Tartalom
Public transport models
• • • • • • •
A közösségi közlekedés bemutatása A közösségi közlekedés gazdasági tényezői A közösségi közlekedés környezeti tényezői A közösségi közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés finanszírozása Közösségi közlekedési szerződések és megbízások Gyakorlati projektek
Tartalom
Public transport models
• • • • • • •
A közösségi közlekedés bemutatása A közösségi közlekedés gazdasági tényezői A közösségi közlekedés környezeti tényezői A közösségi közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés finanszírozása Közösségi közlekedési szerződések és megbízások Gyakorlati projektek
Mi a közösségi közlekedés? Public transport models
A közösségi közlekedés magába foglalja valamennyi közlekedési rendszert, amelyben az utasok nem saját járműveikben utaznak, hanem közösen használják a közlekedési eszközt. Általában menetrend szerinti szolgáltatást kínál meghatározott útvonalakon, előzetes helyfoglalás nélkül.
A közösségi közlekedés számos típusa Public transport models
• •
• • • • • •
Autóbusz, trolibusz és helyközi busz Vasút – Helyközi, távolsági és nagysebességű vasút – Villamos és helyiérdekű vasút Gyors közlekedési eszközök (metró) Kábelvasút (sikló) Komp és egyéb vízi eszközök Taxi (ha közösen használják) Repülőgép Egyéb?
Public transport models
A közösségi közlekedés értéket képvisel a helyi gazdaság és társadalom számára! Erősíti a gazdaságot • A rendszer megváltoztatása (társadalmi változás is) • Az autófüggő életmód megszüntetése • Biztonságos és környezetbarát munkahelyek (a település legnagyobb munkáltatója) • A közösségi közlekedés minden forintja 4 forint a gazdaságnak)
Lélegzethez juttatja a bolygót • Közlekedés = a teljes energiafogyasztás 30%-a (az EU-ban) | az üvegházgázkibocsátás 19%-a a világon • A közösségi közlekedés 3-4-szer kevesebb energiát fogyaszt utaskilométerenként
Mindenkit elvisz mindenhová • Egy település csak a közösségi közlekedés segítségével működhet hatékonyan • A leginkább költséghatékony mobilitási mód • Összeköti az embereket a munkahelyükkel és szabadidős tevékenységeikkel • Egészséges életmódot és biztonságot nyújt
Enyhíti a forgalmi torlódást • Hatékonyabban használja a városi teret, mint egy autók dominálta társadalom • Egy autós ingázó 90szer annyi teret foglal el, mint aki vonattal közlekedik • A torlódások korlátozzák a városokat
Forrás: UITP
Tartalom
Public transport models
A közösségi közlekedés bemutatása A közösségi közlekedés gazdasági tényezői A közösségi közlekedés környezeti tényezői A közösségi közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés finanszírozása Közösségi közlekedési szerződések és megbízások Gyakorlati projektek
Public transport models
Alapvető piaci dinamizmusok (1/3) Price
D
D*
Price
S
D
S
PE* PE
PE
QE
Quantity
QE QE*
Quantity
Public transport models
Alapvető piaci dinamizmusok (2/3)
S* Price
Price
D
D
S
S
PE* PE
PE
QE
Quantity
QE* QE
Quantity
Személyszállítás rugalmasságai Public transport models
A változás méréséhez az árrugalmasságot használjuk… Közlekedés rugalmasságai (Goodwin 1992) Rövidtáv
Hosszú táv
Benzinfogyasztás a benzinár tekintetében
-0,27
-0,71
Forgalom mértéke a benzinár tekintetében
-0,16
-0,33
Busz iránti kereslet a jegyár tekintetében
-0,28
-0,55
Vonat iránti kereslet a jegyár tekintetében
-0,65
-1,08
Közösségi közlekedés a benzinár tekintetében Autóbirtoklás a köz. közlekedés költségei tekintetében
εp=
-0,34 -0,1 és -0,3 között
Autó
Busz
Vasút
Légi közl.
Városi utas, ár
-0,47
-0,58
-0,86
Városi utas, járművön töltött idő
-0,22
-0,60
-0,60
Helyközi utas, ár
-0,45
-0,69
-1,20
-0,38
Helyközi utas, utazási idő
-0,39
-2,11
-1,58
-0,43
mennyiség változása % ár változása %
Rugalmas kereslet: |ε| > 1 ε=1 Rugalmatlan kereslet: |ε| < 1
… és megváltoztatjuk a meghatározó tényezőket a közösségi közlekedés javára Public transport models
Közlekedési mód kiválasztása az út célja szerint
Meghatározó tényezők • •
• • • • • •
Autós parkolóhelyek hozzáférhetősége és költsége Forgalmi viszonyok, torlódások / úthálózat kapacitása Benzin ára Közösségi közlekedés viteldíja Közösségi közlekedés sűrűsége Utazás időtartama / útvonala közösségi közlekedéssel Személyi biztonság Otthon közelsége a közösségi közlekedés megállójához
Közösségi közlekedés fejlődésének hatása a használatra
Forrás: OECD Projekt a háztartások szokásairól és környezetvédelmi politikáról
Miért támaszkodjunk a közösségi közlekedésre? Public transport models Előnyök
Hátrányok
Alacsonyabb kiadást jelent a közösségnek
A meghatározott útvonalak nem praktikusak
Energiahatékonyság
A menetrend szerinti indulási időpontok nem megfelelőek
Kisebb ökológiai lábnyom / szennyezés
Nincs privát szféra / korlátozott kényelem
Nagyobb biztonság
Korlátozott tér
Alacsonyabb forgalmi torlódás Kisebb területet foglal el Javul a hozzáférhetőség
Javul a mobilitás
Tartalom
Public transport models
A közösségi közlekedés bemutatása A közösségi közlekedés gazdasági tényezői A közösségi közlekedés környezeti tényezői A közösségi közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés finanszírozása Közösségi közlekedési szerződések és megbízások • Gyakorlati projektek • • • • • •
A közösségi közlekedés környezeti előnyei Public transport models
A közösségi közlekedés csökkenti az autóhasználatot, ezért: 1. Javítja a levegő minőségét azzal, hogy csökkenti a káros üvegházgázok és egyéb szennyezőanyagok kibocsátását, amelyek károsítják a környezetet és közegészségügyi problémákat okoznak. Forrás: www.scotrail.co.uk
A közösségi közlekedés környezeti előnyei Public transport models
Közösségi és privát közlekedés által igényelt infrastruktúra
2. Enyhíti a forgalmi torlódásokat, így energiahatékonyságot generál és csökkenti a külföldi olajtól való függést 3. Kevesebb területet igényel, mint az autóútinfrastruktúra, így csökkenti az egyéni ökológiai lábnyomokat, miközben fenntartja és erősíti a mobilitást Forrás: www.pednet.org
Tartalom
Public transport models
A közösségi közlekedés bemutatása A közösségi közlekedés gazdasági tényezői A közösségi közlekedés környezeti tényezői A közösségi közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés finanszírozása Közösségi közlekedési szerződések és megbízások • Gyakorlati projektek • • • • • •
A közösségi közlekedés hatékonyságát és vonzerejét növelő lépések Public transport models
Közösségi közlekedés gyorsítása kijelölt sávok kialakításával A kerékpározás és a közösségi közlekedés integrálása
Weboldal a közösségi közlekedésre vonatkozó információkkal
Elsőbbség a közlekedési lámpáknál
Közösségi közlekedés Biztonság növelése a közösségi közlekedés járművein és a megállókban
Közösségi közlekedés aktív népszerűsítése a lakóövezetekben
Valós idejű adatok használata a közösségi közlekedés irányítására és jobb tervezésére
A buszsávoknak sokféle felhasználásuk van Európában Public transport models
Madrid
Párizs
Zürich
Public transport models
Az elkülönített sávok javítják a közösségi közlekedés működését, de gondosan kell kialakítani őket Előnyök
Hátrányok
Csökken az utazási idő (autóbusz)
Nő az átlagos kocsisorok hossza és az autók várakozási ideje
Jobban betartható a menetrend
Parkolóhelyek vesznek el (a buszsávokat általában korábbi parkolósávokból alakítják ki)
Fokozódik a buszszolgáltatás megbízhatósága
Romlanak a környező terület működési körülményei a forgalom átirányítása miatt
Csökken az autóbuszos utak időtartama
Megvalósítás költségei: hatástanulmányok, építkezés és üzemeltetés költségei
Ösztönzik a közösségi közlekedés használatát Csökken a közlekedés által okozott szennyezés Biztonságos sáv a kerékpárosoknak
A kerékpárok is közlekedhetnek buszsávban Public transport models
Előnyök
Hátrányok
A kerékpárosok nem szorulnak a parkoló autók nyíló ajtaja és a forgalom közé
A buszok átlagos sebessége csökken
A buszközlekedés viszonylag szellős
Nő a balesetek előfordulása
A buszsofőröket kiképzik a kerékpárosokkal való együttélésre
A közösségi közlekedést működtető magáncégek nem akarják támogatni
A buszok a szomszéd sávba sorolva előzhetik meg a kerékpárosokat.
Közös sávok Európai városokban • Párizsban 160 km hosszú buszsávon közlekedhetnek kerékpárosok (RATP) • Londonban két próbaidőszak után úgy döntöttek, hogy a kerékpárok (és motorkerékpárok) állandó jelleggel használhatják London nagy részének piros úttesteit 2012. január 13-ától (TFL) • Athénban 2011. június 20-a és szeptember 18-a között próbaidőszak keretében figyelték meg, milyen hatással jár, ha a kerékpárosok is használják a buszsávokat
Public transport models
Gyakorlati példák közös busz- és kerékpársávokra London
Madrid
Berlin
A közösségi közlekedés elsőbbsége közlekedési lámpáknál (1/3) Public transport models
•
A közösségi közlekedés járműveinek elsőbbsége a lámpás kereszteződésben növeli a közösségi közlekedés sebességét és csökkenti az utazás időtartamát, valamint növeli a menetrendhez képesti pontosságot
• Az autóbuszok és villamosok sebességének növelése: vonzóbbá teszi a szolgáltatást és növeli az utasok számát csökkenti a szolgáltatás költségét, mivel kevesebb jármű és sofőr kell egy adott szolgáltatási szint biztosításához •
Hogyan növelhető a közösségi közlekedés sebessége? Elsőbbség a közlekedési lámpáknál A busz vagy villamos közeledtére a közlekedési lámpa zöldre vált és a közösségi közlekedési eszköz megállás nélkül át tud haladni.
A közösségi közlekedés elsőbbsége közlekedési lámpáknál (2/3) Public transport models
Közösségi közlekedés elsőbbsége
Időzítés módosítása: hosszabb zöld lámpa a közösségi közlekedésnek (passzív elsőbbség)
Váltás módosítása (aktív elsőbbség)
http://busmeister.wikispaces.com/intro_TSP
A közlekedési lámpa időzítését módosítják: a közösségi közlekedési jármű jelet küld a lámpának, így hosszabb ideig van számára zöld.
A közlekedési lámpa mindig zöldre vált, mikor közösségi közlekedési jármű közeledik és jelet küld a lámpának.
A közösségi közlekedés elsőbbsége közlekedési lámpáknál (3/3) Public transport models
Buszok elsőbbsége Európában • Zürich Zürichben a két módszer kombinációját alkalmazzák a 80-as évek óta, ami teljes mértékben előnyben részesíti a buszokat és villamosokat a lámpás kereszteződéseknél, hogy a közösségi közlekedés várakozási ideje 0 legyen. • London Az iBUS rendszer GPS technológiát és más, a buszon található rendszereket használ a busz fedélzeti számítógépével való kommunikáláshoz. Ha a busz elér egy az iBIS plus szoftverbe táplált virtuális érzékelő pontot, az jelet küld a közlekedési lámpa irányító eszközébe elsőbbséget kérve, és egy központi rendszerbe a teljesítmény monitorozása céljából. • További városok, ahol a buszoknak elsőbbsége van a közlekedési lámpáknál: Genova, Nantes, Malmö, Szucsáva, Stuttgart
Valós idejű adatok használata a közösségi közlekedésPublic irányításában transport models
Valós idejű információt használnak a közösségi közlekedési rendszereknél: 1. A közösségi közlekedés irányítására A közösségi közlekedési szolgáltatók központjai monitorozzák a forgalmi körülményeket és egyéb közlekedési zavarokat. A valós idejű információ segít tartani a menetrendet és megbízható teljesítményt fenntartani 2. A felhasználók pontos tájékoztatására Részletes valós idejű információkkal látják el az utasokat a járművekkel kapcsolatban 3. A közösségi közlekedést javító tervek kidolgozására A közösségi közlekedési szolgáltatóknak ki kell használniuk a célcsoportokról összegyűjtött információt, ehhez ki kell dolgozni egy tervet a valós idejű adatok összegyűjtésére és elemzésére, amelyeket beépíthetnek a tervezési folyamatokba
A közösségi közlekedés aktív népszerűsítése a lakóövezetekben Public transport models
Hatékony népszerűsítési módok: 1. Branding Könnyen felismerhető logó készítése, amivel minden közösségi közlekedési szolgáltatást azonosítanak, ami megjelenik a járműveken, megállókban, valamint nyomtatott, elektronikus és más médiahirdetésekben
2. Hirdetés Hirdetések készítése és terjesztése Szórólapok készítése és postázása a lakosoknak az elérhető közösségi közlekedési szolgáltatások előnyeiről Közlekedési térképek és segédanyagok készítése, amelyekkel a használók megismerhetik a közlekedési rendszert
A közösségi közlekedés aktív népszerűsítése a lakóövezetekben Public transport models
3. Média és PR Hasznos közlekedési tippek közlése a helyi napilapokban és magazinokban További valós idejű közlekedési információk közzététele az interneten Közösségi események támogatása
4. Promóciók Ingyenes napok szervezése az év meghatározott napjain Heti/havi bérletek bevezetése a rendszeresen utazóknak
Biztonság növelése a járműveken és megállókban Public transport models
Ahhoz, hogy további utasokat vonzzanak, a közösségi közlekedési járműveknek és megállóknak lehetőséget kell nyújtaniuk a biztonságos utazásra és várakozásra. A biztonság növeléséért fontos: Annyi teret/fedett helyet biztosítani a megállókban, hogy elférjenek az ott állók, a buszra/villamosra várók Megfelelő világítást biztosítani a megállókban CCTV rendszerbe csatlakoztatott kamerával megfigyelni a járműveket és a megállókat a biztonságos utazás és az infrastruktúra vandalizmus elleni védelme érdekében A felvételek elemzése a veszélyek és gyanús viselkedések monitorozására A SECUR-ED mintaprojekt, melynek célja eszközök nyújtása a városi közlekedés biztonságának javításához (www.secur-ed.eu)
Biztonság a járműveken és a megállókban Public transport models
CCTV rendszerek a madridi metróban
CCTV kamerák a londoni metróban
Hozzáférhetőség fokozása a megállók körül Public transport models
Annak érdekében, hogy a közösségi közlekedés hatékonyabb és hozzáférhetőbb legyen minden utas számára, beleértve a speciális csoportokat (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, kerekesszékesek) és könnyű, akadálymentes hozzáférést lehessen biztosítani a megállókhoz, a következőket kell figyelembe megfontolni: • Járművek jobb kialakítása: az alacsonypadlós buszokra biztonságosan tudnak felszállni az utasok, különösen a mozgáskorlátozottak • Megállók jobb kialakítása: a fedett, ülőhelyekkel ellátott megállókban az időjárástól védve, biztonságosan lehet várakozni az ott közlekedő gyalogosok zavarása nélkül • Az utasok pontos tájékoztatása: részletes információ a közösségi közlekedés sűrűségéről, útvonalairól, a környék buszmegállóinak térképe, valós idejű információ a megállókban
A hozzáférhető buszmegálló jellemzői Public transport models
Praktikus az utasoknak Gyalogos járdához kapcsolódik
Utcai bútorok
Biztonság (beleértve a világítást)
A buszok is könnyen meg tudják közelíteni
Hozzáférhető megálló
Buszmegálló tábla és felszíni jelzések
Jegyárusító automaták
Fedett megálló ülőhelyekkel és elegendő hellyel
Információ (beleértve a térképeket, útvonalakat)
Közösségi közlekedési megállók Public transport models
Villamosmegálló Milánóban
Buszmegálló Athénban
Közösségi közlekedési megállók Public transport models
Villamosmegállók Krakkóban
Weboldal a közösségi közlekedésre vonatkozó Public transport models információkkal
Ahhoz, hogy a közösségi közlekedés hatékonyabb és vonzóbb legyen, weboldalakat kell biztosítani részletes és elérhető információkkal, például: • • • •
Menetrendek és útvonalak Útvonaltervezés háztól házig Közösségi közlekedési hálózat és megállók térképei A közösségi közlekedés működtetőinek adatai
A kerékpározás és a közösségi közlekedés integrálása Public transport models
Szükséges az integráció: A közösségi közlekedést és a kerékpározást összekapcsoló közlekedési rendszer magas fokú mobilitást és fenntarthatóságot nyújthat az autós utazással szemben. A két közlekedési mód kombinációja: • Kedvező a városi környezetnek, javítja a levegő minőségét és az egészséget • Enyhíti a torlódásokat és teret szabadít fel, amitől jelentősen élhetőbb lesz a város • Új használókat vonz, akik a kerékpárt és a közösségi közlekedést is használják
Fénykép: http://www.podilates.gr/?q=node/260
A kerékpározás és a közösségi közlekedés integrálása Public transport models
1) B+R („Bike and Ride”) A B+R olyan utazási mód, amelynek során az utas kerékpárral megy egy közösségi közlekedési megállóhoz, ahonnan a kerékpárt leparkolva közösségi közlekedéssel utazik tovább. Szükséges intézkedés: Hatékony kerékpártárolás • A kerékpárral közlekedők védelmet igényelnek a vandalizmus, lopás és rossz időjárás ellen • Fontos a közlekedési megállóknál és végállomásoknál megfelelő kerékpáros parkolót biztosítani • Lehet fizetős szekrényeket és ingyenes tárolókat egyaránt biztosítani, ami a nagyobb biztonságot igénylő utasok és az egyszerű kerékpártárolót igénylő utasok számára is megfelel
A kerékpározás és a közösségi közlekedés integrálása Public transport models
Példák jó kerékpártároló létesítményekre • Franciaország: minden külvárosi metró- és RER állomáson fedett és őrzött kerékpárparkoló található, amihez mindenki hozzáfér, akinek van jegye a közösségi közlekedéshez. • Németország/Hollandia: minden fő vasúti állomáson van kerékpártároló a közösségi közlekedési megállók közelében, a kis méretű fedett területektől az elektromos zárt tárolókon át a nagy, karbantartó és szerelő létesítményekkel felszerelt tárolókig. • Hasonló kerékpártárolók találhatóak más európai országokban is, mint az Egyesült Királyság, Belgium, Svédország és Svájc.
Kerékpártárolók – Amszterdam
A kerékpározás és a közösségi közlekedés integrálása Public transport models
2) B+R+B („Bike and Ride and Bike”) A B+R+B olyan utazási mód, amely során az utas kerékpárral együtt utazik a közösségi közlekedési rendszerben. Szükséges intézkedés: Kerékpárok szállítása a közlekedési eszközökön • Minden közösségi közlekedési eszközön hatékonyabb kerékpárszállítási lehetőséget kell biztosítani – A buszokat kerékpártartóval kell felszerelni vagy lehetővé kell tenni rajtuk a kerékpárszállítást kijelölt területeken – A vonatokon és villamosokon (alacsonypadlójú járműveken) meg lehet engedni a kerékpárszállítást, különösen csúcsidőn kívül • Jobban hozzáférhetővé kell tenni az átszállási csomópontokat a kerékpárosoknak – Kerékpárutak, kerékpársávok és egyéb könnyítő megoldások biztosítása – Térképek készítése, amelyek megmutatják a legjobb kerékpáros útvonalakat a megállók és szokásos úti célok között
A kerékpározás és a közösségi közlekedés integrálása Public transport models
3) R+B („Ride and Bike”) A R+B olyan utazás, ahol az utazó a közösségi közlekedés után vált kerékpározásra. Szükséges intézkedés: Közösségi kerékpáros rendszer (bérbicikli) • Az utazóknak hatékony módszer kell rövid városi utak megtételére. • Fontos kialakítani egy automatizált kerékpárbérlési rendszert, amelynek a közösségi közlekedési megállóknál vannak kölcsönzőhelyei.
A kerékpározás és a közösségi közlekedés integrálása Public transport models
B+R+B gyakorlati példák • Németország: Sok városban szabad kerékpárt szállítani a villamosokon, sőt, a buszokon is. Egyes városokban van olyan villamosvonal, amin nyitott kocsikat jelöltek ki a számukra. Egyes régiókban internetes útvonaltervező rendszert is kialakítottak a kerékpárosoknak, információval a regionális közösségi közlekedési megállók megközelítéséről és alternatív útvonalakról a meredek szakaszok elkerülésére. • Franciaország: Egyes városokban fel lehet vinni a kerékpárokat a villamos hátuljába a csúcsidőn kívüli időszakokban. Párizsban az RER vonatokon és egyes metrókon lehet kerékpárt szállítani. • Más európai országokban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban csak összecsukható kerékpárok szállíthatók a villamosokon és buszokon.
Kerékpáros vagon vonaton – Koppenhága
A kerékpározás és a közösségi közlekedés integrálása Public transport models
R+B gyakorlati példák • A legtöbb észak-európai országban, például Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Dániában és Hollandiában létezik rövid távú kerékpárbérlési rendszer. A kölcsönzés általában automatizált, és jellemzően rövid, legfeljebb 3 km-es utak megtételére használják, főleg a csúcsforgalom idején. A kölcsönzők általában a közösségi közlekedés megállói mellett találhatóak. • Egyes angliai városokban ingyenes, csupán regisztrációs díjat igénylő kerékpárkölcsönzés biztosított. Ezt az Európai Unió támogatja a CIVITAS projekt keretében (tisztább és jobb városi közlekedés). http://www.civitas.eu/index.php?id=69
Kerékpártároló – Bilbao, Spanyolország
Integrált jegyrendszer Public transport models
Mi az integrált jegyrendszer?
Olyan rendszer, ami lehetővé teszi, hogy az utasok több közlekedési módot (buszt, vonatot, villamost, metrót) használva utazzanak egyetlen jeggyel, amely az utazás egészére érvényes. Leggyakrabban elektronikus technológiákat alkalmaznak: • Mágneskártyák • Chipes kártyák („okoskártyák”) • Papírjegyek megadott területeken belüli közlekedésre
Miért jók az integrált jegyek? Public transport models
Előnyök az utasok számára • Egyszerűbb az átszállás a különböző közlekedési módok között • Elégedettebbek az utasok • Kiegyenlítődik a közlekedési módok használata és a szolgáltatás eloszlása több üzemeltető között • Csak egy kártyára van szükség minden utazáshoz • A kártyahasználat rugalmas, ezért csökken a készpénztől való függés • Előnyös áron lehet utazni, további kedvezményes lehetőségekkel • Ösztönzőleg hat a közösségi közlekedés használatára • Rövidül az utazással töltött idő
Miért jók az integrált jegyek? Public transport models
Előnyök az üzemeltetők számára • • • • • • • •
A működtetés hatékonyabb és kevésbé költséges Növekszik a közösségi közlekedés kihasználtsága Kisebb a készpénzforgalomra való igény Rugalmas árképzés és termék-meghatározás Rövidül a megállókban töltött idő Csökkennek a tranzakciós és adminisztratív költségek Csökken a visszaélések száma Sokkal jobban felmérhetőek az utazási adatok és az utasok szokásai, ami lehetővé teszi a szolgáltatás elemzését • Jobb kapacitás és hálózati tervezés, megbízhatóbb és hatékonyabb szolgáltatások
Integrált jegyrendszer – Kialakítás lépései Public transport models
1. Adatgyűjtés (célterület tanulmányozása, utasok szokásainak felmérése, piackutatás stb.) 2. Formális döntések (pénzügyi hozzájárulások szerződései, közlekedési hatóságok jóváhagyása, partnerszerződések) 3. A jegyrendszer kidolgozása (jegyek, termékek kidolgozása, monitoring és irányítás megállapodásai stb.) 4. Pályázatok és tárgyalások a jegyek beszállítóival 5. Megvalósítás és a rendszer telepítése 6. Az új szolgáltatások és előnyeik népszerűsítése, tájékoztatás 7. Értékelés és monitorozás rendszere (Source: CIVITAS)
Az integrált jegyrendszer költségei Public transport models
• •
• • • • •
Az új jegyrendszer meghatározásának és kidolgozásának költségei (konzultáció, közlekedés működtetőinek bevonása stb.) Szoftver az integrált jegyrendszerhez (a különböző üzemeltetők rendszereinek összekapcsolása, internetes bérletrendelési lehetőség, felhasználói szoftver könnyen érthető és kezelhető felhasználói felülettel stb.) Járművek, megállók és állomások felszerelése (antennák, jegyárusító automaták, jegykezelő gépek stb.) A berendezések karbantartásának költségei A szoftverek karbantartási költségei (a tulajdonos részéről) A rendszer és szoftverek frissítésének költségei További költségek (pl. monitorozási rendszer fejlesztési költségei)
(Forrás: CIVITAS)
Integrált jegyrendszer Londonban Public transport models
Londonban bevezették az integrált jegyrendszert a közösségi közlekedési rendszer szolgáltatásainak összekapcsolására, beleértve az autóbuszokat, helyiérdekű vasutakat, metrókat és vonatokat Integrált jegyek London összes közösségi közlekedési vonalára: • Travelcard: papír jegy • Oyster card: Mágneskártya Jellemzői • Hat koncentrikus kör jelzi a zónák határait • A viteldíjat a Travelcard zónajelzése határozza meg • Időalapú, napi, heti, havi vagy éves formában kapható
Integrált jegyrendszer Londonban Public transport models
Az integrált jegyrendszer előnyei Londonban (1983 és 1992 között, a növekedés aránya) Metróval utazók száma
10%
Metróval utazók által megtett távolság
33%
Busszal utazók száma
16%
Busszal utazók által megtett távolság
20%
Forrás: http://www.pteg.net/NR/rdonlyres/EACFCEE0-F212-467F-B342 2B9B9538DEED/0/integratedticketingreport221009.pdf
P+R („Park and Ride”): A rendszer Public transport models
•
•
A P+R parkolók a közösségi közlekedéssel összekapcsolt autóparkolók, ahol az utazók biztonságosan elhelyezhetik járműveiket és buszra, villamosra vagy vonatra szállva utazhatnak tovább a belvárosba. A P+R parkolók általában a városok külső területein helyezkednek el.
A P+R rendszerek számos előnyt nyújtanak: • Megóvják az utazókat a belvárosi parkolás nehézségeitől és költségeitől • Nagymértékben enyhítik a forgalmi torlódásokat, mivel a közlekedőket a közösségi közlekedés használatára ösztönzik az autózás helyett • Kiváló találkozóhelyek a közös autót használók vagy az autóval utasokat felvevő/lerakó utazók számára („Kiss and Ride”)
A cambridge-i P+R rendszer Public transport models
A cambridgeshire-i megyei tanács a P+R rendszernek tulajdonítja a belváros súlyos dugóinak enyhítését, és kiváló módszernek tekinti azt a fenntartható közlekedés népszerűsítésére. A rendszer Az 5 cambridge-i P+R létesítmény segítségével praktikus és stresszmentes a városközpontba jutás: • A parkolók a Cambridge-be vezető 5 sugárirányú fő útvonalon helyezkednek el • Körülbelül 5000 ingyenes parkolóhelyet nyújtanak a gépkocsiknak • Kapcsolódnak a buszvonalakhoz, amelyekkel az utazók egyetlen buszjeggyel bejuthatnak a belvárosba
A cambridge-i P+R rendszer Public transport models
A cambridge-i P+R rendszer előnyei:
• •
•
A személyautóval megtett utak hosszában nettó csökkenés figyelhető meg a P+R parkolóknak köszönhetően A forgalom csökkenése a városi területeken, különösen a csúcsidőben, növeli a hatékonyságot és valószínűleg csökkenti a lég- és zajszennyezést, illetve a veszélyérzetet A közösségi közlekedés használatát sikerrel népszerűsítették
Fontos megjegyezni, hogy az ilyen rendszerek hatása még jelentősebb lehet, ha más közlekedési stratégiákkal egészülnek ki, például a dugódíj bevezetésével vagy olyan intézkedésekkel, amik megszüntetik a hosszú parkolást a település központjában.
Public transport models
Forrás: http://www.cambridgeshire.gov.uk/
Forrás: Google Maps
Public transport models
Forrás: Google Maps
Az üzemeltetés tökéletesítése Public transport models
• •
• • • • • • • •
Felmérések / közvélemény-kutatások A szolgáltatás minőségét monitorozó rendszer az utasok visszajelzései alapján Hálózat felállítása Személyzet képzésének biztosítása (pl. energiahatékony közlekedés) A közösségi közlekedés útvonalainak tervezésekor figyelembe kell venni a közlekedési módok közötti átszállások megkönnyítését Mobilitási információs központok létesítése a fenntartható közlekedési módokról adott tájékoztatás, népszerűsítés céljából Energiatakarékosság Alternatív üzemanyagok Hozzáadott érték (és növekvő haszon) … További ötletek?
Tartalom Public transport models
A közösségi közlekedés bemutatása A közösségi közlekedés gazdasági tényezői A közösségi közlekedés környezeti tényezői A közösségi közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés finanszírozása Közösségi közlekedési szerződések és megbízások • Gyakorlati projektek • • • • • •
Közösségi közlekedés finanszírozásának lehetőségei Public transport models
• • •
• • •
• •
Közösségi közlekedés menetdíjaiból származó bevétel Állami források: állami pénzalapok (pl. a Helyi Fenntartható Közlekedési Alap az Egyesült Királyságban), minisztériumi (pl. a görög Gazdasági Minisztérium) Egyéb finanszírozási lehetőségek, amik a tervezés céljait támogatják: útdíj, parkolás árazása, károsanyag-kibocsátási díjak, hirdetési felületek értékesítése / bérbeadása, buszok bérbeadása EU-s források: Kohéziós Alapok, ERFA, ISPA, INTERREG Bankok: Világbank, Európai Befektetési Bank, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank NSRF 2007 – 2013 (Görögország): Útkereszteződések Operatív Program, Kikötő- és Városfejlesztés, Vasúti, Légi és Közösségi Közlekedési Operatív Program Átmeneti támogatási alapok … Egyéb?
Közösségi közlekedés finanszírozása: útdíj – londoni dugódíj program Public transport models
2003 februárjában vezették be a dugódíjat az alábbi célokból: Torlódások csökkentése Buszszolgáltatások nagymértékű javítása Autóutak időtartamának jobb kiszámíthatósága Áruk és szolgáltatások hatékonyabb elosztása Működése: Kamerák olvassák le az autók rendszámát a be- és kijáratoknál és a zóna körül Az alapdíj 10 font/nap a zónában 7 és 18 óra között közlekedő járműveknek (csak hétköznapokon) Egyes járművek (buszok, taxik, mentőautók, motorok, alternatív üzemanyaggal működő járművek és kerékpárok) mentesülnek a dugódíj fizetése alól A fizetés elmulasztását 60-80 fontos büntetéssel sújtják
Közösségi közlekedés finanszírozása: útdíj – londoni dugódíj program Public transport models
1. Előnyök • 6%-kal több busszal utazó a díjköteles időszakokban • A teljes nettó bevételt (a 2009/10-es pénzügyi évben 148 millió fontot) a londoni közlekedés fejlesztésére fordítják 2. Hátrányok A forgalmi torlódások visszatértek a dugódíj bevezetése előtti szintre (bár a helyzet a dugódíj nélkül még rosszabb lenne) Ennek oka: • Víz- és gázvezetékek cseréje a város több részén, ami nagyban csökkenti az autóutak kapacitását • Forgalomirányítási intézkedések a gyalogosok és más úthasználók segítésére (adatok forrása: TfL)
Tartalom
Public transport models
A közösségi közlekedés bemutatása A közösségi közlekedés gazdasági tényezői A közösségi közlekedés környezeti tényezői A közösségi közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés finanszírozása Közösségi közlekedési szerződések és megbízások • Gyakorlati projektek • • • • • •
Magáncégek és magántulajdonú vállalatok – állami vállalatok – önkormányzati A magáncégek profitot várnak el, ezért megvan az a minimális megtérülés, ami vállalatok alá nem mennek Public transport models
•
• • • • • •
Különböznek az adózás és finanszírozás szabályai Különböznek a céljaik, ezért más ösztönzők és ellentényezők hatnak rájuk Különböznek az értékelési mércéik és kritériumaik Különböznek az elképzeléseik Más léptékkel működnek Különböznek az üzleti modelljeik
Szervezési, pénzügyi és szabályozási struktúrák (1/2) Public transport models
Engedéllyel nem rendelkező, nem szabályozott, közpénzből nem támogatott rendszerek magántulajdonú üzemeltetőkkel
Engedéllyel rendelkező, közpénzből nem támogatott rendszerek magántulajdonú üzemeltetőkkel
Engedéllyel rendelkező, köztámogatást kapó rendszerek magántulajdonú üzemeltetőkkel
•
•
•
• •
nincs megszabott szolgáltatási szint vagy viteldíj nincs előre meghatározott viteldíj-struktúra általában akkor üzemel ilyen, ha gyenge a (helyi) hatóság, jellemzően alacsony jövedelmű területeken vagy gyorsan növekvő periférikus területeken
•
•
az első lehetséges lépés megtörtént a kaotikus körülmények ellen az engedélyezés limitálja az üzemeltetők számát és/vagy szabályokat tesz nekik kötelezővé az engedélyezési díjakból származó bevétel a szabályok betartatására szolgál
• •
jelentősen beleszólhatnak az útvonalak és menetrendek kialakításába… … de cserébe valamilyen mértékben szabályozza őket a hatóság kiterjeszthetik a járatokat olyan napszakokra is, amikor nem kifizetődő járatokat indítani
Hatósági befolyás
Szervezési, pénzügyi és szabályozási struktúrák (2/2) Public transport models
A hatóság által kialakított és támogatott rendszerek magántulajdonú üzemeltetőkkel
A hatóság által kialakított, közpénzből támogatott és hatóság által üzemeltetett hálózat
• •
•
• • •
az útvonalakat a közhatóság jelöli ki a magántulajdonú üzemeltetők nyújtják a szolgáltatásokat az útvonalak, menetrendek és egyéb szolgáltatástervezési kérdések a hatóság felelősségi körébe tartoznak a támogatás mértéke eseti elbírálás kérdése Dél-Amerikában ez a modell a legelterjedtebb
• •
•
magántulajdonú üzemeltető általában nem hozhat létre konkurens szolgáltatást engedély nélkül az áram vagy víz állami monopóliumára hasonlít a szolgáltatásokat koordinálni kell, hogy maximalizálják a több módot ötvöző közösségi közlekedési rendszerek beruházásainak előnyeit Észak-Amerikában ez a jellemző modell, az EU-ban a közelmúltig szintén az volt
Hatósági befolyás
Public transport models
A hatóság által megteremtendő egyensúly A hatóság céljai
A hatóság által megszabott normák 1. Járművek minősége 2. Szolgáltatás szintje 3. Viteldíj-struktúra
1. Maximális utasszám 2. Minimális támogatás 3. Hatékony város
Szerződés Magántulajdonú: Maximális profit Köztulajdonú: Maximális bérek vagy könnyen teljesíthető munkakövetelmények
Az üzemeltető céljai Forrás: “Better Transit Systems” Bruun, 2007
Közösségi közlekedés szervezési modelljei: Szerződéses modellek Public transport models
Infrastruktúra
Üzemeltetés és fenntartás
•
•
Hagyományos – projektfázisok elválasztása
•
Tervezés – építés
•
Tervezés – építés – üzemeltetés –
fenntartás (DBOM) •
Építés – üzemeltetés – átadás (BOT)
Bruttó költség alapú szerződéses modellek
•
Nettó költség alapú szerződéses modellek
•
Összetett szerződéses modellek
Bruttó költség alapú szerződéses modell Public transport models
Jellemzők • Egy köztulajdonú vagy magántulajdonú üzemeltetőktől független hatóság tervezi és szabályozza a közlekedést • Az állami támogatásokat az üzemeltetési pályázatok alapján szabják meg • A nyertes üzemeltető a hatóság által az egyes időszakokra és útvonalakra megszabott szintű szolgáltatás nyújtását vállalja • Elégtelen teljesítmény esetén a szerződést lejárta előtt felbontják
• A fenntartó szemszögéből Pozitívum: ösztönzi a hatékony költséggazdálkodást a profit maximalizálásáért Negatívum: nem ösztönzi a szolgáltatás fejlesztését vagy az új utasok megnyerését • A hatóság szemszögéből Negatívum: magas munkaerő-vándorlás
Nettó költség alapú szerződéses modell Public transport models
Jellemzők • A hatóság tervezi meg a szolgáltatást • A támogatás csak a szolgáltatás minimális szintjét biztosítja, a maradék finanszírozásnak az üzemeltetés bevételéből kell származnia • A szerződéses üzemeltetőnek érdekében áll magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtani a bevétel és utasszám fenntartása érdekében
• A hatóság szemszögéből Pozitívum: jelentős mértékben ösztönzi az üzemeltetőt, hogy részt vegyen az utasszám növelésében Negatívum: a hatóság elveszítheti az irányítást
Nettó és bruttó költség alapú szerződéses modellek Public transport models
Kívánt hatósági befolyás szintje
Magas
Alacsony A közösségi közlekedés integrációjának szintje
Szerződéses modell típusa
Nettó költség alapú szerződéses modell
Bruttó költség alapú szerződéses modell Forrás: Bruun, 2007
Összetett szerződéses modell Public transport models
Jellemzők • Ötvözi a bruttó és nettó költség alapú szerződéses modellek pozitívumait • Minőségi bónuszt kínál az utasokkal rendszeresen végzett közvélemény-kutatások alapján • A bevételek egy százalékát hozzáadja a szerződés szerint fizetendő bruttó összeghez – ez a bónusz ösztönzi az üzemeltetőt az utasok számának növelésére • Az üzemeltetők hozzáadhatnak, elvehetnek és módosíthatnak szolgáltatásokat, amennyiben a lakosság elfogadja ezeket a változásokat • A szerződésben meg lehet határozni a bérek alsó határát a munkaerő-vándorlás csökkentése érdekében
Mérlegelendő kérdések (üzleti érdekek és súrlódások) Public transport models
• • • • • • •
Időtartam Kiterjedés (útvonalak kijelölése és földrajzi kiterjedés) Módosítás lehetősége Eszközök típusa (vasút, buszok, metró) Eszközök tulajdonjoga Szerződés megítélésének folyamata (pályáztatás, közvetlen megbízás) Monitorozás folyamata
Public transport models Időtartam
Hatály (útvonalkijelölés)
Módosítás lehetősége
Eszközök tulajdonjoga
Monitorozási folyamatok
Amszterdam
3 év
Közlekedési szolgáltató felelőssége
Igen
A) Alapvető infrastruktúra (pl. közlekedési hálózatok: Állam B) Járművek és egyéb berendezések: Üzemeltető
Szolgáltatások (pontosság, szám), utasforgalom és utasok elégedettségének monitorozása
Barcelona
2 év
Közlekedési szolgáltató felelőssége of transport provider
-
A) Alapvető infrastruktúra (pl. közlekedési hálózatok: Állam B) Járművek és egyéb berendezések: Üzemeltető
Haladás monitorozása 3 havonta: eredmények, beruházások, kínált szolgáltatások minősége
Brüsszel
5 év
Közlekedési szolgáltató felelőssége
Igen
A) BAlapvető infrastruktúra (pl. közlekedési hálózatok: Állam B) Járművek és egyéb berendezések: Üzemeltető
Utasok elégedettségének ellenőrzése
Krakkó
14 év
Közlekedési szolgáltató felelőssége
Igen
A) Alapvető infrastruktúra (pl. közlekedési hálózatok: Állam B) Járművek és egyéb berendezések: Üzemeltető
-
London
5 év
Közlekedési szolgáltató felelőssége
Igen
A) Alapvető infrastruktúra (pl. közlekedési hálózatok: Állam B) Járművek és egyéb berendezések: Üzemeltető
Szolgáltatások (pontosság, szám), utasforgalom és utasok elégedettségének monitorozása (részletekre kiterjedő kutatás)
Lombardia
7 év
Közlekedési szolgáltató felelőssége
3%-ot meghaladó változások esetén szerződést kell módosítani
A) Alapvető infrastruktúra (pl. közlekedési hálózatok: Állami / önkormányzati hatóság B) Járművek és egyéb berendezések: Üzemeltető
Értékelési rendszer (idő, minőség, biztonság stb.)
München
6-7 év
Közlekedési szolgáltató felelőssége
A közlekedési szolgáltató kérheti a szerződés rendelkezéseinek
A) Alapvető infrastruktúra (pl. közlekedési hálózatok: Állami / önkormányzati hatóság B) Járművek és egyéb
Szolgáltatások minőségellenőrzése Utasok elégedettségének felmérése Termelékenység-elemzés Ügyfélpanaszok kezelése
Infrastruktúra projektek: Hagyományos szerződéses modell Public transport models
Jellemzők • A projekt fázisokra bontása
1. fázis
az első partner megtervezi és kiírja a pályázatot
2. fázis
fogadják a pályázatokat és odaítélik a fizikai kivitelezési szerződést
Miért jó ez a modell? • Más szakértelem kell a rendszer társadalmi célokat figyelembe vételével való kidolgozásához, mint a gyártás és építés irányításához • Megszünteti az összeférhetetlenségeket: a tervezés és pályázatkiírás összértéke az építkezés és gyártás költségének kis része • A támogató hatóságok irányításuk alatt tarthatják a projekt haladását
Infrastruktúra projektek szerződéses modelljei Public transport models
Tervezés – építés modell
Tervezés – építés – üzemeltetés – fenntartás (DBOM) modell
•
•
Egyetlen vállalat felel az üzemeltetésért
•
Alapja a beruházás életciklusköltségének minimalizálása
•
Nem alkalmas meglévő vasútvonalak kibővítésére, mert az elkészült projektet nem lehet más meglévő szolgáltatásoktól függetlenül üzemeltetni
• • • •
• •
Szinergia: ugyanaz a vállalat tervezi és építi az infrastruktúrát és szerzi be a berendezéseket A vállalat saját forrásaihoz igazítja a projekt fázisait -> költségtakarékos Nincs késés tárgyalások miatt A vitákat belsőleg rendezik a fővállalkozó belső részlegei és az alvállalkozók között A támogató hatóság szemszögéből: a projekt költségére és teljesítési dátumára vonatkozó kockázat egy része a „kulcsrakész” állapotot nyújtó cégre hárul Jutalom és bónusz a korai / költségvetés alatti teljesítésért – büntetés a késői teljesítésért Ázsiában nagyon sikeres modell
•
Nem összekeverendő a közfinanszírozást nem igénylő struktúrákkal
Építés – üzemeltetés – átadás (BOT) modell • Az építő vállalat üzemelteti a rendszert átmeneti ideig, majd köztulajdon lesz, amit a hatóság üzemeltet • Ha az átmeneti időszak hosszú, akkor ez a modell nagyon hasonlít a DBOM modellre
• Ha az átmeneti időszak csupán pár év, a modell oktató mechanizmusként funkcionál: adminisztratív, felügyeleti, üzemeltetési, karbantartási és javítási képzésként
Közösségi közlekedés szervezési modelljei: Anglia Public transport models
A londoni buszok deregulációja Az angol buszszektor jellemzői az 1980-as évek közepe előtt: • • • • •
Önkormányzati tulajdon Jelentős köztámogatás Lassan csökkenő utasszám Kevés innováció a technológia, szolgáltatás vagy irányítás terén Kismértékű reakció az utasok igényeire vagy problémáira
Szükség volt a közösségi közlekedési rendszer átalakítására
http://www.planetbods.org/blog/2011/10/25/london_bus_deregulation
Közösségi közlekedés szervezési modelljei: Anglia Public transport models
Londonon kívüli dereguláció (1986) •
Üzleti szolgáltatások (kedvezményes viteldíjak visszatérítése és üzemanyag adókedvezmények), illetve nem üzleti szolgáltatások (társadalmi okokból szükséges) Célok: • Versenyképes piac létrehozása • Költségek csökkentése • Forrásallokáció javítása
Eredmények • • • • • • •
Üzemeltetési költségek kb. 50%-os csökkenése közvetlenül a dereguláció után Támogatások csökkentése (kb. 30%-kal) Szolgáltatás megtett kilométereinek számának növekedése Viteldíjak növekedése, főleg a nagyvárosi területeken A szolgáltatások többsége (80-85%) üzleti rendszerben működött Viszonylag kevés utcai verseny maradt Utasszám jelentős csökkenése
Közösségi közlekedés szervezési modelljei: Anglia Public transport models
Londonon belül nem történt dereguláció (a dugók és vasúti következmények megfontolásai miatt). A folyamat •
•
•
•
Decentralizálták a London Buses Limited (LBL) üzemeltetését, fokozatosan nagyobb önállóságot adva az LBL buszpályaudvaroknak A versenypályázatok kb. 50%-át LBL leányvállalatoknak ítélték (a többit független magántulajdonú buszszolgáltatóknak) Az LBL leányvállalatoknak át kellett szervezniük munkavállalói szerződéseiket és vezetői stratégiájukat 1994-re minden LBL leányvállalatot privatizáltak
A londoni buszprivatizáció eredményei • Az egységnyi költségek körülbelül ugyanannyival csökkentek, mint Londonon kívül • A szolgáltatás mértéke körülbelül ugyanannyival nőtt, mint Londonon kívül • Mérsékelten emelkedett az utasszám • Jelentősen csökkentek a támogatások
Public transport models
Az angliai buszprivatizáció első nyolc évének eredményei Várakozások
Dereguláció hatásai
Szerződések hatásai (London)
Innováció ösztönzése
Vegyes – a kisbuszok használata az egyetlen lényegi szolgáltatásbeli innováció
Vegyes – egyes üzemeltetők bevezettek innovatív megoldásokat
Költségcsökkentés ösztönzése
Igen – 25%-os vagy nagyobb költségcsökkenések
25%-os költségcsökkenések
Az utasok igényeinek jobban megfelelő szolgáltatás nyújtása
Nem – a csökkent megbízhatóság és az elégtelen tájékoztatás ellensúlyozta a jelentősen bővült szolgáltatás előnyös hatásait
Igen – jelentős mértékben emelkedett a minőség
Viteldíjak csökkenése
Nem – a viteldíjak 30%-kal emelkedtek
Nem – a viteldíjak 6%-kal emelkedtek
Buszhasználat esésének megállítása és az autóhasználat csökkenése
Vegyes – a forgalom 30%-kal csökkent, bár egyes területeken, ahol egyetlen közösségi közlekedési szolgáltatás üzemel, nőtt a buszhasználat és csökkent az autóhasználat
Igen – fennmaradt az utasszám
Forrás: Bruun, 2007
Tartalom
Public transport models
A közösségi közlekedés bemutatása A közösségi közlekedés gazdasági tényezői A közösségi közlekedés környezeti tényezői A közösségi közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés finanszírozása Közösségi közlekedési szerződések és megbízások • Gyakorlati projektek • • • • • •
Krakkó (Lengyelország) – Közösségi közlekedés elsőbbsége Public transport models
CÉLOK
•Forgalom csökkentése a város utcáin •Közösségi közlekedés járműveinek pontosságának javítása •Utazások időtartamának csökkentése •Közösségi közlekedéssel megtett utak számának növelése •Személygépkocsik számának csökkentése a belvárosban
LÉPÉSEK
•Elsőbbségi berendezések kialakítása •Elkülönített busz- és villamossávok •A közösségi közlekedés járműveinek elsőbbsége közlekedési lámpáknál •Tájékoztató weboldal az utasok számára
VÁRT EREDMÉNYEK
• Közösségi közlekedés járműveinek pontosságának javulása • Utazások időtartamának csökkentésees • Közösségi közlekedéssel megtett utak számának növelése • Személygépkocsik számának csökkentése a belvárosban • Utastájékoztató rendszerek javulása • Új adatbázis a működés monitorozására • Új közösségi közlekedési minőségindikátorok létrehozása
Fényképek: CIVITAS
Bukarest (Románia) – Valós idejű utastájékoztató rendszer kialakítása Public transport models
CÉLOK
LÉPÉSEK
•Utastájékoztatás javítása / valós idejű információk a közösségi közlekedésről
•Valós idejű utastájékoztató rendszer telepítése 26 villamosmegállóba
VÁRT EREDMÉNYEK
•A minőség és kényelem javulása az alábbiakról adott információkkal: •A járművek valós idejű helyzete egy térképen •A következő megálló és a végállomás elérésének várható ideje •A következő megálló és a végállomás neve •A kereszteződés utcáinak neve
Fényképek: CIVITAS
Fényképek: http://www.ratb.ro/
Porto (Portugália) – Könnyű hibrid buszszolgáltatás Public transport models
CÉLOK
•A városi buszok súlyának és előállítási költségeinek csökkentése új buszgyártási technológia alkalmazásával •CO2-kibocsátás csökkentése •A közlekedési munkamegosztás elmozdítása a tisztább közlekedési módok felé
LÉPÉSEK
•Könnyű hibrid buszok bevezetése
VÁRT EREDMÉNYEK
•A CO2-kibocsátás 10-15%os csökkenése egy fosszilis üzemanyaggal működő buszhoz képest •Legalább 30%-kal könnyebb buszok •Alacsonyabb zajszennyezés a jobb szigetelésnek köszönhetően •Nagyobb utasbiztonság baleset esetén
Fényképek: CIVITAS
Perugia (Olaszország) – Közösségi közlekedési Public módok transport models közötti csatlakozások
CÉLOK
LÉPÉSEK
•Csatlakozások, átszállások minőségének növelése
•Gyalogutak •Fedett folyosók •Gyalogos hidak •Fejlett információs rendszerek •Minőségi csatlakozási pontok az alábbiak között: •Buszhálózat •Vasúti állomások •Minimetró-vonalak
VÁRT EREDMÉNYEK
• Hatékonyabb átszállás különböző közlekedési módok között • Közösségi közlekedési hálózat fejlődése • Utasok elégedettségének fokozása • A közlekedési munkamegosztás eltolódása a közösségi közlekedés felé • Alacsonyabb károsanyagkibocsátás és energiafelhasználás • Hozzáadott érték az integráció által
Fényképek: googlemaps
Gorna Orjahovica (Bulgária) – Fenntartható közlekedési fejlesztések integrált terve Public transport models
CÉLOK
LÉPÉSEK
•Közúti közlekedés csökkentése •Környezeti viszonyok javítása •Lakosok életminőségének javítása
•Integrált fenntartható közlekedési fejlesztési terv kidolgozása a 2010-2020as időszakra
VÁRT EREDMÉNYEK
•A 2010-2020-as integrált terv és az első két évre kidolgozott cselekvési terv megvalósítása •A lakosság egyetértésének kialakítása a tiszta és biztonságos mobilitás terén •Település alkalmazottainak kiképzése a megvalósítási terv kezelésére
Fényképek: CIVITAS
Vitoria – Gasteiz (Spanyolország) – Új közösségi közlekedési hálózat Public transport models
CÉLOK
LÉPÉSEK
VÁRT EREDMÉNYEK
•Új közösségi közlekedési hálózat megtervezése és létrehozása, ami javítja a busz- és villamosrendszert
• A város stratégiai mobilitási rendszerének kialakítása • Új mobilitási rendszer kialakítása • A sikeres átállás kulcstényezőinek meghatározása • Villamos- és kerékpársávok hatástanulmányai • Busz gyorstranzit vonalak létrehozása • Szórólapok és tájékoztatók terjesztése, médiakampány és tájékoztató sátor a belvárosban • Információs pontok kialakítása buszmegállókban és tájékoztató személyzet elhelyezése a belvárosban
• A közösségi közlekedés sebességének 20%-os gyorsulása • A közösségi közlekedés járatainak sűrűségének 20 percről 10 percre módosulása munkanapokon • A balesetek számának csökkentése a közösségi közlekedésben • A közösségi közlekedéssel megtett utak számának 15%os növekedése • A közösségi közlekedés használóinak gyarapodása
Fényképek: CIVITAS