedig a vétek talaján még jobban összezárna sportélet, akkor jön a pénz-elvonás, és jöhet a bejelentési kötelezettség a vezetôk „ösztönzésére”. Ehhez még csak Btk. sem okvetlenül kell, habár ott számos esetben eleve deliktum a bûnös hallgatás.
Javaslatok Legyen a mainál nagyságrendekkel jobb, alaposabb, élôbb a jogpropaganda, és a jogi felvilágosítás. Nem csak derûsen vagy keseregve, bulvárízûen elmesélni kellene a nevezetes eseteket, hanem modellezni a jó és a rossz elágazásait, tanulságait, megtanítva már a gyermek-korban is a visszautasítást. Ôszinte sportpolitika volna ehhez hiteles háttér. Szakmailag kiérlelt, kipróbált alternatívák, modern megoldások kellenének, melyek kihozzák az egyénbôl, a csapat-
Edzô és versenyzô: a siker és a felelôsség megoszlik
ból a legtöbbet, anélkül, hogy bûnös eszközhöz kellene nyúlni. Laikus vagyok, mégis úgy vélem: az emberi teljesítôképesség kiaknázása, fôként pszichikai tekintetben még valahol a felénél jár?! Miért nem errôl értekezünk? Állami eszközök is segítségül hívhatók. A dopping-ellenes, 55-ös kormányrendelet felülvizsgálata terén volna tennivaló, mert hiba az, hogy a legfrekventáltabb sport – az olimpia, a VB, az EB kapcsán kapitulál a belsô sportjog. Ez nagyfokú kiszolgáltatottságot is jelent a nemzetközi szerveknek és normáknak, hiábavalóvá tenné az utólagos, itthoni apellátát (ti. nincs jogellenesség, hiába védi amúgy az alkotmány az emberi méltóság abszolút jogát). A jogalkalmazást az állam csupán szorgalmazhatja, tehát ne tûrje el a szerzôdésszegések elnézô tudomásul vételét, fôként, ha a kifizetés
közpénzbôl eredne. Klubnál, szövetségnél pályázati feltétel lehetne az elôzô évi dopping-mentesség. Ne kapjanak állami forrásokat azok (szervezetek, személyek), amelyeknél visszaélés történt. A dopping-mentesség nem az ellenôrzésnél kezdôdik, ezért a közpénz jobban szolgálhatná a megelôzést, s talán a honi kontroll továbbfejlesztése is megóvna kínos külhoni meglepetésektôl. Rendszer-elvû felülvizsgálat hoz csupán elôrelépést. Aki pedig e téren kudarcot vallott, vagy mindkét térfélen otthon érzi magát, az ne kapjon folytonosan menlevelet, új hibázásra esélyt. Budapest, 2005. november 30. Kolláth György KODIFIKÁTOR Betéti Társaság www.kollath.com, www.kollath.hu E-mail:
[email protected]
HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2006-ban négy alkalommal 1000 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2006-ban: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 100.000,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 40.000,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 20.000,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 10.000,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) 460-6981 vagy a 06-30-991-0203 telefonon! A szerkesztôség
22 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
Bosman és Balog az európai labdarúgó forradalomért A leghalványabb fogalma sem volt, nem is lehetett arról, hogy akciója forradalmasítja Európa labdarúgását. JeanMarc Bosman, az akkor 28 esztendôs középpályás, miután lejárt a szerzôdése az FC Liege-nél, pályáját a francia másodosztályú Dunkerque-ben akarta folytatni. A megbízható, de képességeit illetôen kiemelkedônek túlzással sem mondható belga játékosért meglehetôsen magas átigazolási díjat kért korábbi klubja – 530 000 frank –, így a klubcsere nem következhetett be. ● Bosman – a fentiek mind 1990-ben történtek – úgy vélekedett, hogy az általánosan követett gyakorlattal ellentétben, miután a szerzôdése lejár, minden további nélkül mehet oda, ahová akar, szabad, s igazságtalan lenne bármilyen átigazolási díjat kérni ezért. Más szóval tehát csak is és kizárólag úgy távozni, hogy a korábbi klub ebbe beleegyezik, továbbá átigazolási díjat nem kaszíroz, annál is kevésbé, hiszen ez teljességgel ellentétes az Európa Unió egyik sarkalatos vezetô elvével, nevezetesen a munkaerô szabad áramlásának szavatolásával a tagországok között (Lásd az EU római alapító okmányát – 1957). A távolabbi általános következményekre nem gondolt, amikor az Európai Bírósághoz fordult panaszával klubjával és a Belga Labdarúgó Szövetséggel szemben. ● Az Európai Unió mindenek elôtt gazdasági társulás, így egyebek mellett, érthetôen, sportügyekben sem volt – valójában ma sincs - kidolgozott és egységesen követhetô szabályozása, jóllehet az éles vitákban érlelôdô, s egyelôre még el nem fogadott alkotmány tervezete ma már legalább érinti - a kultúrába ágyazva a sport támogatásának ügyét. Mindezek következtében nem csodálkozhatunk azon, hogy komoly fejtörést és hosszas tanulmányozást igényelt a Bosman-kérdés megoldása az Európai Bíróságon. Öt évig húzódott a különlegességnek számító ügy vizsgálata, míg azután 1995. december 15-én a nagytekintélyû szervezet meghozta ítéletét, amely 1996 januárjában lépett életbe. Elmondhatjuk ekként, hogy a korszakos bírósági lépésnek tíz, az ügy kezdetét tekintve a Bosman kérdés 15 éves évfordulójához érkeztünk. ● Európa taláros bölcsei úgy döntöttek, hogy a jövôben a szerzôdések lejártával a
hivatásos (munkavállaló) labdarúgók szabadon távozhatnak tetszésük szerint, s természetesen anélkül, hogy ezért elôzô egyesületük bármiféle összegre igényt tarthatna. Ezzel alapvetôen megváltoztak a gazdálkodási viszonyok. Egyfelôl a saját sorsa felett döntô kiemelkedô képességû játékosok egy csapásra dúsgazdag milliomosokká váltak, másfelôl busás haszon ütötte a markát a játékos-ügynököknek is, akik a korábbiaknál lényegesen magasabb összegekért ajánlhatták aranylábú ügyfeleiket, hiszen nem kellett már beleszámítani az elhagyott klub által támasztott átigazolási díjakat a vásárba. Hogy néhány nagy névvel illusztráljuk a következô évek ingyenes, díjmentes átigazolásait: 1997-ben így került Patrick Kluivert az Ajaxtól a Milánhoz, 1998-ban Brian Laudrup a Rangerstôl a Chelseahez, 1999-ben Steve McManaman a Liverpooolból a Real Madridba, 200l-ben Sol Campbell a Tottinghamtôl az Arsenalhoz, vagy 2004-ben Boumsong az Auxerre-tôl a Rangershez. ● A teljesség kedvéért a bíróság egy másik kardinális korlátozást is megszüntetett. Emlékezhetünk, az UEFA elôírásai szerint a Bosman elôtti korszakban egyegy profi klub nem alkalmazhatott legfeljebb három idegen nemzetbeli játékost. Az Európai Unió tagországai tekintetében a bíróság ezt a korlátozást is egyetlen határozott tollvonással megsemmisítette. Hatására a gazdag, tehetôs klubok – ahol az anyagi korlátok kevésbé hatottak – egyik szezonról a másikra hihetetlenül megerôsödtek. Kezdetben szokatlan jelenségként hatott, hogy például Angliában és mindenek elôtt a Chelsea és az Arsenal esetében hétrôl-hétre ismétlôdött a Premiership-ben: kezdô együtteseikben alig, ha egyáltalán befért hazai játékos. Ma már megszokott ez, természetes. A mindent meghatározó tényezô – a teljesítmény színvonala, az eredményesség. A gazdag gazdagabb, a szegény szegényebb lett. A klubhûség és ehhez hasonló” szentimentális régiségek” merôben új, „profi” értelmezést kaptak. Nem csoda, hogy az angoloknál ez a változás az európai átlagot messze felülmúló mértékben fejezôdött ki. Talán azért is, mert a korábbi korlátozások, az UEFA szabályai a szigetországban viszont – éppen ellenkezôleg – mértéken felül, az átlagosnál sokkal erôteljesebben sújtották a megelôzô években a klubo-
kat. Könnyen érthetô ez, ha tudjuk: az angol bajnoki rendszerbe annak ellenére, hogy Wales, Észak-Írország és Skócia ugyanazon alkotmányos királyság (Egyesült Királyság – United Kingdom) nemzet-kötelékébe tartozik, mégis, külön-külön független labdarúgó szövetség mûködik az említett országrészekben. Ezt magától értetôdôen az UEFA is így tartotta és tartja nyilván. Az olyan nagy klubok, mint a Manchester United, Arsenal, vagy Chelsea, kötelezôn úgy könyvelhették el tehát az észak-ír, walesi, vagy skót játékosokat – Roy Keanet, Brian Giggs-et és a többieket – mintha azok külföldi játékosok lettek volna. ● Érdemes lenne a Bosman-féle következményeket hosszabban elemezni, közöttük nem egy negatív hatást is, de érdemes megvárni az UEFA jelenleg is folyó vizsgálódását és következtetéseit. Azt azonban mindenképpen szükséges a teljesség kedvéért megemlíteni, hogy az óta lezajlott a „második Bosman” ügy is. Ez azért is különösen érdekes lehet a számunkra, mert a fôszereplôje magyar. Az sem mellékes, hogy ebben az esetben ugyanaz a már gyakorlott specialista mûködött közre ügyvédként – Jean-Louis Dupont – aki annak idején végig küszködte az elsô Bosman eljárást, hírt-nevet szerzett, s nem különben szép kis vagyont is gyûjtött „gyümölcsözô átigazolási gyakorlata” révén. ● Hasonlóan Jean-Marc Bosmanhoz, Balog Tibor, a belga Charleroi játékosa, miután 1997-ben lejárt a szerzôdése, minden, az esetleges új klubra nehezedô anyagi kötelezettség nélkül óhajtott klubot változtatni. Panaszával a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséghez, a FIFA-hoz, illetve ezzel egy idôben az Európai Bírósághoz fordult. Az elvek lényegében megegyeztek Bosmanéval, a jelentôs különbség azonban az volt, hogy Balogot nem belga, hanem eredetileg magyar játékosként vették figyelembe, tehát rá és hozzá hasonló játékostársaira – mint nem Európa Uniós „vendégmunkásokra” –, a bíróság 1995-ben megszületett határozata nem vonatkozott. Balog célja éppen az volt, hogy a „feloldozás” és a szabad mozgás egyöntetûen jusson érvényre mind az EU-s, mind az azon kívülrôl érkezett labdarúgók vonatkozásában. JeanLouis Dupont ügyvéd magabiztosan ontotta a szükséges beadványokat, s tény,
■
MAGYAR EDZŐ 19
2005/4
ják, a világversenyre való felkészülés juttatásait visszafizettetik vele, sôt esetleg még a fôiskola vagy a munkáltatója is méltatlanná válást állapít meg, s kirúgja. Az elemi rendcsinálást, ergo „a Btk. nélküli zéró toleranciát” momentán itt és így kezdeném. Ha aztán ez sem használ, jöhetne az erôteljesebb fokozat.
További jogi alapösszefüggések A doppingolás jogilag is megragadható fô veszélye két dologból áll. Egyfelôl a kokszolásnak komoly és növekvô egészségügyi kockázata van. Nem pusztán a belsô szervek károsodhatnak a fô-, és mellékhatások iszonyú mértékû bevitelétôl, hanem kései, másodlagos, végleges károsodás is bekövetkezhet, sôt a doppingolás nem egy válfaja a személyiség, a pszichikum sérülését, ártalmát is hozhatja. Világszerte, itthon is vannak vesztesei, áldozatai a doppingolásnak. Arról talán nem kell külön szólni, hogy ez a veszély fokozott a kiskorúak esetében, amikor a fejlôdô szervezetbe való drasztikus beavatkozás még pusztítóbb és riasztóbb. Nem lesz minden gyerek nagy bajnok, akinek úgymond végsô soron még ezen az áron is „megérné” a siker, ráadásul mindezt felmérni egy kiskorú felelôsen képtelen. Helyette mások döntenek, néha a szülôk, gondviselôk megkérdezése, bevonása nélkül. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a jövôt tekintve elég-e a Btk. 195. §-sában szabályozott „Kiskorú veszélyeztetése” tényállás mai szövegét esetünkre is irányadóan, felelôsen értelmezni, vagy a norma egzakt kiegészítése, megfejelése szükséges. Legalább egyszer ki kellene próbálni: mûködik-e a jelenlegi norma! Hasonló a helyzet a kapuk elôtt lévô gén-dopping esetében: a Btk. hatályos, általános tényállása / „Beavatkozás az emberi génállományba” 173/A §/ szinte biztosan lefedi a sport-érdekû (?) visszaélést is. De ha ez nem biztos, vagy kevés, akkor ugyanúgy, ahogyan ez nemzetközi egyezmény nyomán lett, a továbbfejlesztése is hozhat új nemzetközi konvenciót. Büntetôjogászok különösen óvnak mindenkit az eseti, ötletszerû, pótcselekvés-jellegû Btk-módosításoktól - joggal. Tehát az utánpótlás, a kiskorúak ártalmát hozó kokszolásnál a büntetôjogi védelem elmaradhatatlan: az egyébként a Btk. átfogó tényállásainál, azok sportspecifikus értô alkalmazása, adekvát jogértelmezés szerint meg is volna. Itt még az önsors-rontás önrendelkezésére sem korrekt hivatkozni, mivel a gyermek sem jogilag, sem fizikailag nem képes felelôs döntésre. A másik jogi határkô az egész-
ségvédelem szempontjából: nem engedhetô meg, hogy egyik ember a másik egészségét rontsa tiltott teljesítmény-fokozással, ha az csakugyan olyan normaszegés, amely hátterében verifikálható egészség-kockázat, avagy az is áll. Ilyen esetekben a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetésének alkalmazása, s a jogtalanul élvezett anyagi elismerés elvonása is evidens. Világosabban: az anabolikáktól a géndoppingig ma már igazolt, hogy az élet, az egészség, a testi épség veszélyeztetése is fennáll, s ezen a címen a Btk. adott deliktumai megvalósulásakor büntetôeljárás indítására van szükség (Btk. 170. § „Testi sértés”, Btk. 171. § „Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés” címén). Elv: életszerûen a büntetôjogi felelôsség szempontjából közömbös, hogy a tett a sportban valósult-e meg, vagy egy munkahelyen, egy iskolában, egy egészségügyi intézményben. Meg kell tanulni a sportban a nagy, átfogó jogi kódexeket ismerni, tisztelni, alkalmazásukat normális absztrahálással alapul venni. Ennél tovább elôre szaladni nem indokolt. Annak persze nem okvetlenül volna akadálya, hogy sportjogi, sportfegyelmi szabály egyféle bejelentési kötelezettséget mondjon ki a sport-szakszemélyzet adott körére nézve. Ez alól alkotmányos kivétel csupán az önvádra kötelezés tilalma volna, errôl viszont nyilatkoznék az érintett, máris lenne kiinduló pont a felderítés számára. Következésképpen: azt is a sport berkein belül ez alapján el lehetne marasztalni, tiltani, aki nem vett ugyan részt X,Y doppingolásában, de hitelt érdemlôen tudott róla, s mégsem szólt ellene, illetve mégsem tett a versenybíróságon, netán másutt róla (be)jelentést. Már, ha csakugyan zéró toleranciát akarunk, újszerû Btk-keménykedés nélkül. Ha viszont egészségügyi indikáció nincsen, de tiltott teljesítményfokozás mégis fennáll, akkor alkalmasint arra nézve más - meglévô! – büntetô tényállás ad kellô fenyegetettséget. Itt is érdemes volna egy próba-futam a büntetôjog valamelyik vagyon elleni deliktumának tényállásával. A másik rendezôelv ui. a sportsikerhez illeszkedô, ahhoz szervesen kapcsolt, netán elôre meghirdetett, így bekalkulálható anyagi ösztönzés bázisa lehet. Leegyszerûsítve: adott esetben igazolható, hogy a doppingolásra a biztosan várt jutalom, pénzdíj, adómentes apanázs miatt, vagy arra is tekintettel került sor. Ez fôként a Btk. 318. §-ában szabályozott „Csalás” tényállását alapozhatja meg. Szerintem esetenként a bûnüldözés eszközeivel kimutatható, hogy a tett „jogtalan haszonszerzés végett” történt, e célból a delikvens mást „tévedés-
be ejtett, tartott, s vele kárt okozott”. Fôként a top-sportban már hatalmas pénzek vannak, s a piacgazdaság normális rendjét zavarja meg az, aki meghamisítja a verseny-feltételeket a maga javára X,Y,Z szerrel. Vallom: számos nagy ügyben a Btk. 318. § szerinti csalás kísérlete megáll, amiért elvileg ugyanannyit is ki lehet szabni, mint a befejezett vétségért, vagy bûntettért. Itt aztán elô lehetne venni a felbujtókat, a bûnrészeseket is. Masszív tévhit, hogy kár erôlködni, mivel a dolog úgy sem bizonyítható. A jogban a „nem szabad” és a „nem lehet” valóban két külön kategória, egymás után jönnek. A jogcím és a bizonyíthatóság egymás utáni lépcsô: nem szinonimák, de nem is anti-tézisek. A kettô együtt kerek egész, de már a kellôen megfontolt, és itt is általános (!) büntetô tényállásnak volna visszatartó ereje. Etikai háttere is ugyanígy, mivel nyugodtan hirdethetnék: amit a Btk. szerint tilos megtenni bármelyik iparágban, az tilos a sport-iparban is, se több, se kevesebb. Sajnálatos hiba, hogy atlétáink athéni botlása után nem volt szakmai-erkölcsi bátorsága a bûnüldözô szerveknek ezen a szálon elindulni: a nyomozást megtagadva, túl korán és túl könnyen kapituláltak. Tehát, az általános rendben, a ma ismert, de nem beüzemelt normák mentén a dopping-vétség pönalizálása meg van oldva. A tett társadalomra veszélyességét adja ui. egyfelôl az egészség-kockázat, s hozzá kapcsolódva a fogalakozási szabályszegés, másfelôl a jogtalan haszonszerzési céllal történt, megkísérelt, megtévesztô károkozás, a piacgazdaság rendjének felrúgása. Ha pedig a büntetô tényállásban lévô fogalmi elem, „a kár okozása” volna itt problematikus, akkor valóban el kell gondolkodni azon, hogy másik szakaszba belefér-e az anyagi haszon reményében való kokszolás, avagy kell új, sajátos norma. Még egy megjegyzés ide: ez utóbbi körben már ma is van ún. tevékeny megbánás, tehát igen csak elképzelhetô, hogy a kellô bûnbánattal megússza a sportoló, de felel, aki ôt ebbe belevitte. A tiltott teljesítményfokozás jogi felelôsségét mielôbb és döntôen mégsem a deliktumok világában keresném, hanem a magánjog terén. Erre példa lehet, hogy itt-ott a túlzott mértékû csokoládé, vagy kóla-fogyasztás is lista szerint tilos. A közfelfogás szerint is mérsékelt, gondatlan vagy másként „menthetô”, feltárt, tisztázott, ugyanakkor hihetôen fatális esetek helyre tételére volna belátó társadalmi igény, valóságos esély is. Azért is fontos, óvatosságra intô jel ez, mert az emberi jogi gondolkodás térhódítása hazai és nemzetközi jogvédô hatóságok be-
18 MAGYAR EDZŐ tisztasága, egyenlô feltételrendszere, mely a piaci értékviszonyok korrektségében, azaz pénzben is testet ölt, továbbá az egészségvédelem, kb. tehát ugyanaz, amiért kábítószerrel „önpusztítani” sem szabad. Lassú vagy gyors öngyilkossághoz fûzôdô alkotmányos jog evidensen nincsen. Persze, a /túltengôen listás/ doppingolás sem egyféle. Veszélyes a helyzet a doppingolás brutális, avagy másokon alkalmazott válfajainál, ugyanakkor egy kupica snapsz a lôtéri idegesség ellen nem lehetne börtönbüntetés kiváltója. Képtelenség volna, hogyha felborulna a Btk. egész, egységes, lépcsôzetes szankciórendszere, mert pl. többet lehetne kapni egy rossz idôben, a sport-versenyen használt orr-cseppért, mint egy autó-lopásért. Túlzó követelés tehát en bloc a doppingolást pl. a drog-deliktumokkal azonosan megítélni és büntetni. Differenciált megoldásnak lehet csak értelme, társadalmi elfogadottsága. Dopping-vétség esetében a jog ma sem tehetetlen. Jogállami körülmények között ui. a megbukott sportoló és annak közremûködô „háttere” ma is különbözô formájú, szintû és erôsségû, nem egyszer kettôs vagy hármas jellegû, komplex felelôsséggel tartoznék. Erre az esetek óriási többségében mégsem kerül sor. Ugyanis azok, akik ezt a felelôsséget megállapíthatnák és „odaítélhetnék”, rendre maguk is valamilyen mértékben részesei, olykor csupán haszonélvezôi a „csínynek”. /Tapasztalatok szerint egy érzékeny sportágban bevett, team-ben sorra kerülô doppingolásban 6-8-10 fô is tudottan, tevôlegesen részt vesz (a szer beszerzésétôl a nyomok eltüntetéséig). Ekként, valójában a (közös) felelôsség megfoghatatlan, elôre látható, hogy ténylegesen, baj esetén senki nem lesz felelôs. Maximum a sportoló csendben letölti a kiszabott eltiltását, sôt ha jól viseli magát, akkor még menet közbeni enyhítésre is számíthat – azoktól, akik mindvégig tudták és tették a maguk (bûn)részét./ Számos jogi út volna adott, de nem élnek vele az érintettek, mivel áttörnék ezzel a hallgatás falát, kiengednék a szellemet a palackból, eltérnének a nemzetközi szokásoktól, magukra vennének olyan jogi és másféle „sarat”, ami kényelmetlen, ám megúszható. Sok fals beszéd is zavart okoz. Az egyik tévhit az, hogy a Btk. békén hagyja a doppingolót. Ad abszurdum ez nem így van. Speciális büntetôjogi fenyegetettség ez idô szerint – ilyen, sajátos és direkt Btk-tényállás hiányában – tényleg nem áll fenn. Helytálló viszont az a szakmai megállapítás és következtetés, ami Dr. Kiss Gergô László „Dopping-kérdés
■
jogi szempontból” címû cikkében szerepel (Magyar Edzô 2005. évi 1. szám 8. old). Nevezetesen: a Btk. 279. §-ban jelölt „Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel” /mely a kódex közegészségügy elleni bûncselekményeinek része/ törvényi tényállása elvileg és tartalmánál fogva kiterjed(het) a kézen közön adott és vett pirulák, ún. táplálék-kiegészítôk, izomnövesztôk stb. forgalmára is. Ez a veszélyes gyakorlat fôként a piaci alapokon mûködô kondi-termek, fitnesz-szalonok mindennapjaiban tapasztalható. E körben növekvô kihívással kell a jognak szembe néznie, ráadásul az másféle is, mint a top-sporté. Aki szerrel gyúr, alapesetben magának okoz kárt, sérelmet – jogi vonatkozásban kb. olyan szint, mérték szerint, mint a dohányos. Ma a jog ez utóbbit csupán mások, a passzív dohányosok védelme okán korlátozza, de pl. nem fûz hozzá tb-jogkövetkezményt. Ez ad megközelítô analógiát, vagyis, ha valaki beteg nem lévén, izmai turbósítása végett felirat magának olyan tb-támogatott szert, ami nem illetné meg, ezért a recept felírója felel, ám a szer beszedôjének felelôssége kétséges. Esetleg a jogellenes okirat kiállításánál lehet közremûködô felelôsségét megfogni. Ha viszont illegálisan behozott, avagy másként jogellenesen beszerzett szer forgalmazásába kapcsolódik be az egyén, tudván azt, hogy az áru nem frankó, orgazdaság címén felelôsségre vonható. Jól tenné a színtér gazdája, ha a házirend részeként, netán általános szerzôdési feltételként kikötné, hogy objektumában mindez tilos, és a belépésre, látogatásra szóló szerzôdés felmondásával jár, pénz visszafizetése nélkül. Ez jogszerû korlátozás volna. Kb. ennyi belátható e körben. Nos: a Btk. különös részének több, további fejezete (!) adna regulát arra az esetre nézve, ha más, fôként kiskorú személy egészségét rontaná a kokszolás, vagy ha a tett „jogtalan haszonszerzés végett”, csalással valósult meg. Aki a Btk-át ismeri, tudja, hogy nem csak nyilvánvaló, kétkezi tettes van, hanem lehet vele azonos súlyú felelôsséget viselô társtettes, felbujtó, fizikai vagy pszichikai bûnsegéd, sôt a történtek után aktívan falazó bûnpártoló is. Hol vannak ezek? Még leginkább az önmagát kokszoló enyhíthet tettén, viszont a bûnös háttér, ha feltárnák, nem úszhatná meg egykönnyen. Mesebeszéd, hogy lehetetlenség feltárni a bûnös visszaélést. Egyszerûen alkalmazni kellene a technika mai lehetôségeit: a vérvétel kötelme kimondható az ittas vezetés mintájára jogszabályban vagy szakmai normában, az idegen minta pedig kiszûrhetô DNS-mintavételével. Ezrével mûködnek magán-
2005/4
nyomozók, akik napok alatt a végére járhatnának a valós tényeknek, történéseknek. Minimum a megalapozott gyanúhoz szükséges információ szakmai rutin-feladatként prezentálható lenne, de okkal nincs rá igény. A modern elôírások, kontroll-formák, szûrôk és lépések zöme nem is feltétlenül igényel közhatalmi jogalkotást: ha a versenykiírás ezt feltételül tartalmazza, nem indul(hat) az, akinek ez zsenánt. A törvényi minimumnál többet, önkéntes alávetéssel, szerzôdéssel ki lehet mondani, s onnantól az kb. ugyanolyan jogi zsinórmérték, mint pl. az orvosi gyakorlatban egy szakmai-módszertani levél. A tiltott teljesítmény-fokozásban részt vevô sportoló a legtöbbször valamilyen civil jogviszony keretében sportol (egyesületben, sportvállalkozásban, válogatott keretben, stb.). Szerzôdések egész hálója övezi a sportoló felkészülését és szereplését: a hazai kupaversenytôl az olimpiáig, s mindben cizelláltan benne van a dopping-mentes felkészülés, sôt a teljes kontroll-alávetés fogadalma. Lebukás esetén, szerzôdésszegés címén az utolsó fürdôpapucsig vissza lehetne követelni minden ráfordítást és költséget, sôt a „cég” imidzsének sérelme folytán a vétkes kör nem vagyoni kártérítéssel is tartoznék. Ám a valóságban senki sem megy ennek elébe, vagy utána, noha evidens, hogy a dopping-vétséggel megszegik az e jogviszonyban tett vállalást, s érte „ez meg az” felelôsséggel tartoznék. Amíg ez meg nem változik, kár bármi máson merengeni. E magánjogi felelôsség lehet szerzôdésbôl eredô, továbbá szerzôdésen kívüli is (utóbbi pl. a szerrel kereskedôké). Munkajogi felelôsség is beállhat, ha valaki munkaviszony keretében vétett (ilyenek a profi sportolók). Végül, adódnék sporttörvény szerinti sportfegyelmi elmarasztalás is, miután a sporttörvény széles körben adna módot személy és szervezet megbüntetésére, ha a honi jog hatálya egyértelmûen igazolható. Sajnos, jogalkotási hibaként az amúgy korszerû rendeleti szabályozás éppen a legnagyobb világversenyek dopping-deliktumait nem sorolja önmaga hatálya alá: így egy inci-finci kerületi verseny doppingvédett, míg egy olimpia e szempontból senki földje?! Lásd errôl a csatolt, külön összefoglalót! Tévhit, hogy egy bûnért csak egy és egyféle felelôsségre vonás lehetséges: épp’ a sport az, ahol ez nem így van. Kétszer vagy háromszor persze hogy nem lehet valakit ugyanazért a tettét ugyanazon hatóság által és elôtt elítéltetni. De teljesen normális dolog lehetne, ha a vétkest klubja kizárja, a szövetség eltiltja, az ösztöndíját, kedvezményeit megvon-
■
MAGYAR EDZŐ 23
2005/4
hogy a FIFA – okulva és egyet értve a Európai Bíróság precedens értékû elsô ítéletével – tíz évvel Bosman elsô kérvényei után – 2000-ben feloldotta a nem Európai–uniós országokból származó játékosokra vonatkozó korlátozásokat is. ● A 10-, illetve 15 éves jubileum ürügyén ildomos azért végezetül megemlékezni arról is, hogy mi történt hôsünkkel. Jean-Marc Bosman az ötévi kényszerpihenô után a belga harmadosztályú Vise együttesében játszott még néhány hónapot, aztán öregedô fejjel kiábrándultan és keserûen végérvényesen befejezte. A válságos évek alatt tönkrement a házassága, elvált, anyagilag szinte teljesen tönkrement. Kárpótlásként vesszôfutásáért késôbb ugyan mintegy 310 000 fontnak megfelelô összeget kapott a belga szövetségtôl, de belátható, nem igazi happy end ez mégsem. Negyvenhárom éves, Liege mellett él – és többnyire munkanélküli. Gallov Rezsô
A Manchester United ,,szentélye’’ az Old Trafford stadion. A MU Roy Keane-t és Brian Giggs-et is külföldi játékosként alkalmazta, holott az Egyesült Királyság állampolgárai
Magyar Edzôk Társasága (MET) 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 460-6980, 06-30-9910-203. Internet: www.met.iif.hu E-mail:
[email protected]; weboldal: www.met.iif.hu
ató BELÉPÉSI NYILATKOZAT h l o s á Fénym A Magyar Edzôk Társaságának tagja kívánok lenni. Az éves tagdíjat befizetem. Név:. …………………………………..................................................................................................................................…..…… Szül.hely:……………………………………….................................… Szül.dátum:….........................….….………………………. Legmagasabb edzôi végzettsége/minôsítése (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megelölésével: …………………………………….................................................................................................................................................... Levelezési cím (irányítószámmal):……………………………………………………………...………………………….……...…..… Telefon:…………………………………………Fax: …………….………..…………….………. E-mail:………………..……………... Munkahely:……………………………………………………………………………………................................................................. Munkahelyi beosztás:………………………………………….………………………….………………………….………………….… Edzôi munkahely:…………………………………………………………………………………………………………………………… Edzôi beosztás:……………………………………………………………………………………………………………………............... Legmagasabb iskolai végzettség:……………………………………………………………….Nyelvismeret: ............................... Sportszakmai érdeklôdési köre:………………………………………………………………………………………………………….. Kelt:….………….............………… aláírás A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. számlájára kérjük befizetni. A tagdíj diákok és nyugdíjasok részére 1000,- Ft, aktív dolgozók részére 2 000,- Ft évente. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.
24 MAGYAR EDZŐ
■
A TF Lovaskultúra szakirány elsô féléve
2005/4
Lovaskultúra
■
MAGYAR EDZŐ 17
2005/4
Jogi szakmai vélemény A DOPPINGOLÁSÉRT MEGÁLLAPÍTHATÓ JOGI FELELÔSSÉG ALAPVETÔ KÉRDÉSEIRÔL, TOVÁBBÁ A FELMERÜLT ELGONDOLÁSOK ANALÍZISÉRÔL Általános összefüggések
Dobozy László Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest
Évtizedes kutatómunka, tantervkészítés, s az ezek feletti viták után, az 1970es évek végén kezdtem tanítani a TF-en a nehezen befogadott rekreációt. Egy alkalommal hallgatóim szeme megakadt a kocsim hátsó ülésén heverô csizmán, kobakon. – Tanár úr lovagol? És hol? – kérdezték – Többnyire Visegrádon – válaszoltam. A további faggatózásra felelve elmondtam, hogy Gencsy Tibor hajdani huszártiszt, telivértenyésztô szorgalmából, meg a Parkerdôt alapító igazgató Madas László jóvoltából hazánk egyik legszebb lovardája mûködik a Duna és a Pilis közötti világszép táj ölén. – És mi nem juthatnánk be oda? – faggattak tovább hallgatóim. Nos, bejutottak, némi istállói és lovardai munkát vállalva, mert az érdeklôdés meg a szorgalom méltánylandó tulajdonságok. Egy évvel késôbb már 20-30 hallgató lovagolt Visegrádon. Kialakult a rekreáció tantárgyon belüli, fakultatív lovaglásoktatás, tavaszi, nyári szünidôkben egy hetes táborral megfejelve, de ez már „önköltséggel”. A lovaglás önálló tantárgyként szóba sem jöhetett. Lovasnemzet mivoltunkat - néhány sikeres tenyésztési, turisztikai kezdeményezést és a világsikereket hozó fogathajtást leszámítva - valójában idejétmúlt ábrándnak tekintették, ápolása, a „politika szemében” pedig mármár gyanús volt. A diktatúra malmai további húsz esztendôt ôröltek igen lassan, hiába terjedt TF berkekben az érdeklôdés. Maradt a
Dobozy László és Mausz Gotthárd rovata
Dallos Zsófia szakedzô jelölt, többszörös magyar bajnok, világkupa forduló gyôztes díjlovaglásban, a díjlovaglás szaktanára
fakultáció, de nôtt a résztvevôk száma, fôleg Bábolna és Kiskunhalas befogadó készségének köszönhetôen. Az égiek nem hagyják tartósan magukra a jóban törekvôket, de úgy is mondhatnám, hogy a párhuzamos utakat járó megszállottak Bólyayt hazudtolva, találkozhatnak már a végtelen elôtt is. Így jött segítségül Mausz Gotthárd barátom, akit a lovasélet fejlesztésére törekvés és az Alma Mater szeretete együtt jellemez. 1995-ben egy, a lovaglás testnevelési alkalmazásának lehetôségeit vizsgáló kutatás finanszírozását vállalta magára, késôbb az oktatásügy közönyén felindulva, a Testnevelési Egyetem tanári szakán szorgalmazott lovasképzés elôkészítésének munkálatait támogatta. Utólag kide-
Zupán Péter testnevelô tanár többszörös magyar bajnok, világkupa forduló helyezett díjugratásban, a lovas szaktanár csoport vezetôje, díjugrató szaktanár
rült, egyedüliként, mert illetékesnek mondott tárcák és egyéb intézmények – bár jó véleménnyel voltak a benyújtott tervezetrôl – amint a költségekre terelôdött a szó, egytôl-egyig kihátráltak a szakindítás mögül. Volt, aki nem átallott kalandorsággal vádolni bennünket, mondván, hogyan lehet ilyen tervvel elôállni saját anyagi forrás nélkül? Sajnos, a Testnevelési Egyetemnek sem gazdasága, sem bankja nincs, azóta sem. Végül, egy kis kaput találva, 2004 decemberében új szakirány indítását kérelmezô tervezetet nyújtottunk be a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz, az Oktatási Minisztérium egyetértésével. 2005. április 29-én a MAB jóváhagyta a Lovaskultúra Felsôfokú Szakirány indítását, alapdiplomával rendelkezôk levelezô képzésére. Négy hónap kellett az O.M. Közlönyében a megjelenéshez, így reménytelennek tûnt a 2005/06-os tanévben az indulás, de látszólag kapkodva, valójában a jósorsban reménykedve, mindent elôkészítettünk a „hátha mégis indíthatunk” helyzetet várva. Ennek köszönhetô, hogy 2005. szeptember 15-én a Sóskúti Lovas Clubban megkezdtük a sebtében fölvett hallgatók képzését. Minden igyekezetünk azon volt, hogy a lehetô legjobb tanárokat, szakembereket állítsuk a lovaskultúra hallgatók elé és most az elsô szemeszter befejezésekor azt állapíthattuk meg, hogy a 32 hallgató kiérdemelte erôfeszítéseinket. A naponta 11-12 tanórás szeptemberi, novemberi és decemberi 3x4 konferencia napokon és az októberi 6 napos napi 14 tanórás táborban figyelemreméltó szorgalommal, érdeklôdéssel és együttmûködéssel, valódi partnereknek bizonyultak. Rengeteg volt a „ behozni való”, s maradt még ebbôl a következô szemeszterekre is, de esély mutatkozik arra, hogy a hatalmas tananyaggal s a gyakorlati követelményekkel megbirkóznak. Legnagyobb gondunk nem is a lovas elôképzettségbeli nagy szóródás volt, sokkal inkább az alapdiplomák szélsôséges különbözôsége. Feltételezésünk az volt ugyanis , hogy a jelentkezôk túlnyomóan az agrárium területérôl érkeznek, vagy pedagógus, elsôsorban testnevelô tanár végzettségûek.
Felkérésre, megbízás keretében vállaltam, hogy - 22 évi, egyetemi sportjogi oktatással a hátam mögött – alapozó szakmai munkát készítek az ún. doppingjogi felelôsség feltérképezésérôl. Kerülöm a sportolói, a sportvezetôi és a szurkolói megközelítést, de a végiggondolatlan, tünet értékû, ezért kétséges parlamenti-kormányzati példa-statuálás csábítását is. A jog az állam legdurvább eszköze: mindig, minden másban is csínján kellene vele bánni. Alapkérdés: vajon a honi állami-jogi szisztéma rossz-e, vagy fôleg az azt mûködtetôk hibáztathatók a felelôsség elodázásáért, a nagy, közös hárításért, a mellébeszélésért és a pótcselekvô ötletelésért? Igaz-e itt is a 60as évek paradox hasonlata: szerettük a lángost, de utáltuk a lángossütôt?! Kell a siker, még ha nagy ára is van, a „káló” magára marad, és magára vessen. Meggyôzôdésem: kb. 90 %-ban, mind hazai, mind nemzetközi (egyezményes) vonatkozásban adott a kellô jogi eszköz a dopping-vétségek törvényes, komplex szankcionálására, s ez által az egyéni és általános visszatartásra, a megelôzésre. De mivel képmutatás jellemzi az érintettek, a döntnökök hozzáállását, mégsem és sosem állapítják meg mások felelôsségét, mert az elvezetne az övék verifikálásához is. Ebben a miliôben fôként jogi felvilágosításra van szükség (meg persze etikailag megalapozott személy-cserékre), nem pedig ravasz, új ötletek bevetésére, vagy idegen országbeli minták adaptálására - azok otthoni intézményi és igazságszolgáltatási háttere, mûködô rendje etc. híján. Amint lenne itthon a meglévô szabályok mentén egy (!) antidopping (próba)per, mindjárt kiderülne, hogy nem is olyan gyenge a mai, magyar megoldás. Munkahipotézisként: jogtudatban és jogtiszteletben, politika-semlegességben, személyi hitelességben és következetességben van nagy lemaradásunk. Ezt jogszabály-módosítás nem orvosolja. Dolgom, vállalásom elsôsorban így az, hogy egy kis köd-oszlatást is végezzek szakmám axiómái mentén. Visszafelé merengeni kár és késô: hacsak nem az el nem évült tettekért viselt felelôsséget kutatnák. Valójában azt (!) nem kutatják. Athén után és miatt ma a jövôn bosszút állni hiba, egyben sok is és kevés is. Sok, mert az athéni skandalum
feltáratlan és kezeletlen maradt: arra építeni immár nem lehet. De kevés is, mert nem látni: mivel lehet elejét venni hasonló botrány(ok) elôfordulásának. Patt-helyzet van, és ebben pusztán közhatalmi fenyegetéssel elôre jutni hatékonyan nincs mód. A sport szervezetei döntôen önkormányzók. Ha egy ilyen szervezet nem „érdekelt” a skandalum feltárásában és orvoslásában, akkor azt helyette az állam törvényességi felügyelet címén sem végezheti el, legfeljebb jogsértést utalhat bíróság elé, továbbá a mérlegelése szerint adható közpénzt nem ítéli oda a rendteremtésig. Ugyanakkor elvi hiba, ha az állam csakis közhatalmi-jogi szigorításban gondolkodik, amikor – láthatóan – más eszközei is volnának. A (büntetô)jogi megoldás egy jogállamban végképp az ultima ratio. Vele élni akkor kell, ha már semmilyen más megoldás nem használ. Csakhogy, amikor (mintegy két éven át) volt totális, önálló, Btk-beli anti-dopping tényállás, akkor sem volt (egy elvetélt esetet kivéve) ilyen tárgykörben konkrét büntetôeljárás. Magyarország és annak sportja ma a jogtisztelet terén alig jogállam. Az elsô tennivaló, sôt meglehet, hogy az egyedüli valós cselekvés a meglévô jog komplex betartása és betartatása lenne: ám kevés készség mutatkozik erre a dopping-deliktumok terén (is). Ezzel szemben, divat spekulatíve eljátszadozni azzal, hogy vajon kell-e büntetôjogilag üldözni a vétkeseket, vagy kár a benzinért? Bûnözôvé avatni, fél-két évre elhallgattatni és eldugni, avagy nemzeti hôsnek, áldozatnak tekinteni: tényleg csupán ez a néhány véglet jöhet számításba? Dehogyis! Az igazi dilemma nem a Btk-reform, hanem az, hogy megnyerhetôk-e, átbillenthetôk-e a dopping-buliban benne lévôk, s a minden áron való eredményt hajszolók a tiszta sport oldalára, vagy legfeljebb csak papíron lesz változás?! Nem látom, hogy akár csak gondolatban is idáig eljutott volna a beavatottak zöme: nincsen vízválasztó hangulat, nem látni markáns erôvonalakat. Sok elmélkedés a dopping-vétekrôl keni a problémát, vagy olyan hamis - joginak látszó - lózungok mögé bújik el, ami kioltja a cselekvést. Ezekre visszatérek. Munkához látni ugyanakkor preventív logikával érdemes. A szankcionáló jog hátrafelé már nem mûködik, elôre tekintve pedig a bölcs jogalkotó nem vonat-
koztathat el a tényleges miliôtôl. Már Szolonnál is csak azok voltak, lehettek a jó törvények, amelyeket a nép betartott, tisztelt. A dopping esetében erre játszani naivitás. Ott ui. az a cél, az aktuális mérce, hogy a lebukás elkerülése közelítse meg a 100 %-ot. Hasonlattal: mintha a kinti, nagy társadalomban a „köz” vállon veregetné a tolvajt, a pilótajátékost, s csupán az elkapott betörôt, csalót nézné támogató szánalommal baleknak, hülyének?! Kinek szurkolunk? Szakmám révén mégis csak jogi - azaz: állami, közhatalmi - nézôponttal dolgozom. Pedig a rend-teremtés szükségképpen komplex lehetne csupán: jogi, etikai, sportpolitikai, és ahhoz kapcsolódóan bel-, és nemzetközi politikai, kommunikációs, aztán egészségügyi-prevenciós, sôt sportágankénti metszetekben „szakmai” is. Ez utóbbiak, mint a doppingolás környezeti faktorai ma világszerte meghatározóak. Ezért vélem úgy, hogy a doppingolás is olyan társadalmi fekély, mint a prostitúció vagy a korrupció: a vele szembeni harc ugyan meg nem nyerhetô, de fel sem adható, azaz a gond jó esetben fedô alatt, ill. még elviselhetô mederben tartható. Ennyi. Kiindulópontként: a jogi megítélés is eleve, térben és idôben egyaránt többrétegû, és normális esetben csakis higgadt, más jogi kázusokhoz mérten is arányos lehetne. Ennek nemzetközi megoldásait adottnak tekintem, ezért külön nem tárgyalom. Fontos viszont egy jogi alap-összefüggéssel kezdenem. Bizonyos, ésszerû körben és mértékben az ún. önsértés nem büntethetô. Két pólus volna ebben is: egyfelôl a majdnem paternalista, kényszerû, szankcionált norma-alkotás, másfelôl a liberalizált jog-, és szabadság-felfogás. A biztonsági öv kötelezô használata, avagy a kézbôl való mobiltelefonálás tilalma e téren áttörést hozott, mert alkotmányosan arra kényszerít a jog, hogy kis kényelmetlenség árán is védjem magam. Mégsem gondolhatjuk általánosságban, hogy az állam folyton felettem áll, sôt rendre, önrendelkezésemmel szemben „illetékes” megszabni: mi jó nekem, és mit tenne ô helyettem másként. Az állam csakis közérdekbôl, avagy egy másik önrendelkezô egyén jogai védelmében tilthat, ill. korlátozhat egyéni döntési szabadságot. Ilyen legitim állami, beavatkozó cél a doppingolás kapcsán kettô is lehet: a verseny
16 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
■
MAGYAR EDZŐ 25
2005/4
Páska Ildikó testnevelô tanár, a lovastorna szaktanára, négyszeres bajnokcsapat, 3 egyéni országos bajnok edzôje, a szakcsoport helyettes vezetõje
Annus Adrián – dilemma
Fazekas Róbert – bizakodva
nyomozás bizonyította volna, hogy doppingolás történt valamilyen formában. De hogyan bizonyította volna? A Napkeltében többször is hosszasan, rutinosan nyilatkoztak az atléták. Szó sem volt beismerésrôl. Miért mondtak volna mást a rendôröknek, a nyomozóknak? Kétségtelen, hogy a nyomozók meghallgatták volna az edzôket, orvosokat, családtagokat, sporttársakat… Nem valószínû, hogy ezek után okosabbak lettek volna. A Tour de France-on is csak úgy értek el valamit, hogy a kísérô buszokban rajtaütésszerûen találtak növekedési hormont, EPO-t, tehát tiltott szereket. A súlyemelôknél túl sokan voltak érintve, valószínû, hogy hamar kiderült volna, amit úgyis tudunk, hogy öntöttek. Kérdés, ez milyen megítélés alá esik, illetve esne. Hiszen éppen azért alkalmazzák ezt a módszert, hogy ne legyen bizonyítható a doppingolás. A törvénynek tehát át kellene vennie a teljes sportbeli doppingszabályt, ezen túlmenôen kellene tiszteletben tartani a büntetôeljárás szabályait. Hova vezetne mindez? Láthattuk egy legutóbbi francia peres ügy kapcsán. Négy évig tartott, amíg megszületett a jogerôs ítélet. Az érintettek – kerékpár-
versenyzôk, edzôk, orvosok – el lettek marasztalva és egytôl kilenc hónapig terjedô felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Kérdés megéri-e a fáradság, a költség, van-e valóban elrettentô hatás. Jogos feltételezni, hogy doppingellenes jogszabály esetében még jobban összezárna a sportélet. Ma is szinte lehetetlen megtudni valamit a sportolóktól, edzôktôl. Erôs a titoktartás. Ezért is csak vélekedések vannak arról mennyire fertôzött a sportélet valójában a doppinggal. Ha börtön is fenyegetné a doppingolót, számos további kedvezôtlen következménnyel kellene számolni. Felmennének a fekete piacon az árak, a kockázat növelné a közremûködôk igényeit. Az amerikai szesztilalom katalizálta annakidején a maffia létrejöttét. A mechanizmus megjelenne a doppingháborúban is. Ezért is merült fel a drogliberalizáció is többször és merül fel a doppingliberalizáció. Ez a túlsó véglet lenne, ez sem járható út. A doppingtilalom egyértelmû, a megfelelô sportbeli szabályozás nélkül elszabadulna a pokol. Jogos feltételezni és erre mutat bizonyos sportági teljesítmények stagnálása, hogy az ellenôrzés jelenlegi meglehetôsen szigorú szintje kialakított egyfaj-
ta egyensúlyi állapotot. A doppingolók tiszteletben kell tartsanak bizonyos határokat. Talán az út elvezet majd a sportági különbségtételhez a mérhetô, megengedett adagokhoz is bizonyos sportágakban. Mert hipokrízis egyre jobb eredményeket követelni, a piacot emlegetni, jól élni a sportoló teljesítményébôl és börtönnel fenyegetni a doppingolót. A dopping a sportélet, az olimpiai mozgalom problémája, ott kell megoldani. Végül a klasszikus kérdésrôl, mely a jogi megközelítés alapvetô szempontja, a dopping társadalmi veszélyességérôl. A doppingnak – és ez lényeges érv a tiltás mellett – jelentôs a népegészségügyi veszélyessége. Fôként az ifjúság egészségét fenyegetik a testépítô szerek és a doppingra is alkalmas diszkódrogok. Ami az élsportot illeti, ott annyiban van társadalmi veszélyesség, hogy a lebukások rontják a nemzet imázsát. Visszájára fordul az összefüggés, a sportsikerek a nemzet dicsôségét szolgálják. Ez azonban kevés indok a büntetôjogi szankciók mellett. Egészséges sportmozgalom képes megbirkózni a doppinggonddal. Igaz, nem könnyen. Frenkl Róbert
Antidoppinginfo! A doppinggal és a doppingellenes küzdelemmel kapcsolatos aktuális információk a MET honlapján! Kattintson rá: www.met.iif.hu
Ezzel szemben 9 hallgatónk agrár alapdiplomás, de ezen belül 6 féle szakon végeztek. 7 hallgatónk közgazdász, 5 pedagógus, de egy sem testnevelô. A továbbiak: külkereskedô, turizmus-szervezô, gazdasági fôiskolát végzett, elektromérnök, államigazgatási fôiskolát végzett, mûvelôdésszervezô, hittudományi akadémiát járt, építész, állatorvos, orvos stb.. Ez a sokszínûség azt jelenti, hogy szinte egyetlen közös vonás a ló iránti fokozott érdeklôdés, kisebb mértékben: érdek. A lovaskultúrához szükséges alapmûveltség ugyanakkor alig-alig „hozott” ismeretanyag, hanem megszerzendô, tanítandó. Nyilván pluszként jelentkezô feladat, ami növeli az elsô 2-3 szemeszter óra és vizsgaterhelését. Az már a hallgatók érdeme, hogy a sokfelôl érkezett emberek egy-két hónap alatt a szó legigazibb értelmében csapattá, baráti együttmûködésben tevékenykedô társasággá alakultak. Milyen jövô vár ránk, vannak e aggodalmaink? Erre elsô válaszunk az hogy hallgatóinkban és a tantestületben bizalmunk erôs. Alig 2-3 hallgató vált ki a csapatból, a túl erôsnek tartott elméleti képzés s az ehhez mért gyakorlat keveslése miatt. ôk a jobb lovasok közé tartoztak, nem érezték indokoltnak az alapképzés sulykolását. Többet, újat vártak, de a több és újabb ismeretek és képességek ideje nem az elsô szemeszter három hónapja volt. Azt sem fogták fel, hogy a lovaskultúra szakirány sem versenyzô, sem edzôképzés. Más, és a meghirdetett, akkreditált okirat szerint bizonyos értelemben több ismeretet, tudást, elkötelezettséget céloz a lovaskultúra új szakemberének megformálása. Róluk, az elmaradókról sem szeretnénk végleg lemondani, de a jövô jelentkezôi felé is hangsúlyozom: tanulmányozzák alaposan a szakirány célkitûzéseit, az új szak létrehozásának indoklását, a szakirány
képesítési követelményeit, a szakképzettség várható hasznosítási területeit, a tantárgyak leírását, óraterhelését, stb... Aggodalmaink tehát nem a mi belsô kis-világunkból eredôek, hanem változatlanul a külsô világ közönyébôl, itt-ott mutatkozó kajánságából, leginkább a támogatás szinte teljes hiányából erednek.
Néhány példát had említsek, a jövôt árnyékoló gondjainkból. Hallgatóink a pillanatnyilag rendelkezésre álló lóállományt „kinôtték”. Már a következô szemeszterben elindulnak azok a szakági képzési programok, amelyekhez a túraló alkalmatlan partner. Díjlovaglást alapfokon sem lehet tanítani erre kiképzetlen lóra ültetve a hallgatót. A díjugratással hasonló a helyzet, de itt növeli a problémát a veszélyhelyzet fokozott jelenléte. Tehát sürgôsen el kell érni a sóskúti lóállomány minôségi feljavítását, s egyidejûleg számbeli gyarapítását. A képzés egyéb költségeit (sem) lehet kizárólag a tandíj emelésével fedezni, ezért lázas gyorsasággal kell tovább keresnünk más forrásokat. Rosszul terveztünk? Lehet, de avval semmiképpen nem számoltunk, hogy a Semmelweis Egyetem vezetése minden bevételünk 28%-át leemeli (micsoda árnyalt kifejezés!) anélkül, hogy egy fillért is visszajuttatna a képzés támogatására. Mindez nem rendíti meg elhatározásunkat: bármily szegényen, csakis minôséget kell nyújtanunk minden tantárgy oktatásában, elméletben és gyakorlatban egyaránt.
Harangozó János lovas szakedzô, az ôsmagyar lovas és íjász hagyományok szaktanára
26 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
A vállízületi mozgékonyság fejlesztése a tornasportban három sportág gyakorlatanyagának felhasználásával I. DEVELOPING OF SHOULDER FLEXIBILITY IN GYMNASTICS, USING EXERCISES FROM THREE DIFFERENT TYPES OF SPORTS I. Munkácsi István*, Hamar Pál*, Kovácshegyi Ferenc*, Bodony Gabriella**, Osváth Péter* *Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) **Magyar Ritmikus Gimnasztika Szövetség
Összefoglaló
Bevezetés
Tanulmányunk elsô részében a tornaedzôknek és tornászoknak, valamint minden olyan sportág képviselôinek kívánunk segítséget nyújtani, ahol a vállizületi mozgékonyság fejlesztése primer feladat. Ehhez a torna, az úszás és a ritmikus gimnasztika vállizületi mozgékonyságfejlesztô gyakorlatait gyûjtöttük össze. E három sportág mozgásanyagát vizsgálva szeretnénk rávilágítani a még komolyabb képzést és edzést elôsegítô sportágközi közös gondolkodás elônyeire. Emellett bemutatunk néhány újszerû, illetve hagyományos szert és eszközt is. A mûszaki paramétereken túl a használathoz szükséges útmutatásokkal is szolgálunk. A kérdéskör tárgyalását az anatómiai háttér rövid feltérképezése teszi teljessé. Kulcsszavak: vállízületi mozgékonyság, helyes technikai végrehajtás, kéziszerek és eszközök használata
A versenytorna mozgásanyagának tanítása, tanulása során az ízületi mozgáskiterjedés lehetô legnagyobb mérvû fejlesztése és szinten tartása primer követelmény. Példaként említhetjük a nôi torna gimnasztikai ugrásait, nyitásait, a mindkét nem számára nélkülözhetetlen kézállás helyes technikai végrehajtását, vagy a férfi tornászok gyûrûgyakorlatait. Bárhonnan közelítünk azonban a témához, egy tény: a nemzetközi versenyek szerenkénti döntôjébe csak olyan tornászok juthatnak be, akik szinte tökéletes ízületi mozgékonysággal rendelkeznek. A vállízület a sportmozgások végrehajtása során az egyik leggyakrabban igénybe vett testrész. Hatványozottan igaz ez a megállapítás a tornamozgásokra, ahol gyakorlatilag egyetlen egy elem kivitelezése sem lehetséges ennek az ízületnek a kiiktatásával. A vállízületi mozgékonyság maximális fejlettsége kihat a helyes technikai végrehajtásra is. A legeredményesebb tornásznemzetek (szovjet utódállamok, Kína, Románia, stb.) versenyzôinek mindegyike amellett, hogy optimális technikával tornázik, egyben kiváló vállízületi mozgékonyságra tett szert. Ennek – a sportszakmai szempontokon túl – egészségmegôrzô szerepe is van, mivel így az elemek végrehajtása során lehetôvé válik a gerincoszlop túlzott igénybevételének kiküszöbölése. A tornát a „túlzott” gerinchajlítások miatt gyakorta érte és éri ma is kritika. Nyilvánvaló, hogy a torna ma használt legkorszerûbb technikái sem képesek teljesen tehermentesíteni a gerincoszlopot, hiszen a helyes technikai végrehajtáshoz szükséges elôfeszülések továbbra is komoly igénybevételt jelentenek. Ez a teher viszont megfelelô szintû vállízületi mozgékonyság kialakításával, korszerû, nyújtott testû technikák oktatásával, és a tornaszerek rugalmasságának fokozásával minimalizálható. Tanulmányunkkal a tornaedzôknek –
Abstract In our study we would like to help our coaches, gymnasts and representatives of different type of sports, where the shoulder flexibility is a primerary task. For this reason we collected the shoulder flexibility exercises for further developing the mobility in gymnastics, swiming and rhythmic gymnastics. With this investigation of these three sports we would like to throw light on the advantage of common thinking among the different type of sports. Moreover we demonstrate some recent and conventional apparats and tools. Over the technical parameters we provide you instructions for using of these apparats and tools. The theme will be completed with the anatomical description of the shoulder joint. Keywords: shoulder flexibility, correct technical realization, use of hand implements and tools
de nem csak nekik – kívánunk segítséget nyújtani a vállízületi mozgékonyság fejlesztô munkájukhoz. Ennek keretében három olyan sportág (torna, úszás, ritmikus gimnasztika) vállízületi mozgékonyságfejlesztô gyakorlatait gyûjtöttük össze, ahol ennek a képességnek jelentôs a szerepe. E három sportág mozgásanyagát vizsgálva rá szeretnénk világítani a még hatékonyabb képzést, edzést elôsegítô sportágközi közös gondolkodás elônyeire. Emellett bemutatunk néhány újszerû, illetve hagyományos szert és eszközt is. A mûszaki paramétereken túl a használathoz szükséges útmutatásokkal is szolgálunk. A kérdéskör részletes tárgyalását az anatómia háttér rövid feltérképezése teszi teljessé.
A vállízületi mozgékonyság fejlesztésének anatómiai háttere A vállízületet alkotó csontok a lapocka és a felkarcsont. Elôbbi az ízületi árkot, utóbbi a fejet adja. Az ízületi árok lényegesen kisebb, mint a fej, így az a félgömb formájú ízületi fejet mindössze 30 százalékban borítja be. A fej és az árok méretének egymáshoz viszonyított aránya 6:1-hez. Ennek következtében a vállízület igencsak instabilnak tekinthetô. Ezen a helyzeten segít valamelyest az ízületi vápa szélén elhelyezkedô rostos porcszegély (labrum glenoidale), amely nagyobbítva az ízületi árkot, biztosabb rögzítettséget eredményez az ízületben. A vállízület nem teherviselô ízület, ami azt jelenti, hogy a nap legnagyobb részében nem terhelôdik a test súlya által, mint ahogyan ez az alsó végtagi ízületek esetében szinte folyamatosan megtörténik. A sportolás során viszont - mint például a tornászok edzései, versenyei - óriási erôhatásokat kell elviselnie (egy- és kétkarú támaszhelyzetek, szökkenések támaszban, függések, fordulatok, stb.). Éppen ezért egy igen sérülékeny ízületrôl van szó. A vállízületben több irányban és nagy mozgásterjedelemben jöhetnek létre mozgások. Ezt, többek között, a már említett csontos szerkezet mellett a nagyon
■
MAGYAR EDZŐ 15
2005/4
Sportvétség vagy bûnügy? Ha van haszna a keserves athéni doppingvétségeknek, akkor az egyik sovány vigasz, hogy a magyar közvélemény, benne különösen a sportközvélemény lényegesen tájékozottabb lett a dopping bonyolult tudományában. Nem mérhetô a vétségek általi közvetlen kínos kudarchoz ez a gond, de igencsak meghökkentô mennyire hiányosak voltak még a sportemberek, versenyzôk, edzôk és sportvezetôk ismeretei is a doppingról. Bizonyos, hogy a tudatlanság is szerepet játszott a lebukásokban, nomeg a doppingvétségeket követô olykor szinte abszurd viselkedésekben. Egyszer majd talán fény derül hitelt érdemlôen arra is miért nem követte a hivatalos szervek – állami sportvezetés, MOB – részérôl egy tényfeltáró vizsgálat az athéni doppingvétségeket. Miért nem jutottunk el legalább az immár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által is hivatalossá tett gyakorlatig, mely szerint doppingvétség esetén automatikusan nyilvánosságra hozzák a vétkes sportoló edzôjének és orvosának a nevét. Ez természetesen nem jelent szankciót, de van üzenetértéke. Nálunk, talán a furcsa tehetetlenséget is leplezendô, felerôsödött az a nézet, hogy a dopping büntetôjogi szankcionálása is indokolt lenne, azaz a doppingolás bûncselekmény. Ily módon a doppingvétség esetén rendôri nyomozás indulhatna a körülmények felderítésére. A sport feladata egyszerûen a feljelentés megtétele lenne. Annál inkább – vélik ezen álláspont hívei –, mert elsôsorban, illetve egyáltalán nem a sportolót kellene büntetni, ô megkapja a sportbeli eltiltást, hanem a doppingszerek beszerzôit, forgalmazóit. Egy rádiómûsorban a korábbi igazságügyi miniszter asszony, Dávid Ibolya is kifejezte reményét arra nézve, hogy a dopping vétség visszakerül a büntetô törvénykönyvbe. Ha valóban csak annyit akarnánk, hogy a dílerek legyenek büntethetôk, akkor egyszerû lenne a helyzet. A ma is hatályos drogtörvényt kellene csak kiegészíteni a divatos doppingszerekkel. Félek azonban, hogy a helyzet nem ennyire egyszerû. Hiszen, ha a doppingolás bûncselekmény, akkor a büntetôjogi felelôsségre vonás és a büntetés alól nem igen mentesülhet a cselekmény mégiscsak középponti figurája, a sportoló. Magam, amikor a felelôsségrôl kérdeznek, többnyire azt válaszolom, hogy a doppingolás felelôssége éppen úgy oszlik meg, mint siker esetén a dicsôség, illetve az anyagi javak. A legtöbb a sportolónak jut, hiszen ô nyer, majd az
edzô és a stáb következik. A magasabb sportvezetés eszmeileg részesül a sikerben, felelôssége is ennek megfelelô. Más kérdés, hogy a bírósági szakban sokminden felhozható lenne adott esetben a vétkes sportolók javára, többek között a sportbeli eltiltás ténye is. Ne büntessék kétszer ugyanazért a cselekményért. De ezzel már valójában ismét eljutunk az alapkérdéshez. Sportvétség, vagy bûncselekmény a doppingolás? Amennyiben bûncselekmény, akkor mégiscsak a sportolónál indul a történet. Nem mentesülhet a jogi felelôsségre vonás alól. Annál kevésbé, mert a hasonlóságok mellett van egy jelentôs különbség a drogos és a doppingoló között. A drogfüggô beteg ember, akit sokféle motiváció, köztük a kudarctûrés hiánya, a világtól elfordulás, kábulatba menekülés vezetett. Függôségével, betegségével élnek vissza a dílerek, nem engedik szabadulni. A doppingoló viszont maga választja a teljesítményfokozás tiltott útját. Lehet természetesen edzôi, vagy vezetôi presszió is, de semmiképpen nincs szó betegségrôl. Bármennyire tarthatjuk akár kórosnak is a gyôzelem utáni túlzott vágyat. A legtöbb esetben tehát a sportoló dönt a tiltott szerek alkalmazása mellett és persze partnere az edzô, segítôje az orvos. Valójában az orvos esetében fenn is áll a törvényszegés az egészségügyi törvény vonatkozásában. Hiszen nem gyógyító céllal, nem az egészség érdekében ad különbözô szereket. A fiatalkorú sportolók doppingolása esetében fennáll az ifjúság elleni bûntett elkövetése, ami már az edzôt is érinti. Nem csökkenti az ügy súlyosságát, ha a szülôk aláírják, hogy beleegyeznek a dologba. Van tehát jelenleg is olyan jogi környezet, amely bizonyos esetekben lehetôséget nyújt a büntetôeljárásra. Magam azonban azon az oldalon állok, amely sportvétségnek tekinti a doppingolást és úgy véli, hogy a sporton belül kell megküzdeni vele. Megerôsített álláspontomban, hogy hasonlóan vélekedik Jacques Rogge, a NOB, éppenséggel szigorúságáról híres elnöke. A zéró tolerancia meghirdetôje nem ért egyet a rendôri úttal dopping ügyben. Álláspontja a közelgô torinói téli olimpia kapcsán vált ismertté. Olaszországban ugyanis van törvény a dopping ellen, ezt akarják a szervezôk alkalmazni az olasz földön rendezendô olimpián is. A NOB viszont saját ügyeként kezelné a témát. Kétségtelen, hogy jelenleg fôként azonban az országokban van törvény a
dopping vonatkozásában, ahol az országúti kerékpározás meghatározó sportág. A francia, az olasz, a spanyol körverseny rendezô országai, a benelux és a skandináv államok érintettek elsôsorban. Ez a tény is azt az álláspontot erôsíti, hogy nem lehet igazán jó doppingszabályt elfogadni, ha az egyformán vonatkozik valamennyi sportágra. Olyan jelentôsek a sportági különbségek doppingérzékenységben, doppingfertôzöttségben. Egyelôre azonban egységes a szabály és egységes lenne a törvény is, amely a doppingolást tiltaná. Érdemes végiggondolni valóban segítene, segített volna Athén után, ha hazai jogszabályba ütközött volna atlétáink és súlyemelôink doppingvétsége. Megindult volna hivatalból az eljárás az atléták ügyét követôen. De rögtön fel is kellett volna függeszteni, hiszen enyhén szólva bonyolult volt a helyzet. Végül csak 2005. februárjában Lausanne-ban mondták ki a végsô szót, helyben hagyva az athéni határozatot, megerôsítve, hogy doppingvétség történt. Sportszempontból, a sport szabály szempontjából ez ugyanazt jelenti, mint a hagyományos doppingolás bizonyítása, a tiltott anyag kimutatása a testben. De vajon ugyanazt jelenti-e büntetôjogi szempontból? Alapvetô különbség a sportszabály és a büntetôügy között, hogy utóbbi az ártatlanság vélelmét kell kövesse. A sportban a bûnösség vélelmezett minden vétség esetén, ezért nem kell bizonyítani, hogy a versenyzô valóban doppingolt, ha nem jelenik meg a vizsgálaton, vagy elégtelen mintát szolgáltat, mert nincs más logikus magyarázat. Ki hagyna veszni egy olimpiai aranyérmet, csak azért, mert nincs kedve vizeletet produkálni. A „bûnösség”, a doppingolás a feltételezett, ennek ellenkezôjét kell bizonyítsa, aki netán valóban ártatlan. Büntetôjogilag azonban atlétáink nem lehettek volna automatikusan elmarasztalhatók, hiszen valóban nem nyert közvetlen bizonyítást a doppingolás. Erre mondják a rendôrségre építôk, hogy éppen ezért lett volna fontos a rendôri eljárás, hogy a doppingolás, netán az ártatlanság bizonyítást nyerjen. Nézzük elôször az utóbbit. Ismerve hazai viszonyainkat nem zárható ki, hogy eredménytelenül zárult volna a nyomozás, kiderül atlétáink ártatlanok, vagy legalábbis nem bizonyosodott be bûnösségük. Újabb herce-hurca, ütközés a NOB-bal, de a nemzetközi sportbeli eltiltáson nem lehetett volna változtatni. De nézzük a másik esetet. Feltételezve, hogy a rendôri
14 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
sa. További, újonnan elsajátítandó feladatok: • A speciális korcsolyázásból és alapállásból való elôre, ill. oldalirányú mozgások le- és fölállások. • Bottechnikánál a rövid passzok kapus és játékos között. • Ritmusban történô kiszúrás. • Kapus és hátvédek közötti összhang fejlesztése. • A játék kapuból való állandó irányításának fejlesztése.
Szárazföldön… A jeges szezon befejeztével a szárazedzések kerülnek elôtérbe. Ezek ebben a korban még nem teljesen specializáltak, ilyenkor elsôsorban a csapat közösen végzi a munkát. Fontos, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelôen játékos és sokoldalú gyakorlatokból álljanak, hogy a gyerekek számára ne csak a jégen történô edzések legyenek élvezetesek. Az egyik alapelv, hogy a jeges mozgásokat szárazedzéseken gyakoroltassuk be, ezáltal megkönnyítjük saját munkánkat a jégen. A foglalkozások során lassan kezdôdik a specializálódás, az életkornak megfelelôen eleinte csak hetente egyszer vesznek részt kifejezetten kapusoknak szóló tornatermi vagy szabadtéri edzésen. Ezekhez megfelelô segédeszközöket használunk, teniszlabdát, similabdát, tépôzáras labdát, ugrálókötelet és a leggyengébb aerobik-gumit. A teniszlabdát a labdaérzék fejlesztéséhez használjuk, a kicsiknél egy labdával a nagyobb korosztályoknál pedig egyszerre két, ill. három labdával: botos kézzel lepattintás, lepkés kézzel elkapás; ugyanez a fallal szemben állva, a labdát a falról visszapattintva. Ezeket a gyakorlatokat párban és oszlopban is végzik. Álljon itt egy az oszlopban végzett gyakorlatok közül: a fallal szemben, attól 2–3 méterre oszlopban álló kapuspalánták közül az elsô dobja a falra a labdát, majd kilép a következô elôl, hogy ô lepkés kezével kaphassa el a visszapattanó labdát. Átteszi a másik kezébe, most ô dob, majd kilép, és ez a gyakorlatrész ismétlôdik. A similabdát a lepkés kéz csuklójához rögzítjük, a gyerek eldobja, és a kesztyûvel elkapja a visszapattanó labdát. A tépôzáras labdával végzett gyakorlatok lényegében a fentiekkel megegyezôk, de a gyerekek számára könnyebben kivitelezhetôek, éppen ezért a fokozatosság elvét itt is szem elôtt tartva ajánlott a klasszikus labdás gyakorlatokat ezzel a labdafajtával kezdeni. Az idôsebb korosztály kapusai a labdákkal már „zsonglôrködni” is tanulnak két, három majd négy labdával, ülve, állva, elôre és hátra
sétálva, álló helyzetbôl leguggolva majd fölállva. Mindegyik labdás gyakorlat nehézségét lehet fokozni egyrészt azzal, hogy egyre erôsebben dobják a labdát, másrészt pedig azzal, hogy a faltól különbözô távolságra végzik. Az ugrókötél az állóképesség mellett a ritmusérzék fejlesztésére szolgál. A gyakorlatok végezhetôk egy lábon, páros, ill. váltott lábbal. A nagyobbaknál a kezek keresztezésével is nehezítjük a feladatot, ill. a kötél sebességét fokozhatjuk (amikor egy felugrás alatt kétszer kell megpörgetni a kötelet). A gumiszalag egyrészt a nyújtó gyakorlatokhoz, másrészt a kéz gyorsaságának, dinamikus erejének fejlesztéséhez használható. A következô gyakorlat a gyorsaságra irányul: a talp alatt átvezetett szalag két vége egy-egy kezükben, az edzô által diktált, folyamatosan gyorsuló ritmusban húzzák felfelé egyszerre mindkét kezükkel, majd váltott kézzel. Nyújtó gyakorlat: a gyerek egyik lábbal rááll a háta mögött vezetett kötél végére, a másik végét a szalag megnyújtása után az edzô a fej mellett tartott azonos kézbe adja. A lefelé irányuló erô a vállízületet nyújtja.
Néhány gondolat Minden edzést nyújtással és lazítással fejezzünk be. Ugyanúgy, ahogy a jeges edzéseken a levezetô szakasznak, ennek is megfelelô hosszúnak kell lennie. Ezek a gyakorlatok nemcsak a jégmentes idôszakokban végezhetôk, hanem, amennyiben erre lehetôség van, a jeges edzések elôtt (a labdás feladatokat) és után (a nyújtás, lazítás) is. Minden egyes korosztálynál a fent felsorolt – a kapusok speciális képzésére irányuló – feladatok készségszintû elsajátítása a cél. A kapusok kiválasztásának fent leírt módszerét évek óta használjuk
és a munka során szerzett tapasztalatok függvényében a gyakorlatokat folyamatosan módosítjuk. Tekintettel arra, hogy felnôtt korosztályú kapus még nem nôtt fel ezzel az edzésmódszerrel, biztosan nem állítható, hogy ez a legjobb, de reményeink szerint hozzájárul a magyar jégkorongsport majdani sikereihez.
Felhasznált irodalom Bajtos, J., Jurèenko, R. (2001): Základy systematiky hry hokejového brankára. Sport Press. Bratislava. Daccord, B. (1998): Hockey goaltending. Skills for ice and in-line hockey. Human Kinetics. Géczi G., (2004) : A jégkorongozás pedagógiai rendszere. Szakdolgozat. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF). Budapest. Géczi G., Bognár J., Tóth I., (2005): A tehetség kiválasztása és gondozása jégkorongban. 2005. október 27. V. Országos Sporttudományi Kongresszus. Budapest. Sindel, J. (é.n.): Amit a kapusokról feltétlenül tudni kell. Magyar Jégkorong Szövetség, Budapest. Tóth, I., Misura, E., (1995) : Selection process of ice-hockey beginner studying in the ice hockey classes. International conference on Physical Education and Sports of Children and Youth. 13.- 16. august 1995. Bratislava, FTVS UK, 1995, s. 62. & In: Acta facultatis educationis physicae Universitatis Comenianae, roè. XXXVII., Bratislava, 1995, s. 141 - 148. Tóth, I. (2005) : Ice Hockey Development in Hungary. In: Telesná vychova & Sport. Slovenská vedecká spoloènost pre telesnú vychovu a sport v spolupráci so Sekciou sportu, detí a mládeze MS SR, Bratislava, roè. XV., è. 2/2005, Bratislava 2005, s. 25-30. ISSN 1335-2245.
■
MAGYAR EDZŐ 27
2005/4
laza ízületi tok teszi lehetôvé. A nagy mozgásszabadság miatt szabadízületnek is nevezik. A karok testtôl való távolítása homloksíkban – amely a nyílirányú tengely körül valósul meg – 65 fok. Amikor a homloksík elôtt dolgozunk, ez 90 fokig növekedhet. A karok elôre- és hátrahajlítása (anteflexio, retroflexio) a test haránttengelye körül történik. Ha ezt a mozgást tisztán a vállízületben vizsgáljuk, akkor az anteflexio 60 fokos, a retroflexio mindössze 5 fokos lehet. Ennél nagyobb elmozdulás esetén már a vállöv csontjainak elmozdulása is megtörténik, így lapocka és kulcscsonti mozgásokkal kombinálódik a mozgás. A karcsont tengelye mentén forgómozgás (rotatio) is létrejön a vállízületben. A fentebb ismertetett mozgások kombinációjaként körzômozgás (circumductio) is létrejöhet, amely során a kar egy képzeletbeli kúp palástja mentén mozog. Az ízületben passzív mozgás is lehetséges, mely függôleges irányú elmozdulást jelent. Az ízületi fej, károsodás nélkül, 1-2 centimétert felcsúszhat az ízületi árkon, ami fôleg támaszhelyzetekben, például a kézállás helyes technikai végrehajtása közben történik meg. Az ízületet rögzítô szalagok további stabilitást fokozó tényezôknek tekinthetôk. Az ízületet felülrôl átívelô hollócsôr-vállcsúcsi szalag a karcsont ízületi vápából, felfelé történô kimozdulását akadályozza. A hollócsôr-karcsonti szalag az ízületet összetartó struktúrák fontos eleme. Az ízület különleges sérülékenységét okozza, hogy a kétfejû karizom hosszú feje az ízületi üregen belül ered, aminek sérülése az egész ízület sérülését jelentheti. Bár látjuk, hogy a vállízület csontos szerkezete, bô tokja, valamint szalagrendszere nagykiterjedésû és sokirányú mozgást tesz lehetôvé, a körülötte elhelyezkedô nagytömegû kötött izomtömeg (deltaizom, rotátor köpeny izmai) jelentôsen korlátozhatja azt. Sôt, a vállízület mozgásait a túlzott tónusban lévô nagy mellizom és széles hátizom is nehezítheti. A vállban történô nagy kiterjedésû mozdulat(ok) nem csak a vállízület aktuális állapotának függvénye, hanem az(oka)t a lapocka mozgásait korlátozó, túlzott tónusú izomtömeg is befolyásolja. Ilyen merev izmok lehetnek az elülsô fûrészizom, vagy a rombuszizmok, melyek a lapockát mozgatják. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a tornászoknak egyszerre két kihívásnak kell megfelelniük: erôs tónusos vállizomzattal, biztos rögzítettséget kell kialakítani a vállízületben, miközben ugyanezeket az izmokat rugalmasnak, elasztikusnak kell megôrizniük, hogy merevségükkel,
1. sz. melléklet A vállízületi mozgékonyság dominanciájával végrehajtott férfi és nôi tornaelemek FÉRFIAK • kézállások (egy karon is) • támlázó fordulatok • kézenátfordulások elôre és TALAJ TALAJ hátra (flick) • kézenátfordulások hátra kéztámasz nélkül • szabadátfordulások hátra nyújtott testtel (szuplé) LÓLENGÉS • leugrás elôtti támlázó fordulat kézállásban • kézállások • támaszmérlegek • lefüggések GYÛRÛ • vállátfordulások GERENDA • óriáskelepforgások elôre és hátra • leugrások • Jurcsenkó-ugrások • kézenátfordulások • Cukahara-ugrások • kézállás • támlázó fordulatok • léghenger KORLÁT • támaszcsere • Diamidov-fordulat • óriáskör hátra • szaltó hátra a karfák közé • leugrások • kézállások • támlázó fordulatok • óriáskelepforgások elôre NYÚJTÓ és hátra • singkiszúrás • óriáskelepforgás elôre singforgással • leugrások UGRÁS
kötöttségükkel ne korlátozzák a váll mozgásterjedelmét.
A vállízületi mozgékonyság szerepe a tornaelemek végrehajtása során Az 1. sz. mellékletben összegyûjtöttük azokat a férfi és nôi tornaelemeket, ahol a vállizület mozgékonysága dominánsan jelentkezik. A felsorolás sorrendiséget nem jelent. A nôi tornaszereket szándékosan nem olimpiai szersorrendben, hanem a férfi szerekkel párba állítva helyeztük el.
A képességfejlesztést segítô szerek és eszközök A vállízület mozgékonyságának fejlesztéséhez számos szert és eszközt
UGRÁS
NÔK • kézállások (egy karon is) • támlázó fordulatok • kézenátfordulások elôre és hátra (flick) • kézenátfordulások hátra kéztámasz nélkül • szabadátfordulások hátra nyújtott testtel (szuplé)
• kézállások (egy karon is) • támlázó fordulatok • támaszmérlegek • kézenátfordulások elôre és hátra (flick) • szabadátfordulások hátra nyújtott testtel (szuplé) • leugrások • Jurcsenkó-ugrások • kézenátfordulások • Cukahara-ugrások
• kézállások • támlázó fordulatok • óriáskelepforgások elôre FELEMÁS- és hátra KORLÁT • singkiszúrás • óriáskelepforgás elôre singforgással • leugrások használhatnak az edzôk. Ebben a fejezetben – természetesen a teljesség igénye nélkül – elôször a hagyományos, minden edzôteremben fellelhetô szereket és eszközöket, majd pedig két speciális, kimondottan erre a célra készített felszerelést mutatunk be. Itt jegyezzük meg, hogy a bemutatásra kerülô szereket és eszközöket azért szemléltetjük gyakorlással egybekötve, mert ez által is növelni szeretnénk a célgyakorlatok repertoárját. A tanulmányban ezért néhányszor elôfordul, hogy ugyanazon gyakorlat kétszer szerepel. Az edzô kollégák azonban munkájukhoz így nem csak a következô – A képességfejlesztô gyakorlatok címû – hanem ebbôl a fejezetbôl is „szemezgethetnek”. Az eszközök alfabetikus sorrendben kerülnek bemutatásra.
28 MAGYAR EDZŐ • Balett rúd – Elsôsorban a bemelegítô és elôkészítô mozgások végrehajtására alkalmas.
■
• Csuklósúly – Használatával megnövelhetô a mozgás kiterjedése.
2005/4
■
MAGYAR EDZŐ 13
2005/4
nak megfelelôen. Zárt kartartásnál a kezek összeérnek.
A következôkben egy rövid áttekintést nyújtunk arról, hogy milyen gyakorlatok alkotják az edzések fô részét. A korosztályonként csoportosított feladatok tartalmaznak minden lényegeset, a felsorolt elemek sorrendje tükrözi fontosságukat, s jelenti azt is, hogy egymásra épülnek.
Lényeges elemek a gyakorlati anyagból 9. ábra. Mint a 8. ábrán, csak singes fogással (fogáscserével is) 5. ábra. Szögállás magas- és mélytartásból karlendítés hátra 1. ábra. Hátsó hajlított függôállás szûk fogással a balett-rúdnál
13. ábra. Szögállás magastartásban vállátfordítás gumikötéllel
• Felemáskorlát alacsony karfája – A vállátfordításoknál és a függésben végrehajtott gyakorlatoknál hasznos.
• Gumikötél darab – Használata megegyezik a gumikötélével. 10. ábra. Mint a 8. ábrán, csak alsó-singes vegyes fogással • Gerenda – A társsal végzett és a statikus passzív gyakorlatoknál vehetjük hasznát.
2. ábra. Mellsô oldalállásban a váll tolása lefelé • Bordásfal – Függések, ahol különbözô fogásmódokkal, illetve mellsô és hátsó függôállások végrehajtásával növelhetô a vállízület mozgékonysága.
3. ábra. Hátsó függés a bordásfalon vállszéles fogással
4. ábra. Hátsó függés keresztezett fogással
6. ábra. Vállátfordítás az alacsony karfa segítségével
Játékos gyakorlatok 14. ábra. Mint a 13. ábrán, csak terpeszállásban gumikötél darabbal
7. ábra. Mellsô oldalállásban a váll elôretolása
11. ábra. Mellsô oldalállás a gerendánál, az edzô (társ) lenyomja a vállat
• Gyûrû – Az érintô magas gyûrûn végrehajtott hátsó lefüggésben a tornászra ható gravitációs erô teljes mértékben a vállízületre fejti ki mozgékonyság-növelô hatását. Ezt hivatott elôkészíteni a fejmagas gyûrûn végzett gyakorlás.
• Felemáskorlát magas karfája – Elsôsorban a függésben végzett gyakorlatoknál hasznos.
12. ábra. Hátsó oldalállás a gerendánál, az edzô (társ) hátrahúzza a kart 8. ábra. Függés a magas karfán, alsó fogással
évben a játékosokkal közösen edzenek, sem a képzésük, sem pedig felszerelésük nem különbözik a többiekétôl. A következô félévben azonban már kapusfelszerelésben járnak az edzésekre, ekkor a legfontosabb feladat az, hogy megszokják a speciális öltözetben való könnyed és biztonságos korcsolyázást és mozgást. Ezeknek a foglalkozásoknak a lényege, hogy a gyerekek játékosan, szinte észrevétlenül sajátítsák el azokat az alapvetô készségeket, melyek birtokában az idény végére jól korcsolyázó, jégbiztos, stabil csapattaggá válhatnak.
• Gumikötél – A fogás szélessége változtatható a tárt-, a vállszéles- és a zárt kartartás-
15. ábra. Hátsó hajlított függôállás fejmagas gyûrûn
Az eredmények eléréséhez például fogójátékokat alkalmazhatunk különbözô korcsolyázási stílusokban: pl. korcsolyázás kétlábon a láb fölemelése nélkül elôre és hátra, rollerfogó, amikor egyik láb siklik, a másikkal pedig tapossa a jeget, ezzel hajtva magát elôre jobb- vagy ballábbal; vagy éppen partizánjáték, melynek során a robbanékonyság, gyorsaság fejleszthetô. Ahogy a gyerekek egyre ügyesebbek lesznek, a feladatok és játékok is egyre összetettebbeké válnak. Ugyanezeket a játékokat játsszák párban, kiscsapatban, és ezek egészülnek ki különbözô sor- és csapatversenyekkel. A tréning során a gyerekek sikerélményhez jutnak, megismerik az egyedül, párban vagy csapatban szerzett gyôzelem érzését, ezzel személyiségük fejlôdik és a csapatkohézió is erôsödik. A következô fázisban elkezdôdnek a speciális edzések; ezekhez idôsebb kapusokat is hívunk. ôket azért vonjuk be a munkába, hogy szem elôtt legyenek a példaképek, valamint a feladatok bemutatásánál is fontos szerep hárul rájuk. Így megtehetô az, hogy a foglalkozások alatt csak a hibák javítására koncentrálhatunk. A kapusoknak kifejlesztett feladatoknál is fontos szempont, hogy azok egyszerûek,
könnyen tanulhatók és játékosak legyenek, és hogy sokszor ismételjük ezeket. Figyelembe kell venni az életkorból fakadó sajátosságokat is. A bemelegítésre hosszabb idôt kell fordítani, ez általában a teljes edzésidônek több mint a harmadát ez teszi ki. Az edzés fô része így rövidebb ugyan, de megfelelô elôkészítés után intenzívebb és eredményes munkát tesz lehetôvé. A levezetés szintén hosszabb. Az arányok természetesen állandóan változnak, ennek eredményeképpen a fô rész egyre hosszabb és hatékonyabb lesz. A kapusok képzésében is érvényesül a fokozatosság elve. A gyakorlati anyag elemei egymásra épülnek, az edzô feladata ez egyes foglalkozások menetét úgy megtervezni, hogy azok gördülékenyek legyenek, elegendô idô jusson a bemelegítésre. Az ezt követô pihenés után a központi intenzív rész a motoros tanulásé. Kiemelt cél a koncentráló-készség fejlesztése, igényként jelenik meg sportágunkban, hogy a gyerekek egyre hosszabb ideig legyenek képesek intenzív összpontosításra. Az ismételt pihenô után jön a levezetô szakasz, mely játékos feladatokból áll, s amelyben az ügyességet és a gyôzniakarást állítjuk a középpontba.
U 6–8, szupermini • Alapállás – a kapus számára a legfontosabb, egész pályafutása során elkíséri, minden feladat ezzel kezdôdik és ezzel fejezôdik be. Az egyén számára helyes alapállás meghatározása függ a gyerek magasságától és egyéniségétôl. • Helyes botfogás • Helyes bottartás • Speciális korcsolyázás alapállásban • Oldalirányú „csoszogás” • Terpesz-zár mozgás elôre és hátra • T-siklás • Párhuzamos lábbal mozgás elôre és hátra • Alapállásból letérdelés és felállás • Láblefektetés jobbra és balra U-8–10 A fenti gyakorlatsor a következôkkel egészül ki: • Kapuból való kikorcsolyázás elôre és hátra • A lepkés, ill. botos kesztyû használata • Sarkokról történô lövések hárítása • Szólólövés védése kapuból való kikorcsolyázással • A figyelem koncentráltságának fejlesztése, idejének meghosszabbítása • Kapus bottechnika • Testtel való védés U 10–12 Ebben a korosztályban a legfôbb feladat az elôzô években tanult és rögzült speciális kapusmozgásoknak és –korcsolyázásnak a minél gyorsabb végrehajtá-
12 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
■
MAGYAR EDZŐ 29
2005/4 • Svédszekrény-tetô – A vállízület mozgékonyság fejlesztô szerkezetek használatát készíthetjük elô vele. Emellett alkalmazható a bemelegítésnél és az aktív statikus gyakorlatoknál.
Kapusok kiválasztása Selection of goalies
MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS A KÉPESSÉG ÉS KÉSZSÉG TÜKRÉBEN 20. ábra. Svédszekrényen hanyattfekvésben karleengedés hátra kézisúlyzóval
METHODOLOGICAL DEVELOPMENT BASED UPON ABILITIES AND SKILLS Géczi Gábor1, Nagy Attila2 1
2
Magyar Jégkorong Szövetség, Budapest, Újpesti Torna Egylet, Budapest
Összefoglaló Minden kiválasztásnak az a lényege és célja, hogy megtaláljuk csapatunk számára a legmegfelelôbb gyerekeket a kívánt posztra. Ennek a folyamatnak lényeges, ha nem a legfontosabb szereplôje a kapus. Kanadában, a jégkorong ôshazájában, van egy jó mondás: „Végy egy jó kapust...”. Az utóbbi idôben Magyarországon nagy elôrelépés történt ezen a területen. Elég csak a Nemzetközi Jégkorong Szövetség és a Magyar Jégkorong Szövetség „Learn to play” programját megemlíteni, mely a sportág fejlesztésének érdekében a gyermekközpontú képzést állítja elôtérbe. Régebben a magyarországi egyesületek mindig kapusproblémákkal küzdöttek. Általános gyakorlat volt a leggyengébben korcsolyázó gyereket beállítani a kapuba, és ott „lesz, ami lesz” alapon autodidakta módon fejlôdhetett, vagy ha nem volt kellô sikerélménye, hátat fordított sportágunknak. Kulcsszavak: Fejlesztési program, csapat, nevelés, kapus, gyakorlatok.
Abstract The aim of talent identification and selection is to find the most adequate players for the most adequate roles in the team. It seems to be the most important player in an ice hockey team, the goalie. There is a good phrase in Canada (the home country of ice hockey): „We need a good goalkeeper”. In the near past this area has improved in Hungary. We can mention the successful initiation of the International Ice Hockey Federation cooperated with the Hungarian Ice Hockey Federation, the „Learn to play” program, which aimed to focus on the children in the development of our sport. Before this program the teams suffered in Hungary of the necessity of goalies. The common solution of this problem was that the weakest and unskillful child was sent in front of the cage. Their development program was very special, a strange, self-education prog-
ress. That is why so many children left our sport. Key-words: Development program, team, education, goalie, exercises.
A módszerek Napjainkban Magyarországon is többfajta kiválasztási szempont alapján döntenek az egyesületek. Ismerjük a skandináv módszert vagy más néven svéd rendszert, amelyben az edzések során minden játékos szerepel a különbözô posztokon, így a kapuban is. Ennek alapján az edzô az adott posztra a legalkalmasabb sportolót választhatja ki. Az is elôfordul, hogy a gyerek maga jelentkezik a kapusnak, ebben az esetben pozitívum, hogy a motiváció eleve adottnak tekinthetô. Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy ekkor nem szakmai alapokon történô kiválasztás történik. Egy másik lehetséges eset, amikor a szülô jelöli ki gyermeke számára a pályán betöltendô szerepet. Tapasztalataink szerint általában ez kecsegtet a legkevesebb eredménnyel. A következôkben a saját módszerünket szeretnénk bemutatni, melyet több éve sikeresen használ az Újpest utánpótlás szakosztálya. Mintegy tíz éve annak, hogy sportvezetôi, illetve edzôi munka mellett óvodás gyerekek korcsolyaoktatását is szervez-
zük, végezzük. A XV. kerületi Pólus Center üzletközpontban lévô korcsolyapályán délelôttönként a környezô kerületek óvodásai ismerkednek a jéggel. A heti egy alkalommal tartott foglalkozások egy tanévben 6–7 hónapig folynak, ezalatt a 4–5 éves kiscsoportosok megtanulnak korcsolyázni és általánosnak mondható, hogy megszeretik a mozgásnak ezt a formáját. Mindez biztosítja azt a kiváltságos helyzetet, hogy az edzô a sportág számára az évente közel 800 gyerek közül a legalkalmasabbakat szemelhesse ki. A következô évben a nagycsoportosok közül történik a tényleges kiválasztás, amikor is a sportágunk számára ügyesnek látszó gyerekek már szervezett edzéseken vesznek részt. Itt már speciális szempontok szerint figyeljük a gyerekeket, többek között a gyors reagálási készség, ügyesség, gömbérzék és korcsolyatudás. Azonban az „edzô szeme” is fontos szerepet játszik, hiszen a hosszú évek tudása és tapasztalata semmi mással nem pótolható. Lényeges, hogy a gyerek saját akaratából, szívesen álljon a kapuba. A szülôket is fel kell világosítani arról, hogy mire lehet számítani, milyen áldozatokat igényel ez a sport a gyerektôl és a családjától mind az anyagiak mind, pedig a szabadidô szempontjából. Nagyon fontos, hogy a kiválasztás a szezon elején történjék, mert így egy teljes idény áll rendelkezésre, hogy kiderüljön, helyes volt-e a döntés. A kapus posztra kiválasztott gyerekek az elsô fél-
• Medicinlabda – Használata a kézisúlyzó alkalmazásához hasonló.
29. ábra. Szögállás magastartásban vállátfordítás Terraband szalaggal
16. ábra. Hátsó függés magas gyûrûn
• Tornabot – A vállátfordítás gyakorlatainál elengedhetetlen segédeszköz.
• Homokzsák – Leginkább a karhúzásoknál és a karkörzéseknél teljesít jó szolgálatot.
17. ábra. Terpeszállásban a fej mögött a hajlított kar húzása hátraoldalra
25. ábra. Hátsó függôállás a bordásfalnál
21. ábra. Szögállás magastartásban karleengedés hátra medicinlabdával
26. ábra. Térdelésben a váll tolása lefelé • Tárcsás-súlyzó – A kézisúlyzó mellet ugyancsak hasznos eszköz, súlya ennek is változtatható.
• Kápás-ló – Hátsó fekvôfüggésben használható nagy hatásfokkal.
30. ábra. Térdelô sarokülésben vállátfordítás tornabottal • Ugrálókötél – A tornabottal megegyezô módon használható.
22. ábra. Svédszekrényen hanyattfekvésben karleengedés hátra medicinlabdával • Súlyzórúd – Fôleg a felnôtt versenyzôknek ajánlott edzéssegédeszköz.
• Terra-band gumiszalag – A gumikötélnél puhább, elasztikusabb, így fiatalabb sportolóknál inkább eredményes eszköz.
18. ábra. Hátsó fekvôfüggés a kápás-lovon • Kézisúlyzó – A statikus passzív gyakorlatoknál használható, súlya életkor szerint változtatható.
19. ábra. Bordásfalnál hátsó oldalállásban törzshajlítás elôre kézisúlyzóval
27. ábra. Svédszekrényen hasonfekvésben karemelés tárcsás súlyzóval
23. ábra. Svédszekrényen hanyattfekvésben karleengedés hátra súlyzórúddal
24. ábra. Hátsó oldalállás a gerendáná
31. ábra. Mint a 30. ábrán, csak ugrálókötéllel • Zsámoly – Kimondottan a fiatalabb versenyzôk vállízületi mozgékonyság fejlesztésénél eredményes szer.
28. ábra. Térdelô sarokülésben a bal (jobb) kar húzása hátra-oldalra a fej mögött
32. ábra. Hátsó fekvôfüggés az egymásra helyezett zsámolyokon
30 MAGYAR EDZŐ • A vállízületi mozgékonyság fejlesztése speciális fémszerkezettel (lásd 2. sz. melléklet) Ez a szerkezet a gravitáció segítségével fejti ki hatását úgy, hogy a tornász a bordásfal egyik fokába kapaszkodik, miközben vállízületével a szerkezet puha polifoam rúdján támaszkodik. Használata minden korosztályban megoldható, mert a magassága és a karhosszúság egyaránt állítható.
33. ábra. Mint a 32. ábrán, csak a fémszerkezettel
34. ábra. Hátsó fekvôfüggés a fémszerkezeten • A vállízületi mozgékonyság fejlesztése szivacsborítású faszerkezettel (lásd 3. sz. melléklet) A másik eszköz a fent említett fémszerkezethez hasonló, ám ennek munkafelülete pu-
35. ábra. Hátsó függés a faszerkezeten
■
2005/4
hább. Hátránya viszont, hogy a bordásfal-foktól való távolsága nem állítható. Tulajdonképpen a fémszerkezettel történô mozgáskiterjedést növelô képességfejlesztés elôkészítésére szolgálhat. A fémszerkezettel megegyezô módon, a bordásfalra felakasztva, a tornászok testmagasságától függôen használható. ● Tanulmányunknak ebben a részében a vállízületi mozgékonyságot fejlesztô edzés-segédeszközöket mutattuk be. A második rész a torna-, úszás- és ritmikus gimnasztika sportágak konkrét gyakorlatait mutatja be.
■
2. táblázat. Korosztályos képzés KOROSZTÁLY
TECHNIKA
TAKTIKA
6-8 éves
Technikai felkészítés során figyelembe kell venni a testi és szellemi adottságait ennek a korosztálynak. (Caruso, 1996) „Én és a labda” 1. Labdaérzékelés, labda-láb kapcsolatát fejlesztô gyakorlatok a lábfej minden részével-külsô, belsô, talp, rüszt, spicc-helyben és mozgásban egyaránt ellenfél nélkül, majd ahogy egyre magabiztosabbak lesznek helyben és mozgás közben is ellenféllel enyhe nyomás alatt. 2. Labdavezetés a lábfej minden részével egyenes vonalban, szlalomban, cikkcakkban ellenfél-nyomás nélkül, majd ellenféllel enyhe nyomás alatt. 3. Fordulatok, megállások, elindulások a labdával a lábfej minden részével minden irányban ellenfél nélkül, ellenféllel enyhe nyomás alatt. 4. Cselezések mindkét lábbal a lábfej minden részével minden irányban ellenfél nélkül, ellenféllel enyhe nyomás alatt. 5. Labda átadás. Földön és félmagasan érkezô labda fogadása, szerelés. A labda átadása és fogadása feladataival egy idôben kell oktatni a szerelést is, hiszen az egyfajta labdafogadás. Labda átadása és fogadása belsôvel, talppal helyben és mozgásban védô nélkül, ellenféllel enyhe nyomás alatt, megelôzô szerelés helyben, majd mozgásból. Ezzel egy idôben fejlesztjük az átadás pontosságát, a fogadás-átvétel minôségét, a szerelés tisztaságát, hozzászoknak a gyerekek ahhoz, hogy becsúszás nélkül álló helyzetben hajtsák végre a szerelést. 6. Lövés belsôvel és telirüszttel állított labdából, labdavezetésbôl, szembôl guruló labdából ellenfél nélkül, ellenféllel enyhe nyomás alatt. 7. Fejelés, támadó és védô fejes homlokkal könnyített-, gumilabdával. Taktikailag ebben a korcsoportban a technikai színvonal biztosította lehetôségekbôl, kell kiindulni. Cook (2001) Ebben az életkorban az életkori sajátosságoknak megfelelôen az „én és a labda” fejezet lassan átalakul a társak keresése, társas játék felismerésévé. Ezt a folyamatot nem szabad siettetni, a tökéletes technikai alapok és a játékintenzitás növelése, a védôk nagyobb nyomásgyakorlása ki fogja kényszeríteni a társak bevonását az eredményes feladat-végrehajtás érdekében. 1. Labdaérzékelés, labda-láb kapcsolatát fejlesztô feladatok, zsonglirozás feladatai egyénileg, párban, több játékossal. 2. Labda átadása földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan. Labda fogadása földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan érkezô labdák esetén. Szerelés földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan érkezô labdák esetén. 3. Lövések belsôvel, telirüszttel labdavezetésbôl a célhoz képest 45 fokos szögbôl, 90 fokos szögbôl. 4. Fejelések, mint az elôzô korosztálynál, védôk enyhe nyomása mellett. Coerver (1983) 10 éves korban kezd kialakulni a gyerekekben a formális gondolkodás bizonyos speciális területeken, mint például a labdarúgás. Ez a gondolkodásmód teszi majd lehetôvé a csapattaktikai elemek elsajátítását. 1. Labdaérzékelés, labda-láb kapcsolatát fejlesztô feladatok, zsonglirozás feladatai egyénileg, párban, több játékossal. 2. Cselek, fordulatok mindkét lábbal, a lábfej minden részével, mindkét irányba mozgásból ellenféllel enyhe nyomás alatt. 3. Labda átadása földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan. Labda fogadása földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan érkezô labdák esetén. Szerelés földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan érkezô labdák esetén. 4. Lövések belsôvel, telirüszttel labdavezetésbôl a célhoz képest 180 fokos fordulatból. 5. Fejelések, mint az elôzô korosztálynál, védôk enyhe nyomása mellett. Csanády (1978).
1:1 elleni játékban és a 2:1 elleni játékban a tökéletes technikai elemek végrehajtását hangsúlyozzuk ki. Szabjuk meg a játékban felhasználható technikai elemeket, és figyeljük, elemezzük a végrehajtás minôségét, ebbôl az elemzésbôl láthatjuk a hibákat és az azok kijavítására való feladatokathibajavítás, technikai elemek ismétlése. Kun (2004)
Irodalom Carrasco R. (1980): Gymnastique aux agrés Preparation physique. Editions Vigot, Paris. 41-47., 56-58. Christopher M. N. (1999): Stretching. Útmutató a jó kondícióhoz. Gold Book Kft, Budapest. 17-20., 50-57., 122-125. Counsilman J. E. (1982): A versenyúszás kézikönyve. Sport, Budapest. 117-121. Deli L. (1992): Az ízületi mozgásterjedelem növelésének leghatékonyabb módja. OTSH, Budapest. 36-39. Derzsy B. (2004): A gimnasztika alapjai. F-Forma Kft, Budapest. 101-107. Dorigo C. (1990): A tornászok felkészítése Kínában. Az 1990. augusztus 8-18. között Sanghaiban rendezett szakmai továbbképzés tapasztalatai. (Aggiornamento tecnico sulla preparazione delle ginnaste in Cina.) GYMNICA, 4. sz. 2-8., 25-26. Fordította: Hamar Pál Farkas Gy. (1991): Gimnasztika. Tankönyvkiadó, Budapest. 348-349. Fejes E. (1993): A csípôizület hajlékonyságának fejlesztése. Mester-edzô, 4. sz. 6-8. Gôcze M., Vámos L. (1998): Testnevelés I. Kôrös Fôiskola, Békéscsaba. 70-75. Hamar P. (1996): Hogyan tovább tornasport? Mesteredzô, 3. sz. 7-12. Harsányi L. (2000): Edzéstudomány. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 288312.
MAGYAR EDZŐ 11
2005/4
9 éves
Harsányi L., Pavol G. (1994): A kondicionális képességek fejlesztésének módszerei. MTE, Budapest. 8495. Kalmár Zs., Hamar P. (2002): Egy sportpályafutást döntôen befolyásoló tornaelem. Magyar Edzô, 2. sz. 29-32. Koltai J., Nádori L. (1983): Sportképességek fejlesztése. Sport, Budapest. 145-151. Metzing M. (1999): Gimnasztika. Segédanyag gimnasztika vizsgához. TFTI, Budapest. 61-64., 77., 113-116. Miltényi M. (1980): A sportmozgások anatómiai alapjai. Sport, Budapest. 24-25., 4756., 201-212.
Nádori L. (1981): Az edzés elmélete és módszertana. Sport, Budapest. 139-141. Szécsényi J. (1992): Stretching. MTE, Budapest. 1531., 60-62. Vailati F., Colombo G. (1990): A rundel után végrehajtott ugrások. (I volteggi dalla rondata flic flac.) GYMNICA, 4. sz. 27-30. Fordította: Hamar Pál V-né Kokovay Á. (1999): A gimnasztika szaknyelve, szakleírása és gyakorlatközlési módszerei. (Határon túli magyar pedagógusok számára.) Hungarológiai Intézet, Nyíregyháza. 5-7.
Látogassa weboldalunkat:
www.met.iif.hu
10-11 éves
Tanító jelleggel – a labda nélküli mozgás, az üres területbe futás és az üres terület megjátszásának megértését szolgálja – 3:1 elleni játék. Kényszerítô átadás, dupla passz megtanítása. Kiscsoportos, kis területen való játékok a technikai elemek végrehajtásának pontosítása, gyorsítása érdekében nagy nyomás mellett (kis terület kevesebb játékos, nagyobb terület, a megfelelô játékos szám több labdával). A labdarúgásban való formális gondolkodást fejlesztô gyakorlatok-labdanélküli mozgások, üres területbe való mozgások, üres terület megjátszása. Rengeteg olyan feladatot adjunk ennek a korosztálynak, amelyben magas koncentrációra van szükség, gondolkodni kelljen a feladat jó megoldásán. Érintô rugby, vonal foci, több kapus játék, kis területen sokk gyerek, kettô-három labdával. 3:1, 3:2, 4:2 elleni kisjátékok. Polumbos (1992)
10 MAGYAR EDZŐ déktalanul végrehajtani, aki függetleníteni tudja magát a technikai végrehajtásra való koncentrációtól, vagyis a technika automatikus és így van idô a játék egészére figyelni. Cabrini (1999), Farmosi (1999), Knapp (1989)
Frusztrációs fal A fentiekben leírt életkori sajátosságok, jellemzôk teljes mértékben meghatározzák a gyermek teljesítô képességét, és annak határait. A frusztrációs falat mi edzôk, és szülôk együttesen alakítjuk ki a gyerekekben, azzal, hogy nem vesszük figyelembe az életkori sajátosságokat. Többet követelünk a gyerekektôl, mint amit végre tudnak hajtani. Azzal, hogy folyton ellenôrizzük ôket (a szülô a pálya szélérôl nézi az edzést, és folyamatosan utasítja a gyerekét), állandóan követelünk, követelményeket támasztunk feléjük, kiöljük az egészséges motivációt a gyerekekbôl (mindig csak olyan célt kell kitûzni, ami kicsivel meghaladja a tudásunkat, mert az még vonzó, közel van, elérhetô). Az állandó irányítással megfosztjuk ôket az önálló gondolkodástól, rájuk erôltetünk olyan dolgokat, amelyeket lehet, hogy nem is értenek, -mert még nem tartanak ott a gondolkodás színvonalában. Belevetítjük a gyerekekbe azokat a vágyainkat, amelyeket mi nem tudtunk megvalósítani, de lehet, hogy a gyermekünk ezt nem is szeretné. Így kialakul a gyerekben egy frusztrációs fal, aminek következtében elveszti az önbizalmát, elveszti a játék iránti szeretetét, túl hamar válik nekik a játék kötelességgé, munkává, elveszti önmaga játékosságát, gyermeki mivoltát. A frusztrációs fal teljes kialakulása után a gyermeknek nem csak a tel-
■
jesítménye romlik, hanem elveszti a játék iránti teljes érdeklôdését, majd ez átcsaphat utálatba is. Ha felnô és neki is lesz gyereke, nem fogja engedni focizni. Figyeljünk a gyerekekre! Szigorúan csak a korosztálynak megfelelô bánásmódban részesítsük ôket! Goncalves (2004), Lazarus (1991)
Egymásra épülô képzési rendszer Az életkori sajátosságokat figyelembe véve fel lehet építeni egy egységes, egymásra épülô korosztályos képzési rendszert. (1. táblázat)
Korosztályos képzés Tartalmazza mindazokat a technikai, taktikai elemeket, amelyeket az adott korosztálynak meg kellene tanítani, a gyerekeknek, pedig elsajátítani és tudniuk kellene ahhoz, hogy jól képzett játékosok kerüljenek a rendszer végére a felnôtt csapatok kereteibe. (2. táblázat) A hazánkban futballozó gyerekek nem különböznek a külföldi hasonló korú gyerekektôl. Remélem, a Magyar labdarúgásban dolgozó szakemberek is mihamarabb elkezdenek alulról felépített, jól szervezett labdarúgás utánpótlás rendszerben gondolkodni. Így újra szórakoztató, közönségcsalogató lehet a labdarúgásunk.
Felhasznált szakirodalom: 1. Cabrini, M. (1999). The psychology of soccer. Reedswan INC. 2-22. 2. Caruso, A. (1996). Soccer Coaching Ages 5 to 12. Reedswan INC. 16-17.
2005/4
3. Coerver, W. (1983). Soccer Fundamentals for Players and Coaches. Prentice Hall. Paramus, New Jersey 5-9. 4. Cook, M. (2001). 101 Youth Soccer Drills Age 7 to 11. A & C Black London 79. 5. Csanády Á. (1978). Labdarúgás 1-3, Technika, Sport Kiadó Bp. 7-38 6. Farmosi I. (1999). Mozgásfejlôdés. Dialóg Campus. 102-109. 7. Freud, A. (1946/1967). The ego and the mechanisms of defence (rev. ed.). New York: International Universities Press. 8. Goncalves, J. T. (2004). A Brazil futball alapelvei. Balatonlelle ZETE Bt. 3538. 9. Guilford, J. P. (1982). Cognitive psychology’s ambiguities: Some suggested remedies. Psychological Review, 89, 48-49. 10. Knapp, B. (1989). Basic questions of motor learning. Módszertani tájékoztató. MTS-OT, 8. sz. 10-12. 11. Kun I. (2004) Ajánlások az óvodáskorú gyermekek labdarúgásra való felkészítéséhez. Magyar Edzô, 1: 22-28. 12. Kun I. (2003). 10 years old soccer player’s thinking level measurement with psychomotoric achievement. 5th World Congress of Science and Football. Lisbon 13. Lazarus, R. S. (1991). Emotion and Adaptation New York: Oxford University Press. 14. Molnár, P. (2003). Generalization of Piaget’s INRC system and its application on the basis of Maslow and Erikson developmental theory In press 15. Piaget, J. (1999). Developmental of psychology. Osiris Budapest, 118130. Polumbos, R. T. (1992). Coaching manual Reedswan INC. 1-7.
1. táblázat. Egymásra épülô képzési rendszer KOROSZTÁLY 6 éves
7-8 éves 9-11 éves
EDZÉSEK FELÉPÍTÉSE ÉS TARTALMA Elôkészítô korosztály, heti kettô mozgáskoordinációs foglalkozás és egy labdás foglalkozás az ôszi szezonban. A tavaszi szezonban kettô, labdás foglalkozás és egy mozgáskoordinációs foglalkozás. A két korosztály együtt, egy idôben edz kiscsoportos egyéni képzés keretében – 6-8-10 ember jut egy edzôre A két korosztály együtt, egy idôben edzenek kiscsoportos egyéni képzés keretében – 6-8-10 ember jut egy edzôre, heti kétszer, minden foglalkozás120 perc. A 10 éveseket április végén, május elején gondolkodási szintet mérô speciális labdarúgó tesztel, mérjük fel. Kun (2003) A 11 éveseknek kéthetente egy pluszfoglalkozás, amelyek alkalmával különbözô teszteket végeztetünk el a gyerekekkel. 1. hét-Raven intelligencia teszt gyerek változata. 3. hét-fizikai teszt. 5. hét-fizikai teszt. 7. hét-technikai teszt. 9. hét-technikai teszt. 11. hét-technika-taktikai teszt. 13. hét-technika- taktikai teszt. 15. hétszabály és játékelméleti teszt. Tavaszi szezonban, ugyanebben a sorrendben a tesztek megismétlése. Május végén az így kapott tesztek és az egész éves munka alapján kétszer 16 fôs csapat kialakítása. Azoknak a gyerekek, akik nem kapnak szerepet ebben a két csapatban, lehetôséget kell, biztosítunk a kisebb csapatokba való átigazoláshoz.
IDÔTARTAM Minden foglalkozás perc.
60
Heti kétszer, minden foglalkozás120 perc. Heti kétszer, minden foglalkozás120 perc.
Kéthetente egyszer 120 perc.
■
MAGYAR EDZŐ 31
2005/4
Teljesítmény-optimalizáló táplálkozás Fajcsák Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, TF Továbbképzô Intézet, Budapest
Bevezetés Egy átlagembernek azzal kell megbirkóznia, hogy eleget mozogjon a napi kalória bevitel egyensúlyozására. A sportolók legnagyobb problémája, hogy elég kalóriát és megfelelô minôségû tápanyagot vigyenek be a szervezetükbe a kalória szükségletük fedezésére. Sportolás és a fizikai munka megnöveli az energia felhasználást, amit egy normál testsúlyú egyén esetében emelt energia bevitellel szükséges biztosítanunk. A sportolók növekedett energia (étel és folyadék) szükséglete mindenki számara ismert, viszont felmérések bizonyítják, hogy a sportolók nem esznek és isznak eleget. Mindezeken túl az energia bevitelt nem idôzítik megfelelôen, ami negatív hatással van a testösszetételre és teljesítményre. A sportolók táplálkozásában megjelenô hiány jól ismert, mivel a sportolók túlzott mértékben használnak és hagyatkoznak táplálék kiegészítôkre, teljesítményfokozó szerekre. A helytelen étel és folyadékbevitel eredménye a hiány. Sportolók a legtöbbet akkor tehetik a teljesítményük növelésére, ha több figyelmet fektetnek az étel és folyadék bevitelükre, ami lehetôvé teszi, hogy nagyobb kapacitással képesek edzeni. Az ételeinkre és italainkra odafigyelni, nemcsak anyagilag kerül kevesebbe, hanem sokkal megbízhatóbb és biztonságosabb stratégia is a teljesítmény fokozására, mintha táplálék kiegészítôkre és teljesítményfokozó szerekre hagyatkoznánk, amelyeknek nem mindig ismert az összetétele és kétséges a minôsége.
Energia bevitel Az energia bevitel alapja az energiát szolgáltató tápanyagok: szénhidrát, fehérje, zsír optimális elosztása. (Nem kérdéses, hogy a sportolók magas összetett szénhidrát, mérsékelt fehérje és relatívan alacsony mennyiségû zsírtartalmú étrendje segíti elô az optimális teljesítményt.) A megfelelô energia bevitel tárgyalásában fontos szemelôtt tartani: „az úticél eléréséhez nemcsak magas oktánszámú üzemanyagot, hanem abból eleget is kell tennünk az autónkba”.
A testsúly és LBM (Lean Body Mass) stabilitása/állandósága jelzi a legjobban, hogy az energia bevitel megfelel-e a szükségleteknek. Ha nem viszünk be a szervezetbe elégendô energiát, az a testsúly vagy LBM /izom vagy mindkettô mennyiségének csökkenésével jár. Ez a csökkenés a szervezet energia hiánnyal való kompenzálásának eredménye. A legtöbb sportoló teljesítményének csökkenése kapcsolható az izom relatív mennyiségének csökkenéséhez és a zsírmennyiségének növekedéséhez. A zsírmennyiség emelkedésére és annak lefogyasztására azonban a sportolók helytelenül és automatikusan energia megszorítást alkalmaznak. Az energia bevitel gyakori megszorítása további testsúly csökkenést eredményez. A legnagyobb probléma az, hogy a testsúly csökkenés egyben az izom mennyiség csökkenésnek rovására jön létre és a fennmaradó zsírmennyiség aránya a lecsökkent izom mennyiséghez képest magasabb lesz. Nagyon is lehetséges, hogy az emelkedô testzsír (hízás) csökkentésére alkalmazott az energia bevitel megszorításának ördögi köre a relatív zsírmennyiséget tovább emeli és elôrevetíti az táplálkozási betegségek (anorexia, bulémia) kialakulását, fôleg esztétikai sportolóknál, ahol a sportteljesítmény szubjektív elbíráláson, bírói pontszámon alapszik. Itt fontos megjegyezni, hogy anorexia nervozában elhalálozottak a szörnyû testsúly csökkenés mellett óriási mennyiségû izmot is vesztettek (a szívük súlya egy egészséges szív fele), viszont magas a relatív zsírtömegük. A szigorúan leszorított kalória bevitel az izmot sokkal nagyobb mértékben csökkenti, mint a zsírtömeget. A testzsírtartalom csökkentésére irányuló kalória megszorítás konceptusával való „fogyókúrázás” egy óriási tévhit. Amíg a testsúlycsökkenés rövidtávon a sport teljesítmény átmeneti javulását hozza, addig a kalória megszorításos fogyókúra csökkenti a szervezet számára szükséges tápanyagokat és zsírhízáshoz (több zsír és kevesebb izom) vezet. A kalória megszorítás gyakori megbetegedésekben és csontritkulásban jelenik meg. A fogyókúra további
hátulütôje, hogy a csökkent izommennyiség miatt normális evésre visszatérni nagyon nehéz, mert azonnali hízást eredményez. Az energia egyensúly tükrében világossá válik, miként nem szabad és hogyan is kell a sportolóknak táplálkozniuk, hogy elérjék az optimális test összetételt, ami a teljesítményüket növeli. Válogatott nôi sportolók 4 csoportjának (RG, torna, közép és hosszútávfutók) vizsgálata kimutatta, hogy azon sportolóknak volt a legmagasabb a testzsír százaléka, akiknek az energia egyensúlya a legnagyobb eltérést mutatta napközben (függetlenül, hogy az energia eltérés pozitív vagy negatív volt). Ezért a sportolóknál az étkezés rendszerességének szokását szükséges javítani. Sportolók tipikusan rendszertelenül étkeznek napközben és óriás esti vacsorával zárják a napot. A napközbeni energia hiány a sportoló felkészülését nagyban hátráltatja. A energia hiány nap végén történô kiegyenlítésével a testsúlyt stabil marad, viszont a kívántnál magasabb a testzsír százalék. A vércukorszint 3 óránkénti piramisszerû ingadozása (a vércukorszint étkezés után emelkedik,szinten marad majd 3 órával késôbb lecsökken) az oka a magasabb testzsírnak. A késleltetett evéssel a vércukorszint lecsökken és a szervezet izombontásból állítja vissza a vércukorszintet. Az izomból származó alanin és glutamin aminosavak a májban glukózzá alakulnak, visszajuttatnak a vérbe, ahol stabilizálják a vércukorszintet. A vércukorszintet így a szervezet az izom rovására biztosítja. Továbbá, alacsony vércukorszint és nagy mennyiségû étel fogyasztása hyperinzulinémiához vezet és elôsegíti a zsírtermelést. Késleltetett étkezést követô túlzott mértékû evés— ami a sportolók tipikus étrendje—, a legideálisabb módja az izomvesztésnek és a zsír tömegének növeléséhez, amit a sportolók éppenséggel nem akarnak. Sportolók étrendi vizsgálata mutatta ki, hogy minél rendszeresebb az étkezés, annál kisebb a testzsír százalék és magasabb az izomtömeg. Rendszeres étkezés csökkenti a napközbeni energia hiányt és stabilizálja a vércukorszintet. A sportolók életében központi kérdés a testsúlyuk és ezért hozzászoktak a diétás termékek fogyasztásával (diet és light colák) járó alacsony vércukorszinthez és a kapcsolódó közérzethez. Mivel
32 MAGYAR EDZŐ ezek a termékek nem tesznek semmit a valóságos élettani szükséglet kielégítésére (a kalória szükséglet biztosítása a megfelelô vércukorszint fenntartására), viszont központi idegrendszer stimuláló anyagokat tartalmaznak (rendszerint koffein), amely hatása elnyomja az éhség érzetet. A vércukorszint állandó alacsony szintje miatt a kalória megszorítás stratégiája izomvesztést és zsírfelhalmozást eredményez. Vizsgálatokkal alátámasztott tény, hogy a testsúly csökkentés egyetlen megfelelô stratégiája a kalória enyhe csökkentése és a vércukorszint kedvezô szabályzása mellett jön biztonságosan létre, amely biztosítja az energia egyensúlyt és a kalória egyenletes elosztását napközben. Mi a feladatod, mint sportoló? Soha ne légy éhes. Ez nem könnyû, ha tipikus háromszori étkezést vesszük alapul, amikor 5-6 óra is eltelik két étkezés között. A háromszori étkezéskor bevitt nagy mennyiségû étel egyszerre elfogyasztása a sportoló szervezetét is nagyban leterheli. Mivel a vércukorszint 3 óránként emelkedik és csökken, az elôtervezett fô étkezések között kisebb étkezéseket (snack) kell tervezni. Ha a testsúlyod állandó, a kedvezô vércukorszabályzást legkönnyebben úgy valósíthatod meg, hogy kevesebbet eszel reggelire és a fennmaradó részt délelôtt (tízórai) fejezed be. Csináld ugyanezt ebéd- és vacsorakor is. Ilyen módon az összkalória bevitel nem változik, viszont a sportoló elkerüli a vércukorszint éles ingadozását és a napközbeni kalória deficitet. A táplálékbevitel a szükséges kalóriának megfelelôen, az ételek Glykémiás Indexének figyelembe vételével kell tervezni (lásd alább). Az egyenletes energia elosztás által javult a testösszetétel valamint a szellemi pontosság, sport teljesítmény és a várható eredmény is. • Edzés elôtt: –2 órával alacsony GI fôétel vagy 30 perccel alacsony GI snack, segíti a zsírégetést az alacsonyabb intenzitású edzés közben • Edzés közben 90 percet meghaladó edzés-versenyzés közben 15 percenként magas GI szénhidrát pótlás folyadék formában (sportitalok) 90 percnél rövidebb edzés-versenyzés esetén a folyadékpótlás víz és elektrolit • Edzés után – magas GI segít a szénhidrát raktárakat visszatöltésében
■
Ételek Glykémiás Indexe A szénhidrát tartalmú ételeket a fogyasztásuk utáni vércukor szint magassága szerint állították rangsorba (0 – 100). Ezen rangsorban elfoglalt hely
2005/4
■
MAGYAR EDZŐ 9
2005/4
számértéke az ételek vércukor- vagy Glykémiás Indexe – röviden GI. A rangsort még egyszerûbben 3 csoportra oszthatjuk: alacsony, közepes és magas GI ételek csoportjára. (Lásd 1-3 Táblázat)
Mozgásfejlôdés
1. táblázat Magas, közepes és alacsony GI ételek példája Étel Fehér kenyér Kukorica pehely Puffasztott rizs Rizs, fôtt hosszúszemû Sós keksz Cukorka Burgonya, héjában sült Görögdinnye Sport ital / Isostar
Mennyiség 1 szelet, 35 g 30 g 30 g 180 g 3 db 10 g 1 db (120 g) 140 g 240 ml
GI 80 84 82 97 74 80 93 72 73
Szénhidrát (g) 17 26 27 39 17 17 15 8 17
Mennyiség 70 g 2 szelet 1 szelet 1 közepes 1 1 szelet 50 g 1 1 evôkanál 84 g 1 evôkanál 30 g 170g 1 kávéskanál 84 g 60 g 170 g 150 g
GI 59 66 56 55 57 69 61 55 55 46-56 58 64 58 65 55 56 55 64
Szénhidrát (g) 3 10 32 32 38 14 10 19 18 15 16 28 48 5 15 28 56 48
2. táblázat Közepes GI Ételek (GI 55-69) Étel Répa, fôtt Ananász Piskóta Zöld banán Pitakenyér Teljeskiôrlésû kenyér Fagylalt vanilia Mangó Eper dzsem Szôlô Méz Mazsola Rizstészta, fôtt Cukor kristály Kukorica, szemes fôtt Mûzli natúr Cérna metélt, fôtt Sajtos tészta 3. táblázat Alacsony GI Ételek (GI< 55) Étel Mennyiség GI Szénhidrát (g) Narancslé házi facsart 240ml 46 26 Narancs 1 közepese 44 10 Almalé,natúr 240ml 40 33 Sárgabarck aszalt 5-6 db 30 g 31 13 Alma 1 közepese 38 18 Meggy 10 db 22 10 Grapefruit 1/2 25 5 Körte 1 közepes 38 21 Zsírmentes tej 240 ml 32 13 Spagetti félkemény fôtt 170 g 41 56 Jughurt sovány epres 200 g 8 33 Aszalt szilva 6 db 30 g 29 25 Csokoládé ét, 42 g 49 26 Fehér csoki 29 g 42 18 Paradicsomos bab 115g 48 21 Zabpehely fôtt 225g 49 26 Lencse leves 240 ml 44 24 Szénhidrát „mentes” Alacsony GI ételek: paprika zöld és pritamin, kínai kel, káposzta, zöldszárú zeller, uborka, leveles saláták, petrezselyem, retek, hagyma, sóska, spenót
önbizalom kérdésében. Az edzésanyagban törekedjünk a fokozatosságra egy edzésen belül is. Minden edzés tartalmazzon olyan feladatokat, amelyekkel fejlôdik a labdarúgásban való gondolkodásuk, több szempontot kelljen egyszerre figyelembe venniük, szükségük legyen kombinálásra, tervezésre.
11-12 éves korosztály Életkori jellemzôk A 11-12 éves kor a kisiskoláskor vége, melyben a gyermekek testi fejlôdése kiegyenlített, mozgásai erôsebbek és összerendezettebbek lesznek. A testi képességek tovább fejlôdnek, nô a kondíció és fejlôdnek a koordinációs képességek.
Kognitív fejlôdés A gondolkodási folyamatok logikusabbá, tudatossá és következetesebbé válnak. A gyermek képes a cselekvés és annak következményének végiggondolására és képes tervszerû cselekvésre. Egyre kifinomultabb probléma megoldási módszerekre tesznek szert, annak következtében, hogy képessé válnak a probléma két, vagy több oldalát felmérni, illetve többféle nézôpontból szemlélni. A kognitív fejlôdés következménye, hogy az erkölcsi ítéletekben és a társas kapcsolatokban változás következik be a korábbi évekhez képest. A gondolkodás kiegyensúlyozottsága a stratégiai megoldásokban is nyomon követhetô. Az egyszerû játékhelyzetek megértésében, végiggondolásában állnak be változások. Az egymásután következô lépések következményeinek
belátásában a gyakorlásnak kiemelt jelentôsége van. Ennél a korosztálynál lehet megtanítani azt, hogy a technikai elemeket hogyan lehet a taktikai megfontolásoknak alávetni. Mivel már több szempontot is képesek figyelembe venni, ezért könnyû megtanítani nekik a mai modern futball lényegét, a labda nélküli mozgásokat és azt, hogy ezek miként szolgálják a labdás cselekményeket a csapatjáték egészében. Guilford (1982), Piaget (1999)
Az erkölcsi gondolkodás Az erkölcsi gondolkodás átalakul, a szociális hatalmon alapuló erkölcsi tekintély (heteronom moralitás) helyébe a kölcsönös felelôsségen és támogatáson alapuló gondolkodás lép. Ez megváltoztatja a kortárscsoportban való részvétel módját, ami hatással van a gyermek énképének és sportteljesítményének alakulására is. A kortársak között elfoglalt helyzet, a társak visszajelzései és saját szociális hatékonyságának tapasztalatai módosítják a gyermek önmagáról kialakult képét. Az edzô munkáját sokban segítheti, ha a csoporttudat (csapatszellem) már kialakult, mert a gyermekek ennek az elvárásnak akarnak megfelelni. Érzékeny a gyermek a siker és kudarc tekintetében, így a lehetôségeket, és képességeket, még a mérkôzések során is érdemes szem elôtt tartani. A csoport átveszi az edzô véleményét, nézôpontját a gyermek képességeinek és teljesítményének vonatkozásában és ezt közvetítik egymás felé. Óvatosan bánjunk az elmarasztalással, de a dicsérettel is.
A 11-12 éves korosztály az alapvetô mozgáskészségek és a mozgáskoordináció megfelelô szintjével rendelkezik, mindezt befolyásolják azonban a korábbi mozgásos tapasztalatok, a gyermek „elôképzettsége:” A mozgáskészségek és a koordináció nem választható el egymástól, pozitív módon hatnak egymásra. Összerendezett, harmonikus és eredményes mozgás csak akkor jöhet létre, ha a koordinációs alapképességek szintje megfelelô és elegendô, automatizált mozgásprogram áll rendelkezésre. A gyerekek ebben az életkorban már képesek bizonyos technikai elemek végrehajtására, de nem biztos, hogy megfelelô szituációban, és a megfelelô idôben képesek is végrehajtani azokat. Ennek oka, hogy a belsô (proprioceptív) jelzéseket kevéssé képesek hasznosítani. A gyakorlásban tehát célszerû a korai szakaszban is a végrehajtásra és ennek részleteire irányítani a figyelmet, folyamatosan értékelni a lezajló mozgást. Értékelni kell a mozgás alatt bekövetkezett tónusfokozódást és csökkenést, a mozgás kiterjedését, dinamikáját és a mozdulatok idôbeni kapcsolódását. A készség kialakulása után a technikai elemeket célszerû játékszituációban gyakoroltatni, hogy a végrehajtás mellett az eredményes alkalmazásra is képesek legyenek a gyerekek. A proprioceptív információk pontos értékelése (kinesztetikus differenciáló képesség) mellett meghatározó szerepe van az eredményességben a környezet vizuális téri felmérésének is. A labda rúgásának irányítása, a célzó mozgások pontossága és az érkezô labdához való igazodás végsô soron ennek függvénye. A környezet vizuális téri felmérése meg kell, hogy elôzze a mozgás végrehajtását, hiszen közvetlenül nem képes hasznosítani a kivitelezésben. A labdajátékok eredményességének feltétele a megfelelô szintû egyensúlyérzékelés, mert sok olyan mozgást tartalmaznak, melyekben hely és helyzetváltoztatások, gyorsulások és lassulások (megindulás, megállás) irányváltoztatás és fordulatok szerepelnek. Különösen fontos ez, ha figyelembe vesszük, hogy a labdagyakorlatok, labdajátékok végrehajtása során nincs lehetôség a korrekciós szemmozgásokra. Összegzésként, a korosztálynál kiemelten a technikai elemek megtanítását és automatizálását, valamint az alapvetô koordinációs képességek fejlesztését tartjuk meghatározónak. Meg lehet tanítani a gyerekeket a pontos, igényes, precíz technikai végrehajtásra, mert csak az a játékos tudja a taktikai elemeket mara-
8 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
Labdarúgó korosztályos képzés 6-11 éves korig SOCCER TRAINING FOR 6-11 AGE GROUPS Kun István Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest
Absztrakt Azok az országok, amelyek döntô szerepet játszanak a mai labdarúgás alakulásában, rájöttek, hogy az utánpótlást nem az ifjúsági csapatok jelentik. A 6-11 éves korosztályt célozzák meg. Különbözô módszerekkel képzik ezt a korosztályt, de a lényeg közös, nagy odafigyeléssel az életkori sajátosságoknak megfelelôen, magas szintû képzésben részesítik a gyerekeket. Az így képzett gyerekek közül sokkal könnyebben tudják kiválogatni az élsportra alkalmasakat. A cikkemben leírom ennek a korosztálynak az életkori sajátosságait, valamint azt, hogy mely korosztályban mit kellene tudniuk a labdarúgás speciális mozgásanyagából. Valamint leírok röviden egy egymásra épülô korosztályos képzési rendszert. Magyar labdarúgásban dolgozó szakemberek is mihamarabb elkezdenek alulról felépített, jól szervezett labdarúgás utánpótlás rendszerben gondolkodni. Kulcsszavak: labdarúgás, korosztályos képzés, életkori sajátosságok
Abstract The countries who are the leaders in soccer, came to realize that the back bone of soccer is not the juvenile age group development. They put the emphasis on the 6-11 age groups. They are developing different systems and apply them to this age, but the aim is always the same. They train the children taking into account the developmental process and they give them high level soccer training. The children who were trained with these methods can be easily selected for the professional level. This lecture consists of this age group’s age characteristics, and special soccer drills as well. I also write the training system of the age groups. I hope the Hungarian soccer coaches will start to build the system from the foundation and think within the framework of a well organized soccer background methode. Key-words: soccer, age-group training method, developmental process.
Piaget kognitív (pszichomotoros) alkalmazkodás elmélete Piaget véleménye szerint a megismerés forrása a cselekvés. Kezdetben az organizmus akkor cselekszik, amikor érintkezésbe kerül a környezettel. Ezek a kezdeti cselekvések nyíltak és gyorsan egységbe koordinálódnak (gondoljunk például a mozdulatoknak arra az egymásutánjára, mely a szopáshoz tartozik). Ezek a koordinált cselekvéscsoportok alkotják a Piaget-i „sémákat". A fejlôdés kiindulópontja tehát nem az elszigetelt reakcióként értelmezett reflexekben keresendô, hanem a szervezet spontán és átfogó tevékenységeiben. A szervezet minden idôpontban rendelkezik a sémák egy csoportjával, ami lehetôvé teszi a környezet megfelelô kezelését. Majd egy környezeti szituáció megmutathatja, hogy a jelenlegi sémák már nem szavatolják az újonnan felfedezett helyzet uralását. Az organizmus elveszti egyensúlyát, ezután a sémákat az új helyzethez adaptálja akkomodációval és az egyensúly ismét helyreáll. Akkomodáció csak akkor lehetséges, ha az új helyzet struktúrája nem tér el túlságosan a már meglévô sémáétól. Az edzés felépítésében ez úgy jelenik meg, hogy a feladatok egymásra épülnek az egyszerûtôl a bonyolult felé. Minden feladat csak annyival legyen nehezebb az elôzônél, ami még kihívást-motivációt- jelent a gyermeknek, nem pedig megoldhatatlan feladatot. Ahogy a gyermek fejlôdik, úgy változik a kognitív struktúra az "ösztönösbôl" a "szenzomotoros" formán keresztül a felnôtt gondolkodás "operacionális" mûveleti struktúrájává. Tehát az ismeret nem olyan dolog, amelyet a fejlôdô gyermek felvesz, hanem folyamat, amelynek segítségével megérti környezetét - ez a szervezet aktív alkalmazkodása, amely külsô, nyílt vagy az internalizált (belsôvé vált) tevékenységek segítségével jön létre. Ezeket a fejlôdési szakaszokat figyelembe kell venni az edzések tervezésében, mert fölösleges olyan dolgokat tanítani a gyerekeknek, amit még a gondolkodási színvonaluk miatt nem érthetnek. Molnár (2003)
A mûvelet elôtti szakasz (2–7 év) Ebben a szakaszban egy szempontja van a gyermeknek - a sajátja, és nehéznek találja saját szemléletmódját hozzáigazítani máséhoz. Az egocentrikus gondolkodás valójában egy általánosabb jellegzetesség példája: nem képes ugyanannak a szituációnak két aspektusát egy idôben figyelembe venni. Nem képes egy gondolatsort vagy eseménysort visszafelé pergetni. Csak az adott szituációban tud gondolkodni, csak a jelenlévô dolgokra képes összpontosítani. Ennek a korosztálynak olyan feladatokat adjunk, amelyben csak egyvalamire kell figyelniük, a feladatokat rövid ideig ismételtessük, sûrûn váltogassuk.
9-10 éves korosztály Életkori jellemzôk A személyiség az egyénre jellemzô cselekvés és életmód viszonylag stabil és egyedien dinamikus szintézisét jelenti. A motoros, az értelmi, az érzelmi, a motivációs és szociális tényezôk együttesen formálják az individuális jellegû személyiséget. A gyermekkori szenzomotoros fejlôdésnek kritikus jelentôsége van az individuum kialakulásban. Tehát ebben a szakaszban tudják a gyerekek a labdarúgás speciális mozgásanyagát legkönnyebben elsajátítani. Ugyanekkor az intellektuális változások is növekvô jelentôségre tesznek szert. Ebben az életkori fázisban a gyermeki gondolkodás egyre kevésbé lesz én központú, és egyre logikusabbá válik. A közvetlen egocentrikus gondolkodás - amely nem képes egyszerre több szempontot figyelembe venni - fokozatosan átalakul több szempontú gondolkodásmóddá. Az irreverzibilis egyirányú gondolkodás helyére olyan megfordítható és rendszerbe szervezôdô gondolkodás lép, amely új perspektivikus lehetôségeket nyit meg az osztályozáson és differenciáláson alapuló fogalomalkotásban. A szimbolikus játékok még kulcsszerepet játszanak ezekben az években, de megjelennek az új jól szervezett játékok is, amelyek között különösen jelentôsek a sportjátékok. A sportban tanulja meg a gyermek a speciális szabályokhoz alkalmazkodást. Ez az életszakasz kritikus fejlôdési periódusnak tekinthetô az új élettapasztalatok során megszerzett megbízhatóság és
■
MAGYAR EDZŐ 33
2005/4
Természetes cukrok Glykémiás Indexe Alacsony GI – Fruktóz Közepes GI – Sucrose (kristálycukor) – Lekvár, méz, dzsem Magas GI – Glukóz Miért nem jó magas GI ételt fogyasztani edzés elôtt? Magas GI ételek piramis-szerû vércukor szintet hoznak létre, ami magas inzulin szintet von maga után. A magas inzulin szint gyorsan bejuttatja a cukrot a sejtbe és ez által lecsökkenti a vér cukor tartalmát. A vércukor szint kórosan alacsonyra csökkenését hypoglykémiának nevezzük. Hypoglykémia vészállapotot jelent e szervezet számára, mert az agy nem kap elég cukor formájú üzemanyagot. Edzés elôtt fogyasztott magas GI étel csökkenti az összpontosítást, nô a fáradtság, csökken a terhelhetôség edzésen és csökken a sport teljesítmény. A hypoglykémia stressz hatására szervezet szabályzó folyamatai a vércukorszint emelésre állnak be. Ez esetben a szervezet fehérjéket (többnyire izom) bont le és alakítja át vércukorrá. Magas inzulin szint lelakatolja a szervezet zsírraktárát, ezért az alacsony zsírtartalmú de magas GI szénhidrátot tartalmazó étrendek betartásakor sem sikerül a fogyás. A vércukor egyenletesen tartása optimalizálja az energia szintünket, mentális és fizikai teljesítô képességünket, maximalizálja a figyelem összpontosítást, valamint lehetôvé teszi a zsírfogyást testsúlycsökkentésnél. A verseny edzés alatt kiürült energia raktárak gyors pótlásának útmutatóját és az energiapótlásra alkalmas ételkombinációkat az alábbiakban foglaltuk össze. Energiapótlás útmutatója edzés-versenyzés után 1. Edzés/versenyzés után amikor csökkent az étvágy, fogyassz magas GI szénhidrát-dús ételeket. Ezek kis mennyiségben is sok szénhidrátot tartalmaznak: a. Alacsony rosttartalmú szénhidrátok, mint a fehér kenyér, rizs, táplálék kiegészítô sportitalok (turmixok) kis porcióban is magas szénhidrát tartalmaznak. b. Cukorban gazdag ételek mint juice-ok, édesített üdítôitalok és gyümölcsök (érett banán, füge, szôlô, mazsola, datolya, papaya) c. Sport energia szeletek és szénhidrát gel-ek.
Hogyan tudom maximálisan tartani a glikogén raktáramat versenyzés elôtt? A sportolás és versenyzés elôtt fogyassz alacsony GI-jû ételeket. Az alacsony GI ételek maximálisra töltik a glikogén raktárakat és kedvezôen stabilan tartják a vércukorszintet. A alábbi táblá-
zat minta étel kombinációkat tartalmaz az edzés elôtt fogyasztható ételekbôl. Két órával edzés elôtt fogyassz alacsony GI fôételt és 30 perccel elôtte egy alacsony GI snacket. Az alábbiak az edzés elôtt ajánlott alacsony GI ételek példáját tartalmazza.
Edzés/versenyzés ELÔTT fogyasz tásra ajánlott kiegyenlített GI ételek példája: FÔÉTELEK Tészta, spagetti – félkeményre fôtt, olíva olajjal és darált sült pulyka Borsos sült csirke zöldborsós rizzsel, (fele rizs fele borsó) ecetes uborkával Lencseleves, rántott csirke burgonya püré (1 maréknyi) és ecetes uborka Rántott sertés karaj babsalátával Rántott sertés karaj párolt sült padlizsánnal és citromos sárga bab saláta Rántott sajt párolt kukoricás zöldbabbal és pohár limonádé Sült csirke párolt zöldbabbal és cékla salátával Babfôzelék füstölt hússal Lencsefôzelék füstölt pulykával/csülökkel Zöldborsó fôzelék sertés pörkölttel Zöldborsó fôzelék tükörtojással Zöldbab/Lencse fôzelék fasírttal (zsemle helyett fôt sárgaborsó fasírtban) Zöldborsó leves, sült csirke cékla salátával Zöldbab leves, fokhagymás sült sertés karaj párolt piros káposztával Húsleves – benne fôtt karfiollal és répával, rántott hús ecetes uborkával Karfiol leves, sült hal és sült burgonya Zöld borsós sertés pörkölt galuskával/rizzsel és ecetes uborkával Rizses hús párolt sárga babbal és káposztasalátával Gombás csirkepaprikás rizzsel és paradicsommal
Töltött paprika – töltelékhez rizs helyett fôtt lencsét adjunk - daráljunk a hús közé Töltött káposzta pulyka csirke vagy sovány sertés húsból – rizs helyett adjunk fôtt lencsét, amit a húsba daráljunk bele. Desszertnek vanília puding meggyel, vagy déli gyümölcsbôl készült saláta. Paprikás burgonya kolbásszal és (v. pulyka darabokkal) savanyú káposztával Rakott burgonya tojással, darált pulyka paprikással és ecetes uborkával Rakott savanyú és kelkáposzta darált hússal és lencsés rizzsel
2. Alacsony GI ételek, mint a föld felett növô zöldségek (zöldbab, brokkoli karfiol), rostban dús hüvelyesek, magvas kenyerek és fôtt tészták (spagetti) kevésbé segítik a glikogén raktárak pótlását, ezért a regenerációs szakasz étrendjében nem jutnak elsôdleges szerephez.
tartalmaznak. Ezen ételek 1-3 porciójának (50-150 g) fogyasztása kimerítô edzés után biztosítja a gyors regenerációt. Ismételd meg ugyanazon mennyiségû étel fogyasztást 2 óra múlva vagy amíg a megszokott ételfelvétel helyre nem állt.
3. Amikor még az összeszûkült gyomor is korlátozza az evést, akkor se hozzuk a zsíros és túlzott fehérjét tartalmazó ételeket elôtérbe a szénhidrát bevitel rovására. Fogyassz elsôsorban szénhidrátban gazdag ételeket a megfelelô glykémiás index-el. Az alábbi ételeknek magas a glykémiás indexûek és kb. 50 g szénhidrátot
Fôétkezés közti étkezés (snack) Joghurt gyümölccsel (alma, barack, körte) vagy egy kávés kanál lekvárral vagy zöldes banán Zöldes banán (sárga zöld csíkokkal) dióval és limonádé Dió/mogyoró, 1 gyümölccsel: alma, narancs, 2 kis mandarin, körte – szezonban eper/málna/szederrel Sonka, sovány sajt, sárgadinnye Túrókrém (vaníliás) alma Eper turmix tejbôl Túró rudi és egy kisebb alma vagy körte Sovány túró fahéjas párolt almával Sovány túró narancs vagy ananász Müzli – zabpehely sovány tejjel Müzli – zabpehely joghurttal Natúr joghurt barack/eper lekvárral (1 kávés kanál) Alma dióval, mandulával Alacsony GI snack szelet
• 650-800 ml sport ital • 800 ml cukros ital • 500 ml gyümölcslé, juice • 1 és fél banán (közepes) • 3 közepes méretû gyümölcs • Lekváros szendvics: 2 vastag szelet kenyér vastagon lekvárral • 1 Energia szelet (rizs, kukorica pelyhes) • 1 átlagos tányér rizs
34 MAGYAR EDZŐ
■
Összefoglalás
Edzés/versenyzés UTÁN fogyasztásra ajánlott MAGAS GI ételek példája: FÔÉTELEK 1 sonkás és 1 lekváros fehérkenyér szendvics Tejsavó poros banánturmix, fôtt rizs Sült csirke rizzsel Majonézes burgonya saláta virslivel és narancs lé Rántott csirke burgonya pürével és piskóta tekercs Rántott sertés karaj héjában sült burgonya és 1 szelet torta Rántott sertés karaj párolt sült padlizsános rizs vagy köles Rizses hús párolt sárga babbal és sütemény Csirkepaprikás rizzsel és szôlô Rakott burgonya tojással és füge Gulyás leves sovány húsossal és sok burgonyával FÔÉTELEK KÖZTI ÉTKEZÉS (SNACK): Érett banán mézzel és mazsolával Joghurt lekvárral (3 kávéskanál) mandulával Lekváros/mézes fehérkenyér dióval Fehérje szelet banánnal
A testsúly csökkentés egyetlen megfelelô stratégiája a kalória enyhe csökkentése és a vércukorszint kedvezô szabályozása, amely biztosítja az energia egyensúlyt és a kalória egyenletes elosztását napközben. A sportolónak úgy kell idôzíteni az étkezését és folyadékpótlását, hogy soha sem legyen éhes vagy szomjas.
Irodalom 1. HawleyJ Burke L. (1998): Peak Performance training and nutritional strategies for sport. Sydney; Allen & Unwin 2. Foster-Powell K Brand-Miller J. (1995): International tables of glycemic index. American Journal of Clinical Nutrition 62(Suppl):871S-983S, 3. Olympic Coach. Never get hungry, never get thirsty. Volume 16, Number 4; 4-15, 2004 4. Fajcsák Zs (2005): A fogyás hét lakat alatt ôrzött titkai Víztérítô Kiadó Jakab
Tisztelt Szerkesztôség! A TF Aulájában 2005. szeptember 28-án ritka témájú konferencián vettem részt a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Edzôk Társasága rendezésében, melyet az Intim szféra és a sport kapcsolatáról, Tabuk nélkül címmel rendeztek. Dr. Frenkl Róbert, az MSTT elnökének vezetésével, Kriston Andrea, dr. Simon Zsolt, dr. Légrádi József és dr. Bakanek György elôadása, és a kerekasztal beszélgetés során. dr. Csermely Gyula, Klettner Anikó, dr. Kopa Zsolt, dr. Simóka Bea és dr. Csapó Gábor hozzászólásai alapján megdöbbentô adatok és tapasztalatok kerültek napvilágra. Mindezek azt bizonyítják, hogy komoly fizikai károsodásokat szenvednek el a hasi, medencealapi és intim zóna területén azok, akik nem megfelelô terhelésnek vannak kitéve, illetve akik még nincsenek tisztában azzal, hogy az izmok bizonyos feszülése, préselése különféle mozdulatokban milyen káros következményeket idézhet elô a szervi és szöveti felépítésekben. Kriston Andrea nagyszerû rendszere olyan tökéletesen felépített és eredményes gyakorlatokat tartalmaz mindezen problémák megszüntetésére, illetve elkerülésére, amelyeket minden fiatalnak, idôsnek, házasnak és egyedülállónak ismernie és végezni kellene naponta, s akkor életük is boldogabb, sikeresebb és egészségesebb mederben haladna. Az elôadást hallgatva, hatalmas felelôsségérzet támadt fel bennem, úgy is mint testnevelô tanárban, volt élsportolóban, többszörös magyar bajnokban, a TF és a Bp. Spartacus kosárlabdacsapata volt tagjában, és úgy is mint két sportoló gyermek anyukájában. Ráébredtem, hogy ezeket a tényeket minden testnevelô tanárnak és edzônek ismernie kellene, hogy képesek legyenek elôsegíteni a kívül-belül egészséges következményeket eredményezô sportolás lehetôségét. Véleményem szerint az intim szféra megfelelô edzése mellett a testnevelôknek és edzôknek meg kellene ismerni még olyan, eddig kevésbé használt lehetôségeket is a természetes teljesítményfokozásra, az ízületi sérülések elkerülésére, illetve a már meglévô krónikus sérülések gyorsabb rendbehozatalára, melyekre eddig kevesen szenteltek elég figyelmet. Így pl. a kü-
2005/4
OLVASÓI LEVÉL
lönleges légzôgyakorlatokra, amelyek nemcsak a koncentrációs képességet, hanem a vitálkapacitást, a vér magasabb oxigén-felvételét, és ezenfelül az energia szintet is növelik. Az izmok speciális lazításával, hajlékonnyá tételével fokozni lehet az izületi mozgékonyságot, minek következtében nagy százalékban elkerülhetôk a sérülések, illetve a régi sérülések jobb állapotba hozhatóak. A speciális tartások következtében az izom húzóereje kiváltja a csontsûrûség növekedését is. A különleges gyakorlatok hatására a belsô szerveket tartó szalagok és pólyák megerôsödnek, megvastagodnak, és a hasi szervek helyre kerülnek. A relaxációs technikák alkalmazásával javítható az összpontosítási képesség, emellett a mentális ellazulási készség és a versenyláz is pozitívan irányíthatóvá válik. Mindez pedig egy több ezer éve kipróbált rendszer, a jóga alkalmazásának keretén belül nagy segítség lenne a szakembereknek. A gát-torna itt is az összes gyakorlatnak az alapja. Ezekbôl mindenki annyit használhat, amennyire a sportolóknak szüksége van, ha már ismeri a választékot. Oktatóim engem is bevezettek ebbe a nagyszerû tudományba, illetve a tanulás ma is tart, és életem végéig folytatódik. De már ma is elmondhatom, hogy 30 év után a sportsérülések miatt többször operált térdemmel újra tudok guggolni, és a sarkamra ülni, és 55 évesen a spárgázás mellett egyéb komoly izületi lazaságra is szert tettem. A tökéletes egészségem mellett mindez azt is bizonyítja, hogy vannak még fejlôdési lehetôségeink idôsebb korban is, hát még fiatalon! Ma már én is oktatom a jógát a Gödöllôi Szent István Egyetemen, a kosárlabda és az aerobic mellett, és látom, hogy külön-külön és beleolvasztva más sportágak repertoárjába is, micsoda lehetôségek tárháza a jóga. Talán megérne a „Sport és Jóga” témakör is egy kongresszust! Tehát nagy a felelôsségünk nekünk testnevelôknek és edzôknek. Fôképpen úgy, hogy egyre szûkül a kör. Jövôre úgy néz ki, hogy nálunk az egyetemen is megszûnik a kötelezô testnevelés állami támogatás híján. Cseh Zsuzsanna testnevelô tanár
■
MAGYAR EDZŐ 7
2005/4
folyamat-jelleget hangsúlyoznak. A szakaszokhoz nem tartoznak konkrét évek, mivel ezek sportáganként változnak. Bloom (1985) kezdeti szakasznak (stage of initiation) nevezi a sporttal való kapcsolat elsô lépéseit. Ekkor a sportolás elsôsorban játékos mozgásformákat tartalmaz, játék és szórakozás jellemzi a tevékenységet. Pont ezért ebben a szakaszban kiemelkedô a család és az edzô szerepe. A család anyagi és erkölcsi támogatásának jelentôsége szintén meghatározó, ugyanis a korai életkorban e nélkül a fiatal nem kerülhet a sporttal kapcsolatba. A második fázis fejlôdés szakasza (stage of development), melyben az edzések jellege komolyodik, az edzésidô megnô, valamint megkezdôdik a sportági szakosodás. Ebben a fázisban kerül bevezetésre a versenyzés, mely teljesen új jelleget ad a sportolásnak. A tökéletesedés szakaszában (stage of perfection) a sportági döntéshozatal egyre inkább a sportoló határkörbe kerül, a szülô és edzô irányító hatása viszont csökken. A sportoló öntudatosabb lesz, figyelme ebben a fázisban egyértelmûen a sporttevékenységre és a maximális sportteljesítményre összpontosul. Cóté (1999) a tehetségfejlôdés folyamatában eltérô szakaszokat nevezett meg. Az elsô jelentôs szakasz számára a kiválasztás évei (sampling years), ami részben hasonlít Bloom elsô szakaszához. A hasonlóság a szülôk, gondozók hangsúlyos szerepére vonatkozik és a mozgás játékos formájára. Itt azonban minél több sportág kipróbálása a cél, amely majd segít a fiatal számára a legmegfelelôbb tevékenység kiválasztásá-
www. sportinfo.fw.hu
A Magyar Edzôk Társasága Baranya Megyei Szervezete BALOGH CSILLA könyvtáros közremûködésével – a korábban a TF által kiadott, de megszûnt sport-szakirodalmi tájékoztatók részleges pótlása céljából a fenti címen internetes sport-szakirodalmi tájékoztatót tett közzé. Itt megtalálhatók a testneveléssel, rekreációval, megelôzéssel, helyreállítással, a szabadidô- és versenysporttal és ennek utánpótlásnevelésével foglalkozó , igényes szakmai-tudományos magyar nyelvû: • folyóiratok, • könyvek, • részben folyóirat-cikkek. És innét elérhetô az 1o44 irodalmi adatot tartalmazó magyar edzéselméleti bibliográfia is.
A Jövô SC fiatal tehetségei: Verrasztó Dávid, Molnár Ákos, Gyurta Dániel, Verrasztó Evelyn, valamint Széles Sándor vezetôedzô és Wirt Balázs edzô
ban. A második szakaszt Cóté a specializációs éveknek hívja (specializing years), amelyben a sportoló nem csak egy sportágban fejleszti tovább képességeit, hanem esetlegesen több, jellegében egymáshoz hasonlító sportágban is. A képzés a továbbiakban a választott sportágra irányul alapos sport-specifikus képességfejlesztéssel. A befektetés évei (investment years) során a korábbinál lényegesen több és intenzívebb edzésmunkát végeznek a sportolók, itt már az intenzív sportági gyakorlás áll a teljesítmény középpontjában. A sportoló elhivatottsága és belsô motivációja nélkülözhetetlen a folyamatban.
Zárszó Az elméletek akkor érnek valamit, ha alkalmazhatók a gyakorlatra. Így van ez a tehetség témakörében is, ahol mi most ellentétes nézôpontokat ütköztettünk. Véleményünk szerint ez az ütközés elôsegítheti az elmélet fejlesztését, ugyanígy a gyakorlat kiteljesedését, sikerességét. Már korábban jeleztük, hogy eljött az idô a sport specifikus tehetségmeghatározásokra (Baumgartner, Bognár, Géczi 2005; Géczi és társai, 2005), mivel az általános megközelítések a sportági képzésben csak iránymutatók lehetnek. Talán ezek az elméletek és modellek továbbviszik a gyakorlati munkát, még akkor is, ha nem mindegyik válik be az edzôi munkában.
Szakirodalom Baumgartner Eszter, Bognár József, Géczi Gábor (2005): A tehetség fogalmának értelmezése: testnevelés szakos hallgatók álláspontja. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus Tanulmánykötet II. 35-38.
Baker, J., Horton, S. (2004): A review of primary and secondary influences on sport expertise. High ability studies, 15, 2, 211-228. Bloom, B.S. (1985): Developing talent in young people. Ballantine, New York. Czeizel Endre (2004): Sors és Tehetség. Urbis Könyvkiadó. Budapest Cóté, J. (1999): The influence of the family in the development of talent in sport. The Sport Psychologist, 13, 395-417. Ericsson, K.A. Krampe, R.T., Tesch-Römer, C. (1993): The role of deliberate practice in the acquisition of expert performance. Psychological Review, 100, 363-406. Ericsson, K.A., Charness, N. (1994): Expert performance: its structure and acquisition. American Psychologist, 49, 725-747. Ericsson, K.A. Lehmann, A.C. (1996): Expert and exceptional performance: evidence of maximal adaptation to task constraints. Annual Review of Psychology, 47, 273-305. Géczi Gábor, Révész László, Bognár József, Vincze Géza, Benczenleitner Ottó (2005): Talent and talent development in sport: The issue of five sports. Kalokagathia, 3, 113-123. Mönks, F.J., Knoers, A.M.P. (1997): Ontwikkelingpsychologie. 7th ed. Assen, Van Gorcum. Renzulli, J. (1978): The Enrichment Triad Modell: A guide for developing defensible program for gifted and talented. Creative Learning Press. Mensfield Center. Renzulli, J., Smith, L.H. (1981): The compactor. Creative Learning Press. Mensfield Center. Révész László, Bognár József, Géczi Gábor (2005): Pedagogical values reflected in elite sports: The case of talent. 10th Annual Congress, European College of Sport Science, July 13-16, Belgrade, Serbia (225).
6 MAGYAR EDZŐ
■
ISKOLA
TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség
Kreativitás
T Átlagon felüli képességek
CSALÁD
T: Tehetség
2. ábra. Mönks és Knoers többtényezôs tehetségmodellje potenciálja nem fejlôdhet optimális mértékben. Erre a gondolatmenetre építve, valamint a korábbi tehetségmodellek erôsségeit, illetve hiányosságait alapul véve alkotta meg Czeizel (2004) a 2*4+1 „sors” faktoros talentummodellt (3. ábra). A négy adottságfaktor egybeesése és a négy környezeti komponens hatása mellett a sors, mint külön faktor kerül megemlítésre a modellben. A modell szerint a sors faktor teszi lehetôvé, hogy az adottságokból realizált tehetség váljon. A sorsfaktort Czeizel három részre bontotta, melynek jellemzôi: 1. Korai halál (biológiai sors) ide tartozik az abortusz, balesetek, amelyek nem teszik lehetôvé a tehetség megjelenését; 2. Betegségek (önsorsrontás) közé sorolta az életmódot, szenvedélyeket, nemi bajokat és az öngyilkosságot; 3. Tehetségvesztés, talentumromlás (társadalmi sors) alkotói: a szegénység, rossz iskola, háború, bûntény.
Tehetséget befolyásoló tényezôk
Másodlagos tényezôk már kisebb hatással bírnak, ugyanakkor hiányuk a tehetség maximális kibontakozását meggátolhatják. Ide a család szocio-kulturális tényezôi és háttértényezôk tartoznak, mint például az edzés helyszíne, az irányítás jellege és formája, valamint az eszközök és a szakembergárda jellemzôi. Ezzel ellentétben Ericcson és munkatársai (1993, 1994, 1996) az edzésnek sokkal jelentôsebb, mintegy kizárólagos értéket tulajdonítanak, mint a velünk született tényezôknek. Elméletükben a tehetség tekintetében az edzésnek van elsôdleges szerepe, ugyanakkor emellett még fontos tényezônek számít a létesítmény-eszköz ellátottság, kitartás, monotónia-tûrés, és belsô motiváció. Ugyanígy jelentôsek az edzôk-szülôk, a munkaerkölcs, az edzés hatásai (élvezet, szellemi-pszichés kitartás, életmód) és kudarctûrô képesség (sérülés, financiális gondok, stb.) a tehetség kibontakozásában. Ericcson a feltevésére alapozva kidolgozta a tudatos gyakorlás elméletét, amely szerint az adottság nem
hat közvetlenül a kiváló eredmény elérésére, szerinte a genetikai mintánk nem befolyásolja közvetlenül a sportsikereket. Számításai szerint 10.000 óra tudatos és szakszerû edzésidô kell egy kiemelkedô sportbéli siker elérésére. Nem arról szól a modell, hogy olimpiai és világbajnokok neveléséhez ennyi idô kell, hanem a sportbéli kiválóság elérésérôl. Ennek ellenére elsô hallásra hihetetlennek hangzik az elmélet. Azonban birkózásban, karatéban, jégtáncban, középtávfutásban, labdarúgásban és gyeplabdában már empirikus kutatásokkal igazolt az állítás. Ha a gyakorlatra szeretnénk lefordítani, a sportági kiválóság szintjét szinte bárki elérheti, aki körülbelül 10 évet tud rendszeres, tudatos és szakszerû edzésmunkával és edzéskörülmények között tölteni. Vagyis ez a küszöbérték szükségeltetik a nemzetközi kiemelkedô eredmény eléréséhez, amennyiben az illetô motivált, kitartó, kudarctûrô képessége magas és környezete rendelkezik a szükséges eszközökkel és létesítménnyel. Ericcson és munkatársai úgy vélik, hogy, a sportban az edzés a fô tényezô a kiváló eredmény elérésében, és aki elvisel ilyen mennyiségû edzést, az biztosan eredményes sportolóvá véli. Az elmélet még bizonyításra vár a többi sportágban.
Ellentétek a tehetségfejlôdés elméletekben A szakirodalom tanulmányozása során a tehetséggondozás folyamatával kapcsolatban jelentôs különbségeket találni. A tehetségvizsgálatok két jelentôs képviselôje Bloom és Cóté eltérôen vélekedik a tehetségfejlôdés lépéseirôl és a lépések fô tevékenységformáiról. Mindkét kutató három szakaszt nevezett meg a folyamatban, ezek azonban más-más tartalmi és
CSALÁD
A tehetséget illetôen nem csak a modelleket érintôen találunk különbségeket. A tehetség összetevôi közül eltérô módon jelenik meg egyes tényezôk szerepe. Most két olyan elméletet hasonlítunk össze röviden, mely alapjaiban befolyásolhatja az edzôk utánpótlás-neveléssel kapcsolatos munkáját. Baker és Horton (2004) elsôdleges és másodlagos befolyásoló tényezôket említ a tehetség meghatározáskor. Elsôdleges tényezôként a velünk született adottságot, az edzést és a pszichológiai faktort említi. Elméletünk szerint ezek a tényezôk dominánsan felelnek a sportoló tehetségének kialakulásáért. Így ha sikeresek akarunk lenni, mindhárom tényezôt együttesen kell figyelnünk a kiválasztás és a tehetséggondozás folyamatában is.
2005/4
Iskola Speciális mentális adottságok
Általános értelmi adottság
Kortárs csoportok
T
Kreativitási adottság
Motivációs adottság
Társadalom
+ SORS
T: Tehetség
3. ábra. Czeizel 2*4+1 „sors” faktoros talentummodellje
■
MAGYAR EDZŐ 35
2005/4
PÓTOLHATATLAN VESZTESÉG ÉRTE A LABDARÚGÁST:
Elhunyt a mesteredzôk korelnöke – Baróti Lajos Halomban érkeztek, számlálatlanul barátaitól, tisztelôitôl az ország minden sarkából és persze külföldrôl is a karácsonyújévi üdvözlô lapok. Virággal és fenyôágakkal díszített széles asztalát minden nap újra és újra beborították a frissen érkezettek. Hallatlan népszerûségnek és tiszteletnek, megbecsülésnek örvendett, a szeretet ünnepét méltán érezhette volna különösképpen a sajátjának is, ha közismert szerénysége ezt nem tiltja, ám a szent napokat már nem érte meg: december 23-án életének 92ik esztendejében váratlanul és örökre távozott, szíve megszûnt dobogni. ● A halálra nem készült, de nem is félt tôle. Néhány héttel korábban, mint két földi, szegediek, a régi barátság okán – az egyik televíziós szereplése után – hosszan elbeszélgettünk, egyebek között a hajlott, elôrehaladott korról is, amelyet bölcsességére jellemzô derûlátással kommentált: – Tulajdonképpen bár küzdelmes, sôt idônként bizony nehéz, összességében azért szép életet éltem – magyarázta. – És a gondviselés hosszú élettel ajándékozott meg, s a betegségek is elkerültek. Hálás vagyok… Tudod, néha elgondolkodom, hány kiváló edzôtársam osztozott velem abban a megpróbáltatásban, keserû sorsban, amit a hiábavaló várakozások, a felfokozott és be nem teljesült ábrándok okoztak, s a csalódottság eredményeként hosszú éveken át idôrôlidôre szinte a fejét akarták venni vereségekért, kudarcnak ítélt eredményekért a szurkolók, a vezetôk, s a sajtó nem különben, amely ellenük hangolta közvéleményt. Az idô ellenben tárgyilagosan a helyére teszi a dolgokat, tárgyilagosan és józanul ítélkezik… A Puskás-féle aranycsapat korszakát követô években ugyan semmi sem volt elég, az utóbbi ínséges évtizedek eredménytelenségével összevetve viszont a maiak szemében és megítélésben immár szinte visszavágyott aranykornak tûnik a válogatott velem eltöltött idôszaka is. Megélhettem, s ez bizonyos elégtétellel tölt el… Sokan nem lehettek ilyen szerencsések. A kárpótlást, a tisztes megbecsülést én megélhettem – mások nem. ● Baróti Lajos köztiszteletnek örvendô kiváló ember, remek sportember, válogatott labdarúgó és nagy tekintélynek ör-
vendô mesteredzô volt. A magyar válogatott szövetségi kapitányai sorában ô vezette a legtöbb alkalommal a nemzeti tizenegyet, szám szerint összesen 117szer. ôt Sebes Gusztáv 69-cel, majd egyik kedves tanítványa, Mészöly Kálmán követi 61-gyel. ● Szegeden született 1914. augusztus 19-én. A városi együttesben, a Szegedi AK-ban 16 esztendôsen mutatkozott be. 1936–46 között a Szeged FC profi együttesében szerepelt. Németország ellen
1939-ben innen hívták meg a válogatottba (Magyarország-Németország 5-1, az Üllôi úti stadionban). Az 1940–41-es bajnokságban a szeged bronzérmet szerzett a nemzeti bajnokságban. Abban az évben, 1941-ben, másodszor is meghívást kapott a válogatottba, Zürichben Svájc ellen 2-1-re gyôztünk. Az elegáns stílusban játszó tehetséges fedezet1946-tól kezdôdôen két esztendôt töltött a Gyôri ETO együttesében, majd egy balszerencsés sérülés, lábtörés következtében fejezte be játékos pályafutását 1948-ban. A pá-
36 MAGYAR EDZŐ lyáról a pálya melletti kispadra került, nyomban edzôként folytatta ugyanis karrierjét. Négy évet töltött a Rába partján, majd az NB.I.-es Budapesti Postás edzéseit vezette rövid ideig, mielôtt 1953-ban „átigazolt” a Vasashoz, ahol elsô komoly eredményeit könyvelhette el. Az akkori rangos Közép-európai Kupát sorrendben kétszer nyerték a piros-kékek, s a második évben övék lett a hazai bajnoki aranyérem is. A sikerek eredményeként nevezik ki szövetségi kapitánynak, s csaknem egy évtizedik, kilenc évig vezeti a válogatottat. Három világbajnokságon vettünk részt: 1958-ban nem jutottunk túl a csoport küzdelmekbôl, 1962-ben csoportelsôként kerültünk a negyeddöntôbe. Az angliai 1966. évi vb-n a brazilokat kiütve kerültünk a legjobb nyolc közé, s ott véreztünk el. Tevékenyen részt vállalt az 1960-ban bronzérmet nyerô és 1964-ben arannyal remeklô olimpiai válogatott felkészítésében is. Vezérletével – az elsô Baróti korszakban – 80 mérkôzést játszott a nemzeti tizenegy – 43 gyôzelem,18 döntetlen és 19 vereség, s ez az összteljesítmény 65%-os tekintélyes együtthatót ad. ● A mester ezt követôen ismét klub munkát vállalt, az Újpesti Dózsával ért el emlékezetes sikereket: a lilák nyerték az 1967–70 közötti négy bajnoki idény három aranyát. Baróti a következô esztendôt Peruban a nemzeti válogatott szövetségi edzôjeként töltötte, majd két esztendôre visszatért a Vasashoz. Végül
■
1975-tôl újabb három évig töltötte be a szövetségi kapitányi posztot, kijutottunk az 1978-as vb-re, ahol a csoportmérkôzések után nem jutottunk tovább. Második szövetségi kapitányi periódusának eredménylistája: 37 mérkôzés – 19 gyôzelem – 9 döntetlen – 9 vereség. ● A teljességre törekvés igénye nélkül sem feledkezhetünk meg külföldön aratott sikereirôl, kivétel nélkül mindenütt öregbítette a magyar labdarúgás és sport jó hírét. 1979-ben az osztrák Wacker Innsbruck együttesével Osztrák Kupát nyert, majd a portugál Benfica szakvezetôjeként (1980–82), 1981-ben megnyerte a bajnokságot és a Portugál Kupát is. ● A magyar labdarúgásnak kétségkívül egyik, ha nem a legnagyobb edzô egyénisége távozott közülünk, szakmai hagyatékként olyan értékeket hagyott ránk, mint a tervszerû, koncepcionális csapatépítés, amely számos taktikai változat alkalmazására és gyors változtatására alkalmas. Szerény, mértéktartó, megfontol ember volt magánéletében és szakemberként egyaránt, remek pedagógiai érzékkel, sokoldalú igényeket támasztva játékosaival szemben a pályán és azon kívül is. Kivételes tekintélynek örvendett, 2000-ben az UEFA méltán jutalmazta Életmû Díjjal. ● Bozóky Imre, a Magyar Labdarúgó Szövetség akkori elnöke a következô
2005/4
szavakkal adózott tisztelettel Baróti Lajos elhunyta alkalmával: „A legjobb magyar edzô távozott az élôk sorából, egy olyan szaktekintély, akit nem csak itthon, hanem a világon mindenhol ismertek és elismertek. Köztudomású, hogy Baróti Lajos ült a legtöbbször a magyar válogatott kispadján, ám én azt tartom a legfontosabbnak, hogy elsô kapitánykodása idején megszakítás nélkül kilenc évig látta el feladatát, s négy világbajnokságon irányította válogatottunkat. Baróti edzôlegenda, aki életmûvével a futballedzôség alaptörvényeit véste gránitba: a kitartásét és a Csapatépítést.” ● Végezetül álljon itt a még élô „klasszikusok” közül – Puskás, Buzánszky, Grosics, Sándor –, a hajdani aranycsapat nagyszerû kapuvédôjének, Grosics Gyulának néhány búcsúzó szava a mesterrôl: „Régóta ismertem, 1946-ban Szegeden a Doroggal szerepeltem, s játszott ellenem, majd késôbb Gyôrben. 1957-tôl 62ig volt a szövetségi kapitányom, mélységesen tiszteltem, rendkívüli egyéniség volt, emberileg és szakmailag is. Bármennyire is felkészülünk a búcsúra, amikor megtörténik, nagyon nehéz elfogadni… Az utóbbi idôben sokat találkoztunk, váratlanul ért halálának a híre. Neki köszönhetô, hogy 1956 után egy új nagycsapatot sikerült felépíteni. Chilében 1962-ben ez a gárda rászolgált volna a világbajnoki döntôre.” Gallov Rezsô
■
MAGYAR EDZŐ 5
2005/4
A sporttehetség megközelítési módjai PERSPECTIVES OF GIFTEDNESS AND TALENT ISSUES IN SPORT Révész László, Géczi Gábor, Bognár József, Tóth László Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest
Összefoglaló A cikk szerzôi a sport tehetséghez kapcsolódó szakirodalmat tekintették át kritikai elemzô munkájuk során. A téma hazai és a külföldi szakirodalmában számos lényeges tartalmi különbség találtható, melyeket, úgy véltük, érdemes megosztani az edzôkollégákkal. Cikkünkben bemutatjuk a sporttehetség meghatározások két fô irányvonalát, amelyek látványosan különbözô irányba terelik a sporttehetség kutatásokat és alkalmazásuk lehetôségét. Erre építve megismertetjük a téma szempontjából három legjelentôsebb tehetségfejlesztési modellt. Kulcsszavak: sporttehetség, elméletek, tehetségfejlesztés
Bevezetés A versenysport megkívánja a fiatal sportolók folyamatos és objektív mérését a kiválasztás és beválás folyamatának elôsegítése érdekében. Köztudott, hogy a csúcsteljesítmény eléréséhez a legjobb adottságokkal rendelkezô sportolókra van szükség, ugyanakkor az sem vitatott, hogy az edzés minôsége és mennyisége döntô tényezô a folyamatban. A prioritások és gyakorlati útmutatók érdekében a sportszakma ma tehetségkutatási elméletek és erre épülô konkrét módszerek felállításán dolgozik. A szakirodalom elemzése során sajnálatosan kevés sportcentrikus tehetség-
vizsgálattal találkozhat az olvasó (Géczi, Révész, Bognár, Vincze és Benczentleitner; 2005). A sporttehetség vizsgálatok csakúgy, mint a kreativitás és az általános tehetség vizsgálatok az intelligencia felmérésbôl fejlôdtek ki, emiatt a pszichológiai jelleg erôsen dominál a kutatásokban. Számunkra a pszichológiai kutatások hasznos információt nyújtanak, ugyanakkor a gyakorlat érdekében ezen eredményeket sportág specifikusan rendszerezni és alkalmazni szükséges (Révész, Bognár, Géczi, 2005).
Fontosabb tehetségmodellek A tehetség-értelmezések egyik jelentôs állomása a különbözô tehetségmodellek kidolgozása és ezek gyakorlati megfeleltetése volt. Mi most három modellt emeltünk ki, melyek nagymértékben befolyásolták a tehetségkutatások irányát az elmúlt pár évtizedben. Elsôsorban a sport szempontjából értelmezhetô modelleket választottuk és vizsgáljuk hatásuk szerint. Renzulli (1978) volt az elsô jelentôs modell kidolgozója, azóta szinte megszámlálhatatlan hasonló modell jelent meg a tudományos és ismeretterjesztô folyóiratokban is. Renzulli tehetségmodellje (1. ábra) a tehetséget egy háromtényezôs ábra metszéspontján helyezte el. A modellben a feladat iránti elkötelezettség, a kreativitás és az átlagon felüli képességek jelentek meg, mint tehet-
Feladat iránti elkötelezettség
Kreativitás
T Átlagon felüli képességek
T: Tehetség Legendás szakemberpáros: dr. Botár Zoltán (balra), a labdarúgó-válogatott méltán megbecsült orvosa, és Baróti Lajos, az egyik legerdeményesebb szövetségi kapitányunk (Torino – 1977). Mindketten örökre távoztak, úgy érezzük – hiányuk pótólhatatlan
1. ábra. Renzulli háromkörös tehetségmodellje
ség-összetevôk. Ahogy a modellbôl jól érzékelhetô, ezen tényezôk a tehetséget mint belsô adottságok együttesét jellemezték. A jó adottságokkal rendelkezô fiatalok ezen összetevôk kiemelkedô interakciójára képesek, és tehetségüket szinte bármilyen potenciális területen képesek kinyilvánítani (Renzulli és Smith, 1981). A kutatások elôrehaladtával eljutottunk oda, hogy minden bizonnyal kevés az egyén veleszületett adottsága és belsô igénye ahhoz, hogy képességei kibontakozzanak (Mönks és Knoers, 1997). Ezzel Renzulli modelljének az adottságok elsôdlegességét hirdetô eszméitôl mintegy eltávolodva a környezet erôteljes befolyásoló hatásáig értünk el. A modell szerint annak a fiatalnak nincs esélye optimális mértékû fejlôdésre, akit a környezete nem fejleszt következetesen és tudatosan. Mönks és Knoers (1997) többtényezôs tehetségmodelljében három olyan tényezôt hangsúlyoz, amelyek intenzíven hatnak a tehetség kibontakozására, ezek a család, az iskola és a társak. A modell a három külsô tényezô közül a családnak tulajdonította a legnagyobb szerepet, mivel a család biztosítja az egészséges testi, fizikai, értelmi, szellemi, erkölcsi és érzelmi fejlôdést a gyermeknek. Az iskola a család vezetô szerepe után jelenik meg, amely során a tanárok folyamatosan figyelik a tanulók fejlôdését és ennek megfelelôen tervezik a nevelési-oktatási folyamatot. A pedagógusok feladata, hogy a kiemelkedô képességeket felismerjék és az életkornak, illetve érdeklôdésnek megfelelôen továbbfejlesszék. Ugyanígy a pedagógusok hatáskörébe tartozik, hogy a kiemelkedô adottság felismerése után a gyermeket a számára legideálisabb szakemberhez küldje. A modell harmadik tényezôjét a kortársak jelentik, amelybe itt nem a hasonló korú, hanem a hasonló képességû gyermekek tartoznak. Bizonyos helyzetekben a gyengébb képességû gyermekek akadályozhatják a jó adottságúak optimális továbbhaladását, így az iskolának jut az a feladat, hogy differenciált oktatás keretében biztosítsa a maximális fejlôdés lehetôségét. A történelem gyakran mutat olyan példát számunkra, ahol a környezet bizonyos okok miatt nem képes gyermek képességeit fejleszteni, így a gyermek
4 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
Számvetés és tervek Az újkori idôszámítás sem hozott e tekintetben változást, egyik év után jön a következô, alkalmat adva arra, hogy mindenki mérleget készítsen a múltról és terveit, vágyait számbavéve tervezze a jövôt, azaz a következô esztendôt. Ezért az évfordulók idôszaka általában az összegzések és tervezések idôszaka is. Különösen igaz ez az olyan szervezetek esetében, mint amilyen a Magyar Edzôk Társasága, amelytôl tagsága ezt jogosan el is várja. Az évértékelések, elôrejelzések – ezt ismerjük a politikából – lehetnek derûlátóak, pesszimisták, megengedôek, kritikusak, különbözô hangnemûek, lehet céljuk a valóságos helyzet ábrázolása vagy elfedése. Jelen esetben ezeket a buktatókat szeretném elkerülni – remélem sikerülni fog – és igyekszem a valóság, a realitás talaján maradni, a feketét nem rózsaszínûnek ábrázolni, a vágyakat és tényeket nem összekeverni mondandómban. Ezekbôl az elvekbôl kiindulva állapíthatom meg, hogy 2005-nél voltak már sikeresebb éveink, mert ez kicsit „karcsúbbra” sikeredett, mint eredetileg terveztük: ➢ konferencia-programunk a 2004-es olimpiai évhez képest szegényebb volt. Nem tudtunk önálló konferenciákat, továbbképzéseket szervezni, társszervezôkként, partnereink az MSTT és a TFTI voltak, ➢ a Magyar Edzô 2004/4-es száma átcsúszott a 2005-ös évre és ugyanez történik a 2005/4-es számmal, amely most 2006-ban jelenik meg, ➢ az informatikai fejlesztés üteme az anyagi források szûkössége miatt lelassult, elmaradt a tervezettôl, ➢ az etikai-jogi érdekvédelem területén az elsô lépéseket megtettük ugyan, de az etikai-jogi bizottság létrehozása még várat magára, ➢ taglétszámunk növekedésének üteme csökkent, különösen kedvezôtlen a tagdíjfizetési fegyelem, a tagság közel felének van elmaradása, ➢ tagságunk aktivitása, beleértve az Elnökséget is, sok kívánnivalót hagy maga után, célkitûzéseink, szándékaink ellenére nem sokat javult, ➢ anyagi forrásaink csökkentek, fôbb partnereink, mint a MOB, NSSz forráshiánnyal küszködtek és a Sporthivatal mûködési támogatása sem közelítette meg az elôzô évit, ➢ s végül a rendelkezésre álló források is tervezhetetlenek voltak az említett bizonytalanságok miatt. Elért eredményeink, tevékenységünk számbavétele után ugyanakkor azt sem
lehet mondani, hogy sikertelen év lenne mögöttünk, mert: ➢ a társrendezôként szervezett konferenciák; • Szemtôl-szemben a doppinggal – doppingkérdés ma és a jövô stratégiája, • Intimszféra és a sport, tabuk nélkül • V. országos sporttudományi kongresszus sikeresek, színvonalasak, nagy létszámot megmozgatóak voltak, ➢ a Magyar Edzô tartalmát, külalakját tekintve is fejlôdött, elismert, elfogadott szakmai fórummá vált. A gazdag tartalommal megjelent lapszámokban – elismert szaktekintélyektôl – a sportedzés módszertanának széles skálája megtalálható; a sporttáplálkozástól a doppingellenes fellépésig, ➢ ha az informatikai fejlesztés üteme el is maradt a tervezettôl, a weboldalak gyakoribb frissítésével így is sikerült naprakésszé tenni a honlapot és bôvíteni az információs lehetôségeket. Új menüpont az Antidopping Fórum, ➢ nemzetközi kapcsolataink fejlôdtek, kiemelkedô siker volt, hogy tagtársunkat, dr. Petrovics Lászlót a TFTI igazgatóját a Nemzetközi Edzôképzési Tanács (ICCE) európai alelnökének választották meg és a METet felvették a Nemzetközi Edzôképzési Tanácsba, ➢ titkárságunk – nem kis harc árán – kedvezô elhelyezést kapott a Magyar Sport Házában, ➢ a TFTI-vel közös, sikeres pályázatok révén csökkenteni tudtuk forráshiányunkat, ➢ a Mesteredzôi Kollégium – a megszokott alapos, körültekintô munkával – 5 kiváló teljesítményt nyújtó edzônek; Kásás Zoltának (vízilabda), Komlódy Zsoltnak (öttusa), Petrov Anatolijnak (úszás), Rapcsák Károlynak (evezés) és Skaliczki Lászlónak (kézilabda) ítélte oda 2005-ben a Mesteredzôi Díjat. Ezek az eredmények – annak ellenére, hogy szerettünk volna többet tenni –, valamint a TÁRSASÁG társadalmi elfogadottsága megfelelô alapot jelentenek a 2006. évre tervezett tevékenységek elvégzéséhez, a célok megvalósításához. Abból kiindulva, hogy a magyar sport eredményességének kulcstényezôje a sportszakemberek magas szintû felkészültsége és tevékenységük erkölcsianyagi elismerése, a MET 2006-ban há-
■
MAGYAR EDZŐ 37
2005/4
Dr. Hepp Ferencre emlékeztünk a TF-en (RÉSZLETEK PROF. ISTVÁNFI CSABA EMLÉKBESZÉDÉBÔL)
rom kiemelt tevékenységet, területet sorol legfontosabb feladatai közé; 1. a folyamatos továbbképzés rendszerének (rendszeres szakmai konferenciák, színvonalas kiadványok) fejlesztése, bôvítése; 2. az edzôi érdekvédelem szervezeti kereteinek bôvítése, hatékonyságának javítása; 3. a kiemelkedôen sikeres edzôi-szakmai tevékenység nagyobb erkölcsianyagi megbecsülése, a meglévô lehetôségek növelése. Ahhoz azonban, hogy célkitûzéseinket meg tudjuk valósítani, elsôsorban anyagi biztonságra van szükségünk. Ezt egyrészt a forrással rendelkezô állami és társadalmi szervezetek, mint a Nemzeti Sporthivatal, a MOB, az NSSz támogatásaiból, különbözô pályázatok révén, másrészt az üzleti szférából szerzett támogatásokkal, a taglétszám növelésével, a tagdíjfizetési morál javításával tudjuk elérni. Ez utóbbi nemcsak a befolyó tagdíjak miatt fontos, hanem a Társaság, tagjaink presztizse, önbecsülése miatt is. Nagyon rosszul néz ki ugyanis, ha azok, akiknek az érdekében tevékenykedünk, kérünk, akiknek a megbecsülését hiányoljuk - nem becsülik eléggé saját Társaságukat. Ráadásul nem is fair úgy akarni, kapni másoktól bármit is, hogy mi magunk nem teszünk meg érte mindent. Ezért, amikor minden edzôtársamnak, a MET minden tagjának sikeres és eredményes tevékenységet kívánok az új esztendôre, egyben kérek mindenkit, nyújtson segítséget, mûködjön közre a MET taglétszámának növelésében, a tagdíjfizetési morál javításában annak érdekében is, hogy a MET nagyobb súllyal léphessen fel, többet tehessen a magyar edzôi kar érdekében. Dr. Ormai László a MET elnöke
Életének 72 évében, 25 évvel ezelôtt, 1980. november 27-én váratlanul elhunyt Hepp Ferenc. A TF, a MOB, a MKOSZ, az MTTOE, a hazai sporttudomány képviselôi, a kollégák, a tanítványok, a tisztelôk nevében köszöntöm azokat, akik eljöttek, hogy kôbe vésett emlékszobra elôtt hálával és köszönettel gondoljuk Hepp Ferencre és méltassuk azt a gazdag életpályát, amelynek fénye beragyogta és termékennyé tette környezetét. Ki is volt Hepp Ferenc, akit a fiatalabb generáció talán már nem is ismer?
Hepp Ferenc 1909-bn Békésen született. Édesapját 3 éves korában elvesztette, édesanya nehéz körülmények között nevelte. A kis Feri kelmefestô inasnak állt be, majd szakmunkás vizsgát tett, késôbb leérettségizett. A kiváló sportoló és jó tanuló útja a TFre vezetett, ahol a kollégium jelentette számára a családot. Az 1933/34-es tanévben ô a TF legjobb tanulója, rangelsô és 1934-ben ösztöndíjjal a svájci Genfben tanul, ahol a nemzetközi mezônyben szintén rangelsô. 1934 után ösztöndíjjal az amerikai
Springfieldbe, a kosárlabdázás ôshazájába kerül és Master of Education testnevelô tanári diplomát szerez. 1935-ben az Iowa University hallgatója, ahol megszerzi a PhD. tudományos fokozatot. 1937-ben hazatér és a TF-en tanársegédi állást kap. 1941-ben kinevezik a TF rendes tanárává. 1942-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen doktori címet szerez. Diplomája: „A célbadobás lélektani elemzése.” 1943/44-es tanévben kezdeményezésre bevezetésre kerül a „Tudományos kutatás alapja” elnevezésû tantárgy, megteremtve ezzel a sporttudományos kutatómunka alapjait. 1947-1951-ig a TF igazgatója. A TF társadalmi küldetését így fogalmazta meg: „A TF a magyar testnevelési és sportmozgalom legmagasabb szintû szakemberképzô, módszertani és tudományos intézete.” Ennek szellemében megújította és korszerûsítette a fôiskola mûködését. 1951-ben „nyugatos múltja” miatt leváltják. Nem keseredik el, a tudományos élet és a kosárlabdázás felé fordul. 1954-ben alapítója a Testnevelési Tudományos Tanácsnak. 1956-ban alelnöke az UNESCO mellett mûködô Sporttudományos Világtanácsnak. 1956-1980 között, haláláig elnöke a Magyar Kosárlabdázok Országos Szövetségének, és a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség európai társelnöke. A nemzetközi kosárlabda élet irányítója. Kérdés, hogy ez a rendkívül sikeres életpálya mit üzen nekünk az utódoknak. A sportvezetôi erényeken túl melyek voltak azok az emberi tulajdonságok, amelyek alapján Hepp Ferenc bekerült a kosárlabdázok világhírû panthenonjába, a Hall of Fame-be. Kiemelkedô személyiségjegyei voltak: a tudásvágy (7 nyelven beszélt!), a szerénység, a versenyszellem, a segítôkészség, a diplomáciai érzék és a hûség. Hepp Ferenc hûséges volt szülôföldjéhez, Békéshez, hazájához Magyarországhoz, hûséges volt családjához és a TFhez is. Most, amikor elhelyezzük az emlékezés és tisztelet koszorúit, példáját követve fogadjuk, hogy megkíséreljük törekvéseit valóra váltani.
38 MAGYAR EDZŐ
■
2005/4
A. Sieron: Mágneses terek alkalmazása az orvostudományban Elôszó a magyar kiadáshoz A világmindenség természetes mágneses terei már az elsô életformák megjelenése elôtt is léteztek. Szerepük az evolúcióban vitathatatlan. Az emberi szervezetben számos olyan folyamat megy végbe, amelynek irányításában elektromos erôk vesznek részt, s ezeket természetes mágneses terek mûködése hozza létre. ... Aleksander Sieron professzor és munkatársai az elsôk között teremtették meg a lüktetô mágneses terek és orvosi alkalmazásuk megfelelôen dokumentált, tudományos alapját. A munkacsoport által megalkotott VIOFOR.JPS mágneses stimulációs készülék világszerte ismert találmány. Az általuk eddig megjelentetett tudományos közlemények, könyvek és monográfiák a mágneses tereknek a klinikai gyakorlatban való alkalmazásáról szólnak. A könyv a téma részletes szakirodalmi feldolgozását is tartalmazza, s a gyakorlati munka eredményeit nemzetközi összehasonlításban is értékeli. Ismerteti a magnetoterápia és a magnetostimuláció alkalmazásának, valamint mellékhatásainak ellenjavallatait. A könyv magyarországi megjelenése, valamint a Viofor magnetostimulációs készülék elterjedése és mûködtetése az eddigi tapasztalatok alapján sikeres lesz, s javítani fogja az emberek életminôségét, hiszen jól kiegészíti a gyógyszeres kezeléseket. Dr. Pucsok József egyetemi tanár
A fordító elôszava Az utóbbi években egyre több és színvonalasabb közlemény ad hírt a fôleg a biorezonancia elvét kihasználó ingerek biológiai egységekre gyakorolt hatásáról. Több szaklap (például Journal of Bioelectricity, Bioelectrochemistry and Bioenergeering, Bioelectromagnetics, Biochemistry and Bioenergetics, stb.) valamint tudományos társaság (European Bioelectromagnetics Association) kiemelten foglalkozik e tárgykörrel. Számtalan az orvostudomány egyes ágai tekintélyes szaklapjainak száma, melyekben e témájú közlemények jelentek meg (pl. Journal of Bone and Joint Surgery, JAMA, Radiology, Lancet, Clinical Orthopedics, Teratology, Nature, American Journal of Epidemiology, International Journal of Neuroscience, Journal of Cell Biochemistry, Cell Tissue Research, Archives of Otolaringology, Head and Neck Surgery, Life Sciences, Brain Research, Carcinogenesis, Journal of Foot and Ankle Surgery, European Journal of Ophtalmology, Clinical Rheumatology, stb.) Sajnos igen csekély az e témát érintô magyar nyelvû forrásmunka. Sieron professzor munkája egyrészt ismerteti az alapokat, azaz hasznos lehet azok számára is, akik érdeklôdése mostanában fordul a non-invazív eljárások e területe felé. Ugyanakkor széles irodalmi áttekintést és irodalomjegyzéket nyújt a témában haladónak számítók számára is. Dr. Dobos József
Budapest, 2003. 235 old. 143 x 207 mm, fényes- fóliás keménytábla, Ára 9,900.- Ft + postaköltség Utánvétellel megrendelhetô: a kiadótól: Farkas Jánostól +36 20 450-2886 valmint a Med & Life Kft -nél tel: +36 1 212-0714,
[email protected], megvásárolható Medicina országos könyvesbolt hálózatánál, a Mediprint orvosi könyvesboltban : Budapest, V. Múzeum krt.17. és a MELANIA Orvosi szaküzletben 1088 Budapest Bródy S. utca 23/a Pannon könyvesboltban: Keszthely, Kossuth u 40.. Megrendelhetô: Magyar Sporttudományi Társaság 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax : 460-6980, mobil: 06-30991-0203
Tartalom Dr. Ormai László Számvetés és tervek ............................................................................................. 4 Révész László, Géczi Gábor, Bognár József, Tóth László A sporttehetség megközelítési módjai ................................................................. 5 Kun István Labdarúgó korosztályos képzés 6-11 éves korig ................................................. 8 Géczi Gábor, Nagy Attila Kapusok kiválasztása ........................................................................................... 12 Frenkl Róbert Sportvétség vagy bûnügy? ................................................................................ 15 Kolláth György Jogi szakmai vélemény a doppingolásért megállapítható jogi felelôsség alapvetô kérdéseirôl .................................................................. 17 Gallov Rezsô Bosman és Balog az európai labdarúgó forradalomért ................................... 22 Dobozy László A TF Lovaskultúra szakirány elsô féléve ............................................................ 24 Munkácsi István, Hamar Pál, Kovácshegyi Ferenc, Bodony Gabriella, Osváth Péter A vállízületi mozgékonyság fejlesztése a tornasportban három sportág gyakorlatanyagának felhasználásával I. ................................. 26 Fajcsák Zsuzsanna Teljesítmény-optimalizáló táplálkozás ............................................................... 31 Gallov Rezsô Elhunyt a mesteredzôk korelnöke – Baróti Lajos ............................................. 35 Dr. Istvánfi Csaba Dr.Hepp Ferencre emlékeztünk a TF-en ............................................................. 37
Közlési feltételek A kéziratokat egy példányban, szimpla sortávolsággal, az A/4-es lap egyik oldalára 12-es betûnagysággal, Times New Roman betûtípussal gépelve kérjük elkészíteni. Emellett kérjük az anyag megküldését számítógépes adathordozón is: 1.44-es floppylemezen, vagy e-mail-en. A dokumentumokat “stílus” alkalmazása nélkül Word 6.0-ás formátumban, a táblázatokat szintén Word 6.0-ás formátumban, az illusztrációkat (kép, ábra, grakikon) nyomdai sokszorosításra alkalmas nyomaton vagy formátumban (JPEG, TIFF) elmentve kérjük. A dokumentumok azonosításához kérjük az összes információt megadni (könyvtár-, fájl, munkalapnév stb.). A kézirat gépelt terjedelme az 5, az ábrák, táblázatok a 3 gépelt oldalt lehetôleg ne haladják meg. A táblázatokat és ábrákat a szövegtôl elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön lapokon kérjük 1 példányban mellékelni. A táblázatokat és az ábrákat számozással és címmel kérjük ellátni. Az ezeken esetleg feltüntetett jelek, rövidítések magyarázata is szerepeljen, azaz a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legyenek. A táblázatok, ábrák címét kérjük megadni (Pl. 1. ábra /Térd feszítés, hajlítás). A táblázatok és ábrák helyét kérjük a szövegben megjelölni (pl. 2. ábra). Az elsô oldal a szerzô(k) nevével (“dr” és egyéb cím vagy beosztás megjelölése nélkül) kezdôdjön, alatta az intézet, intézmény nevét kérjük megjelölni. Ez alatt a tanulmány (kifejezô, de minél rövidebb) címe következzen nagy kezdôbetûvel és kis betûkkel folytatva. Maximum 20 soros összefoglalót kérünk, alatta a kulcsszavakkal (maximum 5). Az összefoglaló tartalmazza a kérdésfeltevést, az eredményeket és a következtetést. Az összefoglalókat követô tanulmány szövegét célszerû bevezetésre, a módszerekre, az eredményekre, a megbeszélésre és a következtetések fejezetekre tagolni. Az új bekezdések a sor elején kezdôdjenek, és ezt sorkihagyás (ne behúzás) jelezze. A lábjegyzetek a szöveg végére kerüljenek. Az irodalomjegyzékben folyóiratnál: a szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a mû címe eredeti nyelven, a folyóirat neve, a lapszám, a terjedelem: kezdô és befejezô oldalszám szerepel. Pl.: Friedmann, B. – Bärtsch, P. (1999): Möglichkeiten und Grenzen des Höhentrainings im Ausdauersport. Leistungssport, 3. 43-48. Könyvnél: a Szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a könyv címe (eredeti nyelven), a kiadó neve, városa, esetleg a könyv utolsó számozott oldalszáma. Pl: Carl, K. (1983): Training und Trainingslehre in Deutschland. Verlag Karl Hofmann, Schorndorf. 298 p. A szöveg közben a hivatkozás a szerzô(k) nevével és az évszámmal történjen, pl. Friedmann (1999). Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak a szerzônek a nevét és levelezési címét (e-mail címét), akit az esetleges érdeklôdôk toA szerkesztôség vábbi információkért megkereshetnek.
SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR TF TOVÁBBKÉPZÔ INTÉZET 1123 BUDAPEST, ALKOTÁS U. 44. TEL.: 487-9247 FAX: 356-5966 MAGYAR EDZÔ Hungarian Coach 8. évf. 2005. 4. Megjelenik negyedévenként Elôfizethetô a szerkesztôségnél kapható csekken Éves elôfizetési díj: 2500,- Ft Felelôs szerkesztô dr. Mónus András Szerkesztô Gallov Rezsô Olvasószerkesztô Bendiner Nóra Szerkesztô kollégium dr. Harsányi László elnök dr. Bakanek György Haász Sándor Köpf Károly Medvegy Iván dr. Szabó S. András dr. Szabó Tamás dr. Tihanyi József Kiadja a Magyar Edzôk Társasága Elnök: dr. Ormai László Fôtitkár: dr. Tamás István Titkárság és szerkesztôség 1146 Budapest Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: (36-1) 460-6981 www.met.iif.hu
[email protected] Hirdetésfelvétel a szerkesztôség címén Borító, lapterv és tipográfia Somogyi György Címlapfotó: Hajdú Krisztina www.lovasfoto.hu Nyomdai munkálatok PENTI Nyomda, Budapest ISSN 1418-6764 Támogatók Nemzeti Sporthivatal Magyar Olimpiai Bizottság Nemzeti Sportszövetség Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány
