Tartalom Public transport models

Tartalom

Public transport models

• • • • • • •

A közösségi közlekedés bemutatása A közösségi közlekedés gazdasági tényezői A közösségi közlekedés környezeti tényezői A közösségi közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés finanszírozása Közösségi közlekedési szerződések és megbízások Gyakorlati projektek

Tartalom


• • • • • • •


Mi a közösségi közlekedés? Public transport models

A közösségi közlekedés magába foglalja valamennyi közlekedési rendszert, amelyben az utasok nem saját járműveikben utaznak, hanem közösen használják a közlekedési eszközt. Általában menetrend szerinti szolgáltatást kínál meghatározott útvonalakon, előzetes helyfoglalás nélkül.

A közösségi közlekedés számos típusa Public transport models

• •

• • • • • •

Autóbusz, trolibusz és helyközi busz Vasút – Helyközi, távolsági és nagysebességű vasút – Villamos és helyiérdekű vasút Gyors közlekedési eszközök (metró) Kábelvasút (sikló) Komp és egyéb vízi eszközök Taxi (ha közösen használják) Repülőgép Egyéb?


A közösségi közlekedés értéket képvisel a helyi gazdaság és társadalom számára! Erősíti a gazdaságot • A rendszer megváltoztatása (társadalmi változás is) • Az autófüggő életmód megszüntetése • Biztonságos és környezetbarát munkahelyek (a település legnagyobb munkáltatója) • A közösségi közlekedés minden forintja 4 forint a gazdaságnak)

Lélegzethez juttatja a bolygót • Közlekedés = a teljes energiafogyasztás 30%-a (az EU-ban) | az üvegházgázkibocsátás 19%-a a világon • A közösségi közlekedés 3-4-szer kevesebb energiát fogyaszt utaskilométerenként

Mindenkit elvisz mindenhová • Egy település csak a közösségi közlekedés segítségével működhet hatékonyan • A leginkább költséghatékony mobilitási mód • Összeköti az embereket a munkahelyükkel és szabadidős tevékenységeikkel • Egészséges életmódot és biztonságot nyújt

Enyhíti a forgalmi torlódást • Hatékonyabban használja a városi teret, mint egy autók dominálta társadalom • Egy autós ingázó 90szer annyi teret foglal el, mint aki vonattal közlekedik • A torlódások korlátozzák a városokat

Forrás: UITP

Tartalom




Alapvető piaci dinamizmusok (1/3) Price

D

D*

Price

S

D

S

PE* PE

PE

QE

Quantity

QE QE*

Quantity


Alapvető piaci dinamizmusok (2/3)

S* Price

Price

D

D

S

S

PE* PE

PE

QE

Quantity

QE* QE

Quantity

Személyszállítás rugalmasságai Public transport models

A változás méréséhez az árrugalmasságot használjuk… Közlekedés rugalmasságai (Goodwin 1992) Rövidtáv

Hosszú táv

Benzinfogyasztás a benzinár tekintetében

-0,27

-0,71

Forgalom mértéke a benzinár tekintetében

-0,16

-0,33

Busz iránti kereslet a jegyár tekintetében

-0,28

-0,55

Vonat iránti kereslet a jegyár tekintetében

-0,65

-1,08

Közösségi közlekedés a benzinár tekintetében Autóbirtoklás a köz. közlekedés költségei tekintetében

εp=

-0,34 -0,1 és -0,3 között

Autó

Busz

Vasút

Légi közl.

Városi utas, ár

-0,47

-0,58

-0,86

Városi utas, járművön töltött idő

-0,22

-0,60

-0,60

Helyközi utas, ár

-0,45

-0,69

-1,20

-0,38

Helyközi utas, utazási idő

-0,39

-2,11

-1,58

-0,43

mennyiség változása % ár változása %

Rugalmas kereslet: |ε| > 1 ε=1 Rugalmatlan kereslet: |ε| < 1

… és megváltoztatjuk a meghatározó tényezőket a közösségi közlekedés javára Public transport models

Közlekedési mód kiválasztása az út célja szerint

Meghatározó tényezők • •

• • • • • •

Autós parkolóhelyek hozzáférhetősége és költsége Forgalmi viszonyok, torlódások / úthálózat kapacitása Benzin ára Közösségi közlekedés viteldíja Közösségi közlekedés sűrűsége Utazás időtartama / útvonala közösségi közlekedéssel Személyi biztonság Otthon közelsége a közösségi közlekedés megállójához

Közösségi közlekedés fejlődésének hatása a használatra

Forrás: OECD Projekt a háztartások szokásairól és környezetvédelmi politikáról

Miért támaszkodjunk a közösségi közlekedésre? Public transport models Előnyök

Hátrányok

Alacsonyabb kiadást jelent a közösségnek

A meghatározott útvonalak nem praktikusak

Energiahatékonyság

A menetrend szerinti indulási időpontok nem megfelelőek

Kisebb ökológiai lábnyom / szennyezés

Nincs privát szféra / korlátozott kényelem

Nagyobb biztonság

Korlátozott tér

Alacsonyabb forgalmi torlódás Kisebb területet foglal el Javul a hozzáférhetőség

Javul a mobilitás

Tartalom


A közösségi közlekedés bemutatása A közösségi közlekedés gazdasági tényezői A közösségi közlekedés környezeti tényezői A közösségi közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés finanszírozása Közösségi közlekedési szerződések és megbízások • Gyakorlati projektek • • • • • •

A közösségi közlekedés környezeti előnyei Public transport models

A közösségi közlekedés csökkenti az autóhasználatot, ezért: 1. Javítja a levegő minőségét azzal, hogy csökkenti a káros üvegházgázok és egyéb szennyezőanyagok kibocsátását, amelyek károsítják a környezetet és közegészségügyi problémákat okoznak. Forrás: www.scotrail.co.uk

A közösségi közlekedés környezeti előnyei Public transport models

Közösségi és privát közlekedés által igényelt infrastruktúra

2. Enyhíti a forgalmi torlódásokat, így energiahatékonyságot generál és csökkenti a külföldi olajtól való függést 3. Kevesebb területet igényel, mint az autóútinfrastruktúra, így csökkenti az egyéni ökológiai lábnyomokat, miközben fenntartja és erősíti a mobilitást Forrás: www.pednet.org

Tartalom



A közösségi közlekedés hatékonyságát és vonzerejét növelő lépések Public transport models

Közösségi közlekedés gyorsítása kijelölt sávok kialakításával A kerékpározás és a közösségi közlekedés integrálása

Weboldal a közösségi közlekedésre vonatkozó információkkal

Elsőbbség a közlekedési lámpáknál

Közösségi közlekedés Biztonság növelése a közösségi közlekedés járművein és a megállókban

Közösségi közlekedés aktív népszerűsítése a lakóövezetekben

Valós idejű adatok használata a közösségi közlekedés irányítására és jobb tervezésére

A buszsávoknak sokféle felhasználásuk van Európában Public transport models

Madrid

Párizs

Zürich


Az elkülönített sávok javítják a közösségi közlekedés működését, de gondosan kell kialakítani őket Előnyök

Hátrányok

Csökken az utazási idő (autóbusz)

Nő az átlagos kocsisorok hossza és az autók várakozási ideje

Jobban betartható a menetrend

Parkolóhelyek vesznek el (a buszsávokat általában korábbi parkolósávokból alakítják ki)

Fokozódik a buszszolgáltatás megbízhatósága

Romlanak a környező terület működési körülményei a forgalom átirányítása miatt

Csökken az autóbuszos utak időtartama

Megvalósítás költségei: hatástanulmányok, építkezés és üzemeltetés költségei

Ösztönzik a közösségi közlekedés használatát Csökken a közlekedés által okozott szennyezés Biztonságos sáv a kerékpárosoknak

A kerékpárok is közlekedhetnek buszsávban Public transport models

Előnyök

Hátrányok

A kerékpárosok nem szorulnak a parkoló autók nyíló ajtaja és a forgalom közé

A buszok átlagos sebessége csökken

A buszközlekedés viszonylag szellős

Nő a balesetek előfordulása

A buszsofőröket kiképzik a kerékpárosokkal való együttélésre

A közösségi közlekedést működtető magáncégek nem akarják támogatni

A buszok a szomszéd sávba sorolva előzhetik meg a kerékpárosokat.

Közös sávok Európai városokban • Párizsban 160 km hosszú buszsávon közlekedhetnek kerékpárosok (RATP) • Londonban két próbaidőszak után úgy döntöttek, hogy a kerékpárok (és motorkerékpárok) állandó jelleggel használhatják London nagy részének piros úttesteit 2012. január 13-ától (TFL) • Athénban 2011. június 20-a és szeptember 18-a között próbaidőszak keretében figyelték meg, milyen hatással jár, ha a kerékpárosok is használják a buszsávokat


Gyakorlati példák közös busz- és kerékpársávokra London

Madrid

Berlin

A közösségi közlekedés elsőbbsége közlekedési lámpáknál (1/3) Public transport models

•

A közösségi közlekedés járműveinek elsőbbsége a lámpás kereszteződésben növeli a közösségi közlekedés sebességét és csökkenti az utazás időtartamát, valamint növeli a menetrendhez képesti pontosságot

• Az autóbuszok és villamosok sebességének növelése:  vonzóbbá teszi a szolgáltatást és növeli az utasok számát  csökkenti a szolgáltatás költségét, mivel kevesebb jármű és sofőr kell egy adott szolgáltatási szint biztosításához •

Hogyan növelhető a közösségi közlekedés sebessége? Elsőbbség a közlekedési lámpáknál A busz vagy villamos közeledtére a közlekedési lámpa zöldre vált és a közösségi közlekedési eszköz megállás nélkül át tud haladni.


Közösségi közlekedés elsőbbsége

Időzítés módosítása: hosszabb zöld lámpa a közösségi közlekedésnek (passzív elsőbbség)

Váltás módosítása (aktív elsőbbség)

http://busmeister.wikispaces.com/intro_TSP

A közlekedési lámpa időzítését módosítják: a közösségi közlekedési jármű jelet küld a lámpának, így hosszabb ideig van számára zöld.

A közlekedési lámpa mindig zöldre vált, mikor közösségi közlekedési jármű közeledik és jelet küld a lámpának.


Buszok elsőbbsége Európában • Zürich Zürichben a két módszer kombinációját alkalmazzák a 80-as évek óta, ami teljes mértékben előnyben részesíti a buszokat és villamosokat a lámpás kereszteződéseknél, hogy a közösségi közlekedés várakozási ideje 0 legyen. • London Az iBUS rendszer GPS technológiát és más, a buszon található rendszereket használ a busz fedélzeti számítógépével való kommunikáláshoz. Ha a busz elér egy az iBIS plus szoftverbe táplált virtuális érzékelő pontot, az jelet küld a közlekedési lámpa irányító eszközébe elsőbbséget kérve, és egy központi rendszerbe a teljesítmény monitorozása céljából. • További városok, ahol a buszoknak elsőbbsége van a közlekedési lámpáknál: Genova, Nantes, Malmö, Szucsáva, Stuttgart

Valós idejű adatok használata a közösségi közlekedésPublic irányításában transport models

Valós idejű információt használnak a közösségi közlekedési rendszereknél: 1. A közösségi közlekedés irányítására A közösségi közlekedési szolgáltatók központjai monitorozzák a forgalmi körülményeket és egyéb közlekedési zavarokat. A valós idejű információ segít tartani a menetrendet és megbízható teljesítményt fenntartani 2. A felhasználók pontos tájékoztatására Részletes valós idejű információkkal látják el az utasokat a járművekkel kapcsolatban 3. A közösségi közlekedést javító tervek kidolgozására A közösségi közlekedési szolgáltatóknak ki kell használniuk a célcsoportokról összegyűjtött információt, ehhez ki kell dolgozni egy tervet a valós idejű adatok összegyűjtésére és elemzésére, amelyeket beépíthetnek a tervezési folyamatokba

A közösségi közlekedés aktív népszerűsítése a lakóövezetekben Public transport models

Hatékony népszerűsítési módok: 1. Branding  Könnyen felismerhető logó készítése, amivel minden közösségi közlekedési szolgáltatást azonosítanak, ami megjelenik a járműveken, megállókban, valamint nyomtatott, elektronikus és más médiahirdetésekben

2. Hirdetés  Hirdetések készítése és terjesztése  Szórólapok készítése és postázása a lakosoknak az elérhető közösségi közlekedési szolgáltatások előnyeiről  Közlekedési térképek és segédanyagok készítése, amelyekkel a használók megismerhetik a közlekedési rendszert

A közösségi közlekedés aktív népszerűsítése a lakóövezetekben Public transport models

3. Média és PR  Hasznos közlekedési tippek közlése a helyi napilapokban és magazinokban  További valós idejű közlekedési információk közzététele az interneten  Közösségi események támogatása

4. Promóciók  Ingyenes napok szervezése az év meghatározott napjain  Heti/havi bérletek bevezetése a rendszeresen utazóknak

Biztonság növelése a járműveken és megállókban Public transport models

Ahhoz, hogy további utasokat vonzzanak, a közösségi közlekedési járműveknek és megállóknak lehetőséget kell nyújtaniuk a biztonságos utazásra és várakozásra. A biztonság növeléséért fontos:  Annyi teret/fedett helyet biztosítani a megállókban, hogy elférjenek az ott állók, a buszra/villamosra várók  Megfelelő világítást biztosítani a megállókban  CCTV rendszerbe csatlakoztatott kamerával megfigyelni a járműveket és a megállókat a biztonságos utazás és az infrastruktúra vandalizmus elleni védelme érdekében  A felvételek elemzése a veszélyek és gyanús viselkedések monitorozására  A SECUR-ED mintaprojekt, melynek célja eszközök nyújtása a városi közlekedés biztonságának javításához (www.secur-ed.eu)

Biztonság a járműveken és a megállókban Public transport models

CCTV rendszerek a madridi metróban

CCTV kamerák a londoni metróban

Hozzáférhetőség fokozása a megállók körül Public transport models

Annak érdekében, hogy a közösségi közlekedés hatékonyabb és hozzáférhetőbb legyen minden utas számára, beleértve a speciális csoportokat (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, kerekesszékesek) és könnyű, akadálymentes hozzáférést lehessen biztosítani a megállókhoz, a következőket kell figyelembe megfontolni: • Járművek jobb kialakítása: az alacsonypadlós buszokra biztonságosan tudnak felszállni az utasok, különösen a mozgáskorlátozottak • Megállók jobb kialakítása: a fedett, ülőhelyekkel ellátott megállókban az időjárástól védve, biztonságosan lehet várakozni az ott közlekedő gyalogosok zavarása nélkül • Az utasok pontos tájékoztatása: részletes információ a közösségi közlekedés sűrűségéről, útvonalairól, a környék buszmegállóinak térképe, valós idejű információ a megállókban

A hozzáférhető buszmegálló jellemzői Public transport models

Praktikus az utasoknak Gyalogos járdához kapcsolódik

Utcai bútorok

Biztonság (beleértve a világítást)

A buszok is könnyen meg tudják közelíteni

Hozzáférhető megálló

Buszmegálló tábla és felszíni jelzések

Jegyárusító automaták

Fedett megálló ülőhelyekkel és elegendő hellyel

Információ (beleértve a térképeket, útvonalakat)

Közösségi közlekedési megállók Public transport models

Villamosmegálló Milánóban

Buszmegálló Athénban

Közösségi közlekedési megállók Public transport models

Villamosmegállók Krakkóban

Weboldal a közösségi közlekedésre vonatkozó Public transport models információkkal

Ahhoz, hogy a közösségi közlekedés hatékonyabb és vonzóbb legyen, weboldalakat kell biztosítani részletes és elérhető információkkal, például: • • • •

Menetrendek és útvonalak Útvonaltervezés háztól házig Közösségi közlekedési hálózat és megállók térképei A közösségi közlekedés működtetőinek adatai

A kerékpározás és a közösségi közlekedés integrálása Public transport models

Szükséges az integráció: A közösségi közlekedést és a kerékpározást összekapcsoló közlekedési rendszer magas fokú mobilitást és fenntarthatóságot nyújthat az autós utazással szemben. A két közlekedési mód kombinációja: • Kedvező a városi környezetnek, javítja a levegő minőségét és az egészséget • Enyhíti a torlódásokat és teret szabadít fel, amitől jelentősen élhetőbb lesz a város • Új használókat vonz, akik a kerékpárt és a közösségi közlekedést is használják

Fénykép: http://www.podilates.gr/?q=node/260


1) B+R („Bike and Ride”) A B+R olyan utazási mód, amelynek során az utas kerékpárral megy egy közösségi közlekedési megállóhoz, ahonnan a kerékpárt leparkolva közösségi közlekedéssel utazik tovább. Szükséges intézkedés: Hatékony kerékpártárolás • A kerékpárral közlekedők védelmet igényelnek a vandalizmus, lopás és rossz időjárás ellen • Fontos a közlekedési megállóknál és végállomásoknál megfelelő kerékpáros parkolót biztosítani • Lehet fizetős szekrényeket és ingyenes tárolókat egyaránt biztosítani, ami a nagyobb biztonságot igénylő utasok és az egyszerű kerékpártárolót igénylő utasok számára is megfelel


Példák jó kerékpártároló létesítményekre • Franciaország: minden külvárosi metró- és RER állomáson fedett és őrzött kerékpárparkoló található, amihez mindenki hozzáfér, akinek van jegye a közösségi közlekedéshez. • Németország/Hollandia: minden fő vasúti állomáson van kerékpártároló a közösségi közlekedési megállók közelében, a kis méretű fedett területektől az elektromos zárt tárolókon át a nagy, karbantartó és szerelő létesítményekkel felszerelt tárolókig. • Hasonló kerékpártárolók találhatóak más európai országokban is, mint az Egyesült Királyság, Belgium, Svédország és Svájc.

Kerékpártárolók – Amszterdam


2) B+R+B („Bike and Ride and Bike”) A B+R+B olyan utazási mód, amely során az utas kerékpárral együtt utazik a közösségi közlekedési rendszerben. Szükséges intézkedés: Kerékpárok szállítása a közlekedési eszközökön • Minden közösségi közlekedési eszközön hatékonyabb kerékpárszállítási lehetőséget kell biztosítani – A buszokat kerékpártartóval kell felszerelni vagy lehetővé kell tenni rajtuk a kerékpárszállítást kijelölt területeken – A vonatokon és villamosokon (alacsonypadlójú járműveken) meg lehet engedni a kerékpárszállítást, különösen csúcsidőn kívül • Jobban hozzáférhetővé kell tenni az átszállási csomópontokat a kerékpárosoknak – Kerékpárutak, kerékpársávok és egyéb könnyítő megoldások biztosítása – Térképek készítése, amelyek megmutatják a legjobb kerékpáros útvonalakat a megállók és szokásos úti célok között


3) R+B („Ride and Bike”) A R+B olyan utazás, ahol az utazó a közösségi közlekedés után vált kerékpározásra. Szükséges intézkedés: Közösségi kerékpáros rendszer (bérbicikli) • Az utazóknak hatékony módszer kell rövid városi utak megtételére. • Fontos kialakítani egy automatizált kerékpárbérlési rendszert, amelynek a közösségi közlekedési megállóknál vannak kölcsönzőhelyei.


B+R+B gyakorlati példák • Németország: Sok városban szabad kerékpárt szállítani a villamosokon, sőt, a buszokon is. Egyes városokban van olyan villamosvonal, amin nyitott kocsikat jelöltek ki a számukra. Egyes régiókban internetes útvonaltervező rendszert is kialakítottak a kerékpárosoknak, információval a regionális közösségi közlekedési megállók megközelítéséről és alternatív útvonalakról a meredek szakaszok elkerülésére. • Franciaország: Egyes városokban fel lehet vinni a kerékpárokat a villamos hátuljába a csúcsidőn kívüli időszakokban. Párizsban az RER vonatokon és egyes metrókon lehet kerékpárt szállítani. • Más európai országokban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban csak összecsukható kerékpárok szállíthatók a villamosokon és buszokon.

Kerékpáros vagon vonaton – Koppenhága


R+B gyakorlati példák • A legtöbb észak-európai országban, például Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Dániában és Hollandiában létezik rövid távú kerékpárbérlési rendszer. A kölcsönzés általában automatizált, és jellemzően rövid, legfeljebb 3 km-es utak megtételére használják, főleg a csúcsforgalom idején. A kölcsönzők általában a közösségi közlekedés megállói mellett találhatóak. • Egyes angliai városokban ingyenes, csupán regisztrációs díjat igénylő kerékpárkölcsönzés biztosított. Ezt az Európai Unió támogatja a CIVITAS projekt keretében (tisztább és jobb városi közlekedés). http://www.civitas.eu/index.php?id=69

Kerékpártároló – Bilbao, Spanyolország

Integrált jegyrendszer Public transport models

Mi az integrált jegyrendszer?

Olyan rendszer, ami lehetővé teszi, hogy az utasok több közlekedési módot (buszt, vonatot, villamost, metrót) használva utazzanak egyetlen jeggyel, amely az utazás egészére érvényes. Leggyakrabban elektronikus technológiákat alkalmaznak: • Mágneskártyák • Chipes kártyák („okoskártyák”) • Papírjegyek megadott területeken belüli közlekedésre

Miért jók az integrált jegyek? Public transport models

Előnyök az utasok számára • Egyszerűbb az átszállás a különböző közlekedési módok között • Elégedettebbek az utasok • Kiegyenlítődik a közlekedési módok használata és a szolgáltatás eloszlása több üzemeltető között • Csak egy kártyára van szükség minden utazáshoz • A kártyahasználat rugalmas, ezért csökken a készpénztől való függés • Előnyös áron lehet utazni, további kedvezményes lehetőségekkel • Ösztönzőleg hat a közösségi közlekedés használatára • Rövidül az utazással töltött idő

Miért jók az integrált jegyek? Public transport models

Előnyök az üzemeltetők számára • • • • • • • •

A működtetés hatékonyabb és kevésbé költséges Növekszik a közösségi közlekedés kihasználtsága Kisebb a készpénzforgalomra való igény Rugalmas árképzés és termék-meghatározás Rövidül a megállókban töltött idő Csökkennek a tranzakciós és adminisztratív költségek Csökken a visszaélések száma Sokkal jobban felmérhetőek az utazási adatok és az utasok szokásai, ami lehetővé teszi a szolgáltatás elemzését • Jobb kapacitás és hálózati tervezés, megbízhatóbb és hatékonyabb szolgáltatások

Integrált jegyrendszer – Kialakítás lépései Public transport models

1. Adatgyűjtés (célterület tanulmányozása, utasok szokásainak felmérése, piackutatás stb.) 2. Formális döntések (pénzügyi hozzájárulások szerződései, közlekedési hatóságok jóváhagyása, partnerszerződések) 3. A jegyrendszer kidolgozása (jegyek, termékek kidolgozása, monitoring és irányítás megállapodásai stb.) 4. Pályázatok és tárgyalások a jegyek beszállítóival 5. Megvalósítás és a rendszer telepítése 6. Az új szolgáltatások és előnyeik népszerűsítése, tájékoztatás 7. Értékelés és monitorozás rendszere (Source: CIVITAS)

Az integrált jegyrendszer költségei Public transport models

• •

• • • • •

Az új jegyrendszer meghatározásának és kidolgozásának költségei (konzultáció, közlekedés működtetőinek bevonása stb.) Szoftver az integrált jegyrendszerhez (a különböző üzemeltetők rendszereinek összekapcsolása, internetes bérletrendelési lehetőség, felhasználói szoftver könnyen érthető és kezelhető felhasználói felülettel stb.) Járművek, megállók és állomások felszerelése (antennák, jegyárusító automaták, jegykezelő gépek stb.) A berendezések karbantartásának költségei A szoftverek karbantartási költségei (a tulajdonos részéről) A rendszer és szoftverek frissítésének költségei További költségek (pl. monitorozási rendszer fejlesztési költségei)

(Forrás: CIVITAS)

Integrált jegyrendszer Londonban Public transport models

Londonban bevezették az integrált jegyrendszert a közösségi közlekedési rendszer szolgáltatásainak összekapcsolására, beleértve az autóbuszokat, helyiérdekű vasutakat, metrókat és vonatokat Integrált jegyek London összes közösségi közlekedési vonalára: • Travelcard: papír jegy • Oyster card: Mágneskártya Jellemzői • Hat koncentrikus kör jelzi a zónák határait • A viteldíjat a Travelcard zónajelzése határozza meg • Időalapú, napi, heti, havi vagy éves formában kapható

Integrált jegyrendszer Londonban Public transport models

Az integrált jegyrendszer előnyei Londonban (1983 és 1992 között, a növekedés aránya) Metróval utazók száma

10%

Metróval utazók által megtett távolság

33%

Busszal utazók száma

16%

Busszal utazók által megtett távolság

20%

Forrás: http://www.pteg.net/NR/rdonlyres/EACFCEE0-F212-467F-B342 2B9B9538DEED/0/integratedticketingreport221009.pdf

P+R („Park and Ride”): A rendszer Public transport models

•

•

A P+R parkolók a közösségi közlekedéssel összekapcsolt autóparkolók, ahol az utazók biztonságosan elhelyezhetik járműveiket és buszra, villamosra vagy vonatra szállva utazhatnak tovább a belvárosba. A P+R parkolók általában a városok külső területein helyezkednek el.

A P+R rendszerek számos előnyt nyújtanak: • Megóvják az utazókat a belvárosi parkolás nehézségeitől és költségeitől • Nagymértékben enyhítik a forgalmi torlódásokat, mivel a közlekedőket a közösségi közlekedés használatára ösztönzik az autózás helyett • Kiváló találkozóhelyek a közös autót használók vagy az autóval utasokat felvevő/lerakó utazók számára („Kiss and Ride”)

A cambridge-i P+R rendszer Public transport models

A cambridgeshire-i megyei tanács a P+R rendszernek tulajdonítja a belváros súlyos dugóinak enyhítését, és kiváló módszernek tekinti azt a fenntartható közlekedés népszerűsítésére. A rendszer Az 5 cambridge-i P+R létesítmény segítségével praktikus és stresszmentes a városközpontba jutás: • A parkolók a Cambridge-be vezető 5 sugárirányú fő útvonalon helyezkednek el • Körülbelül 5000 ingyenes parkolóhelyet nyújtanak a gépkocsiknak • Kapcsolódnak a buszvonalakhoz, amelyekkel az utazók egyetlen buszjeggyel bejuthatnak a belvárosba

A cambridge-i P+R rendszer Public transport models

A cambridge-i P+R rendszer előnyei:

• •

•

A személyautóval megtett utak hosszában nettó csökkenés figyelhető meg a P+R parkolóknak köszönhetően A forgalom csökkenése a városi területeken, különösen a csúcsidőben, növeli a hatékonyságot és valószínűleg csökkenti a lég- és zajszennyezést, illetve a veszélyérzetet A közösségi közlekedés használatát sikerrel népszerűsítették

Fontos megjegyezni, hogy az ilyen rendszerek hatása még jelentősebb lehet, ha más közlekedési stratégiákkal egészülnek ki, például a dugódíj bevezetésével vagy olyan intézkedésekkel, amik megszüntetik a hosszú parkolást a település központjában.


Forrás: http://www.cambridgeshire.gov.uk/

Forrás: Google Maps


Forrás: Google Maps

Az üzemeltetés tökéletesítése Public transport models

• •

• • • • • • • •

Felmérések / közvélemény-kutatások A szolgáltatás minőségét monitorozó rendszer az utasok visszajelzései alapján Hálózat felállítása Személyzet képzésének biztosítása (pl. energiahatékony közlekedés) A közösségi közlekedés útvonalainak tervezésekor figyelembe kell venni a közlekedési módok közötti átszállások megkönnyítését Mobilitási információs központok létesítése a fenntartható közlekedési módokról adott tájékoztatás, népszerűsítés céljából Energiatakarékosság Alternatív üzemanyagok Hozzáadott érték (és növekvő haszon) … További ötletek?

Tartalom Public transport models


Közösségi közlekedés finanszírozásának lehetőségei Public transport models

• • •

• • •

• •

Közösségi közlekedés menetdíjaiból származó bevétel Állami források: állami pénzalapok (pl. a Helyi Fenntartható Közlekedési Alap az Egyesült Királyságban), minisztériumi (pl. a görög Gazdasági Minisztérium) Egyéb finanszírozási lehetőségek, amik a tervezés céljait támogatják: útdíj, parkolás árazása, károsanyag-kibocsátási díjak, hirdetési felületek értékesítése / bérbeadása, buszok bérbeadása EU-s források: Kohéziós Alapok, ERFA, ISPA, INTERREG Bankok: Világbank, Európai Befektetési Bank, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank NSRF 2007 – 2013 (Görögország): Útkereszteződések Operatív Program, Kikötő- és Városfejlesztés, Vasúti, Légi és Közösségi Közlekedési Operatív Program Átmeneti támogatási alapok … Egyéb?

Közösségi közlekedés finanszírozása: útdíj – londoni dugódíj program Public transport models

2003 februárjában vezették be a dugódíjat az alábbi célokból:  Torlódások csökkentése  Buszszolgáltatások nagymértékű javítása  Autóutak időtartamának jobb kiszámíthatósága  Áruk és szolgáltatások hatékonyabb elosztása Működése:  Kamerák olvassák le az autók rendszámát a be- és kijáratoknál és a zóna körül  Az alapdíj 10 font/nap a zónában 7 és 18 óra között közlekedő járműveknek (csak hétköznapokon)  Egyes járművek (buszok, taxik, mentőautók, motorok, alternatív üzemanyaggal működő járművek és kerékpárok) mentesülnek a dugódíj fizetése alól  A fizetés elmulasztását 60-80 fontos büntetéssel sújtják

Közösségi közlekedés finanszírozása: útdíj – londoni dugódíj program Public transport models

1. Előnyök • 6%-kal több busszal utazó a díjköteles időszakokban • A teljes nettó bevételt (a 2009/10-es pénzügyi évben 148 millió fontot) a londoni közlekedés fejlesztésére fordítják 2. Hátrányok A forgalmi torlódások visszatértek a dugódíj bevezetése előtti szintre (bár a helyzet a dugódíj nélkül még rosszabb lenne) Ennek oka: • Víz- és gázvezetékek cseréje a város több részén, ami nagyban csökkenti az autóutak kapacitását • Forgalomirányítási intézkedések a gyalogosok és más úthasználók segítésére (adatok forrása: TfL)

Tartalom



Magáncégek és magántulajdonú vállalatok – állami vállalatok – önkormányzati A magáncégek profitot várnak el, ezért megvan az a minimális megtérülés, ami vállalatok alá nem mennek Public transport models

•

• • • • • •

Különböznek az adózás és finanszírozás szabályai Különböznek a céljaik, ezért más ösztönzők és ellentényezők hatnak rájuk Különböznek az értékelési mércéik és kritériumaik Különböznek az elképzeléseik Más léptékkel működnek Különböznek az üzleti modelljeik

Szervezési, pénzügyi és szabályozási struktúrák (1/2) Public transport models

Engedéllyel nem rendelkező, nem szabályozott, közpénzből nem támogatott rendszerek magántulajdonú üzemeltetőkkel

Engedéllyel rendelkező, közpénzből nem támogatott rendszerek magántulajdonú üzemeltetőkkel

Engedéllyel rendelkező, köztámogatást kapó rendszerek magántulajdonú üzemeltetőkkel

•

•

•

• •

nincs megszabott szolgáltatási szint vagy viteldíj nincs előre meghatározott viteldíj-struktúra általában akkor üzemel ilyen, ha gyenge a (helyi) hatóság, jellemzően alacsony jövedelmű területeken vagy gyorsan növekvő periférikus területeken

•

•

az első lehetséges lépés megtörtént a kaotikus körülmények ellen az engedélyezés limitálja az üzemeltetők számát és/vagy szabályokat tesz nekik kötelezővé az engedélyezési díjakból származó bevétel a szabályok betartatására szolgál

• •

jelentősen beleszólhatnak az útvonalak és menetrendek kialakításába… … de cserébe valamilyen mértékben szabályozza őket a hatóság kiterjeszthetik a járatokat olyan napszakokra is, amikor nem kifizetődő járatokat indítani

Hatósági befolyás

Szervezési, pénzügyi és szabályozási struktúrák (2/2) Public transport models

A hatóság által kialakított és támogatott rendszerek magántulajdonú üzemeltetőkkel

A hatóság által kialakított, közpénzből támogatott és hatóság által üzemeltetett hálózat

• •

•

• • •

az útvonalakat a közhatóság jelöli ki a magántulajdonú üzemeltetők nyújtják a szolgáltatásokat az útvonalak, menetrendek és egyéb szolgáltatástervezési kérdések a hatóság felelősségi körébe tartoznak a támogatás mértéke eseti elbírálás kérdése Dél-Amerikában ez a modell a legelterjedtebb

• •

•

magántulajdonú üzemeltető általában nem hozhat létre konkurens szolgáltatást engedély nélkül az áram vagy víz állami monopóliumára hasonlít a szolgáltatásokat koordinálni kell, hogy maximalizálják a több módot ötvöző közösségi közlekedési rendszerek beruházásainak előnyeit Észak-Amerikában ez a jellemző modell, az EU-ban a közelmúltig szintén az volt

Hatósági befolyás


A hatóság által megteremtendő egyensúly A hatóság céljai

A hatóság által megszabott normák 1. Járművek minősége 2. Szolgáltatás szintje 3. Viteldíj-struktúra

1. Maximális utasszám 2. Minimális támogatás 3. Hatékony város

Szerződés Magántulajdonú: Maximális profit Köztulajdonú: Maximális bérek vagy könnyen teljesíthető munkakövetelmények

Az üzemeltető céljai Forrás: “Better Transit Systems” Bruun, 2007

Közösségi közlekedés szervezési modelljei: Szerződéses modellek Public transport models

Infrastruktúra

Üzemeltetés és fenntartás

•

•

Hagyományos – projektfázisok elválasztása

•

Tervezés – építés

•

Tervezés – építés – üzemeltetés –

fenntartás (DBOM) •

Építés – üzemeltetés – átadás (BOT)

Bruttó költség alapú szerződéses modellek

•

Nettó költség alapú szerződéses modellek

•

Összetett szerződéses modellek

Bruttó költség alapú szerződéses modell Public transport models

Jellemzők • Egy köztulajdonú vagy magántulajdonú üzemeltetőktől független hatóság tervezi és szabályozza a közlekedést • Az állami támogatásokat az üzemeltetési pályázatok alapján szabják meg • A nyertes üzemeltető a hatóság által az egyes időszakokra és útvonalakra megszabott szintű szolgáltatás nyújtását vállalja • Elégtelen teljesítmény esetén a szerződést lejárta előtt felbontják

• A fenntartó szemszögéből Pozitívum: ösztönzi a hatékony költséggazdálkodást a profit maximalizálásáért Negatívum: nem ösztönzi a szolgáltatás fejlesztését vagy az új utasok megnyerését • A hatóság szemszögéből Negatívum: magas munkaerő-vándorlás

Nettó költség alapú szerződéses modell Public transport models

Jellemzők • A hatóság tervezi meg a szolgáltatást • A támogatás csak a szolgáltatás minimális szintjét biztosítja, a maradék finanszírozásnak az üzemeltetés bevételéből kell származnia • A szerződéses üzemeltetőnek érdekében áll magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtani a bevétel és utasszám fenntartása érdekében

• A hatóság szemszögéből Pozitívum: jelentős mértékben ösztönzi az üzemeltetőt, hogy részt vegyen az utasszám növelésében Negatívum: a hatóság elveszítheti az irányítást

Nettó és bruttó költség alapú szerződéses modellek Public transport models

Kívánt hatósági befolyás szintje

Magas

Alacsony A közösségi közlekedés integrációjának szintje

Szerződéses modell típusa

Nettó költség alapú szerződéses modell

Bruttó költség alapú szerződéses modell Forrás: Bruun, 2007

Összetett szerződéses modell Public transport models

Jellemzők • Ötvözi a bruttó és nettó költség alapú szerződéses modellek pozitívumait • Minőségi bónuszt kínál az utasokkal rendszeresen végzett közvélemény-kutatások alapján • A bevételek egy százalékát hozzáadja a szerződés szerint fizetendő bruttó összeghez – ez a bónusz ösztönzi az üzemeltetőt az utasok számának növelésére • Az üzemeltetők hozzáadhatnak, elvehetnek és módosíthatnak szolgáltatásokat, amennyiben a lakosság elfogadja ezeket a változásokat • A szerződésben meg lehet határozni a bérek alsó határát a munkaerő-vándorlás csökkentése érdekében

Mérlegelendő kérdések (üzleti érdekek és súrlódások) Public transport models

• • • • • • •

Időtartam Kiterjedés (útvonalak kijelölése és földrajzi kiterjedés) Módosítás lehetősége Eszközök típusa (vasút, buszok, metró) Eszközök tulajdonjoga Szerződés megítélésének folyamata (pályáztatás, közvetlen megbízás) Monitorozás folyamata

Public transport models Időtartam

Hatály (útvonalkijelölés)

Módosítás lehetősége

Eszközök tulajdonjoga

Monitorozási folyamatok

Amszterdam

3 év

Közlekedési szolgáltató felelőssége

Igen

A) Alapvető infrastruktúra (pl. közlekedési hálózatok: Állam B) Járművek és egyéb berendezések: Üzemeltető

Szolgáltatások (pontosság, szám), utasforgalom és utasok elégedettségének monitorozása

Barcelona

2 év

Közlekedési szolgáltató felelőssége of transport provider

-


Haladás monitorozása 3 havonta: eredmények, beruházások, kínált szolgáltatások minősége

Brüsszel

5 év


Igen

A) BAlapvető infrastruktúra (pl. közlekedési hálózatok: Állam B) Járművek és egyéb berendezések: Üzemeltető

Utasok elégedettségének ellenőrzése

Krakkó

14 év


Igen


-

London

5 év


Igen


Szolgáltatások (pontosság, szám), utasforgalom és utasok elégedettségének monitorozása (részletekre kiterjedő kutatás)

Lombardia

7 év


3%-ot meghaladó változások esetén szerződést kell módosítani

A) Alapvető infrastruktúra (pl. közlekedési hálózatok: Állami / önkormányzati hatóság B) Járművek és egyéb berendezések: Üzemeltető

Értékelési rendszer (idő, minőség, biztonság stb.)

München

6-7 év


A közlekedési szolgáltató kérheti a szerződés rendelkezéseinek

A) Alapvető infrastruktúra (pl. közlekedési hálózatok: Állami / önkormányzati hatóság B) Járművek és egyéb

Szolgáltatások minőségellenőrzése Utasok elégedettségének felmérése Termelékenység-elemzés Ügyfélpanaszok kezelése

Infrastruktúra projektek: Hagyományos szerződéses modell Public transport models

Jellemzők • A projekt fázisokra bontása

1. fázis

az első partner megtervezi és kiírja a pályázatot

2. fázis

fogadják a pályázatokat és odaítélik a fizikai kivitelezési szerződést

Miért jó ez a modell? • Más szakértelem kell a rendszer társadalmi célokat figyelembe vételével való kidolgozásához, mint a gyártás és építés irányításához • Megszünteti az összeférhetetlenségeket: a tervezés és pályázatkiírás összértéke az építkezés és gyártás költségének kis része • A támogató hatóságok irányításuk alatt tarthatják a projekt haladását

Infrastruktúra projektek szerződéses modelljei Public transport models

Tervezés – építés modell

Tervezés – építés – üzemeltetés – fenntartás (DBOM) modell

•

•

Egyetlen vállalat felel az üzemeltetésért

•

Alapja a beruházás életciklusköltségének minimalizálása

•

Nem alkalmas meglévő vasútvonalak kibővítésére, mert az elkészült projektet nem lehet más meglévő szolgáltatásoktól függetlenül üzemeltetni

• • • •

• •

Szinergia: ugyanaz a vállalat tervezi és építi az infrastruktúrát és szerzi be a berendezéseket A vállalat saját forrásaihoz igazítja a projekt fázisait -> költségtakarékos Nincs késés tárgyalások miatt A vitákat belsőleg rendezik a fővállalkozó belső részlegei és az alvállalkozók között A támogató hatóság szemszögéből: a projekt költségére és teljesítési dátumára vonatkozó kockázat egy része a „kulcsrakész” állapotot nyújtó cégre hárul Jutalom és bónusz a korai / költségvetés alatti teljesítésért – büntetés a késői teljesítésért Ázsiában nagyon sikeres modell

•

Nem összekeverendő a közfinanszírozást nem igénylő struktúrákkal

Építés – üzemeltetés – átadás (BOT) modell • Az építő vállalat üzemelteti a rendszert átmeneti ideig, majd köztulajdon lesz, amit a hatóság üzemeltet • Ha az átmeneti időszak hosszú, akkor ez a modell nagyon hasonlít a DBOM modellre

• Ha az átmeneti időszak csupán pár év, a modell oktató mechanizmusként funkcionál: adminisztratív, felügyeleti, üzemeltetési, karbantartási és javítási képzésként

Közösségi közlekedés szervezési modelljei: Anglia Public transport models

A londoni buszok deregulációja Az angol buszszektor jellemzői az 1980-as évek közepe előtt: • • • • •

Önkormányzati tulajdon Jelentős köztámogatás Lassan csökkenő utasszám Kevés innováció a technológia, szolgáltatás vagy irányítás terén Kismértékű reakció az utasok igényeire vagy problémáira

Szükség volt a közösségi közlekedési rendszer átalakítására

http://www.planetbods.org/blog/2011/10/25/london_bus_deregulation


Londonon kívüli dereguláció (1986) •

Üzleti szolgáltatások (kedvezményes viteldíjak visszatérítése és üzemanyag adókedvezmények), illetve nem üzleti szolgáltatások (társadalmi okokból szükséges) Célok: • Versenyképes piac létrehozása • Költségek csökkentése • Forrásallokáció javítása

Eredmények • • • • • • •

Üzemeltetési költségek kb. 50%-os csökkenése közvetlenül a dereguláció után Támogatások csökkentése (kb. 30%-kal) Szolgáltatás megtett kilométereinek számának növekedése Viteldíjak növekedése, főleg a nagyvárosi területeken A szolgáltatások többsége (80-85%) üzleti rendszerben működött Viszonylag kevés utcai verseny maradt Utasszám jelentős csökkenése


Londonon belül nem történt dereguláció (a dugók és vasúti következmények megfontolásai miatt). A folyamat •

•

•

•

Decentralizálták a London Buses Limited (LBL) üzemeltetését, fokozatosan nagyobb önállóságot adva az LBL buszpályaudvaroknak A versenypályázatok kb. 50%-át LBL leányvállalatoknak ítélték (a többit független magántulajdonú buszszolgáltatóknak) Az LBL leányvállalatoknak át kellett szervezniük munkavállalói szerződéseiket és vezetői stratégiájukat 1994-re minden LBL leányvállalatot privatizáltak

A londoni buszprivatizáció eredményei • Az egységnyi költségek körülbelül ugyanannyival csökkentek, mint Londonon kívül • A szolgáltatás mértéke körülbelül ugyanannyival nőtt, mint Londonon kívül • Mérsékelten emelkedett az utasszám • Jelentősen csökkentek a támogatások


Az angliai buszprivatizáció első nyolc évének eredményei Várakozások

Dereguláció hatásai

Szerződések hatásai (London)

Innováció ösztönzése

Vegyes – a kisbuszok használata az egyetlen lényegi szolgáltatásbeli innováció

Vegyes – egyes üzemeltetők bevezettek innovatív megoldásokat

Költségcsökkentés ösztönzése

Igen – 25%-os vagy nagyobb költségcsökkenések

25%-os költségcsökkenések

Az utasok igényeinek jobban megfelelő szolgáltatás nyújtása

Nem – a csökkent megbízhatóság és az elégtelen tájékoztatás ellensúlyozta a jelentősen bővült szolgáltatás előnyös hatásait

Igen – jelentős mértékben emelkedett a minőség

Viteldíjak csökkenése

Nem – a viteldíjak 30%-kal emelkedtek

Nem – a viteldíjak 6%-kal emelkedtek

Buszhasználat esésének megállítása és az autóhasználat csökkenése

Vegyes – a forgalom 30%-kal csökkent, bár egyes területeken, ahol egyetlen közösségi közlekedési szolgáltatás üzemel, nőtt a buszhasználat és csökkent az autóhasználat

Igen – fennmaradt az utasszám

Forrás: Bruun, 2007

Tartalom



Krakkó (Lengyelország) – Közösségi közlekedés elsőbbsége Public transport models

CÉLOK

•Forgalom csökkentése a város utcáin •Közösségi közlekedés járműveinek pontosságának javítása •Utazások időtartamának csökkentése •Közösségi közlekedéssel megtett utak számának növelése •Személygépkocsik számának csökkentése a belvárosban

LÉPÉSEK

•Elsőbbségi berendezések kialakítása •Elkülönített busz- és villamossávok •A közösségi közlekedés járműveinek elsőbbsége közlekedési lámpáknál •Tájékoztató weboldal az utasok számára

VÁRT EREDMÉNYEK

• Közösségi közlekedés járműveinek pontosságának javulása • Utazások időtartamának csökkentésees • Közösségi közlekedéssel megtett utak számának növelése • Személygépkocsik számának csökkentése a belvárosban • Utastájékoztató rendszerek javulása • Új adatbázis a működés monitorozására • Új közösségi közlekedési minőségindikátorok létrehozása

Fényképek: CIVITAS

Bukarest (Románia) – Valós idejű utastájékoztató rendszer kialakítása Public transport models

CÉLOK

LÉPÉSEK

•Utastájékoztatás javítása / valós idejű információk a közösségi közlekedésről

•Valós idejű utastájékoztató rendszer telepítése 26 villamosmegállóba

VÁRT EREDMÉNYEK

•A minőség és kényelem javulása az alábbiakról adott információkkal: •A járművek valós idejű helyzete egy térképen •A következő megálló és a végállomás elérésének várható ideje •A következő megálló és a végállomás neve •A kereszteződés utcáinak neve


Fényképek: http://www.ratb.ro/

Porto (Portugália) – Könnyű hibrid buszszolgáltatás Public transport models

CÉLOK

•A városi buszok súlyának és előállítási költségeinek csökkentése új buszgyártási technológia alkalmazásával •CO2-kibocsátás csökkentése •A közlekedési munkamegosztás elmozdítása a tisztább közlekedési módok felé

LÉPÉSEK

•Könnyű hibrid buszok bevezetése

VÁRT EREDMÉNYEK

•A CO2-kibocsátás 10-15%os csökkenése egy fosszilis üzemanyaggal működő buszhoz képest •Legalább 30%-kal könnyebb buszok •Alacsonyabb zajszennyezés a jobb szigetelésnek köszönhetően •Nagyobb utasbiztonság baleset esetén


Perugia (Olaszország) – Közösségi közlekedési Public módok transport models közötti csatlakozások

CÉLOK

LÉPÉSEK

•Csatlakozások, átszállások minőségének növelése

•Gyalogutak •Fedett folyosók •Gyalogos hidak •Fejlett információs rendszerek •Minőségi csatlakozási pontok az alábbiak között: •Buszhálózat •Vasúti állomások •Minimetró-vonalak

VÁRT EREDMÉNYEK

• Hatékonyabb átszállás különböző közlekedési módok között • Közösségi közlekedési hálózat fejlődése • Utasok elégedettségének fokozása • A közlekedési munkamegosztás eltolódása a közösségi közlekedés felé • Alacsonyabb károsanyagkibocsátás és energiafelhasználás • Hozzáadott érték az integráció által

Fényképek: googlemaps

Gorna Orjahovica (Bulgária) – Fenntartható közlekedési fejlesztések integrált terve Public transport models

CÉLOK

LÉPÉSEK

•Közúti közlekedés csökkentése •Környezeti viszonyok javítása •Lakosok életminőségének javítása

•Integrált fenntartható közlekedési fejlesztési terv kidolgozása a 2010-2020as időszakra

VÁRT EREDMÉNYEK

•A 2010-2020-as integrált terv és az első két évre kidolgozott cselekvési terv megvalósítása •A lakosság egyetértésének kialakítása a tiszta és biztonságos mobilitás terén •Település alkalmazottainak kiképzése a megvalósítási terv kezelésére


Vitoria – Gasteiz (Spanyolország) – Új közösségi közlekedési hálózat Public transport models

CÉLOK

LÉPÉSEK

VÁRT EREDMÉNYEK

•Új közösségi közlekedési hálózat megtervezése és létrehozása, ami javítja a busz- és villamosrendszert

• A város stratégiai mobilitási rendszerének kialakítása • Új mobilitási rendszer kialakítása • A sikeres átállás kulcstényezőinek meghatározása • Villamos- és kerékpársávok hatástanulmányai • Busz gyorstranzit vonalak létrehozása • Szórólapok és tájékoztatók terjesztése, médiakampány és tájékoztató sátor a belvárosban • Információs pontok kialakítása buszmegállókban és tájékoztató személyzet elhelyezése a belvárosban

• A közösségi közlekedés sebességének 20%-os gyorsulása • A közösségi közlekedés járatainak sűrűségének 20 percről 10 percre módosulása munkanapokon • A balesetek számának csökkentése a közösségi közlekedésben • A közösségi közlekedéssel megtett utak számának 15%os növekedése • A közösségi közlekedés használóinak gyarapodása


Tartalom Public transport models

Recommend Documents